2008. (

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

2008. évi ….. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló …/2008. (…..) FVM rendelettel [Vastag betűvel az 2008. évi …... törvény (a továbbiakban: Evt.), vékony betűvel a ……/2008. (….) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett - meghatározza a táj jellegét, - szebbé teszi a környezetet, - testi, lelki felüdülést ad, - őrzi az élővilág fajgazdagságát, - megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védőhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől, biztosítjuk gomba-, növény-, és állatvilágának sokféleségét és megfelelő összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét. Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2008. évi ….. törvény (a továbbiakban: Evt.) 109. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás

Látta: Kiss János dr. Kis Norbert

Jóváhagyta: Sirman Ferenc

2 MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja és alapelvei 1. § E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon: - a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, - a biológiai sokféleség megőrzéséhez, - a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásával a foglalkoztatási lehetőségek, bővítéséhez - az ország környezeti állapotának javulásához, - a termőtalaj, a mezőgazdasági területek és az élővizek védelméhez, - a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás, - a tiszta ivóvíz biztosításához, - az egészséges élelmiszerek előállításához, azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének javításához. 2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során az erdei haszonvételeket csak olyan módon lehet gyakorolni, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) E törvény rendelkezéseit a környezet védelmére, a természet védelmére, a termőföld védelmére, a talajvédelemre, a növényvédelemre, a honvédelemre, az Országos Területrendezési Tervre, valamint a vadászati jog gyakorlására, hasznosítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.





(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az állami tulajdonban levő erdő esetében e törvény rendelkezéseit az államháztartásról szóló törvénynek, a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek és az állami vagyonról szóló törvénynek az állami vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. 3. § (1) Az állam e törvényben foglalt közfeladatainak ellátására alkalmas intézményrendszert működtet. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során elvárt legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása és felújítása, melynek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. (3) Az állam az 1. § szerinti célok megvalósítása érdekében az új erdő telepítését, a meglévő erdő fenntartását, az erdő természetességének növelését, és védelmét, mint közérdekű feladatokat támogatja. (4) Az állam a közösségi- és magánerdő-gazdálkodás működőképességének fenntartását és működési feltételeinek javítását támogatja. (5) Az erdők az 1. § szerinti bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani. (6) Az 1. §-ban foglalt ágazati és ahhoz kapcsolódó más ágazatokat érintő komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak. A törvény hatálya 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire; b) a külterületen található fásításra; Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




c) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (a továbbiakban: erdészeti létesítmény), d) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre. e) az ingatlan nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) az arborétumra; b) a közparkra; c) az üzem-, major-, kerített honvédségi objektum, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; d) a tanya területére; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre; f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; g) folyó, patak, csatorna medrében vagy a mederben keletkezett zátonyon lévő 1 hektárnál kisebb területre; h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre. Fogalom meghatározások 5. § E törvény alkalmazásában: 1. tájidegen fafaj: Őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő; 2. arborétum: Az Arborétumok Országos Szövetsége által igazoltan tudományos ismeretszerzés céljából létrehozott és fenntartott élőfagyűjtemény; 3. önerdősülés: Közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során a miniszter által rendeletben meghatározott fafajokból erdő jön létre; 4. tisztás: Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi tevékenység következtében kialakult, vagy kialakított faállománnyal nem borított terület, amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket illetve a 63.§. f-h pont szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja; 5. nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan terület; 6. tűzpászta: Az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított, fátlan terület; 7. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag gyűjtésen és a vadászaton kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag; 8. vadföld: A vadászati jog gyakorlója által gondozott olyan területek, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása; 9. kopár: Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott termőhelyi adottságainál fogva záródott fásszárú- vagy lágyszárú növényzet fenntartására alkalmatlan terület; 10. véghasználat: Vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), melynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik; 11. mezőgazdasági előhasználat: Tarvágás esetén a véghasználat évében, vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat; 12. szakirányító: Az erdőgazdálkodási munkák szakmai irányítását végző – az erdészeti hatóságnál esküt tett, működéséhez szükséges igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkező – szakszemélyzet; 13. elsőkivitel: Az erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás első évi munkái a talajelőkészítéstől a csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig; erdőgazdálkodás: Az erdő 2. §. (1) bekezdésben foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint a vadászati jog hasznosításának kivételével, az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; 14. erdei életközösség (ökoszisztéma): Fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség; 15. cserjés: Közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a korábbi hasznosítás felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat erdményeként a miniszter által rendeletben meghatározott cserjefajok legalább 50 százalékos mértékben fedik az adott földrészletet. 16. özönfafaj: A miniszter által rendeletben meghatározott adventív, invazív fafajok. 17. zárt erdő(társulás): olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ennek származéka, amely természetes módon magas záródásban borítja a területet és így zárt erdőket alkot; 18. felnyíló erdő(társulás): olyan természetes, természetszerű erdőtársulások, illetve ezek származékai, amelyek jellemzője, hogy természetes módon alacsony záródásban borítják a területet, ligetesek vagy erdő és sztyepp-foltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők 19. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, többé-kevésbé egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik; 20. honvédelmi érdeket szolgáló védő erdő: az az állami tulajdonban lévő erdő, amely a Magyar Honvédség honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak végrehajtását szolgálja.

Az erdő 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdőnek kell tekinteni: (a) Az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott földterületet. (b) Azt a miniszter által rendeletben meghatározott fafajokból illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban: erdei fafajok) álló faállományt, mely ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles és természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, és átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi (zárt erdő) ; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles és természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, és átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi és legfontosabb szerepe a talaj védelme (felnyíló erdő); (c) az időlegesen igénybevett erdő területét; (d) a nyiladékot és a tűzpásztát amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb (2) A miniszter rendeletben állapítja meg az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve – legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással - az őshonos, az idegenhonos, és az özönfajokat. (3) Az Adattárban nem nyilvántartott erdő határa az erdőt alkotó fa és cserjefajok szélső egyedeinek függőleges koronavetületére, de legalább a szélső egyedek tövétől mért 3 méter sugarú körre illesztett érintő vonal. 7. §





(1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni: a) természetes erdők, b) természetszerű erdők, c) származék erdők, d) átmeneti erdők, e) kultúr erdők f) faültetvény (2) Az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében, - vis maior károsítás, vagy a termőhelyi viszonyokban az erdészeti hatóság által igazoltan bekövetkezett lényeges változás esetét kivéve, - nem romolhat. E rendelkezés figyelmen kívül hagyása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) A természetes és természetszerű erdők az erdei életközösségek biológiai sokféleségének védelmében kiemelkedő szerepet játszanak. (4) A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani. Vhr. 1. § (1) Természetes erdők: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre. Idegenhonos, tájidegen csak szálanként fordul elő és agresszíven terjeszkedő fafaj nincs jelen. (2) Természetszerű erdők: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20 %-nál, agresszíven terjeszkedő fafaj pedig maximum csak szálanként fordul elő. (3) Származékerdők: Az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében és/vagy szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, ill. a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők. Ide tartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




tájidegen fafajok elegyaránya 20-50 % közötti, az özönfafajok elegyaránya 20 % alatt van. (4) Átmeneti erdők: Az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében és/vagy szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajaiból, álló a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és tájidegen fafajok elegyaránya 50-70 % közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az özönfafajok elegyaránya 20-50 % között van. (5) Kultúr erdők: Elegyarányát tekintve több mint 70 %-ban idegenhonos és/vagy tájidegen, és/vagy több mint 50 %-ban agresszíven terjeszkedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajai csak alacsony elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen. (6) Faültetvény: Jellemzően idegenhonos fafajok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő (7) A természetes erdők természetességi állapotát e törvény hatálybalépését követően az Adattári adatok alapján kell erdőrészletenként megállapítani. A megállapított természetességi állapotot a körzeti erdőtervezés során felül kell vizsgálni. Természetes erdő természetességi állapot csak a körzeti erdőtervezés során állapítható meg. Az állami erdőkre vonatkozó speciális szabályok 8. § (1) Tekintettel arra, hogy az állami tulajdonban lévő erdők természeti adottságaiknál, állapotuknál, területi elhelyezkedésüknél fogva a közérdekű szolgáltatásokat a legmagasabb szinten képesek biztosítani, ezért az állami tulajdonú erdők a kincstári vagyon részét képezik és korlátozottan forgalomképesek. (2) A kincstári vagyon részét képező erdőket a forgalomképesség szempontjából az alábbi kategóriákra kell osztani: a) a védett és Natura 2000 területeken lévő erdők, b) az a) pont alá nem tartozó 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdőtömbök, c) az a) pont alá nem tartozó 5 hektárnál kisebb erdőfoltok.,





(3) Az állami tulajdonban lévő erdő kincstári vagyoni körből történő kikerülésére a (2) bekezdés a) – b) pontba sorolt vagyonelemek esetében kizárólag az állam részéről megvalósuló birtokösszevonási-célú önkéntes földcsere, és forgalmi érték szempontjából legalább azonos értéket képviselő erdőterülettel történő csere esetén kerülhet sor. (4) A (2) bekezdés c) pontba tartozó vagyonelemek esetében kivételes esetben, például közös tulajdon, fennállása esetén, a visszterhes vagyonátruházás is megengedett azzal, hogy annak ellenértékét erdő vásárlására kell fordítani.. (5) A 22.§ (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti rendeltetésű erdők tulajdonjogának átruházásához a honvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges. . Szabad rendelkezésű erdő 9. § (1) Szabad rendelkezésű erdőnek kell tekinteni a) a 6. § (2) bekezdés szerinti, az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdőt, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti, vagy közösségi támogatás nélkül létesült; b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő területet; c) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő földrészleteken nemzeti, vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; d) a bányatelken lévő, nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés. (2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés. (3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelmére, az erdő talajának védelmére valamint a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére, nyilvántartására, és a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Amennyiben az erdőgazdálkodó az ingatlan tulajdonosának kérelmére, vagy egyetértésével lemond a szabad rendelkezésű erdőben a (3) bekezdés szerinti erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának lehetőségéről, a továbbiakban arra e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




A fásítás 10. § (1) E törvény alkalmazásában fásításnak kell tekinteni az alábbi, külterületen lévő, erdei fafajokból álló növénytársulást: a) egyes fa; b) fasor: jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél; c) facsoport: az ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított földterületen lévő fák összessége; d) fás legelő: olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák korona vetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed. (2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül csak a károsítók károsítása elleni védelemre, valamint a külön jogszabály által meghatározott eltérésekkel a telepítésre, a felújításra, és a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 11. § (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül: a) Az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott - tisztás, - kopár, - erdei farakodó és készletező hely, - nem állandó jellegű erdészeti magánút, - erdészeti létesítményhez tartozó terület, - vadföld, - erdei vízfolyás, erdei tó, - erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló terület, valamint, - 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta. b) Az a természetben erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó, c) a cserjés d) az erdészeti kutatás céljából nemzeti vagy közösségi támogatás Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




igénybevételével létesült, erdőnek nem minősülő faállomány és annak területe. (2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére a) közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, b) erdei farakodóként és készletező helyként, c) nem állandó jellegű erdészeti magánútként, d) erdészeti létesítményhez tartozó területként, e) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartását külön jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi.

12.§. Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni. Az erdészeti létesítmény 13. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található, vagy ahhoz csatlakozó a) állandó jellegű erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút); b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút); c) az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény. (2) Az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy, és – a (3) bekezdés kivételével – minden további erdészeti létesítmény építését, korszerűsítését, értéknövelő felújítását, használatba vételét, megszüntetését az erdészeti hatóság engedélyezi. (3) Az erdei vasút, az állandó jellegű erdészeti kötélpálya, csatorna, tározó és épület építését, korszerűsítését, megszüntetését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezheti. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(4) Az erdészeti létesítmény építésének és korszerűsítésének engedélyezése során az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat be kell tartani. (5) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény megszüntetését az erdészeti hatóság, vagy a (3) bekezdésben foglaltak szerint a létesítés engedélyezésére jogosult hatóság az erdészeti hatóság véleményének figyelembevételével elrendelheti. (6) Erdészeti magánút a közforgalom számára csak az erdészeti hatóság egyetértésével nyitható meg.

Vhr. 2. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló vadkárelhárító kerítés építését az erdészeti hatóság a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért csak abban az esetben létesíthető, ha az erdő felújítása vagy az erdősítés védelme állományapasztással vagy más vadkárelhárítási módszerrel a vadászati hatóság véleménye szerint nem biztosítható. (3) A vadkárelhárító kerítés építés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképet. (4) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített villanypásztor, és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb kerítés,de létesítését az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 3. § Az erdészeti létesítmény - különösen az erdészeti magánút - tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élő állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére. Vhr. 4. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Erdészeti magánutat a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező személy tervezhet. (2) Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása 14. § (1) Az ország erdeit e törvény alapján erdészeti tervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani. (2) A körzeteket az erdő ökológiai viszonyainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter rendeletben teszi közzé. (3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének alapegységei. (4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani. (5) Az erdőtag a helységhatáron belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység. (6) Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető. (7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a körzeti erdőterv készítése során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni. (8) Erdészeti igazgatási szempontból természetben összefüggőnek kell tekinteni azt a területet, amelyet a település közigazgatási határa, közút, erdészeti magánút, vasút, folyó, vagy más, művelés alól kivett földrészlet, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló földterület nem szakít meg. (9) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




köteles az erdejének külső és belső határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni. Vhr. 5. § (1) A körzeti erdőterv készítése során a földrészlet-határok közül az egyes erdőgazdálkodók erdőterületén a természetben fellelhető határvonalat erdőrészlet határnak kell tekinteni. (2) Határjelként határkő, határdomb, határoszlop, valamint a fákra festett - az Erdőrendezési Útmutatóban meghatározott színű, és formájú - jelzés, és nyiladék alkalmazható. (3) A festett határjeleket egymástól látható távolságra kell elhelyezni. Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása 15. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (3) Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel. (4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességének valósággal egyezőségét vitatja. (5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. (6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. (7) A miniszter által rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén az erdő tulajdonosi közössége társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatására köteles. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(8) Az erdő tulajdonosa - erdőgazdálkodó hiányában - a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról és az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni, b) az erdő őrzésére vonatkozó e törvény szerinti kötelezettségének eleget tenni. (9) Közös tulajdon esetén a tulajdonosok az erdő védelmére, felújítására, valamint fenntartására vonatkozó előírásainak teljesítéséért tulajdoni hányaduk arányában tartoznak. felelősséggel. (10) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős. (11) A (8) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése az erdőgazdálkodói szabályok megsértésének minősül és az erdészeti hatóság az erdő tulajdonosát vagy az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultját erdőgazdálkodói bírság megfizetésére kötelezi, valamint ha az erdőgazdálkodói tevékenység elmaradása az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, annak elvégzését az Evt. 103. § (1) bekezdése szerint elrendeli. 16. § (1) Az erdőgazdálkodó és a használatában lévő erdő és/vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület adatait az erdő, ill. az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság – kérelemre induló közigazgatási eljárásban – nyilvántartásba veszi. (2) Az erdőgazdálkodói-nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye. Bejegyzés alapjául szolgálhat a jogerős bíróság, illetőleg hatóság határozata, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat. (3) Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára jogosult, köteles a szerződést annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. (4) Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdőt vagy Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára jogosult, köteles a használati joga fennállását igazoló okiratokat – az adott jogcím keletkezéséről számított 30 napon belül - az erdészeti hatósághoz erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. (5) A bejelentést elmulasztó, a (3) bekezdés alapján földterület használatára jogosult személyt az erdészeti hatóság bírsággal sújtja, amelynek mértéke hektáronként az Erdővédelmi Járulék Alap 10 százaléka, de nem lehet kevesebb annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként határoz meg. A meg nem fizetett bírság, adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az erdészeti hatóságot illeti meg. (6) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartás adatai nyilvánosak, és arról a külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes, vagy szemle másolat kérhető. (7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás: (a) A természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: aa) családi és utónevét, ide értve a születési családi és utónevet ab) születési idejét, helyét, ac) anyja nevét, ad) állandó lakhelyét, ae) adóazonosító jelét vagy adószámát, af) regisztrációs számát, ag) erdőgazdálkodói kódját. (b) Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: ba) szervezet megnevezését, bb) szervezet székhelyét, bc) szervezet képviselőjének nevét, bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjelet, be) adószámát, bf) regisztrációs számát, bg) erdőgazdálkodói kódját. (c) A használt erdőre vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza: ca) a település nevét, cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölését, cc) a földrészlet helyrajzi számát, cd) az alrészletet, Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




ce) földrészlet erdészeti azonosítóját cf) a használt terület mértékét, cg) a használat jogcímét, ch) a nyilvántartásba vétel időpontját, cj) a használat időtartamát. (d) Az igénybevett erdészeti szakirányító da) családi és utónevét, db) nyilvántartási kódját. (8) A miniszter az Erdőgazdálkodói adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti.

Nyilvántartásból

történő

Vhr. 6. § (1) Kétség esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével felszólítja a kérelmezőt, illetve az erdőgazdálkodót a nyilvántartott tényeknek és a használat jogszerűségének igazolására. A határidő elmulasztása esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót a tulajdonos értesítése mellett, törli a nyilvántartásból. (2) Az erdészeti hatóság a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, az erdő használatának jogszerűségét, mint az erdőgazdálkodói jogosultság feltételét továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból bármikor ellenőrizheti. Vhr. 7. § (1) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, a) ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből; b) ha a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre. (2) Az adatokban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított 8 napon belül köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak. (3) Az erdőgazdálkodói kód egyedi azonosító, melyet az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vételénél kell kiadni. (4) Egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság erdőgazdálkodónak egy, országosan egységes erdőgazdálkodói kódja lehet. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




Vhr. 8. § (1) A tulajdonosok az Evt. 15. § (5) bekezdésében foglaltak szerint társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni: a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy b) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe. (2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határral való egyezőség megteremtése érdekében a 94. §-ban foglaltak szerint, az erdőrészlet határok terepi állandósítását követően, az erdészeti nyilvántartási térképen történő átvezetésre alkalmas műszaki rajz valamint a megosztott erdőrészletek leírólapjainak benyújtásával kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, határának megváltoztatását. (3) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy tulajdonostárs vagy más természetes-, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság használatába adják. Vhr. 9. § (1) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból az erdészeti hatóság az alábbi hiteles és nemhiteles másolatokat szolgáltatja: a) teljes másolat tartalmazza az erdőgazdálkodó Evt 16. § (3) bekezdése szerinti valamennyi adatot, b) szemle másolat tartalmazza az erdőgazdálkodó kódját Evt 16. § (7) aa), ad) vagy Evt 16. § (7) ba), bb) pontja szerinti azonosító adatait, (2) A teljes adattári másolat kizárólag az erdőgazdálkodó részére adható ki. (3) Adatszolgáltatás nem lehetséges a Nyilvántartásba történő betekintéssel. (4) Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet e rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. (5) Az adatszolgáltatási kérelem teljesítése esetén a hiteles másolatot hitelesítési záradékkal kell ellátni. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az Erdőgazdálkodói Nyilvántartással megegyezik, és az erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozóan bejegyzett fennálló adatokat hitelesen tanúsítja. (6) A másolat szolgáltatás papír alapon vagy elektronikus formában, adathordozón teljesíthető. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(7) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem használhatók fel abból a célból, hogy azok alapján a lekérdező az erdőgazdálkodó által használt, az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásban szereplő valamennyi erdőrészletről adatokhoz jusson. (8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést az erdőgazdálkodó által használt, az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről: a) hatóság, bíróság, ügyészség igényli a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, b) az erdőgazdálkodó igényli. (9) A (8) a) bekezdés alkalmazása esetén az ott felsorolt szerveknek az adatszolgáltatás iránti kérelmükben meg kell jelölniük a feladatuk ellátására vonatkozó jogszabályhelyet. Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára vonatkozó szerződések általános szabályai 17.§ (1) Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni. (2) A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni a a) az erdőgazdálkodó 16.§ (7) aa)-ad) vagy és (7) ba) - be) pontja szerinti adatait, b) a 16.§ (7) c) pontja szerinti adatokat, c) a felújítási biztosíték nyújtásának módját vagy ennek hiányában a tulajdonos nyilatkozatát, hogy felújítási biztosítékot nem kér, és a 103. § (6) bekezdés szerinti mögöttes felelősségéről tudomással bír, d) a felek nyilatkozatát, hogy az egymás közti elszámolás feltételeiről megállapodtak. (3) A körzeti erdőtervtől illetve az adattártól eltérő erdőgazdálkodás folytatásához a tulajdontársak 4/5 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Erdőgazdálkodási haszonbérlet 18.§ (1) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




köthetnek. (2) Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a Polgári Törvénykönyv és a Termőföldről szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A szerződésnek tartalmazni kell a haszonbér fizetésének módját, a haszonbér fizetési időszak meghatározását. (4) Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (5) A haszonbér megfizetésére a felek egy évnél hosszabb időszakban is megállapodhatnak. (6) A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik. (7) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást,; b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget.; c) az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát jogerősen felfüggesztette

Az Országos Erdő Tanács 19. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. (2) A Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését. (3) A Tanács véleményt nyilvánít a) az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő jogszabálytervezetekről; b) az erdőgazdálkodás gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről; c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről; Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(3) A Tanács 9 tagját az erdővel, erdővédelemmel és erdőgazdálkodással kapcsolatban érintett minisztériumok, az erdészeti hatóság, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szerveinek, a természet –és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel. (4) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter állapítja meg. Vhr. 10. § (1) Az Országos Erdő Tanács (a továbbiakban: Tanács) tagjainak megbízatása legfeljebb három éves időtartamra szól. (2) A Tanács a tagok többségével elfogadott ügyrend szerint működik. (3) A Tanács Elnökét a Miniszter jelöli ki. (4) A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a miniszter hívja össze. (5) Amennyiben a Tanács ülésének összehívását legalább 3 tag egyszerre kezdeményezi, a miniszter a Tanácsot összehívja. (7) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (8) A Tanács működésével költségvetésében kell biztosítani.

kapcsolatos

kiadásokat

a

Minisztérium

(9) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a másodfokú erdészeti hatóság látja el. II. Fejezet AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD Az erdő rendeltetésének megállapítása 20. § (1) Az erdő közérdekű szolgáltatásai az egyes erdőrészletek rendeltetéseiben jutnak kifejezésre. Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseit erdőrészletenként, kérelemre, vagy hivatalból indult eljárás során határozatban állapítja meg. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(2) Az erdő rendeltetése szerint a) védelmi, b) közjóléti c) gazdasági, célokat szolgáló lehet. (3) Az állam az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó előírások érvényesülésének elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. 21. § (1) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni. (2) Egymással összhangban több rendeltetés is meghatározható. (3) Új erdő telepítésekor - az erdőtelepítő javaslatának figyelembevételével az erdőtelepítési terv jóváhagyásakor a feltételek vizsgálata alapján a rendeltetések szerint illetékes hatóság szakhatósági hozzájárulásával az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit. 22. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az a védő, illetve védett erdő, amely különleges kezelést igényel, és ezért az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. (2) A védő erdő elsősorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgál. Ennek megfelelően védő erdőnek minősül: a) a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló talajvédelmi erdő; b) a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő erdő; c) a honvédelmi érdekeket szolgáló erdő; d) a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő; e) a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdő; f) az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő partvédelmi erdő; Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




g) a települési területet védő településvédelmi, valamint belterületi erdő; h) a történelmi emlékhely területén levő, a természeti táj szépségének megőrzését, vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő; i) az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását - a közlekedés biztonságát - szolgáló műtárgyvédelmi erdő; j) az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdészeti génrezervátum; k) a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő; l) a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő bányászati véderdő. (3) Védett erdőnek minősül az az erdei életközösség megőrzését, a biológiai sokféleség védelmét és a természetvédelmi célokat kiemelten szolgáló erdő: a) a fokozottan védett természeti területen lévő erdő; b) a védett természeti területen lévő erdő; c) a természetközeli erdei életközösség faji és genetikai sokféleségének megőrzését, fejlődésének kutatását szolgáló erdőrezervátum. (4) Az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit az erdészeti hatóság a) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi hatóság, b) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság, c) a (2) bekezdés i) pont és a (3) bekezdés szerinti esetben a természetvédelmi hatóság, d) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság kezdeményezésére; továbbá e) a (2) bekezdés l) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóság, f) a (2) bekezdés m) pontja szerinti esetben a bányászati hatóság kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása alapján; továbbá g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv, h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a határrendészetért felelős miniszter által kijelölt szerv nyilatkozata alapján állapítja meg. 23. § Közjóléti rendeltetésű erdőnek minősül: a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő); b) a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő). c) a szakoktatási tevékenység célját szolgáló tanerdő; d) az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt kísérleti erdő; Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




e) az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított vadaspark. 24. § Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása, így különösen: a) a faanyagtermelést szolgáló erdő, b) a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő, c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő (a továbbiakban: vadaskert). Vhr. 11. § (1) Egy erdőrészlet esetében több rendeltetés különösen akkor állapítható meg, ha az erdő többféle védőhatásának biztosítása azt indokolja, és ezáltal az erdőgazdálkodás feltételeinek megállapítása során több hatóság is rendelkezik szakhatósági jogkörrel. (2) A körzeti erdőterv készítését megelőzően az erdő további rendeltetésének megállapításáról az erdészeti hatóság kérelemre, szakhatósági megkeresésre vagy indokolt esetben hivatalból dönt. Vhr. 12. § A külön jogszabály szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdőre a védett erdőkre vonatkozó rendeltetést csak az eljárás befejezését követően lehet megállapítani. Az üzemmód megállapítása 25. § (1) Az üzemmód az erdőgazdálkodás hosszú távú céljának megfelelően választott gazdálkodási mód, amelyet erdőrészletenként kell meghatározni. Az üzemmód határozza meg az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. Az üzemmódot az erdészeti hatóság állapítja meg. Az üzemmód megállapítására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az erdőgazdálkodó egyetértésével kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott üzemmód lehet: a) vágásos, b) szálaló, c) átalakító; és d) faanyagtermelést nem szolgáló. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(3) Az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak szálalási tervet kell készítenie, melyet az erdészeti hatóság határozatban hagy jóvá. (4) A szálalási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. (5) A védett erdő esetében az üzemmódot a természetvédelmi kezelési tervek előírásai alapján, Natura 2000 erdőben pedig a terület kijelölése alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megfelelően kell meghatározni. Vhr. 13. § Az üzemmódok fogalom meghatározásai: a) vágásos üzemmód, amelynek során az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást; b) szálaló üzemmód, amelynek során felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete állandó, vagy növekszik, és a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos; c) átalakító üzemmód, amelynek során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást kell szolgálnia; d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód, amelynek során az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti, vagy erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok szabad érvényesülése a cél. Az erdő rendeltetésének és üzemmódjának megváltoztatása 26. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek, valamint az üzemmódnak a megváltoztatását, a tulajdonosok egyhangú hozzájárulása esetén az erdészeti hatóság engedélyezi. (2) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek, valamint az üzemmódnak a megváltoztatását a 22. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti erdők esetén az erdészeti hatóság, a honvédelmért és határrendészetért felelős miniszter egyetértésével engedélyezi. (3) Az erdészeti hatóságnak mérlegelni kell az erdei életközösségben illetve közvetlen környezetében az üzemmód váltás hatását. Az Adattárban nyilvántartott üzemmód és rendeltetés megváltoztatását az erdőgazdálkodó a külön rendeletben foglaltak szerint kérelmezheti. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(4) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását kezdeményezheti a) a miniszter, b) a természetvédelemért felelős miniszter, c) az oktatásért felelős miniszter, d) az egészségügyért felelős miniszter, e) a honvédelemért felelős miniszter, f) a határrendészetért felelős miniszter, g) a vízgazdálkodásért felelős miniszter, h) a közlekedésért felelős miniszter, i) az érintett települési önkormányzat jegyzője, j) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá k) a bányászati ügyekért felelős miniszter. (5) Erdő, valamint fásítás külön törvény nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges.

alapján

történő

védetté

27. § (1) Amennyiben - a gazdasági rendeltetés kivételével - az erdő rendeltetésének a meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó - az állami tulajdonú erdők kivételével - az ebből eredő kárának, és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kár és a többletköltség megtérítéséről a kezdeményező szerv a rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni. (2) A kár és többletköltség elemeit, mértékét és ellentételezésének forrását az erdőgazdálkodó egyetértésével a kezdeményező szerv köteles kérelmében megjelölni. (3) Az erdészeti hatóság a közérdekből történő rendeltetésváltozást elrendelő határozatában köteles rendelkezni a kár és a többletköltség mértékéről és megtérítésének módjáról. (4) Az állami erdőre vonatkozó vagyonkezelési szerződésben szabályozni kell, a közérdekből elrendelt rendeltetésváltozás és egyéb gazdálkodási korlátozás következtében felmerülő többletköltségek elszámolásának rendjét. III. Fejezet Az erdőgazdálkodás tervszerűsége és engedélyezési rendszere Az erdőgazdálkodás tervszerűsége Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




28. § (1) Az erdővagyon védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam a) a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési irányelvekről szóló miniszteri rendelet kiadásával (továbbiakban: irányelv rendelet), b) a hosszú távra – legalább tíz- évre –- szóló körzeti erdőterv készítésével (továbbiakban: körzeti erdőterv), c) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint d) az Adattár előírásai alapján az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentésiengedélyezési rendszerével biztosítja. (2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről. (3) A körzeti erdőterv készítésének, az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerének és az Adattár működtetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A körzeti erdőgazdálkodási irányelvek 29 § (1) Az egyes körzetekre vonatkozó tervezési alapelveket, az erdei haszonvételek lehetséges felső határát jelentő keretszámokat-, a körzetben tervezett erdőszerkezet-átalakítások ütemét és mértékét, a körzetre jellemző általános előírásokat, valamint az állami tulajdonban lévő és a nem gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös szabályokat a miniszter az irányelv rendeletben állapítja meg. (2) Irányelvrendelet előírásai az előző erdőtervi időszak erdőgazdálkodásának hatósági értékelésén, az Adattár adatai alapján a körzetre vonatkozó átfogó hozamvizsgálaton, és a körzet területére vonatkozó kezelési és egyéb tervek előírásain alapulnak. Vhr. 14. § (1) Az egyes körzetekre vonatkozó, az Evt. 29. § (1) bekezdés szerinti tervezési alapelvekre és előírásokra vonatkozó javaslatot (továbbiakban: irányelvjavaslat) az Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




erdészeti hatóság állítja össze. Ennek során az erdei haszonvételek felső határának keretszámai között a véghasználati módok szerint még tervezhető legnagyobb területre, az előhasználatok mértékeire; védett terület esetében az erdőszerkezet-átalakítás ütemére és mértékére, az egyes faállománytípus-csoportok vágásérettségi szakaszaira, az üzemmódok meghatározásának elveire, a körzetre jellemző általános és különös szabályok között az erdő látogatására, valamint a vegetációs időszakra vonatkozó előírások az irányelvjavaslat kötelező tartalmi elemei. (2) A területileg illetékes erdészeti hatóság az irányelvjavaslat kidolgozása során az érintett erdőgazdálkodók, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv önkormányzatok, az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult, az adott körzetben székhellyel vagy helyi csoporttal, rendelkező társadalmi szervezetek bevonásával egyeztető tárgyalást tart. (3) A (2) bekezdés szerinti tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, társhatóságokat, természetvédelmi kezelőt, önkormányzatokat, értesíteni kell, illetve annak tárgyáról, időpontjáról és helyszínéről hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni az érintett önkormányzatok hirdetőtábláján. (4) A tárgyaláson a résztvevők által adott javaslatokat, amennyiben nem ütköznek jogszabályba, vagy egyéb terv előírásaiba, továbbá nem akadályozzák a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdészeti hatóság beépíti az irányelv javaslatába. (5) Az erdészeti hatóság az irányelv javaslatot felterjeszti az erdőgazdálkodásért felelős miniszternek. (6) A felterjesztésben rögzíteni kell az egyeztetések tényét, időpontját, az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést, a képviselt álláspontokat és azok indokait. A körzeti erdőterv Evt. 30. § (1) A körzeti erdőterv az irányelvrendeletben meghatározott keretek között, és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon határozza meg. (2) A körzeti erdőterv tartalmazza az adott térségre vonatkozóan a) a tervezés alá vont területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számát és Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




területét, b) az erdőtagok és erdő- és egyébrészletek erdőgazdasági azonosítóját, területét, rendeltetéseit és üzemmódját, c) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak és az erdőállományok jellemző adatainak leírását, d) erdőrészletenként a 7. § (1) bekezdés szerinti természetességi kategóriákat, e) az erdő rendeltetésének vagy rendeltetéseinek és üzemmódjának megfelelő erdőfelújítási kötelezettségeket, fakitermelési lehetőségeket és gazdálkodási korlátozásokat, f) az erdei haszonvételek mértékét, gyakorlásának módját, g) az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő átfogó adatokat, valamint azok elemzését, h) az erdészeti nyilvántartási térképeket, i) a védett természeti területen a védett, illetve a Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges előírásokat. (3) A körzeti erdőterv készítése során a) az erdőfelújítási feladatok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a természetes és természetszerű erdők megőrzését és fenntartását; b) az erdőnevelési feladatok meghatározásánál gondoskodni kell a természetes elegyfajok megőrzéséről; c) törekedni kell a folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazására, különös tekintettel védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben. (4) Védett és fokozottan védett természeti területen lévő erdők esetében a körzeti erdőterv a természetvédelmi kezelési terv részletes kezelési iránymutatásának minősül. (5) A Natura 2000 területen lévő erdők esetében a körzeti erdőterv a Natura 2000 területeken előforduló, külön jogszabályban meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez és kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges előírásokat tartalmaz. 31. § (1) A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el. (2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv tartalmát külön jogszabályban meghatározott esetekben a Körzeti Erdőterv Bizottság döntése alapján módosítja Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(3) A Körzeti Erdőterv Bizottság működésének részletes szabályait a Miniszter rendeletben állapítja meg. (4) A körzeti erdőtervet a másodfokú erdészeti hatóság igazgatási feladatainak körében hagyja jóvá. (5) E törvény szerint a körzeti erdőterveket a külön jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2010. december 31-ig kell elkészíteni. Vhr. 15. § (1) A körzeti erdőtervezés megkezdésének időpontjáról, lefolyásáról az érintett erdőgazdálkodókat, társhatóságokat, a természetvédelmi kezelésért felelős szervet, önkormányzatokat, értesíteni kell, és hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni. Az értesítés a 14. § (3) bekezdés szerinti értesítéssel együttesen is megküldhető. (2) Az érintett erdőgazdálkodók, társhatóságok, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv, önkormányzatok, erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult, az erdőgazdálkodási körzetben székhellyel vagy helyi csoporttal, rendelkező társadalmi szervezetek a körzeti erdőtervezés megkezdésétől számított 45 napig az erdőgazdálkodással kapcsolatos írásos javaslatokat tehetnek. (3) A terepi felvételezést követően erdőrészlet szintű tárgyalást kötelező tartani, amelyen az erdőgazdálkodó, az érintett társhatóságok, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv, valamint az erdészeti hatóság vesz részt. (4) Az erdőrészlet szintű tárgyalások lezárását követően a körzet egészére vagy annak egy részére vonatkozóan az erdészeti hatóság a társadalmi szervezetek, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv, az önkormányzat, valamint a lakosság bevonásával egyeztető tárgyalást tart. Az egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet vagy körzetrész jelenlegi természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, valamint meghallgatja és mérlegeli az ezzel kapcsolatban elhangzott észrevételeket, véleményeket. (5) Amennyiben erdőrészlet szintjén az erdészeti hatóság, az érintett társhatóságok, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv, és az erdőgazdálkodó között véleményeltérés van, különösen a fahasználati lehetőségeket, vagy az erdő felújítását érintő kifogások merültek fel, akkor az erdőterv módosításának szükségességéről a Körzeti Erdőterv Bizottság dönt, a megkereséstől számított 30 napon belül. (6) A körzeti erdőtervezés befejezésekor az erdészeti hatóság záró tárgyalást tart. A Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




záró tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, társhatóságokat, a természetvédelmi kezelésért felelős szervet értesíteni kell. A körzeti erdőtervi záró tárgyalás, tárgyáról, időpontjáról és helyszínéről hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni. (7) Az Adattár a Natura 2000 területekre vonatkozó rendelkezéseit - e törvény hatályba lépését követően készülő körzeti erdőtervek jóváhagyását megelőzően - akkor lehet az Evt. 30. § (5) bekezdés szerinti célokat szolgáló előírásoknak tekinteni, ha azokat az erdészeti hatóság a természetvédelmi kezelésért felelős szervek véleményét megismerve, külön eljárásban, felülvizsgálta és ennek eredményeként helyben hagyta, vagy megváltoztatta. Vhr. 16. § (1) A Körzeti Erdőterv Bizottság állandó tagjai a másodfokú erdészeti hatóság vezetője által kijelölt 2 személy, lehetőség szerint az erdőfelügyeletért és az erdőtervezésért felelős vezető. A bizottság további tagjai az erdőrészletek rendeltetése szerint érintett társhatóságok másodfokú szerveinek, illetve a védett és Natura 2000 területek esetében a természetvédelmi kezelésért felelős országos hatáskörű szerv 1-1 képviselője. A Bizottság döntését egyszerű többséggel hozza, amennyiben szavazategyenlőség alakul ki, akkor az elnök szavazata dönt. (2) A Körzeti Erdőterv Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, elnökét a másodfokú erdészeti hatóság vezetője nevezi ki, titkársági feladatait a másodfokú erdészeti hatóság látja el. Vhr. 17. § (1) A körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza. (2) A körzeti erdőtervek készítése az erdőtervezési ütemterv alapján történik. Az ütemtervtől eltérni csak különlegesen indokolt esetben, a Miniszter engedélye alapján lehet. (3) A körzeti erdőterv készítése során az Evt. hatálya alá tartozó erdőterületek meghatározásánál az Adattár, valamint az ingatlan-nyilvántartás adatait és térképeit kell alapul venni. (4) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adatai a természetbeni állapottól az erdészeti hatóság az erdőművelési ág megfelelő nyilvántartása érdekében az Evt. 81. §ában foglaltaknak megfelelően jár el.





(5) A körzeti erdőtervet elektronikus formában és egy nyomtatott példányban kell elkészíteni. Vhr. 18. § A körzeti erdőterv és körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának céljából a körzeti vadgazdálkodási tervben az erdő vonatkozásában a körzeti erdőterv adatait kell felhasználni. Ennek biztosítása érdekében a körzeti vadgazdálkodási terv készítésének ütemtervét egyeztetni kell az erdőtervezési ütemtervvel.

Az Országos Erdőállomány Adattár 32. § (1) Az ország erdeinek nyilvántartása, az erdőgazdálkodás kiszámítható működése és országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat működtet. (2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza: a) az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodói nyilvántartásban való azonosítását lehetővé tevő adatait; b) az erdőgazdálkodás során betartandó, az erdészeti hatóság határozatában megállapított; ba) általános, bb) az átalakító és szálaló üzemmódban lévő erdők kezelési terveiben foglalt, valamint bc) a védett és a Natura 2000 erdőkben alkalmazandó speciális előírásokat; c) a 30. § (2) bekezdés szerinti, a körzeti erdőtervben megállapított adatokat; d) a jóváhagyott erdőtelepítési tervek adatait; e) az erdőben végzett egyes, az erdészeti hatóság által regisztrált erdőgazdálkodási tevékenységeket; f) az erdő faállományának mennyiségében és minőségében bekövetkezett, az erdészeti hatóság által regisztrált változásokat; g) az erdészeti és közjóléti létesítményeket. 33. § (1) Az elsőfokú erdészeti hatóság a körzeti erdőterv jóváhagyását követően legkésőbb 60 napon belül határozattal rendelkezik az abban foglaltak Adattáron való átvezetéséről. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(2) Amennyiben az erdő rendeltetésében, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően hivatalból indított eljárás során, az érintett erdőrészletek rendeltetései szerint illetékes szakhatóság bevonásával határozatban dönt az Adattár módosításáról. (3) Amennyiben a gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság kérelemre indított eljárás során, az érintett erdőrészletek rendeltetései szerint illetékes szakhatóság bevonásával határozatban dönt az Adattár módosításáról. (4) Az (1) – (2) bekezdés szerinti eljárásban az erdőgazdálkodó, vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos minősül ügyfélnek. Az eljárás megindításáról az erdőgazdálkodót az erdészeti hatóság értesíti. Erdőgazdálkodó hiányában az erdészeti hatóság hirdetményben értesíti a tulajdonosokat. A hirdetmény tartalmazza: a) az ügy tárgyát, b) az érintett erdők helyrajzi számait, c) tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a tervekbe. (5) Az (1) – (2) bekezdés szerinti eljárás során hozott döntés közlésére a (3) bekezdésben az eljárás megindításáról való értesítés szabályai vonatkoznak. A hirdetményi úton történő közlése esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a kifüggesztés napját, b) az eljáró hatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) figyelemfelhívást, hogy az erdészeti hatóság az ügyben döntést hozott, mely a hatóságnál megtekinthető, e) jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának határidejéről történő tájékoztatást. (6) Az Adattár ügyféli kérelem alapján történő módosítása esetére a kérelem formai követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg. (7) Az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban szereplő adatokat az (1) bekezdés szerinti adatoknak kell tekinteni. Vhr. 19. § Az Evt. 33. § szerinti eljárások során a határozatnak tartalmaznia kell az Adattárban átvezetésre kerülő minden adatot. Az ügyfél kérelmére az adattárban átvezetésre kerülő adatokat elektronikus adathordozón is rendelkezésre lehet bocsájtani. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




Vhr. 20. § A körzeti erdőterv jóváhagyását követő 10. év után benyújtott, a fahasználati lehetőségekre és az erdőfelújítási kötelezettségekre vonatkozó, adattár módosítási kérelmek elbírálása nem köthető díjfizetéshez. 34. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik. (2) Az Adattár adatai nyilvánosak, és arról a külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes, vagy szemle másolat kérhető. (3) A miniszter az Adattárból történő adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti. (4) A miniszter az Adattár adatai alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről. (5) A természetvédelmi kezelésért felelős szerv részére, a működési területükön fekvő védett és NATURA 2000-es területek Adattári adataihoz történő elektronikus hozzáférést, a külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell. Vhr. 21. § (1) Az Adattárból az erdészeti hatóság az alábbi hiteles és nem hiteles másolatokat szolgáltatja: a) teljes adattári másolat tartalmazza: • az erdőgazdálkodó kódját, • az erdőrészlet-lapot, • az erdőrészleten fennálló korlátozásokat. b) adattári szemle másolat tartalmazza: • az erdőgazdálkodó kódját,, • az erdőrészlet rendeltetését és üzemmódját • az adattár szerint lehetséges fakitermelés módját • az erdőrészlet folyónövedékét • az erdőrészleten fennálló korlátozásokat, • az erdőrészletben fennálló kötelezettségeket.





(2) A teljes adattári másolat kizárólag az erdőgazdálkodó részére, az erdőgazdálkodási területéhez tartozó erdőrészletekről adható ki. (3) Adatszolgáltatás nem lehetséges az Adattárba történő betekintéssel. Vhr. 22. § (1) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet e rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. (2) Az adatszolgáltatási kérelem teljesítése esetén a hiteles adattári kivonatot hitelesítési záradékkal kell ellátni. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az Adattárral megegyezik, és az erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozóan bejegyzett fennálló adatokat hitelesen tanúsítja. (3) A másolat szolgáltatás papír alapon vagy elektronikus formában, adathordozón teljesíthető. Vhr. 23. § (1) Az Adattárból történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem használhatók fel abból a célból, hogy azok alapján a lekérdező az erdőgazdálkodó által használt, az Adattárban szereplő valamennyi erdőrészletről adatokhoz jusson. (2) A (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést az erdőgazdálkodó által használt, az Adattárban szereplő valamennyi földrészletről: a) hatóság, bíróság, ügyészség igényli a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, b) az erdőgazdálkodó igényli. (3) A (2) a) pontjának alkalmazása esetén az ott felsorolt szerveknek az adatszolgáltatás iránti kérelmükben meg kell jelölniük a feladatuk ellátására vonatkozó jogszabályhelyet. 35. § (1) Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának folyamatos biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv készítésekor és az azt követő 5. évben az adott körzetre vonatkozó hozamvizsgálatot végez. (2) A körzeti erdőterv készítésekor és az azt követő 5. évben végzett Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




hozamvizsgálat eredményétől függően a fahasználati lehetőségek korlátozása elsősorban az állami területeken - rendelhető el. (3) Az adott évben végzett hozamvizsgálatok országos szintű elemzéséről a miniszter tájékoztatást ad ki. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása 36. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló erdőgazdálkodási tevékenységet csak a 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti előírások alapján, az erdészeti hatósághoz történt előzetes bejelentést követően végezhet. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (2) Az erdőgazdálkodó bejelentését ellenjegyzést követően a szakirányító küldi meg az erdészeti hatóságnak. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a miniszter által rendeletben meghatározott fahasználati, erdőművelési tevékenységeket, valamint ha a bejelentett fahasználat következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az erdőgazdálkodó által az Adattári lehetőségek közül választott erdősítési előírást. A bejelentés további tartalmi és formai követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Az Adattár előírásainak megfelelően tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a bejelentést követő 31. naptól az Adattárral összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően, a bejelentésben megjelölt évben végezhetők. A bejelentésben csak a bejelentés éve vagy a bejelentés időpontját követő naptári év jelölhető meg. (5) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez kötheti, korlátozhatja, megtilthatja, amennyiben az erdőgazdálkodó gazdálkodása során e törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban előírt szabályokat megszegte, továbbá, ha az erdő állapotában olyan korábban előre nem látható esemény következett be, amely azt indokolttá teszi. A feltételnek, korlátozásnak, tiltásnak a bekövetkezett eseménnyel arányosnak kell lennie. (6) Védett természeti területen, Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását az erdészeti hatóságnál az ott megfogalmazott eseteken túl akkor is kezdeményezheti, ha az erdőgazdálkodó Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




gazdálkodása során a természetvédelmi célok megvalósítására vonatkozó külön jogszabályban előírt rendelkezéseket bizonyíthatóan megszegte. (7) Az erdészeti hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárás megindításáról az erdőgazdálkodót és a szakirányítót is köteles értesíteni. (8) A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermeléseket az erdészeti hatóság részére be kell jelenteni, melyek a tárgyévet követő év végéig végrehajthatók. 9) Az erdő rendeltetése szerint illetékes szakhatóság, valamint a működési területe szerint érintett természetvédelmi kezelésért felelős szerv minden olyan, a körzeti erdőtervezés időpontjában nem ismert adatot, tényt, változást haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságnak a tudomásszerzést követően bejelenteni, amely az (5) bekezdés szerinti korlátozás elrendelését vonhatja maga után. Vhr. 24. § (1) Az erdészeti hatóság kérelemre, egyes éves erdőgazdálkodási munkákat sürgősségi eljárásban határozatával engedélyezheti. (2) Sürgősségi eljárásban az erdészeti hatóság 8 munkanap alatt döntést hoz. (3) Amennyiben az erdészeti hatóság a döntést nem hozza meg határidőn belül, a kérelmező részére a sürgősségi díjat vissza kell fizetni. 37. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak a) a sikeres elsőkivitel, valamint , b) a 36. § (3) bekezdés szerinti egyéb tevékenységek elvégzését a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott formában és határidőre. (2) Az erdőgazdálkodó bejelentése csak a szakirányító ellenjegyzésével érvényes. (3) A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 25. § Az erdőgazdálkodó Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




a) az erdősítés sikeres első kivitelét a tárgyév június 30.-ig; b) az erdősítések befejezését a tárgyév június 30.-ig; c) az elvégzett fahasználati munkákat félévenkénti bontásban, minden év július 30,-ig és január 31.-ig; d) az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket december 31-ig; köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. IV. Fejezet AZ ERDŐ ÉS FÁSÍTÁS TELEPÍTÉSE 38. § Erdei faállomány korábban nem erdőnek minősülő ingatlanon való telepítése (a továbbiakban: erdőtelepítés), valamint a fásítás telepítése az ország környezeti állapotának javítását, a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a természeti értékek és a táj, a termőföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét, a természeti erőforrások bővítését, valamint a telepítők gazdasági érdekeit szolgálja. 39. § (1) Az erdőtelepítés szakszerűségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében a telepítés csak részletes termőhely vizsgálatra alapozott, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető. (2) Ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik az állam támogatások nyújtásával előnyben részesíti az őshonos fafajok alkalmazását, a természetszerű erdők létrehozását. Az erdészeti hatóság megtagadhatja, vagy feltételekhez kötheti a természetes és természetszerű erdő kétszáz méteres körzetében özönfafajokkal tervezett erdő telepítésének engedélyezését, ha az a meglévő erdő természetességét veszélyezteti. (3) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány függőleges koronavetülete növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse. (4) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évig érvényes, illetve indokolt esetben az erdészeti hatóság határozatában 5 évnél rövidebb érvényességet is megállapíthat. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(5) Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak a külön jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni. 40. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát – szükség szerint a megvalósulásnak megfelelő módosításokkal – a telepítés elsőkivitelének végrehajtása után az erdészeti hatóság az Adattáron átvezeti, és az engedélyest erdőgazdálkodóként nyilvántartásba veszi. Vhr. 26. § (1) Erdőtelepítési kivitelezési tervet csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) készíthet. (2) Az erdőtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) a telepítő (leendő erdőgazdálkodó) Evt..16. § (7) aa)-ad) vagy és 16.§ (7) ba) be) pontja szerinti adatait, b) az erdőtelepítéssel érintett terület Evt. 16. § (7) c) pontja szerinti adatait és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, c) azon szervek jogszabályban előírt hozzájárulását vagy engedélyét, akik az erdőtelepítés engedélyezési eljárásában szakhatóságként nem vesznek részt, d) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát, e) a telepítés során igénybe venni szándékozott szakirányító Evt. 16. § (7) d) pontja szerinti adatait és nyilatkozatát, hogy a szakirányítási feladatokat vállalja, f) az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett erdőtelepítés területét, g) a tervezett telepítés határvonala töréspontjainak Egységes Országos Vetület (a továbbiakban EOV) szerinti koordinátáit legalább 0,5 méteres pontossággal, h) az erdőtervi térkép 60 napnál nem régebbi hitelesített kivonatát, amelyen fel kell tüntetni a telepítendő területet, a kialakítani tervezett erdőrészlet(ek)et és a talajmintavételek helyét, i) a terület termőhelyi adatait, az egyes termőhelyi tényezők és a laborvizsgálati eredmények értékelését, j) az erdő javasolt rendeltetéseit, k) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, a létrehozni kívánt célállományt, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés módját, az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés vagy magvetés módját, Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




l) az erdősítés fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket, azok ütemezését az erdősítés befejezéséig, m) az erdősítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat és károsításokat, az ellenük való védekezés ajánlott módját, n) az erdősítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat, o) a telepítés megkezdésének tervezett időpontját, p) a tervet készítő személy, a telepítő, és a telepítés során igénybevenni szándékozott szakszemélyzet aláírását. (3) Az erdősítendő terület termőhelyi adatait részletes termőhely-feltárással kell meghatározni, melynek dokumentumait (beleértve a feltárt talajszelvény(ek) fényképét is) a tervhez csatolni kell. (4) Elsődlegesen nem gazdasági rendeltetésű erdő telepítése esetén az erdészeti hatóság a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon felül további tartalmi előírásokat tehet. (5) Az erdőtelepítési kivitelezési tervet védett természeti terület és Natura 2000-es terület esetén négy, egyébként három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz. 41. § (1) A fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítését legalább az elsőkivitel megkezdése előtt 45 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. (2) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését szakmai szempontból indokolt esetben feltételhez kötheti. (3) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtilthatja, ha az sérti az e törvényben az erdő telepítésére vagy az engedély nélkül telepített erdő fennmaradására vonatkozó rendelkezéseket. Vhr. 27. § (1) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására vonatkozó bejelentéshez egyszerűsített erdőtelepítési kivitelezési tervet kell mellékelni. (2) Az egyszerűsített erdőtelepítési kivitelezési tervnek a Vhr. 26. § (2) bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), f), g), j, o) és p) pontokban foglaltakat, valamint a telepíteni tervezett fő és elegyfafajokat kell tartalmaznia. (3) Fásítás telepítése esetén a bejelentésben az alábbi adatokat kell szerepeltetni: Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




a) a telepítő neve, lakóhelye (székhelye), b) a telepítés helye (település, földrészlet, alrészlet) és elhelyezkedése az ingatlannyilvántartási térkép másolatának felhasználásával készített méretarányos térképvázlaton feltüntetve, c) a telepítendő fa és cserjefajok, azok mennyisége. 42. § (1) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt. (2) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő teljes, vagy részleges felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendeli el, ha a) annak faállománya a termőhelyre, vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz; b) sérti a 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket; c) annak fennmaradása más jogszabályba ütközik. (3) A bejelentés nélkül, vagy az erdészeti hatóság bejelentésre tett korlátozó és tiltó rendelkezéseivel ellentétesen telepített fásítás és szabad rendelkezésű erdő esetében az (1) és (2) bekezdések szerint kell eljárni. Vhr. 28. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt. 42. § (1) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kiadását követően a természetben bekövetkezett művelési ág változásról, a jogerős fennmaradási engedély megküldésével tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. (2) Az erdészeti hatóság az Evt. 42. § (2) bekezdése alapján hozott határozatában határidő megállapításával dönt az erdőtelepítés, fásítás, szabad rendelkezésű erdő felszámolásáról. Ha a kötelezett a felszámolásnak határidőre nem tesz eleget, az erdőtelepítés, fásítás, szabad rendelkezésű erdő felszámolását az erdészeti hatóság a kötelezett költségére elvégezteti. 43. § (1) Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban meghozott határozatával befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési tervben meghatározott fafajok egyedei megfelelő számban, arányban és minőségben jelen vannak és a faállomány pótlást már nem igényel, valamint további kielégítő fejlődése biztosított. (2) Az erdőtelepítés befejezetté nyilvánításának részletes szabályait a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




miniszter rendeletben állapítja meg. 44.§. Amennyiben az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság a 81. § (4) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.

V. Fejezet AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA Az erdőfelújítás 45. § (1) Az erdő felújításának minősül az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. (2) Az erdő felújítása történhet: a) természetes módon: aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás); ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarj eredetű természetes felújítás); b) mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról. (3) Az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Ahol a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok magról történő természetes felújításának feltételei adottak, azt kell alkalmazni. (5) Mesterséges erdőfelújítás esetén csak az adattárban előírt célállománynak megfelelő fafajú, igazolt származású és a külön jogszabályban meghatározott Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




szaporítóanyagot szabad felhasználni. (6) Származék-, természetes- és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben özönfafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti. (7) A véghasználat befejezését követően - továbbá ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőrészletben a fák koronavetületének területe az erdőrészlet területének hetven százaléka alá csökkent - az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie és a miniszter által rendeletben meghatározott határidőre be kell fejeznie. (8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a felnyíló erdő esetében a fák koronavetületének harminc százalék alá csökkenése esetén keletkezik. 46. § (1) Az erdő felújítását az erdészeti hatóság bejelentésre vagy hivatalból indított eljárásban hozott határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az Adattárban szereplő célállománynak megfelelő fafajok egyedei megfelelő számban, arányban és minőségben jelen vannak és a faállomány pótlást már nem igényel, valamint az állomány további kielégítő fejlődése biztosított. (2) Ha az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója az e törvény szerinti erdőfelújítási kötelezettségének jogszabályban, vagy az erdészeti hatóság határozatában előírt határidőn belül nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának és határidejének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Vhr. 29. § (1) A faállomány tarvágását vagy kipusztulását követően a) a legalább 70% sikerességű mesterséges erdősítést a tárgyév végétől számított második, a síkvidéki erdő mezőgazdasági előhasználata esetén a harmadik év június 30-ig biztosítani kell; b) a sarjadztatás 70%-os sikerességét a tarvágást tárgyévét követő második év június 30-ig biztosítani kell; c) sarjadztatással - az erdészeti hatóságnak az Evt. 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában részletezett rendeltetésű területekre hozott eltérő döntése kivételével az éger, az akác és az őshonos nyár fafajú erdők újíthatók fel. Az éger felújítása tuskósarjadztatással, Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




míg az akác és a hazai nyár gyökér sarjadztatással történhet. (2) Felújító vágással történő természetes, mageredetű erdőfelújítás esetén az idős faállomány és a természetes újulat együttes fedettsége (záródás) nem csökkenhet hetven százalék alá. Ha az idős állomány záródása harminc százalék alá csökken, akkor a természetes újulatnak - az esetleg végzett kiegészítő mesterséges erdősítés eredményével együtt - kell a hetven százalékos fedettséget elérni. Ha a természetes újulat részben vagy teljesen elpusztul, hiányát mesterséges erdősítéssel kell pótolni. (3) A tarvágást, vagy a faállomány kipusztulásának tárgyévét követően a mesterséges kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk főfafajú erdősítést tizenegy, fenyő és az egyéb kemény lombos főfafajú erdősítést kilenc, az akác és a lágy lombos főfafajú erdősítést hét,, a sarjról történő felújításokat öt év alatt be kell fejezni. (4) Magról történő természetes felújítás esetén a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser és bükk főfafajú erdőfelújítást a végvágás tárgyévét követő nyolcadik, a többi fafaj esetében a hatodik évben be kell fejezni. (5) Az erdősítésekben az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból bekövetkezett, jelentősebb - árvíz, belvíz, egyéb természeti hatás, továbbá honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági célú korlátozás miatt - káros hatás esetén az erdészeti hatóság az (1)(5)4 bekezdésben megállapított határidőket indokolt mértékben módosíthatja. (6) Nem fejezhető be az az erdősítés, amelyben a műszaki átvétel évében a vadállomány által okozott, erdészeti hatóság által megállapított minőségi kár eléri, illetve meghaladja a 30%-ot. (7) Erdőgazdálkodó változása esetén csak az új erdőgazdálkodó által elvégzett szakszerű erdőfelújítási munkák után módosítható az erdőfelújítási határidő, a felújítás szakszerű befejezéséhez szükséges mértékig. (8) Külön jogszabály egyes erdőtervezési körzetekre az (1)-(6) bekezdéstől eltérő speciális határidőket is megállapíthat. (9) Ha termőhelyi okok miatt az erdősítés a rendeletben megállapított befejezés feltételeinek nem felel meg, akkor az erdészeti hatóság határozatban kényszerbefejezetté nyilváníthatja. Vhr. 30. § Az erdőfelújítások és erdőtelepítések (a továbbiakban együtt: erdősítés), valamint az állami támogatással létesített fásítások ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság kockázatelemzésen alapuló mértékben, az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




végzi. Vhr. 31. § (1) Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén a felújításról csak akkor és olyan módon, kell gondoskodni, ahogy az erdészeti hatóság azt határozatában előírja. (2) Ha a fásítás tulajdonosa vagy jogszerű használója a fásítás felújítását az erdészeti hatóság által előírt módon és e rendelet szerint az erdő felújítására előírt határidőre nem hajtja végre, a mulasztóra az erdőfelújítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az erdőnevelés 47. § (1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett erdősítés) további fejlődését befejezett ápolással, ápoló- és tisztítóvágással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel és üzemmódjával összhangban. (2) Az erdőnevelés - beleértve a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is - során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen. (3) Az erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. (4) A körzeti erdőtervben tervezett, vagy az erdészeti hatóság határozatában elrendelt erdőnevelési munkák indokolatlan elmulasztása, vagy szakszerűtlen végrehajtása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 32. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója az erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez, a rendeltetéseinek figyelembevételével szükséges nevelővágások szakszerű végrehajtásáról nem gondoskodik, az erdészeti hatóság a szükséges beavatkozások végrehajtását hivatalból elrendelheti. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(2) Az erdőnevelési munkák végrehajtásának ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság a munkák befejezésének bejelentését követően kockázatelemzésen alapuló mértékben ellenőrzi. Vhr. 33. § Az erdő nevelése során a fakitermelésre meghatározott szabályokat is figyelembe kell venni. A befejezett erdősítés felülvizsgálata 48. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát. (2) A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdő minőségi romlásának minősül, ha az erdősítés a) fejlődése valamilyen károsítás vagy gazdálkodási hiba miatt nem felel meg a termőhelyi adottságoknak; b) fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott minőségromlás a gazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója hibájából következett be, akkor az részéről az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (4) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja vagy később is megismételheti. Ennek során az erdészeti hatóság az (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (5) A felülvizsgálat eredményeképpen - a külön rendeletben leírtak szerint - az erdészeti hatóság az erdőrészletet, vagy annak meghatározott részét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja és elrendelheti az erdősítés megismétlését. Vhr. 34. § (1) Ha az erdősítés faállománya elpusztult, vagy további megfelelő fejlődése erdőgazdálkodási beavatkozással nem biztosítható, valamint a megváltozott fafaj összetételű faállomány a területen az Evt. 2. §-ában és 45. §-ában foglaltakra való tekintettel nem tartható fenn, az erdészeti hatóság elrendeli a területen levő faállomány Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




letermelését, és az erdősítés megismétlését. (2) Amennyiben az erdő minősége az (1) bekezdés szerint romlott, de erdővédelmi vagy állománynevelési eljárással helyrehozható, az erdészeti hatóság az erdőt folyamatos erdősítéssé visszaminősíti, és határidő megállapításával elrendeli a szükséges munkák elvégzését. Vhr. 35. § Ha a felülvizsgálatkor talált faállománytípus a befejezéskori faállománytípustól kedvezőtlen eltérést mutat és a bekövetkezett változás az állomány további nevelése során sem hozható helyre, de fejlődése megfelelő és a megváltozott összetételű faállomány a területen az Evt. 2. §-ában foglaltak figyelembevételével fenntartható, az erdészeti hatóság gondoskodik a változásnak az Adattárba való átvezetéséről. Az erdőszerkezet-átalakítása 49. § (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül az a folyamat, amikor a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással javítunk. Ha az erdő nem természetes- vagy természetszerű erdő, úgy az erdőfelújítás és erdőnevelés során a természetesség szempontjából megfelelőbb állapotú erdő kialakítására kell törekedni. Gazdasági rendeltetésű erdő esetén az erdőszerkezet-átalakítás tervezése során a gazdasági szempontokra is tekintettel kell lenni. (2) Az erdőszerkezet átalakítása az erdők természetességének, biodiverzitásának, stabilitásának és immateriális értékének fokozását szolgálja, amely a materiális érték növelését is maga után vonhatja. (3) Az erdőszerkezet átalakításért az erdőgazdálkodó a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást vehet igénybe. A támogatásnál előnyben kell részesíteni a természetszerű erdő visszaállítását. (4) Erdőszerkezet átalakításnak minősül: a) faültetvényből, kultúrerdőből, átmeneti-, származék vagy természetszerű erdő, b) átmeneti erdőből származék, vagy természetszerű erdő, c) származék erdőből természetszerű erdő létrehozása.





VI. Fejezet AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS Az erdővédelem általános szabályai 50. § (1) Az erdőt, vagy annak haszonvételét veszélyeztető hatásnak minősül: a) a külön jogszabályban meghatározott növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása; b) a vadállomány károsítása; c) az erdőt veszélyeztető káros tevékenység; d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység; e) az erdőtűz; f) az erdőt ért káros természeti hatás; g) a külön jogszabály szerint az emberi tevékenység hatására az erdőt ért károkozás. (2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az állam - az erdőt károsító hatások megfigyelésére, valamint az erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítésére - erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert tart fenn és működtet. (3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata: a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése. (4) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.





(5) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszerhez tartozó jelek és eszközök megrongálása vagy megsemmisítése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 36. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetését az erdészeti hatóság - a törvényben foglalt feladatok ellátása érdekében - az alábbi alrendszereken keresztül valósítja meg: a) nagy területű egészségi állapotfelmérés 4x4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) vadállomány okozta élőhely változás vizsgálati hálózata; d) országos fénycsapda hálózat; e) erdővédelmi előrejelző rendszer. (2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és időleges működtetését rendeli el az erdészeti hatóság számára. Vhr. 37. § (1) A nagyterületű egészségi állapotfelmérés és a kapcsolódó növedékmérési hálózat adatokat szolgáltat: a) a levélvesztés, a levél-elszíneződés és a koronaelhalás mértékéről; b) a mintafák testtájain előforduló kár- és kórokozókról, az okozott károsítás erősségéről; c) a mintafák magassági és vastagsági növekedéséről, az állomány szerkezetről; d) a mintaterületeken található talajok fő paramétereiről. (2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) - b) pontja esetében a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban évente, a c) pontja esetében vegetációs időn kívül, legalább ötéves visszatérési idővel, a d) pontja esetében az év tetszőleges időszakában, legalább tízéves visszatérési idővel kell elvégezni. (3) Indokolt esetben a minisztérium a nemzetközi ajánlásokkal és a nemzeti célkitűzésekkel összhangban új vizsgálatok bevezetését rendelheti el. Vhr. 38. § (1) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata ismereteket szolgáltat: Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




a) a mintafák egészségi állapotáról, károsodásairól; b) a mintafák magassági és vastagsági növekedéséről, az állomány szerkezetről; c) a lágyszárú vegetációról; d) a légkörből kiülepedő szennyezőanyagokról és a csapadékról; e) a mintavételi helyek környezetének meteorológiai paramétereiről; f) a fenológiai fázisokról; g) a mintaterületeken található talajok fő paramétereiről. (2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) pontjai esetében július-augusztus hónapban, a b) és c) pontja esetében legalább 5 évente, illetve növedékmérő szalag esetén folyamatosan, a d) – f) pontja esetében folyamatosan és a g) pontja esetében 10 éves visszatérési idővel kell elvégezni. (3) Indokolt esetben a minisztérium a nemzetközi ajánlásokkal és a nemzeti célkitűzésekkel összhangban további vizsgálatok folytatását, különösen a levélzet kémiai összetételének, a biomassza mennyiségének és minőségének, az ózon okozta károknak, a légköri szennyezőanyagok és a talajoldat jellemzőinek vizsgálatát, továbbá a környezeti állapot változásainak erdőkre gyakorolt hatását feltáró, új vizsgálatok bevezetését rendelheti el. Vhr. 39. § A vadállomány okozta élőhely változás vizsgálata állandó mintaterületeken alapuló adatokat szolgáltat a vadállománynak legfontosabb őshonos faállományaink felújítására gyakorolt hatásáról. A mintaterületek felvételét legalább 2 évente el kell végezni. Vhr. 40. § Az erdészeti hatóság az országos fénycsapdahálózat és az erdővédelmi jelzőlapok alapján készített előrejelzések felhasználásával tájékoztatást nyújt a tömeges elszaporodásra hajlamos károsítók várható megjelenéséről, indokolt esetben kezdeményezi a védekezés megszervezését. Az előrejelzésekről hivatalból tájékoztatja a növényvédelmi hatóságot. Vhr. 41. § (1) A 36. § (1) bekezdés a) - b) pontjai szerinti alrendszerek kialakítása során a hatályos nemzetközi egyezményeket és kötelezettségvállalásokat figyelembe kell venni, így különösen: a) a Nagy Távolságra Ható Légszennyezésre vonatkozó 1979-es Genfi Konvenció keretében működő ENSZ Európai Gazdasági Bizottság által koordinált nemzetközi együttműködési program útmutatóját, b) az Európai Erdők Védelmének I. Miniszteri Konferenciájának I. határozatát. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(2) Részben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, részben az Európai Unió 2152/2003/EK Forest Focus rendeletében és a 614/2007/EK Life+ rendeletében és azok kiegészítéseiben foglaltakat, mint ajánlást kell alkalmazni. Vhr. 42. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik: a) az egyes alrendszerekben folyó adatgyűjtésről; b) az adatok feldolgozásáról és elemzéséről; c) a tájékoztatásról; d) az adatok tárolásáról; e) a rendszer szolgáltatta eredmények alapján a szükségessé váló intézkedések kezdeményezéséről; f) indokolt esetben kezdeményezi önálló megfigyelőrendszer létesítését. (2) Az erdészeti hatóság ellátja a 41. §-ában foglaltak szerinti nemzetközi adatszolgáltatási feladatokat. Ennek keretében gondoskodik: a) az előírt jelentések határidőre történő megküldéséről; b) az együttműködésből származó információ szétosztásáról, az országos erdészeti hatóság, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról; c) ellátja az együttműködési programokban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait. (3) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik. Vhr. 43. § (1) Az erdészeti hatóság az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során gondoskodik a tudományos és kutatóműhelyek megfelelő szintű közreműködéséről. (2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer munkáját segíteni: a) az „Erdővédelmi jelzőlapok” évente négy alkalommal, az erdészeti hatóság által meghatározott módon történő megküldésével; b) az erdő egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével. Vhr. 44. §





(1) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni, hogy erdejében az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerbe tartozó mintavételi pont létesüljön, s azt észlelési időszakban, a honvédelmi határrendészeti és nemzetbiztonsági erdő esetében előzetes egyeztetést követően, a rendszert üzemeltető felkeresse. (2) A mintavételi pont a gazdálkodást nem befolyásolhatja, a gazdálkodó jogosult a mintafákat az e törvényben meghatározott feltételek mellett kitermelni. (3) A látható módon megjelölt mintavételi helyek létesítéséről az erdészeti hatóság a gazdálkodót értesíti. A gazdálkodó köteles az értesítésben felsorolt jeleket és eszközöket óvni, megsemmisülésük esetén az erdészeti hatóságot értesíteni. Vhr. 45. § Az erdészeti hatóság köteles gondoskodni az Evt. 50. § (2) bekezdés szerint szabályozott rendszernek a 41. §-ban foglalt kötelezettségvállalásokkal való összhangjáról, és szükség esetén kezdeményezi a minisztériumnál a szabályozás korszerűsítését. 51. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles a) az erdő egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni; b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni;. Védelem a károsítók károkozása ellen 52. § (1) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére. (2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik. (3) Ha az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa, az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




53. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb termék kezeléséről a termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa egyetemlegesen köteles gondoskodni. (2) Amennyiben a tárolt erdei fa, egyéb termék vagy a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság a termék tulajdonosát, valamint az erdőgazdálkodót, annak hiányában az erdő tulajdonosát egyetemlegesen kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására. (3) Ha az erdei fa és egyéb termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó költségére elvégeztetheti. (4) Ha káros természeti hatás miatt az erdő állapotában jelentős romlás következik be, a károsítók elszaporodásának megakadályozása érdekében az erdőgazdálkodó köteles a veszélyforrást jelentő beteg és elhalt fákat az erdészeti hatóság határozata alapján eltávolítani. Amennyiben az erdőgazdálkodó ennek nem tesz eleget, akkor az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat az erdőgazdálkodó költségére elvégezteti. Erdőgazdálkodó hiányában az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat az erdő tulajdonosa, költségére végezteti el. (5) A káros természeti hatások miatt bekövetkezett erdőkárok enyhítéséhez, illetőleg felszámolásához a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatás vehető igénybe. Vhr. 46. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében az erdészeti hatóság az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát. (2) Az erdészeti hatóság az éves értékelést követően és annak alapján előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét. (3) Az erdészeti hatóság az évente elkészített előrejelzést a területi szervei útján az erdőgazdálkodók számára hozzáférhetővé teszi. Vhr. 47. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Az erdőgazdálkodó az előrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható káros hatásokra felkészülni, a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni, és ezt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Amennyiben az erdőgazdálkodó a kár megelőzésére az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket elmulasztja, úgy az erdészeti hatóság az erdőt érő káros hatás megelőzésére teendő intézkedéseket elrendeli. Indokolt esetben az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa terhére a szükséges munkát elvégezteti. (3) Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó jogosult költségeinek mérséklése céljából állami támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint. Vhr. 48. § (1) Az erdőt érő azonosítható káros hatások mérséklése és az erdőkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhető a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, amennyiben az erdőkárok megelőzésére tett intézkedéseket az erdőgazdálkodó végrehajtotta. (2) A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abiotikus eredetű erdőkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhető a) biotikus: aa) vírus, ab) baktérium, ac) gomba, ad) rovar, ae) vadászható állatfajnak nem minősülő vadon élő emlős, b) abiotikus: ba) hó, bb) jég, bc) szél, bd) tűz, be) légszennyezés, bf) árvíz, bg) talajvízszint változása, bh) fagy, bi) aszály. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




Vhr. 49. § Az erdőgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkező kára mérséklése céljából. Védelem a vadállomány károsítása ellen 54. § (1) Az erdőben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen a) az erdei életközösség tagjainak fennmaradását, b) az erdő talajának épségét, c) az erdősítés állapotát, d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, valamint e) az erdő természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadállomány nem tartható fenn. (2) Az erdészeti hatóság egyetértésével létesített vadaskertben és vadasparkban, a kerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti. (3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia. (4) Az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, a vadállomány által okozott külön jogszabályban meghatározott mértékű károsítás észlelését követően évente, legkésőbb augusztus 31.-ig köteles bejelentést tenni az erdészeti, valamint a vadászati hatóság felé. Vhr. 50. § Az Evt. 54. § (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség az erdőgazdálkodót az alábbi esetekben terheli: a) Az erdősítés sikeresen felújult területén az előírt fő és mellékfafajok vezérhajtásai 20%-ot meghaladó mértékben károsodtak. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




b) Az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének felélésével az erdő felújulása veszélybe kerül, illetve összefüggő 0,1 ha-t meghaladó területen meghiúsult. c) Az erdő talaja túrás, vagy taposás következtében összefüggő 0,1-ha-t meghaladó, vagy az erdőrészlet területének 30%-át érintő területen károsodott. d) A faállomány egyedei dörzsölés, hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen károsodtak, a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben Védelem a káros tevékenységek ellen 55. § (1) Tilos erdőben a) legeltetni és makkoltatni, kivéve a külön jogszabály szerint létrehozott agrár-erdészeti rendszerek területén; b) bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni; c) az erdei élőfáról, a cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni, kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést, valamint mohát gyűjteni; d) erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti; e) jogosulatlanul fát kivágni. (2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül - az erdő károsítására alkalmas bármilyen eszközt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben. (3) Az (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tevékenységek erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

gyakorlása

az

Vhr. 51. § (1) Erdőben munkavégzésre az a személy jogosult, aki az erdőgazdálkodótól írásbeli megbízással rendelkezik. (2) Az Evt. 55. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az erdőgazdálkodó köteles a helyreállításról gondoskodni és attól függetlenül, hogy a szemét elhelyezése számára felróható-e vagy sem, köteles a további károsítást megakadályozó intézkedések megtételére, így az illetékes rendőri-, vagy környezetvédelmi szerv és a területileg illetékes önkormányzat felé feljelentést, illetve bejelentést tenni. (3) Amennyiben az Evt. 55. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben, az illetéktelenek által végzett fakitermelés észlelését követően az erdőgazdálkodó köteles az Evt. 98. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(4) Az Evt. 55. (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az erdészeti hatóság biztosítási intézkedésként elrendelheti a kitermelt faanyag zárlatát. (5) Az Evt. 55. § (2) bekezdés értelmében az erdő látogatója nem tarthat magánál olyan eszközt, amely az erdő károsítására alkalmas, különösen motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt. Az erdő talajának védelme 56. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzésére alkalmas erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani. (2) Az erdő talajának védelméről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. (4) Az erdő talajának védelméhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatás vehető igénybe. 57. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles: az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni. (2) Az erdőben szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag elhelyezése tilos. (3) Az erdőből az erdei avar és a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. (4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági, vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosának kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(5) Az (1) - (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. Az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben köteles a helyreállításról gondoskodni, a (2) - (3) bekezdések szerinti esetben pedig csak akkor, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2) - (3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a károsítás további folytatását megakadályozó intézkedések megtételére, így az illetékes rendőri- vagy környezetvédelmi szerv és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni. Ennek elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (6) Az erdőben, szabad rendelkezésű erdőben a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja. (7) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni. Védelem a tűz ellen 58. § (1) Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa köteles gondoskodni. (2) Az erdő tűz elleni védelméhez az erdőgazdálkodó külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást igényelhet. 59. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Az erdő határától számított kétszáz méteres távolságon belül levő ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.





(3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 60. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles az illetékes tűzoltóságot, az Erdővédelmi Szolgálatot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 61. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom kihirdetéséről, annak feloldásáról a miniszter a sajtó, rádió, televízió útján vagy egyéb módon gondoskodik. (2) Megye, kistérség vagy önkormányzat területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén – indokolt esetben, átmeneti időre – az illetékes megyei tűzvédelmi hatóság egyetértésével vagy javaslatára az elsőfokú erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tűzgyújtási tilalom kihirdetéséről, annak feloldásáról a hatóság sajtó, rádió, internet útján, vagy egyéb módon gondoskodik. (3) A fokozott tűzveszély miatti tűzgyújtási tilalom esetére tűzjelző szolgálatot kell szervezni. A tűzjelző szolgálatot az erdőgazdálkodók kötelesek megszervezni és működtetni.





(4) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. (5) Az erdők tűz elleni védelmének és a tűzgyújtási tilalom elrendelésének részletes szabályait a miniszter a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel közösen rendeletben szabályozza. A rendeletben a miniszter tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelését tűz időjárási index értékéhez kötheti. Védelem a káros természeti hatások ellen 62. § (1) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatásnak minősül a) a vadászható állatfajnak nem minősülő, vadon élő állatfajok túlszaporodásából eredő károkozás, b) a hó, a jég vagy a szél okozta fadöntés és törés, a légszennyezés, az árvíz, a talajvízszint változása, a fagy, az aszály, valamint c) az ismeretlen eredetű károkozás. (2) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatások kártételeinek mérsékléséhez a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel támogatás vehető igénybe. VII. Fejezet ERDEI HASZONVÉTELEK Az erdei haszonvételek általános szabályai 63. § E törvény alapján erdei haszonvételnek minősül: a) a fakitermelés; b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; c) a vadászati jog hasznosítása az e törvény hatály alá tartozó földterületen; d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése; e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; f) a gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; h) a méhészeti tevékenység; i) a fenyőgyanta gyűjtése; j) élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




64. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, valamint az erdei életközösséget. (2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. (3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (4) A 63.§ b), d)- j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. (5) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozhatja, vagy megtilthatja erdőben az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. (6) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését. Vhr. 52. § (1) Gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése a Magyar Állam többségi tulajdonában álló erdőben (a továbbiakban: állami erdő), az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A nem állami erdő területén bármilyen mértékű, az állami erdőben az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható. (2) Az Evt. alkalmazásánál az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb a) 2 kg gomba, b) 5 kg vadgyümülcs, c) 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. (3)A valódi szarvasgomba fajok (Tuber sp.) csak az erdőgazdálkodó engedélyével gyűjthetők. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(4) A méhészeti tevékenység (a méhcsaládok elhelyezése nektárgyűjtés céljából) nem állami erdőben, az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezésével, az állami erdőben szabadon gyakorolható, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodónak minden esetben előzetesen be kell jelenteni. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit. Az ennek kapcsán tett korlátozásokat az erdészeti hatóság jogosult felülvizsgálni, szükség esetén a korlátozások feloldását elrendelni. (5) A méhészeti tevékenység az erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja. Fakitermelés 65. § (1) Az erdőben fakitermelést – a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az adattárban foglalt előírásokkal összhangban is csak a 36.§. előírásainak betartása mellett lehet végezni. (2) A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést a miniszter által külön jogszabályban előírtak szerint az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. (3) A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére az erdőgazdálkodóval kötött szerződését és a szakirányító által kiadott zöldkártyát, vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelékezések megsértése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, és a hatóság képviselője a munkát leállítja. (5) A zöldkártya formáját, kiállításának feltételeit, nyilvántartásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Vhr.53. § (1) A fakitermelés megkezdése előtt a szakirányító köteles az erdőgazdálkodót, vagy megbízottját tájékoztatni az elvégzendő munkafolyamatról, a tájékoztatásról köteles kiadni a mellékletben szereplő zöldkártyát. (2) A zöldkártya szigorú számadású bizonylat, melyet az erdészeti hatóságnál nyilvántartásba vett, szolgálati igazolvánnyal rendelkező szakember igényelhet az Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




erdészeti hatóságtól. (3) A zöldkártya 3 példányban készül, melyből 1 pld a gazdálkodót, 1 pld a szakszemélyzetet, 1 pld az erdészeti hatóságot illeti. (4) A szakszemélyzet, a kiadott zöldkártya erdészeti hatósági példányát, legkésőbb a kiadást követő 5 munkanapon belül köteles eljuttatni a területileg illetékes erdészeti hatósághoz. (5) A zöldkártyát a gazdálkodó és a szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig köteles megőrizni. 66. § (1) A fakitermelés módja lehet: a) ápoló- és tisztítóvágás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés, az erdősítés befejezését követő öt éven belül befejezett ápolás, azon túl tisztítás; b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés; c) készletgondozó használat: a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló, faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés; d) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata; e) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése; f) szálaló vágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó (30 évet meghaladó), több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése; g) szálalás: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul; h) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése; i) egyéb termelés: olyan véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik. (2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a források védőterületére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére. (3) Az erdészeti hatóság a források védőterületén, védett élő szervezetek élőhelyén, élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetében, kirándulóhelyeken egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




67. § (1) A 66. § 1) bekezdés d), pontja szerinti fakitermelés engedélyezését az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha az ingatlan tulajdonosainak legalább 25%-a kéri . (2) Az erdészeti hatóság a 66. § (1) d), pontja szerinti fakitermelés engedélyezését indokolt esetben erdőfelújítási biztosíték nyújtásához kötheti különösen, ha a) az erdőgazdálkodó a kérelem benyújtását megelőző három évben az erdőgazdálkodási szabályokat megsértette; b) közvetve vagy közvetlenül az erdőgazdálkodó tulajdonában álló vagy általa vezetett gazdasági társaság az erdőgazdálkodási szabályokat megsértette; c) a tulajdonosi, vagy egyéb jogosulti körben, korábban erdőgazdálkodási szabályok megsértésével érintett terület tulajdonosai, vagy egyéb jogosultjai megjelennek. (3) Az erdőgazdálkodó kötelezés nélkül is jogosult erdőfelújítási biztosíték nyújtására. (4) A biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, összegét, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. (5) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság a) bankgaranciát; b) hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt; c) ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, államkötvényt; d) az erdőgazdálkodó többségi tulajdonában álló erdő tulajdoni hányadára vagy tehermentes egyéb ingatlanára a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot fogadhat el. (6) A biztosíték 70%-nak felszabadítása a sikeres elsőkivitelt igazoló erdészeti hatósági ellenőrzést követő, 30% felszabadítása az erdősítés befejezését igazoló erdészeti hatósági ellenőrzést követő 30 napon belül kötelező. Vhr. 54. § (1) Fásításban, szabad rendelkezésű erdőben, a rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell a tervezett fakitermelést a végrehajtás előtt legalább harminc nappal bejelenteni. (2)

Az

erdészeti

hatóság


a

bejelentés


tudomásul

vételét

határozatban



megtagadhatja, és a fakitermelés elvégzését megtilthatja vagy feltételhez kötheti. (3) A tudomásul vett bejelentés szerinti fakitermelés a benyújtás évét követő év végéig hajtható végre. Ezen határidőn túl végzett fakitermelés az erdőgazdálkodási szabályok megszegésének minősül. Vhr. 55. § (1) Az ápolóvágás az erdősítés befejezését követő erdőnevelési munka. Célja a főfafaj és a szükséges elegyfafajok megfelelő tőszám-eloszlásának és fejlődési feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a sarjak (kivéve az arról való felújítás esetét), a nem kívánatos cserjék, mellékfajok visszaszorítása szükséges. (2) A tisztítóvágás célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. (3) A törzskiválasztó gyérítéssel biztosítani kell az erőteljes magassági növekedést, a megfelelő nagyságú korona kialakítását, az állomány minőségi jellemzőinek javulását, a kedvező állományszerkezet kialakítását. (4) A növedékfokozó gyérítés célja a faállomány-szerkezet végső kialakítása, a minőségi faanyagtermesztés elősegítése. 68. § (1) Az ápoló és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágás és szálalóvágás végvágása valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. Afaültetvényre, kultúr erdőkre az előírás nem vonatkozik. (2) Március 31. és október 15. közötti időszakban a természetes mag eredetű erdőfelújításra előírt, újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálalás nem végezhető. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben, a körzeti erdőtervezés irányelveit tartalmazó miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet. (3) Az újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználatot, szálalást olyan időpontban és olyan technológiával lehet végrehajtani, amelyik az felújulásának sikerességét, a visszamaradó állományt és a talajt veszélyeztetheti. Nedves, felázott talajviszonyok esetén vonszolással fakitermelési technológia alkalmazása tilos.

csak erdő nem járó

(4) Az erdészeti hatóság természetes-és természetszerű, valamint származék erdőkben, véghasználat esetében, előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását. (5) Az erdészeti hatóság a fa kitermelését korlátozhatja vagy megtilthatja, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettségének e törvényben, illetve külön jogszabályban megszabott módon, illetve határidőre nem tett eleget, valamint ha az erdészeti hatóság által jogerős határozattal előírt lejárt határidejű pénzügyi kötelezettsége van. (6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendelheti a fa kitermelését, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges. Amennyiben az erdőgazdálkodó kötelezettségének nem tesz eleget, az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 56. § Az erdő nevelését szolgáló ápolóvágás, tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, felújítóvágás és szálalás során, amennyiben a biológiai változatosság, valamint az erdő ökológiai stabilitásának biztosítása ezt szükségessé teszi, az adott termőhelynek megfelelő erdőtársulás elegyfafajait - az erdészeti hatóság által meghatározott mértékig meg kell hagyni. Vhr. 57. § A fakitermelést az Evt. 68. § (5) bekezdése alapján akkor lehet korlátozni vagy megtiltani, ha az erdőgazdálkodó a) az erdészeti hatóság által előírt illetőleg kirótt befizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette, b) a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodást jelentősen veszélyeztető engedély nélküli, engedélytől eltérő vagy szakszerűtlen fakitermelést végzett, c) az erdőfelújítási kötelezettségét a rendeletben megállapított határidőre neki felróható okból nem teljesítette, illetőleg az erdőfelújítás sikerességének biztosításához, további fejlődéséhez szükséges munkálatokat nem végezte el, d) az erdészeti hatóság által elrendelt erdővédelmi munkákat nem végezte el, e) e törvény erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályait megsértette. 69. § (1) A tarvágáshoz az erdészeti hatóság akkor járulhat hozzá, ha: a) sík és dombvidéken gazdasági rendeltetésű faültetvényekben és kultúr erdőkben húsz hektárnál, egyéb erdőkben öt hektárnál, nagyobb. b) hegyvidéken öt hektárnál nagyobb, c) hullámtéren az a) pont betartása mellett a töltés és a folyó között egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezik, kivéve, ha a folyó és a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




töltés között 50 méter, vagy ezt el nem érő szélességű erdő található. (2) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül nem járulhat hozzá a tarvágáshoz, ha az az erdő talajszerkezetének jelentős romlásával jár. (3) A sarj felújításra engedélyezett erdőrészletekben akác esetében május 1., egyéb fafaj esetében április 1. és szeptember 1. között fakitermelés nem végezhető. (4) Egyes erdőtervezési körzetekre a miniszter a (3) bekezdésben fogalt időbeli korlátozástól eltérő szabályt is megállapíthat. (5) Az erdészeti hatóság a tarvágás engedélyezését az erdő talajának védelmét szolgáló feltétel teljesítéséhez kötheti. Vhr. 58. § (1) Az Evt. 69. § (1) bekezdésének alkalmazásában: a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja; b) egybefüggőnek minősül a tervezett tarvágás területével az a terület, amelyet nem választ el tőle legalább hatvan méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő. (2) Erdészeti nyiladék, tűzpászta illetőleg magánút nem minősül az egyes vágásterületeket elválasztó területnek. Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése 70. § Erdészeti szaporítóanyagot csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni, a) a szálaló, átalakító vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdőkben, vagy b) a - szaporítóanyag gyűjtésére az illetékes hatóság által e célra kijelölt erdők kivételével - vágásérettségi kort 10 éven belül elérő erdőkben. Vhr. 59. § Az Evt. 70. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtás szedés. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




Fenyőgyanta gyűjtése 71. § Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az adattár szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.





VIII. Fejezet AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA, VALAMINT AZ ERDŐ MŰVELÉSI ÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA Az erdő igénybevétele 72. § Az erdő igénybevételének minősül: a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása; b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás); c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel); d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása - ide nem értve a vadaskert, illetőleg a vadaspark fenntartását -, így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). 73. § (1) Erdőt igénybe venni kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet. (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását bizonyítania kell. (3) Gazdasági rendeltetésű kúltúrerdő és faültetvény igénybevételét az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos községhatárban végrehajtott csereerdősítés végzése mellett az erdészeti hatóság engedélyezi. 74. § (1) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. (2) Az erdészeti hatóság határozatában az engedély érvényességére legalább egy, legfeljebb négy évet állapíthat meg. Az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni. (3) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély érvényességét az erdészeti hatóság határozatában legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének időpontjáig állapíthatja meg. (4) Az erdő honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy határrendészeti célra történő igénybevételét a honvédelemért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetőleg a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az erdészeti hatóság engedélyezi. (5) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy ennek hiányában az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot. (6) Az erdő művelési ágban nyilvántartott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 75. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. (3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonon, vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




76. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. (2) Az erdővédelmi járulék mértékét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. (4) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi kategóriába tartozó erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés); b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére, vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe; c) a védett természeti területen lévő faültetvény és kultúr erdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhely-feltárással kell bizonyítania; d) a szabad rendelkezésű erdő és cserjés mezőgazdasági művelésbe vonása esetén. (5) Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia a) természetes- és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik. (6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a csereerdősítés az országban bárhol megvalósítható. (7) A csererdősítés tervezésére és engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.

Vhr. 60. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Az erdő igénybevételének engedélyezésére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz két példányban benyújtandó kérelemhez mellékelni kell: a) a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban való átvezetéséhez szükséges aa) az erdőtervi térkép 60 napnál nem régebbi hitelesített kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, az új térképi vonalak töréspontjainak EOV koordinátáit legalább 0,5 méter pontossággal, ab) terület-kimutatást, ac) az igénybevétel nyomán megváltozó erdőrészletek leírását, b) az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, külön jogszabályban meghatározott, földhivatal által záradékolt változási vázrajzot és terület-kimutatást, c) az Evt. 73. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását bizonyító, és d) az Evt. 74. § (4) bekezdés szerinti dokumentumokat, valamint e) időleges igénybevétel esetén az Evt. 78. § (2) bekezdése szerinti helyreállítás tervét, f) csereerdősítés esetén az Evt. 39. § (1) bekezdése szerinti erdőtelepítési kivitelezési tervet, vagy ilyen tervet jóváhagyó jogerős határozatot. (2) A kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját, alá kell támasztani elkerülhetetlenségét, indokoltságát. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az Evt. 80. § (5) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kérelem esetében is alkalmazni kell. Vhr. 61. § Az Evt. 74. § (4) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jog figyelembevételének közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas a más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolására az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. Vhr. 62. (1) Az erdő igénybevételének az erdészeti hatóság által történt engedélyezése nem mentesíti az engedélyest és az érdekelteket más, az igénybevétel célja szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásának, illetve engedélyének megszerzésére a külön jogszabályban előírt kötelezettsége alól. (2) Az igénybevétel miatt szükséges fakitermelésekre a törvény fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Vhr. 63. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz két példányban benyújtandó kérelemhez mellékelni kell: a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartási és adattári adatait, b) a terület beazonosítására alkalmas 1:10 000 méretű vázrajzot, c) az Evt. 73. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását bizonyító dokumentumokat. (2) A kérelemben meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját, alá kell támasztani elkerülhetetlenségét, indokoltságát. 77. § (1) Erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság a talajvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) Szabad rendelkezésű erdő területének mezőgazdasági művelési ágba vonását az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. (3) Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a síkvidéki erdő tarvágását követő két évben a felújítás érdekében végzett szántóföldi művelés (a továbbiakban: mezőgazdasági előhasználat). Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint természetes- és természetszerű erdőre. Vhr. 64. § A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának az erdészeti hatósághoz való bejelentése nem mentesíti a gazdálkodót más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól. 78. § (1) Az erdő erdőgazdálkodási tevékenységétől eltérő célra történő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb öt évi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély érvényességének lejárta előtt egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt. (2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról (a továbbiakban: helyreállítás). (3) Erdő esetén a helyreállításra az erdőfelújítás szabályait kell alkalmazni. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




79. § (1) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig - hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni. (2) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának az (1) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni. Az erdő engedély nélküli igénybevétele 80. § (1) Erdő engedély nélküli igénybevételének minősül, ha az erdőt engedély nélkül, engedélytől eltérő módon vagy mértékben, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérő célra veszik igénybe. (2) Erdő engedély nélküli igénybevétele esetén az igénybevevő az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles fizetni. (3) Erdő engedély nélküli igénybevétele esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt, vagy - ha annak személye nem állapítható meg - az erdőgazdálkodót, ennek hiányában az erdő tulajdonosát a helyreállításra. (4) A kötelezett a helyreállítás elvégzését köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. (5) A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre, az erdészeti hatóság felmentést adhat és engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben megítélése szerint az erdő visszaállítására nincs lehetőség, (6) Amennyiben az erdő visszaállításra nincs lehetőség az erdővédelmi bírság összege 0,5 EJA/m2. Az erdő művelési ágának megállapítása 81. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani. a) az e törvény szerint erdőnek minősülő földterületet; b) azt a területet, amelyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték; c) a külön jogszabály szerinti szabadrendelkezésű erdő területét a bányatelken lévő, nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés kivételével; d) az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, nem állandó jellegű erdészeti magánutat, erdei farakodót és készletező helyet, tisztást, kopárt, vadföldet, erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló területet; valamint a cserjés területét. (2) A nem erdő művelési ágban nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti földterület esetén: a) az erdészeti hatóság határozatban megállapítja, hogy a terület erdő, felveszi az Adattárba, valamint a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja az illetékes ingatlanügyi hatóságot; b) az ingatlanügyi hatóság hivatalból is kezdeményezheti a földterület művelési ágának erdő művelési ágra történő megváltoztatását; c) az állam tulajdonában lévő művelés alól kivettként nyilvántartott terület erdő művelési ágba vonásához az a)-b) pontban foglaltakon felül a honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdek fennállása esetén az érintett miniszter előzetes hozzájárulása is szükséges. (3) Az erdő igénybevételének következtében az erdő művelési ágát csak az igénybevétel végrehajtásának a 75. § (2) bekezdése szerinti bejelentését követően, az erdészeti hatóság igazolása alapján lehet megváltoztatni. (4) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület nem felel meg e törvény előírásainak, nem szerepel az Adattárban, továbbá a 43. § (3) bekezdés szerint az erdőtelepítés meghiúsult az erdészeti hatóság az Adattár módosításáról szóló jogerős határozat megküldésével tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. (5) Az ingatlanügyi hatóság az erdő művelési ág átvezetésének tárgyában hozott határozatát köteles tájékoztatásul az erdészeti hatóságnak megküldeni. Vhr. 65. § (1) Amennyiben az erdészeti hatóság észleli, hogy nem erdő művelési ágú földrészlet egésze, vagy annak legalább 5000 négyzetmétert elérő része beerdősült, vagy Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




az ingatlan-nyilvántartás adatai a természetbeni állapottól, vagy a tényleges birtoklási és használati viszonyoktól eltérnek, határozatban rendelkezik az Országos Erdőállomány Adattár módosításáról. (2) A határozat mellékletét képezi egy M=1:10000, vagy annál nagyobb, alkalmas méretarányú erdőtervi térképkivágat, amelyen az erdő és a nem erdő művelési ágú földrészletek határát osztóvonallal kell feltüntetni, és az osztóvonal töréspontjait tartalmazó EOV koordinátajegyzék. A határozatban tájékoztatni kell a tulajdonost arról, hogy a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül gondoskodnia kell. (3) Az erdészeti hatóság tájékoztatás céljából megküldi a földhivatalnak a jogerős határozatot, az adott erdőt ábrázoló erdőtervi térképkivágatot, továbbá elektronikus úton az osztóvonal digitális adatait az ingatlan-nyilvántartás módosítása érdekében. Az erdő megosztása 82. § (1) Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti. (2) Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet, vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter és a 7.§. (1) a) – b) természetességi állapotú erdő esetében három hektárnál, a 7.§. (1) c) –f) természetességi állapotú erdő esetében másfél hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele. (3) Amennyiben a tervezett megosztás erdőrészlet határát is érinti, az engedélyesnek az építésügyi hatóság engedélyező határozata jogerőre emelkedése után 30 napon belül kezdeményeznie kell az Adattár módosítását. 83. § Amennyiben az erdő megosztása az erdőtag határát is érinti, az erdészeti hatóság hozzájárulásának feltételeként előírhatja az egyes erdőtagok határa mentén út, nyiladék, árok létesítését, továbbá azt, hogy megfelelő módon biztosítani lehessen az erdészeti termékek szállítását. Vhr. 66. § (1) Az erdő megosztásának engedélyezése esetén az Evt. 83. §-a alapján az erdészeti hatóság által előírt intézkedések végrehajtásáról az engedélyes köteles Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




gondoskodni. (2) Az Adattár erdő megosztása miatti módosításának kérelméhez mellékelni kell: a) az erdőtervi térkép 60 napnál nem régebbi hitelesített kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, b) az új térképi vonalak töréspontjainak EOV koordinátáit legalább 0,5 méter pontossággal, c) terület kimutatást, d) a megosztás nyomán megváltozó erdőrészletek leírását. IX. Fejezet AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA Az erdészeti termékek szállítása 84. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó erdészeti szállítási tevékenységnek minősül: a) az erdészeti erő- és munkagép, valamint egyéb jármű erdőben való közlekedése; b) az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, rakodása valamint azok járművel történő elszállítása. (2) Az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, valamint azoknak a járművekkel való elszállítása csak az erdő és az erdészeti létesítmény védelmére vonatkozó előírások maradéktalan megtartása mellett történhet. Amennyiben a védelem indokolja, az erdészeti szállítást és az erdőben való nem közérdekű közlekedést az erdészeti hatóság azonnal végrehajtható határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja. (3) Az erdészeti hatóság képviselője az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozására, illetve kizárására. (4) A kizáró vagy korlátozó hatósági intézkedésben vagy határozatban foglaltak megsértése az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértésének minősül. Vhr. 67. §. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




A helyszíni intézkedés időbeli hatálya nem terjedhet túl a hetvenkét órán. A hetvenkét óra leteltével - amennyiben az erdészeti hatóság fellebbezés halasztó hatályát kizáró határozatot nem hoz az erdészeti szállítás vagy az erdőn való közlekedés korlátozására vagy kizárására - az intézkedés hatályát veszti. Evt. 85. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérően - a közlekedési hatóság véleményének figyelembevételével - forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla elhelyezésével az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell. (3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak, indokolatlan korlátozás esetén pedig elrendeli a korlátozás feloldását. Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben 86. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem tudná elvégezni, a más használatában levő erdőt szállítási tevékenységhez igénybe veheti.. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) Az erdőgazdálkodó vagy megbízottja kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti. (3) Amennyiben az erdőt, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését. (4) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy az országos határőrizeti szerv engedélyével vehető igénybe. Vhr. 68. § Az erdészeti haszonvételből származó termékek szállítása más használatában levő erdőben az erdőgazdálkodó előzetes tájékoztatása mellett, csak a már meglevő erdészeti feltáró út, erdészeti kötélpálya vagy állandó jellegű közelítő nyomok igénybevételével történhet. Az faanyag származásának igazolása 87. § (1) Az erdőgazdálkodó vagy az erdőgazdálkodó megbízása alapján a szakirányítóaz erdőből kitermelt faanyag származásáról - erdőből az elsődleges fafeldolgozásig vagy ennek hiányában a végfelhasználásig - a szállításhoz köteles igazolást (továbbiakban: szállítójegyet) kiállítani, melynek alapja a zöldkártya. (2) A 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti erdőből és a 10. § szerinti fásításból, a törvény hatálya alá tartozó, nem erdőnek minősülő földterületről származó faanyagról a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult köteles, az erdészeti hatósághoz benyújtott fakitermelési bejelentése alapján szállítójegyet kiállítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt az illetékes hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. A szállítójegy hiánya esetén erdővédelmi bírság kiszabásának van helye. (4) Amennyiben az arra jogosult az (1) - (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (5) A faanyag származási igazolásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Vhr. 69. § (1) Az erdőből kitermelt faanyag szállításához a mellékletben szereplő szállítójegyet kell használni. (2) A fásításból, szabad rendelkezésű erdőből kitermelt faanyag szállításához a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




mellékletben szereplő szállítójegyet kell használni. (3) A szállítójegy 3 példányban készül, 1 pld a szállítót, 1 pld a szállítójegy kiadóját, 1 példány az átvevőt illeti. Vhr. 70. § (1) Az erdészeti hatóság, rendőrség, vám-és pénzügyőrség, természetvédelmi őrszolgálat képviselői, a szakszemélyzet, és a mezőőr jogosult ellenőrizni a zöldkártyát és a szállítójegyet. (2) A szállítójegyet a kiállításra jogosult a kiállítástól számított 5 évig köteles megőrizni. Az erdő üdülés, sportolás és kirándulás céljából történő látogatása 88. § (1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha a) más jogszabály azt korlátozza, vagy b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. (2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik e törvény alkalmazásában az erdő látogatója. (3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére. (4) Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenység zavarására alkalmas tevékenységet nem végezhet. (5) Üdülési, sportolási illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; b) az erdőrezervátum magterülete; továbbá c) az erdő ahol a belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, az illetékes honvédelmi, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv honvédelmi, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági okból, illetőleg az erdőgazdálkodó e törvényben foglaltak alapján megtiltotta. 89. § (1) Az erdőben lovagolni illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. (2) Erdőben lovaglásra valamint járműközlekedésre utat, az erdőgazdálkodó javaslata alapján, vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöli ki. (3) Az erdészeti hatóság a kijelölést egyes járműtípusokra korlátozhatja. (4) Az erdőben lovaglásra valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelőségre veheti igénybe. (5) Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére. 90. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben: a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni; b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni; c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani; d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni; e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni. (2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó egyetértésével, az erdészeti hatóság engedélyével lehet. (3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. Vhr. 71. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy egyetértésével, az erdő és talaja védelmének, illetve a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra, lovaglásra és jármű-közlekedésre erdészeti magánutat. Az erdészeti magánút kijelölésekor be kell tartani az erdészeti utak engedélyezésének és használatba vételének illetőleg az erdő igénybevételének szabályait is. 91. § (1) Az erdőgazdálkodó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás a) életet vagy testi épségét, valamint b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. (2) A vadászat időtartamára a vadászati jog gyakorlására jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. 92. § (1) Az erdőgazdálkodó a turista-, a lovagló vagy a járműközlekedésre kijelölt utat érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni. (2) Egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. (3) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét. (4) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. (5) A két hónapon belüli, ismételt korlátozást, annak hosszától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. (6) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére. (7)

A

korlátozás


bejelentési

kötelezettségének


elmulasztása


az


erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. 93. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról X. Fejezet AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKIRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE Az erdészeti munkák szakirányítása 94. § (1) Erdészeti szakszemélyzet az erdészeti szakirányító, a beosztott erdészeti szakirányító és az erdőőr. (2) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében köteles a miniszter által rendeletben megállapított képzettséggel, vagy képesítéssel rendelkező személyt (a továbbiakban: erdészeti szakirányító) közreműködését önállóan vagy más erdőgazdálkodóval közösen igénybe venni. (3) Erdészeti szakirányító igénybevételének minősül, ha az erdőgazdálkodó megfelelő képesítéssel rendelkezik, és azt az erdészeti hatóság előtt okirattal igazolja. (4) Az erdőgazdálkodó köteles az igénybevett erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül bejelenteni. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet igénybevételére vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.. (6) Az erdészeti szakszemélyzet, igénybevételét az jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja.

állam

a

külön

Vhr. 72. §. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Erdészeti szakirányító: az erdőgazdálkodási feladatokkal, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatással, tanácsadással, erdőgazdálkodási tervek készítésével, a tervekben foglaltak kivitelezésének ellenőrzésével, igazolásával, az erdőgazdálkodó képviseletével foglalkozó szakember. (2) Beosztott erdészeti szakirányító: az erdőgazdálkodási feladatokkal, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatással, tanácsadással, erdőgazdálkodási tervek készítésével, a tervekben foglaltak kivitelezésének ellenőrzésével, a szakirányító irányítása mellett foglalkozó szakember (3) Erdőőr: az erdő őrzésével megbízott személy. Vhr. 73. § (1) Erdészeti szakirányító csak szakirányú egyetemi, főiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkező személy lehet, aki beosztott erdészeti szakirányítóként munkaviszonyban vagy az erdészeti hatóságnál köztisztviselői jogviszonyban legalább 2 év gyakorlatot szerzett és az erdészeti hatóság előtt szakirányítói szakvizsgát tett. (2) A szakirányítói jogosultság megtartásának feltétele, hogy az erdészeti hatóság által évente megtartott továbbképzésen kötelező részt venni, vagy annak anyagából az erdészeti hatóság előtt vizsgát tenni. (3) A szakirányítói szakvizsga anyagát az erdészeti hatóság vezetője közleményben teszi közzé. A szakvizsga célja az erdészeti hatósági eljárások, az erdőgazdálkodással kapcsolatos pályázati eljárások ismeretének bizonyítása. Az éves továbbképzés anyaga a területileg illetékes erdészeti hatóságnál elérhető. (4) A (3) bekezdés megsértése a vizsga pótlásáig, a beosztott erdészeti szakirányítóvá történő átsorolást vonja maga után. Vhr. 74. § Erdőőr csak az a nagykorú, cselekvőképes, magyar állampolgár lehet, aki a) legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik, b) az erdőgazdálkodással, az erdővédelemmel kapcsolatos ismeretekről, az erdészeti jogszabályokról – beleértve az Erdészek szolgálati Szabályzatát -, továbbá a mezőgazdasági őrszolgálattal, a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes első fokú erdészeti hatóság vizsgabizottsága előtt eredményes vizsgát tett, c) megfelel a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről és lőterekről, valamint a fegyvertartás engedélyezésének egészségügyi követelményeiről szóló külön jogszabályokban foglalt feltételeknek, továbbá d) működési területét ismeri. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




95. § (1) Az erdészeti szakirányító feladatai különösen: a) az erdőgazdálkodó részére annak jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében szakmai tájékoztatást és tanácsot adni, b) az erdőgazdálkodó képviseletéről gondoskodni – annak meghatalmazása esetén – a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken. (2) Az erdészeti szakirányító kötelessége: a) az erdészeti hatósággal való kapcsolattartása során tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról azt haladéktalanul tájékoztatni, b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni, c) az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság felé teljesítendő bejelentések, adatszolgáltatások szakmai tartalmát felelősséggel igazolni, d) az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni, e) az erdőben tervezett fakitermelés jogszerűségét, terepi és szakmai irányítását igazoló 65.§. (3) bekezdés szerinti okmány (zöldkártya) kiállítását elvégezni. 96. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes erdészeti hatóság előtt esküt tesz. Az eskü letételét követően az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át. (2) Erdészeti szakszemélyzet tagjaként csak büntetlen előéletű személy vehető nyilvántartásba. (3) Az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére és nyilvántartásba vételére, törlésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg Vhr. 75. § (1) Ha az erdészeti szakirányító e törvény előírásait ill. e törvény szerinti kötelezettségeit gondatlanul megszegi az erdészeti hatóság figyelmeztetésben részesíti.





(2) Ha az erdészeti szakirányító e törvény előírásait, ill. e törvény szerinti kötelezettségeit ismételten gondatlanul megszegi vagy gondatlan magatartásával az erdő állapotát veszélyezteti az erdészeti hatóság törli a szakirányítói névjegyzékből. (3) Ha az erdészeti szakirányító e törvény előírásait ill. e törvény szerinti kötelezettségeit szándékosan megszegi, az erdészeti hatóság törli a szakirányítói névjegyzékből. (4) A szakirányítói névjegyzékbe történő ismételt felvétel a (2) bekezdés szerinti esetben a törlést követő 2 évvel kérelmezhető. (5) A szakirányítói névjegyzékbe történő ismételt felvétel a (3) bekezdés szerinti esetben a törlést követő 3 évvel kérelmezhető. (6) Az (1)-(5) bekezdéseket beosztott erdészeti szakirányítóra és erdőőre is alkalmazni kell. (7) A beosztott szakirányító kötelességszegése esetén vizsgálni kell a beosztott szakirányító felügyletét ellátó szakirányító felelősségét is. (8) Az erdészeti hatóság döntését határozatba foglalja, és annak jogerőre emelkedését követően értesíti azokat az erdőgazdálkodókat, akik az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az érintett erdészeti szakszemélyzetet vették igénybe. Vhr. 76. § Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségeit, a részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a külön jogszabályt szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza. 97. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet tagját tevékenységének gyakorlása során mint közfeladatot ellátó személyt - megilleti a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetőjogi védelem. (2) Az erdészeti szakszemélyzet tagja - az erdőgazdálkodó megbízása alapján jogosult az erdő őrzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására. Az erdő őrzése 98. § Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(1) Az illetéktelenek által végzett fakitermelés, vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni az illetékes rendőri szerv és az erdészeti hatóság felé. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (2) Az állam az erdő és az erdővagyon őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - erdővédelmi szolgálatot működtet (3) Az erdővédelmi szolgálat tagjainak jogait és kötelezettségeit külön jogszabály határozza meg. Vhr. 77. § Az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa az Evt. 15. § (6) bekezdésében, valamint az Evt. 98. § (1) bekezdésében foglaltak hatékony végrehajtása érdekében köteles az erdővédelmi szolgálattal együttműködni, annak utasításait betartani, illetve végrehajtani. 99. § (1) § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, köteles egyenruhát, valamint jogosult szolgálati lőfegyvert viselni. (2) Az erdészeti szakszemélyzet tagja a feladatai ellátása során az erdő-, a növény- és állatvilág védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegő, vagy a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet és a tulajdon biztonságát veszélyeztető személyekkel szemben az e törvényben, valamint a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló külön jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.





XI. Fejezet AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS 100. § (1) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani. (2) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet Vhr. 78. § (1) A minisztériumnál, valamint az erdészeti hatóságnál, az erdővédelmi szolgálatnál erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a külön jogszabály szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza. (2) Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a melléklet tartalmazza. Eljárási szabályok 101. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárásokban a közigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Védett természeti területen lévő erdőt érintő, e törvényben meghatározott eljárásokban szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóság az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulás megadása iránti megkeresésének tizenöt napon - a 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon - belül köteles eleget tenni. (3) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárásban, továbbá az Evt. 26. § valamint 36. § (5) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. 102. § (1) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó és a Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




tulajdonos engedélye nélkül a) külön térítés fizetése nélkül valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni; b) az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt igazoltatni, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; c) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terméket, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni; e) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni; (2) Az erdészeti hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) Azok a kormány által kijelölt szervek, amelyek az e törvény szerinti állami feladatok végrehajtásával összefüggő egyes feladatokat látnak el, jogosultak az erdő és a fásítás területére belépni, az erdészeti magánúton külön térítés fizetése nélkül közlekedni, az erdőgazdálkodótól, az erdészeti hatóságtól, valamint más szervektől a feladataik ellátásához szükséges adatokat és felvilágosítást kérni, iratokat megtekinteni, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni. (4) Nem hatósági feladat végrehajtásával összefüggő felmérés, kijelölés, mintavétel, kutatási tevékenység csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával végezhető.





XII. Fejeze t AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG Az elrendelt erőgazdálkodási tevékenység 103. § (1) Ha az erdőgazdálkodó illetőleg –erdőgazdálkodó hiányában - az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóság felszólítása ellenére, nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a) a szükséges erdőgazdálkodási tevékenység elvégzését az erdészeti hatóság elrendeli. Az elrendelő határozatot az erdőgazdálkodó mellett a tulajdonosnak is kézbesíteni kell. Az elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincs; b) állami tulajdonban levő erdő esetében, az a) pont alkalmazása mellett az erdészeti hatóság a tulajdonosi jogok gyakorlóját értesíti. (2) Az erdőgazdálkodási tevékenység elvégzését elrendelő határozat hirdetményi úton is közölhető, ha annak a külön törvényben foglalt feltételei fennállnak. (3) Az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésével az általa minden év február 28. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott ajánlattevőt (a továbbiakban: vállalkozó) bízza meg. (4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költsége magába foglalja a vállalkozó díját, valamint a tevékenység elrendelésével és a végrehajtásával kapcsolatban az erdészeti hatóságnál felmerült valamennyi költséget. (5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani. (6) Az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségének tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi az erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában vagy fizetésképtelensége esetén az erdő tulajdonosát., vagy tulajdoni hányaduk arányában az erdő tulajdonosait





(7) Az erdészeti hatóság, ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, végzésével biztosítási intézkedésként elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését kezdeményezheti. (8) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos megtéríti az erdészeti hatóság haladéktalanul gondoskodik az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő törléséről. (9) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával megbízott vállalkozó felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért. Amennyiben a tevékenysége során a vállalkozó a végrehajtásra vonatkozó előírásokat megszegi, erdőgazdálkodási bírsággal sújtható. (10) Amennyiben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére kell megtéríteni. Vhr. 79. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt. 103.§ (1) bekezdése alapján akkor köteles az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelni, ha a) az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtására való - határidőt is megállapító – közigazgatási határozatba foglalt felszólítás a határidő lejártáig eredménytelen marad, és b) a beavatkozás elmaradása miatt az erdő fennmaradása, fejlődése veszélybe kerül. (2) Az erdészeti hatóság minden év januárjában, a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény rendelkezéseiben foglaltak betartásával pályázatot ír ki ajánlattételre. Ajánlatot az elrendelhető erdőgazdálkodási feladatok (erdővédelem, erdőkárok felszámolása, erdőfelújítás, erdőnevelés) végrehajtására lehet tenni. Az ajánlatokat az erdészeti hatóság február 28-ig bírálja el és értesíti a döntésről az ajánlattevőket. (3) Erdősítési, vagy erdőnevelési munka hatósági elrendelése esetén a végrehajtás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a munka szakszerűen végrehajtható legyen, és a végrehajtásra az erdei életközösség szempontjából a legkedvezőbb időpontban kerülhessen sor. Az erdőgazdálkodási bírság 104. § (1) Ha az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa az e törvényben előírt erdőgazdálkodási szabályokat megsérti, az erdészeti hatóság határozata alapján erdőgazdálkodási bírságot köteles a határozat jogerőre Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




emelkedésétől számított harminc napon belül, a határozatban megjelölt számlára befizetni. (2) Az erdőgazdálkodási bírság mértékét az erdővédelmi járulékalaphoz (a továbbiakban EJA) viszonyítottan kell meghatározni. (3) Az erdőgazdálkodási bírság mértéke a szabályok megsértésének módjától függően, alkalmanként, vagy hektáronként 0,2 EJA-től 5,0 EJA. Az erdőgazdálkodási szabályok súlyos megsértése esetén, az (5.) bekezdésben meghatározott bírságtételeket kell alkalmazni. (4 ) Az erdőgazdálkodási szabályok súlyos megsértésének minősül, ha az erdőgazdálkodó a) erdejében neki felróható okból, jogosulatlanul - bejelentés, illetve engedély nélkül - fakitermelés történik; b) erdejéből az erdő faállományának szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát; c) megszegi a törvény 14 .§. (9) bekezdésében, az 55. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, a (2) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésben, valamint a 68.§.(1)-(3) bekezdéseiben, vagy a 69. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket; d) elmulasztja a jogszabályokban határidőre előírt, az erdészeti hatóság részére történő bejelentési kötelezettséget, vagy bejelentésében a valóságtól jelentősen eltérő adatokat, állapotot közöl; megsérti a törvény 87.§ (1)-(4) bekezdéseiben foglalt előírásokat; e ) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését; vagy a szálalást; Az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdőtervben, vagy az erdészeti hatóság határozatában előírt állománytípus kialakulását és fejlődését; f) túllépi az erdő felújítására a jogszabályban, vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidőt, g ) az erdő felújítását nem az engedélyezett módon hajtja végre, továbbá az erdő fenntartása, fejlődése, vagy védelme érdekében szükséges beavatkozás elmulasztásával kárt okoz; h) a befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdészeti hatóság az erdő minőségi állapotának romlását a gazdálkodónak felróható okból bekövetkezettnek ítéli. i) az Evt 80 § (1) bekezdésében foglaltak szerint az erdőt engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően veszi igénybe, Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




j) az Evt. 42 §-ban foglaltak szerint engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően hajtja végre az erdőtelepítést; k) erdejében engedély nélkül lovas, vagy technikai sportversenyt rendez; l) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti (5) A (4) bekezdés szerinti tényállások esetén az erdőgazdálkodási bírság mértéke: a) A (4) bekezdésének a) és b) pontja alapján az engedély vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően kitermelt faanyag után bruttó köbméterenként 0,15 EJA . b) A (4) bekezdésének c) pontja alapján: ba) az Evt. 14.§ (9) bekezdésében foglaltak megsértése esetén 0,2 EJA-tól 1,0 EJA-ig; bb) az Evt. 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak megszegése esetén az érintett terület után hektáronként 0,5 EJA-tól 5,0 EJA-ig; bc) az Evt. 55. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltak megszegése esetén alkalmanként 0,2 EJA-tól 5,0 EJA-ig; bd) az Evt. 55. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint az 57. § (5) bekezdésében foglaltak megszegése esetén alkalmanként 0,5 EJA-tól 5,0 EJA-ig; be) az Evt. 68.§ (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén erdőrészletenként 0,2 EJA-tól 1,0 EJA-ig, az Evt. 68. § (2), valamint a 69. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt előírások megsértése esetén hektáronként 0,2 EJA-tól 1,0 EJAig. bf) Az Evt. 68.§ (3) bekezdésében foglaltak megsértése esetén - az újulat, a visszamaradó állomány vagy a talaj károsodására való hivatkozással - hektáronként 0,5 EJA-tól 5,0 EJA-ig. c) A (4) bekezdésének d) pontja alapján: ca) a törvényben, vagy az erdészeti hatóság határozatában előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a bejelentésben a valóságtól jelentősen eltérő adatot, állapotot közöl alkalmanként 0,2 EJA-tól, 0,5 EJA-ig; cb) az Evt. 87. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak megszegése esetén alkalmanként 0,2 EJA-tól 1,0 EJA-ig. d) A (4) bekezdésének e) pontja alapján: da) a szakszerűtlen beavatkozással érintett terület után hektáronként 1,0 EJA-tól 2,0 EJA-ig; db) a mulasztás miatt károsodott terület után hektáronként 0,5 EJA. e) A (4) bekezdésének f) pontja alapján hektáronként 0,5 EJA. f) A (4) bekezdésnek g) pontja alapján: fa) átmeneti, faültetvényben és kultúr erdőkben hektáronként 0,3 EJA; Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




fb) természetszerű és származék erdőkben hektáronként 0,6 EJA. g) A (4) bekezdésnek h) pontja alapján: ga) az erdősítést a gazdálkodó hibájából meg kell ismételni 2,0 EJA/ha; gb) az erdősítést folyamatos erdősítéssé vissza kell minősíteni 0,5 EJA/ha; gc) az engedélyezett faállománytípus kedvezőtlen, de fenntartható változása esetén 1,0 EJA/ha. h) A (4) bekezdésének i) pontja alapján 3,0 EJA, de minimum 1,0 EJA. i) A (4) bekezdésének j) pontja alapján hektáronként 0,1 EJA-tól 0,5 EJA-ig. j) A (4) bekezdésének k) pontja alapján alkalmanként 1,0 EJA-tól 5,0 EJA-ig. k) A (4) bekezdésének l) pontja alapján alkalmanként 1,0 EJA-tól 5,0 EJA-ig. (6) A 104. § (5) bekezdésében foglalt erdőgazdálkodási bírságok összegét az okozott kár mértékének figyelembevételével kell megállapítani. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni. Vhr. 80. § (1) Az Evt. 102. § (1) bekezdésében foglalt erdőgazdálkodási szabályok megszegése esetén az erdőgazdálkodási bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével a következők szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni. (2) Az erdejében neki fel nem róható okból, illetéktelenek által végzett fakitermelés esetén nem kötelezhető erdőgazdálkodási bírság fizetésére, aki a tőle elvárható módon eleget tett az erdő őrzésére vonatkozó előírásoknak. (3) Az Evt. 104. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét az adattár adatainak alapulvételével vagy indokolt esetben helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg. (4) Az Evt. 104. § (5) ba) pontjában foglaltak esetén, amennyiben az erdőgazdálkodó a körzeti erdőtervezés előzetes jegyzőkönyvében, vagy az erdészeti hatóság határozatában előírt határidőig az erdőgazdálkodási egység külső és belső határvonalit jelölő határjelek felújításáról, szükség esetén pótlásáról nem gondoskodik a legnagyobb bírságtételt kell alkalmazni. Amennyiben a gazdálkodó a külső és belső határvonalakat jelölő határjelek karbantartásáról nem gondoskodik és az adott erdőrészletben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, a bírságtételt erdőrészletenként kell alkalmazni úgy, hogy véghasználati fakitermelés esetén a legnagyobb bírságtételt kell Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




alkalmazni, egyéb esetben az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell eljárni. (5) Az Evt. 104. § (5) bb),bc),bd),be) pontokban meghatározott esetekben a bírságot az (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani. (6) Az Evt. 104. § (5) c) pontjában meghatározott esetekben első alkalommal a bírság legkisebb mértékét kell megállapítani, valótlan, félrevezető adatok közlése esetén már első alkalommal is alkalmazható a magasabb bírságtétel. A a szabályok megsértésének ismétlődése estén a kiszabható bírságtétel felső határa felével emelkedik. (7) Az Evt. 104.§ (5) da) pontban foglalt esetekben a bírság összegét az (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani. (8) Az Evt. 104. § (5) bekezdésének e) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy b) a fakitermeléssel érintett terület egészén, vagy annak jól elkülönülő, legalább 0,1 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül, c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének az Evt. 71 §-ában előírt feltételét. (9) Az Evt. 104. § (5) f) bekezdésében meghatározott esetben a bírságot a károsodott területre kell kiszámítani. Az erdőfelújításra az e rendelet 57. §-ában foglaltak szerint megállapított határidő túllépése esetén az erdőgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat a következő a)-d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni: a) az e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem erdősített vagy szakszerűen nem sarjadztatott terület nagysága; b) az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő túllépése (sikeresség elmaradása) esetén a bírság alapja a felújítási kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült terület különbözete; c) az e rendelet 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem teljesítése esetén a bírság alapja a kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült (az újulat és az esetleg azt kiegészítő mesterséges erdősítés által fedett) terület különbözete; d) az 57. §-a (4) és (5) bekezdésében az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem fejezett (folyamatos) erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nagysága. (10) Az Evt. 104. § (5) g) bekezdésében foglalt esetben a bírság az erdőrészlet 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részterületére is megállapítható. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(11) Az Evt. 104. § (5) h) bekezdésben meghatározott esetben a bírságot az igénybevétellel érintett területre kell megállapítani. (13)2 Az Evt. 104. § (5) j) bekezdésében foglalt esetben a bírság összegét az erdőterület terhelésének mértékétől függően kell megállapítani. Vhr. 81. § Az Evt. 104. §-a (4) bekezdésének a), c), e), f), g), h), i), és j) pontja alkalmazásában a természetben összefüggő erdő tulajdonosai erdőgazdálkodó hiányában kötelezettségeikért egyetemleges felelősséggel tartoznak, ezért az erdőgazdálkodási bírság megfizetésére az erdészeti hatóság a tulajdonosokat egyetemlegesen kötelezi. Az erdővédelmi bírság 105. § (1) Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított előírásokat megszegi, valamint aki az erdőt engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően veszi igénybe, az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, a határozatban megjelölt számlára befizetni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) az erdő védelmére vonatkozó előírás megszegésének minősül az Evt.. 55. § (1) bekezdésében, 57. § (2) és (3) bekezdésében, 59. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 60. §-ában foglalt előírások be nem tartása, b) az erdei haszonvételekre vonatkozó előírások megszegésének minősül azoknak az erdő látogatója (az erdőben erdőgazdálkodói jogosultság nélkül tartózkodó személy) által történő - az erdei életközösség károsítását eredményező jogosulatlan gyakorlása, valamint az erdőben munkát végző személynek a tv. 65 § (3) bekezdésében és a faanyag szállítását végzőnek a 87 § (3) bekezdésében foglalt előírások megszegése; valamint az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltak megsértése; c) az erdő látogatására vonatkozó szabályok megszegésének minősül a tv. 88. – 90. §-okban, valamint a tv. 55. § 2) bekezdésében foglalt előírások be nem tartása. d) aki az erdő igénybevételével megsérti a. 74,§ - 78 § -ban foglalt előírásokat. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




(3) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság ismételhető. (4) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdő tulajdonosának, használójának kezdeményezésére a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság egyetértésével hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha vadászterületén a vad olyan hosszú távra kiható kárt okoz, amely a külön törvényben szabályozott kártérítési eljárás során nem érvényesíthető. (5) Az erdővédelmi bírság mértékét az erdővédelmi járulékalaphoz viszonyítottan kell meghatározni a következők szerint: a) Az Evt. 105 § (1) bekezdésében foglaltak alapján aa) Az Evt. 55 §. (1) a), c), d), pontjaiban meghatározott tiltott tevékenység gyakorlása, valamint az 55.§ (2) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén 0,1 EJA-tól 5,0 EJA-ig. ab) Az Evt 55 § (1) b) pontjában meghatározott tiltott tevékenység gyakorlása esetén, alkalmanként 0,1 EJA-tól 5,0 EJA-ig. ac) Az Evt. 55 § (1) e) pontjában meghatározott tiltott tevékenység gyakorlása esetén, 0,3 EJA bruttó köbméterenként. ad) Az Evt. 57 § (2-3) bekezdésében meghatározott tiltott tevékenység gyakorlása esetén, alkalmanként 0,1 EJA-tól 5,0 EJA-ig. ae) Az Evt. 59 § (1-2) bekezdéseiben, valamint az 60 §-ban megfogalmazott tiltott tevékenység gyakorlása esetén, alkalmanként 0,1 EJA-tól 0,5 EJA-ig. af) Az Evt. 63 § b), d)-i) pontjaiban meghatározott erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása esetén, alkalmanként 0,1 EJA-tól 0,5 EJA-ig. ag) Az Evt. 65 § (3), valamint a 87 § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmanként 0,1 EJA-tól 0,5 EJA-ig. ah) Az Evt. 88. – 90. §-okban az erdő látogatására vonatkozó szabályok megsértése esetén, alkalmanként 0,1 EJA-tól 0,5 EJA-ig. ai) Az, aki az erdő igénybevételével megsérti az Evt 74§ - 78 § -ban foglalt előírásokat hektáronként az igénybevételi díj háromszorosát, de minimum 2,0 EJA-t köteles fizetni. aj) Az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltak megsértése esetén alkalmanként 1,0 EJA-tól 5,0 EJA-ig. b) Az Evt. 105. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a károsítással érintett terület után hektáronként: ba) az erdősítés sikeresen felújult területén az előírt fő és mellékfafajok vezérhajtásai 30%-ot meghaladó mértékben károsodtak 0,2 EJA-tól 2,0 EJA-ig. bb) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének felélésével az erdő felújulása veszélybe került, illetve a felújítás alatt álló erdőrészletben 0,5 ha-t meghaladó területen meghiúsult 1,0 EJA/ha. Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




bc) az erdő talaja túrás, vagy taposás következtében összefüggő 0,1- t meghaladó, vagy az erdőrészlet területének 30%-át érintő területen károsodott 0,5 EJA/ha. bd) a faállomány egyedei dörzsölés, hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen károsodtak, a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben 0,5 EJA/ha. (6) Folytatólagos károkozás esetén a kivetett bírság ismételten kiszabható. 106. § Az erdővédelmi bírság - az erdei életközösség veszélyeztetése vagy károsítása miatt - a szabálysértési vagy büntetőeljárástól függetlenül kiszabható. 107. § A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költsége, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság késedelmes fizetés esetén, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben, adók módjára behajtandó köztartozás, melynek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. Vhr. 82. § (1) Az Evt. 105. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén az erdővédelmi bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével a következők szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni, növekvő bírságtétel megállapításával. (2) Az Evt. 105. § (4) bekezdése szerinti erdővédelmi bírságot az erdészeti hatóság hivatalból, a természetvédelmi hatóság megkeresésére vagy az erdőgazdálkodó kérelme alapján állapítja meg, és határozatban rendelkezik a befizetésről. Vhr. 83. § (1) A Evt. 105.§ (5) ba) pontjában foglalt tényállás esetén első alkalommal a legkisebb bírságtétel alkalmazása indokolt, míg ismétlődő esetben a bírságtétel fokozatos emelésével kell a károkozásért felelőssel szemben fellépni. A károsodott fafajok tömbös Készítette: Lapos Tamás, Dr. Nagy Dániel dr. Velez Tamás




elhelyezkedése esetén a szankció az erdőrészlet részterületére is kiszabható. (2) Az Evt. 105.§ (5) bb) pontjában foglalt tényállás esetén a bírságot a károsítással érintett területre kell megállapítani. (3) Az Evt. 105.§ (5) bc) pontjában foglalt tényállás esetén a bírság alapja a károsítással érintett terület, illetve az erdőrészlet területének harminc százalékot meghaladó károsodása esetén az érintett erdőrészlet teljes területe. (4) Az Evt. 105.§ (5) bd) pontjában foglalt tényállás esetén a bírság alapja a károsítással érintett terület. (5) Az Evt 105 § (5) b) pontjában foglaltak fennállása esetén a vadászati hatóság az erdővédelmi bírság kiszabásához a tv.-ben előírt egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a károsítást nem a vadászható vadállomány okozta.





XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 108. § (1) Ez a törvény 2009. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény. (2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni. (3) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10.§. (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.” Vhr. 84. § (1) E rendeletet a kihirdetése napján lép hatályba és a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 29/1997 (IV.30.) FM rendelet. 109. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet a) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Erdő művelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott földterületet.” b) 48.§.-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külön jogszabály rendelkezésére figyelemmel fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 5000 m2-nél kisebb kiterjedésű erdő által elfoglalt területet (facsoport területét), (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még:





a) a legfeljebb 30%-ban erdei fafajokkal fedett, a külön jogszabályban meghatározott fás legelőt, b) külön jogszabály szerinti fasor területét, c) nem erdei fafajokkal borított területet, d) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2008. évi … törvény hatálya alá nem tartozó üzem vagy major fásított területét, e) a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.” (3) 51.§.-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2.” Átmeneti rendelkezések 110.§ Az e törvény hatálybalépése előtt erdészeti munkák szakirányítását végző vagy erdészt irányító szakszemélyzetként nyilvántartásba vett személy erdészeti szakirányítónak minősül. Felhatalmazások 111. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy végrehajtási rendeletben határozza meg 1. 2. 3. 4. 5. 6.

az erdőt és fásítást alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét; az őshonos és özönfafajok jegyzékét; szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó részletes szabályokat; fásításra vonatkozó részletes szabályokat; az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait; 7. .a kötelezően előírt társult erdőgazdálkodási tevékenység szakmai követelményeit; 8. Országos Erdészeti Tanács működésének részletes szabályait; 9. az erdészeti tervezési körzetek jegyzékét; 10. a körzeti erdőterv készítésének rendjét; 11. az Országos Erdőállomány Adattárból történő adatszolgáltatás rendjét; 12. az erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;





13. az erdőtelepítések, a fásítások, az közjóléti beruházások és az erdőszerkezetátalakítások részletes szabályait; 14. Az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait 15. Az erdészeti szakszemélyzet képzettségére, tevékenységére és nyilvántartásba vételére, törlésére vonatkozó részletes szabályokat 16. az erdészeti képzettségre vonatkozó szabályokat; 17. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait; 18. a faanyag származási igazolásának és a feldolgozatlan fa osztályozásának részletes szabályait; 19. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait; 20. az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg 1. az erdőfelújítási biztosíték nyújtás részletes szabályait; 2. az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét; 3. a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési irányelveket; 4. erdőgazdálkodási irányelv és a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait; 5. az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerének részletes szabályait; 6. Adattár működtetésének részletes szabályait 7. Az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait 8. Az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat 9 Erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait 10. Erdészeti Szolgálati Szabályzatot . (3) Felhatalmazást kap a Miniszter, hogy a tűzvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az erdők tűz elleni védelmének és a tűzgyújtási tilalom elrendelésének részletes szabályait. (4) Felhatalmazást kap a Miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a honvédelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös szabályokat. 112. § Az erdővédelmi járulékalap összege egyszázezer forint.





1. számú melléklet ……. törvényhez Az erdővédelmi járulék mértéke 1. Erdő termelésből való kivonásáért hektáronként a) védelmi és közjóléti rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa; b) gazdasági rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa; c) megyei jogú város közigazgatási területén: az a) és b) pontban foglaltak másfélszerese; d) Budapest főváros, illetve az agglomeráció területén: az a) és b) pontban foglaltak kétszerese. 2. Erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként a) természetes és természetszerű, valamint védelmi rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa; b) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse. 3. Erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként a) természetes és természetszerű, valamint védelmi rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa; b) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese. 4. Az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a gazdasági rendeltetésű erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék felét kell fizetni.”




2008. (

Recommend Documents