Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1) bek biztosított jogkörében eljárva a helyi adókról szóló többször módosított 1990 évi C. tv. 1. §. (l) bek foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja. Az adókötelezettség, az adó alanya. 1. §. (l) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. 2. §. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 3.§. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy a tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó. a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4. §. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a
tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartalma az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 5. §. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzéséi értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a-, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztani. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adott tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása 5/A §. (l) az 5 §. (l) bek. eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló tv. szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó. b) az 10 § 5. bek. a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg. Az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja. (2) Az (l) bek. a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló tv. szerinti átalányadó alapjának 20 %-al növelt összege, azzal, hogy az adóalap nem lehet több, mint a személyi jövedelem adóról szóló v. szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a. (3) Az (l) bek. b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adóalapja a nettó árbevételének 80 %
(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló tv. szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (l) bek. b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan -4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – az 5 §. (1) bek. szerint kell megállapítani. Ha az (1) bek. a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló tv. szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bek. alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. 5/B §. (l) Az egyszerűsített vállalkozói adói hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – az 5 § (1) bek. vagy az 5/A §-ban foglalt előírásoktól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adóalapjának 50 %-ban is megállapítható. (2) Az adó alapjának az (1) bek. szerinti megállapítása adó évre választható, az erről szóló bejelentést az 5/A §. (5) bek. szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló tv. hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló tv. szerinti adó évére az (1) bek. szerint, a naptári év hátralévő részére az 5 §. (1) bek. vagy az 5/A §. elírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy az 5/A §. foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló tv. hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várhat, dó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja, az adóelőleg összegét. b) az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló tv. szerinti adó évéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról tv-ben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. Az adó mértéke 6. §. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa a) 2011. évtől az adóalap 1,4 %-a1 (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: 1 Hatályon kívül helyezte Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2010. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2011. január 1. napjától.
a) a 3 § (2) bek a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000 forint, b) a 3 § (2) bek. b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000 forint. (3) A székhely illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően –a (4) bek. meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely (ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely (ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 7-8. § 2
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 9. §. 3 Értelmező rendelkezések 10. §. E törvény alkalmazásában: (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban továbbá azon jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személy egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van ide nem értve a Magyarországon működő telepit, fiókjait képviseleteit. (3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlan használati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet. (4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy, vagy szervezet aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdon jogának átruházására 2 Hatályon kívül helyezte Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010. (II.4.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2010. február 4. napjától. 3 Hatályon kívül helyezte Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010. (II.4.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2010. február 4. napjától.
irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület(épületrész tulajdonjogának – a használatbavételei engedély kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felek a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a polgári tv. könyv vonatkozó szabályai az irányadók. (5) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja. c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
Záró rendelkezések 11. § (1) Ezen helyi iparűzési adóról szóló rendelet 2008. jan. 1-től lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 13/2002.(XII.10.) Ör. Rendelet hatályát veszti. Juhász Jánosné, sk. polgármester
Hunya Béla, sk. jegyző
Ezen rendelet kihirdetve: 2007. december 17. Hunya Béla, sk. jegyző ZÁRADÉK: egységes szerkezetben kihirdetve 2012. május 15. napján.
dr. Molnár Péter körjegyző
