A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 2006/2007. TANÉVBEN VÉGZETT OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE (a 2005. évi CXXXIX. törvény 6. § (3) bekezdésének megfelelően közzétéve) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) vezetői, oktatói és közalkalmazotti állománya a 2006/2007. tanév feladatait eredményesen végrehajtotta. A tanévben — figyelemmel a törvényi szabályozókra, a Kormány rendeleteire, a honvédelmi miniszter rendeleteire és utasításaira, a HM HVKF-i intézkedésekre, a képzéseket megrendelők elvárásaira — a Szenátus határozatainak betartásával az egyetem az alábbi fő feladatok végrehajtásán dolgozott: • a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei, a Magyar Honvédség, a Határőrség, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok tisztjeinek, köztisztviselőinek, közalkalmazottainak a biztonságpolitikával, a személy- és vagyonvédelemmel, a repülésirányítással, a térinformatikával, a közlekedéssel, a minőségüggyel, a védelmi és önkormányzati igazgatással, valamint a katasztrófavédelemmel foglalkozó polgári szervezetek szakembereinek képzése és továbbképzése a HM és a MH beiskolázási terve alapján; • a megrendelők igényei alapján a felsőfokú alapképzési és mesterszakok, szakirányú továbbképzési szakok OM és MAB engedélyeztetése, regisztrációja, valamint további képzési dokumentumainak, a tantárgyak ismeretanyagainak részletes kidolgozása, a képzés feltételeinek biztosítása; • az egyetem éves Minőségfejlesztési Programjában szereplő tevékenységek és feladatok végrehajtása; • a Munkaköri jegyzék alapján a karok és az egyetem összevont szervezeti egységei közötti hatékony együttműködés további formáinak, módszereinek és gyakorlatának megvalósítása a képzési képesség, kultúramegőrzés és minőségfejlesztés érdekében; • az egyetem akkreditációjára történő felkészülés tanévre vonatkozó feladatainak végrehajtása az egyetemi minőségbiztosítás színvonalának emelésével, az oktatási, képzési feladatok folyamatos megfeleltetésével; • a személyügyi szaktevékenységre vonatkozó jogszabályokban bekövetkezett változások feldolgozása és megismertetése az egyetem vezetői állományával. A személyi mozgások során az új szervezeti és minőségi követelmények figyelembevételével a perspektivikus elvárásoknak megfelelő állomány megtartása. Az egyetem állományából kiváló, a polgári életbe viszszatérő, illetve nyugállományba helyezendő állomány személyi ügyeinek humánus rendezése, a vonatkozó jogszabályok által előírtak maradéktalan biztosítása mellett az egyetem és az egyéni érdekek összehangolása. Az új munkakörök létrehozásával járó szervezetfejlesztés során a jogszabályokban és a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzített szigorú eljárási rend következetes betartása. • az újonnan alapított szakok, szakirányok tantervének továbbfejlesztése. A kreditrendszerű oktatói támogató NEPTUN.NET adatfeldolgozó program működési feltételeinek bővítése a program alkalmazhatóságának javítása, adatkarbantartása, a szükséges átképzések végrehajtása, a teljes körű alkalmazás megvalósítása.
2 • a Szenátus által elfogadott sorrendek figyelembevételével, a központosított ellátási tevékenységgel a képzéshez szükséges pénzügyi, anyagi-technikai feltételek biztosítása; • a tudományos konferenciák tervezése, szervezése, végrehajtása, a pályázati tevékenység irányítása, koordinálása, szervezése, segítése. A külső tudományos konferenciákon, tanácskozásokon való részvétel feltételeinek biztosítása. Az egyetem tudományos tevékenységével kapcsolatos Internet oldalak folyamatos feltöltése, frissítése; az időszaki tudományos kiadványok megjelenésének biztosítása; a hazai és külföldi tudományos szervezetekkel, társaságokkal való együttműködés bővítése; a tudományos kutatási eredmények publikálása, megjelentetése; tudományos diákköri tevékenység támogatása. • az egyetem oktató- és tudományos kutató munkája műszaki-ellátási feltételeinek biztosítása. Részvétel a honvédelmi miniszter, illetve a rektor által meghirdetett pályázatok előkészítésében, szükség esetén elbírálásában. • az új szakindítások szakirodalmi hátterének kibővítése, folyamatos biztosítása. A távoktatást segítő elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése. A könyvtári dokumentumok digitalizálásának megkezdése. E-dokumentumok előállítása, E-szolgáltatások kiszélesítése. • a biztonságpolitika országos szakirodalmi hátterének megteremtése. Biztonságpolitikai Szakkönyvtár kialakítása az Egyetemi Központi Könyvtár gyűjteményén belül. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghatározott könyvtári minőségbiztosítási feladatok elvégzése. A Mueller Othmar Robbantástechnikai különgyűjtemény elektronikus feltárásának folytatása. A csapatkönyvtárak, köztük a Szárazföldi Parancsnokság és a Légierő Parancsnokság könyvtárainak folyamatos bekapcsolása a HSZIIR rendszerbe, a közös hadtudományi elektronikus katalógus építésére (103/2002. HM utasítás). Az Országos Közös Katalógus folyamatos kurrens és retrospektív feltöltése. • az oktatás, nevelés, képzés minőségi fejlesztésének további folytatása, az előző tanév oktató-módszertani tapasztalatainak elemzése, az oktatók felkészítésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok meghatározása; • a Távoktatási Koordinációs Központ tevékenységének további fejlesztésével tananyag-csomagok kidolgozása, az MH igényeinek megfelelő tanfolyami képzési rendszer kiszolgálása. A távoktatási programok megvalósítása, az E-learning, valamint az élethosszig tartó tanulás nemzetközileg elfogadott elveinek és módszereinek alkalmazása, összhangban az Magyar Honvédségben megvalósuló karriermodellel;
3
• az egyetem valamennyi karán, szakán, minden képzési formában NATOés EU-kompatibilis elméleti illetve gyakorlati képzés megvalósítása és fejlesztése. A NATO- és az EU-tagsággal kapcsolatos egyetemre háruló feladatok tudományos megalapozása, tudományos szakmai konferenciák megszervezése, szabályzatok, alkalmazási elvek kidolgozásában való részvétel; • a feltételesen akkreditált szakok felkészítése az akkreditációra, az ehhez kapcsolódó okmányok, dokumentumok kidolgozása; • a posztgraduális képzést követően a doktori fokozatszerzés erősítése, ez által is növelve a végzett tisztek mobilitását, foglalkoztathatóságát a törzsekben, a tudományos kutatómunkában; • az év végi leltárak végrehajtása, alegységek anyagainak ellenőrzése. A 2006. és a 2007. évi közbeszerzési eljárások lefolytatása. A 2006. évi költségvetés tervszerű felhasználása. A pénzügyi fedezetek időbeni biztosítása a gazdálkodási feladatok maradéktalan végrehajtásához. Az egyetem személyi állománya pénzügyi járandóságának időben történő biztosítása. A hallgatói állomány kiképzésével kapcsolatos anyagi, technikai és eszközellátási feladatok biztosítása. Napi kapcsolattartás a bázisok elöljáróival (izbégi lőtér, csobánkai gyakorlótér, ócsai bázis); • az egyetem, valamint a karok hazai és külföldi kapcsolatainak megtartása és fejlesztése. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK HELYZETE. A HATÁLYOS TÖRVÉNYEKNEK, JOGSZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS TAPASZTALATAI Az egyetemi vezetés, irányítás értékelése Az egyetem irányításában — ebben a tanévben is — az autonómia, az önkormányzati irányítási rendszer működése mellett, a Honvédelmi Minisztérium (HM), a HM HVKF — a Személyzeti Főosztály tevékenységével — befolyásoló hatása is megvalósult. Az egyetemet a jogszabályokban, valamint az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban egyetemi SzMSz) meghatározott választott testületek, a kinevezett, valamint a megbízott vezetők közvetlenül irányították. A HM — illetve, a honvédelmi miniszter — a jogszabályi felhatalmazás alapján kiadott rendeletekkel, utasításokkal, közvetlenül, illetve a költségvetéssel áttételesen juttatta érvényre az egyetemmel kapcsolatos döntéseit. Az egyetemet a rektor vezette. A rektort munkájában a Szenátus — mint vezető testület — a döntés-előkészítési és véleményezési joggal felruházott testületek, a rektorhelyettesek, illetve kari vezetők segítették. A Szenátus és a rektor vezetői feladatának — az elmúlt tanévben is — a jogszabályokban, illetve az egyetemi SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően tett eleget.
4
A hatályos törvényeknek, jogszabályoknak, egyéb jogi szabályozóknak, valamint az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának való megfelelés Az egyetem a munkáját a vonatkozó törvényi előírások, az egyetemi SzMSz, valamint a kollektív szerződés alapján végezte: Az egyetem — mint egyetlen katonai felsőoktatási intézmény — a törvényi szabályozók alapján egyszerre illeszkedett be az állami felsőoktatás autonómiára épülő rendszerébe, a HM felügyeleti, valamint a HM HVK elvárási viszonyrendszerébe. A fentiekben megfogalmazott feladatok értelmében az egyetem — a képességei megőrzésén túl — folyamatosan törekedett arra, hogy a képzés és a szakok struktúráját a MH változó igényeihez igazítsa, költségkímélő, hatékonyan működő, a haderő nagyságához igazodó oktatási intézmény-, továbbá vezetési-irányítási rendszert alakítson ki. Az egyetem a tanév feladatait az új egyetemi SzMSz, az átdolgozott mellékletei, és így az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint végezte. Az egyetemen a HM HVKF elvárásainak és az érvénybe lévő intézkedésében meghatározottaknak megfelelően a katonai nevelés, a katonai vezetővé válás eredményeinek javítását, a katonai szakmai képzés egységes színvonalának fenntartását a karok, a Katonai Kollégiummal jó szinten megvalósították. Az egyetem a második körös akkreditációra történő felkészülés időarányos feladatait eredményesen végrehajtotta. Tervei szerint — függetlenül a MAB plénumának újabb döntésétől, az akkreditáció elhalasztott határidejétől — folyamatosan dolgozott a felkészülés programjának teljesítésén. Összességében az egyetem tevékenysége a hatályos törvényeknek és követelményeknek megfelelt. Az akkreditáció előkészítése és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok végrehajtása A MAB Plénum határozataiban foglaltaknak megfelelően az egyetem tervszerűen megkezdte, és folytatja a sikeres akkreditációra történő felkészülést, A felkészülés feladataira az egyetem ütemtervet, rektori intézkedést, a karok dékáni, főigazgatói határozatot adtak ki. Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság (a továbbiakban: EMÜBI) az SzMSz-ban elkészítette az egyetem minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó részletes leírást (10. §), amelyben rögzítette, hogy az egyetem működése során minden területre fokozatosan érvényesíti a minőségbiztosítási követelményeket, valamint a minőségirányítás érdekében — a Szenátus által jóváhagyott összetételű — EMÜBI működését. Tevékenységi körét a MAB önértékelési előírások vonatkozásában 2007-től kiterjeszti az oktatási és kutatási főfolyamatokon túl az ezekhez kapcsolódó egyes támogató folyamatok minőségbiztosítási kérdéseire is. A minőségirányítási rendszer továbbfejlesztésében, valamint egy integrált minőségirányítási rendszer létrehozásában az egyetem megtette a kezdeti lépéseket. Az egyetemi Intézményfejlesztési Tervében (II. fejezetének 10. pontjában) bemutatta az egyetemi minőségirányítási rendszer kialakításának, működésének és fejlesztésének folyamatát, továbbá annak tartalmát. Ezáltal a dokumentum egyidejű-
5 leg megfogalmazta az egyetem minőségfejlesztési projektjét is. Az ebben foglaltak végrehajtása elmarad az időarányos teljesítéshez képest. Az EMÜBI külső szakértő bevonásával, az egyetemi minőségügyi megbízott irányításával, az egyetem munkacsoportja elkészítette — az MSZ EN ISO 9001 2001 minőségirányítási rendszerszabvány alapján — az új Minőségirányítási Kézikönyvet. Ez tartalmazza a fontosabb minőségügyi eljárásokat, formanyomtatványokat, az egyes folyamatok kapcsolódását, a képzés folyamatának leírását, illetve mellékletként felsorolja a jelenleg hatályos szabályozó dokumentumokat. A kézikönyv az oktatást és az ahhoz kapcsolódó támogató folyamatok minőségfejlesztésére irányul. Ma már nincs teljes összhang a Minőségirányítási Kézikönyvben leírt működés és a más területeken, részben korábban, esetenként újabban keletkező szabályozások között. Ez a kérdés alapos áttekintést és a szükséges változtatások foganatosítását igényli. Az Egyetemi Minőségirányítási Kézikönyvet meg kell ismertetni a végrehajtásban érintettekkel és tovább kell fejleszteni az egyetem egészére kiterjedően. A magyar felsőoktatás az ENQA szerinti értékelések alapján végzi a Kiváló Egyetem cím pályáztatását, amelyre célszerű lehet egyetemünknek is felkészülnie. Az intézményi minőségfejlesztési program az egyetemi minőségpolitika cselekvési programja, amely a tervezett akkreditáció időpontjáig: 2006-tól 2008-ig szól. A minőségfejlesztési program részeként az EMÜBI aktualizálta az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszerét A Minőségirányítási Kézikönyvben foglalt előírások alapján a Minőségbiztosítási Iroda elkészítette az egyetemi minőségirányítási érékelő-elemző rendszer induló változatát (EMIÉR), amely rögzíttette a véleményezési folyamatot a program kidolgozásától a kiértékelés eredménye alapján megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséig. A véleményezési eljárás lefolytatásához elkészültek a megelégedettséget felmérő kérdőív-tervezetek a hallgatók, az alkalmazottak, valamint a munkáltatók számára. A MAB által a 2006-ra kiadott akkreditációs útmutató alapján a Minőségbiztosítási Iroda elkészítette a 2005/2006., valamint a 2006/2007. tanévi önértékelési és adatszolgáltatási rendszert, amelyet lebontott egyéni (oktatói) adatszolgáltatásra, szakirányú (szaki, tanszéki, intézeti, kari) egyetemi önértékelésre és adatszolgáltatásra. Az önértékeléshez kidolgozta az értékelési szempontrendszert és a minőségértékelési skálákat, az adatszolgáltatáshoz pedig kiadta a szintenként tagolt táblázatokat. A 2005/2006-os önértékelés még nem teljes, a 2006/2007-es kidolgozása folyamatban van. A minőségfejlesztési programban meghatározott belső átvizsgálás végrehajtásához rögzítette a képzési folyamat auditálási blokkjait és meghatározta azon auditálandó területeket, amelyek a legfontosabbak a képzés és kutatás támogatása szempontjából. A belső auditorok felkészítésére a szakértő szervezet kiválasztása megkezdődött. A felkészítés valószínűleg csak az év végéig történhet meg, ha annak fedezete rendelkezésre fog állni. A MAB 2007-re kiadott új intézményi akkreditációs útmutatója és mellékletei alapján a Minőségbiztosítási Iroda elkészítette az egyetem önértékelési szempontrendszerét, illetve az akkreditációs háttéranyag tervezetét. Az európai sztenderdeknek megfelelően az alábbi területeken fogalmazott meg vizsgálati és értékelési szempontokat: • minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások; • programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése; • a hallgatók értékelése; • az oktatók minőségének biztosítása;
6 • • •
tanulástámogatás, hallgatói szolgáltatások; belső információs rendszer; nyilvánosság.
Az Akkreditálási Útmutatóban rögzítette továbbá, hogy az önértékelésben meg kell jeleníteni: • az egyetem rendelkezik-e az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a többlépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés); • a meglévő potenciálokat hogyan működteti és használja fel a céljai megvalósításához. A vizsgálati és értékelési szempontokban illetve az útmutatóban rögzítettek teljeskörű egyetemi elemzéséhez és értékeléséhez (pl. oktatói teljesítmények értékelése, belső információs rendszer fejlesztése, tanulástámogatottság) a továbbiakban eljárásrendet célszerű kidolgozni és bevezetni. Az EMÜBI a képzési folyamat tömbjeinek (blokkjainak) a képzést támogató területek belső auditálásához elkészítette javaslatait a felülvizsgálati kérdéslistákra. A belső információs rendszer fejlesztése érdekében létrehozta a „T” könyvtár Minőségbiztosítás mappáját, amelyben elhelyezi az EMÜBI és a Minőségbiztosítási Iroda által elkészített tervezeteket és jóváhagyott dokumentumokat. A tanévben folytatott tevékenysége során az EMÜBI átdolgozta működési szabályzatát, meghatározta a kitűzött minőségcélok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, véleményezte a rektori Tájékoztatót az egyetem elmúlt tanévi tevékenységéről, valamint a Szenátus számára készített anyagokat. Az EMÜBI stratégiai feladatként megkezdte az önértékelési adatbázis feltöltését az első akkreditációs eljárás befejezése óta eltelt időszak, a 2005/2006. tanévtől az önértékelések adataival, valamint az azt megelőző időszakra a MAB számára készített éves jelentések adatai alapján. Javaslatot tett a rektori éves Minőségügyi Értekezlet bevezetésére, valamint a minőségirányítási feladatszabó intézkedés kiadására. Az egyetemen jelenleg a minőségbiztosítási feladatok összefogását és egyetemi szintű adminisztratív teendőit az egyfős Minőségbiztosítási Iroda végzi. Az iroda közvetlenül az egyetem minőségügyi vezetőjének, a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesnek van alárendelve. A minőségügyi megbízott szakmai szempontból segíti az egyetem minőségügyi vezetőjének a munkáját. Az egyetemi szintű minőségirányítás működtetése a szervezeti és más változásokat is figyelembe véve áttekintést és korrekciókat igényel. Sürgetővé vált az egyetemi és a kari minőségügyi bizottságok újraválasztása, hogy azok hatékonyan segíthessék az akkreditációs felkészülést. A közeljövő feladata az új szervezeti szint (intézet) minőségbiztosítási szerepének meghatározása is. A Magyar Honvédség humán stratégiájából következő változások A tanévben a 2006/2007. évi személyügyi évre kiadott HM humánpolitikai irányelvek, valamint a HM humánpolitikai programja a 2004-2007. évre a haderőátalakítás figyelembevételével a szakterület koordinációs és integrációs munkájával az egyetem hatékony működésének, valamint a költség- és eredmény összhangjának megerősítésére irányult.
7 A Felsőoktatási törvénnyel összhangban a vezetői beosztások helyes arányát kialakították. Folytatódott az egyetemi intézményfejlesztési tervben rögzített stratégiai feladatok megvalósítása:
• a humánstratégiai átalakítást és fejlesztést egy rendszerben kellett vizsgálni
a minőség, a hatékonyság, a kultúramegőrzés, -fejlesztés, végső soron a képességmegtartás és -bővítés szempontjai szerint;
• figyelembe kellett venni az egyetemi intézményfejlesztési terv által rögzített stratégiai feladatokat;
• be kellett tartani az egyetemi autonómiából következő döntési mechanizmus szabályait.
A Szenátus elfogadott határozatai alapján az egyetem vezetése, valamint a létrehozott különböző bizottságok megkezdték, illetve folytatták a kidolgozó munkát az alábbi területeken: • a képességalapú hivatásos haderő célkitűzései megvalósítása érdekében az új többciklusú felsőfokú alapképzési szakok — megrendelői igények szerinti — indítását, a mesterszakok dokumentumainak kidolgozását, államigazgatási eljárásban történő elfogadtatását, akkreditációját valamint a képzésre történő előkészítését; • az önkéntes haderőre történő áttérés feladataiból adódóan a karoknak be kellett építeniük a tananyagba az önkéntes haderő személyi állományának kiegészítésével, utánpótlásával kapcsolatos ismereteket, illetve meg kellett teremteniük a feltételeket, a szerződéses tisztek felkészítésére, továbbképzésére; • az egyetemen és a karokon, a harcoló-katonai tevékenységek ismeretanyagának fejlesztésével párhuzamosan megtörtént a béketeremtés, békefenntartás és egyéb humanitárius feladatok, a terrorizmus elleni védelem, az EU-határok biztosításából fakadó rendvédelmi feladatokra történő felkészítést célzó — kutató és oktatási — tevékenységek kiterjesztése. A kreditrendszerű képzés tapasztalatainak értékelése A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésétől az egyetemen már minden évfolyamon kreditrendszerű képzés folyik. A hallgatók egyre fogékonyabbak az új rendszerben folyó tanulásra és az információs rendszerben való eligazodásra. Az egyetem hallgatói ebben a tanévben már egységesen az átdolgozott, új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) előírásai alapján folytatták tanulmányaikat. A kreditrendszerű képzésben a folyamatot jelentősen zavaró problémák nem mutatkoztak. Ez a rendszer természetesen új filozófiát, új feladatokat valamint más hozzáállást is igényelt mind az oktatóktól, mind a hallgatóktól és természetszerűen új tanulmányi ügyrendet kívánt. A NEPTUN.NET rendszer hibamentes és nagy adatátvitelű működése még nem volt általános. A hallgatói tanulmányi tanácsadó és információs rendszer is még hiányosságokkal működik. tok:
A rendszer egészének működésével kapcsolatos általánosítható tapasztala-
8 • a tanácsadói rendszer jobb működtetésében meghatározó szerepe volt a kari, a szaki, a tanszéki vezetésnek, a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztálynak, valamint a Hallgatói Önkormányzatnak is; • A Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztályon létrehozott Szolgáltató irodák a kezdeti tapasztalatok felhasználását követően jól működtek. A következő tanévben a hallgatói tanulmányi kérelmek formanyomtatványait jelentősen egyszerűsíteni kell. • A Hallgatói Tanulmányi Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottsága (HTVSzÜB) — a bizottság hivatásos állományú tagjainak nagyarányú munkaköri, valamint a hallgatók tanulmányi elfoglaltsága ellenére is — aktívan, az előírások alapján, de lassan dolgozott, a bonyolultabb esetekben nem tudta tartani az ügyintézési határidőket. Mintegy 1024 tanulmányi ügyben hozott írásos határozatot, de a HTVSzÜB működésének rendjét — a tapasztalatok alapján — időszakonként albizottságok bevonásával módosítani kell. • Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság (EKÁB) munkáját jelentősen nehezítette a szervezeti és működési gondjai. E miatt az EKÁB-határozatok jelentős késéssel születtek, csak hatékony titkári tevékenységgel és kari albizottságok munkájával lehetett elérni, hogy az elmaradást pótolva a hallgatók elfogadott kérelmei a tanulmányi dokumentációhoz csatolva igazolják a végzettség, valamint a szakképzettség megszerzéséhez szükséges kreditek birtoklását. • A tanórarend készítése, valamint az Oklevélmellékletek nyomtatása is a vártnál több időráfordítást igényelt. Az Oklevélmellékletek készítésénél és kiadásánál mutatkozó jelentős elmaradást sikerült megszüntetni. • az új TVSZ alapvetően biztosította a képzés szabályozottságát, és csak néhány bekezdésében — az időközben szerzett tapasztalatok illetve a körülmények változása miatt — szükséges a Szenátusnak azt módosítania. • a rendszer felhasználása szempontjából javítani kellett az adatok felvitelével kapcsolatos határidők betartását, valamint a bevitt adatok pontosságát. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály az üzemeltető és felhasználó állomány ismereteinek szintentartása érdekében a tanévben több alkalommal az SDA Stúdió munkatársainak meghívásával NEPTUN-konzultációt tartott, ahol lehetőséget adott a gondok, megoldandó kérdések megvitatására, megoldására is. Az oktatói és hallgató állomány részére — a szorgalmi időszakban — heti rendszerességgel folytatódtak (Hungária körúton és az Üllői úton is) a NEPTUN-továbbképzések. A tanévben Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály az Informatikai Igazgatósággal együtt folytatta a NEPTUN.NET további kisegítő moduljainak rendszerbeállítását, amellyel az egyetem kapcsolódik a Felsőoktatási Információs Rendszer adatszolgáltatásához, valamint az OEP-nyílvántartó rendszeréhez. Mindenképpen szükség volna a Gazdasági modul megvásárlására is figyelemmel a költségtérítéses hallgatók növekvő létszámára, valamint az EHÖK önálló gazdálkodásának biztosítására. Összességében megállapítható, hogy az egyetem a kreditrendszerű képzést szervezetten, a követelményeknek megfelelően folytatta. A jelenlegi rendszer jó alapot biztosított a karok számára, hogy képzéseiket a Magyar Universitas Program elvárásainak megfelelően továbbfejleszthessék.
9 A képesítési követelmények érvényesülésének értékelése A Bolyai János Katonai Műszaki Kar (a továbbiakban BJKMK, illetve Kar) a tanévben öt alapképzési és egy mesterképzési szakon megkezdte, illetve folytatta az új rendszerű többciklusú képzést: • a had- és biztonságtechnikai mérnöki, • a katonai gazdálkodási • a védelmi igazgatási, • a közlekedésmérnöki, • pénzügy és számvitel alapképzési szakokon, valamint a • biztonságtechnikai mérnöki mesterképzési szakon. A Kar vezető és oktató állományát folyamatosan terhelte az intézmény jövőjét kialakító elképzelésekhez szükséges adatszolgáltatások sora, az elgondolások kidolgozása, a tervezett és megvalósult szervezeti átalakításokból és létszámcsökkentésekből származó feladatok, az egy telephelyre történő áttérés terveinek kidolgozása. Mindezek mellett kevesebb energia és idő jutott a képzések tantárgyi fejlesztésére, tansegédletek kidolgozására. Az egytelephelyes elképzelések miatt a kari infrastruktúra fejlesztése elmaradt. A képzésben a képesítési követelmények érvényesülnek, mindkét alap- és mesterképzési szinten (BSc, MSc) a képzési kimeneti követelmények szem előtt tartásával folyik az oktatás.” A képzés a megrendelő igényeihez igazítva folyamatos korszerűsítésen megy át. A tantárgyi programok kidolgozása és jóváhagyása során a Szakfejlesztési Fórumok is szorosan felügyelik az előírt feltételek teljesülését. Az újrendszerű alap- és mesterképzési szakokon a képzés 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint folyik.
10
A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (a továbbiakban KLHTK, illetve Kar) a tanévben 3 szakon egyetemi szintű, 2 szakon főiskolai szintű képzést 5 szakon pedig már felsőfokú alapképzést (BSc) folytatott. A karon minden alapszak (Katonai vezetői; Határrendészeti és -védelmi vezetői; Biztonság- és védelempolitikai; Nemzetbiztonsági; Büntetés-végrehajtási nevelő), rendelkezik az alapképzésre épülő mesterszak (MSc) létesítési (a MAB és az OM által jóváhagyott) dokumentummal, melynek figyelembevételével két mesterszak (Biztonság- és védelempolitikai; Nemzetbiztonsági) már elkészítette a szakindítási kérelmeket, amelyeket a MAB jóváhagyott. A másik három mesterszak szakindítási alapdokumentumainak kidolgozása folyamatban van. A szakok indítását 2007-től kezdődően — a megrendelő igényeinek figyelembevételével más-más időpontban — tervezi indítani, ugyanakkor kifutó képzésként még megtalálható a duális képzési rendszer négyéves főiskolai szintű alapképzése is. Az alap- és kiegészítő képzés mellett jelentős feladatot jelentett a tanfolyamrendszerű felkészítés is. A szakok minőségbiztosítási, illetve minőségfejlesztési helyzete jó, a képesítési követelmények megfelelő módon érvényesülnek. A tantárgyak tartalmat jellemző változtatásokon túl lényegi beavatkozásra nincs szükség. A szakok valamennyi képzési szinten és formában olyan feltételekkel rendelkeznek, hogy a 2008-ban bekövetkező akkreditációs eljárás sikeres végrehajtását biztosítják. Ugyanakkor a Katonai vezetői szak vonatkozásában az összegyűlt tapasztalatok alapján a képzés további pontosítása szükséges. A kar oktatói és alkalmazottai rendelkeznek a beosztásuk ellátásához előírt végzettséggel és szakképzettséggel. Az oktatók — a tanórák megtartása mellett — folyamatosan képezik magukat. Az elmúlt években lezajlott átszervezések és létszámleépítések következtében az oktatói állomány, valamint az oktatást segítő és kiszolgáló állomány létszáma elérte a kritikus szintet. Az oktatók leterheltségét a növekvő adminisztrációs feladatok tovább növelik. A szakmai záróvizsgákra a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, az Összhaderőnemi Parancsokság szakmai tapasztalatokkal rendelkező vezetőit és a gépesített lövész dandárok parancsnokait, parancsnok helyetteseit kérjük fel bizottság elnöknek, illetve tagoknak. A csapatokkal végrehajtott gyakorlatokon és a csapatgyakorlatokon a csapattisztek is részt vesznek a hallgatók parancsnokká, szakemberré képzésében és a teljesítményük értékelésében. A tananyagok korszerűsítéséhez, változtatásához kikérjük a csapattisztek véleményét és a szakmai elöljárók jóváhagyását is. A KLHTK vezető és oktató állományát is folyamatosan terhelte az intézmény jövőjét kialakító elképzelésekhez szükséges adatszolgáltatások sora, elgondolások kidolgozása, a tervezett és megvalósult szervezeti átalakításokból és létszámcsökkentésekből származó feladatok, az egy telephelyre történő áttérés terveinek kidolgozása. Mindezek mellett kevesebb energia és idő jutott a képzések tantárgyi fejlesztésére, tansegédletek kidolgozására. Az egyetem egytelephelyes működésének elgondolása miatt a kari infrastruktúra fejlesztése elmaradt. Az oktatás tárgyi-technikai biztosítása A BJKMK-on folyó mérnök-tisztképzés, valamint a szakmai át- és továbbképző tanfolyamok átlagon felül eszköz- és technika igényesek. Az értékelt időszakban nem folytatódott a kar működési feltételeinek javulása.
11 A tanszékek sok esetben pályázati források, szakfejlesztési támogatások felhasználásával alakították ki infrastruktúrájukat, amely jó szintű, rendelkeznek a képzéshez szükséges eszközökkel. A Kar a nagy mennyiségű műszaki technika igénybevételét igénylő gyakorlati foglalkozásokat több éve csapatoknál hajtja végre, az ott rendszeresített kezelő állomány közreműködésével. A KLHTK kezelésében lévő tantermek alapvetően biztosították a képzés feltételeit. A tantermek a tanszékek felügyelete alatt állnak. Az oktatás, képzés tárgyi-technikai lehetőségek három telephely között oszlanak meg. A kar három bázison történő elhelyezése nem mondható szerencsésnek. Sok idő, energia megy el azzal, hogy oktatók ingáznak egyik bázisról a másikra, levelezésre, okmányok szállítására kényszerülnek, így a munkákban óhatatlanul jelen vannak a párhuzamosságok. Az utóbbi években végrehajtott komoly fejlesztések bizonyos tantermekben megfigyelhetőek, de a Kar még mindig rendelkezik olyan tanteremmel, amelyikben írásvetítő sincs. Az oktatók hordják magukkal a számítógépet, az elektronikus kivetítőt (projekort), gyakran még a villamoson is. A képzéshez szükséges eszközök egy része még mindig hiányzik. Különösen a főiskolai hallgatók nem rendelkeznek a gyakorlati képzéshez szükséges a modern harcászati követelményeknek megfelelő és elegendő felszereléssel (golyóálló mellény, vegyivédelmi eszközök, deszant gyalogsági ásó, rádiós páncélos fejvédő, távcső, tájoló, málhamellény, hátizsák, térképtáska, stb.). A gyakorlati képzéshez szükséges bázisokat az ÖHP-ság megfelelően biztosítja. A tisztképzés biztosítására kijelölt alakulatok szervezeti változásai és sokirányú leterheltsége miatt a harcászati foglalkozásokon a kiszolgáló állomány összetétele különféle, így sokszor az ő felkészítésüket is az oktatói állománynak kell végrehajtania, amelyet a foglalkozás időkeretének terhére lehet megoldani. Az Egyetemi Központi Könyvtár tevékenysége A 2006/2007. tanév könyvtári működését alapvetően a rendeltetéséből fakadó szakmai feladatok megfelelő színvonalon történő ellátása, az egytelephelyes működés szakmai előkészítése, a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer továbbfejlesztése, továbbá az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása mellett a könyvtári használók szellemi komfortérzetének növelése érdekében végzett munka jellemezte. Állománygyarapítás. Az oktatás és kutatás korszerű szakirodalmi és információs feltételei kontinuitásának biztosítása érdekében a könyvtár évek óta küzd az oktatási-kutatási igényeknek és a könyvtárszakmai követelményeknek (gyűjtőköri kötelezettségek, e-források bővítése) egyaránt ellentmondó költségvetési alulfinanszírozással, illetve a nem kiszámítható, hektikus (év közbeni elvonások, év végi pótelőirányzatok) finanszírozási rendszerrel. A reálisan tervezetteknek a jóváhagyott éves költségvetési előirányzatok rendre az 1/3-át teszik ki – azaz a könyvtár már évek óta forráshiányosan kezdi meg működését. További — állandósult — gondot jelent, hogy a jóváhagyott előirányzaton belül az egyetem hivatali működéséhez, illetve a nyelvoktatáshoz szükséges dokumentumokra fordítandó összeg aránytalanul meghaladja az oktatás és kutatás szakirodalmi ellátására (szakkönyv, szakfolyóirat, online szakadatbázis) rendelkezésre álló előirányzatot.
12 Mind a külföldi, mind a belföldi relációban folyamatos, széles körű piackutatás alapján, a tanszéki igényeket maximálisan figyelembe véve szerzeményezett az Egyetemi Központi Könyvtár, megtartva-fejlesztve nagy- és kiskereskedelmi partnerhálózatát. A beszerzések során a legalacsonyabb ár és a leggyorsabb szállítás elvét preferálta a könyvtár. A dokumentumállomány a költségvetési forráshiány és az egyetemen készült jegyzetek radikális csökkenése ellenére – az ajándék formájában beérkezett dokumentumok, a honvédségi köteles példányok, az állományba vett kéziratok, továbbá a pályázati erőforrásokból megvásárolt szakkönyvek révén – meghaladta az előző évi gyarapodási statisztikai mennyiséget. A könyvtár törekedett a már bevált elektronikus szolgáltatások közül a külföldi online hadtudományi adatbázisok megtartására, az alapvető idegen nyelvű katonai kézikönyvek, évkönyvek, adattárak beszerzésére, továbbá a külföldi katonai és műszaki szakfolyóiratok alapvető körének biztosítására. Összességében 8 023 db könyv jellegű dokumentum érkezett a könyvtárba, valamint 258 féle magyar nyelvű és 89 féle idegen nyelvű kurrens folyóirat számai. Feldolgozás (formai feltárás). A nemzeti és nemzetközi szabványok alapján történő kurrens, valamint az olvasószolgálatoknál folytatott retrospektív feldolgozás eredményeként a könyvtár online elektronikus katalógusa 9 762 címmel bővült a tanév folyamán. Az elektronikus katalógus összességében 124 963 címet és az azokhoz kapcsolódó 269 228 db példányt tartalmaz. Pályázati erőforrás felhasználásával folytatódott a katonai műszaki tudományokat oktatók és kutatók számára speciális információkat tartalmazó robbantástechnikai gyűjtemény szakszerű feltárása, melynek révén 2356 címmel nőtt az elektronikus adatállomány.
13
Dokumentációs tevékenység (tartalmi feltárás), kiadványozás. A tanévben összesen 2134 magyar és idegen nyelvű könyv- és folyóirat referátummal gyarapodott a könyvtár elektronikus katalógusa, ezen felül indexelésre került valamennyi minősített és nem nyilvános dokumentum, NATO-szabvány, disszertáció, szakdolgozat és egyéb kézirat. A tanévben 2 db Lap- és könyvszemle, 4 db Gyarapodási jegyzék, a 2006. és a 2007. évi HSZIIR központi folyóirat lelőhelyjegyzék szerkesztése valósult meg, melyek a könyvtár honlapján elektronikus formában elérhetők. Olvasószolgálat. A könyvtár külső és belső, országos és intézményi ismertsége, tudatos használata folyamatosan növekszik. Ez megmutatkozik a közvetlen és a virtuális használatot kimutató éves, illetve összehasonlító statisztikákban. A könyvtári honlapon felsorolt szolgáltatások, az elektronikus könyvtári katalógus és a saját adatbázisok online elérhetősége, azoknak a Magyar Országos Közös Katalógusban és az Országos Dokumentum-ellátó Rendszer központi lelőhely-adatbázisában való megjelenése ösztönzi az olvasószolgálatainkat személyesen vagy könyvtárközi kölcsönzés keretében megkereső külső felhasználók és könyvtárak számának erőteljes növekedését. Az egyetem első évfolyamos hallgatóinak, doktoranduszainak tartott rendszeres tanév eleji, illetve évközi bemutatók és tréningek jelentősen fokozták a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő, azokkal tudatosan bánni tudó belső felhasználók körét. A szolgáltatások közül a dokumentumok előjegyzésének és a kölcsönzési idő hosszabbításának online lehetőségével egyre több felhasználó él. Az utóbbi három tanév összehasonlító olvasószolgálati statisztikai adatai (melléklet) alapján elmondható, hogy a felhasználói szokások megváltoztak: miközben valamelyest csökkent a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések száma, ezzel párhuzamosan növekedett az olvasótermet ill. a csak helyben használható dokumentumokat (kézirat, szakfolyóirat, kézikönyv), az elektronikus információforrásokat használók, illetve a virtuális felületeken keresők-letöltők száma. Állományapasztás. A tanévben a tervszerű állományapasztás, azaz a tartalmilag elavult dokumentumok, illetve a fölös példányok kivonása az állományból különleges jelentőséggel bírt az Üllői úti könyvtár beköltöztetése, az elhelyezendő dokumentumok raktározásának, elhelyezésének biztosítása miatt. A Hungária körúti olvasószolgálatnál az idei tanévben a tankönyv állomány felülvizsgálatára és apasztására került sor – összességében 3700 féle dokumentum. Az Üllői úti olvasószolgálat a retrospektív feldolgozással párhuzamosan folyamatosan törli a fölös példányokat mind szakirodalmi, mind tankönyv állományában – összességében 42.592 db törölt dokumentum jegyzőkönyvezése történt meg. A további állományegységek apasztására gyorsított ütemben a következő tanévben kerül sor a könyvtár mindkét telephelyén. Az egytelephelyes működés előkészítése. A tanév második felében megszületett, az egy telephelyes működési módra vonatkozó intézményi döntés alapvetően meghatározta a könyvtári munkaszervezés és -tervezés irányait. Megkezdődtek az Üllői úti könyvtár szakszerű beköltöztetéséhez kapcsolódó szakmai előkészítő munkálatok (raktári kapacitások felmérése, a különböző dokumentumállományegységek teljes átmozgatásának, összeolvasztásának és szakmailag egységes elhelyezésének megtervezése, az állományselejtezés tervesítése), valamint a költöztetés előmunkálataihoz kapcsolódó technikai feltételek (raktári polcrendszerek, tápraktár szükséglet stb.) felmérése.
14 HSZIIR fejlesztés. Az Egyetemi Központi Könyvtár mint HSZIIR vezető könyvtár a honvédelmi miniszter 103/2002. (HK 30) sz. utasításában, valamint a HM Humánpolitikai Főosztály által támogatott 2006. évi HSZIIR tervben foglaltak szerint, nagy ütemben végezte a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer fejlesztését. A tanévben az alábbi szakkönyvtárat csatlakoztatta az egyetem központi szerverén működtetett közös hadtudományi elektronikus katalógus építéséhez: • MH 86. Szolnok Helikopter Ezred Folyamatban lévő telepítés: • MH 12. Légvédelmi Rakéta Dandár (Győr) Problémát jelent a jövőben csatlakozó könyvtáraknál a nem megfelelő hálózat és korszerűtlen számítógép, illetve néhány csatlakozott könyvtárnál (MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, MH Geoinformációs Szolgálat) a hálózat, ugyanis ezek az átalakulóban lévő honvédségi, kormányzati gerinchálózaton keresztül kapcsolódnának az egyetemhez a jövőben, azaz a működéshez szükséges hálózati beállítások nem az egyetemen múlnak. Az EKK a miniszteri utasításban foglaltak szellemében végezte a megfelelő informatikai paraméterekkel rendelkező könyvtáraknál az OLIB kliensek telepítését, a közös hadtudományi katalógus építését megkezdő tagkönyvtárak munkatársainak az OLIB katalogizálási modul terén történő betanítását, a beérkező rekordok folyamatos ellenőrzését. Könyvtári rendezvények. A könyvtári stratégiában fontos szempont volt olyan integrált közösségi tér kialakítása, amely a szakirodalmi és információs szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés mellett a felhasználók számára természetes szellemi műhelyként, tudományos-kulturális agoraként funkcionál. Infrastrukturális adottságai ehhez megfelelnek: a Tudós Kávézó, a vékonykliens-számítógépes terem, a videokonferencia terem mind-mind alkalmasak a számítógépes prezentációt ill. országos/nemzetközi interaktív virtuális kapcsolatot igénylő tudományos bemutatókra, eszmecserékre, munkahelyi vitákra, TDK pályaművek bemutatására. Ezekkel a lehetőségekkel egyre többen élnek: a szakkollégiumok és az MHTT szakosztályok mellett egyre több oktató veszi igénybe ezeket a technikákat és a komfortos környezetet. A könyvtár az egyetem oktatói, hallgtói és kutatói számára is tudományos újdonságokat adó országos szakmai konferenciák megrendezésével, a katonatudósok kurrens könyveinek folyamatos bemutatásával, a nonstop könyvtárhasználatra és felhasználói tréningekre alkalmat adó éjszakai nyitva tartásokkal és az azokhoz kapcsolódó rendezvényekkel, vitafórumokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel szolgálja immár évek óta a fenti célt. A tanév folyamán a könyvtár egy országos konferenciát szervezett az információgazdálkodás és a tudásmenedzsment tárgykörében, 5 szakkönyvbemutatót tartott, 1 EISZ adatbázis tréninget rendezett, valamint 3 nonstop szolgáltatásokat nyújtó könyvtári éjszakát rendezett. K+F pályázati tevékenység. Az EKK a tanév folyamán a megcélzott és elnyert pályázati erőforrások tematikusan az alábbi könyvtári területek támogatására szolgálnak: állománygyarapítás, állományfeldolgozás, infotechnológiai környezet fejlesztése, állományvédelem, tudományos rendezvények. A könyvtári pályázati munka erőssége, hogy a nem-ágazati minisztériumok által kiírt pályázatokat is figyeli, az ott felkínált lehetőségeket is kihasználja.
15 Elnyert támogatás összege Pályázat kiírója
Benyújtott pályázat címe
(saját rész)
Pályázat éve
Felhasználás mire történt
Nemzeti Kulturális
300 000 Ft
Alapprogram 2005 (2006-ra áthúzódó)
Információgazdálkodás – tudásmenedzsment c. szakmai program megren-
Megbízási díj
dezése
és annak járulékai, csoportos étkeztetés
Nemzeti Kulturális Alapprogram 2005
A robbantástechnikai különgyűjtemény elektronikus feltárása
(2006-ra áthúzódó) A NIIF Intézet és az MTA-SZTAKI ál-
Infrastruktúra Fejlesztési
tal a GVOP-2004-05-0012/3.0 kombinált
Intézet
oktatási és kutatási infrastruktúra kialakí-
Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006 Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006
tása c. pályázat során elnyert eszközök üzemeltetése Országos Dokumentum-ellátási Rendszer működtetése Felsőoktatási Könyvtártámogatási Pályázat
Nemzeti Kulturális Alapprogram 2006
Muzeális gyűjtemény állományvédelme
Nemzeti Kulturális
2007
Üzemeltetés, tesztelés 400 000 Ft Dokumentum-beszerzés 1 000 000 Ft Dokumentum-beszerzés
Szolgáltatás
(2007-re áthúzódó) Alapprogram
alapú rendszer
Muzeális könyvritkaság restaurálása
Nemzeti Kulturális 2006
5 036 848 Ft értékben vékonykliens
371 280 Ft
(2007-re áthúzódó) Alapprogram
Megbízási díj és annak járulékai
Nemzeti Információs
2006
260 000 Ft
1 185 240 Ft Szolgáltatás 350 000 Ft
Túl a katalóguson (?) c. szakmai rendezvény lebonyolítása
Megbízási díj és annak járulékai, csoportos étkeztetés
ELNYERT PÁLYÁZATI ERŐFORRÁS ÖSSZESEN:
8 903 368 Ft
16
Az oktatás informatikai háttere Az Informatikai Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a 2006/2007. tanévben 81 számítógépet és 33 notebookot szerzett be, amelyek tovább növelték a korszerű számítógépek arányát, új részegységek beszerelésével mintegy 37 számítógépet tett korszerűbbé. Az igazgatóság 2006-ban a nyomtatók mennyiségét 29-el növelte és 55 memóriakulcsot vásárolt a számítógépes munka megkönnyítése érdekében. A továbbiakban is fontos célnak tartja az új, korszerű gépek arányának folyamatos növelését, amit új beszerzésekkel, illetve a régi, korszerűtlen gépek felújításával tudott elérni. Az igazgatóság folyamatosan törekedett arra, hogy a hallgatók által igénybe vehető gépek számát növelje, illetve, a meglévő számítógépes tantermek gépállományának korszerűségi színvonalát emelje. Az egyetemi hálózatba bekapcsolt számítógépek révén a hálózati és az Internet hozzáférés lehetősége szinte minden egyetemi polgár részére biztosított volt. A hallgatók a Hungária körúti telephelyen az igazgatóság tantermében, a „D” (kollégiumi) épületben a Hallgatói Önkormányzat felügyelete alatti 2 számítógépes teremben, az EKK-ban, tanszéki géptermekben, valamint a BKNYK könyvtárának olvasótermében férhetnek hozzá számítógépekhez. Az Üllői úton a könyvtár, valamint a tanszéki számítógépes termek biztosítják az Internet-elérést. Szolnokon a korábban beszerzett LETVIS repülőgép szimulációs rendszer a tanévben folyamatosan, magas kihasználtsággal elégítette ki a képzési-oktatási igényeket. A HBONE irányába kiépített Internet kapcsolat jelenleg 100 Mbps, teljes duplex üzemben működik. A vonal lehetséges maximális kapacitása 1 Gbps. Az informatikai hálózat eszközparkjának korszerűsítése folytatódott. Új catalyst 6509 –es központi hálózati eszköz került telepítésre, amely kiváltotta a régi PIX520-as tűzfal, illetve a 3750-es „internet” router funkcióit, egyúttal növelve a hálózat sebességét és flexibilitását. A szoftverek vonatkozásában a helyzet kielégítő. A belső hálózaton a Netware 6.5 operációs rendszer működése stabil volt. A kormányzat és a Microsoft Magyarország közötti megállapodásnak megfelelően az egyetem minden számítógépén továbbra is jogtisztán használhatta a Microsoft operációs rendszereit és az Office programcsomagokat a gép konfigurációjának megfelelő változatban. Az egyetem elektronikus levelező rendszere a GroupWise programrendszer, amely biztonságos levelezést tesz lehetővé, csoportmunka funkciókra is képes és úgy Web felületen, mint kliens programok segítségével elérhető. A hálózatra csatlakozó személyi számítógépek felügyelete a ZENworks munkaállomás menedzsment rendszer segítségével történik. A szerverek mentése központi, automatikus mentési rendszerrel valósul meg. A hálózatok menedzselése részben vásárolt szoftverekkel, részint saját fejlesztésű alkalmazásokkal történik. Sor került az Oracle adatbázis-kezelő rendszer frissítésére és az adatbázis mentési stratégia kidolgozására. Az SPSS statisztikai programcsomagnak szintén új verziója működik. Az igazgatóság folyamatosan biztosította a Jogtár és a Cégkódex hálózatos elérését. Továbbra is minden igény kielégíthető a Corel szoftver tekintetében. Ugyanakkor gyakran az alacsony költségkeretek akadályozzák a szervezetek által igényelt szoftverek beszerzését.
17 Az igazgatóság munkatársai több alkalmazást készítettek illetve készítenek az adminisztratív feladatok támogatására. A vírusvédelmi rendszer megfelelő hatékonyságú, az újabb szakmai követelményeknek megfelelően a folyamatosan megújuló rendszer már a spyware (kém)programok ellen is védelmet biztosít. Az elektronikus levelezés vírusok elleni védelmét és a kéretlen reklámlevelek szűrését a bevezetett rendszer megfelelő szinten biztosította. A kreditrendszerű képzés informatikai támogatását biztosító Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer egész évben folyamatosan működött. Ennek az évnek kiemelt feladata volt a Felsőoktatási Információs Rendszerbe (FIR) történő on-line adatbejelentés Neptun-ból való megvalósításának kialakítása, és a FIR-központ által előírt tesztfolyamat végrehajtása, amely sikeresen lezajlott. Az éles működés indítása folyamatban van. A folyamatos üzemeltetés az igazgatóság jelentős erőit köti le, mert a Neptun.Net rendszer, ha csökkenő mértékben is, de még mindig tartalmaz kisebb hibákat, illetve a rendszert kezelők munkájának intenzív (esetenként azonnali) segítésére szükség van. Folyamatosan üzemel az oktatói óraterhelés, óraellenőrzés és a hallgatói hiányzás nyilvántartására szolgáló ÓRATARTÁS rendszer, melybe — az igazgatóság felügyelete mellett — maguk az oktatók viszik be az adatokat. A távoktatási rendszerbe ebben az évben is számos tananyag került be az igazgatóság segítségével, a rendszer éles beindítása a 2007/2008-as tanév első félévében fog megtörténni. A számítógépes szaktantermek, kabinetek egész évben használatban voltak, kihasználtságukra jellemző volt, hogy folyamatosan 6-8 órában folyt az oktatás, többek között, beépülve a folyamatos informatikai tanfolyami oktatásba, a NATO beosztások ellátására való informatikai felkészítés is. Az igazgatóság biztosította az ECDL oktató és vizsgaközpontok működését. A tanévben, a karokon az oktatás informatikai háttere — a jelentések alapján — az alábbiak szerint ítélhető meg: Az egyetem oktatásának informatikai hátterét összefoglalva összességében kiemelendő, hogy a tanévben az egyetem telephelyein egységes, közös elérésű hálózat üzemelt, a hálózatba kötött számítógépekről az Internet-elérés megoldott volt. A hálózat az illetéktelen külső behatolások ellen megfelelő védettséget biztosított. A jelenleg is zajló fejlesztések tovább növelik a lehetőségeket mind a távoktatás, mind a távoli munkavégzés területén. Megállapítható, hogy az egyetem az oktatáshoz és a kutatáshoz szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezett. A személyi feltételek szűkösek. A több mint 500 millió forintos informatikai vagyon kezelése, működtetése kérdésessé válhat, figyelembe véve, hogy a bevezetett nagy rendszerek üzemeltetése (NEPTUN, ÓRATARTÁS, távoktatás) legalább 2-2 fő informatikus teljes munkaidős leterheltségét követelné meg, ami jelenleg nem megoldható. Az igazgatóság, az anyagi ráfordításokat igénylő fejlesztéseket igen szűkös anyagi keretek között hajtotta végre. A 2006. évi eredeti előirányzati keret a 2004 évinek a negyedét sem érte el, és a 2007. évben is csak az inflációnak megfelelő mértékben növekedett. Amennyiben tartósan ilyen alacsony marad, nem teszi lehetővé a biztonságos üzemeltetést, veszélyezteti az informatikai rendszer működését és fejlesztését, ami egyben az oktatás minél színvonalasabb kiszolgálását is akadályozza. A tanévben, a karokon az oktatás informatikai háttere — a jelentések alapján — az alábbiak szerint ítélhető meg: A BJKMK A kar és tanszékei rendelkeznek az oktatáshoz szükséges informatikai háttérrel. A szoftverek működése nem megbízható, a hálózat felújítása évek óta
18 elmaradt, ezért ez néha hátráltatja a munkavégzést. A NEPTUN.NET rendszer működtetése még mindig nem kielégítő. A jogosultságok központi kiosztása nem biztosítja az elvárt és megkövetelt adatbiztonságot és jelentősen tovább lassítja a rendszer működését.. A kari adminisztrátorra olyan nagy mennyiségű feladat hárul, ami a munkaidejének jelentős hányadát elveszi, holott ez a feladat csak egy kis része a teljes feladatrendszerének. A KIR (Kari Informatika Rendszer) még mindig nem működik, holott már évek óta elkészült, csak kompatibilitási problémákat kellene megoldani. Az adminisztráció így még mindig a hagyományos úton történik, több helyről, több szempontrendszer szerinti jelentéseket kérnek, amelyet az elkészült szoftver helyett még mindig emberi erőforrások igénybevételével készít el a Kar. A KLHTK-on az informatikai eszközök mennyisége terén bekövetkezett javulás ellenére további, elsősorban minőségi fejlesztésre van szükség. Az oktatók rendelkeznek önálló számítógéppel, Internet hozzáférési lehetőséggel. A tanszékeken célszerű lenne minden oktatót egy jó minőségű lap-toppal ellátni mert jelenleg csak néhány van. A mennyiségi növekedés mellett fontos a minőségi változás is, vagyis a régi, korszerűtlen gépek felújításával és további új gépek beszerzésével növelni kellene a korszerű gépek arányát. A nyomtatók, másolók folyamatos működtetése nehézségekbe ütközik. (Jelentős gondjai vannak a tanszékeknek a nyomtatókazetták utánpótlásával és azzal, hogy 4–5 havonta egy nyomtató üzemképtelenné válik.) Mivel nehézkes, bürokratikus a meghibásodott eszközök javítása, cseréje a fogyó anyagok utánpótlása. sított.
Az Internet az oktatásba történő felhasználása jelenleg nem mindenhol biztoAz oktatási tevékenység eredményeinek összegzése A Bolyai János Katonai Műszaki Kar
A BJKMK az új többciklusú képzések bevezetésével együtt tovább folytatta – széles szakszerkezeti spektrumban – a főiskolai és egyetemi szintű kifutó képzéseket. A Kar főiskolai szintű képzésben hét szakon, ötéves egyetemi szintű képzésben egy szakon, kiegészítő alapképzésben három szakon végzett teljes idejű és részidős, valamint öt szakon kezdte meg, illetve folytatta a felsőfokú (BSc) alapképzéseket. A kifutó képzések közül befejeződött a négyéves főiskolai szintű képzés második teljes ciklusa. A hallgatói teljesítmények záróvizsga osztályzatokban foglalt eredményessége, az oklevél minősítések szerinti megoszlása, valamint a záróvizsga bizottságok elnökeinek véleménye azt mutatják, hogy a képzés eredményes, minősége és színvonala összességében kedvező. Főiskolai szintű teljes idejű – nappali képzés munkarendje – szerint tanuló ösztöndíjas hallgatóknál 61 fő zárta a tanévet, akik közül 58 fő rendelkezett a záróvizsgára bocsátás feltételeivel. Valamennyi záróvizsgára jelentkezett hallgató – 58 fő – sikeresen eleget tett a vizsga követelményeinek. A végzettek oklevél minősítésének eloszlása kedvező. A megszerezhető oklevelek 16%-a kiváló, 52%-a jó, 32%-a közepes. Az öt részidős — levelező — munkarend szerint folyó főiskolai szintű alapképzési szakon 340 költségtérítéses polgári hallgató tanult. A 319 záróvizsgára jelentkezett hallgató, 11 fő kivételével, teljesítette a záróvizsga követelményeit, de a nyelvvizsga hiánya miatt 188 fő nem vehette át oklevelét.
19 Az egyetemi szintű alapképzés védelmi igazgatási szakán teljes idejű — nappali munkarend — szerint nyolc hallgató végzett, akik közül, a nyelvvizsga hiánya miatt, csak hat vehette át az oklevelét. Az egyetemi szintű kiegészítő alapképzés három szakán (védelmi igazgatási, katonai logisztikai és a haditechnikai menedzser) részidős levelező munkarend szerint tanuló 106 fő hallgató sikeresen zárta a félévet és záróvizsgázott. A védelmi igazgatási szakon 93 sikeres vizsgázó közül, nyelvvizsga hiánya miatt 14 fő nem vehette át az oklevelét. A katonai logisztikai szakon 10 fő, a haditechnikai menedzser szakon négy fő tanult és végzett. A Kar a felsőfokú alapképzésben (BSc) öt szakon végezte a képzést. A hadés biztonságtechnikai mérnöki, valamint a katonai gazdálkodási alapképzési szakok az egyetem alaprendeltetését tekintve kiemelt figyelmet érdemelnek. A had- és biztonságtechnikai alapképzési szakon 2005-ben 28, 2006-ban 51 fő ösztöndíjas hallgató kezdte meg tanulmányait. Az első ciklus három szemeszterének részletes tanulmányi eredményei szerint a hallgatók közös természettudományos alapozása alacsony átlageredményekkel zárult. A második ciklusban tanuló hallgatók teljesítményei az oktatók összegzett véleménye alapján gyengék, ami a hallgatók egy részének hiányos alapismereteire, tanuláshoz való hozzáállásának alulmotiváltságára, valamint a különböző változások okozta bizonytalanságokra vezethetők vissza. A katonai gazdálkodási szakon 2006-ban 15 fő ösztöndíjas hallgató kezdte meg tanulmányait, vizsgán nyújtott teljesítményük az elvárásoknak megfelelően alakult az ismeretanyag elsajátítását jól teljesítették. A közlekedésmérnöki alapképzési szakon részidős — levelező — munkarend szerint tanuló hallgatók – mint keresztfélévesek – a harmadik szemesztert fejezték be. A hallgatók felkészültsége az ismételt vizsgák számának kismértékű csökkenése ellenére sem mutatott jelentős javulást. A vizsgákon mérhető teljesítmény arra enged következtetni, hogy a levelező tagozaton a hallgatók szemléletében nem a minőségi teljesítményre való törekvés, hanem a félév teljesítése lett a jellemző. A védelmi igazgatási alapképzési szak hallgatói közepes szinten zárták az első két szemesztert. A Kar a mesterképzést (MSc) a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karral, a magyar felsőoktatásban, az elsők között kezdte meg a biztonságtechnikai mérnöki szakon. A jelentkezők közül 37 fő biztonságtechnikai mérnöki szakképesítéssel rendelkezett, így a tanulmányait a mesterképzésben a hozott kreditek teljes értékének beszámításával folytathatta, 28 főnek eltérő felsőfokú szakképzettsége miatt – a mesterképzésbe belépéshez szükséges - többlet ismeretanyagot kellett teljesíteni. Az első két szemeszter követelményeit a hallgatók többsége teljesítette. A Katonai Műszaki Doktori Iskola (továbbiakban KMDI) képzését a műszaki tudományoknak megfelelően magas színvonalon folytatja. A képzés gyakorlati megvalósítása maximális flexibilitást igényel, mivel a hallgatói állomány zömmel levelező képzési formában vesz részt, így a kötelező és a választható tantárgyak megtartásának megszervezése, az összevonások megtartása meglehetősen nehéz koordinációs feladat elé állítja mind az oktatókat, mind a hallgatókat. Praktikusan a képzés a konzultatív jelleghez közelít. Az évek során a vizsgaátlag 4,6 és 4,8 között mozgott, amely azt igazolja, hogy a KMDI-in mind a képzés, mind a követelménytámasztás igen magas színvonalú.
20 Az oktatásban való részvétel mellett a KMDI hallgatói rendszeres résztvevői a hazai és nemzetközi konferenciáknak, tudományos rendezvényeknek, amelyek amellett, hogy új ismeretek megszerzésére alkalmasak, kitűnő lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tudományos élet közszereplőinek bemutassuk az iskolánk tudományos műhelyeiben folyó tevékenységeinket, és a tudományos közélet nyilvános vitájára, értékítéletére bocsássuk legújabb kutatási eredményeinket. Fontos ez a megmérettetés, hiszen a tudományos visszajelzések nemcsak az adott kutatás, de az egész KMDI-ben folyó tudományos tevékenység minőségének fokmérője is egyben. A KMDI magalakulásakor alapvetően a tudományszakokban résztvevő tanszékeknél fellelhető tárgyi eszközökre, infrastrukturális feltételekre és lehetőségekre tudott hagyatkozni. Ezek azonban csak minimális és elégséges szinten voltak képesek kielégíteni azt a magas színvonalú képzési és tudományos kutatómunkát, amelyet a KMDI célként maga elé kitűzött. Ma már kicsit javult a helyzet, például tudományos kutatási együttműködést kötött a KMDI és a HM Technológiai Hivatal az egyes fejlesztési feladatok kidolgozása és az erőforrások kölcsönösen előnyös megosztása érdekében. De várnak ránk további feladatok, melyekhez itt, ezen a fórumon is kérni szeretném az érintett területek felelős vezetőinek hathatós segítségét. A KMDI a magyar nyelvű honlapját rendszeresen aktualizálja, amely a hallgatói visszajelzések alapján nagyon közkedveltnek mondható, és most az angol nyelvű változata is elkészült. A 2006/2007. tanévben 38 fő nyert felvételt, a KMDI 220 hallgatója közül 10 fő befejezte a képzést, az abszolutórium kiadható volt 25 fő részére, a 2007/2008 tanévre felvételt nyert 13 hallgató. A 2007/2008-as tanévre a KMDI nyolc tudományszakon 151 önálló kutatási témát hirdetett meg (3 tudományszakon néhány témát angol nyelven is). Kossuth Lajos Hadtudományi Kar A KLHTK a tanévben három szakon, a Hadtudományi Doktori Iskolán, valamint a Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyamon végezte a hallgatók felkészítését. Egyetemi szintű alapképzést nappali tagozaton Biztonság- és védelempolitikai szakon, egyetemi szintű kiegészítő képzést Biztonság- és védelempolitikai, Katonai vezetői, Határrendészeti és -védelmi vezetői szakokon, főiskolai szintű képzést Katonai vezetői, valamint Határrendészeti és -védelmi vezetői szakokon folytatott. Ugyanakkor felsőfokú alapképzésben (BSc) 4 szakon megkezdte a hallgatók felkészítését. A Biztonság- és védelempolitikai alapszakon (BSc) nappali képzési formában 2005 szeptemberében indult az egyetemen, az akkori Nemzetközi és biztonsági tanulmányok tanszéken (jelenleg Biztonság- és politikatudományi tanszék), egy tanulócsoporttal, majd a következő tanévben két tanulócsoportot indított a Kar. A 2007 szeptemberében induló tanévben szintén két tanulócsoportot indítunk, és ebben a tanévben végez a BVA-8 csoport. Az oktatás a jóváhagyott szaklétesítési és szakindítási dokumentumok illetve az ugyancsak jóváhagyott mintatanterv szerint folyik. Lényegi módosítást a mintatantervben a Kar egyelőre nem tervez. A vizsgaeredmények azt tanúsítják, hogy nincs szignifikáns eltérés az ötéves és a hároméves tanmenet szerint tanuló hallgatók között. A Biztonság- és védelempolitikai mesterszaki képzés (MSc) 2007 szeptemberében indul 50 fővel, két tanulócsoportban, csak részidős — levelező — képzési formában.
21 A Büntetés-végrehajtási vezető mesterképzési szak (MSc) alapítása, és eredményes akkreditációja után, a Kar ezt a mesterszakot 2009-ben kívánja indítani. A szak indítására vonatkozó okmányokat kidolgozta, ez év szeptemberében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka által megbízott képviselőjével azt egyezteti, majd a 2007/2008. tanév első félévében a kari tanács illetve a szenátus jóváhagyása után az eljárás megindítja. A Kar a mesterszak indítási okmányainak kidolgozásánál is fokozottan figyelembe vette a zárt intézetek jellemzőiből adódó szervezeti, vezetési kultúra sajátosságait és a képzést ennek megfelelő szakmai tartalommal valósítja meg. A Büntetés-végrehajtási nevelő alapszakon (BSc) a Kar a tanévben nappali tagozaton 10 fővel kezdte meg a képzést. A kis létszám következtében a hallgatók interaktív módon vettek részt az oktatásban, több tantárgy keretében ellátogattak büntetés végrehajtási és javító-nevelő intézetekbe. Július hónapban szakmai gyakorlaton vettek részt a Budapesti fegyház és Börtönben, amely munkáról dolgozatot készítenek. A félévek végén a hallgatóktól az oktatással kapcsolatban készített kérdőíves véleménynyilvánítás alapján mind az oktatás minőségével, mind az oktatók szakmai felkészültségével kapcsolatban a Kar pozitív visszajelzéseket kapott. A rendelkezésre álló – oktatással kapcsolatos ismeretek – alapján megerősödött a Kar szándéka, hogy a következő képzési évtől javasolja a levelező tagozaton, a szabadon választható tantárgyként oktatott idegen nyelv törlését, valamint a szabadon választható tantárgyak óraszámának egységesítését 10 tanórában, tekintettel arra, hogy minden szabadon választható tantárgy 2 kredit értékű. A Nemzetbiztonsági alapképzési (BSC) szakot az egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta, ezzel megteremtette a lehetőséget, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek meghatározott állománya: nemzetbiztonsági szakértő szakképzettséget szerezzen. Az alapképzési szakot 2005 szeptemberétől indította a Kar levelező képzési formában. Bár a szak teljesen új elem a magyar felsőoktatásban 2005-ben 23 fő, 2006-ban 53 fő jelentkezett a meghirdetett 15 helyre. Az első évfolyamon és a második évfolyamon is13 fő a jelenlegi létszám. 2007 tavaszán 73 fő jelentkezett, amelyből 14 pályázó nyert felvételt. A tanévben végzett oktatói tevékenység általános információi, illetve a tancsoportvezető személyes tapasztalatai tovább erősítették a korábban regisztrált véleményt, miszerint a képzésben résztvevő hallgatók előzetes tudása, képességei és hozott ismeretei, tanulási szokásai és motívumai nagyon széles skálán mozognak. Ezért megállapítható, hogy a képzés első két szemeszterében fajsúlyosan jelenlévő általános alapozó (általános műveltségi) ismeretanyag elsajátítása komoly gondokat okoz a hallgatók többségének. A társadalomtudományi tantárgyaknál különösen megmutatkoznak a történelmi, jogi, társadalomtudományi, politikai, katonai ismeretekben érzékelhető hiányosságok, olykor pedig a napi tájékozottság deficitjei. Az elvártnál alacsonyabb volt a számítástechnikai tudás szintje. A szakismereti hozott ismeretanyag elsősorban szervezet-specifikus, meglehetősen gyakorlatias és erősen beosztásra szabott. Szélesebb körű ismeretekkel csak kevesen rendelkeznek. A szakon folyó képzésbe „betanító” tanszékekkel a kapcsolat korrekt és előremutató, az oktatókkal az együttműködés kivétel nélkül konstruktív és bizalomra építő. A szak jövője szempontjából valószerű optimizmusra ad okot az érintett szolgálatok, szervezetek egyértelmű elvi és kézzelfogható gyakorlati támogatása.
22 A határrendészeti és -védelmi vezetői szakon az oktatás a képzési dokumentumokban rögzítettek szerint, az egyes képzési formákra és szintekre elfogadott „Óra-, kredit- és vizsgatervek” alapján történt. A tanévben nappali tagozaton az 1. évfolyam nem indult, mivel a képzést megrendelő Határőrség a határőr tiszti felkészítést a Rendőrtiszti Főiskolára, egy bázisra kívánja áthelyezni. A 2. évfolyamon a felsőfokú alapképzésben (BSc) a határrendészeti és határrendészeti technikai vezetői szakirányon zajlott az oktatás. A hallgatók zöme jó tanulmányi eredménnyel teljesítette a követelményeket, mindössze 1 fő távozott tanulmányi elégtelenség miatt (saját kérésére a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában folytatja tanulmányait). A hallgatók az előírt tanulmányi kötelezettségeket időarányosan teljesítették. A 3. évfolyam négyéves, kreditrendszerű képzésében a tanulmányi és vizsgakövetelményeket valamennyi hallgató teljesítette, 1 fő távozott egészségügyi okok miatt a tanév során. Az évfolyam valamennyi hallgatója teljesítette a hivatásos állományba vételhez előírt feltételeket, lezajlott az egészségügyi és pszichológiai szűrővizsgálatuk is, zászlósi kinevezésükre 2007. augusztus 31-én került sor. A 4. évfolyam hallgatói állományának négyéves, kreditrendszerű felkészítése során — noha a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalatai alapján fokozott figyelmet fordítottunk a területre — gondot okozott a testnevelés tantárgyi követelményeinek teljesítése és a nyelvvizsga megszerzése. Sajnos 3 fő a testnevelés szigorlat elégtelen teljesítése miatt nem mehetett záróvizsgára, részükre a Határőrség zászlósi rendfokozattal beosztást biztosít. Az évfolyam többi hallgatója az abszolutórium megszerzésének feltételeit teljesítette, szakdolgozatát határidőre elkészítette, benyújtotta és megvédte, illetve sikeres szóbeli záróvizsgát tett. Az egyetemi szintű kiegészítő alapképzés levelező tagozatán az 1. évfolyamon még indult képzés, a hallgatók az előírt tanulmányi- és vizsgakövetelményeket teljesítették, valamennyien rendelkeznek a végzéshez előírt nyelvi követelményekkel. A 2. évfolyam hallgatói az abszolutórium megszerzéséhez szükséges tanulmányi- és vizsgakövetelményeket teljesítették, diplomamunkájukat határidőre elkészítették, benyújtották és megvédték, illetve sikeres szóbeli záróvizsgát tettek. Az évfolyamból 2 fő a későbbiekben, a középfokú nyelvvizsga megszerzését követően veheti át diplomáját. A Katonai vezetői alapképzési (BSc) szakot – a törvényileg előírt államigazgatási eljárás keretében lefolytatott szaklétesítési és indítási engedélyek birtokában – 2005 szeptemberétől indította a Kar a nemzetvédelmi és katonai képzési terület katonai képzési ágán. Az alapképzési szak tantárgyi programjai minden tekintetben kielégítik a piaci és megrendelői igényeket, felépítésük és tartalmuk okán minden szempontból alkalmasak – természetesen a változó megrendelői igényekhez igazodva – a szakfejlesztés keretében az új kutatási eredmények alapján végrehajtandó modernizációra, tananyagfejlesztésre és módosításra. A szak 2005. szeptemberi indítása óta eltelt másfél év oktatási tapasztalatai és megrendelői visszajelzései alapján a Kar kijelentheti, hogy a gyakorlat igazolta a szakalapítás során elgondolt oktatási stratégia helytállóságát. Az alapszak dokumentumaiban a megrendelő által megfogalmazott képzési és kimeneti követelmények teljesítése, a szövetséges és nemzeti katonai műveletekben beállt változásokra történő kívánt reagálás és feladatvégrehajtás érdekében a
23 szak tantervében több tantárgynál, illetve a gyakorlati képzéseknél, a csapatgyakorlatok rendszerében a Kar vezetése módosításokat hajt végre. A Felsőfokú Vezetőképző (vezérkari) tanfolyam a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Főosztállyal egyeztetett és az egyetem rektora által jóváhagyott tematikai program alapján végezte munkáját. A tanfolyam oktatási rendje illeszkedett a rektor által évenként kiadott tanévre vonatkozó határozatában meghatározott időpontokhoz. A hallgatók létszáma a tanévben 10 fő volt, akiket a vezérkari főnök iskolázott be és vezényelt az egyetemre. A tematikai programban szereplő előadások 80%-át országos hatáskörű szerveknél, minisztériumoknál, vezérkarnál, parancsnokságokon és a csapatoknál vezették le. Havonta 1-2 alkalommal konferenciákon összegezték a tapasztalatokat. A hallgatók félévkor tanulmányt (25-30 oldalban), a tanév végén záródolgozatot (50-60 oldalban) készítettek. Ez utóbbi témáját a beiskolázó parancsnok határozta meg, majd bírálatát is elvégezte. A tanulmányt és a záródolgozatot a hallgatók bizottság előtt mutatták be, valamint védték meg. A tanfolyamon 4 magyar hallgató végzett kiválóan. A Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) tudományos továbbképzésében az elmúlt tanévben 122 doktorandusz hallgató vett részt. A hallgatók tanulmányaikat a 23 tudományszak valamelyikén folytatják. Sajnos gyakorlatilag megszűnt a nappali képzésben résztvevők száma, ugyanakkor ugrásszerű igények jelentkeztek az önfinanszírozású levelező költségtérítéses formában. Gyakorlattá vált, hogy a vezetők, parancsnokok egy része nem támogatja a tudományos képzést, ugyanakkor a tisztek félnek 3 évre megválni beosztásuktól, ami teljesen érthető. A tudomány iránt elkötelezettek viszont vállalják a munka melletti levelező képzés – még önköltséges formájú – változatát is. Örvendetes tény, hogy az előző évek azon tendenciája, − miszerint több volt a polgári jelentkező, mint a fegyveres szervektől pályázó − jelentősen megváltozott. A 2007/2008. tanévre felvettek 57 %-a a HM, 11%-a a Rendvédelmi és Igazságügyi Minisztérium állományába tartozó, döntő többségében rendfokozattal rendelkező személy. Természetesen a HDI továbbra is nyitott a polgári titkosszolgálatoktól, valamint a polgári életből hadtudományi előélettel és elkötelezettséggel rendelkező jelöltek irányába is. A doktori képzés elismertségét jelentheti az a tény is, hogy a pályázók jóval korábban − sokan egy évvel is − megkeresik a doktori iskolát és tájékozódnak a felvételi követelményekről. A követelmények ismeretében tudatosan készülnek, melynek eredményeképpen jól szerepelnek a felvételi meghallgatáson. A felvettek jó felkészültségét jellemzi, hogy az egyéni felkészülők felvételi átlagpontszáma 80, a levelező képzésben résztvevőké 70 pont volt. Mindezek alapján a Kar egyéni felkészülésre 5 főt, a levelező képzésre 32 főt vett fel. E tanévtől kezdődően az egyéni felkészülők felkészülési ideje is három év lesz. A felvett hallgatók az első félév utolsó hónapjában 3 éves egyéni tanulmányi és kutatási programot és minden félévben tanulmányi és kutatási tervet készítenek. E tervek kidolgozása során HDI munkatársai jelentős segítséget nyújtanak, ennek ellenére időnként gondok merülnek fel elsősorban a leadás határidejét illetően.. A bürokratikus elemek csökkentése érdekében a hallgatók félév végi tájékoztatójának — ezek jelentik az elvégzett munkát és az elért kreditpontokat — formanyomtatványát a HDI úgy alakította ki, hogy a 2. félévi jelentés egyben tartalmazza a témavezető éves értékelését is.
24 A hallgatók döntő többsége tudomásul vette, hogy a kreditrendszerben csak folyamatos munkával és a határidők betartásával képes a követelmények maradéktalan teljesítésére. A tanévben már mindhárom évfolyam a kreditrendszerben végzi tanulmányait. A Kar kiemelt gondot fordít a doktori képzés minőségbiztosítására. Annak érdekében, hogy a Karon és az egyetemen folyamatosan biztosított legyen a tudományos fokozattal rendelkezők előírt aránya, a Kar támogatja és ösztönözi a tehetséges fiatal oktatókat a fokozat megszerzésére, Segíti a doktoranduszok publikációs tevékenységét, ösztönözi a doktori képzésben résztvevő vezető oktatókat a korszerű tananyagok kidolgozására. A kar a fokozatszerzési eljáráson kívül a képzésbe is bevonja a nagy tapasztalattal rendelkező minősített külső szakembereket. A 2006/2007. tanév záróvizsga tapasztalatai A végzős hallgatók, a záróvizsgák kezdetéig a TVSZ-ban előírt kötelezettségeinek eleget tettek, részükre a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály az abszolutóriumot kiállította, így záróvizsgára bocsáthatók voltak. A Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyamon 10 fő végzett. Az egyetemi szintű alap és kiegészítő képzésben 184 (a BJKMK-on 85 fő, a KLHTK-on 89 fő) tiszt és polgári hallgató tette le eredményesen a záróvizsgáit. Az egyetemi szintű alap- és kiegészítő képzésben a záróvizsgák összesített átlaga 4,17 volt. Az előző tanév hasonló időszakában ez az arány 4,36-ot mutatott. A főiskolai szintű alapképzésben a záróvizsgák átlaga a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon 4,02, a Bolyai János Katonai Műszaki Karon 3,87 volt. A főiskolai szintű képzés, valamint a záróvizsgák eredményes befejezéseként az egyetem összesen 109 fő tisztet avatott (közöttük 15 hölgyet). A Kossuth Lajos Hadtudományi Karon 41 honvéd- és 23 határőrtiszt, míg a Bolyai János Katonai Műszaki Karon 45 honvédtiszt végzett. Az avatott tisztek közül kiválóan végzett 19 fő honvéd(közülük 3 fő hölgy), valamint 9 fő határőrtiszt (közülük 2 fő hölgy). Kiválóan végzett az egyetemi szintű képzésben 75 hallgató, főiskolai szintű képzésben 28 fő (közülük 5 hölgy). Sajnos az elmúlt tanév végén is volt 32 egyetemi, illetve 34 főiskolai hallgató, aki a nyelvi követelmények nem teljesítése miatt nem kapott diplomát. A záróvizsga-bizottságok külső szakértő elnökeinek, tagjainak véleménye szerint a hallgatók a záróvizsgákra, a diplomamunka védésére jól felkészültek. A tanulmányi folyamatban egyértelműen pozitív irányú változás mutatható ki. A vizsgákon bebizonyosodott, hogy a NATO-követelményeknek megfelelő, a szövetségi rendszerben elfogadott eljárások, módszerek, alkalmazási elvek alapján készült elméleti és gyakorlati ismeretanyagot oktatnak az egyetem karai, tanszékei. Fejlődött a hallgatók új iránti fogékonysága, képesek voltak az önálló véleményalkotásra, annak közvetítésére. Bizonyításaik helytállóak, érveik meggyőzőek voltak. Az ok-okozati összefüggések felismerésében csak néhányan mutattak bizonytalanságot. Kialakultak a hallgatók gyakorlati munkához szükséges jártasságai, készségei, magabiztosan használták a szemléltetés különböző eszközeit, a számítástechnikát.
25 A hallgatók felkészültségét a vizsgán mutatott teljesítményük alapján a szakképesítés és végzettség minőségét hitelesítő záróvizsga-bizottságok összességében pozitívan minősítették. A hallgatók feleletalkotásának értékelése és gyakorlati tevékenységük értékelése, tekintettel a szakok sokféleségére — az összességében pozitív minősítés mellett — árnyaltan eltérő. Az Egyetemi szintű alapképzésben a hallgatók többsége igazolta az ötéves egyetemi tanulmányok hatékonyságát. A tananyag elsajátításának mértékét a hallgatók feleletei reálisan adták vissza. A szakdolgozatok témái jól tükrözték az egyes szakok időszerű kérdéseit, kidolgozásuk összességében jó színvonalú volt. A védés során a jelöltek képesek voltak a szakdolgozatról átfogó képet adni és a felmerült szakmai kérdésekre válaszolni. A szakdolgozatok értékelése reális. Az oktatott NATO elveket és eljárásokat a hallgatók megfelelően elsajátították és alkalmazták. A NATO STANAG-ok az ABV harcászat és környezetvédelem ismeretanyagában, programjaiban szerepeltek. A záróvizsga bizottságok magas szinten értékelték a szakirányon oktatók szakmai felkészültségét, pedagógiai módszertani munkáját. Ugyanakkor a több végzős hallgatónál jelentkező (a nyelvi feltételek, vagy a testnevelés tantárgy követelményeinek nem teljesítése) hiányosságok miatt a karokon megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, hogy a hallgatók megfeleljenek a képzési és kimeneti követelményeknek. Az egyetem karai a záróvizsgákat a törvényekben, kormányrendeletekben és a rektori intézkedésben megfogalmazottak szerint hajtották végre. A vizsgák során sem formai, sem tartalmi kifogás nem jelentkezett. Az oktatók és vizsgáztatók nagyobb követelmény támasztása, a minőségbiztosítási elvek következetesebb érvényre juttatása a záróvizsga-átlagokban is tükröződött. Az egyetem folytatta azt a gyakorlatát, hogy a záróvizsga bizottságokba — a karok javaslatai, valamint a szükséges egyeztetést követően — a Honvédelmi Minisztériumtól, a csapatok parancsnokságaitól, törzsekből kért föl elnököket, illetve tagokat. Az elmúlt tanévben a 106 záróvizsga bizottsági tag közül 37 fő — a létszám 35%-a — volt meghívott szakember. Az idegen nyelv oktatásának helyzete A Nyelvi Intézet (a továbbiakban: Intézet) tanári állománya a tanévre meghatározott feladatokat teljesítette. Az Intézet egy igazgatósággal és két központtal működik. Az Általános és Szaknyelvi Képzési Központ (ÁSZKK), a másik a BKNYK. A nyelvi képzés megszervezése és végrehajtása során meghatározó volt a HM igénye az ösztöndíj-szerződéses nappali tagozatos hallgatók, valamint a hivatásos állomány nyelvtanfolyami képzése iránt. A külföldi hallgatók képzésének érdekében nagy jelentőséggel bírt a külföldi partnerintézményekkel való kapcsolattartás, továbbá a NATO és EU képzési rendszerébe tartozó nemzetközi tanfolyamok. Az Intézetnek a HM, a ZMNE részéről biztosított pénzügyi erőforrások, valamint a NATO szervezet által rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök biztosították a képzési feladatok maradéktalan végrehajtását.
26 Az Intézet nemzetközi összehasonlításban is korszerű oktatástechnikai eszközökkel felszerelt tantermekkel és nyelvi laborokkal rendelkezik, amelyeket a nyelvvizsgáztatás idején a Nyelvvizsga Központ rendelkezésére is bocsát. Az elavuló számítástechnikai eszközparkot kis lépésekben sikerül csak továbbfejleszteni, bővíteni, a számítógép és nyomtató ellátottságot növelni. A rendelkezésre álló fénymásoló-gépek száma biztosította az oktatáshoz szükséges feltételeket, gyakori meghibásodásuk azonban időnként zavart okozott. Az Intézet letéti könyvtári készlete – az oktatás hatékonyságát biztosító új szakirodalommal – megfelelően ki tudja elégíteni a jelentkező igényeket. Az Intézet ÁSZKK szakcsoportjai által folytatott nyelvképzési területek, formák az alábbiak: Alapképzésben (ösztöndíj-szerződéses felsőfokú alapképzés, főiskolai) az 1. évfolyamon a120 órás szintrehozó kurzus után kötelezően előírt STANAG 1111 vizsgát 8 hallgató nem teljesítette, következő vizsgaidőpontig haladékot kaptak. A 2. évfolyamon angol nyelven kívül 1 csoport német nyelvet tanul, a 180 órás kurzust követően többen már megszerezték az előírt nyelvvizsgaszintet, nekik lehetőségük volt egy másik nyelvet választani. A 3. évfolyamon a nyelvi kurzusok befejeződése után számukra nincs előírva kötelezően a nyelvvizsga, aki még nem tette le, az a következő félévben fakultáció keretében még tanulhat, ezt a lehetőséget azonban kevesen veszik igénybe. A 4. évfolyamon tanórarend szerinti nyelvi órák már nem voltak, fakultáció keretében még tanulhattak, a tanévben a nyelvvizsgával nem rendelkezők száma valamivel csökkent, de többen (25 fő) nem kerültek avatásra ennek hiányában. Egyetemi szintű alapképzésben költségtérítéses nappali tagozaton (BVA és VIA szakokon) mindkét félévben angol nyelvből 10; német nyelvből 5; orosz nyelvből 3; francia nyelvből 1;olasz nyelvből 1 csoport tanult. Jelentős azoknak a hallgatóknak a száma, akik nem járnak rendszeresen órára, így nem kapják meg a félév végén az aláírást sem, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a következő félévben felvehessék a tárgyat, ami nagyban akadályozza a csoport haladását. Beiskolázott tanfolyami (500 órás) intenzív képzésben az 1. félévben angol nyelven. STANAG 1-re 3 csoport – 32 fővel, STANAG 2-re 3 csoport (ebből 1 Gripen) – 39 fővel tanult, míg francia nyelvből alapfokra 1 csoport – 11 fővel, német nyelvből alapfokra 1 csoport - 9 fővel, olasz nyelvből alapfokra 1 csoport – 8 fővel készült. A 2. félévben STANAG 1-re 2 csoport – 18 fővel STANAG 2-re 4 csoport – 30 fővel tanult, míg francia nyelvből középfokra 1 csoport – 6 fővel, német nyelvből középfokra 1 csoport – 4 fővel készült. A tanévre vonatkozóan megállapítható, hogy oktatók lelkiismeretes tevékenysége és magas színvonalú szaknyelvoktatási tapasztalata folytán a HM beiskolázású nyelvtanfolyamok sikeresek, a vizsgaeredmények jobbak az országos átlagnál. Beiskolázott munka melletti angol tanfolyami képzésben STANAG1-re 12 csoport – 14 fővel, STANA -2.-re 1 csoport – 12 fővel készült. A munka melletti tanfolyamokon jellemző a nagyarányú lemorzsolódás, a 2. félévben csoportokat kellett összevonni, az év végi nyelvvizsgára az induló létszámhoz képest nagyon kevesen jelentkeztek. Levelező hallgatóknak általában nincs nyelvi órájuk, viszont a Büntetésvégrehajtási nevelőtanár szakon a mintatantervben félévenként 20 illetve 10 órára
27 lenne lehetőségük, amit szakmailag indokolatlannak tartunk, igaz, a 2. félévben senki nem élt közülük a felkínált lehetőséggel. Az Intézet BKNYK szakcsoportja által folytatott nyelvképzési területek, formák a következők: Általános katonai szaknyelvi tanfolyam (angol, német, francia nyelvből) a tanévben 3 alkalommal került végrehajtásra. A tanfolyamon összesen 37 csoport vett részt 296 hallgatóval, ebből 145 külföldi hallgató volt. Hosszú előkészítő munka után január — március között sor került sor az első STANAG-3 szintű francia nyelvtanfolyamra. Ezen olyan magyar hallgatók vettek részt, akik az alsóbb szinten már sikeres nyelvvizsgát tettek és ezzel kvalifikálták magukat a STANAG-3 szintre. A francia követség szervezésében és rendezésében végrehajtott vizsgák sikeresek voltak. Az Intézet hasonló szintű tanfolyam indítását tervezte szeptember – november között, amely a megfelelő előkészítés után el is kezdődött a novemberi STANAG-3 szintű nyelvvizsgára való hatékony felkészítés érdekében. NATO Törzstiszti Katonai Terminológiai Tanfolyam (SOMTC) a tanévben 4 alkalommal került megrendezésre, amelyen mintegy 80 hallgató vett részt. A törzstiszti tanfolyamra újabb országok is jelentkeztek. A „klasszikus” NATO, MD, és PfP országokon túl idén először fogadtunk hallgatókat a következő országokból: Észtország, Lettország, Örményország, Jordánia, Görögország, Egyiptom, Spanyolország és Algéria. A BKNYK trénerein túl a tanfolyamon előadásokat tartottak a ZMNE erre felkért tanárai, a CIMIC központ, és a HM missziós tapasztalatokkal rendelkező, angol nyelven kommunikációképes tisztjei is. Nemzetközi NATO tanártréning tanfolyam a tanévben 2 alkalommal – 2006. december és 2007. márciusában – került megrendezésre. A 2007. júliusi tanfolyamot az amerikai fél –szervezési és pénzügyi problémákra hivatkozva – lemondta.
28
A ZMNE Nyelvvizsgaközpont A Nyelvvizsgaközpont az elmúlt tanévben nyolc fővel (valamint a költségvetést nem terhelő bérkeret terhére foglalkoztatott egy statisztikussal) látta el feladatát. A Központ tudományos fokozattal rendelkező munkatársainak száma a tanévben három főre emelkedett. A Nyelvvizsgaközpont három nyelvvizsgarendszer működtetett: ARMA, STANAG 6001, ITK ORIGO. A nyelvvizsgáztatásban vizsgafeladat kidolgozóként, vizsgáztatóként, vizsgafelügyelőként az állandó munkatársakon kívül 69 fő vett részt. A Nyelvvizsgaközpont és a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) szakmai nyilvántartást vezet a vizsgáztatóiról, a fent említett szakemberek ebben a nyilvántartásban regisztráltak. A Nyelvvizsgaközpont négy STANAG, négy ARMA, valamint három ITK ORIGO vizsgát, azaz összesen tizenegy vizsgaidőszakot szervezett és hajtott végre a tanévben. A három nyelvvizsgarendszer gondozása, a vizsgák előkészítése, a lebonyolítás megszervezése, a vizsgák és a kijavított dolgozatok ellenőrzése, az eredmények statisztikai eredményeinek elemzése, az előpróba (pretesztelés) előkészítése, eredményeinek feldolgozása, a vizsgáztató tanárok továbbképzése, a felülvizsgálati kérelmek elbírálása, a feladatkészletek feltöltése, az éles dolgozatok összeállítása képezte a három szakcsoportvezető feladatát. A Nyelvvizsgaközpont a vizsgáztatáson kívül az alábbi szakmai feladatok ellátásáért felelős: • a vizsgáztató tanárok módszertani felkészítése; • a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ Internet alapú REX Nyelvvizsgáztatási Rendszeréhez napi adatszolgáltatás; • előírt jelentések készítése; • kapcsolattartás a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központtal. A szakcsoportvezetők nagyfokú leterheltsége következtében helyettesítésük, a feladataik átcsoportosítása, szétosztása gyakorlatilag megoldhatatlan. A nyelvvizsgáztatás sikeres szervezése csak szakmai csoportokban (teamekben) képzelhető el, ahogy ezt a hazai és külföldi példák mutatják. A hatékony működés érdekében teljesen külön kellene bontani a szakmai és a szervezési feladatokat. Így minden szakcsoportba legalább egy munkatársra lenne szükség. Jelenleg, mivel egy ember felel mindenért, olyan mennyiségű adminisztrációs és szervezési munka hárul rá, mely teljes egészében kitölti a munkaidejét és a szakmai feladatok ellátására gyakorlatilag nincs idő. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület határozata értelmében az elmúlt két év, és így az értékelt időszak kiemelt feladata volt, hogy minden nyelvvizsgaközpont köteles volt saját nyelvvizsgarendszeré(-ei)t megfeleltetni a Közös Európai Referenciakeret (KER) elvárás-rendszerének. A Nyelvvizsgaközpont két katonai szakmai nyelvvizsgarendszert (ARMA, NATO-STANAG 6001) működtet, ennek következtében, párhuzamos, de összefüggő szakmai munka folyt, ami a gyakorlatban egy ismételt akkreditációt jelentett. Mivel 2006. szeptember 1-jétől csak a KER-nek megfelelő rendszerben adható ki bizonyítvány, a megfeleltetés elmulasztása a jelenlegi nyelvvizsgarendszerek akkreditációjának visszavonását vonta volna maga után.
29 A Nyelvvizsgaközpont a KER-rel kapcsolatos kidolgozói munkát 2006. szeptember végéig befejezte, az új rendszer szerinti készenlétét a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület (NYAT) felé jelentette, amit az tudomásul vett. A 2006. októberi, novemberi vizsgák már ennek az új rendszernek megfelelően történtek. Az „beüzemelést” követően, a NYAT ismételt ellenőrzési eljárást indított, szakértői elemzés céljából bekérte a szintillesztési eljárás teljes dokumentációját, majd helyszíni ellenőrzést végzett. Az ellenőrökkel folytatott megbeszélés során alapvető kifogás sem az elvégzett szintillesztési munkával, sem a Központ működésével kapcsolatban nem hangzott el. A NYAT értékelő, jóváhagyó határozata várhatóan 2007. október 31-ig megszületik. A Nyelvvizsgaközpont rendszeresen részt vesz hazai és külföldi továbbképzéseken, konferenciákon, ahol képviselői előadásokat tartanak az Központban folyó nyelvoktatásról és vizsgáztatásról. A tanévben is több BILC (Bureau for International Coordination) nemzetközi konferencián vettek részt a munkatársak, és egy szűkebb szakmai műhely kidolgozói kollektívájával együttműködve hasznosították a ZMNE Nyelvvizsgaközpont szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintmegfeleltetési munkálatainak tapasztalatait. A Nyelvvizsgaközpont munkatársai különböző folyóiratokban publikálnak a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos aktuális hírekről, vizsgáztatás módszertani témakörökről. A Nyelvvizsgaközpont folyamatos kapcsolatot tart fenn külföldi nyelvoktatást és vizsgáztatást végző (Lancasteri Egyetem, George Marshall Center GarmischPartenkirchen, Brnoi Katonai Akadémia Nyelvi Intézete és Vizsgaközpontja, Hürthi Nyelvi Intézet, Canadian Foreign Service Institute) intézményekkel. A távoktatás helyzete A Távoktatási Koordinációs Központ (TOKK) az SzMSz szerinti fő feladatait: a távoktatással kapcsolatos koordináló és szervező tevékenységet, az elektronikus (Internetre alapozott) oktatási forma szervezeti és módszertani kereteinek kialakítását, valamint a tananyagok kidolgozásával kapcsolatos módszertani tanácsadást folyamatosan végezte. Jól működő szakmai kapcsolatot épített ki és tartott fent a ZMNE karainak vezetőivel és a távoktatásért felelős személyeivel, a tananyagokat kidolgozó munkacsoportokkal és személyekkel, továbbá a tananyag-kidolgozáshoz szükséges informatikai szolgáltatásokat nyújtó külső cégekkel. A TOKK információgyűjtő, adatbázis-építő tevékenységében —a fejlett egyetemi informatikai infrastruktúra megléte ellenére — a nehézkes információáramlás, a sok esetben pontatlan adatszolgáltatás, illetve a hálózaton keresztül elérhető, egyetemi szintű elektronikus adatbázisok hiánya miatt lényegi javulás nem következett be. A tanév második félévében indult a ZMNE oktatói számára egy olyan, gyakorlati pedagógiai és szakmai ismereteket átadó tanfolyam, amelynek résztvevői rendszerezett módon átismételik, illetve elsajátítják a kompetencia-alapú képzés tantárgytervezési, tananyag-fejlesztési, segítői (konzulensi, mentori, tutori), oktatásszervezői, képzés-vezetői ismereteit, így a későbbiekben minimális szakértői konzultáció igénybevételével a saját tantárgyaik tekintetében a tanultakat önállóan képesek lesznek alkalmazni. A tanfolyamhoz kapcsolódik egy minta-rendszerként alkalmazható hordozható munkaállomás kialakítása is, amely csoportos és egyéni tanulásra egyaránt alkalmas tanulói munkaállomásként, tananyagfejlesztői munkahelyként, konzulensi, mentori, tutori, oktatásszervezői munkahelyként, valamint oktatás-menedzseri munkaállomásként is működtethető.
30 Az egyetem oktatói számára indított távoktatási tanfolyam országos viszonylatban is újszerű, a módszer a hozzá kapcsolódó minta-munkaállomással és tankönyvvel jelentős piaci értéket fog képviselni Sajnos nem történt pozitív változás az egyetemi erőforrások centralizációja területén. Továbbra sincsenek egységes szakmai irányítás alatt a szolgáltató szervezetek: a Nyomda, a Multimédia Stúdió (Üllői út) és a Videó Stúdió (Hungária krt.) a Gazdasági Főigazgatósághoz tartozó szervezet, az adathordozókat és az egyéb informatikai feladatokat az Informatikai Igazgatóság biztosította, a tanfolyamokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály munkatársai végezték. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is megoldhatatlannak tűnő probléma az olyan szakemberek hiánya, akik a korszerű elektronikus tananyagok kidolgozásához nélkülözhetetlenek: nincsen grafikus (látványtervező), nincsen gyakorlattal rendelkező programozó (animációk készítése, multimédia-fejlesztés). A számítógépekre alapozott, korszerűen felszerelt Multimédia Stúdióban egy fényképész-videós szakember dolgozik csak. Az egyetemen összesen 2 fő dolgozik olyan önálló beosztásban, mely köthető az elektronikus tartalmak közvetlen előállításához, azonban nincsen közöttük számítógépes és multimédiás szakember. Mindezek miatt az elektronikus-multimédiás tananyagok előállítására külső szolgáltatókat kellett bevonni. Az oktatói-kutatói követelmények teljesítésének időigénye és az egyes szakmai területeken jelentkező magas óraterhelések, valamint a szükséges pénzügyi keretek igen alacsony volumene miatt a tananyagfejlesztés nem haladt az elvárható ütemben. A ZMNE összességében fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik. Az Internetre alapozott távoktatási rendszer alapját képező Oracle iLearning keretrendszer legújabb verziójának telepítése és beüzemelése megtörtént, tananyagokkal történő feltöltése az előzőekben részletezett okok miatt nagyon lassan haladt. 2007-ben az ILIAS tanulástámogató keretrendszer használatba vétele is megtörtént (a NATO az ILIAS-t használja az internetre alapozott távoktatási rendszerében). A keretrendszerek alkalmazásának informatikai-személyi biztosítottsága azonban nem megnyugtató: az Oracle keretrendszer menedzselésére jelenleg kettő fő képes, az ILIAS-hoz értő szakemberrel a ZMNE nem rendelkezik. Problémát jelent a SCORM szabványnak megfelelő tananyagok kidolgozása, mivel az egyetem nem rendelkezik a megfelelő számítógépes programokkal és szakértelemmel. Az egyetem kiemelt feladata volt a „Honvédelmi alapismeretek” tantárgy távoktatási tananyagának kidolgozása a civil felsőoktatás részére. A tanév során elkészült a tananyag végleges, javított változata DVD-n, ősszel készen lesz a hálózati változat javítása is. 2007. júliusban a veszprémi Pannon Egyetem (PE) és a ZMNE között együttműködési megállapodás született, amely alapján a PE befogadta három kredit értékű, választható tantárgyként a „Honvédelmi alapismereteket” - a hallgatók első alkalommal 2007. őszétől vehetik fel. A Katonai Alapozó és Továbbképző Intézet oktatói harmadik éve eredményesen használják az általános előmeneteli tanfolyamokon a „Katonai Alapismeretek” című multimédiás tananyagot. Az egyetem oktató állományának továbbképzését segíthetik az oktatásszervezéssel, a tananyagkészítéssel, a tudományos tevékenység formáival, a személyügyi, igazgatási és ügyviteli ismeretekkel foglalkozó távoktatási tananyagok.
31 A ZMNE KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI, INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE 2007-BEN Az egyetem, mint a védelmi szféra speciális szellemi műhelye — oktatási tevékenysége mellett — a rendelkezésére álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó, regionális és országos jelentőségű kutatóbázisa, tudományos kutatóhelye. A kutatási-fejlesztési-innovációs (KFI) tevékenyég magas színvonalának, hatékonyságának és aktualitásának biztosítása érdekében az egyetem minden évben elkészíti KFI stratégiáját, amelyben az Egyetemi Tudományos Tanács (ETT) irányelveket, prioritásokat határoz meg, illetve javaslatokat fogalmaz meg az egyetemi szintű KFI tevékenységgel kapcsolatban a tudományos kutatások, a doktori képzés és fokozatszerzés, a habilitáció és a K+F pályázati tevékenység területén. Az egyetem KFI tevékenysége az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatásokra terjed ki. Az intézmény egyedi helyzetéből, valamint a kutatás tárgyának speciális jellegéből fakadóan a kutatások az egyetem karai, intézetei, tanszékei által művelt tudományterület(ek), -ágak és -szakok kihívásaira keresik a tudományosan megalapozott válaszokat, kisebb részben pedig állami megrendelésre folynak. A tudományos kutatások, fejlesztések jelentős része katonai fejlesztési programokhoz, központi állami kutatási programokhoz és egyes ipari fejlesztésekhez kapcsolódnak. Az egyetem tudományos kutatási tevékenysége szervezésével, koordinálásával és folytatásával kapcsolatos fő feladatok a következők: — a hazai és külföldi tudományos szervezetekkel, társaságokkal való együttműködés bővítése, új lehetőségek keresése, közös kutatási témák kidolgozása; — a tanszékek — mint a tudományos kutatás alapegységei — tudományos kutatási tevékenységének megfeleltetése a jelentkező új követelményeknek és feltételeknek; — a doktori iskolák működésének megfeleltetése a folyamatosan erősödő MAB és ODT követelményeknek; — a tudományos kutatási eredmények széles körű megvitatását, megismertetését biztosító tudományos konferenciák szervezése, megrendezése; — az egyetemi tudományos diákköri tevékenység működési feltételeinek javítása, a hallgatók fokozottabb bevonása a tudományos kutatómunkába; A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS HELYZETE Az egyetemen a tudományos kutatás tervezett formában, a tudományos tevékenység rendszerében, annak kiemelt jelentőségű feladataként folyt a tavalyi év során. A kutatási tevékenység tervezésének alapját — az elmúlt évekhez hasonlóan a kutatás-fejlesztés elvárt színvonalának, hatékonyságának és aktualitásának biztosítása érdekében — az érvényben lévő jogszabályok és rendelkezések, a különböző iránynyelvek, elöljárói igények, valamint az egyetem tudományos életét meghatározó okmányok, az egyetem gazdálkodási előirányzata, az egyedi megrendelések, továbbá a karok, a tanszékek és az intézetek javaslatai képezték. Az egyetem a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.) 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a meghatározott határidőre elkészítette KFI stratégiáját. A stratégia kialakítását és megvalósítását az ETT irányítja. Az ETT a KFI stratégia tervezetét 2006. október 05-ei ülésén tárgyalta, annak a Szenátus általi elfogadását javasolta. A Szenátus a stratégiát a 2006. november 29-i ülésén fogadta el. Az Ftv előírásai értelmében a KFI stratégia, az alábbi témaköröket, dokumentumokat dolgozza fel: — az egyetem KFI tevékenysége;
32 — — — — — — — —
a kutatási programok; a pályázati eljárási rend; a tudományos rendezvények terve; az MTA doktori védések valamint doktori (PhD) műhelyviták és védések terve; a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztése; a tudományos művek kiadási terve; a tudományos kutatás folytatásának támogatási feltétele; a tudományos eredmények hasznosítása.
A beérkezett tanszéki illetve kari javaslatok alapján a KFI stratégia 2007. évi pontosítása megtörtént. Az ETT a javaslatokat a 2007. február 5-i ülésén megtárgyalta, és annak Szenátus általi elfogadását javasolta. Az egyetem Szenátusa a február 22-ei ülésén fogadta el a pontosított KFI stratégiát. A tervezett tudományos kutatások területén az alábbi kutatási területek (programok) élveztek prioritást: 1) Nemzeti Biztonsági és Nemzeti Katonai Stratégia; 2) NATO, EU-műveletek és a szükséges erők; 3) Védelmi tervezés és haderőfejlesztés; 4) Katonai doktrínák, haderő-felkészítés és alkalmazás; 5) Vezetés és vezetés-támogatás; 6) Katonai logisztika és gazdálkodás; 7) Haditechnikai és technológiai fejlesztések; 8) Humánerőforrás-gazdálkodás és fejlesztés; 9) Társadalom és haderő; 10) Hadtörténelem és katonai hagyományőrzés; 11) Nemzetvédelmi (hadtudományi, katonai műszaki) felsőoktatás; 12) Tudományelmélet, kutatásmódszertan; 13) Határrendészet, -védelem, -őrizet; 14) Rendvédelem; 15) Katasztrófavédelem; 16) ABV védelem; 17) Környezetbiztonság; 18) Civil-katonai együttműködés (CIMIC); 19) Biztonságtechnika. A kiemelt kutatási programok a tanszékeken illetve más kutatással foglakozó szervezeteknél folyó kutatási témákat ölelik fel. A kutatási témák számszerű adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Kutatások
KLHTK
BJKMK
Egyéb
ÖSSZESEN
Hazai külső együttműködésben
19
15
7
41
Külföldi együttműködésben
8
4
0
12
Megrendelt kutatások
7
1
1
9
Egyetemi
44
107
4
155
ÖSSZESEN
78
127
12
217
33 A fenti kutatási területekhez (programokhoz) szervesen kapcsolódtak a doktori képzésben meghirdetett kutatási témák, illetve különböző szervezetek által meghirdetett tudományos pályázatok témái is. A fenti kutatási területekhez (programokhoz) szervesen kapcsolódtak a doktori képzésben meghirdetett kutatási témák, illetve különböző szervezetek által meghirdetett tudományos pályázatok témái is. A KAROKON FOLYÓ KUTATÁSOK A Kossuth Lajos Hadtudományi Karon (KLHTK) a kutatómunkát tanszéki és egyéni kutatási programok alkotják. A tudományos kutatómunka és műhelymunka tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért a tanszékvezetők felelősek. A kutatásokhoz a személyi feltételek biztosítottak voltak 2007-ben, ugyanakkor a pénzügyi keretek, az alapvető kutatásokra, a tervektől elmaradtak. A tanszékek a 2007. évi kutatási terveikben megfogalmazott célkitűzései közül néhány nemzetközi együttműködésben folyt, illetve számos téma a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, a haderőnemi parancsnokságok kutatási terveiben is szerepelt. A kar tanszékei tudományos kutatómunkájának középpontjában a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető kockázatok és kihívások elemzése; a konfliktus- és válságkezelés stratégiai kérdéseinek vizsgálata; a Magyar Honvédség szervezeti és alkalmazási elveiben bekövetkezett változásoknak megfelelően a háborús és a washingtoni szerződés ötödik cikkelyén kívüli katonai műveletek kérdéseinek kutatása; gyakorlati tapasztalatok gyűjtése, elemzése a NATO-követelmények figyelembevételével; valamint a kutatási eredmények oktatásba történő bevitele állt. A kutatási témák közül kiemelkedett a kari szintű többfokozatú parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok érdekében végzett csoportos kutatómunka. Több, mint tíz éves kutatás-fejlesztés eredményeként a KLHTK Műveleti Támogató Tanszéke létrehozta a TOPCCIS (Tactical/Operational Command and Control Information System) harcászati-hadműveleti vezetési és irányítási rendszert. A működőképes program egyre nagyobb elismerést kapott a Magyar Honvédségben, mellyel párhuzamosan megnőtt az igény a rendszer oktatására. Kezdeti lépésként a hallgatók számára szakkör keretében oktatják a vezetési rendszer kezelését, alkalmazását. A tapasztalatokat felhasználva megkezdték a tantárgyprogramok kidolgozását, és annak tartalmának akkreditáláshoz való előkészítését. A program jelentőségét az adja, hogy a hallgatók gyakorlatias felkészítése mellett olyan eljárások, módszerek megismerését teszi lehetővé, amelyek a szárazföldi haderő műveleti vezetési pontjain, illetve a béketámogató műveletek során a Műveleti Reagáló Központ felderítő-adatfeldolgozó, a tűztámogató, és a folyó tevékenység irányító részlegnél a valós helyzetben is alkalmaznak. A regionális biztonság modern értelmezésével összefüggő valós idejű információkat adó kutatások keretében 2007. március 28-án a Biztonság- és védelempolitikai mesterszak szakmai albizottságának záróülésén a kar érintett állománya áttekintette a hallgatók felkészítésének legsürgetőbb, aktuális feladatait. Az oktatási feladatok értelmezésénél nagy hangsúlyt fektettek a hallgatói önálló kutatómunka kiterjesztésének módszereire. A kutatásban a kar Társadalomtudományi Intézete és a Nemzetközi és biztonsági tanulmányok tanszéke oktatóin, hallgatóin kívül a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet (SVKI), a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT), valamint a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKK) munkatársai is részt vettek. A kutatómunka folyamán számos konzultációra, kerekasztal-beszélgetésre került sor.
34 A Bolyai János Katonai Műszaki Karon (BJKMK) a tudományos kutatómunka végzéséhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre állnak. A karon a tudományos kutatómunka koordinálását a tudományos dékánhelyettes a Dékáni Hivatal munkatársai segítségével végzi. A tudományos kutatómunka és műhelymunka tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért a tanszékvezetők a felelősek. A tudományos kutatómunka középpontjában elsősorban az elméleti jellegű kutatások állnak. A kutatások során kiemelt hangsúllyal bír a gyakorlati tapasztalatok gyűjtése, elemzése, valamint az oktatásba történő bevitele, a NATO-elvek figyelembe vételével. A kar oktatói 2007-ben, 127 témában folytattak kutatásokat az alábbi témakörökben: — a mikrohullám ipari és egyéb alkalmazása; — pilóta nélküli repülőgépek automatikus repülésszabályozása; — repülőgépek üzemeltetése, kiszolgálásuk korszerűsítése; — helikopterek fegyverzeteinek modernizációja; — hadszíntér-digitalizáció; — védelmi célú távközlő és informatikai hálózatok vizsgálata; — cellás kommunikációs rendszerek használata; — az Osztrák Szövetségi Hadsereg és a Magyar Honvédség szervezetének alakulása a ’90-es évektől napjainkig; — az Osztrák Szövetségi Hadsereg és a Magyar Honvédség logisztikai rendszerének összehasonlítása; — a magyar védelemgazdasági gondolkodás kialakulása és fejlődése; — HM informatikai stratégiájának kidolgozása; — az információs társdalom hadügyi kérdései, információs műveletek, információs terrorizmus; — pilóta nélküli repüléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati alkalmazásbeli kérdések; — a Hadmérnöki BSc képzésben a légvédelmi rakéta fegyvernemi tisztképzés lehetőségei és perspektívái a ZMNE-en; — egyes légvédelmi rakétaezred (dandár) harc- és tűzvezetésének aspektusai; — a Magyar Honvédség légvédelmi rendszerébe integrálható több célcsatornás rakétakomplexumok komplex vizsgálata és oktatásának aspektusai; — a VHF sávú radar (P–18) jelfeldolgozó rendszerének modernizálása, a radar rendszerben tarthatóságának megnövelése érdekében; — az adaptív antennarendszerekkel megvalósítható interferenciaszűrési módszerek, iránymérés fontosabb algoritmusai, a radarokban alkalmazható adaptív antennarendszerek katonai felhasználás lehetősége érdekében; — feldolgozási technológiák új csomagoló és szerkezeti anyagokhoz; — a válság és konfliktuskezelés információs és bevetés-irányító modelljének kifejlesztése, oktató és kutató központ létrehozása; — folyadékok határfelületének szimulációja és nemlineáris optikai spektroszkópiai mérése; — korszerű multimédiás oktatás fejlesztése az NFTC képzésben résztvevők számára; — repülő eszközök gazdaságossági-hatékonysági mutatóinak vizsgálata. A kutatási eredmények oktatásba történő bevitele mellett a kutatók kiemelt gondot fordítottak az elért kutatási eredményeik konferenciákon történő bemutatására, illetve tudományos folyóiratokban történő publikálására is.
35 A Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet (SVKI) alapvetően a tudományos kutatási tervének megfelelően folytatta kutatási munkáját 2007-ben. Az intézet a biztonság és védelempolitikai kutatások, illetve a humánpolitikai és szervezetépítési kutatások területén felvállalt csaknem valamennyi programját sikerült időarányosan teljesítenie. A központ munkatársait több alkalommal tartottak előadást hazai (14) és külföldi (6) tudományos konferencián és szemináriumon. Az intézet munkatársai szakértőként is igyekeztek eleget tenni a hazai média (tv, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó) felkéréseinek. — — — — — — — —
Az intézetben az alábbi fő kutatások folytak: biztonság- és védelempolitikai adatbázis fejlesztése, és az ezen alapuló elemzések készítése; Magyarország közvetlen környezetére és kelet-közép-európai országokra vonatkozó biztonságpolitikai kutatások folytatása; a NATO szerepváltozásának és a transzatlanti kapcsolatok alakulásának elemzése, különös tekintettel a hazai biztonság és védelempolitikára; a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem tapasztalatainak elemzése; az EU kül- és biztonságpolitikája illetve védelempolitikája alakulásának elemzése, különös tekintettel a hazai biztonság- és védelempolitikára; a Visegrádi Országok haderőiben az önkéntes alapú professzionális haderőre való áttéréssel összefüggő katonaszociológiai jellegű kihívások vizsgálata; a civil-katonai kapcsolatok demokratizálódása nemzetközi tapasztalatainak összegyűjtése; a hazai terrorizmuspercepcióra vonatkozó kutatási eredmények összegzése és tanulmány megjelentetése.
A KUTATÁS-FEJLESZTÉS, A KUTATÓI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE Az egyetem oktatói és kutatói — művelt szakterületüknek megfelelően kutatásokhoz kapcsolódó — szerzői, szerkesztői, lektori, szaktanácsadói, hivatalos bírálói, bírálóbizottsági valamint szakértői tevékenységet folytattak. A tudományos kutatás specifikumaként jelentkezik az a tudományos közéleti tevékenység is, melynek keretében a karok tudományos fokozattal rendelkező oktatóinak jelentős része vett részt az intézmény tudományos életében, a doktori (PhD) képzésben és fokozatszerzésben, a habilitáció lebonyolításában; tagja az egyetem tudományos testületeinek, többek között a Professzori Tanácsnak (PT), az ETT-nek, a Habilitációs Bizottságnak (HB) és a Doktori Tanácsnak (DT). A karok vezető állományából és a tanszékvezetők közül többen elnöki és titkári funkciót töltenek be tudományos társaságoknál. A tanszéki oktatók nagy része a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) megfelelő szakosztályában is végzett tudományos tevékenységet. Villamosmérnök oktatóink jelentős számban tagjai az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) nemzetközi szervezetének, és éltek a társaság kínálta angol nyelvű szakmai publikációik megjelentetésének lehetőségével. Az egyetemen működő Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) illetve a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) munkájában oktatóink tudományszak-vezetőként, kutatási témák vezetőiként és tantárgyfelelősökként tevékenykedtek. Az egyetemen folyó kutatások tekintetében összességében megállapítható, hogy sikerült fenntartani az oktatás és a kutatás összhangját. A kutatási anyagok kellő publicitást kaptak. A kutatási témák összességében illeszkedtek az egyetem speciális jellegéhez és a művelt tudományágakhoz. A tanszékeken folyó kutatási tevé-
36 kenység eredményei pozitív hatást gyakoroltak az oktatás színvonalára, hozzájárultak a tananyagok korszerűsítéséhez. Az elért eredmények mellett problémák is jelentkeztek. A létszámleépítés következtében tovább nőt az oktatók leterheltsége (főleg adminisztrációs területen). Továbbra is fennálló jelenség a kapacitáson felüli tervezés a kutatási témákat illetően, amely problémát jelent a kutatást lezáró jelentések, tanulmányok stb. elkészítése, határidőre történő leadásában. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK PUBLIKÁLÁSA Az értékelt időszak során a tudományos tanácskozások, szimpóziumok, konferenciák szervezése, rendezése a ZMNE éves tudományos munkatervében meghatározottak szerint folyt; az érintettek ennek megfelelően szervezték meg a rendezvényeiket. Az egyetem 41 jelentősebb rendezvényt szervezett, többet külső szervekkel közösen, amelyek megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Rendezvény Nemzetközi konferencia Országos konferencia Haderőnemi szintű konferencia Kari szintű konferencia Tanszéki szintű konferencia Összesen
KLHTK 3 3 1 3 5 15
BJKMK 5 7 3 2 1 18
Egyéb 1 7 8
Összesen 9 17 4 5 6 41
Az egyetem és polgárai hazai és nemzetközi szakmai konferenciák aktív résztvevői voltak (szervezés, levezetés, lebonyolítás, vitaanyag kidolgozása, előadások tartása, hozzászólások, tudományos eredmények közzététele, konferenciakiadványok elkészítése stb.). Külön kiemelendő a Magyar Tudomány Ünnepe 2007. hadtudományi rendezvénysorozat, amelynek fontosságát mind programja, mind a résztvevők jelentős száma, aktivitása bizonyít. Az értékelt időszak jelentősebb központi tudományos illetve ünnepi esemé-
nyei: — A hazai katonai felsőoktatás helyzete, perspektívái, a tisztképzés sajátosságai (konferencia); — Kommunikáció 2007 (konferencia: BJKMK); — Az aszimmetrikus hadviselés és a Magyar Köztársaság Válságreagálási Rendszere (konferencia: KLHTK); — A terrorizmus elleni küzdelem időszerű társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései (konferencia: KLHTK); — New challenges in the field of Military Sciences 2007 (nemzetközi konferencia: BJKMK, KLHTK) — 125 éves az MTA Hadtudományi Bizottság; 200 éves a magyar hadtudomány iskolája (az MTA Hadtudományi Köztestületi Tagság Tudományos Konferenciája); — Nyelv, szaknyelv, katonai szaknyelv (konferencia: Nyelvi Intézet); — A sakk oktatásának hatása a képességfejlesztésre és a személyiségfejlesztésre (workshop: BJKMK); — Túl a katalóguson? — A tudományos tartalmak 21. századi elérése (konferencia: Egyetemi Központi Könyvtár); — Robothadviselés 7 (konferencia: BJKMK);
37 — A régió országainak részvételi lehetőségei a NATO Science for Peace and Security programban (nemzetközi NATO-konferencia és hozzá kapcsolódó Egyetemi Börze); — a Szenátus ünnepi ülése (DHC és PhD doktorok, valamint habilitáltak avatása); — Intézményi Tudományos Diákköri konferencia; — XXVIII. Országos Tudományos Diákköri konferencia 10. Hadtudományi Szekció rendezvényei; — Tavaszi Szél 2007. doktoranduszi konferencia. A tervszerű tudományos kutatómunka termékeként megjelenő, és a tudományos testületek által elfogadott tudományos eredmények közzétételében jelentős helyet foglalnak el az egyetem tudományos folyóiratai. Ezek a periodikák elősegítik az oktatói és hallgatói állomány tájékozódását, eligazodását az általános és az egyes tudományszakokat érintő témákban, továbbá publikációs lehetőséget biztosítanak az egyetem polgárai számára tudományos kutatási eredményeik közzététele céljából. Az időszakban a tudományos kiadványozás szervezett keretek közt, tervszerűen, de időszakonként zökkenőkkel folyt. Megoldódott az egyetem polgárai által készített tudományos-szakmai publikációk idegen nyelvű megjelentetése, de továbbra is szűk keresztmetszetet jelent a szerkesztői háttér. A külföldi katonai felsőoktatási intézményekkel, akadémiákkal kialakított együttműködés keretében korlátozott lehetőség nyílt a kölcsönös publikálásra. További problémát jelentett az egyetemi időszaki kiadványok pénzügyi alulfinanszírozottsága. A probléma megoldására az egyetem 2007. évet követően — a minőségi színvonal megtartása, emelése mellett — csökkentette az egyetemi folyóiratok számát, egyúttal az elért eredmények és értékek figyelembevételével profiltisztítást és optimalizálást hajtott végre. Az egyetemi kiadványokban megjelent tudományos írásművek minősége szerkesztői munkával és lektorálással biztosított. Az év során megjelent tudományos időszaki kiadványok: — Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények: 2006/3. sz.; 2007/1-2. és 3. sz.; — Társadalom és Honvédelem: 2006/4. sz.; 2007/1-2. és 3. sz.; — Hallgatói Közlemények: 2007/1-3. és 4. sz.; — Bolyai Szemle: 2007/1. sz.; különszámok; — AARMS: 2007/1-3 és 4. sz.; — Kard és Toll: 2006/3. sz.; 2007/1-2. sz. — Hadmérnök: 2007/ 1-2. sz.; külünszámok. A KLHTK tanszékei az elmúlt időszakban összesen 64 nyomtatásban megjelent írásművet készítettek, melynek túlnyomó többsége lektorált mű. A BJKMK oktatói aktív publikációs tevékenységet folytattak. Ennek során 7 egyetemi jegyzetet készítettek, közel 130 tudományos szakmai cikket, tanulmányt jelentettek meg, melynek jelentős hányada idegen nyelvű. A fentieken kívül közel 50 előadást tartottak különböző szintű hazai és külföldi konferenciákon. A kar nyomtatott folyóirata a Bolyai Szemle évi négy alkalommal jelenik meg. A Katonai Műszaki tanszék negyedévente jelenteti meg a Katonai Műszaki Közlönyt. A kar beindította a Hadmérnök című on-line tudományos folyóiratot (http://www.zmne.hu/hadmernok). Az évi négy alkalommal megjelentetni kívánt kiadvány tematikája követi a Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományszakait, illetve a kar tudományos tevékenységének területeit. Az on-line megjelenés lehetővé teszi a publikációs átfutási idő csökkentését. A benyújtott cikkeket a szerkesztőség lektoráltatja.
38 Az SVKI kutatási programjához kapcsolódóan több tanulmányt — ezen belül 4 idegen nyelvűt (angol) — készítettek el és jelentettek meg itthoni és külföldi folyóiratokban. Az egyetem polgárai tudományos írásműveik megjelentetése érdekében továbbra is igénybe vették a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, a MHTT és más szervezetek, intézetek tudományos kiadványait publikációs célokra. A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG HELYZETE Az egyetem a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében központi kérdésként kezeli a tehetséggondozást, az egyetemi tudományos diákköri tevékenységet. E tevékenység alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére; hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához. Az egyetem hallgatói alapvetően a tudományos diákköri tevékenység keretében kapcsolódnak be a tudományos kutatómunkába. 2007-ben április 18-19. között a KLHTK szervezete és rendezte a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri konferencia 10. Hadtudományi szekcióját. A konferencián több külföldi katonai- és hazai polgári tanintézet hallgatói is részt vettek. A pályázók 15 tagozatban 94 dolgozatot mutattak be. A létrehozott tagozatok az alábbiak voltak: 1) ABV támogatás, környezetbiztonság és katonai környezetvédelem; 2) Biztonság- és védelempolitika I. 3) Biztonság- és védelempolitika II. 4) Biztonság- és védelempolitika III. 5) Fegyvernemek harcászata 6) Nem háborús katonai műveletek 7) Hadtörténelem, rendvédelem történet, haditechnika történet I. 8) Hadtörténelem, rendvédelem történet, haditechnika történet II. 9) Határrendészet és határvédelem I. 10) Határrendészet és határvédelem II. 11) Határrendészet és határvédelem III. 12) Katonai informatika, katonai kommunikáció, katonai, logisztika, védelemigazgatás 13) Katonaszociológia, -pszichológia, -pedagógia 14) Nemzetközi I. 15) Nemzetközi II. A TUDOMÁNYOS FOKOZATSZERZÉS ÉS A HABILITÁLÁS ÉRTÉKELÉSE 2007-ben a Doktori és Habilitációs Központ (DHK) a Tudomány- és kutatásszervező Koordinációs Központtal (TKKK) integrálódott. A doktori képzés és fokozatszerzés adminisztrációját, az MTA Hadtudományi Bizottság, a ZMNE Doktori Tanács és a ZMNE Habilitációs Bizottság titkársági feladatait 2007. végétől az integrációval létrejött Tudományszervező Központ (TK) látja el. Az értékelt időszak alatt öt fő kapott a tiszteletbeli doktori címet (DHC), 30 fő PhD fokozatot, akik közül hat fő tartozik a ZMNE állományába. A habilitációs eljárás követelményeit kilenc fő teljesítette, közülük három fő az egyetem dolgozója.
39 A doktori képzés kereteit az egyetem Doktori Szabályzata adja meg, a 33/2007-es kormányrendelet és a MAB irányelveinek megfelelően. A képzés és fokozatszerzés tervezését, szervezését és irányítását a Hadtudományi Doktori Iskola (HDI), a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) valamint a DHK végezte 2007 folyamán. Az iskolák a képzésért, míg a DHK a képzés adminisztratív feladataiért volt felelős. A doktori (PhD) képzés doktori iskoláinak adatait a 2006/2007-es tanévre vonatkozólag alábbi táblázat tartalmazza: I. évf.
II. évf.
III. évf. levelező
levelező
1 fő
2 fő
25 fő
0 fő
2 fő
139 fő
KMDI
26 fő
9 fő
0 fő
17 fő
0 fő
0 fő
18 fő
0 fő
0 fő
70 fő
Összesen
84 fő
22 fő
5 fő
50 fő
1 fő
2 fő
43 fő
0 fő
2 fő
209 fő
Mindöszszesen
111 fő
53 fő
45 fő
halaszt
33 fő
egyéni
5 fő
halaszt
13 fő
egyéni
egyéni
58 fő
halaszt
levelező
HDI
Évfolyam
Össz.
209 fő
A 2007/2008-as tanévben a HDI-ben 41 fő, míg a KMDI-ben 22 fő doktorandusz kezdte meg tanulmányait. K+F PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 2007 első felében az egyetem kiemelkedően jelentős Európai Uniós pályázatot készített konzorciumi keretek között az Európai Bizottság Igazság, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának Kritikus Infrastruktúra Védelem Európai Programja (EPCIP) 2007. évi pályázati program felhívására. A konzorcium tagjai: ZMNE, Fővárosi Vízművek ZRT., Főváros Polgári Védelmi Főigazgatóság. Az „Optimalisation of Water Supply Risks and Key Security Factors in Large Metropolitan areas based on example of Budapest” című pályázat kidolgozásában az egyetem több tanszéke és szervezete is közreműködött. 2007 októberében a ZMNE a Sagax Informatikai Szervező és Tanácsadó Kftvel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., Logisztikai Igazgatóságával közösen, konzorciumi formában pályázatot nyújtott be a Jedlik Ányos Programhoz „Integrált felderítő és zavaró rendszer fejlesztése” témában. A pályázati anyag kidolgozásában a BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszéke vett részt. A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar az OKM-6980/2006. számú támogatási szerződésben biztosított összeget a munkatervben rögzítetteknek megfelelően felhasználta és a célkitűzéseket, a vállalt feladatokat alapvetően sikeresen teljesítette. A pályázat fő célkitűzése: a hallgatók tudományos gondolkodásmódjának és az alkotó tevékenységre való képességének növelése, valamint minél több hallgató bevonása a Hadtudomány, a Katonai műszaki tudományok, a Magyar Honvédséget érintő haderőreform és korszerűsítés kérdéseivel, illetve hazánk NATO-tagságával kapcsolatos kutatásokba. A ZMNE-n folyó oktatói-kutatói tevékenység, valamint a hallgatói tudományos kutatási főirányok meghatározásának fontos szempontja, hogy az egyetemen folyó képzésnek országos jelentősége van, ugyanis a hadtudomány
40 és a katonai műszaki tudomány tekintetében Magyarországon kizárólagosan csak itt folyik felsőfokú oktatás. Ezeken a területeken a kutatások jelentős része olyan, amelyekhez az egyetem országos tekintetben is kutatási bázisként szolgál. A pályázatból támogatott területek: — hallgatói önálló kutatómunka kiterjesztésének módszereire; — a Biztonság- és védelempolitikai szak alapításának 10. évfordulója alkalmából április 19-én megtartott konferencia 300 példányos kiadványának finanszírozása; — a TOPCCIS (Tactical – Operational Command and Control information System) Harcászati-Hadművelti Vezetési és Irányítási Rendszer adatokkal való „feltöltésével” illetve működtetésével kapcsolatos feladatok finanszírozása; — a Hadtörténelem Tanszék tudományos konferencián való részvételének támogatása; — a XXVIII. OTDK előkészítésének illetve sikeres lebonyolításának pénzügyi résztámogatása; — a Pilótanélküli és szállító repülőeszközök katonai alkalmazhatósága című tudományos konferencia előkészítéséhez, lebonyolításához nyújtott pénzügyi segítség. Az Egyetemi Központi Könyvtár (EKK) folyamatosan él az országos pályázati lehetőségekkel, gyakorlott és sikeres pályázó. A pályázati ranglistán — összevetve a nagy egyetemi könyvtárakkal — a mezőny első harmadában foglal helyet. Az EKK többnyire egyénileg pályázik, de — elsősorban az online adatbázis-beszerzéseknél — kihasználja a konzorciális kereteket is (HM szakkönyvtárakkal, egyetemi könyvtárakkal együttműködve közös hadtudományi ill. tudományos online adatbázisbeszerzés). A pályázati erőforrások tematikusan az alábbi könyvtári területek támogatására szolgálnak: — állománygyarapítás (dokumentum- és adatbázis-beszerzés); — állomány-feldolgozás (dokumentumok elektronikus feltárása, digitalizálás); — infotechnológiai környezet fejlesztése (szoftver, számítógép, informatikai kabinet, digitalizálási eszközpark); — technikai eszközpark fejlesztése (digitális fénymásoló, projektor); — állományvédelem (unikális dokumentumok restaurálása); — kulturális szakemberképzés; — könyvtárszakmai kiadványok előállítása; — könyvtári marketing (promóciós kiadványok előállítása); — tudományos rendezvények (országos konferenciák, szakmai programok); — országos könyvtári rendszerekhez történő csatlakozás (Magyar Országos Közös Katalógus); — országos könyvtári programokban való részvétel. A folyamatos pályázati munkának köszönhetően az EKK jól pozícionálta magát a magyarországi „pályázatierő-piacon”, megbízható és jó minőségű szakmai teljesítései alapján továbbra is stabil eredményekre és egyenletes hozadékra számíthat. A könyvtári pályázati munka erőssége, hogy a nem-ágazati minisztériumok által kiírt pályázatokat is kellőképpen kihasználta. Az elkövetkezendő években elsőrendű cél, hogy a könyvtár megcélozza az európai uniós pályázati lehetőséget, társulásos pályázatok esetén kibővítse az együttműködést a közép-kelet-európai régió katonai felsőoktatási és szakkönyvtári körével, valamint a NATO PfP tagországok könyvtári konzorciumával.
