BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL NÉPJÓLÉTI IRODA
A BUDAPEST I. KERÜLETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA
2007.
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezet ................................................................................................................................4 II. Demográfiai adatok ............................................................................................................7 II.1. Magyarországi demográfiai adotok................................................................................7 II. 2. Budapest I. kerület demográfiai adatai .......................................................................10 II. 3. Létszám és kereset a nemzetgazdaságban 2005-ben és 2006-ban ..............................12 III. Budapest I. kerület szociális támogatási rendszere.......................................................13 III. 1. Pénzbeli ellátások.........................................................................................................14 III. 1. 1. Id skorúak járadéka ................................................................................................15 III. 1. 2 Rendszeres szociális segély ......................................................................................16 III. 1. 3. Lakásfenntartási támogatás.....................................................................................18 III. 1. 4. Ápolási díj.................................................................................................................19 III. 1. 5. Átmeneti segély........................................................................................................21 III. 1. 6. Temetési segély ........................................................................................................22 III. 1. 7. Szociális tanulmányi ösztöndíj................................................................................23 III. 1. 8. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ...........................................................................................................................23 III. 1. 9. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ................................................................28 III. 1. 10. Születési támogatás................................................................................................28 III. 1. 11. Beiskolázási segély .................................................................................................29 III. 1.12. Adósságkezelés ......................................................................................................30 III. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások ..................................................................30 III. 2. 1. Élelmiszertámogatás ................................................................................................31 III. 2. 2. Közgyógyellátás .......................................................................................................31 III. 2. 3. Étkezési díjkedvezmény gyermekek részére ...........Hiba! A könyvjelz nem létezik. III. 2. 4. Kedvezményes üdülés.............................................................................................36 III. 2. 5. Kedvezményes uszodabérlet...................................................................................36 IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások.........................38 IV. 1. Alapellátási formák .....................................................................................................40 IV. 1. 1. Étkeztetés..................................................................................................................42 IV. 1. 2. Házi segítségnyújtás ................................................................................................45 IV. 1. 3.Családsegítés………………………………………………………………….............47 IV. 1. 4. Jelz rendszeres házi segítségnyújtás………………………………………….........57 IV. 1. 5. Közösségi ellátások…………………………………………………………….….…61 IV. 1. 6. Támogató szolgálat…………………………………………………………………..64 IV. 1. 7. Utcai szociális munka……………………………………………………………..…67 IV. 1. 8. Nappali ellátási formák ...........................................................................................67 V. Szakosított ellátási formák ………………………………………………………...............70 V. 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények………………………………………………70
V. 1. 1. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza - Id sek Otthona….71 V. 1. 2. Farkas Edith Szeretetotthon………………………………………………….71
VI. Gyermekjóléti alapellátások............................................................................................72 VI. 1. Gyermekjóléti szolgálat...............................................................................................72 VI. 2. Gyermekek napközbeni ellátása.................................................................................76 VI. 2. 1. Bölcs de....................................................................................................................77 VI. 2. 2. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet...........................................................79
2
VI. 3. Gyermekek átmeneti gondozása ................................................................................82
VI. 3. 1. Gyermekek átmeneti Otthona………………………………………………82 VII. Egészségügyi alapellátás és Szakellátás………………………………………..85 VII.1. Háziorvosi ellátás………………………………………………………………86 VII. 2. Véd i Szolgálat m ködése ……………………………...…………………90 VII. 3. Iskola -egészségügyi Szolgálat ……………………………………………....90 VII. 4. Gyermek- ifjúsági fogászat ………………………………………………..…90 VII. 5. Fogorvosi Szolgálat ………………………………………………………..….91 VII. 6. Járóbeteg szakorvosi ellátás ………………………………………………….91
VIII. Az I. kerületi ellátórendszer fejlesztési irányvonalainak meghatározása...............101 VIII. 1. Általánosságban a helyi szociálpolitikai alapelvekr l..........................................104 VIII. 2. Önkormányzati szociális szolgáltatási stratégia ...................................................108
VIII. 3. Folyamatos projektek és célok……………………………………………...108 VIII.4. Népjóléti Ágazat Stratégiája …………………………………...…………...109
3
I. Bevezet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Sztv.) 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, f városban él szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben két ellátási forma megszervezésér l gondoskodik.” A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése – a törvény értelmében - a települési és a megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A szolgáltatástervezési koncepció célja az érintett állami fenntartóknak segítségnyújtás az ellátási kötelezettségükbe tartozó és azon túli szociális ellátási formák megszervezésében, a szolgáltatók – beleértve a „harmadik – civil szektorba” tartozó szervezeteket is – közti együttm ködésben,
az
ellátások
összehangolásában.
A
törvény
értelmében
szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az I. kerületi szolgáltatástervezési koncepció megalapozásához 2004-ben szociológiai kutatást kapcsolódott, amelynek a megvalósítására pályázatot nyújtottunk be a F városi Önkormányzathoz. A kutatás eredményét felhasználtuk és szervesen beépítettük a szolgáltatástervezési koncepcióba a jöv beni fejlesztési elképzelések, ellátási igények, szociális problémák feltárása érdekében, továbbá hogy pontos képet nyerjünk a kerület szociális helyzetér l. A szolgáltatástervezési koncepció meghatározza különösen a Sztv. 92. § (4) bekezdése alapján: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet készít a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások m ködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, d) továbbá az egyes ellátotti csoportok (id sek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.
4
A jogszabályalkotó azon szándéka fejez dött ki a törvénybe beépített szolgáltatástervezési koncepciók megalkotásával, hogy a meglév , de feltételezésük szerint összehangolatlan, az ágazatot érint
fejlesztési elképzelések számára közös cél kerüljön meghatározása a
szolgáltatások egyenletes fejl désének biztosítása érdekében. A törvényb l következ en azonban világossá válik az is, hogy a szolgáltatástervezési koncepciók típusainak (megyei – települési, f városi – kerületi) egymásra épülése fontos cél, amelyeknek illeszkedniük kell egy magasabb szint fejlesztési elképzelésbe is, azaz harmonizálniuk kell az Európai Unió törekvéseivel. A széleskör
hazai helyzetelemzés figyelembevételével a szociális ellátás
területén, a következ összegz megállapításokat tehetjük: a növekv és változó szükségletek igénylik a szociális ellátórendszerek rugalmas reagáló képességét, szerkezetének átalakítását; meglév
intézményes ellátások korszer sítését, a családi és lakókörnyezetben nyújtott
szolgáltatások er sítését; hiányzó és speciális szakellátási formák kialakítását; innovatív kezdeményezések, új ellátási megoldások modellezését; a területi egyenl tlenségek csökkentését, a hozzáférhet ség javítását; a társadalmi kirekeszt dés és szegénység elleni program kialakítását; a nem állami szerepl k részvételének er sítését; a szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási és más védelmi rendszerek összehangolását, interprofesszionális munka er sítését; a szociális ágazat megtartó erejének er sítését (bér, munkakörülmények, „segít k segítése”, át- és továbbképzések); a
szociális
igazgatás
korszer sítését
(középirányító
szervezet,
informatikai-,
döntéstámogatási-, és kutatásfejlesztés).
5
A szociális ellátó rendszer tervezési folyamata az alábbi rendszerábra szerint foglalható össze: A kerületi szolgáltatástervezési koncepció egyéni projektjei, kapcsolódó ágazatok fejlesztési irányai
városi kerületek szolgáltatástervezési koncepciói
városi Önkormányzat Szolgáltatástervezési koncepció
I. kerületi Szolgáltatástervezési koncepció
Civil szektor fejlesztési elképzelései
A szolgáltatástervezési folyamat egyik alapja, az abban meghatározott célok megfelel alátámasztása az ellátórendszer helyzetére és struktúrájára, valamint a felhasználókra vonatkozó alapinformációkkal valamint elemzésekkel.
A szolgáltatástervezési koncepcióval és a benne foglaltakkal szemben támasztható legfontosabb
követelmények,
hogy
egy
olyan,
vegyes
fenntartójú
ellátórendszer
kialakításához nyújtson segítséget, amely:
Képes a lakosság legszélesebb rétegei és csoportjai számára a lehet legb vebb kör és legkönnyebben hozzáférhet adekvát ellátásokat nyújtani, a potenciális fenntartók (szolgáltatók) együttm ködésén alapszik, relatíve kisebb ráfordítás mellett nagyobb társadalmi hasznot képes produkálni, figyelemmel van a különböz
területeken él
lakosság által támasztott eltér
szükségletekre, megfelel információkkal képes ellátni az ágazati irányítást végz szerveket, amely stratégiai szempontokból figyelembe veszi az ellátórendszerrel szemben várhatóan a jöv ben fellép új szükségleteket és a vele szemben támasztható újabb követelményeket. 6
Az el
ek figyelembevételével az I. kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció az
alábbiak szerint épül fel: Els fejezet – bevezet rész – a koncepció tartalmára, lényegére kíván rámutatni. A második fejezetben összefoglalásra kerülnek a kerület demográfiai, és általános háztartási jellemz , majd az ezt követ leginkább jellemz
fejezetekben a szociális – gyermekjóléti ellátórendszerre
adatok és folyamatok kerülnek ismertetésre (pénzbeli, természetbeni
ellátások, alapellátás és szakosított ellátások). A kerületi ellátórendszer koncepcionális fejlesztési irányvonalainak meghatározását taglalja a koncepció utolsó fejezete.
Az elemz -leíró részekben feltüntetett információk és megállapítások részben a KSH adatgy jtésein, a kerületi szociális, gyermekjóléti intézmények beszámolóján és a hivatkozott forrásokon alapszik.
II. Demográfiai adatok II.1. Magyarországi demográfiai adatok
Az elmúlt év során számottev en mérsékl dött a népességcsökkenés üteme. A 2005. évhez viszonyítva emelkedett a születések száma, a halálozásoké pedig csökkent. A 2006. évben némileg többen kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban. A népesség becsült lélekszáma 2006. év végén 10 064 ezer f volt. Az el zetes adatok szerint 2006-ban 99.850 gyermek született, 131.500 lakos hunyt el, 44.500 házasságot kötöttek. A születések száma csak az els
két hónapban maradt el az el
évit l, a további tíz
hónapban viszont lassú, de folyamatos emelkedés történt, amelynek alapján stagnálást állapíthatunk meg. Különösen az év második felében volt figyelemre méltó a többletszületések száma, ez augusztus és december között mintegy 4 százalékos emelkedést jelentett. A 2006. év egészét tekintve közel 2.360-nal, azaz 2,4 %-kal több újszülött jött világra, mint egy évvel korábban. A halálozások számának csökkenése nem volt ennyire egyenletes: az els negyedévben – leg a tavaszi influenzajárvány elmaradásának köszönhet en – jelent sen visszaesett, ezzel
7
szemben a júniusban és júliusban hirtelen beköszönt h ség többlethalálozással járt. Az szi hónapok adathullámzásait követ en decemberben ismét jelent s csökkenés történt. Összességében a 2006. évi halálozás 3,1 %-kal volt alacsonyabb az el
évinél, az
elhunytak száma mintegy 4200 f vel volt kevesebb 2005. január – decemberhez mérten.
A 2006. évi házasságkötések havonkénti száma jelent s szezonalitást mutatott, és az el évhez viszonyított többlet vagy hiány hónapról hónapra változott. A tavaszi id szak számottev csökkenését követ en augusztus és szeptember hónapokban csaknem 9 %-kal többen kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban. Az év hátralév részében is váltakozott a házasságkötések száma, az októberi 11 % visszaesést követ en november–decemberben ismét kismérték emelkedés történt. Mindezek ered jeként 2006. év során összességében 0,6 %-kal, számszer en közel 270-nel több házasságot kötöttek.
2006-ban ezer lakosra 9,9 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. Az el bbi érték 0,2 ezrelékponttal magasabb, az utóbbi 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, tehát messzemen következtetéseket nem lehet bel lük levonni. A házasságkötési arányszám 4,4 ezrelékes értéke megegyezett az el
évivel. A népességcsökkenés mértéke a 2005. évi
3,8 ezrelékkel szemben 3,1 ezreléket tett ki, amely azt jelzi, hogy ezen értéket figyelembe véve stagnál. A csecsem halálozási arányszám jelent sen javult, 2006-ban ezer élveszületésre 5,7 csecsem halott jutott, ami 0,5 ezrelékponttal, mintegy 8 százalékkal alacsonyabb a 2005. évi értéknél.
8
A születésszám emelkedése és a halálozások csökkenése mérsékelte a népességfogyás ütemét. A 2005. évi 38 236-tal szemben 2006-ban 31 650 f vel csökkent a népesség száma a születések és halálozások különbözetéb l adódóan. Az ország lakossága a nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege következtében ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 13 000 f vel lett kevesebb, így az id szak végén 10 064 ezer f volt. népesség Év
Ebb l
házasságkötések
száma, január 1.
férfi
ezer
száma
lakosra
válások száma
ezer lakosra
élveszületések száma
ezer lakosra
2004
10.116.742 4.804.113
5.312.629 43.791
4,3
24 638
2,4
95.137
9,4
2005
10.097.549 4.793.115
5.304.434 44.234
4,4
24 804
2,5
97.496
9,7
2006
10.076.581 4.784.579
5.292.002 44.500
4,4
24 500
2,4
99.850
9,9
Év
természetes szaporodás,
halálozások
népesség
fogyás (–)
száma, január 1.
Teljes termékenységi
száma
ezer lakosra
száma
ezer lakosra
arányszám
2004 10.116.742 132.492
13,1
-37.355 -3,7
1,28
2005 10.097.549 135.732
13,5
-38.236 -3,8
1,32
2006 10.076.581 131.500
13,1
-31.650 -3,1
1,35
9
Születéskor népesség Év
száma,
várható
terhesség-
magzati
átlagos
megszakítások
halálozások
csecsem halálozások
élettartam
január száz
1. férfi
száma
száz
élve-
száma
szülöttre
élve-
száma
szülöttre
ezer élveszülöttre
2004 10.116.742 68,59 76,91 52.539 55,2
16.879 17,7
628
6,6
2005 10.097.549 68,56 76,93 48.689 49,9
17.528 18,0
607
6,2
2006 10.076.581 ..
17.800 17,8
570
5,7
..
46.500 46,6
II.2. Budapest I. kerület demográfiai adatai
Az I. kerület demográfiai adatait vizsgálva az országos szinten bemutatott következtetésekre juthatunk. Bár ez a következ
táblázatokból nem megállapítható, de a mindennapi munka során
tapasztalható, hogy növekv tendenciát mutat az egyszül s családok aránya. Figyelemfelkelt társadalmi jelenség továbbá, a házasságokban született gyermekek számának csökkenése, valamint az élettársi kapcsolatokban vállalt gyermek számának növekedése is, melyet teljes hatályú apai elismerések számának évr l évre történ növekedése mutat. Visszatérve azonban a demográfiai változásokra, elmondható, hogy egy éven belül is eltérést mutatnak, melyet az alábbi táblázatba foglalva kerül bemutatásra. A korcsoport szerinti bontás állandó népesség vonatkozásában 2005 –2006. évek vonatkozásában, valamint évek összehasonlítása az I. kerületben Kerületi összlakossághoz Összesen bázisévenként Korcsoportok
viszonyítva %-os arányban bázisévhez viszonyítva
2005. év
2006. év
2005. év
2006. év
0 éves
248 f
271 f
0.95%
0.99%
1-3 éves
651 f
751 f
2.49%
2.76%
10
4-6 éves
480 f
521 f
1.84%
1.91%
7-10 éves
581 f
583 f
2.22%
2.14%
11-14 éves
700 f
672 f
2.68%
2.47%
15-18 éves
785 f
777 f
3.01%
2.85%
19-62 éves
15.342 f
16.101 f
58.84%
59.18%
63 -80
5.301 f
5.416 f
20.33%
19.90%
81-90
1.699
1.804
6.51%
6.63%
91-100
281
304
1.07%
1.11%
100 év felett
6
6
0.02%
0.02%
Összlakosságszám
26.074 f
27.206 f
100%
100%
A fenti táblázatokból is kit nik, hogy az össztársadalmi arányszámokhoz viszonyítva a kerület népességénél is emelkedés mutatkozik. Az aktív korúak száma a 2005. és 2006. évet összehasonlítva (19-62 évesek) is kis mértékben ugyan, de növekedést mutat, míg az inaktív lakosság száma az összlakossághoz képest 2005. évben és 2006. évben is hasonlóképpen ugyanazon tartományban maradt. Természetesen ebben az intervallumban átfedések találhatóak, hiszen az aktív korosztály felöleli a nappali tagozaton fels fokú tanulmányokat folytatókat, a szolgálati id re jogosító segélyezetteket, a korkedvezményes nyugállományúakat is, ez azonban valójában csökkenti az aktív korúak számát és növeli a nem aktívak arányát. A fenti táblázatok életciklusait megfigyelve figyelemfelkelt jelenség a csecsem , az óvodás korosztály számának csekély emelkedése, amely még nem jelenti az intézményi struktúrákban a fenntartói beavatkozás kényszerét a fér helyszámokat illet en, ez a kedvez tendencia az üres fér helyek kerületi gyermekekkel való feltöltését eredményezi. A demográfiai adatokból látható a kerület f városi viszonylatban is kis lélekszámú. A szociális és egészségügyi ellátórendszer f irányvonalát az id sgondozás, az id sek ellátása jelenti, cél az ellátások komplex és hatékonyan megszervezése és a szolgáltatás min ségének folyamatosan fejlesztése. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a kerületben található szintén kiemelked en nagyszámú oktatási intézményben tanuló diákról sem. Ennek érdekében az intézményekben kialakított és hatékonyan m köd
preventív jelz rendszeri hálózat
segítségével a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lév tanulók problémáit a szociális munka módszereivel szükséges orvosolni.
11
II.3. Létszám és kereset a nemzetgazdaságban 2005-ben és 2006-ban: A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése értelmében a nemzetgazdaság létszám és kereset az alábbi módon alakult: A versenyszférában 2005 január – decemberi id szakban 0,2%-kal n tt a létszáma költségvetés minden területén csökkent a létszám, a költségvetési intézményeknél összességében 1,3%-kal dolgoztak kevesebben a 2004. évi adatokhoz képest. A teljes munkaid ben alkalmazásban állók 2005-ben havonta átlagosan bruttó 158.300,-Ft-ot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 148.500,-Ft-ot, a költségvetési szerveknél alkalmazásban állók 182.200,-Ft-ot kerestek. A rendszeres kereset (jutalom, prémium, továbbá külön juttatások nélkül számított bruttó kereset) növekedése 2005-ben a nemzetgazdaság egészében 7,3%, ezen belül a vállalkozásoknál 7,2%, a költségvetési intézményeknél 7,7% volt. A 2005. év végi adatok alapján a versenyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete 4,4%-kal n tt, a költségvetési szférában dolgozóké 8,0%-kal volt több az el év azonos id szakához képest . Ez nemzetgazdasági szinten 5,4%-os emelkedést mutat. Nettó Átlagkereset 2005-ben nemzetgazdasági szinten 103.100,-Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 76.000,-Ft, a szellemi foglalkozásúaké 134.500,-Ft, ami 10%-os növekedést mutat az egy évvel korábbi szinthez képest. A 2005. decemberi nettó keresetek 7,4%-kal haladták meg 2004. azonos id szakát. A nemzetgazdasági szint havi átlagos munkajövedelem 2005-ben 166.500,-Ft volt, 8,9%-kal magasabb a 2004. évinél. A munkajövedelem kereseten felüli része átlagosan 4,9% volt. A legalább 5 f s vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 205-ben átlagosan 2 millió 787 ezer f volt, közel annyi, mint 2004-ben.
12
A 2006. évben A versenyszférában 2005 január – decemberi id szakban 0,2%-kal n tt a létszáma költségvetés minden területén csökkent a létszám, a költségvetési intézményeknél összességében 1,3%-kal dolgoztak kevesebben a 2004. évi adatokhoz képest. A teljes munkaid ben alkalmazásban állók 2005-ben havonta átlagosan bruttó 158.300,-Ft-ot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 148.500,-Ft-ot, a költségvetési szerveknél alkalmazásban állók 182.200,-Ft-ot kerestek. A rendszeres kereset (jutalom, prémium, továbbá külön juttatások nélkül számított bruttó kereset) növekedése 2005-ben a nemzetgazdaság egészében 7,3%, ezen belül a vállalkozásoknál 7,2%, a költségvetési intézményeknél 7,7% volt.
A 2006. év végi adatok alapján a versenyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete 9,3%-kal n tt, a költségvetési szférában dolgozóké 6,4%-kal volt több az el év azonos id szakához képest . Ez nemzetgazdasági szinten 8,1%-os emelkedést mutat. A
nettó
átlagkereset
átlagosan
7,5%-kal,
a
költségvetési területen
6,0%-kal,
a
versenyszférában 8,5%-kal emelkedetett. Az alkalmazottakat terhel egészségbiztosítási és munkavállalói járulék emelkedése szeptembert l kezd
en mérsékelte a nettó kereset
növekedésének dinamikáját. A nemzetgazdasági szint havi átlagos munkajövedelem 2006-ban 180.300,-Ft volt, 8,2%-kal magasabb a 2005. évinél. A munkajövedelem kereseten felüli része átlagosan 5,0% volt. A legalább 5 f s vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2006-ben átlagosan 2 millió 790 ezer f volt.
III. Budapest I. kerület szociális támogatási rendszere A szociális támogatások megállapításának egyik lényeges szempontja az 1993. évben megalkotott szociális törvény, amely a segélyezés egységének a családot tekinti. Jelent s
13
változás a rendszerváltás óta, hogy nemcsak a társadalom felel s az egyén jólétéért, hanem az egyén és családja is. A családtagok egymásért is felel sek, a segélyezésnél a család egészének az életkörülményeit is vizsgálni kell. Ugyanakkor különös figyelmet kell szentelni a családszerkezeti modellekre, ahogy a kutatásból is kiderült az un. egyszül s család, a többgyermekesek, nagycsaládosok, egyedülállók más – más jogosultsági kritériumnak felelnek meg, illet leg a támogatás mértéke is eltér lehet egyes célcsoportnál. A mai kormányzati szociálpolitika is az irányba alakul át, hogy különbséget tegyen az egyes csoportok között, erre példa az id skorúak járadékának életkor szerinti megkülönböztetése a szociális törvényben, és a helyi rendeletünkben a 80 év felettiek közgyógyellátása is kedvez bb, mint más életkorúaké. Mindazonáltal az I. kerületben lehet ség nyílik méltányosságra több ellátásnál.
A szociális támogatások jogosultsági kritériuma egyes ellátások szerint változó, a határérték bázisa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege. Megjegyzend , hogy az élethelyzet vizsgálata egyes támogatásoknál környezettanulmány készítését írja el . A nyugdíjminimumot évente indexálják, de mint ahogy a bevezet ben is részletezve lett, nincs közvetlenül összefüggésben a megélhetési minimumként kialakult létminimummal. A vagyon vizsgálata már a szociális törvényben is kifejezett feltétel, amennyiben törvényben el írt értékhatár (ingó és ingatlan) feletti vagyonnal rendelkezik a kérelmez támogatás nem állapítható meg részére, hiszen van olyan vagyona, amely lehet séget nyújt a létfenntartást veszélyeztet élethelyzet megszüntetéséhez. Az már más kérdés, hogy sokan hiányosan töltik ki a vagyonnyilatkozatot vagy érthetetlenül állnak azzal szemben, hogy az önkormányzat miért nem nyújt támogatás részükre minden jogosultsági vizsgálat nélkül. A rendszerváltás el tti „beidegz dés”, mintegy 17 évvel a változás után is él, miszerint az állam - önkormányzat megoldja és köteles megoldani a személyek hátrányos anyagi helyzetét, s t alanyi jogon jogosultak átmeneti segélyre, pusztán azért mert az „jár”, hiszen a szomszéd is megkapta, aki nem él nehezebb helyzetben megítélésük szerint.
III.1. Pénzbeli ellátások Az alábbi fejezetben az I. kerület pénzbeli és természetbeni ellátásait kívánjuk bemutatni, ugyan a szolgáltatástervezési koncepció els sorban a szociális szolgáltatásokat kívánja összefoglalni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat által nyújtott
14
támogatásokat. Az öregségi nyugdíjminimum minden támogatás esetén a2005. évi és 2006. évi költségvetési törvényben közölt megállapítás alapján került közlésre.
III.1.1. Id skorúak járadéka Id skorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkez
id skorú
személyek részére nyújtott támogatás. Járadékra jogosult az a 62. életévét, illetve a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy f re jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 80%-át (20.640,-Ft), az egyedülálló 62. életévét illetve a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött, de a 75. életévnél fiatalabb személyt akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95% -át (24.510,-Ft), az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (33.540,-Ft) A járadék megállapítása határozatlan id re történik. A jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente felülvizsgálja. 2005-ban kifizetett id skorúak járadékára fizetett összeg Id skorúak járadéka 2005.03.31-ig POLGÁRMESTERI 2005.04.31-t l hatáskör 2006. dec. 31-ig 2005.11.31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l 2005.12.31-ig Összesen
6f 5f
Összegszer ség sztv. szerint
422.208,- Ft 117.465,- Ft
4f
657.020,-Ft
5f
117.465,-Ft 1.314.158,-Ft
2006-ban kifizetett id skorúak járadékára fizetett összeg Id skorúak járadéka 2006.03.31-ig POLGÁRMESTERI 2006.04.01-t l hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen
5f 4f
Összegszer ség sztv. szerint
390.870,- Ft 897.840,- Ft
1.288.710,-Ft
A táblákból látható, hogy a 2005. évi adatokhoz viszonyítva a 2006. évben nem nyújtottak be új igényt, a jogosultak jövedelme nem érte el egy esetben sem a nyugdíjminimumot, de a nyugdíjminimum felénél magasabb összeg
az egy f re jutó családi jövedelem minden
15
kérelmez nél. Tendencia az is, hogy a járadék alacsony volta miatt a jogosult személyek egyéb támogatásban is részesülnek.
III.1.2. Rendszeres szociális segély 2006. július 1-t l a szociális törvény több ponton is módosult. A rendszeres szociális segélyre történ jogosultsági vizsgálatnál a korábbi évekt l eltér en változás, hogy a támogatás családi támogatássá alakult így a jogosultságot a fogyasztási egység határozza meg, ami a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetét kifejez arányszáma. Ennek alapján: a) az els nagykorú családtag arányszáma 1,0 b) azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevel szül arányszáma 0,2-vel növekszik; c) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; d) az els és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; e) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; f) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az a)-b) alpontok szerinti arányszám további 0,2vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaer piaci helyzet aktív korú (a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illet leg a 62. életévet be nem töltött) személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. a) egészségkárosodott (munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül) b) vagy nem foglalkoztatott (munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illet leg a jövedelempótló támogatás folyósítási id tartama lejárt, és álláskeresést ösztönz juttatásban nem részesül, c) vagy támogatott álláskeres .
A támogatás feltétele, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele továbbá, hogy vállalja a beilleszkedését segít programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidej leg csak egy személy jogosult. aktív korú nem foglalkoztatottnak együttm ködési kötelezettsége van az Önkormányzattal, valamint annak Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központjával. Ha a rendszeres szociális segélyben részesül személy keres tevékenységet folytat - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történ munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt
16
a) a keres tevékenység kezd napjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti id tartam lejártát követ naptól számított három hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesül személy keres tevékenysége folyamatosan fennáll. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaid ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelez
legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 2005-ben rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg Rendszeres szociális aktív korú POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen Rendszeres szociális segély rokkant esetén POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen Mindösszesen
2005.01.012005.07.31-ig 16 f 2005.08.012005.12.31-ig 19 f
2005.01.012005.08.31.-ig 2f 2005.09.012005.12.31-ig 1f
277.760,- Ft 17.360,329.840,- Ft
39.520,- Ft
607.600,-Ft 316.160,- Ft
19.760,- Ft
79.040,- Ft
395.200,-Ft 1.002.800,-Ft
2006-ban rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg Rendszeres szociális aktív korú POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l
Összesen Rendszeres szociális segély rokkant esetén POLGÁRMESTERI
2006.01.012006.06.30-ig 19 f 2006.07.012006.12.31-ig 17 f
2006.01.012006.09.31.-ig 1f
18.060,- Ft
2.058.840,- Ft
Változó a jogszabályi el írásnak megfelel en háztartási egységre számolva
1.885.278,- Ft
20.640,- Ft
3.944.118,-Ft 185.760,- Ft
17
hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen
2006.10.012006.12.31-ig 3f
23.220,- Ft
208.980,- Ft
394.740,-Ft
Mindösszesen
4.338.878,-Ft
III.1.3. Lakásfenntartási támogatás Az I. kerületi lakás tulajdonosa, haszonélvez je, bérl je lakásfenntartási támogatásra jogosult az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: - Elismert lakásnagyság mértékei: 1 személy esetén: 35 m² 2 személy esetén: 45 m² 3 személy esetén: 55 m² 4 személy esetén: 65 m² 4-nél több személy esetén: 65m² + további személyenként 5 m² - a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja, - a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség (2004. évben 400,-Ft) szorzata, - a háztartásban az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (2005-ben 37.050,-Ft, 2006-ban 38.700,-Ft).
A támogatás egy lakásra csak egy személynek állapítható meg. E támogatási forma tekintetében külön lakásnak számít a társbérlet, az albérlet és a joger s bírói ítélettel megosztott lakás. Lakásfenntartási kiadásként a következ igazolt-költségek vehet k figyelembe: -
lakbér, albérleti díj, társasházi közös költsége, csatornahasználati díj, víz, villanyáram, valamint a gázfogyasztás költsége.
A támogatást 12 hónapra állapítja meg az önkormányzat, a kérelmet évente új eljárás keretében meg kell újítani. A 2005. és 2006. évben normatív lakásfenntartási támogatás nem került megállapításra A normatív lakásfenntartási támogatás a 2004. évi költségvetési törvénnyel épült be a szociális törvénybe. A normatív alapú támogatási forma azt eredményezte, hogy az I. kerületben jelent s számú korábbi jogosult „kiszorult” a támogatásból. Ez adódott abból, hogy a törvény maga szabályozta az elismerhet
lakásnagyságot - nem véve figyelembe a városrészi
specialitásokat -, amely sokkal sz kebb kör , mint a korábbi helyi szabályozás. Nem ritka, hogy 100 m2 –es lakásban él egy vagy két id s személy. Ezek a személyek eleve nem jogosultak támogatásra, mivel a jogszabály, pl. egyedülállóknak csak 35 m2-es lakásnagyságot
18
ismer el. Ugyanakkor a jogszabály több együttes feltételt szabályozott meg, így ha a lakásnagyság megfelel is az esetek többségében a további kritériumok közül valamelyik nem áll fenn. A támogatás mértéke ugyanakkor jelent sen csökkent, megkérd jelezi a támogatás célját.
III.1.4. Ápolási díj Ápolási díjra jogosult a jövedelemmel nem rendelkez részesül
és rendszeres pénzellátásban nem
nagykorú hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós
felügyeletre, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy otthoni gondozását, ápolását végzi. Tartósan betegnek min sül az a személy, aki a szakorvosi vagy kórházi zárójelentés alapján, a háziorvos szakvéleménye szerint el reláthatólag három hónapnál hosszabb ideig állandó ápolásra szorul. Súlyosan fogyatékos betegnek min sül az a személy, aki a) segédeszközzel vagy m téti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, b) hallásvesztesége olyan mérték , hogy a beszédnek hallás útján történ megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthet ejtése elmarad, c) értelmi akadályozottsága genetikai, illet leg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megel en bekövetkez súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mérték , továbbá aki IQ értékét l függetlenül a személyiség egészét érint (pervazív) fejl dési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak min síthet (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), d) mozgásszervi károsodása, illet leg funkciózavara olyan mérték , hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszer használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; Fokozott ápolást igényl súlyosan fogyatékos személy aki mások segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidej leg fennáll.
A települési önkormányzat - 2007. január 1-jét l a jegyz
- a fenti bekezdésben foglalt
feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, f városi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség id tartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.
19
A
támogatás
havi
összege
18.
évnél
id sebb
beteg
személy
esetén
a
nyugdíjminimummal megegyez . (2005. évben 24.700,-Ft, 2006. évben 25.800,-Ft). A jogosultság megállapításánál vizsgálni kell az együtt él k jövedelmi viszonyait, ahol az egy re jutó nettó havi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum háromszorosát (2005ben 74.100,-Ft, 2006-ban 77.400,-Ft). Fokozott ápolást igényl
súlyosan fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött
személy ápolása esetén a nyugdíjminimum 130%-a (2005-ben 32.110,-Ft, 2006-ban 33.540,Ft). A folyósított összegeket 8,5% nyugdíjjárulék levonás terheli. Az ápolási díjat az önkormányzat határozatlan id re állapítja meg, és a jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás az ápolt halála esetén a halál id pontját követ
harmadik hónap els
napjával megsz nik. Az ápolási kötelezettség
teljesítését a Hivatal az Egyesített Gondozási Központ közrem ködésével évente ellen rzi. 2005. évben ápolási díjra kifizetett összeg Ápolási díj tartósan beteg POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Ápolási díj fokozott ápolás esetén POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen
Átlagosan 53
24.700,- Ft
13.271.510,- Ft
Átlagosan 10
32.110,- Ft
3.499.990,- Ft
16.771.500,-Ft 2006. évben ápolási díjra kifizetett összeg
Ápolási díj tartósan beteg POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Ápolási díj fokozott ápolás esetén POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. dec. 31-ig JEGYZ I hatáskör 2007. január 1-t l Összesen
átlagosan 47
25.800,- Ft
14.551.200,- Ft
Átlagosan 13
33.540,- Ft
5.232.240,- Ft
19.783.440,-Ft
20
III.1.5. Átmeneti segély Átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztet
rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
létfenntartási gondokkal küzd személy részére adható, amennyiben más pénzbeli ellátásra jogosultságot nem szerzett, továbbá saját, vagy családtagjai egy f re jutó nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (2005-ben 49.400,-Ft, 2006-ban 51.600,-Ft). A segély összege rendszeres létfenntartási átmeneti segély megállapítása esetén 1 év id tartamra havonta a nyugdíjminimum 25%-a (2005-ben 6200,-Ft/hó, 2006-ban 6500,-Ft/hó, 2007. június 1-t l a ny. minimum 15 %-a azaz 4.100,-Ft) eseti átmeneti segély esetén - mérlegelés alapján- maximum a nyugdíjminimum (2005-ban 24.700,-Ft, 2006-ban 25.800,-Ft, 2007-ben 27.130,-Ft) rendkívüli alkalmi átmeneti segély esetén – a Népjóléti Bizottság mérlegelése alapján - a segély évenkénti mértéke nem haladhatja meg a nyugdíjminimum háromszorosát (2005-ben 74.100,-Ft, 2006-ban 77.400,-Ft). Rendkívüli élethelyzetnek min sül többek között, ha a kérelmez
önmaga, illetve
családtagjai ellátásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkez többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt szorul anyagi segítségre. Nem jogosult a támogatásra az a személy, akinek eltartását tartási-, öröklési-, életjáradéki szerz désben vállalták, a szerz dés érvényességének id tartamára. Átmeneti segélyben részesül k, valamint családtagjaik részére lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg. A törvény az átmeneti segély szabályozásában nyújtja a legszélesebb mozgásteret, mivel nem taxatív a jogosultság feltételei, a segély jellege is egyedi szabályozás szerint történik. Az I. kerület helyi szabályozásában is megtalálható az alkalmi, eseti és rendszeres – havi rendszerességgel nyújtott támogatási forma, ugyanakkor a támogatás mértéke is eltér . 2005-ben kifizetésre került átmeneti segély Átmeneti létfenntartási támogatás POLGÁRMESTERI hatáskör Egyszeri átmeneti segély POLGÁRMESTERI hatáskör Alkalmi átmeneti segély NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁGI hatáskör
337
6.200,- Ft
25.072.800,- Ft
62 f
24.700,- Ft
1.531.400,-Ft
37 f
Változó (10.000,-Ft- tól 74.100,-)
1.850.000,-Ft
21
Összesen
28.454.200,-Ft
2006. évben kifizetésre került átmeneti segély Átmeneti létfenntartási támogatás POLGÁRMESTERI hatáskör Egyszeri átmeneti segély POLGÁRMESTERI hatáskör Alkalmi átmeneti segély NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁGI hatáskör Összesen
331
6.500,- Ft
25.780.800,- Ft
95 f
25.800,- Ft
2.417.200,-Ft
61 f
Változó (10.000,-Ft- tól 77.400,-)
2.530.434,-Ft
30.728.434,-Ft
A fenti táblából egyértelm en megállapítható, hogy az átmeneti segély összege, több mint 30 millió forint az egyik legtetemesebb támogatási forma az önkormányzat költségvetésében, ezt követi a közgyógyellátási kiadás (ld. kés bb).
III.1.6. Temetési segély Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki az elhunyt személy eltemettetésér l gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költség saját, vagy illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély iránti kérelem a halálesetet követ három hónapon belül igényelhet . Nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy f re jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (69.600,-Ft), továbbá aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. A segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20%-a. A kérelmez vagyoni helyzetét l függ en a Budavári Önkormányzat Népjóléti Bizottsága ennél nagyobb mérték
támogatást is
megállapíthat. Temetési segély POLGÁRMESTERI hatáskör
2005-ben kifizetett temetési segély összege Változó a temetés 101 f fajtájától
5.603.000,- Ft
22
2006-ban kifizetett temetési segély összege Temetési segély POLGÁRMESTERI hatáskör
79 f
Változó a temetés fajtájától 19.900,-Fttól 158.800,-Ft-ig
4.630.413,-Ft
III.1.7. Szociális tanulmányi ösztöndíj Az általános iskola második osztályát elvégzett, valamint a középiskola nappali tagozatos tanulója részére nyújtható támogatás, - legfeljebb 19. életévének betöltéséig - amennyiben az el
tanév záró tanulmányai átlaga 4,5 fölött van, valamint családjában az egy f re jutó havi
jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (34.800,-Ft). A támogatás iránti kérelmet az iskolai tanév végét l szeptember 30-ig lehet benyújtani. Havi összege a nyugdíjminimum 15%-a (2005-ben 3.700,-Ft, 2006-ban 3.900,Ft). A szabályozás 2004. december 20-i hatállyal változott a 4,5 tantárgyi átlag is elfogadottá vált egyéb feltételek teljesülése esetén. 2005-ben jogosulttá válók és részükre fizetett összeg Szociális tanulmányi ösztöndíj POLGÁRMESTERI hatáskör
2005.01.012005.08.31-ig 31 f 39 gyerek 2005.09.01– 2005.12.31-ig 25 f 34 gyerek
3.600,- Ft
1.123.200,- Ft
3700,- Ft
503.200,- Ft 1.626.400,- Ft
2006-ban jogosulttá válók és részükre fizetett összeg Szociális tanulmányi ösztöndíj POLGÁRMESTERI hatáskör
Összesen
2006.01.012006.08.31-ig 25 f 34 gyerek 2006.09.01– 2006.12.31-ig 18 f 23 gyerek
3.700,- Ft
1.006.400,- Ft
3.900,- Ft
358.800,- Ft 1.365.200,- Ft
III.1.8. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az
t gondozó
családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimumot, és
23
a családban történ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A támogatást a gyermek nagykorúvá válása esetén is tovább kel folyósítani, ha közép-, vagy fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásának id pontjáig, azonban legfeljebb 25. életévének betöltéséig. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szül vagy más törvényes képvisel nyújthatja be. A támogatás összege gyermekenként 2005. január 1-t l 5434,-Ft. A folyósítás az igényl
részére történik, a jogosultság fennállását az Önkormányzat évente
felülvizsgálja. A támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lév családok anyagi támogatása, ennek kapcsán a gyermek családi környezetben történ ellátásának el segítése, a gyermek családból történ kiemelésének megel zése. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, jövedelemfügg támogatási forma, mely megállapításánál a család egy f re jutó jövedelmét vizsgáljuk. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2004. évi, 2005. és 2006. évi megállapításainak alakulása havi bontásban Hónap
Támogatásban részesül családok száma 2004.
2005.
év
év
Január
108
Február
Támogatás mértéke
2006. év
2004. év
2005. év
2006. év
75
24
1.209.900 Ft
928.708 Ft
168.454 Ft
108
83
24
1.209.900 Ft
971.696 Ft
168.454 Ft
Március
109
86
24
1.281.300 Ft
1.030.480 Ft
168.454 Ft
Április
99
90
24
1.216.300 Ft
1.281.434 Ft
168.454 Ft
Május
98
90
24
1.184.124 Ft
1.045.055 Ft
168.454 Ft
Június
95
86
24
1.194.568 Ft
982.564 Ft
168.454 Ft
Július
96
86
24
1.171.832 Ft
1.004.300 Ft
168.454 Ft
Aug.
97
85
24
1.156.046 Ft
1.070.498 Ft
168.454 Ft
Szept.
97
86
0
1.108.496 Ft
1.027.026 Ft
0
Október
95
86
0
1.117.776 Ft
1.010.724 Ft
0
Nov.
95
88
0
1.142.368 Ft
1.094.951 Ft
0
Dec.
95
90
0
1.068.824 Ft
1.113.970 Ft
0
14.061.434 Ft
12.561.406 Ft
1.347.632 Ft
Összesen:
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a 2005. évben ezen ellátásból több család jogosultsága megsz nt annak következtében, hogy az egy f re jutó jövedelem – a jogosultsági határ a 24
mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegéhez van igazítva – a családok egy részénél meghaladta a jogszabályban meghatározott jogosultsági határösszeget. Ez abból következik, hogy a nyugdíjminimum összeg két éve nem emelkedik 10 %-os mértékben, csak 6-8 % -ban, amíg a családi összjövedelem átlag 10 %-ban emelkedni (különösen két keres s háztartásban), így a jogosultsági határnál nagyobb jövedelemnél – még ha indokolt lenne is a támogatás - az ellátást meg kell szüntetni, méltányosság gyakorlására nincs mód. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény értelmében, a családtámogatási rendszer átalakult. A törvény értelmében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jét l megsz nt, illet leg kivételesen továbbfolyósítható volt 2006. március 31-ig, vagy nagykorú esetén augusztus 31-ig, amennyiben a jogosultsági feltételek fennálltak és kérelmez továbbra is kérte a támogatás folyósítását. A törvény értelmében lehet ség volt a 2006. március 31-ig történ
továbbfolyósításra,
amennyiben a jogosult lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságától hatósági bizonyítványt kért, amelyet 2006. január 10-éig lehetett kérelmezni. A határid elmulasztása jogveszt volt. Aki tovább kérte a gyermekvédelmi támogatást az esetben 2006. január 1-jét l nem az új, „emelt” összeg családi pótlékot kapta, hanem a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint folyósítottak alacsonyabb összegben 2006. március 31-ig, mivel eddig az id pontig az önkormányzat továbbra is folyósította a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Fenti esetben 2006. április 1-jét l az alábbi táblázat szerinti váltak a családok családi pótlékra jogosulttá: Jogosultsági csoport egygyermekes család esetén egy gyermeket nevel egyedülálló esetén kétgyermekes család esetén két gyermeket nevel egyedülálló esetén Három- vagy többgyermekes család esetén három vagy több gyermeket nevel egyedülálló esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel család esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel egyedülálló esetén
Havi összeg 11 000 Ft 12 000 Ft gyermekenként 12 000 Ft gyermekenként 13 000 Ft gyermekenként 14 000 Ft gyermekenként 15 000 Ft 21 000 Ft 23 000 Ft
25
Értelemszer en,
ha
kérelmez
nem
kérte
az
önkormányzattól
a
rendszeres
gyermekvédelmi támogatás továbbfolyósítását, úgy 2006. január 1-jét l vált jogosulttá a táblázat szerinti jogosultsági csoportjának megfelel családi pótlékra. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. augusztus 31-ig is továbbfolyósítható volt, ez az id tartam a nagykorú gyermekekre vonatkozó határid , ebben az esetben nem kellett hatósági bizonyítványt beszereznie a törvényes képvisel
szül nek. A jogosultság
feltételeként az I. kerületi szociális helyi rendeletben foglaltak voltak az irányadóak. Ahogy az eddigiekben is a jövedelemvizsgálaton túl, feltétel volt a nappali oktatási intézményben történ tanulmányok folytatása 23. életév betöltéséig, illetve fels fokú iskola nappali tagozatán tanuló gyermek esetén 25. életév betöltéséig, de legfeljebb 2006. augusztus 31-ig állapíthatta meg az önkormányzat a támogatást. A fenti jogszabályváltozás miatt a rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2006. január 1-t l a törvény értelmében a rendszeres nem pénzbeli támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult -
a Gyvt, 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
-
a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, (július és november hónapokban fizetend eseti támogatás, 2006-ban gyermekenként 5.000,-Ft)
-
a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
A települési önkormányzat jegyz je megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 130%-át, (2006. évben 33.540 Ft) aa) ha a gyermeket egyedülálló szül , illetve más törvényes képvisel gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át (2006-ban 30.960,-Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy f re jutó vagyon értéke nem haladja meg külön- külön a nyugdíjminimum hússzorosát, azaz 2006-ban 516.000,-Ft –ot, vagy együttesen a nyugdíjminimum hetvenszeresét, azaz 2006-ban 1.806.000,-Ft-ot. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a fentiekben meghatározott közös
26
háztartásban él közeli hozzátartozók vagyonára is. Nem min sül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szül vagy a tartásra köteles más törvényes képvisel életvitelszer en lakik, az a vagyoni
érték
jog,
amely
az
általuk
lakott
ingatlanon
áll
fenn,
továbbá
a
mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárm . A kérelem benyújtásának id pontjában a közös háztartásban él
közeli hozzátartozóként
(gondozó családként) kell figyelembe venni -
a szül t, a szül házastársát vagy élettársát,
-
a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez gyermeket,
-
a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez , a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
-
a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez , fels oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
-
korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illet leg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illet leg fogyatékos) gyermeket,
A települési önkormányzat jegyz je a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a fentiekben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a fenti értékhatárt meghaladót vagyonnal rendelkeznek. Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illet leg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 1 év id tartamra kerül megállapításra Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha: a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A települési önkormányzat jegyz je annak a gyermeknek, fiatal feln ttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,
27
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. A 2006. évben gyermekenként 5000 forint. A 2006. évet követ en a pénzbeli támogatás összegének emelésér l az Országgy lés a költségvetésr l szóló törvény elfogadásával egyidej leg dönt.
III.1.9. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermek 18. életévének betöltéséig jogosult a támogatásra, ha a t gondozó családban az egy f re jutó jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (2005ben 37.050,-Ft, 2006-ban 38.700,-Ft), és a család id szakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztet rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a szül
vagy más törvényes képvisel
igényelheti, mértéke - gyermekenként- a nyugdíjminimum összegével egyenl . A támogatást egy alkalommal kell megállapítani, kifizetése az igényl részére történik. A támogatás a gyermek részére évente két alkalommal állapítható meg. A kérelemhez szükséges a létfenntartási gondok, illetve a létfenntartást veszélyetet élethelyzet okiratokkal, számlákkal vagy egyéb dokumentumokkal való alátámasztása. A támogatásról a Népjóléti Bizottság határoz. 2005-ben jogosulttá válók és részükre fizetett összeg Rendkívüli gyermekvédelmi tám. NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁGI hatáskör
28 család/42 gyermek
24.700,- Ft
1.037.400,- Ft
2006-ban jogosulttá válók és részükre fizetett összeg Rendkívüli gyermekvédelmi tám. NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁGI hatáskör
26 eset/54 gyermek
25.800,-Ft
1.393.200,-Ft
III.1.10. Születési támogatás Egy alkalommal adható támogatás a szül nek gyermek születése esetén, ha a következ feltételek együttesen fennállnak: -
a gyermek szüleinek egyike a gyermek születésekor, és azt közvetlenül megel
en
egy évig megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben, és 28
-
a szül , vagy törvényes képvisel a gyermeket saját háztartásban neveli.
A támogatás összege: 2005. január 1-t l 2006. június 30-ig 35.000,-Ft gyermekenként, 2006. július 1-t l 40.000,-Ft. A kérelmet a szül a gyermek hat hónapos koráig terjesztheti el . A pénzbeli támogatások tekintetében a születési támogatás összegének alakulása: 2001. évben 10.000,-Ft 2002. évben 15.000,-Ft 2003. évben 25.000,-Ft, 2004. évben 30.000,-Ft. 2005. évben 35.000,-Ft, 2006. július 1-t l 40.000,-Ft 2007. július 1-t l 50.000,-Ft 2005-ben jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Születési támogatás POLGÁRMESTERI hatáskör
170 f
30.000,- Ft
5.320.000,- Ft
2006-ben jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Születési támogatás POLGÁRMESTERI hatáskör
188 f
2006. június 30-ig 30.000,- Ft 2006. július 1-t l 40.000,- Ft
7.130.000,- Ft
III.1.11. Beiskolázási segély Az általános iskolás, vagy - a 19. életévét még be nem töltött - nappali tagozatos középiskolás gyermek szül je beiskolázási segélyre jogosult, ha a gyermek nevelésér l saját háztartásban gondoskodik, valamint a család egy f re jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének másfélszeresét (2005-ben 37.050,-Ft, 2006-ban 38.700,-Ft). A támogatás mértéke - iskoláskorú gyermekenként - a nyugdíjminimum 20%-a (2005ben 4.900,-Ft, 2006-ban 5.200,-Ft), melyet az önkormányzat tanévkezdéskor folyósít. A kérelem az iskolai tanév végét l szeptember 30-ig nyújtható be. 2005-ben jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Beiskolázási segély POLGÁRMESTERI hatáskör
35 család 56 gyermeke
4.900,- Ft
274.400,- Ft
29
2006-ban jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Beiskolázási segély POLGÁRMESTERI hatáskör
31 család 59 gyermeke
5.200,- Ft
306.800,-Ft
III.1.12. Adósságkezelési szolgáltatás A helyi Önkormányzat 2004-tól m ködtet adósságkezelési tanácsadást a Családsegít
és
Gyermekjóléti Szolgálat intézményrendszerén belül. 2007. június 1-t l életbe lépett az 5/2007. (III. 30.) Kt. rendelet az adósságkezelési szolgáltatásról, mely a jogosultságot, a támogatás mértékét, és az eljárás rendjét szabályozta. A
támogatásra
fordítható
keretet
az
önkormányzat
biztosította,
mely
90%-ban
visszaigényelhet a központi költségvetésb l. A szociális törvény alapján a települési önkormányzat lakhatást segít
adósságkezelési
szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a., akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és b., akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, továbbá c., akinek a háztartásában az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint, d., aki a településen elismert lakásnagyságot és min séget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthet az a család vagy személy, akinek a., az adóssága az 50.000-Ft-ot meghaladja, de nem több mint az öregségi nyugdíjminimum hatszorosa b., legalább hat havi tartozása a kérelem benyújtását megel
18 hónapban keletkezett,
c., háztartásában az egy f re jutó havi átlagos jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül él esetében a két és félszeresét, d., saját er ként megfizeti a hátralék és a megállapítható támogatás különbözetét az adósságkövetelés jogosultja által meghatározott módon, e., a lakás nagysága és min sége az e rendelet 21. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg,
30
f., a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett adósságkezelési tanácsadáson történ részvételre a megállapodást aláírja és rendszeresen részt vesz a tanácsadáson. 2) Az adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban él
személyek és háztartások számától. Az adósságkezelési
szolgáltatásban részesül személyt egy évre lakásfenntartási támogatásban kell részesíteni. A támogatás mértéke az adósság összegének 75 %-a. A megállapított támogatást az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben kell átutalni.
III.2. Természetben nyújtott szociális ellátások III.2.1. Élelmiszertámogatás Élelmiszertámogatás állapítható meg annak az egyedülálló, illetve családos személynek, akinek az egy f re jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (2005-ben 49.400,-Ft, 2006-ban 51.600,-Ft). Amennyiben a kérelmez
más rendszeres támogatásban nem részesül, a támogatást rendszeres jelleggel
havonta legfeljebb 5.000,-Ft értékben, ha több rendszeres támogatásban részesül, évente legfeljebb 4 alakommal alkalmanként 5.000,-Ft értékben állapítható meg. Az élelmiszertámogatás élelmiszer utalvány átadásával történik, melyr l az önkormányzat nyilvántartást vezet. Alkoholtartalmú italok, valamint dohánytermékek vásárlására nem használható fel. 2005-ben jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Élelmiszerutalvány POLGÁRMESTERI hatáskör
242
5.000,-
1.210.000,-Ft
2006-ban jogosulttá válók száma és részükre fizetett összeg Élelmiszerutalvány POLGÁRMESTERI hatáskör
312
5.000,-
1.560.000,-Ft
III.2.2. Közgyógyellátási igazolvány Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek egészségi állapota meg rzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése mérsékelhet
a közgyógyellátási
31
igazolvány kiadásával. A jogosultság megállapításáról alanyi és normatív esetben a jegyz dönt, a méltányossági közgyógyellátás esetében Képvisel testület dönt. Közgyógyellátásra igazolványra alanyi jogon jogosult az a személy, aki: a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesül ; c) a pénzellátásban részesül hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) a központi szociális segélyben részesül ; e) a rokkantsági járadékos; f) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; g) az, aki, vagy aki után szül je vagy eltartója magasabb összeg családi pótlékban részesül. Közgyógyellátásra jogosult normatív alapon az a személy is, aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (f városi) egészségbiztosítási pénztár által elismert rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy f re jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül él esetén 150%-át.
Közgyógyellátásra jogosult méltányos alapon az a személy a.) háztartásában egyedül él, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kett és félszeresét, valamint a rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20%-át, b.) családjában az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének kétszeresét és a rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20%-át, c.) 80. életévét betöltötte, és az egy f re jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát és a rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20%-át. A Budavári Önkormányzat helyi rendelete értelmében méltányossági jogkör gyakorolható, az a.) és b.) pontokban ha a jövedelemhatárt legfeljebb 1.000,-Ft-tal meghaladja és egészségi állapota miatt a rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 20%-át meghaladja. Gyógyszerköltségen az orvos által vényre felírt, a társadalombiztosítás által közgyógyellátás keretében támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetikai és fogszabályzó eszközök, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürd ben nyújtott fizikoterápiás kezelés számlával igazolható beszerzési árát vagy költségét kell érteni. A közgyógyellátásra való jogosultság 12 hónapra szól. Ezt követ en a kérelmez a feltételek változatlan fennállása esetén ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell megállapítani. Az önkormányzat a méltányosságból megállapított igazolvány után a MEP felé a nyugdíjminimum 75%-át fizette be.
32
2005-ben megállapított közgyógyellátási igazolványok és az utánuk befizetett összeg Támogatás típusa Alanyi közgyógyellátási igazolvány Normatív közgyógyellátási igazolvány Méltányos közgyógyellátási igazolvány
Megállapítások száma 248
Megállapított összeg/ 1 f /év 0,-Ft
Megállapítások összesen 0,-Ft
49
0,-Ft
0,-Ft
1216
18.525,- Ft (a nyugdíjmin. 75%)
22.526.400,-Ft
ÖSSZESEN:
22.526.400,-Ft
2006. július 1-t l a közgyógyellátási rendszere átalakult a három jogosultsági csoport (alanyi, normatív, méltányos) megmaradt, de a eljárás az alábbi módon alakult: A méltányos közgyógyellátási igazolvány jogosultságáról a jegyz
dönt, és az eddigi
jövedelem szempontjából gyakorolt 1.000,-Ft- os méltányosság megsz nt. A jogosultság megállapításához szükséges igazolások a.) alanyi jogosultság esetén az állapotát, valamint körülményeit igazoló határozat, b.) normatív és méltányossági jogosultság esetén igényl és családtagjai jövedelemigazolása, valamint az igényl háziorvosának a jogosult havi rendszeres gyógyító ellátás szükségleteir l szóló igazolás zárt borítékban. A háziorvos igazolását a jegyz három munkanapon belül továbbítja a MEP-nek, ha a kérelmez megfelel az el írt jövedelmi feltételeknek. A MEP megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát, majd a MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyz nek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségér l, melyben külön megjelöli a egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét. Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft. A 2006. évet követ en az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésr l szóló törvény határozza meg. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követ en az eseti keret összegét az éves központi költségvetésr l szóló törvény határozza meg. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel. Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy
33
évre kerül megállapításra. Az általány elv befizetés helyett a gyógyszerkeret összegéhez igazodva, annak 30%-ában kerül meghatározásra. 2006-ban megállapított közgyógyellátási igazolványok és az utánuk befizetett összeg Támogatás típusa Alanyi közgyógyellátási igazolvány Normatív közgyógyellátási igazolvány Méltányos közgyógyellátási igazolvány POLGÁRMESTERI hatáskör 2006. június 30-ig JEGYZ I hatáskör 2006. július 1-t l
Az el
Megállapítások száma 172
Megállapított összeg/ 1 f /év 0,-
Megállapítások összesen 0,-
20
0,-
0,-
2006.06.30-ig 19.350,- Ft (a nyugdíjmin. 75%) 2006.07.01-t l változó (az 1.000,Ft-12.000,-Ft –os gyógyszerkeret után az összeg 30%-a) ÖSSZESEN:
622
56
12.035.700,-
1.480.689,-
13.516.389,-Ft
évi megállapításoshoz képest a 2006. évi adatok elmaradnak. Ez nem a kérelmez k
számának csökkenését mutatja, hanem a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyintézési határidejének bizonytalan voltát. Bár a törvény és végrehajtását szabályozó kormányrendelet 15 napot ad a szakhatósági bizonyítványok kiadására, ez a tapasztalatok szerint átlagosan 4 hónapot jelent, így a kifizetések a következ évi költségvetést terhelik.
III.2.3. Étkezési díjkedvezmény gyermekek részére A kerületi gyermekeknek 80%-os étkezési díjkedvezmény adható rászorultsági alapon, ha a gyermeket nevel
családban az egy f re
jutó jövedelem nem haladja meg a
nyugdíjminimumot (2005-ben 24.700,- Ft, 2006-ban 25.800,-Ft). 2006. évben étkezési térítési díjkedvezményben részesül ellátottak az általános iskolákban
Intézmény
Batthyány Lajos Általános Iskola
Támogatottak száma
Támogatottak után fizetett térítés
2005. év
2006. év
2005. év
2006. év
80
56
2.212.637,-
2.180.094,-
34
Lisznyai utcai Általános Iskola
50
34
1.406.219,-
876.608,-
Budavári Általános Iskola
66
70
1.724.308,-
1.704.852,-
Nyári Tábor
19
26
30.190,-
117.588,-
Összesen:
215
183
5.373.354,-
4.880.042,-
2006. évben étkezési térítési díjkedvezményben részesül ellátottak az óvodákban
Intézmény
Támogatottak száma
Támogatottak után fizetett térítés
2005. év
2006. év
2005. év
2006. év
Naphegyi Napköziotthonos Óvoda (Mészáros utcai – Tigris utcai Óvoda)
41
47
1.547.472,-
1.043.897,-
Vizivárosi Napköziotthonos Óvoda (Iskola utcai – Toldy F. utcai Óvoda)
43
35
1.289.064,-
913.995,-
BrunszvikTeréz Óvoda
28
25
781.589,-
580.103,-
Összesen:
112
107
3.618.120,-
2.537.995,-
2006. évben étkezési térítési díjkedvezményben részesül ellátottak az Egyesített Bölcs de intézményeiben
Intézmény
Támogatottak száma
Támogatottak után fizetett térítés
2005. év
2006. év
2005. év
2006. év
Iskola utcai Bölcs de
6
16
168.140,-
262.686,-
Tigris utcai Bölcs de
7
8
208.880,-
190.166,-
Lovas utcai Bölcs de
3
6
103.600,-
127.248.-
Összesen:
16
30
480.620,-
580.100,-
Végösszesen az intézmények
343
320
9.472.094.
7.998.137,-
35
III.2.4. Kedvezményes üdülés Az Önkormányzat kedvezményes üdülést biztosít a Zamárdi, Viola u. 9. sz. alatti üdül jében a rászoruló gyermekes családok és nyugdíjasok, továbbá az I. kerület oktatási intézményeiben tanuló diákok részére.A rászorulók részére a szállás ingyenes. Az üdülés további feltételeit, a turnusbeosztásokat és a térítési díjakat a Népjóléti Bizottság minden év március 31-ig határozza meg. Aki a felsoroltak közül a meghatározott létszámkeret miatt az adott évben nem tud kedvezményes üdülésben részt venni, a következ évben más jelentkez kkel szemben el nyt élvez.
III.2.5. Kedvezményes uszodabérlet Az Önkormányzat 50%-os kedvezményes bérletet biztosít a XII. kerületi Szabadid sport Központ Uszodájában: -
a 70. életévét betöltött nyugdíjasok részére,
-
a három vagy több gyermeket nevel családok részére,
-
gyermekét egyedül nevel szül és kiskorú gyermekei részére. A kérelem az els esetben az Egyesített Gondozási Központnál, az utóbbi két esetben
a Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyújtható be. A kérelmek elbírálása az
intézményvezet k hatáskörébe tartozik. A 70. életévüket betöltött nyugdíjasok lakóhelyüket, életkorukat személyi igazolvány bemutatásával, a három vagy több gyermeket nevel
családok lakóhelyüket személyi
igazolvány felmutatásával, gyermekek számát a gyermek születési anyakönyvi kivonatának vagy személyi lapjának bemutatásával igazolhatják.
36
Segélykifizetések alakulása a 2005. és 2006. évben 2005. évi rendszeres támogatások 0%
1%
Rendsz szociális segély aktív korúak Id skorúak támogatása
8% 2%
Ápolási díj 33%
Lakásfenntartási támogatás
33%
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Szociális tanulmányi ösztöndíj
2%
Átmeneti létfenntartási segély Rendszeres szoc rokkantsági támogatás Távh támogatás
0% 21%
2006. évi rendszeres támogatások
Rendsz szociális segély aktív korúak Id skorúak támogatása
0% 1%
7% 2%
Ápolási díj Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Szociális tanulmányi ösztöndíj
48% 37%
Átmeneti létfenntartási segély Rendszeres szoc rokkantsági támogatás Távh támogatás
3%
0% 2%
A két ábrából megállapítható, hogy az átmeneti segélyek száma a 2005. évhez viszonyítva 15 %-os növekedést mutat, 12 millióról 25 millió forint kiadást jelent. Az átmeneti segély az egyik legkönnyebben igényelhet önkormányzati támogatás, amely kvázi „nyugdíj” kiegészítésként szolgál a növekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek kompenzálására. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a kormányzat megsz ntette, ezért a 2006. évben már jelentéktelen összeg, csak az egy havi kötelez összeget tartalmazza. A támogatás összege a családi pótlékba került beépítésre. A szociális tanulmányi ösztöndíjban részesül k száma minimális mértékben emelkedett. Az ápolási díj megállapítások is növekedtek az I. kerület kedves , méltányossági feltételeinek köszönhet en, ezen támogatást sok munkanélkülivé lett hozzátartozó veszi igénybe id s szül ápolására hivatkozva.
37
IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások A Szociális törvény értelmében a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek az Sztv. 86. § alapján: Jogszabály: Sztv. „86. § A települési önkormányzat, a f városban a f városi kerületi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a) az 59-65/D. §-ok szerinti alapellátásról, valamint b) az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról. 86. § (1) Az a települési önkormányzat köteles biztosítani a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) az állandó lakosok számától függ en az alábbiakban részletezésre kerül szociális szolgáltatásokat, d) az el pontokban nem említett szociális szolgáltatásokhoz- különös tekintettel a családsegítéshez- való hozzáférés. (2) Az a települési önkormányzat amely területén a) kétezernél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer f nél több lakos él a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezernél több állandó lakos él a )és b) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint támogató szolgáltatást, jelz rendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és az id sek átmeneti elhelyezését, d) harmincezernél több állandó lakos él, az a) - c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöb ellátást és az átmeneti elhelyezési formákat e) ötvenezernél több állandó lakos él az a) - d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani
A fentiek értelmében az I. kerület (csak az Sztv.) az alábbi szolgáltatásokat kell biztosítsa az itt él knek: Szolgáltatás megnevezése Id sek nappali ellátása
Jelz rendszeres házi segítségnyújtás Étkezés
Házi segítségnyújtás
Ellátást biztosító szolgáltató Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Roham u-i Id sek Klubja Hattyú u-i Id sek Klubja utcai Id sek Klubja Magyar Máltai Szeretetszolgálat diszpécser központtal Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Roham u-i Id sek Klubja Hattyú u-i Id sek Klubja utcai Id sek Klubja Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ
Megjegyzés Engedélyezett fér hely: - 40 f - 30 - 40 Engedélyezett készülékszám: 50
Utcai szociális munka
38
Éjjeli menedékhely Nappali meleged Id sek átmeneti otthona
Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére
Fogyatékosok nappali intézmények Pszichiátriai betegek nappali intézménye
Családsegítés Támogató szolgálat
Magyar Máltai Szeretetszolgálattal ellátási szerz dés Magyar Máltai Szeretetszolgálat F u-i Id sek Otthona Magyar Máltai Szeretetszolgálat – önkormányzati ingatlan – Csap u. 2. Habilitációs Fejleszt Központ Bp., XI., Ménesi út 16.
Ellátási szerz dés még nincs, ködési engedély függ Ellátási Szerz dés keretében
– önkormányzati intézményfenntartó társulás, /I., XI., XII. kerületek/
Közösségi pszichiátriai ellátás az Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központon belül Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ
A hazai szabályozásban a szociális ellátórendszer egymásra épül
szintekb l áll.
Ennek az a célja, hogy lehet ség szerint az alapellátásnak ki kellene elégítenie minden olyan szolgáltatási igényt, amely azt irányozná el , hogy az ellátott elkerülje a bentlakásos elhelyezését (átmeneti vagy tartós). Tehát ellátási igényeihez igazodva a szociális ellátórendszer saját lakáskörnyezetében vagy nappali ellátást nyújtó intézményben vegye igénybe a szolgáltatást. Az alap és szakellátás kapcsolatában ugyanakkor elengedhetetlen volna egy felhasználóbarát szociálpolitika megvalósítása. (bentlakásos elhelyezésre több évet kell várakozni)
Szociális törvény utóbbi
id ben
történ
módosítása
a
szolgáltatások
vonatkozásában mind-mind arra irányultak, hogy az alapellátási szint minél komplexebb legyen. Sokszor kritizált elem a lakosságszámhoz mért kötelez vé tett ellátások rögzítése. A szociális szakmán belül sokszor elhangzik miszerint túlzó volt az 1993. évi szabályozáskor olyan ellátásokat megnevezni, amelyekre sem költségvetési fedezet, sem igény nem mutatkozik. Az I. kerület vonatkozásában számos olyan kötelez
szociális ellátás saját
intézményi körben történ létrehozása lenne irreális melyre egyszer en a lakosság összetétele, nagysága miatt nincs számottev igény. A helyi szociálpolitika a lakossági igények alapján mindenképpen alakul, igazodik, példaként az I. kerületben bevezetett jelz rendszeres házi gondozás, amelyre az id sek körében igény mutatkozott.
39
IV.1. Alapellátási formák Jogszabály: Sztv. „56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. 57. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következ k: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelz rendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás Jogszabály Sztv. „59. § (1) Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2) A települési önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik különösen az id skorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésér l. Ennek megvalósítása érdekében az alapellátást biztosító szociális intézmények, szolgáltatók együttm ködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vev személy szociális ellátása érdekében - ha gondozási központ nem m ködik a települési önkormányzat feladata.” A szociális törvény módosítása következtében a Gondozási Központra vonatkozó jogszabályi részt a 2004. évi CXXXVI. törvény hatályon kívül helyezte és Alapszolgáltatási Központ néven integrált intézményt hozott létre. Jogszabály: Sztv. 57. § (4) Alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítést, d) nappali ellátást és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A Budavári Önkormányzat területén az alapszolgáltatási központ 2007. július 1-t l jött létre. Az addig m köd gondozási központ alaptevékenysége körébe ellátta az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, nappali ellátást, jelz rendszeres házi segítségnyújtást, valamint a közösségi ellátást
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvényben meghatározott szociális alapszolgáltatások, valamint az 1997. XXXI. törvény alapellátások közül a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ az intézmény a következ szolgáltatásokat biztosítja: a) b) c) d) e)
étkeztetés házi segítségnyújtás jelz rendszeres házi segítségnyújtás közösségi pszichiátriai ellátás támogató szolgáltatás 40
f) g) h) i)
id sek klubja családsegítés gyermekjóléti szolgáltatás alternatív napközbeni ellátás
A Szociális és gyermekjóléti Szolgáltatási Központ általános feladatai Budapest I. kerületében életvitelszer en tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkez személyek számára az 1993. III. évi, valamint az 1997. XXXI. törvény alapján a: -
-
szociálisan rászorult vagy id skorú személyek fizikai és mentálhigiénés ellátása, gondozása, id sek nappali ellátása életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzd családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátásának biztosítása, a szociális munka eszközeivel, fogyatékos személyek támogató szolgáltatása, közösségi ellátások közül a pszichiátriai betegek közösségi ellátása, a családi kohéziót er sít és konfliktus helyzeteket megoldó szolgáltatások ködtetése (pár- és családterápia, válási, kapcsolattartási mediáció) a rendszeres szociális segélyezet aktívkorú nem foglalkoztatottak együttm ködési programjainak, és az adósságkezelési tanácsadás m ködtetése. a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv szerinti gyermekjóléti szolgáltatások ellátása. Az intézmény szervezeti felépítése és a szolgáltatásokat biztosító munkacsoportok feladata Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ
Családsegít és Gyermekjóléti Szolgáltatások
Gyermekjóléti Szolgáltatást Biztosító Csoport (Attila út 89.)
Családsegítést Ellátó Csoport (Attila út 89.)
Gondozási és Támogató Szolgáltatások
Közösségi Pszichiátriai Ellátást Biztosító Csoport (Attila út 89.)
Támogató Szolgálat (Attila út 8., Iskola u. 16.)
Házi segítségnyújtás (Attila út 8.)
Jelz rendszeres Házi Segítségnyújtás (Attila út 8.)
Étkeztetés (Attila út 8., Iskola u. 16.)
Nappali Ellátások
I. Id sek Klubja (Hattyú u. 16.)
II. Id sek Klubja (Roham u. 7.)
III. Id sek Klubja (F u. 31.)
Könyvtár (Országház u. 13.)
41
A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központon belül a hatályos a jogszabályok figyelembe vételével önálló szakmai egységként kerül megszervezésre: - a házi segítségnyújtás, - jelz rendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgálat, - családsegít szolgálat - gyermekjóléti szolgálat - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - id sek nappali ellátása (telephelyenként)
Önálló munkacsoportként dolgozik a jelz rendszeres házi segítségnyújtás és az étkeztetés, valamint az intézmény szakmai adminisztratív feladatait ellátó munkatársak. A szakmai munkacsoportoknak a jogszabályok által meghatározott vezet i és koordinátorai vannak. A gyermekjóléti szolgálatnál, a családsegítést ellátó csoportnál, a házi segítségnyújtásnál, és a támogató szolgálatnál is a csoportok vezet je látja el a szakmai munkacsoport irányítását, ugyanezt az id sek nappali ellátásánál a klubvezet k. A közösségi pszichiátriai ellátás koordinálását, és a Könyvtár szakmai felügyeletét a Szolgáltatási Központ intézményvezet je látja el. A jelz rendszeres házi segítségnyújtásban dolgozó ügyeletes gondozók munkáját, a szolgáltatás szervezését, és az étkeztetés és az intézmények adminisztratív és gazdasági feladatinak lebonyolításában 1 f
koordinátor segíti a
Szolgáltatási Központ vezet jének a munkáját.
IV.1.1. Étkeztetés Jogszabály: Sztv. „62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésér l kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Az önkormányzat rendeletében az egy f re számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ánál, egyedül él esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet el írni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelel en szabályozza.
42
Lehet ség van az étel helyben fogyasztására, kiszállításra és személyesen ételhordóban történ elszállításra. Igényelhet normál, valamint epekímél és cukorbetegek diétás étrendje. Az étkeztetés térítési díját el re kell kifizetni a megállapított térítési díj és az étkezési napok szorzataként. Az étkeztetést 1997. május 01-t l a Junior Vendéglátó Rt. biztosítja kerületünkben, az ebéd házhozszállítását velük szerz désben álló vállalkozók végzik. A normál és a diétás (cukorbetegek diétája, epekímél következ f
diéta) étkeztetés lebonyolítása a
helyekr l történik egyel re:
-
Pajtás étterem
-
Szent János Kórház (epekímél és cukorbetegek diétás étkeztetése, hétvégi meleg ebéd biztosítása)
Az étkeztetés a hét minden napján igénybe vehet , hétvégén meleg étel, vagy hideg csomag kérhet . Az étkeztetésért a 12/1999. (VI.25.) Kt rendelete alapján el re kell fizetni. Az intézménynél helyben és a kliensek lakásán történ befizetések beszedése az intézmény SchoolSystem étkeztetési programja által készített készpénzfizetési számlán történik A gondozási központokban a következ módon alakult az adagszám a 2005-2006 közötti id szakban: megrendelt adag
I.sz. Gondozási Központ január február március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen
2005
lemondott adag
2005
2006 4600 4352 4574 4156 4144 4077 3929 4086 4149 4243 4267 4274 50.851
étkeztetésben részesül k adagszáma
4363 3918 4451 3865 3980 3796 3677 3686 3804 3833 3744 3695 46 812
megrendelt adag
2005 2006 2006 103 4535 4260 51 4251 3867 105 4467 4346 135 4111 3730 109 4070 3871 154 4013 3642 73 3780 3604 66 3982 3620 138 3978 3666 194 4112 3639 19 4134 3725 49 4206 3646 1 196 49 639 45 616 étkeztetésben lemondott adag részesül k adagszáma 65 101 107 45 74 64 149 104 171 131 133 68 1212
II.sz. Gondozási Központ 2005 január február március
2006 3546 3154 3393
2005 3203 2939 3106
111 88 129
2006 2005 2006 175 3435 3028 70 3066 2869 84 3264 3022
43
április május június július augusztus szeptember október november december Összesen:
3323 3432 3071 2586 3032 2943 3121 3297 3217 38.115
2749 3017 2742 2305 2714 2517 2770 2852 2739 33 653
55 123 124 222 151 109 170 83 104 1496
102 96 68 180 123 44 76 34 94 1 146
3268 3309 2947 2364 2881 2834 2951 3214 3113 36 646
2647 2921 2674 2125 2591 2473 2694 2818 2645 32 507
A 2005-2006- os év adagszámra vonatkozó statisztikájából jól látszik, hogy markánsan csökkent az adagszám. Az I. sz. Gondozási Központban 4 023 adaggal, a II. sz. Gondozási Központban 4 139 adaggal kevesebb étel került a kliensekhez. A diétás étrend iránti igény jelent sen csökkent, a Budavári Önkormányzat csökkentette a diétás étrend személyi térítési díját (a térítési díj megegyezik a normál étrend térítési díjával), de így sem növekedett meg a kereslet. Havonta maximum 400 adag kerül ki az igényl khöz, ennek oka az étel min ségében és mennyiségében keresend . Hónap 2006
Normál étrend
január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen
I.sz.G. K. 4127 3759 4198 3581 3732 3538 3458 3533 3513 3536 3604 3478 44 057
II.sz. G.K. 2872 2666 2832 2444 2695 2512 1996 2480 2355 2528 2641 2545 30 566
Cukorbetegek diétás étrendje I.sz.G. II.sz.G K. .K. 96 104 68 99 66 106 57 124 38 133 30 72 63 67 64 43 72 41 53 73 52 87 87 69 746 1018
Epebetegek diétás étrendje I.sz. II.sz. G.K. G.K. 37 52 40 104 82 84 92 79 101 93 74 90 83 62 23 68 81 77 50 93 69 90 81 31 813 923
Összesen
7288 6736 7368 6377 6792 6316 5729 6211 6139 6333 6543 6291 78 123
Feln tt szociális étkeztetés intézményi térítési díjak 2006. április 1-t l Megnevezés, nyugdíjminimum 25.800,- Ft Normál ebéd Gondozás Háromszori étkezés (Id sek Klubja)
Cukorbetegek számára diéta
2006.április 1-t l
431,-Ft 570,- Ft/óra Tízórai 156,- Ft 714,-Ft/adag Ebéd 431,- Ft Uzsonna 127,- Ft 431,- Ft/adag
44
Epekímél diéta Házhozszállítás
431,- Ft/adag 132,-Ft
IV.1.2. Házi segítségnyújtás Jogszabály: Szt. 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vev személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvet gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közrem ködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megel zésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végz személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történ ellátást. (4) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (5) A (4) bekezdés szerinti feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni.
Azokat veszik igénybe a szolgáltatást otthonukban, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. bb szolgáltatások: -
fürdetés, mosdatás, öltöztetés, bevásárlás (5 kg-os súlyhatárig), vérnyomásmérés, diéta ellen rzés, gyógyszerezés felügyelete, szociális ügyintézés, gyógytorna, diéta ellen rzés, kapcsolattartás hozzátartozókkal, háziorvossal – komplex gondozás, személyszállítás (szakrendelésre).
A házi segítségnyújtásban részesül személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. A házi segítségnyújtást a „Gondozási és támogató szolgáltatások” keretében biztosítjuk állású dolgozókkal és tiszteletdíjas társadalmi gondozók közrem ködésével. A szociális gondozó feladatellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vev
fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának,
élethelyzetének
és
egészségi
állapotának
megfelel en,
a
meglév
képességeinek
fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A gondozási id alakulása 2005-ben hónap
január február
Lakáson id I.sz G. K. 324 ó 45 p 279 ó
eltöltött
Egyéb id
II.sz. G.K. 182 ó 30 p 162 ó
I.sz. G.K. 238 ó 15 p 255 ó
II.sz. G.K. 271 ó 15 p 170 ó
Közlekedési id
összesen
I.sz. G.K. 399 ó
II.sz. G.K. 202 ó
I.sz. G.K. 962 ó
379 ó
146 ó
914 ó
II.sz. G.K. 655 ó 45 p 479 ó
45
március április
45 p 282 ó
augusztus
303 ó 45 p 319 ó 30 p 337 ó 30 p 346 ó 30 p 343 ó
szeptember
340 ó
október
353 ó
november
335ó 15 p 356 ó 15 p 3921 ó 15 p
május június július
december Összesen
30 p 163 ó 30 p 189 ó 15 p 183 ó 45 p 198 ó 186 ó 45 p 236 ó 15 p 239 ó 30 p 225 ó 249 ó 278 ó 30 p 2494 ó 30 p
45 p 262 ó 244 ó 30 p 283 ó 45 p 243 ó 30 p 379 ó 15 p 256 ó 15 p 312 ó 15 p 236 ó 30 p 236 ó 15 p 210 ó 45 p 3159 ó
45 p 185 ó 45 p 188 ó 30 p 194 ó
15 p 348 ó 45 p 385 ó 45 p 363 ó 45 p 364 ó 15 p 408
257 ó 30 p 217 ó 45 p 228 ó 30 p 188 ó 206 ó 45 p 227 ó 15 p 286 ó 45 p 2622 ó 45 p
462 ó 45 p 392 ó 15 p 336 ó 15 p 374 ó 45 p 366 ó 15 p 4581
155 ó 45 p 172 ó 15 p 183 ó 207 ó 15 p 186 ó 30 p 187 ó 30 p 175 ó 45 p 160 ó 45 p 199 ó 45 p 223 ó 45 p 2200 ó 15 p
45 p 892 ó 45 p 934 ó
15 p 505 ó
967 ó
560 ó 45 p 662 ó 45 p 591 ó
945 ó 15 p 1133 ó 45 p 1062 ó 1044 ó 30 p 925 ó 45 p 946 ó 15 p 933 ó 15 p 11 661 ó 15 p
550 ó
652 ó 15 p 603 ó 15 p 592 ó 30 p 676 ó 789 ó 7318 ó 30 p
A házi segítségnyújtást igénybe vev kliensek a lakáson letöltött id után fizetnek térítési díjat, a közlekedési id a kerület adottságai miatt igen jelent s, az egyéb id a lakáson kívüli ügyintézésb l (vásárlás, sorban állás, posta) épül fel. A gondozón knek naponta 5-6 kliens ellátását kell biztosítani az adminisztráción kívül. A gondozási központokban gyógytornász, és tiszteletdíjas gondozók (takarító, fodrász) segítik a szociális gondozók munkáját és az id sek ellátását. Ezekre a szolgáltatásokra a kedvez térítési díj miatt egyre nagyobb igény mutatkozik. Találkozások száma 2006-ban Hónapok Január Február március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október november
I.sz. Gondozási Központ 708 754 873 605 735 733 781 821 731 787 775
II. sz. Gondozási Összesen: Központ 402 1 110 366 1 120 433 1 306 347 952 399 1 134 362 1 095 372 1 153 391 1 212 429 1 160 498 1 285 557 1 332
46
december összesen
712 9015
516 5 072
1 228 14 087
Házi segítségnyújtás keretében 1 f szociális gondozó 5-6 kliensr l gondoskodik. A szociális gondozó feladat ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vev
fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának,
élethelyzetének
és
egészségi
állapotának
megfelel en,
a
meglév
képességeinek
fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szociális gondozó tevékenysége kiterjed a kliens személyére, és annak közvetlen környezetére, valamint ügyeinek intézésére: a) segít kapcsolatot alakít ki és tart fent gondozottjával, b) az orvos el írása szerint alapvet gondozási, és ápolási feladatokat lát el, c) segítséget nyújt a higiénia megtartásában, d) közrem ködik az ellátást igénybe vev háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás a közvetlen környezetben, mosás) e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vev t érint
veszélyhelyzet kialakulásának
megel zésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, f) gyógyászati segédeszközök alkalmazása, illetve használatának megtanítása, g) az ellátást igénybe vev segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban.
IV.1.3. Családsegítés Jogszabály: Sztv. „64. § (1) A családsegít szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segít szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböz közösségi csoportok jólétéhez és fejl déséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegít szolgáltatás általános és speciális segít szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a m ködési területén él szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igényl személynek, családnak az ilyen helyzethez vezet okok megel zése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség meg rzése céljából.”
Cím:
1012 Budapest, Attila út 89.
Intézmény célja az önkormányzat területén él
szociális és mentálhigiénés problémákkal
küzd , hátrányos élethelyzetben él , veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került gyermekek, feln ttek, családok életvezetési képességének meg rzése, valamint az ilyen helyzethez vezet okok megel zése, a krízishelyzet megszüntetésének el segítése.
47
A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve krízishelyzetek miatt segítségre szoruló személyek családok számára nyújt szolgáltatást. Els sorban ezen okok megel zésében, a krízishelyzet megszüntetésében, és az életvezetési képesség meg rzése érdekében nyújtott tanácsadások, támogatások révén. A veszélyeztetettség és a krízishelyzetek kialakulásának megel zés céljából észlel jelz rendszert
m ködtet,
bevonva
a
rendszer
tevékenységébe
az
és
önkormányzati
intézményeken túl a társadalmi és egyházi szervezeteket és magánszemélyeket is. 1. Általános biztosított szolgáltatások köre: -
szociális
esetmunka,
szociális
ügyintézés,
információnyújtás,
(szociális,
családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások) életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás és jogi konzultáció, krízisintervenció, családgondozás, -
szociális csoportmunka, klubprogramok, rendezvények, és szociális célú önsegít csoportok támogatása, adományok közvetítése,
-
a kerület szociális és mentálhigiénés, valamint a gyermekek veszélyeztetésével kapcsolatos tényfeltáró és elemz
munka, valamint a veszélyeztet
tényez k,
problémák megoldására javaslatok készítése.
2. Speciális programok és szolgáltatások köre: -
tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, valamint a fiatal munkanélküliek számára nyújtott egyéni, valamint csoportos szolgáltatás, (egyéni fejlesztés, tanácsadás, álláskeres klub),
-
anyagi nehézségekkel, adósságterhekkel, és lakhatási problémákkal küzd k számára adósságkezelési tanácsadás, szociális ügyintézés, információtovábbítás,
-
fogyatékkal él k, szenvedélybetegek és a kábítószer-problémával küzd k valamint családtagjaik
számára
tanácsadás,
családgondozás,
személyes
segítés,
pszichoterápiás, és egyéb terápiás szolgáltatások, -
családon belüli kapcsolater sít , problémamegoldó, kríziskezel szolgáltatások (párés családterápia, válási, kapcsolattartási közvetítés, valamint mentálhigiénés felvilágosító és megel
-
munka),
aktívkorú nem foglalkoztatottak együttm ködési programjának szervezése, részvétel a közcélú és közhasznú foglalkoztatásban, valamint az együttm ködés fenntartása a munkaügyi, munkaer piaci szervezetekkel,
48
-
közösségfejleszt , valamint egyéni és csoportos programok szervezése, koordinálása a Budapest I. kerület területén lakó id s, fogyatékos, szenvedélybeteg, nagycsaládos vagy szociálisan rászorulók részére (üdültetés, gyermekfelügyelet, táboroztatás, kulturális és egészségfejlesztési programok, stb.)
A speciális keretek között biztosított szolgáltatások során együttm ködünk az önkormányzati, egészségügyi, igazságügyi, rendészeti, és oktatási – nevelési intézményekkel, valamint a lakossági szolgáltatást nyújtó vállaltokkal, szolgáltatókkal. A családsegít és gyermekjóléti szolgáltatások keretén belül biztosítjuk a jogi és pszichológiai segítségnyújtást. A szociális információs szolgáltatás 2007. január elsejét l megsz nt, mint kötelez szociális alapszolgáltatás, de az információk megszerzését, továbbítását, és a lakosok tájékoztatását fontosnak tartjuk, ezért átszervezett formában, de fenn marad a csoport. (A szolgáltatást m ködtet i a másik három munkacsoport tagjai közül kerültek ki.) A szolgáltatás egyik f célja, hogy az érdekl
lakosokat megfelel tájékoztatással lássuk el a szociális,
gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, stb. szolgáltatásokról. A Szociális Információs Szolgáltatás eddig összegy jtött adatait, információt egy papír alapú adatbankban rizzük, mely számítógépes feldolgozására a II. kerületi (Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálat)
társintézménnyel közösen történne meg. Az intézmény internetes portálját fenn tartjuk, és folyamatosan b vítjük, az intézményt egyre többen érik el kérdéseikkel e-mailen.
Családsegít csoport szakmai tevékenysége öt év id szakára visszatekintve (2002. 01.012006.12.31.) A családsegít s csoport forgalmának alakulása 2002-2006 között Eset Személy Alkalom
2002 377 513 1864
2003 346 502 2539
2004 361 539 3742
2005 453 511 3940
2006 390 791 5243
Öt év adatait, ha összevetjük az esetek száma változó növekedést, illetve csökkenést mutat, viszont a találkozások száma elég jelent sen emelkedett. Az elmúlt id szakban tudatosan törekedtünk
a
rendszerszemlélet
együttm ködésre a család különböz
családgondozás
alkalmazására,
intenzívebb
tagjaival, a család rendszerével. A számok alapján
elmondhatjuk, hogy szándékunk megvalósult, sikerült több személyt, családtagot bevonni a 49
közös munkába. Az alkalmak száma is növekv tendenciát mutat, reményeink szerint ez nem csak azt mutatja, hogy a munkanélküliség megemelkedett, szociális és mentális problémák növekedtek, talán azt is jelenti, hogy a szolgáltatásaink gyarapítása, színvonala találkozott a lakosság szükségletével. Kapcsolatfelvétel módja, eloszlása: 2002
2003
2004
2005
2006
Önkéntes
261
226
231
230
204
Lakossági jelzés
18
24
15
18
12
Szakintézmény jelzése
73
85
94
179
163
Egyéb
25
11
21
26
11
377
346
361
453
390
összesen
A családok többsége változatlanul önkéntesen jelentkezik, és kéri a segítségünket a problémák megoldásában, valamint egyre többször jeleznek a társintézmények. Lakossági jelzés a legtöbb esetben id s beteg elhanyagolt emberek esetében vagy hajléktalan család miatt történt, ritkább esetben bántalmazás. Népjóléti Iroda felkérésére a környezettanulmány készítés
jó
alkalom
a
lakosság
tájékoztatására,
intézményünk
szolgáltatásainak
megismertetésére, igénybevételére.. Klienskörünk jelent s része környezettanulmány során kerül a látókörünkbe, esetek többségében élethelyzett l, problémától függ en elindul a családgondozás, vagy valamely szolgáltatásunkat igénybe veszik. Környezettanulmány készítés felkérésre
Változatlanul vezet
2003
2004
2005
2006
8
39
156
161
problématípus az anyagi, adósságkezelés, a munkanélküliség, az
egészségügyi, pszichiátriai betegségb l ered
szociális, mentális, kapcsolati problémák,
illetve több probléma együttes el fordulása. Probléma típusa szerinti megosztás: 2002
2003
2004
2005
2006
Életvitel
34
31
38
22
33
Családi- kapcsolati
81
92
85
39
93
Lelki- mentális
39
34
42
41
20
50
Gyermeknevelési
22
15
21
8
6
Anyagi
109
157
162
274
498
Foglalkoztatással kapcsolatos
102
74
67
69
65
Egészségkárosodás
72
80
68
17
34
Ügyintézés
30
31
25
12
23
Információkérés
15
16
12
21
14
Több probléma együtt
173
189
185
229
180
Szolgáltatásaink: a, Adósságkezelési tanácsadás Budavári Önkormányzat Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálatánál 1998 óta
ködik adósságkezelési tanácsadás. 2001. szeptemberét l a megváltozott igényeknek és az intézmény szakmai programjának megfelel en az adósságkezelési tanácsadó munkaköre kib vült, és kísérletet tettünk a szolgáltatás eredményesebbé tételére. A tapasztalatok igazolták, hogy a tanácsadás és a családgondozás kapcsolatának szorosabbra f zése, az önkormányzattal és
a
szolgáltatókkal kialakított
együttm ködés
mind
növelte
a
hatékonyságunkat. Módszerünk az adósságkezelésben hangsúlyos aktív gondozás, vagyis a háztartás vezetésének átgondolása, a szociális munka eszközeivel a bevétel-kiadási mérleg helyreállítása. A kialakított adósságkezelési koncepció fenntartásához abban az esetben is ragaszkodunk, ha a kerületben új, az adósságkezelési folyamatot megkönnyít támogatási forma is bevezetésre kerül E szerint az adósságkezelés f irányának az aktív adósságkezelés tartjuk, amely jelenti az esetkezelést, ötvözi a szociális munka és a szervezeti cs dkezelés módszereit. Ügyfélkörünk összetétele változáson ment keresztül. Megnövekedett az olyan háztartások aránya, ahol a családban csak egy keres van. Az egyedül él k – legtöbbször nyugdíjasok, vagy rendszeres szociális segélyezettek – az adósságkezelési tanácsadást igénybevev k több, mint 50 %-a. Az „egykeres s, többtagú háztartások” csoportosítással els sorban a gyermeküket egyedül nevel
szül kre gondolunk, illetve ahol az együttél
családtagok közül csak egy rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ez az összeg a család szilárd megélhetését nem biztosítja.
51
2002-2004
2007
többkeres s háztartás
többkeres s háztartás egykeres s, többtagú háztartás
egykeres s, többtagú háztartás
rendszeres jövedelem nélküli háztartás egyedül él , jövedelemmel rendelkez
rendszeres jövedelem nélküli háztartás egyedül él , jövedelemmel rendelkez
Az adósságkezelési tanácsadásba bevont családok jövedelmi összetétele Jövedelmi viszonyok
2002-2004
%
2007
%
rendelkez
52
50,0 %
22
52,4 %
többkeres s háztartás
31
29,8 %
8
19,0 %
20
19,2 %
12
28,6 %
nélküli háztartás
1
1,0 %
0
0,0 %
összesen
104
100,0 %
42
100,0 %
egyedül él , jövedelemmel
egykeres s, többtagú háztartás rendszeres jövedelem
Fenti összesítésünkb l az is látszik, hogy míg a 2002-2004 közötti három évben összesen 104 család vette igénybe eredményesen adósságkezelési szolgáltatást, 2007. I. negyedévében 41 családdal dolgozunk. Míg 2002-ben, a szolgáltatás „kamaszkorában” az esetek 20 %-ában sikerült valamilyen eredményt elérni, addig 2006-ra ez az eredmény meghaladta az 50 %-ot. Az egyszeri találkozás csoportba kerültek azok az érdekl
k, akik az adósságkezelési támogatást
szerették volna igénybe venni, így ezek aránya visszaesett a 2002-es szintre. 2006 egyszeri találkozás megszakadt folyamat 2004
eredménytelen részleges rendezés eredményes
2002
0%
20%
40%
60%
80%
100%
52
b, Aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttm ködés A jelzett id szakban növekedést mutat az aktív korú nem foglalkoztatott együttm ködésre kötelezett kerületi lakosok száma. Együttm ködésre kötelezettek rendszeres kapcsolatot tartanak a családsegít csoport családgondozóival, és a program koordinátorával. 2005-ban az 1993 évi III.tv. 37/D. § (1) változása, és a 32/1993. kormányrendelet el írása alapján az együttm ködés kerete, formája módosult. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának érdekében köteles együttm ködni az Önkormányzattal, a Családsegít
Központtal, (mint kijelölt szervezettel), és a Munkaügyi
Központtal, s vállalnia kell a beilleszkedési programban való részvételt. A program egyénre szabott, a kliens személyiségéhez és élethelyzetéhez igazodik, elérend
célkit zéseken,
különböz megállapodásokon alapul. Családgondozáshoz kötötten, egyéni és illetve néhány esetben, csoportos formában zajlik. A rendszerben nagyobb szerepet kap a családsegít szolgálat, mint együttm ködésre kijelölt szerv, szoros együttm ködésben a Népjóléti Iroda, Munkaügyi Központ, és a GAMESZ munkatársaival.
Rendszeres szociális segélyezettek számának alakulása 30 25 20 15 10 5 2005.jan 2005.febr 2005.márc 2005.ápr 2005.máj 2005.jún 2005.júl 2005.aug 2005.szept 2005.okt 2005.nov 2005.dec 2006.jan 2006.febr 2006.márc 2006.ápr 2006.máj 2006.jún 2006.júl 2006.aug 2006.szept 2006.okt 2006.nov 2006.dec 2007.jan 2007.febr 2007.márc
0
Célcsoport közös jellemz je, (tartós munkanélküli állapot következménye) megromlott pszichés, mentális és fizikai állapot, realitásérzék hiánya, megkopott szociális készségek, képességek. Néhányan pszichiátriai kezelésre szorulnak, s akad köztük egy-két szenvedély beteg is. A beilleszkedési tervet az egyéni sajátosság, és problémák mentén határozzuk meg, megállapodás tartalma egyénre szabott, egyéni élethelyzethez igazodik. Esetek többségében a
53
közös munka célja, hogy a tartósan munkanélküli egyén, újra munkaképes állapotba kerüljön.( szociális készségfejlesztés, pszichés állapot javítás, orvosi kezelés, stb.)
Családsegít Szolgáltatásait igénybe vev k gazdasági aktivitás szerint: Gazdasági aktivitás
2002
2003
2004
2005
2006
Aktív keres
157
94
120
101
190
Munkanélküli
128
122
96
105
120
Inaktív keres
127
172
136
228
266
Eltartott
101
114
125
77
215
. c, Pszichológiai tanácsadás, család, pár és egyéni terápia. A pszichológiai tanácsadást, egyéni- és párterápiát a pszichológus kollega végezhet, amely mellé egyéb pszichológiai jelleg
tanácsadásba más kollegák is belépnek társ-ként. A
családterápiás szolgáltatásban mindig két arra kiképzett munkatárs dolgozik a családdal. Válási, kapcsolattartási mediációban, két hivatalosan bejelentett mediátor segítheti a feleket. Hosszú távú célunk, hogy a családterápiás, konzultációs ellátást kiszélesítsük, és nagyobb hangsúlyt fektessünk erre a szolgáltatásra, a preventív beavatkozás lehet ségére nagyon alkalmas és adekvát munkamód, e célból hoztuk létre a „családkonzultáns” munkacsoportot. A családsegít csoport kliens körében gyakori a pszichiátria betegségb l ered életviteli és szociális probléma együttes el fordulása, ezek az esetek nehezen lezárhatóak, folyamatos „kisérést”, támogatást igényelnek. Tudatosan törekedtünk arra, hogy kidolgozzuk a pszichológus és a szociális munkás együttm ködési területeit, a komplex családgondozás lehet ségét, különösen a fent jelzett klienskör esetében.
Pszichológiai tanácsadásban, terápiás esetkezelésben részt vettek száma: 2002
2003
2004
2005
2006
Tanácsadás
16
6
19
23
7
Konzultáció
7
31
10
80
21
Terápia
64
161
188
149
213
Jogi tanácsadás. Tavalyi évben változtatunk a jogi tanácsadás igénybevételének módján, els alkalommal az ügyeletes családgondozó feltérképezi a problémát, amennyiben van más alternatíva, nem csak jogi megoldás, lehet ség, felajánlunk általunk adekvát szolgáltatást, vagy egyéb, más irányú
54
segítséget. Az eredmény ebben az évben is érzékelhet volt, a jogi segítségnyújtás mellett, számos más problémában is tudtunk segíteni. Utóbbi id ben kialakult gyakorlat szerint, együtt vesszük igénybe a kliensesünkkel a jogi tanácsadást, így családgondozóként is nagyon hasznos információhoz jutunk. Így szorosan nyomon tudjuk követni, és támogatni a jogász által felajánlott stratégiát. Ez a munkamód jelent s mértékben, növeli a családgondozás folyamatának hatékonyságát. A jelzett id szakban vezet
jogi problémák munkaügyi
kérdések, munkáltatókkal kötött szerz dések, kifizetetlen bér problémák, elbocsátásokkal kapcsolatos ügyek. A probléma típus jelzi, hogy az igénybevev k köre a középkorosztály, az aktívkorúak. Magas számban jelentkeztek társasházi ügyekkel, konfliktusos viszonnyal szomszéddal, közös képvisel vel.
Jogi esetkezelésben részt vettek száma: Feladattipusok
2002
2003
2004
2005
2006
Tanácsadás
79
68
47
48
78
Iratszerkesztés
-
4
1
12
58
d, Csoportokban végzett segít tevékenység: Krisztina Klub Megszokott hagyomány alapján változatlan célcsoporttal, (a magányos, id s személyek emlékezési csoportja) tervezzük a folytatást.
Depresso klub Célcsoportja pszichiátriai, szenvedély betegséggel él általában egyedül él
n k és férfiak. Közös jellemz jük,
aktív korú munkanélküliek, néhányan rokkant nyugdíjasok, vagy
jövedelem nélküliek, sokan közülük együtt élnek id s szüleikkel. Magányosak, életvezetési problémákkal küzdenek.
Álláskeres tréning, készségfejleszt csoport Els alkalommal 2006. indítottunk tréning csoportot. A csoport id keretét öt alkalommal, három órás id tartamban szabtuk meg. Csoport befejeztével egyéni uránkövetésként mindegyik csoporttaggal találkoztunk, közösen meghatároztuk az egyéni céljait és az eléréséhez vezet
utat, stratégiát. A csoport célja a munkaer piacon marginális helyzetbe
került aktívkorú nem foglalkoztatottak, tartósan munkanélküli egyének, fogyatékkal és pszichiátriai betegséggel él
személyek visszasegítése a munka világába. A tagokat a
55
Családsegít bizonyult. Az
kliens köréb l toboroztuk, személyre szólóan Sikeresnek és hatékonynak elkövetkezend
id szakban minden évben szervezünk tréninget, azonos
életkorban, élethelyzetben, és hasonló problémával él
munkanélküli klienseink részére,
figyelembe véve az aktuális szükségletet a csoport tagok részér l.
Kézm ves csoport szül knek és gyerekeknek Minden második péntek délután kézm ves foglalkozást vezetett két munkatársunk, csoport tagjai 6-12 éves gyerekek voltak. A családok összetartozásának er sítéseként az elkövetkezend években a szül csoport tematikájába illesztjük a kézm ves foglalkozást, ünnepi készül déshez kötve, é hogy a szül k és gyerekek az alkotás örömét együttes élményként éljék át. Zamárdi üdültetések ( rászoruló gyermekes családok): A rászoruló gyermekes családok és a nagycsaládosok üdülésére való jelentkezés intézményünkben történik. A tábor szervezését, lebonyolítását a Szolgálatunk munkatársai végzik. A jelentkez k egy része a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaitól értesült az üdülési lehet ségr l, egy részük a Várnegyedben, illetve a Thémában megjelent felhívásra jelentkeztek, néhány család ismer sét l hallott a kedvezményes üdülési lehet ségr l
2002
aug. 07-13
aug. 15-21
összesen
18 év alatti gyermek
51
36
87
feln tt
47
30
77
összesen
98
66
164
aug. 10-16
aug. 18-24
összesen
18 év alatti gyermek
37
46
83
feln tt
32
38
70
összesen
69
84
153
aug. 16-22
aug. 24-30
összesen
18 év alatti gyermek
52
34
86
feln tt
46
30
76
összesen
98
64
162
2003
2004
56
2005
aug. 16-25
összesen
18 év alatti gyermek
52
-
52
feln tt
49
-
49
összesen
101
-
101
2006
aug. 16-22
aug. 24-30
összesen
18 év alatti gyermek
47
36
83
feln tt
45
40
85
összesen
92
76
168
e, Adományok Minden évben a több napos, jelent sebb ünnepek id szakában igyekszünk adományt, tartós élelmiszer készletet gy jteni, s eljuttatni a látókörünkben lév rászoruló családok részére. Els sorban ebben segít
partnerünk a Máltai Szeretetet Szolgálat, de a Vöröskereszt
segítségére is számíthatunk. Tábor lebonyolításához, és a programok színesebbé tételéhez sikerült néhány chégt l, Kft.-t l adományt kérni. Ez jelent s mértékben növelte, és megkönnyítette a táborban végzett tevékenységünket, szükség esetén élelmiszer csomaggal tudtuk segíteni súlyosan rászoruló családok nyaralását.
Szolgálatunk egyéb szolgáltató tevékenysége: 2004
2005
2006
Szolgáltatások
189 egyén
32 egyén
288 egyén
közvetítése, nyújtása
65 család
18család
160 család
Dologi javak nyújtása
98 egyén
130 egyén
460 egyén
51 család
91 család
98 család
IV.1.4. Jelz rendszeres házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás kiegészít szolgáltatása a jelz rendszeres házi segítségnyújtás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehet séget nyújt az ellátást igénybevev
személyeknél történ
gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A
szolgáltatás szakmai központját a „Gondozási és támogató szolgáltatások” biztosításának helyszínén szervezi meg, így megoldott a - fogyatékos személyek részére nyújtott jelz rendszeres házi segítségnyújtás esetén – együttm ködés a támogató szolgálattal. A
57
rendszer m ködéséhez a diszpécserközpontot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosítja ellátási szerz dés alapján. A jelz rendszeres házi segítségnyújtásért a klienseknek nem kell térítési díjat fizetni Jogszabály: 65. § (1) A jelz rendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban él , egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelel használatára képes id skorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerül krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) A jelz rendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történ haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelz rendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttm ködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. (4) A jelz rendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül él 65 év feletti személy, b) az egyedül él súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban él 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban él kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (6) A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.
A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ a GUARDS Rt. SH 401 és SH 402 jelz készülékeit használja.
A készülékeket az intézmény rendszergazdája szereli fel. A
készülék energia ellátásában a hálózati üzemet küls transzformátor biztosítja. A rádió adó – vev , adó része a kliens nyakába, karjára csatolva kerül elhelyezésre és szükség esetén (pl: rosszullét, elesés stb.) gombnyomással riasztja a központot. A Magyar Máltai
Szeretetszolgálatnál
elhelyezett
diszpécserközpontban
(felügyeleti
szoftver)
megjelenik a segítségkérés ténye és az ügyeletes szociális gondozó a diszpécser hívása után a helyszínre megy. A gondozón k (4 f ) saját felszerelését készenléti táska és mobiltelefon képezi, a gyors helyszínre érkezést (30 percen belül) munkaid ben a tömegközlekedési eszközök használatával (az intézmény bérletet biztosít), munkaid n túl taxival (intézmény taxi csekket ad az ügyeletes szociális gondozóknak) kell megoldani. Jelz rendszeres házi segítségnyújtásban részesültek száma: Év 2004 2005 2006
Kliensek száma 41 53 62
58
A jelz rendszeres házi segítségnyújtásban részesül k száma folyamatosan emelkedett 2004óta, 2006. március 21.-t l a m ködési engedély módosítása 50 készülék kihelyezését teszi lehet vé. A jelz rendszeres házi segítségnyújtás elindulása óta 31 kliens került ki a szolgáltatásból, ennek megoszlását a következ tábla mutatja. A jelz rendszeres házi segítségnyújtásból kikerültek száma és a kikerülés oka: Kikerülés oka Elhalálozás Id sek otthonába kerülés Kórházba kerülés Összeköltözés a családdal Saját kérésre Gondozó, hozzátartozó kérésére Alkalmatlanság a rendszer kezelésére Összesen:
2004
2005 4 2 2 1
8 2
2006 10 1
1
Összesen 22 5 2 2 -
10
9
12
31
A kikerülés oka leggyakrabban az elhalálozás, 2006-ban ez az arány 83% volt, ez is jelzi, hogy a szolgáltatás olyan emberekhez jut el akik valóban rászorulok és biztonságot nyújt számukra az otthonmaradásban. 2004. január-2006 december közötti id szakban 186 jelzés érkezett, a riasztások száma a kihelyezett készülékszámmal együtt növekedett. A segítségkérések nem mutatnak kiugró különbséget hónapok szerint, 2004-ben júniusban, 2005-ben márciusban, 2006-ban pedig augusztusban érkezett a legtöbb jelzés az ügyeletes gondozóhoz.
A segítségkérések száma az egyes hónapok szerint 2004-2006 közötti id szakban: év 2004 2005 2006 össz:
jan. 3 8 3 14
feb. 4 6 5 15
márc. 1 9 5 15
ápr. 4 4 9 17
A legtöbb riasztás hétf
máj. 7 3 9 19
jún. 6 6 4 16
júl. 2 8 9 19
aug. 4 3 11 18
szept. 3 5 6 14
okt. 4 2 9 15
nov. 3 3 4 10
dec. 4 3 8 15
összesen: 44 60 82 186
és csütörtök közé esik 2004 és 2006 között, a várakozással
ellentétben nem a hétvégén növekedett meg markánsan a „biztonság” iránti igény.
59
A riasztások száma a hét napjai és a napszakok szerint 2004-2006 között: Napszak
0-6 óra között 6-12 óra között 12-18 óra között 18-24 óra között Összesen:
hétf
kedd
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
csütörtö k 2 2 2 0 0 0 0 0 0 4 5 6
2
1
3
0
2
2
1
2
6
0
2
2
1
1
2
1
2
2
0
0
4
36
4
7
6
1
2
1
1
0
2
2
1
6
0
3
2
2
0
3
1
0
2
46
2
2
2
6
3
3
3
8
1
6
7
8
1
3
3
1
1
5
0
4
4
73
4
1
1
2
0
3
0
4
4
2
1
1
0
0
2
0
1
2
1
2
0
31
35
szerda
25
32
péntek 2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
vasárna p 2 2 2 0 0 0 0 0 0 4 5 6
38
18
szombat
20
Összesen
18
186
A segítségkérések mögött az esetek 67%-ban valamilyen egészségügyi probléma húzódott meg, többnyire elesés (fürd szobában, hálószobában), ahol az id sek nem tudtak segítséget kérni mástól csak a jelz rendszeres szolgálat ügyeletesét l. A téves riasztások mögött gyakran szaki problémák állnak, illetve minden új bekerül „véletlenül” kipróbálja a szolgáltatást lemérve, hogy valóban számíthat segítségre. A segítségkérések okai: A riasztás oka Pszichés probléma Szomatikus probléma Higiénés szükséglet Téves riasztás Technikai probléma Ebb l krízishelyzet
2004 1 30 13 2
2005 1 36 23 2
2006 58 23 1 1
Összesen: 2 125 59 5
Az ügyeletes gondozó által végzett tevékenységek közül a téves riasztásról való meggy
désen kívül az ápolás, esti gyógyszer beadása, vérnyomásmérés a leggyakoribb
megoldás az esetek 29%-ban. A ment k, házi orvos és az ügyelet értesítése 10% tesz ki az intézkedések között, tehát a jelz rendszeres házi segítségnyújtással kicsit csökkenthet
az egészségügyi szolgálatok
terhelése.
60
A riasztások megoldása Az esetek megoldása Beszélgetés, megnyugtatás Ápolás, gyógyszeradás, vérnyomás mérés, vércukorszint ellen rzés Család – ügyeletes orvos hívása Ment hívás Gondozási tevékenység Téves riasztásról meggy dés Esti lefekvésnél segítség Technikai probléma megoldása
2004 11 8
2005 3 8
2006 38
Összesen: 14 54
4 1 7 13 -
5 1 20 23 -
5 2 13 23 1
14 4 40 59 1
IV.1.5.Közösségi ellátások Pszichiátriai Ellátás Jogszabály: 65/A. § (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöb ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történ segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglev képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezel orvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vev állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, sz vizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkeres programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. (3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöb ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkent szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztet , a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. (4) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöb ellátás esetén a természetes személyazonosító adatokat nem kell megadni, a jegyz a 18. § szerinti nyilvántartásba kizárólag a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést jegyzi be.
A feladat ellátásában részt vev team munkacsoport résztvev i: - 1 f közösségi koordinátor - 2 f szociális gondozó (gondozási központonként 1-1 f ) - Szupervízor pszichiáter - Kerületi Pszichiátriai Gondozó f orvosa - 1 f gépkocsivezet . A gondozók tevékenységi köre a gondozottak lakókörnyezetében: -
rendszeres kapcsolattartás, látogatás,
61
-
segítségnyújtás és szociális ügyintézés,
-
mentális gondozás
-
kapcsolattartás a kliens körüli személyekkel (rokonok, szomszédok, hivatalos segít k, Pszichiátriai Gondozó, háziorvos stb.)
-
önellátási képesség fenntartása és javítása (segítség háztartásban, jövedelem – juttatás beosztásában)
-
orvosi ellátás igénybevételéhez segítségnyújtás, kórházba szállítás,
-
információnyújtás,
-
szabadid eltöltésének szervezése (minden hétf n klubfoglalkozás)
-
segítségnyújtás munkahelykeresésben,
-
önállóság, aktivitás támogatása a mindennapi élethez szükséges készségek fejlesztése
-
egyéni gondozási terv készítés,
-
házi segítségnyújtás folyamatos biztosítása a gondozásra szoruló pszichiátriai beteg számára.
Klubprogram szakmai tartalma els sorban készségfejleszt
kézm ves tevékenység,
üvegfestés, közös beszélgetés – társasjáték, videó vetítés, séta, kirándulások szervezése, Zamárdi üdül ben nyaralás szervezése. A team tagjai kétheti rendszerességgel esetmegbeszélést tartanak szupervizor pszichiáter és a kerületi pszichiáter f orvos vezetésével. A közösségi pszichiátriai ellátás szolgáltatásai: - problémaelemzés, problémamegoldás (személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényez k feltárása, problémamegoldó beszélgetések) - készségfejlesztés (az életvitellel kapcsolatos tréningek közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teend ir l) - pszicho-szociális rehabilitáció (munkához való hozzájutás segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint foglalkoztatási, oktatási és lakhatási lehet ségek igénybevételér l) - szabadid s, kulturális programok szervezése (szabadid szervezett eltöltésének segítése, önsegít csoportok, támogató hálózatok szervez désének segítése)
62
A pszichiátriai betegek közösségi ellátásában 1 f koordinátor és 2 f szociális gondozó (gondozási központokként) vesz részt, munkájukat rendszeres szupervízió mellett végzik. hónap
I.sz. Gondozási Központ
II.sz. Gondozási Központ
óra január
19
127 óra
20
február
8
97
20
március április
8 16
101 88
18 18
május
10
89 ó 30p
21
június
11
85
20
július
12
78
19
augusztus
11
91 ó 30 p
19
szeptember
11
október
12
123 30p 80
november
12
december
12
Összesen
-
ó 20 21
105 ó 30 p 82 ó 45p 1148 45p
ó
20 20
Koordinátor
Összesen
óra
óra
79 ó 15 1 perc 75 ó 45 4 p 56 2 67 ó 15 2 p 76 9
1
40
5
32
3 3 ó 30 p
28 36
103 ó 9 15 p 115 5 105 30 p 170 30p 105 15 p 111 45 p 105
17 ó 30 40 p 17 ó 40 9 ó 30 p
36
ó 8
9 ó 30p
38
ó 6
10
37
ó 6
10
39
ó 6
5 ó 30 p
38
11
40
8
1170 ó 30p
102 30p
ó
óra 207 15p 177 45p 160 158 45p 183 205ó 15p 202 30p 206 30p 304 195 15p 222 45p 198 45p 2421 45p
ó ó
ó
ó ó
ó ó ó ó
Az I. kerületben él pszichiátriai betegek szociális problémáikkal a Gondozási Központon kívül a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak, sok a közös kliens, így az intézmények összevonásával fejleszthet lenne a szolgáltatás színvonala. Az Egyesített Gondozási Központban a közösségi gondozók szabadid s programok szervezésével igyekszenek a pszichiátriai problémákkal küzd k elszigeteltségén javítani. A kliensek száma 28 és 40 f közé esik, az ellátás az aktív korú pszichiátriai betegek otthoni ellátására fókuszál.
Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás A Budavári Önkormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerz dés keretében oldja meg a feladatot, I. kerület Csap u. 2. szám alatti ingatlan Fogadó Pszichoszociális Szolgálat keretében.
63
A Szolgálattal 2005 októberében kötött Önkormányzatunk ellátási szerz dést, mely alapján 200.000,- Ft kiegészít támogatást nyújt a feladatok ellátásához.
IV.1.6. Támogató Szolgálat Jogszabály: „Sztv. 65/C. § (1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, els dlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának meg rzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.”
A Budavári Önkormányzat Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálata keretén belül 2004.
május hónapban kezdte meg m ködését a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal él k (látás, hallás, értelmi, mozgássérültek) helyzetén kíván segíteni. A szolgáltatás kialakítását az Önkormányzat pályázati és saját forrásból finanszírozta, kialakítása megközelít leg tízmillió forintba került. Az ESzCsM pályázati forrásból sikerült egy Renault kisbuszt vásárolni, amely minden igényt kielégít en alkalmas a mozgássérültek – kerekesszékkel közleked k szállítására. A támogató szolgálat f
feladata a fogyatékkal él k önálló életvezetésének támogatása,
életvitelük könnyítése. Ennek keretében hármas feladatot lát el: 1. A személyi segítés körébe tartozik az igénybevev otthonában a személy körüli teend k ellátása, munkába, intézményekbe való kísérés, bevásárlás a fogyatékkal él vel együtt, séta, felolvasás. Ezen szolgáltatások térítéskötelesek. 2. A szállító szolgálatot azon fogyatékkal él k vehetik igénybe, akik mozgásukban korlátozottak, s emiatt képtelenek tömegközlekedési eszközök igénybevételére. A szállításért, illetve a 15 percen túli várakozásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjak nagysága az egy f re jutó havi jövedelem függvénye. A személyi segítést és szállítást el zetes bejelentés (legalább 2 munkanappal el bb) és id pont egyeztetés alapján lehet igénybe venni, naponta 9-17 óra között, pénteken 9-13 óra között. 3. A Támogató Szolgálat harmadik feladatköre az információnyújtás és tanácsadás. Ez az ellátás biztosítja, hogy a fogyatékkal él ember minél szélesebb körben tájékozódjon jogairól, lehet ségeir l. Olyan információkhoz jusson, amelyek kedvez döntési helyzetbe hozzák, és saját problémái megoldásához juttatják el. Id pontja: hétf 14-18-ig, péntek 9-13- óráig. Az információnyújtás és tanácsadás igénybevétele ingyenes.
Az el
évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legnagyobb változás a
szállításban és személyi segítésben történt. A szállítás egyre népszer bb. Már nem csak a kialakult klienskör veszi igénybe, hanem egyre többen jelentkeznek a kocsi oldalán található reklám, illetve az egészségügyi intézményekben megjelen személyi segít k munkája láttán is. Bevezettük a munkatársak számára a kit
használatát, mely jelent sen megkönnyíti a
64
személyi segít k munkáját, különösen orvosi rendel kben, illetve az új, id s kliensek körében bizalmat ébreszt. Alkalom
2005.
2006.
Ügyintézés
247
206
Információ nyújtás
189
263
Tanácsadás
29
13
Szállítás
243
477
Személyi segítés
45
454
A személyi segítések száma a tízszeresére n tt. Ma már két munkatárs végzi, ennek is köszönhet e változás. De annak is, hogy a Házi Gondozói Szolgálattal a napi kapcsolat feler södött, a jelz
tevékenység folyamatosan m ködik, amennyiben fogyatékos ügyfél
jelentkezik náluk, rögtön értesítést kapunk. A 2007-es törvényi változás értelmében a két szolgálat
kliensköre egyre inkább szétválik.
E
miatt
könnyebbé válik majd a
munkamegosztás. A szállítás és a személyi segítés esetében is elmondható, hogy a munkaid kihasználtsága egyre nagyobb. Ma már nehezen tartható a szabadságok és betegségek esetére a helyettesítés. A teljes kihasználtsággal ez lehetetlenné is válik. Ezért a szállításban két intézménnyel megállapodást kötöttünk. Az egyik a Bice-Bóca Alapítvány, a másik a Motiváció Alapítvány, k rendszeresen besegítenek. A személyi segítés leterheltsége esetén a kerületi Házi Gondozói Szolgálat vesz részt a helyettesítésben. Ez a megoldás ebben az évben kezd körvonalazódni. A megnöveked feladatokra megnyugtató és biztonságos megoldást igyekszünk találni. Már második éve eredményesen pályáztunk a mozgássérültek szabadid s programjára. Az érdekl dés egyre nagyobb, szívesen veszik igénybe, jó hatékonysággal m ködik fizikai és mentális szempontból. A jöv ben kívánatos lenne ennek a programnak a folytatása. A Támogató Szolgálat kliensei fogyatékkal, súlyos betegségekkel él emberek, akik mind fizikai, mind lelki megjelenésükkel komoly terhelést jelentenek a dolgozóknak. Az intenzív, napi több órás kapcsolat ezt csak tovább növeli. Ezért különösen fontos lenne olyan tréningek, csoportok, egyéni lehet ségekhez való eljuttatásuk, amely a lelki egészség meg rzését szolgálná.
65
Intézményi térítési díjak 2005-ben Nyugdíjminimum legkisebb összege: 24.700,-Ft Támogató szolgálat szállítási díj: 172,-Ft/km Támogató szolgálat személyi segítés: 695,-Ft/óra Támogató szolgálat 2005. év szállítási díj személyi segítés Jövedelem
Szállítás térítési díj %
Szállítás térítési díj Ft/km
34.800,-Ft alatt
20 %
34,-Ft
46.400 Ft alatt
50 %
69.600 Ft alatt
60 %
69.600 Ft felett
100 %
86,-Ft
103,-Ft
172,-Ft
Jövedelem 34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt
Gondozási térítési díj % 10 %
Gondozási térítési díj Ft/óra 70,-Ft
20 %
139,-Ft
30 %
209,-Ft
40 %
278,-Ft
50 %
348,-Ft
60 %
417,-Ft
80 %
556,-Ft
100 %
695,-Ft
75.400 Ft felett
Intézményi térítési díjak 2006-ban Nyugdíjminimum legkisebb összege: Támogató szolgálat szállítási díj: Támogató szolgálat személyi segítés:
25.800,-Ft 100,-Ft/km 570,-Ft/óra
Támogató szolgálat 2006. év szállítási díj személyi segítés Jövedelem
Szállítás térítési díj %
Szállítás térítési díj Ft/km
38.700,-Ft alatt
20 %
20,-Ft
51.600 Ft alatt
50 %
77.400 Ft alatt
60 %
77.400 Ft felett
100 %
40,-Ft
70,-Ft
100,-Ft
Jövedelem
Gondozási térítési díj %
51.600 Ft alatt
20 %
77.400 Ft alatt
50 %
Gondozási térítési díj Ft/óra 114,-Ft
285,-Ft
103.200 Ft alatt
342,-Ft 60 %
103.200 Ft felett
100 %
570,-Ft
66
IV.1.7. Utcai szociális munka Jogszabály: Sztv „65/E. § (1) Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (2) A szociál- és családpolitikáért felel s miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végz , külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét követ en új pályázat kiírására kerül sor.
Az I. kerületi önkormányzat az alapellátási feladatot a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal fennálló együttm ködés keretében oldja meg. Az I. kerületi utcai szociális munkát 2004. évt l kett utcai szociális munkás látja el együttm ködve az önkormányzattal és a Családsegít és Gyermekjóléti intézménnyel.
IV.1.8. Nappali ellátási formák Id sek Klubja Jogszabály: 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és els sorban a saját otthonukban él , a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy id s koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekv beteg-gyógyintézeti kezelést nem igényl pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehet séget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvet higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szül je vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.
A Budavári Önkormányzat 2006. augusztus 29.-t l három id sek klubjában biztosítja az id sek nappali ellátását az alapszolgáltatásokon belül. A klubok fér helyszáma: I.sz. Id sek Klubja
30 f
II. sz. Id sek Klubja
40 f
III. sz. Id sek Klubja
40 f
67
A klubok a következ szolgáltatásokat nyújtják: -
étkeztetés igény szerint (hétköznapokon: reggeli, ebéd, uzsonna, hétvégén: hideg élelem)
-
szabadid s programok szervezése (kirándulás, társasjátékok, Tv nézés, közös rendezvények, stb.)
-
egészségügyi alapellátáshoz és szakellátáshoz való hozzájutás segítése
-
frissít torna és frissít masszázs szervezése
-
hivatalos ügyek intézése és segítése
-
életvezetés segítése
-
speciális önszervez
csoportok támogatása
A klubtagság elöregedése tapasztalható, a 80-89 év közötti klubtagok aránya már 36% 2006ban az I. sz. Id sek Klubjában, 40% a III. sz. Id sek Klubjában és 43% a II. sz. Id sek Klubjában. A III.sz. Id sek Klubjában 2006-ban 58% volt a 80 év alattiak aránya, míg a II. sz. Id sek Klubjában már csak 50%. I. sz. Id sek Klubja 2004 életkor 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90-x Összesen:
férfi 2 0 0 1 3 3 0 9
2005 Összesen
1 3 0 8 5 7 1 25
férfi
3 3 0 9 8 10 1 34
3 0 1 1 1 4 1 11
2006 Összesen
1 3 0 6 5 8 1 24
4 3 1 7 6 12 2 35
férfi
Összesen 3 0 1 0 1 3 1 9
1 4 1 4 3 9 2 24
4 4 2 4 4 12 3 33
II.sz. Id sek Klubja 2004 életkor 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90-x Összesen:
férfi
Összesen 1
2 5 7
2005
4 1 3 12 14 2 37
1 4 1 3 14 19 2 44
férfi
2006 Összesen
1
1 1 4 6
2 2 4 9 17 2 37
1 2 2 5 10 21 2 43
férfi
3 3 1 7
Összesen 3 2 4 9 15 2 35
3 2 4 12 18 3 42
68
III.sz Id sek Klubja
életkor 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90-x Összesen:
2006 augusztus 29.december 31. férfi Összesen 1 1 1 5 6 6 6 1 4 5 5 5 6 10 16 1 1 8 32 40
Fogyatékosok nappali ellátása Habilitációs Fejleszt Központ 1997. évben négy budai kerület összefogása eredményeként jött létre a XI. kerületi Ménesi út 16. szám alatt az ellátást nyújtó intézmény. A társulásból a II. kerület 2005-ben kilépett, k továbbiakban ellátási szerz dés alapján kerülnek ellátásra a II. kerületi gyermekek. A f városi önkormányzattól történ átvétel 2001. évben realizálódott, az intézmény 25 fér helyes jelenleg. Jelent s átalakítások történtek a 2003. – 2004. év folyamán az akadálymentesítés megvalósítása érdekében. Az intézményben 2004., 2005., 2006., évben nem volt I. kerületi ellátott és várakozó sincs a koncepció készítésének id pontjában. Cím:
1118 Budapest, Ménesi út 16.
A Budavári, a XI. kerületi és a XII. kerületi Önkormányzat Intézményfenntartó Társulása által ködtetett intézmény 25 f , családban él , súlyos és halmozottan fogyatékos, 3 évest l 18 éves korú gyermekek részére nyújt napközbeni fejleszt gondozást. Biztosítja számukra a korai fejlesztést és a képzési kötelezettség megvalósítását egyéni gyógypedagógiai foglalkozások keretében. Az intézménybe való felvétel ügyében az intézmény vezet jénél kell jelentkezni, amelyhez szükség van a gyermek vizsgálatát tartalmazó szakért i véleményre.
Nappali Meleged A nappali meleged feladat ellátására 2003. január 1-jei hatállyal ellátási szerz dést kötöttünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. A kerületben tartózkodó hajléktalanok kezelése – gondozása kapcsán komplex cselekvési programot dolgoztunk ki.
69
A nappali ellátás keretében a szolgáltató Budapest közigazgatási területén m ködtetett nappali meleged iben az alábbi szolgáltatást nyújtja: - naponta 9.00 és 12.00 között rászorulók teával és zsíros kenyérrel történ ellátása, - információközvetit tevékenység (menhelyekr l, népkonyháról, jogi segítségnyújtásról) - szolgáltató ügyintéz tevékenység a(alapvet személyi okmányok beszerzése, egyéni esetkezelés, rechabilitáció, fürdés, mosási lehet ség) - utcai szociális munka. A mindenkori éves költségvetésben meghatározott állami normatív támogatáson túl az önkormányzat további hozzájárulásként 20 f ellátásáig ellátottanként a mindenkori normatív támogatás 20%-ának megfelel összeg támogatást utal át a szolgáltatónak.
V. Szakosított ellátási formák Jogszabály 66. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekr l az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelel szakosított ellátási formában kell gondozni. (2) A szakosított ellátási formákat igénybe vev személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - gondozási tervet kell készíteni.
V.1.Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Jogszabály 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésér l, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes kör ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az id sek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. 68. § (1) Az id sek otthonában els sorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: id skorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. (2) Az id sek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehet , aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. (4) Az id sek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.
70
V.1.1 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza – Id sek Otthona Intézmény címe:
1011Budapes, F utca 41.
Fér helyszám:
76 f
Az intézmény teljes kör ellátást biztosít a befizetett intézményi térítési díj ellenében, mely a gondozottak nyugdíjának 80%-ban került meghatározásra. -
napi háromszori étkezés kiegészítve uzsonna tízórai, diétás étkezés,
-
ruha, textília szükség esetén,
-
egészségügyi alapellátás, felügyelet, ápolás, szociális gondozás,
-
mentális ellátás,
-
szabadid eltöltésének megszervezése
V.1.2. Farkas Edith Szeretetotthon Cím:
1013 Budapes,t Krisztina krt. 61/b.
Az emelt szint
szeretetotthon egyházi fenntartású intézmény, fenntartója a Szociális
Missziótársulat. A társulat célja, hogy vallásos és f leg szociális – karitatív munkát végezzen a mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelel en. Ezért hozta létre a Szeretetotthont. Az intézmény fér hely 100 f . Jelenleg 44 f lakó az I. II. XII. kerületi lakásából költözött az intézménybe. Az intézményben 9 férfi és 88 n ellátott tartózkodik. A F épület az 1900-as évek századelejei építkezéséb l adódóan nagylégter szobákból áll. Az új szárny korszer , modern, de a f épület stílusához igazodik. A szobák egyszemélyesek zuhanyzós fürd szoba tartozik hozzájuk. Ezen kívül kápolna, ebédl , társalgó, bels udvara és kert áll a lakók rendelkezésére. Az intézet alapfeladata az id sekr l való gondoskodás els sorban id s szerzetes n vérek, egyedülálló id skorúak, esetenként házaspárok részére nyújt végleges otthont és testi – lelki gondozást, ápolást. Az otthon napi háromszori étkezést és legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít figyelembe véve a diétás igényeket. Állandó n véri felügyelet és rendszeres n véri ellátás áll a lakók rendelkezésére. Betegség esetén az ápolás betegszobában – orvosilag indokolt esetben – kórházban történik. Az alapgyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket orvosi javaslatra az intézet biztosítja
71
A lakók programját és konfortérzetét a rendszeres imaélet, mindennapi szentmise, közösségi programok, kirándulások, el adások biztosítják. Igény szerint külön térítési díj ellenében biztosított a massz r, fodrász, pedik r.
A lakók átlagéletkora a 2006. év végi adatoknak megfelel en Életkor
Lakók száma
62-80 évig
25 f
81-90 év
58 f
91-100 év
13 f
102 év
1f
VI. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátások célja Jogszabály: Gyvt. „38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl désének, jólétének, a családban történ nevelésének el segítéséhez, a veszélyeztetettség megel zéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történ kiemelésének a megel zéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehet ség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb es ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.
VI.1. Gyermekjóléti Szolgálat Jogszabály: Gyvt. „40. § (1) „A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegít szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési el írásoknak megfelel személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). (3) Gyermekjóléti központnak min sül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként m köd gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének el segítése, a gyermek veszélyeztetettségének megel zése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelel önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (5) Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is ködtethet.”
72
A gyermekvédelmi törvény, 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit véd
speciális személyes szociális
szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történ
nevelkedésének el segítését, a
gyermek veszélyeztetettségének megel zését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A Budavári Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálata 2007. július 1-ig a Családsegít Szolgálat intézményi keretei között kapott helyet, telephelye a 1014 Bp., Attila út 89. szám alatt található. 2007. július 1-t l a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ keretein belül önálló munkacsoportként látja el feladatát. A csökken gyermeklétszámra reagálva 2004-ben történt átszervezés óta a jogszabály által el írt minimum 3 családgondozói státusszal és két félállású (pszichológus és fejleszt pedagógus) munkatárssal tevékenykedik. Az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkentettük azon esetek számát, akiknél nincs krízis, és nem áll fenn a gyermek veszélyeztetettsége, így sikerült egy – egy negyedéves id szakban a törvényi esetszám keretein belül maradni. (A 15/1998. NM rendelet szerint egy családgondozó egy id szakban 25 családdal vagy 45 gyermekkel foglalkozhat.) A családgondozók leterheltek, sok ügy folyik alapellátásban, és elismerten (éves gyermekvédelmi konferencián elhangzott) kevés gyermek esetében kell szakellátást (családból való kiemelést) kezdeményezni. A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatai (2004-2006) Veszélyeztetett gyermekek Családok Gyermekek Védelembe vétel
2002 141 181 260 4
2003 138 154 245 6
2004 134 129 196 6
2005 124 118 165 6
2006 121 98 156 6
A megel zés területén nagy hangsúlyt fektetünk az észlel és jelz rendszer m ködtetésére. 2006-ban 24 gyermek ügyében hívott össze esetkonferenciát és 12 esetben tartott szakmaközi megbeszélést a különböz gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára.
Az együttm ködés segítése érdekében tavaly külön alkalommal szervezett szakmai találkozót az óvodai gyermekvédelmi felel sök számára, valamint a kerületi bölcs dékben is tartottak megbeszéléseket a Szolgálat munkatársai.
73
2006-ban a Nevelési Tanácsadóval közösen kidolgozott és azóta is m ködtetett protokoll szerint évente 3 alkalommal tart közös esetmegbeszélést a két szakmai szervezet minden érintett munkatársa. A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatai (2002-2006) 300 250
260
245
200 196
181
150 141
138
165
154 134 129
100
156
124 118
121 98
50 6
4
6
6
6
0 2002
2003
Veszélyeztetett gyermekek
2004 Családok
2005 Gyermekek
2006 Védelembe vétel
A Gyermekjóléti Szolgálatnál megjelen esetek elemzésénél felt nik, hogy az anyagi és a megélhetési probléma aránya magas (az összes problémán belüli aránya nem változott az évek során), de e mellett magatartási és teljesítményzavarral küzd gyermekek problémái is magas arányt mutat. Az iskolai, óvodai kudarcok sokszor intézményváltással, vagy hosszabb rövidebb ideig tartó magántanulói státusszal végz dnek. Ezeket az átmeneti id szakokat segített a Családi napközi ellátás. Az ellátás felfutása jellemz en 2005. év volt. Mivel Szolgálatunk eredend en a probléma megoldását mindvégig a megfelel óvodai és iskolai ellátás megszervezésében látta, így egyértelm volt, hogy a gyermekek miel bbi végleges ellátáshoz való juttatása a cél. A családi napközi nem hiánypótló, valós nappali ellátást nyújtó szolgáltatásként funkcionált, hiszen jól kiépített bölcs dei és óvodai és iskolai hálózatot ködtet a Budavári Önkormányzat. Az átmeneti funkciót, pedig átmenetileg gondoltuk. Jellemz ez az összes „átmeneti” jelleg intézményünkre, hogy alapvet en 1-2 fér helyet használunk ki. Példa erre a Krízis Alapítvány által m ködtetett gyermekek átmeneti gondozása szolgáltatás. Ott sem használtunk többet mint átlag egy – két fér hely.
74
Néhány jellemz probléma számokban 2004 Anyagi, megélhetési Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Gyermeknevelési
A oktatás területén fellép
2005
2006
67
72
63
17
13
45
56 45
53 44
45 38
problémák kezelését csak a társintézményekkel együtt tudjuk
megoldani, ezért lett kiemelt témája az idei „éves konferenciának” a magatartás és teljesítményzavarral küzd gyermekek ellátása. Szolgálatunk a jogszabály szerint m ködtet alternatív napközbeni ellátást, fejleszt gyermek csoportot, és szül csoportot. A Szolgálat fejleszt gyermek és szül csoportjai mindig helyhiánnyal küzdenek, és nehéz egyeztetni az intézményi m ködés szabályait a kamaszkorú klienseink igényeivel, valamint az eszköz-, és térigényekkel. A Gyermekjóléti Csoporthoz az alábbi problémákkal és nehézségekkel lehet fordulni: -
Gyermeknevelési problémák,
-
Tanulási zavarok, iskolai és kortársi beilleszkedési nehézségek,
-
Pályaválasztás, iskolakeresés,
-
Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek (és nevelése) nehézségeivel,
-
Információkérés az oktatási, nevelési, egészségügyi, gyermekvédelmi intézményekr l, tevékenységeikr l, valamint a gyermekekhez és családokhoz kapcsolódó támogatási formákról,
-
Családon belüli er szak, gyermekbántalmazás,
-
Pszichés és mentális problémák esetén,
-
Szenvedélybetegségekhez
kapcsoló
nehézségek
(például:
kábítószer-fogyasztás,
játékszenvedély), -
Gyermeki szabadid -eltöltéshez kapcsolódó kérdések.
A Gyermekjóléti Csoport szolgáltatásai: -
Életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás,
-
Mentális és pszichés segítségnyújtás,
-
Családgondozás keretein belül való rendszeres együttm ködés,
-
Információs szolgáltatás (oktatási és ifjúsági intézményekr l, ellátási formákról, szabadid s programokról, stb.),
75
-
Fejleszt pedagógiai tanácsadás, fejleszt pedagógia foglalkozás,
-
Kamasz csoport (kétheti rendszerességgel),
-
Egyedülálló szül k csoportja,
-
Gyermekek számára szabadid s elfoglaltságok szervezése (pl. nyári tábor, kirándulás),
-
Válást követ kapcsolattartás támogatása,
-
Konfliktuskezelés, mediáció.
Pszichoterápiás és közvetít szolgáltatások A családok, párok egyes emberek életében vannak olyan lelki természet
problémák is,
amelyeket anyagi, jogi, hatósági eszközökkel nem lehet megoldani. A pszichoterápia a lelki közérzetet és kapcsolati nehézségeket érint
problémák
kezelésére, oldására szolgáló eljárás. Rendszerint tartósabb, rendszeres, két- illetve többszemélyes kapcsolat keretében történik, olyan képzett szakemberrel, aki tiszteletben tartja a szakma etikai követelményeit (pl. titoktartás) is. Az egyéni pszichoterápia krízishelyzetek, feszült, szorongásos állapotok, életvezetési elakadások, önértékelési problémák, feldolgozatlan kudarc és veszteségélmények, depresszió, neurotikus tünetek, illetve pszichoszomatikus zavarok kezelésére ajánlott. A párterápia párkapcsolati nehézségek, kommunikációs zavarok, konfliktusmegoldási problémák és szexuális problémák esetén javasolt. A családterápia akkor javasolt, ha a probléma a család egy, vagy több tagját érinti, és a szükséges változtatások kimunkálásához minden családtag részvételére és er forrásaira szükség van. A mediációt, konfliktuskezelési szolgáltatásunkat, válási, gyermek-elhelyezési és láthatási problémák rendezésére ajánljuk. Célja konszenzus, kompromisszum kimunkálása, az áldatlan és kapcsolatrongáló pereskedés elkerülése, a gyermekek és feln ttek védelme a válás destruktív következményeivel szemben. Pszichoterápiás és konfliktuskezel szolgáltatások ingyenesek.
VI.2. Gyermekek napközbeni ellátása Jogszabály: Gyvt. „41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban él gyermekek életkorának megfelel nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevel i, gondozói munkavégzésük, munkaer piaci részvételt el segít programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások id tartama lehet leg a szül munkarendjéhez igazodik.”
76
Gyvt. „41. § (3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhet - a gyermekek életkorának megfelel en - különösen bölcs dében, hetes bölcs dében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának min sül az iskolai napközis ellátásban nem részesül , különösen a cselleng vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a m ködtet rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.”
VI.2.1. Bölcs de Jogszabály: Gyvt. „42. § (1) A bölcs de a családban nevelked 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszer gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követ augusztus 31-ig nevelhet és gondozható a bölcs dében. (2) A bölcs de az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcs dei ellátás keretében a Kt. szerinti szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejl dését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejleszt felkészítésben vehet részt. (3) A bölcs de az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, id szakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel m ködtetésével, vagy más gyermeknevelést segít szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
Budavári Önkormányzat Egyesített Bölcs de A bölcs de a családban nevelked 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszer gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követ augusztus 31-ig nevelhet és gondozható a bölcs dében. Az I. kerületben három bölcs de m ködik. A bölcs dék integrált egységként üzemelnek, szakmai programjaikkal f városi elismertségnek örvendenek. Célunk: a családban él gyermekek napközbeni ellátását az igényekhez igazítottan magas színvonalon ellátni. Mindhárom bölcs dében helyben f znek a korszer táplálkozási elvek figyelembevételével. Vezet Bölcs de (Iskola utcai Bölcs de) Cím: 1011 Budapest, Iskola u. 22-24. A gyermekfelvétel mindhárom bölcs de részére itt történik személyes megkeresés alapján. Korszer , vezet bölcs deként m köd intézmény, amely naponta 60 gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére alkalmas. A kert teraszos megoldású, egy-egy homokozóval, a földszinten két pancsolóval. Sérült, enyhén fogyatékos gyermekek fogadására is felkészült.
77
II. sz. Telephely (Tigris utcai Bölcs de) Cím: 1016 Budapest, Tigris u. 45/a Az eredetileg családi villából 1980-ban bölcs dévé átalakított épületben négy csoportban 40 gyermek ellátásra van lehet ség. A gyermekszobák, foglalkoztatók, fürd szobák tágasak, leveg sek, világosak. A teraszok lehet vé teszik, hogy a gyermekek szinte egész napjukat a leveg n töltsék. Sérült, enyhén fogyatékos gyermekek fogadására is alkalmas. III. sz. Telephely (Lovas úti Bölcs de) Cím: 1012 Budapest, Lovas u. 3. A magánvillából átalakított intézmény 1950-es évekt l gyermekintézményként m ködik óvodával együtt. Bels nevel
korszer sítésekkel a feltételek biztosítottak a korszer
gondozó,
munkára. Három szobában 35 gyermeket gondoznak. Sérült, enyhén fogyatékos
gyermekek fogadására is felkészült. Gyermeklétszám és kihasználtság bölcs dékként
Bölcs dék Vezet Bölcs de (Iskola utca) II. számú telephely (Tigris utca) III számú telephely (Lovas utca) Összesen
Fér helyszám
Felvett gyermekek száma 2005. dec. 31-ig 2006. dec. 31-ig
60 f
66 f
75 f
40 f
40 f
53 f
35 f
39 f
40 f
135 f
145 f
168 f
A bölcs dékben a gyermekek felvétele egész évben folyamatosan történik, bár a nagyobb létszámot szeptemberben tudtuk fogadni, az óvodába került gyermekek helyének betöltésével. A rendelet szerint a bölcs de legfeljebb 120 %-ig tölthet fel. Az átlagos kihasználtságot nagymértékben befolyásolja, hogy a nyári id szakban a szül k szabadságolása miatt kisebb mérték
az igénybevétel és a téli id szakban, f leg az els
gondozási év alatt több
megbetegedés fordul el a gyermekek körében. 2005. évi kihasználtság: 2006. május 31. szerinti: Átlagos létszám:
83 % 89 % 112
78
A bölcs dei ellátások közül a szül k csak az étkezésért fizetnek, mely a nyersanyagnorma ÁFA-val növelt összege jelenleg 296,- Ft. Ez évente felülbírálásra kerül. Az intézmény javaslatának figyelembe vételével az összeget a Képvisel Testület hagyja jóvá. A gyermekek közül ingyenes ellátásban részesül, ha a család rendszeres nevelési támogatást kap. A felvett létszámból 7-en feleltek meg a kritériumoknak és a szül k éltek a lehet séggel, s gyermekük számára kérték az ingyenesség biztosítását. Kedvezményes ellátásban részesül továbbá a 3, vagy többgyermekes család (11 f ) és a másként fejl
, korai fejlesztésben
résztvev gyermek (4 f ) nekik is jár az 50 %-os kedvezmény. A külföldi gyermekeknek, akik nem EU tagállamból érkeztek, a bölcs dei ellátásért napi 1.000,- Ft-ot kell fizetni az étkezésen felül a helyi rendelet szerint gondozási díjként.
Ebben az évben 2 ilyen
gyermekünk volt.
1997-t l 2004-ig játszóházat üzemeltettünk azon családok részére, akik nem teljes napra, csak néhány órára szeretnék gyermeküket bölcs débe adni. Ezen szolgáltatásnak helyt adó csoportszoba benépesült az elmúlt évek megnövekedett igényei miatt. Így másfajta keretek között fogadjuk azon családok gyermekeit, akik nem munkavállalás miatt és nem teljes id ben kérik az ellátást. Óránként 200,- Ft térítési díjat fizetnek és étkezést is igénybe vehetnek. Évek óta egyre népszer bb a szül k körében. Jelenleg 25-en veszik igénybe ezt az ellátást. Az ebb l származó bevétel ebben az évben 1.2 M Ft, melynek egy részét az Egyesített Bölcs de dologi kiadásokra visszakapta.
VI.2.2. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet Jogszabály: Gyvt: „43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának min sül a bölcs dei és óvodai ellátásban nem részesül , továbbá az iskolai oktatásban részesül gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vev gyermek családi napköziben történ , nem közoktatási célú ellátása. (2) A családi napközi a családban nevelked gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelel nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
A jelenlegi intézményhálózat – bölcs de, óvoda, iskola - mellett a társadalmi fejl dés azt kívánja, hogy a szül k választhassanak egyéb más típusú napközbeni ellátások közül. A gyermekjóléti szakterület a társadalmi átalakulás igényeihez igazítva már 1997. évben - 1997. évi XXXI. törvény - megfogalmazta a gyermekjóléti ellátásokat, de nem vette figyelembe a kötelezett önkormányzatok pénzügyi forrásait, anyagi lehet ségeit, támogatások hiányosságát, ez nem csak a gyermekjóléti területen tapasztalható, hanem a szociális területen is. Az I. kerület szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy a törvényben megfogalmazottak
79
közül rendelkezünk bölcs dével, ellátási szerz déssel a gyermekek átmeneti otthona feladatot ellátjuk. Az önkormányzat 2004. július 1-jét l ellátási szerz dést kötött az „Okoska” Családi Napközivel a feladat ellátására. A szolgáltatás folyamatos, a rövid id re tekintettel b vebb szakmai tapasztalatokról még nem tudunk beszámolni. Jelenleg 3 kerületi gyermek ellátása folyamatos. Az „Okoska” családi napközivel 2004. június 30-án megkötött ellátási szerz dés biztosított lehet séget a gyermekek napközbeni ellátására. A vállalkozó jelezte, hogy 2006. szeptember 1-t l – a törvényváltozások következtében bekövetkezett járulékemelkedések miatt – a ködést nem tudja biztosítani a gyermekek részére, így kérte a szerz dés felbontását. A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képvisel - testülete 242/2006. (XI. 30.) Kt. számú határozatával úgy döntött, hogy az „ Okoska” családi napközivel 2004. június 30-tól 2009. június 30-ig határozott id re kötött ellátási szerz dését 2006. december 1. napjával megszüntette. A 2005. évben a családi napközi kihasználtsága az alábbi módon alakult: Hónap
Ellátottak száma
Ellátási napok
Január
3f
53 nap
13.000,-Ft
95.400,-Ft
108.000,-Ft
Február
5f
62 nap
9.500,-Ft
111.600,-Ft
121.000.-Ft
Március
5f
67 nap
9.500,-Ft
120.600,-Ft
130.100,-Ft
Április
3f
60 nap
11.250,-Ft
108.000,-Ft
119.250,-Ft
Május
3f
55 nap
12.500,-Ft
99.000,-ft
111.500,-Ft
Június
6f
88 nap
11.000,-Ft
158.000,-Ft
169.400,-Ft
Július
6f
72 nap
3.750,-Ft
129.600.-Ft
133.350,-Ft
Augusztus
5f
92 nap
1.250,-Ft
165.600,-Ft
166.850,-Ft
Szeptember
5f
93 nap
-
167.400,-Ft
167.400.-Ft
Október
4f
66 nap
-
118.800,-Ft
118.800,-Ft
November
5f
67 nap
-
120.600,-Ft
120.600,-Ft
December
5f
82 nap
-
147.600,-Ft
147.600,-Ft
71.750,-Ft
1.542.200,-Ft
1.613.850,-Ft
Összesen
Készenléti díj
Ellátási díj
Kifizetett összeg
80
A 2006. évben a családi napközi kihasználtsága az alábbi módon alakult: Hónap
Ellátottak száma
Igénybevett napok száma
Készenléti díj/napok száma
Kifizetés összege
január
5f
86 nap
0
154.800,-Ft
február
5f
92 nap
0
165.600,-Ft
március
5f
99 nap
0
178.200,-Ft
április
7f
91 nap
0
163.800,-Ft
május
8f
103 nap
0
185.400,-Ft
június
7f
75 nap
0
135.000,-Ft
július
3f
31 nap
30 nap x 250,-Ft (7500,-)
63.300,-Ft
augusztus
5f
74 nap
0
133.200,-Ft
szeptember
2f
42 nap
0
75.600,-Ft
október
4f
49 nap
0
88.200,-Ft
november
3f
41 nap
5 nap x 250,-Ft (1250,-)
75.050,-Ft
ÖSSZESEN
Megjegyzés:
1.329.239,-Ft
Az ellátási díj a szerz dés értelmében: 1800,-Ft/F /nap A készenléti díj: 250,-Ft/f /nap Az ellátási szerz dés értelmében a napközi létszáma 5 f /nap. Áprilismájus-június hónapban naponta a szerz désben meghatározott 5 f tartózkodott.
2007. évben gyermek nem jelentkezett a szolgáltatás igénybevételére, de a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az Önkormányzat szakirodája megoldást keresnek a további ellátás biztosítására.
81
VI.3. Gyermekek átmeneti gondozása Jogszabály: Gyvt. „45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését el segít , az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelel étkeztetésér l, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésér l, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes kör ellátás) kell gondoskodni.” „48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhet a m ködtet által kijelölt helyettes szül nél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.”
VI.3.1. Gyermekek átmeneti otthona Jogszabály: Gyvt. „50. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban él gyermek helyezhet el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.”
Az önkormányzat ellátási szerz dést kötött a Krízis Szociális Szolgálat a veszélyeztetett családok integrációjának meg rzéséért Alapítvánnyal (székhelye: 1225 Budapest, Nagytétényi út 266.) határozott id re: 2002. április 01-t l - 2007. március 31-ig terjed id tartamra. A Krízis Alapítványt 1992-ben a XXII. ker-i Nevelési Tanácsadó szakemberei hozták létre azzal a céllal, hogy alternatív modelleket kísérletezzen ki a gyermekvédelemben, els sorban a prevenció területén. Az Alapítvány 1993-ban, az országban els ként nyitotta meg átmeneti gyermekotthonát, amelyet 1994-t l a XXII. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerz dés keretében m ködtet. Az
alapítvány
gyermekotthona,
szabad
kapacitásának
mértékéig
a
XI.
kerületi
Önkormányzattal 1999-ben 5 éves szerz dést kötött, illetve átmeneti id szakra a VII. kerületi Önkormányzattal 2 fér hely fenntartásában állapodott meg. Krízis Szociális Szolgálat a Veszélyeztetett Családok Integrációjának Meg rzéséért Gyermekotthon: Cím:
1225 Budapest, Nagytétényi út 266.
Célok és feladatok: - az átmeneti krízishelyzetbe került családok gyermekeinek kiemelése, ezt követ en visszailleszkedésének el segítése, - a válsághelyzetbe került fiatal személyiségállapotának intézményes körülmények közötti rendezése, - a szül k alkalmatlansága folytán megoldhatatlan élethelyzetbe került kiskorúak hosszabb ideig tartó gondozása, nevelése, - a Krízis Gyermekotthonban nagykorúvá váló magukra utalt fiatalok utógondozása, - speciális képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küszköd gyermekek képességeinek, motivációinak fejlesztése, rendszeres tanuláshoz szoktatása, - közösségi szokásrendszerek, viselkedési minták elsajátíttatása, - intenzív családgondozás.
82
A Budavári Önkormányzat Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálat vezet jének
tapasztalatai az alapítvány eddigi m ködésér l: „Az Alapítvánnyal való együttm ködés során mindvégig nagyfokú rugalmasságot tapasztalhattunk, amely ugyanakkor nem nélkülözte a szakmai munka pontos kereteit. Egyetlen alkalommal sem utasítottak el elhelyezési kérelmet, viszont el fordult, hogy a távolság (Nagytétény) miatt a család mégsem kérte az ellátást. Más megoldást választottak, mert (jogszabályi irányelvek is ezt hangsúlyozzák) a gyermekek számára fontos a saját megszokott óvodai – iskolai közegük megtartása, valamint a szül
– gyermek kapcsolat
folyamatos fenntartása. E távolság miatt a közös munka egy kicsit nehézkessé vált a szül k krízis helyzetének idején, de a szakmai munkában ez nem jelentett olyan akadályt, amit ne lehetett volna megoldani. (Gyermekjóléti Szolgálat vezet je vagy családgondozói saját gépkocsi használatával megoldottak voltak ezek az egyedi ügyek.) Az ellátási szerz dés megkötésekor a Népjóléti Bizottsági ülésen az Alapítvány részér l ez akkor elhangzott, mint az együttm ködést nehezít tényez .”
év 2003
A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat nyilvántartása alapján átmeneti gondozásban részesült Gyermek Gyermek (fiú) szül Gondozási nap (lány) 1 lány 0 fiú 0 szül 287 nap
2004
1 lány
1 fiú
0 szül
261 nap
2005
1 lány
3 fiú
1 szül
378 nap
2006
1 lány
1 fiú
1 szül
461 nap
Összesen 2 lány személyenként:
3 fiú
1 szül
1397 nap
A Gyermekjóléti Szolgálat vezet jének véleménye szerint az els évben (2002. áprilistól) a kimutatásuk szerint még nem volt kerületi illet ség közös kliensük.
1./ 2003- ban egy értelmi fogyatékos lány gyermek vette igénybe a szolgáltatást, akit egy I. kerületi polgár fogadott családjába (Gyvt. és végrehajtási rendelet alapján hatósági döntéssel), de nem tudta kezelni a lelkileg is súlyosan sérült kislányt. Átmeneti gondozásban 2003-ban 287 napot 2004-ben pedig 82 napot töltött. Végül a gyermek átmeneti nevelésbe, majd utógondozásba került, de a befogadó családdal azóta is tartják a kapcsolatot és dolgoznak a kapcsolat fenntartásán.
83
2./ 2004-ben egy I. kerületben él hajléktalanná vált család kamaszkorú gyermeke került az Alapítványhoz, mert úgy t nt szülei rendezni tudják a helyzetüket és a gyermek elkerülheti az állami gondozásba vételt (179 gondozási nap). Sajnos 2005. február elején (35 nap átmeneti gondozás után) mégis szakellátásba került, mert a szül k nem kívánták biztosítani az ellátását és elhanyagolták a gyermeket. 3./ 2005-ben még három gyermek és egy feln tt került gondozásba. Egy négyéves gyermeket azért kellet beszállítani, mert édesanya az óvoda el tt összeesett és kórházba szállították. Másnap azonban az édesanya érte tudott menni (2 nap) és hazavitte, de a gyermek a szül szenvedélybetegsége miatt védelembe vétel alatt áll. Egy másik gyermek (lány) családja hajléktalanná válása miatt 2005 január 25-t l egész évben ott tartózkodott (340 nap), majd 2006-tól (165 nap)
is szakellátásba került, mert szülei,
azóta sem tudták megoldani az otthonteremtést. 2005 november 26-tól egy édesapa vált hajléktalanná autista kisfiával (2 X 40 nap), akik 4./ 2006 –ban még (2 x 148 nap) az intézményben tartózkodtak az els félév nagy részében. Nekik sikerült albérletet szerezniük és átkerültek egy Pesti kerületbe, ahol mai napig tartózkodnak. 5./ 2007. évben nem vettük igénybe a szolgáltatást.
Év
Költségvetési kimutatás 2002. évt l fizetett díjakról: Készenléti díj Gondozási napok Összesen után fizetett díj
2002. év 2003. év
300.000,- Ft 86.120,- Ft
2004. év
--
2005. év 2006. év
---
-260.000,- Ft + 460.000,-Ft 397.555,-Ft + 230.000,- Ft 487.000,- Ft 675.000,- Ft
300.000,- Ft 806.120,- Ft 627.555,- Ft 487.500,-Ft 675.000- Ft
Az ellátási szerz dés 8.) és 9.) pontja alapján, ha ellátott tartózkodik az intézményben, a készenléti díj megfizetése nem terheli az önkormányzatot. Az átmeneti gondozás egy „speciális” alapellátási intézményi forma a gyermekvédelmi törvényben, amelynél a családból történ kiemelés nem annyira megrázó és visszafordíthatatlan, mint a hatósági intézkedés általi (Gyámhivatal, jegyz i gyámhatóság) szakellátásba történ
84
elhelyezésnél. A szakellátás szerinti állami gondoskodásban nem csak a környezet változik meg, de a gyermek iskolája is és a körülmények is mostohábbak, mint az átmeneti elhelyezésnél. Továbbá kevésbé tapasztalható a családba történ visszahelyezés lehet sége. Az alapítvánnyal kötött ellátási szerz désünk lejárt, új szerz dés megkötésére az Alapítvány nem vállalkozott jelenlegi fér helyeiket a XI. és XXII. kerület teljes mértékben lekötötte. A további terv szerint Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ új szolgáltatásként bevezetett gyermekek átmeneti otthonával kívánunk szerz dést kötni. Az ajánlatkérés szerint az otthon vállalja 2 f gyermek esetében a további feltételek egyeztetését követ en.
VII. Egészségügyi alapellátás és szakellátás Ellátandó feladatok. Az alapító okiratban foglaltaknak megfelel en az Egészségügyi Szolgálat (továbbiakban ESz) feladatai az Önkormányzat számára kötelez , nem kötelez , és kapcsolódó feladatokra oszthatók. Jelesül: Kötelez alapellátási feladatok, mint Feln tt és gyermek háziorvosi ellátás Ügyeleti ellátás (feln tt és gyermek) Véd
i szolgálat (körzeti- és ifjúsági-iskola)
Ifjúsági (iskola) orvosi ellátás Feln tt fogászati ellátás Gyermek- és Ifjúsági fogászat Nem kötelez en vállalt szakorvosi járó-beteg ellátás Kapcsolódó gazdasági-ellátó tevékenység. A feladatok ellátásához rendelkezésre álló infrastuktúra. A szakmai feladatok ellátása összesen 9 telephelyen történik. Ezek építészeti-m szaki állaga rendkívül heterogén. 2006-ban elkészül a – Mészáros utcai feln tt fogászat kivételével – a rendel k akadálymentesítése. Alapellátás telephelyei: 4 feln tt háziorvosi rendel ben 16 körzet ellátása történik, jelenleg 14 körzetet vállalkozó háziorvos, 2 körzetet közalkalmazott lát el. A Csalogány utcai és
az Attila úti
85
rendel kben a beszámoló írásának idején folyamatban van, és várhatóan az idén befejez dik az akadálymentesítés kivitelezése. 2 gyermekorvosi rendel ben 5 körzetet lát el vállalkozó háziorvos. Ugyanezen rendel kben nyertek elhelyezést a véd
i szolgálat tanácsadói. A Mikó utcai rendel
állaga kielégít , itt a nyílászárók szorulnak javításra, a Markovits utcai rendel festése, mázolása id szer . Mindkét rendel ben a beszámoló írásának idején folyamatban van, és várhatóan az idén befejez dik az akadálymentesítés kivitelezése. Tartósan távol lev véd
k helyettesítése 2 f vel oldódott meg. 5 területi és 5 iskolavéd
látja el a
kerületet. A Szakorvosi Rendel intézet valamint a kapcsolódó gazdasági ellátás változatlanul a Maros utcai épületben m ködik, melynek állaga változatlanul rossz, az el írt feltételeknek nem megfelel . Az épület megfelel az akadálymentesség követelményeinek. A 2005-ben bevezetett központi betegirányító rendszer alkalmas lesz b vítéssel a vizitdíj beszedésére. A tet szerkezet részleges felújítása elkészült, az ismétl
beázások, úgy t nik,
megsz ntek. A bejáratnál lév tönkrement leng ajtó helyére önm köd ajtót építtettünk be. Az alapvezetékek cseréje megtörtént. Az aula és a lépcs ház felújítása, festése folyamatban van. A beszámolási id szakban az OEP hosszas adminisztratív huzavona után hozzájárult a Képvisel testület
által
megszavazott
struktúra-átalakításhoz,
így
a
psychiatria
szakrendelés 30 órával a b rgyógyászat 8 órával b vült. A feln tt- és gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot a F NIX RT látja el szerz dött szolgáltatóként, telephelye kerületünkön kívül van. A fogászati ellátást a Kerület tulajdonát képez
Mészáros utcai ingatlanban dolgozó
fogorvosokkal mint egyéni vállalkozókkal látjuk el. Sok tekintetben tisztázatlan a fogászati röntgen rendelés m ködése. Az év folyamán rendez dött a gyermekfogászat OEP szerz dése is, így a korábbi 3 helyett jelenleg 2 privatizált praxis látja el a kerületi gyermek- és ifjúsági fogászatot. A praxis számának csökkenése nem okozott zavart az ellátásban.
VII.1. A háziorvosi ellátásról A feln tt háziorvosi ellátást 16, a gyermek háziorvosi ellátást 5 orvos végzi. A háziorvosok szakmai felkészültségét jelzi, hogy több szakvizsgával is rendelkeznek. Szakvizsga nélkül dolgozó háziorvos nincs a kerületben. 2 kolléga közalkalmazotti jogviszonyban, a többiek privatizált formában végzik tevékenységüket.
86
A háziorvosi rendel k közül a Zsolt utcai és az új vári rendel
felel meg a kor
követelményeinek. A többi rendel ben nem lehet megvalósítani, hogy a körzeti n vér és a háziorvos külön helységben fogadhassa a betegeket, ami a XXI. században már elvárható lenne, és a várakozási id t is jelent sen csökkentené. A háziorvosi praxisok m ködését a krónikus alulfinanszírozottság nehezíti. Az elmúlt évben a finanszírozás továbbra sem követte az inflációt és a költségek emelkedését. A fix díj ugyan minimálisan emelkedett, a lebegtetett egy pontra jutó forint érték érdemben nem változott. A bevezetett tételes betegforgalmi jelentési kötelezettség jelent s adminisztratív többletterhet ró a praxisokra, ami óhatatlanul a várakozási id növekedésével jár. Emellett a szükséges többletmunka mögé az OEP finanszírozást nem biztosít. További megszorítás, hogy az OEP eszközfinanszírozási szerz dést nem köt, így az amortizáció, a karbantartások és eszközpótlások kérdése ismét megoldatlanná válik. A területi ellátási kötelezettségek és a leadott kártyák számát az alábbi táblázat tartalmazza. Háziorvosi körzetek ellátási kötelezettsége és betegkártya aránya 2006. és 2007 évben /június 30-i állapot szerint / Feln tt praxisok Ellátandó körzeti lakos Kód
2006
2007
Kártyaszám 2006
2007
Index 2006
2007 98,2
000021 közalkalmazott 000022 privát
1 783
1 812
1 711
1 779
96,0
1 639
1 589
1 637
1 641
99,9 103,3
000031 közalkalmazott 000032 privát
1 443
1 493
719
704
1 455
1 436
1 476
1 503 101,4 104,7
000033 privát
1 174
1 153
1 092
1 099
93,0
95,3
000034 privát
1 437
1 433
1 174
1 174
81,7
81,9
000035 privát
1 349
1 332
1 082
1 101
80,2
82,7
000036 privát
1 426
1 138
926
897
64,9
78,8
000042 privát
1 465
1 436
1 274
1 503
87,0 104,7
000043 privát
1 466
1 450
1 049
1 032
71,6
71,2
000044 privát
1 430
1 435
1 240
1 156
86,7
80,6
000045 privát
1 426
1 416
1 806
1 869 126,6 132,0
000046 privát
1 735
1 721
1 274
976
49,8
73,4
47,2
56,7
87
000047 privát
2 009
2 023
1 485
1 548
73,9
76,5
000051 privát
1 435
1 424
883
893
61,5
62,7
000052 privát
1 221
1 230
1 477
Praxis összesen
23 893
23 521
20 305
20 413
85,0
86,8
Közalkalmazotti
3 226
3 305
2 430
2 483
75,3
75,1
20 667
20 216
17 875
17 930
86,5
88,7
Privát
1 538 121,0 125,0
Gyermekorvosi praxisok KÓD
Ellátandó körzeti lakos 2006 2007
Kártyaszám 2006
2007
Index 2006
2007
000061 privát
462
462
623
638 134,8 138,1
000062 privát
374
374
521
588 139,3 157,2
000071 privát
575
575
738
752 128,3 130,8
000072 privát
670
670
844
844 126,0 126,0
000073 privát
540
540
951
915 176,1 169,4
2621
2621
3677
3737 140,3 142,6
Praxis összesen
Az ügyeleti szolgálatok m ködése A feln tt ügyeleti szolgálat forgalmi adatai: OMSZ- OMSZHívásra nix S.O.S. Ambuláns Összes Kórházba OMSZ nak tól Exit történt Rt. ellátás betegellátás utalás átadott átvett ment szállítás ellátás ment szállítás feladat feladat jan 101 42 143 11 4 5 9 9 10 febr 96 37 133 13 6 8 8 5 14 márc 112 50 162 5 3 6 6 12 10 ápr 92 29 121 8 2 7 7 10 9 máj 81 29 110 6 2 5 5 13 10 jun 82 21 103 7 5 5 3 15 5 Össz: 564 208 772 50 22 40 38 64 58
A gyermek ügyeleti szolgálat forgalmi adatai:
88
OMSZ- OMSZHívásra nix S.O.S. nak tól Korcsoport történt Ambuláns Összes Kórházba átadott átvett OMSZ Rt. ellátás betegellátás utalás ment szállítás ellátás ment szállítás feladat feladat 0-1 év jan 0 0 0 0 0 0 0 0 1-3 év jan 1 19 20 1 0 0 0 0 3-6 év jan 0 10 10 0 0 0 0 0 6-14 év jan 0 11 11 0 0 0 0 0 14-16 év jan 0 0 0 0 0 0 0 0 16 jan 0 1 1 0 0 0 0 0 Összesen: 1 41 42 1 0 0 0 0 0-1 év febr 0 1 1 1 0 0 0 0 1-3 év febr 0 16 16 1 0 0 0 0 3-6 év febr 0 12 12 0 0 0 0 0 6-14 év febr 0 3 3 0 0 0 0 0 14-16 év febr 0 2 2 0 0 0 0 0 16 febr 0 1 1 0 0 0 0 0 Összesen: 0 35 35 2 0 0 0 0 0-1 év márc 0 2 2 0 0 0 0 0 1-3 év márc 2 12 14 1 0 0 0 0 3-6 év márc 0 9 9 0 0 0 0 0 6-14 év márc 1 6 7 1 0 0 0 0 14-16 év márc 0 2 2 0 0 0 0 0 16 márc 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 3 31 34 2 0 0 0 0 0-1 év április 0 0 0 0 0 0 0 0 1-3 év április 1 11 12 2 0 0 0 0 3-6 év április 2 9 11 1 0 0 0 0 6-14 év április 1 1 2 0 0 0 0 0 14-16 év április 0 2 2 0 0 0 0 0 16 április 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 4 23 27 3 0 0 0 0 0-1 év május 0 2 2 0 0 0 0 0 1-3 év május 3 15 18 1 0 0 0 0 3-6 év május 0 7 7 0 0 0 0 0 6-14 év május 2 2 4 1 0 0 0 0 14-16 év május 0 1 1 0 0 0 0 0 16 május 0 1 1 0 0 0 0 0 Összesen: 5 28 33 2 0 0 0 0 0-1 év május 0 2 2 0 0 0 0 0 1-3 év május 1 16 17 3 0 0 0 0
89
VII.2. A véd Véd
i szolgálat m ködése
i tevékenység számszer adatai 2006.I.félév
2007. I. félév
Várandós anyák száma:
497
825
0-11 hónaposok nyilvántartása:
741
1630
12-35 hónaposok nyilvántartása:
1111
2165
3-6 évesek nyilvántartása:
1392
2743
Családlátogatások száma: Tanácsadáson az összes megjelenések száma:
1323 1609
2645 3230
VII.3. Iskola-egészségügyi Szolgálat A kerületi oktatási intézményekben – mind az önkormányzati, mind az egyházi illetve egyéb fenntartásúakban –közel ötezer tanuló egészségügyi ellátását két f közalkalmazott ifjúsági orvos, és öt iskolavéd gyermekorvos és a véd
, valamint az óvodák vonatkozásában 0,5 f
részállású
i ellátásra vonatkozó szakmai el írások szerint a területi véd
k
látják el.
VII.4. Gyermek- és ifjúsági fogászat Az Önkormányzat képvisel testületének döntése alapján, és 2006. augusztus 1-t l két orvos közvetlen OEP finanszírozással látja el a kerület gyermek és ifjúsági fogászati feladatait.
A rendel helyiségek m ködtetésével az Önkormányzat az Egészségügyi Szolgálatot bízta meg. 2007 szeptemberében az Egészségügyi Szolgálat pályázatot nyújtott be az ING Biztosító „ING a Gyermekegészségügyért „ által meghirdetett keretre, a gyermek és ifjúsági fogászati rendel röntgen felszereléséhez. Az Önkormányzat erre az évre biztosított 1000 ezer forintos beruházási keretéhez kértünk kiegészítést, el hívó berendezés beszerzéséhez. A pályázat elbírálására 2007.november hónapban kerül sor.
90
VII.5. Fogorvosi Szolgálat A Mészáros utcai rendel ben az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján öt fogorvos biztosítja az I. kerületi feln tt korú lakosság fogászati alapellátását, mellettük hat fogorvos a XII. kerületi lakosokét, valamint a Buda-Cent-Dent Kft röntgen szakellátást is biztosít. Az Egészségügyi Szolgálat - az Önkormányzat megbízása alapján – 2004. július 1-t l ellátja a rendel
m ködtetési feladatait. A feladat költségeit a két önkormányzat által megbízott
fogorvosi
vállalkozások
viselik.
A
m ködtetési
költségeken
felül
a
Szolgálat
feladatnövekedésb l adódó költségeit -
a gazdasági
és igazgatási területen jelentkez
él munka és anyag ráfordítástöbblet – a 20 %-os rezsiköltségtérítésb l kell megoldania a Szolgálatnak.
A Buda-Cent Dent által m ködtetett fogászati röntgen / OEP finanszírozott szakellátás / költségeinek viselése a mai napig megoldatlan. A Kft vezet je a mai napig nem fogadta el a megküldött szerz déstervezetet a költségek viselésér l. Így a Kft által kizárólagosan használt röntgen helyiség / 2 röntgen asszisztenssel / rezsi költségei
a mai napig nem nyertek
rendezést.
VII.6. Járóbeteg Szakorvosi ellátás A Maros utcai Szakrendel ben az alábbi rendelések m ködnek gyógyászat Onkológia Reumatológia Röntgen Szemészet EKG Belgyógyászat és társszakmák /endokrionológia és új szakterületként diabetologia/ Fül-orr-gégészet Ideggyógyászat Laboratórium Fizikoterápia Gyógytorna Sebészet (ezen belül érsebészet és proktológia is) Ortopédia (ezen belül gerincsebészeti szakrendelés is) Ultrahang-diagnosztika Psziciátriai szakrendelés, Pszichiátriai gondozó rgyógyászat Lymfoedéma rendelés Urológia
91
A Maros utcai épületben nyertek elhelyezést a Szolgálat igazgatási és gazdasági feladatait ellátó közalkalmazottak. Ambuláns munkahelyek forgalmi adatai (OEP - finanszírozott ) 2007.I.félévében Rendelés
Eset
Beavatkozás
Belgyógyászat+EKG rgyógyászat Fizikoterápia Denzitometria Gégészet Gyógytorna Ideggyógyászat gyógyászat Onkologia Ortopédia Pszichiátriai rendelés Pszichiátriai gondozás Rheumatologia Röntgen+ultrahang Sebészet Szemészet Urologia Laboratorium Összesen:
3534 1864 6871 82 2957 6577 2377 2203 487 1216 2168 1133 3035 3621 2634 3694 672 6779 51904
4916 6917 37575 83 12293 104402 5974 7530 538 1873 8453 2553 17312 7094 6607 28012 733 66724 319589
Teljesítménypontszám 2 536 874 2 311 874 6 916 978 39 688 3 303 624 22 331 551 1 802 762 1 927 704 341 565 885 424 5 749 957 413 428 5 015 239 6 307 900 3 313 976 6 131 564 519 071 7 622 478 77 471 657
Teljesítményváltozás Id szak 2006.I.félév 2007.I.félév eltérés
esetszám
Beavatkozásszám
64 978 51 904 -13 074
426 339 319 589 -106 750
Német pont 89 456 254 77 471 657 -11 984 597
A Szolgálat egészségügyi szolgáltatási - úgy az alap, mint szakellátásban - szakmai színvonala jó. A rendel ben dolgozó szakorvosok képzettségi szintje magas, kandidátusi fokozattal rendelkez
f orvos vezeti az egyik reuma szakrendelést, az endokrinologiai –
belgyógyászati szakrendelést vezet háziorvosunk is tudományos fokozatot szerzett 2005-ben. Jelenleg is folyamatban van egyik szakorvos tudományos fokozatának megszerzése, illetve a nyugdíjazott szemész szakorvos helyett felvett, f állásban a Szemészeti Klinikán dolgozó
92
szakorvosok /részmunkaid s közalkalmazottak/ is részt vesznek tudományos fokozat megszerzésében. Úgy a szakrendel ben , mint az alapellátásban dolgozó orvosok közül többen is több szakvizsgával
rendelkeznek,
pl.
sebész,
urológus,
onkológus-vagy,
ortopediai
és
traumatológiai- vagy reumatologus, belgyógyász- ami a betegellátás min ségét jelent s mértékben meghatározza. A szakmai színvonal további emelése érdekében a Maros utcai Szakrendel ben rendszeres akkreditált, orvosok számára pontszerz továbbképzéseket tartunk, melyet témától függ en szakdolgozóink is látogatnak. Szakdolgozóink képzettségi szintje is folyamatosan emelkedik- ebben az évben szerezte meg egy f
laboratóriumi szakasszisztensi, egy f
diabetológiai szakasszisztensi, egy f
egészségügyi menedzseri végzettséget, gyógytornászaink a holisztikus medicina mellett a McKenzie módszert és a lymphoedema therapeuta képesítést is elsajátították. Természetesen az el írt szakmai kreditpontok megszerzését támogatjuk, mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében. Az el
évhez képest a járóbeteg szakellátásban több mint 11 millióval csökkent az elért
teljesítmény (német) pontok száma. Ebb l mintegy 4 millió pont a laboratórium ellátási területének, és ezáltal a
teljesítményének
– csak a saját kerületre korlátozott –
tevékenységének eredménye. Ez a labor esetében a TVK korlát betartásának eszközeként alkalmazott vezet i döntés eredménye, mivel a finanszírozás csak a TVK korlát mértékéig finanszírozás a járóbeteg szakellátásban, míg a labor 710 ezer pontos TVK-ja fölött a degresszív finanszírozást engedélyezi.. A finanszírozás szabályait tartalmazó 43/1999 többszörösen módosított Korm. rendelet 2006. július 1-i változása drámai módon csökkenti az Intézmény bevételeit, mivel a teljesítmény volumen korlátot a 2005-ben 100%-ban finanszírozott teljesítmény 95%-ára csökkentették, és az e feletti teljesítményt nem finanszírozza. A laborfinanszírozásban is bevezetett teljesítmény-volumenkorlát (710 e pont/hó, majd újbóli átértékelés szerint 624 e pont/hó ) feletti
teljesítmény degresszív
díjazása a minimum rendeletben el írt szakmai létszám közalkalmazotti bérét és járulékait sem fedezi. Emiatt – a többi egészségügyi szolgáltatóhoz hasonlóan arra kényszerültünk, hogy a laborba más kerületb l jöv
betegek fogadásától elzárkózzunk. (A híradásokban
inkább csak a fekv beteg-ellátás finanszírozási gondjait hangsúlyozzák, holott a járóbetegellátás m ködtetéséb l is jelent s forráskivonás történik!) A laboratórium kiszervezése folyamatban van, több intézményt megkerestünk ajánlatunkkal, többekt l azt a választ kaptuk,
93
hogy nekik nem éri meg OEP finanszírozásért átvállalni a feladatot. Így a szolgáltatásra az el írt három árajánlat beszerzése elég hosszadalmas folyamat volt, a harmadik árajánlatotegy nagy laborszolgáltató cégt l a napokban várjuk. A betegforgalom csökkenésének hátterében másrészt – az egész országban tapasztaltaknak megfelel en – a vizitdíj bevezetése áll.
Pont 155000000 150000000 145000000 Pont 140000000 135000000 130000000
2004
2005
2006
2007
Pont 139442789 151385863 153898087 143181127
94
A teljesítmény alakulása 2004 és 2007 között (a 2007-es extrapolált adat)
orvos-beteg találkozás 19800 19600 19400 19200 19000 18800 18600 18400 18200 orvos-beteg találkozás
orvos-beteg találkozás
2004
2005
2006
2007
18761
19437
19606
19467
VII.7. Egy napos sebészet 2007 nyarán kiírt OEP pályázaton egy napos sebészeti kapacitást nyertünk (évi 1000 m tét, 336 HBCS-pont). Tekintettel arra, hogy az épület erre jelenlegi formájában nem alkalmas, a feladatot több partnerrel (SE Szemklinika, Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat, Premed-Pharma Kft) kötött közrem köd i szerz dés keretében oldjuk meg. Ennek értelmében a partnerek biztosítják a m t és annak szakszemélyzetét valamint szükség szerint az anaesthesiológus szakorvost, mi pedig biztosítjuk az operáló orvost. Ezt a megoldás várhatóan az OEP hosszabb távon nem fogja „tolerálni”.
Gazdasági tevékenység A bevételek alakulása 2007. I. félévében Az Egészségügyi Szolgálat kiadásainak forrásai a alábbiak: 1. önkormányzati támogatás 2. a társadalombiztosítástól az egészségügy m ködési céljaira átvett pénzeszközök 3. saját bevételek 4. 2006. évi pénzmaradvány
95
A bevételek alakulását az alábbi táblázat reprezentálja: Bevétel megnevezése
Eredeti el irányzat 12
Önkormányzati ködési támogatás
Módosított el irányzat
Teljesítés
Index 4/3
Megoszlás % tény
3
4
5
6
124 108
Önk felhalmozási támogatás El
51,0
116 504
59 393
25,9
1 760
0
0,0
0,00
752
0,0
0,00
évi alulfin.
Tb támogatás
267 039
275 039
140 417
51,1
61,2
Int.m ködési bevétel
28 586
28 586
9 609
33,6
4,4
0
0,0
0,00
30
0,0
0,00
28 294
19 252
68,0
8,5
450 183
229 453
51,0
100,00
Felhalmozási célú intézményi bevétel ködési célú átvett pénzeszköz
Pénzmaradvány Összesen
419 733
2007 . I. félévében a bevételi tényadatok megoszlása alapján az összes bevételb l a TB támogatás képviselte a legnagyobb hányadot közel 61,2 %-ot, míg az önkormányzati ködési támogatás
25,9 %-ot,
az intézményi m ködési bevételek 4,4 %-ot, a
pénzmaradvány felhasználása 8,5 %-ot. 1. Az önkormányzati támogatás alakulása Az önkormányzat az alábbi el irányzat-módosításokat eszközölte A 2007 évi tárgyi eszköz berszerzésre 1760 e Ft Intézményvezet jutalmazására 396 e Ft A TB bevétel növekmény miatti forráscsere csökkenés 8000 e Ft A csökkenés összege 5844 e Ft volt.
96
2. A társadalombiztosítás alapjaitól az egészségügy m ködési céljaira átvett pénzeszközök alakulása A Tb bevétel el irányzatának módosulását A járóbeteg ellátásban elért többlet bevétel 8000 e Ft növelte. A 2007.I.félévben
a 43/1999. kormányrendeletben foglaltak határozták meg a
finanszírozást a Tb. bevétel alakulását módosításunk, másrészt a
növekedését az alábbi, részben a kapacitás
finanszírozási törvény változásából adódó, a járóbeteg
szakellátásban megnövekedett TVK többletteljesítmények, gügy A 2005. évi kezdeményezésünk alapján a járóbeteg szakellátás teljesítmény volumenének növelése érdekében – a Népjóléti Bizottság javaslata és a Képvisel testület határozata alapján az Önkormányzat kapacitásmódosítási kérelemmel élt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál . A kérelem befogadása2006.-október 1-el realizálódott. A kasszánkénti bevétel az alábbi volt: Kassza-szakfeladat száma megnevezése 851219 Háziorvosi szolgálat 851242 I. ker. Ideggondozó 851275 Járóbeteg szakellátás
Bevétel
Megoszlás %-a
15 915
11,33
10 899
7,76
89 800
63,95
16 940
12,06
6 863
4,89
140 417
100,00
851286 Fogászati ellátás 851297 Véd
i Szolgálat
851912 ACSI OEP finanszírozás összesen
TB bevétel módosítására az els félévben –8 millió Ft összegben került sor, forrásrendezéssel, az önkormányzati támogatás csökkentésével egyidejüleg.
A legjelent sebb OEP bevétel a járóbeteg-szakellátás pénzforgalmi bevétele a 2006. október és 2007. március közötti tényleges teljesítmény díjazását tartalmazza, az egyéb, a finanszírozási jogszabály változása miatti kiegészítésekkel. A finanszírozás továbbra sem fedezi minden egészségügyi alap- és szakellátási feladaton és kasszán a felmerült jogszabályi el írásokon - KJT, minimumfeltételeken alapuló
97
többletigények - valamint a 2007 els félévében realizálódott infláció hatását, a bevételek érdekében felmerült kiadások tekintetében és továbbra sem tartalmazta az amortizációt. OEP finanszírozás (millió Ft) 140 120 100 80 Adatsor1 60 40 20 0 2004
2005
2006
2007
Pénzmaradvány alakulása Az Egészségügyi Szolgálat jóváhagyott 2005. évi pénzmaradványa 23640 ezer Ft volt, az el
évi tartalék maradványa 4654 Ft összeg . Visszafizetési kötelezettségünk 10917 ezer Ft
volt, az alulfinanszírozás összege 752 ezer Ft. Felhasználás jogcíme
Jóváhagyott
Felhasznált
Maradvány
10917
10917
0
3524
1564
1960
930
281
649
3256
3256
0
543
0
543
Felhalmozás
4470
0
4470
2006 évi pm.
23640
16018
7622
El
28294
19252
9042
Pénzeszköz átadás/elvonás/ Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Felújítás
id szaki pm.együtt
98
A pénzmaradvány felhasználása a kötelezettségvállalásoknak, illetve a jóváhagyásra felterjesztett jogcímeknek részlegesen megtörtént. A személyi juttatások maradványa és a kapcsolatos járulékok a Semmelweis napi jutalom részbeni fedezetéül szolgálnak, melynek felhasználása a második félévben, Semmelweis napkor megtörtént. A Maros utcai rendel festésére jóváhagyott el id szaki pénzmaradvány felhasználása megtörtént, a beruházási maradvány felhasználása folyamatban van,
Intézményi üzemeltetési bevételek Az intézményi m ködési bevételek területén 2007. els félévében 9609 ezer forint bevételt sikerült elérnünk, mely az eredeti el irányzat 34 százaléka.
Dologi kiadások alakulása A dologi kiadások alakulását befolyásoló f bb elemek az alábbiak: - az infláció hatása - az energiaárak alakulása, mely els dlegesen a gázár emelés alakult ki. - a m szerpark fokozott karbantartási igénye és az OEP által el írt id szaki felülvizsgálat költsége - a számítástechnikai adatszolgáltatással kapcsolatos informatikai és papíralapú adathordozók költségei - az informatikai hálózatok m ködésének biztosítása, szoftver követés költségei - a kommunikációs szolgáltatások - telefon, fax- igénybevételének növekedése - a Maros utcai szakrendel épületének – 1997-ben felújított- tet szerkezete folyamatos meghibásodása miatt állandó probléma
Megnevezés
DOLOGI KIADÁS EGYÉB FOLYÓ KIADÁS DOLOGI KIADÁS ÖSSZESEN
Eredeti el irányzat
Módosított el irányzat
Teljesítés
Teljesítés/ Módosított el irányzat
114549 1600
121039 1600
60444 222
% 50 % 17 %
116149
122639
60666
48 %
A dologi kiadások el irányzatának változásának 6490 ezer forint, forrása az 3256 ezer Ft összegben a 2006 évi jóváhagyott pénzmaradvány, míg 3234 e Ft összegben az azt megel évi pénzmaradvány volt, melyet az I szint festésére használtunk fel. A dologi kiadások között a legnagyobb hányadot a szolgáltatások kiadáscsoport képviseli, majd a készletbeszerzés, a vásárolt közszolgáltatások – ügyeleti díj, gyerekfogászat -, az el zetesen felszámított ÁFA és a kommunikációs kiadások, az egyéb kiadások képviselik a legkisebb nagyságrendet. Az intézményüzemeltetési kiadásaink között lényeges nagyságrendet képviselnek a számítástechnika alkalmazásával kapcsolatos kiadások. Az OEP által kötelez vé tett számítógépes adatszolgáltatás m köd képességének biztosítása, úgy a hardver, mint a szoftver téren lényeges anyagi kihatást gyakorol intézményünk költségvetésére, egyidej leg 99
úgy a járóbeteg-ellátás egy részében / pszichiátriai gondozó mind a háziorvosi praxisok terén a manuális dokumentáció is kötelez . A második legnagyobb kiadási kör ezen a területen az amortizálódott épületek és a szakmai orvosi géppark karbantartási igénye. Az elmúlt évek nagyérték beruházásai ellenére még mindig rendelkezünk olyan orvos szakmai gépekkel, melyeknek életkora meghaladja a 10-15 évet, ezek m köd képességének fenntartása jelent s anyagi ráfordítással oldható csak meg mindaddig, míg ezek kiváltására módunk nem nyílik.
Felhalmozási kiadások Felújítási kiadások 2007-évben felújítási keretigényünket az Önkormányzat nem támogatta. A Markovics utcai gyerekrendel gázf tése miatt a Gázm vek kötelezte az Egészségügyi Szolgálatot határid kit zésével a hálózat felújítására a szabványoknak megfelel en és a kéménybélelés megoldására, az ott lév gázkazánok cseréje is szükségessé vált. A gyerekrendel felújítására forrás nem állt rendelkezésünkre, ezért a vis major keretb l kértünk fedezetet. A megoldás id beli kényszere miatt átmenetileg szabad pénzeszközeink terhére oldottuk meg, hogy a f tési szezon beindulása el tt az engedélyeztetés is megtörténjen. Beruházási kiadások 2007 I. félévben a beruházásoknak eredeti el irányzata nem volt. Módosítás az alábbi forrásból történt: Önkormányzati támogatás az alapellátásra 1 760 e Ft 2006 évi pénzmaradvány 4470 e Ft el id szakok pénzmaradványa 1420 e Ft A pénzmaradványból jóváhagyott keretek felhasználása az alábbiak szerint történt: Épület beruházás CCTV kamera rendszer b vítése
189 ezer Ft
Egyéb gép-m szer Pszichiátria bútor
gyógyászat -urológia, pszichiátria, pénzügy bútor Mikó u-i Gyermekorvosi váró bútor 10 db szék Asztal/2 db, gyermekszék/6 db, pólyázóasztal rgyógyászat Nitrogén tartály Lab-5
222 ezer Ft
658 ezer Ft 75 ezer Ft 94 ezer Ft 145 ezer Ft
Számítástechnikai eszközök beszerzése Zsolt utcai háziorvosi rendel Számítógép szerver Vicomt Base AX24200
219 ezer Ft
100
Integrált pénzügyi-gazdasági rendszerhez / vizitdíj számlázás belépése miatt/ Számítógép szerver Dell Pover Edge SC 1430
332 ezer Ft
Az alapellátás beruházásaira biztosított 1760 ezer Ft felhasználása folyamatban van.
A
gyerekfogászat helyzetének elemzésénél jeleztük, hogy az Önkormányzat által fogászati röntgen beszerzésre biztosított 1 millió forintos kerete kiegészítésére az ING Banknál pályázott az egészségügyi szolgálat.
VIII.
Az
I.
kerületi
ellátórendszer
fejlesztési
irányvonalainak
meghatározása Nehéz helyzetben van az anyag összeállítója, ha olyan id szakban kell a fejlesztésekr l beszélni, amikor egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak az önkormányzatok, általa érintve az intézmények is. A szociális ellátórendszer rendszerváltást követ
változásai sok társadalmi problémát a
felszínre hoztak. Ezzel új kihívásoknak kell megfelelni egyrészt a szakmának, másrészt a fenntartóknak és nem utolsósorban illet leg leginkább az állampolgároknak. Ugyan azt halljuk, hogy a nemzetgazdaság n – növekedés mértéke a prognosztizáltnál lassabban, de a háztartások költségei növekednek, az állami bevételek újraelosztása nem feltétlenül a jóléti juttatásokban jelenik meg. Minden kormányzat arra törekszik, hogy a saját koncepcióját valósítsa meg. Megállapíthatjuk, hogy az 1993. évben megalkotott szociális alaptörvény módosításának „dömpingjét” éljük át. Lassan az lenne a szokatlan, hogy 3-4 havonta nem lenne szociális törvénymódosítás. A szaktárca ezen a cikluson belüli folyamatos átalakításával. A szociális szakma és ehhez a területhez kapcsolódók számára - és akkor az érintett állampolgárokról említést nem téve -, kihívást jelentenek a folyamatos szemléletváltások. Ez a felgyorsult változás megnehezíti helyi szinteken az önkormányzatok szociális m ködési kiadásainak,
támogatási
rendszerének
tervezhet ségét,
m ködtetés
kiegyensúlyozott
biztosítását is. Az egyéni szintre bontva figyelemre méltó Andorka Rudolf szociológus megállapítása egy kutatás kapcsán, a kutatás a jóléti rendszerek fenntarthatóságára irányult. Megkérdezték a
101
kutatásba bevont személyeket, hogy inkább a jóléti juttatások sz kítését és az egyéni keresményeik növekedését fogadnák el, vagy inkább az egyéni kereset változatlansága és a jóléti juttatások fenntartását. A válaszadók többsége a jóléti juttatások sz kítését nem szeretné, ugyanakkor, ha a meglehet sen drága egészségügyi és szociális ellátórendszer tényleges költségeir l tájékoztatást kapnak, sokak véleménye változik - nem számottev en az egyéni keresmények növekedése irányában. A társadalomnak tudomásul kell venni, hogy új kihívást jelent a csökken lakosságszám, a születések 1980-as évekt l történ drasztikus csökkenését követ lehet vé
tenni
a
stagnálása, illet leg lassú ütem csökkenése el bb utóbb nem fogja nyugdíjak
és
egyéb
szociális,
esetleg
egészségügyi
ellátások
finanszírozásának állami átvállalását. Természetesen ez csak hosszú távú prognózis, lehetséges olyan születésszámot befolyásoló politikai intézkedés bevezetése, amely megváltoztathatja a romló tendenciát és nem ad okot borúlátásra.
A fent leírtaktól függetlenül tisztában kell lenni a helyi igényekkel, ezeket be kell illeszteni az ellátórendszerbe, amennyiben lehet sége van a helyi politikának, akkor kezdeményezni kell új ellátások bevezetését, a meglév k fejlesztését. Fontos szerepet kaphat a civil szektor, amely Magyarországon még, egy-két nagy múlttal rendelkez
civil szervezet kivételével
„gyerekcip ben” jár, más államokhoz viszonyítva, például Lengyelország. A szociális szférában jelent s a civil szervezetek, egyházi intézmények szerepvállalása, ennek köszönhet en az I. kerület a kerületi egyházakkal, helyi szociális civilszervezetekkel szervesen kapcsolódik, ami a bemutatott szociális szolgáltatásokból is megállapítható.
Európai Unió – szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Még miel tt a helyi szociálpolitikai stratégiát határoznák meg, nem lehet figyelmen kívül hagyni Uniós tagságunkkal járó következményeket. Az Európa Tanács kidolgozta a „Szociális Chartát”. Az Unió szociális feladatai között els sorban a foglalkoztatás kérdésével, és a társadalmi kirekesztés elleni akciótervek kidolgozásával foglalkozik. A 2000. évi lisszaboni csúcstalálkozón fogalmazódott meg a „Social Policy Agenda”. Napirendre került szociális problémák megoldását a nemzeti szuverenitásba tartozó feladatnak nyilvánították, ugyanakkor a nemzeti cselekvési tervek megalkotásához
ajánlásokat
dolgoztak
ki
és
a
szegénység
társadalomstatisztikai
mér számának mérésére egységes módszert került bevezetésre, amelyet az EU statisztikai
102
hivatala1 beépített adatbázisába. Az Unió által kiadott útmutató a nemzeti akciótervek elkészítéséhez nyújt segítséget és felsorolja a legfontosabb uniós szinten felmerül kihívásokat és politikai célokat. A kulcskihívások: „Inclusive” – befogadó munkaer piac fejlesztése, valamint mindenki számára biztosított jogként és lehet ségként, a foglalkoztatás el segítése, ösztönzése; Az emberi méltóságot biztosító, adekvát jövedelmek és források garantálása; Oktatási – képzési hátrányokkal való kihívások orvoslása; A családi szolidaritások meg rzése és a gyermekek jogainak védelme; Jó lakhatási feltételek biztosítása mindenkinek; Egyenl
esély
hozzáférés biztosítása a jó min ség
(egészségügyi, közlekedési,
szociális, gondozási, kulturális, rekreációs és jogi) szolgáltatásokhoz; A jóléti szolgáltatások eljuttatásának jobbítása; A sokszorosan hátrányos helyzet térségek, régiók fejlesztése.
Néhány példa a nemzeti akciótervekb l. Belgium akcióterve az elemz k szerint meglehet sen gyermek- és ifjúság centrikus jelleg . Szerkezetében képet kapunk a különböz
közigazgatási szintek – országos, regionális,
települési – feladatok végrehajtásáról. A belga gyakorlat a közigazgatás korszer sítése oldaláról megközelítve sajátságos, így egyszer sített segélyezési rendszer alkalmaznak. Dánia akcióterve a legkedvez bb kritikát kapta, egyrészr l azért mert minden meghatározott direktívát részletesen kifejtett és hathatós, gyakorlatias válaszokat ad a problémák megoldására. Másrészt a szerkezet világos, áttekinthet , egyértelm fogalmakat használ.
A nemzeti akciótervekben a legjelent sebb célként a munkavállalás jelenik meg, a másik tendencia, hogy a tagországokban – mint ahogy hazánkban is – a legelesettebbek sokszor nem jutnak az ellátásokhoz. Az igazságos elosztásnak sok kihívással kell megbirkóznia, a kevésbé élelmesek, akik érdekeiket nem tudják érvényesíteni, sokszor nem is tudnak arról, hogy milyen támogatási lehet ségeket nyújt az állam (önkormányzat), ezért a következ fejezetben a hatásosság címszó alatt megfogalmazott stratégia kiemelked jelent ség .
103
Forrás: Jelen fejezet összeállításához Krémer Balázs: Uniós politikák és Nemzeti akciótervek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre c. Stratégiai füzetek 2003. 15. számát használta fel a szerz .
VIII.1. Általánosságban a helyi szociálpolitikai alapelvekr l. 1. Egyéni igény elv Ezen elv azt fejezi ki, hogy mindenkinek a személyes igényeihez mért ellátást és hozzáférhet séget kell biztosítani. A szociális szolgáltatás legfontosabb célja, hogy olyan humánszolgáltatást nyújtson, amely az igénybevev élethelyzetén javít, önállósága növelésére hat és saját életének alakulásában maximális biztonságérzetet nyújt. figyelembevétele, hogy az egyén különböz
Fontos annak
ismérvei alapján – életkor, nem, családi
kapcsolatrendszer, stb. – a szociálpolitika képes legyen reagálni, folyamatosan figyelemmel kísérje a változásokat.
2. Megelégedettség elve Egy szolgáltató rendszer akkor hatékony, ha az igénybevev k elégedettek vele. A szolgáltatásnak meg kell felelni a nemzetközi és hazai szabványoknak, amely a min ségbiztosítás bekapcsolásával, auditálással és folyamatleírások fejlesztésével is alátámasztott. Az elégedettséget id
l-id re vizsgálni szükséges, nyilvánvaló tény, hogy ha
egy ellátást nem kihasznált, akkor a szolgáltatást nyújtónak fel kell tárni az okokat és azok megszüntetésére hatékony intézkedéseket kell bevezetnie. Nem szabad elfelejtkezni a folyamatos
mérésekr l.
A Budavári Önkormányzat
a
min ségbiztosítási
rendszer
bevezetésével – 2004. november 8. hatállyal folyamatos elégedettségi méréseket végez. A népjóléti intézményi elégedettség mérés eredményeit és megállapításásait a II. fejezet tartalmazza.
3. Hatásosság vizsgálata A hatásosság vizsgálata alatt értjük azt, hogy egy szolgáltatás akkor hatásos, ha eléri a célcsoport. Ezért els dleges feladat a szolgáltatások ismertté tétele, hozzáférés könnyítése. Az I. kerületi ellátórendszer ismertté tétele érdekében 2003. év óta kiadásra kerül a szociális és egészségügyi tájékoztató kiadvány, amely az önkormányzati támogatási rendszer, jogosultsági kritériumok részletezésével, a saját egészségügyi és szociális, gyermekjóléti intézményi háló ismertetésén át a non-profit szociális szervezetek részletezését is magában foglalja. A kiadványt minden háztartáshoz eljut. Folyamatosan publikációk jelennek meg a helyi lapban
104
és az önkormányzat honlapján az új és meglév
szolgáltatásokról. Minden intézmény
rendelkezik évente frissített szórólappal a szolgáltatásokról. Talán nem érdektelen, hogy az önkormányzat 2004. évben els
alkalommal megjelentette a Okmányirodai tájékoztató
kiadványt is és elkészült a Gyámhivatali tájékoztató is, amelynek kiadása 2005. év elején várható.
4. Komplex ellátórendszer Az önkormányzatok feladatait meghatározó hatásköri törvény elfogadása óta folyamatosan születnek az ellátásokat szabályozó jogszabályok, amelyek meghatározzák az újabb feladatokat, másrészt lehet séget teremtenek az önkormányzatok közötti társulásokhoz, a piaci szegmens fokozottabb igénybevételéhez, a civil szervezetekkel való együttm ködéshez.
a.) Átjárhatóság A szociális szolgáltatások közötti átjárhatóság ma nehézkes, ez egyrészt a szolgáltatást nyújtó fenntartók jogszabályi bürokráciájának – hosszas felvételi eljárás -, másrészt fér hely hiánynak köszönhet . Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan szociális szolgáltatást nyújtó ellátások, amelyeknek fér helyszáma az igényekhez képest csekély. Tipikus az ápolást, gondozást nyújtó intézmények száma. Természetesen nem az a cél, hogy az élete alkonyán lév személy els sorban bentlakásos, tartós elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesüljön, de sok esetben olyan egészségügyi problémák jelentkeznek, amit a házi gondozás keretében nem lehet ellátni.
b.) kapcsolatrendszer orientált Ma már nem újdonság a civil szervezet és önkormányzat hathatós együttm ködése. Ugyanakkor az együttm ködés akkor tud megszilárdulni, ha a civil szervezet olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely az önkormányzat kötelez feladatkörébe tartozik, így gyakorlatilag törvényi
„kényszer”
is
biztosítja
az
együttm ködést,
mint
utalni
fogunk
rá
a
költséghatékonysággal. A civil szervez dések – alapítvány, egyesület stb. – a legtöbb esetben valamely meghatározott társadalmi csoport életfeltételeinek javítását t zi ki célul. Az önkormányzat számára és civil szervezet a közös cél okán kapcsolódik, amely az elvi síkon túl a gyakorlatban ellátási szerz dés megkötésében hatályosul. Tehát a tudatosan kiépített kapcsolatrendszer és a szolgáltatások megtervezése együttesen vezetnek ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek részt vállalnak az önkormányzati feladatokban. Az önkormányzat szerepe ezzel egyre inkább szervez , koordináló. A gyakorlat megmutatta, hogy az önkormányzat
105
közvetlen feladat-ellátás részarányának csökkenése sok esetben az ellátás színvonalát kedvez en befolyásolta. Az önkormányzat településének szociális ellátórendszerét tudatosan alakíthatja, irányíthatja a non-profit szervezetek együttm ködésével is.
5. Költség hatékony rendszer A költséghatékonyság egyrészt a közpénzek felett rendelkez kkel szemben megfogalmazott elvárás, másrészt viszont - mint már korábbiakban is utaltunk rá – kényszer is, mert az önkormányzatokra átruházott feladatkörök finanszírozása általában nincs összhangban a feladatok költségigényével. Stratégiai tervezés sarokkövei: -
maximális kihasználtság költséghaszon elemzés küls források bevonása
6. Intézményi feltételrendszer hatékonysága a.) Infrastruktúra Egy intézménynek mindig törekednie kell a helyi infrasturktúra fejlesztéséhez. A szociális és egészségügyi intézményeink jellemz en küls pályázati források bevonásával egészítik ki az intézményi költségvetésükben rendelkezésre álló forrásokat.
b.) Beruházások Egyik leginkább költségigényes szempont, amely a stratégia egyik tervezési pontja. Az önkormányzat képvisel -testületének el kell határoznia a prioritásokat egyes ágazatok között. Mérlegelni kell a szempontokat objektíven, természetszer leg nem lehet a szubjektív elemeket sem elhagyni, hiszen van, akinek az egészségügy fontosabb, mint az id sellátás, vagy egy közterület rendbetétele. Ahhoz, hogy egy képvisel testület el tudja dönteni, mire van leginkább szüksége a helyi lakosságnak, mik az elmaradások, mi az amit kés bb is megvalósíthat és mi az ami halasztást nem t r nagyon sok háttér információval kell rendelkezniük. Pontos képet kell kapjanak egy-egy probléma megoldásához, hogy felel s döntés hozhassanak. c.) Humáner forrás A kötelez kredit pontok gy jtése és a továbbképzések, egyéb kiegészít szakképzettségek megszerzésének támogatása kiemelt célja az intézményeknek. Nyilvánvaló tény, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a fenntartó a költségeket fedezni tudja, vagy a munkavállalónak egyénileg kell biztosítania az önképzését, amely a Kjt. szerinti jövedelemkategóriák alapján nehezen kigazdálkodható. A szupervízió lehet sége nagyon örvendetes a szociális szférában
106
dolgozók esetében, az I. kerület Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központjában heti rendszerességgel van eset megbeszél team és szupervízió. Rendszeres a szervezetfejlesztési tréning is.
7. Min ségbiztosítás Korunk kihívása a folyamatleírásokon alapuló min sítés, auditálás, majd ennek megfelel munkavégzés végrehajtása. A min ségbiztosítással tág tere van a folyamatok fejlesztésének, gyakorlatban bevett szokásos, kevésbé precíz leírások a min ségbiztosítási szabványok és standardok szerinti folyamatszemlélet megfogalmazása és alkalmazása lehet séget teremt a hiányosságok feltárására, az ellen rzésre, és nem utolsó sorban az új, hatékonyabb modellek bevezetésére. Az auditálás és az önértékelés összehasonlítása Összehasonlítási szempont
(ISO) audit
Az alkalmazás jellege
Tanúsított vállalatok részére kötelez
Az értékelést végz k
Független személynek kell végeznie
Az értékelés jellege
A vonatkozó szabványkövetelmények teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba.
Az értékelés id távja
Els sorban a pillanatnyi helyzetet vizsgálja, beleértve a korábbi tev-ek bizonyítékait is.
Az értékelés alapja
A szabványban el írt követelményekhez méri az állapotot.
Az értékelés kiterjedése
A vállalat egy körülhatárolt részére (a min ségügyi rendszerre) vonatkozik.
Az értékelés célja
A szabványban el írt követelmények teljesülésének megállapítása, az esetleges eltérések feltárása.
Az értékelés logikája
Els sorban objektív tényeket állapít meg és ritkán keres ok-okozati összefüggéseket.
Az értékel megállapítások jellege
Csupán a megfelelés vagy meg nem felelés tényét állapítja meg.
Módszertani megalapozottság
Akkreditálási rendszer áll mögötte.
A vev szolgálat szabályozását és ködését vizsgálni kell ugyan, de A vev igények vizsgálata hatékonysági követelmények nincsenek rá el írva. Az értékelés alapjául szolgáló információk
képpen vállalati adatokon alapul.
107
Az értékelés munkamódszere
Alapvet en egyéni vizsgálaton alapul.
VIII.2. Önkormányzati szociális szolgáltatási stratégia A stratégiai tervezés olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a lakossági igényekhez, a gazdasági körülményekhez alakítja viszonyát, a rendelkezésére álló er forrásokkal, figyelembe véve adottságait és küldetését. Az önkormányzat meghatározza helyzetét, céljait a jelenre és jöv re vonatkozóan, mérlegelve lehet ségeit a sikeres célmegvalósítás érdekében.
A szociálpolitikában, mint az egyik legfontosabb ágazatban, amely a helyi közösség életét, körülményeit dönt en befolyásolja a vizsgálati módszerek és eredmények elemzése után fel kell vázolni az önkormányzat kötelez és önként vállalt feladatait. A célok és a hozzárendelt feladatok milyen stádiumban vannak, hogyan lehet leghatékonyabban megvalósítani a feladatot. Mennyi id re van szükség a feladatok megvalósításához, és milyen rövid és hosszú távú elképzelések körvonalazódnak. Megoldási alternatívák a feladatok ellátására, teljesítmény, min ségmutatók meghatározása, el nyök és hátrányok felvázolása. Végül a sokszor mell zött szempont a visszajelzések összegy jtése, értékelése.
VIII.3. Folyamatos projektek és célok: Kerületi Kábítószerügyi Egyeztet Fórum további m ködtetése, nmegel zési projekt beillesztése, kapcsolása a gyermekjóléti és szociálpolitikai projektekhez, Min ségfejlesztés – intézmények min ségbiztosítása (HACCP) Szociálpolitikai Kerekasztal m ködtetése, Civil szervezetekkel kapcsolatfejlesztés, Kerületi Civil Program megalkotása, civil szervezeti regisztrációs rendszer fejlesztése, Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerz dés kiterjesztése, Szakmai fórumok, konferenciák szervezése,
108
Lakossági fórumok, Egészségügyi és Szociális tájékoztató kiadvány megjelentetése, Akadálymentesítés megvalósítása, Küls pályázati forrásokkal fejlesztések megvalósítása.
VIII.4. Népjóléti Ágazat Stratégiája VIII.4.1. POLGÁRMESTERI HIVATAL Küls pályázati források bevonásával a háziorvosi (feln tt, gyermek általános háziorvos és fogorvos) alapellátás fejlesztése infrastruktúra, ingatlan. Konkrétan a Csalogány utcai, Attila úti feln tt háziorvosi rendel k EU színvonalú kialakítása. (A Vári és Zsolt utcai rendel megfelel az igényeknek) Információs rendszer – lakossági tájékoztatók. Feln tt fogorvosi rendel esetében XII. kerülettel közös megoldás a fejlesztés, komfortnövelés különösen a várórészben indokolt. A rendel k bels kialakítása megfelel . Gyermekfogorvosi rendel – röntgen beszerzés küls tekintetben EU elvárásoknak megfelel , korszer . Önként
vállalt
feladat
ágazatunkban
a
járóbeteg
pályázati forrásból – egyéb
szakrendel ,
amelynek
nagy
társadalompolitikai el nye, hogy az önkormányzat befolyást gyakorol az intézmény ködésére és nem a F városi Önkormányzattól függ az I. kerületiek ellátása. Ez els sorban az id s lakosság körében a leginkább kihasznált. Az új f igazgató számos új szolgáltatást és jobbító átalakításokat, intézkedéseket eszközölt eddig és a jöv ben is tervez. VIII.4.2. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS PÉNBELI TÁMOGATÁSOK Az önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül a kutatásainkból is ismert egyes lakossági csoportok „leszakadását”, gondolok a gyermeküket egyedül nevel kre. Pénzbeli és természetbeni támogatásuk a helyi rendeletben is megjelen differenciált méltányossági kategóriaként szükséges megjeleníteni. INTÉZMÉNYI Bölcs dék A kerületben egy integrált intézmény m ködik három telephellyel 120 %-os feltöltöttséggel. Megfontolásra javasolt a fér helyek b vítése a növekv igényeknek megfelel en.
109
VIII.4.3. SZOCIÁLPOLITIKA PÉNZBELI TÁMOGATÁSOK A 2008. év els félévi feladata a szociális helyi rendelet módosítása, törvényességi szempontból és a lakossági igényekhez igazodóan.
VIII.4.4. POLGÁRMESTERI HIVATAL A Népjóléti Iroda 7 f vel (1 adminisztratív, 5 ügyintéz , 1 intézményi referens megbízva a vezet i feladatok ellátásával) látja el feladatát, valamint 1 közhasznú személy segít a postázási feladatokban. Javasolt a vezet i és referensi feladatok szétválasztása.
VIII.4.5. EGYÉB HATÁRTERÜLET A Máltai Szeretetszolgálattal közösen a Battyhány téren Szociális Ellátóközpont kialakítása, Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona szolgáltatás keretében ellátási Szerz dés megkötése a III. kerületi Önkormányzattal, Családi Napközi kialakítása, a Farkas Edith Szeretetotthonba fér helyvásárlás.
110
Készítették:
Szerz , szerkeszt Drescher Eufrozina megbízott irodavezet Népjóléti Iroda
Az intézmények részér l Madár Csaba Intézményvezet Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ
Kriseler Andrea Intézményvezet helyettes Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ
Dr. Bodroghelyi László Egészségügyi Szolgálat vezet je Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat
Király Mária Egészségügyi Szolgálat Gazdasági Vezet je Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat
111
