2007. FEBRUÁR
A
V Á R O S
Az Üzlettárs magazin elismerése
Szeged a TOP tízben Szeged egy 100-as listán egy esztendô alatt öt helyet ugrott elôre és így a kilencedik helyre verekedte fel magát 2006-ban Az Üzlettárs magazin értékelése szerint, amely azt vizsgálta, hogy a települések mennyire nyújtanak vonzó feltételeket a vállalkozásoknak. A lap szerkesztôi szigorúan meghatározott szempontok alapján értékelték és pontozták az egyes települések vállalkozásokat vonzó értékeit, s ezekbôl a pontokból alakult ki a végleges sorrend. Városunk egyedüli a Dunától keletre fekvô települések között. Az elsô helyen Budapest áll, majd Siófok, Budaörs, Gyôr, Székesfehérvár, Szombathely, Szentendre, Tata és Szeged következik. A tizedik is dunántúli város: Sárvár. A lap szerkesztôi külön is kiemelik, hogy míg a 2005-ös listán két keletmagyarországi település is bekerült az elsô tízbe, addig 2006-ban csak Szeged kvalifikálta magát. Szeged sikerének titka a koncepció és az infrastruktúra. A város határ menti elhelyezkedése révén az uniós csat-
lakozással Európa délkeleti kapuja lett. Olyan nagyszabású logisztikai központot lehetett alapozni a városra, amely képes kiszolgálni a Délkelet-Európából érkezô és oda irányuló teljes szállítmányozást. Az infrastruktúrát ehhez fejleszteni kellett: meg kellett építeni az M5-ös autópályát, átalakítani, betonkifutóval ellátni a repülôteret. A városvezetés és az MSZP-s, SZDSZes országgyûlési képviselôk mindent megtesznek azért, hogy mielôbb elkezdôdjön az M43-as autópálya, valamint egy újabb Tisza-híd építése is. ISPA-támogatással elkészült a város teljes csatornázása és szilárd burkolatot kapott valamennyi út. A másik fô fejlesztési irány a Biopolisz projekt, Szeged tudományos, kutatási, egészség- és élettudományi centrum lehet, hatalmas szellemi tôkével. A jelenlegi városvezetés nem elsôsorban az alacsony képzettségû munkaerôt gyorsan felszívó összeszerelô üzemek idetelepítését pártolja, hiszen ezek amekkora lendülettel érkeznek, olyan tempóban távoznak is.
Patinás középiskola újul meg Szegeden
A Tömörkény gimnáziumra 658 milliót költ a város Az elmúlt két esztendôben több mint egymilliárd forintot költött a város oktatási intézményei fejlesztésére, korszerûsítésére – mondta Szentgyörgyi Pál alpolgármester abból az alkalomból, hogy aláírták a Tömörkény István Gimnázium felújításáról szóló szerzôdést az iskola könyvtárában. A kivitelezésre szóló szerzôdést január közepén ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével a város gazdasági alpolgármestere a közbeszerzési eljáráson nyertes Ferroép Zrt. vezetôivel. Az elkövetkezendô másfél évben teljesen új külsôt kap Szeged patinás mûvészeti
középiskolája, a Tömörkény gimnázium. A hamarosan kezdôdô és 2008 augusztusáig tartó munkálatok során nemcsak felújítják, hanem bôvítik is a gimnázium épületét. Ez idô alatt a tanítás a szükséges átszervezésekkel zavartalanul folyik majd az épületben. (Folytatás a 2. oldalon.)
Több mint nyolcszáz diák ismerkedik a mûvészetek valamelyik ágával az intézményben
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
A helyi gazdaság színe java hallgatta a városvezetés terveit
2007 a hatékonyság éve lesz
Szeged városvezetése immár ötödik alkalommal invitálja a helyi gazdasági élet prominens képviselôit a városháza tornya alá. Az idei télvégen sem volt ez másként: február 9 -én, pénteken délután Botka László polgármester mutatta be Szeged 2007-es költségvetését hagyományosan elôször a város legnagyobb adózóinak. A költségvetésrôl február 16-án szavaz a közgyûlés. A Városháza dísztermében mintegy másfélszáz vendég – a helyi gazdasági élet meghatározó szereplôi, önkormányzati társaságok vezetôi, számos országgyûlési és önkormányzati képviselô – jelent meg az immár szokásossá vált rendezvényen. Számukra Botka László Polgármester és Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester tartott beszámolót.
Szigorú költségvetés Botka László bevezetôjében elmondta, míg a tavalyi év a feladatok összefogása és a tervezés jegyében telt a hosszú távú fejlôdéseket megalapozó városi nagyberuházások kapcsán, addig az idei esztendôt a hatékonyság jellemzi. A város elsô embere leszögezte: az idei év rendkívül szigorú költségvetést hoz, s ez akkor is így lenne, ha nem volna konvergenciaprogram, az önkormányzatnak ugyanis kötelessége gazdálkodásában a hatékony szemléletet érvényesíteni, ezzel tartozik mind Szeged 165 ezer polgárának, mind az itt mûködô cégeknek. A helyi vállalkozások számára stabil gazdálkodást, ennél fogva kiszámítható környezet ígért, valamint azt, hogy aki pályázatban, fejlesztésben, munkahelyteremtésben gondolkozik annak a város szövetségese lesz 2007-ben. A polgármester a legnagyobb adózókat tájékoztatta az elfogadásra benyújtott
büdzsé fô számairól: Szeged idei tervezett kiadási fôösszege 51,4 milliárd forint, a bevételek tervezett nagysága pedig 50,9 milliárd forintot jelent. A költségvetési hiányt 514 millió forintra prognosztizálta, ám felhívta a jelenlévôk figyelmét, hogy e mínusz a 2002-es közel 14 százalékról jelenleg 1 százaléknyira zsugorodott.
Az adófizetôk pénze „Amikor hatékony mûködésrôl beszélünk, a politika kezdje magán” – jelentette ki a polgármester, amikor az önkormányzat szükséges átalakításáról beszélt. A képviselôi tiszteletdíj 30 százalékkal csökkent, a köztisztviselôi létszám 25 fôvel, s jelentôsen kisebb a városházán dolgozók béren felüli jutatása is. A karcsúsítás mellett a hivatalban jelenleg zajlik egy 700 millió forintos, uniós projekt, amely az elektronikus úton való teljes körû ügyintézést célozza. A tájékoztató számai alapján a költségvetési döntések a szociális, egészségügyi és oktatási területet érintik jellemzôen. A városi mérleg szerint itt szükség és ésszerûség is diktálja az
intézményi változásokat. A szegedi adófizetôk pénzébôl 2006ban 6,4 milliárd forintot fordítottak az oktatás finanszírozására, ehhez tett hozzá az állam 8,5 milliárdot. Az idén az állam 8,3 milliárdot ad, s a gazdaságosság az önkormányzat részérôl 5,9 milliárdot tesz lehetôvé. A polgármester az iskolabezárások kapcsán utalt arra, hogy, Szegeden az elmúlt négy évben 1342 fôvel, 12 százalékkal csökkent az általános iskolások száma, s 78 fôvel, 6,5 százalékkal az általános iskolai pedagógusoké. Botka László elmondta, hogy míg számos iskolában 28-30 fôs osztályok mûködnek, addig több helyütt gyakorta elôfordult, hogy alig volt meg a minimális osztálylétszám. „Nem öröm, ám az idei racionalizálást javarészt ezek a szilárd tények indokolják.”
Kórházi ágyak A város legnagyobb adófizetôi elôtt hangsúlyozta: az egészségügyre, mint versenyképességi tényezôre tekintünk. Ám miután önkormányzati és egyetemi intézmények is mûködnek a városban, indo-
kolatlan egymással párhuzamos rendszereket fenntartani, ezek kerülnek a tervek szerint idén „fedésbe”. A prognózis szerint 1700 aktív kórházi ágyból mintegy 1450 aktív ágy maradna, ám a többi sem vész el, ezek ún. krónikus ágyakká válnak, ennyi tartalék van még a szegedi egészségügyben – fûzte hozzá a polgármester. A szociális juttatásokon belül a bérlakásokról elhangzott: a 165 ezer fôs Szegeden jelenleg 5200 önkormányzati bérlakás van, ezekbôl a valóban szociális alapon kiutalt lakások száma alacsony. Elidegenítéssel, azaz a lakások eladásával zsugorodhat az az összeg amit jelenleg közösségi pénzbôl költ a város, bevételeket várnak a lakbérek fokozatos de szociális alapon differenciált emelésétôl. Szeged költségvetése sem mûködik másként, mint egy háztartás, csak jóval nagyobbak az összegek. Ahol meg kell húzni a nadrágszíjat, ott a háziasszony is meghúzza, de reménykeltô, ha a konyhapénzhez reálisan elvárható bevételekre, lehetôségekre is lehet számolni. (Folytatás a 2. oldalon.)
2007. február
2 • Szegedi Tükör
A helyi gazdaság színe java hallgatta a városvezetés terveit
2007 a hatékonyság éve lesz Kultúra: sajátos színfolt
(Folytatás az 1. oldalról.) A város bizakodó lehet fejlesztési bevételek okán, hiszen 2006ban a felhalmozási tételek 31 milliárdos összege mellé 21 milliárd forintot tudott szerezni fejlesztési támogatásként, s ezek eredménye a helyi gazdaságban, közvetve a munkaerôpiacon fog lecsapódni. A két adat közti arány 62 százalékos, ami igen jó eredménynek számít a honi nagyvárosok között. A polgármester ennek kapcsán beszélt néhány kiemelten fontos gazdaságélénkítô projektrôl: az M43-as út, az északi Tiszahíd és az ezer ágyas klinikai tömb megépítésérôl. Ezen nagy ívû ter-
vek a Nemzeti Fejlesztési Tervnek immár részei, s prioritást élveznek. A bevételi oldalon kiderült – s a teremben ülôk elégedettségét váltotta ki –, hogy a helyi gazdasági élet szereplôi 2005-ben 5 milliárd, 2006-ban pedig 5,4 milliárd forintot fizettek be a városi kasszába iparûzési adó címén, s az idén ez a szám várhatóan eléri a 6 milliárd forintot. Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta: „Bár a város adófizetôitôl nem várhatjuk el, hogy nagy örömmel fizessenek, mégis fontos tudniuk: azon dolgozunk, hogy minden beszedett adóforint mellé, annak többszörösét tudjuk behozni
pályázati, és egyéb forrásokból. Önök felé így feladatunk megteremteni a kedvezô helyi gazdasági környezetet, s kötelességünk elmondani mire is költjük az önök cégei által befizetett összegeket” – zárta mondandóját Botka László. A polgármester után Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester tájékoztatta a jelenlévôket a városban jelenleg folyó beruházásokról, a nyugati ipari logisztikai tengelyrôl, az innovációs központokról, és a Biopolisz programról. Szó esett a polgárokat közvetlenül érintô folytatódó belvárosi, iskolákat is érintô tömbrekonstrukcióról és a lakótelepi
rehabilitációról (Tarján I-II.-es ütem), az elektromos tömegközlekedés hosszú távú fejlesztésérôl, s mindezek mellett persze az árvízvédelmi koncepcióról, melynek híján a fentiekrôl felesleges volna beszélni. Az alpolgármester a költségvetés fô számaira utalva elmondta: az idén kell elôkészíteni, megtervezni, megpályázni és megnyerni azokat az uniós támogatásokat, melyek a város fejlesztésének alapjait adják a következô években. Minden észrevételt, a helyi gazdaságból, vagy a civil szférából érkezô ötletet szívesen vesznek, s ha lehet beépítik e nagyszabású programba.
Igen ritkán ilyen kiváló a statisztika a városháza dísztermében egy négyzetméterre jutó gazdasági vezetôk tekintetében, így ezt az alkalmat ragadta meg Székhelyi József a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, amikor a találkozón szót kért. „Ezek nem a szegény kisgyermek panaszai hölgyeim és uraim. Azért fordulok önökhöz, mert úgy érzem, a város megtartó erejét jelentô kultúra az önök kezében is van” – mondta a színigazgató, amikor felvázolta kulturális mecenatúráról szóló tervét. A PR offenzíva mozgalom elképzelése rámutat arra, hogy van helye a versenyszférában megtermelt forintoknak a kultúrában. A társadalmi presztízs mellett ugyanis mérhetô marketing, és pr értékkel bír, ha valamely nagy cég, a régi klasszikus idôket idézve támogatja a színjátszást, s cserébe ezért kiemelt támogatóként emlegetik. Európai példát követve modern mecénásokat hívott tehát a színigazgató, amikor arra kérte a cégeket, „vásároljanak” meg egy-egy bemutatót, hogy a színház, mint a jó közérzet temploma betölthesse küldetését. A színigazgató támogatást kér, de ad is: a bemutató plakátjain, a mûsorfüzetben, a jegyeken, a színház honlapján, és egyéb marketinganyagian kiemelten szerepel a mecénás cég neve, s ajándék zártkörû elôadások, páholyhelyek biztosítása is szerepel a kultúra által felkínált hála jeléül.
Az elkövetkezô évek legnagyobb beruházása a klinikai tömb lesz
Szeged kész tervekkel várja az uniós milliárdokat Szegeden 2015-ig felépül az ezerágyas új klinikai tömb a mostani négyszáz ágyas mellett, a háta mögé, a Tiszapartra oktatási központ, beteghotel, inkubátorház, tudományos park települ. A létesítmények a Bécsi körút folytatásában megépülô új Tisza-hídig érnek el. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek ezeket a terveket mutatták be, amikor a pólusvárosok fejlesztési elképzeléseinek megismerésére indított körútját január második felében nálunk kezdte el. A város elkövetkezô éveinek legnagyobb, 68 milliárd forint értékû beruházása lesz az az új klinikai tömb a hozzá tartozó létesítményekkel, amely az egészségipar bázisává teszi a várost mint eurorégiós központot. Hatalmas összegrôl van szó. A Pathológiai Intézet épületében Mikó Tivadar, a SzentGyörgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke, a Klinikai Központ vezetôje tartott elôadást Gyurcsány Ferenc kormányfônek a projektrôl. Az árvízi emlékmûtôl a vas-
úti pályaudvarig vezetô út ma még a város egyik hátsó udvara, autó is ritkán jár rajta. Az emberek legfeljebb a gyerekklinikáig, vagy a Pathológiai Intézetig sétálnak el, lejjebb már nem mennek. Holott itt, az intézet folytatásában, valamint a Semmelweis utcában, az intézetnek háttal, a mostani „új” klinika mellett épül fel az a klinikai tömb, amelyben egészségügyi és oktatási központ, tudományos park, beteghotel éppúgy helyet kap, mint a gyógyszerész- és fogorvostudományi kar új épülete. Az ezerágyas klinikát a mostani
Tervek – ugrásra készen Az elmúlt két évben Szeged elkészítette azokat a terveket, amelyeknek megvalósulása hosszú távon biztosítja város fejlôdését – nyilatkozta a Szegedi Tükörnek Botka László polgármester. Két nagy pillére közül az egyik a biopolisz projekt, amely a tudásalapú gazdaság kiépítésének céljait tartalmazza. Ezen belül a legnagyobb beruházás az új klinikai tömb létrehozatala lesz, amely egy huszonegyedik századi modern egészségügyet teremt, valamint az egészségipart Szegedre telepíti. A másik pillér Szeged regionális logisztikai szolgáltató központ szerepének erôsítése: ezen belül épül meg az M43as, több összekötô út, és létesülnek új iparterületek. A városvezetés megállapodott a miniszterelnökkel abban, hogy áprilisig – amikor is megnyílnak az uniós pályázati lehetôségek – Szeged részletesen kidolgozza a programokat.
Szeged pólusváros
Varga Gusztáv, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon „új”, immáron húszéves négyszáz ágyas közvetlen szomszédságában húzzák fel. A klinikai tömbben a közfinanszírozott és térítéses egészségügyi szolgáltatást éppúgy igénybe lehet venni, mint a térítésest. Külföldi betegek is itt gyógyíttathatják magukat. Alkalmas lesz arra is, hogy befogadjon kutatás-fejlesztésre alapuló egészségipari fejlesztô cégeket. A fejlesztés konzervatív számítások alapján tíz esztendô alatt térül meg – közölte a professzor. Amint megnyílnak idén az uniós források, be lehet adni a pályázatokat, hogy az év végéig elkészüljenek a tervek, és jövôre elkezdôdhessen az építkezés. A professzor azt érzékeltette, Szegeden ma is a legna-
gyobb munkáltató az egészségipar 4600 fôvel, gazdasági szempontból azonban igen szerények az eredményei. Hiába költöttek 1985 és 2006 között Szegeden az egészségügyre 42 milliárd forintot, az csak a jelenlegi rendszert konzerválta. Az új klinikai tömbre és a hatékony, integrált egészségügyi rendszerre épülô egészségipar már tíz év alatt mintegy harmincmilliárd forintot mozgathat meg a régióban és újabb munkahelyeket teremthet. ❊ Gyurcsány Ferenc kormányfô Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztossal és Magyar Bálint államtitkárral együtt érkezett a városházára január 18-án,
ahol Botka László polgármester fogadta a vendégeket. A miniszterelnök megbeszéléseket folytatott a városvezetéssel, valamint az SZTE rektorával, Szabó Gáborral Szeged fejlesztési terveirôl. A tárgyaláson ott volt Géczi József, Kozma József, Ujhelyi István és Sándor Klára országgyûlési képviselô is. A Pathológiai Intézetben meghallgatott prezentációt követôen a kormányfô látogatást tett a Szilánk cégcsoportnál, a szigetelôüveg-gyártó üzemet Varga Gusztáv cégvezetô mutatta be. Az üvegipari óriás szeretne kapcsolódni a pólusváros fejlesztési pontjaihoz, részt vesz majd a beruházásokban, valamint a mérnökképzésben is.
A következô hét évben 600-700 milliárd forint áll rendelkezésre a pólusvárosok fejlesztésére, ez azt jelenti, hogy évente 50100 milliárd forintot kaphat egy-egy város. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, jövô márciusban kétéves akcióprogramot fogad el a kormány a pólusvárosok fejlesztési irányáról, majd áprilisban e városok részére pályázatot írnak ki. „A pólusvárosok olyanok, mint egy labdarúgócsapat csatárai” – mondta a kormányfô hozzátéve, e városoknak a fejlesztési programokban vezetô szerepe van. Gyurcsány Ferenc szerint a pólusvárosok nem automatikusan, hanem kidolgozott programok alapján kapnának támogatást, ami különösen az üzleti élet, a tudomány és a városok együttmûködését finanszírozná. E támogatással kapcsolatban minden egyes ilyen várost meglátogatnak, megismerkednek a programjukkal. Ezután márciusban az akciótervrôl dönt a kabinet, majd áprilisban kerül sor a pólusvárosoknak szóló pályázat kiírására. A pólusvárosoknak járó támogatás nem vonja el a pénzt a vidékfejlesztéstôl és az elmaradott térségektôl.
2007. február
Szegedi Tükör • 3
Március 31-éig elegendô elküldeni a kérelmeket
A többség ugyanannyit fizet, mint eddig
Szeged hegynyi szemetet termel
A hulladék nem szemét, hanem nyersanyag
Szociális alapú távhôszolgáltatás 2007. február Egy fôre jutó havi jövedelem
Támogatás Támogatásra Ft/GJ jogosult fogyasztók száma
0–53 600 1680 53 601–67 075 1380 67 076–80 490 1068 80 491–93 905 768 Összes támogatott Hibás/hiányos adat Összes feldolgozott igénylés
5 164 3 315 2 737 1 589 12 805 310 13 115
Az alacsony jövedelmûeket nem érinti a gázáremelés, a leginkább rászorulók ugyanis az áremelés mértékének megfelelô összeget kapnak támogatásként. Szegeden a lakótelepen élôk 90 százaléka jogosult valamilyen mértékû kompenzációra. Ezt azok már meg is kapták, akik január elsô hetében elküldték a kincstárnak az igénylésüket. A többieknek sem kell mindent félredobva sietni, a legvégsô határidô ugyanis március 31. Ôk utólag és január 1-jéig visszamenôleg kapják meg a támogatást. Január elsejétôl már nem az elfogyasztott földgáz köbméterét, hanem a fogyasztót támogatja az állam. Míg eddig minden egyedi gázfogyasztó elsô 1500 köbméterére egyformán járt kompenzáció, 2007-tôl csak az kap, akinek alacsony a jövedelme. Vagyis az állam továbbra sem vonul ki a gázártámogatás rendszerébôl. A távhôszolgáltatás is hasonló elvek mentén mûködött, eddig a hôszolgáltató az általa felhasznált földgázt fél áron kapta. Mostantól azonban világpiaci árát fizet érte, tehát emelkednek a távhôárak is – errôl az önkormányzatok nem tehetnek. De csak az a család fizeti ki az emelkedés teljes árát – Szegeden a drágulás 55 százalék –, amelyben az egy fôre esô nettó jövedelem több mint 93 ezer 905 forint. A városban a becslések szerint a lakótelepen élôknek mintegy 90 százaléka jogosult a támogatásra. Az állam a távhô árából a rászorultság alapján ad kompenzációt. Így mindössze 1,5 százalékkal emelkedik azoknak a számlája, akiknél az egy fôre esô jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum (26 ezer 860 forint) kétszeresét, vagyis 53 ezer 660 forintot. Amennyiben az egy fôre jutó jövedelem 53 ezer 661 és 67
ezer 065 forint közötti, az emelkedés 11 százalék, 67 ezer 076 és 80 ezer 490 forint között csaknem 21, 80 ezer 491 és 93 ezer 905 forint között 30,45 százalék. Az efelett keresôk fizetik meg az 55 százalékos drágulás tényleges árát.
Már nincsenek sorok a Dégáznál Se az okmányirodában, se a Dégáznál nem kell sorban állnia annak, aki most intézi ügyeit a gázártámogatással kapcsolatban. Nincs ok a sietségre, hiszen az igénylések beadásának határideje március 31. Aki azonban március 31-éig sem küldi el a kérelmét, az visszamenôleg nem kaphat támogatást, csak április 1-jétôl. A Szegedi Hôszolgáltató Kft. már januárban hétezer ügyfelének folyósította a támogatást, azoknak, akik január elején elküldték igénylésüket a kincstárhoz.
Az, amit a mindennapokban szemétnek hívunk, többnyire újrahasznosítható anyagok nehezen és költségesen szétválogatható keveréke. Szegeden és környékén évente összesen 130 ezer tonnányi hulladék keletkezik, s ebbôl csak a vonzáskörzetben annyi a szemét, amenynyi a Titanic nevû luxusgôzöst megtöltené. Hogy ezzel a hulladékkal hogyan kell és érdemes gazdálkodni, mit kell tenni a kellemes környezetért, arról Szabó Ferenccel, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatójával beszélgettünk. – Az ideihez hasonló enyhe teleken kisebb összeget kell fordítaniuk a hóval kapcsolatos gondokra. Lehet ilyenkor „spórolni”? – Az, hogy nem esik a hó, vagy kevesebb hó esik, mint más években, nem jelenti azt, hogy nem kell síkosságmentesítési feladatokat ellátni. A téli felkészítés, az anyagok beszerzése, valamint a gépjármûpark és a felépítmények javítása, fokozatos cseréje nem teszi lehetôvé, hogy itt jelentôs megtakarítás keletkezzen. Az idôjárástól függetlenül ez évente kb. negyvenmillió forintot jelent, s csak a síkosságmentesítéshez szükséges anyagok beszerzése 25 millió forintot tesz ki. A télnek még nincs vége: enyhe december és január után szinte mindig hideg és havas február következik, és elôfordult már az is, hogy március tizenötödikén havat takarítottunk. – A hó idôvel magától is eltûnik, a szemét azonban nem, s azt is önök kezelik. Mennyi van belôle? – Sok. A térségben évente átlag 130 ezer tonna, amit a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság által üzemeltetett Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre szállítunk. – Elégedettek-e e szelektív hulladékgyûjtéssel? – Az európai uniós és hazai kormánytámogatással megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási fejlesztések (ISPA) keretében idén ôszig kiépül a teljes közterületi szelektív hulladékgyûjtô hálózat nemcsak Szegeden, de a környezô mintegy harminc település mindegyikén. Ezzel 250 ezer ember számára válik elérhetôvé a korszerû hulladékgazdálkodási elem. – Milyen a lakossági hozzáállás a szelektív gyûjtéshez? – Az emberek várják és igénylik, eddig is közel húsz helyen teremtettük meg a lehetôségét a válogatott hasznosítható hulladékok elhelyezésének. E program keretében kerül sor a „zöld zsákos” néven ismert, ma már sárga zsákokban gyûjtött hasznosítható anyagok, csomagolóeszközök szétválogatására is. (A színváltásra egy új hazai jogszabályi kötelezett bennünket az elmúlt évben.) – A színes zsákos és „házhoz menôs” szelektív gyûjtés Európában népszerû és gazdaságos. Itthon is?
– Ez az EU egyes tagországaiban régebben alkalmazott, hazánkban még nem elterjedt módszer. Célja egy közös gyûjtôzsákban, már a keletkezés pillanatában, a háztartásban elkülöníteni az összes hasznosítható hulladékot. A mi módszerünk ehhez nagyon hasonló. A zsákokat a családi házas övezetekben használjuk, mintegy harmincezer szegedi és környékbeli család csatlakozott a programhoz. A gyûjtôzsákba kerül minden, háztartásban keletkezô hasznosítható anyag, kivéve a komposztálható szerves hulladékokat, amelyre a közeljövôben tervezzük az elkülönített gyûjtés megszervezését, a barna zsákos program keretében. Ez a kezdeményezésünk, amellett, hogy a lakosság körében pozitív fogadtatásra talált, országos visszhangot is keltett. Több médium is foglalkozott a témával, pozitív példaként megemlítve. – Az illegális szemétlerakás az elmúlt hetek hírei kapcsán kikerülhetetlen téma. Tapasztaltak-e ilyesmit? – Évente közel ötvenezer köbméter hulladék kerül illegálisan a vadlerakókra, vagy hever szétszórva a kiserdôkben, a város környéki zöld sávokban. Az illegális szemétlerakás a mellett, hogy súlyos környezetvédelmi probléma, komoly anyagi terhet jelent a közösség számára: önkormányzati forrásokból évente több tízmillió forintot emészt fel. Nálunk az elôzô évekhez viszonyítva csökkent a vadlerakókra kerülô hulladék mennyisége, s a leggyakoribb probléma szerencsére nem a hírekbôl ismert importált hulladék, hanem a lakótelepeken feleslegessé vált, otthonfelújításból származó különbözô lakásfelszerelési tárgyak, bútorok közterületen való elhelyezése. – Honnan jöhet még „valódi, masszív” illegális szemét? – Folyamatosan figyeljük a város környéki illegális szemétlerakó helyek forgalmát. Korábban a lakossági lerakás volt jellemzô, ma már inkább a vállalakozások egy része
próbálja meg ilyen módon csökkenteni költségeit. Évente közel kétezer feljelentést teszünk, s a bírság akár több százezer forint is lehet és ismétlôdés esetén többször is kiszabható. Akit egyszer megbüntettek az legközelebb meggondolja, nem célszerûbb-e inkább a néhány ezer forintos kezelési díjat megfizetni. – Csökkentheti-e a hulladék illegális közterületi parkoltatását a lomtalanítás? – Igen. Ahol nincs hulladékudvar, ott évente két alkalommal – tavasszal és ôsszel – lomtalanítást szervezünk, így mindenki legálisan és ingyenesen megszabadulhat feleslegessé vált holmijától. Az akciók során évente közel 266 tonna vegyes hulladékot szállítunk el, az erre fordított összeg 2006ban körülbelül 25 millió forint volt. – A szemétszállítási díj egy összegben való kifizetése milyen kedvezménnyel jár? – Az éves díjukat egy összegben befizetô ügyfeleink amellett, hogy díjkedvezményben részesülnek, részt vesznek egy sorsoláson, ahol értékes nyereményeket sorsolunk ki, továbbá a szerencsések visszanyerhetik befizetett éves díjuk teljes összegét. A visszajelzések kedvezôek, egyre többen élnek ezzel a lehetôséggel. – Forró és igen száraz nyarat jeleznek a hozzáértôk, készül-e ilyenkor a társaság a közterületek rendben tartásával kapcsolatos többletfeladatokra? – Minden évben elkészítjük a város közterület fenntartási programját, melyben a növények és a szilárd burkolatok locsolása külön tételként szerepel. Átlagos szárazság esetén a növények és burkolatok öntözését éjszaka végezzük. Egy forró, és igen száraz nyár esetén, a pénzügyi források átcsoportosításával, vagy pótelôirányzat biztosításával teremtünk lehetôséget a bôvebb öntözésre. Harminc fok feletti hômérséklet esetén minden esetben sor kerül az aszfalt hûtésére, s a déli órákban megtörténik a belvárosi utak gépi locsolása.
2007. február
4 • Szegedi Tükör
A város teljesen korszerûsítette nagybani piacát
Agrárlogisztikai központ Dorozsmán
Februártól fokozatosan emelkednek a lakbérek – Támogatás jár a rászorulóknak
„Szociális” luxus a Kárász utcán Az országban a nagyvárosok közül Szegeden a legalacsonyabbak a lakbérek, ezért az önkormányzat rászánta magát az emelésre. Négy év alatt fokozatosan, több lépcsôben érik el a 2006-os szinthez képest háromszorosra tervezett drágulást. A belvárosi 7-10 ezer forintos bérleti díjak még a lakbéremelés után is legfeljebb 2030 ezerre nônek 2010-ig. A rászorulók pedig lakbértámogatást kérhetnek.
Tavaly milliárdos beruházások zajlottak az ország második legforgalmasabb nagybani piacán, Kiskundorozsmán Az elmúlt esztendô utolsó napjaiban adták át a kiskundorozsmai zöldséggyümölcs nagybani piac ezerszáz négyzetméteres kiscsarnokát. Elkészült tizenháromezer négyzetméter burkolat, és megújult a térvilágítás is. A beruházás 750 millió forintba került. A fejlesztés idén a csapadékvíz elvezetésével folytatódik. A város a nagybani piac felújítását több ütemben hajtotta végre. Magyarország második legforgalmasabb zöldség-gyümölcs nagybanijának hét és fél hektáros területén évente közel 250 ezer gépkocsi fordul meg. A december végén átadott 750 millió forintos beruházásnak köszönhetôen új, több
mint ezer négyzetméteres kiscsarnokba költözhettek a területen mûködô kiskereskedôk. Az épülettel párhuzamosan elkészült 13 ezer négyzetméter új térburkolat, megújult a térvilágítás is. Ezzel párhuzamosan elbontották az összes régi bódét, így az árusítás az idei évtôl kizárólag a csarnokokban és a külsô területen folyhat, ahol a fejlesztéseknek köszönhetôen immár akár nyolcszáz jármû is kényelmesen parkolhat egy idôben. Tavaly tavasszal 550 millió forintos költséggel már bôvítették és fejlesztették a zöldség-gyümölcs nagybani piacot. Akkor egy 2200 négyzetméteres nagycsarnokot vehettek birtokba a kereskedôk. A szegedi közgyûlés három évvel ezelôtt döntötte el, hogy Szegednek mint a
mezôgazdasági régió központjának szüksége van egy korszerû agrárlogisztikai központra. Ezért az elmúlt idôszakban duplájára növelték a dorozsmai nagybani piac területét. A vidék legforgalmasabb nagybani piaca a szegedi, és az eddigi beruházásokkal továbbra is tartani tudja országos második helyét. Ráadásul várható, hogy Románia uniós csatlakozása miatt a dorozsmai piac forgalma tovább növekszik majd, mert a határhoz ez van a legközelebb. Az idén is folytatódik a nagybani piac korszerûsítése. hamarosan megoldják a csapadékvíz elvezetését, közösségi illemhelyet alakítanak ki, és a nagybani piac öthektáros területét is teljesen bekerítik.
Guinnes-rekordra készülnek a szegedi nyugdíjasok
Nem csak a húszéveseké a világ… Szegeden hatvanöt nyugdíjas egyesület, klub, szervezet mûködik, melyeknek tevékenységét a város idôsügyi tanácsán keresztül igyekszik sokféle módon segíteni. E tanács elsô embere id. Boross Gyula, aki tapasztalatai alapján, korosztálya gondjait és igényeit érzékelve úgy véli, nem csak a húszéveseké a világ… – Önt leginkább úgy emlegetik, az új nyugdíjasreferens. Mit takar e státus? – Hivatalosan idôsügyi referens a pontos neve, a munka gyakorlatilag közvetítés a város idôsebb korosztályának problémái, szociális, kulturális, egyéb igényei, és a város idôsügyi tanácsának tagjai között. Mindez a nyugdíjasszervezetek bevonásával és összefogásával. A kabinet tagjaként tavaly november közepe óta foglakozom korosztályom ügyeivel. Idén hat alkalommal ül össze az idôsügyi tanács, s tervezek további úgynevezett „kihelyezett üléseket”, melyre várom a városban mûködô szervezetek ötleteit, javaslatait. – Ilyen sokan védik, képviselik a nyugdíjasok érdekeit? – Jó pár évvel ezelôtt Szegeden is elkezdôdött a különféle szervezetek megalakulása, azonos érdekek, értékek mentén való csoportosulása. Ezek a kicsi, de fontos közösségek – egyházi, civil, vagy épp nyugdíjasszervezetek – céljaikban, érdekeikben sokszor nagyon hasonlóak voltak, így felmerült, hogy ezeket érdemes volna mondjuk úgy, egy szép csokorba kötni, s úgy figyelni rájuk, úgy segíteni céljaikat. 2002-ben a városvezetés úgy döntött, érdemes összefésülni ezeket a sejteket, a hatékonyabb információáramlás és segítségnyújtás okán. Ma 65, idôsekkel nyugdíjasokkal foglalkozó egyesület, – benne 11 egyházi és 14 civilszervezet –
mûködik, s elsôsorban az ô programjaikat vagyunk hivatottak segíteni. – Milyen eszközeik vannak erre? – Az odafigyelés, a törôdés sokat számít ennek a korosztálynak, de ne legyünk pusztán idealisták, mindenhez, jól tudjuk, pénz is kell. Nagy segítség, hogy 2006-ban Botka László polgármester 5 millió forintról duplájára, tízmillió forintra emelte a város idôsügyi alapját. E támogatást a Szegeden mûködô már említett 65 nyugdíjasklub osztja szét egymás között arányosan, s jut belôle oda, ahol a legjobban kell. – Segítségbôl biztosan több kell az idén az idôsek sok esetben egyfôs háztartásának növekvô kiadása miatt. – Senkinek sem könnyû, az idôsebbek viszont megérdemelnék a valódi nyugalmat, ám sok esetben küzdeniük kell. Megpróbálunk segíteni, az idei munkaterv éppen a gazdasági változások okán lett kicsit dúsabb. Márciusban foglalkozunk a nyugdíjkorrekció hatásával és problémáival, mert úgy gondolom, az idei év kardinális problémája lesz az új nyugdíjrendszer és a hozzá kapcsolódó egyéb feladatok. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez, együttmûködést kezdeményezek a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékes osztályával, kollégáival, bevonva az Idôsügyi Tanács (dr. Juhász Mária) tagjait, valamint a szegedi szociális iroda kollégáit. Áprilisban jól kivesézzük a gázár támogatás és nyugdíjasok kapcsolatát, annál is inkább, mert akkorra már rendelkezésre állnak tapasztalatok az elemzésre, további segítségnyújtásra, és információszolgáltatásra a szegedi nyugdíjasok számára. E témában együttmûködést kezdeményezek a Megyei Államkincstárral, valamint a Dégáz Rt. és a Távhôszolgáltató szakembereivel. – Nagyon komoly, száraz munkának hangzik…
– Nem az, inkább törôdô. Egyébként meg nagyon sok pozitív dolog is van ám a tarsolyunkban! Idén elsôként lesz valódi jó kis bálja a szegedi nyugdíjasoknak, február 23-án, az ifjúsági házban élôzenés, vacsorás télbúcsúztatóra várunk minden érdeklôdôt. Márciustól egészen decemberig rendszeres lesz a Nyugdíjas Filmklub, mely vetítéseknek, beszélgetéseknek a Belvárosi mozi ad otthont. A nyár, május-júniusban jópofa családi programot tartogat: több sportágban nagyszülô-unoka csapatokban lehet nevezni sportversenyekre. Lesz úszás, horgászás, futás, és a sakkban is kipróbálhatják magukat a család legidôsebb és legifjabb tagjai. Szeptemberben a halfôzô versenyen is képviselteti magát a korosztály, s már megtörtént a kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy Guinness-rekorddá válhasson a háromezer szegedi nyugdíjas közös pecázása a Tiszán. – Jobban bírják a tempót, mint a fiatalok. Van titok? – Ha arra gondolunk, mindenki lesz egyszer nagyon öreg is, az ad erôt a „most csináld”-hoz. Régen sem volt könnyû megöregedni, de akkor talán erôteljesebb volt az idôskorúak életében a család szerepe. Aki átadta a házát, az üzletét, az életmûvét a fiataloknak és visszavonult, annak azért ott maradt a család óvó nyugalma és a felé irányuló tisztelet, annak ellenére, hogy már nem ô volt e közösség feje. Ma ez már nincs így, fiatalok dolgoznak, hajtanak, az idôsebbek külön élnek, így nagyon sokan elmagányosodnak. Kevés olyan család van, amely valóban kihasználná a több generációban rejlô potenciált, és képes valóban törôdni öregeivel. Pedig az idôsek betegen vagy egészségesen, morgósan vagy kicsattanóan jókedvûen nagyon jó, bölcs „hozzávalói” az életnek.
Az elmúlt másfél évtized változó és koncepció nélküli bérlakás-szabályzata miatt még a polgármesteri hivatalban sem tudják, hogy a szegedi 5200 önkormányzati bérlakásból hányban laknak rászorulók, és hányban olyan családok, akik több ingatlannal is rendelkeznek. Egy dolog azonban biztos: a lakások fenntartása 2006ban 860 millió forintba került, míg bérleti díjból csak 233 millió érkezett be a város kasszájába. Az összes adófizetô, a magántulajdonú lakásokban élôk is állták azokat a költségeket – ez évi mintegy 630 millió forint –, amelyet a lakások puszta szinten tartására kellett költeni. Az elmúlt 16 évben ráadásul teljesen elszakadtak egymástól a piaci lakbérek és azok az összegek, amelyeket a bérlôktôl szed be az önkormányzat. Míg ugyanis a szabadpiacon az albérletért lakásmérettôl függôen 30 és 100 ezer forint közötti összegeket kérnek a bérbeadók, addig egy Kárász utcai 109 négyzetméteres lakásért a benne lakó a tizedét, még a tízezer forintot sem fizette ki tavaly (Pécsett ugyanekkora lakásért 38, Gyôrött 50 ezer forint lakbért kért a város). Egy Csongrádi sugárúti panel egy négyzetméteréért eddig 60, egy Kárász utcai polgári lakás esetében 88 forintot kellett fizetni. Az önkormányzat igazságtalannak tartja a jelenlegi rendszert, ezért január 1jétôl bevezette, hogy a lakót támogatják a jövôben, és
nem a lakást. Felemelik a bérleti díjakat, de nem radikálisan, hanem több lépésben, négy éven keresztül. Idén egyszer februártól, egyszer júliustól 30-30 százalékkal emelkednek a négyzetméterenkénti összegek, majd 2008-tól 2010-ig évente 20 százalékkal. A már példaként említett Kárász utcai 109 négyzetméteres bérlakásért négy év múlva mintegy 28 ezer forintot kérnének, a mai piaci árnak még mindig csak az egyharmadát. Ezzel együtt új lakbértámogatási rendszer is életbe lép július 1-jétôl: azokat a családok, amelyekben az egy fôre jutó jövedelem nem éri el a jelenlegi nyugdíjminimum kétszeresét – 53 ezer 660 forintot –, négy éven át folyamatosan emelkedô mértékû lakbértámogatást kapnak. A nem támogatottaknál a lakbér a háromszorosára nô négy év alatt, a támogatottaknál a kétszeresére. Az, aki az elkövetkezôkben bérleti jogot vásárol a szabadpiacon – az ugyanis továbbra is szabadon adható-vehetô lesz –, akkor a bérleti szerzôdés megkötése után a 2007. év eleji lakbér négyszeresét fogja fizetni. Ez a tervezett rendelkezés azonban csak az új bérlôkre vonatkozik, a régiekre nem. A jelenlegi, bérlakásokra fordított 630 millió forintnak az intézkedések következtében még 2010-re is csak a kétharmada térül meg.
2007. február
Szegedi Tükör • 5
Botka László: Küzdelmes változások vihetik sikerre Szegedet
Évindító közéleti kávéház Több százmilliárdos infrastrukturális beruházás vár a városra, ám az elkövetkezendô idôszak a küzdelmes változások ideje lesz Szeged életében is – mondta Botka László a közéleti kávéház immár hagyományosnak mondható évadnyitó rendezvényén. A városháza zsúfolásig megtelt dísztermében a polgármester kijelentette: bár a kilencvenes évek végén többen „leírták” a várost, Szeged az elmúlt években viszszakapaszkodott a hazai nagyvárosok élvonalába, és továbbra is jó irányba halad, hiszen a jövôt megalapozó nagyberuházások állnak a városvezetés filozófiájának fókuszába. Szeged érdeke, hogy az élet szinte minden fontos területén változtassunk, még akkor is, ha ez rövid távon konfliktusokkal jár – hangsúlyozta a polgármester. Botka László rendkívül szigorú költségvetési politikával és a városi intézményrendszer gyökeres átalakításával számol 2007-ben. Véleménye szerint nem az a fontos, ami volt, hanem az, hogy mi lehet a Tisza-parti városból. Szeged ugyanis sikerre van ítélve, ezért azonban sok mindent másként kell csinálnunk a jövôben, csak újfajta szemlélettel és küzdelmes munkával érhetjük el céljainkat, hogy egy felemelkedô, sikeres város polgárai lehessünk.
Átalakuló egészségügy, fejlôdô tudásipar A fórumot vezetô Tráser László újságíró kérdésére válaszolva a polgármester kifejtette: Szegeden is az egyik legnagyobb dilemma az egészségügyi rendszer átalakítása, modernizálása. A statisztikák azt mutatják, hogy a kórházakban fekvôk harminc százaléka nem igényelné ezt a fajta egészségügyi ellátást, mert szociális
A polgármester szerint nem a meglévô intézményhálózatban kell gondolkodni, hanem abban, hogy ezek milyen szolgáltatást nyújtanak. Ha egy adott intézményrendszer nem hatékonyan költi el a pénzt, akkor azon változtatni, javítani kell.
Hosszabb távon kell gondolkodni!
A hagyományos év eleji polgármesteri fórumra zsúfolásig megtelt a városháza díszterme okok miatt van az intézményben, húsz százalékuk pedig járóbeteg-szakellátás keretében is meggyógyítható lenne. Fejlôdô, modern egészségügyi ellátásra van szükség, viszont az a kórház- és ágyszám, ami a jelenlegi struktúrában mûködik, nem tartható fenn tovább változatlan formában. Szegeden ugyanis 39 épületben folyik gyógyítás. Ezt képtelenség fejleszteni és finanszírozni. – Az egészségügy teli van ellentmondásokkal: egyszerre van jelen a pénzhiány és túlköltekezés, ráadásul a beteg és az orvos is egyformán kiszolgáltatott a mai struktúrában. A kórház-átalakítási programban Szeged eddig sikeresen szerepelt: a klinikának és a városi kórháznak össze-
sen 1450 aktív ágy jutott, a cél az, hogy ez így is maradhasson, azaz Szeged rovására ne csoportosítsanak át ágyakat a megye többi városába. Már körvonalazódik egy új, ezerágyas klinikai tömb építése a biopolisz program keretében. Az 53 milliárdos beruházás a szegedi egészségügy történetének legnagyobb szabású vállalkozása lesz, amely nyomán új lendületet kaphat majd a Tisza-parti városban a tudásipar, amely ismét munkahelyeket teremt a városban.
természeti látványosságai, a város igazi értéke, bölcsôje a tudás. Az önkormányzat az elkövetkezendô években tízmilliárdokat kíván költeni az oktatás korszerûsítésére, ugyanakkor a meglévô szerkezetet ezen a téren is át kell alakítani, mert jelenleg 1340 általános iskolás gyermekkel van kevesebb Szegeden, mint négy éve. Az iskolaszerkezet átalakításáról már folynak a szakmai egyeztetések, a végsô döntést a közgyûlés hozza majd meg. Az oktatási intézményeket a gyermekszámhoz kell igazítani. Egy jobban átgondolt struktúrában olyan alapot hoznak létre, Az oktatás Szeged kincse amely a jövôben is biztosítja majd a szeBotka László elmondta, Szegednek gedi oktatási intézmények ütemes fejnincsenek ásványkincsei, világraszóló lesztést.
Botka László polgármester szólt az idei és az elkövetkezendô évek legfontosabb fejlesztési feladatairól is. – Nem egy évben szabad gondolkodnunk, az Európai Unió fejlesztési programjának következô ciklusa 2013ig szól, így ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Szeged a régió központja, olyan fejlesztési pólus, amely az egész térség jövôjét meghatározza. A tudásipar mellett a város másik kiugrási pontja lehet a földrajzi fekvésen alapuló elônye: Szeged ugyanis Európa kapuja. Megépült az M5-ös autópálya, elkészült a reptér fejlesztésének elsô üteme, hamarosan indulhat az M43-as út építése, fejlesztésre vár a Tisza vízi útja. A következô négy esztendôben tovább kell folytatni a városi közösségi közlekedés korszerûsítését, új jármûveket kell beszerezni, parkolókat építeni. – A sikeres panelrekonstrukció mellett megindulhat az idén a paneles városrészek rehabilitációja, felújításra vár a Dóm és a Széchenyi tér is, de egy város soha nincsen teljesen kész. Éppen ezért nekünk olyan fejlesztéseket kell elôtérbe helyezni, amelyek a korszerûsödô infrastruktúra révén ösztönzik a gazdasági fejlôdést, új munkahelyeket teremtenek, hogy egyre élhetôbb és virágzóbb város legyen Szeged – mondta végül Botka László.
Négy év alatt több mint ezerháromszázzal csökkent az általános iskolások száma Szegeden
A város egyben tartaná a Kodály téri osztályait Bezárják a Kodály Téri Általános Iskolát, de az osztályok egyben mehetnek át a Makkosházi és a Rókus II-es Számú Általános Iskolába. A Kodály téri iskola épületébe költözik a Kossuth Zsuzsanna és a Tisza Lajos szakközépiskola. Solymos László várospolitikai alpolgármester az óvodák és iskolák összevonása kapcsán elmondta: a gyermeklétszám csökkenése indokolta az intézményrendszer átalakítását. Hangsúlyozta: az átszervezésekkel éves szinten mintegy félmilliárd forintot takarít meg a város. A pénzt nem vonják el az oktatástól, hanem pályázati alapként használva folytatják az iskolafelújítási programot. – Négy éve, a 2003⁄2004-es tanévben 503 osztályban 12 ezer 171 diák tanult a városi fenntartású általános iskolákban Szegeden. A mostani, 2006⁄2007-es tanévben 457 osztályban csupán 10 ezer 829. A gyermeklétszám az idei tanévben még mintegy kétszázzal fog csökkenni, ugyanis több nyolcadikos ballag el, mint amennyi elsô osztályos érkezett az iskolákba – magyarázza Solymos László adatokkal alátámasztva, miért van szükség az intézményrendszer átalakítására. A várospolitikai alpolgármester elmondja, számításaik szerint még körülbelül két évig hasonló lesz a helyzet, azaz több nyolcadikos ballag el, mint ahány elsôs érkezik az iskolába. Szegeden 2003-ban volt a demográfiai mélypont az óvodákban. Azóta viszont megállt a gyermeklétszám csökkenés, sôt kismértékû növekedés is tapasztalható. A Kodály Téri Általános Iskolát szeptember elsejével bezárják. Már több éve tendencia – mondja Solymos László –, hogy a körzetben lakó elsô osztályos gyermekeknek
csak az egyharmadát íratják be a szülôk a Kodály téri iskolába. Így például 2005-ben a körzetben lakó 65 gyermekbôl csak huszonkettôt, tavaly pedig 104 gyermekbôl mindössze huszonhetet, a többit más iskolákba vitték a szülôk. Az alpolgármester még egy beszédes adatot mond: a Kodály téri iskolában 1996-ban 22 osztályban
több mint ötszáz diák tanult. Akkor még a barakképületet is használták. Most 12 osztályban 306 gyermek tanul. A tanév végén pedig 42 nyolcadik osztályos elballag. A maradék tíz osztályt egyben lehet tartani, ezt garantálja a város. – Ha a szülôk is úgy akarják, egyben költözhetnek, mehetnek át az osztályok a Makkosházi és a Rókus II-es Számú Általános Iskolába. Február közepéig szülôi értekezleteket tartanak ezekben az iskolákban a Kodály téris gyermekek szüleinek, ahol bemutatják az intézmény profilját. A szülôknek február végéig írásban jelezniük kell a Kodály téri iskolának, pontosabban az osztályfônöknek, hová vigyék az osztályokat, a Makkosháziba vagy a Rókus II-esbe – mondja Solymos László. A Kodály tériben
Óvodai változások Az óvodák átszervezése kapcsán Solymos László elmondja, hogy a Hóbiárt Basa utcai óvodát a Domonkos-rendi nôvérek veszik át. Bezárják a Rigó utcai óvodát, ahol Waldorf- és szerb csoport is a mûködik. A szerb csoport a Hunyadi téri óvodába költözik, a waldorfosokkal még tárgyal az önkormányzat. Tápén két óvoda van, csupán két-két csoporttal. Felmerült a lehetôség, hogy ezek a jövôben egy épületbe, a Majakovszkij téribe költöznek, de figyelembe véve a várható demográfiai tendenciákat és egyéb szakmai szempontokat, ez a javaslat lekerült a napirendrôl. Solymos László hangsúlyozza: az átszervezésekkel éves szinten mintegy félmilliárd forintot takarít meg a város. A pénzt nem vonják el az oktatástól. A szegedi városi közgyûlés február 16-án dönt az átszervezésekrôl, összevonásokról.
mûködik a Kincsesház alapítvány iskolája, melyben a hiperaktív gyermekekkel foglalkoznak. A Kincsesház az Alsóvárosi Általános Iskola klebelsbergtelepi tagintézményébe költözhet. Itt jelenleg két alsó osztály tanul, 33 gyermekkel. Ôk szeptembertôl az anyaintézményben folytatják tanulmányaikat. Az általános iskolákat érintô változás még, hogy a Dózsa György és Dugonics András Általános Iskolában osztályokat vonnak össze. Változik három intézmény fenntartója. A Szeged környéki kistelepülések egy közös iskolát hoznak létre, a törvény szerint ugyanis egy 12 osztályos
kistérségi iskolarendszert kell kiépíteni. Szeptembertôl a kistérség lesz a fenntartója az Eötvös József Gimnáziumnak, a szôregi Kossuth Lajos Általános Iskolának, valamint a Sólyom utcai óvoda és általános iskolának, amelyek kiemelt állami támogatást kapnak. Indokolt esetben ezen intézményekhez csatlakozhat a Csonka János Szakközépiskola. A Kodály téri iskola épületébe költözik a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképzô Iskola, valamint a Tisza Lajos Könnyûipari Szakközépiskola. – A két intézmény összevonása után a Kossuthban már nem indíta-
nak gimnáziumi osztályt, a hangsúlyt az egészségügyi képzésre helyezik – mondja Solymos László. Szeptember elsejével összevonják a Móra Ferenc és a Tápai Antal középiskolát. Az alpolgármester hangsúlyozza, hogy a két szomszédos intézmény összevonása nem érinti sem a diákokat, sem a pedagógusokat. A város célja a fúzióval a hatékonyság és a minôség javítása. Az alpolgármester szerint az integráció után ez lesz a szakképzési központ. Létrehozzák a Szegedi Kollégiumok Igazgatóságát. A csúcsszerv a két önálló és a hét iskolákhoz tartozó kollégium hatékonyabb mûködtetéséért felel a jövôben.
2007. február
6 • Szegedi Tükör
Tiszta a föld, kezdôdhet a dombépítés és a parkosítás
A Kálvária park lesz a legnagyobb
A Tömörkény gimnáziumra 658 milliót költ a város (Folytatás az 1. oldalról.) Az épületegyüttest – amely Szeged mûemléki jelentôségû területén helyi védelem alatt áll – 1963-ban a Korányi fasor felôl mûterem épülettel bôvítették, kisebb felújítások 1970-ben és 1980-ban voltak. Most egy nagyszabású rekonstrukció során kívülbelül megújul az iskola több mint százesztendôs épülete, s elkészül a 12 tanteremnek és hat mûhelynek helyet adó új, háromszintes, alápincézett 1180 négyzetméteres épületszárny is, amely a mûvészeti oktatást szolgálja majd. A gimnázium régi épületének tetôszerkezetét és nyílászáróit is kicserélik, homlokzatát felújítják, rámpák, liftek segítik majd a mozgáskorlátozottak közlekedését, megújul valamennyi vizesblokk és a padlóburkolat is. A 658 millió forint összköltségû beruházáshoz a szegedi önkormányzat 2005ben 489 millió 600 ezer forint címzett támogatást nyert, a
fennmaradó részt a város saját forrásból fedezi. A beruházás mûszaki bonyolításának munkálatait a város cége, az IKV Zrt. közbeszerzési eljárás keretében nyerte el, így ôk felügyelik majd a másfél esztendeig tartó rekonstrukció minden mozzanatát.
Iskolafelújítások Szegeden jelenleg is folyik a Vedres István építôipari szakközépiskola teljes rekonstrukciója. A 640 millió forintból megszépülô szakközépiskola száztíz éves, városképi védettségû épületegyüttese két év alatt nyeri el végleges, teljesen megújult formáját. A város most azt tervezi, hogy egy uniós pályázat keretében nagyszabású rekonstrukciós munkákat végez majd a Széchenyi István Gimnáziumban is.
Veprik Róbert az állatkertek szövetségének elnöke Elhárult az akadály, a Kálvária sugárúti benzinkút helyén megtisztították a talajt. Tavasszal kezdôdhet a tér szépítése. Kálvária dombot emelnek, növényeket ültetnek, sétányokat alakítanak ki, kényelmes pihenôhelyekkel. A negyven esztendeje felrobbantott Kálvária téri Szent Kereszt kápolna helyén az üzemeltetô négy éve megszüntette a benzinkutat. A töltôállomás elbontása után az OMV hozzálátott, hogy megtisztíttassa a kút körüli talajvizet és földréteget. A társaság arra is kötelezettséget vállalt, hogy hozzájárul a tér helyreállításához. Néhány hete befejezôdött a terület rehabilitációja. Az ellenôrzô fúrásokból vett legfrissebb minták megerôsítik, hogy a szennyezôdést sikerült eltávolítani. A benzinkút helye tiszta, birtokba veheti a tulajdonos önkormányzat, tavasszal
elkezdôdhet a Kálvária tér megszépítése. – Mindent terv szerint csinosítottunk az utóbbi idôben. Mostantól nagyobb léptekben haladhatunk. Az újszegedi Liget után Szeged második legnagyobb parkja létesül – jártuk körbe a Kálvária teret Lauer Istvánnal, a körzet önkormányzati képviselôjével. A város háromhektáros zöldfelületén tehát semmi nem vész el, amire a városatya eddig 17 millió forintot fordított a képviselôi alapjából. Az új közpark felidézi a hajdani tér hangulatát, amely az 1853-ban kiadott Palugyay Ignác és Lukács Ignác által készített térképen már látható. Megújulnak a sétányok, meghagyják a focipályát és labdateret. A jellegzetes nyárfasort kipótolják, de elôtte kivágják belôle a beteg törzseket. A hajdani Szent Kereszt kápolna helyén új kálváriadombot emelnek. A tetejére díszkapu kerül, a stációk és a kápolna vonalát díszkövekkel idézik
fel. A cserjés egy részét már betelepítették, elkészült a teret szegélyezô burkolat. A gázfogadó szürke dobozát növényzettel takarják el a szem elôl, a hamburgeres ígéretet tett egy, a környezetbe illeszkedô pavilon építésére. A Széchenyi térnél is jóval nagyobb szegedi parkban már a villanyvezetékek, póznák sem akadályoznak többé. A város háromhektáros tüdejét utak nem hálózzák be, helyette díszburkolatos sétányok erezik majd át. A Boros József utca felôli térfélen marad a játszótér, és még a mostaninál is szebb lesz, ivókúttal egészül ki. A sugárút mentén kényelmes villamosvárót alakítanak ki. Leülni, tereferélni is lesz mód: az idôsek otthona felé esô oldalon és a Katona József utcával szemben pihenôtér nyílik majd, kényelmes padokkal. Hamarosan új szegedi találkahely lehet esténként a díszkivilágítással fényesített fôsétány. Dombai Tünde
Szent-Györgyire, Juhász Gyulára, József Attilára emlékezünk
Programajánló füzet Szegedrôl Újabb két idegenforgalmi kiadvány jelent meg Szegedrôl: 15-15 ezer példányban a programajánló, valamint az információs füzet. Szeged 2007-ben is több száz programot kínál. Az esztendô során – többek között – megemlékezünk Juhász Gyuláról, SzentGyörgyi Albertrôl, József Attiláról, Hont Ferencrôl. 15 ezer példányban jelent meg a szegedi programokat összegyûjtô kiadvány. Solymos László alpolgármester elmondta: idén számos évfordulóra emlékezik a város. Hetven éve halt meg Juhász Gyula és József Attila, száz éve született a Szegedi Szabadtéri Játékokat kezdeményezô Hont Ferenc. S december lesz hetven éve, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott. Szeged mindezekrôl megemlékezik. A magyar nyelvû programajánló 112 rendezvényt kínál, a 2-2 ezer példányban megjelent angol és német nyelvû változat pedig 13 kiemelt programot sorol fel. Szintén 15 ezer példányt nyomtattak a szegedi információs füzetbôl, amely a szegedi látnivalókat, szállodákat, éttermeket, turisták számára hasznos tudnivalókat foglalja össze. Az éttermeknél zászló jelzi, hogy az adott helyen magyar, francia, olasz konyha fogadja a betérôt. Mihály Illés, a Szegedi Turisztikai Kht. igazgatója felhívta a figyelmet arra, a füzetbe újabb két kiállítás került be, a Gellért Albert Anatómiai Intézet, valamint a Koch Sándor Ásványgyûjtemény. A kiadványok megjelennek számos idegen nyelven, így például németül, angolul, olaszul és franciául is. Mindkét kiadvány ingyenes a turisták és a programok iránt érdeklôdô szegediek számára. Ny. É.
Jó helyre érkeznek a különlegességek
Újabb különlegességekkel bôvül nemsokára a Szegedi Vadaspark eddig is rendkívüli állatállománya. Jön a rozsomák (képünkön), a szitatunga és a bambuszmaki. Jó helyre érkeznek: a vadaspark megfelel a legújabb s legszigorúbb elôírásoknak is. Nem véletlenül lett Veprik Róbert igazgató a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke. A Szegedi Vadasparkban nagyon sok olyan állat van, melyekért mindenhonnan ide kell utazni Magyarországról, vagy akár fél Európából is –, sokuk világszerte is alig látható néhány helyen. Nemsokára újabb kuriózumokkal ismerkedhet meg a szegedi közönség. Érkezik a rozsomák, a világ legnagyobb, a menyétfélék közé tartozó állata. Még a medvét és a pumát is képes halálra sebezni, tágul is útjából minden ragadozó. Túl azon, hogy hihetetlenül erôs, és minden elképzelést fölülmúlóan agresszív – gyors is: még a jávorszarvast is utoléri a havon. A szitatunga vagy szitutunga Afrikai illetôségû, mocsári antilop. Kitûnôen úszik, bukik, víz nélkül el sem tudja képzelni az életét. Ha szárazföldi ragadozó üldözi, irány a mocsár, lemerül, csak az orrát dugja ki – ám épp a vízhez való kötôdése az, ami szélesíti ellenségei táborát: a krokodil például könynyen rátalál. De ez sem fogja meg könnyen, csalódik, ha azt hiszi: jámbor, vízbe keveredett, szárazföldi antilopról van szó. Hogy mennyire kötôdik a vízhez, az is jelzi: szôrzetét olajréteg vízhatlanítja – mutathatjuk be a leendô jövevényt. És még hátravan a bambuszmaki, ez a nappal alvó, éjjel tevô-vevô, titokzatos, madagaszkári félmajom; hazájában a ôserdôirtás miatt rendkívül veszélyeztetett. S mennyire tudja megfelelô körülmények között tartani a Szegedi Vadaspark az állományt? A lehetô legjobban. Együtt érvényesül szakmaiság és humánum; ahol fejlesztésre van szükség, folyamatosan végzik. Nem véletlenül kapta meg Veprik Róbert igazgató, a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöki címét, olyan, neves elôdök után, mint Gôsi Gábor, Persányi Miklós és Bogsch Ilma. A szövetség lehetôvé teszi a magyarországi állatkertek összefogását, a még hatékonyabb mûködés érdekében. S a szegedi intézmény Románia uniós csatlakozásával, Szerbia szintén ezt célzó terveivel sokat segíthet az ottani állatkerti kultúra fölfejlesztésében. Az épp most megújuló temesvári állatkert máris jelezte, hogy rengeteget jelentene neki a szegedi segítség – Palics esetében pedig már eredmények is vannak. F. Cs.
2007. február
Szegedi Tükör • 7
Vérkomédia, vígjáték, Brecht
Hamlet óangolul, kisoperával Három premiert láthatott januárban és februárban a nagyérdemû: Az alhangya, A kaktusz virága és a Hamlet címû darabot. Székhelyi József igazgató úgy fogalmazott: a közönségnek erre igénye van, s a legfontosabb számukra a megrendelôt kiszolgálni. Három nagyszerû darab premierjén van túl a szegedi színház: január 30-án Martin McDonagh Az alhangya címû vérkomédiáját láthatta a közönség. A darabot Toronykôy Attila rendezte, aki egyébként idén január 1-jétôl a színház rendezôjeként tevékenykedik. Székhelyi József a hagyományos év eleji sajtótájékoztatón a kulturális intézményeket is érintô gazdasági megszorítási intézkedésekre így reagált: – A költségvetési nehézségek között üdítô kivétel lehet a szegedi színház. A tempót, amit szakmailag kívánatosnak tartottam, vissza kell fogni, de a színvonal nem lehet jottányit sem alacsonyabb. A három premierre a nézôknek is igényük volt, nekünk pedig a legfontosabb feladatunk, hogy ôket kiszolgáljuk. Február elején két új darabot láthatott a publikum, a kisszínházban mutatták be Shakespeare Hamletjét. Székhelyi elmondta: minden színháznak nagy álma, hogy Shakespeare-hez nyúljon, és ha Shakespeare, akkor Hamlet. – Mint 35 évvel ezelôtti Hamlet, mondhatom, hogy a színházon átsuhant egyfajta szakmai és céhes izgalom, amikor azt olvasták: ez a darab
Vendégjáték Februárban a Békés Megyei Jókai Színház ígér nagyszerû estét a közönségnek: 19-én mutatják be Bertold Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! címû színmûvét, rendezô Bodolay Géza. A darab a chicagói gengsztervezér története, aki megválasztatja magát a zöldségkereskedôk fejének.
is repertoárra kerül – tette hozzá az igazgató, aki szerint ez a társulat nagy erôpróbája. Ráadásul a darabot Horváth Péter rendezô „megtupírozta”, így nem csupán a prózai társulat vesz részt benne, hanem magánénekesek és táncosok is. – Egy sajátos feldolgozásban egy
óangol nyelven elôadott, a Színész királynét alakító Szonda Éva és a Színész királyt alakító Gábor Géza tolmácsolásában kisopera is hallható benne – avatott be további mûhelytitkokba Székhelyi József. A Gertrúdot alakító Fekete Gizi nagy szeretettel beszélt a darabról, mint mond-
Világhírû moszkvai férfikar Szegeden Magyarországi turnéra érezik a Moszkvai Patriarchátus Ortodox Kórusa, és a világhírû együttes Budapest mellett Szegeden is fellép. Február 17-én, szombaton 19 órától az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ nagytermében (Ady Endre tér 10.) hangzanak fel az orosz egyházi zene legkülönlegesebb darabjai.
ta, nagy dolog Shakespeare-t játszani, évek óta álma volt ez a szerep. – Mindenki boldogságos, szerelmetes állapotban van – mondta a színésznô arra, hogyan érzik magukat a próbák során. A Hamletet alakító, címszerepet játszó Borovics Tamás tanulságos próbafolyamat-
ról és munkametódusról beszélt. Szerinte az lenne a legjobb, ha az élete során mindenki találkozhatna egyszer a Hamlettel. Számára Hamletet játszani nagy felelôsség, a társulat nélkül nem is mûködik. A zenés darabokat kedvelôk is találnak kedvükre valót: a Nagyszínházban február 9-én láthatta a közönség a Bal József rendezte A kaktusz virága címû zenés vígjáték bemutatóját. A Julien fogorvost alakító Kovács István szerint ez a darab azok egyike, amit húszévenként elô lehet venni. A Stephanie szerepében színpadra lépô Szilágyi Annamária a szórakozásra vágyóknak ajánlotta a darabot. A nagyszínház mellett a kisszínház külön is elérhetô interneten, a www.szegedikisszinhaz.hu honlapon a társulatról, az elôadásokról, a repertoárról olvashatnak az érdeklôdôk. Nyemcsok Éva
A szimfonikusokkal Pesten
Bánvölgyi László kisplasztikáját adják át a gálaesten
Városi kitüntetés lett a Dömötör-díj Kilencedik alkalommal adják át a Szegedi Nemzeti Színházban május 26-án a Dömötör-díjat, amely civil kitüntetésbôl immár a színházmûvészet hivatalos városi elismerésévé vált. Az errôl szóló megállapodást januárban a Novotelben írták alá, ahol a díjjal járó új kisplasztikát is bemutatták. A Pálma Reklámstúdió, 1999-ben alapította a a Szegedi Mûsor kiadója Dömötör-díjat, amit eddig civil kezdeményezésként nyolc alkalommal adtak át a Szegedi Nemzeti Színház mûvészeinek, munkatársainak a teátrumban folyó alkotómunka elismeréseként. A szegedi közgyûlés tavaly úgy döntött: beemeli a díjat a városi kitüntetések sorába, és ezzel garantálja az anyagi hátterét, biztosítja a díjátadó gálaest megrendezését. Errôl január 19-én írt alá háromoldalú megállapodást a Novotelben Szentgyörgyi Bánvölgyi László szobrászmûvész Pál alpolgára Szent Dömötört ábrázoló díjjal mester, Szék-
helyi József, a színház fôigazgatója és az egyik ötletgazda, Elekes Zoltán, a Pál-ma Reklámstúdió vezetôje. Szentgyörgyi Pál hangsúlyozta: a Dömötör-díj egyedülálló lesz a városi kitüntetések között abból a szempontból is, hogy továbbra sem a politikusok vagy a szakmai szervezetek döntenek róla. Bár az anyagi hátterét az önkormányzat biztosítja, a jövôben is minden évad végén a társadalmi kuratórium javaslata alapján a közönség szavazza meg a díjazottakat. Az idei Dömötör-gálaesten, május 26-án új kisplasztikát vehetnek át a szponzoroktól a gyôztesek. Csernay László, a társadalmi kuratórium soros elnöke elmondta: három szegedi alkotó hat pályamunkája közül választotta ki a grémium az új Dömötör-díjat, Bánvölgyi László szobrászmûvész alkotását. A carrarai márvány posztamensen álló Szent Dömötör jobbjában jellegzetes attribútumát, a lándzsát, baljában a róla elnevezett Dömötörtornyot, a díj névadóját tartja.
Budapesten, a Mûvészetek Palotájában Gyüdi Sándor igazgató-karnagy vezényletével adtak koncertet a szegedi szimfonikusok. A Magyar Szimfonikus Körkép elnevezésû hangversenysorozat január végi estjére különbuszokkal több százan – önkormányzati és országgyûlési képviselôk, zenebarátok, családtagok – kísérték el Szegedrôl a zenekart. Az egyik városatya, Tóth Károly a képviselôi alapjából indított különbuszt a választókörzetében lakóknak. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe Budapesten élô egykori szegediek is eljöttek, például a kulturális bizottság korábbi elnöke, Berekné Petri Ildikó, Pál Tamás karmester és Lendvay Kamilló zeneszerzô. Viski János Enigma címû darabját a komponista özvegye is meghallgatta. Bravózás, vastaps fogadta Rachmaninov II. zongoraversenyét – különösen a megszólaltatásában közremûködô ukrán szólistát, Vitalij Kuprijt, akitôl három ráadást követelt ki a fellelkesült publikum. Elgar ritkán játszott, de hatásos Enigma-variációjával szép sikerrel zárult a koncert.
Martin McDonagh vérkomédiája a kisszínházi Holdudvarban
Az alhangya groteszk, de népszerû Sikert aratott Martin McDonagh vérkomédiája, Az alhangya a kisszínház színpadán, a Holdudvar-projektben. Toronykôy Attila rendezésében lelkes, fiatal csapat vitte színre az ír származású Martin McDonagh meghökkentôen brutális, szélsôségekben tobzódó groteszk vérkomédiáját. Az alhangya minimál-költségvetésbôl született, a díszletelemek, kellékek többségét a raktárból szedték össze, Varsá-
nyi Anna pedig hétköznapiságukban is találó jelmezeket kerített. A színpadképet meghatározó jellegtelen, barnásszürke dobozvilág jó alap a játékhoz: hangsúlyosabbá váltak, jobban kiemelôdtek a szereplôk. A macskaimádó terroristáról és nem kevésbé ôrült „kapcsolt részeirôl” szóló, abszurdba hajló történetet sok humorral, lendülettel és ötlettel játsszák. Az apát alakító Kocsis György a tôle megszokott bravúrral könnyedén teremt jellegzetes karaktert, Boncz
Ádám is finom humorral hozza a rózsaszín figurát. Ígéretes az egykori stúdiósok közül Csorba Kata, Szívós László és Bánvölgyi Tamás játéka is. Az alhangya az öncélú brutalitás, agresszió egyszerre sokkoló és szórakoztató paródiája, kifigurázása. A forgószínpadon felépített rendhagyó, mozgó nézôtéren szinte beleszédül a publikum a látottakba. Legközelebb február 16-án, 17-én és 18-án tûzik mûsorra a produkciót a kisszínházi Holdudvarban.
2007. február
8 • Szegedi Tükör
Az idény eddig álomszerûen alakul
Szerencsésebb tavaszban bíznak a Pick kézilabdásai
Csak a bajnokságra koncentrálnak A férfi kézilabda NB Iben az alapszakasz finise kezdôdött meg az elmúlt pénteken. A Pick Szeged ezen a hétvégén ismét idegenben vív rangadót, hiszen a Debrecen után most a szintén egy bajnoki címmel dicsekvô Dunaferr vendége lesz a csapat. Szeged legnépszerûbb klubja ismét a lelátóra várja a drukkereit. – Miután kiestünk a Bajnokok Ligájából, majd azt követôen a Magyar Kupából is, a vezetés azt várja a játékosoktól és Zoran Kurtes edzôtôl, hogy a bajnokságra koncentrálva tegyen meg mindent azért, hogy döntôt játsszon. Ha nem is sikerül bajnoki címet szerezni, de tegyen meg mindent, csakúgy, mint az elmúlt bajnokságban, azért, hogy minél késôbb dôljön el az aranyérem sorsa. A klubvezetés ehhez minden segítséget megad. Már csak a játékosokon múlik az, hogy mennyire tudjuk markáns csapat benyomását kelteni – jelentette ki Ujhelyi István, a Pick Szeged társadalmi elnöke. A Pick Szeged a bajnokságban két ponttal van lemaradva az éllovas és bajnoki címvédô MKB Veszprémtôl.
Dobogóra hajtanak a szeviépesek A Szeviép-Szeged NB I A csoportos nôi kosárlabdacsapata tizennyolc meccsen tizenhat gyôzelmet könyvelhetett el eddig a bajnokságban. Peresztegi Nagy Ákos tanítványai magabiztosan a harmadik helyen állnak.
Mivel a két csapat az alapszakaszzáróban Szegeden találkozik, ezért pontszámban befoghatja riválisát, de nem valószínû, hogy a veszprémi tizenkét gólos (35–23) hátrányát is le tudja faragni. Miközben a magyar válogatott a németországi világbajnokságon küzdött, s szerezte meg a kilencedik helyet, az itthon maradt Pick Szeged-játékosoknak hathetes kemény alapozást tartott Zoran Kurtes. A tréner igyekezett a
technikai tárházat is bôvíteni. A szerb szakember egyébként Szegedre kerülésekor azt ígérte meg, hogy a rájátszásra igyekszik olyan ütôképes, és csúcsformában játszó csapatot összerakni, amely jó eséllyel veheti fel a küzdelmet a Veszprémmel is. Közben azonban történtek olyan sérülések, amelyek nagyban befolyásolták a csapat ôszi szereplését. Nem kell elvakultnak lenni ahhoz, hogy nyugodtan kijelentsük, ha Daniel Andjelkovics nem
szedi össze a második kézsérülését, és játszhatott volna a spanyol Valladolid elleni BLnyolcaddöntôben, akkor most a Pick Szeged várhatná a legrangosabb kupa jövô hétvégi folytatását. Sajnos az említett irányítón kívül Krivokapics Milorad, Mezei Richárd, Ilyés Ferenc, Vladan Matics, Bakos Dávid hagyott ki fontos mérkôzéseket. Bízunk abban, hogy a tavaszi folytatás sokkal szerencsésebb lesz. Süli József
Fiatalít a Pick Szeged Elôször a Pick Szeged kézilabdacsapatának szurkolói fórumán hangzott el Pistrui László elnökségi tag szájából, hogy Bajusz Sándor, Vladan Matics és Mezei Richárd a következô bajnokságban már nem játszik a klub színeiben. Továbbá a hírek szerint Berta Róbert szerzôdésének plusz egy évét nem hosszabbítják meg. Az ott elhangzottakat erôsítette meg Lele Ambrus ügyvezetô elnök. – Mivel már korábban is beszéltünk róla, ezért semmi sem indokolja, hogy ne ismételjem meg: fiatalítani akarunk. A vezetés azzal is tisztában van, hogy az idôsebb játékosok néhány mérkôzésen jó teljesítményt nyújtanának, ahhoz sem fér kétség, hogy
kitûnôen megoldanák a reájuk osztott feladatot, de nekünk hosszú távra kell gondolnunk, hiszen továbbra is szeretnénk a Bajnokok Ligájában is részt venni, s természetesen a Magyar Kupából sem akarunk a következô évben a nyolcaddöntôbôl kiesni – mondta a sportvezetô. – Ami személy szerint Bajusz Sándort illeti, vele nyolc hónapos kontraktust kötöttünk, amikor Daniel Andjelkovics megsérült, s irányító nélkül maradt a csapat. Úgy gondoljuk, tôle telhetôen a maximumot nyújtotta. Remélem, hogy még a hátralévô mérkôzéseken is nagy segítség lesz a játéka, mint ahogyan Debrecenben is tapasztalhattuk. Elismerjük, hogy Vladan Matics nagyon lelkes, küzdôképes, azonban a kora miatt már nem tud megújulni. Mezei
Richárdnak csak köszönettel tartoztunk eddig is, hiszen rengeteg elfoglaltsága mellett mindig szakított idôt arra, hogy a csapatot összetartsa, készüljön a nagy csatákra, s irányítson egy sportigazgatóságot. Azonban be kellett látnunk, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Egyébként is, ô a mi unszolásunkra csak erre a bajnokságra vállalta a játékot. Berta Róberttel az elmúlt évben egy plusz egéves szerzôdést kötöttünk. Mivel úgy állapodtunk meg, hogy a szándékunkat február tizenötödikéig közöljük, ezért éppen tegnap mondtam el, hogy mi nem ragaszkodunk a plusz egy év letöltéséhez. Robinak voltak jó mérkôzései, de összességében nem tud olyan játékot nyújtani, amilyenre nekünk szükségünk lenne.
Meccsrôl meccsre egyre jobb formába lendül a Szeviép-Szeged nôi kosárlabdacsapata. A Tiszapartiak az NB I A csoportban a harmadik helyen állnak. Magabiztosan, a két nagy, a Sopron és a Pécs mögött. Peresztegi Nagy Ákos tanítványai az eddig lejátszott tizennyolc meccsbôl tizenhatot megnyertek, és csak kettôt veszítettek el. Mindkettôt idegenben, a Pécs és a Diósgyôr ellen. Ami igazán örömteli, hogy hazai környezetben, azaz az újszegedi sportcsarnokban csak gyôzelmet ünnepelhetett a szegedi közönség. Pedig az Euroligában a legjobb nyolc közé jutott Sopron is az ellenfelek között volt. Hetekkel ezelôtt idegenben a BSE-t múlta felül 62–50-re a Szeviép, és ez a siker azt jelentette, hogy az alapszakaszt a harmadik helyen zárja az alakulat. Fôleg ez azért jelenthetô ki nyolc fordulóban a vége elôtt, mert Vasas, a BEAC, a
Szekszárd, a Miskolc és a Pécs ellen hazai pályán lépnek pályára Mészáros Kornéliáék. A Kecskemét, a Kanizsa és a Sopron ellen játszanak már csak idegenben. Ebbôl a nyolc meccsbôl pedig hatot nagy valószínûséggel megnyernek a szegediek. Persze arról sem mondtak le, hogy a klub történetében elôször március 14-én legyôzzék a bajnoki címvédô Pécset. Miért ne sikerülne ez a bravúr, hiszen a Sopron jelenleg jobb játékerôt képvisel. A Magyar Kupában az elmúlt szezonhoz hasonlóan ismét a legjobb négy közé kerülhet a Szeged. A Nagykanizsa elleni kettôs meccset idegenben vívják a Tisza-partiak, a játékerôt ismerve nem lehet gond a továbbjutás kiharcolása. Ez az idény eddig álomszerûen alakul. A szegedi kosárlabdasportnak még soha sem sikerült a legmagasabb osztályban érmet szereznie. Ez most elérhetô közelségbe került. Fôleg azért, mert az alapszakaszban kiharcolt harmadik helylyel a rájátszásban kedvezményezett lesz a Szeged. Ez azt jelenti, hogy a párharcokat mindig hazai környezetben kezdi: ez pedig nagy elôny a sportban. Süli Róbert
Szeged Beton: már a sztáralakulatoknak is méltó ellenfele
Igazi csapatként pólóznak A férfi vízilabda OB I április 7-éig szünetel. A válogatott március 18-ától április 1-jéig a melbourne-i világbajnokságon szerepel, úgyhogy van egy kis idô feltöltôdni a folytatásra, az eddigi hibákat kijavítani. Utóbbi megállapítás a legkevésbé sem vonatkozik a Szeged Betonra, amely remekül szerepel a honi pontvadászatban.
ben sok minden áll: magas szintû szakmai munka, remek játékosok, gyôzni akarás. A tavalyi együttes is jó volt, de a csapategység hagyott kívánnivalót maga után. Mostanság nincs ilyen jellegû probléma, sôt! Egymást segítve küzdenek a játékosok, ebbôl pedig a gárda profitál rengeteget. Az olimpiai, világ- és Európabajnokok sokaságával felálló Dominótól – annak otthonában – ugyan vereséget szenvedtek Tizenhárom fordulón van túl (9–8), mégis öröm volt látni, a férfi vízilabda OB I. A Szeged Beton VE a várakozást felülmúlóan, pompásan szerepel. Tíz mérkôzést megnyert, csak a két szuperalakulattól, a Vasastól és a Dominótól (utóbbitól kétszer) kapott ki. Húsz pontot gyûjtött eddig, márpedig amióta Gyöngyösi András a csapat edzôje, ilyen jól még egyszer sem állt. Két éve – amikor az évad végén jókora bravúrt elérve a dobogó legalsó fokára állhattak fel Barát Ferencék – a 13. fordulót követôen 17, egy éve ilyenkor (a bajnokságot a negyedik helyen zárta a Szeged) pedig 19 ponttal rendelkezett a csapat. A mostani remeklés hátteré-
hogy a remek egyéni teljesítmények mellett mekkora mentális erô szorult az együttesbe. Az elôzô bajnokság rájátszásában még 10–3-ra nyert a Honvéd a Kôér utcában, háromnegyed év alatt hat góllal közelebb zárkózott a világ egyik legprímább alakulatához a Beton. De abban is lemérhetô a fejlôdés, a javulás, hogy míg az elôzô két Szentes–Szeged megyei presztízsmeccsen a hazaiak elôbb 7–5re, a következôn pedig 7–4-re nyertek (amúgy mindkét ered-
ményt vaskos meglepetésként lehetett értékelni), addig pár hete már nem borult a papírforma: a Kurca-parti uszodában 10–5-re hozták a kötelezôt Varga Péterék. Eljutottak arra a szintre, hogy még a legeslegjobbaknak is méltó ellenfelei, még a sztáralakulatok sem mehetnek biztosra, amikor a vízben ott vannak Komlósi Péterék. Szélpál László
Hátralévô Beton-meccsek Alapszakasz, 14. forduló (április 7.): Szeged–Vasas; 15. (ápr. 14.): Eger–Szeged; 16. (ápr. 18): Szeged– Újpest; 17. (ápr. 21.): FTC–Szeged; 18. (ápr. 28.): Szeged– OSC; 19. (május 1.): Pécs–Szeged; 20. (május 5.): Szolnok–Szeged; 21. (május 9.): Szeged– Neptun; 22. (május 12.): Szeged–Szentes. A rájátszás május 19-én vagy 20-án kezdôdik.
Kadacsi Judit a palánk alatt
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
