38/2006. (VII. 14.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, Gyömrői út – Újhegyi út – Vaspálya utca – Sibrik Miklós út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest X. kerület, Gyömrői út – Újhegyi út – Vaspálya utca – Sibrik Miklós út által határolt területre. (2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel és az FSZKT korrekciós lappal együtt érvényesek. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozás elemei 2. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani: a) az építési övezetet, övezet határait és azok jellemzőit, b) kötelező fasort. (2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. (3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosítása nélkül, kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető. A szabályozási tervlapon parkolás céljára jelölt terület polgárjogi szerződésben foglaltak szerint használható fel, a szabályozási terv módosítása nélkül. (4) Az építési hely határát a kialakult telekhatárok alapján kell kijelölni, a jelen rendelet 5. § (3) és 6. § (3) bekezdésben előírt elő-, oldal-, hátsókert méretek betartása mellett.
2
RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt területre valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik (2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetekbe tartoznak: “M” és „I” A terület védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. (3) A beépítésre nem szánt területek: - célzott területfelhasználási módú közlekedési célú közterületek: KL – KT – Sibrik Miklós út és Gyömrői út, - keretövezetbe nem sorolt közterületek: Újhegyi út, és Vaspálya utca. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános építési előírások 4. § (1) A jelen rendeletben előírt elő -, oldal – és hátsókerti építési határvonalak által körülhatárolt területrészen, azaz a keletkező építési helyen kívül eső épületen illetve épületrészen az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelt (1) bekezdése szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül engedélyezhető. (2) A jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (1) bekezdése szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges. Az M-X/ Z jelű építési övezetre meghatározott előírások 5. § (1) A szabályozás paraméterei: A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés: M - X/ Z
Z 4,0-15,0 m
45% 2000 m2
2,4 m2/ m2 25%
a) a beépítés módja: jellemzően zártsorú (Z) beépítés ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül. b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%, c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 2,4 m2/m2, d) minimális-maximális építménymagasság: 4,0-15 m, abban az esetben, ahol az építménymagasság maximuma az építési telken kialakult jelen rendelet 4. § (2) bek. szerint kell eljárni.
3
kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2000 m2, a 42288/9 hrsz.-ú ingatlan esetében a telekméret kialakult, a meglévő lakófunkcióhoz rendelt telekalakítás esetében min. 600 m2-es telek alakítható ki. f) zöldfelület legkisebb mértéke: 25%, g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, h) az ingatlanokon a kialakuló építési helyen belül – több épület helyezhető el, i) Az építménymagasság maximuma önálló reklámhordozó, mobiltelefon-torony ill. speciális mérnöki létesítmény (pl. daru) esetében elérheti a 30,0 métert. e)
(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások: A területen elhelyezhető építmény fajták: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) kereskedelem építményei, c) kutatás, fejlesztés építményei, d) parkolóházak, e) amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület. (3) Előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások: Előkert kialakítása: a) a Gyömrői út felől min. 4,5 m, b) az Újhegyi utca felől 0,00 m, megengedett az előkert nélküli beépítés, c) a Vaspálya utca felől min. 5,0 m, d) a Sibrik Miklós út felől min. 5,0 m, e) egyéb esetekben az OTÉK 35.§-ban meghatározottak alapján számítható. Oldalkert kialakítása: f) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert mérete: min. 10,0 m, g) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert min. mérete az OTÉK 35. §-ban meghatározottak alapján számítható. Hátsókert kialakítása: h) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. 10,0 m i) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete az OTÉK 35. §-ban meghatározottak alapján számítható. (4) Az építési övezetben építési engedélyezési eljárást megelőzően, a telkek beépítésével kapcsolatos, az építészeti követelmények tisztázására is szolgáló, a Gyömrői úti beépítések esetében pedig településképi követelményeket is tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt kell készíteni. (5) Az ingatlanok parkolási igényének biztosításánál jelen rendeletben foglaltakat, és a hatályos parkolóhely-építési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló Budapest Kőbányai Önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni. Ideiglenesen, a kialakult polgárjogi szerződésen alapuló jogtény szerint: az építési övezeten belül egyes ingatlanokon keletkező parkolószám, az építési övezeten belül kijelölt közös parkolási területen biztosítható.
4
(6) Az építési övezetben a telkek megközelítésére szolgáló magánutak alakíthatók ki. A magánutat min. 12,0 m telekszélességgel szükséges kialakítani. A szabályozási terven jelölt szakaszon a kialakult állapotra való tekintettel, a magánút szélessége 10,0 m is lehet. A magánutat közterület jelleggel kell kialakítani. (7) A 42288/7 hrsz-ú ingatlanon bármilyen építési-, telekalakítási engedély csak az ingatlan teljes területére készített beépítési terv alapján adható ki, melyet a főépítész, illetve (szak) bizottság véleményez. Az I-X/ Z jelű építési övezetre meghatározott előírások 6. § (1) A szabályozás paraméterei: A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés: I - X/ Z
Z 4,0-15,0 m
45% 2000 m2
2,4 m2/ m2 25%
a) a beépítés módja: jellemzően zártsorú (Z) beépítés ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül. b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%, c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 2,4 m2/m2, d) minimális-maximális építménymagasság: 4,0-15 m, e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2000 m2 f) zöldfelület legkisebb mértéke: 25%, g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, h) az ingatlanokon a kialakuló építési helyen belül – több épület helyezhető el, i) az építménymagasság maximuma önálló reklámhordozó, mobiltelefon-torony ill. speciális mérnöki létesítmény (pl. daru) esetében elérheti a 30,0 métert. (2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások: A területen elhelyezhető építmény fajták: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) kereskedelem építményei, c) kutatás, fejlesztés építményei, d) parkolóházak, e) amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület. (3) Előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások: Előkert kialakítása: a) a Gyömrői út felől min. 5,0 m, b) a 42248 hrsz.-ú ingatlan felől kialakult, illetve min. 5,0 m, c) egyéb esetekben az OTÉK 35. §-ban meghatározottak alapján számítható. Oldalkert kialakítása: d) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert mérete: min. 10,0 m, e) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert min. mérete az OTÉK 35. §-ban meghatározottak alapján számítható. Hátsókert kialakítása:
5
f) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. 10,0 m g) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete az OTÉK 35. §-ban meghatározottak alapján számítható. (4) Az építési övezetben építési engedélyezési eljárást megelőzően, a telkek beépítésével kapcsolatos, az építészeti követelmények tisztázására is szolgáló, a Gyömrői úti beépítések esetében pedig településképi követelményeket is tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt kell készíteni. (5) Az ingatlanok parkolási igényének biztosításánál jelen rendeletben foglaltakat, és a hatályos parkolóhely-építési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló Budapest Kőbányai Önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni. (6) Az építési övezetben a telkek megközelítésére szolgáló magánutak alakíthatók ki. A magánutat min. 12,0 m telekszélességgel szükséges kialakítani. A szabályozási terven jelölt szakaszon a kialakult állapotra való tekintettel, a magánút szélessége 10,0 m is lehet. A magánutat közterület jelleggel kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedés területei 7. § (1) A beépítésre nem szánt területek KL – KT – X övezetre, valamint keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagolódnak a szabályozási tervlapon jelölt határral. Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók. (2) A KL – KT – X jelű övezet a közlekedés célú közterületek céljára kijelölt terület. Az övezetben csak közlekedést szolgáló: közutak, pályatestek, közúti csomópontok, gyalogos forgalom területei (járdák), tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei, mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el. a) A Gyömrői út II rendű főút, szabályozási szélessége: 23,00 – 31,00 m. A Sibrik Milkós út II. rendű főút, szabályozási szélessége: 37,5 - 82,00 m. b) A területen meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni. (3) Az Keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások: a) az Újhegyi út szabályozási szélessége: 14,80 – 15,20 m, b) a Vaspálya utca szabályozási szélessége: 30,60 – 31,5 m, c) az önkormányzat és az ingatlantulajdonos között megkötött megállapodás alapján (R. 13. § (1)) az építési övezetben felmerülő, az építési övezetben nem teljesíthető parkolási igényeket tulajdonos a Vaspálya utcán köteles megépíteni, településrendezési (polgárjogi) szerződés és a helyi parkolási rendelet alapján. Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni. d) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását. e) A gyalogos közlekedésre szolgáló területek közterületen és ingatlanon belüli építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit.
6
Környezetvédelem Zaj –és rezgés elleni védelem 8. § (1) A zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet 5. §-a előírja, hogy zajt előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet, egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad tervezni, létesíteni, meglévőt bővíteni, korszerűsíteni, felújítani, hogy azok rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. (2) Új védendő épületet létesíteni, meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési és engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj – és rezgésvédelmi fejezetében. (3) A teherporták nyílászáróit passzív akusztikai védelemmel kell ellátni, az új vagy felújított lakó – és középületek lakó – és középületek homlokzatát alkotó szerkezetek (falak, ablakok, erkélyajtók) léghangszigetelési követelményei, a közúti közlekedés által okozott zajhatás esetére az MSZ-04-601/5-1989. sz. szabvány tartalma szerint. A nyílászárókkal szembeni akusztikai igény egyedi méretezés szerint maximum Rw ≥36-39 dB. (Rw a homlokzati szerkezet súlyozott léghanggátlási száma, az MSZ-04-601/5-1989 sz. szabvány szerint). (4) A határoló utakkal párhuzamos homlokzatok esetén a lehetőségek szerint minimalizálni kell, az ezen homlokzatokra tájolt védendő helyiségek számát. (5) Az utcai homlokzatokra lehetőleg akusztikai szempontból kevésbé igényes, ill. igénytelen helyiségek vagy csak a nappali határértékek betartását követő funkciójú helyiségek (konyha, étkezőkonyha, étkező – nappali, mellékhelyiségek) tájolhatók. (6) Az épületek úttal párhuzamos és útra merőleges határoló falaival, szerkezeteivel, nyílászáróival szembeni akusztikai igények a konkrét elhelyezkedés és zajterhelés alapján, méretezéssel kerüljenek megállapításra. (7) A szellőzőnyílások hangtompított kivitelben készüljenek. (8) Esetleges lakószoba elhelyezése esetén a nyílászárókat lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség az útra merőleges homlokzatokról szellőztethető legyen. (9) Az épületek utakkal ellentétes, a terület belseje felé néző homlokzatai, nyílászárói, valamint az utaktól távolabb eső, kedvező zajhelyzetű belső területen lévő épületek homlokzatai, nyílászárói átlagos hanggátlású, a hőtechnikai igényeket kielégítő szerkezetek lehetnek. Üzemi zajterhelés csökkentése (10) Külső térre kerülő, határértékeket meghaladó zajkibocsátású új berendezést nem szabad telepíteni. (11) Az üzemszerű munka folyamán a munkavédelmi előírásokat – egyéni zajvédő eszközök viselése – be kell tartani, ill. tartatni. Levegőminőség védelem (12) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) kormányrendelet és a légszennyezetségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) sz. KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.
7
(13) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található. (14) Levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, - engedélyezhető hatóság hiányában – engedélye szükséges. (15) Az a természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a) a helyhez kötött légszennyező pontforrását, b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyező forrását úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi, vagy a levegővédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni. (16) A rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés – köteles diffúz forrásra az üzemeltető köteles – a megfelelő bejelentési űrlapokon – adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). (17) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás csökkenést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását. Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem (18) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni. (19) A terület-felhasználás során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek. A területen új építési engedély csak közcsatornára történő rákötés mellett adható ki. (20) Új építési engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a területen korábban történte talajvízszennyezés, ha igen azok kármentesítését el kell végezni. (21) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. (22) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint jelen rendelet 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület a „B” érzékeny területek kategóriába sorolt. (23) A felszín és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. (24) Terület feltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.
8
(25) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre. (26) Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol a vízforgalom az 5 m3/h-t meghaladja, (továbbá a KÖVIZIG határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek által alkalmazott technológia ezt indokolja) vízminőségvédelmi kárelhárítási tervet kell készíteni. Rendkívüli szennyezés, havária esetén a tervben foglaltak szerint kell eljárni, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. (27) A területen a talajba, ill. a talajvízbe veszélyes anyag közvetett, ill. közvetlen bevezetése nem megengedett. Az üzemeknek, létesítményeknek gondoskodni kell szennyvizekről, azok közcsatornába vezetéséről ill. azok elszállításáról. A közcsatornába vezetés a közmű kezelőjével kötött szerződés alapján történhet. A szennyvizek minőségét a helyi Csatornázási Művek rendszeres időközönként ellenőrzi. (28) A csapadékvizeket ellenőrzött módon kell elvezetni, a szennyeződhető csapadékvizeket csak tisztítás után lehet befogadóba engedni. (29) Vízkivétel a felszín alatti vizekből csak vízjogi engedéllyel lehetséges. A vízjogi engedélyeket rendezni kell a már fennálló tevékenységeknél is. (30) Az alapanyagok, veszélyes anyagok, késztermékek, a hulladékok tárolásánál meg kell akadályozni azok környezetbe kijutását. (31) Az ingatlanokon telephely-engedélyek kiadása előtt, az új építkezésekhez szükséges műszaki tervdokumentációk készítésénél a tervezést megalapozó adatként az építéssel érintett helyen talaj – és talajvízmintát kell venni, és azt bevizsgálni. Amennyiben a kérdéses terület szennyezettnek bizonyul, úgy kármentesítést (műszaki beavatkozást) kell végezni a területen. Ebben az esetben kockázatelemzéssel meg kell határozni a mentesítési cél – határértéket (D), majd a megfelelő technológiával mentesíteni a szennyezett környezeti elemet. A talajszennyezésnél szóba jöhetnek in-situ (pl. fémek stabilizálása, olajszármazékok biológiai remediációja) ill. ex-situ (pl. talajcsere) technológiák, a talajvíz-szennyezettséget a helyszínen kiépített víztermelő kutak és tisztító berendezés segítségével lehet megtisztítani. A kármentesítés alatt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről előírásai szerint kell eljárni. Közművek (32) A csatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötését engedélyezni csak a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. § alapján kiadott szennyvíz kibocsátási engedély alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvíz minősége előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad. (33) A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket. (34) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatorna hálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. (35) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt. (36) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak. (37) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját
9
megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet. (38) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani. (39) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza. (40) A területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni. (41) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása nem lehetséges. (42) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető. (43) Jelentős nagyságú térburkolatok kialakítása esetén az azokról elvezetett csapadékvizek előtisztítását a térburkolatok elkészítésével egy időben kell elkészíteni. (44) Az ingatlanokon meglévő, üzemen kívüli közművezetékek, műtárgyaik és szerelvényeik elbontandók. Hulladékkezelés (45) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig. (46) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos. (47) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) kormányrendeletben foglaltak betartandók. (48) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és nem kommunális jellegű hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint. (49) A keletkező hulladékokat – melyek körét a hulladékok jegyzékéről szóló mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítást kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. (50) A keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás), a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről, feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. (51) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladékok közé juttatni. (52) A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. (53) A keletkező hulladékok nyilvántartását, dokumentálását a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet kell végezni. (54) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre. Kiemelt követelmény a leghatékonyabb megoldás, a legjobb elérhető technika (BAT) alkalmazásának előírása, amelyet mind a veszélyes hulladékot eredményező termelési, szolgáltatási tevékenységek, mind a veszélyes hulladékok kezelése során tekintetbe kell venni.
10
Tűzvédelem 9. § (1) A szükséges oltóvíz mennyiségét az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, illetve a rendelet egyéb vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti táblával kell jelölni. (3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Kulturális örökségvédelem 10. § Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § - ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindamellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot (1014 Budapest, Szent György tér 2., Pf.: 4.) Zöldfelületek 11. § Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások: a) A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett. b) 10 000 m2 és a fölötti építési telek kialakítása esetén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén –az előkert kivételével- min. 10,0 m-es szélességben egybefüggően, kell kialakítani és fenntartani. A kertfelújítás és az új zöldfelületi egységek kertépítészeti kialakításához kertépítészeti terv készítése szükséges, az építési engedélyezési dokumentáció részeként. c) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Telekalakítás 12. § Telket alakítani csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége megfeleljen a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben foglaltaknak.
11
Parkolási megállapodás 13. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen, az építési övezetekben felmerülő parkolási igények a szabályozási tervlapon jelölt keretövezetbe nem sorolt közterületeken biztosíthatók, az önkormányzat és a telektulajdonos között kötött polgárjogi szerződés, és a helyi parkolási rendelet alapján. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. § (1) A szabályozási tervlapon jelöltek, és a 46/1998. (X. 15.) FŐV. KGY. rendelet alapján, a 42278 hrsz.-ú ingatlan I keretövezete, KL-KT keretövezeti besorolásra módosul. A szabályozási tervlapon jelöltek szerint módosul 42288/5 hrsz.-ú ingatlan M keretövezetű része I keretövezetre. (2) A 42288/5 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó FSZKT módosítás – miszerint I keretövezet M keretövezetre módosul - hatályba lépése után, jelen rendelet mellékleteként szepeplő szabályozási tervben jelölt (42288/5 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó) I-X/Z jelű építési övezet hatályát veszti és helyébe a szabályozási tervlapon jelölt M/X/Z építési övezet lép. 15. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba, egyben hatályát veszti az 5/1996. (I. 30.) számú önkormányzati rendelet.
Andó Sándor Polgármester
A kihirdetés napja: Budapest, 2006. július 14. A hatálybalépés napja: Budapest, 2006. augusztus 1.
Dr. Neszteli István Jegyző
~
