37/2005. (VII. 8.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, É-D metróvonal – kerülethatár (Ferihegyi repülőtérre vezető út) által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest, X. kerület É-D metróvonal – kerülethatár (Ferihegyi repülőtérre vezető út) által határolt területre terjed ki. (2) Jelen rendelet előírásai a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozás elemei 2. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani: - az építési övezetet, az övezet határait és azok jellemzőit, - építési hely határát, - tervezett szabályozási vonalat, - korlátozással beépíthető területet, - 120 kV-os vezeték védőtávolságát, - metró védőtávolságát. (2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával lehetséges. (3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a Szabályozási Terv módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.
2
RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt területre valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik (2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak: „M” Munkahelyi terület: A terület védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. (3) A beépítésre nem szánt területek: a) „KL – KÉ” Közlekedéssel kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgáló terület: A terület kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (megálló, végállomás, parkoló, P+R), valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó parkolóterületek elhelyezésére, illetőleg kialakítására szolgál. b) „E-TG” Turisztikai erdő: A terület a kül- és a belterületek legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított vagy erre a célra fenntartott része, illetve erdőgazdasági terület. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az M-X/SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások 4. § (1) A szabályozás paraméterei: A Szabályozási Terven alkalmazott jelölés: M-X/SZ
SZ 15 m
45% 4000 m2
1,7 m2/ m2 25%
- a beépítés módja: szabadonálló beépítés (SZ) ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül. - beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%, - szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 1,7 m2/m2, - maximális építménymagasság: 15 m, - kialakítható legkisebb telekterület mérete: 4000 m2, - zöldfelület legkisebb mértéke: 25%, - közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, - az ingatlanokon - a Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül – több épület is elhelyezhető.
3
(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások: A területen elhelyezhető építmény fajták: - védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, - kereskedelem építményei, - kutatás, fejlesztés építményei, - parkolóházak - amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület. (3) Az előkert mérete: min. 5,0 m. (4) Oldalkert kialakítására vonatkozó előírások: a) Amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert mérete: min. 10,0 m, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság, melyen belül a 12. § (1) bek. b) pontjában előírt zöldfelület biztosításáról gondoskodni szükséges. b) Amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert min. mérete: h/2, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság. c) A 38303/57 hrsz.-ú telek megosztása javasolt. A megosztást követően az építési hely nagysága a fent leírtaknak megfelelően alakul. (5) Hátsókert kialakítására vonatkozó előírások: a) Amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. h, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság, melyen belül a 12. § (1) bek. b) pontjában előírt zöldfelület biztosításáról gondoskodni szükséges. b) Amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. h, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság. (6) A vasút 50 m-es védőtávolságába eső építési helyre történő építés esetén az építési engedélyhez a MÁV jóváhagyó szakhatósági állásfoglalása szükséges. (7) 120 kV-os légvezeték biztonsági övezete korlátozásokkal beépíthető terület, melyre jelen rendelet 9. § (18)-(21) bekezdéseiben foglalt előírások betartandók. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedés területei 5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen kialakított új utak kiszolgáló utak. (2) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogosközlekedés, a közművek elhelyezését, valamint a közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezését szolgálják. (3) A KL–KÉ–X jelű célzott területfelhasználási módú területen, a 38305/8 hrsz-ú telken, az FSZKT-ban meghatározott, meglévő, kiépített P+R 260 parkoló megtartása kötelező. (4) Az övezet területén csak a parkoló üzemeltetését szolgáló információs iroda és szolgálati pihenők számára kialakított, a főépítész által véleményezett, épületek helyezhetők el.
4
Turisztikai erdő (E-TG) 6. § (1) Az E-TG-X jelű célzott területfelhasználási módú területen: a) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90 %-nál, b) az elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdőterületen belüli elkülönítése szükséges, c) az elhelyezhető épületek számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m2-nél, melynek legfeljebb 3 %-a építhető be, és egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el, d) a keretövezetben megengedett építmények közül a terület fenntartásához szükséges építmények, az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek, közlekedési építmények és távvezetékek helyezhetők el, kerületi főépítész által véleményezett, elvi építési engedély alapján. Közlekedés 7. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat az OTÉK 42. §-ban foglaltak szerint, telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban illetve térszín feletti parkolókban. (2) Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni. (3) A gyalogos közlekedésre szolgáló területek közterületen és ingatlanon belüli építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit. Közműellátás 8. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet. A szükséges közművek kiépítése – az Önkormányzattal kötött külön megállapodásban rögzített feltételekkel – a tulajdonos kötelezettsége. (2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani. (3) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza. (4) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni. Vízellátás, csatornázás (5) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. (6) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása nem lehetséges. (7) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt. (8) A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizeknek meg kell felelni a mindenkor hatályos jogszabályoknak, jelenleg a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Kormányrendeletben előírt minőségi követelményeknek.
5
(9) A csatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötését engedélyezni csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 25. §-a alapján kiadott szennyvíz kibocsátási engedély alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvíz minősége előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad. (10) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető. Elektromos ellátás (11) A tervezési terület villamos energiával való ellátásához a) középfeszültségű hálózat kiépítése kötelező 1000 m 10 kV-os kábel fektetésével 500 m nyomvonalon. b) egy 250 kVA-es transzformátor állomás létesítése kötelező, melynek helyigénye konténer állomás esetében 1,80x3,00 m, körben 1,5m burkolt út kiépítéssel, épületen belüli elhelyezés esetén 25 m2. (12) Amennyiben a létesítendő transzformátor állomás közterületi elhelyezése műszakilag nem megoldható, úgy a BVKSZ 5. § (1),(3) bekezdésében adott felhatalmazása alapján telken belül, az építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek kialakítható. (13) A 120 kV-os légvezeték biztonsági övezetének terjedelme a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet szerint a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13-13 m függőleges síkokig terjed. (14) A távvezeték biztonsági övezetében történő építési tevékenység és az azt megelőző tervezés során maradéktalanul be kell tartani a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet, valamint az MSZ 151-1:2000, MSZ 172 és MSZ 1585 szabványok vonatkozó előírásait, különös tekintettel az MSZ 151-1:2000 szabvány 15.6. jelű részére. Az itt leírtak alkalmazása minden olyan épület esetében kötelező, mely erősáramú szabadvezetéket keresztez. (15) Az épület vagy építmény konkrétumokat bemutató kiviteli terveinek megküldése a Budapesti Elektromos Művek részére kötelező. Az elkészült terv világosan mutassa meg az épület és a távvezeték egymáshoz való elhelyezkedését. Amennyiben ez nem teljesül, úgy a szolgáltató keresztezési engedélyezési terv készítését írja elő. (16) Kiviteli tervek nélkül a biztonsági övezetben semmiféle tevékenység nem végezhető. Környezetvédelem Zaj –és rezgés elleni védelem 9. § (1) A zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet 4. §-a szabályozza a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényesítését a területrendezés során. Ugyanennek a rendeletnek az 5. §-a előírja, hogy zajt előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet, egyéb helyhezkötött külső zajforrást csak oly módon szabad tervezni, létesíteni, meglévőt bővíteni, korszerűsíteni, felújítani, hogy azok rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
6
(2) Új védendő épületet létesíteni, meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhezkötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési és engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj – és rezgésvédelmi fejezetében. Levegőminőség védelem (3) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni. (4) A légszennyezettség egészségügyi, illetve ökológiai határértékeit a 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított a légszennyezettségi határértékekről, a helyhezkötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1 illetve 2-es számú mellékletei szabályozzák. (5) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található. (6) Új ipari tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy az egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról szóló 47/2004. (III. 18.) Kormányrendelettel módosított a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. § alapján a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek esetén védelmi övezet kialakítása szükséges. Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem (7) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni. (8) A területfelhasználás során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek. A területen új építési engedély csak közcsatornára történő rákötés mellett legyen kiadható. (9) Új építési engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a területen korábban történt-e talajvízszennyezés, ha igen azok kármentesítését el kell végezni. (10) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
7
(11) A terület szennyeződés érzékenysége – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 7. § és a 2. számú melléklete valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint – érzékeny és kiemelten érzékeny terület. (12) A felszín és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. (13) A szükségessé váló feltöltések kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyagok felhasználásával történhetnek. (14) Terület feltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Hulladékkezelés (15) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig. (16) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos. (17) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben foglaltak betartandók. (18) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és nem kommunális jellegű hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint. (19) A területen a települési szilárdhulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet figyelembevételével kell tervezni hulladékgyűjtő szigetek és hulladékgyűjtő udvarok kialakítását. (20) A keletkező hulladékokat – melyek körét a hulladékok jegyzékéről szóló mód. 16/2001 (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezetkárosítást kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. (21) A keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás), a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről, feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. (22) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladékok közé juttatni. (23) A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. (24) A keletkező hulladékok nyilvántartását, dokumentálását a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet szerint kell végezni. (25) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre. Tűzvédelem 10. § (1) A tervezés és építés során szükséges oltóvíz mennyiségét az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, illetve a rendelet egyéb vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti táblával kell jelölni. (3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.
8
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Kulturális örökségvédelem 11. § (1) A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. (2) Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot. Zöldfelületek 12. § (1) Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások: a) A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett. b) 10 000 m2 és a fölötti építési telek kialakítása esetén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén –az előkert kivételével- min. 10,0 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani és fenntartani. A kertfelújítás és az új zöldfelületi egységek kertépítészeti kialakításához kertépítészeti terv készítése javasolt. c) A területen történő kertépítészeti beavatkozás csak jóváhagyott favédelmi terv szerint valósuljon meg. d) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani. e) A 120 kV-os légvezeték biztonsági övezetében történő növénytelepítés esetében figyelembe kell venni a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet előírásait. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Telekalakítás 13. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak (a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet), és jelen rendeletben foglaltaknak megfeleljen.
9
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. § (1) Szolgalmi jog bejegyzése kötelező a 38303/57 hrsz-ú telken meglévő, a BKV Metró kezelésében lévő csapadékvíz csatornára. A szolgalmi jog bejegyzést a tulajdoni lapon széljegyzetként fel kell tüntetni. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R-31253/1984. tt. számon jóváhagyott Részletes Rendezési Tervnek az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területet érintő előírásai hatályukat vesztik. (3) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.
Andó Sándor Polgármester
A kihirdetés napja: Budapest, 2005. július 8. A hatálybalépés napja: Budapest, 2005. augusztus 1.
Dr. Neszteli István Jegyző
