Fejlıdéspszichológia szemináriumi tematika a 2005/2006. tanévben (Démuth Ágnes) 1. Eltérı nézıpontok a személyiség fejlıdésérıl (biológiai, környezeti tanulási, univerzális-konstruktivista, kulturális); a fejlıdéssel kapcsolatos alapkérdések (érés – tanulás; szakaszosság – folyamatosság); fejlıdési korszakok összehasonlítása (funkció – struktúra – iskolarendszer). 2. A fejlıdés mint szocializáció. A fejlıdés és fejlesztés pszichológiai törvényei (szerkezet – funkció; totalitás; transzfer; koegzisztencia, aktivitás). 3. A megismerı folyamatok fejlıdésének fázisai Piaget rendszerében; a szenzomotoros mőveleti fázis.A mővelet elıtti fázis (gondolkodási „sajátosságok”: szinkretizmus, animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás, egocentrizmus). 4. A mőveleti fázis alszakaszai: konkrét mőveleti fázis. (A konzerváció, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodási mőveletek – képességek) 5. Az iskolaérettség fogalma, hiányának következményei a tanulásban. 6. A formális - szimbolikus mőveleti fázis (tér, szín, idıészlelés, viszonyszavak értése, mechanikus emlékezet, figyelem – analízis, a fogalomalkotás fázisai, a szándékos figyelem alakulása – jellemzı sajátosságok szintje, a képzelet változása). 7. A beszéd fejlıdése (utánzás, gügyögés, gagyogás, szituatív beszéd, „távirati beszéd”, nyelvtani „komplexitás”, nem megszokott szórend, specializált nyelvi funkciók, kreativitás a beszédben). A nyelvi kódok (elaborált – nem kidolgozott, korlátozott nyelvi kód). 8. A játék szerepe és funkciója a fejlıdésben; elméleti megközelítések a játékról 9. Az érzelmek alakulásának kapcsolata a szociális kapcsolatok változásával. 10. A mozgás és az ábrázolás fejlıdése (nagy- és finommozgások, ezek koordinációja, térbeli ábrázolás) 11. Az erkölcsi fejlıdés (Piaget – Kohlberg – Demon elméletei) 12. Az énkép, önismeret alakulásának folyamata. (testkép, tükör-próba, mások vélekedésének visszatükrözése, énkép Kötelezı irodalom: 1. Cole & Cole (1998): Fejlıdéslélektan Osiris, Bp. 43-59, 75-90, 108-122, 133-138, 241-253, 292-330, 365-373, 417-445, 489-524, 532-575.o. 2. Kulcsár Zs. (1996): Korai személyiség-fejlıdés és énfunkciók. Akadémiai Kiadó, Bp. 3. Mérei – Binet (1994): Gyermeklélektan Tk. Bp. 4. Salamon Jenı (1994): A megismerı tevékenység fejlıdéslélektana Nemzeti Tankönyvkiadó 5. Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlıdése Helikon Kiadó, Szekszárd Ajánlott irodalom: Bagdy E. (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok Benedek L. (1992): Játék és pszichoterápia, Bp. 18-35., 42-47., Fejlıdéspszichológia Szöveggyőjtemény (1989) (összeállította: Kalmár M) Tankönyvkiadó, Bp. Kelemen L. (1963): 10-14 éves tanulók tudásszintje és gondolkodása. Akadémiai Kiadó, Bp. Lénárd Ferenc (1978): A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai Kiadó, Bp. Millar, S. (1973): Játékpszichológia Közgazdasági Kiadó, Bp. Réger Z. (1990): Utak a nyelvhez Akadémiai Kiadó, Bp.
Salamon J. (1973): Fejlıdéslélektan. TK., Bp. Turner, J. (1976): Az értelmi fejlıdés TK., Bp. Winn, M. (1990): Gyermekek gyermekkor nélkül Gondolat, Bp. Az indexaláírás elıfeltétele legalább egy szemináriumi referátum elkészítése, az órákon való 70%-os jelenlét, a két fogalom-Zh. elfogadott szintő megírása. A Zh-k javítására nincs lehetıség, hiszen az alapfogalmakat folyamatosan kell tanulni, azok ismerete nélkül az órákon semmit nem lehet érteni. Egy gyermekmegfigyelésrıl készült házi-dolgozatot is be kell nyújtani április 5-éig. A dolgozat választható témái a tematika után megtekinthetık. (Mindenkinek csupán egyetlen témát kell választania – kidolgoznia a háromból! Mérjék fel elıtte saját idı és felkészültségi szintjüket!) Megajánlott jegyre csak azok számíthatnak, akik dolgozatukra jelest kaptak, a szemináriumokon aktívan közremőködnek. Témakörök és szakirodalmi ajánlás a referátumokhoz: 1. A korai személyiségfejlıdést befolyásoló néhány biológiai alap: az endogén opiátok hatása a szociabilitásra Kulcsár Zs.(1992): Korai személyiségfejlıdés és énfunkciók TK., Bp. 165-175.o. 2. Buda B. (1990): A nemi szerepek problémája. A nemi szerep kialakulása. A nemi identitás. In: *Kósa – Ritoókné (szerk.) (1990): Fejlıdéslélektani szöveggyőjtemény Tk., Bp., 551.557. 3. A játék;szerepe, funkciója a személyiség alakulásában. Mérei (1990): A játék értelme és öröme In: *Fejl. Szgy. 361-371. Millar (1997): Játékpszichológia Mecenas Kiskönyvtár 4. A személyiség fejlıdésének biológiai alapjai Papusek &Papusek (1989): A normális és veszélyeztetett újszülött gondozása: a szülıi viselkedés pszichobiológiai szemlélete. In: Kalmár M. (szerk.) (1989): Fejlıdéspszichológia I. 235-239. 5. A kognitív folyamatok elıfeltételének alakulása Kagan (1989): Figyelem In: Kalmár-Fpszch. II. 119-135. 6. A megismerı folyamatok alakulása Turner (81981): Az értelmi fejlıdés 16-24; 64-91. 102-105. 7. A megismerı folyamatok a konkrét mőveleti fázisban Salamon (1994): A megismerı folyamatok fejlıdéslélektana Nemzeti TK., Bp., 92172. Turner, J. (1987): Az értelmi fejlıdés A nyelv. 130-182. 8. A személyiség fejlıdése és a nevelési módszerek összefüggései Becker (1990): A szülıi fegyelmezés különbözı fajtáinak következményei In *Kósáné – Flél. 7-50. 9. Az ábrázoló képesség alakulása (motorikus és kognitív fejlıdés) Kárpáti A. (1990): Rajzfejlıdés kisiskoláskorig. In: *Kósáné 371-430. 10. A szociális környezet és a beszéd – viselkedés alakulása, összefüggése Réger Z. (1990): Utak a nyelvhez Akadémiai Kiadó Bp., 89-154. Bernstein (1975): Nyelvi szocializáció In: Papp – Szépe (szerk.): Társadalom és nyelv. Gondolat, 393-435. Sugárné : A beszéd kialakulásának feltételei és megjelenési formái… Pszichológia, 1982./2. 11. Az erkölcsi fejlıdés alakulása Cole& Cole (1989): Fejlıdés-lélektan Osiris, Bp., 536-548. A számonkérés témakörei:
1. Elképzelések, tudományos elméletek a személyiség fejlıdésérıl pszichológiai szempontból; a fejlıdés mibenlétére, periodizációjára vonatkozó alapismeretek. 2. A kognitív fejlıdés elsı fázisa Piaget elmélete alapján: szemzomotoros mőveleti fázis. 3. A mővelet elıtti fázis jellemzı jegyei 4. A beiskolázással kapcsolatos problémák – iskolaérettségi vizsgálatok 5. A konkrét mőveleti fázis legfontosabb jellemzıi és az iskolai tanulás – tanítás 6. A fogalmi mőveleti fázis és az iskolai tanulás. 7. A játék mint különleges emberi tevékenység; játékelméletek; a játék funkciója, szerepe a személyiség fejlıdésében. 8. A szociális kapcsolatok alakulásának folyamata. 9. Az erkölcsi fejlıdés összefüggése a szocializációval. 10. Az érzelmek alakulásának folyamata. 11. A beszéd fejlıdése; a korlátozott és az elaborált nyelvi kód. 12. Az önmagamról való tudás fejlıdésmenete. A kollokviumon várható kérdéstípusok: Mely fejlıdés-elmélettel ért egyet és miért? Egyetért-e azzal a kijelentéssel, hogy nemünk genetikailag meghatározott? Álláspontját indokolja! Érvekkel, elméletekkel igazolja, vagy cáfolja, hogy a kognitív és erkölcsi fejlıdés összefügg egymással! Lát-e kapcsolatot – és miért, ha nem, miért nem – az érzelmi fejlıdés és a szociális kapcsolatok között? Valószínősíthetı-e összefüggés a kötıdés-típus és a nyelvi kód között? Hogyan és miért? Velünk születik-e az énkép, ab ovo létezik, vagy fejlıdés eredményeként, folyamatosan alakul? Válaszát indokolja! Kell-e a gyerekeket játszani tanítani? Indokolja véleményét! Igaza van-e annak a felsı tagozaton tanító pedagógusnak, aki azt mondja, hogy neki semmit nem kell tudni az óvodás kor jellemzı sajátosságairól? Véleményét indokolja! Mely személyiség-komponensek befolyásolják az önmagamról való tudást? Az összefüggéseket fejtse ki! Milyen típusú tanulás az elıfeltétele annak, hogy a formális mőveleti fázis szintjére eljusson a személyiség? Van-e, s ha igen, milyen szerepe van ebben a pedagógusnak? Hasonlítsa össze a megismerésre vonatkozóan a konkrét mőveleti fázist a formális mőveleti fázissal! Milyen érvek, indokok alapján tudja kialakítani arra vonatkozó véleményét, hogy az érzelmi vagy az értelmi intelligencia befolyásolja-e döntıen az iskolai teljesítmény szintjét?
Gyermekismeretem címő házi-dolgozathoz a választható megfigyelési szempontok: 1. A játék szerepe, funkciója különbözı életkorú gyermekek életében Keressen egy-egy kétéves, ötéves, hétéves, 12 éves gyereket, s ismerkedjen meg velük! Életkori sajátosságaiknak megfelelıen, beszélgessen velük / készítsen interjút arról, mikor, mit, kivel szoktak játszani, melyik játék a kedvencük, melyiket szeretnék megkapni és miért. Nézze meg a gyerek szobáját, készítsen „leltárt” a szobájában található játékokról! Tanítsa meg legalább egy olyan játékra a gyereket, amelyet ı még nem ismer! A megismert, írásban rögzített tények alapján fejtse ki véleményét arról, mennyi idıt, milyen típusú játékkal töltenek el a megfigyelt gyerekek. Hasonlítsa össze az életkori sajátosságok alapján „elvárható” játék-idıt és típust a ténylegesen tapasztalttal! Fejtse ki, a használt és játszott játékok a személyiség mely területére hatnak fejlesztıen, milyen képességek kialakulását, milyen típusú játékok segítik elı – alapozzák meg. 2. A beszédtanulás összehasonlító vizsgálata Válasszon ki két 1,5 – 2 éves kisgyereket! Szocioökonómiai státuszukat, és/vagy nemüket tekintve különbözzenek egymástól a gyerekek. Figyelje meg, hogyan tanulnak beszélni a vizsgált gyerekek! Állapítsa meg, a beszédtanulás szakaszaiban hol tartanak, készítsen leltárt az általuk használt szavakról, azok kiejtésérıl, valamint arról is, a szülık autokratikus vagy demokratikus nevelıi stílust használnak-e a gyerekek beszédtanulása során! Fogalmazzák meg a tapasztaltak alapján, a gyerekek szókincse, kiejtése megfelel-e a szakirodalomban leírtaknak. Ha eltérés van, mi lehet az oka? A korlátozott vagy az elaborált nyelvi kód kialakulásának van nagyobb esélye a vizsgált gyerekek esetében? Gondolataikat igazolják is tények, összefüggések alapján! 3. Önismeret, mások ismerete Két lehetıség közül lehet választani e témakörben. Az egyik esetben egy osztállyal kell megíratni egy rangsorskálát. A vizsgálat módja, a kérdıív és a szempontok a másik oldalon szerepelnek. A másik lehetıség, hogy két 8-9 éves, valamint két 13-13 éves diákot megkérnek, írjon legalább egy oldalas fogalmazást azzal a címmel: Ilyen vagyok. Elemezzék a leírtakat annak alapján, hány személyiség sajátosságot írt le magáról a gyerek, ezek saját vagy mások vélekedései, megállapításai róla? Van-e ellentmondás a leírtakban? Kiderül-e a leírtakból, hogy van-e én-ideálja a vizsgált személynek, Kicsi vagy nagy a távolság aktuális és vágyott személyisége között? Társas viszonyára, családban betöltött szerepére, iskolai – tanulmányi munkájára vonatkozik-e a megállapítások többsége? Ha az egyes vizsgálati személyek írását elemezték, hasonlítsák össze azokat! Milyen okok magyarázhatják a különbségeket, milyenek a hasonlóságokat? Az összehasonlítás során törekedjenek arra, hogy minél több pszichológiai – pedagógiai ismeretüket felhasználják. A dolgozatok terjedelme maximum hat oldal lehet, a minimum ennek a fele. Amennyiben a dolgozat csupán a kapott tények átfogalmazott leírása, a dolgozatot nem tudom elfogadni!
Önjellemzés és a társak jellemzése
Instrukció: ( A becsület úgy kívánja, hogy az önkéntesség alapján készüljön el a felmérés. Ennek eléréséhez az egyik lehetséges módszer, ha „panaszkodnak” egy kicsit a gyerekeknek. A következı, vagy valami hasonló szöveget mondhatják: „Ahhoz, hogy meglegyen a lehetıségem arra, hogy ne kelljen vizsgáznom, hanem megajánlott jegyet kaphassak, többek között egy dolgozatot kell elkészítenem. Ahhoz azonban, hogy megírhassam, feltétlenül szükségem van a segítségetekre. Ugye, ha szépen megkérlek benneteket, segítetek nekem? Tegye fel a kezét, aki nem akar a segítségemre lenni! Köszönöm…”) Két lapot osztok ki. Az egyiken az osztálynévsor, a másikon különbözı tulajdonságok vannak. Mindegyik gyerek neve mellé írjátok le azon tulajdonságok sorszámát, amelyek jellemzıek rá! Annyi tulajdonságot jelölhettek, amennyit csak akartok, amennyit fontosnak tartotok. Magatokat se hagyjátok ki! Szempontok az eredmények elemzéséhez: 1. A megjelölt tulajdonságok száma tanulónként (Kit, mennyire ismernek, milyen mértékben foglalkoztatja a többieket). 2. Az egyes tanulóktól eredı jelölések száma. 3. Az egyes tanulókra vonatkozó pozitív és negatív tulajdonságok megoszlása. 4. A pozitív és negatív tulajdonságok megoszlása a jellemzést készítı tanulónál. 5. Az értelmi képességekre és a társakkal való kapcsolat minıségére vonatkozó tulajdonságok aránya a jellemzett tanulónál és osztályviszonylatban. 6. Saját és a társak jellemzésének viszonya a részletesség, a pozitív és a negatív tulajdonságok alapján. 7. A kiemelkedıen sok pozitív vagy negatív tulajdonsággal jelzett tanulók aránya a „szürke” (kevés tulajdonsággal felruházott) tanulók arányához képest. 8. Vesse össze egy sok pozitív és egy sok negatív tulajdonsággal jellemzett személyt önjellemzését a mások által leírtakkal! A felsorolt szempontok közül nem kell mindegyikrıl írnia, maximum három, egymást kiegészítı szempont alapján írja meg elemzését a leírtakkal kapcsolatban. Tulajdonságlista: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
barátságtalan bátor becsületes becstelen buta csendes
7. dicsekvı 8. figyelmetlen 9. gondoskodó 10. goromba 11. gyáva 12. engedetlen 13. hangoskodó 14. hanyag 15. hazug 16. igazmondó 17. indulatos 18. irígy 19. jóindulatú 20. jó szervezı 21. jószívő 22. kedves 23. komoly 24. kötelességtudó 25. lusta, megbízhatatlan 26. meggondolatlan 27. mővelt 28. nem ıszinte 29. népszerő 30. népszerőtlen 31. okos 32. önálló 33. önzı 34. pletykás 35. rosszindulatú 36. segítıkész 37. szerény 38. szomorú 39. szorgalmas 40. türelmes 41. udvarias 42. ügyetlen 43. vidám 44. zárkózott
NÉV
Tulajdonságok sorszámai
