NOVEMBER
NOVEMBER Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, latin neve is ezt jelenti. Bár a római nép novemberben is talált alkalmat az ünneplésre, jelentõs ünnepnapok nem maradtak fent a római örökségbõl. Az egyetlen említésre méltó ünnep viszont 2 hétig tartott, nov. 4. és 17. között a Ludi Plebeii (plebejus játékok) futóversenyekkel és színielõadásokkal. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap elsõ dekádjának legjelentõsebb szentje után Szent András hava. A kelta kalendárium november 1-jén, a Samain ünnep megülésével zárta és kezdte újra az évet. Mivel a kelták fõ tevékenysége a pásztorkodás volt, ez az ünnepen is éreztette hatását. Ekkor pároztatták juhaikat, a következõ évi szaporulat biztosítása érdekében, a felesleget pedig levágták. A hús kisebb részét megették az ünnepen, a többit tartósítva eltették télire. Étel- és italáldozatokat mutattak be ezen a napon (az õsidõkben emberáldozatot), aminek emlékét Írországban még ma is szokás õrzi: éjszakára ételt hagynak az asztalon a családi szellemeknek. A kelták úgy tartották, hogy Samainkor érvényüket vesztik a természeti törvények. Az ünnep elõestéjén megszûnik az idõ, ez a nap sem az ó-, sem az újévhez nem tartozik. Leomlik a válaszfal az élõk és a holtak között, az elhunyt hõsök és nagy elõdök szellemei elhagyják halomsírjaikat és szabadon kószálhatnak az élõk között. Ezen hiedelmekbõl sok minden tovább élt az angolszász országok Hallowe'enhez (Mindenszentek elõestéje) kapcsolódó szokásokban.
182
2006 NOVEMBER 1
Sze Mindenszentek, Marianna
2
Cs
Achillesz
3
P
Gyôzô, Hubert
4
Szo Károly
5
V
Imre, Tétény
6
H
Lénárd
7
K
Rezsô, Csenger
8
Sze Zsombor
9
Cs
Tivadar, Szibilla
10
P
Réka, Ariel
11
Szo Márton, Martin
12
V
Jónás, Renátó
13
H
Szilvia
14
K
Aliz
15
Sze Albert, Lipót
16
Cs
Ödön, Edmond
17
P
Hortenzia, Gergô
18
Szo Jenô
19
V
Erzsébet, Zsóka, Liza
20
H
Jolán
21
K
Olivér
22
Sze Cecília
23
Cs
Kelemen, Klementina
24
P
Emma
25
Szo Katalin, Katinka, Katrin
26
V
Virág
27
H
Virgil
28
K
Stefánia
29
Sze Taksony, Brenda
30
Cs
András, Andor
egyik védõszentje, ottani legenda szerint hun, ill. magyar királyi sarj.
November 1. Mindenszentek A nagy múltra visszatekintõ õsi hagyományokat az egyház 835-ben szentelte meg, amikor a Mindenszentek napjává tette. Katolikus tanítás szerint az élõ és elhalt hívek közösséget alkotnak az Úr színe elõtt. A még élõk a küzdõ egyházat (Eclesia Militans), a tisztítótûzben bûnhõdõ meghaltak a szenvedõ egyházat (Ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a diadalmas egyházat (Eclesia triumphans) képviselik. Mindenszentek napján az élõ hívek köszöntik az üdvözülteket (a kanonizált szenteket és azokat is, akiknek a szentségét a földön még nem ismerték fel). Ebben a kelta Samain szelleme világosan felismerhetõ.
November 19. Árpádházi Szent Erzsébet (12071231) A világ egyik legkedveltebb nõi szentje, Szent Ferenc harmadrendjének (klarisszák) mennyei gyámola, a szegények és betegek, árvák és özvegyek patrónája. II. András és meráni Gertrúd lánya, Sárospatakon született. Legendája szerint télen kötényében ételmaradékot vitt a szegényeknek, mikor apja kérdõre vonta, az étel rózsává változott. Férjhez adják Thüringiai Lajoshoz 1221-ben, de Lajos 1227-ben a Szentföldre menet meghal. Erzsébet Margburgba költözött és kórházat alapított. Lemondott a földi javakról és belépett a Ferenc-rendbe. 1231. november 16-án halt meg, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté. Rá egy évvel emelték oltárra ereklyéit, II. Frigyes német-római császár (egykori kérõje) szõrcsuhában, fején császári koronában vitte koporsóját e szavakkal: nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának.
November 2. Halottak napja A katolikus egyházban a tisztítótûzben szenvedõ lelkek emléknapja. Általános szokás szerint az elõzõ nap rendbe hozzák a sírokat, virágokkal, koszorúkkal díszítik, este gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Egyes helyeken máglyát gyújtottak és szünet nélkül harangoztak. A halottakról való megemlékezés keresztény szokását Cluny bencés szerzetesei terjesztették el a X. században, de egyértelmû az õsi pogány eredet. November 5. Szent Imre Herceg Szent István és Boldog Gizella gyermeke, ifjú korában Veszprémben égi szózat intette, hogy életét testi-lelki szüzességben kell eltöltenie, Vadászaton vadkan oltja ki életét. November 11. Márton Tours szent püspöke. A pannóniai Savariában született (Szentmartonfalva, ma Szombathely része) 316 táján. Katona, megtér, és elbocsájtását kéri, de azt a császár gyávaságnak nevezi, erre fegyvertelenül áll a csatasor elejére, s Jézus nevével áthatol az ellenségen. Szent István Szent Márton és Szent György zászlói alatt indult Koppány ellen. A középkorban királyaink a székesfehérvári Szent Márton templomban tették le koronázási esküjüket. Magyarország társpatrónusa. A róla elnevezett településnevek jól kirajzolják a korabeli magyar nyelvterületet. A koldussal megosztott köpenyének megmaradt felét a Meroving királyok õrzik nemzeti erekjeként. Franciaország
November 22. Cecília Ókeresztény szûz, mártír, 230 körül halt meg. A 14 segítõszent egyike. Legendái hasonlítanak Erzsébetére. Az egyházi zene védõszentje. November 25. Katalin Alexandriai Szent Katalin, a fõ szüzek és a 14 segítõszent karának tagja, a tanulás, az iskolák patrónája. Házasságszerzõ szent, tûztõl, árvíztõl, boszorkányságtól ment. Apja pogány király, aki csak az egy Istenhez, a kereszten függõhöz imádkozva kap gyermekáldást. 305-ben végzi ki Maxentius császár, mert visszautasította szerelmét. November 30. András Apostol, Péter bátyja, halász. Elsõként követte Krisztust. Fülöppel Szkítiában térít, aki nyilas nép, jól illik tehát András ünnepe a Nyilas havának elsõ dekádjába. A peloponnészoszi Patraszban halt vértanúhalált X alakú kereszten (andráskereszt). Ünnepét követõ napon kezdõdik a meteorológiai tél, az adventi idõszak és az egyházi év. Márton mellett a néphagyomány õt is a havat hozók közé sorolja (fehér lovon jár). Zománcképe szerepel a Szent Koronán.
183
NOVEMBER
Jeles napok
NOVEMBER
Évfordulók November 2. 100 éve történt Milánóban megszületett Luchino Visconti olasz filmrendezõ, aki a neorealizmus egyik legjelesebb képviselõje volt. Filmjei: Megszállottság, Vihar elõtt, Érzelem, Rocco és fivérei, A párduc, Elátkozottak, Halál Velencében. November 3. 70 éve történt Meghalt Kosztolányi Dezsõ költõ, író, publicista. Nyugat egyik szerzõje. Legismertebb mûvei: A szegény kisgyermek panaszai (versciklus), Nero, a véres költõ, Édes Anna, Pacsirta (regények). November 4. 50 éve történt A Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. November 5. 90 éve történt A Német Birodalom és Ausztria-Magyarország kikiáltotta a független Lengyel Királyságot, miután meghódította Lengyelország orosz közigazgatás alatt álló területeit. November 8. 350 éve történt Megszületett Edmond Halley angol matematikus és csillagász. November 11. 480 éve történt Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost. Mivel az ország két rangidõs fõpapja, Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást. November 17. 40 éve történt Megszületett Sophie Marceau francia színésznõ, a legendás Házibuli c. film Vic-je. (Braveheart Rettenthetetlen)
184
November 18. 30 éve történt 37 évi diktatúra után a spanyol parlament jóváhagyta a demokrácia megteremtésérõl szóló törvényjavaslatot. 70 éve történt Németország és Olaszország a Franco-kormányzatot ismerte el törvényes spanyol kormánynak. 380 éve történt Megtartották Rómában a Szent Péter-bazilika végsõ beszentelését. Az épület a barokk építészet elõfutára és csúcsa, Péter apostol sírtemploma és a pápa fõtemploma. November 21. 90 éve történt Schönbrunnban 86 éves korában meghalt Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király. Utódjaként másodfokú unokaöccse, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) lépett a trónra. November 22. 90 éve történt A kaliforniai Gen Ellen-i farmon 40 éves korában öngyilkosságot követett el Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: A vadon szava, A tengeri farkas, Az éneklõ kutya, Farkasvér. November 23. 70 éve történt Az 1935. évi Nobel-díjat utólag odaítélték a koncentrációs táborban lévõ Carl von Ossietzky német publicistának, miután 1936.01.30-án Adolf Hitler megtiltotta a németeknek a Nobel-díj elfogadását. November 26. 40 éve történt Felavatták a világ elsõ apály-dagály erõmûvét. Az erõmû Charles de Gaulle Bretagne-ban, a Rance torkolatánál található. November 30. 130 éve történt Megszületett Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónõi iskola létrehozója.
Beszélgetés Ligeti Andrással, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar fõzeneigazgatójával A Magyar Telekom Zeneház, a zenekar székhelye a megújuló Ferencváros egyik büszkesége. Hogy érzik magukat a Páva utcában? Nemcsak Magyarországot, hanem Európát tekintve is mondhatom, hogy igen kevés zenekar dolgozhat ilyen körülmények között. A tény, hogy ez egy önálló épület, amely kizárólag a zenekar munkáját szolgálja, igen fontos, hiszen sokszor a zenekaroknak nagyobb épületkomplexumok részeivel kell beérniük, amelyet súlyos pénzekért bérelnek. Ez egész Európában probléma. Ez a hely tehát egy olyan adottság a zenekar részére, amely lehetõvé tesz olyan tevékenységet, amelyek megítélésem szerint a zenekari munka és mûvészi színvonal alfáját és ómegáját képezik. Ilyen például kamarazenélés, a szólampróbák, amelyek a zenekar legkisebb osztódását, azaz a mûhelymunka legaprólékosabb megvalósítását teszik lehetõvé. A körülmények itt tehát példátlanul jók, úgyhogy nyugodtan mondhatom, hogy igen jól érezzük magunkat. Úgy tûnik, minden adott mûvészi munka kibontakozásához. Ráadásul egyedülálló helyzetben vannak: a zenekar kizárólagos fenntartója egy sikeres, bõkezû multinacionális cég. Milyen az együttmûködés vele? A zenei életben valóban egyke vagyunk azzal, hogy egyetlen fenntartónk van. Ami a bõkezûséget illeti: ez egy nagyon relatív dolog. Az utóbbi idõben Magyarországon, azon belül Budapesten hihetetlenül széthullottak az értékek, pontosabban az értékek megítélése. Olyan óriási különbségek adódtak a Nemzeti Filharmonikusok, vagy a Fesztiválzenekar és a többi zenekar anyagi kondíciói között, amelyek gyakorlatilag átjárhatatlanok. A finanszírozásban többszörös különbségek vannak. Errõl értelmetlen beszélni, mert egy fenntartó annyit ad, amennyit gondol. Természetesen sokkal jobb lenne, ha többet adna. Amikor ide kerültem, 1998-ban, talán a legjobban fizetett zenekarok között voltunk. A Matáv olyan pénzügyi-, illetve (akkor még) monopolhelyzetben volt, hogy fõ büszkeségét, ezt a zenekart igen szépen ellátta anyagi és egyéb javakkal. Aztán, mint tudjuk, változott a piaci helyzet, és ennek függvényében, a nem pejoratív értelemben vett udvari zenekar helyzete is változott. Olyan szabályzók mûködnek, mint ahogy a cég mindenkori nyereség meghatározott arányát fordíthatja szponzorációs célokra. Ez a helyzet azóta sajnos nem javult, hanem romlott. Úgyhogy az utóbbi években szembesülnünk kellett a ténnyel, hogy elég rendesen lemaradtunk az élvonalbeli zenekaroktól. A szakmai fejlõdésre vonatkozó, magunk és mások által támasztott elvárások kicsit jobban meglódultak, mint az azokat megalapozó anyagi háttér. Mi állami dotációhoz nem jutunk, nem is érdemes ezzel kísérletezni bár megpróbáltuk mert a dolog kicsit olyan lenne, mint ha a Nyugati pályaudvarhoz odajönne valaki cilinderben koldulni. A külvilág számára egy olyan multinacionális cég, mint a Telekom, olyan háttér, amellyel elmenni bárhová pénzt kérni, nem lehetséges. Van éves, fix költségvetés, vagy ingadozó a támogatás? Természetesen van fix keret, vannak pontosan követhetõ számok, sõt, ezek egyre növekvõ számok. Ezzel együtt tudomásul kell venni azt, hogy egy hangversenyt megrendezni napról napra több pénzbe kerül. Jogdíjak, terembér, nem is lehet felsorolni a költségeket. Az igazán rangos szólisták, akár magyar, akár külföldi, óriási összegekbe kerülnek. A közönség mennyire találta meg a zenekart, illetve a zenekar a közönségét?
185
NOVEMBER
A karmesterség nem tornamutatvány
NOVEMBER
Itt kétféle dimenzióról kell beszélni. A Zeneházról és a zenekar egyéb koncertjeirõl A hely, ahol beszélgetünk, elsõsorban próbaterem, és másodsorban koncertterem. Én egy új próbarendet vezettem be, nem anyagi, hanem mûvészi, szakmai okok miatt. Mi nem délután, vagy este próbálunk, hanem minden nap, reggel kilenctõl kettõig. Ez az ötórás próbarend egy sokkal intenzívebb és hatékonyabb munkát tesz lehetõvé. Ennek következtében a terem délutántól szabad. Így aztán sok külsõ együttes lép fel, akár bérleti formában, mint például a Benkó Dixieland Band, óriási sikerrel, telt házzal, ami esetünkben legfeljebb kétszáz embert jelent. Ezen kívül vannak ifjúsági koncertek, elõször itt, most már inkább külsõ helyszínen. A legfontosabb, hogy teret kapnak a zenekaron belüli kezdeményezések (kamarazene, kisebb formációk) is. Olyan jó érzés, hogy a szokásos szimfonikus munka, a napi teendõk mellett lehetõség adódik a tagoknak a kamarazenélésre. Ez visszahat a szimfonikus játékra is, valamint inspirálja a tagokat, megmutatkozik a hangzás homogenitásában is. Ez egy kisebb létszámot érint, de mégis igen fontos. Ami a külsõ helyszíneket, a Zeneakadémiát, illetve most már a Zenepalotát illeti, itt is megvan a saját közönségünk, ami egy olyan bázist ad, amire bátran építhetünk. Ez alatt azt értem, hogy szemben a kezdeti idõszakkal, amikor igen óvatosan kellett bánni a programokkal, mostanra a legmerészebb és különleges darabokat is bátran tûzzük mûsorra. Elsõször népszerû mûveket mertem csak elõadni, mert fennállt a veszély, hogy a hirtelen, szokatlan ötletekkel elveszítjük közönségünket. Ez ma már nincs így. Mondana egy példát a merészebb vállalkozásra? 2005 januárjában például csináltunk egy kétnapos Rachmanyinov-fesztivált a Zeneakadémián. Féltünk attól, hogy ez elriasztja a közönséget, mert Rachmanyinov Magyarországon még nem igazán népszerû sajnos! másrészt ez rögtön egy ömlesztett forma lett volna. Csodák csodája, óriási sikerrel végzõdött a vállalkozásunk. Ez nagy szakmai presztízs. Emellett merünk játszani kortárs zenét is. Már nem tartok attól, hogy kortárs vagy XX. század végi mûveket üres széksorok elõtt kell majd játszani. A mûsorrend hogy jön létre? Milyen koncepció szerint alakul ki, hogy mit játszik a zenekar? Az én munkakörömhöz hozzátartozik, hogy az éves bérleti programot összeállítsam. Ezt nem teljesen egyedül teszem, vannak munkatársaim, akikkel ezt megvitatom, kikérem a véleményüket. Nagyszerû ötletekkel találkozom külföldi útjaim során is. Ha olyan programba ütközöm, ami megtetszik, ha nem is kifejezetten ugyanabban a formában, de átveszem. Ezt nem szégyellem: ha van mit lopni ilyen területen, akkor azt lopjuk el tõlünk is lopnak egyébként éppen eleget, és erre büszke is vagyok. Amikor ide kerültem a zenekarhoz, két dolog találkozott. Egyrészt az akkor játszott mûvek többnyire népszerû, ismert darabok voltak, érdekes program volt, de voltak hiányosságai. A nagyromantikusok, késõ romantikusok, XX. századiak hiányoztak, sajnos még Bartók is. Nem szerepelt a zenekar repertoárján Richard Strauss, Sztravinszkij, Mahler is alig. Nekem pedig éppen ezek az igazi nagy kedvenceim. Ez egy szerencsés találkozás volt, mert a saját álmaim, és a zenekar repertoárjának hiányosságai találkoztak. Egy néhány éves program keretében ezeket sikerült tudatosan pótolni. Most már merem azt mondani a hetedik évadom után, hogy nemzetközi mércével mérve is olyan repertoárral rendelkezünk, amellyel bárhol meg lehet jelenni. Elárulta kedvenc területét, azonkívül tudjuk azt is, hogy leginkább fejbõl vezényel, partitúra nélkül. Ezek mellett milyen egyéb megnyilvánulásai vannak karmesteri hitvallásának? Mi a saját véleménye a karmesterségrõl, a karmester szerepérõl, feladatáról? Erre a bonyolult kérdésre ami legalább három kérdés voltaképpen roppant egyszerû a válasz. Én hegedûsként kezdtem pályafutásomat. Ötéves koromban kezdtem hegedülni, aztán
186
187
NOVEMBER
elvégeztem a Zeneakadémiát, Amerikában rangos nemzetközi versenyt nyertem. Nem lehet tehát mondani, hogy bukott hegedûsként átnyergeltem egy könnyebbnek tûnõ tevékenységre, mert ugye a karmesteri pálca nem szólal meg
Meg nem is kell annyit gyakorolni
Rengeteget kell gyakorolni, igaz, nem skálákat és etûdöket. De a karmesternél nincs hangszer, a bot néma marad, az ember ül szemben a kottával, és próbálja megfejteni, hogy a zeneszerzõ mégis mit szeretett volna kifejezni, mi az a mélységes nagy igazság vagy nem igazság aminek a lelkivilága benne van a partitúrában. Ez a lényeg természetesen keresztüláramlik az én személyiségemen. Ez elkerülhetetlen, nem is tudnám magam kirekeszteni. A karmester nem idegen test a partitúra és az abban megszólaló zene között. Ez abból is elég világosan kiderül, hogy sok olyan darab van (például Bartók Concertója, amit számtalanszor dirigáltam már), amelynél az elfogyasztott koncertekkel és évekkel együtt újra és újra megváltozik bennem a darabról alkotott kép. Hogy jó, vagy rossz irányba, azt nem tudom megítélni, de az akkor mindig éppen úgy igaz. Az interpretáció legalább olyan fontos tényezõ, mint a zeneszerzõ indíttatása. Miért írta meg a darabot? Valami szándéka csak volt, a nagyon nagy zeneszerzõknek pedig jelentõs szándékuk volt. Az én számomra a karmesterség nem tornamutatvány. Nem is rendõri munka, aminek a fõ feladata az lenne, hogy irányítsa a zenekart, és elkerülje a baleseteket és ütközéseket. Hanem egy fokkal magasabb rendû. Én a karmesterséget a zene kommunikáció egyik legszebb és legszentebb formájának tartom. Azért, mert én ilyenkor nem szólalok meg, sem a testem, sem a hangszerem a pálca. Van, aki pálca nélkül dirigál, ott még kevesebb eszköz van a karmester kezében. Azt hiszem, a karmesterség lényege az a fajta kommunikáció, hogy nekem valamit közvetített a zeneszerzõ, amit csak a kotta által megkaptam, azt én a próbákon megpróbálom a zenekarral megvalósítani, továbbáramoltatni, velük elhitetni, amit én hiszek. E nélkül az egésznek semmi értelme sincs, lehetetlen, hogy az üzenet még tovább menjen. Kommunikálok egy szerény eszköztárral, és ha ez sikeres, akkor a zenészek ezt úgy tudják továbbadni, hogy az eljut a közönséghez. Sokan azt hiszik, hogy a karmestertõl jó a koncert, mert õ megy ki utoljára, õ fog kezet mindenkivel, õnála tör ki a taps, és így tovább. A karmestertõl lehet nagyon rossza koncert. De jó fõleg a muzsikusoktól lehet, akik játszanak. Ami megszólal, az a produkció. Ehhez szükséges legalábbis az utóbbi néhány száz év tapasztalata szerint a karmester. Majdnem minden kontinensen vezényelt már Ausztráliától Amerikáig, Ázsiától Európáig, a világ legnevesebb zenekarainál. Mi az, ami mégis különösen kedvessé teszi az Ön számára ezt a zenekart? Valóban sokat járok külföldre, 2005 augusztusa óta például a tajpeji szimfonikusok fõzeneigazgatója vagyok. Elõtte Ausztráliában, Angliában, Németországban dolgoztam. A zenekarhoz kötõdésem egy egyszerû emberi indítékból adódik: az otthonérzetbõl. Kell egy hely, egy fészek, ahol az ember igazán otthon érzi magát, igazán nagy felelõsséget érez. 98-ban, amikor idekerültem, sem voltam már tinédzser elõtte a rádiózenekar karmestere voltam mégis, ez volt az elsõ olyan zenekar, ahol szinte korlátok nélkül megvalósíthattam elképzeléseimet a zenekar- és, repertoárépítés, zenekari hangzás területén. Mindez mostanra annyira személyes ügyemmé vált, hogy nincs az a csábítás, ami ettõl a zenekartól elvonna. Ha külföldön vagyok, és honvágyam van, nemcsak az ország, hanem a zenekar is nagyon hiányzik. Állandó kapcsolatban állok vele ha távol is vagyok, szeretem tudni, hogy mi történik, és ezt ma már a technika csodái lehetõvé teszik. Köszönöm a beszélgetést. SZABÓ ZSOLT
NOVEMBER
Ravasz László (18821975) Ravasz László, a Magyarországi Református Egyház egyik legjelentõsebb vezetõje, a XX. század kivételes tehetségû prédikátora, és legtermékenyebb egyházi írója. Erdélyben született Bánfihunyadon, tanulmányait Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és a berlini egyetemen folytatta. Egyetemi magántanári képesítését Sárospatakon szerezte. 25 éves korában a kolozsvári teológiai egyetem tanára lett. 1921-ben megválasztották a Dunamelléki Egyházkerület püspökévé és a budapesti Kálvin téri gyülekezet lelkészévé. A magyar református egyházat történelmének egyik legnehezebb korszakában, 1936-1948-ig vezette, a konvent és a zsinat lelkészi elnökeként. Püspöki tisztérõl 1948 májusában, lelkészi állásáról 1953-ban mondatták le. A forradalom alatt rövid idõre újra átvette a református egyház lelki irányítását, majd végleg visszavonult leányfalusi magányába. Az életben sok minden akartam lenni, és sokszor más lettem, mint amit akartam. Most már csak egy vágyam van: szeretnék nemzedékem prédikátora lenni írja Ravasz László 1942 októberében. Az igehirdetés, elõadás, szónoklat volt legkedvesebb tevékenysége. Életmûvének ez a része mindmáig és minden oldalról osztatlan elismerésben részesült. 1947-ig egy ország hallgatta templomon belül és templomon kívül, a Tudományos Akadémián és gyárakban, irodalmi társaságok ülésein és iskolai ünnepeken, kórházakban és börtönökben... Magyar református igehirdetõnek még nem volt akkora hallgatósága, mint Ravasz Lászlónak. Ha õ prédikált, a Kálvin téri templom mindig zsúfolva volt 1945 elõtt és után, egészen nyugdíjaztatásának napjáig, majd megint 1956-57 telén, azokban a nehéz napokban, amikor a forradalom következtében rövid ideig újra szószékre léphetett. A forradalom 50. évfordulóján most idézzük Ravasz László rádiószózatát, amely 1956. november 1-jén hangzott el a Kossuth rádióban:
A Magyar Reformátusok szava Budapest, 1956. november 1. Rádiószózat A magyar református egyház csodálattal és hódolattal adózik a nemzeti felkelés hõseinek: diákoknak, munkásoknak, katonáknak, férfiaknak és nõknek, akik erkölcsi felszabadulásunk gyõzelmét vérük hullásával kivívták. Anyai fájdalmával siratja el a hõsi halottakat: minden magyart, aki életét adta ebben a küzdelemben, s vére árán még drágábbá tette számunkra a magyar szabadságot. Csókot a sebekre, virágot a sírra! Minden sebre és minden sírra, de különösen fájót és különösen könnyest annak a
188
SÁNDOR GÁBOR
189
NOVEMBER
két fiatal hittanhallgatónak, két református teológusnak a sírjára, akik az Alma Mater kapujától pár száz méterre hõsi halált halt. A magyar református egyház büszke arra, hogy ez a forradalom tiszta volt és a nemzeti becsület védelme alatt állott. Nincs hõbb imádsága, minthogy az is maradjon! Bûnbánattal valljuk meg, hogy az egyház, mint földi intézmény, kényszerûségen felül is engedte magát megkötöztetni a vele halálos ellentétben álló politikai hatalom erõszakától és cselvetéseitõl, s emiatt örökkévaló lelki céljainak szolgálatában is kárt vallott. Most éppen azzal foglalkozik, hogy ezeket a kötelékeket lehányja magáról. Kéri a világ összes keresztyén egyházainak, különösen az Egyházak Világtanácsának és a Presbiteri Egyházak Világszövetségének testvéri segítségét talpra állásához és rendelt életútján továbbhaladáshoz. Kéri a lelkipásztorokat, hogy legyen népünk élõ lelkiismerete. Mint az Ige hû sáfárai, tisztán és bátran tolmácsolják Isten irgalmas üzenetét vigasztalásul, feddésül és világosságul. Kérjük a presbitereket, mint magyar népünk, s különösen a falu társadalmának demokratikus úton kiválogatott elitjét, hogy a nemzeti egység, társadalmi igazságosság és testvéri szeretet szolgálatában példaadóan elöl járjanak. A nemzeti egység mindent átfogó keretében építsék a keresztyén egyházak és hívõ lelkek erkölcsi szolidaritását, különös tiszteletben tartván mindenkinek meggyõzõdését és lelkiismereti szabadságát. A forradalomnak nemcsak a reakció az ellentéte, hanem az anarchia is. Még gondolni se merjen senki az elmúlt korszakok rendszereinek visszaállítására! A forradalom vívmányainak megõrzése és továbbfejlesztése, hibáinak megigazítása és igazságtalanságainak jóvátétele lehet egyetlen célunk. De ugyanakkor védekeznünk kell az anarchia ellen is. Életfeltétel, létkérdés, hogy mielõbb helyreálljon a rend, a nyugalom. A bûnösök elfogása, elítélése, az állami szervek és a független bíróságok feladata és sohasem lehet egyéni akció tárgya. Mikor az ostrom után a pincébõl feljöttünk, a Kálvin-téri templomban az elsõ gyülekezeti istentiszteleten akkor még lõtték a templomot Budáról, s kitört templomablakon besüvöltött a hóvihar ez volt a prédikátor alapigéje: Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg. Valamit vet az ember, azt aratja is. Üdv azoknak, akik az igazság és a szeretet magvetését végzik!
NOVEMBER
Hetven éve hunyt el Kosztolányi Dezsô (18851936) Költõ, író és mûfordító volt; a Nyugat elsõ nemzedékének egyik legkiemelkedõbb alakja. A délvidéki Szabadkán született 1885. március 29-én. Édesapja Kosztolányi Árpád, a szabadkai gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd utolsó magyar igazgatója volt. Kosztolányi Dezsõ tízéves koráig vékony, beteges gyermek volt; rajongásig szerette nagyapját, nemes kosztolányi és felsõlehotai Kosztolányi Ágoston 48-as honvédszázadost; tõle tanult meg írni és olvasni. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte, ahol a diákönképzõkör elnökévé választották. Itt összeütközésbe került a kör vezetõtanárával, aki magyartalannak tartotta egyik versét. Kosztolányi a szemébe vágta, hogy nem ért a költészethez, ezért kizárták a gimnáziumból, és csak magántanulóként tehette le érettségi vizsgáit. 1903-tól a budapesti egyetem bölcsészkarán volt magyar-német szakos hallgató. A Négyesyszeminárium stílusgyakorlatain barátkozott össze Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Oláh Gáborral. Elsõéves egyetemistaként állandó cikkírója volt a Bácskai Hírlap, valamint a Szeged és Vidéke címû lapoknak. 1904-tõl Bécsben folytatta tanulmányait, ahol filozófiát hallgatott. A Józsefvárosban, az Üllõi út 30. számú bérházban lakott. Híre egyre növekedett, elsõ verseskötete 1907-ben jelent meg (Négy fal között), 1908-ban pedig elbeszélés-gyûjteménye is kiadásra került Boszorkányos esték címmel. Ezt követõen a Nyugat állandó munkatársa lett. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai címû verseskötete. Egy nagy szerelem tragikus összeomlása után zaklatott, hajszolt életbe kezdett, ivott és kártyázott. Kártya (1911), majd Mágia (1912) címû kötete a bánat és a halálélmény jegyében született. 1910-ben ismerkedett meg Harmos Ilona színésznõvel, akit 1913-ban feleségül vett. 1915 áprilisában született egyetlen gyermekük, Kosztolányi Ádám. 1919-ben az Új Nemzedék címû napilap munkatársa lett. A politikával addig nem sokat foglalkozó Kosztolányi szerepvállalása visszatetszést keltett. 1920-ban szolidaritást vállalt Móricz Zsigmonddal, akit a Petõfi Társaság kizárt tagjai sorából, és tiltakozása jeléül ô is kilépett a társaságtól. 1921-ben a szabadelvû Pesti Hírlap munkatársa lett. Egyre több nyelvmûvelõ cikket publikált. Megírta elsõ jelentõs regényét, a Néró, a véres költõ-t (1922), amit a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díjjal jutalmazott, és Thomas Mann is megkülönböztetett figyelemmel és barátsággal üdvözölt. A húszas években egyre-másra jelentek meg újabb kötetei. Verseskönyve, A bús férfi panaszai 1924-ben látott napvilágot, lélekelemzõ regényei közül a Pacsira 1924-ben, az Aranysárkány 1925-ben, az Édes Anna 1926-ban jelent meg. 1925-ben kezdte el írni az Esti Kornél címû novella-füzérét, amely kötetben 1933-ban került kiadásra. Szabad röptû, bátor hangú versvallomásait Meztelenül címmel jelentette meg 1928-ban. Ady halálának tizedik évfordulóján, 1929-ben, a Toll címû folyóiratban lesújtó véleményt mondott az új idõknek új dalai-ról. Régi barátai elfordultak tõle, de a fiatal költõk egyre jobban lelkesedtek érte. A La Fontaine Társaság társelnökévé, majd a Magyar PEN Klub másodelnökévé választották. A Nyugat 1909. szeptember 10-i számában megje-
190
KOSZTOLÁNYI DEZSÔ:
Üllôi-úti fák Az ég legyen tivéletek, Üllôi-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllôi-úti fák. Másoknak is így nyíljatok, Üllôi-úti fák. Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát, higgyék, örök az ifjúság, Üllôi-úti fák. Haldoklik a sárgult határ, Üllôi-úti fák. Nyugszik a kedvem napja már, a szél busan dúdolva jár, s megöl minden csirát. Hova repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombu fák, Üllôi-úti fák.
191
NOVEMBER
lent egyik novellájában írt a Józsefvárosról, a Szavak címû költeményében is megemlékezik a kerületrõl, de a Józsefvárost idézõ írásai közül az Üllõi úti fák címû költeménye a legszebb és a legismertebb. Súlyos, gyógyíthatatlan betegségének az ínyráknak elsõ tünetei 1933 nyarán jelentkeztek rajta. Kilenc mûtéten esett át a halála elõtt. Utolsó kötete, a Számadás 1935-ben jelent meg. A kötet néhány verse (Halotti beszéd, Hajnali részegség, Ének a semmirõl) a magyar líra örök értéke. 1935 júniusában Visegrádon a lábadozó költõ beleszeretett Radákovich Máriába; ekkor született a magyar líra egyik múlhatatlan szépségû darabja, a Szeptemberi áhítat, ami már csak a költõ halála után jelent meg. Kosztolányi 1936. november 3-án, ötvenegy éves korában hunyt el Budapesten.
NOVEMBER
A jövõ Ferencvárosa még biztonságosabb lesz Beszélgetés dr. Ormossy Attilával, a IX. kerület rendõrkapitányával
Hogyan jellemezné Ferencváros biztonságát? Ferencváros biztonságát, mint sok minden más jelenséget a társadalom egyéb szférájából lehet jellemezni mindenekelõtt, röviden és tömören adatokkal. (Nem szeretném egyébként kifejteni, hogy mi a véleményem a statisztikáról). Ez egy világváros központi része. Azt kell, hogy mondjam, hogy ha összehasonlítjuk egy kisvárossal a Dunántúlon, annak déli részén, például Nagyatáddal, akkor mindenképpen, akár a számok tükrében, akár a veszélyeztetettség tekintetében jóval magasabb a rizikó. De nem lehet összehasonlítani, mert ugye, Budapestbõl az országban csak egy van. Csak a hasonló kategóriájú városokkal érdemes összehasonlítani, Béccsel, Berlinnel, Münchennel, és hasonlóakkal. Ha ezekkel hasonlítjuk össze, akkor megítélésem szerint, egyrészt a saját tapasztalatom is ez, valamint bizonyos számok is azt tükrözik, hogy megállja a helyét. Tulajdonképpen nem csak az itt lakókat kell figyelembe venni, hanem azokat az embereket, akik itt keresztül utaznak, egyes csomópontokon. Azokat az embereket is, akik itt dolgoznak, rengeteg a hivatal, egészségügyi intézmény. Vagy csak itt szórakoznak, például. Ha megnézzük, hogy a sértettek hány százaléka helybeli lakos, akkor azt látjuk, hogy a különbözõ bûncselekményi kategóriáktól függetlenül, az elkövetõk összesen 70 és 80%-a nem helybeli. Ha megnézzük az elmúlt állapotot, a róla szóló statisztikákat, azt lehet mondani, hogy az itt regisztrált, Ferencváros statisztikájában szerepelõ bûncselekményeknél bizony a helybeli lakosok aránya mind az elkövetõi, mind a sértetti oldalon 30% alatt marad. Ez a kerület forgalmas fekvésébõl adódik. Budapesten belül Ferencváros valahol az egy fõre jutó bûncselekmény szám tekintetében az elsõ négy között van. A vagyon elleni bûncselekmények vannak túlnyomó többségben, azok széles skálája. Az ún. erõszakos cselekmények aránya igen alacsony: emberölési esetünk 2005-ben mostanáig (2005 november a szerk.) szerencsére nem is volt. Ha az ilyen bûncselekmények számát próbáljuk összehasonlítani a többi fõvárosi kerületével, akkor meg egyenesen kiemelkedõ a mi adatsorunk. Hogyan hat a ferencvárosi tömbrehabilitáció a helyi bûnözésre? Jelent ez valamit a veszélyeztetettség tükrében? Az ember és a környezet kölcsönhatásban él egymással, tehát egy rendkívül pozitív stratégiai lépésnek tartom a tömbrehabilitációt. Azáltal, hogy a középsõ Ferencváros lepusztult állaga megszûnik, meg a lakások komfortszintjét, meg a környezetét is megváltoztatták, lakhatóbbá vált a városrész. Mind a kül-, mind a belcsínyt európaivá tették. Ez visszahat a lakosságra. Még átmeneti állapotban vagyunk, de ennek a folyamatnak az a hozadéka, hogy a jövõ Ferencvárosa mindenképpen biztonságosabb lesz. Érez-e különbséget Ferencváros egyes területei között e tekintetben? Én is általában négy részre osztva szoktam elemezni és felméretni a bûncselekmények struktúráját a kerületben. A belsõ Ferencváros, amely a legrégebbi negyed, épületállagában, külcsínyében, lakosság-összetételében polgári hangulatú, és inkább a budapesti belvároshoz kötõdik.
192
193
NOVEMBER
A középsõ Ferencváros a Ferenc körúttól a Haller utcáig terjed, én leginkább itt látom a változást. Egy erõteljes polgáriasodás folyik a rehabilitáció által. A bûncselekmények számának tekintetében a középsõ és a belsõ Ferencváros a legfertõzöttebb, itt a legkoncentráltabb a lakosság. A harmadik, amit itt érdemes megemlíteni, a József Attila lakótelep, ami a fõváros elsõ igazi lakótelepe. Homogén, belakott, régi lakossággal, parkosítva, azt kell mondanom, hogy az ottani bûnözési számok majdnem egy kisvároséhoz közelítõ számok. Mennyire hatékony a rendõrség eszköztára a bûnmegelõzésre? A bûnözés társadalmi jelenség. Amikor megpróbálják a bûncselekmények okait elemezni, például az iskolák választ várnak, hogy mi az oka a bûnözésnek, mindig egy igen összetett okcsoportra bukkannak. Nagyon heterogén témáról van szó, hiszen minden bûncselekményi kategória más indítóokra vezethetõ vissza. Anélkül, hogy a rendõrség jelentõségét csökkenteni szeretném, azt kell mondjam, hogy az, hogy egy adott területen milyen a közbiztonság, a bûnözés formája, dinamikája, abban bizony a rendõrségnek nagy, de nem kizárólagos szerepe van. Az, hogy hogyan kell egy adott területen rendet tartani, annak alapszisztémája abból indul ki, hogy milyen összetételû az adott lakosság túlnyomó többsége. A jog, az igazgatás, vagyis az állami adminisztratív eszköztár jó esetben garantálja a rendet. Ha valami okból a társadalmat kívülrõl vagy belülrõl betegség éri, tehát felborul ez az alapszisztéma, akkor ott már erre az adminisztratív eszközök nem hatnak. Meg kell vizsgálni bizonyos kérdéseket. Mi van abban a társadalomban? Mi történt ott, amit helyre kéne hozni? És a bûnt megelõzni, az a preventív hozzájárulás ahhoz, hogy megelõzzük azt a bizonyos helyzetet. Ebben a rendõrségnek elsõsorban olyan feladata van, hogy felhívja a figyelmet arra a jelenségre, amitõl óvakodni kell, vagy amiben segítséget kell kérni. Én alapvetõ fontosságúnak tartom azt, hogy kellõ intenzitással, egyre sûrûbben legyen jelen a rendõrség az utcán, legyen szem elõtt, hiszen ez biztonságérzetet ad. De hangsúlyoznom kell, hogy az én véleményem szerint a rendõrség nem képes a bûnözés okainak megszûntetésére, csupán azok következményeit kezeli. Olyan ez, mint amikor fáj a fejem, elmegyek az orvoshoz, és az orvos azt mondja nekem, hogy vegyek be pirulát, vagy ad más gyógyszert, szóval a tünetet kezeli, de azt nem mondja meg, mitõl fáj. Tehát a rendõrség ilyen problémákat csak tünetileg kezel. Az, hogy meggyógyuljon ez a társadalom, hogy helyre álljon a rend, az egészen más módszerek szükségesek. A rendõrség nem járulhat hozzá, hogy az iskolákban, a családon belül normalizálódjanak a viszonyok, márpedig ez a garancia a bûnözõi életforma megelõzésére. A rendõrség nem befolyásolhatja a gazdasági helyzetet, a vagyoni viszonyok alakulását. Mi a véleménye a kábítószerrel kapcsolatos kihívásról? Azt kell mondjam, hogy a drog egy roppant kihívás. Nagyon súlyos társadalmi jelenségrõl van szó, azt hiszem, nincs is végleges megoldás. Mert ha a megoldásokat keressük, akkor két szélsõség között mozgunk: a teljes tiltás vagy a teljes liberalizáció. Egyik sem célravezetõ. A helyes eljárás a középút megtalálása, ami kevésbé izgalmas, látványos munka. Hiszen én rendkívüli rendõri erõkkel folyamatos közúti és személyes ellenõrzés mellett sem látom biztosítottnak a megoldást, hiszen ezen a területen igen nagy a látencia, azaz a rejtett bûnözés. A drogkérdés koncentrálódik néhány szórakozóhelyre, ezekrõl tudomásunk van. De a kerület helyzetébõl adódó rendkívül nagy átmenõ forgalom miatt ezt a kérdést nem lehet helyben megoldani. Mivel itt nagyforgalmú utak mennek keresztül, felmerül a kérdés: hogyan értékeli a közlekedés helyzetét a Ferencvárosban? Most közhelyet fogok mondani, de nemzetközi összevetésben megálljuk a helyünket. Aki vezetett már máshol is, tapasztalta, hogy másképp kell viselkedni Zürichben, és másképpen Szicíliában, és persze mást tapasztal Budapesten. A vezetési morálra sok minden kihat. Egyrészt a
NOVEMBER
forgalomszervezés technikai kérdés, jól kell csinálni, nincs mese. De a közlekedés nemcsak szervezés kérdése, hiszen ott van az emberi tényezõ. Az ember néha egy pszichológus munkáját végzi az utakon. Ott kijön az emberekbõl mindenféle személyiségzavar, minden frusztráció, emellett az agresszivitás, a versenyszellem. Azt kell mondanom, hogy kellõ forgalomszervezéssel, kellõ parkoló-kapacitással, normális parkolókkal és sokkal szigorúbb szankciórendszerrel, meg egy következetes rendõri gyakorlattal szép eredményeket lehetne az eddigieken felül is elérni. Ez egy összetett jelenség, több tényezõ játszik közre. A törvények, a technikai fejlettség, az anyagiak. Néhány példát mondok. Zürichben például alig talál az ember olyan lámpát, amely ne lenne kamerával felszerelve. Ott senki sem hajt át piros lámpánál. Nem azért, mert ott annyival rendesebb emberek élnek. Volt olyan, aki átcsúszott a piros lámpán, és ott azonnal felelõsségre vonták. És nem fogadnak el semmiféle magyarázatot. Nincs kiskapu a szankciókkal szemben. Egy másik példa. Magyarországon, ha valaki jogosítvány nélkül vezet, az még szabálysértés. Nyugaton ez már bûncselekmény. És folytathatnám. Össze lehet rakni egy rendszert, sok apró elembõl, de nagyon jól át kell tekinteni az egésznek a szankciórendszerét, hatásmechanizmusát, és következetesen be kell tartatni. Ha erre megteszik a megfelelõ lépéseket a megfelelõ társadalmi szinten, akkor azt gondolom, hogy a rendvédelmi szervek jobban el tudják látni a feladatukat. Ilyen összehangolt stratégia kapcsán Ferencváros önmagában kis sziget. Melyik lehet a nagyobb egység? A fõváros? Budapestet úgy értékelni, mint huszonhárom kerület konglomerátumát. Tehát Ferencvárost kiszakítani a fõvárosból nem lehet. Budapestnek van egy rendõrsége, annak vannak egységei, egyik ilyen egysége a ferencvárosi rendõrkapitányság. De ezt teljesen külön kezelni, feladatként, és kapcsolatrendszerben, elég helytelen. Nagyobb egységekben kell gondolkodni. Teljesen mesterséges az a határ, amely például a belvárost elválasztja a belsõ Ferencvárostól. A kerületi bûnözést a fõváros összefüggésébõl kiragadni nem lehet. Milyen sajátos gócpontjai vannak Ferencvárosnak? Mondok egy példát: ferencvárosi stadion. Ez egy potenciális gócpont. Amikor én kivonulok oda biztosítani, akkor az bizony legkevesebb 100 embert jelent, de volt, hogy 600 embert. A helyi rendõrkapitányság teljes létszáma 250 hivatásosból áll, amibe bizony benne vannak a civil ruhás, különbözõ feladatokat ellátó kollégák, akik nélkül 130 a státuszban lévõ rendõrök száma. Ebbõl azért látszik, hogy ezekhez a feladatokhoz nem elégséges a helyi erõ, ekkor átcsoportosítás kell. Ennek én vagyok a koordinátora, a parancsnoka, hiszen az én szolgálati területemrõl van szó. Egy másik gócpont a dzsumbuj, a Külsõ-Ferencváros szükséglakásokból álló tömbje. Itt is szociális intézkedésre van elsõsorban szükség, inkább, mint rendõrire a probléma és a helyi bûnözés, bûnözõi életmód hosszú távú felszámolása érdekében. Mi jellemzõ a rendõrség szervezeti felépítésére hazánkban? Magyarországon a központi rendõrség elve honosodott meg. Egységes, központi, állami rendõrségünk van. Néhány más ország az egyes önkormányzati egységekhez telepítenek rendõri hatáskört. Hollandia, Németország, Olaszország például a tartományokhoz, a történelmi hagyományoknak megfelelõen. Ott a tartományok, önkormányzatok tartják fenn a rendõrséget. Mind a két szisztéma mellett nagyon sok érv szól. Szerintem igenis szükség van egy párhuzamos rendvédelmi erõre, mondjuk csendõrségre, mint sok államban látjuk (pl. Ausztria). Így mindenkinek meglenne a maga speciális dolga és feladata, és az államrendõrség, ami általános hatáskörrel bír, a jelentõsebb bûncselekményeket derítené fel, és nem a parkoló autókkal foglalkozna, mert arra ott vannak az egyéb rendvédelmi szervek. Ha helyi szintre leszállítják a rendvédelmi rendszert, felmerül, hogy egy szegényebb régió hátrányosabb helyzetbe kerül. Ezt valahogyan ki kellene egyenlíteni, ami pénzügyi csatákhoz, rosszabb esetben korrupcióhoz vezetne.
194
LÁSZLÓ GYÖRGY SZABÓ ZSOLT
NOVEMBER
A civil polgárõrség alternatívát jelent? Nem. A polgárõrség egy nagyon hasznos egyesület, ahol helyi lokálpatrióták, polgárok, szabadidejükben végzik tevékenységüket, de nekik nincs arra jogosítványuk, hogy rendõri eszközöket vegyenek igénybe. Ahol összetart a közösség, ott jól mûködhet egy figyelõ-ügyeleti rendszer, de ezzel nem lehet kiváltani a rendõrséget sehol. Nagyon jó dolog, ha mûködõ, jó kapcsolat van a civil társadalom és a rendõrség között, de az egyik nem pótolja a másikat. Hogyan lehet olyan apró, de mégis zavaró jelenségeknek elejét venni, mint a kutyapiszok, vagy a falfirkák? Nem lehet minden egyes kutya mellé hatósági személyt állítani. Amíg nem hajol le a kutyatulajdonos, hogy maga takarítsa el a kutyapiszkot ami nyugaton már teljesen bevett addig ez a probléma rövid úton nem megoldható. Ez jogi eszközökkel nehezen elérhetõ, és olyan társadalomban lehet csak természetes, ahol az emberek tisztelik egymást. A jog eszközei nem az egyedüliek. A jog csak akkor mûködik normálisan, ha ki van egészítve a tradicionális kisközösségi, elsõsorban családi normákkal. Nagyvárosi, elidegenedett viszonyok között csökken ezeknek a hatása. Amíg nem érjük el azt a tudati szintet, hogy valakinek az természetes legyen, hogy lehajoljon egy kis zacskóval, vagy megbecsülje lakókörnyezetét, addig marad a kutyapiszok, maradnak a falfirkák. Megoldásként kínálkozik a térfigyelõ kamerák rendszere, de mindent nem lehet bekamerázni. Ilyen sûrûn lakott nagyvárosi negyedekben a térfigyelõ kamera megoldást jelenthet, de gyakran csak néhány tömbbel arrébb riasztja a bûnözõket. Hogy áll a kamerák ügye Ferencvárosban? Középsõ Ferencvárosban kitelepülésre került egy szakaszon a kamera, de azt kell mondanom, hogy nem tudunk versenyre kelni a Józsefvárossal kiépítettség tekintetében. Ez elsõsorban anyagi kérdés, hiszen a kamerák önmagukban nem elegendõek, kell embert is ültetni a képernyõ elé, aki figyeli õket, és elemzi a felvételeket. Az önkormányzat teljesítõképessége pedig véges. Meg aztán hiába növelnénk a kamerák, monitorok számát, ezzel növelni kellene az azokat figyelõk számát is, rendõr pedig így is kevés van, amennyi van, az gyakran kint van az utcán. Önmagában a kamera is egy preventív, visszatartó hatású eszköz, de ezen a területen mi egy lépéssel a többi belvárosi kerület mögött vagyunk. Viszont ezt kompenzálja a szintén költséges tömbrehabilitáció pozitív hatása.
HUMOR Rendes ember Kovács úr haldoklik. Halálos ágyán így szól a feleségéhez: Drágám, hívd el nekem az anyakönyvvezetôt, aki minket megesketett. Miért? Meg akarok neki bocsátani. A hosszú élet titka Kicsi Joe üldögél a padon és tömi a szájába marékszámra a Halloweenkor kapott cukorkákat. Odamegy hozzá egy idôs nô és elkezdi mondani a magáét: Nem tudod, gyermekem, hogy a sok cukorka, pláne marokszámra, bajt okoz? Tönkre teszi a fogaidat! Gyorsan kihullanak majd és rosszul lehetsz tôle! Az én nagyapám 105 évig élt. És ô is így majszolta az édességeket egy ültô helyében? Nem, ô a saját dolgával törôdött. Nyuszika Nyuszika felhívja telefonon a hentest. Van disznófüled? Van. Hát marhanyelved? Van. Tyúkmelled? Van. És kacsalábad? Az is van. Hát akkor te nagyon ronda lehetsz. Anyós Csöngetnek. Férfi kinytja az ajtót. Anyós áll kinn, az esô zuhog. Anyuka, hát miért áll itt az esôben, miért nem megy haza?
195
NOVEMBER
Erzsébet királyné Ház Ferencvárosban Számos megépült új épület, felújított társasházak, megújult sétáló utcák, közterek, új belsõ parkok, hazai és nemzetközi díjak sora (FIABCI nívódíj, HILD díj stb.) jelzi és igazolja, hogy Ferencvárosban egy sikeres városrehabilitáció körvonalazódik. A QUADRAT Kft. által 2004. októberében átadott ERZSÉBET KIRÁLYNÉ HÁZ ( Budapest IX., Viola u. 50.) nem csak a különleges ház történetével, de az építészeti kialakításával, és a kivitelezés minõségével is kitûnik a nagy számban épülõ projektek sorából. HÁZTÖRTÉNET: Az eredeti épületet Deutsch Károly építtette meg Schusbeck Pál építõmesterrel 1891-ben. Az épület az 1900-ban Rómából betelepült Mária Reparatrix rend tulajdonába került, melybõl 1905-ben zárda lett kapcsolódva az Üllõi úti Örökimádás templom építéséhez, melynek alapkövét Ferenc József császár és magyar király helyezte el 1904-ben, és amely templom Erzsébet királyné halála miatti nemzeti gyász kinyilvánítását szolgálta. Az épületegyüttes a II. világháborút kisebb károkkal vészelte át, de 1956-ban súlyos károk érték, az államosítását követõen bérházként, irodaként, üzletként funkcionált, majd a rendszerváltást követõen egyházi kárpótlás révén jutott vissza ismét a Mária Reparatrix rend tulajdonába 1996-ban. Forráshiány miatt a rendnek nem volt lehetõsége sem a felújításra, sem a használatra, (lakhatatlan állapotban volt), így az épület értékesítése mellett döntött. A Quadrat Kft. 2003 évben vásárolta meg a romos épületet az ingatlan rendbetétele, fejlesztése, és új minõségében az értékesítése céljából. A REKONSTRUKCIÓ: A kerület történelmi és építészeti értékeinek megõrzése érdekében kiemelt hangsúlyt kapott az eredeti megjelenés megõrzése, de ezen túl teljes építészeti és funkcionális rekonstrukció készült. Amíg az épület utcai homlokzata az eredeti állapotra történõ helyreállítással, a díszítõ elemek eredeti formájú de újra gyártott elhelyezésével készült, addig a belsõ épületszárnyakon teljes bontás és új építés valósult meg. Így
196
ÚJ FUNKCIÓK: Az eredetileg lakóépületben a történelem során sok funkció talált helyet: lakás, zárda, iroda, üzlet. A rekonstrukció elõtti állapotok teljes avultságot mutattak, ezért olyan beruházási programot kellett összeállítani, melyben új és az épület karakteréhez illõ funkciók illeszthetõk, így a rekonstrukció során 15 db új lakás és 2 db utcai üzlethelyiség (iroda, galéria) valósult meg. Megszûnt a szûk belsõudvaros keretes beépítés és a hátsó épületrész elhagyásával kinyílt az épület belsõ átriumos díszudvara az õsfás templomkert felé, mely a templom látványával együtt különlegesen intim és bensõséges hangulatot varázsol az itt lakóknak. Megállásra készteti a járókelõket az épület korhû, de új szerkezetû, nagy felületen üvegezett kapuzata is, melyen betekinthetõvé válik a vázolt kép, az átriumos díszudvar, a közeli templomkert. KORSZERÛ FELSZERELTSÉG, MAGAS KOMFORT, GAZDASÁGOS ÜZEMELTETÉS: A lakások a korszerû és minõségi anyagok beépítésén túl rendelkeznek komplett konyhabútorral, kerámia lapos tûzhellyel, szagelszívóval, klíma elõkészítéssel, aminek köszönhetõen a tulajdonos bármikor beszereltetheti a klímagépet anélkül, hogy bármit is bontani kellene a lakásban. A lakások hõmennyiségmérõs fûtése programozhatóan vezérelhetõ minden lakásban a ház gázkazánjáról. A rendkívül gazdaságos üzemeltetés leginkább a tényleges költségekkel támasztható alá, miszerint 1 m2 lakás fenntartása a fûtéssel és közös költséggel átlag 250 Ft/m2/hó összegbe kerül az itt lakóknak. ÁRÉRTÉK: A beruházásnak nemcsak szakmai, de üzleti sikerét is jelzi, hogy minden lakása és üzlethelyisége elkelt (átlagosan 330.000 Ft/m2 áron), az épület társasházként funkcionál. Az épület ünnepélyes átadása során a kerület polgármestere, Dr. Gegesy Ferenc külön kiemelte annak fontosságát, hogy az új építések mellett megmaradjanak, és korszerû minõségben újjáépüljenek a kerület, a rehabilitáció megmaradt építészeti értékei is. Az elkészült ERZSÉBET HÁZ-zal Ferencváros egy újabb lakóház rekonstrukcióval lett gazdagabb. ZETTISCH FERENC fõmérnök (QUADRAT Kft.)
197
NOVEMBER
az épületnek a korhû homlokzattal, és modern belsõudvari szárnyakkal különlegesen két arca van, mely azonban teljes harmóniában és egységben jelenik meg. A rekonstrukció teljes beruházását, finanszírozását, kivitelezését és értékesítését a Quadrat Kft. végezte, a komplett tervezési munkákat a beruházó megbízásában a Gerencsér Építésziroda Kft. készítette el. A teljes rekonstrukció kivitelezése kulcsrakészen 8 hónapot igényelt.
NOVEMBER
Üzenet Erdélybôl Üzent az Olt, a Maros, a Szamos Minden hullámja vértôl zavaros, Halljátok ti ott túl a Tiszán, Mit zúg a szél a Hargitán? Mit visszhangzanak a Csiki hegyek, Erdély egén a szálló fellegek? Ez itt magyar föld és az is marad, Tiporhatják bár idegen hadak, Hisz Csaba módjára új erôre kél, Ha az ember nem segít, segít a szél, Segít a tûz, a víz, a csillagok, De nem leszünk mások, csak magyarok. Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk, Halott vitéz lelke jár velünk, Elôttünk száll az ôs Turul madár És nem lesz gát, nem lesz akadály. A székely állja rendületlenül. Üzentek a Gyergyói havasok, Elô velünk jertek, segítsetek, A testünket rablók, keselyûk tépik a szívünket. Honszerzô ôsök sújtó átka ver, Ha odavész az ôs magyar határ, Ha rablóknak ítél a világ, Majd mutatunk nekik csodát, Megindulnak majd a Csiki hegyek, A Székelyföld nem terem többé kenyeret, Elhervad minden illatos virág, Mérget terem majd a gyümölcsös ág, Vizek háta nem ringat többé csónakot, Székely anya nem szül új magzatot, Vadon vérzô puszta lesz a határ És ha végezetül ez sem lesz elég, A föld megindul, a mennybolt ránk szakad, De Erdély úgyis magyar marad. * A szerzô kérésére nevét nem közöljük
198
NOVEMBER
Tanácsadás, ötletek Gyertyaöntés Szükséges anyagok: gyertyaviasz gyertyaforma kanóc, hurkapálcika a gyertyához tetszés szerinti díszek (pl.: kagylók, szárazvirág, száraz termés, kövek stb.) Konzerv doboz Elkészítése: Tegyük a viaszt a konzervdobozba vagy tûzálló tálba és helyezzük egy vízzel teli tálba. Forraljuk fel (a viasz olvadáspontja kb. 60 °C, közvetlenül melegítve tûzveszélyes). A kanócot kössük a hurkapálcához, majd fektessük keresztbe a forma nyílásán, a kanóc másik végét vezessük ki a forma másik nyílásán. Csepegtessünk ide néhány csepp viaszt. Így megakadályozzuk, hogy a viasz kifolyjon A gyertyaformába helyezzük el a díszítõ elemeket, majd öntsük a formába a viaszt. Száradás után ütögessük az asztal széléhez, így kiesik a kész gyertya a formából. Jó munkát kívánunk!
PÁRKAPCSOLAT Ha apádnak nem lett gyereke, valószínûleg neked sem fog sikerülni. Háborúzni a békéért olyan, mint szeretkezni a szüzességért! Elôször jöttek a dohányosok és beperelték a dohánygyárakat, mert tüdôrákot kaptak a cigarettázástól. Aztán jöttek a kövérek, akik beperelték a gyorséttermeket, mert elhíztak az ottani ételtôl. Azt hiszem, én meg beperelem a Heinekent az összes ronda nôért, akikkel lefeküdtem...
NYÍLGYÖKÉR
(Maranta leuconeura erythroneura) A levelek feltûnõ, színes levélerezettel rendelkeznek. A majdnem fehértõl a feketéig változó színû levélzeten szembetûnõ foltok rajzolódnak ki. Óvni kell a közvetlen napsütéstõl, magas páratartalmat igényel, nem tûri a hideg huzatot, és létfontosságú számára a meleg. Imádkozó növénynek is hívják, éjszakára összehajló levelei miatt. A közvetlen napfénytõl mentes, világos vagy félárnyékos helyet kedveli. A túl erõs fénytõl a levelek kifakulnak. A földjét mindig nedvesen kell tartani. Télen öntözzük kevésbé, földje akár kissé ki is száradhat. Lágy, langyos vízzel öntözzük. Rendszeresen permetezzük a leveleket. Ha a csapvíz kemény, használjunk esõvizet. A cserepet tegyük nedves kavicsrétegre. A vízhiány besodródó, foltos leveleket eredményez. Száraz levegõnél a növény nem fejlõdik eléggé, a levelek csúcsai megbarnulnak, majd lehullanak.
199
