2006. Kibocsátó, Szervező és Forgalmazó MKB BANK RT

ALAPTÁJÉKOZTATÓ MKB BANK RT. 100.000.000.000 forint keretösszegű Kibocsátási Program 2005/2006

Kibocsátó, Szervező és Forgalmazó MKB BANK RT.

2005. szeptember 27.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEFOGLALÓ...................................................................................................................................3 I.1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ..................................................................................................................3 I.2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÁSA ..........................................................................................4 I.3. A KÖTVÉNYEK ÉS A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM LÉNYEGES JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÁSA ..............4 I.4. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA ........................................................5 II. EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ...........................................................................................6 II.1. A KIBOCSÁTÓ MŰKÖDÉSÉRE JELLEMZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ........................................................6 II.2. KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK .................................................................7 III. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI.....................................9 III.1. FELELŐS SZEMÉLYEK.........................................................................................................................9 III.2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK .....................................................................................................................9 III.3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK ...................................................................................................9 III.4. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................................10 III.5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI .......................................................................................................24 III.6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK..............................................................................................................35 IV. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZEI.....................................36 IV.1. FELELŐS SZEMÉLYEK ......................................................................................................................36 IV.2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ........................................................................................................36 IV.3. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ...................................................................................................................36 IV.4. A KIBOCSÁTÓ TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE ........................................................................................36 IV.5. A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE ...............................................................37 IV.6. TULAJDONOSI ÉS CSOPORT SZERKEZET ...........................................................................................42 IV.7. TRENDEK .........................................................................................................................................44 IV.8. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS.......................................................................................44 IV.9. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK, ALKALMAZOTTAK .............................................44 IV.10. KOCKÁZATKEZELÉS ......................................................................................................................49 IV.11. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, VALAMINT PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK .....................................................................................................53 IV.12. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK ..............................................................................................................56 IV.13. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK..............................................................................56 IV.14. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK .............................................................................................57 V. A MAGYAR BANKSZEKTOR ÁTTEKINTÉSE ............................................................................58 V.1. A BANKSZEKTOR SZERKEZETE ..........................................................................................................58 V.2. A BANKRENDSZER FELÜGYELETE .....................................................................................................59 V.3. A MAGYAR BANKSZEKTOR EREDMÉNYEI 2004-BEN .........................................................................60 VI. ADÓZÁS ..............................................................................................................................................62 VII. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT ................................................................................63 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................64

2

I. ÖSSZEFOGLALÓ I.1. Általános információk A jelen alaptájékoztatóban (”Alaptájékoztató”) részletezett kibocsátási program (”Kibocsátási Program”) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tőkepiaci Törvény”) rendelkezéseinek megfelelően az MKB Bank Rt. (”MKB” vagy ”Bank” vagy ”Kibocsátó”) által létrehozott Kibocsátási Program. Jelen Alaptájékoztatót az MKB Bank Rt. kötvények (”Kötvény” vagy ”Kötvények”) Kibocsátási Program keretében történő belföldi nyilvános forgalomba hozatala céljából saját maga készítette. Az Alaptájékoztató a Kibocsátási Program egészére vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza. Az egyes részkibocsátásokra vonatkozó végleges feltételeket (”Végleges Feltételek”) a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően teszi közzé. A jelen ”Összefoglaló” fejezet az Alaptájékoztató bevezető része, amelyet az Alaptájékoztató többi részével együtt kell értelmezni. A Kötvényekbe történő befektetés előtt minden leendő befektetőnek szükséges a teljes Alaptájékoztató, beleértve a hivatkozással beépített dokumentumok, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételek megismerése. A befektetési döntést kizárólag az Alaptájékoztató egészének és a Végleges Feltételek ismeretében lehet meghozni. Az Alaptájékoztató összeállítása során a Kibocsátó a legteljesebb mértékben ügyelt arra, hogy -

-

az Alaptájékoztató tartalmazzon minden az MKB Bank Rt. piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint a kibocsátásra kerülő Kötvényekhez kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot, az Alaptájékoztatóban, illetőleg az Alaptájékoztatóról és a Kötvényekről közzétett hirdetményekben közölt adatok, adatcsoportosítások, elemzések a valóságnak megfelelőek, helytállóak legyenek, továbbá elősegítsék a Kötvényekbe való befektetéshez történő megalapozott döntést, az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést ne tartalmazzon, ne hallgasson el olyan tényt, amely szükséges a Kötvényekbe való befektetéshez történő megalapozott döntés meghozatalához.

A jelen Kibocsátási Program keretében megvalósuló forgalomba hozatalok során senki sem jogosult az Alaptájékoztatóban, Végleges Feltételekben, MKB Bank Rt. általi közzétételekben szereplő a Kibocsátóra vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokon kívül más információt vagy adatot szolgáltatni. A jogosulatlanul szolgáltatott információk a Kibocsátó megerősítése nélkül nem tekinthetők hitelesnek. Az Alaptájékoztató teljes egészének tartalmáért - beleértve a jelen ”Összefoglaló” fejezetet és minden további fejezetet és részt – az MKB Bank Rt. mint Kibocsátó teljes vagyonával, korlátlanul felel. Az MKB Bank Rt.-t mint az Alaptájékoztató és az ”Összefoglaló” tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az ”Összefoglaló” félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. Ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Jelen Alaptájékoztatóban közölt adatok és vélemények a rájuk vonatkozó külön időpontban, illetve ennek hiányában a jelen Alaptájékoztató keltének napján fennálló helyzetre vonatkoznak. Jelen Alaptájékoztatóban a ”Ft” vagy ”Forint” megnevezés a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközére, míg az ”EUR” vagy ”Euró” megnevezés az Európai Monetáris Unió országainak hivatalos fizetőeszközére vonatkozik.

3

I.2. Kockázati tényezők összefoglalása Minden leendő befektetőnek szükséges figyelembe vennie, hogy a jelen Alaptájékoztatóban ismertetett Kibocsátási Program keretében forgalomba hozott Kötvényekbe történő befektetés bizonyos kockázatokkal ját. Ezen kockázatok egyaránt kapcsolódhatnak a Kibocsátó működéséhez, valamint az adott forgalomba hozatal során kibocsátásra kerülő Kötvényekhez. A Kötvényekbe történő befektetés kockázatainak mérlegelésekor a befektetőnek szükséges megismernie azon lehetséges kockázati tényezőket, amelyek az MKB Bank Rt. működéséhez kapcsolódónak. Ezek a kockázatok - bizonyos esetekben - hatással lehetnek az MKB Bank Rt. azon képességére, hogy a forgalomba hozott Kötvényekből származó kötelezettségeit megfelelően teljesíteni tudja. Hitelintézetként az MKB Bank Rt. üzleti tevékenységére leginkább a hitelezési, a piaci, azaz a kamatok és árfolyamok változásából adódó, valamint a likviditási kockázatok jellemzőek. Szintén fontos, hogy minden leendő befektető vizsgálja meg a Kötvényekből adódó kockázati tényezőket. A Kötvényekhez kapcsolódó kockázatok esetében figyelembe kell venni, hogy a Kötvények nem minden befektető számára bizonyulnak alkalmas befektetési eszköznek, és különös gondot kell fordítani a likviditásból, a kamatok és árfolyamok változásából, valamint a jogi helyzetből származó kockázatok mérlegelésére. A befektetőnek többek között szükséges saját körülményeit figyelembe véve megvizsgálni, hogy a Kötvényekbe történő befektetés megfelel-e pénzügyi helyzetének, lehetőségeinek és céljainak, összhangban van-e befektetési politikájával, irányelveivel, valamint az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal, valamint, hogy rendelkezik-e kielégítő ismeretekkel és tapasztalatokkal a befektetés körülményeinek és kockázatainak megítéléséhez.

I.3. A Kötvények és a Kibocsátási Program lényeges jellemzőinek összefoglalása Az MKB Bank Rt. Igazgatósága 63/2005. (július 13.) számú határozatával Kibocsátási Program létrehozásáról döntött, melynek keretében több sorozatban, és egy sorozaton belül több sorozatrészletben kerülhetnek Kötvények forgalomba hozatalra. A Kibocsátási Program keretösszege a Kötvények forgalomba hozott, de le nem járt össznévértéke alapján nem haladhatja meg a 100.000.000.000,- Ft-ot. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (”PSZÁF”) a Kibocsátási Program céljára készült 2005. szeptember 27-i dátumú Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételét 2005. október 7-én kelt PSZAF E-III/10.331/2005. számú határozatával engedélyezte. Az Alaptájékoztató a közzétételt követően 12 hónapig érvényes. A Kibocsátási Program célja, hogy az MKB Bank Rt. az előre meghatározott keretfeltételeken belül rugalmasan kezelhető és rövid előkészítési időt igénylő módon hozzon forgalomba Kötvényeket. A Kibocsátási Program létrehozása elsődlegesen a Kibocsátó üzleti tevékenységének diverzifikált finanszírozását támogatja, elősegíti a tőkepiaci források hatékony bevonását. A Kibocsátási Program keretében kizárólag névre szóló, dematerializált, Forint vagy Euró alapú Kötvények nyilvános forgalomba hozatalára kerülhet sor. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek aukciós vagy jegyzési eljárás útján. A Kötvények futamideje 30 nap és 20 év közötti időtartam lehet, és a Kibocsátási Program hatálya alatt lehetőség van fix kamatozású, változó kamatozású, indexált és diszkont Kötvények forgalomba hozatalára. Forgalmazóként a Kibocsátási Program hatálya alatt megvalósuló forgalomba hozatalok tekintetében az MKB Bank Rt. önmaga jár el. Az MKB Bank Rt. mint Kibocsátó kérelmezi a Kibocsátási Program keretében forgalomba hozott Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, ugyanakkor más szabályozott értékpapírpiacra a Kötvények bevezetését a Kibocsátó nem kezdeményezi. A Kötvényekre a magyar jog rendelkezései, különösen a Tőkepiaci Törvény és a 285/2001. (XII.26.) sz. Kormányrendelet irányadó.

4

I.4. A Kibocsátóra vonatkozó információk összefoglalása A Bank Magyarországon bejegyzett részvénytársaságként MKB Bank Rt. néven működik (korábbi elnevezés: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.). A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 01-10040952 cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A Bankot a Magyar Állam alapította 1950-ben Magyar Külkereskedelmi Bank néven. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljeskörű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott. 1994. évi privatizációját követően a Bank vállalati és projektfinanszírozási tevékenységét, intézményi és lakossági bankszolgáltatásait, valamint pénz- és tőkepiaci aktivitását továbbfejlesztve a hazai bankpiac meghatározó szereplőjévé vált. 2000-től fontos változás volt az MKB tevékenységében a kis- és középvállalatok, valamint a lakosság szélesebb rétegei felé történt üzletpolitikai nyitás, ami olyan új, kiemelt üzletágak felfuttatását is jelentette, mint a jelzáloghitelezés és a gépjármű-finanszírozás. Az MKB univerzális hitelintézet, üzleti tevékenysége elsősorban a nagyvállalati, a kis-és középvállalati és az intézményi ügyfelekre, a lakossági és privát bankszolgáltatásokra, valamint a pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokra terjed ki. 2004. év végén számlavezetett vállalati és intézményi ügyfeleinek száma meghaladta a 33 ezret, ezen belül a kis- és középvállalati ügyfélkör száma közel 30 ezer volt. A lakossági ügyfelek száma 2004. végén megközelítette a 150 ezret. A Bank kiemelt stratégiai érdekeltsége az MKB-Euroleasing cégcsoport gépjármű finanszírozási, kereskedelmi, biztosításközvetítési és flottakezelési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei részére. A Bank 2003. év végén megvásárolta a Konzumbank Rt. részvényeinek 99,6 százalékát. 2004 júliusában a Konzumbank Rt. beolvadt az MKB-ba, az operációs integráció 2004. december 31-ével valósult meg. A Konzumbank Rt. akvizíciójával az MKB bővítette fiókhálózatát, növelte piaci súlyát a lakossági és a kisés középvállalati ügyfelek középső és felső szegmensében. A Konzumbank Rt. integrációjával bővült az MKB fiókhálózata. A két hitelintézet értékesítési hálózatának egységesítését, a fiókhálózat részleges átalakítását követően a termékek és szolgáltatások 2004 végén összesen 50, ebből 19 budapesti és 31 vidéki hálózati egységben álltak az ügyfelek rendelkezésére. 2005. első félévében a Bank fiókhálózata további két egységgel bővült. A hagyományos értékesítési csatornákon kívül az MKB PCBankár szolgáltatást kínál vállalati ügyfelek részére, call centert üzemeltet, internetes és mobil bankszolgáltatást nyújt lakossági ügyfeleinek. Eszközoldali növekedésének költséghatékony és diverzifikált finanszírozása érdekében az MKB nyilvános kötvénykibocsátóként mind a belföldi, mind a külföldi tőkepiacokon jelen van. Belföldön a Bank 2002-ben és 2004-ben nyilvános kibocsátási programokat indított, 2004. októberében pedig létrehozta 1 milliárd euró keretösszegű nemzetközi kötvényprogramját. A Bank jegyzett tőkéje 11.520.786.000 forint. Az alaptőkét 11.520.786 darab, azonos jogokat megtestesítő törzsrészvény alkotja. Az MKB közvetlen irányítással rendelkező tulajdonosa a Bayerische Landesbank (”Bayerische Landesbank” vagy ”BayernLB”) németországi székhelyű univerzális hitelintézet. 2005. június 30-án a Bank alkalmazottainak száma 1.599 fő volt (2004. december 31-én: 1602). Az MKB könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.). A jelen Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat a könyvvizsgáló által auditált éves jelentések felhasználásával az MKB Bank Rt. állította össze, ezen pénzügyi információkat a könyvvizsgáló külön nem auditálta.

5

II. EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az alábbi ”Egységes Kockázati Tényezők” című fejezet a Kibocsátó működésére jellemző, valamint a Kötvényekhez kapcsolódó legfontosabb kockázati tényezők ismertetését tartalmazza.

Minden befektetni szándékozónak figyelembe kell vennie, hogy a Kötvényekbe történő befektetés bizonyos kockázatokkal jár. Befektetési döntése meghozatalát megelőzően minden leendő befektetőnek az Alaptájékoztató további részeivel együttesen ajánlott alaposan tanulmányoznia és átgondolnia az alábbi fejezetben bemutatott kockázati tényezőket. Minden befektetni szándékozónak ajánlott elvégezni a saját vizsgálatát a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozóan, és ennek alapján mérlegelni a Kibocsátó hitelképességét. Jelen Alaptájékoztató nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vagy értékvizsgálatnak és nem tekinthető a Kötvények megvásárlására történő felhívásnak. Az Alaptájékoztató közzététele, valamint a Kötvények jelen Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló felajánlása vagy értékesítése nem tekinthető ígéretnek arra vonatkozóan, hogy a Kibocsátó pénzügyi vagy más helyzetében az Alaptájékoztató, illetve Végleges Feltételek keltét követően nem történik hátrányos változás, vagy olyan esemény, amely hátrányos változást eredményezhet.

II.1. A Kibocsátó működésére jellemző kockázati tényezők Más bankokhoz hasonlóan a Kibocsátó működéséhez is legnagyobb mértékben a hitelezési és a piaci kockázatok (kamat és árfolyamkockázatok) kapcsolódónak. Ezen kockázatok közül a legfontosabbak az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a hitelfelvevő vagy más szerződő fél szerződésbe foglalt kötelezettségének nem teljesülése esetén a Bank pénzügyi veszteséget szenved el. Hitelezési kockázatok alapvetően a Bank hitelnyújtási tevékenységéhez kötődnek, de ezenfelül garanciavállalásokhoz, hitelígérvényekhez, értékpapírokhoz és határidős pénzügyi eszközökhöz is kapcsolódhatnak. A Bank a hitelezési kockázatok kezelését az Igazgatóság által jóváhagyott hitelkockázati politika keretei között folytatja. Az adósminősítést és a limitek felülvizsgálatát, csakúgy, mint a hitelportfolió negyedévente esedékes minősítését és a szükséges céltartalék megállapítását az üzleti területektől független szervezeti egységek és bizottságok végzik. Kamatkockázat Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek lejáratának, átárazódásának eltérése kamatkockázatot jelent. A kamatkockázatot a Bank egyrészt a mérlegtételek folyamatos átárazódási összhangjának megteremtésével, másrészt a már kialakult átárazási nyitott pozíciók derivatív piacokon történő - FRA, kamatswap - fedezésével kezeli. Árfolyamkockázat Alapvető üzleti tevékenységéből adódóan a Bank árfolyamkockázatnak van kitéve, amely az egy adott devizában fennálló eszközök és források összértékének eltéréséből származhat. A Bank árfolyampolitikájának kialakítása az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság (”ALCO”) feladata. Az ALCO árfolyam kockázati irányelvei alapján a Bank nyitott deviza pozícióinak operatív kezelését a Pénzés Tőkepiaci Igazgatóság treasury tevékenységet ellátó területei végzik. Az árfolyamkockázat kezelése kiterjed a Bank könyveiben szereplő minden devizára, valamint az összbanki nettó és bruttó nyitott pozíciók aktív, naprakész kezelésére.

6

Likviditási kockázat Mivel eszközeinek és forrásainak lejárati szerkezete nem minden időpontban egyezik meg, a Bank a likviditásmenedzselés során a kötelező törvényi szabályokon és korlátozásokon túlmenően körültekintően figyelemmel kíséri a lejárati eltéréseket és a jelentősebb mértékű készpénzkivételeket. A likviditási limitek felállítására ennek megfelelően kerül sor. A likviditási helyzetről napi jelentések készülnek a Bank Vezetősége számára.

II.2. Kötvényekhez kapcsolódó fő kockázati tényezők A Kötvények nem minden befektető számára kínálnak megfelelő befektetési lehetőséget Minden leendő befektetőnek elengedhetetlen mérlegelnie, hogy a Kötvények számára megfelelő befektetési eszközt jelentenek-e. A leendő befektetőnek többek között szükséges saját körülményeit figyelembe véve megvizsgálni, hogy (i) kielégítő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik-e a Kötvényekbe történő befektetés, valamint az Alaptájékoztatóban szereplő vagy hivatkozással beépített információk megítélése tekintetében; (ii) a Kötvényekbe történő befektetés megfelel-e pénzügyi helyzetének, lehetőségeinek és céljainak; (iii) a befektetés összhangban van-e befektetési politikájával, irányelveivel, valamint az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal.

Az egyes Kötvények sajátosságaihoz kapcsolódó kockázatok A Kibocsátási Program különböző fajtájú Kötvények forgalomba hozatalára biztosít lehetőséget. Ennek megfelelően számos Kötvény olyan jellegzetességgel rendelkezhet, amelyek kockázatot jelenthetnek a leendő befektetőknek. A legjellemzőbb ilyen tulajdonságokat az alábbiakban foglaljuk össze: A Kibocsátó választása alapján lejárat előtt visszaváltható Kötvények A Kibocsátási Program alapján lehetőség van arra, hogy a Kibocsátó olyan Kötvényeket hozzon forgalomba, amelyek a Kibocsátó választása alapján lejárat előtt visszaváltásra kerülhetnek. Az ilyen Kötvények piaci árát ez a visszaváltási opció korlátozhatja. Várhatóan a Kibocsátó az ilyen Kötvények tekintetében akkor él a lejárat előtti visszaváltás lehetőségével, ha finanszírozási költsége alacsonyabb mint a Kötvények kamata. Ebben az esetben, a befektető nem biztos, hogy a Kötvények kamatának megfelelő szinten képes lesz egy hasonló eszközbe újra befektetni a visszaváltásból származó összeget. Fix Kamatozású Kötvények A Fix Kamatozású Kötvényekbe történő befektetés azt a kockázatot hordozza, hogy a befektetést követően bekövetkezett piaci kamatváltozások kedvezőtlenül érinthetik a befektetés piaci értékét. Változó Kamatozású Kötvények Az ilyen Kötvények változó kamata jellemzően egy referenciakamatból és egy kamatfelárból (ami lehet pozitív vagy negatív) áll. Tipikusan az alkalmazandó kamatfelár a Kötvény futamideje alatt nem változik, azonban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon a referenciakamat rendszeresen (például háromhavonta vagy hathavonta) az általános piaci kondíciókhoz igazodik. Ennek megfelelően, ha a piaci kamatlábak - különösen a rövid futamidejű kamatlábak - megváltoznak, az ilyen Változó Kamatozású Kötvények piaci értéke ingadozhat, mivel a piaci kamatlábak változása csak a következő kamatmegállapítás során épülhet be a Kötvény kamatába.

7

Indexált Kötvények Az Indexált Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index, és/vagy formula, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index, és/vagy formula, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg. A leendő befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően, akár semmilyen kamatösszegre nem lesznek jogosultak.

A Kötvényekhez általánosan kapcsolódó kockázatok Kötvények formája A Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra. A befektetők a Tőkepiaci Törvény rendelkezései alapján nem kérhetik a Kötvények nyomdai úton történő előállítását és kiadását. Jogszabályváltozások A Kötvényekre a magyar jog az irányadó. Nem adható biztosíték arra vonatkozóan, hogy a jelen Alaptájékoztató dátumát követően nem következik be olyan jogszabályi vagy eljárásjogi változás, amely hatással lehet a Kötvényekre. A Kötvényekbe történő befektetés szabályozása Egyes befektetők befektetési tevékenységüket jogszabályok és egyéb előírások alapján végezhetik, illetve ezen tevékenységüket egyes hatóságok ellenőrzik és felügyelik. Minden leendő befektetőnek ajánlott saját jogi tanácsadójával konzultálnia és meghatároznia, hogy a Kötvényekbe történő befektetés megfelel-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. Másodpiac A Kibocsátási Program alapján a Kibocsátó kérelmezi a Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. Ugyanakkor nem adható garancia arra vonatkozóan, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett Kötvények tekintetében másodpiaci kereskedés alakul ki. Szintén nem garantálható, hogy a kialakuló másodpiaci kereskedés megfelelő likviditást biztosít. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a befektetőknek csak korlátozott lehetőségük lesz a Kötvények értékesítésére, vagy a megfelelő likviditással rendelkező hasonló értékpapírokhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják értékesíteni azokat. Árfolyamok A leendő befektetőknek szükséges figyelembe venni, hogy a Kötvényekbe történő befektetés egyes esetekben árfolyamkockázattal járhat. A Kibocsátó a Kötvények után járó tőke és kamatfizetéseket a Meghatározott Pénznemben teljesíti. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a befektető pénzügyi tevékenységét alapvetően más devizanemben végzi, mint a Kötvények Meghatározott Pénzneme. Ilyen esetben a befektető árfolyamkockázatnak van kitéve. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a devizaárfolyamok változása hatással lehet a Kötvények értékére.

8

III. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI III.1. Felelős személyek A jelen Alaptájékoztatót teljes egészében az MKB Bank Rt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) készítette el, így az abban szereplő valamennyi információért felelősséggel tartozik. Az MKB Bank Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjait a nevük és beosztásuk feltüntetésével a jelen Alaptájékoztató IV.9. pontja tartalmazza. Az MKB Bank Rt., mint felelős személy nevében cégszerűen aláírt Felelősségvállaló Nyilatkozatot az Alaptájékoztató VII. fejezete tartalmazza.

III.2. Kockázati tényezők A Kötvényekhez kapcsolódó főbb kockázati tényezőket jelen Alaptájékoztató II.2. pontja tartalmazza.

III.3. Kulcsfontosságú információk A forgalomba hozatalban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége A Kibocsátó legjobb tudomása szerint a forgalomba hozatalban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége és a Kibocsátási Program célja között nem áll fenn összeférhetetlenség.

A Kibocsátási Program célja, a bevételek felhasználása, becsült költségek Az MKB Bank Rt. által létrehozott 100.000.000.000 forint keretösszegű Kibocsátási Program célja, hogy a Kibocsátó az előre meghatározott keretfeltételeken belül rugalmasan kezelhető és rövid előkészítési időt igénylő módon hozzon forgalomba Kötvényeket. A Kibocsátási Program létrehozása elsődlegesen a Kibocsátó üzleti tevékenységének diverzifikált finanszírozását támogatja, elősegíti a tőkepiaci források hatékony bevonását. A Kibocsátási Program keretében megvalósuló részkibocsátások költségei várhatóan nem haladják meg a forgalomba hozott Kötvények össznévértékének 0,05 százalékát.

9

III.4. A Kötvényekre vonatkozó információk III.4.1. A Kibocsátási Program bemutatása III.4.1.1. A Kibocsátási Program minden részkibocsátására irányadó információk és rendelkezések

Kibocsátó:

MKB Bank Rt.

Kibocsátási Program megnevezése:

MKB Bank Rt. Kibocsátási Program 2005/2006

Szervező és Forgalmazó:

MKB Bank Rt.

Felhatalmazás:

A Kibocsátási Program létrehozásáról az MKB Bank Rt. Igazgatósága 63/2005. (július 13.) számú határozatával döntött.

Engedély:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kibocsátási Program céljára készült 2005. szeptember 27-i dátumú Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételét 2005. október 7-én kelt PSZAF E-III/10.331/2005. számú határozatával engedélyezte.

A kibocsátás alapjául szolgáló jogszabályok:

A kibocsátás alapjául a Tőkepiaci Törvény szolgál. Az Alaptájékoztatóban foglalt információk formátumával, az információk hivatkozással történő beépítésével, az Alaptájékoztató közzétételével és a reklámok terjesztésével kapcsolatos részletes szabályokat a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása tárgyában kiadott 809/2004. (április 29.) EK Bizottsági rendelet tartalmazza. A kibocsátás alapjául szolgál még a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) sz Kormányrendelet.

Kibocsátási Program időtartama:

A közzétételtől számított 12 hónap időtartam.

Kötvények előállítási módja:

A Kötvények dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra.

Kötvények típusa:

A Kötvények névre szólóan kerülnek forgalomba hozatalra.

Tőzsdei bevezetés:

A Kibocsátó kérelmezi a Kibocsátási Program hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (cégneve és székhelye: Budapesti Értéktőzsde Rt., 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.). Más szabályozott értékpapírpiacra a Kötvények bevezetését a Kibocsátó nem kezdeményezi. A Kötvényekkel való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontja nem ismert. A másodlagos piacon folytatott kereskedésben történő közreműködésre, vételi vagy ajánlati árjegyzésre más szervezet nem vállalt kötelezettséget.

Fizető ügynök:

A Kibocsátó a Kötvények tekintetében fizető ügynököt nem bízott meg. A Kötvényekkel kapcsolatos kifizetéseket a Kibocsátó banki átutalással teljesíti a jelen Alaptájékoztató III.4.2. ”Kötvényfeltételek” 5. a) pontja rendelkezéseinek megfelelően.

Kibocsátási Program keretösszege:

100.000.000.000,- Ft (százmilliárd Forint) a Kötvények forgalomba hozott, de le nem járt össznévértéke alapján. Amennyiben a Kötvények forgalomba hozatala Euróban történik, a Forintra kifejezett össznévérték megállapításánál az adott Kötvények forgalomba hozatali napján érvényes Euró/Forint MNB hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

10

Kamatmegállapításért felelős fél:

A Kibocsátó a Kötvények kamatának megállapításával kapcsolatban ügynököt nem bízott meg, a kamatok megállapítását és kiszámítását maga végzi.

Jegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége:

A Kibocsátó nem köti ki a forgalomba hozatali eljárás során felkínált Kötvények minimális mennyiségének leszállítását.

Elővásárlási jogok:

A Kötvényekre vonatkozóan elővásárlási jog nem gyakorolható.

Alaptájékoztató és Végleges Feltételek közzététele:

Az Alaptájékoztató és az egyes részkibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek a Kibocsátó honlapján (www.mkb.hu) kerül közzétételre.

Forgalomba hozatalhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatalok:

A nyilvános forgalomba hozatali eljárásokhoz kapcsolódó hirdetményeket és a nyilvános forgalomba hozatali eljárások eredményét a Kibocsátó a honlapján (www.mkb.hu) és a Magyar Tőkepiac című országos napilapban teszi közzé.

Rendkívüli és rendszeres tájékoztatások:

A Tőkepiaci Törvény 52. § (5) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettségének a Kibocsátó a honlapján (www.mkb.hu), valamint jogszabályi előírás alapján 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című országos napilapban történő megjelentetéssel tesz eleget.

Tőzsdei tájékoztatások:

A Budapesti Értéktőzsde által előírt tájékoztatási kötelezettségeknek a Kibocsátó a Budapesti Értéktőzsde mindenkori vonatkozó szabályzatainak megfelelően - jelenleg a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) keresztül - tesz eleget.

A Kibocsátó és Kötvénytulajdonosok közötti egyéb értesítések:

A Kibocsátó és a Kötvénytulajdonosok közötti egyéb, közzétételnek nem minősülő értesítések szabályait a jelen Alaptájékoztató III.4.2.9. pontja tartalmazza.

Forgalomba Hozatali Hozam, a hozam számítása:

A Fix Kamatozású Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Fix Kamatozású Kötvény után járó kamat és tőke kifizetések diszkontált értéke megegyezik a bruttó, azaz felhalmozott kamatokkal növelt Forgalomba Hozatali árral. A Diszkont Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a hozamráta, amely mellett a Diszkont Kötvény után lejáratkor esedékes kifizetés diszkontált értéke megegyezik a Forgalomba Hozatali árral.

Kibocsátás átvételére vonatkozó rendelkezések:

A kibocsátás átvételére, illetve "legjobb tudása szerinti elhelyezésére" nem vállalt kötelezettséget semmilyen szervezet.

Irányadó jog és illetékesség:

A Kötvényekre és azok kibocsátására a magyar jog, és az annak alapján alkalmazandó EU jog az irányadó. A Kötvényekből származó vagy azokkal összefüggő bármely jogvita eldöntésére – a kötvényvásárlás során a befektető részéről tett alávetésről szóló nyilatkozat alapján - a Tőkepiaci Törvény 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak van kizárólagos illetékessége, kivéve, ha a jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

Adózás:

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal rendelkezésekkel összhangban történnek.

mindenkor és egyéb

A Kibocsátó nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a mindenkor rá nézve alkalmazandó jogszabályok szerint adót, díjat vagy más összeget kell levonnia, melyet a fentiek figyelembe vételével teljesít. A Kibocsátó, mint kifizető nem felelős a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel

11

szemben semmilyen levonásért, díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely a hatályos jogszabályokkal és/vagy a Kötvénytulajdonosok által megbízott szolgáltatók mindenkori kondíciós listájával összhangban az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy az ilyen kifizetésekből ered. Kötvénytulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések:

A Kötvénytulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések nem kerülnek meghatározásra.

III.4.1.2. A Végleges Feltételekben meghatározásra kerülő információk és rendelkezések

Forgalomba hozatal módja:

A Kibocsátási Program keretében Kötvények nyilvános forgalomba hozatalára kerülhet sor. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás vagy aukciós eljárás útján.

Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. Aukciós eljárás lebonyolítása esetén a Kibocsátó a Tőkepiaci Törvény 50.§ (1) alapján az aukciós minimum árat (ha van ilyen) az aukció kezdő időpontját megelőzően az ajánlattételre jogosultak tudomására hozza. Jegyzési eljárás lebonyolítása esetén a forgalomba hozatali ár a Tőkepiaci Törvény 27. § (6)-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül.

Kötvények pénzneme:

A Kibocsátási Program keretében Forint vagy Euró alapú Kötvények forgalomba hozatalára kerülhet sor.

Kötvények futamideje:

Az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembe vételével bármely, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott 30 nap és 20 év közötti időtartam.

Kötvények névértéke:

A Kötvények névértéke a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok kötelező érvényű rendelkezéseit

Kamatozás:

A Kibocsátási Program keretében Fix Kamatozású Kötvények, Változó Kamatozású Kötvények, Indexált Kötvények és Diszkont Kötvények forgalomba hozatalára kerülhet sor a vonatkozó Végeleges Feltételekben meghatározottak szerint.

Fix Kamatozású Kötvények:

A Fix Kamatozású Kötvények kamatlába, vagy az összegszerűen megadott kamatösszeg a vonatkozó Végleges Feltételekben előre meghatározásra kerül. Az éves szinten értendő kamatláb alapján számított vagy az előre összegszerűen megadott kamatösszeg utólag, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő.

Változó Kamatozású Kötvények:

A Változó Kamatozású Kötvények kamata a Kibocsátó által a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott és nyilvánosan elérhető referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontban vagy időpontokban utólag fizetendő.

Indexált Kötvények:

Az Indexált Kötvények kamata valamely index és/vagy formula vagy valamely értékpapír, deviza vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyamváltozása, illetve hozamváltozása vagy egyéb tényezők alapján számítandó a vonatkozó és az utólagos kamatfizetési időpontokat is meghatározó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

12

Diszkont Kötvények:

A Diszkont Kötvények a névértéküknél alacsonyabb áron kerülnek forgalomba hozatalra, és a bennük foglalt követelés csak késedelmes törlesztés esetén kamatozik.

Változó Kamatozású Kötvényekre és Indexált Kötvényekre vonatkozó egyéb rendelkezések:

A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kötvények esetében maximális kamatláb és/vagy minimális kamatláb is megállapításra kerülhet a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Visszaváltás:

A Kötvények lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint válthatók vissza. A visszaváltott Kötvények nem hozhatók újra forgalomba, és érvénytelenítésre kerülnek. A Kötvények lejárat előtti visszaváltásával kapcsolatos információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Elszámolási nap:

Az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, amelyen a forgalomba hozatalból befolyt bevételek elszámolása megtörténik.

Értéknap:

Az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, amelyen a Központi Értékpapírszámlavezető az aktuálisan forgalomba hozott Kötvényeket a központi értékpapírszámlán keletkezteti.

Elszámolási Rendszer / Elszámolóház, Központi Értékpapírszámlavezető:

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (”KELER Rt.”) székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., illetve bármely Sorozattal kapcsolatban a Kibocsátó által a hatályos jogszabályokkal összhangban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározható más elszámolási rendszer illetve Központi Értékpapírszámlavezető.

Nemzetközi értékpapírazonosító szám:

A KELER Rt. által kiadott ISIN-kód a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

Értékesítési korlátozások:

A Kötvényeket kizárólag a vonatkozó, hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően lehet értékesíteni belföldi és külföldi személyek részére. Bármely forgalomba hozatal esetén a Kötvényekre vonatkozó specifikus értékesítési korlátozásokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

13

III.4.2. Kötvényfeltételek Az alábbi szöveg azokat az alkalmazandó Végleges Feltételekkel kiegészítendő feltételeket, jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, amelyek az egyes Sorozatrészletbe tartozó Kötvények tekintetében irányadóak. A Végleges Feltételekben az adott Sorozatra nem alkalmazandó feltételek, rendelkezések törlésre kerülnek. Az egyes Sorozatok részletes feltételeit a Sorozatot alkotó Kötvények vonatkozásában kiállított okirat (”Okirat”), az Okirathoz csatolt Kötvényfeltételek és a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. A jelen Alaptájékoztató III.5.3. fejezete tájékoztatásul ismerteti a Végeleges Feltételekben feltüntethető feltételeket.

Az alábbi szövegben a ”Sorozatrészlet” olyan azonos előállítású, azonos típusú és azonos jogokat megtestesítő Kötvényeket jelent, melyek forgalomba hozatali (Érték)napja azonos. A ”Sorozat” olyan Sorozatrészletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, azonban az egyes Sorozatrészletek forgalomba hozatali (Érték)napja, a Kamatszámítás Kezdőnapja és/vagy Forgalomba Hozatali Árfolyama eltérő.

A ”Kötvények”-re való hivatkozáson a továbbiakban a dematerializált Kötvényeket kell érteni, amelyekről az Okirat kiállításra került. A ”Kötvénytulajdonosok” bármely Kötvény vonatkozásában a Kötvény mindenkori tulajdonosait jelentik, akiket – ha a Végleges Feltételek másként nem rendelkeznek - korlátozás nélkül megillet a birtoklás, használat és rendelkezés joga.

1. A Kötvények típusa, fajtája, előállítási formája és átruházása a) Típus A Kötvények névre szóló értékpapírok. b) Fajta A Kötvények lehetnek Fix Kamatozású Kötvények, Változó Kamatozású Kötvények, Indexált Kötvények és Diszkont Kötvények, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően. c) A Kötvények előállítási formája A Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra. Az azonos Sorozatba tartozó Kötvényekről a Kibocsátó egy példányban értékpapírnak nem minősülő Okiratot állít ki. Azonos Sorozatba tartozó újabb Sorozatrészlet forgalomba hozatala esetén a korábban kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és a Kibocsátó az újabb Sorozatrészletbe tartozó Kötvényeket is tartalmazó új Okiratot állít ki. d ) A Kötvények átruházása A Kötvények átruházása az eladó értékpapírszámlájának megterhelésével és a Kötvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával történik meg. A Tőkepiaci Törvény 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását. Amennyiben illetékes bíróság vagy jogszabályi előírás másként nem rendelkezik, bármely Kötvénytulajdonos, aki tulajdonjogát a fentieknek megfelelően szerezte, a Kötvény jogos tulajdonosának tekintendő és akként kezelendő, és mint ilyen, jogosult minden ilyen Kötvény kapcsán teljesített kifizetésre abban az esetben is, ha a Kötvény lejárt.

14

2. A Kötvények átruházásának korlátozása A Kötvények átruházása esetén a számlavezetők összevont értékpapírszámlái közötti átvezetésre vonatkozóan a Központi Értékpapírszámlavezető mindenkori szabályzatai a Kötvényekhez kapcsolódó jogok átszállása tekintetében korlátozásokat és zárt időszakokat tartalmazhatnak, amelyek a Kötvénytulajdonosokra kötelezőek.

3. A Kötvények jellege A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel egyenrangúak (pari passu) a felszámolás, vagy végelszámolás, illetve a Kibocsátó vagyonára végzett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó csődeljárási, végelszámolási, felszámolási vagy egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.

4. Kamatok és egyéb számítások a) Fix Kamatozású Kötvények Kamata Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A kamatok a Lejárat Napjáig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(oko)n és a Lejárat Napján utólag fizetendők. Jelen Kötvényfeltételekben a ”Fix Kamatidőszak” a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. Ha a kamatot a Fix Kamatidőszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott esetleg tört összeget (i) Forint alapú Kötvények esetében egész Forintra kell kerekíteni a matematikai kerekítés általános szabályai szerint, azaz 0,5 Forintot, illetve azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni, (ii) Euró alapú Kötvények esetében az eredményként kapott esetleg tört euróösszeget két tizedesig kell számítani, oly módon, hogy a harmadik tizedes jegy a matematikai kerekítés általános szabályai szerint a felétől felfelé kerekítendő. Ha az alkalmazandó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatidőszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatidőszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Végleges Feltételek úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege az abban meghatározott Töredékösszeg lesz. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek szerint a Kamatfizetési Napok megállapításánál csak a Munkanapokat kell figyelembe venni, úgy a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Munkanap Szabályok alkalmazandók. A ”Kamatbázis” a jelen 4.(a) Kötvényfeltételek alapján számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti: (i)

ha a vonatkozó Végeleges Feltételekben a ”Tényleges/Tényleges (ISMA)” szerepel: (A) azon Kötvények esetében, ahol a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban (a ”Kamatozó Időszak”) a napok száma egyenlő vagy kevesebb mint azon Kamatbázis Megállapítási Időszak napjainak száma, amelynek során a Kamatozó Időszak véget ér: a Kamatozó Időszak napjainak száma osztva (1) a Kamatbázis Megállapítási Időszak napjai számának és (2) az egy naptári évben előforduló (a vonatkozó Végleges

15

Feltételekben meghatározott) szorzatával; vagy

Kamatbázis

Megállapítási

Napok

számának

(B) azon Kötvények esetében, ahol a Kamatozó Időszak hosszabb, mint az a Kamatbázis Megállapítási Időszak, amely alatt a Kamatozó Időszak véget ér, a következők összege: (1) a Kamatozó Időszak azon napjainak száma, amelyek azon Kamatbázis Megállapítási Időszakra esnek, melyben a Kamatozó Időszak kezdődik, osztva (x) az ezen Kamatbázis Megállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatbázis Megállapítási Napok számának szorzatával; és (2) a Kamatozó Időszak azon napjainak száma, amelyek a következő Kamatbázis Megállapítási Időszakra esnek, osztva (x) az ezen Kamatbázis Megállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatbázis Megállapítási Napok számának szorzatával; (ii)

ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a ”30/360” szerepel, a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy, ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak napjainak száma (ezen napok számát 360 napos év és tizenkét 30 napos hónap alapul vételével számítva) osztva 360-nal.

Jelen Kötvényfeltételek alkalmazásában a ”Kamatbázis Megállapítási Időszak” minden egyes, a Kamatbázis Megállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatbázis Megállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatbázis Megállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatbázis Megállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatbázis Megállapítási Napon végződő időszak lesz a Kamatbázis Megállapítási Időszak.

b) Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kötvények Kamata (i) Kamatfizetési napok Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kötvény a Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt a napot is beleértve) kamatozik. A kamat utólag fizetendő: (A)

A vonatkozó Végleges Feltételekben napon/napokon (”Kamatfizetési Nap”); vagy

meghatározott

kamatfizetési

(B)

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) kifejezett Kamatfizetési Nap(ok) megjelölve, úgy minden olyan időpontban kell megfizetni, amely a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott számú hónappal, vagy más időszakkal megegyező időszak után következik be (”Meghatározott Időszak”).

A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra (”Kamatfizetési Időszak”) kell fizetni. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek szerint a Kamatfizetési Napok megállapításánál csak a Munkanapokat kell figyelembe venni, úgy a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Munkanap Szabályok alkalmazandók.

16

(ii) Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kötvények Kamata A Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kötvények időről-időre fizetendő kamata a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módszer alapján kerül meghatározásra. Változó Kamatozású Kötvények Kamatmeghatározása ”Képernyőoldal” alapján Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást ír elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok szerint a következő lehet: a Referencia Kamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre) (A)

ajánlott kamatláb; vagy

(B)

az ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ajánlott kamatláb tizedesjegyeinek megfelelő számú tizedes helyiértékre kerekítve a matematikai kerekítés általános szabályai szerint),

amely Referencia Kamatláb az Alkalmazandó Képernyőoldalon a Kamatmeghatározás Napján a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időpontban megadott adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó, mint a Kamatláb meghatározásáért felelős fél meghatározása szerint. Ha az Alkalmazandó Képernyőoldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ajánlat van a legmagasabból, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ajánlat van a legalacsonyabból, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (ha szükséges, az ajánlott kamatláb tizedesjegyeinek megfelelő számú tizedes helyiértékre kerekítve a matematikai kerekítés általános szabályai szerint). Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Alkalmazandó Képernyőoldal nem hozzáférhető, azon nem jegyeznek Referencia Kamatlábat, vagy a Kamatláb egyébként nem állapítható meg, úgy a Kibocsátó, mint a Kamatláb meghatározásáért felelős fél állapítja meg az alternatív kamatlábat, amely (1)

az a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottal megegyező Referencia Kamatláb, amely azon a képernyőoldalon jelenik meg, amelyet maga helyett megjelöl a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Alkalmazandó Képernyőoldal;

(2)

ha az előző (1) pont nem alkalmazható, akkor az a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottal megegyező Referencia Kamatláb, amely azon a képernyőoldalon jelenik meg, amit a Kibocsátó választott;

(3)

ha az előző (1) és (2) pontok egyike sem alkalmazható, akkor az a kamatláb, amely megfelel a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Referencia Kamatlábnak a pénz- és tőkepiacokon akkor létező hasonló futamidejű kamatlábak közül;

azzal, hogy (az így meghatározott alternatív Referencia Kamatlábat) növelni vagy csökkenteni kell a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint a Kamatfelárral (ha van), illetve korrigálni kell a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint a Minimális Kamatlábra és/vagy Maximális Kamatlábra (ha van). Jelen Kötvényfeltételek tekintetében az ”Alkalmazandó Képernyőoldal” egy adott információ szolgáltatási rendszer (beleértve, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t ("Reuters") és a Bloomberg News Service-t ("Bloomberg") bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, miként azt referencia kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg,

17

aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a referencia kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg. (iii) Minimális és/vagy Maximális Kamatláb Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra minimális kamatlábat (”Minimális Kamatláb”) ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint az adott Minimális Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatlábbal egyezik meg. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra maximális kamatlábat (”Maximális Kamatláb”) ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint az adott Maximális Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maximális Kamatlábbal egyezik meg. (iv) A Kamatösszegek kiszámítása A Kibocsátó számítja ki annak a kamatnak az összegét (”Kamatösszeg”), amely az egyes Névértékű Változó Kamatozású Kötvények vagy Indexált Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő. Minden Kamatösszeg kiszámítása esetén a Kamatlábat alkalmazzák az egyes Névértékre, és a kapott értéket megszorozzák a Kamatbázissal, majd ennek eredményét (i) Forint alapú Kötvények esetében egész Forintra kerekítik a matematikai kerekítés általános szabályai szerint, azaz 0,5 Forintot, illetve azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni, (ii) Euró alapú Kötvények esetében az eredményként kapott esetleg tört euróösszeget két tizedesig kell számítani, oly módon, hogy a harmadik tizedes jegy a matematikai kerekítés általános szabályai szerint a felétől felfelé kerekítendő. A ”Kamatbázis” jelen 4.(b) Kötvényfeltételek szerint számított Kamatösszeg vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: (A)

amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ”Tényleges/Tényleges” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 366-nak a hányadosát és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 365-nek a hányadosát össze kell adni);

(B)

amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ”Tényleges/365” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;

(C)

amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ”Tényleges/360” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani;

(D)

amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ”30/360” ”360/360” vagy ”Kötvény-alapú” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (A) a Kamatfizetési Időszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, de a Kamatfizetési Időszak kezdete a hónapnak nem a 30. vagy 31. napjára esik, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (B) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni));

(E)

amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ”30E/360” vagy ”Eurokötvény-alapú” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12 egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve, ha valamely Kamatfizetési Időszak a Lejárat Napján ér véget, és a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani).

18

(v) Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről A Kibocsátó a meghatározást követően, de legkésőbb a meghatározást követő második Munkanapon a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint a Központi Értékpapírszámlavezető és a Budapesti Értéktőzsde (ha alkalmazandó) tudomására hozza a Kamatlábat és/vagy az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, valamint a megfelelő Kamatfizetési Napot. Amennyiben az adott Kötvény a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre került, biztosítani kell, hogy az ilyen értesítés a Budapesti Értéktőzsde szabályainak megfelelően (ha alkalmazandó) is közzétételre kerüljön. Számítási hiba esetén az ily módon közzétett Kamatlábat és/vagy Kamatösszeget a Kibocsátó utólag, előzetes értesítés nélkül módosíthatja (vagy megfelelő alternatív intézkedéseket tehet kiigazításukra). Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Értékpapírszámlavezetővel, valamint a Budapesti Értéktőzsdével (ha alkalmazandó) és a Kötvénytulajdonosokkal.

(vi) Végleges igazolások A jelen Kötvényfeltételek ”Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegről” szóló rendelkezései alapján a Kibocsátó által közölt vagy kapott valamennyi igazolás, közlemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvényű a Kibocsátóra, továbbá a Kötvénytulajdonosok mindegyikére.

c) Diszkont Kötvény Kamata Amikor egy Diszkont Kötvény a Lejárat Napja előtt visszafizetendővé válik, és azt esedékességekor nem fizetik ki, a Lejárat Napja előtt lejárt és fizetendő összeg az ilyen Diszkont Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összegével lesz egyenlő. A Lejárat Napjától kezdődően az ilyen Diszkont Kötvény lejárt és vissza nem fizetett tőkeösszegére fizetendő (százalékban meghatározott) éves Kamatláb megegyezik a jelen Kötvényfeltételek 6 b)(i)B pontjában meghatározott Amortizációs Hozammal.

d) Felhalmozódott kamat késedelem esetén Az egyes Kötvények a visszaváltás dátumától kezdve nem kamatoznak, kivéve, ha a Kötvénytulajdonos megfelelően igazolja, hogy a tőkekifizetést jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész kamatai tovább halmozódnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései szerinti mértékű késedelmi kamat mértékével mindaddig, amíg az adott Kötvény után járó összeget kifizetik. e) Munkanap Jelen Kötvényfeltételek alkalmazása és értelmezése során a ”Munkanap” olyan napot jelöl, amely egyszerre: (A)

olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten; és

(B)

olyan nap, amikor a Központi Értékpapírszámlavezető elszámolásokat végez; és

(C)

olyan nap, amely a Kibocsátónál nem bankszünnap; és

a Kötvények után Euróban fizetendő bármely összeg esetében a fenti (A), (B) és (C) pontokon túlmenően - olyan nap, amikor a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (”TARGET RENDSZER”) nyitva áll.

19

f) Munkanap Szabály Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Munkanap Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály: (1)

”Változó Kamatláb Munkanap Szabály”, akkor minden olyan esetben, amikor a Meghatározott Időszakok a jelen Kötvényfeltételeknek megfelelően kerültek rögzítésre, a Kamatfizetési Nap (i) a fenti (x) esetben az illető hónap utolsó Munkanapja lesz és az alábbi (B) pont szerinti rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók; vagy (ii) a fenti (y) esetben a kamatfizetést el kell halasztani a következő olyan napra, amely Munkanap, hacsak az nem esik a következő naptári hónapra, amely esetben (A) a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra és (B) minden azt követő Kamatfizetési Nap azon hónap utolsó Munkanapja lesz, amely a Meghatározott Időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után; vagy

(2)

”Következő Munkanap Szabály”, a Kamat fizetését az ilyen Kamatfizetési Napot követő Munkanapon kell teljesíteni. A Kötvénytulajdonost az ilyen elhalasztott fizetés miatt többlet kamat vagy egyéb kifizetés nem illeti meg; vagy

(3)

”Módosított Következő Munkanap Szabály”, a Kamatfizetési Napot el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra; vagy

(4)

”Megelőző Munkanap Szabály”, a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra.

5. Kifizetések a) A kifizetésekre vonatkozó általános rendelkezések A Kötvényekkel kapcsolatos kifizetéseket a Kibocsátó banki átutalással teljesíti a Kötvénytulajdonosok részére közvetlenül, vagy számlavezetőiken keresztül. A kifizetésekre mindenkor vonatkoznak a kifizetés helyén érvényes pénzügyi, adó és egyéb jogszabályok, rendelkezések, így különösen a Központi Értékpapírszámlavezető, a Budapesti Értéktőzsde (ha alkalmazandó) szabályzatai és előírásai. A Kötvénytulajdonosok részére a Kötvényekkel kapcsolatos kifizetéseket a Központi Értékpapírszámlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó - a Központi Értékpapírszámlavezető mindenkor hatályos szabályzataiban meghatározott - fordulónap (”Fordulónap”) végén az adott Kötvények tekintetében állománnyal rendelkező számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Értékpapírszámlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzataival összhangban, az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes kifizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. Amennyiben a Kötvénytulajdonos tekintetében az adó mértékének megállapításához jogszabály bármilyen igazolás, dokumentum Kibocsátóhoz történő benyújtását írja elő, a Kibocsátó a számlavezetőkön keresztül hozzá beérkezett igazolások, dokumentumok alapján, valamint a számlavezetőknek az általuk vezetett Értékpapírszámlákon, a belföldi Kötvénytulajdonosok, illetve a külföldi Kötvénytulajdonosok tulajdonában lévő Kötvények mennyiségére vonatkozó nyilatkozata, valamint a Központi Értékpapírszámlavezető összesítő jelentése alapján teljesít kifizetést. Amennyiben a Kötvénytulajdonos tekintetében az adó mértékének megállapításához jogszabály bármilyen igazolás, dokumentum Kibocsátóhoz történő benyújtását írja elő, a Kötvények tekintetében a Kibocsátó a vonatkozó jogszabályok által előírt maximális mértékű adót vonja le az adott számlavezető által vezetett értékpapírszámlákon lévő Kötvények után, kivéve, ha legkésőbb a Fordulónapot követő Munkanapon

20

délelőtt 11 óráig a számlavezető nyilatkozik az általa vezetett értékpapírszámlákon a Fordulónapon a Központi Értékpapírszámlavezető rendszerének zárását követően található Kötvények mennyiségéről az adó megállapítását szabályozó jogszabály(ok) által meghatározott ügyfélcsoportok szerinti megoszlásban. A Kibocsátó akkor is a maximális mértékű adót vonja le, hogyha a Kötvénytulajdonos a számlavezetőjén keresztül nem juttatja el az esedékességet megelőző második Munkanapig a Kibocsátó részére a vonatkozó jogszabályokban előírt, az adó mértékének megállapításához szükséges igazolást, dokumentumot. Az adó megállapításához szükséges igazolás, és/vagy dokumentum bemutatása esetén a számlavezetőnek azt is igazolnia kell, hogy az igazolások benyújtója a Fordulónapon a Központi Értékpapírszámlavezető rendszerének zárását követően Kötvénytulajdonosnak minősül. A számlavezető igazolásának továbbá tartalmaznia kell az adott Kötvénytulajdonos tulajdonában álló Kötvények össznévértékét is. Amennyiben a számlavezető, illetve a Kötvénytulajdonos eleget tesznek a fentiekben leírt kötelezettségüknek, úgy a Kibocsátó ezen Kötvénytulajdonosok vonatkozásában a jogszabályok által meghatározott mértékű adót vonja le. A Kibocsátó a fentiek alapján a számlavezetőknek átutalt összegek megbontásáról az esedékesség napjára a számlavezetők részére értesítést küld. A Központi Értékpapírszámlavezetőtől kapott utasításokkal, valamint a Kötvények kifizetési feltételeivel összhangban teljesített kifizetéseket a Kötvénytulajdonosoknak teljesített megfelelő kifizetéseknek kell tekinteni, és a Kibocsátó az így kifizetett összegekkel kapcsolatban mentesül minden kötelezettség alól. b) Fizetési Nap Jelen Kötvényfeltételek alkalmazásában ”Fizetési Nap” bármely Kötvény vonatkozásában az a nap, amelyen először válik esedékessé bármely tőke- vagy kamatfizetés, vagy (ha a fizetendő összeget a vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben tartják vissza vagy utasítják el) amelyen a kintlévő összeget teljes mértékben megfizetik, vagy (ha ez korábban van) amelyre vonatkozóan megfelelő értesítést küldenek a Kötvénytulajdonosoknak a jelen Kötvényfeltételek 9. pontjában foglalt módon arról, hogy a Kötvényekről kiállított értékpapírszámla igazolásnak a Kötvényfeltételeknek megfelelő további bemutatása esetén az adott fizetést teljesítik, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen fizetést ténylegesen teljesítik az ilyen bemutatás alkalmával. Jelen Kötvényfeltételek alkalmazásában (i)

a ”tőkére” hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal a Kötvényekre vonatkozóan fizetendő minden Visszaváltási Összeget és egyéb tőkejellegű összeget, amely a jelen Kötvényfeltételek 5. pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő;

(ii)

a ”kamatra” hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal minden Kamatösszeget és minden egyéb összeget, amely a jelen Kötvényfeltételek 5. pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; és

(iii)

a ”tőke” és a ”kamat” úgy tekintendők, hogy magukban foglalnak bármely egyéb összeget, amely a jelen Kötvényfeltételek alapján fizetendő.

c) Tőke és Kamatok értelmezése A jelen Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint amely - ha alkalmazandó - magában foglalja az alábbiakat: (i) a Kötvények Lejáratkori Visszaváltási Összegét; (ii) a Kötvények Lejárat Előtti Visszaváltási Összegét (ha van ilyen); (iii) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét (ha van ilyen); (iv) a Diszkont Kötvények esetében az Amortizált Névérték Összegét (meghatározását lásd a jelen Kötvényfeltételek 6.(b)(i)B pontjában); (v) a kamaton kívül minden más egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít. d) Munkaszüneti Napok Ha bármely Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés esedékes időpontja nem Munkanapra esik, a Kötvénytulajdonos a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban az alkalmazandó Munkanap Szabály

21

szerinti napon válik jogosulttá a kifizetésre, és nem tarthat igényt az ilyen késedelem miatt felmerülő kamatra vagy egyéb más kifizetésre.

6. Visszaváltás és opciók a) Visszaváltás lejáratkor Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Lejáratkori Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján. b) Lejárat előtt történő visszaváltás (i)

Diszkont Kötvény (A)

(B)

(C)

Bármely Diszkont Kötvényre vonatkozóan fizetendő lejárat előtti visszaváltási összeg (”Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg”), amely Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg indexhez és/vagy formulához nem kötődik, a Kötvény ”Amortizált Névérték Összegével” (a számításra vonatkozó eljárás ismertetése alább található) egyenlő, kivéve ha a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően rendelkezik. A (C) albekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével, az ilyen Kötvények Amortizált Névérték Összege a Lejárat Napján esedékes Lejáratkori Visszaváltási Összegnek az ”Amortizációs Hozammal” megegyező éves rátával diszkontált (évente tőkésített) összege (ami, ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az a ráta, amely a forgalomba hozatal Értéknapján a Forgalomba Hozatali árral történő diszkontálás eredményeképp a Kötvények Forgalomba Hozatali árával egyenlő Amortizált Névérték Összeget eredményezne). Aukciós eljárás útján értékesített Kötvények esetében, ha az aukció során a Kötvények különböző árfolyamokon kerülnek értékesítésre, akkor az értékesített Kötvények értékesítési átlagára tekintendő a Forgalomba Hozatali árnak. Amennyiben a Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege esedékessé és fizetendővé válik, de esedékességkor nem kerül kifizetésre, a Kötvény kapcsán esedékes és fizetendő Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg a Kötvény fenti (B) albekezdésben meghatározott Amortizált Névérték Összege lesz, azzal a különbséggel, hogy a jelzett albekezdés tartalma úgy érvényes, mintha benne a Kötvények esedékessé és fizetendővé válásának időpontjára tett utalás a Fizetési Nap lenne. Az Amortizált Névérték ennek az albekezdésnek megfelelően történő kalkulációja (bármely bírósági határozatot követően is) egészen a Fizetési Napig folytatódik, kivéve, ha a Fizetési Nap a Lejárat Napjára vagy az utánra esik, amely esetben az esedékes és fizetendő összeg megegyezik a Kötvény Lejárati Napján esedékes Lejáratkori Visszaváltási Összeg és a jelen Kötvényfeltételek 4. c) pontjában meghatározott felhalmozódott kamat összegével.

Ahol az ilyen számítás kevesebb, mint egy év időtartamra vonatkozik, a számítást a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatbázis alapján kell elvégezni a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban. (ii)

Egyéb Kötvények A fenti (i) pontban leírt Kötvényektől eltérő bármely más Kötvényre vonatkozóan fizetendő Lejárat Előtti Visszaváltási Összeg megegyezik Lejáratkori Visszaváltási Összeggel kivéve, ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként rendelkeznek.

c) A Kibocsátó választása alapján történő visszaváltás Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Feltételek visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Kötvénytulajdonosokat a jelen Kötvényfeltételek 9. pontjában foglalt módon nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette - amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot -, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket vagy azok egy részét a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított

22

Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt a napot nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Kötvényt vált vissza, a visszaváltandó Kötvények a Központi Értékpapírszámlavezető szabályaival és a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően kerülnek kiválasztásra. d) A Kötvénytulajdonosok választása alapján történő visszaváltás Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvénytulajdonos a jelen Kötvényfeltételek 9. pontjában foglalt módon nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal megelőzően ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítési időszak lejáratával visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt a napot nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt. A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához ezen kívül a Kötvénytulajdonosnak az értesítési időszak alatt el kell juttatnia a Kibocsátó székhelyére egy, a Központi Értékpapírszámlavezető vagy a Kötvénytulajdonos számlavezetője által az értesítés keltének napján kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó mindenkori székhelyén szerezhető be (”Visszaváltási Értesítés”). Az ilyen Visszaváltási Értesítésben a Kötvénytulajdonosnak meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan. e) Érvénytelenítés Valamennyi visszaváltásra került Kötvény érvénytelenítésre kerül. A Kötvények érvénytelenítése a Központi Értékpapírszámlavezető mindenkor hatályos vonatkozó szabályzataival és eljárási rendjével, valamint a vonatkozó jogszabályokkal összhangban történik. A visszaváltások, opciók és érvénytelenítések esetén esedékessé váló kifizetések napjára a jelen Kötvényfeltételek Kamatkifizetések Napjára vonatkozó szabályait (Munkanap Szabály) kell értelemszerűen alkalmazni.

7. Elévülés A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint a Kötvények alapján a Kibocsátóval szemben fennálló kamat és tőkekövetelések nem évülnek el.

8. Forgalomba hozatalok A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban forgalomba hozott Kötvényeivel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára.

9. Értesítések A Kötvényekkel kapcsolatos, a Kötvénytulajdonosok közösségéhez címzett, a forgalomba hozatallal kapcsolatos közzétételnek nem minősülő ún. egyéb értesítések akkor tekinthetőek a Kibocsátó részéről érvényesen megtettnek, ha azok a Kibocsátó honlapján (www.mkb.hu) közzétételre kerülnek. A Kötvénytulajdonosok a Kibocsátónak szóló értesítéseiket írásban, a Kibocsátó mindenkori székhelyére kötelesek megküldeni.

23

III.5. Az ajánlattétel feltételei III.5.1. Az aukciós eljárás szabályai Ajánlattevők köre Aukciós ajánlatot devizabelföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok, valamint az alkalmazandó magyar és külföldi jogszabályok betartása mellett devizakülföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok nyújthatnak be. Aukciós ajánlatok benyújtása Az ajánlattevők aukciós ajánlatukat a vonatkozó Végleges Feltételekhez csatolt ajánlati ív benyújtásával tehetik meg. Az ajánlati ívek a Forgalomba Hozatal Kezdete és a Forgalomba Hozatal Zárása között a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Értékesítési helyeken személyesen, vagy telefax útján a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt telefax számra kerülhetnek benyújtásra. A Forgalomba Hozatal Kezdetének és a Forgalomba Hozatal Zárásának időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Az ajánlattétel minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Az aukciós ajánlat megtételének feltétele, hogy az ajánlattevő értékpapírszámlával rendelkezzen. Egy ajánlattevő több ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon külön ajánlati ívek benyújtásával. Ebben az esetben a különböző árfolyamon benyújtott ajánlatok külön ajánlatnak minősülnek. Az ajánlati ív benyújtásával az ajánlattevő kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények megvételére az ajánlatában megjelölt teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben – az igényelt mennyiség meghatározott részére kiterjedően - is elfogadható. Az ajánlattevők a Kötvények ajánlati áron számított bruttó vételárát az MKB Bank Rt. vonatkozó Végleges Feltételekben feltüntetett elkülönített letéti számlájára befizetéssel vagy átutalással teljesíthetik. Befizetés esetében az aukciós ajánlat elfogadásának feltétele, hogy az ajánlattevő a Kötvények ajánlati áron számított bruttó vételárát az ajánlati ív benyújtásával egyidejűleg az elkülönített letéti számlára befizesse. Átutalással történő teljesítés esetén az ajánlat elfogadásának feltétele, hogy az ajánlattevő a Kötvények ajánlati áron számított bruttó vételárát az elkülönített letéti számlára átutalja, az átutalást igazoló bizonylat másolatát az ajánlati ívhez mellékelje, valamint, hogy a Kötvények ajánlati áron számított bruttó vételára az elkülönített letéti számlára az ajánlat benyújtásának napján beérkezzen. Az MKB Bank Rt. jogosult az ajánlattevőkkel külön megállapodást kötni, melynek értelmében az ajánlattevők a Kötvények teljes ellenértékét az elkülönített letéti számlára legkésőbb a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Elszámolási Napig kötelesek teljesíteni. Az aukciós ajánlat érvényességének feltétele, hogy (i) a benyújtott ajánlati ív megfelelően kerüljön kitöltésre, az ajánlati ív alapján az ajánlattevő személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapítható legyen; (ii) az ajánlattevő határidőben eleget tegyen - az ajánlati íven megjelölt módon - a befizetési/átutalási kötelezettségének, illetve a Kötvények ellenértékének teljesítésére vonatkozóan a fentieknek megfelelően az MKB Bank Rt.-vel külön megállapodást kössön; (iii) az ajánlattevő az ajánlati ívet a meghatározott időben és módon nyújtsa be. Az ajánlattétellel kapcsolatban külön költségek és adók az ajánlattevő felé nem kerülnek felszámolásra, azonban az ellenérték megfizetésével és az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos költségek minden esetben az ajánlattevőt terhelik. Aukciós ajánlatok elfogadása Az aukciós eljárás tekintetében a Kibocsátó meghatározhat Minimális Forgalomba Hozatali Árfolyamot vagy kizárólag Fix Kamatozású Kötvények és Diszkont Kötvények esetében Maximális Forgalomba Hozatali Hozamot.

24

Aukciós ajánlatok elfogadása Minimális Forgalomba Hozatali Árfolyam meghatározása esetén Az aukciós ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben, az árfolyamok alapján kerül sor. A Minimális Forgalomba Hozatali Árfolyam alatti árfolyamon benyújtott ajánlatok érvénytelennek minősülnek, ennek megfelelően azok nem kerülnek elfogadásra. Az elfogadható legalacsonyabb elfogadott árfolyamot tartalmazó ajánlatok részben is elfogadhatók, az alábbi ”Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten” pontban ismertetett eljárásnak megfelelően. Aukciós ajánlatok elfogadása Maximális Forgalomba Hozatali Hozam meghatározása esetén Az aukciós ajánlatok elfogadására a legalacsonyabb hozamú ajánlattal kezdve növekvő sorrendben, a hozamok alapján kerül sor. A Maximális Forgalomba Hozatali Hozam feletti hozamon benyújtott ajánlatok érvénytelennek minősülnek, ennek megfelelően azok nem kerülnek elfogadásra. Az elfogadható legmagasabb elfogadott hozamot tartalmazó ajánlatok részben is elfogadhatók, az alábbi ”Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten” pontban ismertetett eljárásnak megfelelően. Aukciós ajánlatok elfogadása ha limitár nem került előzetesen meghatározásra Az aukciós ajánlatok elfogadását a Kibocsátó végzi a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdve csökkenő/legalacsonyabb hozamú ajánlattól kezdve növekvő sorrendben az árfolyamok/hozamok alapján. Az ajánlatok elfogadásáról, illetve a legalacsonyabb elfogadható árfolyam/legmagasabb elfogadható hozam meghatározásáról a Kibocsátó dönt. Az elfogadott legalacsonyabb árfolyamot/legmagasabb hozamot tartalmazó ajánlatok részben is elfogadhatók, az alábbi ”Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten” pontban ismertetett eljárásnak megfelelően. Az aukciós ajánlatok elfogadásának egyéb egységes szabályai Az ajánlati íven feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén az ajánlat az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő irányadónak. Az aukciós ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról az MKB Bank Rt., mint Kibocsátó dönt az allokáció eredménye alapján. Az ajánlattevők ajánlatuk elfogadásáról (beleértve az ajánlat részleges elfogadásának esetét is) vagy elutasításáról az Értékesítési helyeken kapnak tájékoztatást, az aukció napját követő Munkanaptól kezdődően. Az aukciós eljárás részletes eredményét a Kibocsátó honlapján (www.mkb.hu) és a Magyar Tőkepiac című országos napilapban hozza nyilvánosságra legkésőbb az aukció lezárását követő harmadik Munkanapon.

Az aukciós eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények össznévértéke Az aukciós eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények minimális össznévértékét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Szintén a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, hogy a Kibocsátó az aukciós eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények minimális össznévértékét meghaladóan elfogad-e aukciós ajánlatokat. A Kibocsátó nem köti ki az aukciós eljárás során felkínált Kötvények minimális mennyiségének leszállítását. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt minimális össznévértékre nem érkezik érvényes aukciós ajánlat, illetőleg a Kibocsátó nem fogad el a megjelölt minimális össznévértékre vonatkozóan érvényes aukciós ajánlatokat az aukciós eljárás eredménytelennek minősül, és az ajánlattevők által befizetett összegek az alábbi ”Visszatérítések” pontjában leírtaknak megfelelően az ajánlattevők részére visszafizetésre kerülnek.

25

Kötvények elosztása azonos árfolyamszinten/hozamszinten Amennyiben több ajánlattevő nyújt be érvényes aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ajánlattevő igénye az adott árfolyamszinten/hozamszinten, akkor ezen ajánlattevők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített ajánlattevő számára minden körben egy-egy Kötvény kerül kiosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített ajánlattevőnek egy darab Kötvény, a fennmaradó Kötvények számítógépes sorsolás útján kerülnek a még ki nem elégített ajánlattevők között elosztásra.

Kötvények jóváírása A Kötvények jóváírása a vonatkozó Értéknapon a befektetők értékpapírszámláján történik.

Visszatérítések A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódó befizetések, a túlfizetések, illetve az aukciós eljárás esetleges eredménytelensége következtében visszatérítendő összegek visszafizetésére levonásmentesen kerül sor, a befizetés módjának megfelelően átutalással vagy készpénzben: (i) amennyiben a befizetés átutalással történt a visszatérítésre a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Elszámolási Napig kerül sor az ajánlattevő által az ajánlati íven feltüntetett számlaszámra, (ii) készpénzes befizetés esetén az ajánlattevők az Elszámolási Napjától az Értékesítési helyen vehetik fel a visszatérítendő összeget. Az ilyen visszatérítésekhez kapcsolódóan az ajánlattevők semmilyen kamatra, kártalanításra vagy kártérítésre nem jogosultak.

26

III.5.2. A jegyzési eljárás szabályai

Jegyzők köre Jegyzést devizabelföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok, valamint az alkalmazandó magyar és külföldi jogszabályok betartása mellett devizakülföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok nyújthatnak be.

Jegyzések benyújtása Jegyzési ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekhez csatolt jegyzési ív benyújtásával lehet tenni. A jegyzési ívek a Forgalomba Hozatal Kezdete és a Forgalomba Hozatal Zárása között a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Értékesítési helyeken személyesen, vagy telefax útján a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt telefax számra kerülhetnek benyújtásra. A Forgalomba Hozatal Kezdetének és a Forgalomba Hozatal Zárásának időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A jegyzés minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A jegyzés megtételének feltétele, hogy a jegyző értékpapírszámlával rendelkezzen. A jegyzési ív benyújtásával a jegyző kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények megvételére a jegyzésében megjelölt teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy jegyzése részben – az igényelt mennyiség meghatározott részére kiterjedően - is elfogadható. A jegyzők a Kötvények jegyzési áron számított bruttó vételárát az MKB Bank Rt. vonatkozó Végleges Feltételekben feltüntetett elkülönített letéti számlájára befizetéssel vagy átutalással teljesíthetik. Befizetés esetében a jegyzés elfogadásának feltétele, hogy a jegyző a Kötvények jegyzési áron számított bruttó vételárát a jegyzési ív benyújtásával egyidejűleg az elkülönített letéti számlára befizesse. Átutalással történő teljesítés esetén a jegyzés elfogadásának feltétele, hogy a jegyző a Kötvények jegyzési áron számított bruttó vételárát az elkülönített letéti számlára átutalja, az átutalást igazoló bizonylat másolatát a jegyzési ívhez mellékelje, valamint, hogy a Kötvények jegyzési áron számított bruttó vételára az elkülönített letéti számlára a jegyzés benyújtásának napján beérkezzen. Az MKB Bank Rt. jogosult a jegyzőkkel külön megállapodást kötni, melynek értelmében a jegyzők a Kötvények teljes ellenértékét az elkülönített letéti számlára legkésőbb a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Elszámolási Napig kötelesek teljesíteni. A jegyzés érvényességének feltétele, hogy (i) a benyújtott jegyzési ív megfelelően kerüljön kitöltésre, a jegyzési ív alapján a jegyző személye és a jegyzés kétséget kizáróan megállapítható legyen; (ii) az jegyző határidőben eleget tegyen - a jegyzési íven megjelölt módon - a befizetési/átutalási kötelezettségének, illetve a Kötvények ellenértékének teljesítésére vonatkozóan a fentieknek megfelelően az MKB Bank Rt.vel külön megállapodást kössön; (iii) a jegyző a jegyzési ívet a meghatározott időben és módon nyújtsa be. A jegyzéssel kapcsolatban külön költségek és adók a jegyzők felé nem kerülnek felszámolásra, azonban az ellenérték megfizetésével és az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos költségek minden esetben a jegyzőt terhelik.

A jegyzési eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények össznévértéke A jegyzési eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények minimális össznévértékét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Szintén a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, hogy a Kibocsátó a jegyzési eljárás során értékesítésre felajánlott Kötvények minimális össznévértékét meghaladóan elfogade jegyzéseket. A Kibocsátó nem köti ki a jegyzési eljárás során felkínált Kötvények minimális mennyiségének leszállítását.

27

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt minimális össznévértékre nem érkezik érvényes jegyzés, a jegyzési eljárás eredménytelennek minősül, és a jegyzők által befizetett összegek az alábbi ”Visszatérítések” pontjában leírtaknak megfelelően a jegyzők részére visszafizetésre kerülnek.

Allokáció Minden jegyző legfeljebb az általa igényelt Kötvény mennyiségre jogosult. Túljegyzés esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített jegyzőnek egy darab Kötvény, a fennmaradó Kötvények számítógépes sorsolás útján kerülnek a még ki nem elégített jegyzők között elosztásra. A jegyzési íven feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak. A jegyzők jegyzési ajánlatuk elfogadásáról (beleértve a jegyzés részleges elfogadásának esetét is) vagy elutasításáról az Értékesítési helyeken kapnak tájékoztatást, a jegyzés lezárásának napját követő Munkanaptól kezdődően. A jegyzési eljárás részletes eredményét a Kibocsátó honlapján (www.mkb.hu) és a Magyar Tőkepiac című országos napilapban hozza nyilvánosságra legkésőbb a jegyzés lezárását követő harmadik Munkanapon.

Kötvények jóváírása A Kötvények jóváírása a vonatkozó Értéknapon a befektetők értékpapírszámláján történik.

Visszatérítések A csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódó befizetések, a túlfizetések, illetve a jegyzési eljárás esetleges eredménytelensége következtében visszatérítendő összegek visszafizetésére levonásmentesen kerül sor, a befizetés módjának megfelelően átutalással vagy készpénzben: (i) amennyiben a befizetés átutalással történt a visszatérítésre a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt Elszámolási Napig kerül sor a jegyző által a jegyzési íven feltüntetett számlaszámra, (ii) készpénzes befizetés esetén a jegyzők az Elszámolási Napjától az Értékesítési helyen vehetik fel a visszatérítendő összeget. Az ilyen visszatérítésekhez kapcsolódóan a jegyzők semmilyen kamatra, kártalanításra vagy kártérítésre nem jogosultak.

28

III.5.3. A Végleges Feltételek formája A Kibocsátási Program keretében forgalomba hozatalra kerülő minden egyes Sorozatrészlet esetében az alábbi Végleges Feltételek kerül kitöltésre. VÉGLEGES FELTÉTELEK [Dátum]

MKB Bank Rt. [ ] össznévértékű, névre szóló, dematerializált [ ] Kötvény nyilvános forgalomba hozatala a 100.000.000.000 Ft keretösszegű Kibocsátási Program keretében Az alábbiakban használt kifejezések a 2005. szeptember 27-i dátumú Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra. Jelen dokumentum a benne ismertetett Kötvények forgalomba hozatalához készült Végleges Feltételek. Jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandó. A Kibocsátóra és a Kötvényekre vonatkozó teljes körű információkat a jelen Végleges Feltételek és az Alaptájékoztató együttesen tartalmazza, ezért a Kibocsátóról és az ajánlattételről csak az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet teljes körűen tájékozódni. Az Alaptájékoztató megtekinthető, illetve beszerezhető az MKB Bank Rt. székhelyén (1056 Budapest, Váci utca 38.), vagy a www.mkb.hu internetes weboldalról.

(1)

Kibocsátó:

MKB Bank Rt.

(i)

Sorozat megjelölése:

[

]

(ii)

Sorozatrészlet száma:

[

]

(3)

Meghatározott Pénznem:

[Forint/Euró]

(4)

Össznévérték:

(2)

(i)

Sorozat:

[

]

(ii)

Sorozatrészlet:

[

]

(5)

[Minimális]/[Maximális] Forgalomba Hozatali [Árfolyam]/[Hozam]:

[

]

(6)

Felhalmozott kamat:

[

]

(7)

Kötvények darabszáma:

[

]

(8)

Névérték:

[

]

(i)

Forgalomba Hozatal Napja:

[

]

(ii)

Elszámolási Nap:

[

]

(iii)

Értéknap:

[

]

(iv)

[Kamatszámítás Kezdőnapja]:

[ ] (Kizárólag Diszkont Kötvénytől eltérő Kötvények esetében kitöltendő.)

Lejárat Napja:

[

(9)

(10)

]

29

(11)

Kamatszámítási Alap:

(12) (13)

[Fix kamatláb, évi (g) %] [Változó kamatláb, (referencia kamatláb ) +/- (g) %] [Indexált] [Diszkont]

Kötvények visszaváltásának / lejáratkori visszaváltásának alapja:

[

Forgalomba hozatal jellege:

Nyilvános forgalomba hozatal.

]

KAMATFIZETÉSRE (AMENNYIBEN VAN) VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (14)

Fix Kamatozású Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.)

(i)

Kamatláb[(ak)]:

évi (g) százalék, [évente/félévente/negyedévente] utólag fizetendő]

(ii)

Meghatározott Időszak/ Kamatfizetési Nap(ok):

[

]

(iii)

Fix Kamatösszeg(ek):

[

]

(iv)

Töredékösszeg(ek):

[Beillesztendő az első vagy utolsó olyan töredék kamat összeg, amely nem egyezik meg a Fix Kamatösszeggel]

(v)

Kamatbázis:

[30/360 vagy Tényleges/Tényleges (ISMA) vagy egyéb]

(vi)

Kamatbázis Megállapítási Nap(ok):

[

(vIi)

Munkanap Szabály:

[(Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/[egyéb]]

(viii)

Kamatösszegek meghatározásáért felelős fél:

MKB Bank Rt.

Fix Kamatozású Kötvények kamatának egyéb megállapítási módjai:

[Nem alkalmazandó/részletezendő]

(ix)

(15)

Változó Kamatozású Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések (i)

(ii)

Meghatározott Időszak/ Kamatfizetési Nap(ok): Munkanap Szabály:

]

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.) [

]

[(Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/[egyéb]]

30

(iii)

A Kamatláb és Kamatösszeg megállapításának módja:

[”Képernyőoldal” alapján kamatmeghatározás/egyéb]

(iv)

Kamatmeghatározási Nap(ok) és időpont(ok):

[

A Kamatláb és Kamatösszeg kiszámításáért felelős fél:

MKB Bank Rt.

Képernyőoldal alapján történő kamatmeghatározás esetén az Alkalmazandó Képernyőoldal:

[

]

Referencia Kamatláb:

[

]

(v) (vi)

(vii)

]

(viii) Kamatfelár(ak):

évi +/- (g) százalék

(ix)

Minimális Kamatláb:

[évi (g) százalék/Nem alkalmazandó]

(x)

Maximális Kamatláb:

[évi (g) százalék/Nem alkalmazandó]

(xi)

Kamatbázis:

[Tényleges/Tényleges Tényleges/365 Tényleges/360 30/360 30E/360 Egyéb]

(xii)

Mögöttes rendelkezések, kerekítésre vonatkozó rendelkezések és bármely más, a Kötvényfeltételekben foglaltaktól különböző, a Változó Kamatozású Kötvények kamatainak számítási módszerére vonatkozó feltétel:

(16)

[

történő

]

Diszkont Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.)

(i)

Amortizációs Hozam:

[(g) százalék évente / Aukciós értékesítés esetén: A Kötvényfeltételek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Amortizációs Hozam az aukción kialakuló átlagár alapján kiszámítandó.]

(ii)

Kamatbázis:

[

]

(iii)

Egyéb, a Kötvény után fizetendő összeg meghatározásához szükséges formula / számítási alap:

[

]

Indexált Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.)

(i)

Index/Formula:

[Megadandó vagy csatolandó]

(ii)

A Kamatösszeg kiszámításáért felelős fél:

MKB Bank Rt.

(17)

31

(iii)

Rendelkezések a Kamatlábra vagy a Kamatösszegre vonatkozóan amennyiben a kamatszámításnál az Index és/vagy Formula alkalmazása nem lehetséges:

(iv)

Meghatározott Időszak/ Kamatfizetési Nap(ok):

[

]

[

]

(v)

Munkanap Szabály:

[(Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/[egyéb]]

(vi)

Minimális Kamatláb:

[évi (g) százalék/Nem alkalmazandó]

(vii)

Maximális Kamatláb:

[évi (g) százalék/Nem alkalmazandó]

(viii)

Kamatbázis:

[Tényleges/Tényleges Tényleges/365 Tényleges/360 30/360 30E/360 Egyéb]

A KÖTVÉNYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján:

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.)

(i)

Választott Visszaváltási Nap(ok):

[

]

(ii)

Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege és számításának módja (ha van ilyen):

[

]

(iii)

Ha részben is visszaváltható:

[

]

-

Minimális Visszaváltási Összeg:

[

]

-

Maximálás Visszaváltási Összeg:

[

]

-

A kiválasztás módszere:

[

]

Értesítési időszak (ha eltérő, a Kötvényfeltételekben megjelölttől):

[

]

Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján:

[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, a jelen pont alpontjai törlendők.)

(i)

Választott Visszaváltási Nap(ok):

[

]

(ii)

Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege és számításának módja (ha van ilyen):

[

]

(18)

(iv)

(19)

32

(iii)

Értesítési időszak (ha eltérő, a Kötvényfeltételekben megjelölttől):

[

]

(20)

Minden egyes Kötvény Lejáratkori Visszaváltási Összege:

[a Névérték / egyéb]

(21)

Lejárat Előtti Visszaváltási Összegre és/vagy számítási módra vonatkozó rendelkezések (ha eltérő attól, ami a Kötvényfeltételekben szerepel):

[Nem alkalmazandó / részletek megadandók]

A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (22)

A Kötvények típusa:

Névre szóló Kötvények.

(23)

Kötvények előállítási formája:

Dematerializált előállítású Kötvények.

(24)

Egyéb rendelkezések, speciális feltételek:

[Nem alkalmazandó / részletek megadandók]

ÉRTÉKESÍTÉS (25)

Forgalmazó:

MKB Bank Rt.

(26)

Forgalmazó elkülönített letéti számlaszáma:

[

(27)

Jegyzési Garanciavállaló(k):

(28)

A Forgalomba Hozatal módja:

(29)

A Forgalomba Hozatal Kezdete:

[

]

(30)

A Forgalomba Hozatal Zárása:

[

]

(31)

A Forgalomba Hozatal helye:

[

]

(32)

Minimális ajánlattételi mennyiség:

[

]

(33)

Maximális ajánlattételi mennyiség:

[

]

(34)

Túljegyzés:

[

]

(35)

További értékesítési korlátozások:

[

]

] [Jegyzési Garanciavállaló(k) neve(i), címe(i), garantált összeg, vonatkozó szerződés kelte / Nem alkalmazandó]

[Aukció/Jegyzés]

TŐZSDEI BEVEZETÉS (36)

Tervezett tőzsdei bevezetés:

A Kibocsátó kérelmezi a Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. Más szabályozott piacra a Kötvények bevezetését a Kibocsátó nem kezdeményezi.

(37)

Tőzsdei bevezető:

[

]

33

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK (38)

A Kibocsátási Programra kiadott felügyeleti hatósági engedély:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005. október 7-én kelt PSZAF E-III/10.331/2005. határozat

(39)

Kibocsátó döntése a forgalomba hozatalról:

[

]

(40)

Hitelminősítés:

[

]

(41)

Központi Értékpapírszámlavezető:

[

]

(42)

KELER Rt.-től eltérő elszámolási rendszer(ek):

[Nem alkalmazandó/Név]

(43)

Kötvények jóváírása:

Értékpapírszámlán.

(44)

ISIN-kód:

[

]

[Aukciós] / [Jegyzési] eljárásra vonatkozó szabályok A Kötvények értékesítése [aukciós eljárás keretében]/[jegyzési eljárás keretében] történik az Alaptájékoztatóban és a jelen pontban leírtak szerint. [Aukciós ajánlatot]/[Jegyzést] az alább megjelölt Értékesítési helyeken személyesen, vagy telefax útján (268-7019) lehet benyújtani.

Értékesítési hely címe

Értékesítési hely telefonszáma

34

III.6. Kiegészítő Információk Jelen Alaptájékoztatóban a kibocsátással kapcsolatban tanácsadók nem szerepelnek, a jelen Alaptájékoztató III. fejezete szakértői nyilatkozatot, bejegyzett könyvvizsgáló által ellenőrzött részt, illetve harmadik féltől származó információkat nem tartalmaz.

Hitelminősítés Az MKB pénzügyi minősítését a Moody’s Investors Service (Moody’s) nemzetközi hitelminősítő végzi. Az MKB besorolásai jelen Alaptájékoztató keltének napján az alábbiak: Hosszú lejáratú adósság besorolás (Long-term Deposit Rating): Rövid lejáratú besorolás (Short Term Rating) Pénzügyi erő (Financial Strength Rating)

A1 Prime-1 C-

A Moody’s 2005. április 28-án bejelentette az MKB hosszú lejáratú adósságának A2-ről A1-re történő felminősítését. A Moody’s jelentése szerint a minősítés javításának felső korlátja Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának A1-es besorolása. A Bank rövid lejáratú Prime-1-es minősítése, valamint a pénzügyi erőre vonatkozó besorolása változatlan maradt. A Moody”s bejelentése két nappal követte az MKB többségi tulajdonosa, a BayernLB részére megállapított új - az állami garanciák lebontása után várható - minősítések közzétételét, miszerint a BayernLB hosszú lejáratú adósságának besorolása Aa2 lesz. A Moody’s jelentése szerint az MKB felminősítése tükrözi a BayernLB, mint stratégiai tulajdonos támogatását. A Moody’s jelentése megemlíti, hogy a BayernLB és az MKB közötti együttműködés a vállalati szektorban és a tőkepiaci műveletek területén a legszorosabb.

Kapcsolattartó Jelen Kibocsátási Program tekintetében a Kibocsátó az alábbi személyt jelölte ki kapcsolattartónak: Pásztor Csaba igazgató MKB Bank Rt. Levélcím: 1056 Budapest, Váci utca 38. Telefon: 268-7053 Telefax: 268-7189

35

IV. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZEI IV.1. Felelős személyek A jelen Alaptájékoztatót teljes egészében az MKB Bank Rt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) készítette el, így az abban szereplő valamennyi információért felelősséggel tartozik. Az MKB Bank Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjait a nevük és beosztásuk feltüntetésével a jelen Alaptájékoztató IV.9. pontja tartalmazza. Az MKB Bank Rt., mint felelős személy nevében cégszerűen aláírt Felelősségvállaló Nyilatkozatot az Alaptájékoztató VII. fejezete tartalmazza.

IV.2. Bejegyzett könyvvizsgáló A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Könyvvizsgáló: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhely: 1139 Budapest, Váci út 99. Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzési száma: 000202 Könyvvizsgálatért felelős személy: Dr. Eperjesi Ferenc bejegyzett könyvvizsgáló Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági igazolvány száma: 003161 A Kibocsátó jelen Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, az elmúlt két pénzügyi évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (”IFRS”) előírásainak megfelelően összeállított konszolidált pénzügyi jelentéseit - az utolsó pénzügyi évet 2004. december 31. dátummal lezárva - a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. auditálta, amelyekről minden évben minősítés és korlátozás nélküli könyvvizsgálói nyilatkozatot adott ki.

IV.3. Kockázati tényezők A Kibocsátó működéséhez kapcsolódó kockázati tényezőket jelen Alaptájékoztató II.1. pontja tartalmazza.

IV.4. A Kibocsátó története és fejlődése A Bank, amely Magyarországon a magyar jog alapján bejegyzett részvénytársaság, az MKB Bank Rt. néven (korábban: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.) működik. Székhelyének címe: 1056 Budapest, Váci utca 38., telefonszáma: (36-1) 269-0922. A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 01-10-040952 cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A cégbejegyzés dátuma: 1950. december 12. A Bank határozatlan időtartamra alakult. A Bankot a Magyar Állam alapította 1950-ben Magyar Külkereskedelmi Bank néven. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Tevékenységi köre hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező-, irányító-, finanszírozó- és lebonyolító feladatával. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljeskörű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amely alapján a hagyományos üzletágak megerősítése mellett új üzletágak sikeres beindítása és

36

felfuttatása történt meg. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. Az MKB a nyolcvanas évek végétől fokozatosan építette ki országos fiókhálózatát. A Bank a 1980as évek végén megkezdte, majd a 1990-es évek elején számottevően továbbfejlesztette a lakossági bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet. Az MKB privatizációja több lépésben valósult meg. Elsőként 1994-ben a Bayerische Landesbank 25 százalékos, a European Bank for Reconstruction and Development (”EBRD”) pedig 16,7 százalékos részesedést megtestesítő részvénycsomagot vásárolt a Bank szavazati joggal rendelkező törzsrészvényeiből. A megerősödött befektetői bizalom jeléül a Deutsche Investitions- und Etwicklungsgesellschaft mbH (”DEG”) 1995. elején 8,3 százalékos részesedésre tett szert. 1996. májusában az MKB privatizációjának sikeres lezárását jelentette az a tranzakció, amelynek keretében a Bayerische Landesbank megvásárolta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (”ÁPV Rt.”) portfoliójában még meglévő 25,8 százalékos részvénycsomagot. 1997 novemberében az MKB fő tulajdonosai - tőkeemeléssel párhuzamosan - tovább növelték részesedésüket az MKB tőkéjében. Az EBRD 1997 végén értékesítette részvényeit. 1998 decemberében a DEG a tulajdonában levő részesedését értékesítette az MKB fő tulajdonosa, a Bayerische Landesbank részére. További tranzakciók során a Bank für Arbeit und Wirtschaft AG (”BAWAG”) szerzett tulajdonrészt a Bankban. 2003 folyamán a Bayerische Landesbank a kisrészvényesek tulajdonában lévő részvények kivásárlásával tulajdoni hányadát 89,6 százalékra növelte a Bankban. A privatizáció új növekedési pályára helyezte a Bankot, amely a magyar piac meghatározó szereplőjévé vált. 2000-től fontos változás volt az MKB tevékenységében a kis- és középvállalatok (KKV), valamint a lakosság szélesebb rétegei felé történt üzletpolitikai nyitás, ami olyan új, kiemelt üzletágak felfuttatását is jelentette, mint a jelzáloghitelezés és a gépjármű-finanszírozás. A befektetési szolgáltatási tevékenység 2001. évi integrációjával az MKB univerzális hitelintézetté vált Stratégiai célkitűzéseivel összhangban az MKB 2003. év végén megvásárolta a Konzumbank Rt. részvényeinek 99,6 százalékát. 2004 júliusában a Konzumbank Rt. beolvadt az MKB Bank Rt-be, az operációs integráció 2004. december 31-ével valósult meg. A Konzumbank Rt. akvizíciójával az MKB bővítette fiókhálózatát, növelte piaci súlyát a lakossági és a KKV ügyfelek középső és felső szegmensében, összességében tovább erősítette piaci pozícióit. Az MKB univerzális szolgáltatásokat nyújtó bankként a hazai bankrendszer egyik vezető hitelintézete, 2004. végi mérlegfőösszege alapján a harmadik legnagyobb1 bank Magyarországon.

IV.5. A Kibocsátó üzleti tevékenységének áttekintése IV.5.1. A Kibocsátó üzleti tevékenységének főbb irányai Az MKB stratégiáját meghatározza, hogy a privatizációja óta eltelt sikeres időszakban univerzális és regionális kitekintésű pénzintézetté, a hazai bankszektor egyik vezető tagjává vált, több üzletágban is piacvezető vagy erős pozíciókkal rendelkezik. A követett stratégia alábbi alapelveit tekintve ezért változatlanul érvényes: • • • • •

Az MKB változatlanul Magyarország egyik vezető bankja kíván lenni. Az MKB univerzális pénzintézet, teljeskörű szolgáltatási skálát nyújtva a nagyvállalati, a KKV, az intézményi, valamint lakossági és private banking ügyfélkörnek. Az MKB a minőségi ügyfelekkel kiépített tartós és kölcsönösen előnyös üzleti együttműködés keretében a magas színvonalú, rugalmas szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. Szilárd üzleti etika, megbízhatóság, biztonságos működés összehangolása azok a fő szempontok, amelyek a Bank napi tevékenységét vezérlik. Az MKB stratégiai célja nemzetközi mércével is megfelelően attraktív, hosszútávon is fenntartható profitabilitás.

Az MKB 2005-2007 évekre vonatkozó középtávú stratégiája figyelembe véve a hazai pénzügyi piac fejlődését, az éles verseny miatti átrendeződéseket a pénzügyi piacokon, a magyar gazdaság mélyülő 1

PSZÁF - Beszámoló a felügyelt szektorok 2004. évi működéséről c. dokumentumban szereplő adatok alapján.

37

integrációját a nemzetközi pénz- és tőkepiacokba valamint a gyors technikai fejlődést, dinamikus üzleti növekedést céloz. Ez a belföldi piacon alapvetően az MKB hagyományosan elismert szolgáltatás-minőségére és a legfejlettebb banktechnológia ötvözésére valamint fizikai hálózati terjeszkedésre épülő, lendületes nyitást takar a közép- és kisvállalati, a lakossági ügyfélkörben illetve a befektetési szolgáltatások és tőkepiac terén, miközben az MKB a nagyvállalati, intézményi és projektfinanszírozási üzletágában meg kívánja őrizni jelenlegi pozícióit. Szintén új elem az MKB stratégiájában, hogy 2005-től a BayernLB az MKB számára hídfőszerepet szán a BayernLB csoport közép-kelet-európai retail stratégiájának megvalósításában. A stratégia alappillérei az alábbiak: •

A meglévő ügyfélkör aktivitásának, nyereségtartalmú termékek értékesítésével.

•

A meglévő infrastruktúra és kapacitások mind teljesebb kihasználása az ügyfélkör számottevő bővítésével, alapvetően a felső-közép szegmensekből a lakossági és a vállalati üzletágban egyaránt.

•

A hagyományos kereskedelmi banki tevékenység mellett a növekedési lehetőségek kihasználása a lakossági hiteltermékek, a befektetési szolgáltatások, a private banking illetve a KKV üzletág terén, az EU-forrásokhoz kapcsolódó KKV és projektfinanszírozásoknál, valamint a PPP típusú projekteknél.

•

Az értékesítési kapacitások megosztása a stratégiai partnerekkel (MKB Nyugdíj- és Egészségpénztár, MKB-Euroleasing, Allianz Hungária, T-Mobile stb.), erőteljesebb termékszintű együttműködés. A stratégiai partneri szinergiák fokozottabb kiaknázása.

•

Fiókhálózat számottevő bővítése a 2005-2007 közötti időszakban.

•

A működési folyamatok rendszerszerű áttekintése, hatékonyság központú szervezetfejlesztés a jobb ügyfélkiszolgálás, illetve működési hatékonyság fokozása érdekében.

•

Költséghatékony, elsősorban, de nem kizárólagosan elektronikus elosztási csatornák tömegszerű alkalmazása, ezek magas szolgáltatás minőségű és biztonságú kínálata azzal a céllal, hogy az MKB univerzális termékkínálatát minél több csatornán keresztül tegye elérhetővé, melyek közül ügyfelei igényeik szerint szabadon választhatnak.

•

Akvizíciós növekedési lehetőségek kihasználása bel- és külföldön egyaránt az MKB összes üzletágában.

profit-termelő

képességének

javítása,

magasabb

IV.5.2. Üzleti tevékenység bemutatása 1,2 Vállalati és intézményi ügyfélkapcsolatok A vállalati üzletág az MKB alapüzletága. A Bank a legnagyobb hazai és multinacionális vállalatokat, illetve a perspektivikus, kis- és középvállalatokat célozza meg pénzügyi termékeivel és szolgáltatásaival. A megcélzott szegmensekben a Bank az ügyfelek igényeihez igazodva kínál komplex, testre szabott szolgáltatási csomagokat. Vállalati, projekt és intézményi ügyfelei részére folyósított nettó hitelállományát az MKB 2004-ben 23,5 %-kal 930,0 Mrd Ft-ra (2003: 753,2 Mrd Ft) növelte. A Bank piaci részesedése így a 2003. decemberi 12,6%-ról 13,9%-ra nőtt 2004 végére. A növekvő súlyú tulajdonosi hitelek és a mérséklődő arányú külföldi hosszúlejáratú bankhitelek mellett a belföldi - különösen a középlejáratú deviza - bankhitelek aránya magas maradt a hazai vállalati szektor finanszírozásában. A szektor tendenciáival egyezően az MKB vállalati hitelportfolió növekedésében is a vállalkozásoknak kihelyezett hosszúlejáratú devizahitelek volumenének bővülése, míg forrásoldalon a forintforrások bővülése kapott meghatározó szerepet. A Bank vállalati és intézményi hitelportfoliója változatlanul jó minőségű. A céltartalékállomány a bruttó hitelállomány 1,5%-át teszi ki. 1 2

A fejezetrész a Magyar Számviteli Szabályok (MSZSZ) szerinti nem konszolidált adatokat tartalmaz. MKB piaci részesedések számításának alapja: MKB MSZSZ nem konszolidált adatok és a bankszektorra vonatkozó összesített PSZÁF kimutatások.

38

Az MKB kiegyensúlyozott ágazati szerkezetű vállalati hitelportfolióval rendelkezik. A hitelportfolió ágazati összetételében a minőségi ingatlanfejlesztések, a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások és a feldolgozóipar dominánsak. A vállalati és intézményi betétállományok 23,6%-kal bővültek a 2003 év végi 348,7 Mrd Ft-ról 2004 végére 430,9 Mrd Ft-ra. Ennek eredményeként az MKB piacrészesedését a vállalati szektor betéteiben a 2003. végi 10,4%-ról 11,2%-ra növelte. A projekt- és kereskedelmi ingatlan finanszírozásban a kihelyezések (hitel és lehívott garancia) 2004 során 16,3%-kal 256,2 Mrd Ft-ra növekedtek (2003: 220,4 Mrd Ft). Ugyanezen időszak alatt a jóváhagyott hitelkeretek 255,2 Mrd Ft-ról 21,9%-kal 311,2 Mrd Ft-ra bővültek. Az ügyfelek száma 25%kal, az ügyleteké 70%-kal nőtt a tavalyi év során, meghaladva 150-et, illetve 550-et. Az MKB jelenleg a 29 Magyarországon jelen lévő biztosítótársaság közül néggyel teljes körű, míg további néggyel részleges banki kapcsolattal rendelkezik. Az MKB ügyfelei a teljes biztosítói szektor összes díjbevételének 32%-át realizálják. Az intézményi ügyfélkör másik fontos csoportját képezik a Bank számára a nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak, valamint az alapítványok és a non-profit szektor egyéb szegmensei, kamarák, szövetségek, ügyvédi irodák, egyházi intézmények. Az elmúlt évben a vállalati és intézményi számlavezető ügyfelek száma közel duplázódott és meghaladta a 33.000-et (2003: 17.580). Az ügyfélszám-növekedés forrása alapvetően a KKV ügyfélkör bővülése volt. Vállalati és intézményi ügyfélkapcsolatok - Kis- és középvállalati ügyfelek A vállalati üzletágon belül a 2000. év óta kiemelt üzleti irány a kis- és középvállalati ügyfélkapcsolatok fejlesztése. Az elmúlt év ugrásszerű bővülést eredményezett az üzletágban; a számlavezetett KKV ügyfélkör duplázódott közel 15 ezerről 30 ezerre. Az ügyfélkör 28%-a rendelkezik hitellel. A KKV hitelállomány a 2003. évi 88,0 Mrd Ft-ról 208,0 Mrd Ft-ra, a számla és betétállomány 80,4 Mrd Ft-ról 109,8 Mrd Ft-ra nőtt 2004-ben. Az MKB intenzíven részt vesz az KKV-k részére kidolgozott állami támogatott konstrukciók értékesítésében. Az Európa Hitelprogram keretében meghirdetett Technológiai Felzárkóztatási Programban (TFP) kiadott hitelek nagysága elérte a 9 Mrd Ft-ot. Az MKB markáns szereplő a Széchenyi kártya kiajánlásában is (2004 vége: 3.808 db). Az MKB továbbá közel 20 Mrd Ft hitelállományt helyezett ki az állam által 2004. első negyedévében meghirdetett Agrár Csatlakozási Program keretében. 2005 elején elindult az MKB eszközalapú hitele (klasszikus jelzáloghitele), mely konstrukció mögött 80%-os Hitelgarancia Rt. kezesség áll. Nemzetközi kapcsolatok és finanszírozás A 370 millió EUR kihelyezés állomány (2003: 350 millió EUR) több, mint 50%-a pénzintézeti, növekvő, 40%-ot meghaladó része pedig külföldi vállalati kockázatvállalás. A legnagyobb volumenű portfoliók jelenleg Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Oroszországban vannak. Az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan jelentős ügyfélkör és portfolióbővítést hajtott végre az MKB Oroszországban, új strukturált üzletek, továbbá állami illetve külföldi tulajdonú bankok szindikált hiteleiben való részvételek révén. Az MKB nemzetközi kihelyezési tevékenységében fokozatos hangsúlyeltolódás várható: a korábban megcélzott országokban - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia - felmerülő új üzleti lehetőségek alacsony jövedelmezőséget biztosítanak a kockázati felárak zuhanása miatt, ezért az MKB nyitott a nagyobb jövedelmezőségű, ugyanakkor EU csatlakozási perspektívával rendelkező országok elsődlegesen Románia és Bulgária - irányába. A nemzetközi piacokról szerzett közép- és hosszúlejáratú források fontos szerepet játszanak az MKB refinanszírozási tevékenységében. A devizában felvett középlejáratú hitelek állománya 2004 végére meghaladta az 1 milliárd EUR-t (2003: 925 millió EUR). 2005. áprilisában került sor az MKB eddigi

39

legnagyobb szindikált hitelfelvételére. A 300 millió EUR összegű, öt éves futamidejű hitelnyújtásban a BayernLB szervezésében 16 bank vett részt. Lakossági bankszolgáltatások A lakossági üzletág fejlesztése 2000-ben vált stratégiai fontosságú területté a Bank számára, azóta a lakossági ügyfelek száma több mint kétszeresére nőtt. 2004 év végén a lakossági ügyfelek száma - az év folyamán több mint 50%-kal növekedve - megközelítette a 150 ezret (2003: 98.600). Az MKB lakossági betétállománya a 2003. évi 251,5 Mrd Ft-ról 24,9%-kal, 314,2 Mrd Ft-ra nőtt. Ezen belül a devizabelföldi állományok még dinamikusabban, 34,5%-kal nőttek, így a Bank piaci részesedése a 2003. évi 4,9%-ról 5,8%-ra emelkedett. Az MKB nettó lakossági hitelállománya a 2003. évi 64,3 Mrd Ft-os záró értékéről 53,7%-kal növekedve 98,8 Mrd Ft-ot ért el 2004-ben. A lassuló dinamikával bővülő lakossági bankhitelek piacán az MKB piaci súlyát egy év alatt 3,0%-ról (2003) 3,6%-ra növelte, amelyben volumenét tekintve még mindig meghatározó szerepet játszott a lakáshitelezési tevékenység. A lakás-célú hitelek állománya a 2003. évi 50,0 Mrd Ft-ról 77,1 Mrd Ft-ra emelkedett, súlyuk az MKB lakossági hitelportfoliójában 78%-ot tett ki, a Bank piacrésze 4%-ot ért el 2004 végén. A lakossági üzleti expanziót az elmúlt évben kiemelt termék- és szolgáltatásfejlesztések támogatták. A finanszírozási termékskála kiegészült a svájci frank alapú lakáshitel-konstrukcióval, személyi kölcsönnel, és tavaly indult útjára az MKB-Allianz „Életcél program” is az életbiztosítással kombinált lakáshitel termékkel. Private banking Viszonylag fiatal, 2003 második felében indult üzleti terület az MKB-n belül, valódi, nyugat-európai értelemben vett Private banking üzletág, személyes, dedikált private bankárokkal, testre szabott megtakarítási, befektetési és vagyonkezelési szolgáltatásokkal, 50 millió Ft minimum igénybevételi limittel, azaz szabadon felhasználható pénzügyi vagyonnal. Az üzletág 2004 végén 86 ügyfél 8,5 Mrd Ftos összvagyonát kezelte. Pénz- és tőkepiac, befektetési szolgáltatások Az ügyfelekkel kötött devizaügyletek volumene 2004-ben meghaladta a 635 Mrd Ft-ot. Az ügyfélkör jelentős részét továbbra is exportőr vállalatok adják. Nőtt a deviza opciók illetve kamatfedezeti műveletek iránti érdeklődés is. A vállalati kötvények elsődleges és másodlagos piacán az MKB 2004-ben is megőrizte meghatározó piaci pozícióit. 2004-ben 65%-kal növekedett a nem intézményi ügyfélkörben végzett értékpapír forgalmazás árbevétele. Az MKB befektetési alapok állománya 2003-hoz képest változatlan maradt, ez részben a kapcsolódó adókedvezmények megszüntetésével volt összefüggésben. A BayernLB Luxembourg befektetési alapok hálózati forgalmazása 2003. végén indult és a tapasztalatok a kedvező ügyfél-oldali fogadtatást mutatják. A Bank által letétkezelt értékpapír állomány 2004. év végén meghaladta a 711 Mrd Ft-ot. A nyugdíjpénztári szegmensben a magán nyugdíjpénztári vagyon 25,7%-át, az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon 16,2%-át, egészségpénztári vagyonként a piac 6,2 %-át kitevő állományt kezelt az üzletág. 2004-ben a Bank tovább építette bel- és külföldi tőkepiaci forrásbázisát, hogy biztosított legyen az eszközoldali expanzió költséghatékony és diverzifikált finanszírozása. 2004 októberében az MKB - a hazai univerzális hitelintézetek közül elsőként - nyilvános europiaci kötvényprogramot (EMTN) indított 1 milliárd euró keretösszegben. A nemzetközi program hatálya alatt két részletben, egy 2009. októberében lejáró fix, évi 3,5 százalékos kamatozású sorozat forgalomba hozatalára került sor, összesen 300 millió euró össznévértékben. A belföldi kibocsátási programok alapján forgalomba hozott nyilvános MKB

40

kötvények összege az év folyamán közel 46 Mrd Ft-ra emelkedett. 2005-ben a Bank tovább folytatta belföldi kibocsátási programját, az első félévben 15,5 Mrd Ft össznévértékű változó kamatozású kötvényt és 16,8 Mrd Ft össznévértékű diszkontkötvényt hozott forgalomba. A belföldi hitelpapír piacon 2004-ben a Bank az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt, az OTP Jelzálogbank Rt. és a Diákhitel Központ Rt. nyilvános kibocsátásaiban vett részt vezető forgalmazóként, illetve forgalmazóként, valamint több alkalommal közreműködött az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt jelzáloglevél visszavásárlási aukciói során. Az ügyfélköre részére az MKB zártkörű kötvénykibocsátásokat szervezett négy alkalommal 2004-ban, összesen 26,4 Mrd Ft összegben. A portfolió és vagyon kezelési üzletág által kezelt vagyon 95,1 Mrd Ft-ról 119,6 Mrd Ft-ra - 25,7%-kal növekedett, annak ellenére, hogy a tavalyi évet nem jellemezték koncentrációs folyamatok pl. a nyugdíjpénztári piacon. A Bank más pénztárak mellett az MKB Nyugdíjpénztár és az MKB Egészségpénztár vagyonkezelője. Az MKB Nyugdíjpénztára 2004-ben az éles piaci verseny ellenére is megőrizte piaci pozícióját és önkéntes ágban továbbra is a piacvezetők egyike (11,0%-os piacrésszel). A 2004. évi fejlődés eredményeképpen a Nyugdíjpénztár taglétszáma elérte a 128 ezer főt, vagyona megközelítette a 80 Mrd Ft-ot. Az önkéntes ág közel 102 ezer tagja 61,6 Mrd Ft vagyonnal rendelkezik, 2004-ben ebben az ágban a létszám 9,5%-os növekedése a vagyon 30,5%-os növekedésével párosult. 2004. év végére a magán ág 26,5 ezer tagjának vagyona 17,7 Mrd Ft-ot tett ki. Az MKB Egészségpénztár 2004 végéig 200 munkáltatóval, 720 egészségpénztári szolgáltatóval létesített szerződéses kapcsolatot. Az év eleji 806 fős létszám év végére 11.000 főre nőtt, s a vagyon az év végére meghaladta az 500 millió Ft-ot. Hálózat és alternatív értékesítési csatornák A Konzumbank Rt. integrációja jelentősen befolyásolta az MKB fiókhálózatának alakulását. A két bank értékesítési hálózatának egységesítését, a fiókhálózat részleges átalakítását követően 2004 végén összesen 50, ebből 19 budapesti és 31 vidéki hálózati egység állt az ügyfelek rendelkezésére. 2005 első félévében az MKB fiókhálózata további két fiókkal bővült. Az MKB 24 órás Call Centerét igénybe vevő lakossági ügyfelek száma 2004. végén több mint duplájára nőtt, és elérte a 37 ezret, míg a Call Center vállalati ügyfeleinek száma 60%-kal emelkedett. A Bank 2003-ban bevezetett internetes bankszolgáltatásának, a NetBankárnak a folyamatos fejlesztése, a szolgáltatástartalom bővítése, az ügyféligények figyelembe vétele 2004-ben is a kiemelt célok közé tartozott. Az év során az ügyfelek befektetési tevékenységét támogató NetBróker szolgáltatás, a hitelkártyához kapcsolódó információszolgáltatás és az inaktívan kibocsátott bankkártyák internetes felületen történő aktiválásának lehetősége került bevezetésre. A fejlesztéseknek köszönhetően a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma az elmúlt év folyamán megnégyszereződött. A MobilBankár szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma az elmúlt évben megduplázódott. A vállalati ügyfelek részére kínált PCBankár szolgáltatás felhasználóinak száma 2004. végén az előző év végéhez képest 67%-os növekedéssel, meghaladta a 10 ezret, ami azt is jelenti, hogy a nagyvállalati és nagyobb intézményi ügyfélkör gyakorlatilag teljes elérése mellett, immár az MKB KKV ügyfélkörének mintegy 30%-a veszi igénybe ezt a zárt csatornát. Az MKB által kibocsátott bankkártyák száma 2004. végére meghaladta a 96 ezret, mely 2003. decemberéhez képest 38%-os bővülést jelent. Az MKB bankkártyákkal az ügyfelek az elmúlt év során mintegy 58 Mrd Ft összegben hajtottak végre tranzakciókat (19,3%-os növekedés). Az MKB bankkártya portfoliója 2004-ben két új hitelkártya termékkel bővült, a magasabb szolgáltatástartalmú és presztízsértékű MasterCard Gold hitelkártyával, valamint a Bank egyik kiemelt stratégiai partnerével, az Allianz Hungária Biztosítóval közösen kibocsátott MKB-Allianz MasterCard hitelkártyával. A vállalati bankkártyák száma meghaladta a 12.300 darabot.

41

Stratégiai üzleti érdekeltségek: gépjármű-finanszírozás3 Az MKB 50%-os tulajdonában lévő MKB-Euroleasing csoport gépjármű finanszírozási, kereskedelmi, biztosításközvetítési és flottakezelési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei részére. A cégcsoport összes ügyfélkihelyezése 2004 végén 73,7 Mrd Ft volt 20%-kal magasabb a 2003. évinél. A 2004-es évben a finanszírozott autók darabszáma elérte a 26.811 db-ot (2003: 22.488 autó) és kihelyezési volumene meghaladta a 41,5 Mrd Ft-ot. (2003: 33,5 Mrd Ft). Ezen belül az MKB-Euroleasing Autópark Rt. által finanszírozott és kezelt autók darabszáma 2004-ben 2.765 volt. (2003: 2.357 autó). A dealerfinanszírozás a vevőfinanszírozás hatékony támogatási eszközének bizonyult a piaci versenyben. A társaság jelenleg mintegy 100 partnerrel tart fenn kapcsolatot. Dealerfinanszírozás keretében a társaság 16.553 millió Ft-ot helyezett ki 2004-ben (2003: 15.412 M Ft).

IV.6. Tulajdonosi és csoport szerkezet IV.6.1. Tulajdonosi szerkezet A Bank alaptőkéje 11.520.786 darab, egyenként ezer forint névértékű, azonos jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll. A 2005. július 31-i részvénykönyv állapota alapján a tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek

Részvények száma

Tulajdoni hányad

(db)

(%)

Külföldi részvényesek Jogi személyek Külföldi összesen Belföldi részvényesek

99,99

421 365 786

0,01

11.520.786

100,00

(1)

Vállalkozások Magánszemélyek Belföldi összesen Összesen (1)

11.520.000 11.520.000

A Konzumbankból az MKB-hoz csatlakozott kisrészvényesek.

A Bank jegyzett tőkéjének 5 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező részvényesek köre: Részvényes

Részvények száma (db)

Tulajdoni hányad (%)

Bayerische Landesbank (BayernLB)

10.324.220

89,61

Bank für Arbeit und Wirtschaft AG (BAWAG)

1.195.780

10,38

A Kibocsátó előtt nem ismert olyan megállapodás, amely a jövőben a Kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

3

A fejezetrészben MSZSZ szerinti számok szerepelnek.

42

IV.6.2. Fő tulajdonos A BayernLB részesedése az MKB Bank Rt.-ben a 89,61 százalék, ezért a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 291. §-a alapján közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az MKB Bank Rt.ben. A BayernLB 1972-ben jött létre a Bayerische Gemeindebank és a Bayerische Landesbodenkreditanstalt fúziójaként. Székhelye: 80333 München, Brienner Strasse 20. A bankot a BayernLB Holding AG-n keresztül 50-50 százalékban tulajdonolja a Bajor Szabad Állam és a Bajor Bankok Szövetsége. A BayernLB univerzális hitelintézetként működik, valamint 78 bajor takarékpénztár (Sparkassen) központi bankja és a Sparkassen-Finanzgruppe Bayern tagja. Jogelődjeinek funkcióit megtartva a Bajor Szabad Állam és önkormányzatai elsődleges bankja. Stratégai érdekeltségei az MKB Bank Rt. mellett, a DKB Deutsche Kreditbank Aktiengesellschaft (Berlin), Landesbank Saar (Saarbrücken), a Banque LB Lux S.A. (Luxembourg) és az LB(Swiss)Privatbank AG (Zurich). A BayernLB 2004. évi konszolidált mérlegfőösszege meghaladta a 333 milliárd Eurót. IV.6.3. Szervezeti felépítés1 Az MKB Bank Rt. az általa irányított vállalatcsoport anyavállalata. Az alábbi táblázat a Kibocsátó lényeges leány- és közös vezetésű vállalatainak bemutatását tartalmazza. Cégnév

Tulalajdonrész*

Alaptevékenység

Adózótt eredmény (2004) (millió forint, MSZSZ alapján)

MKB Befektetési Alapkezelő Rt.

100%

befektetési alapkezelés

13

MKB Lízing és Pénzügyi Rt.

100%

pénzügyi lízing

75

MKB Nyugdíj- és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft.

100%

nyugdíjpénztár adminisztráció

MKB Üzemeltetési Kft.

100%

ingatlanüzemeltetés

663

Exter-Bérlet Kft.

100%

operatív gépjármű lízing

183

Extercom Kft.

100%

vagyonkezelés

Exter-Immo Rt.

100%

ingatlan pénzügyi lízing

Füred Service Kft.

100%

ingatlanüzemeltetés

Resideal Rt.

100%

ingatlan forgalmazás és értékelés

10

79 438 1 247

MKB-Eurocredit Rt.**

75%

gépjárműfinanszírozás

MKB-Euroleasing Autópark Rt.**

75%

autópark finanszírozás és kezelés

1 833 129

Ede-Danube River Heights Kft.

60%

ingatlanfejlesztés

0,1

Euroingatlan Kft.

60%

ingatlanfejlesztés

Filease Rt.**

67%

gépjárműfinanszírozás

MKB-Euroleasing Rt.**

50%

pénzügyi lízing

Ercorner Kft.

50%

ingatlan vagyonkezelés

-7 310 1 133 -30

* MKB közvetlen és közvetett tulajdonrész együttesen. ** Tagja az MKB-Euroleasing cégcsoportnak.

Az MKB kiemelt stratégiai érdekeltsége az MKB-Euroleasing cégcsoport, mely a gépjármű finanszírozási, kereskedelmi, biztosítás-közvetítési és flotta szolgáltatásokat foglalja egységes vertikumba. Az MKB-Euroleasing cégcsoport sikeres évet zárt 2004-ben, a cégcsoporthoz tartozó vállalatok növelni tudták adózott eredményüket a pénzügyi évben. Bár a magyarországi új autó értékesítések volumene több éves dinamikus növekedés után 2004-ben stagnált, a cégcsoport piaci pozícióit minden üzletágban javítva, rekordszintű eredményt ért el. Összes ügyfélkihelyezése 2004 végén 73,7 Mrd Ft volt 20%-kal magasabb a 2003. évinél.

1

A fejezetrész MSZSZ számokat tartalmaz.

43

IV.7. Trendek IV.7.1. Bekövetkezett változások A legutóbbi, 2004. december 31-i auditált pénzügyi adatok óta nem következett be olyan jelentős hátrányos változás, amely a Bank kilátásait érdemben befolyásolná. IV.7.2. Trendek, szabályozási környezet változása A pénzügyi szolgáltatások piacán a Bank nem számít olyan eseményre vagy tendenciára, amely a közeljövőben jelentős hatással lenne üzleti tevékenységének, vagy annak egyes főbb szegmenseinek alakulására. Ugyanakkor a belföldi székhelyű hitelintézetek aktivitása mellett az európai uniós csatlakozásból adódóan fokozhatja a bankpiaci versenyt az EU tagállamokban bejegyzett külföldi pénzügyi szolgáltatók határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége. A Bank üzleti tevékenysége szempontjából meghatározó a magyar gazdaság fejlődése. Az MKB megítélése szerint magyar gazdaság kilátásai, nemzetközi versenyképessége 2005-ben és az ezt követő időszakban is kedvező. A GDP növekedés várhatóan az európai tendenciákat követve, de az Európai Unió átlagát akár 50-100%-kal is meghaladva alakulhat. A fogyasztás - beruházás szerkezete előreláthatólag megfelelően alakul; a lakossági fogyasztás a termelékenység növekedése alatt maradhat és a gazdasági növekedés húzóereje pedig hosszabb távon az állóeszköz felhalmozás és az export lehet. A monetáris kondíciók stabil árfolyam biztosításával és a befektetők által mindenkor elvárható, a kockázatokat reálisan tükröző reálkamat alkalmazása mellett elősegítik a jegybank inflációs célkitűzésének megvalósítását. Magyarország elkötelezte magát a Maastrichti kritériumok 2008-as teljesítése mellett, ami fegyelmezett, kiszámítható, összehangolt gazdaságpolitikát feltételez az Euró 2010-es bevezetése érdekében. Így a költségvetési hiány leszorítása és az államadósság jelentős növekedésének elkerülése kulcsfontosságú a következő évek fiskális politikájában. A hitelintézetek szabályozási környezetében számottevő változást jelent a különadó bevezetése. Más belföldi székhelyű bankokhoz hasonlóan az MKB működésére is hatással van a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló 2004. évi CII. törvényben meghatározott különadó fizetési kötelezettség. A jogszabály alapján - egyes kivételektől eltekintve - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények 2005. és 2007. között különadót kötelesek fizetni. A különadó mértéke alapesetben a jogszabályban megállapított kamatkülönbözet (pozitív adóalap) 6 százaléka, illetve az adóalany választása esetén az adóév első hónapjának utolsó napjáig történő bejelentés feltételével az adózás előtti eredmény (pozitív adóalap) 8 százaléka. A 2005. adóév tekintetében az MKB az utóbbi különadó fizetési kötelezettséget választotta.

IV.8. Nyereség-előrejelzés vagy -becslés A Kibocsátó választása alapján nyereség-előrejelzést vagy becslést jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé.

IV.9. Igazgatási, irányító és felügyelő szervek, alkalmazottak IV.9.1. Igazgatóság A magyar jogszabályok értelmében az Igazgatóság a Bank operatív ügyvezető szerve. Képviseli a Bankot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a Bank munkaszervezetét. Az Igazgatóság a hatályos jogszabályok és a közgyűlési határozatok keretei között minden intézkedésre jogosult, ami nincs kizárólagosan a közgyűlésnek vagy a Felügyelő Bizottságnak fenntartva. Az Igazgatóság köteles jelentést tenni az évi rendes közgyűlésen a Bank vezetéséről, pénzügyi helyzetéről és üzletpolitikájáról. A Bank alapszabálya értelmében az Igazgatóság legalább 3 és legfeljebb 11 természetes személy tagból áll, akiket a közgyűlés legfeljebb három évre választ. Az Igazgatóság tagjai újraválaszthatók és bármikor visszahívhatóak. Az Igazgatóság minden tagja egy szavazattal

44

rendelkezik a döntéshozatalban. Az Igazgatóság határozatait - az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott esetek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Igazgatóság tagjai az alábbi személyek: Erdei Tamás

az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1978-ban végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. 1972-től 1981-ig az Országos Takarékpénztárnál dolgozott különböző ügyviteli munkakörökben, majd fiókigazgatónak nevezték ki. 1981-től 1983-ig a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti feladatokat látott el. 1983 óta dolgozik az MKB-nál, 1985től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes. 1994-től vezérigazgató, majd 1996-tól elnök-vezérigazgató, 1991 óta tagja a Bank Igazgatóságának. 1997-től a Magyar Bankszövetség elnöke. 1997. január 1től a Bank elnök-vezérigazgatója. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat felügyelő bizottságának elnöke és a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének tagja.

dr. Stotz Péter

vezérigazgató-helyettes, a vezérigazgató általános helyettese 1967-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi szakán. 1970-ben doktori címet szerzett. 1967-óta dolgozik a Banknál. 1967-től 1971-ig a Bank ügyvezetőségének titkára, 1971-től 1974-ig osztályvezető, 1974-től 1976-ig főosztályvezető, 1976-tól 1989-ig ügyvezető igazgató, az ügyvezetőség tagja. 1989-ben részt vett a Deutsche-Ungarische Bank AG, Frankfurt am Main megalapításában, majd 1994. december 31-ig e hitelintézet társ-vezérigazgatója és egyben ügyvezetőségének tagja volt. 1994-től tagja az MKB Igazgatóságának, 1995-től a Bank vezérigazgató-helyettese, 2001-től pedig általános vezérigazgató helyettes. Feladata a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság, valamint a BLB és BAWAG Desk felügyelete. Stotz úr továbbá a MagyarBajor Baráti Társaság elnöke, illetve a Bayerische Landesbank, München Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja.

dr. Balogh Imre

vezérigazgató-helyettes 1985-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán. 1986-ban doktori fokozatot szerzett. 1985-től 1988-ig a Pénzügykutatási Intézet majd Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársaként dolgozott. 1988-tól dolgozik a Bankban, először a közgazdasági osztály vezetőjeként, majd 1990-től főosztályvezető, vezető közgazdász. 1992-ben kinevezték ügyvezető igazgatónak. 2004. júliusáig a Stratégiai területet irányította, majd 2004. július 1-től az MKB Kockázatkezelési és Stratégiai vezérigazgató-helyettese. Az MKB Euroleasing Rt. igazgatóságának tagja. 2003. december 22. és 2004. június 30. között a Konzumbank Rt. Igazgatóságának elnöke. 2004. július 1-től az MKB igazgatóságának tagja. Balogh Imre jelenleg a stratégiai és retail vezérigazgató-helyettes.

Bolla Csilla

vezérigazgató-helyettes 1989-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán. 1989-ban kezdett dolgozni a MKB-ban, a Bankműveleti Főosztályon, 1990-től a Devizafőosztályon. 1992-ben a Treasury Igazgatóságon helyezkedett el, és még abban az évben a Likviditási Főosztály főosztályvezetőjévé lépett elő. 1994-től a Bankműveleti Igazgatóság főosztályvezetője, 1997-től igazgatója. 2000-ben megbízást kapott a Számítástechnikai és Szervezési Igazgatóság vezetésére is. 2003-tól a Kockázatellenőrzési és Operációs vezérigazgató-helyettes mellett igazgatóként dolgozott a Globus projekt vezetőjeként, majd 2004

45

januárjában az Informatikai Igazgatóság, a Bankműveleti Igazgatóság, valamint a Bankfejlesztési szakterület irányítására - a Globus projekt vezetése mellett - is megbízást kapott. 2004. július 1-től a Bank igazgatóságának tagja, operációs vezérigazgató-helyettes. A Giro Rt. Igazgatóságának elnökhelyettese. dr. Patyi Sándor

vezérigazgató-helyettes 1981-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi szakán. 1987-ben egyetemi doktori tudományos fokozatot szerzett. 1982-től dolgozik az MKB-ban. 1988-ban a Bank Nemzetközi Osztálynak vezetőjévé nevezték ki. 1990-től 1996-ig a Nemzetközi Bankműveletek irányításáért felelős ügyvezető igazgató, majd 1996-tól a Vállalati és Pénzintézeti Igazgatóság vezetője. 2001-től vezérigazgatóhelyettes. 2003-tól tagja az Igazgatóságnak. 1996 óta a Közép- és KeletEurópai Bankszövetség elnöke. Az MKB-Euroleasing Rt. és a Hitelgarancia Rt. igazgatóságának tagja. 2005. május 1-től wholesale vezérigazgató-helyettes.

Neil A. Watson

vezérigazgató-helyettes Brit állampolgár. Diplomáját 1979-ben szerezte a Warwick Egyetemen, Angliában. 1992-ig a National Westminster Bank Londoni Nemzetközi Banki részlegénél dolgozott, és különböző vezetői pozíciókat töltött be, majd a HSBC-nél folytatta karrierjét. 1995 novemberében helyezkedett el a Bayerische Landesbank Londoni fiókjánál, ahol kezdetben a derivatívákkal foglalkozó értékesítési vezető, 1997 januárjától Treasury és Tőkepiaci értékesítési vezető, majd 1997 júliusától a londoni fiók értékesítési vezérigazgató-helyettese volt. 2001. januárjától a BayernLB Müncheni központjában, a Vállalati Ügyfelek, Energetikai és Környezetvédelmi Divíziójának vezetőjenként dolgozik, majd 2003. januárjától a Vállalati Ügyfelek Risk Office vezetője. 2003. április 29-től tagja a Bank Igazgatóságának. 2005. május 1-től az MKB kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki.

Jochen Bottermann

Külső igazgatósági tag Német állampolgár. Jogi tanulmányait Münchenben és Genfben végezte. 1970-től ügyvédi irodában tevékenykedett, társasági joggal, adójoggal és polgári joggal foglalkozott. 1973-1978-ig a Bajor Pénzügyi Államminisztériumban dolgozott, majd ezt követően a Bayerische Landesbanknál helyezkedett el, ahol több területet is vezetett. 1996. január 1-jén bankigazgatónak nevezték ki. 2000. decemberétől az Österreichische Postsparkasse AG elnökségi tagjaként dolgozik Ausztriában. 2001. április 25-től tagja a Bank Igazgatóságának.

dr. Ralph Schmidt

Külső igazgatósági tag Német állampolgár. Matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott. Az elméleti fizika terén PhD címmel rendelkezik. 1991 és 1997 között a Berliner Bank AG-nál különböző területeken dolgozott, majd a következő két évben a WestLB Düsseldorf Londoni fiókjánál a „kockázatkezelési módszerek” terület vezetője volt. 1999-től 2001-ig a Landesbank Sachsen Girozentrale, Lipcse Kockázatellenőrzési divízióját irányította. 2001 végétől a Bayerische Landesbank munkatársa, kezdetben a csoportkockázat és pénzügyi ellenőrzési divízió, majd a vállalatfejlesztési divízió vezetője. Ezután kinevezték az Igazgatótanács feladataival megbízott első ügyvezető alelnöknek, mely pozíciót jelenleg is betölti.

46

Külső igazgatósági tag

Stefan W. Ropers

Német állampolgár. Közgazdasági tanulmányait az Egyesült Államokban és Németországban végezte. 1978-1979-ben a First National Bank of Pennsylvania pénzintézetnél dolgozott. 1986 és 1993 között a Bank of America NT & SA, Frankfurt düsseldorfi fiókját vezette. Ezt követően a Bayerische Landesbanknál helyezkedett el, ahol 1999 júniusáig a frankfurti fiók vezetőségének tagja volt. 1999. év közepétől Münchenben a BayernLB Vállalati Ügyfelek részlegének vezetőségi tagja lett, majd 2000 júniusától 2001 végéig a Kockázat és Pénzügyi Controlling részleg vezetőségi feladatait látta el. 2002-től a BayernLB igazgatósági tagja, 2002. április 25től a Bank Igazgatóságának tagja. dr. Gerhard Gribkowsky

Külső igazgatósági tag Német állampolgár. Jogi tanulmányokat folytatott a Freiburg im Bresgaui Albert-Ludwigs Egyetemen, majd doktori címet szerzett. 1988 és 2002 között a Deutsche Banknál dolgozott, a Trainee program elvégzése után a Stuttgarti fiók vezetőjeként, majd 1996-tól a kockázatmenedzsmenttel megbízott projektosztályt irányította. 1998-ban a dél-német régió ügyvezetőségének tagja lett. 2003-tól dolgozik a Bayerische Landesbanknál, kockázatkezeléséért felelős igazgatósági tagként.

Az Igazgatóság tagjainak üzleti címe: 1056 Budapest, Váci utca 38.

IV.9.2. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság felelős a Bank vezetésének és adminisztratív ügyeinek figyelemmel kíséréséért és annak biztosításáért, hogy a Bank eleget tegyen a magyar jogszabályoknak, illetve a saját szervezeti szabályzataiban foglalt rendelkezéseknek. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Bank éves és közbenső pénzügyi jelentéseit, valamint megvizsgálja az Igazgatóságnak az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről, és üzletpolitikájáról készített jelentéseit, továbbá a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, illetve minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A hatályos alapszabály értelmében a Felügyelő Bizottság legalább 3 és legfeljebb 9 természetes személy tagból áll, akiket a közgyűlés három évre választ meg. A Felügyelő Bizottság tagjainak harmada a munkavállalók képviselőiből áll. A Felügyelő Bizottság tagjai az alábbi személyek:

Werner Schmidt

Felügyelő Bizottság elnöke Német állampolgár. A Német Sparkassenakademie-n üzleti tanulmányokat folytatott. 1965 és 1971 között különböző vezető pozíciókat töltött be a Würtenbergischer Sparkasse- und Giroverband-nál. 1971-ben a Landesbank Stuttgart-nál helyezkedett el, ahol 1989-ig dolgozott, először az Igazgatótanács helyettes tagjaként, majd 1974 és 1986 között Igazgatótanácsi tagként. 1986-tól 1989-ig az Igazgatótanács elnöke volt. 1989 és 1999 között a Süddeutsche Landesbank Igazgatótanácsának elnöki pozícióját töltötte be. 1999-ben kinevezték a Landesbank Baden-Würtenberg Igazgatótanácsának elnökévé. 2001 júniusa óta a Bayerische Landesbank Igazgatótanácsának elnöke.

Paul Bodensteiner

Német állampolgár. 2003. április 29. óta tagja a Bank Felügyelő Bizottságának. Kereskedelmi tanulmányait a Regensburgi Egyetemen végezte. 1993-ban a Bajor Pénzügyminisztériumban helyezkedett el, ahol jelenleg is főosztályvezetőként dolgozik.

Christian M. Büttner A Bank für Arbeit und Wirtschaft AG ügyvezető igazgatója, osztrák állampolgár. A jogtudományok doktora és felsőfokú közgazdász végzettséggel is

47

rendelkezik. 1981-től 1988-ig a bécsi Citibank (Austria) AG-nál különböző üzletkötői és pénzügyi tanácsadói munkát végzett, majd 1988-tól 1991-ig a Citibank, N.A., London munkatársa volt. 1991-től 1996-ig a CS First Boston Ltd., London speciális finanszírozási konstrukciók csoportjának vezetője, majd a banki befektetési részleg igazgatója. 1996. májusa óta dolgozik a BAWAG-nál, az ügyvezetőség tagja. A közgyűlés 1998. április 27-én választotta a Bank Igazgatóságának tagjává. 2001. április 25-től a Felügyelő Bizottság tagja. Dr. Siegfried Naser

Német állampolgár. Jogi tanulmányait Würzburgban és Münchenben végezte, doktorrá avatása 1978-ban történt, és második államvizsgát is tett. Jogtanácsosi és különböző önkormányzati tisztviselői munkák után 1981-ig a Bajor Tartományi Belügyminisztériumban dolgozott, ahol az Európai Uniós jogi kérdésekkel foglalkozott. Egyidejűleg oktatási tevékenységet folytatott és jogi szakfolyóiratokban publikált. 1984-ig a kitzingeni járási hivatalban osztályvezetőként dolgozott, majd közigazgatási vezetőnek választották meg. 1990-ben és 1996-ban is újraválasztották. 2000. október 1-je óta a Bajorországi Takarékpénztárak Szövetségének ügyvezető elnöke. 2001. április 25. óta a Felügyelő Bizottság tagja.

Nagy Nóra

Munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tag. Az MKB alkalmazottainak képviselője. 1989-ben fejezte be felsőfokú tanulmányait a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán. 1999-ben posztgraduális képzés keretében marketing kommunikációs szakközgazdász végzettséget szerzett. Az MKB-ban 1983 óta dolgozik, először pénztári csoportvezetőként, később számlakezelési osztályvezetőként. 1997-től a Budapesti Pénztárak szakterület vezetője és a budapesti fiókok operatív irányítása a feladata. 2001. közepétől a Hálózati Igazgatóság lakossági üzletágért felelős főosztályvezetője. 2001. április 25. óta a Felügyelő Bizottság tagja. 2005. év elejétől a vidéki hálózatirányítás helyettes vezetője.

Kovács Péter

Munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tag. Az MKB alkalmazottainak képviselője. 2001-ben végzett a Budapesti Gazdasági Főiskola számviteli szak, vállalkozás szakirányán. 1997 óta dolgozik az MKB Bankműveleti Igazgatóságán, először az Adatrögzítési, majd az Előkészítő Osztály munkatársaként. 1998-tól csoportvezető, majd 2001-ben osztályvezetőhelyettesi kinevezést kapott. 2002. februárjától osztályvezető. 2004. április 28-tól tagja a Felügyelő Bizottságnak.

A Felügyelő Bizottság tagjainak üzleti címe: 1056 Budapest, Váci utca 38.

IV.9.3. Ügyvezetőség Az Ügyvezetőség tagjai az alábbi személyek: Erdei Tamás elnök-vezérigazgató dr. Stotz Péter vezérigazgató általános helyettese dr. Balogh Imre vezérigazgató-helyettes Bolla Csilla vezérigazgató-helyettes

48

dr. Kraudi Adrienne vezérigazgató-helyettes dr. Patyi Sándor vezérigazgató-helyettes Neil A. Watson vezérigazgató-helyettes Az Ügyvezetőség tagjainak üzleti címe: 1056 Budapest, Váci utca 38.

IV.9.4. Összeférhetetlenség A MKB Bank Rt. igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által az MKB Bank Rt. részére végzett feladatok, és ezen személyek magánérdekei és/vagy más feladatai között nem áll fenn összeférhetetlenség.

IV.9.5. Alkalmazottak 2005. június 30-án a Bank alkalmazottainak száma 1.599 fő volt. (2004. december 31-én: 1602).

IV.10. Kockázatkezelés IV.10.1. Piaci Kockázatok A Bank az Igazgatósága által jóváhagyott szabályoknak megfelelően az árfolyam-, kamat- és likviditási kockázat kezelését az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: ”ALCO”) mechanizmuson keresztül operatívan a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság treasury funkciókat ellátó egységeibe (a továbbiakban: ”Treasury”) koncentrálva, konszolidálva valósítja meg. A banküzem piaci kockázatainak kezelését a Bankban korszerű informatikai rendszer támogatja. ALCO Az ALCO az eszköz-forrás gazdálkodás felső szintű irányító és döntéshozó szerve. Az ALCO irányítja a Bank eszköz-forrás gazdálkodását a középtávú üzleti stratégia és az éves üzleti, pénzügyi terv alapján, melyeket az Igazgatóság hagy jóvá. Az ALCO feladata az éves terv megvalósításával összefüggésben a hatáskörébe utalt banki kockázatok, a kockázati kitettségek rendszeres áttekintése, a kockázatok prudens szintjének meghatározása, a kockázati kitettség indokolt esetben történő azonnali csökkentése. Az ALCO az elfogadott politikák szerint teljes hatáskörrel rendelkezik az összes üzletági egységben felmerülő eszköz-forrás gazdálkodási kérdésben. A limitrendszerű szabályozások valamennyi banki üzleti területre kiterjednek és azok betartása kötelező érvényű. Treasury Az árfolyam-, kamat- és likviditási kockázat kezelését a Bank a Treasuryn keresztül valósítja meg. A Bank a mindenkori árfolyam-, kamat- és likviditási kockázati pozícióját a Treasurytől és a bonyolító területektől független Kockázati Terület állapítja meg. A Treasury tevékenységét a banki limitrendszereken belül speciális üzletági, partnerkockázati és üzletkötői limitek folyamatos betartásával folytatja. A tevékenységeket és az elfogadott limitek betartását a Kockázati Terület ellenőrzi.

49

Devizaárfolyam kockázat és kezelése Árfolyamkockázat alatt a devizaárfolyamok jövőbeli változása miatt bekövetkező veszteségek lehetőségét értjük. A bekövetkező árfolyamváltozások az aktív és passzív oldalon meglévő devizapozíciók értékét egyaránt befolyásolják, így az árfolyamkockázatnak való kitettség szempontjából kiemelt jelentősége a devizanemenként fennálló nyitott pozíciók nagyságának van. A Treasury a felelős azért, hogy a rendelkezésére álló eszközrendszerrel az árfolyamkockázati nyitott pozíción - a devizapiac normális működése esetén szokásos, illetve a nem várt piaci árfolyammozgások mellett - keletkező esetleges veszteségeket a Bank elkerülje, illetve a felállított és az Igazgatóság által elfogadott limitrendszeren belül tartsa. A deviza árfolyam kockázat kezelése valamennyi devizában megjelenő eszköz- és forráselemre, határidős követelésre és kötelezettségre kiterjed. A Bank árfolyamkockázati pozíciója folyamatosan meghatározható. A kapcsolódó szabályozásban szereplő árfolyamkockázati limitrendszer döntési hatáskörökre lebontott volumen, VaR és veszteségfék limiteket tartalmaz. A Bank a napközbeni és a napvégi nyitott pozíciók meghatározására, mérésére és limitálására a törvényi előírásoknak megfelelő belső szabályzatot dolgozott ki, melyet bemutatott a PSZÁF részére. A Bank napvégi nyitott pozícióiról naponta készít jelentést a Magyar Nemzeti Bank (”MNB”), a Vezetőség és az ALCO számára és valamint a tartott devizakockázati nyitott pozícióra vonatkozó tőkekövetelményt naponta számszerűsíti és jelenti a PSZÁF részére. Likviditási kockázat kezelése A likviditási kockázat kezelés legfőbb célja, hogy a Bank mindenkor biztosítsa a likviditás prudens szintjét, mindenkor megfeleljen a törvényben előírt, illetve a szabályozó hatóságok által támasztott likviditási követelményeknek, mindenkor eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek, mindezt a lehető legjövedelmezőbb módon valósítsa meg. A Bank átfogó likviditás kockázati szabályozását az Igazgatóság hagyja jóvá. A Bank mindenkori likviditási helyzetét a Treasury Kereskedés Szakterületen folyó tevékenységekkel kezeli - a Forint- és Devizamenesztést magába foglaló Banki Könyv Treasury Menedzsment irányításával. A Treasury az ALCO operatív kondíciós-árazási döntéseit figyelembe véve, az elszámolóár mechanizmuson keresztül, operatívan irányítja a forint és deviza forrásgyűjtést az éves üzleti, pénzügyi terv és a kondíciós politikák figyelembevételével, szorosan együttműködve a forrásgyűjtést végző szervezeti egységekkel. A Bank a PSZÁF előírásokkal összhangban rendkívüli helyzetekre vonatkozó likviditási akciótervvel rendelkezik, azt folyamatosan karbantartja. Kamatkockázat és kezelése A jövedelmezőség alakulása szempontjából alapvető jelentősége van a kamatlábak változékonyságából eredő kockázatok behatárolásának. A banki jövedelemszintre gyakorolt hatás a nyitott kamatpozíciók mértékétől, a kamatérzékeny eszközök és források felzárkózási rugalmasságától, valamint a piaci kamatlábak volatilitásától függ. A Bank kamatlábkockázati nyitottságát ésszerű kereteken belül tartja, mérlegen belüli tranzakciókkal és mérlegen kívüli kamat derivatív termékekkel limitálja a kamatlábváltozásokból származó esetleges veszteségeket. A Bank különösen nagy hangsúlyt helyez a mérlegstruktúra átárazási szerkezetére, annak folyamatos elemzésén, előrejelzésén és tudatos alakításán keresztül, aktív árazási politikát megvalósítva mérsékli és meghatározott keretek között tartja a kedvezőtlen kamatlábváltozásokból eredő kockázatokat. Az ALCO rendszeresen áttekinti a Bank kamatkockázati kitettségét mérő és prognosztizáló jelentéseket, melyekhez átárazási rés elemzés; kamatérzékenységi szimulációs vizsgálatok; kereskedési célú portfoliókra VAR elemzés; stressz helyzetre vonatkozó vizsgálatok módszereit használja fel. Az átfogó banki kamatkockázat szabályozást a Bank Igazgatósága hagyja jóvá. A Bank kockázatkezelési szempontból megkülönbözteti - azaz egyedi limitrendszert állít fel és külön menedzseli - a hagyományos

50

banki termékeket magában foglaló primer pozíciót, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság által kezelt kereskedési portfoliókat. A kereskedési könyvi portfoliókhoz nyitott pozíciós volumen limitek, valamint VAR limitek kerülnek meghatározásra. A kereskedési portfoliók esetében a nyitott pozíciókra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank naponta számszerűsíti és jelenti a PSZÁF részére. Árfolyam- és kamatkockázati származékos ügyletek /derivatívák/ kockázatkezelése A Bank Igazgatósága szabályzatban határozta meg a származékos ügyletek művelésének belső szabályait. A derivatív üzletág elsősorban a Bank vállalati ügyfeleinek kiszolgálását, a hagyományos banki üzletágak attraktivitásának növelését, valamint a Bank kamat- és árfolyamkockázati helyzetének kezelését szolgálja. A származékos pénzügyi instrumentumokkal való nyereségorientált kereskedés csak ellenőrzötten a szabályzatban jóváhagyott termékekben, felelősségi körben és limitrendszerben végezhető. Csak olyan származékos árfolyam- és kamatkockázati termékkel történő üzletelés, illetve termékfejlesztés megengedett, amely olyan deviza- és pénzpiacokhoz kapcsolódik, illetve olyan deviza,- ill. pénzpiaci termékekből származtatható, ami a Treasury tevékenység szerves része. A vállalt pozíciók könyvenként folyamatosan kiértékelésre kerülnek a Treasury pozícióvezető és kockázat kezelési rendszerében. A kereskedési portfoliók esetében a nyitott pozíciókra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank naponta számszerűsíti és jelenti a PSZÁF részére.

IV.10.2. Hitelezési kockázatok Hitelkockázati politika A Bank a hitelezési kockázatok kezelését az Igazgatósága által jóváhagyott hitelkockázati politika keretei között végzi. A hitelkockázati politika a hitelkockázat-vállalás alap- és peremfeltételeit rögzíti annak érdekében, hogy biztosítható legyen a hitelportfolió jövedelmezőségi és kockázati szempontok szerinti kiegyensúlyozottsága, és ezzel a hitelezési kockázatoknak a Bank részére elviselhető keretek között való tartása. Hitelezési kockázatnak tekintendő minden olyan kockázat, amely arra vonatkozik, hogy a Bank ügyfele saját pénzügyi-gazdálkodási helyzetében, vagy más specifikus körülményében bekövetkezett változás miatt kötelezettségeit nem az eredeti feltételek szerint teljesíti. A hitelezési kockázatok alapvetően hitelés kölcsönnyújtáshoz kötődnek, de a banki tevékenység más területein - így a Treasury ügyletekben - is fellelhetők. Az utóbbi területeken jelentkező hitelezési kockázatok kezelésére a Bank Treasury szabályzatai vonatkoznak. A hitelezési kockázatok részletes meghatározását tartalmazó Kockázatvállalási Szabályzat jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Hitelezési kockázatok vállalásának rendje A hitelezési üzlet során a Bank kockázatvállalással érintett ügyfelei részére limiteket állít fel, amelyek meghatározzák az egyes ügyfelek, illetve ügyfélcsoportok vonatkozásában felvállalható kockázatok összegét és struktúráját. A limitek jóváhagyása a mindenkori Döntési Hatásköri Lista szerint történik. Ennek alapján a Bank Igazgatósága hoz döntést a jogszabályok által kifejezetten az ezen testület kompetenciájába utalt esetekben, minden más döntés pedig azok összeghatárától függően vagy testületi, vagy személyi (delegált) lehet. Testületi döntést az Igazgatóság Hitelbizottsága és a Hitelbizottság hoz, delegált döntés pedig vagy az üzleti és a kockázati területek megfelelő dolgozói által alkotta döntési párok által, vagy – kockázatilag nem relevánsnak tekintett ügyek esetében pedig - az üzleti terület megfelelően felhatalmazott dolgozója által. Egyrészről a vállalati, projekt és pénzintézeti ügyfelek esetében, másrészről pedig a lakossági ügyfelek esetén a kockázati relevancia határa az ügyfél minősítésétől, a

51

felajánlott fedezettől vagy az ügylet egyéb feltételeitől függően különbözik. A delegált döntési kompetenciákat évente felül kell vizsgálni, azok bármikor visszavonhatók. A döntési kompetenciák valamennyi, a hitelezéssel kapcsolatos döntésre kiterjednek, különös tekintettel a limitek jóváhagyására, meghosszabbítására, átcsoportosítására és emelésére. A döntésnek ki kell terjednie a hitelfelvevő személyére, a kötelezettségvállalás összegére, jellegére, esedékességére, valamint szükség szerint a visszafizetési feltételekre, a hiteldokumentáció és a biztosítékok jelentős elemeire, továbbá más lényeges tényezőkre. Valamennyi limit legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerül. A limitek meghatározása során az alábbi főbb tényezők kerülnek kiemelten figyelembe vételre: az ügyfél/ügyfélcsoport kockázatviselő képessége, bonitása, az ügyfél/ügyfélcsoport Bankkal fennálló üzleti kapcsolatainak, igényeinek volumene, jellege, a limithez, illetve az egyes limitrészekhez rendelhető biztosítékok, a Bank ágazati kockázati stratégiái, a BayernLB csoportszintű kockázatkezelési szabályozása szempontjából releváns körülmények. Ügyfélminősítés Az ügyfél megfelelő azonosítása, elemzése és monitorizálása valamennyi ügylet, illetve ügyfélcsoport esetén valamennyi csoporttag vonatkozásában is biztosított. Ennek megfelelően egy ügyfél, illetve egy ügyfélcsoport valamennyi hitelezési ügyletének kockázatkezelése egy helyen történik. Az ügyfélminősítés részletes szabályait a Bank Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzata tartalmazza. Ezen szabályzatnak megfelelően az adott ügyféltípus sajátosságainak megfelelően eltérő módszerekkel történik a lakossági és – főszabályként – a kisvállalati, a vállalati, a projekt és a pénzintézeti ügyfélkörök minősítése. Előbbi két kategória esetén egyszerűsített – pénzügyi mutatók és biztosítékok – alapján történik a minősítés, amelynek eredményeként A-tól (automatikus) D-ig (elutasítás) terjedő kockázatvállalási döntés meghozatalára kerül sor. A vállalati, a projekt és a pénzintézeti ügyfélkörök minősítése az ügyfél objektív és szubjektív gazdálkodási jellegzetességei mellett figyelembe veszi az országbesorolást és egyéb, az ügylet szempontjából releváns tényezőket is. A hitelezési üzlethez kapcsolódó biztosítéki rend Hitelei megtérülését a Bank - főszabályként - az ügyfél által megtermelt készpénzáramlásból várja és hitelezési döntéseiben is ezt az elvet érvényesíti. Mindezek mellett a hitelezési kockázat vállalása során a Bank arra törekszik, hogy minden olyan biztosítékot feltárjon és bevonjon, amelyek az ügyfél nemteljesítése esetén a hitelnyújtás kockázatát a lehető legnagyobb mértékben csökkentik és a hitel megtérülésének esélyeit javítják. A biztosítékokat a Bank érvényesíthetőségük szempontjából rangsorolja, és hitelbiztosítéki értékük megállapításakor ezeket a szempontokat is figyelembe veszi. A biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapítása azok érvényesíthetősége mellett dologi biztosíték esetén függvénye az illető eszköz piaci vagy könyv szerinti értékének, személyi biztosíték esetén pedig az azt nyújtó minősítésének is. Az egyes limitek hitelbiztosítéki fedezettségének megállapítása során a Bank önálló fedezettségi tényezőnek tekinti a hiteladós minősítését is. Monitoring, ügyletminősítés és céltartalékképzés A Bank az ügyfél- és ügyletmonitoring során rendszeresen - alapesetben negyedéves gyakorisággal áttekinti az egyes hitelezési kockázatok alakulásának lényeges aspektusait. A monitoring - az adott ügylet nagyságától és az ügyfél minősítésétől függően - lehet egyszerűsített vagy teljes. A hitelkockázati portfolió minőségének áttekintése havi gyakorisággal történik. Ennek során az egyes expozíciók minősítési kategóriákba sorolására azok fajtájától és nagyságától függően egyszerűsített módon vagy egyedi értékelés alapján kerül sor. A Bank a kockázatokat a nemzetközi gyakorlatnak és a hazai jogszabályoknak megfelelően sorolja be a problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes vagy rossz kategóriák egyikébe. Ennek során az egyszerűsített módon történő minősítésnél a fizetési késedelmet tekinti irányadónak, míg az egyedi minősítés során alapvetően az ügyfél minősítésétől, a

52

biztosítékok minőségétől és az általuk képviselt hitelbiztosítéki értéktől, valamint a fizetési késedelemtől függően történik a besorolás. Természetesen az egyedi minősítés során figyelembe vételre kerülnek mindazon tényezők is, amelyek a banki kockázatok megítélése szempontjából relevánsak, de figyelembe vételük fenti három tényezőben közvetlenül nem lehetséges. Minden olyan esetben, amelyben fennáll a hitelek, illetve hiteljellegű kitettségek részleges, vagy teljes meg nem térülésének veszélye, kellő időben megfelelő mértékű provízió képzésére kerül sor. A provízióképzés magában foglalja az egyes hitelek után képzett értékvesztést, a mérlegen kívüli hiteljellegű tételek után képzett céltartalékot, az országkockázati céltartalékot és az ágazati céltartalékot. Az értékvesztés és a céltartalékképzés összegének megállapítására a nemzetközi gyakorlatnak és a hazai jogszabályoknak megfelelő mértékben, a várható veszteség figyelembe vételével kerül sor. Az országkockázati céltartalék megállapítása az illető ország nemzetközi besorolásának figyelembe vételével történik. Ágazati céltartalékot a Bank az általa - meghatározott feltételek szerint - veszélyeztetett ágazatokban vállalt expozíciók után képez. A províziók nagyságának megállapítása a Bank Hitelbizottságának hatáskörébe tartozik. WorkOut tevékenység A problémás kitettségek kezelése a Kockázati Területen belül működő elkülönített szervezeti egység keretei között történik.

IV.11. A Kibocsátó eszközeire, forrásaira, valamint pénzügyi helyzetére és eredményére vonatkozó pénzügyi információk IV.11.1. Korábbi és közbenső pénzügyi információk A Kibocsátó legutóbbi két pénzügyi évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok - IFRS - előírásainak megfelelően összeállított konszolidált pénzügyi jelentéseit a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. auditálta, amelyekről minden évben minősítés és korlátozás nélküli könyvvizsgálói nyilatkozatot adott ki. A legutóbbi két pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolók, valamint a kapcsolódó könyvvizsgálói jelentések a jelen Alaptájékoztató mellékleteiben találhatók. A legutolsó auditált pénzügyi információ dátuma: 2004. december 31. A Kibocsátó a Tőkepiaci Törvény előírásainak megfelelően féléves és éves gyorsjelentés, valamint éves jelentés készítésére kötelezett. Ennek megfelelően a Kibocsátó 2005. augusztus 10-én közzétette 2005. évi első féléves gyorsjelentését, amely a Kibocsátó közzétételi helyeként szolgáló honlapján (www.mkb.hu) megtekinthető. A Kibocsátó felhívja a befektetni szándékozók figyelmét, hogy 2005. évi első féléves gyorsjelentése a Tőkepiaci Törvény vonatkozó előírásainak megfelelően került elkészítésre, és nem auditált adatokat tartalmaz. A Kibocsátó által 2005. augusztus 10-én közzétett 2005. évi első féléves gyorsjelentés hivatkozással kerül a jelen Alaptájékoztatóba beépítésre. A Tőkepiaci Törvényben előírt gyorsjelentési kötelezettségen túlmenően a Kibocsátó a Budapesti Értéktőzsde vonatkozó szabályzatainak megfelelően tőzsdei gyorsjelentést és tőzsdei éves jelentést köteles közzétenni a Budapesti Értéktőzsde hivatalos közzétételi helyén.

IV.11.2. Pénzügyi áttekintés Az alábbi szöveg az MKB és legfontosabb leány- és közös vezetésű vállalatai (”MKB Csoport” vagy ”Csoport”) 2002. december 31., 2003. december 31., valamint 2004. december 31-i fordulónapra, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok -IAS/IFRS- előírásainak megfelelően összeállított, konszolidált pénzügyi beszámolóiban megjelenő adatok áttekintését tartalmazza. A hivatkozott beszámolókat a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. auditálta.

53

Az alábbi áttekintést a pénzügyi beszámolókban megjelenő adatok alapján a Kibocsátó állította össze, és azt a Kibocsátó könyvvizsgálója külön nem auditálta. Mérlegszerkezet A 2002-2004. évek során az MKB Csoport folytatta ügyfélbázisának kiterjesztését, melynek alapján a hitel- és betétállományok a stratégiai szegmensekben folyamatosan növekedtek. Az időszak végére az MKB Csoport konszolidált mérlegfőösszege 1.465,0 milliárd Ft-ra (2002: 975,5 milliárd Ft, 2003: 1.243,1 milliárd Ft) emelkedett, úgy lépve át egyben az 1.000 milliárd Ft-os határt is, hogy a mérlegfőösszeg összetételében az ügyfélállományok súlya továbbra is kiemelkedő maradt. A konszolidált mérlegfőösszeg bővülésében az MKB Csoport organikus fejlődése mellett a Konzumbank Rt. 2003. év végi megszerzése is szerepet kapott. A mérlegfőösszeg növekedésének meghatározó tényezője mindvégig az ügyfelek hitelállományainak bővülése volt, melynek teljes nettó (értékvesztéssel csökkentett) volumene az időszak során a 2002. december végi 694,0 milliárd Ft-ról 28,9%-kal, 894,9 milliárd Ft-ra, majd 2004-ben 15,1%-kal, 1.030,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A mérleg legnagyobb eleme az ügyfélhitel portfolió volt, ami az egyes évek végén az összes eszköz 71,1%, 72,0%, illetve 70,3%-át képviselte. A hitelportfolió volumenének felfutása alapvetően két forrásból származott. Nominális értelemben a belföldi vállalati szektornak kihelyezett hosszú lejáratú devizahitel állományok növekedtek a legnagyobb mértékben. A relatív bővüléseket vizsgálva elmondható, hogy a hitelportfolión belül magas dinamikájú növekedést értek el a lakossági hitelek, amelyek 2004. végén összesen 145,1 milliárd Ft-ot (2002: 60,9 milliárd Ft, 2003: 109,5 milliárd Ft) tettek ki. A növekedés mozgatói a jelzálogalapú hiteltermékek, elsősorban a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek voltak. Ennek alapján a magasabb marzsú lakossági finanszírozás a teljes portfolión belül hányada a 2002. évi 8,8%-ról 2003-ban 12,2%-ra, majd 2004-ben 14,1%-ra emelkedett. Az időszakban mind az ügyfelek száma, mind a folyó-, illetve betétszámlák állománya bővült, a 2003. év végi 660,4 milliárd Ft-os összesített állomány az előző év végi 530,3 milliárd Ft-os értékét 24,5%-kal haladta meg, míg a 2004. évben további 9,7%-kal emelkedve 724,1 milliárd Ft-ra nőtt. A kibocsátott MKB Európa kötvények és betétek a 2004. év végén további 7,8 milliárd Ft (2002: 24,2 milliárd Ft, 2003: 13,3 milliárd Ft) addicionális lakossági forrást jelentettek a Csoport számára. Ennek alapján az ügyfélállományok részaránya a rendelkezésre álló összes forrás 2002. év végi 56,8%-áról 2003. végére 54,2%-ára, 2004-ben pedig 50,0%-ára csökkent. Az értékpapír portfoliók összesített értéke 2003-ban 60,3%-kal, majd 2004-ben 9,7%-kal emelkedett az előző év végéhez képest és az időszak végére 127,5 milliárd Ft-ot, illetve 139,9 milliárd Ft-ot tett ki. A növekedés mögött alapvetően közép-kelet-európai, befektetési minősítésű államok és vállalkozások által kibocsátott devizakötvények befektetési céllal történt, illetve hazai, forintban denominált állam- és más hitelintézeti kötvények kereskedési és befektetési célú vásárlásai álltak. Ezzel egyidejűleg a társult vállalkozásokban meglévő tőkebefektetések értéke a 2002. évi szintjétől mind 2003-ban, mind 2004-ben jelentősen elmaradt, a Csoport az Interbanka cseh kereskedelmi bankban fennálló 32,92%-os tulajdonrészének 2003. évi értékesítése következtében. A 2004. év végén a bankközi források 342,8 milliárd Ft-ot tettek ki, ami az egyes években 55,0%-os, illetve 12,8%-os bővülést jelentett (2002: 196,0 milliárd Ft, 2003: 303,8 milliárd Ft). Az állományok határozott növekedését az ilyen jellegű kötelezettségek visszafizetése mellett addicionális középlejáratú bankközi finanszírozások bevonása mozgatta, amelyekből a legjelentősebb tételek a 2003-ban 200 millió EUR, míg 2004-ben 225 millió EUR értékű, szindikált hitel formájában, igen kedvező kockázati árazás mellett kapott addicionális bankközi finanszírozó források voltak. A finanszírozó és értékpapírba foglalt források 2004. évi záró állománya 223,9 milliárd Ft-ot ért el (2002: 91,5 milliárd Ft, 2003: 112,2 milliárd Ft). A növekedés legfőbb oka az időszak során a belföldi program keretében végrehajtott MKB I. Kötvény és MKB II. Kötvény rábocsátások, valamint a 2004-ben a hazai univerzális hitelintézetek közül úttörőként indított nemzetközi kötvényprogram (EMTN program) keretében 300 millió EUR névértékben kibocsátott kötvények voltak. A finanszírozó források 2004. év végi állománya összesen 22,1 milliárd Ft (2002: 11,8 milliárd Ft, 2003: 23,6 milliárd Ft) értékben tartalmazott olyan közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli kötelezettségeket, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasorolt státuszúak.

54

A Csoport mérleg szerinti eredményt is tartalmazó konszolidált saját tőkéjének értéke a 2002. december 31-i 89,0 milliárd Ft-ról 13,7%-kal, 2003. végére 101,2 milliárd Ft-ra, míg 2004-ben további 14,0%-kal, 115,4 milliárd Ft-ra nőtt. A saját tőke növekedése alapvetően a tárgyidőszaki eredmények eredménytartalékba és általános kockázati tartalékba helyezéséből, valamint a külföldi leányvállalatok után közvetlenül a tartalékok között elszámolt devizaárfolyam változásokból származott. Pénzügyi teljesítmény Az MKB Csoport nettó kamat- és nem kamatjellegű bevételeit tartalmazó bruttó működési jövedelemének növekedése az időszak során mindvégig folytatódott: a 2002. évi 40.312 millió Ft-hoz képest 2003. évi szintje 18,1%-kal bővülve 47.609 millió Ft-ot ért el, míg 2004-ben további 31,0%-kal, 62.372 millió Ft-ra emelkedett. A nettó kamateredmény továbbra is meghatározó súlyt képviselt, bruttó működési jövedelemben mért részaránya a 2002-2004. években 68,7%, 71,9%, illetve 69,6% volt. A nettó kamatjövedelem a 2002. évben elszámolt 27.689 millió Ft-os értékéhez képest 2003-ban 23,6%kal, 34.219 millió Ft-ra növekedett, míg 2004. évi 43.406 millió Ft-os szintje további 26,8%-os bővülést jelentett. A konszolidált nettó kamatjövedelem emelkedése elsősorban az átlagos kamatozó eszközök folyamatos növekedéséből származott, miközben a magasabb marzsú üzletek teljes hitelportfolión belüli arányának bővülése, valamint a szabad tőkén realizált magasabb kamatbevételek szintén pozitív hatással voltak a nettó kamatbevételekre. Ezzel egyidejűleg a bankpiaci verseny továbbra is igen intenzív maradt. 2003-ban az MKB Csoport nem kamatjellegű jövedelmeinek összesített értéke 13.390 millió Ft-ot ért el, ami a 2002. évi 12.623 millió Ft-hoz képest csak kisebb mértékű növekedést jelentett, míg a jövedelemelem 2004-ben dinamikusan emelkedett és 18.966 millió Ft-ot tett ki. A nem kamatjellegű jövedelmek legnagyobb hányadát képviselő nettó díj- és jutalékjövedelem 2002. évben elért 7.948 millió Ft-os összegét a 2003. év során elszámolt 9.650 millió Ft-os érték 21,4%-kal haladta meg, majd a jövedelemelem 2004-ben 30,2%-os tárgyévi növekedés után 12.560 millió Ft-ot tett ki. A díj- és jutalék bevételek felfutása jól tükrözi a jutalékgeneráló tevékenység bővülését. Szinte valamennyi jutalékbevétel elem összege folyamatosan növekedett, a legnagyobb emelkedést az ügyfél folyó- és betétszámlák számának és állományának gyarapodása és a fizetési forgalom volumenének bővülése következtében realizált jutalék- és díjbevételek, valamint a garanciadíjak érték el. A hitelezési jutalékok (alapvetően a projektfinanszírozási és a vállalati hitelezési ügyletek) szintén megtartották emelkedő trendjüket. A jutalék ráfordítások az időszak során nőttek, a legnagyobb növekedés a pénzügyi lízinggel foglalkozó vállalkozások által kifizetett dealer jutalékok esetében következett be. A Csoport egyéb nem kamatjellegű jövedelmeinek meghatározó tényezője a nettó devizaárfolyamnyereség volt, amely a 2002-2004. években rendre 3.398 millió Ft-ot, 3.447 millió Ft-ot, illetve 3.657 millió Ft-ot ért el. A magas szintű teljesülés alapvető indukálói a származékos ügyletek átértékelésén keletkező eredmények mellett a nyitott devizapozíción realizált magasabb nyereség, valamint a nagyobb kereskedési jövedelmek voltak, miközben az MKB Csoport alapüzletágainak (devizafizetési és készpénzforgalom, devizaváltás) magas szintű eredményessége továbbra is megmaradt. A lízingjövedelem szintén növekedett, a 2003. évi 1.201 millió Ft-os értéke a 2002. év során realizált 726 millió Ft-os szintjét 65,4%-kal, míg a 2004. évi 1.522 millió Ft a 2003. évet 26,7%-kal múlta felül. A csoporton kívüli befektetésekből származó osztalékjövedelem az időszak során 719 millió Ft-ot, 907 millió Ft-ot, illetve 703 millió Ft-ot tett ki. A működési költségek értéke az egyes években 24.006 millió Ft, 25.916 millió Ft, illetve 36.693 millió Ft volt. Az időszak során az emelkedő működési költségekben a nagy számítástechnikai fejlesztésekkel összefüggő ráfordítások és a Konzumbank Rt. akvizíciójának kapacitásnövelő hatása és átstrukturálásának egyszeri költségei játszottak döntő szerepet. Az MKB Csoport tárgyévi költséghatékonyság mutatója a 2002. évi 59,6%-ról 2003-ban 54,4%-ra csökkent, alapvetően az üzleti bővülés költségvonzata, illetve a hatékonyság növelő intézkedések nettó kimenetelként, míg 2004-ben az egyszeri integrációs hatásoknak köszönhetően 58,8%-ra emelkedett. A 2002-2004. évek során az MKB Csoport ügyfélportfoliója a kedvezőtlenebb piaci környezet ellenére továbbra is jól teljesített, miközben a hitelek minősége megőrizte magas szintjét. Az időszak során az ügyfeleknek kihelyezett hitelekre elszámolt egyedi értékvesztések állománya folyamatosan emelkedett, alapvetően a bizonytalanabb piaci környezet miatt megnövekedett kockázatok fedezésére irányuló

55

prudens törekvés hatására. A vizsgált 2002-2004. évek során a Csoport 3.319 millió Ft, 3.949 millió Ft, illetve 8.456 millió Ft nettó értékben számolt el, illetve képzett addicionális egyedi és ágazati értékvesztéseket és céltartalékokat. A nettó céltartalék képzés további eleme az országkockázati céltartalék volt: a historikus veszteségrátákra alapozott belső szabályozás alapján a 2002., 2003. és 2004. évek folyamán nettó 101 millió Ft, 463 millió Ft, illetve 278 millió Ft országkockázati értékvesztés visszaírására került sor. A 2003. év során elért 18.223 millió Ft konszolidált szintű adózás előtti eredmény 39,1%-kal múlta felül a 2002-ben realizált 13.102 millió Ft-ot, mivel a banküzemi költségek kontrollált növekménye, valamint a kissé magasabb értékvesztések és céltartalék képzési ráfordítások csak kisebb részben semlegesítették a bruttó működési jövedelem erőteljes emelkedését. A 2004-ben elért 17.463 millió Ft-os eredmény azonban alatta maradt az előző évinek, aminek oka a Konzumbank Rt. integrációja kapcsán elszámolt jelentős mértékű egyszeri értékvesztések és átstrukturálási ráfordítások voltak. Az MKB Csoport tárgyévi saját tőke arányos adózás előtti eredményének (ROAE) értéke 2002-ben 15,2%, 2003-ban 19,0%-ot, míg a 2004. évben 15,8%-ot ért el. Ezzel egyidejűleg az adózás előtti átlagos eszközmegtérülés mutató (ROAA) értéke a 2002. évi 1,4%-os értékét szintén meghaladva 2003-ban 1,6%-ra emelkedett, míg 2004-ben 1,3%-ra teljesült.

IV.11.3. Nyilatkozat a pénzügyi helyzetben bekövetkezett lényeges változásokról A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó pénzügyi időszak zárónapja 2004. december 31. - és a jelen Alaptájékoztató keltének napja között nem következett be semmilyen jelentős változás.

IV.11.4. Bírósági és választottbírósági eljárások A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nem érintett egyetlen olyan perben, választott bíróság előtti vagy más közigazgatási eljárásban, amely pénzügyi helyzetét érdemben befolyásolja. 2005. augusztus 1-én a Kibocsátó részvételével folyó peres ügyek száma mindösszesen 58. Egyik per értéke sem éri el a Társaság alaptőkéjének 10 százalékát. A Kibocsátó által indított és folyamatban lévő 5 per összesített értéke 144.414.002.-Ft. A Kibocsátó ellen indított és folyamatban lévő 53 per összesített értéke 2.233.973.834.- Ft-ot és 16.000 USA-dollárt tesz ki.

IV.12. Lényeges szerződések A Kibocsátó a szokásos üzletmenete során megkötött szerződéseken túl nem kötött olyan szerződést, amely jelentőséggel bír a jelen Kibocsátási Program alapján forgalomba hozatalra kerülő értékpapírokból származó, az értékpapír-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettségeivel kapcsolatban.

IV.13. Harmadik féltől származó információk Jelen Alaptájékoztatóban az alábbi harmadik féltől származó információk szerepelnek, mely információkat a Kibocsátó tudomása szerint pontosan vettek át, illetve amilyen mértékben a Kibocsátó a harmadik fél által közzétett információkból erről megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék.: -

A jelen Alaptájékoztató IV.5.2. pontjában az MKB Bank Rt. üzleti tevékenységéhez kapcsolódó piaci részesedések számítása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bankszektorra vonatkozó összesített kimutatások felhasználásával történt. Az Alaptájékoztató V. fejezetének összeállításánál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Beszámoló a felügyelt szektorok 2004. évi működéséről) és a Magyar Nemzeti Bank (A Magyar Nemzeti Bank 2004. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója) kiadványaiban szereplő információk is felhasználásra kerültek.

56

IV.14. Megtekinthető dokumentumok Jelen Alaptájékoztató érvényessége alatt az MKB Bank Rt. alapszabálya, a legutóbbi két pénzügyi évre vonatkozó IFRS szerint elkészített, auditált pénzügyi jelentései, valamint a Tőkepiaci Törvény előírásainak megfelelően elkészített 2005. évi féléves gyorsjelentése hozzáférhető a Kibocsátó mindenkori székhelyén. A Kibocsátó a Budapesti Értéktőzsde vonatkozó szabályzatainak megfelelően elkészített tőzsdei gyorsjelentéseit és éves jelentéseit a Budapesti Értéktőzsde hivatalos közzétételi helyén (jelenleg: www.bet.hu) teszi közzé.

57

V. A MAGYAR BANKSZEKTOR ÁTTEKINTÉSE V.1. A bankszektor szerkezete Közép-kelet Európában Magyarország rendelkezik az egyik legfejlettebb pénzügyi szektorral. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (”Hitelintézeti törvény”) háromféle hitelintézetet különböztet meg: bankokat, szakosított hitelintézeteket és szövetkezeti hitelintézeteket, amelyek között a részükre engedélyezett tevékenységi kör és az alapításukhoz szükséges tőke alapján tesz különbséget. 1999-től a hitelintézetek tevékenysége kibővült a befektetési szolgáltatások teljes körére. A hitelintézetek által folytatható befektetési szolgáltatásokat Tőkepiaci Törvény rendelkezései szabályozzák. Kizárólag hitelintézetek jogosultak betétgyűjtési tevékenység végzésére a lakosságtól és számukra történő pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. Ezen túlmenően, a bankok felhatalmazottak a Hitelintézeti törvényben felsorolt összes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére, ideértve többek között a hitelezést, lízingszolgáltatást, garancia kibocsátást, külföldi fizetőeszköz forgalmazást, bankkártya-kibocsátást és a letéti szolgáltatások nyújtását. A bankok a Tőkepiaci Törvényben foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet is folytathatnak. A bankoktól eltérően a szakosított hitelintézetek a Hitelintézeti törvényben meghatározott szolgáltatások szűkített körét végezhetik. A nyújtható szolgáltatások köre és a szolgáltatásokkal megcélozható ügyfelek spektruma szerint korlátozott a szakosított hitelintézetek jogosítványa. A szövetkezeti hitelintézetek szintén a pénzügyi szolgáltatások korlátozott körét végezhetik. 2004. végén 30 bank, 5 szakosított hitelintézet és 178 szövetkezeti hitelintézet, valamint ezenfelül két speciális állami tulajdonú intézmény a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank működött. Az alábbi táblázat a bankszektor (bankok és szakosított hitelintézetek, az MFB és Eximbank nélkül) tulajdonosi megoszlását mutatja a jegyzett tőke alapján (százalékban kifejezve):

Állami tulajdon..................................................................... Belföldi magántulajdon......................................................... Külföldi tulajdon................................................................... Elsőbbségi, visszavásárolt és nem azonosított részvények... Összesen................................................................................

2003 0,9 13,1 81,9 4,0 100,0

2004 0,9 11,5 80,4 7,2 100,0

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Beszámoló a felügyelt szektorok 2004. évi működéséről)

A magyar bankszektorban a külföldi tulajdon aránya meghatározó. A Magyar Állam az Magyar Fejlesztési Bankon és Eximbankon kívül a szakosított hitelintézetként működő FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-ben rendelkezik jelenleg többségi részesedéssel.

58

V.2. A bankrendszer felügyelete A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Nemzeti Banknak egyaránt vannak felügyeleti jogosítványaik a bankrendszer felett. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A PSZÁF a banki, pénzügyi és tőkepiaci tevékenységet elsődlegesen felügyelő szervezet. A szervezet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a korábbi Állami Bankfelügyelet és Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet jogutódja), az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával jött létre, és működését 2000. április 1-én kezdte meg. A PSZÁF a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Tevékenységét, jogállását, hatáskörét és feladatait a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény szabályozza. A PSZÁF által kibocsátott engedélyek szükségesek többek között egy bank alapításához, valamint tevékenységi körének megváltoztatásához. Bizonyos tevékenységek, így az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése, a pénzfeldolgozási tevékenység az MNB külön engedélyét igénylik. A PSZÁF jogosult helyszíni vizsgálatot tartani, valamint intézkedést tenni a vonatkozó jogszabályok betartásának és a prudens működés biztosításának érdekében, valamint eljárást kezdeményezni. Hitelintézeteknél feltárt hiányosságok, illetve jogszabálysértések kiküszöbölésére a PSZÁF széles eszközrendszerrel rendelkezik, amely a hitelintézeteknek a megállapított hiányosságok kijavítására történő felhívásától, a hitelintézetet kötelező határozatok végrehajtásának kikényszerítésén át, egészen a hitelintézetek egyes tevékenységének korlátozásáig illetve megtiltásáig, felügyeleti biztos kirendeléséig, végső soron pedig a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonásáig terjedhet. Magyar Nemzeti Bank Az MNB speciális részvénytársaságként működő jogi személy, amely tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényben meghatározott körben végzi. A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától, azaz 2004. május 1-jétől a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.1 Az MNB, mint végső segítségnyújtó léphet fel a hitelintézetek átmeneti likviditási zavarai esetén. Ezen túlmenően az MNB a monetáris politikával összhangban az eszköztárán keresztül is képes likviditást nyújtani ezen hitelintézetek számára. Mindezen kívül az MNB aktív konzultációt folytat a bankokkal, ellenőrző funkciójában pedig helyszíni vizsgálatokat is végez. Az MNB-ről szóló törvény felhatalmazza a jegybankot a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására. Rendeletalkotási jogköre többek között kiterjed a kötelező tartalékolás rendszerére, az egyes kamatlábakra és a statisztikai információszolgáltatásra.

1

Forrás: A Magyar Nemzeti Bank 2004. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója.

59

V.3. A magyar bankszektor eredményei 2004-ben1 A magyar bankszektor fontosabb összevont adatai:

Mérlegfőösszeg (Mrd Ft) Kezelt vagyon (Mrd Ft) Hitelállomány (Mrd Ft) Belföldi betétállomány (Mrd Ft) Külföldi forrás (Mrd Ft) Saját tőke (mrd Ft) Adózott eredmény (Mrd Ft) Problémás állomány a portfolióban Tőkemegfelelés Kamatmarzs (NIM) ROA (adózott eredmény/átlagos mérlegfőösszeg) ROE (adózott eredmény/átlagos saját tőke) Költséghatékonyság (CIR) Átlagos állományi létszám

2003 12 861 6 984 8 125 6 729 2 277 1 071 174,4 1,77% 12,26% 3,88% 1,50% 17,06% 65,2% 27 167

2004 Változás (%) 14 926 16,1% 8 706 24,7% 9 483 16,7% 7 407 10,1% 2 847 25,0% 1 324 23,6% 275,2 57,8% 1,92% 0,2% 12,26% 0,0% 3,91% 0,0% 1,97% 0,5% 23,40% 6,3% 56,2% -9,0% 27 190 0,1%

Aktivitás A bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe 2004-ben - igaz lassuló ütemben - tovább növekedett. A bankok mérlegfőösszege az év folyamán 16,1%-kal emelkedve elérte a 14.926 Mrd Ft-ot, ezzel a (mérlegfőösszeg/GDP) penetrációs ráta 73,0%-ra emelkedett. A bankok által kezelt ügyfélvagyon az eszközök növekedési ütemét meghaladóan, 24,7%-kal bővült 2004 folyamán, és elérte a 8.706 Mrd Ft-ot. A bankok által közvetített összes vagyon - mérlegfőösszeg és kezelt vagyon együttesen - tehát az elmúlt évben 19,1%-kal 23.633 Mrd Ft-ra emelkedett. Hitelezés A bankszektor növekedésének motorja - az előző évekhez hasonlóan - a hitelezési tevékenység maradt. A hitelállományok növekedésének dinamikája ugyan 16,7%-ra lassult (2003-ban 33,3%), de még így is jelentősen meghaladta a GDP kb. 10%-os nominális növekedését. A (hitelállomány/GDP) penetrációs ráta így 2004 év végére 46,4%-ra emelkedett. A hitelezés szerepe a bankok tevékenységében 2004 során tovább növekedett. 2004 év végén a szektor összesített 9.483 Mrd Ft-ot kitevő hitelállománya a bankok mérlegfőösszegének 63,5%-át tette ki, ami nemzetközi mércével tekintve is jelentősnek mondható. 2004 év végén a bankok hitelállományának 46,9%-át a nem pénzügyi vállalakozásoknak nyújtott hitelek tették ki. A vállalkozások hiteligénye az előző évi bővüléstől (22,7%) elmaradva 14,5%-kal 4.614 Mrd Ft-ra emelkedett. Az utóbbi években a vállalkozói hitelállomány növekedési ütemét meghaladó mértékben növekedett a háztartások - a lakosság és az egyéni vállalkozók együttes - hitelállománya. 2004-ben ugyan a hitelezés bővülésének dinamikája lelassult, a háztartások 2004 év végén 2.597 Mrd Ft-ot kitevő hitelállománya azonban még így is 29,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A háztartások hitelei ezzel a bankok teljes hitelállományának a 26,6%-át tették ki. Forrásgyűjtés A bankok növekvő hitelezési aktivitásukat nem az eszközök átrendezéséből, hanem új források bevonásával finanszírozták. A bankok 2004 évi 2.066 Mrd Ft-os forrásnövekményének 32,8%-a belföldi

1

A fejezetrészben szereplő adatok forrása: PSZÁF - Beszámoló a felügyelt szektorok 2004. évi működéséről

60

betétből, 27,6%-a külföldi forrásból, 4,8%-a belföldi kibocsátású értékpapírokból, 12,2%-a pedig a saját tőke növekményéből származott. A bankszektor forrásainak legnagyobb részét kitevő belföldi betétek részaránya az elmúlt évek során fokozatosan csökkent, 2004 év végén a forrásoknak 49,6%-át tette ki. A belföldi bankbetétek 57,8%-a a lakosságtól, 32,4%-a pedig a nem pénzügyi vállalatoktól származott. A betétek részarányának csökkenésével párhuzamosan a külföldi források részaránya folyamatosan növekszik, 2004 végére 19,1%-ra emelkedett. A külföldről származó források legnagyobb része (43,9%a) hitel, 26,7%-a bankközi betét, 17,2%-a betét, 12,1%-a pedig értékpapír (a külföldi kézben lévő belföldön kibocsátott jelzáloglevelekkel együtt). Kockázatok A hitelezésnek a betétgyűjtést meghaladó dinamikájú növekedésének köszönhetően a betét/hitel hányados 2004 folyamán 83,3%-ra csökkent. A bankszektor likviditási helyzetét ugyanakkor pozitívan befolyásolta, hogy a likvid eszközök az elmúlt év folyamán 34,5%-ot emelkedtek. A bankszektor összesített átlagos lejárati pozíciója 2004-ben nem növekedett. A módosított bázispozíciók szerint a lejárati transzformációból eredő likviditási kockázatot pedig a legtöbb bank esetében a módosító tényezők semlegesítették. A bankszektor összesített mérleg szerinti nettó devizapozíciója 2004 végén +885,4 Mrd Ft volt. A szektor árfolyam-kockázati kitettsége tehát továbbra sem jelentős - a mérlegfőösszeg 5,9%-ának megfelelő mérleg szerinti nettó pozíciót a bankok mérlegen kívül fedezték. Portfolióminőség A mérlegtételeknél a problémás állomány növekedése elmaradt az összes állomány növekedésétől, így a portfolió összetétele 2004 folyamán javult. A mérlegtételeken belül 2004 végén a vállalkozói hitelek 3,9%-a, a lakossági hiteleknek pedig 2,4%-a volt problémás minősítésű állomány. A mérlegen kívüli tételek esetében a portfolió minőségi összetétele viszont romlott, a problémás tételek aránya 2004-ben 0,6%-ra emelkedett. A teljes portfolió (mérleg- és mérlegen kívüli tételek) minőségi összetétele összességében romlott, a problémás tételek aránya 1,8%-ról 1,9%-ra emelkedett 2004 folyamán. Tőkehelyzet A bankszektor tőkehelyzete stabil. A belső tőkeképződést a szektor kiemelkedő eredményessége kedvezően befolyásolta, a saját tőke a mérlegfőösszeg gyarapodását meghaladó mértékben - 23,6%-kal növekedett. A bankszektor súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója az elmúlt év folyamán gyakorlatilag nem változott, és 2004 végén 12,26% volt, csakúgy mint 2003 végén. Eredmény, jövedelmezőség, hatékonyság A bankszektor adózott eredménye 2004-ben 275,2 Mrd Ft tett ki, ami 57,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az eredmény ilyen mértékű emelkedésében fontos szerepet játszott a nemzetközi viszonylatban szélesnek mondható kamatmarzs (2004-ben átlagosan 3,9%), a nem kamatjellegű eredmény jelentős (33,9%-os) növekedése, valamint a működési hatékonyságnak a javulása - a működési költségek csak az éves átlagos inflációval megegyező mértékben (6,8%-kal) emelkedtek. A kiugró mértékben növekvő eredmény következtében a szektor jövedelmezősége tovább javult. Az adózott eredményből számolt átlagos súlyozott eszközjövedelmezőségi mutató (ROA) 1,97%-ra emelkedett (2003: 1,50%), az adózott eredményből számolt átlagos súlyozott tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) pedig 23,40%-ra emelkedett (2003: 17,06%). A bankok jövedelmezőségének javulását mutatja a költséghatékonysági mutató (cost-to-income ratio) is, amely a 2003 évi 65,2%-ról 2004 végére 56,2%-ra csökkent.

61

VI. ADÓZÁS Az alábbi fejezet a hatályos magyar adójogszabályok rövid összefoglalását tartalmazza a Kötvényekkel kapcsolatos kamatfizetések tekintetében. Az alábbi összefoglalás a jelen Alaptájékoztató összeállításakor hatályos magyar adótörvényeken alapul és nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések átfogó részletezése vagy a magyar adórendszer részletes bemutatása. Ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek és nem tekinthetők sem jogi, sem adótanácsadásnak egyetlen belföldi vagy külföldi illetőségű Kötvénytulajdonos tekintetében sem. Minden befektetni szándékozónak ajánlott saját adószakértőjének tanácsát kérnie a Kötvények megszerzésével, tulajdonlásával, átruházásával, valamint az általános adózási feltételekkel kapcsolatban. A Kötvénytulajdonosoknak figyelembe kell venniük, hogy az adójogszabályok megváltozhatnak.

Belföldi illetőségű Kötvénytulajdonosok adózása A belföldi illetőségű természetes személy Kötvénytulajdonosok esetében a nyilvánosan forgalomba hozott Kötvények kamatából származó jövedelem után az adó mértéke 0 százalék. Amennyiben a Kötvénytulajdonos a társasági adó alanya és kamatjövedelemre jogosult, a kamatjövedelem kapott kamatnak minősül és a Kötvénytulajdonos adózás előtti eredményét növelve társasági adóalapjának része. A társasági adó pozitív alapja a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (”Társasági adótörvény”) általános szabályai szerint 2004. január elsejétől 16 százalékos kulccsal adózik.

Külföldi illetőségű Kötvénytulajdonosok adózása A külföldi illetőségű természetes személy Kötvénytulajdonosok esetében a nyilvánosan forgalomba hozott Kötvények esetében Magyarországról származó kamatjövedelme után az adó mértéke 0 százalék. A Társasági adótörvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű Kötvénytulajdonos részére kifizetett kamat, amennyiben a Kötvénytulajdonos nem természetes személy, Magyarországon nem esik adófizetési kötelezettség alá.

Adatszolgáltatási kötelezettség Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 23.§.-a kiegészíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII tv. 65.§.-át a (10) bekezdéssel, melynek értelmében a kifizető a külföldi illetőségű magánszemély részére juttatott kamatjövedelem adókötelezettségével összefüggésben alkalmazza az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. számú mellékletének rendelkezéseit. Az Art. 7. számú melléklete rendelkezik egy új adatszolgáltatási kötelezettségről, amelyet a kifizetőknek az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzónak közvetlenül fizetett vagy jóváírt kamatról, illetve bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak juttatott kamatról kell benyújtaniuk. Az adatszolgáltatás határideje az adóévet követő év március 20-a. A módosítás 2005. január 1-én lép hatályba és rendelkezéseit a hatályba lépését követően teljesített kamatkifizetésekre kell alkalmazni, így az első adatszolgáltatást 2005. évről, 2006. év március 20-án kell benyújtani.

62

VII. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT Az MKB Bank Rt. 100.000.000.000 Forint keretösszegű 2005/2006 évi Kibocsátási Programjához készített Alaptájékoztatóhoz Az MKB Bank Rt. (székhelye: 1056 Budapest Váci u. 38.) alulírott cégjegyzési joggal felruházott, a jelen felelősségvállaló nyilatkozat MKB Bank Rt. nevében történő cégszerű aláírására felhatalmazott képviselői kijelentjük, hogy az Alaptájékoztatót a Kibocsátó MKB Bank Rt. Kötvények Kibocsátási Program keretében történő belföldi forgalomba hozatala céljából saját maga készítette, Kibocsátóként, Szervezőként, Forgalmazóként, a szabályozott piacra történő bevezetés kezdeményezőjeként is önmaga jár el, ezért a forgalomba hozatallal kapcsolatos minden jogszabályon alapuló felelősséget saját maga vállalja. Az MKB Bank Rt. felelősségvállalása alapján kijelentjük, hogy 1. az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények vagy a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 2. az Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Az MKB Bank Rt. felelősségvállalása alapján tudomásul vesszük, hogy 3. az Alaptájékoztató teljes egészének tartalmáért - beleértve az „Összefoglaló” fejezetet és minden további fejezetet és részt – valamint az értékpapír tulajdonosának az Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az MKB Bank Rt. mint Kibocsátó teljes vagyonával, korlátlanul felel. 4. az MKB Bank Rt.-t kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben is, ha az „Összefoglaló” félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. 5. az MKB Bank Rt. köteles haladéktalanul az Alaptájékoztatót kiegészíteni és a kiegészítés közzétételéhez a szükséges hatósági engedély kiadását kezdeményezni, ha az eredeti engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. 6. az MKB Bank Rt-t az Alaptájékoztató, illetve kiegészített Alaptájékoztató alapján készült hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli az Alaptájékoztató illetve a kiegészítés tartalmáért való felelősség, amely érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

Budapest, 2005. szeptember 27.

MKB Bank Rt.

Szabolcs István ügyvezető igazgató

Pásztor Csaba Igazgató

63

MELLÉKLETEK

Független könyvvizsgálói jelentés (2004) 2004. évi konszolidált IFRS pénzügyi jelentés Független könyvvizsgálói jelentés (2003) 2003. évi konszolidált IFRS pénzügyi jelentés

64

M a g y a r K ü l k e r e s k e d e l m i B a n k R t. Csoport

Konszolidált Pénzügyi Jelentés

készült a Nemzetközi Számviteli Szabványok (IFRS) alapján

2004. december 31.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2004. évi konszolidált mérleg

2

2004

2003 millió Ft

Jegyzet ESZKÖZÖK

3 4 5 6 7 8 9 10

Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163

1 465 009

1 243 085

349 342 761 234 160 489 949 7 822 6 791 40 534 1 728 201 757 22 134

895 303 815 227 886 432 477 13 331 4 929 41 286 1 865 88 635 23 601

1 347 985

1 138 720

11 521 103 840 115 361

11 520 91 973 103 493

1 663

872

1 465 009

1 243 085

FORRÁSOK 11 12 13 14 15 16 17 30 18 19

Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú pénzügyi források Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Halasztott adókötelezettségek Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Hátrasorolt kötelezettségek

SAJÁT TŐKE 20 Részvénytőke 21 Tartalékok

22 Kisebbségi érdekeltség

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

Erdei Tamás elnök - vezérigazgató

Dr. Balogh Imre vezérigazgató-helyettes

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2004. évi konszolidált eredménykimutatás

3

2004

2003 millió Ft

Jegyzet 23 Kamatbevétel 24 Kamatráfordítás Nettó kamatjövedelem 25 Nettó jutalék- és díjbevétel

26 Egyéb üzleti jövedelem

27 Értékvesztések, céltartalékok veszteségek fedezetére

Nettó üzleti jövedelem 28 Működési költségek

Társult vállalkozások adózás előtti eredményéből való részesedés Adózás előtti eredmény 30 Adózás Adózás utáni eredmény Kisebbségi részesedés

Az üzleti év eredménye

Törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nettó jövedelem Törzsrészvények átlagos állománya 31 Törzsrészvények hozama (EPS) (Ft) - alap - higított Törzsrészvények után fizetett osztalék (Ft)

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

105 766 62 360 43 406

75 304 41 085 34 219

12 560

9 650

55 966

43 869

6 406

3 740

62 372

47 609

8 178

3 486

54 194

44 123

36 693

25 916

17 501

18 207

(38)

16

17 463

18 223

2 721

3 326

14 742

14 897

542

582

14 200

14 315

14 200 11 520

14 315 11 520

1 233 1 233 200

1 243 1 243 200

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport A konszolidált saját tőke 2004. évi változása

4

Jegyzett tőke

Tőketartalék

Devizaátváltási tartalék

Eredménytartalék

Általános kockázati tartalék

Átértékelési tartalék

Saját tőke összesen

millió Ft

2003. január 1-én - Korábban kimutatott - Korrekció - Korrigált Likviditási portfolió átértékelési eredménye Átsorolás miatti elhatárolás visszaírása Devizaárfolyam-változások Társult vállalat értékesítése Üzleti év eredménye Tárgyévi általános kockázati tartalék képzés Tárgyévi osztalékfizetés 2003. december 31.

Likviditási portfolió átértékelési eredménye Értékpapír átsorolás miatti elhatárolás visszaírása Beolvadás Devizaárfolyam-változások Leányvállalat értékesítése Üzleti év eredménye Tárgyévi általános kockázati tartalék képzés Tárgyévi osztalékfizetés 2004. december 31.

11 520 11 520

13 219 13 219

-

-

11 520

13 219

1 11 521

1 389 1 389 176 (261) -

54 717 2 304 57 021 (42) 261 14 315 867 (2 304)

1 304

70 118

-

(114) (1 258) -

(42) 1 258 14 200 127 (2 304)

13 219

(68)

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

83 358

8 282 8 282 (867) 7 415

(127) 7 288

(128) (128)

88 999 2 304 91 303

3 42 -

3 176 14 315 (2 304)

(83)

84 42 43

103 493

84 1 (114) 14 200 (2 304) 115 361

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2004. évi konszolidált cashflow kimutatás

5

2004

2003 millió Ft

Jegyzet

32 MŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁS / (KIÁRAMLÁS)

(38 170)

51 181

(21 397) 9 166 (12 804) 1 313 (209) 703

9 964 (45 047) 8 402 (10 895) 1 478 (82) 3 555 907

BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁSA / (KIÁRAMLÁSA)

(23 227)

(31 719)

NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁS / (KIÁRAMLÁS) A FINANSZÍROZÁS ELŐTT

(61 398)

19 463

121 268 (10 269) (3 293) 1 (3 255)

17 692 (241) (3 116) (1 684)

104 452

12 651

43 054

32 114

Befektetési tevékenység 48

Leányvállalat megvásárlásakor kifizetett készpénz és készpénz egyenértékű tétel változás Lejáratig tartott értékpapírok vásárlása Lejárt lejáratig tartott értékpapírok Tárgyi eszköz vásárlás Tárgyi eszköz értékesítés Társult vállalkozásokban lévő tőkerészesedések növekedése Társult vállalkozásokban lévő tőkerészesedések értékesítése Osztalékjövedelem

33 Finanszírozás Hitelfelvételek növekedése és kötvénykibocsátások Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények visszafizetése Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények után fizetett kamatok Részvénytőke-emelés és kapott részvényázsió Fizetett osztalékok A FINANSZÍROZÁS NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁSA

34 KÉSZPÉNZ ÉS KÉSZPÉNZ EGYENÉRTÉKŰ TÉTELEK NÖVEKEDÉSE / (CSÖKKENÉSE)

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

1

Általános információk A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt (a továbbiakban MKB vagy Bank) egy Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank, amely az érvényben lévő magyar jogszabályok szerint működik, tevékenységét a hitelintézeti törvény határozza meg. A Bank belföldi és külföldi pénzügyi tevékenységét banki és nem banki leányvállalatokon keresztül bonyolítja le. Az MKB működési tevékenysége négy fő üzletági szegmensre bontható. A Bank és csoportjához tartozó vállalkozásai működésére vonatkozóan az üzleti szegmensek bemutatása a 38. Jegyzetben található. Az MKB a németországi bejegyzésű Bayerische Landesbank Csoport tagja. Az MKB és a leányvállalatainak itt bemutatott számviteli politikája, valamint pénzügyi kimutatásokra vonatkozó normái teljesen összhangban vannak a Nemzetközi Számviteli Sztenderdek Bizottsága (IASB) által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Sztenderdek ("IFRS") előírásaival, valamint annak Állandó Értelmező Bizottsága (SIC) által közreadott és érvényben lévő magyarázataival. A pénzügyi beszámoló az IFRS előírásainak megfelelően készült el, ami arra késztette a Csoport vezetését, hogy olyan jövőre vonatkozó értékeléseket végezzen, amelyek befolyásolják az eszközök, források, bevételek, ráfordítások, függő és jövőbeni követelések és kötelezettségek kimutatott összegét. Ezek az értékelések a pénzügyi beszámoló elkészítésének időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kerültek meghatározásra, ezért a jövőben realizált eredmény eltérhet ezektől. A konszolidált pénzügyi beszámoló Magyar Forintban (Ft), millióra kerekítve került bemutatásra. Az alábbi pénzügyi beszámoló az Igazgatóság jóváhagyása mellett 2005. március 17-én került kiadásra.

2

Számviteli politika A számviteli politika a Csoport konszolidált beszámolója elkészítése és közzététele során alkalmazott elveket, értékelési alapokat, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatot foglalja egybe. Az alábbiakban a számviteli politikában meghatározott legfontosabb elvek kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi jelentés elkészítésének alapja A konszolidált pénzügyi beszámoló az MKB, annak leányvállalatai, közös vezetésű vállalatai és társult vállalatai (a "Csoport") pénzügyi elszámolásaira vonatkozik. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, aktívái és passzívái a konszolidált pénzügyi beszámoló megfelelő sorain jelennek meg, a körön belüli egyenlegek és tranzakciók kiszűrése után.

A konszolidálás alapja Mindazok a vállalkozások, amelyeket a Csoport ellenőriz (leányvállalatok), azaz működési és pénzügyi politikájuk felett irányító befolyással rendelkezik, a számviteli vásárlás módszere alapján kerülnek konszolidálásra. Azon leányvállalatok eredményei, amelyek megszerzése vagy eladása év közben történt meg, a konszolidált eredménykimutatásban az ellenőrzés megszerzésének dátumától, illetve az ellenőrzés megszűnésének időpontjáig kerülnek elszámolásra. A Csoport jelentős leányvállalatainak felsorolása a 47. Jegyzetben található. A kisebbségi érdekeltségek külön kimutatásra kerülnek. Mindazon vállalkozások eszközei, forrásai, bevételei, ráfordításai és költségei, amelyekben a Csoport szerződésen alapuló paritásos befolyással rendelkezik (közös vezetésű vállalkozások), a konszolidált beszámolóban a Csoport által birtokolt tulajdoni hányad alapján, arányos konszolidálással, a közös vezetés effektív megszerzésének napjától, illetve annak megszűnése napjáig kerülnek bemutatásra. Mindazok a vállalkozások, amelyekben a Csoport meghatározó befolyással rendelkezik (társult vállalatok), azaz jogosult működési és pénzügyi politikájuk kialakításában részt venni, a tőkemódszer alapján kerülnek konszolidálásra. Ha azonban a befektetés megszerzése kizárólag a közeljövőben történő eladás céljából jött létre, akkor annak konszolidációjára a bekerülési értéken kerül sor.

Üzleti vagy cégérték (Goodwill)

Az üzleti vagy cégérték a befektetés költségének és a megszerzett vállalkozás nettó eszközeinek vásárláskori reális értékének különbözete. A pozitív cégérték a mérlegben az egyéb eszközök között kerül kimutatásra és annak hasznos élettartama alatt kerül lineárisan amortizálásra, mely időtartam a 20 évet nem haladja meg. A goodwill könyv szerinti értékének felülvizsgálata évente történik meg, annak várható megtérülése alapján a befektetés kockázatainak figyelembe vételével. Amennyiben a cégérték várható hasznos élettartama, illetve a várható megtérülése jelentősen eltér a korábban becsült értéktől, akkor az amortizációs időszakot, illetve módszert annak megfelelően kell módosítani. A goodwill le-, illetve felértékelése az eredménnyel szemben történik. A negatív cégérték azonosítható, és mérhető jövőbeli veszteségekkel és kiadásokkal kapcsolatos várakozásokra utal. A negatív cégérték bevételként jelenik meg az eredménykimutatásban, a fenti veszteségek és kiadások realizálásakor. Ellenkező esetben a negatív cégértéknek azon részét, amely a megszerzett nem monetáris eszközök piaci értékét nem haladja meg, az amortizálható eszközök súlyozott hasznos élettartama alatt kell bevételként elszámolni, míg a megszerzett nem monetáris eszközök piaci értékét meghaladó részt azonnal bevételként kell elszámolni. A negatív cégérték a pozitív cégértékkel azonos mérlegsoron jelenik meg, mint csökkentő tétel. Egy vállalkozás értékesítésének nyeresége vagy vesztesége magába foglalja az értékesített vállalkozáshoz kapcsolódó nem amortizált cégértéket is.

Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi instrumentumnak tekinthető bármilyen olyan szerződés, amely pénzügyi eszközre vagy pénzügyi forrásra, illetve tőkére vonatkozik. A Csoport pénzügyi eszközeit és pénzügyi forrásait mérlegtételei között attól az időponttól fogva tartja nyilván, amikor azok a szerződésben lévő előírások tárgyává válnak. A bekerülési érték tartalmazza a kapott, illetve nyújtott ellenértéket, valamint az ügylethez kapcsolódó összes tranzakciós költséget. A "szabályozott úton történő" eszköz vételére, illetve eladására szóló jövőbeni megállapodás esetében a szerződéskötés napjától kerül elszámolásra az üzleti esemény. A pénzügyi instrumentumok bekerülést követő értékelése az egyes pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi forrás kategóriákhoz rendelt egyedi értékelési szabályok szerint történik. A pénzügyi eszköz kivezetésére abban az esetben kerül sor, ha a Csoport elveszíti az adott eszközre vonatkozó, szerződésben meghatározott jogait. A pénzügyi források akkor kerülnek kivezetésre a Csoport könyveiből, ha azok törlesztése megtörtént.

6

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

2

Számviteli politika (folytatás) Piaci érték meghatározása A pénzügyi instrumentumok piaci értékének meghatározására a Csoport olyan különböző értékelési metódusokat használ, amelyek alkalmazásával a mérlegkészítés időpontjában meglévő piaci kondiciók és kockázatok maradéktalanul figyelembevételre kerülnek. A jegyzett piaci árfolyam - ahol elérhető - egyértelműen meghatározza a piaci értéket. Abban az esetben, ha jegyzett piaci árfolyam nem elérhető, a piaci ár meghatározása értékelési modellek alkalmazásával, hasonló sajátosságokkal rendelkező pénzügyi instrumentum piaci árának figyelembe vételével (benchmarking), az instrumentum jövőbeni pénzáramai diszkontértékének meghatározásával vagy az ügylet azonnali lezárásakor jelentkező pótlási költség meghatározásával történik. Abban az esetben, ha a valós piaci érték nem meghatározható, a pénzügyi instrumentum bekerülési értéken marad a Csoport könyveiben. A piaci érték meghatározásának egyedi szabályai az 50. Jegyzetben kerülnek bemutatásra.

Kereskedési tevékenység A Csoport kereskedési tevékenységet folytat kötvény és részvény alapú instrumentumokkal, valamint határidős termékekkel. Ezek az eszközök általában rövidtávú várható nyereség realizálása érdekében, eladási célból kerülnek tartásra és könyv szerinti értékük megegyezik a piaci értékkel. Az ezen tételekhez kapcsolható eredmény és veszteség az egyéb működési jövedelemben kerül kimutatásra. Kötvény és részvény alapú pénzügyi instrumentumok A kötvény és részvény alapú eszközök tartalmazzák a kereskedési céllal tartott értékpapírokat, valamint a megvásárolt követeléseket és egyéb hitelviszonyt megtestesítő eszközöket. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon keletkezett kamatbevétel a kamatbevételek között, a részvényeken keletkezett osztalékbevétel az egyéb bevételek között kerül elszámolásra. A meg nem vásárolt értékpapírok eladásából származó kötelezettségek a kereskedési célú források közé tartoznak. Az ilyen jellegű kötelezettségek miatt jóváírt kamatok a kamatkiadások között kerülnek bemutatásra. Derivatív pénzügyi instrumentumok A Csoport kamatláb, deviza, részvény és egyéb határidős ügyleteket köt elsősorban fedezeti és kereskedési célból. Ezek az ügyletek magukba foglalják a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, határidős kamatlábmegállapodásokat, a swap, valamint az opciós ügyleteket (beleértve a cap és floor ügyleteket). Minden derivatív ügylet piaci értéken kerül rögzítésre a Csoport mérlegében. Az ügyletekhez tartozó piaci érték bruttó módon kerül kimutatásra, azaz kereskedési célú pénzügyi eszközként szerepel az ügylethez tartozó pozitív piaci érték és kereskedési célú pénzügyi forrásként kerül kimutatásra az ügylethez tartozó negatív piaci érték. Ugyanazzal az ügyféllel megkötött ellentétes irányú ügyletek abban az esetben kerülnek nettózásra, ha az ügyletek mögött megkötésre került a nemzetközi előírásokban meglévő és az abban támasztott követelményeknek megfelelő nettózási egyezmény.

Fedezeti elszámolás A Csoport eszköz-forrás menedzsmentjének részeként sor kerül deviza határidős, deviza swap, tőzsdei határidős, tőzsdén kívüli határidős, egydevizás kamatlábcsere ügyletek, határidős kamatlábmegállapodások és opciós ügyletek megkötésére pozíciók, illetve a jövőbeni pénzáram által hordozott kockázat fedezésére. A fennálló fedezeti kapcsolat akkor tekinthető számviteli értelemben is annak, ha az alábbi kritériumok egyidejűleg teljesülnek: (i) az ügylet kezdetétől kitöltésre kerül egy szigorú formai követelmények szerint meghatározott dokumentáció, amelyben azonosításra kerül a fedezeti és a fedezett ügylet, a fedezett kockázat típusa, valamint a fedezet hatékonysága, (ii) fennáll a magas fedezeti hatékonyság a kezdő időpontban, valamint várhatóan az egész fedezeti ügylet időtartama alatt, (iii) a fedezeti hatékonyság mérhetősége biztosított. Azok a határidős megállapodások, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak fedezhetnek piaci értékváltozást vagy jövőbeni változó pénzáramban rejlő kockázatokat. Piaci érték változására kötött fedezeti ügylet Piaci érték változására kötött fedezeti ügylet az az ügylet, amely egy eszköz vagy forrás egészének vagy meghatározott részének, egy adott kockázatra visszavezethető piaci érték változásának a tárgyidőszaki eredményre kifejtett hatását fedezi. A fedezeti, illetve a fedezett instrumentum piaci értékre történő átértékelésével kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget a tárgyidőszaki eredménnyel szemben kell elszámolni. Jövőbeni változó pénzáramra kötött fedezeti ügylet A jövőben változó pénzáramra kötött fedezeti ügylet az az ügylet, amely fedezi az olyan készpénzáramok jövőbeni változását, amelyek adott eszközhöz, forráshoz vagy várható jövőbeni tranzakcióhoz kötődnek és a tárgyidőszaki eredmény nagyságát befolyásolják. A fedezeti instrumentum nyereségének vagy veszteségének azon hányada, amely hatékony hedge-nek minősül közvetlenül a saját tőkével szemben, annak elkülönített részeként kerül elszámolásra. A nem hatékony résznek az elszámolása közvetlenül az eredménykimutatáson keresztül valósul meg.

Értékpapírok Az értékpapírokban eszközölt befektetések likviditási céllal és lejáratig meglévő tartási szándék szerint különülnek el. Az értékpapírokon realizált kamatbevételek, valamint a vételárban lévő diszkontok felírásai, illetve a prémiumok leírásai az értékpapírokon képződő kamatjellegű jövedelmek részét képezik. Az elszámolt kamatbevételek az elhatárolás módszerét alkalmazva kerülnek meghatározásra. Az értékpapírokon keletkezett osztalékjövedelmek az egyéb működési jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az értékpapírok eladásából származó realizált eredmény és veszteség meghatározása nettó alapon történik meg, az értékpapírból származó jövedelem eredménykategóriában. Az értékpapírok bekerülési értékéhez képest mért értékvesztésből származó veszteség szintén az értékpapírokon realizált eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Likviditási céllal tartott eszközök Az értékpapírokba eszközölt befektetések azon része tekinthető likviditási céllal tartott eszköznek, amelyik esetében menedzsment döntés született annak eladhatóságáról a piaci kondíciók megváltozása esetén és nem tartozik a kereskedési célú portolióba. Ezek a pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó fedezeti ügyletek piaci értéken kerülnek bemutatásra a Csoport könyveiben. Az átértékelés során keletkezett nem realizált eredmény önálló tőkeelemként kerül a saját tőkében bemutatásra. Azon értékpapírok esetében, ahol a piaci érték nem meghatározható, a kimutatás bekerülési értéken történik. Lejáratig tartott eszközök Azon hitelezői jogviszonyt megtestesítő értékpapírok, ahol a Csoportnak megvan a tartási szándéka és képessége arra, hogy az adott eszközt lejáratig tartsa, a lejáratig tartott portfolióba kerültek besorolásra és amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A prémium leírása és a diszkont felírása a belső kamatláb módszer alapján történik.

7

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

2

Számviteli politika (folytatás) A Csoport által keletkeztetett kölcsönök, értékvesztések és céltartalékok A Csoport által eszközölt hitelkihelyezések és adott előlegek minősülnek a Csoport által keletkeztetett hiteleknek és követeléseknek. A Csoport által megvett követelések abban az esetben tekinthetők a lejáratig tartott portfolió részének, ha a Csoport rendelkezik a lejáratig történő tartási szándékkal, valamint képességgel. A követelések könyv szerinti értéke megegyezik az értékvesztések mértékével csökkentett tőkeösszeggel. Az elhatárolások az egyéb eszközök között kerülnek kimutatásra. A jelzálogjog típusú biztosítékkal fedezett követelések akkor kerülnek az egyéb eszközök (követelés fejében átvett eszközök) közé, amikor a Csoport érvényesítette (jel)zálogjogát és fizikailag birtokba vette az adott eszközt.

A követelésekre képzett egyedi értékvesztés a tőkeösszeggel szemben kerül elszámolásra és mértéke a kintlevőségek rendszeres felülvizsgálatának eredményeként kerül meghatározásra, ahol a bekerülési érték várható megtérülési értékre történő korrekciója valósul meg. A várható megtérülési érték számítása a jövőbeni készpénzáramok diszkontált összege alapján történik meg. Az országkockázati értékvesztések mértéke egy belső metódus alapján kerül meghatározásra, amely figyelembe veszi a külföldi kihelyezésekre vonatkozó historikus nem teljesítési rátákat és ez alapján állapít meg kockázati országcsoportokat. A hitelkihelyezések általános kockázatára képzett ágazati értékvesztés a követelésekben rejlő nem egyedi ügyletkockázat alapján megállapított látens kockázatok fedezésére szolgál. A követelések után meghatározott értékvesztések növekedése a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Abban az esetben, ha az elkövetkező időszakban az értékvesztés mértékében csökkenés következik be, akkor az értékvesztések a tárgyévi eredménnyel szemben visszaírásra kerülnek.

Pénzügyi lízing A Csoport, mint lízingbeadó, pénzügyi lízing ügyleteit mérlegében követelésként, az eredeti nettó befektetési értéken mutatja ki. A lízingjövedelem elszámolása az eredeti költségre vetített állandó bázison történik. A tárgyidőszakban elszámolt lízingtörlesztések mind az eredeti tőkekövetelés, mind az azon felüli kamatkövetelések összegét csökkentik.

Egyéb eszközök A hitelezés fejében átvett eszközök (amelyek főként ingatlanokból állnak) a bekerülési és a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek nyivántartásba és értékelésre (csökkentve az értékesítési költséggel). Az ingatlanok fenntartási költsége, valamint az eladásából származó nyereség, illetve veszteség az egyéb működési jövedelmek között kerül kimutatásra.

Társult vállalkozások A társult vállalkozásokban való részesedések értékelése az eredeti befektetés, továbbá a megszerzést követően képződő tartalékokból való részesedés összegén történik, amelyet csökkent a befektetés értékében bekövetkezett bármely értékvesztés. A Csoport jelentős társult vállalkozásainak felsorolása a 9. Jegyzetben található.

Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök nyilvántartása a felhalmozott értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési értéken történik, ahol az értékcsökkenés éves összege az eszközök becsült hasznos élettartama alapján került meghatározásra. Az értékcsökkenés elszámolása az eszközök használatba vételekor veszi kezdetét, éves rátája az ingatlanok esetében 1-6%, míg az egyéb tárgyi eszközöknél 12-33% közötti. A földterület értéke nem amortizálódik. A felmerülő fenntartási és fejlesztési költségek, amelyek jelentős értéknövekedést eredményeznek aktiválásra kerülnek. A nettó eredmény, illetve veszteség, amely a tárgyi eszköz értékesítésekor, illetve leírásakor keletkezik az egyéb bevételek között kerül elszámolásra.

Immateriális javak j gj , gy g , p gy , y g y j , y , valamint adminisztrációs célokat szolgálnak. Aktiválásuk bekerülési költségen történik meg, amelyet a később elszámolandó értékcsökkenés, illetve értékvesztés csökkent. Az immateriális javak leírására azok becsült hasznos, de 5 évet meg nem haladó élettartama alatt, az aktiválás napjától kezdődően, lineáris értékcsökkenési kulcs alkalmazásával kerül sor. Az immateriális javak minden pénzügyi év végén az értékvesztés elszámolása szükségességének tekintetében felülvizsgálatra kerülnek.

Általános banki kockázati tartalék A magyar törvényi előírások lehetővé teszik a Csoport számára, hogy az egyedileg azonosítható, elsősorban a hitelportfólióban jelentkező egyedi értékvesztések mellett a jövőbeni veszteségek és nem várt kockázatok, illetve függő kötelezettségek fedezetére általános kockázati céltartalékot képezzen. A Csoport az ilyen kockázatok fedezetére a mérleg fordulónapján meglévő kockázati súlyos mérlegfőösszegének maximum 1,25%-os mértékéig képezhet tartalékot. A számviteli politika 2003. évi változtatása következtében a Csoport ezen évtől kezdődően nem él a törvény adta lehetőséggel és a továbbiakban nem képez addicionális ilyen jellegű céltartalékokat, hanem az előző évek során megképzett állományt használja fokozatosan fel a nem fedezett hitelezési veszteségek ellentételezésére. Ezek az összegek közvetlenül a tartalékok között, külön kerülnek kimutatásra, így azok elszámolása nem a tárgyévi eredményen keresztül történik meg. További magyarázat a 21. Jegyzet alatt található.

Visszavásárolt saját részvények A Csoport által visszavásárolt saját részvények a Csoport saját tőkéjéből levonásra kerülnek. Ezen részvények eladásából származó eredmény, illetve veszteség közvetlenül a saját tőkében, a tőketartalékkal (ázsió) szemben kerül elszámolásra.

8

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

2

9

Számviteli politika (folytatás) Adózás Az adókötelezettség összege a számviteli és az adózás előtti eredmény eltéréseivel módosított nettó eredmény alapján kerül meghatározásra. Egy eszköz, illetve forrás mérlegben kimutatott értéke, illetve az adóalap szerinti értékének eltérése miatt kimutatott átmeneti különbözet kimutatása a mérlegben halasztott adókövetelésként vagy halasztott adókötelezettségként történik. Az ilyen jellegű halasztott adóegyenlegek kiszámítására a kötelezettség módszer alapján, az átmeneti különbségek megszűnésének adóhatását figyelembe véve kerül sor. A halasztott adókövetelések a mérlegben addig a mértékig számolhatók el, ameddig valószínűsíthető, hogy a jövőben képződő eredmény megfelelő fedezetet nyújt azok felhasználása esetén. A halasztott adófizetési kötelezettség számolandó el a leány és társult vállalkozásokban lévő befektetésekkel kapcsolatos eredményt érintő átmeneti különbségek után, kivéve azt a részt, melynek visszafordulását a Csoport képes kontrollálni és valószínű, hogy az belátható időn belül nem valósul meg.

Devizaátszámítás A külföldi devizában keletkezett jövedelmek és ráfordítások az ügyleti napokon jegyzett hivatalos árfolyamok alkalmazásával kerülnek átszámításra. A külföldi devizában kezelt eszközöket és forrásokat a Csoport az év végi hivatalos árfolyamokon értékeli át. Az így keletkezett árfolyamkülönbözetek az eredménykimutatásban átvezetésre kerültek. Azon leány-, közös vezetésű és társult vállalatoknak minősülő vállalkozásoknál, amelyek pénzügyi beszámolóikat nem magyar Forintban készítik, az eszközök, illetve források állományainak átváltása a magyar fizetőeszközre az év végi záró árfolyamon történik. A külföldi leány-, közös vezetésű és társult vállalatok eredménykimutatásában megjelenő bevételek és ráfordítások az évi átlagos árfolyamon kerülnek átváltásra. A leány- és társult vállalkozások pénzügyi beszámolóinak átszámításából adódó értékkülönbözetet a Csoport közvetlenül a tartalékok mozgásaként mutatja ki. Külföldi cég értékesítésekor az ilyen jellegű nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásban mutatjuk ki, a tranzakció eredményének részeként.

Nyugdíjköltségek A Csoport nyugdíjrendszert működtet, amelynél a hozzájárulás értéke annak esedékességekor kerül az eredménykimutatásban elszámolásra. További magyarázat a 29. Jegyzet alatt található.

Bizományosi tevékenység A szokásos üzletmenet keretében a Csoport megbízási szerepet vállalhat bizományosi szerződés keretében, ami eredményeképpen harmadik fél (magánszemélyek, vagyonkezelők, nyugdíjalapok és egyéb hitelintézetek) megbízásából eszközök bizományosi, letét- és portfoliókezelése folyik. Ezek az eszközök nem a Csoport tulajdonát képezik, ezért nem kerülnek a mérlegben kimutatásra.

Szegmens jelentések Szervezeti felépítése, vezetőségi struktúrája, valamint belső vezetői információs rendszere alapján a Csoport elsődleges jelentési szegmensnek az üzletági szegmenseket tekinti. Üzletági szegmensnek a Csoport azon jól elkülöníthető egysége minősül, amely azonos tipusú ügyfeleket vagy azok egy csoportját olyan hasonló jellegű termékkel és szolgáltatásokkal látja el, amelyeknél a kockázatok és hozamok szintje azonosnak tekinthető. A Csoport másodlagos jelentési szegmensként a földrajzi szegmenseket kezeli. A földrajzi szegmensek meghatározására az azonos kockázatokat jelentő és hasonló hozamokat biztosító gazdasági vagy politikai környezet alapján került sor. A szegmens bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek meghatározása a szegmenshez közvetlenül kapcsolódó, illetve a többek között az értékesített termékeket, a folytatott tevékenységet és az üzletág relatív önállóságát figyelenbe vevő módszer alapján oda felosztott tételek alapján kerül sor. Az üzletági szegmensek közötti tranzakciók elszámolása belső elszámolóár alkalmazásával történik.

Cash flow kimutatás A Csoport az indirekt cash flow kimutatást teszi közzé. amely az üzleti év jövedelmének korrekciója során határozza meg a működésből származó nettó készpénzáramot. A készpénz-egyenértékű tételek között a mérleg fordulónapjától számított 3 hónapon belül esedékes MNB-vel szembeni követelések, valamint a készpénz egyenlegek kerülnek kimutatásra. A hitelek és betétek változásából származó készpénz-áram bemutatása nettó módon történik meg. Kapcsolódó felek Kapcsolódó fél az a vállalkozás, amely kontrollálja a Csoportot, vagy amely a Csoport közvetlen, vagy közvetett kontrollja alatt áll, amely meghatározó befolyással rendelkezik a Csoportban, vagy amelynek a Csoport közös vezetése alatt áll, vagy melyben a Csoport meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a Csoport közös vezetése alatt áll, a társult vállalkozások, továbbá a Csoport, vagy anyavállalatának vezető tisztségviselői, vagy ezek közeli családtagjai. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kimutatások magukba foglalják az Igazgatótanács és az Felügyelő Bizottság tagjaival kapcsolatos ügyleteket is. Átminősítések A tárgyévi beszámolóval való összehasonlíthatóság érdekében az előző időszakok pénzügyi beszámolóiban közzétett egyes tételek átsorolásra kerülhetnek. Az osztalékok kimutatása 2003-tól megváltozott, és a szükséges átminősítések a beszámolón átvezetésre kerültek.

2004

2003 millió Ft

3

Jegybanki követelések Nostro és klíring számlák Betétek Hitelkövetelések

44 109 64 300 108 409

A jegybanki szabályozás alapján a Csoportnak forrásai után 5%-os (2003: 5%) mértékű kötelező tartalékot kell elhelyeznie a központi banknál, melynek időszak végi állománya 39.598 millió Ft (2003: 31.622 millió Ft) volt. A kötelező tartalékok a piaci szintnél alacsonyabb kamatlábbal kamatoznak.

37 870 26 260 64 130

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

10

2004

2003 millió Ft

4

Egyéb bankközi követelések Nostro és klíring számlák Pénzpiaci betétek Hitelkövetelések

5 073 51 742 39 899 96 714 (247) 96 467

Értékvesztés várható veszteségek fedezetére (lásd 27. Jegyzet)

5

8 689 22 425 43 430 74 544 (399) 74 145

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

2004 Könyv Bekerülési szerinti érték érték

Értékvesztés

Nem realizált eredmény

2003 Könyv szerinti érték

Értékvesztés

millió Ft Értékpapírok Magyar kincstárjegyek és államkötvények Váltók MNB kötvények Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények

6 146 7 284 2 113

56 4 300

-

6 202 7 288 2 413

6 290 327 9 448 4 151

(41) 24 149 16

-

6 249 351 9 597 4 167

15 543

360

-

15 903

20 216

147

-

20 363

Határidős deviza swap ügyletek Határidős deviza ügyletek Tőzsdei határidős deviza ügyletek Határidős kamatláb megállapodások Devizaopciók

146

3 119 1 350 14 1 030 1 135

-

3 119 1 350 14 1 030 1 281

11

5 940 152 1 65 (3)

-

5 940 152 1 65 8

Összesen

146

6 648

-

6 794

11

6 154

-

6 165

15 689

7 008

-

22 697

20 227

6 301

-

26 528

Összesen Derivatív pénzügyi instrumentumok

KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖK ÖSSZES

A kereskedési célú pénzügyi eszközök után értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha az adott fordulónapon a könyv szeirnti értékük meghaladja a várható megtérülési értéket, ami az olyan objektív tényeken alapulhat, mint például a kibocsátó pénzügyi nehézségeinek ismerete vagy szerződésszegés ténye, illetve csődközeli helyzet fennállása.

6

Értékpapírok 2004 Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

2003 Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

millió Ft Likviditási portfolió Magyar kincstárjegyek és államkötvények Váltók MNB kötvények Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények Egyéb külföldi kibocsátású kötvények Magyar részvények Külföldi részvények

3 871 15 41 900 6 300 -

84 -

(5) (152) (59) -

3 955 10 41 748 6 241 -

130 377 269 900 3 519 1

3 (3) -

(5) (160) (48) -

133 372 266 740 3 471 1

11 127

84

(216)

10 995

5 196

-

(213)

4 983

7 952 2 614 50 552 14 054 26 565 11 322

200 74 (82) 568 (728) 484

(25)

7 952 2 614 50 552 14 054 26 565 11 297

359 3 251 47 925 13 138 19 924 17 551

3 (67) 38 (301) (1 856) 590

(34)

359 3 251 47 925 13 138 19 924 17 517

Összesen

113 059

517

(25)

113 035

102 148

(1 593)

(34)

102 114

ÖSSZES ÉRTÉKPAPÍR

124 186

601

(241)

124 030

107 344

(1 593)

(247)

107 097

Összesen Lejáratig tartott portfolió Magyar kincstárjegyek MNB kötvények Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények FHB jelzálog kötvények Egyéb külföldi kibocsátású kötvények

A magyar államkötvények között 14.960 millió Ft (2003: 14.210 millió Ft) könyv szerinti értéken, 20 éves lejáratra kibocsátott, a 2013. és 2014. években lejáró hitelkonszolidációs államkötvények szerepelnek. Ezen kötvények változó piaci kamatozással rendelkeznek. Az értékpapírok után értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha az adott fordulónapon a könyv szeirnti értékük meghaladja a várható megtérülési értéket, ami az olyan objektív tényeken alapulhat, mint például a kibocsátó pénzügyi nehézségeinek ismerete vagy szerződésszegés ténye, illetve csődközeli helyzet fennállása.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

7

11

Hitelkihelyezések

Teljesítő hitelek

Minősített hitelek

Egyedi értékvesztés

Országkockázati értékvesztés

Ágazati értékvesztés

2004

2003

Nettó hitel

Nettó hitel

millió Ft

Vállalati kihelyezések Folyószámlahitelek Kereskedelmi kihelyezések Ingatlanfinanszírozó kihelyezések Péznügyi lízing Egyéb Vállalati kihelyezések összesen

57 442 568 091 212 264 7 780 30 409 875 986

4 732 15 910 1 177 222 1 708 23 749

(3 451) (8 500) (396) (287) (1 082) (13 717)

(185) (53) (238)

(10) (512) (51) (38) (611)

58 713 574 804 212 941 7 714 30 997 885 169

53 174 494 969 190 912 5 257 41 087 785 400

231 243 109 366 66 525 144 156 61 035 56 640 45 322 31 818 43 254 27 699 28 113 14 770 3 545 12 500 875 987

1 968 7 022 1 259 4 586 3 072 1 117 105 27 2 275 841 730 121 626 23 749

(687) (4 599) (567) (3 298) (1 005) (736) (55) (28) (1 567) (553) (293) (75) (254) (13 717)

(53) (98) (11) (30) (32) (14) (238)

(611) (611)

232 471 111 691 67 218 145 433 61 006 58 707 45 702 31 836 43 239 28 407 27 790 15 207 3 591 12 871 885 169

194 078 87 595 70 512 114 097 84 229 43 429 21 899 44 537 31 792 35 487 31 236 16 962 9 384 162 785 400

416 89 695 734 48 739 2 434 142 017

42 3 331 2 3 353 14 6 742

(58) (1 305) (37) (2 274) (8) (3 683)

(7) (7)

400 91 714 699 49 817 2 439 145 069

371 50 570 97 55 566 2 869 109 473

1 018 003

30 490

(17 400)

(245)

1 030 238

894 873

ebből: Ingatlanfinanszírozás Feldolgozóipar Hír- és távközlés Kereskedelem Energiafeldolgozás Élelmiszeripar Gazdasági szolgáltatások Kormányzati szervek Pénzügyi szolgáltatás Építőipar Mezőgazdaság Vendéglátás és turizmus Kis- és középvállalkozások Egyéb

Lakossági kihelyezések Folyószámlahitel Lakásépítési, lakásvásárlási hitel Bankártyahitel Személyi és fogyasztási hitel Alkalmazotti kölcsön Lakossági hitelek összesen HITELKIHELYEZÉSEK ÖSSZESEN

(611)

Az alkalmazottaknak folyósított hitelek között szerepelnek az Igazgatóság tagjainak nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök (jegybanki alapkamat, vagy az alapkamat fele) folyósított hitelek, összesen 62 millió Ft (2003: 65 millió Ft) értékben. A 2004. év során a Csoport 828 millió Ft (2003: 807 millió Ft) értékben számolt el hitelezési veszteséget. A minősített hitelek között az "átlag alatti", "kétes", illetve "rossz" minősítést kapott hitelek kerültek kimutatásra. A 2004. év végén a hitelezési veszteségek becsült összege18.255 millió Ft (2003: 13.855 millió Ft) volt, ami a teljes kihelyezés állomány 1,7%-át (2003: 1,5%) reprezentálta.

2004

2003 millió Ft

8

Egyéb eszközök Kamat- és jutalékelhatárolások Előlegek és egyéb követelések Követelések fejében átvett ingatlanok, készletek Cégérték Kereskedelmi vevők Készletek és egyéb kereskedelmi aktívák Visszaigényelhető társasági adóelőleg Halasztott adó Egyéb visszaigényelhető adók Értékvesztés veszteségek fedezetére (lásd 27. Jegyzet)

21 190 5 902 532 1 185 278 186 236 79 1 718 31 306 (72) 31 234

16 474 10 121 526 2 778 21 213 738 3 686 31 560 (159) 31 401

A fenti cégérték az MKB-Eurocredit Rt, az MKB-Euroleasing Rt és a Filease Rt pénzügyi lízing vállalkozások megszerzésekor keletkezett. A cégérték 5 év alatt, lineárisan kerül leírásra.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

12

2004

2003 millió Ft

9

Társult vállalkozások Befektetett összeg Goodwill A megszerzés után képződő tartalékokban való részesedés

275 (22) 253

151 16 167

2004-ben a Bank borászati társult vállalkozása a Mártonhegy Kft beolvadt a Pannonhalmi Borászati Kft-be, a Bank részesedésének 46,5%-ról 44,5%-re történő csökkenésével.

10

Immateriális javak és tárgyi eszközök évközi mozgásai

Immateriális javak

Ingatlanok Saját Bérelt tulajdon

Egyéb tárgyi eszköz

Összesen

millió Ft Bekerülési érték 2004. január 1-én Devizaárfolyam-változás hatása Beszerzések Értékesítések és kivezetések Egyéb mozgások 2004. december 31.

9 560 6 161 (120) (39) 15 562

15 839 576 (387) 105 16 134

1 869 64 (17) 9 1 925

20 991 6 012 (3 968) (101) 22 934

48 259 12 814 (4 492) (26) 56 555

1 161 1 336 (40) 2 457

1 264 292 (273) 1 283

452 39 (17) (55) 419

8 218 1 773 (2 839) (82) 7 071

11 096 3 440 (3 169) (137) 11 230

2004. december 31.

13 105

14 851

1 506

15 863

45 325

2003. december 31.

8 399

14 575

1 417

12 773

37 163

Értékcsökkenés 2004. január 1-én Devizaárfolyam-változás hatása Tárgyévben elszámolt Értékesítéskor kivezetett Egyéb mozgások 2004. december 31.

Nettó könyv szerinti érték

Az immateriális eszközök az informatikai fejlesztések aktivált költségeit is tartalmazzák. Az egyéb mozgások az eszközkategóriák közötti átminősítéseket, valamint az időszak során megszerzett leányvállalatok hatását tartalmazzák.

2004

2003 millió Ft

11

Jegybanki kötelezettségek Folyó- és klíringszámlák Refinanszírozó hitelek

327 22 349

819 76 895

A refinanszírozási hitelek olyan speciális kihelyezésekhez kapcsolódnak, amelyek hitelkockázatát a Csoport viseli és amelyek után egy rögzített kamatfelárat realizál.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

13

2004

2003 millió Ft

12

Egyéb bankközi kötelezettségek Folyó- és klíringszámlák Pénzpiaci betétek Hitelfelvételek

13

165 209 16 376 52 575 234 160

121 224 25 694 80 968 227 886

200 609 27 716 261 624 489 949

193 639 25 282 213 556 432 477

Betétszámlák Belföldi vállalkozások Külföldi vállalkozások Magánszemélyek

15

7 419 4 300 292 096 303 815

Folyószámlák Belföldi vállalkozások Külföldi vállalkozások Magánszemélyek

14

16 072 48 134 278 555 342 761

Betéti okiratok A betéti okiratok állománya az 1999. februárjától változó, illetve fix kamatozással 3 és 42 hónap közötti futamidővel 5 különböző sorozatban (A, B, C, D és E) kibocsátott MKB Európa kötvényeket tartalmazza.

16

Kereskedési célú pénzügyi források

Bekerülési érték

17

Nem realizált veszteség

2004 Könyv Bekerülési szerinti érték érték millió Ft

Nem realizált veszteség

2003 Könyv szerinti érték

Tözsdén kívüli deviza swap ügyletek Tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek Határidős kamatláb megállapodások Opciók Kamatláb csere ügyletek

174 -

1 148 3 449 23 1 165 832

1 148 3 449 23 1 339 832

-

3 308 1 528 80 13 -

3 308 1 528 80 13 -

Összesen

174

6 617

6 791

-

4 929

4 929

4 377 14 216 15 864 561 1 328 38 1 520 2 630 40 534

6 853 17 898 10 641 1 512 1 148 230 1 192 1 812 41 286

Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Magyar állam és költségvetési szektor Egyéb időbeli elhatárolások és egyéb források Jutalék- és kamatelhatrolások Fizetendő osztalékok Kereskedelmi szállítók Fizetendő társasági adó Egyéb adókötelezettségek Garanciákra és függő kötelezettségekre képzett céltartalék (lásd 27. Jegyzet)

A fizetendő osztalékok 2004. december 31-i záróegyenlege 12 millió Ft (2003: 16 millió Ft) értékben fel nem vett előző évi osztalékokat tartalmazott.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

14

2004

2003 millió Ft

18

Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények 5,125% kamatozású 300 millió DEM kötvény (esedékes 2005. évben) 3,5% kamatozású 300 millió EUR kötvény (esedékes 2009. évben) 7,75% kamatozású 20 milliárd HUF Eurokötvény (esedékes 2005. évben) 3 hónapos BUBOR+0,15% kamatozású 38,780 milliárd HUF (2003: 23,782) MKB I. Kötvény (esedékes 2007. évben) 6,8 milliárd HUF MKB II. kötvény (esedékes 2007 évben) Egyéb finanszírozó források

36 214 73 779 17 996 38 100 5 819 29 849 201 757

38 614 19 881 22 457 7 683 88 635

1998. augusztus 8-án a Csoport 300 millió DEM névértékben bemutatóra szóló kötvényeket bocsátott ki, amelyeket a névérték felett jegyeztek le. A még nem amortizált 62 millió Ft (2003: 167 millió Ft) értékű felár kimutatása az egyéb kötelezettségek között történik meg. A 2002. év folyamán a Csoport két új kötvénysorozatot, az Eurokötvényt és az MKB I. Kötvényt bocsátott ki, 20 milliárd Ft, illetve 16 milliárd Ft névértékben. Az Eurokötvényeket a Luxemburgi Értéktőzsdén, míg az MKB I. Kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik. 2003-ban az MKB. I. Kötvények teljes állománya névértéken 23.782 millió Ft volt. 2004 során további 14.998 millió Ft névértékű kibocsátás történt két részletben. 2004 október 27-n az MKB Csoport kibocsátott 300 millió EUR bemutatóra szóló kötvényt az 1.000 millió EUR összértékű Európai Középlejáratú Kibocsátási (EMTN) program keretében. A kötvényeket a Luxemburgi Értéktőzsdén jegyzik. 2004-ben a Csoport új belföldi kötvénysorozatot bocsátott ki (MKB II. Kötvény), 2.566 millió Ft-ot szeptemberben és további 4.234 millió Ft-ot októberben. A kötvényeket szintén jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén. 2004. december 31-én az Eurokötvények állományából 1.899 millió Ft (2003: 119 millió Ft), az MKB I. Kötvények állományából 690 millió Ft (2003: 1.325 Ft), míg a DEM kötvények állományából 1.563 millió Ft (2003: 1.609 Ft) névértékű állomány, míg az MKB II. Kötvények állományából 981 millió Ft (2003: 0) a Csoport saját portfoliójában volt.

19

Hátrasorolt kötelezettségek 2002. október 30-án a Csoport többségi tulajdonosától 50 millió EUR, azaz 12.297 millió Ft (2003: 50 millió EUR, azaz 13.112 millió Ft), a 2012. évben lejáró, 6 hónapos EURIBOR kondíciók mellett kamatozó hitelt vett fel. 2003. december 30-án a Csoport tulajdonosaitól 40 millió EUR, azaz 9.837 millió Ft (2003: 40 millió EUR, azaz 10.489 millió Ft), a 2013. évben lejáró, 6 hónapos EURIBOR kondíciók mellett kamatozó hitelt vett fel. Ezek a hitelfelvételek a Csoport közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli olyan kötelezettségeit testesítik meg, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasorolt státuszúak.

20

Részvénytőke

A Csoport engedélyezett, kibocsátott, lehívott és teljesen befizetett részvénytőkéje 11.520.786 db (2003: 11.520.000 db) egyenként 1.000 Ft (2003: 1.000 Ft) névértékű törzsrészvényt tartalmaz. Vég- és felszámolás esetén a részvények birtokosainak jogai egyenlőek. 2004. december 31-én visszavásárolt saját részvény nem volt a Csoport birtokában (2003: 0).

21

Tartalékok

A magyar számviteli szabályok alapján 64.731 millió Ft (2003: 55.809 millió Ft) felosztható eredménytartalék áll a Csoport rendelkezésére. Az osztalékfizetéseket az osztalékra jogosult nemzetiségétől, illetve a vonatkozó kettős adóztatási egyezmények előírásaitól függően maximálisan 20% mértékű forrásadó terhelheti. A magyar törvényi szabályozás az egyedi értékvesztés elszámolás és céltartalékképzés mellett lehetővé teszi az általános kockázati céltartalék képzését is. Az általános kockázati céltartalék maximális mértéke a Csoport kockázati súlyos mérlegfőösszegének 1,25%-a. Ezen összegek a magyar törvények szerint az adózás előtti eredménnyel szemben számolandók el, míg az IFRS pénzügyi beszámolóban a saját tőke mozgásaként kerülnek bemutatásra, a vonatkozó adóval csökkentett nettó értékben (lásd 30. Jegyzet). A 2002. évig a Csoport az általános kockázati céltartalékot a maximálisan engedélyezett 1,25%-ig képezte meg. A 2003. évtől kezdődően a Csoport már nem képez ilyen jellegű céltartalékokat, hanem a meglévő állományt használja fel a nem fedezett hitelezési és befektetési veszteségek fedezetére.

millió Ft 22

Kisebbségi érdekeltség 2004. január 1-én Kisebbségi érdekeltség növekménye leányvállalat megszerzésekor Kisebbségi érdekeltség változása üzleti év folyamán Tárgyév fel nem osztott eredménye 2004. december 31-én

A 2004. év folyamán a kisebbségi érdekeltségek növekedését az MKB-Eurocredit Rt-ben végrehajtott tőkeemelés eredményezte.

872 249 542 1 663

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

15

2004

2003 millió Ft

23

Kamatbevétel Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Kormányzatoknak és költségvetési szektor Vállalati ügyfelek Magánszemélyek Egyéb kamatbevételek

24

6 580 5 560 1 081 6 839 3 570 47 170 4 242 262 75 304

8 7 256 17 27 571 18 131 4 783 4 589 5 62 360

23 11 766 27 13 281 8 853 3 098 4 034 3 41 085

3 868 2 833 4 224 1 353 1 153 2 080 2 082 17 593

3 673 2 509 3 355 1 633 1 046 933 1 196 14 345

528 103 103 415 753 378 2 301 250 202 5 033

467 101 88 372 991 859 1 713 66 38 4 695

12 560

9 650

1 522 703 67 740 (334) 4 863 298 (1 191) (14) (248) 6 406

1 201 907 (649) (143) (270) 1 404 157 1 747 296 (910) 3 740

Kamatráfordítás Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Magyar állam és költségvetési szektor Vállalati ügyfelek Magánszemélyek Értékpapírba foglalt kötelezettségek Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények kamatráfordítása Egyéb kamatráfordítások

25

8 689 3 143 2 824 9 659 1 096 72 570 7 343 442 105 766

Nettó jutalék- és díjbevétel Jutalék- és díjbevételek Számlaforgalom, átutalások Folyó- és betétszámlák Hitelek Bankkártyák Ügynöki szolgáltatások, értékpapír tevékenység Garanciák és hasonló kötelezettségvállalások Egyéb jutalék- és díjbevételek

Jutalék- és díjráfordítások Számlaforgalom, átutalások Folyó- és betétszámlák Betétbiztosítási és befektető védelmi alapok Hitelek Bankkártyák Ügynöki szolgáltatások, értékpapír tevékenység Autókereskedőknek fizetett jutalékok Garanciák és hasonló kötelezettségvállalások Egyéb jutalék- és díjráfordítások

Nettó jutalék- és díjbevétel

26

Egyéb üzleti jövedelem Lízingügyletek bevételei Osztalékjövedelem Kereskedési célú értékpapírok nettó eredménye / (vesztesége) Likviditási célú értékpapírok nettó eredménye / (vesztesége) Részesedések értékesítésének eredménye / (vesztesége) Nettó devizaárfolyam-nyereség Kereskedési célú értékpapírok nem realizált eredménye Nem realizált devizaárfolyam eredmény / (veszteség) Derivatív pénzügyi instrumentumok nem realizált eredménye / (vesztesége) Egyéb jövedelem / (ráfordítás)

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

16

2004

2003 millió Ft

27

Értékvesztések, céltartalékok veszteségek fedezetére Bankközi követelések, ügyfélhitelek és egyéb eszközök veszteségeinek fedezetére elszámolt értékvesztés Értékpapírba történt befektetésekre elszámolt értékvesztés Garanciákra és függő kötelezettségekre képzett céltartalék Ágazati értékvesztés

7 004 (8) 965 217 8 178

3 560 (388) 288 26 3 486

Az értékvesztések és céltartalékok kategóriák szerinti évközi mozgása a következő volt:

Mérleg alatti tételek

Bankközi követelések

Értékpapírok

Hitelkihelyezések

Egyéb eszközök

Ágazati értékvesztés

Összesen

millió Ft

Egyedi értékvesztések és céltartalékok 2004. január 1-én Felhasznált összegek Tárgyévi képzés / (felszabadítás) Nettó megtérülések Egyéb állományváltozások 2004. december 31.

1 629 1 148 (147) 2 630

31 64 95

183 (183) -

368 (148) (68) 152

213 1 1 215

13 278 (1 975) 6 463 650 (280) 17 487

159 (87) 72

394 217 611

15 704 (1 975) 7 806 650 (426) 21 110

-

-

768 (278) (77) 413

Országkockázati értékvesztések és céltartalékok 2004. január 1-én Felhasznált összegek Tárgyévi képzés / (felszabadítás) Egyéb állományváltozások 2004. december 31.

34 (9) (9) 16

183 62 245

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK ÖSSZESEN 2004. december 31.

2 630

247

231

17 732

72

611

21 523

2003. december 31.

1 812

399

247

13 461

159

394

16 472

A historikus nem teljesítési ráták ismeretében a Csoport az egyedi értékvesztések és céltartalékok mellett külföldi követelései után országkockázati értékvesztéseket és céltartalékokat is képez. Az ilyen jellegű értékvesztések és céltartalékok a tárgyév eredményével szemben kerültek megképzésre. Az ágazati kockázatra képzett értékvesztés a "külön figyelendő" minősítésű állományt érinti és ágazatokhoz kötődő, nem azonosított kockázatok fedezetére kerül megképezésre a kintlevőségek 2%-os mértékéig. Az egyéb mozgások a deviza átértékelés hatását tartalmazza.

2004

2003 millió Ft

28

Működési költségek Általános és adminisztrációs költségek Keresetek és bérek Társadalombiztosítási járulékok és egyéb munkavállalókkal kapcsolatos költségek Infrastrukturális működtetési költségek Marketing és reprezentáció Kommunikáció és adatfeldolgozás Vissza nem igényelhető ÁFA és egyéb adók Cégérték amortizációja

A 2004. évben a Csoport munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma 1.995 fő (2003: 1.575 fő) volt.

4 509 11 457 5 838 6 909 1 296 2 433 3 817 434 36 693

3 052 7 400 4 154 5 230 1 007 1 588 2 951 534 25 916

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

29

17

Nyugdíjköltségek

1995. október 10-től a Csoport nyugdíjrendszert léptetett életbe, amelyet azóta is működtet. A Csoport összes dolgozója - a vezetőség kivételével - jogosult arra, hogy a programban részt vegyen és 2003. december 31-ig a dolgozók döntő többsége csatlakozott is. A nyugdíjalap eszközeit az MKB Nyugdíjpénztár kezeli, amelyhez a Csoport évente felülvizsgált határozat alapján a résztvevő dolgozók havi bére után számított 4%-os hozzájárulást fizet. A dolgozók által befizethető összeg mértéke nem korlátozott. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos költség időszaki összege 343 millió Ft (2003: 235 millió Ft) volt. Ezen költség az egyéb munkavállalókkal kapcsolatos költségek között került elszámolásra. A Csoporttól származó hozzájárulás a 2004. és 2003. évek végén nem került elhatárolásra, és nem lett visszafizetve.

2004

2003 millió Ft

30

Adózás Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség Halasztott adózás Előző évek hatásainak kiigazítása

2 930 (213) 4 2 721

3 228 99 (1) 3 326

Az adóköteles éves jövedelem után a Csoportot 16%-os (2003: 18%) társasági adófizetési kötelezettség terheli. A halasztott adókötelezettség alapvetően a törvényben lehetővé tett általános kockázati céltartalékképzéshez kapcsolódik és 16%-os kulcs mellett került meghatározásra 2004-ben, 2005-től pedig 24%-os kulcs mellett. Ez utóbbi céltartalékképzés 1997-ben került bevezetésre, de az IFRS pénzügyi beszámolóban nem jelenik meg az eredménykimutatásban (lásd 21. Jegyzet). A beszámolóban megjelenő effektív társasági nyereségadó-kulcs levezetése a következő: 2004 % Adózás előtti eredmény Törvény által meghatározott társasági nyereségadó-kulcs Adóalap csökkentő / növelő tételek: Tárgyi eszközök mozgása és értékcsökkenése Rossz hitelek és hitelezési veszteségek Kapott osztalékok Alapítványi hozzájárulások Egyéb módosítások nettó hatása IFRS korrekciók Eredménytartalékból közvetlenül kifizetett összegek Általános kockázati céltartalék mozgások Kereskedési célú pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi források Halasztott adó A leányvállalatok adóhatása A társult vállalkozások adóhatása Átlagos effektív adókulcs

2003 millió Ft

%

17 463 16,00

2 794

millió Ft 18 223

18,00

3 280

(0,48) 0,12 (1,30) 0,44 0,16

(84) 21 (227) 76 29

(0,57) 0,74 (0,80) 0,26 0,65

(105) 134 (146) 48 119

(0,90) 0,14 (1,60) 1,55 (1,22) 2,15 0,53

(158) 25 (280) 270 (213) 376 93

0,39 1,04 (4,66) 2,23 0,54 0,52 (0,10)

72 190 (849) 407 99 94 (17)

15,58

2 721

18,25

3 327

A helyi iparűzési adó kimutatása a banküzemi költségek között történik meg (lásd 28. Jegyzet). Mértéke a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 2%-ának felel meg.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

31

18

Törzsrészvények hozama A törzsrészvények hozama az üzleti év nettó eredménye és a törzsrészvények napi átlagállományának hányadosaként kerül kiszámításra. A 2004. év során a törzsrészvények átlagos állománya 11.520.393 (2003: 11.520.000) darab volt. A 2003. és 2004. években a mutató számlálójában szereplő nettó jövedelem megegyezett az egyes évekre jelentett 14.315 millió Ft-os, illetve 14.200 millió Ft-os nettó üzleti eredménnyel. A törzsrészvények higított hozama a törzsrészvényekké konvertálható egyéb értékpapírok esetleges hatásait is figyelembe veszi. Mivel azonban a 2003. és 2004. évek során ilyen értékpapírok nem jelentek meg a Csoport könyveiben, a nettó eredmény és a törzsrészvények átlagos napi állománya megegyezett az alapmutató számítása során megállapított értékekkel.

2004

2003 millió Ft

32

A működésből származó nettó készpénz-beáramlás levezetése Adózás előtti eredmény

17 463

18 223

Működési készpénzáramot nem eredményező ráfordítások / (bevételek) Tárgyi eszközök értékcsökkenése (lásd 10. Jegyzet) Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye Cégérték után elszámolt amortizáció Részesedések értékesítésének (eredménye) / vesztesége (lásd 26. Jegyzet) Társult vállalkozások adózás előtti (eredményéből) / veszteségéből való részesedés Lejáratig tartott értékpapírok devizaárfolyam-nyeresége Értékpapírok átsorolás miatti elhatárolásának visszaírása Kapott osztalékok (lásd 26. Jegyzet) Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények után fizetett kamatok Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények devizaárfolyam nyeresége (lásd 33. Jegyzet) Egyéb árfolyamváltozások Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok növekedése Kamat- és jutalékelhatárolások változása Elhatárolt kamat- és jutalékbevételek (növekedése) / csökkenése Elhatárolt kamat- és jutalékráfordítások növekedése / (csökkenése) Halasztott adó

3 440 (102) 434 334 38 1 362 (42) (703) 3 293 656 (114) 5 051

3 893 (10) 560 270 (16) 1 013 (42) (907) 3 116 3 264 176 4 849

(4 716) 5 223 (213)

(3 005) 2 641 99

Fizetett társasági nyereségadó

(2 411)

(3 084)

(22 170) 3 831 (5 931) (139 853) 21 5 378 (257) (3 180) (546) 38 946 6 274 57 472 (5 509) 1 862 (3 682) 180

29 492 (9 963) (449) (133 707) 300 (2 560) 287 (2 224) 313 96 280 (3 351) 49 466 (10 880) 2 232 4 923 (18)

(38 170)

51 181

Eszköz- és forrásállományok (növekedése) / csökkenése Egyéb bankközi követelések (növekedése) / csökkenése Kereskedési célú pénzügyi eszközök állományának (növekedése) / csökkenése Likviditási célú értékpapírok állományának csökkenése Hitelkihelyezések nettó állományának növekedése Kereskedelmi aktívák állományának (növekedése) / csökkenése Egyéb követelések növekedése Kereskedelmi vevők állományának (növekedése) / csökkenése Egyéb nettó eszközállomány csökkenése Jegybanki kötelezettségek állományának csökkenése Egyéb bankközi kötelezettségek növekedése / (csökkenése) Folyószámlák állományának növekedése Ügyfélbetétek állományának növekedése / (csökkenése) Értékpapírba foglalt kötelezettségek növekedése Kereskedési célú pénzügyi források állományának növekedése Egyéb passzív elhatárolások növekedése / (csökkenése) Kereskedelmi szállítók állományának növekedése Működésből származó nettó készpénz-beáramlás / (kiáramlás)

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

33

19

A finanszírozás évközi változása Részvénytőke és tőketartalék 2004

Hitelfelvételek és kötvénykibocsátások

2003

2004

millió Ft Január 1-én Részvénytőke-emelés Készpénz-beáramlás finanszírozásból Devizaárfolyam-változások December 31-én

24 739 1 24 740

2003 millió Ft

24 739 24 739

112 236 110 999 656 223 891

91 521 17 451 3 264 112 236

A 2003. évben további 7.782 millió Ft névértékű MKB I. Kötvény kibocsátása történt meg, míg a Csoport 40 millió EUR, azaz 10.489 millió Ft értékben alárendelt kölcsöntőkét vett fel részvényeseitől. 2004 során további 14.998 millió Ft névértékű MKB I. kötvény került kibocsátásra két részletben, továbbá összesen 6.800 milió Ft névértékű új belföldi kötvény került kibocsátásra (MKB II. Kötvény) két részletben. Ezen felül a Csoport 300 millió EUR névértékű bemutatóra szóló kötvényt bocsátott ki az 1.000 EUR-ós EMTN program keretében.

34

A készpénz és készpénz egyenértékű tételek változása 2004

2003

Változás

millió Ft Készpénz egyenlegek Jegybanki követelések 3 hónapnál rövidebb futamidővel

6 356 108 409 114 765

7 581 64 130 71 711

(1 225) 44 279 43 054

A készpénz egyenértékű tételek olyan rövid lejáratú, likvid eszközök, amelyek bármikor átválthatók meghatározható összegű készpénzzé, és amelyeknél az értékváltozás kockázata nem jelentős.

2004

2003 millió Ft

35

Függő és jövőbeni kötelezettségek Függő kötelezettségek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem-finanszírozással kapcsolatos kötelezettségek Derivatív pénzügyi instrumentumok (lásd 41. Jegyzet) Egyéb függő kötelezettségek (benne peres eljárások lehetséges költségei)

140 429

99 939

8 520

5 054

19 435

2 045

2 830

2 790

171 214

109 828

Le nem hívott hitelkeretek

277 481

235 706

Derivatív pénzügyi instrumentumok (lásd 41. Jegyzet)

304 806

264 938

Függő kötelezettségek összesen

Jövőbeni kötelezettségek

Egyéb jövőbeni kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek összesen

-

-

582 287

500 644

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

36

20

Devizális összetétel szerinti elemzés

A Csoport 2004. év végi eszköz és forrás állományainak, illetve mérleg alatti tételeinek főbb devizanemek szerinti összetétele a következő: Forint

Összesen

Külföldi deviza USD

EUR

Egyéb

GBP millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

3 800 108 217 32 313 16 676 106 675 421 567 18 473 253 45 325 753 300

386 51 26 120 2 785 8 844 41 525 394 80 106

1 563 141 34 629 2 433 8 511 435 342 1 986 484 604

145 560 612 393 26 1 736

463 2 844 191 131 410 10 354 145 262

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325 1 465 009

22 62 360 148 387 347 237 7 822 27 676 1 728 61 916 657 148 1 663 115 751 774 562

327 5 945 29 828 56 472 3 732 96 305 96 305

241 868 52 274 74 873 4 170 161 975 535 161 535 161

1 101 4 792 1 113 7 005 7 005

32 587 2 571 6 574 10 633 52 365 (390) 51 975

349 342 761 234 160 489 949 7 822 47 325 1 728 223 891 1 347 985 1 663 115 361 1 465 009

Nettó derivatív (rövid) / hosszú pozíció

18 969

16 147

56 684

4 775

(96 575)

-

NETTÓ DEVIZAPOZÍCIÓ ÖSSZESEN

(2 292)

-

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Betétszámlák Folyószámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Halasztott adókötelezettség Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Kisebbségi érdekeltségek Saját tőke

(52)

6 126

(494)

(3 288)

89 620 24 057 3 703 -

125 18 -

4 417 166 216 -

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem finanszírozási kötelezettségek Egyéb függő kötelezettségek

174 855 112 615 2 830

8 464 3 590 4 583 -

277 481 140 429 8 520 2 830

A Csoport 2003. év végi összevont eszköz és forrás, illetve mérlegen kivüli tételei főbb devizanemek szerinti összetétele a következő: ESZKÖZÖK FORRÁSOK ÉS SAJÁT TŐKE Nettó derivatív (rövid) / hosszú pozíció NETTÓ DEVIZAPOZÍCIÓ ÖSSZESEN MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

Az egyéb devizák között a CHF és a DKK képviseli a legjelentősebb hányadot.

703 169 677 697 10 472

81 576 114 686 35 878

429 734 417 950 (30 881)

1 428 6 282 4 980

27 178 26 470 (20 449)

1 243 085 1 243 085 -

35 944

2 768

(19 097)

126

(19 741)

-

249 473

11 742

81 673

3

598

343 489

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

37

21

Lejárat szerinti elemzés A Csoport 2004. év végi eszköz és forrás állományainak, illetve mérlegen kivüli tételeinek maradvány futamidő szerinti összetétele a következő:

1 hónap alatt

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

1 év és 5 év között

5 év felett

lejárattal nem rendelkező

Összesen

millió Ft ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

108 409 55 106 1 066 5 693 104 627 274 901

5 781 7 868 52 385 66 033

16 409 6 274 4 838 190 633 218 153

24 953 6 751 66 876 334 560 433 139

404 31 909 348 034 380 347

6 356 2 422 6 846 31 234 253 45 325 92 435

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325 1 465 009

349 36 881 234 160 339 487 2 269 3 086 18 000 634 232 634 232

51 321 119 720 4 552 2 212 177 805 177 805

7 678 30 677 1 001 2 358 36 214 77 927 77 927

246 880 65 1 672 117 695 366 313 366 313

260 51 982 52 242 52 242

37 738 1 728 39 466 1 663 115 361 156 490

349 342 761 234 160 489 949 7 822 47 325 1 728 223 891 1 347 985 1 663 115 361 1 465 009

28 426 2 732 484 89 125

52 166 13 825 1 387 84 391

121 042 37 449 6 500 59 830

70 293 73 468 149 32 734

5 553 12 955 38 726

-

277 481 140 429 8 520 304 806

67 553 102 061 -

1 243 085 1 243 085 343 489 459 101

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Halasztott adókötelezettség Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Kisebbségi érdekeltségek Saját tőke

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem-finanszírozás Derivatív pénzügyi instrumentumok

A Csoport 2003. év végi összevont eszköz és forrás, illetve mérlegen kivüli tételei szerződéses maradvány futamidő szerinti összetétele a következő: ESZKÖZÖK FORRÁSOK ÉS SAJÁT TŐKE MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN DERIVATÍV INSTRUMENTUMOK

197 840 629 265 42 410 96 437

44 435 90 754 43 809 48 179

224 277 86 231 148 466 162 373

390 826 291 516 70 821 134 847

318 154 43 258 37 983 17 265

A hosszú lejáratú lejáratig tartott értékpapírok 14.960 millió Ft értékben 20 éves lejáratú magyar államkötvényeket tartalmaznak, amelyek a magyar banki szabályozás alapján likvid eszköznek minősülnek, hiszen (bizonyos korlátokkal) rövid lejáratú visszavásárlási szerződések keretében a Magyar Nemzeti Bankra átruházhatók.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

22

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás

A Csoport négy elsődleges, önálló piacokkal és egyedi termékekkel rendelkező üzletági szegmens alapján végzi tevékenységét. Minden üzletágnak megvan a szervezeti egységekre lebontott saját egyedi cél- és eszközrendszere, amely természetesen teljes összhangban áll a csoportszintű általános stratégiai irányokkal. A Csoport az egyes üzletágak jövedelmezőségét a belső vezetői információs rendszer számításai alapján határozza meg. A számítások során a bevételek, ráfordítások, valamint eszköz- és forrástételek az egyes szegmensek között felosztásra kerülnek, csakúgy mint a közvetlenül felosztható központi tételek, amelyek az érintett területhez való hozzárendelése egy belső árazási módszer szerint történik. Az egyes üzletágakra felosztott mérleg és eredménykimutatás tételeket a következő tábla tartalmazza. A kimutatás azonban nem feltétlenül azt a pénzügyi állapotot és működési jövedelmezőséget tükrözi, amelyet az egyes üzletágak önálló jogi személyként érnének el. 2004. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és eredménytételeinek üzletági szegmensek szerinti bontása a következő:

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját tőke Kisebbségi érdekeltség

EREDMÉNYKIMUTATÁS Bruttó bevétel - ügyfelek Bruttó bevétel - üzletágak közötti Kamat és jutalék ráfordítások Értékvesztések és céltartalék ráfordítások Működési költségek Társult vállalkozások eredményében való részesedés Üzletágak adózás előtti eredménye EGYÉB INFORMÁCIÓ Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai Értékcsökkenési leírások Egyéb készpénzmozgással nem járó ráfordítások

Vállalati Kapcsolatok

Intézményi Kapcsolatok

Privát és Pénz- és Pénztári Tőkepiacok Szolgáltatáso k millió Ft

Egyéb / Kiszűrések

8 874 678 8 234 882 920

108 409 96 459 556 7 980 213 404

6 356 155 875 1 381 163 613

22 697 124 030 146 727

175 264 223 510 13 198 9 652 1 663 423 288

349 342 761 8 166 185 434 536 711

58 719 266 367 7 822 3 076 28 804 364 788

-

83 304 (15 659) (29 920) (5 387) (12 921) (38) 19 378

2 194 7 858 (10 083) (166) (196)

15 312 18 415 (18 797) (1 629) (10 126) 3 175

17 812 (1 916) (8 486) 11 (2 360) 5 061

11 143 (8 698) (106) (1 173) (11 120) (9 954)

129 765 (67 393) (8 178) (36 693) (38) 17 463

3 172

7 425

2 292

2 976

12 814 3 440 -

12 814 3 440 15 864

(872) 13 639 253 45 325 58 345

177 71 24 613 115 361 140 222

Összesen

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325 1 465 009

349 342 761 234 160 489 949 7 822 49 052 223 891 115 361 1 663 1 465 009

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

23

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás (folytatás) 2003. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és eredménytételeinek üzletági szegmensek szerinti bontása a következő:

Vállalati Kapcsolatok

Intézményi Kapcsolatok

Privát és Pénztári Szolgáltatáso k

Pénz- és Tőkepiacok

Egyéb / Kiszűrések

Összesen

millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Leány- és társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

2 000 784 948 8 503 795 451

18 729 43 060 17 517 6 065 85 371

6 811 93 381 762 100 954

45 401 25 239 26 528 89 580 2 300 189 048

770 3 846 16 544 13 771 167 37 163 72 261

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

116 243 208 484 4 528 7 273 23 600 872 361 001

211 217 13 7 420 83 634 302 284

14 849 111 630 223 994 8 803 2 159 361 434

819 77 749 15 827 5 002 99 397

76 15 401 103 493 118 970

895 303 815 227 886 432 477 13 331 48 080 112 236 103 493 872 1 243 085

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját tőke Kisebbségi érdekeltség

EREDMÉNYKIMUTATÁS Bruttó bevétel - ügyfelek Bruttó bevétel - üzletágak közötti Kamat és jutalék ráfordítások Céltartalékráfordítások Működési költségek Társult vállalkozások eredményében való részesedés Üzletágak adózás előtti eredménye

67 833 (12 889) (24 282) (2 793) (8 788) 16 19 098

2 422 5 832 (8 035) (280) (61)

10 396 10 263 (10 090) (627) (7 402) 2 540

11 499 (462) (3 729) 63 (1 885) 5 487

1 239 (2 744) 356 (129) (7 562) (8 841)

93 389 (0) (45 780) (3 486) (25 916) 16 18 223

2 305

4 887

1 470

1 979

10 895 4 453 -

10 895 4 453 10 641

EGYÉB INFORMÁCIÓ Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai Értékcsökkenési leírások Egyéb készpénzmozgással nem járó ráfordítások

A Csoport üzletági szegmenseinek és az általuk értékesített főbb termékek leírása a következő. Vállalati Kapcsolatok Az MKB Csoport a hazai és regionális piacon tevékenykedő belföldi és külföldi nagyméretű vállalkozások és intézmények számára a Csoport értékesítési hálózatán, illetve elektronikus csatornákon keresztül kínálja kereskedelem finanszírozási szolgáltatásait, a hitel-, számla- és betéti termékek széles skáláját, forfeiting és faktoring szolgáltatásokat, akkreditív és garanciaügyletek lebonyolítását, belföldi és külföldi fizetések lebonyolítását, portfoliókezelést, valamint projekt és strukturált finanszírozási szolgáltatást, befektetési és pénzügyi tanácsadást.

Intézményi Kapcsolatok A Csoport hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára nyújt nostro és loro számlavezetési szolgáltatásokat, nemzetközi és belföldi fizetési műveletek lebonyolítását, levelezői banki szolgáltatásokat, valamint résztvesz bankközi, klub és szindikált hitelek folyósításában.

Privát és Pénztári Szolgáltatások A Csoport 50 egységból álló hálózatán, ATM-jein és más elektronikus csatornákon keresztül a magasabb jövedelmű magánszemélyek, valamint vállalkozók számára betéti és más megtakarítási konstrukciók széles körét, hitel- és betéti kártyákat, vagyonkezelési és private banking szolgáltatásokat, valamint különböző fogyasztási és lakáshiteleket, illetve korlátozott számú egyéb hitelterméket kínál.

Pénz- és Tőkepiaci Műveletek A Csoport a kifinomult pénzpiaci és származékos termékek kínálatával, készpénzkezelési szolgáltatásaival a nagyméretű vállalkozások és intézmények számára biztosít kockázatkezelési eszközöket, illetve a Csoport saját likviditási, devizaárfolyam és kamatláb kockázati pozícióit kezeli. Az MKB Csoport tőkepiaci termékekkel, vagyonkezelési tevékenységgel, nyugdíj- és befektetési alapok kínálatával, lombard hiteltermékekkel, valamint befektetési és pénzügyi tanácsadással szolgálja ki vállalati ügyfeleit, illetve kezeli a Csoport saját részvénypiaci pozícióit.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

24

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás (folytatás)

Egyéb Ez a szegmens tartalmazza az egyéb üzletági szegmenshez közvetlenül hozzá nem rendelhető tételek mellett a vezetői információs rendszerben, valamint a konszolidáció során végrehajtott azon korrekciókat, amelyek az összesennel való egyezőséget biztosítják.

39

Földrajzi szegmens szerinti kimutatás 2004. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek földrajzi szegmensek szerinti bontása a következő: Európa Magyarország

EU államok

Egyéb

Összesen

Nem EU államok millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

6 356 108 409 39 355 18 392 111 973 967 369 30 324 253 45 325 1 327 757

32 615 3 832 6 919 28 832 519 72 716

22 034 108 4 229 31 020 385 57 777

2 462 365 909 3 016 6 6 759

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325 1 465 009

349 84 539 205 770 435 408 7 764 42 607 61 550 837 986 10 1 663 839 659

236 693 8 212 15 479 35 5 544 162 215 428 177 115 351 543 528

9 829 7 091 11 882 10 665 28 29 505 29 505

11 701 13 088 27 180 13 238 98 52 317 52 317

349 342 761 234 160 489 949 7 822 49 053 223 891 1 347 985 115 361 1 663 1 465 009

254 312 136 911 8 520 77 384

18 894 2 790 186 920

1 757 512 28 082

2 517 217 12 420

277 480 140 429 8 520 304 806

118 917 12 814

5 755 -

4 557 -

535 -

129 765 12 814

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját tőke Kisebbségi érdekeltség

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem finanszírozási kötelezettségek Derivatív pénzügyi instrumentumok

EGYÉB INFORMÁCIÓ Földrajzi szegmensek szerinti bruttó bevétel Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai

Az egyéb földrajzi szegmens tartalmazza Amerikát, Ázsiát, Ausztráliát és Afrikát, ahol a Csoportnak nincsenek jelentős pozíciói.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

39

25

Földrajzi szegmens szerinti kimutatás (folytatás) 2003. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek földrajzi szegmensek szerinti bontása a következő: Európa Magyarország

EU tagállamok

Egyéb

Összesen

Nem EU országok millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját tőke Kisebbségi érdekeltség MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek Derivatív pénzügyi instrumentumok EGYÉB INFORMÁCIÓ Földrajzi szegmensek szerinti bruttó bevétel Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai

40

7 581 64 130 11 458 23 620 88 879 848 951 30 085 167 37 163 1 112 035

20 609 1 987 7 502 5 122 813 36 033

34 090 155 9 811 37 019 491 81 566

7 988 766 905 3 781 11 13 451

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

895 65 113 197 012 370 985 13 274 44 059 43 410 734 748 872 735 620

225 949 7 107 19 146 35 3 174 68 826 324 238 103 493 427 731

5 524 9 365 17 029 7 405 32 330 32 330

7 229 14 402 25 317 15 441 47 404 47 404

895 303 815 227 886 432 477 13 331 48 080 112 236 1 138 720 103 493 872 1 243 085

212 015 97 428 5 036 124 348

16 408 2 193 129 392

6 700 213 8 073

583 105 18 5 170

235 706 99 939 5 054 266 983

78 746 10 883

5 640 -

7 574 12

1 429 -

93 389 10 895

Kamatérzékenységi kimutatás A 2004. év végén a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek kamatátárazódás szerinti bontása a következő: 1 hónap alatt

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

1 év és 5 év között

5 év felett

nem kamatérzékeny

Összesen

millió Ft ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések hitelkihelyezések számlakövetelések és pénzpiaci ügyletek Egyéb bankközi követelések hitelkihelyezések számlakövetelések és pénzpiaci ügyletek Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Részesedések társult vállalkozásokban Immateriális javak és tárgyi eszközök

108 409 108 409 67 322 10 507 56 815 7 102 27 402 461 916 -

13 236 13 236 4 724 32 502 400 744 -

15 909 15 909 3 218 22 654 98 265 -

5 216 20 239 68 840 -

15 14 386 472 -

6 356 2 422 6 846 31 234 253 45 325

6 356 108 409 108 409 96 467 39 652 56 815 22 697 124 030 1 030 238 31 234 253 45 325

Eszközök összesen

672 152

451 207

140 047

94 295

14 873

92 435

1 465 009

Jegybanki kötelezettségek hitelfelvételek számlaegyenlegek és pénzpiaci ügyletek Egyéb bankközi kötelezettségek hitelfelvételek számlaegyenlegek és pénzpiaci ügyletek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját tőke és kisebbségi érdekeltség

349 22 327 106 057 78 061 27 996 234 160 342 885 2 358 9 260 74 779 -

136 695 100 510 36 185 126 218 4 583 328 128 624 -

67 683 67 658 25 20 846 881 20 488 -

32 326 32 326 -

-

39 465 117 024

349 22 327 342 761 278 555 64 206 234 160 489 949 7 822 49 053 223 891 117 024

Források és saját tőke összesen

769 849

396 448

109 897

32 326

-

156 489

1 465 009

Kamatérzékenységi pozíció összesen

(97 697)

54 759

30 149

61 969

14 873

FORRÁSOK

(64 054)

-

A teljes kamatérzékenységi pozíció tartalmazza a Csoport kamatkockázatának kezelésére kötött derivatív ügyletek hatását is (lásd 46. Jegyzet). Az értékvesztések és céltartalékok egyenlegei a "nem kamatérzékeny" kategóriába kerültek besorolásra.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

40

26

Kamatérzékenységi kimutatás (folytatás) A 2004. és 2003. év végén a Csoport kamatátárazódás szerinti átlagos kamatlábai az alábbiak voltak. 1 hónap alatt

1 év és 5 év között %

2004 Átlagos súlyozott kamatláb

5 év felett

2003 Átlagos súlyozott kamatláb

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

9,37 9,78 8,20 11,22 14,30

8,19 10,57 11,85

8,19 10,70 13,02

8,51 6,51 13,25

7,53 7,84 7,17

9,37 9,78 8,42 9,39 13,51

12,42 11,70 8,37 7,89 14,35

7,13 6,29 4,06 9,14 9,72 -

9,28 9,35 9,13 10,42

5,77 9,47 8,82 -

-

-

7,13 6,53 4,06 9,21 9,28 10,42

9,38 9,22 4,82 11,29 8,77 5,76 8,96

2,47 2,79 3,41

3,02 3,19 3,55

3,10 3,04 4,10

4,31

4,51

2,77 3,03 3,58

1,44 2,33 1,86 4,83

2,24 0,46 1,52 2,44

2,16 1,80 2,71

2,32 1,58 3,28

2,04 -

-

2,21 0,46 1,59 2,64

1,15 2,22 0,59 1,24 4,37

Belföldi deviza ESZKÖZÖK Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Hitelfelvételek és kibocsátott értékpapírok Külföldi devizák ESZKÖZÖK Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Értékpapírok Hitelkihelyezések FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Hitelfelvételek és kibocsátott értékpapírok

Az átlagos kamatlábak a kamatozó eszközök kapcsolódó céltartalékkal csökkentett és a kamatozó források könyv szerinti értéke, valamint a mérleg fordulónapján érvényes szerződés szerinti kamatlábak alapján kerültek meghatározásra.

41

Derivatív pénzügyi instrumentumok 2004. december 31-én a Csoport derivatív portfoliója az alábbi volt: Névérték

Piaci érték

Piaci érték változása millió Ft

Hitelkockázati egyenérték

Kamatláb ügyletek Egydevizás kamatlábcsere ügyletek Határidős kamatláb megállapodások Vásárolt opciók Kiírt opciók

84 426 30 033 13 175 13 175 140 809

524 3 769 348 1 644

666 666

1 190 3 769 1 962

189 422 925 5 989 5 989 202 325

1 951 14 18 1 983

816 816

2 767 18 2 785

209 209

-

-

-

Határidős devizaügyletek Tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek Tőzsdei határidős devizaügyletek Vásárolt opciók Kiírt opciók

Részvényügyletek Határidős értékpapír eladások

Névérték: az érték, mely a jövőbeli készpénzáramok kiszámításának alapját képezi. Piaci érték: az instrumentum jelenlegi piaci kondíciók alapján számolt értéke.

Hitelkockázati egyenérték: a pozitív piaci érték és a piaci érték változásának összege, azon instrumentumoknál, ahol ügyfélkockázat áll fenn.

A fenti derivatív ügyletek közgazdasági szempontból fedezeti céllal kerültek megkötésre. A speciális hedge számviteli elszámolások azonban nem kerültek alkalmazásra. A derivatív ügyletek megkötésével keletkező hitel- és egyéb kockázatok kezelése a 46. Jegyzetben ismertetett módon történik.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

42

27

Kapcsolódó felekkel kapcsolatos tranzakciók

Anyavállalat és annak csoportja

Nem konszolidált leányvállalatok

2004

2004

2003

Társult vállalatok

2003

2004

Vezető tisztségviselők

2003

2004

2003

millió Ft ESZKÖZÖK Bankközi követelések Hitelkövetelések Egyéb

41 87

71 -

273 -

-

274 2

839 28 -

31 -

65 -

44 459 110 518 22 134 1 452

41 893 2 380 23 601 -

91 -

52 473 -

10 -

8 -

-

-

7 4 1

-

38 10 1

-

4 25

32

-

-

94 -

85 -

-

-

FORRÁSOK Bankközi kötelezettségek Folyó- és betétszámlák Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Hátrasorolt kötelezettségek Egyéb EREDMÉNYKIMUTATÁS Kamatbevételek Kamatráforditások Egyéb nettó jövedelem / (ráforditás)

29 4 468 (157)

29 1 732 (313)

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák Derivatív pénzügyi instrumentumok (névérték)

1 230 5 200 104 839

18 754

A kapcsolódó felekkel lebonyolított tranzakciók piaci kamatkondíciók alapján kerülnek elszámolásra.

43

Fedezetként elhelyezett, záloggal terhelt eszközök A Csoport normál üzletmenete során kötelezettségeinek fedezetéül értékpapírokat és egyéb eszközöket zároltat. 2004. december 31-én a Csoport likviditási célú értékpapír portfoliója 146 millió Ft (2003: 138 millió Ft), míg a lejáratig tartott értékpapír portfoliója 15.499 millió Ft (2003: 15.414 Ft) értékben tőzsdei tranzakciók és hitelkártya műveletek fedezeteként zárolt értékpapírokat tartalmazott. A 2003. és 2004. évek végén a Csoport tulajdonában nem volt jelzáloggal terhelt ingatlan és egyéb tárgyi eszköz.

44

Biztosítékkal fedezett eszközök és mérleg alatti tételek Az alábbi táblázat a Csoport hitelkockázatának csökkentésére bevont fedezetek 2004. év végi piaci értékét tartalmazza.

Bankközi Hitelkihelye- Értékpapír követelések zések portfolió

Garanciák

Akkreditívek

Hitelkeretek

2004

2003

Összesen

Összesen

millió Ft Biztosítékok Készpénz fedezet

-

14 995

-

6 394

73

976

22 438

20 276

Értékpapír Állami kibocsátású Vállalkozások által kibocsátott Egyéb

-

267 5 262 395

-

79 -

-

3 -

349 5 262 395

2 144 8 101

Részvények

-

11 729

-

-

-

-

11 729

2 310

Jelzálog Ingatlan Egyéb

-

297 675 298 326

-

9 551 4 810

152 59

30 175 5 996

337 553 309 191

374 508 138 109

Garanciák Kormánygarancia Központi banki Kereskedelmi banki Vállalkozások által nyújtott

-

22 577 11 638 12 035

-

1 8 -

-

1 275 9 489 -

23 853 21 135 12 035

44 022 13 543 18 595

Egyéb

-

87 607

-

10 787

-

8 128

106 522

156 055

Biztosítékkal fedezett eszközök és mérleg alatti tételek összesen

-

762 506

-

31 630

284

56 042

850 463

777 664

A biztosítékok értékét független szakértő, a Csoport illetékes szakterülete, a Csoport üzletszabályzata és az egyes termékekre vonatkozó általános szerződési feltételek állapíthatják meg. A fenti értékek a biztosítékok piaci értékét mutatják, de legfeljebb a kapcsolódó kockázat mértékéig.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

45

28

Pénzügyi lízingügyletek Üzleti tevékenysége során a Csoport, mint lízingbeadó pénzügyi lízingügyleteket köt. A Csoport bruttó lízingkövetelése, valamint annak nettó jelenértéke a vonatkozó lejárati kategóriák szerint 2003. és 2004. december 31-én az alábbi volt.

1 év alatt

1 év és 5 év között

5 év felett

2004

2003

Összesen

Összesen

millió Ft Szerződés szerinti brutó lízingkövetelés Fennálló kamatkövetelés

7 593 (1 430)

2 139 (354)

62 (10)

9 794 (1 793)

6 857 (1 226)

A lízingkövetelés nettó jelenértéke Pénzügyi lízingügyletekre elszámolt értékvesztések

6 163 (248)

1 786 (39)

52 -

8 001 (287)

5 631 (374)

Pénzügyi lízingügyletek mérlegben megjelenő értéke

5 915

1 746

52

7 714

5 257

Az 2003. és 2004. évek során függő bérleti díj nem került elszámolásra. A lízingszerződések különböző járműveket, gépeket és berendezéseket, valamint ingatlanokat foglalnak magukban.

46

Kockázatmenedzselés A banki tevékenységnek velejárója a kockázat, ezért a kockázat menedzselése a Csoport tevékenységének szerves része és fontos eleme az üzleti teljesítménynek. A Csoport a felmerülő kockázatok mérséklésére átfogó politikát dolgozott ki, melynek részei a hitelezési, piaci, likviditási és működési kockázatok. Az egyes irányelvek az alábbiakban kerültek összefoglalásra:

Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat az a lehetséges veszteség, amely abból adódik, hogy az ügyfél nem teljesíti teljes körűen a hitelszerződésben foglaltakat. A hitelezési kockázat magába foglalja az előtörlesztési, törlesztési és a piaci érték kockázatot. Hitelezési kockázat elsősorban a Csoport hitelezési tevékenységéből adódik, de kiterjed még a hitelkeretek nyújtására, az értékpapírokra és a derivatív pénzügyi instrumentumokra is. Magába foglalja továbbá a transzfer kockázatot, mely a nemzetközi tőke mozgások potenciális korlátozása kapcsán felmerülő visszafizetési kockázat.

A Csoport üzleti területektől független Kockázati Területe (KT) áttekinti az összes hitelezési tevékenységet és menedzseli a Csoport átfogó hitelezési kitettségét. A KT felelős továbbá a hitelbírálati politika, normák, limitek és útmutatók kidolgozásáért a hitelezési kockázat meghatározása, mérése és figyelemmel kísérése céljából. Figyelemmel kíséri továbbá a kialakított limitek betartását és vizsgálja az összefüggést a problémás hitelek és hitelezési veszteségek esetében az ágazati, földrajzi vagy ország-, termék- és ügyfél kitettséggel. Folyamatosan figyelemmel kíséri továbbá a jelentősebb változásokat az ügyfelek hitelképességében, és ennek megfelelően megváltoztatja a Csoport átfogó stratégiáját, valamint frissíti a hitelezési kockázat menedzselési eljárásokat és limitieket. A KT által felállított irányelveknek megfelelő hitelezési kockázat kezelésért valamennyi ügyfélkapcsolat menedzser felelős, aki részt vesz az ügyfelek hitelezésében. A hitelezési kockázat kezelés középpontjában annak valószínűségnek a felmérése és nyomon követése áll, hogy az ügyfél kötelezettségének a várt pénzügyi forrásokból eleget tesz. Ez biztosítékkal fedezett ügyletek esetében magába foglalja az előírt fedezettségi szint fenntartásának vizsgálatát is. Minden hitel ügyfelenként negyedévente felülvizsgálatra kerül az üzleti területektől független szervezeti egység és bizottság által, és ahol szükséges értékvesztés elszámolására kerül sor.

Piaci kockázat A piaci kockázat a piaci kamatlábak és árfolyamok változásából adódó veszteség lehetőségének kockázata. Ide tartoznak a kamatlábak (kamatláb kockázat), a devizaárfolyamok (devizaárfolyam kockázat), az áruk (árukockázat), valamint a részesedést megtestesítő értékpapírok árának változása (részvénykockázat), a köztük fennálló korreláció és a volatilitásuk mértéke. A Csoport számára piaci kockázatot jelentő pénzügyi termékek magukba foglalják a hiteleket, értékpapírokat, betéteket, adósságot megtestesítő és határidős pénzügyi instrumentumokat.

A Csoport Eszköz és Forráskezelő Bizottságát (ALCO) terheli a felelősség a piaci kockázatkezelési politika létrehozásáért és menedzseléséért, az Igazgatóság által elfogadandó belső szabályzatok, a kockázatok fedezésének menedzselése, a kockázatok becslése és a kapcsolódó limitek meghatározása, a kompetenciák és döntési mechanizmusok meghatározása, valamint a limittúllépése esetére vonatkozó szabályozások megalkotása révén. Az ALCO tagjai felsővezetők, akiknek megvan a megfelelő hatáskörük a Csoport egészét érintő üzleti döntések meghozatalára. A Kockázati Terület (KT), mint az ALCO üzleti területektől független támogató területe operatív szinten végrehajtja az ellenőrzési feladatokat és felelős a kockázat kontrollálásáért. Biztosítja a törvényi előírásoknak való megfelelést, szabályozza a piaci és portfolió kockázat kezelését, általános piaci kockázat kezelési politikát kínál a piaci és portfolió kockázatra, kialakítja és figyelemmel kíséri a limit rendszert, mely kötelező az összes kockázatot felvállaló területre. A kialakított limitrendszer magába foglalja a voluemen-limiteket, a potenciális veszteség összegét (PLA) és a kockázatott értékre (VaR) vonatkozó korlátokat. A KT napi feladata továbbá a kockázatkezelési rendszer üzemeltetése és fejlesztése a kamat-, devizaárfolyam és részvénykockázat méréséhez, és hogy naponta azonosítsa és elemezze a rendkívüli helyzeteket, valamint számszerűsítse a lehetséges negatív piaci események (pl.: szokatlan árfolyam mozgások, illikviditás) hatásait. A KT tájékoztatja az ALCO-t és az Igazgatóságot a Bank és a Csoport kockázati pozícióiról. A Bankcsoport kockázatkezelési tevékenysége két fő csoportra oszlik: kereskedési és nem kereskedési tevékenységre. A kereskedési tevékenység magába foglalja a kötvényekkel, részvényekkel, devizákkal és derivatív pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ügyleteket. A Bank és a Csoportba tartozó vállalatok a piaci kockázati kitettségüket a kereskedési tevékenységhez kapcsolódó limitek felállításával és figyelemmel kísérésével kezelik. Ezek a limitek magukba foglalják a termékre vonatkozó volumen-limiteket, a bruttó és nettó pozíció meghatározását, a VaR és PLA limiteket. A termék volumen-limitek meghatározzák a Csoport által bármely időpontban maximálisan birtokolható kereskedési termékek és szerződések összevont mennyiségét. A pozíciós limitek szabályozzák a kereskedési és befektetési könyvben felvehető nettó és bruttó pozíciók mértékét. A VaR a lehetséges jövőbeli veszteségek mértékét méri a piaci kamatlábak változásának függvényében a kereskedési portfolió kapcsán, auditált modelleket alkalmazva, melyek statisztikai valószínűségen alapulnak. A PLA limit meghatározza a veszteség maximális mértékét, melyet a Csoport hajlandó felvállalni. A Csoport nem kereskedési tevékenysége magába foglal minden olyan tevékenységet, melyet a kereskedési tevékenységek között nem került felsorolásra, így a hitelezést, hosszú távú értékpapír befektetéseket, betétek fogadását és értékpapír kibocsátását.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport

29

Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

46

Kockázatmenedzselés (folytatás) Kamatláb kockázat A kamatláb kockázat kezelési tevékenység célja, hogy minimalizálja a piaci kamatlábak változásának a Csoport kamatmarzsára, a nettó kamateredményére és a fix kamatozású portfolió piaci értékére gyakorolt kedvezőtlen hatását. A nem kereskedési kockázat figyelemmel kísérése mind stratégiai, mind operatív szinten megtörténik. Az ALCO megállapítja és figyelemmel kíséri a megengedhető kockázati limiteket, felülvizsgálja és jóváhagyja a modellezési módszereket. Követi a kamatok átárazódása közötti réseket és index eltéréseket, valamint a kamatérzékenységet. A kamatátárazódási rés eltérés az eszközök, források és mérleg alatti tételek lejárati, illetve átárazási összhangjának hiányából adódik. Index eltérési kockázat abból adódik, ha a változó kamatozású eszközök és források kamatlábai nem együtt mozognak. Az érzékenységi vizsgálatok a potenciális kamatláb-változási (200 bp fel/le) szcenáriók mellett, a Csoport aktuális átárazási profilján, valamint a piaci kondíciókkal és az üzleti folyamatokkal kapcsolatos várakozásokon alapulnak. A kamatláb kockázatot operatív szinten a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság kezeli folyamatosan. A Csoport kamatláb swap ügyleteket, befektetési portfolió vásárlását és eladását, valamint egyéb derivatív kamatláb szerződéseket alkalmaz, mint elsődleges kockázatkezelési technikákat a kamatlábkockázat meghatározott limiteken belül tartásához. Árfolyamkockázat

A Csoport az általa birtokolt külföldi devizában denominált pénzügyi instrumentumok által devizaárfolyam kockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam kockázat kezelésének célja, hogy csökkentse a devizaárfolyamok ingadozásának a devizás pénzügyi instrumentumok piaci értékére gyakorolt kedvezőtlen hatását. A Csoport devizaárfolyam kockázatának operatív szintű menedzselése, a limitek – ezen belül is elsősorban a bruttó és nettó pozíciós limitek, a veszteségfék (stoploss) limitek - felállítása és figyelemmel kísérése, valamint a derivatív pénzügyi instrumentumok alkalmazása révén a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Részvény kockázat A Csoport birtokol részvényeket, melyek piaci árfolyam vagy érték-változásnak vannak kitéve. Annak a lehetősége, hogy ezek a piaci árak vagy értékek zuhanhatnak, részvény kockázatot eredményez ezen ügyletek kapcsán. A részvény kockázatot a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság kezeli különböző belső és törvényi limitek, határidős részvényügyletek és egyéb derivatív pénzügyi instrumentumok által.

Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a lehetősége, hogy a Csoport készpénzáramai nem elegendőek a működés finanszírozására, illetve a kötelezettségek megfelelő időben és költséghatékony alapon történő teljesítésére. Az eszközök és források relatív lejáratainak koordinálása a likviditáskezelés alapvető eleme. A Csoport képessége pénzés tőkepiacok források megszerzésére kellő rugalmasságot biztosít a likviditás kezelésében, és mérsékli a lehetséges likviditási kockázatot. Az ALCO igyekszik egyensúlyban tartani a Csoport rendelkezésre álló forrásait és azok felhasználását, miközben minimalizálja a piaci kitettséget különböző likviditási kockázati limitek felállítása és figyelemmel kísérése, a maximum kummulált kiáramlás (MCO), egyéb kockázat kontrolláló mechanizmusok, és termék volumen-limitek által. A likviditási kockázati kitettséget az Igazgatóság által meghatározott szabályzatok korlátozzák, melyek szabályozzák a likviditási arányokat és a likvid eszközök tartásának követelményeit. Operatív szinten a likviditási kockázatot a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóság kezeli.

Működési kockázat A működési kockázat az a nem várt veszteség, amely emberi tévedésből, rendszer hibából, csalásból vagy a nem megfelelő belső kontrollból és szabályozásból adódik. A működési kockázat mérséklésére szolgálnak a tranzakciók és pozíciók megfigyelésére vonatkozó szabályozások és rendszerek, a tevékenységek külön választása, a műveletek dokumentálása, a törvényi megfelelési (compliance) vizsgálatok, a felelősség biztosítások, és a rendszeres belső ellenőrzés. Ezeken túlmenően a Csoport vészforgatókönyveket dolgozott ki az üzemeltetés fenntartása érdekében rendszerleállások és természeti katasztrófa esetére.

47

Konszolidált vállalkozások

Az MKB Csoportba tartozó főbb vállalkozások és tevékenységi körük a következő:

Társaság

Convest banka d.d.

Tulajdoni hányad

Szavazati jog

Bejegyzés országa

Fő tevékenységi kör

100,0%

100,0%

Horvátország

Kereskedelmi bank.

Ercorner Kft

50,0%

50,0%

Magyarország

Ingatlan fejlesztés

Exter-Bérlet Kft

100,0%

100,0%

Magyarország

Operatív lízingügyletek.

Filease Rt

70,0%

70,0%

Magyarország

Pénzügyi vállalkozás.

MKB-Eurocredit Rt

75,0%

75,0%

Magyarország

Pénzügyi vállalkozás.

MKB-Euroleasing Rt

50,0%

50,0%

Magyarország

Közös vezetésű pénzügyi vállalkozás.

MKB-Euroleasing Autópark Rt

75,0%

50,0%

Magyarország

Közös vezetésű pénzügyi vállalkozás.

MKB Befektetési Alapkezelő Rt

100,0%

100,0%

Magyarország

Befektetési alapkezelő vállalkozás.

MKB Lízing és Pénzügyi Rt

100,0%

100,0%

Magyarország

Pénzügyi lízingügyletek.

MKB Üzemeltetési Kft

100,0%

100,0%

Magyarország

Ingatlankezelés és fenntartás.

Resideal Rt.

100,0%

100,0%

Magyarország

Vagyonkezelés és ingatlanügyletek.

2004 július 1-én az MKB beolvasztotta a teljeskörű banki jogosítványokkal rendelkező leányvállalatát, a Konzumbankot. A 2003. év végén a Csoport megindította a horvátországi leánybankja, a Convest banka d.d. végelszámolását. 2004 során a Csoport 50%-os részesedést szerzett egy ingatlan fejlesztő vállalatban, az Ercorner Kft-ben.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

49

30

Közös vezetésű vállalkozások A Csoport 50%-os részesedést birtokol két közös vezetésű vállalkozásban, az MKB-Euroleasing Rt-ben, illetve az MKB-Euroleasing Autópark Rt-ben, melyek fő tevékenységi köre járművek pénzügyi és operatív lízingbe adásához kapcsolódik. Az MKB-Euroleasing Autópark Rt 1999. során alakult meg. Az MKB-Euroleasing 2001-ben került a Csoport 50%-os tulajdonába. Az időszak végén a Csoportnak 1.074 millió Ft (2003: 1.986 millió Ft) függő kötelezettsége áll fenn az MKB-Euroleasing Rt. megvásárlásából kifolyólag. 2004. december 31-én a Csoport által birtokolt tulajdoni hányad alapján a konszolidált pénzügyi jelentés az alábbi eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás tételeket tartalmazza a közös vezetésű vállalkozásokkal kapcsolatban. 2004

2003 millió Ft

50

Befektetett eszközök Forgóeszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövidlejáratú kötelezettségek Nettó eszközérték

6 186 4 313 (3 275) (3 857) 3 367

5 329 4 231 (2 041) (4 537) 2 982

Bevételek Ráfordítások

2 515 (1 945) 570

2 211 (1 689) 522

Pénzügyi instrumentumok piaci értéke Az alábbiakban bemutatott becsült piaci értékek olyan hozzávetőleges értékeket jelölnek, amelyekre a Csoport instrumentumait a fordulónapon át lehetne váltani egy független felek közötti tranzakció keretében. Mivel a pénügyi instrumentumok nagy része nem rendelkezik elérhető, működő piaccal, a piaci értékek számítása nettó jelenérték számításon és más értékelési módszereken alapszik, melyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli pénzáramok nagyságai és időpontjai és a diszkont ráták nagysága, amelyek változó kockázati mértékeket jelenítenek meg. A szubjektív értékelés, továbbá az értékelési faktorokban rejlő bizonytalanságok miatt az összesített piaci értékek ténylegesen nem tekinthetők egy azonnali tranzakció során realizálható értékeknek. Az alábbi táblázatban bemutatott piaci értékek nem tartalmazzák azon eszközök és források értékét, így többek között a tárgyi eszközöket, amelyek nem tekinthetők pénzügyi instrumentumoknak. 2003. és 2004. december 31-én a Csoport pénzügyi eszközeinek és pénzügyi forrásainak piaci értéke a következő:

Könyv szerinti érték

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök PÉNZÜGYI FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyó-, és betétszámlákszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények

Piaci érték

6 356 108 409 96 467 22 697 124 030 1 030 238 31 234

6 356 108 409 96 467 22 697 124 547 1 031 522 31 234

349 342 761 724 109 7 822 49 053 223 891

349 342 761 724 034 7 820 49 053 224 321

2004 Különbség

Könyv szerinti érték millió Ft

517 1 284 -

(75) (2) 430

Piaci érték

2003 Különbség

5 898 33 699 99 431 11 025 70 503 693 970 28 447

5 898 33 699 99 431 11 025 72 225 693 686 28 447

1 722 (284) -

582 195 992 530 264 24 211 43 198 91 521

582 195 992 530 513 24 294 43 198 91 497

249 83 (24)

A pénzügyi instrumentumok piaci értéke meghatározása során a következő értékelési módszerek és feltételezések kerültek alkalmazásra: Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Rövid lejáratukra való tekintettel a készpénz egyenlegek, az MNB és egyéb bankközi követelések esetében a piaci értéket a bekerülési értékkel azonosnak tekintjük. Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi források Ezen eszközök és források a Csoport mérlegben piaci értéken jelennek meg. Értékpapírok A likviditási portfolió értékpapírjainak, illetve a lejáratig tartott értékpapírok piaci értéke az 5. Jegyzetben kerül bemutatásra. A piaci érték meghatározása jegyzett árfolyamok alapján történik meg. Amennyiben adott értékpapír esetében jegyzett árfolyam nem áll rendelkezésre, a piaci érték hasonló értékpapír jegyzett árfolyama alapján történő becsléssel kerül kialakításra. Ügyfeleknek nyújtott hitelek Az ügyfélhitelek piaci értékei az általános piaci kamatszintek hitelszerződések szerinti jelenlegi effektív kamatlábaihoz mért változásokat tükrözik. Az egyes értékelési eljárások a következők voltak: - A változó kamatozású hitelek esetében a piaci értéket a könyv szerinti értékkel tekintjük egyenlőnek, mivel a kamatlábak rövid időhorizonton belül piaci kamatra árazódnak át. - A fix kamatozású hitelek esetében a piaci érték a jövőbeni készpénzáramok diszkontált jelenértéke alapján kerül meghatározásra. Diszkontfaktornak ezen hitelek esetében a hasonló feltételekkel, lejárati kondíciókkal, kockázati profillal folyósítandó új hitelekre jelenleg érvényes piaci kamatlábat tekintjük. - Bizonyos olyan változó kamatozású hitelek esetében, amelyek igen nagy gyakorisággal árazódnak át, a piaci érték megegyezik a könyv szerinti értékkel. Egyéb pénzügyi eszközök / pénzügyi források Ezen pénzügyi eszközök és pénzügyi források piaci értéke a bekerülési értékkel egyenlő. Bekerülési értéken értékelt pénzügyi források Rövid lejáratukra való tekintettel az MNB és egyéb bankközi kötelezettségek esetében a piaci értéket a bekerülési értékkel azonosnak tekintjük.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

50

Pénzügyi instrumentumok piaci értéke (folytatás) A pénzügyi instrumentumok piaci értéke meghatározása során a következő értékelési módszerek és feltételezések kerültek alkalmazásra (folytatás): Ügyfélszámlák, betétek és betéti okiratok A látraszóló és váltózó kamatozású ügyfél számlaállományok és betétek piaci értékei megegyeznek a könyv szerinti értékkel. A lekötött, fix kamatozású ügyfélbetétek, betéti okiratok esetében a piaci érték meghatározása a szerződés szerinti jövőbeni készpénz-áramok diszkontált értékei alapján történik meg, ahol diszkontfaktornak a Csoport által hasonló maradványfutamidőre kínált betéti konstrukciók jelenleg érvényes kamatlábait tekintettük.

Kibocsátott kötvények és hátrasorolt kötelezettségek A Csoport által kibocsátott értékpapírok piaci értékének meghatározása a jegyzett árfolyamok alapján történik. A hátrasorolt kötelezettségek piaci értéke a Csoportnak hasonló maradványfutamidőre kínált hitelek jelenlegi kondíciói alapján kerül meghatározásra. Derivatív pénzügyi instrumentumok Ezen eszközök és források a Csoport mérlegben piaci értéken jelennek meg.

51

A mérleg fordulónapot követő események A 2005. évtől a Bank által fizetendő társasági adó mértéke 16%-ról 24%-ra emelkedik. Az emelt adókulcs a 2007. évig marad érvényben.

31

M a g y a r K ü l k e r e s k e d e l m i B a n k R t. Csoport

Konszolidált Pénzügyi Jelentés

készült a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) alapján

2003. december 31.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2003. évi konszolidált mérleg

2

2003

2002 millió Ft

Jegyzet ESZKÖZÖK

3 4 5 6 7 8 9 10

Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163

5 898 33 699 99 431 11 025 70 503 693 970 26 875 4 376 29 762

1 243 085

975 539

895 303 815 227 886 432 477 13 331 4 929 43 590 1 865 88 635 23 601

582 195 992 212 592 317 672 24 211 2 697 38 683 1 818 79 726 11 795

1 141 024

885 768

11 520 89 669 101 189

11 520 77 479 88 999

872

772

1 243 085

975 539

FORRÁSOK 11 12 13 14 15 16 17 30 18 19

Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú pénzügyi források Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Halasztott adókötelezettségek Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Hátrasorolt kötelezettségek

SAJÁT TOKE 20 Részvénytoke 21 Tartalékok

22 Kisebbségi érdekeltség

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

Erdei Tamás elnök - vezérigazgató

Dr. Balogh Imre ügyvezeto igazgató

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2003. évi konszolidált eredménykimutatás

3

2003

2002 millió Ft

Jegyzet 23 Kamatbevétel 24 Kamatráfordítás Nettó kamatjövedelem 25 Nettó jutalék- és díjbevétel

26 Egyéb üzleti jövedelem

27 Értékvesztések, céltartalékok veszteségek fedezetére Nettó üzleti jövedelem 28 Muködési költségek

Társult vállalkozások adózás elotti eredményébol való részesedés Adózás elotti eredmény 30 Adózás Adózás utáni eredmény Kisebbségi részesedés

Az üzleti év eredménye

Törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nettó jövedelem Törzsrészvények átlagos állománya 31 Törzsrészvények hozama (EPS) (Ft) - alap - higított Törzsrészvények után fizetett osztalék (Ft)

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

75 304 41 085 34 219

68 475 40 786 27 689

9 650

7 948

43 869

35 637

3 740

4 675

47 609

40 312

3 486

3 218

44 123

37 094

25 916

24 006

18 207

13 088

16

14

18 223

13 102

3 326

2 593

14 897

10 509

582

359

14 315

10 150

14 315 11 520

10 150 11 520

1 243 1 243 200

881 881 200

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport A konszolidált saját toke 2003. évi változása

4

Jegyzett toke

Toketartalék

Devizaátváltási tartalék

Eredménytartalék

Általános kockázati tartalék

Átértékelési tartalék

Saját toke összesen

millió Ft

2002. január 1. Likviditási portfolió átértékelési eredménye Értékpapírok átsorolása miatt elhatárolt eredmény Átsorolás miatti elhatárolás visszaírása Devizaárfolyam-változások Üzleti év eredménye Tárgyévi általános kockázati tartalék képzés Tárgyévi osztalékfizetés 2002. december 31.

Likviditási portfolió átértékelési eredménye Értékpapír átsorolás miatti elhatárolás visszaírása Devizaárfolyam-változások Csoporttag vállalkozások értékesítése Üzleti év eredménye Tárgyévi általános kockázati tartalék képzés Tárgyévi osztalékfizetés 2003. december 31.

11 520

13 219

-

-

11 520

13 219

-

-

11 520

13 219

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

1 786 (397) 1 389

176 (261) 1 304

49 698

6 410

14

82 647

(36) 10 150 (1 872) (3 223)

1 872 -

(21) (155) 36 -

(21) (155) (397) 10 150 (3 223)

54 717

8 282

(128)

88 999

3 42 -

3 176 14 315 (2 304)

(42) 261 14 315 867 (2 304) 67 814

(867) 7 415

(83)

101 189

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport 2003. évi konszolidált cashflow kimutatás

5

2003

2002 millió Ft

Jegyzet

32 MUKÖDÉSBOL SZÁRMAZÓ NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁS / (KIÁRAMLÁS)

51 181

(103 592)

9 964 (45 047) 8 402 (10 895) 1 478 (82) 3 555 907

(25 727) 704 (9 619) 2 752 (2 216) 719

(31 719)

(33 387)

19 463

(136 979)

Befektetési tevékenység 48

Leányvállalat megvásárlásakor kifizetett készpénz és készpénz egyenértéku tétel változás Befektetési célú értékpapírok vásárlása Lejárt befektetési célú értékpapírok Tárgyi eszköz vásárlás Tárgyi eszköz értékesítés Társult vállalkozásokban lévo tokerészesedések növekedése Társult vállalkozásokban lévo tokerészesedések értékesítése Osztalékjövedelem BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG NETTÓ KÉSZPÉNZ-KIÁRAMLÁSA

NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁS / (KIÁRAMLÁS) A FINANSZÍROZÁS ELOTT

33 Finanszírozás Hitelfelvételek növekedése és kötvénykibocsátások Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények visszafizetése Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények után fizetett kamatok Fizetett osztalékok A FINANSZÍROZÁS NETTÓ KÉSZPÉNZ-BEÁRAMLÁSA

34 KÉSZPÉNZ ÉS KÉSZPÉNZ EGYENÉRTÉKU TÉTELEK NÖVEKEDÉSE / (CSÖKKENÉSE)

A konszolidált pénzügyi beszámoló magában foglalja a 6-31. oldalakon közölt magyarázó Jegyzeteket.

17 692 (241) (3 116) (1 684)

47 133 (227) (2 559) (2 945)

12 651

41 402

32 114

(95 577)

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

1

Általános információk

A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt (a továbbiakban MKB vagy Bank) egy Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank, amely az érvényben lévo magyar jogszabályok szerint muködik, tevékenységét a hitelintézeti törvény határozza meg. A Bank belföldi és külföldi pénzügyi tevékenységét banki és nem banki leányvállalatokon keresztül bonyolítja le. Az MKB muködési tevékenysége négy fo üzletági szegmensre bontható. A Bank és csoportjához tartozó vállalkozásai muködésére vonatkozóan az üzleti szegmensek bemutatása a 38. Jegyzetben található. Az MKB a németországi bejegyzésu Bayerische Landesbank Csoport tagja.

Az MKB és a leányvállalatainak itt bemutatott számviteli politikája, valamint pénzügyi kimutatásokra vonatkozó normái teljesen összhangban vannak a Nemzetközi Számviteli Sztenderdek Bizottsága (IASB) által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Sztenderdek ("IFRS") eloírásaival, valamint annak Állandó Értelmezo Bizottsága (SIC) által közreadott és érvényben lévo magyarázataival. A pénzügyi beszámoló az IFRS eloírásainak megfeleloen készült el, ami arra késztette a Csoport vezetését, hogy olyan jövore vonatkozó értékeléseket végezzen, amelyek befolyásolják az eszközök, források, bevételek, ráfordítások, függo és jövobeni követelések és kötelezettségek kimutatott összegét. Ezek az értékelések a pénzügyi beszámoló elkészítésének idopontjában rendelkezésre álló információk alapján kerültek meghatározásra, ezért a jövoben realizált eredmény eltérhet ezektol. A konszolidált pénzügyi beszámoló Magyar Forintban (Ft), millióra kerekítve került bemutatásra. Az alábbi pénzügyi beszámoló az Igazgatóság jóváhagyása mellett 2004. március 24-én került kiadásra.

2

Számviteli politika A számviteli politika a Csoport konszolidált beszámolója elkészítése és közzététele során alkalmazott elveket, értékelési alapokat, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatot foglalja egybe. Az alábbiakban a számviteli politikában meghatározott legfontosabb elvek kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi jelentés elkészítésének alapja

A konszolidált pénzügyi beszámoló az MKB, annak leányvállalatai, közös vezetésu vállalatai és társult vállalatai (a "Csoport") pénzügyi elszámolásaira vonatkozik. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, aktívái és passzívái a konszolidált pénzügyi beszámoló megfelelo sorain jelennek meg, a körön belüli egyenlegek és tranzakciók kiszurése után.

A konszolidálás alapja Mindazok a vállalkozások, amelyeket a Csoport ellenoriz (leányvállalatok), azaz muködési és pénzügyi politikájuk felett irányító befolyással rendelkezik, a számviteli vásárlás módszere alapján kerülnek konszolidálásra.

Azon leányvállalatok eredményei, amelyek megszerzése vagy eladása év közben történt meg, a konszolidált eredménykimutatásban az ellenorzés megszerzésének dátumától, illetve az ellenorzés megszunésének idopontjáig kerülnek elszámolásra. A Csoport jelentos leányvállalatainak felsorolása a 47. Jegyzetben található. A kisebbségi érdekeltségek külön kimutatásra kerülnek. Mindazon vállalkozások eszközei, forrásai, bevételei, ráfordításai és költségei, amelyekben a Csoport szerzodésen alapuló paritásos befolyással rendelkezik (közös vezetésu vállalkozások), a konszolidált beszámolóban a Csoport által birtokolt tulajdoni hányad alapján, arányos konszolidálással, a közös vezetés effektív megszerzésének napjától, illetve annak megszunése napjáig kerülnek bemutatásra.

Mindazok a vállalkozások, amelyekben a Csoport meghatározó befolyással rendelkezik (társult vállalatok), azaz jogosult muködési és pénzügyi politikájuk kialakításában részt venni, a tokemódszer alapján kerülnek konszolidálásra. Ha azonban a befektetés megszerzése kizárólag a közeljövoben történo eladás céljából jött létre, akkor annak konszolidációjára a bekerülési értéken kerül sor.

Üzleti vagy cégérték (Goodwill)

Az üzleti vagy cégérték a befektetés költségének és a megszerzett vállalkozás nettó eszközeinek vásárláskori reális értékének különbözete. A pozitív cégérték a mérlegben az egyéb eszközök között kerül kimutatásra és annak hasznos élettartama alatt kerül lineárisan amortizálásra, mely idotartam a 20 évet nem haladja meg. A goodwill könyv szerinti értékének felülvizsgálata évente történik meg, annak várható megtérülése alapján a befektetés kockázatainak figyelembe vételével. Amennyiben a cégérték várható hasznos élettartama, illetve a várható megtérülése jelentosen eltér a korábban becsült értéktol, akkor az amortizációs idoszakot, illetve módszert annak megfeleloen kell módosítani. A goodwill le-, illetve felértékelése az eredménnyel szemben történik.

A negatív cégérték azonosítható, és mérheto jövobeli veszteségekkel és kiadásokkal kapcsolatos várakozásokra utal. A negatív cégérték bevételként jelenik meg az eredménykimutatásban, a fenti veszteségek és kiadások realizálásakor. Ellenkezo esetben a negatív cégértéknek azon részét, amely a megszerzett nem monetáris eszközök piaci értékét nem haladja meg, az amortizálható eszközök súlyozott hasznos élettartama alatt kell bevételként elszámolni, míg a megszerzett nem monetáris eszközök piaci értékét meghaladó részt azonnal bevételként kell elszámolni. A negatív cégérték a pozitív cégértékkel azonos mérlegsoron jelenik meg, mint csökkento tétel. Egy vállalkozás értékesítésének nyeresége vagy vesztesége magába foglalja az értékesített vállalkozáshoz kapcsolódó nem amortizált cégértéket is.

Pénzügyi instrumentumok

Pénzügyi instrumentumnak tekintheto bármilyen olyan szerzodés, amely pénzügyi eszközre vagy pénzügyi forrásra, illetve tokére vonatkozik. A Csoport pénzügyi eszközeit és pénzügyi forrásait mérlegtételei között attól az idoponttól fogva tartja nyilván, amikor azok a szerzodésben lévo eloírások tárgyává válnak. A bekerülési érték tartalmazza a kapott, illetve nyújtott ellenértéket, valamint az ügylethez kapcsolódó összes tranzakciós költséget. A "szabályozott úton történo" eszköz vételére, illetve eladására szóló jövobeni megállapodás esetében a szerzodéskötés napjától kerül elszámolásra az üzleti esemény.

A pénzügyi instrumentumok bekerülést követo értékelése az egyes pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi forrás kategóriákhoz rendelt egyedi értékelési szabályok szerint történik. A pénzügyi eszköz kivezetésére abban az esetben kerül sor, ha a Csoport elveszíti az adott eszközre vonatkozó, szerzodésben meghatározott jogait. A pénzügyi források akkor kerülnek kivezetésre a Csoport könyveibol, ha azok törlesztése megtörtént.

6

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

2

Számviteli politika (folytatás) Piaci érték meghatározása A pénzügyi instrumentumok piaci értékének meghatározására a Csoport olyan különbözo értékelési metódusokat használ, amelyek alkalmazásával a mérlegkészítés idopontjában meglévo piaci kondiciók és kockázatok maradéktalanul figyelembevételre kerülnek. A jegyzett piaci árfolyam - ahol elérheto - egyértelmuen meghatározza a piaci értéket. Abban az esetben, ha jegyzett piaci árfolyam nem elérheto, a piaci ár meghatározása értékelési modellek alkalmazásával, hasonló sajátosságokkal rendelkezo pénzügyi instrumentum piaci árának figyelembe vételével, az instrumentum jövobeni pénzáramai diszkontértékének meghatározásával vagy az ügylet azonnali lezárásakor jelentkezo pótlási költség meghatározásával történik. Abban az esetben, ha a valós piaci érték nem meghatározható, a pénzügyi instrumentum bekerülési értéken marad a Csoport könyveiben. A piaci érték meghatározásának egyedi szabályai az 50. Jegyzetben kerülnek bemutatásra.

Kereskedési tevékenység A Csoport kereskedési tevékenységet folytat kötvény és részvény alapú instrumentumokkal, valamint határidos termékekkel. Ezek az eszközök általában rövidtávú várható nyereség realizálása érdekében, eladási célból kerülnek tartásra és könyv szerinti értékük megegyezik a piaci értékkel. Az ezen tételekhez kapcsolható eredmény és veszteség az egyéb muködési jövedelemben kerül kimutatásra. Kötvény és részvény alapú pénzügyi instrumentumok

A kötvény és részvény alapú eszközök tartalmazzák a kereskedési céllal tartott értékpapírokat, valamint a megvásárolt követeléseket és egyéb hitelviszonyt megtestesíto eszközöket. A hitelviszonyt megtestesíto értékpapírokon keletkezett kamatbevétel a kamatbevételek között, a részvényeken keletkezett osztalékbevétel az egyéb bevételek között kerül elszámolásra. A meg nem vásárolt értékpapírok eladásából származó kötelezettségek a kereskedési célú források közé tartoznak. Az ilyen jellegu kötelezettségek miatt jóváírt kamatok a kamatkiadások között kerülnek bemutatásra. Derivatív pénzügyi instrumentumok

A Csoport kamatláb, deviza, részvény és egyéb határidos ügyleteket köt elsosorban fedezeti és kereskedési célból. Ezek az ügyletek magukba foglalják a tozsdei és tozsdén kívüli határidos ügyleteket, határidos kamatlábmegállapodásokat, a swap, valamint az opciós ügyleteket (beleértve a cap és floor ügyleteket). Minden derivatív ügylet piaci értéken kerül rögzítésre a Csoport mérlegében. Az ügyletekhez tartozó piaci érték bruttó módon kerül kimutatásra, azaz kereskedési célú pénzügyi eszközként szerepel az ügylethez tartozó pozitív piaci érték és kereskedési célú pénzügyi forrásként kerül kimutatásra az ügylethez tartozó negatív piaci érték. Ugyanazzal az ügyféllel megkötött ellentétes irányú ügyletek abban az esetben kerülnek nettózásra, ha az ügyletek mögött megkötésre került a nemzetközi eloírásokban meglévo és az abban támasztott követelményeknek megfelelo nettózási egyezmény.

Fedezeti elszámolás

A Csoport eszköz-forrás menedzsmentjének részeként sor kerül deviza határidos, deviza swap, tozsdei határidos, tozsdén kívüli határidos, egydevizás kamatlábcsere ügyletek, határidos kamatlábmegállapodások és opciós ügyletek megkötésére pozíciók, illetve a jövobeni pénzáram által hordozott kockázat fedezésére. A fennálló fedezeti kapcsolat akkor tekintheto számviteli értelemben is annak, ha az alábbi kritériumok egyidejuleg teljesülnek: (i) az ügylet kezdetétol kitöltésre kerül egy szigorú formai követelmények szerint meghatározott dokumentáció, amelyben azonosításra kerül a fedezeti és a fedezett ügylet, a fedezett kockázat típusa, valamint a fedezet hatékonysága, (ii) fennáll a magas fedezeti hatékonyság a kezdo idopontban, valamint várhatóan az egész fedezeti ügylet idotartama alatt, (iii) a fedezeti hatékonyság mérhetosége biztosított. Azok a határidos megállapodások, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak fedezhetnek piaci értékváltozást vagy jövobeni változó pénzáramban rejlo kockázatokat. Piaci érték változására kötött fedezeti ügylet Piaci érték változására kötött fedezeti ügylet az az ügylet, amely egy eszköz vagy forrás egészének vagy meghatározott részének, egy adott kockázatra visszavezetheto piaci érték változásának a tárgyidoszaki eredményre kifejtett hatását fedezi. A fedezeti, illetve a fedezett instrumentum piaci értékre történo átértékelésével kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget a tárgyidoszaki eredménnyel szemben kell elszámolni. Jövobeni változó pénzáramra kötött fedezeti ügylet

A jövoben változó pénzáramra kötött fedezeti ügylet az az ügylet, amely fedezi az olyan készpénzáramok jövobeni változását, amelyek adott eszközhöz, forráshoz vagy várható jövobeni tranzakcióhoz kötodnek és a tárgyidoszaki eredmény nagyságát befolyásolják. A fedezeti instrumentum nyereségének vagy veszteségének azon hányada, amely hatékony hedge-nek minosül közvetlenül a saját tokével szemben, annak elkülönített részeként kerül elszámolásra. A nem hatékony résznek az elszámolása közvetlenül az eredménykimutatáson keresztül valósul meg.

Értékpapírok

Az értékpapírokban eszközölt befektetések likviditási céllal és lejáratig meglévo tartási szándék szerint különülnek el. Az értékpapírokon realizált kamatbevételek, valamint a vételárban lévo diszkontok felírásai, illetve a prémiumok leírásai az értékpapírokon képzodo kamatjellegu jövedelmek részét képezik. Az elszámolt kamatbevételek az elhatárolás módszerét alkalmazva kerülnek meghatározásra. Az értékpapírokon keletkezett osztalékjövedelmek az egyéb muködési jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az értékpapírok eladásából származó realizált eredmény és veszteség meghatározása nettó alapon történik meg, az értékpapírból származó jövedelem eredménykategóriában. Az értékpapírok bekerülési értékéhez képest mért értékvesztésbol származó veszteség szintén az értékpapírokon realizált eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Likviditási céllal tartott értékpapírok Az értékpapírokba eszközölt befektetések azon része tekintheto likviditási céllal tartott eszköznek, amelyik esetében menedzsment döntés született annak eladhatóságáról a piaci kondíciók megváltozása esetén és nem tartozik a kereskedési célú portolióba. Ezek a pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó fedezeti ügyletek piaci értéken kerülnek bemutatásra a Csoport könyveiben. Az átértékelés során keletkezett nem realizált eredmény önálló tokeelemként kerül a saját tokében bemutatásra. Azon értékpapírok esetében, ahol a piaci érték nem meghatározható, a kimutatás bekerülési értéken történik. Lejáratig tartott eszközök

Azon hitelezoi jogviszonyt megtestesíto értékpapírok, ahol a Csoportnak megvan a tartási szándéka és képessége arra, hogy az adott eszközt lejáratig tartsa, a lejáratig tartott portfolióba kerültek besorolásra és amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A prémium leírása és a diszkont felírása a belso kamatláb módszer alapján történik.

7

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez

2

Számviteli politika (folytatás) Eredeti adósnak folyósított kölcsönök

A Csoport által eszközölt hitelkihelyezések eredeti adósnak folyósított hitelkihelyezésnek minosülnek. A Csoport által megvett követelések abban az esetben tekinthetok a lejáratig tartott portfolió részének, ha a Csoport rendelkezik a lejáratig történo tartási szándékkal, valamint képességgel. A követelések könyv szerinti értéke megegyezik az értékvesztések mértékével csökkentett tokeösszeggel. Az elhatárolások az egyéb eszközök között kerülnek kimutatásra. A jelzálogjog típusú biztosítékkal fedezett követelések akkor kerülnek az egyéb eszközök (követelés fejében átvett eszközök) közé, amikor a Csoport érvényesítette (jel)zálogjogát és fizikailag birtokba vette az adott eszközt.

A követelésekre képzett egyedi értékvesztés a tokeösszeggel szemben kerül elszámolásra és mértéke a kintlevoségek rendszeres felülvizsgálatának eredményeként kerül meghatározásra, ahol a bekerülési érték várható megtérülési értékre történo korrekciója valósul meg. A várható megtérülési érték számítása a jövobeni készpénz-áramok diszkontált összege alapján történik meg. Az országkockázati értékvesztések mértéke egy belso metódus alapján kerül meghatározásra, amely figyelembe veszi a külföldi kihelyezésekre vonatkozó historikus nem teljesítési rátákat és ez alapján állapít meg kockázati országcsoportokat. A hitelkihelyezések általános kockázatára képzett ágazati értékvesztés a követelésekben rejlo nem egyedi ügyletkockázat alapján megállapított látens kockázatok fedezésére szolgál. A követelések után meghatározott értékvesztések növekedése a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Abban az esetben, ha az elkövetkezo idoszakban az értékvesztés mértékében csökkenés következik be, akkor az értékvesztések a tárgyévi eredménnyel szemben visszaírásra kerülnek.

Pénzügyi lízing

A Csoport, mint lízingbeadó, pénzügyi lízing ügyleteit mérlegében követelésként, az eredeti nettó befektetési értéken mutatja ki. A lízingjövedelem elszámolása az eredeti költségre vetített állandó bázison történik. A tárgyidoszakban elszámolt lízingtörlesztések mind az eredeti tokekövetelés, mind az azon felüli kamatkövetelések összegét csökkentik.

Egyéb eszközök

A hitelezés fejében átvett eszközök (amelyek foként ingatlanokból állnak) a bekerülési és a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek nyivántartásba és értékelésre (csökkentve az értékesítési költséggel). Az ingatlanok fenntartási költsége, valamint az eladásából származó nyereség, illetve veszteség az egyéb muködési jövedelmek között kerül kimutatásra.

Társult vállalkozások A társult vállalkozásokban való részesedések értékelése az eredeti befektetés, továbbá a megszerzést követoen képzodo tartalékokból való részesedés összegén történik, amelyet csökkent a befektetés értékében bekövetkezett bármely értékvesztés. A Csoport jelentos társult vállalkozásainak felsorolása a 9. Jegyzetben található.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök nyilvántartása a felhalmozott értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési értéken történik, ahol az értékcsökkenés éves összege az eszközök becsült hasznos élettartama alapján került meghatározásra. Az értékcsökkenés elszámolása az eszközök használatba vételekor veszi kezdetét, éves rátája az ingatlanok esetében 1-6%, míg az egyéb tárgyi eszközöknél 12-33% közötti. A földterület értéke nem amortizálódik. A felmerülo fenntartási és fejlesztési költségek, amelyek jelentos értéknövekedést eredményeznek aktiválásra kerülnek. A nettó eredmény, illetve veszteség, amely a tárgyi eszköz értékesítésekor, illetve leírásakor keletkezik az egyéb bevételek között kerül elszámolásra.

Immateriális javak Az immateriális javak fizikai megjelenés nélküli, egyedileg azonosítható, nem pénzügyi eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását, bérlemények biztosítását, valamint adminisztrációs célokat szolgálnak. Aktiválásuk bekerülési költségen történik meg, amelyet a késobb elszámolandó értékcsökkenés, illetve értékvesztés csökkent. Az immateriális javak leírására azok becsült hasznos, de 5 évet meg nem haladó élettartama alatt, az aktiválás napjától kezdodoen, lineáris értékcsökkenési kulcs alkalmazásával kerül sor. Az immateriális javak minden pénzügyi év végén az értékvesztés elszámolása szükségességének tekintetében felülvizsgálatra kerülnek.

Általános banki kockázati tartalék

A magyar törvényi eloírások lehetové teszik a Csoport számára, hogy az egyedileg azonosítható, elsosorban a hitelportfólióban jelentkezo egyedi értékvesztések mellett a jövobeni veszteségek és nem várt kockázatok, illetve függo kötelezettségek fedezetére általános kockázati céltartalékot képezzen. A Csoport az ilyen kockázatok fedezetére a mérleg fordulónapján meglévo kockázati súlyos mérlegfoösszegének maximum 1,25%-os mértékéig képezhet tartalékot. A számviteli politika 2003. évi változtatása következtében a Csoport ezen évtol kezdodoen nem él a törvény adta lehetoséggel és a továbbiakban nem képez addicionális ilyen jellegu céltartalékokat, hanem az elozo évek során megképzett állományt használja fokozatosan fel a nem fedezett hitelezési veszteségek ellentételezésére. Ezek az összegek közvetlenül a tartalékok között, külön kerülnek kimutatásra, így azok elszámolása nem a tárgyévi eredményen keresztül történik meg. További magyarázat a 21. Jegyzet alatt található.

Visszavásárolt saját részvények A Csoport által visszavásárolt saját részvények a Csoport saját tokéjébol levonásra kerülnek. Ezen részvények eladásából származó eredmény, illetve veszteség közvetlenül a saját tokében, a toketartalékkal (ázsió) szemben kerül elszámolásra.

8

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

2

9

Számviteli politika (folytatás) Adózás Az adókötelezettség összege a számviteli és adócélú eredmény különbségével ("állandó különbözet") módosított nettó eredmény alapján kerül meghatározásra. Egy eszköz, illetve forrás mérlegben kimutatott értéke, illetve az adóalap szerinti értékének eltérése miatt kimutatott különbözet ("átmeneti különbözet") kimutatása a mérlegben halasztott adókövetelésként vagy halasztott adókötelezettségként történik.

Az ilyen jellegu halasztott adóegyenlegek kiszámítására a kötelezettség módszer alapján, az átmeneti különbségek megszünésének adóhatását figyelembe véve kerül sor.

A halasztott adókövetelések a mérlegben addig a mértékig számolhatók el, ameddig valószínusítheto, hogy a jövoben képzodo eredmény megfelelo fedezetet nyújt azok felhasználása esetén.

Devizaátszámítás

A külföldi devizában keletkezett jövedelmek és ráfordítások az ügyleti napokon jegyzett hivatalos árfolyamok alkalmazásával kerülnek átszámításra. A külföldi devizában kezelt eszközöket és forrásokat a Csoport az év végi hivatalos árfolyamokon értékeli át. Az így keletkezett árfolyamkülönbözetek az eredménykimutatásban átvezetésre kerültek.

Azon leány-, közös vezetésu és társult vállalatoknak minosülo vállalkozásoknál, amelyek pénzügyi beszámolóikat nem magyar Forintban készítik, az eszközök, illetve források állományainak átváltása a magyar fizetoeszközre az év végi záró árfolyamon történik. A külföldi leány-, közös vezetésu és társult vállalatok eredménykimutatásában megjeleno bevételek és ráfordítások az évi átlagos árfolyamon kerülnek átváltásra. A leány- és társult vállalkozások pénzügyi beszámolóinak átszámításából adódó értékkülönbözetet a Csoport közvetlenül a tartalékok mozgásaként mutatja ki. Külföldi cég értékesítésekor az ilyen jellegu nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásban mutatjuk ki, a tranzakció eredményének részeként.

Nyugdíjköltségek

A Csoport nyugdíjrendszert muködtet, amelynél a hozzájárulás értéke annak esedékességekor kerül az eredménykimutatásban elszámolásra. További magyarázat a 29. Jegyzet alatt található.

Bizományosi tevékenység

A szokásos üzletmenet keretében a Csoport megbízási szerepet vállalhat bizományosi szerzodés keretében, ami eredményeképpen harmadik fél (magánszemélyek, vagyonkezelok, nyugdíjalapok és egyéb hitelintézetek) megbízásából eszközök bizományosi, letét- és portfoliókezelése folyik. Ezek az eszközök nem a Csoport tulajdonát képezik, ezért nem kerülnek a mérlegben kimutatásra.

Szegmens jelentések Szervezeti felépítése, vezetoségi struktúrája, valamint belso vezetoi információs rendszere alapján a Csoport elsodleges jelentési szegmensnek az üzletági szegmenseket tekinti. Üzletági szegmensnek a Csoport azon jól elkülönítheto egysége minosül, amely azonos tipusú ügyfeleket vagy azok egy csoportját olyan hasonló jellegu termékkel és szolgáltatásokkal látja el, amelyeknél a kockázatok és hozamok szintje azonosnak tekintheto. A Csoport másodlagos jelentési szegmensként a földrajzi szegmenseket kezeli. A földrajzi szegmensek meghatározására az azonos kockázatokat jelento és hasonló hozamokat biztosító gazdasági vagy politikai környezet alapján került sor. A szegmens bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek meghatározása a szegmenshez közvetlenül kapcsolódó, illetve a többek között az értékesített termékeket, a folytatott tevékenységet és az üzletág relatív önállóságát figyelenbe vevo módszer alapján oda felosztott tételek alapján kerül sor. Az üzletági szegmensek közötti tranzakciók elszámolása belso elszámolóár alkalmazásával történik.

Cash flow kimutatás A Csoport az indirekt cash flow kimutatást teszi közzé. amely az üzleti év jövedelmének korrekciója során határozza meg a muködésbol származó nettó készpénz-áramot. A készpénz-egyenértéku tételek között a mérleg fordulónapjától számított 3 hónapon belül esedékes MNB-vel szembeni követelések, valamint a készpénz egyenlegek kerülnek kimutatásra. A hitelek és betétek változásából származó készpénz-áram bemutatása nettó módon történik meg.

Átminosítések A tárgyévi beszámolóval való összehasonlithatóság érdekében az elozo idoszakok pénzügyi beszámolóiban közzétett egyes tételek átsorolásra kerülhetnek.

2003

2002 millió Ft

3

Jegybanki követelések Nostro és klíring számlák Betétek

A jegybanki szabályozás alapján a Csoportnak forrásai után 5%-os (2002: 5%) mértéku kötelezo tartalékot kell elhelyeznie a központi banknál, melynek idoszak végi állománya 31.622 millió Ft (2002: 25.702 millió Ft) volt. A kötelezo tartalékok a piaci szintnél alacsonyabb kamatlábbal kamatoznak.

37 870 26 260 64 130

21 849 11 850 33 699

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

10

2003

2002 millió Ft

4

Egyéb bankközi követelések Nostro és klíring számlák Pénzpiaci betétek Hitelkövetelések

8 689 22 425 43 430 74 544 (399) 74 145

Értékvesztés várható veszteségek fedezetére (lásd 27. Jegyzet)

5

5 623 61 366 32 845 99 834 (403) 99 431

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

2003 Könyv szerinti érték

Értékvesztés

Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

2002 Könyv szerinti érték

Értékvesztés

millió Ft Értékpapírok Magyar kincstárjegyek és államkötvények MNB kötvények Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények Egyéb külföldi kibocsátású kötvények Összesen

6 290 327 9 448 4 151 -

(41) 24 149 16 -

-

6 249 351 9 597 4 167 -

1 595 5 973 667 896

25 (11) 5 (15)

-

1 620 5 962 672 881

20 216

147

-

20 363

9 131

4

-

9 135

Derivatív pénzügyi instrumentumok Határidos deviza swap ügyletek Határidos deviza ügyletek Tozsdei határidos deviza ügyletek Határidos kamatláb megállapodások Devizaopciók

11

5 940 152 1 65 (3)

-

5 940 152 1 65 8

-

1 672 152 1 65

-

1 672 152 1 65

Összesen

11

6 154

-

6 165

-

1 890

-

1 890

20 227

6 301

-

26 528

9 131

1 894

-

11 025

KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

A kereskedési célú pénzügyi eszközök után értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha az adott fordulónapon a könyv szeirnti értékük meghaladja a várható megtérülési értéket, ami az olyan objektív tényeken alapulhat, mint például a kibocsátó pénzügyi nehézségeinek ismerete vagy szerzodésszegés ténye, illetve csodközeli helyzet fennállása.

6

Értékpapírok 2003 Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

2002 Bekerülési érték

Nem realizált eredmény

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

millió Ft Likviditási portfolió Magyar kincstárjegyek és államkötvények Váltók Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények Magyar részvények Külföldi részvények

130 377 269 900 3 519 1

3 (3) -

(5) (160) (48) -

133 372 266 740 3 471 1

180 454 2 154 1 846 -

(3) -

(5) (200) (31) -

175 451 1 954 1 815 -

Összesen

5 196

-

(213)

4 983

4 634

(3)

(236)

4 395

Lejáratig tartott portfolió Magyar kincstárjegyek MNB kötvények Magyar államkötvények Egyéb magyar kibocsátású kötvények FHB jelzálog kötvények Egyéb külföldi kibocsátású kötvények

359 3 251 47 925 13 138 19 924 17 551

3 (67) 38 (301) (1 856) 590

(34)

359 3 251 47 925 13 138 19 924 17 517

6 842 36 311 5 849 17 472

81 969 99 573

(11) (355)

6 842 36 311 5 838 17 117

Összesen

102 148

(1 593)

(34)

102 114

66 474

1 722

(366)

66 108

ÖSSZES ÉRTÉKPAPÍR

107 344

(1 593)

(247)

107 097

71 108

1 719

(602)

70 503

A magyar államkötvények között 14.210 millió Ft (2002: 14.210 millió Ft) könyv szerinti értéken, 20 éves lejáratra kibocsátott, a 2013. és 2014. években lejáró hitelkonszolidációs államkötvények szerepelnek. Ezen kötvények változó piaci kamatozással rendelkeznek. Az értékpapírok után értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha az adott fordulónapon a könyv szeirnti értékük meghaladja a várható megtérülési értéket, ami az olyan objektív tényeken alapulhat, mint például a kibocsátó pénzügyi nehézségeinek ismerete vagy szerzodésszegés ténye, illetve csodközeli helyzet fennállása.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

7

11

Hitelkihelyezések

Teljesíto hitelek

Minosített hitelek

Egyedi értékvesztés

Országkockázati értékvesztés

Ágazati értékvesztés

2003

2002

Nettó hitel

Nettó hitel

millió Ft

Vállalati kihelyezések Folyószámlahitelek Kereskedelmi kihelyezések Ingatlanfinanszírozó kihelyezések Péznügyi lízing Egyéb Vállalati kihelyezések összesen

54 735 488 662 190 946 5 039 41 329 780 711

1 420 13 189 677 592 753 16 631

(2 973) (6 361) (679) (374) (980) (11 367)

(151) (30) (181)

(9) (370) (1) (14) (394)

53 174 494 969 190 912 5 257 41 087 785 400

43 165 423 989 144 160 8 445 13 282 633 041

194 012 85 781 69 736 112 221 83 766 43 457 21 915 44 520 31 799 35 568 31 222 16 625 9 392 697 780 711

775 6 123 1 204 5 002 580 495 313 17 489 742 513 254 124 16 631

(679) (4 295) (420) (3 076) (11) (524) (328) (0) (2) (553) (429) (177) (214) (660) (11 367)

(30) (13) (7) (4) (106) (5) (16) (181)

(46) (1) (1) (299) (48) (394)

194 078 87 595 70 512 114 097 84 229 43 429 21 899 44 537 31 792 35 487 31 236 16 962 9 384 162 785 400

144 160 84 471 53 187 85 110 47 406 29 263 31 368 90 675 14 846 12 925 14 616 13 441 8 639 2 934 633 041

Lakossági kihelyezések Folyószámlahitel Lakásépítési, lakásvásárlási hitel Bankártyahitel Személyi és fogyasztási hitel Alkalmazotti kölcsön Lakossági hitelek összesen

388 50 662 108 52 757 2 867 106 782

53 223 3 4 319 7 4 605

(70) (313) (14) (1 510) (5) (1 911)

(2) (2)

371 50 570 97 55 566 2 869 109 473

183 26 250 30 32 607 1 859 60 929

HITELKIHELYEZÉSEK ÖSSZESEN

887 493

21 235

(13 278)

(183)

894 873

693 970

ebbol: Ingatlanfinanszírozás Feldolgozóipar Hír- és távközlés Kereskedelem Energiafeldolgozás Élelmiszeripar Gazdasági szolgáltatások Kormányzati szervek Pénzügyi szolgáltatás Építoipar Mezogazdaság Vendéglátás és turizmus Kis- és középvállalkozások Egyéb

(394)

Az alkalmazottaknak folyósított hitelek között szerepelnek az Igazgatóság tagjainak nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök (jegybanki alapkamat, vagy az alapkamat fele) folyósított hitelek, összesen 65 millió Ft (2002: 72 millió Ft) értékben. A 2003. év során a Csoport 807 millió Ft (2002: 191 millió Ft) értékben számolt el hitelezési veszteséget. A minosített hitelek között az "átlag alatti", "kétes", illetve "rossz" minosítést kapott hitelek kerültek kimutatásra.

A 2003. év végén a hitelezési veszteségek becsült összege13.855 millió Ft (2002: 8.070 millió Ft) volt, ami a teljes kihelyezés állomány 1,5%-át (2002: 1,1%) reprezentálta.

2003

2002 millió Ft

8

Egyéb eszközök Kamat- és jutalékelhatárolások Elolegek és egyéb követelések Követelések fejében átvett ingatlanok, készletek Cégérték Kereskedelmi vevok Készletek és egyéb kereskedelmi aktívák Visszaigényelheto társasági adóeloleg Halasztott adó Egyéb visszaigényelheto adók Értékvesztés veszteségek fedezetére (lásd 27. Jegyzet)

16 474 10 121 526 2 778 21 213 738 3 686 31 560 (159) 31 401

13 469 9 078 688 1 821 308 351 763 56 600 27 134 (259) 26 875

A fenti cégérték az MKB-Eurocredit Rt, az MKB-Euroleasing Rt és a Filease Rt pénzügyi vállalkozások, valamint a Konzumbank Rt megszerzésekor keletkezett. A cégérték 5 év alatt, lineárisan kerül leírásra.

A 2002. év végén az egyéb eszközök egyenlege 1.342 millió Ft értékben tartalmazott egy társult vállalkozásnál elhelyezett speciális pénzalapot. Ez az eszköz 2003 során kivezetésre került.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

12

2003

2002 millió Ft

9

Társult vállalkozások Befektetett összeg A megszerzés után képzodo tartalékokban való részesedés

151 16 167

3 847 529 4 376

A 2002. évben a társult vállalkozások állománya a Csoportnak az Interbanka a.s., csehországi kereskedelmi bankban lévo 32,92%-os tulajdoni hányadát, valamint a Mártonhegy Kft-ben szerzett 45%-os részesedés értékét mutatta. A 2003. évben a Csoport Interbanka a.s.-ben fennálló részesedése értékesítésre került, míg a Csoport részt vett a Mártonhegy Kft tokeemelésében, melynek révén részesedése az utóbbi vállalkozásban 49,5%-ra emelkedett.

10

Immateriális javak és tárgyi eszközök évközi mozgásai

Immateriális javak

Ingatlanok Saját tulajdon Bérelt

Egyéb tárgyi eszköz

Összesen

millió Ft Bekerülési érték 2003. január 1-én Devizaárfolyam-változás hatása Beszerzések Értékesítések és kivezetések Egyéb mozgások 2003. december 31.

1 699 4 659 (454) 3 656 9 560

14 996 393 (207) 657 15 839

1 142 309 418 1 869

19 226 5 534 (287) (3 483) 20 991

37 063 10 895 (947) 1 248 48 259

127 526 (83) 591 1 161

829 535 (257) 157 1 264

278 71 103 452

6 067 2 761 (1 265) 655 8 218

7 301 3 893 (1 605) 1 506 11 095

2003. december 31.

8 398

14 575

1 417

12 773

37 163

2002. december 31.

1 572

14 167

864

13 159

29 762

Értékcsökkenés 2003. január 1-én Devizaárfolyam-változás hatása Tárgyévben elszámolt Értékesítéskor kivezetett Egyéb mozgások 2003. december 31.

Nettó könyv szerinti érték

Az egyéb mozgások az eszközkategóriák közötti átminosítéseket, valamint az idoszak során megszerzett leányvállalatok hatását tartalmazzák. Az immateriális eszközök az informatikai fejlesztések aktivált költségeit is tartalmazzák.

2003

2002 millió Ft

11

Jegybanki kötelezettségek Folyó- és klíringszámlák Refinanszírozó hitelek

A refinanszírozási hitelek olyan speciális kihelyezésekhez kapcsolódnak, amelyek hitelkockázatát a Csoport viseli és amelyek után egy rögzített kamatfelárat realizál.

819 76 895

347 235 582

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

13

2003

2002 millió Ft

12

Egyéb bankközi kötelezettségek Folyó- és klíringszámlák Pénzpiaci betétek Hitelfelvételek

13

121 224 25 694 80 968 227 886

138 125 19 020 55 447 212 592

193 639 25 282 213 556 432 477

126 595 25 282 165 795 317 672

Betétszámlák Belföldi vállalkozások Külföldi vállalkozások Magánszemélyek

15

3 260 755 191 977 195 992

Folyószámlák Belföldi vállalkozások Külföldi vállalkozások Magánszemélyek

14

7 419 4 300 292 096 303 815

Betéti okiratok A betéti okiratok állománya az 1999. februárjától változó, illetve fix kamatozással 3 és 42 hónap közötti futamidovel 5 különbözo sorozatban (A, B, C, D és E) kibocsátott MKB Európa kötvényeket tartalmazza.

16

Kereskedési célú pénzügyi források

Bekerülési érték

17

Nem realizált veszteség

2003 Könyv Bekerülési szerinti érték érték millió Ft

Nem realizált veszteség

2002 Könyv szerinti érték

Tözsdén kívüli deviza swap ügyletek Tozsdén kívüli határidos devizaügyletek Határidos kamatláb megállapodások Deviza opciós ügyletek

-

3 308 1 528 80 13

3 308 1 528 80 13

-

1 989 621 46 41

1 989 621 46 41

Összesen

-

4 929

4 929

-

2 697

2 697

6 853 17 898 10 641 3 816 1 148 230 1 192 1 812 43 590

10 245 12 975 8 000 3 196 1 166 13 799 2 289 38 683

Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Magyar állam és költségvetési szektor Egyéb idobeli elhatárolások és egyéb források Jutalék- és kamatelhatrolások Fizetendo osztalékok Kereskedelmi szállítók Fizetendo társasági adó Egyéb adókötelezettségek Garanciákra és függo kötelezettségekre képzett céltartalék (lásd 27. Jegyzet)

A fizetendo osztalékok 2003. december 31-i záróegyenlege 16 millió Ft (2002: 45 millió Ft) értékben fel nem vett elozo évi osztalékokat tartalmazott.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

14

2003

2002 millió Ft

18

Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények 5,125% kamatozású 300 millió DEM (esedékes 2005. évben) 7,75%-os kamatozású, 20.000 millió HUF Eurokötvény (esedékes 2005. évben) 3 havi BUBOR+0,15%-os kamatozású, 23.782 millió (2002: 16.000) millió HUF MKB I.kötvény (esedékes 2007. évben) Egyéb finanszírozó források

38 614 26 572 15 766 7 683 88 635

36 184 19 081 15 766 8 695 79 726

1998. augusztus 8-án a Csoport 300 millió DEM névértékben bemutatóra szóló kötvényeket bocsátott ki, amelyeket a névérték felett jegyeztek le. A még nem amortizált 167 millió Ft (2002: 272 millió Ft) értéku felár kimutatása az egyéb kötelezettségek között történik meg.

A 2002. év folyamán a Csoport két új kötvénysorozatot, az Eurokötvényt és az MKB I. Kötvényt bocsátott ki, 20 milliárd Ft, illetve 16 milliárd Ft névértékben. Az Eurokötvényeket a Luxemburgi Értéktozsdén, míg az MKB I. Kötvényeket a Budapesti Értéktozsdén jegyzik. A 2003. év során további 7.782 millió Ft névértéku MKB. I. Kötvény kibocsátására került sor. 2003. december 31-én az Eurokötvények állományából 119 millió Ft (2002: 919 millió Ft), az MKB I. Kötvények állományából 1.325 millió Ft (2002: 0 Ft), míg a DEM kötvények állományából 1.609 millió Ft (2002: 0 Ft) névértéku állomány a Csoport saját portfoliójában volt.

19

Hátrasorolt kötelezettségek 2002. október 30-án a Csoport többségi tulajdonosától 50 millió EUR, azaz 13.112 millió Ft (2002: 50 millió EUR, azaz 11.795 millió Ft), a 2012. évben lejáró, 6 hónapos EURIBOR kondíciók mellett kamatozó hitelt vett fel.

2003. december 30-án a Csoport tulajdonosaitól 40 millió EUR, azaz 10.489 millió Ft, a 2013. évben lejáró, 6 hónapos EURIBOR kondíciók mellett kamatozó hitelt vett fel. Ezek a hitelfelvételek a Csoport közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli olyan kötelezettségeit testesítik meg, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezoivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasorolt státuszúak.

20

Részvénytoke

A Csoport engedélyezett, kibocsátott, lehívott és teljesen befizetett részvénytokéje 11.520.000 db (2002: 11.520.000 db) egyenként 1.000 Ft (2002: 1.000 Ft) névértéku törzsrészvényt tartalmaz. Vég- és felszámolás esetén a részvények birtokosainak jogai egyenloek. 2003. december 31-én visszavásárolt saját részvény nem volt a Csoport birtokában (2002: 0).

21

Tartalékok

A magyar számviteli szabályok alapján 55.809 millió Ft (2002: 48.241 millió Ft) felosztható eredménytartalék áll a Csoport rendelkezésére. Az osztalékfizetéseket az osztalékra jogosult nemzetiségétol, illetve a vonatkozó kettos adóztatási egyezmények eloírásaitól függoen maximálisan 20% mértéku forrásadó terhelheti.

A magyar törvényi szabályozás az egyedi értékvesztés elszámolás és céltartalékképzés mellett lehetové teszi az általános kockázati céltartalék képzését is. Az általános kockázati céltartalék maximális mértéke a Csoport kockázati súlyos mérlegfoösszegének 1,25%-a. Ezen összegek a magyar törvények szerint az adózás elotti eredménnyel szemben számolandók el, míg az IFRS pénzügyi beszámolóban a saját toke mozgásaként kerülnek bemutatásra, a vonatkozó adóval csökkentett nettó értékben (lásd 30. Jegyzet). A 2002. évig a Csoport az általános kockázati céltartalékot a maximálisan engedélyezett 1,25%-ig képezte meg. A 2003. évtol kezdodoen a Csoport már nem képez ilyen jellegu céltartalékokat, hanem a meglévo állományt használja fel a nem fedezett hitelezési és befektetési veszteségek fedezetére.

millió Ft 22

Kisebbségi érdekeltség 2003. január 1-én Kisebbségi érdekeltség növekménye leányvállalat megszerzésekor Kisebbségi érdekeltség változása üzleti év folyamán Tárgyév fel nem osztott eredménye Kisebbségi osztalék 2003. december 31-én

772 33 582 582 (1 097) 872

A 2003. év folyamán a kisebbségi érdekeltségek növekedését az MKB-Eurocredit Rt-ben és a Filease Rt-ben végrehajtott tokeemelések, valamint a Konzumbank Rt 99,6%-os tulajdonrészének megszerzése eredményezte.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

15

2003

2002 millió Ft

23

Kamatbevétel Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Kormányzatoknak és költségvetési szektor Vállalati ügyfelek Magánszemélyek Egyéb kamatbevételek

24

6 580 5 560 1 081 6 839 3 570 47 170 4 242 262 75 304

4 153 4 953 291 6 761 1 698 48 168 2 240 211 68 475

23 11 766 27 13 281 8 853 3 098 4 034 3 41 085

44 12 145 42 13 899 8 328 3 156 3 130 42 40 786

3 673 2 509 3 355 1 633 1 046 933 1 196 14 345

3 240 2 132 3 087 1 555 904 707 536 12 161

Számlaforgalom, átutalások Folyó- és betétszámlák Betétbiztosítási és befekteto védelmi alapok Hitelek Bankkártyák Ügynöki szolgáltatások, értékpapír tevékenység Autókereskedoknek fizetett jutalékok Garanciák és hasonló kötelezettségvállalások Egyéb jutalék- és díjráfordítások

467 101 88 372 991 859 1 713 66 38 4 695

462 103 201 370 969 623 1 450 4 31 4 213

Nettó jutalék- és díjbevétel

9 650

7 948

1 201 907 (649) (143) (270) 1 404 157 1 747 296 (910) 3 740

726 719 (101) 16 31 3 238 6 274 (114) (120) 4 675

Kamatráfordítás Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Magyar állam és költségvetési szektor Vállalati ügyfelek Magánszemélyek Értékpapírba foglalt kötelezettségek Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények kamatráfordítása Egyéb kamatráfordítások

25

Nettó jutalék- és díjbevétel Jutalék- és díjbevételek Számlaforgalom, átutalások Folyó- és betétszámlák Hitelek Bankkártyák Ügynöki szolgáltatások, értékpapír tevékenység Garanciák és hasonló kötelezettségvállalások Egyéb jutalék- és díjbevételek

Jutalék- és díjráfordítások

26

Egyéb üzleti jövedelem Lízingügyletek bevételei Osztalékjövedelem Kereskedési célú értékpapírok nettó eredménye / (vesztesége) Likviditási célú értékpapírok nettó eredménye / (vesztesége) Részesedések értékesítésének eredménye / (vesztesége) Nettó devizaárfolyam-nyereség Kereskedési célú értékpapírok nem realizált eredménye Nem realizált devizaárfolyam eredmény / (veszteség) Derivatív pénzügyi instrumentumok nem realizált eredménye / (vesztesége) Egyéb jövedelem / (ráfordítás)

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

16

2003

2002 millió Ft

27

Értékvesztések, céltartalékok veszteségek fedezetére Bankközi követelések, ügyfélhitelek és egyéb eszközök veszteségeinek fedezetére elszámolt értékvesztés Értékpapírba történt befektetésekre elszámolt értékvesztés Garanciákra és függo kötelezettségekre képzett céltartalék Ágazati értékvesztés

3 560 (388) 288 26 3 486

3 229 115 154 (280) 3 218

Az értékvesztések és céltartalékok kategóriák szerinti évközi mozgása a következo volt:

Mérleg alatti tételek

Bankközi követelések

Értékpapírok

Hitelkihelyezések

Egyéb eszközök

Ágazati értékvesztés

Összesen

millió Ft

Egyedi értékvesztések és céltartalékok 2003. január 1-én Felhasznált összegek Tárgyévi képzés / (felszabadítás) Nettó megtérülések Egyéb állományváltozások 2003. december 31.

2 233 (1 342) 161 577 1 629

39 (8) 31

300 (120) 33 213

7 193 (807) 4 639 (649) 2 252 13 278

509 (326) 183

259 (100) 159

368 26 394

10 392 (2 149) 4 598 (649) 2 862 15 704

-

-

1 231 (463) 768

Országkockázati értékvesztések és céltartalékok 2003. január 1-én Felhasznált összegek Tárgyévi képzés / (felszabadítás) 2003. december 31.

56 127 183

364 4 368

302 (268) 34

2003. december 31.

1 812

399

247

13 461

159

394

16 472

2002. december 31.

2 289

403

602

7 702

259

368

11 623

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK ÖSSZESEN

A historikus nem teljesítési ráták ismeretében a Csoport az egyedi értékvesztések és céltartalékok mellett külföldi követelései után országkockázati értékvesztéseket és céltartalékokat is képez. Az ilyen jellegu értékvesztések és céltartalékok a tárgyév eredményével szemben kerültek megképzésre.

Az ágazati értékvesztés a "külön figyelendo" kategóriába sorolt olyan egyedileg jól teljesíto adósokkal szembeni követelésekre került megképzésre 1%, illetve 2%-os mértékben, amelyeknél jelenleg nem azonosítható potenciális jövobeni kockázatot hordozhat egy-egy konjunkturális hatásokra érzékenyebb ágazatba tartozás. Az egyéb állományváltozások az idoszak során megvásárolt Konzumbank nettó hatását tartalmazzák.

2003

2002 millió Ft

28

Muködési költségek Általános és adminisztrációs költségek Keresetek és bérek Társadalombiztosítási járulékok és egyéb munkavállalókkal kapcsolatos költségek Infrastrukturális muködtetési költségek Marketing és reprezentáció Kommunikáció és adatfeldolgozás Vissza nem igényelheto ÁFA és egyéb adók Cégérték amortizációja

A 2003. évben a Csoport munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma 1.575 fo (2002: 1.597 fo) volt.

3 052 7 400 4 154 5 230 1 007 1 588 2 951 534 25 916

2 021 7 479 4 024 4 983 1 121 1 419 2 597 362 24 006

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

29

17

Nyugdíjköltségek

1995. október 10-tol a Csoport nyugdíjrendszert léptetett életbe, amelyet azóta is muködtet. A Csoport összes dolgozója - a vezetoség kivételével - jogosult arra, hogy a programban részt vegyen és 2003. december 31-ig a dolgozók dönto többsége csatlakozott is. A nyugdíjalap eszközeit az MKB Nyugdíjpénztár kezeli, amelyhez a Csoport évente felülvizsgált határozat alapján a résztvevo dolgozók havi bére után számított 4%-os hozzájárulást fizet. A dolgozók által befizetheto összeg mértéke nem korlátozott. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos költség idoszaki összege 235 millió Ft (2002: 223 millió Ft) volt. Ezen költség az egyéb munkavállalókkal kapcsolatos költségek között került elszámolásra. A Csoporttól származó hozzájárulás a 2002. és 2003. évek végén nem került elhatárolásra, és nem lett visszafizetve.

2003

2002 millió Ft

30

Adózás Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség Halasztott adózás Elozo évek hatásainak kiigazítása

3 228 99 (1) 3 326

2 252 487 (146) 2 593

Az adóköteles éves jövedelem után a Csoportot 18%-os (2002: 18%) társasági adófizetési kötelezettség terheli. A halasztott adókötelezettség alapvetoen a törvényben lehetové tett általános kockázati céltartalékképzéshez kapcsolódik és 16%-os kulcs mellett került meghatározásra. Az általános kockázati céltartalék kiszámítása a kockázati súlyos mérlegfoösszeg 1,25%-a alapján történik meg. A céltartalékképzés az IFRS pénzügyi beszámolóban nem jelenik meg az eredménykimutatásban (lásd 21. Jegyzet). A beszámolóban megjeleno effektív társasági nyereségadó-kulcs levezetése a következo: 2003 % Adózás elotti eredmény Törvény által meghatározott társasági nyereségadó-kulcs Adóalap csökkento / növelo tételek: Tárgyi eszközök mozgása és értékcsökkenése Rossz hitelek és hitelezési veszteségek Kapott osztalékok Alapítványi hozzájárulások Egyéb módosítások nettó hatása IFRS korrekciók Eredménytartalékból közvetlenül kifizetett összegek Általános kockázati céltartalék mozgások Lízingkorrekciók Kereskedési célú pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi források Halasztott adó A leányvállalatok adóhatása A társult vállalkozások adóhatása Átlagos effektív adókulcs

2002 millió Ft

%

millió Ft

18 223 18,00

3 280

13 102 18,00

2 358

(0,57) 0,74 (0,80) 0,26 0,65

(105) 134 (146) 47 119

(0,81) 0,95 (0,85) 0,45 (0,27)

(106) 125 (112) 59 (38)

0,39 1,04 (4,66) 2,23 0,54 0,52 (0,10)

72 190 (849) 407 99 94 (17)

(0,71) (3,14) 0,22 (2,07) 1,89 3,72 1,54 0,87

(94) (411) 29 (272) 248 490 201 115

18,25

3 326

A helyi iparuzési adó kimutatása a banküzemi költségek között történik meg (lásd 28. Jegyzet). Mértéke a nettó kamat- és kamatjellegu eredmény 2%-ának felel meg.

19,79

2 593

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

31

18

Törzsrészvények hozama A törzsrészvények hozama az üzleti év nettó eredménye és a törzsrészvények napi átlagállományának hányadosaként kerül kiszámításra. A 2002. év során a törzsrészvények átlagos állománya 11.520.000 (2002: 11.520.000) darab volt. A 2002. és 2003. években a mutató számlálójában szereplo nettó jövedelem megegyezett az egyes évekre jelentett 10.150 millió Ft-os, illetve 14.315 millió Ft-os nettó üzleti eredménnyel.

A törzsrészvények higított hozama a törzsrészvényekké konvertálható egyéb értékpapírok esetleges hatásait is figyelembe veszi. Mivel azonban a 2002. és 2003. évek során ilyen értékpapírok nem jelentek meg a Csoport könyveiben, a nettó eredmény és a törzsrészvények átlagos napi állománya megegyezett az alapmutató számítása során megállapított értékekkel.

2003

2002 millió Ft

32

A muködésbol származó nettó készpénz-beáramlás levezetése Adózás elotti eredmény

18 223

13 102

Muködési készpénzáramot nem eredményezo ráfordítások / (bevételek) Tárgyi eszközök értékcsökkenése (lásd 10. Jegyzet) Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye Cégérték után elszámolt amortizáció Részesedések értékesítésének (eredménye) / vesztesége (lásd 26. Jegyzet) Társult vállalkozások adózás elotti (eredményébol) / veszteségébol való részesedés Lejáratig tartott értékpapírok devizaárfolyam-nyeresége Értékpapírok átsorolás miatti elhatárolásának visszaírása Kapott osztalékok (lásd 26. Jegyzet) Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények után fizetett kamatok Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények devizaárfolyam nyeresége (lásd 33. Jegyzet) Egyéb árfolyamváltozások Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok növekedése Kamat- és jutalékelhatárolások változása Elhatárolt kamat- és jutalékbevételek (növekedése) / csökkenése Elhatárolt kamat- és jutalékráfordítások növekedése / (csökkenése) Halasztott adó

3 893 (10) 560 270 (16) 1 013 (42) (907) 3 116 3 264 176 4 849

2 819 (4) 302 (31) (14) 3 310 (36) (719) 2 559 (3 103) (390) 2 788

(3 005) 2 641 99

(2 052) 1 647 487

Fizetett társasági nyereségadó

(3 084)

(3 403)

29 492 (9 963) (449) (133 707) 300 (2 560) 287 (2 224) 313 96 280 (3 351) 49 466 (10 880) 2 232 4 923 (18)

1 2 498 (8 718) 16 009 (138 507) (55) (3 164) 22 977 (426) (772) 15 877 (5 120) 3 140 1 376 (4 105) 112

51 181

(103 592)

Eszköz- és forrásállományok (növekedése) / csökkenése 3 hónapon túl esedékes jegybanki követelések állományának csökkenése Egyéb bankközi követelések (növekedése) / csökkenése Kereskedési célú pénzügyi eszközök állományának (növekedése) / csökkenése Likviditási célú értékpapírok állományának csökkenése Hitelkihelyezések nettó állományának növekedése Kereskedelmi aktívák állományának (növekedése) / csökkenése Egyéb követelések növekedése Kereskedelmi vevok állományának (növekedése) / csökkenése Egyéb nettó eszközállomány csökkenése Jegybanki kötelezettségek állományának csökkenése Egyéb bankközi kötelezettségek növekedése / (csökkenése) Folyószámlák állományának növekedése Ügyfélbetétek állományának növekedése / (csökkenése) Értékpapírba foglalt kötelezettségek növekedése Kereskedési célú pénzügyi források állományának növekedése Egyéb passzív elhatárolások növekedése / (csökkenése) Kereskedelmi szállítók állományának növekedése Muködésbol származó nettó készpénz-beáramlás / (kiáramlás)

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

33

19

A finanszírozás évközi változása Részvénytoke és toketartalék 2003

Hitelfelvételek és kötvénykibocsátások

2002

2003

millió Ft Január 1-én Készpénz-beáramlás finanszírozásból Devizaárfolyam-változások December 31-én

24 739 24 739

2002 millió Ft

24 739 24 739

91 521 17 451 3 264 112 236

47 718 46 906 (3 103) 91 521

A 2002. év folyamán a Csoport két új kötvénysorozatot (Eurokötvény, MKB I. Kötvény) bocsátott ki 20 milliárd Ft, illetve 16 milliárd Ft névértékben (lásd 18. Jegyzet), illetve 50 millió EUR, azaz 11.795 millió Ft értékben alárendelt kölcsöntokét vett fel (lásd 19. Jegyzet). A 2003. évben további 7.782 millió Ft névértéku MKB I. Kötvény kibocsátása történt meg, míg a Csoport 40 millió EUR, azaz 10.489 millió Ft értékben alárendelt kölcsöntokét vett fel részvényeseitol.

34

A készpénz és készpénz egyenértéku tételek változása 2003

2002

Változás

millió Ft Készpénz egyenlegek Jegybanki követelések 3 hónapnál rövidebb futamidovel

7 581 64 130 71 711

5 898 33 699 39 597

1 683 30 431 32 114

A készpénz egyenértéku tételek olyan rövid lejáratú, likvid eszközök, amelyek bármikor átválthatók meghatározható összegu készpénzzé, és amelyeknél az értékváltozás kockázata nem jelentos.

2003

2002 millió Ft

35

Függo és jövobeni kötelezettségek Függo kötelezettségek Garanciák és hasonló kötelezettségek

99 939

86 877

Akkreditívek és más kereskedelem-finanszírozással kapcsolatos kötelezettségek

5 054

7 283

Derivatív pénzügyi instrumentumok (lásd 41. Jegyzet)

2 045

8 337

Egyéb függo kötelezettségek (benne peres eljárások lehetséges költségei)

2 790

6 810

109 828

109 307

Le nem hívott hitelkeretek

235 706

184 063

Derivatív pénzügyi instrumentumok (lásd 41. Jegyzet)

264 938

186 614

-

10 005

500 644

380 682

Függo kötelezettségek összesen

Jövobeni kötelezettségek

Egyéb jövobeni kötelezettségek Jövobeni kötelezettségek összesen

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

36

20

Devizális összetétel szerinti elemzés

A Csoport 2003. év végi eszköz és forrás állományainak, illetve mérleg alatti tételeinek fobb devizanemek szerinti összetétele a következo: Forint

Összesen

Külföldi deviza USD

EUR

Egyéb

GBP millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

5 118 63 999 7 234 26 422 81 593 463 821 17 698 151 37 133 703 169

490 92 16 733 50 9 530 52 272 2 409 81 576

1 430 39 45 396 20 15 973 362 459 4 417 429 734

119 475 13 819 2 1 428

424 4 307 23 1 15 502 6 875 16 30 27 178

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

75 38 368 154 782 291 128 13 331 34 103 1 865 42 338 575 990 872 100 835 677 697

820 6 735 35 770 67 058 1 622 2 681 114 686 114 686

247 612 34 661 64 780 3 680 67 217 417 950 417 950

1 187 4 974 9 6 170 112 6 282

11 100 1 486 4 537 9 105 26 228 242 26 470

895 303 815 227 886 432 477 13 331 48 519 1 865 112 236 1 141 024 872 101 189 1 243 085

Nettó derivatív (rövid) / hosszú pozíció

10 472

35 878

(30 881)

4 980

(20 449)

-

NETTÓ DEVIZAPOZÍCIÓ ÖSSZESEN

35 944

2 768

(19 097)

126

(19 741)

-

168 158 78 525 2 790

7 002 2 293 2 447 -

60 242 18 921 2 510 -

3 -

4 611 6 761 2 122

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Betétszámlák Folyószámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Halasztott adókötelezettség Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Kisebbségi érdekeltségek Saját toke

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem finanszírozási kötelezettségek Egyéb függo kötelezettségek

304 200 94 -

235 706 99 939 5 054 2 790

A Csoport 2002. év végi összevont eszköz és forrás, illetve mérlegen kivüli tételei fobb devizanemek szerinti összetétele a következo: ESZKÖZÖK FORRÁSOK ÉS SAJÁT TOKE Nettó derivatív (rövid) / hosszú pozíció NETTÓ DEVIZAPOZÍCIÓ ÖSSZESEN MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

Az egyéb devizák között a CHF és a DKK képviseli a legjelentosebb hányadot.

500 041 499 215 (9 774)

121 749 137 968 17 108

330 617 321 324 355

(8 949)

889

9 648

(28)

(1 559)

16 004

69 381

12

1 322

198 314

18 522 10 271 (9 810)

975 539 975 539 (0) 285 033

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

37

21

Lejárat szerinti elemzés A Csoport 2003. év végi eszköz és forrás állományainak, illetve mérlegen kivüli tételeinek maradvány futamido szerinti összetétele a következo:

1 hónap alatt

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

1 év és 5 év között

5 év felett

lejárattal nem rendelkezo

Összesen

millió Ft ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

7 581 64 130 27 262 9 026 1 144 87 188 1 509 197 840

1 836 147 1 655 40 797 44 435

11 428 3 981 7 486 198 240 3 142 224 277

33 147 7 874 50 655 296 371 2 779 390 826

472 3 460 41 945 272 277 318 154

2 040 4 212 23 971 167 37 163 67 553

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

895 34 483 221 902 331 041 3 106 35 973 1 865 629 265 629 265

1 043 70 129 7 184 12 398 90 754 90 754

46 637 5 984 30 786 2 676 148 86 231 86 231

203 435 520 365 87 196 291 516 291 516

18 217 1 25 040 43 258 43 258

872 101 189 102 061

895 303 815 227 886 432 477 13 331 48 519 1 865 112 236 1 141 024 872 101 189 1 243 085

31 630 7 373 617 2 790 96 437

26 587 14 054 3 168 48 179

111 145 36 052 1 269 162 373

30 687 40 134 134 847

35 658 2 325 17 265

-

235 706 99 939 5 054 2 790 459 101

169 890 19 433 1 499 1 180

35 558 89 861 -

975 539 975 539 285 033 194 951

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Halasztott adókötelezettség Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Kisebbségi érdekeltségek Saját toke

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem-finanszírozás Egyéb függo kötelezettségek Derivatív pénzügyi instrumentumok

A Csoport 2002. év végi összevont eszköz és forrás, illetve mérlegen kivüli tételei szerzodéses maradvány futamido szerinti összetétele a következo: ESZKÖZÖK FORRÁSOK ÉS SAJÁT TOKE MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN DERIVATÍV INSTRUMENTUMOK

203 527 494 627 187 149 31 978

58 604 46 897 22 722 17 452

214 190 81 591 35 724 57 227

293 770 243 130 37 939 87 115

A hosszú lejáratú befektetési célú értékpapírok 14.210 millió Ft értékben 20 éves lejáratú magyar államkötvényeket tartalmaznak, amelyek a magyar banki szabályozás alapján likvid eszköznek minosülnek, hiszen (bizonyos korlátokkal) rövid lejáratú visszavásárlási szerzodések keretében a Magyar Nemzeti Bankra átruházhatók.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

22

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás

A Csoport négy elsodleges, önálló piacokkal és egyedi termékekkel rendelkezo üzletági szegmens alapján végzi tevékenységét. Minden üzletágnak megvan a szervezeti egységekre lebontott saját egyedi cél- és eszközrendszere, amely természetesen teljes összhangban áll a csoportszintu általános stratégiai irányokkal. A Csoport az egyes üzletágak jövedelmezoségét a belso vezetoi információs rendszer számításai alapján határozza meg. A számítások során a bevételek, ráfordítások, valamint eszköz- és forrástételek az egyes szegmensek között felosztásra kerülnek, csakúgy mint a közvetlenül felosztható központi tételek, amelyek az érintett területhez való hozzárendelése egy belso árazási módszer szerint történik. Az egyes üzletágakra felosztott mérleg és eredménykimutatás tételeket a következo tábla tartalmazza. A kimutatás azonban nem feltétlenül azt a pénzügyi állapotot és muködési jövedelmezoséget tükrözi, amelyet az egyes üzletágak önálló jogi személyként érnének el. 2003. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és eredménytételeinek üzletági szegmensek szerinti bontása a következo:

Vállalati Kapcsolatok

Intézményi Kapcsolatok

Privát és Pénztári Szolgáltatások

Pénz- és Tokepiacok

Egyéb / Kiszurések

Összesen

millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját toke Kisebbségi érdekeltség

EREDMÉNYKIMUTATÁS Bruttó bevétel - ügyfelek Bruttó bevétel - üzletágak közötti Kamat és jutalék ráfordítások Értékvesztések és céltartalék ráfordítások Muködési költségek Társult vállalkozások eredményében való részesedés Üzletágak adózás elotti eredménye EGYÉB INFORMÁCIÓ Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai Értékcsökkenési leírások Egyéb készpénzmozgással nem járó ráfordítások

2 000 784 948 8 503 795 451

18 729 43 060 17 517 6 065 85 371

6 811 93 381 762 100 954

45 401 25 239 26 528 89 580 2 300 189 048

770 3 846 16 544 13 771 167 37 163 72 261

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

116 243 208 484 4 528 7 273 23 600 872 361 001

211 217 13 7 420 83 634 302 284

14 849 111 630 223 994 8 803 2 159 361 434

819 77 749 15 827 5 002 99 397

76 17 705 101 189 118 970

895 303 815 227 886 432 477 13 331 50 384 112 236 101 189 872 1 243 085

67 833 (12 889) (24 282) (2 793) (8 788) 16 19 098

2 422 5 832 (8 035) (280) (61)

10 396 10 263 (10 090) (627) (7 402) 2 540

11 499 (462) (3 729) 63 (1 885) 5 487

1 239 (2 744) 356 (129) (7 562) (8 841)

93 389 (0) (45 780) (3 486) (25 916) 16 18 223

2 305

4 887

1 470

1 979

10 895 4 453 -

10 895 4 453 10 641

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

23

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás (folytatás) 2002. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és eredménytételeinek üzletági szegmensek szerinti bontása a következo:

Vállalati Kapcsolatok

Intézményi Kapcsolatok

Privát és Pénztári Szolgáltatások

Pénz- és Tokepiacok

Egyéb / Kiszurések

Összesen

millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Leány- és társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

170 586 176 4 235 590 581

71 37 858 17 117 39 015 4 148 98 209

5 898 7 60 925 377 67 207

33 628 61 030 11 025 51 867 3 135 160 685

536 1 349 7 854 14 980 4 376 29 762 58 857

5 898 33 699 99 431 11 025 70 503 693 970 26 875 4 376 29 762 975 539

235 11 942 138 206 127 525 1 079 6 337 772 286 096

178 801 16 346 50 337 245 484

73 953 190 147 24 211 1 847 34 847 325 005

5 249 118 5 228 10 595

347 315 18 698 88 999 108 359

582 195 992 212 592 317 672 24 211 43 198 91 521 88 999 772 975 539

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját toke Kisebbségi érdekeltség

EREDMÉNYKIMUTATÁS Bruttó bevétel - ügyfelek Bruttó bevétel - üzletágak közötti Kamat és jutalék ráfordítások Céltartalékráfordítások Muködési költségek Társult vállalkozások eredményében való részesedés Üzletágak adózás elotti eredménye

63 887 (16 422) (24 808) (2 173) (6 716) 13 767

2 300 5 521 (7 822) (106) (280) 14 (372)

7 091 9 589 (8 664) (523) (6 156) 1 336

1 163

4 954

1 276

11 067 (2 502) (3 523) (225) (1 997) 2 821

967 3 814 (183) (192) (8 857) (4 451)

85 311 (44 999) (3 218) (24 006) 14 13 102

9 619 3 121 -

9 619 3 121 8 000

EGYÉB INFORMÁCIÓ Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai Értékcsökkenési leírások Egyéb készpénzmozgással nem járó ráfordítások

607

A 2003. évi beszámolóval való összehasonlíthatóság érdekében a 2002. évi muködési költségek allokációja az elozo évben közzétetthez képest módosításra került. A Csoport üzletági szegmenseinek és az általuk értékesített fobb termékek leírása a következo. Vállalati Kapcsolatok

Az MKB Csoport a hazai és regionális piacon tevékenykedo belföldi és külföldi nagyméretu vállalkozások és intézmények számára a Csoport értékesítési hálózatán, illetve elektronikus csatornákon keresztül kínálja kereskedelem finanszírozási szolgáltatásait, a hitel-, számla- és betéti termékek széles skáláját, forfeiting és faktoring szolgáltatásokat, akkreditív és garanciaügyletek lebonyolítását, belföldi és külföldi fizetések lebonyolítását, portfoliókezelést, valamint projekt és strukturált finanszírozási szolgáltatást, befektetési és pénzügyi tanácsadást.

Intézményi Kapcsolatok A Csoport hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára nyújt nostro és loro számlavezetési szolgáltatásokat, nemzetközi és belföldi fizetési muveletek lebonyolítását, levelezoi banki szolgáltatásokat, valamint résztvesz bankközi, klub és szindikált hitelek folyósításában.

Privát és Pénztári Szolgáltatások A Csoport 33 egységból álló hálózatán, ATM-jein és más elektronikus csatornákon keresztül a magasabb jövedelmu magánszemélyek, valamint vállalkozók számára betéti és más megtakarítási konstrukciók széles körét, hitel- és betéti kártyákat, vagyonkezelési és private banking szolgáltatásokat, valamint különbözo fogyasztási és lakáshiteleket, illetve korlátozott számú egyéb hitelterméket kínál.

Pénz- és Tokepiaci Muveletek A Csoport a kifinomult pénzpiaci és származékos termékek kínálatával, készpénzkezelési szolgáltatásaival a nagyméretu vállalkozások és intézmények számára biztosít kockázatkezelési eszközöket, illetve a Csoport saját likviditási, devizaárfolyam és kamatláb kockázati pozícióit kezeli. Az MKB Csoport tokepiaci termékekkel, vagyonkezelési tevékenységgel, nyugdíj- és befektetési alapok kínálatával, lombard hiteltermékekkel, valamint befektetési és pénzügyi tanácsadással szolgálja ki vállalati ügyfeleit, illetve kezeli a Csoport saját részvénypiaci pozícióit.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

38

24

Üzletági szegmensek szerinti kimutatás (folytatás)

Egyéb Ez a szegmens tartalmazza az egyéb üzletági szegmenshez közvetlenül hozzá nem rendelheto tételek mellett a vezetoi információs rendszerben, valamint a konszolidáció során végrehajtott azon korrekciókat, amelyek az összesennel való egyezoséget biztosítják.

39

Földrajzi szegmens szerinti kimutatás 2003. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek földrajzi szegmensek szerinti bontása a következo:

Magyarország

Európa EU államok

Egyéb

Összesen

Nem EU államok millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök

7 581 64 130 11 458 23 620 88 879 848 951 30 085 167 37 163 1 112 035

20 609 1 987 7 502 5 122 813 36 033

34 090 155 9 811 37 019 491 81 566

7 988 766 905 3 781 11 13 451

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

895 65 113 197 012 370 985 13 274 46 363 43 410 737 052 872 737 924

225 949 7 107 19 146 35 3 174 68 826 324 238 101 189 425 427

5 524 9 365 17 029 7 405 32 330 32 330

7 229 14 402 25 317 15 441 47 404 47 404

895 303 815 227 886 432 477 13 331 50 384 112 236 1 141 024 101 189 872 1 243 085

212 015 97 428 5 036 124 348

16 408 2 193 129 392

6 700 213 8 073

583 105 18 5 170

235 706 99 939 5 054 266 983

78 746 10 883

5 640 -

7 574 12

1 429 -

93 389 10 895

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját toke Kisebbségi érdekeltség

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek és más kereskedelem finanszírozási kötelezettségek Derivatív pénzügyi instrumentumok

EGYÉB INFORMÁCIÓ Földrajzi szegmensek szerinti bruttó bevétel Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai

Az egyéb földrajzi szegmens tartalmazza Amerikát, Ázsiát, Ausztráliát és Afrikát, ahol a Csoportnak nincsenek jelentos pozíciói.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

39

25

Földrajzi szegmens szerinti kimutatás (folytatás) 2002. december 31-én a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek földrajzi szegmensek szerinti bontása a következo: Európa Magyarország

EU tagállamok

Egyéb

Összesen

Nem EU országok millió Ft

ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Társult vállalkozások Immateriális javak és tárgyi eszközök FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját toke Kisebbségi érdekeltség MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Le nem hívott hitelkeretek Garanciák és hasonló kötelezettségek Akkreditívek Derivatív pénzügyi instrumentumok EGYÉB INFORMÁCIÓ Földrajzi szegmensek szerinti bruttó bevétel Tárgyi eszköz beszerzés ráfordításai

40

5 898 33 699 23 604 11 025 52 131 649 281 25 484 143 29 732 830 997

44 797 1 113 12 810 1 58 721

22 505 17 258 27 749 1 390 4 233 30 73 165

8 525 4 130 12 655

5 898 33 699 99 431 11 025 70 503 693 970 26 875 4 376 29 762 975 539

582 41 471 179 880 258 990 24 211 41 779 41 184 588 097 240 772 589 110

150 869 6 535 13 922 11 50 337 221 674 88 759 310 433

396 11 449 20 715 1 408 33 968 33 968

3 256 14 728 24 045 42 029 42 029

582 195 992 212 592 317 672 24 211 43 198 91 521 885 768 88 999 772 975 539

180 197 85 720 7 158 52 316

1 868 1 031 110 129 392

1 998 73 15 8 073

53 5 170

184 063 86 877 7 283 194 951

70 668 9 607

5 640 -

7 574 12

1 429 -

85 311 9 619

Kamatérzékenységi kimutatás A 2003. év végén a Csoport eszközeinek, forrásainak és mérleg alatti tételeinek kamatátárazódás szerinti bontása a következo: 1 hónap alatt

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

1 év és 5 év között

5 év felett

nem kamatérzékeny

Összesen

millió Ft ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések hitelkihelyezések számlakövetelések és pénzpiaci ügyletek Egyéb bankközi követelések hitelkihelyezések számlakövetelések és pénzpiaci ügyletek Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Részesedések társult vállalkozásokban Immateriális javak és tárgyi eszközök Eszközök összesen

64 130 64 130 46 496 15 382 31 114 10 458 21 205 438 664 1 509 582 462

15 311 15 311 2 647 36 715 226 714 281 387

11 027 11 027 3 679 11 600 159 562 3 142 189 010

1 311 1 311 8 943 11 049 66 143 2 779 90 225

801 23 196 4 066 28 063

7 581 3 332 (276) 23 971 167 37 163 71 938

895 76 819 170 408 160 929 9 479 227 886 331 041 4 449 37 838 5 060 777 577

75 780 75 628 152 70 129 7 959 12 398 78 705 244 971

34 824 34 135 689 30 786 923 148 24 151 90 832

22 803 21 404 1 399 520 2 881 26 204

1 1 439 1 440

102 061 102 061

(195 115)

36 416

98 178

64 021

26 623

(30 123)

7 581 64 130 64 130 74 145 43 031 31 114 26 528 107 097 894 873 31 401 167 37 163 1 243 085

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek hitelfelvételek számlaegyenlegek és pénzpiaci ügyletek Egyéb bankközi kötelezettségek hitelfelvételek számlaegyenlegek és pénzpiaci ügyletek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Saját toke és kisebbségi érdekeltség Források és saját toke összesen Kamatérzékenységi pozíció összesen

895 76 819 303 815 292 096 11 719 227 886 432 477 13 331 50 384 112 236 102 061 1 243 085 -

A teljes kamatérzékenységi pozíció tartalmazza a Csoport kamatkockázatának kezelésére kötött derivatív ügyletek hatását is (lásd 46. Jegyzet). Az értékvesztések és céltartalékok egyenlegei a "nem kamatérzékeny" kategóriába kerültek besorolásra.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

40

26

Kamatérzékenységi kimutatás (folytatás) A 2003. év végén a Csoport kamatátárazódás szerinti átlagos kamatlábai az alábbiak voltak. 1 hónap alatt

1 hónap és 3 hónap között

3 hónap és 1 év között

1 év

és 5 év között

5 év felett

Átlagos súlyozott kamatláb

% Belföldi deviza ESZKÖZÖK Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések

12,42 11,70 7,86 8,69 15,37

9,21 8,68 13,08

14,16 8,51 13,77

7,46 7,91 12,97

8,19 7,55 17,10

12,42 11,70 8,37 7,89 14,35

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Betéti okiratok Egyéb kötelezettségek és céltartalékok Hitelfelvételek és kibocsátott értékpapírok

9,38 8,09 4,82 11,44 7,96 5,75 -

8,44 10,91 9,29 10,03 11,07

10,66 10,49 8,27 -

9,99 12,17 7,75

-

9,38 9,22 4,82 11,29 8,77 5,76 8,96

ESZKÖZÖK Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Értékpapírok Hitelkihelyezések

1,44 2,10 1,92 5,29

2,67 2,00 3,54

2,50 1,21 3,75

3,93 5,87

12,35

1,44 2,33 1,86 4,83

FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Hitelfelvételek és kibocsátott értékpapírok

1,15 2,16 0,59 1,17 2,43

2,34 1,44 2,18

2,31 1,33 3,53

1,32 0,97 -

5,27

1,15 2,22 0,59 1,24 4,37

Külföldi devizák

Az átlagos kamatlábak a kamatozó eszközök kapcsolódó céltartalékkal csökkentett és a kamatozó források könyv szerinti értéke, valamint a mérleg fordulónapján érvényes szerzodés szerinti kamatlábak alapján kerültek meghatározásra.

41

Derivatív pénzügyi instrumentumok 2003. december 31-én a Csoport derivatív portfoliója az alábbi volt: Névérték

Piaci érték

Piaci érték változása millió Ft

Hitelkockázati egyenérték

Kamatláb ügyletek Egydevizás kamatlábcsere ügyletek Határidos kamatláb megállapodások

192 118 30 458 222 576

179 30 209

127 2 129

306 32 338

231 331 156 2 045 2 045 235 577

(670) (149) (819)

769 1 770

99 1 100

Határidos devizaügyletek Tozsdén kívüli határidos devizaügyletek Tozsdei határidos devizaügyletek Vásárolt opciók Kiírt opciók

Részvényügyletek Securities forwards Long

Egyéb derivatív kontraktusok

948 948

-

15 15

15 15

-

-

-

-

Névérték: az érték, mely a jövobeli készpénzáramok kiszámításának alapját képezi.

Piaci érték változás: az instrumentum piaci értékének jövobeni potenciális változása.

Piaci érték: az instrumentum jelenlegi piaci kondíciók alapján számolt értéke.

Hitelkockázati egyenérték: a pozitív piaci érték és a piaci érték változásának összege, azon instrumentumoknál, ahol ügyfélkockázat áll fenn.

A fenti derivatív ügyletek közgazdasági szempontból fedezeti céllal kerültek megkötésre. A speciális hedge számviteli elszámolások azonban nem kerültek alkalmazásra. A derivatív ügyletek megkötésével keletkezo hitel- és egyéb kockázatok kezelése a 46. Jegyzetben ismertetett módon történik.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

42

27

Kapcsolódó felekkel kapcsolatos tranzakciók

Anyavállalat és annak csoportja 2003

Nem konszolidált leányvállalatok

2002

2003

Társult vállalatok

2002

2003

Vezeto tisztségviselok 2002

2003

2002

millió Ft ESZKÖZÖK Bankközi követelések Hitelkövetelések Egyéb

71 -

134 -

-

-

839 28 -

427 645 -

65 -

72 -

41 893 2 380 23 601 -

25 437 2 358 11 795 -

52 473 -

31 1

8 -

5 1 342

-

-

65 1 290 1

-

-

-

13 -

32

36

62 301

-

-

85 -

1 342 -

-

-

FORRÁSOK Bankközi kötelezettségek Folyó- és betétszámlák Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények Hátrasorolt kötelezettségek Egyéb EREDMÉNYKIMUTATÁS Kamatbevételek Kamatráforditások Egyéb nettó jövedelem / (ráforditás)

29 1 732 (313)

MÉRLEGEN KIVÜLI TÉTELEK Garanciák Derivatív pénzügyi instrumentumok (névérték)

18 754

A kapcsolódó felekkel lebonyolított tranzakciók piaci kamatkondíciók alapján kerülnek elszámolásra.

43

Fedezetként elhelyezett, záloggal terhelt eszközök A Csoport normál üzletmenete során kötelezettségeinek fedezetéül értékpapírokat és egyéb eszközöket zároltat. 2003. december 31-én a Csoport likviditási célú értékpapír portfoliója 137 millió Ft (2002: 4.915 millió Ft), míg a befektetési célú értékpapír portfoliója 15.414 millió Ft (2002: 0 Ft) értékben tozsdei tranzakciók és hitelkártya muveletek fedezeteként zárolt értékpapírokat tartalmazott. A 2002. és 2003. évek végén a Csoport tulajdonában nem volt jelzáloggal terhelt ingatlan és egyéb tárgyi eszköz.

44

Biztosítékkal fedezett eszközök és mérleg alatti tételek Az alábbi táblázat a Csoport hitelkockázatának csökkentésére bevont fedezetek 2003. év végi piaci értékét tartalmazza.

Bankközi követelések

Hitelkihelyezések

Értékpapír portfolió

Garanciák

Akkreditívek

Hitelkeretek

2003

2002

Összesen

Összesen

millió Ft Biztosítékok Készpénz fedezet

-

10 902

-

8 776

-

598

20 276

16 492

Értékpapír Állami kibocsátású Egyéb

-

573 6 037

1 541

1 494 377

-

77 147

2 144 8 101

2 229 5 814

Részvények

-

2 189

8

8

-

104

2 310

1 431

Jelzálog Ingatlan Egyéb

-

293 739 115 827

44 -

35 846 10 741

-

44 879 11 542

374 508 138 109

259 064 88 593

Garanciák Kormánygarancia Kereskedelmi banki Vállalkozások által nyújtott

677 6 229 -

38 993 5 415 6 897

-

3 263 967 8 103

-

1 089 932 3 595

44 022 13 543 18 595

41 313 11 100 -

Egyéb

5 317

100 187

-

42 921

-

7 630

156 055

122 426

12 223

580 760

1 593

112 496

-

70 593

777 664

548 462

Biztosítékkal fedezett eszközök és mérleg alatti tételek összesen

A biztosítékok értékét független szakérto, a Csoport illetékes szakterülete, a Csoport üzletszabályzata és az egyes termékekre vonatkozó általános szerzodési feltételek állapíthatják meg. A fenti értékek a biztosítékok piaci értékét mutatják, de legfeljebb a kapcsolódó kockázat mértékéig.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

45

28

Pénzügyi lízingügyletek Üzleti tevékenysége során a Csoport, mint lízingbeadó pénzügyi lízingügyleteket köt. A Csoport bruttó lízingkövetelése, valamint annak nettó jelenértéke a vonatkozó lejárati kategóriák szerint 2003. december 31-én az alábbi volt.

1 év alatt

1 év és 5 év között

5 év felett

2003

2002

Összesen

Összesen

millió Ft Szerzodés szerinti brutó lízingkövetelés Fennálló kamatkövetelés

4 017 (757)

2 826 (467)

14 (2)

6 857 (1 226)

10 693 (1 800)

A lízingkövetelés nettó jelenértéke Pénzügyi lízingügyletekre elszámolt értékvesztések

3 260 (351)

2 359 (23)

12 -

5 631 (374)

8 893 (448)

Pénzügyi lízingügyletek mérlegben megjeleno értéke

2 909

2 336

12

5 257

8 445

Az 2002. és 2003. évek során függo bérleti díj nem került elszámolásra. A lízingszerzodések különbözo jármuveket, gépeket és berendezéseket, valamint ingatlanokat foglalnak magukban.

46

Kockázatmenedzselés

A Csoport üzleti tevékenysége során alapvetoen hitelezési, kamatláb, likviditási és árfolyamkockázat típusokkal találkozik. Ezen kockázatok menedzselésére vonatkozó politikák rendszeres felülvizsgálata az Eszköz- és Forrásgazdálkodási Bizottság (ALCO) feladata. Az egyes kockázatmenedzselési politikákat az alábbi fobb vonások jellemzik:

Kamatláb kockázat

A kamatkockázat alapvetoen azt jelenti, hogy a Csoport kamatrése és nettó kamateredménye milyen mértékben van kitéve a piaci kamatlábak idobeni változásainak. A kamatkockázat az adott idoszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A kamatláb kockázat kezelésének kialakítása során az ALCO többek között figyelembe veszi az aktuális makro- és mikrogazdasági elorejelzéseket, likviditási kondíciókat, valamint a piaci kamatlábak várható változásának trendjét.

Likviditási kockázat

A prudens likviditásmenedzsment célja annak biztosítása, hogy a Csoport számára mindig elegendo készpénz álljon rendelkezésére, azaz minden esetben képes legyen szerzodéses kötelezettségeinek azok esedékességekor eleget tenni. A likviditásgazdálkodás során a Csoport a számos törvényi szabályozáson és korlátozáson túlmenoen figyelembe veszi a piaci bizalom fenntartásának szükségességét is. A likviditási limitek felállítására ennek megfeleloen kerül sor. A likviditási helyzetrol napi jelentések készülnek a Vezetoség számára.

Árfolyamkockázat Árfolyamkockázat akkor keletkezik amikor egy adott devizába foglalt eszközök összértéke nem egyenlo az ugyanabban a devizában megtestesülo források összesenjével. A Csoport feladata meggyozodni arról, hogy a nyitott deviza pozició - az észszeru kereteken belül - minimalizált.

Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy a hitelfelvevo vagy más szerzodo fél szerzodésbe foglalt kötelezettségének nem teljesülése esetén a Csoport pénzügyi veszteséget szenved. A Csoport megvizsgálja a hiteligénylo hitelképességét, majd ennek alapján kockázati ügyféllimitet állapít meg. Az ügyféllimit negyedévente felülvizsgálatra, illetve szükség esetén módosításra kerül. Az egyes limitek meghatározásakor a kapcsolódó fedezetek értéke is meghatározó szerepet játszik. Az adósminositést és a limitek felülvizsgálatát, csakúgy, mint a hitelportfolió negyedévente esedékes minositését és a szükséges céltartalék megállapítását az üzleti területektol független szervezeti egységek és bizottságok végzik.

A Csoport kockázatkezelési tevékenységének részletes tárgyalása az Éves Beszámoló Pénzügyi Elemzés címu részében található.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

47

29

Konszolidált vállalkozások

Az MKB Csoportba tartozó fobb vállalkozások és tevékenységi körük a következo:

Tulajdoni hányad

Szavazati jog

Bejegyzés országa

Centropa Finanz AG

100,0%

100,0%

Svájc

Convest banka d.d.

100,0%

100,0%

Horvátország

Kereskedelmi bank.

Exter-Bérlet Kft

100,0%

100,0%

Magyarország

Operatív lízingügyletek.

Filease Rt

70,0%

70,0%

Magyarország

Pénzügyi vállalkozás.

Konzumbank Rt

99,6%

99,6%

Magyarország

Kereskedelmi bank.

MKB-Eurocredit Rt

75,0%

75,0%

Magyarország

Pénzügyi vállalkozás.

MKB-Euroleasing Rt

50,0%

50,0%

Magyarország

Közös vezetésu pénzügyi vállalkozás.

MKB-Euroleasing Autópark Rt

75,0%

50,0%

Magyarország

Közös vezetésu pénzügyi vállalkozás.

MKB Befektetési Alapkezelo Rt

100,0%

100,0%

Magyarország

Befektetési alapkezelo vállalkozás.

MKB Lízing és Pénzügyi Rt

100,0%

100,0%

Magyarország

Pénzügyi lízingügyletek.

MKB Üzemeltetési Kft

100,0%

100,0%

Magyarország

Ingatlankezelés és fenntartás.

Resideal Rt.

100,0%

100,0%

Magyarország

Vagyonkezelés és ingatlanügyletek.

Társaság

Fo tevékenységi kör

Holding cég.

A 2002. év során a Csoport a pénzügyi lízinggel foglalkozó Filease Rt-ben ellenorzo befolyást szerzett.

A 2003. év végén a Csoport megvásárolta a teljesköru kereskedelmi banki jogosítvánnyal rendelkezo Konzumbank Rt 99,6%-os tulajdonrészét (lásd 48. Jegyzet). A 2003. év végén a Csoport megindította a horvátországi leánybankja, a Convest banka d.d. végelszámolását.

48

Leányvállalatok évközi megszerzése Apor

Készpénz és készpénz-egyenértéku tételek Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Likviditási célú értékpapírok Befektetési célú értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök Befektetések csoporttag vállalkozásokban Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb bankközi kötelezettségek Folyószámlák Betétszámlák Egyéb kötelezettségek és céltartalékok A nettó eszközérték készpénz-kiáramlása Plusz: Kisebbségi érdekeltség A nettó eszközérték megszerzéséért kifizetett készpénz Aktivált cégérték A tárgyévi jövedelemmel szemben elszámolt cégérték Konszolidációs korrekció Szerzodés szerinti vételár Plusz: Készpénz és készpénz-egyenértéku tételek A tranzakció nettó készpénz-beáramlása

Konzumbank millió Ft

Összesen

(3) (17) (206) 160 7 (59) (59)

(19 470) (4 202) (5 540) (113) (6) (72 978) (1 242) (34) (1 661) 11 383 18 645 65 339 1 741 (8 138) 33 (8 105)

(19 470) (4 202) (5 540) (113) (6) (72 981) (1 259) (34) (1 867) 11 543 18 645 65 339 1 748 (8 197) 33 (8 164)

25 34

(1 350) (51) -

(1 350) (26) 34

-

(9 506) 19 470 9 964

(9 506) 19 470 9 964

A 2003. év során a Csoport 99,6%-os részesedést szerzett a Konzumbank Rt-ben (lásd 22. és 47. Jegyzetek). A tranzakciós vételár rendezése teljes egészében készpénzben történt meg. A tranzakció során keletkezett positív cégérték a mérlegben aktiválásra került és a lineáris módszer alkalmazásával 5 év alatt kerül leírásra.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

49

30

Közös vezetésu vállalkozások

A Csoport 50%-os részesedést birtokol két közös vezetésu vállalkozásban, az MKB-Euroleasing Rt-ben, illetve az MKB-Euroleasing Autópark Rt-ben, melyek fo tevékenységi köre jármuvek pénzügyi és operatív lízingbe adásához kapcsolódik. Az MKB-Euroleasing Autópark Rt 1999. során alakult meg. Az MKB-Euroleasing 2001-ben került a Csoport 50%-os tulajdonába. Az idoszak végén a Csoportnak 1.986 millió Ft (2002: 450 millió Ft) függo kötelezettsége áll fenn az MKB-Euroleasing Rt. megvásárlásából kifolyólag. 2003. december 31-én a Csoport által birtokolt tulajdoni hányad alapján a konszolidált pénzügyi jelentés az alábbi eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás tételeket tartalmazza a közös vezetésu vállalkozásokkal kapcsolatban. 2003

2002 millió Ft

50

Befektetett eszközök Forgóeszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövidlejáratú kötelezettségek Nettó eszközérték

5 329 4 231 (2 041) (4 537) 2 982

3 667 5 523 (90) (6 317) 2 783

Bevételek Ráfordítások

2 211 (1 689) 522

1 768 (1 496) 272

Pénzügyi instrumentumok piaci értéke

Az alábbiakban bemutatott becsült piaci értékek olyan hozzávetoleges értékeket jelölnek, amelyekre a Csoport instrumentumait a fordulónapon át lehetne váltani egy független felek közötti tranzakció keretében. Mivel a pénügyi instrumentumok nagy része nem rendelkezik elérheto, muködo piaccal, a piaci értékek számítása nettó jelenérték számításon és más értékelési módszereken alapszik, melyeket jelentosen befolyásolnak a becsült jövobeli pénzáramok nagyságai és idopontjai és a diszkont ráták nagysága, amelyek változó kockázati mértékeket jelenítenek meg. A szubjektív értékelés, továbbá az értékelési faktorokban rejlo bizonytalanságok miatt az összesített piaci értékek ténylegesen nem tekinthetok egy azonnali tranzakció során realizálható értékeknek.

Az alábbi táblázatban bemutatott piaci értékek nem tartalmazzák azon eszközök és források értékét, így többek között a tárgyi eszközöket, amelyek nem tekinthetok pénzügyi instrumentumoknak. 2003. december 31-én a Csoport pénzügyi eszközeinek és pénzügyi forrásainak piaci értéke a következo:

Könyv szerinti érték

Piaci érték

2003 Különbség Könyv szerinti érték

Piaci érték

2002 Különbség

millió Ft PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Készpénz Jegybanki követelések Egyéb bankközi követelések Kereskedési célú pénzügyi eszközök Értékpapírok Hitelkihelyezések Egyéb eszközök

7 581 64 130 74 145 26 528 107 097 894 873 31 401

7 581 64 130 74 145 26 528 105 504 901 577 31 401

(1 593) 6 704 -

5 898 33 699 99 431 11 025 70 503 693 970 28 447

5 898 33 699 99 431 11 025 72 225 693 686 28 447

1 722 (284) -

PÉNZÜGYI FORRÁSOK Jegybanki kötelezettségek Egyéb bankközi kötelezettségek Folyó-, és betétszámlákszámlák Betéti okiratok Kereskedési célú és egyéb források Hitelfelvételek és kibocsátott kötvények

895 303 815 660 363 13 331 50 384 112 236

895 303 815 659 300 14 492 50 384 112 357

(1 063) 1 161 121

582 195 992 530 264 24 211 43 198 91 521

582 195 992 530 513 24 294 43 198 91 497

249 83 (24)

A pénzügyi instrumentumok piaci értéke meghatározása során a következo értékelési módszerek és feltételezések kerültek alkalmazásra: Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Rövid lejáratukra való tekintettel a készpénz egyenlegek, az MNB és egyéb bankközi követelések esetében a piaci értéket a bekerülési értékkel azonosnak tekintjük. Kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi források Ezen eszközök és források a Csoport mérlegben piaci értéken jelennek meg.

Értékpapírok A likviditási portfolió értékpapírjainak, illetve a lejáratig tartott értékpapírok piaci értéke az 5. Jegyzetben kerül bemutatásra. A piaci érték meghatározása jegyzett árfolyamok alapján történik meg. Amennyiben adott értékpapír esetében jegyzett árfolyam nem áll rendelkezésre, a piaci érték hasonló értékpapír jegyzett árfolyama alapján történo becsléssel kerül kialakításra. Ügyfeleknek nyújtott hitelek Az ügyfélhitelek piaci értékei az általános piaci kamatszintek hitelszerzodések szerinti jelenlegi effektív kamatlábaihoz mért változásokat tükrözik. Az egyes értékelési eljárások a következok voltak: - A változó kamatozású hitelek esetében a piaci értéket a könyv szerinti értékkel tekintjük egyenlonek, mivel a kamatlábak rövid idohorizonton belül piaci kamatra árazódnak át. - A fix kamatozású hitelek esetében a piaci érték a jövobeni készpénzáramok diszkontált jelenértéke alapján kerül meghatározásra. Diszkontfaktornak ezen hitelek esetében a hasonló feltételekkel, lejárati kondíciókkal, kockázati profillal folyósítandó új hitelekre jelenleg érvényes piaci kamatlábat tekintjük. - Bizonyos olyan változó kamatozású hitelek esetében, amelyek igen nagy gyakorisággal árazódnak át, a piaci érték megegyezik a könyv szerinti értékkel. Egyéb pénzügyi eszközök / pénzügyi források Ezen pénzügyi eszközök és pénzügyi források piaci értéke a bekerülési értékkel egyenlo.

Bekerülési értéken értékelt pénzügyi források Rövid lejáratukra való tekintettel az MNB és egyéb bankközi kötelezettségek esetében a piaci értéket a bekerülési értékkel azonosnak tekintjük.

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Csoport Jegyzetek a konszolidált pénzügyi jelentéshez (folytatás)

50

Pénzügyi instrumentumok piaci értéke (folytatás) A pénzügyi instrumentumok piaci értéke meghatározása során a következo értékelési módszerek és feltételezések kerültek alkalmazásra (folytatás):

Ügyfélszámlák, betétek és betéti okiratok A látraszóló és váltózó kamatozású ügyfél számlaállományok és betétek piaci értékei megegyeznek a könyv szerinti értékkel. A lekötött, fix kamatozású ügyfélbetétek, betéti okiratok esetében a piaci érték meghatározása a szerzodés szerinti jövobeni készpénz-áramok diszkontált értékei alapján történik meg, ahol diszkontfaktornak a Csoport által hasonló maradványfutamidore kínált betéti konstrukciók jelenleg érvényes kamatlábait tekintettük.

Kibocsátott kötvények és hátrasorolt kötelezettségek A Csoport által kibocsátott értékpapírok piaci értékének meghatározása a jegyzett árfolyamok alapján történik. A hátrasorolt kötelezettségek piaci értéke a Csoportnak hasonló maradványfutamidore kínált hitelek jelenlegi kondíciói alapján kerül meghatározásra. Derivatív pénzügyi instrumentumok Ezen eszközök és források a Csoport mérlegben piaci értéken jelennek meg.

51

A mérleg fordulónapot követo események A 100 milliárd Ft-os kötvényprogram keretében a Csoport 2004. februárja során 7.000 millió Ft névértéken újabb MKB I. Kötvényeket bocsátott ki. Az Igazgatóság 2004. március 24-i ülésén döntést hozott a Konzumbank Rt. tevékenységének jogi és operatív integrálásáról.

31