Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 5.) rendelete Barnag község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Barnag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított felhatalmazással élve Barnag Község Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja:
(1) (2)
(1)
(2)
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya Barnag község közigazgatási területére terjed ki. A rendeletet a mellékletét képező szabályozási tervvel (Sz1, Sz2a és Sz2b jelű tervlapok) együtt kell alkalmazni. Az előírások alkalmazása 2.§ Az 1. §-ban meghatározott területen (továbbiakban: a területen) területet felhasználni, telket alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni a mindenkor hatályos jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad. Kötelező szabályozási elemek: a)
a szabályozási vonal, szabályozási szélesség
b)
a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határa
c)
a belterület és a külterület határa
d)
az építési övezetek és az övezetek határai és előírásai
e)
beépítetlenül tartandó területek határa
f)
védett természeti terület határa
g)
műemléki környezet határa
h)
régészeti lelőhelyek
i)
településkép-védelmi terület határa
j)
felszíni szennyeződésre érzékeny terület határa
k)
eróziónak fokozottan kitett terület határa
(1) (2) (3) (4)
(1)
Telekalakítás 3.§ Újabb telek csak az övezeti előírásoknak megfelelően alakítható ki. Nyeles telek csak úttól elzárt, belső fekvésű, feltáratlan telek esetében alakítható ki. A kialakítandó legnagyobb telekterület legfeljebb az övezetre előírt legkisebb telekterület háromszorosa lehet. A területek belterületbe vonását, illetve művelési ágból való kivonását Önkormányzati határozattal elfogadott ütemterv szerint, a tényleges igények szerint ütemezve, legalább telektömbönként és a meglévő belterülethez kapcsolódóan kell megvalósítani. Telekalakításra építéshatósági engedély csak ezen ütemezés alapján adható. Területfelhasználás 4.§ A terület az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik: a) Beépítésre szánt területek: Lf falusias lakóterület, Vt településközpont vegyes terület, Gksz kereskedelmi, szolgáltató terület Kt különleges terület - temető Kb különleges terület - bányaterület b)
(1) (2)
(3) (4) (5)
Beépítésre nem szánt területek: KÖu közúti közlekedési terület KÖm közműterület Má mezőgazdasági általános terület Z zöldterület Eg gazdasági erdő terület Ev védelmi erdő terület
Általános építési és építészeti előírások 5.§ A területen az új épület építési engedélye kiadásának egyik feltétele a Szabályozási Terven jelölt telekalakítás végrehajtása és földhivatali bejegyzése. Beépítésre szánt területen az építési engedély kiadásának feltétele a telek Szabályozási terv szerinti belterületbe vonása - a Gksz jelű övezetek kivételével - továbbá, hogy az építési telek előtti utcaszakaszon a közmű gerincvezetékek - villamosenergia, ivóvíz, üzembe helyezett szennyvíz – és legalább a nyílt csapadékvíz-elvezető árok Önkormányzat által igazoltan kiépítettek legyenek. Tömör utcai kerítés magassága legfeljebb 2,00 m lehet. A telek zöldfelületeit növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A közterületeken a helyi Önkormányzat hozzájárulásával, a helyi hagyományok figyelembe vételével lehet utcabútorokat, berendezéseket 2
reklám és információs táblákat elhelyezni.1 (6) (7) (8) (9)
2 m2-nél nagyobb méretű reklámhordozó nem helyezhető el. 2 . A Gksz és Lf-1jelű övezet kivételével kötelező a hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata: vakolt, kő, tégla anyagú lábazatok, falfelületek. Jellemzően faburkolatú homlokzat - gerendaház, rönkház – az Eg jelű erdőterületek kivételével nem engedélyezhető.
(10) A Gksz jelű övezet kivételével fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető. (11) Föld feletti gáztartály nem létesíthető. (12) Épülettől független terepszint alatti építmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a telekterület 5 %-át meg nem haladó bruttó alapterülettel. (13) Oldalhatáron álló beépítésnél az épületet az oldalhatártól 1 m-re kell elhelyezni. (14) Állattartási épület csak az Önkormányzat vonatkozó rendeletében meghatározottak szerint engedélyezhető. (15) Belterületen 10 m-nél magasabb torony jellegű építmény nem helyezhető el. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
(1)
(2) (3) (4)
(5) (6) (7) 1 2
Lf jelű falusias lakóterületek 6.§ A falusias lakóterület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) mezőgazdasági építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) kézműipari építmény, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület g) sportépítmény. A falusias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhető el. A létesíthető rendeltetési egységek száma: 3. Az építési helyen belül három építészeti tömeg helyezhető el. A lakófunkciókat egy épületben kell elhelyezni. Mezőgazdasági funkció utcafronthoz kapcsolódóan nem létesíthető. Mellékfunkciójú építmény létesítésére építési engedély csak a főfunkciójú építmény jogerős építési engedélyének megléte esetén adható ki. Mellékfunkciójú építmény használatbavételi engedélye csak a főfunkciójú építmény használatbavételi engedélye megléte esetén adható ki. Az övezetek telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési
módosította a 11/2008.(X.15.) ör. hatályon kívül helyezte a 11/2008.(X.15.) ör.
3
telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, a minimális telekszélességet, a beépítés módját, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: Lf - Falusias lakóterület övezeteinek telekalakítási és építési előírásai
megengedett beépítettség max. [%]
megengedett legnagyobb építménymagasság [m]
legkisebb zöldfelület [%]
előkert [m]
oldalkert [m]
hátsókert [m]
megengedett legkisebb telekterület [m2]
minimális telekszélesség [m]
telekalakítás
beépítés módja
beépítési szabályok
övezeti jel
övezeti adatok
Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4 Lf-5
o sz o sz sz
30 30 30 25 25
4,5 4,5 4,5 4,5 4,5
40 40 40 40 40
k 5 5 5 5
k 3 5 3 3
k 6 6 6 6
k 800 800 1500 1200
k 20 16 22 20
k – kialakult állapotnak megfelelően Egy építési telken legfeljebb 700 m2 bruttó alapterület építhető be. Az övezetben az épületek utcai homlokzatszélessége legfeljebb 10 m lehet. Az előzőekben meghatározott homlokzatszélességnél nagyobb épületszélesség csak az utcai homlokzatvonaltól legalább 6 m-re engedélyezhető. (10) Megengedett maximális szintszám 3: pince + földszint + tetőtér. (11) Tető, héjazat: a) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezetekben az épületeket jellemzően 3845°, az Lf-4 és Lf-5 jelű építési övezetben jellemzően minimum 30° hajlású magastetővel kell kialakítani. b) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű övezetekben a héjazat anyaga égetett agyagcserép. c) Az Lf-4 és Lf-5 jelű övezetekben a héjazat anyaga hullámpala és fém nem lehet. Egyéb héjazatok színe csak a cserépszínhez illeszkedő lehet. (12) Az Lf-1 jelű építési övezetre vonatkozó egyedi építési előírások: (8) (9)
a)
A telek utcával határos oldalának – szélességének - módosítását érintő telekosztás és telekegyesítés, a telek és a hozzá tartozó – „közös udvaros” - , külön helyrajzi számú épületek telkeinek összevonása kivételével tilos.
b)
Az övezetben „beépítetlenül tartandó területként” jelölt telekrészeken és telkeken épület nem helyezhető el, azok jellemzően kertként fenntartható területek. Ezek a telekrészek a telek beépíthetőségének számításánál nem vehetők figyelembe telekterületként. A hátsókert méretét a lehatároló vonaltól, mint telekhatártól kell mérni.
c)
Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, tetőtér beépíthető, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető.
d)
Épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a meglévő (elbontott), illetve a szomszédos épület(ek) telepítési módját,
4
építészeti arculatát figyelembe kell venni, az illeszkedés igazolásával. e)
A település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti és építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
f)
Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata, vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő vagy vakolt lábazatok, az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok.
g)
Az épületeket magastetősen kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 38-45° között változhat.
h)
A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál kéményformákat és építőanyagokat kell alkalmazni.
i)
Tetőtérbeépítés esetén csak tetősíkablak alkalmazható. Az utcai oromfalon – a tetőtérben – nyílászáró nem helyezhető el.
j) k) l) m)
A tetőfelület megbontása – erkély, loggia – nem engedélyezhető. Utcafronti homlokzaton garázskapu, erkély, loggia nem lehet. Az épület utcai homlokzatának magassága legfeljebb 4,50 m lehet. Közművezetékek, berendezések – gázkonvektor, gázmérő, parabolaantenna, villanyóra-szekrény – utcai homlokzaton nem létesíthetők.
a
hagyományos
Új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Vt jelű településközpont vegyes területek 7.§ A Vt jelű településközpont vegyes terület a meglévő Református templom, és a meglévő Római Katolikus templom területe. Új épület létesítése nem engedélyezett. Az övezetek telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, a beépítés módját, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: n)
Vt - Településközpont vegyes terület övezeteinek telekalakítási és építési előírásai
megengedett legnagyobb építménymagasság [m]
legkisebb zöldfelület [%]
előkert [m]
oldalkert [m]
hátsókert [m]
megengedett legkisebb telekterület [m2]
beépítési szabályok
megengedett beépítettség max. [%]
övezeti adatok
beépítés módja
(2)
övezeti jel
(1)
Vt
k
k
k
k
k
k
k
*
„k” – kialakult állapot * - a telkek tovább nem oszthatók Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület 5
(1)
(2) (3)
8.§ A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb 2 db, - igazgatási, egyéb irodaépület, - üzemanyagtöltő, - sportépítmény. - egyéb közösségi szórakoztató épület Az övezetben állattartó létesítmény nem helyezhető el. Az övezetek telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: Gksz - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetének telekalakítási és építési előírásai
(4) (5) (6)
(1)
(2) (3)
beépítés módja
megengedett beépítettség max. [%]
megengedett legnagyobb építménymagasság [m]
legkisebb zöldfelület [%]
előkert [m]
oldalkert [m]
hátsókert [m]
megengedett legkisebb telekterület [m2]
beépítési szabályok
övezeti jel
övezeti adatok
Gksz
sz
30
6,5
30
10
5
10
2000
A legnagyobb megengedett szintszám 3: pince+földszint+emelet, vagy pince+földszint+tetőtér. A tervezett építményekre elvi építési engedély készítése kötelező. Az Sz2a jelű tervlapon jelölt helyen védőfásítás létesítése kötelező, a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Kt és Kb jelű különleges terület 9.§ A Kt jelű építési övezet (meglévő temető) területén a) elhelyezhető: - egyházi épület, - kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, b) Lakófunkció épületen belül sem helyezhető el. A Kb jelű építési övezet (meglévő bánya) területén kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület helyezhető el. Az övezetek telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: 6
Kt és Kb jelű különleges területek telekalakítási és építési előírásai
beépítés módja
megengedett beépítettség max. [%]
megengedett legnagyobb építménymagasság [m]
legkisbb zöldterület [%]
előkert [m]
oldalkert [m]
hátsókert [m]
megengedett legkisebb telekterület [m2]
beépítési szabályok
övezeti jel
övezeti adatok
Kt Kb
sz sz
10 10
4,5 4,5
60 40
5 10
5 10
5 10
k* k*
* - a telkek tovább nem oszthatók
(1) (2) (3) (4) (5)
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖu jelű közúti közlekedési terület 10.§ A közúti közlekedési területen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el. A tervezett kiszolgáló-lakóutak (B. VI. d. D.) szabályozási szélessége 16 m. A tervezett kerékpár- és gyalogút (B. IX-X) szabályozási szélessége 6 m. Külterületen, az erdő és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 méteren belül építményt elhelyezni nem lehet. A Fő utca belterületi szakaszának, a 73113 sz. Vöröstó bekötőút belterületi szakaszának, valamint a 162 és 101 helyrajzi számú utak szabályozási szélessége nem változtatható.
KÖm jelű közműterület 11.§ A területen a közművek építményei helyezhetők el: gázfogadó, transzformátorállomás, szennyvízátemelő.
(1) (2)
(3)
(4)
Má jelű mezőgazdasági terület 12.§ A terület a mezőgazdasági általános (Má-1, Má-2) területfelhasználási egységbe tartozik. Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg. Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, 7
(5) (6) (7) (8) (9)
feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető legfeljebb 2 lakással. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az övezetek telkein az építményeket szabadon álló (SZ) beépítési móddal kell elhelyezni, az elő-, oldal- és hátsókert minimális szélessége: 10 m. Az építmények csak magastetővel építhetők. A maximális építménymagasság: 6,50 m, kivétel terménytároló, ami 7,50 m. Mezőgazdasági területen kerítés csak drótfonatos, vagy élősövény lehet, kivétel majorság. Az Má-2 jelű övezetben: a) A művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. b)
(1) (2)
(3) (4) (5) (6)
(1) (2)
(3) (4) (5)
Új bányanyitás nem engedélyezhető.
Z jelű zöldterületek 13.§ A zöldterületeket közparkként kell kialakítani és fenntartani. A zöldterületen elhelyezhető: - pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) - vendéglátó épület - a terület fenntartásához szükséges épület Az övezetek telkein az építményeket szabadon álló (SZ) beépítési móddal kell elhelyezni, az elő-, oldal- és hátsókert minimális szélessége: 6 m. A maximális építménymagasság: 3,50 m. Az épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el. További telekosztás nem engedélyezhető. Eg és Ev jelű erdőterületek 14.§ A terület a gazdasági erdő (Eg-1, Eg-2, Eg-3) és a védelmi (védett) erdő (Ev-1) területfelhasználási egységbe tartozik. Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. A szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad. Az Eg-2 és Eg-3 jelű gazdasági erdőterületen: a) Épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni. 8
b)
(6)
(7) (8)
Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. c) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. d) Az övezetek telkein az építményeket szabadon álló (SZ) beépítési móddal kell elhelyezni, az elő-, oldal- és hátsókert minimális szélessége: 10 m. e) Az építmények csak magastetővel építhetők. f) A maximális építménymagasság: 3,50 m. Az Eg-3 jelű (erdősítendő) erdőterületen: a) az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területfelhasználás folytatható b) az övezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. Az Ev-1 jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Az Ev-1 jelű övezetben: a) Új bányanyitás nem engedélyezhető. b) Természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállománykezelés engedélyezhető. c) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők; d) 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos. e) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el. f) A c) – e) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. KÖRNYEZETVÉDELEM 15.§
(1)
A föld védelme a)
A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.
b)
Az építési telek feltöltését csak a szomszédos ingatlanok érdekeit nem sértő módon és az építési hely kialakításához szükséges mértékben lehet.
c)
(2)
Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. Levegőtisztaság-védelem A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. 9
(3)
A víz védelme a)
A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.
b)
A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.
c)
Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz befogadóba.
d)
Barnag egész külterülete érzékeny, vagy fokozottan érzékeny a felszíni szennyeződésekre. A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén: -
korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható
-
új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) - valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető
A felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetén környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható. (4)
Zaj- és rezgésártalom elleni védelem
(5)
A lakóövezetben a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés megengedett határértékeinek betartását biztosítani kell. A zaj- és rezgésterhelés határértékre történő csökkentését elsősorban a lakások zajvédelmét szolgáló épületakusztikai technológiák alkalmazásával, a lakóhelyiségek megfelelő tájolásával, valamint forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával kell elérni. Élő természet védelme és a zöldfelületek kialakítása a)
A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, továbbá az engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról – gyümölcsfák kivételével – gondoskodni kell.
b)
A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében - meghatározhatja.
c)
A közlekedési felületeken kívüli közterületeket - egységes kertészeti terv alapján - intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani.
d)
(6)
A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) akadálymentesen is elérhető(k) legyen(ek). Hulladékgazdálkodás A területen keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig történő) tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, 10
hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.
(1) (2) (3) (4) (5)
(1)
(2)
(1)
(2)
(3)
KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 16.§ A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani. Új tűzcsapot föld feletti kivitelben kell telepíteni. Vezetékes ivóvízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően engedélyezhető. Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni. A terület távközlési és telekommunikációs hálózatát alépítményként kell tervezni. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME A táji értékek védelme 17. § A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a védett területen a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos. A térségi tájrehabilitációt igénylő területen a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. A természet védelme 18. § A védett természeti területeken: a) Természetközeli erdőművelés-, környezetkímélő mezőgazdasági termelés-, természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető b) A beépítésre nem szánt területeken 10 méternél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztárolók, védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos c) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető d) Közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, ill. növényzettel takart módon helyezhetők el Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területeken a)
csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók
b)
a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
Barnag község kiemelt jelentőségű, természet-megőrzési területei – az érintett helyrajzi számok: 058, 059, 060, 063, 064/1, 064/2, 064/4, 064/5, 064/6, 064/7, 070, 071, 072, 073, 074/1, 074/2, 075, 076/1, 076/2.
11
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Régészeti területek védelme 19. § (1)
Barnag község közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Lelőhely: 1. Barnag-Kertekalja 2. Barnag-Rk. és Ref. Templom 3. Barnag-Disznóhizlalda 4. Barnag-Hosszúföldek I. 5. Barnag-Hosszúföldek II. 6. Barnag-Vadalmai dűlő 7. Barnag-Szélőföldek 8. Barnag-Kápolnai és Köves dűlő 9. Barnag-Kápolnahegy 10. Barnag-Remetekert 11. Barnag-Törökvölgy
(1)
(2)
Azonosító Hrsz 7517 0134, 07/4, 0152, 0153, 15-103 7518 111/3-4, 115-195 7519 0146, 079/1, 068, 069 7520 091, 083 7521 077, 083, 076/1 7522 08/5, 03, 0136 7523 011/2, 08/5, 0136 7524 08/5, 7, 026 7525 030/1, 031, 032/3-4 7526 050, 039, 062 7527 042/1, 048/3
Értékvédelem 20. § Országos védettségű műemlékek Barnag község területén: - Református templom – Fő u. – hrsz: 219 - Római katolikus templom – Fő u. – hrsz: 98 - Kálvária-kápolna és stációsor – hrsz: 5/5, 07/11, 02, 90 - Szent Flórián szobor – Fő u. – hrsz: 111 - Lakóház – Fő u. 17. – hrsz: 149 - Lakóház – Fő u. 31. – hrsz: 176 - Lakóház – Fő u. 55. – hrsz: 21 - Lakóház – Fő u. 66. – hrsz: 41 - Lakóház – Fő u. 66. – hrsz: 43 - Lakóház – Fő u. 66. – hrsz: 46 - Lakóház – Fő u. 74. – hrsz: 62
(3)
Műemléki környezettel érintett helyrajzi számok: 17-22, 28-31, 36, 40-44, 47, 48, 5052, 61-64, 65/1-3, 90, 95-100, 111/2, 115-119, 136, 137, 138/1, 139, 140, 146-149, 154/2, 164/3, 166-169, 175-177, 180/1, 180/2, 181, 182/1, 182/2, 184, 186, 187, 219, 07/11, 02, 05/5, 07/16, 07/20, 07/21. Helyi védelem alatt álló építmények: - Lakóház és gazdasági épület – Fő u. 41. – hrsz: 189, 190, 191 - Lakóház – Fő u. 42. – hrsz: 199/1 - Kereszt a Katolikus templom udvarában – Fő u. – hrsz: 98 - A Katolikus templom melletti kereszt felirata
(4)
Településkép-védelmi terület által érintett helyrajzi számok: 115-119, 124-127, 13512
(5)
137, 138/1, 139, 140, 146- 149, 154/2, 157/1-3, 158, 159. A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.
Helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírások 21. § (1) (2) (3)
(4)
(5) (6) (7)
3
Védett épület, épületrész, építmény - a gazdaságossági indokokon túl - műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el. Védett épületek, építmények bontása esetén az épületet fel kell mérni, és a terveket, valamint a fotódokumentációt archiválni kell. Az archiválás az I. fokú Építéshatóság feladata. Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki- vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet. Felújítás, átalakítás, bővítés esetén értékelemző, állapotrögzítő tanulmány (épületfelmérés) készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell. Ezen épületek, építmények szerkezetei, részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. Ezen épületek, építmények felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Településkép-védelmi területre vonatkozó előírások 22. §
(1)
Új épületek elhelyezése, meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a kialakult beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell megtervezni (kialakítani): - az építménymagasságot, - a tető hajlásszögét, - a tetőgerinc irányát, - a nyílászárók méretét és formáját, - a kerítést, - az alkalmazott építőanyagokat, - az építmények színezését.
(2)
Új épületek elhelyezése, meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén az illeszkedés bemutatására az építési engedélyezési tervhez legalább a két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet, vagy fotódokumentációt kell csatolni.
3
hatályon kívül helyezte a 11/2008.(X.15.) ör.
13
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet kihirdetésről a körjegyző az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a községrendezési előírásokról szóló többször módosított 3/1984 (IX. 28.) Nagyvázsony Községi Közös Tanács rendelet hatályát veszti. Barnag, 2006. március 29. Antal Gyuláné polgármester
dr. Reichert László körjegyző
A rendelet kihirdetésre került 2006. április 5-én. dr. Reichert László körjegyző
Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008.(X. 15.) rendelete Barnag község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 5/2006. (IV. 5.) rendelet módosításáról.
1. § A rendelet 5 §. (5) bekezdése hatályát veszti helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A közterületeken a helyi Önkormányzat hozzájárulásával, a helyi hagyományok figyelembe vételével lehet a) utcabútorokat, berendezéseket b) reklám és információs táblákat elhelyezni. 2. § A rendelet 5. § (7) bekezdése és a 21. § (1) bekezdése hatályát veszti. 3. § (1) Ez a rendelet 2008. október 15-én lép hatályba.
14
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző az önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján gondoskodik. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Kulcsár Miklós polgármester
Henn Ferencné körjegyző
A rendeletet a képviselő-testület 2008. október 9-i ülésén fogadta el. Kihirdetésére 2008. október 15-én történt.
15
