NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 54/2006. (III. 29.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról
A Közgyűlés
a mellékletben szereplő Nyíregyháza Esélyegyenlőségi Programját jóváhagyja.
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
Melléklet az 54/2006.(III.29.) számú határozathoz:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi programja
Tartalomjegyzék Bevezetés…………………………………………………………………………………... 1. I. Általános helyzetkép…………………………………………………………………..… 1. Az eddig megvalósult tevékenységek………………………………………………….... 3. III. A működő szociális, egészségügyi és oktatási, közművelődési intézményrendszer bemutatása…………………………………………………………………………........….5. III. 1. Szociális, humán ellátórendszer………………………………………....…………5. III. 1.1.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Nyíregyházi Esélyek Háza…………………………………………………………..…... 5. III. 1.2. Szociális Gondozási Központ…………………………………………………... 5. III. 1.3. Mentálhigiénés Központ…………………………………………………........... 6. III. 1.4. Sóstói Szivárvány Idősek Otthona………………………………………….......6. III. 1.5. Egyházi, civil szervezetek fenntartásában működő szolgáltatások…...……. 7. III. 1.5. Egészségügy………………………….………………………………………….. 8. III. 1.6. Oktatás ……….……………………………………………………………..……. 8. III. 1.7. Közművelődés……….……………………………………………………...…….9. IV. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedésekés feladatok..... 10. IV. 1. A környezet és közlekedés………..…………………………………….……… 10. IV. 2. Sport és szabadidő………………..…………………………………………..… 11. IV. 3. Foglalkoztatás……………………….…………………………………………… 11. IV. 4. Egészségügyi ellátás……………….…………………………………………… 12. IV. 5. Oktatás….………………………………………………………………………… 13. IV. 6. A Roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése….…………………… 14. IV. 7. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása…….……….… 14. IV. 8. Szociális ellátás……………………………………………………….………..…14. V. A program megvalósításának forrásigénye és végrehajtásának ütemezése…..... 15.
Bevezetés A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak a lehetőségét, hogy a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város élve a törvény adta lehetőségével, és fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését. I. Általános helyzetkép Nyíregyháza Magyarország északkeleti részén elterülő, a legkeletibb fekvésű megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, közel 120 ezer fős település. A megyeszékhely a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és a megye gazdaságának központja. Közigazgatási területe 275 km2, lakónépessége 116.540 fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek (5), bevásárló központok, áruház láncok, másik oldalon a kertvárosi és csatolt településrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben találhatók. Nyíregyháza sajátos települési formája a város területéhez tartozó 58 bokortanya, melyek mintegy 2/3 részén végzünk 1997. óta tanyagondnoki szolgáltatást. (A tanyai településrész összes lakónépessége kb.: 9660 fő.)
Demográfiai adatok Férfi 0-14 15-19 20-29 30-49 50-64 65-74 75Összesen
Fő 9.584 4.380 9.788 15.894 9.415 3.335 1.834 54.230
% 17,6 8,1 18,1 29,4 17,3 6,2 3,04 100
Nő
Együtt
Fő % 9.297 15 4.489 7,2 10.299 16,5 17.746 28,5 11.463 18,4 5.069 8,2 3.947 6,4 62.310 100 Forrás:KSH
Fő 18.881 8.869 20.087 33.640 20.878 8.404 5.781 116.540
% 16,3 7,6 17,2 28,9 17,9 7,3 5 100
A népesség 16,2 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 18 ezren vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közöttiek. Így a lakosság 41,0 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (49.235 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 16,7 %, így az időskorú népesség eltartottsága kisebb. A kedvező korstruktúra következménye a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya. A fogyatékossággal élő népességre vonatkozóan kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. A 2001-es népszámláláskor a fogyatékos személyek száma a megyében 33.473 fő volt, ez a népesség kb. 6 %-a. Becslések szerint létszámuk ennek többszöröse lehet. A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban 470 fő részesül. Ugyanakkor a civil szervezetek összesen 2622 főt tartanak nyilván azok közül, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek. A lényeges eltérést indokolja a szigorú jogszabályi előírás, miszerint fogyatékossági támogatás csak súlyos fogyatékosság esetén állapítható meg.
a
A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. A fogyatékos személyek 11 %-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, kisebb arányban a vakok és a hallássérültek.
Az iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népesség egészéé. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkavállalási esélyeik rendkívül kedvezőtlenek. Míg az összlakosság gazdasági aktivitása 43,6 %-os volt 2001-ben, addig a fogyatékos személyeké mindössze 16,6 %-os. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 23 %-uk lakott másodmagával (nem fogyatékos személlyel); 49 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 12 %-uk intézetben kapott elhelyezést. Reprezentatív felmérések, illetve becslések szerint a cigány népesség száma Magyarországon mintegy 800 ezer - 1 millióra tehető. A cigányság az ország egész területén megtalálható, bár eloszlásuk nem egyenletes, arányuk 8-10 %-ra becsülhető. A Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének és a Cigány Szakértői Kerekasztal becslése szerint a megyében a roma népesség aránya 12-13%, a városunkban kb.: 5-6 %. A munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak. A roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 6%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 13 %-a GYES-en lévő. A roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony, többnyire általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A megyében élő romák csaknem egytizede járt iskolába. Több, mint egynegyede járt ugyan iskolába, de csak 60%-uk fejezte be az általános iskolát. Egyetemet, vagy főiskolát 0,2 %-a végzett. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni, gépkocsivezetői jogosítványhoz szeretnének jutni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget azonban csak 10 % alatti arányuk tervez megszerezni. II. Az eddig megvalósult tevékenységek Az országban az elsők között alkottuk meg a szociális szolgáltatástervezési koncepciót és a fogyatékosügyi programot. Rendelkezünk hosszú távú településfejlesztési koncepcióval és ifjúsági, bűnmegelőzési koncepcióval, és fogyatékosok közlekedését segítő stratégiai tervvel is. Önkormányzatunk törekvése a város lakosainak igényeit kielégítő ellátórendszerek kiépítése, működtetése és azok fejlesztése. Programjainkat ennek érdekében folyamatosan felülvizsgáljuk. Célkitűzéseink az Európai Unió elveivel állnak összhangban és ennek megfelelően felvállaltuk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítását. Városunk 2004-ben elnyerte az Idősbarát Önkormányzati Díj I. helyezését, 2005ben az Esélyegyenlőségi díj II. helyezését.
Az önkormányzat Szociális Irodája tudatosan törekszik a város szociálpolitikájának irányítói, koordinátori feladatkörének betöltésére. Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett a növekvő számot mutató egyházi, és nem állami fenntartású szociális szolgáltatók szakmai irányítását is el látja. A szociális alapítványok, egyesületek valamint az egyházak már évek óta aktívan részt vesznek a problémák kezelésében. Ezen együttműködést jól példázza a szociális igazgatásról és szociális ellátásoktól szóló 1993. évi III. törvény alapján megkötött ellátási szerződések bővülő köre. Az együttműködés további jól működő formái a rendszeresen ülésező Szociális Kerekasztal, valamint az évek óta megrendezésre kerülő Évadnyitó Értekezlet. A szociális szférában működő mintegy 80-100 civil és egyházi szervezet vesz részt ezeken a rendezvényeken, ahol elsősorban aktuális információkhoz juthatnak hozzá, többek között szakmapolitikai trendekről, jogszabályi változásokról, működést és program megvalósítást támogató pályázati felhívásokról. A Szociális Kerekasztal mellett rendszeresen ülésezik az Idősügyi Tanács is. A fogyatékos ügyi programban azokat a feladatokat vettük számba, amelyeket a kötelező feladatellátás körében kell elvégezni, a törvénynek és az országos program irányelveinek megfelelően. Megkívánjuk teremteni a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, illetve a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Ennek érdekében célkitűzéseink: -
a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása
-
a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása
-
a fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében
Az egyes ágazatok koncepcióiban megjelennek a fenti célok, melyek végrehajtása már elkezdődött, így ezen a területen önkormányzatunk számos eredményt ért el, illetve az egyes fejlesztési elképzelések megvalósítása folyamatban van, várhatóan az elkövetkezendő néhány évben mindegyikük befejeződik. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság egy olyan az EU által társ finanszírozott humánerőforrás fejlesztési projektet valósított meg, amely új, komplex megközelítési modellt alkalmaz a munkaerőpiacra történő visszajutásra. A "Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen I-II." című pályázati kiírásra készültek el az "Esély Kapu" és az "Együtt a lehetőségekért" című projektek, amelyek partneri együttműködésben valósultak meg. A projektekben foglalkoztatottként 2x50 fő alacsony képzettségű, illetve képzetlen munkanélküli vett részt. A projektekben résztvevők egyharmada szülőképes korú nő, illetve gyermeket nevelő 45 éven felüli nő volt. A foglalkoztatottakon belül a romák aránya 65%-ot tett ki.
A két projekt egy éve során közel száz aktív korú, hátrányos helyzetű tartós munkanélküli foglalkoztatása és képzése valósult meg, esélyt teremtve számukra arra, hogy szorgalommal és kitartással önmaguk formálják lehetőségeiket. Ehhez egy jól felkészült projekt csapat, valamint az együttműködő partnerek nyújtottak segítséget, akik tapasztalataikkal és szaktudásukkal egyengették a projektek megvalósulását. III. A működő szociális, egészségügyi és oktatási, közművelődési intézményrendszer bemutatása III.1. Szociális ellátórendszer III.1.1.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Nyíregyházi Esélyek Háza 2003-ban kezdte meg működését. A szolgáltatásaik elsődleges célcsoportja a hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt elszenvedett, vagy azzal fenyegetettek - nők, fogyatékossággal élők, romák, gyerekek, idősek, hátrányos térségek lakosai. A másodlagos célcsoportjuk az elsődleges célcsoportok érdekvédelmét vállaló, vagy részükre szolgáltatást nyújtó szervezetek. Tevékenységének köszönhetően a civil szervezetek ismertebbé váltak. Az intézmény szervezi és működteti az Esélyegyenlőségi Szakmai Fórum, a Roma Fórum és a Fogyatékosügyi Kerekasztal rendszeres üléseit. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a településen élő fogyatékos személyek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. III.1.2. Szociális Gondozási Központ Önkormányzatunk ezen intézmény működési keretében révén tesz eleget a fent említett törvényi kötelezettségnek. Az étkeztetés bonyolítása 24 főzőhelyről történik. A házi segítségnyújtás feladatai sorába emelte a fenti hivatkozású törvény azokat a fogyatékos személyeket, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. E szolgáltatás biztosítása 13 gondozási körzetben történik. A szociális étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülők 19 % -a fogyatékkal élő. Az intézmény 2001-ben szervezte meg a gyógyászati segédeszközök kölcsönzését, melyet térítésmentesen vehetnek igénybe az arra rászorulók. 1999. februárjában a Máltai Szeretetszolgálat és a Szociális és Családügyi Minisztérium meghívásos pályázatán való részvétellel kísérleti jelleggel került
bevezetésre a városban a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás többek között fogyatékos személyek részére biztosított olyan ellátási típus, amelynek segítségével fenntartható az ellátást igénybe vevő saját lakókörnyezetében történő biztonságos életvitele, továbbá megelőzhetők olyan sorozatos krízishelyzetek, amelyek a későbbiekben bentlakásos intézményi elhelyezést indukálhatnak. A fogyatékos személyek részére nyújtott ezen szolgáltatás esetében az intézmény keretében támogató szolgálat működik. III.1.3. Mentálhigiénés Központ 2003-ban a szolgáltatástervezési koncepció végrehajtásaként hoztuk létre ezt az új típusú intézményt, amely speciálisan a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára elérhető ellátásokat biztosítja, a fogyatékos személyek saját lakókörnyezetében történő ellátására támogató szolgálatokat, valamint a pszichiátriai betegek alapellátásban történő kezelésére közösségi ellátást, 46 férőhelyen a családban élő, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok napközbeni ellátására Értelmi Fogyatékosok „ Oázis „ Napközi Otthonát és 10 férőhelyen szintén értelmi fogyatékosok számára az ápoló – gondozó célú Kék Szirom Lakóotthont működteti. A jogszabályok által meghatározott szolgáltatások közül különös hangsúlyt helyeznek a munkavégzés lehetőségének megszervezésére mind a Napközi Otthonban, mind pedig a Lakóotthonban. Az ellátásban részesülők, habilitációs munkavégzés keretében a Piremon Kisvállalattal állnak munkaviszonyban. Ezáltal munkabérben részesülnek, társadalmi hasznosságtudatuk erősödik és a munkavégzés hozzájárul ahhoz, hogy a külső környezet is elfogadja másságukat. Az intézményben jeltolmács foglalkozik a siket-nagyot halló ügyfelekkel, segítve őket ügyintézéseikben, problémáik megoldásában. Az intézmény létjogosultságát indokolja a társadalom mentális állapotának fokozatos romlása. Bár pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre a fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek számára vonatkozóan, de az ellátásban részesülők száma egyre növekszik és egyre szélesebb társadalmi problémát jelez. A családok helyzete rendkívül nehéz, a szülők, illetve hozzátartozóik munkavállalási lehetőségei korlátozottak. A munkavállalásnak akkor van reális esélye, ha a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg ellátása legalább napközben megoldott. A szociális ellátórendszer fejlesztése során a jövőben is prioritásként fogalmazódik meg a Mentálhigiénés Központ bővítése. III.1.4. Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Az intézmény szervezeti keretében Mozgáskorlátozottak Otthona, és Pszichiátriai Betegek Otthona működik. A 30 férőhelyes Mozgáskorlátozottak Otthonában azok a 18 és 60 év közötti személyek ellátásáról gondoskodnak, akik mozgáskorlátozottságát az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg, állapotuk gyógyintézeti kezelést nem igényel, rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthető. A 46 férőhelyes Pszichiátriai Betegek Otthonában az időskori demenciában szenvedőknek nyújtanak teljes körű ellátást. Az ellátórendszer sokszínűségéhez járul hozzá, hogy városunkban egyházi és civil szervezetek fenntartásában is működnek fogyatékosokat ellátó szolgáltatások. III.1.5. Egyházi, civil szervezetek fenntartásában működő szolgáltatások Ápolást- Támogató Nappali ellátás Lakóotthon gondozást Szolgálat nyújtó int. Irgalmas Samaritánus Gyülekezeti, Szociális és Módszertani Központ (Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona)
X (20 fő)
Patrónus Egyesület
X (8 fő)
Együtt Veled Alapítvány
X (20 fő)
Rókahegyi Agapé Alapítvány (Szent István és Szent Antal Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye)
X (50 fő)
Szent Kamill "Életet az Életnek" Közhasznú Alapítvány
X (25 fő)
Magyarországi Egyház ("Magdaléneum református otthon)
Református "-fogyatékos ápoló-gondozó
Mozgáskorlátozottak Szatmár-Bereg Egyesülete
X (13 fő) X (8 fő)
X X (90 fő)
SzabolcsMegyei
X
ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete
X
Református Egyházközösség
X (2 )
Támogató Kéz Alapítvány
X
Kertvárosi Református Egyházközség (Anna Szeretetotthon)
X (42 fő)
Magyarországi Egyház
X (26 fő)
Evangélikus
Nappali Ápolást- Támogató ellátás Lakóotthon gondozást Szolgálat nyújtó int. (Élim Szeretetotthon) Filadelfia Alapítvány
X
Fogyatékosok Fóruma
X
Keleti Szivárvány Alapítvány
X
Fehér Bot Alapítvány
X
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vöröskereszt
X
III.1.6. Egészségügy Városunkban a felnőtt és gyermek háziorvosi, valamint a fogorvosi praxisok privatizációja megvalósult az elmúlt években, így azok mindegyike vállalkozásként működik. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi alapellátás az önkormányzat kötelező feladata, ezért a privatizáció végrehajtását anyagilag is támogattuk. A fogyatékos személyek egészségügyi ellátása döntően az egészségügy általános rendszerében történik. Az egészségügy nagyon sokat tehet a veleszületett fogyatékosságok megelőzéséért. Már a fogamzás előtt tisztázni szükséges azokat a családi anamnéziseket, melyek fogyatékos gyermek születését idézhetik elő. Jelentős szerepük van a védőnőknek, aki a terhesség folyamán gondozási tevékenységük során a várandós anyák egészséges életmódjának kialakítását, betartását segíthetik. Több kötelező szűrővizsgálaton kell a kismamáknak részt venni, az esetleges fogyatékosságok időben történő kiszűrése, megelőzése érdekében. Mindezek a kismamák részére elérhetőek városunkban. Évente a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság számára jelentős pénzeszközt bocsátunk rendelkezésre, amelyet a praxisok új, korszerűbb rendelők építésére fordíthatnak. Emellett mintegy 10 millió forintot, pályázati rendszerben korszerű műszerek beszerzésére és a rendelők akadálymentesítésére, illetve a mozgáskorlátozottak számára alkalmas illemhelyek kialakítására használhatnak fel a pályázatot benyújtó orvosok. Tapasztalataink szerint a rendelők nagyobb többsége ma már akadálymentesen közelíthető meg. III.1.7. Oktatás Az esélyegyenlőségi törvény összhangban a közoktatási törvénnyel egyértelműen meghatározza a fogyatékos gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez fűződő jogait. Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermek képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös, ha a többi gyermekkel, tanulóval azonos
csoportban vagy osztályban van oktatva. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az önkormányzatunk által fenntartott óvodák közül két óvodában működik gyógypedagógiai csoport (Gyermekek Háza és Búzaszem Óvoda), melyekben értelmi, testi, érzékszervi fogyatékosok, autisták és halmozottan sérültek ellátását, fejlesztését biztosítják. A szakember-ellátottság biztosított, a tárgyi feltételek további fejlesztése fontos jövőbeni célunk. A város óvodái egyre inkább felvállalják az integráltan nevelhető fogyatékos gyermekek ellátását, fejlesztését (6-8 óvodában 15-20 gyermek nyer elhelyezést évente). A beszédfogyatékos, a súlyos magatartási beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai fejlesztésében a feltételeket folyamatosan javítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének feltételei az elmúlt években jelentősen javultak (intézmények elhelyezésével, tárgyi feltételek javulásával, rehabilitációs óraszámok, időkeret növelésével, fejlesztő szakemberek, gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával). Önkormányzatunk fenntartásában egy önálló gyógypedagógiai intézmény működik, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola. Az intézmény elsősorban enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatását, szakképesítés megszerzésére vonatkozó felkészítését látja el. Az oktatott szakmák körét bővíteni szükséges. A középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint az autista tanulók iskolai oktatását a megyei önkormányzat által fenntartott Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon látja el. A városban élő testi, érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekek többsége a megyei, regionális vagy országos beiskolázású gyógypedagógiai intézményekben folytatja tanulmányait, illetve részesül ellátásban. Az utóbbi időben egyre kifejezettebb szülői igény, hogy a fogyatékos gyermekek a helyi általános iskolák valamelyikében integráltan tanulhassanak. A Gárdonyi Géza Általános Iskola a szülői igényekre reagálva testi, érzékszervi fogyatékos, asztmás, szívbeteg, súlyos beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését, oktatását és speciális fejlesztését vállalta fel. Évente 15-20 fogyatékos gyermek tanul 6-8 további általános iskolában. Az integrált nevelésükhöz szükséges speciális eszközök, felszerelések helyenként még hiányosak. A városban három középfokú gyógypedagógiai intézmény működik. Az egyik a már említett Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, a másik két intézmény nem
önkormányzati fenntartású. A START Hendikep Oktatási Alapítvány által fenntartott START Szakiskola és Speciális Szakiskola az egészségkárosodott (belgyógyászati-, mozgásszervi-, idegrendszeri) és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók oktatását, szakképzését és rehabilitációját látja el. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány fenntartásában működik a Szakképző, Speciális Szakképző Iskola és Kollégium. A 14-25 éves korú egészségkárosodott (látáshallás-mozgás-, enyhén értelmi fogyatékos) fiatalok általános művelését (9-10. évfolyam) és 4-6 szakmában szakmai oktatását, képzését végzi. Az intézmény országos beiskolázású, 1997-ben kezdte meg működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében. A város többi középfokú iskolájában integrált nevelés keretében 8-10 testi, érzékszervi fogyatékos tanuló folytatja tanulmányait. III.1.8. Közművelődés A Vasutas Művelődési Ház – közművelődési megállapodás keretében – vállalta fel a feladatot, hogy teljesen akadálymentesített épületben biztosítja a fogyatékossággal élő magánszemélyek és szervezeteik számára a kulturális lehetőségeket. Decentralizált támogatás igénybevételével megvalósult a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár teljes körű rekonstrukciója, így korszerű és akadálymentes körülményeket teremtettünk meg valamennyi társadalmi csoport számára. IV. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok IV.1. A környezet és közlekedés Emberhez méltó környezetet kell teremtenünk folyamatosan, értékeinek védelmével, figyelembe véve a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építenünk, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell vennünk ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a
gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a város számos utcáján, figyelembe véve a kerekesszékek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. A belvároson kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni. Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani.
Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató-útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk. IV.2. Sport és szabadidő A társadalom minden csoportja számára elérhetővé kell tenni a közművelődés, kultúra és a sport területeinek szolgáltatásait, ezért fontos az épületek akadálymentesítése. A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy az összes középületet, így a kulturális intézményeket is szükséges akadálymentessé tenni. A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. A sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg. IV.3. Foglalkoztatás A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerő-piaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott státuszt és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek. Az esélyegyenlőségi törvény egyik célterülete a foglalkoztatás. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A fogyatékos személyek állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek, így érvényesülhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az előnyben részesítés kötelezettségének elve, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés elve.
A fogyatékossággal élő személyek csökkent illetve megváltozott munkaképességű személynek tekinthetők a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás rendszerében kiemelkedő szerepe van a Munkaügyi Központnak, a Start Rehabilitációs Vállalatnak, a védett munkahelyeknek, a fogyatékossággal élő személyek képzését, átképzését vállaló intézményeknek, tanácsadó szolgálatoknak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását számos támogatással segíti ( pl.: bértámogatás, munkahelyteremtő beruházás, távmunka, közhasznú munka támogatása ). A fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek - Patrónus Egyesület, Rókahegyi Agapé Alapítvány, Kertvárosi Református Egyház – tagjaik részére, helyben végezhető munkákat szerveznek. A fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés. Speciális képzőszervként működik Nyíregyházán a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma. A START Szakiskola alaptevékenysége egészségkárosodott (belgyógyászati, mozgásszervi, idegrendszeri), fogyatékos (mozgás –látás -hallássérült, beszéd, vagy más fogyatékos) tanulásban korlátozott és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatása és rehabilitációja. IV.4. Egészségügyi ellátás A lakosság tájékoztatása érdekében a helyi médiákat rendszeresen igénybe véve a helyes táplálkozásra, illetve életmód kialakítására, a szükséges vizsgálatok elvégzésére kell felhívni a figyelmet. A fogyatékkal élők érzékenyebben reagálnak az egészségügyi ellátásra, a velük való törődésre és bánásmódra. Jelenleg az egészségügyi intézmények tárgyi feltételek tekintetében nem kellően felkészültek a sajátos igények kielégítésére. Új háziorvosi rendelők, védőnői tanácsadók építésénél a fogyatékosok ellátásához szükséges feltételeket biztosítani szükséges. Városunkban a háziorvosok tulajdonába került rendelők felújításakor minden esetben kialakításra kerültek a mozgássérült WC-k és az akadálymentes közlekedés feltételei. Ezt a folyamatot szükséges folytatni a rendelők felújításakor is. Az egészségügyi ellátó rendszernek kapcsolatot kell tartani az érdekképviseleti szervekkel. Támogatniuk szükséges a civil kezdeményezéseket, érdekképviseleti szerveket. Az előző évekhez hasonlóan pályázati lehetőségek biztosításával pénzügyi támogatásban is szükséges részesíteni a programok megvalósítását.
IV.5. Oktatás A fogyatékos tanulók szakképzési lehetőségei erősen korlátozottak, mivel a választható szakmák köre elég szűknek mutatkozik. A városban nem megfelelően biztosított a jó képességű, testi-érzékszervi fogyatékos tanulók gimnáziumi,szakközépiskolai oktatá-sának feltételei (speciális eszközök, berendezések, szakmai, személyi feltételek hiány). Valamennyi intézményt érintő probléma, hogy az épületek akadály-mentesítése nem megoldott, így a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók egy része nem jut hozzá a szükséges ellátáshoz. Az önkormányzat által fenntartott Nevelési Tanácsadó komplex pedagógiai szakszolgálati intézménnyé alakítása terén érdemi előrelépés történt. Az intézmény által korábban ellátott szakszolgálati feladatok (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) köre kibővült a konduktív pedagógiai ellátással, valamint az integráltan nevelt ép értelmű testi- érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai habilitációs foglalkoztatásának segítésével. Az intézmény körzeti feladatot is ellát a megyei és 7 községi önkormányzattal kötött megállapodás, ellátási szerződés szerint. A szolgáltatások iránti keresettség, valamint a folyamatos gondozási feladatok indokolták a személyi és tárgyi feltételek további javítását. A városban élő gyermekek korai gondozása, fejlesztése érdekében a védőnői hálózatra, a gyermekorvosi rendszerre, valamint a gyermekjóléti szolgálatra alapozva hatékony jelzőrendszert szükséges kiépíteni, működtetni. A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a fogyatékos gyermekek ellátása a későbbiekben is nyomon követhető legyen. A megyei önkormányzattal közösen át kell tekinteni a fogyatékos tanulók iskolai oktatása és a pedagógiai szakszolgálatok működtetése területén a feladatellátás megosztását, a megkötött együttműködési megállapodást, különös tekintettel a következő területekre: korai gondozás, képzési kötelezettség, utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése, az autista és a középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása. Az integráltan nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása feltételeit fokozatosan ki kell alakítani. Újabb óvodák és iskolák bevonása szükséges ezen ellátásba, ahol a fogyatékos gyermekek, tanulók speciális fejlesztésének tárgyi és személyi feltételei megteremthetőek. El kell végezni valamennyi közoktatási intézményben az akadálymentesítés műszaki felmérését. A szükséges átalakítások ütemezésére feladattervet kell készíteni. IV.6. A Roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. Ezért egy olyan Mentor-programot kell biztosítani, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatásukhoz.
IV.7. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban szükséges a női esélyegyenlőség érdekében: -
nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi), a szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem, szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása).
IV.8. Szociális ellátás Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásból egy volt laktanya épület átalakításával hozzuk létre az Esély Centrumot. A beruházás célja, hogy a városban működő társadalmi szervezetek, a hátrányos helyzetű nők, a roma kisebbséghez tartozók, a fogyatékkal élő társadalmi csoportokat tömörítő civil szervezetek (vakok és gyengén látók, mozgáskorlátozottak, siketek és nagyothallók, értelmi fogyatékosok, halmozottan sérültek) számára, tevékenységük elismerésére és támogatására, irodahelyiségeket biztosítunk azzal a céllal, hogy a közösségi összefogással hatékonyabb érdekérvényesítést valósíthassanak meg a minél szélesebb körű társadalmi befogadás megvalósítása érdekében. A későbbiekben is prioritást élvez a településen a helyben élő fogyatékos személyek ellátására történő koncentrálás, különös tekintettel a saját lakókörnyezetében való gondozás. Meg kell teremteni a foglalkoztatói és a szociális ágazatok közötti együttműködést. Ennek érdekében hosszú távon el kell érni egy megfelelő szakképzett emberekből (pl.: szociális munkások, gyógypedagógusok) álló segítő szolgálat létrejöttét, amely felkutatja a munkalehetőségeket, előkészíti és megalapozza a munkába állást, kíséri a fiatalt és segít betanulásában, valamint nyomon követi és mögötte áll az elhelyezkedést követően. Az értelmi fogyatékkal, pszichiátriai betegségekkel élők, családjaik életminőségének, társadalmi integrációjának, szociális biztonságának, esélyegyenlőségének elősegítésében további szakmai ellátás fejlesztésére van szükség. Ez indokolja a még hiányzó ellátások bevezetését:
-
Fogyatékosok gondozóháza. Létrehozása esetén azon fogyatékos személyek elhelyezésére nyílik lehetőség, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
-
Pszichiátriai betegek otthona, átmeneti otthona. Akut, gyógyintézeti kezelést nem igénylő betegek ellátását biztosító intézmények.
-
Szociális Foglakoztatási Centrum: a csökkent munkaképességű, szocializációs hátrányokkal küzdő emberek szociális, illetve fejlesztő munkafoglalkoztatása jelenleg még nem szabályozottak, illetve a gondozottak fejlődésének nem megfelelőek. Az intézmény célja az egyéni képességeknek megfelelő munka foglalkoztatás, illetve társadalmi, közösségi szerepek, önálló életvitel biztosítása, erősítése.
-
Az iskolai fejlesztésre nem alkalmas iskoláskorú értelmi fogyatékos gyerekek nappali ellátásának megteremtése.
-
Autista ház létrehozása. Kezdeti lépésben nappali intézmény létesítését, majd átmeneti, illetve lakóotthoni ellátás biztosítását tartjuk szükségesnek az autisták részére.
V. A program megvalósításának forrásigénye és végrehajtásának ütemezése A program megvalósításához szüksége források: -
Egyrészt önkormányzati saját erő, másrészt pályázati összegek, elsősorban Európai Uniós források igénybevételét teszi szükségessé.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény tartalmazza a feladatok egy részének időbeli határait: -
a közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, a jelző és tájékoztató rendszereknek legkésőbb 2010. január 1-jég kell megfelelniük,
-
a fogyatékos személyek személyek számára tartóst bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 01-jéig kell kialakítani olyan módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani.
A esélyegyenlőségi programban szereplő feladatok ütemezésére vonatkozóan az 1998. évi XXVI. törvény illetve a 2003. évi CXXV. törvény jelenlegi szabályozása tartalmaz ugyan határidőket, de mindkét jogszabály változtatása már az Országgyűlés napirendjén szerepel.
A program további feladatainak végrehajtása - a pénzügyi forrásoknak, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően - folyamatosan kerül megvalósításra.
