2006. Goetheanum

Általános Antropozófiai Társaság 2005/2006

Goetheanum

Inhalt

3

Bevezetés

Antropozófiai Társaság 4

A 2006 / 2007-es év témája

4

A Romániai Antropozófiai Társaság

5

Tagsági tükör

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola 6

Az Általános Antropozófiai Részleg

7

Természettudományi Részleg

7

Matematikai-Asztronómiai Részleg

8

Orvostudományi Részleg

8

Pedagógiai Részleg

8

Színpadi és Zenei Részleg

9

Szellemtudományi Részleg

9

Mezôgazdasági Részleg

10

Ifjúsági Részleg

10

Társadalomtudományi Részleg

11

Képzômûvészeti Részleg

Goetheanum 12

A Goetheanum euritmia-társulata

12

A Goetheanummal kapcsolatos fejlemények

13

Pénzügyi beszámoló

15

Kiválasztott rendezvények

16

Címek

Impresszum Kiadó: Általános Antropozófiai Társaság Szöveg és interjúk: Wolfgang Held (Általános Antropozófiai Részleg: Bodo v. Plato, Robin Schmidt, Heinz Zimmermann; Matematikai-Asztronómiai Részleg: Oliver Conradt; Szellemtudományi Részleg: Martina Maria Sam; Pénzügyi beszámoló: Cornelius Pietzner) Szerkesztôség: Wolfgang Held, Bodo v. Plato Szedés: Christian Peter, Parzifal Verlag (CH) Nyomda: Kooperative Dürnau (DE)

Bevezetés

Bevezetés Antropozófiai Társaságunk kedves tagjai és barátai! Az Antropozófiai Társaság nô. Ez elsôsorban nem a tagok számára vonatkozik, mely az utóbbi években – az európán-kívüli országok kivételével – messzemenôleg változatlan maradt, hanem a Társaság jellegére. A tagok emberi, lelki sokrétûsége, szellemi vágyaik és képességeik palettája nôtt új dimenziókkal. Azáltal, hogy a ma az Antropozófiai Társaságben tevékenykedôk tapasztalataikat és lehetôségeiket a világ minden részérôl mind több különbözô kultúrális légkörbôl hozzák az Általános Antropozófiai Társaságba, az élet és a munkaformák nagyvonalúbbak és színesebbek lettek. Noha ez a fejlôdés állandó és néha nyugtalanító változást okoz társaságunk életformáiban, úgy tûnik, hogy a változások az antropozófiai élet egy aktuális életelemét jelentik. Mi a Társaság vezetôségében és a Fôiskola kollégiumában ebben a helyzetben fôleg az antropozófiai munka lényegét igyekszünk erôsíteni, hogy jelenünket, mely különbözô módon mindannyiunkat áthat, valóban antropozófus elgondolásokkal és kezdeményezésekkel – a Szellemtudományi Szabad Fôiskola, az egész világra kiterjedô Társaság számos csoportja és ága, intézményeink és a nyilvános élet keretében – gazdagíthassuk. Ebben Rudolf Steiner szellemében mûködhetünk, mert ahogy ô is jelene figyelembevételével, kora megértésével és átérzése segítségével alakította ki az antropozófiát, úgy ma is igen sok alakulhat ki a jelenkori antropozófiából kiindulva e világban és társadalomban. Jelenleg az antropozófia utáni igény talán készenlétünkben és a képességünkben kulminál, két irányt kiegyensúlyozni: egyrészt sokértelmû jelenünkbe az antropozófiai munka szellemét bevinni, másrészt ebben az ellentmondásokban annyira gazdag korunkban azt a szellemet felfedezni és erôsíteni, mely egy méltó emberiességet szeretne megvalósítani. Mindkét irány megköveteli, hogy korunkban és körünkben különbséget tudjunk tenni. Ezáltal mindegyikünk pótolhatatlant vihet az Antropozófiai Társaság életébe és hozzájárulhat a tagság sokrétûségének gazdagításához. Utazásaink és látogatásaink alkalmával a különbözô világtájakon növekvô ígényt tapasztalunk Társaságunknak ellentétekbeni gazdagságát sem vita indítóokául, sem az általános tûrôképesség gyakorlására felhasználni, hanem üdvözölni és egy gyümölcsözô közös nézet keresésével értékesíteni. Minden ezirányú kísérlet és még oly kis siker érezhetôen növeli az Antropozófiai Társaság kisugárzását. Az Általános Antropozófiai Társaságnak ez a beszámolója elôször jelenik meg, Társaságunk valóságát valamivel jobban számításba véve, 17 nyelven. Ezáltal szeretnénk legalább egy évi áttekintés útján a lehetô legtöbb tag részvételét a világot átfogó Társaság, a Fôiskola részlegei és a Goetheanum tevékenységében elôsegíteni. A vezetôség nevében Bodo v. Plato

3

Antropozófiai Társaság

A 2006 / 2007-es év témája

Az év körforgása – egy út a „szívgondolkodás“ kifejlesztésére A világ és embertársaink ma annyira idegenek lettek számunkra, hogy egy találkozás a megértés erôfeszítése nélkül már alig lehetséges. Az idegen megértése a beleélés képességét, megfeszített gondolkodást és igyekezetet, az egész ember elkötelezettségét kívánja meg. A gondolkodás nagy külsô távlatától a meditatív gyakorlás kérdésein keresztül (a 2003/04-es évi téma a kozmikus intelligencia átváltozása és a belsô kultúra kifejlesztése volt) fordult tavaly tekintetünk a gondolkodás kibôvítéséhez, az érzés- és a gondolatvilág olyan egyesítéséhez, hogy a szívben ébredhessenek gondolatok. A gondolat tartalmának átélése elsôsorban egy szellemi élmény az ember bensôjében. Új dimenziót kap, ha a valóság másik vetületével, az érzéki vílággal kötôdik össze. Rudolf Steiner ezzel kapcsolatban egy fogalmat alkotott, mely az ember ritmikus rendszerére utal: a „fénylégzés“ fogalmát. Figyelmünk nemcsak az érzéki jelenség élettani képe felé fordulhat, hanem tágabb értelemben a jelenség által annak bennünk felidézett lelki és szellemi képe felé (1919 november 30-án, GA 194). Ezt a folyamatot légzésnek tekinteni éppen a „szívgondolkodás“ kérdésével kapcsolatban érdekes. Ha ebben az értelemben gondolkodunk, arra a felfedezésre jutunk, hogy a föld átfogó légzési folyamata, az év körforgása, képként pontosan azt mutatja, ami a lélekben szellemi légzésként történik. A természet ritmusának átélése így egy meditatív, kozmikus-emberi jelentôséget nyer. Emberi mivoltunkat hozzuk a Földdel és annak kozmikus környezetével kapcsolatba. Ez nemcsak saját átélésünk számára jelentôségteljes,

A Romániai Antropozófiai Társaság

hanem a Föld számára is: az ökologiába való beavatkozásunktól kezdve egészen a Föld környezetével szorosan összekapcsolódott Krisztuslénnyel, a Föld szellemével való viszonyunkig. Èrdemes életközelben megérteni, hogy hogyan ösztönzi és mélyíti a szívgondolkodást az év körforgásának bensôséges átélése. A Lélek kalendáriuma vagy a GA 229 elôadásai: „Az év körforgásának átélése négy kozmikus imagináció útján“ alapot nyújtanak egy ilyen feladat elvégzésére. Egy további szempont: a Fôiskola kollégiumának keretében „Az év körforgása mint a Föld légzésfolyamata“ címû ciklust (GA 223) tanulmányoztuk. Rudolf Steiner itt az eredeti szándékát illetôen csôdöt mondott hármastagoltság mozgalmát jellemzi, mint annak vizsgáját, hogy „a Mihály-gondolat elég erôs-e annyi emberben....hogy teljes idôalakítóereje tényleg.....érzékelhetôvé váljon“. Egy alkotóeleme ennek a Mihálygondolatnak az év körforgásának átélése, ez adja az összeköttetést a társadalmi viszonyok alakításához. Ezeknek a témáknak összekapcsolása révén az ember tehát aktuális feladatai kellôs közepére jut, társadalmi és ökologiai kérdések, a nyilvánosság nagy problémái és a bensônkben felmerülô antropozófiai kérdések metszéspontjába. Nem ok nélkül jelent meg a Lélek kalendáriuma pont az Antropozófiai Társaság megalalkulásának évében, ahogy az sem véletlen, hogy Rudolf Steiner 1923-ban foglalkozott központi témaként az év körforgásának átélésével, abban az évben, mikor az Antropozófiai Társaság konszolidálása és a Karácsonyi Találkozó elôkészítése volt napirenden. A Szellemtudományi Szabad Fôiskola kollégiumának nevében Johannes Kühl

A 2004/2005-ös évi beszámolóban Ron Dunselman a Holland Antropozófiai Társaság fôtitkára számolt be az antropozófiai munkáról Európa e nyugati országában. A most következô beszámoló Gheorghe Paxino, a Romániai Antropozófiai Társaság képviselôjének válaszait tartalmazza. A kérdések e keleteurópai országra és az antropozófia ottani meghonosodására vonatkoznak.

A diktatúra Magyarországhoz vagy Lengyelországhoz képest különösen mélyreható volt. Érezhetôk még ma is a következményei? Mélységeket a kommunista idôkben tényleg átéltünk. De mélységek vannak még ma is köröttünk, sokkal 1989, az úgynevezett forduló után. A politika veszélyeire, a korrupcióra, a társadalmi és gazdasági bizonytalanságra gondolok. Mikor 1990-ben, a megváltozott politikai helyzetben, újraalapítottuk az Antropozófiai Társaságot, éreztük, hogy sok minden csak külsôleg változott meg, de lényegében még jelen volt a régi. Ugyanakkor az újjáalapításkor fiatal emberek léptek a Társaságba, akik az antropozófiát nemcsak tanulmányozni, hanem a társadalmi és szakmai gyakorlatban alkalmazni is akarták. Sok pedagógiai, gyógypedagógiai és mezôgazdasági kezdeményezés valósult meg, melyekben németországi és svájci barátaink nagy szerepet játszottak.

Milyen a Romániai Antropozófiai Társaság mai helyzete? A Társaság a román társadalom részévé vált. A kommunizmus ideje alatt az antropozófiai munka nem volt engedélyezve. Érdekes módon az Antropozófiai Társaságot 1980-ban újból betiltották. Jellemzô volt, hogy egy már betiltott társaságot tiltottak be újra.

Románia Európa keleti szélén fekszik, mit jelent ez az ország számára? A mai román nyelvterület három részbôl áll. Nyugaton – a Kárpátok ívében – Erdély fekszik, hol a német és magyar kultúra, hol a középeurópai befolyás erôs. Ha keletre nézünk,

Fáklyák és hídépítôk

Dr. Gheorghe Paxino

4

Antropozófiai Társaság

Kelet-Moldáviában szláv és orosz kultúra beolvadásával találkozunk. A Kárpátoktól délre a Balkán hatása érezhetô a legerôsebben. Itt él az a kultúra, amit a tulajdonképpeni román kultúrának nevezhetnénk. Erdély, mint Magyarország és Ausztria is, hídat alkot a Közép és a Kelet között. Érdekes egyébként, hogy Nagyszeben (Herrmannstadt, Sibiu) az a hely, hol Rudolf Steiner egyik elsô elôadását tartotta. Ez az 1889 december 25.-i elôadás egyben „legkeletibb“ elôadása is. 2007-ben Nagyszeben Európa kultúr-fôvárosa lesz. Az elôkészületek már folynak. Mi románok természetesen büszkék vagyunk arra, hogy kulturális szinten reflektorfénybe kerülünk. Hogyan került arra sor, hogy az antropozófia már korán meghonosodjon Romániában? Valószinûleg azért, mert Románia minden szempontból hídat alkot. Bukarestet a 19. század végén a kelet kis Párizsának nevezték. Ez sokatmondó. A román operaház majdnem a bécsivel versenyezhetett. A zene Románia tartozéka. Egy jelenségre utalnék, melyet bizonyára a föld sok országában megtalálunk: Fontos hídépítôk az olyan egyéniségek, kik, bár egy bizonyos országban születtek, de alkotó, mûvészi vagy tudományos tevékenységük útján az egész emberiség kincseivé válnak. Mint egy fa esetében, a gyökereket egy bizonyos helyen találjuk, de az ágak a messzi környezetbe nyúlnak. Hogy csak két nevet említsek: Eugen Ionescu, kinek darabjait gyakran játszák a Waldorf-iskolákban és a karmester Sergiu Celibidache olyan egyéniségek, kik ebben az értelemben hídat alkotnak Középeurópa felé. Milyenek Románia tájai? A román táj igen gazdag és erôteljes – kezdve a zord hegyektôl az egyedülálló Dunadelta hatalmas erdôségéig. Ez természetesen a kultúrát is formálja. Mit kívánhatunk Romániának és a romániai antropozófus munkának? Egy meglepô kérdés. Csak azt kívánhatjuk, hogy sikerüljön a megkezdett politikai felszabadítást folytatni és hogy a reményteljes antropozófiai kezdeményezések továbbfejlôdhessenek – egy életerôs Antropozófiai Társaságot egy növekvô polgártársadalomba ágyazva. 1996-ban Heinz Zimmermann látogatott meg minket az Ifjúsági Részleg fiatal munkatársai kíséretében. Az utóbbi években Elizabeth Wirsching is volt Romániában az itteni ifjúsági mozgalom erôteljes támogatására. Ez igen erôsítette Antropozófiai Társaságunkat. Vezetôségünk most öt fiatal és csak két idôsebb emberbôl áll Azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok vennék át a fáklyát.

Tagsági tükör

A valóságot komolyan venni

óta sok országos Társaság közremûködésével a Goetheanumban egy projekt keretében ezeknek a „nyugvó“ és nyomaveszett tagoknak a tagságát igyekszünk tisztázni. Hans Hasler vezetése mellett és az országos Társaságok segítségével az összes címet aktualizáljuk. Eddig körülbelül 5 500 „nyugvó“ tag tagságát vizsgáltuk meg. A vezetôség egyetért a fôtitkárokkal és az országok képviselôivel abban, hogy egy olyan tagság, melyet sem kapcsolat vagy életjel, sem tagdíjfizetés nem kísér, mely csak a kartotékban szerepel, nem felel meg a valóságnak. Miután az országos Társaság megkísérelte a helyzetet tisztázni, az ilyen passzív tagokhoz, amennyiben címüket ismerjük, a Goetheanumból írásban fordulunk és megkérdezzük ôket, hogy továbbra is tagok akarnak-e maradni, vagy inkább kilépnek a Társaságból. Ez egy új hang, mert eddig még több évi hallgatás után is helytelennek tartottuk világos kérdéseket feltenni, pláne kilépést javasolni. Ha most

Hogy nézzen ki Társaságunk a jövôben? Errôl a kérdésrôl kollokviumok sorozatán van szó. A Társaság felelôsei Eginhard Fuchs nyilvános levelét beszélték meg. Bodo von Plato (balra) és Gerald Häfner (jobbra).

az egyértelmû kérdésre nem kapunk választ, egy levelet küldünk, melyet egy vezetôségi tag ír alá, és amelyben közöljük, hogy a válasz hiányát komolyan vesszük és az illetôt nem tekintjük többé Társaságunk tagjának. Egyes tagok esetében örvendetes módon mozgásba jött a helyzet, érdekes levélváltás kezdôdött meg, régi sebekre vagy észrevétlenül maradt hanyagságra derült fény. A kihívás, a tagság tényét meggondolni, sok esetben új elkötelezettséghez vagy – és ez is jobb mint a tisztázatlan tagság – kilépéshez vezet. A címtár aktualizálásával egyidôben a címeket, melyek eddig kartotékban voltak, az adatvédelem szigorú figyelembevételével számítógépre vesszük. Az ettôl a lépéstôl való érthetô tartózkodást lassanként felváltotta az a belátás, hogy így egy megbízhatóbb kapcsolat válik lehetségessé. Az aprólékos munkát Hans Hasler és a tagsági titkárság munkatársai végzik az országos Társaságokban tevékenykedô kollégák segítségével. Ennek köszönhetôen ezentúl a tagság felé új összekötetési lehetôségek nyílnak – elôször tudjuk az évi beszámolót 17 nyelvre lefordítva a címprojekt segétségével részben direkt a tagoknak szétküldeni.

Hány tagja van az Általános Antropozófiai Társaságnak? Hivatalosan pillanatnyilag kereken 49 300. Ténylegesen azonban csak közelítôleg lehet erre a kérdésre felelni, mert ehhez a számhoz még sok olyan tag is hozzászámítható, aki sem a Társaság életében nem vesz részt, sem pénzbelileg nem járul hozzá semmihez. Ezek valamilyen oknál fogva bensôleg elbúcsúztak a Társaságtól, de soha nem léptek ki, a kartotékokban maradtak, mint úgynevezett „nyugvó“ tagok. Másfél év 5

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

A SZELLEMTUDOMÁNYI SZABAD FÔISKOLA Általános Antropozófiai Részleg

Központi antropozófiai témák figyelembevétele Az Általános Antropozófiai Részleg keretén belül 2005 nyarán elôször valósult meg a goetheanumi Fôiskola kollégiumának egy terve, melyre a Fôiskola sok tagja már régen várt. Egy egyhetes konferencia ideje alatt németül és angolul megtartottuk a 19 órát. Emberek százai jöttek az egész világról a Goetheanumba, hogy közösen foglalkozzanak a Fôiskolán belül a szellemi munka magjával. Néma euritmiaformák kísérték ezt a munkát, mely már az elsô nap után összpontosított, kompakt jelleget ért el. A fôiskola kollégiumának ezt a kezdeményezését folytatjuk, a folytatás a Goetheanumban folyó munka középpontja marad. Már ma érezhetô, hogy sok országban és csoportban nô a bátorság, további lépéseket tenni az Elsô Osztály mantráival és gyakorlataival való életben. Az Elsô Osztály anyagaival való munka erôsítése és a megfelelô formák megbeszélése állt a lektorok összejöveteleinek középpontjában, mely 2006 ôszén a „Tudnivalók a Szellemtudományi Szabad Fôiskola munkájáról“ címû tervezet megtárgyalásához fog vezetni. Johannes Kiersch „Zur Entwicklung der Freien Hochschule für Geisteswissenschaft. Die Erste Klasse (A Szellemtudományi Szabad Fôiskola fejlôdésérôl. Az Elsô Osztály)“ címû tanulmánya 2005 ôszén elkészült, melyet Johannes Kiersch a Verlag am Goetheanum jelentetett meg. Kutatásait Virginia Sease, Heinz Zimmermann, Bodo v. Plato és Uwe Werner (a Dokumentációs csoport vezetôje) kísérték. Johannes Kiersch egy alapos bepillantást tesz lehetôvé, mely elsôsorban a Fôiskola felépítésének elsô és döntô évtizedére és annak ezotérikus, emberi és szociális dimenzióira vonatkozik. A tanulmány angol és francia fordítása munkában van és elôreláthatóan még 2006-ban meg fog jelenni. Az Általános Antropozófiai Részleg speciális munkaterületeinek körvonalai mind tisztábban rajzolódnak ki: embertan, a szellemtudomány tanulása és a meditáció (Heinz Zimmermann), karma és reinkarnáció (Paul Mackay), krisztológia és a hierarchiák (Virginia Sease és Sergej Prokofieff), spirituális szociálkompetencia (Cornelius Pietzner) és az idô szellemének és a fejlôdésnek kérdései (Bodo v. Plato). Ezek nem új részlegek vagy csoportok, itt a központi antropozófiai témákra fordított figyelem serkentésérôl van szó. Különösen a tanulás és a meditáció terén a tevékenység egyértelmû fokozódását figyelhetjük meg. Ez részben egy sor kollokvium következménye, melyek Nana Göbel (DE), Marc Desaules (CH), Ron Dunselmann (NL), Bodo v. Plato és Heinz Zimmermann (Goetheanum) kezdeményezésére 2004/2005ben az Antropozófiai Társaság jövôbeni feladatainak kérdéseivel foglalkoztak. 6

„A meditáció nem tanítható“ A meditáció nem tanítható. Meditálni tanulni lehet, de nem másoktól, csak saját magunktól. Próbálgatás, tévelygés és hibajavítás árán jutunk felfedezésekhez, vezethetjük magunkat saját utunkra, találjuk meg saját bensô kultúránkat. Ha a meditáció a magasabb énünkkel való megismerô egyesülés, kapu minden érzékfeletti megismeréshez, akkor a meditáció az Énem körzetében folyik le – saját Énem tanítványa lehetek. Rudolf Steinert úgy foghatjuk fel, hogy ô az, aki erre a körzetre utal, mely egy úttá válik; az ô tanítványa lenni ekkor annyit jelent, hogy az Én tanítványa akarok lenni. Ilyen és eféle gondolatok járultak a multban ahhoz, hogy a meditációról nem folyt eszmecsere, beszélgetés. Meditáció, gyakorlatok – ezekben mindenki önmagával egyezzen meg. Így igaz, ha a tulajdonképpeni meditációról van szó; ha ebben másvalaki akarata érvényesül, nem oda jutunk, ahova kerülni szeretnénk. Másrészt viszont az is igaz, hogy a meditációval kapcsolatos tulajdonképpeni nehézségek igen gyakran nem is magában a meditációban rejlenek, hanem már az elôkészületek idején, az olyan feltételek, akadályok, körülmények terén lépnek fel, melyek a meditációt megelôzik. Ezen a területen pedig rendkívül gyümölcsözô az együttmûködés és tapasztalatcsere, akár elôfeltétele is lehet haladásunknak. Ez az alapja annak, hogy a Goetheanumban, de más helyeken is, kurzusok és kisebb összejövetelek témája a meditáció és a gyakorlatok végzése. Ezek rendezôi számára az ôszinteség fontos: hol állok én? Csôdöt mondhatok? Hogyan lehetek úrrá restségemen és hogy tanulok meg újra kezdeni? Ha ilyen kérdésekrôl beszélgetünk, kiderülhet, hogy az akadályoknak csak egy része származik tôlem; egy jelentôs részük a mai idôkben élés kísérôzenéje: információáradat, emóciótúltengés, közönyösség, bejátszódott hektika állnak az útjában annak, hogy egy megfelelô lelki hangulat keletkezhessen. A kurzusokon kifejleszthetjük egy hangulattér kialakításának képességét. Ilyfajta elôkészületek elemeit rejti magában Rudolf Steiner nyelve. Elô tudjuk varázsolni ôket. Ezért döntô a kurzusok során az antropozófia tanulmányozása, a nyelvi és euritmikus felelevenítés és elmélyedés. Ha a megértés segítségével át tudjuk élni ezt a gondolatvilágot, ha az euritmikus mozgás bensônk mozdulataival harmonizál, ha a szó csengése átfogja az egész értelmi összefüggést, akkor tettünk egy lépést afelé, hogy az erôk és összefüggések szótlan világában kiismerhessük magunkat. Az antropozófia nyelve az átélt eszme világába vezetô híddá válik. A beszélgetés arról, hogy mennyire különféleképpen individualizáljuk Steiner gyakorlatokról szóló javaslatait, felbátorít. A kezdetben fellépô vágyat, mindent helyesen tenni, „úgy ahogy Steiner mondja“, felváltja az a felfedezés, hogy a gyakorlatokra vonatkozó sok ösztönzése kíséretében alig akadnak konkrét kivitelezésre vonatkozó javaslatok. Ha az ösztönzéseket követjük, önmagunkra vagyunk utalva és aggódunk, hogy valamit „rosszul“ csinálunk. A másokkal való eszmecsere itt is egy felfedezéshez vezet: egy lényeges része a meditatív útnak az, hogy kifejlesszük azt a szükséges találékonyságot, hogy melyik gyakorlatot hogyan alkalmazzuk saját részünkre. A kurzusok belsô ellentmondást tartalmaznak: akkor sikeresek, ha feleslegessé válnak. Eközben emberi kapcsolatok jönnek létre, melyekre szivélyes együttmûködést alapozhatunk a legkülönbözôbb területeken.

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

Rendezvények a szellemtudomány tanulása és a meditáció témájáról 2005-ben egész sor rendezvény zajlott le a Goetheanumban ezekrôl a témákról. A talán legfontosabb esemény a Szellemtudományi Szabad Fôiskola Elsô Osztálya tagjainak júliusi találkozója volt. Az Általános Antropozófiai Részleg – az egy éves „Bevezetô az antropozófiába“ és az angolnyelvû antropozófiai tanulmányi év mellett – egy „Antropozófiai továbbképzés“-t tett lehetôvé, melynek középpontjában az Alapkô-meditáció „rigmusai“-ba való bevezetés állt. Ezenkívül egy sor hétvégi kurzust rendeztünk, melyek témája a gyakorlás útjának elsô lépesei voltak Rudolf Steiner „A magasabb világok megismerése“ fényében, valamint az év körforgásának, a Lélek kalendáriumának, a Mihály levelek és az Alapkômeditáció meditativ elemei. Emellett például a Szellemtudományi Részleg két összejövetelt tartott Rudol Steiner mantráinak nyelve kapcsán, a Pedagógiai Részleg pedig továbbképzést rendezett „Meditatív gyakorlatok a tanári foglalkozás során“ címmel. A többi részleg programmjában is találhatunk megfelelô kezdeményezéseket. A Goetheanumban október és április között, tehát a téli félévben, hétfô esténként a Fôiskola kollégiumának és a Goetheanum-Zweig tagjainak rendezésében központi antropozófiai témájú kurzusokat látogathatunk. A sokrétû programot egész éven át a késôdélutáni órákban hasonló célú bevezetô és az anyagot elmélyítô elôadássorozatok egészítik ki. A 2006-ra elôirányzott rendezvények részletes programját a háromszor egy évben megjelenô „Kurse, Fortbildungen, Studiengänge (Kurzusok, továbbképzések, kiképzések)“ címû füzet tartalmazza. (Megrendelhetô a következô címen: Ursula Seiler, Goetheanum, Postfach, CH-4143 Dornach 1; Tel: 004161-706 43 07; [email protected]).

Természettudományi Részleg

Szorosan a jelenség közelében A mult évben sok napilap saját természettudományos folyóiratot indított, és a televizióban is különös figyelemben részesülnek az állatriportok és egyéb természettudományi adások. Látszólag annyira teljesen megértett világunkban úgy látszik nagyobb a vágyakozás a természet varázsa és értelmet kölcsönzô hatása iránt, mint valaha. Legtöbbnyire ezt a keresést látványos jelenségekkel izgatják, aztán ésszerû magyarázatokkal félretólják. Nem így a Természettudományi Részleg kutatói, kik az elméleteken és modelleken túllépve, szorosan a jelenség közelében keresik a továbbvezetô felismerést. „Ha az érzékelhetô világot csak a dologi síkon értjük meg, akkor a szellemi világot is csak ezen a síkon akarnánk felfogni – és üreset markolunk“ így jellemzi Johannas Kühl, a részleg vezetôje, a természettudomány központi helyzetét az antropozófiában és jelentôségét az egész ember számára. Florian Theilmann és Georg Maier például, két fizikus, akik a fénysebesség megértését tûzték ki célul, a fény jellegét dologi modell-elképzelésektôl függetlenül keresik. Eredményeikrôl a berlini Humboldt-egyetem „open eyes (nyitott szemmel)“ címû találkozóján 2005 nyarán számoltak be. Az alapkutatás mellett a gyakorlati jelentôségû kérdések játszanak nagy szerepet, mint a transgén kultúrnövények alaktani vizsgálata annak megállapítására, hogy milyen mélyen hat a génmanipuláció a növény lényére, vagy mint a képalkotó módszerekkel való

Hogyan lehet a fény viselkedését modell-elképzelések nélkül vizsgálni? Florian Theilmann kísérletének felépítése.

minôségvizsgálat a mikrohullámok élelmiszerekre gyakorolt hatásának megértésére. A sok kutatóintézetünkön belüli kutatás hozzájárult a más intézményekkel való szorosabb együttmûködéshez. Említsük csak a Bolk-Intézetet (Hollandia), a Weledát és az Áramlástudományi Intézetet (Németország). De nemcsak más intézményekkel, kutatóintézetünkön belül is erôsödött az együttmûködés és új közös projektekhez vezetett, mint a génmanipulált növények fentemlített vizsgálata. A Glashaus renovációjának befejezése után, mely 2006 végére van elôirányozva, elôször dolgozhat a Természettudományi Részleg valamennyi kutatója egy épületben. Ez a serkenteni fogja a mindennapi tudományos tapasztalatcserét. Johannes Kühl a részleg jövôbeni munkájára vonatkozólag még egy lépéssel tovább megy: „Minden szakból: fizikábál, biológiából, kémiából, geológiából, legalább három-három munkatársra lenne szükségünk ahhoz, hogy élénk beszélgetés, kölcsönös inspiráció, egy tényleg lüktetô élet gyümölcsözô talaja alakulhasson ki intézetünkben, a Goetheanumban.“

Matematikai-Asztronómiai Részleg

Új lépések Részlegünk találkozóhelye mindazoknak, akik a matematikán és a csillagászaton keresztül jutnak az antropozófiához vagy antropozófus szempontokból kiindulva tevékenykednek ezeken a területeken. Az ô törekvéseiket szeretnénk támogatni. 2005 augusztusa óta Georg Glöckler utódaként Dr. Oliver Conradt vezeti a Matematikai-Asztronómiai Részleget. A Johannes Kepler csillagvizsgálóban továbbra is nyilvános estéken figyelhetô meg a csillagvilág, az efemeridák és a naptári adatok kiszámítása folytatódik és különbözô találkozókat rendezünk. Ùjak a „csillagászati tanulmányi hetek“ Liesbeth Bisterbosch (Hollandia) és Thomas Schmidt (Németország) vezetésével, több docens részvételével. Az elsô hetet az alsó osztályok tanítóinak, a másodikat a felsô tagozat tanárainak és a harmadikat pedig a Részlegünk kutatómunkájáról való eszmecserénak szenteljük. A „matematikai tanulmányi napok“ 2006 októberében a vonalmértannal és annak természettudománybeli felhasználásával fognak foglalkozni Nick Thomas (Nagybritannia), Uwe Hansen (Németország), valamint mások 7

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

közremûködésével. Körülbelül háromszor évente találkozik Dornachban a „Matematika és szellemtudomány“ nevû munkacsoport. Jelenleg a vonalmértan valamint a matematika és az antropozófiai szellemtudomány viszonya van a programon. A csillagászat és a szellemtudomány viszonyának vizsgálatára is szeretnénk egy munkacsoportot létrehozni. Részlegünk egy további kutatási témája a Paul Schatz által alapított kifordítási technika. 2006-ban újra ki szeretnénk adni körlevelünket, mely szükséghez mért gyakorisággal fog megjelenni. Részlegünk életét és munkáját, a csillagászati, matematikai és szaktanári témákat ebben fogjuk megtárgyalni.

Orvostudományi Részleg

Az énhez vezetô út a gyermekkorban kezdôdik „A betegség nem egy véletlen és ellenséges esemény, hanem értelme van, az élet valamelyik aspektusával függ össze, az életrajzival, a közösségivel, vagy korunkkal“ így mutatja be az „antropozófus orvos“ jellemzésének tavalyi fogalmazványa a betegség speciálisan antropozófus képét. Az eszmei alapok ilyen leírását az antropozófiai orvostudomány és gyógykezelés forrásainak, szellemi dimenziójának és identitásának széleskörû tisztázása keretén belül találhatjuk meg. Az antropozófiai gyógyászat inspirációs forrásai tudatosításának elôsegítésére az Orvostudományi Részleg most következô évi konferenciájának 700 résztvevôje Rudolf Steiner központi orvosi mûvét „Grundlegendes zur Erweiterung der Heilkunst nach geisteswissenschaftlichen Erkenntnissen (A gyógymûvészet kiszélesítésének alapjai szellemtudományi felismerések nyomán)“ fejezetenként kis csoportokban fogja feldolgozni – mondja Michaela Glöckler, az Orvostudományi Részleg vezetôje. Az eredményeket a plénumban beszélik meg. Ezzel a fokozott eszmei tevékenységgel párhuzamosan a Pedagógiai Részleggel együttmûködve egy kilenc, szerte a világon tartott, kongresszusból álló sorozaton a az emberszabású pedagógia egészségügyi jelentôségét hangsúlyozzuk ki. Délafrikától Indián át Tajvanig az antropozófus orvosok és tanárok az úgynevezett Kolisko-találkozók keretén belül elôadásokon, munkacsoportokban és szemináriumokon fogják egy olyan pedagógia lehetôségét és szükségességét felmutatni, mely a felcseperedô gyermek egészségét a gépesített világban biztosítja. Az énhez vezetô út a gyermekkorban kezdôdik. Ahhoz, hogy a gyermek saját önállóságáig eljusson, egészségre van szüksége. Az Orvostudományi és a A fizikoterápiai évi összejövetelre más szellemi orientációjú terápiairányzatok Pedagógiai Részlegnek képviselôit is meghívták. és sok helyi munkatárs8

nak és intézménynek ez a vállalkozása, mely nem ok nélkül a föld társadalmi és gazdasági krízisterületeire összpontosul, az antropozófia fejlôdéshez nyújtott igényes segítségének tekinthetô. Ezért van különös jelentôsége annak, hogy a franciaországi Kolisko-találkozó az UNESCO-nál talált helyet.

Pedagógiai Részleg

Az éllovas szerepét bebizonyítani A téma „iskola“ mindinkább nyilvános vita tárgya. Nemcsak a szülôk lapjai, az általános hetilapok is rendszeresen foglalkoznak iskolai kérdésekkel. Örvendetes módon a szülôk szokványos aggódását „Melyik kiképzés vezet a legjobb szakmai kilátáshoz?“ mindjobban felváltja a kérdés: „Melyik kiképzés a legegészségesebb?“ Joan Almon az „Alliance for Childhood“ egyik alapítója egy nemzetközi Ettôl a kérdéstôl, mely óvodai találkozón. nemcsak a testi, hanem a lelki egészségre is vonatkozik, már csak egy kis lépés egy emberre szabott pedagógiáig és ezzel a Waldorfpedagógia eszmevilágáig. Ahogy a gyógyászat kérdése oda torkollik, hogy milyen a gyógyhatású életvitel és munka, úgy a pedagógiai kérdés csúcspontja is egy iskola keresése, melyben az oktatás egészségesebbé és életerôsebbé tesz. Mind többet vesz át az állami pedagógia abból, amit már 80 éve csinálunk a Waldorf iskolákban. Ez örvendetes, de ugyanakkor kihívás is a Waldorf pedagógusok számára, hogy a gyermekek változó alkatára az antropozófiai emberkép alapján új elgondolásokkal válaszoljanak. A 2006-ban a minden földrészen az Orvostudományi és a Pedagógiai Részleg együttmûködésével rendezett Koliskotalálkozók ezzel a témával foglalkoznak. Idén az orvosi-pedagógiai diagnosztikáról lesz szó. A háttérben például az a megfigyelés áll, hogy mind nehezebb a gyermek lelki helyzetét megnyilatkozásaiból leolvasni. „Azt kell a gyermekben felfedezni, ami nem látható“ (Christoph Wiechert). Egy úgynevezett „reaktív“ pedagógia, mely egy bizonyos viselkedésre ad bizonyos válaszokat, mind meddôbbé válik. A tanító mindinkább személyes inspirációképességét kell igénybevegye. Ezzel kapcsolatban három továbbképzési lehetôséget ajánlunk fel, melyek témája a gyermek jellemzése. Az antropozófus pedagógiának ez a magja, melyben a gyermek tulajdonságait közösen tudatosítjuk, rendkívül nagy visszhangra talált.

Színpadi és Zenei Részleg

„Újat akarni“ vagy „megújítani akarni“ Az euritmia jelenlegi helyzetét – mely a zene, a beszéd és a bábjáték mellett a részleg egyik fômunkaterülete – ezzel a két rokon, de egyáltalán nem azonos akaratiránnyal írja le Werner

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

Barfod, a Színpadi és Zenei Részleg vezetôje. Ezzel egy igen nagy lépést sikerült megtenni. Röviddel ezelôtt még két poláris álláspontot lehetett mind az euritmisták, mind a publikum körében találni („új euritmia“, „igazi euritmia“), melyek nehezen összeegyeztethetôen álltak egymással szemben. Werner Barfodnak és másoknak sikerült ezt a konfliktust kulturált találkozások intenzív ápolása révén egy gyümölcsözô együttmûködéssé változtatni át. Az eszmecsere az euritmia után érdeklôdôk számára tartott rendezvényeken, diáktalálkozókon, az euritmiaiskolák felelôs vezetôinek konferenciáin és számtalan beszélgetés keretében zajlik le. Így egy olyan bizalmi viszony alakult ki, hogy például a goetheanumbeli évi találkozókon az iskolavezetôk az egyes záróprogramokról nyert benyomásaikat nyíltan beszélik meg. Hétvégi rendezvényekre euritmia-együtteseket hívunk meg, melyek munkájukról mûhelyjellegû bemutatókon és ezek megbeszélésein számolnak be egymásnak. Ilyen találkozások két euritmista egymástól tanulásától kezdve a 2006 húsvéti rendezvényen át, ahol 300 aktív laikus, tanuló és tapasztalt mûvész mutatott be egymásnak euritmiát, egészen a stuttgarti és dornachi együttes közös munkájáig terjed, kik idén másodszor mutatnak be sikerrel szimfónikus mûveket a színpadon. A közös euritmia-munka mellett a részleg tevékenysége a nagy nyilvánosság felé is fordul: itt a kiképzés kérdései, a szakmai minôsítés, a tanítókkal szembeni növekvô követelmények állnak elôtérben. Ezek a kiképzés ideje alatt szellemi kvalifikálást is el kell érjenek olyan tanulókkal, kiknek igényes foglalkozásbeli céljaik vannak, de ugyanakkor gyakran különleges akadályokat kell mûvészi kibontakozásuk elôtt leküzdeniük. Ez a beszélô- és színészkiképzésre is vonatkozik, valamint a fáradozásra, a beszélô foglalkozások terén kapcsolatokat teremteni.

további terület a mesék világa, melynek idén három szemináriumot és egy konferenciát szentelünk. Az év elején jelent meg a részlegünk által kiadott többnyire német, kisebb részében angol nyelvû második évkönyv: „...das Wort nur eine Gebärde(... a szó csak egy gesztus)“, melyben a részleg minden munkaterületérôl gyüjtjük be a termést. Ezúttal különlegességel szolgálhattunk: az évkönyv Rainer Maria Rilke két edddig ismeretlen szövegét tartalmazza: egy költeményt és egy levelet, melyek eddig nem voltak kinyomva. 2005-ben a részlegünknek új országos csoportja alakult Hollandiában, 2006-ban pedig a francianyelvû országok számára alakul egy csoport. Az évente megjelenô Veranstaltungskalender der Sektion für Schöne Wissenschaften (részlegünk rendezvénynaptára, mely a részleg titkárságán rendelhetô meg) a 2006-os év valamennyi rendezvényérôl, valamint a különbözô munkacsoportok és országos csoportok tevékenységérôl tájékoztat.

Mezôgazdasági Részleg

Szerves növekedés és szellemi összefüggés

Szellemtudományi Részleg

Az akadémiai szellemtudományok átitatása antropozófiával A szellemtudományok közé tartozik a nyelv- és irodalomtudomány, a mûvészet- és kultúrtörténet, a filozófia és a tudat története. A Szellemtudományi Részleg feladata ezeket a területeket az antropozófia fényével áthatni, átvilágítani. Az emberi nyelv majdnem az összes területen vizsgálat tárgya, de ugyanakkor központi kifejezôeszköz is. Részlegünk ezért különbözô rendezvényeket szervez, melyek Rüdiger Safranski, filozófus és témája a nyelv: a nyelvtudomáíró Schiller bensôséges vallányi kolokviumon kívül vannak lírisosságáról beszél. kus kollokviumok, költô-napok, elôadások és szemináriumok, melyek tárgya mindenekelôtt Rudolf Steiner nyelve. A 2006-os év súlypontjaként a grál-témával foglalkozunk. A pünkösdi konferencia címe: „A grál mint egy eljövendô Európa inspirációinak forrása“. Tavasszal ehhez társul egy találkozó a chartres-i üvegablakok témájával, ôsszel pedig „Goethe a rózsakeresztesek hatásának áramlatában“ kerül sorra. Egy

„Lépjenek szövetségre ismert és ismeretlen barátokkal“ – tanácsolta a német politikus Renate Künast a mezôgazdasági összejövetelen.

Németországban ma az élelmiszerek kb. 3 %-a származik biotermelésbôl. Ez kevésnek tünhet. Fontosabb mint a nagyságrend azonban az elterjedés, melyet a következô szám jellemez: a háztartások fele használ – legalábbis idônként – ökologikusan termelt élelmiszereket. A környezetbarát módon elôállított élelmiszereknek ez a nagy megbecsülése mutatja, hogy a bioszakma kinôtte a meggyôzöttek kuckóját. Bioélelmiszerek fogyasztása mára már, mint a személyes felelôségérzet kifejezésre juttatása, természetessé vált. Sok országban játszódik le egy csendes zöld forradalom. A világszerte kb. 5000 biodynamikusan dolgozó gazdaság számára ez a széleskörû elismerés lehetôvé teszi, hogy nyíltan és öntudatosan bekapcsolódjon a megnôtt öko- és fair-kereskedelmi hálózátba. Nikolai Fuchs, a részleg vezetôje úgy véli, hogy az egészséges, géntechnikamentes élelmiszerek iránti most mutatkozó szükséglet az elkövetkezô évek során szellemi beállítottságú összefüggésbôl származó élelmiszerek utáni kivánsággá fog fejlôdni. Arra a fejlôdésre, hogy az ökomezôgazdaság a társadalom magától értetôdô részévé vált részlegünk – és annak nemzet9

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

közi képviselôköre – kétféleképpen reagált. Egyrészt az elhangzott vagy lappangó kritikára adunk aktív választ. Így például Nikolai Fuchs az utóbbi években a biodinamikus mezôgazdaság nemzeti szocialistákhoz való viszonyát vizsgálta meg, míg Florian Leiber, a részleg tudományos munkatársa, azon a megbízáson dolgozik, hogy a biodinamikus mezôgazdaság tudományos jellegét mutassa fel. Ez a kutatómunka a witzenhauseni egyetemen létrejött alapítványi professzurátussal jól összehangolható. Másrészt a Részleg évi témáját: „Identitás és nyíltság – egy új mezôgazdasági kultúra keresése“ is ennek megfelelôen választottuk. 2006 februárjában az e témával való foglalkozás a Goetheanumban, az egész világról jött sokszáz résztvevôvel lefolyt Mezôgazdasági Találkozón, találta meg csúcspontját. Két neves német politikusnô elôadása mellett fôleg a beszélgetésen volt a hangsúly, melyben a más rokon szervezetekkel, mint „slow-food“ és „Kenyeret a világnak“, való eszmecsere volt a legfontosabb.

Ifjúsági Részleg

Mit lehet tenni, hogy valamit megmozdítsunk, önmagunkat is? Az Ifjúsági Részleg egy találkozóról való beszámolójának ez a kérdése sokat mond az új évszázadban felnövô nemzedékrôl. Minden tevékenység önmagunk gazdagítását kellene jelentse és fordítva, a saját fejlôdés minden lépésének láthatóan a világ javára kellene válnia. Minden felnövô nemzedék az összkultúra állapotának friss tükre, minden életkort a külsô tevékenység és a bensô érés összeszövôdése jellemez. Ezért is tartja Elizabeth Wirsching, a részleg vezetôje, fontosnak, hogy az Ifjúsági Részleg mindegyik részlegben otthonra találjon. A „Januári napok a Goetheanumban“, melyeket a Fôiskola kollégiuma 2005-ben tartott meg elsôízben, az ifjúság egyetemességét legalábbis egy hétre érvényre jutott. „Tudomány a spiritualitásban – spiritualitás az életben“ volt a testület tagjai fiatalokkal és diákokkal való találkozójának címe. Gyakorlati okoknál fogva a januári napokból idén februári napok lettek, melyre több mint száz érdeklôdô fiatal érkezett. A téma „Harc az Énért“ volt. A fiatalok és a részlegvezetôk szívélyes együttmûködése hozzászólások és tanulókörök útján jött létre. Az Ifjúsági Részleg munkája három síkon játszódik le. A

Connect 2005: 700 tanuló és tanulólány „foglalja el“ a Goetheanumot.

10

„februári napok“ középsô helyet foglalnak el, amennyiben olyanoknak szólnak, akik már valamennyire ismerik az antropozófiát. A nyári találkozók, a 12. osztályosok Connect-találkozói és a helyi tanuló-találkozók ezzel szemben az antropozófiával való elsô találkozásra adnak lehetôséget. Az Ifjúsági Részleg munkatársai sikeresen dolgoznak az antropozófia iránt érdeklôdôk nemzetközi hálózatának felépítésén. Ebben fontos szerepet játszik az IDEM projekt („Identitás kezdeményezés útján“), de a tervezett nagy braziliai nyári találkozó „Connectivity“(Kapcsolatfelvétel) is. A skála másik végén, bizonyos fokig az Általános Antropozófiai Részlegbe való átmenetként, hétvégi rendezvények és rendszeres szemináriumok találhatók, melyek témái a meditáció és az Elsô Osztály mantráival való foglalkozás. Egy találkozóról való beszámoló így végzôdik: „Fejünkben egy a gyakorlati életre alkalmas spiritualitás eszméje és megfontolásai jól el vannak ugyan raktározva, csak ott senki hasznára nincsenek, még annak se, aki elgondolja ôket. Ki kell kerüljenek onnan, elmélyült foglalkozásra, megvitatásra, együttmûködésre egészen más másokkal és a végeredményre: Nézzétek, megy ez, ha az ember akarja. Ha az akarat megvan, az út is hamarosan elôtûnik. De ez igen nehéz gyakorlatokat igényel: az objektív megismerés magatartását, saját szubjektivitásunk leküzdését. Csak így eredményes és kifizetôdô az egész fáradozás, hiszen ez az önképzés rengeteg hozzátanulást igényel, az igazság szeretét és mindkét lábbal a valóság talaján állást. Csak így örömteljes a felismerés – a külvilág számára is.“

Társadalomtudományi Részleg

100 éves a társadalmi élet fôtörvénye Az individualizálódás egyik legszebb oldala a találkozni akarás – a találkozás egyéni fejlôdésünk és a társadalom alakításának kulcsa. A szabadon kialakított emberi együttmûködés teret nyer és nô az igény arra is, hogy az életfeltételeket és az emberi közösségek szellemi lehetôségeit jobban megértsük. Ezen a területen található részlegünk egy lényeges feladata. Az emberi együttélés átvilágítása volt a fôpont a családkultúra találkozón, hol a egyes családtagok közötti lelki-szellemi térrôl volt szó, de a 100 életrajzi tanácsadó konferenciáján, az októberi „Nemiség és én-fejlôdés“ címû és az ôszi nyilvános „Európa lelke“ címû Hollandiában tartott nagy találkozón is. Az antropozófiai szocológiának mindig szerves része a gyakorlati alkalmazás. Ôsszel is ez lesz elôtérben. 100 év mult el azóta, hogy Rudolf Steiner a társadalmi élet fôtörvényében az önzetlenséget és a részvétet helyezte az együttélés gyógyírjaként elôtérbe. Ez a jubileum lesz az indítóoka, hogy az idei Mihálynapi találkozót a Goetheanumban a mindenkinek járó alapbejövetel eszméjének szenteljük. Götz Werner, aki ezt a témát

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola

sikeresen tette nyilvános vita tárgyává, lényegesen gazdagítja majd a programot. Elôkészületként 2006 tavaszán egy kollokviumon az „elmélet emberei“ Walter Kugler, Ullrich Rösch és Christopher Houghton Budd tartottak eredményes eszmecserét a „gyakorlat emberei“-vel, Peter Blommal és Thomas Jorberggel. 2005 ôszén a jogászok kutatókollokviuma találkozott Kasselban. A cím: „A jog szellemei. – Milyen Mi történik az érzéki és az érzékeken különösebb inspirációk túli világban a család tagjai között? rejlenek Európa különböNyílt beszélgetés a zô jog- rendszereiben?“ családkultúra találkozó keretében. volt. Öt különbözô jogrendszer megbeszélése annak a belátásához vezetett, hogy hogyan fog az egyesült Európa jogilag is megvalósulni. Részlegünk munkájának nemzetközi jellegét különösképpen tükrözte az „Európa lelke“ címû találkozó. Ez az amsterdami esemény részlegünk munkaévének egyik csúcspontja volt. A nyilvános élet két meghívott képviselôje: a holland politikus van Gennip és a költônô Nelleke Noordervliet a rendezvény címe értelmében Európa lelkérôl beszéltek. A következô találkozó ebben a sorozatban 2007 tavaszán valószínûleg Budapesten kerül megrendezésre.

Képzômûvészeti Részleg

Múzeum vagy a források felkeresése A Szabad Fôiskola kollégiuma még nem tudott a részleg volt vezetôje, Christian Hitsch, helyett egy utódot kinevezni. A kihívás abban áll, egy illetékes mûvészt találni, aki hajlandó saját mûvészetét az antropozófus képzômûvészek összefogása és összehangolása érdekében a háttérbe szorítani. 2006 eleje óta Martina Samnak és Paul Mackaynak a részleg tagjai Astrid Oelssner és Thorwald Thiersch segítenek, hogy idén, lehetôleg már részlegünk novemberi találkozóján, egy új felelôst mutathassanak be. A tisztázatlan személyzeti helyzet ellenére folyik a tevékenység. A nemzetközi találkozó témája 2005-ben „Poláris kezdeményezések a mûvészi munkában“ volt. Idén Velencében ezt a témát „A szellemi a mûvészetben? Az ember középpontjának keresése“ címmel folytatjuk. Az építészet terén egy igen látogatott összejövetelen a városépítészet kérdéseirôl volt szó. A 2000-i nagy építészeti kongresszus és a dornachi kiállítás óta e kiállítás részei a világot járják, legutóbb Ukrajnában és Indiában voltak láthatók. Dornachi részlegünk és a kievi egyetem építészeti tagozata közötti együttmûködés gyümölcseként a szerves építészet az ottani kiképzés részévé vált. A növényi festékek laboratóriumát nem tudtuk tovább fenntartani, és tanulók hiánya miatt az ékszerészkiképzést is meg kellett szüntetnünk. Ezek a fejlemények mutatják, hogy mennyire fontosak a képzômûvészet terén a tartalmilag új távlatok. 2007-ben ezekre lesz alkalom, mikor Rudolf Steiner a müncheni kongresszushoz kapcsolódó mûvészeti impulzusának 100. évfordulójáról fogunk megemlékezni. Számos antropozófus mûvész veszi munkájában ezt a dátumot figyelembe. Minden kezdeményezést, minden impulzust 100 év multával új módon kell megértenünk és továbbvinnünk, így ad a 2007-es év új hangsúlyt elkötelezettségünknek, hogy Rudolf Steiner festôi, szobrászi és építészi mûvét méltányos módon folytassuk. A mondat „Múzeum vagy a források felkeresése“ jól fejezi ki a kihívó helyzet dramatikáját.

11

Goetheanum

A Goetheanum Euritmia-együttese

Minden hang megalvadt fájdalom és mérhetetlen szeretet A most következô beszélgetésben Carina Schmid, a Goetheanum-színpad Euritmia-együttesének vezetôje nyilatkozik Mozart c-moll zongoraversenyének euritmiai színre alkalmazásáról. Mi a nagy euritmia projektek lényeges pontja? A nagy szimfonikus projektek esetében nem szenzációkeltésrôl, hanem egy új kultúra kifejlôdésérôl van szó. Ezért már az elsô projektünk esetében, melyet a stuttgarti euritmia-együttessel közösen dolgoztunk ki, világos volt, hogy nemcsak egyszer, hanem legjobb esetben háromszor egymás után kell a nagy vendégeskedCarina Schmidt, a Goetheanum színházakban Színpad euritmia-együttesének nünk. Ez nem egy egyszerû vezetôje. dolog, mert az euritmia szimfonikus mûvekhez nemcsak mûvészileg egy különleges kihívás, hanem szociális viszonylatban is. A környezetnek nagyon erôs támogatást kell nyújtania. Ez mit jelent konkrétabban? Míg 2003-ban, ennek a szimfonikus trilógiának az elején, csupán lelkesedésünk, mûvészi akaratunk vitt rá minket egy ily mûvészi és financiális kockázat vállalására, most már elejétôl fogva tárgyalunk olyanokkal, akik anyagilag és eszmeileg támogatnak. Mindenekelôtt ezek bizalma adott nekünk erôt ahhoz, hogy az euritmiailag legnehezebben feldolgozhatónak, Mozartnak, fogjunk neki. A Mozart-év sok ünnepi beszédében, például Salzburgban, mindig újra elhangzik, hogy Mozart számunkra megfoghatatlan marad, mintegy egy más bolygóról való – innen származik a nehézség, zenéjét euritmiailag kifejezésre juttatni? Rudolf Steiner ezt szebben fejezte ki: Mozartot egy angyal inspirálta, egy angyal lakott benne. Zenéje olyan tiszta és egyszerû, hogy roppant érettség, mûvészi és életben szerzett érettség kell ahhoz, hogy ez a mennyei egyszerûség ne giccsessé vagy gyerekessé váljon. Azért olyan nagy ez a kihívás, mert zenéje annyira tökéletes, hogy minden hang megalvadt fájdalom és mérhetetlen szeretet. Az euritmia stilisztikai eszközeiben gyakran egy bizonyos kedvesség rejlik. Ez ebben az esetben elôny vagy akadály? Az euritmia Mozarthoz magától értetôdôen közel áll, de ezt a közelséget fel kell áldozni. Együttesünkben – ha szabad ezt így kifejeznem – legutolsó programunk gondoskodott arról, hogy ezen túllépjünk. Nem tudnánk Mozarttal foglalkozni, ha nem Sophia Gubaidulina mûvét „Hét szó a kereszten“ adtuk volna elô. Az együttes minden tagja egy kis személyes halálon ment keresztül. Ezáltal képessé váltunk a Mozart ellentmondásosságával – a játszó gyermekkel és a túlvilági érettséggel – való találkozásra. Ezt az ellentétet kell mindannyiunknak saját lelkében feldolgoznia. 12

Hogyan sikerülhet ez? Legyetek, mint a gyermekek – mondja az evangélium. Ez az ellentmondás az eredetiség és az érettség között csak akkor oldódik fel, ha felfedezzük önmagunkban és megvalósítjuk személyünk örök magját. Ez a folyamat mindíg a halállal függ össze. A halál egyúttal Mozart zongoraversenyének témája is. A Beethoven 5. szimfóniája miatt mindenki által jól ismert legsötétebb hangnemben, c-mollban, íródott. Igen, a hangnem sötét, de ez a hangnem, az év körforgására vonatkoztatva a karácsonynak felel meg, és tényleg ilyen a mû jellege is. A fény újra és újra átvilágít a sötétségen. Ezt a fényt, mely áttör a sötétségen, szeretnénk rendezésünkben is láthatóvá tenni.

A Goetheanummal kapcsolatos fejlemények

Egy áttekintés címszavakban A Goetheanum az Általános Antropozófiai Társaság és a Szellemtudományi Szabad Fôiskola székhelye. 2006 elején itt 180 28-féle nemzetiségû munkatárs dolgozik teljes vagy részmunkaidôben. Az utóbbi években egy áttekinthetô fizetési rendszer mellett döntöttünk, mely egy mindenki számára egyforma alapfizetés mellett a szociális és családi helyzetet, valamint a különbözô funkciókat veszi figyelembe. A Goetheanummal kapcsolatos fejleményeket, eseményeket és terveket munkatársaink heti gyûléseiken beszélhetik meg. A havonta összejövô csoport-konferencián azok a munkatársak találkoznak, kik a részlegek, munkaterületek és csoportok tervezési és szervezési feladatait látják el. Tavaly a két nagy munkaterület: Goetheanum-színpad és Goetheanum-épületgondnokság mellett egy harmadik munkaterületet kezdtünk el felépíteni: „Fogadás és rendezvények a Goetheanumban“. A 2005 óta új összetételû színpadvezetôségben Sarah Kane elmenetele miatt megint változás történt. Jelenleg a misztériumdrámák új rendezése a központi feladat. Mozart Varázsfuvolája és 2006 nyarának zenei-euritmiai rendezvényei a tavalyi számos és igen látogatott Schiller-évi rendezvény után megint új hangot ütnek meg. Az épületgondnokság vezetését 2005/06 fordulóján Kurt Remundtól John Herdin vette át. Az építészetileg és tájilag egyedülálló Goetheanum-terület mindennapi gondozása mellett 2006 végére a Glashaus, annak teljes rendbehozása után, tágasabban fogja a Fôiskola és a részleg feladatait szolgálni. Ugyancsak 2005/06 fordulóján vette át Christine Blanke a felelôsséget a fogadási és rendezUwe Werner, a Goetheanum vény-lebonyolítási munkaterület Dokumentációs osztályának vezetôje, az Antropozófus eddig sok csoportban szétszórt feladatainak koordinálásáért. Archívumok Napján számol be munkájáról. Ezek vagy közvetlenül a ház

Goetheanum

Megjegyzések: 1) Fôleg hagyatékokból származó értékpapírok. 2) A fôrész Weleda-részvényekbôl áll. 3) Házak és öröklakások Dornach/Arlesheimben, melyekben munkatársak laknak. 4) Magánszemélyek vagy intézmények részben kamatos kölcsönei és bankok kamatos jelzálogkölcsönei. 5) Nyugdíjkötelezettségek nyugdíjazott munkatársakkal szemben. 6) Ezek az adományok bizonyos körülmények között visszaszállhatnak, de ez csak ritkán történik meg. 7) Ezek Goetheanumon belüli alapok bizonyos célokra, mint átépítések, a Fôiskola tevékenységei, valamint tartalékolás.

látogatóival és vendégeivel, vagy a rendezvények rendezôinek igényeivel és az infrastruktúrával kapcsolatosak. A Goetheanum üzemvezetôsége a munkaterületek és csoportok sokféle feladatának összjátékáról gondoskodik. A Goetheanum tudományos és mûvészi munkatársai rendszeres, idônkénti vagy projektek szerinti kollokviumokon, munkacsoportokban és beszélgetéseken találkoznak.

Silvia Escher a Goetheanum fogadószolgálatának munkatársa.

A vezetôség mint az Általános Antropozófiai Társulat és a Szellemtudományi Szabad Fôiskola felelôs szerve hetenként jön össze. Többnapos klauzúrák adnak lehetôséget témák és tervek részletes megbeszélésére. A szervezési és koordinációs munka megszorítása és átruházása révén sikerült a mult évek folyamán a két szervben a szellemtudományi munkát folyamatosan erôsíteni.

2004-hez viszonyítva a mérleg végösszege 2,690 millió frankkal 23,746 millió CHF-re nôtt. Egy nagylelkû hagyaték összegébôl két alapot létesítettünk, melyek tôkehozadékát a Szellemtudományi Szabad Fôiskola általános költségeire fogjuk fordítani. A kölcsönök és az ingatlanok jelzálogkölcsönei majdnem 900 000 frankkal nôttek, hogy más ingatlanok felújítását és a befektetéseket fizetni tudjuk. Különbözô alapokat megszüntettünk, így a Goetheanum tetôjavítási és a Schreinerei felújítási alapját.

2005/06-os pénzügyi beszámoló Gazdasági szempontból a Goetheanum 2005-ös éve sikeres volt. A legtöbb terv végrehajtásához hála nem várt juttatásoknak hozzá tudtunk fogni. Nyolc év óta elôször nôtt a tagdíjbejövetel. Egy bátorítás, a megkezdett úton továbbhaladni. Ehhez tartozik a szorosabb együttmûködés az országos Társaságokkal, egy lehetôleg közvetlen kapcsolat a döntésre jogosultakkal, a nyílt párbeszéd a Fôiskola távlatairól és a Goetheanum lefolytak fokozott megbeszélése és láthatóvá tétele. Visszapillantás 2005-re

1) A munkatársi költségek a Faust-elôadások miatt voltak 2004-ben nagyobbak. 2) A Faust-elôadások miatt 2004-ben nagyobb volt a bevétel rendezvényekbôl

Egy pillantás a második táblázatra mutatja, hogy az összforgalom 3,310 millió frankkal csökkent. Ez mindenekelôtt a Faustelôadásokra vezethetô vissza, melyek a 2004-es számlákban feltûnnek. Ugyanez érvényes a munkatársak költségeire és a csökkent rendezvényi és propagandaköltségekre. Az ingatlanok leírása valamivel magasabb mint 2004-ben, az alapok növekedése és bejövetele viszont kisebb. Az épületek költségei is alacsonyabbak, mert a Rudol Steiner-Halde felújítása már 2004-ben lezáródott. 13

Goetheanum

A tagdíjak 300 000 frankkal való emelkedése igen örvendetes. Ez a fejlôdés különbözô országos Társaságok – Nagybritannia, Svédország, Dánia, Finnország és Hollandia – fáradozásainak köszönhetô. Elsôízben kaptunk tagdíjakat Spanyolországból, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az épületek és felújítások javára befolyt adományok összege lényegesen kisebb volt, mert nem folytak nagyobb szanálási munkák. Másrészt több mint 5 millió CHF nem célhoz kötött adomány és hagyaték érkezett. Ehhez tartozik egy 2 millió CHF-es nagy hagyaték, melynek nagy része 2005 végén lett kifizetve. Ez a hagyaték feltûnik eredményszámításunkban. Az ilyen nagylelkû támogatás nélkül nem tudnánk a Goetheanum munkáit elvégezni. Így viszont játékteret nyerünk igényes projekteket végrehajtani. Kamatbevételek, alapok megszüntetése és rendkívüli bejövetelek összesen 3,3 millió CHF-et eredményeztek és lehetôvé tették, hogy az évet egy 48 000 CHFes kis többlettel zárjuk.

A Szellemtudományi Szabad Fôiskola A Szellemtudományi Szabad Fôiskola kevés pénzzel fejt ki egy sokrétû tevékenységet. A tizenegy részleg közös nettó költségvetésére csak 2,027 millió CHF állt rendelkezésre. Ebbôl minden részleg évente kb. 185 000 CHF-et kap a személyzet fizetéseire, kutatásra és adminisztrációra. A 2005-i közös bruttókiadásoknak, majdnem 7 millió franknak, ezek szerint több mint 70 %-át (vagyis 4,8 milliót) a részlegek maguk fedezték adományokból, kutatási megbízásokból, kiadványokból és találkozókból. Ez a részlegek életképességét mutatja, de ugyanakkor a hatalmas gazdasági nyomást is, mely e részlegek felelôseire nehezedik. A jövôben a Fôiskola szolídabb anyagi támogatást kell kapjon. A vezetôség és a Fôiskola kollégiuma a jelenlegi bejövetelek növelésére és új bevételi források felfedésére még nagyobb súlyt fog fektetni. Az Általános Antropozófiai Társaság nettó hozzájárulása a részlegek munkájához az utóbbi öt évben változatlan maradt. 2005-ben az Általános Antropozófiai Részleg összkiadását a vezetôség költségeitôl elválasztottuk és máshogy tagoltuk.: a költségek felét a Goetheanum adminisztrációs költségeihez számoltuk, ezáltal ezek a költségek megnôttek, a Fôiskola 14

összköltségvetése pedig csökkent. Ezenkívül két részleg költségei (Matematikai-Asztronómiai és Képzômûvészeti Részleg) kisebbek voltak, mert ezek 2005-ben részben ill. teljesen vezetô nélkül dolgoztak.. 2003 óta a részlegek projektjei nincsenek már a részleg általános költségvetésében. Elôzetes szemle és a 2006-i költségvetés Jelentôs erôfeszítéseket tettünk, hogy az üzemi költségeket tovább csökkentsük. Az alacsonyabb adminisztrációs költségek a konstitúcióval kapcsolatos pereskedés befejezésével is összefüggnek. A színpad költségvetése most az összes mûvészi projektek költségeit tartalmazza. Így könnyebb az ellenôrzés. Miután 2006 januárjában az új munkaterület „Fogadás és rendezvények a Goetheanumban“ mûködni kezdett, munkájához egy megfelelô költségvetési számlát nyitottunk. A szerény költségvetés ellenére ennek a munkaterületnek nagy jelentôséget tulajdonítunk. Egy nagyobb erôfeszítést tervezünk az évi 150 000 látogatónak szóló szolgáltatások javítására, mely átszervezésen és a munkatársak továbbképzésén túl a Goetheanum földszintjének építészeti megváltoztatásáig terjed. A Goetheanum találkozóhely-minôségét szeretnénk így javítani. Tavaly határozta el a vezetôség a Glashaus felújítását. A Rudolf Steiner tervezte egyedülálló kettôskupolás faépület, mely az elsô Goetheanum ablakainak csiszolására szolgált, a Goetheanum területének építészeti kincseihez tartozik. Alapos rendbehozása már egy ideje sürgôsen szükséges. A felújítás

Goetheanum

után az épület a Természettudományi és a Mezôgazdasági Részlegnek fog otthont adni, szemináriumok, laboratóriumok és irodák számára lesz hely. A felújítás összköltségét 3 millió CHF-re becsülik, ebbôl 2,5 millió a 2006-i, fél millió a 2007-i költségvetésben szerepel. A munka 2005 novemberében kezdôdött és 2006 karácsonyára kellene befejezôdnie. 2006-ban egy 2005 folyamán nekünk ítélt hagyatékból 1,5 milliót használunk fel erre a célra. Hogy a projekt költségeit fedezni tudjuk, mely nemcsak a Fôiskola céljaira szolgál, hanem egy kultúrtörténeti örökség megóvására is, alapítványok és privátszemélyek nagylelkû adományaira vagyunk utalva. A 2006-os összköltségvetés 24,563 millióra rúg és egy kevesebb mint 1%-os hiányt mutat fel. Az évi költségvetés összege elsôsorban a Glashaus felújítása miatt nagyobb 4 millióval, mint a 2005-ös volt. Reméljük, hogy az évi beszámolóban felvázolt fejlemények hozzájárulnak ahhoz, hogy az Általános Antropozófiai Társaság új kezdeményezései, folyamatos tevékenysége és fenntartása számára a jövôben is oly szabad módon folynak be a szükséges összegek, mint eleddig.

Kiválasztott rendezvények 2006/2007 A Szellemtudományi Szabad Fôiskola találkozókat, kollokviumokat és szemináriumokat rendez. Az évi beszámoló németnyelvû kiadásához egy teljes áttekintést nyújtó program van csatolva, ez az interneten is megtekinthetô www.goetheanum.org/vk.html alatt. A legtöbb részleg évi programáttekintést ad ki szakterületérôl. 2006 április 27-30, Goetheanum Takarító találkozó Szaktalálkozó a takarítás szellemi dimenziójáról 2006 május 5-7, Goetheanum Családkultúra találkozó Társadalomtudományi Részleg 2006 június 2-5, Goetheanum Pünkösdi találkozó: „A grál mint egy eljövendô Európa inspirációinak forrása“ Szellemtudományi Részleg

2006 szeptember 17-20, Goetheanum Az Antropozófiai Orvosi Mozgalom évi konferenciája Orvostudományi Részleg 2006 szeptember 29 – október 1, Goetheanum Mihály napi találkozó: „Europa hozzájárulása egy emberhez méltó társadalom létrejöttéhez“ Àltalános Antropozófiai Részleg 2006 október 6-10, Goetheanum Nemzetközi gyógypedagógiai és szociálterápiai találkozó Orvostudományi Részleg 2006 október 12-15 Nyilvános ôszi találkozó Természettudományi Részleg 2006 október 16-20, Goetheanum Az Általános Embertan kutatóhete Pedagógiai Részleg 2006 november 17-19, Gotheanum Fenomenológiai kongresszus Természettudományi Részleg és a jénai egyetem 2006 december 25-31, Goetheanum Karácsonyi találkozó: „A lélek kalendériuma – az év körforgása –a misztériumdráma“ Általános Antropozófiai Részleg 2007 január 2-5, Goetheanum „Mozgás – A belsô és külsô mozgékonyság távlatai“ Általános Antropozófiai Részleg 2007 január 26-28, Goetheanum Albert-Steffen találkozó Szellemtudományi Részleg 2007 március 16-18, Goetheanum Békepedagógiai találkozó Társadalomtudományi Részleg 2007 március 23-25, Goetheanum Konfliktuskutatási találkozó Társadalomtudományi Részleg

2006 június 20-25, Santa Barbara, USA „Túl a szélsôségeken – emberségünk megtalálása a szélsôségek korában“ Nemzetközi ifjúsági találkozó

2007 április 9-14, Goetheanum Euritmiai szaktalálkozó Sergej Prokofieffel Színpadi és Zenei Részleg

2006 július 16-21, London, GB „Rudolf Steiner, a rózsakeresztesek és a Mihály-iskola“ A Szellemtudományi Szabad Fôiskola találkozója

2007 április 14-21, Goetheanum Connect (Kapcsolat) Ifjúsági Részleg

2006 július 28 – augusztus 3, Goetheanum Nyári mûvészeti fesztivál

2007 július 14-22, Goetheanum Nyári kongresszus: „Emberi méltóság“ Általános Antropozófiai Részleg

2006 augusztus 5-10, Goetheanum „A zene hatóereje“ Színpadi és Zenei Részleg

2007 szeptember 23-30, Goetheanum Mihály-napi találkozó A Szellemtudományi Szabad Fôiskola tagjai számára 15

Címek

Általános Antropozófiai Társaság Postfach, Svájc 4143 Dornach 1 VEZETÔSÉG Virginia Sease Titkárság: Doris Bianchi Heinz Zimmermann Titkárság: Wiltrud Schmidt Paul Mackay Titkárság: Monika Clément Bodo v. Plato Titkárság: Ursula Seiler Sergej Prokofieff Titlárság: Ute Fischer Cornelius Pietzner Titkárság: Claudia Rordorf A vezetôség titkársága Tel. +41 61 706 42 42 Fax +41 61 706 43 14 [email protected] Nyitvatartási idô: hétfôtôl péntekig 9.00h-12.30h és 15.00h-18.00h A tagsági titkárság Tel. +41 61 706 42 72 Fax +41 61 706 43 47 [email protected]

Argentina Sociedad Antroposófica en la Argentina 2224 Crisólogo Larralde AR-C1429BTP Florida, Buenos Aires Tel. +54 11 4702 98 72 Fax +54 11 4797 83 23 (T.E. Klein) [email protected] Az ország képviselôje: Rosa Körte Ausztria Allgemeine Anthroposophische Gesellschaft Landesgesellschaft Österreich Tilgnerstrasse 3 AT-1040 Wien T/F +43 1 505 34 54 [email protected] Fôtitkár: Dipl. Ing. Helmut Goldmann Ausztrália Anthroposophical Society in Australia Rudolf Steiner House 307 Sussex Street AU-Sydney NSW 2000 Tel. +61 2 9264 51 69 Fax +61 2 9251 37 43 [email protected] www.anthroposophyinaustralia.org Az ország képviselôje: Norma Blackwood Belgium Antroposofische Vereniging in België Société Anthroposophique en Belgique F. Lousbergskaai 44 BE-9000 Gent Tel. +32 9 233 54 58, Fax +32 9 233 53 27 [email protected] www.antroposofie.be Fôtitkár: Jan Borghs Brazilia Sociedade Antroposófica no Brasil Rua da Fraternidade, 156/168 BR-04738-020 São Paulo - SP Tel. +55 11 5687 4252 Fax +55 11 5523 0537 [email protected] www.sab.org.br Fôtitkár: Ingrid Böhringer

16

Bulgária Bulgáriai Antopozófiai Társaság Ul. Tsar Simeon 55 BG-1000 Sofia Tel/Fax +359-2-980 84 86 Az ország képviselôje: Dr. med. Trajtscho Frangov [email protected] www.aobg.org Chile Rama ‘San Santiago’ Manuel Covarrubias 3782 Casilla 22-11 de Nunoa CL-Santiago de Chile Titkárság: Monica Waldmann Sophia Ág Az àg képviselôje: Carina Vaca Zeller Troncos Viejos 2135 La Reina Santiago de Chile ‘Christophorus’ Ág Titkárság: Natalia Gómez Clemenceau 1520 CL-Vitacura, Santiago de Chile Csehország Anthroposofická spolecˇnost Petrzilkova 2485/44 CZ-158 00 Praha 5 - Stodu?lky Tel./Fax +420 235 517 732 [email protected] www.anthroposof.org Az ország képviselôje: Jan Dostal Dánia Antroposofisk Selskab Danmark Ibaekvej 202 DK-7100 Vejle Tel. +45-86 27 60 60 Fax +45-75 83 73 40 [email protected] Fôtitkár: Troels Ussing www.rudolfsteiner.dk Délafrika Anthroposophical Society in Southern Africa 16 Promenade Road, Lakeside ZA-Cape Town 7945 Tel. +27 21 788 1022 [email protected] Kapcsolat: Linoia Pullen Ecuador Rama Micael, Quito Az ág vezetôje: Patricio Jaramillo Tobar Urb. La Luz, Fr. Guarderas 354 y Ab. Montalvo P.O. Box 17-04-10454 EC-Quito Tel. + 593 2 240 76 21, Fax + 593 2 255 29 42 [email protected] Egyiptom Sekemi Ág Az ág vezetôje: Dr. Ibrahim Abouleish 1 Belbis Desert Road, P.O.Box 2834 Alf Maskan EG-11777 El Horrya Heliopolis Cairo Tel. +20 2 656 41 24 Fax +20 2 656 41 23 [email protected] Észtország Eesti Antroposoofiline Selts Paiste 10-2 EE-11620 Tallinn Az ország képviselôje: Sulev Ojap [email protected]

Finnország Suomen Antroposofinen Liitto Uudenmaankatu 25 A 4 FI-00120 Helsinki 12 Tel. +358 9 696 25 20 Fax +358 9 680 25 91 [email protected] Fôtitkár: Leena Westergrén Franciaország Société Antroposophique en France 2 et 4, rue de la Grande Chaumière FR-75006 Paris Tel. +33 1 4634 76 19 (Titkárság) Tel. +33 1 4326 09 94 (Információ) Fax +33 1 4325 26 21 [email protected] www.anthroposophie.fr Fôtitkár : Gudrun Cron Fülöp-Szigetek Anthroposophical Group in the Philippines 1086 del Monte Avenue PH-Quezon City 1105 Tel. +63-2-370 8158 Tel./Fax +63-2-410 23 48 Kapcsolat: Jake Tan [email protected] Georgia Georgiai Antropozófiai Társaság Seinab Bozvadse Str. 10 Postfach 91 GE-0108 Tbilissi Tel. +995 32 99 95 76 Az ország képviselôje: Dr. Nodar Belkania [email protected] Hawai’i Anthroposophical Society in Hawai’i 2514 Alaula Way US-Honolulu, HI 96822 Tel. +1 808 988 45 55 [email protected] Az ország képviselôje: Van James www.anthroposophy.org/Branches/Hawaii Hollandia Antroposofische Vereniging in Nederland Boslaan 15 NL-3701 CH Zeist Tel. +31 30 691 82 16 Fax +31 30 691 40 64 [email protected] www.antroposofie.nl Fôtitkár: Ronald A. Dunselman Horvátország Drustvo „Marija Sofija“, Zagreb Baruna Trenka 4 HR-10000 Zagreb Tel./Fax +385 1 468 02 69 Az ág vezetôje: Dr. Darko Znaor [email protected] www.antropozofija.hr India Kapcsolat: Aban Bana 5 Proctor Road, Grant Road IN-Mumbai 400 007 Tel./Fax +91 22 386 37 99 [email protected] www.anthroposophyindia.org Irország Anthroposophical Society in Ireland P.O.Box 172 GB-Belfast Delivery BT18 9WT Northern Ireland Tel./Fax +353 1 286 21 16

Címek

Az ország képviselôje: Michiel Brave [email protected] Izland Antroposofiska Felagid a Islandi P.O.Box 953 IS-121 Reykjavik Az ország képviselôje: Gudfinnur Ellert Jakobsson Tel. +354 4 86 60 22 [email protected] Izrael Eliás Ág, Jeruzsálem Az ág vezetôje: Eva Levy Hanassi St. 6 IL-92-188 Jerusalem Tel. +972 2 563 31 65 Michael Ág, Harduf Titkárság: Sandra Gershony Kibbutz Harduf IL-17-930 D.N. Hamovil Tel.+972-4-905 92 35 Fax +972-4-986 11 06 [email protected] Hillel Ág, Kiriat Tivon Kapcsolat: Stefanie Allon-Grob Schoschanim 32 IL-36-056 Kiriat Tivon Tel. +972 4 983 20 67 [email protected] Sophia Ág, Petach-Tikva Az ág vezetôje: Viera Cohen P.O.Box 2143 IL-49121 Petach-Tikva [email protected] Japán Japán Antropozófiai Társaság Elnök: Tasuku Etschu Titkárság: Shigeki Kudo Takadanobaba 1-18-26-203 Shinjuku-ku JP-169-0075 Tokyo Tel./Fax +81 3 32 05 96 45 [email protected] www.anthroposophische-gesellschaft.jp Japán Antropozófiai Társaság Elnök: Prof. Yuji Agematsu Takaban 3-3-9 1F, Meguro-ku JP-152-0004 Tokyo Tel./Fax +81 3 37 91 00 73 [email protected] Fôtitkár: Prof. Yuji Agematsu Kanada Anthroposophical Society in Canada 9100 Bathurst St. #8, Thornhill, ON L4J 8C7 Tel. +1 416 892 3656 Fax +1 905 889 3336 [email protected] www.anthroposophy.ca Fôtitkár: Philip Thatcher Kolumbia Rama Santiago Apóstol, Cali Az ág vezetôi : Silvia és Enrique de Castro URESA Bloque 54, apto. 203 CO-Cali, Valle Tel. +57 2 513 34 22 und +57 2 513 22 56 Rama Micael, Medellin Az ág vezetôje: Teresita Roldán de Hernandez Calle 13 # 43D14 CO-Medellin Tel. +57 4 266 53 61

[email protected] Lengyelország Towarzystwo Antropozoficzne w Polsce ul. Arciszewskiego 4 PL-01-483 Warszawa Tel./Fax +48-22-666 88 32 [email protected] Az ország képviselôje: Dr. med. Ewa Wasniewska Lettország Latvijas Antroposofiska Biedriba Lettische Anthroposophische Gesellschaft Kapcsolat: Uldis Savelievs Keldisa-Str. 24-51 LV-1021 Riga Tel. +371 9 16 50 00 Fax +371 7 13 93 58 [email protected] Litvánia Michael Ág Kapcsolat: Jurate Lekstiene Ateities 22-30 LT-5300 Panevezys Magyarország Magyar Antropozófiai Társaság Bimbó út 3 IV.2 HU-1022 Budapest Tel. / Fax +36 1 336 04 25 Az ország képviselôje: Dr. Peter Szilágyi [email protected] Mexikó Rama Juan de la Cruz Az ág vezetôje: Dr. Octavio Reyes Tecla 46, Col. Los Reyes, Coyoacan MX-Mexico D.F. 04330 Tel. +52 5 617 68 54 Fax +52 5 617 40 54 [email protected] [email protected] Nagy -Britannia Anthroposophical Society in Great Britain Rudolf Steiner House 35 Park Road GB-London NW1 6XT Tel. +44 207 723 44 00 Fax +44 207 724 43 64 [email protected] www.anthroposophy.org.uk Fôtitkárok: Ann Druitt és Philip Martyn Namíbia Namibiai Antropozófiai Munkacsoport Titkárság: M. Möller P.O.Box 11359 NA-9000 Windhoek Tel. +264 61 22 43 49 Fax +264 61 26 90 84 Németország Anthroposophische Gesellschaft in Deutschland Rudolf Steiner Haus Zur Uhlandshöhe 10 DE-70188 Stuttgart Tel. +49 711 164 31 21 Fax +49 711 164 31 30 [email protected] www.anthroposophie-de.com Fôtitkár: Nana Göbel Berlini Munkaközpont Bernadottestrasse 90/92 DE-14195 Berlin Tel. +49 30 832 59 32

Fax +49 30 832 63 98 [email protected] Képviselô: Martin Kollewijn Frankfurti Munkaközpont Hügelstrasse 67 DE-60433 Frankfurt Tel. +49 69 530 935 81 Fax +49 69 52 68 47 [email protected] Képviselô: Barbara Messmer Hannoveri Munkaközpont Brehmstrasse 10 DE-30173 Hannover Tel. +49 511 85 32 38 Fax +49 511 28 17 52 [email protected]_net.de www.anthroposophie-hannover.de Képviselô: Thomas Wiehl Müncheni Munkaközpont Leopoldstrasse 46/a DE-80802 München Tel. +49 89 33 25 20 Fax +49 89 33 78 97 [email protected] www.anthroposophie-muenchen.de Képviselô: Florian Roder Északi Munkaközpont Mittelweg 11-12 DE-20148 Hamburg Tel. +49 40 41 33 16 22 Fax +49 40 41 33 16 42 [email protected] Képviselô: Matthias Bölts Nordrhein-Westfaleni Munkaközpont Martin-Luther-Strasse 8 DE-42285 Wuppertal Tel. +49 202 8 71 16 Fax +49 202 8 77 73 [email protected] Képviselô: Michael Schmock Nürnbergi Munkaközpont Rieterstrasse 20 DE-90419 Nürnberg Tel. +49 911 33 86 78, Fax +49 911 39 75 38 [email protected] www.anthroposophie-nuernberg.de Képviselô: Christa Pfannmüller Felsôrajnai Munkaközpont Starkenstrasse 36 DE-79104 Freiburg Tel. +49 761 2 55 59 Fax +49 761 29 28 1850 [email protected] Képviselô: Wolfgang Drescher Keleti Munkaközpont Angelikastrasse 4 DE-01099 Dresden Tel. +49 351 802 23 72 Fax +49 351 899 63 43 Vertreter: Ingrid Hüther Stuttgarti Munkaközpont Rudolf Steiner Haus Zur Uhlandshöhe 10 DE-70188 Stuttgart Tel. +49 711 164 31 0 Fax +49 711 164 31 12 [email protected] Képviselô: Johannes Kehrer Antropozófiai Társaság – Keleti Impulzus Munkaközösség

17

Címek

Kapcsolat: Werner Kleine Andréstrasse 5 DE-09112 Chemnitz Tel. +49 371 31 17 57

Fax +46 8 5515 06 44 [email protected] www.antroposofi.nu Fôtitkár: Anders Kumlander

Norvégia Antroposofisk Selskap i Norge Prof. Dahlsgate 30 NO-0260 Oslo Tel./Fax +47 22 44 86 88 [email protected] www.antroposofi.no Fôtitkár: Frode Barkved

Szerbia Antroposofski Kulturni Centar Beograd Az ág vezetôje: Vojislav Kecman Gandijeva 241 YU-11070 Beograd Tel. +381-11-158 135 [email protected]

Olaszország Società Antroposofica in Italia Via Privata Vasto 4 IT-20121 Milano Tel./Fax +39 02 659 55 58 Fôtitkár : Dr. Stefano Pederiva [email protected] www.rudolfsteiner.it Oroszország Oroszországi Antropozófiai Társaság Nastschokinskij Pereulok 6, kw. 3 RU-119019 Moskau Tel./Fax +70 95 291 23 84 Peru Sociedad Antroposófica en el Perú Av. G. Prescott 590 San Isidro PE-Lima 27 Tel. +51 1 471 12 33 Fax +51 1 436 85 56 [email protected] Az ország képviselôje: Carmela Villafana Portugália Sociedade Antroposófica em Portugal Quinta S. Joao dos Montes PT-2400 Alhandra Tel. +351 21 951 20 92 Fax +351 21 358 07 06 [email protected] Az ország képviselôje: Leonor Malik Románia Societatea Antroposofica din România Str. Visinilor nr. 17, sector 2 RO-73109 Bucuresti Tel./Fax +40-21-323.20.57 [email protected] www.antroposofie.ro Az ország képviselôje: Dr. Gheorghe Paxino Spanyolország Sociedad Antroposófica en España C/Guipuzcoa, 11-1-Izda ES-28020 Madrid Tel./Fax +34 91 534 8163 [email protected] Elnök: Leonor Montes Svájc Anthroposophische Gesellschaft in der Schweiz Oberer Zielweg 60 CH-4143 Dornach Tel. +41 61 706 84 40 Fax +41 61 706 84 41 [email protected] Fôtitkár: Otfried Doerfler Svédország Antroposofiska Sällskapet i Sverige Pl 1800 SE-153 91 Järna Tel. +46 8 554 302 20

18

Szlovákia Slovenská Antropozofická Spolocˇ nost Hattalova 12A SK-821 08 Bratislava Tel. +421 2 4445 36 90 Fax +421 2 4445 38 54 [email protected] Az ország képviselôje: Dr. Erich Sasinka www.antropozofia.sk Thaiföld Anthroposophical Group in Bangkok Az ág vezztôje: Dr. Porn Panosot 27/789 Moo 3 Mooban Napalai Sukhumvit Rd. TH-Bang Na, BKK 10260 Tel. +66 2 745 79 78 / 745 79 79 Fax +66 2 745 79 97 [email protected] Új-Zéland Anthroposophical Society in New Zealand Fôtitkár: Hans van Florenstein Mulder 18 Grants Road, Papanui, NZ-Christchurch Tel. +64 3 354 44 47 Fax +64 3 352 83 93 [email protected] www.anthroposophy.org.nz Ukrajna Kievi Antropozófiai Ág Ul. Tampere 17a UA-02105 Kiev Tel. +380-44-572 89 93 [email protected] www.michaeltime.org Kapcsolat: Sergej Kopyl Uruguay Novalis-Ág, Montevideo Az ág vezetôje: Gisela Medina Amazonas 1529 UY-11400 Montevideo Tel. +598 2 619 33 70 USA Anthroposophical Society in America 1923 Geddes Avenue US-Ann Arbor, MI 48104-1797 Tel. +1 734 662 93 55 Fax +1 734 662 17 27 [email protected] www.anthroposophy.org Fôtitkárok: Joan Almon és MariJo Rogers

A SZELLEMTUDOMÁNYI SZABAD FÔISKOLA Postfach, CH-4143 Dornach 1 A FÔISLOLA KOLLÉGIUMA A GOETHEANUMBAN Werner Barfod, Oliver Conradt, Nikolai Fuchs, Michaela Glöckler, Johannes Kühl, Paul Mackay, Cornelius Pietzner, Bodo v. Plato, Sergej Prokofieff, Martina Maria Sam, Virginia Sease, Christof Wiechert, Elizabeth Wirsching, Heinz Zimmermann

Általános Antropozófiai Részleg Vezetôség Dr. Virginia Sease, Dr. Heinz Zimmermann, Paul Mackay, Bodo v. Plato, Sergej Prokofieff, Cornelius Pietzner Titkárság Tel. +41 61 706 42 42 Fax +41 61 706 43 14 [email protected] Munkaterületek Az antropozófia tanulmányozása és a meditáció, embertan: Heinz Zimmermann. A hierarchiák tana és a krisztológia: Virginia Sease, Sergej Prokofieff. Reinkarnáció és karma: Paul Mackay. A társadalom alakítása és társadalmi kompetencia: Cornelius Pietzner. Idônk kérdéseinek kutatása és a fejlôdés kérdései: Bodo v. Plato Tanulományok a Goetheanumban Információ: Ursula Seiler Tel. +41 61 706 43 07 [email protected]

Matematikai-Asztronómiai Részleg Vezetô: Dr. Oliver Conradt Tel. +41 61 706 42 20 [email protected] Munkatársak: Georg Glöckler, Prof. Dr. Gerhard Kowol Johannes Kepler-Csillagvizsgáló Vezetések: Michael Bader Tel. +41 61 706 42 29 www.keplerwarte.ch

Orvostudományi Részleg Vezetô: Dr. med. Michaela Glöckler Titkárság: Grit Müller, Doris Balsiger Tel. +41 61 706 42 90 [email protected] www.medsektion-goetheanum.ch Munkatársak: Rebekka Fuchs (Találkozók rendezése), Dieter Fettel (Pénzügyek/Adatfeldolgozás), Giovanna Ruggia (Archivum), Eva Handke, Stefan Langhammer (Tudományos közremûködés), Dr. med. P. Heusser, Dr. med. P. Selg (Tiszteletbeli tudományos közremûködés) Internationale Koordination Anthroposophische Medizin/IKAM [email protected]

Természettudományi Részleg Vezetô: Johannes Kühl Titkárság: Barbara Schmocker Tel. +41 61 706 42 10 [email protected]

Címek

Kutatóintézet Tel. mint fent Fizika: Johannes Kühl, Dr. Georg Maier, Dr. Florian Theilmann Géntechnika: Dr. Johannes Wirz Tájökologia: Dr. Jochen Bockemühl, Daniel Kuster Gyógynövénytan: Torsten Arncken, Dr. Jochen Bockemühl Botanika: Ruth Richter

Goetheanum

Kristályosítólabor: Haijo Knijpenga, Beatrix Waldburger Tel. +41 61 706 43 63 [email protected]

Információ Tel. +41 61 706 42 42 Fax +41 61 706 44 46 [email protected] www.goetheanum.org

Postfach, CH-4143 Dornach 1

A Goetheanum mûtárgygyüjteménye Dino Wendtland Tel. +41 61 706 42 85

A GOETHEANUM ÜZEMVEZETÔSÉGE Paul Mackay, Cornelius Pietzner, Bodo v. Plato, Elizabeth Wirsching

„Das Goetheanum“ hetilap

Fogadás és rendezvények Vezetô: Christine Blanke

Pedagógiai Részleg Vezetô: Christof Wiechert Titkárság: Rita Marbach, Dorothee Prange Tel. +41 61 706 43 73 [email protected] www.paedagogik-goetheanum.ch

Képzômûvészeti Részleg Vezetô (ad interim): Paul Mackay Tel. +41 61 706 42 65 [email protected] Munkatársak: Luigi Fiumara, Andrea Leubin, Thorwald Thiersch

Ifjúsági Részleg Vezetô: Elizabeth Wirsching Titkárság: Reinoud R. Meijer Postfach, CH-4143 Dornach 1 Tel. +41 61 706 43 91 [email protected] www.youthsection.org

Mezôgazdasági Részleg Vezetô: Nikolai Fuchs Titkárság: Therese Jung, Karin Lundsgaard Schaller Tel. +41 61 706 42 12 [email protected] Munkatársak: Dr. Manfred Klett, Stefan Mahlich, Dr. Florian Leiber

Színpadi és Zenei Részleg Vezetô: Werner Barfod Titkárság: Doris Bianchi Postfach, CH-4143 Dornach 1 Tel. +41 61 706 43 12 [email protected] Munkatársak: Michael Kurz (Zene), Agnes Zehnter (Nyelv/Színjátszás), Dagmar Horstmann (Bábjáték)

Szellemtudományi Részleg Vezetô: Martina Maria Sam Titkárság: Hildegard Backhaus Tel. +41 61 706 43 82 sektion.schoene.wissenschaften@ goetheanum.org Munkatárs: Christiane Haid

Társadalomtudományi Részleg Vezetô: Paul Mackay Koordináció: Ulrich Rösch Titkárság: Hannah Koskinen Tel. +41 61 706 43 26 [email protected]

Találkozók és jegyiroda Jegyek: +41 61 706 44 44 [email protected] Vezetések Tel. +41 61 706 42 42 Vendégházak Waltraud Frischknecht Tel. +41 61 706 42 82 [email protected]

Az Általános Antropozófiai Társaság, melyet ebben az ügyben Paul Mackay képvisel, hetente adja ki a Rudolf Steiner által 1921-ben alapított „Das Goetheanum. Wochenschrift für Anthroposophie“ címû folyóiratot. A Társaság tagjai számára egy „Nachrichten für Mitglieder. Was in der Anthroposophischen Gesellschaft vorgeht“ címû melléklet is megjelenik. Ezenkívül évente tízszer az „Anthroposophie weltweit“ jelenik meg németül és angolul, ugyancsak tagok számára. Szerkesztôség: Sebastian Jüngel, Axel Mannigel, Dietrich Rapp, Ursula Remund Fink, Michaela Spaar. Üzletvezetô: Christian Peter Postfach, CH-4143 Dornach 1 Tel. +41 61 706 44 64 Fax +41 61 706 44 65 [email protected]

Goetheanum Kiadóvállalat

Wolfgang Held Tel. +41 61 706 42 61 [email protected]

Vezetô: Joseph Morel Hügelweg 59, Postfach 131 CH-4143 Dornach 1 Tel. +41 61 706 42 00 [email protected] www.vamg.ch

Goetheanum Színpad

Pénzügyek

Mûvészeti vezetôség Euritmia: Carina Schmid Színjátszás/Színpad: Torsten Blanke Üzletvezetô: Thomas Didden Titkárság: Angela Wirth Tel. +41 61 706 42 50 [email protected]

Pénztáros: Cornelius Pietzner Titkárság: Claudia Rordorf Tel. +41 61 706 43 10 [email protected] www.aagfinanz.ch

Kapcsolatok a nyilvánossággal

A Goetheanum Színpad egy rendezvénynaptárt ad ki; a goetheanumbeli tanfolyamokról, elôadásokról és kiállításokról is jelenik meg egy áttekintés. A két eseménynaptár a Goetheanum Színpad titkárságánál ingyenesen megrendelhetô.

Kávéház és vendéglô Vegetáriánus vendéglô Dorneckstrasse 2, CH-4143 Dornach Tel. +41 61 706 85 10 [email protected] www.speisehaus.ch

Épületgondnokság Vezetô: John Herdin Titkárság: Monika Paul Tel. +41 61 706 44 00 [email protected]

Goetheanum Könyvesbolt Tel. +41 61 706 42 75 [email protected] Nyitvatartási idô: hétfôtôl péntekig 9.30h-12.30h és 14.00h-18.30h szombaton: 9.30h-17.00h

Dokumentáció Vezetô: Uwe Werner Archivum Karin Rohrer, Peter Braithwaite Tel. +41 61 706 42 63 [email protected] Könyvtár Wilhelm Baumeier Tel. +41 61 706 42 60 Nyitvatartási idô Keddtôl szombatig 11h-15h

19