2006. évfolyam

K É SZ ­BÖNGÉSZ  A Kézműipari Szakközépiskola  és Szakiskola diáklapja  2005/2006. évfolyam

C SÁVÁS  G YÖRGY  DANTE  ANTI - PROPAGANDA  Elvakult szemekkel nézek vetített képeket,  Égi jeladó küldi a manipulált híreket.  Karjaid bilincsbe zárod, s némán hirdeted,  Szabad s egyenlő vagyok veled.  Hallgatsz együgyű fülekkel bolond szavakat,  Csöndben tűröd, miként kapsz kolompot s szarvakat.  Láthatatlan falak közt hangtalan hirdeted,  Szabad s egyenlő vagyok veled.  Szűkült elméd jó étvággyal falja a moslékot,  Mit feltálalt, amolyan hihető hit­pótlékot.  Céltalan céltudattal is balgán hirdeted:  Szabad s egyenlő vagyok veled. 

(Kis szójáték)  De körülötted ébred az ész  E merész régész.  Jő a  vész, elvész, elenyész  A kábulat. Ámulat  Kíséri útját az igazságnak. 

Lukács Péter  színezett rézkarca 

Szülei nem ellenkeztek, különbözeti vizsgák és egy év gimnázium után már a Kézműipari Szakközépiskolában találta magát. Bár sűrűn nem látogatta az intézményt, mint mondja, túl friss hús volt ő Budapestnek. Előbb graffitizni kezdett, néha lógott is az órákról, aztán rendbejöttek a dolgok. Húszéves korára már több kiállítással, és díjakkal is büszkélkedhet. Szereti a letisztult formákat, témái ősiek: Násztánc, Teremtés, Bujdosó, Imádkozó asszony, Szoptató Madonna – olvasgatom a téglahalmokon, ácskapoccsal összeszegecselt nyers deszkákon kiállított szobrok címeit. "A 21. századi Vénusznak például azért negatívak az idomai, mert az aerobic-termek sugallta nőideált szimbolizálja. Nem kell ma már minden aszszonynak 8-10 gyereket szülni…" – kalandozik el Botond, de ide már nem követjük, akad még elég látnivaló a Tűzraktár műtermeiben. „

BOTOND NAPPALIJ A  A  T ŰZRAKTÁRBAN  T ÁRLATOLGATÓ  A  M AGYAR  H ÍRLAP  KULURÁLIS ROVATÁBÓL 

„A ferencvárosi Tűzraktárban nyílt meg az erdélyi származású fiatal szobrász-grafikus, Sánta János Botond kiállítása. A szimbolikus jelentésű szobrok alkotója a tizenegy napos kiállítás idejére műtermét – a kiállítás angol címe (My Livingroom) alapján: nappaliját – osztotta meg az érdeklődőkkel. Sánta János Botond és egyik alkotása: a lebontott budapesti épületekből kimentett gipszstukkókat használja fel installációihoz. Kő, véső, kalapács, egy lomtalanított erős jancsi a nehezebb kőtömbök emelgetésére, és persze egy kényelmes kanapé a fűtetlen műteremben – ennyi a gondtalan alkotás feltétele. Meg némi inspiráció, amelynek a húszéves, sepsiszentgyörgyi származású képzőművész egyébként sincs híján Budapesten. Bontanak itt szebbnél szebb épületeket, gondolkodás nélkül dózerolnak a földbe évszázados gipszmintákat, cirádákat, vízköpőket, csak össze kell gyűjteni őket, ha valakinek ez az érték. "A falon csillag és kereszt, I love you Budapest" – idézi egy felirat erejéig Hobót a művész a lebontott épületekből kimentett gipszstukkók installációi előtt. Botondnak elhiszem: megjárta ő már a fővárost minden értelemben. Tizenöt évesen jött ide dolgozni, aztán találkozott egy lánnyal, aki némileg marasztalta. 

2 

Programok, események, kiállítások 

Mohsen Mahmud festőművész és papíruszkészítő Egyiptomból Dr. Rabie M. Hadie tanár úr két évvel ezelőtt egyiptomi tanulmányúton vett részt a célból, hogy az óegyiptomi kerámiák anyagát, az ún. egyiptomi pasz‐ tát kutathassa. Az út azonban még sokféle egyéb tapasztalatot tartogatott. A szerzett élmények aztán iskolánkhoz is elérkeztek, hiszen egy ott alakult barátság alkalmat kínált arra is, hogy Mohsen Mahmud papíruszkészítő mes‐ terrel iskolánkban találkozhassunk. Az ókori birodalom 2000 éves kézműves eljárásait mai napig is sok megfejtésre váró titok övezi. Mohsen Mahmud Egyiptomban felkutatta e mesterség fortélyait, kézműves műhelyt alapított, itt hagyományos eljárással kézzel állítják elő a papíruszokat, amelyekre az ókori minták alapján kézzel festik a képeket. Az így előállított termékek egyedileg létrehozott tulajdonképpeni másolatok, de őrzik a tradíciót. Mohsen Mahmud azonban nemcsak kézműves, hanem művészember: litvániai és magyarországi kiállítása alkalmával egy nagyon is modern al‐ kotót ismerhettünk meg, aki a nonfiguratív festészet útjain a hagyomány és modernség ötvözé‐ sén kísérletezik. Köszönjük a látogatást. ()

Beszélgetés Knébl Zsuzsa tanárnővel az Iskolamúzeum tervezett programjairól 

K 

nébl Zsuzsa tanárnő kérésünkre elmondta, hogy terveik szerint ezt a tanévet a diákalkotók, alkotó diákok munkáinak szentelik. Az Iskolamúzeumban a korábbiaknál több alkalommal a tanulók műveit tekinthetik meg az érdeklődők. Kiállítással emlékezünk a nyári alkotótábor eredményeire azzal, hogy az ott készült tárgyakból, grafikákból, akvarellekből nyílik 2005. november 8‐án első tárlatunk. A megtekinthető anyagot még a kiállítás előkészületi szakaszában láthattam, s egyetérthetek Knébl tanárnő véleményével nagyon gazdag és művészi színvonalon megalkotott műveket válogattak a kiállított anyagok közé. 

említenék — mondja Knébl tanárnő — az egyik a gyulai alkotótábor festőművészeinek kollektív kiállítása, a másik finn művésztanárok gyűjteményes tárlatának megrendezése Ez u t óbbit a f in n mű vé sze t i iskol ák művésztanárainak meghívásával kötnénk egybe. 

F 

inn kapcsolataink építésében Kanizsai Eszter tanárnő évek óta fontos feladatot vállalt, amelyet a történelmi múltban gyökerező rokonság hívott életre azzal, hogy mindannyinknak, e kis Kárpát‐medencében élő népnek is meg kell találni azokat a testvéri kapcsokat, amelyek által a környező világhoz való viszonyai is nyitottabbá válnak.

T 

A korábbi években is rendszeresen fogadtunk finn iskolák tanárait, diákjait, egy nagyszerű délelőttöt tölthettünk el a neves Kalevala‐ fordítóval, Szente Istvánnal, tavaly vendégünk volt Antero Olin finn festőművész, aki a vele folytatott beszélgetés során művészetének műhelytitkaiba is beavatta hallgatóit. (A Reprezentatív kiállításaink közül két tervet riportot Szárnyasi Judit készítette)  ervezzük még e tanévben Székely Júlia grafikus szakképzésben részt vevő növendékeinek kiállítását is. Ez a tanulócsoport érettségi utáni szakképzés 1. évfolyamos tanulói. Kíváncsian várjuk munkáitokat!

3 

A raktár  előtt poros lámpa ég.  Csak látszik, nem világit,  ilyen az ész, ha áhit.  Pislog élénken, holott  nagy halott  fény az ég.” 

A december 7­én megrendezett iskolai irodalmi tanulmányi verseny témája JÓZSEF ATTILA MUNKÁSSÁ­  GA. Ez alkalommal a résztvevők gyakorolhatták az érettségi esszéfeladatoknak megfelelő szövegalko­  tást, hiszen segédeszközöket ezúttal az iskolai könyvtárban szabadon használhattak. A megoldáshoz mű­  elemző műhelybeszélgetés, a versenyt megelőző előadás és múzeumlátogatás nyújtott segítséget. 1937.  december 3­án halt meg a költő, de művei által szembesülhetünk vele s önmagunkkal. 

Az er edményekr ől 

A vasútnál lakom. Erre sok  Vonat jön­megy és el­elnézem,  Hogy szállnak fényes ablakok  A lengedező szösz­sötétben.  Így iramlok örök éjben  Kivilágított nappalok  S én állok minden fülke­fényben,  És könyöklök és hallgatok. 

Tar ágak­bogak rácsai között  Kaparásznak az őszi ködök,  A vaskorláton hunyorog a dér. 

A  versenyen  BABLENA  HAJNALKA  ÉS  PAPP  JOLÁN  kimagasló  eredményt  értek  el,  írásukat  a  tématartás,  a  gazdag  tárgyi  ismeretet  megalapozó  kutatómunka,  a  délelőtt  élményeinek  árnyalt  bemutatása  és  a  személyes  hangétel  egyaránt  jelle­  mezte .  A zsűri különdíjasa FRANCIA  RÉKA  olyan  személyes  hangú  értekezést  alkotott,  amely  a  szépirodalmi  művek  élménysze­  rűségét  idézte,  s  a  hangulatteremtésben  ért el kimagasló eredményt.  MONORI  JÚLIA, SZABÓ­MESTER  ANDREA,  KASZIBA REGINA, FARKAS  KATALIN, PÁL  KITTI,  SÉLLEI  ANETT,  CSIRMAZ  ESZTER  versenyfeladatáról  is  elmondható,  hogy  munkájuk valamilyen részterületen kiváló  teljesítményt tükrözött.

A fotókat Gasparetz Attila és  Dernovics Tamás készítették 

4 

A képregény Szár nyasi J udit munkája 5 

Megmutatja magát a képzelet 

Ha a képzelet ruhát öltene  És megmutatná magát,  Akkor  víg tündérek  Táncra perdülnének  Virágszirmokat szórva  Szerte széjjel  S csillagok zápora  Hullana reám. 

Kiss Zsuzsanna  

Világhiány  Feketén  ég a világ,  Hozzá dől az út,  Véget ér a dobbanás,  Megáll a szív,  S hallgat az Úr. 

Papp Katalin  Egri László 

Melczner Győző 6 

A kishúgom…  Ír ta Fr ancia Réka 

Ma jött haza a nagymamától…  Épp a Pókember második részét néztem DVD­n, hosszas válogatás után választottam ezt a filmet, mert  hogy nem mindegy, hogy mit néz az ember lánya, amikor nincs otthon a húga, aki egész nap a leját­  szón szokott ülni. Természetesen csak képletesen értve.  Berobbant  a szobába, ahogy szokta, nagy komolyan magyarázta, hogy  mit  kapott ajándékba,  és  hányféle  funkciója  van  a  legújabb  kütyünek,  pedig  én  még  csak  a „Sziasztoknál!”­  nál  tartottam.  Aztán valami rózsaszín játékrúzst tartva kezében megkérdezte:  ­ Berúzsozzam vele a szád? Akarod? – arckifejezése korát meghazudtolóan komolynak látszott. Ilyen­  kor úgy érzem, túlságosan jól nevelt.  Összeszorult  a  gyomrom  a  fájdalomtól,  de  csak  egy  pillanatra,  mert  a  mamáék  máris  ott  termettek,  hogy üdvözöljenek. Leültek kis  időre, de aztán hamar rájöttek, hogy velem  most nem  lehet  értelmes  szót  váltani.  A  filmre  figyeltem  inkább,  előttem  a  kishúgom,  aki  már  csöndben,  a  képernyőre  függesztve tekintetét, teljes elmélyüléssel adta át magát a Pókember kalandjainak ahogy az jó testvér­  kéhez illik.  A délutánom tűrhetően telt, elvégre hétvége volt. Éppen a számgépem előtt ültem, amikor hallottam,  hogy anya – ma már sokadszorra – veszekszik a húgommal. Ő pedig csak hallgat, tűr csöndesen.  Aztán bejött hozzám, elszerencsétlenkedett a kilinccsel, ami még mindig komoly akadályt jelent szá­  mára.  ­ Bejöhetek? – kérdezte vékony hangján.  ­ Minek? – kérdeztem, csöppet sem kedvesen. Védekező reakció volt ez, sok éves tapasztalat szülte a  durva, elutasító hangot. Hiszen annak szántam. De a szándék nem ért célt. Odajött hozzám egy hatal­  mas, zöld állatos könyvvel a kezében.  ­ Most is szoktál még pillangókat rajzolni? Mert találtam itt egy nagyon szépet. Neked.. – nyitotta szét  a kötetet a megfelelő oldalon. Szavaitól megenyhültem, mégiscsak a húgom, és imádom.  Valahogy fájt is a szívem érte, hiszen nap mint nap anyától csak szitkokat kapott. Sajnos gyakran elő­  fordul, hogy a szülőknek  egyszerűen nincs  hangulatuk a gyermekeikre. Igazán nem  hibáztatom őket,  de mégsem jó ez így…  Ilyenkor nem tudnak szeretetet sugározni. Mi gyerekek, pedig nem értjük, hogy mi az oka annak, hogy  anya csak a nevelőapámat várja haza. Én ilyenkor magam is megpróbálom elkerülni, de a húgom csak  hétéves. Függ anyától, s igényli a szeretet megnyilvánulásait, ezért aztán sok sérelmet gyűjtöget. Hall­  gatom csacsogását, folytatja tovább a pillangó elemzését, miközben mindez lepörgött gondolataimban.  ­ Látod? Ilyen szép rózsaszín… ­ mondja halkan, kicsi ujjacskájával a képet simogatja. Még eljátszik  pár pillanatig, aztán mennie kell fürdeni.  A zuhanyozás  közben anya megint  csak veszekszik vele, s  én – érzem ­ egyre  dühösebb leszek rá, s  magamban már odaszóltam anyának:  ­ Túl szigorú vagy! Ne légy durva vele, hiszen még gyerek! – de aztán hagytam elszállni a gondolatot.  Ilyenek voltunk mi is. A nővérem meg én, lehorgasztott fejjel álltuk a szitkokat, és meg sem fordult a  fejünkben, hogy nem is a mi hibánkról szól az elégedetlenség, hanem valami másról, aminek a mozga­  tórugóit mi nem is ismerjük. Talán ezért vagyunk mi ennyire komolyak. Nekünk nem volt szabad ug­  rálni, szaladgálni, gyermekesen vadulni néha, ahogy a többi gyerektől gyakran láthattuk. És nem tud­  tunk rosszak lenni, mert anyánk szeszélyei ellenére is szerettük őt..  Amikor már lefeküdni készültem, láttam, hogy húgom szobájában még ég a villany. Egyedül játszott.  Bementem hozzá, leültem mellé az ágyra.  Rózsaszín huzat gyűrődött a párnáján, takaróján. Ugyanis ez a kedvenc színe. Egy plüsskutyus  került elő a paplan alól.  Arcán halvány mosoly játszott.  ­ A mama vette… ­ és mosolygott, ahogy az állatkával játszott. Játszott, és lerombolta a szitkokat. És  erőt  nyert,  mert  felépítette  magában  a  szeretetet.  A  családunkat,  a  mi  családunkat.  Az  összetartozás  erejét. Most is nevet.  Ő az én erős kishúgom. Büszke vagyok rá.

7 

Deli Ágnes tanár nővel beszélgetett  Gaál Regina 

Az izgalomtól kicsit félénken tekintettem a feladat elé:  Úgy tudom, hogy a Győri Városi Múzeum előtt járdaplasztikát készített. Tudna mesélni erről?  interjút készíteni tanárommal, de aztán hamar rájöt­  tem, hogy nem is olyan nehéz a megvalósítás. A tanár­  A Győri Városi Múzeum igazgatónője kért fel, hogy  nő jó riportalanynak bizonyult, közvetlensége sokat  segített, hamar feloldódtam újonnan vállalt szerepem­  készítsem el ezt a domborművet. Kétévente két művész  munkáját helyezik el a Múzeum előtti járdában, ez már  ben.  Művein keresztül mit kíván üzenni a modern képzőművészet kedvelőinek? 

„Általában minden alkotóművész a saját életéből merít,  mikor alkot, tehát amit ő megélt. Ami vele történt, az  hozzájárul a személyisége kialakulásához. Mindenki a  saját „szűrőjén” át látja a világot. A művész mindig  önmagáról beszél, s saját, egyéni szempontja szerint  tükrözi a világot. Sokan azt is mondják, hogy a művész  egy művet alkot mindig életében. Végeredményben  mindig ugyanarról beszél, másféle formában.”  Miért ezeket a technikákat ötvözi, mint a dróthajlítgatás, gipszöntés, vászonszabás és varrás, miért nem farag és mintáz? 

hagyománynak számít ott, külföldi művészeket is fel­  kérnek erre.”  Mikor, milyen körülmények között vehette át a nagy megbecsülést jelentő Munkácsy- díjat? 

„Az Iparművészeti Múzeumban adta át Bozóki András  (művelődési miniszter) minden művészeti ág képvise­  lőjének a díjakat. Erre az  elismerésre szakmai szer­  vezetek terjesztik fel a  művészeket, amit aztán  több zsűri elbírál. A mű­  vész eddigi munkásságá­  tól függően díjazzák az  embert.” 

„A pályám kezdetén én is faragtam és mintáztam, mert­  Mit érzett, amikor megérkezett Önhöz a hír: hogy a technikát mindenkinek meg kell tanulnia. A  tanulási folyamat után, miután az ember a szakma alap­  márciusban átveheti a jait megtanulta, tudja csak saját stílusát kialakítani. A  Munkácsy- díjat?  kifejezési lehetőségek végtelenek. Én mindig is kísérle­  tező típus voltam, ezért sokféle anyagot és technikát is  „Meglepődtem, mert ez egy nagyon nagy megtisztelte­  tés: Azért fontos ez a díj, mert nem a politika adja, ha­  kipróbáltam és használok munkáimban.”  nem a szakma elismerését tükrözi.” 

Japán több ezer éves kultúrájáról november 11-én előadássorozat indult az iskolában. Első alkalommal a japán kerámiáról, illetve KONDO SEIKÓról tartott előadást Tóth-Vásárhelyi Réka íparművész, rajztanár JAPÁN IDŐUTAZÁS KÉZMŰVES KOROK, KOROK KÉZMŰVESSÉGE 8 

A DIÁKÖNMKORMÁNYZAT ROVATA S KUBI IDE… VAGY ODA!

„Ha szeretnéd megváltoztatni a világot, A változás légy Te magad! Gandhi Kedves Olvasók! 2005. NOVEMBER 29.

Itt az iskolai diákönkormányzat rovatát olvashatj átok!

Diákközgyűlés—Igazlátó nap DECEMBER 6. DÖK­klub—DÖK­karácsony

Sokáig törtük a fejünket...

2006. JANUÁR 20.

.s most íme előállt az ötlettárunk, de a megvalósítás: terád vár!

Szalagavató a Csiliben FEBRUÁR 14.

Jó néhányan kérdeztétek tőlünk, hogy mik lesznek ebben az évben a DÖK által lebonyolított feladatok, illetve programok. Programunk olvasható a DÖK faliújságon (a titkárság mellett), de a mostani rovatban is közlünk néhányat:

Valentin­nap ÁPRILIS 7. „Szenvedélyes Diáknap” ÁPRILIS 27­28. „Művészetes Diáknap” Június 13. Tanévzáró DÖK kerti buli szalonnasütéssel, énekkel 

„H   A  SZERETNÉD MEGVÁLTOZTATNI  A  VILÁGOT, A  VÁLTOZÁS  LÉGY  TE  MAGAD!” GANDHI  Szómagyar ázat: 

A mottóul választott idézetnek megfelelően csapatunk változtatott. Immáron másodjára  mentünk el az úgynevezett DÖK*­csapatépítő táborba. Idén Cegléden egy erdei  iskolában szálltunk meg három napra. Az állomáson DÖK­ellenőr** várt ránk, aki  mindenkinek adott egy cédulát, egy humoros feladattal ellátva. Ennek megfelelően volt,  aki dalolászott a vonaton, esetleg fél lábon ugrált egy ideig, vagy kicserélte a cipőfűzőit.  Megérkeztünk. Első napunk az ismerkedéssel, a bemutatkozásokkal el is szaladt. (Mert  ugye jó hangulatban gyorsan telik az idő). s a programokon nemcsak társainkat,  hanem önmagunkat is megismerhettük (például személyi pajzs készítésével). Este =  móka: vicces történeteket meséltünk egymásnak, de nem akárhogyan. A mese szavait  egy­egy kis cetlin kaptuk meg.  22 órától pedig pizsama­partin*** vettünk részt.  Másnap reggeli tornával indult a nap. Felavattuk a DÖK­tagokat egy kis focival (persze  összekötve cipőfűzőiket, párosával). Kerestünk csapatvezetőt és írtunk apróhirdetést  munkatársakat keresve. Persze nem hiányozhatott Gyula bácsi gitárja, Kanizsai Eszter  tanárnő jó kedve, és a mi énektudatlanságunk sem, mert ezek nélkül nem igazi tábor a  TÁBOR.  Végszóul annyit írnék mindenkinek, 

*Diákönkormányzat  =  a tanulók  érdekvédelmére  létrehozott ifjúsági  szervezet, amely az  iskola ügyeiben  véleményezési és  döntési jogokkal  rendelkezik 

DÖK =  DiákÖnKormányzat  **DÖK­ellenőr =   nem mávos kaller!  *** Pizsama­parti =   Alvás, szunyálás,  csicsikálás,  tentikélés, lefekvés 

Az oldalt összeállította Pál Kitti 12/1 a DÖK elnöke, elérhetőségünk: [email protected] 9

Mozaikok az iskola életéből  A Diákközgyűlés 2005. november 29– én DöK– vezetőséget választott  ISMERJÉTEK MEG ŐKET! 

Sziasztok!  Vass Viki vagyok, és Kovács Zsuzsival képviseljük a 10/4­es  osztályt. Tavaly  évközben csatlakoztam a Diákönkormányzathoz, a Diáknapon mi szerveztük a  kézműves  programokat.  Ezen  belül  feladatunk  volt  az  üvegfestés  és  szalvéta­  technika  lebonyolítása,  valamint  az  anyagok  beszerzése  is.  Az  idei  DŐK­  tá­  borban is részt vettem. Nagyon jól éreztem magam, és sok új embert ismertem  meg. 

Földi  Csilla  Emese  vagyok.  A  9/4  osztály  DŐK­  képviselője.  Sülysápról  jöttem,  je­  lenleg  kollégista  vagyok.  A  DŐK­höz  idén  csatlakoztam.  Ezelőtt  nem  vettem  részt  hasonló munkában. Az osztályom másik képviselője Tolcsvai Péter. A DÖK életében  megpróbálok  aktívan  részt  venni.  Ezt  bizonyítja  a,  hogy  részt  vetem  az  idei  DÖK­  táborban, ami véleményem szerint nagyon jól sikerült. Sok új barátra és tapasztalatra  tettem szert.  A DÖK­be azért jelentkeztem, mert szeretek kiállni mások jogaiért, érdekeiért. Hatá­  rozott elképzeléseim még nincsenek azzal kapcsolatban, hogy mivel tudnám segíteni  a DÖK munkáját, de leginkább a szórakozás és szabadidős programok szervezésében  vállalnék feladatokat. Sziasztok!  Pál Kitti vagyok a 12/1­ből, négy  éve  osztályképviselő, és  2002 óta megválasz­  tott  DÖK  elnök.  Elsős  korom  óta  vezetem  a  csapatot,  immáron  negyedik  éve.  Most  érettségizem,  és  az  iskolai  elfoglaltságaim  miatt  leadom  a  DÖK­elnöki  posztot. Élveztem az elmúlt éveket mint elnök és mint  a Kézműipari Szakközép­  iskola  és  Szakiskola  képviselője.  A  négy  év  során  gyűjtött  tapasztalataimat  to­  vábbadnám  egy  nálam  fiatalabb  elnöknek.  Az  évek  során  sok  segítséget  kaptam  Kanizsai Eszter DÖK­referens tanárnőtől, igazgató úrtól, Kovács Gyula tanár úr­  tól,  s  persze  nem  utolsó  sorban  a  DÖK­ösöktől.  Köszönöm!  Szívesen  vállalom  továbbra is az osztályom diákjainak képviseletét , valamint mint jegyző szeretnék  tagja maradni az öttagú vezetőségnek. 

Én is üdvözlök mindenkit! Engem Hájas Petrának hívnak, és a 10/2­es osztályba  járok.  Elsős  korom  óta  vagyok  az  osztályom  képviselője.  A  tavalyi  évben  sok  programban  vettem  részt,  mint  például  a  Diáknapon.  Ezen  a  nevezetes  napon  szerveztem egy divatbemutatót, ami szerintem nagy sikert aratott.  Az az igazság, hogy én a szabadidő szervezést szeretném megpályázni a posztom­  nak, mert imádok szervezkedni, és úgy érzem a visszajelzések alapján, hogy van  hozzá érzékem. Például szeretnék sok bulit, és az egész iskolát megmozgató prog­  ramokat szervezni. Köszönöm a figyelmeteket! 

Fodor Viktornak hívnak, 1/f tanuló vagyok. Harmadik éve járok ebbe az iskolába, és  harmadik éve tevékenykedek a Diákönkormányzatban.  A három év folyamán nagyon megszerettem ezt az iskolát, nemcsak azért, mert mű­  vészeti iskola és középiskolai tagozat működik itt, hanem a szakok és a tanárok mi­  att  is,  megszeretették  velem  az  itteni  közéletet.  Szeretek  a  diákönkormányzatban  tevékenykedni, és szervezni dolgokat, programokat. Főképpen diákújsággal, médiá­  val, pályázatírással és programszervezéssel szeretnék foglalkozni.  10 

KISS  ZSUZSANNA  Manapság  az  ifjú­  ság  nem  sok időt  szán  a természet  csodálatos  tit­  kainak  feltárására.  Mi,  KéSz­ek  azonban  nem  vagyunk  gyapotkák,  akik  azt  várják,  hogy  végre  este  vízszintesbe  helyezzék  magukat,  vagy  a  sok  kincset  érő  szabad  perceiket  a  rengeteg  pénzt  „bekasszáló”  agytompító  diszkókba  töltsék,  ahol  az  a  sikk,  hogy  minél  gyapotabbakká  váljanak.  Minket  érdekelnek  a  fizika  titkai,  különösen  egy  olyan tanár szájából, akiben tiszteljük a tantárgya  iránti elhivatottságot. 

l,e zte ot e el, ság érd gk la új cik k e ő m s ko ítő árn az i fesz m, n a y k ta t g e ag arto r a e, ho érd m o t ik mé k gy em Am lnám m e rezt osna s ter g is la e se e é vál esít ot tsá ély itt lv ín szte mula zesz iport ég is z s r s i r gt ko z én féle st, m al me anak i mo úrr k, ya rm y ug , hog el bá ni és anár ekün a t e n t ák ja tam temm szít ttila é nd nítot e o k A z r k s lm ilvá né xle ye tud Tra hog et ny , k v en .é ülö mb 005 ? e sz rt 2 ek én é m i ka év i fi z

TRAXLER  ATTILA  Albert  Einstein (1879­1955) fel­  fedezései  –  többek  között  a  tér­idő  relativitáselmélete  ­  termé­  szettudományos  gondolkodásunk  egészét  forradalmian  megvál­  toztatták.  A  zürichi  egyetemen  1905­ben  szerzett  doktorátusa  e  szemléletváltás  jelképes  időpontja,  amelynek  százéves  évfordu­  lóját ünnepeljük ebben az évben.  1905­ben négy, a fizika külön­  böző  területeivel  foglalkozó  írása  látott  napvilágot  az  Annalen  der Physic című folyóiratban. Elvetette az abszolút tér és az ab­  szolút idő fogalmát, illetve a tömeg és energia között ekvivalen­  cia elvének felismerése az atomenergia felszabadításának  elmé­  leti alapjait teremtette meg.  Az érdeklődés felkeltése azonban nem, könnyű. A megértéshez,  egy  tudásterület  egyfajta  „átéléséhez”  hiányzik  valami­  lyen  ,,behízelgő  momentum”,  egyfajta  ,,kedves  meglepe­  tés”.Ennek megteremtésén munkálkodom, mert tanárként hiszek  abban, hogy a világ fizikai törvényeinek megismerése ember és  természet harmóniájának biztosítéka.  Az  Egyesült  Nemzetek  Szövetségének  közgyűlése  köz­  gyűlése  2004  június  1­jén  megfogalmazta,  hogy  a  természet  megismerését  a  fizika  tudománya  alapozza  meg.  Rámutattak  arra, hogy a fizika és alkalmazásai nélkül számos fontos műsza­  ki  fejlesztés  sem  valósulhatna  meg.  Kinyilvánították,  hogy  a  fizikai műveltség olyan eszközöket biztosít az emberek számára,  amelyek a fejlődés elengedhetetlen feltételei.  Az elmélet és alkalmazás összhangjához elengedhetetlenül szük­  séges a tudomány népszerűsítése, annak élménnyé tétele, mert a  fizika a jelenségeket érthetőbbé, nem pedig érhetetlenebbé teszi.  A krumplinyomó nem más, mint egykarú emelő, a mérleghinta  pedig kétkarú emelő.  A fizikai törvények könnyen megérthető  megnyilvánulásaira az élet szolgáltatja a legjobb példákat. 

Ha unod a banánt, és Fel akarod csigázni fantáziád, Tekints ide, Ez az oldal, amely előtted Kitárja kapuját! Itt megtudhatod Traxler Attilától, Mi mindent kaphatsz a fizikatanártól! 

Melczner Győző akvarellje 11 

A lap diákszer kesztője Pál Kitti  A címlapon lévő fotót Gaspar etz Attila készítette  Felelős szer kesztő: Dr. Fábián Györ gyi  Felelős kiadó: Menyhár t Pál igazgató

12