Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi rendeletet alkotja.
ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya
1.§ A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra ideértve a garzonházakban, a nyugdíjasházban, a fecskeházban lévő lakást, az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásokat illetőleg lakrészt és a szükséglakást is (továbbiakban együtt: lakás).
I. Fejezet A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság hatásköre és feladatai 2.§ A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságnak (továbbiakban: bizottság) a lakásokkal kapcsolatosan az alábbi hatáskörei és feladatai vannak: a) javaslatot tesz a szociális lakások bérlőlistájára, b) dönt rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakás bérleti szerződésének soron kívüli megkötéséről, c) dönt átmeneti elhelyezés alapján bérleti szerződés megkötéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról d) dönt szociális bérlakás cseréjéről, e) dönt átmeneti elhelyezés biztosításáról, szociális bérlakás bérleti jogának határozott idejű meghosszabbításáról, f) dönt a jogcímnélküli lakáshasználók lakáshasználati jogának rendezéséről, g) javaslatot tesz a Közgyűlésnek pályázatok kiírásának feltételeire, elbírálására, h) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, i) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az üresen álló felújításra szoruló lakások pályázati feltételeinek kidolgozására,
j) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire, k) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára, l) javaslatot tesz a Polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, m) javaslatot tesz a Polgármesternek, illetőleg a Közgyűlésnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására, n) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, o) dönt az értékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről p) dönt nyugdíjasházi lakás bérbeadásáról A bérbeadói jogok gyakorlása
3.§ (1) A Közgyűlés a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított szervezeti egységét a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját (továbbiakban: bérbeadó), az üzemeltetési feladatokkal a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: üzemeltető) bízza meg. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a Közgyűlés azon jogát, hogy a tulajdonosi jogát közvetlenül gyakorolja. (3) A bérbeadói jogokat és az üzemeltetési feladatokat gyakorló szervek – külön megállapodás alapján - kötelesek egymással együttműködni.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI II. Fejezet A lakások bérbeadásának jogcímei
4.§ (1) Az Önkormányzati tulajdonú lakások az alábbiak szerint adhatók bérbe: a) szociális jelleggel, b) nem szociális jelleggel, c) üresen álló felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása, d) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján, e) lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás , megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony
f) g) h) i) j) k)
folytatása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), átmeneti elhelyezés céljára, közérdekű feladatok megoldására, garzonházi lakás bérbeadása, fecskeházi lakás bérbeadása, nyugdíjasházi lakás bérbeadása, jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás.
Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság 5.§ (1) Az a pécsi 5 éve bejelentett lakcímmel rendelkező nagykorú magyar, európai uniós illetve állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján szociális jellegű bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi - jövedelemadóval csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző 12 hónap alatt -egyedülálló esetében nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, -közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (2) Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család: a) aki a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlantulajdonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik, b) aki a tulajdonát képező ingatlanát 5 éven belül elidegenítette, ide nem értve a jogerős bírósági ítélet alapján házassági tulajdonközösség megszüntetése címén történő elidegenítést, c) aki önkormányzati lakásbérletét közös megegyezéssel szüntette meg és ezért ellenszolgáltatásban részesült. (3) Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni, vagyontárgyról vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Népjóléti Főosztály Területi Szociális Központjai és a bérbeadó együttműködnek. (4) Szociális jellegű bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján a bizottság által meghatározott elosztási irányelvek figyelembevételével, a Közgyűlés határozata szerint, a bérlőlistára felvettek részére meghatározott időre, legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni. A szociális bérlakásra való
jogosultság meglétét 5 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal a bérbeadónak felül kell vizsgálnia. (5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén a bérlő kérelmére a bérbeadó a bizottság javaslata alapján a lakásbérleti szerződést 5 évre meghosszabbítja. (6) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa: 1-3 fő esetén 2 szoba, 4-6 fő esetén 3 szoba, minden további költöző személy esetén további 1/2 szoba. Nem szociális jellegű bérlakás
6.§ (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások (nem szociális bérlakások) számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit. (2) A beérkezett ajánlattevők közül az eredményes pályázóval a bérbeadó bérleti szerződést köt. Üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása
7.§ (1) Az üresen álló és az üzemeltető által a műszakilag gazdaságosan fel nem újítható lakásokról készült címjegyzék alapján a Közgyűlés pályázatot hirdet. (2) Ezen lakásokra azok pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését. (3) Az eredményesen pályázóval a bérbeadó 1 évi időtartamú bérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő teljes összegű szociális lakbért fizet. Az elvégzett munkák igazolt és elfogadott értéke a lakbér 50%-áig beszámítás alapját képezi. A felújítás alapján megkötött határozott idejű bérleti szerződés olyan időtartamú lesz, amit az elvégzett munkák értéke alapján a bérbeszámítás időtartama indokolttá tesz. (4) A Közgyűlés a pályázati eljárás részletes szabályainak kidolgozására a bizottságot hatalmazza fel. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján
8.§ (1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § c.) pontjában megjelölt szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog
biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog. (2) A Közgyűlés mint tulajdonos, egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet. (3) A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt. (4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. (5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltaknak szerint a bérbeadó jelöli ki. (6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás esetei
9.§ Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) bérleti jogviszony folytatása, d) tartási szerződés létesítése, e) nem lakás céljára történő bérbeadás. Bérlőtárssá nyilvánítás
10.§ Önkormányzati lakásra a bérlő és a vele legalább 1 éve állandó jelleggel életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője a bérbeadóval közös kérelmükre bérlőtársi szerződést köthetnek. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása
11.§ (1) Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás az e rendeletben a szociális bérlakás bérbeadása esetén meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb - 5.§ (5) bekezdés - 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább két éve a lakásban lakik (2) Amennyiben a 11.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg. A bérleti jogviszony folytatása
12.§ (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt azon személy folytathatja, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakik. (2) Nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek Pécs városában lakástulajdona van, illetve aki önkormányzati lakás bérlője. (3) A bérleti jog folytatása szempontjából életvitelszerű a lakás használata, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona. Tartási szerződés jóváhagyása
13.§ (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására megkötött tartási szerződéshez a bérbeadó csak akkor járul hozzá ha, a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a lakás fenntartásához semmiféle önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi, vagyoni és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, továbbá c) az együttlakás feltételei biztosítottak. (2) A bérbeadó köteles megtagadni az írásbeli hozzájárulást amennyiben az eltartó Pécs városában lakástulajdonnal, önkormányzati lakás bérleti jogával,
illetve már megkötött, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéssel rendelkezik. Nem lakás céljára történő bérbeadása
14.§ (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi közfeladatok (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) ellátása céljából adható bérbe a Közgyűlés eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. (2) A lakáspótlási kötelezettség másik lakás tulajdonának önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás értékének a megfizetése útján teljesíthető. Az albérletbeadás szabályai
15.§ (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét, írásbeli szerződéssel, albérletbe adhatja. (2) Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás albérletbe nem adható. (3) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét hozzájárulása nélkül albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani. Átmeneti elhelyezés biztosítása
16.§ (1) Kérelem alapján, indokolt esetben, az 5.§ (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a bizottság dönthet úgy, hogy bérlőlistára kerülésükig átmeneti elhelyezést biztosít az arra rászorulók részére. (2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre legfeljebb 3 évre - lehet bérbe adni. (3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező: a) bérlőlistára nem kerül, b) lakásgondját önerőből megoldani nem tudja.
(4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel az erre irányuló kérelem alapján - a Népjóléti Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve - a bizottság döntése alapján a bérbeadó köti meg a bérleti szerződést. (5) Az átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy – két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására 17.§ (1) A Közgyűlés költségelvű lakbér megállapítása mellett művészlakás, sportolói lakás, vendégtanári lakás lakásokat biztosít. (2) A lakások bérlőire meghatározott – legfeljebb 3 éves - időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Közgyűlésnek. A bérbeadásról a Közgyűlés határoz. (3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be. (4) A 17.§ rendelkezései alapján lakást csak olyan személynek lehet bérbeadni aki Pécs városában lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik. A garzonházi lakások bérbeadása
18.§ (1) A garzonházi lakások fiatal családok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező fiatal család jogosult, ahol az egy főre jutó jövedelem ezen rendelet 5.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja. (3) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet a bizottság egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbíthat. (4) A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (5) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (6) A garzonházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (7) A garzonházban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el.
(8) A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (9) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (10) Az eredményes pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi lakások bérbeadásának különös szabályai
19.§ (1) A fecskeház olyan garzonház, melynek bérbeadásáról az erre vonatkozó külön megállapodás alapján a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: egyetem) és az önkormányzat intézkedik (továbbiakban: fecskeház). A Pécsi Tudományegyetem fecskeházi lakások bérlőkijelölésére vonatkozó szabályok
20.§ (1) Bérlőül jelölhető az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Bérlőül jelölhető továbbá az egyetem házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállania nem kell. (3) Amennyiben az (1) illetve (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az egyetem nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is bérlőnek jelölhető. (4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 évi határozott időtartamra történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. (5) Ha a bérlő munkaviszonya, illetve a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. (6) A bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást
kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni. Az önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai
21. § (1) A fecskeházi lakásra érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó jövedelme e rendelet 5.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott bérlakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) A fecskeházi lakás határozott időtartamra legfeljebb 5 évre adható bérbe. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (3) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (4) Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (5) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (6) Az eredményesen pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi bérlőkre vonatkozó különös szabályok
22. § (1) A fecskeházi lakás bérleti jogviszonya nem hosszabbítható meg. A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat. (2) A bérlő a fecskeházi lakást nem cserélheti el. (3) A fecskeházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (4) A bérbeadó e rendelet 29.§ (1) bekezdésében leírt feltételeken túl is jogosult a bérleti jogviszonyt a határozott idő eltelte előtt felmondani, a) ha a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségét elmulasztja és kéthavi lakbérhátraléka keletkezik, vagy
b) a bérlő a 20.§ (1) illetve a 21.§ (1) bekezdésében foglalt előtakarékossági követelményeknek nem tesz eleget. (5) A lakásbérleti jogviszony felmondását követően a bérlő köteles a lakást harminc napon belül kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának különös szabályai
23.§ (1) A nyugdíjasházi nyugdíjkorhatárt elért szolgálnak.
lakások nyugdíjasok, illetőleg személyek határozatlan idejű
az öregségi elhelyezésére
(2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak : a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) pécsi önkormányzati bérlakás bérlője és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) és a bérlővé jelölésével egészségügyi szempontból a Népjóléti Főosztály egyetért. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül az ott írt feltételek mellett, nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult, is aki nem önkormányzati lakás bérlője, de a tulajdonában álló lakását értékesítette és az ingatlan értékesítéskori forgalmi értékének 50 %-át, de legalább 1.200.000.- Ft-ot mely összeg e rendelet hatálybalépését követően évente 2 %-kal növekszik a bérbeadóval kötött megállapodás alapján használati értékként megfizet. (4) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (5) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel e rendelet 23.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. III. Fejezet A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A bérbeadó jogai és kötelezettségei
24.§
(1) A bérbeadó a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az üzemeltetőt értesíti. (2) A bérbeadó az üresen álló lakást - az üzemeltető útján - a komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. (3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek, valamint a falak tisztasági festése megtörtént. (4) A bérlő a lakást az üzemeltető által aláírt leltár és a műszaki szemlét rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. (5) A bérbeadó a bérleti jogviszony fennállása alatt - az üzemeltető útján köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (6) A lakás bérbeadása esetén, a bérbeadó és a leendő bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést. (7) A bérlő igazolt és elfogadott költségeit vagy a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbérének e költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be a bérbeadó (8) A bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű lakás használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer az üzemeltető képviselőjével - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzés időpontja előtt 5 nappal az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban tájékozatni kell. A bérlő jogai és kötelezettségei
25.§ (1) A bérlő a lakásba házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt nem fogadhat be. (2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen használni.
(3) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére lakbért fizetni. (4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (5) A bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (7) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A bérbeadó a megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges műszaki, hatósági engedélyeket beszerzi. (8) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei a bérlőt terhelik. (9) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. (10) A bérlő köteles a lakáshoz kapcsolódó és igénybevett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni, és azokkal szolgáltatási szerződést kötni. (11) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Az életvitelszerű lakáshasználat megszűnése után 2 hónappal a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (12) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. (13) A 24. § (8) bekezdésben foglaltak esetén, a bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén.
IV. Fejezet A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Lakáscsere a bérbeadó közreműködésével
26.§ (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) A (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (család létszámának növekedése) - a bizottság döntése alapján - bérbeadó nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében
27.§ (1) Ha a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve a bérbeadónak visszaadja 26.§ (1) bekezés c.) pontja alapján pénzbeli térítésre tarthat igényt. A pénzbeli térítés mértéke - a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján – a visszaadott lakás forgalmi értékének az alábbi táblázat alapján számított értéke: A lakás komfortfokozata
A bérbeadás időpontja 1994. január 1. előtt bérbe adott
1994. január 1. után bérbe adott
komfortos, félkomfortos
15%
10%
összkomfortos
25%
15%
(2) Komfort nélküli lakás bérleti jogának (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem jár. (2) Amennyiben a bérlő Pécs város területén saját erőből építkezik, úgy a neki járó pénzbeli térítés 80%-át a bérleti jogviszonyának megszüntetésével egyidejűleg, további 20%-át a lakásból történő végleges kiköltözéskor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres állapotú átadásakor kapja kézhez. A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a fenti feltételek fennállása esetén a bérlő a lakást legfeljebb 2 évig költségelvű lakbér fizetése mellett tovább használhatja. Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás illetve életveszély miatt
28. § Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő, illetve használó részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe. A bérbeadó részéről történő felmondás
29.§ (1) A bérbeadó a bérleti szerződést az alábbi esetekben jogosult írásban felmondani: a) a Lt. 24.§ (1) bekezdés a) pontja alapján 6 havi folyamatos, vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén, b) a Lt. 24.§ (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben, c) önkormányzati lakásnak nem lakás céljára az e rendelet 14.§ (1) bekezdésben jelzett hozzájárulás nélküli hasznosítása esetén, d) az e rendelet 15.§ (3) bekezdésében említett tilalom megszegése esetén, e) az e rendelet 17.§ (4) bekezdésében foglaltak fennállása esetén. (2) A bérbeadó jogosult továbbá a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő e rendelet 25.§(11) bekezdésében foglaltak szerint, a lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. (3) A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.
Állampolgárok közötti csere
30.§ (1) Önkormányzati lakás bérleti joga – a bérbeadó hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. (2) Amennyiben a bérlő határozott idejű bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, ezen másik lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, illetve a meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető új szerződés. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (3) A cseréhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. (4) A bérbeadói hozzájárulás megadássásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az alábbi iratokat a bérbeadó rendelkezésre bocsássa: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (5) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner a (4) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (6) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból. (7) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (8) Ha a bérlő a lakását kettő vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.
(9) Köteles megtagadni a bérbeadó a hozzájárulást az olyan lakáscsere szerződésnél ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul. (10) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének. (11) Amennyiben a bérbeadó megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a hozzájárulás megadását követően önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a bérbeadó ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogcím nélküli lakáshasználat
31.§ (1) A lakást jogcím nélkül használó személyt a bérbeadó írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására. (2) A felszólítás eredménytelensége esetén a bérbeadó a lakás kiüresítése iránt bíróságon polgári peres eljárást kezdeményez. (3) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő hónap első napjától a lakáshasználati díjat a lakásra megállapított lakbér háromszorosára felemelheti, vagy legfeljebb 2 szoba komfort nélküli másik lakást adhat bérbe illetve használatba határozott időre a jogcím nélkülivé vált használó részére. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. Lakáshasználati megállapodás
32.§ (1) A lakás jogcím nélküli használójával a bizottság döntése alapján meghatározott időre de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás is köthető. (2) A lakáshasználati megállapodás a meghatározott idő elteltével 2 alkalommal további legfeljebb 2-2 évvel meghosszabbítható.
(3) A lakás használója a lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakásra fizetendő szociális lakbér összegével. (4) A lakáshasználati megállapodásra a Ptk 165.§-ában foglalt rendelkezések az irányadóak. A lakás visszaadása bérleti jogviszony megszűnésekor 33.§ (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és lakásberendezéseket köteles a bérbeadónak tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. (2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az üzemeltető szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről. A lakás átadása a bérlő halála esetén
34.§ (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani. b) nem köteles a lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodni. (2) A lakás fenntartási költségei az örököst terhelik mindaddig, amíg a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el. (3) Mindaddig amíg az örökös a lakást a kitűzött határidőre üresen át nem adja a bérbeadónak a lakbér kétszeresének megfelelő összeget köteles fizetni. Nyugdíjasházból, elhelyezése
valamint
szociális
intézményből
távozó
személyek
35.§ (1) Ha a nyugdíjasházban lévő lakásra fennálló bérleti szerződést a bérlő felmondja, a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyent a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott.
(2) Amennyiben a bérlő a 23.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint nyert nyugdíjasházi elhelyezést, az általa befizetett használati érték után a Ptk 232. §-a szerinti kamattal növelt összegét a bérbeadó részére visszatéríti. (3) Amennyiben a szociális intézményből elbocsátott bérlő az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le és elhelyezést kér, a korábban térítésként felvett összeget vissza kell fizetnie. Ennek megtörténte után egyszobás, a leadottal azonos komfortfokozatú lakásra tarthat igényt. Önkormányzat bérbeadása
vállalata,
intézménye
rendelkezése
alatt
álló
lakások
36.§ Az Lt. hatálybalépése előtt az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások esetében e szervek, illetve jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni, illetve a bérleti szerződés időtartamát meghatározni. Bérleti szerződés megkötésére egyebekben a bérbeadó jogosult az alábbi feltételek szerint: a) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni, b) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervvel. c) a bérlő halála esetén az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak. V. Fejezet Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről 37. § (1) A lakások lakbérét a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon történő bérbeadás figyelembe vételével e rendelet állapítja meg.
(2) A lakásbérleti illetve lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni (továbbaikban: lakbér) (3) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni. A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbére
38.§ (1) A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja. A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki. A lakás használati értékének alapvető jellemzői: a) a lakás komfortfokozata, b) a lakás minősége, c) a lakóépület állapota, d) a lakóépület településen belüli fekvése, e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése. (2) A lakás használati érték számszerűsített mértékét, valamint a havi lakbér nagyságának meghatározását a lakás adottságainak figyelembe vételével e rendelet 2. számú melléklete alapján kell számítani. A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját külön Közgyűlési határozat szabályozza. (3) A lakás és helyiségei alapterületének rendelkezéseit kell figyelembe venni.
megállapításánál
a
Lt.
A lakbér mértékének módosítása
39.§ (1) A lakbér mértékét évente egyszer felül kell vizsgálni. (2) A megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a bérbeadó költségén változás következik be. (2) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. A költségelven bérbeadott lakások lakbére
40.§ (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a) a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, b) a lakóépület állapota, településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, c) a szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások, d) és a Lt. 10. § és a Lt. 13. § (1) bekezdésének rendelkezései, figyelembe vételével, az üzemeltető és a bizottság javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben túlmenően a lakbért úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai valamint az üzemeltetőnek az egy lakásra jutó általános költségei is megtérüljenek. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére
41. § (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit és a fizetendő lakbér összegét. (2) A piaci alapon bérbeadott lakások lakbére a 40.§ (1) - (2) bekezdéseiben szabályozott lakbér kétszerese: A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja
42.§ (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva – a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján – kell megállapítani. (2) A társbérleti lakrészek alapterületének magállításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni. (3) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvíz ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó használati érték számszerűsített mértékét kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.
(4) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál. Külön szolgáltatás
43.§ (1) Külön szolgáltatások köre: a) takarítás b) felvonó használatának biztosítása (2) A külön szolgáltatások díját társasházaknál a társasházi törvény szerint a közgyűlés, egyéb helyeken a 3.sz. melléklet határozza meg. (3) A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért – a lakbéren felül – díjmegtérítést kötelesek fizetni. A bérlő a díjmegtérítést megkötött szolgáltatási szerződés esetében a közüzemi szolgáltató részére, egyéb esetben a bérbeadó részére köteles megfizetni. Lakbértámogatás
44.§ A lakbértámogatás jogosultság rendjét az önkormányzati pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg. VI. Fejezet A lakásbérletre vonatkozó vegyes rendelkezések Bérbevételi kérelem
45.§ (1) E rendelet alapján a jogosult, az arra rendszeresített nyomtatványon szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi fecskeházi lakásra bérbevételi kérelmet (továbbiakban: kérelem) nyújthat be bérbadóhoz. (2) Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be. (3) A kérelemhez mellékelni kell a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan a) a foglalkozást és a jövedelmi viszonyokat bizonyító munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, egyéb jövedelemigazolást, b) indokolt esetben orvosi igazolást.
(4) A bérbeadó a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt és igazolja a kérelem átvételét. (5) A bérbevételi kérelmet 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) Megújítás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmező bérlakás bérbevételére jogosult, a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak elismeri, és ismételten nyilvántartásba veszi. (7) Ha a kérelmező e rendelet alapján nem jogosult bérlakás bérbevételére, a bérbevételi kérelmét, illetve megújítás iránti kérelmét a polgármester elutasítja. (8) A bérlakás iránti bérbevételi kérelmeket a bérbeadó nyilvántartásba veszi és az alábbiak szerint sorolja: a) a kérelem benyújtásának ideje, b) a kiskorú gyermek, illetve eltartásra, gondozásra szoruló együttlakó személyek száma, c) családtagjaikat egyedül eltartók, d) tartós betegségben szenvedők, vagy csökkent munkaképességűek, e) rossz műszaki állapotban lévő lakásban lakáshasználó, illetve albérletben lakók. Bérbevételi kérelmek külön választása
46.§ A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott lakásigénylést, illetve bérbevételi kérelmet az alábbiak szerint lehet folyamatosnak elismerni, ha a házasság felbontása illetve az életközösség megszűnése után is megfelel a kérelem e rendelet 5.§ (1) - (2) bekezdés rendelkezéseinek: a) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett kérelemmel, akkor a felek kérelme a benyújtásuk időpontjától, b) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés illetve az életközösség létesítése napjától, c) ha a kérelmet a felek a házasságkötés illetve életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak.
Szociális jellegű lakásokra vonatkozó bérlőlista 47.§ (1) A nyilvántartott kérelmek alapján, az elosztási irányelvek figyelembevételével a Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés a felhasználható lakások számától függően bérlőlistát készít. (2) A Közgyűlés által jóváhagyott bérlőlistát a bérbeadó hirdetőtábláján – 60 napra - közszemlére kell tenni. (3) A Közgyűlés a bérlőlistáról törli azon kérelmezőket: a) akik a részükre felajánlott két lakás bérleti jogát visszautasították, b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották, c) a bérbeadó két felhívására nem válaszoltak. A lakások forgalmi értéke
48.§ (1) Amennyiben e rendelet alapján a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni. (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakásjuttatás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbözetének 50%-a. (3) A 48.§ (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek e rendeletben szabályozottak szerint cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. (4) A lakás forgalmi értékére vonatkozó lakás ingatlanforgalmi értékbecslését hivatalból indult eljárásnál a bérbeadó, a bérlő kérelmére indult eljárásnál a bérlő köteles beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. (5) A lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerésénél a bérleti jog folytatására jogosult személy a lakás forgalmi értékének egy évnél rövidebb együttlakás esetén 10%-át, 1-5 év közötti együttlakásnál 5%-át köteles a bérbeadó részére egy összegben megfizetni. Öt év elteltével pénzbeli térítést fizetni nem kell. A biztonsági letét szabályozása
49.§ (1) Nem szociális lakbérrel bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles a bérbeadónak biztonsági letétet
fizetni. A biztonsági letét a lakásbérlet megszűnése után a lakás és lakásberendezések tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megvalósításának, illetve hátralékos közüzemi díjak fedezetéül szolgál. (2) A biztonsági letét összege a lakás bérbeadásakor megállapított forgalmi értékének 3%-a, melyet a bérleti szerződés megkötéséig kell egy összegben a bérbeadó számlájára megfizetni. A bérbeadói hozzájárulás eljárási szabályai
50.§ (1) E rendelet alapján előírt bérbeadói nyilatkozat, hozzájárulás megtételére a bérbeadó a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles, a határidő egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (2) A nyilatkozatot, hozzájárulást sérelmező fél a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jogorvoslat iránt kérelemmel fordulhat a bírósághoz. (3) A nyilatkozatra, hozzájárulásra irányuló kérelmeket a bérbeadóhoz kell benyújtani. Első lakáshoz jutók támogatási feltételei
51.§ Az első lakáshoz jutók támogatási rendszeréről az évi költségvetés függvényében a Közgyűlés külön rendeletet alkothat.
MÁSODIK RÉSZ A LAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI VII. Fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételei 52. § Az Önkormányzat jelen fejezetben foglalt feltételek szerint értékesíti a bentlakó – egyébként elővásárlási joggal rendelkező - bérlő részére a tulajdonában álló azon lakásokat, amelyet a bérlő egyedi kérelme alapján a bizottság javaslata alapján Közgyűlés eladásra kijelöl.
Elővásárlásra jogosultak
53.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a legalább 5 éve bérleti szerződéssel rendelkező a) b) c) d)
bérlőt, bérlőtársakat, egyenlő arányban, társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. (továbbaikban együtt: elővásárlásra jogosult)
Elővásárlási joggal nem rendelkezők
54.§ (1) Nem áll fenn elővásárlási jog: a) az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az 1990. évi LXV törvény 107. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, b) az olyan bérbeadott önkormányzati lakásra, amelyre az Önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, c) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásra, d) jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakásra, e) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra, f) a nyugdíjasok házában, a garzonházban valamint a fecskeházban lévő lakásra, a műteremlakásra, továbbá a szobabérlők házában lévő lakrészre, g) a művészlakásra, sportolói lakásra és a vendégtanárok által bérelt lakásra. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően nem áll fenn elővásárlási jog: a) azon lakásra, mely az Lt. mellékletében felsorolt értelmező rendelkezésnek megfelelően lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el (szükséglakás) b) azon lakásra, amely elidegenítése városrendezési érdeket sértene, illetve értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná. c) azon lakásra melyre lakbér, illetve közüzemi díj tartozás áll fenn.
Az eladásra kijelölés
55.§ (1) A Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat e rendelet feltételei szerint értékesítésre a 53.§-ban meghatározott jogosultak részére határozatban jelöli ki. Az önkormányzat az értékesítés lebonyolításával a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: lebonyolító) bízza meg. (2) Az értékesítéshez szükséges értékbecslés és adásvételi szerződés elkészíttetésének költségei a bérlőt terhelik, melyet a lebonyolítónak köteles megfizetni. (3) Az értékesítésre kijelölt lakások listáját e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A lakás vételárának megállapítása
56.§ (1) A lakás vételárát: a) az épület településén belüli fekvése, b) az épületben levő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, d) a lakás alapterülete és komfortfokozata, e) a lakottság tényének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek az általa a lakásra fordított, igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. (3) A határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbeadott lakás vételára a forgalmi érték 90 %-a (4) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbeadott lakás vételára a forgalmi érték 95 %-a. A vételár megfizetése
57.§
(1) A lakás a vételárnak egyösszegben, készpénzben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthető el. (2) Részletfizetésre történő eladás esetén a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni.
vételár
20
%-át
a
(3) A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni. A vételár hátralékra a Ptk 232. §-a szerinti kamatot kell megfizetni. (4) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy a vételárhátralékot a részletfizetés időtartama alatt egyösszegben, készpénzben fizeti meg, a vételárra vagy a vételárhátralékra 40 %-os engedményt vehet igénybe. A szerződés teljesítésének biztosítékai
58.§ (1) Ha az elővásárlásra jogosult a lakást a 57.§ (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, a vételárhátralék és járulékai erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (2) Részletfizetésre történő vásárlás esetén a vevő köteles a megvásárolt lakásra lakásbiztosítást kötni. Az adásvételi eljárás
59.§ (1) Az önkormányzat vagy megbízottja az eladásra kijelölés hatályba lépését követő 30 napon belül értesíti - az e rendelet melléklete szerint- az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítésre történt kijelölésről. (2) A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga vagy az 53.§-ban felsorolt jogosult vásárolja meg. (3) A (2) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 60 napon belül megalapozott igazolási kérelmet terjeszt elő. (4) Az igazolási kérelmet a bizottság bírálja el. (5) A (3) és (4) bekezdésekben felsorolt esetek kivételével a határidő elmulasztása jogvesztő.
(6) Az önkormányzat a bérlőnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül szerződési ajánlatot tesz. A szerződési ajánlat tartalmazza: a) a lakás adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat, b) a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket , c) a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, d) a lakóház, és az abban fekvő lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást, e) a lakásról készített ingatlanforgalmi szakvéleményt. (7) A elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a lakásra lakbér és közüzemi díjtartozás nem áll fenn. (8) Az (7) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 30 napon belül megalapozott igazolási kérelmet nyújt be. (9) Az igazolási kérelmet a bizottság bírálja el. (10) A (8) és (9) bekezdésekben felsorolt esetek kivételével a határidő elmulasztása jogvesztő. (11) Az Önkormányzat a szerződési ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt a vevővel. (12) A közös tulajdonú – társasházzá még nem alakított – lakóépületet az első lakás értékesítését megelőzően társasházzá kell alakítani. (13) Amennyiben a bérlő a (2) és (7) bekezdés szerinti nyilatkozatait az ott megjelölt határidőre nem tette meg, a lakás elidegenítésére kijelölés hatályát veszti, és a lakást 3 évig értékesítésre ismételten kijelölni nem lehet. VIII. Fejezet Üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről 60.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló - lakás értékesítéséről a bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti lakásokat árverés útján, lakásvisszapótlással vagy ingatlanforgalmi értéken adásvételi szeződéssel lehet értékesíteni.
Az árverési értékesítés alapelvei
61. § (1) Árverés útján kell értékesíteni azokat a – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló – lakásokat, amelyeknek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke a tízmillió forintot meghaladja. (2) A kikiáltási ár a lakás - ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért a lakás nem értékesíthető. Az árverés részletes szabályait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az adásvételi szerződést a legmagasabb vételi ajánlatot tevővel kell megkötni. (4) Vételárkedvezmény és részletfizetési kedvezmény nem adható. A lakásvisszapótlással történő értékesítés szabályai
62.§ (1) A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások - ide értve a határozott idejű vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó szerződéssel hasznosított lakásokat is - értékesítése legalább az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéken történhet, lakásvisszapótlási kötelezettség mellett csereszerződés útján. (2) Az (1) bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az önkormányzat részére legalább ugyanolyan forgalmi értékű, szobaszámú, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakást kell visszapótolni. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről - az Lt. 26.§ (2) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek megfelelően - a bérbeadó gondoskodik. 63.§ A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások eladása felől a Közgyűlés eseti döntést hoz és az eladás egyéb feltételeit esetenként határozza meg. IX. Fejezet Értelmező rendelkezések 64.§
E rendelet alkalmazásában: 1. Egyeneságbeli a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. 2. Eladásra kijelölés hatályba lépése: kijelölést elrendelő Közgyűlési határozat hatályba lépése. 3. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. 4. Életvitelszerű a lakás használata a bérleti jog folytatása szempontjából, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona. 5. Fiatal család – garzonházi lakások esetében - a 35. életévét be nem töltött, legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő, házaspár illetve legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő egyedülálló személy. 6. Fecskeház a Pécs Koller u. 4-6. szám alatt található, 61 lakást tartalmazó, olyan garzonház, melyben az erre vonatkozó megállapodás alapján, 30 lakás bérlőit a Pécsi Tudományegyetem jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik. 7. Garzonház a Pécs, Lánc u. 2.-4.-6.-8. és a Nagy Ferenc tér 9-10. szám alatti ingatlan. 8. Nyugdíjasház a Pécs, Felsőbalokány u. 1. alatt található ingatlan. IX. Fejezet Vegyes és Záró rendelkezések 65.§ A bérbeadó a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg levélben, valamint a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján felhívja a nyilvántartásában szereplő lakásigénylőket igénylésük 2006. augusztus 31-ig történő megújítására. A megújítás iránti kérelmet szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra lehet benyújtani. Az e határidő után beérkezett megújítás iránti kérelmek akkor fogadhatók el, ha a kérelmező a határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmét 2007. január 1-ig benyújtotta és azt a bérbeadó elfogadta. Egyéb esetben a határidő elmulasztása jogvesztő. 66.§
(1) E rendelet 2006. május 1.-én lép hatályba, kivéve 17.§ alapján bérbeadott lakások költségelvű lakbér megállapítását amely rendelkezés 2007. január 1.-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének „az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről” szóló 1994. évi 8. számú rendelete valamint a módosítása tárgyában kiadott az 1995. évi 16. sz., az 1995. évi 58. sz., az 1996. évi 59. sz., a 11/2001.(03.08) sz., a 8/2002.(03.05)., a 4/2005 (02.15) sz., a 27/2005.(09.29.) sz. rendelet, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének „Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről” szóló 1996. évi 12. számú rendelete valamint a módosítása tárgyában kiadott 9/1998.(03.19.) sz., a 20/1999.(04.20.) sz., a 73/2000.(12.20) sz., a 19/2001.(05.05.) sz., a 23/2003.(05.10.)sz., a 38/2004. (10.17.) sz. rendelet, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése „az Önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételeiről” szóló 4/2003. (02.21). sz. rendelet valamint a módosítása tárgyában kiadott, a 45/2003. (10.22.) sz., a 8/2004(03.10.) sz., a 28/2004. (11.05.) sz., a 21/2005 (06.23.) sz. rendelet és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése „az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről” szóló 66/2001.(11.24.) sz. rendelete valamint a módosítás tárgyában kiadott a 20/2005. (06.29.) sz. rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Dr. Toller László s.k. polgármester Záradék: Megtárgyalta: A Közgyűlés 2006.április 27.-i ülésén Kihírdetve: 2006. április hó 29. napján.
Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző
1. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Az üresen álló lakások értékesítésének árverési eljárás szabályai 1. Az értékesítési eljárást a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja (továbbiakban: csoport) folytatja le. 2. A csoport az értékesítésre kijelölt lakásokról hirdetményt tesz közzé a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő lapban legalább két alkalommal. A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza: - a lakás címe, helyrajzi száma, alapterülete, komfortfokozata, - a lakás kikiáltási ára, - a lakás megtekinthetőségének lehetőségei, - az árverésen való részvétel feltételei a 4.pontban foglaltak szerint, - az árverés eredménytelenségének esetei, meghatározva, hogy egy jelentkező esetén is eredményes az árverés. 3. Az árverésen személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni. 4. Az árverésen az vehet részt aki személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta, illetve jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot bemutatta, az árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 20 %-ának megfelelő összeget a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala költségvetési elszámolási számlájára megfizette, és igazolta, hogy nincs helyi adótartozása. 5. Az árverést legalább három tagú bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és elnökét esetenként a jegyző jelöli ki. 6.
Az árverést a bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.
7. Az elnök az árverés megnyitását követően ellenőrzi, hogy az 2. pontban foglalt előírások megvalósultak-e. 8.
Az elnök eredménytelenné nyilvánítja az árverést ha: a) nem teljesültek az 2-4. ponban foglalt előírások, b) az árverés megkezdéséig vételi szándékot nem jelentettek be.
9. Az elnök kizárja az eljárásból azt, aki a 4. pontban foglalt feltételeket nem teljesítette.
10. Az elnök ismerteti az árverési eljárás szabályait, a lakás jellemzőit, a kikiáltási árat és válaszol az árverési eljárással, valamint a lakással kapcsolatban feltett kérdésekre. 11. Az árverésen résztvevők egyenként tesznek ajánlatot a vételár összegére a többi résztvevő jelenlétében. 12. Ilyen feltételek mellett az árverésen résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek. 13. Az árverésen résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál. 14. A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik. 15. Az árverés akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot. 16. Az árverés végén ha az elnök felhívása ellenére magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb vételárat ajánlót nyilvánítja a lakás vevőjének. A lakás vételára azonos a legmagasabb ajánlat összegével. 17. Az adásvételi szerződés azzal jön létre, hogy a legmagasabb összegű ajánlatot az elnök elfogadja. 18. Az árverésről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és a vevő írnak alá. 19. Az elnök elrendeli hogy – a vevő kivételével – valamennyi résztvevő részére az általa befizetett összeg 15 munkanapon belül visszafizetésre kerüljön. 20. A vevő által befizetett összeg foglalónak minősül és beszámít a vételárba. 21. Ha az árverés a 8. pontban foglaltak alapján eredménytelen vagy az adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor, az eredménytelenség időpontjától számított hat hónapon belül ismételt árverést kell tartani. 22. A megismételt árverés szabályai megegyeznek az e 5-21.pontjaiban foglalt szabályokkal. 23. Két eredménytelen árverés esetén a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt az e rendelet szerinti elidegenítési eljárás további folytatásáról, vagy visszavonja az értékesítésre kijelölést.
24. Az árveréstől számított hatvan napon belül a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja elkészíti az adásvételi szerződést. A szerződést a felek az árveréstől számított hatvan napon belül aláírják. 25. A vevő az adásvételi szerződés általa történő aláírásáig köteles a vételár teljes összegét megfizetni. 26. Az Önkormányzat nevében az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult. 27. Amennyiben a vevő a teljes vételárat az 25. pontban foglalt határidőig nem fizeti meg, a 20.pont szerinti foglalót elveszíti. 28. Ha az adásvételi szerződést az 24. pontban foglalt határidőig az önkormányzat nem köti meg, a foglaló kétszeres összegét köteles a vevőnek visszafizetni.
2. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Lakbér számítás módja A lakások lakbérét meghatározó használati érték szempontjait a Közgyűlés 273/1995. (10.19.) sz. határozata alapján létrehozott Bizottság állapította meg. A használati érték számszerűsített mértéke alapján alkalmazandó lakbérek az alábbiak: I.
A lakás komfort fokozata
1. Összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-egyedi központi vagy etage fűtéssel) 2. Komfortos gázfűtéssel 3. Komfortos egyéb fűtéssel 4. Félkomfortos gázfűtéssel 5. Félkomfortos egyéb fűtéssel 6. Komfortnélküli gázfűtéssel 7. Komfortnélküli egyéb fűtéssel 8. Szükséglakás gázfűtéssel 9. Szükséglakás egyéb fűtéssel
II. A lakás, épület minősége, építési módja
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Használati érték számszerűsített értéke L I = k x H I Ft/m2/hó k= 1,9691 88,61 78,76 59,07 39,38 29,54 19,69 11,81 7,88 3,94
Használati érték számszerűsített mértéke L II = k x H II Ft/m2/hó
Hagyományos szerkezetű 1983 után épült Hagyományos szerkezetű 1950 és 1983 között épült Hagyományos szerkezető 1950 előtt épült Hagyományos szerk. 1949 előtt épült és felújított Hagyományos szerk. 1949 előtt épült felúj. nélkül Blokkos szerkezetű felújított Blokkos szerkezetű felújítás nélkül Panelos szerkezetű 1983 után épült Panelos szerkezetű 1975 és 1983 között épült Panelos szerkezetű 1975-ig épült
19,69 13,78 9,85 5,91 1,97 15,75 11,81 15,75 9,85 7,88
Használati érték számszerűsített mértéke L III = k x H III Ft/m2/hó
III.
Lakóépület állapota
1. 2. 3. 4. 5. 6.
15 éven belül épült vagy teljesen felújított 30 éven belül épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított 30 évnél régebben épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított Épület rekonstrukcióra szorul
IV.
Lakóépület településen belüli fekvése
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Történelmi belváros Belváros környéke Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek-oldal Keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, Újhegy Somogy-Vasas, Hird, Pécsszabolcs, Bánom Kertváros, Megyer, Málom
V.
A lakás épületen belüli elhelyezkedése
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
I-II emelet Földszint III-IV emelet lifttel III-IV emelet lift nélkül V-X emelet lifttel IV emelet felett lift nélkül Tetőtér Alagsor
19,69 15,75 9,85 11,81 7,88 1,97
Használati érték számszerűsített mértéke L IV = k x H IV Ft/m2/hó 49,23 39,38 35,44 19,69 3,94 29,54
Használati érték számszerűsített mértéke L V = k x H V Ft/m2/hó 19,69 15,75 15,75 11,81 11,81 3,94 5,91 1,97
A havi lakbérek nagyságát az I-V táblázaton szereplő használati értékek számszerűsített mértékének összege adja meg: L = LI + LII + LIII + LIV + LV (Ft/m2/hó)
3. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Külön szolgáltatások díja
Az önkormányzati bérlakásoknál a bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatásokat biztosít. Ezek igénybevétele esetén, ha azt nem a társasházi közösség nyújtja, illetve a bérlő nem a közös képviselővel számol el, az alábbi díjakat köteles a lakbérrel együtt megfizetni.
a) az épület közös használatú területeinek tisztántartása: 360 Ft/hó/lakás + Áfa azaz 432 Ft/hó/lakás. b) felvonó használat díja I. emelet feletti lakásoknál -kivéve a Felsőbalokány úti Nyugdíjasházat: 380 Ft/hó/lakás + 20% Áfa azaz 456 Ft/hó/lakás.
4. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez A pályázati eljárások általános szabályai 1. A bérbeadó az e rendeletben meghatározott esetekben köteles pályázatot hirdetni. 2. A pályázatot legalább két alkalommal a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban közzé kell tenni, valamint a bérbeadó hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszteni illetve Pécs Város honlapján meg kell jelentetni. 3. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a. a meghirdetett lakás főbb jellemzőit szobaszám, alapterület, komfortfokozat b. a lakás épületen és városon belüli fekvését, pontos címét, c. nem szociális lakásnál az induló lakbért d. garzonházi lakásnál e rendelet 18.§ (2) bekezdésében foglaltakat, fecskeházi lakásnál e rendelet 21.§ (1) bekezdésében foglaltakat e. a felújításokra szoruló lakásoknál az elvégzendő munkák megjelölését, várható költségeit, f. a pályázat benyújtásának határidejét. 3. A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakások megüresedésétől függően közzéteszi.
5. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez A rendelet 55.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint értékesítésre kijelölt lakások címlistája CÍM
NÉV
HELYRAJZI SZÁM
Ajtósi D. u. 8/a.II/8 Athinay u. 6/a.I 6. Diana tér 2. VIII. 31. Hajnóczy u. 13/c.fsz.1. Maléter P. u. 74.I. 5. Páfrány u. 21. I.15.
Szalafai Endre Pinics Zsuzsanna Oravecz Lászlóné Török Mónika Schnobel Béláné Ácsné Tompa Nikoletta
529/54/A/8 69/5/A/6 20827/1/A/35 598/4/A/33 23912/86/A/5 558/6/A/15
CÍM
Acsády I. u. 10. IV. 4. Alkotmány u. 11 fsz. 6 Anikó u. 10. IV. 14. Anikó u. 6. fsz. 3. Athinay u.4/a fsz.3 Bethlen I. u. 31 Bihari J. u. 3/a III 1 Bihari J.u. 5/b III 11 Corvin u. 6. Fsz. 6/4. Csók I. u. 8. Endre u.16/1 II. e. 14. Esztergár L. u. 8/2 Esztergár L.u. 9/c VIII 1 Fankel L. u. 21. Al. 2.
NÉV
Wittmer Brigitta Szilágyi Omerné Németh Gábor Balogh Zoltán Szabó Károly József Papp Ilona Mátyás Lajos Máj Lajos Kodermanné Marsics E. Földesi Zoltánné Birta Károly Kajsza Tihamér Taubner Attila Kuld László Feketegyémánt tér 21. fsz.1. Kövesi Jánosné Feketegyémánt tér 8. II 3. Kapusi Józsefné Ferencesek u. 39. Tóth Lajos Forbáth A. u. 20 Bodor Zsuzsanna Frankel L. u. 28.I.1 Pilisi Mária Fülep L. u. 18. III. 12. Auth Antalné Gosztonyi u.12/b IV 12 Horváth Mónika István akna 37 Vati Z. és Orsós J Jedlik Á. 1/c Papp Ádámné Jedlik Á. u. 1/d II. 10. Vilutitye Jolanta József A. u 15. I 4. Krámos Gábor Kálvária u. 20/2 Raszterné Kovács Ilona Károly tér 1. Végh László Károly tér 3. Horváth István Komlói u. 235 Skerlecz József Komlói u. 9. III.6. Balogh Anna Krisztina tér 12 III 9. Balogh János Littke J. u. 7. II. 7. Frazon Zsoltné
HELYRAJZI SZÁM
621/70/A/16 4484/A/11 21155/A/46 21049/ÍA/3 69/9/A/3 46173 526/5/A/10 526/6/A/24 36270/4/A/25 40172/A/14 604/9/A/13 579/5/A/99 36287/3/A/2 36267/5/A/? 36267/10/A/4 18681/A/1 4552/A/4 36293/3/A/7 23912/200/A/12 524/22/A/29 44524/A/1 529/48/A/31 529/48/A/55 4074/A/4 17091/A/2 505 0504/6/A/1 . 37647/A 36167/5/A/30 20935/A/40 23891/62/A/22
Melinda u. 59.III 10. Móra F. u. 44. I/1. Nagy I. u. 34. II.7. Nagy I. u. 37 III.8 Népfront 16 Őz u. 3/a IV 11 Petőfi u. 35. fsz. 4. Rét u. 1. Szeptember 6 tér 5. Ie. 1. Szigeti u. 10/a IX 4 Szigeti u. 10/a VII.2. Szigeti u. 31. II. 3. Szigeti u. 4/a I.4. Szigeti u. 4/a. VII 3. Tildy Z. u. 47. VIII 26. Török I. u. 6. Uitz B. u. 6. IV 13. Uitz B. u. 8. III 11 Uitz B. u. 8. III10 Varsány u. 16. III.11 Varsány u. 20. VIIII30 Varsány u. 4 .II 6 Varsány u. 6. II 8. Veres P. u. 6. Wallenstein u. 7. I.5. Wallenstein Z. u. 2. VI 19 Wallenstein Z. u. 21.fsz.2. Ybl 5/a.
Kálóczi József Orsós János Paunász Csilla Tünde Kakuk Lászlóné Schetl Zsolt Müllerné Papp Jolán Balatonyi Márta Flóris Gézáné Berta László Ficzek ferenc Bódis László Horváth Tamás Klotzné Bartos Anett, Mészáros Tamás Márkus Erzsébet Reseterics Zoltán Balogh Mihály Deák Julianna Bedecs Csilla Szabó Zoltán Lévai Margit Bognár Hajnalka és Balogh Edit Boczka Istvánné
21195/A/18 19529/5/A/4 21194/A/20 23912/5/A/38 36759/2/A/4 3433/17/A/11 4243/4/A/4 18701/A/2 32273/12/A/1 3265/17/A/76 3265/17/A/66 3211/6/A/7 3265/19/A/5 3265/19/A/28 23913/38/A/56 36763/1 23912/41/A/13 23912/41/A/26 23912/41/A/25 21034/A/50 21035/A/70 21029/A/10 21030/A/52 3265/4/A/39 Raatzschné Orbán Eszter 23891/29/A37 Faragó Csaba 23891/30/A/42 Orsós György 23891/25/A/17 Nagy Ferenc 526/20/A/1
