NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 257/2005. (X. 26.) számú határozata a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójának időarányos teljesítéséről
A Közgyűlés 1. –
a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójának időarányos teljesítéséről szóló beszámolót a mellékletekben foglaltak szerint elfogadja.
–
megállapítja, hogy a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója továbbra is meghatározza a városfejlesztés fő irányait.
–
a 230/2000. (X. 25.) sz. közgyűlési határozat mellékletében elfogadott: „A szolgáltató és a kereskedelmi ágazatokban érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális tulajdonú vállalkozások betelepülésének elősegítése” c. operatív programot törli, helyette az Idegenforgalom komplex fejlesztése” c. operatív programot f o g a d j a e l .
2. Utasítja: a.) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, az önkormányzat intézményeinek vezetőit, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit, hogy a 2007-2013. programozási időszakra dolgozzanak ki projekteket Felelős: belső szervezeti egységek vezetői, intézményvezetők, gazdasági társaságok vezetői Határidő: 2005. november 30. b.) a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban készítse el a város 2007-2013. programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervét és terjessze a Közgyűlés elé Felelős: Romanovits István Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2006. január 10.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Az önkormányzati intézmények vezetői 4.) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői
1. stratégiai cél: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program A program célja Az üzleti-szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztése, elektronikus kommunikációs hálózatok, E-business rendszerek, a befektetések ösztönzése, az üzleti infrastruktúra tágabb értelmezésű javítása a város elérhetőségének növelésével, valamint olyan innovatív környezet megteremtése, amely biztosítja az alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. Beszámoló A befektetés-ösztönzés operatív program alapvető céljai nagyrészt megvalósultak. A legfontosabb gazdaság-fejlesztési projekt, a Nyíregyházi Ipari Park betelepítése komoly eredményekkel büszkélkedhet. 2000-2005 között 13 cég telepedett le a Parkban. A betelepülő cégek befektetési értéke elérte a 57 Mrd Ft-ot (becslés), az éves termelési érték 60 Mrd Ft ( becslés). A foglalkoztatottak száma 2005. év végéig eléri a 3.500-3.600 főt. A Park első 125 ha-os területéből 92ha-t eladott az Önkormányzat, a szabad területek nagysága 7,4 ha. A betelepült cégek a legkülönfélébb iparágakban működnek: elektronika, háztartás technika, vegyipar, gumiipar, műanyag feldolgozás, logisztika, könnyűipar, élelmiszeripar. Fontosabb cégek: Flextronics International Kft, Electrolux Lehel Kft., Hirsch Kft, Jászplasztik Kft, Nyírlog Kft. Az Ipari Parkon kívüli cégek közül meg kell említeni a Michelin Hungary Kft-t, amely Nyíregyházán kívánja megvalósítani európai személygépkocsi abroncs gyár központját. Ennek érdekében, első ütemben, a meglévő telephelyen átszervezéssel és az új technológia telepítésével már beindult a személyabroncs gyártás. További fejlesztési ütemek - a bővítés, az új beruházás - előkészítése folyamatban. A befektetési környezet hamar túllépett a program céljainak azon részén, amely a környezetszennyező iparágak betelepülését korlátozta volna. Ennek elsődleges oka, a rendkívül megszigorodó környezetvédelmi jogszabályok megszületése, amelyek gyakorlatilag gátat szabtak, és szabnak a hasonló beruházások elindításának. A program céljai közül a pénzügyi-logisztikai szolgáltató kereskedelmi vállalkozások betelepedésére még várni kell. A logisztikai cégek érdeklődése fokozatosan nő a térség iránt, egy-két éven belül beruházási boom fog bekövetkezni.
A város gyorsabb, biztonságosabb elérhetősége javult. Az M3 autópálya Füzesabony – Polgár 64 km–es szakasza 2002. decemberben, a Polgár – Görbeháza 12 km-es szakasz 2004. szeptemberben átadásra került. Ezzel a város Budapest felőli közúti közlekedési ideje rövidebb lett. Az M3 autópálya Nyíregyházát délről elkerülő 8,1 km hosszúságú szakasza, a 15,5 km hosszúságú keleti elkerülő út, valamint az M3 autópálya Görbeháza-Nyíregyháza közötti 39 km hosszúságú szakaszának kivitelezése ez évben elkezdődött. A Nemzeti Autópálya Rt. által megvalósuló beruházás szakaszolt átadása 2005. december 15-én, 2006. június 30-án, illetve 2006. decemberében várható. Az M3 autópályához csatlakozó nyugati elkerülő út tervezése is intenzíven folyik és várhatóan az ősz folyamán megkezdődik az engedélyezési eljárás. A szükséges építési területek megvásárlása, az esetleg szükséges kisajátítási eljárások lefolytatása folyamatban van, és megkezdődött a nyugati elkerülő út által érintett területek művelésből történő kivonásának földhivatali eljárása is. 2003. május hónapban átadásra került a 4. sz. főút 271+000–272+200 km (Orosi út) szakaszának korszerűsítése. Ennek során a Tünde úttól a METRO Áruház csomópontjáig terjedő szakasz négynyomúsítása, csapadékcsatorna építés, a Palánta utcai útcsatlakozás és forgalmi jelzőlámpa telepítés valósult meg, melyhez az Önkormányzat 35 % finanszírozási részt vállalt. Ezzel egyidejűleg a Debreceni út jobb oldalán az Önkormányzat saját forrásából a járda megépítésére is sor került. A 4. sz. főút 276+555-277+610 km (Pazonyi út) szakaszának négynyomúsítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. 2004. évben elvégezte. A terv szerint a beruházás részeként a Család utcai kereszteződés geometriai rendezése, gyalogátkelőhely kialakítása és forgalmi jelzőlámpával történő felszerelése is megvalósult. A munkálatokkal egy időben önkormányzati beruházásként a temető közelében új autóbusz öbölpár kiépítése is megtörtént.
2004. átadásra került a szakasza meghaladó állami önkormányzat valósul meg – jelzőlámpás megépítésre és az megtörtént.
novemberében elkészült és 41. számú főút 2+190–5+350 km korszerűsítése. A 3 milliárd forintot beruházás során – amely az finanszírozási részvállalásával négy forgalmi sáv, leállósávok, forgalmi csomópontok kerülnek érintett közművek átépítése is
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közútkezelő Kht. beruházásában a Tokaji úton balra kanyarodó sáv készült, amely építéséhez kapcsolódóan, a járda építéséhez szükséges anyagi forrást a város biztosította. Az átadást követően lényegesen csökkentek a piac előtti forgalmi torlódások. Az innovatív környezet megteremtésében első lépésként megalakult a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács, melynek tagja a város Önkormányzata. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a megyei innovatív magatartás ösztönzése érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács javaslatai alapján új megyei innovációs díjakat alapított az alábbi kategóriákban: - "Megyei Innovációs Díj 2004" - "Közösségi Innovációs Díj" 2004 - "Az Év Fiatal Innovatív Kutatója 2004" A díjak 2005-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács döntése alapján kerültek kiosztásra. A kutatás – fejlesztés erősítésében a Nyíregyházi Főiskola tevékenysége a jövőben bázisként szolgálhat. Az Ipari Park Kft. 2005. szeptemberétől a Parkban lévő cégek részére nyújtott innovációs szolgáltatások igényfelmérését elkezdte. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai programban kitűzött célokhoz közelebb kerültünk. A program tartalmában rövidtávra meghatározott feladatokat teljesítettük. A befektetés-ösztönzés az Ipari Parkba eredményes volt, a város elérhetősége javult. Az innovációs környezet megteremtésében hosszabb távon lehet jelentősebb eredményeket elérni.
A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés stratégiai program A program célja Nyíregyháza gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális (felszereltség) fejlesztéseket követelnek. Cél a minőségi munkaerő biztosítása a gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében, a munkaerő-piac változásához rugalmasan alkalmazkodó át- és továbbképző rendszer működtetése. Beszámoló A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Tervét a 231/2000.(X.25.) számú határozatával fogadta el. Ez a terv figyelembe vette az ország EU csatlakozásából következő elvárásokat és lehetőségeket, a Nemzeti Fejlesztési tervben meghatározott célokat és prioritásokat, az Oktatási Minisztérium közoktatás-fejlesztési stratégiájában megfogalmazottakat, valamint a város hosszú távú településfejlesztési koncepcióját. A gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai intézményekben fő hangsúlyt kapott a tanulói képességek és a neveltségi szint emelése. Kiemelten kezeltük az idegen-nyelvi és az informatikai ismeretek fejlesztését. Ennek érdekében a kormányzat „Világnyelv” programjának keretében a 2004/2005-ös tanévtől 2 gimnáziumban és 5 szakközépiskolában a kilencedik évfolyamon egy-egy osztályban „Világnyelv program” keretében elindultak a” nyelvi előkészítő” osztályok. Ezzel párhuzamosan a szakképzésben a munkaerő-piac elvárásainak megfelelően elindult 2003/2004-es tanévben a „Szakiskolai fejlesztés„ programja , melyben három szakiskolánk vesz részt. (a Bencs László Szakiskola, a Sipkay Barna Kereskedelmi és a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola. E program keretében a változások befogadására kész, a kihívásokra válaszolni tudó iskolák kialakítása a cél, korszerű tananyagtartalommal, korszerű eszközökkel és módszerekkel, hogy a tanulmányaikat befejezők szakmai kompetenciái hozzásegítsék a fiatalokat egy ígéretes szakmai életút meg kezdéséhez. A program keretében tananyagfejlesztés, módszertani eszközök bővítése, a tanulók önálló életkezdését segítő szocializációs és kommunikációs módszerek kidolgozása és bevezetése történik. A program kiemelt területe az idegen nyelvoktatás. Ennek érdekében ezekből az iskolákból egy-egy nyelvtanár anyanyelvi környezetben egy hónapig nyelvi tanfolyamon vett részt.
2005. márciusában a HEFOP 3.2.2 és a 4.1.1 pályázat keretében elnyertük a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozására kiírt pályázatot. A szerződés Nagykálló és Tiszavasvári városokkal konzorcium keretében a közeljövőben írják alá. A megvalósítás dátuma 2007. szeptember 1. A TISZK keretében 8 szakképző intézmény a gépészet és a kereskedelem szakmacsoportban kap segítséget a csúcstechnika biztosításával. A projekt célja az észak-alföldi régió Nyíregyháza kistérségében (Nyíregyháza, Nagykálló, Tiszavasvári) a pályakezdő fiatalok munkanélküliségének megelőzése érdekében a szakképzési rendszer olyan továbbfejlesztése Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával, amely képes a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerő-piaci igények költség-hatékony kielégítésére valamint a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentésére, az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzésére. A projekt partnerei: a Nyíregyházi Főiskola, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ, a Nyíregyházi Regionális Képző Központ, a Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Nagy jelentőségű volt a középiskolák részére az OM által 2004-ben meghirdetett a módszertani munkát segítő informatikai eszközpark fejlesztő pályázatnak. Ez volt az un. „zsúrkocsi program”. A középiskoláink multimédiás csomagot nyertek melynek segítségével a pedagógusok mobil üzemben használhatják az eszközöket. Szakközépiskoláink minden lehetséges pályázaton indultak, a lehetőségek közül kiemelendő a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész regionális keretére történő pályázat. Ebből a keretből a szakképző intézmények összességében tízmilliós nagyságrendű csúcstechnika beszerzését biztosították. Ezeket a támogatásokat az iskola tanműhelyek, laborok és az informatikai eszközpark fejlesztésére használták fel. A szakképzés átalakításában fő célunk a munkaerő-piaci igények kielégítése. Sajnálatos módon azonban a munkaerő-gazdálkodás megyei intézményei Munkaügyi Központ, Kamarák - és a munkaadói kör nem tudja az igényeit előre jelezni. A TISZK keretében tervezett egy tanácsadói testület felállítása, – munkaadó, munkavállaló, kamarák, intézmények - amely testület egy jól működő kapcsolati hálón közvetíteni tudná a felmerült igényeket. Folyamatosan javultak az Önkormányzati szakképző intézmények infrastrukturális feltételei. A szakiskolákban és szakközépiskolákban a nyílászárók cseréje ütemezetten történik. Az épületek állagmegóvását célzó felújítások (tetőszerkezet, homlokzat) szükség szerint megtörténnek. Az oktatási feltételek javítására az Önkormányzat jelentős összegeket áldoz. A szakképzés minőségi javulását a középfokon végrehajtott és tervezett fejlesztések – infrastrukturális, szervezeti és módszertani - elindították és a jövőben még inkább fogják segíteni. A hivatal kezdeményezésében több egyeztető fórumot tartottunk a munkaerőpiac szereplőivel az át és továbbképzések javítása tárgyában. A „Szakmafejlesztés” és a TISZK projekt keretében szoros az együttműködés. Az intézményeink jelenleg is helyt adnak, infrastruktúrát biztosítanak – tanműhelyek laborok, számítógépek - a munkaerő-piaci át-és továbbképzéseknek.
A Nyíregyházi Regionális Képző Központ a képzési szükségletek éves meghatározásánál kiinduló adatként veszik figyelembe a munkanélküliek kor- és képzettség szerinti összetételét, a munkaerő-piaci folyamatokat, és a munkáltatók megfogalmazható képzési igényeit. A Képző Központ felkészültségéhez mérten igyekszik részt venni a központilag meghirdetett programokban, a kiírt pályázatokon úgy, hogy az intézmény szellemi és technikai erőforrásait a legjobban hasznosítsa. Az intézmény közösen pályázott két ESZA típusú pályázati felhívásra az „Északalföldi regionális pályaválasztási és pályaorientációs hálózat kiépítése” (2002) valamint a „Középiskolai pedagógusok a vállalkozások jövőjéért” (2003) projektek megvalósítására. Ez utóbbi célkitűzése, hogy a régió különböző típusú középiskoláiban tanító tanárok korszerű vállalkozási ismereteket, a téma oktatásához szükséges speciális pedagógiai módszereket és szaktudást sajátítsanak el, amelynek birtokában elméleti és gyakorlati foglalkozásokat vezessenek, számítástechnikai program és szimulációs játék alkalmazásával színesítsék a képzést. A Képző Központ által teljesített hallgatói napok száma az utóbbi két évben meghaladta a 100.000-t. A Nyíregyházán induló tanfolyamok száma évente több mint 30. Az intézmény 131 szakképesítéshez rendelkezik vizsgaszervezési jogosultsággal, 2004-ben kiadott OKJ-s bizonyítványok száma 1185 db, melyből 713 db a saját szervezésű tanfolyamok elvégzésével került kiadásra. Nyíregyházi Fõiskola négy karán jelenleg 165 szakon, szakpáron és képzési formában folyik az oktatás. E széles spektrumban a pedagógusképzés teljes vertikuma mellett a gazdálkodási szakos közgazdászképzés, a kommunikáció és művelődésszervezés, az ügyvitel, a könyvtár, a nemzetközi kapcsolatok szak éppúgy jelen van, mint a mérnökképzés (gépész, mezőgazdasági gépész, repülőmérnök és mezőgazdasági mérnök.) 2002. szeptemberétől a Főiskolán kreditrendszerű oktatás folyik. Felsőkú oktatási intézmények hallgatóinak száma 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
A Főiskola előtt álló 6-8 év a magyar felsőoktatás szerkezetváltásának időszaka lesz, amely egy kétciklusú (BSc és MSc), lineáris struktúra megvalósulásában ölt testet, és feltételez oktatásszervezési és oktatás-módszertani változtatásokat is.
A kétciklusú képzés első szakasza három éves és alapoklevél szerzésével (BSc), valamint egy, a munkaerőpiacon elhelyezkedési lehetőséget biztosító képzettséggel zárul. A nem pedagógus "kimenetű" képzéseink zöme ezt a feltételt jelenleg is teljesíti. Az intézményközi szerződések biztosítják a tanulmányok folytatatásának lehetőségét és az MSc végzettség megszerzését Pécsett, Budapesten, Miskolcon és Gödöllőn. A tanárképzés strukturális átalakítását két fő szempont vezérli: egyrészt egyes szakok esetében reális lehetőség kínálkozik az MSc színt akkreditáltatására, másrészt a BSc színű szak képzéshez egy nem pedagógus végzettségű, de a közoktatásban elhelyezkedést biztosító képzettség megszerzését szeretnénk lehetővé tenni (pedagógiai asszisztens, szabadidő szervező, korrepetitor, természettudományos laboráns stb.) E nagy hallgatói létszám korszerű oktatásszervezési és tanulásszervezési eljárások kreditrendszer, távoktatási formák, multimédiás oktatás stb. - alkalmazását igényli, amelyek feltételrendszere a korszerű Nyíregyházi Főiskolán biztosított. Nyíregyházi Főiskola oktatási létesítményekkel jelentős mértékben gazdagodott az elmúlt években. Az intézmény a Felsőoktatási Program keretében 5,24 milliárd Ft kormányzati támogatásban részesült. Ez tette lehetővé a Hallgatói Információs Központ, a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar új épületének megvalósítását. Magánbefektető finanszírozásában pedig egy 427 férőhelyes új, korszerű kollégium került nemrégiben átadásra. Az DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kara is folyamatosan bővül és korszerűsödik. A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés stratégiai programban szereplő célkitűzések megvalósítása - a képzési rendszer piaci igényekhez való alakítása – folyamatosan történik. A középfokú oktatásban hangsúlyt kapott a nyelvoktatás, az informatikai oktatás feltételei biztosítottak. A felsőfokú oktatás szerkezetváltása elkezdődött.
Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program A program célja Elősegíteni a szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások betelepülését befektetésösztönzési eszközökkel. Olyan városi szintű fejlesztési-beruházási programcsomag összeállítása, amelyhez folyamatosan lehívhatóvá válhat mind a magyar területfejlesztési, mind az Európai Uniós források rendszere. Beszámoló Nyíregyházán az elmúlt 5 évben a vállalkozói kedv erősödött, a működő vállalkozások száma 15,7 %-kal növekedett. Ettől még jelentősebb arányban nőtt a társas, és az 50 fő felett foglalkoztató vállalkozások száma. A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, a számítástechnikai tevékenység, a kölcsönzés, és az ingatlanügyek (K) nemzetgazdasági ágban működő társas vállalkozások száma több mint 500-zal gyarapodott. Vállalkozások számának alakulása 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Működő vállalkozások szám a Működő vállalkozások szám a a gazdasági szolgáltatások ágazatban
Nyíregyháza gazdasági szerkezete is kedvezően változott 2000. óta, a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok irányába. Egyrészt növekedett a tercier, a szolgáltató, ágazatok súlya, másrészt az iparon belül nőtt az aránya a vegyipar, a gépipar, az elektronikai és a háztartástechnikai alágazatoknak. A város ipari termelésének növekedése a megfigyelt 50 fő feletti foglalkoztatók körében meghaladta az országos átlagot, és az értékesítés árbevételének több mint héttizede exportból származott. A lakásépítések számának változása szintén jellemző konjunktúra mutató. Nyíregyházán az épített lakások száma 2000-től növekvő trendet mutat. A lakásépítések intenzitása, melyet a tízezer lakosra vetített építések száma mutat, Nyíregyházán több mint kétszerese, mint a Budapest nélküli városok átlaga. Az Önkormányzati tulajdonú „Zöld Irodaház” (Hősök ere 9.) épületének felújítása 2003. őszén megkezdődött. Első ütemben a központi lépcsőház felújítása és lift építése történt. Azóta folyamatos volt az épületszárnyak teljes felújítása, jelenleg az
utolsó szárnyban folynak a munkálatok. Az épületben bérleti lehetőséget kapnak – a tágabb értelmezésű - vállalkozói infrastruktúrát képviselő szolgáltató ágazatok. A befektetés-ösztönzés az infrastrukturális feltételek javulása eredményeképpen városban folyamatosan bővültek a munkahelyek és csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ami jelenleg már alig haladja meg 3000 főt.
Regisztrált munkanélküliek számának alakulása 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
„A szolgáltató és a kereskedelmi ágazatokban érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális tulajdonú vállalkozások betelepülésének elősegítése” operatív program részben átfedést jelent a befektetés ösztönzés operatív programmal, továbbá az Európai Unió tagjaként már nem engedhető megkülönböztetés a nemzeti vállalkozások irányába. Ezen okok alapján az operatív program értékelése nem tartottuk szükségesnek. A koncepció készítői úgy gondolták, hogy a város idegenforgalmi vonzereje nem elég ahhoz, hogy az a város fejlődésének húzóerejévé váljon. Ezért az üzleti idegenforgalom fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Ennek ellenére igen jelentős turisztikai vonzerő és ahhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a városban. A Víztorony és a Svájci lak felújítása után folytatódott Sóstófürdőn a további épületek rekonstrukciója. A Kádfürdőt a Krúdy Szálló követte, ezekkel párhuzamosan haladt a közterületek felújítása is. A Parkfürdőben folyamatosan történik a rekonstrukció (tanmedence, fitness- és biliárd pavilon), a Tófürdő létesítményei is bővültek. Az Állatpark történtének eddigi egyik leglátványosabb beruházása valósult meg, a Sarkvidéki Panoráma és újabb egzotikus állatokkal bővült a park. Hamarosan átadásra kerül Sóstófürdő legnagyobb komplexuma, az Élményfürdő, mely beruházást 50 %-os központi turisztikai célelőirányzat támogatásával valósított meg az Önkormányzat. Ez az új turisztikai vonzerő meghatározó lesz a
város idegenforgalmának látványosságokhoz.
fellendítésében,
és
jól
illeszkedik
a
meglévő
A Megyei Oktatási Központ létesítménye új épületrészekkel bővült, és Sóstófürdőn a magántőkéből is jelentős turisztikai beruházások létesültek. 2003-ban bevezetésre került az idegenforgalmi adó, nagysága egyelőre még nem jelentős a város bevételei között. Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése operatív programban elért eredményeink biztatóak, a cél továbbra is a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek betelepedésének ösztönzése.
A regionális szerepkör erősítése stratégiai program A program célja A határmenti régió adta lehetőségek jobb kihasználása. A szomszédos országoknak az országhatárhoz közel eső településeivel történő gazdasági-kulturális kapcsolat kiépítése és egyben egy regionális központtá válás. Dinamikus fejlődését megtartva központi szerep betöltése egy regionális munkamegosztáson alapuló logisztikai övezetben. Beszámoló Nyíregyháza város külkapcsolatai széleskörűek. 2001-ben megkaptuk az Európa Tanács Becsületzászlóját, majd 2004ben e díjazás következő fokozatát, a Becsület Plakettet. Ezzel nemcsak az Önkormányzat, hanem a civil szervezetek, intézmények nemzetközi kapcsolatépítésének aktivitását is elismerték. 2003-ban Nyíregyházán megnyílt Ukrajna Főkonzulátusa. Partneri Együttműködést kötöttünk Nagybánya (Románia) és Ivano-Frankovszk (Ukrajna) városokkal. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal összefogva létrejött az „Euroclip-Eurokapocs” Közalapítvány. A gazdasági-, idegenforgalmi kapcsolatokat erősítette az évente megrendezésre kerülő EXPO Kelet-Magyarország Kiállítás és Vásár, a Vakáció Idegenforgalmi Kiállítás és Vásár. A határmenti kapcsolatok erősítésére három sikeres pályázatunk volt a PHARE CBC Alapból. A projektek céljai a gazdaságfejlesztési és turisztikai témában jelentettek előrelépést Szatmárnémeti és Ungvár városokkal kialakult kapcsolatokban. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága Nyíregyházán működik. A városban folynak munkabizottsági ülések, több konferencia került itt megrendezésre, pl. turisztikai, területfejlesztési témákban. A csatlakozást követően Nyíregyháza adott helyt több INTERREG programnak, projektek generálásának, pályázattal kapcsolatos tájékoztatóknak, partnerkereső műhelymunkának. Nyíregyháza kedvező geopolitikai adottsága van ahhoz, hogy a régióban logisztikai szerepet töltsön be az EU közösség cégeinek áruszállításában, továbbításában,
illetve az importáru beérkezésében. Ennek első nagy lépését jelentette a Révészcégcsoport beruházása, mely megalapozta a nyírségi szállítmányozási infrastruktúrát, és a város logisztikai szerepét. Ez a szerepkör tovább erősödik, ha a várost eléri az M3-as autópálya, és a tranzitjelleg kihasználása érdekében komplex szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások települnek a városban. A Nyíregyházi repülőtér fejlesztésének céljai között fogalmazódott meg, hogy az szolgálja az üzleti célú repülések, az oktatás, valamint a minőségi turizmus megteremtését. A repülőtér 2000-2001. években bővült 3 db NDB adóval, új utasforgalmi épülettel, továbbá áthelyezésre került az irányító torony, és új fénytechnikai rendszer lett telepítve. A fejlesztések következtében a repülőtér kedvező látási és időjárási viszonyok esetén éjjel-nappal tud fogadni és indítani kis kategóriájú 1-6 személyes gépeket, valamint régi típusú 15-20 fő szállítására alkalmas repülőgépeket. Jelenleg folyamatban van a fejlesztés III. sz. ütemének a megvalósítása, melyhez pályázat útján nyert az Önkormányzat 110 millió Ft-ot. Ebben a szakaszban megépül az új üzemanyag tároló és kút, és az utasforgalomhoz kapcsolódó berendezések. A stratégiai program címében foglaltaknak rövidtávon csak részben sikerült eleget tenni. Azon tevékenységek, amelyek ezen a területen megemlíthetők, eddig nem bírtak olyan jelentőséggel, hogy a város regionális szerepe számottevően erősödött volna. Az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi vitára bocsátott anyaga 2015-ig tervezett céljai között szerepel a regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. E fejezetben Nyíregyháza regionális alközpontként szerepel. Tény, hogy a valódi regionális növekedési pólusokat nem a tervezői asztalnál történő kijelölés teszi azzá, hanem a fejlődésük. Ezért Nyíregyházának hosszabb távon esélye van egy regionális munkamegosztáson alapuló társközponttá alakulásnak.
2. stratégiai cél: Minőségi életkörülmények biztosítása Környezet- és természetvédelem stratégiai program
A program célja A város környezeti állapotának javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. A város lakossága számára megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvíz elvezetése és tisztítása. A hulladékok minimalizálása, a szilárd hulladékok gyűjtésének, elhelyezésének, megsemmisítésének vagy újrahasznosításának környezetbarát megoldása, az illegális lerakók megszüntetése. A helyi védett természeti értékek megőrzése és kezelésük fejlesztése, a természetvédelmi szempontból értékes területek helyi védettségének megvalósítása, a parkok és zöldfelületi rendszerek megóvása. A városlakók környezeti tudatának fejlesztése. Beszámoló Elkészült a város Környezetvédelmi Programja, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 336/2001. (XII. 17.) számú határozatával elrendelte a program évenkénti cselekvési tervének elkészítését és beszámolóját. Kettős Kézikönyv a Környezetünk Védelméért - című kiadvány megismerteti a városlakókkal Nyíregyháza Környezetvédelmi Programját, valamint ehhez kapcsolódóan praktikus információkat, ötleteket ad környezetünk javítása érdekében. Segítséget nyújt a nyíregyházi lakosoknak a környezetvédelmi ügyek elintézéséhez. A kézikönyv 3500 db példányszámban készült, terjesztésre került iskolákba, közintézményekbe, civil szervezetekhez, környezetvédelmi rendezvényeke. Tájékoztattuk a lakosságot az éves Környezetvédelmi Cselekvési Program feladatairól, a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról, a helyi hulladékgazdálkodási tervről, illegális hulladéklerakókról és felszámolásukról, a szelektív hulladékgyűjtés
lehetőségeiről, pályázatokról, rendezvényekről. Fontosnak tartjuk, hogy a lakossághoz minden információ eljusson városunk, közvetlen környezetünk állapotával és védelmével kapcsolatosan.
A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése A Felső-Tiszavidéki Környezet-, és Természetvédelmi Felügyelőség az Európai Unió országaiban már létező biomonitoring hálózat mintájára olyan rendszert hozott létre, mely Kelet-Magyarország nagyvárosaiban működve nyújt információt a levegő minőségéről. A hálózat kialakításában a Felügyelőség mellett Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Békéscsaba önkormányzata, valamint az érintett városokban működő, a környezetvédelem területén jártas civil szervezetek működtek közre. A program finanszírozásának érdekében a Felügyelőség és partnerei közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt LIFE Environment program felé. A projekt teljes költsége 886 720 Euro, melyhez az Európai Bizottság mint partner 431610 Euróval járult hozzá. (Ezen összegen belül a városi fakataszter teljes egészében támogatási összegből valósult meg.) A pályázat sikeres elbírálását követően 2002. tavaszán indult meg a hálózat kiépítése. A városok levegőjének porszennyezettsége és annak összetétele a város fás növényeinek leveleire kiülepedő por kémiai analízisével követhető nyomon. Ezek a vizsgálatok 2002. év júniusában indultak és városonként 50 helyszínről vett minták alapján végezték, mintánként 22 komponenst vizsgálva. A mérések alapján elkészültek a városok levegő szennyezettségi térképei. A mérési eredmények nem mutattak határérték túllépést. A városi légszennyezés fő okozója a közlekedés. Ezen a területen jelentős tervezett fejlesztések (autópálya, elkerülő utak) eredménye 2006-ban várható. A Jósa András Kórház veszélyes hulladékégető berendezése 2005. június 30-tól nem üzemel és a Nyíregyházi Erőmű Kft. szintén 2006-ban fog technológiai fejlesztést végrehajtani. A városi tömegközlekedéshez is környezetvédelmi szempontból új, korszerűbb Euro3 kategóriájú autóbuszok kerültek beszerzésre, eddig 9 db. 2004. és 2005. évben is saját anyagi forrás biztosításával folytattuk a programot. Jelentős számú fa és cserje ültetés történt a közterületeken, melyekről minden év szeptemberében mintákat szedtünk és elemeztettünk. A város légszennyezési térképei évente elkészültek és arról a Közgyűlésnek beszámoltunk. Az Önkormányzat az elmúlt években jelentős mértékű energia megtakarítást célzó beruházásokat hajtott végre. 2000-2002. években korszerűsített közvilágítás eredményeképpen éves szinten 38%-os energia megtakarítást (50 millió Ft) jelentett. A közintézmények 101 épületében, 34.800 lámpatest kicserélése évente átlagosan 32,5%-os energia (50 millió Ft) megtakarítást jelent. A városban a hőtermelés kapcsolt villamos energia termeléssel történik az Erőműben és több kiserőműben is (Örököföld, Nyíregyházi Főiskola). Próbaüzem alatt áll a szemétlerakó telepen e depónia gázt hasznosító gázmotor, amely a „szemétből” termel villamos energiát és hőt. A város lakossága számára megfelelő minőségű ivóvíz biztosításához, valamint a keletkező szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához szükséges beruházások megvalósítása ütemezetten halad.
A lakosság bevonásával - magánerős társulás formájában - megvalósult beruházások Megvalósulás éve 2000 2001 2002 2003 2004
Ivóvízhálózat
Szennyvízhálózat
utca
fm
utca
fm
14 14 5 12 13
3.479 5.105 2.583 5.618 4.610
4 0 6 14 0
980 0 2.140 5.660 0
Ivóvízhálózat bővítésekre víziközmű társulati formában is sor került. 2000-ben megalakult a Peremkörzeti Víziközmű Társulat, melynek szervezésében a területi önkormányzati képviselők aktívan részt vettek. A társulat és az önkormányzat közös beruházásában az alábbi területeken épültek vezetékek: • Sóstóhegy Hadobás sor és térsége • Sóstóhegy Kemecsei u.keleti oldala, Keselyüs dülő és térsége • Tiszavasvári u. É-i oldala, mely területen szintén társulati formában a szennyvízelvezetés is megvalósult 2003-ban. A beruházások megvalósításához szükséges forrás kiegészítésen kívül az önkormányzat minden társulati tag részére készfizető kezességet vállalt. 2001. évben kezdeményezés történt a még ellátatlan bokortanyák ivóvízellátására, tekintettel arra, hogy mind ásott, mind pedig a fúrott kutak vizének minősége leromlott, tisztálkodásra illetve fogyasztásra nem alkalmas. A Nyírségvíz Rt. elkészített egy programot az ellátatlan területek ütemezhető ellátására. Ebbe illeszkedően 2004-ben elkészült Lócibokor, Manda II., Kordovánbokor, Bálintbokor, Császárszállás, Butykatelep ivóvízhálózata. A közel 36 km vezeték megépítésével ezekben a bokortanyákban 716 ingatlan jutott hozzá egészséges, vezetékes ivóvízhez. Időközben Felsőpázsit településrészen is szervezésbe fogtak a lakók, és társulatot szerveztek. A beruházás a NYÍRSÉGVÍZ Rt. kivitelezésében fog megvalósulni, a befejezési határidő 2005. december 31. Korábbi pályázataink eredményeként 2003. évben mintegy 100 ingatlan szennyvízelvezetésére került sor Kőlapos területén, valamint 1482 db ingatlan szennyvízelhelyezésének lehetőségét teremtette meg a Kistelekiszőlő és Borbánya területén megvalósult szennyvízprogram. A beruházás keretében a tervezett 18 km szennyvíz gerincvezetékkel szemben további mintegy 900 m csatorna építésére került sor. A Palánta utca terelőútjaként megépült a Lejtő utca, valamint a Lejtő és Kisdiófa utcákban áthelyezésre került a meglévő kisfeszültségű hálózat. A közbeszerzési eljárás eredményeként kialakult műszaki tartalom értékéhez képest további mintegy 130 MFt értékű fejlesztésre került sor a két városrészben, jelentős mértékben az elnyert támogatások bevonásával. Több éve előkészített és pályázatra benyújtott program volt Nyíregyháza-Oros és Nyírszőlős II. ütemének szennyvízcsatornázása is. A 80%-os állami támogatásban részesült fejlesztés – közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2004. április 15-
én megkezdődött a kivitelezés. A programban 28 km szennyvízvezeték kiépítésre kerül sor 9 db átemelővel és 1672 db bekötéssel. A tervezett műszaki tartalmon túl, további fejlesztésekre kerül sor részben pótszerződésekkel, részben a tartalékkeret terhére. Így 3,3 km szennyvízvezeték, 6db közterületi átemelő és 249 bekötés épült. A forgalom biztosítása érdekében terelőút építésére került sor a Rozsnyai és Diák utcán, valamint a Deák Ferenc utcán. 2004. évben a csatornaépítés mindkét városrészben befejeződött a sávos úthelyreállításokkal. Szintén társulati formában épül Simai u. és térsége szennyvízcsatornázása, melyhez az Önkormányzat 40% állami céltámogatást és 30 % HÖF (Helyi Önkormányzatok Felhalmozási és Felújítási feladatai ) támogatást nyert. A mintegy 13 utcát magába foglaló vezeték hossza 5.420 fm. A NYÍRSÉGVÍZ Rt. és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködésében folyamatban van Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja Kohéziós Alap pályázatának összeállítása. A program keretében kiépülő mintegy 170 km gyűjtőcsatorna közel 30.000 ember szennyvízelhelyezésére nyújt megoldást. A tervezett fejlesztés tartalmazza még a közvetlenül érintett rossz állapotban levő csatornák rekonstrukcióját, vízkormányzási feladatokat, a szennyvíziszap elhelyezésének megoldását, valamint – a jelenleg üzemen kívül levő II. számú szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját. A program elvi engedélyei az elmúlt évben kiadásra kerültek, a pályázati dokumentációt a KVvM Fejlesztési Igazgatósága megbízott szakértőjének a HYDEA-nak felülvizsgálatra átadta. A beruházás 2007. évi indításához szükséges engedélyes tervekhez – melynek becsült költsége 507 millió Ft – 75 % (380 mFt) támogatást szavazott meg a Fejlesztéspolitikai Kabinet, így a tervezés 2006. év elején megkezdődhet. A program megvalósítása 2007-2008. években várható.
Közmű ellátottság alakulása 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Vízhálózatba kapcsolt lakás Szennyvízhálózatba kapcsolt lakás Lakások száma
Csapadékcsatorna építésekre – 2000-2003 között – a lakó utak építésével egy időben és annak műszaki tartalmához szorosan kapcsolódva került sor. (2004 évtől a magánerős rendeletünk felfüggesztése miatt nem valósultak meg magánerős útépítések. ) 2003-ban elkészült azonban a Fészek u. csapadékcsatornázása, mellyel a Kertvárosban élők évek óta áhított fejlesztése valósult meg.
Jelenleg Nyírszőlősön a Szegély utcán épül az a 600-as csapadékcsatorna főgyűjtő, mely a későbbiekben lehetővé teszi a környező utcák vízrendezését, vízelvezetését. A városi csapadékelvezetési koncepció aktualizálását szaktervező a Városüzemeltetési Kht. valamint a Hivatal koordinációjával végzi. A koncepcióban megfogalmazásra kerülő feladatok ütemezetten valósultak meg az elmúlt években. Kormányrendelet előírása szerint elvégeztük a települési folyékony hulladék szippantásának és szállításának egy kézbe adását. A változás óta az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozó felelős azért, hogy illegális ürítés ne történjen a város közigazgatási határain belül. Az eljárás eredményét az igazolja, hogy azóta semmilyen ilyen irányú bejelentést nem kaptunk. Jelentős előrehaladást értünk el a települési szilárd hulladékok kezelését mennyiségének csökkentését célzó, a közszolgáltatás színvonalát növelő fejlesztések területén. 2002-ben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati úton lehetőséget nyert 65 db „zöldsziget” kialakítására. Ugyanebben az évben a Városüzemeltetési KHT. is kialakított 55 szigetet, így városban összesen 120 db hulladékgyűjtő sziget biztosított lehetőséget a lakosoknak a hulladékok elkülönítetten történő gyűjtésére. A kihelyezett edények tartalmának ürítésére eleinte elegendő volt heti egyszeri ürítési gyakoriság, ami már rendszeresített járat bevezetését tette szükségessé. 2004-ben már olyannyira megnőtt a szelektíven elhelyezett hulladékok mennyisége a „zöldszigeteken”, hogy szükségessé vált egyrészt a gyűjtőszigetek számának növelése, másrészt azok heti kétszeri alkalommal történő ürítése. A gyűjtőszigetek zöme a nagyobb lakótelepeken került kialakításra, mivel ezeken a részeken kis területen jelentős számú lakás található. A kihelyezett „zöldszigetek” kb. 150 m-ként követik egymást. A lakótelepek lakosságának ezen gyűjtőszigeteknek köszönhetően papír, műanyag és kétféle üveghulladék elkülönítve történő gyűjtésére van lehetősége. A családi házas övezetekben tehát a probléma megoldását nem a „zöldszigetek” számának megnövelése jelenti, hanem a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden egyes falusias beépítettségű városrészen. Az első bevont terület ezen gyűjtési módba 2005 szeptember 01-től Sóstóhegy volt. Ezt követi október 01.-től Sóstófürdő bevonása. Összesen 2005 december végéig 2300 családot fog érinteni a zsákos szelektív hulladékgyűjtés. Természetesen a város többi kertes házas övezetében is folyamatosan bevezetjük ezt a fajta gyűjtést. Ezen gyűjtési mód keretében a lakók kétféle hulladékot: a papír és műanyag csomagolási hulladékot tudják elkülönítve gyűjteni. Az üveghulladékok továbbra is a gyűjtőszigetek harangjaiban, vagy a hulladékudvarban helyezhetőek el. Így lecsökkenthető a szemét mennyisége, valamint a szállítás levegőszennyező hatása és a szemétszállító járművek által okozott zajterhelés is mérsékelhető, hiszen
a megtelt zsákok elszállítására várhatóan elegendő 1 hónapban 1 alkalmat kijelölni (hulladék fajtánként, valamint körzetenként). A kertes házban élőknek a papír és műanyaghulladék mellett lehetőségük van még növényi eredetű bomló szerves anyagok keletkezésük helyén történő külön gyűjtésére, s elszállításra történő átadására. A beszállított biohulladék a Nyíregyháza – Oros, Szállási u. 72. sz. alatt megtalálható Hulladéklerakó telep Komposztáló telepére kerül. Jelen komposzttelep egy ideig még képes fogadni a beszállított növényi hulladékot, azonban a biohulladék szállításba bevont területek számának növelésével hamarosan a telep kapacitása nem lesz elegendő a beszállított szerves anyag megfelelő kezelésére.
Huladékgyűjtésbe bevont lakások száma 50000 40000 30000 20000 10000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
Hulladékgyűjtésbe bevont lakás
2004.
2005.
Lakások száma
A hulladékok szelektíven történő gyűjtésére nemcsak a lakótelepeken, illetve a családi házas övezetekben élőknek van lehetőségük, hanem az ipari és kereskedelmi létesítményekben is módot adunk a szelektálásra. A nagy mennyiségű csomagolási hulladékot termelő üzemeknek (Flextronix, Elektrolux, Hübner, Michlein, Phoenix stb.) nyilván nem elegendő az az edényzet, amely a lakosság számára helyeztünk ki, így részükre nagy űrtartalmú (15, 30 m3-es) edények lettek telepítve. A kisebb üzemek egy részénél gyűjtőszigeteken használatos edényzet került kihelyezésre, amelyek ürítését a lakossági gyűjtéssel együtt végezzük. A lakótelepeken működő „garázsüzletek”-nél összegyűlt papírhulladékot külön gyűjtőjárattal gyűjtjük össze hetente. 2005. évben a hulladékgyűjtő udvar működéséhez kapcsolódóan, illetve a városban egyre nagyobb mértékben megvalósuló szelektív hulladék begyűjtés kiszolgálására speciális hulladékgyűjtő, - szállító jármű beszerzésére is pályáztunk szintén az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács DEC-TEHU keretére, melynek eredményeként 2005. év végére nagy kapacitású, speciális gyűjtőjárművel bővül a Városüzemeltetési Kht. gépparkja. A hulladékok egy nagyon fontos csoportját képezik a veszélyes hulladékok. A lakosság, míg a Hulladékudvar működött, itt elhelyezhette az otthonában összegyűlt veszélyes hulladékot, azonban miután ez nem felelt meg ilyen formájában az érvényes jogszabályi előírásoknak erre 2004-től már nem volt lehetőség. Megoldásként erre a problémára lehetővé tettük a lakosoknak, hogy az otthonaikban
keletkező „arányaiban kis mennyiségű” lakossági veszélyes hulladékot térítésmentesen átadják a Hulladéklerakó telepen. Az ipari létesítményeknek is lehetőségük van itt a veszélyes hulladékok átadására térítés ellenében. A hulladéklerakóban lehetőség van ezen hulladékok átmeneti tárolására. Azonban, hogy ez a tárolás lehetővé váljon szükség volt a veszélyes hulladék tárolók kiürítésére, amire 2004 nyarán került sor. A Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Program 34 milliárd Ft-os beruházásának több mint fele – mintegy 18,78 milliárd Ft értékben – Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás körzetében kerül kialakításra. A körzeten belül is legfőképpen Nyíregyházán, mint a térség körzetközpontjában összpontosul a térségi beruházás döntő része, amelynek 15,89 milliárd Ft a tervezett költsége.A beruházások megvalósítására és a térségi hulladékgazdálkodási rendszerek későbbi működtetésére Nyíregyháza, mint térségközpont megszervezte a Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulást, amelyet 72 település alkot. A társulás létrehozásának célja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározott települési szilárd hulladék gyűjtésével, elszállításával, ártalommentes elhelyezésével és ártalmatlanításával kapcsolatos önkormányzati feladatok megoldására és a korszerűtlen hulladéklerakók bezárására, rekultiválására a társult önkormányzatok együttműködjenek, és hatékony megoldásokat alkalmazzanak. A térségi beruházásokra és rekultivációkra vonatkozóan elkészültek az építési engedélyes és rekultivációs tervek.
Természetvédelem operatív program tartalmában foglaltak végrehajtása folyamatosan történik. - Elkészült városunk digitális alaptérképe, mely a meglévő közműtérképpel együtt kiindulási alapot képez a zöldfelületek fejlesztéséhez. - Központi parkjaink egy részét (Bessenyei tér, Hatzel tér, Sóstó-sétány, Eszperantó tér, Petőfi tér) részlegesen felújítottuk. Új parkokat (SZÜV mögötti tér, Könyvtár környezete, Oros) építettünk. Elkészült a Hősök tere teljes rekonstrukciójának kiviteli, a Szabadság tér rekonstrukciójának engedélyes terve. - Elkészült városunk középtávú zöldfelületi koncepciója, mely az egyes városrészekre, azokon belül egyes terekre és utcákra meghatározza zöldfelületi tennivalókat. - Átdolgoztuk a város zöldfelületi rendeletét, aminek segítségével meghatározhatjuk az egyes fák zöldfelületi értékét. - A jelentősebb faállománnyal rendelkező utcákon elkészítettük a fakatasztert, ennek számítógépes nyilvántartási rendszere most készül. - A biomonitoring rendszer felállításával és üzemeltetésével adatokat kapunk városunk légszennyezettségéről, e mellett az elültetett növényzet gazdagítja zöldterületeinket - A városi komposzttelep megnyitásával lehetőséget biztosítottunk a zöldfelületeink talajerő-utánpótlására. - Elindítottuk a város nyárfamentesítési programját. Ez azt jelenti, hogy a sok bosszúságot okozó „szöszös” nyárfák vágásérett egyedeit eltávolítjuk, helyettük „szöszmentes” nyárakat vagy egyéb fafajokat telepítünk.
-
A Közgyűlés határozata alapján 5 természetközeli területet kívánunk helyi védettség alá helyezni. A védendő területeket a rendezési terv is tartalmazza, egyikük sem érintett az autópálya vagy a tervezett elkerülő utak nyomvonalában. A helyrajzi számok újraegyeztetése, a tulajdonosok felkutatása, a Sóstói erdő hatósági és szakmai egyeztetése folyamatban van.
Tervezett TT neve 1 2 3 4 5
-
-
Sóstói-erdő (400/12.) Kis-Teleki-rét (398/23.) Nyírjes-szik (455/8.) Oláh-rét (457/67.) Igrice-mocsár TT bővítése (400/8.) ÖSSZESEN:
Terület nagysága (ha) 369,2 134,2 104,7 117,5 16,4 742,0
Az országos jelentőségű Igrice-mocsár természetvédelmi terület kezelését évek óta a Felső-Tisza Alapítvány végzi. Jelentős egyszeri anyagi segítségre lenne szükség a mocsár vízutánpótlásának végleges megoldására. Az illegális szemétlerakókat figyelő „szemétkommandó” megalakítása óta jelentősen csökkent a várost övező szemétmennyiség
A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása Nyíregyháza környezeti állapotának javítására Nyíregyháza MJV Környezetvédelmi Alapja évente pályázatot hirdet meg. A pályázati kiírás minden évben más célcsoportot illetve támogatandó prioritást jelölt meg. Elmúlt években támogatott programok: Környezeti nevelés Intézmények környezetének szépítése, környezetminőség javítása, parkosítás Intézményi szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Nyíregyháza környezeti állapotának javítása 2002. A beérkezett pályázatokból civil szervezetek és iskolák környezeti nevelési programjai részesültek támogatásban. Pályázat Nyíregyháza MJV oktatási-nevelési intézményeinek zöldfelület növelésére, a környezet minőségének javítására 2002.év A keretből összesen 15 óvoda és 9 iskola lett támogatva. Részükre kiosztásra került összesen 42,3 kg fűmag, 59 db fa, 1089 cserje és 132 db tuja, amelyeknek nagyon örültek az intézmények. „Környezet minőségének javítása és a zöldfelület növelése” című 2003 évi pályázat kiírása. Nyíregyháza Város bölcsődéi és középiskolái részére szóló pályázat A pályázati keret többszörösére érkezett igény, a bírálat után a zöldfelülettel leggyengébben ellátott intézmények kaptak fát, cserjét és fűmagot. Nyíregyháza város környezetvédelmi helyzetének javítását szolgáló pályázati kiírásunk keretében a 2004-ben az általános iskolai intézmények szelektív hulladékgyűjtésének bevezetését jelöltük meg támogatandó célnak. Pályázati keretünk 8 millió forint volt, a pályázati felhívásra 19 intézmény nyújtott be pályázatot.
A pályázati keretet úgy osztottuk szét a pályázó intézmények között, hogy mind a 19 intézmény részesült teljes vagy részleges támogatásban. A szelektív hulladékgyűjtő edényzetek beszerzését az Önkormányzat és a Városüzemeltetési Kht. átvállalta, hogy egységes gyűjtőedényzetet kapjanak az intézmények. Nyíregyháza város környezetvédelmi helyzetének javítása- pályázat 2005.évben A középfokú intézmények szelektív hulladék gyűjtéséhez szükséges edényzetek beszerzését fogja támogatni, kerete 8 millió forint.
A város Környezetvédelmi Programjában külön rövidtávú projektként szerepel a vállalatok környezet tudatosságának javítása. A vállalati környezetvédelmi projektet annak érdekében kezdeményeztük, hogy a településünkön a termelési eredetű környezetszennyezés csökkenjen és ezáltal javuljon az itt élő emberek életminősége. 2003. évben kérdőíves felmérést végeztünk az E-Misszió Egyesülettel közösen a város kb. 200 gazdasági társaságnak a körében. A felmérés kapcsán tájékozódtunk arról, hogy a vállalatok mennyire ismerik a környezettudatos termelésirányítási módszereket és a város környezetvédelmi programját. A felmérés eredményeiről összegző tanulmány készült, valamint elkészült a vállalatvezetőknek szóló kézikönyv a környezettudatos vállalatirányítási módszerekről. A könyv, a tanulmány és a Környezetvédelmi Program meg lett küldve a projektben résztvevő vállalatok felé. A közterület-felügyelet két napos környezetvédelmi képzésen vettek részt 2003 – ban. A két nap során a felügyelők fontos elméleti és gyakorlati ismereteken tettek szert, a szakma legfelkészültebb képviselőivel konzultálhattak. A közterület-felügyelőknek készült környezetvédelmi kézikönyv tartalmazza a felügyelők ez irányú feladatait, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok gyűjteményét és értelmezését, az intézkedéshez szükséges információkat. Elősegíti a munka hatékonyságának javítását. Környezetvédelmi-EU csatlakozás keretében megrendezendő szakmai találkozóra 2004. március elején kerül sor a „Nyíregyháza nyitott Európára program” folytatásaként tervezett Iserlohn- EU szeminárium keretében. A német testvérvárosból – Iserlohnból – érkeznek szakértők, akikkel a szelektív hulladékgyűjtésről, újrahasznosításról és egyéb környezetvédelemi témákkal kapcsolatosan lehet tapasztalatot cserélni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának környezettudatos iroda programja a hivatal működésének közvetlen környezeti hatásait kívánja csökkenteni, példát mutatva a városi intézményeknek és a városlakóknak. A program intézkedési területei: környezetbarát és anyagtakarékos irodaszer használat; környezetbarát arculat kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés bevezetése; veszélyes hulladékokra vonatkozó belső szabályok. A program elemei az elkészült anyag szerinti ütemezés alapján kerülnek bevezetésre. Első lépésként a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételeit
biztosítottuk a Polgármesteri Hivatalban a 2004. év végén megvásárolt bel- és kültéri szelektív hulladékgyűjtő edényzetekkel. A Városüzemeltetési Kht. parlagfű ellenőrzési csoportja folyamatosan ellenőrzése alatt tartotta a Nyíregyháza Város belterületéhez tartozó közterületeket és magántulajdonban lévő ingatlanokat. Az ellenőrzés első sorban a növényi károsítók elleni védekezésre irányult, de a parlagfűvel és egyéb gyomnövényekkel szembeni fellépésen túl az Amerikai fehér szövőlepke károkozására is kiterjedt. Folyamatosan tájékoztattuk a város lakosságát a helyi Tv-n, rádión, plakátokon és szórólapokon keresztül a parlagfű és az Amerikai fehér szövőlepke okozta veszélyekről és irtásának módjáról. Az általános iskolások és óvodások számára kifestőfüzetet készítettünk, valamint oktatási előadásokat tartottunk segítve ezzel a felnövő generáció tájékoztatását. A külterületi részekkel kapcsolatos ügyeket továbbítottuk a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz. A környezetvédelemhez kapcsolódó „jeles napok” alkalmával évente több rendezvényt szerveztünk, illetve szponzoráltunk. (Környezetvédelmi Világnap, Autómentes nap stb.) Játékos road-showt szerveztünk a Kossuth téren általános iskoláknak, óvodáknak, ahol a hulladék szelektív gyűjtéséről és annak fontosságáról játékos formában ismerkedhettek a gyermekek. Az autómentes nap rendezvényein pólókat kaptak a szép számmal nevezett versenyzők, akik közül egy szerencsés nyertes minden évben új túrakerékpárral térhet haza Nyíregyháza Város Önkormányzata jóvoltából. A szelektív hulladékgyűjtés népszerüsítésére minden évben több rendezvényt és akciót szerveztünk iskoláknak, családoknak. Játékos road-show iskolákban és a Kossuth téren Családi hulladékgyűjtési akció a hulladékudvarban ajándékokért cserében „Hulladékért – virágot” ajándékozási akció iskoláknak Képzést szerveztünk tanároknak „Italoskarton-doboz gyűjtés értékes ajándékokért” lakossági akció Iskolai, óvodai foglalkozások keretében ismertettük a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét, az Öko-Pannon Kht. iskolai, óvodai játékos kiadványait, foglalkoztató füzeteit igény szerint korlátlan mennyiségben biztosítottuk. Környezet- és természetvédelem stratégiai program céljainak előrelépéséhez jelentős előrelépések történtek az elmúlt években. A város környezeti állapotának javítását elősegítette többek között a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a szennyvízhálózat bővítése, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a zöldfelületek védelme, a környezeti nevelés kiterjesztése. Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program A program célja Az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdaságitársadalmi-környezeti hatékonyságának növelését és az életminőség javítását, a város karakterének megtartását. Ez magába foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek humanizálását, valamint a város belső közlekedésének környezetbarát fejlesztését a településrészek elérhetősége elsőbbségének figyelembe vételével. A lakásfeltételek javítása egyrészt a műszaki szempontból felújított, megfizethető és humanizált környezetű lakótelepi lakásállománynak, a másrészt központi kormányzati lakástámogatási rendszerhez illeszkedő, hatékony helyi lakáshoz jutási támogatási rendszernek a kialakításával.
Beszámoló Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a városkörnyéken operatív program teljesítését hosszú távon biztosítja a 2005. májusban Nyíregyháza képviselő testülete által elfogadott rendezési terv (szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat). A program keretében megfogalmazott feladatok teljesítése időarányosan halad: 1. A városközpont kiterjesztése keleti és déli irányban A szabályozási tervnek megfelelően azóta megtörtént a Kiskörút keleti szakaszának a Domus áruház csomópontjától a Bocskai utcáig történő útszakasz területébe eső ingatlanjainak felvásárolása, valamint elkészültek az út és közműtervek úgy az engedélyezési, mint a kiviteli tervdokumentációk. A projekttel kapcsolatban a lebonyolító kiválasztásra került, és a közbeszerzési pályázat készítése van folyamatban. A kivitelezés teljes befejezési határideje várhatóan 2006. június 30. A Kiskörút további folytatása a Bethlen G. utcáig egy következő választási ciklusban várható. Már a 2006. június 30-ig elkészült szakasz is lehetővé fogja tenni, hogy a Vay Á. krt. és a volt Centrum áruház közötti Dózsa Gy. utcai szakasz, - amely a belvárost észak-déli irányban szétvágta – kiiktatásra kerülhessen. Ezáltal létrehozható az egységes és forgalommentes belváros, befejezhető a Kossuth tér teljes rekonstrukciója, a Dózsa Gy. u. már említett szakasza pedig sétáló utcává tehető. 2. Belvárosban többfunkciós területek maradjanak A már említett, és ez évben elfogadott új szabályozási tervünkben és helyi építési szabályzatunkban törekedtünk arra, hogy ez az igény teljesüljön és többségében központi vegyes besorolású területfelhasználásokat irányoztunk elő, amely lehetővé teszi a belváros élénkségének és vitalitásának megtartását. 3. Modern kereskedelmi fejlesztések – meglévő kereskedelmi sűrűsödésekhez kapcsolódóan Jó példa erre a Kosbor u. és a Pazonyi u. kereszteződésében létrejött kereskedelmi centrum, ahol a ’90-es évek közepén telepedett meg elsőként a TESCO és a Baumax áruház és az utóbbi években telepedett mellé a Boda áruház, TTL szőnyegáruház, a LIDL élelmiszer áruház, valamint a napokban adták át a STOPSHOP úgynevezett „esernyős” áruházat. Rendezési terveinkben külön figyelmet fordítottunk arra, hogy Nyíregyháza bevezető útszakaszainak és a gyűrű irányú (kör)útjainknak csomópontjaiban a rendezési terv kereskedelmi- szolgáltató területeket, illetve különleges kereskedelmi területeket jelöljön ki.
4. Városi zöldterületek megtartása, felújítása és karbantartása Bujtos városliget rendbe hozatala a ’90-es évek elején megtörtént, azóta folyamatos karbantartással, növények telepítésével sikerült állapotát megőrizni. Erre a városrészre készült a ’90-es évek végén egy jó rendezési terv, amely alapján az utóbbi 5 évben a városliget épített környezete teljesen átépült és átépülőben van és ezek a területek az utóbbi években egyre jobban felértékelődtek.
Belvárosi zöldterületeink (Bessenyei-, Benczúr-, Országzászló-, Szabadság- és Hősök tere stb.) folyamatos felújítása, illetve rekonstrukciója lett a tervbe véve. Meghívásos pályázat alapján elkészült a Hősök tere rekonstrukciós kiviteli terve. A központi sétány két oldalán impozáns szökőkutak állnak. Kerékpárút övezi a teret. Helye lesz egy új szobornak vagy emlékműnek is. A zöldfelület – a lehető legkevesebb fakivágással – teljesen megújul. A kivitelezéshez pályázati pénzforrás szükséges. Nyílt közbeszerzési eljárással meghirdettük Nyíregyháza belvárosi tereinek rehabilitációja című tervpályázatát. A pályázati kiírásunk célja az volt, hogy a korábban megtervezett tereket (Hősök, Szabadság, Kossuth tér II. ütem) övező egyéb területek (utcák, terek) egységes városképi megjelenést kapjanak, illetve oldjuk meg a közlekedést és parkolást. A tervek és a pályázat készítése folyamatban van. 5. Nyíregyháza sajátos települési formája – Bokortanyavilág Ezen a területen is a településrendezés eszközeivel próbáltunk különbséget tenni ezen településrészeink között, hiszen a bokortanyavilág heterogenitása miatt általános fejlesztési eljárások nem voltak javasolhatók. Egy részüket Nyíregyháza szuburbánus településrészeinek tekintjük, más részük megmarad tényleges tanyának, ahol a gazdálkodás továbbra is életformának tekinthető és ez utóbbiaknál nagyobb minimális telekméreteket rendeltünk el szabályozási terveinknél. A szuburbánus településrészként kezelt bokortanyák a lakóterületi fejlesztések érdeklődését felkelthetik, s Nyíregyháza alvófalvai lehetnek. A tanyás térségekben élők életkörülményeinek javítása érdekében az elmúlt években megvalósított Önkormányzati infrastrukturális (ivóvízhálózat, gázhálózat, útépítés) és intézményi fejlesztések a népességfogyás mérséklődését eredményezték.
A közterületek állapotának javításában a Városüzemeltetési Kht parkfelújítási tevékenysége. 2001. Széna tér teljes parkfelújítása ( fűfelületek felújítása, vörös salakos sétányok kialakítása ) Sóstófürdő hideg strand előtti rész gyöngykavicsos sétányok szegélyeinek teljes felújítása gyöngykavics terítéssel, fűfelület felújítása árnyéktűrő fűmaggal Bujtos M’c Donalds melletti területen „Izsák” féle ház lebontását követően a helyszín teljes rekultivációja Család u. volt jégverem környékének illegális szemét elszállítását követően tereprendezése, füvesítése, fásítása 2002. Hatzel tér I. ütem füvesítés, terület helyreállítása Bocskai u. eleje a templom mögött füvesítés, járdák kialakítása, növény beültetés Sóstó Blaha L. sétány megépült járda rész parkosítása Boda Üzletház melletti körforgalom parkosítása, növénybeültetése 2003. Hatzel tér teljes felújítása, növénytelepítés pavilonok elbontása, terület rendezése Bethlen G. u. Hittudományi Főiskola előtti zöldfelület teljes felújítása Rákóczi tömbbelső járda és fűfelújítása Eszperantó tér teljes felújítása
Bujtos V. számú tó kotrása, zsilippel való ellátása, friss vízzel való feltöltése 2004. Érkerti lakótelep új rendőrőrs és ABC közötti terület parkosítása, növénybeültetése Borbánya, Pitypang út és Orvosi rendelőintézet környékén parkosítás és felújítás, Kállói úti körforgalomi zöldfelületek földcserével történő füvesítése, Korányi úti körforgalom és környékének zöldfelület kialakítása és felújítása, Sóstó új játszótér környékén végzett parkosítási munkák (járda és fűfelújítás), Városmajor úti kihasználatlan játszótér átalakítása pihenőparkká, Szt. István út Korház előtti buszmegálló környékének zöldfelület és járda felújítása, Stadion út Rendőrség előtti parkfelület felújítása, 2005. Bessenyei tér teljes fűfelújítása, salakos utak felújítása, automata öntözőhálózat felújítása díszpadokkal és szelencékkel való ellátása Pazonyi tér vörös salakos kerti utak felújítása Sóstó Krúdy Vigadó melletti tér díszburkolattal való kiépítése, környékének füvesítése, növénytelepítése 2001 – 2005 évben az alábbi helyszíneken az előírt szabványoknak megfelelő játszóterek létesültek:
Örökösföld Jelvény u. mögött Jósaváros Korányi köz Érkerti lakótelep Damjanich u. térségében Rákóczi u. tömbbelső Dohány u. tömbbelső Sóstó Vadaspark mellett Malomkert Fogtechnika mögött Stadion u. tömbbelső
2000 – 2004 időszakban a Városüzemeltetési KHT a közterületek állapotának javítása, humanizálása céljából az alábbi területen végzett beavatkozásokat. 1. Balesetveszélyes csomópontok átépítése, biztonságosabbá tétele. − Víz u. – Rákóczi u. – Vasvári Pál u. − Eötvös utcai mini körforgalom 2. Nagykörúton megkezdődött a gyalog – kerékpárút hálózat kiépítését, amely a 36-os számú főközlekedési úttól a Sóstói úti kerékpárút bekötésével a 2006. évi befejezéssel a 41-es számú főközlekedési útig hálózatszerűen alkot egységet. 3. Tömegközlekedési leszállóhelyek felújítása, fedett várókkal történő ellátása. A nagykörúton belül évente 5-6 fedett váró és öböl kerül felújításra. 4. Mozgáskorlátozottak közlekedésének segítésére akadálymentesítés − intézményeknél − gyalogátkelőhelyeknél Az elmúlt 4-5 évben a Nagykörúton belüli területek 90%-ban megtörtént. Jelzőlámpás csomópontokban hangjelző készülék felszerelése − Kossuth tér – Bocskai u. − Széchenyi u. – Nagykörút − Kossuth u. – Rákóczi u.
5. Elkészült a város forgalomcsillapítását szolgáló intézkedések tervezése, és beindult ennek végrehajtása. Nagykörúton belül − Sólyom u. és térsége lakó pihenő míg a Nádor u. és környéke csillapított övezet lett. A Nagykörúton kívül a lakótelepeken került kialakításra lakó pihenő övezet. Örökösföld, Korányi, Malomkert. 6. Minden évben kb. 40.000 m2 belvárosi szilárd burkolatú út felújítását végeztettük el. (Bessenyei tér, Bethlen G. u., Hősök tere, Bocskai u., Szent I. u., Szarvas u., Széchenyi u., Benczúr tér stb.) 7. Programszerűen megkezdődött a belvárosi gyalogforgalmat lebonyolító járdák burkolatának felújítását. (Bocskai u., Szent I. u., Eötvös u., Kálvin tér) 8. Vasútállomás és térsége (Kiépítésre került a taxiállomás, 68 állásos parkoló, térfigyelő rendszer) A Kormány 2005. évben az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolatainak felújítására 50 % (de pályázatonként max. 50.000 eFt) támogatást nyújt. Összesen 4 – több utcát magába foglaló, de egybefüggő – területre nyújtottunk be pályázatot: • Belváros területére, • Örökösföld területére, • Kertváros területére, és • Hímes u. és térsége területére. Mind a 4 pályázatunk nyert, a közbeszerzési eljárást már lefolytattuk. A nyertes kivitelezők kiválasztása megtörtént. Az egyenként több mint bruttó 100.000 eFt (összesen 430.000 eFt) költségű beruházásokhoz 200.000 eFt vissza nem térítendő állami támogatást nyertünk. Az Orosi városrész egyetlen olyan közparkkal rendelkezik, amely városrész – központnak felfogható. Ennek megfelelően önkormányzati, rész-önkormányzati, illetve vállalkozói segítséggel felújítottuk és beparkosítottuk a volt úttörőparkot. A terület új díszburkolatot és nagyszámú növényt kapott. A városrész úthálózatának felújítása is megtörtént. Nyíregyháza Közlekedésfejlesztési Koncepcióját a Közgyűlés a 306/2001. (XI. 26.) sz. határozatával hagyta jóvá. Ezt követően számos tanulmányterv és építési engedélyes terv készült, melyek megvalósítása megtörtént, vagy elkezdődött: • A Kertvárost és Belvárost összekötő közúti aluljáró és forgalmi kapcsolatainak vizsgálata, a Vasútállomás előtti tér rendezése – tanulmányterv • Móricz Zsigmond utca vonalvezetése – tanulmányterv • Kerékpárút-hálózat fejlesztése, Nyíregyháza kerékpárút-hálózatának biztonságossá és összefüggővé tétele – tanulmányterv • Forgalomcsillapított övezetek kialakítása – tanulmányterv • Gyalogjárdák és gyalogutak megfelelőségi vizsgálata – tanulmányterv • Nagykörúton belüli közúthálózat forgalmi rendjének vizsgálata – tanulmányterv • Tömegközlekedési útvonalak megfelelőségi vizsgálata – tanulmányterv • Nyíregyháza autóbusz-közlekedésének komplex felülvizsgálati és racionalizálási javaslata – tanulmányterv
• • • • • • •
Nyíregyháza fejlődése által igényelt helyi – és a környéki autóbusz-hálózat városi szakaszának koncepciója – tanulmányterv Rugalmas tömegközlekedési szolgáltatás bevezetése – PEA pályázat Fogyatékosok Közlekedését Segítő Városi Stratégiai Terv Korányi Frigyes út – Morgó út körforgalmi csomópont – engedélyezési terv Állomás tér rendezése – engedélyezési terv Kiskörút újabb szakaszai – engedélyezési terv Parkolóház létesítése (Körte utcán) – engedélyezési terv
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht-val történt előzetes egyeztetésnek megfelelően kezdeményeztük a Nagykörút Móricz Zsigmond úti szakaszának is az országos közúthálózatba történő felvételét. Ezzel egyidejűleg további hasznosításra átadtuk az út 2*2 sávos vonalvezetési változatairól készült vizsgálati tervet, amely rávilágít a szakasz forgalmi rendezésének összetett problémáira, a további tervezés során megoldandó feladatokra. A továbbiakban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. készíti a Nyíregyháza Móricz Zsigmond út – Huszár sor sávbővítésének engedélyezési terveit. Ezzel egyidejűleg elkészült a város településszerkezeti-, szabályozási terve, és helyi építési szabályzata amely az előzetes tanulmánytervektől eltérően a jelenlegi kisvasúti telephely igénybevételével határozza meg a Nagykörút befejező szakaszának területhasználatát és korszerűsítésének paramétereit. A további munkához, a kisvasút sorsának nyugvópontra kerüléséhez szükséges meghatározni a kisvasút jövőbeni működésének, és a telephely áthelyezésének lehetőségeit. Nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott tervező elkészítette Nyíregyháza, Kiskörút I. szakasz (Szegfű utca – Bujtos utca – Bocskai utca közötti szakasz) útépítési és kapcsolódó közművek engedélyezési tervét, valamint Nyíregyháza, Kiskörút II. szakasz (Bocskai utca – Szent István utca közötti szakasz) útépítési és kapcsolódó közművek engedélyezési tervét. Az I. szakasz építési engedélyét a Közlekedési Felügyelet kiadta. A megvalósításhoz a lebonyolító szervezet kiválasztásra került, amely jelenleg készíti elő a kivitelezési szerződéshez szükséges közbeszerzési eljárást. A kivitelezés várhatóan 2006. évben megtörténik. Ehhez kapcsolódóan elkészült a Nagykörúton belüli közúthálózat forgalmi rend felülvizsgálati terve, a Kiskörút szakaszainak forgalom-szimulációs vizsgálati terve, a Kiskörúton belüli közlekedési rendszer ütemezett átalakítási terve, amelyek alapján a kivitelezéssel párhuzamosan az új forgalmi rend a konfliktushelyzetek minimalizálásával bevezethető. Nyíregyházán a Vasútállomás átépítését követően az Állomás tér, mint városkapu egységes forgalmi rendezése érdekében elkezdődött az átépítés. Új 68 férőhelyes parkoló épült, valamint az Arany János utcai kereszteződésbe forgalomirányító jelzőlámpa került elhelyezésre. Az autóbusz és a taxi forgalmának elkülönítése érdekében az állomásépület bejáratának közvetlen közelében új taxi várakozóhely kialakítása is megtörtént. A város egyik balesetveszélyes közlekedési csomópontja volt a Korányi Frigyes u. - Morgó u. kereszteződés. Az "eltűrhető" kategóriát jelentősen meghaladó forgalom, a párhuzamos szervizút csatlakozása és a helyszűke olyan korlátozó tényezőt jelentettek, amelyek a csomópont
átépítésénél kompromisszumra kényszeríttetek. Elkészült a csomópont és a kapcsolódó közlekedési létesítményeknek a megváltozó forgalmi viszonyok által indokolt mértékű ütemezett átépítéséhez az engedélyezési terv, amely alapján 2004. nyarán megépült a körforgalmú csomópont. A Palánta u. - Koszorú u. - Lejtő u. útvonalon részben meglévő 4,00 m burkolatszélességű útszakasz megerősítésével és a további szakaszokon szintén 4,00 m szélességű útburkolat új kiépítésével lehetővé vált a menetrend szerinti helyi autóbuszjárat indítása. Ehhez az útvonal teljes hosszán a gyalogosok részére a menetirány szerinti jobb oldalon 80 cm szélességben járdalapok kerültek elhelyezése, a megállóhelyek környezetében burkolatszélesítés és a Lejtő u. – Debreceni út csatlakozásánál a burkolatszél min. 12 m sugarú lekerekítése is megtörtént. 2004. szeptemberében elindult a 24 jelű -Autóbuszállomás – Kistelekiszőlő viszonylatú- helyi autóbuszjárat. Rugalmas tömegközlekedési szolgáltatás bevezetése ROP pályázatként beadásra került, elbírálása folyamatban van, a saját erő felhasználása a pályázat megnyerése esetén jövő évre várható. A projekt gazdasági célkitűzése egy olyan rugalmas közlekedési rendszer létesítése, amely a rokkantak, mozgássérültek, fogyatékosok és idősek közlekedési igényeit alacsony többletköltséggel, jó hatékonysággal képes kielégíteni. Cél az is, hogy a ritkán lakott térségek tömegközlekedési ellátása ugyanezzel a járműparkkal történhessen.
Lakótelepeink közül legfontosabbnak tartottuk a kb. 30 éve felépített Jósaváros közterületeinek felújítását. Ennek megfelelően meghívásos tervpályázatot írtunk ki 2004. évben a Korányi-Epreskert-Ószőlő-Garibaldi u. által határolt „klasszikus” Jósaváros területének rehabilitációjára. A beérkezett pályázatok mindegyike tartalmazott értékes elemeket. A budapesti MAHILL Kft. azonban ötletességével, merészségével és modernizációs ötleteivel kimagaslott a pályázók közül, a bíráló bizottság egyhangúlag legjobbnak tartotta pályaművét. Önkormányzatunk a Jósaváros felújítását pályázat útján kívánja megvalósítani. A Regionális Operatív Programba beadott ezirányú pályázatunk sikeresen nyert, azonban a pályázattal elnyert összeg meghatározta az abból felújítható terület nagyságát. Így végül a MAHILL elkészítette az Ungvár sétány (Robinson domb-Szent Imre Gimnázium közötti terület) engedélyes tervét. A terv teljes burkolat felújítást, közműcserét, vizes objektumot, játszóteret, óratornyot, szabadtéri kiállító csarnokot és a zöldfelület jelentős növelését tartalmazza. Hamarosan megkezdődik a kiviteli tervek készítése. 2006. év tavaszán várható a kivitelezés elindítása, év végére a rekonstrukciónak be kell fejeződnie. A lakótelepek közterületeinek humanizálásával párhuzamosan megindult az épületek korszerűsítése, felújítása is. A 2001. évben elindított iparosított technológiájú épületek energia megtakarítást célzó felújítási program sikeresen folytatódik. A 108 nyertes pályázatból 50 épület műszaki átadása megtörtént (1876 lakás). További 36 épület felújítása folyik, amelyekből még az idén mintegy 15 várhatóan átadásra kerül.
A bruttó felújítási kiadások 2001-től kezdődően 1.155.429 eFt-ot tesznek ki, ebből az önkormányzati támogatás 385.143 eFt. A megnövekedett lakossági várakozást jelzi az a 158 pályázat amely az idei kiírásra érkezett be. Az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve az idén első körben 24 épület pályázatát adjuk be. Az áthúzódó valamint a támogatásra kijelölt pályázatokhoz a Panel Plusz Hitel csomagból 476.894 eFt hosszúlejáratú hitelt tervezünk igénybe venni a program folytatásához. A program elfogadottsága a nyíregyházi lakosok körében igen pozitív. Egyre több lakóközösség vállalja a 40% vagy még több saját erő hányadot. Az utóbbi egy évben a bank szektor is aktívan bekapcsolódott a saját erő finanszírozásába. A lakáscélú állami kamattámogatású hitel konstrukciók kombinált alkalmazásával igen kedvező feltételeket alakítottak ki. A folyamatot segítené egy állami garancia alap létrehozása, amely kiváltaná a Nemzetközi Pénzügyi Alap (IFC) garancia alapját, amely a hosszadalmas döntési mechanizmusa miatt a hitelbírálati időt növeli. A felújítások műszaki előkészítésének előfinanszírozása szintén segítené a legjobb műszaki megoldások elterjedését. A lakóközösségek részére előzetes felméréseket és felújítási terv variációkat kellene készíteni még a pályázat beadása előtt, hogy időben szembesüljenek a várható kiadásokkal és a pénztárcájukhoz igazított műszaki tartalom valósuljon meg.
A lakásmobilitást elősegítő támogatási rendszer kialakítása ( a lakáshoz jutók helyi támogatása) az elmúlt években folyamatosan követte a központi lakástámogatási rendszer valamint a helyi igények változásait. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2000-2005 közötti időszakban többször is módosította a 8/2001.(III.01.) sz. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló rendeletét. -
-
-
2001-ben lehetővé tette a támogatás nyújtását Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területén azok számára, akik az Albérlők házában legalább hat hónapot eltöltöttek. 2003-ban a támogatást igénybe vevők körét bővítette azokkal a személyekkel, akik a város érdekében – például sport, tudomány, gazdasági élet, művészet területén – elismerésre méltó tevékenységet végeznek. 2004. januárjában, a támogatásban részesíthető személyek közül kikerültek az egyedülállóak, és a helyi támogatás felhasználását – néhány kivételtől eltekintve – csak használt lakás vásárlásához engedélyezte. Ezzel egyidejűleg megemelte a támogatási összegeket, melyek felső határa - három vagy több gyermeket nevelők esetében - egy millió forint lett.
Lakásépítés alakulása a használatbavételi engedélyek alapján
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. októberében a Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakáskoncepciójában megfogalmazott feladatok aktualizálása című előterjesztés tárgyalása után határozott arról, hogy a Kormány lakástámogatási rendszeréhez kell igazítani a helyi lakástámogatási rendszer feltételeit és szükség szerint a helyi rendeletet módosítani. Az elmúlt évek során a helyi rendelet módosításainak egyik fő elve az volt, hogy döntően azokat segítsük, akik a lakáscélú állami támogatásokból valamilyen okból kimaradtak, illetve azt nem tudják igénybe venni. Az elmúlt években számottevően csökkent úgy a kölcsönigénylők száma, mint a kamatmentes kölcsön céljára felhasznált összeg. A banki kamatok kedvező alakulása is eredményezte azt, hogy kevesebben igényelték az önkormányzati támogatást, mivel egy ügymenettel, egy szerződéskötéssel, nem sokkal kedvezőtlenebb konstrukcióban felvehették a lakás megvásárlásához szükséges hitelt. A lakáscélú támogatásokról szóló Kormány rendelet 2005. február 1-től lehetővé teszi a nem önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakásban lakó, gyermeket nevelő és jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján rászoruló személyek részére a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő állami és önkormányzati lakbértámogatás nyújtását. Ez a támogatási forma újabb társadalmi csoportok részére teremti meg az elvárható színvonalú lakhatás biztosítását. Az előzőekben részletesen leírtak alapján életszerűvé vált a helyi támogatási rendszer további szűkítése, az az a használt lakás vásárlás támogatásának megszüntetése. A jelenleg hatályos helyi rendelet szerint: - helyi támogatásban részesíthetők a város érdekében – például sport, tudomány, gazdasági élet, művészet területén – elismerésre méltó tevékenységet végző egyedülálló személyek, élettársak vagy házaspárok. - helyi támogatást nyújthat Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő, magántulajdonban álló lakóházon/épületen olyan munkálatok elvégzésére, amelyek a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Építésügyi Irodájának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására, lakóház/épület lakhatóvá tételére szolgálnak. - helyi támogatást nyújtható méltányosságból új vagy használt lakásvásárláshoz vagy lakóház építéséhez, különösen, ha a kérelmező
-
a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő bérlakását - kivéve a versenytárgyalás útján bérbe adott és a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat - vagy a Szobabérlők Házában lévő lakrészét vagy az Albérlők Házában lévő lakrészét leadja A kamatmentes kölcsön mértéke minden esetben legfeljebb 400.000.-ft lehet. Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program fejlesztési célkitűzéseit a településszerkezeti terv készítésénél figyelembe vették. Ennek alkalmazásával megvalósítható az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági – társadalmi - környezeti hatékonyságának növelését és az életminőség javítását, a város karakterének megtartását. A városi alaptevékenységek közösségi színtereinek javítása folyamatosan történik. A közlekedésfejlesztés célkitűzéseinek megvalósítását az elkészült közlekedésfejlesztési koncepció ütemterv szerinti végrehajtása biztosítja. A lakásmobilitást elősegítő helyi támogatási rendszer aktualizálása folyamatos. A lakosság egészségi állapotának javítása stratégiai program A program célja A nyíregyházi lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Az egészséges táplálkozás, életmód, lelki egészségvédelem, egészségkultúra fejlesztése elengedhetetlen a jobb egészségi állapot kialakításához. Fontos, hogy a jövőben a prevenció, a szűrés és a gondozás kiemelt terület legyen, bevonva az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét.
Beszámoló Az egészségügyi prevenciós tevékenység fokozása A 2000 októberében megfogalmazott hosszú távú fejlesztési koncepció elmúlt öt évében a lakosság egészségi állapotának javítása céljából a város alapellátásában résztvevő orvosok, védőnők, szakdolgozók kiemelt feladatként kezelték a prevenciót. Igen fontos feladat, hogy a lakosság egészségtudatos szemlélete, viselkedése javuljon. Már a fogamzás pillanatától megfelelő körülmények biztosítása szükséges ahhoz, hogy a születendő csecsemő egészséges legyen. A várandós anyákat a terhesség korai szakaszában intenzív gondozásba kerülnek, hogy az örökletes betegségek, fejlődési rendellenességek megelőzhetőek legyenek. A védőnők a szülészorvosokkal együttműködve igyekeznek elérni, hogy a várandós anyák egészséges életmódot folytassanak. Dohányzásról való leszoktatási tanfolyamokat, foglalkozásokat szerveztek, ismertették az alkohol magzatkárosító hatásait. A különböző terhes tornák, a helyes táplálkozás elterjesztése a magzatok egészséges fejlődését segítette elő. A terhesekkel kapcsolatos intenzív prevenciós tevékenységnek köszönhető, hogy az elmúlt években csökkent a koraszülöttek aránya, és javultak a csecsemőhalálozási mutatók.
Születések és halálozások számának alakulása 1250 1200
fő
1150 1100 1050 1000 2000.
2001.
2002.
Születések
2003.
2004.
Halálozások
Az újszülötteket a védőnők a kórházból történő hazatérést követően 24 órán belül , a házi gyermekorvosok 72 órán belül meglátogatták és személyre szóló tanácsokat adtak az újszülöttek ellátására vonatkozóan. Jó eredményeket értünk el az anyatejes táplálás területén. A legalább fél évig tartó szoptatással csökkenthető a későbbi életkorban megjelenő allergiás megbetegedések száma. Az anyatejjel táplált csecsemők ellenállóbak a lázas megbetegedésekkel szemben. Egy éves korig minden csecsemő havonta vesz részt csecsemő-tanácsadáson. Hat éves korig évente, majd ezt követően két évente kerül sor szűrővizsgálatokra. Ha a szűrővizsgálatok során valamilyen rejtett betegséget, fejlődésben való elmaradás mutatkozik, a gyermeket a háziorvosa gondozásba veszi. Az oktatási intézményekben az iskola- ifjúság orvosok és a védőnők végzik a szűréseket és gondozásokat. A gondozási tevékenységben szoros az együttműködés a „Jósa András” Kórház Szakrendelés Szakgondozói Hálózatával. Az iskolákban a védőnők az egészséges táplálkozásról, a lelki egészségvédelemről, a mozgás fokozásának szükségességéről tartanak előadásokat, illetve kiscsoportos foglalkozásokat. A dohányzás és drog prevenció kiemelt helyen szerepel az egészségnevelési feladatok között. Az Országos Alapellátási Intézet iránymutatásával és a Debreceni Orvosegyetemi Centrum Családorvosi Tanszékének segítségével városi gyermekorvosi praxisokban dohányzás elleni programokat indítottak be. A programban praxisonként 25 – 30 fő vesz részt. A cél, hogy első sorban az iskolások körében csökkenjen a dohányzók száma. Szintén jelenleg folyik a korai cardiovascularis prevenciós program, ahol túl súlyos és magas vérnyomásban szenvedő és szívbetegségi előzménnyel rendelkező családok gyermekei a célszemélyek. Megfelelő életmód változtatással elérhető, hogy ezek a gyermekek felnőttkorban ne szenvedjenek cukorbetegségben, szív- érrendszeri
betegségekben. Egyénre szabott táplálkozási és testmozgási javaslatokkal , a gyermekek pszichés támogatásával, testsúlyúk , vérnyomásuk rendszeres ellenőrzésével látványos eredmények érhetők el. A felnőtt lakosság körében is tapasztalható az egészségügyi ellátó rendszerben a prevenciós szemlélet erősödése. Itt azonban nehezebb a tevékenység végzése. A felnőtt lakosság jelentős része csak betegség esetén keresi fel háziorvosát. Felmérések szerint a férfiak 25 %-a, a nők 20 %-a úgy gondolja, hogy saját egészségi állapotának alakulásáért nem felelős. A betegségek korai felismerésében az aktívkorú lakosságnál jelentős szerepet töltött be az üzemorvosi ellátás, ahol munkába állás előtt, illetve évenként kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vettek részt a dolgozók. A nagy vállalati rendszer felbomlását követően ez a tevékenység nagymértékben csökkent, a kis és közép vállalkozások által foglalkoztatottaknál vagy meg sem történik vagy formális. Nagyon jónak ítélhető meg városunkban a 45 – 65 év közötti nők emlőszűrésen való részvétele. A Megyei ÁNTSZ kiemelkedő szervező munkájának, a háziorvosok és védőnők mozgósításának köszönhetően mesze az országos szintet meghaladó számban vettek részt szűrővizsgálatokon. A szűrővizsgálatok több addig ismeretlen, de még időben felfedezett és gyógyítható emlődaganatot diagnosztizáltak. A Johan Béla program keretében az emlőszűrést a méhnyak rákszűrés követi jelenleg és terv szerint bevezetésre kerül a vastagbél daganatok lakossági szűrése. A fogorvosi praxisok minden év októberében „fogászati hónap keretében” kiemelten foglalkoznak a prevencióval. A fogászati hónap mozgósító jellegű, hiszen a napi tevékenység során a fogbetegséggel megjelentek körében szájüregi szűréseket végeznek a fogorvosok. Városunkban a jól szervezett oktatási intézményekre épülő gyermek- és iskolafogászatok évente legalább egyszer minden gyermek fogazatát megvizsgálják és megteszik a szükséges preventív kezeléseket. A prevencióban jelentős feladatuk van a civilszervezeteknek. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenységre való mozgósítás a civilszervezetek aktív közreműködése nélkül nem lehet elég hatékony. Az ÁNTSZ évente több rendezvényt szervez városunkban a várossal együttműködve - az egészségvédelem, az egészség kultúra fejlesztése érdekében. Ezekbe a programokba a város intézményei, gazdasági szervezetei bekapcsolódnak, és ezeket támogatják. A város közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a rendelkezésére álló egészségügyi céltartalékból hatékonyan segíti a prevenciós tevékenységgel összefüggő programok megvalósulását. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mozgás. Az iskolai testnevelés és a tömegsport feltételeinek biztosítása érdekében az Önkormányzat jelentős beruházásokat finanszírozott az intézményeiben. Új tornateremmel gazdagodott a Kertvárosi és a Benczúr Gyula Általános Iskola, a Kölcsey Ferenc
Gimnázium. Felújításra került a Krúdy Gyula Gimnázium tornaterme, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium uszodája és tornaterme. Jelenleg folyamatban van a Szőlőskerti Általános Iskola tornatermének építése, melyhez 95%-os támogatást nyert az Önkormányzat. A Stadion létesítményei is korszerűbbek lettek, bővültek: Új klubház, lelátó, műfüves pálya és játszótér létesült, felújításra került a szauna és lazító medence.
A betegközpontú ellátási és intézményrendszer kialakítása és fejlesztése A város hosszú távú településfejlesztési koncepciója megfogalmazta azokat a strukturális változtatási szükségleteket az egészségügyi ellátórendszerben, melyek a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálják. A felnőtt háziorvosi praxisokba bejelentkezett lakosok száma az optimálisnál magasabb volt. Ezért felnőtt háziorvosi praxis fejlesztését kellett tervezni. A fejlesztéseket arra a területekre koncentráltuk, ahol új lakóházak nagyobb számban létesülnek. Két háziorvos önkormányzati támogatás nélkül felépítette a háziorvosi rendelőt Lázár Károly út. 1. , illetve Család út. 135. sz. alatt. Az elmúlt időben befejeződött a háziorvosi tevékenység privatizációja. Valamennyi nyíregyházi háziorvosi praxis funkcionális vagy teljes privatizáció formában működik. Az önkormányzat térítésmentesen a háziorvosok tulajdonába adta a rendelőkben lévő műszereket és felszerelési tárgyakat. Az ezt követő időben a háziorvosok saját maguk pótolják elhasználódott műszereiket, felszerelési tárgyaikat. Az új eszközök korszerűbbek, biztonságosabb feltételeket teremtenek a rendelésekhez. Az Egészségbiztosító havi 25.000,-Ft műszeramortizáció fedezetet biztosít a praxisok részére. (A közalkalmazotti praxisok nem részesülnének műszeramortizációs támogatásban.) A funkcionális privatizáción túl megkezdődött a háziorvosi praxisok teljes privatizációja. Az önkormányzat megvételre felajánlotta az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőket a benne dolgozó háziorvosoknak. A rendelő építését vállaló háziorvosok részére kedvezményes áron építési telket biztosított és a rendelő felújításához 4 MóFt beruházási támogatással járult hozzá. Az új rendelők építése (Garibaldi, Vécsey, Dugonics, Bocskay, Tünde utcákon, Ungvár sétányon, Oroson, Sóstóhegyen, Nyírszőlősön) lehetővé tette, hogy megszűnjenek a dominórendszerű ellátások. 2001-től a háziorvosok 13 új rendelőt építettek fel és 3 rendelő építése jelenleg van folyamatban. Ezen túlmenően 3 rendelő átalakításával további 6 praxis létesített önálló rendelőt. A saját tulajdonú rendelőre 25 eFt amortizációs díjat fizet az Egészségbiztosító. Amennyiben a rendelő megvásárlását, építését pénzintézeti kölcsön segítségével oldotta meg, akkor a hitel visszafizetéséig az amortizációs díj 50 eFt-ra nő. A betegközpontú háziorvosi ellátást segíti elő a bevezetett előjegyzési rendszer. Valamennyi háziorvosi rendelőben biztosított, hogy a beteg háziorvosától időpontot kérjen a fogadásához. Ez nagymértékben csökkentette a várakozási időt, a betegváróban a zsúfoltságot.
Városunkban 32 felnőtt és gyermek háziorvosi praxis vesz részt az irányított betegellátási rendszerben. A praxisokba bejelentkezett betegek belgyógyászati és célzott laboratóriumi szűréseken vesznek részt. Háziorvosi ellátást meghaladó esetekben a szakrendelésekre is a háziorvos által meghatározott helyen konkrét időpontra előjegyezve kapnak ellátást. Tizennégy háziorvosi praxis minőségbiztosítással rendelkezik. Az önkormányzat költségvetésében az egészségügyi céltartalékban évente biztosított fedezetet a háziorvosi praxisok műszerezettségének javítására. Nem történt előrelépés a kórház és alapellátás közötti információs rendszer fejlesztése terén. A Nyírségi Kistérség az ott dolgozó háziorvosokkal és a települések testületeivel úgy döntöttek, hogy közösen működtetik a háziorvosi ügyeleteket. A központi orvosi ügyelet szervezésével, bonyolításával Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságot bízták meg. 2004 november 01-től Napkor kivételével a háziorvosi ügyeleti ellátást a hét minden napján Nyíregyháza- Szent István út. 16. szám alatti telephelyen biztosítjuk. Az ügyeleti időt hétköznapokon 2 órával kibővítettük és így 18 órától másnap reggel 8 óráig működik. Munkaszüneti napokon Nyírtelken a Dózsa Gy. út. 48. szám alatt reggel 8 órától este 8 óráig ambuláns ellátást biztosítunk. A kibővített ügyeleti kör szükségessé tette, hogy növeljük az ügyeletben résztvevő orvosok számát. Jelenleg folyamatban a mentőállomás meglévő épületének átalakítása, felújítása, mely mellett egy új, korszerű mentőállomás is felépül. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a nyíregyházi központi orvosi ügyelet új épületének létesítése a mentőállomás területén. Ennek felépülését követően - várhatóan 2006-ban gyakorlatilag egy telephelyen lesz a központi orvosi ügyelet, a mentőszervezet és a kórház sürgősségi osztálya. Ezzel lehetővé válik, hogy fekvőbeteg ellátáskor megszűnjenek a párhuzamosságok (amikor a mentő is és az ügyelet is külön-külön kivonul a beteg lakására) , mivel közös diszpécser szolgálatot szervezünk. Ettől az időponttól azonos telefonszámon lehet hívni a mentőt és a központi orvosi ügyeletet és a diszpécser dönti el, hogy az adott eset kinek az ellátási körébe tartozik. A Jósa András Megyei Kórházban jelentős fejlesztések valósultak meg az orvosi műszerezettség korszerűsítésében, bővítésében, melyhez a város is biztosított anyagi forrásokat. Az elmúlt években a Véradó Állomás műszerezettségének javítása is megtörtént. A beszámolási időszakban a házi szakápolás városunk egész területét lefedi. Az Egészségbiztosítóval szerződésben álló házi szakápolási szervezetek a város számára biztosított keretet teljes mértékig felhasználják. Ezzel lehetővé vált, hogy ne keljen kórházban feküdni a beteg lakásán is elvégezhető beavatkozások miatt az egyéneknek. (Infúziós kezelések, gyógytorna, sebkötözések, stb.)
A lakosság egészségi állapotának javítása stratégiai program tartalmában foglaltak magvalósulása folyamatos. A prevenciós szemlélet erősödött, a szűrés és a gondozás kiemelt területe egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének.
A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása stratégiai program
A program célja Nyíregyháza város kulturális értékeinek védelme, népszerűsítése. A közművelődési, sport és egyéb szabadidős lehetőségek körének bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. Beszámoló A helyi kulturális értékek védelme, megismertetése A város 2002. június hónapban két rendeletet is alkotott, ami az épített környezetünk védelmével kapcsolatos. Az egyik rendelet az építészeti örökség helyi védelméről szól, a másik az így megvédett épületeink felújításának támogatási rendszeréről. Előbbi rendelet segített abban, hogy Nyíregyháza városában található 35 műemlék épületünk mellett (ezen épületeket országos védelem alatt vannak) 172 épületünket helyezzük helyi egyedi védelem alá, amelyet ténylegesen Nyíregyháza városa véd meg. Ezek lesznek azok az épületek, amelyek Nyíregyháza városának településképét és történelme szempontjából meghatározó épített környezetét a jövő nemzedék számára is megismerhetővé teszik. A védelem alá helyezett épületek felújítása, rekonstrukciója esetén a város támogatást nyújt (maximum 5 millió Ft erejéig) az ingatlan tulajdonosok számára, hogy a védelemmel összefüggő és költségesebb építési munkákat ezen támogatással segítsük. Az elmúlt években támogatást nyújtottunk a Bessenyei téren, Sóstói úton, Bethlen G. utcán és a Selyem utcán lévő egy-egy épületünk rekonstrukciójához. A felújítás során a Polgármesteri Hivatal látta el a műszaki ellenőrzést és így utólag is megállapítható, hogy ezen épületeink a terveknek, a pályázatokban szereplő költségvetéseknek megfelelően, igényesen készültek el és a város régi és patinás épületeinek sorát gazdagították. A Városvédő Egyesület kiadta a Mesélő Nyíregyháza Sorozatában a Városvédő Füzetek 2. számát a Nyíregyházi bokortanyákról, és a 4. számát a Nyíregyházi műemlékekről. Folyamatban van a egy köteles Várostörténeti Monográfia megjelentetése.
A minőségi szabadidős lehetőségek fejlesztése A program célja, hogy a város lakossága illetve az idelátogató turisták szabadidős programjainak körét bővítse az önkormányzat, illetve emelje a lehetőségek színvonalát.
A vizsgált időszakban folyamatosan bővült a közművelődési szempontból ellátatlannak minősített területek lefedettsége. Új közösségi színtereket, művelődési házakat nyitottunk a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságán belül a következő helyeken: Felsősimai Közművelődési Színtér (2001.) Kistelekiszőlői Művelődési Ház (2004) Örökösföldi Közművelődési Színtér (2004) 2004. szeptemberében nyílt meg az ifjúsági közösségi tér: Mustárház. A Mustárházat működtető Kalamáris Egyesület olyan programokat szervez és bonyolít le, mely a nyíregyházi fiataloknak biztosítanak tartalmas szórakozást.
Az elmúlt 5 évben kibővült szórakoztatási lehetőséget biztosítunk Oroson és a Bujtos-Városligetben, mindkét helyszínen a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum látja el a rendezvények szervezését és lebonyolítását. Folyamatban van a Sóstóhegyi illetve a Nagyszállási Közművelődési Színterek megnyitásának a kialakítás feltételeinek biztosítása. A vizsgált időszakban újabb rendezvényekkel gazdagodott városunk: 2000-ben első ízben emlékeztünk meg a Magyar Kultúra Napjáról, 2002-től van Nyíregyházán VIDOR fesztivál, mely azóta a térség legsikeresebb, legkedveltebb, idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő rendezvénye lett. 2002ben hosszú évek óta először újra életre kelt a Gyümölcs Karnevál, 2003-ban megnyitottuk a Kölyökvárban az Állandó Bábtörténeti Kiállítást. Színvonalas, tartalmas programsorozattal emlékeztünk meg 2003-ban, Nyíregyháza újratelepítésének 250. évfordulójáról, ebben az évben emlékeztünk meg városunk írójáról, Krúdy Gyula születésének 125 évvel ezelőtti időpontjáról. Ezeken túl a Diákpolgármesteri Iroda rendezvényei színesítik a város programjait. Az önkormányzat 2004-ben sikeres pályázatot nyújtott be az Art mozik országos korszerűsítésére meghirdetett szakmai programra, melyen nyert közel 23 millió Ft-os támogatással sikerült felújítani az azóta Krúdy Mozi néven működő szabadidős teret. 2001. október 20-án megnyitotta kapuit az újjáépített Móricz Zsigmond Színház. 2003-ban adták át a Krúdy Vigadót, mely azóta is magas szintű kulturális rendezvényeknek ad otthont. 2001-re felépült a Kodály Zoltán Általános Iskola, mely azóta méltó otthont ad a város leghíresebb, legsikeresebb kulturális csoportjának, az azóta már hivatásos énekkarként működő Cantemus Kórusnak.
Ezen intézmény keretén belül működik a Pál Gyula Terem, mely a kortárs képzőművészetnek biztosít méltó bemutatkozási helyszínt, de azóta a városlakók kedvelt helyévé is vált. 2005. novemberében megnyitja kapuit az újjáépített Móricz Zsigmond Könyvtár. 2000 óta folyamatosan pályázatot nyújtunk be a közművelődési terek technikai felszereltségének javítására, ezeknek a támogatásoknak köszönhetően tovább bővült a művelődési központok felszereltsége, illetve ide sorolható a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár folyamatos állománygyarapítása, amely szintén a pályázatokon elnyert forrásoknak köszönhető. 2000 –től Nyíregyháza is részt vesz a Kulturális szakemberek szervezett továbbképzésének programjában. 2000-ben a millenniumi pályázati pénzből újítottuk fel a Hősök Temetőjét, mely azóta a hagyományos Hősök Napi rendezvény helyszíne. Példaértékű a vizsgált időszak alatt felállított köztéri alkotások száma városunkban. A legfontosabb kiemelni a Városalapító Atyák szobrát (2001); a Krúdy emlékművet (2003); a Holocaust áldozatainak emlékére létrehozott alkotást (2004) és az Elhurcoltak emlékművét (2004). Folyamatban van az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulón felavatásra kerülő 56-os emlékmű is. Jó ütemben halad a képzőművészek által megvalósított utcanév-táblák cseréje, és átfogó program készült a köztéri alkotások rekonstrukciójára, és új emléktáblákkal gyarapodik városunk. Folyamatosan bővül a kulturális, szabadidős terek programkínálata és minőségi rendezvényeinek szolgáltatásainak száma ezzel párhuzamosan nőtt az elmúlt 5 évben az intézmények látogatói létszáma is. Az önkormányzat az elmúlt 5 évben folyamatosan segítette az egyes közművelődési szervezetek, hagyományőrző csoportok és kulturális együttesek működését, melyek egyre nagyobb számban érnek el országos és nemzetközi sikereket. Kulturális, művészeti programok száma 1550 1500 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása stratégiai program keretében sor került a helyi szellemi és tárgyi értékek védelmére, műemlékvédelemre, helyi védelmet élvező létesítmények felújítására, állagmegóvására
továbbá művészeti találkozók, fesztiválok, kiállítások rendezésére, a kulturális turizmus erősítésére. A szociális biztonság megteremtése stratégiai program A program célja Egyrészt, hogy Nyíregyháza város minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek olyan ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítanak, másrészt, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek.. A program hosszú távon a következő elemek megvalósítását határozza meg: • a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási helyzetének tartós javítása; • a családok fokozott védelme • a hozzáférhető, finanszírozható és biztonságos szociális lakhatás megteremtése; • a hátrányos helyzetű és egyéb speciális csoportok életminőségét javító intézményi fejlesztések végrehajtása; • a társadalmi tolerancia erősítése a hátrányos csoportok esetében.
Beszámoló A szociális szférában új lehetőségként jelent meg a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának segítése. Az elmúlt időszakban 5 projektünk pályázott sikeresen: - „Esély Centrum” létesítése a fogyatékossággal élők képzése, érdekvédelme infrastrukturális feltételeinek biztosítása céljából - az Esély-Kapu halmozottan hátrányos helyzetűek komplex munkaerő-piaci programja - Együtt a lehetőségekért című projekt - a társadalmi szervezetek felnőttképzést segítő tevékenységének támogatása - „Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása című HEFOP/2004/2.3.2 pályázat - „Nappali Oltalom” tárgyú, HEFOP-4.2.1-P.-2004-10-0106/4.0 jelű pályázat Valamennyi program célja, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentése, a társadalmi kohézió erősítése. A célcsoport tagjai számára a szociális biztonság megteremtése, a munkaerőpiacra történő belépésüknek elősegítésével a foglalkoztatási szint emelése. Programonként közel 100 fő tartós alacsony képzettségű, illetve képzetlen munkanélkülit, valamint hajléktalan személyt és hátrányos munkanélküli fiatalt vontuk be. A család- és gyermekvédelem fejlesztése Az 1993. évi III. törvény módosítása során a családsegítés feladatainak újrafogalmazására került sor. A módosítás megszünteti a párhuzamosságot a családsegítés speciális szolgáltatásai és más hasonló jellegű tevékenységet végző „speciális szolgáltatások” (pl.: közösségi ellátások) között, ezáltal is célul tűzve ki azt, hogy az alapfeladatok kapjanak nagyobb hangsúlyt a feladatellátásban. Ennek
eredménye, hogy a családsegítői feladatokat 2005. január 01-től kizárólag a Szocio East Egyesület, és a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény látja el. Önkormányzatunk 2003-ban kötött ellátási szerződést a Szocio East Egyesülettel családsegítői, adósságkezelési, valamint tanyagondnoki feladatok ellátására. A szakmai munkavégzés ellenőrzése kapcsán megállapítottuk, hogy bár Önkormányzatunk a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket biztosította a munkavégzéshez, a Szocio East Egyesület tevékenysége, elsősorban az Adósságkezelői Tanácsadó Iroda tevékenységére koncentrált. 2001. óta végzik ezt a feladatot országos kitekintéssel, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatok ismeretével rendelkeznek. Önkormányzatunk a Szocio East Egyesület ellátási szerződését módosította adósságkezelői, családsegítői feladatok ellátására. A családsegítő feladatok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében Önkormányzatunk ellátási szerződést kötött a Human-Net Alapítvánnyal, mely 1996. óta foglalkozik a térség humánerőforrás fejlesztésével. A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt két és félévben jelentős átalakuláson ment keresztül. A jelenlegi igazgató új vezetési koncepciójának eredményeként az intézmény szervezeti felépítése megváltozott. Az alapfeladat ellátása, a családgondozás hatékonyságának növelése, valamint az új szakmai kihívásoknak való megfelelés az intézmény célkitűzéseinek fontos része. 2005. február 15. –től Gyermekjóléti Központként működik és fenntartója Nyíregyháza – Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása. A Központ a magasabb szakmai követelményeknek és a megváltozott szerepkörnek megfelel, az elmúlt időszakban végzett tevékenységével bizonyította, hogy önálló tisztaprofilú intézményként kell működnie. Az alkalmazottak magas szakmai színvonalon látják el munkájukat, ennek köszönhetően újabb öt évre láthatnak el megyei módszertani feladatokat is. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szellemiségét tükrözi tevékenységük.
A szociális bérlakásszektor fokozatos kiépítése, növelése Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának céljai között kiemelt szerepet kap a bérlakás állomány növelése. Ennek a törekvésnek az első eredménye volt az 1999-ben a Tokaji u. 3. sz. alatti épületben kialakított Szobabérlők Háza, mely a valamilyen okból krízishelyzetbe került családoknak nyújt átmeneti megoldást a lakhatási problémájukra. A létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 2001-ben tovább bővítettük – a lakrészek száma jelenleg 51 – és a kihasználtsága folyamatosan 100 %-os. A 2000. év óta érvényben lévő állami támogatású bérlakásprogram által nyújtott lehetőségek kihasználásával, az elmúlt években folyamatosan bővült a kezelésünkben lévő bérlakás állomány. 2001-ben kialakításra került a Pacsirta utcán 29 db költségalapon meghatározott lakbérű nyugdíjasházi lakás. A 98.867 eFt összegű beruházás 61.780 eFt vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg.
A bérlakás állomány bővülése 2002-ben is folytatódott. Szeptemberben átadásra került a Lobogó utcai fiatal családoknak és mozgássérülteknek épült 114 db költségalapon meghatározott lakbérű lakás, és 20 db használt lakást is vásároltunk, melyeket szociális bérlakásként hasznosítottunk. A Lobogó utcai beruházás összköltsége az épülethez kapcsolódó egyéb építési munkákkal együtt 611.189 eFt volt, a Fecskeház kialakításához az állam 349.306 eFt-tal járult hozzá.
2004-ben 9 db új könnyűszerkezetes szociális bérlakást adtunk át a Huszár lakótelepen a Viola u. 2. sz. alatt. A 63.387 eFt-os beruházás 70 %-ban állami forrás igénybevételével valósult meg. 2004. és 2005. évben további 40 db használt lakást vásároltunk szociális bérlakás céljára. A lakáskiutalások száma minden évben megközelítette a lakásállomány 10 %-át. Az önkormányzat bérlakás állománya a fejlesztések eredményeként – a Szobabérlők Házával együtt -263 lakással gazdagodott, de bérlakás állomány tényleges növekménye csak 182 db lett, mivel az életveszélyessé vált épületekből el kellett helyezni a bérlőket, és a nagy értékű, alacsony komfortfokozatú belvárosi ingatlanok további hasznosítás céljából átadásra kerültek a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodának.
Önkormányzati bérlakások állománya 2050 2000 1950 1900 1850 1800 1750 1700 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. szept. 01-ei hatállyal módosította az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 36/2000. (VII.01.) számú rendeletét, bevezette a lakásnagyság, a háztartás létszáma és jövedelme függvényében igénybe vehető lakbértámogatás intézményét. A módosítással sikerült érvényesíteni azt a célt, hogy a bérlőt támogatjuk és nem a lakást. A támogatási rendszer a bérlakás állomány több mint 50 %-át (kb. 1.100 lakást) érinti. Nem kerültek be a rendszerbe a Huszár és a Keleti lakótelepi lakások, valamint a költségalapú és a nem szociális bérlemények sem.
A lakásigénylők száma folyamatosan növekszik (jelenleg kb. 2400) ezért nyilvánvaló, hogy növelni kell a bérbeadható lakások számát is. A jelenlegi viszonylag alacsony lakásárak mellet az önkormányzat számára gazdaságosabbnak tűnik ha használt lakásokat vásárol, nem pedig újakat épít. A volt Damjanich laktanyában magánerős beruházással kialakításra kerülő 115 db lakást az önkormányzat venné bérbe, a bérlemények a szociális bérlakást igénylők között kerülnének szétosztásra. A bérlők a bérleti díj kifizetéséhez központi és önkormányzati támogatást vehetnek igénybe. A lakások átadásának tervezett időpontja: 2005. december 31. A Holcim Hungária Otthon Alapítvány által kiírt pályázaton elnyert 47,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igénybevételével, a Tompa Mihály utca 16. sz. alatti volt nőtlen tiszti szálló épületében 20 db költségalapon meghatározott lakbérű lakást adunk át 2006. augusztus 31-ig. A hátralék-probléma kezelésére városunkban ellátási szerződés alapján a Szocio East Egyesület működteti a Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó Irodát. Az adósságkezelési tanácsadók a korábbiakhoz képest szorosabb együttműködést alakítottak ki a szolgáltató vállalatokkal. Nyilvántartási rendszerük korszerű informatikai rendszerre épül. Az Adósságkezelési Tanácsadói Iroda 2001. óta működik, és 2005. január 27. óta Nyírpazony község lakosai számára is biztosítja a szolgáltatást. Az adósságkezelési támogatásban részesültek száma számottevően nem emelkedett, a tanácsadók létszáma elegendő. Az elmúlt időszakban a Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó Irodát 705 adós háztartás kereste fel és kért valamilyen segítséget. Minden egyes esetben tájékoztatást kaptak az adósságcsökkentési támogatás feltételeiről. Az irodát felkereső ügyfelek közül 386 ügyfél érdeklődött a szolgáltatás iránt, s egyben ennyi kérelem került beadásra a Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó Iroda felé. Az önkormányzathoz, a beadott kérelmekből 196 kérelmet továbbítottak.
A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése Az 1993. évi III. törvény jelentős változása következett be 2005. január 01-től, amely kisebb átalakítást eszközölt a szolgáltató rendszer szerkezetében. A szolgáltatások rendszerében a jogszabályi módosítás, a korábban szakosított ellátások körébe tartozó nappali ellátások rendszerét beépítette az alapszolgáltatások körébe. A jól felépített struktúrában új elemként jelenik meg a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító szociális információs szolgáltatás, melynek biztosítását a Mentálhigiénés Központ vállalta fel, 2005. február 15-től. Kormányzati szinten megjelenő törekvés a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a térségünkbe tartozó települési önkormányzatok egy része csak részben képes jogszabályi kötelezettségeinek eleget tenni. Ez alapján Önkormányzatunk felvállalta, hogy koordinálásával létrehozza a Többcélú Kistérségi Társulást. A kistérségi együttműködés elvei:
az egyes településeken nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosított lakossági szolgáltatásoknak a többcélú kistérségi társulás keretében történő ellátása • a szolgáltatások elérhetősége a kis településeken is • az ellátások szakmailag magasabb szinten történő biztosítása • a kisebb településeken élők esélyegyenlőségének biztosítása • a rendelkezésre álló források optimálisabb felhasználása • az intézmények gazdaságosabb működtetése. A többcélú kistérségi társuláson belül a szociális feladatok ellátására három intézményfenntartó társulás jött létre, Nyíregyháza, Nyírtelek, és Kótaj központtal. Ezen társulások létrehozását a települések lakosságszáma és földrajzi közelségük mellett az is indokolta, hogy a három településen megfelelő szakmai háttérrel már kiépült a szociális szolgáltatások rendszere. Az idősellátásról leválasztottuk a fogyatékkal élőkkel foglalkozó feladatokat és egy speciális, innovatív intézmény, a Mentálhigiénés Központ keretei között működtetjük. Sikerült a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona szakmai pályázatában egy korszerű, integrált intézmény programját elkészíteni, mely címzett támogatás keretében valósul meg. •
A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése A roma kisebbséghez tartozók részére 2002. óta a Huszár –lakótelepen Roma Közösségi Ház működik, melynek jelenleg a Humán Net Alapítvány a működtetője. Phare támogatással lehetőségünk nyílt a hátrányos helyzetüket kiváltó okok csökkentése, illetve minél jobb érdekérvényesítő képességük növelése érdekében szociális teleházat, roma szakkönyvtárat, játszóházat, kulturális kávéházat létrehozni. A város azon pontjain, ahol fokozottabban vannak jelen ehhez a réteghez tartozók a szociális alapszolgáltatáshoz tartozó intézmények jelen vannak, (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti központ, szociális gondozási körzet) ahol megfelelő segítséget kapnak. Városunkban 2003 óta folyamatosan alakulnak meg a Támogató Szolgálatok, amelyek a bármilyen fogyatékkal (mozgáskorlátozottak, vakok és csökkentlátók, siketek és hallássérültek, értelmi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok) élők mindennapi életvitelét segítik. Különböző programok szervezésével járulnak hozzá ezen csoporthoz tartozók elfogadottságának erősítése érdekében. (Családi közösségi programok, családi napok, kirándulások szervezése, fogyatékos és egészséges gyermekek közös kirándulásai, látogatásuk a Sóstói Vadasparkba.) A helyi médiákban, rendszeresen jelentetünk meg, illetve állítunk össze olyan ismeretterjesztő anyagokat amelyek a hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítését szolgálják. A szociális biztonság megteremtése stratégiai program minden elemében történt előrelépés az elmúlt években. A hátrányos helyzetű csoportok részére foglalkozatási programok indultak, a szociális intézményrendszer bővült, a szolgáltatások skálája szélesebb körű, a szociális bérlakások száma növekedett.
