2005. (.) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól (atmenr)*

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE

MEGHÍVÓ

Szám: 2285-5/2005.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pécs, Papnövelde u. 5. szám alatti Dísztermében 2005. december 15-én (csütörtökön) 10,00 órai kezdettel soron kívüli ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Napirendi javaslat: 1. Delegálás a PANNON-TISZK Intézményirányítási Testületébe és Megyei Koordinációs Testületébe (delegtiszkdec)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …./2005. (….) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás 2006. évi szabályairól (atmenr)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …./2005. (….) Kgy. rendelete a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények 2006. évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól (etkezdij)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …./2005. (….) Kgy. rendelete a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól (szocterdijak)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 10/1998. (V. 5.) Kgy. rendelet módosítása (terdgyv)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 6. a) A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntető okiratának elfogadása (tarsulasszunt)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke b) A Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítása (geszalapito)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

7621 Pécs, Széchenyi tér 9. 72/500-402 72/500-469

* Az előterjesztés és mellékletei a www.baranya.hu oldalról a hivatkozott vezérszóval érhetők el.

2

7. A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági koncepciója (ifjkoncepcio)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 8. „Pécs, az Életminőség Pólusa” – Élhető város, megye, régió (polus)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 9. A „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház közhasznú társasággá történő átalakítása (zsigmondy)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 10.

Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére (mkorhaz)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

11.

Javaslat a Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendjére és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok megvalósításának módjára (palyazatielj)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

12.

Vagyoni ügyek a). A Baranya Megyei Önkormányzat és Komló Város Önkormányzata közötti megállapodás módosítása ingatlanhasználat tárgyában (komloingatl)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke b) Ingatlanok kijelölése értékesítésre (ingatlan)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

13.

Tájékoztató a Baranya Megyei Önkormányzat kommunikációs és PR tevékenységéről (prkomm)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

14.

Tájékoztató az „Európa Kulturális Fővárosa-projekt irányítási szerkezetének kialakításáról és a 2006-os év pénzügyi tervezéséről (ekfstrukt)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, Tarrósy István, az Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatója

15.

Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény (kozoktdec)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

16.

Sellye város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése (sellye)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

17.

A BMTT által meghirdetett TEKI támogatás igénybevételének módosítása (teki)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke,

18.

Interpellációk, bejelentések

Pécs, 2005. december 7.

Dr. Kékes Ferenc s.k. * Az előterjesztés és mellékletei a www.baranya.hu oldalról a hivatkozott vezérszóval érhetők el.

ELŐTERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK

2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1295-4/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Delegálás a PANNON-TISZK Intézményirányítási Testületébe és Megyei Koordinációs Testületébe

ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kiss Árpád csoportvezető, Humánszolgáltatási Iroda Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna jogtanácsos, Humánszolgáltatási Iroda

MEGTÁRGYALTA: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

Igazgatási és Ügyrendi Bizottság

KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. november 24. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. november 24.

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

2

II. A Baranya Megyei Önkormányzat társpályázóként, konzorciumi tagként nyertese a „Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása” (továbbiakban: TISZK) címmel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázatnak. A HEFOP 3.2.2 és HEFOP 4.1.1 nyertes pályázatban vállalt követelményeknek megfelelően létre kell hozni a TISZK Integrált Intézményirányító Testületét, annak konzorciumi szekcióját, valamint Megyei Koordinációs Testület létrehozása is követelmény. A szervezetek egymáshoz való viszonyát az előterjesztés melléklete mutatja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005. november 17-i ülésén határozott arról, hogy a PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Konzorciumi Szekciójába – a TISZK Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően- Amigya Antalt, a megyei közgyűlés tagját szakmapolitikusként, és Kiss Árpádot, a Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának csoportvezetőjét szakképzési-oktatási munkatársként delegálja. A PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületébe, és a PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületének Koordinációs Testületébe történő delegálás előkészítését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2005. november 24-i döntésével összhangban, és az országban létrejövő TISZK-ek irányítási struktúrájának figyelembe vételével indokolt megtenni. A pályázat szerint az Integrált Intézményirányító Testület tagjai: - a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízottja - a Baranya Megyei Önkormányzat megbízottja - a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványának megbízottja - a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja - a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megbízottja - a PANNON-TISZK (kedvezményezett) intézmények vezetői - a PANNON-TISZK intézményvezetője Javaslom, hogy a PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületének munkájában a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében Kallós Miklósné dr. a Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának vezetője vegyen részt. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának javaslatával, és az Integrált Intézményirányító Testületbe delegáló szervezetek egyetértésével a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének is indokolt elfogadni azt az elképzelést, hogy a Baranya Megyei Szakképzési Tanács (Tanács), mint véleményező, javaslattevő és tanácsadó szervezet töltse be a PANNON-TISZK Megyei Koordinációs Testületének szerepét. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a Tanácsot alkotó szervezetek között a megyei önkormányzat és a Pécs városi önkormányzat a TISZK-et létrehozó konzorcium alapítója, a többi szervezet pedig támogatója. A javaslat elfogadásával a Megyei Koordinációs Testületben a megyei önkormányzatot a Szakképzési Tanácsba delegált személyek képviselik: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, Németh Mária és Amigya Antal a közgyűlés tagjai.

3 III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kallós Miklósné dr. –t, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Irodájának vezetőjét bízza meg a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletével a PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Integrált Intézményirányító Testületében. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tasnádi Pétert, a közgyűlés alelnökét, Németh Máriát a közgyűlés tagját és Amigya Antalt, a közgyűlés tagját bízza meg a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletével a PANNON-TISZK Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Integrált Intézményirányító Testületének Koordinációs Testületében. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, 2005. november 14.

Tasnádi Péter

4 Melléklet

Az intézmény szervezeti felépítése Megyei Koordinációs Testület - TISZK tanácsadó testület

Integrált Intézményirányítási Testület Konzorciumi Szekció

Intézményvezető Igazgató Tanács

PANNON – TISZK Gazdasági Szervezet Gazdasági vezető

PANNON – TISZK Szakmai Pedagógiai Szolgáltató Központ Intézményegység

PANNON – TISZK Szakképző Központ Intézményegység vezető


2005.DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2383/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …/2005.(…) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás 2006. évi szabályairól („atmenr”)

ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kreskáné Domján Magdolna csoportvezető. Kovácsné Tormási Emese csoportvezető

MEGTÁRGYALTA: a közgyűlés valamennyi állandó bizottsága


Igazgatási és Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság az önkormányzat könyvvizsgálója

KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005.november 29. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. november 29.

dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

2 II. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 68.§ (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg. Az éves költségvetési törvény elfogadásának kialakult időrendje, a helyi önkormányzatoknak a központi költségvetéshez való szoros kapcsolódása, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tervezett 2006. évi munkaterve alapján – a közgyűlés a 2006. évi költségvetést a 2006. februári ülésén tárgyalja – a költségvetési rendelet-tervezetet nem lehet megalapozottan 2006. január 1-ig megalkotni. A 2006. január 1. és a 2006. évi költségvetésről szóló rendelet hatályba lépése közötti időszakban jelentkezhetnek olyan kifizetések, amelyek teljesítése szükségszerű. Az Áht. 76.§-a lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy a költségvetési rendeletük elfogadásáig terjedő időszakra az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkossanak. A rendelet keretében a Közgyűlés felhatalmazhatja Elnökét, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse, és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. A folyamatos gazdálkodás biztosítása, a fizetőképesség megőrzése, valamint a külső bevételi források növelése érdekében szükséges a Közgyűlés Elnöke részére olyan felhatalmazást is adni, amelynek alapján a 2005. évi költségvetési előirányzatok arányos részét meghaladó kiadások és bevételek teljesítésére vonatkozóan külön intézkedéseket tehet. Erre tekintettel indokolt az Áht 76. §. (1) bekezdése alapján az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet megalkotni. Kérem a Tisztelt Testületet, hogy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetet megvitatni és a rendeletet megalkotni szíveskedjen. Pécs, 2005. november 25.

dr. Kékes Ferenc

3

III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …………/2005. (………..) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás 2006. évi szabályairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 76. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az átmeneti gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja: 1. § A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét az önkormányzat költségvetését megillető bevételek beszedésére, valamint a 2005. évi kiadási előirányzatok arányos összegét meghaladó kiadások teljesítésére, amennyiben a kiadások összegének emelkedését jogszabályi rendelkezés vagy közgyűlési határozat eredményezi. 2. § (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat finanszírozási körébe tartozó intézményei részére legfeljebb a 2005. évi módosított működési fenntartói támogatás 4/13-ad részének megfelelő működési célú fenntartói támogatást biztosít. (2) A Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetése beruházási, felújítási tervében meghatározott , fenntartói támogatással fedezett, - 2005. évben megkezdett de még be nem fejezett intézményi feladatok vonatkozásában - a tényleges teljesítés alapján - biztosít felhalmozási célú fenntartói támogatást. (3) Az intézmény(ek) kérelmére a közgyűlés elnöke – az 1. § -ban foglalt feltételek fennállása esetén - soron kívüli működési fenntartói támogatás folyósítását engedélyezheti. 3. § A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét a.) a megyei önkormányzat sikeres pályázatainak megvalósításával kapcsolatos – a támogatási szerződés szerinti arányos - kiadások teljesítésére, b.) a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Pécsi Esélyek Háza működésével kapcsolatos dologi jellegű kiadások arányos teljesítésére, valamint arra, hogy kötelezettséget vállaljon négy fő( két főállású, két fő négy órás foglalkoztatott) alkalmazott határozott idejű, hat hónapra szóló foglalkoztatására, összesen havi 540 ezer bér és 10 ezer forint egyéb juttatás valamint a tizenharmadik havi munkabér összegéig és ezzel kapcsolatos kifizetések teljesítésére.

4

4. § (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a megyei önkormányzat kötelező feladatait ellátási szerződés keretében ellátó • Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére havi 929 ezer forint, • Bezerédj -Kastélyterápia Alapítvány részére havi 558 ezer forint, • a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége részére 1 928 ezer forint, • a Baranya Megyei Diáksport Tanács részére 1 438 ezer forint, támogatási előleget biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerint megelőlegezett támogatásokat korrekciós tételként figyelembe kell venni a 2006. évi működési támogatások első részlete összegének átutalásakor. 5. § (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a működési kiadások részbeni fedezetére a.) a Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Társaság (továbbiakban: kht.) részére az év eleji, működéssel kapcsolatos likviditási gondok enyhítésére. 600 ezer forint; b.) a Jelenkor Alapítvány részére a folyamatos működés biztosítása érdekében 600 ezer forint c.) a Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége részére 500 ezer forint, d.) a Szervátültetettek Dél-dunántúli Egyesülete részére 500 ezer forint előleget biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerint megelőlegezett támogatást korrekciós tételként figyelembe kell venni a 2006. évi működési támogatások első részlete összegének átutalásakor. 6. § A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése • a Magyar Kultúra Napja 2006. január 22-i rendezvény lebonyolítására 800 ezer forint céljellegű fenntartói támogatást biztosít a Művészetek Háza részére. 7. § A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a bevételt növelő pályázati lehetőségek igénybevétele érdekében az intézmények és az önkormányzat által alapított önkormányzati többségi tulajdonú közhasznú társaságok és alapítványok, melyek önkormányzati feladatok ellátását végzik pályázatainak benyújtásához szükséges saját forrás kiegészítése vagy biztosítása céljából 20 millió forint, az önkormányzati pályázatok önrészének fedezetére 20 millió forintot összegű pályázati alapot biztosít.

5

8. § A közgyűlés felhatalmazza elnökét , hogy az önkormányzat likviditásának biztosítására a Baranya Megyei Önkormányzat és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. által megkötött, módosított folyószámla szerződés szerinti folyószámla hitelkeretet a szükségletnek megfelelően igénybe vegye. 9. § Az átmeneti gazdálkodásról a Közgyűlés Elnöke a Közgyűlés előtt elszámol. A beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a 2006. évi költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. A Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003.(VI. 16.) Kgy. rendelet ( a továbbiakban: SZMSZ ) módosítása: 10. § A közgyűlés az SZMSZ. 8. számú - A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Ügyrendjét tartalmazó - mellékletét kiegészíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről szóló 1. számú melléklettel. ,

Záró rendelkezések (1) E rendelet – az 1-9.§-ok kivételével - a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet 1-9. §-ai 2006. január 1-én lépnek hatályba, amelyek rendelkezései a Baranya Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési rendelete hatályba lépésének napjáig alkalmazhatók. (3) A rendelet kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik.


dr. Kékes Ferenc s.k. a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke

Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. megyei főjegyző

6

INDOKOLÁS 1-2. §-hoz Minden év január 1-től a tárgyévi költségvetési rendelet hatálybalépése napjáig az önkormányzat intézményeinél felmerülhetnek olyan – az időarányosnál magasabb költségvetési támogatást igénylő – működési kiadások, amelyek fedezetére az előző évi költségvetési támogatási előirányzatnak megfelelő arányos támogatás folyósítása nem elégséges. A hatályos törvényi szabályozás szerint különösen ilyen egyszeri és nagy összegű kifizetés 13. havi illetmény valamint az azzal összefüggő visszamenőleges fizetési kötelezettség teljesítése 2006 január hónapban. Ezért – élve a jogszabály adta lehetőségekkel – az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotásával az intézmények likviditási problémákból eredő esetleges működési zavarai elkerülhetőek, a zökkenőmentes feladatellátás biztosítható. 3. §-hoz A Baranya Megyei Önkormányzat sikeres, már megvalósítás szakaszában lévő pályázatainak valamint a közel jövőben aláírásra kerülő támogatási szerződésekkel megerősített projektek kiadásainak teljesítése szükségszerű, ahhoz, hogy a projekt megvalósulás a támogatási szerződéseknek megfelelően történjen. Az Ifjúsági Családügyi Szociális és Egészségügyi Minisztérium (ICSSZEM) 2006 évben is biztosítani kívánja az Esélyek Háza működtetésének pénzügyi feltételeit. A feladatellátáshoz várhatóan havi 1 300 ezer forint összegű támogatás áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a 2005. évi támogatási szerződés alapján a feladatokat ellátók munkaszerződése évvégén lejár szükséges felhatalmazást adni a foglalkoztatottak alkalmazására valamint az időrányos dologi jellegű kiadások teljesítésére. 4. §-hoz A Baranya Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak ellátására több évre szóló ellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal 10 fő különleges gyermek, a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal 6 fő speciális gyermek ellátására. A 2006. évi költségvetésről szóló törvény tervezet szerint a helyi önkormányzat kötelező feladatainak ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére - az eddigi szabályozástól eltérően - a helyi önkormányzat jogosult. Ezért az előbbiekben említett szervezetek által ellátott gyermekek után járó normatív támogatást valamint annak az ellátási szerződésben az önkormányzat által vállalt további kiegészítő összegét – a feladatellátás zökkenőmentessége érdekébenszükséges átadni a két szervezet részére. A megyei önkormányzat kötelező feladatát szintén megállapodás alapján ellátó Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Baranya Megyei Diáksport Tanács zavartalan működéséhez az átmeneti időszakban indokolt a támogatás egy részének átadása.

7

5. §-hoz A Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Társaság, a Jelenkor Alapítvány, a Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége működtetésével kapcsolatos év eleji problémák enyhítésére szükséges a rendelet szerinti támogatást biztosítani. A Szervátültetettek Dél-dunántúli Egyesülete részére a rendeletben meghatározott előleg összege a Pécsett megrendezésre kerülő „Művese kezeltek és Szervátültettek IV. Európa Játéka” rendezvény megrendezéséhez adott támogatási előleg. 7. §-hoz A külső bevételi források növelése érdekében az átmeneti időszakban benyújtható intézményi és önkormányzati pályázatok önrészének biztosításához indokolt pályázati alapok létrehozása, amelyek felhasználására a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 8. §-hoz Az átmeneti időszakban, különös tekintettel a 13. havi külön juttatások egyidejű kifizetésének kötelezettségére, valamint a saját bevételek január-február hónapban várható alacsony szintű teljesülésére indokolt felhatalmazást adni a közgyűlés elnökének az érvényes szerződés szerinti folyószámla hitelkeret szükség szerinti igénybevételére. 9. §-hoz Az átmeneti gazdálkodás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az Áht. 76.§ (2) bekezdése alapján költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. 10. §-hoz A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kialakított rendszerét az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.Korm.rendelet szabályozása szerint a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. Ezért szükséges a hivatal szervezeti és működési rendjét meghatározó Ügyrendet – FEUVE-ra vonatkozó – szabályozással kiegészíteni.

1. számú melléklet az Ügyrend 2. számú melléklete

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője, a megyei főjegyző felelős: • • • • • •

a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a hivatali számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

2

A FEUVE rendszerének célja, tartalma A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül az első szintű pénzügyi-irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője, a megyei főjegyző felelős, a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A megyei főjegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • • •

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását.

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy: • • • • •

a szervezet valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűsség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a szervezet gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba építet előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő szervezetek vezetőjének az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet szabályozásainak megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést a szervezeten belül.

3

A FEUVE rendszere az alábbi három fő területre terjed ki: • •

a szabálytalanságok kezelésének rendjére, az ellenőrzési nyomvonalra

külön szabályozás keretében: • a kockázatkezelési szabályzatra,

II. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE (nemmegfelelőségek kezelésének rendje)

II.1.

BEVEZETÉS

Szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság az államháztartás működési rendjében valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelenti, amely megjelenhet a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben. Formái: - a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve - a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények. Alapesetei: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: • hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) • keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok elkerülése érdekében a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

4 A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a főjegyező feladata, mely átruházható. A szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörét, feladatait, és felelősségét, a munkavállalók konkrét feladatait ezen szabályozáson túl a munkaköri leírások és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok szabályozzák.

II.2. A SZABÁLYTALANSÁGOK MEGELŐZÉSE A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a főjegyző felelőssége. A megelőzés körébe tartozó tevékenységek elvégzésére vonatkozó jogosultságot, valamint a szankcionálás nélkül orvosolható korrekciót a főjegyző a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire (irodák/önálló csoportok vezetőire, illetékhivatal vezetőjére) ruházza át. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (továbbiakban: Áht.) 97. §-a meghatározza a költségvetési szerv vezetőjének gazdálkodással, ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a megyei főjegyző felelős azért, hogy: • • •

a szervezet a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön, a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság a szabálytalansággal arányban álló mértékben kerüljön korrigálásra.

A szabályzatok nyilvántartása elektronikus módon történik, az MSZ EN ISO 9001:2001-es utasítás szerinti rendszerben (ME 04-01)

5

II.3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a dolgozó és munkáltató, valamint a belső és külső ellenőrzés részéről.

II.3.A.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MUNKATÁRSA ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT

Amennyiben a szabálytalanságot a hivatal belső szervezeti egységnek valamely munkatársa észleli, köteles írásban értesíteni a minőségügyi vezetőn keresztül a megyei főjegyzőt. Az észlelésről az ISO eljárás szerinti „nemmegfelelőségi bizonylatot” kell kiállítania. Eljárásrendet az MSZ EN ISO 9001:2001-es eljárási utasítás tartalmazza. (ME 08-02) A megyei főjegyző kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról, illetve kezdeményezéséről.

II.3.B.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJE, VAGY BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉG VEZETŐJE ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT

A megyei főjegyző, vagy a belső szervezeti egységek vezetői észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A nemmegfelelőségi bizonylatok felvétele ebben az esetben is kötelező.

II.3.C.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BELSŐ ELLENŐRZÉSE ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően jár el. Az érintett szervezeti egység vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia. Az intézkedési tervet az ellenőrzési vezető minősíti. (Eljárásrendet az Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.) Az éves ellenőrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza az ellenőrzések során a büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát.

6

II.3.D.

KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI SZERV ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT

A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a főjegyzőnek intézkedési tervet kell kidolgozni, melyet a közgyűlés elnöke hagy jóvá. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a megyei főjegyző a függetlenített belső ellenőrzéssel utóellenőriztetheti.

II.4. A SZABÁLYTALANSÁGOK FELMERÜLÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE – JELÖLÉSE: − az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) − az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.), − a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet (Ber.), − a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) − a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.), − a szabálysértésekről szóló 1998. évi LXIX. törvény (Szabs.), − a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), − a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi iII. törvény (Pp.) − a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), − a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) − az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet

II.5. A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYOMON KÖVETÉSE A megyei főjegyző feladatai: • • •

Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatot végzők által tett javaslatok végrehajtását; A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” (a hasonló projektek, témák, kockázatok) meghatározza;

7 •

Információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

Az intézkedést tevő szervezeti egységvezetők saját hatáskörükben is kötelesek az általuk megtett intézkedéseket nyomon követni.

II.6. A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYILVÁNTARTÁSA A megyei főjegyző: • gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; • gondoskodik kapcsolódó írásos dokumentumoknak elkülönített nyilvántartásban való iktatásáról; • nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; • a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program és a Kohéziós Alap projektek támogatásának fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII.26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. A szabálytalanságok, (nemmegfelelőségek) dokumentumainak iktatása-kezelése az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint történik. A dokumentumnak 1 példánya, az iktatás időpontjától számított 3 napon belül a Minőségügyi Tanácshoz továbbítandó nyilvántartás céljából. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a saját hatáskörben, illetve a közgyűlés elnöke, s a főjegyző által megtett intézkedéseket.

II.7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK TARTALMA Jelentési kötelezettsége van: • • • •

a dolgozóknak, a belső szervezeti egységek vezetőinek a megyei főjegyzőnek, a belső ellenőröknek.

A dolgozó által észlelt szabálytalanságokról készült nemmegfelelőségi jelentés - (ME 08-02, B01) bizonylat – kitöltése után továbbítási kötelezettség lép fel a minőségügyi vezető felé. A belső ellenőrzés vizsgálata során az általa tapasztalt szabálytalanságokat belső ellenőrzési jelentésében jelenteni köteles. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések

8 ellenőrzési jelentései alapján a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ber.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a szervezeti egységek vezetőinek a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 (kivételes esetben 30) munkanapon belül intézkedési tervet kell készítenie. A megyei főjegyzőnek a Ber. 31. §. (3) b), ba), bb) pontjai alapján éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

9

III. ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

III.1. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL JELENTŐSÉGE Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: • • •

a költségvetési szerv működésének egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjei egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok, típusok összességét, kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor, valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,

Az ellenőrzési nyomvonal célja: • • •

az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés bármely pontja, a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységek felelős közreműködőin múlik.

III.2. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL KIALAKÍTÁSA A nyomvonal készítési kötelezettség felöleli a szervezet tevékenységét jellemző összes folyamatot. A nyomvonal kialakítása a Hivatal teljes tevékenységére vonatkozik, annak szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve azokat működtető „folyamatgazdákkal” együtt, vagyis azon személyekkel, akik a szervezeten belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért. A nyomvonal elkészítése a tevékenységenkénti működési főfolyamatok meghatározásán túl, a főfolyamatok alá sorolható részfolyamatok meghatározásával és a folyamatgazdák-felelősök kijelölésével történik. A modell felépítésének alapkövetelménye olyan tevékenységcsoportok kialakítása, amely több elemei tevékenységet összefoglalóan képes leírni. Célszerű ezt a hierarchikus

10 rendszert táblázatos formában felvázolni, ami az érintett egységek különböző felelősségi és információs szintjét tartalmazza. Az alapfolyamatokhoz, az egyes állomásokhoz, szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse, ellenőrzési pontjai a beérkező dokumentumok típusa, valamint a tevékenység következtében előálló imput dokumentum. Ellenőrzési pontok lehetnek: •

vezetői ellenőrzési pontok

•

szervezeti ellenőrzési pontok

•

jóváhagyási ellenőrzési pontok

•

működési ellenőrzési pontok.

•

software által biztosított ellenőrzési pontok.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál figyelembe veendő szempontok: • • •

az aktuális tevékenységet tükröző, teljes körű, minden tevékenységet lefedő Szervezeti és Működési Szabályzat, a Hivatal MSZ EN ISO 9001:2001, Minőségirányítási eljárási utasítások, a kapcsolódó szabályzatok, ügyrendek munkaköri leírások, a tevékenységek folyamatábrái, dokumentumáramlások, számlastruktúra, számlamagyarázatok, iratmozgatás, stb.

III.3. TÁBLÁZATRENDSZER FELÉPÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A táblarendszer elsősorban az érintett szervezet (tevékenység) felelősségi és információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat az irányítási és ellenőrzési folyamatot. Az egyes „állomásokhoz”, szakaszokhoz hozzárendelésre kerül az adott tevékenység (szakasz) felelőse, ellenőrzési pontja, a beérkező dokumentum típusa, a tevékenység következtében előállt, gyakran már a következő feladat inputját képező dokumentum. A táblarendszer fejléce a következő: - tevékenység sorszáma - tevékenység megnevezése, - jogszabályi háttér - keletkezett dokumentum (könyvekben való megjelenítés) - felelősök - határidők, tevékenység gyakorisága - ellenőrzési pontok (kötelezettségvállaló, ellenőrzés/érvényesítés utalványozás/ellenjegyzés)

11 Nem minden folyamat esetében értelmezhető a fejléc rovata, ezért a szervezeti egységeknek az adott tevékenységre jellemző rovatokat kötelező csak használni. A fejléc speciális tevékenységnél egyedileg kiegészíthető.

III.3.A.

TÁBLARENDSZERŰ FOLYAMATOK LISTÁJA:

Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda: − Törvényességi vizsgálatok, véleményezések folyamata ME 07-04 eljárás 3.2 pont − Választások előkészítése, lebonyolításának folyamata ME 07-04 eljárás M02 mell. − Alapítványokkal, civil szervezetekkel kapcsolatos tevékenység folyamata ME 07-04 eljárás 3.7 pont Humánszolgáltatási Iroda: − Intézményi éves beszámolók, munkatervek, szakmai programok jóváhagyásának folyamata ME 07-08 eljárás − A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételének folyamata ME 07-08 eljárás − A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyének kiadási folyamata ME 07-08 eljárás − Intézmények működéséhez kapcsolódó teendők folyamatai ME 07-08 eljárás Közgazdasági Iroda: − Fejlesztések közbeszerzési eljárása (Beszerzések szabályozása) ME 07-01 eljárás − Költségvetés készítés folyamata ME 07-05 eljárás − Beszámoló készítés folyamata ME 07-05 eljárás − Hivatali gazdálkodás (Operatív gazdálkodás) folyamatai ME 07-05 eljárás − Beruházás előkészítése, pályázatírás (Vagyongazdálkodási folyamatok) ME 07-06 eljárás

12

Illetékiroda: − − − − −

Forgalmi értékelés folyamata Illetékkiszabás folyamata Fizetési kedvezmény, jogorvoslati eljárások folyamata Végrehajtás Illetékek számviteli elszámolása

ME 07-11 eljárás ME 07-11 eljárás ME 07-11 eljárás ME 07-11 eljárás ME 07-11 eljárás

Személyzeti és Munkaügyi Csoport: − − − − −

Állományba történő felvételek folyamata Köztisztviselők átsorolásának folyamata Személyi értékelések folyamata Oktatás, képzések folyamatai Intézményvezetői megbízások folyamatai

ME 07-10 eljárás ME 07-10 eljárás ME 07-10 eljárás ME 07-10 eljárás ME 07-10 eljárás

Ellenőrzési Csoport: − Belső ellenőrzések folyamatai

ME 07-09 eljárás Ellenőrzési Kézikönyv

13

III.3.A.1.

TÁBLARENDSZERŰ ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK RENDSZERE

Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda ellenőrzési nyomvonala Főfolyamat

Testületi ülések és választások előkészítése, lebonyolítása, egyéb önkormányzati, jogi ügyek intézése

Részfolyamatok

1. testületi ülések előkészítése, lebonyolítása

2. törvényességi vizsgálatok, véleményezések

3. választások előkészítése, lebonyolítása

4. hivatali iktatás

5. alapítványokkal, civil szervezetekkel kapcsolatos tevékenység

Tevékenységek sorszám

tevékenység leírása

tevékenység leírása

dokumentumok

felelősök

ellenőrzési pont

határidő

gyakoriság

1/1

Testületi ülések előkészítése

Ötv. SZMSZ, Főjegyzői intézkedés

éves munkaterv meghívók forgatókönyv lejárt beszámoló

csoportvezető ügyintéző

jóváhagyási (irodavezető)

a kgy-t megelőző 6. nap

közgyűlésenként

1/2

testületi ülések lebonyolítása

Ötv. SZMSZ, Főjegyzői intézkedés

jegyzőkönyv határozat kivonatok nyilvántartás közlöny

csoportvezető ügyintéző

vezetői (irodavezető)

a kgy-t követő 15. nap

közgyűlésenként

előterjesztés előzetes tv. véleményezése bizottsági határozatok utólagos tv. véleményezése jogszabálytervezetek, koncepciók véleményezése

Ötv. SZMSZ, ágazati törvények

feljegyzés

ügyintéző


főjegyzői intézkedés szerint

közgyűlésenként

SZMSZ

feljegyzés

ügyintéző


főjegyzői intézkedés szerint

bizottsági ülésenként

1998. évi XI. törvény

vélemény

ügyintéző


igény szerint

megkeresésenként

1997. évi C. törvény BM rendeletek OVI intézkedések

esküokmányok oktatási jegyzőkönyvek választási listák

irodavezető ügyintéző

vezetői (TVI vezető)

jogszabályban előírt

kitűzött választásonként

jegyzőkönyvek

irodavezető ügyintéző




TVB határozatok

ügyintéző




előadói ív

ügyintéző

naponta 24 órán belül

iratok szignálása után

folyamatos

folyamatos

december 31.

évente

2/1 2/2 2/3

3/1

választások előkészítése

3/2

választások lebonyolítása

3/3

jogorvoslati eljárás

4/1

iktatás

4/2

irattározás

iratkezelési szabályzat

iratcsomó

ügyintéző

4/3

irat selejtezés

1995. évi LXVI. törvény

selejtezési jegyzőkönyv

ügyintéző

Ptk.

alapító okirat

ügyintéző

vezetői (irodavezető)

igény szerint

folyamatos

SZMSZ, Civil Stratégia

civil megállapodások

ügyintéző


folyamatos

folyamatos

5/1 5/2

alapító okiratok szerkesztése, módosítása civil szervezetekkel kapcsolatos tevékenység

1997. évi C. törvény BM rendeletek OVI intézkedések 1997. évi C. törvény BM rendeletek OVI intézkedések SZMSZ iratkezelési szabályzat

jóváhagyási (irodavezető) jóváhagyási (irodavezető) vezetői főjegyző

14

A Humánszolgáltatási Iroda főbb tevékenységei, munkafolyamatai Ellenőrzési nyomvonala Tev. sorsz.

1.

Tevékenység megnevezés e Az érkezett ügyiratok folyamata

Szabályozási háttér Szervezeti és Működési Szabályzat

Tevékenység Keletkezett leírása dokumentum Döntési folyamat és döntés az adott ügyben

Kérelem, beadvány, jegyzőkönyv, feljegyzés, levél, előterjesztés, határozat

Kérelmek, 1/1 beadványok fogadás

Szervezeti és Működési Szabályzat

Bizottsági ülés, 1/2 közgyűlés, határozathozatal

Bizottságoknak Ötv, és Szervezeti közgyűléseknek Előterjesztés, és Működési helyzetelemzés, határozat Szabályzat döntés előkészítés

2.

Szakbizottsági ülések előkészítése

Ötv., Szervezeti és Működési Szabályzat, bizottsági munkatervek

Az irat érkezése

Szakbizottsági ülések előkészítése döntésre

Bizottsági ülés, 2/1. döntéshozatal, jegyzőkönyv vezetése

Ötv., Szervezeti és Bizottsági ülés Működési szervezési Szabályzat lebonyolítása

Bizottsági 2/2 határozatok végrehajtása

Bizottság által Ötv., Szervezeti és meghatározott Működési feladatok Szabályzat elvégzése

Felelősök Főjegyző, irodavezető, csoportvezető, ügyintéző

Kérelem, Főjegyző, beadvány, utasítás irodavezető Főjegyző, csoportvezető, ügyintéző

Ellenőrzési pont Vezetői, szervezeti, működési ellenőrzési pontok Vezetői ellenőrzési pont

Határidők

Tevékenység gyakorisága

Ötv. meghatározottan

Folyamatos

Azonnal

Folyamatos

Bizottsági és közgyűlési Szervezeti és munkatervek által Vezetői, szervezeti Működési Szabályzat meghatározottan ellenőrzési pontok által meghatározott

Vezetői, Meghívók, Bizottság szakmai szervezési, előterjesztések, referensei, bizottság jóváhagyási, határozatok, levél szervezési referense működési ellenőrzési pontok

Bizottsági munkaterv, Bizottsági Szervezeti és munkatervek által Működési Szabályzat, meghatározottan főjegyzői utasítások által meghatározott Szervezeti és Vezetői, Bizottság szakmai, Működési Szabályzat Bizottsági munkaterv Jegyzőkönyv és szervezeti, és főjegyzői valamint szervezési szerint határozat működési utasítások által referense ellenőrzési pontok meghatározott Bizottsági döntések Vezetői, Ötv., Szervezeti és után Bizottság szakmai, szervezeti, Működési Szabályzat Határozat, valamint szervezési működési által meghatározott határozati kivonat referense ellenőrzési pontok

15

Tev. sorsz.

Tevékenység megnevezés e Intézményi éves beszámolók ás munkatervek, szakmai programok jóváhagyása

Szabályozási háttér

Tevékenység Keletkezett leírása dokumentum

Az intézmények egész éves munkájának 3. áttekintése, a következő időszak tervezése Az intézmények egész éves Ágazati törvények, munkájának Intézményvezetőkk előzetes Szervezeti és 3/1. el történő Működési áttekintése, a egyeztetés következő időszak Szabályzat tervezése

4.

5.

6.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vétele A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyének kiadása Intézményi működtetéshez kapcsolódó teendők

Ágazati törvények, Szervezeti és Működési Szabályzat

Felelősök

Intézményi éves beszámolója, következő évi munkaterve

Irodavezető, ügyintéző

Levél, munkabeszámoló, munkaterv

Irodavezető

Ellenőrzési pont Vezetői, szervezeti ellenőrzési pontok

Vezetői ellenőrzési pont

Nem helyi önkormányzat által Vezetői, Közoktatásról szóló szervezeti, alapított 1993. évi LXXIX. Hatósági határozat Főjegyző, ügyintéző közoktatási jóváhagyási törvény ellenőrzési pontok intézmény nyilvántartása Nem helyi Közoktatásról szóló önkormányzat által Vezetői, 1993. évi LXXIX. alapított közoktatási szervezeti, törvény és a Hatósági határozat Főjegyző, ügyintéző működést intézmények jóváhagyási ellenőrzési pontok szabályozó egyéb működési engedélyének rendeletek kiadása Ágazati törvények, Vezetői, Feljegyzés, rendeletek, Irodavezető, Szakmai irányítási ellenőrzési, Szervezeti és határozat, működési ügyintéző feladatok jegyzőkönyv Működési ellenőrzési pontok Szabályzat

Határidők


Bizottsági munkatervben elfogadottak szerint

Évente

Bizottsági munkatervben elfogadottak szerint

Éven-te

Beérkezéstől számított 30 nap

Folyamatos

Beérkezéstől számított 30 nap

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

16

Közgazdasági Iroda Beruházási Csoport Fejlesztések közbeszerzési eljárásának ellenőrzési nyomvonala Tev. sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Tevékenység, feladat Bíráló bizottság létrehozása Ajánlati, ajánlattételi felhívás és dokumentáció megfogalmazása Ajánlati felhívás és dokumentáció jóváhagyása Hirdetmény közzététele (ha kötelező) vagy megküldése Helyszíni szemle lebonyolítása (ha a dokumentációban előírt) Ajánlatok átvétele, borítékbontás

Jogszabály alap

Előkészítés

Keletkező dokumentum

Kbt.

Főjegyzői megbízás

Megbízólevél

Kbt.

Témafelelős

Ajánlati, ajánlattételi felhívás és dokumentáció

Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata

Közbeszerzési témafelelős

Kbt. és végrehajtási rendelete

Felelős, kötelezettségvállaló Közbeszerzési témafelelős

Határidő

Ellenőrzési pont

Értelem szerint

Beruházási csoportvezető


Ért. sz.


Bizottsági előterjesztés

Költségvetési és Gazdasági Bizottság

Ért. sz.

Közgazdasági irodavezető


Felhívás


Tv. és Vhr. sz



Jkv.


Ért. sz.

Kbt.


Jkv.


Tv. sz.

Jegyzőkönyv és szakvélemény


Ért. sz.

Tv. sz.

7.

Ajánlatok értékelése

Kbt. és az önkormányzat szabályzata

Bíráló bizottság

8.

Nyertes pályázó kiválasztása

Kbt. és az önkormányzat szabályzata

Közgyűlés, vagy Ktgb.

Határozat

Közgyűlés elnöke vagy Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke

9.

Szerződéskötés

Kbt.


Szerződés

Közgyűlés elnöke

Tv. sz. Ért.sz.

10. 11. 12. 13.

Beruházási csoportvezető Beruházási csoportvezető és Közgazdasági irodavezető Megyei főjegyző


Végrehajtás megkezdése, (építési napló nyitás) Heti koordinációk megtartása (építési beruházás) Műszaki átadás átvétel lebonyolítása

Vh. rendelet


Építési napló


Beruházási Szabályzat

Beruházási előadó

Jkv.



Vh. rendelet


Jkv.



Egy éves garanciális felülvizsgálat lefolytatása

Vh. rendelet


Jkv.



17

Közgazdasági Iroda Beruházási Csoport Beruházás előkészítés, pályázatírás ellenőrzési nyomvonala Tev. sorsz.

1. 2.

Tevékenység, feladat

Jogszabály alap

Intézmények és szakirodák beruházási-felújítási igényeinek összegyűjtése Fejlesztési koncepció összeállítása

Előkészítés


Felelős, kötelezettségvállaló

Körlevél

Igénylista


Koncepció


Tv. szerint


Intézményi és szakirodai egyeztetés

Önkormányzat éves költségvetésének fejlesztési előirányzatot tartalmazó táblázatai

Beruházási irodavezető

Tv. szerint


Határidő

Ellenőrzési pont Közgazdasági irodavezető

3.

Éves költségvetés fejlesztési kiadásainak összeállítása

Költségvetésről szóló törvény szerint

4.

Címzett és céltámogatási megvalósíthatósági tanulmányok elkészíttetése

104/1998.(V.22.) Korm. rendelet

Tervezők és szakértők megbízása

Megvalósíthatósági tanulmányok


Korm. rendelet előírása szerint


5.

Címzett és céltámogatási pályázatok benyújtásáról döntés

1998. évi LXXXIX. tv. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról


Kgy. határozat

Megyei főjegyző vagy ágazatilag illetékes tisztségviselő

Tv. szerint

Megyei főjegyző

6.

Befogadott beruházás esetén engedélyezési dokumentáció készíttetése

45/1997.(XII.29.) KTM rendelet

Tervezői megbízás

Építési engedélyezési dokumentáció



7.

Címzett támogatási igénybejelentés megtétele


Igénybejelentési dokumentáció



Tervezési megbízás

Finanszírozási szerződés Kiviteli tervdokumentáció

MÁK és beruházási csoportvezető Beruházási csoportvezető

MÁK és közgazdasági irodavezető Közgazdasági irodavezető

Előterjesztés

Engedélyokirat

Kgy. elnöke

8. 9. 10.

Finanszírozási szerződés megkötése Kiviteli tervdokumentáció készíttetése Engedélyokirat jóváhagyása

1998. évi LXXXIX tv., 19/2005.(II.11.) Korm.rendelet 1998.évi LXXXIX. tv. 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet Beruházási Szabályzat

MÁK

18

Közgazdasági Iroda Költségvetési csoport Költségvetés készítési nyomvonal terv Sorszám

Tevékenység/feladat megnevezés

Jogszabály alap

Előkészítés

1.

Koncepció előkészítés

Áht.

2.

Határozat

Áht.

3.

Határozat érvényesítése Kgy. hat. Kgy. hat., költségvetési és egyéb Szintrehozott törvények, Körlevél, önkormányzati önkormányzati számítások költségvetés rendeletek, határozatok, speciális egyedi kérelmek

4.

körlevél

körlevél


Felelős/kötelezettségvállaló

Határidő

Ellenőrzés

november 30. december 15. március 15.

főjegyző

március 15.

főjegyző

irodavezetők, intézményvezetők jegyzőkönyvek, feljegyzések tisztségviselők, pártok, érdekegyeztető fórum, könyvvizsgáló

február 28.

főjegyző

főjegyző főjegyző, Pénzügyi Bizottság, könyvvizsgáló

intézményi koncepciók

intézményvezetők

előterjesztés

kgy. elnöke kgy. elnöke

önkormányzati költségvetési rendelet tervezet

irodavezetők, intézményvezetők

főjegyző főjegyző

5.

Egyeztetések

Áht.

6.

Bizottsági ülések

SZMSZ

bizottsági határozatok

Bizottsági elnökök

február 28.

7.

Rendeletalkotás

Áht.

kgy. rendelet

kgy. elnöke

március 15.

8.

Költségvetési garnitura összeállítása

Áht.

költségvetési garnitúra

intézményvezetők, csoportvezető

március 15.

irodavezető, költségvetési csoportvezető

9.

Garnitúra MÁK felé történő továbbítása

Áht.

floppy, PM füzetek

irodavezető

március 15.

irodavezető, költségvetési csoportvezető

10.

Nyilvánosság biztosítása Ötv.

főjegyző, elnök

március 30.

Közig. Hivatal

honlapról letöltés

közlöny közlöny szerkesztés

19

Közgazdasági Iroda Költségvetési csoport Költségvetési beszámoló készítési nyomvonal terv Sorsz.

Tevékenység/feladat megnevezés

Jogszabály alap Számviteli szabályzat, gazdálkodási szabályzat, számviteli törvény Számviteli szabályzat, gazdálkodási szabályzat, számviteli törvény

Előkészítés


Felelős/kötelezettségvállaló

főkönyvi könyvelés

intézményvezetők, csoportvezetők

január 31.

csoportvezetők

honlapról letöltés

beszámoló űrlapok

intézményvezetők, csoportvezetők

február 10.

csoportvezetők

floppy, PM füzetek

irodavezető

március 15.

irodavezető

rendelet tervezet előterjesztés

irodavezető

április 1.

főjegyző

április15.

főjegyző

Év végi zárlat

2.

Beszámoló űrlapok elkészítése

3.

Garnitúra MÁK felé történő továbbítása

4.

Rendelet tervezet készítés Áht

körlevél

5.

Bizottságok általi megvitatás

előterjesztések bizottsági határozatok bizottsági elnökök postázása

Áht

6.

Rendeletalkotás

Áht.

7.

Nyilvánosság biztosítása

Ötv.

Ellenőrzés

analitika

1.

SZMSZ

Határidő

közlöny szerkesztés

kgy. rendelet

kgy. elnöke

április 30.

főjegyző, Pénzügyi Bizottság, könyvvizsgáló

közlöny

főjegyző, elnök

március 30.

Közig. Hivatal

20

Közgazdasági Iroda, Gazdálkodási és Finanszírozási Csoport Hivatali gazdálkodás folyamata Tevékenységek sorszáma

1

2

3

4

Tevékenység megnevezése


Előkészítő

Keletkezett dokumentum

Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők


Előkészítő számítások a költségvetési koncepcióhoz, a Hivatal tárgyévi költségvetésének elkészítése

A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló tv, az államháztartásról szóló 1992.éviXXXVIII.tv,a 217/1998.(XII.30.) Korm. rend, az 1992.évi XXIII. tv. (Ktv.) 1994.évi tv. A polgárm. tisztség és önkorm. képviselők tisztd. ról, a BMÖ. SZMSZ, a Kgy, rendeletei, a Szja. Tv.

pénzügyi ügyintézők

A költségvetési koncepciót megalapozó kimutatások, részköltségvetés


irodavezető, csoportvezetők

az előterjesztések leadási határideje

évente egyszer

Pénzügyi ügyintézők

Elemi költségvetés (MÁK füzet)

Pénzügyi ügyintézők, Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

Közgazdasági Iroda vezető; Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet szerint a MÁK által megadott

évente

Részelőterjesztés


Közgazdasági Irodavezető; Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

SZMSZ szerint

BMÖ Közgyűlésének munkaterve alapján többször

Féléves beszámoló (MÁK füzet)

Pénzügyi ügyintéző, főkönyvi könyvelő, Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető



évente

Elemi költségvetés összeállítása

Költségvetés módosítása

Féléves beszámoló elkészítése

1992.évi XXXVIII.törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről; 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről; 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről;


Pénzügyi ügyintéző, főkönyvi könyvelő,

21

Tevékenységek sorszáma

5

6

7


Éves beszámoló

Költségvetés módosítás előirányzat kezelés

Illetékhivatal költségvetésének elkészítése és költségekkel való elszámolás elkészítése

8

Lakásépítési támogatások

9

Illetékbevételek alakulásának figyelemmel kisérése

Szabályozási háttér 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről; 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről;

1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről , Magyar Köztársaság Költségvetése Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata, Pénzkezelési Szabályzat Költségvetési rendelet

Előkészítő

pénzügyi ügyintéző főkönyvi könyvelő


Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők


Éves beszámoló (Mák füzet)

Pénzügyi ügyintéző, főkönyvi könyvelő, Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető



évente

BMÖ Közgyűlésének munkaterve alapján többször

Főkönyvi kivonat

Pénzügyi ügyintéző

Gazdálkodási csoportvezető

költségvetési rendelet hatályba lépését követően


Részelőterjesztések


Közgazdasági Irodavezető; Gazdálkodási csoportvezető

SzMSZ szerint

évente egyszer

Személyzeti csoport, pénzügyi ügyintézők

utalványrendelet, analitikus nyilvántartás


Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez

alapbizonylat szerint, negyedév vége

esetenként, negyedévente

Elemző kimutatás



minden hónap első hete

havonta



22


10

11


Beruházások, felújítások pénzügyi kezelése

Pályázatok pénzügyi kezelése, elszámolása

Szabályozási háttér 1992.évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről; BMÖ Költségvetése; 9/1998. Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, elszámolási és ellenőrzési feladatairól; 32/1998. (II.25) Korm. rendelet a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól; 9/1998. Korm.rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, elszámolási és ellenőrzési feladatairól; 32/1998. (II.25) Korm. rendelet a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól;

Előkészítő




Utalványrendelet, kimenő levelek, elszámolások

Beszámoló adatlap?

12

EU forrásból megvalósuló pályázatok pénzforgalmi kezelése, elszámolása

1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről


Utalványrendelet, elszámolási lapok

13

A BMÖ Hivatala költségvetés bevételeinekkiadásainak alakulásáról információ készítés

Vezetői tájékoztatás céljára


Táblázatok; Költségvetési jelentés

Mérleg analitika - Leltár

1992.évi XXXVIII.törvény az államháztartásról; 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről; BMÖ Leltározási szabályzata; BMÖ értékelési szabályzata; BMÖ Vagyonrendelete;


Értékcsökkenés elszámoló tábla; Mérleg jelentés; Leltározási ütemterv; Leltározási jegyzőkönyv; Selejtezési jegyzőkönyv; Leltárjegyzőkönyv; Mérleg;

14

Ellenőrzési pont

Határidők


Pénzügyi ügyintéző (érvényesítő)

Utalványozás, ellenjegyzés (Pénzkezelési szabályzat szerint)

vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi ütemterv, és a beérkező számlák fizetési határideje szerint

vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi ütemterv szerint. Folyamatos


Utalványozás, ellenjegyzés (Pénzkezelési szabályzat szerint) Közgazdasági Irodavezető; Gazdasági és Finanszírozási csoportvezető

Támogatási szerződésben rögzítettek alapján

folyamatos

Utalványozás, ellenjegyzés (Pénzkezelési Pénzügyi szabályzat szerint) ügyintéző, Közgazdasági projektmenedzser Irodavezető; Gazdasági és Finanszírozási csoportvezető

támogatási szerződésben rögzítettek alapján

folyamatos

Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

minden hónap második hete

havonta

Könyvvizsgáló; Leltár ellenőr; Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

értékcsökkenés elszámolás tekintetében negyedév vége; Leltár, mérleg készítés tekintetében a fordulónap;

negyedévente (Leltár évente egyszer)

Felelősök

Pénzügyi ügyintéző,


23



Szabályozási háttér 1993.évi XLVI. törvény a statisztikáról; 1992.évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozóan 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről; BMÖ hatályos költségvetési rendelete; 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend. 8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzata) BMÖ Vagyonrendelete;

Előkészítő


Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők


pénzügyi ügyintéző

Integrált gazdaságstatisztikai jelentés



KSH által meghatározott

negyedévente


Utalványrendelet; Analitikus nyilvántartás

Pénzügyi ügyintézők, érvényesítők

Utalványozás; ellenjegyzés

alapbizonylat szerinti fizetési határidő

folyamatos (napi)

Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez

minden hónap második hete

Havi

15

Statisztikai jelentések elkészítése

16

Operatív gazdálkodással összefüggő tevékenységek Dologi kiadások kifizetésre történő előkészítése. Bevételek kezelése. Ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése

17

A BMÖ Hivatala költségvetés bevételeinekkiadásainak alakulásáról információ készítés

Vezetői tájékoztatás céljára


Kimutatások, táblázatok


18

Házipénztári (forint) készpénz ellátás

6/2003.(VI.16.) Kgy.rend. 8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat)

pénztáros, pénztáros helyettes

készpénzutalvány,


19

pénzforgalom lebonyolítása

6/2003.(VI.16.) Kgy.rend. 8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat)


kiadási és bevételi pénztárbizonylat, időszaki pénztárjelentés


20

Forint és valuta előlegek nyilvántartása


előleg nyilvántartás


21

Házipénztári (valuta) készpénz ellátás


valutarendelés

22

Valuta forgalom lebonyolítása

6/2003.(VI.16.) Kgy.rend. 8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat) 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat) 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat) 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat)


valuta bevételi pénztár biz.

Elnöki Kabinet pénztáros, pénztároshelyettes

valuta kiadási p. biz.

22/a

Bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkezők szintjén Utalványozás, ellenjegyzés (Pénzkezelési szabályzat szerint) pénztárellenőr Gazdálkodási és Finanszírozási csoportvezető

esetenként (folyamatosan)

naponta, hetente

folyamatos, naponta

utalványozó, ellenjegyző

esetenként



naponta



naponta

24



22/b


Előkészítő


Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők


6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat) Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata, Pénzkezelési Szabályzat 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék (Pénzkezelési Szabályzat)


időszaki pénztár jel. Valuta nemenként


pénztár ellenőr

személyzeti csop. pénztáros, pénztáros helyettes

megrendelő, utalványrendelet

Pénzügyi ügyintéző, érvényesítő



átvételi listák irodánként



pénztáros

ellenőrző lista

pénztáros


kifizetés hónapja

havonta vagy esetenként

személyzeti csop, pénztáros

kifizetési lista, utalványrendelet

Személyzeti csop.vez, Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez


Baranya Megyei Önkormányzat tárgyévi költségvetése kihirdetését követő 30 nap

évente

pénztáros

Jelentés a megyei főjegyzőnek az elszámolásokról

pénztáros

Gazdálkodási és kifizetés napja + Finanszírozási csop.vez 7 hónap

évente

pénztáros

Analitikus nyilvántartások, kimenő levelek, egyeztető listák, szerződések

pénztáros

23

Utalványok (étkezési, iskolakezdési, ajándék) megrendelése, kifizetése

24

Utalványok átadása

25

Utalvány jellegű juttatások, ruházati költségtérítés, reprezentációs kiadások, üzleti ajándék, természetbeni juttatások feladása MÁK. Ter. Ig. felé

1992.évi XXXVIII.tv (Áht) 63 §, 101 §.

26

Ruházati költség térítés kifizetésének előkészítése és kifizetése

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata, Pénzkezelési Szabályzat

27

Ruházati költségtérítéssel történő elszámolás ellenőrzése

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata

28

A köztisztviselők és Mt.alá tartozók(továbbiakban: köztisztviselők) javára az önkéntes nyugdíjegészségpénztárba befizetett támogatásokról analitikus nyilvántartás vezetése, egyeztetése. A pénztári tagsággal kapcsolatos ügyintézés, kapcsolattartás a pénztárakkal.

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata

Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez, jogtanácsos

hetente vagy esetenként tárgyhót követő 5-ig, tárgyév aug.31.

havonta, évente, esetenként

havonta vagy esetenként

ügyirat szerint meghatározva

folyamatos

25


29

30

31

32

33

34

35

36

37


Személyi jellegű kifizetések számfejtése, érvényesítése, (amely nem tartozik a MÁK számfejtési körébe)

A Hivatalnál számfejtett kifizetésekkel kapcsolatos jelentéseket továbbítása a MÁK Területi Ig. felé Analitikus nyilvántartás vezetése a lekötött béralapról valamint a a betöltött és üres álláshelyek számáról. Az adóköteles jövedelmekről igazolás elkészítése a külső munkavállalók részére Bérfeladás készítése a főkönyvi könyvelés részére számlatükörnek megfelelő bontásban a MÁK bérelszámolása alapján Az Európai Fejlesztési Iroda és az Esélyek Háza kiadásairól analitikus nyilvántartás vezetése, elszámolás valamint a részelszámolás elkészítése A Rehabilitációs hozzájárulás előlegének befizetéséhez a statisztikai létszám nyilvántartása A Közgyűlési képviselők és bizottsági tagok juttatásainak számfejtése valamint adatszolgáltatás a MÁK. Területi Ig.felé A bankszámlákon bonyolódó kiadási pénzforgalom technikai végrehajtása(ügyfélterminál)

Előkészítő


Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők


A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyával összefüggő juttatásokról, támogatásokról szóló 20/2001.(XI.2.) Kgy. rend, 3/1998.(XI.2.) Kgy. rend, Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Egységes Közszolgálati Szabályzata, Pénzkezelési Szabályzat.


utalványrendelet

pénzügyi ügyintézők, érvényesítők


alapbizonylat szerint

folyamatos

1992.évi XXXVIII.tv (Áht) 63 §, 101 §.


könyvelési bizonylatok


Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez.

a tárgyhót követő 2-a

havonta

217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet


munkalapok



folyamatos

folyamatos

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv.


Jövedelemigazolás



a tárgyévet követő január 31.

évente

A számvitelről szóló 2000. évi C. tv valamint a 249/2000.(XII.24.)Korm.rend.


bérfeladás


Főkönyvi könyvelő

a tárgy hót követő 20-a

havi

A Pécs Megyei Jogú Várossal valamint az ICSSZEM-mel kötött megállapodás


kimenő levél, kimutatás



a félévet, negyedévet követő hó 20-a

évente kétszer illetve negyedévente


utalványrendelet, adóbevallás



minden negyedévet követő 10-ke

évente négyszer, illetve folyamatos


Értesítés a MÁK bérszámfejtője felé (kimenő levél)



minden negyedévet követő 10-ke

évente négyszer, illetve folyamatos


Ellenőrző lista


Pénzkezelési Szabályzat szerinti összeolvasás

napi

folyamatos


A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.tv. a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (VI.16) Kgy. rendelet 6/2003.(VI.16.) Kgy.rend.8.sz.melléklet 2.sz.függelék ( Pénzkezelési Szabályzat)

26




Előkészítő


Hivatal szervezeti egységei, pénzügyi ügyintéző

6/2004.(II.19.) Kgyhatározat 3.sz. melléklete szerinti kimutatás

Felelősök

Ellenőrzési pont

Hivatal szervezeti Közgazdasági egységei, irodavezető, pénzügyi Gazdálkodási és ügyintéző Finanszírozási csop.vez

Határidők


tárgyhót követő 1.

havi

a Közgyűlés munkaterve szerinti ülésekhez igazodva

munkaterv szerint

38

Kiskincstári rendszerhez kapcsolódó Havi likviditási terv elkészítése

6/2004(II.19.) Kgy. határozat

39

Jelentés az átruházott hatáskörben hozott döntések pénzforgalmáról

Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (VI.16) Kgy. rendelet


részelőterjesztés


Közgazdasági irodavezető, Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez

40

Felhalmozási hitelek igénybevételének előkészítése

A Baranya Megyei Önkormányzat hatályos költségvetési rendelete.


Hitel lehívó levél a hitelszerződés szerinti mellékletekkel


Közgazdasági irodavezető, Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez

hitelszerződés szerint

változó

könyvelő, pénzügyi ügyintéző

Nyitó, előirányzati, pénzforgalmi, vegyes, pénzforgalom helyesbítő naplók


Pénzügyi ügyintéző, Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez.

15 napos naprakészség

folyamatos

főkönyvi könyvelő, pénzügyi ügyintézők

egyeztető lista

főkönyvi könyvelő, pénzügyi ügyintézők

Főkönyvi könyvelő

Tárgyidőszakot követő 15-ig

havonta

negyedévente

havi

41

Főkönyvi könyvelés

42

egyeztetés Főkönyvi könyveléssel

2000.évi C. törvény a számvitelről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól; 2000.évi C. törvény a számvitelről;

43

Havi, negyedéves, éves főkönyvi zárás

2000.évi C. törvény a számvitelről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól


Költségvetési jelentés, mérlegjelentés


Pénzügyi ügyintéző, Gazdálkodási és Finanszírozási csop.vez.

költségvetési jelentés tárgy n.évet követő 20-ig illetve a tárgyévről január 20-ig, mérlegjelentés tárgy n.évet követő 20-ig, IV.-ik n.évet az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg

44

ÁFA bevallás elkészítése

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv, az általános forgalmi adóról szóló 1992. Évi LXXIV. tv

könyvelő

ÁFA bevallás, utalványrendelet

könyvelő, érvényesítő


tárgyhót követő 20-a

27

Személyzeti és Munkaügyi Csoport Ellenőrzési nyomvonal Főfolyamat Részfolyamatok Feladatok

Személyzeti, munkaügyi ügyintézés 1. Felvétel a hivatal állományába Üres álláshely betöltésének előkészítése, esetenként pályázati eljárás lefolytatása, Közszolgálati jogviszony létesítésének megalapozása

2. Köztisztviselők átsorolása A jogszabályi feltételek teljesülése esetén a köztisztviselők átsorolásának előkészítése, átsorolási okirat elkészítése

3. Személyi értékelés

4. Oktatás, képzés

A törvény által előírt határidőre a köztisztviselők (ügykezelők) minősítésének előkészítése

Oktatási terv készítése, oktatási nyilvántartás vezetése

5. Intézményvezetői megbízás Intézményvezetői pályáztatás előkészítése, bonyolítása az ágazati törvények anyagi és eljárási szabályainak betartásával

Tevékenységek, munkafolyamatok Sorszám 1.1.

1.2.

Tevékenység megnevezése Pályázati felhívás elkészítése

Szabályozási háttér 1992. évi XXIII. tv. (Ktv) 10. § (3)

Pályázati felhívás megjelentetése

Ktv. 10. § (5)

Pályázatok bontása

Ktv. 10. § (7)

Új dolgozó foglalkoztatása

Ktv. 11. §

A kinevezéshez kapcsolódó adminisztratív feladatok Átsorolási döntés előkészítése

Ktv. 61. §

Adminisztratív feladatok

Ktv. 61. §

1.3.

1.4.

1. 5.

Ktv. 24, 25. §

2. 1.

2. 2.

Tevékenység leírása A felhívás megfogalmazása, egyeztetése Kapcsolatfelvétel a Belügyi Közlöny Szerkesztőségével, a helyi napilappal A pályázati felívásnak való megfelelőség vizsgálata Háttéranyag készítése a pályázókról, a kinevezés és mellékletei elkészítése Közszolgálati nyilvántartásba vétel, személyi anyag összeállítása Az átsorolás alapjául szolgáló jogszabályi feltételek értékelése, döntés előkészít. okirat készít. Közszolgálati nyilvántartásba vétel, személyi anyagban elhelyezés

Keletkezett dokumentum Pályázati felhívás

Tevékenység gyakorisága Szükség szerint

Felelősök

Ellenőrzési pont

Határidők

Személyzeti és Munkaügyi Csoport vezetője Személyzeti és munkaügyi ügyintéző

Vezetői ellenőrzési pont (megyei főjegyző) Vezetői ellenőrzési pont (csop.vez.)

A felhívás megjelentetése előtt A pályázati felhívás jóváhagyása után

Jegyzőkönyv

Személyzeti és munkaügyi ügyintéző

Vezetői ellenőrzési pont (csop.vez.)

Pályázatbontás után

Szükség szerint

Kinevezés

Személyzeti és munkaügyi ügyintéző, csoportvezető Személyzeti és munkaügyi ügyintéző

Jóváhagyó ellenőrzési pont (megyei főjegyző)

Munkáltatói döntést követően

Szükség szerint

Vezetői ellenőrzési pont (csop.vez.)

Kinevezés után

Szükség szerint

Átsorolási okirat

Csoportvezető

Jóváhagyási ellenőrzési pont (megyei főjegyző)

Az átsorolás alapjául szolgáló tény bekövetkezte

Szükség szerint

Számítógépes nyilvántartás


Vezetői ellenőrzési pont (csoportvezető)

Átsorolás után

Szükség szerint

Kísérőlevél, megjelent pályázati felhívás

Számítógépes nyilvántartás, személyi anyag

Szükség szerint

28

Sorszám

Tevékenység megnevezése Minősítés előkészítése

Szabályozási háttér Ktv. 34/A. §

Minősítés

Ktv. 34/A. §

3. 1. 3. 2. Oktatási kidolgozása

Átsorolást megelőzően Minősítést követően

Szükség szerint

Február vége

Évente


Vezetői ellenőrzési pont (csoportvezető)

Oktatást követően

Szükség szerint

Csoportvezető, személyzeti és munkaügyi ügyintéző, Humánszolgáltatási Iroda vezetője Személyzeti és munkaügyi ügyintéző, csoportvezető

Jóváhagyó ellenőrzési (közgyűlés alelnöke)

Vezetői megbízás lejártát megelőzően

Szükség szerint

Vezetői ellenőrzési pont (csoportvezető, megyei főjegyző)

Pályázati felhívás megfogalmazását követően, pályázati határidő lejártát követően

Szükség szerint

Vezetői ellenőrzési pont (csoportvezető, megyei főjegyző)

Közgyűlést megelőző bizottsági ülésig

Szükség szerint

Vezetői ellenőrzési pont (megyei főjegyző) jóváhagyó ellenőrzési pont (közgyűlés elnöke) Vezetői ellenőrzési pont (közgyűlés elnöke)

Hivatal belső szabályozásának megfelelően

Szükség szerint

Közgyűlés követően

Szükség szerint

Intézményvezetői pályáztatás előkészítése

Mt. 80. § (1)-(2)

Pályázati elkészítése

Pályázati felhívás, pályázat bontás

Mt. 80. § ágazati törvények és végrehajtási jogszabályok

Intézményvezetői megbízás előkészítése

Ágazati törvények és végrehajtási jogszabályok

Intézményvezetői megbízás

Ágazati törvények és végrehajtási jogszabályok

Megbízási készítése

Kjt. 23. § (1)-(3)

okirat

Csoportvezető

Határidők

Oktatás nyilvántartó jegyzőkönyv, személyre szóló oktatási nyilvántartás Pályázati felhívás

Az oktatáson való részvétel dokumentálása, nyilvántartás vezetése

5.4.

Jóváhagyó ellenőrzési pont (megyei főjegyző) Vezetői ellenőrzési pont (megyei főjegyző) Jóváhagyó ellenőrzési pont (megyei főjegyző)

Tevékenység gyakorisága Szükség szerint

Ellenőrzési pont

Csoportvezető

Belső szabályozás

5.3.

Felelősök

Számítógépes nyilvántartás, személyi anyag Oktatási terv

Oktatás nyilvántartása

5.2.

Keletkezett dokumentum Minősítési lap

Az elkészült minősítés ismertetése, átadása, nyilvántartásba vétele Oktatási tervezet szervezeti egységenkénti kidolg. és a hivatal oktatási tervének elkészítése

Ktv. 33. § (6)

4. 2.

5.5.

Minősítési lap rendelkezésre bocsátása

terv

4. 1.

5.1.

Tevékenység leírása

felhívás

Pályázati felhívás megjelentetése az ágazati közlönyben és a helyi sajtóban, jegyzőkönyv felvétele a pályázatok bontásáról A pályázatok előzetes véleményezésének szervezése, lebonyolítása, a pályázók meghallgatásának és pályázataik értékelésének megszervezése Közgyűlési előterjesztés készítése

Megjelent pályázati felhívás, jegyzőkönyv

A közgyűlés döntésének megfelelő megbízási okirat elkészítése, továbbítása


Írásos megkeresések, jegyzőkönyv

Személyzeti munkaügyi ügyintéző, csoportvezető

Előterjesztés

Csoportvezető

Megbízási okirat

Csoportvezető

és

pont elnöke,

ülését

29

Baranya Megyei Önkormányzat Ellenőrzési Csoport

Ellenőrzési nyomvonal Főfolyamat

Belső ellenőrzés ( BE)

Részfolyamatok Feladatok

Hivatali BE

Intézmény felügyeleti ellenőrzések

Intézményi Intézmények FEUVE BE ellenőrzések

Intézmények normatíva ellenőrzése

Közbeszerzési eljárások ellenőrzése

Egyedi célvizsgálatok

-vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek működésének megfelelőségét, -vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét. -vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyonmegóvást és gyarapítást, valamint az elszámolások -a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, elemzéseket, értékeléseket készít a szervezet vezetője felé, ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében, nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

Tevékenységek- munkafolyamatok Tevékenység Tevékenység sorszám megnevezés 1.

Kézség és tudás leltár

Szabályozási háttér 193/2003. Korm.5§ 2(l)

1/1

Képzési terv

5§ 2(l)

2.

Kockázat elemzés

18§

2/1 2/2

Ell.lista a kockázat elemzéshez Tervezés előkészítése



Felkészültségi szint megáll. Szakmai továbbképzés szükség. felmérés

Kézikönyv Iratminta 1.

Tervezés megalapozása Koc.felmérés realitása,a koc.minősítése Ell.list a a tervek készítéséhez

Felelősök

Ellenőrzési pont

Ell. vezető

Határidők Január 31.

Tevékenység gyakorisága Évente

Jóváhagyási ell. pont (ell. vezető)

Január 31.

Kockázatelemzési Ellenőrök, dok. Ell. vezető

Jóváhagyási ell. pont (főjegyző)

Munkaterv előtt Évente


Ell. vezető, ellenőrök

Vezetői ell. pont

Kockázat elemzés után

Évente


Ell. vezető

Tervkészítés előtt

Évente


Ellenőrök

Évente

30

Tevékenység Tevékenység sorszám megnevezés




Felelősök

3.

Stratégiai terv

19 §

Hosszutávú tervkészítés


Ell. vezető

3/1

Középtávú terv 20. §

Középtávú tervkészítés


Ell. vezető

3/2

Éves terv

Éves tervkészítés


Ell. vezető

3/3

Ell.lista a terv készítéshez

Tervek realitásának ell.


4.

Vizsgálatra megbízás

Megbízólevél készítés


Ell. vezető

4/1

Ell.végrehajtás 23. § módja

Program készítése


Ellenőrök

4/2

Vizsgálat kezdése

Értesítő levél készítés


Ellenőrök

4/3

Felkészülés ellenőrzése

21 §

24-.§

25. § (3)

Kézikönyv Ellen.lista készítés Iratminta 15. Kézikönyv Iratminta 20. Munkalapok Kézikönyv Iratminta 21.

Ell. vezető

Ellenőrök

Vizsgálat végzése

25-26.§

Anal.-alap adatok felvétele

5/1


25-26.§

Interjúkészítés

5/2.


25-26. §

Teljességi nyilatkozat készítése


Ellenőrök

5/3.

Vizsgálat írásba foglalása

27 §

Jelentés készítése


Ellenőrök

5.

Ellenőrzési pont Jóváhagyó ell.pont. (főjegyző) Jóváhagyó ell. pont (főjegyző) Jóváhagyó ell.pont (főjegyző) Vezetői ell. pont (főjegyző). Jóváhagyó ell, pont (főjegyző) Jóváhagyó ell.pont (ell.vezető) Jóváhagyó ellenőrzési pont (ell.vezető).

Ellenőrök

Határidők


Január 31.

5 évente

Január 31.

3 évente

Január 31.

Évente

Január 31.

Évente

Vizsgálat előtt

Vizsgálatonként

Vizsgálat előtt

Vizsgálatonként

Vizsgálat előtt

Szükség szerint

Vizsgálat előtt

Vizsgálatonként.

Vizsgálat közben

Kijelöléskor Szükség szerint

Ellenőrök

Vezetői ell. pont (ell.vezető).

Vizsgálat végén

Szükség szerint

Vizsgálat végén

Vizsgálatonként

31

Tevékenység Tevékenység sorszám megnevezés




Felelősök

5/3

Vizsg.menetének ellenőrzése

Minőségbiztosítási ell.lista kész.


Ellenőrök

5/4.

Jelentés ellenőrzése

Ell. lista készítése a jelentéshez


Ellenőrök

5/5.

Vizsgálat folyamatának. ellenőrzése


Ellenőrök

5/6

Ell.nyilván tartása

Lista készítés az ell. végreh. ellenőrzéséhez Egyedi nyilvántartás készítése


Ellenőrök

5/7

Ellenőrzés minősítése

Felmérő lap kiállíttatása


Ellenőrök Ellenőrzött szerv

6.

Kulcsfontosság ú telj.mutatók.

Teljesítmény Kézikönyv mutatók számítása Iratminta 4.

Ellenőrök

7.

Intézkedések nyomonkövetése

29. §

Intézkedési tervek minős., visszaig.

Ellenőrök

8.

Éves jelentés összeállítása

31. §

9.

Összesen éves nyilvántartás 32. § készítés

32.§

Éves, és összefoglaló éves jelentés készítés Éves nyilvántartások felvezetése


Ell. vezető


Ell.vezető

Ellenőrzési pont Vezetői ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell.pont (ell.vezető) Jóváhagyási ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell. pont (ell.vezető) Vezetői ell.pont (főjegyző)

Határidők


Vizsgálat végén

Vizsgálatonként

Jelentés kész után

Vizsgálatonként

Vizsgálat zárása előtt.

Vizsgálatonként

Vizsgálatok zárásakor

Vizsgálatonként

Vizsgálatok zárása után

Szükség szerint

Vizsgálatok után

Kijelöléssel

Záradék hat.idő után

Vizsgálatonként

Tárgyév után márc.15.

Évente

December 31. Évente

A 3., a 6., a 15., a 23., a 19. iratminta használatát az ellenőrzési vezető jelöli ki szükség esetén, és értelemszerűen azon vizsgálatoknál, ahol értelmezhető a kérdéslista.

32

Illetékhivatal Ellenőrzési nyomvonala Jogszabályi alap

Keletkező dokumentumok

1.1

Postabontás, érkeztetés, rendszerezés

Itv.,Áe.,Art.-32/1999.(XII.22.) PM rendelet, Iratkezelési szabályzat

Ügyirat: szerződések, hagyatéki végzések, költségjegyzékek, leletek

1.2

Számlaszámos iktatás: az illetékkötelezettség megállapítása végett bejelentett ügyiratok nyilvántartásba vétele


Megkereső hatóság felé visszaigazolás, listázás, ügyiratok átadása

32/1999.(XII.22.) PM rendelet, Iratkezelési szabályzat

iktatott ügyirat, jegyzőkönyv forgalmi értékeléshez, kiszabási kabát, lista

Általános iktatás: illeték hatósági ügyben érkezett ügyiratok nyilvántartásba vétele


ügyirat: ügyfél beadványa, meg-keresések

Előkészítés, iktatás, felszerelés, előadói munkakönyvbe vezetés


Sorszám

Tevékenységek

1.

Iktatás

Felelősök

Határidő

iktatási ügyintéző

jogszabályban meghatározott időpontnak megfelelően

Ellenőrzési pontok

Az illetékkel kapcsolatos ügyiratok kezelése

1.3

software ellenőrzési pont










33

Sorszám

Tevékenységek

2.

Forgalmi értékelés

2.1

Ügyiratok kiválogatása helyszínelésre Forgalmi érték megállapítása

2.2

Jogszabályi alap


Helyszínelési szabályzat

Felelősök

Határidő

értékelő

folyamatos


Itv., Art., ügyrend, helyszínelési szabályzat

Forgalmi érték megállapítása összehasonlító adatok alapján


feljegyzés

értékelő

folyamatos

értékelő bizottság vezetői

Forgalmi érték megállapítása helyszínelés alapján


feljegyzés, fotó

értékelő

folyamatos

értékelő bizottság vezetője

2.3

Ügyirat átadás kiszabásra

Ügyrend és belső szabályzat,iratkezelési szabályzat

munkalap

értékelő, kiszabási ügyintéző

folyamatos


3.

Illeték kiszabás

3.1

Tényállás tisztázása, hatósági megkeresés, adatkérés, nyilatkozatra felhívás

Áe., Itv., Art.

megkeresések, felhívó levelek

kiszabási ügyintéző

jogszabályban meghatározott időpontban

3.2

Ingatlanok forgalmi értékének felvitele

Itv.,


folyamatosan


Itv, .Art.,Ügyrend


folyamatosan

belső ellenőr ill. helyettese ellenőrzi az illetékkiszámítás helyességét

szám.technikai rendszergazda

folyamatosan


Illetékalap kiszámítása, rögzítése fizetésrekötelezettenként, 3.3 figyelembe véve az illetékalap ill.illetéket csökkentő tényezőket

3.4.

Feldolgozás

kiszabási lap

34

Sorszám

Tevékenységek

3.5.

Fizetési meghagyás készítése, kiadmányozás, iratok leadása

4.

Megkeresések, beadványok intézése, jogorvoslati eljárás

4.1

Hatáskör, Illetékesség vizsgálata,Tényállás tisztázása, hiánypótlás

4.2

Beadványok, megkeresések elbírálása, intézése

Sajáthatáskörben határozathozatal

Fellebbezés felterjesztése - döntést alátámasztott véleménnyel a Közig.Hiv.-hoz

Jogszabályi alap

Itv.,Art,Ügyrend, Kezelési rendelet, Iratkezelési Szabályzat


fizetési meghagyás,tértivevény készpénzátutalási megbízás

Felelősök


Áe,Itv,Art,Csjt,Ptk,Pp., Inytv, megkeresések, kapcsolódó jogszabályok, hiánypótlásra,nyilatkozattételre kijelölt ügyintéző Ügyrend,iratkezelési szabályzat felhívó levelek

Áe,Itv,Art,Csjt,Ptk,Pp., Inytv, kapcsolódó jogszabályok, Ügyrend,iratkezelési szabályzat

Áe,Itv,Art,Csjt,Ptk,Pp., Inytv, kapcsolódó jogszabályok, Ügyrend,iratkezelési szabályzat

határozatok, átiratok

felterjesztés

kijelölt ügyintéző


Határidő


folyamatosan

software ellenőrzésen felül a nagyértékű ingatlanok , ill.a mentes ügyek esetén hivatalvezető ill.belső ellenőr tételesen ellenőrzi a kiszabást


áttétel esetén kiszabási és jogi csopvez. ellenőrzése


kiszabási és jogi csop.vezető ellenőrzi a döntés helyességét, méltányossági törléseknél hiv.vezető


kiszabási és jogi csop.vezető ellenőrzi a döntés helyességét forgalmi érték kifogásolás esetén helyszínelési csopvez.

35

Sorszám

4.3

5.

Tevékenységek

Jogszabályi alap

Ügyiratok leadása Kezelési rendelet, postázásra, könyvelési Ügyrend,Iratkezelési szabályzat átvezetésre, irattározásra


Felelősök

Határidő


illetékügyirat

kijelölt ügyintéző, irattározó, könyvelő

folyamatosan


Könyvelés, az illetékek számviteli elszámolása vezető által ellenjegyzett (aláírt) könyvelési bizonylat átvételével

5.1 Illetékbevétel könyvelése Számlakivonat kontírozása Befizetések tételes könyvelése

5.2

Kezelési rendelet-ügyrend, iratkezelési szabályzat Kezelési rendelet-ügyrend, iratkezelési szabályzat

könyvelők

naponta, folyamatosan naponta, folyamatosan

napló

könyvelők

havonta, a tárgyhónapot követő hó 10-ig

Átfutó bevételek kezelése Megyén kívüli gépjármű illetékek listázása és utalása

Kezelési rendelet-ügyrend, iratkezelési szabályzat

lista

számítástechnikai csoportvezető, Könyvelők

Végleges bevételek közé való elszámolás azonosítás alapján (átvezetés)


napló

könyvelők

folyamatos

tudakozvány

könyvelők

folyamatos

lista

könyvelők

folyamatos

Befizetés azonosítás Visszaérkezett kiadások ismételt utalása (visszatérítés)


software ellenőrzés

36

Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap


Felelősök

Határidő


5.3

Kiadások rögzítése


naplók

könyvelők

folyamatos


5.4

Módosítások felvitele Jóváírások átvezetése

Itv. , Art. Iratkezelési szabályzat, ügyrend

napló

könyvelők

folyamatos

Pótelőírások átvezetése


napló

könyvelők

folyamatos

Adatváltozások felvitele (Kód, dátum, cím, szem.adat)


lista

könyvelők

folyamatos

5.5

Zárások készítése, bevételek utalás, adatszolgáltatás

Kezelési rendelet, ügyrend, iratkezelési szabályzat, költségvetési tv.

befizetések felosztási tablója, zárási összesítő és adatszolgáltatási táblázat, kiadási napló, átfutó napló

könyvelők, számítástechnikai csoportvezető

jogszabály által meghatározott időpontokban

hivatalvezető, software ellenőrzési pont

6.

Végrehajtás

6.1

Fizetési felhívás kiküldése Hátralékos állomány listázása

Itv., Art

fizetési felszólítás

folyamatosan

softwer program

Itv., Art

leporelló

folyamatosan

softwer program

folyamatosan

befizetés estén végrehajtási csop.vezető nyugtatömb vezetését ellenőrzi

6.2 6.3

számítástechnikus

Szignált iratok, ill. listák alapján végrehajtási intézkedések elrendelése Vagyoni helyzet felmérése, adatbekérés, Itv., Art, Ügyrend, Pénzkezelési szükség esetén helyszíni Szabályzat eljárás

megkeresés, helyszíni jegyzőkönyv, nyugtatömb


37

Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap


Felelősök

Határidő


Végrehajtási intézkedés (azonnali beszedési megbízás, letiltás kibocsátása, gépkocsi lefoglalás, ingatlan-ingó foglalás, felszámolás elrendelés,)

Itv., Art,Vht,Cstv, Ügyrend

inkasszó, letiltás, átirat,foglalási jegyzőkönyv


folyamatosan

softwer program


folyamatosan

softwer program, végrehajtási csop.vez,a bh. határozatoknál hivatalvezető ellenőrzi a megalapozottságot

kijelölt ügyintéző, irattáros

folyamatosan

softwer program,

Határozathozatal (jelzálogjog, végrehajtási jog elrendelő,bh címén törlést elrendelő )

Itv., Art,Vht,Ügyrend

6.4

Iratok leadása

Itv., Art,Vht,Ügyrend, iratkezelési Szabályzat

7.

Irattározás, Postázás

7.1

Átvétel után a kiszabási iratokat- a hozzájuk kapcsolódó ügyiratokkal együttszámlacsoportonként elkülönítve emelkedő számsorrendben kell irattárba helyezni


irattározott ügyiratok

irattáros ügyintéző


7.2

Visszaérkezett tértivevények ügyirathoz való csatolása, ügyiratok mozgásának átvezetése a vonalkódos rendszeren.


irattározott ügyiratok, tértivevények

irattáros ügyintéző


Postázás


postakönyv

irattáros ügyintéző. Kézbesítő

határozat

38

Sorszám

Tevékenységek

8.

Általános ellenőrzés

8.1

Havi ügyirat elszámoltatás

8.2

Valamennyi munkafolyamat

Jogszabályi alap

Ügyrend


Felelősök

Határidő


házi statisztika

ügyintéző

havonta

csoportvezetők, hivatalvezető és helyettese

ügyintézők

szúrópróbaszerűen

hivatalvezető és helyettese

39

40

III.3.B. SZÖVEGES FOLYAMATLEÍRÁSOK LISTÁJA (Szöveges ellenőrzési nyomvonalak)

Folyamatok címei, elnevezései

A leírás helye

Dokumentumok, és feljegyzések kezelése Általános hivatali folyamatok szabályozása Elnöki Kabinet folyamatainak szabályozása Közgyűlési, Bizottsági ülések szervezésével kapcsolatos feladatok szabályozása Testületi ülések előkészítésével kapcsolatos feladatok GTVI folyamatainak szabályozása Honlap működtetésének, információs adatbázis kialakításának folyamatai

ME 04-01 eljárás ME 07-02 eljárás ME 07-03 eljárás SZMSZ 4. mell. 3. számú függelék ME 07-04 eljárás, 3.5 pont ME 07-07 eljárás ME 07-12 eljárás

41

III.4.

MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK, TEVÉKENYSÉGI CSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA

Azon tevékenységeket, melyek ellenőrzési nyomvonala táblázatos formában kerül meghatározásra, a III.3.A.1 pont, azon tevékenységeket, melyek ellenőrzési nyomvonala szöveges leírásban kerül kialakításra, a III.3.B pont rögzíti.

IV. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen szabályzat hatálya a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala belső szervezeti egységeire terjed ki. Hatályba lépésének napja 2005. november 17.

Pécs, 2005. november 17.

................................. megyei főjegyző sk.

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről szóló szabályozást ……a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a …../2005 (XII….) Kgy. rendeletével jóváhagyta.

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Általános rész ................................................................................................................1

II.

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje ..............................................................3 II.1.

Bevezetés......................................................................................................................3

II.2.

A szabálytalanságok megelőzése .................................................................................4

II.3.

A szabálytalanságok észlelése......................................................................................5

II.3.A.

A költségvetési szerv munkatársa észleli a szabálytalanságot..............................5

II.3.B.

A költségvetési szerv vezetője, vagy belső szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot..................................................................................................5

II.3.C.

A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot.....................5

II.3.D.

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot ..............................................6

II.4.

A szabálytalanságok felmerülése esetén alkalmazandó jogszabályok jegyzéke – jelölése: .........................................................................................................................6

II.5.

A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése ....................6

II.6.

A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása..........................7

II.7.

Jelentési kötelezettségek tartalma.................................................................................7

III.

Ellenőrzési nyomvonal...................................................................................................9

III.1. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége...........................................................................9 III.2. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása ............................................................................9 III.3. Táblázatrendszer felépítésének szabályai...................................................................10 III.3.A.

Táblarendszerű folyamatok listája: ......................................................................11

III.3.A.1. III.3.B.

Táblarendszerű ellenőrzési nyomvonalak rendszere ...................................13

Szöveges folyamatleírások listája........................................................................40

III.4. Működési folyamatok, tevékenységi csoportok meghatározása ..................................41 IV.

Hatályba lépés.............................................................................................................41

PROMPT L&S Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. Iroda: 7621 Pécs, Rákóczi u. 46. II. em. E-mail: [email protected]

Telefon: (72) 336-529 (72) 336-537 Telefon/fax: (72) 311-633

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Dr. Kékes Ferenc Elnök Úr részére PÉCS Széchényi tér 9.

Könyvvizsgálói véleményezés Az átmeneti gazdálkodás 2006. évi szabályairól szóló Közgyűlési rendelet tervezetről Az Áht. 71. § szerint a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester (elnök) február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. A 76. § szerint ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig , amelyre szól, a képviselőtestület nem állapította meg, akkor átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek (elnöknek), hogy a helyi önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Meg kell határozni a felhatalmazás időszakát, és az időszak alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendelketbe kell beilleszteni. A Baranya Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési rendeletét 2006. január 1-ig nem lehet megalapozottan elfogadni. Ezért indokolt az Áht. 76. §-ában meghatározott lehetőségével élni, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkotni. A rendelettervezet 2.-8. §-ai tartalmazzák a felhasználás szabályait. Az átmeneti gazdálkodás 2006. évi szabályairól előterjesztett rendelettervezet összhangban van a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó rendeletek előírásaival, és ismereteim szerint illeszkedik a várhatóan elfogadásra kerülő 2006. évi költségvetéshez. A fentiek alapján nem látom akadályát az előterjesztett rendelettervezet elfogadásának. Pécs, 2005. december 12. Dr. Fehér Mihály Könyvvizsgáló MKVK ig. sz: 001556


2005. DECEMBER 15-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2359/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése ...../2005.(.......) Kgy. rendelete a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények 2006. évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól

ELŐTERJESZTŐ:


Az előterjesztést készítette: Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna, jogtanácsos Humánszolgáltatási Iroda Pólainé Lócskai Franciska, vezető tanácsos Közgazdasági Iroda

MEGTÁRGYALTA:

Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság



KÖZIGAZGATÁSI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. november 24. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. november 24.


2 II.

1. A térítési díj megállapításának jogszabályi háttere A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 29. § (1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézmény fenntartó rendeletben állapítja meg, és e kötelezettségének a Gyvt. 147. § (1) bekezdés szerint évente két alkalommal tehet eleget. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet szabályozza a térítési díj megállapítása során követendő eljárást. E jogszabályok alapján állapítja meg a fenntartó a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó (óvoda, általános iskola, középiskola, kollégium, szakiskola és a fogyatékos gyermekek oktatását ellátó iskolákban) gyermekétkeztetési intézményi térítési díjakat. Az intézményi térítési díjak alapján az intézményvezető kötelezettsége, hogy a fizetendő személyi térítési díjat megállapítsa, amely során figyelembe veszi - Gyvt. 148. § (5) bekezdésében megjelölt - normatív kedvezményeket, és a fizetendő étkezési személyi térítési díjról egyénre szabottan hoz döntést. Hivatkozott jogszabályhely tartalmazza többek között, például a három és többgyermekes családok gyermekenkénti 50%-os normatív kedvezményét is. 2. A megyei fenntartású nevelési- oktatási intézmények a 2006. évre tervezett intézményi étkezési térítési díjai A). Alternatíva: Baranya Megyei Önkormányzat étkeztetést biztosító intézményeiben alkalmazandó térítési díj javaslatok az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetőinek javaslatai alapján: Az intézmények többsége 7-10%-os mértékben tartja szükségesnek az étkezési térítési díjak emelését az alábbiak szerint: a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) 460 Ft-ról 490 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) 360 Ft -ról 380 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old) 360 Ft -ról 400 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) 440-ról 490 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) 403 Ft -ról 430 Ft –ra. B). Alternatíva: Az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetői által emelésként javasolt összegnek az 50 %-al történő további emelése alapján: a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) 460 Ft-ról 505 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) 360 Ft -ról 390 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old) 360 Ft -ról 420 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) 440-ról 515 Ft -ra; a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) 403 Ft -ról 444 Ft –ra.

3

Tisztelt Közgyűlés! Fentiek alapján javaslom, hogy a közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények 2006. évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjainak megállapításáról szóló rendeletet az A). vagy B). alternatíva támogatásával alkossa meg.


Tasnádi Péter

4

A). Alternatíva: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ..../2005.(.....) Kgy rendelete a megyei fenntartású nevelési- oktatási intézmények 2006. évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)- (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a megyei fenntartású nevelési- oktatási intézmények gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól a következő rendeletet alkotja. 1. § A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai ÁFA nélkül: Intézmény neve

2006. évi norma Ft /fő/ nap

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács)

490

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad)

380

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old)

400

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló)

490

Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló)

430

2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik. (2) A nevelési-oktatási intézmények 2005. évi nyersanyag normáira vonatkozó, a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 5/2005. (II. 25.) Kgy. rendelet 14. számú mellékletében az étkeztetést biztosító nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések 2005. december 31-én hatályukat vesztik. (3) Az oktatási-nevelési intézményekben az új intézményi térítési díjakat a személyi térítési díjak megállapítása szempontjából első alkalommal 2006. január 1-től kell alkalmazni. Pécs, 2005. december …. Dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyző

5

B). Alternatíva: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ..../2005.(.....) Kgy rendelete a megyei fenntartású nevelési- oktatási intézmények 2006. évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)- (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a megyei fenntartású nevelési- oktatási intézmények gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól a következő rendeletet alkotja. 1. § A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai ÁFA nélkül: Intézmény neve

2006. évi norma Ft /fő/ nap

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács)

505

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad)

390

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old)

420

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló)

515

Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló)

444

3. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik. (2) A nevelési-oktatási intézmények 2005. évi nyersanyag normáira vonatkozó, a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 5/2005. (II. 25.) Kgy. rendelet 14. számú mellékletében az étkeztetést biztosító nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések 2005. december 31-én hatályukat vesztik. (3) Az oktatási-nevelési intézményekben az új intézményi térítési díjakat a személyi térítési díjak megállapítása szempontjából első alkalommal 2006. január 1-től kell alkalmazni. Pécs, 2005. december …. Dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyző

6 Indokolás

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő nevelési- oktatási intézményekben fizetendő étkezési intézményi térítési díjakat évente kétszer állapíthatja meg. A jogszabályi felhatalmazás alapján az intézményi étkezési térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Ezt az adatot a fenntartó az intézmények eltérő helyzetének figyelembevételével, az intézményvezető javaslata alapján határozta meg.



MELLÉKLETEK: 2 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …/2005. (…) Kgy. rendelete a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Iroda vezető-tanácsosa

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:



2005. november 28.


2 II. I. Jogszabályi háttér: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Szt.) 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő szociális intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról rendeletet alkot. Az intézményi térítési díjakat a fenntartó az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint évente kétszer állapíthatja meg. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. §. (7) bekezdése alapján a tartós bentlakásos intézményekben az intézményi térítési díjat a fenntartó intézményenként, telephelyenként és épületenként is meghatározhatja. Intézményeink közül a mozsgói, a görcsönyi és a szederkényi emelt szintű ellátást biztosít. II. Az előkészítés szempontjai: Jelen előterjesztés a lehetséges térítési díjak két alternatíváját mutatja be. A rendelettervezet „A” változatában szereplő értékek az intézményvezetők javaslatai alapján lettek kialakítva, összhangban az egyes intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalával és az ellátotti jövedelmekkel. A „B” változat az „A” változatban javasolt emelés mértékének további 50%-os növelését tartalmazza. A térítési díjak meghatározásánál figyelembe vettük, hogy az ellátottak átlagosan 50 %a az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére legyen képes. (Intézményben lakó ellátottak esetében csak a jövedelmük 80%-a vehető figyelembe a térítési díj megfizetése szempontjából.) Az időskorúak otthonaiban gondozottak jellemzően havi nyugellátással, míg az egyéb intézményekben élők nyugdíjszerű ellátásokkal (emelt összegű családi pótlék, rokkantsági járadék stb.) rendelkeznek. A fogyatékkal élőket, illetve pszichiátriai betegeket és szenvedélybetegeket ellátó intézményeink az ellátottak egy részének - a szervezett foglalkoztatás eredményeként - munkajövedelem szerzési lehetőséget is biztosítanak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2006-os emelésének várható átlagos mértéke 4,3 %. Az emelt összegű családi pótlék összege várhatóan jelentősebb mértékben, 14%-al emelkedik a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, 18 év feletti személyek esetében, illetve 51%-al a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekotthonba, szociális intézményben elhelyezett kiskorúak esetében (Bóly).

3 III. Az intézményi térítési díjak alakulása: Intézmény (férőhelyszám)

Görcsöny, Keresztespuszta 170 fh (idősek) Szederkény 89 fh (idősek)

KomlóMecsekjánosi 40 fh (idősek) Helesfa, Rigópuszta 290 fh (18 év

A jelenlegi intézményi térítési díjak összegei 2005. március 1-től /fő/hó 42 500, 43 500* 42 940-44 890* 42 500, 43 500* 44 700-45 600*

Az emelés mértéke 2005. március 1-től 5,9% 5% 6% 7%

„A” változat Javasolt intézményi térítési díj összegek 2006. január 1-től 45 000, 48 000* 45 500-47 500* 45 000, 48 000* 47 300-48 300*

„A”: 43 000 „B”: 46 500 „C”: 46 500

7,5% 8,1% 8,1%

44 000 46 000

„A”

8,1% 5,9% 8,1% 5,9%

„B” változat Javasolt intézményi térítési díj összegek 2006. január 1-től 46 250, 50 250* 46 800-48 800* 46 250, 50 250* 48 700-49 600*

4,8% 4,5%

„A”: 45 500 „B”: 49 500 „C”: 55 800 „D”: 49 500** 46 500 48 500

5,8% 6,5% 20% (új)** 5,7% 5,4%

„A”: 46 750 „B”: 51 000 „C”: 60 450 „D”: 51 000** 47 750 49 750

8,7% 9,8% 30% (új)** 8,5% 8,2%

34 000

6,3%

37 000

8,8%

38 500

13,2%

35 000

6,1%

37 000

5,7%

38 000

8,6%

17 500 32 200 21 440***

6,1% 6,6% 11,1%

20 000 36 000 36 000***

14,3% 11,8% 67,9%

21 250 37 000 37 000***

21,4% 14,9% 72,6%

38 000 14 000****

2,7% 7,7%

41 000 15 000****

7,8% 7,1%

42 500 15 500

11,8% 10,7%

Az emelés mértéke

„B” Az emelés mértéke 12,2% 8,9% 12,% 8,8%

feletti fogy., pszich. beteg, szenv.beteg)

Mozsgó 134 fh (18 év feletti fogy.) Bóly 270 fh (gyermekkorú és 18 év feletti fogy.) Turbékpuszta 144 fh (18 év feletti fogy.)

* A görcsönyi, illetve keresztespusztai telephelyeken az ápolási osztály, illetve a demens részleg tekintetében – az ellátás magasabb költségei miatt – nagyobb összegű térítési díj javasolt. Az intézmény emelt szintű részlegeiben minden egyes apartman számára külön intézményi térítési díj megállapítását javasolja az intézmény vezetője. Erre azért van szükség, mert ezen apartmanokban a lakók az ott használt elektromos készülékek miatt eltérő mértékben terhelik - elsősorban áramfogyasztásukkal - az intézmény költségvetését. Az apartmanonkénti térítési díj megszabása motiválttá teszi őket az ésszerű takarékoskodásban. (A jelenlegi összegek már az eddigi áramfogyasztások figyelembe vételével lettek differenciáltan meghatározva.) ** A szederkényi intézményben az „A” részleg az „öreg épületet”, a „B” részleg a felújított demens részleget, a „C” részleg az emelt szintű apartmanokat, a „D” részleg pedig az újólag kialakított 9 fh-es egységet jelenti. *** A bólyi intézmény három, a település lakóövezetébe integrált ápoló-gondozó célú lakóotthont működtet, ahol az ellátottak (35 fő) számára a rezsikiadások eddig többletköltségként jelentkeztek. Az ápoló-gondozó célú lakóotthonokra vonatkozó

4 jogi szabályozás változása okán a rezsikiadások a térítési díj összegébe kerültek beépítésre, ezért az emelés százalékos értéke az átlagosnál magasabb. **** A szigetvári tréninglakásban (utógondozói egység) elhelyezett 4 fő önállóan finanszírozza a térítési díjon felül jelentkező élelmezési és rezsi költségeket (itt a térítési díj tkp. „lakbér”).

Intézmény

Görcsöny, Keresztespuszta Szederkény KomlóMecsekjánosi Helesfa, Rigópuszta Mozsgó Bóly Turbékpuszta

„A” változat A teljes Tervezett éves összeget bevételnövekmény megfizetni az emelés hatására tudók aránya 57% 1.979.000 Ft

„B” változat A teljes Tervezett éves összeget bevételnövekmény megfizetni az emelés hatására tudók aránya 50% 2.612.000 Ft

45% 95%

2.200.000 Ft 1.000.000 Ft

28% 92%

2.400.000 Ft 1.365.000 Ft

68%

9.960.000 Ft

46%

10.848.000 Ft

68% 76% 80%

2.712.000 Ft 10.461.000 Ft 3.214.000 Ft összesen: 31.526.000 Ft

68% 76% 78%

3.816.000 Ft 12.969.000 Ft 4.077.000 Ft összesen: 38.087.000 Ft

IV. Egyéb megyei feladatok: A módosított 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet értelmében az intézményi térítési díjak összegéről az intézmények ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell. Ezen kötelezettség végrehajtásáról jelen előterjesztés határozati javaslata rendelkezik. Felkérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól szóló rendeletét az „A”, vagy a „B” változat támogatásával alkossa meg. III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól a megye lakosságát a rendelet kihirdetésével egyidejűleg tájékoztassa. Határidő: értelemszerű Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, főjegyző Pécs, 2005. november 28. Tasnádi Péter

5 „A” változat a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének .../2005. (...) Kgy. rendelete A megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (Szt.) 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő szociális intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. (1) Az időskorúak otthonaiban fizetendő intézményi térítési díjak összegei: - Görcsöny: Ápolási osztály: Általános ápoló-gondozó részleg: Emeltszintű apartmanok: 1. számú apartman 2. számú apartman 3. számú apartman 4. számú apartman 5. számú apartman 6. számú apartman 7. számú apartman 8. számú apartman

havi 48 000 Ft

napi 1 600 Ft

havi 45 000 Ft

napi 1 500 Ft

havi 46 100 Ft havi 46 000 Ft havi 47 500 Ft havi 47 100 Ft havi 46 200 Ft havi 45 500 Ft havi 46 500 Ft havi 47 000 Ft

napi 1 537 Ft napi 1 533 Ft napi 1 583 Ft napi 1 570 Ft napi 1 540 Ft napi 1 517 Ft napi 1 550 Ft napi 1 567 Ft

havi 48 000 Ft

napi 1 600 Ft

havi 45 000 Ft

napi 1 500 Ft

havi 48 300 Ft havi 47 300 Ft havi 47 800 Ft

napi 1 610 Ft napi 1 577 Ft napi 1 593 Ft

havi 45 500 Ft havi 49 500 Ft havi 55 800 Ft havi 49 500 Ft

napi 1 517 Ft napi 1 650 Ft napi 1 680 Ft napi 1 650 Ft

- Komló-Mecsekjánosi puszta: „A" részleg: havi 46 500 Ft „B” részleg: havi 48 500 Ft

napi 1 550 Ft napi 1 617 Ft

- Keresztespuszta: Demens részleg: Általános ápoló-gondozó részleg: Emeltszintű apartmanok: 1. számú apartman 2. számú apartman 3. számú apartman -

Szederkény: „A” részleg: „B” részleg: „C” részleg: „D” részleg:

6 (2) A görcsönyi „Kastélypark” Módszertani Otthon görcsönyi és keresztespusztai telephelyein az emelt szintű ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulás lakrészenkénti összege: - 1 személy beköltözése esetén: 2 000 000 Ft/fő, - 2 személy beköltözése esetén: 1 800 000 Ft/fő. (3) A szederkényi Időskorúak Otthonában az emelt szintű ellátásért egyszeri hozzájárulást, vagy személyi térítési díj pótlékot kell fizetni. Az egyszeri hozzájárulás lakrészenkénti összege: - 1 személy beköltözése esetén: 1 950 000 Ft/fő, - 2 személy beköltözése esetén: 1 650 000 Ft/fő. A személyi térítési díj pótlék összege: havi 40 000 Ft

napi 1 333 Ft

(4) A helesfai Boróka Otthonban fizetendő intézményi térítési díjak összegei: a helesfai telephelyen:

havi 37 000 Ft

napi 1 233 Ft

a rigópusztai telephelyen:

havi 37 000 Ft

napi 1 233 Ft

(5) A mozsgói Fogyatékos Személyek Otthonában fizetendő intézményi térítési díj összege: havi 37 000 Ft napi 1 233 Ft (6) A mozsgói Fogyatékos Személyek Otthona emelt szintű részlegében fizetendő személyi térítési díj pótlék összege: havi 6 000 Ft

napi

200 Ft

(7) A bólyi Fogyatékos Személyek Otthonában fizetendő intézményi térítési díjak összegei: - a gyermekkorúakat gondozó részlegben: havi 20 000 Ft

napi

667 Ft

- a felnőtt korúakat gondozó részlegben:

- a lakóotthonokban:

havi 36 000 Ft

napi 1 200 Ft

havi 36 000 Ft

napi 1 200 Ft

(8) A Szigetvár-turbékpusztai Horizont Otthonban fizetendő intézményi térítési díjak összegei:

- a tréninglakásnál:

havi 41 000 Ft

napi 1 367 Ft

havi 15 000 Ft

napi

500 Ft

7 2. §. (1) Az emelt szintű ellátásért fizetett egyszeri hozzájárulás összegének 10 %-át a Baranya Megyei Önkormányzat – a jogszabály szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében – elkülönítetten kezeli. (2) Az intézmény az egyszeri hozzájárulás nem elkülönítetten kezelt részét felhalmozási célra fordítja. 3. §. (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a Baranya Megyei Önkormányzat Főjegyzője gondoskodik. (3) A szociális intézményekben az új intézményi térítési díjakat a személyi térítési díjak megállapítása szempontjából első alkalommal 2006. január 1-től kell alkalmazni. 4. §. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a megyei fenntartású szociális intézmények 2005. évi intézményi térítési díjairól szóló 4/2005. (II. 24.) Kgy. rendelete 2005. december 31-én veszti hatályát. Pécs, 2005. december 15.

Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke


8 INDOKOLÁS a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól szóló .../2005. (...) Kgy. rendelethez Általános indokolás A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Szt.) 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő szociális intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról rendeletet alkot. Az intézményi térítési díjakat a fenntartó az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint évente kétszer állapíthatja meg. A rendeletben szabályozott intézményi térítési díjak igazodnak az intézményekben lakók jövedelmi helyzetéhez, illetve a nyújtott szolgáltatás színvonalához, s kialakításuknál a rendelet alkotó arra törekedett, hogy a lakók átlagosan minimum 50 %-a az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére legyen képes. Az intézményi térítési díjak összegei - a módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. §. (6) bekezdésében szabályozottak szerint - havi és napi bontásban kerültek meghatározásra. A kormányrendelet 3. §. (7) bekezdésében rögzített lehetőséggel élve az intézményi térítési díjak összege több intézmény tekintetében telephelyenként, illetve épületenként lett meghatározva.

Részletes indokolás 1. §-hoz Az egyes intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról rendelkezik a szakasz. A (2)-(3) bekezdések valamint a (6) bekezdés az emelt szintű ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulás, illetve személyi térítési díj pótlék összegét szabályozza az Szt. 117/B. §. (1) bekezdésében rögzített szabályok figyelembe vételével. 2. §-hoz E szakasz az emelt szintű ellátásért befizetett egyszeri hozzájárulások kezelésére vonatkozóan rögzít szabályokat az Szt. 117/B. §. (2) - (3) bekezdései értelmében. 3-4. §-hoz E szakaszok a rendelet hatálybalépésről rendelkeznek.

9 „B” változat a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének .../2005. (...) Kgy. rendelete A megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (Szt.) 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő szociális intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. (1) Az időskorúak otthonaiban fizetendő intézményi térítési díjak összegei: - Görcsöny: Ápolási osztály: Általános ápoló-gondozó részleg: Emeltszintű apartmanok: 1. számú apartman 2. számú apartman 3. számú apartman 4. számú apartman 5. számú apartman 6. számú apartman 7. számú apartman 8. számú apartman

havi 50 250 Ft

napi 1 675 Ft

havi 46 250 Ft

napi 1 542 Ft

havi 47 350 Ft havi 47 260 Ft havi 48 800 Ft havi 48 400 Ft havi 47 450 Ft havi 46 800 Ft havi 47 800 Ft havi 48 300 Ft

napi 1 578 Ft napi 1 575 Ft napi 1 627 Ft napi 1 613 Ft napi 1 582 Ft napi 1 560 Ft napi 1 593 Ft napi 1 610 Ft

havi 50 250 Ft

napi 1 675 Ft

havi 46 250 Ft

napi 1 542 Ft

havi 49 600 Ft havi 48 650 Ft havi 49 150 Ft

napi 1 653 Ft napi 1 622 Ft napi 1 638 Ft

havi 46 750 Ft havi 51 000 Ft havi 60 450 Ft havi 51 000 Ft

napi 1 558 Ft napi 1 700 Ft napi 2 015 Ft napi 1 700 Ft

- Komló-Mecsekjánosi puszta: „A" részleg: havi 47 750 Ft „B” részleg: havi 49 750 Ft

napi 1 592 Ft napi 1 658 Ft

- Keresztespuszta: Demens részleg: Általános ápoló-gondozó részleg: Emeltszintű apartmanok: 1. számú apartman 2. számú apartman 3. számú apartman -

Szederkény: „A” részleg: „B” részleg: „C” részleg: „D” részleg:

10 (2) A görcsönyi „Kastélypark” Módszertani Otthon görcsönyi és keresztespusztai telephelyein az emelt szintű ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulás lakrészenkénti összege: - 1 személy beköltözése esetén: 2 000 000 Ft/fő, - 2 személy beköltözése esetén: 1 800 000 Ft/fő. (3) A szederkényi Időskorúak Otthonában az emelt szintű ellátásért egyszeri hozzájárulást, vagy személyi térítési díj pótlékot kell fizetni. Az egyszeri hozzájárulás lakrészenkénti összege: - 1 személy beköltözése esetén: 1 950 000 Ft/fő, - 2 személy beköltözése esetén: 1 650 000 Ft/fő. A személyi térítési díj pótlék összege: havi 40 000 Ft

napi 1 333 Ft

(4) A helesfai Boróka Otthonban fizetendő intézményi térítési díjak összegei: a helesfai telephelyen:

havi 38 500 Ft

napi 1 283 Ft

a rigópusztai telephelyen:

havi 38 500 Ft

napi 1 283Ft

(5) A mozsgói Fogyatékos Személyek Otthonában fizetendő intézményi térítési díj összege: havi 38 000 Ft napi 1 267 Ft (6) A mozsgói Fogyatékos Személyek Otthona emelt szintű részlegében fizetendő személyi térítési díj pótlék összege: havi 6 000 Ft

napi

200 Ft

(7) A bólyi Fogyatékos Személyek Otthonában fizetendő intézményi térítési díjak összegei: - a gyermekkorúakat gondozó részlegben: havi 21 250 Ft

napi

708 Ft

- a felnőtt korúakat gondozó részlegben:

- a lakóotthonokban:

havi 37 000 Ft

napi 1 233 Ft

havi 37 000 Ft

napi 1 233 Ft

(8) A Szigetvár-turbékpusztai Horizont Otthonban fizetendő intézményi térítési díjak összegei:

- a tréninglakásnál:

havi 42 500 Ft

napi 1 417 Ft

havi 15 500 Ft

napi

517 Ft

11 2. §. (1) Az emelt szintű ellátásért fizetett egyszeri hozzájárulás összegének 10 %-át a Baranya Megyei Önkormányzat – a jogszabály szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében – elkülönítetten kezeli. (2) Az intézmény az egyszeri hozzájárulás nem elkülönítetten kezelt részét felhalmozási célra fordítja. 3. §. (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a Baranya Megyei Önkormányzat Főjegyzője gondoskodik. (3) A szociális intézményekben az új intézményi térítési díjakat a személyi térítési díjak megállapítása szempontjából első alkalommal 2006. január 1-től kell alkalmazni. 4. §. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a megyei fenntartású szociális intézmények 2005. évi intézményi térítési díjairól szóló 4/2005. (II. 24.) Kgy. rendelete 2005. december 31-én veszti hatályát. Pécs, 2005. december 15.



12 INDOKOLÁS a megyei fenntartású szociális intézmények 2006. évi intézményi térítési díjairól szóló .../2005. (...) Kgy. rendelethez Általános indokolás A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Szt.) 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában működő szociális intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról rendeletet alkot. Az intézményi térítési díjakat a fenntartó az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint évente kétszer állapíthatja meg. A rendeletben szabályozott intézményi térítési díjak igazodnak az intézményekben lakók jövedelmi helyzetéhez, illetve a nyújtott szolgáltatás színvonalához, s kialakításuknál a rendelet alkotó arra törekedett, hogy a lakók átlagosan minimum 50 %-a az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére legyen képes. Az intézményi térítési díjak összegei - a módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. §. (6) bekezdésében szabályozottak szerint - havi és napi bontásban kerültek meghatározásra. A kormányrendelet 3. §. (7) bekezdésében rögzített lehetőséggel élve az intézményi térítési díjak összege több intézmény tekintetében telephelyenként, illetve épületenként lett meghatározva.

Részletes indokolás 1. §-hoz Az egyes intézményekben fizetendő intézményi térítési díjakról rendelkezik a szakasz. A (2)-(3) bekezdések valamint a (6) bekezdés az emelt szintű ellátásért fizetendő egyszeri hozzájárulás, illetve személyi térítési díj pótlék összegét szabályozza az Szt. 117/B. §. (1) bekezdésében rögzített szabályok figyelembe vételével. 2. §-hoz E szakasz az emelt szintű ellátásért befizetett egyszeri hozzájárulások kezelésére vonatkozóan rögzít szabályokat az Szt. 117/B. §. (2) - (3) bekezdései értelmében. 3-4. §-hoz E szakaszok a rendelet hatálybalépésről rendelkeznek.



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 10/1998. (V.5.) Kgy. rendelet módosítása


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Koch József csoportvezető, Humánszolgáltatási Iroda

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:



2005. november 28.


2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotta a 10/1998. (V.5.) Kgy. rendeletét a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. Ezen rendelet 2. §-ának és mellékletének módosítása szükséges. Egyrészt azért, mert az intézményi térítési díjak összegének hozzáigazítása indokolt az intézmények 2006. évi költségvetésének várható alakulásához, másrészt azért, mert a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények köre, elnevezése változott. A 133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díját és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokat. A rendelet 9. § (1) bekezdés szerint a napi intézményi térítési díj mellett havi intézményi térítési díjat is meg kell állapítani, mégpedig úgy, hogy az a napi intézményi térítési díj 30×a. A rendelet 9. §. (3) bekezdése kimondja, hogy az intézményi térítési díjak megállapításához az egy ellátottra jutó önköltség napi összegének kiszámításához az intézmény költségvetésében az adott évre tervezett működési kiadásokat kell figyelembe venni. A Baranya Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi intézményeinek 2006. évi önköltségei – a tervezett intézményi költségvetések alapul vételével, figyelemmel a 2006. évre tervezett 2 %-os emelésre - az alábbiak szerint alakulnak a 2005. évi térítési díjakkal szemben. (Megjegyzés: a pécsváradi intézményben az állami gondoskodásban részesülők már lakásotthonokban élnek, így a megállapított térítési díj azonos a megye többi lakásotthonaiban megállapított összeggel.) Intézmény neve

Önköltség Ft/fő/nap 2005. év

Megyei Gyermekvédelmi Központ - nevelőszülőknél - átmeneti otthon - lakásotthonok Óvoda,Ált.Isk., Szakisk., Koll. és Gyo., Komló Ált. Isk. ,Szakisk., Nev. Tan., Koll. és Gyo.,Pécsvárad Ált.Isk.,Szakisk. ,Koll. és Gyo, Old Óvoda,Ált.Isk.,Szakisk., Nev. Tan., Koll. és Gyo., Mohács

Intézményi térítési díj Ft/fő/nap 2006.év 2005. év 2006. év

1950 2720 2720

1990 2775 2775

585 815 815

600 835 835

2140

2185

645

660

2720

2775

815

835

2140

2185

645

660

2140

2185

645

660

3 A Gyvt. 151. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az utógondozói ellátás esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 30 %-át. A minimálbért figyelembe véve így is magasabbak a 2006. évre megállapított térítési díjak, mint a minimálbér 30 %-a. Megjegyzendő, hogy az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után is megkapja a fenntartó megyei önkormányzat a mindenkori normatív támogatást. Az intézményi térítési díjak megállapításánál – a korábbi évekhez hasonlóan – az önköltség 30 %-ra tettünk javaslatot mivel az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Térítési díjat azok az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek fizetnek, akik valamilyen jövedelemmel rendelkeznek. 2005. évben a teljes intézményi körben a térítési díjakból 100 eFt bevétel jelentkezett. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára a térítési díj valójában nem a tényleges költségek fedezetét szolgálja (hiszen jövedelmük ezt nem is teszi lehetővé), hanem elsősorban az önálló életvitel előkészítését segíti. A bevételből jelentkezett alacsony összeg azt mutatja, hogy az utógondozói ellátást az önálló életvitel feltételeivel nem rendelkező vagy tanulmányokat folyató fiatal felnőttek veszik igénybe. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 68/2005. (VI.16.) Kgy. határozatával módosította a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Alapító Okiratát. A Pécs, Hunyadi út 54. szám alatt új szakmai egység irodát hozott létre. Változás történt a megyei fenntartású többcélú intézmények elnevezésében is. Erre tekintettel szükséges a Kgy. rendelet 2. §-ának módosítása. Pécs, 2005. november 28.

Tasnádi Péter

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ...../2005. (.......) Kgy. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 10/1998. (V.5.) Kgy. (Gyr.) rendeletének módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 29. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. A Gyr. 2. §. helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Otthont nyújtó ellátások a) Nevelőszülők (a nevelőszülői hálózatot a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ működteti, címe: 7626 Pécs, Egyetem u. 2.) b) Lakásotthonok Szakmai egységek, címe: 7900 Szigetvár, Radován tér 1. 7300 Komló, Damjanich u. 25. 7625 Pécs, Hunyadi út 54. -

Bogád, Rákóczi út 26. Komló, Kodály Z. u. 16. Komló, Munkácsy M. u. 88. Komló, Damjanich u. 23. Komló, Munkácsy M. u. 106. Komló, Majális tér 3. Majs, Ady E. u. 67. Pécs, Mohácsi út 55. Pécs-Hird, Szathmáry u. 16. Sellye, Korongi tér 11. Szentlőrinc, József A. u. 11. Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 48. Szigetvár, Batthyányi u. 11. Szigetvár, Gábor Á. u. 16. Szigetvár, Kolozsvári út 10. Szigetvár, Miklós u. 1. Szigetvár, Miklós u. 3.

Utógondozó otthon telephelyei: - Pécs, Ércbányász u. 32. - Pécs, Frankel L. u. 14. - Pécs, Bocskay u. 7. - Pécs, Illyés Gy. u. 30. - Komló, Nagyszántó u. 7. - Szigetvár, Vörösmarty u. 17.

Gyermekotthon - Komló, Damjanich u. 25. c) Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Pécsvárad lakásotthonok: Pécsvárad, Kossuth L. u. 6. 1/1 Pécsvárad, Kossuth L. u. 6. 1/2. Pécsvárad, November 29. u. 17.

Szakiskolája,

Nevelési

d) Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Old e) Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Mohács f) Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Komló 2. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ címe:7626 Pécs, Egyetem u. 2. 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény a.) Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ átmeneti otthona Címe: Pécs, Szikla u. 5. b.) Gyermekotthon, Komló, Damjanich u. 25. 2.§. A Gyr. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 3. §. (1)

A rendelet 2006. január 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a megyei főjegyző gondoskodik.

(2) A gyermekvédelmi intézményekben az új térítési díjakat első alkalommal 2006. január 1-től kell alkalmazni. Pécs, 2005. december 15.

Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

Lászlóné dr. Kovács Ilona a Baranya Megyei Önkormányzat Főjegyzője

Melléklet

...../2005. (.....) Kgy. rendelet melléklete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások igénybe vételéért fizetendő térítési díjakról

Intézmény

Intézményi térítési díj Ft/hó

Intézményi térítési díj Ft/nap

Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülőknél Átmeneti otthon Lakásotthonok

18.000 25.050 25.050

600 835 835

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma, és Gyermekotthona, Pécsvárad

25.050

835

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Old

19.800

660

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Mohács

19.800

660

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Komló

19.800

660

INDOKLÁS

1.§.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 68/2005. (VI.16.) Kgy. határozatával módosította A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Alapító Okiratát. A Pécs, Hunyadi út 54. szám alatt új szakmai egység irodát hozott létre. Változás történt a megyei fenntartású többcélú intézmények elnevezésében is.

2.§.

Törvényi felhatalmazás alapján a fenntartó évente kétszer állapítja meg a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díjait. A javaslat a térítési díjak 2%-os emelését tartalmazza az intézmények 2006. évi költségvetésének várható alakulására tekintettel.



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntető okiratának elfogadása


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Farkasné dr.- Gáspár Erzsébet irodavezető Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda Horváth Csilla csoportvezető Közgazdasági Iroda Szabó Józsefné, a Társulás mb. hivatalvezetője MEGTÁRGYALTA: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Igazgatási és Ügyrendi Bizottság


KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. NOVEMBER 25. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. NOVEMBER 25.


2 II. A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2005. október 26-ai ülésén arról döntött, hogy a 2005. évben bekövetkezett változásokra – a többcélú kistérségi társulások létrejöttére, feladatvállalására, egyes eddig társulásban végzett feladatellátás iránti igény csökkenésére (belső ellenőrzés), a tagönkormányzatok kb. 15 %-a kilépésére – tekintettel célszerűnek tartja a Társulás 2005. december 31-ei hatályú, közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezésről szóló képviselő testületi döntések meghozatalát. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1998. október 16-án kelt és a 163/1998. (IX.28.) Kgy. határozatával jóváhagyott társulási megállapodás és alapító okirat alapján a szervezetnek nem csak alapítója, hanem felügyeleti szerve is lett. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (2) bekezdése szerint, ha a költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelöli a költségvetési szerv felügyeleti szervét, akkor a megszüntető okiratot e szervnek kell kiadnia. A megszüntető okiratban a rendelet 11. § (3) bekezdése alapján rendelkezni kell a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg; a költségvetési szerv jogutódlásáról; a vagyon – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – feletti rendelkezési jogosultságról; a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a foglalkoztatottakról. Az előterjesztés mellékletét tartalmazó okirat alapján a Társulás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c/. pontja alapján azért szűnik meg, mert a társulásban ellátandó feladat más módon, más szervezetben, nevezetesen a többcélú kistérségi társulásokban hatékonyabban ellátható. A szervezet alapfeladatai közül a belső ellenőrzés, pályázatfigyelés ellátását – külön jogszabály alapján – már ma is a többcélú kistérségi társulások végzik. A Társulás közös megegyezés jogcímén, jogutód nélkül, a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Társulásnak átadott vagyontárgyak, vagyoni értékek (irodabútorok, technikai eszközök, a működéshez biztosított irodahelyiségek használati joga a megszüntetéssel együtt megszűnik. A leltár szerinti vagyontárgyak a közüzemi szerződések átadása, az ingyenes használati jog megszüntetése a GESZ-szel történő külön megállapodás szerint történik. A Társulás vagyontárgyai az előterjesztés 1. sz. függeléke szerint a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonába és a GESZ használatába kerülnek, melyek nettó értéke jelen idő szerint – figyelemmel a Rellüm Kft. és a Társulás között létrejött megállapodásban foglalt bérleti (Lízing) díj tartozásra, melynek összege 150 e Ft – 452.201 Ft. A Társulásban foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya megszüntetésével összefüggő végkielégítés és járulékai mértéke 3.040 e Ft, továbbá a 2005. december havi illetményük és járulékai 1.800 e Ft, melynek fedezete a Társulás költségvetésében nem áll rendelkezésre. Ezt az összeget, összesen 4.840 e Ft fedezetét a közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat a 2005. évi költségvetésében biztosítja. A megszüntető okirat tervezetét a társult tagönkormányzatok polgármestereihez eljuttattam. A Társulás megszüntetéséhez a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. §-a, illetve a Társulás

3 létrehozásáról szóló megállapodás alapján a képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. A Társulás megszüntetésével kapcsolatos intézkedések megtétele, a megszüntető okirat kiadása a felügyeleti szerv, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hatásköre Kérem a T. Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslatot és a Társulás megszüntetéséről szóló, melléklet szerinti megszüntető okiratot fogadja el.

III. Határozati javaslat 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint a Társulás felügyeleti szerve a melléklet szerinti tartalommal - a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntetéséről szóló Megszüntető Okiratot elfogadja, egyidejűleg a Társulásban foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésével felmerülő kiadások fedezetére 4.840 eFt-ot a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetése terhére biztosítja. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Társulás megbízott vezetőjét, hogy gondoskodjon a Társulás használatában lévő Pécs, József u. 19. szám alatti ingatlan, továbbá a leltár szerinti vagyontárgyak átadásáról a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (GESZ) részére. Felkéri továbbá a Társulásnál keletkezett ügyiratok raktárjegyzékbe foglalására és a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala részére történő átadására. Határidő: 2005. december 16. Felelős: Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető Szabó Józsefné, a Társulás mb. hivatalvezetője Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a Társulás megbízott vezetőjét, hogy készítse el december 31-ei fordulónappal az éves beszámoló alátámasztására szolgáló leltárt, valamint a záró főkönyvi kivonatot. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Szabó Józsefné, a Társulás mb. hivatalvezetője 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a GESZ hivatalvezetőjét, hogy készítse el december 31-ei fordulónappal a Társulás éves beszámolóját.

4 Határidő: 2006. február 15. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a GESZ vezetőjét, hogy a Társulás működésével kapcsolatos közüzemi és polgári jogi szerződések ügyében 2006. január 1-től eljárjon. Határidő: Folyamatos Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Társulás törzskönyvi nyilvántartásból való törlése iránt 8 napon belül intézkedjen, és a Társulás megszüntető okiratát küldje meg a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságához. Határidő: 2005. december 23. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyző Pécs, 2005. november 25.

Dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

A .../2005. (XII.15.) Kgy. határozat melléklete

MEGSZÜNTETŐ OKIRAT a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás (7621. Pécs, József u. 19.), mint önálló jogi személyiségű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv megszüntetéséről. 1. Az 1. számú melléklet szerinti társult önkormányzatok az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Baranya Megyei Önkormányzati Társulást 2005. december 31-ei hatállyal - jogutód nélkül - megszüntetik. 2. A megszűnő költségvetési intézmény - neve: Baranya Megyei Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) - székhelye: Pécs, József u. 19. - felügyeleti szerve: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése - megszüntető szerve: az 1. számú melléklet szerinti társult önkormányzatok - gazdálkodási feladatait a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (továbbiakban: GESZ) látja el - alaptevékenysége (szakfeladatai): tanácsadás, építéstervezés, műszaki ellenőrzés, rendezési tervek koordinálása, érintésvédelem, belső ellenőrzés, pályázatfigyelés Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: könyvelés, szakmai oktatás, pályázat készítése A vállalkozási tevékenység mértéke: 40 % A feladatellátást szolgáló vagyon: társult tagok évi hozzájárulása és vállalkozási bevétel - alapfeladatai közül a tanácsadás, belső ellenőrzés, pályázat figyelés jövőbeni ellátását – külön jogszabály alapján – a többcélú kistérségi társulások végzik. Az építés-tervezés, műszaki ellenőrzés, rendezési tervek koordinálása úgy, mint eddig az érintésvédelem, az önkormányzatok egyedi megbízási szerződései alapján elláthatóak. 3. A Társulás, mint költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. 4. A Baranya Megyei Önkormányzat által a Társulásnak átadott vagyontárgyak, vagyoni értékek (irodabútorok, technikai eszközök) a működéshez biztosított irodahelyiségek használati joga, melynek évi értéke az alapító okirat szerint 3 millió forint, a megszüntetéssel egyidejűleg megszűnik. A leltár szerinti ingóságok, a közüzemi szerződések átadása, az ingyenes ingatlanhasználati jog megszüntetése a GESZ-szel kötendő külön megállapodás alapján történik. A megszűnő intézmény feladatellátását szolgáló 1. számú függelékben megjelölt vagyon A Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonába és a GESZ használatába kerül. A Baranya Megyei Önkormányzat vállalja az 5. pontban megjelölt járandóság(ok) kifizetését, továbbá átvállalja a Pécsett 2004. VII. 1. napján kelt, a Rellüm Kft. és a Társulás között létrejött megállapodásba foglalt Minolta Di 183 digitális fénymásoló és nyomtató berendezés bérleti (lízing) díjának havi díja (összesen 150 e Ft) megfizetését 2007. 07. 01-ig, a lejárat idejéig.

2

5. A Társulásban foglalkoztatott személyek száma 5 fő közalkalmazott, akik közül 3 fő nyugdíjasnak minősülő foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya az intézmény jogutód nélküli megszüntetésével egyidejűleg megszűnik. 2 fő közalkalmazott jogviszonya megszüntetésével egyidejűleg végkielégítésre jogosult, a végkielégítés és járulékai mértéke 3.040 e Ft. 6. A megszűnő intézmény közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, mint a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának elnöke gyakorolja. 7. A Társulás alapító okirata szerint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a társult tagok évi hozzájárulásuk arányában állnak helyt, azonban a jelen okirat 4-5-6. pontjában foglalt jogok és kötelezettségek Baranya Megyei Önkormányzat általi vállalásával a Társulásnak vagyoni joga és kötelezettsége (követelése, tartozása) nincs. 8. A társult önkormányzatok a megszüntetési eljárás lefolytatásával, a megszüntető okirat kiadásával a felügyeleti szervet bízzák meg. Kelt: ..Pécsett, 2005. december 15-én.

Dr. Kékes Ferenc s.k. közgyűlés elnöke


1. számú Függelék KIMUTATÁS a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete részére átadandó ingóságokról

Megnevezés

db

Nettó érték

- Office 2003 BASIC számítógépes program

1

29.180.- Ft

- Microsoft XP HOME számítógépes program

1

13.811.- Ft

- Video projektor PANASONIC CA9230089

1

176.955.- Ft

- Számítógép IBM T324BEU

1

41.462.- Ft

- Nyomtató HP LÉZER JET B002397

1

17.996.- Ft

- Monitor LITE-ON TECHNOLOGY 704761027

1

16.213.- Ft

- Számítógép LG XO854518

1

42.538.- Ft

- Kávéfőző MOM 1131

1

4.500.- Ft

- Diktafon P-SANYO TRC570 M

1

4.994.- Ft

- Mikrokazetta

2

999.- Ft

- Takarítógép AEG MULTI 300

1

19.995.- Ft

- Hosszabbító

1

2.800.- Ft

- Acél levélszekrény

1

2.950.- Ft

- Beépített szekrény

1

130.000.- Ft

- Tárgyaló asztal

1

25.500.- Ft

- Íróasztal

1

19.500.- Ft

- Kisszekrény

1

19.500.- Ft

- Forgószék, karfás

1

11.000.- Ft

- Forgószék

2

15.800.- Ft

- Rádiós magnó ELTA 62598S

1

2.795.- Ft

- Iratmegsemmisítő HS80 REXEL

1

3.713.- Ft

- MINOLTA Di 183 fénymásoló és nyomtató

1

-150.000.- Ft

Pécs, 2005. november 9. Szabó Józsefné s.k. mb. hivatalvezető

Szám: 1001-9/2005. Tárgy: A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntető okiratának elfogadása

Módosított határozati javaslat 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint a Társulás felügyeleti szerve a melléklet szerinti tartalommal - a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntetéséről szóló Megszüntető Okiratot elfogadja, egyidejűleg a Társulásban foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésével felmerülő kiadások fedezetére 6.640 eFt-ot a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetése terhére biztosítja. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Társulás megbízott vezetőjét, hogy gondoskodjon a Társulás használatában lévő Pécs, József u. 19. szám alatti ingatlan, továbbá a leltár szerinti ingóságok átadásáról a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (GESZ) részére. Felkéri továbbá a Társulásnál keletkezett ügyiratok leltározására és az önkormányzat hivatala részére történő átadására. Határidő: 2005. december 16. Felelős: Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető Szabó Józsefné, a Társulás mb. hivatalvezetője 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a Társulás megbízott vezetőjét, hogy készítse el december 31-ei fordulónappal az éves beszámoló alátámasztására szolgáló leltárt, valamint a záró főkönyvi kivonatot. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Szabó Józsefné, a Társulás mb. hivatalvezetője 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a GESZ hivatalvezetőjét, hogy készítse el december 31-ei fordulóponttal a Társulás éves beszámolóját. Határidő: 2006. február 15. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a GESZ vezetőjét, hogy a Társulás működésével kapcsolatos közüzemi és polgári jogi szerződések ügyében eljárjon. Határidő: 2006. január 1. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Stráhl Ferenc, GESZ hivatalvezető

2 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Társulás törzskönyvi nyilvántartásból való törlése iránt 8 napon belül intézkedjen és a társulás megszüntető okiratát küldje meg a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságához. Határidő: 2005. december 13. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyző Pécs, 2005. december 14.

Dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke


2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2389/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítása


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Farkasné dr. Gáspár Erzsébet irodavezető Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda

MEGTÁRGYALTA: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Igazgatási és Ügyrendi Bizottság



2005. november 25.


2 II. A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2005. október 26-ai ülésén arról döntött, hogy a 2005. évben bekövetkezett változásokra – a többcélú kistérségi társulások létrejöttére, feladatvállalására, egyes eddig társulásban végzett feladatellátás iránti igény csökkenésére (belső ellenőrzés), a tagönkormányzatok kb. 15 %-a kilépésére – tekintettel célszerűnek tartja a Társulás 2005. december 31-ei hatályú, közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezésről szóló képviselő testületi döntések meghozatalát. A képviselő-testületi döntések meghozatala folyamatban van, és a mai testületi ülésen közgyűlésünk is elfogadja a Társulás megszüntető okiratát. A Társulás 2005. december 31-i hatályú megszűnésére tekintettel módosítani szükséges a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó szervezete alapító okiratát is. A módosítást az teszi indokolttá, hogy az 1998. október 16-án kelt és a 163/1998. (IX.28.) Kgy. határozattal jóváhagyott társulási megállapodás és alapító okirat szerint a Baranya Megyei Önkormányzati Társulás részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait a GESZ látja el. A GESZ alapító okiratából ezen szakfeladat a feladatellátás megszűnése miatt törlésre kerül. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a módosított alapító okirat elfogadására.

III. Határozati javaslat 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete melléklet szerinti alapító okiratát elfogadja Határidő: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt az adatváltozást tartalmazó alapító okiratot 15 napon belül juttassa el a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságának. Határidő: 2005. december 30. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző Pécs, 2005. november 25.

Dr. Kékes Ferenc közgyűlés elnöke

A ...../2005. (XII.15.) Kgy. határozat melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve:

Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete

Az intézmény székhelye:

Pécs, Széchenyi tér 9.

Működési területe:

Baranya, Somogy megye

Az intézményt alapító neve:

Baranya Megyei Tanács

Az alapítás éve:

1984.

Az intézmény fenntartója:

Baranya Megyei Önkormányzat

Felügyeleti szerve:

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése

A fenntartó székhelye:

Pécs, Széchenyi tér 9.

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézményvezető kinevezésének rendje:

Pályázat útján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozott időre nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint.

Szakágazat: 751415 Alaptevékenysége (szakfeladatai): 75115-3

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Az önkormányzat hivatala működésével kapcsolatos szolgáltatások. Ezen belül: – gondoskodik irodai és egyéb készletbeszerzésekről (irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, közlöny, bútor, berendezés, felszerelés, stb.); – üzemelteti az önkormányzat tulajdonában és az intézmény kezelésében lévő gépkocsikat; – házi nyomdájában elkészíti a közgyűlési anyagok és a hivatalban keletkező iratanyagok sokszorosítását, nyomdai előállítását; – biztosítja a testületi ülések és a bizottsági ülések zavartalan lebonyolítását (teremrendezés, büfé, hangosítás, hangfelvétel); – postázási, kézbesítői és ügyfél tájékoztatási feladatot végez; – gondoskodik a hivatal munka- és tűzvédelmi szabályzatában az üzemeltetőre vonatkozóan megfogalmazott feladatok végrehajtásáról.

55141-4

Üdültetés Üdülők, hétvégi házak, táborok üzemeltetése, szálláshely szolgáltatás.

70101-5

Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása Az intézmény használatába adott vagyon üzemeltetésével kapcsolatos gondnoki feladatok ellátása: – a közgyűlés és hivatalának működési feltételeinek biztosításához az intézmény használatában lévő vagyon üzemeltetése;

– – –

az üzemeltetéssel összefüggő feladatokon belül a rendeltetésszerű használat biztosítása, valamint őrzése; az üzemeltetett vagyonnal kapcsolatos karbantartási feladatok ellátása, állagának megóvása; az intézmény használatába adott vagyon számviteli és más jogszabályok előírása szerinti nyilvántartása.

75147-2

Területi honvédelmi igazgatási tevékenység A minősített időszakra felkészítést végző területi honvédelmi igazgatási szervek tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások.

85328-8

Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Esélyek Háza működésével kapcsolatos szolgáltatás

92401-4

Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése

Egyéb tevékenysége: 93093-2

Máshová nem sorolható egyéb szolgáltatás Számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos és egyéb számítástechnikai szolgáltatás

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke:

-

-

A feladatellátást szolgáló vagyon:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel önállóan gazdálkodik.

A vagyon felett rendelkező:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat.

Pécs, 2005.


Záradék:


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete módosított alapító okiratát a Kgy. határozatával elfogadta.


2005.DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 557-10/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági koncepciója


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kiss Árpád csoportvezető, Humánszolgáltatási Iroda Kaufmann Eszter vezető-tanácsos, Humánszolgáltatási Iroda

MEGTÁRGYALTA: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság Egyeztető Bizottság


Igazgatási és Ügyrendi Bizottság Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum


2005. november 30.


2 II. A Magyar Köztársaság Alkotmánya – mint a legmagasabb szintű jogforrás – az ifjúsági területet érintő állami kötelességként fogalmazza meg az ifjúság létbiztonságáról, az oktatásáról és neveléséről való gondoskodást; az érdekeiknek a védelmezését. Az „alaptörvényre” építve, ez utóbbi kötelezettséget prioritásként kezelve írja elő a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a megyei önkormányzatok kötelező feladataként – többek között – a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról való gondoskodást /70.§ (1) a.) pont/. Az állam, valamint közvetve a helyi önkormányzat – a fenti jogi szabályozással is – elismeri, fontosnak tartja az ifjúság társadalomban betöltött szerepét: „minden állampolgárnak közös felelőssége, hogy a fiatalok, illetve közösségeik, szervezeteik részesei és alakítói lehessenek a társadalmi és gazdasági haladást szolgáló folyamatnak. A társadalom megújhodásának záloga a felnövekvő generáció tagjainak az egyéni sorsuk, a lakóhelyük, országuk és nemzetük közösség iránt táplált felelősségérzete.” (74301/2005. Kormány-előterjesztés az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat). A Baranya Megyei Önkormányzat az elmúlt időszakban a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos megyei feladatairól az alábbi szervezeti formákban, konkretizált feladat- és hatáskörökkel, illetve azok ellátásához szükséges pénzforrások hozzárendelésével gondoskodott/gondoskodik. ¾ Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány Létrehozása: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése /továbbiakban: BMÖ/ a 7/1994.(I.28.) Kgy. határozatával - mint a Baranya Megyei Tanács VB Sportszövetségi és Rendezvény Iroda jogutód szervezete a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány alapító okiratát módosítva - hozta létre 1994-ben (továbbiakban: Közalapítvány). Fő célja: a megyében lévő gyermek- és ifjúsági korosztály önállóan cselekedni képes állampolgárrá válásának segítése a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítésével, közösségi aktivitásának támogatása, segítése, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének segítése. Fő feladata: a megyében lévő gyermek- és ifjúsági korosztály számára az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének segítése. a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítása és bővítése, az ifjúsági turizmust támogatása és terjesztése, a hazai és nemzetközi cserekapcsolatok ösztönzése és támogatása, az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt állók oktatásának, nevelésének szervezése (Kórház – iskola program működtetése), a környezeti oktatásuk, nevelésük fejlesztése (erdei iskola program). Pénzügyi források (a feladatok megvalósításához): a közalapítvány vagyona: a „Sikondai Gyermektábor”, a „Sikondai Természetbarátok Háza”, a „Balatonfenyvesi Ifjúsági Üdülő”, az alapító megyei önkormányzattól kapott támogatás (2000. évben 4.000 ezer Ft, 2001. évben 19.000 ezer Ft, 2002. évben 10.850 ezer Ft, 2003. évben 6.000 ezer Ft, 2004. évben 18.100 ezer Ft, 2005. évben 15.000 ezer Ft) az alaptevékenységhez kapcsolható pályázatokból nyert pénzösszegek, a Közalapítványhoz csatlakozók pénzbeli támogatásai, illetve a más szervezetektől kapott támogatások.

3 ¾ Ifjúsági és Információs Tanácsadó Központ/Iroda Létrehozása: A Közalapítvány a 2/1998. BMGYIK határozatával önálló szervezeti egységeként hozta létre 1998-ban. Fő célja: Közvetlen segítségnyújtás a fiatalok számára a mindennapi életük során felmerülő problémák megoldásához, az információs igényeik kielégítéséhez. Fő feladata: Egy szolgáltató tevékenységi rendszer működtetése, az alábbi részterületeken. Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás Diáktanácsadó Szolgálat (D-pont) Tanulótájékoztató Tanácsadó Szolgálat Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum működtetése Pécsi Ifjúsági Kerekasztal működési feltételeinek biztosítása Mobilitás Info-pont Pénzügyi források (a feladatok megvalósításához): 1998-2002 között a Közalapítvány önálló szervezeti egységeként, 2002. évtől a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság humánszolgáltató szervezeti egységeként részesült a támogatásokból. ¾ Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Létrehozása: A Közalapítvány a 17/2001. (X.16.) BMGYIK határozatával döntött a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság (továbbiakban: Kht.) létrehozásáról. A BMÖ Közgyűlése a komplex megyei-városi ifjúsági feladatellátás rendszeréről szóló 181/2001. (XII.12.) Kgy. határozatában ismerte el a Kht. létjogosultságát. A BMÖ és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. március 29-én megállapodást kötöttek, a Pécs város és Baranya megye gyermek és ifjúsági feladatainak ellátása érdekében. A megállapodásban a két önkormányzat együttesen arról nyilatkozott, hogy a gyermek és ifjúsági feladataikat hivatali rendszeren kívül, közfeladat-ellátási szerződés megkötésével, közhasznú szervezeten keresztül kívánja ellátni. Fő célja: A gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról való gondoskodás Pécs városa és a Baranya megye illetékességi területén, az önkormányzatokkal kötött „Ellátási szerződés”-ek alapján. Fő feladata: segíti a gyermek és ifjúsági szervezetek, öntevékeny csoportok megalakulását, működését, pályázati rendszert működtet, biztosítja a megyében élő gyermekek és fiatalok számára a közösségek kialakulásához, működéséhez szükséges infrastruktúra igénybevételi lehetőségét, ifjúsági intézményeket támogat, gondoskodik a megyében élő gyermekek és fiatalok számára információs és tanácsadó szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről, gondoskodik a megyében élő gyermekekkel és ifjúsággal való párbeszéd folyamatos fenntartásáról, támogatja a gyermekek és fiatalok szabadidejének tartalmas eltöltése érdekében szervezett programokat, rendezvényeket,

4 elősegíti az Alkotmányban, a gyermekeket és ifjúságot érintő törvényekben, valamint az egyéb jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek megismertetését, érvényre juttatását. Mindezen szak- és közfeladatok ellátását szolgáltatások formájában, az Ifjúsági és Információs Tanácsadó Központtal együtt biztosítja a Kht. (például: ifjúsági tanácsadás, információs adattár és érdekegyeztető fórum működtetése, ifjúsági szakmai koordináció, ifjúsági képzésszervezés, ifjúsági programszervezés, táboroztatás, stb.). Pénzügyi források (a feladatok megvalósításához): a BMÖ által nyújtott támogatások: - éves működési támogatás (2002-ben 5.000 ezer forint, 2003-ban 5.265 ezer forint, 2004-ben 5.581 ezer forint, 2005-ben 5.832 ezer forint), - a székhely és irodahelyiség - közműköltségekkel együtt (víz, villany, fűtés) történő - térítésmentes használata, - az ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására kiírt nemzetközi, hazai ifjúsági témájú pályázatokon való részvétel biztosítása (2002-ben 3 900 ezer forint önrész, 2004-ben 110 ezer forint önrész, 2005-ben 1 500 ezer forint önrész) Pécs M. J. Város Önkormányzata által nyújtott támogatások az alaptevékenységhez kapcsolható pályázatokból nyert pénzösszegek egyéb, más szervezetektől kapott pénzbeli támogatások.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei ifjúsági feladatok ellátásáról - a megfelelő szervezeti formát megtalálva - együttműködő partnerintézmények, szervezetek bevonásával – anyagi lehetőségeihez mérten felelősségteljesen gondoskodott. Ezt igazolja és erősíti a 48/2005. (IV.28.) Kgy. határozatával hozott döntése is, melyben a helyzet- és igényfelmérésen alapuló megyei ifjúsági feladatellátás szervezhetőségének, átláthatóságának biztosítékaként szükségesnek ítélte a megyei ifjúsági koncepció elkészítését. A testület tette ezt azért is, mert az ifjúsági törvénytervezet személyi hatálya kiterjed az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységet folytató állami, önkormányzati szervekre és intézményeikre is, valamint meghatározza a települési és megyei önkormányzatok által ellátandó ifjúsági feladatokat. Azok végrehajtásának feltételeként rögzíti a „helyi ifjúsági cselekvési terv” elkészítését és elfogadását, az abban foglaltak megvalósítását; valamint az ifjúság helyzetére épülő kétévenkénti értékelését. Az ifjúsági törvénytervezet a helyi önkormányzatok ifjúsági feladat-ellátásához, (elsősorban az ifjúsági szolgáltatások finanszírozására) normatív feltételek mellett elnyerhető támogatási formát, ún. ifjúsági normatívát kíván bevezetni. Az erre való jogosultságnak, vagyis az állami pénzeszközök lehívhatóságának feltételeként is a helyi ifjúsági cselekvési terv meglétét irányozta elő. Megyei ifjúsági koncepció csak az ifjúság szükségleteit és azok kielégítésének szintjeit feltáró kutatásra (helyzetfelmérésre) épülhet. Ennek az elgondolásnak a mentén döntött a fent említett határozatában a BMÖ Közgyűlése: komplex vizsgálaton alapuló megyei ifjúsági helyzetelemzést, ifjúsági koncepciót megalapozó tanulmányt készíttet, mely feladat – közbeszerzési eljárás jogszabályi követelményeinek betartásával történő – lebonyolítására a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot bízta meg. A közbeszerzés eredményeként a pécsi Szocio-Gráf Intézet végezte el a megyei ifjúságkutatást 2005. június – szeptember hónapokban. A vizsgálat során kvantitatív, fókusz csoportos módszerekkel, illetve a mélyinterjús kutatás eszközével élve szeptember 15-ére elkészült az ifjúság megyei helyzetét bemutató zárótanulmány, melyből az ifjúsággal kapcsolatban az alábbi következtetések/problémák emelhetők ki:

5

alacsony mobilitás (horizontális és vertikális értelemben is) közösségi élmények hiánya élettervek (20 % nincs, illetve borúlátó) megszokás, passzivitás létbiztonságra törekvő életmód beszűkült látókör kommunikációs problémák rendszertelen programok, akadozó finanszírozás.

A zárótanulmányt a Kht. az „Aktív ifjúság Baranyában” kistérségi fórumsorozat keretében a térségekben (Sásd, Dunaszekcső, Komló, Bükkösd, Pécs, Pécsvárad, Kémes, Siklós, Szigetvár helyszíneken) az érintettek képviselőivel közvetlenül is megismertette, és egyben véleményeztette. A fórumok lehetőséget adtak az ifjúság körében arra, hogy a helyi, szűkebb környezetben tapasztalható problémáikat elmondhassák, illetve a döntéshozók felé igényeiket megfogalmazzák. A fórumsorozat összegző, záró-rendezvényén (november 18-án) a főbb problémákat – saját tapasztalataik alapján – kiegészítették, illetve módosították: munkahelyek hiánya, elvándorlás, rossz közlekedési lehetőségek, kommunikációs problémák, közösségi terek hiánya, identitás probléma, értékválság. A problémák megoldására, kezelésére a közösségek erejének optimálisabb kihasználását, a „jó példák tárának” működtetését, a tudatos kommunikációt, az idegenforgalom, mint átfogó lehetőségnek a bevonását, a kistérségi fórumok működtetését, a mobilitás feltételeinek javítását, a rendszeresség, rendszer-szerűséget mint lehetőségeket fogalmazták meg. Ezek figyelembe vételével, a koncepció szükségszerűségének, jogforrásainak, valamint a BMÖ eddigi intézkedéseinek bemutatásával készítette el a Kht. a megyei ifjúsági koncepció-tervezetet (lsd. melléklet). A tervezet elsősorban az ifjúságot érintő főbb problémák kezelésére épít, de – az együttműködő szándéknak teret adva – ajánlásokat is írásba foglal a települési önkormányzatoknak, javaslatot ad a többcélú kistérségi társulásoknak. A problémák kezelését feladattervben határozza meg, mely az ifjúsági törvénytervezet hatályosulását követően ifjúsági cselekvési terv formájában igazodhat a jogszabályhoz, illetve a tapasztalatokkal kiegészülve még jobban közelíthet az elvárásokhoz. A koncepció-tervezetet a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum 2005. november 29-ei ülésén tárgyalta. A fórum által javasolt módosításokat a mellékelt tervezet figyelembe veszi.

6 Tisztelt Közgyűlés! A megyei ifjúságkutatás, a zárótanulmány, a kistérségi ifjúsági fórumok, a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum által felszínre hozott, bemutatott problémák, és elvárások teljes körű megoldását nem tudja, és nem is vállalhatja fel egyedül a Baranya Megyei Önkormányzat. Konkrét „receptet” sem adhat, de törekednie kell arra, hogy koordináló szerepvállalásával bevonja az ifjúsági feladat-ellátásba azokat a települési önkormányzatokat, ifjúsági korosztállyal foglalkozó intézményeket, civil szervezeteket, melyekkel együtt, lépésről-lépésre közelít a megoldások optimumához. Olyan módszereket alkalmazva, amelyekben elismeri az érintettek igényeit, elvárásait, a partnerséget, és „akciós egységben” segíti a fiatalokat. A segítség pénzügyi oldalát (is) több csatorna együttes alkalmazásával teremti elő: helyi önkormányzati, területfejlesztési, ágazati, civil és pályázati források bevonásával. Ezt kívánja tükrözni a mellékelt ifjúsági koncepció-tervezet is azzal együtt, hogy interaktív nyitott felületeket hagy a megjelenő újabb szükségletek, igények, lehetőségek befogadására, új partnerek bevonhatóságára. A fentiekre tekintettel kérem a koncepció, valamint a határozati javaslatok elfogadását. III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése – a megyei ifjúságkutatáson alapuló ifjúsági koncepcióját elfogadja. Határidő: közlésre azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályokban meghatározott, illetve önként vállalt ifjúsági feladatait a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságon, és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítványon keresztül látja el. A feladat-ellátásban együttműködik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a települési önkormányzatokkal, a többcélú kistérségi társulásokkal és a helyi ifjúsági (civil) szervezetekkel. A Baranya Megyei Önkormányzat az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott feladatok ellátásához a gyermek- és ifjúsági táborait - a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítványon keresztül - biztosítja. Határidő: közlésre azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megbízza a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot, hogy - az ifjúsági törvény hatályba lépését követően készítse el a megye ifjúsági koncepcióján alapuló megyei ifjúsági cselekvési tervet. A cselekvési tervet szakmai fórumokon egyeztesse, és terjessze jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidő: az ifjúsági törvény hatályba lépését követő 90 napon belül Felelős: Kárpáti Árpád, a Baranya Ifjúságáért Kht. ügyvezető igazgatója

7 4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott feladat-ellátásának pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja. Határidő: az éves költségvetés elkészítése Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megbízza a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot, hogy a települési önkormányzatokkal, illetve a többcélú kistérségi társulásokkal alakítson ki együttműködést, különösen az ifjúsági végponthálózat fejlesztése érdekében. Az együttműködésről tájékoztassa a Közgyűlést. Határidő: tájékoztatásra 2006. december 31. Felelős: Kárpáti Árpád, a Baranya Ifjúságáért Kht. ügyvezető igazgatója

Pécs, 2005. november 30. Dr. Kékes Ferenc

TERVEZET

Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010.

TARTALOM 1. Bevezetés 2. A koncepció jogforrása 3. Helyzetértékelés 3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája 3.2. Az ifjúságkutatás főbb következtetései 3.3. Kistérségi fórumok 3.4. A kutatások tapasztalatai alapján a főbb problémák 4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok 4.2. Horizontális célok 4.2.1. Pályakezdés, otthonteremtés 4.2.2. Oktatás, képzés, nevelés 4.2.3. Egészségügy, testkultúra 4.2.4. Kultúra, idegenforgalom 5. Összegzés Mellékletek: 1. sz. melléklet

Baranyai fiatalok helyzete 2005-ben (ifjúságkutatás)

2. sz. melléklet

Kistérségi fórumok összegzése

3. sz. melléklet

Szervezeti keretek

4. sz. melléklet

A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági feladatellátása 2000-2005.

5. sz. melléklet

Feladatterv 2005 – 2010.

6. sz. melléklet

Együttműködési megállapodás a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórummal és a Fórum ügyrendje

1

1. Bevezetés Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy velük, mint komplex jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal kalkulál. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, a célcsoportra nem elsősorban problémaforrásként kell tekinteni. A koncepció olyan tervezet, elképzelés, amelyre a társadalom folyamatos változása miatt az ifjúság jogos érdekérvényesítése és szerepvállalása érdekében van szükség. A fiatalok életterét adó tényezők - a család, az iskola, a települési környezet, a különböző intézmények, civil szervezetek, a munkahely, a baráti társaságok - adják a változások tereit. Ehhez kapcsolódik a fiatalok szükségleti rendszere, amelynek a legfontosabb három pillére a család, az állam és a helyi társadalom, települési közösség. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. A fiatalok általános szükségletei:

elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti és normális társadalmi környezet) tanulás, szellemi-, testi fejlődés szakma, hivatás megszerzése pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés családalapítás önálló lakáshoz jutás megélhetés, tisztes jövedelem társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás

A fent említett szükségletek sorrendje egyénenként változó, ezért a területi egységekre és korosztályokra jellemző problémákat kell meghatározni. Ez alapján határozzuk meg a feladatokat és munkamegosztást, hogy kinek (privát vagy társadalmi szereplőnek) és milyen mértékben kell segíteni a szükségletek kielégítését. A különböző felmérési módszerekkel feltárt konkrét, és helyi szükségletek megállapítása alapvető feladat, hiszen ez alapján kapunk képet a célterületekről, a szükséges javításokról valamint a meglévő és alkalmazandó eszközökről, forrásokról. A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010. és mellékletei, valamint a később hozzá kapcsolódó cselekvési terv a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósítása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a település adott területén a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatóak. Az ifjúsági koncepció keretet ad a kétévente elkészítésre és felülvizsgálatra kerülő cselekvési tervhez. A készülőben lévő „ifjúsági törvény” elfogadásáig feladat terv készül, majd a törvényben megfogalmazottak alapján részletes cselekvési terv kerül elfogadásra. A feladat tervnek és a cselekvési tervnek arra kell irányulnia, hogy a megye a már meglévő intézményi, környezeti feltételeit az őket megillető szintre emelje, és ahol hiányosságok mutatkoznak, ott pótolja azokat.

2

2. A koncepció jogforrása

Több ENSZ egyezmény - Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény - és az Európai Bizottság Fehér Könyve is meghatároz olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzatok támogató közege is.

Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása jelenleg az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen „a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;” Azt azonban az önkormányzatok önálló döntésére bízza, hogy – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy a megyei önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a települések adottságai, fejlettsége és egyéb más körülmények is.

Meghatározó az ágazati jogszabályok alkalmazása a feladatok sikeres végrehajtása tekintetében.

Ezeken túl, pedig figyelembe kell venni a Baranya Megyei Önkormányzat által elfogadott ágazati és szakmai koncepciókat, stratégiai terveket, és határozatokat.

3. Helyzetértékelés Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni az országos, sőt európai társadalmi és demográfiai folyamatokat. Országunk népessége csökken, továbbá a nyugateurópai államok többségéhez hasonlóan folyamatosan emelkedik az első házasságkötési életkor. Növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válások száma. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek együttesen az egyén, illetve a családok társadalmi helyzetének megváltozását jelentik (nemzedékek közötti és nemzedéken belüli mobilitás). Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a település népességének megtartása, növelése. Szükség van komplex (többlépcsős kvantitatív és kvalitatív) ifjúságkutatásra, amely feltárja az ifjúság szükségleteit és azok kielégítésének szintjeit. Célszerű két-háromévente elvégezni a 3

fiatalok körében egy szociometriai vizsgálatot reprezentatív mintavétellel és a meghatározott módszerekkel. A helyi ifjúságkutatás mindenkor alapját képezi az ifjúsági koncepciónak és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek. Ma általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, illetve hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak. A gazdasági aktivitás, a munkaerőpiaci beilleszkedés több évvel kitolódott, ami részben az oktatási rendszer reformjainak, részben a társadalmi folyamatok változásának köszönhető. Ifjúságszociológiai megközelítésből így az ifjúsági korosztályt a középiskolás kortól a „felnőtté válásig” - 14-30 éves korig - határozzuk meg. A 2004. évi KSH adatok szerint Baranya megye teljes népessége 401.286 fő volt. Jelen koncepció szempontjából releváns népesség nem fedi le Baranya megye teljes népességét, hiszen vizsgálatunk kizárólag a baranyai vidékre koncentrált. A baranyai vidék alatt értjük Pécs Megyei Jogú Város kivételével a megye 301 települését. Mivel tanulmányunk egy speciális csoport, a 15-30 éves fiatalok élethelyzetével, problémáival foglalkozik, tovább kellett szűkítenünk a kört. A vizsgált populáció a 2001. évi népszámláláskor 53.830 fő volt, amiben enyhe férfitöbbletet tapasztalhatunk – 51% a férfinépesség aránya. A célcsoport életterét, problémáit, tevékenységi köreit tekintve rendkívül heterogén képet kapunk. A tanuláson, munkavállaláson, a kulturális szokásokon, a társadalmi aktivitáson, a számítógép és internethasználaton túl megvizsgáltuk a szubjektív véleményeket, és az egyéni jövőre vonatkozó elképzeléseket is. 3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája I. Kvantitatív kutatás: 1. Alapadatok 2. Tanulás/munkavállalás 3. Életmód 4. Kultúra, kulturális programok 5. Társadalmi aktivitás 6. Szubjektív vélemények 7. Számítógép és internet II. Fókuszcsoportos kutatás: 1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilvánulások 2. A fiatalok életminősége a kistérségben 3. Menni vagy maradni, jövőtervezés 4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei III. Mélyinterjúk A vizsgálat mintegy 600 főre terjedt ki, a Baranya megyében állandó lakhellyel rendelkező, továbbá itt tanuló vagy dolgozó 15-30 éves fiatalokra vonatkozóan. Struktúrájában iskoláztatási, munkaerőpiaci, lakásstatisztikai és egészségügyi adatokkal számolt; a mélyinterjúk keretében a kistérségek székhelyének önkormányzati vezetőivel, általános- és középiskolák igazgatóival, munkaügyi szervezetek képviselőivel, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel vette fel a kapcsolatot. Épített a megye területi egységeire: az adatgyűjtést a kistérségeken belül is elvégezte, a zárótanulmányban figyelembe vette a kistérségi ifjúsági kutatásokat.

4

3.2. Az ifjúságkutatás főbb következtetései

A Baranyában élő vidéki fiatalok életét leginkább befolyásoló, megoldatlan probléma a munkalehetőségek szűkös volta. A munkalehetőségek hiánya által generált kilátástalanság. A jelenlegi lakóhely elhagyása, elvándorlás. Beszűkültek a társas érintkezés területei, illetve diszfunkcionálisak a közösségi színterek. Kevés példától eltekintve nem megoldott az önkormányzatokon belül az ifjúságpolitika ügye, az ifjúság intézményesült képviselete az önkormányzaton belül. A kapcsolat sok helyen ad hoc jellegű, a személyes kapcsolatok dominálnak. A közösségi helyszínek hiánya nagymértékben befolyásolja a civil szerveződések létrejöttét. Szükség lenne olyan tenni vágyó emberekre, mediátorokra, akik hajlandók, és képesek civil szervezetek megszervezésére, és működtetésére. Az önkormányzatok tesznek bizonyos erőfeszítéseket a településen élő fiatalok megtartására, azonban eszközeik korlátozottak.

A megyei koncepció csak akkor válhat hitelessé és a jövőben hatékonnyá, ha tartalmazza a kistérségi aspektusokat; arra alapozva építi fel saját cselekvési programját, melyben kiemelten kezeli a kistérségekkel történő ifjúsági együttműködést. A megyei koncepciót megalapozó ifjúságkutatás részleteit az 1. számú melléklet tartalmazza. 3.3. Kistérségi fórumok A zárótanulmányt a Kht. az „Aktív ifjúság Baranyában” kistérségi fórumsorozat keretében a térségekben (Sásd, Dunaszekcső, Komló, Bükkösd, Pécs, Pécsvárad, Kémes, Siklós, Szigetvár helyszíneken) az érintettek képviselőivel közvetlenül is megismertette, és egyben véleményeztette. A fórumok lehetőséget adtak az ifjúság körében arra, hogy a helyi, szűkebb környezetben tapasztalható problémáikat elmondhassák, illetve a döntéshozók felé igényeiket megfogalmazzák. A sorozatot összegző fórum zárta, amelyen a megyei fórumok résztvevői mellett szakértők és döntéshozók is jelen voltak. 3.4. A kutatások tapasztalatai alapján a főbb problémák

Munkahelyek hiánya, elvándorlás Rossz közlekedési lehetőségek Alacsony mobilitás Kommunikációs problémák Közösségi terek hiánya Identitás probléma Értékválság

A kistérségi fórum sorozat részletes összegzése a 2. számú mellékletben található. A jelenlegi helyzet értékeléséhez, az ifjúságkutatáson túl ismerni kell a megye ifjúsági életéhez kötődő jelenlegi szervezeti kereteket, a szervezetek működését, állapotát (önkormányzati-, egyházi intézmények, civil szervezetek). Az ifjúság közvetlen helyzetének elemezéséhez hasonlóan a szervezeti kereteket is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a cselekvési terv felülvizsgálata érdekében. (3. számú. melléklet)

5

4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok: 4.1.1. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése. 4.1.2. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába. 4.1.3. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítése. 4.1.4. Az önkormányzat és az ifjúsági civil szektor kapcsolatainak intézményesítése. 4.2. Horizontális célok 4.2.1. Pályakezdés, otthonteremtés

A munkába állás és az otthonteremtés, családalapítás összefügg. Az önkormányzatnak támogatnia kell minden lehetséges eszközzel ezek segítését. Különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök bevonásával törekedni kell a fiatalok minél hatékonyabb munkába vonására. Ahhoz, hogy a megszerzett tudás ne váljon használhatatlan tudássá, fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, tisztában legyenek a piac elvárásaival, ehhez igazodva válasszanak képzési területet. A település- és gazdaságfejlesztés során a döntéshozók vegyék számításba a korszerű tudással, ismeretekkel rendelkező fiatalokat, mint a humánerőforrás bázisát. 4.2.2. Oktatás, képzés, nevelés

A fiatalok helyben tartásához alapfeltétel a magas színvonalú oktatás és képzés biztosítása (mind az iskolákban, mind az iskolarendszeren kívüli képzésekben, tanfolyamokon, klubokban). Napjaink piacvezérelt informatikai társadalma egyfajta attitűdváltást igényel. A hatékonyabb képzés érdekében segíteni kell a pályaorientációt, és szakemberek bevonásával lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára a minél szélesebb körű tájékozódáshoz, tanácsadások igénybevételéhez. Biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet a képzésből a munka világába. Törekedni kell az oktatási rendszert elhagyó fiatalok számának csökkentésére. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget, akár szociális, akár értelmi, testi vagy területi alapú az egyenlőtlenség. Nemcsak a diákoknak van szükségük (az iskolában elsajátítható tudáson túl) folyamatos képzésre, hanem a velük foglalkozó szakembereknek is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalok környezettudatos nevelésre. 4.2.3. Egészségügy, testkultúra

A szellemi és testi egészség a legfőbb érték, ezért erősíteni kell ennek tudatosabb megjelenítését, amelyhez megfelelő motivációt és kommunikációt kell bevezetni és széles körben alkalmazni. Tudatosítani kell a fiatalokban az egészség megőrzés, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés fontosságát.

6

Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. A sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos, ezért a fiatalok igényeinek megfelelően kell fejleszteni a sportolásra, illetve a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas területeket. Támogatni kell az egészséges életmód szemléletének meghonosítását. Kiemelt figyelmet érdemel a szociálisan, vagy egészségileg hátrányos helyzetben lévő csoportok egészségvédelme. Az egészséges élet alapja a tiszta környezet. Kiemelt fontosságú a környezetvédelemi problémák iránti fogékonyság, a környezeti nevelés széleskörű elterjedése, valamint a tiszta, és ezáltal vonzó településkép megteremtése. A felnövekvő generációk környezet- és természetvédelmi gondolkodásának, szemléletének fejlődése, felelősségtudatuk erősítése. 4.2.4. Kultúra, idegenforgalom

Támogatni kell a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit. Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári képességeiket. Fontos a fiatalok közötti esélyegyenlőség megvalósulása. Támogatni kell a fiatalok önkifejezését és kreativitását szolgáló kezdeményezéseket. A szabadidő tartalmas eltöltése, a kulturális rendezvények nem csupán a szellem és a test táplálékaként foghatók fel, hanem mint prevenció, mint alternatíva a nem kívánt időtöltési formákkal szemben. Preferálni kell az egészséget támogató és a tartalmas értéket nyújtó programokat. Támogatni kell a hagyományőrzésre, kultúraközvetítésre irányuló rendezvényeket, programokat. Támogatni kell a közbiztonságra, közrendre irányuló kezdeményezéseket. Támogatni kell a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, az ifjúsági cseréket, a testvérvárosi kapcsolatokat, és ezek hálózati szintű együttműködését. Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket kell biztosítani. Fejleszteni kell a jelenlegi közművelődési intézmények és más szervezetek által fenntartott közösségi tereket. Az ifjúsági korosztály tekintetében óriási szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért biztosítani kell a megfelelő információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között. Napjainkban a média hatása nagymértékben befolyásolja a fiatalok fejlődését, viselkedését, ezért fontos a valódi, pozitív értékek közvetítése.

A vertikális és horizontális célok megvalósítása valamennyi ágazatban és szakterületen az ifjúsági korosztály érdekeit és össztársadalmi érdeket szolgálnak.

7

6. Összegzés A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010. – mint dokumentum, és úgyis, mint elkötelező állásfoglalás – elfogadása fontos eszköze annak, hogy a megyei önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait hatékonyan lássa el. A koncepció lehetőséget ad a szemléletváltásra, és részterületeken történő továbblépésre. Módosítani időközönként nem csak lehetséges, de szükséges is a kulturális-társadalmi, gazdasági és jogi változások miatt. A koncepcióban megfogalmazott kritériumok figyelembevételével indokolt és szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a konkrét feladatokat, hozzárendelhető forrásokat, a felelősöket és az időkereteket. A meghozott döntések akkor érik el céljukat, ha a megye ifjúságának helyzete visszatérően a rendszerszemlélet tükrében és komplexen kerül megvizsgálásra. Fejleszteni kell a „Komplex kistérségi – megyei ifjúsági feladat-ellátási rendszert”, amely magába foglalja a kommunikációs hálózatot, információs és tanácsadó szolgáltatásokat, szabadidős klubhálózatot, térségi módszertani és képző központokat. Kiemelten kell segíteni és támogatni az egyedi, speciális és modellértékű programokat, ifjúsági projekteket (bűnmegelőzésre, esélyegyenlőségre, foglalkoztatás növelésre irányuló programok; speciális nevelési igényű gyerekek képző-fejlesztő programjai), amelyek együttműködésre, esélyegyenlőségre, illetve érdekképviseletre irányulnak. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis, különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzat intézményeinek, szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani. Az ifjúságsegítés fontossága érdekében törekedni kell arra, hogy mind a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésében, illetve szervezeti egységeiben, mind a hivatal struktúrájában helye és szerepe legyen a szakterületnek. A megyei önkormányzat évente a költségvetési rendeletben meghatározott pályázati alapokat (intézményi-, önkormányzati-, civil pályázati alapokat) biztosít a különböző feladatok ellátásához, melyek elosztásánál, felhasználásánál az ifjúsági feladatok ellátását, megvalósítását kiemelt prioritásként kell kezelni. Az ifjúságügy fontossága és annak elismerése érdekében a Baranya Megyei Önkormányzat, az ifjúsági korosztályért végzett egyéni és közösségi munka elismeréseként 2005. évben kifejezte azon szándékát, hogy „Baranya Ifjúságáért” díjat alapít, amelyet minden évben ünnepélyes keretek között ad át. A Baranya Megyei Ifjúsági Koncepció 2005-2010. olyan stratégiai terv, amely - figyelembe véve az országos és európai uniós folyamatokat – a megyében élő fiatalok életminőségének javítására irányul az elkövetkező években. A koncepció megalapozza a megyei önkormányzat ifjúsági cselekvési tervét. Pécs, 2005. november 28. Dr. Kékes Ferenc A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 8

Szocio-Gráf Piac és Közvélemény-kutató Intézet

Vezetői összefoglaló

1. sz. melléklet

Baranyai fiatalok helyzete 2005-ben A Szociológiai felmérés vezetői összefoglalója

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 2 2. Kvantitatív kutatás................................................................................................................. 2 2.1. A minta ........................................................................................................................... 2 2.2 Tanulás, munkavállalás ................................................................................................. 2 2.3. Életmód .......................................................................................................................... 4 2.4. Kultúra, kulturális programok .................................................................................... 5 2.5. Szervezeti tagság............................................................................................................ 6 2.6. Egyéb, szubjektív vélemények...................................................................................... 7 2.7. Számítógép és Internet................................................................................................ 10 3. Fókuszcsoportos kutatás ..................................................................................................... 10 3.1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilatkozások...................... 10 3.2. A fiatalok életminősége a kistérségekben.................................................................. 11 3.3. Menni vagy maradni, jövőtervezés ............................................................................ 11 3.4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei ......................................................................... 12 4. Interjúk ................................................................................................................................ 13 4.1. Megjegyzéseink az interjúkkal kapcsolatban ........................................................... 13 5. Összehasonlítás az országos kutatással .............................................................................. 13 5.1. Tanulási tervek ............................................................................................................ 14 5.2. Számítógép-használat.................................................................................................. 14 5.3. Alkoholfogyasztás........................................................................................................ 15 5.4. Személyes élettervek.................................................................................................... 15 5.5. Sport ............................................................................................................................. 15 5.6. A legégetőbb problémák ............................................................................................. 16

1



1. Bevezetés A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében a Baranya Ifjúságáért Kht. megbízásából ifjúság kutatást végzett Baranya 9 kistérségében 15-30 év közötti fiatal népesség körében. A kutatás három fázisból állt, amelyek időrendben is követték egymást. A záró-tanulmány írott szöveggel és táblázatokkal együtt több száz oldal terjedelmű, e rövid összefoglalóval a fontosabb információkat igyekszünk kiemelni.

2. Kvantitatív kutatás 2.1. A minta Összességében 1044 sikeres lekérdezés történt. A mintaválasztás módja rétegzett véletlen mintavétel, ahol a két rétegképző ismérvet használtunk, a kistérségeket (területi megoszlás) és a településnagyságot. A mintaválasztásból adódó torzulásokat többdimenziós faktorsúlyozással korrigáltuk a KSH továbbszámított népszámlálási adatai alapján. 2.2 Tanulás, munkavállalás tanulási tervek A jövőbeli tanulási, továbbképzési terveket illetően a baranyai fiatalok többsége nem tekinti saját képzését lezártnak, 67%-uk tervei között szerepel a további tanulás, képzés. A jelenlegi szakmunkásképző/szakiskolai végzettség tűnik leginkább végállomásnak a tanulmányokat illetően; az ilyen végzettségűek válaszadóknak „csak” fele jelezte, hogy tervei között szerepel, a további tanulás. 1. számú táblázat Tanulási tervek tanulási tervek szakmát tanulna érettségizni szeretne másik szakmát tanulna technikumban tanulna posztszekunderi képzésen venne részt munkaerő-piaci képzésen venne részt főiskolán, egyetemen tanulna Ph.D., DLA képzésen venne részt nyelvet tanulna

igen N (fő) 185 137 96 26

nem

befejezni szeNT/NV retné N (fő) % N (fő) % 61 8,8% 14 2,1% 104 14,9% 15 2,2% 4 0,5% 16 2,3% 2 0,3% 16 2,3%

% N (fő) 26,6% 435 19,6% 440 13,8% 580 3,7% 651

% 62,5% 63,3% 83,4% 93,7%

15

2,1%

660

94,9%

3

0,5%

17

2,5%

29

4,2%

645

92,7%

4

0,6%

17

2,5%

182

26,1%

457

65,8

45

6,5%

11

1,6%

17

2,4%

661

95,0%

1

0,1%

17

2,5%

230

33,1%

446

64,1%

3

0,4%

17

2,4% 2


számítástechnikai ismereteket tanulna tanfolyamon venne részt


112

16,0%

559

80,5%

8

1,1%

17

2,4%

137

19,7%

537

77,2%

4

0,6%

17

2,5%

a munkahely elvesztésének lehetősége Összességében majdnem minden második megkérdezett tart attól, hogy elveszti munkahelyét, illetve tanulmányai végén nem tud majd elhelyezkedni. A jelenleg tanulók 45% véli úgy, hogy tanulmányai végeztével nem talál majd magának munkahelyet – azonban körükben jelentős mértékű az „előre menekülési” stratégia, a további tanulmányok folytatása. A már aktívak – a munkahellyel rendelkezők, alkalmi munkából élők – kisebb hányada (42%) tart munkahelye elvesztésétől. A teljes munkaidős állásban lévők valamivel optimistábbnak tűnnek jövőjüket illetően, hiszen szemben az egyéb munkahelyi státusszal rendelkezőkkel „csak” 37%-uk tart jelenlegi munkahelyük elvesztésétől. A részmunkaidőben foglalkoztatottak körében ez az arány 60%, míg az alkalmi munkákból élők körében 64%. A jelenleg inaktív fiatalok látják jövőjüket leginkább borulátóan: többségük (61%) nem látja esélyét az elhelyezkedésnek, az újbóli elhelyezkedésnek. A minden tíz munkanélküli közül 8 nyilatkozta, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a jövőben. A jelenleg GYES-en, GYED-en, GYET-en lévők közel kétharmada hasonlóan látja a jövőjét. a térség elhelyezkedési lehetőségének értékelése A lakóhely, illetve a kistérségi központ nyújtotta munkalehetőségek tekintetében sem túl optimisták a megkérdezettek; a saját lakóhely nyújtotta munkalehetőségeket 73% tartja kedvezőtlenek, a kistérségi központokról 65% gondolkodik hasonlóképpen. Látszik, hogy a többség Pécset tartja a lehetséges kitörési pontnak, hiszen mintegy 38% nem negatívan ítéli meg a megyeszékhely kínálta lehetőségeket, és közel ekkora arányban (34%) tekint pozitívan Pécsre. 2. számú táblázat Az elhelyezkedési lehetőségek értékelése megítélés nagyon kedvezőtlen 2 3 4 nagyon kedvező NT/NV. összesen

lakóhelyén N (fő) % 576 55,2% 191 18,3% 161 15,5% 50 4,8% 39 3,7% 26 2,5% 1044 100,0%

kistérségi központban N (fő) % 428 41,0% 245 23,5% 243 23,3% 61 5,9% 26 2,5% 40 3,8% 1044 100,0%

Pécsett N (fő) % 110 10,5% 128 12,3% 393 37,6% 260 24,9% 104 10,0% 49 4,7% 1044 100,0%

Megjegyzés: a kérdést ötös skálán mértük, ahol az 1-es értékelés jelentése „nagyon kedvezőtlen”, míg az 5-ös „nagyon kedvező” volt.

3



2.3. Életmód szabadidő eltöltése Tíz fiatal közül több mint minden nyolcadiknak (81,1%, 846 fő) van olyan baráti köre (társasága), ahol gyakran tölti szabadidejét. A szabadidő eltöltésének helyszíne jellemzően a szórakozóhely (kocsma). Az egész kutatást végigkísérő probléma látszik a következő felsoroláson: nincs megfelelő közösségi hely a településeken a vendéglátóhelyeken kívül, ahol találkozni tudnak a fiatalok. (N=846 fő): szórakozó hely otthon barátainál/szülőknél/szomszédnál más településen közterület sport/kulturális létesítmény munkahely/iskola/kollégium

446 fő 279 fő 211 fő 131 fő 123 fő 104 fő 37 fő

52,7% 33,0% 24,9% 15,4% 14,6% 12,3% 4,3%

sport A válaszok alapján igencsak „vegyes” képet mutatnak a szabadidőben sportolás adatai: a felmérésbe bevontak több mint egyharmada (36,5%) hetente legalább egy alkalommal végez rendszeres testmozgást. Ugyanakkor közel minden második fiatal (48,6%) önszántából egyáltalán nem folytat sporttevékenységet. 3. számú táblázat A minta megoszlása a sportoláshoz történő viszonyulás szempontjából rendszeresség naponta hetente többször hetente egyszer havonta ritkábban, mint havonta soha összesen

fő 125 156 101 58 96 507 1044

% 12,1% 14,9% 9,6% 5,6% 9,2% 48,6% 100,0%

428 fő tömegsportszerűen mozog, az 537 sportoló közül. Ők a következő sportágakat űzik leggyakrabban szabadidejükben (N=428 fő): labdarúgás kerékpár futás kondi aerobik

118 fő 115 fő 71 fő 43 fő 28 fő

27,6% 26,8% 16,6% 10,1% 6,5%

4



Sportolási lehetőségek Saját lakhelyén a fiatalok többsége szerint nincs elegendő jó színvonalú sportolási lehetőség. • • •

elegendő jó színvonalú lehetőség van nincs elegendő jó színvonalú lehetőség nem tudja megítélni

407 fő 541 fő 95 fő

39,0% 51,9% 9,1%

A legtöbben az úszás és a kosárlabda lehetőségeit hiányolták. 2.4. Kultúra, kulturális programok szabadidős és kulturális programok Vizsgáltuk az egyes kulturális tevékenységek igénybevételi gyakoriságát. Jellemző, hogy a bevásárlóközpont és a presszó a leggyakrabban látogatott helyszín a fiatalok körében. Az igénybevételi gyakoriságok felhasználásával (1. naponta …. 7. soha) főbb statisztikai mutatókat számoltunk. Adatainkat az átlagok emelkedő sorrendjében a 4. számú táblázatban foglaltuk össze (a nagyobb átlag kisebb gyakoriságot jelent): 4. számú táblázat Az egyes kulturális programok igénybevételének főbb statisztikai mutatói tevékenység bevásárlóközpont kocsma, kávézó, presszó diszkó sportesemény nézőként gyalogos kirándulás mozi könyvtár könyvesbolt könnyűzenei koncert múzeum, kiállítás színház hangverseny

átlag 3,95 4,10 5,83 5,85 6,04 6,12 6,13 6,21 6,53 6,61 6,63 6,79

szórás 1,54 2,00 1,38 1,36 1,28 1,01 1,33 1,09 0,74 0,74 0,65 0,54

minimum 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3 2

maximum 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7

módusz 5 3 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7

szervezett programok A lakóhelyén és annak környékén szervezett ingyenes és nyilvános rendezvények mennyiségével a fiatalok egyharmada elégedett, közel kétharmada viszont kevesli azok számát. • • •

eleget szerveznek túl sokat szerveznek keveset szerveznek

359 fő 2 fő 637 fő

34,4% 0,2% 61,0%

Nem tudja, nem válaszol 46 fő (4,4%).

5



A fiatalok nagy többsége az önkormányzatoktól várja az ingyenes, nyilvános rendezvények megszervezését. • • • • • •

önkormányzatok ifjúsági szervezetek magánemberek, civil szervezetek vállalatok, cégek iskolák, oktatási intézmények egyéb szervezők

885 fő 197 fő 102 fő 95 fő 68 fő 43 fő

84,8% 18,9% 9,8% 9,1% 6,5% 4,1%

A fiatalokat a következő baranyai rendezvényeken vettek részt legnagyobb arányban a 2004. év során (N=1044 fő): sörmajális falunapok Pécsi Napok majális Fürdő Fesztivál - Harkány

139 fő 138 fő 74 fő 65 fő 58 fő

13,3% 13,2% 7,1% 6,2% 5,5%

2.5. Szervezeti tagság A fiatalok relatív passzivitására jellemző, hogy mindössze 121 fő tagja valamilyen szervezetnek, egyesületnek. A legtöbben sportegyesületek tagjai. • • • • • •

sport kulturális diákönkormányzat politikai érdekképviseleti egyházi

39 fő 20 fő 10 fő 8 fő 5 fő 3 fő

véleménynyilvánítási lehetőség Kevesebb, mint minden negyedik fiatal (23,9%, 249 fő) érzi úgy, hogy lakóhelyén van lehetősége arra, hogy valamilyen csatornán keresztül kinyilvánítsa véleményét. A lehetséges véleménynyilvánítás csatornái között a legtöbben a falugyűlést és a helyi önkormányzatot említették (N=249 fő): falugyűlés önkormányzat helyi TV helyi ujság

78 fő 75 fő 40 fő 22 fő

31,2% 30,3% 15,9% 8,7%

6



2.6. Egyéb, szubjektív vélemények a baranyai ifjúság legégetőbb problémái Felsoroltunk interjúalanyainknak 13 olyan problémakört, amelyet véleményünk szerint a helyi fiatalság életminőségét befolyásolja, majd megkértük válaszadóinkat, hogy válasszák ki az általuk legégetőbbnek tartott kettőt. 9 fő nem élt a kiválasztás lehetőségével, míg voltak, akik csak egy válaszlehetőséget jelöltek meg (N=1044 fő): munkanélküliség kábítószer elterjedése céltalanság, kilátástalan jövő alkoholizmus bűnözés

437 fő 319 fő 247 fő 236 fő 199 fő

41,9% 30,6% 23,6% 22,6% 19,0%

Eu csatlakozás érzékelhetősége Baranyában Kikértük válaszadóink véleményét arról is, hogy véleményük szerint szűkebb környezetükben mennyi időn belül lesz érzékelhető az EU csatlakozás. A válaszok megoszlását a következő kimutatással jellemezhetjük: • • • • • • •

kevesebb, mint egy év 1-2 év 3-5 év 5-10 év 11-15 év 16-20 év 20 év felett

15 fő 72 fő 258 fő 359 fő 82 fő 82 fő 74 fő

1,4% 6,8% 24,8% 34,3% 7,9% 7,9% 7,1%

Nem tudja, nem válaszolt 102 fő (9,8%). személyes élettervek megvalósulási esélyei Kíváncsiak voltunk a baranyai fiatalok esetében arra, hogy vannak-e terveik, álmaik az elkövetkezendő 5 évet figyelembe véve. 858 fő (82,1%) nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan elképzelései az elkövetkezendő 5 esztendőre előre tekintve, amelyet szeretne megvalósítani. A leggyakrabban említett tervek, a mindennapi élettel függnek össze (N=858 fő): munkahely házasság, család továbbtanulás lakás autó

281 fő 166 fő 136 fő 129 fő 92 fő

32,8% 19,3% 15,9% 15,0% 10,7%

A tervek megvalósulási esélyeibe helyezett bizalomra a részben bizakodó magatartás jellemző leginkább:

7


egyértelműen borúlátó inkább borúlátó részben bizakodó inkább bizakodó egyértelműen bizakodó


46 fő 129 fő 398 fő 272 fő 175 fő

4,4% 12,3% 38,1% 26,0% 16,8%

Nem tudja, nem válaszolt 25 fő (2,4%). elégedettség a jelenlegi élettel Interjúalanyaink átgondolták jelenlegi életüket és mindent számításba véve nyilatkoztak arról, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogy most élnek. Az inkább elégedettek valamivel többen vannak 26,1%, mint az inkább elégedetlenek (20,8%): egyértelműen elégedetlen túlnyomóan elégedetlen részben elégedett túlnyomóan elégedett egyértelműen elégedett

125 fő 92 fő 544 fő 78 fő 195 fő

12,0% 8,8% 52,2% 7,4% 18,7%

Nem tudja, nem válaszolt 10 fő (0,9%). elköltözési hajlandóság Válaszadóink több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy elköltözne jelenlegi lakóhelyéről (36,7%), 22,1% (231 fő) talán, míg 40,9% (426 fő) egyértelműen nem költözne el onnan, ahol most él. 4 fő nem tudott nyilatkozni (0,4%). 5. számú táblázat Az elköltözési hajlandóság az egyes kistérségekben kistérség Sellye Komló Mohács Szentlőrinc Pécsvárad Szigetvár Sásd Siklós Pécs

elköltözne 61,5% 42,0% 35,7% 34,5% 34,2% 33,9% 32,9% 31,6% 28,3%

Talán elköltözne 14,3% 19,8% 26,6% 17,9% 22,4% 24,4% 20,3% 23,9% 24,8%

Nem költözne 24,2% 38,2% 37,7% 47,6% 43,4% 41,7% 46,8% 44,5% 46,9%

A költözések célterületei az említések gyakorisága sorrendjében (N=614): • • • • •

Pécs más baranyai város nincs határozott elképzelése baranyai falu külföld

215 fő 83 fő 69 fő 68 fő 68 fő

35,1% 13,5% 11,2% 11,1% 11,1% 8


• •

más megyébe városba Budapest


57 fő 30 fő

9,2% 4,9%

a kistérség helyzetének relatív megítélése Interjúalanyainkat megkértük próbálják megítélni kistérségük helyzetét az ország egyéb kistérségeihez viszonyítva. A felajánlott válaszlehetőségek közül az alábbi arányban választottak megkérdezetteink: 1. 2. 3. 4. 5.

az átlagnál jóval fejletlenebb az átlagnál fejletlenebb átlagos az átlagnál fejlettebb az átlagnál jóval fejlettebb

75 fő 236 fő 537 fő 143 fő 12 fő

7,2% 22,6% 51,4% 13,7% 1,2%

Nem tudta, nem válaszolt 41 fő (3,9%). a lakóhellyel kapcsolatos büszkeség, illetve kellemetlenség Végül a megkérdeztük válaszadóinkat van-e olyan dolog, amelyre büszke vagy amit szégyell lakóhelyével kapcsolatban (N=1044 fő): amire büszkék a válaszadók semmire nem büszke rendezett település földrajzi fekvés vár környezet dinamikus fejlődés jó faluközösség nyugalom parkok

514 fő 59 fő 44 fő 43 fő 42 fő 40 fő 27 fő 24 fő 23 fő

49,2% 5,7% 4,2% 4,1% 4,0% 3,8% 2,6% 2,3% 2,2%

593 fő 63 fő 55 fő 44 fő 39 fő 30 fő 27 fő 21 fő

56,8% 6,1% 5,3% 4,2% 3,7% 2,9% 2,6% 2,0%

amit szégyellnek a válaszadók semmit nem szégyellnek munkanélküliség kosz, szenny roma-kérdés szórakozási lehetőség hiánya egyes emberek utak állapota önkormányzati képviselők

9



2.7. Számítógép és Internet Csaknem minden második fiatal otthonában van személyi számítógép (502 háztartás, a mintában szereplők 48%-a rendelkezik számítógéppel). Valamivel több, mint minden második fiatal (51%) szokott valamilyen gyakorisággal Internetezni – több, mint egyharmad (37,3%) legalább heti gyakorisággal. • • • • • •

naponta, naponta többször hetente többször hetente egyszer havonta többször havonta egyszer vagy ritkábban nem Internetezik

133 136 121 62 81 512

12,8% 13,0% 11,5% 5,9% 7,8% 49,0%

3. Fókuszcsoportos kutatás A kutatás második kvalitatív részében fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor a 9 kistérségben. A csoportszervezéskor törekedtünk a következő arányok betartására: 9 Nemek összetétele: 50-50% 9 Iskolai végzettség szerinti összetétel vegyes: 9 Életkor szerinti összetétel 15 és 30 év közötti. 9 Elvándorlási hajlandóság szerinti összetétel vegyes (tervezi a máshol való letelepedést, illetve nem tervezi azt). Az összefoglalóban csoportbeszélgetések forgatókönyvét követve a kutatói megjegyzéseket észrevételeket emeljük ki. 3.1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilatkozások A beszélgetés elején a bemutatkozás után megkértük csoporttagjainkat, hogy képzeljék el azt a szituációt, hogy egy hasonló korú idegen fiatal érkezik hozzájuk, és nekik kell bemutatni lakókörnyezetüket, a kistérséget, településeiket. A csoportok közös vonása, hogy legmarkánsabban hiányérzetek artikulálódnak a fiatalok körében, amikor saját környezetüket kell bemutatni. Egyöntetű pozitív irányú megnyilatkozásokat, illetve többségében pozitív irányú véleményeket semelyik csoportban nem tapasztaltunk. Senki nem próbálta úgy bemutatni lakóhelyét, ami szép, ott nagyon jó lakni vagy nem lelkendezett egy megkérdezettünk sem például így: örülök, hogy ide születtem, stb. túlzott, nem átgondolt igények Néhány elvárás illuzórikusnak tűnik a fiatalok részéről magából a települések nagyságából következően. Nagyobb áruházak, hipermarketek, sok színvonalas szórakozóhely (éttermek, kávézók, stb.) a kereslet korlátozottsága miatt nyilvánvalóan nem fognak betelepülni a kisebb városokba. Azt ellenben mindenképpen elvárhatják a települések illetékeseitől, vezetőitől, hogy segítsék az olyan vállalkozások létrejöttét vagy vegyenek részt benne tevékenyen, 10



amely a fiatalabb generáció közérzetét javítja, reális igényei kielégítését célozza. (legalább hétvégi disco, kulturális rendezvények (pl.: filmvetítések) szervezése, stb.). Pl.: a városban ne szavaztassák meg az utcával, hogy lehessen hétvégeken disco-t üzemeltetni, hanem segítsék annak létrejöttét, és próbáljanak kompromisszumos megoldásokra törekedni a település idősebb lakóival is. jogos észrevételek, elvárások Véleményünk szerint leginkább olyan közösségi helyek, klubok, házak hiányoznak a falvakból és a kistérségi központokból is, ahol a fiatalok mindig összejöhetnek, beszélgethetnek. Ez szervezőmunkát, toleranciát igényel mindkét oldalról. Több türelmet, megértést a fiatalokkal szemben az önkormányzatok részéről is. Ha történik valami ne a bezárás, tiltás legyen a válaszreakció. Természetesen a fiatalok oldalról is szükségeltetik egy együttműködési készség, kultúrált viselkedésmód. 3.2. A fiatalok életminősége a kistérségekben Tovább szőve a csoportokban a beszélgetések fonalát arra tértünk ki, hogy milyen módon jellemeznék résztvevőink a fiatalok életét az adott térségben, miket mesélnének erről egy idegen fiatalnak. Természetesen a beszélgetés előző részében is egy fiatal aspektusából figyelték településeiket résztvevőink, így többször ismételték magukat akkor, amikor a fiatal generáció életét, lehetőségeit ecsetelték kistérségükben. támogatási elvárások Több helyen felmerült, hogy az önkormányzatok, a város vezetése támogasson bizonyos területeket. Néhány megfontolásra érdemes terület: • • •

Munkavállalás: ha a falu, város lakója csak azért nem tud elhelyezkedni a városban, mert nem támogatják a bejárás költségeit, hozzá lehetne járulni a közlekedés költségeihez Felnőttoktatás: igény lenne a már dolgozók körében különféle tanfolyamokra (számítástechnika) Tömegsportolási lehetőségek: ha valós igény jelentkezik a tömegsportra természetbeli (terem biztosítása) vagy anyagi juttatások (kedvezményes bérleti díj) formájában lehetne megkönnyíteni azt. 3.3. Menni vagy maradni, jövőtervezés

Természetszerűleg a középiskolás korosztályba tartozó fiatalok között még nem mindenkinek volt konkrét elképzelése arról, hogy a későbbiek folyamán hol képzeli el az életét. Természetes az is, hogy ezek az elképzelések a későbbiek folyamán változhatnak. A távozni szándékozók elsőszámú hivatkozási alapja, amit inkább kényszerítő erőnek kellene nevezni, a munkalehetőségek hiánya a kistérségekben, amely probléma természetesen nem 11



mindenhol jelentkezik egyforma intenzitással, de mindenhol jelen van. Amennyiben a népesség megtartásában gondolkodunk e helyzet javítása az első számú feladata a helyi vezetésnek, önkormányzatoknak. A nem értelmiségi szakmát választó fiatalok, - akik a legtöbb kistérségben helyi ifjúság többségét jelentik - megtartását is veszélyezteti az egyes kistérségekben jelentkező kóros munkahely hiány. Legalább e réteg többségének a megtartása kell, hogy cél legyen minden kistérségben. Az értelmiségi szakmát választókat természetesen nehezebb megtartani. A távozás egyéb indokai elenyésző jelentőséggel bírnak munkalehetőség hiányához képest. Akik dolgozni tudnak, de egyéb ok miatt költöznének nehezebben mozognak, emellett bekorlátozza lehetőségeiket a nagyobb városok magasabb megélhetési költsége, illetve sok esetben az oda történő letelepedés sokak által való megfizethetetlensége. Az önkormányzatok a népesség megtartása érdekében tehetnének olyan nem sok pénzbe kerülő gesztusokat, amelyek sokat jelenthetnének, annak, aki nem tökélte el véglegesen, hogy távozik, vagy nem kényszeríti erre a munkája, szakmája. Például Sellyén említettek egy példát: „az egyik polgármester (a falu megemlítése nélkül) utánanézett milyen körülmények között szállítja az Elcoteq a falubelijeit a gyárba”. 3.4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei A beszélgetés végén arról kértük ki csoporttagjaink véleményét, hogy miben látják a fejlődés elősegítésének lehetőségeit, kiktől várják elsősorban, hogy próbáljon lépéseket tenni ennek érdekében. Az önkormányzatoknak kommunikálni kellene az erőfeszítéseit a település fejlesztés minden mozzanatát illetően. Azokat is közölni kell az ott élőkkel, amelyek sikerrel jártak, illetve azokat is, amelyek nem. Ne félinformációi legyenek a lakosságnak ezekről a dolgokról! Kommunikálni kellene a fejlesztések terveit is, milyen szerepet vállal a testület és miben kell segítenie az államnak ebben. Milyen pályázatokat akarnak beadni, miért ezeket. Tudja a lakosság, hogy mire számíthat a jövőben! Gyakorlatilag sehol nem találkoztunk olyan résztvevővel, aki konkrétan meg tudta volna nevezni azt az önkormányzati képviselőt, felelőst, akinek feladata lenne az, hogy felvállalja a fiatalok problémáját, megkérdezze, milyen igényekkel rendelkeznek, egyáltalán rendszeresen vagy ritkán kapcsolatba lépne ezzel a generációval. Véleményünk szerint ezt minden önkormányzat szintjén pótolni kellene, sokat lendíthetne a fiatalság hangulatán. A pécsi kistérségben megfogalmazódott: „kis dolgoknak is örülnénk, de kis dolgok sem történnek”. Elengedhetetlennek érezzük valamiféle ifjúságpolitikai koncepció kidolgozását kistérségi vagy települési szinten is, amelyet kommunikálni kellene a lakosság felé. Érdemes lenne törekedni arra a településeken, hogy az önkormányzati testület tagjai között legyen vagy legyenek 30 évnél fiatalabb képviselők. Ha a választás után ilyen nem kerül be a testületbe, talán külső embert kellene keresni, aki összegyűjti a fiatalok problémáit és közvetíti az önkormányzat felé.

12



4. Interjúk A Baranya megyei Ifjúságkutatás harmadik fázisában a 15-30 éves fiatalokkal hivatásszerűen kapcsolatban lévő szakemberekkel, döntéshozókkal, vezetőkkel készítettünk strukturált interjúkat. Interjúalanyaink: • Dr. Szakács László alpolgármester, Komló • Böröcz Lívia ifjúsági referens, Pécsvárad • Rudnai Balázs kistérségi társulási referens, Siklós • Zentai Gábor Zöld Híd civil szervezeti vezető, Szigetvár • Lehel György főtanácsos, önkormányzati referens, Mohács • Szabó Zoltán középiskolai iskolaigazgató, Szentlőrinc • Amigya Antal önkormányzati képviselő, Sellye • Mayer Ágnes Művelődési Kp. igazgató, Sásd • Füziné Kajdy Zita polgármester, a kistérségi társulás elnöke, Orfű A kutatás harmadik – kvalitatív - szakasza által érintett fő témakörök: • a kutatás célcsoportjának életminősége • az életminőséget meghatározó dimenziókban jelentkező problémák • a problémák kezelését célzó erőfeszítések, lehetőségek • a 15-30 éves baranyai fiatalok jövőbeli kilátásai 4.1. Megjegyzéseink az interjúkkal kapcsolatban A 9 interjú alapvető megállapításai összecsengtek a fiatalság körében végzett kutatás főbb tanulságaival. Ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze: •

• • • • •

A Baranyában élő vidéki fiatalok életét leginkább befolyásoló, megoldatlan probléma a munkalehetőségek szűkös volta. o A munkalehetőségek hiánya által generált kilátástalanság. o A jelenlegi lakóhely elhagyása, elvándorlás. Beszűkültek a társas érintkezés területei, illetve diszfunkcionálisak a korábbi közösségi színterek. Kevés példától eltekintve nem megoldott az önkormányzatokon belül az ifjúságpolitika ügye, az ifjúság intézményesült képviselete az önkormányzaton belül. A kapcsolat sok helyen ad hoc jellegű, a személyes kapcsolatok dominálnak. A közösségi helyszínek hiánya nagymértékben befolyásolja a civil szerveződések létrejöttét. Szükség lenne olyan tenni vágyó emberekre, mediatorokra, akik hajlandók, és képesek civil szervezetek megszervezésére, és működtetésére. Az önkormányzatok tesznek bizonyos erőfeszítéseket a településen élő fiatalok megtartására, azonban eszközeik korlátozottak.

5. Összehasonlítás az országos kutatással A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében Baranya 9 kistérségében 15-30 év közötti fiatal népesség körében végzett kutatásának azon részeit, amely

13



megegyezett a MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda kutatócsoportja által készített Ifjúság2004 kutatással összehasonlítottuk. E kutatásból néhány összehasonlító táblázatot emelünk ki, amelyen keresztül érzékeltetjük a Baranya megyében élő kisvárosi, falvakban élő fiatalok véleményét, életmódját országos öszszehasonlításban. Az országos kutatás Budapest, a nagyobb városok populációját is tartalmazza, így az itt szereplő adatok által festett kedvezőbb kép természetesnek mondható. 5.1. Tanulási tervek 1. Tanulási tervek, azok között, akik szeretnének továbbtanulni. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) szakmát tanulna 13,9 26,6 érettségizni szeretne 18,7 19,6 másik szakmát tanulna 9,9 13,8 technikumban tanulna 3,8 3,7 posztszekunderi képzésen venne részt 4,4 2,1 munkaerő-piaci képzésen venne részt 2,0 4,2 főiskolán, egyetemen tanulna 45,6 26,1 Ph.D., DLA képzésen venne részt 4,3 2,4 nyelvet tanulna 33,1 33,1 Számítástechnikai ismereteket tanulna 13,5 16,0 tanfolyamon venne részt 14,3 19,7 A tanulásra vonatkozó terveket illetően több szempontból is jelentős eltérést tapasztalhatunk a Baranya megyei és az országos átlag között. Baranya megyében a legtöbben (33,1 százalék) nyelvet szeretnének tanulni. Ez az arány pontosan ugyanannyi, mint az országos átlag, de az Ifjúság2004 válaszadói körében nem ez a legnépszerűbb terv, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatása (45,6 százalék). A Baranya megyeieknek mindössze 26,1 százaléka tervezi ugyanezt. Körülbelül ennyien, 26,6 százaléknyian szeretnének szakmát tanulni a Baranya megyeiek, míg az Ifjúság2004 felmérésben megkérdezetteknek mindössze 13,9 százaléka nyilatkozott így. 5.2. Számítógép-használat 2. Van-e otthon (abban háztartásban, ahol él) személyi számítógép? Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) nincs 42,8 52 van 57,2 48 Országos átlagban a baranyai kisvárosok, falvak kevésbé ellátottak.

14



5.3. Alkoholfogyasztás 3. Körülbelül milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) minden nap 0,9 2,7 majdnem minden nap 1,5 3,3 heti egy alkalommal (hétvégén) 12,4 15,5 havonta néhányszor 12,6 12,1 havonta egyszer 12,7 8,2 ritkábban, mint havonta 34,9 30,9 egyszer sem az 1 év alatt 24,0 26,8 nem válaszolt 0,9 0,5 A rendszeresen fogyasztók aránya nagyobb a baranyai kutatásban. 5.4. Személyes élettervek 4. Az elkövetkezendő öt évben megvalósítandó célok. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) lakásépítés 24,0 26,0 családalapítás 19,0 19,3 iskola sikeres befejezése 16,0 7,8 elhelyezkedés 15,0 32,8 diploma megszerzése 15,0 9,4 továbbtanulás 14,0 15,9 autóvásárlás 13,0 10,7 több pénz, anyagiak 12,0 7,7 gyermekvállalás 11,0 6,0 A személyes élettervek mind a két vizsgált csoportban közel egyenlő intenzitással jelentkeztek. Egyedül a munkahellyel kapcsolatos tervek fontossága az, ami országos szinten kevesebb fiatal számára fogalmazódik meg egyáltalán célként. Jelentős különbségeket találunk még a tanulással kapcsolatos elképzelések esetében: országos átlagban a fiatalok 16 százalékának célja iskolája sikeres befejezése, míg ez a baranyai fiatalok körében csupán 7,8 százalék; a diploma megszerzése az Ifjúság2004 kutatás során válaszadók 15 százalékának elérendő cél a következő öt évben, a Baranya megyében élő fiatalok csupán 9,4 százalékának. 5.5. Sport 5. Sportol-e (valamilyen) rendszerességgel? Baranya Ifjúság2004 megye (%) (%) sportol 59,0 51,4 nem sportol 41,0 48,6 Jóval kisebb a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya a baranyai kisebb településeken, mint országos átlagban.

15



5.6. A legégetőbb problémák 6. A legégetőbb problémák. Ifjúság2004 Baranya megye (%) (%) drog elterjedése 41,0 30,6 munkanélküliség 18,0 41,9 alkohol elterjedése 17,0 22,6 céltalanság 16,0 23,6 bűnözés 16,0 19,0 lakásprobléma 14,0 17,0 család válsága 8,0 5,1 Az országos eloszlás szerint 18 százalék említette a munkanélküliséget, mint legfőbb problémát, míg Baranyában 41 százalékkal ez áll az első helyen.

Pécs, 2005. szeptember 15. Szocio-Gráf Piac és Közvélemény-kutató Intézet

16

„Aktív ifjúság Baranyában” program

Baranya Ifjúságáért Kht.

2. sz. melléklet

„Aktív ifjúság Baranyában” kistérségi fórumok összegzése

1



Szigetvár 2005. november 14. Problémák: - A bejáró (máshol tanuló, dolgozó) fiataloknak nincs idejük szabadidős tevékenységekre. - Szeretnének, de nincs lehetőségük. - Kistelepüléseken nincs közösségi hely – „Kell egy hely” - „Nincs miért tanulni!” – munkalehetőségeket kellene termeteni - Sok helyen az önkormányzat egyetelen eszköze: a szülők, családok támogatása, segélyezése - Közlekedés problémája (kistelepülésekre ritkán jár a busz, így a munkába járás is probléma). - Nincs összefogás! - Idénymunka, nyári munka még van, de télen rosszabb a helyzet. - A fiatalok közt is megoszlanak a korcsoportok, az idősebbek nem engedik maguk közé a fiatalabbakat. - „Nincs semmi!” – elégedetlen passzivitás - A kisebb településeken kevés a gyerek, a fiatal – térségben, kistérségben kellene gondolkodni - A gyeremekkorúak még aktívak (kb. 10 éves korig), őket könnyebb megmozgatni! - Helyi képviselők felelőssége! „megkerülhetetlenségük” sokszor problematikus Ütköznek egyéni és közösségi érdekek - Nagy probléma az idegen nyelvek ismeretének hiánya! - A városokban már kisebb csoportokba, több közösségbe szerveződnek a fiatalok. A kistérség központokből a megyeszékhelyre vagy más nagyobb városba, a vidéki településekről pedig a kistérségi központba mennek a fiatalok. Tendencia a kistérségközpontú mobilitás, letelepedés. - „Óriási a létbizonytalanság!” - mindenhez pénz kell! - Nincs normál közösségi színtér (nagyobb programokhoz) - Munka-morál probléma

Lehetőségek: - A számítógép, internet, mint egyetlen lehetőség a szabadidős tevékenységre. - Csoportépítő tevékenység! – kistérségi együttműködés szükségessége - Vannak üdítő példák! – pl. „Tanoda” program, közös kirándulások, „Kölyök sziget-program „Jó példák tára” helyi, egyedi megoldások kommunikációja - Értékteremtés, motiváció! – mint kiemelt feladat - Az akaratot kell értékelni, felkarolni – „Hát csináld meg!” „Lehet mozdulni!” – de idő, kitartás, türelem kell az eredményekhez - A zenesikolákra, művészetekre lehet építeni! - Kitörési pont: történelmi múlt, kulturális értékek, termálvíz - „Roppant elhivatott szakemberekre van szükség!” - Önkormányzat feladatai: közösségi tér biztosítása Igényfeltárás: meg kell találni, hogy mit akarnak a fiatalok - Szigetváron: kb. 15 sportegyesület és 30 más civil szervezet tevékenykedik - „A közösség ereje!” táborok, társadalmi munka, dolgozni tanulni, munkamegosztást tanulni, pl. „Tanoda-bankó” - személyi feltételek (képzések szerpe) - tárgyi, infrastrukturális feltételek (klubhelyiségek, berendezések stb.)

2



Siklós 2005. november 11. Problémák: - Társadalmi összefogás indult, de egy edő után mindig megakad - „Rengeteg a fél-megoldás” - „Csendes a város” Kábítószer-probléma Kevés a sport, kulturális lehetőség, végletek vannak: nyáron sok a program, télen nincs semmi Nincs folyamatosan, tudatosan szervezett társadalmi élet! Kevés a kitörési pont, kevés a lehetőség igénytelenség, szemetelés van - A fiataloknak nagyon rossz a kommunikációja! Kommunikációs gátak vannak: Konfliktuskezelés, kudarctól való félelem, A számítógépek miatt elidegenedés, net-en ismerkedés - Rossz irányba feljődik a város: „kirakatváros” túl sok az üzlet, bolt - Roma-kérdés sajnos van!

Lehetőségek: - Kábítószer-probléma kezelése: viszonylag jó rendőrségi tevékenység, Kortársoktatók (KOPÉ) az iskolákban, iskolánként külön stratégia, KEF működik, altermatív programok, elterelés, prevenció - Erény: Jó földrajzi fekvés - Szociális információs szolgáltatás szükségessége - „Falun tud mindenki mindent!” - Legyen egy jól működő ifjúsági iroda, és szervezzen programokat „Kell egy hely!” pl, Pécsi IH - Szebbé kellene tenni a környezetet! - Művészeti oktatás indul, ami jó (Batthyány Álkt. Isk.) - „Az idősebb generáció és egyes intézmények átvállalták az ifjúsági programok szervezését!” - Hagyományőrző programok, identitás erősítése (pl. jeles napokhoz kötve (pl. Tenkes Túra) - Siklósi identitás: van hangulata a városnak, „az ország egyik gyöngyszeme” - Vannak fejlesztési lehetőségei a városnak - Évente van diákgyűlés (név nélkül lehet kérdezni!) - Kitörési pont: turizmus – ehhez kellene rendelni tanfolyamokat, képzéseket - A kétkezi szakmunkákat újra meg kellene honosítani, szakképzések szerepét növelni. - Szükséges az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés kistérségi szinten! - Fontos a problémák visszhangja, a tájékoztatás - Esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás - Ifjúsági párbeszéd - a generációs különbségek kezelésére - Projektötletek: - Városi-térségi ifjúsági szolgáltató iroda - Városi-térségi ifjúsági érdekegyeztető fórum

3



Kémes 2005. november 10. Problémák: - Nem tudják a lehetőségeiket a fiatalok, ki kell nyitni a szemüket! - Finanszírozás, források problémája Nincs biztosítva a programok folyamatos finanszírozása!

Lehetőségek: Igényt teremteni! - képzéssel, de nem tömegképzéssel, hanem speciális, helyi sajátosságok, igények alapján Nyitottságra nevelni! Helyi tréningek eredménye, hogy vannak helyi aktivisták, résztvevők! „Összhang Egyesület” alakult, térségi hálózatépítés! Egyetemista hallgatók gyakorlata - aktivitásuk a helyi társadalomban, Minél több gyakorlatost elhozni, bevonni! – értelmiség szerepe, generálása, motiváció - Közösségfejlesztő programok – „Cél, hogy megtanuljanak programokat szervezni!” 1-1 hétvégén, falufejlesztési programok, ifjúsági vezetők - „Láss, hogy többet láthass!” program – Alapvető a látókör bővítése, szélesítése. Nyitottság – mint kulcsszó! - Helyi Teleház szerepe! - Roma integrációs programok: előítéletek megszűntetése, „tisztelet”-re nevelés! - Területfejlesztési Társulások szerepe - Községi Egészségterv programok szerepe kistelepüléseken - Folyamatszemlélet – modulrendszer! Egy megyei szervezet feladata lehet a programok folyamatosságának biztosítása hosszú távon, Több rendszeres program, képzés! - Önkormányzat eszközei: közlekedés, közművek, kommunikáció, ifjúsági alap szolgáltatások biztosítása - Több kapcsolat létesítése – információk, generációk, humán tőke - Helyieket bevonni a kommunikációs folyamtokba - Épüljenek ki kommunikációs csatorrnák, információs hálózat pl. „Életjel” helyi lap! – szerepe (helyi térségi, megyei, regionális szinteken – kommunikációs stratégia!) - A fiatalok használják az internetet! – lehet rá építeni - „A fiatalok a az értékek továbbörökítői!” - Egyik pillér: - igény felkeltése az első lépés (ennek személyi feltétele van) - „Lehessen valakihez fordulni!” - Térségek közti kapcsolatok, csereprogramok! Egymástól tanulni! - Helyi identitást erősítő program-sorozat! - Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés – összefogás - Az önkormányzatok koordinációs szerepe (helyi, kistérségi társulás szolgáltatásfejlesztésébe bekapcsolódni) -

4



Pécsvárad 2005. november 8. -

Problémák: A várat nem érzik magukénak a helyiek! Pécsváradi hagyományok, kulturális értékek kihasználatlansága A város közterületeinek, főutca-képének tudatos kialakítása – környezetalakítás! Közösségi élmény hiánya! Barátságtalan intézmény-légkör: ezért a művelődési ház idegen hely Elismerés kérdése – motiváció problémája Személyes kommunikáció zavarai, gátlások levetkőzése Az emberek elvárják a szociális, kulturális segítséget! – rossz beidegződés, passzivitás

-

-

-

-

5

Lehetőségek: Mecseknádasd tudatosan építkezik értékeire! Időseltől tanulni, amíg lehet! Kitörési pont: idegenforgalom, turizmus Mint szabadidő eltöltési forma és mint munkalehetőség is! Vissza kell fordítani az ezekből származó bevételeket! A PIFÖ kinőtte a művelődési házat A „Leányvásár” mint térségi rendezvény! Legyen ugyanolyan színvonalban minden évben!!! Gasztronómia, mint kiaknázatlan terület! Vasút – nosztalgia vonat Pécsről borturizmus, lovas turizmus – felfűzni a programokat egymásra, turisztikai programcsomagok kidolgozása Vallási, egyházi emlékek, történeti értékek, hagyományok felelevenítése, kulturális programok erre építése! Kistérségi ifjúsági fórum létrehozása! Minőség kritériuma: Mindenki azt csinálja, amihez ért! A kistérségen belül különbségek mérséklése (jó pl. az Unterschleißheimi kapcsolat) A turizmus mindennel összefügg, mindent átfog! Emberek csinálják, termetik az értékeket! Ezért be kell vonni őket, mindenkit! Interaktivitás a turisztikai programok ialakításánál! (pl. kézművesség) Társadalmi akciókkal talán fel lehet rázni a passzív embereket!



Bükkösd 2005. november 4. Problémák: - Az érettségi sem elég önmagában, viszont túl sokan végeznek felsőfokú tanulmányokat - Drágák a képzések (főleg a vidékieknek) - Az nem jó, hogy a fiatalok mástól várják a programszervezést, mert ha ők akarnak „bulizni” nekik kellene ezt megszervezni. - A sportolási lehetőségeknél több megoldható probléma adódik (télen nem megoldott) - Problémák: a munkanélküliség a legnagyobb, és a kábítószerfogyasztás is jelen van, de erről nem szívesen beszélnek a fiatalok, és be sem ismerik ha találkoztak vele, ezért nagyon nehéz bármit is tenni ellene. - Bükkösdön a Strabag betelepülése nemcsak a felnőtteket, hanem a fiatalokat is foglalkoztatja, és bizonyos mértékig meg is osztja. Ne terhelje a nehézipar a környezetet. A településnek inkább másféle ipartelepítés felé kellene elmozdulni. - Nincsenek igazán ifjúsági közösségek, sokkal inkább kis baráti társaságokra oszlik a helyi fiatalság, így nagyon nehéz azonban programot szervezni. Fontos lenne, hogy legalább egy ifjúsági szervezet alakuljon. - A tettvágy hiányzik a fiatalokból. Mindig csak arról beszélnek, hogy jobb lenne ez, vagy az, vagy hogy szervezni kellene ilyen, vagy olyan programot, de ezek nem valósulnak meg. - Problémának érzi azt is, hogy hiányoznak a kultúrált közösségi helyek, nemcsak a településén, de megyében is (cukrászda, hamburgerező, stb. ... ezek csak Pécsen találhatóak meg többnyire.) - Probléma az is, hogy például van horgásztó Bükkösdön, de nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert túl drága.

Lehetőségek: - Ebben az életkorban dől el minden, hiszen itt történik a pályaválasztás, első munkavállalás, családalapítás, és azért fontos ez a korosztály, mert a közeljövő alakítói lesznek azok, akik ma fiatalok, és valószínűleg ezért fontos az igényeik felmérése is. - A teleház pozitív tevékenysége - Fontos a környzetvédelem - Nincs komolyabb probléma, a lakóhelye és a környezete úgy jó, ahogy van. - Nagyon jó lenne, ha a településnek lenne önálló WIFI hálózata. - A meglévő közösségi terekbe infrastrukturális fejlesztések kellenének még, olyanokra gondol, mint a csocsóasztal, esetleg egy mobil pingpong asztal, székek és asztalok… - A közösségépítéssel, programszervezéssel, és a vélemény nyilvánítási csatornák igénybevételével,a folyamatos vélemény nyilvánítással lassan, de biztosan lehet változatni ezen a helyzeten.

6



Pécs 2005. november 7. Problémák: - A közösségi munka munka sokszor „szélmalomharc” - Valahová tartozás kérdése, fontossága! - Állami gondozottak: nehéz motiválni őket, de ha sikerül bármit megtesznek - Két felfogás létezik: - Nekem jár! - Én megszerzem magamnak! - Nincs hová menniük: több helyen a kocsma mellett vagy benne nyitottak klubhelyiséget - Többségében devianciák a fiatalok problémái.

Lehetőségek: - Relatív jó a pécsi drogprevenciós és rehabilitációs elátottság - Ifjúságsegítő kortárs csoportokat kellene megszervezni - Kell olyan, akihez lehet fordulni bármivel! - „Lakmusz” program, gyermekvédelmi program - Kell valami, amit nem készen kapnak „kapom is és csinálom is” - „horizontális mobilitás” – ne szigetelődjenek el a fiatalok! - Társadalmi munka szerepe „kaláka” - Közlekedés javítása, mint kitörési pont – a mobilitás miatt fontos! - Sport szerepe. Új sportágak meghonosítása, mint érdekesség, kuriózum… - Vallás szerepe, lelkészelk bevonása az ifjúságsegítésbe - A devianciákat a többség is elítéli ezeket, talán hajlandóak tenni ezek kezeléséért valamit. - Az önkormányzat időnként (rendszeresen!!!) hívja össze a fiatal hangadókat, csoportok vezetőit és beszéljenek az aktuális dolgokról! – ilyen egyszerű (ez kommunikációs stratégia is) - Ami jó történik, annak hangot kell adni (apró mérőszámokkal) – kommunikáció

7



Komló 2005. november 2. -

Problémák: Sokan mennek külföldre dolgozni (alkalmi, betanított munka) A régi hagyományos közösségek megszűntek! Nincs pénz programszervezésre! Kultúrafinanszírozás problémája! Mánfa: már az óvodásokat is a városba viszik Munkahelyek hiánya! Céltalanság, koncepciók hiánya – kitörési pontok meghatározatlansága „Polgárrá” szocializálódott fiatalokat akarnak Egyirányú az információáramlás A közművelődés érdekérvényesítésének nincs súlya. Kiábrándultság, passzivitás jellemző Értékválság van, nincsenek jó, követendő példák Az aktív civilek között kevés a főállású szakember Nincs civil adatbázis, erőforrástérkép! Nem tudnak egymásról a közösségi aktivisták!

-

8

Lehetőségek: Kultúraközvetítés szerepe (pl. a mozi, mint ünnepi, közösségi alkalom!) Régebben jól működött a városi gyermek és ifjúsági érdekegyeztető fórum és a teleház is. Jó példa: Mánfán van ifjúsági klub, ifjúsági park Társadalmi munka szerpe: „egy nagy család” Ifjúsági önkormányzat alakulhat Drogprevenciós programok fontossága (pl. Leo Amici) Az önkormányzatok felelőssége! GYIÖT települések, polgármestereinek konferenciája, tanácskozása Jó példa: nyilvánoas táncház, néptánc csoport Közösségi hely talán lenne: közösségrek háza, Zrínyi klub, ifjúsági klubok Közös cél: kistérségi civil párbeszédredszer (kerekasztal) Együttműködés, társadalmi kooperáció!



Dunaszekcső 2005. október 26. Problémák: - Passzivitás, érdektelenség kényelem jellemzi a fiatalokat - Ifjúsági közözsségek hiánya - Széthúzás, klikkesedett csoportok - Valahol elakadnak a kezdeményezések - Az önkormányzatokban minden „demagógia” - Az önkormányzatok hozzáállása - Problémák: kistérségi ifjúsági koordináció hiánya (kinek a feladata?), közösségi tér hiánya - Motiváció hiánya (érdek - érdeklődés) - „Össztársadalmi kiüresedés” - Nincs lehetőség „kis- projektekre”. - A fiatalok nem tudják, milyen lehetőségeik vannak! Nem ismerük ezeket! – kommunikációs probléma

Lehetőségek: - Középkorú generáció felelőssége (főként pedagógusok, népművelők) - Civil aktivistaként a „hézagokat pótoljuk” – szakadékokat átíveljük Kapocs-funkció megteremtése - „Lehetőséget adunk, de ezekkel helyettük nem tudunk élni!” - Jó példák: Vizuális nevelés, film kultúra, nyári táborok, amatőr filmezés - „A Lippói Közösségi Ház adott!” és alakul a helyi ifjúsági egyesület - Egyedi, bizalmi alapon működő partnerség, mint alap – nem szakmai alapú együttműködés - Adottak a kulturális események, rendezvények - „Generációs-híd” idősek példája - Olyan rövidtávű, kis-projekteket kellene támogatni, amelyeket a fiatalok belátható, rövid időn meg tudnak tanulni, megvalósítani. Kell nekik a sikerélmény, így ösztönző lehet ez a később (már nagyobb) projektekhez is. A fiatalok közösségei túl képlékenyek ahhoz, hogy kötött (nagy, hosszútávú) projektekben gondolkodjanak. Ők még nem ismerik a jogi-gazdasági kereteket sem. - kis projektek, kis felelősségek – pályázatírás, tanulási folyamat – GYIÖT - Népfőiskolai témák: Mi az érdekérvényesítés, mi a demokrácia? Mit tudok, és mit lehet? - Adminisztrációs dolgokra képzés - Segítő – kompetencia határok: A fiatalok önmagukért tegyenek, ne erőltessünk rájuk a dolgokat! - Van igény a megyei, kistérségi és mikrotérségi képzésekre!! - Hálózatépítő modellprojekt – konkrét példákkal - Településenként, vagy térségenként kellene ifjúságsegítő, akinél alapvető a bizalom (ismerje mindenki, jó kapcsolatrendszere a térségben) - Projektötlet: Kistérségi ifjúsági fórum megalakítása

9



Sásd 2005. október 21. -

-

Problémák: Lehetőségek: A város hátrányos helyzete - Hétvégén is legyen közösségi hely, ne csak hétköznap! Elköltözési hajlandóság! Önállóan kezelt, ha akarnak mennek, ha nem nem. Sportlehetőségek, sportpályák „Kell egy hely!” – nagyobb, jobb körülményekkel A sportcsarnok nincs nyitva, nem mehetnek be a Ne készen kapott – hanem saját maguk által kialakított. fiatalok! Egy önálló ember munkaköre (rugalmasmegért..) közlekedés problémája (kistelepülések, zsáktelepülések rossz - Ingyenes internet lehetősége! helyzetben vannak) - Információszerzési lehetőségek (pl. mobil könyvtár) nem rugalmas, pedig az iskoába, munkába járás - Helyi, térségi újság miatt fontos! - „Társadalmi akciók szervezésének módszertana”?! Hiába lenne a kistérségi központban program, nem tudnalk oda Projektötletek: menni és hazamenni. - Kell egy hely Ígérgetés – bizalomvesztés - Tönbbfunkciós ifjúsági klub Önkormányzati akarat! - Ifjúsági ház Iszákos, kocsmázó fiatalok problémája! Meglévő épületekben, régi épületek felújításával Félelmek, másokkal való kapcsolat teremtés Mennének, de mivel? Hogyan?


Kárpáti Árpád a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság ügyvezetője

10

3. sz. melléklet

Szervezeti keretek 1. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek - Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány - Baranya Ifjúságáért Kht. - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Települési önkormányzatok - Többcélú kistérségi társulások (ágazati feladatellátás keretében) 2. Az ifjúsági feladatok ellátását segítő szervezetek 2.1. Gyermek és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda - INDIT Közalapítvány és intézményei: Baranya Megyei Drogambulancia, Pécsváradi "Változóház" Rehabilitációs Otthon, Mérföldkõ Egyesület Rehabilitációs Otthon, TISZTÁS Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 2.2. Közoktatási intézmények - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Pécs - Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona Mohács - Gyermekotthonunkban 30 fő ellátása biztosított, családotthonos elhelyezés kialakítása most van folyamatban. - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Old - Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona Komló - Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája Mohács - Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma Pécsvárad - Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Komló - Települési általános és művészeti iskolák 2.3. Művelődési és szabadidős intézmények - Csorba Győző Megyei Könyvtár - Baranya Megyei Levéltár - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Művészetek Háza - Települési művelődési intézmények, kultúrházak, ifjúsági házak, könyvtárak - Táborok, sportlétesítmények

1

2.4. Non-profit szervezetek - Baranya Megyei Civil Tanács - Baranya Megyei Gyermek, Ifjúsági és Sport Civil Kerekasztal - Civil Szolgáltató Központ (Nevelők Háza Egyesület) - Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok - Baranya Megyei Diáksport Tanács - Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége - Európa Centrum Kht. - Ezerszínű Baranya Kht. - Pécs-Sophianae Örökség Kht. - Teleházakat működtető civil szervezetek - Magyar Teleház Szövetség - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2.5. Egyéb állami, költségvetési intézmények - Pécsi Tudományegyetem - Mobilitás Ifjúsági Szolgálat - Pécsi Regionális Képző Központ - Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda - Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. - Ágazati minisztériumok - Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécs, 2005. november 28. Kárpáti Árpád a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság ügyvezetője

2

4. számú melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági feladatellátása Az önkormányzat lehetőségeihez mérten folyamatosan figyelemmel kísérte a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő igényeket, és a Közgyűlés az elmúlt években az alábbi jelentősebb határozatokat hozta. Az ifjúsági feladat-ellátásra közvetlen hatású döntések: Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány ¾ Baranya Megyei Tanács 176-S/90 A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány létrehozása ¾ 7/1994. (I.28.) Kgy. A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Alapító Okiratának módosításáról ¾ BMGYIK 2/1998. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása ¾ BMGYIK 25/1998. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ csatlakozása az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Országos Szövetségéhez (HAYCO) A Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum létrehozásáról ¾ 322/1997 (XI. 24) Kgy. A Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum létrehozásáról Baranya Ifjúságáért Kht. ¾ BMGYIK 17/2001. (X. 16.) A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Kuratóriuma döntött a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság létrehozásáról ¾ 7/2005. (III.3.) KtGB A Baranya Ifjúságáért Kht. üzletrészének megvásárlásáról A komplex megyei-városi ifjúsági feladatok ellátására szóló megállapodás és ellátási szerződés ¾ 181/2001. (XII.18.) Kgy. A komplex megyei-városi ifjúsági feladatellátás rendszere Az ifjúsági ügyekért felelős bizottság ¾ 6/2003. (VI. 16.) Kgy. rendelet 4. számú melléklete Oktatási, Kulturális Ifjúsági és Sport Bizottság feladat és hatásköre A gyermek és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátásának támogatására benyújtott pályázatok: ¾ 42/2003. (III. 20.) Kgy. Pályázat benyújtása a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt, a helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatására ¾ 32/2005. (IX. 15.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat pályázata a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság feladat-ellátásának kiegészítõ támogatására Az ifjúsági feladat-ellátásra közvetett hatású döntések: A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatása: ¾ 150/2001. (X. 30.) Kgy. A 2002. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatása

1

¾ 102/2002. (IX. 27.) Kgy. A 2003. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatása ¾ 164/2003. (XI. 19.) Kgy. A 2004. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatása ¾ 5/2005. (II. 25.) Kgy. A 2005. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatása ¾ 126/2005. (IX. 15.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat csatlakozása a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2006. évi fordulójához A Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport ¾ 56/1999. (III. 29.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése döntött a Baranya Megyei Drogellenes munkacsoport létrehozásáról ¾ A Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport feladatait 2005. március 10-től az INDIT Közalapítvány által működtetett intézmények vették át. Ifjúsági célú támogatások 2000-2005. között: A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági területet érintő támogatásai (millió Ft-ban): Közvetlen támogatások Baranyai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány - működési célú - pályázati önrész Baranya Ifjúságáért Kht. - működési célú - pályázati önrész Összesen: Közvetett támogatások Diáksport INDIT Közalapítvány Bursa Hungarica ösztöndíj Speciális célú ifjúsági támogatások (elnöki, alelnöki valamint szakbizottsági keretekből) Összesen:

2000

2001

2002

2003

2004

2005

4 -

4 15

7,15 3,7

6 -

10,1 8

9 6

4

19

5 3,9 19,75

6,265 12,265

5,581 23,681

5,832 4,11 24,692

3,85 5 0,5 -

2 3,5 1 -

4,88 3 2 11,95

6,6 6 4 14,73

7,23 5,65 5,5 14,70

10,47 5 5,5 12,24

-

-

21,83

31,33

33,08

33,21

41,58

43,595

56,761

57,902

Mindösszesen:

2

5. számú melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója Feladatterv 2005-2010. I. Megyei szintű feladatok Az ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként, az állami, az önkormányzati, a civil és non-profit szervezetek szerepvállalásával valósulnak meg. Célok 1. Tudatos, hatékony információáramlás biztosítása a fiatalok jobb élet-körülményeinek kihasználása érdekében. Felelősök: - Baranya Ifjúságáért Kht. - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság

Feladatok

Határidő: 2006. május 31. Együttműködők: - Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda - Baranya Megyei Munkaügyi Központ - Pécsi Regionális Képző Központ - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Civil szervezetek - Európa Centrum Kht. - Kistérségi társulások - Önkormányzatok Hozzárendelt forrás: - Pályázati alapok - Pályázatok 2. Készség és képességfejlesztő képzések szervezése, kistérségi illetve mikrotérségi szinteken a fiatalok életesélyeinek növelése érdekében.

A legfőbb feladat egy kommunikációs stratégia kidolgozása. Naprakész, gyors információáramlás szükséges a különböző intézmények, szervezetek között. Az ifjúsági korosztály tekintetében óriási szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért biztosítani kell a megfelelő információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között. A kommunikáció tudatos fejlesztésével hatékonyabbá kell tenni az együttműködést a rendelkezésre álló intézményekkel, médiumokkal, tartalomszolgáltatókkal valamint további fejlesztéseket kell elősegíteni az alábbi szereplőkkel: Közművelődési szervezetek hálózata, megyei intézmények, teleházak hálózata, pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadói hálózat kiépítése, internetes szolgáltatások, közösségi hozzáférések biztosítása és fejlesztése, speciális, térségi adatbázisok létrehozása. A Baranya Ifjúságáért Kht. alakítson ki ifjúsági célú önkormányzati szaktanácsadó; szakmai-, módszertani szolgáltatást Pécsett és lehetőség szerint minden kistérségben, Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda/Végpont kialakítása minden kistérségben.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző készségfejlesztésekre, amelyeket máshol nem tudnak elsajátítani a fiatalok. Ilyenek az önismereti, önbizalom-erősítő, kapcsolatteremtő, kommunikációs, beilleszkedési problémák megoldása, párkapcsolati tanácsadás, tanulásmódszertan, közösség-

1

Felelősök: - Baranya Ifjúságáért Kht. - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Határidő: folyamatos (évente felülvizsgálni) Együttműködők: - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Baranya Megyei Munkaügyi Központ - Pécsi Regionális Képző Központ - Vállalkozások - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány - Művészetek Háza - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Civil szervezetek - Kistérségi társulások - Önkormányzatok Hozzárendelt forrás: - Pályázati alapok - Pályázatok

3. Egészségnevelés erősítése a fiatalok testi-lelki fejlődésének érdekében.

Felelősök: - Baranya Ifjúságáért Kht. - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs

fejlesztés. Ezen alapvető készségek birtokában, ezekre építve tudunk további eredményeket elérni a képzésekben, a munkahelyekre történő beilleszkedésben egyaránt. Vállalkozások beindításának ösztönzése, a meglévők fejlesztése, segítése (pl. új lehetőségeket rejtenek magukban az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások). Idegen-nyelvi képzések erősítése a társadalmi mobilitás fokozása érdekében. A továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából fokozottan kiemelt területek az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek, ezért ezeket magasabb színvonalon kell oktatni, és támogatni az erre irányuló iskolán kívüli képzéseket is. Az információs és kommunikációs technológiai megismerése és alkalmazása a munkaerőpiaci esélynövelés alapvető feltétele, mely a továbbtanulás- és továbbképzés, valamint a munkába állás során helyosztó tényező, az egész életen át tartó tanulás fontos feltétele. Fejleszteni kell a diákok állampolgári jogokkal, társadalomismerettel kapcsolatos képzését. Ugyanezen témában képzéseket kell szervezni a pedagógusok és az ifjúságsegítők számára, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakok felsőoktatási tematikájának a részévé kell tenni a diákjogokkal kapcsolatos ismereteket. Hangsúlyosabbá kell tenni a fiatalok bekapcsolását a nemzetközi folyamatokba, az informális és a nem formális képzések (külföldi önkéntes munka, csereprogramok) elterjedését és elismerését, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatal kipróbálja önmagát a különböző szakmai területeken, elméleti tudását átültesse a gyakorlatba, új képességekre tegyen szert. Fontos a szakmai segítségnyújtás formáinak támogatása (felkészítő képzések, tapasztalatok átadása), valamint az ifjúsági korosztállyal foglalkozó szervezetek nemzetközi együttműködésének elismerése. Kiemelt feladat a testkultúra fejlesztése, a sport (tömegsport) népszerűsítése, a sportolásra nevelés, amelyet egyrészt a közoktatási intézményekkel, illetve sportszervezetekkel való szorosabb együttműködéssel lehet elérni. A fiatal korosztály testi, lelki egészségének a védelmében fejleszteni kell a kommunikációt az ifjúsági szervezetek, oktatási intézmények,

2

Iroda - INDIT Közalapítvány Határidő: folyamatos (évente felülvizsgálni) Együttműködők: - Baranya Megyei Diáksport Tanács - Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége - Civil szervezetek - Kistérségi társulások - Önkormányzatok

valamint az egészségügyi és szociális szervezetek között. Ennek eszközei: fórumok, adatbázisok, rendezvénynaptár, elismerések. (Kommunikációs stratégia) Továbbra is segíteni és támogatni kell az INDIT Közalapítvány és intézményeinek tevékenységét, a kábítószer probléma területén kifejtett szakmai munkáját. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a művészetek általi nevelésre, mint a személyiségfejlesztés egyik fontos eszközére. Támogatni kell a művészeti nevelés speciális programjait (táborok, képzések, előadások stb.).

Hozzárendelt forrás: - Pályázati alapok - Pályázatok 4. Érdekképviselet és érvényesítés erősítése, hogy a fiatalokat valóban a jövő generációjának, és mint az értékek továbbörökítőinek tekintsük.

Felelősök: - Baranya Ifjúságáért Kht. - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Baranya Megyei Civil Gyermek, Ifjúsági és Sport Kerekasztal - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Határidő: folyamatos (évente felülvizsgálni) Együttműködők: - Civil szervezetek - Kistérségi társulások - Önkormányzatok

Hozzárendelt forrás: - Pályázati alapok - Pályázatok

Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok sajátítsák el a közügyekkel való foglalkozást, tanulják meg a érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári képességeiket. Az iskolákban működő diákönkormányzatokat, mint az ifjúsági (közösségi) fellépés első lépcsőfokait támogatni és segíteni kell. Az önkormányzat támogatja a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit. Az alapelvekben foglaltak érdekében az önkormányzat bevonja a fiatalokat az őket érintő döntések előkészítésének folyamataiba, lehetőséget ad számukra a véleménynyilvánításra, javaslattételre. Újra kell gondolni az eddigi együttműködési formákat: a fiatalokkal együtt oly módon, amely biztosítja az információáramlást és az aktív kommunikációt. Segíteni és támogatni kell a nők, a fogyatékkal élők, a romák, és a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi életben való érvényesülésének megkönnyítésével foglalkozó kezdeményezéseket. Ugyanakkor a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében indokolt egy külön cselekvési program kidolgozása. A fenti feladatok elvégzéséhez a Baranya Megyei Önkormányzat a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumot tekinti partnerének, a vele kialakított és

3

megállapodásban rögzített párbeszédrendszer képezi a helyi ifjúsági érdekegyeztetés alapjait. 5. Közösségfejlesztés, és közösségi terek kialakítása a fiatalok aktivizálása érdekében.

Felelősök: - Baranya Ifjúságáért Kht. - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság - Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány

Határidő: folyamatos (évente felülvizsgálni) Együttműködők: - Pécsi Tudományegyetem - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Európa Centrum Kht. - Baranya Megyei Munkaügyi Központ - Pécsi Regionális Képző Központ - Vállalkozások - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Civil szervezetek - Kistérségi társulások - Önkormányzatok Hozzárendelt forrás: - Pályázati alapok - Pályázatok 6. Ifjúsági munkacsoport (albizottság) A fenti feladatok minél hatékonyabb ellátása és összehangolása érdekében kezdeményezzük egy munkacsoport (albizottság) létrehozását. Felelősök: - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Határidő: 2006. május 31. Hozzárendelt forrás: -

Elő kell segíteni az olyan klubok, és közösségek létrehozását, melyek az egészséges életmódra, a környezet védelme iránti felelősségre nevelik a fiatalokat, a meglévőket fejleszteni, segíteni kell. Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket és sportpályákat kell biztosítani. Fejleszteni kell a jelenlegi közművelődési intézmények és civil szervezetek által fenntartott közösségi tereket. Támogatni kell a településszépítő programokat, az itt élők jobb közérzetét biztosítani szándékozó kezdeményezéseket. A „Tiszta, virágos Baranyáért” programban külön elismerésben részesítjük az ifjúsági kezdeményezéseket. Támogatni kell a közösségfejlesztők, animátorok képzését. Rövidtávú és fejlesztő hatású kulturális, sport illetve turisztikai programok támogatásával, rendszerességével kell ösztönözni a fiatalok aktivitását. Támogatni kell a hagyományőrzésre, kultúraközvetítésre irányuló rendezvényeket, programokat. Fejleszteni kell a testvérvárosi (-térségi) ifjúsági kapcsolatokat, szélesebb körű kapcsolatrendszer kidolgozása, rendszeres cseretalálkozók szervezése szükséges a jövőben megvalósuló programok eredményessége érdekében.

A munkacsoport (albizottság) szakmai/intézményi alapon szerveződik. Javasolt tagjai: - Baranya Ifjúságáért Kht. - B-i Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Bm-i Civil Gyerm., Ifjúsági és Sport Kerekasztal - Baranya Megyei Diáksport Tanács - Esélyek Háza - Bm-i Kulturális és Idegenforgalmi Központ - BPSZSZSZK - Művészetek Háza Feladatai: A koncepció és cselekvési tervének figyelemmel kísérése, felülvizsgálata. A kommunikációs stratégia kidolgozása. Eseti intézkedési tervek, programok kidolgozása. 4

II. Kistérségi és települési szintű feladatok Ajánlások települési önkormányzatok számára Javaslatok a többcélú kistérségi társulások számára Az ajánlások célja, a Baranya megye kistérségeiben élő fiatalok minél több eszközzel történő segítése, életminőségük javítása. Az ifjúsági korosztály (14-30 évesek) számára olyan szervezeti keretek, közös programok és lehetőségek biztosítása, amelyek az egyén fejlődésén keresztül hozzájárulnak a helyi társadalom épüléséhez is.

Baranya Megye Önkormányzata, a fenti célok érdekében illetve az alábbi feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében együttműködésre, összehangolásra ösztönözi a megye területén működő kistérségi társulásokat és települési önkormányzatokat.

Az önkormányzatok közművelődési intézményeikben ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítanak helyet az ifjúsági szervezetek összejöveteleihez, rendezvényeihez.

Az önkormányzatok saját ingatlanjaikban ingyenesen biztosítanak helyet az ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ifjúsági információs pontok működéséhez.

Az intézmények ifjúsági tereit (ÁMK, Kultúrház, Faluház, iskola, tábor stb.), sportpályáit tanítási időn kívül is (egyedi feltételek mellett) a fiatalok rendelkezésére bocsátják.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő kihasználatlan közösségi és sportterek, a megfelelő biztosítékokat tartalmazó szerződéssel kerüljenek az ifjúságot segítő helyi szervezetek gondozásába, s így rajtuk keresztül a fiatalok rendszeres használatába.

A „közterületi” közösségi tereket (pl. játszóterek, parkok) az önkormányzat karbantartja, lehetősége szerint fejleszti és biztosítja a fiataloknak ezek használatát.

Megfelelő igények, és források alapján ifjúsági közösségi házakat, tereket hoz létre, információs és tanácsadó szolgáltatásokkal, könyvtárral, a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi programokkal.

Kezdeményezi és támogatja a közterületi ifjúsági szolgáltatások, közösségfejlesztő tevékenységek beindítását, működtetését.

Lehetőséget kell adni a fiataloknak a véleménynyilvánításra, támogatni kell a diákönkormányzatok, települési szintű gyermek- és ifjúsági önkormányzatok, helyi és térségi érdekképviseleti fórumok, ifjúsági tanácsok tevékenységét. Biztosítani kell számukra ehhez a legmegfelelőbb kommunikációs csatornákat.

Pozitívan kell befolyásolni a helyi médiumok szerepét. Támogatandók a helyi médiumok (televízió, újságok, iskolarádió, kiadványok, internetes honlapok, fórumok) ifjúsági programjai, megfelelő szerkesztői felügyelet mellett, hogy a korosztály számára értékes, hasznosítható információkat, tudást adjanak közre és tovább. Ösztönözzük a fiatalokat, hogy vegyenek részt a média értékközvetítő munkájában, írjanak, készítsenek saját újságot, műsorokat.

Segíteni kell egymás ifjúsági programjainak megvalósulását, valamint az együttműködés célját szolgáló pályázatokat.

5

Segítsék egymás szakmai programjait, képzéseit, pályázatait, az ifjúsági célú cselekvési tervek illetve koncepciók kidolgozását, elkészítését. Ezen feladatok elvégzésébe vonják be a kistérségi és helyi ifjúsági fórumokat, érdekegyeztető szervezeteket.

A települési önkormányzatok és kistérségi társulások, saját ifjúsági feladata-ellátásuk során vegyék figyelembe a Baranya Megyei Ifjúsági Koncepciót 2005-2010., és működjenek együtt a Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági feladatait ellátó szervezetekkel (Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, Baranya Ifjúságáért Kht., Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum).

Pécs, 2005. december 15. Dr. Kékes Ferenc A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

6

6. sz. melléklet Megállapodás a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum létrehozásáról A Baranya Megyei Önkormányzat - képviseli Közgyűlés elnöke Dr. Tóth Sándor - egyfelől, másfelől a Baranya megyében működő gyermek- és ifjúsági szervezetek érdekegyeztetésre felhatalmazott képviselői, továbbá a Baranya megyében működő gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekérvényesítését támogató szervezetek érdekegyeztetésre felhatalmazott képviselői mint szerződő felek ezennel megállapodnak az alábbiakban: 1. A Felek a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekeinek egyeztetése, valamint ezen érdekeknek a döntéshozatalban és az önkormányzati tevékenységben való érvényesítése érdekében a mai napon létrehozzák a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumot (továbbiakban: Fórum). Az önkormányzati oldal jogosultságát a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének felhatalmazása, a másik két oldalét a Baranya megyében működő gyermek- és ifjúsági szervezetek, valamint a gyermekés ifjúsági korosztályok érdekérvényesítését támogató szervezetek saját szabályok szerint adott felhatalmazása biztosítja. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy a Fórum konszenzussal kialakított állásfoglalásait magukra nézve kötelezőnek fogadják el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Fórum javaslattevő, véleményező jogkörét elismeri, a gyermek- és ifjúsági korosztályt érintő döntések meghozatalakor a Fórum konszenzussal kialakított álláspontját mérlegeli, figyelembe veszi. 3. A Felek jogosultak arra, hogy a Fórum üléseire - korlátozott számban - olyan képviselőket és szakértőket delegáljanak, akik felhatalmazással rendelkeznek. 4. A Felek kötelezik magukat arra, hogy a Fórum munkájában együttműködnek és kölcsönösen tájékoztatják egymást. 5. A Felek kötelezik magukat arra, hogy amennyiben jelen megállapodásban foglaltak megszegéséről tudomást szereznek, haladéktalanul tájékoztatják egymást. 6. A Felek megállapodnak abban, hogy a Fórum feladat- és jogkörét, szervezetét és működési szabályait ügyrendben határozzák meg. 7. A Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodást közös közleményben nyilvánosságra hozzák. Kelt: Pécsett, 1997. december 23-án Baranya Megyei Önkormányzat részéről: Dr. Tóth Sándor elnök

A gyermek- és ifjúsági szervezetek felhatalmazott képviselői részéről: Sárszegi Ferenc soros elnök

A gyermek- és ifjúsági korosztály érdekérvényesítését támogató szervezetek részéről: Dr. Schärtl Mária soros elnök

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 322/1997.(XI.24.)Kgy határozatával képviselőket delegált a Baranyai Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumba, és felhatalmazta a Közgyűlés elnökét a "Megállapodás a Baranyai Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum létrehozásáról" c. tervezet aláírására.

1

A Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum ügyrendje A Baranya Megyei Önkormányzat (Közgyűlésének) megbízottjai, Baranya ifjúságának érdekegyeztetésre felhatalmazott képviselői, az ifjúsági korosztályt támogató szervezetek felhatalmazott képviselői (mint tárgyaló felek) a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban Fórum) ügyrendjét a Pécsett, 1997. december hó 23. napján létrejött megállapodás 6. pontja alapján az alábbiakban állapították meg: 1. A Fórum a 4. pontban meghatározott tárgyaló felek részvételével vitatja meg mindazokat a gyermek- és ifjúsági korosztályokat érintő témákat, amelyekben bármely oldal az érdekegyeztetést szükségesnek tartja, s e témákban állásfoglalást alakít ki. Az állásfoglalás formája lehet megállapodás, vélemény, javaslat és ajánlás. a.) Amennyiben ez lehetséges, a Fórum a megvitatott témákban konszenzuson alapuló megállapodásra jut. b.) Az állásfoglalás kialakítása elsőként a tárgyalócsoporti ülésen történik. Amennyiben a tárgyalócsoporti ülésen állásfoglalás nem alakul ki, a tárgyalócsoport köteles a témát a 9. pontban meghatározottak szerint a plenáris ülés elé terjeszteni. 2. A Fórum jogkörének gyakorlása érdekében a tárgyalócsoportok rendelkezésére kell bocsátani a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének munkatervét, valamint a soron következő közgyűlés napirendi tervezetét. A Fórum tárgyalócsoportjai külön-külön közlik, hogy mely témákból tarttanak igényt véleményük megkérésére, észrevételeik figyelembe vételére, egyúttal javaslatot tehetnek a munkatervi témák összeállítására is. A véleményezni kívánt előterjesztések anyagát a szakbizottsági tagok kiértesítésével egyidőben meg kell küldeni a Fórum tagjainak. A Fórum tagjai a szakbizottsági ülések meghívottjai. Abban az esetben, ha az előterjesztő nem veszi figyelembe a Fórum konszenzussal kialakított véleményét, illetve a véleményeltérés jelentős, arról az előterjesztőnek indoklással, a képviselőtestület tájékoztatni kell. A véleményezni kívánt előterjesztéseknek, az önkormányzathoz érkezett javaslatoknak, illetve a Fórum állásfoglalásainak továbbításával kapcsolatos feladatokat a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum titkársága koordinálja. I. A Fórum szervezete és működése 3. A Fórum tevékenységét a.) plenáris ülésen, b.) tárgyalócsoporti ülésen végzi. 4. A Fórum tevékenységében részt vesz a.) a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, b.) a Baranya megyében működő, a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekérvényesítését támogató szervezetek felhatalmazott képviselőinek; c.) a Baranya megyében működő gyermek- és ifjúsági szerveződések érdekegyeztetésre felhatalmazott képviselőinek egyenjogú tárgyalócsoportja.

2

5. A tárgyalócsoport tagjainak jogosultságát a Baranya Megyei Önkormányzat tárgyalócsoportja esetében a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a többi tárgyalócsoport esetében A Baranya megyében működő gyermek- és ifjúsági szervezetek, illetve a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekérvényesítését támogató szervezetek saját szabályok szerint adott felhatalmazása biztosítja. a) A tárgyalócsoportok összetételének meghatározása a tagok kizárólagos hatáskörébe tartozik. b) A tárgyalócsoportok tagjain kívül az üléseken szakértők is részt vehetnek. A szakértők meghallgatását bármelyik tárgyalócsoport kezdeményezheti, a szakértőknek azonban tanácskozási joguk nincs. c) A tárgyalócsoportok létszáma - szakértőkkel együtt - plenáris ülésen nem haladhatja meg a 12 főt, tárgyalócsoporti ülésen nem haladhatja meg a 8 főt. d) A tárgyalócsoportok saját maguk által megállapított eljárás szerint soros elnököt, a plenáris ülésre szóvivőt a tárgyalócsoport élére ügyvívőt jelölnek ki. 6. A tárgyalócsoport soros elnöke, szóvivője és ügyvivői összehangolják a tárgyalócsoportok tevékenységét és az üléseken való megnyilvánulásait, a tárgyalócsoport nevében nyilatkozattételre és megállapodás aláírására jogosultak. 7. A tárgyalócsoportok jogosultak arra, hogy a.) a napirend meghatározásával írásban kezdeményezzék a Fórum soron kívüli ülésének, illetve tárgyalócsoporti ülésének összehívását; b.) kérdést tegyenek fel a többi tárgyalócsoportnak, információt kérjenek a többi tárgyalócsoporttól; c.) előterjesztést nyújtsanak be a Fórum üléseire; d.) állásfoglalást alakítsanak ki a Fórum működésére vonatkozóan. 8. Bármely tárgyalócsoport jogosult írásban javaslatot tenni bármely téma napirendre tűzésére. a) Amennyiben a javaslat a témának tárgyalócsoporti ülésen való napirendre tűzésére irányul, a tárgyalócsoport ülését a javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül össze kell hívni. b) Amennyiben a javaslat a témának plenáris ülésen való napirendre tűzésére irányul, a plenáris ülést - 8 napon belül kell összehívni, ha a téma napirendre tűzésével mindhárom tárgyalócsoport egyetért; - 9-14 napon belül kell összehívni, ha a téma napirendre tűzésével két tárgyalócsoport ért egyet; - 30 napon belül kell összehívni, ha a téma napirendre tűzésével egy tárgyalócsoport ért egyet; d) A plenáris ülést és a tárgyalócsoporti ülést a titkárság hívja össze. 9. A Fórum - meghatározott feladat elvégzésére - ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok maguk alakítják ki működési rendjüket, ami nem lehet ellentétes jelen ügyrenddel. A bizottságok működési rend hiányában jelen ügyrend megfelelő eljárási szabályait értelem szerint alkalmazzák. 10. Az üléseket a titkárság úgy hívja össze, hogy azok időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a tárgyalócsoportok soros elnökei, illetve ügyvivői az ülés napját megelőző legkésőbbi 14. napon tudomást szerezzenek. Az ülésekre benyújtott dokumentumokat - a 8/b pontban meghatározott bizottsági ajánlások kivételével - a titkárság a tárgyaló küldöttségek

3

tagjainak az ülés napját megelőző legkésőbbi 8. - rendkívüli plenáris ülés esetén 3. - napon eljuttatja. 11. A Fórum plenáris üléseit a tárgyalócsoportok tagjainak egyike - aki nem lehet a tárgyalócsoport soros elnöke - ülésenként felváltva vezeti. A plenáris ülés elnöke a) megállapítja a plenáris ülés határozatképességét és a megjelenteknek a plenáris ülésen való részvétele jogosultságát; b) megszavaztatja az ülés napirendjét; c) felsorolja a benyújtott dokumentumok címét, s ellenőrzi, hogy azokat a tárgyalócsoportok megkapták-e, szükség esetén intézkedik a dokumentumok azonnali pótlásáról; d) megállapítja a tárgyalócsoportok felszólalásának sorrendjét és megadja a szót; e) fenntartja a plenáris ülés rendjét; f) megállapítja a konszenzus létrejöttét vagy hiányát; g) hitelesíti a plenáris ülés jegyzőkönyvét és megállapodásait. 12. Az állásfoglalás kialakításakor a tárgyalócsoportoknak 1-1 szavazat van. Megállapodás akkor jön létre, ha annak tartalmában mindhárom tárgyalócsoport egyetért és igennel szavaz. Egy tárgyalócsoport tartózkodása a konszenzus létrejöttét nem befolyásolja. Bármely téma napirendre tűzéséhez a 8. pont előírásait kell alkalmazni. 13. A plenáris ülés - más megállapodás hiányában - a tömegtájékoztatás számára nyilvános. Amennyiben bármelyik tárgyalócsoport javasolja a tömegtájékoztatás kizárását, azt - a téma megjelölésével - legkésőbb a plenáris ülést megelőző 5. napon írásban közli a titkársággal. A titkárság 2 napon belül beszerzi a tárgyalóküldöttségek soros elnökeinek véleményét és közli a tárgyalócsoportokkal a döntést. Amennyiben a plenáris ülés nyilvánosságára vonatkozóan egyetértés nem alakítható ki, a) a megjelölt téma napirendre tűzésétől a Fórum eltekint vagy b) az előterjesztő elzárkózhat a téma napirendre tűzésétől. 14. A plenáris ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv, a tárgyalócsoporti ülésről emlékeztető készül. a) A hangfelvételt a titkárság készíti és őrzi; azt a tárgyalócsoportok tagjai, valamint a tárgyalócsoportok soros elnökei által meghatalmazott szakértők számára hozzáférhetővé teszi. b) A jegyzőkönyvet a titkárság a plenáris ülést követő 8 napon belül - a plenáris ülés elnöke által hitelesített formában - elkészíti, s az ezt követő 5 napon belül eljuttatja a tárgyalócsoportok soros elnökeinek. c) Az emlékeztetőt a titkárság a bizottsági ülést követő 5 napon belül a bizottsági ülés elnöke által hitelesített formában - elkészíti, s az ezt követő 3 napon belül eljuttatja a tárgyalócsoportok ügyvivőinek. 15. A plenáris ülésen született megállapodás tartalmáról a plenáris ülés elnöke és a tárgyalócsoportok soros elnökei az ülés után haladéktalanul közleményt készítenek, amelyet a titkárság a plenáris ülést követő napon eljuttat az Új Dunántúli Naplónak és a tárgyalócsoportok soros elnökeinek. 16. A Fórum tárgyalócsoporti üléseit a tárgyalócsoportok egy tagja - aki nem lehet a tárgyalócsoport ügyvivője - vezeti ülésenként felváltva. Feladatai, jogköre a tárgyalócsoporti ülésre vonatkozóan megegyeznek a plenáris ülés levezető elnökének 11.a.) - g.) pontban meghatározott feladataival, jogkörével.

4

II. A titkárság 17. A titkárság a Fórum adminisztratív szervezete. A titkárság tagjait a Fórum választja, tevékenységükért díjazás adható. 18. A titkárság a) előkészíti és jelen ügyrend előírásainak megfelelően összehívja az üléseket; b) biztosítja a tárgyalócsoportok közötti információáramlást; c) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések az ügyrendben meghatározott határidőre eljussanak a tárgyalócsoportokhoz; d) gondoskodik arról, hogy a Fórum ügykörébe tartozó tervezetekről a tárgyalócsoportok tájékoztatást kapjanak, s az előkészítésnek az érdekegyeztetés szempontjából optimális időszakában, illetve szakaszaiban plenáris ülés vagy bizottsági ülés elé kerüljenek; e) a tárgyalócsoportok javaslatai alapján összeállítja, a Fórum munkaprogramjára vonatkozó előterjesztést; f) nyilvántartja az egyes témák tanulmányozásának, megvitatásának és napirendre tűzésének helyzetét; g) biztosítja az ülések munkafeltételeit; h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen ügyrend egyebekben, illetve a plenáris ülés egyedileg számára meghatároz. 19. A titkárság mellett közös szakértői csoport működik, amelynek összetételéről, általános és egyedi feladatairól a tárgyalócsoportok döntenek. 20. A Fórum, a tárgyalócsoportok, a titkárság és a közös szakértői csoport működésének feltételeiről a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány gondoskodik. 21. A Fórum székhelye: Pécs, Széchényi tér 9. 22. A Fórum az 1997. december hónap 23. napján aláírt "Megállapodás" alapján működik, megszűnése bármelyik oldal kezdeményezésére konszenzussal történhet.

Kelt: Pécsett, 1997. december 23-án

Baranya Megyei Önkormányzat részéről:

A gyermek- és ifjúsági szervezetek felhatalmazott képviselői részéről:

5

A gyermek- és ifjúsági korosztály érdekérvényesítését támogató szervezetek részéről:



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Pécs az Életminőség Pólusa – Élhető város, megye, régió

ELŐTERJESZTŐ:


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Máté János, a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda vezetője dr. Tótsimon Péter, a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda területfejlesztési tanácsadója

MEGTÁRGYALTA:

A Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság Az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság


Az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság

KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. december 01.

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. december 01.


2 I. Előzmények: Pécs és Baranya gyorsított ütemű gazdasági fejlődésének és felzárkózásának elősegítésére gazdaságfejlesztési koncepció és program kidolgozásáról állapodott meg a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat. A partnerek négy-négy millió forint forrást biztosítottak a felmerülő költségekre. Meghívásos közbeszerzési eljárás keretében a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara nyerte el a megbízást. Időközben kormányhatározat - 2230/2005. (X. 26.) - született a fejlesztési pólusok kialakításának előkészítéséről. Ennek értelmében Budapest, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs és Szeged, mint nemzetközi jelentőségű fejlesztési pólusok kerültek meghatározásra. Ez a döntés olyan értelemben módosította az elképzeléseket, hogy a kidolgozásra kerülő program új elnevezést kapott: „Pécs, az életminőség pólusa” címet viseli. A munka elkészült. A legfontosabb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: A stratégia a Pécs Pólus elnevezést viseli, de messze nem csupán a város fejlesztéséről szól. A Pólus lényegéből következően olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek húzzák majd a régió fejlődését, illetve, melyekre ráépülhetnek régiós fejlesztési együttműködések is. A Pólus nemcsak Pécs, hanem Baranya (a Dél-Dunántúl) pólusa is. Hatása 100-150 km-es körzetben érvényesül. A stratégiai cél a közösségi és vállalkozási fejlesztések egységes irányba és integrált rendszerbe foglalása. Stratégiai elvei: a partnerség, a közös tervezés és irányítás, hozzáadott érték, klaszterbe szerveződés, tovagyűrűző határ, nemzetközi láthatóság, dinamizmus. Ezekkel a jellemzőkkel minden projektnek rendelkeznie kell. Három területre koncentrál: az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar fejlesztésére. Szolgáltatás jellegű versenyképességi pólus a cél, központi gondolata tehát az emberhez, az emberi élethez, - a tágan értelmezett – egészséghez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A pólus üzenete az „életminőség” fogalmában jelölhető meg. A szerzők a Pólus szervezetének és irányításának háromszintű modelljét javasolják létrehozni és működtetni: 1. szint: Az irányítás szintje: Az Irányító Testület és a Stratégiai Tanácsok 2. szint: A program működtetésének és koordinálásának szintje: A „Pécs az Életminőség Pólusa” Közhasznú Társaság 3. szint: A projektek megvalósításához szükséges mechanizmusok működtetésének szintje: Projektgazdák, Projekt-teamek, a stratégiai láncok menedzserei, valamint az érintett vállalkozások. A Pólus kezdeményezés során, mintegy száz projektjavaslat született, melyek rangsorolását, majd a politikai döntéshozók szintjén kell megtenni.

3 Az előterjesztés - terjedelmi korlátok miatt - az elkészült program összefoglalóját csak vázlatosan tartalmazza. Az összefoglaló teljes terjedelemben mellékletként megtekinthető. III. Határozati javaslat A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése „Pécs az Életminőség Pólusa - Élhető város, megye, régió” előterjesztést megtárgyalta és annak megvalósítását támogatja. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


Dr. Kékes Ferenc

Fejlesztési pólusok

PÉCS, AZ ÉLETMINŐSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére

Összefoglaló Pécs, 2005. november

1

BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes, amelyik a város, és ezen keresztül lokális-regionális környezetének kitörési lehetőségét fogalmazza meg. (Kezdetben versenyképességi, később növekedési jelzővel illettük, újabban fejlesztési pólusnak hívjuk.) Magának a Pécs Pólusnak a gondolata lassan már egy éve kezdett el érlelődni. Először szűkebb körben (a város, a kamara, a közgazdasági kar, az RKK vezetőinek, szakértőinek keretében) formálódott, majd mind szélesebb kör vett részt a stratégia, illetve az egyes projektek kidolgozásában. A szellemi műhely később kifejezetten a PTE Közgazdaságtudományi Karára koncentrálódott, a Kar nyerte el a Pólus írásos anyagai kidolgozásának feladatát. Ezzel együtt is a Pólus mára „közügy” lett. Számtalan pécsi, baranyai, dél-dunántúli vállalkozás és intézmény vett részt a Pólus kidolgozásában, kisebb vagy nagyobb mértékben mindenki a Pólus alkotójának tekinti magát. Szerintünk ez így jó. Bevezetőként rögtön előre kell bocsátanunk, hogy a Pécs Pólus már eddig is siker-történet, országos mintaként emlegetik sokan, mert abban nem egy szűk szakértői csoport gondolatai fogalmazódnak meg, hanem a város széles szakmai közösségének elképzelése, a termelést és szolgáltatást, a gazdasági és intézményi szférát, az oktatást, kutatást és regionális fejlesztést egyaránt átfogó szakmai partnerség teszi megalapozottá és elfogadottá. Ugyanez vonatkozik a különböző fejlesztési elképzelésekre is. A Pécs Pólus forintban nehezen meghatározható, de nagyon sokat érő hozama már eddig is az, hogy egy stratégiai koncepció mentén üzleti ötletek, fejlesztési projektek sokaságát indukálta. Vagyis kiváltott egy korábban nem igazán létező aktivitást, kezdeményező készséget, és ezzel párhuzamosan kialakította annak alapjait, hogy e fejlesztési szándékok többé-kevésbé egységes stratégiai vonulatba illeszkedjenek. Külön öröm, hogy ez a folyamat nem zárult le a stratégia megfogalmazásával, mert a különböző üzleti stratégiák alkotói ma is, azóta is a Pólusba integrálják, vagy legalábbis a pólushoz kapcsolják saját törekvéseiket. Mindez pedig magával hozza a Pécs Pólus, mint fejlesztési fókusz alapvető erejét: az ágazatokat és térségeket átfogó szinergikus hatások elérésének lehetőségét. A stratégia a Pécs Pólus elnevezést viseli, de messze nem csupán a város fejlesztéséről szól. Egyrészt már eddig is megjelentek benne területileg messzebb megvalósuló fejlesztési ötletek, másrészt a Pólus lényegéből következően olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek húzzák majd maguk után a régió fejlődését, illetve amelyekre ráépülhetnek régiós fejlesztési együttműködések is. A Pólus nemcsak Pécs, hanem Baranya (a Dél-Dunántúl) Pólusa is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy Pólus szükségszerűen térben, funkcionális és iparági szempontból is fókuszált, nem várható el, hogy kidolgozza és tartalmazza a régió egészének fejlesztési tervét. A következőkben részletezett Pólus-stratégiát már stabil, sok vitán át folyamatosan csiszolódott, ennek eredményeként mára már kiforrott koncepciónak tartjuk. Az egyes iparágak is adottak, de tartalmukat, belső struktúrájukat tekintve nyitottak Az iparok részét alkotó projekt-ötletek még folyamatosan alakulnak, újakkal egészülhetnek /egészülnek ki. Végleges formájukat és megvalósítási módjukat majd a Pécs Pólus menedzsmentjének szerepét betölteni hivatott szervezet felállítása, működtetése során nyerik el. A Pólus-stratégia hivatalos/végleges elfogadása mellett ezért a következő alapvető fontosságú feladat a Pécs-Pólus menedzsmentjének, a szervezeti kereteket biztosító Kht-nak a felállítása a köz-partnerek részvételével, és annak a helynek a kijelölése/megépítése, ahonnan a Pólus irányítása, menedzselése a következőkben hatékonyan biztosítható.

2

A PÉCS PÓLUS STRATÉGIÁJA 1. A pólus missziója A stratégiai cél a közösségi és vállalkozási fejlesztések egységes irányba és integrált rendszerbe foglalása, - a város és térsége adottságai alapján, - a rendelkezésre álló természeti, technikai, technológiai, infrastrukturális és szellemi kapacitások komplex hasznosításával, - a terület gazdaságára jellemző kis- és középvállalatokra, oktatási-kutatási-kulturális intézményekre, hivatalokra és civil szervezetekre, kezdeményezésekre alapozva - olyan fejlődés elindítása, amely új, vonzó, innovatív és nemzetközi dimenzióban is „látható” kínálatot teremt a városban és környezetében. Ennek a kínálatnak kellőképpen vonzónak és racionálisnak kell lennie, olyannak, amely biztosítja a pólus hosszú távú versenyképességét és tartós növekedését. A fentieket három standard profilt képviselő, de tartalmában rugalmas módon változtatható és fejlődő szakterületen kívánjuk realizálni, nevezetesen az egészségiparban, a környezetiparban és a kulturális iparban Mindhárom szakirányban kiemelt szempont a regionális, klaszterszerű működés, amely magába foglalja a kutatástól a techológia fejlesztésén át a termék-, és szolgáltatásfejlesztést, a hazai-, és export-értékesítés teljes láncolatát. A fentiek alapján Pécs, mint fejlesztési/versenyképességi pólus « hívószava » a következő :

PÉCS A Z É L E T M I N Ő S É G P Ó L U S A, az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar bázisán

A fejlesztések során horizontális követelmény • az innováció-orientáltság, • a korszerű informatika alkalmazása, és • a fejlesztési célokat támogató képzés. Pécs generálója kíván lenni a Dél-Dunántúl új fejlődési pályára állításának, amelynek keretében - egészséges és kényelmesen lakható környezetben, - növekvő átlagéletkorú, - magas kulturális-, és környezeti szolgáltatási igényekkel rendelkező, mindezekből következően igényes, jómódú, az átlagosnál nagyobb fogyasztói kereslettel rendelkező népesség választja célterületnek vagy lakóhelynek a várost és a régiót.

3

2. A misszió megvalósítása, a stratégia belső összefüggés-rendszere és indoklása

P É C S, AZ ÉLETMINŐSÉG PÓLUSA

a tartósan jól élhető/jól érezhető város és régió

tartósan

jól élhető/jól érezhető

fenntartható:

célközönség:

etikus

letelepülők - az ezüst korosztály - fiatalok, tanulók látogatók

környezetbarát gazdaságos (hozzáadott értéket biztosít, megtérül) fejlődőképes

horizontális stratégiai célok: ¾ innováció (K+F) ¾ informatika ¾ képzés, tanulás

város és régió

stratégiai elvek, kritériumok: ¾ partnerség ¾ közös tervezés és irányítás ¾ hozzáadott érték

az életminőség szolgáltatásai a fogyasztók igényei alapján: városkép (városrehabilitáció) természet, környezet, táj turizmus, programok lakás, szállás egészségügyi szolgáltatások kulturális szolgáltatások képzési szolgáltatások

stratégiai iparágak: ¾ egészségipar ¾ környezetipar ¾ kulturális ipar

¾ klaszterbe szerveződés ¾ 100-150 km-es körzetben ¾ tovagyűrűző hatás ¾ nemzetközi láthatóság ¾ dinamizmus

4 (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv második periódusa, illetve – részben ezzel párhuzamosan – az újonnan megnyíló Európai Uniós források számbavétele után a Kormány mintegy 15 ezer milliárdos fejlesztési program végrehajtását tervezi. Ennek szerves részét alkotják a fejlesztési pólusok, amelyek egyszerre ellenpontjai az ország főváros-centrikusságának és indukálói – egy-egy megyei jogú városból, mint régió-központból kiindulva – saját környezetük, régiójuk fejlődésének. Az előnyök és hátrányok számbavétele után kézenfekvő, hogy olyan fejlesztési stratégiát kell megvalósítani, amely erősen támaszkodik a meglevő értékekre, ugyanakkor megpróbál tőkét kovácsolni a vitathatatlan negatívumokból. (2) A mérvadó elméleti munkákban és az európai gyakorlatban jól körülhatárolt, adott technológiai és/vagy ipari jellegű versenyképességi pólusok szerepelnek. A pécsi/baranyai sajátosságok viszont ilyent nem tesznek lehetővé: nem rendelkezünk olyan nyersanyaggal, iparral, ipari kultúrával és K+F-fel, nincs olyan ipari ötlet, lehetőség, vonzerő (részben ilyen munkaerő sem), amelyre a város hosszú távú versenyképességét fel lehetne építeni. Vannak innovációs, fejlesztési potenciáljaink, vannak üzleti sikerek is, de ezek mérete nem alkalmas arra, hogy „láthatóvá” tegye a várost, és versenyképességével dinamizálni lenne képes a várost és – tovagyűrűző hatásként – az egész régiót. Ugyanakkor a régióban jelentős hagyománya van a hálózatszerűen összekapcsolódó, szektoriális és horizontális együttműködéseknek. Ezért mi egy szolgáltatás jellegű versenyképességi pólust képzelünk el. A technológiai és ipari jellegű versenyképességi pólusokhoz képest ez a modell kifejezetten és közvetlen a piacon kell, hogy megjelenjen és bizonyítson, a piac igényeihez kell illeszkednie. Másrészt a szolgáltatást itt leszűkítve értelmezzük: nem a termelő, gazdasági tevékenységek ellátásához (vagyis lényegében a technológiai és ipari versenyképességi pólusokhoz) kapcsolódó, hanem az emberhez, az emberi élethez, a – tágan értelmezett – egészséghez kapcsolódó szolgáltatások jelentik a pólus alapjait. Az előzőekből adódó harmadik lényeges különbség, hogy az emberből kiinduló és következő társadalmi/szociális/mentális igények sokszínűek, összetettek. Ezért ez a szolgáltatás jellegű (nem ipari, gazdasági, hanem „emberi” szolgáltatás jellegű) növekedési pólus nem egyetlen termékre vagy funkcióra koncentrál, hanem az ilyen szolgáltatásokkal szembeni sokféle igény legfontosabb elemeire – de mindenképpen több elemre, több „iparra” – kénytelen fókuszálni. (Ezek egyike, bármelyike is, egyedül nem lenne képes versenyképessé tenni a pólust.) (3) A pólus központi gondolata tehát az emberhez, az emberi élethez, a – tágan értelmezett – egészséghez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. (4) Az egészség kínálatához ugyanakkor – bár ez tagadhatatlanul fontos kiinduló pontunk – nemcsak a regenerálódást elősegítő szolgáltatásokat soroljuk. A város és a régió „emberi” szolgáltatásait ennél sokkal tágabban, komplexebben értelmezzük akkor, amikor a versenyképességi pólusunk üzenetét az „életminőség” fogalmában jelöltük meg. A WHO szervezete az „egészség” fogalmát úgy definiálja, hogy az a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. Egy életminőségi pólus tehát lényegében nem más, mint a fenti három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttműködés, ahol ● a fizikai állapot megőrzéséhez az egészségipart, ● a szellemi állapot megőrzéséhez a kulturális ipart, valamint ● a szociális állapot megőrzéséhez a környezetipart rendeli hozzá.

5 Szolgáltató jellegű versenyképességi pólusunk csak úgy lesz nemzetközi mércével mérve is látható és valóban vonzó, ha komplett és komplex. Ezért emeltük ki ezt a három ipart, mert ezek összefüggenek, és együtt biztosítják a szükséges kínálatot. Az aktív kor vége felé járó emberek igényesek a környezet, a természet iránt. Számukra a kínálatunk és üzenetünk az, hogy jöjjenek ide, települjenek le és élvezzék a – már kevesebb munkát igénylő, több szabadidőt biztosító – életet. Ehhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a város-rehabilitáció és a környezet (a környezetipar) biztosítja a feltételeket. Teret kell nyitni a ház/lakás-építéshez is, Pécsett vagy környékén Koruknál fogva adódnak esetenként jelentős egészségügyi problémáik: erre szerveződhetnek speciális egészségügyi kutatások és az egészségipar. Ez az ágazat azoknak is megfelelő kínálatot nyújthat, akik „csak” a korábban vázolt „köztes állapotot” érzékelve keresnek megfelelő megoldást. Akár tartósan, akár ideiglenesen érkeznek hozzánk, állandó és folyamatosan is megújuló, minden esetben igényes, színvonalas programokat kell biztosítanunk számukra. A kikapcsolódást, a szórakozás és „szellemi élményszerzés” lehetőségét az idegenforgalmi termék-kínálat és a kulturális ipar teremti meg. Szeretnénk, ha ez a korosztály itt letelepedve magával hozná – legalább időlegesen – a család fiatalabb tagjait is, akár a hosszabb szabadidő eltöltésére, akár továbbképzésre, közép- és felsőfokú tanulmányok végzésére. Ennek érdekében programokat kell kínálnunk a fiatal korosztály, a gyermekeik számára: kulturális, idegenforgalmi, és idegen nyelvű képzési kínálatot az egyetemen. Ehhez természetesen nekünk magunknak is fejlődnünk kell. Ez vonatkozik az infrastruktúrára, a városra és környékére, a három iparra, de a társadalmi közegre, a munkaerőpiaci szereplőkre is. Nekünk „belül” is vendégfogadókká, profi vendéglátókká, ellátókká kell válnunk, amihez elengedhetetlen a piacképesség és piaci készség, a szolgálatkészség, a nyelvismeret, a különböző kultúrák ismerete és befogadása stb. (5) Versenyképességi pólusunk egyrészt a lehetséges saját mozgástér kihasználására – meglévő erősségeinkre és lehetőségeinkre, feloldható gyengeségeinkre – épül. Másrészt arra alapoz, hogy a XXI. század Európájában sajátos társadalmi elvárások és demográfiai változások zajlanak. Már említettük az „egészség” kiterjesztett értelmét és tartalmát, de hozzá tehetjük a fenntartható fejlődést és a környezet-tudatosságot, vagy a tanulás fontosságát. Látnunk kell a korstruktúra változását itthon és külföldön egyaránt, amelyben az életkor határa nő, az idősebb korosztályok aránya folyamatosan emelkedik. Bízunk továbbá az európai gazdaság megerősödésében, a jóléti válságok feloldásában és ennek következtében abban is, hogy emelkedik az életszínvonal, megvan, megmarad és nő a fizetőképes kereslet az emberi/jóléti ellátások, szolgáltatások iránt. Ennek alapján versenyképességi pólusunk célközönségét elsősorban a következő társadalmi szegmensek alkotják: a letelepülők - az „ezüst” (az aktív munkavállalói kor vége felé közeledő, vagy azt elérő) korosztály - az „érett” (érettségizett) korosztály: fiatalok, tanulók a látogatók.

6 A Pólus keretében egy átfogó, közel egy évtized folyamatos munkájával megvalósítható, regionális projekt eredményeképpen létrejöhetne egy új életminőséget biztosító, infrastrukturálisan jól felszerelt, elsősorban az „ezüst években” járó korosztály számára vonzó Dél-Dunántúl! Felsorolt célok érdekében a Dél-Dunántúlnak fel kellene vállalnia, hogy az aktív koron túl lévő, idősebb magyar, illetve hosszabb távon környező országokból érkező európai (a mai többséget nézve német, osztrák, holland, de akár olasz, horvát, szlovén stb.) állampolgárok telepedjenek le a régióban. A várhatóan meginduló belső (hosszabb távon országok közötti) migrációt elősegíthetik a nyomott ingatlanárak, a kellemes klíma, a magas gyógyfürdőkapacitás, a Balaton-part reaktiválása. Noha jelen pillanatban a fenti korosztály Magyarországon nem jelent túlzottan magas vásárlóerőt, ám – éppen a fogyasztás rendszeressége, valamint a kereslet jellegének könnyű behatárolhatósága okán – volumenében, illetve jövedelmezőségében biztos piac kiépülését teszi lehetővé. A felsorolt projektelemek egy jó része esetében – láthatóan – jelentős méretű magántőkebevonással lehet kalkulálni, valamint az országon belüli migráció vélelmezhetően kedvezőbb összetételű vagyontartást eredményezne (elsősorban a lakóingatlan-tulajdonok panzió-bérletté konvertálására gondolunk!) így ezzel további források keletkezhetnének; így a szükséges projektköltségvetésnek csak egy részét kellene az NFT-ből megvalósítani. Ugyanakkor az állami (európai uniós, önkormányzati) szerepvállalás fontosabb területe lehetne a koncepciók kidolgoztatása, az egységes infrastrukturális-építészeti elvek betartatása, a megnövelt szolgáltató-kapacitáshoz szükséges munkaerő átképzésének biztosítása. (6) A Pólus három dimenziója A Versenyképességi pólus egyes – az alábbi ábrában körökkel szimbolizált – projektjét három dimenzióban kell mérlegelnünk, vagyis minden projekt hármas követelményrendszernek kell, hogy megfeleljen. a) Pólus terve három „iparra” épít: egészségipar; környezetipar; kulturális ipar. A Pólusba ezeken – és csak ezeken – az iparokon keresztül lehet kapcsolódni, mert ezeket tekintjük olyanoknak, amelyek a stratégiai célt a leginkább szolgálják és egymásra vonatkozóan is szinergikus hatást képesek kifejteni. b) A három ipar minden egyes projektje meg kell, hogy feleljen a fenntarthatóság követelményének. Ennek stratégiai eszköze az innováció (K+F); az informatika; a képzés, tanulás. Ezeket minden projektnek tartalmaznia kell. Az a projekt, amelyiknek nincs innovációs tartalma (kutatás/fejlesztés vagy K+F eredmény hasznosítása), nem lesz versenyképes. A hatékonyság és a láthatóság megvalósításához és növeléséhez nélkülözhetetlen az infokommunikációs technikák alkalmazása, az innovációt támogató info-kommunikációs szolgáltatások létrehozása és működtetése. A képzési elem szükséges a szolgáltatást nyújtó és/vagy a szolgáltatást fogadó felkészítésére, a kultúra és paradigma-váltás támogatására, illetve az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosításához. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása célszerűen önmagában is rendszert kell hogy alkosson. Nem elég önmagában az innováció és az informatikai támogatás, valódi Pólussá akkor válunk, ha az innovatív tudás nem marad elszigetelt, hanem közös vagyonként működik, és újabb innovációkat inspirál, generál más területeken. Fontos és közös stratégiai

7 feladat ezért az innovatív tudás megosztása, az innovatív tudásmenedzsment: az innovációhoz kapcsolódó információk megosztása, a Pólus-szintű tanulás. c) A korábbiakban már megfogalmaztunk stratégiai elveket, kritériumokat: partnerség; közös tervezés és irányítás; hozzáadott érték; klaszterbe szerveződés; tovagyűrűző hatás; nemzetközi láthatóság; dinamizmus. Ezekkel a jellemzőkkel minden projektnek rendelkeznie kell. A Pólus megteremtése a város és a régió összes meghatározó, érintett szervezetének partneri kapcsolataitól, együttműködésétől függ. Összefogásuk nélkül nem érhető el érdemi eredmény. A közös tervezés és irányítás egyrészt a Pólus egységes koncepciójának érvényesítése, a rendszerbe illesztés miatt szükséges, másrészt – különösen azért, mert a Pólus több iparra, sok projektre épül – ugyanez elengedhetetlen a rendszer-szerű működtetés, a szükséges egyeztetések elvégzése és a folyamatos előrehaladás mérése, a monitorozás megoldása érdekében. Minden projekttől mérhető és érzékelhető új, hozzáadott értéket kell elvárni. (Külön mérlegelést igényel, ha a hozam nem közvetlen a projektben, hanem közvetve, más társadalmi-gazdasági szférában realizálódik, pl. költségvetési támogatás intenzitásának csökkenésében.) Az egyes – önmagukban fontos, de esetleg nem jelentős nagyságrendű – projekteket klaszterekbe, együttműködési hálózatokba kell szervezni. (Ez vonatkozik az azonos profilok, piacok összehangolására és az egyes iparok és eszközök összekapcsolására is, pl. a kutatás és gyártás, a képzés és szolgáltatás szervezeteinek együttműködésével.) A versenyképességi pólus ugyan Pécs lesz, de ez nem lehet elszigetelt jelenség. A versenyképességi pólust eleve egy szélesebb térségre tervezzük, amelynek 100-150 km-es körzetben jelenik meg a hatása. Olyannak kell lennie továbbá, amelyik tovagyűrűző hatásként javítja a környezete versenyképességét, indukálja azok fejlődését is, illetve saját fejlesztési programjaiba bevonja környezetének – a pólus stratégiájába illeszkedő – fejlesztési projektjeit is. Továbbá a város és a régió versenyképessége csak akkor erősíthető, ha az egyes projektek és/vagy klaszterek – azok méreteit, piaci kiterjedését, vonzerejét tekintve – nemzetközi mércével mérve is láthatóak, mert csak így képesek kellő vonzerőt felmutatni, keresletet indukálni. Végül a Versenyképességi pólus kialakítása csak akkor tekinthető majd sikeresnek, ha az összességében – egyes projektjei és azok hatásai által – dinamizálják a város és a régió társadalmát és gazdaságát, kiváltják a változást és folyamatosan fenntartható növekedési pályát alakítanak ki.

3. A Pólus három ipari területe A következőkben a három „ipar” legfontosabb fejlesztési irányait mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem tekinthető teljesnek és véglegesnek (csak néhány fontosabb irányt jelöl ki, és a rendszerbe illesztés, illetve a megvalósíthatóság vizsgálata alapján azok is még formálódnak, változhatnak). Ezek részleteit majd az egyes konkrét projektek tartalmazzák. Mindhárom iparra egyaránt érvényes, hogy az egyes projektek egymást erősítő „logikai” láncolatot kell, hogy alkossanak, mert csak így biztosítható a rendszer-működés és a szinergikus hatás. A logikai láncolat alapelemei:

8

⇒ Kutatás: elméleti válasz a gyakorlat által felvetett problémák megoldására, illetve az elméleti eredmények, innovációs ötletek megvalósíthatóságának kidolgozása ⇒ Inkubáció: a K+F és a gazdaság kapcsolatának megteremtése, a kutatási eredmények, termékek és innovációk alkalmazhatóságának vizsgálata, közvetlen gyakorlati hasznosításának előkészítése, illetve a Pólusba illeszkedő kezdő vállalkozások megerősödésének elősegítése ⇒ A kutatási eredmények alkalmazása: az életképes kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, a bevezetés támogatása, spin off cégek beléptetése, ⇒ A kereslet kielégítése: a kutatás és fejlesztés eredményeinek gazdasági alkalmazása, átültetése a termelő, szolgáltató tevékenységi körbe az erre irányuló piaci igények kiváltásával, illetve kielégítésével ⇑⇓ A szükséges feltételek biztosítása: az előző folyamat minden láncszemét végigkövetve az azok megvalósításához szükséges elő-feltételek, háttér-feltételek biztosítása (infrastruktúrafejlesztés, képzés), illetve olyan kísérő/kiegészítő feltételek megteremtése (szolgáltatások kiépítése), amelyekkel támogatható azok eladhatósága, fogyaszthatósága. A) Az egészségipar Az egészségipar alapvető, és a Póluson belül is kiemelkedő jelentőségét – többek között – a következők határozzák meg: ¾ Az egészség az életminőségnek is alfája és omegája. ¾ A kiemelten is megcélzott piaci szegmens, az ezüst korosztály – életkori sajátosságaiból adódóan – külön és fokozottan is igényli az egészségipar szolgáltatásait. ¾ A régió és a város egyedüli személyi és intézményi, szellemi és infrastrukturális feltételekkel, alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az egészségipari innováció, az erre épülő termelés és szolgáltatás valóban nemzetközi láthatósági szintre fejlődjön. ¾ A meglévő adottságainkra építve az egészségipar speciális gyógyítási területek Európahírű szolgáltatásainak kiépítésére képes. ¾ Dél-Dunántúl, Baranya és Pécs kiváló természeti adottságokkal is rendelkezik az egészségipari szolgáltatások nyújtásához. ¾ Az egészségipar igényli a másik két ipar támogatását és egyúttal „húzza magával” azokat, saját kereslete egyúttal keresletet támaszt a másik két ipar számára is. Fentiek alapján a Pólus egészségiparának legfontosabb fejlesztési irányai: – Élettani, mozgásszervi, gyógyszeripari, orvosi biotechnológiai kutatóintézet és innovációs központ alapítása, amelynek személyi feltételei adottak. – A régió élettudományi kutatási eredményeire alapozott, a kutatói és kisvállalkozói szféra együttműködésével végrehajtott termékfejlesztés, diagnosztikumok, implantátumok, gyógyszeralapanyagok, ill. táplálék-kiegészítők gyártása és forgalmazása. Az élettudományi kutatások folyamatos technológiai fejlesztéssé érlelése és ehhez a megfelelő intézményi struktúra (spin off cégek hálózatának) kialakítása. – Klaszter kiépítése a helyi ipari bázis (fémipar, szilikát ipar, műanyagipar, biotechnológiai ipar), ill. az ezeken a szakterületen (pl. implantátum gyártás, diagnosztikum ipar) már nemzetközi tapasztalattal bíró cégek áttelepítése, és köréjük helyi beszállítói rendszer szervezése révén. – A mozgásszervi betegségek ellátási bázisának minőségi és mennyiségi fejlesztése az egyetemen, beleértve a szaktekintélyek köré építendő „iskolák” kiépülését is.

9 – A rehabilitáció klinikai bázisának megerősítése, kórházi funkcióváltás a fejlődési pólusirányhoz kapcsolódóan. Az akut ellátás koncentrálása, meglévő kórházakból járóbeteg szakrendelésre és a krónikus betegségek kezelésére alkalmas egységek létrehozása (pl. reumatológia, ortopédia, pszichiátria). – További kórházakból, intézményekből idősgondozók kialakítása és mindezen szolgáltatások környezetében «panziós» ellátást biztosító lakóparkok létrehozása. – Megoldandó az egészség-ipar informatikai támogatása, „fogyasztó-barát” rendszerek kialakítása, valamint a képzés. – A klaszterhez kötendő a rehabilitációs folyamat révén a régió egészség-turisztikai bázisainak fejlesztése, gyógykórház, termálfürdők (Harkány, Siklós, Szigetvár stb. stb.). – Speciális – a régiók közti együttműködést segítő - komplex fejlesztések és szolgáltatások létrehozása (pl. a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködve és a Dél-Dunántúli Régió gyógyvíz adottságait kihasználva a psoriasis európai gyógyítási centruma alakítható ki). – Az egészségiparhoz kapcsolódik a tradicionális élelmiszeripar az egészséges táplálkozáshoz kötött termékfejlesztéssel. Minőségi termékek kutatása-fejlesztése a tejés húsiparban (Drávatej, Délhús, Pikker), valamint az egészséges tészta termékek fejlesztése és gyártása (Rosenberger Kft). A nemzetközi hírű borászati kultúra (villánysiklósi, szekszárdi, balatoni borvidék) bekapcsolása a szőlőből előállítható biológiailag aktív vegyületek mint gyógyszeralapanyagok, illetve táplálék kiegészítők kutatására és előállítására. – A biotermesztés, gyógynövénytermesztés-, és feldolgozás természeti feltételei adottak, ennek kultúrája meghonosodott, méretarányai bővíthetők. A pólus-stratégia szempontjából fontos feladat az élelmiszeripari fejlesztések beépítése a betegségmegelőző programokba, esetleg a terápiába (A gyógykészítmények esetén a Pannonpharma és a Pannonmedicina alkothat bázist). – A parasport speciális követelményeinek megfelelő edzőtáborok, egészségügyi ellátórendszerek kiépítése, a mozgás lehetőségét biztosító akadálymentesítés, nemzetközi parasport-rendezvények megpályázása, fogyatékkal élők segítését szolgáló kutatóbázis kiépítése. – Az egészségipar fontos kiegészítő eleme lehet az egészségipari/szociális szolgáltatások (az ún. szociális gazdaság) kiterjesztése Pécsett és a letelepítési vonzáskörzetnek számító kistérségekben. – Szükséges feltétel a közlekedési infrastruktúra kiépítése, a beutaztató idegenforgalmi bázisok megduplázása, a meglévő szállás és vendéglátó kapacitások minőségi fejlesztése (humán szempontból is!) regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve. B) A környezetipar Nem igényel különösebb részletezést az sem, hogy a környezetipar szerves, és a másik kettővel összefüggő része az életminőségre koncentráló Pólusnak. Alapelveink között szerepelt a fenntartható fejlődés kritériuma; a Pólus leendő fogyasztóinak élvezhető környezetet és tájat, egészséges életfeltételeket kell biztosítanunk. A fejlesztési pólus és környezete jelenleg kutatói és szakértői bázissal is rendelkezik. Kutatási, technológia-fejlesztési és gyártókapacitása más irányban is fejlesztendő. A Pólus környezetiparának legfontosabb fejlesztési irányai: – Az „Öko-város és öko-régió” program megvalósításának támogatása. – A városban (a térségben) erőteljes a környezetvédelmi technológia tervezésével és szakértésével (hatástanulmányok készítésével) kapcsolatos mérnökirodai kapacitás. A

10

– –

–

– –

–

– –

–

fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek kielégítése céljából a régió vállalatainak további technológiai fejlesztéseket, beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyekhez ez jó alapokat biztosít. A környezettel kapcsolatos primer kutatási eredmények technológiai transzferálása, alkalmazott kutatások és gyakorlati megvalósítások know-how-jának kidolgozása. Cél a környezetipari tudás exportja. Külön kihívást jelent a térség jelentős termál- és gyógyvíz vagyon víztechnológiai (hasznosítás/visszasajtolás) kezelése. Környezetvédelmi kutató központ alapításával alkalmassá tehető a térség a technológia átvételére és adaptációjára. Telepítési céllal a másodlagos nyersanyag feldolgozó technológiák közül a környezetbarát, tiszta technológiák jöhetnek szóba pilóta-projektként. Erős a szakmai kapcsolat a táj rehabilitációt végző ipari partnerek között. A PTE, mint kutató bázis 9 gazdasági társasággal alkotott konzorciummal nyert pályázati forrással kezdte meg a bányabezárások után szükségessé váló rekultivációs technológiák kifejlesztését. Erre épül az életminőséghez közvetlenül kapcsolódó természeti ipar (a táj őrzése, újjászervezése, rehabilitációja – ld. külfejtési bánya-gödör, zagytavak stb. – élvezhetővé tétele az ide települők, ide látogatók számára), a környezeti ipar Szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás. Erre külön, nagyszabású projekt indult, a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program: itt a törekvéseink egyértelművé tétele és komplexitásának bizonyítása, a Pólust kiegészítő jellege miatt említjük meg. A MecsekDráva Program révén az egész Dél-dunántúli régió integrálódott Pécshez, ennek megfelelően tervezi a saját jövőképét is. Az újabb energetikai jellegű technológiai kutatás a biomassza további hasznosítására irányul, különös tekintettel annak területfejlesztési, és társadalompolitikai hatására. Ez szintén konzorcium, csak más összetételben. Célja, hogy az elmaradott térségekben biztosítsa a foglalkoztatást, a másként kevésbé hasznosítható földterületeken az energetikai növénytermesztést. Ezzel párhuzamos az a technológiai kutatás, amely a megújítható fűtőanyag „háztartási méretekben” való felhasználhatóságát bővíti új típusú tüzelőberendezések kifejlesztésével. Ezzel a kisszériás termék-szortimenttel a mikro-, és kisvállalkozások piaci lehetőségeit javítva, új, innovatív gyártókapacitások segíthetik a foglalkoztatási színvonal emelését. Ökotérségre alapozott regionális biofolyosó kialakítása (ökogazdálkodást folytató kistérségek együttműködése a régióban, termőterület növelés, korszerű tárolók és feldolgozók építése). A környezetipar kifejlesztése, a kutató helyek és a reálgazdaság együttműködése távlatilag a régió határán túllépve, a tipikus Kelet-európai problémákra is választ keres, környezetvédelmi technológiák piacképes kifejlesztését, azok alkalmazásának menedzselését és felügyeletét, valamint a berendezések gyártását és exportját is célozza. Cél a környezetipari tudás exportja. A szervezeti partnerség részben az egyetemi kutatásokhoz és a felsőoktatáshoz kapcsolódva, részben a reálgazdaság piaci kezdeményezésire alapozva jön létre, illetve fejleszthető tovább a kritikus tömeg elérése érdekében.

C) A kulturális ipar A kultúra: az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak állapota egy adott korszakban. Kulturális iparról akkor beszélhetünk, ha az anyagi javak jelentősége és a létrehozott produktum piacképessége a dominánsabb a szellemiekkel szemben. A még szerény mértékben « iparosodott » kultúra is jelentős többletforrásokat hozott Pécsre. Ez

11 bizonyítja a keresleti piac meglétét és a kínálat piacképességét, a szellemi tőke és a társadalmi környezet kölcsönös érdekeltségen alapuló harmóniáját. A kulturális ipar megteremtésének és fejlődésének alapelve a tőketulajdonosok, a fogyasztók rövid és hosszú távú érdekeinek (a teljesítmény- és profit-orientált elvárásainak) egyeztetése a kulturális érték-teremtéssel, olyan színvonalú produkciók kiválasztása, amelyeket európai mércével mérve is igényelnek és befogadhatnak a szponzorok, illetve önmagukban is piaci sikert jelentenek a közönség (a nézők, hallgatók, olvasók – fogyasztók) számára. A kulturális ipar a fejlesztési pólus rendkívül kedvező stratégiai eleme, de számolni kell azzal, hogy ebben a vetületben jelenleg elsősorban a turizmusra, szakképzésre és alkotói tevékenységre gyakorolt hatása jelenik meg. A lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében a turizmus fejlesztésével kapcsolatos törekvéseket ötvözni kell a kulturális ipar tárgyszerű és programszerű megjelenésével. Ennek olyan keretek között kell megvalósulnia, amely elősegíti a kulturális szféra piachoz történő közelítését, felkészülését a teljesítményelvű megmérettetésre, a piacképtelen aktivitások mérsékeltebb támogatását. A legfontosabb stratégiai elemek: – A pólus projektjeinek megvalósítását össze kell hangolni az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” fejlesztési projektjeivel! – Szelektív és permanens (periodikus) kulturális kínálat kialakítása, amely folyamatosan ellátja az itt tanulók, üdülők, gyógyulók, az idősként idetelepülők, a beutazó turisták és a pólus regionális vonzáskörzete lakosságának kulturális igényét – Művészeti alap- és alkalmazott kutatások, a művészet innovációs tartalmát biztosító kísérleti és kutatási központ. Ez hiánypótló lenne (a színház- és filmművészeti kutatások még nem rendelkeznek akadémiai intézettel) és alkalmas lenne a kulturális ipar igényeinek kiszolgálására. A képzőművészethez tartozik az építőművészet, és az iparművészet is (a népi iparművészettől az ipari formatervezésig). – Digitális média kutatóintézet és minta (pilot ) project: Az Európai Unió direktívája szerint legkésőbb 2012-re az Unió területén működő televíziós és rádiós műsorszolgáltatásoknak digitális úton kell eljutniuk a fogyasztókhoz. A médiaportálok nemcsak egyszerű televíziós műsorok, hanem távirányítóval működtethető interaktív kommunikációs rendszerek is, amelyek már most alkalmasak interaktív szolgáltatásokra, mint például a digitális ügyintézés, ügyfélszolgálat, vagy Dönkormányzat, D-közönségszolgálat működtetésére (vagy pl. a fogadásokra, egy labdarúgó mérkőzés közben). – A meglévő ingatlan-, és természeti háttér funkcionális újragondolása, szelektív, harmonizált fejlesztése, pl. a film háttér-ipari ágazatainak letelepítésével, egy filmalap létrehozásával. Az Európai Unióban működő filmalapok lehetőséget kínálnak az európai alkotóknak, hogy filmjeikkel az európai kultúra hagyományait és konvergenciáját erősítsék a nemzeti kulturális identitás megőrzésével. A regionális alapok összefogása lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló források bővüljenek és esetleg több régión is átívelő produkciók jöjjenek létre – Egy-egy kiemelkedő művészhez köthető, annak nevével fémjelzett „iskolák” megteremtése számos művészeti területen, ha szükséges, személyi „import” révén. – A Világörökség életterének kiterjesztésére olyan kutatási projektet kell beindítani, amelyik a dél-dunántúli régió nemzetiségi, illetve kisebbségi kulturális örökség, múzeumi keretek között történő gyűjtése, megóvása, megmentése, valamint ezek korszerű technikai eszközök, és módszerek felhasználásával történő közkinccsé tételét szolgálja.

12 – A Világörökség bemutathatóságának biztosítása, a fejlesztési területhez kapcsolódó műemlékek rehabilitációja, az örökségre és kultúrára alapozott idegenforgalmi termékkínálat bővítése. – A múzeum-business beindítása. A jelentős múzeumi kínálathoz kapcsolni kell a tradicionális piacgazdaságokra jellemző kiegészítő piaci szolgáltatásokat. Műtárgyak, reprodukciók kereskedelme, könyvkiadás. A célközönség a kulturális nevelés terén a régió lakossága, a gazdasági hasznosítás terén a beutazó turizmus, és a kiállítás export. – Racionalizálni kell a rendezvény kínálatot, határozott elmozdulás szükséges a minőségi fesztiválok felé. Ennek keretében : ∗ A POSZT nemzetközivé fejlesztése. ∗ Közép-európai Filmszemle rendezése a hagyományteremtés igényével. ∗ Közép-európai komoly zenei fesztivál felvállalása. – Pécs a „kultúrák találkozása”, ezért a folklór, a népi/nemzetiségi zene, képzőművészet és költészet Közép-európai bázisává kell és lehet fejleszteni (pl. Balkán zenei fesztiválok, rendezvények). – A Zsolnay Porcelángyár, a Balokány városrész, a külfejtéses bányaterület rehabilitációja és fejlesztése, – A nyomdaipar, könyvkiadás fejlesztése. – Kulturális inkubátor: a Pécsett élő és tanuló művészek, kreatív vállalkozók számára nyújt segítséget vállalkozások beindításához és piacra jutásuk megkönnyítéséhez – A kulturális ipar és kulturális turizmus alapfeltétele a város átfogó (közlekedést, közműveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, a történelmi belváros – egyedi arculatot erősítő – további felújítása, a színvonalas városüzemeltetés. – A képzésnek nemcsak a kulturális szolgáltatásokat végzők felkészítését kell biztosítania, hanem elő kell segíteni a lakók, a tanulók és hallgatók, az ide látogatók „nevelését”, a kulturális értékek tiszteletét és szolgálatát. – Az informatika hasznosítása elengedhetetlen a kulturális ipar és a hozzá kötődő idegenforgalom terén. A fejlesztések a virtuális (digitalizált) múzeumtól az on-line szállás, vendéglátás és programfoglalásig terjednek. D) Az infrastrukturális (környezeti) feltételek megteremtése, biztosítása A Pólusnak, a Pólus három iparának nem része közvetlen, azok működésének, „fogyaszthatóvá” és elérhetővé tételének mégis alapvető, feltétlen szükséges előfeltétele az infrastruktúra állapotának lényeges javítása. Ezek körében különösen a következőket kell kiemelni: (sarok) – a Pólus kht. méltó elhelyezése, minden érintett szervezettel egyeztetve, lehetőség szerint kialakítva a városi és regionális fejlesztések koncentrált menedzsment-központját, – a történelmi belváros – egyedi arculatot erősítő – további felújítása, – a belváros funkcionális rekonstrukciója, – a város átfogó (közlekedést, közműveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, – a város jelenlegi „kettéosztottságának” megszüntetése, közvetlen és élő kapcsolat teremtése a vasút által elválasztott „északi” és „déli” városrész között – a meglévő szállás- és vendéglátó kapacitások minőségi fejlesztése a regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve – ennek érdekében építési területek létesítése, felszabadítása.

13

4. Köz-partnerség, ipari partnerség, térbeli partnerség A Pólus alapvető stratégiai értékei (kritériumai) közé vettük fel a partnerséget. Elsősorban a város, de tágabb értelemben a megye és a régió közösségi szereplőinek közös stratégiaalkotása, egyeztetett és meghatározó erejű feladat-vállalása – kiegészítve a kölcsönös felelősséggel és érdekeltséggel – alapvető feltétele a versenyképességi pólus sikerének. A Pólus kidolgozásának legfontosabb köz-szereplői: ¾ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ¾ Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ¾ Baranya megyei Önkormányzat ¾ Pécsi Tudományegyetem ¾ MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet A Pólus stratégiájának kialakításában ezek a szervezetek kezdettől fogva szorosan együttműködnek. Másrészt a Pólus stratégiája az említett közszereplők legfontosabb stratégiai dokumentumaira épül. Ebből következik, hogy a fenti köz-szereplők a Pólus megvalósításában is felelős és aktív partnerként vesznek részt. A Pólus stratégiájának megvalósulása – a belső kapcsolatok intézményes kiépülése után – már együttes külső piacra lépést jelenthet. A Pólus filozófiája alapján ez alapvető elvárás a projektekkel szemben. A célrendszer része a meglévő ipari partnerségek erősítése klaszterbe rendezéssel, együttműködési megállapodásokkal, illetve a hiányzó kapcsolatok/hálózatok kialakítása, valamint a hiányzó „láncszemek” (vertikumok, partnerségek) kiépítése. Az egyes iparok korábban vázolt logikai láncolata, illetve az iparok közötti funkcionális/piaci kapcsolat természetszerűen igényli a működésbeli partnerséget, és kínálja ezen keresztül a szinergikus hatást. Továbbá a potenciális interregionális hálózatosodás szempontjából „természetes” partnerség alakulhat ki a szegedi és debreceni „pólusokkal”, illetőleg az Alpok-Adria régió tagjaival, esetenként más európai városok formálta téregységekkel is. A Pécs Pólus alapvető elemét alkotja a partnerség, együttműködés harmadik dimenziója, a térbeli partnerség is. A Pólus Pécs nevét viseli, nyilvánvaló ez a kiinduló pont, de megvalósulása igényli a város egészének, a város környezetének, a megyének és a régiónak a támogatását, mint ahogy más dimenzióban a Pólus nemcsak a kiemelt iparok, hanem a város egészének fejlődését szolgálja, a kapcsolódó fejlesztésekkel viszi magával a megye más területeken megvalósuló beruházásait. A Pólus innovációs és indukciós hatása segíti a megye egészének növekedését, a Pólussal egyébként is összhangban álló régiós projektek a régió fejlődését, a Pólus kiemelkedő projektjeinek nemzetközi láthatósága, a kutatás, innováció nyomán kialakuló és hasznosuló nemzetközi kapcsolatok pedig globális, világ-méretű partneri kapcsolatokat teremtenek.

5. A Pólus szervezete és irányítása A fejlesztési program összehangolt, kiegyensúlyozott irányítását elősegíti, ha: • a program kezdeményezésében szerepet vállaló kulcsszereplők közvetlen érdekeltsége fenntartható, • az irányítás szakmai alapú munkamegosztásra épül, • biztosítható a közösségi kontroll, alsó és felső szinten egyaránt megvalósuló interface funkciók ellátásával, és

14 •

a program eredményességét támogató koordinációs mechanizmus a gyakorlatban működtethető.

Fenti elvek érvényesítéséhez a Pólus szervezetének és irányításának háromszintű modelljét javasoljuk létrehozni és működtetni. 1. SZINT: Az irányítás szintje: Az Irányító Testület és a Stratégiai Tanácsok 2. SZINT: A program működtetésének és koordinálásának szintje: A „Pécs az Életminőség Pólusa” Közhasznú Társaság 3. SZINT: A projektek megvalósításához szükséges mechanizmusok működtetésének szintje: Projektgazdák, Projekt-teamek, a stratégiai láncok menedzserei, valamint az érintett vállalkozások. 1. Az Irányító Testület a program legfontosabb szakmai szerve. Az IT-ben képviseltetik magukat a programban érintett legfontosabb közszereplők, a Pólus három iparágának és a vezérprojektek képviselői (összesen 15-19 fő). Az IT alapvetően stratégiai döntéselőkészítő és interface szervezet, amely képviseli a Pólus egészének érdekeit, és szakmai felügyeletet gyakorol az iparágak Stratégiai Tanácsai felett. A Stratégiai Tanácsok az adott iparág szakmai szervezetei. Tagjai az iparág stratégiai láncainak, klasztereinek, a hálózatos együttműködésnek a képviselői. 2. A „Pécs az Életminőség Pólusa” Közhasznú Társaság formálisan nevesített szervezet, amelynek kizárólagos feladata a Pólus program megvalósulásának biztosítása. A Kht. alapító tagjai ¾ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, ¾ Baranya Megyei Önkormányzat, ¾ Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, ¾ Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, mint a Pólus kidolgozásában és irányításában legfontosabb szerepet játszó intézmények. A Kht. a Pólus programjával összefüggő közhasznú és üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A Kht. társasági szerződése rögzíti a Közgyűlés, a Felügyelő Bizottság és a Munkaszervezet feladat- és hatásköreit, döntési jogosítványait és a döntéshozatal módját, amely alapvetően a forrásfelhasználás és allokáció optimalizálására irányul. A Kht. Munkaszervezete (kezdetben néhány főfoglalkozású alkalmazott), a stratégiai láncok menedzsereivel együttműködve látja el az operatív irányítási és ügyvezetési feladatokat. 3. A megvalósító szervezet többszereplős, sokszínű közösséget alkot. Ezen szereplők (érdekhordozók) tevékenységének eredményeképpen valósulnak meg a Pólus projektjei. Minden projekthez projektgazda vagy projekt-team, és legalább egy üzleti vállalkozás (vagy konzorcium) tartozik. A projektek stratégiai láncokat, klasztereket, hálózatokat alkotnak, amelyeknek további formalizált vagy informális (virtuális) szerveződése jöhet létre. A program további szereplői lehetnek a spin-off típusú szervezetek, amelyek a Kht. Munkaszervezete által működtetett koordinációs mechanizmusok révén épülnek be a Pólus szervezetébe. Ezen háromszintű szervezeti és irányítási modell feltételezi, hogy a pénzeszközök irányítása tekintetében (1) Kizárólag a Kht. pályázik a Pólus forrásaira.

15 (2) Az egyes projektek (projekt-szervezetek) pályáznak a Kht-nél a saját programjaik megvalósításához szükséges Pólus-forrásokra. (3) A Pólus egészének és az egyes projekteknek üzleti terve van, ami a költségvetési csoportokat és arányokat pontosan tartalmazza – a megvalósítás finanszírozási szükségletén kívül. (4) A magántőke és más pályázati programok forrásai – elkülönített elszámolással ugyan, de szintén a Kht. szervezeti keretei között kerülnek felhasználásra. Bár a Pécs - Kulturális Főváros és a Pécs Pólus két különböző projekt, mégis sok szálon összefügg. Mindkettő professzionális menedzsmentet igényel, és ezek között értelemszerűen szoros együttműködés kell, hogy kialakuljon. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának már korábban tervbe vett épület- és infrastrukturális fejlesztése révén lehetőség nyílna a két nagy program irányító- és munkaszervezetének „egy tömbben való” elhelyezésére. Ezzel maximálisan kihasználhatóvá válna az egyetemi karok tudástőkéje, mobilizálhatóak szellemi kapacitásai, könyvtára, oktatástechnikája és magas színvonalú info-kommunikációs infrastruktúrája. Végül: A kivitelezési idő alatt, és az üzemeltetés során mindenképpen szükség lesz egy független szakértőkből álló pénzügyi monitoring tevékenységet végző szervezetre, amely a Pólus projektjeinek megvalósulását pénzügyi szempontból ellenőrzi, s biztosítja azt, hogy a vegyes finanszírozási források mindegyike megfelelő szakmai színvonalú áttekintési és beszámoltatási lehetőséget kapjon a projektek felelőseitől. Ugyanez a szervezet kell, hogy elvégezze azt a felsőszintű tanácsadási munkát is, amit az adott projekt(halmaz) finanszírozásához szükséges pénzügyi konstrukció kiválasztása és menedzselése jelent (EU, kormányzati, önkormányzati, egyetemi, vállalkozói, kockázati tőke-befektetői és egyéb források). Az átláthatóság, a fenntarthatóság és a sikeres végrehajtás érdekében a sikerkritériumokat előre kell definiálni, mind a) a célállapotra, mind pedig b) a projekt-megvalósulás folyamatára. A sikerkritériumoknak és a monitoring gazdasági szakmai szempontjainak tükrözniük kell a Pólus szellemiségét. Ebből következően ennek elemeket kell tartalmaznia a pénzügyi megvalósulásra, a K+F-re, a kompetenciafejlesztésre, illetve a megvalósuló szinergikus hatásokra.

6. A Pólus projektjei A Pólus-tervezetünkben szereplő projektek többirányú aktivitás és szűrés, kiegészítés, korrekciós lépések nyomán fogalmazódtak meg. Az elsődleges kezdeményezők maguk a Pólus köz-szereplői voltak, majd a három „ipar” mögé egy-egy szakértői csoport is szerveződött. Ezzel párhuzamosan – ahogy a pécsi/baranyai „köznyelv” részévé kezdett válni a Pólus terve és lényege –, egyedi vállalkozási ötletek, kezdeményezések is születtek. „Első körben” így mintegy száz projekt-javaslat született (beleértve természetesen a városon kívüli, megyei projekt-ötleteket is). A Pólus-kezdeményezés ezzel máris felbecsülhetetlen jelentőségű eredményt hozott a város és a megye számára. Korábban is születtek tervek, programok, szakértői dokumentumokban megfogalmazódtak konkrétabb klaszterek is, de ezek nem váltak igazi gazdaságpolitikai,

16 gazdaságfejlesztési integráló erőkké. A Pólussal viszont más helyzet alakult ki. Ez nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a Pólus egy átfogó hívó szó köré szerveződik – az életminőség kihangsúlyozásával –, valamint abban nem egyetlen egy projekt, hanem három, egymással szoros szimbiózisban lévő, és a városban komoly gyökerekkel, bázissal rendelkező ipar jelenhetett meg. A Pólus valóban fogalommá, általánosan elfogadott és elismert fejlesztési iránnyá vált. Ennek eredményeként olyan kezdeményezések, ötletek születtek, amelyek léte, felmerülése, már önmagában is hallatlanul jelentős eredmény, dinamizáló és összefogást teremtő erő a Város társadalma és gazdasága számára. A projektek végső rangsorolását majd a „politikai” döntéshozók, illetve a Pólus-menedzsment szintjén kell megtenni, az NFT prioritásai és struktúrája, a részletes megvalósíthatósági tanulmányok, a projektek illeszkedése, a forrás-lehetőségek alakulása, és végül a benyújtott pályázatok alapján. A magunk részéről tisztán szakmai szempontok alapján igyekeztünk összeállítani a Pólus három iparának, illetve horizontális dimenziójának logikai láncolatát és ennek alapján a projektek elsődleges térképét. További részletes minősítésre és rangsorolásra majd a projektek további kidolgozása, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése és a finanszírozási forrás-lehetőségek mérlegelése alapján a Pólus Irányító Testületének szintjén kerülhet sor.



MELLÉKLETEK: 5 DB

TÁRGY: A „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház közhasznú társasággá történő átalakítása


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Horváth Zsófia, a Humánszolgáltatási Iroda vezető főtanácsosa Andrási Imréné, a Közgazdasági Iroda csoportvezetője Kerécz Tamás, a Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház főigazgatója MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:


KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. december 8. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:


2005. december 8.


2 II. Előzmények: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 83/2005.(VI. 16.) Kgy. határozatával elfogadta a Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház közhasznú társasággá történő átalakításának tervét, és meghatározta az átalakulás előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A Közgyűlés szeptemberi ülésén a 119/2005. (IX. 15.) határozatban döntött arról, hogy a Gyógyfürdőkórház által ellátott egészségügyi közszolgáltatási feladatokat a jövőben közhasznú társaság lássa el, és az alapításhoz szükséges pénztőke biztosítása érdekében elrendelte szakmai befektetőkkel történő tárgyalások lefolytatását. A lehetséges szakmai befektetőkkel folytatott tárgyalások eredményeként a novemberi ülésen javasoltam a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy a Vitamin Egészségpénztárral közösen hozza létre a Harkányi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaságot. A Közgyűlés a javaslatot 146/2005. (XI. 17.) határozatával elfogadta, és elrendelte a megalapítandó közhasznú társasággal kapcsolatos szerződéstervezetek – Társasági szerződés, Közhasznúsági szerződés, Szindikátusi szerződés, Ellátási szerződés – Közgyűlés elé terjesztését. A novemberi ülésen arról is tájékoztatást kaptak Tisztelt Képviselőtársaim, hogy a Vitamin Egészségpénztár eshetőlegesen nem egyedül kíván részt venni a Kht. alapításában. A novemberi ülést követően folytatott egyeztető tárgyalások során a Vitamin Egészségpénztár befektetőtársként a pénztári tagok jelentős részének munkáltatóját, a Paksi Atomerőmű Rt.-t jelölte meg olyan formában, hogy e két szervezet közös tulajdonú üzletrészt jegyezne a megalakítandó közhasznú társaságban. A befektetők a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat a tagsági jog gyakorlására általuk kijelölt közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségért egyetemlegesen felelősek. A közhasznú társaság megalakításával kapcsolatos előkészítő munkálatok eredményeként - a Vitamin Egészségpénztár és a Paksi Atomerőmű Rt. vezetőivel egyeztetve - elkészültek a Kht. megalakításával kapcsolatos szerződéstervezetek (1.- 4. számú mellékletek). A Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaságot – az egészségügyi szolgáltatások, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház kijelölt jogutódjaként – az 1. számú mellékletként csatolt Társasági szerződés-tervezetben és annak mellékleteiben foglaltak szerint javaslom megalakítani, az alábbiak szerint: A Kht.-t kiemelkedően közhasznú szervezetként kívánjuk bejegyeztetni, tekintettel arra, hogy olyan, az állami egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatok ellátására alapítjuk, amelyekről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdése alapján.

3 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) közhasznú társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint a Kht. a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, közhasznú tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül folytatja, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytat, és tevékenységéből származó eredményét a közhasznú tevékenységére fordítja (Ptk. 57. § (1) bekezdése szerint). A Kht. jogutód nélkül történő megszűnése esetén tagjai részére – a tartozások kiegyenlítését követően – csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani (Ptk. 60. § (3) bekezdés szerint), melynek módját a Társasági szerződésben kell meghatározni (Ptk. 57. § (3) bekezdés szerint). Az önkormányzat közfeladat-ellátási kötelezettségének átvállalása miatt, a fenti törvényi rendelkezések alapján indokolt, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeket és a működőképesség alapvető feltételeit biztosító valamennyi eszköz kerüljön a közfeladatot ellátó Kht. tulajdonába. Ezért javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy a Gyógyfürdőkórház által jelenleg használt valamennyi ingatlant és ingóságot adja a társaság tulajdonába – törzstőkeként és jegyzett tőkén felüli tőketartalékként – azzal, hogy a közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a törzsbetétek alapításkori értékét meghaladóan megmaradó vagyont az a rehabilitációt és gyógyfürdőellátást folytató egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely harkányi székhelyű és többségi tulajdonosa megyei önkormányzat, vagy annak jogutódja. A Kht. törzstőkéje 200 millió Ft, melyből a Baranya Megyei Önkormányzat törzsbetétje 120.000.000 Ft nem pénzbeli betét, a – Paksi Atomerőmű Rt. közös képviselő által képviselt – VIT Vitamin Egészségpénztár és Paksi Atomerőmű Rt. közös törzsbetétje 80 millió Ft pénzbeli betét. Az Önkormányzat apportja a Társasági Szerződés-tervezet mellékletét képező apportjegyzék szerinti eszközök, (az Önkormányzat tulajdonában és a Gyógyfürdőkórház használatában lévő forgalomképes vagyontárgyak), amelyek értékét az Essel Audit Könyvvizsgáló Kft. október 31-én kelt vagyonértékelésében határozta meg. A 120.000.000 Ft értékű apporton felül, jegyzett tőkén felüli tőketartalékként javaslom a Kht. tulajdonába adni az Önkormányzat tulajdonában és a Gyógyfürdőkórház használatában lévő további forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat az Essel Audit Könyvvizsgáló Kft. október 31-én kelt vagyonértékelésében meghatározott 1.696.633.000 Ft értékben, a Társasági szerződés-tervezethez mellékelt jegyzék szerint. A Paksi Atomerőmű Rt. közös képviselő által képviselt VIT Vitamin Egészségpénztár és Paksi Atomerőmű Rt. a 80.000.000 Ft törzsbetéten kívül, jegyzett tőkén felüli tőketartalékba véglegesen átad a Kht.-nak további 170.000.000 Ft-ot az alábbi ütemezésben: - alapításkor 40.000.000 Ft-ot, - az első üzleti év végén 40. 000.000 Ft-ot, - a második üzleti év végén 40. 000.000 Ft-ot - a harmadik üzleti év végén 50.000.000 Ft-ot.

4 A Kht.-ban a szavazati arányok a törzstőkéből való részesedés arányának megfelelően alakulnak, azaz alapításkor az Önkormányzat a szavazatok 60 %-ával, a Paksi Atomerőmű Rt. által képviselt tulajdonostársak pedig a szavazatok 40 %-ával rendelkeznek. A Ptk. 59. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat – mint a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv – külön szerződést köt a közhasznú társasággal a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A Közhasznúsági szerződés tervezetét a 2. számú melléklet tartalmazza. Az egészségügyi közfeladat-ellátás finanszírozására a Kht.-nak (az egészségügyi szolgáltatónak) szerződést kell kötnie az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, melynek előfeltétele, hogy az Önkormányzat, mint a közfeladat ellátására kötelezett, és a Kht., mint a közfeladat ellátását átvállaló szervezet egymással Ellátási szerződést kössön. (3. számú melléklet) A Kht. tulajdonába adni javasolt kórházi ingatlanok vonatkozásában jelentős nagyságrendű felújítási-fejlesztési igény jelentkezik, így szükséges: - a „B” épület teljes felújítása (várható bekerülési költsége 600 millió Ft), - a „C” épület nyílászáróinak cseréje és a fürdőszobák felújítása (200 millió Ft), - a nővérszálló felújítása (150 millió Ft), valamint - a víznyerési lehetőséget biztosító beruházás (200 millió Ft) a medencefürdő és tangetor kezeléseken keletkezett veszteség megszüntetése érdekében, amellyel a kezelésekhez felhasznált vízmennyiség a jelenleginél lényegesen alacsonyabb költségen biztosítható. Az összességében 1.150.0000 Ft értékű fejlesztést a Kht. megalakítása nélkül az önkormányzatnak kellene megvalósítani – ha a fenntartó a kórház teljes felújítása mellett döntene. A Kht. tulajdonosként kedvezőbb feltételek mellett tudja biztosítani – pályázatokkal, hitel-igénybevétellel – a fenti fejlesztések forrását. A Szindikátusi szerződés-tervezet (4. számú melléklet) tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyeket a megalapításra kerülő Kht. céljainak megvalósítása, megfelelő színvonalon történő feladatellátásának és kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítása érdekében a tulajdonosok vállalnak, illetve a tagok közötti egyéb megállapodásokat is tartalmaz. A Szindikátusi szerződés-tervezetben szerepel többek között, hogy: - A Felügyelő Bizottság javaslat szerint hat tagú, melynek két tagját az Önkormányzat, két tagját a munkavállalók, két tagját a Paksi Atomerőmű Rt. által képviselt tag(ok) jelölnek ki azzal, hogy alapításkor a Bizottság Elnökének személyét is utóbbi tag(ok) jelöli(k), - A VIT Vitamin Egészségpénztár és a Paksi Atomerőmű Rt. vállalja, hogy saját részesedésének terhére 6 % tulajdonrészt ad át a Kht. dolgozóinak legkésőbb 2006. december 31-ig, mellyel a tulajdoni és a szavazati aránya 40 %-ról 34 %-ra csökken. E kötelezettség saját hibából történő megszegése esetén 50 millió Ft kártérítést fizetnek az Önkormányzatnak. - Az Önkormányzat vállalja, hogy a Kht. tevékenységét belföldön és külföldi kapcsolatai révén széles körben ismertté teszi, az egészségügyi közszolgáltatás fejlesztését és indokolt bővítését a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja,

5 -

-

-

A VIT Vitamin Egészségpénztár és a Paksi Atomerőmű Rt. vállalja, hogy saját gazdasági hátterével hozzájárul a Kht. működéséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtéséhez, az OEP által nem finanszírozott, illetve részfinanszírozott szolgáltatások igénybevételével legalább 55 %ban biztosítja az OEP által nem lekötött ágykapacitások kihasználását, és elősegíti a nem közvetlenül a közfeladat ellátását szolgáló vagyon hasznosítását, és támogatja a Kht. közfeladat-ellátásának bővítését, A tulajdonostársak a Kht. jövője szempontjából meghatározó jelentőségű – HEFOP támogatással megvalósuló – fejlesztéssel kapcsolatban vállalják a támogatási szerződésben foglaltak maradéktalan betartását, és elősegítik a projekt szerződés szerinti megvalósulását. Ennek érdekében a szükséges önrész biztosításához tulajdoni arányuknak megfelelően biztosítják a szükséges támogatást, és a projekt megvalósítása érdekében esetlegesen szükséges további tulajdonosi támogatást (fedezet, készfizető kezesség, óvadék vagy jelzálogjog bejegyzéshez hozzájárulás) a törvényes keretek között megadják. A tulajdonosi és szavazati arány tekintetében a tagok abban állapodnak meg, hogy az Önkormányzat szavazati aránya nem csökkenhet 50%+1 alá, illetve a VIT Vitamin Egészségpénztár és a Paksi Atomerőmű Rt. szavazati aránya nem csökkenhet 25%+1 alá.

A közhasznú társaság megalakításáról szóló döntéssel egyidejűleg rendelkezni kell a Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Gyógyfürdőkórház önálló költségvetési szerv megszüntetéséről is. A költségvetési szerv megszüntetésének időpontja nem lehet korábbi, mint az az időpont, amikor a meghatározott egészségügyi szolgáltatások ellátására az új szervezet (a közhasznú társaság) minden tekintetben alkalmas lesz, azaz saját nevében rendelkezik a szükséges személyi-tárgyi feltételekkel, az előírt hatósági engedélyekkel, működési engedéllyel, és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral megkötött finanszírozási szerződéssel. Ehhez szükséges, hogy a Cégbíróságon a megalakított közhasznú társaságot bejegyezzék. Erre tekintettel a kórházi költségvetési szerv megszüntetésének javasolt időpontja 2006. január 1. A költségvetési szerv megszüntetése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján történik, és feladatait a megszüntetés után - 2006. január 1. napjától - a létrehozandó Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság látja el. A megszűnő költségvetési szerv munkavállalóira vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-ában foglaltak az irányadók, tekintettel arra, hogy a munkáltató – az alapító döntése alapján – a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. A fentiek alapján javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az 1. számú mellékletként csatolt Társasági szerződésben foglaltak szerint döntsön a közhasznú társaság megalakításáról, és hagyja jóvá a Közhasznúsági szerződést a 2. számú melléklet szerinti, az Ellátási szerződést a 3. számú melléklet szerinti, a Szindikátusi szerződést a 4. számú melléklet szerinti tartalommal. Javaslom továbbá, hogy a Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház önálló költségvetési szerv megszüntetéséről az 5. számú mellékletként csatolt Megszüntető okiratban foglaltak szerint döntsön.

6

A Gyógyfürdőkórház átalakításához kapcsolódóan a fentieken kívül a következőket terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé: A Közgyűlés 87/2004.(VI.10.) Kgy. határozatával döntött: arról, hogy támogatja a Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház részvételét az „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban” című, HEFOP 4.3.3.pályázaton, egy regionáliskomplex rehabilitációs központ kialakítása céljából. A pályázati kiírásnak megfelelően a kórház vállalta, hogy a jelenleg működő 80 aktív ágyat belső struktúra-módosítással krónikus ággyá alakítja át, a következő megoszlással: -

mozgásszervi rehabilitáció (40 ágy) belgyógyászati rehabilitáció (20 ágy) bőrgyógyászati rehabilitáció (10 ágy) nőgyógyászati rehabilitáció (5 ágy) hematológiai mozgásszervi szövődményeinek rehabilitációja (5 ágy).

A fekvőbeteg ellátás működéséhez azonban nélkülözhetetlen a kórház járóbetegszakellátás profiljának bővítése, illetve a jelenlegi 160 óra/hét óraszám emelése. A kórház vezetése kezdeményezte 10 bőrgyógyászati szakorvosi óra/hét, 10 belgyógyászati szakorvosi óra/hét, továbbá 15 nőgyógyászati szakorvosi óra/hét többletkapacitás befogadtatását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási rendszerébe. A komplex rehabilitációs központ kialakításához, a pályázatban vállalt szakmai program megvalósításához elengedhetetlen a felsorolt szakorvosi órák működtetése. Ennek indoka, hogy a kórházi fekvőbetegek felvételét megelőző állapotfelmérő vizsgálatokat, továbbá a kórházból történő elbocsátást követő kontroll vizsgálatokat ezen többlet szakorvosi óra számokból létrehozandó új szakrendelésen látná el a kórház. Ezért kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa a Baranya Megyei Zsigmondy Vilmos Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház 10 bőrgyógyászati szakorvosi óra/hét, 10 belgyógyászati szakorvosi óra/hét, továbbá 15 nőgyógyászati szakorvosi óra/hét többletkapacitás befogadtatására irányuló pályázatát, és nyújtson be pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes szervéhez az 50/2002.(III.26.) kormányrendelet 2. §-a alapján.

7 III.

1. Határozati javaslat: 1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a) a Baranya Megyei "Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház önállóan gazdálkodó költségvetési intézményét az 5. számú mellékletben foglaltak szerint 2006. január 1. napjával megszünteti. Határidő: a közlésre, azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke b) felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei "Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal . Felelős: dr. Kékes Ferenc c) felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Baranya Megyei "Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház megszüntetéséről szóló megszüntető okiratot a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés végett küldje meg a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságához. Határidő: 2005 december 31. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző d) a Baranya Megyei "Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház által 2006. január 1.-ig ellátott egészségügyi közszolgáltatási feladatok tekintetében funkcionális jogutódként, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében kijelölt jogutódként a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaságot jelöli ki. Határidő: 2006. január 1. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke d) tudomásul veszi, hogy a Baranya Megyei "Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház önállóan gazdálkodó költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg Kerécz Tamás főigazgató magasabb vezetői megbízása és közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.

2) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja a Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház - 10 bőrgyógyászati szakorvosi óra/hét, 10 belgyógyászati szakorvosi óra/hét, továbbá 15 nőgyógyászati szakorvosi óra/hét - többletkapacitás befogadtatására irányuló pályázatát. Határidő: 2006. január 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

8 3) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri Kerécz Tamást a Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház főigazgatóját, hogy a 4) pontban részletezett többletkapacitás befogadtatására a pályázatot készítesse el, és azt továbbítás céljából a közgyűlés elnökének küldje meg. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Kerécz Tamás, főigazgató

2. Határozati javaslat: 1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a VIT Vitamin Egészségpénztárral és a Paksi Atomerőmű Rt.-vel közösen az 1. számú mellékletként csatolt Társasági szerződésben foglaltak szerint megalapítja a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaságot. Jóváhagyja a Közhasznúsági szerződést a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, az Ellátási szerződést a 3. számú melléklet szerinti tartalommal, a Szindikátusi szerződést a 4. számú melléklet szerinti tartalommal, és felhatalmazza elnökét a felsorolt dokumentumok aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri Kerécz Tamás főigazgatót, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtása, a működési engedély iránti kérelem beterjesztése, a finanszírozási szerződés módosítása, valamint a felelősségbiztosítási szerződés módosítása tárgyában a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Kerécz Tamás főigazgató Pécs, 2005. december 8. dr. Kékes Ferenc

1. számú melléklet

Tervezet

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság

Székhelye: 7815 Harkány, Zsigmondy sétány 1.

Alapítva: 2005. december

1

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

Alulírott Szerződő Felek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései alapján, közhasznú társaság (a továbbiakban: Társaság) alapítása érdekében társasági szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötnek, a következő tartalommal. 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, IDŐTARTAMA 1.1 A Társaság cégneve: Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság 1.2 A Társaság székhelye: 7815 Harkány, Zsigmondy sétány 1. 1.3 A Társaság telephelyei: 7815 Harkány, Járó J. u. 1. 7815 Harkány, Kossuth L. u. 7. 1.4 A Társaságot a tagok határozatlan időtartamra alapítják. 2. A TÁRSASÁG TAGJAI 2.1 Baranya Megyei Önkormányzat székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. képviselője: dr. Kékes Ferenc elnök PIR törzsszáma: 330004 2.2 Paksi Atomerőmű Részvénytársaság székhelye: 7031 Paks, Atomerőmű képviselője: Molnár László vezérigazgató helyettes cégjegyzék száma: 17-10-001113 2

és VIT Vitamin Egészségpénztár székhelye: 1011 Budapest, Iskola u. 13. képviselője: Bolvári László ügyvezető cégjegyzék száma: 60436/97/4 közös tulajdonosok, melynek közös képviselője: Paksi Atomerőmű Részvénytársaság székhelye: 7031 Paks, Atomerőmű képviselője: Molnár László vezérigazgató helyettes cégjegyzék száma: 17-10-001113 3. A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1 A Társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A Társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdő-ellátásokkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységek ellátása. A Társaság célja, hogy a harkányi gyógyvízre épülő fürdőgyógyászati ellátások teljesítésével, az egészségügyi ellátás fejlesztésével a kor színvonalának megfelelő módon nyújtani elsősorban a Dél-Dunántúli régió betegei számára, a szükséges gyógykezelési, rehabilitációs szolgáltatásokat és ellátásokat. A Társaság céljának tartja továbbá, hogy Magyarország egyik legrégebbi, a különleges gyógyvíz jelentette természeti adottság talaján kialakult, jelentős gyógyászati tradíciókkal és nemzetközi hírnévvel rendelkező egészségügyi intézményt alkalmassá tegye szélesebb körű ellátási igények kielégítésének minél teljesebb megoldására és regionális rehabilitációs központként történő működésére.

3

A Társaság céljainak és feladatainak megvalósításával elősegíteni kívánja Harkány város, mint gyógyfürdőhelyi város fejlődését, a gyógyhely városarculat megőrzését és továbbépítését, Harkány város és környéke gyógyidegenforgalmának fejlesztését. A Társaság céljának megvalósításával szolgálja a társadalom közös szükségleteinek kielégítését, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül. Üzletszerű gazdasági tevékenységet közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében és ahhoz kapcsolódóan kíván folytatni - elsősorban a nem közhasznú tevékenységi körök tekintetében - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi szolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 3.2 A Társaság feladata a fekvőbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 3.2.1 Az aktív reumatológiai osztályon reumatológiai megbetegedések heveny és krónikus eseteinek ellátása (elsősorban Baranya megye, illetve országos ellátási területen is). 3.2.2 Mozgásszervi rehabilitáció, országos ellátási területen. 3.2.3 Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja a krónikus fekvőbeteg ágyakon országos felvevő területtel. 3.3 A Társaság feladata a járóbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 3.3.1 Reumatológiai betegségben szenvedők szakellátása. 3.3.2 Krónikus mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegek szakellátása. 3.3.3 Határterületi szakmákat érintő esetek, ilyen kísérő betegségben szenvedő betegek (belgyógyászati, nőgyógyászati, bőrgyógyászati) szakellátása. 3.3.4 Az anyagcsere, a csontizületi betegségek és ezekhez kapcsolódó oszteodenzitometriás diagnosztikára alkalmas (szakmailag akkreditált) regionális szakellátás. 3.3.5 Diagnosztikai céllal működő szakellátás (laboratórium, röntgen és ultrahang). 3.3.6 Terápiás céllal működő (fizioterápia, gyógytorna, lézerterápia) szakellátás. 3.4 A Társaság feladata a gyógyfürdő- és egyéb egészségturisztikai szolgáltatások ellátása.

4

3.5 A Társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 3.6 A Társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 3.7 A Társaság az alapkutatást, valamint klinikai tudományos kutatási tevékenységet végez a reumatológia, a rehabilitáció és a fizioterápia területén. 3.8. A Társaság a környezet- és természetvédelem területén, a következő feladatokat látja el. 3.8.1 Működteti és üzemelteti, s pénzügyi lehetőségei függvényében fejleszti a Társaság kezelésében, használatában lévő vagyontárgyakat, természeti erőforrásokat. 3.9 A Társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3.10 A Társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek - a Kszt. 26. § c) pontja alapján - a következők. 3.10.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, rehabilitációs tevékenység 3.10.2 Tudományos tevékenység, kutatás 3.10.3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

egészségügyi

3.11 A Társaság cégbejegyzésekor, kéri a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, tekintettel arra, hogy olyan, az állami egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,

5

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 3.12 A Társaság tevékenységi köre a KSH TEÁOR '03 szerint a következő: 40.30 Gőz-, melegvízellátás 41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 52.31 Gyógyszer kiskereskedelem 52.32 Gyógyászati termék kiskereskedelme 55.10 Szállodai szolgáltatás 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 55.40 Bárok, hasonló vendéglátás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 55.52 Közétkeztetés 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 60.24 Közúti teherszállítás 67.13 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 67.20 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 70.11 Ingatlanberuházás,-eladás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.32 Ingatlankezelés 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 74.30 Műszaki vizsgálat, elemzés 74.70 Takarítás, tisztítás 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.30 Felsőoktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel 85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 90.02 Hulladékgyűjtés, -kezelés 90.03 Szennyeződésmentesítés 92.72 Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység 93.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása 93.02 Fodrászat, szépségápolás 6

93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 93.05 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás 3.12.1 A Társaság fő tevékenységi köre a következő: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 3.12.2 A Társaság tevékenységi körei közül közhasznú tevékenységi körök a következők: 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.30 Felsőoktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel 85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 3.13 A Társaság közhasznú tevékenységi körei közül, kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 3.14 A Társaság az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységét csak az engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végzi. 3.15 A Társaság képesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály, ide nem értve az önkormányzati rendeletet, kivételt nem tesz - csak akkor folytat, ha munkavállalói, illetve a Társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a Társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokba foglalt képesítési követelményeknek megfelel. 3.16 A Társaság, a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működött és jelen Társaság megalapításával egyidejűleg, az Áht. 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnő, kórházi költségvetési szerv által eddig ellátott, a jelen Szerződés 3.11 a)-b) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásokat és más közfeladatot, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységeket végzi.

7

4. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, A TAGOK TÖRZSBETÉTE 4.1 A Társaság törzstőkéje 200.000.000 Ft, azaz Kettőszázmillió forint, melyből pénzbeli betét 80.000.000 Ft, azaz Nyolcvanmillió forint pénzbeli betét, valamint 120.000.000 Ft, azaz Egyszázhúszmillió forint nem pénzbeli betét, a mellékelt apportjegyzék szerint. 4.2 A Baranya Megyei Önkormányzat törzsbetéte: 120.000.000 Ft, azaz Egyszáz-húszmillió forint nem pénzbeli betét, amelyet a mellékelt apportjegyzék szerint a Társaság tulajdonába ad. 4.3 3 A Paksi Atomerőmű Rt. törzsbetéte: 80.000.000 Ft, azaz Nyolcvan millió forint pénzbeli betét. A törzsbetét közös tulajdonosai a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat, – ideértve a jelen Szerződés megkötését is – csak a tagsági jog gyakorlására kijelölt közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a tagot terhelő kötelezettségért egyetemlegesen felelősek.. A Paksi Atomerőmű Rt. tag a jelen Szerződést, mint külön okiratban megválasztott közös képviselő írja alá. 4. 4 Az alapító tagok pénzbeli betétjüket, a Társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra történő bejelentése előtt, a Társaság számlájára befizetik. Az alapító tagok a nem pénzbeli betéteket a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátják. 5. A TAGOK PÓTBEFIZETÉSE A tagok pótbefizetésre nem kötelezettek. 6. AZ ÜZLETRÉSZ 6.1 A tag üzletrésze a Társaság bármely tagjára, sorrend tartása nélkül átruházható. 6.2 A tag üzletrésze kívülállóra adásvételi szerződésen kívüli jogcímen, nem ruházható át. 6.3 A tag üzletrésze kívülállóra, adásvételi szerződés útján történő átruházásához a Társaság beleegyezése szükséges. Az üzletrész átruházásához a Társaság beleegyezését megadja, amennyiben az üzletrész megszerzését a szerző fél személyében jogszabály nem akadályozza, valamint, ha a szerző más 8

gazdasági tevékenysége, addigi üzleti magatartása, személyes érdekeltsége nem veszélyezteti a Társaság közhasznú feladatainak ellátását, vagy üzleti érdekeit. Erről az üzletrész megszerzőjének előzetesen nyilatkoznia kell. 6.4 A Társaság beleegyező nyilatkozatát a taggyűlés határozatban adja meg. 6.5 A tag üzletrésze kívülállóra adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén a többi tagot, a Társaságot, vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A Társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő, a bejelentéstől számított harminc nap. Ez utóbbi határidő vonatkozik az üzletrésznek kívülállóra adásvételi szerződéssel történő átruházásra adott beleegyezés esetére is. 6.6 Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. A felosztáshoz a Társaság taggyűlésének hozzájárulása szükséges. 6.7 A Társaság a tagok üzletrészének legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbségével hozott határozatával - a törzstőkén felüli vagyonából megszerezheti. Ennek szabályaira a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 6.7.1 A Társaság az üzletrészt magához vonhatja a Gt.-ben meghatározott feltételekkel. 7. A TÁRSASÁG TAGGYŰLÉSE 7.1 A Társaság legfőbb szerve a taggyűlés. 7.2 A taggyűlés határozatairól az ügyvezető Határozatok Könyve című nyilvántartást vezet, amelybe - évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Tgy.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti az ügyvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő tag. 7.3 A taggyűlés ülései és döntései nyilvánosak. Amennyiben a taggyűlés más személyeket is érintő döntést hoz – az érintettek számától függően – a döntést az 9

ügyvezető vagy írásban közli az érintettekkel, vagy haladéktalanul gondoskodik annak közzétételéről. 7.4 A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak – a törvényben és a Szerződés más pontjaiba foglalt eseteken kívül – a következők: 7.4.1 A Gt. 19. §. (1) bekezdése alapján, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatok szükségesek minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Szerződés 7.4.2 és 7.4.3 pontjaiba, valamint az alábbi döntés meghozatalához: - olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, amely szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet, 7.4.2 A taggyűlés határozatait legalább kétharmados szótöbbséggel hozza meg, a következő esetekben: - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó döntést, azzal, hogy a Társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, - a közhasznúsági jelentés elfogadása, a Társaság éves beszámolójának elfogadásával egyidejűleg, - a Társaság éves üzleti tervének meghatározása, - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek szerződési értéke a törzstőke összegének 50%-át meghaladja. 7.4.3. A taggyűlés határozatait legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg, a következő esetekben: - üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, - üzletrész adásvétel útján történő értékesítéséhez, a társaságon kívülálló harmadik személy javára, - a Gt.-ben megjelölt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkaszerződés jóváhagyása, 10

- a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, - a tagok, az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, - a könyvvizsgáló szervezet, illetve a könyvvizsgáló személyének megbízása, a megbízás módosítása, visszavonása, a vonatkozó jogszabályok által meghatározott rend szerint, - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont) köt. - a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, más közhasznú társasággal történő egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, - a Társaság szervezeti és működési szabályzatának, számviteli politikájának, valamint olyan egyéb szabályzatának jóváhagyása, amelynek jóváhagyását jogszabály a taggyűlés hatáskörébe utalja, - a közhasznúsági szerződés módosítása, - a társasági szerződés módosítása, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, - az ellátási szerződés módosítása, - befektetési szabályzat elfogadása, amelyben szabályozni kell a Társaság befektetési tevékenységét, - döntés olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege meghaladja a törzstőke összegének felét, - döntés minden olyan ügyben, ahol a Gt. minősített többséget ír elő a határozat hozatalhoz. 7.5 A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább kétharmada jelen van. 7.6 A taggyűlést – ha a Gt. vagy a Szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. 11

7.7 A taggyűlés határozatait - ha törvény, vagy a Szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szavazatainak szótöbbségével hozza. 7.8 A taggyűlést az ügyvezető a Társaság székhelyére írásban hívja össze. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. A taggyűlés meghívóját az ügyvezető a Társaság székhelyén, egyidejűleg hirdetőtáblára kiteszi. 7.9 Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. A megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon a jelenlévők által képviselve van a törzstőke legalább egynegyede, vagy a leadható szavazatok legalább 25 %-a. A taggyűlés meghívójában külön jelezni kell a megismételt taggyűlés időpontját és helyét. 7.10 A taggyűlés ülése nyilvános, kivéve ha a taggyűlés – az ügyvezető, vagy bármely tag javaslatára – legalább háromnegyedes szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a tagok, az ügyvezető, a napirend előadója, jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 7.11 A taggyűlés zárt ülést rendelhet el napirendre felvett ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti tikot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 7.12 A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek részvételét a Kszt. 8. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezések tiltják. 7.13 A tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve, a Gt.-ben meghatározott feltételekkel és azzal az eltéréssel, hogy az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét nyolcnapos határidő kitűzésével kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják le. A taggyűlés tartása nélküli határozat meghozatalára egyebekben a Gt. rendelkezései az irányadóak. 12

7.14 A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. 7.15 A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. 7.16 A tagokat törzsbetétük után, százezer forintonként egy szavazat illet meg. 7.17 A törzstőke felemelésekor a már bejegyzett tagok új törzsbetét megszerzésére irányuló jogukat meglévő törzsbetéteiktől eltérő arányban is gyakorolhatják, a taggyűlés döntése szerint. 8. AZ ÜGYVEZETŐ 8.1 A Társaság ügyeinek intézését, a Társaság képviseletét az ügyvezető látja el, aki jogosult a főigazgatói cím viselésére. Az ügyvezető a képviseleti jogát jelen Szerződésben és a Társaság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott keretek és feltételek között gyakorolja. Ez a szabályozás csak a Társaság belső viszonyaiban érvényes, harmadik féllel szemben nem hatályos. 8.2 Az ügyvezető megbízatása öt évre szól, de a Társaság alapításakor megbízott első ügyvezető jelen Szerződés aláírása napjától 2010. november 30-ig látja el megbízatását. Az ügyvezető hatáskörébe tartoznak mindazon feladatok, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. A taggyűlés az ügyvezető hatáskörét nem vonhatja el. Az ügyvezető felelősségére a Gt. szabályai az irányadóak. 8.3 Az ügyvezető személyét – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint pályáztatás útján kell kiválasztani. Ez az előírás nem vonatkozik a Társaság első ügyvezetőjére, figyelemmel a Társaság folyamatos működőképességének biztosítására, valamint a továbbfoglalkoztatási kötelezettségre. A Társaság első ügyvezetője, jelen Szerződés aláírása napjától 2010. november 30-ig: Név: Kerécz Tamás Anyja neve: Schmidt Etel Lakcíme: 7800 Siklós, Ságvári tér 23. 13

8.4 Az ügyvezető személyére nézve, a Gt.-ben, Kszt.-ben, más törvényben, és a társasági szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró ok nem állhat fenn. Az ügyvezető megbízatását – ennek tudatában - külön nyilatkozattal elfogadta. 8.5 Nem lehet a Társaság ügyvezetője az, a) akire, mint vezető tisztségviselőre a Szerződés egyéb rendelkezései összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaznak, b) aki más gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő (Gt. 21. § (2) bek.) volt, ezen gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig, s aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor, c) aki olyan gazdasági társaságnál volt vezető tisztségviselő, amelyet a cégjegyzékből hivatalból töröltek – a törlést követő két évig – s aki a törlést megelőző évben volt vezető tisztségviselő a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál. 8.6 Az ügyvezető jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474.-483. §) megfelelően irányadóak. 8.7 Az ügyvezető feladatai különösen a következők. 8.7.1 Képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt, az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel. 8.7.2 Gyakorolja a Társaság munkavállalói felett a munkáltatói jogokat, 8.7.3 Indítványozza és előkészíti a taggyűlés döntését. 8.7.4 Vezeti a tagjegyzéket (Gt. 157. § (2) bek. szerinti tartalommal) és a Határozatok Könyvét. 8.7.5 Gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. 8.7.6 Elkészítteti a Társaság mérlegét, beszámolóját, vagyonkimutatását, közhasznúsági jelentését, következő évi üzleti tervét, szabályzatait, valamint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek előterjesztéseit és ezeket a taggyűlés elé terjeszti.

14

8.7.7 Köteles a tagok kérésére a Társaság ügyeiről felvilágosítást adni, s számukra a Társaság üzleti könyveibe és irataiba, közhasznúsági jelentésébe való betekintést lehetővé tenni - a kéréstől számított három napon belül akképpen, hogy a tag részéről felmerült kérés az ügyvezető vagy a Társaság munkájának szükségtelen zavarásával, vagy a Társaság üzleti titkainak megsértésével nem járhat. A tag köteles megőrizni a Társaság üzleti titkait. 8.7.8 Javaslatot tesz a taggyűlésnek a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére, a Felügyelő Bizottság egyetértésével. 8.7.9 Ellátja a Társaság közhasznú tevékenysége nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos – a törvényben, a Szerződésben és a taggyűlés által külön meghatározott - feladatokat. 8.7.10 Köteles az üzleti titkot megőrizni. 8.7.11 Egyebekben gyakorolja továbbá a Gt.-ben, más jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott más jogokat és terhelik az ott meghatározott kötelezettségek. 8.7.12. Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet társasági részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet is folytató gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, a taggyűlés hozzájárulása nélkül. 9. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 9.1 A Társaság alapítói 6 tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre a Társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól, de a Társaság alapításakor az alapításkor megbízott első Felügyelő Bizottsági tagok megbízatása jelen Szerződés aláírása napjától 2010. november 30-ig szól. 9.1.1 Ha a Társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, akkor a Társaság munkavállalói a Felügyelő Bizottság útján részt vesznek a Társaság működésének ellenőrzésében. Ilyenkor a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. A munkavállalói képviselőket a Felügyelő Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a Társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. 9.1.2 Az üzemi tanács által jelölt személyeket a Társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén a Felügyelő Bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben a törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. A munkavállalói képviselet szabályaira egyebekben a Gt.-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 15

9.2 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Köteles megvizsgálni a taggyűlés elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a közhasznúsági jelentésről a taggyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 9.3 Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a Szerződésbe, illetve a taggyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a tagok érdekeit, összehívja a Társaság taggyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 9.4 Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles kérni a taggyűlés döntését. A taggyűlés ülésére a Felügyelő Bizottság tagjait minden alkalommal meg kell hívni, az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 9.5 A Felügyelő Bizottság tagjai, jelen Szerződés aláírása napjától 2010. november 30-ig a következő személyek: 9.5.1 Név: Anyja neve: Lakcíme: 9.5.2 Név: Anyja neve: Lakcíme: 9.5.3 Név: Sós Lajos Anyja neve: Lakcíme: 9.5.4 Név: Molnár László Anyja neve: Keresztes Katalin Lakcíme: 7030 Paks, Arany J. u. 57. 16

9.5.5 Név: Dr. Horváth Katalin Anyja neve: Kapisinszky Natália Lakcíme: 7625 Pécs, Bessenyei u. 1. 9.5.6 Név: Müllerné Horváth Tünde Anyja neve: Gerzsok Margit Lakcíme: 7800 Siklós, Köztársaság tér 2/c. 9.6 A Felügyelő Bizottság tagjainak személyére vonatkozóan a törvényben és a Szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi vagy más kizáró ok nem állhat fenn. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásukat – ennek tudatában - külön nyilatkozattal elfogadták. 9.7 A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egy elnökhelyettest választ, ügyrendjét maga határozza meg. 9.8 A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van, határozatait egyszerű többséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. 9.9 A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől – ok és a cél megjelölésével – az ülés összehívását, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. 9.10 A Felügyelő Bizottság köteles a taggyűlést tájékoztatni és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, a) hogy a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 9.11 Ha a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

17

9.12 A Felügyelő Bizottság – a törvényben meghatározott eseteken felül szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. 9.14 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, elnöke, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Társaság tagja, b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, e) a Társasági Szerződés egyéb rendelkezései szerint nem töltheti be a tisztséget. 9.14 A Felügyelő Bizottság tagja és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) nem köthet saját nevében vagy javára a Társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. 9.15 A Felügyelő Bizottság tagjai, a Társaság taggyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 9.16 A Felügyelő Bizottságra, annak tagjaira egyebekben a Gt.-ben, a Kszt.-ben, más jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott rendelkezések az irányadóak. 10. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 10.1 A Társaságnál könyvvizsgáló működik, a Gt.-ben és más jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feladatok ellátására. 10.2 A Társaság könyvvizsgálóját 5 évre választják, de a Társaság alapításakor megbízott első könyvvizsgáló megbízatása, jelen Szerződés aláírása napjától 2010. május 31-ig szól. A Társaság első könyvvizsgálója: „FER-MA” Könyvviteli és Adótanácsadó Kft-t 7751 Szederkény, Pécsi u. 26. cégjegyzékszáma: 0209062114, tagsági igazolvány szám: 001450. 18

A könyvvizsgálatot ellátó személy: Budzsáklia Istvánné (anyja neve: Rázsics Anna) okl. könyvvizsgálót, tagsági igazolvány szám: 005082, 7751 Szederkény, Ságvári u 6. szám alatti lakost választják. 10.3 A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezető a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot a taggyűlésnek. 10.4 A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet tagjai, vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalói, valamint a könyvvizsgálatért felelős személy részéről a kijelölést illetően a törvényben, a Szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem állhat fenn, a könyvvizsgáló és a könyvvizsgálatért felelős személy a kijelölést - külön nyilatkozattal - elfogadta. 10.5 A könyvvizsgáló köteles a Társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 10.6 A könyvvizsgálóra egyebekben a Gt.-ben, a Kszt.-ben, más jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott rendelkezések az irányadóak. 11. A CÉGJEGYZÉS 11.1 A Társaság cégjegyzésére, képviseletére - minden korlátozástól mentesen az ügyvezető, Kerécz Tamás (An.: Schmidt Etel) 7800 Siklós, Ságvári tér 23. alatti lakos önállóan jogosult. 11.2 A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy az ügyvezető az iratokat önállóan, a Társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően - saját névaláírásával látja el. 12. A TÁRSASÁG EREDMÉNYE 12.1 A Társaság közhasznú tevékenységét, a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül folytatja. A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytat. 12.2 A Társaság tevékenységéből származó eredményét nem oszthatja fel a taggyűlés, azt a Társaság a Szerződésben meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, a taggyűlés által meghatározottak szerint.

19

13. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 13.1 A Társaság megszűnésére a Ptk.-ban, a Gt.-ben, a Kszt.-ben, illetve más jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 13.2 A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a Társaság tagjai részére, a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjének alapításkori értéke adható ki. Az ezt meghaladóan megmaradó vagyont a Társaság főtevékenységi körének megfelelő közhasznú célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont az a rehabilitációt és gyógyfürdőellátást folytató egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely harkányi székhelyű és többségi tulajdonosa megyei önkormányzat, vagy annak jogutódja. 14. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14.1 A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ezen időpontig, a Szerződés ellenjegyzése napjától a Társaság előtársaságként működik, a Gt. és más jogszabályok rendelkezései szerint. 14.2 A Társaság a cégbejegyzéssel egyidejűleg, kiemelkedően közhasznú szervezeti fokozatban történő nyilvántartásba vételét is kéri. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények és mentességek igénybevételére, a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napjától számított a jogszabályban előírt idő elteltével jogosult. 14.3 A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 14.4 A Társaság működésével, a szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba, jelentésekbe, közhasznúsági jelentésbe a Társaság székhelyén írásban előre jelzett és az ügyvezetővel – a Felügyelő Bizottság tevékenységét érintő ügyekben annak elnökével - egyeztetett időpontban, a Társaság, illetve a Felügyelő Bizottság képviselőjének jelenlétében – az adatvédelmi rendelkezések, valamint az üzleti titok betartásával, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bárki betekinthet. 14.4.1 Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat (adat) megnevezése, a kérelem és teljesítésének helye és ideje.

20

14.5 A Társaság szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos rendelkezéseket a Társaság külön szabályzatban szabályozza. A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból – tagjain kívül – más is részesülhet. A taggyűlés döntéseiről írásban értesíti az érdekelteket, illetve azokat nyilvánosságra hozza a helyi sajtóban. 14.6 A Társaság ügyvezetője a Társaság éves beszámolóját, közhasznúsági jelentését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a létesítő okirata szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján nyilvánosságra hozza, valamint hirdetmény útján közzéteszi a Társaság székhelyén és a székhely szerinti polgármesteri hivatalban lévő hirdetőtáblán. 14.6.1 Az ügyvezető a közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott tartalommal, időben, írásban és az eljárási rend szerint köteles a taggyűlés elé terjeszteni elfogadásra. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) b) c) d) e)

a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 14.6.2 A 14.6.1 a) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A Társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 14.7 A Társaság közcélú adománygyűjtésére, gazdálkodására, nyilvántartásaira a Kszt. és más jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 14.8 A Társaság vezető tisztségviselője: az ügyvezető, a felügyelő bizottság elnöke és többi tagja, továbbá a Társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a Szerződésben meghatározottak szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy. A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni.

21

14.8.1 Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 14.8.2 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 14.8.3 Nem lehet vezető tisztségviselő, akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) a Társaság vezető tisztségviselője, valamint az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, továbbá az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban. 14.9 A Társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 14.10 A Társaság és tagja között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a Társaság és a tag a Társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. Ezen rendelkezés alkalmazásában szokásos nagyságrendű szerződés az, amelynek szerződési összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot. 14.11 A Társaság által bárki javára ingyenesen vagyonjuttatást, tartalmazó okiratot a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani. 14.12 A Társaság feletti adóellenőrzést a Társaság székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében - a reá vonatkozó szabályok szerint az ügyészség látja el.

22

14.13 A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. a Gt. a Kszt., az Áht. és más törvények, jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Pécs, 2005. …………………………

--------------------------------------------Baranya Megyei Önkormányzat

------------------------------------------Paksi Atomerőmű Rt.

A Társaság alapításához a …../2005(……) határozatával, a Baranya Megyei Közgyűlés hozzájárul.

Készítettem és ellenjegyzem, Pécs, 2005………………

23


KÖZHASZNÚSÁGI SZERZŐDÉS

amely készült egyrészről, a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság (Cg…………… KSH stat. számjele: ………… képv.: Kerécz Tamás ügyvezető) 7815 Harkány, Zsigmondy sétány 1. – a továbbiakban: Kht. – másrészről, a Baranya Megyei Önkormányzat, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. (képv.: dr. Kékes Ferenc elnök) - a továbbiakban: Önkormányzat - mint a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv, együtt, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi tartalommal. I. A közhasznúsági szerződés célja Jelen közhasznúsági szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a Szerződő Felek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 59. § (1) bekezdése alapján, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről – figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre, valamint a Kht. társasági szerződésében meghatározott jogokra és kötelezettségekre – kötik. II. A Szerződő Felek jogállása, tevékenysége 1. A Kht. – társasági szerződése szerint - a következő célok megvalósítása érdekében tevékenykedik. 1.1 A Kht. célja, minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg-, és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. (Ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdő-

2

ellátásokkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységet is, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységet.) 1.2 A Kht. céljának tartja továbbá - az egészségügyi közszolgáltatáshoz kapcsolódóan - a kórház egyedülálló adottságaira és szakmai tapasztalataira építkező nemzetközi balneológiai kutatási központ kialakítását és működtetését, az euroatlanti integráció elősegítése érdekében, a komplex balneoterápián alapuló rehabilitáció nemzetközi elismertetését. 1.3 A Kht. céljának és feladatainak megvalósításával elősegíteni kívánja Harkány, mint gyógyfürdőhelyi város fejlődését, a gyógyhely városarculat megőrzését és továbbépítését, Harkány város és környéke gyógyidegenforgalmának fejlesztését. 1.4 A Kht. céljának megvalósításával szolgálja a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül. Üzletszerű gazdasági tevékenységet közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében és ahhoz kapcsolódóan kíván folytatni - elsősorban a nem közhasznú tevékenységi körök tekintetében - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 1.5 A Kht. célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, és szociális szolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 2. A Kht. céljának megfelelő feladatai a következők. 2.1 A Kht. feladata a fekvőbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 2.1.1 Az aktív reumatológiai osztályon reumatológiai megbetegedések heveny és krónikus eseteinek ellátása (elsősorban Baranya megye, illetve regionális és országos ellátási területen is). 2.1.2 Mozgásszervi rehabilitáció, országos ellátási területen. 2.1.3 Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja a krónikus fekvőbeteg ágyakon országos felvevő területtel. 2.2 A Kht. feladata a járóbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 2.2.1 Reumatológiai betegségben szenvedők szakellátása. 2.2.2 Krónikus mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegek szakellátása.

3

2.2.3 Határterületi szakmákat érintő esetek, ilyen kísérő betegségben szenvedő betegek (belgyógyászati, nőgyógyászati, bőrgyógyászati) szakellátása. 2.2.4 Az anyagcsere, a csontizületi betegségek és ezekhez kapcsolódó oszteodenzitometriás diagnosztikára alkalmas (szakmailag akkreditált) regionális szakellátás. 2.2.5 Diagnosztikai céllal működő szakellátás (laboratórium, röntgen és ultrahang). 2.2.6 Terápiás céllal működő (fizioterápia, gyógytorna, lézerterápia) szakellátás. 2.3 A Kht. feladata a gyógyfürdő-szolgáltatás ellátása. 2.4 Feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 2.5 A Kht. az egészségügyi közfeladatai ellátásához kapcsolódóan, az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben, az alapkutatást, valamint klinikai tudományos kutatási tevékenységet végez a reumatológia, a rehabilitáció és a fizioterápia területén. 2.6 A Kht. a környezet- és természetvédelem területén is lát el közfeladatokat, az egészségügyi közfeladatai ellátásához kapcsolódóan rábízott vagyon kezelésével. 2.7 A Kht. a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék-előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3. A Kht. célja szerinti közhasznú tevékenységek - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja alapján - a következők. 3.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység 3.2 Tudományos tevékenység, kutatás 3.3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 3.4 Kulturális tevékenység 3.5 Környezetvédelem 3.6 Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 3.7 Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások 3.8 Euroatlanti integráció elősegítése

4

4. A Kht.-t a bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, tekintettel arra, hogy olyan, az állami egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 5. A Kht. fő tevékenységi köre a következő: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 6. A Kht. tevékenységi körei közül közhasznú tevékenységi körök, a következők: 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.30 Felsőoktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel 85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 7. A Kht. kiemelkedően közhasznú tevékenységi körei a következők: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 8. A Kht. kijelenti, hogy jelen szerződésben meghatározott és hatósági engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött közhasznú tevékenységek folytatásához, - jelen szerződés hatálybalépésekor - a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, a bejelentést megtette, illetve ilyen tevékenységet a jelen szerződés hatálybalépését követően engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végez.

5

III. A Szerződés tárgya 1. A Kht., a Baranya Megyei Önkormányzat, mint fenntartó felügyelete alatt működött, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnt kórházi költségvetési szerv által eddig ellátott, a Kht. társasági szerződésében és jelen megállapodás II. fejezet 4. a)-b) pontjaiban meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, a társasági szerződésben meghatározott helyi, regionális és országos ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. 2. Az Önkormányzat, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért az állam nevében eljáró felelős szerv, az Eü. tv. 155. § (2) bekezdés szerint köteles biztosítani a külön törvényben foglaltaknak megfelelően, a Kht.-ben az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. IV. A Szerződő Felek jogai és kötelezettségei 1. A Kht., a jelen megállapodás II. fejezet 4. a)-b) pontjaiban meghatározott feladatok érvényesüléséhez és az egészségügyi közszolgáltatások jó színvonalú ellátásához, köteles biztosítani a szükséges munkaszervezési és végrehajtási feltételeket. 3. Az Önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatások ellátásához, a jelen közhasznú szerződés mellékletében felsorolt vagyont, törzstőkén felüli vagyonként adja a Kht. tulajdonába. Amennyiben a Kht. egészségügyi közszolgáltatási tevékenysége megszűnik, vagy a Szerződő Felek a közszolgáltatási szerződést megszüntetik, úgy a Kht. – választása szerint - a tulajdonba adott vagyont köteles természetben visszaadni, vagy forgalmi értékben megtéríteni az Önkormányzat részére. 4. A Kht. a tevékenységével elért bevételeit, megszerzett támogatást, juttatást, adományt a finanszírozó, a felajánló, a Kht. taggyűlése, illetve a saját döntései alapján szabadon használja fel, figyelembe véve a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályokat, a Kht. társasági szerződését, valamint a Kht.-nak és más szervezetnek ezen juttatásokhoz kapcsolódó szerződéseket.

6

5. A Kht. a közhasznú tevékenységei közül, a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozására külön szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral, amelynek betartását a finanszírozó ellenőrzi. A vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységeihez kapott támogatás, juttatás mértékét és feltételeit külön jogszabályok határozzák meg. 6. A Kht. a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan köteles betartani a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait. A Kht. azon tevékenysége, amelyből a Szerződő Felek által külön meghatározott, és jelen megállapodáshoz külön csatolt, de annak szerves részét képező mellékletben meghatározott díjazási feltételek alapján számított bevétel származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. 7. A Kht. közhasznú tevékenységéhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére az Önkormányzat esetenkénti, vagy ismétlődő támogatást biztosíthat a Kht. részére – jelen szerződés keretei között - amelynek feltételeit a Szerződő Felek külön írásos megállapodásban rögzítik. Amennyiben az Önkormányzat a Kht. részére jelen megállapodásban nem rögzített feladat megvalósítását indítványozza, úgy köteles megjelölni, és szükség szerint biztosítani annak szakmai, pénzügyi és egyéb feltételeit. 8. A Kht. közhasznú tevékenységét, a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül folytatja. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytat. 9. A Kht. tevékenységéből származó nyereséget nem oszthatja fel a Kht. taggyűlése, azt a Kht. a társasági szerződésében meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, a taggyűlés által meghatározottak szerint. 10. A Kht. jogutód nélküli megszűnése esetén a Kht. tagjai részére, a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjének alapításkori értéke adható ki. Az ezt meghaladóan megmaradó vagyont a Kht. főtevékenységi körének megfelelő, a társasági szerződésben meghatározott közhasznú célra kell fordítani. V. A Szerződés időtartama, módosítása és megszűnése 1. A Szerződést a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen Szerződést a Szerződő Felek írásban – közös megegyezéssel módosíthatják.

7

3. A Szerződés megszüntetése közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel, valamint felmondással történhet, amelyet írásban és indokolással kötelesek megtenni a Szerződő Felek. 4. A felmondás rendes felmondással vagy rendkívüli felmondással történhet. 4.1 A rendes felmondás felmondási ideje nem lehet rövidebb hat hónapnál és nem veszélyeztetheti a közhasznú célok megvalósulásának folyamatosságát és az egészségügyi ellátás biztonságát. 4.2 Rendkívüli felmondással szüntethető meg a megállapodás, ha az egyik fél a megállapodásba foglaltakat olyan súlyosan megsérti, hogy ezáltal közvetlen veszélybe kerül a közhasznú célok megvalósítása. A rendkívüli felmondásnak a másik féllel történő közlése nyolc nappal meg kell, hogy előzze a megállapodás tervezett megszüntetésének napját. VI. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek jelen Szerződés alkalmazásának tapasztalatait – az Önkormányzat kezdeményezésére - évente legalább egy alkalommal közösen áttekintik. 2. Az Önkormányzat jelen Szerződés teljesítését, az egészségügyi szolgáltatások teljesítését elhatározásától függő gyakorisággal ellenőrizheti. Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három nappal köteles értesíteni a Kht.-t, megjelölve az ellenőrzés okát, célját és terjedelmét. Az ellenőrzés olyan időpontban és terjedelemben történhet, amely nem akadályozza a Kht. egészségügyi szolgáltató tevékenységének folyamatosságát, és annak színvonalát. A Kht. köteles segíteni az ellenőrzés lebonyolítását. Az ellenőrzés eredményét és a követendő eljárást a Szerződő Felek jegyzőkönyvbe foglalják, amelyet mindkét fél aláír. 3. Jelen Szerződés nyilvános, amelybe bárki, a Kht. társasági szerződésében meghatározott feltételek szerint betekinthet. 4. Jelen Szerződés az aláírása napját követő napon lép hatályba.

8

5. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének és más vonatkozó jogszabályoknak, valamint a Kht. társasági szerződésének a rendelkezései az irányadóak. A Szerződő Felek jelen Szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, annak közös értelmezése után jóváhagyólag aláírták. Pécs, 2005. ……….

-------------------------------------------Baranya Megyei Önkormányzat

-------------------------------------------Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht.

Záradék: a Közhasznúsági Szerződést a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése……./2005.(XII.15.) Kgy. határozatával jóváhagyta


Ellátási Szerződés amely létrejött, egyrészről a Baranya Megyei Önkormányzat, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. (képv.: dr. Kékes Ferenc elnök) - mint az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett Önkormányzat – a továbbiakban Önkormányzat másrészről a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság (Cg…………… KSH stat. számjele: ………… képv.: …………………………………… ügyvezető) 7815 Harkány, Zsigmondy sétány 1. – a továbbiakban: Szolgáltató – együttesen, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi feltételek mellett, az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségébe tartozó szolgáltatások teljesítése céljából. I. Előzmények 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. 2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 3. Az Önkormányzat, mint alapító fenntartó a felügyelete alatt működött Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház költségvetési szervet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bek. c) pontja alapján 2006. január 1. napjával megszünteti, és a kórházi költségvetési szerv által eddig ellátott feladatokat, 2006. január 1-től a társasági szerződésében meghatározott feltételekkel, a Szolgáltató látja el. 4. A Szolgáltató a társasági szerződésében és jelen megállapodás II. fejezetében tételesen meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, a társasági szerződésében meghatározott helyi, regionális és országos ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. A Szolgáltató a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a költségvetési szerv alapítójának rendelkezése folytán - a kórházi költségvetési szerv jogutódja. 5. Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Szolgáltató - tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatást kapacitásszerkezetének változtatása nélkül, azonos tárgyi és személyi feltételekkel biztosítja - a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 14/A § (2)

-2-

bekezdése alapján módosított működési engedély alapján látja el tevékenységét, biztosítja az egészségügyi szolgáltatást. II. Az ellátandó szolgáltatások A Szolgáltató vállalja, hogy az Önkormányzat, mint a jelen szerződés I. 1. és 2. pontjába tartozó egészségügyi szolgáltatásokért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat, az alábbiak szerint látja el. 1. Feladata a fekvőbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 1.1 Az aktív reumatológiai osztályon reumatológiai megbetegedések heveny és krónikus eseteinek ellátása (elsősorban Baranya megye, illetve regionális és országos ellátási területen is). 1.2 Mozgásszervi rehabilitáció, országos ellátási területen. 1.3 Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja a krónikus fekvőbeteg ágyakon országos felvevő területtel. 2. Feladata a járóbeteg szakellátás területén (regionális és esetenként országos felvevő területtel) a következő. 2.1 Reumatológiai betegségben szenvedők szakellátása. 2.2 Krónikus mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegek szakellátása. 2.3 Határterületi szakmákat érintő esetek, ilyen kísérő betegségben szenvedő betegek (belgyógyászati, nőgyógyászati, bőrgyógyászati) szakellátása. 2.4 Az anyagcsere, a csontizületi betegségek és ezekhez kapcsolódó oszteodenzitometriás diagnosztikára alkalmas (szakmailag akkreditált) regionális szakellátás. 2.5 Diagnosztikai céllal működő szakellátás (laboratórium, röntgen és ultrahang). 2.6 Terápiás céllal működő (fizioterápia, gyógytorna, lézerterápia) szakellátás. 3. Feladata a gyógyfürdő-szolgáltatás ellátása. 4. Feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 5. A Szolgáltató az egészségügyi közfeladatai ellátásához kapcsolódóan, az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben, az alapkutatást, valamint klinikai tudományos kutatási tevékenységet végez a reumatológia, a rehabilitáció és a fizioterápia területén.

-3-

6. A Szolgáltató a környezet- és természetvédelem területén is lát el közfeladatokat, az egészségügyi közfeladatai ellátásához kapcsolódóan rábízott vagyon kezelésével. 7. A Szolgáltató a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék-előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. III. Az egészségügyi szolgáltatások ellátásának feltételei 1. A Szolgáltató vállalja, hogy jelen ellátási szerződéssel, az egészségügyi ellátási kötelezettségébe került feladatokat, a megalapításakor tulajdonába került - korábban a kórházi költségvetési szerv használatában és az Önkormányzat tulajdonában volt – vagyonnal, az OEP által, a feladatok ellátásához biztosított közfinanszírozásból, valamint egyéb bevételeiből a szükséges munkavállalói létszámmal és a dologi feltételekkel biztosítja. 2. A Szolgáltató jelen szerződéssel felvállalt ellátási kötelezettségét, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, az Önkormányzat jelen szerződés tárgyába tartozó döntései, valamint az illetékes hatóságok törvényes rendelkezései szerint köteles ellátni. 3. A Szolgáltató a jelen szerződés II. fejezetében meghatározott szolgáltatások körét, csak az Önkormányzat és a Szolgáltató előzetes egyeztetését követően, jelen szerződés módosításával szűkítheti. A meglévő szolgáltatások bővítéséről, valamint új ellátási formák, illetve szolgáltatások bevezetéséről és folyamatos végzéséről a Szolgáltató saját hatáskörben, de az Önkormányzat véleményének kikérése után jogosult dönteni. Ezek pénzügyi-gazdasági és személyi feltételeit azonban saját hatáskörben köteles biztosítani, kivéve, ha a Szerződő Felek az előzetes egyeztetések során másként nem állapodnak meg. 4. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatások igénybevevőjétől az emeltszintű ellátások esetében – a közfinanszírozáson túlmenően – pótdíjat, a nem közfinanszírozott ellátások esetében pedig térítési díjat kérni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ellátások a lakosság számára, biztosítási alapon továbbra is térítésmentesek, illetve a vonatkozó jogszabályok szerinti díj számítható fel. 5. A Szolgáltató a jelen szerződés II. 1-3. pontjaiban megjelölt egészségügyi szolgáltatásokat, jelen szerződés időtartama alatt kizárólagos joggal végzi. Az Önkormányzat kijelenti, hogy ezen egészségügyi ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatokat kizárólag a Szolgáltató útján látja el, mással ezen feladatkörökbe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására szerződést nem köt, gazdasági társaságot ebből a célból nem alapít, saját szolgáltatót nem tart fenn, más közszolgáltatásért

-4-

felelős szervvel ezen feladatok közös ellátására nem állapodik meg, társulást ilyen céllal nem hoz létre. 6. A Szolgáltató nem ruházhatja tovább a jelen szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, de egyes részfeladatok ellátására alvállalkozókkal, közreműködőkkel – a jogszabályi rendelkezések szerint - szerződést köthet. IV. A szervezet és a munkavállalók 1. A Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés hatályba lépésének napján, a Kht. alkalmazásában álló és a kórházi költségvetési szerv alkalmazásában állt közalkalmazott munkavállalókkal megkötött munkaszerződésekben meghatározott garanciális elemeket betartják, és sem a Szolgáltató ügyvezetése, sem taggyűlése nem hoz olyan döntést, vagy határozatot, amely ezen garanciális elemek sérelmét okozzák. 2. A Szolgáltató a belső szervezeti rendjét saját elhatározása alapján – a jogszabályok és más kötelező szakmai normatívák, valamint jelen szerződés vonatkozó pontjainak betartásával - szabadon alakíthatja, mindenkor szem előtt tartva az ellátottak érdekeit és nem sértve az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségeit. 3. A Szolgáltató kötelezi magát a mindenkori egészségügyi minimumfeltételek szakdolgozókra vonatkozó előírásainak maradéktalan betartására. Ennek érdekében támogatja, illetve maga is tevékenyen segíti a munkavállalók szakmai fejlődését. V. A szerződés betartásának ellenőrzése 1. Az Önkormányzat jogosult jelen szerződés betartását, a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatások (ellátások) minőségét, az illetékes egészségügyi hatóság által alkalmazott mutatók, vagy esetenként a Szerződő Felek által előzetesen elfogadott, szakmai követelmények alkalmazásával folyamatosan ellenőrizni. 2. Az ellenőrzés során a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint biztosítja a helyszíni ellenőrzést, az iratokba való betekintést a Szolgáltató, figyelemmel az üzleti-, orvosi titkokra és a személyiségi jogokra vonatkozó, valamint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos rendelkezésekre. 3. Az ellenőrzésről a Szerződő Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Amennyiben az ellenőrzés során az Önkormányzat jelen szerződés megsértését, vagy annak, szerinte nagy valószínűséggel bekövetkező megszegését észleli, úgy ezen megállapításokra a Szolgáltató 8 napon belül köteles nyilatkozni és egyben megtenni az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. Ha a nyilatkozatba foglaltakat, vagy a Szolgáltató

-5-

által tett intézkedéseket az Önkormányzat nem fogadja el, úgy saját elhatározása szerint dönt jelen szerződés módosításának, vagy megszüntetésének kezdeményezéséről. 4. Amennyiben a Szolgáltató az Önkormányzat részéről észleli jelen szerződés megszegését, vagy annak veszélyét, úgy ugyancsak a 3. pont szerint köteles eljárni. VI. A szerződés hatálya, módosítása és megszűnése 1. Jelen szerződés mindkét fél által aláírt formában és elfogadott tartalommal, 2006. január 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól. 2. A Szerződő Felek jelen szerződést csak közös megegyezéssel írásban, indokolt esetben módosíthatják, így különösen az ellátandó szolgáltatások módosulása, vagy céljelleggel átadott pénzeszközök esetén, továbbá akkor, ha hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják, vagy a pénzügyi (feladat) finanszírozás rendje módosul, illetve a Ptk. 241. §. által meghatározott esetben. 3. A szerződés módosító javaslatot a kezdeményező fél írásban köteles eljuttatni a másik szerződő félnek, akinek 30 naptári nap áll rendelkezésére a módosítási javaslat véleményezésére. Amennyiben legkésőbb a 30 napot követő 3. napon nem válaszol a másik fél módosítási kezdeményezésére, úgy a módosítás a következő hónap első napján hatályba lép. 4. A Szerződő Felek a jelen szerződést, csak a következő pontokban meghatározott esetekben és módon szüntethetik meg: a) közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel, b) egyoldalúan, indokolás nélkül és írásban, legalább 90 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára. c) azonnali felmondással az Önkormányzat jogosult megszüntetni, ha a Szolgáltató súlyos szerződésszegést követ el, a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit jelentős mértékben megszegi, így különösen akkor, ha -

az ellátási mutatók eredményének ismeretében megállapítja, hogy a Szolgáltató által ellátott szakmai színvonal 6 hónapon keresztül folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és ezt az egészségügyi hatóság célellenőrzése is igazolja,

-

a Szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan és súlyosan megszegi,

-6-

-

a Szolgáltató súlyosan megszegi a MEP-pel kötött finanszírozási szerződést és emiatt fennáll a finanszírozási szerződés azonnali hatályú felmondásának veszélye,

-

a Szolgáltató ellen felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolását határozza el, valamint

-

a Szolgáltató fizetési kötelezettségeit legalább az esedékességtől számított 60 napja nem teljesíti és ez egyben az ellátási kötelezettség teljesítését is súlyosan veszélyezteti.

d) azonnali felmondással a Szolgáltató jogosult megszüntetni, és kártérítési igényét a Ptk. szerint vele szemben érvényesíteni, amennyiben az Önkormányzat súlyos szerződésszegést követ el, így különösen ha -

az Önkormányzat a III. 5. pont alatti kizárólagosságot megsérti, a törvényi ellátási kötelezettségébe tartozó és jelen szerződéssel a Szolgáltató által teljesített egészségügyi feladatok ellátását, részben vagy egészben más szolgáltató útján teljesíti, valamint

-

az Önkormányzat jogutód nélkül megszűnik.

5. Az azonnali felmondás a következő hónap utolsó napjára történhet úgy, hogy az egészségügyi szolgáltatás folyamatos ellátása biztosított legyen. 6. Jelen szerződés azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése csak írásban és indokolással történhet, amelyre a másik félnek, a felmondást tartalmazó irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül válaszolnia kell. A határidő jogvesztő, a válaszadás elmulasztása az azonnali hatályú felmondás elfogadását jelenti. VII. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tartalmára és tárgyára nézve semmilyen lényeges információt nem hallgattak el. Amennyiben utóbb kiderülne, hogy valamelyik szerződő fél valamilyen információt elhallgatott, amelynek eredményeként a másik szerződő felet kár érte, úgy a károkozó a polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Amennyiben az információ a jelen szerződésben a Szerződő Felek által vállalt jogait és kötelezettségeit jelentős mértékben és súlyosan érinti, úgy az adott információnak az elhallgatása súlyos szerződésszegésének minősül. 2. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, az Áht., az Eütv. és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

-7-

3. A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérlik meg rendezni, s amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a peres eljárásra a Polgári Perrendtartás szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. 4. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződést – az aláírást megelőzően – mindkét fél részéről, az arra hatáskörrel rendelkező, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló döntéshozó testületek jóváhagyták. A Szerződő Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, együttes értelmezés után, jóváhagyólag aláírták.

Pécs, 2005.…………………..

…………………………… Baranya Megyei Önkormányzat

…..………………………………….. Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht.

Záradék: az Ellátási Szerződést a Baranya Megyei Közgyűlése……./2005.(XII.15.) Kgy. határozatával jóváhagyta

Önkormányzat

1/8


TERVEZET SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a VIT Vitamin Egészségpénztár, (1011 Budapest, Iskola u. 13.) valamint a Paksi Atomerőmű Rt., (7031 Paks, Atomerőmű) mint közös képviselő, másrészről a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.), mint a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság alapítói között, a mai napon az alábbiakban rögzített működési célok rövid és hosszú távú megvalósítására. A megállapodás tárgya és célja 1./

A Szerződő Felek közös célkitűzése, hogy a részvételükkel megalapítandó Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Kht.) - amely Kht. a megalapításig Baranya Megyei „Zsigmondy Vilmos” Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház néven, költségvetési szervként működött – eredményesen működjön. Vagyoni jogok és kötelezettségek, valamint az egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Kht. a megszűnő költségvetési szerv jogutódja lesz. A Kht. az egészségügyi szolgáltatásokat 2006. január 1-től látja el.

2./

A Kht. törzstőkéje alapításkor 200 millió Ft, amelyből 120 millió Ft apport, (BMÖ kötelezettsége) és 80 millió Ft készpénz a VIT Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, kötelezettsége. A törzsbetéteket a tagok alapításkor bocsátják a rendelkezésre: a Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, az alapításkor befizeti a Kht. számlájára a fenti összeget, illetve a BMÖ az apportot bocsátja a Kht. rendelkezésére.

3./

Felek a Kht. közös tulajdonon alapuló létrehozáskor célul tűzték ki a jelenlegi működés javítását, kiegyensúlyozott gazdálkodás folytatását, a tőkebevonás feltételének megteremtését, a környezet, pénzügyi keretek biztosítását célzó konkrét feladatok kidolgozását.

4./

A tulajdon részeik értékesítése esetén egymás számára a felek elővásárlási jogot biztosítanak.

5./

A társaság működése során a felek megegyeznek abban, hogy a társaság működését meghatározó dokumentumokat, (SZMSZ, Számviteli-politika, Ellátási szerződés, Közhasznúsági szerződés), valamint az un. menedzsment jogok gyakorlására vonatkozó döntéseket a 75% döntési körben hozzák meg.

Az ügyvezető - aki jogosult a főigazgatói cím viselésére - tevékenységét a taggyűléssel kötött munkaszerződés alapján végzi. A munkáltatói jogokat az Kht. taggyűlése által megbízott személy gyakorolja, akit a taggyűlés ¾es döntéssel bíz meg. A ügyvezető/főigazgatói munkakört mindenkor pályázat útján kell betölteni, első alkalommal a felek Kerécz Tamást bízzák meg 2010. november 30-ig a főigazgatói teendők ellátásával. A felügyelő bizottság elnökét és egyik tagját alapításkor, illetőleg 2010. november 30-ig a Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, jelöli ki, míg a bizottság további két tagját a Baranya Megyei Önkormányzat jelöli ki. A bizottság további két tagja dolgozói küldött. A taggyűlésen az alapítókat törzstőke arányos képviselet illeti meg. A taggyűléseken minden tulajdonos egy-egy taggal képviselteti magát. 6./

Felek megállapodnak abban, hogy a VIT Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, saját részesedésének terhére, 6% dolgozói tulajdonrészt ad át legkésőbb 2006. december 31-ig külön iratban megfogalmazandó kibocsátási szabályzat szerint a Kht. dolgozóinak. A dolgozók a taggyűlésen 1 taggal képviseltetik magukat.

7./

A felek, mint alapítók megállapodnak abban, hogy kölcsönösen támogatják egymás tőke emelési szándékát az alábbi feltételekkel: a jegyzett tőke emelésének felső határa a tag üzletrésze névértékenek 25%-a, a jegyzett tőke felemelésével egyidejűleg a tag társaság tőketartalékának arányos felemését is végrehajtja.

8./

A felek elsősorban a gyógy-ellátás és turisztika-szervezés, a működési feltételek biztosítása területén támogatják a társaság működését. Ennek keretén belül Baranya Megyei Önkormányzat vállalja az alábbiakat: • a gyógy-ellátás növelése, OEP által finanszírozott kapacitások bővítése; • az orvostudomány intenzív fejlesztése, a megye többi egészségügyi intézményével való együttműködés elősegítése; • az országon belüli megyei önkormányzatokkal egyeztetés a helyi irodák, szervezetek bevonásával; • az európai kapcsolatok figyelmének felkeltése, közös nyilatkozatok és elvi megállapodások megteremtése;

A Baranya Megyei Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy • a megye bemutatásán (reklámozásán) belül kiemelt figyelmet fordít a kórház tevékenységének bemutatására úgy, hogy Harkányt és a térséget együttesen jeleníti meg; • elősegíti a Kht. szakrendelési tevékenységének kiterjesztését a megye más területeire, Pécs MJV területére; • az intézmény profilbővítése, szakmai tevékenységének kiterjesztése keretében a fenntartásában, tulajdonában lévő kihasználatlan vagy korábban nem hatékonyan működtetett egészségügyi ingatlanok, kapacitások hasznosítására, külön megállapodás szerint lehetőséget teremt a Kht. számára; • az ellátási kötelezettségébe tartozó tevékenységek esetén a Kht. profilbővítését bármely tag kezdeményezésére a szükséges határozatok meghozatalával támogatja; • Az Ellátási és a Közhasznúsági szerződés módosítását, ha azt törvényi változás nem indokolja, csak a taggyűlés előzetes hozzájárulása esetén kezdeményezi; A Baranya Megyei Önkormányzat, mint a Harkányi Gyógyfürdő Rt. 50%os tulajdonosa vállalja, hogy tulajdonosi jogait érvényesítve eljár és közreműködik abban, hogy • a Kht. működéséhez lekötött gyógyvíz kvóta 350 m3/naptárinap jogfolytonosan, korlátozások nélkül biztosításra kerüljön a vízjogi engedélyben garantált feltételek szerint; • a Kht. működéséhez lekötött gyógyvíz kvóta a piaci árú értékesítés helyett, a vízjogi engedély szerinti költségtérítés alapú áron kerüljön biztosítása; • a HEFOP beruházáshoz és a már korábban jóváhagyott programokhoz igazodóan (bőrgyógyászati, nőgyógyászati program) szükséges többlet gyógyvíz mennyiség – további 400m3/naptárinap – mindösszesen 750m3/naptárinap biztosításra kerüljön. A VIT Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, vállalja, hogy: • az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott, részfizető- és fizető- szolgáltatások igénybevétele területén segíti és támogatja a társaság működését.

- Az OEP által nem lekötött kórházi ágyak töltését három éven belül 55% fölé emeli. Ennek érdekében megfelelő szakmai-, szervező-, és szervezeti feltételeket saját hatáskörében a konzorciumon belül biztosítja. (Jelenleg 67 ágy.) - a kórház OEP által lekötött ágyakon túli ágyakat rész-, teljes, illetve egészségbiztosító által finanszírozott módon tölti. (Jelenleg 67 ágy.) • biztosítja a közfeladatok ellátásába az intézményi működés keretében közvetlenül nem bevont vagyon elemek hasznosítását. (Forgalomképes vagyon elemek – nővérszálló, apartmanok, jelenleg 38 ágy.) - A tulajdonosi körébe tartozó munkáltatók rekreációs és rehabilitációs programjainak átirányításával. - A megfelelő minőségű felújítást követően három éven belül vállalja, hogy a meglévő és létrejövő szanatóriumi „szállodai” férőhelyek töltését 55% fölé emeli. Ennek érdekében megfelelő szervező- és szervezeti feltételeket saját hatáskörében, illetve tulajdonrésze terhére biztosítja. • munkavállalói (valamint az „egészségbiztosító” tagsága) körében kiemelt lehetőséget biztosít és szervez a Kht. szolgáltatásaink igénybevételére; • saját gazdasági hátterével hozzájárul a Kht. működéséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtéséhez (átalakuláskor pénzbeli betét) és azt a szolgáltatások ellentételezését követően hosszú távon fenntartja. • a Kht.profilbővítése, szakmai tevékenységének kiterjesztése esetén, támogatja az egészségbiztosító érdekkörébe tartozó további közfeladatok bevonását az ellátandó feladatkörbe. • 170 000 ezer forint készpénzt biztosít tartaléktőkeként a társaság számára, az alapítást követő három év alatt az alábbiak szerint: - alapításkor 40 millió Ft, - az első üzleti év végén 40 millió Ft, - a második üzleti év végén 40 millió Ft, - a harmadik üzleti év végén 50 millió Ft. 9./

A Baranya Megyei Önkormányzat 1 830 437 ezer forint (felértékelt értéken) értékű tárgyi eszközt, továbbá 17 040 ezer forint (felértékelt értéken) értékű anyagot biztosít a Kht. számára a működés megkezdésekor a megszüntetésre kerülő költségvetési szerv használatában lévő eszközökből és anyagokból a tételes apport lista szerint mindösszesen 1 847 477 ezer forint, értékben.

A Baranya Megyei Önkormányzat a fenti vagyonából 187 785 ezer forint felértékelt értékű eszköz forgalomképes, 1 659 692 ezer forint korlátozottan forgalomképes, a kiemelten közhasznú feladatok ellátásához szükséges mivoltuk miatt az alábbiak szerint, ami a tartaléktőkében kerül számbavételre (a 1 670 273 ezer forint felértékelési különbözet terhére) tételes apportlista szerint. A fenti apportból felértékelt értékén 178 919 ezer forint korlátozottan forgalomképes (HEFOP beruházás miatt) Továbbá felértékelt értékén 1 480 692 ezer forint korlátozottan forgalomképes vagyonelem (alapításkori ellentételezési kötelezettség nélkül adja át a Kht-nak) a Közhasznúsági és az Ellátási szerződésekben foglalt ellátási kötelezettség maradéktalan végrehajtása érdekében. A hivatkozott vagyon egyben, a megvalósítási tanulmányban bemutatott 1 150 millió forintos felújítási kötelezettség szükséges fedezete is. A megszüntetésre kerülő intézmény átadásra kerülő tőkeértéke az 1 670 273 ezer forint átértékelési különbözet, valamint a követelésekkötelezettségek egyenlegének figyelembevételével 1 696 633 ezer forint az ESSEL AUDIT Kft. vagyonértékelése és nyitómérlege szerint. Az alapítók közötti tulajdoni arány alapításkor (eFt): Tőke Jegyzett

BMÖ Konzorcium 120 000 80 000

Összesen 200 000

Jelen megállapodás 6. pontjában szabályozott dolgozói tulajdonrész létrehozását követően (eFt): Tőke Jegyzett Arány

BMÖ 120 000 60%

Konzorcium Dolgozók 68 000 12 000 34% 6%

Összesen 200 000 100%

10./ A szerződő felek a Kht. jövője szempontjából meghatározónak tartják, hogy a Kht. a HEFOP keretén belül megvalósítsa a mintegy 1,067 milliárd Ft nagyságrendű fejlesztési projektjét. Vállalják, a projekt megvalósulása érdekében, hogy – teherviselő képességükkel összhangban – az önrész biztosításához szükséges tulajdonosi segítséget a tulajdoni arányuknak megfelelően megadják. Biztosítják a projekt megvalósításához szükséges tulajdonosi döntéseket. (Fedezet, készfizető kezesség, óvadék vagy jelzálogjog bejegyzési hozzájárulás)

Kötelezettséget vállalnak arra, hogy a HEFOP pályázatban és a szerződésben rögzített célok maradéktalan megvalósulását elősegítik a projekt teljes időtartama alatt. Mindkét fél magára nézve kötelezettségének tekinti a jelen szerződés mellékletét képező HEFOP szerződésben foglaltak maradéktalan betartását. (Forgalomképesség korlátozása, profil változtatás korlátozása, visszafizetési kötelezettség.) 11./

A Szerződő Felek együttes kötelezettségvállalásai, nyilatkozatai:

• A Szerződő Felek kijelentik, elkötelezettek abban, hogy a Kht. a magalapítását követően ellássa a kórház eddigi egészségügyi szolgáltatási feladatait és ezt a jövőben sem kívánják alapvetően módosítani. • A Szerződő Felek rögzítik, hogy tudomással bírnak arról, hogy a kórház főigazgatója az alapítás időpontját 30 nappal megelőzően továbbfoglalkoztatási ajánlatot tesz a kórház valamennyi munkavállalójának és az ajánlatot elfogadók (beleértve vezetőket és más beosztásúakat) munkaviszonyban folytatják tovább a Kht.-nál tevékenységüket, a vonatkozó jogszabályok alapján. A munkaszerződés módosulásával a munkavállalók nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint a közalkalmazotti státuszukban. • A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a taggyűlésen mindent elkövetnek annak érdekében, hogy bármely napirendre tűzött ügyben konszenzussal szülessenek meg a taggyűlési határozatok. • A könyvvizsgálóra első alkalommal az ügyvezetés tesz javaslatot, azt követően a könyvvizsgálói posztot pályázattal kell betölteni. • A személyi kérdésekben a Szerződő Felek által tett javaslatokat – a taggyűlés ülését megelőző egyeztetést követően - a másik fél elfogadja és megszavazza a taggyűlésben. A személyi javaslatokért mindkét fél önállóan vállalja a felelősséget. • A megalakuló társaság számára a felek szükségesnek tartják 2 Mrd Ft hitel limit létrehozását, a megalakulást követő négy hónapon belül, a felújítási, fejlesztési vagyongazdálkodási feladatok finanszírozhatósága érdekében. 12./

Vegyes és záró rendelkezések

• A Szerződő Felek egyetértőleg rögzítik, hogy a Kht. tulajdonosi köre az alapítást követően bővül a Kht. munkavállalóival, az előzetesen egyezte-

tett feltételek szerint, a Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, alapításkori részesedése terhére. Amennyiben kötelezettek saját hibájukból 2006. december 31-ig nem biztosítják a dolgozók tulajdonrészhez juttatását, úgy a VIT Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, kötelezettséget vállal a Baranya Megyei Önkormányzat részére 50 000 eFt kötbér megfizetésére 2007. január 31. napjáig. Ezen összegből a Baranya Megyei Önkormányzat 12.000 eFt nagyságú törzstőke emelést hajt végre a Kht. dolgozói tulajdoni részesedése biztosítása céljából. Ezen törzstőke emelésre a jelen szerződés 7. pontjában meghatározott feltételek nem vonatkoznak. • A felek megállapodnak, hogy saját tagjaik, alkalmazottaik részére az üzleti tervben közösen megállapított legnagyobb kedvezménnyel biztosítja a Kht. szolgáltatásainak igénybevételét. • A felek egyben megállapodnak, hogy saját tulajdonrészük terhére, az általuk indokoltnak tartott partnerüket saját hatáskörben bevonhatják a tulajdonosi körbe, ebben az esetben az alapítást követő első éven belül a felek lemondanak elővásárlási jogukról. • A Szerződő Felek egyetértőleg rögzítik, hogy a Kht.-ban – adott esetben a jogutódjaként tovább működő szervezetben – az önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó együttes szavazati arány nem lehet kevesebb 50% +1 szavazatnál, a Vitamin Egészségpénztár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő, tulajdoni arányhoz kapcsolódó együttes szavazati arány nem lehet kevesebb 25%+1 szavazatnál mindaddig, míg a felek jelen szerződést közös megegyezéssel ebben az értelemben nem módosítják. • A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat harkányi vagyongazdálkodási feladatainak megoldásában együttműködnek, a közös tulajdonú társaság teherviselő képességének mértékéig. • A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás addig van hatályban, amíg a Szerződő Felek a Kht.-ban tulajdonostársak. Ezen időpontig a megállapodást rendes, vagy rendkívüli felmondás útján megszüntetni nem lehet, az csak közös megegyezéssel módosítható vagy szüntethető meg. • Jelen megállapodás végrehajtásával kapcsolatos jogvita esetén a rendes bírói út igénybevételét megelőzően a Szerződő Felek közvetlen egyeztető tárgyalás útján tesznek kísérletet a vitás kérdések rendezésére.

13./ Jelen megállapodásban részletesen nem szabályozott kérdésekben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a rendelkezései az irányadóak. 14./ Jelen szindikátusi szerződést a felek áttanulmányozás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják. ………………, 2005. ------------------------------------------Baranya Megyei Önkormányzat ------------------------------------------Paksi Atomerőmű Rt., mint közös képviselő -----------------------------------------VIT Vitamin Egészségpénztár

1/13

Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Közhasznú Társaság Alakulási nyitó mérleg tervezete

1.) Előzmények A Baranya Megyei Közgyűlés 119/2005/09.15 számú határozatával a Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház társasággá alakításáról döntött. Az új szervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény 57-60.§-ai szerint közhasznú társaság. Az alapító a Kht-ba tulajdonostársként külső partnert is bevon. Az alapító a Kht. rendelkezésére bocsátja a jelenleg a kórház tulajdonában, kezelésében levő összes eszközt, a telkeket, valamint az épületeket, ugyanakkor a Kht-t terheli mindazon kötelezettség is, amely a kórház kötelezettségeként szerepel a megszűnés időpontjában. Az alapítók a Kht. jegyzett tőkéjét pénzeszközökkel és tárgyi apporttal teljesíti a fennmaradó pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök a törzstőkén felüli vagyon részét képezik (tőketartalék), illetve térítésmentesen, kötelezettségekkel terhelten, kerülnek a Kht. birtokába. 2.) A megbízás tárgya A Baranya Megyei Önkormányzat megbízta a ESSEL Audit Könyvvizsgáló Kft-t (továbbiakban: Megbízott) az előző pontban leírtakkal kapcsolatban a Kht. vagyonába kerülő eszközök értékének meghatározására, az induló vagyon megállapítására 2005. szeptember 30i fordulónappal, amely magában foglalja: -

a Kht. tulajdonába kerülő eszközök számbavételét és értékelését a Kht-t terhelő kötelezettségek számbavételét és értékelését a Kht. induló vagyonának meghatározását.

A Kht. tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre: - immateriális javak - tárgyi eszközök közül - ingatlanok - épületek - építmények - műszaki gép, berendezés, jármű - egyéb gép, berendezés, jármű, képzőművészeti alkotások - beruházások - készletek - egyéb eszközök - kötelezettségek

2/13

3.) Az értékelés módszere, lefolytatása A vagyon értékelését – lévén nonprofit szervezetről szó – eszközalapú értékelés módszerével végeztük el. A vagyonértékelés a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott alábbi dokumentumok alapján történt: -

2005. 09. 30.-i leltárak, a tárgyi eszközök átsorolásainak kimutatásai, a 2005. szeptember, 30-i költségvetési beszámoló és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a költségvetési beszámolón kívüli, dokumentált, nyilvántartott követelések, kötelezettségek és időbeli elhatárolások.

Az alkalmazott értékelési módszerek: -

Az ingatlanhoz kapcsolódó, értékkel nyilvántartott tárgyi eszközök piaci értéken, a használhatósági fok figyelembe vételével. Az érték nélkül nyilvántartott és fellelt tárgyi eszközök újrabeszerzési értéken, a használhatósági fok figyelembe vételével. Az építmények, technológiák, gépek, berendezések piaci értéken, a használhatósági fok figyelembe vételével. A raktári készletek mérlegelt átlagáron. Az érték nélkül nyilvántartott és fellelt anyagok újra-beszerzési értéken, a használhatósági fok figyelembe vételével. Képzőművészeti alkotások, a hasonló zsűrizett alkotások beszerzési árához viszonyítva Az egyéb eszközök és források (kötelezettségek) a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. előírásai szerint.

4.) Az átvételre tervezett vagyon számszerű értékelése, a vagyonmérleg tervezett véleményezése. A társaság az alapítással egyidejűleg – követelésengedményezés és tartozásátvállalás során – a megszűnő költségvetési szerv alapítójától átveszi az intézmény követeléseit és kötelezettségeit is. Tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek számvitele és beszámolója némileg eltér a gazdasági társaságokétól, ezért egyes mérlegtételeket a társasági beszámolónak megfelelő módon átrendeztük.

4.1. Eszközök A mérlegterv szerint az eszközök értéke: 2 119 508 ezer Ft.

3/13

4.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök értéke: össze: - immateriális javak: - tárgyi eszközök: - befektetett pénzügyi eszközök:

1 950 753 ezer Ft, amely az alábbiakból tevődik 30 870 ezer Ft 1 919 486 ezer Ft 397 ezer Ft

a.) Immateriális javak Az immateriális javak közül a leltárban szereplő tételeket úgy vettük figyelembe, hogy azok a társaság működéséhez feltétlenül szükségesek. (apportlista) Összetevői: - vagyoni értékű jogok: 20 300 ezer Ft - szellemi termékek: 2 320 ezer Ft - átszervezési költségek: 8 250 ezer Ft Összesen: 30 870 ezer Ft A szellemi termékek értékét a beszerzési érték és a használhatósági fok figyelembe vételével határoztuk meg (a számítógépekhez hasonlóan). A Vízjog értéke a Gyógyfürdő Rt. átadási kötelezettsége figyelembevételével, a minőségbiztosítási rendszer értéke a tényleges ráfordítások figyelembe vételével került kialakításra. Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a 8 250 bekerülési költsége szerepel, amely megegyezik a ráfordítások könyv szerinti értékével. b.) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök állományának megállapításánál több feladat elvégzése vált szükségessé: -

meg kellett határozni a telkek és az épületek értékét, meg kellett határozni az egyes leltári egységek vagyonértékét. Ez utóbbit a 3. pontban leírt módszerekkel végeztük (műszaki szakértő bevonásával)

A tárgyi eszközök összetétele: - ingatlanok: - műszaki gép, berendezés, jármű: - egyéb gép, berendezés, jármű: - befejezetlen beruházások:

1 756 320 ezer Ft 13 149 ezer Ft 120 658 ezer Ft 29 359 ezer Ft

Az aktivált eszközök értékelése az előzőekben leírt módszerrel történt, míg a befejezetlen beruházásokat könyv szerinti értéken fogadtuk el. A tételes kimutatást az apportlista tartalmazza. c.) Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök értéke 397 ezer Ft, amely a dolgozóknak nyújtott lakásépítési, vásárlási kölcsöntartozását mutatja. A kimutatott érték megegyezik az OTP 2005. III. negyedévi elszámolásával. (melléklet)

4/13

4.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök mérlegterv szerinti értéke 168 755 ezer Ft. Összetétele: - készletek 17 354 ezer Ft - követelések 17 220 ezer Ft - pénzeszközök 134 181 ezer Ft a) A raktári készleteket könyv szerinti értékben, a „0” értéken nyilvántartott használatban lévő anyagokat az új beszerzési érték és a használhatósági fok figyelembevételével fogadtuk el. b) A vevőállomány (várható értékvesztéssel csökkentett) értéke 15 864 ezer Ft. c) Az egyéb követelések között azok a tételek szerepelnek, amelyek a költségvetési beszámoló jellegéből adódóan az aktív pénzügyi elszámolások között kell feltüntetni. d) A pénzeszközök értéke megegyezik a bankszámla kivonatok várható záró-egyenlegeivel, figyelemmel a tulajdonostársak alapításkori tervezett befizetéseire. 4.2. Források A források – eszközökkel megegyező – értéke 2 119 508 ezer Ft. 4.2.1. Saját tőke A saját tőke összege 1 936 633 ezer Ft. A saját tőke értékét az alapító rendelkezése szerint jegyzett, illetve tőketartalékként kell nyilvántartani. A saját tőke összege nem tartalmazza a tulajdonostársak által az alapítást követően a Kht. rendelkezésére bocsátandó, és a tőketartalékba helyezendő összegeket. 4.2.3. Kötelezettségek A kötelezettségek összege: 117 594 ezer Ft. Ebből: - Hátrasorolt kötelezettségek 22 910 ezer Ft - Hosszú lejáratú kötelezettségek 13 990 ezer Ft, amely eszközbeszerzésekhez kapcsolódó hitel és lízingdíj. (alközpont) - Rövid lejáratú kötelezettségek 80 694 ezer Ft, melyből szállítói kötelezettség 37 259 ezer Ft, egyéb rövid lejáratú kötelezettség 43 435 ezer Ft. 4.2.4. Passzív időbeli elhatárolások Az elhatárolásra kerülő költségek és ráfordítások összege: 41 956 ezer Ft. Ebből: A dolgozókkal és az állammal szemben a Kht.-ba való átlépés megtagadása miatt (14 649 ezer Ft), valamint a 13. havi illetmény várható költsége 27 307 ezer Ft.

5/13

5.) Összegzés Javasoljuk, hogy a társasági okmányok valamelyikében kerüljenek figyelembevételre az alábbiak: A társasági vagyonérték nem tartalmazza a dolgozók továbbfoglalkoztatási kötelezettségéből fakadó 346 MFt nagyságrendű tartozást, amely a munkaviszonyban töltött idő elismeréséből következő magasabb felmondási és végkielégítési kiadások nagyságrendje. (Mivel az összeg felmerülésének feltétele felmondás a munkáltató részéről, illetve nyugdíjba menetel az összeg felmerülése nem köthető sem időpontjában, sem tényleges értékében teljes körűen megalapozott dokumentumokhoz.) Mivel a megszűnt intézmény és a megalakuló (jogutód) Kht. is ÁFA-mentes tevékenységet végez, a megállapított vagyonérték magában foglalja a Számviteli Tv. 47§-a szerint le nem vonható, előzetesen felszámított ÁFA-t is (melynek becsült értéke 340-350 MFt). A korlátlanul forgalomképes vagyonérték az összes vagyonértékből 307.785 EFt, az apportálásra került tárgyi eszközök és anyagok vonatkozásában. A korlátozottan forgalomképes és a nem forgalomképes eszközök értékelési módszere az újrabeszerzési értéknek a használhatósági fok figyelembevételével korrigált érték, ami természetszerűleg meghaladja a piaci értéket. Ez az értékelés a Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház megbízásából készült a hatályos törvények és irányelvek, valamint a hazai gyakorlat alapján. A tervezett Kht. vagyonát, az alapítást, az eszközök és kötelezettségek átvételét követően az értékelési elvekben foglaltaknak megfelelően 1 696 633 ezer Ft összegben határozzuk meg. A fenti vagyon a társasági és szindikátusi szerződés szerint az alábbiakkal nő alapításkor: -

Baranya Megyei Önkormányzat törzstőke apportja 120 000 000 Ft ……… Egészég biztosító törzstőke befizetése 80 000 000 Ft 2006. január, 01 ……… Egészég biztosító tőketartalék befizetése 40 000 000 Ft A fenti vagyon a szindikátusi szerződés szerint az alábbiakkal nő alapítást követően: 2006. december 31. – 2008. december 31. ……… Egészég biztosító tőketartalék befizetése 130 000 000 Ft három év alatt. Harkány, 2005. november 2. ------------------------------------Essel Audit Könyvvizsgáló Kft. ügyvezető

6/13

Zsigmondy Vilmos Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház 7815. Harkány, Zsigmondy sétány 1.

Vagyonösszesítő

Összesítő táblázat Összesen Megnevezés Alapítás-átszervezés költsélge Vagyonértékű jogok Szoftverek összesen: Immateriális javak Épületek Telkek

Korlátlanul forgalomképes Vagyonérték [Ft] 8 250 000 20 300 000 2 319 594 30 869 594 1 564 495 000 143 875 000

Technológiák

47 950 000

Emelőgépek

11 000 000

Műalkotások

9 700 000

Számítástechnikai eszk. összesen:

5 721 535

Személyi eszközök Használt raktári eszközök:

26 718 2 122 331

Munkahelyi eszköz készletek

35 639 639

Egyéb gépek összesen:

20 800 151

Szakmai gépek összesen:

44 893 888

Járművek összesen: Beruházások Tárgyi eszközök összesen Személyi anyagok

3 902 800 29 359 610 1 919 486 672 80 482

Konyhai anyagok összesen:

323 804

Használt raktári anyag készletek:

792 281

Munkahelyi anyag készeletek

7 071 138

Gyógyszerek

2 917 871

Anyag raktár

5 312 956

Élelmiszer raktár Anyagok összesen Vagyonérték minösszesen:

621 727 17 120 259 1 967 476 525

Megnevezés

Vagyonérték [Ft]

Épületek

72 400 000

Telkek

16 000 000

Egyéb gépek:

20 800 151


10 799 964

jegyzett tőke

120 000 114

7/13

Tartalék Tőke

Megnevezés

Tartalék Tőke Fekvő ellátás miatt Korlátozottan forgalomképes Vagyonérték [Ft]

Megnevezés

Szoftverek összesen:

2 319 594

Épületek

Alapítás-átszervezés költsélge

8 250 000

Telkek

Vagyonértékű jogok

20 300 000

Immateriális javak

30 869 594

Technológiák

47 950 000

Emelőgépek

11 000 000

Műalkotások

9 700 000

Számítástechnikai eszk. összesen:

5 721 535

Személyi eszközök Használt raktári eszközök: Szakmai gépek összesen:

44 893 888

Tartalék Tőke eszközök: Személyi anyagok

3 902 800

179 516 558

Használt raktári anyag készletek:

792 281

Munkahelyi anyag készeletek

7 071 138

Gyógyszerek

2 917 871

Anyag raktár

5 312 956

Tartalék tőke fekvő ellátás

1 619 970 000

Tartalék tőke összesen

1 847 476 411

jegyzett tőke

120 000 114

80 482 323 804

Anyagok összesen

Ingatlanok összesen

29 359 610

Konyhai anyagok összesen:

Élelmiszer raktár

127 875 000

2 122 331 24 839 676

Beruházások

1 492 095 000

26 718


Járművek összesen:

Vagyonérték [Ft]

621 727 17 120 259 227 506 411

Vagyonérték minösszesen:

1 967 476 525

8/13

Jegyzett tőke Épületek és építmények

Könyv szerinti

Könyv szerinti nettó Felértékelés utáni érték

Helyrajzi szám

Mennyi- ség

Nővérszálló

813

1

1 061 000

395 926

Nővérszálló kerítés

813

1

158 000

0

812

1

16 900 000

812

1

1 500 000

tulajdoni lap száma

Megnevezés

Gépkocsitároló Összesen:

1 219 000

395 926

53 750 000 250 000

72 400 000

Telkek: tulajdoni lap száma

Megnevezés

Helyrajzi szám

Mennyiség

Nővérszálló telek

813

1

Vendégház telek

812

1

Bruttó 2 112 000

Nettó 2 112 000

Felértékelés utáni érték 7 000 000 9 000 000

Mindösszesen

16 000 000

Munkahelyi gépek:

azonosító

MEGNEVEZÉS

Használhatósági fok [%]

Mennyiség [db] 80

50

Beszerzési érték [Ft]

Vagyonérték [Ft]

30

20500-03450

ABLAKLEHUZÓ 35 UNGER

1

0

1

0

4 745

2 373

20500-03460/1-2

ABLAKLEHUZÓ 45 UNGER

2

0

2

0

4 950

4 950

20500-02320

ACÉLSZÁMVERŐ

20400-00700/1-243

ÁGY

1

0

1

0

2 000

1 000

241

0

31

210

37 000

2 904 500

20500-00240

ABLAKMOSÓ TELESZKOPOS

1

0

1

0

1 000

500

20400-00800

ADATFÉNYKÉPEZŐ

1

0

0

1

187 500

56 250

20400-00701/1-2

Ágy

2

2

0

0

37 000

59 200

20400-01510/1-6

ÁGYAZÓKOCSI

6

6

0

0

95 000

456 000

20400-01460

ÁGYRA SZERELT TAPOSÓ

1

1

0

0

25 000

20 000

20400-00790

ÁGYTÁLMOSÓ

1

0

1

0

1 200 000

600 000

20400-00490/1-10

ÁGYTÁLTARTÓ

10

5

5

0

26 000

169 000

20500-00250

AKTATÁSKA

1

0

0

1

5 000

1 500

20500-03490

AKUMULÁTOROS FÚRÓGÉP

1

1

0

0

11 000

8 800

20400-00890/1-2

ÁLLIZHATÓ KÁDZSÁMOLY

2

0

0

2

12 000

7 200

20400-00710

ÁLLÓ REFLEKTOR

1

0

0

1

54 000

16 200

20500-00870/1-68

ÁLLÓFOGAS

68

32

8

28

4 300

163 400

20400-01670/1-3

3

0

0

3

13 150

11 835

20500-00230

ÁLLÓHAMUTARTÓ ALUMINIUM KITOLHATÓ LÉTRA

1

0

1

0

16 000

8 000

20400-00120

AMBU LÉLEGEZTETŐ

1

0

1

0

76 163

38 082

20400-01410

ANTIBEKUBITUS MATRAC

1

1

0

0

56 500

45 200

20500-00360/1-3

ANYAGSZÁLLITÓ KOCSI

3

0

1

2

16 000

17 600

20500-01990/1-2

ÁSÓ

2

0

1

1

800

640

20500-03280/1-68

ASZTAL DOHÁNYZÓ

68

3

11

54

15 000

361 500

20500-03281/1-76

ASZTAL ÉTKEZŐ

76

65

1

10

14 900

826 950

9/13

20500-03282/1-11

ASZTAL KEZELŐ FA

11

0

0

11

55 000

181 500

20500-03283/1-46

ASZTAL KÓRTERMI

46

0

17

29

10 000

172 000

20500-03284/1-24

ASZTAL LABOR MUNKA

24

0

9

15

15 000

135 000

20500-03285/1-8

ASZTAL MÜANYAG + FÉM

8

8

0

0

4 390

28 096

20500-03286/1-8

ASZTAL RUSZTIKUS ÉTKEZŐ

8

0

8

0

38 900

155 600

20500-03287/1-4

ASZTAL RUSZTIKUS TÁLALÓ

4

0

4

0

10 000

20 000

20500-03288/1-23

ASZTAL TÁLALÓ

23

12

3

8

12 000

162 000

20500-03289/1-9

ASZTAL TÁRGYALÓ

9

0

5

4

40 000

148 000

20500-01310/1-2

AUTÓSZIFON

2

0

0

2

2 800

1 680

20500-03610/1-3

AUTÓVÍZPUMPA FOGÓ 250 MN

3

3

0

0

2 400

5 760

20400-00580

ÁZTATÓKÁD

1

0

0

1

15 000

4 500

20500-00120

BALLONKIÖNTŐ

1

0

0

1

1 000

300

20500-01570

BANKJEGYVIZSGÁLÓ

1

0

1

0

2 800

1 400

20400-01030/1-10

BELÉPŐTÁLCA

10

0

0

10

8 000

24 000

20400-00730

BETEGTOLÓKOCSI

1

0

1

0

82 500

41 250

20400-00731/1-7

BETEGTOLÓKOCSI

7

0

0

7

82 500

173 250

20400-01060/1-2

BETEGTOLÓKOCSI BELGA

2

0

2

0

128 000

128 000

azonosító

MEGNEVEZÉS

összesen:

7 163 015

Átvitel:

95 563 015

Áthozat:

95 563 015


Mennyiség [db] 80

50


Vagyonérték [Ft]

30

20500-01960

BETONKEVERŐ

1

0

0

1

20500-02030

BETŰBESÜTŐ KÉSZLET

1

0

0

1

20400-00720/1-18

BORDÁSFAL

18

18

0

0

20400-00450/1-23

BUZUGÁNY

23

23

0

0

20600-00100

CD-LEJÁTSZÓ

1

1

0

0

20600-00040

CD-ÚJRAIRÓ

1

0

1

0

20500-00470/1-2

CENTRIFUGA

2

0

0

2

20400-01350

CENTRIFUGA ASZTALI

1

0

0

1

20600-00050

COMMODOR ASZTAL

1

0

0

1

20400-01480/1-2

COOPER OLLÓ

2

0

0

2

20500-03250

CROVA KÉSZLET

1

0

0

1

20500-00390/1-2

CSAPSZEGVÁGÓ

2

0

0

2

20500-00070/1-29

CSAVARHÚZÓ BARABOS

29

0

1

28

20500-03170/1-2

CSAVARHUZÓ KÉSZLET

2

0

0

2

20500-03171

CSAVARHÚZÓ KÉSZLET

1

1

0

0

20500-02050

CSIGASOR KÉZI

1

0

0

1

20500-03321

CSILLAGKULCS

1

1

0

0

20500-03320

1

0

0

1

20500-03030/1-9

CSILLAGKULCSKÉSZLET CSILLAG-VILLÁSKULCS DBOS

9

9

0

0

20500-00890/1-6

CSILLÁR

6

0

0

6

20500-03200/1-8

CSŐFOGÓ

8

1

0

7

20500-03660

CSŐKULCS KÉSZLET

1

1

0

0

20500-02710

CSŐMENETMETSZŐ

1

0

0

1

20500-01930

CSŐMENETVÁGÓ

1

0

1

0

20500-02450/1-2

CSŐVÁGÓ

2

0

0

2

20500-00010

CSUPASZOLÓ KÉS

1

0

0

1

20500-02780

DEKOPIR FÜRÉSZ

1

0

1

0

20400-00220/1-5

DIA-DINAMIK

5

0

4

1

40 000 6 000 19 400 2 500 4 700 4 500 18 000 176 700 20 000 3 200 5 000 1 500 1 000 2 000 2 000 10 000 450 6 500

12 000 1 800 279 360 46 000 3 760 2 250 10 800 53 010 6 000 1 920 1 500 900 8 900 1 200 1 600 3 000 360 1 950

400 5 000 8 000 4 500 4 200 3 200 5 000 3 000 25 000 6 700

2 880 9 000 23 200 3 600 1 260 1 600 3 000 900 12 500 15 410

10/13

20500-01370/1-2

DIAVETITŐ

2

0

1

1

20400-01580

DIGITÁLIS MULTIMÉTER

1

0

1

0

6 000 8 000 36 800 27 500 3 500 4 500 500 4 500 2 000 20 375 8 500 3 000 32 500

4 800 4 000 18 400 44 000 10 150 3 600 750 2 250 4 800 30 563 8 500 7 500 757 250 2 880 23 520 7 500 12 800 5 600 1 800 20 800 750 13 200 9 600 2 500 1 750 450 2 520 54 000 1 000 10 400 36 000 5 040

20400-01550

DINAMÓMÉTER

1

0

1

0

20500-01800/1-2

DISSOUSGÁZ PALACK

2

2

0

0

20500-01820/1-4

DISSOUSGÁZ REDUKTOR

4

3

1

0

20400-01840

DISZTINGTOR

1

1

0

0

20500-01210/1-5

DUGULÁS TISZTITÓ CSŐ

5

0

0

5

20500-01300

DYMOGÉP

1

0

1

0

20400-01640/1-6

ÉBRESZTŐ ÓRA

6

0

3

3

20400-00510/1-3

EGYÉNI VÉRCUKORMÉRŐ

3

0

3

0

20400-00500/1-2

EGYENSULYZÓ FÉLGŐMB

2

0

2

0

20500-03180/1-5

EGYETEMES FOGÓ

5

0

5

0

20400-00740/1-46

46

11

20

15

20500-01610

ÉJJELISZEKRÉNY ELEKTROMOS KONZERVNYÍTÓ

1

1

0

0

20400-01290

ELEKTROMOS LOMBIK

1

1

0

0

20500-02590

ÉLHAJLITÓGÉP

1

0

1

0

20500-00850/1-4

ELŐSZOBAFAL

4

0

2

2

20400-01450/1-2

ELSŐSEGÉLYDOBOZ

2

2

0

0

20400-01470/1-4

ÉRFOGÓ VEGYES

4

0

0

4

20400-01650/1-10

ERNYŐTARTÓ

10

0

1

9

20500-03080

ÉRVÉGHÜVELYFOGÓ

1

0

1

0

20500-00810/1-3

ÉTELSZÁLLITÓ KOCSI

3

0

1

2

20500-00090

ETETŐSZÉK

1

1

0

0

20500-00520

ÉTKÉSZLET

1

0

1

0

20100-00100

FACIT VILLANYIRÓGÉP

1

0

1

0

20500-02140

FAFARAGÓ KÉSZLET

1

0

0

1

20400-01620/1-9

FALIFOGAS

9

5

2

2

20500-00160/1-29

FALIÓRA

29

13

14

2

20500-00760

FALIPOLC

1

0

1

0

20500-00761/1-16

FALIPOLC

16

0

2

14

20400-00600/1-2

FALISZEKRÉNY

2

0

1

1

3 600 29 400 15 000 8 000 3 500 1 500 6 500 1 500 12 000 12 000 5 000 3 500 1 500 450 3 000 2 000 2 000 45 000

20500-00961/1-4

FALISZŐNYEG

4

0

0

4

4 200

20500-00960/1-12

FALVÉDŐ

12

0

4

8

4 200

97 199 828 97 199 828

Átvitel: Áthozat: azonosító

MEGNEVEZÉS


Mennyiség [db]


80

50

30

FARKASFECSKENDŐ

5

1

1

3

20500-00530/1-15

FAZÉK

15

0

6

9

20400-00930/1-4

FEHÉRPOLC ÁLLÓ

4

1

2

1

20500-00200

FEJSZE

1

0

1

0

20500-02800/1-3

3

2

1

50

0

50

20500-02811/1-9

FELMOSÓFEJ+NYÉL FELMOSÓRUHA RASANT TAKARITÓKOCSIHOZ FELMOSORUHA RAZZANT TAKAR

9

6

20500-00050/1-2

FÉMFÜRÉSZ

2

0

20500-02100/1-2

FÉMKÖRZŐ

2

2

0

0

20400-01820

FÉMSZÖGMÉRŐ

1

0

1

0

20500-02800/1-9

FERELMOSÓ+NYÉL

9

8

1

0

20400-00170

FERTŐTLENÍTŐ FOLYADÉK

1

0

1

0

20400-01170/1-5

20500-02810/1-50

18 480 1 636 813

Összeasen:

Vagyonérték [Ft]

0

8 800 1 700 10 000 2 000 800

19 360 9 690 21 000 1 000 1 680

0

2 500

62 500

3

0

0

2

2 500 1 000 400 1 500 500 2 000

15 750 600 640 750 3 450 1 000

11/13 ADAGOLÓ 20400-00171/1-58

FERTŐTLENITŐ FOLYADÉKADAGOLÓ

58

23

24

11

20500-02820/1-4

FESTŐEDÉNY

4

0

0

4

20400-01520/1-48

FILMKAZETTA

48

0

48

0

20400-01660/1-5

FILMNÉZŐSZEKRÉNY

5

0

0

5

20400-01661

FILMNÉZŐSZEKRÉNY FIÓKOS ELEM FOGÁSZATI IBQ-655 FIÓKOS ELEM FOGÁSZATI IKQ-615

1

1

0

1

0

2

0

20400-01010

0

4 680 1 000 2 000 45 700 45 700

157 716 1 200 48 000 68 550 36 560

1

0

45 000

22 500

0

2

33 600 16 800 16 250 89 280 15 360 1 500 1 189 500 42 000 1 200 8 000

20500-03060/1-3

FOTELÁGY

3

1

0

2

20500-01640/1-3

FŐZELÉKESKANÁL

3

0

3

0

20500-01580/1-2

2

0

2

0

1

0

1

0

200

100

1

0

1

0

500

250

1

0

1

0

400

200

1

0

1

0

300

150

1

0

1

0

500

250

1

0

1

0

400

200

20500-03530

FÖZŐÜST FÚRÓSZÁL SDS PLUSSZ 10X11 FÚRÓSZÁL SDS PLUSSZ 12X10 FÚRÓSZÁL SDS PLUSSZ 14X10 FÚRÓSZÁL SDS PLUSSZ 6X50 FÚRÓSZÁL SDS PLUSSZ 8X50 FÚRÓSZÁL SDSPLUSSZ 16X20 FÚRÓSZÁL SPS PLUSSZ 16X40

56 000 56 000 2 500 9 600 9 600 1 500 15 000 30 000 800 8 000

1

0

1

0

20500-00420

FÜGGÖNYTARTÓ

1

0

0

1

20500-00970/1-29

FUTÓSZŐNYEG

29

0

27

2

300 2 000 8 000

150 600 112 800

20400-01000/1-2 20400-00970

FOGTECHNIKAI ASZTAL

1

0

0

1

20400-00070/1-10

FÓLIA RTG

10

5

5

0

20400-01760/1-19

FONENDOSCOP

19

4

8

7

20400-01761/1-4

FONENDOSZKÓP

4

0

2

2

20500-02240/1-2

FORRASZTÓPÁKA

2

0

2

0

20500-02980/1-201

FOTEL

201

4

85

112

20500-03570 20500-03580 20500-03540 20500-03560 20500-03590 20500-03550

2 000 136

Összesen: Munkahelyi gépek mindösszesen: EGYÉB GÉPEK

Leltári szám

MEGNEVEZÉS

Mennyiség [db]



Vagyonérték [Ft]

223

BURGONYA KOPTATÓ

1

30

145 200

43 560

119

EGYETEMES KONYHAGÉP

1

30

167 000

50 100

216

ELEKTROMOS SÜTŐ

1

30

230 700

69 210

224

FAGYASZTÓ LÁDA

1

30

59 920

17 976

275

FÉNYMÁSOLÓ

1

30

394 200

118 260

218

GÁZ ZSÁMOLY

1

30

104 100

31 230

20

GYALUGÉP

1

30

52 600

15 780

70

HŐLÉGKAVARÁSOS SÜTŐ

1

30

66 600

19 980

28

KONYHAI TŰZHELY

1

30

55 700

16 710

276

MOSOGATÓGÉP

1

30

1 812 410

543 723

88

MOSÓGÉP

1

30

822 000

246 600

87

MOSÓGÉP

1

30

822 000

246 600

116

PÁNCÉLSZEKRÉNY

1

50

68 000

34 000

187

SZELETELŐGÉP

1

50

84 306

42 153

105

SZŐNYEGTISZTITÓ GÉP

1

30

60 000

18 000

10 799 964

12/13 /gőzborotfa 84

TELEFAX (TITKÁRSÁGRÓL)

39

VIDEO

1

10

68 000

1

30

74 000

Összesen:

6 800 22 200 1 542 882

Átvitel:

100 742 846

Egyéb gépek

Áthozat:

100 742 846

Mennyiség [db]


1

80

608 650

486 920

410

ÁLLVÁNY SZERKEZET BELSŐ KÁBEL TV RENDSZER ÉS PARABOLA ANT.

1

30

1 440 000

432 000

471

DAGASZTÓGÉP

1

50

285 990

142 995

505

DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZŐGÉP

1

80

102 400

81 920

367

DIGITÁLIS MÉRLEG

1

80

261 841

209 473

289

EGYTÁRCSÁS SUROLÓGÉP

1

30

250 192

75 058

397

ELEKTRONIKUS MÉRLEG

1

50

65 000

32 500

497

ÉTELFÖZŐ ÜST

1

80

2 049 158

1 639 326

498

ÉTELFÖZŐ ÜST

1

80

2 049 158

1 639 326

496

ÉTELFÖZŐ ÜST

1

80

1 377 909

1 102 327

419

EVŐESZKÖZTARTÓ KOCSI

1

50

94 150

47 075

319

FAGYASZTÓ SZEKRÉNY

1

30

86 400

25 920

407

FURÓKALAPÁCS

1

50

161 192

80 596

283

GÁZ ZSÁMOLY

1

30

147 800

44 340

437

GÉRVÁGÓ FŰRÉSZ

1

80

52 835

42 268

409

GŐZÜST

1

30

160 000

48 000

400

1

30

250 000

75 000

429

HABOSÍTÓGÉP HÁROMPOLCOS ROZSDAMENTES ÁLLVÁNY

1

50

114 480

57 240

369

HŐLÉGSZÁRITÓ

1

80

1 026 666

821 333

370

HŐLÉGSZÁRITÓ

1

80

1 026 667

821 334

395

HÜTŐSZEKRÉNY

1

80

59 920

47 936

364

HÜTŐSZEKRÉNY

1

50

180 708

90 354

448

HŰTŐSZEKRÉNY

1

80

63 992

51 194

492

IPARI CENTIFUGA

1

80

1 869 583

1 495 666

493

IPARIN CENTRIFUGA

1

80

1 869 583

1 495 666

398

ÍRÓASZTAL

1

80

57 520

46 016

290

KARTOTÉK SZEKRÉNY

1

50

53 000

26 500

375

KENYÉRKETTÉVÁGÓ GÉP

1

50

96 441

48 221

427

KOMPRESSZOR

1

50

62 638

31 319

Leltári szám

450

MEGNEVEZÉS


Vagyonérték [Ft]

331

KÖNYVTÁRI SZEKRÉNY

1

30

51 888

15 566

438

LAMELLÁZÓGÉP

1

80

71 920

57 536

457

LAMINÁLÓGÉP

1

80

95 000

76 000

371

MÁNGORLÓ

1

80

2 636 667

2 109 334

362

MELEGEN TARTÓ KOCSI

1

50

153 785

76 893

363

MELEGEN TARTÓ KOCSI

1

50

153 785

76 893

428

MÉLYHŰTŐLÁDA

1

50

83 920

41 960

434

1

50

87 992

43 996

491

MÉLYHŰTŐLÁDA MOSÓ CENTRIFUGA AUTÓMATA

1

80

2 809 584

2 247 667

449

MOSÓGÉP

1

50

71 992

35 996

13/13

360

MOSÓ-SZÁRITÓGÉP

1

50

92 800

46 400

504

MULTIFUNKCIÓS KÉSZÜLÉK

1

80

107 500

86 000

507

NAGYNYOMÁSÚ MOSÓ

1

80

231 250

185 000

287

ÖLTÖZŐSZEKRÉNY

4

50

238 680

477 360

403

2

50

119 400

119 400

418

ÖLTÖZŐSZEKRÉNY ROSZDAMENTES KÉTMEDENCÉS MOSOGATÓ

1

50

109 000

54 500

420

ROZSDAMENTES ASZTAL

1

50

53 800

26 900

421

ROZSDAMENTES ASZTAL

1

50

56 250

28 125

431

ROZSDAMENTES ASZTAL

1

50

76 850

38 425

432

ROZSDAMENTES ASZTAL

1

50

59 750

29 875

433

ROZSDAMENTES ASZTAL

1

50

53 800

26 900

506

SUROLÓGÉP

1

80

1 239 437

991 550

447

SÜTŐKEMENCE

1

80

320 000

256 000

285

SZINES TV

1

30

58 160

17 448

507

TAKARÍTÓKOCSI

1

80

146 100

116 880

510

TAKARÍTÓKOCSI

1

80

146 100

116 880

511

TAKARÍTÓKOCSI

1

80

146 100

116 880

512

TAKARÍTÓKOCSI

1

80

146 100

116 880

513

TAKARÍTÓKOCSI

1

80

146 100

116 880

298

TÁROLÓ ASZTAL

1

50

104 078

52 039

299

TÁROLÓ ASZTAL

1

50

109 648

54 824

436

TÁROLÓASZTAL

1

50

55 120

27 560

404

VÉRSZÁLLÍTÓ KOCSI

1

30

123 000

36 900

465

ZAJSZINTMERŐ

1

80

122 500

Összesen: JEGYZETT TŐKE ÖSSZESEN:

98 000 19 257 269 120 000 114



MELLÉKLETEK: 7 DB

TÁRGY: Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Horváth Zoltán főigazgató, BM kórház Dr. Moizs Mariann főigazgató helyettes, BM Kórház Dr. Horváth Zsófia vezető főtanácsos, Humánszolgáltatási Iroda Andrási Imréné csoportvezető, Közgazdasági Iroda

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság




2005. november 28.


II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005-ben több esetben foglalkozott a Baranya Megyei Kórház működésével, likviditási helyzetével, valamint a pénzügyi helyzet rendezését és az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó elképzelésekkel. A kórház 30 napon túli tartozásállománya 2005. február végétől folyamatosan meghaladta a 100 millió forintot, ezért az intézmény vezetése intézkedési tervet dolgozott ki a likviditási helyzet javítására. Az intézkedési tervben bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedések, valamint struktúraátalakítási javaslat szerepelt, amelyet a Baranya Megyei Közgyűlés 45/2005. (IV. 28.) Kgy. határozatának 9. pontjában jóváhagyott, továbbá – a pénzügyi helyzet javítása érdekében – haladékot adott az Önkormányzat felé fennálló 86.667 ezer Ft tartozás megfizetésére. Az intézmény pénzügyi helyzete július végére olymértékben romlott, hogy a tervezett bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedések mellett sem volt reális esély arra, hogy a 30 napon túli tartozásállomány tartósan a kritikus érték (100 millió Ft) alá csökken. A Közgyűlés 2005. szeptember 15-i ülésén tájékoztatást adtam a kialakult helyzetről, és bemutattam Tisztelt Képviselő társaimnak azt a szakmai anyagot, amelyet a kórház vezetése állított össze egy lehetséges alternatívaként a helyzet megoldására, és a továbblépés lehetőségeként. A Közgyűlés a Kórház tervezett átalakításáról szóló tájékoztatót elfogadta, és 120/2005. (IX. 15.) Kgy. határozatában részletesen meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az átalakítással kapcsolatos érdemi döntés meghozatalához szükségesek: felhatalmazást adott a feladat-ellátási forma átalakításához szükséges előzetes egyeztetések lefolytatására, és felkérte a Kórház főigazgatóját, hogy készítse el - az Alapító okiratban és a Működési engedélyben nevesített valamennyi feladatra vonatkozó ellátási szerződés-tervezetet, - a Geriátriai Centrum kialakítására és a Dischka Gy. u. 5. sz. alatti ingatlan hasznosítására – ennek alternatívájaként a Rákóczi u. 2. szám alatti telephelyen megvalósítandó beruházásra – vonatkozó részletes szakmai terveket; a megvalósítás forrásigényét, pénzügyi forrását és tervezett ütemét, - a kiegészítő előterjesztés mellékletében nevesített további rekonstrukciók, felújítások költségigényének kimunkálását, megjelölve azok pénzügyi forrását, - a feladatátadáshoz kapcsolódóan valamennyi eszköz – ingatlan, gép, berendezés, felszerelés és jármű – használatára/ bérletére vonatkozó szerződéstervezetet, - a közüzemi díjak átvállalására, valamint a működtetéssel összefüggő szolgáltatások (élelmezés, takarítás, karbantartás, porta, stb.) ellátására vonatkozó megállapodás-tervezetet, - a feladatellátás átadásához, mint szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. szabályozásának megfelelő ajánlati felhívás és dokumentáció tervezetét, - a humánpolitikai intézkedési tervet, annak várható költségkihatását, munkaköri csoportonként munkaszerződés-tervezeteket, - az új működtetési forma gazdálkodási-pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásának elemzését.

3 A 120/2005. (IX.15.) Kgy. határozat végrehajtásáról az alábbiakban adok összefoglalást: A kórház vezetése elkészítette „A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója” című szakmai anyagot (1. számú melléklet), amely összefoglalóan bemutatja - a kórház történetét, a megyei/városi egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepét, struktúráját, betegforgalmi adatait, - az ellátás feltételrendszerének javítására 1996-ban megkezdett, jelenleg is folyó telephelyi rekonstrukciókat és a további beruházási-fejlesztési igényeket, valamint - az egészségügyi és szociális ellátás iránti igényeket alapvetően befolyásoló és meghatározó társadalmi-, gazdasági- és szociális körülményeket és annak várható változásait. A szakmai összefoglaló részletesen ismerteti a lakossági igények változása által indokolt és pénzügyi-gazdasági szempontból is szükséges struktúra-módosítást (2. számú melléklet), az ehhez és a minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket és azok forrásigényét (3. számú melléklet), a gépműszer minimumfeltételek biztosításához szükséges beszerzési, felújítási szükségletet, illetve annak költségigényét (4. számú melléklet), valamint a struktúramódosítás várható hatását a Kórház gazdálkodására (5. számú melléklet). A tervezett változások alapvetően a Központi Telephelyet, valamint az Ángyán János úti Telephelyet érintik: a társszakmák tevékenységének összekapcsolásával a Központi Telephelyen aktív, az Ángyán János úti Telephelyen krónikus ellátási centrum jönne létre, kiegészítve az időskori ellátáshoz szükséges aktív ellátással és szociális szakellátási feladatokkal. Ezáltal a kapcsolódó szakellátási területek racionálisabban és, költséghatékonyabban működtethetők, és jelentősen javulna az ellátás színvonala is. 1/ Központi Telephely (Pécs, Rákóczi u. 2.) – aktív diagnosztikai Telephellyé fejlesztés: 429 aktív ágy Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg-, járóbeteg- és sürgősségi ellátás, diagnosztika, szűrés, gondozás. A Központi Telephelyen indokolt (és a szükséges pénzügyi források biztosításával lehetséges) megépíteni egy teljes spektrumú pulmonológiai ellátást és a társszakmák (onkológia, gasztroenterológia) jelenlétét is biztosító kórházi egységet, az un. „P” épületet, amellyel lehetővé válna egy modern szemléletű, betegközpontú, és mindemellett költségkimélő betegellátás. Itt kerülne elhelyezésre továbbá a Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet. Ezzel megszűnne a Veress E. u. 2. szám alatti telephely. 2/ Ángyán J. u. 2. szám alatti Telephely – Geriátriai Centrummá történő fejlesztés: 130 krónikus ágy + 70 aktív ágy (geriátria) Ellátás típusa: krónikus fekvőbeteg-, aktív fekvőbeteg- és járóbeteg ellátás, valamint ehhez kapcsolódóan szociális szakellátás. a/ Fekvőbeteg ellátás: - Aktív geriátriai osztály, melynek feladata a diagnosztikai és gyógyító tevékenység, egyensúlyi állapot visszaállítása (70 ágy)

4 Krónikus geriátriai osztály, melynek feladata a rehabilitáció, szövődmények megelőzése, funkciók helyreállítása, környezethez való alkalmazkodás és családi adaptáció segítése, szomatikus és pszichés támogatás (30 ágy) - Ápolási osztály, melynek feladata az aktív kezelést már nem igénylő, de kórházi ápolásra szoruló betegek ellátása, állapotuk javítása, otthonukba vagy szociális otthonba való bocsáthatóságuk egészségügyi feltételeinek megteremtése (60 ágy) - Hospice osztály, melynek feladata a daganatos és terminális állapotú betegek ellátása, testi és lelki ápolás-gondozás, életminőségük javítása, szenvedésük enyhítése, emberi méltóságuk halálig való megőrzése (40 ágy) b/ Járóbeteg ellátás: - Geriátriai szakrendelés, melynek feladata az egészségügyi és szociális állapotfelmérés. c/ Hospice mobil csoport, melynek feladata konzultatív segítségnyújtás a kórházi társosztályoknak, családorvosoknak, hozzátartozóknak. d/ Otthonápolási szolgálat, melynek feladata az alapítvány keretében működő otthonápolási munkák kiterjesztése, otthoni hospice ellátás, home care – geriáter kezelőorvos felügyeletével. e./ Emeltszintű szociális bentlakásos intézmény, melynek feladata a „szépkorúak” ápolási-lakóotthona, orvosi-ápolói felügyelet geriáter irányításával, megfelelő életmód biztosítása, kiegészítő szolgáltatások (torna, gyógytorna, uszoda, fizioterápia, fogászat, wellness, nem hagyományos gyógymódok) biztosításával. Célja, hogy egy helyen biztosítsa a feltételeket az időskori komplex ellátásra, egy időben több betegség gyógyítására és a legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezésre úgy, hogy az alapellátás, az aktív osztályok rugalmas kapcsolatban, szoros együttműködésben, szoros együttműködés a szociális ellátással. A cél egy olyan komplex időskori ellátás megszervezése, ahol egy időben több betegség gyógyítására, a legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezésre van lehetőség az alapellátás, az aktív osztályok, és a szociális ellátás szoros együttműködésével. -

3./ Gyermekegészségügyi - Központ átalakítása, struktúra módosítása: 79 aktív ágy Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg és járóbetegellátás, diagnosztika. (Terv szerint az ágyszám a jelenlegi 104-ről 79-re csökkenne, 25 gyermekgyógyászati ágyat a geriátriai szakterületre javasolt átcsoportosítani.) A struktúrák tervezett módosításaival – a hagyományos, fekvő- és járóbeteg egészségügyi ellátás szerkezetének átalakításával és egy komplex geriátriai centrum megvalósításával – a demográfiai változásokat követő, valódi szükségletek kielégítésére kerülne sor. A kórház vezetése eddigi munkája során is törekedett az ellátás teljességének – a megelőzéstől az ápolásig tartó folyamatosság – biztosítására. A kórház többfunkciós létesítménnyé fejlesztve, szociális elemekkel kiegészítve példaértékűen tudná végezni az egyre idősödő népesség egészségügyi ellátását, valamint szociális helyzetéhez és aktuális egészségügyi állapotához igazodó gondozását. Ez a megoldás – amelyben együtt van jelen az aktív egészségügy, a krónikus ellátás, a rehabilitáció és az otthonápolás – megfelel az Európai Tanács időskorúakra vonatkozó ajánlásainak, amelynek lényege a szociális ellátás összehangolása az egészségügyi alap- és szakellátással.

5

A bemutatott új szakmai koncepció megvalósítása és a minimumfeltételek teljesítése jelentős nagyságrendű beruházásokat, fejlesztéseket igényel. 1996. óta folyik a Kórház Központi Telephelyének rekonstrukciója, ami lehetővé tette a telephelyek számának csökkentését is (Pécsbánya, Dischka u). A megvalósult és folyamatban lévő beruházások azonban csak az épületegyüttes egyes elemeit érintették. A demográfiai folyamatok, a régiós egészségpolitikai változások, az egészségügyi társintézmények ellátási területeinek módosulása és specializálódása, és ebből adódóan az egészségügyi és szociális ellátás iránti igények változása indokolja és elodázhatatlanná teszi a rekonstrukció befejezését, valamint az új struktúrának és ellátási feladatoknak megfelelő kórház-ingatlanok megépítését. Az előterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza a központi telephelyi rekonstrukció és az Ángyán J. úti telephely kialakítás programját, megvalósulási és pénzügyi ütemtervét az alábbiak szerint: adatok ezer Ft-ban

2006.

2007.

Központi Telephely 1./ „B” jelű épület rekonstrukciója 2./ Sürgősségi Betegellátó Osztály 125.000 3./ Központi Élelmezés Üzem felújítása 195.700 4./ Központi Gyógyszertár 95.000 5./ „F” jelű épület felújítása 6./ „P” jelű épület megépítése 212.000 7./ „T” jelű épületbe lift beépítés 8.000 8./ „K” jelű épület felújítása 9./ „G” jelű épület felújítása 10./ Trafóház felújítása 15.000 11./ Kazánház, hőközpont felújítása 6.000 12./ Olajtárolóból irattár, vagy raktár kialakítása 8.600 13./ Garázs, műhelyépület elbontása 1.000 14./ Szendrey Júlia utcai kisajátítások 50.000 15./ Útburkolatok, sorompók, parkolók Összesen: 716.300

800.000

Ángyán J. úti Telephely 1./ Szépkorúak otthonának építése 2./ Főépület átalakítása, felújítása Összesen:

1.413.000 670.500 2.083.500

Mindösszesen:

942.000 74.500 1.016.500 1.732.800

2008. 672.700

196.570 800.000 172.500 42.900

2.883.500

491.230 1.575.900 -

1.575.900

Látható, hogy becsült értéken (bruttó) 6.182.200 e forintra lenne szüksége a tulajdonos Baranya Megyei Önkormánynak ahhoz, hogy a szakmai - fejlesztési programban részletezett beruházásokat, valamint a tervezett „zöldmezős beruházásokat” megvalósítsa.

6 A tervezett beruházások megvalósulása esetén a működtetéshez szükséges gépműszer minimumfeltételek biztosításának költségigénye 479.900.000 forint + a felújítás 12.250.000 forint, összesen 492.150. 000 forint (4. melléklet). Az alábbiakban részletes tájékoztatást adok a Kórház pénzügyi- gazdálkodási helyzetéről: A Kórház 2005. évi likviditási helyzetének alakulását és az év végére várható adósságállományt az előterjesztés 6. számú melléklete tartalmazza. Eszerint 2005. december 31-én a kórháznak várhatóan 276 millió Ft lejárt határidejű tarozása lesz, amelyből a 30 napon túli állomány 132 millió Ft. Ezen túlmenően a Kórház további 180 millió Ft lejárt tartozást faktorált, és a Megyei Önkormányzattal szemben fennálló 86,7 millió Ft tartozásból – a Közgyűlés által engedélyezett halasztás következtében – ez évben csak 8 millió Ft-t fizet meg. A faktorálás és az önkormányzat felé fennálló kötelezettség megfizetésének halasztása nélkül a Kórház év végi lejárt határidejű tartozásállománya 536 millió Ft lenne. A szükséges fejlesztések, a fejlesztési források átrendeződése, az egyre csökkenő OEP finanszírozás és ebből következően a pénzügyi (likviditási) helyzet jelentős romlása miatt a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzatnak döntenie kell arról, hogy , hogy a 30 napon túli tartozás nagyságrendje miatt önkormányzati biztost rendel- e a Kórház élére, vagy vállalja- e azt a szakmai- működtetési átalakítást, amely kidolgozására az intézmény vezetése megbízást kapott, és amelyről T. Képviselő testület az előterjesztés mellékleteiben részletes tájékoztatást kap. Az előterjesztésben leírt, a Kórházat érintő szakmai – (fejlesztési), beruházási – és likviditási helyzet kezelésére az alábbi javaslat- sort terjesztem elő: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése: ¾ Fogadja el a Baranya Megyei Kórház átalakulásának új szakmai- fejlesztési koncepcióját, az előterjesztés 1. számú melléklete szerint. ¾ Írjon ki pályázatot a Baranya Megyei Kórház hatályos Alapító Okiratában és Működési-engedélyében nevesített valamennyi (szak)ellátási feladat közreműködő részére történő átadására, kivéve azokat az ellátásokat, amelyek a közgyűlés korábbi döntése alapján már – az alább nevesített közreműködők részére átadásra kerültek. a) Sásdi Tüdőgondozó Intézet (gondozási tevékenység) 86/2001.(VI.27.)Kgy. határozat, b) 20 óra/hét bőrgyógyászati 78/2001.(V.22.) Kgy. határozat,

tevékenység

Holt-tenger

kft

részére

c) vibráció- fiziotherápia, reuma- fiziotherápia, fül-orr-gégészeti szakrendelés Foglalkozás –egészségügyi KHT részére 114/2003.(VI. 26.) Kgy. határozat e) gyógyszertári tevékenység a HOSPINVEST RT. részére 159/2004.(XI.18.) Kgy. határozat

7 ¾ A pályázatban a szakellátási tevékenység átvállalásán felül, feltételként határozza meg az előterjesztés 3 számú mellékleteként csatolt, „A Baranya Megyei kórház központi telephelyi rekonstrukciója, a meglévő épületállomány célszerű felhasználásának és a fejlesztés lehetőségének vizsgálata, és az Ángyán úti telephely beépíthetőségének vizsgálata„c. anyagokban részletezett építési beruházások saját forrásból történő kivitelezését. ¾ A pályázat nyertesének (határozatlan időre szóló) térítésmentes földhasználati jogot biztosítson a „zöldmezős beruházással” megvalósuló „P” jelű épület valamint a 200 férőhelyes parkolóház -, (központi telephelyen Pécs, Rákóczi u. 2.), továbbá az Ángyán J. u. 2. szám alatti telephelyen, 500 fő befogadására alkalmas 200 apartman felépítéséhez. ¾ Nyilvánítsa ki azon szándékát, hogy támogatja az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó, de a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó „emeltszintű”, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézmény jövőbeni létrehozását, azzal, hogy annak az 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet szerinti működtetési feltételeinek kialakítását, valamint a működtetést - a feladatot felvállaló- közreműködőre bízza. ¾ Foglaljon állást amellett, hogy az egészségügyi ágazat intézményrendszerének megújítására, a működési formák újragondolására, egységesítésére a 2004 évben létrejött (és 2005. évben Pécsi Diagnosztikai Központtal kibővült) Egészségügyi Konzorcium munkájában a jövőben is részt kíván venni, és támogatja azokat az integrációs folyamatokat (szülészeti- és nőgyógyászati ellátás, gyermekgyógyászati ellátás, urológia ellátás, labordiagnosztika), ahol párhuzamos (kihasználatlan) kapacitások vannak, és ahol az ellátás jobb szervezéssel, magasabb szinten oldható meg. ¾ A feladatátadás feltételéül kell szabni: - a mindenkori személyi, tárgyi minimumfeltételeknek való megfelelés feltételrendszerének biztosítását; - az átadás időpontjában fennálló köztartozások, szállítói tartozások, fenntartói támogatás átvállalását; - a kórháznál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-a szerinti - továbbfoglalkoztatását. ¾ Az előterjesztés mellékleteként csatolt Pályázati kiírást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban 2005. december 31-ig, kettő alkalommal tegye közzé. ¾ A 2006. január 31-ig beérkezett pályázatot(kat) - az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján - a Közgyűlés 2006. február havi testületi ülésen bírálja el, fenntartva azt a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja.

8 Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a 120/2005.(IX.15.).Kgy. határozat 1/ d-e pontjai alapján elkészült, és átdolgozás után a Pályázati felhívás Dokumentációjának mellékletét fogja képezi a Feladatellátási szerződés, a Vagyongazdálkodási-, valamint a Közüzemi díjak átvállalásáról szóló megállapodás. Rendelkezésre áll továbbá a Humánpolitikai Intézkedési terv, valamint munkaköri csoportonként a munkaszerződés-tervezetek. Egyeztetés történt az egészségügyi szolgáltatás átadásához (az ellátást átvállaló, közreműködő személyének kiválasztásához) szükséges eljárási rend vonatkozásában. A témában állásfoglalást kértünk a Baranya Megyei Közigazgatási Hivataltól, valamint a Közbeszerzések Tanácsától, és konzultációt folytattunk közbeszerzési szakértőkkel. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet 13. §-a alapján: a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló, 14.-25. § szerinti szerződések nem minősülnek a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény értelemben vett visszterhes szerződéseknek. A fentiek alapján a szakellátási feladatot átvállaló közreműködő kiválasztásához nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A működtetés átalakítását meghatározó jogszabályok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában lévő járóbetegszakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működését. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-a szerint, az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen – egyebek mellett – az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása. A (2) bekezdés szerint a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményekben az egészségügyi ellátás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. Jogszabályok nem írják elő, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős helyi önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatást – törvényi felelőssége okán – milyen szervezeti formában és milyen módon kell, hogy ellássa. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a járóbeteg szakellátást és a fekvőbeteg szakellátást a megyei önkormányzatnak akkor kell biztosítania, ha a tulajdonában vagy használatában van járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény. Ha ilyen intézmény nincs, akkor ellátási szerződés alapján, más tulajdonában-fenntartásában lévő intézménnyel is elláthatja az egészségügyi szakellátást. Az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételéről, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III.26.) kormányrendelet 14. § (1) bekezdése alapján a 2. § b) pontjának ba) és bb) alpontja szerinti megállapodással vagy szerződéssel érintett kapacitás

9 esetén a kapacitáslekötés-módosítási kérelemhez csatolni kell a megállapodást vagy a feladatellátási- szerződést. III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Kórház új szakmai - fejlesztési koncepcióját elfogadja. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt arról, hogy a Baranya Megyei Kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítása céljából egészségügyi szakellátás átvállalására, az emeltszintű szociális szakellátási tevékenység feltételeinek a kialakítására, a kórház-ingatlanok felújításához szükséges források biztosítására, valamint a kórház likviditási egyensúlyának helyreállítása érdekében- a melléklet szerinti – Pályázati felhívást tesz közzé. Határidő: 2005. december 31 Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház működtetésének átalakítására vonatkozó Pályázati felhívást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban kettő alkalommal jelentesse meg. Határidő: 2005. december 31. Felelős. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház szakmai - fejlesztési programjának megvalósítására, a működtetés átalakítására 2006. január 31-ig benyújtott pályázatokat - az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezését követően - terjessze a közgyűlés február havi ülése elé. Határidő: 2006. február 28. Felelős. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, 2005. november 30.

dr. Kékes Ferenc


A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója I. A Baranya Megyei Kórház története, szerepe, struktúrája A Baranya Megyei Kórház 1956-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) által átadott épületegyüttesben – a Központi Telephelyen – kezdte meg működését. Az intézmény kezdeményei az 1730-as években alakultak ki. A ma két legrégebbi épülettömb 1868-ban már 100 ágyas közkórházat jelentett, mely Pécs Városi Kórházként funkcionált az 1920-as évek elejéig, majd a POTE központi klinikai telephelyeként. Az egészségügyi és szociális ellátás a régi időkben is szervesen összefüggött, egyik épületünk szegényházi szerepet töltött be. A Megyei Kórház másik nagy telephelye az eredeti Tüdőgyógyintézet, a Mecsek oldalban épült az 1960-as évek közepén, az országos tuberkulózis elleni kampány keretében. A megye fekvő- és járóbeteg ellátásában szerepünk meghatározó: a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat legnagyobb intézményeként és munkáltatójaként, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (PTE OEC) mellett a kórház a második legjelentősebb egészségügyi szolgáltató mind a kapacitást, mind a betegforgalmat tekintve. A kórház egységeinek többsége megyei progresszivitási szintre sorolt, néhány osztályunk azonban egyetemi szintnek megfelelő akkreditációval bír (Sebészet-Érsebészet, Infektológia, Pulmonológia, Onkológia, Gyermekgyógyászat-nephrológia). Kórházunkon kívül a PTE OEC klinikái és a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények jelentik az egészségügyi szakellátás különböző szintjeit Pécsett. Baranya megyében működik még a Komlói Városi Kórház (20 km), a Szigetvári és a Siklósi Városi Kórház (30-30 km), továbbá a Mohácsi Városi Kórház (40 km). Az elmúlt években – a szakmai munka optimalizálása és költséghatékonysága érdekében – 1000 ágyról 604 ágyra csökkentettük ágyszámunkat. Két nagy kórházi telephely (Pécsbányatelepi részleg: 120 ágy, Dischka utcai részleg: 90 ágy) került megszüntetésre. A fenntartó döntése értelmében 2004. november 1-én a volt Baranya Megyei Gyermekkórház integrálódott intézményünkbe, így ágyszámunk 724-re növekedett. Jelenleg 3 fő telephelyünk a 300 aktív ággyal és a központi diagnosztikus egységekkel működő Központi Telephely, a 304 ágyas Ángyán János úti Telephely (volt Tüdőgyógyintézet, 124 krónikus, 180 aktív ággyal), valamint a 120 ágyas Gyermekegészségügyi Központ. Járóbeteg rendeléseket és gondozó intézeteket további külső telephelyeken (Veress E. utca, Papnövelde utca, közreműködői szerződéssel Sásd és Őz utca) üzemeltetünk. Összességében 24 fekvőbeteg osztállyal, négy gondozó intézettel és mintegy 60 járóbeteg szakrendeléssel dolgozunk. A diagnosztikus tevékenységet központosítottuk, a három fő egység a Központi Laboratórium, a Központi Radiológiai Osztály és a Pathológiai Osztály. Emlőszűrő Centrumunk a népegészségügyi program keretében Komplex Mammographiás Központként lett befogadva.

2

Baranya megyében pulmonológiai, fertőző, érsebészeti, gerontopszichiátriai, kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg ellátás csak a Megyei Kórházban történik osztályszerkezetben. Elsősorban ezen szakterületeken – egyetemi klinika hiányában – graduális és posztgraduális oktatókórházként működünk. Sebészet-Érsebészeti Osztályunk a PTE Sebészeti Tanszéke, Gerontopszichiátriai Osztályunk Gerontológiai Tanszéki Csoport is egyben. A változó igényekhez többször adaptált struktúra jelzi, hogy az aktív fekvőbeteg ellátáson túl nagy hangsúlyt helyezünk a krónikus és időskorú ellátásra, a rehabilitációra, valamint a szűrő, gondozó tevékenységre. A régió legjelentősebb struktúramódosítását hajtottuk végre, melynek során a két vezérlő elv a lakosság tényleges egészségügyi ellátási szükséglete és az intézmény pénzügyi stabilitásának megőrzése volt. Az ágyszám csökkentéssel és a profil átalakítással párhuzamosan növekvő betegforgalmat és egyre súlyosabb betegösszetételt látunk el: a 10 évvel ezelőtt kezelt évi 16.000-ről 30.000-re emelkedett a fekvőbetegek száma, évente átlagosan 700.000 járóbeteget fogadunk. Fekvőbeteg ágystruktúra: ÁGYSZÁMOK

TÍPUSA

MEGNEVEZÉSE Engedélyezett

Működő

Rákóczi úti Telephely:

Aktív

SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SO2 (2005-ben befogadott) BELGYÓGYÁSZATENDOSZKÓPIA BELGYÓGYÁSZATGASZTROENTEROLÓGIA BELGYÓGYÁSZATANYAGCSERE

Aktív

SEBÉSZET

40

40

Aktív

ÉRSEBÉSZET

40

40

Aktív

INTENZÍV ELLÁTÁS

10

10

Aktív

INFEKTOLÓGIA

30

30

Aktív

ONKOLÓGIA

30

30

Aktív

SZÜLÉSZET- NŐGYÓGYÁSZAT

60

60

300

285

Aktív Aktív

Rákóczi úti Telephely összesen:

-

-

20

15

30

20

40

40

3

Ángyán úti Telephely: GERONTOPSZICHIÁTRIA MOZGÁSSZERVI Krónikus REHABILITÁCIÓ

30

30

30

17

Krónikus KRÓNIKUS TÜDŐGYÓGYÁSZAT

15

-

Aktív

Aktív

TÜDŐGYÓGYÁSZAT "A"

47

47

Aktív

TÜDŐGYÓGYÁSZAT "C"

73

73

Krónikus ÁPOLÁS

30

21

Krónikus HOSPICE

15

15

30

22

34

15

304

240

Aktív

KARDIOLÓGIA

Krónikus KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

Ángyán úti Telephely összesen: Gyermekközpont Telephely: Aktív

CSECSEMŐ

23

23

Aktív

GYERMEKGYÓGYÁSZAT

22

22

Aktív

GYERMEKSEBÉSZET MÁTRIX

30

30

Aktív

GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT

20

20

Aktív

GYERMEK INTENZÍV

5

5

Aktív

GYERMEK FERTŐZŐ

20

20

Gyermekközpont Telephely összesen:

120

120

Aktív betegellátás:

600

577

Krónikus betegellátás:

124

68

ÖSSZES BETEGELLÁTÁS:

724

645

4

Járóbeteg és gondozói struktúra: Megnevezés

Heti óraszám Nem Szakorvosi szakorv.

SZAKRENDELÉSEK: Belgyógyászat és társszakmák összesen: Gasztroenterológia összesen: Kardiológia összesen: Sebészet és társszakmák összesen: Aneszteziológia összesen: Szülészet-nőgyógyászat összesen: Csecsemő- és gyermekgyógyászat összesen: Bőrgyógyászat összesen: Ideggyógyászat összesen: Gyermek és ifjúsági pszichiátria összesen: Onkológia összesen: Gyermeksebészet összesen: Gyermekortopédia összesen: Rheumatológia és fizioterápia összesen: Addiktológia összesen: Pszichiátria összesen: Tüdőgyógyászat összesen: Labordiagnosztika összesen: Képalkotó eljárások összesen: Pathológia összesen: Szakrendelések mindösszesen:

176 37 59 80 40 103 220 176 30 10 30 30 5 30 10 70 73 70 76 18

-

1 343

-

GONDOZÓK: Bőr és nemibeteggondozás Onkológiai gondozás és szűrés Tüdőgondozás és szűrés Pszichiátria

60 69 48 138

50 63

Gondozók mindösszesen:

315

113

A rekonstrukció helyzete 1996-ban az ÁNTSZ szakmai, személyi és tárgyi hiányosságok megszüntetését célzó határozatának és az egészségügyi reform követelményeinek megfelelően, egyeztetve a Pécsett más felügyelethez tartozó egészségügyi intézményekkel, a kórházvezetés elkészítette az intézmény komplex rekonstrukciós programját.

5

1998-99-ben a Központi Telephelyen címzett támogatásból megvalósult a „C” jelű épület rekonstrukciója – kialakításra került a Központi Műtőblokk, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, a járóbeteg ellátás egy részének helyiségei, a Központi Könyvtár és a Konferenciaterem. 2000-2001-ben szintén címzett támogatásból elkészült a „T” jelű épület, itt alakítottuk ki a kor igényeinek megfelelő Szülészet-Nőgyógyászati Osztályt, a Központi Recepciót és a Belgyógyászati Ambulancia központi egységét. Címzett támogatásból az idén befejeződik a belgyógyászati osztályok egy részét (gasztroenterológia, kardiológia) magába foglaló „A” épület rekonstrukciója. Hangsúlyoznunk kell, ha a 2 milliárd Ft összértékű címzett és céltámogatások nem valósultak volna meg, a kórház vagyoni értéke nullára íródott volna – mind az ingatlanokban, mind a műszerállományt tekintve. A rekonstrukció során a létfontosságú szakmák kubatúráját felújítottuk-kialakítottuk. Nem tudtuk azonban megoldani a Sürgősségi Betegellátó Osztály, a Megyei Tüdő- és Bőrgondozó Intézet elhelyezését, a Sebészeti Osztály hotelrészének, az Ángyán úti Telephely, a Központi Élelmezés Üzem, a Központi Sterilizáló felújítását. A Központi Gyógyszertár felújítása – külső tőke bevonásával – ez évben megkezdődik, 95 millió Ft értékben. A következő öt évben a működés szinten tartásához, a működési engedély megújításához szükséges építészeti beruházások értéke az Ángyán úti Telephely nélkül minimum 1.780 mFt, vele együtt minimum 3.480 mFt. A biztonságos betegellátáshoz szükséges gépek és műszerek beruházási értéke évente minimum 120 mFt.

II. Környezet- és helyzetelemzés Településszerkezet és népesség A Baranya Megyei Kórház ellátási kötelezettsége a teljes Baranya megye 402.260 fős lakosságára terjed ki. A megye településeinek száma 347, ebből 1 megyei jogú város, 11 város, 49 nagyközség és 286 község. A népesség hattizede él városban (40% Pécsett), négytizede községekben. A falvak közel kilenctizede 1000 fő alatti apró település, ezekben él az összlakosság 22 %-a. A törpe- és kisközségek teszik ki a településállomány 67 %-át, az összlakosság 13 %-ával. A településsűrűség országos szinten az egyik legmagasabb. Pécs város agglomerációja 62 település, a város lakosságával együtt 209 ezer főt jelent. A megye kistérségeinek száma 8, eltérő fejlettségi szinteken. A népsűrűség elmarad az országos átlagtól. A népesség 7 %-a tartozik valamely kisebbségi nemzetiséghez (jellemzően német, roma, horvát). A megyében a természetes szaporodás/fogyás -4,9/ezer lakos (az országos érték -4,1), fogyó népességű. A régióra számított ugyanezen érték a legrosszabb régiós értékek közé tartozik. A lakosság kor szerinti struktúrája romlik, a születések számának csökkenése miatt a népesség elöregedése hosszú évek óta jellemző folyamat. A 60 éven felüliek aránya lényegében az országos átlagnak megfelelő, a kistérségek vonatkozásában azonban az eltérések jelentősek. Az öregedési index értéke meghaladja az országos átlagot. 60 év alatt a férfiak és nők aránya közel azonos, a 60 évesnél idősebbek körében a nők aránya lényegesen meghaladja a férfiakét, a 70 éven felülieknél a különbség már 25 % körüli. A kedvezőtlen korösszetételt súlyosbítja a Dél-Dunántúlról történő jelentős elvándorlás.

6

Gazdasági adottságok Baranya megyében a II. világháborút követő 40 évben a nehézipari struktúra volt a jellemző. Az iparszerkezet a 90-es években lényegesen megváltozott, ismét az évszázados múltú feldolgozóipar lett a meghatározó. A mezőgazdaság a GDP-ből az országos átlagnál jóval nagyobb arányban részesedik. A Baranyában működő vállalkozások száma 36 ezer volt 2001-ben. A gazdasági szervezetek többsége alkalmazott nélkül vagy kis létszámmal működik, a vezető szerep az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás területeké. A külföldi érdekeltségű vállalkozásokból a régió 5 %-al részesedik, csak az ÉszakMagyarországi Régiót előzi meg. A versenyszférához tartozó cégek száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, összefüggésben a rendkívül kedvezőtlen közlekedési-infrastrukturális feltételrendszerrel. Különösen fejletlen a minőségi közúti közlekedési- és a telefonhálózat. Ebből is adódóan az egészségügyi-szociális szolgáltatások hozzáférésében jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki, az időbeli hozzáférés joga szintén csorbul. Az egészségügyi beruházásokat tekintve régiónk az országos átlag alatt van, csak KözépDunántúlt előzi meg. Kiemelhető az alacsony vállalkozási kedv és tőkebefektetés, a növekvő gazdasági lemaradás és a jelentős különbségek megyei-kistérségi szinten. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a Dél-Dunántúli Régió az országos GDP 7,1 %át adta 2002-ben, ezzel az utolsók között áll. A megyei rangsorban Baranya a középmezőnybe sorolt: az egy főre jutó GDP 2002-ben 1.225 eFt, az országos átlag (1.648) 74 %-a volt. Az 1997-2002 közötti időszakban az egy főre jutó GDP növekedés mértéke Baranyában 85 % (az ország egészét tekintve 99,9 %).

Foglalkoztatottság, szociális környezet A Dél-Dunántúli Régió a jövedelmek tekintetében is szomorú képet mutat. A megye gazdasági struktúrájának megváltozásával párhuzamosan a foglalkoztatottak jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb lett az országos átlagnál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag 86 %-a. A régió foglalkoztatottsági helyzetét tekintve tartósan rosszabb pozíciójú az országos átlagnál. A magas agrárfoglalkoztatotti arány és a tercier szektor alacsony súlya jelzi elmaradottságunkat. Baranyában a munkanélküliség aránya 2004-ben 7 % (az országos átlag 5,8 %) volt, 2005. I. félévében tovább emelkedett. A munkanélküliek közel fele Pécs és Komló körzetéből származik, ugyanakkor a megye déli, aprófalvas, gazdaságilag elmaradott, munkahelyhiányos része 31 %-os munkanélküliségi rátával jellemezhető. A munkanélküliek jelentős része alacsonyan képzett, ez tovább nehezíti az elhelyezkedés esélyeit. A regisztrált munkanélküliek közel 50 %-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, többségük a fizikai munkavállalók, ennek megfelelően a férfiak közül kerül ki.

7

A foglalkoztatottság csökkenése nemcsak a munkanélküliség, hanem az inaktívak számának és arányának növekedését is jelentette. Az inaktívvá válás általános formája a nyugdíjba vonulás, jelentősen megnőtt a korhatár elérése előtti nyugdíjba vonulók száma. A korhatárt be nem töltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya nőtt, rendkívül kedvezőtlenül érintve a régió versenyképességét. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a harmadik leggyakoribb a 18-74 éves népesség körében a szegénység előfordulási gyakorisága. Mind a települési hátrány, mind az etnikai szegénység jelenléte erőteljes. A szegénység a régió peremvidékein (Siklós, Sellye) valamint a belső területeken (Szigetvár, Sásd, Pécsvárad) egyaránt megfigyelhető. A megye településszerkezete determinálja az egészségügyi ellátás szempontjából is hátrányos helyzetűek magas számát. A falun élők betegebbek, mint a városi lakosok, a társadalom egyes „leszakadt” csoportjai között halmozottan fordulnak elő egészségügyi problémák. A megbetegedések és a jövedelmi viszonyok együttes elemzése az alacsony jövedelműek – mint potenciális egészségügyi szolgáltatást igénylők – számának növekedésére hívja fel a figyelmet. A szociális elmaradottság kedvezőtlen hatásokkal bír az egyén életmódjára, így egészségi állapotára is.

Életmód, rizikófaktorok A rendszeresen dohányzók aránya mindkét nem esetében magasabb az országos átlagnál. A régió felnőtt férfi lakosságának 26, a nők 7 %-a tekinthető nagyivónak – ez a férfiaknál a régiók között az első, a nőknél a második helyet jelenti. A dél-dunántúli 18 éven felüli férfiak 47 %-a túlsúlyos, ez a régiók között a legmagasabb érték. Az elhízott csoportban a nők állnak az első helyen 23 %-al, közülük rendkívül magas a 65 éven felüliek 34 %-os aránya. Az alkohol- és drogfogyasztás, a regisztrált függőségi állapotok száma az utóbbi évtizedben nagymértékben és folyamatosan emelkedik. Pécs évek óta megoldatlan (és nem is finanszírozott) problémája a detoxikálás, mely belgyógyászati ambulanciánkon történik minden második napon, veszélyeztetve az ellátás biztonságát és színvonalát. Az életmóddal összefüggő rizikófaktorok kiemelkedő súlyt képviselnek, közvetkezésképp az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásuk is nagyobb az országosnál.

Mortalitás A születéskor várható átlagos élettartam nagymértékben függ a gazdasági, szociális, életmódbeli tényezőktől. 2002-ben a várható élettartam a Dél-Dunántúlon a férfiak esetében 67,9, a nőknél 75,8 év (Magyarországot tekintve 68,2, illetve 76,5 év). A kistérségekben feltehetően a különbségek számottevőbbek. Az elveszett életévek száma magasabb, mint az Unió fejlettebb régióiban. A magyar férfiak várható élettartama 8, a nőké 5 évvel marad el az uniós átlagtól. A halálozás 13,2 fő/ezer lakos – az Európában egyedülállóan magas országos mortalitás regionális értékei közül az egyik legrosszabb. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2001-ben 9,6 volt, az országban a legmagasabb. Ez az egészségügyi ellátás színvonalára, az állam egészségügy iránti elkötelezettségére jellemző mutató az Európai Unióban 4,8 volt ugyanabban az évben!

8

A WHO az utóbbi két mortalitási indikátor alapján országunkat az Európa Régió C kategóriájába sorolta, Fehér-Oroszország, Észtország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Ukrajna és Oroszország mellett. Régiónk bizonyos területei tehát még ennél is rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A Dél-Dunántúli Régióban a halálozási kockázat 2 %-al magasabb, mint az országban általában. Oka elsősorban a magas kardiovaszkuláris halálozás. Az országos szintet jelentősen meghaladja a gyomorrák és a vastagbélrák halálozása. A légzőszervi betegségek okozta halálozás szintén az országos átlag felett van. Az emésztőrendszer betegségeinek halálozása közül az alkoholos májkárosodás emelendő ki, mely ebben a csoportban a leggyakoribb és kiemelkedően magas. A vezető halálokok: a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok és az emésztőrendszer betegségei. 100.000 lakosra vetített értékeik nem különböznek érdemben az országos értékektől, ugyanolyan rosszak.

Morbiditás A régió kórházi kezelést igénylő kórképei között meghatározó súlyt képviselnek a keringési rendszer megbetegedései (magas vérnyomás, ischaemiás és egyéb szívbetegség, stroke). A tumoros megbetegedések között a légcső, hörgő, tüdő, emlő, az emésztőrendszer és a vérképző rendszer daganatai számottevőek. Baranya megye szinte minden daganatos betegség incidenciájában és prevalenciájában meghaladja az országos átlagot. A cukorbetegség előfordulási gyakorisága szintén magasabb az országosnál, ugyanígy az alkoholizmus mértéke és a májzsugor. Magas a bejelentett foglalkozási megbetegedések és a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma, utóbbi az országos érték 10 %-át teszi ki.

Várható demográfiai változások Régiónkban a következő 15-25 évben jelentős népmozgalmi változások prognosztizálhatók. A népesség számának csökkenése folytatódik, a lakosság tovább öregszik. Az országos szinten várható népességvesztés 10 %, a régióban 12 %! A nők aránya tovább növekszik, miután a népességcsökkenés körükben 9, a férfiaknál várhatóan 14 %. A korösszetétel tekintetében a fiatalok aránya csökken, a középkorosztályoké szintén, ugyanakkor az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése várható. A településtípusokat tekintve, súlyosan öregedő városokkal és visszafiatalodó községekkel kell számolnunk – jelentős területi, kistérségi differenciákkal. 2020 körül a városi lakosság már sokkal idősebb lesz a községinél, a régió nagyobb városaiban legalább 26 %-os idős arányra lehet számítani. Pécsett 12, a többi baranyai városban 18 %-al több idős ember valószínűsíthető! Következmények: a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek növekvő terhelése, új feladatok és problémák az önkormányzatok, a család, az egyén, a szociális és egészségügyi ellátó szféra, de az egész társadalom számára is.

9

A szociális ellátórendszer helyzete A szociális szolgáltatások hozzáférhetősége terén nagy területi egyenlőtlenségek és lefedetlenségek mutathatók ki. A települések számára törvényben előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kötelezett települések az ellátási formák megszervezéséről – mulasztásos törvénysértést elkövetve – nem gondoskodnak. A néhány ezer fős, városi ranggal, de tényleges városi funkcióval nem rendelkező központú kistérségek ellátása a leghiányosabb. Így a kisebb és távoli településeken élők ellátási igényei is Pécsett jelentkeznek, az ilyen mértékű koncentrációra azonban a megyeszékhely ellátórendszere nincs felkészülve. A megyei önkormányzatok számára rendelt feladatok teljesítése is hiányos. A segélyben részesítettek aránya – a közgyógyellátás és az ápolási díj kivételével – meghaladja az országos szintet. A társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos térségek (sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári kistérség) ellátottsági mutatói a legmagasabbak. Az idősellátás alapszintjén az étkeztetés és a házi segítségnyújtás fontos szerepet játszana. Számos, (főként kis) település azonban – bár a jogszabály 1999-ig adott haladékot a fenti ellátások valamennyi településen való megszervezésére – nem biztosítja az alapellátási formákat. Az étkeztetési ellátás lefedettsége Baranya megyében csak 51 %. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a szolgáltatás díját csak kismértékben támogatják, így a viszonylag magas térítési díj az idősek egy részét eleve kizárja az igénybevevők köréből. A házi segítségnyújtás területén megyénk ellátottsági mutatója 50 %. A speciális, krízishelyzetekben gyors segítséget jelentő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Baranyában három központtal működik. Az alapellátás biztosításának másik formája, a falugondnoki szolgálat a régió kistelepüléseinek (600 lakos alatt) csak egyharmadában biztosított. Miután a szociális törvényben előírt alapellátások nem megfelelően kiépítettek, a rászorulók ellátása a szakosított (elsősorban a bentlakásos) intézményekre hárul. Ez a legköltségesebb ellátási forma, ugyanakkor a lakókörnyezet elhagyására, jelentős életmódi változtatásokra kényszerít, mely kihat a mentális és fizikális állapotra. A szakosított ellátások közül az idősek klubjának megszervezését a megye településeinek csak 18 %-a biztosítja. Az időskorúak átmeneti elhelyezésére szolgáló intézményeket tekintve, Baranyában közel 20.000 60 éven felüli lakos számára nem biztosított ez az ellátási forma. 2003-ban a megyében 10 helyhatóság és 3 egyházi szervezet működtetett idősek számára átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményt. A bentlakásos intézményeknek jogszabály szerint fel kell vállalniuk az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülmények, az intenzív gondozás, gondozási csoport kialakítását. Az emeltszintű szolgáltatás elterjedtsége – szemben a Somogy megyei 26 %-kal – Baranyában mindössze az összes férőhely 14 %-a. Csupán 2 baranyai intézményben működik demens részleg. A férőhelyek gyakorlatilag 100 %-osan kihasználtak, az emeltszintűek kihasználtsága ettől némiképp elmarad. A bentlakásos ellátórendszer kapacitáshiányát, valamint az alap- és nappali ellátás alacsony kiépítettségét jellemzi az intézményi elhelyezésre várakozók működő férőhelyekhez viszonyított magas aránya.

10

A fogyatékos személyek nappali ellátásának kiépítettsége sem megfelelő, a települési önkormányzatok közel fele nem tesz eleget előírt kötelezettségének. Baranya megyében 9 bentlakásos intézmény gondoskodik a zömében értelmileg sérült fogyatékosok elhelyezéséről. Mindössze egy pécsi intézmény vállalja a mozgásfogyatékosok ellátását. Az átmeneti elhelyezést nyújtó fogyatékos gondozóházak terén is nagyfokú a területi lefedetlenség, Baranyában egyedül Pécsett működik. A bentlakást nyújtó szakosított intézmények működtetésében a Megyei Önkormányzat túlsúlya jellemző, de a non-profit szektor is vállal szerepet. A megyei fenntartók otthonai elsősorban kistelepüléseken találhatók, nagy férőhelyszámúak, nem cél-, hanem kastélyépületekben kerültek kialakításra. A műemlékvédelem alatt álló épületek az egyre szigorúbb feltételrendszernek nem tudnak eleget tenni. A fogyatékosok rehabilitációját Baranyában egy megyei fenntartású intézmény látja el. A bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtsága itt is 100 %. A hajléktalan ellátórendszer kiépítettsége, intézményi kapacitása sem kielégítő. Az utcai szociális munka például Baranyában mindössze Pécsett biztosított, éjjeli menedékhely a megyeközpontban hozzáférhető, átmeneti szálló három baranyai városban működik. Ápolóotthon Pécsett van, reintegrációjukat pécsi rehabilitációs otthon és kiléptető lakás segíti. Csak Pécsett megszervezett háziorvosi ellátásuk. További probléma, hogy az intézmények túlnyomórészt férfiak számára elérhetőek, kivételt képez a pécsi intézményrendszer. A fentiekből következik, hogy mind az ellátórendszer, mind a hajléktalan személyek Pécs városára koncentrálódnak. Egy intézmény kivételével valamennyit non-profit szervezet működteti. A hajléktalanok száma pécsi egészségügyi ellátórendszerünkben nő. Ezzel a speciális kórházi igénybevételt jelentő réteggel növekvő mértékben kell számolnunk szolgáltatásszerkezetünk kialakításánál. A szociálisan hátrányos helyzetűek emelkedő száma komoly megterhelés elé állítja gondozóintézeteinket, az ambuláns-sürgősségi és az aktív-krónikus fekvőbeteg ellátást egyaránt (a hajléktalan ellátás céljára évek óta krónikus fekvőbeteg kontingenst biztosítunk, a klinikákról is hozzánk kerülnek).

Az egészségügyi ellátórendszer helyzete Alapellátás A körzeti orvosi rendszert 1992-ben felváltó háziorvosi szolgálat tekintetében a régióban a funkcionális privatizáció mértéke 2002-ben elérte a 90, a házi gyermekorvosi praxisoknál a 94 %-ot. A baranyai háziorvosi szolgálatok száma 233, a házi gyermekorvosi szolgálatoké 68 (évek óta gyakorlatilag azonos értékek). A lakosságszámra vetített alapellátási szolgálatok száma alapján Dél-Dunántúl a második legjobban ellátott régió. A körzeti ápolónői és védőnői ellátottság az országosnál jobb értékeket mutat. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma alacsonyabb, a házi gyermekorvosoknál magasabb az országos átlagnál. Az 1000 lakosra jutó megjelenési esetszám megyénkben jóval magasabb, ugyanakkor a háziorvosi ügyeleten megjelentek száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Utóbbi jelzi a fekvőbeteg intézmények fokozott ügyeleti igénybevételét.

11

Szakellátás Baranyában működik a régió legtöbb egészségügyi szolgáltatója, összesen 28. Az aktív fekvőbeteg kapacitás elemzése a PTE OEC dominanciáját jelzi. A megyei kapacitásból részesedése 50 %, a Baranya Megyei Kórházé 21 %. A Baranya megyei lakhellyel rendelkező intézményi ápolási esetek 94 %-a saját megyéjében részesül ellátásban. Baranya megyébe kerül a Somogy megyei lakosok 10, a Tolna megyeiek 11 %-a. Így Baranya a Dél-Dunántúl legnagyobb befogadója, az ország más területeiről érkezett esetek arányát is beleértve. Régiónkon belül az egészségügyi szolgáltatások szinte teljes spektruma rendelkezésre áll (kivétel pl. a gyermek szívsebészet). A 10.000 lakosra jutó aktív ágyszám a 2004. évi állapot szerint Baranya megyében 70,9 (regionális érték 61,0, országos érték 60,1). A megye országos átlagot jelentősen meghaladó, de annak megfelelő kihasználtságú kapacitását az orvosegyetemi kapacitás okozza. A lakosságszámra vetített baranyai aktív ágykapacitás az országos átlagnál alacsonyabb az alábbi, intézményünket érintő szakterületeken: belgyógyászat, sebészet, tüdőgyógyászat. A krónikus fekvőbeteg ellátás vonatkozásában Baranya megyében a 10.000 lakosra jutó ágyszám csupán 13,7 (regionális érték 14,3, országos érték 20,0!). A krónikus kapacitás elmaradás elsősorban az országosan két legnagyobb krónikus/rehabilitációs ágyszámmal rendelkező szakmában, a belgyógyászatban és pszichiátriában jelentős. Krónikus belgyógyászati kapacitás Baranya megyében nem létezik (a 10.000 lakosra jutó országos érték 5,4)! Az ágykihasználtsági mutatók jobbak az országos értékeknél. A Baranya Megyei Kórház a megyei krónikus kapacitásból 21 %-ot képvisel, a Szigetvári Kórház után a második legjelentősebb szolgáltató. Baranya megye 10.000 lakosra jutó járóbeteg óraszáma 373, duplája a másik két régiós megye értékének és jelentősen meghaladja az országos átlagot (270). A PTE OEC rendelkezik a megyei járóbeteg kapacitás 45 %-ával, a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények 15 %ával, intézményünk 9 %-ával. A kapacitások kihasználtsága régiós szinten az országos átlagnak megfelelő, az átlag alatti kihasználtságúak között fellelhető a gyermeksebészet, az átlag felettiek között a tüdőgyógyászat. A járó- és labor kasszákból finanszírozott diagnosztikák kapacitása és kihasználtsága megfelel az országos átlagnak. A labordiagnosztika Baranya megyei óraszáma 10.000 lakosra 26, szemben a régiós és országos 15-el. Ugyanakkor az egy esetre jutó pontszám megegyezik az országos értékkel (1900 körül). A Baranya megyei 10.000 lakosra jutó gondozói óraszámok a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat területén kissé alacsonyabbak az országos értéknél. Kihasználtságuk országos átlag körüli, a tüdőgyógyászat itt is kiemelkedik.

12

Sürgősségi ellátás A régióban az Országos Mentőszolgálat sürgősségi feladatainak száma az országos átlagnál 24 %-al, a sürgős feladattal megtett kilométerek száma 30 %-al magasabb. Az elmúlt 9 évben a sürgős feladatok száma 36 %-al növekedett! Egyidejűleg az egyszerű betegszállítási feladatok száma is lényegesen, 20 %-al meghaladja az országos értéket, mely a szociális ellátás diszfunkcióját jelzi. A mentőszolgálat a hivatalos normaidőt (1 perc = 1 km, 15 percen belüli helyszínre érkezés) a régió úthálózatán mérő térképeket készített. Sürgős mentési feladatok esetén mindhárom megyében jelentős nagyságúak azon területek, ahol a feladatot vagy a sebesség vagy a normaidő túllépésével lehet csak ellátni. Ugyanezen normatívákat az egyes kórházak köré definiálva, Baranya déli, Sellye környéki és északkeleti, Pécsvárad környéki része az, ahonnan a betegek csak 30 percen túl érik el a kórházakat. Baranya megyében mindössze négy! sürgősségi ágy működik, a mohácsi kórházban. A Baranya Megyei Kórház mindhárom fekvőbeteg telephelyén sürgősségi fogadóhelyet működtet. Forrás: KSH, Dél-DunántúliRegionális Egészségügyi Egyesület (DREE) által készíttetett Egészségfejlesztési tervtanulmány és operatív programjavaslat, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség egészségügyi és szociális helyzetelemzése

III. A 2004. év betegforgalmi adatai A 2004. évi fekvő- és járóbetegellátás összesített forgalmi mutatóit az 1. és 2. sz. melléklet részletezi. A kórházból az elmúlt évben megközelítőleg 1000-el több beteg távozott, mint az előző évben. Betegeink közül 1820 volt más megyéből való. A kórházi aktív ellátásban több, mint 137 ezer, a krónikus ellátásban több, mint 25 ezer ápolási napot teljesítettünk. Az ágykihasználás az aktív ellátásban 74,1 %, a krónikus ellátásban 74,8 % volt. Az átlagos ápolási idő az aktív ellátásban 6,2 nap, a krónikus ellátásban 18,1 nap. Az ellátott betegek 57 %-a pécsi, 41 %-uk férfi, 59 %-uk nő. Az exitusok száma közel 900, aránya az országos átlagnak megfelelő. Fekvőbetegeink másik 50 %-a a megye egyéb településeiből, speciális profiljainkat (érsebészet, terápiás endoszkópia) tekintve a szomszédos megyékből, sőt az egész országból érkezik. A kórházba beutaltak – így a sürgősséggel beutaltak – száma évről-évre növekszik, a sürgősséggel felvettek aránya egyharmados. A lakosság öregedési folyamata a kórházban ápolt időskorúak számának emelkedését eredményezte, különösen a nők esetében. A 60-70 év közötti férfi betegek száma (kerekítve) 2340, a nőké 2250, a 70 év feletti férfi betegek száma 2540, a nőké 3500 volt. Összesítve a felnőtt fekvőbetegek 43 %-át jelenti. A magasabb életkor növeli az egyén multi-morbiditásának előfordulási valószínűségét, mely az egészségügytől való függőség irányába hat és az intézményi ellátásban, részben a sürgősségi ellátásban realizálódik.

13

Felnőtt betegforgalmunk 2004. évi morbiditási-mortalitási adatait az alábbiakban elemezzük:

Betegségcsoport megnevezése

I.

Fertőző és élősdiek általi ok

II.

Daganatok

III.

Vér – és vérképző szervi betegségek

IV.

Endokrin, táplálkozás és anyagcsere

V.

Mentalhygienes esetek

VI.

Idegrendszeri és érzékszervek

VII.

Szem - és függelékei betegségei

VIII.

Fül – és csecsnyúlvány betegségei

IX.

Keringési rendszer betegségei

X.

Légzőszervek betegségei

XI.

Emésztőrendszer betegségei

XII.

Bőr és bőr alatti szövet betegségei

Nem

Kiírt beteg

Meghalt

férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen

292 324 616 2 483 2 804 5 287 156 210 366 330 445 775 239 466 705 40 82 122 1 1 8 8 16 2 109 2 328 4 437 1 321 1 058 2 379 900 1 040 1 940 187 225 412

21 12 33 127 101 228 3 2 5 2 8 10 27 39 66 1 6 7 76 87 163 130 101 231 35 26 61 16 20 36

Összes Ápolási távozott nap 313 336 649 2 610 2 905 5 515 159 212 371 332 453 785 266 505 771 41 88 129 1 1 8 8 16 2 185 2 415 4 600 1 451 1 159 2 610 935 1 066 2 001 203 245 448

3 716 2 785 6 501 15 011 15 647 30 658 975 1 293 2 268 2 149 3 054 5 203 5 012 8 415 13 427 662 800 1 462 3 3 48 31 79 17 634 19 061 36 695 11 897 9 428 21 325 6 940 7 524 14 464 1 447 1 985 3 432

14

XIII.

A csontváz izomrendszer és kötőszövet

XIV .

Urogenitális rendszer

XV.

Terhesség és szülés

XVI .

Perinatális állapotok

XVI I.

Veleszületett rendellenességek

XVI II.

Máshova nem osztályozható betegségek

XIX .

Sérülés, mérgezés

XX.

Morbiditás, mortalitás külső okai

XXI .

Eü. állapotot és eü. szolg. befolyásoló állapot

Sine morbo

2004.év összes távozott beteg :

férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő

85 279 364 133 1 535 1 668 2 797 2 987 659 608

22 10 32 -

85 279 364 155 1 545 1 700 2 797 2 987 659 608

14 665 14 665 2 893 2 440

Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi

1 267 18 35 53 100 194 294 85 50 135 82

1 1 2 1 1 2 -

1 267 18 35 53 101 195 296 86 51 137 82

5 333 78 154 232 616 991 1 607 375 186 561 163

nő

100

-

100

240

Összesen férfi

182 9 227

462

182 9 689

403 71 732

nő

14 588

414

15 002

96 845

Összesen

23 815

876

24 691 168 577

A fentiek tendenciája intézményünk és a régió szintjén évek óta hasonló. Elsősorban a daganatos, kardiovaszkuláris, anyagcsere, légző- és emésztőszervi megbetegedések, kiemelten az időskorúak komplex ellátására kell felkészülnünk. Aktív fekvőbeteg osztályaink várható leggyakoribb HBCS-it a 3. sz. melléklet részletezi. A 2005. október 1-től érvényes teljesítmény átnormálás 1 % bevétel kiesést jelent (jelenleg tervezni ezzel tudunk).

758 3 183 3 941 1 358 4 963 6 321

15

IV. A Baranya Megyei Kórház Dél-Dunántúli Régióban elfoglalt helyzetének SWOT elemzése Gyengeségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Hátrányos településszerkezet, infrastruktúra és gazdasági pozíció - Szabályozatlan betegutak - Primer és szekunder prevenció gyengeségei - Sürgősségi ellátás kiépítettsége súlyosan hiányos - Alap- és fekvőbeteg ellátás közötti kommunikáció nem megfelelősége - Szolgáltatók ellátási kötelezettségeinek átfedése - Járóbeteg kapacitás és teljesítmény túlzott, ismételt és párhuzamos vizsgálatok - Aktív ágyszám magas, krónikus kapacitás hiányos - Finanszírozás komplex problematikája - Szakellátás struktúrája nem követi a demográfiai változásokat b./ Megyei-régiós szociális ellátás: - Rosszul strukturált: alapellátás jórészt kiépítetlen, testi fogyatékosok ellátása alulreprezentált - Szakellátás túlterhelt - Emeltszintű szolgáltatás erősen hiányos - Egészségügyi ellátórendszer következményes terhelése c./ Kórház: - Több telephelyes struktúra - Részben amortizált épület- és gép-műszer állomány - Állandósult likviditási zavar - Sürgősségi Betegellátó Osztály hiánya

Veszélyek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Gazdasági leszakadás folytatódása - Folytatódó lakossági öregedés, romló korösszetétel - Finanszírozási rendszer átalakításának elmaradása (költségarányos térítés, amortizáció) - Humán erőforrás elvándorlása, elöregedése - Sikertelen regionális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás - Sikertelen városi-konzorciális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás (NFT II. projektterv kudarca) b./ Kórház: - Adósságállomány növekedése, csődhelyzet - Épületek és berendezések állagának további romlása, felújítás és pótlás elmaradása - Ellátási színvonal romlása, működési engedély visszavonása - Rosszul kommunikált átalakulás politikai és társadalmi hatásai - Rosszul kommunikált átalakulás kórházszervezeti hatásai

16

Lehetőségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Költségvetési formától eltérő jogi formájú működtetés - Regionális szervezetrendszer (Regionális Területfejlesztési Tanács, DRET) - Interregionális együttműködés (Alpok-Adria, Duna-Száva-Dráva Eurorégió) - Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program - Uniós források, regionális és kistérségi szinten b./ Kórház: - Bázisként felhasználható épület- és gép-műszerállomány - Rendelkezésre álló humán tőke - Rendelkezésre álló kapacitás - Épített és természetes környezet rendezése

Erősségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Határ menti lokalizáció - Nemzetiségi kapcsolatok - Civil szféra erőssége - Egészségügyi képzés és kutatás - Szociális képzés és kutatás - Önellátó egészségügyi struktúra (szinte teljes szolgáltatás spektrum) - Egészségügyi alapellátás jól kiépített - Intézményközi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4.) b./ Kórház: - Humán erőforrás - Kórházmenedzsment - Adaptációs készség, rugalmasság (lakossági szükségletek felismerése) - Országosan egyedülálló komplex minőség- és környezetirányítási rendszer - Elkötelezettség az ellátási színvonal emelésére - Elkötelezettség a beteg- és munkatársi elégedettség emelésére - Intézményközi és intézményi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4) - Országosan elismert speciális profilok (érsebészet, gasztroenterológia) - Magas szintű diagnosztikai háttér

V. A Baranya Megyei Kórház stratégiája Az egészségügyben a racionális ellátásszervezés csak regionális együttműködésben képzelhető el. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a jelenlegi statisztikai tervezésű régióknál kisebb számú, nagyobb régió jöjjön létre. Az egészségügy regionális átalakítása, a közigazgatás regionalizálásával együtt, fokozatosan fog megtörténni, a progresszivitás elvének, mint változatlan alapelvnek megfelelően. Az új progresszivitási szintek azt a térségi szintet fogják jelenteni, amelyen az ellátás azonos esélyű hozzáférését biztosítani lehet. A megye/fővárosi szintre képzelt ellátástípus a „súlyponti kórház speciál szakrendelésekkel”.

17

A jövőben ezt az ellátási szintet szeretnénk képviselni, mind a tervezett általános, mind a speciális (*-os homogén betegségcsoportok) szolgáltatások nyújtásával. A régiós érdekeken kívül figyelembe kell vennünk a kistérségi érdekeket, továbbá a pécsi egészségügyi szakellátó rendszer négy tulajdonosa által létrehozott konzorcium érdekeit is. Mindenekelőtt azonban – a helyzetelemző részben foglaltak alapján – az ellátási területünkön élő, idősödő lakosság szükségleteit.

A stratégia alapelvei A kórház 10 éve elkészített Stratégiai Tervét továbbfejlesztve, a DREE által 2005. januárban elfogadott Regionális Egészségfejlesztési Tervtanulmány és Középtávú Operatív Programjavaslat-ban foglaltak alapján: Küldetésünk: Baranya megye, Pécs város és a Dél-Dunántúli Régió – kiemelten időskorú – lakosságának egészségügyi ellátása érdekében a kor színvonalának megfelelő gyógyászat alkalmazása, biztonságos, innovatív, betegközpontú szolgáltatásokkal, korszerű menedzsmenttel, stabil, átlátható és tervezett gazdasági-pénzügyi bázissal. Jövőképünk: Stabilan meg kívánunk maradni a megye és a város második vezető egészségügyi ellátó intézményének. Nyitottak kívánunk lenni a régión belüli és kívüli, a szomszédos országok betegei számára is. Magas színvonalon, etikus és humánus magatartással, bizalmas adatkezeléssel, széleskörű szolgáltatás nyújtása, három (két) telephelyen, a környezetterhelés mérséklésével, a munkahelyi biztonság megteremtésével. A hagyományos, fekvő- és járóbeteg egészségügyi ellátáson túl komplex geriátriai centrum megvalósítása és működtetése, mely egy rendszerben biztosítja a gazdasági fenntarthatóságot és a lakossági szükségleteknek való megfelelést. Minőségpolitika: Tudatában annak, hogy az egészségügyi intézményektől magas színvonalú és biztonságos ellátási szolgáltatást vár el a társadalom, az integrált minőségirányítási rendszer működtetését elengedhetetlennek tartjuk. Felvállalása stratégiai döntés, jelentése: a betegellátásban a korszerű tudás és szakmai hatásosság, szolgáltatásainkban a szervezettség és hatékonyság folyamatos fejlesztésére úgy törekszünk, hogy szem előtt tartjuk környezetünk megóvását, munkatársaink egészségének védelmét egyaránt. A szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében ösztönözzük és támogatjuk munkatársaink megfelelő képzettségének megszerzését, a nemzetközi standardok elérését. Fontosnak tartjuk a környezettel harmonizáló hosszú távú működőképességet és biztonságot, az infrastruktúra tervszerű karbantartását és fejlesztését. A betegellátás hatékony támogatása, betegeink adatbiztonsága és a minőségirányítási rendszer eredményes működése érdekében folyamatos feladatnak tekintjük információ technológiánk fejlesztését. E célkitűzések megvalósulása nyilvánuljon meg érdekelt partnereink megelégedettségében.

18

További elveink: 1./ Szolidaritás és pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése, a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai közül az időskorúakat és a nőket preferálva. 2./ Időben és térben egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az egészségügyi (és a kapcsolódó szociális) ellátáshoz, a területi kötelezettségünkbe tartozó 400.000 ember részére. 3./ Hatékonyság, megvalósíthatóság, tervezés – optimális struktúrában, stabil forrásokkal. 4./ Multiszektoriális és a civil szférával való együttműködés. 5./ Különböző fenntartású pécsi egészségügyi szolgáltatók 1999-ben deklarált, közös fejlesztési stratégiájának következetes továbbvitele. 6./ Stratégiánk folyamatos visszacsatoláson alapuló ellenőrzése és módosítása.

Stratégiai célok és eszközök Intézményen belüli célok: 1./ Betegeink várható élettartamának növelése, az idő előtti halálozás miatt elveszett életévek számának csökkentése. Eszközei: - Prevenció, szűrés, korai diagnózis lehetőségeinek fejlesztése (az emlő- és méhnyakrák szűrésen kívül a vastagbélrák szűrésének megkezdése). - Sürgősségi ellátásunk fejlesztése (Sürgősségi Betegellátó Osztály kialakítása, Országos Mentőszolgálattal és alapellátó központi ügyeletekkel való együttműködés). 2./ Ellátási területünk morbiditási-mortalitási mutatóinak javítása. Eszközei: - Betegeink magas szakmai színvonalú, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel végzett, költséghatékony kezelése. Aktív korúak munkaképességének mielőbbi helyreállítása, utókezelés biztosítása. Gyógyíthatatlan betegek palliatív ellátása, hospice. - Az intézmény által okozott környezetterhelés csökkentése. - Munkatársaink munkakörülményeinek, munkabiztonságának javítása, foglalkozási betegségeik megelőzése, korai észlelése és kezelése. 3./ Betegeink életminőségének javítása. Eszközei: - Szekunder prevenció, rizikófaktorok komplex felmérése és felszámolása. - Hatékony gondozás. - Komplex geriátriai centrum megszervezése és fenntartása.

19

4./ Beteg- és munkatársi elégedettség növelése, ellátási színvonalunk javítása. Eszközei: - Tárgyi és személyi minimumfeltétel rendszer biztosítása. - Komplex minőségirányítási rendszerünk továbbfejlesztése. - Evidence based betegellátás. - Partneri kapcsolatok kialakítása. 5./ Intézményünk költséghatékony működtetése, folyamatos fenntarthatóság és likviditás biztosítása. Eszközei: - Kapacitás és struktúra optimális kialakítása, az ellátás három vagy kettő telephelyre való koncentrálása. - Szükséges beruházások, felújítások elvégzése. 6./ Struktúránk igényekhez történő adaptálása. Eszközei: - Krónikus kapacitás növelése, ugyanakkor a likviditás fenntartása. - Új ellátási formák kialakítása (komplex geriátria, mobil hospice team). Intézményen kívülre mutató célok: 7./ Megyei-regionális egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakításában való részvétel. Eszközei: - Kapacitások allokációjának módosítása. - Résztvevők társadalmi igényeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése. - PTE OEC és saját ellátásunk profiltisztítása, párhuzamosságok megszüntetése. 8./ Megyei-regionális betegutak ésszerűsítése, felesleges teljesítmények csökkentése. Eszköz: HEFOP 4.4 projekt megvalósítása. (Integrált intézményközi informatikai infrastruktúra mintarendszer kiépítésével régiónk társult egészségügyi intézményei számára internet alapú, biztonságos kommunikációs csatornát használó eHealth szolgáltatásokat fog nyújtani. Az ellátási hátrányokat csökkenti a betegutak rövidítésével, a betegek helyett az adatok utaztatásával. Az ellátás minden szintjén on-line elérhetővé teszi a holisztikus megközelítésű, az egész betegéletutat átfogó gyógyításhoz szükséges információkat. Hozzájárul az egészségügyi erőforrások jobb kihasználtságához.)

Konkrét, rövid távú célok: 1./ Telephelyszűkítés (Megyei Tüdő-és Bőrgondozó, Mentálhygiénés Intézet elhelyezése), aktív és krónikus ellátás telephely elkülönítése. 2./ Hotelszolgáltatás komfortosságának növelése.

20

3./ Sürgősségi betegellátás megszervezése. 4./ Egynapos sebészet fejlesztése (érsebészet, gasztroenterológia, urológia) – aktív ágyak terhelésének alternatívájaként, aktív korú betegeknél. 5./ Geriátriai ellátás fejlesztése – kórházhoz integrált ápolási-szociális ellátó (home care) rendszer kialakítása, aktív betegellátás tehermentesítése. 6./ Pulmonológiai tevékenység koncentrálása (járó-fekvőbeteg ellátás, diagnosztika) a Központi Telephelyen. 7./ Járulékos szolgáltatások (Központi Élelmezés Üzem, Központi Sterilizáló, Gyógyszertár) fejlesztése. 8./ Labortevékenység koncentrálása (városi-megyei szinten), mikrobiológia átszervezése. 9./ Gasztroenterológiai Centrum diagnosztika, rákszűrés) működtetése.

(belgyógyászati-sebészeti

járó-fekvőbeteg

ellátás,

VI. Konkrét program I./ Központi Telephely felújításának befejezése, Rákóczi úti aktívdiagnosztikai Telephellyé fejlesztése Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg, sürgősség, járóbeteg, diagnosztika, szűrés, gondozás Ágyszám, ágytípus: 429, aktív Tervezett fekvőbeteg struktúránkat a 4. sz. melléklet, az átalakulással érintett osztályok ágyszám változásait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Épületegységenként:

1. „B” épület teljes körű rekonstrukciója I. szint: II. szint: III.-IV. szint: V. szint:

Sürgősségi Betegellátó Osztály és detoxikáló kialakítása, 10 ágy Központi Radiológiai Osztály felújítása Sebészet-Érsebészeti Osztály felújítása, 69 ágy Nővérszálló (14 férőhely), nővéröltöző (115 férőhely), gyógytorna helyiség kialakítása

Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO, SO): SO2-re irányuló többletkapacitási pályázatunkat az OEP ez évben SO1-ként befogadta. Az Egészségügyi Minisztérium sürgősségi betegellátó rendszer fejlesztését célzó felhívására új pályázatot nyújtottunk be, a befogadott kapacitás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében. A 125 millió forintos forrásból 2006. május 31-re tervezett megvalósítás után megfelelünk a sürgősségi ellátással szemben támasztott uniós elvárásoknak: folyamatos rendelkezésre állás, egy telephelyi betegbelépési pont, optimális betegutak, progresszivitás, költséghatékonyság (életév nyereség).

21

A Baranya Megyei Kórház „C” épületében 2000. óta működik a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály. A rekonstrukció kapcsán történt kialakítása hatalmas szakmai igényt elégített ki, hiszen intézményünk a 60-as évektől intenzív osztály nélkül, szubintenzív részlegekkel működött. A sürgősségi ellátás, a reanimációs készenlét a fekvőbeteg ellátás szintjén ezzel megoldódott, azonban az ambuláns akut betegellátás továbbra is problémát jelentett. 2002-ben szerveztük meg a Központi Belgyógyászati Ambulanciát. Jelenleg központi diszpécser és három vizsgáló helyiséggel, betegváróval („T” épület), négy ágyas megfigyelő („C” épület), valamint detoxikáló részleggel („B” épület) működik. A belgyógyászati akut betegellátást biztosítani tudja, fekvőbeteg hátterét három belgyógyászati osztályunk adja. Összkórházi irányító-elosztó funkciót végez. Az esetszám 40 %-a kerül felvételre, bizonyos része azonban az egynapos, sürgősségi ellátás keretein belül is kezelhető lenne. Pécs kórházi felvételes ügyeleti szolgálatát a PTE OEC klinikáival közösen végezzük. Hetente egy-két hétköznapon és egy hétvégi napon látjuk el a belgyógyászati és sebészeti ügyeleti eseteket. Az érsebészet, infektológia, tüdőgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat folyamatosan, a gyermekgyógyászat minden második napon felvételes. A folyamatos sürgősségi betegellátás strukturális alapja a Központi Belgyógyászati Ambulancia SBO-vá való fejlesztése. Célunk az akut ellátás színvonalának emelése (a betegek adekvát, lehető legrövidebb időn belüli definitív ellátása), a fekvőbeteg osztályok tehermentesítése, elektív betegforgalmuk és ágykihasználtságuk optimalizálása. A sürgősségi homogén betegségcsoportok (HBCS) alapján a jelenleg járóbeteg pontrendszerben elszámolható ambuláns finanszírozás HBCS alapúvá válhat, a betegek 6-24 órás ellátására megfelelő fedezetet nyújt. Betegforgalom 2002. Járóbeteg esetszám 7290 Várható betegforgalom (eset/nap): Belgyógyászati jellegű 35-50 Sebészeti jellegű 15-20 Szülészeti jellegű 5-10 Pulmonológiai jellegű 10-15 Egyéb 5-15

2003. 8620

2004. 9730

A tervezett betegösszetétel a jelenlegihez hasonló: döntően kardiovaszkuláris, gasztroenterológiai, pulmonológiai és metabolikus jellegű esetek várhatók – fekvőbeteg osztályaink fő szakmai profiljaival összhangban, a diagnosztika és a definitív ellátás biztosított. Emellett növekvő számú intoxikált, hajléktalan, leromlott általános állapotú, szociális okokból elesetté vált és időskorú beteggel is számolnunk kell. Összesen 10 ágy (kapacitás átcsoportosítással), szociális és tároló helyiségek, kis ágyszámú, komplexen felszerelt betegmegfigyelő helyiségek kialakítása, az orvos- és nővérlétszám fejlesztése, valamint megfelelő műszerezettség biztosítása szükséges a szakmai minimumfeltételek szerint. A pályázati forrás limitált volta miatt egyelőre SO2 kialakítását céloztuk meg, mely a későbbiekben SO1-é bővíthető. A helikopter leszállóhelyet a „P” épület tetejére tervezzük.

22

A leendő SBO együtt fog működni az Intenzív Osztállyal, a diagnosztikus egységekkel (Központi Laboratórium és Radiológia, Endoszkópia) és a Központi Műtőblokkal. Ugyanazon épületben helyezkedik el a Radiológiai és a Sebészet-Érsebészeti Osztály, a szomszédos „A" épületben került felújításra legnagyobb belgyógyászati osztályunk (az általános belgyógyászat és a gasztroenterológia mellett a kardiológiai profilt is ide koncentráljuk). Az új „P” épületben történik a pulmonológiai ellátás és diagnosztika. A fentiek révén megteremtjük az aktív telephely közel optimális sürgősségi ellátási bázisát. Központi Radiológiai Osztály: A Központi és az Ángyán úti Telephelyen (utóbbi részlegként) végzi felnőtt járó- és fekvőbetegeink hagyományos röntgen és ultrahang vizsgálatait. (A Gyermekközpontban működő Képalkotó Diagnosztikai Osztály látja el a gyermekkorú betegeket). A területi ellátás elveinek megfelelően fogadjuk a megye lakosságának jelentős részét háziorvosi beutalás révén is. Akkreditált Emlőszűrő Központunk szűrő- és klinikai tevékenységet lát el. Egyes klinikai szakmák országos és regionális tevékenységéhez (érsebészet, gasztroenterológia) komplex radiológiai ellátást nyújt. Jelentősen emelkedik az intervenciós és speciális beavatkozások száma. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Esetszám Vizsgálatszám

41.000 78.000

39.500 65.500

37.600 88.000

A röntgengépek cseréje az elmúlt években pályázatok útján megvalósult. Az ultrahang géppark cseréje cél- és címzett támogatásból zajlik. Az archiválásra vonatkozó jogszabályi előírások halaszthatatlanná teszik a digitalizálás bevezetését. A felnőtt radiológiai ellátás – hasonlóan a többi diagnosztikához – egy telephelyre koncentrálható az épület felújítása és a pulmonológia ide költözése után. Sebészet-Érsebészeti Osztály: 1986 óta a POTE, majd a PTE Sebészeti Tanszékeként is működik 80 ággyal. Belső struktúrája 40 érsebészeti és 40 általános sebészeti ágyra oszlik. Pécs és a városkörnyék általános sebészeti és a progresszív ellátásból adódó megyei szintű sebészeti feladatainak ellátását végzi. Az érsebészeti részleg a fentieken túlmenően speciális beavatkozásokat más régióból is végez. Érsebészet vonatkozásában az osztály tevékenysége nemzetközi hírű, számos beavatkozást mi vezettünk be. Kiemelendő az OEP által külön keretből támogatott endovaszkuláris sebészet. Az Országos Érsebészeti Intézetet követően a legmagasabb műtéti számot teljesítjük, a minősített esetek tekintetében meghaladjuk azét. Az általános sebészet Emlőszűrő Állomással), továbbá a kolorektális sebészeti tevékenységet feltételek adottak.

területén kiemelendő az emlősebészet (szoros kapcsolatban az a hasi sebészet területén a nagy számú laparoszkópos beavatkozás, sebészet. Elsősorban az emlősebészethez csatlakozóan plasztikai végzünk. Az Anyagcsere Osztály hátterével az endokrin sebészeti

23

Gasztroenterológiai Centrum: A Gasztroenterológiai Osztály és az Endoszkópos Laboratórium felújítása a csatlakozó „A” épületben 2005. végére befejeződik, így szoros szakmai együttműködésre nyílik lehetőség. A sebészeti hotelrész felújítása a régión belül újrapozícionálja a gasztorenterológiai profilt, maga után vonja a proktológia és a gasztroenterális-kolorektális sebészeti ellátás fejlesztését, lehetővé teszi a határterületi diagnosztikai és terápiás problémák, akut ellátási igények (gasztrointesztinális vérzések) közös megoldását. A Népegészségügyi Programban meghirdetett kolorektális szűrővizsgálatok szakellátási feladatai biztosíthatók, az onkológiai szakterület (kolorektális onkoteam, kemoterápia) bevonásával. A diagnosztikus társszakmák (radiológia, pathológia, labor) magas szakmai színvonalú hátteret adnak. Az Onkológiai Osztállyal való kapcsolat a gyomor-bélrendszeri betegellátáson túl is továbbfejleszthető (fej-nyak sebészet, emlő onkoteam). Az osztályhoz tartozó szakrendelők, műtők és a Központi Intenzív Osztály a szomszédos, felújított „C” épületben rendelkezésre állnak. Betegforgalom: Fekvőbeteg ellátás Érsebészet Betegszám Műtétszám Case-mix index Sebészet Betegszám Műtétszám Case-mix index Járóbeteg esetszám Érsebészet Sebészet

2002.

2003.

2004.

1.778 1.922 1,819

1.734 1.880 1,770

1.748 1.963 1,594

1.740 2.173 1,347

1.835 2.591 1,413

1.873 2.520 1,403

13.540 12.964

13.022 13.634

12.189 12.960

2. „F” épület felújítása Az épületben marad az Infektológiai és Anyagcsere Osztály, 30-30 ággyal, az alagsorba kerül áthelyezésre a „G” épületből a Központi Sterilizáló, megújított technológiával. Infektológiai Osztály: A megye egyetlen felnőtt fertőző betegeket ellátó osztálya, emellett ellátja a PTE infektológiai graduális és posztgraduális oktatási feladatait. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Fekvőbeteg esetszám Járóbeteg esetszám

1.080 1.707

1.038 1.819

974 1.851

A felújítással az egyik alapfeladat, az izolációs lehetőségek tovább javíthatók.

24

Anyagcsere Osztály: A jelenleg 40 ágyas osztály elsősorban diabéteszes, pajzsmirigy-, kardiovaszkuláris és általános belgyógyászati betegeket lát el. Betegforgalom Fekvőbeteg esetszám Járóbeteg esetszám

2002.

2003.

2004.

1.402 17.408

1.466 21.287

1.378 21.938

Az ÁNTSZ ez évi határozatában sürgette a tárgyi minimumfeltétel rendszer mielőbbi megvalósítását. A felújítással ezt 30 ágyon biztosítani tudjuk.

3. „K” épület felújítása Az átmenetileg ide költöztetett Gasztroenterológiai Osztályt év végén vissza tudjuk helyezni a felújított „A” épületbe, a jelenleg a „B” épület alagsorában működő Endoszkópos Laboratóriummal együtt. Helyére – emeletcserével – kerül a 30 ágyas Onkológiai Osztály, annak területe szabad kapacitást jelent a szükségessé váló ideiglenes osztályáthelyezésekhez. Túl ezen, 2006. I. félévétől itt urológiai egynapos sebészeti tevékenységhez hotelrészt, a „C” épületben műtőt fogunk biztosítani – amennyiben az Uro-Clin Kft. többletkapacitási pályázata befogadásra kerül. A „K” épületben üzemel továbbra is a Központi Laboratórium, az ide szervezett mikrobiológiai feladatokkal együtt. A földszintről a Pathológiai Osztályt áthelyezzük az új „P” épületbe, területén diagnosztikai fejlesztést tervezünk. Az épület funkciójának középpontjában így az onkológia (uro-onkológia) és a diagnosztika áll majd. Onkológiai Osztály: Az Onkológiai Osztály a régió első ilyen profilú osztályaként, 10 éve működik, 5 éve önálló struktúrában. Megyei Onkológiai Gondozónk 1963 óta, a Megyei Onkológiai Központ 2004. januárjától végzi tevékenységét. A megye daganatos betegeinek ellátását koordinálja, komplex kezelésüket négy onkoteam-en keresztül biztosítja, a városi kórházakkal és onkológiai gondozókkal együttműködve. Onkológiai és onko-pulmonológiai ellátásunk színvonalát jelzi, hogy a szakmai feltételrendszert teljesítve, III. progresszivitási szintre sorolt. A 30 ágyas osztály fő profilja a szolid tumorok (főként kolorektális, emlő, urogenitális lokalizációk) kemoterápiája. A szakmailag kiemelt (I/A) minősítésű osztály kezdettől fogva OEP különkeretes centrum, e tekintetben ellátási területe a Dél-Dunántúli Régió. A hagyományos fekvőbeteg ellátáson túl a kúraszerű ellátás feltételeit kialakítottuk, 2005-ben OEP általi befogadásra került. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.


2.338 7.4.83

2.185 9.648

2.292 10.520

25

4. „P” épület megépítése A megye fekvőbeteg tüdőgyógyászati ellátása teljes egészében, a járóbeteg ellátás és gondozás nagyrészt intézményünkre hárul. Betegközpontú, költségkímélő, modern szemléletű, teljes spektrumú pulmonológiai ellátást reprezentálva, egy épületben („P”=pulmonológia) kívánjuk koncentrálni, a szükséges diagnosztikai, terápiás, archiváló feltételrendszert, a társszakmák (onkológia, gasztroenterológia) jelenlétét biztosítva. Az új épület alagsorába költöztetjük a „K” épületből a Pathológiai Osztályt, földszintjén alakítjuk ki a tüdőgyógyászati járóbeteg rendelések, a bronchológia, a Megyei Tüdőgondozó és a Bőr- Nemibeteggondozó helyét. Tüdőgyógyászati Osztály: Jelenleg az Ángyán úti Telephelyen folytatjuk 120 aktív ágyon a tüdőgyógyászati betegek ellátását, egyetemi klinika hiányában arra akkreditált feladatokkal. Kiemelendő a külön keretből finanszírozott pulmo-onkológiai és a bronchológiai tevékenység. A tüdőbetegek kezelési eljárásai, a prevenciós szemlélet megvalósítása már régen más környezetet igényelne, mint a telephely létrehozásának idején. A tüdőgyógyászati morbiditás az eltelt 40 évben megváltozott, a tuberkulózisos megbetegedések száma drasztikusan csökkent. Döntően krónikus obstruktív és daganatos légzőszervi betegeket kezelünk, aktív diagnosztikai és akár intenzív terápiás, állandó szállítási igénnyel (sugárterápia). Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Fekvőbeteg esetszám „A” Osztály „C” Osztály Krónikus esetszám

1.777 2.480 335

1.903 2.599 339

1.703 2.757 359

14.356

16.829

18.442

Járóbeteg esetszám Megyei Tüdőgondozó:

Legnagyobb járóbeteg forgalmú klinikai egységünk, a mozgó tüdőszűrést a megyében egyedüli szolgáltatóként végezzük. Jelenlegi, külső telephelyi működése nem felel meg a szakma mai követelményeinek, a minimumfeltételeknek. Az intézet megfelelő elhelyezését, technikai feltételeit (röntgen géppark teljes amortizációja, digitalizálás hiánya) évek óta nem tudjuk saját forrásból biztosítani. Többször jeleztük a fenntartó felé, hogy a betegellátás ezen a területen súlyosan veszélyeztetett. Központi Telephelyre való telepítése szervezettebbé, (költség)hatékonyabbá teszi a szakrendelés és gondozó munkáját. A betegek teljeskörű kivizsgálása egy telephelyen belül történik (klinikai társszakmák, diagnosztika), a hospitalizálás lehetősége azonnal biztosított. Népegészségügyi szempontból a legnagyobb jelentősége a megújuló szűrési tevékenységnek lesz. A Stabil Ernyőfényképszűrő Állomáson a Pécs környéki települések lakosainak tüdőszűrése fog történni.

26

A Mozgó Ernyőfényképszűrő Szolgálatok segítségével, lakóhelyén végezzük a szűrésre kötelezett 30 év feletti lakosság vizsgálatát, Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós térségében, valamint Pécs város területén három idősek otthonában. Betegforgalom Járóbeteg esetszám

2002. 98.460

2003. 90.231

2004. 84.835

Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet: A város és megye dermatológiai ellátásában szerepe meghatározó. A hagyományos funkciókon kívül speciális szolgáltatásokat végzünk: gyermekbőrgyógyászat, bőrgyógyászati allergológia, immunoallergológia és lábszárfekély rendelés. Jelenlegi, külső telephelyi elhelyezése még a Tüdőgondozóénál is rosszabb: több emeleten, szétszórt helyiségekben, szűkös alapterületen. A Központi Telephelyre való költözéssel az ellátás színvonala, a munkaszervezés, a betegelégedettség javul, új kezelési eljárások vezethetők be (fényterápia, iontoforézis). A diagnosztikai és egyéb társklinikai vizsgálatok (labor, radiológia, gasztroenterológia, érsebészet) gyorsabban és könnyebben hozzáférhetővé válnak. Betegforgalom Járóbeteg esetszám:

2002. 36.542

2003. 38.512

2004. 40.903

A két nagy forgalmú gondozó intézet Rákóczi útra való telepítése azt is jelenti, hogy telephelyeink száma csökken (Veress E. u.). A gazdaságosságon és a szakmai szempontokon kívül nem elhanyagolható annak a jelentősége, hogy lehetővé tesszük az Egyesített Egészségügyi Intézmények telephelyszűkítését is. Az új „P” épületet összekötnénk az „F” épülettel, valamint az „A”, „B”, „C”, „T” és „K” tömbök alkotta együttessel. A „G” épületből a Központi Sterilizáló átkerül az „F” épületbe, az igazgatási funkciók pedig a Központi Élelmezés Üzem felújítandó-bővítendő tömbjének felső szintjére. Így a Rákóczi úti Telephely betegellátó és kiszolgáló egységeinek helyzetét rendezni tudnánk, jelentős zöldterület nyereséggel. A Rákóczi útról közvetlenül megközelíthető 200 férőhelyes parkolóházat építenénk, a külső forgalmat a kórházitól elkülönítve – a város parkolási gondjaira is megoldást kínálva.

5. Egyéb épületek A Rákóczi úti Telephely „C” épületében levő funkciók változatlanok: Intenzív Osztály 10 ággyal, műtőblokk (átszervezésével Központi Műtőblokk), járóbetegellátás, SBO egyik egysége (sokktalanító, 4 ágyas megfigyelő, sürgősségi műtő). A „T” épületben működik a Szülészet-Nőgyógyászati Osztály 60 ágya és járóbeteg rendelései, valamint az SBO betegfogadó része és vizsgálói. Az „A” épületben 2005. végétől működik újra a Gasztroenterológiai Osztály (50 ágy, járóbetegellátás, Endoszkópos Laboratórium) és ide költözik vissza a Kardiológiai Osztály (20 ágy, járóbetegellátás, Echokardiográfiás Laboratórium).

27

II. Ángyán úti Telephely felújítása, Geriátriai Centrummá fejlesztése Ellátás típusa: krónikus fekvőbeteg, aktív fekvőbeteg, járóbeteg, szociális Ágyszám, ágytípus: 130 krónikus, 70 aktív (de: geriátria!) A 40 éve épült, eredetileg 300 ágyas Tüdőgyógyintézetben jelenleg 120 aktív ágyon folyik pulmonológiai ellátás, 30 ágyas krónikus tüdőgyógyászati kapacitásunk a rossz ágykihasználtság és komfortviszonyok miatt szünetel. A megváltozott morbiditási struktúra miatti ágyszámcsökkentéssel felszabaduló ágyakon, az eddigi telephelyszűkítés és a rekonstrukciós költözések okán egyéb profilokat alakítottunk ki: kardiológia, kardiológiai rehabilitáció, mozgásszervi rehabilitáció, gerontopszichiátria, ápolási és hospice osztály. A telephelyen ellátott betegszám 2002-ben 7.120, 2003-ban 7.020, 2004-ben 7.520 volt. A jelenleg itt működő Kardiológiai Osztály 2005. végén a Gasztroenterológiai Osztállyal együtt az „A” épületbe költözik, felszabaduló területe az átépítések során pufferkapacitást fog jelenteni. Az aktív pulmonológiai tevékenység a Központi Telephelyen kialakítandó „P” épületbe kerül áthelyezésre. A telephely felújításával, a mostaninál lényegesen magasabb komfortszinten 200 ágyat kívánunk működtetni, mely a Geriátriai Centrum központi, fekvőbeteg elemét jelenti.

Geriátriai Centrum A mai magyar társadalomban megöregedett embertársunk problémát, sokszor terhet jelent közvetlen környezete, családja számára. Amikor az idős, „szépkorú” ember egészsége megromlik, önálló életvitele bizonytalanná válik, megbetegszik, családtagjaival együtt pszichoszociális krízishelyzetbe kerül. Rendszerint aktív kórházi ágyra veszik fel, ahonnan a legrövidebb időn belül hazabocsátják, ugyanakkor már néhány kórházi nap után immobilizálódik, szövődmények lépnek fel – ez feltartóztathatatlan állapotromláshoz, halálhoz vezethet. Az idős szervezet egyensúlyi állapotának visszaállítása, multimorbiditásának gyógyítása, mozgáskészségének és önellátó képességének helyreállítása csak speciális geriátriai osztályon képzelhető el. Olyan osztályon, ahol addig részesül az ellátásban, ameddig indokolt, amíg teljesen vagy legalább részben önellátóvá válik és a számára legmegfelelőbb ellátási típusba tud továbbjutni. A magyar időskorú népesség egészségi állapota rendkívül rossz. A teljes népességhez hasonlóan közöttük is a leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, jellemző a multimorbiditás (5-10, akár még több betegség egyidejű jelenléte). Az időskorúak legalább fele magasvérnyomás betegségben szenved, ők teszik ki a daganatos és a cukorbetegek 50 %át. A balesetek, sérülések gyakorisága főleg 80 éves kor felett növekszik. Az időskorú ellátás kórházi és szociális otthoni kapacitásai elégtelenek a növekvő szükségletek kielégítésére, mind országos, mind régiós szinten. Ugyanakkor a kormányzati egészségpolitika (az időskorúak ellátási intézményeinek újrarendezése, a gyógyítási és az ápolási rendszerek közötti átjárás megteremtése), valamint a Népegészségügyi Program (az egészségben töltött életévek számának növelése, az idős lakosság életminőségének javítása) kiemelt prioritásai közé tartozik.

28

Magyarországon az ellátási lánc két gyenge láncszeme a pre- és a poszthospitális ellátás. A krónikus ágyszám tekintetében a régió lakosságszámra vetített elmaradása mintegy 600 ágy. Az ágystruktúra átalakítása két irányban indokolt: egyrészt aktív geriátriai ágyak, másrészt további krónikus ágyak kialakítása szükséges. A DREE által készíttetett regionális programjavaslatban szerepel, hogy a PTE-n hiányzó geriátriai „tanszéket” Ángyán úti Telephelyünkön kell kialakítani, legalább 60 ággyal. A hospice, palliatív ellátás iránti társadalmi igény szintén növekvő, a működő kapacitások (a megyében rajtunk kívül egy fekvőbeteg és két otthoni szolgáltató) itt sem elegendőek. A megyében szinte csak kórházunk rendelkezik az igényeknek megfelelő nagyságrendű „szépkorú” ellátásra alkalmas, 124 ágyas krónikus kapacitással. Aktív és krónikus geriátriai ellátást – aktuális elnevezésétől függetlenül – a megyében egyedül, több, mint két évtizede nyújtunk. 1982-ben, az országban elsőként, volt Pécsbányatelepi Telephelyünkön, 110 ágyon kezdtük el az idős, krónikus és gyógyíthatatlan betegek ellátását. A terminális állapotúak spirituális támogatásában az Assisi Szent Ferenc Ápolói Rend apácái és a pécsi katolikus egyház papjai vettek részt, a kórház udvarában kápolna működött. A megyében elsőként szerveztük meg a Hospice Mobil Csoportot. Egyelőre intézményünkben végez konzultatív segítségnyújtást és tanácsadást, aktív tagja kórházlelkész szakemberünk. Nyertes OEP pályázatunk alapján, ez évben 15 ágyas Hospice/Palliatív Terápiás Osztályt hoztunk létre. A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvánnyal együttműködve, komplex intézeti és otthoni hospice ellátást végzünk. A hospice oktatásához gyakorló területet biztosítunk. A nem egészségügyi önkéntesek képzését elkezdtük, önkéntes beteglátogató képzés formájában, a francia modellt követve. Stratégiai célunkként, eddigi tevékenységi körünket kiteljesítve, Ángyán úti Telephelyünket megyei-regionális Geriátriai Centrummá kívánjuk fejleszteni, az időskorú lakosság és hozzátartozóik megelégedésére. A lekötött kapacitás jelenleg: 30 ágy gerontopszichiátria, 30 ágy ápolás, 15 ágy hospice – 30 mozgásszervi rehabilitációs ágyunk geriátriai szakterületre való átcsoportosítására pályázatot nyújtottunk be. A tervezett 200 ágy megoszlása: 70 aktív geriátria, 30 krónikus geriátria, 60 ápolás, 40 hospice. Utóbbi 130 krónikus ágy kialakítása 6 aktív ágyunk átcsoportosításával megoldható. A komplex fekvőbeteg ellátás mellett 200 lakrészes (36, 40 vagy 45 m2 alapterülettel), emeltszintű idősek otthonát alakítanánk ki, orvosi felügyelettel, kórházi háttérrel. Egyidejűleg 500 fő „szépkorú” tartós elhelyezését tudnánk biztosítani, az aktív, majd igény szerint akár többféle krónikus fekvőbeteg ellátást követően a szociális otthonban. A rendszer rugalmasan alkalmazkodik az idős ember változó állapotához, a mindenkori egészségi státuszának megfelelő ellátástípus adott (például állapot rosszabbodás esetén aktív ágyra való visszavétel). Új strukturális elem a geriátriai járóbeteg ellátás-gondozás, heti 30 óra saját kapacitás átcsoportosításával. A geriátriai komplex, egészségügyi-szociális ellátási modellt országosan elsőként tudnánk megszervezni és működtetni. Elemei: 1./ Fekvőbeteg ellátás: a./ Aktív geriátriai osztály: Feladata: Diagnosztikai és gyógyító tevékenység, egyensúlyi állapot visszaállítása.

29

b./ Krónikus geriátriai osztály: Feladata: Rehabilitáció, szövődmények megelőzése, funkciók helyreállítása, környezethez való alkalmazkodás és családi adaptáció segítése, szomatikus és pszichés támogatás. Mindkét osztály feladata a prevenció: Életkornak megfelelő életmód megismertetése, károsító hatások kiküszöbölése, betegségek, funkciócsökkenés és függőség megelőzése (elesés, csonttörés, magas vérnyomás, szívbetegségek, stroke, stb.). c./ Ápolási osztály: Feladata: Aktív kezelést már nem, de kórházi ápolást igénylő betegek ellátása, állapotuk javítása, otthonukba vagy szociális otthonba való bocsáthatóságuk egészségügyi feltételeinek megteremtése. d./ Hospice osztály: Feladata: Daganatos és terminális állapotú betegek ellátása, testi és lelki ápolás-gondozás, életminőségük javítása, szenvedésük enyhítése, emberi méltóságuk halálig való megőrzése. Szemléletváltás az egészségügyi személyzet körében, együttműködés a családorvosokkal, kezelőorvosokkal, fájdalom ambulanciákkal, önkéntes kórházi dolgozókkal és más önkéntesekkel, civil szervezetekkel. 2./ Járóbeteg ellátás: geriátriai szakrendelés Feladata: Egészségügyi és szociális állapotfelmérés, krónikusan multimorbid idősek gondozása, osztályos felvétel, háziorvosi együttműködés, ambulanter infúziós kezelés. 3./ Hospice mobil csoport: Feladata: Konzultatív segítségnyújtás a kórházi társosztályoknak, családorvosoknak, hozzátartozóknak. Kapcsolat az intézményi és otthoni hospice ellátók között. 4./ Otthonápolási szolgálat: Feladata: Alapítványi keretben működő otthonápolási munkánk kiterjesztése, otthoni hospice ellátás, home care (geriáter kezelőorvos felügyeletével). 5./ Emeltszintű szociális bentlakásos intézmény: Feladata: „Szépkorúak” ápolási-lakóotthona, orvosi-ápolói felügyelet (geriáter irányítja), megfelelő életmód biztosítása, kiegészítő szolgáltatások (torna, gyógytorna, uszoda, fizioterápia, nem hagyományos gyógymódok, fogászat, wellness). Cél:

- Egy helyen komplex ellátás - Egy időben több betegség gyógyítása - Legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezés - Pre- és poszthospitális gondozás - Rugalmas kapcsolat az aktív társosztályokkal - Szoros együttműködés az alapellátással - Szoros együttműködés a szociális ellátással

30

A Geriátriai Centrum modellje:

Külső intézmények (traumatológia, ortopédia, neurológia, pszichiátria)

Geriátriai Centrum

Ápolás

Hospice Otthon ápolás SBO

Aktív geriátria

Krónikus geriátria

Hospice Mobil Team

Geriátria szakrendelés

Időskorú otthon

Szociális otthonok

Társosztályok (belgyógyászati, sebészeti jellegű)

Alapellátás

Otthon

A jelenleg 30 aktív és 30 krónikus ágyon történő geriátriai ellátás forgalmi adatai: Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Aktív fekvőbeteg esetszám Krónikus fekvőbeteg esetszám

990 361

843 432

812 673

Az aktív osztály jelenlegi éves teljesítményéből várható geriátriai HBCS-k:

HBCS 825D 4111 5030 822B

Megnevezés Demencia 60 év felett Csontbetegségek, artropátiák Bőrfekélyek Depresszív szindrómák 60 év felett

Eset 620 186 156 147

Ápolási nap

Súlypont

9061,4 2358,0 1845,4 1922,3

749,17 159,13 176,18 30,51

Átlagos ápolási nap 14,6 12,7 11,8 13,1

31

2130 0170 410A 3480 141D 3490 Összesen:

Szívelégtelenség Egyéb cerebrovaszkuláris rendellenességek Gerincbetegségek, kivéve sérülések Márcirrhosis Tüdőgyulladás 60 év felett Hepatobiliáris rendszer, pancreas malignomája

A 70 ágyas aktív Geriátriai Osztály tervezett összes teljesítménye: A 10 leggyakoribb geriátriai HBCS aránya:

33

163,0

27,13

11,6

21 21 19 9

379,8 137,5 221,4 151,5

15,27 24,59 22,43 37,86

6,6 10,6 9,6 16,3

9 1221

83,9 16340,3

20,97 1263,25

9,0 13,4

23.579,6 69 %

1.955,28 65 %

12,5

1.887 65 %

III. Gyermekegészségügyi Központ Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg, járóbeteg, diagnosztika Ágyszám: 79 A fenntartó döntése értelmében a kihasználatlan gyermeksebészeti kapacitás 16 ágyának megfelelő teljesítményvolument 2005. november 1-től átad a Harkányi Gyógyfürdőkórház számára. Így a gyermekellátó telephely ágyszáma 104-re csökken. A betegforgalmi mutatókra, a megye magas gyermekgyógyászati kapacitására való tekintettel a következő belső struktúramódosításra kényszerülünk: A Gyermekgyógyászati Osztály 40 ágyon látja majd el az eddigi Gyermekgyógyászati, Csecsemő- és Pulmonológiai Osztály feladatkörét. A Sebészeti Mátrix Osztály 15, az Intenzív Osztály 4, a Fertőző Osztály 20 ággyal, azaz a telephely 79 ággyal működik tovább. 25 gyermekgyógyászati ágyat a geriátriai szakterületre csoportosítunk át, a demográfiai változásoknak és a szükségleteknek megfelelően. A volt laboratórium felújított épületébe helyezzük a Mentálhygiénés Intézetet, a volt igazgatósági épületbe a Sportorvostani Intézetet. A kórházi telephelyek száma további eggyel (Papnövelde u.) csökken, a két tevékenységet a gyermekgyógyászattól természetesen elkülönítjük. Aktív és krónikus fekvőbeteg osztályaink 2006. évi tervezett bevétele a 6. és 7. sz. mellékletben olvasható.

ÖSSZEFOGLALVA: Változatlan működési forma esetén, a likviditásunk helyreállítását célzó költségcsökkentő intézkedések végrehajtása csak válságkezelést jelent, komoly feszültségeket gerjeszt a szervezeten belül. A jelenlegi struktúrában és finanszírozással bevételnövelő lehetőségeink minimálisak. A Központi Gyógyszertár 15 éves működésbe adásából és a zárt forgalmú gyógyszertár kialakításából várható többletbevétellel, valamint adósságállományunk részleges faktorálásával a 2005. gazdasági évet normalizálni tudjuk. Ezek az utolsó, rendszerbe vonható, külső tartalékok.

32

Már nem csupán a fejlesztés, hanem a működtetés, a minimumfeltételek teljesítése sem lehetséges tőkebevonás nélkül. A kórház a pénzügyi összeomlás szélén áll, a következményes szakmai demoralizálódás és elvándorlás megkezdődött. A menedzsment erőfeszítéseit és 1100 munkatársunk megértését, támogatását bizonyítja, hogy – valós kapacitás- és kubatúra csökkentést a megyében egyedül végrehajtva – 1000 ágyas intézményből négy év alatt 700 ágyas, viszonylag jól felszerelt, középméretű megyei kórházat szerveztünk. A vezetés 1998 óta számos kísérletet tett egységes egészségügyi működési-fejlesztési koncepció kialakítására a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekkel és a Pécsi Tudományegyetemmel, de az együttműködés minden alkalommal meghiúsult. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszteni kívánt, a város és a megye egészségügyét átfogóan rendező projekttervünk kudarca után a fentiekben taglalt fejlesztésiátalakulási tervet kellett megfogalmaznunk. A megkezdett együttgondolkodást, egyeztetést az egészségügyi társszolgáltatókkal és fenntartókkal nem kívánjuk megszakítani, azonban elsősorban regionális-kistérségi szinten. A hiányzó strukturális elemek pótlása, újak kialakítása révén megkezdjük Pécs város és Baranya megye egészségügyi ellátó rendszerének átszervezését, tőkebevonás segítségével. Többletkapacitási igénye nincs, OEP általi finanszírozása adott, a szükséges egészségügyi működési engedélyekkel rendelkezünk. A legfontosabb lépések: I.

A Gasztroenterológiai és Kardiológiai Osztály visszaköltöztetése az „A” épületbe (a Központi és az Ángyán úti Telephelyen egy-egy emelet kiürítésével a következő lépésekhez szükséges költöztetések megkezdése). Határidő: 2006. március 1.

II.

Az Ángyán úti Telephely rekonstrukciója és Geriátriai Centrummá fejlesztése. Határidő: 2007. december 31. Beruházási szükséglet: 3,1 milliárd forint I. ütem: Időskorú Otthon megépítése Beruházási szükséglet: 2,3 milliárd Ft II. ütem: Fekvőbeteg tömb rekonstrukciója, bővítése Beruházási szükséglet: 745 mFt

III.

A Rákóczi úti Telephelyen az alábbi beruházások végrehajtása. 1./ Sürgősségi Betegellátó Osztály létrehozása. Határidő: 2006. május 31. Beruházási szükséglet: 125 millió Ft 2./ „B”, „F”, „K”, „G” épület felújítása. Határidő: 2008. december 31. Beruházási szükséglet: 1,4 milliárd Ft I. ütem: „G” épület felújítása, parkolóház megépítése II. ütem: „B”, „F”, „K” épület

33

3./ „P” épület megépítése. Határidő: 2007. december 31. Beruházási szükséglet: 1 milliárd Ft I. ütem 4./ Központi Gyógyszertár és vényforgalmas részleg megépítése. Határidő: 2006. december 31. Beruházási szükséglet: 95 millió Ft I. ütem 5./ Központi Élelmezés Üzem felújítása. Határidő: 2006. szeptember 30. Beruházási szükséglet: 195 millió Ft I. ütem 6./ Pécsi Regionális Vérellátó Központ megépítése. Határidő: 2006. december 31. Beruházás: központi forrásból Alapfeltétel: A közbeszerzési eljárás kapcsán találjunk olyan, elegendő működő tőkével rendelkező szakmai befektetőt, aki lehetőleg egy cégcsoporton belül tudja megoldani mind a szükséges beruházásokat, mind a rendszer működtetését. Alapelvek: - Az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok az önkormányzat tulajdonában maradnak. - Az önkormányzat helyet kap a kórházat működtető cég felügyelő bizottságában. - A dolgozók átvételre kerülnek és minden közalkalmazotti juttatást megkapnak, kivéve a vasúti kedvezményt. - A befektető saját tőkéből oldja meg a befektetéseket. - A befektető azonnali hatállyal átvállalja a kórház adósságállományát, kivéve az önkormányzat felé fennálló kötelezettségeit. - A befektető minőségi garanciát vállal a kórház működtetésére. - A befektető biztosítja a mindenkori szakmai minimumfeltételeknek való megfelelést. - Az intézmény OEP által finanszírozott ellátásaiért továbbra sem kell a betegeknek fizetnie, kizárólag az emelt szintű ellátásokért kérhető a páciensektől térítés. Befektetői oldalról a komplex intézmény likviditása és gazdasági stabilitása hosszú távon garantálható. Biztosítható a piaci környezethez való alkalmazkodás és semlegesíthető a folyamatosan változó közfinanszírozás hatása. A működésbe adással a fenntartó úgy tud forrást bevonni az ellátó rendszerbe, hogy vagyonát, értékeit nem kell feladnia. Figyelemmel tudja követni az ellátás alakulását és amennyiben szükséges, hatékonyan be tud avatkozni, a szerződést is felbonthatja. A tőkebevonással lehetővé válik az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának emelése, a betegek gyorsabb és hatékonyabb ellátása, a lakossági és a dolgozói elégedettség növelése, a szervezeti kultúra fejlesztése.

34

Alapjaiban megfelelő struktúránk jelzett módosításával a demográfiai változásokat követő, valódi szükségleteket fogja leképezni. Eddigi munkánk során is törekedtünk az ellátás megelőzéstől az ápolásig tartó folyamatosságának, teljességének megerősítésére. Komplex létesítménnyé fejlesztve, folyamatában, szociális elemekkel kiegészítve tudnánk végezni az egyre idősödő népesség egészségügyi ellátását: az aktív egészségügytől a krónikuson át a rehabilitáció és a magasabb fokú önellátás, otthonápolás irányába vagy a terminális ellátásig. Alapelvvé válhatna, hogy az ellátás-ápolás ott történjen, ahol az egyén számára a legoptimálisabb. Az Európa Tanács időskorúakra vonatkozó ajánlásait magunkévá téve, a szociális ellátást össze kívánjuk hangolni az egészségügyi alap- és szakellátással. Elérhetővé tudjuk tenni a geriátriai multidiszciplináris szolgáltatásokat és kifejleszteni a geriátriai ellátórendszer speciális elemeit (mobil egységek). A kórház azért akar és tud a központja lenni a fenti programnak, mert rendelkezik a megfelelő szellemi tőkével, a felújítások-beruházások után a technológiai kapacitással, széleskörű a kapcsolatrendszere az egyéb szektorokkal (szociális és népjóléti intézményekkel, szakmai és civil szervezetekkel), itt összpontosul a fogyasztói terület számos ágazata. A megyében kiemelkedő méretű egészségügyi-szociális szektort érintő beruházást, működő tőkebevonást jelent, nagy fokban javítja a versenyképességet és a munkaerőpiaci helyzetet (csak az időskorú otthon működtetése legalább 90 új munkahelyet teremt). Pécs, 2005. október 18.

Dr. Moizs Mariann sk. orvosigazgató

Horváth Zoltán sk. főigazgató


Baranya Megyei Kórház tervezett fekvőbetegellátó osztálystruktúrája (az átalakulás után) TÍPUSA

aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív aktív

MEGNEVEZÉSE

ÁGYSZÁMOK jelenleg átalakulás utáni engedélyezett tervezet

KÖZPONTI TELEPHELY BELGYÓGYÁSZAT-ENDOSZKÓPIA BELGYÓGYÁSZAT-GASZTROENTEROLÓGIA KARDIOLÓGIA SEBÉSZET ÉRSEBÉSZET SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SBO2 KAIBO. INTENZÍV ELLÁTÁS INFEKTOLÓGIA BELGYÓGYÁSZAT-ANYAGCSERE SZÜLÉSZET, NŐGYÓGYÁSZAT ONKOLÓGIA TÜDŐGYÓGYÁSZAT "A" TÜDŐGYÓGYÁSZAT "C" AKTÍV BETEGELLÁTÁS:

KÖZPONTI TELEPHELY ÖSSZESEN: ÁNGYÁN JÁNOS ÚTI TELEPHELY aktív GERIÁTRIA AKTÍV BETEGELLÁTÁS: krónikus GERIÁTRIA krónikus ÁPOLÁS krónikus HOSPICE ELLÁTÁS krónikus KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ KRÓNIKUS BETEGELLÁTÁS:

20 30 30 40 40 10 30 40 60 30 47 73

50 20 69 10 10 30 30 60 30 120

450

429

450

429

30

70

30

70

30 30 15 34

30 60 40 -

109

130

139

200

ÁNGYÁN J.ÚTI TELEPHELY ÖSSZESEN: GYERMEKEGÉSZSÉGYÜGYI KÖZPONT: aktív CSECSEMŐ aktív GYERMEKGYÓGYÁSZAT aktív GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT aktív GYERMEK INTENZÍV BETEGELLÁTÁS aktív GYERMEK FERTŐZŐ BETEGELLÁTÁS aktív GYERMEKSEBÉSZET MÁTRIX AKTÍV BETEGELLÁTÁS:

104

79

INTÉZETI AKTÍV BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN: INTÉZETI KRÓNIKUS BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN: INTÉZETI AKTÍV BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN:

584 109 693

578 130 708

23 22 20 5 20 14

40 4 20 15

2. oldal

Az átalakulással érintett osztályok ágyszámainak változásai : Ágyszám csökkentés:

Osztályok megnevezése:

Ágyszám növekedés:

Aktív osztályok Kardiológia Sebészet-Érsebészet Bel-Anyagcsere Gyermekgyógyászat összesen: Gyermek intenzív osztály Sürgősségi osztály Geriátria Gyermeksebészet mátrix

-

10 11 10 25 1

Aktív ágy változás :

-

57

Kardiológiai rehabilitáció Mozgásszervi rehabilitáció Krónikus tüdőgyógyászat Geriátria Ápolási osztály Hospice ellátás

-

34 30 15

Krónikus ágy változás :

-

79

85

Intézeti összes ágy változás :

-

136

136

10 40 1 51

Krónikus osztályok:

30 30 25

A tervezett változtatásokkal 6 aktív ágyat krónikus ággyá minősítünk át.


A BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ SZAKMAI KONCEPCIÓJÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK

A BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ KÖZPONTI TELEPHELYI REKONSTRUKCIÓJA

•

A MEGLÉVŐ ÉPÜLETÁLLOMÁNY CÉLSZERŰ FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Készítette A BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ MEGBÍZÁSÁBÓL a P ÉCSÉPTERV S TÚDIÓ 2005. októberében

• építésztervező: KÖVES ANDRÁS

Orvostechnológia: MEDIPROJECT PLUSZ KFT.

tervező: BONDOR GABRIELLA

2

KÖZPONTI TELEPHELY REKONSTRUKCIÓJA 1997-ben készült átfogó terv a Baranya Megyei Kórház központi telephelyének rekonstrukciójára. • A „C”-jelű épületben a sebészeti műtők, az intenzív osztály kialakítása 1999. év során megvalósult. • Az első ütem elkészültével a sebészet - az új műtőblokkal közvetlen kapcsolatban levő - „B” szárnyba költözött. A leromlott állapotú, elavult, épület felújítására nem került sor. Földszintjét a röntgen diagnosztika, alagsorát endoszkópia és más ambuláns egységek foglalják el. Itt működik jelenleg – ezen egységek mellett – a detoxikáló. Az endoszkópia területe az „A”-épület elkészültével felszabadul. • 2001-ben megépült a „T”-jelű 60-ágyas szülészeti - nőgyógyászati osztály. A „K”jelű pavilont és az új szárnyat – ambuláns fogadótér (aula) köti össze. Az udvar felöl az épület fedett mentőfogadó hellyel rendelkezik. • A gasztroenterológiai osztályt magába foglaló „A”-épület felújítása és bővítése – címzett támogatással – megvalósulás előtt áll. • A JELEN VIZSGÁLAT CÉLJA A KÓRHÁZ TÁVLATI STRATÉGIAI TERVEKNEK MEGFELELŐ ORVOSSZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA FELTÉTELEINEK KIMUNKÁLÁSA. HELYZETÉRTÉKELÉS: A Baranya Megyei Kórház Központi Telephelye a 4128/1 (műemléki) és a 4135 hrsz. telekrészekből áll. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (11.26.) számú rendelete – Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról – a területet a különleges közhasznú építményi zónába (Ki) sorolja, csak egészségügyi célú felhasználással. A területbe beletartozik a leendő véradó, az idegklinika és a Szendrey Júlia utcában meglévő négy lakóház telke is. A szabályozási tervlapon a terület jelölése: Ki 70005X(SZ), így a Pécs Szigeti Városrészre vonatkozó sajátos előírásokat is be kell tartani. Ezek alapján: A beépítettség maximális értéke 40% -os lehet. Minimálisan 30% zöldterületet kell létrehozni. Maximális építménymagasság 14 m, amit az egyes homlokzatokra külön-külön számolva sem lehet túllépni. Szintterületsűrűség maximum értéke: 2. A PÉSZ 26.§-a alapján a 4000 m2 –et meghaladó telkeken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő elvi építési engedély alapján szabad. Az építés engedélyezésének további feltétele (a sajátos előírások alapján) a teljes területre készítendő közlekedési vizsgálat, melyben tisztázni kell az egyes épületek megközelítési módját (gyalogos és gépjárműforgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének a lehetőségét. A Központi Telephely jelenlegi beépítettsége: 34%-os (építési lehetőség 1644 m2). A jelenlegi zöldterületi fedettség: 32% (egyéb célra felhasználható 562 m2) 3

A Kórház távlati fejlesztésének szakmai programjának megvalósításához új épülettömböt kell elhelyezni. A fentiekből látható, hogy a Központi Telephely bővítésének korlátja a rendelkezésre álló hasznosítható alapterület (elsősorban a zöldterület hiánya!). • Építési lehetőséget a jelenleg szétszórt földszintes kiszolgáló épületek tömbösítésével, illetve a területet jelenleg irracionálisan uraló (kb. 190 db kiépített, és provizórikus) gépkocsi parkolóhely koncentrálásával, többszintes elhelyezésével lehet nyerni. • További lépés a Megyei Kórház területébe – szervetlenül – beékelődő Szendrey Júlia utcában a K-épülethez legközelebb eső két családi ház (4140 és 4141 hrsz.) telkének a Kórház területébe csatolása. A KÖZPONTI TELEPHELY REKONSTRUKCIÓS PROGRAM: • P –JELŰ ÉPÜLET A rekonstrukció első lépésében épül, lehetővé teszi az Ángyán János úti telephely rekonstrukciójának megkezdését. 100 ágyas pullmonológiai osztály foglalja el a felső két szintet, a földszinten a tüdőgondozó, a bőr- nemibeteg gondozó, valamint a tüdőgyógyászati járóbeteg rendelések kapnak helyet. Az alagsorba (a déli oldalon földszinti helyzetűvé válik!) a K-épület földszintjét elfoglaló proszektura költözik át, így ott - az aulához és az ambuláns zónához kapcsolódóan - diagnosztikai egységek elhelyezésére nyílik lehetőség. Az épületet a K-szárnnyal híd köti össze, az F-épülettel közvetlenül összeépül. Elhelyezésével a meglévő K és F szárnyak között összeköttetést biztosít, létrejöttével az étel szállításán kívül - a beteg és anyag szállítása zárt-fedett módon lehetséges. Az épület tetején – a sűrgősségi betegellátást szolgáló – helikopter leszálló kialakítását tervezzük. • 200 férőhelyes parkolóházat alakítunk ki a Rákóczi úti gépkocsi bejárathoz kapcsolódóan. A négy parkolólemezt tartalmazó épület – elhelyezkedésénél fogva alkalmas – részben üzleti alapra helyezett építés és üzemeltetés megvalósítására. A parkolás megoldása a bővítés egyik alapfeltétele, a P-épülettel párhuzamosan valósul meg. (A jelenlegi iroda épület keleti dilatációs egysége lebontásra kerül.) • Az F-épület átépítése a jelenlegi hotel funkciót (30 ágy anyagcsere és 30 ágy fertőző) a földszinten kialakítandó központi sterilizáló, az alagsorban raktárakkal és műhelyekkel egészíti ki. Az új F-épület szintjei a P-hez igazodnak, ezáltal a teljes gyógyászati épületegyüttes átjárhatóvá válik. • A G-igazgatási épület a jelenlegi sterilizáló helyén a parkoló épülettel összekötve két használati szinttel kell újjá építeni. • A betegágyszám növekedése (P-épület) teszi lehetővé a B-épület korábban tervezett rekonstrukcióját. A két felső szintet az érsebészet és sebészet foglalja el 69 ággyal, alatta a röntgen diagnosztika, és a legalsó szinten az SBO helyiségei kerülnek felújításra. 4

• A rekonstrukció alaplépéseit követi, illetve azokkal párhuzamosan valósulhatnak meg a Kórház működéséhez alapvetően fontos beruházások: - a konyha és - a gyógyszertár felújítása - a T-épületben személyfelvonó építése - a K-épületnek az orvosszakmai programnak megfelelő korszerűsítése - az energiaellátás megfeleltetése az igényeknek - az úthálózat, parkosítás fokozatos megvalósítása

A KÖZPONTI TELEPHELYEN TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETIGÉNYE: • P –JELŰ ÉPÜLET 1.szint proszektura + elektromos központ 2.szint tüdőgondozó + bőr és nemibeteggondozó + pullmonológia járóbeteg rendelés 3.szint pullmonológia 50 ágy 4.szint pullmonológia 50 ágy ÖSSZESEN: Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

NETTO 1 100 m2

BRUTTO 1 250 m2

1 100 m2 1 100 m2 1 100 m2 4 400 m2

1 250 m2 1 250 m2 1 250 m2 5 000 m2 1 250 m2

• 200 FÉRŐHELYES PARKOLÓHÁZ 1-4.szint 4 x 50 = 200db gépkocsi parkolóhely ÖSSZESEN: Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

NETTO

BRUTTO 4 x 1 280 m2 5 120 m2 1 280 m2

• F –JELŰ ÉPÜLET 1.szint műhelyek + központi raktárak 2.szint központi sterilizáló 3.szint anyagcsere 30 ágy 4.szint fertőző 30 ágy ÖSSZESEN: Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

NETTO

BRUTTO 700 m2 700 m2 700 m2 700 m2 2 800 m2 700 m2

• G –JELŰ ÉPÜLET 1.szint irodák + oktatás 2.szint irodák + tárgyalók 3.szint irodák ÖSSZESEN: Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

595 m2 596 m2 596 m2 1 787 m2 NETTO 600 m2 600 m2 300 m2 1 500 m2

BRUTTO 700 m2 700 m2 350 m2 1 650 m2 700 m2

5

AZ ÁNGYÁN JÁNOS ÚTI TELEPHELYEN TERVEZETT GERIÁTRIAI CENTRUM TERÜLETIGÉNYE: • FŐ ÉPÜLET NETTO alagsor gépészet + raktárak + műhelyek 1.szint radiológia + geriátriai szakrendelés + melegítőkonyha + SZOCIÁLIS OTTHON KÖZPONTI BLOKK 1 895 m2 2.szint geriátria 100 ágy 1 360 m2 3.szint ápolási osztály 60 ágy + hospice 40 ágy 1 090 m2 4.szint geriátria osztályos helyiségek+ hospice mobil szolg. szociális otthoni elkülönítők, betegszobák + otthonápolási szolgálat + irodák + oktatás 1 090 m2 ÖSSZESEN: 6 270 m2 Az épület által elfoglalt beépített alapterület (meglévő):

BRUTTO 2 101 m2 2 101 m2 1 515 m2 1 210 m2 1 210 m2 8 137 m2 2 101 m2

• TÖMBÖSÍTETT – A CENTRUMHOZ KAPCSOLÓDÓ EMELTSZÍNTŰ SZOC. BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNY NETTO 1-2.szint 1- 2 fős apartman 100 db 100 x 45 m2 ÖSSZESEN: 4 500 m2 Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

BRUTTO 5 175 m2 5 175 m2 2 587 m2

• KÉTSZINTES APARTMAN HÁZAK A EMELTSZÍNTŰ SZOC. BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNY NETTO 1-2.szint 1- 2 fős apartman 100 db 100 x 45 m2 ÖSSZESEN: 4 500 m2 Az épület által elfoglalt beépített alapterület:

BRUTTO 5 175 m2 5 175 m2 2 587 m2

A SZOCIÁLIS OTTHON KÖZPONTI BLOKKJÁBAN FIGYELEMBE VETT FUNKCIONÁLIS TERÜLETEK: recepció - előcsarnok összenyitható területű társalgók kápolna fizioterápia, torna, wellness, fodrász, üzletek

Pécs, 2005. október 20. ...................................................... Köves András okl. építészmérnök É1-02-0130 / 99

6

Az Ángyán úti Telephely beépíthetőségének vizsgálata A megyei-regionális Geriátriai Centrum kialakításához szükség van 300 fő időskorú ellátására alkalmas 1 és 2 személyes szépkorúak otthonának megépítésére, amely szervesen kapcsolódik a meglévő orvosi felügyeletet biztosító aktív és krónikus háttérhez. A 24021 helyrajzi számú terület beépíthetőségének vizsgálata a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (XI.26.) sz. rendeletével jóváhagyott Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megfelelően készült. A mellékelt szabályozási tervlapon a terület jelölése: Ki-7000 24. A PÉSZ 9. § 2. pontja alapján a terület különleges közhasználatú építményi zónába (Ki) tartozik. A 2 b. pont szerint a területen csak a szabályozási tervlapon (Egészségügy) megnevezett funkciójú építménycsoportok és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A számok jelmagyarázata a szabályozási tervlapon megtalálható. - Az ötödik szám(2) azt jelzi, hogy az építési zónában 15 %-os lehet a legnagyobb beépítettség mértéke. A teljes telek területe: Összes beépíthető alapterület: Jelenleg beépített alapterület: Szabad beépíthető terület:

54.141 m2 8.121 m2 2.915 m2 5.206 m2

A beépíthető alapterület még növelhető, ha a jelenleg meglévő épületek részben szanálásra kerülnek (pl. a nővérszálló beépíthető alapterülete: 535 m2). Megjegyzés: A 24026 helyrajzi számú, 1210 m2 területen lévő volt szennyvízkezelő és a 0294 helyrajzi számú, 1261 m2 területen lévő üzemen kívüli víztározó tulajdonviszonyait nem sikerült rendezni, így ezek az ingatlanok a Magyar Állam tulajdonában és az Egészségügyi Minisztérium kezelésében maradtak. - A hatodik szám(4) azt jelzi, hogy az építési zónában 6,00-10,00 m a megengedett építési magasság. A PÉSZ 27. § 7/b.3. pontja alapján az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-el túlléphető. A fent leírtak alapján az szépkorúak otthonának beépített alapterület igénye a következő: 100 db 1 fős otthon épül (100 fő) 100 db 2 fős otthon épül (200 fő) Összesen: 200 db otthon épül 300 fő részére. Átlagos nettó alapterület: 40 m2 Beépített alapterület: 40 m2 + 15 % ≅ 46 m2/otthon. 2 szintes épületekkel számolva a beépített alapterület igény: 100 db x 46 m2 = 4.600 m2 - A PÉSZ 26. § 5. pontja szerint a helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igény 100 %-át a saját építési telken belül kell kialakítani. A fenti előírás betartható. 7

- A Bf 210 m feletti területére vonatkozó sajátos előírások betarthatók. A b./5. pont szerint: A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. A PÉSZ előírása szerint: A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi tömböket kivéve) az egységes építészeti megjelenés biztosítása és ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, elvi építési engedély alapján szabad. A PÉSZ 27. § 15. pontja szerint: Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzoknak (1:500-as vagy 1:200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. Az építési terület helyi jelentőségű táj és természetvédelmi zóna, ezért a PÉSZ 3. § (2) pontja szerint: Helyi jelentőségű táj és természetvédelmi zóna: Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője) az eljáró szerv. Mivel a terület hidrogeológiai védelmi zónában van, Környezetvédelmi Tanulmányt kell készíteni és igazolni kell, hogy a keletkező szennyvizek elvezetése megoldott és ezért nem szennyeződik a vízbázis.

A tervezett építési beruházások, felújítások költségbecslése Központi Telephely Pécs, Rákóczi u. 2. 1./ „B” jelű épület teljeskörű rekonstrukciója a mellékelt tanulmányterv alapján, a várható kivitelezés időpontjára (2008) prognosztizálva - Funkcionális területek költsége: - Kiegészítő területek költsége: Összesen:

2.932 m2 x 225.000.- Ft/m2 = 659.700 eFt 100 m2 x 130.000.- Ft/m2 = 13.000 eFt Bruttó:

672.700 eFt

2./ Sürgősségi Betegellátó Osztály létrehozása a mellékelt tanulmányterv és tervezői költségbecslés alapján Bruttó: 125.000 eFt 3./ Központi Élelmezés Üzem átalakítása, felújítása a mellékelt dokumentáció alapján: Nettó: 1.030 m2 x 190.000 Ft/m2 = Bruttó: 195.700 eFt 4./ Központi Gyógyszertár felújítása a mellékelt engedélyezési dokumentáció alapján Nettó: 475 x 200.000 Ft/m2 = Bruttó: 95.000.- eFt 5. „F” jelű épület átalakítása, felújítása Nettó: 1787 m2 x 110.000 Ft/m2 = Bruttó.:

196.570.- eFt

Az elvégzendő munkák felsorolása:

8

-

A szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges funkcionális átalakítások, felújítások Gépészeti felújítások (víz, fűtés) Villamos szabványosítás, felújítás Terasz szigetelés és burkolat felújítása Falnedvesedések megszüntetése Vizesblokkok felújítása Nyílászárók felújítása Teljeskörű szakipari felújítás (burkolatok, festés, mázolás) Az 1967-ben üzembe helyezett felvonó teljesen elhasználódott, cseréje szükséges

6./ Az új „P” jelű épület költsége Mellékelt vázlatterv és tervezési költségbecslés alapján. Nettó: 4.400 m2 x 230.000 Ft/m2 = Bruttó:

1.012.000.- eFt

7./ „T” jelű épület felújítása Meglévő liftaknába személyfelvonó lift beépítése: Bruttó:

8.000.- eFt

8./ „K” jelű épület átalakítása, felújítása Nettó 3.450 m2 x 50.000 Ft/m2 = Bruttó:

172. 500.- eFt

Az elvégzendő munkák felsorolása: - A szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges funkcionális átalakítások, felújítások - Homlokzati nyílászárók felújítása, cseréje - Bádogtető és műemléki palafedés… felújítása - Villamos szabványosítás, felújítás - Liftek felújítása - Kórtermek komfortosításának befejezése - Vizesblokkok felújítása - Gépészeti felújítások (víz, fűtés, szellőzés) - Szakipari felújítások (burkolatok festés, mázolás) - Kórtermek részleges klimatizálása 9./ „G” jelű gazdasági épület felújítása, magastető ráépítése Nettó 858 m2 x 50.000 Ft/m2 = Bruttó: 42.900.- eFt Az elvégzendő munkák felsorolása: - Gépészeti felújítások (fűtés, víz) - Villanyszerelés szabványosítása - Hidegburkolatok felújítása - Szakipari munkák (festés, mázolás) - Vizesblokkok felújítása - Lakatos nyílászárók cseréje - Homlokzati fa nyílászárók részleges cseréje 10./ Trafóház Trafóház bővítése, aggregátoros teljesítmény növelése: Bruttó: 15.000.- eFt - Tartalék áramforrás (aggregátor) teljesítményének növelése - Épület bővítése 9

-

Homlokzat felújítása

11./ Kazánház - hőközpont - Kazánház és hőközpontok szerelvényeinek cseréje, felújítása - Vízlágyító berendezés felújítása, kapacitásának bővítése - Nyílászárók és a homlokzat felújítása - Rókatorok felújítása Árajánlat: Bruttó.: 6.000.- eFt 12./ Irattár vagy raktár kialakítása a megszüntetett olajtárolóból Nettó 172 m2 x 50.000.- Ft/m2 = Bruttó: 8.600.- eFt 13./ Garázs-műhely A fejlesztési terv szerint a nagyon rossz műszaki állapotú épületek elbontásra kerülnek. A bontási munkák becsült költsége: Bruttó: 1.000.- eFt 14./ Kisajátítások A kórház területébe beékelődő Szendrey Júlia utcai 4140 helyrajzi számú, 262 m2 földterületű és a 4141 helyrajzi számú 324 m2 földterületű lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlanokat ki kell sajátítani. A kisajátítás becsült költsége: Bruttó: 50.000.- eFt 15./ Útburkolatok, parkolók Az elmúlt évtizedek alatt végzett közmű feltárások, felújítások miatt a meglévő aszfalt burkolat toldozott-foldozott, több helyen süllyedések keletkeztek, illetve a felülete a felfagyások és a nagy gépjármű forgalom miatt nagyon rossz állapotú. Az épület rekonstrukciókat követően új bontható út és járdaburkolat megépítése szükséges. A jelenlegi BÜFÉ déli oldalán lévő nagyon rossz állapotú kő támfalat meg kell erősíteni, illetve újjá kell építeni. A meglévő sorompókat fel kell újítani, illetve a Szendrey Júlia utcai főbejárat elé egy újat kell telepíteni. Jelenleg a parkolók nagy része rossz állapotú, kőzúzalékos területen van elhelyezve. A fejlesztést követően a már meglévő és a létesítendő parkolókat esztétikus, szilárd burkolattal kell kialakítani. - Térburkolatok, járdák felújítása - Támfalak felújítása: - Sorompók felújítása: - Új sorompó telepítése: - Parkolóház építése:

9.000 m2 x 10.000 Ft/m2 = árajánlat: árajánlat: árajánlat:

Bruttó 90.000.- eFt Bruttó 480.- eFt Bruttó 500.- eFt Bruttó 250.- eFt Bruttó: 400.000.- eFt

Ángyán úti Telephely 1./ Az újonnan létesítendő szépkorúak otthonának költségbecslése. Létesül 100 db 36 m2-es otthon = 3.600 m2 50 db 40 m2-es otthon = 2.000 m2 50 db 45 m2-es otthon = 2.250 m2 Összesen: 7.850 m2 Nettó 7.850 m2 alapterület x 300.000 Ft/m2-es fajlagos költséggel = Bruttó 2.355.000 eFt 10

A fenti végösszeg tartalmazza: A tereprendezési munkákat A közművesítési munkákat Az út és parkoló építési munkákat A támfal építéseket A parképítési munkákat A beépített és mobil burkolat költségeit A tervezési, lebonyolítási költségeket. 2./ A meglévő főépület átépítése, felújítása Nettó 7.450 m2 x 100.000 Ft/m2-es fajlagos költséggel =

Bruttó 745.000 eFt

Az elvégzendő munkák felsorolása: Az épület szerkezetileg jó műszaki állapotú, de el kell végezni a szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges funkcionális átalakításokat és a teljes felújítást. - Az összes homlokzati és a belső nyílászárók nagy része cserére szorul. - Teljeskörű gépészeti felújítás (víz, fűtés, szellőzés, részbeni klimatizálás). - Villamoshálózat teljeskörű felújítása, szabványosítása. - Tartalék áramforrás hiányában új aggregátor beépítése. - Lift felújítása, új személyfelvonó lift beépítése. - Vizesblokkok üzemi víz elleni szigetelése, teljeskörű felújításuk. - Kórtermek előgyártott vizesblokkal történő komfortosításának folytatása. - Futófolyosó szigetelésének és burkolatának felújítása. - Hideg- és melegburkolatok teljeskörű felújítása. - Teljeskörű festés, mázolás. - Homlokzati bádogozások cseréje, homlokzati vakolat, lábazat és járdák felújítása. - Fedett mentőbeállás megépítése. - Akadálymentesítés. - Villamos „betáp” kábel cseréje. - Úthálózat teljes felújítása. - Szilárd burkolatú parkolók kialakítása. - Új térvilágítás. - Porta felújítása, sorompó cseréje.

11

Megvalósulási és pénzügyi ütemterv Bruttó eFt-ban

2006.

2007.

942.000 74.500

1.413.000 670.500

1.016.500

2.083.500

2008.

Ángyán úti Telephely 1./ Szépkorúak otthonának építése 2./ Főépület átalakítása, felújítása Összesen:

-

Központi Telephely 1./ „B” jelű épület rekonstrukciója 2./ Sürgősségi Betegellátó Osztály 3./ Központi Élelmezés Üzem felújítása 4./ Központi Gyógyszertár 5./ „F” jelű épület felújítása 6./ „P” jelű épület megépítése 7./ „T” jelű épületbe lift beépítés 8./ „K” jelű épület felújítása 9./ „G” jelű épület felújítása 10./ Trafóház felújítása 11./ Kazánház, hőközpont felújítása 12./ Olajtárolóból rrattár, vagy raktár kialakítása 13./ Garázs, műhelyépület elbontása 14./ Szendrey Júlia utcai kisajátítások 15./ Útburkolatok, sorompók, parkolók Összesen: Mindösszesen:

672.700 125.000 195.700 95.000 196.570 212.000 8.000

800.000 172.500 42.900

15.000 6.000 8.600 1.000 50.000 716.300

800.000

1.732.800

2.883.500

491.230 1.575.900 1.575.900

12


Gép- műszer minimumfeltételek biztosításához szükséges beszerzések, felújítások 1. MŰSZERBERUHÁZÁS sebészet, érsebészet megnevezés

db

műtőasztallap kéziműszerek, laparoszkópos eszközök, optikák Kryo szonda

1

inkubátor csecsemő melegítőágy

UH készülékhez vizsgálófej Komplett digitális képalkotó és archiváló rendszer

1

2 000 000

2 500 000

3

200 000

750 000

szülészet 1 1

2 500 000 2 500 000

3 125 000 3 125 000

radiológia 1

2 500 000

3 125 000

180 600 000

225 750 000

23 980 000 18 400 000 10 000 000

29 975 000 23 000 000 25 000 000

500 000

1 250 000

200 000 1 200 000 500 000

250 000 1 500 000 625 000

600 000 1 000 000 13 500 000

2 250 000 2 500 000 16 875 000

560 000 44 000 000 30 000 000 20 000 000

700 000 55 000 000 37 500 000 25 000 000

800 000 10 400 000

2 000 000 13 000 000

1

infúziós pumpa

központi steril 1 1 2 onkológia 2

mikroszkóp laboratóriumi vizeletcentrifuga infúzióspumpa

fertőző osztály 1 1 1

plazma sterilizátor 100 literes Formaldehides sterilizátor Asepta gőzsterilizátor

hatcsatornás EKG váladékszívó C íves mobil RTG berendezés légzésfunkciós készülék digit. Mobil RTG. szűrőautó Digitális telepített RTG Digitális arhiváló rendszer csecsemő aut. vérnyomásmérő lélegeztetőgép koraszülött

tüdőgyógyintézet 3 2 1 tüdőgondozó intézet 1 1 1 1 gyermekközpont 2 1

MŰSZERBERUHÁZÁS ÖSSZESEN:

egységár (nettó összesen (bruttó ár) ár) 3 360 000 4 200 000

479 900 000

2. MŰSZERFELÚJÍTÁS KAIBO 2 6

1 000 000 400 000

2 500 000 3 000 000

RTG cső cserék

radiológia 2

1 000 000

2 500 000

HOLTER rendszer felújítása

kardiológia 1

800 000

1 000 000

sebészet, érsebészet 2

500 000

1 250 000

1 600 000

2 000 000

altatógépek felújítása lélegeztetőgépek felújítása

műtőasztal távvezérlők, felújítások műszer felülvizsgálatok kb.

1

MŰSZERFELÚJÍTÁS ÖSSZESEN:

12 250 000

ÖSSZESÍTŐ BERUHÁZÁS FELÚJÍTÁS MINDÖSSZESEN

479 900 000 12 250 000 492 1150 000

2


BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ BEVÉTELI ÉS KÖLTSÉG TERVE 2006. ÉVRE (STRUKTÚRA MÓDOSÍTÁS ELŐTT) Megnevezés AKTÍV FELNŐTT BETEGELLÁTÁS:

Összes bevétel (eFt)

Összes Költség (eFt)

Egyenleg (eFt)

2 754 926

2 853 016

-98 090

525 631

488 299

37 332

3 280 557

3 341 315

-60 758

158 468

245 751

-87 283

FEKVŐBETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN:

3 439 025

3 587 066

-148 041

SZAKRENDELÉSEK ÖSSZESEN:

1 053 030

970 333

82 697

200 011

131 013

68 998

39 838

35 478

4 360

4 731 904

4 723 890

8 014

AKTÍV GYERMEK BETEGELLÁTÁS: AKTÍV BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN: KRÓNIKUS BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN:

GONDOZÓK ÖSSZESEN: EGYÉB ÖSSZESEN: INTÉZET ÖSSZESEN:

BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ BEVÉTELI ÉS KÖLTSÉG TERVE STRUKTÚRA MÓDOSÍTÁS UTÁN (2006. ÉVI ADATOK ALAPJÁN) Megnevezés AKTÍV FELNŐTT BETEGELLÁTÁS:

Összes bevétel (eFt)

Összes Költség (eFt)

Egyenleg (eFt)

2 888 633

2 916 424

-27 790

421 563

395 053

26 510

3 310 196

3 311 477

-1 280

270 370

374 086

-103 716

FEKVŐBETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN:

3 580 566

3 685 562

-104 996

SZAKRENDELÉSEK ÖSSZESEN:

1 053 030

970 333

82 697

200 011

131 013

68 998

39 838

35 478

4 360

4 873 445

4 822 386

51 059

AKTÍV GYERMEK BETEGELLÁTÁS: AKTÍV BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN: KRÓNIKUS BETEGELLÁTÁS ÖSSZESEN:

GONDOZÓK ÖSSZESEN: EGYÉB ÖSSZESEN: INTÉZET ÖSSZESEN:

6. számú mellékklet A Baranya Megyei Kórház adósságállományának alakulása 2005-ben

adatok ezer Ft-ban

Hónap

Záró adósságállomány

Záró adósságállományból 30 napon túli

2004. dec.

262 589

121 343

Január

180 158

37 532

Február

283 474

113 178

Március

348 744

164 826

Április

260 217

158 976

Május

316 988

167 367

Június

316 048

143 103

Július

356 881

231 328

Augusztus

229 931

71 997

Szeptember

277 876

105 054

Október

194 596

97 654

November*

268 627

133 837

December*

275 989

132 222

A Baranya Megyei Kórház adósságállománya 2005-ben 400 000 350 000 300 000

ezer Ft

250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

*: Várható.

Jú ni us Jú liu Au s gu sz Sz tu s ep te m be r O kt ób N er ov em be D r* ec em be r*

áj us

is

Záró adósságállomány

M

Áp ril

20 04 .

de c.

Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us

0

Záró adósságállományból 30 napon túli


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdése alapján, az egészségügyi szakellátási kötelezettségének biztosítása céljából pályázatot hirdet a fenntartásában működő Baranya Megyei Kórház (7623 Pécs, Rákóczi u. 2.) által végzett egészségügyi közfeladatok ellátására, az ellátási rendszer fejlesztésére, a kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítására, az egészségügyi feladatellátást szolgáló törzsvagyon üzemeltetésére. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentáció 2006. január 10.-ig szerezhető be a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Titkárságán (Pécs, Széchenyi tér 9. I emelet 104.), munkanapokon 9.00 óra és 12.00 óra között. A Baranya Megyei Önkormányzat lehetőséget biztosít a Kórház helyszíni bejárására, valamint a működéssel összefüggő konzultációra 2006. január 4-én délelőtt 10 órától 14 óráig. A pályázati dokumentációban foglaltakkal kapcsolatos kérdésekre Horváth Zoltán főigazgató ad tájékoztatást. (Elérhetősége: Pécs, Rákóczi u. 2. Igazgatóság épülete, Telefon:72/ 533-101) 1. A szerződés időtartama: 2006. április 01.-től 2036. december 31.-ig 2. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. január 31. 12 óra 3. A pályázat benyújtásának helye: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Titkársága (Pécs, Széchenyi tér 9. I emelet 104.) 4. A pályázati benyújtásának módja: a pályázatot csak személyesen, átvételi elismervény ellenében lehet benyújtani, munkanapokon 9.00 óra és 12.00 óra között. 5. A pályázatot 7 (hét) példányban – egy eredeti és hat másolati példányban – kell benyújtani.

1

6. A pályázatok felbontásának helye és ideje: Helye: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Pécs, Széchenyi tér 9. III emelet. 336-os tárgyalóterem Időpontja: 2006. január 31.-én 13 óra. 7. A pályázatok felbontásánál jelen lehetnek: a) A Baranya Megyei Önkormányzat köztisztviselői, b) A pályázók képviselői c) A Baranya Megyei Kórház képviselői

képviselői

és

Hivatala

kijelölt

8. A pályázat kiírója részajánlatot nem fogad el, többváltozatú ajánlat sem tehető. 9. A Baranya Megyei Kórház jellemző mennyiségi adatai: (1) 724 ágy (600 aktív és124 krónikus ágy), 60 járóbeteg szakrendelés, (2) 24 fekvőbeteg osztály, négy gondozó intézet, (3) ellátott fekvőbetegek létszáma átlagosan napi 700 fő, (4) járóbeteg forgalom 47.000 eset/hó, (5) alkalmazottak létszáma 1.100 fő, (6) Telephelyek száma 4. (7) 2005 évi OEP finanszírozása: 4.353.707 ezer forint, saját bevétele 15.000 ezer forint 10. A Baranya Megyei Önkormányzat, mint az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért felelős szerv hozzájárul ahhoz, hogy a nyertes pályázó az ellátási szerződés időtartama alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a finanszírozási szerződést közvetlenül megkösse. 11. Alkalmassági feltételek: A pályázat kiírója alkalmatlannak minősíti azt a pályázót, aki: a) ajánlatához (szakmai)-üzemeltetési vagy (szakmai)-befektetési referenciát nem csatol. b) hiteltérdemlő módon nem igazolja, hogy rendelkezik a pályázati dokumentációban részletezett szakmai-fejlesztési programban meghatározott fejlesztések megvalósításához szükséges források 10 %-ával, 600.000.000 Ft-tal

2

c) pályázatában hatóság (APEH, VPOP) által kiállított igazolással nem igazolja, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában nincs végrehajtható adó-, vám- és társadalombiztosítási tartozása. 12. A pályázatnak tartalmaznia kell legalább a következőket: a) A Pályázó tevékenységének részletes – de legfeljebb 10 oldalnyi terjedelmű – bemutatását, valamint a működését igazoló dokumentumokat (cégkivonatot, társasági szerződést, stb.). b) A Pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szakmai-fejlesztési programmal egyetért, és azt a pályázati dokumentációban foglaltakkal egyezően, önerőből megvalósítja. c) A Pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati dokumentációban szereplő Ellátási szerződésben, valamint Beruházási és vagyonhasználati szerződésben foglaltakat elfogadja. d) A szakmai-fejlesztési program megvalósításához bevonni tervezett források körét. e) A Kórház valamennyi közalkalmazottjának, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-a szerinti továbbfoglalkoztatását vállaló nyilatkozatát. f) Kötelezettséget vállaló nyilatkozatot, hogy a Kórház valamennyi tartozását átvállalja, beleértve a fenntartó felé fennálló tartozását is. g) A Pályázó nyilatkozatát vagyoni biztosíték nyújtásának tervezett módjáról. Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt: - a jelenlegi egészségügyi szolgáltató adósságállománya rendezésére, - az ellátási szerződés felmondása esetén a folyamatos ellátás biztosítására. h) A Pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázat megnyerése esetén 60 napon belül benyújtja a működési engedély iránti kérelmét az ÁNTSZ illetékes szervéhez. 13. A pályázat értékelése: Érvénytelen a pályázat, ha: -

a pályázó a 11. pontban előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg

3

-

a felhívásban meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,

-

nem tartalmazza a Pályázati kiírás 11. és 12. pontjában meghatározott igazolásokat és dokumentumokat.

A pályázat kiírója határidőben érkezett pályázatnak kizárólag a 2. pontban meghatározott időpontot megelőzően, a 3. pontban meghatározott helyen, és a 4. pontban meghatározott módon beadott pályázatokat tekinti. A pályázatok felbontásáról és a pályázók személyéről jegyzőkönyv készül. A pályázatok pályázati kiírás szerinti megfelelőségéről a kijelölt ad-hoc bizottság összefoglalót készít, amelyet a Közgyűlés elnöke – a döntést előkészítő véleményezés céljából, a pályázat(ok) egy-egy példányának csatolásával – megküld az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi, a Költségvetési és Gazdasági, valamint a Pénzügyi Bizottságnak. A pályázatról a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése – az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi, a Költségvetési és Gazdasági, valamint a Pénzügyi Bizottsága véleményének figyelembevételével – 2006. februári ülésén dönt. 15. A pályázat kiírója döntésről 2006. február 28-ig valamennyi pályázót írásban értesít. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartja azt a jogát, hogy a pályázatot indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítja. Pécs, 2005. december 15. Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

4

5

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Módosított határozati javaslat Tárgy: Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére

Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Kórház új szakmai - fejlesztési koncepcióját elfogadja. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt arról, hogy a Baranya Megyei Kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítása céljából egészségügyi szakellátás átvállalására, az emeltszintű szociális szakellátási tevékenység feltételeinek a kialakítására, a kórház-ingatlanok felújításához szükséges források biztosítására, valamint a kórház likviditási egyensúlyának helyreállítása érdekében- a melléklet szerinti – Pályázati felhívást tesz közzé. Határidő: 2005. december 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház működtetésének átalakítására vonatkozó Pályázati felhívást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban kettő alkalommal jelentesse meg. Határidő: 2005. december 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház szakmai - fejlesztési programjának megvalósítására, a működtetés átalakítására 2006. január 31-ig benyújtott pályázatokat - az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezését követően - terjessze a közgyűlés február havi ülése elé. Határidő: 2006. február 28. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Baranya Megyei Kórház belső struktúramódosításához az alábbiak szerint: - a Kardiológiai Osztálytól 10 ágy kerüljön átcsoportosításra a Sürgősségi Osztályra, - a Krónikus Tüdőgyógyászati Osztályról 15 ágy kerüljön átcsoportosításra az Ápolási Osztályra, - a Csecsemő Osztálytól 6 ágy , a Gyermekgyógyászati Osztálytól 4 ágy kerüljön átcsoportosításra a Geriátriai Osztályra , - a Gyermekgyógyászati Osztálytól 2 ágy kerüljön átcsoportosításra a Gyermeksebészeti Osztályra. Határidő: 2006. január 31. Felelős: Horváth Zoltán, főigazgató Pécs, 2005. december 7.

Dr. Kékes Ferenc s.k.

A BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ MŰKÖDTETÉSÉRE KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA


dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Tartalomjegyzék

I.

Pályázati felhívás

II.

A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója

III.

Ellátási szerződés-tervezet

IV.

2005. évi finanszírozási szerződés

V.

Humánpolitikai intézkedések (szerződés-tervezetekkel)

VI.

Beruházási és vagyonhasználati szerződés-tervezet

VII. Mellékletek: A/ A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciójának mellékletei (1.-7. számú melléklet/szakmai) B/ Humánpolitikai intézkedési terv melléklete (Melléklet/humán) C/ Beruházási és vagyonhasználati szerződés-tervezet mellékletei (1.-5. számú melléklet/vagyon)

2

I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdése alapján, az egészségügyi szakellátási kötelezettségének biztosítása céljából pályázatot hirdet a fenntartásában működő Baranya Megyei Kórház (7623 Pécs, Rákóczi u. 2.) által végzett egészségügyi közfeladatok ellátására, az ellátási rendszer fejlesztésére, a kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítására, az egészségügyi feladatellátást szolgáló törzsvagyon üzemeltetésére. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentáció 2006. január 10.-ig szerezhető be a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Titkárságán (Pécs, Széchenyi tér 9. I emelet 104.), munkanapokon 9.00 óra és 12.00 óra között. A Baranya Megyei Önkormányzat lehetőséget biztosít a Kórház helyszíni bejárására, valamint a működéssel összefüggő konzultációra 2006. január 4-én délelőtt 10 órától 14 óráig. A pályázati dokumentációban foglaltakkal kapcsolatos kérdésekre Horváth Zoltán főigazgató ad tájékoztatást. (Elérhetősége: Pécs, Rákóczi u. 2. Igazgatóság épülete, Telefon:72/ 533-101) 1. A szerződés időtartama: 2006. április 01.-től 2036. december 31.-ig 2. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. január 31. 12 óra 3. A pályázat benyújtásának helye: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Titkársága (Pécs, Széchenyi tér 9. I emelet 104.) 4. A pályázati benyújtásának módja: a pályázatot csak személyesen, átvételi elismervény ellenében lehet benyújtani, munkanapokon 9.00 óra és 12.00 óra között. 5. A pályázatot 7 (hét) példányban – egy eredeti és hat másolati példányban – kell benyújtani. 6. A pályázatok felbontásának helye és ideje: Helye: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 3

Pécs, Széchenyi tér 9. III emelet. 336-os tárgyalóterem Időpontja: 2006. január 31.-én 13 óra. 7. A pályázatok felbontásánál jelen lehetnek: a) A Baranya Megyei Önkormányzat köztisztviselői, b) A pályázók képviselői c) A Baranya Megyei Kórház képviselői

képviselői

és

Hivatala

kijelölt

8. A pályázat kiírója részajánlatot nem fogad el, többváltozatú ajánlat sem tehető. 9. A Baranya Megyei Kórház jellemző mennyiségi adatai: (1) 724 ágy (600 aktív és124 krónikus ágy), 60 járóbeteg szakrendelés, (2) 24 fekvőbeteg osztály, négy gondozó intézet, (3) ellátott fekvőbetegek létszáma átlagosan napi 700 fő, (4) járóbeteg forgalom 47.000 eset/hó, (5) alkalmazottak létszáma 1.100 fő, (6) Telephelyek száma 4. (7) 2005 évi OEP finanszírozása: 4.353.707 ezer forint, saját bevétele 15.000 ezer forint 10. A Baranya Megyei Önkormányzat, mint az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért felelős szerv hozzájárul ahhoz, hogy a nyertes pályázó az ellátási szerződés időtartama alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a finanszírozási szerződést közvetlenül megkösse. 11. Alkalmassági feltételek: A pályázat kiírója alkalmatlannak minősíti azt a pályázót, aki: a) ajánlatához (szakmai)-üzemeltetési vagy (szakmai)-befektetési referenciát nem csatol. b) hiteltérdemlő módon nem igazolja, hogy rendelkezik a pályázati dokumentációban részletezett szakmai-fejlesztési programban meghatározott fejlesztések megvalósításához szükséges források 10 %-ával, 600.000.000 Ft-tal c) pályázatában hatóság (APEH, VPOP) által kiállított igazolással nem igazolja, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában nincs végrehajtható adó-, vám- és társadalombiztosítási tartozása.

4

12. A pályázatnak tartalmaznia kell legalább a következőket: a) A Pályázó tevékenységének részletes – de legfeljebb 10 oldalnyi terjedelmű – bemutatását, valamint a működését igazoló dokumentumokat (cégkivonatot, társasági szerződést, stb.). b) A Pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szakmai-fejlesztési programmal egyetért, és azt a pályázati dokumentációban foglaltakkal egyezően, önerőből megvalósítja. c) A Pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati dokumentációban szereplő Ellátási szerződésben, valamint Beruházási és vagyonhasználati szerződésben foglaltakat elfogadja. d) A szakmai-fejlesztési program megvalósításához bevonni tervezett források körét. e) A Kórház valamennyi közalkalmazottjának, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-a szerinti továbbfoglalkoztatását vállaló nyilatkozatát. f) Kötelezettséget vállaló nyilatkozatot, hogy a Kórház valamennyi tartozását átvállalja, beleértve a fenntartó felé fennálló tartozását is. g) A Pályázó nyilatkozatát vagyoni biztosíték nyújtásának tervezett módjáról. Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt: - a jelenlegi egészségügyi szolgáltató adósságállománya rendezésére, - az ellátási szerződés felmondása esetén a folyamatos ellátás biztosítására. h) A Pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázat megnyerése esetén 60 napon belül benyújtja a működési engedély iránti kérelmét az ÁNTSZ illetékes szervéhez. 13. A pályázat értékelése: Érvénytelen a pályázat, ha: -

a pályázó a 11. pontban előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg

-

a felhívásban meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,

-

nem tartalmazza a Pályázati kiírás 11. és 12. pontjában meghatározott igazolásokat és dokumentumokat.

5

A pályázat kiírója határidőben érkezett pályázatnak kizárólag a 2. pontban meghatározott időpontot megelőzően, a 3. pontban meghatározott helyen, és a 4. pontban meghatározott módon beadott pályázatokat tekinti. A pályázatok felbontásáról és a pályázók személyéről jegyzőkönyv készül. A pályázatok pályázati kiírás szerinti megfelelőségéről a kijelölt ad-hoc bizottság összefoglalót készít, amelyet a Közgyűlés elnöke – a döntést előkészítő véleményezés céljából, a pályázat(ok) egy-egy példányának csatolásával – megküld az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi, a Költségvetési és Gazdasági, valamint a Pénzügyi Bizottságnak. A pályázatról a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése – az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi, a Költségvetési és Gazdasági, valamint a Pénzügyi Bizottsága véleményének figyelembevételével – 2006. februári ülésén dönt. 15. A pályázat kiírója döntésről 2006. február 28-ig valamennyi pályázót írásban értesít. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartja azt a jogát, hogy a pályázatot indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítja. Pécs, 2005. december 15. Dr. Kékes Ferenc sk. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

6

II. A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója I. A Baranya Megyei Kórház története, szerepe, struktúrája A Baranya Megyei Kórház 1956-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) által átadott épületegyüttesben – a Központi Telephelyen – kezdte meg működését. Az intézmény kezdeményei az 1730-as években alakultak ki. A ma két legrégebbi épülettömb 1868-ban már 100 ágyas közkórházat jelentett, mely Pécs Városi Kórházként funkcionált az 1920-as évek elejéig, majd a POTE központi klinikai telephelyeként. Az egészségügyi és szociális ellátás a régi időkben is szervesen összefüggött, egyik épületünk szegényházi szerepet töltött be. A Megyei Kórház másik nagy telephelye az eredeti Tüdőgyógyintézet, a Mecsek oldalban épült az 1960-as évek közepén, az országos tuberkulózis elleni kampány keretében. A megye fekvő- és járóbeteg ellátásában szerepünk meghatározó: a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat legnagyobb intézményeként és munkáltatójaként, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (PTE OEC) mellett a kórház a második legjelentősebb egészségügyi szolgáltató mind a kapacitást, mind a betegforgalmat tekintve. A kórház egységeinek többsége megyei progresszivitási szintre sorolt, néhány osztályunk azonban egyetemi szintnek megfelelő akkreditációval bír (Sebészet-Érsebészet, Infektológia, Pulmonológia, Onkológia, Gyermekgyógyászat-nephrológia). Kórházunkon kívül a PTE OEC klinikái és a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények jelentik az egészségügyi szakellátás különböző szintjeit Pécsett. Baranya megyében működik még a Komlói Városi Kórház (20 km), a Szigetvári és a Siklósi Városi Kórház (30-30 km), továbbá a Mohácsi Városi Kórház (40 km). Az elmúlt években – a szakmai munka optimalizálása és költséghatékonysága érdekében – 1000 ágyról 604 ágyra csökkentettük ágyszámunkat. Két nagy kórházi telephely (Pécsbányatelepi részleg: 120 ágy, Dischka utcai részleg: 90 ágy) került megszüntetésre. A fenntartó döntése értelmében 2004. november 1-én a volt Baranya Megyei Gyermekkórház integrálódott intézményünkbe, így ágyszámunk 724-re növekedett. Jelenleg 3 fő telephelyünk a 300 aktív ággyal és a központi diagnosztikus egységekkel működő Központi Telephely, a 304 ágyas Ángyán János úti Telephely (volt Tüdőgyógyintézet, 124 krónikus, 180 aktív ággyal), valamint a 120 ágyas Gyermekegészségügyi Központ. Járóbeteg rendeléseket és gondozó intézeteket további külső telephelyeken (Veress E. utca, Papnövelde utca, közreműködői szerződéssel Sásd és Őz utca) üzemeltetünk. Összességében 24 fekvőbeteg osztállyal, négy gondozó intézettel és mintegy 60 járóbeteg szakrendeléssel dolgozunk. A diagnosztikus tevékenységet központosítottuk, a három fő egység a Központi Laboratórium, a Központi Radiológiai Osztály és a Pathológiai Osztály. Emlőszűrő Centrumunk a népegészségügyi program keretében Komplex Mammographiás Központként lett befogadva. Baranya megyében pulmonológiai, fertőző, érsebészeti, gerontopszichiátriai, kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg ellátás csak a Megyei Kórházban történik osztályszerkezetben. Elsősorban ezen szakterületeken – egyetemi klinika hiányában – graduális és posztgraduális oktatókórházként működünk. Sebészet-Érsebészeti Osztályunk a PTE Sebészeti Tanszéke, Gerontopszichiátriai Osztályunk Gerontológiai Tanszéki Csoport is egyben. 7

A változó igényekhez többször adaptált struktúra jelzi, hogy az aktív fekvőbeteg ellátáson túl nagy hangsúlyt helyezünk a krónikus és időskorú ellátásra, a rehabilitációra, valamint a szűrő, gondozó tevékenységre. A régió legjelentősebb struktúramódosítását hajtottuk végre, melynek során a két vezérlő elv a lakosság tényleges egészségügyi ellátási szükséglete és az intézmény pénzügyi stabilitásának megőrzése volt. Az ágyszám csökkentéssel és a profil átalakítással párhuzamosan növekvő betegforgalmat és egyre súlyosabb betegösszetételt látunk el: a 10 évvel ezelőtt kezelt évi 16.000-ről 30.000-re emelkedett a fekvőbetegek száma, évente átlagosan 700.000 járóbeteget fogadunk. Fekvőbeteg ágystruktúra: ÁGYSZÁMOK

TÍPUSA

MEGNEVEZÉSE

Engedélyezett Működő

Rákóczi úti Telephely:

Aktív

SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SO2 (2005-ben befogadott) BELGYÓGYÁSZATENDOSZKÓPIA BELGYÓGYÁSZATGASZTROENTEROLÓGIA BELGYÓGYÁSZATANYAGCSERE

Aktív

SEBÉSZET

40

40

Aktív

ÉRSEBÉSZET

40

40

Aktív

INTENZÍV ELLÁTÁS

10

10

Aktív

INFEKTOLÓGIA

30

30

Aktív

ONKOLÓGIA

30

30

Aktív

SZÜLÉSZET- NŐGYÓGYÁSZAT

60

60

300

285

Aktív Aktív

Rákóczi úti Telephely összesen:

-

20

15

30

20

40

40

8

Ángyán úti Telephely: GERONTOPSZICHIÁTRIA MOZGÁSSZERVI Krónikus REHABILITÁCIÓ

30

30

30

17

Krónikus KRÓNIKUS TÜDŐGYÓGYÁSZAT

15

-

Aktív

Aktív

TÜDŐGYÓGYÁSZAT "A"

47

47

Aktív

TÜDŐGYÓGYÁSZAT "C"

73

73

Krónikus ÁPOLÁS

30

21

Krónikus HOSPICE

15

15

30

22

34

15

304

240

Aktív

KARDIOLÓGIA

Krónikus KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

Ángyán úti Telephely összesen: Gyermekközpont Telephely: Aktív

CSECSEMŐ

23

23

Aktív

GYERMEKGYÓGYÁSZAT

22

22

Aktív

GYERMEKSEBÉSZET MÁTRIX

30

30

Aktív

GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT

20

20

Aktív

GYERMEK INTENZÍV

5

5

Aktív

GYERMEK FERTŐZŐ

20

20

Gyermekközpont Telephely összesen:

120

120

Aktív betegellátás:

600

577

Krónikus betegellátás:

124

68

ÖSSZES BETEGELLÁTÁS:

724

645

9

Járóbeteg és gondozói struktúra: Megnevezés

Heti óraszám Nem Szakorvosi szakorv.

SZAKRENDELÉSEK: Belgyógyászat és társszakmák összesen: Gasztroenterológia összesen: Kardiológia összesen: Sebészet és társszakmák összesen: Aneszteziológia összesen: Szülészet-nőgyógyászat összesen: Csecsemő- és gyermekgyógyászat összesen: Bőrgyógyászat összesen: Ideggyógyászat összesen: Gyermek és ifjúsági pszichiátria összesen: Onkológia összesen: Gyermeksebészet összesen: Gyermekortopédia összesen: Rheumatológia és fizioterápia összesen: Addiktológia összesen: Pszichiátria összesen: Tüdőgyógyászat összesen: Labordiagnosztika összesen: Képalkotó eljárások összesen: Pathológia összesen: Szakrendelések mindösszesen:

176 37 59 80 40 103 220 176 30 10 30 30 5 30 10 70 73 70 76 18

-

1 343

-

GONDOZÓK: Bőr és nemibeteggondozás Onkológiai gondozás és szűrés Tüdőgondozás és szűrés Pszichiátria

60 69 48 138

50 63

Gondozók mindösszesen:

315

113

A rekonstrukció helyzete 1996-ban az ÁNTSZ szakmai, személyi és tárgyi hiányosságok megszüntetését célzó határozatának és az egészségügyi reform követelményeinek megfelelően, egyeztetve a Pécsett más felügyelethez tartozó egészségügyi intézményekkel, a kórházvezetés elkészítette az intézmény komplex rekonstrukciós programját. 1998-99-ben a Központi Telephelyen címzett támogatásból megvalósult a „C” jelű épület rekonstrukciója – kialakításra került a Központi Műtőblokk, a Központi Aneszteziológiai és

10

Intenzív Betegellátó Osztály, a járóbeteg ellátás egy részének helyiségei, a Központi Könyvtár és a Konferenciaterem. 2000-2001-ben szintén címzett támogatásból elkészült a „T” jelű épület, itt alakítottuk ki a kor igényeinek megfelelő Szülészet-Nőgyógyászati Osztályt, a Központi Recepciót és a Belgyógyászati Ambulancia központi egységét. Címzett támogatásból az idén befejeződik a belgyógyászati osztályok egy részét (gasztroenterológia, kardiológia) magába foglaló „A” épület rekonstrukciója. Hangsúlyoznunk kell, ha a 2 milliárd Ft összértékű címzett és céltámogatások nem valósultak volna meg, a kórház vagyoni értéke nullára íródott volna – mind az ingatlanokban, mind a műszerállományt tekintve. A rekonstrukció során a létfontosságú szakmák kubatúráját felújítottuk-kialakítottuk. Nem tudtuk azonban megoldani a Sürgősségi Betegellátó Osztály, a Megyei Tüdő- és Bőrgondozó Intézet elhelyezését, a Sebészeti Osztály hotelrészének, az Ángyán úti Telephely, a Központi Élelmezés Üzem, a Központi Sterilizáló felújítását. A Központi Gyógyszertár felújítása – külső tőke bevonásával – ez évben megkezdődik, 95 millió Ft értékben. A következő öt évben a működés szinten tartásához, a működési engedély megújításához szükséges építészeti beruházások értéke az Ángyán úti Telephely nélkül minimum 1.780 mFt, vele együtt minimum 3.480 mFt. A biztonságos betegellátáshoz szükséges gépek és műszerek beruházási értéke évente minimum 120 mFt.

II. Környezet- és helyzetelemzés Településszerkezet és népesség A Baranya Megyei Kórház ellátási kötelezettsége a teljes Baranya megye 402.260 fős lakosságára terjed ki. A megye településeinek száma 347, ebből 1 megyei jogú város, 11 város, 49 nagyközség és 286 község. A népesség hattizede él városban (40% Pécsett), négytizede községekben. A falvak közel kilenctizede 1000 fő alatti apró település, ezekben él az összlakosság 22 %-a. A törpe- és kisközségek teszik ki a településállomány 67 %-át, az összlakosság 13 %-ával. A településsűrűség országos szinten az egyik legmagasabb. Pécs város agglomerációja 62 település, a város lakosságával együtt 209 ezer főt jelent. A megye kistérségeinek száma 8, eltérő fejlettségi szinteken. A népsűrűség elmarad az országos átlagtól. A népesség 7 %-a tartozik valamely kisebbségi nemzetiséghez (jellemzően német, roma, horvát). A megyében a természetes szaporodás/fogyás -4,9/ezer lakos (az országos érték -4,1), fogyó népességű. A régióra számított ugyanezen érték a legrosszabb régiós értékek közé tartozik. A lakosság kor szerinti struktúrája romlik, a születések számának csökkenése miatt a népesség elöregedése hosszú évek óta jellemző folyamat. A 60 éven felüliek aránya lényegében az országos átlagnak megfelelő, a kistérségek vonatkozásában azonban az eltérések jelentősek. Az öregedési index értéke meghaladja az országos átlagot. 60 év alatt a férfiak és nők aránya közel azonos, a 60 évesnél idősebbek körében a nők aránya lényegesen meghaladja a férfiakét, a 70 éven felülieknél a különbség már 25 % körüli. A kedvezőtlen korösszetételt súlyosbítja a Dél-Dunántúlról történő jelentős elvándorlás.

11

Gazdasági adottságok Baranya megyében a II. világháborút követő 40 évben a nehézipari struktúra volt a jellemző. Az iparszerkezet a 90-es években lényegesen megváltozott, ismét az évszázados múltú feldolgozóipar lett a meghatározó. A mezőgazdaság a GDP-ből az országos átlagnál jóval nagyobb arányban részesedik. A Baranyában működő vállalkozások száma 36 ezer volt 2001-ben. A gazdasági szervezetek többsége alkalmazott nélkül vagy kis létszámmal működik, a vezető szerep az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás területeké. A külföldi érdekeltségű vállalkozásokból a régió 5 %-al részesedik, csak az ÉszakMagyarországi Régiót előzi meg. A versenyszférához tartozó cégek száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, összefüggésben a rendkívül kedvezőtlen közlekedési-infrastrukturális feltételrendszerrel. Különösen fejletlen a minőségi közúti közlekedési- és a telefonhálózat. Ebből is adódóan az egészségügyi-szociális szolgáltatások hozzáférésében jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki, az időbeli hozzáférés joga szintén csorbul. Az egészségügyi beruházásokat tekintve régiónk az országos átlag alatt van, csak KözépDunántúlt előzi meg. Kiemelhető az alacsony vállalkozási kedv és tőkebefektetés, a növekvő gazdasági lemaradás és a jelentős különbségek megyei-kistérségi szinten. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a Dél-Dunántúli Régió az országos GDP 7,1 %át adta 2002-ben, ezzel az utolsók között áll. A megyei rangsorban Baranya a középmezőnybe sorolt: az egy főre jutó GDP 2002-ben 1.225 eFt, az országos átlag (1.648) 74 %-a volt. Az 1997-2002 közötti időszakban az egy főre jutó GDP növekedés mértéke Baranyában 85 % (az ország egészét tekintve 99,9 %).

Foglalkoztatottság, szociális környezet A Dél-Dunántúli Régió a jövedelmek tekintetében is szomorú képet mutat. A megye gazdasági struktúrájának megváltozásával párhuzamosan a foglalkoztatottak jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb lett az országos átlagnál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag 86 %-a. A régió foglalkoztatottsági helyzetét tekintve tartósan rosszabb pozíciójú az országos átlagnál. A magas agrárfoglalkoztatotti arány és a tercier szektor alacsony súlya jelzi elmaradottságunkat. Baranyában a munkanélküliség aránya 2004-ben 7 % (az országos átlag 5,8 %) volt, 2005. I. félévében tovább emelkedett. A munkanélküliek közel fele Pécs és Komló körzetéből származik, ugyanakkor a megye déli, aprófalvas, gazdaságilag elmaradott, munkahelyhiányos része 31 %-os munkanélküliségi rátával jellemezhető. A munkanélküliek jelentős része alacsonyan képzett, ez tovább nehezíti az elhelyezkedés esélyeit. A regisztrált munkanélküliek közel 50 %-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, többségük a fizikai munkavállalók, ennek megfelelően a férfiak közül kerül ki.

12

A foglalkoztatottság csökkenése nemcsak a munkanélküliség, hanem az inaktívak számának és arányának növekedését is jelentette. Az inaktívvá válás általános formája a nyugdíjba vonulás, jelentősen megnőtt a korhatár elérése előtti nyugdíjba vonulók száma. A korhatárt be nem töltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya nőtt, rendkívül kedvezőtlenül érintve a régió versenyképességét. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a harmadik leggyakoribb a 18-74 éves népesség körében a szegénység előfordulási gyakorisága. Mind a települési hátrány, mind az etnikai szegénység jelenléte erőteljes. A szegénység a régió peremvidékein (Siklós, Sellye) valamint a belső területeken (Szigetvár, Sásd, Pécsvárad) egyaránt megfigyelhető. A megye településszerkezete determinálja az egészségügyi ellátás szempontjából is hátrányos helyzetűek magas számát. A falun élők betegebbek, mint a városi lakosok, a társadalom egyes „leszakadt” csoportjai között halmozottan fordulnak elő egészségügyi problémák. A megbetegedések és a jövedelmi viszonyok együttes elemzése az alacsony jövedelműek – mint potenciális egészségügyi szolgáltatást igénylők – számának növekedésére hívja fel a figyelmet. A szociális elmaradottság kedvezőtlen hatásokkal bír az egyén életmódjára, így egészségi állapotára is.

Életmód, rizikófaktorok A rendszeresen dohányzók aránya mindkét nem esetében magasabb az országos átlagnál. A régió felnőtt férfi lakosságának 26, a nők 7 %-a tekinthető nagyivónak – ez a férfiaknál a régiók között az első, a nőknél a második helyet jelenti. A dél-dunántúli 18 éven felüli férfiak 47 %-a túlsúlyos, ez a régiók között a legmagasabb érték. Az elhízott csoportban a nők állnak az első helyen 23 %-al, közülük rendkívül magas a 65 éven felüliek 34 %-os aránya. Az alkohol- és drogfogyasztás, a regisztrált függőségi állapotok száma az utóbbi évtizedben nagymértékben és folyamatosan emelkedik. Pécs évek óta megoldatlan (és nem is finanszírozott) problémája a detoxikálás, mely belgyógyászati ambulanciánkon történik minden második napon, veszélyeztetve az ellátás biztonságát és színvonalát. Az életmóddal összefüggő rizikófaktorok kiemelkedő súlyt képviselnek, közvetkezésképp az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásuk is nagyobb az országosnál.

Mortalitás A születéskor várható átlagos élettartam nagymértékben függ a gazdasági, szociális, életmódbeli tényezőktől. 2002-ben a várható élettartam a Dél-Dunántúlon a férfiak esetében 67,9, a nőknél 75,8 év (Magyarországot tekintve 68,2, illetve 76,5 év). A kistérségekben feltehetően a különbségek számottevőbbek. Az elveszett életévek száma magasabb, mint az Unió fejlettebb régióiban. A magyar férfiak várható élettartama 8, a nőké 5 évvel marad el az uniós átlagtól. A halálozás 13,2 fő/ezer lakos – az Európában egyedülállóan magas országos mortalitás regionális értékei közül az egyik legrosszabb. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2001-ben 9,6 volt, az országban a legmagasabb. Ez az egészségügyi ellátás színvonalára, az állam egészségügy iránti elkötelezettségére jellemző mutató az Európai Unióban 4,8 volt ugyanabban az évben!

13

A WHO az utóbbi két mortalitási indikátor alapján országunkat az Európa Régió C kategóriájába sorolta, Fehér-Oroszország, Észtország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Ukrajna és Oroszország mellett. Régiónk bizonyos területei tehát még ennél is rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A Dél-Dunántúli Régióban a halálozási kockázat 2 %-al magasabb, mint az országban általában. Oka elsősorban a magas kardiovaszkuláris halálozás. Az országos szintet jelentősen meghaladja a gyomorrák és a vastagbélrák halálozása. A légzőszervi betegségek okozta halálozás szintén az országos átlag felett van. Az emésztőrendszer betegségeinek halálozása közül az alkoholos májkárosodás emelendő ki, mely ebben a csoportban a leggyakoribb és kiemelkedően magas. A vezető halálokok: a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok és az emésztőrendszer betegségei. 100.000 lakosra vetített értékeik nem különböznek érdemben az országos értékektől, ugyanolyan rosszak.

Morbiditás A régió kórházi kezelést igénylő kórképei között meghatározó súlyt képviselnek a keringési rendszer megbetegedései (magas vérnyomás, ischaemiás és egyéb szívbetegség, stroke). A tumoros megbetegedések között a légcső, hörgő, tüdő, emlő, az emésztőrendszer és a vérképző rendszer daganatai számottevőek. Baranya megye szinte minden daganatos betegség incidenciájában és prevalenciájában meghaladja az országos átlagot. A cukorbetegség előfordulási gyakorisága szintén magasabb az országosnál, ugyanígy az alkoholizmus mértéke és a májzsugor. Magas a bejelentett foglalkozási megbetegedések és a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma, utóbbi az országos érték 10 %-át teszi ki.

Várható demográfiai változások Régiónkban a következő 15-25 évben jelentős népmozgalmi változások prognosztizálhatók. A népesség számának csökkenése folytatódik, a lakosság tovább öregszik. Az országos szinten várható népességvesztés 10 %, a régióban 12 %! A nők aránya tovább növekszik, miután a népességcsökkenés körükben 9, a férfiaknál várhatóan 14 %. A korösszetétel tekintetében a fiatalok aránya csökken, a középkorosztályoké szintén, ugyanakkor az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése várható. A településtípusokat tekintve, súlyosan öregedő városokkal és visszafiatalodó községekkel kell számolnunk – jelentős területi, kistérségi differenciákkal. 2020 körül a városi lakosság már sokkal idősebb lesz a községinél, a régió nagyobb városaiban legalább 26 %-os idős arányra lehet számítani. Pécsett 12, a többi baranyai városban 18 %-al több idős ember valószínűsíthető! Következmények: a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek növekvő terhelése, új feladatok és problémák az önkormányzatok, a család, az egyén, a szociális és egészségügyi ellátó szféra, de az egész társadalom számára is.

14

A szociális ellátórendszer helyzete A szociális szolgáltatások hozzáférhetősége terén nagy területi egyenlőtlenségek és lefedetlenségek mutathatók ki. A települések számára törvényben előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kötelezett települések az ellátási formák megszervezéséről – mulasztásos törvénysértést elkövetve – nem gondoskodnak. A néhány ezer fős, városi ranggal, de tényleges városi funkcióval nem rendelkező központú kistérségek ellátása a leghiányosabb. Így a kisebb és távoli településeken élők ellátási igényei is Pécsett jelentkeznek, az ilyen mértékű koncentrációra azonban a megyeszékhely ellátórendszere nincs felkészülve. A megyei önkormányzatok számára rendelt feladatok teljesítése is hiányos. A segélyben részesítettek aránya – a közgyógyellátás és az ápolási díj kivételével – meghaladja az országos szintet. A társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos térségek (sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári kistérség) ellátottsági mutatói a legmagasabbak. Az idősellátás alapszintjén az étkeztetés és a házi segítségnyújtás fontos szerepet játszana. Számos, (főként kis) település azonban – bár a jogszabály 1999-ig adott haladékot a fenti ellátások valamennyi településen való megszervezésére – nem biztosítja az alapellátási formákat. Az étkeztetési ellátás lefedettsége Baranya megyében csak 51 %. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a szolgáltatás díját csak kismértékben támogatják, így a viszonylag magas térítési díj az idősek egy részét eleve kizárja az igénybevevők köréből. A házi segítségnyújtás területén megyénk ellátottsági mutatója 50 %. A speciális, krízishelyzetekben gyors segítséget jelentő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Baranyában három központtal működik. Az alapellátás biztosításának másik formája, a falugondnoki szolgálat a régió kistelepüléseinek (600 lakos alatt) csak egyharmadában biztosított. Miután a szociális törvényben előírt alapellátások nem megfelelően kiépítettek, a rászorulók ellátása a szakosított (elsősorban a bentlakásos) intézményekre hárul. Ez a legköltségesebb ellátási forma, ugyanakkor a lakókörnyezet elhagyására, jelentős életmódi változtatásokra kényszerít, mely kihat a mentális és fizikális állapotra. A szakosított ellátások közül az idősek klubjának megszervezését a megye településeinek csak 18 %-a biztosítja. Az időskorúak átmeneti elhelyezésére szolgáló intézményeket tekintve, Baranyában közel 20.000 60 éven felüli lakos számára nem biztosított ez az ellátási forma. 2003-ban a megyében 10 helyhatóság és 3 egyházi szervezet működtetett idősek számára átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményt. A bentlakásos intézményeknek jogszabály szerint fel kell vállalniuk az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülmények, az intenzív gondozás, gondozási csoport kialakítását. Az emeltszintű szolgáltatás elterjedtsége – szemben a Somogy megyei 26 %-kal – Baranyában mindössze az összes férőhely 14 %-a. Csupán 2 baranyai intézményben működik demens részleg. A férőhelyek gyakorlatilag 100 %-osan kihasználtak, az emeltszintűek kihasználtsága ettől némiképp elmarad. A bentlakásos ellátórendszer kapacitáshiányát, valamint az alap- és nappali ellátás alacsony kiépítettségét jellemzi az intézményi elhelyezésre várakozók működő férőhelyekhez viszonyított magas aránya.

15

A fogyatékos személyek nappali ellátásának kiépítettsége sem megfelelő, a települési önkormányzatok közel fele nem tesz eleget előírt kötelezettségének. Baranya megyében 9 bentlakásos intézmény gondoskodik a zömében értelmileg sérült fogyatékosok elhelyezéséről. Mindössze egy pécsi intézmény vállalja a mozgásfogyatékosok ellátását. Az átmeneti elhelyezést nyújtó fogyatékos gondozóházak terén is nagyfokú a területi lefedetlenség, Baranyában egyedül Pécsett működik. A bentlakást nyújtó szakosított intézmények működtetésében a Megyei Önkormányzat túlsúlya jellemző, de a non-profit szektor is vállal szerepet. A megyei fenntartók otthonai elsősorban kistelepüléseken találhatók, nagy férőhelyszámúak, nem cél-, hanem kastélyépületekben kerültek kialakításra. A műemlékvédelem alatt álló épületek az egyre szigorúbb feltételrendszernek nem tudnak eleget tenni. A fogyatékosok rehabilitációját Baranyában egy megyei fenntartású intézmény látja el. A bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtsága itt is 100 %. A hajléktalan ellátórendszer kiépítettsége, intézményi kapacitása sem kielégítő. Az utcai szociális munka például Baranyában mindössze Pécsett biztosított, éjjeli menedékhely a megyeközpontban hozzáférhető, átmeneti szálló három baranyai városban működik. Ápolóotthon Pécsett van, reintegrációjukat pécsi rehabilitációs otthon és kiléptető lakás segíti. Csak Pécsett megszervezett háziorvosi ellátásuk. További probléma, hogy az intézmények túlnyomórészt férfiak számára elérhetőek, kivételt képez a pécsi intézményrendszer. A fentiekből következik, hogy mind az ellátórendszer, mind a hajléktalan személyek Pécs városára koncentrálódnak. Egy intézmény kivételével valamennyit non-profit szervezet működteti. A hajléktalanok száma pécsi egészségügyi ellátórendszerünkben nő. Ezzel a speciális kórházi igénybevételt jelentő réteggel növekvő mértékben kell számolnunk szolgáltatásszerkezetünk kialakításánál. A szociálisan hátrányos helyzetűek emelkedő száma komoly megterhelés elé állítja gondozóintézeteinket, az ambuláns-sürgősségi és az aktív-krónikus fekvőbeteg ellátást egyaránt (a hajléktalan ellátás céljára évek óta krónikus fekvőbeteg kontingenst biztosítunk, a klinikákról is hozzánk kerülnek).

Az egészségügyi ellátórendszer helyzete Alapellátás A körzeti orvosi rendszert 1992-ben felváltó háziorvosi szolgálat tekintetében a régióban a funkcionális privatizáció mértéke 2002-ben elérte a 90, a házi gyermekorvosi praxisoknál a 94 %-ot. A baranyai háziorvosi szolgálatok száma 233, a házi gyermekorvosi szolgálatoké 68 (évek óta gyakorlatilag azonos értékek). A lakosságszámra vetített alapellátási szolgálatok száma alapján Dél-Dunántúl a második legjobban ellátott régió. A körzeti ápolónői és védőnői ellátottság az országosnál jobb értékeket mutat. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma alacsonyabb, a házi gyermekorvosoknál magasabb az országos átlagnál. Az 1000 lakosra jutó megjelenési esetszám megyénkben jóval magasabb, ugyanakkor a háziorvosi ügyeleten megjelentek száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Utóbbi jelzi a fekvőbeteg intézmények fokozott ügyeleti igénybevételét.

16

Szakellátás Baranyában működik a régió legtöbb egészségügyi szolgáltatója, összesen 28. Az aktív fekvőbeteg kapacitás elemzése a PTE OEC dominanciáját jelzi. A megyei kapacitásból részesedése 50 %, a Baranya Megyei Kórházé 21 %. A Baranya megyei lakhellyel rendelkező intézményi ápolási esetek 94 %-a saját megyéjében részesül ellátásban. Baranya megyébe kerül a Somogy megyei lakosok 10, a Tolna megyeiek 11 %-a. Így Baranya a Dél-Dunántúl legnagyobb befogadója, az ország más területeiről érkezett esetek arányát is beleértve. Régiónkon belül az egészségügyi szolgáltatások szinte teljes spektruma rendelkezésre áll (kivétel pl. a gyermek szívsebészet). A 10.000 lakosra jutó aktív ágyszám a 2004. évi állapot szerint Baranya megyében 70,9 (regionális érték 61,0, országos érték 60,1). A megye országos átlagot jelentősen meghaladó, de annak megfelelő kihasználtságú kapacitását az orvosegyetemi kapacitás okozza. A lakosságszámra vetített baranyai aktív ágykapacitás az országos átlagnál alacsonyabb az alábbi, intézményünket érintő szakterületeken: belgyógyászat, sebészet, tüdőgyógyászat. A krónikus fekvőbeteg ellátás vonatkozásában Baranya megyében a 10.000 lakosra jutó ágyszám csupán 13,7 (regionális érték 14,3, országos érték 20,0!). A krónikus kapacitás elmaradás elsősorban az országosan két legnagyobb krónikus/rehabilitációs ágyszámmal rendelkező szakmában, a belgyógyászatban és pszichiátriában jelentős. Krónikus belgyógyászati kapacitás Baranya megyében nem létezik (a 10.000 lakosra jutó országos érték 5,4)! Az ágykihasználtsági mutatók jobbak az országos értékeknél. A Baranya Megyei Kórház a megyei krónikus kapacitásból 21 %-ot képvisel, a Szigetvári Kórház után a második legjelentősebb szolgáltató. Baranya megye 10.000 lakosra jutó járóbeteg óraszáma 373, duplája a másik két régiós megye értékének és jelentősen meghaladja az országos átlagot (270). A PTE OEC rendelkezik a megyei járóbeteg kapacitás 45 %-ával, a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények 15 %ával, intézményünk 9 %-ával. A kapacitások kihasználtsága régiós szinten az országos átlagnak megfelelő, az átlag alatti kihasználtságúak között fellelhető a gyermeksebészet, az átlag felettiek között a tüdőgyógyászat. A járó- és labor kasszákból finanszírozott diagnosztikák kapacitása és kihasználtsága megfelel az országos átlagnak. A labordiagnosztika Baranya megyei óraszáma 10.000 lakosra 26, szemben a régiós és országos 15-el. Ugyanakkor az egy esetre jutó pontszám megegyezik az országos értékkel (1900 körül). A Baranya megyei 10.000 lakosra jutó gondozói óraszámok a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat területén kissé alacsonyabbak az országos értéknél. Kihasználtságuk országos átlag körüli, a tüdőgyógyászat itt is kiemelkedik.

17

Sürgősségi ellátás A régióban az Országos Mentőszolgálat sürgősségi feladatainak száma az országos átlagnál 24 %-al, a sürgős feladattal megtett kilométerek száma 30 %-al magasabb. Az elmúlt 9 évben a sürgős feladatok száma 36 %-al növekedett! Egyidejűleg az egyszerű betegszállítási feladatok száma is lényegesen, 20 %-al meghaladja az országos értéket, mely a szociális ellátás diszfunkcióját jelzi. A mentőszolgálat a hivatalos normaidőt (1 perc = 1 km, 15 percen belüli helyszínre érkezés) a régió úthálózatán mérő térképeket készített. Sürgős mentési feladatok esetén mindhárom megyében jelentős nagyságúak azon területek, ahol a feladatot vagy a sebesség vagy a normaidő túllépésével lehet csak ellátni. Ugyanezen normatívákat az egyes kórházak köré definiálva, Baranya déli, Sellye környéki és északkeleti, Pécsvárad környéki része az, ahonnan a betegek csak 30 percen túl érik el a kórházakat. Baranya megyében mindössze négy! sürgősségi ágy működik, a mohácsi kórházban. A Baranya Megyei Kórház mindhárom fekvőbeteg telephelyén sürgősségi fogadóhelyet működtet. Forrás: KSH, Dél-DunántúliRegionális Egészségügyi Egyesület (DREE) által készíttetett Egészségfejlesztési tervtanulmány és operatív programjavaslat, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség egészségügyi és szociális helyzetelemzése

III. A 2004. év betegforgalmi adatai A 2004. évi fekvő- és járóbetegellátás összesített forgalmi mutatóit az 1. és 2. sz. melléklet részletezi. A kórházból az elmúlt évben megközelítőleg 1000-el több beteg távozott, mint az előző évben. Betegeink közül 1820 volt más megyéből való. A kórházi aktív ellátásban több, mint 137 ezer, a krónikus ellátásban több, mint 25 ezer ápolási napot teljesítettünk. Az ágykihasználás az aktív ellátásban 74,1 %, a krónikus ellátásban 74,8 % volt. Az átlagos ápolási idő az aktív ellátásban 6,2 nap, a krónikus ellátásban 18,1 nap. Az ellátott betegek 57 %-a pécsi, 41 %-uk férfi, 59 %-uk nő. Az exitusok száma közel 900, aránya az országos átlagnak megfelelő. Fekvőbetegeink másik 50 %-a a megye egyéb településeiből, speciális profiljainkat (érsebészet, terápiás endoszkópia) tekintve a szomszédos megyékből, sőt az egész országból érkezik. A kórházba beutaltak – így a sürgősséggel beutaltak – száma évről-évre növekszik, a sürgősséggel felvettek aránya egyharmados. A lakosság öregedési folyamata a kórházban ápolt időskorúak számának emelkedését eredményezte, különösen a nők esetében. A 60-70 év közötti férfi betegek száma (kerekítve) 2340, a nőké 2250, a 70 év feletti férfi betegek száma 2540, a nőké 3500 volt. Összesítve a felnőtt fekvőbetegek 43 %-át jelenti. A magasabb életkor növeli az egyén multi-morbiditásának előfordulási valószínűségét, mely az egészségügytől való függőség irányába hat és az intézményi ellátásban, részben a sürgősségi ellátásban realizálódik.

18

Felnőtt betegforgalmunk 2004. évi morbiditási-mortalitási adatait az alábbiakban elemezzük:

Betegségcsoport megnevezése

I.

Fertőző és élősdiek általi ok

II.

Daganatok

III.

Vér – és vérképző szervi betegségek

IV.

Endokrin, táplálkozás és anyagcsere

V.

Mentalhygienes esetek

VI.

Idegrendszeri és érzékszervek

VII.

Szem - és függelékei betegségei

VIII.

Fül – és csecsnyúlvány betegségei

IX.

Keringési rendszer betegségei

X.

Légzőszervek betegségei

XI.

Emésztőrendszer betegségei

XII.

Bőr és bőr alatti szövet betegségei

XIII.

A csontváz izomrendszer és kötőszövet

Nem

Kiírt beteg

Meghalt

férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi

292 324 616 2 483 2 804 5 287 156 210 366 330 445 775 239 466 705 40 82 122 1 1 8 8 16 2 109 2 328 4 437 1 321 1 058 2 379 900 1 040 1 940 187 225 412 85

21 12 33 127 101 228 3 2 5 2 8 10 27 39 66 1 6 7 76 87 163 130 101 231 35 26 61 16 20 36 -

Összes Ápolási távozott nap 313 336 649 2 610 2 905 5 515 159 212 371 332 453 785 266 505 771 41 88 129 1 1 8 8 16 2 185 2 415 4 600 1 451 1 159 2 610 935 1 066 2 001 203 245 448 85

3 716 2 785 6 501 15 011 15 647 30 658 975 1 293 2 268 2 149 3 054 5 203 5 012 8 415 13 427 662 800 1 462 3 3 48 31 79 17 634 19 061 36 695 11 897 9 428 21 325 6 940 7 524 14 464 1 447 1 985 3 432 758

19

XIV .

Urogenitális rendszer

XV.

Terhesség és szülés

XVI .

Perinatális állapotok

XVI I.

Veleszületett rendellenességek

XVI II.

Máshova nem osztályozható betegségek

XIX .

Sérülés, mérgezés

XX.

Morbiditás, mortalitás külső okai

XXI .

Eü. állapotot és eü. szolg. befolyásoló állapot

Sine morbo

2004.év összes távozott beteg :

nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő

279 364 133 1 535 1 668 2 797 2 987 659 608

22 10 32 -

279 364 155 1 545 1 700 2 797 2 987 659 608

14 665 14 665 2 893 2 440

Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi

1 267 18 35 53 100 194 294 85 50 135 82

1 1 2 1 1 2 -

1 267 18 35 53 101 195 296 86 51 137 82

5 333 78 154 232 616 991 1 607 375 186 561 163

nő

100

-

100

240

Összesen férfi

182 9 227

462

182 9 689

403 71 732

nő

14 588

414

15 002

96 845

Összesen

23 815

876

24 691 168 577

3 183 3 941 1 358 4 963 6 321

A fentiek tendenciája intézményünk és a régió szintjén évek óta hasonló. Elsősorban a daganatos, kardiovaszkuláris, anyagcsere, légző- és emésztőszervi megbetegedések, kiemelten az időskorúak komplex ellátására kell felkészülnünk. Aktív fekvőbeteg osztályaink várható leggyakoribb HBCS-it a 3. sz. melléklet részletezi. A 2005. október 1-től érvényes teljesítmény átnormálás 1 % bevétel kiesést jelent (jelenleg tervezni ezzel tudunk).

20

IV. A Baranya Megyei Kórház Dél-Dunántúli Régióban elfoglalt helyzetének SWOT elemzése Gyengeségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Hátrányos településszerkezet, infrastruktúra és gazdasági pozíció - Szabályozatlan betegutak - Primer és szekunder prevenció gyengeségei - Sürgősségi ellátás kiépítettsége súlyosan hiányos - Alap- és fekvőbeteg ellátás közötti kommunikáció nem megfelelősége - Szolgáltatók ellátási kötelezettségeinek átfedése - Járóbeteg kapacitás és teljesítmény túlzott, ismételt és párhuzamos vizsgálatok - Aktív ágyszám magas, krónikus kapacitás hiányos - Finanszírozás komplex problematikája - Szakellátás struktúrája nem követi a demográfiai változásokat b./ Megyei-régiós szociális ellátás: - Rosszul strukturált: alapellátás jórészt kiépítetlen, testi fogyatékosok ellátása alulreprezentált - Szakellátás túlterhelt - Emeltszintű szolgáltatás erősen hiányos - Egészségügyi ellátórendszer következményes terhelése c./ Kórház: - Több telephelyes struktúra - Részben amortizált épület- és gép-műszer állomány - Állandósult likviditási zavar - Sürgősségi Betegellátó Osztály hiánya

Veszélyek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Gazdasági leszakadás folytatódása - Folytatódó lakossági öregedés, romló korösszetétel - Finanszírozási rendszer átalakításának elmaradása (költségarányos térítés, amortizáció) - Humán erőforrás elvándorlása, elöregedése - Sikertelen regionális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás - Sikertelen városi-konzorciális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás (NFT II. projektterv kudarca) b./ Kórház: - Adósságállomány növekedése, csődhelyzet - Épületek és berendezések állagának további romlása, felújítás és pótlás elmaradása - Ellátási színvonal romlása, működési engedély visszavonása - Rosszul kommunikált átalakulás politikai és társadalmi hatásai - Rosszul kommunikált átalakulás kórházszervezeti hatásai

21

Lehetőségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Költségvetési formától eltérő jogi formájú működtetés - Regionális szervezetrendszer (Regionális Területfejlesztési Tanács, DRET) - Interregionális együttműködés (Alpok-Adria, Duna-Száva-Dráva Eurorégió) - Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program - Uniós források, regionális és kistérségi szinten b./ Kórház: - Bázisként felhasználható épület- és gép-műszerállomány - Rendelkezésre álló humán tőke - Rendelkezésre álló kapacitás - Épített és természetes környezet rendezése

Erősségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Határ menti lokalizáció - Nemzetiségi kapcsolatok - Civil szféra erőssége - Egészségügyi képzés és kutatás - Szociális képzés és kutatás - Önellátó egészségügyi struktúra (szinte teljes szolgáltatás spektrum) - Egészségügyi alapellátás jól kiépített - Intézményközi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4.) b./ Kórház: - Humán erőforrás - Kórházmenedzsment - Adaptációs készség, rugalmasság (lakossági szükségletek felismerése) - Országosan egyedülálló komplex minőség- és környezetirányítási rendszer - Elkötelezettség az ellátási színvonal emelésére - Elkötelezettség a beteg- és munkatársi elégedettség emelésére - Intézményközi és intézményi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4) - Országosan elismert speciális profilok (érsebészet, gasztroenterológia) - Magas szintű diagnosztikai háttér

V. A Baranya Megyei Kórház stratégiája Az egészségügyben a racionális ellátásszervezés csak regionális együttműködésben képzelhető el. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a jelenlegi statisztikai tervezésű régióknál kisebb számú, nagyobb régió jöjjön létre. Az egészségügy regionális átalakítása, a közigazgatás regionalizálásával együtt, fokozatosan fog megtörténni, a progresszivitás elvének, mint változatlan alapelvnek megfelelően. Az új progresszivitási szintek azt a térségi szintet fogják jelenteni, amelyen az ellátás azonos esélyű hozzáférését biztosítani lehet. A megye/fővárosi szintre képzelt ellátástípus a „súlyponti kórház speciál szakrendelésekkel”. A jövőben ezt az ellátási szintet szeretnénk képviselni, mind a tervezett általános, mind a speciális (*-os homogén betegségcsoportok) szolgáltatások nyújtásával. 22

A régiós érdekeken kívül figyelembe kell vennünk a kistérségi érdekeket, továbbá a pécsi egészségügyi szakellátó rendszer négy tulajdonosa által létrehozott konzorcium érdekeit is. Mindenekelőtt azonban – a helyzetelemző részben foglaltak alapján – az ellátási területünkön élő, idősödő lakosság szükségleteit.

A stratégia alapelvei A kórház 10 éve elkészített Stratégiai Tervét továbbfejlesztve, a DREE által 2005. januárban elfogadott Regionális Egészségfejlesztési Tervtanulmány és Középtávú Operatív Programjavaslat-ban foglaltak alapján: Küldetésünk: Baranya megye, Pécs város és a Dél-Dunántúli Régió – kiemelten időskorú – lakosságának egészségügyi ellátása érdekében a kor színvonalának megfelelő gyógyászat alkalmazása, biztonságos, innovatív, betegközpontú szolgáltatásokkal, korszerű menedzsmenttel, stabil, átlátható és tervezett gazdasági-pénzügyi bázissal. Jövőképünk: Stabilan meg kívánunk maradni a megye és a város második vezető egészségügyi ellátó intézményének. Nyitottak kívánunk lenni a régión belüli és kívüli, a szomszédos országok betegei számára is. Magas színvonalon, etikus és humánus magatartással, bizalmas adatkezeléssel, széleskörű szolgáltatás nyújtása, három (két) telephelyen, a környezetterhelés mérséklésével, a munkahelyi biztonság megteremtésével. A hagyományos, fekvő- és járóbeteg egészségügyi ellátáson túl komplex geriátriai centrum megvalósítása és működtetése, mely egy rendszerben biztosítja a gazdasági fenntarthatóságot és a lakossági szükségleteknek való megfelelést. Minőségpolitika: Tudatában annak, hogy az egészségügyi intézményektől magas színvonalú és biztonságos ellátási szolgáltatást vár el a társadalom, az integrált minőségirányítási rendszer működtetését elengedhetetlennek tartjuk. Felvállalása stratégiai döntés, jelentése: a betegellátásban a korszerű tudás és szakmai hatásosság, szolgáltatásainkban a szervezettség és hatékonyság folyamatos fejlesztésére úgy törekszünk, hogy szem előtt tartjuk környezetünk megóvását, munkatársaink egészségének védelmét egyaránt. A szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében ösztönözzük és támogatjuk munkatársaink megfelelő képzettségének megszerzését, a nemzetközi standardok elérését. Fontosnak tartjuk a környezettel harmonizáló hosszú távú működőképességet és biztonságot, az infrastruktúra tervszerű karbantartását és fejlesztését. A betegellátás hatékony támogatása, betegeink adatbiztonsága és a minőségirányítási rendszer eredményes működése érdekében folyamatos feladatnak tekintjük információ technológiánk fejlesztését. E célkitűzések megvalósulása nyilvánuljon meg érdekelt partnereink megelégedettségében.

23

További elveink: 1./ Szolidaritás és pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése, a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai közül az időskorúakat és a nőket preferálva. 2./ Időben és térben egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az egészségügyi (és a kapcsolódó szociális) ellátáshoz, a területi kötelezettségünkbe tartozó 400.000 ember részére. 3./ Hatékonyság, megvalósíthatóság, tervezés – optimális struktúrában, stabil forrásokkal. 4./ Multiszektoriális és a civil szférával való együttműködés. 5./ Különböző fenntartású pécsi egészségügyi szolgáltatók 1999-ben deklarált, közös fejlesztési stratégiájának következetes továbbvitele. 6./ Stratégiánk folyamatos visszacsatoláson alapuló ellenőrzése és módosítása.

Stratégiai célok és eszközök Intézményen belüli célok: 1./ Betegeink várható élettartamának növelése, az idő előtti halálozás miatt elveszett életévek számának csökkentése. Eszközei: - Prevenció, szűrés, korai diagnózis lehetőségeinek fejlesztése (az emlő- és méhnyakrák szűrésen kívül a vastagbélrák szűrésének megkezdése). - Sürgősségi ellátásunk fejlesztése (Sürgősségi Betegellátó Osztály kialakítása, Országos Mentőszolgálattal és alapellátó központi ügyeletekkel való együttműködés). 2./ Ellátási területünk morbiditási-mortalitási mutatóinak javítása. Eszközei: - Betegeink magas szakmai színvonalú, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel végzett, költséghatékony kezelése. Aktív korúak munkaképességének mielőbbi helyreállítása, utókezelés biztosítása. Gyógyíthatatlan betegek palliatív ellátása, hospice. - Az intézmény által okozott környezetterhelés csökkentése. - Munkatársaink munkakörülményeinek, munkabiztonságának javítása, foglalkozási betegségeik megelőzése, korai észlelése és kezelése. 3./ Betegeink életminőségének javítása. Eszközei: - Szekunder prevenció, rizikófaktorok komplex felmérése és felszámolása. - Hatékony gondozás. - Komplex geriátriai centrum megszervezése és fenntartása.

24

4./ Beteg- és munkatársi elégedettség növelése, ellátási színvonalunk javítása. Eszközei: - Tárgyi és személyi minimumfeltétel rendszer biztosítása. - Komplex minőségirányítási rendszerünk továbbfejlesztése. - Evidence based betegellátás. - Partneri kapcsolatok kialakítása. 5./ Intézményünk költséghatékony működtetése, folyamatos fenntarthatóság és likviditás biztosítása. Eszközei: - Kapacitás és struktúra optimális kialakítása, az ellátás három vagy kettő telephelyre való koncentrálása. - Szükséges beruházások, felújítások elvégzése. 6./ Struktúránk igényekhez történő adaptálása. Eszközei: - Krónikus kapacitás növelése, ugyanakkor a likviditás fenntartása. - Új ellátási formák kialakítása (komplex geriátria, mobil hospice team). Intézményen kívülre mutató célok: 7./ Megyei-regionális egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakításában való részvétel. Eszközei: - Kapacitások allokációjának módosítása. - Résztvevők társadalmi igényeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése. - PTE OEC és saját ellátásunk profiltisztítása, párhuzamosságok megszüntetése. 8./ Megyei-regionális betegutak ésszerűsítése, felesleges teljesítmények csökkentése. Eszköz: HEFOP 4.4 projekt megvalósítása. (Integrált intézményközi informatikai infrastruktúra mintarendszer kiépítésével régiónk társult egészségügyi intézményei számára internet alapú, biztonságos kommunikációs csatornát használó eHealth szolgáltatásokat fog nyújtani. Az ellátási hátrányokat csökkenti a betegutak rövidítésével, a betegek helyett az adatok utaztatásával. Az ellátás minden szintjén on-line elérhetővé teszi a holisztikus megközelítésű, az egész betegéletutat átfogó gyógyításhoz szükséges információkat. Hozzájárul az egészségügyi erőforrások jobb kihasználtságához.)

Konkrét, rövid távú célok: 1./ Telephelyszűkítés (Megyei Tüdő-és Bőrgondozó, Mentálhygiénés Intézet elhelyezése), aktív és krónikus ellátás telephely elkülönítése. 2./ Hotelszolgáltatás komfortosságának növelése.

25

3./ Sürgősségi betegellátás megszervezése. 4./ Egynapos sebészet fejlesztése (érsebészet, gasztroenterológia, urológia) – aktív ágyak terhelésének alternatívájaként, aktív korú betegeknél. 5./ Geriátriai ellátás fejlesztése – kórházhoz integrált ápolási-szociális ellátó (home care) rendszer kialakítása, aktív betegellátás tehermentesítése. 6./ Pulmonológiai tevékenység koncentrálása (járó-fekvőbeteg ellátás, diagnosztika) a Központi Telephelyen. 7./ Járulékos szolgáltatások (Központi Élelmezés Üzem, Központi Sterilizáló, Gyógyszertár) fejlesztése. 8./ Labortevékenység koncentrálása (városi-megyei szinten), mikrobiológia átszervezése. 9./ Gasztroenterológiai Centrum diagnosztika, rákszűrés) működtetése.

(belgyógyászati-sebészeti

járó-fekvőbeteg

ellátás,

VI. Konkrét program I./ Központi Telephely felújításának befejezése, Rákóczi úti aktívdiagnosztikai Telephellyé fejlesztése Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg, sürgősség, járóbeteg, diagnosztika, szűrés, gondozás Ágyszám, ágytípus: 429, aktív Tervezett fekvőbeteg struktúránkat a 4. sz. melléklet, az átalakulással érintett osztályok ágyszám változásait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Épületegységenként:

1. „B” épület teljes körű rekonstrukciója I. szint: II. szint: III.-IV. szint: V. szint:

Sürgősségi Betegellátó Osztály és detoxikáló kialakítása, 10 ágy Központi Radiológiai Osztály felújítása Sebészet-Érsebészeti Osztály felújítása, 69 ágy Nővérszálló (14 férőhely), nővéröltöző (115 férőhely), gyógytorna helyiség kialakítása

Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO, SO): SO2-re irányuló többletkapacitási pályázatunkat az OEP ez évben SO1-ként befogadta. Az Egészségügyi Minisztérium sürgősségi betegellátó rendszer fejlesztését célzó felhívására új pályázatot nyújtottunk be, a befogadott kapacitás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében. A 125 millió forintos forrásból 2006. május 31-re tervezett megvalósítás után megfelelünk a sürgősségi ellátással szemben támasztott uniós elvárásoknak: folyamatos rendelkezésre állás, egy telephelyi betegbelépési pont, optimális betegutak, progresszivitás, költséghatékonyság (életév nyereség).

26

A Baranya Megyei Kórház „C” épületében 2000. óta működik a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály. A rekonstrukció kapcsán történt kialakítása hatalmas szakmai igényt elégített ki, hiszen intézményünk a 60-as évektől intenzív osztály nélkül, szubintenzív részlegekkel működött. A sürgősségi ellátás, a reanimációs készenlét a fekvőbeteg ellátás szintjén ezzel megoldódott, azonban az ambuláns akut betegellátás továbbra is problémát jelentett. 2002-ben szerveztük meg a Központi Belgyógyászati Ambulanciát. Jelenleg központi diszpécser és három vizsgáló helyiséggel, betegváróval („T” épület), négy ágyas megfigyelő („C” épület), valamint detoxikáló részleggel („B” épület) működik. A belgyógyászati akut betegellátást biztosítani tudja, fekvőbeteg hátterét három belgyógyászati osztályunk adja. Összkórházi irányító-elosztó funkciót végez. Az esetszám 40 %-a kerül felvételre, bizonyos része azonban az egynapos, sürgősségi ellátás keretein belül is kezelhető lenne. Pécs kórházi felvételes ügyeleti szolgálatát a PTE OEC klinikáival közösen végezzük. Hetente egy-két hétköznapon és egy hétvégi napon látjuk el a belgyógyászati és sebészeti ügyeleti eseteket. Az érsebészet, infektológia, tüdőgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat folyamatosan, a gyermekgyógyászat minden második napon felvételes. A folyamatos sürgősségi betegellátás strukturális alapja a Központi Belgyógyászati Ambulancia SBO-vá való fejlesztése. Célunk az akut ellátás színvonalának emelése (a betegek adekvát, lehető legrövidebb időn belüli definitív ellátása), a fekvőbeteg osztályok tehermentesítése, elektív betegforgalmuk és ágykihasználtságuk optimalizálása. A sürgősségi homogén betegségcsoportok (HBCS) alapján a jelenleg járóbeteg pontrendszerben elszámolható ambuláns finanszírozás HBCS alapúvá válhat, a betegek 6-24 órás ellátására megfelelő fedezetet nyújt. Betegforgalom 2002. Járóbeteg esetszám 7290 Várható betegforgalom (eset/nap): Belgyógyászati jellegű 35-50 Sebészeti jellegű 15-20 Szülészeti jellegű 5-10 Pulmonológiai jellegű 10-15 Egyéb 5-15

2003. 8620

2004. 9730

A tervezett betegösszetétel a jelenlegihez hasonló: döntően kardiovaszkuláris, gasztroenterológiai, pulmonológiai és metabolikus jellegű esetek várhatók – fekvőbeteg osztályaink fő szakmai profiljaival összhangban, a diagnosztika és a definitív ellátás biztosított. Emellett növekvő számú intoxikált, hajléktalan, leromlott általános állapotú, szociális okokból elesetté vált és időskorú beteggel is számolnunk kell. Összesen 10 ágy (kapacitás átcsoportosítással), szociális és tároló helyiségek, kis ágyszámú, komplexen felszerelt betegmegfigyelő helyiségek kialakítása, az orvos- és nővérlétszám fejlesztése, valamint megfelelő műszerezettség biztosítása szükséges a szakmai minimumfeltételek szerint. A pályázati forrás limitált volta miatt egyelőre SO2 kialakítását céloztuk meg, mely a későbbiekben SO1-é bővíthető. A helikopter leszállóhelyet a „P” épület tetejére tervezzük.

27

A leendő SBO együtt fog működni az Intenzív Osztállyal, a diagnosztikus egységekkel (Központi Laboratórium és Radiológia, Endoszkópia) és a Központi Műtőblokkal. Ugyanazon épületben helyezkedik el a Radiológiai és a Sebészet-Érsebészeti Osztály, a szomszédos „A" épületben került felújításra legnagyobb belgyógyászati osztályunk (az általános belgyógyászat és a gasztroenterológia mellett a kardiológiai profilt is ide koncentráljuk). Az új „P” épületben történik a pulmonológiai ellátás és diagnosztika. A fentiek révén megteremtjük az aktív telephely közel optimális sürgősségi ellátási bázisát. Központi Radiológiai Osztály: A Központi és az Ángyán úti Telephelyen (utóbbi részlegként) végzi felnőtt járó- és fekvőbetegeink hagyományos röntgen és ultrahang vizsgálatait. (A Gyermekközpontban működő Képalkotó Diagnosztikai Osztály látja el a gyermekkorú betegeket). A területi ellátás elveinek megfelelően fogadjuk a megye lakosságának jelentős részét háziorvosi beutalás révén is. Akkreditált Emlőszűrő Központunk szűrő- és klinikai tevékenységet lát el. Egyes klinikai szakmák országos és regionális tevékenységéhez (érsebészet, gasztroenterológia) komplex radiológiai ellátást nyújt. Jelentősen emelkedik az intervenciós és speciális beavatkozások száma. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Esetszám Vizsgálatszám

41.000 78.000

39.500 65.500

37.600 88.000

A röntgengépek cseréje az elmúlt években pályázatok útján megvalósult. Az ultrahang géppark cseréje cél- és címzett támogatásból zajlik. Az archiválásra vonatkozó jogszabályi előírások halaszthatatlanná teszik a digitalizálás bevezetését. A felnőtt radiológiai ellátás – hasonlóan a többi diagnosztikához – egy telephelyre koncentrálható az épület felújítása és a pulmonológia ide költözése után. Sebészet-Érsebészeti Osztály: 1986 óta a POTE, majd a PTE Sebészeti Tanszékeként is működik 80 ággyal. Belső struktúrája 40 érsebészeti és 40 általános sebészeti ágyra oszlik. Pécs és a városkörnyék általános sebészeti és a progresszív ellátásból adódó megyei szintű sebészeti feladatainak ellátását végzi. Az érsebészeti részleg a fentieken túlmenően speciális beavatkozásokat más régióból is végez. Érsebészet vonatkozásában az osztály tevékenysége nemzetközi hírű, számos beavatkozást mi vezettünk be. Kiemelendő az OEP által külön keretből támogatott endovaszkuláris sebészet. Az Országos Érsebészeti Intézetet követően a legmagasabb műtéti számot teljesítjük, a minősített esetek tekintetében meghaladjuk azét. Az általános sebészet Emlőszűrő Állomással), továbbá a kolorektális sebészeti tevékenységet feltételek adottak.

területén kiemelendő az emlősebészet (szoros kapcsolatban az a hasi sebészet területén a nagy számú laparoszkópos beavatkozás, sebészet. Elsősorban az emlősebészethez csatlakozóan plasztikai végzünk. Az Anyagcsere Osztály hátterével az endokrin sebészeti

28

Gasztroenterológiai Centrum: A Gasztroenterológiai Osztály és az Endoszkópos Laboratórium felújítása a csatlakozó „A” épületben 2005. végére befejeződik, így szoros szakmai együttműködésre nyílik lehetőség. A sebészeti hotelrész felújítása a régión belül újrapozícionálja a gasztorenterológiai profilt, maga után vonja a proktológia és a gasztroenterális-kolorektális sebészeti ellátás fejlesztését, lehetővé teszi a határterületi diagnosztikai és terápiás problémák, akut ellátási igények (gasztrointesztinális vérzések) közös megoldását. A Népegészségügyi Programban meghirdetett kolorektális szűrővizsgálatok szakellátási feladatai biztosíthatók, az onkológiai szakterület (kolorektális onkoteam, kemoterápia) bevonásával. A diagnosztikus társszakmák (radiológia, pathológia, labor) magas szakmai színvonalú hátteret adnak. Az Onkológiai Osztállyal való kapcsolat a gyomor-bélrendszeri betegellátáson túl is továbbfejleszthető (fej-nyak sebészet, emlő onkoteam). Az osztályhoz tartozó szakrendelők, műtők és a Központi Intenzív Osztály a szomszédos, felújított „C” épületben rendelkezésre állnak. Betegforgalom: Fekvőbeteg ellátás Érsebészet Betegszám Műtétszám Case-mix index Sebészet Betegszám Műtétszám Case-mix index Járóbeteg esetszám Érsebészet Sebészet

2002.

2003.

2004.

1.778 1.922 1,819

1.734 1.880 1,770

1.748 1.963 1,594

1.740 2.173 1,347

1.835 2.591 1,413

1.873 2.520 1,403

13.540 12.964

13.022 13.634

12.189 12.960

2. „F” épület felújítása Az épületben marad az Infektológiai és Anyagcsere Osztály, 30-30 ággyal, az alagsorba kerül áthelyezésre a „G” épületből a Központi Sterilizáló, megújított technológiával. Infektológiai Osztály: A megye egyetlen felnőtt fertőző betegeket ellátó osztálya, emellett ellátja a PTE infektológiai graduális és posztgraduális oktatási feladatait. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.


1.080 1.707

1.038 1.819

974 1.851

A felújítással az egyik alapfeladat, az izolációs lehetőségek tovább javíthatók.

29

Anyagcsere Osztály: A jelenleg 40 ágyas osztály elsősorban diabéteszes, pajzsmirigy-, kardiovaszkuláris és általános belgyógyászati betegeket lát el. Betegforgalom Fekvőbeteg esetszám Járóbeteg esetszám

2002.

2003.

2004.

1.402 17.408

1.466 21.287

1.378 21.938

Az ÁNTSZ ez évi határozatában sürgette a tárgyi minimumfeltétel rendszer mielőbbi megvalósítását. A felújítással ezt 30 ágyon biztosítani tudjuk.

3. „K” épület felújítása Az átmenetileg ide költöztetett Gasztroenterológiai Osztályt év végén vissza tudjuk helyezni a felújított „A” épületbe, a jelenleg a „B” épület alagsorában működő Endoszkópos Laboratóriummal együtt. Helyére – emeletcserével – kerül a 30 ágyas Onkológiai Osztály, annak területe szabad kapacitást jelent a szükségessé váló ideiglenes osztályáthelyezésekhez. Túl ezen, 2006. I. félévétől itt urológiai egynapos sebészeti tevékenységhez hotelrészt, a „C” épületben műtőt fogunk biztosítani – amennyiben az Uro-Clin Kft. többletkapacitási pályázata befogadásra kerül. A „K” épületben üzemel továbbra is a Központi Laboratórium, az ide szervezett mikrobiológiai feladatokkal együtt. A földszintről a Pathológiai Osztályt áthelyezzük az új „P” épületbe, területén diagnosztikai fejlesztést tervezünk. Az épület funkciójának középpontjában így az onkológia (uro-onkológia) és a diagnosztika áll majd. Onkológiai Osztály: Az Onkológiai Osztály a régió első ilyen profilú osztályaként, 10 éve működik, 5 éve önálló struktúrában. Megyei Onkológiai Gondozónk 1963 óta, a Megyei Onkológiai Központ 2004. januárjától végzi tevékenységét. A megye daganatos betegeinek ellátását koordinálja, komplex kezelésüket négy onkoteam-en keresztül biztosítja, a városi kórházakkal és onkológiai gondozókkal együttműködve. Onkológiai és onko-pulmonológiai ellátásunk színvonalát jelzi, hogy a szakmai feltételrendszert teljesítve, III. progresszivitási szintre sorolt. A 30 ágyas osztály fő profilja a szolid tumorok (főként kolorektális, emlő, urogenitális lokalizációk) kemoterápiája. A szakmailag kiemelt (I/A) minősítésű osztály kezdettől fogva OEP különkeretes centrum, e tekintetben ellátási területe a Dél-Dunántúli Régió. A hagyományos fekvőbeteg ellátáson túl a kúraszerű ellátás feltételeit kialakítottuk, 2005-ben OEP általi befogadásra került. Betegforgalom

2002.

2003.

2004.


2.338 7.4.83

2.185 9.648

2.292 10.520

30

4. „P” épület megépítése A megye fekvőbeteg tüdőgyógyászati ellátása teljes egészében, a járóbeteg ellátás és gondozás nagyrészt intézményünkre hárul. Betegközpontú, költségkímélő, modern szemléletű, teljes spektrumú pulmonológiai ellátást reprezentálva, egy épületben („P”=pulmonológia) kívánjuk koncentrálni, a szükséges diagnosztikai, terápiás, archiváló feltételrendszert, a társszakmák (onkológia, gasztroenterológia) jelenlétét biztosítva. Az új épület alagsorába költöztetjük a „K” épületből a Pathológiai Osztályt, földszintjén alakítjuk ki a tüdőgyógyászati járóbeteg rendelések, a bronchológia, a Megyei Tüdőgondozó és a Bőr- Nemibeteggondozó helyét. Tüdőgyógyászati Osztály: Jelenleg az Ángyán úti Telephelyen folytatjuk 120 aktív ágyon a tüdőgyógyászati betegek ellátását, egyetemi klinika hiányában arra akkreditált feladatokkal. Kiemelendő a külön keretből finanszírozott pulmo-onkológiai és a bronchológiai tevékenység. A tüdőbetegek kezelési eljárásai, a prevenciós szemlélet megvalósítása már régen más környezetet igényelne, mint a telephely létrehozásának idején. A tüdőgyógyászati morbiditás az eltelt 40 évben megváltozott, a tuberkulózisos megbetegedések száma drasztikusan csökkent. Döntően krónikus obstruktív és daganatos légzőszervi betegeket kezelünk, aktív diagnosztikai és akár intenzív terápiás, állandó szállítási igénnyel (sugárterápia). Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Fekvőbeteg esetszám „A” Osztály „C” Osztály Krónikus esetszám

1.777 2.480 335

1.903 2.599 339

1.703 2.757 359

14.356

16.829

18.442

Járóbeteg esetszám Megyei Tüdőgondozó:

Legnagyobb járóbeteg forgalmú klinikai egységünk, a mozgó tüdőszűrést a megyében egyedüli szolgáltatóként végezzük. Jelenlegi, külső telephelyi működése nem felel meg a szakma mai követelményeinek, a minimumfeltételeknek. Az intézet megfelelő elhelyezését, technikai feltételeit (röntgen géppark teljes amortizációja, digitalizálás hiánya) évek óta nem tudjuk saját forrásból biztosítani. Többször jeleztük a fenntartó felé, hogy a betegellátás ezen a területen súlyosan veszélyeztetett. Központi Telephelyre való telepítése szervezettebbé, (költség)hatékonyabbá teszi a szakrendelés és gondozó munkáját. A betegek teljeskörű kivizsgálása egy telephelyen belül történik (klinikai társszakmák, diagnosztika), a hospitalizálás lehetősége azonnal biztosított. Népegészségügyi szempontból a legnagyobb jelentősége a megújuló szűrési tevékenységnek lesz. A Stabil Ernyőfényképszűrő Állomáson a Pécs környéki települések lakosainak tüdőszűrése fog történni.

31

A Mozgó Ernyőfényképszűrő Szolgálatok segítségével, lakóhelyén végezzük a szűrésre kötelezett 30 év feletti lakosság vizsgálatát, Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós térségében, valamint Pécs város területén három idősek otthonában. Betegforgalom Járóbeteg esetszám

2002. 98.460

2003. 90.231

2004. 84.835

Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet: A város és megye dermatológiai ellátásában szerepe meghatározó. A hagyományos funkciókon kívül speciális szolgáltatásokat végzünk: gyermekbőrgyógyászat, bőrgyógyászati allergológia, immunoallergológia és lábszárfekély rendelés. Jelenlegi, külső telephelyi elhelyezése még a Tüdőgondozóénál is rosszabb: több emeleten, szétszórt helyiségekben, szűkös alapterületen. A Központi Telephelyre való költözéssel az ellátás színvonala, a munkaszervezés, a betegelégedettség javul, új kezelési eljárások vezethetők be (fényterápia, iontoforézis). A diagnosztikai és egyéb társklinikai vizsgálatok (labor, radiológia, gasztroenterológia, érsebészet) gyorsabban és könnyebben hozzáférhetővé válnak. Betegforgalom Járóbeteg esetszám:

2002. 36.542

2003. 38.512

2004. 40.903

A két nagy forgalmú gondozó intézet Rákóczi útra való telepítése azt is jelenti, hogy telephelyeink száma csökken (Veress E. u.). A gazdaságosságon és a szakmai szempontokon kívül nem elhanyagolható annak a jelentősége, hogy lehetővé tesszük az Egyesített Egészségügyi Intézmények telephelyszűkítését is. Az új „P” épületet összekötnénk az „F” épülettel, valamint az „A”, „B”, „C”, „T” és „K” tömbök alkotta együttessel. A „G” épületből a Központi Sterilizáló átkerül az „F” épületbe, az igazgatási funkciók pedig a Központi Élelmezés Üzem felújítandó-bővítendő tömbjének felső szintjére. Így a Rákóczi úti Telephely betegellátó és kiszolgáló egységeinek helyzetét rendezni tudnánk, jelentős zöldterület nyereséggel. A Rákóczi útról közvetlenül megközelíthető 200 férőhelyes parkolóházat építenénk, a külső forgalmat a kórházitól elkülönítve – a város parkolási gondjaira is megoldást kínálva.

5. Egyéb épületek A Rákóczi úti Telephely „C” épületében levő funkciók változatlanok: Intenzív Osztály 10 ággyal, műtőblokk (átszervezésével Központi Műtőblokk), járóbetegellátás, SBO egyik egysége (sokktalanító, 4 ágyas megfigyelő, sürgősségi műtő). A „T” épületben működik a Szülészet-Nőgyógyászati Osztály 60 ágya és járóbeteg rendelései, valamint az SBO betegfogadó része és vizsgálói. Az „A” épületben 2005. végétől működik újra a Gasztroenterológiai Osztály (50 ágy, járóbetegellátás, Endoszkópos Laboratórium) és ide költözik vissza a Kardiológiai Osztály (20 ágy, járóbetegellátás, Echokardiográfiás Laboratórium).

32

II. Ángyán úti Telephely felújítása, Geriátriai Centrummá fejlesztése Ellátás típusa: krónikus fekvőbeteg, aktív fekvőbeteg, járóbeteg, szociális Ágyszám, ágytípus: 130 krónikus, 70 aktív (de: geriátria!) A 40 éve épült, eredetileg 300 ágyas Tüdőgyógyintézetben jelenleg 120 aktív ágyon folyik pulmonológiai ellátás, 30 ágyas krónikus tüdőgyógyászati kapacitásunk a rossz ágykihasználtság és komfortviszonyok miatt szünetel. A megváltozott morbiditási struktúra miatti ágyszámcsökkentéssel felszabaduló ágyakon, az eddigi telephelyszűkítés és a rekonstrukciós költözések okán egyéb profilokat alakítottunk ki: kardiológia, kardiológiai rehabilitáció, mozgásszervi rehabilitáció, gerontopszichiátria, ápolási és hospice osztály. A telephelyen ellátott betegszám 2002-ben 7.120, 2003-ban 7.020, 2004-ben 7.520 volt. A jelenleg itt működő Kardiológiai Osztály 2005. végén a Gasztroenterológiai Osztállyal együtt az „A” épületbe költözik, felszabaduló területe az átépítések során pufferkapacitást fog jelenteni. Az aktív pulmonológiai tevékenység a Központi Telephelyen kialakítandó „P” épületbe kerül áthelyezésre. A telephely felújításával, a mostaninál lényegesen magasabb komfortszinten 200 ágyat kívánunk működtetni, mely a Geriátriai Centrum központi, fekvőbeteg elemét jelenti.

Geriátriai Centrum A mai magyar társadalomban megöregedett embertársunk problémát, sokszor terhet jelent közvetlen környezete, családja számára. Amikor az idős, „szépkorú” ember egészsége megromlik, önálló életvitele bizonytalanná válik, megbetegszik, családtagjaival együtt pszichoszociális krízishelyzetbe kerül. Rendszerint aktív kórházi ágyra veszik fel, ahonnan a legrövidebb időn belül hazabocsátják, ugyanakkor már néhány kórházi nap után immobilizálódik, szövődmények lépnek fel – ez feltartóztathatatlan állapotromláshoz, halálhoz vezethet. Az idős szervezet egyensúlyi állapotának visszaállítása, multimorbiditásának gyógyítása, mozgáskészségének és önellátó képességének helyreállítása csak speciális geriátriai osztályon képzelhető el. Olyan osztályon, ahol addig részesül az ellátásban, ameddig indokolt, amíg teljesen vagy legalább részben önellátóvá válik és a számára legmegfelelőbb ellátási típusba tud továbbjutni. A magyar időskorú népesség egészségi állapota rendkívül rossz. A teljes népességhez hasonlóan közöttük is a leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, jellemző a multimorbiditás (5-10, akár még több betegség egyidejű jelenléte). Az időskorúak legalább fele magasvérnyomás betegségben szenved, ők teszik ki a daganatos és a cukorbetegek 50 %át. A balesetek, sérülések gyakorisága főleg 80 éves kor felett növekszik. Az időskorú ellátás kórházi és szociális otthoni kapacitásai elégtelenek a növekvő szükségletek kielégítésére, mind országos, mind régiós szinten. Ugyanakkor a kormányzati egészségpolitika (az időskorúak ellátási intézményeinek újrarendezése, a gyógyítási és az ápolási rendszerek közötti átjárás megteremtése), valamint a Népegészségügyi Program (az egészségben töltött életévek számának növelése, az idős lakosság életminőségének javítása) kiemelt prioritásai közé tartozik.

33

Magyarországon az ellátási lánc két gyenge láncszeme a pre- és a poszthospitális ellátás. A krónikus ágyszám tekintetében a régió lakosságszámra vetített elmaradása mintegy 600 ágy. Az ágystruktúra átalakítása két irányban indokolt: egyrészt aktív geriátriai ágyak, másrészt további krónikus ágyak kialakítása szükséges. A DREE által készíttetett regionális programjavaslatban szerepel, hogy a PTE-n hiányzó geriátriai „tanszéket” Ángyán úti Telephelyünkön kell kialakítani, legalább 60 ággyal. A hospice, palliatív ellátás iránti társadalmi igény szintén növekvő, a működő kapacitások (a megyében rajtunk kívül egy fekvőbeteg és két otthoni szolgáltató) itt sem elegendőek. A megyében szinte csak kórházunk rendelkezik az igényeknek megfelelő nagyságrendű „szépkorú” ellátásra alkalmas, 124 ágyas krónikus kapacitással. Aktív és krónikus geriátriai ellátást – aktuális elnevezésétől függetlenül – a megyében egyedül, több, mint két évtizede nyújtunk. 1982-ben, az országban elsőként, volt Pécsbányatelepi Telephelyünkön, 110 ágyon kezdtük el az idős, krónikus és gyógyíthatatlan betegek ellátását. A terminális állapotúak spirituális támogatásában az Assisi Szent Ferenc Ápolói Rend apácái és a pécsi katolikus egyház papjai vettek részt, a kórház udvarában kápolna működött. A megyében elsőként szerveztük meg a Hospice Mobil Csoportot. Egyelőre intézményünkben végez konzultatív segítségnyújtást és tanácsadást, aktív tagja kórházlelkész szakemberünk. Nyertes OEP pályázatunk alapján, ez évben 15 ágyas Hospice/Palliatív Terápiás Osztályt hoztunk létre. A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvánnyal együttműködve, komplex intézeti és otthoni hospice ellátást végzünk. A hospice oktatásához gyakorló területet biztosítunk. A nem egészségügyi önkéntesek képzését elkezdtük, önkéntes beteglátogató képzés formájában, a francia modellt követve. Stratégiai célunkként, eddigi tevékenységi körünket kiteljesítve, Ángyán úti Telephelyünket megyei-regionális Geriátriai Centrummá kívánjuk fejleszteni, az időskorú lakosság és hozzátartozóik megelégedésére. A lekötött kapacitás jelenleg: 30 ágy gerontopszichiátria, 30 ágy ápolás, 15 ágy hospice – 30 mozgásszervi rehabilitációs ágyunk geriátriai szakterületre való átcsoportosítására pályázatot nyújtottunk be. A tervezett 200 ágy megoszlása: 70 aktív geriátria, 30 krónikus geriátria, 60 ápolás, 40 hospice. Utóbbi 130 krónikus ágy kialakítása 6 aktív ágyunk átcsoportosításával megoldható. A komplex fekvőbeteg ellátás mellett 200 lakrészes (36, 40 vagy 45 m2 alapterülettel), emeltszintű idősek otthonát alakítanánk ki, orvosi felügyelettel, kórházi háttérrel. Egyidejűleg 500 fő „szépkorú” tartós elhelyezését tudnánk biztosítani, az aktív, majd igény szerint akár többféle krónikus fekvőbeteg ellátást követően a szociális otthonban. A rendszer rugalmasan alkalmazkodik az idős ember változó állapotához, a mindenkori egészségi státuszának megfelelő ellátástípus adott (például állapot rosszabbodás esetén aktív ágyra való visszavétel). Új strukturális elem a geriátriai járóbeteg ellátás-gondozás, heti 30 óra saját kapacitás átcsoportosításával. A geriátriai komplex, egészségügyi-szociális ellátási modellt országosan elsőként tudnánk megszervezni és működtetni. Elemei: 1./ Fekvőbeteg ellátás: a./ Aktív geriátriai osztály: Feladata: Diagnosztikai és gyógyító tevékenység, egyensúlyi állapot visszaállítása.

34

b./ Krónikus geriátriai osztály: Feladata: Rehabilitáció, szövődmények megelőzése, funkciók helyreállítása, környezethez való alkalmazkodás és családi adaptáció segítése, szomatikus és pszichés támogatás. Mindkét osztály feladata a prevenció: Életkornak megfelelő életmód megismertetése, károsító hatások kiküszöbölése, betegségek, funkciócsökkenés és függőség megelőzése (elesés, csonttörés, magas vérnyomás, szívbetegségek, stroke, stb.). c./ Ápolási osztály: Feladata: Aktív kezelést már nem, de kórházi ápolást igénylő betegek ellátása, állapotuk javítása, otthonukba vagy szociális otthonba való bocsáthatóságuk egészségügyi feltételeinek megteremtése. d./ Hospice osztály: Feladata: Daganatos és terminális állapotú betegek ellátása, testi és lelki ápolás-gondozás, életminőségük javítása, szenvedésük enyhítése, emberi méltóságuk halálig való megőrzése. Szemléletváltás az egészségügyi személyzet körében, együttműködés a családorvosokkal, kezelőorvosokkal, fájdalom ambulanciákkal, önkéntes kórházi dolgozókkal és más önkéntesekkel, civil szervezetekkel. 2./ Járóbeteg ellátás: geriátriai szakrendelés Feladata: Egészségügyi és szociális állapotfelmérés, krónikusan multimorbid idősek gondozása, osztályos felvétel, háziorvosi együttműködés, ambulanter infúziós kezelés. 3./ Hospice mobil csoport: Feladata: Konzultatív segítségnyújtás a kórházi társosztályoknak, családorvosoknak, hozzátartozóknak. Kapcsolat az intézményi és otthoni hospice ellátók között. 4./ Otthonápolási szolgálat: Feladata: Alapítványi keretben működő otthonápolási munkánk kiterjesztése, otthoni hospice ellátás, home care (geriáter kezelőorvos felügyeletével). 5./ Emeltszintű szociális bentlakásos intézmény: Feladata: „Szépkorúak” ápolási-lakóotthona, orvosi-ápolói felügyelet (geriáter irányítja), megfelelő életmód biztosítása, kiegészítő szolgáltatások (torna, gyógytorna, uszoda, fizioterápia, nem hagyományos gyógymódok, fogászat, wellness). Cél:

- Egy helyen komplex ellátás - Egy időben több betegség gyógyítása - Legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezés - Pre- és poszthospitális gondozás - Rugalmas kapcsolat az aktív társosztályokkal - Szoros együttműködés az alapellátással - Szoros együttműködés a szociális ellátással

35

A Geriátriai Centrum modellje:

Külső intézmények (traumatológia, ortopédia, neurológia,

Geriátriai Centrum

Ápolás

Hospice Ottho n SBO

Aktív geriátria

Krónikus geriátria

Időskorú otthon

Hospic e M bil

Geriátria szakrendelés

Szociális otthonok

Társosztályok (belgyógyászati, sebészeti jellegű)

Alapellátás

Otthon

A jelenleg 30 aktív és 30 krónikus ágyon történő geriátriai ellátás forgalmi adatai: Betegforgalom

2002.

2003.

2004.

Aktív fekvőbeteg esetszám Krónikus fekvőbeteg esetszám

990 361

843 432

812 673

Az aktív osztály jelenlegi éves teljesítményéből várható geriátriai HBCS-k:

HBCS 825D 4111 5030 822B

Megnevezés Demencia 60 év felett Csontbetegségek, artropátiák Bőrfekélyek Depresszív szindrómák 60 év felett

Eset 620 186 156 147

Ápolási nap

Súlypont

9061,4 2358,0 1845,4 1922,3

749,17 159,13 176,18 30,51

Átlagos ápolási nap 14,6 12,7 11,8 13,1 36

2130 0170 410A 3480 141D 3490 Összesen:

Szívelégtelenség Egyéb cerebrovaszkuláris rendellenességek Gerincbetegségek, kivéve sérülések Márcirrhosis Tüdőgyulladás 60 év felett Hepatobiliáris rendszer, pancreas malignomája

A 70 ágyas aktív Geriátriai Osztály tervezett összes teljesítménye: A 10 leggyakoribb geriátriai HBCS aránya:

33

163,0

27,13

11,6

21 21 19 9

379,8 137,5 221,4 151,5

15,27 24,59 22,43 37,86

6,6 10,6 9,6 16,3

9 1221

83,9 16340,3

20,97 1263,25

9,0 13,4

23.579,6 69 %

1.955,28 65 %

12,5

1.887 65 %

III. Gyermekegészségügyi Központ Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg, járóbeteg, diagnosztika Ágyszám: 79 A fenntartó döntése értelmében a kihasználatlan gyermeksebészeti kapacitás 16 ágyának megfelelő teljesítményvolument 2005. november 1-től átad a Harkányi Gyógyfürdőkórház számára. Így a gyermekellátó telephely ágyszáma 104-re csökken. A betegforgalmi mutatókra, a megye magas gyermekgyógyászati kapacitására való tekintettel a következő belső struktúramódosításra kényszerülünk: A Gyermekgyógyászati Osztály 40 ágyon látja majd el az eddigi Gyermekgyógyászati, Csecsemő- és Pulmonológiai Osztály feladatkörét. A Sebészeti Mátrix Osztály 15, az Intenzív Osztály 4, a Fertőző Osztály 20 ággyal, azaz a telephely 79 ággyal működik tovább. 25 gyermekgyógyászati ágyat a geriátriai szakterületre csoportosítunk át, a demográfiai változásoknak és a szükségleteknek megfelelően. A volt laboratórium felújított épületébe helyezzük a Mentálhygiénés Intézetet, a volt igazgatósági épületbe a Sportorvostani Intézetet. A kórházi telephelyek száma további eggyel (Papnövelde u.) csökken, a két tevékenységet a gyermekgyógyászattól természetesen elkülönítjük. Aktív és krónikus fekvőbeteg osztályaink 2006. évi tervezett bevétele a 6. és 7. sz. mellékletben olvasható.

ÖSSZEFOGLALVA: Változatlan működési forma esetén, a likviditásunk helyreállítását célzó költségcsökkentő intézkedések végrehajtása csak válságkezelést jelent, komoly feszültségeket gerjeszt a szervezeten belül. A jelenlegi struktúrában és finanszírozással bevételnövelő lehetőségeink minimálisak. A Központi Gyógyszertár 15 éves működésbe adásából és a zárt forgalmú gyógyszertár kialakításából várható többletbevétellel, valamint adósságállományunk részleges faktorálásával a 2005. gazdasági évet normalizálni tudjuk. Ezek az utolsó, rendszerbe vonható, külső tartalékok.

37

Már nem csupán a fejlesztés, hanem a működtetés, a minimumfeltételek teljesítése sem lehetséges tőkebevonás nélkül. A kórház a pénzügyi összeomlás szélén áll, a következményes szakmai demoralizálódás és elvándorlás megkezdődött. A menedzsment erőfeszítéseit és 1100 munkatársunk megértését, támogatását bizonyítja, hogy – valós kapacitás- és kubatúra csökkentést a megyében egyedül végrehajtva – 1000 ágyas intézményből négy év alatt 700 ágyas, viszonylag jól felszerelt, középméretű megyei kórházat szerveztünk. A vezetés 1998 óta számos kísérletet tett egységes egészségügyi működési-fejlesztési koncepció kialakítására a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekkel és a Pécsi Tudományegyetemmel, de az együttműködés minden alkalommal meghiúsult. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszteni kívánt, a város és a megye egészségügyét átfogóan rendező projekttervünk kudarca után a fentiekben taglalt fejlesztésiátalakulási tervet kellett megfogalmaznunk. A megkezdett együttgondolkodást, egyeztetést az egészségügyi társszolgáltatókkal és fenntartókkal nem kívánjuk megszakítani, azonban elsősorban regionális-kistérségi szinten. A hiányzó strukturális elemek pótlása, újak kialakítása révén megkezdjük Pécs város és Baranya megye egészségügyi ellátó rendszerének átszervezését, tőkebevonás segítségével. Többletkapacitási igénye nincs, OEP általi finanszírozása adott, a szükséges egészségügyi működési engedélyekkel rendelkezünk. A legfontosabb lépések: I.

A Gasztroenterológiai és Kardiológiai Osztály visszaköltöztetése az „A” épületbe (a Központi és az Ángyán úti Telephelyen egy-egy emelet kiürítésével a következő lépésekhez szükséges költöztetések megkezdése). Határidő: 2006. március 1.

II.

Az Ángyán úti Telephely rekonstrukciója és Geriátriai Centrummá fejlesztése. Határidő: 2007. december 31. Beruházási szükséglet: 3,1 milliárd forint I. ütem: Időskorú Otthon megépítése Beruházási szükséglet: 2,3 milliárd Ft II. ütem: Fekvőbeteg tömb rekonstrukciója, bővítése Beruházási szükséglet: 745 mFt

III.

A Rákóczi úti Telephelyen az alábbi beruházások végrehajtása. 1./ Sürgősségi Betegellátó Osztály létrehozása. Határidő: 2006. május 31. Beruházási szükséglet: 125 millió Ft 2./ „B”, „F”, „K”, „G” épület felújítása. Határidő: 2008. december 31. Beruházási szükséglet: 1,4 milliárd Ft I. ütem: „G” épület felújítása, parkolóház megépítése II. ütem: „B”, „F”, „K” épület

38

3./ „P” épület megépítése. Határidő: 2007. december 31. Beruházási szükséglet: 1 milliárd Ft I. ütem 4./ Központi Gyógyszertár és vényforgalmas részleg megépítése. Határidő: 2006. december 31. Beruházási szükséglet: 95 millió Ft I. ütem 5./ Központi Élelmezés Üzem felújítása. Határidő: 2006. szeptember 30. Beruházási szükséglet: 195 millió Ft I. ütem 6./ Pécsi Regionális Vérellátó Központ megépítése. Határidő: 2006. december 31. Beruházás: központi forrásból Alapfeltétel: A közbeszerzési eljárás kapcsán találjunk olyan, elegendő működő tőkével rendelkező szakmai befektetőt, aki lehetőleg egy cégcsoporton belül tudja megoldani mind a szükséges beruházásokat, mind a rendszer működtetését. Alapelvek: - Az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok az önkormányzat tulajdonában maradnak. - Az önkormányzat helyet kap a kórházat működtető cég felügyelő bizottságában. - A dolgozók átvételre kerülnek és minden közalkalmazotti juttatást megkapnak, kivéve a vasúti kedvezményt. - A befektető saját tőkéből oldja meg a befektetéseket. - A befektető azonnali hatállyal átvállalja a kórház adósságállományát, kivéve az önkormányzat felé fennálló kötelezettségeit. - A befektető minőségi garanciát vállal a kórház működtetésére. - A befektető biztosítja a mindenkori szakmai minimumfeltételeknek való megfelelést. - Az intézmény OEP által finanszírozott ellátásaiért továbbra sem kell a betegeknek fizetnie, kizárólag az emelt szintű ellátásokért kérhető a páciensektől térítés. Befektetői oldalról a komplex intézmény likviditása és gazdasági stabilitása hosszú távon garantálható. Biztosítható a piaci környezethez való alkalmazkodás és semlegesíthető a folyamatosan változó közfinanszírozás hatása. A működésbe adással a fenntartó úgy tud forrást bevonni az ellátó rendszerbe, hogy vagyonát, értékeit nem kell feladnia. Figyelemmel tudja követni az ellátás alakulását és amennyiben szükséges, hatékonyan be tud avatkozni, a szerződést is felbonthatja. A tőkebevonással lehetővé válik az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának emelése, a betegek gyorsabb és hatékonyabb ellátása, a lakossági és a dolgozói elégedettség növelése, a szervezeti kultúra fejlesztése.

39

Alapjaiban megfelelő struktúránk jelzett módosításával a demográfiai változásokat követő, valódi szükségleteket fogja leképezni. Eddigi munkánk során is törekedtünk az ellátás megelőzéstől az ápolásig tartó folyamatosságának, teljességének megerősítésére. Komplex létesítménnyé fejlesztve, folyamatában, szociális elemekkel kiegészítve tudnánk végezni az egyre idősödő népesség egészségügyi ellátását: az aktív egészségügytől a krónikuson át a rehabilitáció és a magasabb fokú önellátás, otthonápolás irányába vagy a terminális ellátásig. Alapelvvé válhatna, hogy az ellátás-ápolás ott történjen, ahol az egyén számára a legoptimálisabb. Az Európa Tanács időskorúakra vonatkozó ajánlásait magunkévá téve, a szociális ellátást össze kívánjuk hangolni az egészségügyi alap- és szakellátással. Elérhetővé tudjuk tenni a geriátriai multidiszciplináris szolgáltatásokat és kifejleszteni a geriátriai ellátórendszer speciális elemeit (mobil egységek). A kórház azért akar és tud a központja lenni a fenti programnak, mert rendelkezik a megfelelő szellemi tőkével, a felújítások-beruházások után a technológiai kapacitással, széleskörű a kapcsolatrendszere az egyéb szektorokkal (szociális és népjóléti intézményekkel, szakmai és civil szervezetekkel), itt összpontosul a fogyasztói terület számos ágazata. A megyében kiemelkedő méretű egészségügyi-szociális szektort érintő beruházást, működő tőkebevonást jelent, nagy fokban javítja a versenyképességet és a munkaerőpiaci helyzetet (csak az időskorú otthon működtetése legalább 90 új munkahelyet teremt). Pécs, 2005. október 18.

Dr. Moizs Mariann sk. orvosigazgató

Horváth Zoltán sk. főigazgató

40

Osztálystruktúra és létszámterv az átalakulás után Típusa

Megnevezése

Ágyszámok Jelenleg Átalakulás engedélyezett utáni tervezet

Jelenlegi Tervezett létszám létszám orvos egyéb orvos egyéb

Központi telephely aktív Belgyógyászat-endoszkópia aktív Belgyógyászat-gasztroenterológia aktív Kardiológia aktív Sebészet aktív Érsebészet aktív Sűrgösségi osztály SO2 aktív KAIBO aktív Infektológia aktív Belgyógyászat-anyagcsere aktív Szülészet, Nőgyógyászat aktív Onkológia aktív Tüdőgyógyászat „A” aktív Tüdőgyógyászat „C” Aktív betegellátás: krónikus Krónikus tüdőgyógyászat Krónikus betegellátás: Központi telephely összesen:

20 30 30 40 40 10 30 40 60 30 47 73 450 15 15

50 20 69 10 10 30 30 60 30 120 429 -

465

429

30 30 30 30 15 34 109

70 70 30 60 40 130

139

200

5 7 6,5 9 7 1 3,5 6 7,5 15,5 6 6 7 87 3,5 3,5

10 31,5 22,5 21 22.5 13 31 22 24,5 55,5 23 20 30 326,5 9,5 9,5

90,5 336

12

41,5

4

15

14

37,5

4 3,5 6 6 15,5 6

13 31 22 18 55,5 23

16

55

87 -

311,5 -

87

311,5

8 8 4 4 8

42 42 23 32 36 91

16

133

7

26

1 2 3

9 16 21

Ángyán János úti telephely aktív Geriátria Aktív betegellátás: krónikus Geriátria krónikus Ápolás krónikus Hospice ellátás krónikus Kardiológiai rehabilitáció Krónikus betegellátás: Ángyán u. telephely összesen:

5 5 4 1,5 3,7 9,2

17 17 23 16 13,5 22 74,5

14,2 91,5

Gyermek Egészségügyi Központ aktív Csecsemő aktív Gyermekgyógyászat aktív Gyermek Tüdőgyógyászat aktív Gyermek Intenzív betegellátás aktív Gyermek Fertőző betegellátás aktív Gyermeksebészet Mátrix Aktív betegellátás GYEK összesen: INTÉZETI AKTÍV BETEGELLÁTÁS/LÉTSZÁM/ ÖSSZESEN INTÉZETI KRÓNIKUS BETEGELLÁTÁS/LÉTSZÁM ÖSSZESEN INTÉZETI BETEGELLÁTÁS/LÉTSZÁM/ ÖSSZESEN

23 22 20 5 20 14

40 4 20 15

6 3 3 1 2 3

15 15 13 11 16 20

90

104

79

18

584

578

110 433,5

124

130

12,7

708

708

122,7 517,5

84

13

72

108

425,5

8

91

116

516,5

41

III. ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET amely létrejött egyrészről, a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9., képviseli: Dr. Kékes Ferenc elnök), mint az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett Önkormányzat, a továbbiakban: Önkormányzat; másrészről, a közfeladatot átvállaló jogi személy, (……)

továbbiakban: Közreműködő,

harmadrészről: a közszolgáltatást ellátó – működési engedéllyel rendelkező (……), továbbiakban: Szolgáltató, negyedrészről: a szolgáltatást átadó Baranya Megyei Kórház (7623 Pécs, Rákóczi u. 2., képviseli: Horváth Zoltán főigazgató), a továbbiakban: Kórház; együttesen mint Szerződő Felek között a mai napon, az alábbi feltételek mellett: I.

Előzmények 1.) Az Önkormányzat pályázatot hirdet az egészségügyi szakellátási kötelezettségének biztosítása céljából a Baranya Megyei Kórház által végzett közszolgáltatások átvállalására, az ellátási rendszer fejlesztésére, és a törzsvagyon üzemeltetésére. 2.) Szerződő Felek a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg külön Vagyonhasználati szerződést kötnek, amelyben az Önkormányzat a tulajdonában, és a Kórház használatában lévő, az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges ingatlanokra és ingóságokra a Közreműködő javára használati jogot enged. A felek ezen szerződésben – a minimum feltételekre vonatkozó jogszabályi előírásokra is tekintettel – meghatározták az ingatlanokkal, és ingóságokkal kapcsolatosan a feleket terhelő fenntartási, beruházási, átalakítási és pótlási kötelezettségeket. II.

Szolgáltatások 1.)A Közreműködő kötelezettséget vállal arra, hogy az Önkormányzat fenntartásában lévő Kórház költségvetési szerv által végzett egészségügyi szolgáltatásokat ( az általa létrehozott közszolgáltatások végzésére alkalmas szervezet révén) 2006 április hó 1. napjától 2036.12.31. napjáig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral közvetlenül kötendő finanszírozási szerződésben foglalt kapacitások erejéig biztosítja.

42

2.) Szerződő Felek rögzítik, hogy a Kórház jelenleg rendelkezik működési engedéllyel , amely alapján ellátja az Önkormányzat kötelező feladatát, a Kórház Alapító Okiratában részletezett szolgáltatások vonatkozásában: 551414 üdültetés 551425 egyéb szálláshely szolgáltatás 552411 munkahelyi vendéglátás 851121 aktív fekvőbeteg ellátás 851132 rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg ellátás 851253 foglalkozás-egészségügyi ellátás 851275 járóbetegek szakorvosi ellátása gyermekgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ) 851143 krónikus fekvőbeteg ellátás 930932 máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás 3.) Szerződő Felek rögzítik továbbá, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helye a Kórház Alapító Okiratában meghatározott alábbi telephelyei: a.) 7623 Pécs, Rákóczi u. 2. b.) 7635 Pécs, Ángyán János út 2. c.) 7624 Pécs, Nyár u. 8. 4.) Önkormányzat vállalja, hogy az egészségügyi szakellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatokat átadja, és a Közreműködő működési feltételei igazolásával egyidejűleg a jelenleg működő költségvetési szervet jogutód nélkül megszünteti. A felek a Közreműködő birtokba lépésének napján, mint fordulónapon, a jelen szerződés mellékletét képező külön okiratban rögzítik a Kórháznak harmadik személyekkel szemben fennálló tartozásait, és követeléseit. Felek megállapodnak, hogy a szállítói tarozásokat, kintlévőségeket a Közreműködő átvállalja, beleértve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szembeni követeléseket is. Felek közösen aláírt levélben értesítik a tartozások jogosultjait, illetve a követelések kötelezettjeit a tartozások átvállalásáról, és a követelések engedményezéséről. 5.) Szolgáltató a II. 1.), és 2.) pontban meghatározott szolgáltatások körét csak az Önkormányzat jóváhagyásával szűkítheti. A meglévő szolgáltatások bővítéséről, valamint új ellátási formák, illetve szolgáltatások bevezetéséről és folyamatos végzéséről a Közreműködő, az Önkormányzat hozzájárulásával jogosult dönteni. Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy intézményrendszer megújítására, a működési formák újragondolására, egységesítésére a 2004 évben létrejött (és 2005 évben Pécsi Diagnosztikai Központtal kibővült) Egészségügyi Konzorcium munkájában a jövőben is részt kíván venni, és támogatja azokat az integrációs folyamatokat (szülészeti- és nőgyógyászati ellátás, gyermekgyógyászati ellátás, urológia ellátás, labordiagnosztika), ahol párhuzamos (kihasználatlan) kapacitások vannak, és ahol az ellátás jobb szervezéssel, magasabb szinten oldható meg. A szolgáltatások (kapacitások) bővítésénél, módosításánál az önkormányzat a fentieket – kiemelten kívánja figyelembe venni.

43

6.) Szerződő Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a Közreműködő – az Önkormányzat és a Közreműködő által aláírandó Feladatellátási Szerződés alapján – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a finanszírozási szerződést megkösse. 7.) A Közreműködő jogosult a szolgáltatások igénybevevőjétől az emeltszintű ellátások esetében – a közfinanszírozáson túlmenően – pótdíjat, a nem közfinanszírozott ellátások esetében pedig térítési díjat kérni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ellátások a lakosság számára biztosítási alapon térítésmentesek. 8.) Közreműködő vállalja, hogy a jogszerű működéshez szükséges hatósági engedélyeket beszerzi, és a mindenkori jogszabályok alapján a működési feltételeket biztosítja. 9.) A Közreműködő az egészségügyi szolgáltatásokat a Szerződés időtartama alatt kizárólagos joggal végzi. Az Önkormányzat kijelenti, hogy a jelen szerződés tárgyát képező, egészségügyi ellátási kötelezettsége körébe tartozó minden feladatot kizárólag a Közreműködő útján lát el, mással a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatás ellátására szerződést nem köt, gazdasági társaságot ebből a célból nem alapít, saját szolgáltatót nem tart fenn, más közszolgáltatásért felelős szervvel a feladat közös ellátására nem állapodik meg, társulást ilyen céllal nem hoz létre. 10.) A Közreműködő az Ellátási Szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket nem ruházhatja tovább, de egyes részfeladatok ellátására alvállalkozókkal szerződést köthet. 11.) Az Önkormányzat jogosult az ellátás minőségét folyamatosan ellenőrizni. 12.) A gazdálkodás és a betegellátás zökkenőmentes átvételéhez és folytatásához szükséges adatokat, illetve dokumentációkat az Önkormányzat és a Kórház a szerződés aláírását követően haladéktalanul és hiánytalanul köteles a Közreműködő rendelkezésére bocsátani. A Közreműködő köteles a tudomására jutott adatokat, információkat az üzleti titoktartás és a személyiségi jogok tiszteletben tartásával kezelni. 13.)A Közreműködő nem felel az egészségügyi intézmény működésével kapcsolatosan a birtokba lépését megelőző időszakban okozott és felmerült, továbbá az olyan károkért, amelyek később következtek be ugyan, de azok kiváltó oka a birtokba lépését megelőző időszakra esik. Az ilyen esetekben a jogerősen megállapított kárt az Önkormányzat viseli. 14.) A Kórház által a működéshez szükséges termékek és szolgáltatások beszerzésére kötött szerződések a Közreműködőt nem kötik, azokat a Kórház, megszünteti. A Kórház Közreműködő ilyen igénye esetén mindent megtesz annak érdekében, hogy a Közreműködő a korábbi szerződések szerinti szolgáltatások folyamatos igénybe vételére az új szerződéseket meg tudja kötni. A Közreműködő az újonnan megkötött szerződésekben semmiképp nem tekinthető a Kórház jogutódjának. Az Ellátási szerződés aláírásának napjával az Önkormányzat és a Kórház kötelezettséget vállal arra, hogy a Közreműködő hozzájárulása nélkül a jelen szerződés keretei közé tartozóan, az egészségügyi szolgáltatás nyújtását, annak feltételeit bármilyen módon érintően újabb kötelezettséget nem vállal, szerződéseket nem köt.

44

III. Szervezet és munkavállalók

1.) A megszűnő költségvetési szerv által foglalkoztatott azon közalkalmazottakkal, akik a hozzájáruló nyilatkozatot megtették, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/B.§ szerint a Közreműködő munkaszerződést köt. Azon közalkalmazottaknak, akik nem járultak hozzá továbbfoglalkoztatásukhoz, közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel megszűnik, a részükre járó juttatásokat a megszűnő költségvetési szerv kifizeti. 2.) A Közreműködő az átlépési nyilatkozatot aláírt minden Kórházi munkatárs továbbfoglalkoztatását vállalja, az átvételkor meglévő bérrel és szerzett jogokkal, különös tekintettel az alábbiakra: -

13. havi fizetés; szabadság (rendkívüli és fizetés nélküli); betegszabadság, táppénz; jubileumi jutalom; közalkalmazotti pótlékok (szakmai, egészségügyi, stb.); műszakpótlékok; ügyeleti díjak (figyelemmel a Munka Törvénykönyvére, valamint az egészségügyi tevékenységek végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire.) munkába járási költségtérítés; étkezési hozzájárulás; végkielégítés; munka- és védőruha biztosítása, ezek tisztítása; szálló biztosítása; lakásvásárlási- és felújítási támogatás; képzés- és továbbképzés támogatása (tanulmányi szerződés); üzemorvosi szolgáltatások.

3.) A Közreműködő az egészségügyi közfeladatokat ellátó kórház belső szervezetét saját elhatározása alapján – a jogszabályok és más kötelező szakmai normatívák, valamint jelen Szerződés vonatkozó pontjainak betartásával – szabadon alakíthatja, mindenkor szem előtt tartva az ellátottak érdekeit, és nem sértve az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségeit. 4.) Közreműködő kötelezi magát a mindenkori egészségügyi minimumfeltételek szakdolgozókra vonatkozó előírásainak maradéktalan betartására. Ennek érdekében támogatja, illetve maga is tevékenyen segíti munkavállalói szakmai fejlődését. 5.) Szerződő Felek rögzítik, hogy a Kórház alkalmazásában álló munkavállalók bérszámfejtését jelenleg a MÁK végzi. A Közreműködő vállalja, hogy a bérszámfejtési feladatokat a költségvetési szerv megszűnését követően zökkenőmentesen biztosítja.

45

IV.

A szerződés hatálya és megszűnése 1.) Jelen szerződés határozott időtartamra, 2006. április hó 1. napjától 2036.12.31. napjáig szólóan jön létre, és a Vagyonhasználati szerződéssel együtt érvényes. Jelen szerződést a felek csak a IV. 2.) pontban meghatározott módon és okokból szüntethetik meg. 2.) A szerződés megszűnik: a.) ha a felek azt közös megegyezéssel megszüntetik; b.) azonnali hatályú felmondással az Önkormányzat részéről, amennyiben - ha az önkormányzati ellenőrzés eredményének ismeretében megállapítható, hogy a Közreműködő által ellátott szakmai színvonal hat hónapon keresztül folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és ezt az egészségügyi hatóság célellenőrzése is igazolja, - ha a Közreműködő a területi ellátási kötelezettségét (igazoltan) folyamatosan, súlyosan megszegi, és azt felszólítás ellenére sem állítja helyre - ha a Közreműködő a finanszírozási szerződést súlyosan megszegi, és emiatt fennáll a finanszírozási felmondásának veszélye. - ha a Közreműködő az ellátások körét az Önkormányzat hozzájárulása nélkül szűkíti, - a Vagyonhasználati szerződés megszűnik, c.)azonnali hatályú felmondással kártérítési igény mellett a Szolgáltató részéről, amennyiben - az Önkormányzat a II.9.) pont alatti kizárólagosságot megsérti, illetve az ellátási kötelezettségébe tartozó, és a Közreműködő által teljesített egészségügyi feladatok ellátását részben vagy egészben más szolgáltató útján teljesíti. 3.) Az azonnali hatályú felmondás a felmondás közlését követő 3 hónaputolsó napjára szólhat azzal, hogy a Közreműködő az átadásig biztosítja az egészségügyi szolgáltatások folyamatosságát. 4.) A szerződést a felek kizárólag a IV.2.) pontban rögzített okokból, és csak írásban, megfelelő indokolással mondhatják fel, melyre a másik félnek a felmondást tartalmazó irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül válaszolnia kell. A határidő jogvesztő, a válaszadás elmulasztása az azonnali hatályú felmondás elfogadását jelenti. 5.) Amennyiben a jelen szerződés a lejárati idején belül bármely okból megszűnik, az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a III.2.) pont alapján a Közreműködő által átvett, és vele még munkaviszonyban álló alkalmazottak tovább foglalkoztatásáról az újonnan létesülő költségvetési szervnél, vagy más módon gondoskodik. Amennyiben ezen alkalmazottak nem kívánnak az új munkáltatónál alkalmazásba lépni, úgy a munkavállalókat a munkaviszony megszűnésre tekintettel megillető juttatást részükre a Közreműködő megtéríti.

46

Általános rendelkezések 1.) Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tartalmára és tárgyára nézve semmilyen lényeges információt nem hallgattak el. Amennyiben mégis kiderülne, hogy valamelyik Szerződő Fél akarva vagy akaratlanul valamilyen információt elhallgatott, amelynek eredményeként a szerződő partnerek egyikét vagy mindegyikét kár érte, úgy a károkozó kártérítési felelősséggel tartozik. 2.) A Szerződés közös megegyezéssel módosítható. A módosítási javaslatot a kezdeményező fél írásban köteles eljuttatni a szerződött partnereknek, akiknek 30 naptári nap áll rendelkezésükre a módosítási javaslat véleményezésére. 3.) Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az 1990. évi LXV. törvény, és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4.) A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérlik meg rendezni, s amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a peres eljárásra a Pécsi Városi Bíróság hatáskörét és illetékességét ismerik el. 5.) A Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, együttes értelmezés után, jóváhagyólag aláírták. Pécs, 2006, …………hó…….nap.

………………………………… Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

………………………………… Baranya Megyei Kórház főigazgatója

…………………………………… Közreműködő (Befektető)

………………………………. Szolgáltató

Záradék: az Ellátási Szerződést a Baranya Közgyűlése……./2005.(XII.15.) Kgy. határozatával jóváhagyta

Megyei

Önkormányzat

47

IV. A BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ FINANSZÍROZÁSI SZERZŐDÉSE SZERZŐDÉS SZÁMA:

0

1

1

0

4

9

0

5

0

0

B

ALAPSZERZŐDÉS AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA

amely létrejött egyrészről a Baranya Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár Pécs város Nagy Lajos király u. 3. utca-házszám (a továbbiakban: Finanszírozó) másrészről Baranya Megyei kórház Pécs város/község Rákóczi u. 2. utca-házszám, mint egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató ( továbbiakban: Szolgáltató) között a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott, jelenszerződés szerinti egészségügyi szolgáltatások – az ellátásra jogosultak részére történő – nyújtására és azok finanszírozására az alábbiak szerint: 1)

A szerződő felek rögzítik, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben előírt belső minőségügyi rendszer működésének biztosításával nyújtott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet szerint történik.

48

2)

A szerződő felek jelen szerződés tárgyát képező, az alábbiakban „X”-el megjelölt egészségügyi ellátás nyújtására és finanszírozására kötik a szerződést: - Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásra - Háziorvosi ügyeleti ellátásra - Iskola-egészségügyi ellátásra - Védőnői ellátásra

X - Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatokra X - Fogorvosi alapellátásra Otthoni szakápolásra - Gyermekgyógyászati Mozgó Szakorvosi szolgáltatásra - Nőgyógyászati Mozgó Szakorvosi szolgáltatásra -

X X X X

- Nemibeteg gondozásra - Tüdőgondozásra - Ideg (psychiátriai) gondozásra - Onkológiai gondozásra - Alkohológiai és drog (addiktológiai) gondozásra - Korboncolás céljából végzett halottszállításra - Betegszállításra

X - Járóbeteg szakellátásra Fogorvosi szakellátásra - Speciális diagnosztikai járóbeteg szakellátásra (CT, MRI) -

X - Aktív fekvőbeteg szakellátásra X - Krónikus fekvőbeteg szakellátásra Speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátásra - Művese kezelésre - Egyéb egészségügyi szolgáltatásra

-

49

3)

A jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatásokra vonatkozóan, a jelen alapszerződéshez csatolt – az alábbiakban „X”– el jelölt egészségügyi ellátások részletes finanszírozási feltételeit tartalmazó – mellékszerződések rendelkeznek. A jelen alapszerződés – az előzőek alapján – az alábbi mellékszerződésekkel együtt érvényes az azokban megjelölt hatálybalépési időponttól:

I. II. III. IV. V. VI. VII. X VIII.

Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásra területi ellátás kötelezettséggel Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásra területi ellátás kötelezettség nélkül Hajléktalanok háziorvosi ellátására Háziorvosi ügyeleti ellátásra Iskola-egészségügyi ellátásra fix összegű finanszírozással Iskola-egészségügyi ellátásra fejkvóta szerinti finanszírozással Védőnői szolgálatra, anya,- csecsemő- és gyermekvédelmi feladatokra Fogorvosi alapellátás szolgáltatásaira VIII/T. területi ellátási kötelezettséggel VIII/N. területi ellátási kötelezettség nélkül IX. Otthoni szakápolásra X. Gyermekgyógyászati mozgó szakorvosi szolgáltatásra Nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgáltatásra X XI. Nemibeteg-, tüdő-, ideg (psychiátriai)-, onkológiai és drog (addiktológiai) gondozásra XII. Kórboncolás céljából végzett halotsszállításra XIII. Betegszállításra X XIV. Járóbeteg szakellátásra XV. Fogorvosi szakellátásra XV/T. területi ellátási kötelezettséggel XV/N. területi ellátási kötelezettség nélkül XVI. Foglalkozás-egészségügyi szakellátásra XVII. ÁNTSZ intézetei által végzett mikrobiológiai vizsgálatokra XVIII. Speciális diagnosztikai járóbeteg szakellátásra (CI, MRI) X XIX. Aktív fekvőbeteg szakellátásra X XX. Krónikus fekvőbeteg szakellátásra XXI. Nagyértékü, még országosan nem elterjedt műtéti beavatkozásokra és szervkivétre X XXII. Tételes elszámolás alá eső eszközök és implantátumok finanszírozására XXIII. Művese kezelésre XXIV. Egyéb egyészségügyi szolgáltatásra, feladathoz rendelt finanszírozással

50

4)

A Szolgáltató vállalja, hogy a jelen szerződéssel finanszírozott szolgáltatások rendelési helyeinek bejáratánál, mobil szolgáltatás esetén a gépjárművön, jól látható helyen feltünteti, hogy „A Társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira szerződött endelés (illetve intézet, illetve szolgálat)”. Amennyiben a szolgáltató olyan egészségügyi szolgáltatást is végez, amely nem képezi jelen szerződés tárgyát, akkor azokat a szolgáltatásokat elkülönítetten köteles ugyanazon a hely(ek)en feltüntetni.

5)

A Szolgáltató a jelen szerződés keretében finanszírozott szolgáltatások térítésmentes – jogszabályban meghatározott szolgáltatások esetén részleges térítés ellenében történő – nyújtását nem tagadhatja meg azon biztosítottaknak, akiknek a tartózkodási helye a Szolgáltató ellátási területéhez tartozik, továbbá azon biztosítottak részére, akiknek a területi ellátásra nem kötelezett, de az ellátásukat vállalta. A térítés ellenében nyújtott szolgáltatásokról, azok díjairól a Szolgáltató köteles a biztosítottat kérés nélkül is előre tájékoztatni. ADATSZOLGÁLTATÁS

6.1) A szerződő felek megállapodnak, hogy a Szolgáltató a mellékszerződé(ek)ben és azok mellékleteiben rögzített formában és határidőre jelenti a teljesített szolgáltatásokat. Ez alapján a Finanszírozó a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a mellékszerződésben rögzítetteknek megfelelően finanszírozza a teljesítéseket. A feladathoz rendelt finanszírozás esetén a mellékszerződés(ek)ben rögzített fix összegű díj illeti meg a Szolgáltatót. A Finanszírozó jelen szerződés szerinti díjazás összegét havonta, minden hónap 20ától – legkésőbb a hónap utolsó munkanapjáig – utalványozza a Magyar Államkincstár megyei fiókjának és a Kincstár az ezt követő hónap első munkanapján utalja a Szolgáltató által, az 1. számú mellékletben megjelölt számlájára. 6.2) A Finanszírozó köteles a részére közvetlenül jelentett, de el nem számolható hibás, vagy hiányos tárgyhavi teljesítmény adatokról tételes listát készíteni (készíttetni) és a Szolgáltatónak megküldeni a teljesítést követő második hónap 10. napjáig. Kivétel: a számítástechnikailag nem kezelhető (be nem olvasható) adatokat. A javítások feltételeit a vonatkozó mellékszerződések tartalmazzák. 6.1) A Szolgáltató vállalja, hogy jelen szerződésben foglalt adatszolgáltatáson kívül az egészségügyi ellátással összefüggő, a jogyszabályok által lehetővé tett körben – egyébként kötelezően gyűjtött és nyilvántartott – adatokat esetenként a Finanszírozó kérésére megküldi.

51

ELLENŐRZÉS 7.1) A Finanszírozó a hatályos jogszabályok alapján jogosult és egyben köteles ellenőrizni jelen szerződésben foglalt egészségügyi szolgáltatások szerződés szerinti teljesítését, így különösen: - a Finanszírozó által finanszírozott szolgáltatások teljesítésének valódiságát és indokoltságát - a Szolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenységének jogszabályszerű és jelen szerződésben szabályozott teljesítését, - bármely olyan körülményt, tényt, vagy adatot, amely az Egészségbiztosítási Alap bevételét és kiadását érinti. 7.2) A szolgáltató köteles az ellenőrzés során a Finanszírozóval együttműködni és a szükséges iratokat és dokumentációkat határidőre biztosítani. Amennyiben a Szolgáltató ezen kötelezettségének a közösen egyeztetett és elfogadott – megegyezés hiányában 30 napos – határidőre nem tesz eleget és ezt elfogadható indokkal nem támasztja alá, az súlyos szerződésszegésnek minősül. 7.3) A Finanszírozó ellenőrző hálózatának (fő)városi útján jogosult a Szolgáltató által nyújtott, jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, továbbá a betegdokumentáció alapján az ellátás szakmai szabályok szerinti minőségét és az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenőrizni, melyhez szakértőket vehet igénybe. A szakmai ellenőrzés eredményéről a Finanszírozó a Szolgáltató észrevételeit is tartalmazó jegyzőkönyvet készít, melynek egy példányát átadja a Szolgáltatónak. A jegyzőkönyv egy példányát a Finanszírozó tájékoztatásul megküldi a fenntartónak, a MOK megyei szervezetének, szükség esetén az ÁNTSZ illetékes intézetének. 7.4) A jegyzőkönyvben a Finanszírozó rögzíti az ellenőrzés tapasztalatait szakmai és jogi indokkal alátámasztva, a feltárt hiányosságokat és azok megszüntetésére határidő megjelölésével szólítja fel a Szolgáltatót. A szolgáltató a jegyzőkönyvben foglaltakra a kézhezvételtől számított 8 napon belül írásban nyilatkozhat, melyet egyidejűleg megküld a fenntartójának is. A szolgáltató a Finanszírozó által megjelölt határidőn belül köteles a hiányosságokat megszüntetni és a hibákat kijavítani.

52

7.5) Amennyiben a Szolgáltató a hatályos jogszabályokban foglalt, a teljesítmények elszámolására, az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszer, gyógyászati segédeszközök rendelésére, a finanszírozott feladatkört érintő változás bejelentésére vonatkozó szabályokat megszegi, megtéríti az ebből eredő többletet, illetve az okozott kárt, valamint a jogszabály szerint megfizeti a finanszírozási többlet után számított mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltének napját megelőző egy éven belül igénybevett jogalap nélküli finanszírozást és jogszabályban meghatározott esetekben annak kamatterhét a Finanszírozó jogosult a Szolgáltató esedékes finanszírozási összegéből levonni. Az egy éven túli jogalap nélkül igénybevett finanszírozás összegét, valamint annak kamatterhét a Szolgáltató a Finanszírozó által meghatározott határnapig, a megjelölt számlaszámra köteles visszafizetni. Amennyiben a Szolgáltató a megadott határidőre fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az súlyos szerződésszegésnek minősül. A Szolgáltató működőképességének fenntartása érdekében legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történő levonást, illetve részletfizetést kérhet. Amennyiben a visszafizetés jogalapját, vagy összegszerűségét a Szolgáltató vitatja, a Finanszírozó ebben az esetben is jogosult egy összegben vagy részletekben a következő havi elszámolás(ok)kor az általa visszafizetendőnek ítélt összeget visszatartani a jogvita elbírálásáig. Amennyiben a Finanszírozó így jár el, a visszatartott összegről a jogvitát eldöntő bíróság rendelkezik. A bírósági eljárás ideje alatt jelen szerződés 10.1. pontjában írt okból nem mondható fel. 7.6) A Finanszírozó jogosult a finanszírozás keretében folyósított összegnek a jelen szerződésben foglalt egészségügyi szolgáltatások működési kiadásai fedezetére történt felhasználását ellenőrizni. A Finanszírozó ez irányú ellenőrzése eredményéről a Szolgáltató észrevételeit is tartalmazó jegyzőkönyvet készít, melynek egy példányát átadja a Szolgáltató részére, egy példányát megküldi a Szolgáltató fenntartójának. 7.7) Ha a szolgáltató jelen szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból kapott összeget nem a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtására használta fel, köteles azt a Finanszírozónak megtéríteni a 7.5. pontban foglaltak szerint.

53

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 8.1) A jelen szerződés, illetve annak mellékszerződés(eit)ét a szerződő felek egyező akaratnyilvánítással, jogszabályi keretek között írásban módosíthatják. 8.2) A Szerződő felek bármelyike írásban kezdeményezheti a szerződésmódosítását. 8.3) A Szolgáltató köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. Ebben az esetben a körülmények megváltoztatásátkövető 30 napon belül a szerződés tartalmát az új feltételekhez kell igazítani. Amennyiben a szerződő felek a szerződés módosított tartalmában nem tudnak megállapodni, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Finanszírozó köteles egyeztető tárgyalásokat kezdeményezni, amelybe bevonja a Szolgáltató fenntartóját és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes szerveit. A Finanszírozó az egészségügyi ellátást közvetlenül érintő ügyekben az ÁNTSZ, valamint a Magyar Orvosi Kamara hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes szervezetének képviselőjét is meghívja. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre 15 napon belül, bármelyik fél jelen szerződést felmondhatja. 8.4) A szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződésre vonatkozó finanszírozási, vagy egyéb jogszabályok változása esetén a jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg, az abban foglalt előírások szerint módosítja a Finanszírozó a szerződést. Ilyen esetben a szerződést csak a Szolgáltató mondhatja fel. 8.5) A Szolgáltató a jelen alapszerződés 1. számú mellékletének egyidejű benyújtásával köteles kezdeményezni a szerződés módosítását abban az esetben, ha a fenntartójának személyében változás következik be. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 9.1) Jelen szerződés megszűnik a Szolgáltató halálával, megszűnésével, megszüntetésével, illetve a szerződéskötés jogalapjának megszűnésével (kapacitás lekötési megállapodás hatályának lejártával). 9.2) A jelen szerződést a felek a jogszabályi keretek között közös megegyezéssel megszüntethetik.

54

AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS 10.) A Finanszírozó a jelen szerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani az alábbi esetekben: 10.1. ha a Szolgáltató a jelen szerződésben és a hatályos jogszabályokban rögzített kötelezettségeit súlyosan, vagy a Finanszírozó írásbeli felhívása ellenére ismeretlen, neki felróható okból megszegi. Az orvos-szakmai kötelezettségszegés súlyosnak minősítése a MOK illetékes szerve és az ÁNTSZ illetékes megyei intézete állásfoglalásának bekérése után, annak figyelembevételével történhet; 10.2.

ha a Szolgáltató területi ellátási kötelezettségének nem tesz eleget;

10.3. ha a Szolgáltató a jelen szerződésben előírt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, felróható módon nem tesz eleget, vagy e kötelezettségeit ismételten hiányosan teljesíti; 10.4. ha a Szolgáltató tevékenysége során az Egészségbiztosítási Alapnak különösen nem vagyoni kárt okoz; Különösen nagy a vagyoni kár, ha az a Szolgáltató részére a károkozást megelőző 12 hónapban kifizetett finanszírozási összeg 10 %-át meghaladja. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11.1) Ha a Szolgáltató e szerződésben foglalt egészségügyi szolgáltatások nyújtása során igénybe veszi más szolgáltató szolgáltatásait is, akkor a közöttük létrejött szerződésben garantálnia kell a Finanszírozó számára mindazokat a jogokat, amelyek jelen szerződés alapján a Szolgáltatóval szemben a Finanszírozót megilletik. Mindezek nem jelentik a jelen szerződésben foglalt egészségügyi szolgáltatási kötelezettségek átadását, a Finanszírozóval szemben a harmadik fél tevékenységéért a Szolgáltató köteles helyreállítani. 11.2) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben e szerződés 1. pontjában foglalt, finanszírozással kapcsolatos jogszabályokat, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokat, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a szerződő felek között jogvita merül fel, a felek megkísérlik peren kívül rendezni a vitás kérdéseket. Ennek sikertelensége esetére, a jogvita elbírálása a felek értékhatártól függően kikötik a Finanszírozó székhelye szerint illetékes városi (Budapesten a PKKB), vagy a megyei (Fővárosi) bíróság kizárólagos illetékességét.

55

11.3) Jelen szerződést a szerződő felek 1999. június hónap 1. napján kezdődő hatállyal határozatlan, az 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (3) bekezdés szerinti területi finanszírozási normákat meghaladó kapacitásokra határozott időtartamra – az év végéig – kötik. A 3. pont szerinti egyes mellékszerződések hatálybalépési időpontja ettől eltérhet. Módosítva: 2005.május 12. Az egészségügyi miniszter által – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – 2005.május 1-től befogadott egészségügyi szakellátási többletkapacitások mennyiségét és szakmai összetételét az alapszerződés 7/b. számú melléklete tartalmazza. Az ide vonatkozó mellékszerződés(ek)ben rögzített többletkapacitásokra jelen szerződést 2005.május 1. napján kezdődő hatállyal határozott időtartamra, 2007. december 31. napjáig kötik. 11.4) A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi – a Szolgáltató által biztosítandó – mellékletek: 11.4.1. A Szolgáltató adatai. (1. számú melléklet) 11.4.2. A Szolgáltatóval jogviszonyban álló, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, beutalására, továbbá gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvosok azonosító adatai. (2.1. és 2.2. számú mellékletek) 11.4.3. A szerződő felek a 3. számú melléklet szerinti „Megállapodás”-t kötik abban az esetben, ha 2.1. számú mellékletben gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult orvos megnevezésre került. 11.4.4. A Szolgáltató szerződéskötéskor rendelkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó tárgyi eszközállományának eszközcsoportonkénti nyilvántartásával egyező adatai, mágneses adathordozón és kinyomtatott formában. A tárgyi eszközállományban bekövetkezett változásokról a Szolgáltató félévenként, a tárgyfélévet követő hónap 10. napjáig köteles adatot szolgáltatni. (4. számú melléklet). 11.4.5. A Szolgáltató nyilatkozata arról, hogy a 11.4.4. pont szerinti kórház és orvostechnikai termékek rendelkeznek az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet minősítő határozatával, valamint arról, hogy az időszakos felülvizsgálatra kötelezett termékek ellenőrzése megtörtént, illetve annak pótlására meghatározott határnapig kötelezettséget vállal. (5. számú melléklet.) 11.4.6. Az ÁNTSZ illetékes intézete által kiadott, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyről szóló határozat másolata. 11.4.7. Amennyiben a Szolgáltató a helyi önkormányzat – vagy külön jogszabály alapján az adott szolgáltatás nyújtására kötelezett – kötelező feladatát képező egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalta át, az erről szóló szerződés (megállapodás) másolata.

56

11.4.8. A 11.4.7. pontban foglalt feladat átvállalás esetén a feladatot átadó nyilatkozata a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott minimum feltételek térítésmentes rendelkezésre bocsátásáról. 11.4.9. A jelen szerződés tárgyát képező tevékenységi körre vonatkozó orvosi (szakmai) felelősség biztosítási szerződés másolata 11.4.10. Költségvetési rend szerint gazdálkodó Szolgáltató esetén az alapító okirat másolata. 11.4.11. Egyéni vállalkozás esetén a működési engedély másolata, társas vállalkozás esetén cégbírósági bejegyzés másolata 11.4.12.

12.

Alapítvány, egyház, egyesület esetén bírósági végzés másolata.

A jelen szerződési feltételek kialakítása a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény rendelkezései alapján a Magyar Orvosi Kamara egyetértésével történt.

A szerződő felek jelen szerződést elolvasták, majd mint akaratukkal minden megegyezőt helybenhagyólag aláírtak. Kelt: Pécs, 1999. május 31.

Módosítás: 2001. január 1. Jelen szerződésmódisítás1. számú melléklete az alapszerződés 6. számú mellékletét képezi, amely tartalmazza a kapacitás-lekötési megállapodásban rögzített és/vagy az egészségügyi miniszter egyetértésével befogadott területi finanszírozási normákat meghaladó járó- és fekvőbeteg szakellátási kapacitásokat. A Szolgáltató köteles a vele 2001. január 1-én jogviszonyban álló orvosok azonosító adatait, jogosultságait, valamint az orvosok heti munkaidejének az egyes mellékszerződések szerinti szakfeladatok közötti megoszlására vonatkozó adatait legkésőb 2001. január 10-ig a Finanszírozó részére megküldeni. Az adatokat a felek az alapszerződés 2001. január 1-től hatályos 2/1. és 2/2. számú mellékletében 2001. január 15-éig rögzítik.

57

V. Humánpolitikai Intézkedések Tervezet Az Önkormányzati (közgyűlés) döntést követően: Az 1992. évi XXXIII. tv. „ 25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.” Intézkedések: 1. Tájékoztatás megtétele a fenti jogszabálynak megfelelően. Határidő: 2005. november 25. 2. Felmérés a közalkalmazottak szándékáról a továbbfoglalkoztatást érintően. Határidő: 2005. december 10. 3. Felmentési, végkielégítési idő illetményvonzatának számbavétele. Határidő: 2005. december 20. Az Önkormányzati (közgyűlés) döntésnek megfelelő, pályázati eljárás lefolytatását követően: Az 1992. évi XXXIII. tv.

„25/A § (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

58

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli. (5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni.” Intézkedések: 1. Ajánlattétel a továbbfoglalkoztatásáról. Határidő: 2006. február 15. Mellékletek: - Osztályvezető Főorvosi munkaszerződés - Továbbfoglalkoztatott dolgozó számára munkaszerződés 2. A közalkalmazottak hozzájárulási nyilatkozata a továbbfoglalkoztatásáról. Határidő: 2006. február 20. 3. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése. Határidő: 2006. február 28. Mellékletek: - Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján (továbbfoglalkoztatás nélkül) - Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján (továbbfoglalkoztatás mellett) 4. A továbbfoglalkoztatott dolgozóval, munkaszerződés kötése az ajánlattételnek megfelelően. Határidő: 2006. március 1. Mellékletek: Osztályvezető Főorvosi munkaszerződés Továbbfoglalkoztatott dolgozó számára munkaszerződés 5. Átvételre kerülő dolgozók személyi juttatásainak költség, állományi csoportonként

(melléklet)

59

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján (továbbfoglalkoztatás nélkül)

Értesítem, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. tv. (Kjt) 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján intézményünknél……………..óta fennálló közalkalmazotti jogviszonya………….év……………...napjával a munkáltató jogutód nélküli megszűnés jogcímén

MEGSZŰNIK. A Kjt. 25/A. § (6) bekezdés alapján végkielégítésre jogosult, amelynek mértéke:………………..év mértékű közalkalmazotti jogviszonya alapján ………………havi átlagkereset. Az utolsó munkanapon a végkielégítését, egyéb járandóságait és a közalkalmazotti igazolását az Ön részére adják ki az Mt. 98. § (2), illetve a Kjt. 36. § (2) bekezdése alapján. Jelen határozattal szemben a Munka Törvénykönyve alapján a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, kereseti kérelem formájában.

INDOKOLÁS A Baranya Megyei Önkormányzat mint tulajdonos …………………..Ellátási szerződést kötött és ezzel egyidejűleg a kórházat, mint költségvetési szervet 2006………………………napjával megszüntette. Az Ellátási szerződést kötő egészségügyi szolgáltató tovább kívánta foglalkoztatni nevezett közalkalmazottat, aki írásban nyilatkozott, hogy a továbbfoglalkoztatást nem vállalja. A továbbfoglalkoztatás nem vállalása a Kjt. 25/A. § alapján azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogviszony végkielégítés folyósítása mellett szűnik meg. A jogorvoslat vonatkozásában az Mt. 202. §- ában foglaltak szerint rendelkezett a munkáltató, és jelölte meg a határozattal szembeni keresetbenyújtás lehetőségének helyét, illetőleg határidejét.

Kelt: Pécs, 2006………

………………………………………… munkáltatói jogkör gyakorlója

Értesül: Címzett MÁK Munkaügyi Osztály Irattár

60

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerint (továbbfoglalkoztatás mellett)

Értesítem, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. tv. (Kjt) 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján intézményünknél……………..óta fennálló közalkalmazotti jogviszonya………….év……………...napjával a munkáltató jogutód nélküli megszűnés jogcímén

MEGSZŰNIK. A továbbfoglalkoztatására tekintettel a Kjt. 25/A. § (6) bekezdés alapján, végkielégítésre nem jogosult. Egyidejűleg elrendelem, hogy az utolsó munkanapján egyéb járandóságait és a közalkalmazotti igazolását az Ön részére kiadjuk az Mt. 98. § (2), illetve a Kjt. 36. § (2) bekezdése alapján. Jelen határozattal szemben a Munka Törvénykönyve alapján a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, kereseti kérelem formájában.

INDOKOLÁS A Baranya Megyei Önkormányzat mint tulajdonos …………………..Ellátási szerződést kötött és ezzel egyidejűleg a kórházat, mint költségvetési szervet 2006…………………………….napjával megszüntette. Az Ellátási szerződést kötő egészségügyi szolgáltató továbbfoglalkoztatási ajánlatát a közalkalmazott írásbeli nyilatkozattal elfogadta. A továbbfoglalkoztatás vállalása a Kjt. 25/A. § alapján azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak a munkaszerződés megkötését megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor. Erre tekintettel nem jogosult végkielégítésre. A jogorvoslat vonatkozásában az Mt. 202. §- ában foglaltak szerint rendelkezett a munkáltató, és jelölte meg a határozattal szembeni keresetbenyújtás lehetőségének helyét, illetőleg határidejét.

Kelt: Pécs, 2006……………..

………………………………………… munkáltatói jogkör gyakorlója

Értesül: Címzett MÁK Munkaügyi Osztály Irattár

61

Tervezet Munkaszerződés Továbbfoglalkoztatott dolgozó számára amely létrejött egyrészről a ………………………….(székhely:…………………………., a cégjegyzéket vezető bíróság és cégjegyzékszám:……………….adószám:………………..) mint munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) másrészről……………………………………..(leánykori név:…………………………., lakcím: ………………………………………., anyja neve:…………………………….születési hely, idő: ………………………….adóazonosító szám:………………..TAJ szám:………………………..) mint munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. tv. (a továbbiakban Mt.), a továbbfoglalkoztatásra tekintettel a felek által jelen munkaszerződésben meghatározott keretek között az alábbiak szerint. I. 1. A munkáltató és a munkavállaló rögzítik, hogy a munkavállaló…….év………hó…….napjától kezdődően határozatlan (vagy…………..év…………hó………..napjáig tartó határozott) időtartamú közalkalmazotti jogviszony keretében állt a Baranya Megyei Kórház alkalmazásában. A felek rögzítik, hogy a munkavállaló fentiekben megjelölt közalkalmazotti jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. tv. (a továbbiakban Kjt.) 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján…………év………….hó………….napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a korábbi munkáltató tevékenységét a munkáltató vette át. 2. A fentiekre tekintettel a munkavállaló és a munkáltató megállapodnak abban, hogy a Kjt. 25/B. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, az Mt. alapján egymással, hogy 2006. év…………hó………..napjától kezdődően határozatlan (vagy………….év…………..hó…………napjáig tartó határozott) időtartamú munkaszerződést kötnek. 3. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló által a korábbi munkáltatónál fennállott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt minden, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamától függő jog, vagy juttatás vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló a munkáltatónál töltötte volna el. II. A felek rögzítik, hogy a munkavállaló fentiekben megjelölt közalkalmazotti jogviszonyában a munkáltatói tevékenység átadásának időpontjában -……………év……………..hó………..napjánhatályos Kjt. szabályainak, és a korábbi munkáltatónál irányadó rendelkezéseknek megfelelően a munkavállaló a) fizetési osztálya, fizetési fokozata……………………. következő fizetési fokozatba lépés dátuma……………….. b) közalkalmazotti jogviszonyának kezdete: - fizetési fokozat megállapításához……………… - jubileumi jutalom megállapításához…………… - felmondási idő megállapításához………………. - végkielégítés megállapításához……………….… c) illetménye:……………………. (amely a Kjt. 66. § által megállapított, a garantált illetményt növelő………………………..további szakképesítés figyelembe vételével került megállapításra)

62

d) illetménypótlékai: - Munkahelyi pótlék:………………. - Címpótlék: ……………….. A felek rögzítik, hogy a Kjt. 25/B. § (1)-(2) bekezdésére figyelemmel, a jelen szerződésben meghatározott személyi alapbér megállapítása során a fenti rendelkezéseket figyelembe vették. III. 1. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkaköre: ………………………………………………………………………………………………………… A munkavállaló a munkavégzése során köteles betartani az Mt. 103. §-ban meghatározott rendelkezéseket, továbbá a szakmai szabályokat és a munkahelyi vezető által adott utasításokat. A munkavállaló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 2. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkavégzésének helye: …………………………………………………………………………………………………………. 3. A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót, melynek mértéke napi 8, illetve heti 40 óra; napi 7 óra 14 perc, illetve heti 36 óra. 4. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi személyi alapbére:…………………… Ft A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállalót személyi alapbérén felül:…………………….Ft összegű munkahelyi pótlék illeti meg. 5. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor hatályos Kjt. szabályainak figyelembevételével a munkavállaló számára minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményt folyósít. A juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. 6. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló számára – a mindenkor hatályos Kjt. szabályainak figyelembevételével jubileumi jutalmat fizet. 7. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a munkavállaló számára az Mt. alapján alacsonyabb mértékű szabadság kerülne megállapításra, amilyen mértékű alap- és pótszabadságra a munkavállaló a Kjt. mindenkor hatályos rendelkezései alapján jogosult volna, akkor a Kjt. és az Mt. alapján számított alap- és pótszabadság eltérést, pótszabadság címén évente kompenzálja. (a teljes éves szabadságot 2006. évben is december 31-ig kell kiadni, beleértve az előző évben ki nem vett időarányos szabadságot is.)

8. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonynak a munkáltató részéről a munkáltató működésével összefüggő okból történő rendes felmondását megelőzően – feltéve, ha ilyen betöltetlen munkakörrel rendelkezik – a munkavállaló végzettségének, képesítésének megfelelő másik munkakört ajánl fel a munkavállaló részére, a felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkaviszony közös megegyezéssel módosításra kerül. 9. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállalónak, mint volt közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor fennálló hatályos tanulmányi szerződése és munkáltatói lakásvásárlási, lakásépítési kamatmentes kölcsönszerződése változatlan tartalommal hatályban marad, azok a jogok, illetve kötelezettségek, amelyek e szerződések alapján a korábbi munkáltatót illeték meg, illetve terhelték, a jelen munkaszerződésben megjelölt munkáltatóra szállnak át. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy erről a korábbi munkáltatóval magállapodást kötött.

63

Egyéb kikötések, megjegyzések: A munkáltató tekintettel arra, hogy a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. § alapján szűnt meg, a továbbfoglalkoztatási ajánlat elfogadása mellett jelen munkaszerződés hatályának a fennállása alatt az alábbiakra vállal kötelezettséget. - A munkavállaló étkezéséhez, a munkáltató étkezési hozzájárulást biztosít az adótörvény keretein belül, mely jelenleg 2000 Ft/hó - A munkavállaló jogosult védőruha juttatásra, amelyet a munkaköre ellátásához a Munkavédelmi törvény előír. - A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése a 78/1993. (V.12.)Korm.rendelet és a belföldi hivatalos kiküldetés esetén az étkezési költségtérítés a 23/1989.(III.12.)MT rendelet szabályai szerint történik. - A munkaszerződésben megállapított besorolási személyi alapbér és pótlék minden év január 1-étől megemelésre kerül az egészségügyi ágazatra megállapított Kjt. garantált illetménytábla, pótlékalap változásának mértékével a munkavállaló által betöltött munkakör figyelembevételével. - A munkaviszony keretében történő közös megegyezésen alapuló munkakör megváltozása esetén az új munkakörnek megfelelő módon kerül megállapításra a munkabérpótlék(ok). - A munkaközi szünet időtartama – 20 perc – a munkaidő részét képezi. - A dolgozó képesítési előírásainak figyelembevételére a Kjt. előmeneteli rendszerére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra ez alapján történik a magasabb fizetési osztályba sorolás és az esetleges többletképesítés elismerése.(Kjt. tábla az irányadó) - Felmondás- végkielégítés számítása esetén az elismert közalkalmazotti idő munkaviszonyonként kerül figyelembevételre azzal, hogy ha a Kjt. szerint kiszámolt felmentési idő – végkielégítés mértéke – összege kedvezőbb a munkavállalóra az Mt. szabályainak alkalmazása helyett azt kell alkalmazni. A jelen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben az Mt. és a Kjt. 25/B. § rendelkezései az irányadóak. Jelen munkaszerződésben foglaltak ellen az Mt. 201. § szabályai szerint – az elévülési időn belül keresettel fordulhat a Munkaügyi Bírósághoz címzett kereset formájában Dátum:

………………………………….. munkavállaló

…………………………………… munkáltató

Értesül: 1. Munkavállaló 2. Munkáltató 3. Illetményszámfejtő hely 4. Irattár

64

Tervezet Munkaszerződés Osztályvezető Főorvosi amely létrejött egyrészről a ………………………….(székhely:…………………………., a cégjegyzéket vezető bíróság és cégjegyzékszám:……………….adószám:………………..) mint munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) másrészről……………………………………..(leánykori név:…………………………., lakcím: ………………………………………., anyja neve:…………………………….születési hely, idő: ………………………….adóazonosító szám:………………..TAJ szám:………………………..) mint munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. tv. (a továbbiakban Mt.), a továbbfoglalkoztatásra tekintettel a felek által jelen munkaszerződésben meghatározott keretek között az alábbiak szerint. I. 1. A munkáltató és a munkavállaló rögzítik, hogy a munkavállaló…….év………hó…….napjától kezdődően határozatlan (vagy…………..év…………hó………..napjáig tartó határozott) időtartamú közalkalmazotti jogviszony keretében állt a Baranya Megyei Kórház alkalmazásában. A felek rögzítik, hogy a munkavállaló fentiekben megjelölt közalkalmazotti jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. tv. (a továbbiakban Kjt.) 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján…………év………….hó………….napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a korábbi munkáltató tevékenységét a munkáltató vette át. 2. A fentiekre tekintettel a munkavállaló és a munkáltató megállapodnak abban, hogy a Kjt. 25/B. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, az Mt. alapján egymással, hogy 2006. év…………hó………..napjától kezdődően határozatlan (vagy………….év…………..hó…………napjáig tartó határozott) időtartamú munkaszerződést kötnek. 3. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló által a korábbi munkáltatónál fennállott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt minden, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamától függő jog, vagy juttatás vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló a munkáltatónál töltötte volna el. II. A felek rögzítik, hogy a munkavállaló fentiekben megjelölt közalkalmazotti jogviszonyában a munkáltatói tevékenység átadásának időpontjában -……………év……………..hó………..napjánhatályos Kjt. szabályainak, és a korábbi munkáltatónál irányadó rendelkezéseknek megfelelően a munkavállaló a) fizetési osztálya, fizetési fokozata……………………. következő fizetési fokozatba lépés dátuma……………….. b) közalkalmazotti jogviszonyának kezdete: a. fizetési fokozat megállapításához……………… b. jubileumi jutalom megállapításához…………… c. felmondási idő megállapításához………………. d. végkielégítés megállapításához……………….… c) illetménye:……………………. (amely a Kjt. 66. § által megállapított, a garantált illetményt növelő…………további szakképesítés figyelembe vételével került megállapításra)

65

d) illetménypótlékai: a. Munkahelyi pótlék: ………………. b. Vezetői pótlék: ………………. c. Címpótlék: ………………. A felek rögzítik, hogy a Kjt. 25/B. § (1)-(2) bekezdésére figyelemmel, a jelen szerződésben meghatározott személyi alapbér megállapítása során a fenti rendelkezéseket figyelembe vették. III. 1. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkaköre: ………………………………………………………………………………………………………… A munkavállaló a munkavégzése során köteles betartani az Mt. 103. §-ban meghatározott rendelkezéseket, továbbá szakmai szabályokat és az Mt. 104. §-a szerinti munkahelyi vezető által adott utasításokat. A munkavállaló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 2. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkavégzésének helye: …………………………………………………………………………………………………………. 3. A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót, melynek mértéke napi 8, illetve heti 40 óra; napi 7 óra 14 perc, illetve heti 36 óra. 4. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi személyi alapbére:…………………… Ft A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállalót személyi alapbérén felül:………………...Ft összegű munkahelyi pótlék illeti meg. 5. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor hatályos Kjt. szabályainak figyelembevételével a munkavállaló számára minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményt folyósít. A juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. 6. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló számára – a mindenkor hatályos Kjt. szabályainak figyelembevételével jubileumi jutalmat fizet. 7. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a munkavállaló számára az Mt. alapján alacsonyabb mértékű szabadság kerülne megállapításra, amilyen mértékű alap- és pótszabadságra a munkavállaló a Kjt. mindenkor hatályos rendelkezései alapján jogosult volna, akkor a Kjt. és az Mt. alapján számított alap- és pótszabadság eltérést, pótszabadság címén évente kompenzálja. (a teljes éves szabadságot 2006. évben is december 31-ig kell kiadni, beleértve az előző évben ki nem vett időarányos szabadságot is.) 8. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az osztályvezető főorvosi munkakörre vonatkozó munkaviszony a munkáltató általi rendes felmondással történő megszüntetése esetén a tervezett rendes felmondás előtt a szakorvosi képesítésének megfelelő munkakört ajánl fel a munkavállaló részére, ha ilyen munkakörrel a munkaviszony megszűnésekor rendelkezik. A felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkaviszony közös megegyezéssel módosításra kerül. 9. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállalónak, mint volt közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor fennálló hatályos tanulmányi szerződése és munkáltatói lakásvásárlási, lakásépítési kamatmentes kölcsönszerződése változatlan tartalommal hatályban marad, azok a jogok, illetve kötelezettségek, amelyek e szerződések alapján a korábbi munkáltatót illeték meg, illetve terhelték, a jelen munkaszerződésben megjelölt munkáltatóra szállnak át. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy erről a korábbi munkáltatóval magállapodást kötött.

66

Egyéb kikötések, megjegyzések: A munkáltató tekintettel arra, hogy a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. § alapján szűnt meg, a továbbfoglalkoztatási ajánlat elfogadása mellett jelen munkaszerződés hatályának a fennállása alatt az alábbiakra vállal kötelezettséget. - A munkavállaló étkezéséhez, a munkáltató étkezési hozzájárulást biztosít az adótörvény keretein belül, mely jelenleg 2000 Ft/hó - A munkavállaló jogosult védőruha juttatásra, amelyet a munkaköre ellátásához a Munkavédelmi törvény előír. - A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése a 78/1993. (V.12.)Korm.rendelet és a belföldi hivatalos kiküldetés esetén az étkezési költségtérítés a 23/1989.(III.12.)MT rendelet szabályai szerint történik. - A munkaszerződésben megállapított besorolási személyi alapbér és pótlék minden év január 1-étől megemelésre kerül az egészségügyi ágazatra megállapított Kjt. garantált illetménytábla, pótlékalap változásának mértékével a munkavállaló által betöltött munkakör figyelembevételével. - A munkaviszony keretében történő közös megegyezésen alapuló munkakör megváltozása esetén az új munkakörnek megfelelő módon kerül megállapításra a munkabérpótlék(ok). - A munkaközi szünet időtartama – 20 perc – a munkaidő részét képezi. - A dolgozó képesítési előírásainak figyelembevételére a Kjt. előmeneteli rendszerére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra ez alapján történik a magasabb fizetési osztályba sorolás és az esetleges többletképesítés elismerése.(Kjt. tábla az irányadó) - Felmondás- végkielégítés számítása esetén az elismert közalkalmazotti idő munkaviszonyonként kerül figyelembevételre azzal, hogy ha a Kjt. szerint kiszámolt felmentési idő – végkielégítés mértéke – összege kedvezőbb a munkavállalóra az Mt. szabályainak alkalmazása helyett azt kell alkalmazni. - A pályázati eljárás lefolytatása tekintetében a 233/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései az irányadóak. - A szakorvosi feladat ellátására szervezett ügyeleti, készenléti szolgálat elrendelésénél a pihenőidő tekintetében a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak. - A munkáltató által addig engedélyezett, illetve tudomásul vett munkavállalói bejelentést, mely további munkaviszonyra és munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozik – a munkáltató változatlanul elismeri és a bejelentést hatályában fenntartja. A jelen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben az Mt. és a Kjt. 25/B. § rendelkezései az irányadóak. Jelen munkaszerződésben foglaltak ellen az Mt. 201. § szabályai szerint – az elévülési időn belül keresettel fordulhat a Munkaügyi Bírósághoz címzett kereset formájában. Dátum:

………………………………….. munkavállaló

…………………………………… munkáltató

Értesül: 5. Munkavállaló 6. Munkáltató 7. Illetményszámfejtő hely 8. Irattár

67

Munkaszerződés- Kinevezési okmány melléklet Írásbeli tájékoztatás A Munka Törvénykönyve 76. § (7) és (8) bekezdésében előírtakról 1. Az irányadó munkarend: Egy műszakos munkarend Több műszakos munkarend A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 117. § -125. § 2. A munkabér egyéb elemei Mt. 145. § -152. § 3. A bérfizetés napja: tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig Mt. 155. § -157. § 4. A munkába lépés napja: 2006………………………….. 5. A rendes szabadság mértékének számítási módja és kiadásának szabályai: Mt. 130. § - 136. § 6. A munkáltatóra és a dolgozóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai Mt. 92. § (2) 7. A munkáltató kollektív szerződés hatálya alá nem tartozik.

Pécs, ………………………………….

68

VI. Beruházási és vagyonhasználati szerződés TERVEZET

amely létrejött egyrészről a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.; képviseli: dr. Kékes Ferenc a Közgyűlés Elnöke, a továbbiakban Önkormányzat) mint az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett Önkormányzat, másrészről a Baranya Megyei Kórház (7623 Pécs, Rákóczi u. 2., képviseli: Horváth Zoltán igazgató, a továbbiakban Kórház), harmadrészről …………………..(……………), mint a közfeladatot átvállaló jogi személy (a továbbiakban: Közreműködő) negyedrészről …………………..(……………), mint a közszolgáltatást ellátó – működési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: Szolgáltató) - együttesen, mint Szerződő Felek - között, a mai napon, az alábbi feltételek mellett:

I. Előzmények Az Önkormányzat pályázatot hirdetett az egészségügyi szakellátási kötelezettségének biztosítása céljából a Baranya Megyei Kórház által végzett közszolgáltatások átvállalására, az ellátási rendszer fejlesztésére, és az egészségügyi szakellátás biztosításához szükséges önkormányzati törzsvagyon üzemeltetésére. A Szerződő Felek között jelen szerződéssel egyidejűleg Ellátási szerződés jött létre az Önkormányzat területi ellátási kötelezettsége átvállalásáról, a Kórház és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) között érvényben lévő finanszírozási szerződésben foglalt tartalommal. A Kórház jelenleg rendelkezik működési engedéllyel, és szervezi illetve biztosítja az Önkormányzat egészségügyi szolgáltatásokkal, a területi járó- és fekvőbetegszakellátással kapcsolatos törvényi kötelezettségét. Az Önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatást a Közreműködő/Szolgáltató igénybevételével kívánja biztosítani. A pályázatra nyertes ajánlatot benyújtott Közreműködő/Szolgáltató részére az Önkormányzat a tulajdonában, és a Kórház használatában lévő, az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges ingatlanokra és ingóságokra az Ellátási szerződés időtartamára Közreműködő/Szolgáltató javára használati jogot enged .

69

II. Ingatlanok 1. Az Önkormányzat tulajdonában és a Kórház használatában állnak az alábbi ingatlanok: (helyszínrajz 1. szám alatt mellékelve) a.) a pécsi 4135 hrsz alatt felvett, 2 ha 5762 m2 alapterületű és természetben a Pécs, Rákóczi F. u. 2-3. szám alatti kórház megnevezésű ingatlan, b.) a pécsi 4128/1 hrsz alatt felvett 3540 m2 alapterületű és természetben a Pécs, Rákóczi F. u. 2-1. szám alatti kórház megnevezésű ingatlan , c.) a pécsi 4956 hrsz alatt felvett 1 ha 6493 m2 alapterületű és természetben a Pécs, Nyár u. 8. szám alatti kórház megnevezésű ingatlan , d.) a pécsi 24021 HRSZ alatt felvett, 5 ha. 4141 m2 területű, és természetben a Pécs, Ángyán J. u. 2. szám alatti szanatórium megjelölésű ingatlan. Jelen szerződés 1. a.) pontja alól kivételt képeznek: - a pécsi 4135 hrsz. alatt felvett, természetben a Pécs, Rákóczi Ferenc út 2-3. szám alatt található 245 m2 nagyságú terület, amelyre a 4135/A hrsz-ú ingatlan tulajdonosát földhasználati jog illeti meg; - az ugyanott felvett 3946 m2 terület, amelyen a Pécsi Tudományegyetem mint jogosult javára 2094. évig használat joga áll fenn; - az OVSZ részére a beruházásához /Regionális Vérellátó Központ/ folyamatban lévő, a 4135 hrsz-ú ingatlant érintő telekátalakítás, telekrendezés során átadott 565 m2 terület. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat a Baranya Megyei Kórház költségvetési szervet jogutód nélkül megszünteti, és jelen szerződéssel a közegészségügyi feladat ellátásához szükséges, a fentiekben felsorolt ingatlanvagyont – az feltüntetett kivételekkel - a Közreműködő/Szolgáltató használatába adja. Szerződő felek rögzítik, hogy a pályázat szerint megkötendő szerződés alapját a szerződéskötés időpontjában hatályos, hiteles tulajdoni lapon megjelölt ingatlanok képezik. Az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen, és a kapcsolódó szerződések aláírását (és a Szolgáltató cégbejegyzését) követően - a Közreműködő/Szolgáltató használati jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a hozzájáruló nyilatkozatot kiadja. A használat joga a Közreműködőt/Szolgáltatót az Ellátási szerződés időtartamára illeti meg. A Közreműködő/Szolgáltató a használatra átvett vagyon egészét kizárólag az Ellátási szerződésben és jelen szerződésben rögzítettek teljesítése érdekében, ezen szerződésekben meghatározott feladatok ellátásához használhatja. A használati jog mindenkori jogosultja jogosult az ingatlanokban lévő helyiségeket az egészségügyi ellátások, illetve az egészségügyi ellátásokat kiegészítő szolgáltatások nyújtása céljából más részére bérbe adni. A használatba adott ingatlanok továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradnak, és az Önkormányzat nyilvántartásában, mint saját tulajdon szerepelnek.

70

Az Önkormányzat kijelenti, hogy az ingatlanok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 79. § (2) bekezdés a b.) pontja és a Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának minősülnek. Az Önkormányzat kijelenti, hogy a jelen szerződésben biztosított használati jogot a vonatkozó jogszabályok és önkormányzati rendeletek nem zárják ki, azt lehetővé teszik. Az Önkormányzat szavatosságot vállal azért, hogy a jelen pont szerinti ingatlanokon nem áll fenn olyan jog, és nincs olyan követelés, amely a jogosult használati jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő korlátozás nélküli bejegyzését kizárja. A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének illetéke a használati jog jogosultját terheli. Az ingatlanokat az Önkormányzat, valamint a Közreműködő/Szolgáltató felleltározzák, műszaki állapotukról részletes felmérést készítenek (2. sz. melléklet). 2. A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi a 2006-2008. évekre vonatkozó beruházási-felújítási program, amelynek megvalósítását az Önkormányzat a működtetés átadására kiírt pályázatban feltételként határozott meg. (3. számú melléklet) A Közreműködő/Szolgáltató kötelezettséget vállal a melléklet szerinti beruházások és felújítások végrehajtására, a mellékletben meghatározott ütemezés szerint. A Közreműködő/Szolgáltató ezen kötelezettségét az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaság (a továbbiakban egységesen Közreműködő/Szolgáltató) útján is teljesítheti. Az Önkormányzat hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Közreműködő/Szolgáltató az általa térítésmentesen használatba adott ingatlanokon a 3. számú mellékletben nevesített építési beruházásokat („P” épület, parkolóház, kétszintes apartman-házak) az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon megvalósítsa és a létrehozott önálló felépítményekre az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjogát bejegyeztesse. Az Önkormányzat a szükséges építési, bontási munkákhoz a hozzájárulást megadja, az építési engedélyezési eljárásban a szükséges nyilatkozatokat kiadja, és abban a szükséges mértékben közreműködik. A 3. számú mellékletben meghatározott beruházások megvalósítását követően azok értékét a Közreműködő/Szolgáltató tartja nyilván könyveiben a hatályos számviteli szabályok szerint. Az Önkormányzat az Ellátási szerződés hatálya alatt nem jogosult a használati joggal terhelt jelen szerződés szerinti ingatlanok tulajdonjogának átruházására, továbbá az ingatlanokat nem terhelheti meg. A használati jog jogosultja használati joga gyakorlása során a rendes gazdálkodás

71

szabályai szerint köteles eljárni és köteles a jelen szerződés hatálya alatt a használati joggal átvett ingatlanokon a szükséges fenntartási és felújítási munkákat saját költségén elvégezni olyan mértékben, hogy azok megfeleljenek az egészségügyi ellátások minimumfeltételeit szabályozó mindenkor hatályos jogszabályok ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseinek. III. Ingóságok l . Az Önkormányzat az egészségügyi közfeladat ellátásához szükséges, korábban a kórház kezelésében lévő, jelen szerződés 4. számú mellékletében felsorolt ingóvagyont a jelen szerződéssel a Közreműködő/Szolgáltató használatába adja azzal, hogy az átadott ingóvagyon egészét kizárólag az Ellátási szerződésben meghatározott feladatok ellátásához használhatja. A használatba adott ingóságok továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradnak, és az Önkormányzat nyilvántartásában mint saját tulajdon szerepelnek. A használat joga a Közreműködőt/Szolgáltatót az ellátási szerződés időtartamára illeti meg. A használati jog jogosultja köteles az ingóságok használatát – a szolgáltatások ellátásához szükséges mértékben– az egészségügyi feladatokat ténylegesen ellátó szervezet részére térítés nélkül biztosítani. 2. A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi a 2006.-2008. évekre vonatkozó gép-műszer beszerzési program (5. számú melléklet), amelynek teljesítését az Önkormányzat a működtetés átadására kiírt pályázatban feltételként határozta meg. A Közreműködő/Szolgáltató kötelezettséget vállal a melléklet szerinti beruházások végrehajtására a mellékletben meghatározott ütemezés szerint, és biztosítja az Önkormányzat részére a teljesítés folyamatos ellenőrzését. A Közreműködő/Szolgáltató ezen kötelezettségét az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaság (a továbbiakban egységesen Közreműködő/Szolgáltató) útján is teljesítheti. A beszerzett és használatba vett új ingóságok a Közreműködő/Szolgáltató tulajdonába kerülnek, és az ingóságokon végzett értéknövelő beruházásokat a Közreműködő/Szolgáltató tartja nyilván. A Közreműködő/Szolgáltató az ingóságok használata során a rendes gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával köteles eljárni, a szükséges karbantartási, állagmegóvási, felújítási munkákat saját költségére köteles elvégezni. Az ingóságok selejtezése és pótlása - szükség szerint - az Önkormányzattal egyeztetett eljárási rend szerint történik. A használatába átadott, nem tulajdonába tartozó ingóságokkal kapcsolatosan a Közreműködő/Szolgáltató a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 26/1999. (XII.30.) Kgy. rendelet alapján köteles eljárni.

72

A Közreműködő/Szolgáltató kötelezettséget vállal, hogy a betegellátáshoz használt berendezések, műszerek, és eszközök – a jelen szerződés hatálya alatt – megfelelnek az egészségügyi ellátások jogszabályban meghatározott minimumfeltételeinek. IV. A szerződés hatálya és megszűnése 1. Jelen szerződés az aláírás napján lép hatályba és az Ellátási szerződés időtartamára jön létre. A jelen szerződés csak az Ellátási szerződéssel együttes érvényes. A Szerződő Felek a jelen szerződést csak közös megegyezéssel írásban, rendkívül indokolt esetben módosíthatják, összhangban az Ellátási szerződéssel. Rendkívüli indok lehet különösen az, ha a hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják, vagy a befektetéssel érintett vagyon állagában jelentős változás következik be, illetve a Ptk. 241. §. által meghatározott feltételek bekövetkezése. A szerződés módosítását kezdeményező fél módosítási javaslatát írásban köteles eljuttatni a másik szerződő félnek, akinek 30 naptári nap áll rendelkezésére a módosítási javaslat mérlegelésére. 2. A Szerződő Felek a jelen szerződést csak a jelen pontban meghatározott módon és okokból szüntethetik meg. 2.1. A szerződés megszűnik az Ellátási szerződés IV. 2) pontjában felsorolt esetekben 2.2 Az Önkormányzat jogosult a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a Közreműködő/Szolgáltató súlyos szerződésszegést követ el, a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit jelentős mértékben megszegi, így különösen akkor, ha - a II/2. és III/2. pontban vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy - a vagyont nem a jó gazda gondosságával használja, és ez súlyos vagyonvesztés veszélyével járhat, vagy a vagyonnak olyan mennyiségi és/vagy értékcsökkenése következik be, amelyet a jogszabályok alkalmazása, illetve a tulajdonossal egyeztetett intézkedések nem indokolnak. 2.3. A Közreműködő/Szolgáltató jogosult a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani, és kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv szerint érvényesíteni, ha az Önkormányzat súlyos szerződésszegést követ el, így különösen akkor, ha - az ingatlanok és ingóságok kizárólagos, zavartalan használatát szerződés szerint nem biztosítja, vagy - az ingatlanok és ingóságok használatával kapcsolatosan vállalt bármely kötelezettségét súlyosan megsérti, vagy - az ingatlanok tulajdonjogát átruházza, vagy azokat megterheli. 2.4. Amennyiben a jelen szerződés azért szűnik meg, mert a Közreműködő/ Szolgáltató az Ellátási szerződést azonnali hatállyal az Önkormányzat súlyos szerződésszegése miatt felmondja, az egyben a jelen szerződés megszegésének is minősül, és a Közreműködő/Szolgáltató a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti a jelen szerződés megszegéséből eredő kárát.

73

2.5. Amennyiben a jelen szerződés azért szűnik meg, mert a Közreműködő/Szolgáltató az Önkormányzat súlyos szerződésszegése miatt a jelen, vagy az Ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondja, az Önkormányzat köteles - a tulajdonát képező ingatlanokon és az ingóságokon végzett beruházásokat és felújításokat a megszűnéskori könyv szerinti értéken megtéríteni, továbbá - az egészségügyi közfeladat ellátását szolgáló új építményeket piaci értéken megvásárolni, vagy piaci áron bérelni, - a jelen szerződés megkötésével egyidejűleg leltár szerint átadott eszközök, illetve azok pótlásán túlmenően a szerződés hatálya alatt hozzájárulásával vásárolt, az egészségügyi közfeladat ellátását szolgáló, ingóságnak minősülő eszközöket és berendezéseket - a tulajdonos ilyen igénye esetén - a megszűnéskori könyv szerinti értéken megvásárolni, vagy piaci értéken bérbe venni. 2.6. Amennyiben a jelen szerződés azért szűnik meg, mert az Önkormányzat a Közreműködő/Szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt a jelen, vagy az Ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondja, akkor a Közreműködő/Szolgáltató köteles - a használatra átadott vagyont és a Pályázati Felhívásban megjelölt értékű kötelező befektetéseket, valamint annak pótlását jelentő eszközvagyont – leltár alapján – térítésmentesen visszaadni, illetve átadni, - az Önkormányzat igénye szerint a szerződés hatálya alatt a Pályázati Felhívásban megjelölt bruttó …… forint érték felett az Önkormányzat hozzájárulásával vásárolt, az egészségügyi feladatellátást szolgáló eszközöket és berendezéseket a megszűnéskori könyv szerinti értéken az Önkormányzatnak átadni, vagy piaci áron bérbeadni, - az ingatlanokon a Pályázati Felhívásban megjelölt …….. forint érték felett az Önkormányzat hozzájárulásával végzett munkálatokat, mint idegen tulajdonon végzett beruházásokat könyv szerinti értéken az Önkormányzatnak átadni. 2.7. Amennyiben a jelen szerződés a határozott idő lejártával, vagy Szerződő Felek érdekkörén kívül eső bármely egyéb okból szűnik meg, akkor az Önkormányzat - az ingatlanokon és az ingóságokon a II/2. pont szerint végzett beruházásokfelújítások értékét a megszűnéskori könyv szerinti értéken, az ezen túlmenően az Önkormányzat jóváhagyásával végzett munkálatok, beruházások értékét forgalmi értéken köteles megtéríteni, továbbá -

a szerződés hatálya alatt a III/2. pont szerint vásárolt eszközöket és berendezéseket a megszűnéskori könyv szerinti értéken, az ezen túlmenően az Önkormányzat jóváhagyásával beszerzett eszközöket és berendezéseket forgalmi értéken megvásárolja.

2.8. A Szerződő Felek a jelen szerződést azonnali hatállyal a következő hónap utolsó napjára mondhatják fel azzal, hogy az átadásig az egészségügyi szolgáltatás folyamatos ellátása biztosított legyen. A szerződés azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése csak írásban, és megfelelő indokolással történhet, melyre a másik félnek a felmondást tartalmazó irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül válaszolnia kell. A határidő jogvesztő, a válaszadás elmulasztása az azonnali hatályú felmondás elfogadását jelenti. A használatra átadott vagyont a használati jog jogosultja a szerződés megszűnését követően leltár alapján adja vissza az Önkormányzatnak. 74

V. Általános rendelkezések 1. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tartalmára és tárgyára nézve semmilyen lényeges információt nem hallgattak el. Amennyiben mégis kiderülne, hogy valamely Szerződő Fél akarva vagy akaratlanul valamilyen információt elhallgatott, amelynek eredményeként a szerződő partnerek egyikét vagy mindegyikét kár érte, úgy a károkozó kártérítési felelősséggel tartozik. Amennyiben az információ a jelen szerződésben a Közreműködő/Szolgáltató által vállalt kötelezettségeket, illetve annak teljesítését jelentős mértékben érinti, úgy az információ elhallgatása súlyos szerződésszegésnek minősül. A Közreműködő/Szolgáltató folyamatosan biztosítja az Önkormányzat képviselője részére, hogy a vállalt kötelezettségei teljesítését ellenőrizze. A jelen szerződés alapján történő használati jog átadás az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 9/A. §. /l/ bekezdés c.) pontja szerint nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak. 2. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 3. A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérelik meg rendezni, s amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a peres eljárásra a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság hatáskörét és illetékességét ismerik el. 4. A Szerződő Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, együttes értelmezés után, jóváhagyólag aláírták. Pécs, 2006……

……………………………………. Baranya Megyei Önkormányzat

………………………………………. Közreműködő

……………………………………. Baranya Megyei Kórház

………………………………………. Szolgáltató

Záradék: A beruházási és vagyonhasználati szerződést a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése …/……. (…) Kgy. számú határozatával jóváhagyta.

75


2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2413/2005

MELLÉKLETEK: 2 DB

TÁRGY: Javaslat a Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendjére és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok megvalósításának módjára

ELŐTERJESZTŐ:

Dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Merza Péter, irodavezető, Európai Fejlesztési Iroda Hargitainé Solymosi Beatrix, irodavezető, Közgazdasági Iroda Dr. Máté János, irodavezető, Gazdaság-, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda

MEGTÁRGYALTA:

a Közgyűlés valamennyi állandó bizottsága



KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. december 2. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. december 2.

Dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke

II.

Tisztelt Közgyűlés! A Baranya Megyei Önkormányzat és intézményei az elmúlt években a megyei önkormányzatok között kiemelkedően sikeresen kapcsolódtak be az európai uniós források hasznosításába, felhasználásába. Ez egyaránt vonatkozik a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elnyert támogatásokra, valamint a többi különféle európai uniós társfinanszírozású programokban való részvételre. (A pályázatok összesítését az 2. számú melléklet tartalmazza.) Fontos, hogy a megvalósuló projektek illeszkedjenek az önkormányzat feladatellátásának struktúrájához, emelve annak színvonalát, a külső forrásokból megvalósuló fejlesztések és szakmai programok révén új minőségű feladatellátást biztosítva. Szükségessé vált ezért meghatározni az önkormányzat koncepcionális elképzeléseibe illeszkedő projektek kiválasztásának szakmai és pénzügyi alapelveit, figyelembe véve egyben az önkormányzat teherbíróképességét is. Ez a megnövekedett pályázati aktivitás a külső források bevonásán túl többletfeladatot ró az önkormányzat hivatalára, illetve új ismeretek-tudások meglétét feltételezi és igényli. A jelentős bevételt generáló új feladatok ellátása során számolni kell a feladatnövekedés munkaszükségletével és a hagyományos szervezeti keretek átgondolásával. Különösen jelentős ez a probléma azoknak a pályázatoknak az esetében, amelyekben a Baranya Megyei Önkormányzat gesztorként vesz részt és ezáltal az összes projektpartner tevékenységéért felelősséget vállal és egyben koordinálja a konzorciumok működését. Összegezve, fontos, hogy a pályázatok és a megvalósításra kerülő projektek alapelvei, szervezeti- és személyi keretei jól körülhatárolható módon szabályozásra kerüljenek. Az európai uniós pályázati rendszerek megnyílásával indokolttá vált egy olyan eljárási rend és szabályzat kialakítása, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és a különféle európai uniós pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat, felelősségeket és munkahelyi/munkaköri kötelezettségeket a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalában szabályozza. A vonatkozó főjegyzői utasításokkal kiegészítve e szabályzat célja a pályázati alapelvek azonosítása, valamint a feladatellátás rendszerének és módjának meghatározása.

2

III. Határozati javaslat: 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendjéről és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok megvalósításának módjáról szóló szabályzatot az 1. számú melléklet szerinti tartalommal elfogadja. A közgyűlés felkéri a Közgyűlés tisztségviselőit és a megyei főjegyzőt, hogy az eljárási rendben megfogalmazott elvek alkalmazásáról a pályázatok során gondoskodjanak. Határidő: Felelős:

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Pályázati eljárási renddel érintett rendeletek és szabályzatok módosításának előkészítéséről gondoskodjon. Határidő: Felelős:

3.

folyamatos, beszámolási határidő: 2006. december 31. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző

2006. március 31. Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése figyelemmel kíséri és segíti az intézmények pályázati tevékenységét. Az intézményi pályázatok megvalósulásáról illetékes bizottságai útján rendszeresen tájékozódik. Határidő: Felelős:

folyamatos, beszámolási határidő: 2006. december 31. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


Dr. Kékes Ferenc

3

4


A Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendje és az európai uniós társfinanszírozású pályázatai megvalósításának módja A szabályzat hatálya alá eső pályázati rendszerekben a BMÖ minden ágazati irodája folytat pályázatfigyelési tevékenységet, azonban a feladatellátás fő felelőse az EFI és a GTVI. Amennyiben a hivatal köztisztviselője az önkormányzat valamely tevékenységét érintő pályázati kiírást talált, úgy a következő módon szükséges a pályázathoz kapcsolódó feladatokat ellátni: •

A köztisztviselő írásban értesíti az illetékes tisztségviselőt, főjegyzőt és az illetékes iroda vezetőjét, röviden bemutatva a lehetséges projekt ötletet. Az illetékes tisztségviselő és a főjegyző kezdeményezésére előzetes pályázat egyeztetést kell összehívni, melyen részt vesz az összes érintett fél. Mivel minden pályázat jogi, közbeszerzési, pénzügyi feladatokkal is jár, így a kezdettől fogva szükséges az illetékes kollégákat bevonni a projektgenerálási folyamatba.

•

Európai uniós társfinanszírozású pályázat, csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújtható be. Különösen indokolt esetben, a beadási határidőnek megfelelően, benyújtható a pályázat az illetékes tisztségviselő és a főjegyző előzetes jóváhagyásával is, amelyet azonban a közgyűlésnek utólagosan jóvá kell hagynia. A projekt-tervezés Az egyeztetésen bemutatásra kerül az adott projektötlet, és amennyiben kidolgozásra javasolt, úgy kijelölésre kerül a projekt menedzsere, aki ettől kezdve a pályázat megvalósításáért felelős. Ennek keretében a következő feladatok kerülnek elvégzésre: •

Szakmai team felállítása Kialakításra kerül minden projekt esetében egy szakmai team, amely a projekt kidolgozásáért, megvalósításáért, monitoring feladatainak ellátásáért felelős. A szakmai team vezetője a projekt menedzser, egy fő pénzügyi szakértő, egy projekt asszisztens és a projekt jellegétől függően tagja lehet műszaki-, közbeszerzési ügyekkel foglalkozó köztisztviselő is. Ezzel párhuzamosan meghatározásra kerül a projekt politikai vezetője, aki a pályázatot képviseli a testületi döntéshozatali fórumokon.

•

Javaslat a pályázatkészítés módjára A projekt menedzser javaslatot tesz arra, hogy belső erőforrásokra alapozva, vagy külső szervezet / szakértő igénybevételével kívánja az önkormányzat elkészíteni és megvalósítani a pályázatot.

•

Pályázatkészítés

Az önkormányzat testületi, vagy vezetői döntést hoz a pályázat elkészítéséről, a pályázat készítésének és megvalósításának szervezeti hátteréről. A testületi döntésnek megfelelően a kiszervezett tevékenységekre a közbeszerzési törvényben foglalt értékhatároknak megfelelően kell lebonyolítani a külső szereplők bevonását, melyért az illetékes tisztségviselő felel. •

Ütemterv elkészítése Első feladatként a projekt menedzser vezetésével a projekt team kidolgozza az adott pályázat ütemtervét a pályázat készítéstől annak lezárásáig. Az ütemterv kötelező jelleggel a következőket tartalmazza: - a projekt keretében megvalósításra kerülő feladatok tervezett teamen belüli és évenkénti lebontását, - a projekt tervezett évenkénti költségvetési vonzatát, - a szükséges személyi és infrastrukturális hátteret.

A pályázatokhoz kapcsolódó tevékenységek szervezési kérdései a. Hivatalon belüli pályázatkészítés, projekt megvalósítás A projekt teammel történt előzetes konzultációnak megfelelően felmérésre kerül a pályázat elkészítéséhez kapcsolódó munka mennyisége és a készségek hivatalon belüli megléte. Amennyiben az a döntés születik, hogy a hivatali dolgozók maguk készítik a pályázatot, úgy az a projekt vezető és a projekt menedzser irányítása alatt zajlik a pályázat benyújtásáig, azt követően pedig a hivatal menedzseli annak megvalósítását. A hivatalon belüli projektmenedzsment során az alábbiakat szükséges figyelembe venni: - A köztisztviselők túlnyomó többségének nincs pályázati tapasztalata, illetve nem várható el egy akár több százmillió Ft-os projekthez kapcsolódó felelősség viselése, előzetes tapasztalatok nélkül. - A jelenleg futó projektek az apparátus mozgósítható ügyintézőit lekötik, így újabb pályázatok indítására csak korlátozottan van lehetőség. - Amennyiben kialakításra kerül a projekt team és a projekt menedzser személye is azonosításra került, meg kell vizsgálni, hogy a köztisztviselők hagyományos feladatellátását hogyan érinti a pályázathoz kapcsolódó munka. - A pályázat hivatalon belüli készítésekor a munkaköri leírásban, vagy a megbízási szerződésben rögzíteni kell az adott feladatköröket és az azokat ellátó köztisztviselőket, amelyben szintén meg kell határozni az utasítási rend szabályait. (A team jellegnek megfelelően a mátrix jellegű feladatellátást be kell illeszteni a hivatal alapvetően hierarchikus munkarendjébe. Ennek megfelelően a projektek menedzserei utasítást, feladatot adhatnak a projekt teamekben lévő kollégáknak, azok közvetlen feletteseinek jóváhagyásával.) - Tekintettel arra, hogy a pályázatok jelentős részében elszámolható projekt menedzsment költség is, ki kell dolgozni annak a rendszerét, hogy azt a hivatal hogyan tudja elszámolni, elkülöníteni a hagyományos

2

feladatellátástól. Sikeres nagy pályázatok esetén szervezeti egységet létrehozni a projekt időtartamára.

célszerű

önálló

b. Pályázatírás és projekt menedzsment külső szervezet bevonásával Amennyiben projekt kiszervezéséről születik döntés, úgy a következő szempontokat kell figyelembe venni a döntéshozatalnál (amennyiben a BMÖ a gesztor): - Ezekben az esetekben is szükséges kialakítani egy szűkebb önkormányzati team-et, amely egyrészt segíti a külső szervezet munkáját, másrészt azt folyamatosan ellenőrzi. - Ki kell jelölni a projekt önkormányzati felelősét, aki ebben az esetben a projekt koordinátor, aki részt vesz a pályázat valamennyi résztevékenységének ellátásában. Külső szervezet bevonása esetén – a pályázatkészítés, illetve a projekt menedzsment kiszervezése során – minden esetben a Közbeszerzési Törvény és az önkormányzat közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárási rendjének megfelelően kell az adott szervezetet, szolgáltatót kiválasztani és a pályázattal kapcsolatos tevékenységek ellátásába bevonni. A projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárások lebonyolításának fő felelőse a projekt menedzser. Azokban a pályázatokban, ahol a BMÖ, mint partner vesz részt, szintén ki kell jelölni a projekt koordinátor személyét, aki az önkormányzatot képviseli a feladatellátásban. -

A kiszervezésről szóló szakmai döntést az elnök, az alelnök és a főjegyző együttesen hozza meg. A kiszervezés pénzügyi kérdéseiben az SzMSz vonatkozó rendelkezései az irányadóak (szolgáltatási díj/árajánlat/kötelezettségvállalás, stb.)

Kiszervezés esetén teendő feladatok: - árajánlat kérése az adott feladatra, fixdíjas, illetve sikerdíjas formában; - az adott szervezet, vállalkozás bemutatása; - referenciák bemutatása; - megvalósítás személyi felelőseinek megnevezése; - nyilatkozat beszerzése, hogy az adott szervezet ugyanazon pályázati kiírás keretében más pályázóval nem áll kapcsolatban (összeférhetetlenség) - meg kell határozni, hogy a kiszervezéshez kapcsolódó költségeket az önkormányzat milyen keret terhére biztosítja; - a kiszervezés tárgyát képező kötelezettségek pontos meghatározása. A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának eddigi pályázati gyakorlatából, illetve az eljárási rendből következő pályázatkészítési és projekt megvalósítási alapelvek

3

1. A hagyományos feladatellátás biztosítása mellett, indokolt, hogy a jövőben az önkormányzat csak olyan pályázatban vegyen részt, amelyben a projektmenedzsment elszámolható / támogatható költség, így az új, kiegészítő munkaerő bevonása megoldott. Amennyiben az önkormányzat úgy vesz részt újabb pályázatokban, hogy azok személyi feladatainak ellátása nem finanszírozott, rendelkezni szükséges a hivatali feladatellátás módjáról. Emellett eseti vezetői döntések meghozatala szükséges a pályázatokban résztvevők díjazásáról, illetve ennek megfelelően kell kialakítani a munkaköri leírásokat és megbízási szerződéseket. 2. Szükséges a projektek pénzügyi megvalósításának szabályozása: •

A projektek megvalósítása során azok költségvetései beépülnek az önkormányzat éves költségvetésébe. A saját erő biztosítása és az elszámolható költségek tervezése, nyilvántartása és kezelése mellett számolni kell az el nem számolható költségekkel és a projektek utófinanszírozásából eredő átmeneti likviditási igények kezelésével.

•

A projektek megvalósítása során felmerülő valamennyi számviteli feladat és egyéb operatív gazdálkodási-, pénzügyi-, ügyviteli feladatok - a kötelezettségvállalások nyilvántartásba vétele; a személyi juttatások számfejtése, elszámolása és kifizetése; a beérkező számlák alapján a fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése, érvényesítése, utalványozása, ellenjegyzése, pénzügyi teljesítése; a projektenkénti alszámlák kezelése, az azzal kapcsolatos pénzforgalmi műveletek, azok elszámolása; külföldi kiküldetés esetén valutaelőleg biztosítása és az előlegek elszámolása; a projektmegvalósítás gazdasági eseményei analitikus és főkönyvi könyvelésben való elkülönített elszámolása; a projektek pénzügyi elszámolásához (a támogatás lehívásához) szükséges bizonylatok, adatszolgáltatás; igazolások biztosítása, stb. - továbbra is a jelenlegi szabályozás szerint, a Közgazdasági Irodát fogja terhelni.

Ezeket a problémákat a személyi és szervezeti keretek átgondolásával indokolt kezelni. 3. A pályázatok és a projektek lebonyolításának eljárási rendje szükségessé teszi a Baranya Megyei Önkormányzat egyes rendeleteinek, valamint az Önkormányzati Hivatal egyes szabályzatainak módosítását. Ennek megfelelően 2006. március 31-ig módosítani kell: • a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /2003. (VI. 16.) Kgy. rendeletet, • a külföldi kiküldetések rendjéről szóló 2/1999. (II. 26.) Kgy. rendeletet, • a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatokat, • a Minőségirányítási szabályozást.

4

2. számú melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának jelenleg futó európai uniós pályázatai

Európai uniós program megnevezése

Projekt címe

Interreg III B Cadses Phare Projekt

Dráva medence

PHARE 2003 Magyarhorvát Kísérleti Kisprojekt Alap

Gazdaságfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása Baranya megye és az Eszék-Baranyai Zsupánság között

NFT - ROP

Pécs világöröksége turisztikai vonzerőinek fejlesztése - Pécs a világörökség része és védelmi zónája az örökségturizmus szolgálatában

Interreg III. C

"Qualicities" (Európai Kulturális Városok és Térségek Hálózata)

2005.05.

ROP 3.2.1.

"Baranya Paktum" Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért

NFT - HEFOP 4.2

NFT - HEFOP 4.1.1 NFT - HEFOP 3.2.2.

"Támasz-pont" hajléktalan személyek nappali ellátó rendszerének fejlesztése PANNON Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítása

Projekt kezdete

Projekt várható befejezése

BMÖ pályázati költségvetése Projekt (ezer forint) időtartama ebből teljes összege önerő

BMÖ szerepe

Felelős köztisztviselő

14

28 000

1 000

partner

Nórántné dr. Hajós Klára

12

12 000

1 200

gesztor

Merza Péter

24

1 544

-

partner

Póla Gábor

2007.12.

32

20 000

-

partner

Póla Gábor

2005.06.

2007.05.

24

46 992

-

gesztor

Dr. Tótsimon Péter

2005.

2006.

27

254 300

8 300

gesztor

Löffler Tamás

36

741 193

3 350

partner

Kiss Árpád

351 800

-

partner

2005.04.30. 2006.06.30.

2005. 04.12.

2006. 03. 31.

2004.11.01. 2006.10.31.

2005.03.01. 2008.02.28.

NFT - ROP 1.1

A Mecsek Gyöngyszemei a Jakab-hegytől a Völgységipatakig

2006.

2007.

NFT - ROP 1.1

Dráva 1, Dráva -medence komplex ökoturisztikai fejlesztése

2004.

NFT - ROP 1.1

Dráva 2, "Dráva -medence komplex ökoturisztikai fejlesztése

NFT - ROP 1.1

1 076 088

5 500

partner


2006.

545 723

852

gesztor


2004.

2006.

347 849

444

gesztor


Dráva 3, "Dráva -medence komplex ökoturisztikai fejlesztése

2004.

2006.

167 830

1 840

gesztor


Interreg III. C

Egészségügyi Klaszter Hálózat

2005.

2007.

24

19 646

4 911

partner

Dr. Horváth Zsófia

Interreg III. A

Komplex kulturális turisztikai együttműködés Pécs, Eszék, Baranya és Eszék Baranya között

2006. január

2007. július

18

50 000

2 500

gesztor

Merza Péter

Interreg III A

@cces (az információs társadalom fejlesztési stratégiaalkotási projektje)

2005.

2007.

24

54 876

2 500

gesztor


Interreg III. A

Dráva menti túraútvonal kialakítása

2005.

80 000

1 500

partner


Interrreg III. B CADSES

MATRIOSCA (Menedzsment eszközök és hatékony nemzetközi kapcsolatok kialakítása…)

2005.06.

2007.12.31

30

12 000

3 000

partner

Merza Péter

EQUAL

Társadalmi változás = Esélyek

2005.01.

2007.06.

30

31 290

-

partner

24

3



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Megállapodás Pécs M.J. Város Önkormányzatával a gyermekvédelmi szakellátási feladatok ellátásáról és a költségek elszámolásáról


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Koch József csoportvezető, Humánszolgálati Iroda. Pólainé Lócskai Franciska vezető-tanácsos,KözgazdaságiIroda

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:


KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. december 14. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005. december 14.


2 II. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 95 § (1) bekezdése 2006. január 1-jei hatállyal úgy módosul, hogy a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás marad a megyei önkormányzat feladata. A megyei önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe-a megyei jogú város területének kivételével-a megyére terjed ki. A törvény módosulása a gyermekvédelmi szakellátás feladatellátásában és finanszírozásában új helyzetet teremt mind a megyei, mind a megyei jogú város vonatkozásában 2006. január 1-től. Az eddigi szabályozás szerint a gyermekvédelmi szakellátás teljes körű ellátása a megyei önkormányzat feladata volt. A megyei jogú város két olyan intézményt működtet, amely otthont nyújtó ellátást biztosít, összesen 74 férőhellyel. A gyermekvédelmi törvény módosításáig a mindenkori költségvetési törvényben biztosított normatív állami hozzájárulást a gondozottak teljes megyei létszáma után a megyei önkormányzat kapta meg. A megyei önkormányzat Pécs megyei jogú város önkormányzatának megállapodás alapján adta át eddig a városi fenntartású intézményekben gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után a mindenkori költségvetési törvényben megállapított normatív állami hozzájárulást. A 2006. január 1-jével hatályba lépő rendelkezés szerint a megyei illetékességű gondozottak után a megye önkormányzat, a megyei jogú városi illetékességű gyermekek után Pécs városa kapja meg a normatív állami hozzájárulást. Ez teljesen új helyzetet teremt mindkét önkormányzat 2006 évi költségvetésében, illetve a feladatellátás finanszírozásában. A jelenlegi adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a pécsi illetékességű gyermekvédelmi szakellátásban részesülők száma 350 fő körüli. A Pécs város által fenntartott férőhelyen ellátottak számának levonása után 290 fő ellátása csak a megyei önkormányzat által fenntartott férőhelyen biztosítható a továbbiakban, amely létszám után az állami normatív hozzájárulás összegét a továbbiakban a megyei jogú város adja át a megyei önkormányzatnak. A gyermekvédelmi szakellátási feladatok ellátásáról és a költségek elszámolásáról megállapodást kell kötni Pécs M.J. Város Önkormányzatával. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Pécs M.J. Város Közgyűlése Egyeztető Bizottsága 2005. december 7-i ülésére beterjesztett megállapodás tervezetet további tárgyalásra ajánlotta. A megyei és városi önkormányzat ágazatért felelős tisztségviselői és szakirodái közötti további egyeztető tárgyalások eredményeként a melléklet szerinti megállapodás tervezet mindkét fél részéről elfogadásra került, javasolva annak a Közgyűlések elé terjesztését. Pécs M.J. Város Önkormányzatának Közgyűlése 2005. december 15-i ülésén szintén napirendre tűzi a megállapodást.

3

Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a Pécs M.J. Várossal a gyermekvédelmi szakellátási feladatok ellátásáról és a költségek elszámolásáról szóló – melléklet szerinti – megállapodást aláírja. Határidő: 2005. december 30. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


Tasnádi Péter

Megállapodás

melléklet

amely létrejött a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat között a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi ……. törvény 3. számú mellékletében megjelölt feladatok költségeinek fedezetéről és elszámolásáról. 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a ../2006. (…...) ... rendelete értelmében, a pécsi illetékességű gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után, a megyei fenntartású gyermekvédelmi szakellátás férőhelyein ellátott feladatokra a Baranya Megyei Önkormányzat számára átadja a tervezett normatív támogatást. A számított összeget csökkenti a Baranya Megyei Önkormányzat által azon ellátottak után igényelt összeg, akik a Pécs Megyei Jogú Város által fenntartott intézményekben kerültek elhelyezésre és nem pécsi illetékességűek. 2. Az 1. pont szerint átadásra kerülő normatív támogatás összegének meghatározása a költségvetési törvényben az érintett gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás fajlagos mértéke, valamint a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ nyilvántartásában szereplő gondozási napokból becsült létszám alapján történik. 3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. évi normatív állami támogatás időarányos részét - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 10/a mellékletében meghatározott nettó finanszírozás ütemezéséhez igazodóan - a számláján való jóváírását követő 5 napon belül átutalja a Baranya Megyei Önkormányzat 11731001-15330004 számú számlájára. 4. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen megállapodás szerinti normatív támogatást a 2006. évi tényleges ellátotti létszám figyelembe vételével utólagosan elszámolják. Az elszámolás az állami költségvetéssel való elszámolással egyidejűleg, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik. Ennek érdekében: a) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelezettséget vállal arra, hogy a pécsi illetékességű ellátottak számának növekedéséhez kapcsolódó többlet normatívát a Baranya Megyei Önkormányzat részére biztosítja az elszámolást követő 15 napon belül. b) A Baranya Megyei Önkormányzat túlfinanszírozás esetén - az őt meg nem illető összeget az elszámolást követő 15 napon belül - visszautalja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 11731001-15478706 számú költségvetési elszámolási számlára. c) A létszám elszámolás alapja a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 155. §-a szerint, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ nyilvántartása a gondozási napok számáról. Pécs, 2006. ……….

Dr. Toller László Pécs M.J. Város polgármestere

Dr. Kékes Ferenc Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat és Komló Város Önkormányzata közötti megállapodás módosítása ingatlanhasználat tárgyában


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kiss Árpád csoportvezető, Humánszolgáltatási Iroda Andrási Imréné csoportvezető, Közgazdasági Iroda

MEGTÁRGYALTA: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság




2005. november 30.


2

II. A Baranya Megyei Önkormányzat mint Átvevő, és Komló Város Önkormányzata mint Átadó 2003. június 30-án megállapodást kötött a komlói Nagy László Gimnázium által ellátott nevelési-oktatási feladatok ellátására, és az intézmények fenntartói jogának átadás-átvételére vonatkozóan. A megállapodást a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 87/2003. (V. 29.) Kgy. határozatával, Komló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/2003. (I. 30.) KTH határozatával hagyta jóvá. A Nagy László Gimnázium feladatellátáshoz szükséges ingatlanokat Átadó határozott időtartamra, térítésmentes használatba adta Átvevőnek. Az ingatlanok tételes felsorolását a megállapodás 6/a pontja tartalmazza. A megállapodás alapján a térítésmentes használat fennállása alatt az ingatlanok beruházási, felújítási kiadásai Átadót terhelik, míg az üzemeltetéssel, karbantartással járó kiadásokat Átvevő viseli. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 99/2003. (V. 29.) Kgy. határozata 1. a) pontjában rendelkezett arról, hogy „Átvevő a költségvetési koncepció készítés jogszabályi határidejéig megnevezi azokat az ingatlanokat, amelyekre az átvett feladatok ellátásához a következő költségvetési évben nem tart igényt.” A megállapodás közös megegyezéssel történő módosítása azért indokolt, mert az átvett középfokú oktatási intézmények (Nagy László Gimnázium, Kazinczy Ferenc Szakközépiskola és Kollégium, 501. számú Csizmazia Gyula Szakképző Iskola és Kollégium) szakmai és gazdasági integrációját követően a nevelési-oktatási feladatellátás racionális, pénzügyi megtakarítással járó szervezése a Gimnázium intézményegységben lehetővé teszi azt, hogy egyes ingatlanok használati jogáról a Baranya Megyei Önkormányzat lemondjon, és a használaton kívüli ingatlanokat Komló Város Önkormányzatának visszaadja. A Gimnázium által használt épületrészek visszaadására úgy kerül sor, hogy a kialakított iskolaorvosi rendelő, egy informatika szaktanterem és raktár továbbra is az intézmény használatában marad. Ennek alapján az intézmény (Komló Gorkij u. 1.) 1333/A/9 és 1333/A/16 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanjai nem kerülnek visszaadásra. A megyei önkormányzat a 1333/A/10, 14, 15, 17, 18, 19 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok használati jogáról lemond. A visszaadására megállapodás alapján kerül sor, mely megállapodás az előterjesztés mellékletét képezi. A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumának igazgatója és a Gimnázium intézményegység vezetője Átadó megbízottjával a létesítményt helyszíni bejárással megtekintette, és a megállapodással egyetértenek. A Komló Város Önkormányzatának tulajdonában lévő épületben található eredetileg lakás célú ingatlanok többször átépítésre kerültek. A Baranya Megyei Földhivatal ingatlan nyilvántartásban az ingatlanok valóságnak megfelelő használati jogát kell szerepeltetni, melynek rendezése a tulajdonos feladata. A megállapodás erre vonatkozóan tartalmazza a szükséges rendelkezéseket.

3

III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya Megyei Önkormányzat és a Komló Város Önkormányzata között a komlói Nagy László Gimnázium által ellátott nevelési-oktatási feladatok ellátására, és az intézmény fenntartói jogának átadás-átvételére vonatkozó - 2003. június 30-án kötött megállapodás módosítását. A közgyűlés felhatalmazza elnökét a melléklet szerinti „Megállapodás” aláírására. Határidő: 2005. december 31. Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

Pécs, 2005. november 25. Tasnádi Péter

4 MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről Komló Város Önkormányzata (7300 Komló, Városház tér 3. sz., képviseli: Páva Zoltán polgármester), mint Átadó, másrészről a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9., képviseli: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke), mint Átvevő között a Nagy László Gimnázium által ellátott oktatási-, nevelési feladatok és az intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában 2003. június 30. napján megkötött megállapodás módosításáról: 1.

Szerződő felek rögzítik, hogy a közöttük 2003. június 30. napján létrejött megállapodás 6/a pontja határozza meg azokat az ingatlanokat, amelyeket a Nagy László Gimnázium oktatási-, nevelési feladatainak ellátásához az Átadó az Átvevő határozott időtartamra szóló térítésmentes használatába adott.

2.

Átadó és Átvevő megállapodnak abban, hogy a 6/a pontban meghatározott ingatlanok körét közös megegyezéssel módosítják és az alább megjelölt ingatlanokat – összesen 333 m2 térmértékben – az Átadó birtokába visszaveszi. Nagyság (m2)

Cím

Helyrajzi szám 1333/A/10 1333/A/14 1333/A/15 1333/A/17 1333/A/18 1333/A/19

57 86 29 73 34 54

Komló, Móricz Zs. u. 2. fsz. Komló, Gorkij u. 1. I. em.14. Komló, Gorkij u. 1. I. em. 15 Komló, Gorkij u. 1. II. em. 17. Komló, Gorkij u. 1. II. em. 18. Komló, Gorkij u. 1. II. em. 19.

Szerződő felek megállapítják, hogy az Átvevő használatában a Komló belterület 1333/A hrsz alatti társasházból, a 1333//A/9 és 1333/A/16. hrsz alatti „Iroda” megnevezésű albetétek maradnak, mindösszesen 106 m2 nagyságban. 3.

Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban megjelölt ingatlanokat az Átadó birtokába adja. Az átadást követően elsődlegesen Átadó viseli a Komló belterület 1333/A hrsz alatti társasház fenntartási és üzemelési költségeit. Átvevő – számla alapján – megtéríti Átadónak a 1333//A/9 és 1333/A/16 hrsz alatti albetétek, valamint a közös tulajdonú részek arányos részének fenntartási és üzemelési költségeit.

4.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a térítésmentes használati jog ingatlannyilvántartásból való töröltetése iránt az Átadó intézkedik.

5.

Szerződő felek tudomásul veszik, hogy megállapodásuk a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Komló Város Önkormányzata Képviselő-testülete jóváhagyásával érvényes.

6.

Egyebekben a 2003. június 30. napján kötött megállapodás más rendelkezéseit változatlan tartalommal fenntartják.

Pécs, 2005…………...

Komló, 2005……………

……………………………………

…………………………………

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Komló Város polgármestere

5



MELLÉKLETEK: 0 DB

TÁRGY: Ingatlanok kijelölése értékesítésre (ingatlanok)


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Haniberger József vezető-főtanácsos. Közgazdasági Iroda

MEGTÁRGYALTA: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság



2005. november 30.


2 II.

A Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonát képezik a Pécs I. kerület belterület 41447 hrsz-ú, természetben Pécs, Mohácsi út 55.szám alatti, valamint a Pécs I. kerület belterület 38101 hrsz-ú, természetben Pécs, Pécsbánya-telep, Kórház tér 1. szám alatti ingatlanok. A Pécsbánya-telep, Kórház tér 1. szám alatti ingatlan több éve üresen áll, folyamatos élőerős őrzés-védés mellett. Az ingatlan területe 8.997 m2 összközművesített, egyedi gáz központi fűtésű (a raktárak kivételével). A szennyvizek kezelését jelenleg a KőSzén Kft. végzi, de az ISPA program keretében elkészült a városi csatornarendszerre való csatlakoztatásának tervezete, a megvalósítás folyamatban van. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az ingatlant többször kijelölte értékesítésre, majd vissza is vonta azt, pályázati célból. Az ingatlanba tervezett funkció a címzett támogatások rendszerének pályázatán nem nyert állami támogatást. A Pécs, Mohácsi út 55. szám alatti családi házas ingatlant a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ használatában volt, mint otthon. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005. szeptember 15-i ülésén döntött ”A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátását biztosító intézményrendszer továbbfejlesztése” tárgyában. Ennek keretében megszüntetésre került a Pécs, Mohácsi út 55. szám alatti ingatlan működtetése, az ingóságok elszállításával kiürítésre került. A funkció nélkül maradt ingatlanokra vonatkozóan a Baranya Megyei Illetékhivatal 2005. novemberében elkészítette az ingatlanforgalmi értékbecslését, amelynek alapján: •

a Pécs I. kerület belterület 41447 hrsz-ú, természetben Pécs, Mohácsi út 55.szám alatti ingatlan összes forgalmi értékét 12,5. millió forint +ÁFA-ban,

•

a Pécs I. kerület belterület 38101 hrsz-ú, természetben Pécs, Pécsbánya-telep, Kórház tér 1. szám alatti ingatlan összes forgalmi értékét 125.000.000 forint + ÁFA-ban határozta meg.

Javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy értékesítésre jelölje ki a Pécs I. kerület belterület 41447 hrsz-ú, természetben Pécs, Mohácsi út 55.szám alatti, valamint a Pécs I. kerület belterület 38101 hrsz-ú, természetben Pécs, Pécsbánya-telep, Kórház tér 1. szám alatti ingatlanokat.

3 Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése értékesítésre kijelöli a funkció nélkül maradt, tulajdonát képező Pécs I. kerület belterület 41447 hrsz-ú, természetben Pécs, Mohácsi út 55. szám alatti ingatlanát, amelynek minimális pályázati árát 12,5 millió forint + ÁFA -ban, valamint a Pécs I. kerület belterület 38101 hrsz-ú, természetben Pécs, Pécsbánya-telep, Kórház tér 1. szám alatti ingatlanát, amelynek minimális pályázati árát 125 millió forint + ÁFA -ban határozza meg. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Költségvetési és Gazdasági Bizottságát, hogy a beérkező ajánlatokat bírálja el. Határidő: folyamatos Felelős: Bimbó István, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke


Dr. Kékes Ferenc


2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2363 /2005.

MELLÉKLETEK:

TÁRGY: Tájékoztató a Baranya Megyei Önkormányzat kommunikációs és PR tevékenységéről


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Szőke Attila, az Elnöki Kabinet irodavezetője

MEGTÁRGYALTA: a közgyűlés valamennyi állandó bizottsága




2005. november 24.


DB

2 II.

A Baranya Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi ciklusprogramjában PRtevékenységének fő feladataként azt jelölte meg, hogy szolgálja az az önkormányzat célkitűzéseinek, munkájának széles körű megismertetését, nyilvánossá tételét, elősegítve tevékenységének elfogadtatását a közvélemény, a megye lakossága által. Ennek érdekében a PR stratégia elemeiként az alábbiakat jelölte meg: – az önkormányzat, az önkormányzati intézmények sokoldalú bemutatása, ismertté tétele, – rendszeres és közvetlen kapcsolat kialakítása a megyében működő társszervekkel, különösképpen a tartósan együttműködő partnerekkel (Pécsi Tudományegyetem, kamarák, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata), törekvés a közös bemutatkozásra, – a már kialakított kapcsolat erősítése a médiákkal, – az együttműködés fokozása a kistérségekkel, valamint – különös figyelemmel a régióalakítás közeli realitására – szomszédos megyékkel együttes bemutatkozás, megjelenítés érdekében, – a már elfogadott arculat teljes körű, következetes használata és annak meghatározott keretek közötti – alkalmazása az önkormányzati intézményeknél, – segítségnyújtás a települési önkormányzatok PR-tevékenységéhez, – a megye propagálása külföldön, elsősorban a kétoldalú együttműködésekhez és a nemzetközi szervezetekben való részvételhez kapcsolódóan. Továbbá – a professzionális PR-tevékenység érdekében – megfogalmazódott annak igénye, hogy a közgyűlés arra szakosodott külső szervezetet vesz igénybe, de megvizsgálja, hogy miként lenne lehetséges a későbbiekben ismét – a mindennapok részfeladatait is jól ismerő – belső hivatali munkaerővel ellátni a feladatot. A fentiek értelmében az új ciklus kezdetén a sajtókapcsolatok és a PR-munka szervezésére új céggel kötöttünk megállapodást. A KES Reklámügynökség – mint ahogy azt testületünk a 145/2004. (XI.18.) Kgy. határozatával elfogadott félidős ciklusértékelésben megállapította – jó partnernek bizonyult. Az ügynökség vezetője részt vesz tisztségviselői megbeszéléseinken. Heti rendszerességgel egyeztetjük az Önkormányzat és a vezetők soros kiemelt rendezvényeit. Mintegy 30 médiaszervezettel tartva kapcsolatot, a KES széles körben adja közre aktuális programjainkat, szervezi sajtótájékoztatóinkat, amelyekhez a témákról (testületi ülések alkalmával az összes napirendi pontról) ismertető sajtóanyagot készítünk. Ezen visszatérő, rendszeres együttműködési elemek mellett az ügynökség lobbi tevékenységével, tanácsaival, konkrét tervezési tevékenységével időnként szükségessé váló, PR-körbe tartozó feladataink megoldásával. Munkájuknak köszönhetően, noha anyagi okok miatt még nem kerülhetett sor teljes arculati kézikönyvünk elkészíttetésére, annak leendő szellemében már elkészültek egyes, az önkormányzatot „megjelenítő”, propagáló egyes tárgyak (pl. papírtáskák, mappák, tollak stb.). – Egységes arculat szerint készítették el az Alpok-Adria munkaközösségi elnökségünk feladataival kapcsolatos nyomtatványokat (dosszié, jegyzettömb, levélpapír, boríték, névjegy stb.).

3 A fent említett belső PR-munkatársi státusz ismételt visszaállítására nem került még sor. Határozott időre szóló megbízással az Elnöki Kabinetnél dolgozó ügyintézőnk egyéb (protokoll, nemzetközi, rendezvényszervezői stb.) feladatai mellett munkaidejének pusztán mintegy egyharmadában tud PR-feladatokkal foglalkozni. Évről évre rendszeresen meghirdetjük a Baranya Megyei Önkormányzat sajtópályázatát. A pályázat célja Baranya megye mindennapjainak alaposabb megismertetése, a megyei közgyűlés munkájának, illetve a megye kistérségeinek, településeinek bemutatása. A pályázók tudósíthatnak, tájékoztathatnak a megye idegenforgalmi és kulturális értékeiről, művészeti hagyományairól, a kistelepülések sajátos helyzetéről, a kulturális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek bővítéséről, az oktatási szerkezet sajátosságairól, a foglalkoztatás-politikáról, a kereskedelmi ellátottság színvonaláról, a területfejlesztési lehetőségekről, az EUcsatlakozás megyei tapasztalatairól. Bemutathatják baranyai vagy a megyéből elszármazott személyiségek portréját. Általában 30-50 pályázat érkezik az előző év alkotásaiból az írott sajtó és az elektronikus médiumok (televízió, rádió) munkatársaitól. Az elbírálásban önkormányzati képviselők, hivatalunk szakemberei, a pályázatban nem érintett újságírók és az önkormányzattal megbízásos viszonyban álló KES Reklámügynökség munkatársai vesznek részt. A három kategória első három helyezettje a Magyar Sajtó Napja tiszteletére rendezett megyei-városi sajtóünnepségen veszi át díját. Itt említjük meg, hogy a 2004-ben alapított „Baranya Megye Díszpolgára” elismerést első alkalommal Báling József, a Dunántúli Napló volt főszerkesztője a 2004. évi sajtónapi ünnepen kapta meg újságírói, szerkesztői utánpótlás-nevelési tevékenységéért, s nem utolsósorban a baranyai német kisebbség körében több évtizeden át végzett kiemelkedő munkájáért. A megyei Sajtó Díjat minden évben a Megyenap alkalmából adományozzuk. Az Axel Springer Magyarország Kft-vel, illetve az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségével kötött támogatási szerződésünk alapján havi rendszerességgel jelenik meg a lap megyei melléklete, s naponta mutatnak be egy-egy (vagy több) települést, tudósítva azok életéről, gondjairól, örömeiről. Az egy-egy évben megjelent írásokat almanach formájában is közreadják. Elsőként Baranyában kerültek a világhálóra a településeket bemutató cikkek. Fontos megemlíteni az évet záró, polgármesterekkel és a közgyűlés elnökével készülő éves értékeléseket is, melyek mind on-line interjú, mind nyomtatott formában is olvasható. A DISKURZUS című újság a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával tizenöt éve jelenik meg havonta a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ kiadásában. A lap vegyes profilú, középpontjában két fontos terület áll: az önkormányzatiság, illetve a kultúra. Az előbbi magában foglalja a megyei közgyűlési ülésekről történő tudósításokat, azok háttérmagyarázatát, a fontos döntések indoklását, a megye életének bemutatását. Helyi új kezdeményezések is rendszeresen hangot kapnak a lapban, a települések élnek is azzal a lehetőséggel, hogy hírt adjanak magukról. A kulturális témák között vezető helyen áll a közművelődés. Fontos szerepet kapnak a megyei intézmények – könyvtár, múzeum – különös tekintettel azokra a lehetőségekre, amelyeket az új helyzet (kulturális fővárosi pályázat) kínál. Sokat foglalkozik a települések közművelődésével. A 700 példányban megjelenő újság eljut minden önkormányzathoz, kulturális intézményhez, és megkapják azt a megyei önkormányzati képviselők is. Tartalma az utóbbi években folyamatosan javult, külleme azonban megújításra szorul, hisz a fekete-fehér nyomás, a gyenge minőségű papír a

4 tartalom színvonalát is csökkenti. Ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy a lap az interneten is olvasható. 2004 tavaszától megújult és tartalmában is gazdagodott web-lapunk, amely többek között bemutatja a közgyűlési és hivatali szervezetet, döntéseket, együttműködési formákat, fejlesztési koncepciókat, a pályázati lehetőségeket, az intézményrendszert, a népszavazási stb. eredményeket. 2005 márciusától – a zárt ülések előterjesztéseinek kivételével – mindenki számára hozzáférhetők a közgyűlési és bizottsági anyagok, így biztosítva a testületek működésének teljes nyilvánosságát. Mindemellett e szolgáltatás gyors, pontos, költségtakarékos. A honlap információkat nyújt a megye értékeiről, kulturális, idegenforgalmi kínálatáról. Azonban meg kell jegyezni: ugyan készült szabályozás az oldalak aktualizálásának módjára, szervezeti formájára, de a naprakész tartalom érdekében, mielőbb össze kell hangolni az irodák és az intézmények munkáját a kijelölt munkatársakból álló „honlap-munkacsoportnak”. A BARANYANET on-line megjelenéssel, és évi 6 alkalommal magazinjában 4-5 oldalon biztosít bemutatkozási lehetőséget önkormányzatunknak, intézményeinknek. – A Magyar Hírlap évente készít baranyai mellékletet, a Népszava heti külön oldalt szentel a baranyai híreknek, míg a Régióstart már két éve speciális feladatot lát el, mivel a havonta megjelenő számai a régió másik két megyébe is eljut az olvasókhoz. 1999-től kezdve minden év tavaszán kiválasztjuk Baranya Megye Borát. A széles körben meghirdetett versenyen neves baranyai borszakértők, idegenforgalmi, gasztronómiai szakemberek, valamint politikusok - köztük megyei önkormányzati képviselőink is – értékelik a beküldött mintákat. Újabban a fehér és a vörös fajták közül is egy-egy bor egy esztendőn át viseli a kitüntető megkülönböztető elnevezést, öregbítve termelője, a megye borkultúrája és egész Baranya hírnevét. Önkormányzatunk egyik marketing-eszközeként - mint ajándék a hozzánk érkezőknek vagy a küldötteink által felkeresett személyiségeknek – eljut a „megyebor” hazai és külföldi partnereinkhez, nem ritkán a kontinens-határokon kívülre is. Példánkból tanulva finnországi partnerünk, a Päijät-Häme-i Régió is kiválasztotta 2004-2005-re „régióborát” Baranyából. A külön címkével ellátott – és a siklósi és villányi származási helyre is utaló – néhány ezer palack baranyai nedű elősegítette a finnországi fogyasztók körében – az eddig favorizált egri, balatonfelvidéki és tokaji borok mellett – újabb magyar borvidék megismerését. Talán itt van a helye annak, hogy egy olyan jövőbeni eseményről szóljunk, amely szintén a borhoz kapcsolódik. Az Alpok-Adria Munkaközösségek 2005-2006. évi soros elnökeként megyénk vezeti a nemzetközi szervezet Tájékoztatási Munkacsoportját is. Korábbi döntés, illetve felkérés alapján e feladatunkból következően megyénkben – várhatóan Villányban – rendezzük meg 2006-ban a II. Alpok-Adria Borversenyt és Borrendi Találkozót. A nemzetközi rendezvény PR-lehetőségeit feltétlenül ki kell használnunk! A megyeborhoz hasonló, az önkormányzathoz valamiképp szorosabban köthető más marketingeszköz kiválasztására eddig nem került sor. A megye propagálására ajándékként többnyire Zsolnay-tárgyakat, zengővárkonyi szőtteseket, pécsi-baranyai fotósoktól megjelent albumokat vásároltunk.

5 Az önkormányzat által – vagy részvételünkkel – szervezett néhány, évről évre visszatérő esemény is jól szolgálhatja a Baranya Megyei Önkormányzat megyei szerepének, jelentőségének propagálását (Szent István-napi Népünnepély, Megyenap, Köztisztviselők Napja, szentlőrinci lobbiparti stb.). Sajnos, ezen eseményekbe – talán az ez évi Megyenap kivételével – mindezidáig nem kapcsolódtak be a kívánt aktivitással képviselőink. Nemzetközi kapcsolataink keretében a legutóbbi években gyakorta nyílt lehetőség – többnyire a partnereink részéről megfogalmazott igények kielégítéseként – megyénk értékeinek, nevezetességeinek külföldi megismertetésére. Így – többek között a franciaországi Vaucluseben, Rhône-Alpes régióban, a törökországi Kütahya tartományban, Svédországban (több városban), Brüsszelben a Magyar Régiók Hete alkalmával, Bécsben a Collegium Hungaricumban. A többnyire komplex (gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, gasztronómiai, tudományos) eseménysorozatok külföldi megrendezésében társaink voltak állandó együttműködő partnereink (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Baranya Megyei Területi Agrárkamara), néhány megyei intézményünk és más szervek, intézmények (pl. a bécsi bemutatkozásban a Püspökség). Nem csak a külföldi rendezvények közvetlen személyes résztvevői voltak a részesei a látnivalóknak, hanem közvetve, az élénk sajtóérdeklődésnek köszönhetően a lakosság szélesebb körei is. A közeljövőben – 2006 márciusára – Päijät-Hämebe, Lahti városába kérik pécsi-baranyai bemutatkozás szervezését kettős esemény, a március 15-i Nemzeti Ünnep finnországi központi megünneplése és a Pécs-Lahti testvérvárosi együttműködés 50. évfordulója alkalmából. Ilyen jellegű bemutatkozásokat tervezünk még Latina megyében (Olaszország) és Nova Goricában (Szlovénia) is. A komplex bemutatkozó programok mellett más látogatások (pl. a kínai Zhejiangban, a belarusz Gomelben stb.) alkalmával is sor került projektoros megyebemutatóra vagy kisebb fotókiállításra. Igyekszünk kihasználni a megye népszerűsítésére a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségeinkből adódó lehetőségeket is (pl. soros elnökség az Alpok-Adria Munkaközösségben és a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködésben, alelnöki szerep az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésében, az Európai Régiók Gyűlése Oktatási Bizottságában. - Szomorú eseményhez kapcsolódik az a 2005. nyári PR-értékű akció, amely során megyei önkormányzati koordinálással Kovászna megyébe juttattunk három és fél millió forint értékű élelmiszert, tisztítószert az árvíz sújtotta területek gondjainak enyhítésére. A segély útjáról és átadásáról beszámoltak a Pécs TV és az Új Dunántúli Napló munkatársai is. Külföldi partnereink már eddig is kitüntető figyelmet fordítottak a Pécs Európa Kulturális Fővárosa – 2010 cím elnyeréséért folytatott „küzdelemre”. Ezután e figyelem fokozódására kell számítani. Fel kell készülnünk nekünk is szakértői küldöttségek fogadására, szélesebb körű együttműködésre. Főleg azon partnerek közeledését kell fogadni (vagy kezdeményezni), ahol közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek e témában (Francia Északi Megye – Lille; Steiermark – Graz). Tanuljunk jó eredményeikből, de hibáikból is! Ne feledjük, bebizonyosodott: ahol elnyerték a kulturális főváros címet, ott nem csak az adott évben, hanem a későbbi esztendőkben is megnőtt a turisztikai forgalom, a látogatottság! A Baranya Megyei Önkormányzat 2005 júniusában elfogadott megyei turizmusfejlesztési stratégiához kapcsolódóan megerősödött egy országos figyelemfelkeltő kampány – a Baranya kampány – gondolata. Kívánatos lenne a széles

6 összefogással, több partner részvételévek készülő kampány és a Baranya Megyei Önkormányzat saját PR-elképzeléseinek, megjelenési formáinak összehangolása. A PR-tevékenységet szolgáló éves pénzügyi keret a legutóbbi három esztendőben szinte azonos nagyságú (2002: 8.500.000 Ft; 2004: 9.752.000 Ft; 2005: 9.500.000 Ft). Egyrészről az emelkedő szolgáltatói, fogyasztói stb. árak, másrészről a feladatok bővülése a keret emelését indokolnák. III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Baranya Megyei Önkormányzat kommunikációs és PR tevékenységéről szóló tájékoztatót. A közgyűlés megállapítja, hogy a 2003-2006. évekre elfogadott ciklusprogramban meghatározottak szerint történik a kommunikációs és PR tevékenység szervezése. Azonban nem hatja át eléggé e tevékenységet egy jól előkészített, tervszerű koncepció. Nem készült még el egy olyan új arculati kézikönyv, amelynek alkalmazása hatékonyabb megjelenést biztosítana az önkormányzatnak a megyében, az országban és a nemzetközi színtereken. Mindemellett – elsősorban a Pécs Európa Kulturális Fővárosa - 2010 cím elnyerésével – új kihívásokra is fel kell készülni. Mindezekre figyelemmel az önkormányzati ciklus hátralévő idejében – a ciklusprogramban már eredetileg meghatározott feladatok mellett – az alábbi prioritásokra helyezzen hangsúlyt a közgyűlés: a) Készíttesse el a Baranya Megyei Önkormányzat új arculati kézikönyvét. b) Biztosítsa, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat honlapja naprakészebb és teljesebb információs tartalommal készüljön. A honlap-munkacsoport 2006. január végére fogalmazzon meg intézkedési javaslatot a honlap tartalomfejlesztésére. c) Határozza meg az itthon és nemzetközi kapcsolataiban követendő PR célkitűzéseket, feladatokat a Pécs Európa Kulturális Fővárosa - 2010-hez kapcsolódóan. d) Gondoskodjon arról, hogy a megye turizmusfejlesztési stratégiáját szolgáló országos figyelemfelkeltő kampány összhangban legyen a Baranya Megyei Önkormányzat PR megjelenési formáival. Határidő: Felelős:

2006. március 31. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

2. A testület felkéri elnökét, hogy a közgyűlés mandátumának lejárta előtt a középtávú program végrehajtása értékelésének keretében adjon számot a testületnek a kommunikációs és PR tevékenység körében eredetileg, illetve az e határozat keretében megfogalmazott feladatok teljesítéséről. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 30. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

7 Pécs, 2005. november 23.

Dr. Kékes Ferenc



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Tájékoztató az Európa Kulturális Fővárosa-projekt irányítási szerkezetének kialakításáról és a 2006-os év pénzügyi tervezéséről

ELŐTERJESZTŐ:

dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke Tarrósy István ügyvezető igazgató (Európa Centrum Kht.)

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Simon Ágnes projekt menedzser (Európa Centrum Kht.) MEGTÁRGYALTA:

A közgyűlés állandó bizottságai Egyeztető Bizottság




2005. november 25.

dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke

2 II. Tisztelt Közgyűlés! Pécs város Közgyűlése 2004 június 24-i ülésén határozott arról, hogy Pécs városa indul az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. Az előpályázat beadása után a Közgyűlés megbízta az Európa Centrum Kht-t az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat munkaszervezésének kialakításával, mely 2005. februárjában meg is történt. Sikeresen teljesítve a pályázat első fordulóját, márciusban az Európa Centrum Kht. szervezetén belül megalakult Pécs2010 Pályázati Központban elkezdődött a konkrét pályázatírói tevékenység. 2005. november 19-én a nemzetközi tanácsadó testület konszenzushoz közeli javaslatát elfogadva a kormány döntött: 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. A nyertes pécsi pályázatot – mely immár az ország pályázata – kisebb átdolgozásokkal december 31-ig továbbítja a kormány az Európai Bizottság felé. A Brüsszelbe leadandó pályázati anyagnak tartalmaznia kell a pécsi Európa Kulturális Fővárosa-projekt menedzsmentjének részletes irányítási struktúráját. Az Európa Centrum Kht. az Európa Kulturális Fővárosa-kezdeményezés legsikeresebb példáit szem előtt tartva, az uniós elvárásokhoz igazodva alakította ki az alábbiakban felvázolt irányítási szerkezet javaslatát, mely szükséges feltétele annak, hogy a folytonosságot megőrizve, a további szakmai és operatív munka feltételei adottak legyenek. Az Európa Kulturális Fővárosa-projekt irányítási szerkezete A pécsi Kulturális Főváros-projekt irányításának két szintje van (1. számú melléklet): politikai szint, amelyhez társadalmi, tanácsadói és szponzori körök társulnak, és a menedzsment-szint, amely a részfeladatok megoldásával és koordinálásával foglalkozik. E két szint világos feladatmegosztása és együttműködése, valamint a struktúra átláthatósága a sikeresség egyik záloga. A pécsi irányítási szerkezet már a pályázási szakaszban is ezt a modellt követte. Kialakításakor figyelembe vettük a korábbi „kulturális fővárosok” szervezeti modelljeit, a Robert Palmer-jelentés értékelését, a címet az utóbbi években elnyert városok pályázatait, valamint a NKÖM miniszteri biztosának a megjegyzéseit. Az irányítási szerkezet alapvető egységei: 1. Az Irányító Tanács Az Irányító Tanács feladata a Kulturális Főváros-projekt stratégiai irányítása a kormányzati, önkormányzati és menedzsment-feladatok összehangolása révén. Vezetője Pécs polgármestere, állandó helyettese a város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere. A Tanácsnak tagja a magyar kormányzat képviselője, a legfontosabb megvalósítási partner, Baranya megye képviselője, a fejlesztésekért felelős alpolgármester, a Pécs2010 Menedzsment Központ általános igazgatója és a projekt stratégiai főtanácsadója. A testület kis létszámát az operativitás szempontja indokolja. 2. A Koordinációs Tanács A Koordinációs Tanács nagyobb létszámú konzultatív testület, feladata a Kulturális Főváros-projekt megvalósításához szükséges társadalmi partneri képviselet és

3 egyensúly biztosítása. Helyet ad a legfontosabb városi és regionális partnerek (beleértve a kiemelt partnervárost, Szegedet és Pécs nemzetközi régióbeli partnereit is) vezetőinek, a régió főbb gazdasági szereplőinek, a legfontosabb (kulturális) szakmai és civil szervezetek képviselőinek. 3. A Nemzetközi Tanácsadó Testület A projekt tervezése és megvalósítása során nem nélkülözhetők azok a tapasztalatok, ismeretek és kapcsolatok, amelyek azon városokban halmozódtak fel, amelyek már viselték a Kulturális Főváros-címet. A Nemzetközi Tanácsadó Testület olyan szakemberekből áll majd, akik intendánsként vagy igazgatóként irányítói voltak korábbi ECC-projekteknek. 4. A Pécs2010 Menedzsment Központ A Menedzsment Központ öt kulcsterület (regionális és nemzetközi kapcsolatok; kulturális programtervezés; PR és kommunikáció; pénzügyek és szponzoráció; termékértékesítés) tervező és szervező tevékenységét fogja össze. A Kulturális Főváros-projekt fejlesztéseinek menedzsmentje az egyes fejlesztések projektgazdáinál működik, a Menedzsment Központ csupán a fejlesztések koordinációjával foglalkozik. A központ operatív menedzsmentként dolgozik, hálózatosan együttműködve a város és a régió kulturális intézményeivel és művészeti szereplőivel. A központ élén általános igazgató áll, koordinációs és tervezési munkáját stratégiai főtanácsadó segíti, s minden egyes kulcsterület élére ágazati igazgató, illetve fejlesztési koordinátor kerül, a már említett európai gyakorlatot követve. Általános európai gyakorlat, hogy a Kulturális Főváros-projektek menedzsmentjei városi tulajdonban lévő, döntően vagy kizárólag ezzel a projekttel foglalkozó, not-for-profit jellegű szervezetek. Mivel a pályázatkészítést menedzselő szervezet, az Európa Centrum Kht. majdnem teljesen megfelel ennek a leírásnak, az a legkézenfekvőbb megoldás, ha az EKF-projekt menedzsmentje az Európa Centrum Kht.-ra épülve, a Kht. feladatköreit részben átalakítva jön létre. E megoldás mellett szólnak további fontos érvek is: az elmúlt háromnegyed évben ebben az intézményben halmozódott fel a legtöbb tapasztalat, ismeret, kapcsolat az EKF-fel kapcsolatban, az EKF-projekt szervezése, főként első szakaszában, s főként egy közép-keleteurópai országban, nagyrészt (nem kizárólag) nemzetközi kapcsolatépítési feladatokat jelent, márpedig az Európa Centrum Kht.-nak éppen ez a profilja, az Európa Centrum Kht.-ban működő Pályázati Központ (a kabinet és az iroda) megítélésünk szerint nemcsak sikeresen működött, hanem a különböző társadalmi partnerek, a szélesebb városi közvélemény bizalmát is élvezve, a város többségi tulajdonában lévő Európa Centrum Kht. külön erőssége, hogy tulajdoni szerkezetét tekintve a város mellett a megyei önkormányzatot, az egyetemet és az iparkamarát is felvonultatja. 5. Állandó Konzulensek A kulturális programtervezés és nemzetközi kapcsolatépítés elősegítése érdekében, a stratégiai főtanácsadó, illetve a nemzetközi kapcsolatok igazgatója munkájához – majd 2007-től a projekt kulturális igazgatójának munkájához – kötődően működik a különböző művészeti és kulturális területek tekintélyes személyiségeiből álló Állandó Konzulensi Testület.

4 Az Európa Kulturális Fővárosa-projekt pénzügyi tervezése a 2006-os évre Az Európa Centrum Kht. és Pécs2010 Menedzsment Központ pénzügyi terve Kiadások (ezer Ft-ban) 1. Működési költségek 1.1. Rezsi (fűtés, villany, szemét, víz, telefon, internet, riasztó, autó) 1.2. Egyéb, működéshez kapcs. (könyvelő, könyvvizsgáló, ügyvéd) 1.3. Kellékanyagok (irodaszer, újság) 1.4. Beszerzés (sz.technikai eszközök, szoftverek, autó) 1.5. Karbantartás 1.6. Átalakítás-felújítás 2. ütem (kávézó átalakítása, homlokzat, bejárat, akadálymentesítés, hátsó udvar) 1.7. Egyéb (értékcsökkenés, banki költségek) 2. Bérek, megbízási díjak, jutalmak és azok járulékai összesen 3. EKF-promóció, marketing, hazai-nemzetközi kommunikáció összesen 4. Program és részprojekt-célú kiadások összesen 4.1. A Programtanács által kezelt civil pályázati alap 4.2. Kulturális régióképzés (3 szinten: Szeged, Dél-Dunántúl, déli kulturális övezet) - projektek generálása, szervezése 4.3. Nemzetközi kapcsolatok, programok többek között: német-magyar együttműködési projektek, a 2007-2009 közötti kulturális fővárosokkal való kulturális csere, Német Évad, részvétel a 2006-os patrasi programban 4.4. a Kht. által szervezett egyéb projektek (pl. nyári egyetem, nemzetközi konferenciák, látogatások, delegációk) 5. A Kht. közhasznú tevékenységével járó kötelezettségek (pl. EIP, Amerikai Kuckó) program költségei 6. Az EKF-projekt nyomonkövetése, monitoring, archiválás Összesen: Bevételek (ezer Ft-ban) 1. Városi önkormányzat (60%-os tulajdonrésszel rendelkező többségi tulajdonos) 1.1. EKF-támogatás (projekt célú) 1.2. Kht. éves működési támogatás 2. Megyei önkormányzat (20%-os tulajdonrész) és partner települések 2.1. Megyei Kht. éves támogatás (benne pl. EIP) 2.2. Megyei EKF-támogatás (projekt célú) 2.3. Partnertelepülések összesen (projekt célú) (pl. közös kommunikáció, közös események szervezése) 3. Pécsi Tudományegyetem (10%-os tulajdonrész) 3.1. EKF-támogatás (projekt célú) 3.2. Kht. éves működési támogatás (pl. Amerikai Kuckó) 4. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (10%-os tulajdonrész) 4.1. EKF-támogatás (projekt célú) 4.2. Kht. éves működési támogatás 5. Minisztériumok összesen (projekt célú) 6. Regionális és nemzetközi pályázatok (konkrét projektekhez) (pl. Nemzetközi Visegrádi Alap, Közép-európai Kezdeményezés, Bipolar, Alpok-Adria, és egyéb EU-s) 7. Szponzoráció 1. fázis (projekt célú, 2006-ban felhasznált) 8. Egyéb alapítványok (pl. amerikai) és donáció összesen 9. Termékértékesítés, védjegy használat 1. fázis összesen Összesen: Eredmény:

99500 8000 2500 6000 15000 3000 50000 15000 94300 187000 108750 20000 15000 45000

28750 5000 2000 496550 280000 250000 30000 37000 7000 10000 20000 4000 2000 2000 4000 3000 1000 100000 20000

30000 10000 12000 497000 450

5

A fentiekben vázolt pénzügyi tervből kitűnik, hogy az Európa Kulturális Fővárosa-projekt 2006-os előkészületi évében a menedzsment kiadások az Európa Centrum Kht. és Pécs2010 Menedzsment Központ kezelésében várhatóan mintegy 500 millió forintot tesznek majd ki. Az ehhez szükséges bevételi források legnagyobb részét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a minisztériumok biztosítják majd, a Baranya Megyei Önkormányzat 10 millió forint közvetlen projekt célú támogatást nyújtana. Ez mindössze 3 millió forinttal haladja meg a 2005-ben ugyanerre a célra biztosított összeget, melyhez a Kht. keretein belül működő szervezetek (pl. EIP, EFI) - a Baranya Megyei Önkormányzat által eddig is támogatott - működési költségei adódnak. Az Európa Kulturális Fővárosa-projekt fejlesztési tervében szereplő megyei beruházások megindításához szükséges források nem képezik részét a fenti pénzügyi tervnek, azt a Baranya Megyei Önkormányzat külön tervezi saját költségvetésében. A fent leírtak alapján kiemelkedő fontosságú, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat megteremtse a megfelelő kommunikációs feltételeket ahhoz, hogy az előbbiekben ismertetett irányítási rendszerbe a lehető leghatékonyabban tudjon partnerként illeszkedni. Ezt nagyban segíti majd a Baranya Megyei Önkormányzat által létrehozott Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 Szakmai Munkacsoport.


Dr. Kékes Ferenc elnök

Tarrósy István ügyvezető igazgató Európa Centrum Kht.

6

III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a pécsi Kulturális Főváros-projekt irányításának rendszeréről és pénzügyi tervezéséről szóló tájékoztatót, és támogatja már a felkészülési szakaszban e menedzsment struktúra létrehozását és működtetését. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 Szakmai Munkacsoportjába delegálja Kocsi Lászlót, a nemzeti és kulturális örökség tanácsnokát. Határidő: 2006. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke


A Pécs 2010 irányítási szerkezete Irányító Tanács (Pécs2010 Council)

Koordinációs Tanács (Co-ordination Board)

Pécs2010 Menedzsment Központ (Pécs2010 Management Centre)

Nemzetközi Tanácsadói Testület (International Advisory Board)

az Európa Centrum Kht. átalakításával

Általános Igazgató (Director General) Stratégiai Főtanácsadó (Strategic Head Advisor) Állandó Konzulensek (Permanent Counsellors)

Fejlesztési Koordinátor (Co-ordinator of Capital Projects)

Pénzügyi és Szponzorációs Igazgató (Director of Finance and Sponsorship)

Kommunikációs Igazgató (Director of Communications)

Regionális és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatója (Director of Regional and International Relations)

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke I.sz.: 2369-2/2005 MÓDOSÍTOTT HATÁROZATI JAVASLAT Tárgy: Tájékoztató az Európa Kulturális Fővárosa-projekt irányítási szerkezetének kialakításáról és a 2006-os év pénzügyi tervezéséről Határozati javaslat: 1. a. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a pécsi Kulturális Főváros-projekt irányításának rendszeréről és pénzügyi tervezéséről szóló tájékoztatót, és támogatja már a felkészülési szakaszban e menedzsment struktúra létrehozását és működtetését. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke b. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke felkéri az Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatóját, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetése elkészítésének időpontjáig tájékoztassa a Közgyűlést a Baranya Megyei Önkormányzat pécsi Kulturális Főváros projektben várható szerepvállalásáról 2011-ig bezárólag, figyelemmel a magyar kormányzat által, a projekt működésére biztosított támogatási feltételekre. Határidő: 2006. február 16. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 Szakmai Munkacsoportjába delegálja Kocsi Lászlót, a nemzeti és kulturális örökség tanácsnokát. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke

Pécs, 2005. december 2. Dr. Kékes Ferenc s.k. elnök

Tarrósy István s.k. ügyvezető igazgató Európa Centrum Kht.


Módosított

A Pécs 2010 irányítási szerkezete Irányító Tanács (Pécs2010 Council)

Koordinációs Tanács (Co-ordination Board)

Programtanács (Programme Council)

Pécs2010 Menedzsment Központ (Pécs2010 Management Centre) az Európa Centrum Kht. átalakításával

Nemzetközi Tanácsadói Testület (International Advisory Board)

Általános Igazgató (Director General) Stratégiai Főtanácsadó (Strategic Head Advisor) Állandó Konzulensek (Permanent Counsellors)

Fejlesztési Koordinátor (Co-ordinator of Capital Projects)

Pénzügyi és Szponzorációs Igazgató (Director of Finance and Sponsorship)

Kommunikációs Igazgató (Director of Communications)

Regionális és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatója (Director of Regional and International Relations)



MELLÉKLETEK: - DB

TÁRGY: Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kiss Árpád csoportvezető Humánszolgáltatási Iroda Kaufmann Eszter vezető tanácsos Humánszolgáltatási Iroda

MEGTÁRGYALTA: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság




2005. november 30.


2 II. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 88. §. (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a meglévő/fenntartásában lévő közoktatási intézménye feladatát akkor bővítheti, ha az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők. A jogszabály a megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményének beszerzését/kikérést irányozza elő a döntéshez. Komló Város Önkormányzata az általa fenntartott Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet (továbbiakban: intézet) feladatát kívánja bővíteni a gyógytestnevelés szakfeladattal 2006. január 1-től, mely feladat-ellátást a Komló Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással együtt kíván a jövőben megoldani. Komlón jelenleg a gyógytestnevelésre utalt tanulók foglalkoztatása saját intézményükben – a közoktatási törvény 52.§. (8) bekezdése szerint - az iskola órakeretén felül, 16 fős csoportonként, heti három órában történik. A feladat-ellátáshoz szükséges (személyi, tárgyi) feltételeket a fenntartó önkormányzat biztosítja az adott iskolákban. A feladat-ellátás pénzügyi fedezetét kiegészítő támogatásként adja, miután a hatályos költségvetés törvény nem állapít meg erre külön normatívát. Komló Város Önkormányzata a megyei szakvéleménykéréssel egyidejűleg csatolta az intézet tevékenysége bővítésének tárgyában hozott képviselőtestületi szándékról szóló határozat kivonatot, valamint a „gyógytestnevelés szakfeladat szakszolgálati intézményben történő ellátásáról” című közoktatási szakértői véleményt. A dokumentumok szerint a tervezett intézkedést a Komlói Kistérség Többcélú Társulás együttműködési megállapodásának módosítása, és a 2006. évi költségvetési törvénytervezet indukálta. A szakértői vélemény a települési önkormányzat közoktatási intézkedéséről megállapította, hogy ¾ a feladat-ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket Komló Város Önkormányzata a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítja, ¾ a szolgáltatás igénybevétele nem jelent aránytalan terhet sem az érintett tanulóknak, sem a szülőknek, ¾ a Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet gyógytestnevelési szolgáltatással történő bővítése megvalósítható (az alapító okirata módosítható, kiegészíthető); a feladatok ellátása továbbra is megfelelő színvonalon biztosítható, ¾ Komló Város Önkormányzatának azon szándéka, miszerint a gyógytestnevelés feladat-ellátására együttműködési megállapodást kötni a Komlói Kistérség Többcélú Társulással a költségviselés szempontjából előnyös, ¾ a Komlói Kistérség Többcélú Társulás „Közoktatási Intézkedési Terv”-e tartalmazza a gyógytestnevelés szakfeladat kistérségi ellátását.

3 A közoktatási törvény intézményátszervezésnek minősít minden olyan fenntartói döntést, amely az intézmény alapító okiratában foglaltakat érinti, azt is, ha a fenntartó a közoktatási intézmény alaptevékenységét módosítja (bővíti, vagy megszünteti). A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a fenntartó tanítási évben – többek között – az iskola feladatát nem változtathatja meg (102. §. (9.) bekezdés). A törvényhely azonban nem valamennyi közoktatási intézményre vonatkozóan tartalmaz ilyen időbeli korlátozást, amiből adódik, hogy a szakszolgálati intézmény feladata tanítási évben is bővíthető, de az érintett iskolák vonatkozásában csak a következő tanévtől módosítható. Javaslom a Közgyűlésnek, hogy a közoktatási szakértői vélemény figyelembe vételével készített megyei szakvélemény kiadását a fenti indokok alapján hagyja jóvá.

III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja a Komló Város Önkormányzata által fenntartott Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet pedagógiai szakfeladatának bővítését a gyógytestnevelés feladattal 2006. január 1-től. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Pécs, 2005. november 30. Tasnádi Péter



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Sellye Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Iroda vezető tanácsosa

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság



KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005.december 5. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005.december 5.


2 II. I.

Jogszabályi háttér:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (Szt.) 92. §-a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. Amennyiben a települési önkormányzat, a társulás és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról. II.

A beérkezett koncepció-tervezet értékelése

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A megyei koncepció – összhangban a hatályos jogszabályokkal és az elfogadott szakmapolitikai törekvésekkel - meghatározta az ellátórendszer megyei fejlesztésének irányait, továbbá megvizsgálta a jogszabályban rögzített feladat-ellátási kötelezettség teljesülését a megye településein, aminek alapján feltárta a hiányzó ellátási formákat. A megyei önkormányzat eddig 6 települési önkormányzat szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét véleményezte (Beremend, Hosszúhetény, Mohács, Pécs, Szigetvár és Siklós).

3 Jelen előterjesztés határozati javaslata Sellye Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezésére tesz javaslatot. (A koncepció egyeztetési munkaanyaga elektronikus formában jelen előterjesztés melléklete.) A megyei önkormányzati vélemény kialakítása érdekében felkértem a görcsönyi módszertani intézményt, hogy a sellyei koncepciót értékelje. A Baranya Megyei Önkormányzat „Kastélypark” Módszertani Otthon módszertani osztálya Sellye Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról az alábbi szakmai véleményt alakította ki: „Sellye város szociális szolgáltatástervezési koncepciója lényeges elemeit tekintve illeszkedik Baranya megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójához. A dokumentum alapvetően megfelel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§-ban foglaltaknak. A koncepció helyzetelemzése valós adatok alapján mutatja be a város jelenlegi állapotát, rávilágít a problémákra, a megoldandó feladatokra. Részletesen bemutatja az egyes célcsoportok jelenlegi helyzetét és meghatározza azokat az alapvető célokat, feladatokat, amelyeket a települési önkormányzat a jövőben a szolgáltatások fejlesztése során követni kíván. Nem említi az anyag a 2005. július 31-től kötelezően megszervezendő szociális információs szolgáltatás biztosítását a településen. A 16. oldalon hibás a bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmény tárgyi feltételeinek jogszabályi hivatkozása. (2/1994.(I. 30.)NM. rendelet) A fejlesztési célok között megjelenített jelzőrendszeres házi segítségnyújtást javasoljuk a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretében megszervezni, tekintettel arra, hogy a központi költségvetés csak 10.000 lakosonként támogatja a feladat ellátását. Javasoljuk, hogy a Szolgáltatástervezési Koncepció következő felülvizsgálatakor a hiányosságokat pótolják, a jelzett hibát pedig javítsák ki.” III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét Sellye Képviselőtestületének elfogadásra javasolja.

Sellye Város

Város szociális Önkormányzata

Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke Pécs, 2005. december 5.

Tasnádi Péter

SELLYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2005. (EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG)

1 A szolgáltatástervezési koncepció célja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993.évi III.tv.( a továbbiakban Sztv.) 92.§.(3) bekezdése rendelkezik a szociális szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A fenti jogszabály előírja a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatnak, valamint a megyei önkormányzatnak szociális fejlesztési céljait meghatározó koncepciót kell készíteni. A koncepció kidolgozásának fő célja, hogy önkormányzatunk ellátási kötelezettségébe tartozó feladatainak tervezése, a hiányzó ellátások megszervezése, a nem állami fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatainak meghatározása. A szolgáltatástervezési koncepció önkormányzatunk szociális szolgáltatási stratégiáját, fejlesztési projektjeit tartalmazó tervdokumentum , amely meghatározza a fejlesztési célokat, irányelveket.

I. Helyzetelemzés

I/1. Sellye város általános gazdasági, szociális helyzetképe Sellye város Baranya megye déli részén az Ormánságban található. Elmondhatjuk, hogy a régió halmozottan hátrányos térségei közé tartozik, a perifériális földrajzi fekvés, rossz mezőgazdasági adottságokkal és gyenge ipari kapacitással párosul. Infrastruktúrális helyzetére jellemző, hogy az elektromos energiahálózat és a vezetékes ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os. A kiépített csatornahálózatra csatlakoznak a város intézményei, ipari üzemei, a bekapcsolt lakások aránya 80%-os. A vezetékes gázhálózat kiépítése folyamatban van. A kommunális hulladék elszállítása megoldott, 1999-ben készült el a regionális hulladéklerakó telep Sellye külterületén. Az Ormánságban nincs sem I. , sem II. rendű út. A belterületi úthálózat kiépítettsége 100%os, de jelentős felújításra szorulna. A város vasútvonalon elérhető, bár az utóbbi időben több vonatjárat is megszüntetésre került. A buszközlekedés főleg a környező települések megközelítését teszi lehetővé.

2 Az itt élőkre mindig is jellemző volt a szegénység. Talán ennek volt betudható az a sajátos pesszimista életfelfogás, amelynek eredménye az „egyke”, az erre a vidékre oly jellemző családforma , vagyis az egygyermekes család. Mára már nem jellemző az „egyke”, bár ez nem a gazdasági fellendüléssel függ össze. A városban a Munkaügyi Központ adatai alapján a munkanélküliség közel 20%-os. Ezek jelentős része kb.36%-a tartós munkanélküli. A helyi vállalatok privatizálásakor a korábbi állások közül sokat megszüntettek. Sok vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnése is növelte a munkanélküliek számát a térségben. A városban viszonylag magas a vállalkozások száma, de ezek nagy része nem tud alkalmazottakat felvenni, főleg családi vállalkozások. A lakosság gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A vasúti közlekedés minőségének romlása következtében az ingázók száma is csökkent, ők is munkanélkülivé váltak. Sellye jelenlegi állandó lakosainak száma: 3134 fő. A város népessége folyamatosan fogy, a lakosság fokozatosan elöregszik. A szegénység kockázata főleg a nyugdíjasoknál, nagycsaládosoknál, roma népesség körébe tartozóknál, fogyatékossággal élőknél, rossz egészségi állapotúaknál halmozottan jelentkezik.

Demográfiai adatok A demográfiai adatokat tekintve, az egyik legszembetűnőbb változás a népességszám folyamatos csökkenése, illetve az időskorúak egyre növekvő létszáma. Míg 1994-ben 3259 fő volt Sellye lélekszáma , mára ez 3134 főre csökkent. Ennek legfőbb okai : a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány és az elvándorlás. Lakosságszám változása az elmúlt 10 évben:

Lakosságszám

3300 3250 3200 3150 3100 3050 1994.01. hó

1999.01. hó

2004.01.hó

3

Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség Sellye városban az elmúlt években számottevő változás a gazdasági élet területén nem tapasztalható. Sajnos az előző évekhez hasonlóan a gazdasági élet ha lassan is , de tovább romlott. A munkáltatók többségére jellemző a periodikus foglalkoztatás, inkább tavasztólőszig tudnak munkalehetőséget biztosítani, így a téli hónapokban a munkavállalók nagy része munkanélkülivé válik, munkanélküli járadékra kényszerül. A beruházások hosszú évek óta elkerülik a mikrorégiót, pozitív elmozdulásnak még a jele sem látszik. A stabil elhelyezkedés egyik fő gátja az alacsony iskolázottság, a megfelelő szakmai végzettség hiánya. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma a megyében a sellyei körzetben a legkiugróbb: 63,2%, A sellyei regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség alapján: (2004.január havi állapot)

- 8 ált.-nál kevesebb

6 fő,

- 8 általános iskola

92 fő,

- szakmunkás képző

90 fő,

- szakiskola - szakközépiskola

7 fő, 27 fő,

- technikum

6 fő,

- gimnázium

17 fő,

- főiskola

5 fő,

- egyetem

1 fő

A munkavállalási esélyeket tovább rontja, hogy az utazási lehetőségek nehezítik a nagyobb városokba történő bejárást. Sajnos szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a kilátástalan élethelyzetben lévő emberek egyre inkább az alkoholt választják „megoldásul”, amely tovább rontja munkavállalási esélyeiket.

4 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása a régióban az elmúlt 10 évben:

Munkanélküliek száma

( Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségének adatai alapján)

2050 2000 1950 1900 1850 1800 1750 1700 1994.01. hó

1999.01. hó

2004.01. hó

A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban az elmúlt 10 évben:

Munkanélküliségi ráta

(Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségének adatai alapján)

40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1994. 01. hó

1999.01. hó

2004.01. hó

Csak Sellyét vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2004.év januárjában az aktív keresők száma 1280 fő volt. Ebből 251 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ez az aktív keresők 19,6 %-át jelenti.

5 A regisztrált munkanélküliek korösszetételére jellemző, hogy a legjelentősebb a 26-45 éves korosztályba tartozók száma. Regisztrált munkanélküliek száma Sellye Városban: (2004.január havi állapot)

- 17 év alatt

3 fő,

- 17-20 év között

7 fő,


45 fő,


66 fő,


54 fő,


34 fő,


25 fő,


17 fő,

- 60 év felett

0 fő.

A 251 regisztrált munkanélküliből 144 fő a férfiak száma és 107 a nőké. A tartósan állástalanok legnagyobb aránya Baranya megyében

a sellyei körzetben

tapasztalható (36,3%), s itt is a már több mint 2 éve munkanélküliek hányadának emelkedése a jellemző. A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.( Pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A sellyei régió tipikusan az a térség, ahol a gazdaság egyszerre igényli a hálózati infrastruktúra fejlesztését, a vállalkozások felkarolását, sőt e készség és képesség ösztönzését is.

6

Szociálpolitikai ellátások változásai 2000. és 2005. között A szociális ellátórendszer szempontjából lényeges, hogy jelentősen megnőtt azoknak a családoknak a száma, amelyekben időskorú, illetve munkanélküli személyek élnek. A helyi ellátórendszer legfontosabb célja, hogy a ténylegesen rászoruló kör részesüljön a segélykeretből. Az elmúlt öt év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma, a lakosság gazdasági aktivitása csökkent, inaktív lakosság aránya nőtt. Az ellátásokban változást jelentett, hogy 2000. májusától a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának újbóli megállapítására nem volt lehetőség. Ez által a rendszeres szociális segélyben részesülők száma megnőtt. Változást eredményezett az aktív korúak részére folyósított segélyhez kötött közcélú foglalkoztatás, melynek keretében évről évre több személy foglalkoztatására van lehetőség. A foglalkoztatás terén minden évben megvalósult a közhasznú foglalkoztatás és a közmunkaprogram keretében is jelentős számú személy munkavállalása valósult meg. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2000. évben 70 fő volt, mely erre az évre, azaz 2005-re már 110 főre emelkedett. Jelentős változás történt a lakásfenntartási támogatás terén is. Új szabályozás bevezetésére került sor 2004-évben. Ennek eredményeként négyszeresére nőtt meg a támogatásban részesülők átlagos létszáma a korábbiakhoz képest. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma az elmúlt öt év alatt folyamatosan csökkent. 2000-ben 440 fő, idén 317 fő részesül a támogatásban. Ennek oka elsősorban az, hogy a gyermekek nagy számban fejezték be tanulmányaikat, nagykorúvá váltak, így nem jogosultak a támogatásra, továbbá a településen jelentősen csökkent az elmúlt években született gyermekek száma. Az eseti segélyezés területén jelentősen megnőtt a segélyekben részesülő személyek létszáma, és ez által a támogatási esetek is, melyek megkétszereződtek. Fentiekből kitűnik, hogy fontos nagy hangsúlyt fektetni a rászorulók segítésére, az önkormányzati lehetőségek teljes kihasználása mellett.

7

Szociális szolgáltatások elsődleges célpontjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok Sellye Város állandó lakosainak száma 3134 fő. Ebből 607 fő a 60 év felettiek száma. Ez az összlakosság 19 %-át jelenti, ami igen magas arány. Sellye öt évvel ezelőtti összlakossága 3276 fő volt, ennek 16%-a volt 60 év feletti. Összehasonlítva ezt a 2005-ös adattal, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a lakosság fogy, hanem az idősek száma is emelkedik. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét igen alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az hogy az idősek hogyan élik meg az évek elmúlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Ezen a téren jelentős a társadalmi szinten megoldásra váró problémák száma, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, emelése, az idősek biztonságérzetének növelése, a szegénység, a megélhetési gondok elleni küzdelem. A nagymértékű munkanélküliség miatt a család aktív tagjai legtöbbször nagyobb városokba költöznek , az idősek egyedül maradnak. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja intézményrendszerünket.

Fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek Településünkön a fogyatékossággal élők többsége testi, mozgásszervi fogyatékos. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek igen szűkös megélhetést biztosítanak számukra. Fontos megemlíteni, hogy a fogyatékossággal élők iskolai végzettsége is jóval elmarad egészséges társaikétól, ami tovább rontja elhelyezkedési esélyeiket. Fogyatékosságuk típusa is meghatározza gazdasági aktivitásukat. Legnehezebben az értelmileg akadályozottak, vakok, mozgássérültek találnak munkát. A Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján Sellyén jelenleg 28 fő részesül fogyatékossági támogatásban. A pszichiátriai (elmegyógyászati) betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi,

8 pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. Jellemző, hogy míg a fogyatékosok jelentős többsége az idősebb korosztályból kerül ki, addig a pszichiátriai betegek inkább az aktív korosztályból.

Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek legnagyobb csoportját az alkoholisták alkotják.

Miért isznak az emberek

al

A WHO álláspontja alapján ma betegségnek minősül. Többféle típusa van: alkoholizmusnak igazából az alkoholtól való függőség azon állapotát tartják, amikor a hiánytünetek olyan erősek, hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki.

A krónikus alkoholista nemcsak önmagát, de előbb-utóbb családja, környezete életét is tönkreteheti, tehát az alkoholnak a társadalmi veszélye is jelentős. Az egyre növekvő munkanélküliség, a kilátástalanság hatására az alkoholizmusba menekülők száma is nő.

Veszélyeztetett gyermekek, családok Az 1997. évi XXXI. tv. bevezetésével a gyermekvédelem átalakult, teljes körű reform megvalósítása történt, ugyanakkor egységes rendszer kialakítása valósult meg. Az önkormányzatok és az állam feladatának a pénzbeli és természetbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások biztosítását, valamint hatósági intézkedéseket fogalmazott meg. Ahhoz, hogy a létrehozott új szabályozások jól működjenek, a gyermekvédelem minden egyes szereplőjének - a szülőt és gyermeket is beleértve – összehangolt tevékenységére van szükség. Az ezzel kapcsolatos tevékenységet végző ellátórendszerek – elsősorban az oktatás, rendőrség, egészségügy – számára ez többletmunkát jelent, mégis arra szükséges ösztönözni őket, hogy részt vegyenek a gyermekvédelmi munkában. A gyermek sorsának hosszú távú megtervezése, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok megosztása, és a végrehajtásért felelős személyek meghatározása is a gyermek érdekeit szolgálja. A gyermekvédelmi rendszerbe való bekerülés a veszélyeztetettség okán történik. A veszélyeztetettség meghatározásánál a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését akadályozó magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapotról

9 beszélünk. Ennek megelőzésére, megszüntetésére irányul a gyermekvédelmi munka, a gyermek jogainak szem előtt tartása mellett.

A gyámhatósági nyilvántartás adatai: Sellye lakosságából a 0-18 év közötti gyermekek száma:

569 fő

A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak, illetve fiatalkorúak száma:

49 fő

Ebből a tárgyévben nyilvántartásba került gyermekek száma:

14 fő

Tárgyévben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma:

8 fő

Ebből tárgyévben védelembe vett gyermekek száma:

5 fő

Tárgyévben elrendelt alapellátás alapján gondozott gyermekek száma:

14 fő

Tárgyévben családjukból kiemelt gyermekek száma:

4 fő

Ezek az adatok az elmúlt évek adataihoz képest emelkedő tendenciát mutatnak. Egyre több család kerül a gyámhatóság látókörébe, többnyire a jelzőrendszer tagjainak (védőnő, gyermekorvos, rendőrhatóság, szabálysértési hatóság, óvoda, iskola, családgondozó) jelzése alapján. A felmerülő családi és gyermekkel kapcsolatos problémák jellege is változott. Az elmúlt években többnyire a szülők életvitele volt kifogásolható. Az elmúlt két évben viszont jelentősen megnőtt a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések száma. Az idei statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezeknek a problémáknak a kezelésére. A gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek munkájának hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi már meglévő, de tökéletesítésre váró feladatokat határozhatjuk meg: •

A

különböző

területen

dolgozó

más-más

felfogású

szakemberek

munkájának

összehangolása, egységes szemlélet kialakítása •

Az ellátórendszerek közötti kölcsönös tájékoztatással a partneri viszony létrehozása

•

A gondozás kiterjesztése a fejlődés minden területére

•

A gyermek gondozásának a családon belül történő megvalósulásra törekvés

•

Szabadidős, és prevenciós programok szervezése

A gyermekvédelmi munka során súlyos problémaként kell kezelni az alábbi eseteket: •

Fizikai bántalmazás

10 •

A gyermek szexuális zaklatása

•

Felügyelet nélküliség

•

Súlyos elhanyagolás, gondozatlanság

•

Megállapíthatóan alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek, szülő

•

Nem megfelelő lakáskörülmény, esetleges hajléktalanság

•

Pszichés bántalmazás, lelki terror a családban, oktatási intézményben

•

Tartósan súlyos egészségügyi problémák

•

Éhezés, nem megfelelő táplálkozás

•

Családon kívüli ideiglenes elhelyezés

•

Antiszociális, kriminalizáló baráti kör, csavargás

•

Nem megfelelő szellemi, testi, fizikai fejlődés a gyermeknél

•

Értelmi fogyatékos, tartós pszichiátriai kezelésre szoruló szülő

•

Nevelési-oktatási intézményből való indokolatlan hiányzás

•

Hatósági, szabálysértési intézkedés a kiskorúval, fiatalkorúval szemben

•

Problémás válás, gyermek elhelyezési per

•

Alacsony jövedelmi viszonyok, munkanélküliség

Ezeknek a problémáknak a megoldása közös feladatunk.

I/2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások I/2/1. A szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások kialakításánál fontos szempont, hogy igazodjon a lakosság szükségleteihez, hozzáférhető legyen településünkön minden rászoruló számára, vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet az alapszolgáltatásokkal megcélzott csoportok kiterjesztésére, mivel a bentlakásos intézményekbe költözés jelentős környezet- és életmódváltozással jár, az intézményekbe kerülést hosszú várokozási idő előzi meg. Igyekszik az alapszolgáltatások formáit egyre több rászorulóval megismertetni. Mindennek eredményeképp elmondható, hogy településünk a jogszabályban meghatározott alapellátási kötelezettségének minden vonatkozásban eleget tett.

11

Sellyén a szociális alapszolgáltatási feladatokat a Gondozási Központon keresztül biztosítja az Önkormányzat. Étkeztetés A rászorulók étkeztetésére 100 adagos, HACCP rendszernek megfelelő főzőkonyha működtetésével kerül sor. A rászorulók felkutatása, regisztrálása a Gondozási Központ feladata. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak , tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről más módon gondoskodni. Az étkeztetés történhet úgy, hogy az igénybevevő saját maga elszállítja, illetve a Gondozási Központ gépkocsival házhoz szállítja. A szociális étkeztetés igénybevételére való jogosultság megállapítása a vonatkozó jogszabályok alapján történik. Az intézményvezető környezettanulmányt készít, felméri a kérelmező életkörülményeit, jövedelmi, vagyoni helyzetét, egészségi állapotáról a háziorvostól tájékozódik. Az intézményvezető dönt az étkeztetés megállapításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Kedvező döntés esetén az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a térítési díj mértékét. Az intézményi térítési díjat az intézmény évente határozza meg. A személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 25%-át. Ellátottak adatai: 19-60 év 2 fő 61-80 év 14 fő 81-

2 fő

Az étkeztetést 3 fő dolgozó biztosítja. 2 fő szakács és 1 fő konyhai kisegítő. A szükséges szakképesítéssel mindhárom dolgozó rendelkezik. Szociális étkeztetés iránt az év folyamán 2 kérelem érkezett , mindketten részesülnek ez ellátásban.

12 Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében intézményünk gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk hozzátartozójuk gondoskodni nem tud. A tevékenység szerteágazó, az életvitel minden területére kiterjed. Tartalmi elemei: fizikai ellátás, pszichés gondozás, egészségügyi ellátás. Fontos szempont, hogy a gondozás a mindenkori egészségi, pszichés, szociális állapothoz rugalmasan igazodjon. A házi segítségnyújtás tartalma: - személyi higiénével kapcsolatos feladatok, - a gondozott környezetében végzendő feladatok, - élelmezés, - fűtés ( tüzelőbeszerzés, tüzelőbehordás), - egészségügyi ellátás, - pszichés gondozás, - érdekvédelmi feladatok. A gondozás tartalmának meghatározása a Gondozási Központ vezetőjének felelőssége, aki azt a háziorvos véleményének figyelembevételével, a gondozott körülményeinek alapos megismerése után állapítja meg, dönt annak terjedelméről, hogy teljeskörű , részleges, mindennapos, vagy időszakos legyen. A Gondozási Központ vezetője dönt a házi segítségnyújtás biztosításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Kedvező döntés esetén az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a térítési díj mértékét is. Az intézmény a térítési díjat évente egyszer határozza meg. A személyi térítési díj havi viszonylatban nem haladhatja meg a gondozott rendszeres jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás keretében étkeztetést is biztosít , a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott havi jövedelmének 30%-át. Településünkön minden gondozott részesül szociális étkeztetésben.

13 Ellátottak adatai: 19-60 év 0 fő 61-80 év 2 fő 81-

1 fő

Sellyén a 3 gondozói körzetben összesen 3 rászorulónak biztosítja az intézmény a házi segítségnyújtást, 3 főállású gondozónő bevonásával. A gondozónők a szükséges szakképesítéssel rendelkeznek. Az 2004-es év során 1 kérelem érkezett házi segítségnyújtás igénybevételére, amely pozitív elbírálásban részesült. Nappali ellátás A nappali ellátás biztosítására a Gondozási Központ Idősek Klubját működtet. Az Idősek Klubja azzal a céllal létesült, hogy a Sellyén élő idős és rászoruló fiatalabb nyugdíjasok részére nappali, közösségi, klubszerű ellátást nyújtson. Hivatalosan 30 férőhellyel 100%-os kihasználtsággal működik. A naponta 8-16 óráig szóló nyitva tartás megfelel az igényeknek. Hétfőtől péntekig , munkanapokon fogadják az idős embereket, de rászorultság esetén az intézmény lehetőséget ad a szombati és a vasárnapi étkezések igénybevételére is. Az idős emberek fizikai ellátása során az élelmezésen túl biztosítja a tisztálkodási lehetőségeket , a gondozói felügyeletet és segítséget is. Igény esetén a megfelelő testmozgáshoz torna foglalkoztatást biztosítanak. A lelki gondozás időszakos , négyszemközti beszélgetésekkel valósul meg, mivel pszichológus bevonására nincs lehetőség. Ezen tevékenységet a Központ mentálhigiénés szakembere biztosítja. A napközbeni elfoglaltság és szórakozás biztosítására , TV, újság, video, könyvek állnak rendelkezésre. Kirándulásokat, ünnepségeket, egészségügyi előadásokat, a református és a katolikus egyház képviselője által tartott lelki programokat szerveznek a klub-élet színesítésére. Megyénkben lévő más klubokkal is jó kapcsolatot tartanak fent. A távol lakó, vagy kora, egészségi állapota miatt mozgásában gátolt klubtagokat az intézmény gépkocsija szállítja a klubba. Az ellátás az igénylő kérelmére indul. Az intézményvezető dönt a megállapításról, vagy a kérelem elutasításáról.

14 Az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a személyi térítési díjat is, ami mindig a megállapított intézményi térítési díj függvénye. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a gondozott havi jövedelmének 30%-át. Ellátottak száma: 19-60 év 3 fő 61-80 év 21 fő 81-

6 fő

Az Idősek Klubjában a klubtagok ellátást 3 fő végzi. (Klubvezető, 2 fő szociális gondozó) Mind a klubvezető, mind a gondozók rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel. 2004. év folyamán az Idősek Klubjába 11 személy kérte a felvételét, minden kérelem pozitív elbírálásban részesült. Családsegítés A családsegítés alapellátási formát Önkormányzatunk a „Sellye és Térsége „ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja, társulásos formában. (36 fenntartó önkormányzat) A Szolgálat a helyi közösség humán szolgáltató intézménye . Célja, hogy a települési önkormányzatok működési területén élő , szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzetek megszüntetését elősegítse. Feladatuk a családok fokozott védelme, támogatása, a fellépő működési zavarok , szociális feszültségek feltárása. Ezen problémák megoldásában nélkülözhetetlen a jelzőrendszer működése. Az Intézmény kapcsolatban áll az ellátási területén működő összes oktatási intézménnyel, háziorvosokkal, védőnőkkel, gyermekvédelmi felelősökkel, Polgármesteri Hivatalok illetékes hatósági munkatársaival , egyházi szervezetekkel, vallási közösségekkel, rendőrséggel, határőrséggel. A családsegítői feladatok elsősorban információnyújtásból, ügyintézési segítségadásból, segítő beszélgetésekből állnak. Az Intézmény a feladatok teljesebb ellátásához heti rendszerességgel ingyenes jogsegély szolgálatot és pszichológiai tanácsadást tart, szakemberek bevonásával.

15 Legfőbb cél a törvényi előírásoknak megfelelő működtetés biztosításán túl , a rugalmas , az igényeknek megfelelő és a lehetőségekhez alkalmazkodó , a lakosság teljes körére kiterjedő , sokoldalú segítségnyújtás . Az 1993.évi III.tv. 92.§. (3) bekezdése alapján , ha az önkormányzat társulás keretében látja el szociális feladatait , úgy a szolgáltatástervezési koncepciót e szolgáltatások tekintetében a társulás készíti el. I/2/2. Szakosított ellátási formák Amennyiben a gondozottak életkora, egészségi állapota és szociális helyzete nem teszi lehetővé az alapszolgáltatás keretében történő ellátást, a rászorultakat állapotuknak megfelelő szakosított ellátási formában részesítjük. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények A Gondozási Központ legdinamikusabban fejlődő szakmai egysége a tartós bentlakásos ellátás 1992-ben létesült, 11 férőhellyel. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően jelenleg 27 fő az ellátottak létszáma. A bentlakók egy-két és három személyes szobákban vannak elhelyezve, a gondozottak életviteléhez az intézményi ellátás stabil hátteret biztosít. Ebben az ellátásban azok a személyek részesülnek, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek. Elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását és gondozását végzik, de az intézetbe felvehető olyan 18.életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Napi 3 alkalommal biztosítanak étkeztetést. A diétás étkezés lehetősége biztosított. Az orvosi ellátás jelenleg napi 2 órában biztosított, a város egyik háziorvosa , mint intézeti orvos látja el a feladatot. A szükséges szakorvosi ellátásokat az intézmény megszervezi.(Pszichiátria, szemészet, nőgyógyászat, rheumatológia, fizikotherápia, stb) Lehetőség van az idősek tornájának igénybevételére, külön térítés ellenében fodrász és borbély szolgáltatásai is igénybe vehetők. Rendszeresen járnak lelkészek az intézménybe, akik ünnepek előtt a nehezen járó gondozottak részére gyónást, istentiszteletet tartanak. A bentlakók közös elfoglaltságáról, szórakozásáról gondoskodnak, TV, video, újságok, könyvek állnak rendelkezésre. Az Idősek Klubja tagjaival közösen kirándulásokat, ünnepségeket tartanak. Bálok és egyéb programok teszik színesebbé a bentlakók életét. Igyekeznek az egészséges életmódot elfogadtatni, hangsúlyozva a mozgás, a séta, az aktív tevékenységek fontosságát.

16 A bentlakó gondozottakat mindaddig ápolják, amíg az intézményi orvos kórházi ápolást nem tart szükségesnek. A bentlakók értékeinek , pénzének megőrzését páncélszekrényben biztosítják, a pénzkezelési szabályzat betartásával. A bentlakásos intézményi ellátás iránti kérelemről – az intézményvezető és a Szociális, Egészségügyi Bizottság javaslatának figyelembevételével – Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. Az intézményi térítési díjat évente egyszer a Képviselő-testület rendeletében hagyja jóvá. A bentlakók személyi térítési díja nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének 80%-át. A személyi és intézményi térítési díj közötti különbözet ráterhelhető az ellátásban részesülő készpénz- , vagy ingatlanvagyonára, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy jövedelmére. 1997.november 30-án átadásra került a főépület mellett 7 db garzonlakás. Itt 8 fő számára adottak a 2/1994.(I.30.) NM.rendelet 44.§.(b).pontja által előírt tárgyi feltételek. A férőhelyek száma így 27-re bővült. A várakozók száma átlagosan 2-3 fő , a várokozási idő kevesebb, mint fél év. Ellátottak száma: 19-60 év

0 fő

61-80 év 14 fő 81-

12 fő

Az ápolást, gondozást nyújtó intézményrészben összesen 10 fő szakdolgozó biztosítja. 1 fő vezető ápoló, 1 fő mentálhigiénés asszisztens, 1 fő foglalkozásszervező, és 7 fő ápológondozó. A munkaköréhez szükséges szakképesítéssel 1 fő ápoló-gondozó kivételével mindenki rendelkezik. Ez év során az ápoló-gondozó otthonba 6 rászorult kérte a felvételét, a Képviselő-testület határozata alapján 1 fő kivételével (jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, nem sellyei lakos volt) minden kérelmezőt felvettek.

17 II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ

II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében Önkormányzatunk a jogszabály által előírt alap- és szakosított ellátási formákat teljes körűen biztosítja a lakosság számára. A Gondozási Központ ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, mivel az Idősek Klubjában nincs kialakítva külön pihenő és foglalkoztató helyiség. Legfőbb céljaink: -

meglévő alapellátási és szakosított ellátási formák szélesítése, minőségi fejlesztése, korszerűsítése,

-

a saját környezetben történő gondozás hangsúlyosabbá tétele,

-

ellátási színvonal javítása (tárgyi feltételekben, és szakmai felkészültségben)

-

humán erőforrás fejlesztése,

-

a nem állami részvétel bevonása a szociális szolgáltatásokba, partneri kapcsolat kialakítása, érdekegyeztetés,

-

intézményeink teljes körű akadálymentesítése,

-

a Gondozási Központ végleges működési engedélyének megszerzése

A szociális szolgáltatások fejlesztése az igénybevevők számára kiszámíthatóbb, sokrétűbb, személyre szabott ellátást, jobb hozzáférést eredményez, a szolgáltatásban dolgozók részére pedig egy magasabb szakmai színvonal elérését.

18 II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai Étkeztetés Az étkeztetés igénybevételére településünkön minden rászorulónak lehetősége van. A Gondozási Központ 100 adagos konyhája ki tudja elégíteni a felmerülő igényeket. Fejlesztési célként megfogalmazódik a konyha felszerelésének korszerűsítése, bővítése. Az ellátottak számának folyamatos növekedése, az eredeti berendezés elhasználódása miatt fontos fejlesztési cél, az ebédlő korszerűbbé, az ellátottak igényeit mindenféle szempontból kielégítő helyiséggé tétele. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás megszervezésénél az időskorúak gondozása a legjellemzőbb. Önkormányzatunk célja , hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az ellátottak otthoni gondozására. Ezt két ok is indokolná: a bentlakásos intézményi részleg 100%-os kihasználtsággal működik, és a gondozott is a saját otthonában kapna személyre szabott , egyéni segítséget. Az ellátási forma szolgáltatásait a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésével lehetne hatékonyabbá tenni. A Gondozási Központ céljai között szerepel az ellátás kiépítése. Nappali ellátás A nappali ellátás területén az elsődleges cél az ellátottak részére külön foglalkoztató és pihenő helyiség kialakítása. Ennek megvalósulása a végleges működési engedély megszerzésével járna.

II.1.2.Speciális alapszolgáltatások bevezetése A közösségi ellátás és a támogató szolgálat megszervezését az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott időpontig, 2007.december 31. napjáig biztosítani kívánja. Megszervezése előreláthatólag a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás keretein belül történik meg.

19

II.1.3. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai Ápolást , gondozást nyújtó intézmény A bentlakásos elhelyezés fejlesztése elsősorban a garzonlakások számának növelését jelentheti. Az egyre fokozódó igényeket szem előtt tartva szükség lenne 2-3 új lakrész kialakítására. Az intézmény mosókonyhája még a Gondozási Központ megalakulása idején tervezett kb.11 fő kiszolgálására épült. Azóta az ellátotti létszám több, mint duplájára emelkedett. A mosókonyha bővítésére, korszerűsítésére mindenképp szükség van, a zökkenőmentes működéshez. Önkormányzatunk fő céljai közé tartozik még az intézményeink teljes akadálymentesítése is. A településen többször felmerült már igény egy olyan átmeneti elhelyezést biztosító helyiség , lakrész kialakítására, amely a krízishelyzetbe került családok, vagy személyek részére a veszély elmúltáig biztonságot nyújtana. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a családokban az egyik szülő veszélyeztető magatartása miatt a gyermekeknek , illetve a másik szülőnek nincs hova fordulnia lakhatási gondjaival. Megoldásra váró feladat, hogy az önkormányzat a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésére lehetőséget tudjon biztosítani a településen.

20 Időbeli ütemezés Cél Gondozási Központ konyhájának és ebédlőjének korszerűsítése Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása Idősek Klubjában külön pihenő és foglalkoztató helyiség kialakítása Közösségi ellátás megszervezése

Időbeni ütemezés 2007.december 31.

Forrás Ingatlan értékesítés, Pályázat

2007.december 31.

Pályázat , saját erő

2007. december 31.

Ingatlan értékesítés , Pályázat

Támogató szolgálat megszervezése

2007.december 31.

3 új garzonlakás kialakítása Gondozási Központ mosókonyhájának bővítése Krízis szálló kialakítása Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása

2007.december 31.

2007.december 31.

Állami normatíva, pályázat (Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül)

Állami normatíva, pályázat (Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül)

2007. december 31. 2008. december 31. 2005.december 31.

Ingatlan értékesítés, Pályázat Ingatlan értékesítés, Pályázat Pályázat , saját erő Saját erő

II.2. Jövőkép Önkormányzatunk minden eszközével biztosítani kívánja a lakosság szociális jogainak érvényesítését, mindennemű hátrányos megkülönböztetést, előítéletet elutasít. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociális ellátásokat biztosító Gondozási Központ fenntartására, a szolgáltatások bővítésére és fejlesztésére. Az Önkormányzat számára alapvető érték a szociális biztonság, kiszámíthatóság. Fő stratégiai célunk a szolgáltató Önkormányzat megteremtése, intézményeink ellátási színvonalának emelése, a szociális védelmi rendszer minőségének fejlesztése. Fontos, hogy a szociális védelmi rendszer megfelelő és hatékony segítséget nyújtson a rászorultaknak a társadalmi integráció és az önálló életvitel feltételeinek megteremtésében, az emberi méltóság megőrzésében, és életminőségük javításában. Szorgalmazzuk az emberi erőforrások fejlesztését, vagyis a szakterületeken dolgozók folyamatos át- és továbbképzését.



MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: A BMTT által meghirdetett TEKI támogatás igénybevételének módosítása

ELŐTERJESZTŐ:


AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Tótsimon Péter, a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda területfejlesztési tanácsadója

MEGTÁRGYALTA:

A Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Foglalkoztatási Bizottság


Az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság

KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. december 06.

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:


2005. december 06.


Informatikai

és

2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat pályázatot nyújtott be Mozsgó, Mátyás Király u. 1. sz. alatti Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona számára egy a fogyatékkal élő betegeket szolgáló lépcsőnjáró berendezés kiépítésére a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács által meghirdetett TEKI támogatás igénybevételére. Az eredeti pályázat alapján (41/2005. (VII. 14.) IÜB határozat) a bekerülési költség bruttó 4.500.000 Ft, saját erő 1.500. 000 Ft, támogatás 3.000.000 Ft. A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a 191/2005. (IX. 07.) KtGB határozat alapján a nyertes pályázó a Lifttechnika Kft., a beruházás összege bruttó 2.668.750 Ft. Ezek alapján a 137/2005. (XI. 17.) Kgy határozat döntött a bekerülési költség módosításáról. További kedvező fejlemény az, hogy a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2005. (II. 14.) Korm. rendeletet módosította a 254/2005. (XI. 30.) Korm. rendelet úgy, hogy a támogatás tárgyévi előirányzatát növeli a tárgyévet megelőző évek maradványaiból igénybe vett összeg úgy, hogy a maradványokat következő év június 30-ig kell felhasználni. A fentiek alapján lehetőségek nyílt arra, hogy az eredeti pályázatban rendelkezésünkre bocsátott 3.000.000 forintnyi támogatást igénybe vehessük. Ezért szükségessé vált az eredeti támogatási szerződés, illetve a közgyűlési határozat módosítása. A következő célokra kerülne felhasználásra a forrás. A Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona, Mozsgó esetében akadálymentesítés az ajtók cseréje révén, bruttó 736.375 Ft, valamint egy új speciális főzőberendezés kiépítése, bruttó 1.094.875. Ft-ért. (melléklet) A fentiek révén a fejlesztés összértéke 4.500.000.- Ft. III. Határozati javaslat A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács által meghirdetett TEKI támogatás elnyerésére benyújtott pályázatról szóló 137/2005. (XI. 17.) Kgy határozat 4. pontját az alábbiakra módosítja: A pályázat célja „Lépcsőnjáró berendezés kiépítése”, ajtó csere, főző berendezés kiépítése, a beruházás megvalósulási helye: Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona 7932 Mozsgó, Mátyás király u. 1., hrsz:: 127/1. A fejlesztés tervezett összköltsége 4.500.000.- Ft, a támogatási igény 3.000.000.- Ft és a saját forrás összege 1.500.000.- Ft az adott éves bontásban: 2005. évi beruházási költség: a támogatási igény: a saját forrás:

2.250.000.- Ft 1.500.000.- Ft 750.000.- Ft

3 2006. évi beruházási költség: a támogatási igény: a saját forrás:

2.250.000.- Ft 1.500.000.- Ft 750.000.- Ft

Az önkormányzat a 2005. évi saját forrás összegét a Baranya Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetésről szóló 5/2005. (II. 25.) Kgy rendeletben elkülönített 1.500.000.Ft terhére biztosítja. Egyidejűleg a 137/2005.(XI. 17.) Kgy határozat 4. pontja hatályát veszti. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


Dr. Kékes Ferenc sk.

2005. (.) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól (atmenr)*

Recommend Documents