2005. (IX. 30.) rendelete Telekgerendás község települési hulladékgazdálkodási tervéről

Telekgerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2005. (IX. 30.) rendelete Telekgerendás község települési hulladékgazdálkodási tervéről Telekgerendás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a település alapvető hulladékgazdálkodási céljainak és feladatainak megoldása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

1. § A rendelet hatálya kiterjed Telekgerendás község teljes közigazgatási területére.

2. § Telekgerendás község települési hulladékgazdálkodási tervét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) A rendelet 2005. október 3. napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon. Telekgerendás, 2005. szeptember 29.

Medvegy Mihályné s.k. polgármester

dr. Pacsika György s.k. jegyző

A rendelet kihirdetésre került a község hirdetőtábláján 2005. szeptember 30-án.

dr. Pacsika György s.k. jegyző

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

TELEKGERENDÁS

KIEGÉSZÍTETT

2005. 2

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

3

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 6 I. ÁLTALÁNOS ADATOK ......................................................................................................................... 8 I.1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI--------------------------------------------------------------------------- 8 I.2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA --------------------------------------------------------------------------------------- 8 I.2.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK ------------------------------------------------------------------------------------------ 8 I.2.2. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ---------------------------------------------------------------------------------- 9 I.2.3. ÚT-, VASÚT- ÉS VÍZI ÚTHÁLÓZAT------------------------------------------------------------------------------11 I.2.4. DOMBORZATI VISZONYOK--------------------------------------------------------------------------------------12 I.2.5. NÉHÁNY FONTOSABB KÖRNYEZETI JELLEMZŐ --------------------------------------------------------------12 I.2.6. HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK ---------------------------------------------------------------------------------13 I.2.7. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM -----------------------------------------------------------------------14 I.2.8. TERÜLETFELHASZNÁLÁS ---------------------------------------------------------------------------------------14 1.2.9. A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI ------------------------16 II. A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE ---------------------------------------------------------------------------------------------19

II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE ------------------------------------------------19 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE -------------------------------------------------20 II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE ------------------------------------------------------------------------------------------------------------20

II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA ------------------------------------20 III.A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK -----------------------22 III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK -----------------------------------------------------------------22

IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK --------------------------------22 V. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK-------------------------------------------------------------------------------------------------------22

V.1. A HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA -------------------------------------------------------------------22 V.2. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE -----------------------------25 V.3. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE --------------------25 VI. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS, AZ ELÉRENDŐ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA --------------------------------------------27 VI. 1. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS -------------------------------------------------------------------------------------------27 SWOT ANALÍZIS --------------------------------------------------------------------------------------------------------27 ÉRTÉK- ÉS PROBLÉMAKATASZTER -----------------------------------------------------------------------------------28 4

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. VI. 2. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA-----------------------------------29 VI.2.1. A HULLADÉKOK KELETKEZÉSÉNEK TERVEZETT MENNYISÉGE ------------------------------------------29 VI.2.2. A HULLADÉKOK KELETKEZÉSÉRE VONATKOZÓ CSÖKKENTÉSI CÉLOK --------------------------------31 VI.2. 3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLOK ---------------------35 VI.2.4. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK KELETKEZÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ CÉLOK 35 VII. CSELEKVÉSI PROGRAM -------------------------------------------------------------------------------------------37 VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLET-FORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁSI ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

---------------------------------------------37

VII.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM -------------------------------------------------------38 VII.2.1. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA -----------------------------------------------------------------------------------38

VII.2.2. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ, LERAKÓ TELEP REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATAI -------------------------------------------------------------------------------------42

VII.2.3. FELHALMOZOTT HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK -----------------------------42 VII. 2. 4. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSA -------------------------------42 VII. 3. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ----------------------------------------43 MELLÉKLETEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------45 FÜGGELÉKEK------------------------------------------------------------------------------------------------------------45

5

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

BEVEZETÉS

„A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Bruntland jelentés A gazdasági, műszaki fejlettség magas szintje, a fogyasztói szokások jelentős átalakulása, valamint a települések fejlődésének eredményeképpen a környezetgazdálkodási tevékenység feladatköreinek kiemelt jelentőségű részévé vált a hulladékok káros hatásai elleni védekezés. Az energiatakarékos gazdaság kialakításának érdekében elengedhetetlen az ésszerű hulladékgazdálkodás kialakítása, valamint annak környezetkárosító hatásainak felmérése. Mind a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében, mind a megfelelő anyag-és energiagazdálkodás fejlesztésének érdekében hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartásforma kialakítására van szükség. Az egyre növekvő szükségletek kielégítését fejlesztésekkel lehet elérni, hosszú távon azonban csupán a gazdasági színvonal, a társadalmi forma és a környezet eltartó képességének összhangját megteremtő fejlesztés fenntartható. Egyensúlyra kell tehát törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. A fenntartható fejlődés szempontjából domináns szerepet játszik a megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet, mely egyben a termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenység folytatását is jelenti. A környezetvédelem legaktívabb része a termelés- és termékintegrált környezetvédelem, amelynek célja a végleges lerakásra kerülő hulladék csökkentése. A települési hulladékgazdálkodási terv az önkormányzatok szintjén készülő dokumentum, melynek kidolgozása a környezetvédelmi program része. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra. A hulladékgazdálkodási terv készítése során tehát a környezetvédelmi programban leírtakból indulhatunk ki. A tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az ott megjelenő számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgáló, a hulladékgazdálkodásra jelentős hatású feladat: ¾ Csatornázás, ¾ Köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) alapján a települési önkormányzatok meghatározzák, hogy a helyi közszolgáltatási feladatok közül mely feladatokat milyen mértékben és módon látnak el. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a települési önkormányzatok és a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz a közszolgáltatás bevezetésére és igénybevételére. A környezetvédelmi törvény előírja a települési környezetvédelmi program kidolgozását, amely tartalmazza a környezet védelme szempontjából legfontosabb közszolgáltatások végzésének módját is, vagyis kiterjed a hulladékgazdálkodásra is. 6

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni, ezt helyi rendeletben kihirdetni. Az együttműködést segíti elő, hogy a hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A programkészítési folyamat felépülése A hulladékgazdálkodási tervezés elemei a következők: ¾ Helyzetelemzés ¾ A jövőkép és a célok, prioritások meghatározása ¾ Tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása) ¾ A megvalósíthatóság vizsgálata ¾ Megvalósítás, kivitelezés ¾ Monitoring, ellenőrzés és értékelés. A tervezés során szoros együttműködés szükséges a szak-és közigazgatási intézmények, a civil szervezetek és a lakosság között. A programkészítés lépései: A program előkészítése ¾ A program megalapozása ¾ A meglévő információbázis és tervek kiértékelése ¾ A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése ¾ Állapotértékelés, érték- és problémakataszter kialakítása ¾ A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése Tervezés ¾ A célok és prioritások meghatározása ¾ Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása ¾ A program összeállítása ¾ Egyeztetések ¾ Jóváhagyás ¾ Kihirdetés

7

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

I. Általános adatok I.1. A tervkészítés általános adatai A terv elkészítéséért felelős: Cím: KÜJ: A készítő neve: A készítő címe: A tervezés bázis éve:

Telekgerendás Község Önkormányzata 5675 Telekgerendás, Dózsa György u. 13. 100166316 Dr. Halmágyi Tiborné 6791 Szeged, Bethlen Gábor u. 17. 2002.

I.2. A település bemutatása Telekgerendás Békés megyén belüli helyzetét bemutató térképet az 1. számú melléklet tartalmazza. I.2.1. Demográfiai adatok A terület őslakosai tanyás gazdálkodást folytató szlovák földművesek voltak, akik a csabai határban telepedtek le a XVIII. század második felében. Az 1890-es évekre megépült az egyházi iskola, kialakultak a „tanyasorok”, a szlovák nyelvet beszélő evangélikus vallású közösségek, melyek tagjai a XX. század közepére már magyarul is beszéltek. Az 1940-es évek második felében a megüresedett tanyákba a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat és a fővárosból deportált családokat helyezték el. A település virágkorát a 70-es és a 80-as évek elején élte. Ekkor évente 15 – 20 építési telket értékesítettek, kialakítottak 200-nál több zártkertet, melynek jelentős része békéscsabai tulajdonosé lett. A 90-es években a fejlődés üteme lelassult, de az itt élők rátermettsége és munkabíró képessége alapján bízhatunk benne, hogy alkalmazkodva a változó gazdasági feltételekhez nő a település megtartó ereje. A szövetkezetek és az állami gazdaság szétesése után megjelentek a magángazdaságok, melyek közül néhány igen nagy területen folytat növénytermesztést. A településen emellett hagyománya van a sertéstartásnak, a változást érzékelve megjelent és jelentős fejlődésnek indult egyéb állatok (nyúl) tartása is. 2003-tól azonban a háztáji sertéstartás volumene jelentős csökkenést mutat. Ennek oka kettős: az értékesítés bizonytalansága, illetve, hogy az őstermelőkre is vonatkoznak azok a környezetvédelmi előírások, melyek teljesítését nem tudják vállalni a gazdák. A település népességmegtartó ereje a mezőgazdasági termelésből élők számára jelentősebb, a kedvező feltételek ellenére csökkenő tendenciát mutat a megyeszékhelyről kiköltözők aránya. A kiköltözők szociális helyzete esetenként átlagon aluli, növelve a település ilyen jellegű kiadásait. Ennek okait érdemes lenne feltárni, hiszen a település kedvező elhelyezkedése és infrastruktúrája a lakóterületen és a vállalkozásra alkalmas területeken egyaránt nagyobb letelepedési kedvet indokolna. A népesség alakulása 1970 – 2002 között (a 2001. évi adat a népszámláláson alapul):

8

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

A népesség változása 1970-2002. 2500

fő

2000

2057 1661

1685

1620

1724

1500

fő

1000 500 0 1970

1980

1990

2001

2002

Míg 1994-ben a bevándorlás / elvándorlás aránya 1000 főre vetítve 10,9 volt, addig ez az arány 1997-re –3,6-ra változott. A születési/halálozási arány 1000 főre vetítve 1997-ben 1,8 volt, ennek ellenére az öregedési index (a 60 év feletti/15 év alatti népesség) csupán megközelítette az 1 értéket (0,94). I.2.2. Gazdasági tevékenységek •

Ipari és szolgáltatói tevékenységek

1. táblázat A településen folytatott tevékenységek VÁLLALKOZÁS TEVÉKENYSÉGE KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA KEVÉS KORSZERŰ, TÖBBSÉGÉBEN SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS KEREKI KFT. KORSZERŰTLEN JÁRMŰPARK SZOLGÁLTATÓ

UMATO KFT. (VARRODA) KISIPARI MŰHELY PETROM HUNGÁRIA KFT ARABESZK KFT. LAMASSU KFT. KAFFE TRADE KFT. ÉLELMISZER BOLT VENDÉGLÁTÓ HELY KISKERESKEDELMI BOLT BOHUS BT. PLESKONTEX

FÜSTGÁZKIBOCSÁTÁSA

1 DB

JELENTŐS HATÁS NINCS

4 DB

JELENTŐS HATÁS NINCS

ÜZEMANYAG KIS- ÉS NAGYKERESKEDELEM ÉPÍTŐIPAR

ÜZEMANYAG TÁROLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS

ÉPÍTŐIPAR KÁVÉPÖRKÖLŐ 5 DB 5 DB

HATÁSA GÉPJÁRMŰ FORGALOMBÓL, MUNKAGÉPEK HASZNÁLATÁBÓL SZÁRMAZÓ POR ÉS FÜSTGÁZKIBOCSÁTÁS, ZAJTERHELÉS LEVEGŐRE GYAKOROLT HATÁS

GÉPJÁRMŰ FORGALOMBÓL SZÁRMAZÓ POR ÉS

5 DB

FÜSTGÁZKIBOCSÁTÁS

TEXTILVÁLOGATÓ TEXTILVÁLOGATÓ A tevékenységek komoly szennyezettséget nem okoznak. •

Mezőgazdaság 9

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. Telekgerendásban az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek egy részének a megszűnésével a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott 23 %-át teszi ki. A mezőgazdaságban összesen 12 egyéni vállalkozás és 4 gazdasági szervezet működik. A regisztrált őstermelők száma a 2000. évben 99 volt. A szántóterület átlagos AK értéke 41,7. Az igen jó minőségű, vastag humusz rétegű talajokból következik (melyek azonban az alsóbb szintjeiben megjelenik a szikesedés), hogy a 7019 ha külterület 6914 ha-os termőterületének majdnem 94 %-a szántó. 2. táblázat

Földrészlet statisztika művelési áganként

MŰVELÉSI ÁG

FÖLDRÉSZLETEK SZÁMA

ALRÉSZLETEK SZÁMA

ÖSSZES ALRÉSZLET TERÜLET (M2)

LEGKISEBB ALRÉSZLET TERÜLET (M2)

ERDŐ GYEP (LEGELŐ) GYÜMÖLCSÖS KERT KIVETT SZÁNTÓ

68 40

89 46

3632017 190742

585 22

525335 51148

40809 4147

176 25 1020 1635

176 25 1025 2591

253485 25192 3443220 64827980

416 442 53 142

25822 1443 114031 2186166

1440 1008 3359 25020

LEGNAGYOBB ALRÉSZLET TERÜLET (M2)

ÁTLAGOS ALRÉSZLET TERÜLET (M2)

Forrrás: Földhivatal A szántóterület döntő részén búza, árpa, cukorrépa, kukorica és napraforgó termesztés, valamint kisebb területen borsótermesztés folyik. 3. táblázat A mezőgazdasági tevékenység ismertetése TERMELŐ TEVÉKENYSÉGE KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA LAKOSSÁG BELTERÜLETEN TRÁGYA, HÍGTRÁGYA ELHELYEZÉSBŐL ÁLLATTARTÁS (SERTÉS) KOCKÁZATOS ANYAG SZIVÁRGÁSA BŰZHATÁS, LEGYEK FELSZAPORODÁSA SZÁNTÓFÖLDI TELEKGERENDÁ RÉSZBEN KORSZERŰ ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK SI FÖLDMŰVELŐK SZÖVETKEZETE

FOR MILK KFT.

HUNGÁRIA KÖZRAKTÁR RT.

KITE RT.

AGROMAG KISS ÉS TSA BT.

NÖVÉNYTERMESZTÉS SERTÉSTARTÁS TAKARMÁNY TISZTÍTÁS, SZÁRÍTÁS TEJHASZNÚ TEHENÉSZET SILÓTÁROLÁS

TERMÉNYTISZTÍTÁS, SZÁRÍTÁS, TÁROLÁS (NAGY KAPACITÁSÚ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉS) ERŐ- ÉS MUNKAGÉP, MŰTRÁGYA, NÖVÉNYVÉDŐSZER TÁROLÁS, ÉRTÉKESÍTÉS VETŐMAG TISZTÍTÁSA NÖVÉNYTERMESZTÉS, NÖVÉNYVÉDELEM,

FÜSTGÁZKIBOCSÁTÁSA TRÁGYA, HÍGTRÁGYA ELHELYEZÉS PORSZENNYEZŐ PONTFORRÁS

TRÁGYA, HÍGTRÁGYA ELHELYEZÉSBŐL, SILÓTÁROLÁSBÓL KOCKÁZATOS ANYAG SZIVÁRGÁSA BŰZHATÁS, LEGYEK FELSZAPORODÁSA KEVÉSBÉ KORSZERŰ SZÁRÍTÓ PORSZENNYEZŐ PONTFORRÁS FELSZÍN ALATTI VIZEKRE KOCKÁZATI TÉNYEZŐ

NEM NAGY TÖMEGŰ MAGTISZTÍTÁS, KORSZERŰ BERENDEZÉSEK PORSZENNYEZŐ PONTFORRÁS KORSZERŰ GÉPEK, BERENDEZÉSEK FÜSTGÁZ KIBOCSÁTÁSA

10

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

RSZ COOP KFT

TERMÉNYSZÁRÍTÁS-TISZTÍTÁS TEVÉKENYSÉG ÉS SZOLGÁLTATÁS REPÜLŐGÉPES SZOLGÁLTATÁS

FELSZÍN ALATTI VIZEKRE KOCKÁZATI TÉNYEZŐ PORSZENNYEZŐ PONTFORRÁS IDŐSZAKOSAN, KIS TERÜLETEN MEGJELENŐ ZAJTERHELÉS

A belterületen a magánházaknál döntően saját használatra a baromfinevelés, juh- és nyúltartás a jellemző, emellett 2002-ben még a belterületi ingatlanok 40 – 45 %-nál értékesítésre háztáji sertéstartást folytattak. Az itt előállított sertések száma max. 50-60 db/év/ őstermelő volt. A sertéstartás jövedelmezőségének csökkenése, a nem saját ellátásra történő állattartáshoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok, valamint a jelentési kötelezettség a szakhatóságok felé az utóbbi 2 évben jelentős állatlétszám csökkenést eredményezett. • Erdőgazdaság A mai tájat teljes egészében az emberi tevékenység hatására kialakult agrárkörnyezet jellemzi. A természetes élőhelyek fennmaradását nagymértékben korlátozza az igen jó talajadottságokat kihasználó mezőgazdasági művelés kiterjedése. A szántó művelési ág mellett elhanyagolható mértékű gyep, kert, valamint erdőművelési ág található a település területén. • Halászat A kistáj nem rendelkezik élővízzel. A Csorvás felé eső Dögös- Kákafoki-főcsatorna alapvető funkciója a belvizek levezetése. A település maga sem rendelkezik természetes felszíni vizekkel. • Idegenforgalom Telekgerendáson idegenforgalmi tevékenységet nem folytatnak. I.2.3. Út-, vasút- és vízi úthálózat • Vasúthálózat A település közigazgatási területén halad át a Békéscsaba –Szeged vasútvonal. A vasúti – közúti kereszteződések egy szintben vannak. A belterületi részen a lakóépületek a vágányoktól 110 men túl vannak. • Közúthálózat A Békéscsaba –Szeged közötti 47. számú főútvonal a belterület határában halad, zaj- és porterhelő hatását az út mentén elhelyezkedő zártkertek nagymértékben csökkentik. A Békéscsaba-Csanádapáca közötti utat összekötő aszfaltozott, rossz műszaki állapotú út településen áthaladó szakaszán (Kossuth utca) tapasztalható jelentősebb átmenő forgalom emellett a helyi közlekedés nagy része is ezen az úton bonyolódik. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegőszennyezést okoz, amely a járművek káros anyag kibocsátása mellett az időszakosan kialakuló komoly porterhelésből tevődik össze. A lakóutak zömében nem pormentes burkolt utak, a sárfelhordások és a nehéz járművek útalapot roncsoló hatása miatt megnőtt a szálló por mennyisége a levegőben. A pormentes burkolt utak kialakítása és fejlesztése, a nem pormentes burkolt utak karbantartása lényegesen csökkenti a közlekedésből származó porterhelést, lehetővé teszi a mezőgazdasági művelésű területek jobb kiszolgálását. A lakóutak teljes körű kiépítésével javulnak az életkörülmények és a gazdasági feltételek. A belterületi burkolt utak aránya 71 %-os. A zártkerti részen cseréptörmelékkel borított, nem pormentes burkolt utak és földutak is találhatók. A település É-i részén, a zártkertekkel párhuzamosan haladó 47-es főközlekedési úton kialakuló nagy forgalom hatására elsősorban a nyári időszakban magas a szálló por és a füstgáz kibocsátás mértéke. A zártkertek szerepe a 11

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. település lakásainak a szálló por elleni védelmében igen lényeges, ugyanakkor a nem gondozott kertek gyomfertőzést és magas allergén pollenkoncentrációt eredményeznek. A belterületi burkolt utak közül jelentős forgalom a Kossuth és a Dózsa György utcákon tapasztalható, napi 50-70 személygépkocsi, nyolcszor autóbusz és tehergépjárművek haladnak ezeken az utcákon. •

Dűlőutak

A külterületi dűlőutak tulajdonviszonyai tisztázottak, ezek az önkormányzat tulajdonában vannak. Csapadékos, belvizes időszakban a zömében mezőgazdasági gépek által felvágott, erősen kátyús utakon szinte lehetetlen közlekedni. Ezek karbantartása az önkormányzat –mint tulajdonos- feladata lenne, a források hiánya miatt ennek a kötelezettségének azonban nem tud eleget tenni. •

Vízi úthálózat

A település területén a felszíni vízfolyások hiánya miatt vízi úthálózat nem alakult ki. I.2.4. Domborzati viszonyok Telekgerendás község területe a Körös-Maros köze középtájban van, annak is a Békési-sík kistájának a D-i részén. Az egész kistáj, így benne Telekgerendás is, a Maros hordalékkúp peremén található, felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatok során keletkeztek. Telekgerendás hazánk egyik legmélyebben fekvő területéhez tartozik. A térség mai sík felszínével szemben az alaphegység több ezer m mélységben lévő kristályos kőzeteivel nagyon változatos felszínformát mutat. A terület folyamatos süllyedésével párhuzamosan a környező hegyvidéki területekről szállított anyag tengeri, majd később folyóvízi üledékképződés révén töltötte fel a vidéket. A süllyedés folyamata napjainkban is tart. A megyeszékhelytől DNy-i irányban, attól 11 km-re helyezkedik el. ÉNy-i részét a 47. számú, Békéscsabát Szegeddel összekötő főközlekedési út szeli át. Külterülete az alábbi települések külterületével határos: É ÉK-K-D-i irányban félkörben Dny ÉNy

Kétsoprony Békéscsaba Gerendás Csorvás

Az uralkodó térszint a 89,0 mBf +,- 0,5 m. Vannak ennél magasabb, a 90 m-t néhány dm-el meghaladó, illetve alacsonyabb, kevéssel 88 m alatti részek is, de kiterjedésük aránya nem jelentős. Az alacsonyabb térszintű részek a belvizes időszakban jól elkülönülnek. I.2.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző •

Épített környezeti elemek

Telekgerendás falusias jellegű, rendezett belterületű település. A belterületen és a külterületen 600 állandóan lakott épület található. Az épületekben az 1999-2000. évi belvíz által okozott károkat mára nagyrészt kijavították. Az épületek közül a legrégebbiek közé tartoznak a TSz dolgozóinak épített ikertelkes ikerházak. A családi házak zöme az 1960 – 1980-as években 12

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. készült, eleinte sátortetős „kockaházak”, majd tetőtér beépítéses vagy kétszintes házak épültek. A háztáji állattartás és trágyatárolás, a saját tulajdonú mezőgazdasági gépek és egyéb szükséges eszközök nem megfelelő tárolása esetenként rontja a település udvarainak összképét. A közterületen az 1992-ben épült evangélikus templom környezetének rendbe tétele, majd a Millenáris Emlékpark létrehozása nagyban hozzájárult a gondozott, virágos-fás településkép kialakításához. • Éghajlat Éghajlati szempontból Telekgerendás inkább a meleg, száraz - mérsékelten száraz éghajlati övbe tartozik. Évente mintegy 2000 napsütéses óra várható, ebből nyáron 810, télen 190 fölötti napsütéses óra a valószínű, az őszi és tavaszi napsütéses órák száma közel azonos, kb. 500-500 óra. A hőmérséklet sokévi átlaga 10,2-10,4 °C, a tenyészidőszak középhőmérséklete 17,1-17,3 °C. A napi középhőmérséklet április 9-10. és október 19-20. között, vagyis 192-194 napon át meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak hossza 186-187 nap közötti (április 16-17-től október 20-ig). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 34,3-34,6 °C, a leghidegebb téli napok minimum hőmérsékletének átlaga valamivel -18,0 °C alatti. A leggyakoribb szélirány az É-Ny-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. A területre jellemző az időjárásban megjelenő szélsőségekre való hajlam. Ez elsősorban a rapszodikus csapadék eloszlásában és az egyszerre lehulló csapadék mennyiségében nyilvánul meg. Az aszály és a jégeső igen gyakran mérsékli az egyébként igen jó talajadottságú területek terméseredményeit. I.2.6. Hidrogeológiai jellemzők Felszín alatti vizek Telekgerendás térsége korábban folyók szabdalta terület volt. A medreket környezetük fölé 1-3 m-rel is kiemelkedő folyóhátak kisérték, melyek ármentes felszínek voltak. Az egykori folyóhálózat maradványai változatos térszínt, és talajvízáramlást eredményeznek. A település magas talajvízjárású területen helyezkedik el, aszályos időszakban a talajvíz szintje 2-3 méteren, míg belvizes időszakban csupán 30-40 cm-en van. A térségben a rétegvizek mennyisége és a kutak vízhozama alacsony, a vízminőségi problémák (vastartalom: 0,5 mg/l, arzéntartalom: 0,1 mg/l) miatt ez a víz emberi fogyasztásra nem alkalmas. A település jó minőségű ivóvízzel történő ellátását a Maros hordalékkúpjának vízkészletéből a Közép-Békési Regionális Víztársulat biztosítja. Szennyvízcsatorna hálózattal és tisztítóművel a község nem rendelkezik, ezért a kommunális és a mezőgazdasági eredetű szennyvizek elhelyezése Telekgerendás területén nem elfogadható módon történik. Feltételezhető, hogy az évente szolgáltatott 64.000 m3 víz teljes mennyisége szikkasztással a talajvízbe kerül, jelentősen megemelve ezzel az egyébként is magas talajvízszintet. A szikkasztott szennyvíz másik káros hatása az egyébként is magas sótartalmú vizek további terhelése. Az állattartó telepek és a bezárt, de még nem rekultivált szeméttelep környezetében az egyébként is magas nitrát tartalmú vizek további szennyeződése várható a nitrogén tartalmú vegyületekkel. Belterületen a lakosság által öntözésre használt sekély fúrású kutak vize általában a második vízadó rétegből származik. Ez a víz a felszíntől már kevésbé szennyeződött, de a mélyben sós réti csernozjom és a szolonyeces réti talajokban a nátrium-ion felfelé történő mozgása miatt ezeknek az öntözővizeknek jelentős szikesítő hatása van. A rétegvizek felhasználhatóságát emellett magas természetes szennyezettségük (arzén, metán, szerves anyag, vas, stb.) is korlátozza. A felszín alatti vizek áramlása a talajvízbe kerülő szennyeződések vízszintes irányú kiterjedését is növeli. A tavaszi vízborítottság viszonyok 13

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. alapján feltételezhető, hogy a felszín alatti vizek mozgásánál a továbbiakban figyelembe kell venni az Ős-Maros egyes ágainak elhelyezkedését is. A felszín alatti vizek szennyezését okozó környezethasználatok: • kommunális szennyvizek szikkasztása • háztáji állattartásból származó trágyalé szikkasztása • külterületei állattartótelepek hígtrágya és szerves trágya tárolása • szigetelés nélküli bezárt hulladéklerakóról a folyékony bomlástermékek és a szennyezett csapadékvíz szivárgása I.2.7. Természetvédelem és tájvédelem A település a Körösök síkvidéki területére esik, a Holocén-kori felszínformáló erő a víz és a szél volt, ezért a kis szintkülönbségű – néhány méteres – szintdifferenciájú tájforma jellemzi. A felszín kialakításában az Ős-Maros is szerepet játszott, az elhagyott folyómedrek feltöltésében a szélnek és a növényzetnek jutott meghatározó szerep. A térségben a természetes növénytakarót a löszpusztagyepek alkotnák szil-kőris vagy kocsányos tölgy facsoportokkal. A mai tájat teljes egészében az emberi tevékenység hatására kialakult agrárkörnyezet jellemzi. Telekgerendás nem rendelkezik országos jelentőségű természetvédelmi területtel és védett értékkel. Helyi védettségű természeti területek és értékek azonban vannak: • Millenáris Emlékpark: Dózsa Gy. utca – Ady E. utca sarka, 3005 m2 • Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos): Dózsa Gy. utca 8. (óvoda) • Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum): Dózsa Gy. utca 8. (óvoda), 2 egyed • Nyugati platán (Platanus occidentalis): Ady E. utca 16. 2 egyed • Török mogyoró (Corylus colurna): Dózsa Gy. u. 14 (Művelődési Ház udvara) • Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera) fasor: Dózsa Gy. u. 13 (Polgármesteri Hivatal udvara) • Közönséges luc (Picea abies): Kossuth L. utca, külterület, 2 egyed • Török mogyoró (Corylus colurna): Kossuth L. utca, külterület • Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum): Ady E. u. 10. (iskolaudvar) • Nyugati platán (Platanus occidentalis): Ady E. u. 10. (iskolaudvar) • Tölgyfasor: Ady E. u. 10. (iskolaudvar) A külterületen három kunhalom található, ebből egyet szántanak, a másik 1,5 m-re emelkedik ki a felszínről. A köztudatban valójában a településtől 2 km-re D-re, a Sűrűsori dűlőben lévő, 4 m magasan kiemelkedő kunhalom él. I.2.8. Területfelhasználás Telekgerendás közigazgatási területe 7128 ha, ebből belterület 109 ha. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület, az 560 lakott ingatlan mellett a külterületi kertek kis alapterületű (kb. 30 m2) házai közül 40-ben állandóan laknak. A megfelelő méretű lakótelkek az általában szabályos, derékszögű utcákban lettek kialakítva. A község belterületén a domináns lakóterület mellett intézményi, rendezvény terület, közpark, sportpálya, temető, ipari és raktározási létesítmények találhatók. A belterület Ny-i szélén nagytávlatú fejlesztési terület van. A külterületi területhasznosítás erőteljesen eltolódott a mezőgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt mezőgazdasági ipari-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, erdő- és különleges 14

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. hasznosítású terület van. A 47. számú főközlekedési út mellett zártkert sor található, melyet a távlati tervek szerint részleges építési tilalom bevezetésével belterületté nyilvánítanak. Belterületen a zöldfelületet az evangélikus templom körüli terület, a Milleniumi Emlékpark, az óvoda és az általános iskola udvarán lévő helyi védettségű fák, illetve az utcák többségében megtalálható fasorok képezik. A zöldfelület növelésére, a zajterhelés csökkentésére a már korábban jelzett forgalmasabb útvonalakon fasorok, illetve több szintben cserjék telepítésére van szükség. A településképet meghatározó zöldfelület kialakítását egységes fásítással lehetőleg tájhonos fák és cserjék ültetésével szakember irányításával kell megtervezni. Szintén több szintes, cserje és fasorok telepítésére van szükség a település Ny-i határában a szántóterületről defláció során képződő porterhelés kivédésére. A külterületen a dűlőutak fásítottsága kicsi. A zöldfelületek további telepítésénél illetve a fenntartásánál az emberi egészség érdekében törekedni kell az allergén gyomok és fű-, fa pollenek, termések elkerülésére. 4. táblázat FEKVÉS

A települési földrészletek statisztikája FÖLDRÉSZLETE K SZÁMA

EGYÉB ÖNÁLLÓ ÉPÜLETE K SZÁMA

EGYÉB ÖNÁLLÓ LAKÁSO K SZÁMA

ÖSSZES TERÜLE T (M2)*

LEGKISEBB FÖLDRÉSZLE T TERÜLET (M2)

LEGNAGYOB B FÖLDRÉSZLE T TERÜLET (M2)

ÁTLAGOS FÖLDRÉSZLE T TERÜLET (M2)

723

3

10

1160955

60

87823

1606

1868

7

0

22

2466822

37994

194 2785

0 10

0 10

7097216 2 239519 7237263 6

53

7358

1235

BELTERÜLE T KÜLTERÜLE T ZÁRTKERT

ÖSSZESE N

Forrás: Földhivatal *A Földhivatalnál és az önkormányzatnál nyilvántartott adatok nem egyeznek.

15

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 1.2.9. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai • • • • •

Tervezési szint: helyi hulladékgazdálkodási terv Tervkészítő neve, címe: Dr. Halmágyi Tiborné környezetgazdálkodási szakmérnök 6791 Szeged, Bethlen Gábor u. 17. Megbízó: Telekgerendás Község Önkormányzata KÜJ: 100166316 KTJ: 101027756

• • • •

Tervezésben érintett település: Telekgerendás Állandó népesség: 1724 fő Közigazgatási terület: 7128 ha Ebből: belterület a hozzá kapcsolódó zártkertekkel 140 ha (forrás: Önkormányzat)

• •

Tervkészítés dátuma: Tervkészítés báziséve:

•

Az adatok forrása, megbízhatósága

2005. 03. 25. 2002.

Forrása: 9 Országos Hulladékgazdálkodási terv 9 A Dél-Alföld statisztikai régió hulladékgazdálkodási terve 9 Települési környezetvédelmi program 9 Településrendezési terv 9 Településfejlesztési koncepció 9 KSH adatok 9 Az önkormányzatok településtisztasággal és környezetvédelemmel foglalkozó helyi rendeletei 9 Önkormányzat által kitöltött adatlapok 9 Szolgáltatók által biztosított adatok Megbízhatósága: A helyi hulladékgazdálkodási terv a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából, közfeladatot ellátó szervezeteknél működéséből származó (eü, tömegközlekedés, közterület fenntartás) hulladékokkal foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervben a közszolgáltatás keretében ellátott feladatoknál jelenleg nem megoldható a gazdasági szervezetek, vállalkozások kommunális hulladékainak, valamint a lakosságnál képződött hulladékok elkülönített adatszolgáltatása. A termelési hulladékok közül a veszélyes hulladékok kezelése elkülönítetten történik, ezért ezek adataival a helyi hulladékgazdálkodási terv nem foglalkozik. A helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplő adatok a következő tevékenységekre, illetve ezek hulladékaira vonatkoznak:

16

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ¾ Az önkormányzat hatáskörében lévő intézmények, területek hulladékainak kezelése: 1. Polgármesteri hivatal 2. Oktatási intézmények 3. Óvodák 4. Gondozási központ 5. Az intézményeket ellátó konyha 6. Orvosi, fogorvosi rendelő 7. Védőnői szolgálat 8. Közterület 9. Sportpálya 10. Temető ¾ Önkormányzat által – a hulladékgazdálkodás területén - közszolgáltatásban ellátott feladatok: 1. 2. 3. 4.

szilárd kommunális hulladékkezelés folyékony kommunális hulladékkezelés lakosságnál képződő állati tetemek elszállításának szervezése Közterület fenntartás

¾ A gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás keretében kezelt hulladékai ¾ Illegális települési hulladéklerakók hulladékai A hulladékgazdálkodási tevékenységek helyszínét is feltüntető térképet a 2. számú melléklet tartalmazza. A képződő hulladékokban megjelenő hulladék-összetevők és EWC kódszámok [a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] listáját a 3. számú melléklet tartalmazza. A szilárd és folyékony kommunális hulladékra vonatkozó adatok általában megbízhatóak. Az elmúlt évek hiányos nyilvántartása következtében a hulladékgazdálkodási tervben szereplő további adatok a KSH 2000. évi adataira építve más hasonló adottságú települések meglévő adatainak és az irodalmi adatok felhasználásából származnak. • Egyeztetések A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet megszabja a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményét. Ennek 2. számú melléklete előírja, hogy mely közigazgatási szervek vonandók be egyeztetés céljából (nem szakvélemény kérésre) a hulladékgazdálkodási tervezésbe. Telekgerendás település hulladékgazdálkodási tervének készítésekor az alábbi közigazgatási szerveket kerestük meg levélben, majd egyeztettünk telefonon is: 9 Állami Erdészeti Szolgálat 9 Békés Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 9 Magyar Geológiai Szolgálat 9 Körös-vidéki Vízügyi Felügyelet 9 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda 9 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 9 Szolnoki Bányakapitányság 9 Magyar Energia Hivatal 17

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

Békés Megyei Földhivatal Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Békés Megyei Közlekedési Felügyelet Nemzetközi Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Igazgatósága Honvédelmi Minisztérium Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Polgári Légi közlekedési Hatóság Országos Meteorológiai Szolgálat

A közigazgatási szervektől a megkeresésre érkezett leveleket a 4. sz. melléklet tartalmazza. A helyi hulladékgazdálkodási terv készítésekor elsődleges szempont volt a terv és a magyarországi tematikus tervezési rendszerek közötti összhang megteremtése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Munkánk során igyekeztünk igazodni –többek között- a területfejlesztés, területrendezés, valamint a vidékfejlesztés hazai rendszereihez. Jelen hulladékgazdálkodási terv az önkormányzat, az érintett hatóságok, az érdekképviseleti szervek és alakosság bevonásával készült el.

18

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

II. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) HULLADÉK MENNYISÉG (T/ÉV) TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK 730 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK 43 850 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP 0 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK 0 ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES MEZŐGAZDASÁGI 3,412 HULLADÉKOK* IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK 0 ÖSSZESEN 44 583,412 *Ételmaradékok 10 liter/nap, azaz 220 nap x 10 l = 2200 liter, kb. 2,2 tonna/év Konyhai hulladékolajok 0,012 tonna/év Zöldhulladék 1,2 tonna/év 2002. évben a településen lévő általános iskolákban fém- és papírgyűjtés folyt. Az így begyűjtött fémhulladék mennyisége 16,2 tonna , a papír hulladék mennyisége 4,5 tonna volt, melyet a MÉH Rt-nek adtak át. Szintén a MÉH Rt vett át 2002-ben 47 db (kb. 500 kg), lakosságnál képződött és begyűjtött akkumulátort. 6. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) HULLADÉK MENNYISÉG (T/ÉV) VESZÉLYES HULLADÉKOK HULLADÉKOLAJOK* 0 AKKUMULÁTOROK ÉS SZÁRAZELEMEK 0,5 ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK 0 KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK 0 EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK* 0 ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK 0 ÉS CSOMAGOLÓ NÖVÉNYVÉDŐ-SZEREK 0 ESZKÖZEIK AZBESZT 0 NEM VESZÉLYES CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ÖSSZESEN 0 HULLADÉKOK GUMI 0 EGYÉB HULLADÉK: FÉM- ÉS PAPÍR HULLADÉK 20,7 *Az egészségügyi ellátásban vállalkozó háziorvos és fogorvos tevékenykedik. A védőnői szolgálatnál, valamint az orvosi tevékenység során képződött egészségügyi hulladékokat az orvosok szállíttatják el (Septox Kft. 1142 Budapest, Komáromi út 2.), így az nem tartozik az önkormányzat felelősségi körében lévő hulladékok közé. Csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése 2002-ben nem volt a településen.

19

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 2004. évben a TAPPE Kft. 2 db hulladékszigetet létesített. A legforgalmasabb üzletek előtt papír, műanyag és üveg csomagoló anyagok elkülönített gyűjtésére helyeztek ki konténereket. II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

A településen, az önkormányzatnál és intézményeinél felhalmozott hulladék nincs. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük TELEPÜLÉSRE TELEPÜLÉSRŐ HULLADÉK

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP HULLADÉKOK ÉPÍTÉSI-BONTÁSI

ÉS

EGYÉB

BESZÁLLÍTOTT (T/ÉV)

L KISZÁLLÍTOTT (T/ÉV)

0 0 0

0* 4385** 0

0

0

0

0

0 0

0 4385

INERT

HULLADÉKOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ÖSSZESEN

*2002. évben még a képződött összes kommunális hulladék a települési hulladéklerakóra került. A hulladéklerakó megteltét követően 2003. január 1. napjától a TAPPE Kft. szállítja el a hulladékot a településről. **A települési folyékony hulladék 90 %-a elszikkadt, a többit vállalkozások szállították el. 2002. évben az önkormányzat még nem rendelkezett a települési folyékony hulladék szállítására vonatkozó szerződéssel. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük: A nem veszélyes hulladékok közül az elkülönítetten gyűjtött papír és fém hulladék kiszállított mennyisége 2002. évben 20,7 tonna, az akkumulátor mennyisége pedig 0,5 tonna volt. Más kiemelten kezelendő hulladékáramot nem szállítottak be és ki a településről. Mivel csomagolási hulladék elkülönített gyűjtésére nem került sor, így a településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladék éves mennyisége 0. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik.

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 8. táblázat (hulladékmérleg)

A

nem

veszélyes

HULLADÉK TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK

ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ÖSSZESEN

hulladékok

HASZNOSÍTÁS T/ÉV % 0 0 0 0 0 0 0 0

kezelési

arányainak

LERAKÁS T/ÉV % 730 100 0 0 0 0 0 0

bemutatása

EGYÉB KEZELT T/ÉV % 0 0 39 465* 100 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 730 *A településen elszikkadt folyékony hulladék mennyisége.

100

39 465

100

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok közül az elkülönítetten gyűjtött fém és papír hulladék, valamint használt akkumulátor kezelése nem Telekgerendáson történt, ezeket a hulladékokat elkülönített gyűjtésük után kiszállították a településről (a MÉH Rt Békéscsabai telepére). Más kiemelt hulladékáram, valamint a csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtése nem volt.

21

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

III.A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények Hulladékkezelés: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyes megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma:* Engedélyes neve: Tappe Kft. Címe: 5600 Békéscsaba, Mazán L. u.18. *Mivel 2002. évben még engedélyesek nem tevékenykedtek a településen ezért az ismertetett adatok 2003. évre vonatkoznak. Önkormányzati rendeletalkotás: ~ 17/2005. (V. 27.) Képviselő Testület rendelete a települési szilárd hulladékokról ~ 18/2005. (V. 27.) Képviselő Testület rendelete a települési folyékony hulladékokról ~ Folyamatban van: Köztisztasági rendelet alkotása ~ A helyi hulladékgazdálkodási tervet a szakhatóság jóváhagyásával szintén helyi rendeletben hirdeti ki az önkormányzat

IV.

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

V. V.1.

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A hulladékok gyűjtése és szállítása

Települési szilárd hulladék: A településen 2002-ben szervezett hulladékgyűjtés és szállítás működött. A hulladékot a lakosság műanyag zsákokba gyűjtötte, majd a vonatkozó helyi köztisztasági rendelet alapján minden második hétfőn az önkormányzat a zsákokat összegyűjtötte és elszállította. Az összegyűjtés pótkocsis vontatóval történt, két fő kiszolgáló személyzet a kihelyezett zsákokat feldobálta a pótkocsira. A hulladékot a települési hulladéklerakóba szállították, az előre kiásott hulladékelhelyező gödörbe tették. A gödör feltöltése után évente 1-2 alkalommal 50 cm vastag földtakarással látták el a hulladékot. A hulladék egyengetését és a földtakarást tolólapos MTZ végezte. A települési hulladéklerakón lévő hulladék összetétele a következő: ¾ Üveg 5 % ¾ Fém 4,5 % ¾ Papír 16 % ¾ Műanyag 11,6% ¾ Biológiailag bomló 26,5 % ¾ Textil 4,6 % ¾ Egyéb 31,5%

22

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 2002. évben a rendelkezésre álló terület telítődött, ezért december 31-el az önkormányzat megszüntette a hulladéklerakó üzemeltetését. 2003. január 1. napjától a TAPPE Kft. szállítja el a települési szilárd hulladékot. A szolgáltatóra (TAPPE Kft) vonatkozó adatok: Szilárd hulladék elhelyezése: Békéscsabai Regionális hulladéklerakó, Békéscsaba KÜJ szám: 100300426 KTJ szám: Békéscsabai Regionális hulladéklerakó: 100977850 Kezelési kód: kommunális szilárd hulladék: D 5 Elkülönítetten gyűjtött hulladékok: A 2002. évben a helyi általános iskola szervezésében összegyűjtött fém és papír hulladékot, valamint a használt akkumulátorokat a békéscsabai MÉH telepre szállították. A településen magánszemélyeknél képződött állati hulladékot a lakosság egyedi megbízás alapján az ATEV RT-vel szállíttatta el. A jogszabályi előírások szerint lakosság az esetenként képződő 50 kg alatti állati tetemet saját területén a szomszédos telekhatártól min. 1,5 m-re eláshatja, az ennél nagyobb tömegű állati tetemet szükség szerint továbbra is el kell szállítani. Az EU-csatlakozást követően az állati hulladékok kezelésével kapcsolatban jogszabály változás történt, az 1774/2002/EK rendelet felülbírálja a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletet, ezért az állati hulladékok elásása 2004. május 1-től Telekgerendás területén sem lehetséges. A településen a lakosságnál az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent a nagyobb mennyiségű állattartás, általában a saját igények kielégítésére tartanak házanként 1-2 sertést, illetve néhány 10 baromfit. A TAPPE Kft és az Önkormányzat között létrejött, a hulladékszállítási közszolgáltatás végzésére vonatkozó szerződés értelmében a TAPPE Kft. 2004. évben 350 kg állati tetemet szállított el a lakosságtól. A szolgáltatóra vonatkozó adatok: KÜJ szám: 100300426 KTJ szám: Mezőberény, állati tetem tároló: 101162817 Kezelési kód: állati tetem: H 9 9. táblázat HULLADÉK

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek BEGYŰJTŐ, SZÁLLÍTÓ NEVE

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK

TAPPE KFT.

SZÉKHELY (TELEPÜLÉS)

BÉKÉSCSABA, MAZÁN L. U. 18.

BEGYŰJTÉSRE HASZNÁLT SZÁLLÍTÓESZKÖZ

1 : 5 TÖMÖRÍTÉSI ARÁNYÚ CÉLGÉP

KEZELŐ MEGNEVEZÉSE

BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ BÉKÉSCSABA

A TAPPE Kft tevékenysége: A Kft Békéscsaba város és a környező települések kommunális és szelektíven gyűjtött hulladékainak begyűjtését és szállítását végzi. 2015-ig koncessziót szerzett a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű üzemeltetésére is. A keletkezett hulladékok összegyűjtése speciális célgépekkel történik. A szolgáltató a megfelelő célgépek segítségével, heti rendszerességgel szállít. Telekgerendás területén a 110 literes kukákba gyűjtött hulladék elszállítása heti egy alkalommal történik. Évente egyszer a nagydarabos hulladékok elszállítására lomtalanítást szerveznek. A hulladékok lerakása a

23

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. Békéscsabai Regionális hulladéklerakóban történik. A megsemmisítési technológia dombépítéses, kompaktorral napi rendszerességgel tömörített, földtakarással ellátott. Engedélyezett tevékenység: A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség teljes illetékességi területén a települési – nem elkülönítetten és az elkülönítetten szelektíven gyűjtött – települési szilárd hulladékok begyűjtése és üzletszerű szállítása. Környezetvédelmi engedély száma (szilárd hulladék): 14-1299/10/2003. Engedély érvényessége: 2008. május 31. A tervezés időpontjában egyéb begyűjtő szervezet a területen nem működött. 10. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

KEZELŐ

KEZELÉSI (D)

VÁLLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, CÍME HULLADÉKLERAKÓ TELEP TELEKGERENDÁS HRSZ: 044/2

KÓD

D1

KEZELT HULLADÉK

TELEPÜLÉSI

KAPACITÁS (T/ÉV)

KIHASZNÁLTSÁG (%)

730

100

SZILÁRD

2002. évben a 044/2 hrsz-ú terület telítődött, ezért december 31-el az önkormányzat megszüntette a hulladéklerakó üzemeltetését. 2003. január 1. napjától a TAPPE Kft. a Békéscsabai Hulladékkezelő Műbe szállítja a hulladékot. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2003. december 1. napján kelt 92.29632/2003. ikt. számú határozatában a Telekgerendás külterület 044/2 hrsz-ú területen végzett települési szilárd hulladék lerakásának további folytatását megtiltotta. Egyben kötelezte az önkormányzatot az alábbi környezetvédelmi intézkedések megtételére: ▪ Hulladéklerakó tereprendezése: 2003. december 31. ▪ További illegális hulladék elhelyezés megakadályozása ▪ A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára tényfeltárási záródokumentáció készítése: 2004. április 30. A tényfeltárási záródokumentációt a MIVA Egészségügyi és Szolgáltató Betéti Társaság elkészítette, majd a kiegészítésekkel 2004. júliusában benyújtotta a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A dokumentációt a felügyelőség elfogadta, a hulladéklerakóval kapcsolatban az alábbi előírásokat tette: ▪ 4 db figyelőkút létesítése ▪ Rekultivációs terv készítése ▪ Hulladéklerakó rekultivációja. A tervezés időpontjában a településen működő válogató és hasznosító szervezet nincs A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló engedélyezett létesítmények adatai:

24

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2003. december 1. napján kelt 92.29632/2003. ikt. számú határozatában a Telekgerendás külterület 044/2 hrsz-ú területen végzett települési szilárd hulladék lerakásának további folytatását megtiltotta, így engedélyezett létesítmény a település területén nincs. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése Telekgerendás területén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 0 %-os. A településen elsősorban a szikkasztásos szennyvízaknákat használják. Zárt szennyvíz akna csak az elmúlt években épült lakóingatlanoknál került kialakításra. A településen a vízfogyasztásból számolt szennyvíz mennyisége 43 850 m3/év. A begyűjtők által elszállított szennyvíz mennyisége 2002. évben 4385 m3 volt, a maradék 39 465 m3 elszikkasztásra került. 11. táblázat TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége MENNYISÉG LAKOSSÁG 2002. LEÉ (M3/ÉV/FŐ) T/ÉV ÉVBEN (FŐ) 1724 25,43 43 850

A települési folyékony hulladék szállítása: a lakosság egyedi megbízás alapján, a környező településeken üzemelő szennyvízszállító vállalkozásokkal szállíttatták el a folyékony hulladékot. Erről az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. Az önkormányzat 2002. évben pályázati felhívást tett közzé a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására. Ennek eredményeként 2003. január 1-től a települési folyékony hulladékot –igény szerint- a TAPPE Kft. szállítja a békéscsabai szennyvíztisztító telepre. Környezetvédelmi engedély száma (folyékony hulladék): 90124-36/2003. A folyékony hulladékszállítási engedély (90124-36/2003) módosítása a szolgáltatási tevékenység bővítése érdekében folyamatban van. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A település nem rendelkezik szennyvíztisztítóval, így szennyvíziszap nem képződik. V.4 A települési hulladékgazdálkodás egyéb tényezői A települési szilárd hulladék becsült összetétele a következő: ÖSSZETEVŐ PAPÍR TEXTIL MŰANYAG ÜVEG FÉM SZERVES ANYAG LOMTALANÍTÁSI HULLADÉK EGYÉB HULLADÉK ÖSSZESEN

ARÁNYA % 18,1 5,2 26,78 8,3 6,9 23,2 1,6 9,92 100

TÖMEGE TONNA/ÉV 132,13 37,96 195,5 76,81 50,37 169,36 11,68 56,19 730 25

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A %-os összetételt Békés megye 11 településéről begyűjtött kommunális hulladékokra vonatkozó adatai alapján adtuk meg. Forrás: Saubermacher Kft. o A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya A másodnyersanyag visszanyerésére és hasznosítására azoknál a hulladékoknál lesz majd lehetőség, melyeket elkülönített gyűjtés után válogatóműbe tudnak szállítani utóválogatásra és hasznosításra. o A biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége A települési szilárd hulladékban lévő biológiailag lebomló hulladék aránya egyszeri mintavétel alapján lakossági eredetű hulladékból: 40 %. (A már nem üzemelő hulladéklerakón az elmúlt 10 év során lezajlott lebomlási folyamatok következtében ennél lényegesen alacsonyabb, 26,5 %-os arányt mértek.) A komposztálással hasznosítható anyagok a kommunális szektorból: ¾ Konyhai hulladékok ¾ Bio hulladékok ¾ Zöld hulladék ¾ Kartonpapír A kommunális szilárd hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma kb. 290 tonna/év, ebből 169,36 tonna/év a közszolgáltató által begyűjtött szerves hulladék mennyisége. 120,64 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék a lakosságnál komposztálásra kerül. o A biológiailag lebomló szerves hulladék kezelése 2002. évben a településen nem folyt biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése és kezelése.

26

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

VI. Állapotértékelés, az elérendő célok meghatározása A település általános adottságainak, környezetének és hulladékgazdálkodásának állapotát ismertető részek után a hulladékgazdálkodás állapotának értékelése következik. Az állapotértékelést felhasználva a célok, prioritások, feladatok, eszközök, megoldások kerülnek meghatározása. (Az állapotértékelésnél a jelenlegi helyzetet vettük figyelembe.) VI. 1. Állapotértékelés SWOT analízis 12. táblázat ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK o A HULLADÉKSZÁLLÍTÁS KÖZÚTI o A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSSAL, FELTÉTELEI BIZTOSÍTOTTAK. KEZELÉSSEL MEGJELENŐ KIADÁST A o BÉKÉSCSABA SZILÁRD- ÉS FOLYÉKONY LAKOSSÁG EGY RÉSZE NEM TUDJA HULLADÉK KEZELŐ TELEPE ELÉRHETŐ BIZTOSÍTANI. o A BEZÁRT TELEPÜLÉSI TÁVOLSÁGRA FEKSZIK. o KÖZSZOLGÁLTATÓ SZÁLLÍTJA A HULLADÉKLERAKÓ MŰSZAKI VÉDELME TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOT. NEM MEGFELELŐ. o A CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK o A TÁJI- TERMÉSZETI ÉRTÉKEKET A ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉSE MEGKEZDŐDÖTT. o KÖZSZOLGÁLTATÓ SZÁLLÍTJA A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK EGY RÉSZÉT. o A FELSZÍN ALATTI VÍZZÁRÓ RÉTEG MEGAKADÁLYOZZA A MÁSODIK VÍZADÓ RÉTEG SZENNYEZŐDÉSÉT. o A HÁZTÁJI SERTÉSTARTÁS VOLUMENÉNEK CSÖKKENÉSE MÉRSÉKLI A FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZŐDÉSÉT. LEHETŐSÉGEK o HULLADÉKSZIGETEK LÉTESÍTÉSÉHEZ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. o AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK VÁLOGATÓMŰBE, MAJD HASZNOSÍTÁSRA KERÜLHETNEK A REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ TELEPEN BÉKÉSCSABÁN. o EGYEDI KOMPOSZTÁLÓ BERENDEZÉSEK ELTERJEDÉSE. o A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁS UTÁNI FELHASZNÁLÁSA A TALAJOK TÁPANYAG PÓTLÁSÁBAN. o PÁLYÁZATOK, TÁMOGATÁSOK

MEGLÉVŐ HULLADÉKLERAKÓ VESZÉLYEZTETI. o A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK JELENTŐS MÉRTÉKBEN TARTALMAZNAK BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOKAT. o A SZENNYVÍZELVEZETŐ CSATORNA TELJES HIÁNYA. o A SZENNYVÍZAKNÁK KB. 90 %-BAN NEM VÍZZÁRÓAK. o TENGELYEN ELSZÁLLÍTOTT SZENNYVÍZ NYILVÁNTARTÁSA HIÁNYOS. VESZÉLYEK o A PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KÉSVE JELENNEK MEG, ESETENKÉNT NEM EGYÉRTELMŰEK. o A PÁLYÁZATI ÖNRÉSZT AZ ÖNKORMÁNYZAT NEM TUDJA BIZTOSÍTANI. o A PÁLYÁZATOK UTÓFINANSZÍROZÁSÚAK, ÍGY AZ ÖNKORMÁNYZATNAK MEG KELL ELŐLEGEZNI A BERUHÁZÁSOK RÉSZBENI VAGY TELJES ÖSSZEGÉT. o A TÁMOGATÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE HOSSZADALMAS. o A TELEPÜLÉS 2000 LE ALATTI

27

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ELNYERÉSÉVEL AZ EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS BEVEZETHETŐ.

SZENNYVÍZ TERHELÉSŰ, ÍGY 2015-IG NEM SZÁMÍTHAT SZENNYVÍZKEZELÉSRE VONATKOZÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGRE.

Érték- és Problémakataszter A célok, feladatok megfogalmazásához és a prioritások felállításához szükséges az állapotfelmérés során ismertetett hulladékgazdálkodás problémáinak a megfogalmazása és rendszerezése.

Értékek Az értékek feltárásának célja az értékvédelem biztosítása, a potenciálisan veszélyeztetett tényezők felismerése. Természeti értékek ¾ A tanyás településszerkezet ősi táji értékeket hordoz. Hasznosítható erőforrások, másodnyersanyagok ¾ Alternatív erőforrások (napenergia, geotermális energia) használatának lehetősége. ¾ A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetése. ¾ Hulladékhasznosítás lehetősége Békéscsabán adott. Egyéb területek ¾ A lakossági tudatformálás eredményei kezdenek mutatkozni. ¾ Civil szervezetek bevonása a hulladékgazdálkodási feladatok elfogadtatásába.

Problémák Természeti értékeket veszélyeztető problémák ¾ Műszaki védelem nélkül, a földtani közeg mélyedésébe lerakott nagy mennyiségű kommunális hulladék. ¾ A települési hulladéklerakó tájsebet jelent, tájba illesztése a rekultiváció során elengedhetetlen. ¾ Nagyarányú szennyvízszikkasztás felszín alatti vizet veszélyeztető hatása. ¾ A szennyvízcsatorna hálózat hiánya. Hasznosítható erőforrásokkal, másodnyersanyagokkal kapcsolatos problémák ¾ A kommunális hulladék magas, 40 %-os szervesanyag tartalma ¾ Mezőgazdasági hulladékok magas, 50 – 70 %-os szervesanyag tartalma ¾ Egyedi komposztáló berendezések nem terjedtek el Egyéb problémák ¾ A lakossági veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése nem megoldott. ¾ Az elkülönített hulladékgyűjtést nem teljes körű. ¾ A lakosságtól elszállított, szelektív hulladék elkülönített gyűjtése gyakorlatilag a belterületen lévő hulladékszigetre korlátozódik ¾ A települési folyékony hulladék közszolgáltatásának biztosítása nem megoldott

28

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ¾ A települési folyékony hulladék tengelyen való szállítása jelentős költséget ró a lakosságra és az önkormányzatra. A valós hulladékkezelési problémák közül azokat a problémákat emeltük ki, melyek a hulladékgazdálkodási terv keretében, az önkormányzat hatáskörében megoldhatók. VI. 2. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira, valamint a hulladékkezelésben 2003-ban bekövetkezett változásokra lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.2.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 13. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 2002 (T/ÉV)

HULLADÉK TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK ÉS EGYÉB

730 43 850 0

VESZÉLYES HULLADÉKO K

HULLADÉKOLAJOK AKKUMULÁTOROK

2008 (T/ÉV) 725±10 41000±40 0

0

0

5±1

7±1

0 41735±51

0 41732±51

0

INERT HULLADÉKOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ÖSSZESEN

14. táblázat A képződő települési hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) HULLADÉK

2005 (T/ÉV) 730±10 41000±40 0

3,4 0 44 583,4 szilárd

ÉS SZÁRAZELEMEK ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK

hulladékból 2002 (T/ÉV) 0,012

szelektíven

gyűjtött

2005* (T/ÉV)

2008* (T/ÉV)

1±0,1

2±0,1

0,5 0 0 0

29

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK NÖVÉNYVÉDŐSZEREK

0 ÉS

CSOMAGOLÓ ESZKÖZEIK

NEM

AZBESZT EGYÉB HULLADÉK CSOMAGOLÁSI

0 0 0

HULLADÉKOK

0 0 EGYÉB: PAPÍR, FÉM HULLADÉK 24±1 30±2 20,7 A kiemelten kezelendő hulladékáramok elkülönített gyűjtésére, mennyiségének meghatározására a tervkészítés időszakában a papír és fém hulladék, valamint a használt akkumulátorok kivételével nem került sor. A hulladékok elkülönített gyűjtésének kiterjesztésével és pontos nyilvántartásával a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatakor (2006-ban) a tervezett mennyiséget meg lehet adni.

VESZÉLYES HULLADÉKO K

ÖSSZESEN GUMI

A csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésére nem került sor. A hulladékok összetételére vonatkozó adatok a hulladékok anyagára vonatkoznak, abból nem lehet korrekt módon következtetni arra, hogy mennyi volt a hulladékká vált csomagoló anyag. A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Az ismertetett okok miatt a csomagolási hulladékok képződő mennyisége nem prognosztizálható, az elkülönített gyűjtés bevezetésével azonban mennyisége a jelenlegi 0 állapothoz viszonyítva növekedni fog.

30

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. VI.2.2. A hulladékok keletkezésére vonatkozó csökkentési célok a) Átfogó (országos) hulladékgazdálkodási célok ¾ A hulladékképződés megelőzése ¾ A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése ¾ A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása • Anyagában történő hasznosítás • Átalakítás után történő hasznosítás • Égetéssel történő hasznosítás • A nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása ¾ A lerakott mennyiség csökkentési céljai: Elsődleges cél a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése: • 2004. július 1 napjáig 75%-ra • 2007. július 1 napjáig 50%-ra • 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. ¾ A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: • legalább 50% hasznosításra kerüljön, • ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. ¾ A térségben keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát 2008-ra minimálisan 50 56 %-ra kell növelni (komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés) ¾ A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %- a 2008-ig hasznosításra kell, hogy kerüljön. Ennek érdekében a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és az elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni. b) Települési célok Az elérendő célok prioritása a következő: 1. Hulladékgyűjtő udvar létesítése a településen. 2. Hulladékszigetek szükséges számú kialakítása. 3. A hasznosítható és komposztálható hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése és teljessé tétele. 4. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő települési hulladéklerakó rekultiválása 5. Illegális lerakók felszámolása, újak kialakulásának megakadályozása. 6. A külterületi kommunális és szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és kiterjesztése 7. Biológiailag lebomló szerves hulladékkezelő rendszer kialakítása: Egyedi komposztálók elterjesztése a lakóingatlanokon. Komposztáló telep létesítése a települési hulladéklerakó rekultivációjához kapcsolódva, a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelésére A közszolgáltató által begyűjtött szerves hulladék mennyisége 169,36 ( ~170) tonna/év. Csökkentési célok: ALAP ÉRTÉK 2007. JÚLIUS 1-IG 50 %-RA 2014 JÚLIUS 1-IG 35 %-RA 170 TONNA/ÉV 85 TONNA/ÉV 59,5 ( ~60)TONNA/ÉV

31

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 8. A kiemelten kezelendő hulladékáramok elkülönített gyűjtése a településeken 9. Korszerű települési folyékony hulladékkezelő rendszer kialakítása* * Telekgerendás besorolása a szennyvízterhelés szempontjából: Kód: E663/1 LE (lakosegyenérték): 1673 Mivel a lakosegyenérték 2000 alatti, ezért a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program (B programja) nem vonatkozik a településre. A szennyvízelvezetési rendszer kialakításához csak más településsel társulva számíthat 2015 előtt pályázati lehetőségre és támogatásra. 15. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésére vonatkozó csökkentési célok

HULLADÉK TELEPÜLÉSI HULLADÉK

CSÖKKENTÉSI CÉL

SZILÁRD

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK

MEZŐGAZDASÁGI ÉLELMISZERIPARI,

ÉS

KOMPOSZTÁLHATÓ HULLADÉKOK IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

16. táblázat

AZ OHT-VEL ÖSSZHANGBAN NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS BEVEZETÉSÉVEL STAGNÁLÁS, ILL. KIS MÉRTÉKŰ CSÖKKENÉS VÁRHATÓ A CSATORNAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉVEL ÉS A CSATORNADÍJ BEVEZETÉSÉVEL MENNYISÉGE CSÖKKENNI FOG. AMÍG A SZENNYVÍZ ELVEZETŐ- ÉS KEZELŐ RENDSZER NEM KERÜL MEGVALÓSÍTÁSRA, MENNYISÉGÉBEN STAGNÁLÁS VÁRHATÓ. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL A NÖVEKEDNI FOG, ADDIG AZONBAN NEM KÉPZŐDIK. BONTOTT ÉPÍTŐANYAGOK NAGYOBB A MÉRTÉKŰ ISMÉTELT FELHASZNÁLÁSÁVAL KIS MÉRTÉKŰ CSÖKKENÉS VAGY STAGNÁLÁS VÁRHATÓ AZ ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉS KÖVETKEZTÉBEN MAJD A KIS MÉRTÉKŰ NÖVEKEDÉS, KOMPOSZTÁLÁS ELTERJEDÉSÉVEL STAGNÁLÁS VÁRHATÓ. A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE NE HALADJA MEG A 2000. ÉVBEN KELETKEZETT MENNYISÉGET

%

VÁRHATÓ MENNYISÉG T/ÉV

+3

725±10

0; -2

-10 0

41000±40

0-(+30)

0

0 -(-5)

0

+5

7±1

N.A.

N.A.

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

HULLADÉK

CSÖKKENTÉSI CÉL

HULLADÉKOLAJOK

A

AKKUMULÁTOROK SZÁRAZELEMEK

ÉS

ELEKTROMOS

ÉS

GÉPJÁRMŰVEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE MIATT NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ AZ ÚJRATÖLTHETŐ ELEMEK ELTERJEDÉSÉVEL CSÖKKENÉS VÁRHATÓ. ADATHIÁNY MIATT NEM ADHATÓ MEG.

%

VÁRHATÓ MENNYISÉG T/ÉV

+15

N.A.

-5

2±0,1

100

N.A.

32

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK

KISELEJTEZETT

AZ

GÉPJÁRMŰVEK EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK EREDETŰ ÁLLATI HULLADÉKOK NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS CSOMAGOLÓ ESZKÖZEIK

AZBESZT GUMI CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK NEM VESZÉLYES FÉM ÉS PAPÍR HULLADÉKOK

ÖREG GÉPKOCSIPARK LECSERÉLÉSÉVEL MENNYISÉGE NÖVEKEDNI FOG. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK NÖVEKEDÉSÉVEL NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ CSÖKKENÉS VÁRHATÓ.

+2

N.A.

+5

N.A.

N.A.

N.A.

-5

N.A.

0

0

+25

N.A.

+ 20

30±2

+10

300±10

A

MAGASABB HATÓANYAG TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK KISEBB KISZERELÉSBEN EZÉRT A KERÜLHETNEK FORGALOMBA, CSOMAGOLÓANYAG MENNYISÉGÉBEN CSÖKKENÉS VÁRHATÓ. NEM FORDUL ELŐ A TELEPÜLÉSEN A GÉPJÁRMŰVEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE MIATT NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ AZ ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉS ELTERJEDÉSÉVEL NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ. AZ ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉS RENDSZERESSÉ TÉTELÉVEL MENNYISÉGE NÖVEKEDNI FOG

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési cél: a csomagolási hulladékok mennyiségét a termék kínálat átalakulása és a fogyasztói magatartás változása jelentősen befolyásolja. Az Európai Unióban meglévő szabad árumozgásnak köszönhetően az új, kedvezőbb áru termékek vásárlásával ezek csomagolási hulladéka is nő. 17. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

HULLADÉK TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK ÉS EGYÉB

HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉL

%

VÁRHATÓ MENNYISÉG T/ÉV*

A KORSZERŰ BEGYŰJTŐ HÁLÓZAT TELJESSÉ CSATLAKOZÁS A REGIONÁLIS TÉTELE, HULLADÉKKEZELŐ MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A TELEPÜLÉSI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS TELJES KÖRŰVÉ TÉTELE AZT EREDMÉNYEZI, HOGY A HULLADÉKLERAKÓBAN LERAKOTT –SZABVÁNYNAK MEGFELELŐEN HULLADÉK MÉRT- ÖSSZETÉTELÉT CSÖKKENTENI KELL A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ SZERVES ANYAG TARTALOMRA: 2004. JÚLIUS 1-IG: 2007. JÚLIUS 1-IG: 2014. JÚLIUS 1-IG: A SZENNYVÍZAKNÁK VÍZZÁRÓVÁ TÉTELÉVEL A SZIKKASZTOTT SZENNYVIZEK MENNYISÉGÉNEK AZ EGYEDI TISZTÍTÓ CSÖKKENTÉSE, RENDSZERBEN TISZTÍTOTT SZENNYVIZEK MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK NÖVELÉSE A CÉL. SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI A HASZNOSÍTÁSÁT NÖVELNI KELL, A CÉL 2005-IG: MEG KELL OLDANI A MINÉL NAGYOBB ARÁNYÚ HASZNOSÍTÁST, VALAMINT A BONTÁS SORÁN

25 50 65

N. A.

N.A.

55

33

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. INERT HULLADÉKOK

ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÉLELMISZERIPARI, NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

KELETKEZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK SZÉTVÁLOGATÁSÁT, ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉSÉT. HASZNOSÍTÁSI CÉL 2008-RA: A ZÖLD-BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI FELMÉRÉSÉT 2006-IG EL KELL VÉGEZNI, MAJD KOMPOSZTÁLÓ, ILLETVE FERMENTÁLÓ –EGYEDI ÉS NAGYOBB BERENDEZÉSEKET KELL A VOLUMENŰLAKOSSÁGHOZ ELJUTTATNI, ILL. LÉTESÍTENI. A MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ MŰANYAG HULLADÉKOK BEGYŰJTÉSÉT ÉS ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁT NÖVELNI KELL. A TÉRSÉGBEN MEGLÉVŐ MŰANYAG FELDOLGOZÓ ÜZEMEKET A TECHNOLÓGIAVÁLTÁSRA ÉS A KAPACITÁS NÖVELÉSÉRE GAZDASÁGILAG ÖSZTÖNÖZNI KELL. 2005-RE HASZNOSÍTÁS: 2008-RA TOVÁBBI HASZNOSÍTÁS:

50

75 15

N.A.

IPARI ÉS EGYÉB 2005-RE HASZNOSÍTÁS: 2008-RA TOVÁBBI HASZNOSÍTÁS:

GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

50 10

N.A.

* Az alapadat az elkülönített gyűjtés hiányában 0 érték, ehhez nem prognosztizálhatók mennyiségek. 18. táblázat A kiemelten ártalmatlanítási célok HULLADÉK

hulladékáramokra

vonatkozó

HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉL

HULLADÉKOLAJOK** AKKUMULÁTOROK

kezelendő

ÉS

SZÁRAZELEMEK ÉS ELEKTROMOS ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS CSOMAGOLÓ ESZKÖZEIK AZBESZT GUMI CSOMAGOLÁSI HULLADÉK

HASZNOSÍTÁSÁT NÖVELNI KELL, EHHEZ FEL KELL TÁRNI A HASZNOSÍTÓ SZERVEZETEKET. VÁLTOZATLAN

%

hasznosítási, VÁRHATÓ MENNYISÉG T/ÉV*

5 0

2008-IG: 20 2008-IG: 2008-IG: VÁLTOZATLAN

20 10 0

2008-IG: 80 NINCS ADAT 2008-IG: 2005-IG

0 70

N.A.

50

* Az alapadat az elkülönített gyűjtés hiányában 0 érték, ehhez nem prognosztizálhatók mennyiségek. 34

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. **Az étkezési hulladékká vált olajok és zsiradékok, valamint az ipari és közlekedési eredetű hulladékolajok mennyiségét kell figyelembe venni. Ezekhez konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokat 2005. évtől kezdődően évente legalább egy alkalommal a községben össze kell gyűjteni. A hulladék fajtánkénti mennyiségének meghatározására (bázis adatok) a hulladékok éves gyűjtésének napját követően sor kerülhet. VI.2. 3. A felhalmozott hulladékok megszüntetésével kapcsolatos célok A tájsebként megjelenő hulladéklerakó felszámolására kiemelt figyelmet kell fordítani. Külterületen is biztosítani kell a képződő hulladékok környezetvédelmi szempontból elfogadható gyűjtését és kezelését, megelőzendő a hulladékok felhalmozását. Levegőtisztaság - és zajvédelem: A településen jelenleg nem működik szilárd hulladéklerakó telep, azonban a szilárdhulladék gyűjtése 2003. január 1. - óta szervezetten történik, és elszállításra kerül a Békéscsabai Regionális hulladéklerakóba. Szennyvízcsatorna hálózat nincs, így a keletkező szennyvíz folyékony hulladéknak minősül. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a jelenlegi állapot kedvezőtlen, mivel a biológiailag lebomló szerves hulladék kezelése a településen nem megoldott. A község szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkezik és a folyékony hulladékot elszikkasztják (igény szerint az esetlegesen keletkező folyékony hulladékot a Tappe Kft. Szállítja el). Az előzőekben ismertetett hiányosságok esetleges bűzhatást eredményezhetnek. Természetvédelem, tájvédelem: A hulladéklerakó környezetében a talajvíz áramlási irányának és a területen feltárt rétegsor figyelembe vételével monitoring rendszert kellett kiépíteni. A települési szilárdhulladék-lerakó telep végleges, jogszerűsített lezárásának időpontját a felügyelőség 2005. december 31. napjában határozta meg. VI.2.4. A települési folyékony hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok Víz-és talajvédelmi szempontok érvényesülése, jogszabályi háttér: Telekgerendás a 163/2004, (V. 21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján – az 1995. évi LVII. Törvény 4. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében – a 2000 alatti terheléssel jellemezhető területeken lévő települések listájába került besorolásra (kód: E663/1, lakosegyenérték (LE): 1673). A szennyvízelvezetéssel és –tisztítással kapcsolatban a 219/2004. (VII. 21.), a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleteket kell figyelembe venni. A 2000 alatti lakosegyenérték alatti települések esetében a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak. 35

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A felszín alatti vizekkel kapcsolatban a területi érzékenységi besorolást a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Telekgerendás az érzékeny területekhez tartozik. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő, a rendelet 13. § (1) bekezdés szerinti - szennyező anyag elhelyezése, földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése – tevékenységeknek 2007. október 31-ig meg kell felelnie e rendelet előírásainak. A házi szikkasztók szippantásával és az aknák vízzáróvá alakításával meg kell akadályozni a szennyvíz földtani közegbe történő szivárgását. A község közigazgatási területén – állattartási tevékenység során – keletkező települési mezőgazdasági folyékony hulladék elhelyezését is meg kell oldani a 213/2001. (XI. 14.), az 50/2001. (IV. 3.), a 219/2004. (VII.21.) és a 49/2001. (IV. 3. Korm. rendeletek figyelembe vételével. Célszerű szabályozni a belterületen, illetve a külterületen folytatható állattartás – almos, mélyalmos, hígtrágyás – módjának, továbbá az állati eredetű hulladékok elhelyezésének feltételeit is. A hígtrágya elhelyezése, hasznosítása engedéllyel rendelkező mezőgazdasági folyékony hulladék elhelyező telepen, valamint termőföldre történő kiöntözéssel lehetséges, melyhez a Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedély szükséges. Vízvédelmi szempontból az almos vagy a mélyalmos megoldások előnyösebbek. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- Tisztítási Megvalósítási Program foglalja magában. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósításánál a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a határidő 2015. december 31. napja, az ez alatti lakosegyenértékre a „B” program nem vonatkozik . Telekgerendás a települési a szennyvíz kezelésében az alábbi megoldások közül választhat: 1. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése, az 1 – 25 települési szennyvíz lakosegyenértékkel jellemezhető ingatlan együttesek, zártkertek, tanyacsoportok esetében egyedi szennyvízkezelés alkalmazása. 2. Rácsatlakozik Békéscsaba szennyvíztisztító rendszerére. 3. A környező települések valamelyikével közös szennyvíztisztító rendszert hoz létre. Amennyiben a szennyvíz kezelésének valamelyik módja 2008. után valósul meg, az önkormányzatnak biztosítani kell a tengelyen történő elszállítás feltételeit, és az elszállított folyékony hulladék kezelését. A tengelyen történő szállítás tervezésekor figyelembe kell venni, hogy azt a fellépő költségek miatt legfeljebb 30 km-es távolságra érdemes szállítani. A települési folyékony hulladék csökkentési céljainak a meghatározásához nincsenek korrekt tervezhető értékek. A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázás, a szennyvíztisztító berendezés létesítésével nőni fog, ennek mennyisége azonban a szennyvízelvezetésre és kezelésre vonatkozó tervek pontatlansága miatt nem prognosztizálható.

36

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

VII. Cselekvési program VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató oktatási és kutatás-fejlesztési programok 19. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok PROGRAM CÉLJA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI FELADATOKKAL FOGLALKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI SZAKEMBEREK KÉPZÉSE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK PONTOS VEZETÉSE ADATSZOLGÁLTATÁS AZ OSAP KERETEIN BELÜL* A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSULÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA SZEMLÉLETFORMÁLÁS: - AZ ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉKGYŰJTÉS - A KOMPOSZTÁLÁS - A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KEZELÉSÉNEK SZEREPE A LERAKÁSRA KERÜLŐ HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK ELLENŐRZÉSE A JOGSZABÁLYI FELTÉTELEK MEGFELELÉSÉRE AZ ÖNKORMÁNYZATOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELETEI BIZTOSÍTSÁK A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT CÉLOKAT

HATÁRIDŐ

FELELŐS

FOLYAMATOS

ÖNKORMÁNYZAT KVVM HULLADÉKGAZDÁLKOD ÁSI FŐOSZTÁLYA ÖNKORMÁNYZATOK A TELEPÜLÉS

FOLYAMATOS

2005. 03. 31. 2006. FOLYAMATOS

TERÜLETÉN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ÖNKORMÁNYZAT

ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI SZERVEZET ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI

KÖLTSÉG (EFT) 200

200/ÉV

200 1000/ÉV

INTÉZMÉNYEK

CIVIL SZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK FOLYAMATOS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZSZOLGÁLTATÓ SZAKMAI SZERVEZETEK

FOLYAMATOS

ÖNKORMÁNYZAT

500

-

A 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a települési önkormányzatok részére, 2033/04 OSAP nyilvántartási számon előírja a települési hulladékgazdálkodási politikáról szóló önkormányzati adatszolgáltatást. Az első adatszolgáltatást 2004. tárgyévre vonatkozóan, 2005. március 31.-ig kell teljesíteni. Az adatlapokat 2005. év elején a Központi Statisztikai Hivatal postázza az önkormányzatok

37

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. részére. A kitöltött adatlap csomagot az illetékes környezetvédelmi felügyelőségre kell benyújtani. 2005. tárgyévtől kezdődően az adatszolgáltatás kétévenként történik majd. A települési önkormányzatoktól további, hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatokat ugyancsak az OSAP keretében a KSH gyűjt. Javasolt indikátor: ¾ Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége ¾ A biológiailag lebomló hulladékok lerakásra kerülő mennyiségének csökkenése ¾ Hulladékszigetek kihasználtsága Forrástérkép 20. táblázat FORRÁS SAJÁT FORRÁS

ÖSSZEG EFT 500

MEGJEGYZÉS A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOKHOZ BIZTOSÍTANDÓ SAJÁT ERŐ

KÜLSŐ FORRÁS

1.600

KAC, KÖVICE

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A hulladékszigetekre vonatkozó javaslatot az 5. számú melléklet tartalmazza. 21. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása MEGLÉVŐ TERVEZETT BECSÜLT KÖLTSÉG LÉTESÍTMÉNY (MILLIÓ FT) MENNYISÉG MENNYISÉG HULLADÉKSZIGET 2 6 2,16 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY 0 1 5 HULLADÉKKEZELÉS* TELEPÜLÉSI SZILÁRD 1,5 HULLADÉKKEZELÉS* *Az önkormányzat hozzájárulása a települési szilárd- és folyékony hulladékok szállítási és elhelyezési költségeihez 22. táblázat A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program A hulladékok hasznosításának tervezésekor figyelembe kell venni, hogy természeti terület (gyep, nádas, mocsár, vízállás, stb.) – ha mélyfekvésű is – inert vagy nem veszélyes hulladékkal való feltöltése nem megengedett. CSELEKVÉSI PROGRAM

FELELŐS

ÉRINTETTEK KÖRE

HATÁRIDŐ

KÖLTSÉ G (EFT)*

38

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS BEVEZETÉSE ÉS ELTERJESZTÉSE, AZ OHT-BEN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN MÉG 4 DB 3 GYŰJTŐEDÉNYES HULLADÉKGYŰJTŐ SZIGET LÉTESÍTÉSE AZ EGYEDI KOMPOSZTÁLÓ BERENDEZÉSEK ELTERJESZTÉSE A LAKOSSÁGNÁL KÉPZŐDŐ MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI HULLADÉKOK BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ RÉSZÉNEK KEZELÉSÉRE AZ IPARI ÉS GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KELETKEZÉSÉRŐL ADATOK GYŰJTÉSE AZ EGYEDI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK FELHASZNÁLÁSÁVAL LAKOSSÁGI SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER IGÉNYBEVÉTELÉNEK FINANSZÍROZÁSA

ÖNKORMÁNYZAT

LAKOSSÁG INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÓK

2005. DECEMBER

31.

540/DB GYŰJTŐEDÉNY ÖNKORMÁNYZAT CIVIL

INTÉZMÉNYEK, LAKOSSÁG

SZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

ÖNKORMÁNYZAT JOGSZABÁLYBAN

VÁLLALKOZÓK

2007.

10 000

DECEMBER 31-IG FOLYAMATO S

2004. DEC. 31.

-

FOLYAMATO

1500/ÉV

MEGHATÁROZOTT VÁLLALKOZÓK KÖRE

ÖNKORMÁNYZAT CIVIL

OKTATÁSI

SZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ RENDSZER ÖNKORMÁNYZAT

LAKOSSÁG GAZDÁLKODÓK

INTÉZMÉNYEK

ÖNKORMÁNYZA T

S

FOLYAMATO

1500/ÉV

S

*A fajlagos költségek 2004. évre vonatkoznak. Forrás: 8006/2003 (K.ért.13.) KvVM tájékoztató. Javasolt indikátor: ¾ A hulladékszigetek száma a településen ¾ Elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége tonna/év ¾ Az egyedi komposztáló berendezések száma ¾ Komposztált hulladék mennyisége tonna/év

39

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. Forrástérkép 23. táblázat FORRÁS SAJÁT FORRÁS

ÖSSZEG EFT N.A.

MEGJEGYZÉS A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOKHOZ BIZTOSÍTANDÓ SAJÁT ERŐ

KÜLSŐ FORRÁS

N.A.

KAC, KÖVICE EU-S FORRÁS

24. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása LÉTESÍTMÉNY MEGLÉVŐ TERVEZETT BECSÜLT KÖLTSÉG (MILLIÓ FT) MENNYISÉG MENNYISÉG NEM VESZÉLYES HULLADÉK 0 1 10 LERAKÓ REKULTIVÁCIÓJA

25. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program CSELEKVÉSI PROGRAM FELELŐS ÉRINTETTEK HATÁRID KÖLTSÉ KÖRE Ő G (EFT) ÖNKORMÁNYZAT, LAKOSSÁG, 2008. N.A. ELEMEK, KÖZSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK DECEMBER AKKUMULÁTOROK: 31. BEGYŰJTÉS MEGSZERVEZÉSE, (TAPPE KFT.) ELSZÁLLÍTÁSA A KÖZSZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ÉRTELMÉBEN ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK: ADATGYŰJTÉS A KAPACITÁSIGÉNY FELMÉRÉSÉRE ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK: ELSZÁLLÍTÁS A KÖZSZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ÉRTELMÉBEN NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZEIK: ADATOK PONTOSÍTÁSA, AZ IGÉNYEK FELMÉRÉSE SZÉLES KÖRŰ LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, TUDATFORMÁLÁS A LAKOSSÁGNÁL KÉPZŐDŐ ILYEN JELLEGŰ HULLADÉKOK BEGYŰJTÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE,

ÖNKORMÁNYZAT FORGALMAZÓK

LAKOSSÁG ÖNKORMÁNYZAT I INTÉZMÉNYEK

ÖNKORMÁNYZAT KÖZSZOLGÁLTATÓ (TAPPE KFT.) ÁLLATORVOS

LAKOSSÁG

2005.

N.A.

DECEMBER

31. 2004. 12. 31.

N.A.

N.A.

ÖNKORMÁNYZAT FALUGAZDÁSZ NTSZ KÖZSZOLGÁLTATÓ (TAPPE KFT.)

LAKOSSÁG MG-I

2006. 06.30.

VÁLLALKOZÁSOK

2008. 12. 31.

VISSZAVÉTELI 40

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ELSZÁLLÍTÁSA A KÖZSZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ÉRTELMÉBEN. A GYÁRTÓK ÁLTAL FINANSZÍROZOTT VISSZAVÉTELI LEHETŐSÉG KIHASZNÁLÁSA. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK: ADATOK FELMÉRÉSE, JELENLEG A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK KÖZÉ KERÜLŐ CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ARÁNYÁNAK PONTOSÍTÁSA SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS RENDSZERÉNEK TELJES KÖRŰ KIÉPÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE HULLADÉKSZIGETEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE A CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ELŐKEZELÉSÉRE, HASZNOSÍTÁSÁRA SZAKOSODOTT VÁLLALKOZÁSOK MEGKERESÉSE BIOMASSZA: LAKOSSÁGI SZEMLÉLETFORMÁLÁS AZ EGYEDI KOMPOSZTÁLÁS ELTERJESZTÉSE

GUMI HULLADÉKOK: A KELETKEZŐ GUMI HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK PONTOSÍTÁSA A MEGLÉVŐ HASZNOSÍTÁSSAL ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ VÁLLALKOZÁSOK MEGKERESÉSE

KÖTELEZETTSÉGGE L RENDELKEZŐ

KHT (CSEBER, PANNON)

ÖKO-

N.A.

ÖNKORMÁNYZAT CIVIL

LAKOSSÁG ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK GYÁRTÓK FORGALMAZÓK

I INTÉZMÉNYEK

2004. 12. 31.

2004. 12. 31.

2008. 12. 31.

N.A.

ÖNKORMÁNYZAT CIVIL

LAKOSSÁG ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK

I INTÉZMÉNYEK

ÖNKORMÁNYZAT FELDOLGOZÓK

LAKOSSÁG ÖNKORMÁNYZAT

2005. 12. 31.

N.A.

2005. 12. 31.

I INTÉZMÉNYEK

A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelése nem tartozik az önkormányzatok hatáskörébe. Az Önkormányzat a hulladékok kezelésével teljes körűen a közszolgáltatót (TAPPE Kft. Békéscsaba) szándékozik megbízni, a meglévő szerződés kiegészítésével. A képződő 41

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. hulladékok mennyiségének, a kapacitásigény felmérését követően elérhetővé válik a regionális hulladékkezelőhöz történő csatlakozás. Javasolt indikátor: ¾ A hulladéksziget száma a településen ¾ Elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége tonna/év ¾ Az egyedi komposztáló berendezések száma ¾ Komposztált hulladék mennyisége tonna/év ¾ Közszolgáltató által elszállított kiemelten kezelendő hulladékáram tonna/év

Forrástérkép 26. táblázat FORRÁS SAJÁT FORRÁS

ÖSSZEG EFT N.A.

MEGJEGYZÉS A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOKHOZ BIZTOSÍTANDÓ SAJÁT ERŐ

KÜLSŐ FORRÁS

N.A.

KAC, KÖVICE EU-S FORRÁS

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő, lerakó telep rekultiválásának, felszámolásának feladatai A hulladéklerakó- és kezelő létesítményekkel, ezek rekultivációjával kapcsolatos követelmények, melyeket a hulladékgazdálkodás tervezésekor is figyelembe kell venni, az alábbiak: ¾ A művi létesítményeket a tájjellegnek megfelelően tájba kell illeszteni ¾ A rekultiválandó lerakót őshonos fa- és cserjefajokkal teljes mértékben takarni kell. A hulladékdombra fás szárú fajok nem ültethetők a szigetelőréteg és a növények védelme érdekében. Gyepesítés minden esetben szükséges. ¾ A régészeti lelőhelyek, műemlékek megóvása érdekében a kijelölésre kerülő hulladékszigetek helyét egyeztetni szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. ¾ Erdőterületek minden jellegű igénybevétele erdészeti szakhatósági hozzájárulást igényel. Telep megnevezése, helyrajzi száma: Hulladéklerakó, Telekgerendás, hrsz: 044/2 VII.2.3. Felhalmozott hulladékok kezelésére vonatkozó feladatok Az illegális hulladéklerakás megelőzése a környezetvédelmi és a táji értékek védelme szempontjából is kiemelt feladat. A lakossági szemléletformálás mellett az illegális lerakók kialakulásának megelőzésében alapvető a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatás teljes körűvé tétele és igénybevétele. VII. 2. 4. Hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítása

42

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. A lakossági vegyes hulladékgyűjtést a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény az „elérhető legjobb eljárás”, a „közelség” és a „regionalitás” elvei alapján szabályozza. A gyűjtési és szállítási költségek racionalizálása az alábbi körülményeket tételezi fel: 1. A hulladékok begyűjtése és szállítása szóródásmentesen, tömörített állapotban történik. 2. a gyűjtőjármű típusa és mérete alkalmazkodik a település méretéhez 3. a begyűjtés és szállítás egyfázisú, azaz a végső ártalmatlanító helyre átrakás nélkül kerül a hulladék 4. A hulladékártalmatlanításra a legközelebbi, megfelelő állapotú, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen történik 5. az ártalmatlanító hely megfelel a 22/2001 (X. 10.) KöM rendeletnek A fenti körülmények mellett az alábbi, valós helyzeten alapuló körülményeket célszerű figyelembe venni: ~ A hulladékok begyűjtésére és szállítására a településen 110 literes műanyag edényt alkalmaznak. ~ A legközelebbi hulladékártalmatlanító, amely megfelel az 5. pontban jelzett jogszabálynak, Békéscsabán van. ~ Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok képződött mennyisége egy- ill. két hetes szállítási ciklust feltételezve a településen kicsi tömegű, laza szerkezetű, szállításának gazdaságosságát vizsgálni kell, a nagyobb kapacitású gépjármű igénybevétele költségnövelő, emellett jelentősen rontja a meglévő burkolt utak minőségét. VII. 3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje 27. táblázat ÉVEK 2004.

A tervezett intézkedések prioritása TEVÉKENYSÉGEK ¾ ELEMEK, AKKUMULÁTOROK BEGYŰJTŐ ¾ ¾ ¾ ¾

2005.

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

2006.

¾ ¾

RENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KAPACITÁSIGÉNY FELMÉRÉSE CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK FELMÉRÉSE A CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE IPARI ÉS GAZDÁLKODÓI HULLADÉKOKRÓL ADATOK GYŰJTÉSE A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS BEVEZETÉSE KOMPOSZTÁLHATÓ, ZÖLD HULLADÉKOK APRÍTÁSÁRA ALKALMAS BERENDEZÉS ÜZEMBE HELYEZÉSE ADATSZOLGÁLTATÁS AZ OSAP KERETEIN BELÜL ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK GYŰJTÉSÉNEK KAPACITÁSIGÉNY FELMÉRÉSE A KÉPZŐDŐ GUMI HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK PONTOSÍTÁSA A KÉPZŐDŐ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZEIK ADATAINAK PONTOSÍTÁSA, KEZELÉSI IGÉNY FELMÉRÉSE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSULÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA

PRIORITÁS *

*

* *

* 43

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. ¾ HULLADÉKSZIGET ¾ 2008.

¾ ¾

¾ FOLYAMATOS

¾ ¾ ¾ ¾

TERVEZÉSI IDŐN TÚL IS FOLYTATÓDÓ FELADATOK

¾ ¾

MEGFELELŐ SZÁMBAN TÖRTÉNŐ LÉTESÍTÉSE MEGLÉVŐ, KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL NEM ELFOGADHATÓ HULLADÉKLERAKÓ REKULTIVÁLÁSA** EGYEDI KOMPOSZTÁLÓ BERENDEZÉSEK ELTERJESZTÉSE A LAKOSSÁGNÁL KÉPZŐDŐ HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE A LAKOSSÁGNÁL KÉPZŐDŐ NÖVÉNYVÉDŐSZER MARADÉKOK ÉS CSOMAGOLÓANYAGAINAK ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉSÉRE FOGADÁSI LEHETŐSÉG KIALAKÍTÁSA AZ ELKÜLÖNÍTETTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK FOGADÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK PONTOS VEZETÉSE LAKOSSÁGI SZEMLÉLETFORMÁLÁS HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK TELEPÜLÉSI ELLENŐRZÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELETEK ALKOTÁSA A SZENNYVÍZELVETŐ CSATORNAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE EGYEDI SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZEREK MEGVALÓSULÁSA, VAGY CSATLAKOZÁS MÁS TELEPÜLÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZERÉHEZ

* * * * *

* *

*

** A hulladéklerakó bezárásának időpontját a tényfeltárási záródokumentáció alapján a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség állapította meg, a rekultivációs terv készítése folyamatban van.

Telekgerendás, 2005. július 20.

44

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005.

Mellékletek

1. számú melléklet:

Telekgerendás elhelyezkedése Békés megyében

2. számú melléklet:

A hulladékgazdálkodási tevékenységek helye

3. számú melléklet:

A települési hulladékban megjelenő hulladék-összetevők és

EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 4. számú melléklet:

Az egyeztetésre megkeresett közigazgatási szervek válaszlevelei

5. számú melléklet:

Javaslat a hulladékszigetek kialakítására

Függelékek 1. számú függelék:

A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási

jogszabályok

45

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV TELEKGERENDÁS 2005. 2. számú függelék:

A lakosság és az önkormányzatok települési szilárd hulladék

kezelésével kapcsolatos feladatai

46