Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16.§ (1). bek. a./ pontjában biztositoitt jogköre alapján az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI törvény, valamint az állatok védelméről és kiméletéről szóló 1998. évi XXVIII tv. alapelveivel összhangban az állattartás helyi szabályairól az Országos Településrendészeti és Épitési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997(XII.20) Korm.rendelet 36.§ (5) bekezdése felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések 1.§ (1.) A rendelet hatálya Keszü község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2.) Keszü község közigazgatási területén az állattartás csak a vonatkozó állategészségügyi és állatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi szabályok, valamint az Országos településrendészeti és Épitési Követelmények ( a továbbiakban: OTÉK) a községre vonatkozó rendezési tervek és helyi épitési előirások betartásával, e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel folytatható. (3.) A rendelet hatálya nem terjed ki az alkalmi cirkuszi rendezvényekre, és állatkiállitásokra. 2.§ (1.) A rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportositása: Haszonállat: minden háziállat, amelyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. - nagy haszonállat: ló, szamár, szarvasmarha, öszvér, póni - kis haszonállat: sertés, kecske, juh, strucc-félék - apró haszonállat: baromfi, húsgalamb, húsnyúl, prémes állat, méh. - egyéb állatok: eb, macska, diszmadár. Kedvtelésből tartott állat: fentieken kívül minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. (2.) Mélyalmos állattartás: az az állattartási mód, mely során az állattartó az alom felújitásáról után almozással rendszeresen és folyamatosan gondoskodik, és az almot véglegesen egy-egy nevelési, illetve hizlalási időszak befejeztével távolitja el. II. Az állattartási övezetek és övezetekben tartható állatok 3.§ (1.) Keszü község állattartási övezeteit és az ingatlanon tartható állatok számát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2.) Eb- és macskatenyészethez, az egzotikus állatok és vadállatok tartásához a Képviselőtestület előzetes engedélye szükséges. III. Az állattartás általános szabályai 4.§ Minden állattartó köteles megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztositani a tartott állat részére és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következményében mások jogai ne szenvedjenek. 5.§ (1.) Nagy és kis haszonállatot tartani csak a közegészségügyi, állategészségügyi, épitésügyi és környezetvédelmi előirásoknak megfelelően, arra alkalmas melléképületekben (istálló, ól, gazdasági épület) szabad. (2.) Juh és kecske megfelelően körülkeritett területen szabadon is tartható. (3.) Apró haszonállat a lakóépület arra alkalmas, elkülönitett – nem lakás céljára szolgáló – helyiségében is tartható. (4.) A méh kaptárak elhelyezésével kapcsolatban a méhészetről szóló 15/1969(XI.6) sz. MÉM rendeletben foglaltak az irányadók. 6.§ (1.) Az állattartásra szolgáló épületek és épitmények elhelyezésének feltételeit, különöse tekintettel a védőtávolságokra, a 2 sz. melléklet tartalmazza. (2.) Kis és nagy haszonállatok – a szabadban tartottak kivételével- csak mosható és tisztitható padozattal ellátott melléképületben tartható. (3.) Az állatok tartására szolgáló melléképületekben csak akkor tarthatók kis és nagy haszonállatok, illetve akkor folytatható árutermelő állattartás, ha a melléképülethez kapcsolódóan a szivárgásmentes, fedlappal ellátott trágyalétároló is kialakitásra került, illetve a szilárd és almos trágya tárolója vizzáró alapzattal és szivárgásmentes oldalfallal lett kialakitva. IV. Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai 7.§ (1.) Az állattartó az állatok tartásáról az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok előirásai szerint – a jó gazda módjára – köteles gondoskodni. Az állattartó köteles az állat megbetegedése esetén annak gyógyitásáról gondoskodni. (2.) Tilos az állatok kinzása, tartós nyugtalanitása, bármilyen módon történő bántalmazása, egymásnak ugratása, elhagyása. (3.) ha az állattartó nem képes, vagy nem kivánja az állatot tovább tartani, köteles megfelelő elhelyezésről gondoskodni, állatorvossal kiirtatni vagy állatmenhelynek átadni.
(4.) Az állattartó a tartással anyagi kárt senkinek nem okozhat, az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. 8.§ (1.) Az állattartó az állatok tartására szolgáló melléképületek és hozzájuk tartozó létesitmények, területek tisztaságát az alábbiak szerint köteles biztositani: -ólak és kifutókban, valamint azok környékén szagtalanitást kell végezni, és folyamatosa, szükség szerint de évente legalább négy alkalommal gondoskodni kell a rovarok, férgek és rágcsálók irtásáról, melyet szabadforgalmú szerrel az állattartó is elvégezhet, -hagyományos állattartás esetén legalább naponként takaritani és legalább 7 naponként fertőtleniteni kell, -mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hizlalási időszak befejeztével, de legalább 8 hetenként kell takaritani és fertőtleniteni, -a trágya és trágyalé tároló kiüritését szükség szerint kell elvégezni, és gondoskodni kell az elszállitásáról. A felhalmozódott trágya mennyisége a 3 köbmétert nem haladhatja meg. -az állattartó olyan módon köteles a tisztaság érdekében a trágya és trágyalé tároló tisztántartásáról és kiüritéséről gondoskodni, hogy az a közterület és más területekre ne kerülhessen, ne folyhasson, illetve szivároghasson ki. (2.) A község belterületén (utcán, parkban, árokparton stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívül még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. 9.§ a beteg- és betegségre gyanús, illetőleg veszett, vagy veszettségre gyanús állatot annak tulajdonosa köteles haladéktalanul a területileg illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni, és az állatot a hatósági intézkedésig elkülöniteni. 10.§ (1.) Az állatatrtó az állategészségügyi és közegészségügyi előirások betartásával köteles az elhullott állatot haladéktalanul a működő állati hulladéklerakó egyikébe szállitani. (2.) Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, az állat elszállitásáról és ártalmatlanná tételéről az állattartó költségére – hivatali úton – az önkormányzat gondoskodik. 11.§ A három hetesnél fiatalabb elhullott kis haszonállat, apró haszonállat, eb és macska tetemét az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával saját ingatlanán is elföldelheti. V. Az ebek, a kedvtelésből tartott állatok és vadállatok tartására vonatkozó szabályok 12.§ (1.) Keszü község területén – az eb tenyésztést kivéve – ingatlanonként legfeljebb 2 (két) db eb, és annak szaporulata 3 hónapos korukig – tartható.
(2.) A Képviselőtestület indokolt esetében, kérelemre az (1.) bekezdésben foglaltaktól eltérő eb tartást is engedélyezhet. (3.) A veszélyes- és veszélyesnek minősitett eb tartására, annak engedélyezésére az 1974. évi XVII. Tv. 5-8.§-ai, a 35/1997(II.26) Korm.rendelet, a 15/1997(III.5) FM.rendelet, továbbá a 15/1997(III.5) BM rendelet rendelkezései az irányadók. (4.) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon. (5.) Az eb tartó köteles nyilvántartásba vétel végett a polgármesteri hivatalnál bejelenteni: -a három hónapos kort elért ebet -ha az eb elhullott, elveszett, vagy új tulajdonoshoz került -tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott -az oltási igazolás – és számozott biléta felmutatásával az oltás megtörténtét ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén vagy az évi szervezett oltáskor részesült veszettség elleni védőoltásban. (6.) Tilos az ebet- vakvezető eb kivételével – bevinni: -játszótérre -tiltó táblával megjelölt parkterületre -vendégforgalmat lebonyolitó nyilvános helyiségbe -élelmiszert árusitó üzletbe, piac területére -ügyfélforgalmat lebonyolitó közintézmény épületébe. 13.§ (1.) Az eb tartó köteles évente egyszer a három hónaposnál idősebb ebét veszettség ellen – a felhivásban megjelölt időben és helyen – a hatósági állatorvossal beoltatni, az erről kapott igazolást és azonositó számot az eb tartó köteles a legközelebbi védőoltásig megőrizni. (2.) Az eb tulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni a sérült személy adatainak közlésével, ha az eb embert mart meg. (3.) A község területén póráz és felügyelet nélkül lévő ebet kóbor ebnek kell tekinteni, melynek befogásáról, elszállitásáról, és tartásáról az önkormányzat gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az eb tulajdonosa viseli, ha ismert, vagy ismerté válik. Ebet csak az vezethet, aki féken tudja tartani. (4.) Ebet tilos közterületre kiengedni, póráz nélkül közterületre vinni, vagy más módon lehetővé tenni, hogy póráz és felügyelet nélkül a közterületre kijusson, vagy ott tartózkodjon. (5.) Harapós vagy támadó természetű ebet a tulajdonosa köteles megkötve, vagy az eb kiszabadulását biztosan megakadályozó módon bekerített, illetve zárt helyen tartani, és az ingatlan bejáratánál a harapós ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát feltűnő módon elhelyezni. (6.) Eb, és macskatenyészetet (értékesítés céljára történő tartást) létesíteni az ÁNTSZ szakvéleményének betartásával – az önkormányzat képviselőtestületének engedélyével lehet kül- és belterületen. (7.) Emberre veszélyes vadállat tartásához – a szakértői nyilvántartást követően – határozott időre – legfeljebb három évre – az önkormányzat képviselőtestülete adhat engedélyt. Az engedélyben közölni kell a vadállat tartásának feltételeit. (8.) Egyéb kedvtelésből tartott állat (éneklő- és díszmadár, tengerimalac, aranyhörcsög, galamb, stb.) az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával a község egész területén tartható.
VI. Szabálysértési rendelkezések 14.§ (1.) A jegyző – előzetes figyelmeztetés után – a jogszabálysértő állattartást megtiltja, illetve szabálysértési eljárást folytat le. (2.) Szabálysértési eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozása, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett is lefolytatható. Ismételt szabálysértés esetén az állat elkobzása is elrendelhető. (3.) Szabálysértést követ el – feltéve, hogy a cselekmény súlyosabban büntetendő rendelkezésbe nem ütközik-, és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a.) aki a 3.§ (2.) bekezdés szerinti állattartáshoz nem kéri ki a Képviselőtestület engedélyét, b.) aki az 1. sz. mellékletben meghatározott állatszámnál többet tart, c.) aki az 5.§-ban meghatározott életfeltételekre vonatkozó előírást megszegi d.) aki a 6.,7.,8. §-ok, a 10.§ (1.) bek. szerinti állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat megszegi, e.) aki az ebek tartására vonatkozó – 12.§ (1), (4.), (6.) és 13.§ (1.), (3.), (4.), (5.), (6.) szabályokat megszegi, f.) aki engedély nélkül tart vadállatot g.) a 8.§ (2.) bekezdésben foglalt tilalmat nem tartja be. VII. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 15.§ (1.) Az állattartással kapcsolatban keletkezett ügyek – az államigazgatási hatósági ügyek kivételével – önkormányzati hatósági ügyek. (2.) Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből vagy jelentősebb csoportérdekből a képviselőtestület jogosult az állattartást korlátozni, a rendelkezések súlyosabb megszegése esetén az állattartás jogát megvonni. (3.) Az e rendeletben nem szabályozott és engedélyezett darabszámot meghaladó mértékű állattartáshoz a kerületi fő állatorvos, az ÁNTSZ illetékes intézete és a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján a Képviselőtestület adhat engedélyt. 16.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárásról szóló – módosított – 1957. évi IV tv., valamint a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX tv. rendelkezései az irányadók. 17.§
(1.) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a köztisztaság fenntartásáról és az állattartásról szóló Pellérd községi Közös Tanács 2/1987(V.27) sz. rendelete II. fejezete és melléklete hatályát veszti. (2.) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Antal Tamás Polgármester
Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa körjegyző
Záradék: Elfogadta Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 2004. április 28.-i ülése. Kihirdetve: 2004. május 5.-én
Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa Körjegyző
1. sz. melléklet Keszü község állattartási Övezetei és az ingatlanon tartható állatok száma
Övezetek:
Tartható állatfajok és egyedszámok
I. sz. övezet a.) Pécs Tortyogó és pellérdi vízbázis területe Dél-dunáltúli Vízügyi Ig. Vg. 23433-P/19972-42
Méhek és apró haszonállatokon kívül az állattartás 2 eb kivételével tilos
b.) Keszü Cserepes-dűlő az állattartásra kijelölt övezeten kívül
2 eb, macska, díszmadár kedvtelésből tartott apróállatok
c.) Keszü Cserepes-dűlő állattartó övezet
egyedi kérelemre, a Képviselőtestület engedélyével
II. övezet Keszü község belterülete a Cserepes-dűlő kivételével
III. övezet Keszü község külterülete
eb és macskatenyészet, egzotikus és vadállatok tartása a Képviselőtestület egyedi engedélye alapján. E nélkül: vállalkozói illetve őstermelői tevékenységet folytatók: 50 db nagy haszonállat 100 db kis haszonállat 300 db apró haszonállat Kedvtelésből tartva: 4 db nagy haszonállat 10 db kis haszonállat 30 db apró haszonállat E rendeletben szabályozott Köztisztasági és állategészségügyi rendelkezések betartásával az állattartás korlátozás nélkül folytatható
2. sz. melléklet Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezési feltételei I.
Belterületen lévő lakótelken az állattartásra szolgáló melléképület és az ahhoz csatlakozó zárt kifutó, valamint trágya – és trágyatároló az OTÉKban meghatározott módon, a hátsó kertben az alábbi védőtávolságok betartásával helyezhető el:
Védőtávolságok belterületen (méterben): Állatfajonként Eü. szoc.-és gyermekint. élelmiszer-és vendéglátó üzlet telkének határától Apró haszonállat+ eb ólja, istállója, 20 ketrece, kifutója, trágya- és trágyalétárolója Kis és nagy haszonállat, egyéb állat (kivéve eb) ólja, istállója, zárt 50 kifutója, trágyaés trágyalétárolója
lakóépülettől Ásott kúttól
6
10
Fúrt kúttól
10
8
15
8
II. Mezőgazdasági rendeltetésű – külterületi, zártkerti – földrészleten állattartásra szolgáló gazdasági épület az alábbi védőtávolságok betartásával helyezhető el : Védőtávolság mezőgazdasági rendeltetésű területen (méterben) Állatfajonként
Apró haszonállat+ eb ólja, istállója, ketrece, kifutója, trágya- és trágyalétárolója Kis és nagy haszonállat, egyéb állat (kivéve eb) ólja, istállója, zárt kifutója, trágya-
Szomszédos gazdasági épülettől
6
Saját gazdasági épülettől (különálló elhelyezés) telekhatártól
3
10
3
Ásott kúttól
Fúrt kúttól
10
8
15
8
és trágyalétárolója
