M
agyar A
B a rá t
K a p i s z t r á n S z e n t J á n o s r ó l N e v e z e t t F e r e n c e s P r o v i n c i a L a p ja
_________________________________________________________________________ 2004. M Á J U S J Ú N I U S
fr. Kálmán Peregrin
A telkem et is kiteszem érted, mondjuk olykor-olykor, ha sze retetünk bőségét akarjuk érzé keltetni valaki számára. Amikor az üdvösségtörténet főbb pontjaira - teremtés, meg váltás, Isten országának betel jesülése - figyelünk, közös mozzanatként láthatjuk meg ezekben az eseményekben: Isten lelket lehel a világba, a Lelkét is kiteszi értünk. A teremtéskor lelket lehelt az emberbe (Tér 2,7), és így élővé tette az anyagot; a kereszten kiadta Lelkét (Jn 19,30), és ezzel megváltott minket, húsvétkor rálehelt a tanítványokra (Jn 20,22), és az üdvösség művének hordozóivá tette őket, az utolsó ítéletkor pedig, remé nyünk szerint ismét lelket, éltető Lelket lehel belénk. Lélekadása szeretetének jele, a Lélek bennünk lakása pedig szent emberségének és meg váltó halálának gyümölcse, mert embersége által elválaszt hatatlanul magához kapcsolt bennünket a Lélek köteléké vel. Adrienne von Speyer, a 20. századi német misztikus írja egy helyen: talán nem vélet len, hogy a jánosi közösség
őrizte meg számunkra a szere tet parancsát - úgy szeressétek egymást, miként én szerettelek titeket (Jn 13, 34) -, az a közös ség, amelynek alapítója szere tett tanítványként megtanulta, hogy az Urat lehet emberi, baráti szeretettel szeretni, és az Úr is képes erre az ember irányába, vagyis az emberi szeretet benne megistenült. Alátámasztja ezt a megállapítást János evangéliumának szókész lete is, hiszen míg az evangélista az ember Isten iránti szereteté nek összefüggésében mindig a fllia, az emberi szeretet fogal mát használja, addig az ember és ember közötti szeretetet az agapéval, az isteni, a “megiste nült” szeretetet magába foglaló szóval jelöli. Megtanulni emberi sze retettel, odafigyeléssel szeretni az Urat, és a világban hagyott Jeleit, s megtanulni emberfe letti, a kereszthez mért szeretetettel szeretni az embert, vagyis lelkünket kitéve, Lelket lehelni a világba. Legyen ez pünkösd gyümölcse bennünk, mindkét irányba! Utánozzuk és köves sük Krisztust, aki megváltó halálával, bele lehelte a világba a Lelket, feltámadása napján adott Leikével pedig arra képe sített minket, hogy e mű folytatói legyünk az Atya kül dötteiként, a kiengesztelődés művének szolgálata által.
Alberto Giacometti: Összeeső férfi
M
agy a r
B arát
fr. N ém eth Pelbárt
A felszabadítás megtörtént A Latin-A m erikában kidolgozott krisztológia nem a h it Krisztusára, h anem inkább a történeti Jézusra figyel. M ivel látja, hogy k o ru n k megfelel a jézusi társadalom nak: szem m el látható az elnyom ás, a füg gőség, és Isten üdvtervének eluta sítása. M ivel a történeti Jézus közvetlen kapcsolatba lépett velünk felszabadítási program jával és tetté vel. M ivel a történeti Jézus m egm utatta, hogy m in d en egyes felszabadításra irányuló cselekedet konfliktust szül, és tu d tu n k ra adta azt is, m ilyen sors vár m indazokra, akik követik. M ivel a történeti Jézus világosan m egm ondta, hogy életé nek és cselekedeteinek követése a krisztológiai h it alapja. A követés ben látjuk m eg azt a jézusi igazsá got, am ely ezt a bűnös világot el tu d ja vezetni Isten O rszágába, és az em bert valóban igazzá tu d ja tenni. Jézus nem m agyarázgat, hanem m egváltoztatja környezetét. Ez az ő végérvényes m agyarázata. M ivel a történeti Jézus kinyilatkoztatta szá m u n k ra az A tyát azzal, hogy m eg m u ta tta a hozzá vezető utat. M ás szóval: csak a megtérés (gyakorlat) nem pedig az absztrakt reflexió (elmélet) folyam atában ju tu n k el Jézus Krisztus Istenéhez. A m ostani világ számára Jézus egy krízis, nem pedig megigazulás, m ivel nem csak beszélni akar róla, h an em megvál toztatni azt. A történeti Jézust nem ism erhetjük m eg pusztán az, éle téből, m ert útjának örökérvényű kinyilatkoztatása van: feltám adt. A feltám adás ragyogása viszont nem m en t fel b e n n ü n k et világi kötele zettségeink alól, h anem m ég sokkal intenzívebb törődést igényel, aho
2
Országát, és ezzel a fennálló rend gyan az evangélium is utal rá. Jézus cselekedetei történeti jelek szert m egdöntötte. A hozzá vezető és rám utatnak, hogy valójábanm it ú t elsősorban nem a kultuszon, is jelent az Isten Országa: felsza a vallásosságon, az im án keresztül badító kitörés az a d o tt helyzetből. vezet, persze ezek m in d nagyon fon A csodák sem azért fontosak, m ert tosak és jók, hanem a szegények szol valam i különleges dolog történik, gálatában, akikben Isten rejtetten hanem , m ert ezek az O rszágot van jelen. A felszabadítás gyakor teszik jelenvalóvá. E bben a világban lata a legbiztosabb ú t Jézus Krisztus m indig az erősebb győzött: m eg Istenéhez. Az igazságosság Jézus ige tö rtén t a felszabadítás. Jézus Isten hirdetésének fontos tanítása. Jézus O rszágának jele, és az Atya m egtes boldognak m o n d ja a szegényeket tesült szeretete. A m ikor odahajol a - nem m in th a a szegénység érdem szegényhez, a nyilvános bűnöshöz, lenne szem ében -, m ert ők m u ta t a b otrányt okozóhoz, az iszákos nak rá a szociális különbségekre, és hoz, a lepráshoz, a prostituálthoz, provokálják a messiási ország eljöt azt nem hum anitáriusságból teszi, tét, am inek elsődleges szerepe, hogy hanem m ert ő a kicsinyekhez és a szegényeknek igazságot terem tsen, a bűnösökhöz forduló Atya testté és a gyengéket megvédje. Jézus szá lett szeretete. Az életükre figyel, nem m ára sem a bőség, sem a szegénység pedig a társadalom ban b etö ltö tt nem ideál, hanem csakis az igaz helyzetükre. N em vesztesek m in d ságosság és a testvéri szeretet társa örökre. Isten képes őket felszabadí dalm a. M in d en elnyom ó rendszert tani. Jézus nem különleges aszkéta, m egkérdőjelez - viszonylagossá teszi nem esszénus, nem is hagyom ányos a szent-király hatalm át is, hiszen szerzetes, hanem prófétai szabadító. azt is "fentről kap ta”. Jézus szoli A vallással, törvénnyel, hagyom ány dáris gyakorlata túllép az osztályok nyal szem benálló cselekedetei nem < különbségén. N em program beszé reform -, hanem felszabadító tettek. d et ad, hanem a boldogságm ondá Viszonylagossá teszi azok vélt érté sok Lelkét, aki egyedül képes úgy két, m ert az em ber fontosabb a átform álni a világot, ahogyan az szom batnál és a hagyom ánynál. Az Isten szeme előtt jelen van. üdvösséget is attól tette függővé, hogy hogyan viszonyulunk a m el (Leonardo BofF: Jesus C hristus dér lettü n k lévőkhöz (M t 25, 31-46). Befreier c. könyve alapján) Az em beri cselekedetet azáltal sza b ad íto tta fel, hogy a törvényt és a tanítást a szeretetnek rendelte alá. A határtalan jóság Istene, aki sze reti a hálátlanokat és a bűnösöket is, a kegyelem ben közeledik hozzánk. Az Isten nincs "el m agában", hiszen kinyilatkoztatta önm agát a tö rté nelem ben, m ert jelenvalóvá tette
M
agyar
B arát
Alberto Giacometti: Kutya
M
a gy a r
B arát
Meditáció Assisi Szent Ferenc:
A fölséges Isten dicsérete
Szent vagy, egyetlen Ú risten, ki csodákat művelsz. Erős vagy, nagy vagy, fölséges vagy, te vagy a m indenható király, Szentséges Atya, ég és föld királya. H árm as és egy Ú r vagy, istenek Istene, te vagy a jó, m in d en jó, a legfőbb jó, az Úr, az élő és igaz Isten. Te vagy a szerelem, a szeretet; te vagy a bölcsesség, te vagy az alázat, te vagy a türelem , te vagy a szépség, te vagy a kedvesség, te vagy a biztonság, te vagy a megnyugvás, te vagy az öröm , te vagy rem ényünk és vígasságunk, te vagy az igazságosság, te vagy a mértékletesség, te vagy a m in k et egészen b e tö ltő gazdagság. Te vagy a szépség, te vagy a kedvesség, te vagy védelm ezőnk, őrállónk és oltalm azónk; te vagy az erősség, te vagy az enyhülés. Te vagy a rem ényünk, te vagy a hitünk, te vagy a szeretetünk, te vagy m inden édességünk, te vagy a m i ö rök életünk: N agy és csodálatos Úr, m in denható Isten, irgalmas Ü dvözítő.
M
ag y a r
B arát
fr. A nton Rotzetter O F M C ap
Isten felfoghatatlansága Elmélkedés a Fölséges Isten dicséretéről 1. Ferencről azt mesélik, hogy kifejező kijelentés tehető Istenről. És napokon át bolyongott, és m indig ezt a kelet-ázsiai vallásosság szemszö csak azt kérdezgette magától: Ki vagy géből kell még egyszer megkérdezni. te, ó Isten, és ki vagyok én, nyom orú O tt nincs ez a Te, a M ásik eltűnik ságos ember? a felhőben, és senki sem tud ezen a Azt hiszem, hogy ez az a két kérdés felhőn túl bárm it is kitapintani, meg egész életünkön át megválaszolatlan ragadni, megfogni; itt nincsenek kör marad: vonalak, m inden arcnélküli, m inden - a kérdés: Ki az Isten? Aki azt hiszi, eltűnik a sötét távolban. hogy tudja, valószínűleg tévelyeg. Egy Ferenc számára azonban ez a T E kézzelfogható Isten többé m ár nem valós, m indig csak TE, m indenhol Isten. Isten megmarad titoknak. TE, T E itt, T E ott, TE. Ferenc a kérdés: Ki vagyok én? Aki aztnem fárad bele, hogy azt mondja: hiszi, hogy tudja, az arrogáns és önké TE. M inden m ondat így kezdődik: nyes. Az ember, aki önm aga számára TE, m inden nap, m inden m unka, kézzel foghatóvá vált, többé m ár nem m inden azzal kezdődik, hogy TE, - és ember. Az ember - önm aga számára - ismételten ebben végződik: TE. megmarad titoknak. Em ellett a sajátos viszonyt kifejező Ügy gondolom , hogy Ferenc napo szó mellett megváltoznak a szavak. kon át tartó elmélkedésében két örök Üjra és újra szavakat illeszt hozzá, érvényű kérdést tesz fel nekünk. m ert az előtte lévő elégtelennek bizo Azáltal, hogy kérdez, m ondja is: a két nyul. Alig ju t lélegzethez, máris mást kérdés összetartozik. De csak Istenre nevez meg. Litániaszerűen jön, ömlik, irányultan tudom ezeket a kérdéseket dagad, oldalakon, órákon, napokon, m agam nak feltenni, és csak em ber egy életen keresztül. Az egész m enny ségem teljes latbavetésével léphetek szavaktól teli, am iket Ferenc az ég felé Isten felé. küld, m ert egyik sem elég Isten meg nevezésére, egyik sem elégséges, egyik 2. A Fölséges Isten dicséretébensem pontos, m indegyik újra és újra (FID) - am it Ferenc Leó testvérnek kiegészítésre és korrigálásra szorul. ajándékozott - jut kifejezésre valami Ezeket a változatos szavakat tulajdon erről az igazán soha meg nem fog képpen csak az irányuk köti össze. ható Istenről. M inden szó, am it Ferenc kiejt, az A latinban ez még inkább világo m ind a nagy T E irányába mozog, sabb, m int a magyarban: végső soron rá irányul, oda érkezik, és ízlelgeti: csak egy személyes névmás, egy sze remekbe szabott elmélkedés Isten mélyes kijelentés Istenről: Isten egy megfoghatatlanságáról. TE, egy személyes társ. A T E meg Isten néhol az erő, néhol a szeretet. m utathatja és el is födheti magát. Lehet valaki erős, ha a szeretet a A T E odaajándékozhatja magát, de legbensőbb lényege? Szerethet valaki, meg is vonhatja magát tőlem. A T E ha erős? N em ellentétek-e ezek, leg szabad: jöhet és mehet. A T E végső alábbis egyfajta pszichológiai szem soron m indig felfoghatatlan, rejtélyes pontból? A szeretet törékeny, és megfoghatatlan. Csak egy viszonyt sebezhető, gyenge. H ogy tud Isten
az erő lenni, ha ő a szeretet? És mégis ő az erő. Hogy lehet ő a töré keny, a szenvedő, a gyenge, az együtt érző? Azáltal, hogy Ferenc m indket tőt említi, Isten megm arad Istennek az ő megfoghatatlanságában. Isten néhol a legfölségesebb, néhol az alázat. Lehet valaki fölséges, ha alá zatos? Lehet valaki alázatos, ha a leg fölségesebb? N em ellentétek ezek? A legfölségesebb legfelül van a csúcson, m inden elképzelhető mennyen fölül van, és onnan pillant alá. Hogy tud maga az alázat lenni, m ikor a leg magasabb hegyek fölött trónol? Az alázat a földön van a gyengéknél, az utca porában, m int egy féreg, mindig a legmélyebb pontot keresi, a fölül lévő tekintet keresi, mások tekinte tét, akiket szolgálhat. Hogy tud fel felé nézni, ha ő a legfölségesebb? És hogy tud alátekinteni, ha ő van leg alul? Azáltal, hogy Ferenc m indket tőt említi, Isten megmarad Istennek az ő megfoghatatlanságában. Isten néhol a nagyság, néhol a böl csesség. Lehet valaki nagy, ha bölcs? És lehet valaki bölcs, ha nagy? Nem ellentétek ezek? A nagyság imponáló, erőszakos, nagy árnyékot vet, maga után vonja az odaadás és az alá vetettség óriási csapatát, félelmet és rettegést vált ki. A bölcs azonban tartózkodó, láthatatlan, gyakran a szegénység ruhájában jön közel, sze rény, gyakran megvetett és félreismert. Hogyan tud nagy lenni, ha bölcs, és hogyan bölcs, ha nagy? Azáltal, hogy Ferenc m indkettőt említi, Isten meg m arad Istennek az ő megfoghatatlan ságában. Isten néhol a m indenható, néhol a türelem. Lehet valaki m indenható, ha türelmes? És lehet valaki türel
5
M
agyar
B arát
tehetetlenség megtapasztalása e világ nak leprásai láttán, az evangélium általi megszólítottság és még sok egyéb. M indenekelőtt fontosnak tűnik, hogy Ferencnek volt antennája Isten felé, egy hatodik érzék, vagy ahogy a Zsinat mondja: “hitérzéke”. Intu itíven ismerte fel: ez a világ nem m inden; ez a virág, ahogy itt van, akár-milyen tarka, szép, illatozó. Azonban az nem csupán ott van, sokkal több: hirdeti, beszéli, énekli, túlm utat önm agán - m int m inden, ami van. Ferenc ösztönösen felis merte: ez a tarka, szép, illatozó virág végül is a m egfoghatatlan Isten hír nöke. Ez a hitérzék a többi öt érzékünk nek egy mélyebb dimenziója. Csak aki teljes mértékben érzékeli ezt a világot, csak az fogja megtapasztalni ennek végső értelmét: a m egfoghatat lan Istent. Iskolázni kell a szemünket, hogy lássunk, szemléljünk, és így aztán a megfoghatatlan Isten titkához köze lítsünk. Ferenc így tett. Különben nem m ondhatná: Isten a szépség. N em m ondhatná: Isten a nagyság. És azt sem m ondhatná, hogy Isten a legfölségesebb. Meg kellett látnia a szépet, a nagyot és a felségeset, hogy ezt ki tudja m ondani, és további kije lentéseket is tehessen Istenről. Iskolázni kell a fülünket, hogy hall junk és odafigyeljünk, és így aztán a megfoghatatlan Isten titkához köze lítsünk. Ferenc így tett. Különben nem m ondhatná: Isten a nyugalom. Az embernek hallania kell a csendet és a nyugalmat, hogy ezt ki tudja m ondani, és további kijelentéseket is tehessen Istenről. Iskolázni kell a nyelvünket, hogy tudjunk ízlelni és kóstolni. Ferenc így tett, különben nem m ondhatná: 3. Természetesen a Fölséges Isten Isten a jó, m inden jó, a legfőbb jó. dicsérete egy hosszú elmélkedés ered Ugyancsak nem m ondhatta volna, ménye. Sok m inden előzte ezt meg: hogy Isten a bölcsesség, m ert a latin küzdelem az értelemért, a dolgok ember számára a bölcsesség m indig jelentésének megértése, a hitérzék, a az ízleléssel függött össze. Azt sem
mes, ha mindenható? N em ellentétek ezek? A m indenható m indent a kezé ben tart, m indent eldönthet és meg változtathat. Alapjában véve bele tud és bele is kell hogy nyúljon Ausch witzba, az éhínségbe, az értékek, a kapcsolatok és az élet látható széthul lásába. Lehet a M indenható valóban türelmes a világ szüksége láttán? A türelmes azonban nem ura annak a helyzetnek, amelyben van: hanem alkalmazkodik, elfogadja, ami van: a bajra is tud igent m ondani, és nem csak egy pillanatra. N em , a M inden ható nem lehet türelmes, a türelem kizárja a mindenhatóságot! Azáltal, hogy Ferenc m indkettőt említi, Isten megmarad Istennek az ő megfoghatatlanságában. Isten néhol az igazságosság, néhol a szépség. Lehet-e valaki szép, ha igaz ságos? És lehet-e valaki igazságos, ha szép? Nem ellentétek ezek? Az igazsá gos m egbünteti a gonoszokat, meg jutalmazza jókat. Az igazságosnak egy megfelelő ellensúlyt kell találnia, kiegyenlítést, ami helyrebillenti az egyensúlyt. Az igazságosnak milyen nagy haragra kell gerjedne am iatt, aki milliók haláláért felelős! N em kell-e kijönnie az igazságosnak a sodrából, ha egy Hitler, egy Pinochet vagy egy Sztálin áll előtte? És ez szép? A szép az harm onikus, arányos, pontos, elbű völő, megragadó, boldogító. Az igaz ságos tulajdonképpen nem lehet szép, és a szép tulajdonképpen nem lehet igazságos. Azáltal, hogy Ferenc m ind kettőt említi, Isten megmarad Isten nek az ő megfoghatatlanságában. És lehetne .még folytatni. Ferenc nem egyszerűen csak szavakat fűz egybe, hanem ennek a világnak m inden ellentétét összegyűjti, és moz gásba hozza - a megfoghatatlannak megmaradó Istenre irányultan.
6
m ondhatta volna, hogy Isten a mi m inden édességünk. Meg kellett kós tolni ahhoz m indent, ami jó, bölcs és édes, hogy ezt ki tudja mondani, és további kijelentéseket is tehessen Istenről. Iskolázni kell orrunkat, hogy tud junk szagolni. Ferenc így tett, habár szövegünkben nem található, ami egyértelműen hozzárendelhető lenne ehhez az érzékszervünkhöz. De máshol Ferenc Krisztus jó illatú igéi ről beszél. Ereznünk kell a rózsa illa tát, a töm jént vagy más egyebet, hogy ezt ki tudjuk m ondani, és további kijelentéseket is tehessünk Istenről. Iskoláznunk kell a kezünket és tapintásunkat. Ferenc így tett, külön ben nem m ondhatná, hogy Isten az erő. Azt sem m ondhatná, hogy Isten a gyengédség. Azt sem m ondhatná, hogy Isten a védelmező, az erősség és az enyhülés. Érzékelni kell ahhoz, hogy mi az erős, mi a gyengéd, mi a védelmező, mi az, ami enyhülést adó, hogy ezt ki tudjuk m ondani, és további kijelentéseket is tehessünk Istenről. Nincs más út Istenhez. Ö érzékek kel áldott meg bennünket, és talán azért lett olyan kicsiny a hitünk, mivel eltávolodtunk érzéki alapjaink tól. És így ismét látjuk, hogy hogyan függ össze a Ferenc által feltett kettős kérdés: Ki vagy te, óh, Isten, és ki vagyok én, nyomorúságos ember? El kell fogadnom érzéki emberlétemet, hogy felfogjak valamit Isten megfog hatatlanságából. És Isten maga ösztö nöz bennünket - m indig róla van szó. Más szavakkal: Én csak az Isten vég telenségében vagyok nyitott, és csak ebben a nyitottságában vagyok való ban ember. in: Rotzetter, Anton: Franz von Assisi. Erinnerung und Leidenschaft, Herder, Freiburg/ Basel/ Wien, 1989, 46-51 (for dította: fr. Szabó Xavér).
Alberto Giacometti: A szekér
M
agyar
B arát
Pünkösdre készülve (Az interjút fr. Frész Timoteus készítette)
A szécsényi plébániát 1989 óta ferencesek látják el. 1997-ben került ide Lendvai Zalán plébánosnak, aki először próbálko zott meg azzal, hogy a szentségi katekézist katekumenális jel leggel végezze. Azóta a plébánián már három bérmálkozási előkészület folyt le. Ezekről a tapasztalatairól szerettem volna beható képet szerezni. - Hogyan fogadták a szécsényiek azt, hogy a bérmálkozási előkészület hosszabb lett? - Nehezen. Korábban a bérmálkozás 7-8-os korosztályban történt. A bérmálásra való előkészület pedig maga a hittan volt, így aki ezen a hittanon részt vett, mintegy automatiku san bérmálkozott is, különösebb feltétel nélkül. Az első alka lommal, 1997-ben bevezettük, hogy kétéves a felkészülés, és ennek kezdete 9. osztályban volt. így már sikerült az előzőek hez képest egy fokkal érettebb korra tolnunk a bérmálkozást. Sokan nem értették meg ennek a lé-nyegét, sok volt a tiltako zás. Ez meglátszott a bérmálkozók létszámában is, mert a fel készülés végén csak 23-an álltak a püspök elé. - Nem tartod korainak, hogy a serdülőkorban lettek ezek a fiatalok megbérmálva? De igen. Azonban figyelembe kellett venni, hogy korábban már 8-os korukban megkapták a nagykorúság szentségét, az új szemlélet bevezetésénél alkalmazni kellett a fokozatosság elvét. A következő bérmálkozási előkészület két évvel később, 1999-ben már a 9-10-es korosztály-ban kezdődött, Így a két éves felkészülés után - mivel maga a bérmálás ősszel van 11-12-clikes korban történik. Ezt az adott körülményekhez képest jónak tartom. Természetesen figyelembe kell venni, hogy bár az előkészü let a felnőtt katekumenális katekézis mintájára történik, de azért ők fiatalok. Más volt az, amikor 6-7-es kor-osztályban futószalagon megkapták a bérmálást, más, hogy most 17-18évesen valamilyen, tőle telhető szintű személyes döntést, elkö teleződést kérünk, illetve erre vezetjük, és egész más lesz, amikor felnőttként az egész életét ráteszi, és azt tudja m on dani, hogy átadom az életem. De most, a maga szintjén nem várhatok el tőle többet. H a pedig a maga szintjén meg-teszi azt, amit kell, az már jó. - Hogyan folyt később a bérmálás? Az első csoportot egy idő után különválasztottuk fiú-lány csoportokra, mert csak így lehetett velük értelmesen foglal kozni. Valahogy ilyen volt a csoport, szükségük volt erre. Ez rögtön meg is látszott a szétválasztás után, mert a fiúk aktivi zálódtak, lehetett már velük beszélni. Előtte nem voltak haj landóak megnyilatkozni, megnyílni. Később erre nem volt szükség. A második bérmálkozós kurzusra már többen jelentkeztek. Ekkorra már eggyel idősebb kor-osztálynál kezdtük el a fel készítést. Ekkor még a hittancsoport keretén belül folyt a
8
bérmálkozás, idén azonban, azoknál akik most kezdték a bérmálás! felkészülést, már külön katekumen csoportokat hoztunk létre. Ez úgy működik, hogy 9-10. elején, aki folya matosan jár hittanra, aki bizonyos elvárásoknak (szentmise, gyakorló szentségi élet, hit iránti érdeklődés) megfelel, azt meghívjuk ebbe a katekumen csoportba. Ez a meghívásig való idő tulajdonképpen a prekatekumenátus időszaka. Tehát ez utóbbi és a második változat között stílusbeli különbség is van. A bérmálás nem kötelező, és nem automatikusan “jár” a hittanhoz. Aki már bérmálkozásra készül, azt nem kell kény szeríteni, nem kel! annyit noszogatni, fenyegetni, hanem az egy külön csoport, ő vállalta, ő akarja. Mi nem követelünk, hanem ajánlunk, felajánlunk dol-gokat. - Vannak-e feltételei annak, hogy valaki elkezdhesse a felké szülést, hogy bérmálkozó lehessen? - Igen, vannak. Természetesen ezek nem önkényesen fel állított követelmények, amelyekkel nehezíteni akarjuk azt, hogy valaki megbérmálkozzon. Csupán komolyan vesszük azt, hogy a bérmálás a felnőtt keresztény élet mellett való tudatos döntés, elköteleződés. És Isten erre válaszol a Szentlé lek elküldésével, kegyelmével megerősíti azt, aki tanítása sze rint akar élni. Ez azonban feltételezi, hogy a bérmálkozásra jelentkező fiatal el akar indulni egy úton. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan el kell sajátítania és tudatosan vállalnia kell a keresztény életmódot. Nem kérünk mást, csak hogy éljen keresztény életet. Ez persze részletesen is kifejthető, ezért a következőket kérjük attól, aki meg akar bérmálkozni illetve a bérmálásig el kell jutnia oda, hogy ezeket a dolgokat elsajá títsa. Azaz: - ismerje az evangéliumot, azaz Jézus Krisztus tanítását, - megfelelően ismerje a keresztény hit tanítását (a hittant), - személyes kapcsolata van a Szentháromságos Istennel (a teremtő Atyával, a megváltó Fiúval és az éltető Szentlélek kel), - rendszeresen (naponta) imádkozik, - rendszeres szentségi életet él (rendszeres gyónás, szentmise részvétel, áldozás) - életében igyekszik megélni és valóra váltani az evangélium tanítását, - életét a keresztény életforma és erkölcs szerint alakítja és az ezzel ellentétes erkölcsi viselkedésnek ellentmond, - ismeri a keresztény közösség közös és hagyományos ima módjait (rorate szentmise, keresztút, rózsafüzér, szentségimádás, májusi litánia, stb.) és ezekben részt vesz, - ismeri az egyházközség életét, tevékenységét, programjait és abba tevékenyen bekapcsolódik. Mindez korábban természetes élettere volt a keresztény csa ládoknak, a felnövő fiataloknak, a mai világban azonban erre csak a család, a hitoktatók és az egyházközség összehangolt
M agyar B arát
és tudatos segítségével juthatnak el a fiatalok. Tudatosítjuk a bérmálkozásra jelentkezőkkel, hogy a felkészülés minimális ideje két év, ami a fenti alapok megismerését és elsajátítását célozza. Ezért a fentiek alapján a szentségre való bocsátás rész letes feltételeit is világossá tettük a résztvevők számára. M ind ezt négy területre lehet osztani: tanulás, a katekumen-csoport, egyházközségi élet, lelki élet. A tanulás terén a következő konkrét kérésekkel állunk elő: - A hittanórákon való folyamatos részvétel, - Az órákról évente maximum 7 hiányzás, ebből 3 alkalom lehet igazolatlan, - Folyamatos tanulás, a házi feladatok rendszeres elkészí tése, - Pozitív hozzáállás és magatartás, az órai munkában való aktív részvétel, - A témazárók összesítve minimálisan 3-as átlagú megírása, - A bérmálás előtti vizsga megfelelő szintű teljesítése. A katekumen-csoportban: - A katekumen-csoport találkozóin való folyamatos részvé tel, - A találkozókról összesen maximum 7 hiányzás, ebből 3 alkalom lehet igazolatlan, - Pozitív hozzáállás és magatartás, a közös munkában való aktív részvétel, - A heti feladatok rendszeres elkészítése, elvégzése A lelkiéletben: - Az Újszövetség végigolvasása, ebből megfelelő módon megfelelő szintű beszámoló, - Rendszeres (napi) imaélet, - Rendszeres (minden héten) szentmise részvétel, ezt a mise igazolvány igazolja (!), - Rendszeres szentségi élet (havi gyónás, rendszeres áldo zás), Az egyházközségi életben: - A felkészüléshez, a katekumenátushoz tartozó szertartáso kon való részvétel (bemutatás, kiválasztás...) - A felkészüléshez tartozó alábbi programokon való részvé tel: nyári tábor, bérmálkozó lelkigyakorlat, ifjúsági találko zók (Nagymarosi Ifjúsági Találkozó vagy Regionális Ifjúsági találkozó), plébániai lelkinap (Advent vagy Nagyböjt), plébániai gyalogos zarándoklat (pünkösdi férfibúcsú vagy Nagyboldogasszony), - Kapcsolódj be a plébániai életbe: karitatív munka, betegek látogatása, templomdíszítés vagy takarítás, Mikulás és Kará csony előkészítése, Szilveszter, farsang, családi napok szerve zése, előkészítése, alkalmi szolgálatok, stb. - A keresztény közösségi imaformákban való aktív részvétel: szentségimádás, rózsafüzér, rorate szentmise, keresztút, litán ia, stb. Ezen kívül a hitoktató személyesen is elbeszélget a felké szülés során a katekumennel, hogy lássa, valóban igyekszik, törekszik-e keresztény életre. Ezek a feltételek természetesen folyamatosan alakultak ki. Újabban vezettem be azt, hogy elmennek meglátogatni egy-egy beteget, öreget. Ehhez adok nekik szempontokat, segítséget, hogy mit csináljanak, mit
mondjanak. Nagyon jó tapasztalataim vannak, sokakat meg fogott, elgondolkodtatott a beteglátogatás. - Ahogy a gyerekek felé, úgy a szülők felé is vannak elvárá saitok? Természetesen vannak, bár itt sokkal nehezebb eredményt elérni, hiszen ha a felnőtt nem nyitott, nem aktív hívő, kevés lehetőség adódik, hogy szemléletmódján változtassunk. Pedig nekik legalább annyira szükségük van a velük való foglal kozásra. Ő k az a korosztály, akik a Kádár-korban a szülők miatt dugiban lettek keresztelve, elsőáldozók, bérmálkozók. Azt tanulták, hogy lehet titokban is kereszténynek lenni, nem szabad meglátszania kifelé. A rendszer-változás után a nagy szülőknek volt mihez visszatérni a “titkos kereszténységből”, nekik nem. Vallásosnak tudják magukat és a maguk módján azok is. De a gyakorló hitet nem ismerik, az egyház nem a “sajátjuk”. Komoly feladatunk, hogy számukra egy vonzó egyházképet nyújtva felkínáljuk a gyakorló hit és a közösség hez való kapcsolódás lehetőségét. Mindenesetre tuda-tosítjuk, hogy nekik is nagy szerepük van, sőt azt hiszem, több its, mint nekünk, abban, hogy gyermekük keresztény életet fog-e élni vagy sem. Számukra a következő kéréseket fogalmaztam meg: - Életpéldájukkal és szavaikkal is segítsék gyermekeiket, - A fiatalokat folyamatosan kísérjék, és tevékenyen segítsék a felkészülésben és a keresztény életforma, illetve erkölcs elsajátí tásában, - Rendszeresen ellenőrizzék tanulmányi és lelki előrehaladá sukat, hiányzásaikat, szentmisén való részvételüket, A szülők számára tartott tájékoztató beszélgetéseken vegyenek részt, - Tartsanak élő kapcsolatot az egyházközséggel, a hitoktató val és a plébánossal, - A felmerülő problémákat időben jelezzék a közös megol dás érdekében. Egy fiatal nem a bérmálkozástól lesz keresztény, hanem ha ő akar keresztény életet élni, akkor tudjuk őt segíteni. Ebben az esetben van mire építeni. De attól, hogy bepréseljük a bérmálkozási készületbe, és ekkor intenzívebb lesz a vallásos élete, nem jelenti azt, hogy belőle élő hitű keresztény ember lesz. Természetesen jó, ha intenzívebb lesz a lelki élete, és erre szükség is van, de ebből csak akkor lesz valami, ha van valami alapja. Ha nincs alap, nincs mire építeni. - Tudnál néhány szót mondani arról, hogy m i a tananyag a katekumenátus csoportban? Idén elsősorban Judit nővér piros könyvét használom segéd anyagul. Ebből hitoktatónk, Sántáné Udvardy Erika állította össze a tanmenetet. Ennek a következő a tematikája: első félév: Isten, hit, Atya, majd a következő félév Jézus személye, majd ezután jön az Egyház, szentségek, kegyelem - a cél a hit megélésébe bevezetni. Hangsúlyozom, hogy ezek inkább fog lalkozások, beszélgetések, a hit gyakorlásának tanulása, a hit tanok azok, amelyek inkább tananyag-centrikusak. Itt inkább arról van szó, hogy átbeszélgessünk dolgokat. Van, hogy levi szek képeket, és akkor az a feladat, hogy választaniuk kell egy képet, ami elmondja, kifejezi hogy ő kicsoda. Tehát egy asz-
9
M
agyar
B arát
szociációs feladat. így próbáljuk meg kicsit feldolgozni az mindazt, ami bennük van, ami eszükbe jut. így próbálom önismeretet, de az Istenképről is hasonló módon van szó. tanítani őket imádkozni. Ezt táborban lehet egy bő félórás Vannak például kis kockák, amin tulajdonságok állnak, és keretbe is belehelyezni, ami például nagyon megérintette ennek segítségével tud az illető magáról, Istenről, személyes őket. Persze, ezt nem kell feltétlenül mindig így csinálni, de istenkapcsolatról beszélni. Most például csináltunk olyat, nagyon lényeges az, hogy legyen az imádságnak egy olyan hogy a foglalkozás elején beszéltem nekik arról, hogy m it élménye, tapasztalata, amiben egyszer csak rájön, hogy nem jelent az imádság, szemlélődés. Ezután kimentünk a kertbe , csak az az imádság létezik, hogy este félálomban eldaráltam ahol az volt a feladat, hogy le kellett ülni, csendben maradni, egy imát az ágyban. és nem kellett “semmit sem csinálni”. Tíz percig csak arra - D e hogyan lehet azt tudni, ellenőrizni, hogy otthon is kellett figyelni, hogy mi van körülötte. Becsukták a szemü imádkoznak, hogy az az élmény, amit itt esetleg megtapasz ket, mélyeket lélegeztek, az volt a feladatuk, hogy érezzék talnak, nem csak egyszeri marad? az illatokat, hallgassák a hangokat, figyeljék a természetet, A mostani katekumen csoport tagjai, azt gondolom, otthon magát az életet, illetve azt, hogy ők élnek. Ezután a tíz is imádkoznak. Nem véletlen, hogy ők azok, akiket ebbe a percet arra fordítottak, hogy hálát adjanak mindezért, majd csoportba meghívtunk, hogy ők kezdtek el készülni a bér a harmadik tízperces időben egy hálaadó imádságot írtak málkozásra. A Szentírás olvasása szintén követelmény, de Istennek az életért. Hogy mindezt gátlás nélkül tehesse, nem erre már korábban elkezdem nevelni őket. A hatodikos kor kértem, hogy mutassa meg. Amikor visszajöttek, beszél osztálynak minden hétre az evangélium egy-egy fejezetét gettünk arról, hogy m it csináltak, hogy sikerült a feladat. olvassák házi feladatként, majd ehhez a részhez következő Beszélgetés alatt láttam az arcukon, hogy valamit megsej alkalommal kapnak öt kis kérdést, amelyből kiderül, hogy tettek abból, hogy mi az imádság, ahol az Isten jelen van, olvasta-e vagy sem. Legalább nagy vonalakban ismerkedje tapasztalható. Tehát legalább egy picit megérintette őket. nek meg a Szentírással... Ezután feltettem nekik a kérdést, hogy ők most semmit - Es m i a helyzet a bérmaszülőkkel? sem tettek, vagy imádkoztak. Mert az imádság nem csak A kiválasztás szertartásáig mindenki kiválaszt magának az, hogy elmondom a Miatyánkot - elmondom a szöveget, valakit. Ez azért általában rokon, Budapesthez képest itt hanem az a benső közösség, a személyes Jelenlét. sokkal inkább a család mondja meg, hogy ki lesz az, a Aztán volt olyan, hogy szituációs játékot játszottuk. Ennek hagyomány, a rokonság határozza meg leginkább, hogy ki az volt a lényege, hogy hárman beszélgettek; kettő úgy legyen a bérmaszülő. De a bérmaszülők számára is rende beszélt és kérdezett, m int hitetlen, egynek pedig meg kel zünk kb. félévente találkozókat, ez azt jelent, hogy a bérmállett vallania a hitét. Ennek a helyszíne lehetett a legkülön kozásig három találkozás volt velük. Ezeken, aki teheti részt bözőbb, mondjuk a buszon, iskolában, rendelőben, otthon, vesz, és bár nem mindig felelnek meg azoknak az elvárások amikor a szülők, osztálytársak, barátok azt mondják, hogy nak, amiket velük szembe támasztunk, de azért a találkozók minek jársz oda. Erre mit fogsz mondani, hogyan fogalma után úgy mennek el, hogy hát ez jó volt, tetszik nekik is, zod meg a hitedet, hogy mit jelent neked ez az egész? Eleinte amiről beszélünk, de hát nekik is sok újdonság hangzik el. kicsit furcsa volt nekik, de élvezték, ügyesek voltak. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy nem biztos, hogy ő lesz, - Szeretnék visszatérni az imádság témára. Említettél egy aki tudja segíteni a bérmálkozót, de legalább többen lesz foglalkozást, ami arra segítette a fiatalt, hogy ráérezzen arra, nek azok, akik megértik, vagy legalább halványan megsej m i az imádság lényeg. Hogyan próbáljátok még tanítani a tik, hogy miről is szól a bérmálkozás, a katekumenátus, és fiatalt az imádságra? belátja, hogy nem csak arról van szó, hogy majd bérmálásra Volt például, hogy keresztútra, litániára, rózsafüzérre ajándékot kell vennie. Egyfajta pozitív egyházélményben beszerveztük őket. Arról van szó, hogy a tradicionális imád részesül: együtt van más hívekkel, tud beszélgetni a hitéről, ságokat is meg kell tanítani nekik, már csak azért is, mert és az sokaknak új. ezeknek az imádságoknak Szécsényben nagyon nagy szerepe - Milyen követelményeket támasztotok egyébként a bérvan. Ami pedig érték, azt meg kell tartani, csak meg kell maszülővel szemben? tölteni tartalommal. Nekik ezt már tanítani kell, mert csak Először is elmondjuk, és a találkozóra készült meghívó egy részük ismeri, és közülük még kevesebben gyakorolják ban le is írjuk, hogy mi egyáltalán a feladatuk. Ebben az ezeket. szerepel, hogy a bérmaszülő feladata, hogy a bérmálkozásra Imádságra sokféleképpen próbáljuk őket nevelni. Óra készülőt hatékonyan segítse a keresztény életbe való elmélyü elején előfordul, hogy egy 5-10 percet annak szentelünk, lésben. Ennek konkrét formája a havi rendszerességű beszél hogy csukd be a szemed, nyugodj meg, engedd, hogy előjöj getések előre megadott témákról . A bérmaszülő legyen a jenek gondolataid, érzéseid, tudatosítsd őket. Hagyd, hogy fiatal számára keresztény hite és életmódja alapján valóban átfusson rajtad mindaz, ami ma törtéit veled, ami foglal példa, aki iránt bizalommal tud lenni, aki elérhető távolság koztat, ami gondot jelent, ami félelmet okoz. Ennek az a ban él, és az alábbi feltételeknek is megfelel: célja, hogy érezze, tapasztalja, hogy van, hogy létezik, és Az egyházi előírások szerint bérmaszülői tisztséget vál hogy benne él az Isten is, akkor is, amikor nem figyelünk lalhat, aki 16. (javasolt 20.) évét betöltött katolikus keresz rá. Ezután arra ösztönzöm őket, hogy mondják ki Istennek tény, aki bérmálkozott, rendszeresen részt vesz szentmisén,
10
M
agyar
ha párkapcsolatban él, akkor egyházi házasságot kötött, “a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él” . Ha a keresztszülő megfelel a fentieknek, célszerű lehet őt meg kérni. A bérmaszülő személyét még az első év során kérjük kiválasztani. Tapasztalataink alapján ez ma már egyes csalá dok számára problémát jelenthet, ezért ebben az esetben azt kérjük, hogy időben jelezzék, hogy segíteni tudjunk megfe lelő személyek javasolásával. Ez az ideális, de tény az, hogy sokszor a család környékén nincs megfelelő személy. És leg több esetben, hiába mondtam, hogy szívesen segítek keresni neki bérmaszülőt, ezt a dolgot a család akarja megoldani. Én pedig ezt nem erőltetem. Lényegesnek tartom azonban, hogy ezeken a bérmaszülői találkozókon sokaknak sikerült pozitív egyházképet adni, de, niég egyszer mondom, tény, hogy nem sokat segítettek a fiataloknak a bérmálkozási előkészületben. - Hogyan kapcsolódnak be bérmálkozók az egyházközség életébe? Többféle módon. Be lehet kapcsolódni a karitatív m un kába, mikulás és karácsony ünnepének előkészítése; farsang, családi napok szervezése, előkészítése, újabban betegek láto gatását is kérem, lehet oltárt díszíteni vagy templomot taka rítani, ahogy ezt a követelményeknél meg is fogalmaztuk. Van, akinek nagy élményt jelent, hogy felmászik létrán egy mellékoltárhoz, és leporolja, vagy a szentélyben porszívózik. Lehet, hogy eddig mindig csak a kórus alatt állt, és most elő ször jár ezen a helyen. Azt hiszem, ez legalább egy kicsit hoz zásegíti ahhoz, hogy megtapasztalja, a templom, Isten háza az otthona lehet. - Es mennyien maradtak meg a bérmálás után? Ez itt Szécsényben nem olyan egyszerű. Hiszen a legtöb ben elmennek 12. osztály után az ország különböző helyeire tanulni, kevesen maradnak itt. Természetesen mindig van lemorzsolódás, ami sokszor nem is igazán ésszel felfogható, mert előtte jól érezte magát, benne volt, tetszettek neki a dolgok, valami megérintette, de később mégse jön el. A bérmálás után megmondtuk, hogy ezután nem kötelező a hittan, ha akarsz, jössz, ezt neked kell eldönteni, hogy ez fontos-e neked. “Hogyne, fontos!” - mondták sokan, aztán volt, aki mégse jött utána. Nagyjából azért sejtettük, hogy ki az akire számíthatunk. De azért így is ért csalódás, mert volt olyan, akire számítottunk, mégse jött el. Pont a múlt kor beszéltem egy ilyen fiatallal. Kiderült, hogy azért nem jön, m ert nincsenek itt azok a barátnői, akikhez a legin kább kötődik. M ondtam neki, hogy mi szívesen látjuk, de eddig még nem jött. Lehet, hogy majd később. Amikor eljön gyónni, akkor jókat beszélgetünk, de egyelőre nincs több. - A bérmálás után van “utógondozás”? Nem járhatok a nyakukra. Ne az én kedvemért jöjjön hittanra, ne az én kedvemért jöjjön gyónni. Én szabadon hagyom őket, nincs semmiféle kényszer, ha akar jön, ha akar nem, neki kell eldöntenie. Tudom, hogy lesz, aki kikerül. Nem azért, mert nem voltunk jóban, - talán van ilyen is, hanem a lelkiismerete miatt. Tehát lesz, aki ezután már nem
Barát
fog idejönni hozzám köszönni, és ennek nem a személyes rossz viszony az alapja, hanem talán mert érzi, hogy maszatos a lelkiismerete. Talán fél a szembesüléstől. Talán úgy érzi, hogy a saját útját akarja járni. Már korábban is mondtam nekik, hogy “most még rugdoslak benneteket, de ezt nem fogom megtenni később, mert nem erről szól a dolog”. Más képp nem működik a dolog. Bár gondoltunk olyanra, hogy az egy éve megbérmáltaknak kiküldeni egy levelet, hogy ebből az alkalomból jöjjön el beszélgetni egyet. Csak nem szeretném, ha bárki is számonkérésként élné át ezt az ese ményt. Ne érezze úgy, hogy most mi számonkérünk tőle valamit. A lehetőség, hogy jöjjön, viszont maximálisan adott. Lényegesnek azt tartom, hogy érezzék, hogy mi szerettük őket, és most is szeretjük őket, és bármikor eljöhetnek ide. Ha közülük valaki azt mondja, hogy ő bele akar lépni a nagyvilágba, akkor ebben én nem akadályozhatom meg. Ha kényszeríteném, akkor menekülne, ezt pedig nem akarom. Sokszor mondtuk nekik, hogy a bérmálás nem a célba érke zés, hanem a rajtvonal. Úgy állj oda, hogy most indulsz. Kaptál valamit, ajándékot, a Szentlelket, és ezzel majd el kell számolni. Én úgy látom, hogy a többség ezt felfogta, pozití van állt hozzá, és azt mondták, hogy ők sokat kaptak.
Alberto Giacometti: Kanál-asszony
11
M
agyar
B arát
Szenvedélyes szenvedés - még egyszer a Passióról fr. Kardos Csongor A mi Istenünk kétségtelenül szen vedélyes. Lehetne-e másmilyen a Sere gek Ura, a féltékeny Isten, aki saját Fiát adta értünk, aki tenyerébe írta nevün ket, akinek megesett rajtunk a szíve. De szenvedély és szenvedés egy tőről fakad, nemcsak nyelvtanilag. Jézust irántunk való szeretete, szenvedélye arra késztette, hogy vállalja értünk a kereszt gyötrelmét is. Ha valaki arra vállalkozik, hogy ezt a krisztusi szenvedést megjelenítse, újra átélhetővé tegye, lehet-e ezt szenvedély nélkül tenni? Mel Gibson szemére senki sem vet heti azt, hogy hiányozna belőle a magá val ragadó szenvedély, hogy hitéről, az ő Krisztusáról tanúságot tegyen. Ez az erő filmjének minden kockáját áthatja, rányomja bélyegét az egész megformá lásra, és hatása alól nem vonhatja ki magát az emberfia. Erőszakos film, a szó minden értelmében. De vajon a mai világban lehet-e másképp szólni hozzánk? Lehet-e másként megérinteni a híradó és az akciófilmek borzalmain “edződött” szívünket, mint így? Krisz tus szenvedéseit be lehet-e, érdemes-e bemutatni Zefirelli-féle szépen megfor mált, áhitatos képekkel? Érdemes volt emberekkel elbeszélgetni arról, hogy milyen hatást tett rájuk a film. Az biztos, hogy a hatás alól senki sem tudta kivonni magát. De vajon miért? Miben különbözött ez a fajta szenvedés attól, amit akár a híradóban, akár az akciófilmekben látunk, még ha azok adott esetben éppen megrendítőek is lehetnek? M ert minden kockából
kiderül, hogy ennek az embernek, aki itt szenved, abszolút módon köze van hozzám, hogy mindez értem történik. Mel Gibson számára ez bizonyosan egy értelmű volt, ezért ez a semmivel és sen kivel nem törődő lendület, a forgatási napokat kezdő szentmisék, a megtérő színészek, a szalonkereszténységüktől elforduló nézők. És egy mű értékét, fon tosságát le lehet-e jobban mérni valami ből, mint ebből a hatásból? És számít-e ezen kívül igazán bármi más? Azt hiszem, sokat okoskodhatnak a kritikusok, okos kodhatunk mi is, de a feliratok alatt is a moziban maradó, vagy az onnan kitántorgó emberek arcát nézve ennek már nincs sok értelme. Voltak, akik azért csalódtak a filmben, mert egy “európai” művészfilmet vártak, ehelyett egy hollywoodi stílusút találtak, aminek eszköztára, filmes megformálása sok helyről ismerős lehet. Kétségtelen, hogy néhány mozzanat ránk kicsit más hatással van, m int egy amerikai pol gárra, de Mel Gibsontól nem várhatjuk el, hogy ne azon a filmnyelven szólaljon meg, amiben felnőtt, amit beszél, hanem valami egészen más, számára idegen nyel ven. Mel Gibson nem Pasolini, és nem is lehet az. Nem szabad más kontextusban értelmezni filmjét, mint a hollywoodi ban. Ez a jelző sokak számára ma pejora tív jelentésű, de alapvetően a hollywoodi filmes iskola nem alacsonyabbrendű, csak más, mint az európai, ha egyálta lán utóbbiról lehet beszélni általános ságban, hiszen igazából ilyen egységes iskola nem létezik. Egy amerikai filmes
től nem azt várják el, hogy minél ere detibb legyen (ez hibának minősülne), hanem hogy megtartsa az akadémikus szabályokat, és ezzel tegyen tanúbi zonyságot mesterségbeli tudásáról. Mel Gibsontól nem várható el, hogy kialakít son egy teljesen új filmnyelvet vagy más hagyománynak próbáljon megfelelni. De milyen eszközökkel is él? A filmet végigelemezgetve megállapítható, hogy nagyon expresszív filmnyelvi elemeket használ, amelyek hatása alól nehéz lenne kivonni magunkat. Ilyenek a sok lassí tott felvétel, melyekkel mintegy “kikoc kázza” a fájdalmat; a szubjektív kamera gyakori használata, az erős és jól meg formált képkompozíciók és beállítások, a színek ellentéte, a nagyon erős fény-ár nyék kontrasztok és még sorolhatnánk. Mindezeket tudatosan és következete sen viszi végig filmjében. Talán valóban helyenként nevezhetők konvencionális megoldásnak, de sohasem véletlenszerű nek vagy szándékosan hatásvadásznak. Ami talán sokunk számára a leginkább megkapó volt a filmben, az Jézus ember ségének rendkívül érzékeny ábrázolása, amit csak erősített Mária szerepe; a szitu ációk, emberi kapcsolatok hiteles, átél hető, érthető megfogalmazása. Hogy mi is az igazi értéke a filmnek? Ennek megfogalmazásával vár junk addig, amíg le nem hámlanak a filmről az előítéletek, rosszindulató kriti kák, indulatos hozzászólások. Ami utána maegmarad a magunk számára, az lesz majd a mérvadó: hogy személyes hitünk ben növekedtünk-e.
M agyar B arát A K apisztrán Szent Jánosról Nevezett Provincia Lapja XI. évfolyam 3. szám FELELŐS KIADÓ: fr. Orosz Lóránt Szerkesztik: a pasaréti ferences növendékek HIVATALOS KÜLDEMÉNYEK ÉS ADOMÁNYOK ELJUTTATÁSA Dr. Orosz András 1026 B udapest, Pasaréti ú t 137. Tel./fax: (1) 200-2623 V illám posta: pasaret@ ofm .hu Nyom dai m unkálatok: Kucsák Gábor, Vác
