NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 103/2004. (IV. 21.) számú határozata Nyíregyháza teljes közigazgatási területére vonatkozó településszerkezeti terv megállapításáról szóló 27/2004. (II. 11.) számú határozat megerősítéséről és módosításáról
A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) bekezdése a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján •
27/2004. (II. 11.) számú, Nyíregyháza teljes közigazgatási területének T-1 jelű településszerkezeti tervének jóváhagyását tartalmazó határozatát megerősíti;
•
a településszerkezeti leírást jelen határozat 1. számú mellékletét képező leírás szerint m ó d o s í t j a ;
•
s z ü k s é g e s n e k t a r t j a a korábban a város különböző területeire jóváhagyott rendezési (ÁRT, RRT) és szabályozási tervekben megállapított építési jogok figyelembe vételét és a készülő szabályozási tervben azok fenntartását.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) A településszerkezeti tervet véleményező államigazgatási szervek
1. sz. melléklet a 103/2004. (IV. 21.) sz. határozathoz 1. A településszerkezeti terv hatálya Nyíregyháza közigazgatási területére terjed ki. 2. A településszerkezeti terv építési szempontból • beépítésre szánt • és beépítésre nem szánt területeket tartalmaz. 3. A beépítésre szánt területek az építési használat általános jellege, valamint sajátos használata szerint •
•
•
•
•
lakóterület, ezen belül – nagyvárosias lakóterület – kisvárosias lakóterület – kertvárosias lakóterület – falusias lakóterület vegyes terület, ezen belül – településközponti vegyes terület – központi vegyes terület gazdasági terület, ezen belül – kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági terület – zavaró hatású ipari gazdasági terület – egyéb ipari gazdasági terület üdülőterület, ezen belül – üdülőházas terület – hétvégiházas üdülőterület különleges terület, ezen belül – különleges kereskedelmi célú terület – különleges intézményi terület >= 10% beépítettséggel – különleges intézményi terület < 10% beépítettséggel – különleges honvédelmi terület – különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület – különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület – különleges közlekedési terület
megengedett közművelegnagyobb sítettség szintterületmértéke sűrűség
(Ln) (Lk) (Lke) (Lf)
1,5 0,6 0,35 0,2
teljes, teljes, teljes, részleges,
(Vt) (Vk)
0,9 1,1
teljes, teljes,
(Gk) (Gip) (Ge)
0,6 0,5 0,5
teljes, teljes, teljes,
(Üü) (Üh)
0,3 0,15
teljes, teljes,
(Kke)
0,6
teljes,
(Ki)
0,6
teljes,
(Kio) (Kho)
0,05 0,2
teljes, részleges,
(Kh)
0,01
részleges,
(Kk) (Kkö)
0,15 0,25
részleges, teljes.
4. A terv beépítésre nem szánt területei • • • •
•
•
általános közlekedési területek vasúti közlekedési területek zöldterületek erdőterületek, ezen belül – egészségügyi-turisztikai erdő – védelmi célú és egyéb erdő mezőgazdasági területek, ezen belül – mezőgazdasági kertes terület – mezőgazdasági általános terület – mezőgazdasági különleges terület egyéb területek, ezen belül – vízgazdálkodási területek
(Köá), (Köv), (Z), (Ee), (E), (Mke), (Má), (Mk), (Vg).
5. A településszerkezet fő szervező elemei: • autópálya, • országos főutak, • országos mellékutak, települési főutak, • gyűjtőutak, • vasút, • jelentős szintbeni és különszintű csomópontok, • vízfolyások. 6. A szabályozás fő elvei: 6.1. A települési területek bővítése •
A terv kihasználja a belterületi alig, vagy alulhasznosított területek intenzívebb hasznosításának a lehetőségét. A falusias, vagy telkes területek kertvárosias átalakítását, a „barnamezős” ipari gazdasági területek rehabilitálását, funkcióváltását, a belterületi mezőgazdasági területek városias felhasználását tartalmazza.
•
A külterületi újonnan beépítésre szánt területek nagy része a belterülethez csatlakozik.
•
A csápos, szabdalt belterületi jelleg gyűrűs, sugaras szerkezethez igazodóan kiegészül. Ezért a külterületi fejlesztések kiemelt célterületei ezek a kiegészítést, gyűrűs terület-felhasználási jelleget erősítő területek.
6/2. A beépített területek bővítési irányai, területei •
A lakóterületek bővítésének kitüntetett iránya észak-kelet, a tervezett külső körút menti területek, ill. Sóstóhegy keleti oldala. További bővítési irány a 36. sz. főút menti kiskertek, ill. bokortanyák területe.
•
Távlati fejlesztési területek (II. ütem)
– – – –
az észak-nyugat – Nyírszőlős, Felsőpázsit, a dél, dél-nyugat – Huszártelep környéke, Rozsrétszőlő, Felsősima.
A szabályozási tervi fázisban csak az I. ütemű területek lakóterületi bevonását kell előirányozni, annak érdekében, hogy a városüzemeltetési, infrastrukturális fejlesztési igények időarányosan jelentkezzenek. A II. ütemű lakóterületeken a későbbi funkcióváltás lehetőségének biztosítására átmeneti előírásokat kell kialakítani. •
•
A gazdasági területek bővítésének elsődleges iránya dél, az ipari park és a tervezett autópálya közötti térség, valamint nyugat, dél-nyugat, a 36. sz. főút menti és a repülőtértől nyugatra eső telekingatlanok. A szabályozási tervi fázisban csak az I. ütemű gazdasági területek bevonását kell előirányozni – annak érdekében, hogy a terület-előkészítési, ill. üzemeltetési költségek időben széthúzva jelentkezzenek. Az üdülő, ill. rekreációs területek bővítésének iránya Császárszállás. A területen a bővítés egy részét csak II. ütemben célszerű előirányozni.
6/3. A meglévő beépített területeken belül funkcióváltásra kijelölt területek A város néhány – jelenleg is beépített – területén a várható gazdasági, ill. ellátási igényváltozásokra felkészülve a terv funkcióváltást irányoz elő. •
A város ellátottsági színvonalának emelkedése, a szolgáltatási szektor bővülése, a települési szerepkör kiegészítése, megerősödése szükségessé teszi a településközpont területi kibővítését a kiskörúton túli városrészekre is. E területeken a lakóterületekből településközpont vegyes területek kerültek kialakításra.
•
A déli ipari gazdasági területeken, ahol a lakó és ipari területek egymást zavaró módon keverednek és ahol az eredeti használat részben megszűnt, vagy a területek kihasználtsága lecsökkent, a terv az egészségesebb területfelhasználási struktúra elérése érdekében lakóterületi felhasználást irányoz elő. Ilyen terület a Tünde utca menti „barnamezős” övezet.
•
A Huszár laktanya jelenlegi lakóterületi használata nincs összhangban az épületegyüttes építészeti értékeivel. Az együttes településközpont vegyes területbe sorolással intézményi célú felhasználás számára is felszabadítható.
•
Tokaji út – Kopogó utca környékén a falusias lakóterületből a repülőtér, ill. a vasút zavaró hatása miatt a terv gazdasági terület kialakítását irányozza elő.
6/4. Lakóterületek rendezése A településszerkezeti tervben • új lakóterületek, • rekonstrukciós (fokozatos átépítésre, a mainál intenzívebb beépítésre alkalmas – meglévő –) lakóterületek, • komplex rehabilitációs (megújítások, melyek eredményeként nem, vagy kismértékben növekszik a laksűrűség) lakóterületek és
• lakótelepi rehabilitációra érett területek kerültek kijelölésre. a)
Új lakóterületként jelöli ki a terv - a tervezett külső körút keleti szakasza menti zömében külterületeket (Örökösföld, Lászlócsere térségében), - Sóstóhegy városrészben zömében külterületeket, - Oros belterületi tömbbelsőit, - Huszárteleptől délre, a Simai út menti hézagos lakóterületeket, - a Tiszavasvári úti kerteket átsorolással, - a nyírszőlősi kerteket átsorolással, - Rozsrétszőlő belterületi – még nem feltárt – tömbbelsőit és belterületekhez csatlakozó telkeit, - Mandabokor belterületi – még nem feltárt – tömbbelsőit és a tőle északra a Szélsőbokori útig húzódó tanyákat, - Felsőpázsit kertterületeit, átsorolással. A lakóterületek bővítésére I. ütemben elsősorban a belterületi tartalékok – beépítetlen tömbbelsők -, ill. mezőgazdasági területek felhasználásával kerül sor. Az újonnan kijelölt külterületi lakóterületeket csak fokozatosan (egy-egy terület kiépítését követően) a közmű, ill. közútépítési feltételek teljesítését követően szabad beépíteni. Az újonnan kijelölt lakóterületek zöme – a kereslettel összhangban – kertvárosias, kisebb részben kisvárosias lakóterületbe kerültek besorolásra. b) A terv a meglévő lakóterületek egy részén rekonstrukciós (fokozatos, vagy akciószerű átépítést) irányoz elő. Ilyen területek: - a Nagykörút keleti belső teleksora (kisvárosias átépítés), - Nyírszőlős falusiasból kertvárosiassá átépítendő lakótömbjei, - Sóstóhegy tömbbelsői, - Örökösföldtől keletre lévő területek és Oros tömbbelsői, - Déli ipartelep környéki lakóterületek, Újkistelekiszőlő, Ókistelekiszőlő és Borbánya néhány tömbbelsője, ill. a falusiasból kertvárosiasba átsorolt lakótömbjei, - az egyéb belterületek (Vajdabokor, Felsősima, Mandabokor, Rozsrétszőlő, Butyka), - az elszlömösödött lakóterületek, ahol akciószerű beavatkozás indokolt (Gerliczky utca környéke, Huszártelep csoportházai). c) Komplex lakóterületi rehabilitációra kerülnek - a Kiskörút átépítésével érintett tömbök, - a Nagykörút által határolt területen belül a délkeleti városrész. A komplex rehabilitációnak ki kell terjednie nemcsak a lakóingatlanok megújítására, de a közterületek átalakítására, helyenként az utcák forgalomcsillapított átrendezésére, utcafásításokra, a közterületi berendezések elhelyezésére, kialakítására is. d) Lakótelepi rehabilitációra kerül sor az alábbi lakótelepeken: I. ütemben – jósavárosi lakóterületen (3292 lakás),
– az Északi körúton belül és a Nagykörút északi szakasza mentén (804 lakás), – Ferenc körúton (814 lakás); II. ütemben – az Érkerti lakóterületen (1618 lakás), – a Malomkerti lakóterületen (236 lakás); III. ütemben – az Örökösföldi lakótelepen (2916 lakás). A lakótelepi rehabilitáció keretében a lakóépületek műszaki felújításán túlmenően a lakókörnyezet rendezésével, az úszótelkek-közkert arányok módosításával egyaránt foglalkozni kell. 6/5. Az idegenforgalom, üdülés és rekreáció területeinek rendezése Elsődleges rendezési feladatok - a turizmust vonzó értékek megőrzése, bővítése, - új üdülőterületek kijelölése, - új, komplex rekreációs területek létrehozása. a) A turizmust vonzó értékeket meg kell őrizni, ill. bővíteni kell. Sóstó vonzó tényezője a csendes pihenés, ezért térben el kell választani a strandolási és a gyógyfürdőzési funkciókat egymástól. A gyógyfürdőzést a termálfürdőzéssel szemben itt előnyben kell részesíteni. - A vízparti vonzástényezőket fejleszteni kell Császárszálláson (szabadvízi fürdőzés, vízi sporttábor). b) Új üdülőterületeket jelöl ki a terv - Császárszállási üdülőházas üdülőterületén, - Császárszállási hétvégiházas üdülőterületén, Sóstógyógyfürdőn a minőségi, Császárszálláson a tömegigényeket is kiszolgáló kapacitás fejlesztésére kell törekedni. Támogatni kell egyes bokortanyák komfort-átalakítását, hogy alkalmassá váljanak a falusi turizmus fogadására. c) Komplex, újonnan kijelölt rekreációs területek A város területileg arányos rekreációs ellátása érdekében további komplex rekreációs területek - Oroson a 41. sz. főút Fő út – Rozsnyai utca által határolt tömbbelsőben, - Nagyszállási kiránduló erdőben, - Ilonatanyán. 6/6. Nem pihenési célú intézményterületek (különleges, ill. vegyes területek) rendezése A terv kijelöli • a városközpont területét (központi vegyes terület-felhasználással) – a jövőben várható intézményi igényekre felkészülve a Kiskörút tervezett határáig, valamint a
településközponti vegyes területeket, csápszerűen a fontosabb utak mentén a Nagykörút vonaláig. •
Városrészközpontokat kell kijelölni az intézményi ellátottság területi arányainak javítása érdekében -
•
Oroson, Borbányán, Kistelekiszőlőben, a Kertvárosban, Sóstóhegyen, Sóstógyógyfürdőn, Nyírszőlősön.
A városba érkezés fontos pontjain városkapuk számára kijelölt területek: - az M3-as autópálya 4. sz. főúti, ill. a Kállói úti csomópontjaiban, - a 36. sz. főút és az M3 autópálya csomópontjaitól induló nyugati elkerülő út csomópontjában, - a 38. sz. főút repülőtéri térségében, - a 4. sz. főút Pazonyi úti szakasza a tervezett keleti külső körút csomópontja környékén, - a 4. sz. főút Tünde utcai csomópontjában és - a vasútállomás-autóbusz pályaudvar előtti téren.
•
A területileg arányos kereskedelmi ellátás érdekében a terv területeket jelöl ki - új nagykiterjedésű kereskedelmi központok részére a városba érkezés két pontján az M3 autópálya – 4. sz. főút csomópontjában, és az autóspiacállatvásártér térségében, - új kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket befogadó kereskedelmiszolgáltató-gazdasági területek részére, - logisztikai, kereskedelmi, pénzügyi célokra a 36. sz. főút ny-i szakaszán, - az M3 autópálya – 4. sz. főút csomópontjában, - a keleti és a nyugati irányú elkerülő főutak M3 autópálya-csomópontjában, - a Debreceni út mentén a belterületi határ és a vasút közötti szakaszon, - a keleti külső körút mentén, - a Pazonyi út déli oldalán.
6/7. A gazdasági területek rendezése •
A város jelenlegi belterületén környezetet erősen szennyező (védőtávolságot igénylő) ipari létesítmény újonnan nem helyezhető el. A környezetet zavaró mezőgazdasági üzemi és állattartó telepeket meg kell szüntetni (sóstóhegyi baromfitelep).
•
Új (zöldmezős) ipari gazdasági területek - délen a meglévő ipari park területének bővítése, - a Simai út mentén a gumiipari telephelyek bővítése, - a 36. sz. főút két oldala,
- a Repülőtéri út nyugati oldala. Az új ipari gazdasági területeken elsősorban fejlett technológiával működő telephelyeket, logisztikai központokat kell telepíteni. Külön gondot kell fordítani a környezet színvonalas rendezésére, az üzemek zöldbeágyazottságára annak érdekében, hogy e területek vállalkozást vonzó hatása erős legyen. A kijelölt gazdasági területeket a tényleges igények figyelembevételével fokozatosan kell beépítésre szánt területté átminősíteni. Amíg erre sor kerül, csak az eredeti területfelhasználás szerinti épületek építhetők. •
Iparterületi rehabilitációt kell végrehajtani a Tünde utca menti ipari gazdasági területen. E helyen a lakó és az ipari funkció erősen keverednek egymással. Több helyen a lakóterületeket szigetszerűen körbezárják a telephelyek, ill. a vasútvonal. A Lapály és a Délibáb utca között funkcióváltás is lehetséges. A funkcióváltás elősegíti a lakóterületek elszigeteltségének oldását.
•
A borbányai szeméttelepet és a roncsolt területeket a szerkezeti tervlapon ábrázolt területfelhasználással összhangban rekultiválni kell.
6/8. Közlekedés A terv kiemelt rendezési feladatként rögzíti a város közúthálózatának fejlesztését, különös tekintettel az alábbiakra: •
A városmag védelme érdekében célul tűzi ki a Belváros forgalmának csillapítását, melyhez - a Kiskörút hiányzó szakaszait a Belváros kelet és dél felé történő bővítésével, környezetében többszintes közcélú parkolók kialakításával, gyűjtő-elosztó szerep ellátására jelöli ki; - a Kiskörút további szakaszainak nyomvonalát a Vay Ádám krt. – Bocskai u. közötti szakaszán túlmenően, a Bocskai u. – Szent István u. közötti tömb áttörésével, a Gimnázium közkiszélesítésével az Eötvös irányában határozza meg; - a Kiskörút által határolt belvárosi forgalomcsillapított területen a városközpontba való bejutás differenciált szabályozásával korlátozza az átmenő forgalmat, az egyéni gépjármű-közlekedés behajtását, illetve a közhasználatú közterületi parkolást. A tömegközlekedés néhány járatának a városközponton áthajtása engedélyezésével biztosítja a belváros központjának kiszolgálását; - bővíti a gyalogos és zöldfelületeket.
•
Új gyűrűirányú főúthálózati elemekkel a sugárirányú főutak közötti országos főúti kapcsolatot biztosító Nagykörút és a főutak bevezető szakaszának tehermentesítésére - a külső városrészek meglévő úthálózatának (Tünde u., Simai út) felhasználásával főút kategóriájú gyűrűirányú főúthálózatot, - a városba észak felől érkező országos mellékutak összekötésére Nyírszőlős – Sóstó északi elkerülésével összekötő utat jelöl ki.
•
Összefüggő gyűjtőút-hálózatot kialakításával új területeket tár fel és alkalmassá teszi közforgalmú közlekedési kiszolgálásra is: - Oros és Örökösföld között a 41. sz. főúttal párhuzamosan, - Örökösföld és a Pazonyi út között, - Kertvárostól a 38. sz. főút és a Simai út felé, - Kistelekiszőlőn, - Sóstón, illetve Sóstóhegyen.
•
A vasútvonal által elvágott településrészek és a belső városrészek közötti közúti kapcsolatok javítása érdekében közúti felüljárókat, valamint közúti aluljárók létesítését irányozza elő a Széchenyi utcánál, illetve a Móricz Zsigmond utcánál.
•
A meglévő kerékpár útvonalak meghosszabbítását, bővítését, összekötését és hálózattá fejlesztését írja elő.
•
A közúti közforgalmú közlekedés infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan a jelenlegi autóbusz-pályaudvar területét bővíti. A Nyírvidéki Regionális Kisvasutat – a járműtelepének áthelyezése mellett – elsősorban piaci, iskolai, ill. idegenforgalmi közlekedés céljaira tartja fent.
6/9. Zöldterületek (közparkok), erdők rendezése •
A város zöldfelületeinek rendszerbe szervezése érdekében: - a vízfolyások, csatornák, tavak láncolatát a zöldfelületi rendszer részévé kell tenni. A meder mellett beépítésmentes területeket, zöldfelületi sávokat kell kijelölni; - a meglévő erdők mozaikosságát meg kell szüntetni, az egymástól elszigetelt élőhelyeket össze kell kapcsolni; - a települési területek határán véderdő területsávokat jelöl ki a terv; - kondicionáló közparkokat, erdősávokat kell telepíteni a tervezett üdülőterületek és a városi rendezvényterületek, rekreációs központok környékén; - a deflációval érintett területeket fásítani kell az alábbi területeken: – Nyírszőlősi út – repülőtér közötti terület, – Igrice mocsár déli oldala, – Borbányai lőtér északi oldala, – Debreceni út Marso telephely – felüljáró között a közutak mentén - a korlátozott mezőgazdasági területeken belül a szántó művelésbe sorolt területek határain dűlőfásítást kell végrehajtani. - a zöldfelület összefüggő rendszerét egyben funkcionálisan is célszerű kihasználni – gyalogutak, kerékpárutak, turistautak kijelölésével, pihenőközpontok kiépítésével.
•
A belterületi közparkok mennyisége bár összességében elégséges, de a közparkok rendszerbe szervezése érdekében a készítendő szabályozási tervben vizsgálni kell az újabb közparkok, utcafásítások, védőfásítások kijelölésének lehetőségét.
•
El kell érni, hogy az erdőterületek, a közigazgatási terület legalább 7%-ával növekedjenek, ennek területeit a településszerkezeti terv kijelöli.
•
A lakóterületeket zavaró ipari gazdasági telephelyeket erdősávokkal, ill. telken belüli fásításokkal kell elválasztani a lakóterületektől.
6/10. Mezőgazdasági területek rendezése •
A hosszú távú településfejlesztési koncepcióval összhangban a mezőgazdasági területek jelentős – extenzív irányú – szerkezetátalakítását kell végrehajtani.
•
Az általános mezőgazdasági területek az előirányzott erdőtelepítések, ill. az extenzív mezőgazdasági területek bővítése miatt jelentősen csökkentésre kerül.
•
A korlátozott használatú mezőgazdasági területeket a terv kijelöli. E földterületek a nádasokat leszámítva a biogazdálkodás (növénytermesztés és állattenyésztés) területei legyenek, de fontos szerepet töltsenek be az ökológiai hálózat létrehozásában is (az élőhelyek védelmében is).
6/11. Táj- és természetvédelem •
Az ősi táj megmaradt elemeit hordozó tájrészleteket és élőhelyeket védeni kell (erdők, gyepek, nádasok, vízfelületek stb.). - megőrzendők az egymástól elszigetelten található nedves, mocsaras élőhelyek, természeti területek; - az egymástól elszigetelt ősi élőhely-maradványokat ökológiai hálózattal kell összekötni; - a vízfolyásokat, csatornákat, tavakat védeni kell a degradációtól, törekedni kell a vizes élőhelyek rehabilitálására.
•
Kezdeményezni kell az „Igrice mocsár” országos védelmét. Környékén kijelölt terület-felhasználás a természetvédelmi terület további fennmaradását biztosítja.
•
Helyi védelem alá kell vonni külterületen -
a nyírségi homokbuckák jellegzetes részleteit, a sóstói erdőt, a nedves, zsombékos élőhelyeket (Ilona-tanyai füzest, Sás rétet), a gyepek közül a Kis-Teleki rétet, Oros zugot, Orosi fás legelőt, Újcsere-dűlőt, Nagyszállási gombást, Alsópázsitot, Rozsréti kaszálót, Oláh rétet, - a szikes területek közül a Nyírjes sziket és a Nyírjes tavat közgyűlési döntés szerinti ütemezésben. 6/12. Környezetvédelem •
A lakóterületeket zavaró gazdasági ipari telephelyeken a funkcióváltás (környezetet kevésbé igénybevevő funkciók megjelenése) szükséges (pl. HajdúBét baromfitelep felszámolása, a rádiótorony megszüntetése, az állatvásártér kitelepítése);
•
a zavaró hatású, de távlatban is helyükön maradó ipari-gazdasági területek környezetében elhelyezkedő lakóövezetek védelmének érdekében az iparigazdasági területeken a lakóterületekkel határos telekhatár mentén hatékony fásítási kötelezettséget kell előírni;
•
a levegőtisztaság továbbfejlesztését;
védelme
érdekében
célul
tűzi
ki
a
távfűtőrendszer
•
a porterhelés mérséklésére előirányozza a talaj növényborítottságának jelentős mértékű növelését, újabb közparkok és erdők kijelölését. Elsősorban az uralkodó szelek által támadott É-ÉK-i, D-DNy-i, illetve a vízfolyások, vízfelületek által érintett területeken kell szorgalmazni a védelmi célú erdőterületek bővítését;
•
a talaj és vízvédelem érdekében a közüzemi és csapadékvíz-hálózat településszintű ellátottságát meg kell oldani. A helyi építési szabályzatban a közműrákötési kötelezettséget elő kell írni.
A szabályozási tervben az alábbi védőtávolságokat kell kijelölni: •
állattartó telepek körül 300-1000 m-t technológiától függően,
•
állatvásártér körül kitelepítésig 500 m-t,
•
I. sz. tisztítótelep körül 300 m-t,
•
II. sz. tisztítótelep körül 1000 m-t,
•
földmedencés rothasztó berendezés körül 1000 m-t,
•
hagyományos komposzttároló telep körül 500 m-t,
•
vízfolyások, tavak mellett (beépítés mentes) korlátozási zónát – amely belterületen 15-15 m, külterületen, beépítésre nem szánt területen 100-100 m,
•
települési vízműves kutak körül a védőidomot,
•
villamos távvezeték mentén a rendelet szerinti biztonsági zónát,
•
rádiótornyok körül min. 60 m-t.
6/13. Közművek, táv- és hírközlés A legfontosabb rendezési feladatok: •
a fejlesztési területek várható többlet vízigénye vízbázis oldalról biztosított. A vízhálózatok rekonstrukciós munkáit folytatni kell, ill. a fejlesztési területek ellátásához szükséges vezetékeket ütemezetten ki kell építeni,
•
a Sóstófürdői fürdőfejlesztés nem igényli újabb termálkút létesítését. A hévíz hasznosítás során felhasznált sósvizek megfelelő elhelyezéséről távlatban gondoskodni kell,
•
a szennyvíztisztító kapacitást az ellátatlan területek szennyvízhálózati kiépítése, ill. az új fejlesztési területeken keletkező szennyvizek fogadása miatt újra kell indítani és korszerűsíteni kell a II. sz. szennyvíztisztító telepet,
•
a fejlesztésekhez szükséges hálózatbővítéseket ütemezetten kell végrehajtani,
•
a városi távhőellátást biztosító Erőmű jelentős forróvíz és gőztermelő kapacitása miatt el kell érni, hogy a belvárosi bővülő vegyes területeken a távfűtés-ellátottság növekedjen. Ennek műszaki feltétele egy új primer vezeték-pár építése a kiskörút DK-i nyomvonala mentén,
•
a fejlesztési területek gázenergia igénye a meglévő nagyközép, ill. középnyomású gerincvezetékekről biztosítható. A szükséges helyi hálózatbővítéseket ütemezetten kell végrehajtani,
•
a császárszállási üdülőterületek gázenergia ellátására Butyka felől meg kell építeni egy középnyomású vezetéket,
•
a korábban előirányzott Nyíregyháza Kelet villamos alállomás fejlesztésével és az igények szerinti kiépítésével a fejlesztési területek villamos igénye biztonságosan megoldható lesz,
•
a lakóterületeket zavaró meglévő villamos távvezetékek (≥ 20 kV) fokozatos kiváltását kell előirányozni,
•
a tervezett 120 kV-os villamos távvezeték (Nyíregyháza Kelet) közelében a tervezett új lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy a biztonsági övezeten túl a környezetvédelmi és az esztétikai szempontok is érvényesüljenek,
•
a kisfeszültségű és közvilágítási villamos hálózatokat újonnan kijelölt területen csak földkábelként szabad kiépíteni. Rekonstrukciós területeken is erre kell törekedni,
•
a fejlesztési területeken a hírközlő hálózatokat csak föld alatt szabad megvalósítani, és azok az egyéb közműhálózatokkal egyidejűleg kerüljenek kiépítésre.
6/14. Bokortanyák A rendezési feladatokat az önkormányzat bokortanyákra vonatkozó fejlesztési koncepciója határozta meg, amely alapján a külterületi lakott helyek az alábbi kategóriákba tartoznak: •
falusias jellegű településrészek: -
•
Jánosbokor Szélsőbokor Salamonbokor Kőlapos Nyírjes Nagyszállás Rozsrétbokor Felsőpázsit Alsópázsit Vargabokor Újtelekbokor
településszerkezetben elfoglalt új helyzetük miatt gazdaságfejlesztésre kijelölt településrészek: - Zomboribokor - Szabadságbokor
•
üdülőterületi fejlesztésre kijelölt: - Császárszállás
•
műemléki védelemre kijelölt településrészek:
- Rókabokor - Sulyánbokor •
mezőgazdasági nagytelkes településrészek: - Alispántanya - Alsóbadurbokor - Antalbokor - Bálintbokor - Bedőbokor - Benkőbokor - Butykasor - Butykatelep - Csernyikbokor - Cugosrész - Debrőbokor - Felsőbadurbokor - Felsősima (tanyák) - Forgácstanya - Füzesbokor - Gerhátbokor - Hármastanya - Istvánbokor - Kállairét - Kazárbokor - Kismezőtanya - Kordovánbokor - Kovácsbokor - Lászlótanya - Lóczibokor - Mandabokor I. - Mandabokor II. - Mátyásbokor - Mohosbokor - Nádasbokor - Polyákbokor - Sóstóhegy (tanyák) - Százkúttanya - Szelesbokor - Szövetkezeti tanya - Újsortanya - Vadastanya
