NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2004. (III. 24.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálatáról, módosításáról
A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és Nyíregyháza Megyei Jogú Város felülvizsgált, módosított intézkedési tervét elfogadja. 2./ A közoktatási intézkedési terv 7. sz. mellékletében foglalt intézményi elhelyezések megoldásával, épületcserékkel és kiváltásokkal egyetért. 3./ A Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola végleges elhelyezését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola épületében oldja meg. Ezért 2004. szeptember 01-től az intézmény 14 szakközépiskolai osztályát az általános iskola épületében helyezi el. 4./ Megbízza az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát a Váci Mihály Általános Iskola mandabokori és felsősimai tagiskolái, valamint a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlő tagiskolájában a felső tagozaton az oktatás megszüntetésének előkészítésével kapcsolatos feladatokkal, az előírt véleményeztetési eljárások lefolytatásával. Felelős: Békési Elemér Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2004. május 31. 5./ Utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát dolgozzon ki javaslatot a Tókuckó Üdülő és Továbbképző Intézmény által üzemeltetett Szigligeti Gyermeküdülő, és a gyermekek nyári napközis foglalkoztatásának más intézményi, szervezeti formában történő működtetésére, ellátására. Felelős: Békési Elemér Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2004. május 31.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Művelődési Osztálya 4./ Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények 5./ A nem önkormányzati közoktatási intézmények fenntartói
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2000 – 2007.
I. B E V E Z E T É S
A Közgyűlés az önkormányzat közoktatási intézkedési tervét a 231/2000. (X.25.) számú határozatával fogadta el. Az intézkedési terv felülvizsgálatát a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi átfogó módosítása írja elő. A törvénymódosítás megváltoztatta az iskolai oktatás tartalmi szabályozását és ennek alapján új Nemzeti Alaptanterv került kiadásra. A középiskolákban az új rendszerű érettségi vizsga (kétszintű érettségi) 2005-ben kerül bevezetésre. A törvényi változások számos új feladatot, elvárást határoznak meg úgy a fenntartó, mint az intézmények számára. Az önkormányzatnak – az intézkedési terv felülvizsgálatával összhangban – el kell készítenie az intézményrendszer működésének minőségirányítási programját. Mivel a minőségirányítási program a fenntartói irányítás feladataival - tervezés, irányítás, ellenőrzés, értékelés - foglalkozik, így ez a fejezet a felülvizsgált intézkedési tervben szükségtelenné vált. Az intézményeknek felül kell vizsgálniuk a pedagógiai programjukat, a házirendjüket és el kell készíteniük minőségirányítási programjukat, melyek a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A felülvizsgálat során kikértük az intézmények, az intézményvezetői munkaközösségek véleményét, egyeztetéseket folytattunk a gazdasági kamarákkal, a munkaügyi központtal és a megyei önkormányzattal (a törvényi előírásnak megfelelően kértünk írásban véleményt a különböző szervezetektől). A nem önkormányzati intézményfenntartóktól kértük, hogy fejlesztési terveiket aktualizálják (8. sz. melléklet). A célok és feladatok meghatározása során figyelembe vettük az ország EUcsatlakozásából következő elvárásokat és lehetőségeket, a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célokat és prioritásokat, valamint az Oktatási Minisztérium közoktatás-fejlesztési stratégiájában megfogalmazottakat. Az intézkedési terv a módosítással egységes szerkezetben kerül kiadásra, és a következő három tanévre vonatkozik. Meghatározza a fejlesztés főbb irányait, az ágazat fő feladatait, és megvalósításuk kereteit. Tartalmában városi oktatási koncepciónak is megfelel.
II. Helyzetelemzés 1. Óvodai nevelés Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Továbbra is 18 önálló önkormányzati óvoda működik a városban. A fenntartók köre 2003. szeptemberétől bővült, a HIT Gyülekezet alapított óvodát, továbbra is működik a Görög Katolikus Egyház és a Waldorf Pedagógiai Egyesület óvodája. 1.1.Születésszám: gyereklétszám változása, tendenciák Nyíregyháza városban születettek száma (KSH tényadatok): Év 1994 1995 1996 1997 1998
Születési szám 1334 1337 1332 1168 1218
Év 1999 2000 2001 2002 2003*
Születési szám 1119 1124 1121 1172 1100
* Előzetes adat Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a születések számát alapvetően 1994-től csökkenés, majd 1999-től stagnálás jellemzi. A KSH korábbi, a vizsgált időszakra vonatkozó prognózisai tendenciájukban nem, számszerűségében kis mértékben eltérnek az eltelt időszak tény adataitól, részben módosítva ezzel a hátralévő időszak prognózisait is. Az önkormányzati óvodákban a gyermeklétszám a csoportok és a férőhelyek száma az alábbiak szerint alakult: Nevelési év
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
Gyereklétszám férőhelyek száma csoportok száma 1 csoportra jutó gyereklétszám férőhely kihasználtság
4507
4446
4383
4206
4146
4146
4134
4134
168
168
167,5
167,5
26,8
26,5
26,2
25,1
109%
107%
106%
102%
Az óvodai gyermeklétszám a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent, az első két évben enyhe mértékben, míg a jelenlegi nevelési évben az előző évhez képest 177tel csökkent a gyermekek száma. Az óvodai csoportok száma érdemben nem változott, így az egy csoportra jutó gyermeklétszám városi szinten 1,7-del lett kevesebb, ami pedagógiai szempontból kedvező. A gyermeklétszám csökkenés okai: 1. a korábbi magasabb születésszámok alapján több gyermek lépett ki az óvodából, mint amennyi a 3-4 éves korosztályból felvételre került, 2. a nem önkormányzati óvodákba felvettek száma növekedett. Az óvodai létszámot befolyásoló tényezők: 3. egész évben történhet óvodai felvétel, mivel a gyermekek csak a 3. életévük betöltése után vehetők fel az óvodába és nem a nevelési év első napjától – így az ún. „évközis” gyermekek száma a városban kb. 80-100 fő; 4. nem minden óvodáskorú gyermek szülei veszik igénybe az óvodai ellátást 3-5 évig, csak 5. életévtől kötelező az „iskola-előkészítő” foglalkozásokon a részvétel; 5. a fejlettség szerinti beiskolázás bevezetésének hatásaként a 7. életévüket betöltő gyerekek is lehetnek az óvodában és a gyakorlat azt mutatja, hogy számuk növekvő. Az óvodák terhelésének mértékéről akkor kapunk képet, ha vizsgáljuk az óvodai férőhelyek alakulását. Addig, míg 1990-ben a férőhelyek száma 325-tel volt több a gyermeklétszámnál, az 1995. évi átszervezést követően ez a tendencia megfordult. A férőhely-kihasználtság a vizsgált időszakban ismét csökkenést mutat, de meghaladja a 100%-ot (kihasználtság = gyermeklétszám/férőhely). Az óvodai csoportok átlaglétszáma még mindig meghaladja a törvényben megengedett maximális (25 fő) csoportlétszámot. Az átlaglétszám csökkenése kedvezőbb feltételeket teremtett a sajátos nevelési igényű, a magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermekek integrált nevelésének. A szakvéleménnyel rendelkező gyermekek a csoportok szervezésében 2, illetve 3 főként vehetők figyelembe, ellátásukban magasabb összegű normatíva vehető igénybe. Az óvodák, illetve az óvodai csoportok átlaglétszáma mögött nagymértékű szóródás mutatható ki. A 20-25 fős csoportok száma 57, míg 111 csoport 25-30 fő közötti átlaglétszámmal működik. A magasabb létszámot több tényező idézi elő: 6. törvényben biztosított joga a szülőknek a szabad óvodaválasztás, 7. az óvodaépületek egy része nem ott helyezkedik el, ahol az óvodáztatás iránti igény felmerül, 8. az óvodák helyi nevelési programjának ismeretében a szülők döntenek az óvodáról, és az óvodapedagógusokról, akikre a gyermekük nevelését bízzák A fentiek területi egyenetlenséget okoznak, egyes intézmények évről-évre magas gyermeklétszámú csoportokkal működnek (Eszterlánc Óvoda, Tas u., Etel köz;
Margaréta Óvoda Fazekas János tér; Gyermekek Háza Óvoda Kereszt utca; Százszorszép Óvoda Kállói út; Kerekerdő Óvoda Sóstói út). Az óvodák leterhelése így nem egyenletes, ennek kiegyenlítésére törekedni kell a következő időszakban. Az óvodák már ma is látható erőfeszítéseket tesznek nevelőmunkájuk kiterjesztésére, a foglalkozások színvonalának emelésére, ezzel óvodájuk vonzóvá tételére. A tervidőszakban a nem önkormányzati óvodák megerősödésével további enyhe mértékű (3,5-4,5 %-os) létszámcsökkenés várható (2. sz. melléklet). 1.2.Az óvodai nevelés fő jellemzői, sajátosságai Intézményrendszerünkben az óvoda fontos funkciót betöltő nevelési intézmény, amely a családi neveléssel együtt alapozza meg a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és gondoskodik az iskolai életmódra való felkészítésről. 1999. szeptember 01-től valamennyi óvodánk az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban önálló helyi nevelési programot készített, amelyet a fenntartó jóváhagyott és ez alapján folyik a nevelés az óvodában. Az óvodák az Országos Közoktatási Intézet adatbankjából hétféle programból választottak és a helyi sajátosságaikat figyelembe véve adaptálták, illetve dolgozták ki az elkövetkező időre szóló helyi nevelési programjukat. Ezek a következők: Komplex prevenciós, Tevékenységközpontú, Egészséges életmód, Epochalis rendszerű, Freinet rendszerű, Lépésről-lépésre, Montessori pedagógiára épülő (3. sz. melléklet). A város óvodáinak nevelőmunkája az elmúlt évtizedben alapvető változáson esett át. Megjelentek és igen sikeresen működnek az alternatív pedagógiai módszerek, kiegészítve és színesebbé téve a hagyományos pedagógia önmagában is színvonalas kínálatát. Azon térségekben, ahol magas a munkanélküliség és a hátrányos helyzetű gyermekek száma elsősorban a hátránykompenzálást ellátó programok működnek. A Huszár lakótelepen a Lépésről lépésre program kifejezetten a probléma kezelésére irányul. A város térségében a komplex prevenciós program célzatosan a leghatékonyabb pedagógiai módszerekkel támogatja a felzárkózást. További, a legkorszerűbb pedagógiai elvekre építő programokat (pl. Montessori, Freinet, Epochális, Tevékenységközpontú) működtető óvodák nyújtanak a nyíregyházi szülők számára választási lehetőséget. Etnikai részprogrammal a Kincskereső Óvoda (Dália u.) a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó speciális részprogrammal, a Gyermekek Háza Óvoda (Kereszt u.) és a Búzaszem Óvoda (Búza u.) rendelkezik. A képességbeli különbségeket figyelembe veszik a helyi nevelési programok, valamennyinek alapelve a személyiség és gyermekközpontúság. A kiemelkedő tehetségű gyermekek differenciált fejlesztésére szintén kiválóan alkalmasak az óvodai szervezeti keretek, az alkalmazott munkaformák és módszerek.
A partnerközpontú működést elsősorban a minőségfejlesztési tevékenység fordította a folyamatos fejlesztés és az igények konkrét figyelembevétele irányába. Három intézmény kezdte meg a Comenius 2000. I. modell kiépítését már a kísérleti szakaszban és működteti elkészített szabályzatai szerint. (Gyermekek Háza Óvoda, Kereszt u., Búzaszem Óvoda, Búza u., Nyitnikék Óvoda, Sóstóhegy). Az óvodák saját megítélése szerint tíz intézmény tart a Comenius rendszer kiépítésének félidejében, négy kezdte meg a rendszer építését, és egy óvoda halad saját egyéni úton. A folyamat tehát a törvényeknek megfelelően minden intézményben elindult, mely jó alapot jelent az intézményi minőségirányítási program elkészítéséhez. A partnerközpontú működés rendszerszintű bevezetése nagymértékben segítette az óvoda-iskola kapcsolat erősítését. Egyeztetések, hospitálások szolgálják a korábbi időszaknál jobban a gyermeki érdekek érvényesülését. A partnerkapcsolatok működése az óvodák és szülők között szintén pozitív irányban változott. Minden intézmény megtalálta azokat az együttműködési formákat, melyek a közeledést, az igények figyelembevételét szolgálják. Sok pedagógiai tartalmú rendezvény és program élménye segíti, hogy a szülők is magukénak érezzék az óvodát. A szülők egy része anyagilag is támogatja az intézményeket, más része a szervezési és aktuális feladatok végzésébe is bekapcsolódik. Az óvoda speciális szolgáltatásokkal (logopédia, gyógytestnevelés, sóterápia, ételallergiások szükségleteinek figyelembevétele, fejlesztő pedagógia és gyógypedagógia), valamint önköltséges foglalkozásokkal reagál az igényekre. Önköltséges foglalkozásokban résztvevő gyermekek száma: 2.154 fő, a legnépszerűbb a gyermektorna, néptánc, kézműves, úszás foglalkozás, de a kínálat széles: angol, német, ovifoci, zeneovi, furulya, mazsorett, számítástechnika stb.. Az önköltséges foglalkozások szabályozottan a kisgyermekkornak megfelelő pedagógiai megközelítésben működnek, bár szakszerűségük és a terület kiválasztása szakmailag kevésbé ellenőrzött, mint az alapfeladatok körébe sorolható nevelés. Az elmúlt években több óvoda régiós szakmai bázissá vált, mely az ott folyó magas színvonalú pedagógiai munkának köszönhető. Tevékenységük segíti a város és más települések óvodapedagógiai fejlődését. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisóvodája a Gyermekek Háza Óvoda és Búzaszem Óvoda. A Kincskereső Óvoda (Árpád u., Dália u.) a Lépésről lépésre óvodai program bázisa, Virág Utcai Óvoda (Virág utca) az Epochális nevelés bázisa, a Nyitnikék Óvoda Jázmin u. 10.) a vizuális nevelés bázisa, a Gyermekek Háza Óvoda (Kereszt u.) a Montessori óvodai nevelés bázisa. Az óvodák működésük eredményessége érdekében pályázatokkal és szülői segítséggel igyekszenek pótolni, kiegészíteni költségvetésüket, eszközfejlesztésüket. Megfigyelhető az elmúlt időszakban az óvodák számára más intézményfokhoz képest kevesebb és kisebb összegű pályázati lehetőség volt elérthető, így a sikeres pályázatok eredményessége még kiemelkedőbb.
Az óvoda szociális funkciói megerősödtek, a gyermeküket óvodába járató családok 20 százalékában él munkanélküli szülő (egyik szülő munkanélküli: 15,1% mindkét szülő munkanélküli: 4,9%) A város óvodái közül 11-ben eléri, illetve meghaladja a 40 %-ot a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. (Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.) 1.3 Különleges gondozás, gyógypedagógiai nevelés Minden óvodás korú gyermeknek joga van az óvodai neveléshez. A sajátos nevelési igényű gyermeknek is joga, hogy különleges gondozásban, nevelésben, megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges gondozás a korai fejlesztéssel kezdődik. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelésbe. A városban két óvodában, a Gyermekek Háza és a Búzaszem Óvodában működik önálló gyógypedagógiai csoport: mindkét csoport heterogén életszervezésű és középsúlyos értelmi fogyatékos óvodás gyermekeket nevel (8-8 fővel). 1. Gyermekek háza Óvoda (Nyíregyháza, Kereszt u. 8.): halmozottan sérült: értelmi, testi, érzékszervi, autista kisgyermekeket nevel. 2. Búzaszem Óvoda (Nyíregyháza, Búza út 7-17.) halmozottan sérült: DOWNszindrómás, értelmi fogyatékos kisgyermekek neveléséről gondoskodik. A gyógypedagógiai csoportokban a gyermekek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesülnek, gyógypedagógusok irányításával. Mindkét óvoda rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztéséhez szükséges. A Napsugár Óvodában (Stadion u.) mozgásfogyatékos gyermekek integrált nevelésére nyílt lehetőség 2003-tól, akik speciális fejlesztésükkel részt vehetnek az óvodai nevelésben, ezzel is segítve a fogyatékos gyermekeket nevelő családokon. A városban két kis létszámú fejlesztő csoport működik. A Kikelet Óvodában 16 fő súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő óvodás gyermeket nevelnek. A Tündérkert Óvodában 15 fő tanulási nehézséggel küzdő gyermeket fejlesztenek. A sajátos nevelést, fejlesztést fejlesztőpedagógusok végzik a legalapvetőbb speciális tárgyi feltételrendszerrel, hatékonyan fejlesztő, jól kidolgozott programmal Az esélyt teremtő integrált nevelést városunkban 9 óvoda vállalta fel: Gyermekek Háza, Eszterlánc, Búzaszem, Napsugár, Bóbita, Gyermekkert, Százszorszép, Nefelejcs, Virág Utcai Óvodák. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését fejlesztő pedagógusok, szakirányú intenzív továbbképzésekben részesült óvodapedagógusok végzik, külső szakemberek segítségével. (Logopédus, konduktor, gyógypedagógus, gyógytornász.) Egyrészt az óvodapedagógusok irányításával zajlik a mozgáskoordináció, a gyógytorna, másrészt a Nevelési Tanácsadó szakemberei,
gyógypedagógusai foglalkoznak hallássérült gyermekekkel, illetve konduktorai a mozgássérült óvodás gyermekekkel. Sajnálatos tény, hogy egyre több kisgyermek születik valamilyen rendellenességgel. Városunk óvodáiban 304 fő sajátos nevelési igényű, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő és egészségkárosodott, krónikus betegségben szenvedő kisgyermeket nevelnek, 7,23%-a az óvodásgyermekek létszámának. A habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásukhoz szükséges speciális szakemberek hiánya az utazó gyógypedagógusi hálózat fejletlensége miatt integrált nevelésük feltételei csak részben biztosítottak. A beszédhibás, illetve beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelése normál csoportokban, integráltan történik. A logopédiai ellátást a Nevelési Tanácsadó logopédusai végzik A város óvodáiban 13 logopédus látja el a beszédindítást, beszédfejlesztést, heti 137 órában. Intézményenként átlag heti 4 órában végzik az 578 gyermek logopédia ellátását – ez 13,77%-a az óvodások számának. A logopédiai ellátásra várakozók, az intenzív egyéni, több órás ellátást igénylők része indokolja a szakember-ellátottság további javítását. Óvodáinkban 1.212 hátrányos helyzetű gyermeket tartanak nyilván. Ez az óvodások (4.206 fő) 28,8%-a. A számadatok azt bizonyítják, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemi felelősök munkája tartalmában és mennyiségében megnőtt. Sem órakedvezményt, sem pótlékot nem kapnak, így a 32 órás kötelező órájukon felül végzik e rendkívül nehéz, de fontos felelősségteljes munkát. Az óvoda kiemelt feladata, hogy ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a fejlődést veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére. Mindezt koordinálja a gyermekvédelmi felelős. 2. Általános iskolai nevelés, oktatás 2.1. Tanulói létszám, osztályok száma, az intézményhálózatban bekövetkezett változások Az 1990-es években az intézményhálózatban bekövetkezett változások 2000-re lezárultak. Megtörténtek az iskolaszerkezeti átalakulások, a fenntartói változások. Iskolák kerültek tanulókkal együtt egyházi fenntartásba, illetve nem önkormányzati iskolák kezdték meg működésüket, valamint iskolabezárásokra is sor került. Az iskolaszerkezetben is lényeges változások voltak a 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi oktatás megerősödésével. Jelenleg iskolát tart fenn, illetve működtet a református, a görög katolikus és az evangélikus egyház, a hit gyülekezet és a Waldorf Pedagógiai Egyesület, valamint a Nyíregyházi Főiskola. Az önkormányzat által fenntartott intézmények közül egy általános iskolában, egy középiskolában és három nem önkormányzati
intézményben folyik 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi képzés, ami további tanulókat von ki az önkormányzati általános iskolákból. A kialakult fenntartói sokszínűség jó irányba mozdította el az iskolaválasztás szabadságát és egyben versenyhelyzetet teremtett. A 2003/2004. tanévben a város iskoláiban 1-8. évfolyamon 11.663 diák tanul, közülük az önkormányzat által fenntartott „hagyományos” 8 osztályos általános iskolákban 8.335-en tanulnak. Az 1-8. évfolyamon a tanulók 28,5 %-a nem önkormányzati általános iskolákba, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok (önkormányzati és nem önkormányzati) alsóbb évfolyamaira jár (2.776 és 552 tanuló). Az önkormányzati intézmények szerepe az általános iskolai ellátásban a jövőben is dominál, a következő években 70-72 % körüli arány várható (a nem önkormányzati fenntartású iskolák szerepének mérsékeltebb erősödésével számolva). A vizsgált időszakban (2000-2003.) sem iskolabezárás, sem átadás, illetve szerkezetváltozás nem volt. Az önkormányzati iskolákban a tanulólétszám és az osztályok száma az alábbiak szerint alakult:
Tanulólétszám Osztályok száma Egy osztályra jutó tan.létszáma
2000/2001 9.185 380 24,2
2001/2002 8.855 374 23,7
2002/2003 8.600 371 23,2
2003/2004 8.335 365 22,8
A táblázat az önkormányzat által fenntartott intézményekben az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolások adatait tartalmazza (a 6 és 8 osztályos gimnáziumok alsóbb évfolyamaira járók nélkül). A tanulólétszám évenként fokozatosan csökkent, a három év alatti csökkenés 850 fő, ami 9,3 %-ot jelent. Az osztályok száma ettől kisebb arányban csökkent, ami az átlaglétszám csökkenését eredményezte. Az iskolahálózat jellemzője, hogy lényeges különbségek vannak az egyes iskolák tanulólétszámában, átlaglétszámában és kapacitás kihasználtságában. Ez egyrészt a város sajátos településszerkezetéből adódik (külterületi kisiskolák, peremkerületi iskolák), másrészt abból, hogy a szülők az általuk jobb színvonalúnak ítélt belvárosi iskolákba íratják be gyermekeiket. Az iskolák egy részében jogszabályi előírás, illetőleg az önkormányzat engedélye alapján az előírt létszámnormáktól való eltérés lehetséges. Ezek a külterületi és tanyasi kisiskolák, a halmozottan hátrányos helyzetű, a cigány tanulókat, az egészségkárosodott, illetve fogyatékos tanulókat oktató iskolák. A tanulók egyötöde jár ezekbe az intézményekbe.
Az elmúlt években az iskolák „két csoportja” között az egy osztályra jutó tanulólétszámban a különbség 8-10 fő között mozgott. A tanyasi kisiskolák közül Felsősimán és Mandabokorban a tanulólétszám fokozatosan tovább csökkent, ezért a következő tanévtől már csak 2-2 összevont évfolyamú osztályban folyik az oktatás. Kistelekiszőlőben a 2000/2001. tanévben még 125 tanulót oktattak a 8 osztályban, de ez a létszám a jelenlegi tanévben 81 főre csökkent, így egy-egy osztályban 8-14 fő a tanulólétszám. A külterületi iskolák közül Oroson és Sóstóhegyen is fogyott a tanulólétszám. Gondot jelent, hogy az első évfolyamon indítható-e a két osztály a következő években. A peremkerületi iskolákban is tapasztalható (Borbánya, Kertváros) a tanulólétszám és az átlaglétszám csökkenése. Örökösföld lakótelepen a lakásépítések ellenére tovább fogyott a tanulólétszám, valamint jelentős különbség mutatkozik a településrész két iskolája szülői keresettségében, a tanulói létszámban. A Móra Ferenc Általános Iskolában a 2000/2001. tanévhez képest a tanulólétszám 1.077-ről 952-re, az osztályok száma 38-ról 35-re csökkent. A Hunyadi Mátyás Általános Iskolában a tanulólétszám 447ről 319-re, míg az osztályok száma 21-ről 17-re csökkent, és már csak egy első osztály indult az intézményben. A tanulólétszám és az osztályok számának további csökkenésével az iskola épületének kihasználtsága egyre romlik. (Jelenleg már 10 tanterem áll üresen, illetve nem használják oktatásra.) A belvárosi nagy iskolákban a magas átlaglétszámok az alsó tagozatban mérséklődtek, és két intézményben az osztályok száma is csökkent (Vécsey Károly Általános Iskola, Zelk Zoltán Általános Iskola). A 8. évfolyamot befejező és az első osztályt kezdő tanulók létszámkülönbsége alapján – a nem önkormányzati iskolák és a 6, illetve 8 osztályos gimnáziumok létszámcsökkentő hatását is figyelembe véve – megállapítható, hogy a tanulólétszám a tervidőszak végéig (2006/2007. tanév) tovább csökken, mértéke 7,5-8,5 % közötti. A tanulólétszám csökkenése főleg a perem- és külterületi iskolákat és azokat az intézményeket érinti, melyek szülői keresettsége az elmúlt években érzékelhetően csökkent. A nyolcadik és az első évfolyam osztályszám különbsége alapján az osztályok száma 22-vel csökken (évenként 40-42 első osztály indítását feltételezve). Ezt a változást tartalmazza az intézmények beiskolázási tervét bemutató 5. sz. melléklet. A tanulólétszám várható fogyásával összhangban legalább 30 osztálynak kell megszűnnie ahhoz, hogy az átlaglétszám városi szinten tovább ne csökkenjen. A tanulólétszám további várható csökkenése és az iskolák átlaglétszámában meglévő különbségek indokolják az intézményhálózatban a szükségletek és a kapacitások hatékonyabb összehangolását.
2.2. A feladatellátás tartalmi jellemzői Az önkormányzat által fenntartott 19 intézményben folyik általános iskolai oktatás, melyek közül egyben 4, illetve 8 osztályos gimnáziumi képzés is van (Arany János Gimnázium és Általános Iskola). Egy intézményben enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatását végzik (Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola), míg az egészségkárosodott, fogyatékkal élők integrált oktatásában jelentős szerepet vállal szintén egy iskola (Gárdonyi Géza Általános Iskola). Az intézmények 2001. évben a közoktatási törvényben bekövetkezett változásoknak megfelelően módosították pedagógiai programjukat összhangban a közoktatási intézkedési tervvel, melynek mellékletében meghatározott intézményi profilokat megtartották. Az intézmények a pedagógiai programjuk kidolgozása során lehetőséget kaptak, hogy kialakíthassák egyéni arculatukat, figyelembe véve az iskolahasználók elvárásait. Az iskolák többségében a tárgyi és személyi feltételek javulásával előbbre lépés történt az idegen nyelvek és a számítástechnika-informatika oktatása terén. Ezen tantárgyakból a szülők igénye alapján több intézményben emelt szintű oktatás is folyik. A programokban és ezzel összhangban az iskolai nevelő-oktató munkában nagyobb hangsúlyt kapott a személyiség és a közösségi élet fejlesztése, a diákjogok érvényesülése, a hátrányos helyzetű, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a tehetség, a képesség kibontakoztatásával összefüggő pedagógiai tevékenység. Az iskolák előbbre léptek a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása bevezetésében, kiterjesztésében, a tehetséggondozásban pedig az önkormányzat pályázati úton is támogatja a megyei és országos tanulmányi versenyekre történő felkészítést, a tehetségnevelési formák gazdagítását. A központilag végzett mérések és az eredményességi mutatók alapján azonban megállapítható, hogy továbbra is jelentős a tanulmányi eredmények polarizálódása: egyrészt az iskolák közötti különbségek, a tanulók szociokulturális hátterével összhangban jelentősek, másrészt az igen jó teljesítményt nyújtó tanulók mellett ugrásszerűen megnőtt a nagyon gyengék, a jelentősen lemaradók, a tanulási nehézséggel küzdők aránya. A hazai és nemzetközi mérések (PISA, MONITOR, IEA) eredményei egyaránt azt jelzik, hogy az oktatás alapozó időszaka, az alapkészségek fejlesztése komoly problémákat mutat. Mind a központi tartalmi (tantervi) szabályozás, mind az iskolai pedagógiai gyakorlat továbbra is az ismeretközpontú tartalmakat részesíti előnyben, kevés időt és figyelmet fordít az alapkészségek elmélyítésére, a képességfejlesztésre, a differenciálásra, ezért magas azon tanulók száma, akik az alapkészségek részleges vagy teljes hiányával kezdenek hozzá a következő képzési szakaszhoz, ahol lemaradásuk tovább növekszik. Különösen magas ezen tanulók aránya a hátrányos helyzetű és a roma gyermekek esetében. A jelenlegi tanévben öt iskola vezette be – szakértői segítséget és önkormányzati támogatást is igénybe véve – a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján a
hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelési programját (Szőlőskerti Általános Iskola, Benczúr Gyula Általános Iskola, Kertvárosi Általános Iskola, Vécsey Károly Általános Iskola, Hunyadi Mátyás Általános Iskola). A program a hátrányos helyzetű tanulóknak a többi tanulóval azonos csoportban való oktatását, nevelését célozza speciális pedagógiai eljárásokkal úgy, hogy hátrányuk csökkenjen, számukra a leginkább megfelelő, optimális fejlesztést biztosítva. Az önkormányzat kiemelten támogatja a német két tannyelvű oktatást (Zelk Zoltán Általános Iskola), valamint a szlovák kisebbségi oktatást (Váci Mihály Általános Iskola) többek között időkeretek biztosításával, illetve idegen nyelvi lektor alkalmazásával. Kisebbségi oktatási program (felzárkóztató oktatás) alapján tanulnak a cigány tanulók a 13. Sz. Általános Iskolában, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskolában, a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlőben található tagiskolájában, valamint a Váci Mihály Általános Iskola felsősimai tagiskolájában. A programok bevezetését, felfutását a tárgyi és személyi feltételek biztosításán túl többlet támogatással is segíti a fenntartó. A többi iskolában is kiemelt figyelmet fordítanak a cigány tanulók nevelésére, felzárkóztatására, képességfejlesztésére. Ennek ellenére továbbra is magas az évvesztés aránya és csak enyhe mértékben javult a középfokú továbbtanulási arány. Napközis és tanulószobai ellátás 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. csop. létszám csop. létszám csop. létszám csop. létszám száma száma száma száma Napközis Ebből iskolaotthonos
215
5.467
212
5.378
214
5.269
209
4.999
121
2.922
120
2.917
122
2.864
119
2.787
Tanulószobás Ellátásban résztvevők aránya (%)
13
270
14
308
15
330
18
399
62,5
64,2
65,1
64,8
A város iskoláiban tovább növekedett a napközis és tanulószobai ellátásban résztvevők, és ezen belül az iskolaotthonos oktatásban részesülők aránya. Ezen foglalkoztatási, ellátási formák nem csak az oktatás minőségének javítását szolgálják, hanem szociális és gyermekvédelmi feladatokat is ellátnak. A Tókuckó Üdülő és Továbbképző Intézmény látja el Sóstógyógyfürdőn a gyermekek nyári napközis foglalkoztatását, és üzemelteti a Szigligeti Gyermeküdülőt. Két intézményben biztosított a tanyavilágban lakó gyermekek részére a diákotthoni ellátás (Bessenyei György Kollégiumban és a Szőlőskerti Általános Iskola és Diákotthonban). A tanyán élő gyermekek ellátásán túl ezen intézmények egyre több szociális és gyermekvédelmi funkciót is felvállalnak.
Nyírszőlősön az iskolához kapcsolódva gyermekek átmeneti otthona is működik, amely a család életvezetési nehézségei, problémái miatt veszélyeztetett gyermekek elhelyezését, gondozását biztosítja. Három intézmény a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány megbízásából és támogatásával szakmai bázisintézményi feladatokat is ellát (Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Kertvárosi Általános Iskola, Vikár Sándor Zeneiskola). Ezek az intézmények szakmai módszertani-, továbbképzési- és információs központként segítik a város és a megye iskoláiban folyó pedagógiai munkát. Az intézmények tartalmi munkájával kapcsolatos innováció a pályázati tevékenységben jól nyomon követhető. Az iskolák növekvő mértékben vonnak be működésük finanszírozásába pályázati forrásokat. A pályázati területek igen szerteágazóak. A könyvtári, taneszközfejlesztési támogatáson túl az intézmények leggyakrabban tanórán kívüli tevékenységekre, programokra, sporttevékenységre kértek és kaptak támogatást. Az oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztését célozták a tehetséggondozást, a speciális gondozást igénylő tanulók fejlesztését, a drog-prevenciót célzó pályázatok. Az intézmények egy részénél a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, az informatikai fejlesztés, a PHARE- és Socrates pályázatok is megjelentek. A vizsgált időszakban az intézményi munka speciális területeként jelent meg, s már a módosított pedagógiai programokban is tetten érhető a közoktatási minőségfejlesztés. Az Oktatási Minisztérium által finanszírozott modellépítésben (COMENIUS) 7 intézmény vett részt (Zelk Zoltán Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Vécsey Károly Általános Iskola, Szabó Lőrinc Általános Iskola, Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Herman Ottó Általános Iskola, Móricz Zsigmond Általános Iskola) közülük kettő építette ki a teljes körű II. modellt is (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Zelk Zoltán Általános Iskola), míg a többiek az I. modellen a partnerközpontú működésen dolgoznak. Munkájukat tanácsadó cégek segítik, melyet pályázati úton nyertek el, és az önkormányzat is külön támogatást biztosított a részükre. A többi intézmény zömmel a továbbképzési keretre támaszkodva igyekezett megfelelően képzett humán erőforrást biztosítani a COMENIUS I. modell kiépítéséhez. 2.3. Alapfokú művészetoktatás Az önkormányzat által fenntartott Vikár Sándor Zeneiskola nagy hagyományokkal rendelkezik, a megyei zeneoktatás szakmai központja és jelentős szerepet tölt be a város zenei életében. Az intézkedési tervben meghatározottal összhangban sor került az egyházzene szak és hozzá kapcsolódva az orgona szak indítására, bővült a népzene oktatása (több hangszerrel). Új elemként jelent meg, hogy beindult a reneszánsz és barokk zenei képzés és az intézmény az elektronikus zenei képzés kelet-magyarországi központja lett.
A művészetoktatás területén a kínálatot gazdagítják az általános iskolákban különböző művészeti ágakban (néptánc, társastánc, dráma, média, képzőművészetek, báb, hangszeres zene stb.) képzést folytató magániskolák. Ezen intézmények száma jelentősen növekedett, jelenleg 10 ilyen iskola működik a városunkban, több mint kétezer gyermeket foglalkoztatva. Engedélyezésük és ellenőrzésük megyei főjegyzői hatáskör. A képzés színvonalát illetően nincsenek vizsgálati adataink, de ellentmondás mutatkozik a művésztanár-képzés szűk köre, az alapfokú művészetoktatási intézmények nagy száma és gyermeklétszáma között. A magán iskolák gyakran az adott intézményben dolgozó pedagógust foglalkoztatják, ugyanakkor általános iskoláink közül egyik sem folytat alapfokú művészetoktatást. 2.4. Különleges gondozás, pedagógiai szakszolgálatok
sajátos
nevelési
igényű
tanulók
oktatása,
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának fejlesztésének feltételei az elmúlt években jelentősen javultak (intézmények elhelyezésével, tárgyi feltételek javulásával, rehabilitációs óraszámok, időkeret növelésével, fejlesztő szakemberek, gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával). Az önkormányzat fenntartásában egy önálló gyógypedagógiai intézmény működik, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola. Az intézmény elsősorban enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatását, szakképesítés megszerzésére vonatkozó felkészítést látja el. Az iskola felvállalta az integráltan nevelhető autista (értelmi fogyatékos) tanulók oktatását és a mozgássérült középsúlyos értelmi fogyatékos magántanulók fejlesztését, osztályozó vizsgára történő felkészítését is. A középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint az autista tanulók iskolai oktatását a megyei önkormányzat által fenntartott Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon látja el. A városban élő testi-, érzékszervi- és beszédfogyatékos gyermekek többsége megyei vagy országos beiskolázású gyógypedagógiai intézményekben folytatja tanulmányait, illetve részesül ellátásban. Az elmúlt időben tovább erősödött azon szülői igény, hogy ezen gyermekek a helyi általános iskolák valamelyikében integráltan tanulhassanak. A Gárdonyi Géza Általános Iskola a szülői igényekre reagálva mozgássérült, nagyothalló, csökkentlátó (15-20), valamint egészségkárosodott (asztmás, szívbeteg stb.; 20-25) gyermek iskolai nevelését, oktatását és speciális fejlesztését végzi. Ellátásukhoz, a tanulók számára nyújtandó többlet-szolgáltatásokhoz a feltételeket önkormányzati támogatással és pályázati úton igyekszik megteremteni. Évente 15-20 mozgáskorlátozott, látás-hallássérült gyermek tanul 6-8 további általános iskolában. Az integrált nevelés iránti igény folyamatosan növekszik. A pedagógusok oktató, fejlesztő munkáját a pedagógiai szakszolgálatok gyógypedagógus szakemberei segítik.
Nem épült még ki – a megyei szinten szervezhető – utazó gyógypedagógusi hálózat, valamint az országos, illetve térségi beiskolázású gyógypedagógiai intézmények utazó gyógypedagógusai sem tudják kielégíteni a megnövekedett, részben integrált nevelésben részesülők fejlesztési igényeit. Ezen tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkoztatásához szükséges speciális eszközök, felszerelések is gyakran hiányoznak az intézményekből, beszerzésük esetenként rendkívül költségigényes. Valamennyi intézményt érintő probléma, hogy az épületek akadály-mentesítése nem megoldott, így a mozgáskorlátozott tanulók egy része nem jut hozzá a szükséges ellátáshoz. A sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő, és a részképesség zavarban szenvedő (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, stb.) tanulók száma a legmagasabb (230280 fő). Nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval egy osztályban történik, évente 1-2 iskolában indult részükre felmenő rendszerben egy-egy kis létszámú osztály. Pszichológiai terápiás gondozásba vételük, logopédiai és speciális fejlesztésük - többnyire szakemberek hiánya miatt – csak részben megoldott (fejlesztő pedagógus, pszichopedagógus, logopédus, pszichológus). Lényegesen növekedett a logopédiai ellátásban részesülő tanulók létszáma, a felmérések szerint ezen korosztály 4-6 %-a igényel ilyen ellátást. Még mindig magas az évente „várólistára” kerülők száma, az intenzív (heti több órás) és az egyéni logopédiai foglalkozások csak korlátozott mértékben biztosítottak. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás feltételei lényegesen javultak. A Nevelési Tanácsadó új épületbe költözésével, a felszereltség javításával, kulturált és minden tekintetben szakszerű ellátást tesz lehetővé. A szakszolgálati létszám 5 pszichológussal, 1 fejlesztő pedagógussal és 2 logopédussal bővült. Az intézmény által ellátott szakszolgálati feladatok köre fokozatosan kibővült: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, középiskolák iskolapszichológiai ellátása, az integráltan nevelt tanulók habilitációs foglalkoztatásának segítése. A megyei önkormányzattal és 7 községi önkormányzattal kötött feladatellátási megállapodás és szerződések alapján körzeti feladatokat is ellát. A megyével kötött megállapodás lejárt és a községekkel kötött szerződések is felülvizsgálatra szorulnak. Az intézmény előadások tartásával, akkreditált képzések szervezésével aktív résztvevője a pedagógus továbbképzéseknek, valamint megyei szakszolgálati bázisintézményi feladatokat is ellát. Számos gyermekvédelmi, gyermekjóléti és más szakszolgálati intézménnyel, egyesülettel áll napi munkakapcsolatban. Ezt a gyakorlatot kölcsönös együttműködési megállapodás nem szabályozza, elkészítése növelné a gyermekellátás összehangolását és biztonságát. Az intézmény szolgáltatásai iránti keresettség, a folyamatos gondozási feladatok bővülése indokolják a személyi és tárgyi feltételek további javítását.
3. Középfokú nevelés-oktatás, szakképzés 3. 1. Gimnázium 3. 1. 1. Iskolaszerkezet, tanulói létszám alakulása A gimnáziumi képzésben az iskolaszerkezet – 4, 6 és 8 évfolyamos oktatás kialakítása befejeződött. Tanulólétszám és az osztályok számának alakulása a gimnáziumokban Tanév 2000/2001.
2001/2002.
2002/2003.
2003/2004.
létsz. mm.
oszt.
létsz.
oszt.
létsz.
oszt.
létsz.
oszt.
8 osztályos
219
8
237
8
240
8
248
8
6 osztályos
215
6
219
6
212
6
211
6
4 osztályos
2833
81
84
2842
84
2795
84
-
-
2905 8 35
1
71
2
107
3
3267
95
3395
99
3365
100
3361
101
Arany J.Tehetség. Tehetségg. Összesen
A 2000-2003 közötti időszakban 94 fővel emelkedett a gimnáziumi tanulók száma (2,8 %). A növekedést - hat osztály volt - az Arany János Gimnázium és Általános Iskola felfutó párhuzamos osztálya, a Vasvári Pál Gimnáziumban a plusz osztály indítása a felvételi eljárás során fel nem vett jó képességű tanulók tankötelezettségének biztosítása és a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban az Arany János tehetséggondozó program felfutása okozta. A nem városi tanulók aránya 37,3 %. A gimnáziumi képzésben – figyelembe véve az ide jelentkezők számát és tanulmányi eredményét – a tervidőszakban a kapacitást nem szükséges bővíteni.
3. 1. 2. Az oktatás tartalmi jellemzése A gimnáziumok korábban kialakított arculata, képzési profilja alig változott az elmúlt években. Tovább működtek az intézményekben a tagozatos és emelt szintű osztályok (3. sz. melléklet). A Zrínyi Ilona Gimnáziumban a 2001/2002-es tanévben beindult az Arany János tehetséggondozó program. Gimnáziumi osztály indult a Művészeti Szakközépiskolában. A Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola megtartotta a gimnáziumi osztályait.
A gimnáziumok többségében az intézkedési tervnek megfelelően érvényesítve a prioritást, emelt óraszámban és csoportbontásban folyik az idegen nyelvek oktatása. A közoktatási törvény módosítása, s a tantervi változások miatt az intézmények számára biztosított kisebb időkeret nehezítette a tanulókkal való differenciált foglalkozást. A gimnáziumok alapvetően a főiskolai és egyetemi tanulmányokra készítenek fel. A beiskolázási eredmények a felsőoktatási felvételi rendszer liberalizálása miatt is tovább erősödtek. A legjobb eredményt elérő gimnáziumok esetében a továbbtanulási szándék 100 %-os, s összességében a gimnazisták 80-90 %-a kíván egyetemen, főiskolán továbbtanulni. A tanulók életkezdési esélyeit segítik a gyakorlati jellegű képzések (idegenvezetés, számítástechnika). Örvendetes, hogy a város gimnáziumai közül a középiskolai munka több mutatóját tekintve is országos élvonalban van a Zrínyi Ilona és Krúdy Gyula Gimnázium. Lényegesen javultak a Kölcsey Ferenc Gimnázium mutatói is. Kiemelkedők a Vasvári Pál Gimnázium sporteredményei. Két gimnázium a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítványtól kapott megbízás alapján bázisiskolai feladatokat lát el. A Kölcsey Ferenc Gimnázium a megye iskolai könyvtárosainak képzését és továbbképzését végzi, illetve segíti szakmai munkájukat. A Zrínyi Ilona Gimnázium az egyes tantárgyak eredményesebb tanításához nyújt értékes szakmai és módszertani segítséget. Több gimnáziumban kiépült és bevezetésre került a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztő program intézményi modellje (Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Krúdy Gyula Gimnázium, valamint a Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola). A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés terén kiemelkedő eredményeket ért el a Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Az intézmények eredményesen vettek részt az Oktatási Minisztérium, illetve a más szakminisztériumok által meghirdetett pályázatokon. Ezek a pályázati források hozzájárultak az informatikai és más szakmai eszközfejlesztéshez.
3. 2. Szakközépiskola, szakiskola, szakképzés 3. 2. 1. Iskolaszerkezet, tanulólétszám alakulása A tanulólétszám alakulása a szakközépiskolákban Tanév 2000/2001.
2001/2002.
2002/2003.
2003/2004.
létsz.
Oszt.
Létsz. m
oszt.
létsz. m
oszt.
létsz. m
oszt.
9-13. évfolyam
4523
146
4566
147
4661
148
4630
149
Szakképzés
1003
48
939
46
849
47
1053
55
Összesen
5526
194
5505
193
5510
195
5683
204
A középiskolai évfolyamokon (9-13. osztály) a tanulólétszám 2000-hez képest – kisebb hullámzással – 107-tel nőtt (2, 3 %), ami évenként egyenletesen 1-1 új osztály indítását jelentette. Az egy tanulócsoportra jutó létszám 31,1 fő. A rendszeren belül azonban ez a Wesselényi Miklós Szakközépiskolában, a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskolában csökkenéssel, az Inczédy György Szakközépiskolában, a Zay Anna Szakközépiskolában és a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskolában növekedéssel járt. A Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskolában a szakközépiskolai osztályok felfutása befejeződött. A szakközépiskolákba az elmúlt években sok gyenge képességű tanuló került be, emelkedett a vidéki tanulók aránya. A nem városi tanulók aránya a szakközépiskolában és az érettségi utáni szakképzésben együttesen 57,1 %. Az intézményrendszerben az elhelyezési feltételeket tekintve a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskolában a legkritikusabb a helyzet. A szakközépiskolai osztályok a Nyíregyházi Főiskolától bérelt helységekben vannak elhelyezve. Az érettségi utáni szakképzésben az első három év csökkenő tendenciájával ellentétes képet mutatnak a 2003/04. tanévi adatok. E tanévben jelentős tanulólétszám növekedés történt (204), amit az osztályok számának növekedése kísért. Az egy tanulócsoportra jutó létszám még így is 20 fő/osztály alatt maradt, mivel szakonként jelenik meg a beiskolázási igény. A létszám és osztályszám hullámzás oka az, hogy az érettségi után nehezen tervezhető az iskolában maradók száma (ez befolyásolja a beiskolázást).
A tanulólétszám és az osztályok számának alakulása a szakiskolákban Tanév 2000/2001.
9-10. évfolyam Szakképzés Összesen
2001/2002.
2002/2003.
2003/2004.
létsz. m
oszt.
létsz. m
oszt.
létsz. m
oszt.
létsz. m
oszt.
1485
49
1469
49
1442
49
1436
52
794
29
1340
49
1390
58
1336
54
2279
78
2809
98
2832
107
2772
106
Az elmúlt három évben a szakiskolai mutatók növekedésről tanúskodnak, valójában azonban a 2+2 évfolyamos szerkezetre való átállás következménye látható az adatokból. A 9-10. évfolyamon elméleti képzés folyik, míg az 1/11 és a 2/12 évfolyamokon szakképzés történik (korábban a szakmunkásképzésben 3 évfolyam volt). A szakiskolai tanulólétszám a 9-10. évfolyamon gyakorlatilag alig változott ( 49 fővel csökkent, 3,2 % ). A csoportok száma a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola sajátos nevelést igénylő osztályainak felfutásával növekedett, de az ide belépő alacsony létszámú osztályok miatt a szakiskolai átlagos csoportlétszám (29,4 fő/osztály) 27,6 fő/osztályra csökkent. A szakiskolákban az új képzési rendszer bevezetése – általános műveltség megalapozása pályaorientációval és szakmai alapozással – megszüntette a klasszikus szakmunkásképzést, egyre több tanuló az érettségit adó iskolákat célozta meg, így a szakiskoláknak a gyenge tanulmányi eredményű, tanulási nehézséggel, beilleszkedési zavarral küzdő, motiváció nélküli tanulók maradtak. Egyre több vidéki tanuló került a rendszerbe. A nem városi tanulók aránya 64,3 %. A szakképző évfolyamok felfutásával az osztályok száma 29-röl 54-re emelkedett. Az elhelyezésük és a működtetésük több intézményben csak a kétműszakos oktatással volt megoldható.
3. 2. 2. Az oktatás tartalmi jellemzése A szakközépiskoláknak is kialakult a működésük alatt egy sajátos szakmai arculatuk. Az arculatot valamint a szakképzés intézményi szerkezetét befolyásolta, hogy a szakközépiskolák elsősorban azoknak a szakterületeknek, szakmacsoportoknak az oktatásában, szakmáknak a képzésében érdekeltek, melyeknek adottak az intézményi tárgyi és személyi feltételei, valamint helyi társadalmi igényeket szolgálnak. Az elmúlt időszakban minden iskolában megtörtént az áttérés a szakmacsoportos oktatásra. A beiskolázás és a szakközépiskolai oktatás az előre megadott és a
fenntartóval előzetesen egyeztetett szakmacsoportok és osztályszámok szerint történt. A város szakközépiskoláiban 17 szakmacsoportban folyik oktatás. Az iskolákban indított szakmacsoportok azonos fogalma alatt általában eltérő szakma jelenik meg, ugyanis az érettségi vizsgát követő szakképzések döntően különböző OKJ szakképesítés megszerzésére irányulnak. Az érettségi vizsgát követő szakképzésben a szakközépiskolák az elmúlt években egyre fokozódó mértékben vannak kiszolgáltatva a piaci szereplőknek; a piaci képző szervek, oktatási vállalkozások elszívó hatása érzékelhetően jelentkezik. Az iskolák nem vállaltak részt az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, kivéve az Inczédy György Szakközépiskolát, ahol a Munkaügyi Központtal együttműködve folyik ilyen képzés. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola az idén kezdeményezte az iskolarendszeren kívüli szakképzésének akkreditálását. Az iskolarendszerű szakképzés ellen hatott az elmúlt időszakban a felsőoktatásban tapasztalt expanzió, melynek következtében az érettségizettek egyre nagyobb száma és hányada került be a felsőoktatásba. A szakképzésre történő beiskolázás így sokkal kevésbé volt tervezhető, mint a kilencedik évfolyamra történő felvétel. Mindezekből adódóan – bár az osztályok számát tekintve a megelőző három tanévben gyakorlatilag nem volt változás – az egyes iskolákban indított szakképzési osztályok száma ingadozott. Még nagyobb volt a változás az osztálylétszámokat illetően, melyek fokozatosan csökkentek az elmúlt időszakban. Az osztályok számát tekintve jelentős a fejlődés a Lippai János Szakközépiskolában, a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskolában a 2002/2003-as tanévben jelent meg először érettségi utáni szakképző évfolyam. Az akkreditált iskolai rendszerű szakképzést a városban elsőként a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola indította. A Wesselényi Miklós Szakközépiskolában 2002-ben, a Lippai János Szakközépiskolában és a Westsik Vilmos Szakközépiskolában 2003-ban indult a képzés. A város szakközépiskolái közül az elmúlt időszakban a Piacorientált Szakképzés Fiataloknak világbanki program megvalósításában vett részt a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és a Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola. PHARE világbanki programban vett részt a Wesselényi Miklós Szakközépiskola. A Közoktatási törvény módosítása a szakközépiskolákban is új helyzetet teremtett, a középiskolai évfolyamokon folyó közismereti oktatás tartalmi követelményei azonosak a gimnáziumokéval. A megfelelésnek nem kedveznek a jelenlegi kondíciók, időkeretek, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a szakközépiskolákba járó tanulók többségének képességei, felkészültsége alatta marad a gimnáziumi tanulókénak. Kiemelkedő a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola teljesítménye, amely több mutatót tekintve az ország egyik legeredményesebb szakközépiskolája. Rajta kívül elsősorban a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi
Szakközépiskola és a Bánki Donát Műszaki Középiskola eredményei figyelemre méltók. A város szakközépiskoláinak meghatározó szerepét mutatja az is, hogy három szakközépiskola (Művészeti Szakközépiskola, Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola, Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola) megyei bázisiskolai feladatokat lát el. A szakközépiskolák nagy súlyt fektetnek saját minőségfejlesztési, minőségbiztosítási rendszerük kiépítésére. ISO minőségirányítási rendszert fejlesztett ki a Bánki Donát Műszaki Középiskola, a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola, a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és a Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modelljét dolgozta ki a Bánki Donát Műszaki Középiskola és a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola. A közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljét alakította ki a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola, Wesselényi Miklós Szakközépiskola és a Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. A program I. intézményi modelljének megvalósításán dolgozik az Inczédy György Szakközépiskola, a Lippai János Szakközépiskola és a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola. A szakiskolai képzés évfolyamainak száma általában 4 (2 + az OKJ-ben meghatározott számú szakképzési évfolyam). A 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás – nevelés és elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő és alapozó ismeretek oktatása folyik. A szakképző évfolyamokon szakmai vizsgára való felkészítés történik az OKJben meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények szerint. A munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzési profil ütemes váltása a szakiskolákra sem volt jellemző az elmúlt években. Ennek okai között elsősorban a szakképzés szereplői közötti folyamatos kommunikáció hiányosságai, a gazdálkodó szervezetek részéről a hiányos középtávú tervezés, és az iskolák lassú reagálása nevezhető meg. Az iskolák nincsenek kitéve a gyorsan változó közvetlen piaci hatásoknak, a munkaerő-kereslet és kínálat változásainak. A legfontosabb munkaerő-piaci elvárások a szakiskolákban tanulókkal szemben: tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Rendelkezzenek jó kommunikációs készséggel, gyors probléma felismerési és döntési képességgel, konfliktuskezelési technikákkal, együttműködési készséggel, alapvető munkakultúrával. Emellett egyre nélkülözhetetlenebb az idegen nyelvi és informatikai ismeretek köre is. Az eltelt három év alapján megállapítható, hogy nem változott az a tendencia, hogy a szakiskolákba beiskolázott tanulók gyenge tanulmányi eredménnyel, általában felvételi vizsga nélkül kerülnek be, hiányos alapismeretekkel és alapkészségekkel. Különösen gondot jelent az olvasás-szövegértés és a matematikai-logikai készségek, tanulás-módszertani alapok, tanulási motiváció, attitűdök hiánya.
A lemorzsolódási ütem lassult; a tankötelezettségi korhatár elérése utánra tolódott ki. A szakképző osztályok tanulólétszáma jelentősen eltér a belépő létszámtól, s ennek nem csupán a szabad szakmaválasztás okozta átjárhatóság az oka, hanem a lemorzsolódás is, a szakképzettség nélküli kiesés a rendszerből. Bázisintézményként működik a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskolán kívül a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola, amely a régióban a felzárkóztató oktatás számára tölti be bázis szerepét. Jelentős innovációt és önfejlesztést hordoz az intézmények számára - az oktatás a képzés és a foglalkoztatás igényeit közelítő, a tanulási kudarcokat csökkentő PHARE programokban és az Oktatási Minisztérium által elindított három éves, 2002-2006 között megvalósuló Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvétel. (Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi, Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és a Bencs László Szakiskola). A fejlesztési program alapvető célkitűzése, hogy változások befogadására kész, a körülményekhez alkalmazkodni képes intézményekké váljanak az érintett szakiskolák. A szakközépiskolák és a szakiskolák az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák az oktatás és a szakképzés feltételeit, ennek forrása egyrészt a Szakképzési Alap, valamint az egyéb központi és helyi pályázatok voltak. A pályázati források lehetővé tették az oktatásban résztvevők szakmai továbbképzését bel-és külföldön, az informatikai fejlesztést, valamint komoly gép és eszközbeszerzést biztosítottak. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását és szakképzését két intézményben biztosítjuk. A Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola a szegregált oktatást igénylő enyhe értelmi fogyatékos tanulók igényeit elégíti ki, míg a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola a tanulási nehézséggel és magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdők számára biztosítja az ellátást. A középfokú oktatásban is egyre több tanuló számára kell biztosítani az esélyegyenlőséget a sajátos nevelési igénynek megfelelő oktatás biztosításával , egyaránt van létjogosultsága az együttnevelésnek és a szegregációnak is. Helyi és társadalmi érdek, hogy a szakképzés segítségével a munkaerőpiac aktív résztvevőivé váljanak ezek a tanulók is az általuk választott szakmákban, s ezáltal ne a szociális háló gondoskodására szoruljanak. 3. 3. Kollégiumi nevelés A középiskolai kollégiumi nevelést a városban 2003. július 31-ig 2 önálló és 10 intézményi kollégium látta el. 2003. augusztus 01-től a két önálló kollégium helyett fenntartói döntés alapján egyetlen, Bessenyei György Középiskolai Kollégium néven működtetett intézmény látja el feladatát a korábban volt két intézmény személyi és tárgyi feltételeivel. A férőhelyek száma a 2000-ben meghatározott 2355-ről többszöri létszámkorrekciót követően jelenleg 2335.
A kollégiumi ellátás helyzete a 2003-as adatok alapján:
Férőhely
Önkormányzati Iskolából betöltött férőhely
Nem önkormányzati iskolából betöltött férőhely
Üres férőhely
2335
2210
80
45
A város kollégiumi összképét módosította az Evangélikus egyház Iskola utcai Luther Márton kollégiumának megépítése, mely 120 férőhellyel működik 2001. szeptemberétől. Ebben az eredeti megállapodásnak megfelelően jelenleg 50 tanuló a város oktatási rendszeréből kap ellátást. Működnek más nem önkormányzati kollégiumok is, mint a Szent Imre Gimnázium kollégiuma, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma és a Start Vállalat Szakiskolájának kollégiuma. Mindegyik intézmény fogad városi diákokat is eltérő számban, jelenleg összesen mintegy 75-80 főt. Kollégiumi specialitás, hogy a Bessenyei György Középiskolai Kollégiumban 30 fővel működik tehetséggondozó kollégiumi rész, a Bánki Donát Műszaki Középiskolában maradtak a városi sportiskola sportoló középiskolásai annak ellenére, hogy az intézkedési terv előirányozta egy speciális sportkollégium létrehozását. A Zrínyi Ilona Gimnázium saját kollégiumában látja el az Arany János Tehetséggondozó Programban lévő gyerekeket, felmenő rendszerben, ami a teljes felfutás után gyakorlatilag elfoglalja a teljes kollégiumot. A kollégium az engedélyezett (187) férőhely felett 24 fő elhelyezésére az ÁNTSZ-től csak ideiglenes engedélyt kapott. A Művészeti Szakközépiskolának – a szakképző évfolyamon lévő osztályok növekedése miatt – szintén emelkedett a kollégiumi férőhely igénye. A 13-14-15. évfolyamon tanulók száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat a kollégiumokban. Jelenleg 233 ilyen diák van a rendszerben, amiből 206 fő a városi intézmények tanulója. Több kollégium az iskolájában elkezdett ISO, vagy COMENIUS 2000 minőségirányítási rendszert követi, 2002-ben a Bessenyei György Középiskolai Kollégium csoportos pályázat útján elkezdte a COMENIUS 2000 I. számú modelljét
3. 4. Felnőttoktatás A felnőttoktatással szemben támasztott igények az utóbbi években annak ellenére nőttek, hogy a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött, és ennek
következtében a népesség nappali alapiskolázottsága és szakképzettsége is javult.
iskolarendszerben
megszerzett
A városban a vizsgált időszakban 9 középiskolában volt felnőttoktatás és szakképzés. Jelenleg 7 szakközépiskoláról mondható el, hogy stabilan foglalkozik felnőttek oktatásával, képzésével. (Bánki Donát Műszaki Középiskola, Wesselényi Miklós Szakközépiskola, Inczédy György Szakközépiskola, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola, Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola, Zay Anna Szakközépiskola, Lippai János Szakközépiskola). A felnőttek oktatásának „bázisintézménye” a Bánki Donát Műszaki középiskola felnőttoktatási tagozata. A képzés munkarendje nappali, esti és levelező (távoktatási). A tanulók száma évente 900-1100 fő közötti. A képzésben a nappali munkarend aránya ma 25 %. Ez az arány évről-évre növekedett a tanköteles koron túli más intézményből átvett - az érettségi bizonyítvány megszerzésének igényével jelentkező – tanulók miatt. Az oktatási-képzési kínálat változott, mert a szakmunkások szakközépiskolája, mint iskolatípus megszűnt, az utolsó érettségi vizsga a 2002/2003 tanév végén volt. Az érettségire való felkészítés jellemző formája a gimnáziumi oktatás. Szakképzést a felnőttoktatás keretében 4 szakközépiskola folytat. (Zay Anna Szakközépiskola, a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola, a Lippai János Szakközépiskola). Az intézményeknél az esti tagozatos oktatás mellett markánsan megjelent a nappali munkarendű oktatás is (Bánki Donát Műszaki Szakközépiskola, Wesselényi Miklós Szakközépiskola, Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola). A paletta bővítését jelenti, hogy megtalálható a levelező rendszerű távoktatás is. A szakképzésben az esti tagozatos képzés dominál. Munkarend és osztályok száma a felnőttoktatásban nappali esti levelező Összesen Osztályok száma 15 30 1 46 Tanulók száma 513 1100 96 1709 Átlaglétszám 34,2 36,7 96 37,1 Az osztályok száma a szakmunkások szakközépiskolája kifutása miatt csökkent, de a jelenlegi keret stabilnak tűnik. Az elkövetkező időben jelentős változás nem várható. A gimnáziumi oktatáson belül a nappali munkarendű oktatás népszerűsége fokozódott.
A szakképzés további terjedését nehéz prognosztizálni, mivel a munkaerőpiac igénye állandóan változik, és ehhez kell alkalmazkodni. Ennek megfelelően képzési irányok megjelenhetnek, illetve tűnhetnek el. 4. Személyi feltételek Álláshelyek száma az intézményrendszerben fő Intézmény Óvodák 1. óvodapedagógus 2. nem pedagógus Általános iskolák 3. pedagógus 4. nem pedagógus Középiskolák 5. pedagógus 6. nem pedagógus Összesen 7. pedagógus 8. nem pedagógus
2000.
2001.
2002.
2003.
356 298,25
356 280,5
355 280
355 280
865 371,83
859,5 329,33
851,5 332,83
851 335,33
1010,5 638,25
1020 591,5
1038,5 595,5
1056,5 596,5
2231,5 1308,33
2235,5 1201,33
2245 1208,33
2262,5 1211,83
Fenti adatokból megállapítható, hogy az óvodapedagógusok száma alig változott, míg az általános iskolai pedagógus létszám 14 fővel csökkent, mely a mutatószám változás miatt következett be. Az általános iskolai pedagógus létszámcsökkenés ettől nagyobb mértékű volt, mivel a Nevelési Tanácsadó és a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola pedagógus létszáma is ezen adatok között szerepel, mely intézményekben jelentős létszámfejlesztésre került sor (24 álláshely). Középfokon a pedagógus létszám 46 fővel nőtt, melynek oka a heti időkeret változás, mely az elemzett időszakban 1502 órával nőtt, ez átszámítva 75 pedagógus álláshelynek felelne meg. Betöltésre természetesen minden átszámított álláshely nem kerülhetett, hiszen a növekedés egy része túlórában ellátott óra maradt. A növekedés okai: 1. a szakképzés átalakításával megnőtt a képzési idő, így az osztályok száma, 2. az intézményeknek a viszonylag magas túlóraszám csökkentését javasoltuk, álláshelyek szervezésével (a munka minőségét javítva). Jelentős létszámcsökkenés a nem pedagógus állományú dolgozóknál következett be – 96,5 fővel –, melynek egyik része a konyhák vállalkozásba adásából, másik része a gazdasági szervezetek átszervezéséből, racionálisabb működtetéséből adódott. Mindhárom intézményfokon a pedagógusok szakmai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az általános iskolai és szakiskolai rendszerben növekedett az egyetemet végzettek aránya. A szakos ellátás teljes a városban.
A pedagógusok továbbképzése a törvényi előírásoknak megfelelően, az intézmények pedagógiai, nevelési programjában foglalt követelményekkel összhangban, tervszerűen folyik. Az egyes tantestületeken belül nőtt a szakvizsgát tett pedagógusok száma. Különösen népszerű a közoktatás-vezető szak, de a szakvizsgával záruló szaktárgyi továbbképzéseken is egyre többen vesznek részt. Külön figyelmet fordítanak az iskolák a különböző tantervi modulok oktatására való felkészülésre (médiaismeret, tánc és dráma, társadalomismeret stb.), és jelentős számban vettek részt a pedagógusok minőségügyi képzésben is. Az óvodákban és az általános iskolákban növekedett a speciális végzettséget szerzett (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek felismerésével, diagnosztizálásával, együttnevelésének módszereivel foglalkozó továbbképzéseken részt vevő pedagógusok száma. Örvendetes, hogy az intézmények többségében kiemelten kezelték a testület számítástechnikai képzését, illetve továbbképzését (ECDL vizsga). Viszonylag kisebb számban vesznek részt a nem nyelvszakos pedagógusok nyelvi tanfolyamokon. A szakképző intézményekben a szakmai elméletet és gyakorlatot oktatók szervezett szakmai-pedagógiai továbbképzése csak részben megoldott. A pedagógus továbbképzésre fordítható kiadás relatíve évről-évre csökken, ugyanis a továbbképzések, egyetemi, főiskolai kurzusok tandíja jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a továbbképzésekre fordítható összeg. A továbbképzésre központi forrásból biztosított anyagi keret a reális igényeket szűkösen fedezi. Az intézményekben a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása a törvényi előírások szerint biztosított. A nagyobb számítógépparkkal rendelkező intézményekben a hálózat, illetve a rendszer szakszerű működtetése rendszergazda alkalmazásának hiányában nehezen biztosítható. Az intézmények jelzése alapján a nevelési problémák megoldására, a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére felvetődött speciális végzettségű szakemberek alkalmazásának igénye (iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus). A magasabb vezetői álláshelyek pályáztatási gyakorlata azt mutatja, hogy egyre kevesebb a többes pályázat. Előfordul, hogy a meghirdetett álláshelyre az első körben nincs pályázó. Egyre kevesebben vállalkoznak pályázat benyújtására, és a fiatalabb korosztályban ez még inkább jellemző tendencia. Ennek okai összetettek: egyrészt a vezetői tevékenység széles körű (pedagógiai, vezetési, jogi, gazdasági stb.) felkészültséget igényel, másrészt romlott a vezetői munka elismertsége, presztizse. 5. Tárgyi feltételrendszer A város 18 óvodája közül 12-nek van tagóvodája (18 tagóvoda). A nevelőmunka 38 épületben folyik, tornateremmel, tornaszobával 9 épület nem rendelkezik.
Jelentős javulást eredményezett, hogy Nyírszőlősön megépült egy korszerű 4 csoportos óvoda, valamint Kistelekiszőlőben a tagóvoda felújításra került, 1 csoportszobával bővült, s mindkét helyen szépen kialakított játszóudvar szolgálja a gyerekek nevelését. Az általános iskolák feltételrendszerében is jelentős javulás tapasztalható a vizsgált időszakban. A Kodály Zoltán Általános Iskola a beruházással megépült 16 tanteremmel, 6 szaktanteremmel, koncertteremmel rendelkező, minden igényt kielégítő új épületbe költözött. A külterületi iskolai oktatás feltételei is lényegesen javultak a rozsrétbokori 8 tantermes és a kistelekiszőlői 4 tantermes iskola építésével. A testnevelés és sport feltételrendszere is javult a Benczúr Gyula Általános Iskola tornatermének és a Kertvárosi Általános Iskola tornacsarnokának megépülésével. Az iskolák közül két intézmény nem rendelkezik tornateremmel (Váci Mihály Általános Iskola, Szőlőskerti Általános Iskola), csak tornaszobával. A Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola a volt Báthory István Általános Iskola épületébe költözött. Az épület átalakításával, felújításával hosszú távra megoldódott az iskola elhelyezése. A középfokú intézmények közül elsősorban a gimnáziumokban javultak lényegesen az épületbeli feltételek. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a korábban átadott új épületrész mellett befejeződött a régi iskolaépület rekonstrukciója. Mindez együttesen lehetővé teszi a színvonalas munkavégzést. Rekonstrukciós jellegű felújítási program folytatásaként átadásra került a Krúdy Gyula Gimnázium felújított, átalakított épületszárnya (aula, tornaterem, ebédlő). Látványosan javultak az oktatás tárgyi feltételei a Vasvári Pál Gimnáziumban az A és B épület felújításával. Megkezdődött az Arany János Gimnázium és Általános Iskola uszodájának és épületének rekonstrukciója. A szakképzési struktúra átalakulása, a képzési idő megnövekedése, és az oktatási, képzési kapacitás bővülése miatt néhány szakképző intézmény nehéz helyzetbe került, illetőleg elhelyezése nem megoldott. A Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola nem rendelkezik saját megfelelő épülettel, aminek megoldása halaszthatatlan. Hasonlóan nem megoldott a jelenlegi helyén (Bolyai tér) a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola elhelyezése. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola épületének állapota szükségessé teszi a felújítást, az iskola tanulólétszáma, az osztályok száma, valamint a kétműszakos oktatás pedig a tantermek számának növelését. A szűk tantermi kapacitás miatt kétműszakos oktatás folyik még a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskolában.
A Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola régi épületének statikai megerősítése, felújítása ez évben megtörténik, ami javítja az oktatás, képzés feltételrendszerét. A rekonstrukciós és beruházási munkálatokon túl az önkormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az intézményhálózatban az épületek felújítása, karbantartása területén. Ugyanakkor az évenkénti felújításra fordított összeg elmarad a szükségestől, hiszen az épületek műszaki állapota magasabb összegű ráfordítást igényelne. Mindhárom intézményfokon gondot jelent a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése. A közoktatási törvény módosítása lehetővé tette a megvalósítás 2008-ig történő átütemezését. Az eszközjegyzék által kialakított követelményeknek való megfelelés hatalmas összegű infrastrukturális és eszközfejlesztést tenne szükségessé, amely messze meghaladja az önkormányzat teherbíró képességét. 6. Intézményi gazdálkodás Az intézményi gazdálkodás feltételeit tekintve továbbra is mérvadó, hogy az önkormányzat – mint fenntartó – a költségvetési rendeletben prioritásként fogalmazza meg az intézményhálózat racionális és zavartalan működési feltételeinek biztosítását. Ez pedig egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen az állami normatív hozzájárulás a közoktatási feladatellátáshoz továbbra is gyermeklétszámhoz kötött, mely létszám folyamatosan csökken. Az állami normatív hozzájárulás és az önkormányzati támogatás aránya az elmúlt években tervszinten az alábbiak szerint alakult: 2001-ben 70,6 %-ban 2002-ben 66,1 %-ban 2003-ban 72,6 %-ban fedezte az intézmények részére a működéshez biztosított önkormányzati támogatást. 2004-ben ez az arány 73,6 %-os, amelyen belül az óvodáknál 56,8 %, az általános iskoláknál 64,4 %-os, a középiskoláknál 87 %-os. A három intézményfok közötti lefedettség az elmúlt évekre is ilyen arányban volt jellemző. Költségvetési volument tekintve ez azt jelenti, hogy a jelzett években a normatív állami hozzájárulásokon túl 2,7-2,8 milliárd Ft-ot egyéb bevételekből évente az intézmények rendelkezésére kellett bocsátani a működési feltételek biztosításához. Az intézményi költségvetési gazdálkodásban a személyi juttatások területén biztosítja az önkormányzat azokat az előirányzatokat, amelyek a vonatkozó törvényi előírások szerinti kifizetéséhez szükségesek. A feladatfinanszírozás keretében minden keretszám kialakítást megelőzően intézményi tárgyalásra kerül sor a tanévindítás előkészítése érdekében, mely alapja az előirányzatok kimunkálásának. A dologi kiadások tekintetében a teljesítménymutatók és naturáliák felmérésére alapozva kerül meghatározásra az előirányzat.
Bevezetésre került a szakmai normatíva rendszer, mely jól szolgálja a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverek beszerzését, a fénymásolók anyagszükségletét, a távbeszélő díjak költségvonzatát. Jelentős mértékben javult a felújításra fordított kiadás, mely a 3 éves felújítási terv alapján került meghatározásra. III. Feladatok 1. Óvodai nevelés Az óvodai gyermeklétszám csökkenésének kezelése: 3. az alacsony átlaglétszámú és férőhely kihasználtságú óvodákban óvodai csoportok megszüntetése (4-5 csoport), 4. városi szinten az átlaglétszám – megengedett maximális létszám alá történő – csökkentése (a gyermeklétszám csökkenésétől kisebb arányú csoportszám csökkentés; (2. sz. melléklet), 5. a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése feltételeinek megteremtése, 6. az óvodáztatás iránti igény és befogadóképesség összehangolása, az óvodák közötti átlaglétszám különbségek csökkentése, a felvételi körzetek és a felvétel helyi szabályainak felülvizsgálata. Az óvodapedagógia célja az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának biztosítása. A jelenleg kialakult struktúra alkalmas ennek teljesítésére, ugyanakkor új feladatok is jelentkeznek. A közoktatásról szóló törvény értelmében a 8. évüket is óvodában tölthetik azok a gyermekek, akiknél ez indokolt. Az intézményeknek erre fel kell készülni, olyan speciális tevékenységet kell számukra biztosítani, ami a gyermekek életkorának megfelelő testi-lelki igényeit kielégíti. Itt kell megemlíteni, hogy a szülők részéről igény mutatkozik, hogy első osztályt befejező gyermekét a nyári szünidőben 2-3 hétig óvodában helyezze el. A jogi keretek tisztázásával fel lehet rá készülni. Szülői igény esetén az óvodák időkeretei kiterjeszthetők. Kiemelt feladatként kell kezelni a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjának elősegítését, az egyenlőtlenségek mérséklését. Ezen gyermekek körében el kell érni, hogy minél nagyobb arányban részesüljenek óvodai ellátásban, mely lehetőség szerint több éves óvodába járást jelentsen (legalább 4 éves kortól). Az intézmények helyi nevelési programjában (az oktatási törvény módosításának megfelelően) kötelezően felül kell vizsgálni a gyermekvédelemre vonatkozó fejezetet. Részletesen ki kell dolgozni, hogy milyen módszerekkel oldják meg az egyenlőtlenségek mérséklését, és milyen szervezeti keretek között tervezik a
megvalósítást. Olyan rendszert kell kialakítani, mely szervezetten biztosítja az érintettek (egészségügy, szociális terület, oktatás) koordinációját. Az 5 éves kortól kötelező óvodáztatásnak érvényt kell szerezni, a népességnyilvántartási adatok egyeztetésén túl gondoskodni kell a gyermekek felkutatásáról, bevonva a védőnőket, szociális munkásokat. A helyi nevelési programok beválás vizsgálata, felülvizsgálata folyamatban van. A felülvizsgálat és módosítás jó lehetőség az intézmények számára, hogy beemeljék a korszerű irányelveknek megfelelő tartalmakat, a környezeti és egészségnevelés programját. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai csoportok és a kislétszámú fejlesztő csoportok működtetését továbbra is támogatni szükséges. A gyermekek integrált nevelésébe bekapcsolódó óvodák körét bővíteni kell, a speciális nevelés feltételrendszerét – pályázati forrásból és önkormányzati támogatással – szükséges fokozatosan kialakítani, javítani (pedagógiai szakszolgálati háttér, óvodapedagógusok képzése, speciális eszközök, felszerelések beszerzése). A beszédindítás, beszédhibák és a nyelvi kommunikációs zavarok javítása, a dyslexia megelőzése gyógyítása céljából a logopédiai foglalkozások óraszámát az óvodákban növelni kezelni szükséges. A gyermekek pszichológiai megfigyelésének, vizsgálatának egy részét a gyermek saját csoportjában kell elvégezni. A gyermekvédelmi munka hatékonyságát javítani szükséges, a gyermekvédelmi felelősök rendszeres továbbképzésével és a Gyermekjóléti Szolgálattal a folyamatos és rendszeres együttműködés kialakításával, fenntartásával. 2. Általános iskolai nevelés, oktatás Az iskolák átlaglétszámában meglévő különbségek csökkentése érdekében az induló első osztályokban 26 főben, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is a törvényi szabályozással összhangban szükséges maximálni az osztálylétszámokat. Ugyanakkor indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy a külterületi iskolák (Oros, Sóstóhegy, Nyírszőlős, Rozsrétbokor), a sajátos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és cigány tanulókat, valamint sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő, oktató intézmények (13. sz. Általános Iskola, Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlő Tagiskola, Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános Iskola) engedélyezetten alacsonyabb átlaglétszámmal működtethessék osztályaikat. A tanulólétszám további csökkenése miatt költséghatékonysági- és szakmai szempontokat egyaránt figyelembe véve:
1. Meg kell határozni a tervidőszakban az egyes iskolákban működő, engedélyezhető osztályok (évfolyamonkénti párhuzamok) számát, az intézményi kapacitásokat. 2. Évenként el kell végezni a létszámcsökkenéshez igazodva ennek korrekcióját, az osztályok indokolt zárolását. 3. A Hunyadi Mátyás Általános Iskola épületének kihasználtságát javítani szükséges, középfokú intézmény fokozatos áthelyezésével. A tanulólétszám további csökkenése esetén az általános iskolai oktatás az épületben megszüntethető. 4. A Váci Mihály Általános Iskola mandabokori és felsősimai – összevont évfolyamú osztályokkal működő – tagiskoláinak megszüntetése. (A tanulókat utaztatással a Vécsey Károly Általános Iskola fogadja, ahol kedvezőbb feltételek között folytathatják tanulmányaikat, valamint a szlovák kisebbségi oktatásban való részvételük is megoldható. Ezáltal lehetővé válik Mandabokorban – a tagiskolával egy épületben működő – óvoda bővítése, feltételeinek javítása.) 5. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlő tagiskolájában a felső tagozatos oktatás (5-8. évfolyamon) megszüntetése. (A VOLÁN Rt-vel egyeztetve e településrész belsejében közlekedő járat indításával a tanulókat a Benczúr Gyula Általános Iskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola, a Vécsey Károly Általános Iskola, illetve a város más iskolái fogadják. A régi épület más célra hasznosítható.) Oroson és Sóstóhegyen az általános iskolákban a tanulólétszám további csökkenésével megszűnhet az évfolyamonkénti 2 párhuzamos osztály működtetésével történő oktatás. A külterületi településrészeken az iskolai épületek kihasználtságának javítása érdekében az ellátatlan közművelődési feladatok bevihetők az iskolákba. (Nyírszőlősön és Sóstóhegyen a fiókkönyvtárak már az iskolákban kerültek elhelyezésre.) Rozsrétbokor és Sóstóhegy általános iskolái az önkormányzattal közösen PHARE pályázatot nyújtottak be informatikai fejlesztéssel egybekötött, rekonstrukciós támogatás elnyerésére, melyet rövidesen elbírálnak. A támogatás elnyerése eseténaz iskolai épületek alkalmassá tehetők a közművelődési feladatok színvonalas ellátására is. A Tókuckó Üdülő és Továbbképző Intézmény által üzemeltetett Szigligeti Gyermeküdülő, és a gyermekek nyári napközis foglalkoztatásának más intézményi, szervezeti formában való működtetése, ellátása. A gyermekek részére a nyári napközis foglalkoztatást Sóstógyógyfürdőn kell megszervezni. Az alapfokú oktatásban kiemelt cél az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése. Az iskolák pedagógiai gyakorlatában erősíteni szükséges a társadalmi hátrányok kompenzálására való képességet, a differenciált és integráló pedagógiai gyakorlatot.
A hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítését, illetve integrált felkészítését bevezető iskolák körét bővíteni szükséges (4. sz. melléklet). A hátrányos helyzetű és roma tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatására a Strukturális Alapok pályázatán való induláshoz hat általános iskola nyert lehetőséget a Pályázati Előkészítő Alaptól, hogy a projektek kidolgozásához és a pályázatának benyújtásához szakértői támogatást kapjon. Továbbra is kiemelt támogatást szükséges biztosítani a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai programok megvalósításához. Kiemelt figyelmet kell fordítani az iskolák innovációs készségének és tevékenységének erősítésére, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, illetve az ágazati célprogramok keretében a Strukturális Alapokból szakmai és infrastrukturális fejlesztésekre jelentős pályázati támogatások nyerhetők. Felértékelődik a jövőben az intézmények közötti, illetve a gyermekellátásban közreműködő más intézményekkel, szervezetekkel és a civil szférával való együttműködés. A pályázati programok az intézmények és a szervezetek közötti együttműködésen alapuló projektek megvalósítását támogatják. A pedagógiai programok felülvizsgálata, módosítása során hangsúlyosabb szerepet kell kapjon a nevelési program kidolgozása, az egészségnevelés és a környezeti nevelés programjának beépítése, a tanulói terhelésre, a számonkérésre, értékelésre vonatkozó előírások betartása. Az iskolai helyi prioritások mellett az alábbi szakmai prioritások érvényesülésére kiemelt figyelmet kell fordítani: 6. az alapkészségek folyamatos fejlesztése, elmélyítése, szilárd alapismeretek elsajátíttatása, 7. az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén (tanulási technikák, alkalmazó tanulás, eszközjellegű és szociális kompetenciák, értékorientáció), 8. az informatikai-számítástechnikai oktatás, és az idegennyelv-oktatás színvonalának, hatékonyságának javítása. Elő kell segíteni, hogy intézményeink egy része vállalkozzon alapfokú művészeti oktatás bevezetésére. Bővíteni szükséges azon iskolák körét, melyek a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, speciális fejlesztését felvállalják. Az ehhez szükséges feltételeket pályázati forrásból és önkormányzati támogatás biztosításával fokozatosan ki kell alakítani. Az integrált nevelést folytató Gárdonyi Géza Általános Iskolában a speciális fejlesztés feltételeit javítani szükséges, pályázati támogatás igénybevételével meg kell oldani az intézmény akadály-mentesítését. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátránykompenzáló nevelésében, fejlesztésében elsősorban az integrált oktatásszervezési formát, iskolai gyakorlatot kell előnyben részesíteni.
Terápiás gondozásukhoz, egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásukhoz szükséges feltételeket a pedagógiai szakszolgálati háttér fejlesztésével, a pedagógusok továbbképzésével, intézményi fejlesztési programok kidolgozásával javítani szükséges. A pedagógiai szakszolgálati intézmény (Nevelési Tanácsadó) szolgáltatásai iránti keresettség növekedése indokolja a szakember ellátottság további javítását. A tervidőszakban 3-4 álláshely fejlesztés indokolt (logopédus, pszichológus). A szakszolgálati feladatok körzeti ellátására a megyével és a települési önkormányzatokkal kötött megállapodást, illetve szerződéseket felül kell vizsgálni. A körzeti feladatellátás többlet kiadást nem eredményezhet. A szakszolgálati intézménynek a gyermekellátásban közreműködő intézményekkel (szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi) a hatékonyabb és összehangolt szolgáltatás érdekében együttműködési megállapodást szükséges kötnie. 3. Középiskolai nevelés-oktatás, szakképzés A tervidőszak második felében figyelemmel az intézményi kapacitásokra és a várható általános iskolából kilépő – városban és a megyében – csökkenő tanulólétszámra kell megtervezni az osztályok számát (6. sz. melléklet). A gimnáziumi oktatásban az osztályok számát nem növeljük. A szakközépiskolai oktatásban a 9-12. évfolyamon – a jobb elhelyezési feltételek biztosítására - az osztályok számát kisebb, az érettségi utáni szakképzésben - a felsőfokú felvételi rendszer, kedvező változásai miatt - nagyobb mértékben csökkentjük. A szakiskolai oktatásban – a kétműszakos oktatás megszüntetésére, illetve a szakképzés elhelyezési feltételeinek javítására – az osztályok számát csökkentjük. A felvételi rendszert úgy kell kialakítani, hogy a rendszerből kimaradt tanulók miatt új osztályt nem indítunk. A városi-vidéki tanulók arányánál 50-50 % elérését célozzuk meg. Mindhárom iskolatípusban hangsúlyt kell helyezni fejlesztésére, a tanulók neveltségi szintjének emelésére.
a
tanulói
képességek
Az alapkészségek, az anyanyelvi kultúra fejlesztése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulók idegen nyelvi és az informatikai felkészítésére. Ennek érdekében el kell indítani az intenzív idegen nyelvi felkészítő osztályok szervezését a 9. évfolyamon engedélyezett osztálykereteken belül (4. sz. melléklet). A korábban megfogalmazott tantárgyi prioritások továbbra is időszerűek (anyanyelv, matematika, informatika, idegen nyelv).
Továbbra is szükséges figyelemmel lenni az intézményenként eltérő mértékű oktatási-nevelési helyzethez igazodó időkeret biztosítására. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a fiatalok számára az oktatás – nevelés – képzés segítségével a továbbtanuláshoz, illetve a munkaerő - piacra történő bejutáshoz. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése is feladatként jelenik meg. A Nemzeti Alaptantervre és a kerettantervre épülő helyi tantervek valamint a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek érvényesülésével ne sérüljenek az eddig elért szakmai eredmények. A munkaerővel való takarékos gazdálkodás, a minőségi munkavégzés és az egyedi tanulói igények kielégítése érdekében ki kell alakítani a középiskolák közötti együttműködést az emeltszintű érettségire felkészítő közös csoportok szervezésében. Kiemelten kell kezelni az Oktatási Minisztérium által elindított „Szakiskolai fejlesztési programot”, melynek keretében a változások befogadására kész, a kihívásokra válaszolni tudó iskolák kialakítása a cél, korszerű tananyag tartalommal, korszerű eszközökkel és módszerekkel, hogy a tanulmányaikat befejezők szakmai kompetenciái hozzásegítsék a fiatalokat egy ígéretes szakmai életút megkezdéséhez. Biztosítani kell, hogy a programba a többi szakiskola is bekapcsolódhasson. Az általános iskolát a tanköteles korig be nem fejező fiatalok részére felzárkóztató évfolyam indítása szükséges a hiányzó kompetenciák megszerzésére illetve a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Az iskolai szakképzésben a gyakorlati oktatás-képzés feltételeinek javítása - a normatív finanszírozás átalakulásával párhuzamosan - az iskolai tanműhelyek felszereltségének növelése, működtetési költségeinek a feladatokhoz történő igazítása. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében részvétel „A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése” a térségi integrált szakképző központokhoz csatlakozó intézmények infrastrukturális feltételeinek javítását szolgáló pályázaton annak érdekében, hogy a megfelelő fizikai környezet a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez rendelkezésre álljon. A szakképzést folytató iskolák szakképzési profilja közötti átfedések elkerülésére és a munkaerő-piaci helyzet figyelembe vételére „Városi szakképzési kerek-asztal” létrehozása, működtetése (a kamarák és a Megyei Munkaügyi Központ részvételével) nemcsak a városon belül, hanem Nyíregyháza város és a megye között is. A koordináció során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ne csökkenjen a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége.
A középiskoláknak és a szakiskoláknak kiemelt kapcsolatot kell tartaniuk a munkaerő-gazdálkodás megyei képviselőivel. Az intézmények képzési profilváltást akkor kezdeményezhetnek, ha írásos véleményt kérnek, és pozitív választ kapnak a Megyei Munkaügyi Központtól, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától és a Megyei Agrárkamarától. A szakközépiskolai és szakiskolai szakképzés szerkezetében olyan sokszínű kínálatot kell létrehozni, amely rugalmasan figyelembe veszi a gazdasági szerkezet arányainak változását, a gazdasági élet résztvevőinek szervezeti kereteit, a korszerű technológiák szakember-igényét, és az intézmények kialakult sajátosságait. A szakközépiskolai, a szakiskolai oktatás és szakképzés legyen figyelemmel a belépő fiatalok jelentős részét jellemző sajátosságokra: lemaradásukat, gyenge képességeiket a kompetenciák fejlesztésével kell felszámolni. Az első szakma megszerzése után a tovább tanulni szándékozó fiataloknak biztosítani kell az iskolarendszeren belüli második szakmához jutást és/vagy érettségit is adó oktatást. A szakiskolai nevelés, oktatás derítse fel a 9. évfolyamon az iskolai kudarc és sikertelenség veszélyének kitett tanulókat. Kövesse az iskolai kudarc és sikertelenség veszélyének kitett tanulók iskolai életútját szisztematikusan, és tudatosan fejlessze különböző típusú teljesítményeiket, tanulói igény szerint alakítsa ki a személyre szóló tanulási programot. 4. Személyi feltételek Az óvodai csoportok, iskolai osztályok számának csökkenésével, az időkeretek változásával összhangban a pedagógus álláshelyek, és a finanszírozott túlórák számának csökkentése. További konyhák vállalkozásba adásával, a saját üzemeltetésben maradó konyhák esetében a foglalkoztatottak létszámának a tényleges kapacitás kihasználtsághoz igazított változásával a nem pedagógus álláshelyek számának csökkentése. A pedagógiai programok módosításával összhangban felül kell vizsgálni az intézmények középtávú továbbképzési terveit. Az új Nemzeti Alaptanterv alapján készülő helyi tantervek bevezetéséhez szükséges át- és továbbképzések támogatását kiemelten kell kezelni. A beiskolázási tervek készítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges ismeretek, képzettség megszerzésére. Támogatni kell a pedagógusok körében a speciális szakképzettségek megszerzését (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus stb.). A kollégiumi rendszerben növelni kell az egyetemet végzettek arányát.
Növelni szükséges a pedagógusok részvételét a nyelvi és informatikai képzéseken. Az intézményvezetők és a pedagógusok nemzetközi és hazai oktatási tapasztalatainak bővítését támogatni szükséges. Az intézményvezetői munka presztízsének javítása, a vezetői tevékenység értékelési és elismerési rendszerének kidolgozásával és működtetésével (teljesítménypótlék, jutalmazás, elismerés és kitüntetés formái). Szakmai javaslat kidolgozása annak érdekében, hogy szélesebb személyi körből kerüljenek ki a magasabb vezetői álláshelyre pályázók. Ennek tartalmaznia kell: 9. a vezetői (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők stb.) és a beosztott pedagógus munkakörben dolgozók közül a kiválasztás módszereit, alapelveit 10. az intézményvezetők feladatait a „vezetői utánpótlás” biztosításával kapcsolatban 11. a korszerű vezetési ismeretek, módszerek elsajátítását, a vezetői készségek, képességek fejlesztését szolgáló képzéssel kapcsolatos feladatokat 5. Tárgyi feltételek A helyzetelemzésből adódóan kiemelt feladat a nevelés, oktatás és képzés tárgyi feltételrendszerének javítása, a 7. sz. mellékletben szereplő intézmény elhelyezési, beruházási, rekonstrukciós és felújítási célok megvalósítása. A Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola régi épületének statikai megerősítése, valamint a Benczúr Gyula általános Iskola és a Vécsey Károly Általános Iskola részleges felújítása. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola uszoda rekonstrukciójának és épület felújításának befejezése. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő Gárdonyi Géza Általános Iskola akadálymentesítése pályázati támogatás igénybevételével. A Szőlőskerti Általános Iskola tornatermének megépítésére szintén kerüljön sor pályázati támogatás igénybevételével. A Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola végleges elhelyezésének megoldása a Hunyadi Mátyás Általános Iskola kihasználatlan épületébe történő fokozatos átköltöztetésével (a kollégiuma marad a jelenlegi helyén). (A szakképző intézmény tanulmányi épületei (ingatlana) kiváltható, értékesíthető.) A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola végleges elhelyezése, a feltételek kialakítása a honvédségtől átvételre kerülő Vay Ádám Laktanya volt katonai kollégiumi épületegyüttesében (a tanulmányi és egészségügyi épületekben).
(Az iskola Bolyai téri ingatlana, valamint a szakoktatási kabinetek céljára használt Deák Ferenc úti épülete ezáltal kiváltható, más célra hasznosítható, illetve értékesíthető.) A Zrínyi Ilona Gimnázium – Arany János tehetséggondozó program felfutása miatti – férőhely igényének megoldására: 12. a volt katonai kollégium épületébe, vagy 13. a Nyíregyházi Főiskola Rákóczi úti kollégiumi épületében 100 kollégiumi férőhely kialakítása. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola tanterem bővítése a kollégiumi épülete egy részének oktatási célokra történő átalakításával. (Ezáltal a Gádor Béla úti épületében az oktatás megszűnik, az épület értékesíthető, más célra hasznosítható.) Az intézmény részére a kollégiumi férőhelyek visszapótlását, valamint a Művészeti Szakközépiskola kollégiumi férőhely igényét a jelenlegi kollégiumi rendszerben kell megoldani: 14. a kihasználatlan férőhelyek betöltésével, 15. nem fogadják a kollégiumok a nem önkormányzati iskolák tanulóit, 16. a kollégiumi felvétel helyi szabályainak felülvizsgálatával, 17. a férőhelyek iskolák közötti elosztásának átrendezésével. A Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola elhelyezési gondjainak megoldása, az oktatás, szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása: 18. a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Bolyai téri épületének az intézmény részére történő átadásával, 19. pályázati támogatást igénybe véve tornaterem megépítésével. (Az intézmény Széchenyi úti tanműhelyében a képzés ezáltal megszűnik, az épület értékesíthető.) Az intézmények elhelyezésére, az épületcserék - és kiváltások ütemezésére, megvalósításuk összehangolására részletes programot kell kidolgozni, amely az érintett intézmények és az önkormányzat feladatait, a megvalósítás módját, várható költségeit tartalmazza. Az elmúlt időszakban bekövetkezett változások indokolják a 3 éves felújítási terv felülvizsgálatát. A felújításra fordított források növelésére van szükség az állagromlás megakadályozására. 6. Intézményi gazdálkodás Az intézmények racionális és zavartalan működtetése továbbra is prioritást kell élvezzen az önkormányzat éves költségvetési koncepciójában, illetőleg költségvetési rendeletében.
A költségvetési gazdálkodás hatékonyságának, a ráfordítások szakmai „megtérülésének” vizsgálata kiemelt szempont kell legyen a finanszírozási feladatok meghatározásában. Az EU-s és nemzeti forrásokból, az ágazati célprogramok keretében jelentős pályázati források válnak hozzáférhetővé. A sikeres és eredményes pályázati tevékenység érdekében az intézmények ez irányú tevékenységének figyelemmel kísérésére, ösztönzésére és összehangolására van szükség. IV. VÉGREHAJTÁS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a felülvizsgált közoktatási intézkedési tervet – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – határozattal fogadja el. Az intézkedési tervet megküldi az általa fenntartott intézményeknek és a nem önkormányzati intézményfenntartóknak. Az önkormányzati közoktatási intézmények ezzel összhangban tervezik, szervezik a nevelő-oktató tevékenységet, az intézményi működést, éves munkaterveikben ütemezik az intézkedési terv céljainak, feladatainak megvalósítását. A nem önkormányzati intézményfenntartók a kialakult gyakorlatnak megfelelően lehetőséget kapnak a folyamatos tájékozódásra annak érdekében, hogy intézményeikkel kapcsolódni tudjanak az önkormányzati feladatok ellátásához is. A végrehajtás értékelése: - az intézmények tanévenként a tanévértékelés keretében értékelik az intézkedési terv intézményre vonatkozó érvényesülését, a célok és feladatok végrehajtását -
az intézkedési tervben foglaltakkal összhangban Önkormányzati Minőségirányítási Program
kerül
bevezetésre
az
- az intézmények fenntartói ellenőrzésében, értékelésében kiemelt szerepet kap az intézkedési tervben foglaltak érvényesülése. A Közgyűlés 2007. I. félévében átfogóan értékeli a közoktatási intézkedési terv végrehajtását.
3. sz. melléklet
INTÉZMÉNYI PROFILOK BEMUTATÁSA 2003/2004.
Gyermekek Háza Óvoda Kereszt u.
Montessori adaptáció
Aranykörte Óvoda Körte u.
Egészséges életmód-környezetneveléskörnyezetvédelem
Eszterlánc Óvoda Tass u.
Komplex prevenciós adaptáció
Kertvárosi Csicsergő Óvoda Dugonics u.
Tevékenység központú adaptáció
Nyitnikék Óvoda Jázmin u.
Komplex prevenciós adaptáció
Kerekerdő Óvoda Sóstói u.
Komplex prevenciós adaptáció
Búzaszem Óvoda Búza u.
Saját Freinet pedagógiáját ötvözve
Napsugár Óvoda Stadion u.
Komplex prevenciós adaptáció
Kincskereső Óvoda Árpád u.
Lépésről-lépésre program
Tündérkert Óvoda Kert köz
Komplex prevenciós adaptáció
Bóbita Óvoda Vécsey köz
Tevékenység központú adaptáció
Gyermekkert Óvoda Tőke u.
Komplex prevenciós adaptáció
Ligeti Óvoda Liszt F. u.
Komplex prevenciós adaptáció
Százszorszép Óvoda Kállói u.
Komplex prevenciós adaptáció
Kikelet Óvoda Fazekas J. tér
Komplex prevenciós adaptáció
Nefelejcs Óvoda Deák F. u.
Tevékenység központú adaptáció
Virág Utcai Óvoda Virág u.
Epochalis adaptáció
Margaréta Óvoda Fazekas J. tér
Tevékenység központú adaptáció
Benczúr Gyula Általános Iskola
matematika, számítástechnika, informatika
Bem József Általános Iskola
angol, testnevelés
Kodály Zoltán Általános Iskola
ének-zene
Kertvárosi Általános Iskola
számítástechnika-informatika
Váci Mihály Általános Iskola (Mandabokor Tagiskola) (Felsősima Tagiskola)
szlovák nemzetiségi kisebbségi, etnikai-kisebbségi oktatási program
Petőfi Sándor Általános Iskola
angol, számítástechnika
Szabó Lőrinc Általános Iskola
környezeti nevelés, számítástechnika
Vécsey Károly Általános Iskola
angol-német, matematika
13. Sz. Általános Iskola
etnikai kisebbségi oktatási program „Lépésről, lépésre” iskolafejlesztési program
Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlői tagiskola
testnevelés, matematika, informatika
Szőlőskerti Általános Iskola
gyermekek átmeneti otthonának működtetése, diákotthoni ellátás
Kazinczy Ferenc Általános Iskola
angol-német, számítástechnika
Herman Ottó Általános Iskola
környezetvédelmi nevelés, számítástechnika
Zelk Zoltán Általános Iskola
német kéttannyelvű oktatás, számítástechnika
Gárdonyi Géza Általános Iskola
sajátos nevelési igényű tanulók
integrált nevelése, rehabilitációs foglalkoztatás Móra Ferenc Általános Iskola
angol, számítástechnika-informatika
Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, Általános Iskola szakképzése Arany János Gimnázium és Általános Iskola
testnevelés (úszás), számítástechnika, 4 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés
Kölcsey Ferenc Gimnázium
4 évfolyamos gimnáziumi képzés speciális francia nyelv, humán (magyar, történelem) életkezdést segítő OKJ-s képzés: Idegenvezető és hostess, számítástechnikai szoftverüzemeltető
Krúdy Gyula Gimnázium
4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés speciális matematika, kémia-biológia
Vasvári Pál Gimnázium
4 évfolyamos gimnáziumi képzés speciális angol-német nyelv, ének-zene, informatika
Zrínyi Ilona Gimnázium
4 évfolyamos gimnáziumi képzés speciális angol-német-francia nyelv Arany János Tehetséggondozó Program
Bánki Donát Műszaki Középiskola
műszaki szakterület, gépészeti szakmacsoport: közlekedésgépészeti technikus gépipari-számítástechnikai technikus, automatizálási technikus (világbanki támogatással), elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: közlekedésgépészeti technikus, műszakiszámítástechnikai technikus, iparielektronikai technikus felnőttoktatási tagozat: nappali, esti és levelező
Bencs László Szakiskola
gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: élelmiszer- és vegyi áru kereskedő gazdasági-szolgáltatási szakterület vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: pincér, vendéglátó eladó műszaki szakterület építészet szakma
csoport: szobafestő-mázoló és tapétázó felzárkóztató oktatás Általános Iskola
felnőttek oktatása
Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola
sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, szakképzése, gazdasági szolgáltatási szakterület kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció: kereskedelmi orientáció agrár szakterület élelmiszeripari és mezőgazdasági szakmacsoport: sütőipari és parkgondozó orientáció
Lippai János Szakközépiskola
agrár szakterület mezőgazdasági szakmacsoport: kertész és növényvédelmi technikus, mezőgazdasági technikus gazdasági-szolgáltatási szakterület közgazdasági szakmacsoport: gazdasági informatikus I., agrárkereskedelmi-menedzserasszisztens
Szakiskola
agrárszakterület mezőgazdasági szakma csoport: kertész
Művészeti Szakközépiskola
humán szakterület művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport: zeneművészeti, képző- és iparművészeti táncművészeti tagozat 4 évfolyamos gimnáziumi képzés
Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola
gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: kereskedelmi szakmenedzser, kereskedelmi technikus gazdasági szolgáltatási szakterület vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: vendéglátó szakmenedzser, vendéglátó technikus, külkereskedelmi ügyintéző, idegenforgalmi technikus
Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakiskola
gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport: élelmiszer és vegyi áru kereskedő, ruházati kereskedő, vas- és műszaki kereskedő gazdasági-szolgáltatási szakterület vendéglátás idegenforgalom szakma-
csoport: pincér, cukrász, szakács Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
gazdasági-szolgáltatási szakterület közgazdasági-ügyviteli szakmacsoport: számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyiszámviteli ügyintéző, gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző, műszaki szakterület informatika szakmacsoport: gazdasági informatikus I., rendszerinformatikus akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés: számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző
Zay Anna Gimnázium
4 évfolyamos gimnáziumi képzés életkezdést segítő OKJ-s képzés: számítógép-kezelő, társadalombiztosítási ügyintéző
és Egészségügyi Szakközépiskola
humán szakterület egészségügyi szakmacsoport: ápoló, szülésznő, csecsemő- és gyermekápoló, egészségügyi operátor, mentőápoló szak felnőttek szakképzése
Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola
műszaki szakterület építészet szakmacsoport: magasépítő technikus műszaki szakterület környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport: környezetvédelmi-vízgazdálkodási technikus, felnőttek szakképzése
Wesselényi Miklós Szakközépiskola
műszaki szakterület könnyűipar szakmacsoport: ruhaipari technológus, ruhaipari technikus, divat- stílustervező, könnyűipari mérnökasszisztens műszaki szakterület elektrotechnikaelektronika: ipari elektronikai technikus, villamosgép- és berendezési technikus, elektronikai műszerész műszaki szakterület faipar szakmacsoport: faipari technikus, kárpitosipari technikus, faipari termelésszervező, műszaki szakterület informatikai szakmacsoport: számítástechnikai műszerész, ipari informatikai technikus, számítástechnikai szoftverüzemeltető humán szakterület egyéb szolgáltatás szakmacsoport: fodrász, kozmetikus szak
és Szakiskola
műszaki szakterület elektrotechnikaelektronika szakmacsoport: villanyszerelő, műszaki szakterület gépészet szakmacsoport: mechanikai műszerész műszaki szakterület faipar szakmacsoport: asztalos és kárpitos műszaki szakterület könnyűipar szakmacsoport: nőiruha-készítő, cipőfelsőrészkészítő, bőrdíszműves humán szakterület egyéb szolgáltatás szakterület: fodrász
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola
agrár szakterület élelmiszeripari szakmacsoport: élelmiszeripari menedzser, sütő- és cukrász technikus műszaki szakterület informatika szakmacsoport: számítástechnikai szoftverüzemeltető, kiadványszerkesztő
és Szakiskola
agrár szakterület élelmiszeripari szakmacsoport: pék, pék-cukrász, hentes és mészáros, húsipari szakmunkás, molnár, tartósítóipari szakmunkás
4. sz. melléklet INTÉZMÉNYI PROFILOK VÁLTOZÁSA 2004/2005- 2006/2007 Benczúr Gyula Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
Kertvárosi Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
Móricz Zsigmond Általános Iskola Kistelekiszőlő Tagiskola
Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése
13. Sz. Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése
Vécsey Károly Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
Szőlőskerti Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
Arany János Gimnázium
Nyelvi előkészítő évfolyam
Zrinyi Ilona Gimnázium és Kollégium
Nyelvi előkészítő évfolyam
Bánki Donát Műszaki Középiskola
Nyelvi előkészítő évfolyam
Művészeti Szakközépiskola
Nyelvi előkészítő évfolyam
Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola
Nyelvi előkészítő évfolyam
Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
Nyelvi előkészítő évfolyam
Vásárhelyi Pál Építőipari, Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola
Nyelvi előkészítő évfolyam
7. sz. melléklet Az intézkedési tervhez illeszkedő beruházási, rekonstrukciós feladatok, egyes nevelési, oktatási épületek kiváltása, átadás-átvétele, más célra történő hasznosítása Beruházási igény 1.1.
Általános iskolák Szőlőskerti Általános Iskola
1.2.
Középiskolák Wesselényi Miklós Szakközépiskola tornaterem építés és Szakiskola
tornaterem építés
Rekonstrukciós igény 1.3.
1.4.
1.5.
Óvodák Kertvárosi Csicsergő Óvoda Mandabokor tagóvoda
bővítés, felújítás
Általános iskolák Beruházás a 21. századi iskolába Benczúr Gyula Általános Iskola Vécsey Károly Általános Iskola
épület rekonstrukció, felújítás épület rekonstrukció, felújítás
Információs technológia az általános iskolákban informatikai fejlesztés Bem József Általános Iskola régi épület rekonstrukció, informatikai Váci Mihály Általános Iskola fejlesztés Szabó Lőrinc Általános Iskola épület rekonstrukció, informatikai fejlesztés (a benyújtott pályázatok elfogadásától függően) Középiskolák Beruházás a 21. századi iskolába uszoda és iskolaépület rekonstrukció, Arany János Gimnázium felújítás befejezése és Általános Iskola
2.
Épületek kiváltása
2.1.
Óvodák Aranykörte Óvoda Malom utcai volt óvodaépület
2.2.
Általános iskolák
feladatmutató csökkenése kiváltható a régi épület értékesítésre kerül
miatt
Váci Mihály Általános Iskola Felsősima tagiskola Mandabokor tagiskola 2.3.
Középiskolák Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola
az oktatás megszüntetésével az épület kiváltható az oktatás megszüntetésével az épület az óvoda bővítéséhez felhasználható a kollégiumi épület I. emeleti részének tantermekké történő átalakításával kiváltható a Gádor Béla úti épület
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola
az intézmény más, azaz végleges helyen való elhelyezésével kiváltható a Rákóczi úti tanulmányi épület-együttes
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola
az intézmény más, azaz végleges helyen való elhelyezésével kiváltható a Bolyai téri és a Deák F. úti épület
Wesselényi Miklós Szakközépiskola a Bolyai téri épület átvételével kiváltható és Szakiskola a Széchenyi úti tanműhely épület 4.
Épületek átadás-átvétele, más célra történő hasznosítása Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola
az intézmény végleges elhelyezése a Hunyadi Mátyás általános Iskolában
Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium (Arany János Tehetséggondozó Program)
100 kollégiumi férőhely biztosítása vagy a volt katonai kollégium épületében, vagy a főiskola Rákóczi úti kollégiumi épületében
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola
az intézmény végleges elhelyezése a Vay Ádám Laktanya tanulmányi szárnyi és a jelenlegi egészségügyi épületeiben
A nem önkormányzati fenntartású intézmények fejlesztési tervei
