2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének

11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

Rábatamási Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

A rendelet hatálya 1.§ (1) Jelen elıírások területi hatálya Rábatamási község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 m szintet meghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényő törvényi és hatósági elıírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képezı SZ-K és SZ-B jelő szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni. Szabályozási elemek 2.§ (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelezı szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, kivéve a (3) bekezdésben szereplı esetet. (2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelezı szabályozási elemek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetıleg beépítésre nem szánt területek határa,

1


c) d) e) f) g) h) i)

meglévı és tervezett szabályozási vonal, területfelhasználási egység határa, építési övezet, övezet határa és elıírásai, helyi védett területek határa, és azokra vonatkozó elıírások, helyi védıterületek határa, és azokra vonatkozó elıírások, kötelezı fásítás, beültetési kötelezettség, sajátos jogintézmények határvonalai.

(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdon viszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a változás az érintett telkek összterületének legfeljebb 15%-át érintik, valamint a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövı telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. (4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendı, amelyektıl eltérést az elsıfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet. Sajátos jogintézmények 3.§ A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az Étv. elıírásai szerint alkalmazott településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a következık: a) Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. b) Beültetési kötelezettség: A szabályozási terv építési övezetbe sorolt ingatlanokon a telek egy részére növénytelepítés kötelezettségét írja elı. Fogalom meghatározás 4.§ A jelen rendelet elıírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak értelmezendık: a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni. c) Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele. Telekalakítás általános szabályai 5.§ (1) Új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben elıírt minimális telekméret figyelembevételével lehet. (2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegőek, a kedvezıbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei. (3) A szabályozási terven nem szereplı telekosztás csak akkor engedélyezhetı, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti elıírásoknak.

2


(4) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhetı ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti elıírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az elıírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel. (5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytıl 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik. (6) Telekcsoport újraosztással kialakuló új telekszerkezet esetén a terület egészére telekalakítási tervet kell készíteni. (7) Lakóterületen belül nyeles telek nem alakítható ki. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános elıírások 6.§ (1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetéső építmények illetve az ennek megfelelı funkciók helyezhetık el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetıségérıl az építésügyi hatóság a településrendezési szempontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény környezetterhelési értékeit (pl: zaj-, légszennyezés) is meg kell határozni. 1 (2) A belterületen, meglévı telkek esetén a csatornahálózat kiépítéséig új épületet csak megfelelı zárt, vagy szakszerő közmőpótló berendezés megléte vagy létesítése esetén lehet elhelyezni (szikkasztani tilos). (3) Az építési hely a beépítési mód figyelembevételével az illeszkedés elve alapján a következı: a) Az építési övezet igazodási elıírásai alapján a kötelezı elıkertet 2-2 szomszédos épület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelıen kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, ha ez egyértelmően nem állapítható meg, akkor 3,0 m-ben kell megadni. b) Az oldalkert szélessége: -

szabadonálló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,

-

oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolság legalább 6,0 méternek kell lennie, de az övezetben elıírt építménymagasságnál, kialakult helyzetben 4,5 m-nél kisebb nem lehet.

-

zártsorú beépítési módnál: az épület elhelyezésére szolgáló építési sáv 20,0 m, (az egyik oldalon oldalkert tartható). Az épület a meglévı állapothoz igazodóan oldalhatáron állóan is elhelyezhetı. Az oldalhatáron álló épületrésznél a csatlakozás lehetıségét biztosítani kell (pl.: tőzfalképzés). A csatlakozás mélysége legalább 10,0 m legyen.

c) a hátsókert mélysége ha az övezeti elıírások másképp nem rendelkeznek, a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 10,0 m, a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 25,0 m, 65 m-nél mélyebb telek esetén 35 m legyen. A környezeti vizsgálat terjedelme 4-5 oldal, melyeken a kérelmezı részletezi a tervezett létesítmény hatásait a kialakult környezetre – forgalom, környezetvédelmi paraméterek stb.) 1

3


(4) Pincét csak talajmechanikai szakvélemény alapján engedélyezhetı. (5) Közterület felıli kerítés elhelyezéséhez az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni. (6) Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (7) A helyi védelmő épületek átépítésérıl, bıvítésérıl értékvédelmi vizsgálat alapján készített elvi építési engedélyt kell kérni. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 7.§ (1) A település közterületein elhelyezhetı: a) hirdetı (reklám) berendezés A/2-es méretig, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d) szobor, díszkút, e) távbeszélıfülke. (2) Közterületalakítási és kertészeti terv készítendı a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendı közterületekre (a képviselı-testület határozata alapján).2 A szabályozási terv területfelhasználási egységei 8.§ (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következı építési övezetekbıl áll: a) Lakóterületek: falusias lakóterület

Lf-1 – Lf-4,

b) Vegyes területek: településközpont vegyes terület

Vt-1, Vt-2,

c) Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület mezıgazdasági telephelyek területe

Gksz-1, Gksz-2 Gm-1, Gm-2

d) Különleges területek: temetı területe külszíni bányaterület

Kt Kb

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következı övezetekbıl áll: a) Közlekedési és közmőterületek: Közút területe Kötöttpályás közlekedés (vasút) területe

Köu Kök

A tervfajta tartalmazza a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot, burkolatokat, közmőhálózat kialakítását, köz- és díszvilágítás, valamint a parkolás megoldását, a terület kertészeti kialakítását. 2

4


a) Zöldterületek

Z-1, Z-2, Z-3,

b) Erdıterületek Védelmi (védett és védı erdı) Egészségügyi, szociális, turisztikai erdı Gazdasági erdı

Ev Ee Eg

c) Mezıgazdasági területek: általános mezıgazdasági terület

Má-1, Má-2,

d) Vízgazdálkodási területek

V.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK,ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI

Falusias lakóterület 9.§ (1) A falusias lakóterületen elhelyezhetı: a) legfeljebb 2 lakásos (két önálló lakóegységet magába foglaló) lakóépület, b) egyházi, egészségügyi-, szociális épület, c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, d) a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezıgazdasági építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület. (2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de 10 m-nél keskenyebb, vagy 300 m2-nél kisebb telek kialakult esetben sem építhetı be. A már beépült telkeken álló épületek újjáépítése akkor engedélyezhetı, ha az OTÉK 36.§-sa szerinti épületek közötti távolság biztosított. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb mérete nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. (3) Az övezeti elıírások a beépítés jellegének megfelelıen, határozzák meg a beépítési módot. Ha a telek utcai telekhatára nem merıleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelezı elıkert határához. A kötelezı elıkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg. (4) Az épületek a beépítési módnak megfelelı építési helyen helyezhetık el: a) Meglévı épületeket bıvíteni csak az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával szabad. b) Meglévı épület elbontása esetén új épület lehetıleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. c) Építési helyen belül a lakófunkciójú épületnek mindig az utca felıl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon. (5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendı építészeti karakteri jellemzık az alábbiak: a) Az utcára oromfalas megjelenéső épület-részek homlokzati szélessége max. 8,0 m lehet. b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tőzfalas nem lehet) c) A védett utcaképő területeken külön szabályok érvényesek, amelyek az értékvédelmi elıírások között szerepelnek.

5


d) Az épületek fogadószintje az Lf- 1 és az Lf-2 építési övezetben az eredeti terepszinthez képest max. 60 cm lehet, a többi lakóövezetben 1,2 m-en lehet. e) Az épületek kialakítása csak magas tetıvel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tetı formája a szomszédos 2-2 telken álló épület tetıformájához igazodó legyen. A tetı hajlásszöge az Lf- 1 és az Lf-2 építési övezetben 35-45°, a többi lakóövezetben 30-40° közötti legyen. f) Tetıtér-beépítés esetén csak egy szintes tetıtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetıablak (álló vagy síkban fekvı) létesíthetı. g) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetıfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékő korszerő pikkelyes fedıanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és mőanyaghullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható), terrakotta – barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható).. h) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bıvítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (6) A zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek elıírásai tartalmazzák. b) a SZ-B jelő szabályozási tervlapon a vasútterület szomszédságában jelölt lakóterület-fejlesztési területek beépítése esetén a vasútterület mellett legalább 25 m széles, többszintő növényzetbıl álló védı zöld sávot kell kialakítani. (7) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Lf– 1 – szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés alkalmazandó. A beépítés mértékének meghatározásánál az 1500 m2 feletti terület 25%-a számítható be. b) Lf– 2 –szabálytalan felaprózódott telekosztás, oldalhatáron álló épületekkel. Az övezetben az épületek a hátsó telekhatárig építhetık. c) Lf – 3 – szabályos telekosztás, kisebb mérető telkek, oldalhatáron álló beépítés, Az építési övezetben a kialakult építménymagasság egyes esetekben 6,0. Ezek felújíthatóak, új épület építése esetén a mellette lévı 2-2 épület építménymagasságához igazodóan kell az építménymagasságot megállapítani. d) Lf – 4 – szabályos telekosztás nagyobb mérető telkek, oldalhatáron álló beépítés. A beépítés mértékének meghatározásánál az 1200 m2 feletti terület 25%-a számítható be. A lakóterület-fejlesztési területek és a vasútterület között a környezeti zaj elleni védelem érdekében a vasúttal közös telekhatártól 25 m mélységben védı zöldfelületi sáv alakítandó ki. (8) Az építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következı táblázat tartalmazza:

építési övezet

Lf Lf-1 Lf-2

telekalakításra vonatkozó elıírások legkisebb telekterület szélesség mélység m m m2

1500 400

14 14

80 18

építmények elhelyezésére építményekre vonatkozó elıírások vonatkozó elıírások kötelezı legkisebb legnagyobb építési elıkert zöldfelület beépítettség ép.mag. szintter. mód m % % m mut.

O O

0 0

6

55 50

25 30

4,5 4,5

0,5 0,6


Lf-3 Lf-4

900 1200

14 16

40 50

O O

0 I

50 55

30 25

4,5,K 4,5

0,6 0,5

I=Igazodó (9) Az kerítésre vonatkozó különös elıírások: a) Az Lf-1 építési övezetben az utcafronton csak az utcaképnek megfelelı, elsıdlegesen tömör kerítés max. 2,0 m magasságig dísztégla, vagy festett, vakolt tégla falazat építhetı. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felülető fal nem lehet. b) A többi építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltı mezıvel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felülető tömör fal nem lehet. Településközpont vegyes terület 10.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintő intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetıek. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhetı funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott (közösségi, szórakoztató, kulturális) épület, c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató (legfeljebb 6 vendégszoba) épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, f) önálló új üzemi gazdasági funkció nem létesíthetı. (3) A területen közforgalom számára megnyitott meglévı kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetıséget közterületen kell biztosítani.3 (4) Az épületek a beépítési módnak megfelelı építési helyen helyezhetık el: a) meglévı épületek bıvítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) meglévı épület elbontása esetén új épület lehetıség szerint az eredeti helyére épüljön. (5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendı építészeti karakteri jellemzık az alábbiak: a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemzı építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 3-3 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni. b) Az épületek kialakítása csak magas tetıvel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tetı kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetıformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincő nyeregtetı, vagy oromfalas kialakítású). A tetı hajlásszöge 35-45° közötti lehet. c) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 60 cm lehet.

3

OTÉK elıírástól való eltérés

7


d) Tetıtér-beépítés esetén csak egy szintes tetıtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetıablak (álló vagy síkban fekvı) létesíthetı. e) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetıfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékő korszerő pikkelyes fedıanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és mőanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható), terrakotta – barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható). f) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bıvítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (6) Az építési övezetekben utcafronton csak az utcaképnek megfelelı, elsısorban tömör kerítés max. 2,0 m magasságig dísztégla, vagy festett, vakolt tégla falazat építhetı. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felülető fal nem lehet. (7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintő (gyep- és cserjeszint, vagy gyep- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. b) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévı közintézmény átalakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. (A kertészeti tervnek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, és az e munkarészekhez tartozó mőleírásokat kell tartalmaznia.) c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı. (8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Vt –a fıutca környéke, településmag (9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet Vt

Vt

telekalakításra vonatkozó elıírások legkisebb telekterület szélesség mélység m2 m m

800

14

60


O,Z

0

40

30

K, 4,5

0,6

Gazdasági terület 11.§ (1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek elıírásai tartalmazzák. b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintő növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. c) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelezı zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén

8


egybefüggıen kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 10 m széles, többszintő növényzetbıl (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az elıkertben legalább kétszintő növényzetbıl (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendı. d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 3 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı. 20 parkoló felett a parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani. e) a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. (A kertészeti tervnek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, és az e munkarészekhez tartozó mőleírásokat kell tartalmaznia.) f) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok elıtérbe helyezése javasolt. (2) A környezetre jelentıs mértékben hatást gyakorló tevékenység (e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet tartalmazza) megkezdése elıtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıségtıl kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 12.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsısorban: a) A lakosság ellátását biztosító, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek, c) mindenfajta, környezetet nem szennyezı, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, d) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás hozható létre. (2) Az épületek tervezésénél fegyelembe veendı építészeti-karakter jellemzık az alábbiak: a) Az épületek kialakítása a Gksz-2 jelő övezetben csak magas tetıvel történhet, a Gksz-1 jelő övezetben vegyes-tetı (lapos és magastetı együtt) alkalmazása is megengedhetı. A tetı hajlásszöge magastetı esetén 30-45° közötti lehet. b) A telken lévı épületek és építmények anyaghasználata, tetıfedı anyaga azonos legyen. (3) A kereskedelmi gazdasági területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Gksz – 1 –a 85- sz út menti terület, Az övezetben kapubehajtó csak a Rákóczi Ferenc utca felöl létesíthetı. Az elıkert mérete a 85-ös út irányából legalább 12,0 m, a Rákóczi Ferenc utca felöl legalább 15, 0 m. Az oldalkert legalább 30 m. b) Gksz – 2 –vasút melletti terület, (4) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet Gksz

Gksz-1 Gksz-2

telekalakításra vonatkozó elıírások legkisebb telekszélesség mélység terület m m m2

5000 5000

50 50

-


SZ SZ

15,12 15

9

40 30

30 35

5,0 6,0

0,5 0,4


(5) A Gksz-1 építési övezetben elsısorban a tranzit túrizmushoz kapcsolódó igényesebb létesítmények helyezhetık el. Mezıgazdasági telephelyek területe 13.§ (1) A mezıgazdasági telephelyek területe a mezıgazdasági tevékenységet szolgáló, koncentrált hasznosítású üzemi terület. (2) A mezıgazdasági telephelyek területe az elhelyezhetı épületek, építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódik: a) Gm-1: mezıgazdasági üzemi övezet, b) Gm-2: mezıgazdasági major övezet. (3) A mezıgazdasági üzemi terület (Gm-1) az üzemi mérető árutermelı mezıgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. (4) A mezıgazdasági üzemi terület övezet területén: a) a mezıgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, b) állattartó épületek, c) terménytárolók, d) szerszám- és géptárolók, e) vegyszertároló, f) terményfeldolgozó, g) mezıgazdasági gépjavító, h) biztonsági okokból szükséges ırházak, i) termékvezetékek és mőtárgyaik, j) komposztáló telepek építményei, k) a mezıgazdasági tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetık el. (5) A mezıgazdasági major területe (Gm-2) az extenzív jellegő ökológiai gazdálkodás, a természetközeli élıhelyek megırzésével összhangban álló mezıgazdasági termelés (az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos mezıgazdasági tevékenység) üzemi területe. (6) A Gm-2 jelő mezıgazdasági major övezet területén a (3) bekezdésben meghatározott épületek, építmények – kivéve az e), f), g) és k) pontokat – valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá a mezıgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely szolgáltató épület helyezhetık el. (7) A mezıgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillı, hagyományos szerkezetőek, magastetıs, 35°-45° tetı hajlásszögőek lehetnek. (8) A mezıgazdasági telephelyek terület övezeteinek részletes elıírásai: építési övezet jele

szintterület mutató

Gm-1 Gm-2

0,3 0,3

min.kialakítható. / min.telekmin.beépíthetı szélesség telek ter. (m) (m2)

5000 K

50 K

építési mód

max.beépíthetıség/ (%)

min. zöldfelület (%)

max. építmény magasság (m)

SZ SZ

25 15

35 40

7,5* 4,5

* terményszárító, silótorony, víztorony magassági korlátozás nélkül helyezhetı el a telkeken belül

10


(9) A mezıgazdasági telephelyek területén létesítmények a Rendelet V. fejezetének környezetvédelmi elıírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetık, ill. üzemeltethetık: a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bőzhatás csökkentése érdekében: i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ısszel) fertıtleníteni, ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképzıdést csökkentı szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

b) a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. c) a volt állattartó telepek (pl. volt TSZ telep, a 028/13 hrsz-ú, üzemanyagtöltı terület) környezeti állapotát funkcióváltás esetén talajszennyezés szempontjából meg kell vizsgálni. d) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerő (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet. e) a mezıgazdasági üzemi terület övezetben elhelyezésre kerülı nagy létszámú állattartó telep bőzhatása és fertızésveszélye miatt az adott létesítmény körül a közegészségügyi követelmények miatt védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezet nagyságát a létesítmények, ill. tevékenységek engedélyezése során a környezetvédelmi hatóság az engedélyezı határozatban állapítja meg. A mezıgazdasági major övezetben nagy létszámú állattartás nem folytatható. f) a mezıgazdasági üzemi terület szélén az esetleges környezetszennyezések (pl. bőzhatás) csökkentése, valamint a tájképvédelem érdekében a hiányzó helyeken legalább 25 m széles védı zöld sáv telepítendı. Különleges területek 14.§ (1) A különleges területek területfelhasználási egységbe a külszíni bányaterületek, valamint a temetı területe tartoznak. Külszíni bányaterületek 15.§ (1) A külszíni bányaterület övezetbe az SZ-K jelő szabályozási tervlapon Kb jellel jelölt területek tartoznak. (2) Az övezetben kizárólag a bányamőveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetık el, a terület legfeljebb 5 % beépítésével. (3) A telekterületen belül a feltáró út környezetében, a technológiai folyamatot nem zavaró helyen helyezendı el a bányamőveléshez kapcsolódó építmény. (4) A külszíni bányaterület övezet részletes elıírásai: Építési övezet jele


min.kialakítható min.beépíthetı telek ter. (m2)

min.telek szélesség (m)

Építési Mód




Kb

0,05

K

K

SZ

5

40

6,0*

* indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetık

11


(5) A bányatelekkel lefedett területen telket alakítani, a telken épületet, építményt elhelyezni, az építésügyi hatóságnak, a bányvállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben meghatározott feltételek megtartásával szabad. (6) A bányavállalkozónak a mővelés során a környezetbe illesztésrıl, valamint a humusz védelmérıl, összegyőjtésérıl, megfelelı kezelésérıl és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (7) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követıen tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, vízrendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.) (8) Bányamővelés folytatása, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag a Szabályozási tervben bányaterületként lehatárolt területeken engedélyezhetı. (9) Ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, új bányatelek fektetése, meglévı bányatelek bıvítése, új bányanyitás: a) természeti területen, b) erdıterületen, c) belterületen és a belterület határától, ill. a Szabályozási tervben jelölt tervezett belterülethatártól számított 500 m-en belül, d) országos közút tengelyétıl számított 100-en belül nem engedélyezhetı. (10) A bányászati tevékenység zavarásának elkerülése érdekében a védıpillér megállapításakor legalább az alábbi távolságokat kell figyelembe venni: a) lakó, üdülı és gazdasági célú épület körül 200 m, b) természeti terület körül 100 m, c) vízfolyás mellett 50 m. (11) Új bányanyitás kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha a kérelmezınek a közigazgatási területen már mőködı bányájában a teljes ásványi vagyon kitermelésre került és a már felhagyott bányája szakszerő rekultiválása megtörtént. Temetı területe 16.§ (1) Az SZ-B jelő szabályozási tervlapon temetıként (Kt) lehatárolt területen a temetkezés céljait szolgáló, valamint azt kiegészítı épületek, építmények - ravatalozó, kápolna, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, szerszámtároló, biztonsági okokból szükséges ırházak helyezhetık el. (2) A temetı övezet részletes elıírásai: Építési övezet jele


min.kialakítható. telek ter. (m2)


Építési mód




Kt

0,05

1 ha*

100

SZ

5

40

7,5

*A barokk kıkereszt köré 5 m2 telek alakítandó (3) A temetık telekhatára mentén többszintő növényzetbıl álló (fasor alatta cserjesávval) növénysáv létesítendı. (4) A temetı bıvítési területén a telken belül legalább 30 m széles, többszintő növényzetbıl (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló védıterület alakítandó ki.

12


(5) A temetıben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát nevelı fa) kell telepíteni. (6) A temetı bıvítése kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI

Zöldterületek 17.§ (1) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhetı épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: b) Z-1: sportterület övezet, c) Z-2: közpark övezet, d) Z-3: közkert övezet. (2) A Z-1 övezetben kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidı-létesítmények (pl. lelátó, öltözıépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetık el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével. (3) A Z-2 övezetben kizárólag a pihenést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenıhely, zenepavilon) köztárgyak, mőtárgyak, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetık el, a terület legfeljebb 1%-os beépítettségével. (4) A Z-2 övezetben tó kialakítható, melynek vízfelülete 0,5 ha-nál nem lehet kisebb. A tervezett vízi létesítmény megvalósítása vízjogi engedély és kertépítészeti terv alapján történhet. (5) A kialakítandó tó vízminıség-védelme érdekében az alábbi környezeti feltételek tartandók be: a) a tó bármilyen jellegő szennyezése tilos. b) a tóba szennyvizek, összegyőjtött csapadékvizek nem vezethetık. c) a tóparti sávot a szennyezıanyagok bemosódásának megakadályozására úgy kell kialakítani, hogy a környezı területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be. (6) A közpark zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintő növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintő növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (7) A tájkarakter megırzése érdekében a Z-2 övezetben növénytelepítés során honos, ill. a termıhelyi adottságoknak megfelelı növényfajok alkalmazandók. (8) A Z-3 övezetben pihenést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenıhely), valamint köztárgyak, mőtárgyak (pl.: szobor, emlékmő, díszkút) helyezhetık el, épületek nem alakíthatók ki. (9) Az egyes övezetek részletes elıírásai az alábbiak: övezet jele


min.kialakítható. / min.beépíthetı telek ter. (m2)


építési mód



Z-1 Z-2 Z-3

0,05 0,01 0

K K K

K K K

SZ -

2 1 -

4,5 4,5 -

13


(10) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévı zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkezı táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (A kertépítészeti tervnek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, részletterveket és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.) (11) Az engedély alapján kivágott, elhalt növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendı növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. (12) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetıség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetésérıl – általában - az építési tevékenység megkezdése elıtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor. Erdıterület 18.§ (1) A közigazgatási területen található erdıterületek az elhelyezhetı építmények szerint: a) Eg: gazdasági, b) Ev: védelmi és c) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésőek. (2) Gazdasági rendeltetéső erdıterületen (Eg) kizárólag az erdı rendeltetésének megfelelı épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, gazdálkodást szolgáló épület) helyezhetık el, ha azt az erdıhasználat, az erdımővelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. (3) A (2) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m2 (10ha) nagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel helyezhetık el. Az épületek építmény magassága legfeljebb 5,5m lehet. (4) A védelmi rendeltetéső erdıterületen (Ev) kizárólag vonalas létesítmények (pl. nyomvonal jellegő közmő és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetık el, amelyek az erdıt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. (5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdıterületen (Ee) az (4) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenıen a szabadidı eltöltését szolgáló, nem épület jellegő létesítmények - pihenıhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. - helyezhetık el. (6) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillı, hagyományos szerkezetőek, magastetıs, 35°-45° tetı hajlásszögőek lehetnek. (7) Az egyes övezetek részletes elıírásai az alábbiak: övezet jele


min.kialakítható/ beépíthetı telek ter. (m2)


építési mód



Eg Ev Ee

0,01 0 0

100.000 (10ha) K K

K K K

SZ -

0,5 -

5,5 -

(8) A SZ-K jelő szabályozási tervlapon jelölt természeti területként jelölt erdıterületeken a táji, természeti értékek megırzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdıtelepítés, erdıfelújítás során kizárólag ıshonos fafajok alkalmazhatók.

14


Mezıgazdasági területek 19.§ (1) Az SZ-K jelő szabályozási tervlapon mezıgazdasági területként lehatárolt területek használatuk jellege szerint általános mezıgazdasági területek. (2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megırzése érdekében az általános mezıgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik: a) Má-1: védendı tájhasználatú övezet, b) Má-2: hagyományos árutermelı mezıgazdasági övezet. (3) Az egyes mezıgazdasági övezetek részletes elıírásai az alábbiak: övezet jele


Má-1

0,015

min.beépíthetı telek ter. (m2)


építési mód


G 100.000 (10ha) 50 SZ 0,1 (max 400 m2) F nem alakítható ki Má-2 G 30.000 (3ha) 30 SZ 0,5 (max 500 m2) 0,075 F 100.000 (10ha) 50 0,5 (max 1000 m2) G: gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei F: farmgazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe (4) A mezıgazdasági övezetekre az alábbi általános elıírások vonatkoznak: a) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetéső épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelı, tájbaillı építészeti kialakítással, 30°-45° tetı hajlásszögő magastetıvel létesíthetı. b) lLakóépületet is magában foglaló egyéni gazdaságok – kizárólag a hagyományos árutermelı mezıgazdasági övezetben (Má-2) létesíthetık. c) A gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak. d) Az egyes építmények kizárólag az OTÉK 36.§-ában elıírt távolságok betartásával helyezhetık el. e) Az egyes övezetekben megengedett épületek a külterületi feltáró utaktól és a vízfolyásoktól legalább 50 m távolságra helyezhetık el. (5) Mezıgazdasági területeken építési szándék esetén az építési engedélyben a Rendelet V. fejezetében meghatározott környezeti feltételekre ki kell térni. Védendı tájhasználatú mezıgazdasági övezet 20.§ (1) Az övezetbe a SZ-K jelő szabályozási tervlapon “Má-1” szabályozási jellel jelölt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezıgazdasági területek, mezıgazdasági hasznosítású természeti területek tartoznak. (2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhetı el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévı növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képzıdményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

15


G 5,0 G 5,5 T 5,5


(3) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegő, természet-, ill. környezetkímélı gazdálkodást. (4) A védendı tájhasználatú mezıgazdasági övezetben: a) a gyep, nádas mővelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, csatornák) partjait kísérı erdısávok megtartása kötelezı, más mővelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhetı, b) fásítás kizárólag az adott termıhely adottságainak megfelelı honos fafajokkal történhet. (5) Az övezetben kerítések nem létesíthetık. Általános mezıgazdasági övezet 21.§ (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, legkisebb szélessége 30 m. (2) Farmgazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérőskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (udvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t. (3) A farmgazdaság lakóépületének alapterülete a megengedett beépítési % által elfoglalt terület felét nem haladhatja meg. (4) Farmgazdaság lakóépülete kizárólag abban az esetben helyezhetı el, ha az OTÉK 33.§.-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. (5) Az udvar körül csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthetı. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki. (6) Az övezetben a Szabályozási terven jelölt tartalék területeken az átmeneti idıszakban épületek nem alakíthatók ki. Vízgazdálkodási terület 23.§ (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint a vízjárta területek tartoznak. (2) A partélektıl számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a csatornáké 3-3 m mélységben szabadon tartandó vízminıség védelme és a karbantartás céljára. (3) A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas mővelési ágú terület alakítható ki. (4) Az övezetben létesítmények kizárólag a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetık el. A parti sávban épületek nem létesíthetık. (5) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelı létesítési engedélye alapján végezhetık. (6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talajés a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

16


IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŐLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK

Közlekedési és közmő területek 24.§ (1) A közlekedési területek a meglévı és tervezett (szabályozott) közutak és a vasút, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési mőszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 mérető reklámépítmények helyezhetık el a forgalom biztonságának figyelembevételével valamint az út kezelıjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességő területeket kell biztosítani: a)

Országos fıút: 85 sz. II. rendő fıút: meglévı, csomópont térségében 30 m (K.IV.A. t.o.)

b) Országos mellékút: 8604 sz. összekötı út: meglévı 16-56 m között változó (B.V.c. t.o.), tervezett M85 – 85 sz utak közötti összekötı út. c)

Külterületi feltáró út: 14 m (K.VIII.),

d)

Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14,0 m. (B.VI.d. t.o.),

e) A település egyéb kiszolgáló útjainak tervezési osztály szerinti besorolása belterületen: B.VI.d.B., külterületen: K.VIII.A. f) A beépítésre nem szánt területeken az utak védıterülete: - a gyorsforgalmi út és fıút esetén 100-100 m az úttengelytıl mérve, -

országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytıl mérve, védıtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelıjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

g) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytıl számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni. (4) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetık el. A vasútállomás épülete a meglévı épület 10%-val bıvíthetı. (5) Kerékpáros nyomvonalat kell kialakítani a település területén: A 8604 sz. út települési szakaszán. (6) Jármővek elhelyezése -

A meglévı közintézmények (pl.: iskola, Rk. Templom) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.

-

Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán.

(7) A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévı hiányos fasorok kiegészítése kötelezı. A fasorok legfeljebb 8 m tıtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekbıl, elınevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki. (8) A tervezett összekötı engedélyezési tervének részét képezı kertészeti tervnek megfelelıen kétoldali fásítást kell megvalósítani. (9) A burkolatlan felületeket, ahol ezt mőszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

17


Közmővek létesítményei 25.§ (1) A közmőlétesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati elıírásokat, szabványokat be kell tartani. Az elıírások szerinti védıtávolságokat biztosítani kell. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulásával engedélyezhetı. (2) A meglévı közmővek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejő rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közmővet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben. (3) A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket ellenırzötten zárt szennyvízgyőjtı medencébe kell összegyőjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkezı leürítıhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követıen építési engedély a hálózatra való rákötés feltételével adható meg. (4) Vállalkozási, gazdasági területrıl (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elıírásoknak meg kell felelni az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elı kell tisztítani. (5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyőjthetı legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsı útjairól összegyőlı csapadékvíz csak hordalék és olajfogó mőtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethetı a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba. (6) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentı elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az elıkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentıt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történı elhelyezés engedélyezhetı.) (7) A vízhálózaton föld feletti tőzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével. (8) Az elválasztott rendszerő csapadékvíz-elvezetı hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelıen nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

V. KÖRNYEZETVÉDELEM

Általános elıírások 26.§ (1) A település közigazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b) megelızze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglévı ártalmakat és szennyezéseket.

18


(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi elıírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környezı területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentıs mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik. Levegıtisztaság-védelem 27.§ (1) Légszennyezı létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ill. üzemeltethetı, ha a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelıen, az elérhetı legjobb technikát és a település zónabesorolását figyelembe véve megállapításra kerülı kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. (2) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: a) kén-dioxid: F, b) nitrogén-dioxid: F, c) szénmonoxid: F, d) szilárd (PM10): E, e) benzol: F5. (3) A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezet nagyságát az engedélyezési eljárás során a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság határozza meg. (4) A levegıvédelmi rendelet szerinti védelmi övezetet igénylı tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag abban az esetben folytatható, ha védı övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs célú területet (turisztikai erdı, zöldterület stb.) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, idıszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhetı el. A védıövezet területén levegıterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthetı. (5) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bőzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. A külterületi gazdasági területeken diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bőzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy abban az esetben folytathatók, ha megfelelı technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyezı anyagok külsı légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. Talaj- és földvédelem 28.§ (1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környezı területeken a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A mővelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelıen kell végrehajtani, a mővelés alóli kivonásig az eredeti mővelési ágnak megfelelı területhasznosítást kell folytatni. (2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület elıkészítése során a beruházónak a termıföld védelmérıl, összegyőjtésérıl, megfelelı kezelésérıl és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A termıföldet lehetıség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. 5

4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint E: a légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

19


(3) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minısített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap mőszaki beavatkozás során történı felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát. (4) A telkeken rézsők kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézső állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. (5) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtıl függıen - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetık. Felszíni és felszín alatti vizek védelme 29.§ (1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minıségét érintı egyes tevékenységekrıl szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti “B” érzékeny besorolású terület. A Rendelet hatálya alá tartozó területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben elıírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges, a “B” érzékeny besorolású területre vonatkozó határértékek teljesíthetık. (2) Az övezetben a felszín alatti vizek minıségérıl szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben elıírt hatósági engedéllyel folytathatók. (3) A vízfolyások, árkok, csatornák bármilyen jellegő szennyezése tilos. (4) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezetı árkokba, továbbá élıvízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még elıtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. (5) Az összegyőjtött csapadékvizek élıvízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékelvezetı árokba kizárólag abban az esetben vezethetık, ha minıségük a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet 3. általánosan védett felszíni vízminıség-védelmi területre vonatkozó elıírásainak megfelel. (6) A bányászati tevékenység eredményeként kialakult bányatavakba összegyőjtött csapadékvizek nem vezethetık, a tavakat befogadónak kijelölni nem lehet. (7) A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédıszer veszélyességétıl függıen 5200 m-en belül nem, ill. korlátozottan folytatható (5/2001. (I.16.) FVM rendelet). (8) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezetı árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell. (9) A vízfolyások öntisztulásának elısegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. (10) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élıhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsőjét biológiai védelemmel kell ellátni. (11) A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek és belvizek elleni megfelelı védelme. Hulladékkezelés

20


30.§ (1) A keletkezı kommunális szilárd hulladékok rendezett győjtését és a szükséges idıközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkezı hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. (2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejőleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. (3) Meglévı beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhetı, ha a teljes közmővesítettség megvalósításáig a szennyvizek győjtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelı zárt, szivárgásmentes tároló épül. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhetı. (4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyőjtıbe nem vezethetık. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés elıtt a telephelyen belül elıtisztítani, ill. elıkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelı szennyvizek vezethetık. (5) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezıgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményezı létesítmény csak akkor üzemeltethetı, ha a szennyvíz győjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Csatornahálózatba be nem kapcsolható mezıgazdasági területen vízöblítés nélküli őrgödrös árnyékszék létesíthetı. (6) A 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményezı tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetık. (7) A keletkezı veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban elıírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell győjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. (8) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel. Környezeti zaj elleni védelem 31.§ (1) Környezeti zajt, illetve rezgést elıidézı új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsı zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben a területre, illetve az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. (2) Az üzemi létesítményektıl származó környezeti zajszint −

lakóterületen nappal (600-2200) az 50 dB, éjjel (2200-600) a 40 dB

−

vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB

−

gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB

zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg. (3) A közlekedésbıl származó környezeti zajszint a zaj ellen védendı létesítmények környezetében a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. (4) A vasúti közlekedésbıl származó környezeti zajszint csökkentése miatt az SZ-B jelő szabályozási tervlapon jelölt lakóterület-fejlesztési terület egyes telkeinek vasútterület felé esı telekhatárán 2,20 m magas, zajvédı falként funkcionáló tömör kerítés alakítandó ki, a telekhatár mentén továbbá legalább 25

21


m széles, háromszintő növényzetbıl (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló zöld sáv létesítendı.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelıhelyek védelme 33.§ (1) Ismert vagy feltárásra került területeken a földrészlet jelenlegi használatának, és állapotának megváltoztatásával járó mindennemő munkát csak a területileg illetékes hatóság bevonásával és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyásával lehet végezni. (2) Egyéb területen a használati mód változását, bányászati tevékenység kiterjesztését, útépítést, belterület bevonást, közmőépítést megelızıen elızetesen régészeti bejárást kell végezni, valamint a munkavégzés alatt biztosítani kell a régészeti szakmai felügyeletet a lelıhelyek és leletanyagok védelme érdekében.

A település mőemléki védelem alatt álló területei, épületei 34.§ A mőemléki környezet a barokk kereszt telkét körülvevı temetı telke lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza. Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai 35.§ (1) Helyi védelem alatt álló területek, épületek azok, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön nem véd, de a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtı erejő és építésztörténeti szempontból védendı értékek. (2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszőntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védendı érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelıjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos). b) A védetté nyílvánítás és illetve megszőntetés indoklását. (3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendı területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket, és nyilvántartást vezet a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerint. (4) A döntésrıl tájékoztatni kell a kezdeményezıt és a tulajdonost. (5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszőntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

22


(6) Természetes személy tulajdonában álló védett érték megóvása, Állagának megırzése érdekében a tulajdonos kérésére vissza nem térítendı önkormányzati támogatás kérhetı. Az e célra felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben kell meghatározni. (7) A helyi védelem fajtái: a) Helyi területi védelem, pontos határát a szabályozási terven jelölni kell: Településszerkezeti védelem, Utcakép védelem, Falukép védelem. b) egyedi védelem. A helyi területi védelemre vonatkozó elıírások 36.§ (1) A településszerkezeti védelem alatt álló területen a történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megırzendı. A területen csak, olyan telekalakítás engedélyezhetı, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, így két egymás melletti telek nem vonható össze. (2) A védett területeken a kialakult beépítési módot, a sajátos utcaképet, az elıkert nélküli beépítési jelleget megırzendınek kell tekinteni. (3) A védett területeken az épületek kialakítására vonatkozó elıírások: a) épület csak abban az esetben bontható le, építhetı át, újítható fel, bıvíthetı, ha külsı utcai megjelenésében a hagyományos megjelenéssel egyenértékő utcai megjelenés és az utcára hagyományosan jellemzı anyaghasználat biztosítandó. b) az épület utcai homlokzatán erkély, zárterkély, terasz nem építhetı. c) épületben tetıablak csak síkban fekvıen helyezhetı el, az utcai homlokzaton a tetıtéri ablak nem helyezhetı el. d) toronyszerő tetıkialakítás nem engedélyezhetı, e) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhetı (pl.: parabola, klíma) f) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévı párkány, tagozat létesítendı, illetve a meglévı megtartandó, g) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani, h) hirdetés és reklám legfeljebb az épület homlokzatán legfeljebb A/2-es méretben helyezhetı el, i) színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintı munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltőntetésével 1 példányba mellékelni kell az építési engedélyhez.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó elıírások 37.§ (1)

A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendı.

23


(2)

Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó elıírások: a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelıen lehet engedélyezni. b) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhetı. c) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelıen megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. d) az épület utcai homlokzatán erkély, zárterkély, terasz nem építhetı. e) épületben tetıablak csak síkban fekvıen helyezhetı el, az utcai homlokzaton a tetıtéri ablak nem helyezhetı el. f)

toronyszerő tetıkialakítás nem engedélyezhetı,

g) az utcai homlokzaton nem helyezhetı el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma) h) védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhetı el. i)

a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévı párkány, tagozat létesítendı, illetve a meglévı megtartandó. Élıvilág, táj és természet védelme 38.§

(1) A közigazgatási területeken található természetközeli élıhelyek - különös tekintettel az SZ-K jelőszabályozási tervlapon jelölt, a Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által nyilvántartott természeti területekre és érzékeny természeti területekre - megóvását, az állatok vonulását és az élıhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell. (2) Az egyedi tájértékek védelmérıl, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Egyedi tájértékként kezelendık és védendık az SZ-B jelő szabályozási tervlapon jelölt, ill. a HÉSZ mellékletében felsorolt természeti és mővi tájalkotó elemek.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Védıtávolságok, védıterületek 39. § (1) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a tengelytıl számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélsı vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthetı. Más építmények a közút kezelıjének, illetve a vasúti hatóság egyetértésével létesíthetı. Záró rendelkezések 40.§ (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. (2) A rendelet jóváhagyásával egyidejőleg a1/1977. (X.12.) Kt számú építés-szabályozási rendelete hatályát veszti. (3) A rendelet elıírásait a hatályba lépést követıen indított ügyekben kell alkalmazni.

24


Rábatamási, 2003. 11.01.

Kihirdetve: 2003. 11.01. Szabó István sk. polgármester

Varga Tivadarné P.H.

körjegyzı

25


VIII. MELLÉKLETEK

I. Építészeti értékek: Régészeti lelıhely

A volt Perlaki-major környezete. régészeti lelıhelyként érintett ingatlanok helyrajzi számok szerint: 048/17, :/18, 050/15, :/16, :/17, :/12, :/2, :/3.

Mőemléki védelem alatt álló mővi érték:

Barokk kıkereszt a temetı területén. Helyrajzi szám: 787.

Helyi védelem alatt álló mővi érték

Jászai Mari emlékház. Helyrajzi szám: 94.

II. Egyedi tájértékek Vallási emlékek:

a Szent István u. és a Szabadság u. találkozásánál álló kıkereszt

a 399/2 hrsz-ú területen található kıkereszt

a templom D-i oldalán álló kıkereszt

Termeléssel kapcsolatos emlékek:

a 02/4 és a 018/45b hrsz-ú területeken található kubikgödrök

Természeti emlékek:

az Ady Endre utca végén található kislevelő hárs

a gyógyszertár elıtti platán

a Szent István u. és a Szabadság u. találkozásánál, a szobor két oldalán álló kislevelő hársak

a 399/2 hrsz-ú területen, a feszület mellett található kislevelő hárs

26

2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

Recommend Documents