POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 10/2003.(X.1.)ÖNK.SZ. RENDELETE a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
(Egységes szerkezetben a 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. rendelettel.)
A 17/2005. (XI.30.))Önk.sz. rendelet szövege dőlt betűvel jelölt.
2
POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 10/2003.(X.1.)ÖNK.SZ. RENDELETE a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Polgárdi Város Képviselő Testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati lakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
II. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI A lakásbérlet létrejötte 2.§. Az önkormányzat a mindenkori lakásállományát az arra rászorulók részére szociális és jövedelmi helyzetük alapján adja bérbe. A polgármesteri hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról. (Mód.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) 3.§. (1) Önkormányzati bérlakásra jogosult a./ az a gyermekes család, gyermeket vagy gyermekeket egyedül nevelő szülő, akinek és a vele együtt költöző családtagjainak az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2.5-szeresét nem haladja meg és - aki vagy a vele együtt költöző családtagja öt éven belül sem lakástulajdonnal, sem lakásbérleménnyel – ismételt határozott idejű bérbeadás esetét kivéve – nem rendelkezett,
3
-
aki, vagy a vele együtt költöző családtagja 1.000.000,-Ft értékhatárt meghaladó, értékesíthető ingatlannal nem rendelkezik.
b./ azok az egyedülálló személyek vagy gyermektelen házastársak (élettársak), akiknek és a velük együtt költöző családtagjaiknak az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 3.5-szeresét nem haladja meg –s - aki, vagy a vele együtt költöző családtagja öt éven belül sem lakástulajdonnal, sem lakásbérleménnyel – ismételt határozott idejű bérbeadás esetét kivéve – nem rendelkezett - aki, vagy a vele együtt költöző családtagja 1.000.000,-Ft értékhatárt meghaladó, értékesíthető ingatlannal nem rendelkezik. (2) (HK.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) (3) Kérelmező bérleti ajánlatot tesz az önkormányzatnak. (Mód.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) A bérleti szerződés megkötésére jogosult szerv az ajánlatot akkor fogadja el, ha az ajánlattevő megfelel a fenti feltételeknek, s egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti ajánlattevőkkel a szociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend, azon belül pedig az ajánlattétel időrendje szerint köt bérleti szerződést. A szerződéskötés meghatározott időre történhet. (4) (HK.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) (5) (HK.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) 4.§. (1) A bérlő személyét a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján e rendelet 1. sz. mellékletét képező adatlapot benyújtott lakásra várók közül jelöli ki a képviselő testület. (Mód.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz.r.) (2) A bizottság a kijelölés során előnyben részesíti: a./ a három vagy több gyermekes családokat, illetve gyermeket egyedül nevelő szülőket b./ volt gyermekvédelmi gondozott fiatal házasokat, élettársakat c./ pályakezdő fiatal házasokat d./ aki legalább 5 éves állandó polgárdi lakhatással rendelkezik. 5.§. (1) Önkormányzati bérlakás határozott időre, legfeljebb 5 évre adható. (2) A bérlő a határozott időre szóló bérleti szerződés lejárta előtt 1 hónappal – indokolt esetben – kérheti a lakás ismételt bérbeadását.
4
(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Városfejlesztési és Vállalkozói Bizottság javaslata alapján a képviselő testület a lakás ismételt, határozott idejű, 5 évre történő bérbeadásáról dönt, amennyiben a bérlő a rendelet 3.§-a alapján önkormányzati bérlakásra jogosult. (4) Nem adható bérbe ismételten a lakás, ha a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díj tartozása van. 6.§. (1) Az a bérlő, akinek határozott idejű bérleti jogviszonya 5 évet meghaladóan létesült, kérheti a bizottságtól, hogy a lakást részére határozatlan időre adja bérbe. (2) A lakás az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható bérbe határozatlan időre: a./ a bérlő a rendelet 3.§-a alapján jogosult önkormányzati bérlakásra b./ a lakás a testület által elidegenítésre kijelölt épületben van c./ a bérlőnek nincs lakbér és közüzemi díj hátraléka 7.§. Ha valamely önkormányzati lakásra más szerv bérlőkijelölési, illetőleg bérlő kiválasztási joga áll fenn, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni. Nem lakás célú bérbeadás 8.§. Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe. A bérlőtársi szerződés 9.§. (1) A bérbeadó a bérlő és házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül, és ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik. (3) A bérbeadó és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha: - 18. életévét betöltötte a gyermek - a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak, - az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik (4) A (2) és (3) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.
5
(5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja. 10.§. A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha: a./ a kérelmezők legalább 5 év óta megszakítás nélkül a lakásban életvitelszerűen együttlaknak vagy az élettársi kapcsolatból született közös gyermekük van, és b./ az élettárs másik beköltözhető, a 9.§.(5) bekezdésben meghatározott lakással nem rendelkezik. Jogcím nélküli lakáshasználó kötelezettségei 11.§. (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetve a Lt. 67.§, 75.§, 91.§, és 94.§.-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 havonként a lakbér egyszeres összegével emelkedik. Az emelt lakáshasználati díj mértékének felső határa a mindenkori lakbér háromszorosa. (4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz 12.§. (1) A bérlő a lakásba a Lt.21.§.(2)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be: a./ élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét b./ unokáját c./ testvérét d./ valamint a b./ és c./ pontban szereplő személyek együttköltöző házastársát és kiskorú gyermekét.
6
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulást nem köteles megadni, ha a befogadott személy másik beköltözhető lakással rendelkezik. (3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a bérbeadóhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a befogadni kívánt személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy - beköltözhető lakással nem rendelkezik - a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 15 napon belül elhagyja. (4) Amennyiben a bérlő, bérlőtárs, társbérlő bérleti jogviszonya megszűnik, az (1) bekezdésben meghatározott személyek a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosultak, velük szemben az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn. Ezt a bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie. Lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel 13.§. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti. A bérbeadó felmondhatja a szerződést, ha a bérlő részére: a./ másik lakást ad bérbe, vagy b./ a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c./ a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés b./ pontjában foglaltak alapján a bérlő: a./ kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű és azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú b./ kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű és magasabb komfortokozatú c./ azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű d./ nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű lakás bérbeadását kérheti. 14.§. (1) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni: a./ - komfort nélküli lakás esetén 500,-Ft/m2 - félkomfortos lakás esetén 700,-Ft/m2 - komfortos lakás esetén 900,-Ft/m2 - összkomfortos lakás esetén 1.000,-Ft/m2 b./ a használati értéket növelő tényezők - 3 szobás vagy nagyobb 5% - az épület 10 éven belül teljes felújításban részesült 5% c./ használati értéket csökkentő tényezők - nagymértékű vizesedés, gombásodás, egyéb alapvető strukturális hiba 10% - a lakás alagsori 10% (2) A 13.§.(2) bekezdés a./ pontja alapján történő bérbeadás esetén a bérlő által felajánlott lakás használati értékének kétszerese és a bérbe adandó lakás használati értéke közötti különbözetet téríti meg a bérbeadó.
7
(3) A 13.§.(2) bekezdés b., c., d. pontja alapján történő bérbeadás esetén a két lakás használati értékének különbözetét kell fizetni. (4) Ha a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel azért kerül megszüntetésre, mert a bérlő lakást épít vagy vásárol, részére a pénzbeli térítés összege a használati érték másfélszerese. (5) Ha az építkező bérlő kéri, a lakás részére legfeljebb 3 évre bérbe adható. A térítés 70%-át a szerződés megkötésekor kell kifizetni, 30%-át pedig, ha a lakást a bérbeadó részére tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja. (6) Ha a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel azért kerül megszüntetésre, mert a bérlő építkezésen és vásárláson kívül egyéb módon oldja meg lakásgondját, részére a pénzbeli térítés összege a használati érték kétszerese. (7) Az a volt bérlő, aki jogcím nélkül lakik a korábbi lakásában és vállalja, hogy a lakáson fennálló lakbér és közüzemi díj hátralékát annak kamataival együtt, illetve a (4) bekezdés alapján részére kifizetett térítést kamataival együtt egy összegben vagy részletfizetés mellett visszafizet, kérheti a lakás ismételt bérbeadását. Amennyiben a visszafizetett összeg eléri a késedelmes időszakra eső lakbér és késedelmi kamatának összegét, kérelemre a városfejlesztési és vállalkozói bizottság elengedheti a lakbér és a használati díj különbözetét. A lakbér mértéke 15.§. (1) Önkormányzati szociális bérlakások lakbérének mértéke: - összkomfortos lakás esetén 120,-Ft/m2 - komfortos lakás esetén 80,-Ft/m2 - félkomfortos lakás esetén 50-Ft/m2 - komfort nélküli lakás esetén 30,-Ft/m2 (2) (HK.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.)
A felek jogai és kötelességei 16.§. (1) A bérbeadó a lakbérek alapján akkor köt szerződést, ha ezt a leendő bérlő elfogadja. (2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén – a vonatkozó jogi korlátok között – jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január hó 1. napjával, de legalább első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal. (3) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a Lt. 6.§.(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
8
17. §. A komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezéseket az Lt. 2.sz.mellékletének 15-17. pontjai tartalmazzák. 18.§. (HK.: 17/2005.(XI.30.)Önk.sz. r.) 19.§. (1) A bérbeadó és bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget. Ezen költségek, anyagmennyiségek és minőségek csak a műszakilag indokolt megoldásra vonatkozhatnak. Az ezt meghaladó többletérték beépítése a bérlő kockázatára és kizárólagos költségére történhet. (3) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza (lelakás). 20.§. (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (2) A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a bérlő lakbérét a bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten kell megállapítani. (3) A bérbeadó évente jogosult és köteles bérleményellenőrzést tartani a bérlőre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és a lakásban más személyek – jogszabályban meghatározott kivételekkel – befogadásának ellenőrzésére. 21.§. (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ez által növekedett. A bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetését. A munkák előkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben a 20.§. előírásai az irányadók. (2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkához hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül egy összegben.
9
22.§. (1) A felek akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében. (2) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak: - az átvételkori, vagy bérbeadó hozzájárulása esetén a leadáskori állapotban megfelelő falfestés (meszelés, enyves) - a fentiek szerinti mázolás - lakásberendezések kijavítása. 23.§. A képviselő testület felhatalmazza a polgármestert a jelen rendeletben szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
Helyiségbérlet szabályai 24.§. (1) Az önkormányzati tulajdonú üres helyiségek bérbeadás útján hasznosíthatók. (2) A hivatal rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről. (3) Az üres helyiségek bérbeadása nyilvános pályázat vagy licit útján történik, kivéve ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás mást indokol. A licit alapja a bérleti díj lehet. (4) A bérbeadásról a polgármester gondoskodik. (5) Helyiség bérletére vonatkozó szerződés csak határozott időre köthető. (6) Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez hozzájárulás nem adható.
10
III. ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE 25.§. (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. (2) A beköltözhető, üres önkormányzati lakás nyilvános pályázat útján értékesíthető. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a tárgyaláson a helyi forgalmi értékhez képest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetni, az e rendeletben megállapított kedvezmények nem illetik meg. 26.§. (1) A lakás vételára elővásárlási jog gyakorlása esetén a forgalmi érték 90%-a. (2) A szerződés megkötésekor a vételár 10%-a készpénzben fizetendő. (3) A vételár hátralékot 25 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni. (4) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez az eladó abban az esetben köteles hozzájárulni, ha a szerződéskötéstől számított 5 év eltelt, továbbá a jogviszonyba belépő személy az adósságot átvállalja és részéről a teljesítés okkal feltételezhető. A megvásárolt lakás megterheléséhez az eladó legfeljebb a vételárhátralék 50%-a erejéig járul hozzá. (5) A vételár egy összegben történő kifizetése esetén az elővásárlásra jogosult személy a lakás forgalmi értékéből 20% kedvezményre jogosult. (6) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a kedvezményeket elveszíti és a vételárhátralék egy összegben esedékessé válik. 27.§. (1) A rendelet 3. sz. melléklete sorolja fel azon lakásokat és helyiségeket, amelyekre a bérlő vételi joga nem vonatkozik. (2) Az önkormányzati helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a. (3) A vevő a vételárat 3 évi részletben is kifizetheti. Az első évre eső részletet egy összegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. Az első részlet egyenlő a vételár egy harmadával, vagy ha ez magasabb összeg, akkor az előző évi bérleti díj háromszorosával. A további két részlet a fennmaradó vételárhátralék 50-50%-a. 28.§. (1) Ha az önkormányzati lakást vagy helyiséget nem vételi jog jogosultja vásárolja meg, a lakást nyilvános pályázat útján vagy licitálás alapján kell értékesíteni, ha a képviselő testület azt arra kijelöli.
11
(2) Az eladási ár alapja a szakértői értékbecslés, melytől lefelé csak második pályáztatás (licitálás) esetén lehet eltérni, amennyiben az első eredménytelen volt. (3) Az adásvételi szerződés megkötésére a bérbeadásra egyébként kijelölt szerv jogosult. 29.§. (1) Vételi és elővásárlási jog alapján kötött adásvételi szerződéseknél a vevőt a megállapodás megkötésétől számított hatodik év utolsó napjáig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követő időszakra az eladó a fennmaradó vételárhányadra 30% kamatot köteles fizetni.
IV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30.§. (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek. (2) A bérlő a bérleti szerződés megkötésekor köteles közölni nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét és tartózkodási helyét. (3) Az elidegenítési eljárásban a vevő köteles közölni nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét és tartózkodási helyét.
31.§. A volt állami tulajdonú lakások elidegenítéséből származó – elkülönített számlán elhelyezett bevétel - az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, korszerűsítésére, - új lakás építésére, - az Lt. 62/A.§. szerinti használt lakás vásárlására, - lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, - településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, - építési telkek kialakítására használható fel.
12
32.§. Jelen rendelet 2003. október 10. napján – kivéve a 15.§. rendelkezéseit, mely 2004. január 1. napján – lép hatályba, ezzel egyidejűleg a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 17/1993.(XI.30.), az azt módosító 13/1994.(V.3.)Önk.sz. rendelet, és a 18/2002.(IX.17.)Önk.sz. rendelet, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérének megállapításáról szóló 9/1999.(IX.15.)Önk.sz. rendelet hatályát veszti.
Polgárdi, 2005. november 30. Borbély István polgármester
A rendelet kihirdetése 2005. november 30-án megtörtént.
Dr. Pintér György jegyző
Dr. Pintér György jegyző
13
1. sz. melléklet
ADATLAP önkormányzati bérlakásra várókról Lakásra váró adatai
Házastárs, élettárs adatai
Név (leánykori is) Születési idő Állandó lakcím Ideiglenes lakcím Mióta állandó lakos Polgárdiban Jelenlegi munkaadó neve és címe Foglalkozása, beosztása Havi nettó jövedelme Egyéb jövedelme Együtt költöző családtagok adatai: Kiskorú gyermekeik Egyéb családtagok neve
szül.év
neve
szül.év
rokoni kapcsolat
hány éve laknak együtt
havi nettó jövedelme
Terhesség: 20… év ……………………………… hónapjában gyermeket várunk. A lakásra várónak, házastársának és együtt költöző családtagjainak értékesíthető ingatlana: nincs - van, éspedig: - családi ház - magántulajdonú lakás - egyéb ingatlan: …………………………….. Amelynek értéke: ……………………………………. Ft Az ingatlan címe: ……………………………………… szobák száma: ………. nagysága: ……… m2. Jelenlegi lakása, amelyben lakik: - családi ház - magántulajdonú lakás - szolgálati lakás - vállalati bérlakás - önkormányzati bérlakás - szobabérlemény. A lakásban kizárólag használt szobák száma: ……….. komfortfokozata: ….. alapterülete ….. m2. A lakásban milyen minőségben lakik: - tulajdonos - szolgálati lakás bérlője - vállalati bérlakás bérlője - önkormányzati bérlakás bérlője - bérlőtárs - társbérlő - szobabérlők házában bérlő - családtag - albérlő. A jelenleg lakott lakásban élő személyek száma: ……………………………………………………
14
A lakásra várónak, vagy házastársának (élettársának) van-e lakáselőtakarékossági szerződése: -
nincs - van a ……………………………………………. pénzintézetnél ……………….. óta.
A lakásra várónak, házastársának (élettársának), vele együtt költöző családtagjainak volt-e már lakása: - igen - nem. Ha igen, milyen: - családi ház - magántulajdonú lakás - szolgálati lakás - vállalati bérlakás - önkormányzati bérlakás. Mi történt a korábbi lakással: - eladta - kisajátították - bíróság megosztotta - hatóság kilakoltatta lakásról lemondott - munkaviszonya megszűnt - elcserélte - bérbeadó felmondott - lebontották. Melyik évben 19……. év, korábbi lakásában milyen minőségben lakott: ………………………………………………… Önkormányzati bérlakásáról az igénybevételi díj többszöröséért lemondott: igen - nem Mikor: 19……. év, a lakás címe:……………………………………………………………….. Megjegyzés (egészségi állapotra, stb.): …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………
NYILATKOZAT Az adatlapba beírt, vagy aláhúzott adatok a valóságnak megfelelnek. Adatlapot, mint házastársak (élettársak) külön-külön nem nyújtottunk be. Tudomásul vesszük, hogy az adatokban történt változást folyamatosan 30 napon belül bejelentjük. Hozzájárulunk, hogy az adatlapon szereplő adataink, az önkormányzat számítógépes adatállományába rögzítésre kerüljenek.
……………………………………………. lakásra váró
………………………………………. házastárs (élettárs)
__________________________________________________________________________________ Az adatlap egy példányát átvettem: 20……….. év ……………………… hó ……… nap. ……………………………………….
15
3. sz. melléklet A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2003.(X.01.)Önk.sz. rendelet 27.§-ához
1. Nem elidegeníthető lakások jegyzéke: -
Polgárdi, Munkácsy ltp. 11/1. (4 lakás) Polgárdi Gyulamajor (iskolával egybeépült) 1 lakás Mátyás Király utca 10. 1 lakás
2. Nem elidegeníthető helyiségek jegyzéke: -
Polgárdi, Munkácsy ltp. 11. Polgárdi, Batthyány u. 26. Polgárdi, Fáy A. ltp. 5. Polgárdi, Sportpálya öltöző
1 épület, 1 bérlő 1 épület, 1 bérlő 2 épület, 1 bérlő 1 épület, 1 bérlő
