Bekecs községi Önkormányzata Képviselő-testülete 16 /2003 (IX.1.) számú rendelete
a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól Bekecs községi Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 32. § (5) bekezdésében, 38. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében és 50. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását. (3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya – az Sztv. –ben foglaltak alapján – kiterjed: a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre; c) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre; d) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van. e) a letelepedési engedéllyel rendelkező, a település közigazgatási területén élő személyekre. (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.
Hatásköri és eljárási rendelkezések 3. § (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályoz – a Szociális és Családvédelmi bizottság és a polgármester jár el. (3) A Szociális és Családvédelmi bizottság dönt: a rendszeres szociális segélyről, az időskorúak járadékáról, a lakásfenntartási támogatásról; az ápolási díjról ; közgyógyellátás megállapításáról a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás ;az átmeneti segélyről 20.000,-Ft-ig, megállapításáról, ha az intézményvezető a kérelem teljesítését nem javasolja valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentéséről, elengedéséről. (4) A polgármester dönt: a temetési segélyről; a köztemetésről. (5) A képviselő-testület dönt: az átmeneti segélyről 20.000 Ft feletti összeg esetén. 4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjénél lehet előterjeszteni, a kérelem a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon is benyújtható. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek. (3) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a 2.§. szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra. (4) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani. 5. § (1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni. (3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (5) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól valamint a szociális ellátásának igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő jövedelem-nyilatkozatot és 5. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni. (6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (7) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni a) a legfeljebb 1.000.000 forint értékű gépjárművet, ha az a kérelmező munkavégzéséhez illetőleg koránál, egészségi állapotánál fogva mozgásában korlátozott, folyamatosan gyógykezelésre szoruló családtagja rendszeres szállításához szükséges. b) a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant. 6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint szükség esetén környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről az önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálata útján gondoskodik.A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a környezettanulmány elvégzéséről a gondozási központ vezetője intézkedik. (2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. (3) Amennyiben a döntést hozó szerv hivatalos tudomás vagy környezettanulmány eredményeként a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (4) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi – és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv.10. §. (3) bekezdés szerint az APEH-től kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 7. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
A szociális gondoskodás rendszere 8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával; b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével, továbbá c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg. Pénzbeni ellátások Időskorúak járadéka 9. § (1) Az Sztv. 32/B–E. §-ában szabályozott időskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálása a Szociális és Családvédelmi bizottság a hatáskörébe tartozik. (2) A járadékra való jogosultság fennállásának feltételeit a megállapítást követő egy év múlva, majd azt követően évenként felül kell vizsgálni. Rendszeres szociális segély 10. § (1) Az Sztv. 37/A–G. §-ában szabályozott rendszeres szociális segély megállapítása a Szociális és Családvédelmi bizottság hatáskörébe tartozik. (2) A segélyre való jogosultság feltételeit a megállapítást követő két év elteltével majd azt követően kétévenként felül kell vizsgálni. 11. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt. 37/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon túl – az önkormányzattal valamint a B.a.Z. Megyei munkaügyi központ szerencsi kirendeltségével történő együttműködés. (2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a) a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjénél adatait és adatainak megváltozását bejelenteni; b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni; c) az önkormányzat által felajánlott, számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni; d) amennyiben a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat így rendelkezik, az önkormányzat által fenntartott családsegítő szolgálat programjaiban részt venni. (2) A munkaügyi központ szerencsi kirendeltségével történő, Sztv. 37/D. § (2) bekezdés c) pont szerinti együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a) nyilvántartásba vétel céljából a munkaügyi központnál bejelentkezni, adatai megváltozását közölni; b) a munkaügyi központ értesítése alapján munkahely felajánlása céljából a munkaügyi központnál megjelenni, a felajánlott megfelelő munkát elfogadni; c) amennyiben munkába áll, s a munkahelyet nem az önkormányzat vagy a munkaügyi központ ajánlja fel számára, a munkába állás tényét köteles bejelenteni.
(3) A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg. (4) A (2) bekezdés a) és c) pont szerinti bejelentési kötelezettségnek a rendszeres szociális segély megállapítását (az adatok megváltozását) illetőleg a munkába állást követő 15 napon belül eleget kell tenni.
13. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. § (6) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének a Polgármesteri Hivatal útján tesz eleget. (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor:1 a) a szociális gondoskodással összefüggő személyi szolgáltatások terén: ebédkihordás, a gondozottak részére bevásárlás, szakember felügyelete alatt a házi ápolás segítése; b) a települési környezet gondozásával és a környezetvédelemmel összefüggésben: középületek takarítása, közterületek gondozása, tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtés, vízelvezető rendszerek karbantartása; c) a településfejlesztéssel összefüggésben: víz-, csatorna-és úthálózat kiépítése, karbantartása. 14. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás legalább 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart, melynek teljesítéséről a 13.§. (1) bekezdés szerinti szervezést végző értesíti a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjét.. (2) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően 3 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni. (3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozásegészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható. (4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni. (5) Amennyiben a az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni. 15. § Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a) A 11. § szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja vagy együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, s annak elmulasztását 8 napon belül nem menti ki; b) a 13. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkát nem veszi fel vagy a munkától távol marad, s mulasztását 3 napon belül elfogadható módon nem menti ki.
.
Lakásfenntartási támogatás 16. § (1) Az Sztv. 38. § (1) bekezdésére figyelemmel a Szociális és Családvédelmi bizottság lakásfenntartási támogatást állapíthat meg, ha a) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át b) a lakásfenntartás költségei a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át nem érik el, vagy a lakás fűtésére nyújtott támogatás esetén a fűtés költségének havi összege a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át nem éri el. (2)Az (1) bekezdés c) pont szerinti lakásfenntartás költségei között az Sztv. 38.§. (5) bekezdésében meghatározott kiadások az alábbiak szerint vehetők figyelembe: a) nem vehető figyelembe a lakáskarbantartás költsége, b) a villanyáram díjából legfeljebb 50 % c) a vízfogyasztás díjából legfeljebb 50 % d) a gázfogyasztás díjából legfeljebb 50 % e)a tűzelőanyag költsége legfeljebb 50 %. (3) A lakás fűtésére nyújtott támogatás esetén a lakás fűtésére felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő díjának 1/6-át kell érteni. 17.§. A településen elismert minimális lakásnagyság: - egy személyig 40 m2 - több személynnél - egy személyig : 30 m2 - családtagnál 10 m2-rel növelhető. 18.§. (1) A lakásfenntartási támogatás a (2) bekezdés kivételével legfeljebb egy évre adható meg. (2) A fűtési költségek támogatása esetén a támogatás legfeljebb a fűtési ikdőszakra állapítható meg. Fűtési időszak alatt az október 15- április 15. közötti időszakot kell érteni. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekről a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. 19. § (1) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható. (2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megőrzése érdekében történik. (3) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása, lakáscélú törlesztő részlet pénzintézet részére történő megfizetése, tüzelőanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.
(4) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni. Ápolási díj2 20. § (1) Az Sztv. 40.§.-41. § . szerinti ápolási díjat a Szociális és Családvédelmi Bizottság állapítja meg. (2) Az Sztv. 41.§ (4) bekezdésére figyelemmel méltányossági ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó is, aki a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy b) a családjában az egy főre első havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedüleálló esetén annak 250 %-át nem éri el. c) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, Átmeneti segély 21. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a vagyontalan a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át nem éri el, továbbá b) annak az egyedül éló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.. (2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 2000 forint, de legfeljebb 20.000 forint lehet. (3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 1000 forint, de legfeljebb 3000 forint lehet. (4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik. (5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet. (6) Ha az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege meghaladja a 20.000,-Ft-ot, a képviselőtestület dönt a Szociális és Családvédelmi Bizottság véleményének kikérésével. (7) Az átmeneti segély egy alkalomra gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (8) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, térítési díj kiegészítéseként is nyújtható.
2
22. § (l) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében – a (2-3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. (2) A 20.000 Ft összeg feletti egyszeri átmeneti segély kérelem ügyében a képviselő-testület dönt. (3) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. Temetési segély 23. § (1) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető, ha a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át vagy b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő személy és egy főre jutó jövedelme az öregéségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem éri el. (2) A temetési segély azt az eltemettetőt illeti meg, akinek a nevére a temetési számla szól és Bekecs községben lakóhellyel rendelkezik. (3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha: a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és c) vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetéséről az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában. (4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata. 25.§ (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. (2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000 forint. (3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg legalább 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 10.§ (4) bekezdése szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötele6zettséget. (5) Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint a ki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.
Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 26.§ Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
Közgyógyellátás 27.§ (1) Az Sztv. 50. §. (2.) bekezdésére tekintettel a Szociális és Családvédelmi Bizottság közgyógyellátást állapíthat meg, a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy b) egyedül élő kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 5-át nem éri el, és c) a havi közgyógyellátásra felírható gyógyszerköltsége a család egy főre jutó havi jövedelmének 10 %-át, továbbá d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll (2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés c) pont szerint mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 28. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást és b) családsegítő szolgáltatást biztosít; c) a szakosított ellátások keretében nappali ellátásként idősek klubját működtet. 29. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki a) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá b) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint c) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és d) jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani
e) fogyatékos, pszichiátriai beteg, hajléktalan vagy szenvedélybeteg. (3) a) b) c) (4)
Az étkeztetés történhet helyben fogyasztással a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással a jogosult általi elvitellel. A szociális étkeztetés az önkormányzat az általa fenntartott gondozási központ útján biztosítja. 30. §
(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa fenntartott gondozási központ útján biztosítja. (2) A családsegítéssel összefüggő feladatok ellátása érdekében az önkormányzat a képesítési előírásoknak megfelelő személyt alkalmaz. (3) A 28. § c) pont szerinti idősek klubját az önkormányzat a gondozási központ keretében működteti. 31. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a gondozási központ vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetőleg az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem az étkeztetésre, házi segítségnyújtásra vagy az idősek klubjába történő felvételre irányul. (2) Az idősek klubjába történő felvételi kérelem esetén a háziorvosi véleményét arra vonatkozóan is ki kell kérni, hogy a kérelmező nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti. (3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a gondozási központ vezetője a kérelem benyújtását követ 15 napon belül dönt, és kedvező döntése esetén eről értesíti a kérelmezőt. (4) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a Szociális és Családvédelmi Bizottság elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését. (5) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni. 32. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben határozta meg 2/2003. (I.27.) számú Önkormányzati rendelet. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a gondozási központ vezetője állapítja meg a 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel. (2) A személyi térítési díj összege csökkenthető vagy elengedhető, ha : annak megfizetése aránytalanul nagy terhet jelentene a gondozottnak. (3) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. 33. §
(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára; f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. 34. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt, b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vett igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza; d) idősek klubjában történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi illetőleg a közösséget veszélyezteti; e) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. (3) Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Szociális és Családvédelmi bizottsághoz lehet fordulni. Hatályba léptető rendelkezések 35. § (1) e rendelet 2003. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, a 10/2000.(VI.1.), 11/2000.(VI.1.), 13/2001.(IV.1.) számú rendeletekkel módosított 2/2000.(II.1.) számú rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet hatályba lépésének időpontjáig a jegyző köteles gondoskodni azon nyomtatványok elkészítéséről, amelyek a rendelet alkalmazásához szükségesek. (3) A jegyző köteles továbbá gondoskodni arról is, hogy a szociális gondoskodás rendszerét valamint az egyes ellátások e rendeletben nem említett szabályait az állampolgárok megismerhessék. (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
B e k e c s, 2003. augusztus 29.
Tóth István polgármester
Bodnár Jánosné jegyző
