2003. (III.28.) önkormányzati rendelete

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 12/2000. (IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló, 19/2001.(VI.1.) önkormányzati rendelettel módosított 12/2000.(IV.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1. § (1) Az Ör 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép. 2. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 12/2000.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító 19/2001.(VI.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kisújszállás, 2003. március 27. /:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

1

a 6/2003.(III.28.) sz. önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete (külön dokumentumban található az önkormányzati rendeletek mellékletei között)

2

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2003.(V.30.) önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése b.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-a, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 3. §, valamint az építési hatósági engedélyezésről szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről a következő rendeletet alkotja: A helyi értékek fogalma, a helyi védelem célja 1.§ (1)

E rendelet célja Kisújszállás településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme, a település épített örökségének, jellemző karakterének jövő nemzedék számára történő megóvása.

(2)

A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3)

A helyi értékvédelem feladata különösen: a)

A különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki- ipari-agrár, szempontból védelemre érdemes: • településszerkezetek, • épületegyüttesek • épületek és épületrészek, építmények • műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek

továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése. 2.§ Az 1. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében, - előzetes értékvizsgálat alapján – a helyi védelem alá helyezett területeket, építményeket és épületrészeket az önkormányzat e rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg. A rendelet hatálya 3.§ (1) E rendeletet Kisújszállás Város közigazgatási területén kell alkalmazni.

3

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra. A Helyi védelem keletkezése és megszűnése 4.§ (1)

A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről - a tulajdonossal történt előzetes egyeztetés és egyetértés után - a Képviselő-testület dönt.

(2)

A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3)

A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) Egyedi építmények és természeti értékek esetén: • a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, • a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve épületrész.) • a védendő érték rövid leírását, dokumentálást (irodalom, fotók), • a kezdeményezés indoklás

b) Településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: • • • •

(4)

az együttes megnevezését, körülhatárolását, a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, a kezdeményezés indoklását

A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről a 5. §-ban foglaltak szerint értesíteni kell:

• az érdekelteket

• az illetékes földhivatalt • az illetékes építésügyi hatóságot • területi védelemnél az érdekelt közműhatóságokat (5)

A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszűntetése tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6)

Az ingatlan- nyilvántartási, illetve –helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(7)

A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(8)

A Helyi védelmet, megkülönböztethető módon, utalva a jóváhagyó rendeletre a hatályos szabályozási terveken is fel kell tüntetni.

A védetté nyilvánítás és megszüntetés előkészítése 5.§ (1)

A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.

4

(2)

A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez: a) be kell szerezni a döntést előkészítő főépítész szakvéleményét b) a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint – indokolt esetben – szakértők véleményét.

(3)

Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szakmai és városvédelemmel foglalkozó civil szerveztek véleményét.

(4)

A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: a) Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni. b) Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel. c) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.

d) Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. (5)

A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6)

A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra, közszemlére kell tenni. A helyi védelemben alkalmazott védettségi kategóriák és fogalmak 6.§

(1) E rendelet alkalmazása során:

a) Védett településrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész, ahol az épített környezet a maga építészeti egységében, hangulatában és karakterében élvez védelmet. A védett településrész értékét jelentheti a telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal, vagy a településkarakter, mely a települési építészet jellegzetes elemeinek, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, és színvilágának együttese.

b) Védett utcakép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületegyüttes, ahol egy utca, vagy utcaszakasz a maga egységében képvisel helyi értéket. Ahol a helyi értéket képviselő épületek védelmén túl, a közbeékelődő ingatlanokkal, épületekkel kapcsolatosan is elvárható a védett karakterhez való igazodás.

c) Védett épület: -

a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki- ipari- agrár szempontból jelentős alkotás.

5

-

A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszítőelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.

A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, használati módja is, amelyen az építmény áll. -

annak

A település védett épületei három kategóriába sorolhatók: Kiemelten védett, műemléki védettségre is érdemes épület Kiemelten védett épület III. Védett épület I. II.

d) Kiemelten védett épület: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított épületek közé tartozó azon épület, mely a helyi értékek között kiemelkedő értéket képvisel, és ezért nagyobb figyelmet, támogatást, igényel.

e) Védett épületrész: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.

Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. f) Egyéb védett érték: Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyet a Képviselő-testület védetté nyilvánított

g) Értékvizsgálat: Okleveles építészmérnök, vezető tervezői minősítéssel, vagy műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy (ek), által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értékeket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

h) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez. A védett településrészekre vonatkozó külön előírások (1)

7.§ A védett településrészeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki.

(2)

A védett településrészen (a településrendezési tervvel összhangban, illetve az abban szereplő környezeti változtatásoktól eltekintve) meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.

(3)

Új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el. A Helyi építési szabályzat előírásaival összhangban, de az abban foglaltakat, a helyi értéket képviselő környezeti elemekhez való igazodás érdekében tovább szigorítva, illeszkedni kell a védett környezethez, és épületekhez. Így figyelembe kell venni a környezetben kialakult homlokzatmagasságokat, a tetőidomok formáit és hajlásszögét, a homlokzatok formai megoldásait.

(4)

A védett településrészen melléképület-, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a történelmileg kialakult városképhez.

6

(5)

A védett településrész közterületein utcabútort, épületet, építményt, hirdető berendezést, burkolatot elhelyezni csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni.

(6)

Védett, vagy védett építménnyel érintett ingatlanon a jegyző a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(7)

A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani. Védett utcaképekre vonatkozó külön előírások 8.§

(1) A védett területeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki. (2) A védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.

(3) A védett épületek közé ékelődő ingatlanokon új épület és más építmények csak a védett, ill. a Helyi értékvédelmi kataszterben védelemre jelölt épületek építészeti hagyományaihoz és színvonalához igazodóan helyezhetők el. A Helyi építési szabályzatban foglaltakon túl igazodni illetve illeszkedni kell, a szomszédságban lévő védett épületek helyi védelmet jelentő építészeti sajátságaihoz, azaz a védett épületek: • • • •

•

utcavonalhoz viszonyított, és telken belüli elhelyezkedéséhez, tömegarányaihoz, utcai homlokzatmagasságához, tetőidomainak formájához, hajlásszögéhez nyílászáróinak, homlokzatosztásainak, kapuinak, kerítéseinek arányaihoz homlokzatainak formai megoldásaihoz, anyaghasználatához és színvilágához.

(4) A védett területen történő építések során benyújtandó engedélyezési tervhez a tervezett új épületet, és a szomszédos védett épületeket (legalább 3 épületet) együttesen bemutató utcaképet, valamint a meglévő állapotot bemutató fotódokumentációt is csatolni kell. A védett épületekre vonatkozó általános előírások 9.§ (1) A védelem alá kerülő épületek körét az önkormányzat, a rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg, mely védettségi lista csak vonatkozó rendeletek és jelen rendeletben rögzített előkészítési folyamat lebonyolítását követően, külön rendelettel módosítható. (2) A védett építményt érintő építési munka esetén az engedélyezési tervben igazolni szükséges az értéket jelentő építészeti értékek megóvásának, esetleg helyreállításának módját, így többek között: • A tetők, a magastetők, a tetőfelépítmények kialakítását • A portálok, nyílászárók elhelyezését, kialakítását • A homlokzatképzést és színezést • A felhasználásra kerülő anyagok kiválasztását, illeszkedését • A beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételek és követelmények teljesülését.

7

• a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleményében foglaltak figyelembe vételét. (3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben kell megőrizni. (4) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni. (5)

A védett épületet érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: • A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, • Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést • A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.

(6) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető fedése az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserépmintázatú fémlemezfedés, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés. (7)

A védett épületeken megtartandó: • A homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása • A meglévő homlokzati tagozatok vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók. • A homlokzat burkolata és felületképzése, vagy csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető. (Fentiek alól kivételt képeznek azok az építészeti elemek, amelyekre vonatkozóan a védetté nyilvánítással egyidejűleg helyrehozatali, átépítési javaslat született.)

(8)

A védett építményen új parapet konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(9)

A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.

(10) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával. (11)

Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható. A kiemelten védett épületekre, és környezetükre vonatkozó külön előírások 10.§

(1) A műemléki védettségre is érdemes, kiemelten védett és a kiemelten védett épületek az

8

értékvédelmi szabályozás szempontjából azonos kategóriát jelentenek. (2)

A műemléki védelemre is érdemes épületek felméréséről, dokumentálásáról a védettséget elrendelő rendelet jóváhagyását követő három éven belül a települési önkormányzatnak intézkedni, kell és meg kell indítani a műemléki védettség megszerzésére irányuló hivatalos folyamatot.

(3) A kiemelten védett épületek környezetének méltó formálása, védelme érdekében, a szomszédos ingatlanokra, a 8. § (Védett utcaképekre vonatkozó) előírásokat is alkalmazni kell. (4) A kiemelten védett épületeket (az önkormányzati tulajdonban lévők kivételével) a „védett épületek felújításának támogatási rendszeréről” szóló önkormányzati rendeletben előnyben kell részesíteni, és rájuk vonatkozóan külön szabályokat kell kidolgozni. A védett épületrészre vonatkozó külön előírások 11.§ (1) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. (2) Egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése estén biztosítani kell a védett épületrész eredeti helyen történő megtartását. (3) Védett épületrész csak a védettség törlése után bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre, mérete lehetővé teszi, s arra tulajdonosa nem tart igényt, azt fel kell ajánlani helytörténeti kiállítási, bemutatási célokra. Az „Egyéb” védett értékekre vonatkozó általános előírások 12.§

(1) A „Egyéb” védett értékek körét az önkormányzat külön rendelettel határozza meg. (2) „Egyéb” védett értéknek nyilváníthatók a jelen rendelet 6.§. f) pontjában meghatározottak szerint: „Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyek megóvása, és utódaink számára történő megőrzése a város lakosságának közös érdeke. A védett érték megnevezése az érték nevével történik: pl.: „Védett felirat”, „Védett hirdetőoszlop” (3) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: • A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, • Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést • A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját. A védett értékek fenntartása, hasznosítása 13.§

9

(1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. (2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő, illetve a védelmet elősegítő használattal kell biztosítani. A védett értékek nyilvántartása 14.§ (1)

A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)

A nyilvántartásnak a 66/1999.(VIII. 13.) sz. FVM rendelet 8.§-ban maghatározottak szerint tartalmaznia kell:

a)

-

a védelem szakszerű, rövid indokolását, fotódokumentációt, a helyi védelem 66/1999.(VIII.13.) számú FVM rendelet 2. § (2)–(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját, a helyrajzi számot.

b) Egyedi védettség esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), - helyszínrajzot, - a védett érték rendeltetését és használatának módját. c) Területi védelem esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot. d) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek (3)

A nyilvántartás vezetéséről a városi főépítész gondoskodik. A védett értékek megjelölése 15.§

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak érdekeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, megkülönböztetve a kiemelten védett és a védett épületeket, az alábbi szöveggel: „Kisújszállás Város kiemelten védett épülete épült:………” „Kisújszállás Város védett épülete

10

épült:………” (2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. (3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Amennyiben az épület helyi védelme megszűnik, a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni. (4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti. A helyi védelem irányítása 16.§ (1) A településen a helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja. (2) A védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik. A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben 17.§ Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvénysülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk. A védett építmények fenntartásának támogatása 18.§ A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához önkormányzati támogatás adható. A támogatási rendszerre vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza. Vegyes és záró rendelkezések 19.§ 19 E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kisújszállás, 2003. május 29. /:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. május 30.

11

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2003.(V.30.) önkormányzati rendelete a védett épületek felújításának támogatási rendszeréről Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a alapján, a helyi védelem alatt álló épületek, valamint a védett környezetben álló, de védelem alatt nem álló épületek, építmények (a továbbiakban: védett épületek) felújításának támogatásának támogatásáról a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§ A rendelet hatálya kiterjed: a) Az önkormányzat külön rendeletében helyi védelem alá vont épületekre, valamint b) a helyi védelem alatt lévő területen lévő épületekre. • A belváros védett területén lévő épületekre, kapukra, utcai kerítésekre • Az utcaképi védettségű területeken lévő épületekre, kapukra, utcai kerítésekre • A kiemelten védett és/vagy műemléki védelemre jelölt épületekkel szomszédos ingatlanokon lévő épületekre, kapukra, utcai kerítésekre Védett épületek felújításának általános szabályai 2.§ (1) A védett épületek felújítása, állagmegóvása, és komfortfokozatot növelő beruházása csak a város fejlesztési terveivel, szabályozási tervével összhangban készülhet, az érvényben lévő műszaki, minőségi és jogszabályi előírásoknak és védettségi igényeknek megfelelő kivitelben. (2) Védett épületeken homlokzatot érintő építési, felújítási, bővítési, korszerűsítési tevékenységet végezni, továbbá azokat engedélyezni csak a Városi Főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság véleményezésével szabad. Védett épületek felújítási támogatásának szabályai 3.§ (1)

A védett építészeti értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselő- testület értékvédelmi alapot hoz létre, az éves költségvetés elfogadása során.

(2)

Az értékvédelmi alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján vissza nem térítendő, és/vagy visszatérítendő támogatás nyújtható.

(3)

Amennyiben a pályázó visszatérítendő támogatásban részesül, a támogatás visszafizetését, az odaítélést követő legfeljebb 12 hónap múlva meg kell kezdeni. A visszafizetés legfeljebb 60 hónap alatt történhet, havi egyenlő részletekben.

12

(4) A támogatás az elkészült felújítást követően, a benyújtott számla alapján kerül kifizetésre. A visszatérítendő- kamatmentes támogatás összege erejéig a hitel visszafizetéséig, a felújított ingatlanra jelzálogot kell bejegyezni. Amennyiben a felújításról szóló számlák a pályázaton 2/3 (5)

nyert összegnél kisebb értékről szólnak, a kifizethető támogatás értéke a számlákon szereplő összeg. Amennyiben a felújításról szóló számlál a támogatásnál nagyobb értékről szólnak, a különbözetet a támogatást elnyert tulajdonos vállalja magára.

(6)

A támogatás megpályázásának alapja a felújítás indokoltsága, valamint meghatározott költségarány vállalása. Költségen minden esetben az Áfa- val növelt teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magában a tervezési díjat, de tartalmazza az eredeti állapot szerinti felújításhoz feltétlen szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költséget is.

(7)

Teljes felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső végleges állapotú helyreállítás esetén, a teljes bekerülési költségből csak a közterületre néző homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez adható támogatás. Homlokzat alatt a látható külső falszerkezetek, burkolatok, felületképzések, nyílászárók, bádogos szerkezetek, tetőszerkezetek és héjalás (a gerinc vonaláig) együttesen értendő.

(8)

A felújítási támogatásra kiírt pályázat nyerteseivel az önkormányzat megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően, mely megállapodásnak tartalmaznia kell: a) b) c) d)

(9)

A támogató általi műszaki ellenőrzésre, a kivitelezés szakszerűségére vonatkozó feladatokat Az elvégzett munka átvételének feltételeit, A számla benyújtásának módját és feltételeit Visszatérítendő, kamatmentes támogatás elnyerése esetén a támogatás visszafizetésének módját, ütemét és időtartamát.

Amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt eltolódik, úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.

(10) Annak a pályázónak, aki az eredeti állapotot legjobban megközelítő, igényes és szakszerű homlokzat felújítást végzett, az önkormányzat képviselőtestülete, a városfejlesztési bizottság előterjesztése alapján, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg. (11) Az önkormányzat a védettségből ingatlantulajdonosoknak megtéríti.

adódó

építéshatósági

eljárások

költségeit

az

A támogatási pályázat kiírásának, benyújtásának, értékelésének szabályai 4.§ (1) A pályázatok kiírásáról és döntésre történő előkészítéséről – a főépítész közreműködésével –, szükség esetén szakértők és a városszépítő egyesület képviselőjének bevonásával, a Városfejlesztési bizottság gondoskodik. A pályázatokat minden évben két alkalommal, az adott év március 31. illetve szeptember 15. Határidővel lehet benyújtani, melyeket soron következő testületi ülésén, a képviselő-testület bírál el. (2) A benyújtott pályázatnak tartalmazni kell: a) A megvalósítani tervezett felújítás, értékvédelmi rendeletben előírtak szerint előzetesen egyeztetett engedélyes szintű tervét, költségvetését és amennyiben szükséges, építési

13

engedélyét b) Az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, valamint írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják. 3/3 c) A kivitelezés tervezett ütemezését. d) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. (3) A pályázat eredményéről a Városfejlesztési bizottság elnöke az igénylőket írásban értesíti. Az el nem fogadott pályázatokat aktualizálva, vagy javítva ismételten be lehet nyújtani. Azokkal a pályázókkal, akiknek a pályázata elfogadást nyer, az önkormányzat megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően. Az egy épületre adható támogatás mértéke: 5.§

(1) A kiemelt helyi védettségű épületek esetében az egy épületre adható támogatás összege nem lehet több mint, az értékvédelmi alapban e célra rendelkezésre álló összeg 25 %-a, és nem lehet több a homlokzat- felújítás költségének 50 %-ánál. Az így meghatározott összeg 50 %-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a kamatmentes kölcsön. (2) A helyi védettségű épületek setében az egy épületre adható támogatás összege nem lehet több, mint az értékvédelmi alapban e célra rendelkezésre álló összeg 20 %-a, és nem lehet több a homlokzat- felújítás költségének 30 %-ánál. Az így meghatározott összeg 50 %-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a kamatmentes kölcsön.

(3) A védett környezetben (belváros védett területén, utcaképi védettségű területen, kiemelt védettségű épülettel szomszédos ingatlanon) álló, de védelem alatt nem álló épületek esetén a támogatás a homlokzatok felújítási költségek legfeljebb 30 %-a, mint kamatmentes kölcsön. (4)

Nem adható támogatás a költségvetésben elkülönített értékvédelmi alapból a költségvetési intézmények számára, és az önkormányzat tulajdonában lévő védett épületek felújítására. Záró rendelkezés 6.§

20 E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kisújszállás, 2003. május 29. /:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. május 30.

14

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2003. (V.30.) önkormányzati rendelete a dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásának odaítéléséről szóló . 13/2001.(III.30.) önkormányzati rendelet módosításáról. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásának odaítéléséről szóló 13/2001.(III.30.) önkormányzati rendeletet ( a továbbiakban Ör.) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör 2. §-a a következő f.) és g.) ponttal egészül ki: „2.§

f.) a dolgozó a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásában nem részesült, g.) a dolgozó korábbi lakáscélú munkáltatói támogatását visszafizette.” 2.§ (1) Az Ör 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ 17. § (1) A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon /1.sz. melléklet/ a polgármesteri hivatal szervezési osztályára kell benyújtani. A benyújtás határideje: a.) minden év március 31. b.) pótigény benyújtásának határideje: szeptember 30. 3. § Az Ör 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ 18.§ (1) A kérelmeket a polgármesterből, intézményvezetőkből álló bizottság bírálja el, és dönt a támogatás odaítéléséről . Az érintett szakszervezet képviselőjét véleményezési joggal meg kell hívni az ülésre. A döntésnél a 19. §-ban foglaltakat kell figyelembe venni. „

4. § Az Ör 22. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „22. §

15

(4) A polgármester minden év január 31-ig a dolgozók lakáscélú támogatásának lehetőségéről az önkormányzati intézményeket és a polgármesteri hivatalt tájékoztatja.

2/2 (5) Az intézményvezető és a jegyző az (1) bekezdésben meghatározott lehetőségről köteles a dolgozókat tájékoztatni. „ 5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) 2003. évben a dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatására vonatkozó kérelmeket 2003. június 10.-ig lehet benyújtani és 2003. június 30. napjáig kell elbírálni.

Kisújszállás, 2003. május 29

/:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. május 30.

16

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21//2003.(V.30.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében előírt köztisztasági és településtisztasági feladatkörével összefüggésben és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21., 23. és 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján a köztisztaságról és a települési hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elhelyezéséről és ártalmatlanításáról a következő rendeletet (továbbiakban: ör) alkotja: I.fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) Kisújszállás Város Önkormányzata a települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére helyi közszolgáltatást szervez és e tevékenységének ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. Az önkormányzat a közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének önálló közszolgáltatás szervezésével tesz eleget.

(2) Az önkormányzat által a szilárd hulladékkezelési és a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatással, valamint a lerakóhely üzemeltetésével megbízott szolgáltató: Városgazdálkodási Vállalat Kisújszállás (5310 Kisújszállás, Deák F.u.10., Adószám: 10020573-16, Cégjegyzékszám:16-01-000418). Alapítója: Kisújszállás Város Önkormányzata. (továbbiakban: Szolgáltató)

(3) A települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételének célja a köztisztasággal, település tisztasággal, a közegészségüggyel, valamint a természeti környezet védelmével összefüggésben e tevékenységek kiszámítható, biztonságos és ellenőrizhető ellátása. (4) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a hulladékra, ami nem minősül települési szilárd és folyékony hulladéknak. (5) A rendelet hatálya kiterjed Kisújszállás belterületére, valamint Csorba és Márialaka külterületi lakott helyekre, és ezen belül minden jogi és magánszemélyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, gazdálkodó szervezetekre, valamennyi ingatlantulajdonosra, használóra. (6) A kötelező helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanon keletkező települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről – az e rendeletben meghatározott módon – a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.

(7) Az ingatlantulajdonos - gazdálkodó szervezet kivételével – a heti 120 literes mennyiséget meghaladó települési szilárd hulladékot maga is elszállíthatja és elhelyezheti az e rendeletben meghatározott ártalmatlanítási díj ellenében a Kisújszállás, Külterület (hrsz.: 0747/2) alatt található kommunális szilárd és folyékony hulladék hulladéklerakó telepen.

17

2/13 A hulladéklerakó telep nyitvatartási ideje: okt. 1. – márc. 31.: 6 h –18 h ápr. 1. – szept. 30.: 6 h – 20 h Kiszállítható mennyiség: 1 m3/hó, a hulladék kiszállítása a hét bármely napján bármikor történhet.

(8) A hulladékkezelési közszolgáltatással el nem látott területen lévő ingatlantulajdonos az ingatlanon keletkező települési hulladék gyűjtéséről és kijelölt helyre történő elszállításáról maga köteles gondoskodni, de megrendelés, megbízás alapján a szolgáltatót is igénybe veheti. (9) A (6) bekezdésben foglalt kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele alól mentesül (nek) a.) azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak. b.) az az ingatlantulajdonos, akinek a telkén keletkezett folyékony települési hulladék elvezetése közcsatornával biztosított, illetve biztosítható. II.fejezet Fogalom-meghatározások 2.§ E rendelet alkalmazásában: Ártalmatlanítás: A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával; Begyűjtés: A hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén; Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható; Előkezelés: A hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; Fajlagos hulladékmennyiség: A háztartásokban lakosonként évente átlagosan keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (mértékegysége: kg/fő/év); Folyékony hulladék: Az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

18

3/13 Folyékony hulladék ártalmatlanítása: A folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel; Gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározottak Gyűjtés: A hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; Hasznosítás: A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása; Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): Az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely; Hulladékkezelő: Aki a települési szilárd és folyékony hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; Hulladékkezelő telep: A települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely; Inert hulladék: Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagokra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket; Kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok; Kezelés: A hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is; Közterület: Az ingatlannyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark); Lakatlan ingatlan: sem emberi tartózkodásra, sem gazdálkodási, sem gazdasági célra nem használt ingatlan;

Lom: a szabványos gyűjtőedényzetbe nem helyezhető egyéb szilárd hulladék és a nagyméretű berendezési tárgyak; 19

4/13 Szállítás: A hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; Szokásos mennyiség: háztartásonként heti 1 db 120 literes gyűjtőedényzet; Tárolás: A hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; Települési hulladék: A háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; Veszélyes hulladék: A Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Társasházi lakóközösség: az 1997. évi CLVII. törvény alapján társasház tulajdonostársainak közössége (továbbiakban: társasházi lakóközösség) III.fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 3.§ (1)Azon belterületi közterület (ingatlannyilvántartás szerint: járda, tér, közpark) jegyzékét, amelyet az önkormányzat a Városgazdálkodási Vállalattal szervezetten, rendszeresen tisztántartat, a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (2)Az (1) bekezdésben nem szereplő közterületeken az ingatlan tulajdonosa, használója, társasházak esetében a tulajdonosi közösség által megbízott személy köteles gondoskodni: a.)Az ingatlan előtti járda, (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá a járda és az út között kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyom-mentesítéséről, a hóeltakarításról és a síkosságmentességről. b.)A járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról. c.)Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, gyom-mentesítéséről, az így keletkező hulladék összegyűjtéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. d.)A beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyom-mentesítéséről. e.)A telekingatlanról a járdára nyúló, illetve a közterületre ültetett és a járda vagy az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről és növényvédelméről. (3)Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató és termelő tevékenységet végző szervezetek előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő területet a tulajdonos köteles tisztántartani. Ha a szállítmány fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során a közterület szennyeződik, azt nyomban meg kell tisztítani.

20

5/13 (4)A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (5)Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét – szükség esetén – a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (6)Az ingatlantulajdonosok a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékgyűjtő tartályba kötelesek elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségűnél nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (7)Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató és termelő tevékenységet végző szervezetek tulajdonosai és használói kötelesek a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtőt és kerékpártárolót a létesítmény előtt elhelyezni, azok javításáról, pótlásáról, ürítéséről rendszeresen gondoskodni. (8)Egyéb a (7) bekezdésben nem érintett közcélú területen a hulladékgyűjtő tartályok elhelyezéséről, pótlásáról az önkormányzat, kiürítéséről, tisztántartásáról az azzal megbízott szervezet köteles gondoskodni. (9)Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni. (10)Közterületen a gépjárművek mosása, csak mosószer illetve környezet szennyezése nélkül végezhető. A mosással okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítani és a csúszásveszélyt meg kell szüntetni.. 4.§ (1)Alkalmi szabadtéri (szórakoztató, kulturális, sport és egyéb) rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet és illemhely biztosításáról, továbbá a rendezvény alatt és azt követően a használattal érintett terület, és annak közvetlen környezetének tisztántartásáról. (2)Közutat, járdát és egyéb közterületet semmiféle szilárd és folyékony hulladékkal beszennyezni tilos. (3)Az ebek által a közterületen okozott szennyezés eltakarításáról az eb tulajdonosa, illetve ha azzal nem azonos, az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni. (4) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos. (5) A közterületen lévő növények (fák, cserjék stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos. (6) Közterületen fát kivágni csak a jegyző engedélyével lehet. (7) A parkosított és füves területeket rendeltetésellenesen használni tilos.

21

6/13 5.§

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagon kívül (homok) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáscsökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. (2) A klorid tartalmú vegyszerek használata zöld területeken és azok közvetlen környékén tilos ! (3) Hóeltakarítás során hórakást csak a közúti és gyalogosközlekedést nem akadályozó, a közüzemi létesítmények üzemképességét nem veszélyeztető helyen és módon lehet elhelyezni. 6.§ A tisztántartással és a keletkező hulladék kezelésével összefüggésben tilos: a.)a helyiségek és területek feltakarításából keletkező szennyeződést (szemetet) szennyvízelvezető csatornába, másnak az ingatlanára, vagy közterületre elhelyezni; b.)a települési folyékony hulladékot (mosdólevet, mosogatóvizet, szennyvizet) a közterületre, árokba, és más ingatlanára kiengedni, elvezetni; c.)az ingatlanon háztartási hulladékot felhalmozni, vagy hulladékot az erre kijelölt helyen kívüli területre elhelyezni; d.)közterületen a gépjárművek alvázát mosni; e.)közkifolyót gépjármű mosásra igénybe venni; f.)a szeméttároló (hulladékgyűjtő) edények tartalmát közterületen kiborítani, szétszórni; g.)közterületre, közútra - feltöltési szándékkal - építési törmeléket kihordani; h.)a város bel- és külterületén található mélyfekvésű, önkormányzati tulajdonú területekre földet, építési, bontási törmeléket engedély nélkül kihordani. IV.fejezet Szelektív hulladékgyűjtés 7. § (1)A szelektív hulladékkezelésre vonatkozóan a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései az irányadóak, amely alapján a következők szerint kell eljárni: (2) Az ingatlantulajdonosnak – a gazdálkodó szervezetek kivételével – az e rendeletben előírtaknak megfelelően – elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet gyűjtenie a települési hulladék egyes összetevőit: fém, papír, műanyag, üveg és köteles gyűjteni a következő veszélyeshulladékokat: /akkumulátor, szárazelem, irodatechnikai berendezések hulladékai /festékkazetta/, fáradt olaj/ és azt a begyűjtőhelyre vinni vagy begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

22

7/13 A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni. (3) A hulladék termelője, birtokosa köteles a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek illetőleg hulladékkezelőnek. (4) A szelektíven összegyűjtött hulladékot kizárólag a Kisújszállás Város Önkormányzata tulajdonában, a Kisújszállás 1328/4hrsz-ú területen létesítendő, Kisújszállás város hulladékudvarában szabad elhelyezni. (5) Az ingatlantulajdonosnak a települési szilárd hulladék komposztálható szerves összetevőit - az e rendeletben előírtaknak megfelelően - környezet veszélyeztetést kizáró módon lehet gyűjteni és a saját komposztálást meghaladó mennyiséget a 12. §-ban meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a Szolgáltatónak átadni. V.fejezet A hulladékkezelési közszolgáltatások és azok ellátása, a szolgáltató és az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás 8. § (1) A Szolgáltató a települési hulladék elszállítását a szállítási ütemtervnek megfelelően köteles végezni, háztartási hulladék esetében a kijelölt szállítási napokon, folyékony hulladék esetében igény szerint. (2) A szállítás gyakoriságát és a szolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggő részletes feladatait az önkormányzat és a szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés rögzíti.

(3) Csorba és Márialaka külterületi lakott helyeken konténeres hulladékgyűjtés és szállítás kerül bevezetésre. (4) Az (1) bekezdésben előírtak teljesítéséhez az ingatlan tulajdonosa köteles – a Szolgáltató által vonalkóddal ellátott, szabványosított gyűjtőedényzetben - a települési hulladék ütemezett napokon való elszállítását a Szolgáltató részére lehetővé tenni, illetve az összegyűjtött hulladékot elszállítás végett a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Szabványosított gyűjtőedényzetek:

- 110 liter - 120 liter - 240 liter - 1100 liter - 2500 liter - 3000 liter - 5000 liter

23

(5)Az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék elszállítására alkalmas térfogatú és darabszámú – a (4) bekezdésben meghatározott – szabványosított gyűjtőedényzet 8/13 beszerzéséről saját költségén gondoskodni, vagy bérleti díj ellenében azt a Szolgáltatótól bérelni. (6) Ha a Szolgáltató az ütemezett napon a települési hulladék elszállítását neki tulajdonítható szervezési hiányosság, vagy gépmeghibásodás miatt elvégezni nem tudja, úgy a szolgáltatást 24 órán belül köteles pótolni. (7) Ha a gyűjtőedényzetben a hulladék befagyott, vagy úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles azt elszállítás előtt használhatóvá tenni. Ellenkező esetben a Szolgáltató a hulladékot nem szállítja el. (8) Megtagadhatja a Szolgáltató az elszállítást akkor is, ha a gyűjtőedény meghibásodás, vagy túltelítettség miatt nem zárható, illetve a gyűjtőedényzet túlsúlyos. Az ürítés (elszállítás) alkalmával szennyeződött közterületet a Szolgáltató köteles haladéktalanul feltakarítani. Túlsúlyos az edényzet, ha a súlya meghaladja • 110-120 literes edényzet esetében a 25 kg-ot, • 240 literes edényzet esetében az 50 kg-ot, • 1100 literes edényzet esetében a 250 kg-ot. (9) Az ingatlantulajdonos a rendelkezésére álló – közszolgáltatási szerződésben rögzített – szabványosított gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére a Szolgáltató által térítés ellenében rendelkezésére bocsátott következő gyűjtőedényzetet köteles igénybe venni: 2,5; 3; 5 m3-es konténer. (10)Háztartási hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak az adott területen rendszeresített, a (4) és (9) bekezdésekben meghatározott szabványosított gyűjtőedényzetben elhelyezett hulladékot köteles elszállítani. (11)A hulladékgyűjtő edényzetben nem szabad mérgező, robbanó, folyékony veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozó testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet. (12)Ha a Szolgáltató dolgozói azt észlelik, hogy a gyűjtőedényzetben olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül háztartási hulladéknak, úgy azt nem szállítják el. (13) A gyűjtőedényzet mellé rakott, vagy edény-meghibásodás folytán kiszóródott hulladékot az igénybevevő (tulajdonos) köteles összetakarítani. (14) A szolgáltatás során (gyűjtőedényzet ürítése) károsodott gyűjtőedényzet javításáról és a cseréjéről a Szolgáltató díjmentesen köteles gondoskodni (15) A 2,5; 3; 5 m3-es konténerek tisztántartásáról, rendszeres fertőtlenítéséről a Szolgáltató köteles gondoskodni. Az egyéb edényzet tisztántartásáról, fertőtlenítéséről a közszolgáltatást igénybevevő köteles gondoskodni.

24

9/13 (16) Gyűjtőedényzetet közterületen gyűjtés céljából, engedély nélkül a közszolgáltatási szerződésben meghatározott gyűjtési napon, jármű és gyalogos forgalmat nem zavarva, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyre kell elhelyezni. Lomtalanítással kapcsolatos jogok és kötelezettségek 9.§ (1)A Szolgáltató a szabványos gyűjtőedényzetbe nem helyezhető egyéb szilárd hulladékot és a nagyméretű berendezési tárgyakat /lomot/, az általa megszervezett és meghirdetett lomtalanítási akció során szállítja el évi egy alkalommal térítésmentesen, ezen túlmenően pedig megállapodás szerint - költségtérítés ellenében. (2)A lomtalanítás keretében elszállításra kihelyezett hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy az a járműés gyalogos forgalmat ne zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (3)A lomtalanítás nem terjed ki veszélyes, illetve kommunális hulladéklerakóban nem kezelhető (trágya, állati tetem) hulladékok, építési törmelékek (inert hulladék) és vállalkozói tevékenységből származó hulladék elszállítására. Elhagyott hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek 10. § (1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli. (2) A települési önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik. (3) Ha az önkormányzat közigazgatási területén elhagyott hulladék képződik, akkor azt – a jegyző értesítése alapján – a Szolgáltató 8 napon belül elszállítja. (4) Amennyiben a hulladék tulajdonosa megállapítható és a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, valamint ártalmatlanításáról nem gondoskodik, abban az esetben vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeinek érvényesítésén túl, a Jegyző hulladékgazdálkodási bírságot jogosult kiszabni. A folyékony hulladék szállítási közszolgáltatás 11. § (1)A települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése és a folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítása - a közcsatornára nem kapcsolt lakásoktól. (2)Az ingatlan tulajdonosa, használója, a tulajdonosok, illetve használók közössége (továbbiakban:tulajdonos) a helyi közszolgáltatást köteles igénybe venni, ha ingatlanán

25

10/13 települési folyékony hulladék keletkezik és gyűlik össze. A tulajdonos köteles a települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló igényét bejelenteni a jelen rendeletben kijelölt szolgáltatónak. (3) Közterületen folyékony hulladékot csak úgy lehet szállítani, hogy a szállítmányból elfolyás, csepegés nem keletkezhet. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyező haladéktalanul köteles eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni. (4) A Szolgáltató mindenkor köteles a tulajdonos bejelentésétől számított 72 órán belül a szolgáltatást elvégezni. (5) A Szolgáltató a települési folyékony hulladék elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve, ha a szippantandó anyagról érzékszervi megállapítás (szag, szín, összetétel stb.) alapján feltételezhető, hogy a közcsatornába a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján nem engedhető. Ez esetben a Szolgáltató laboratóriumi vizsgálat készítésére köteles. Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat eredményeként a folyékony hulladék nem tekinthető a jelen rendelet 2. §-ban meghatározott települési folyékony hulladéknak úgy, a Szolgáltató - a laboratóriumi vizsgálat igazolt költségének a megrendelőre történő áthárításával - mindenkori jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések kezdeményezése mellett megtagadja az elszállítást. Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatot követően kiderül, hogy a szolgáltató feltevése alaptalannak bizonyult, abban az esetben a laboratóriumi vizsgálat költségeit a Szolgáltató köteles megtéríteni. (6) A gyűjtésre és szállításra használt eszközt közterületen tárolni nem szabad. (7) A gyűjtésre és szállításra használt eszköz közterületen, továbbá környezetben, így különösen felszíni vizekben és vizek mellett nem tisztítható.

természetes

(8) A szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő tevékenységet mindenkor a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglalt műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeknek megfelelően köteles ellátni. (9) A települési folyékony hulladékok gyűjtése és szállítása kizárólag erre a célra készített, különleges rendeltetésű zártrendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés és szóródás mentes, bűz és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. Települési szilárd és folyékony hulladék ártalmatlanítás 12. § A települési szilárd és folyékony hulladékot kizárólag a Kisújszállás Város Önkormányzata tulajdonában, a Kisújszállás 0747/2 hrsz-ú területen lévő, Kisújszállás város kommunális folyékony és szilárd hulladéklerakó telepen kell elhelyezni és ártalmatlanítani. VI.fejezet A hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei 13. §

26

(1) A Szolgáltató és az ingatlantulajdonos közötti szerződésnek tartalmaznia kell: a./ a szerződő felek megnevezését, 11/13 b./ a szolgáltatás szervezett és rendszeres elvégzésére irányuló kötelezettség vállalást, c./ a szállítás helyét és gyakoriságát, d./ az arra irányuló szolgáltatói kötelezettségvállalást, hogy a szállítás a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint és az abban meghatározott - mint legmagasabb mértékű - díj ellenében, illetve figyelembevételével végzi, e./ a szolgáltatási díjat, f./ a szolgáltatási díj megfizetésének módját, határidejét és a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit. g./ települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás esetén, az a.) – f.) pontokon túl a gyűjtőedényzet térfogatát, valamint a gyűjtőedény ürítésre való ki- és behelyezésével kapcsolatos kötelezettségeket, (2) A települési szilárdhulladék kezelési kötelező közszolgáltatás létrejön akkor is, ha az ingatlan tulajdonosa nem köti meg a közszolgáltatási szerződést, ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa – szolgáltatási díjként - 120 literes gyűjtőedényzet heti egyszeri ürítési díját köteles megfizetni, számla alapján a Szolgáltatónak. A kötelező közszolgáltatás kezdő időpontja azonos a Szolgáltató rendelkezésre állásának időpontjával. (3) A társasházi lakóközösség a közszolgáltatási szerződést a közös képviselő útján – együttesen – is megkötheti. (4) A (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés szerinti gyűjtőedényzet összes űrmértéke nem lehet kevesebb az ör hatályba lépésekor használt gyűjtőedényzet űrmértékénél. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díja és az azzal kapcsolatos rendelkezések 14.§ (1) A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díját az ör 1. és 2. .számú melléklete tartalmazza. (2) A.) Az ör 1..számú mellékletében meghatározott díjtétel alapján számított szolgáltatási díjból az önkormányzat az ingatlan tulajdonosokat – a gazdálkodó szervezet kivételével – ürítési alkalmanként, illetve konténer esetén szállítási alkalmanként a heti 120 literes gyűjtőedényzet heti egyszeri ürítési díjának megfelelő összeg 2003. évben 25 %-át 2004 évben 40 %-át 2005. évben 60 %-át 2006. évben 80 %-át meghaladó részének díjfizetése alól mentesíti.

27

12/13 b.)Az önkormányzat díjfizetés alól mentesíti a 70 év feletti, egyedülálló ingatlantulajdonost, valamint Márialaka és Csorba külterületi lakott helyek ingatlan tulajdonosait - a gazdálkodó szervezetek kivételével. c.) Az önkormányzat 2003-ban mentesíti az ingatlantulajdonost – kivéve a gazdálkodó szervezetet- az 1. § (7) bekezdése szerint elszállított és elhelyezett kommunális szilárd hulladék hulladéklerakó telepen való elhelyezése esetén – az ör 1.számú melléklet c.) pontjában meghatározott – az ártalmatlanítási díj fizetése alól. d.) A lakatlan ingatlan után nem terheli díjfizetési kötelezettség az ingatlantulajdonost. (3) A (2) bekezdés a.) – c.) pontjaiban biztosított kedvezmény miatt felmerülő költségeket az önkormányzat a Szolgáltató részére számla ellenében köteles megtéríteni. (4) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében – negyedéves bontásban, utólag köteles megfizetni. (5) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni. (6) A díjfizetés időszaka egy naptári év. 15. § (1) Ingatlantulajdonos változása, illetve az ingatlan lakatlanná válása esetén az ingatlan új tulajdonosa, illetve az ingatlan tulajdonosa 15 napon belül köteles e tényt a Szolgáltatónak írásban bejelenteni és a szükséges szerződéskötési kötelezettségnek eleget tenni. A tulajdonost a díjfizetési kötelezettség a bejelentés hónapjának utolsó napjáig terheli. (2) Elmaradt és nem pótolt szolgáltatásért díj nem számítható fel. Az e miatt visszajáró arányos összeget beszámítással vagy visszafizetéssel kell elrendezni. (3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (4) A szolgáltatási díjat a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki hulladékot. (5) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

az

ingatlantulajdonost

terhelő

28

13/13 Települési folyékony hulladék 16. § (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa díjat köteles fizetni. (2)

A szennyvíztárolóban összegyűjtött folyékony hulladék elszállítása igény szerint, de félévente legalább egy alkalommal az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelessége a Szolgáltató által biztosított tartályban és járművel.

(3)

A szolgáltatási díj számításának alapja az elszállított település folyékony hulladék 1 m 3-e. A díjat az elszállított települési folyékony hulladék mennyisége után köteles az ingatlantulajdonos megfizetni.

(4)

Az ör 2. számú mellékletében meghatározott díjból, a lakossági folyékony hulladék közszolgáltatást igénybevevőt 105 Ft/m3 díjkedvezmény illeti meg, az elhelyezési és ártalmatlanítási díjból.

(5)

A (4) bekezdésben biztosított kedvezmény miatt felmerülő költségeket az önkormányzat a 12. §ban meghatározott telepet üzemeltető Szolgáltató részére köteles megtéríteni.

(6) A díjfizetés időszaka egy naptári év. (7)

A közszolgáltatási díjat a gazdálkodó szervezetek a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül, egyéb ingatlantulajdonosok készpénzben a Szolgáltató részére kötelesek megfizetni. VII.

fejezet

Záró rendelkezések 17. § (1)

E rendelet 2003. július 1. napjával lép hatályba.

(2)

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a település környezetvédelméről szóló 30/1991. (XII.17.) számú és az azt módosító 8/1993. (V.11.), 19/1993. (XII.22.), 28/1995. (XII.20.), 14/1996. (IV.3.), 25/1996. (IX.25.), 31/1996. (XII.20.) , 33/1996. (XII.20.) , 22/1997. (XII.10.) , 17/1998. (VIII.26.), 32/1998. (XII.18.) és a 17/1999. (XI.5.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kisújszállás, 2003. május 29. /:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

29

A kihirdetés napja: 2003. május 30.

A hulladékgazdálkodásról szóló 21/2003. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díjáról: A egységnyi díjtétel – legmagasabb mértékként – a következő: a./ Edény űrméret 110 liter 120 liter 240 liter 1100 liter 2500 liter 3000 liter 5000 liter

Ürítési díj (Ft/ürítés) 140,140,270,1.150,…..5.155,….. 5.580,7.280,-

b.) Az egységnyi díjtétel tartalmazza:

- gyűjtés -szállítás -ártalmatlanítási költségeket.

c./ Az ártalmatlanítás egységnyi díjtétele : 850 Ft/m3. d./ Az egységnyi díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

30

A hulladékgazdálkodásról szóló 21/2003. (V.30.) önkormányzati rendelet 2.számú melléklete, a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díjáról: 1. A folyékony hulladék közszolgáltatás díja: a.) Szippantás és szállítás díja: 650.- Ft/m3 b.) Elhelyezés és ártalmatlanítás díja: 430.- Ft/m3

2. A folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás díja általános forgalmi adót nem

tartalmaz.

31

A hulladékgazdálkodásról szóló 21/2003. (V.30.) önkormányzati rendelet 3.számú melléklete, a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díjáról:

Szervezetten, rendszeresen tisztántartott

belterületi közterületek Kisújszálláson

Naponta takarításra kerülő belterületi közterületek 1. Városháza és környéke 2. ABC Áruház környéke

1.330 m2 1.000 m2

Összesen:

2.330 m2 Hetente takarításra kerülő belterületi közterületek

1. Központi parki átjáró 2. Szabadság tér (Rákóczi u. Arany J. u. között)

350 m2 1.800 m2

Összesen:

2.150 m2 Évente kétszer, kizárólag szükség szerinti

munkavégzéssel takarításra kerülő belterületi közterületek 1. Kálvin utca 2. Szabadság utca 3. Kossuth Lajos utca (Szabadság tér – Mikes u. között) 4. Piac utca (Szabadság u. – Kossuth L. u. között) 5. Lakótelep (Kossuth L. u. – Deák F. u. zug között) 6. Mikes utca 7. Rákóczi utca (4. sz. út – Pillangó u. között) 8. Széchenyi utca (Arany J. u. – Malom u. között) 9. Deák F. utca (Rákóczi u. – Közraktár u. között) 10. Rákóczi utcai járda (4. sz. út – Nyár u. között) 11. Rákóczi utcai folyóka (4. sz. út – Fürdő között) 12. Szabadság téri járda (Szab. téri iskola – Rákóczi u. között)

1.400 m2 800 m2 1.800 m2 790 m2 1.600 m2 1.200 m2 5.400 m2 15.500 m2 11.500 m2 390 m2 150 m2 450 m2

Összesen:

40.980 m2

32

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 29/2003. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a menetrendszerinti helyi autóbusz-közlekedés legmagasabb díjáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi autóbusz-közlekedés díjjára, mint hatósági árra és annak alkalmazási feltételeire – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következő rendeletet alkotja: 1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed a közigazgatási határon belüli helyi járattal végzett autóbuszközlekedés legmagasabb díjára, alkalmazására. (2) A különböző havi és időszaki bérletek a naptári hónap, illetve az időszak első napjától az érvényességi időszakot követő hónap 5.-én 24 óráig érvényesek. A tanuló, nyugdíjas bérletszelvények tanuló esetében csak érvényes diákigazolványban, nyugdíjasok esetében csak érvényes nyugdíjas igazolványban használhatók. (3) A járművön váltott vonaljegy érvényes az autóbuszvonal teljes hosszán egy utazásra, átszállás nélkül. A vonaljegyek vissza nem válthatók. 2. § (1) A viteldíj megfizetését és az utazási feltételek betartását járművezetők és jegyellenőrök útján ellenőrzik. Ennek érdekében az utas menetjegyét, bérletét, utazási igazolványát köteles az erre feljogosított dolgozóknak átadni. (2) A megváltott viteldíjon felül 2000 forint pótdíjat köteles fizetni az, aki a.) jegy nélkül, érvénytelen jeggyel, érvénytelen bérlettel, érvénytelen igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve valamilyen utazási kedvezményt jogtalanul vesz igénybe. b.) olyan bérlettel (diákigazolvánnyal) kísérli meg az utazást, melynek értékszelvényére a bérletigazolvány (diákigazolvány) sorszáma nincs tintával ráírva, vagy a bérletigazolvány (diákigazolvány) nincs kitöltve, illetve érvényesítve c.) kutyát az előírt díjfizetés nélkül szállít d.) kézipoggyászként túlméretes tárgyat, vagy egyáltalán nem szállítható tárgyat visz be a járműbe e.) saját maga, vagy a magával vitt kézipoggyász, élőállat a járművet bepiszkítja, f.) az utazási feltételeket nem tartja be. (3) Az 2.000 forint pótdíj – helyszíni fizetés esetén, illetve két munkanapon belüli bérletbemutatás esetén – 500 forintra mérséklődik. (4) 1.200 forint késedelmi díjat köteles fizetni a viteldíjon és pótdíjon felül az, aki tartozását 30 napon belül nem egyenlíti ki. 33

2/2 3. § (1) a.) A helyi autóbuszvonalak teljes hosszán történő utazásért fizetendő legmagasabb díjjak (viteldíj):         

Vonaljegy Havi teljesárú bérlet Havi kedvezményes bérlet 2 havi teljesárú bérlet 2 havi kedvezményes bérlet Negyedéves teljesárú bérlet Negyedéves kedvezményes bérlet 4 havi teljesárú bérlet 4 havi kedvezményes bérlet

95 Ft 2.554 Ft 830 Ft 5.108 Ft 1.660 Ft 7.662 Ft 2.490 Ft 10.216 Ft 3.320 Ft

b.) Az a.) pontban meghatározott díjak 12% általános forgalmi adót tartalmaznak. (2) A havi és negyedéves bérletjegyek a naptári hónap, illetve az érvényességi időszak első napján 0.00 órájától az adott időszakot követő hónap 5.-én 24.00 óráig érvényesek. (3) A szolgáltató önállóan dönthet arról, hogy érvényesít-e az utazó közönség felé utasbiztosítási térítést. (4) Az utazási kedvezmények körét a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII.29.) számú Kormányrendelet tartalmazza. (5) Az autóbuszon szájkosárral és pórázzal ellátott kutyát érvényes vonaljeggyel lehet szállítani. A vakvezető és a rendőrségi kutya szállítása díjtalan. (6) Az Az autóbuszon minden utas legfeljebb 2 db. 40×50×80 cm vagy 200×20×20 cm méretet meg nem haladó legfeljebb 15 kg súlyú, egy személy által hordozható , a fel- és leszállást nem akadályozó kézipoggyászt szállíthat díjmentesen. 4. § Ez a rendelet 2003. október 1. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2003. augusztus 28.

/:Palágyi Gábor:/ polgármester

/:Dr.Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. augusztus 29.

34

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 33/2003. (VIII.29.) önkormányzati rendelete az osztályvezetők vezetői illetménypótlékáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény 46. § (5) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az osztályvezetők illetménypótlékáról a következő rendeletet (továbbiakban: ör) alkotja: 1.§ (1)

A kinevezett és osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt vezetői illetménypótlék illeti meg.

(2)

A vezetői illetménypótlék mértéke az osztályvezető alapilletményének 10 %-a. 2.§

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők 2003. évi vezetői illetménypótlékáról szóló 39/2002.(XII.20.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kisújszállás, 2003. augusztus 28. (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. augusztus 29.

Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva Kisújszállás, 2004. március 9.

/:Dr. Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző

35

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

39/2003. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 12/2000. (IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló, 6/2003.(III.28.) önkormányzati rendelettel módosított 12/2000. (IV.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja:

1. § Az Ör 2.számú melléklet 3.1.pontja a következő 3.1.2. ponttal egészül ki: „3.1.2.„Várakozóhely” közúti jelzőtábla (KRESZ 110. ábra) „Csak személygépkocsik részére” (KRESZ 112. ábra) kiegészítő tábla.”

2. § Az Ör 2. számú melléklet 40. pontja a következő 40.2. ponttal egészül ki: „40.2. Iskola u-Kuthen vezér utcai kereszteződésnél 40.2.1.„Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra) 40.2.2. szembejövő forgalom részére „Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra)”

3. § Az Ör 2. számú melléklete a következő 60/a. ponttal egészül ki: „60/a.Kuthen vezér u. (felmérés iránya: a Kása János u. felől a Deák F. út (régi 4. sz. főút felé haladva) 60/a.1.Kása János u-Kuthen vezér u. kereszteződésnél 60/a 1.1. „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) 60/a 1.2.szembejövő forgalom részére: „Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra)

60/a. 2.Kása János u-Kassai u. kereszteződésné 60/a. 2.1.„Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 3.Kása János u-Kassai u. kereszteződésnél 60/a. 3.1.szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 4.Kása János u-Iskola u. kereszteződésnél 60/a. 4.1.„Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 5.Kása János u-Iskola u. kereszteződésnél 60/a. 5.1. szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 6.Deák F. út (régi 4. sz. főút)-Kuthen vezér u. kereszteződésnél 2/2

36

60/a .6.1.„Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra) 60/a. 6.2. szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)”

4. § (1) Az Ör 2. számú melléklet 97.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „97.1.2.„Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) „Kivéve áruszállítás” kiegészítő tábla”

(2) Az Ör 2. számú melléklet 97.1. pontja a következő 97.1.3. ponttal egészül ki: „97.1.3.A Szabadság utcai (OTP melletti) parkoló elején „Várakozóhely” közúti jelzőtábla (KRESZ 110. ábra) „Csak személygépkocsik részére” (KRESZ 112. ábra) kiegészítő tábla”

5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kisújszállás, 2003. szeptember 25.

(:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

37

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 44/2003. (X.17.) önkormányzati rendelete Kisújszállás Helyi építési előírásairól szóló 29/2002. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete Kisújszállás Helyi építési előírásairól szóló 29/2003. (XI.29.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör 48. § (1) bekezdés a.) pontja első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „48.§ (1) a.) -

Arany János utca 12,14, Csatorna utca 1., Rákóczi utca 14. szám alatti ingatlanokra a fürdő létesítményeinek fejleszthetősége érdekében.” 2.§

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kisújszállás, 2003. október 16.

/: Palágyi Gábor :/ polgármester

/: Dr. Kittlinger Ilona :/ címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2003. október 17.

38