NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 131/2003. (V. 28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának elfogadásáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójában foglaltakkal egyetért és a határozat melléklete szerint elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal irodavezetői 3./ Dr. Pásztor Miklós városi rendőrkapitány 4./ Márföldi István, a Városi Televízió Kht ügyvezetője 5./ Soltész József, a Városüzemeltetési Kht ügyvezetője 6./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetője
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciója (2003-2007)
Nyíregyháza Megyei Jogú Város az ország hetedik legnagyobb településeként mintegy 120.000 embernek jelenti az állandó vagy ideiglenes lakóhelyét. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők és az ide látogatók számára. A koncepció célja A koncepció célja, hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti célirányos párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a prevenció erősítését. A helyzetelemzés módszere A közbiztonság jelenlegi helyzetét a közrendet, közbiztonságot védő szervek, szervezetek tapasztalatai alapján elemeztük, és figyelembe vettük a városlakók társadalmi vita során elhangzott észrevételeit, javaslatait is. Munkánk során felhasználtuk a rendelkezésre álló, vonatkozó statisztikai adatokat, közvéleménykutatásokat, valamint az aktuális kutatási eredményeket is. A közbiztonság fogalma, megítélése a közvélemény-kutatások tükrében Közbiztonságon az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát értjük: azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis bekövetkeznek, akkor az állampolgár gyors és biztonságos segítségre lel az állam erre hivatott szerveinél. A Jelenkutató Intézet által 2002. decemberében Nyíregyházán készített közvélemény-kutatás (600 fős minta) jól szemlélteti a közbiztonság lakosság általi megítélését. Különböző területek helyzete Nyíregyházán. Kérdés: Ön szerint az alábbi területeken hogyan változott a helyzet 2000 óta? Javult, romlott vagy ugyanolyan maradt?
-4 munkalehetőség -2 egészségügy helyzete utak, járdák állapota
12
közbiztonság
13
közlekedés
13
vállalkozási lehetőségek
37
lakásgazdálkodás
37
köztisztaság oktatás színvonala szórakozási lehetőségek parkok, terek állapota kulturális lehetőségek
44 56 59 65 69
áruellátás
91
Mennyire súlyosak az egyes városi problémák? Kérdés: Kérem, értékelje az ötfokú skálán aszerint, hogy mennyire érzi súlyosnak ezeket a problémákat a városban.
környezet állapota levegő szennyezettség
55 57
nyugdíjasok helyzete
65
bűnözés
65
közlekedés
66
lakáshelyzet
68
gyermekes családok helyzete
69
magas közüzemi díjak
70
fiatalok helyzete
73
utak zsúfoltsága
76
szegénység
76
A valóságban az ismertté vált bűncselekmények száma városunkban 2000. évben 8.671, 2001. évben 7.263, 2002. évben pedig 7.070 volt. A számok nagyságrendileg évek óta változatlanok, bár csökkenés érzékelhető az utóbbi három évben. A városi szolgáltatásokkal való elégedettség mérése során a közbiztonság százfokú skálán 1998. évre 37, 2000. évre 42, 2002. évre 50 pontot kapott. A fenti eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a városlakók a látványos fejlődést más területekhez kötik, mindent egybevetve a közbiztonság megítélése az utóbbi években javult. A megkérdezettek a probléma rangsorban a szociális helyzetből adódó nehézségeket a bűnözés elé helyezték, ami jelzi, hogy sokan inkább az egzisztenciális fenyegetettségtől tartanak. Egyéb, a helyi közbiztonság helyzetét elemző közvélemény-kutatás híján, az Országos Rendőr-főkapitányság kutatási anyagából érdemes szemlézni, ami országos tendenciákra világíthat rá.
Összességében a magyar felnőtt lakosság 44 %-a került valamilyen módon interakcióba a rendőrséggel az elmúlt egy évben. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségről alkotott vélemény a felnőtt lakosság több mint felénél nem tényleges tapasztalatokon nyugszik. Azok közül, akikkel történt bűncselekmény, 71 % jelentette be ezt a rendőrségen, 29 %-uk ellenben nem tett rendőrségi feljelentést, illetve nem jelezte az esetet a rendőrségen. Budapesten a be nem jelentett esetek aránya már elérte a 40 %-ot is, vidéki nagyvárosokban ez az arány 33 %, míg a kisebb városokban és falvakban csak 24 % volt. A magyarok több mint kétharmada (67 %) úgy nyilatkozott, hogy „amennyiben a rendőrség munkájára és a közbiztonság alakulására gondol…”, teljes mértékben, illetve inkább biztonságban érzi magát. Azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat biztonságban, a lakosság 32 %-a. A megkérdezettek leginkább az autófeltörésektől, a zseblopásoktól és az autólopásoktól tartanak. A közbiztonság helyzete Nyíregyházán A bűnözés jellegét és nagyságrendjét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedéséből, gazdasági helyzetéből, valamint Nyíregyházának mint megyeszékhelynek a sajátos jellegéből adódó társadalmi problémák indukálják. Nyíregyháza lakossága (2002. április 23-i állapot szerint) Korcsoport 0-5 éves 6-14 éves 15-17 éves 18-54 éves 55-59 éves 60 év feletti Összesen
Állandó népesség férfi nő 3610 3428 6610 6424 2373 2336 33225 35283 2839 3417 7216 11478 55873 62366 118239
Lakónépesség férfi Nő 3625 3449 6641 6519 2652 2881 33252 35593 2842 3409 7222 11499 56234 63350 119584
Egyes városrészek lakosságszáma (2002. január 01-i állapot szerint): - Nyírjes-Nagyszállás: 730 fő - Sóstófürdő: 2239 fő - Nyírszőlős: 3609 fő - Sóstóhegy: 4563 fő - Butyka: 1249 fő - Borbánya: 9134 fő - Oros: 7027 fő Életkoránál fogva veszélyeztetett a lakónépesség körülbelül 37 %-a. A bűncselekmények áldozatainak kb. 10 %-a fiatalkorú, akik elsősorban lopás
sértettjévé válnak. Természetesen jóval nagyobb, és állandóan változó ez a kör, hiszen az állapotuknál (betegek, fogyatékosok), a foglalkozásuknál (postások, pénzszállítók), vagy a helyzetüknél (nők, külföldiek, turisták) fogva veszélyeztetettek tovább bővítik ezt a csoportot. Speciális sértetti kör a hajléktalanok csoportja, hiszen instabil egzisztenciális helyzetüknél, kiszolgáltatottságuknál fogva az átlagosnál nagyobb valószínűséggel válnak áldozatokká. A szociális törvény alapján a város ellátási kötelezettsége kiterjed a hajléktalanokról való gondoskodásra. Önkormányzatunk ellátási szerződést kötött az Evangélikus Egyházzal, így az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat működteti a Népkonyhát, a Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyét és Átmeneti Szállását, továbbá az Anyaóvót. A sértettek nem és életkor szerinti megoszlása (fő) Életkor
Férfi 2001. 2002. 22 20 127 130 1610 1679 204 248 1963 2077
Gyermekkorú (0-13 év) Fiatalkorú (14-18 év) Felnőttkorú (19-60) Időskorú (60 év felett) Összesen
Nő 2001. 9 80 900 149 1138
2002. 12 117 1113 156 1398
Egyes bűncselekmények száma Bűncselekmény Emberölés Rablás Testi sértés Garázdaság Lopás Betöréses lopás Gépkocsi lopás Gépkocsi feltörés
1999. év 7 33 179 68 2673 999 93 733
2000. év 9 80 162 86 2938 817 26 568
2001. év 7 57 168 87 2478 679 14 348
2002. év 4 60 146 77 2532 982 7 489
A nyári idegenforgalmi szezonban a bűncselekmények számának csökkentése érdekében Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a Rendőrség megerősíti a járőrszolgálatot, a strandrendőrséget, valamint a főiskolásokból és rendőrökből álló Tourist Police Szolgálatot. Ez utóbbi keretében idegen nyelveket beszélő fiatalokat foglalkoztatnak, akik a külföldiek számára megfelelő felvilágosítást nyújthatnak. A rendőrségről szóló módosított 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete szabályozza a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát. A 9. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével – rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével – különösen a helyi közbiztonságot érintő
feladatok ellátása, a Rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A nyíregyházi MÁV Állomás és a Petőfi téri Autóbusz-pályaudvar környékének biztonságosabbá tétele érdekében nyílt meg az Érkert Rendőrőrs, ahol 33 fő teljesít szolgálatot. Az épület megvásárlásában az Önkormányzat jelentős szerepet vállalt. A bűncselekmények megelőzése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében 1999. évben Jósavárosban, 2001. évben Örökösföldön és a Huszár-telepen körzeti megbízotti iroda létesült, melyhez az Önkormányzat biztosította az ingatlant. Az említetteken kívül körzeti megbízotti szolgálat tevékenykedik Borbányán, Oroson, Nyírszőlősön, Sóstógyógyfürdőn, Füzesbokorban, Vajdabokorban, a Kertvárosban, Rozsrétszőlőben, Császárszálláson, Mandabokorban. A Rendőrség az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat használja: - Nyíregyháza, Dugonics u. 12. szám alatt a Wesselényi Miklós Szakközépiskola épületében lévő helyiséget - Nyíregyháza, Margaretta u. 50. szám alatt a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságához tartozó Borbányai Művelődési Ház helyiségét - Nyíregyháza, Ereszalja u. 1. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületét - Nyíregyháza, Ungvár stny. 25. szám alatt a Polgármesteri Hivatal hasznosításában lévő, nem lakás célú helyiséget - Nyíregyháza, Tokaji u. 4. szám alatt a Piac és Vagyonkezelő Kft. hasznosításában lévő piac területén kialakított helyiséget - Nyíregyháza-Oros, Deák Ferenc u. 3. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületének helyiségét - Nyíregyháza-Sóstóhegy, Huba u. 1. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületének helyiségét - Nyíregyháza, Család u. 102. szám alatt a Közterület-felügyelet által használt ingatlan helyiségét - Nyíregyháza, Rákóczi u. 4. szám alatt a Polgármesteri Hivatal Rákóczi utcai dufartjában lévő helyiséget - Nyíregyháza, Dália u. 2. fsz, a Piac és Vagyonkezelő Kft. kezelésében és hasznosításában lévő helyiségcsoportot. A 1074/1999. (VII.7.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően a Rendőrség Áldozatvédelmi Irodát nyitott Jósavárosban, ezzel is segítve az állampolgárok felvilágosítását, sértetté válásának megakadályozását. Az Iroda a károsultak részére tanácsadást nyújt a kárenyhítés érdekében. A Közbiztonsági Közalapítvány nagy összegű támogatással segítette a rendőrség munkáját. 1999. évben 3.363.445 forint támogatási összegből a Rendőrség állományából 45 fő összesen 2.799.445 forint jutalomban részesült. 2000. évben a 2.338.980 forint összegű támogatásból 1.069.118 forintot fordítottak 20 fő jutalmazására, míg a fennmaradó összeget az Áldozatvédelmi Iroda eszközbeszerzésére, bűnmegelőzési újság és szórólap szerkesztésére használták fel. 2001. évben a 3.225.093 forint összegű támogatásból 25 fő részesült
jutalomban, emellett technikai eszközöket, drogellenes mintatáskát, videókamerát vásároltak. Önkormányzatunk 1991. évben hozta létre a Közbiztonsági Alapítványt, mely 1998. évtől közhasznúként, jelenleg pedig közalapítványi formában működik. A közalapítvány célja: Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén a bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenység színvonalának, hatékonyságának segítése, erősítése, különösen: -
-
A vagyonvédelmi tevékenység hatásfokának emelése, a kármegelőzés elősegítése, ennek érdekében korszerű, új és megbízható vagyonvédelmi technikai eszközök és bűnmegelőzési módszerek kifejlesztésének ösztönzése, elterjesztése, felhasználásának támogatása. A meglévő technikai eszközök folyamatos korszerűsítése, és szükség szerint pótlása. A gyermek és fiatalkorúak bűnözésben való részvételi arányának csökkentése érdekében megelőzési módszerek fejlesztése és elterjesztése. Kábítószer és egyéb bódulatkeltő anyagok elterjedésének megakadályozása. Bűnmegelőzés érdekében kiírt pályázatok támogatása. Bűnmegelőzési kommunikációs propaganda feladatok ellátása, azok szervezése. A közrend védelme, az állampolgári és közlekedési fegyelem javítására tett intézkedések támogatása. A bűnmegelőzést célzó állampolgári kezdeményezések, az állampolgári önvédelmi szervezetek és az önkormányzatok bűnmegelőzési törekvéseinek támogatása. A bűnmegelőzési szolgáltatások szervezése és kialakítása. A bűnmegelőzési továbbképzések finanszírozása. A bűnmegelőzésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek erkölcsi és anyagi elismerése.
A Közalapítvány a rendelkezésre álló keretet a technikai eszközvásárlásra, a meglévő eszközök felújítására, a jutalmazásra, az oktatásra használja fel. Azokat a polgárőrségeket részesítette támogatásban, amelyek rendelkeznek cégbírósági bejegyzéssel, és a Városi Rendőrkapitánysággal együttműködési megállapodást kötöttek. A polgárőr szervezetek támogatása (Ft) Polgárőrség megnevezése
1999. év
2000. év
2001. év
Nyíregyháza-Oros Polgárőrség Déli-Alközpont Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület Jósavárosi Közbiztonsági Őrség Malomkerti Polgárőrség Kertvárosi Polgárőr Egyesület
200.000 200.000
300.000 300.000
400.000 350.000
150.000 135.000 200.000
200.000 170.000 250.000
300.000 350.000 100.000*
Örökösföldi Polgárőrség Közlekedési Polgárőrség Mandabokori Polgárőrség Tanyabokori Polgárőr Szervezet Felsősimai Polgárőrség Összesen
150.000 -
150.000 20.000 40.000
1.035.000
40.000 1.470.000
200.000 300.000 82.000* 150.000 120.000 2.170.000 182.000*
* - járőr-gépkocsi vásárlás A polgárőr-szervezet a Magyarországon törvényesen működő, a lakosság által életre hívott, önszerveződésű, bűnmegelőzési, a közrend, a közbiztonság védelmét szolgáló pártsemleges társadalmi szervezet. Feladatát a területileg illetékes önkormányzat, egyéb állami és társadalmi szervezetek segítségével, a rendőri szervekkel együttműködve, a területi sajátosságok és követelmények alapján kidolgozott módszerekkel látja el. Az első próbálkozások egyike egy lipótvárosi bérház felújításához kapcsolódott. A lakókat lakógyűlésen tájékoztatták az épület generális felújításáról, és arról is, hogy őket és értékeiket veszélyeztetheti az utcafront felállványozása. Ennek nyomán állt össze és működött a munkálatok befejezéséig az őrködést önként vállaló lakók névtelen csoportja. Az önvédelmi csoportok tömegesen a rendszerváltás időszakában jelentek meg, melynek okaként három jelenséget szoktak említeni. Nem előzmények nélkül, de drasztikusan megromlott a közbiztonság, megkezdődött a tömeges elszegényedés, ezzel fokozódott a megélhetési bűnözés. A harmadik tényező a „polgár” fogalom feléledése, ami új státuszt, újfajta jogokat és kötelességeket jelentett. A polgárőrség szervezetei a mozgalom megalakulásának kezdete óta kiemelt figyelmet fordítanak a közterületek és a nyilvános helyek rendjének megóvására. Az itt elkövetett bűncselekmények mellett ide sorolhatók a közlekedés rendjének, a köztisztaságnak, a közvilágításnak a problémái, az itt megjelenő közösségellenes magatartásformák, a fiatalok különböző antiszociális csoportosulásainak kialakulása. A kriminalisztikai vizsgálatok során megkérdezettek jelentős része a számára félelmet keltő közterületi jelenségek említése során a bűncselekményeket helyezte előtérbe. A leginkább zavaró és félelmet keltő jelenségek között elsősorban említették a hangoskodó fiatalok csoportosulásait az utcákon, a tereken, a kétesnek tartott szórakozóhelyek üzemeltetését a lakókörnyezetükben, a parkokban kóborolni engedett nagytestű kutyákat, a hiányos közvilágítást, a hajléktalanok jelenlétét. Csak harmadik, negyedik helyen jelenik meg konkrét bűncselekmény megjelölése a megkérdezettek válaszaiban. Ezeknek a problémáknak a megoldása, a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítása nem sorolható teljes egészében a rendőrség feladatkörébe, hanem összetettebb megoldást igényel. A rendvédelmi intézkedések mellett itt kaphat szerepet a társadalmi összefogás, az önkormányzat, a lakosság, ezen belül a polgárőrség tevékenysége.
Nyíregyháza területén jelenleg működő polgárőr szervezetek Szervezet neve Déli-Alközpont Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület Jósavárosi Közbiztonsági Őrség Örökösföldi Polgárőrség Kertvárosi Polgárőr Egyesület Nyíregyháza-Oros Polgárőrség Közlekedési Polgárőrség Mandabokori Polgárőrség Vajdabokori Polgárőrség Felsősimai Polgárőrség Összesen
Taglétszáma (fő) 53 15 11 28 38 23 65 30 37 300
A bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek a polgárőr szervezetek, elsősorban közterületi jelenlétükkel. Igen fontos feladatot látnak el a területükön megtartott rendezvények biztosításában, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utaló információ átadásával segítik a rendőrség munkáját. A szervezetek rendszeres kapcsolatot tartanak a tanyabokrok lakosságával, elsősorban az idős emberekkel, és nagy szerepük van a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésében. A Rendőrség 2001-ben új szervezési és irányítási rendszert vezetett be, melynek lényege, hogy a polgárőrök és a nyomozók együtt járőröztek az egyenruhás állománnyal, és valamennyi éjszakai szolgálatban parancsnoki beosztású személy volt a vezető. A stratégia prioritási pontjai A közbiztonság témaköre szerteágazó területet ölel fel, ezért célszerű olyan prioritásokat meghatározni, melyekhez kapcsolódó feladatok megvalósításában az Önkormányzat tevékeny szerepet képes vállalni. I. Bokortanyák közbiztonsága Nyíregyháza sajátos településszerkezettel rendelkezik, a tanyabokrok a várost teljes egészében körbe veszik. Legtöbbjük a várostól nyugati irányban fekszik, 1-20 km-es körzetben. Jelenleg több mint 60 külterületi lakott helyet (szállást, tanyabokrot, tanyát) különböztetünk meg. Az itt lakók száma eléri a 9.000 főt. A nagyobb népességű tanyabokrok, Butyka, Felsősima, Mandabokor, Rozsrétszőlő, Vajdabokor már belterületek. Ezek népessége meghaladja a 2.000 főt. Pormentes úton több mint a fele megközelíthető. A tanyákon élő felnőtt lakosság több mint 60 %-a inaktív (nyugdíjas), alig 20 %-a aktív kereső, 10 %-a gyermekét neveli, a regisztrált munkanélküliek aránya nem több a városi átlagnál.
A tanyán élők között magas az egyedül élő, szociálisan és fizik álisan egyaránt segítségre szoruló idős emberek aránya. Célcsoportjaik között elsősorban az idősek és a betegek ellátása szerepel, de mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tanyán élő fiatal lakosság megtartására azzal a céllal, hogy a tanyai népesség száma lassú növekedést mutasson az elnéptelenedés helyett. A tanyákon és a bokrokban az állandó rendőri jelenlét szinte megoldhatatlan a jelenlegi létszámmal és technikai felszereléssel. Jelenleg Füzesbokorban, Vajdabokorban, Rozsrétszőlőn, Császárszálláson, Mandabokorban működik körzeti megbízotti szolgálat. Lovasrendőri szolgálatot 6 fő végez, melynek feladata a tanyabokrok gépkocsival nehezen megközelíthető részeinek ellenőrzése. A bokortanyákon, illetve a város külső részein a vagyon elleni bűncselekmények, lopás, illetve betöréses lopás jelentik a legnagyobb gondot, az elkövetett bűncselekmények helyszíne pedig a magukra hagyott hétvégi házak körzete, illetve az idős egyedül élő földművelő lakosság háztájija. Az esetek többségében a hatósághoz az eredményes nyomozás érdekében túl későn vagy egyáltalán nem érkezett bejelentés a bűncselekményekről. Ez elsősorban a gyengébb infrastrukturális feltételeknek – kiépítetlen telefonvonalak, nehezen járható utak, személygépkocsival megközelíthetetlen részek – tudható be. Az elmúlt időszakban kilenc mezőőr őrizte a termőföldeket, terményeket, haszonállatokat, vadakat. A mezőőrök rendszeresen jelezték a Rendőrségnek a lopásokat és az egyéb garázda cselekményeket, ahol intézkedtek is. Fokozott jelenlétüknek köszönhető, hogy csökkent a hétvégi házak ellen irányuló betörések, a terménylopások száma, kevesebb a környezetszennyezést eredményező cselekmény, illetve a tűzgyújtási tilalmi időben elkövetett tűzgyújtás.
II. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem A családon belüli erőszakra a közelmúlt brutális kegyetlenséggel elkövetett és kellő nyilvánosságot kapott bűncselekményei hívták fel a közvélemény figyelmét. A sokakat megmozgató tiltakozó demonstrációk, a civil kezdeményezések hatására a rendőrség hatékonyabban kíván foglalkozni a jelenséggel. A családon belüli erőszak alatt az élet, testi épség, nemi erkölcs vagy személy ellen irányuló olyan támadásokat értjük, melynek áldozata a kiszolgáltatott hozzátartozó (gyermek, házastárs, idős rokon). A statisztikák szerint Magyarországon: - hozzátartozója erőszakos magatartása következtében átlagosan minden harmadik napon meghal valaki; - házastársa, élettársa (volt házastársa vagy élettársa) erőszakos magatartása következtében átlagosan minden héten meghal legalább egy nő; - a családon belüli erőszak gyermekáldozatainak száma havonta legalább egy. A családon belüli erőszakról nem rendelkezünk reális ismeretekkel, azt azonban tudjuk, hogy nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A
gyermekek, a nők, az öregek, a gyengébbek bántalmazása sok családban az életmód része, a kisközösségi kommunikáció „elfogadott” formája. A családon belüli erőszak különösen sok gyermek és nő számára jelent folyamatos sanyargatást. A kutatások szerint azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak arra, hogy erőszakot alkalmazzanak. A hazai tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat, és elzárkóznak a további együttműködéstől. A visszahúzódás okai között szerepel a családon belüli állandó fenyegetettség és az anyagi, esetleg érzelmi kiszolgáltatottság. A kezelő intézményrendszer hiányosságai miatt a gyermekek veszélyeztetése esetén jelenleg egyetlen intézkedést alkalmaznak: a gyermeket emelik ki a családból. A gyermekbántalmazás megelőzése nem hatékony. A gyermekbántalmazást a magyar társadalom – kevés kivétellel – „normális” nevelési eszköznek fogja fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése. A szándék arra irányul, hogy az önkormányzatok, a hivatásos és civil szervezetek a megelőző és segítő, ellátó tevékenységükhöz garanciákat kapjanak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító ellátások formáit. Fontos feladatot látnak el az egészségügyi és szociális intézmények (pl. háziorvosi, védőnői, családsegítő szolgálat), valamint más ágazatokhoz tartozó szervek, különösen oktatási-nevelési intézmények, rendőrség, ügyészség. A Gyvt-t módosító 2003. évi IV. törvény 53. §-a szerint ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig a gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység alkalmazottja és vezetője a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a) megtagadhatja a szülő tájékoztatását, b) korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát. Ez a módosítás kiemelkedően fontos, hiszen a család zaklatása, további fenyegetettsége egy időre megszűnik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapszolgáltatásai közé tartozik a családsegítés. Így a hivatalos ügyintézéshez tanácsot, segítséget ad, tájékoztatást nyújt a szociális ellátások lehetőségeiről. Egyéni, családi élethelyzeti – lelki problémák, krízisek megoldásában segít. Természetbeni, személyes támogatásokat, szolgáltatásokat közvetít. A Gyvt. nem eléggé publikált, viszonylag új rendelkezése a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelése. Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (titkolt terhesség), kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia. Ezzel némiképpen megelőzhetőek a nem kívánt terhességből született
csecsemőgyilkosságok, melyekben többnyire a várandós anya környezete is cinkossá válik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekjóléti szolgáltatást három alközpontban végzi: Tas utca (északi városrész), Vécsey utca (déli városrész), Dália utca (Huszár-telep). Az egyes alközpontok nyilvántartásai alapján a védelembe vétellel gondozott vagy pártfogói felügyelet alá helyezett fiatalok leggyakrabban a Tokaji úti piac, a Vasútállomás környékén, valamint a hétvégi szórakozás helyszínein követtek el bűncselekményeket. Általános tapasztalat, hogy a Nyírpláza a tanítási idő alatti csellengés speciális helyszíne. Az egyes alközpontok a területükön megjelenő, speciális problémákkal is szembesülnek. A Huszár-telepre jellemző, hogy az itt élő sokgyermekes családok önkormányzati szükséglakásokban élnek szerény anyagi körülmények között. Az életviteli problémák, a szegénység miatt gyakran lesznek bűncselekmények elkövetői. Jellemző bűnelkövetési módok a Vasútállomás környékén a fémlopások, vagonfosztogatások, az Almatároló raktárainak és üzlethelyiségeinek feltörése, kerékpárlopások, autófeltörések, rablás, garázdaság. A felnőtt korúak gyermekkorúakat vonnak be az elkövetésekbe, és őket nevezik meg tettesként is. A lakótelepen rendszeresen előfordul, hogy szökésben lévő átmeneti nevelt gyermekek itt tartózkodnak rokonoknál. Mivel sokszor csak a szállás biztosított, az ellátás, megélhetés nem, ezek a gyerekek fokozottabban vannak kitéve a bűnelkövetésnek vagy az áldozattá válásnak. A Vécsey utcai alközpont tipikus problémaként említette a prostitúció jelenlétét a Móricz Zs. és a Debreceni utcán, a hajléktalanok jelenlétét a parkokban, játszótereken. A Tas utcai részleg a KGST-piacra jellemző cselekményeket (pl. „Itt a piros” játék), valamint az Orosi úti telep Huszárlakótelephez hasonló problémáira hívta fel a figyelmet. A gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők számának alakulása (fő) Év 1999 2000 2001 2002
Gyermekkorú 125 110 93 136
Fiatalkorú 314 393 346 263
III. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése Közgyűlésünk a 161/2002. (VI.24.) számú határozatával elfogadta Nyíregyháza Város stratégiáját a drogprobléma visszaszorítása érdekében, majd a 34/2003. (II.26.) számú határozatával az ebből adódó feladatokat és azok ütemtervét. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális szerek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás stb.), mind az illegális szerek fogyasztása, valamint a viselkedési függőségek (pl.
játékszenvedély) okozta egészségbeli, szociális megelőzését, kezelését és visszaszorítását.
és
társadalmi
károsodások
Anélkül, hogy a fentiek ismeretében az ismétlés hibájába esnénk, jelen koncepció a kábítószer-fogyasztás társadalomra veszélyességéből kiindulva szentel külön fejezetet a problémának. Az országos tendenciákhoz hasonlóan 1999. évtől folyamatosan emelkedett a kábítószerrel való visszaélés miatt kezdeményezett büntető eljárások száma. A statisztikai adatok alapján a 1999. évben 16 bűnügyben 21 fővel, 2000-ben 22 ügyben 43 fővel, 2001-ben 28 ügyben 33 fővel szemben kezdeményeztek, illetve folytattak le eljárást. 2002. évben 17 büntető eljárás indult, melyek során 35 főt hallgattak ki gyanúsítottként. Az elkövetők zömének életkora 16-25 év közé tehető, és a többségük férfi. 1999-ben tizenkét európai országban lefolytatott nemzetközi kutatás eredményei szerint a drogfogyasztás a munkanélküliek körében a legjellemzőbb. A felmérésből nem derül ki, hogy a munkanélküliek körében terjed –e gyakrabban a drog vagy a kábítószerrel kapcsolatos életmód miatt válnak munkanélkülivé az érintettek. Továbbra is nagymértékű látencia jellemzi ezt a területen, hiszen a fogyasztói kör több ezres nagyságrendre becsülhető. A város területén a marihuana és az amphetamin származékok fogyasztása a legelterjedtebb. Elkövetési helyként korábban a fiatalok által látogatott nyilvános helyeken, klubokban szerezték be a kábítószert, az utóbbi időben a beszerzés a magánlakásokban történik. A Rendőrség ezen cselekmények felderítésére több nyílt és titkos rendőri akciót szervezett, operatív hírszerzési forrásokat épített ki, és állandó jelleggel figyelemmel kísérte a korábban hasonló jellegű cselekmények miatt látószögébe került helyeket és személyeket. A kábítószer bűnözés elleni tevékenység egyik eleme a D.A.D.A program, melyben a Rendőrkapitányság tevékenyen vesz részt. Emellett nagy hangsúlyt fordítanak a középiskolák és főiskolák hallgatóinak a felvilágosítására, mely a bűnmegelőzéssel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatos. A D.A.D.A Program 1992-ben indult kísérleti jelleggel. Alapja az USA-ban még 1982ben kidolgozott D.A.R.E (Drug Abuse Resistance Education) Program, melyet a los angelesi iskolaszövetség és a helyi rendőrség közösen alakított ki, és ma már valamennyi szövetségi államban működik. A Program a rendőrség bűnmegelőzésiifjúságvédelmi munkájának szerves része. Kizárólag rendőr adhat elő, mert olyan rendőrségi tapasztalatokon alapuló – elsődleges, hiteles ismeretekkel áll a tanulók elé, amelyeknek sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek birtokában. A Program fontos eleme, hogy a rendőr egyenruhában jelenik meg. A foglalkozások nem előadások, lényeges szerepe van a gyerekek által hozott problémák, élethelyzetek megbeszélésének. A D.A.D.A célja, hogy a gyerekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és a negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani cselekedeteik következményeit.
A 2001/2002-es tanévben korszerűsítették a programot. Beépítették az anyagba azokat az elemeket, melyek az ifjúságot érintik vagy foglalkoztatják. Ilyenek az internetes bűnözés, a football-huliganizmus, a szexuális agresszió, a családon belüli erőszak, az ún. pláza kultúra, a média hatása stb.
IV. Közlekedésbiztonság A közúti közlekedés biztonságát Magyarországon nem elsősorban a személyi sérüléses balesetek száma, hanem azok súlyossági foka veszélyezteti. A közlekedési baleseteknél a leggyakrabban előforduló baleseti okok a gyorshajtás, kanyarodás, illetve elsőbbségi jog megadásának elmulasztása. Közlekedési balesetek száma (db) Baleset súlyossági foka Halálos Súlyos Könnyű Összesen
1999. év 12 90 107 209
2000. év 9 74 117 200
2001. év 17 99 142 258
2002. év 11 88 178 277
Veszélyes útszakaszok Nyíregyháza területén: - Kert utca - Sóstói út – Stadion utca – Krúdy Gyula utca kereszteződése - Korányi Frigyes utca – Morgó utca kereszteződése - Bethlen Gábor utca – Mező utca – Vasgyár utca kereszteződése - László utca – Szegfű utca kereszteződése, az INTERSPAR környéke - Rákóczi utca – Mező utca kereszteződése - 4, 36, 38, 41. számú főközlekedési utak be- és kivezető szakaszai A közlekedési balesetek megelőzése és visszaszorítása érdekében a Kapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya baleset-megelőzési előadót foglalkoztat, aki óvodákban, iskolákban és közintézményekben előadásokat tart, és vetélkedőket, gyakorlati bemutatókat szervez. Az elemzések alapján a Kapitányság a veszélyesebb területeken a fokozott rendőri jelenlét és traffipax telepítésére intézkedett. Baleseti gócpontok A baleseteket előidéző okok Vay Á. u. – Dózsa Gy. u. Tilos jelzésen történő áthaladás, a „zöldhullámon” való átjutás miatti gyorshajtás, a nem működő forgalmat kereszteződése irányító fényjelző rendszer esetén az elsőbbségi szabályok megsértése. Család utcai körforgalom Elsőbbségi szabályok megsértése, irányjelzés elmulasztása, túlzott sebesség, melyek a körforgalom kis méretére is visszavezethetőek. Erdő sor – Sóstói u. Tilos jelzés figyelmen kívül hagyása, a „telezöld” miatti kereszteződése balra kanyarodásból eredő elsőbbségi szabályok megsértése.
Sóstói u. – Krúdy Gy. u. kereszteződése
A kötelező haladási irány figyelmen kívül hagyása, az elsőbbségi szabályok megsértése, elsősorban a kerékpárosok részéről. László u. – Szegfű u. Tilos jelzésen való áthaladás, a „zöldhullámon” való kereszteződése átjutás miatti gyorshajtás, a kanyarodó sávból az egyenesen való továbbhaladás. Rákóczi u. – Mező u. A követési távolság betartásának elmulasztása, tilos kereszteződése jelzésen való áthaladás, a „piacnapok” miatt megnövekedő forgalomból adódó torlódás. Pazonyi u. – Kosbor u. A követési távolság be nem tartása, tilos jelzésen való kereszteződése áthaladás, sebességtúllépés. Debreceni u. – METRO A sávváltás szabályainak be nem tartása. szervizút – régi 4. sz. főút kereszteződése Orosi úti bekötőutak Elsőbbségi szabályok megsértése, szabálytalan keresztező gyalogosforgalom. Gyakran tapasztalható a forgalom akadályozása a Dózsa Gy. u. Európa Ház előtti területén, ahol az áruszállító járművek megállása sem biztosított, a Bujtos utcán a START Vállalat előtti területen, ahol a főleg ebédidőben parkoló nagy számú jármű okoz fennakadást, valamint a Tokaji úti piac előtti területen.
V. Közterületek rendje Nyíregyházán a modern nagyvárosokhoz hasonlóan szükségessé vált a bűnözés szempontjából legfertőzöttebb területek fokozott figyelése, melyet a Rendőrség térfigyelő kamerarendszerekkel old meg. A beruházás I. ütemében a MÁV Állomás és az Autóbusz-állomás kamerarendszere, a hálózat és a Damjanich utcai rendőrségi figyelő központ készült el, 30 millió forint értékben. A II. ütemben a Búza tér figyelő rendszere épül meg, melynek értéke 15 millió forint. A közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal önálló belső szervezeti egysége, mely iroda formában működik. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1.§ (4) bekezdés d. pontja szerint a felügyeletnek többek között feladata a közreműködés a közrend, közbiztonság védelmében. A megvalósulás formája a közterületeken való egyenruhás jelenlét, a folyamatos hatósági ellenőrzés módszerével végrehajtott intézkedés. A közterület-felügyelők intézkedési jogosultsága meglehetősen széles körű, megközelíti a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrét. A felügyelő felvilágosítást kérhet, igazoltathat, személyt, járművet feltartóztathat, előállíthat, helyszíni bírsággal sújthat, dolgot visszatarthat, kerékbilincset alkalmazhat, járművet közútról eltávolíttathat, területet, ingatlant lezárhat, illetéktelen személyt eltávolíttathat, adatot szerezhet be és azt kezelheti. A felsorolt intézkedések azonban szigorú feltételek meglétéhez kötöttek. A feladat végrehajtásának eszközei bár korlátozottak, az intézkedések kikényszerítésére, illetve az intézkedéssel szembeni ellenállás megtörésére elégségesek. Ezek, a testi erő, könnygázszóró palack, szolgálati kutya alkalmazása.
A fenti intézkedések és eszközök alkalmazása a közterület-felügyeleteket mint testületet és a felügyelőt mint intézkedni képes személyt korlátozott közrendvédelmi és közbiztonsági szerepvállalásra teszik alkalmassá. Az intézkedéssel kapcsolatos 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év adatok Összes intézkedés (db) 8.261 6.849 10.592 9.007 Megbírságolt (fő) 6.877 5.619 8.651 6.397 Feljelentett (fő) 1.384 1.230 1.941 2.610 Kiszabott bírság (Ft) 15.450.16 19.192.30 23.579.00 15.923.50 0 0 0 0 Egy bírságolásra jutó bírságösszeg 2.246 3.415 2.722 2.489 (Ft) KRESZ szabálysértés (db) 6.809 5.875 8.984 6.125 KRESZ szabálysértések aránya az 82 85 85 68 összes intézkedéshez (%) A szerepvállalás lehetséges területei: - Folyamatos, érezhető egyenruhás jelenlét. - Demonstratív, nagyobb létszámú felvonulás a bűnügyileg fertőzött vagy veszélyeztetett közterületeken (piacok, pályaudvarok, szórakozóhelyek, iskolák környéke, illegális kereskedelemmel terhelt közterületek, hajléktalan szálló). - A közlekedésbiztonság fokozása érdekében végzett szolgálatellátás. - Részvétel a Megyei Balesetmegelőzési Bizottság munkájában. - Szoros együttműködés a polgárőrségekkel, a mezőőrökkel, a katasztrófavédelmi, a vám- és pénzügyőrségi, valamint egyéb rendvédelmi szervekkel. - Folyamatos kapcsolattartás a gyámhatóságokkal, a szociális és hajléktalan ellátó intézményekkel, a város-, állat- és természetvédőkkel, egyéb civil szervezetekkel. - Közös szolgálatszervezés és ellátás a tárgyban érintett rendvédelmi szervezetekkel, szabálysértési hatóságokkal, bűnügyi szervekkel, felügyeletekkel (környezetvédelmi, közlekedési, fogyasztóvédelmi stb.). Kísérleti jelleggel működik 2003. február 01-től a körzeti megbízotti közterületfelügyelői rendszer, melynek lényege, hogy a város választókerületeinek határait figyelembe véve, minden körzetbe felügyelőt bízunk meg (általános feladatai mellett) az adott terület ellenőrzésére, az önkormányzati képviselővel, intézményekkel, lakossággal való kapcsolattartásra. Az utóbbi időben a lakosság gyakran kifogásolta a szórakozóhelyek nyitvatartásával kapcsolatos rendzavarásokat. Városunk területén alapvetően két olyan terület határolható be, ahol – főként nyári időszakban, illetve hétvégeken - a szomszédos lakásokban az éjszakai nyugalom nem biztosított. Ilyen a Zrínyi Ilona utca, Univerzum Üzletház környéke, valamint a Búza tér. Egyetértve a lakossági bejelentésekkel, az elmúlt években több esetben hoztunk korlátozó intézkedéseket,
azaz I. fokú államigazgatási határozatokat, azonban nem emelkedtek jogerőre, mivel a felettes hatóság megsemmisítette azokat. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a vendéglátó egységeknek a lakóhelyi környezetet zavaró zaj- és rezonancia-hatásai vizsgálatáról készített jelentésében megfogalmazott azon ajánlással, amely szerint az üzletek nyitvatartási idejét a Korm. rendelet felhatalmazása alapján a jegyző állapítsa meg, az Igazságügyi Minisztérium nem értett egyet. Álláspontjuk szerint ez a vállalkozás szabadságának az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében biztosított jogát sértené, illetve korlátozná azáltal, ha a nyitvatartási időt a jegyző határozná meg. Bár a közvilágítás említésekor általában a városüzemeltetés jut az eszünkbe, a közbiztonságban betöltött szerepe is számottevő. A Városüzemeltetési Kht. - a TITÁSZ Rt-vel való együttműködés eredményeképpen - sikeresen hangolta össze a közvilágítás rekonstrukcióját a fejlesztéssel az elmúlt években, ezáltal olyan területeken is lehetőség volt a hálózatfejlesztésre, ahol ez csak lakossági önerő felhasználásával valósulhatott volna meg.
VI. Megelőző vagyonvédelem A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melynek állománya a szolgálatteljesítés során nap mint nap veszélyes helyzetekben áll helyt. Feladat Jelzések Tűz Műszaki mentés Vaklárma / Téves riasztás
1999. év 1312 417 751 144
2000. év 1109 624 368 117
2001. év 1162 488 541 133
2002. év 1483 877 413 193
Az elmúlt négy évet vizsgálva elmondható, hogy az esetek száma fokozatosan növekszik, különösen a tűzesetek száma ad aggodalomra okot. A város közbiztonságának megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy tűz- és káresetek ne keletkezzenek az emberek lakókörnyezetében. E tekintetben veszélyforrásként jöhetnek számításba a nagy ipari üzemek (MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft, Primagáz Rt), a veszélyes technológiát alkalmazó kisebb cégek, de a felsoroláshoz tartoznak a nagy tömegek befogadására alkalmas bevásárló és szórakoztató épületek is. Fokozott odafigyelést igényelnek a lakótelepek, ahol egy-egy veszélyes helyzet több ember életét is befolyásolhatja. A Jósavárosban lévő épületek legtöbbjénél mindenképpen számításba kell venni, hogy a gázvezetékek, elektromos vezetékek elöregedtek, ezért potenciális veszélyforrást jelentenek. 2001. évben az Önkormányzat a Tűzoltóság kezdeményezésére 8 millió forintot szavazott meg az önkormányzati intézmények tűz- és vagyonvédelmi rendszerrel való ellátására. A rendszer lényege, hogy a felügyelet nélkül lévő épületekből a tűzoltóság ügyeletére érkezik jelzés, így szükség esetén a tűzoltóság azonnal a helyszínre tud vonulni. A program keretében a Móricz Zsigmond Általános Iskola, a
Zrínyi Ilona Gimnázium, a 13. számú Általános Iskola, az ÉVISZ, a Móra Ferenc Általános Iskola lett ellátva védelemmel, és megvásárlásra került a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal tűzjelző rendszerének egy része is. A rendszert célszerű lenne tovább bővíteni lakóépületek, új ipari üzemek bevonásával. A Szomszédok Egymásért Mozgalomban részt vevők tevékenyen kapcsolódnak be a vagyonvédelembe, azonban nem ez az egyedüli feladat. A SZEM olyan társadalmi bűnmegelőzési program, amelynek célja a lakóközösségekben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása, a biztonságosabb életkörülmények kialakítása. Bármely lakóközösségben – lakótelep, családiházas övezet, falu, hétvégi telkes övezet, nyaralók, garázsok) létrehozható. A mozgalom lényege, hogy az egymás szomszédságában lakók az átlagosnál sokkal jobban figyelnek, vigyáznak egymás értékeire és közvetlen lakókörnyezetükre, felelősséget érzenek saját és mások személye, tárgyi értékei iránt. Egy adott közösségi területen kialakított jelző-rendszer szükség esetén történő működtetése az azonnali segítségnyújtás pótolhatatlan előnyeit biztosítja. Riasztás esetén, amely történhet baleset (pl. konyhai tűz), vagy veszélyeztetettség észlelésekor, az egy vagy másfél percen belül odaérő szomszéd azonnal segítséget nyújthat. A jelző-riasztó berendezéseknek a kiépítése egyszerű, egyszeri befektetéssel kialakítható, egy közepes méretű hevederzár (+ beszerelési díj) lakásonkénti árából a rendszer kiépíthető. Fenntartási, üzemeltetési költségei nincsenek, a bekerülési költség nagy hányada pályázati úton fedezhető, ezért a nyugdíjasok vagy többgyermekes családok számára is elérhető. A szerveződés lehet formális (például egyesület létrehozása) és lehet informális (a közösség elhatározza, hogy részt vesz a mozgalomban, de nem hoz létre jogi személyiséggel bíró szervezetet). A SZEM működésére már Nyíregyházán is van példa, a Jósavárosban, melynek tapasztalatait a későbbi szerveződések kiválóan hasznosíthatják. VII. Kockázati elemek A polgári védelem a közbiztonságot az egyéb kockázatot jelentő események és a szükségellátás szemszögéből elemzi. A lakosság ivóvíz-ellátását a területünkön hat ellátási körzet biztosítja, melyből a legnagyobb kapacitású a Nyíregyházát és további 20 települést ellátó rendszer, mely három vízbázisról nyert ivóvíz kútból és öt nagy vízmű telepből áll. A többi vízmű néhány település ellátásáról gondoskodik helyi vízbázissal és települési vízművel. Kritikus pontként jelentkezik a vízhálózat egészségkárosító szennyeződése a vízművek területén. Ilyen esetekben a Nyíregyházát és a hozzá tartozó településeket (ez közel 200.000 főt jelent) a rendelkezésre álló vízszállító kapacitással nem lehet ellátni ivóvízzel, illetve nem megoldható a higiénés vízszolgáltatás biztosítása sem. Ebben az esetben csak nagyobb térségi beavatkozással lehet a vízellátást megoldani.
A távhőszolgáltatás területén kritikus pontként az erőmű kiesése határozható meg, melynek következtében közel 20.000 háztartásban és a közintézmények zömében megszűnik a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Az elektromos energia hosszabb idejű (48 órát meghaladó) kiesése esetén gyakorlatilag megáll az élet a városban, és az időjárási viszonyokat is figyelembe véve, közel 100 tonna romlott élelmiszerrel számolhatunk. A városban található négy felüljáró és a sóstói kisvasúti felüljáró közül kritikus a 36. sz. főút felüljárójának a vasúti sinekre történő leszakadása lehet, mert ezzel két országos vasúti fővonal közlekedése bénul meg, megszűnik a keleti irányú nemzetközi vasúti összeköttetés. (Töredékkapacitás marad Vásárosnamény, Záhony irányában.) Közúton fellépő probléma csak forgalomtorlódást okozhat, illetve kerülőút kijelölését igényelheti, teljes elzáródás azonban csak téli, rendkívüli időjárás esetén történhet, amikor a hóakadályok minden utat járhatatlanná tesznek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Polgári Védelmi Kirendeltségének illetékességi területén a Jósa András Kórház két telephellyel működik. Az elkészült katasztrófavédelmi terv értelmében a Szent István utcai blokk sérülése esetén az intenzív és a sürgősségi ellátás működésében lehet számolni fennakadással, mert ezek a másik telepen hiányoznak, egyébként a többi ellátás csökkentett kapacitással folytatható. Vasúti szempontból gondot jelenthet a pályaudvar kijárati váltóinál bekövetkező baleset, mert ez megakadályozza az északi vagy a déli kijárat használatát. Mivel mindkét irányban van vasúti delta, a forgalom nem áll le teljesen, de megnehezítheti az átmenő forgalmat. További kritikus pont a forgalmi irányító rendszer meghibásodása, de ez kézi vezérléssel áthidalható. Bűnmegelőzési kommunikáció Az élő és működő bűnmegelőzés nem képzelhető el tervezett és megfelelően hatékony bűnmegelőzési kommunikáció nélkül. Sajtótörténeti tény, amelyet szociológiai kutatások igazolnak, hogy a média a bűnözésről torz képet mutat be, amely sok vonatkozásban nehezíti a bűnmegelőzési törekvések sikerét. A bűnözés valódi struktúráját a tömegkommunikációs eszközök által a kiemelten súlyos bűncselekményekről közölt információk mennyiségével összehasonlítva többször is megállapították, hogy ennek következtében azon látszat keletkezik, amely szerint a megtörtént kriminális jogsértések döntő többségét a véres élet elleni bűncselekmények, a gyermekek és nők elleni támadások és a milliárdos visszaélések adják. A valóság ennek éppen az ellenkezője. A bűnözés döntő hányadát (70-80 %-át) jelentő, kisebb súlyú, sok károsultat érintő bűncselekményekről, azok elkövetési módszereiről, a védekezés lehetőségeiről a lakosság alig tud. Az eltorzított bűnözéskép kedvezőtlen irányba befolyásolja a szubjektív biztonságérzetet, szorongáshoz, bezárkózáshoz, irreálisan súlyos megtorló intézkedések szorgalmazásához vezet.
Az önkormányzati bűnmegelőzési kommunikáció egyik feladata lehet a bűnözés valósága és az arról kialakított média-kép ellentmondásainak feloldása, a helyi kommunikációs eszközökben a lakókörnyezet bűnügyi eseményeiről történő hiteles és a megelőzés érdekeit szolgáló, cselekvésre is serkentő tájékoztatás. Irodalomjegyzék: - Gallup Intézet: ORFK közvélemény-kutatás 2002. november - Jelenkutató Intézet: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közvéleménye, Kutatási jelentés 2002. - A polgárőrség tíz éve 2001. - Dr. Kacziba Antal: Az önkormányzati bűnmegelőzés modellje 2003. - Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2002. Hajdu Sándor-Szabó Antal: Az önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről - A „Társadalmi Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégia” munkaanyagában szereplő elemzések, statisztikák - Munkánk során felhasználtuk a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló H/2483 számú országgyűlési határozati javaslatban szereplő statisztikákat
Célmeghatározás Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek előkészítésében. Kezdeményező szerepük van a helyi jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák szervezésében, a helyi megelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil szerveződéseit. A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi közszolgáltatások és közszolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás irányítója és mint testület, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja és koordinálja a helyi bűnmegelőzést. Központi referencia-szereplőként meghatározó szerepe van az információk és a biztonsággal kapcsolatos adatok terjesztésében. Tanácsadó szerepet vállalhat a magasabb szintű biztonságot szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásában és ehhez forrást biztosíthat. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. A helyi önkormányzat
közvetíteni is képes a helyben elérhető szolgáltatások és a helyi biztonsági szükségletek között. Stratégiai célkitűzések szintje Átfogó célkitűzések szintje Specifikus célkitűzések szintje
Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése A település biztonságának javítása
A bűnmegelőzés a Partnerség helyi megteremtése a társadalompolitika bűnmegelőzés integrált részévé szereplői között váljon A városlakók A bűnözést keltő Szakmaközi biztonságérzetének okok hatásának koordináció erősítése csökkentése Konfliktusok A sértetté válás, az A kisközösségi erőszakmentes ismételt sértetté integráció és feloldása válás csökkentése kontroll fokozása A bűncselekmény A bűnözői életmód Az áldozat-segítés erkölcsi, anyagi kialakulásának kárának mérséklése megelőzése A jogkövetés A bűnelkövetési A bűnmegelőzéssel erősítése alkalmak kapcsolatos korlátozása ismeretek bővítése
Beavatkozási területek Kiindulási alap
Kapcsolódás
Prioritás Bokortanyák közbiztonsága
Család-, gyermek- és ifjúságvédelem
Hosszú távú településfejlesztési koncepció - A város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a város és környéke életminőségének javítása – beleértve ebbe a fejlődésben lemaradók helyzetének javítását is. Szociális szolgáltatástervezési koncepció
A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése
Nyíregyháza Város stratégiájának elfogadása a drogprobléma visszaszorítása érdekében
Közlekedésbiztonság
Közlekedésfejlesztési koncepció
Közterületek rendje
Fogyatékosok közlekedését segítő városi stratégiai terv Szociális szolgáltatástervezési koncepció
Megelőző vagyonvédelem Kockázati elemek
Cselekvési terv I. Általános feladatok 1. Az Önkormányzat a helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményét rendszeresen felméri közvélemény-kutatás útján, illetve lakossági fórum szervezésével. Felelős: Polgármesteri Kabinetvezető Határidő: Folyamatos 2. A Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság évente összeállítja a bűncselekmények előfordulási gyakoriságát mutató közbiztonsági térképet, melyet a Rendőrkapitányság az éves közgyűlési beszámoló mellékleteként szerepeltet. Felelős: Városi Rendőrkapitány Határidő: Folyamatos 3. Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság figyelemmel kíséri Nyíregyháza határközeli elhelyezkedésének a Város közbiztonságára gyakorolt hatásait, melynek elemzését a Rendőrkapitányság az éves közgyűlési beszámolóban szerepelteti. Felelős: Városi Rendőrkapitány Határidő: Folyamatos 4. Az Önkormányzat és a Városi Rendőrkapitányság közös fórumon évente tájékoztatja a lakosságot a város közbiztonsági helyzetéről, melyhez a Nyíregyházi
Városi Televízió adásidőt és az adás nyitottságát biztosító lakossági visszacsatoláshoz szükséges csatornákat (pl.: telefonos bejelentkezés) biztosít. Felelős: Polgármesteri Kabinetvezető Nyíregyházi Városi Televízió Kht. Igazgatója Határidő: Folyamatos 5. Az Önkormányzat gondoskodik a Nyíregyházi Közbiztonsági Közalapítvány költségvetési támogatásának emeléséről. Felelős: Polgármester Határidő: 2004. március 31. 6. Az Önkormányzat gondoskodik a városlakók folyamatos tájékoztatásáról különös tekintettel a civil együttműködési formákra (pl. polgárőrségek, a Szomszédok Egymásért Mozgalom működésével kapcsolatos tudnivalókról), illetve a gyakran előforduló, váratlan és veszélyes élethelyzetekre vonatkozó hasznos ismeretekről. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos 7. Az Önkormányzat támogatja a Közbiztonsági Klub létrehozását, mely megfelelő keretet biztosít a közbiztonságban részt vevő szereplők kapcsolattartására. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos II. Bokortanyák közbiztonsága 1. A Városi Rendőrkapitány folyamatosan tájékoztatja az Idősügyi Tanácsot a közbiztonsági helyzetről, különös tekintettel az idősek helyzetére és a sértetté válást megelőző mechanizmusokra. Felelős: Városi Rendőrkapitány Határidő: Folyamatos 2. Át kell tekinteni a Mezőőri Szolgálat működését, és szükség szerint gondoskodni kell hatékonyságának fokozásáról. Felelős: Városüzemeltetési Kht. Igazgatója Határidő: 2004. március 31. III. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem 1. Az Önkormányzat támogatja a fiatalok utcai szociális munka megszervezésére irányuló törekvéseket, illetve a fiatalok részvételét célzó tartalmas szabadidős programokat.
Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos 2. A családon belüli erőszak kezelésére az Önkormányzat gondoskodik a „Kék Ambulancia” felállításáról, biztosítja a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Felelős: Polgármester Határidő: 2004. december 31. IV. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése 1. Az Önkormányzat az oktatási intézmények tanulóit tájékoztató-nevelő D.A.D.A program folytatásához forrást biztosít. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos 2. A Nyíregyházi Városi Televízió Kht. gondoskodik arról, hogy a kábítószer fogyasztás veszélyeiről és hátrányos következményeiről közérdekű hirdetés formájában tájékoztassa az Önkormányzat a lakosságot. Felelős: Nyíregyházi Városi Televízió Kht. Igazgatója Határidő: Folyamatos 3. Az Önkormányzat a Kábítószerügyi Érdekegyeztető Fórumot a Nyíregyháza Város drogprobléma visszaszorítására elfogadott stratégiája, valamint annak feladatmeghatározása és ütemezése szerint működteti. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos V. Közlekedésbiztonság 1. Az Önkormányzat megszervezi és rendszeresen összehívja a Közlekedésbiztonsági Kerekasztalt az érintett szervek, szervezetek tevékenységének összehangolására, különös tekintettel a város forgalomszervezésére. Felelős: Városi Közlekedési Mérnök Határidő: Folyamatos 2. Gondoskodni kell a közutak biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartásáról, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes útszakaszokra, csomópontokra. Felelős: Városüzemeltetési Kht. Igazgatója Határidő: Folyamatos
3. Meg kell vizsgálni a Sóstófürdőn lévő balesetveszélyesebb útszakaszok forgalomkorlátozásának szükségességét, különös tekintettel a gyalogos és kerékpáros forgalomra. Felelős: Városi Közlekedési Mérnök Határidő: 2003. december 31. VI. Közterületek rendje 1. Folytatni kell a térfigyelő kamerarendszer kiépítését a város bűnügyileg fertőzöttebb közterületein. Felelős: Polgármester Határidő: 2004. december 31. 2. Tovább kell folytatni a közvilágítás kiépítését a még ellátatlan területeken. Felelős: Városüzemeltetési Kht. Igazgatója Határidő: Folyamatos 3. A Közterület-felügyelet a körzeti megbízott közterület-felügyelői rendszeren keresztül nyilvántartja az egyes körzetekből érkező képviselői, lakossági panaszokat, valamint az ezeket érintő intézkedéseket, melyekről folyamatosan tájékoztatja a polgármestert. Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos 4. Gondoskodni kell a városlakók által indokoltan panaszolt vendéglátóipari egységek fokozott ellenőrzéséről. Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos 5. Gondoskodni fokozásáról.
kell
a
közterület-felügyelők
visszatartó
erejű
jelenlétének
Felelős: Jegyző Határidő: Folyamatos 6. Hatékonyabbá kell tenni a kóbor állatok begyűjtését, szem előtt tartva az állatvédelemre vonatkozó előírásokat. Felelős: Városüzemeltetési Kht. Igazgatója Határidő: Folyamatos
VII. Megelőző vagyonvédelem 1. Folytatni kell a vagyonvédelmi rendszer kiépítését az önkormányzati tulajdonban álló középületek megóvására, melyhez az Önkormányzat fedezetet biztosít. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos 2. Az Önkormányzat az intézményi beruházások során, illetve a felújítások esetén a még ellátatlan épületekben gondoskodik riasztó-berendezések telepítéséről vagy a vagyonvédelemre alkalmas egyéb módszerek alkalmazásáról. Felelős: Városfejlesztési Iroda Vezetője Határidő: Folyamatos 3. A Szomszédok Egymásért Mozgalom Önkormányzat pályázati alapot hoz létre.
szervezésének
ösztönzésére
az
Felelős: Polgármester Határidő: 2004. március 31. 4. A Nyíregyházi Városi Televízió Kht. a vagyonvédelem népszerűsítésére, a rendelkezésre álló módszerek megismertetésére sorozatot készít és sugárzására adásidőt biztosít. Felelős: Nyíregyházi Városi Televízió Kht. Igazgatója Határidő: 2004. május 31. VIII. Kockázati elemek 1. A kockázatot jelentő események tekintetében kockázatelemzés készítése szükséges, mely meghatározza a szükségellátás lehetőségeit, a fejlesztések irányát. Felelős: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Polgári Védelmi Kirendeltségének Vezetője Határidő: 2003. december 31. 2. Szükséges a felső küszöbértékű kategóriába eső létesítmények, tevékenységek városon belüli területi lehatárolása. Felelős: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Polgári Védelmi Kirendeltségének Vezetője Határidő: 2003. december 31. 3. Az Önkormányzat felkéri az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézetének Vezetőjét tájékoztatás tartására Nyíregyháza Megyei Jogú Város járványügyi helyzete, a járványveszély megelőzése és elhárítása témájában. Felelős: Polgármester
Határidő: 2003. december 31. IX. Ellenőrzés 1. Közbiztonsági Koncepció végrehajtásának állásáról éves tájékoztatót kell készíteni és azt Közgyűlés elé terjeszteni. Felelős: Polgármester Határidő: 2004. május 31. 2005. május 31. 2006. május 31. 2007. május 31.
Nyíregyháza, 2003. május 14.
