2003. (V. 25.) Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2003. (V. 25.) RENDELETE ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 13/2003. (X.30.) számú, 15/2006. (X.10.) számú, valamint a 4/2007.(III. 30.) számú rendeletekkel )

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2003. (V. 25.) számú RENDELETE ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 13/2003. (X.30.) számú, 15/2006. (X.10.) számú, valamint a 4/2007.(III. 30.) számú rendeletekkel )

Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM Lepsény nagyközség Fejér megye délnyugati határa mentén helyezkedik el a Mezőföldön, a 7. számú országos főközlekedési út mentén. A legközelebbi városok Polgárdi, valamint Enying között, Székesfehérvártól 27 km-re fekszik. 1950- ig Veszprém megyéhez tartozott. A község külterületén késő kelta korai római település maradvány nyomait tárták fel, a falut átszelő Cinca patak mellett fellelhetők voltak római síremlék leletek. A környéken keresendő az a római kori útkereszteződés mely Gorsium (Tác) felé vezetett Itáliából, illetőleg a Sopianae (Pécs) felől Arrabonába (Győr) felé. Egy 1226-ból származó oklevélben utalnak először a községre, az írásos emlékben VESPIN néven fordul elő, majd faluként (VILLA VEPSIN) először 1256-ban említik. A XV. Században az egyik legnépesebb településnek számít Veszprém megyében, ebben a korban mezővárosi fejlődés lehetőségét rejtette magában a település, és vásártartási jogot is élvezett. Ezután szinte elnéptelenedik és csak 1622-es évektől lakott újra folyamatosan. Ekkortájt a falut úrbéres népesség lakja, akik földművelésből, állattartásból, és szőlőművelésből tartották el magukat. A falu területe XVII. Században részben a Zichyek, majd a Nádasdyak birtokát képezte, a község központjában lévő Nádasdy kúria ma műemlékileg védett, a környezetét képező parkkal együtt. Az 1945-ös földreformig a helyi gazdaságot alapvetően a modernizáló Nádasdy nagybirtok határozta meg. A földrajzi elhelyezkedése jelentősen meghatározza gazdasági helyzetét a kistérségben. A jó közlekedési helyzet miatt a keresőképes lakosság egyre nagyobb hányada járt el ingázóként a 30 km-ren belüli településekre. (Székesfehérvár, Balatonfűzfő, Peremarton, Várpalota) A lakóterület fejlődése a keresztirányú országos közutak mentén alakult ki elsődlegesen, a Székesfehérvárt és Balatont összekötő 7. számú főút – Fő utca -, valamint a Mezőszentgyörgy községgel összekötő út – Vasút utca – mentén. A kereskedelmi- gazdasági-, és szociális-, egészségügyi ellátást biztosító intézmények ezen két fő útvonal mellett helyezkednek el. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamentális demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való

3

jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben az önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Lepsény Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testületének célja a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy: - biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait, - megteremtse Lepsény nagyközség gazdasági-kulturális-oktatási felemelkedésének lehetőségét, - kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit, - megteremtse Lepsény nagyközség érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s eljárás szerinti előkészítést. Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete „ A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. – a továbbiakban Ötv. – 18.§. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei 1.§. (1) Az önkormányzat a.) hivatalos megnevezése: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat ( a továbbiakban: önkormányzat ) b.) székhelye: Lepsény, Fő u. 74. c.) a hivatal megnevezése: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (2) Az önkormányzat főbb adatait, a település jellemzőit, sajátosságait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4

(3) *A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. (11 fő képviselő és 1 fő polgármester) A képviselők névjegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. ( módosította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 1.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

(4) Az önkormányzat és szervei számára a törvényben megállapított feladat és hatásköri, szervezetei és működési szabályokat az önkormányzat működési területén jelen szabályzatban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

2.§. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. (2) A képviselő-testület a címer, a zászló és a pecsét alapításáról, használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkotott. (3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a.) Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere b.) Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője

3.§. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. 4.§.* A település hazai és nemzetközi kapcsolatot tarthat fenn. Az együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. *Lepsény nagyközség közigazgatási területén Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik. ( módosította a 13/2003. (X.30.) számú rendelet 1.§-a, hatályos 2003 november 1-től)

II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 5.§. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátáshoz, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

5

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően: a.) Közvetlenül vehet részt vállalkozásban külön egyedi döntéseket követően: b.) Önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival ( helyi adópolitikával, ingatlanértékesítéssel ) vállalkozásélénkítő környezetet igyekszik teremteni. (4) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést a.) a képviselő-testület, annak felhatalmazására b.) bizottsága c.) helyi kisebbségi önkormányzat testülete d.) polgármester e.) a helyi népszavazás hozhat. III. Fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete 6.§. (1) Az önkormányzat ellátja a jogszabályban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében, a lakosság igényei, az önkormányzat és a lakosság anyagi lehetőségei függvényében. - településrendezés és településfejlesztés - az épített és természeti környezet védelme - a vízrendezés, csapadékvízelvezetés és csatornázás - a helyi közutak és közterületek fenntartása - a köztisztaság biztosítása - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában - gondoskodás a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról - a közművelődési tevékenység és a sport támogatása - az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése (3) -

Az önkormányzat kötelező jelleggel gondoskodik: az egészséges ivóvízellátásáról az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, a közvilágításról a hulladékgazdálkodásról a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról a sportfeladatok ellátásáról

6

-

a helyi közösségi tér biztosításáról könyvtári szolgáltatás ellátásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. a polgármesteri hivatala működtetéséről

(4) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól – lehetőség szerint – önálló önkormányzati rendeletet alkot.

7.§. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. (2) A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. (3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásáról és működésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagosan hatáskörébe tartozik: -

-

az önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás a helyi népszavazás kiírása az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása, település rendezési terv jóváhagyása hitel felvétel, kötvénykibocsátás közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás intézmény alapítása közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál bíróságok népi ülnökeinek megválasztása állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás olyan ügyben, melyben törvény a érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A.§. (2) bekezdés b. pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

7

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat ( a továbbiakban együtt: intézmények), kinevezi vezetőiket. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. Fejezet A képviselő-testület működése A képviselő-testület összehívásának rendje 8.§. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve együttes akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke. (3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. (4) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. Évente legalább 12 ülést tart. A testület általában havonta ülésezik. Rendes üléseit lehetőség szerint az adott hónap utolsó keddjén 16 órai kezdettel tartja. (5) A polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve együttes távollétük esetén az ügyrendi bizottság elnöke a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. (6) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni: a.) a képviselők egynegyedének (4fő) b.) a képviselő-testület állandó bizottságának c.) a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője indítványára d.) népi kezdeményezésre (7) A 8.§. (6) bekezdésében meghatározott esetekben az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, napirendjét. (8) A települési képviselők sajátkezű aláírásával ellátva az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (9) A polgármester az indítvány benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legkésőbb 8 napon belül köteles az ülést összehívni.

8

(10) Ha 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a napirendek közé fel kell venni. 9.§. (1) A képviselő-testület tagjait az ülés napjának és kezdési időpontjának, helyének, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. (2) A meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kézbesíteni kell. A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 1 nappal előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő esetben írásos meghívó nélkül, bármely értesítési mód igénybevehető. (3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell, mely történik a meghívó hirdetőtáblákra való kifüggesztésével, továbbá történhet a megyei hírlapban történő hirdetéssel. A lakosságot tájékoztatni kell arról is, hogy a napirendek anyaga a polgármesteri hivatalban megtekinthető. (4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon- nyilvánosságra kell hozni. (5) *A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt b) a napirendi pontok előadóit és a napirendi pontok tárgyában érintett személyeket c) az önálló és részben önálló intézmények vezetőit d) Lepsényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnökét e) akiket a polgármester, vagy a képviselő-testület indokoltnak tart adott napirendhez meghívni. ( módosította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 2.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

A munkaterv 10.§. (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. (2) A munkaterv tervezetet – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen. (3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendjei, - a napirendek előterjesztőinek megjelölése, - azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, - megjelölendők az előterjesztések elkészítésének határidői, - a meghívandók felsorolása, - egyéb szervezési teendők rögzítése.

9

A képviselő-testület ülése 11.§. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület a./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezető megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megtárgyalásakor, b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonáról való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A 11,§, (2) bekezdés b. pontjában foglalt esetekben zárt ülés elrendeléséről a képviselőtestület minősített többséggel határoz. (4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Az ülésvezetés szabályai 12.§. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollétük esetén az ügyrendi bizottság elnöke. (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során a./ megállapítja az ülés határozatképességét, számbaveszi az igazolt és igazolatlanul távollévő képviselőket, az ülést megnyitja. b./ javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére c./ előterjeszti a napirendi javaslatot d./ jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról e./ tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről f./ ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. g./ biztosítja a napirendi pontok megvitatását és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket. (3) A képviselő-testület a napirendekről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz. Az előterjesztés 13.§. (1) Előterjesztésnek minősül: - minden a munkatervbe felvett és új (tervezett napirenden kívüli) anyag, - a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Indokolt

10

esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését. (4) Előterjesztések benyújtására a polgármester, a jegyző, a témakör szerint illetékes bizottság, a képviselő, önkormányzati intézmény és a testület által felkért személyek vagy szervezetek képviselői jogosultak. (5) Az előterjesztés főbb elemei a./ Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják. b./ A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

Indítvány, sürgősségi indítvány 14.§. (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a polgármester, a jegyző, a témakör szerint illetékes bizottság és a képviselők. Indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt. (2) Sürgősségi indítványt a polgármester és a képviselők írásban nyújthatnak be. A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének teljeskörű és tárgyszerű indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nyújtható be a polgármesternél. (3) Ha a képviselők többsége ellenzi az indítvány sürgősséggel történő tárgyalását, a képviselő-testület a soron következő testületi ülésén tárgyalja. A vita 15.§. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a./ Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztéshez csak akkor fűzhető szóbeli kiegészítés, ha az új információt tartalmaz. b./ Az előadókhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők a napirendhez kapcsolódó kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja. (4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

11

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt az ülésen megjelent állampolgároknak a napirendhez kapcsolódóan szót kell adni. Ugyancsak szót kell adni a jegyzőnek, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (6) A képviselő-testületi ülés időtartama az 5 órát nem haladhatja meg. Ha az ülés már öt órája tart, annak bezárását a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti és a képviselő-testület dönt arról, hogy szükséges-e a félbemaradt anyag további tárgyalása.

Határozatképesség, a szavazás rendje 16.§. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról. (2) A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt: a./ a feladatmeghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról b./ információs jelentés tudomásul vételéről c./ interpellációra adott válasz elfogadásáról d./ napirend elfogadásáról e./ jegyzőkönyv hitelesítők kijelöléséről

17.§. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselők kötelesek bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásnál az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt minősített szótöbbséggel. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (4) A minősített többség szükséges: a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz, rendelet módosításához, hatályon kívül helyezéséhez, b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez, működési szabályainak módosításához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz d./ külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kilépéshez e./ intézmény alapításhoz f./ képviselő kizárásához

12

g./ zárt ülés elrendeléséhez az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén h./ képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához i./ polgármester elleni kereset benyújtásához (5) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. 18.§. (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással hozza. (2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel határoz. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (3) A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. (4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazást az ügyrendi bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás feltételeinek megteremtése a jegyző feladata. 19.§. (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a./ a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt mondja ki feloszlatását. b./ azt a képviselő-testület 1/3-a, legalább 5 fő indítványozza. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig nevük felolvasásakor „igen”- nel vagy „nem”- mel szavaznak, vagy tartózkodnak. (3) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni. 20.§. (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a meghozatal hónapja és napja feltüntetésével kell ellátni a következők szerint: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ……………../20……/hó, nap/ K. számú Határozata Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen az „államigazgatási eljárás általános szabályairól” szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény 42.§.-43.§. és 66.§.-67.§-aiban foglalt rendelkezései irányadók.

13

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen. A határozatok nyilvántartása tartalmazza: - a határozat számát, - a határozat tárgyát, - a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek. (4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.

Kérdés, interpelláció 21.§. (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. (3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a : a./ polgármestertől b./ alpolgármestertől c./ önkormányzati bizottság elnökeitől d./ jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ köteles adni az érintett. Amennyiben a válaszadás írásban történik, elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell dönteni. (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 munkanappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármester, valamely önkormányzati bizottság elnökét. (6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

14

A polgármester jogosítványai, hatásköre az ülésvezetés során 22.§. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ b./ rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít c./ ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre felfüggesztheti. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarókat, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. A jegyzőkönyv 23.§. A képviselő-testületi ülésről felvett hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni az ülést követő 15 napon belül. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvételt a készítéstől számított 1 naptári évig kell megőrizni, melyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv hitelesítők által jelzett téves szöveget a jegyző a jegyzőkönyvben a hangfelvétellel egyezően köteles kijavítani. Zárt ülésről hangfelvétel nem készülhet. (2) A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a./ Az eredeti példányt a jegyző kezeli. b./ Egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. c./ A harmadik példányt a községi könyvtárban kell elhelyezni. d./ A negyedik példányt a képviselő-testületi ülések helyén kell elhelyezni. A képviselők részére külön kérésre a jegyzőkönyvből másolatot kell adni. (3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mindhárom példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (3) a jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját) b./ az ülés helyét, időpontját, c./ a megjelent képviselők nevét ( a távolmaradt képviselők névsorát) d./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az érdeklődők számát, e./ az elfogadott napirendet, a napirendi előadók nevét, f./ napirendi pontonként szóbeli előterjesztés esetén annak tartalmát, kérdések, hozzászólások lényegét, kérdésre, hozzászólásra adott válaszokat, (1)

15

g./ a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét, az elfogadott határozatok szövegét, a végrehajtás határidejét és felelősét, h./ a polgármester esetleges intézkedéseit, i./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, j./ az ülés bezárásának időpontját. (4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyvhitelestő írja alá. (5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. a./ ügyfélfogadási időben a jegyzőnél b./ nyitvatartási időben a községi könyvtárban.

Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

V. Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 24.§. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendeletet kell alkotni a./ A Szervezeti és Működési Szabályzatról b./ A települési képviselőnek, a bizottsági elnököknek, tagjainak – a törvény keretei között történő – díjának, egyéb juttatásainak megállapításáról. c./ Bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról. d./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról. e./ A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításának szabályairól. f./ minden olyan esetben, amikor magasabb szintű jogszabály kötelezően előírja. (3) A rendeletalkotás főbb szabályai a./ Önkormányzati rendelet alkotását a helyi társadalmi viszonyok szabályozására - a települési képviselők - az önkormányzati bizottságok elnökei - a polgármester, az alpolgármester, a jegyző - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői kezdeményezhetik. b./ A rendelet-tervezet előkészítése

16

-

A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. - A tervezetet a jegyző készíti el. c./ A tervezet véleményezése - az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, melynek elsődleges forrásai a tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, illetőleg a lakossági közvéleménykutatás. - A tervezetet az érintett önkormányzati bizottság elé kell terjeszteni megvitatásra. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. - A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatás után – egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsát. d./ A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása - A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. - Kétfordulós rendszerben kell megtárgyalni az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát. - A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. - Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a kihirdetés hónapja, napja zárójelben történő feltüntetésével kell ellátni a következők szerint: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete ……………../20……./hó, nap / K. számú rendelete e./ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele - Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, melyről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés módja: - polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezés, A közzététel módja: - hivatali időn belül a jegyzőnél való megtekintés. - a községi könyvtárban történő elhelyezés - A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát el kell küldeni, melyről a jegyző gondoskodik. f./ Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása - Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. - A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület önkormányzati bizottsága hatáskörébe utalhatja. - A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. - A jegyző köteles a rendeletekről nyilvántartást vezetni.

17

VI. Fejezet A települési képviselő 25.§. (1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. A képviselőt az önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. (3) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségében hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonatható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti. (4) A képviselő főbb jogai: a./ Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében b./ Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését. c./ A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. d./ Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. e./ Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. f./ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottság elnökeinek, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. g./ A képviselő-testület vagy a polgármester felhatalmazása alapján képviselheti az önkormányzatot adott ügyben. (5) A képviselő főbb kötelezettségei: a./ Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester felhívhatja figyelmét. b./ Köteles bejelenteni írásban vagy szóban az ülést megelőzően esetleges távolmaradását és annak okát. c./ Olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. d./ Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban. e./ A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti ( és magán ) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. f./ Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetőleg a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. g./ A személyes érintettség bejelentése. h./ Vagyonnyilatkozat tétele minden év január 31-ig.

18

26.§.

(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. (2) A vagyonnyilatkozat téltelének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. (3) Az önkormányzati képviselő a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5.§. a-j./ pontjai alapján vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (4) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. (5) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság ( a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság ) tartja nyilván, valamint ugyanezen Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást. 27.§. (1) A vagyonnyilatkozatokat két példányban, tollal vagy írógéppel kell kitölteni, melyből 1-1 példány a képviselőnél marad. (2) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Ökjtv-ben megállapított határidőig, külön-külön zárt borítékban adja át az Ügyrendi Bizottság elnökének, akinek az átvételnél a jegyző által kijelölt köztisztviselő (továbbiakban: köztisztviselő) technikai segítséget nyújt. (3) A vagyonnyilatkozatok átvételét az Ügyrendi Bizottság elnöke írásban, átadás-átvételi igazolás kitöltésével tanúsítja, melynek 1 példányát a képviselő részére átad. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el az Ügyrendi Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan, vagy ha a bejelentés névtelenül érkezett.

19

(6) Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (7) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (8) Amennyiben a képviselő vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, az Ügyrendi Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt a bejelentés tartalmáról. A képviselő az Ügyrendi Bizottság elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. (9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését. (10) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. (11) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni. (12) Az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni. (13) Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő az Ügyrendi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. (14) A képviselő megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. (15) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az Ügyrendi Bizottság elnöke felelős. (16) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek. (17) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos nyomtatványokat az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza az alábbiak szerint: - Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről - Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatról - Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról - Betekintési nyilvántartás VII. Fejezet 28.§. A képviselő-testület bizottságai

20

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, a döntések előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére – állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre. (2) *A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: a./ Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság 3 fő b./ Pénzügyi Bizottság 5 fő c./ Oktatási, Kulturális és Civil Szervezetek Bizottsága 5 fő d./ Humán és Egészségügyi Bizottság 5 fő * (módosította a 15/2006.(X.10). számú rendelet 1.§-a, hatályos 2006. október 10 napjától) (3) A bizottságok tagjainak névsorát a 4. számú melléklet tartalmazza. Ugyancsak a melléklet tartalmazza a képviselő-testület bizottságokra átruházott döntési jogkörét. (4) A képviselő-testület állandó Bizottságai – az Ötv. és az SZMSZ-t figyelembe véve – saját működésüket szabályozandó működési szabályzatot (Bizottsági Működési Szabályzat) alkotnak. A működési szabályzatban az egyes bizottságok faladatuknak megfelelően meghatározzák a működésük során alkalmazandó ügyrendi szabályokat ( pl.: ülések nyilvánosságára, zárt ülés tartására, titkos szavazásra, jegyzőkönyv készítésére és hozzáférhetőségére vonatkozó szabályok stb.). (5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (6) A bizottság általános feladatai a./ Döntés a hatáskörébe utalt ügyekben. b./ A testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben. c./ Előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket. d./ Ellenőrzi feladatkörében a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában. e./ Javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

29.§. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja. (2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) *A bizottságok határozatait – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a meghozatal hónapja, napja és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni a következők szerint: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága …………………./20…../hó,nap/ ÜB. számú határozat

21

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága …………………./20…../hó,nap/ Pü.B. számú határozat Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Civil Szervezetek Bizottsága ………………../20……/hó,nap/ OKT.B. számú határozat Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Humán és Egészségügyi Bizottsága ……………../20……./hó,nap/ HE.B. számú határozat * (módosította a 15/2006.(X.10). számú rendelet 2.§-a, hatályos 2006. október 10 napjától) (4) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

30.§. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottságot kötelező összehívni: - a képviselő-testület döntése alapján - a polgármester indítványára - a bizottság tagjainak indítványára (2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy tárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt minősített többséggel. (4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az önkormányzati törvény kötelezővé tesz, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. Nem bizottsági tag települési képviselő azonban a bizottság zárt ülésén is részt vehet, továbbá a jegyző és a napirendek előadói. (5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. 31.§. (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbség véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A bizottság jegyzőkönyv hitelesítőket is kijelölhet. (2) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek. (3) A bizottság ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el.

22

A polgármester 32.§. (1) Lepsény Nagyközség Önkormányzatának vezetője a polgármester. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester megbízatását főállásban látja el. Illetményét, jutalmát a képviselő-testület határozza meg az ügyrendi bizottság javaslatára, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. (4) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak meg nem felelő teljesítése setén a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. (5) A polgármester a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§. (1) bekezdés a-s./ pontjai és (2) bekezdése szerint vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. (6) Ha a polgármester a /5/ bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának a kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (7) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell. - A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökének. (8) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a./ Segíti a képviselők munkáját. b./ Összehívja és vezeti a testület üléseit. c./ Képviseli az önkormányzatot d./ Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat. e./ Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

23

(9) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a./ indítványozhatja a bizottság összehívását, b./ felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz, c./ bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. 10)A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a./ a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, b./ A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. c./ Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja. d./ A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. e./ Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. f./ Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. g./ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg. (11)A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatásköreit a 5. sz. melléklet tartalmazza.

Az alpolgármester 33.§. (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartalmára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Tiszteletdíjára az ügyrendi bizottság tesz javaslatot a képviselő-testület felé. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. (4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

24

A jegyző 34.§. (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, a kinevezés határozatlan időre szól A jegyző tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogok a polgármestert illetik meg. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a./ Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. b./ Ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. c./ Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén. d./ Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. e./ Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel és a jegyzőkönyv hitelesítőkkel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. f./ Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről. (3) A jegyző egyéb fő feladatai: a./ Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. b./ Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket. c./ Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. d./ A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. e./ Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját. f./ Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat. g./ Eleget tesz a 191/1996. /XII.17./ Korm. számú rendelet 20§-ából eredő jegyzőkönyv és határozat megküldési kötelezettségének. h./ A jegyző a képviselő-testület, a polgármester, a bizottságok elnökei, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat igénye esetén jogértelmezési kérdésben tájékoztatást ad.

25

VIII. Fejezet A polgármesteri hivatal 35.§. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre- polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) *A polgármesteri hivatal ellátja a települési kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nektv. 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a képviselő-testület pedig biztosítja a testületi működéshez a helyiséghasználatot Lepsény, Fő u. 79. szám alatti épületében. ( módosította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 3.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

(3) A polgármesteri hivatal teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetésben kerülnek meghatározásra a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatok, működési, fenntartási költségek. (4) A hivatal belső szervezeti tagozódását, ügyrendjét és az ügyfélfogadás rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza.

36.§. (1) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzat bizottságainak. (2) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közszolgálati jogviszony megszünte után is fennáll. A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.

IX. Fejezet Az önkormányzat társulásai 37.§. (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

26

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a helyi önkormányzatokról szóló törvény 41.§.-44.§. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése. X. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 38.§. (1) A képviselő-testület minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügynél, amelynél az Ötv. 46.§. (4) bekezdése nem zárja ki, népszavazást írhat ki. (2) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választásokon választójogosult. (3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a „választási eljárásról” szóló 1997. évi C. törvény XV.-XVI. Fejezetében foglaltak az irányadók.

39.§. (1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az Ötv. 46.§. (1) bekezdésben foglalt esetekben, valamint ha azt a választópolgárok 20%-a kezdeményezte. (2) A helyi népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. 40.§. (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni minden olyan népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a kezdeményezett. (3) A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésen, de legkésőbb egy hónapon belül dönt. (4) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha: - olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre, vagy nem illetékes - a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adatazonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges. (5) A visszautasítás indokát írásban kell közölni. (6) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

27

XI. Fejezet Közmeghallgatás 41.§. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart az éves költségvetési koncepció megtárgyalásakor. (3) Közmeghallgatás rendelhető el a képviselő-testület által meghatározott egyedi ügyekben, melynek elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. 42.§. (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki élhet a felszólalási idő korlátozásának lehetőségével. (2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. (3) Ha a közmeghallgatáson elhangzott javaslat elbírálásához elemzés szükséges, a testület 30 napon belül írásban tájékoztatást ad a javaslattevőnek felvetésével kapcsolatban. (4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és napirendjéről a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni, értesíteni kell, a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A községi könyvtárban és a polgármesteri hivatalban lehetővé kell tenni, hogy a közmeghallgatásra készült írásos előterjesztést bárki megtekinthesse.

XII. Fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 43.§. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a./ A forgalomképtelen vagyontárgyak körét. b./ A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során: c./ Azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

28

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza. (3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól a külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Az önkormányzat költségvetése 44.§. (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeltben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. a./ Az első forduló (koncepció) főbb elemei: - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése: helyzetfelmérés Ezen belül: - a bevételi források - azok bővítésének lehetőségei - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása. b./ A második forduló főbb elemei: a közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét, amely több változatban is készülhet. a költségvetési javaslat tartalmazza: - az önkormányzat és költségvetési szervei bevételi forrásait - a működési, fenntartási előirányzatokat költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként - felújítási előirányzatokat célonként - felhalmozási kiadásokat feladatonként - az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként - általános és céltartalékot - az éves létszám keretet költségvetési szervenként - tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadási előirányzatokat. - a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban. - a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban, - elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemtervet,

29

- elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD, ISPA) támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat. (3) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi, s a Kjt. 4.§. (5) bekezdés szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja. (4) A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok az irányadók. (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését. Továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket az önkormányzat nem a helyi szervei útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.

Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 45.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal és az intézmények gondnoksága látja el: A gazdasági szervezetek a gazdálkodásban hozzájuk tartozó feladatokkal és intézményekkel az önkormányzat költségvetésében külön címet alkotnak, elemi költségvetéseiket külön-külön készítik el. A gazdasági szervezetek feladatkörükben: a./ A PM által előírt módon és időben elkészítik a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, havi pénzforgalmi információt és mérleg jelentést, mindezeket a hivatal megküldi a TÁH részére. b./ Elvégezik a tervezéssel, előirányzat- felhasználással, hatáskörükbe tartozó előirányzat- módosítással, vagyoni hasznosítással, működtetéssel, készpénz kezeléssel kapcsolatos feladatokat. c./ A hivatal igényli meg a TÁH-tól a címzett-, cél- és egyéb központosított támogatásokat, és beszedi a saját bevételeket, valamint gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. d./ A részben önálló – de előirányzatai felett önálló döntési joggal bíró intézmények gazdálkodását a köztük lévő megállapodás alapján a gondnokság végzi. e./ A hivatal és az intézmények gazdasági szervezetei külön-külön biztosítják az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezenbelül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítják saját könyvvitelük számlarendjét. f./ Biztosítják az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását g./ Elkészítik az önkormányzat éves vagyonmérlegét, s azt csatolják az év végi költségvetési beszámolóhoz h./ A hivatal és a gondnokság az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

30

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények előirányzat felhasználási jogköre teljes. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: a polgármesteri hivatal és a gondnokság. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az önkormányzat költségvetési szervei a képviselő-testület döntése szerint hajtja végre előirányzat átcsoportosítást a 217/1998. /XII.30./ Korm. sz. rendeletben foglaltak betartásával. Az intézmény előirányzatát meghaladó többletbevételből a személyi juttatások előirányzatát legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladattal kapcsolatban felmerült összeg, illetve a szerződés szerinti összeg erejéig kérheti emelni az intézmény vezetője. (3) A részben önállóan gazdálkodó intézmények vezetői a készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik. 46.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik. (4) A pénzügyi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél: a./ Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit: b./ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevétel alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, vagyonváltozás /vagyonnövekedés,-csökkenés,/alakulását, értékeli az azt előidéző okokat: c./ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. (5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselőtestülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. XIII. Fejezet Felterjesztési jog 47.§. (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást ( a továbbiakaban együtt: tájékoztatás ) kérhet b./ javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

31

(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kikéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIV. Fejezet Záró rendelkezés 48.§. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2003. június 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Lepsény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999.(IV.30.) számú rendelete, valamint a módosításáról szóló 11/2000.(X.15.) számú, 12/2001.(VI.28.) számú, 13/2001. (VIII.10.) számú és a 14/2002.(X.29.) számú rendelete. (2) A Szabályzat ügyfélfogadási idő alatt a jegyzőnél, valamint a nyitvatartási időben a községi könyvtárban megtekinthető. (3) A Szabályzat mellékletei: 1. számú: Az önkormányzat főbb adatai, a település sajátosságai 2. számú: A képviselők névsora, lakcíme 3. számú: A képviselő-testület feladat- és hatásköre, átruházott hatásköre 4. számú: A bizottságok tagjainak névsora, lakcíme, feladat és hatásköre 5. számú: A polgármester feladatai és hatósági hatáskörei 6. számú: A jegyző feladat és hatásköre 7. számú: A polgármesteri hivatal szervezetére és működésére, feladatára és hatáskörére vonatkozó szabályok. 1. számú: függelék A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok L e p s é n y , 2003. május 5.

Fekete Lászlóné s. k. jegyző

A kiadmány hiteléül: Fekete Lászlóné jegyző Lepsény, 2008. május 15.

Kiss István s. k. polgármester

32

1. számú melléklet

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat főbb adatai, a település sajátosságai Lepsény Fejér megye délnyugati részén Veszprém megye határán, a Mezőföldön fekvő település: Környező községek: Balatonfőkajár, Füle, Polgárdi, Mezőszentgyörgy, Enying és Balatonbozsok A község neve 1226-ban bukkan elő Vespin alakban, Lepsen-ként először 1498-ban szerepel. Lepsény fejlődését, jelenlegi helyzetét meghatározza, hogy fontos utak, vasútvonalak mellett fekszik és közel van a Balatonhoz. Lepsény egyike azoknak a településeknek, amelyek a második világháborúban szinte teljesen elpusztultak. A községet ez is akadályozta, hogy kedvező adottságai ellenére sem fejlődött a környék központjává. 1970-től Mezőszentgyörggyel közös tanács igazgatta 1990. október 1- ig, azóta önálló önkormányzata van. Területe: 3908 ha, ebből 319 hektár belterület, 3362 hektár külterület és 227 hektár zártkert, ez utóbbi jelentős értéke a településnek. Lakossága: Állandó lakosok száma: 2002: 3291 fő 0-18 éves: 806 fő 18-60 éves: 1952 fő 60 év feletti: 533 fő Gyermekkorúak ellátása: Óvodai ellátás: 5 óvodai csoport van, 20-30 közötti csoportlétszámmal. A dolgozók létszáma: 9 óvónő, 10 technikai. Az óvoda konyhája az óvodásokon kívül az iskolai menza, az önkormányzati dolgozók és a szociális étkezők számára is főz. (kb. 350 személy) Általános iskola ellátás: 1994. március 15-én avatta fel a község a tornatermet és az életveszélyes tantermek pótlására épült iskolaszárnyat, így 16 tanulócsoport + gyógypedagógiai csoport, 3 napközis csoport és egy tanulószobai csoport oktatása egy helyen folyik. Az iskola 1995-ben felvette a Fekete István nevet. Az iskolában 26 pedagógus tanít, a technikai személyzet 11 fő. Egészségügyi alapellátás: 2 vegyes háziorvosi szolgálat biztosítja az egészségügyi alapellátást, védőnői szolgálat is működik. Két települést lát el a fogorvosi rendelő és a gyógyszertár is. Az önkormányzat a gyógyszertárat vállalkozó részére értékesítette 1996. évben. Művelődés, sport: A művelődési ház épülete minden szempontból elavult. Nagy terme zenés, táncos egyéb közösségi rendezvények, családi ünnepek (lakodalom) tartására – egyre kevésbé alkalmas.

33

Külső és belső felújítása nem tűr halasztást. Az épületben jelenleg a nyugdíjas klub működik, és a sakk-szakosztály is itt kapott helyet, külön helyiség áll az idősek és a fiatalok rendelkezésére is. 2 főfoglalkozású dolgozót alkalmazunk a művelődési házban. A könyvtár épületének adottságai jobbak. Könyvállománya, látogatottsága átlagos. 1991. őszétől az épületben helytörténeti és néprajzi gyűjtemény is helyet kapott, a két állandó kiállítás 1997-ben lett újra rendezve. 1994. augusztus 20-án avattuk fel a település zászlaját és címerét, melyek használatát rendeletben szabályoztuk. A sportegyesületet Mezőszentgyörggyel közösen tartjuk fenn. A sportpálya és az öltöző Lepsényben van. Az épület felújítását a sportolókkal együtt végeztük el. Az egyesületben felnőtt, ifjúsági, öregfiú és női futballcsapat működik. Civil szervezeteink száma örvendetesen növekszik. 1998-ban alakult meg a szabadidős sport biztosítását szolgáló Lövész Egylet. Természetjáró szakosztályunk a „Talpalók” nevet viseli. 2000-ben jegyezték be a Lepsényi Népkör Egyesületet, mely hagyományőrző és kulturális tevékenységet lát el. 2003-ban jegyezték be a Hunor Bérkilövő Vadásztársaságot. Közrend, közbiztonság: Az önkéntes tűzoltó egyesületet is Mezőszentgyörggyel közösen tartjuk fenn. A tűzoltószertár és a tűzoltók felszerelése átlagos. A polgárdi rendőrőrshöz tartozunk körzeti rendőrünk 1998-óta lakik a faluban. A közrend és közbiztonság javításának érdekében a helyi nemzetőr alegység közel 30 tagja közös járőrszolgálatot lát el a helyi körzeti megbízottal, hatékony segítséget nyújtva a bűnmegelőzés terén. Foglalkoztatási helyzet: Az 1998-as évben mért 7,9%-os munkanélküliségi mutató 2003-ra 10,5%-ta nőtt. Ez jól mutatja, hogy településünk foglalkoztatási problémákkal küzd. A 219 fő regisztrált munkanélküli zöme a székesfehérvári és enyingi üzembezárások áldozata. A helyi társas vállalkozások, üzemek (megközelítően 25) kapacitásukat és álláshelyeik számát tekintve nem képesek munkát biztosítani a foglalkoztatásból kikerülők számára, mivel a megrendeléseik csökkenése miatt ők is nehéz helyzetben vannak. Ezt a helyzetet fokozza még azon munkaképeskorúak nagy száma, akik minden ellátásból kiszorult, nem regisztrált munkanélküliek. Az így kialakult körülmények szinte megoldhatatlan feladatok elé állítják az önkormányzatot szociálpolitikájának megvalósítása során. A kiskereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások zöme családi vállalkozás. Számuk évek óta 150 körül van, annak ellenére, hogy személyi összetétel folyamatosan változik. Kereskedelem, vendéglátás: Az előbbiekből következik, hogy választékot biztosít ugyan, de a színvonala hullámzó. Helyi vállalkozások alakulnak a 7. számú főút mellett. Közművek: A gázvezeték mintegy 700 ingatlan gázfűtését teszi lehetővé. Fejlesztettük a közvilágítást. Kiépült a Szondi György utcai társasházakig a közvilágítás, és korszerűsítettük az egész falura kiterjedően.

34

Az egészséges ivóvíz biztosított, a vízművet a DRV koncesszióban üzemelteti. Folyamatban van a község csatornahálózatának kivitelezése kb.: 25.5 km hosszban. Megvalósítása várható átadása 2003. ősze. A Polgárdi térségi szilárd hulladéklerakó elkészült, és üzemel az 1998-ban létesített szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas hulladékudvar. Közlekedés, utak, hírközlés: Lepsény közlekedési csomópont, két országos közút, két vasút szeli át. A lepsényi vasútállomás átmenő forgalma jelentős. A helyközi közlekedés vasúton és közúton is kedvezőnek mondható. Belterületi útjaink kiépítettsége tovább javult 1998-óta nincs földút. A kiépített utak minőségét, élettartalmát a vízelvezető rendszer felújításával kellene biztosítani. A telefonhelyzetre a vonalas és mobiltelefon alkalmazása jellemző. A lakosság elérhetőségét és kapcsolatteremtését szinte 100%-ban biztosítja. A telefonnal nem rendelkezők a településünkön elhelyezett hat nyilvános fülke által kínált szolgáltatást vehetik igénybe. Épület és lakáshelyzet: 2000-es népszámlálási adat szerint a lakások száma: 1125 Átlagos állagúak, többségük közművesített. A családi ház építés a gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása miatt lelassult. (Évente 6-8) Az önkormányzat úgynevezett szolgálati lakásainak szám jelenleg 16. A szolgálati lakások számának növelése, állami támogatás bevonásával szükségessé válik. Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló épületeink száma 12. ( Polgármesteri Hivatal, és a Iskola 2-2 épület, óvoda, művelődési ház, könyvtár és helytörténeti múzeum, orvosi rendelő, sportöltöző, tűzoltószertár, vízház, tejház 1-1 épület) Fenti adatok, a település sajátosságai meghatározzák az önkormányzat céljait és feladatát a következő években. Ezeknek a céloknak és feladatoknak a részletezését a településfejlesztési koncepció tartalmazza.

35

2. számú melléklet* * ( mósosította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 4.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselői

Polgármester: Kiss István

Lepsény, Jókai u. 41.-43.

Alpolgármester: Benkucs Lászlóné

Lepsény, Templom köz 5.

Képviselők: Dr. Böndi Zsolt

Lepsény, Petőfi u. 9/g.

Dr. Haraszti Dóra Anna

Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 68.

Harsányi László

Lepsény, Ifjúság u. 7/1.

Kissné Dr. Belea Gyöngyi

Lepsény, Ifjúság u. 1/c.

Kitzberger Gyula

Lepsény, Petőfi u. 30.

Májer István

Lepsény, Jókai u. 13/a.

Papp Lajos

Lepsény, Vasút u. 71/b.

Rozs Sándorné

Lepsény, Posta u. 35.

Stibi Gyula

Lepsény, Rákóczi u. 27.

Tóth Zsuzsanna

Lepsény, Jókai u. 24/c.

36

3. sz. melléklet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre, átruházott hatásköre

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. számú törvény, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló több jogszabállyal módosított 1991. évi XX. számú törvény, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. számú törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú törvények tartalmazzák. Fentieken kívüli hatásköröket a jegyző külön nyilvántartja. A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény 9.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Humán és Egészségügyi Bizottságára és a polgármesterre átruházott hatásköreit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 7/1998. (IV.10.) számú rendeletében és a gyermekek védelméről és ellátásáról szóló 6/1998. (IV.10.) számú rendeletében szabályozza.

37

4. sz. melléklet* * ( mósosította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 4.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

A bizottság tagjainak névsora, lakcíme, feladat- és hatásköre

1. Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság: Elnöke: Papp Lajos képviselő Tagjai: Dr. Haraszti Dóra Anna képviselő Harsányi László képviselő

Lepsény, Vasút u. 71/b. Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 68. Lepsény, Ifjúság u. 7/1.

2. Pénzügyi Bizottság: Elnöke: Kitzberger Gyula képviselő Tagjai: Kissné Dr. Belea Gyöngyi képviselő Májer István képviselő Suba Józsefné helyi lakos Zsoldos István helyi lakos

Lepsény, Petőfi u. 30. Lepsény, Ifjúság u. 1/c. Lepsény, Jókai u. 13/a. Lepsény, Mártírok u. 30 Lepsény, Ady E. u. 6.

3. Oktatási, Kulturális és Civil Szervezetek Bizottsága: Elnöke: Májer István képviselő Tagjai: Stibi Gyula képviselő Tóth Zsuzsanna képviselő Budai László helyi lakos Herbszt György Istvánné helyi lakos

Lepsény, Jókai u. 13/a. Lepsény, Rákóczi u. 27. Lepsény, Jókai u. 24/c. Lepsény, Ady E. u. 20. Lepsény, Fő u. 32.

4. Humán és Egészségügyi Bizottság: Elnöke: Rozs Sándorné képviselő Tagjai: Dr. Böndi Zsolt képviselő Papp Lajos képviselő Kitzberger Gyuláné helyi lakos Szabó Szilvia helyi lakos

Lepsény, Posta u. 35. Lepsény, Petőfi u. 9/g. Lepsény, Vasút u. 71/b. Lepsény, Petőfi u. 30. Lepsény, Szondi Gy. u. 4. C lh. III/40.

A bizottságok feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. számú törvény tartalmazza. 1. -

Pénzügyi Bizottság: az SZMSZ 46.§.(4) bekezdésében foglaltakon kívül: Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését, Véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát,

38

-

2. -

3. -

Véleményezi, és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát, Véleményezi önkormányzati alapítvány létesítését, megszűnését, Végzi azokat a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza, Javaslatot tesz kommunális és közüzemi díjak mértékére, közterület-használati, bérleti, használati díjak összegére. Humán és Egészségügyi Bizottság: A humán bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásátokról szóló 7/1998. (IV.10.) számú önkormányzati rendeltben, valamint a gyermekek védelméről és ellátásáról szóló 6/1998. (IV.10.) számú önkormányzati rendeletben szabályozottakon túl az alábbi szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el: Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a község egészségügyi ellátottságát, a település köztisztasági állapotát Ellenőrzi az egészségügyi intézmények működését, Vizsgálja az intézményfejlesztés lehetőségét és az erre vonatkozó javaslatot tesz, Véleményezi az egészségügyi intézmények dolgozóinak kinevezését, Gondoskodik az egészségügyi informatikai rendszer hasznosításáról, Figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak helyzetét, kapcsolatot tart a Mozgáskorlátozottak Egyesületével, segíti munkáját, Végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. Oktatási- Kulturális- és Civil Szervezetek Bizottsága: Véleményezi az oktatási intézmények átszervezését, szerkezet-átalakítását, Állást foglal oktatási intézmények névváltoztatásával kapcsolatban Véleményezi oktatási intézmények létesítését, megszüntetését Végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat, Véleményezi művészeti alkotás nem önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezését Javaslatot tesz utcanevek megváltoztatásának, emléktáblák elhelyezésére, közterületek elnevezésére, Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására, Javaslatot tesz kulturális alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére Véleményezi a közművelődési intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését, Véleményt nyilvánít a község címerének használatával kapcsolatban, Javaslatot tesz a község által adományozható díjakra, kitüntetésekre, Véleményt nyilvánít az önkormányzat területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében, Javaslatot tesz szakmai pályázatok meghirdetésére, Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtekintésére, évfordulók megünneplésére, szervezi azokat, Koordinálja a civil szervezeteket, kapcsolatot tart az önkormányzat és a civil szervezetek között. Szervezi és elősegíti a lakosság pontos, gyors tájékoztatását az önkormányzat és civil szervezetek működésével, rendezvényekkel kapcsolatban. Munkájával segíti a helyi sajtó és televízió színvonalas megjelenését, illetve működését. Közreműködik a szabadidősport szervezésében, Segíti a diáksport tevékenységét, Véleményt nyilvánít a sportlétesítmények hasznosítását illetően, A település ifjúságának véleményét, javaslatait közvetíti a képviselő-testület felé Elősegíti az ifjúság szervezett formában (ifjúsági klub) történő hasznos szabadidő eltöltését. Elősegíti a történelmi hagyományok ápolását, kulturális és művészeti értékeink megőrzését, szakkörök, rendezvények létrehozásával és rendezvényeken történő részvételével. Törekszik arra, hogy minél szélesebb körben összegyűjtse a lakossági igényeket, javaslatokat, és ezeket a képviselő-testület felé közvetíti. Javaslataival segíti a képviselő-testület munkáját, a település és környezetének esztétikus képi megjelenítésében, figyelemmel kíséri a természeti értékeink és környezetünk védelmét, szervezi annak megőrzésére és szépítésére irányuló tevékenységet.

39

5. sz. melléklet

A polgármester feladatai és hatósági hatáskörei

A polgármester feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. sz. tv. valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló több jogszabállyal módosított 1991. évi XX. törvények tartalmazzák. A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt: - temetési segély megállapításáról, engedélyezi a köztemetést, - dönt az elemi károsultak segélye odaítéléséről, - megállapítja, szünetelteti és megszünteti a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatéríttetéséről gondoskodik, - sürgős szükség esetén átmeneti segélyt állapít meg, - halaszthatatlan esetben dönt a házi segítségnyújtás és étkeztetés megállapításáról - a rendszeres szociális segélyt megállapítja, megszünteti, visszatérítteti a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett segélyt. - Rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítja, megszünteti, felülvizsgálja, formáját megváltoztatja, visszatérítteti a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást, - Sürgős szükség esetén rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. Fentieken kívüli hatásköröket a jegyző külön nyilvántartja.

6. sz. melléklet

A jegyző feladat és hatásköre

A jegyző feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. sz. tv. valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló több jogszabállyal módosított 1991. évi XX. törvények tartalmazzák. Fentieken kívüli hatásköröket a jegyző külön nyilvántartja.

40

7. sz. melléklet* * (hatálytalanította a 4/2007.(III.30.) számú rendelet 4.§-a, hatályos 2007. március 31-től)

A polgármesteri hivatal szervezetésre és működésére, feladatára és hatáskörére vonakozó szabályok A polgármesteri hivatal megnevezés: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Székhelye: 8132. Lepsény, Fő u. 74. A hivatal létszáma: 12 fő Belső szervezeti felépítése: Jegyző: I. Hatósági csoport - igazgatási előadó - gyámügyi előadó - szociálpolitikai előadó

1 fő

2 fő 1 fő 1 fő

II. Pénzügyi csoport: - gazdálkodási előadó 3 fő - adóügyi, mezőgazdasági előadó 2 fő III.Műszaki , településfejlesztési- és rendezési előadó 1 fő IV.Pályázatfelelős

1 fő

A csoportok jogi személyiséggel nem rendelkeznek, a polgármesteri hivatal rész szervezeti egységét képezik. A csoport munkáját a jegyző utasítása szerint, - jogszabálynak megfelelően – a csoportvezető irányítja. A csoportvezető ellátja a kiadmányozási rendben szabályozott jogkörét, felelős a csoport munkájáért. A jegyző a polgármester irányítása mellett vezeti a hivatalt, kinevezi a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármester egyetértésével.

A polgármesteri hivatal feladata: -

közreműködik a testületi ülések előkészítésében, ellátja a testületek tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatokat: részt vesz a választások előkészítésében, lebonyolításában: nyilvántartja a képviselő-testület rendeleteit, a testületek határozatait és szervezi azok végrehajtását:

41

-

-

segíti a képviselők, bizottsági tagok munkáját: nyilvántartja a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, részt vesz azok megvalósításában: döntésre előkészíti a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket: a jegyző, illetve a polgármester által kijelölt ügyintéző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló több jogszabállyal módosított 1991. évi XX. törvény meghatározott feladat- és hatásköröket. a hivatal ellát minden más feladatot, olyan fentiekben fel nem sorolt feladatokat, mellyel a jogszabály, a képviselő-testület és annak bizottságai, a polgármester és a jegyző megbízza.

A hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell: -

Az anyagi és eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására. A hatékony, humánus és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására. Az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belül történő egyszerűsítésére. Az ügyfelek szóbeli és írásbeli kulturált felvilágosítására. A gyakrabban előforduló államigazgatási ügyekben az ügyfelek ügyintézési felkészültségét, tájékoztatását írásban is elősegítő szórólapok, irat- és nyomtatványminták biztosítására:

A hivatal köteles: - Ügyfélfogadási időben az ügyfeleket fogadni. Akadályoztatás esetén helyettesítésről gondoskodni. - Az ügyfelek személyes szóban előadott kérelmét jegyzőkönyvbe foglalni, iktatásra továbbítani. - Az ügyiratokat az ügyviteli szabályzat szerint kezelni. - Az eljáró ügyintézők ügykörükben kötelesek más ügyintézővel együttműködni, egyeztetni, ha az ügy más szakterülettel is kapcsolatos. Munkaszervezés, munkamódszerek: 1. A polgármester és jegyző szükség szerint a hivatal dolgozói részére munkaértekezletet tart, melyen beszámoltatják a dolgozókat, értékelik az elvégzett munkát és meghatározzák a további feladatokat. 2. A napi feladatokat a polgármester és a jegyző postabontáskor határozza meg. 3. A hivatalba naponta beérkező postát, küldeményeket a polgármester és a jegyző bontja, a szignálás a jegyző feladata. A jegyző távolléte esetén a szignálás a hatósági csoportvezető feladata. 4. A jegyző helyettest jelöl ki, aki a jegyző távolléte esetén a kiadmányozást ellenőrzi. A jegyző helyettese a hatósági csoportvezető, együttes távollétük esetén a pénzügyi csoportvezető. 5. A kiadmányozási jogot a hatáskör címzettje gyakorolja. A jegyző akadályoztatása esetén, vagy távollétében a kiadmányozás jogát az egyes ügyintézők gyakorolják a munkaköri leírásukban szereplő feladatok tekintetében. A polgármester akadályoztatása esetén, vagy távollétében a kiadmányozás jogát az alpolgármester gyakorolja. 6. A hivatal dolgozói munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. A polgármester és a jegyző esetenként a munkaköri leírásba nem tartozó ügy elintézésére, feladat végrehajtására utasíthatja az ügyintézőket. Az utasítást az ügyintéző – ha az nem jogszabályt sért – köteles végrehajtani. A jegyző határozza meg az ügyintézők egymás közötti helyettesítését.

42

7.

Szabadság engedélyezésére a jegyző jogosult, távolléte esetén a polgármester. A jegyző a szabadság engedélyezése előtt kikéri a polgármester véleményét. A szabadság nyilvántartást a jegyző vezeti A szabadság engedélyezését a szabadság megkezdése előtt legalább 3 nappal kell kérni.

Jutalom szabadságot a polgármester véleményének figyelembe vételével a jegyző adhat. Képzettségi pótlék: A feladatkör szakszerűbb ellátása, valamint feladatkörön belül szakosodás elősegítése érdekében az alábbi végzettség esetén, az alábbi mértékű képzettségi pótlék illeti meg a köztisztviselőt: - Mérlegképes könyvelői felsőfokú szakképzettség – gazdálkodási, pénzügyi ügyintézési munkakörben. A képzettségi pótlék mértéke az illetményalap 40%-a - Jogi asszisztensi középfokú végzettség felsőfokú szakképzettség – igazgatási, szociálpolitikai, gyámügyi, adóügyi, műszaki ügyintézői munkakörben. A képzettségi pótlék mértéke az illetményalap 40%-a

A hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje: A hivatal munkarendjét a jegyző által készített Közszolgálati Szabályzat tartalmazza. A polgármesteri hivatal köztisztviselőinek ügyfélfogadási rendje: Hétfő:

8.00

-

11.30 óráig

Szerda

8.00

-

16.00 óráig

Péntek

8.00

-

11.30 óráig

Ügyfélfogadási időben az ügyfélfogadást végző köztisztviselő csak rendkívül indokolt esetben végezhet távolléttel járó feladatokat (helyszíni szemle, ellenőrzés, környezettanulmány felvétele stb.) A távolléttel járó feladatokat más időpontra kell ütemezni. A jegyző ügyfélfogadási időpontja megegyezik a hivatal ügyfélfogadásával. A polgármester fogadóóráinak időpontja: Hétfő

10.00 -

12.00 óráig

Csütörtök

10.00 -

12.00 óráig

43

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény 22/A.§. (8) bekezdés e- h. pontjaiban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az alábbiak: - jegyző - igazgatási - szociálpolitikai - gyámügyi - gazdálkodási - pénzügyi - adóügyi, mezőgazdasági - műszaki, településfejlesztési- és rendezési, - pályázatfelelős L e p s é n y , 2003. május 5.

Fekete Lászlóné jegyző

Kiss István polgármester

44

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság 8132. Lepsény, Fő u. 74. Tel.: 437-002, Fax: 437-131

1. számú Függelék

Képviselő neve: ………………………………………… ………………………………………… Igazolás a vagyonnyilatkozat átvételéről Igazolom, hogy vagyonnyilakozatának 1. példányát az alábbiak szerint vettem át. a.) a képviselőtől átvettem a vagyonnyilatkozatát: ………….. példányban, b.) a képviselőtől átvettem a hozzátartozói vagyonnyilatkozatainak: - ………………………………………….. nevű hozzátartozó vagyonnyilatkozatát: - ………………………………………….. nevű hozzátartozó vagyonnyilatkozatát: - ………………………………………….. nevű hozzátartozó vagyonnyilatkozatát: továbbá ( ha 3-nál több hozzátartozó van ) ………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Értesítem, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§. (1) bekezdése alapján soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének …………. év január 1-étől számított 30 napon belül kell eleget tennie. Kelt: …………………………………………………. ………………………………………………….. Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság Elnöke Készült: 2 példányban 1 példány vagyonnyilatkozatra kötelezett 1 példány vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság

45

-2-

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

Sorszám Nyilatkozattételre kötelezett neve

Hozzátartozói v. nyilakozatok száma

Házastárs/élettárs gyermek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Átvétel időpontja

46

-3Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról 1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe 2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja 3. Az eljárásban érintett képviselő neve: 4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: 5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: 6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: 7. Az azonosító adatok átadásának időpontja az Ügyrendi Bizottság részére: 8. Az Ügyrendi Bizottság ülésének időpontja: 9. Az eljárás eredménye: - Elutasítva a bejelentés, mert1 : - Nyilvánvalóan alaptalan bejelentés. - A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget. - Az ismételt kezdeményezés új tényállítást nem tartalmaz. - A bejelentés alapján az Ügyrendi Bizottság az alábbiakat állapította meg2 :

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: 11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: ---------------------------------------1 A megfelelő rész aláhúzandó 2 Az Ügyrendi Bizottság határozatának kivonata

47

-

4 –

Önkormányzat neve: …………………………………………………………………………… Címe: …………………………………………………………………………………………… Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve: ………………………………………………… Vagyonnyilatkozatra kötelezett neve: ………………………………………………………….. Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma: ……………………………………………………… BETEKINTÉSI NYILVÁNTARTÁS A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény ( a továbbiakban: Ökjtv.) 10/A.§. (3) bekezdése alapján ellenőrzési célból a VAGYONNYILATKOZAT-ba az alábbi személyek tekintettek be:

BETEKINTÉSI JOG GYAKORLÁSA KI

MIKOR

…………………………… (név)

év hó

…………………………… (név)

hó

nap

év

…………………………… (név)

hó

…………………………… (név)

hó

…………………………… (név)

hó

…………………………… (név)

hó

…………………………… (név)

hó

nap

év nap

év nap

év nap

év nap

év nap

MEGJEGYZÉS

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62