2002. (V.31.) sz. Ök. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Tabajd község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (V.31.) sz. Ök. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Tabajd község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. I. Fejezet

Általános előírások

1. § A rendelet hatálya (1.)

A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

(2.)

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.

(3.)

A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed, azaz az előbb említettekre nézve, a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.

(4.)

A szabályzathoz tartozó Szabályozási Terv annak szerves részét képezi, a szabályzatot és a tervet együtt kell alkalmazni.

2. § A szabályozás kötelező elemei (1.)

TABAJD

A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a. a szabályozási vonalat b. a különböző övezeteket elválasztó határvonalat c. az építési vonalat d. az övezeti jellemzőket e. az építési hely területét A kötelező erejű elemek módosítása a Szabályozási Terv módosítását vonja maga után

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2002. ÁPRILIS

2

3. §

Engedélyhez kötött munkák

(1) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §. (1) bekezdésében felsorolt építési tevékenységek, valamint az előkertekben bármilyen, földszint feletti építmény elhelyezése csak építési engedély alapján végezhetőek. (2)

Bontási engedélyhez kötött mindazon építési munka, melyet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§. (2) bekezdésében meghatároz, valamint ha az az előkertben lévő bármilyen földszint feletti létesítménnyel kapcsolatos.

(3)

Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzést biztosító stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(4)

Azokon a területeken, ahol az építés feltételei – terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt - nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható. A feltételek egyedileg is biztosíthatóak.

(5)

Az engedélyezési tervek tartalmát a 45/1997. (XII.29.) rendelet meghatározza. A szükséges esetekben az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a legalább 15 m3-es szennyvíztároló telepítési és közműcsatlakozási terveit, utóbbit oly módon, hogy az igazolja annak biztosítását, hogy a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítése után a hálózatra ráköthető lesz.

(6)

A 2001. évi LXIV. tv. - a műemlékvédelemről - és a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról - értelmében: Műemlékek esetében bármely építési, bontási, felújítási tevékenység, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az első fokú építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni minden olyan, egyébként nem építési engedélyköteles munka elvégzése céljából, amely a műemlék (külső-belső) jellegét és megjelenését (nyílászárók, tető- és bádogosszerkezetek, tetőhéjalás, homlokzatfelújítás, -színezés, belsőépítészeti munkák, belső burkolatok, válaszfal-elhelyezés és -bontás, kertépítészeti munkák, hirdetőtábla, felirat, cégér, reklám elhelyezése) tartósan érinti. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni továbbá, tudományos vagy műszaki célú kutatás, feltárás elvégzése céljából. Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatságként működik közre. Ezért a szabályozási tervben a rajzokon és a szöveges munkarészben egyaránt - a megadott helyrajzi számú műemléki védettségű ingatlanok műemléki környezeteit összes csatlakozó szomszédos ingatlan - helyrajzi szám szerint szerepeltetni kell. Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásában a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel.

a.) b.)

c.)

d.)

TABAJD


2002. FEBRUÁR

3

II. Fejezet Településszerkezet, területfelhasználás 4.§ (1) (2) (3)

Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A Szerkezeti Tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni. A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető.

5.§

Igazgatási terület beépítésre szánt területei

(1)

Lakóterületek

a.)

Falusias lakóterület (FL) A belterület (hagyományos) beépítése, a térkép szerinti határvonalakkal.

(2)

Gazdasági területek

a.)

Kereskedelmi, szolgáltató terület (KG) A mezőgazdasági célú külterületi gazdasági területek, a térkép szerinti határvonalakkal.

(3)

Különleges területek

a.)

Temető A belterületi köztemetők 321 és 355 hrsz-ú területei

(KTE)

b.)

Kegyeleti park A 353 hrsz. terület

(KKP)

c.)

Sportterület (KSP) A külterület 065/6, hrsz-ú területének e célra használt része, a térkép szerinti határvonalakkal.

d.)

Rekreációs park A külterületen a 0221/4-5 bányató és környéke (hrsz)

e.)

Kemping, sátorozóhely (KC) A 027/1 és 027/3 hrsz. területen, a térkép szerinti határvonalakkal.

TABAJD


(KRE)

2002. FEBRUÁR

4

6. § Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei. (1)

Közlekedési területek

(K) (P)

A közigazgatás területén tervezett vasúti terület, országos és helyi utak, üzemanyagtöltő állomások, közterületi parkolók, kerékpár- és gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal. (2)

Zöldterületek

(KP)

A belterületi közterületek állandóan növényzettel fedett parkjai, az igazgatási terület utakat kísérő fasorai (3) a. b.

Erdőterületek Védett turisztikai erdő (E) A Kásafőző területén őshonos fajokkal telepítendő erdőfelületek, a térképen jelzett határvonalakkal Véderdő (VE) Környezetvédelmi céllal telepített erdősávok a térképen jelzett területeken

4.

Mezőgazdasági terület

a.)

Mezőgazdasági terület (MG) Külterületi növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termelés célját szolgáló terület, a jelen rendelet egyéb pontjai alatt fel nem sorolt földrészleteken Mezőgazdasági terület – 1 (MG-1) Legeltetésre, kaszálónak alkalmas, részben védett gyepes területek Mezőgazdasági terület – 2 (MG-2) A külterület korábbi zártkerti területei, amelyen a hagyományos szőlőgazdálkodás építményei helyezkednek el. Elsősorban szőlőtermesztésre, kertgazdálkodásra szolgáló terület, a térkép szerinti határvonalakkal. Belterületi mezőgazdasági területek (MG-3) Azok a belterületen lévő telkek, melyek nem építési telkek, a térkép szerinti határvonalakkal. Kertművelésre, kisállattartásra szolgáló területek.

b.) c.)

d.)

(5)

Egyéb terület Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V) Az egyéb területekhez az ingatlannyílvántartásban ekként szereplő, vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, a térkép szerinti határvonalakkal.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

7. §

Az építés és a telekalakítás szabályai Az építési övezet megnevezése

Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények)

Kialakítható Beépítési mód legkisebb telekterület/ legkisebb telekszé- lesség m2/m

Beépí- Épít-ménytettség magas-ság legnalegnagyobb gyobb mértéke mértéke

Előkert mérete a szabályozási vonaltól

Zöldfelület leg- Terep-szint Az építészeti kialakításra vonatko- Az építészeti kialakításra vonatkozó áltakisebb mérté- alatti beépízó egyedi előírások lános előírások ke tés legnagyobb mértéke (pincével együtt)

Beépítés közművesítettségi feltétele

LAKÓTERÜLET FL-1

OTÉK 14.§ (2) bek. 1-8. szerint Általában oldalhatáron 1000/14, álló de ha a környezetben kialakult telekstruktúra már kisebb telkekből áll (pld. a Bátori u. környékén és a Szabadság-hegyen) 600/14 m legkisebb méret megengedett.

30%

4,5 m

Építési vonal illeszkedik a szabályozási vonalra. Új építés esetén az utca kialakult beépítéséhez kell alkalmazkodni.

50 %

40 %

A történetileg kialakult magastetős épülettípus építhető. A Bátori utca védett szakaszán loggia, erkély vagy más konzolos épületrész, nem építhető az utcára néző homlokzaton. Az utcai homlokzatokon csak álló téglalap alakú nyílás helyezhető el.

A tetősík dőlése oromfal esetén csak 45 fok lehet. Kontyolt tető dőlése 40-45 fokos lehet. Tetőfedés anyaga elsősorban cserép, nád, természetes pala legyen. A cserép színe a piros, barna és sötétszürke árnyalatai. Csak vízszintes ereszvonal, illetve a különböző ereszmagasságok között átmenetet biztosító ferde eresz alkalmazható. Oromfalas homlokzat(rész) legfeljebb 8.0m széles lehet. Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75 %-ban vakolt legyen. Látszótégla homlokzat felület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem használható

közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása

Min. 10 m

90%

Beépített terület kétszerese

-

Tájba illő nyeregtetős épületek építhetők, max. 45 fokos tetőhajlásszöggel. A helyi védelem alá eső borospince-területeken a fedés, ömeg-és homlokzatképzés a védett pincékhez igazodjon (vakolt homlokzat, nádfedés)

közműves villamos energia, tartályos gáz, fúrt kút, zárt szennyvíztároló, nyílt árokkal történő csapadékvíz elveze út kialakítása

MEZŐGAZDASÁGI BEÉPÍTÉS MG

OTÉK 29.§ (1) bek. szerint

720m2

szabadonálló

720-1500m

2

(külterületi mezőgazdasági területek)

MG-2 (külterület, korábbi zártkertek, szőlők, pincék)

1500m

2

Szőlő, gyümölcsös, kert 3000m2 egyéb művelési ág 6000m2

-

4,5m

3% (kivéve: nádas, szántó) 3% 3%, melynek fele lakóépület lehet

MG-1 Nem építhető be. Legelő, gyep (kaszáló) MG-3 (belterületi, művelésre alkalmas, nem építési telkek)

TABAJD

1db gazd épület, pince 1db gazd épület, pince lakóépület

Részben helyi védelemre is javasolt Természeti Terület


2002. ÁPRILIS

6

Az építési övezet Az építési övezetben elhelyezhe- Kialakítható Beépítési mód megnevezése tő épületek (építmények) legkisebb telekterület/ telekszé- lesség m2/m

Beépítettség legnagyobb mértéke

Építménymagasság legnagyobb mértéke

Zöld felület legkisebb mértéke

Terep-szint Előkert mére- Az építészeti kialakításra vonat- Az építészeti kialakításra vonatkozó álta- Beépítés közművesítettséalatti beépítés te a kozó egyedi előírások lános előírások gi feltétele legnagyobb tervezett mértéke szabályozási (pincével szélességtől együtt)

KÜLÖNLEGES TERÜLET KTE Ravatalozó, harangláb A belterületi köztemetők 321 és 355 hrsz-ú területei KSP sportolással kapcsolatos létesítA külterület 065/6, mények hrsz-ú területének e célra használt része KRE Rekreációs terület (Horgásztó és környéke) KC Kemping, sátorozóhely A 027/1 és 027/3 hrsz. területen, a térkép szerinti határvonalakkal KKP Kegyeleti park, a 353 hrsz.

TABAJD

kialakult

szabadonálló

2%

10,0 m

kialakult

szabadonálló

10%

7,5 m

80%

szabadonálló

2%

4,0 m

3000/30

szabadonálló

10%

kialakult

szabadonálló, földbe süllyesztett

kialakult

OTÉK 27§. (4) bek. a) b) c) szerint Vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés létesítményei


Helyi védelemre javasolt terület

Torony építése lehetséges

20%

Az előírás szerinti magastető lapostetős tömegekkel is kombinálható Tetőfedés anyaga cserép és pala Szín a piros, barna és sötétszürke árnyalatai.

Torony építése lehetséges

90%

5%

Tető: 40-45 fokos dölésszögű cserép, nád, természetes pala Építmény: fa, kő

4,5 m

80%

-

kialakult

80%

Meglévő beépítettség másfélszerese

2002. FEBRUÁR

A tetősík dölése 40-45 fokos lehet. Teőfedés anyaga csak cserép, nád, természetes pala lehet. Szín:a piros, barna ,sötétszürke árnyalatai Fém és műanyag homlokzat-képzés nem használható Helyi védelemre javasolt terület

közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történőt csapadékvíz elvezetés út kialakítása közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történőt csapadékvíz elvezetés út kialakítása

7

Az építési övezet megnevezése

Az építési övezetben elhelyezhe- Kialakítható tő épületek (építmények) legkisebb telekterület/ telekszé- lesség m2/m

Beépítési mód

Beépítettség legnagyobb mértéke

Építménymagasság legnagyobb mértéke

Zöld felület legkisebb mértéke

Terep-szint alatti beépítés legna-gyobb mértéke (pincével együtt)

Szabadon álló

20%

7.5m

60%

30%

Előkert mére- Az építészeti kialakításra vonatte a kozó egyedi előírások tervezett szabályozási szélességtől

Az építészeti kialakításra vonatkozó általános előírások

Beépítés közművesítettségi feltétele

GAZDASÁGI TERÜLET KG-1

TABAJD

OTÉK 19.§ (2) bek. 1. 2. 3. szerint.

3000/30


2002. FEBRUÁR

10,0 m

Tetőfedés anyaga cserép, pala bitumenes zsindely, fém lehet. Szín a piros, barna és sötétszürke árnyalatai. Az előírás szerinti magastető enyhe lejtésű vagy lapostetős tömegekkel is kombinálható

-közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, -nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés út kialakítása

8.§

Általános előírások

(1) a.) b.)

A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni: a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű telkek esetén a telkek átosztására vonatkozóan

(2)

A kialakult telekstruktúrába illeszkedő telekalakítás esetén geometriai szükségszerűségből az előírt minimális méretektől (telekterület, utcafronton mért telekszélesség) 5% eltérés engedélyezhető.

(3) a.) b.) c.)

Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a különleges területeken gazdasági területeken kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb adottságú telkeknél a beépítési lehetőség vizsgálatára beépített telek esetén az újabb főfunkciójú épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés vizsgálatára

d.) (4)

Bármely építés esetén az előírásoknak meg nem felelő épületeket és építményeket meg kell szüntetni, vagy el kell bontani.

(5)

A tervezett szabályozási szélességekbe beálló épületek állagmegóvása az általános szabályok szerint szükséges, de átalakítása, korszerűsítése, bővítése, emeletráépítése, tetőtérbeépítése azaz „építés” esetén a szabályozásba belógó épületet, épületrészt el kell bontani.

(6)

Az épülettel azonos méretű, valamint az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telken csak állagmegóvás végezhető, építés esetén a szabályos telket ki kell alakítani.

(7)

Feltöltésre szánt területen és a mellett pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető.

(8)

Falusias besorolású lakóövezetben újonnan épülő épület utcai és kilátás felöli homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.

(9)

Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső illetve a keleti oldalt kell építési vonalnak tekinteni. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen, a keresztutca előkertméretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani. Oldalhatáron min. 60 cm csurgótávolságot kell tartani.

(10) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő. (11) Saroktelek esetén a beépítettség 1,3-szeresére növelhető. (12) Lakóterületen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet, az 1000m2 fölötti területrész 50%-a vehető figyelembe a beépítettség számításakor, kivéve azokat az eseteket, melyekben a részletes Szabályozási Terv másképp intézkedik. TABAJD


2002. ÁPRILIS

9

(13) Kereskedelmi-gazdasági (KG) területen egy épület beépített területe 1000 m2-nél nagyobb nem lehet. (14) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető. (15) Az FL övezetben tetőfedésre elsősorban természetes cserépfedés, nád, természetes pala használandó. (16) Az FL övezetben csak épített kémény létesíthető. (17) Az épületek homlokzatképzése – homlokzatonként – legalább 75%-ban vakolt legyen. Látszótégla homlokzatfelület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható. (18) Állattartó épület a szabályozási vonaltól számított 15 m és a hátsókert között helyezhető el. (19) A 9.5m-nél kisebb szabályozási szélességű (meglévő) utcák esetében a főfunkción kívül elhelyezhető egyéb funkciók alapterülete a beépítettség 25%-t foglalhatja el. (20) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakult utcaképhez illeszkedik, illetve az új épület beépítési vonala attól eltérhet 1m-t. (21) Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 14 m. (22) Új telkek kialakítása esetén minimális telekszélesség 18 m. (23) Lakóterületen, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél. (24) 700 m2-nél kisebb telken egy épülettömegben kell elhelyezni valamennyi funkciót. Ennél nagyobb telken csak akkor építhető további épület, ha a Szabályozási Terv és Szabályozási Előírások szerinti telekalakítási lehetőségek már kimerültek. (25) Használatbavételi eljárás megkezdése előtt az épület az alábbi készültségi fokon kell legyen: az azokat megelőző munkákon kívül késznek kell lenniük a burkolatoknak, a külső vakolásnak, az ereszcsatornának és az összes közműbekötésnek (víz, villany, csatorna). (26) Az 1996. évi LIII trv. 15.§ szerinti Természeti Területre eső telkek esetében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóság. A természeti területbe tartozó telekrészeken építményt elhelyezni nem lehet.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

10

9. § Közterületek kialakítása, használata. (1)

A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályok és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2)

A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3)

Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény elhelyezésének feltételeire az OTÉK 39. és 40. paragrafusai vonatkoznak.

(4) a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.)

A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, mozgó árusítóhely létesítése, közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) szobor, díszkút elhelyezése pihenőhely létesítése távbeszélő fülke elhelyezése, építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag tárolás

(5)

A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához (távbeszélő fülke kivételével) csak természetes, tartós építőanyagok használhatók fel.

10. § Kerítések (1)

(2)

Külterületen - ha ahhoz a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi Hatóság, az Erdőfelügyelet, a Földhivatal hozzájárul - csak élősövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő vagy faoszlopok közé feszített legfeljebb 2.0 m magas huzalkerítés építhető kivéve a 2, 3 bekezdés alatti eseteket. Külterületi lakóterületen legfeljebb 2.0 m magas tömör kő, vagy fa kerítés is építhető.

(3)

Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2.0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is használható.

(4)

Belterületen legfeljebb 2.0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak természetes anyagból készülhet (fa, kő)

11. §

Hirdetőtáblák

(1)

Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter hirdetőtábla.

(2)

Közterületen legfeljebb 100 méterenként 1m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

11

A hirdetőtáblák elhelyezésénél figyelembe kell venni az 1998. évi I.tv. 12.§ és 42/A §., valamint a 20/1984 (XII. 21) rendelet 4.§ (6) bekezdésének előírásait. (3)

Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60cm kiállású lehet a hirdetőtábla.

(4)

A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet.

(5)

A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem engedélyezhető.

(6)

Helyi értékvédelmi területen (művi és természeti), műemléki környezetben, csak az 1. pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb negyed m2 felületű tábla helyezhető el.

(7)

Az 1/1998. (1.23.) KTM - MKM együttes rendelet (a műemlékeken, a Világörökség Jegyzékben felvett védett területen a reklámok elhelyezésének engedélyezéséről, a fennmaradásuk felülvizsgálatáról) értelmében kell a műemlékeken, illetve műemléki környezetben a hirdetőtáblákat elhelyezni.

12.§

Utak, közlekedés

(1)

Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2)

A meglévő utak szabályozási szélessége – a terven jelölt helyektől eltekintve - a kialakult helyzetnek megfelelő marad.

(3)

Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42.§ (3) értelmében, kerékpártároló helyet kell biztosítani.

(4)

A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.

(5)

A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.

(6)

Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül kell biztosítani

(7)

Forgalmi utak:- A jelenlegi 8111.sz. összekötő út jelenlegi nyomvonala, szabályozási szélessége megtartandó.

(8)

Gyűjtőúthálózat: Dózsa György u., Major u. - A meglévő nyomvonalakon a szabályozási szélesség – tűrt állapotként – megtartható.

(9)

A kerékpáros turizmus számára önálló nyomvonal biztosítandó a Váli-víz mentén, ennek szabályozási szélessége 3 m.

(10) A 148 hrsz területen buszforduló és –parkoló kerül kialakításra (11) A tömegközlekedés és vasút létesítményeinek állandó karbantartásáról gondoskodni kell TABAJD


2002. FEBRUÁR

12

13.§ (1)

Közművek A közüzemi hálózatok, így a: - vízellátás - szennyvízelvezetés - csapadékvíz elvezetés - földgázellátás - távközlés létesítményeit közterületen az MSZ 7487/2 előírásai szerint kell megépíteni.

(2)

Belterületen bármely új építmény csak a kiszolgáló közművek megépítése után helyezhető el.

(3)

A kialakítandó új helyrajzi számmal rendelkező telkeket önálló közműbekötéssel kell ellátni.

(4)

A szennyvíz szikkasztása nem engedhető meg.

(5)

A közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001 (X. 26.) Korm. rendeletben foglalt területi határértékeknek.

(6)

A határérték betartása érdekében ipari létesítmények technológiai szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásakor-amennyiben szükséges- ingatlanon belül előkezelőt kell létesíteni. A befogadóba csak a 3/1984 (II. 7.) OVH rendelkezésben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerülhet.

(7)

A közcsatornába csapadékvíz nem vezethető. A közterület csapadékvizeit árokban, illetve folyókában kell gyűjteni, és a befogadóba vezetni.

(8)

A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

(9)

A szennyvízcsatorna megépítését követően az érintett fogyasztók kötelezhetők a csatornára való rákötésre.

(10) Az ivóvíz hálózatot körvezetékként kell kialakítani, a külső tüzivíz vételezés céljára 100 m tömlővezetési hossz figyelembevételével föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. (11) Belterületen közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. (12) A településkép szempontjából fontos területeken az új építésű villamosenergia–ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával kell biztosítani. (13) A távközlési hálózat (telefon, tv, stb.) ellátó vezetékeit térszín alatt kell kiépíteni. (14) A meglévő légvezetékeket rekonstrukció, csere esetén földkábellel kell kiváltani. (15) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

13

(16) A közmű és egyéb vezetékeket nyomvonalának kijelölésekor épületektől az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani: Vízvezeték védőtávolsága épülettől: 300 mm átmérőig 3,0 m Csatorna védőtávolsága épülettől: gravitációs csatornánál 3,0 m Elektromos kábel védőtávolsága épülettől: 0,5 m

Gázvezeték védőtávolságai az MSZ 7048 sz. szabvány alapján: Nyomásfokozat

I. kategóriájú II. kategóriájú Üreges, túlnyomás épülettől épülettől nélküli műtárgytól Kisnyomás 3m 2m 1m Nagyközépnyomás 7m 5m 2m Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletben előírt tilalmakat és korlátozásokat érvényesíteni kell. 14.§

Zöldfelületek

(1)

Zöldterületet más rendeltetetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.

(2)

A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely korlátozását eredményező munkálatok végzése tilos.

(3) a.) b.) c.)

Az önálló zöldterületen elhelyezhető, természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, játszótér, öltöző..) vendéglátó épület fenntartáshoz szükséges épület

(4)

max. beépítettség:

(5)

megengedett legnagyobb építménymagasság

(6)

A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség, és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Az újonnan beépített területeket fásítani kell. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.

(7)

Külterületi utak mentén több fajból álló, diverz, ökológiai folyosónak alkalmas fasort is kell telepíteni.

TABAJD

2% 4.0m


2002. FEBRUÁR

14

(8)

Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a következő tenyészidőszak végéig gondoskodni kell, legalább az 1m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával

(9)

Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300m2-e után 1db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.

(10) Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg fasort kell telepíteni. (11) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell. (12) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell. (13) A 258 hrsz-ú területen (Szabadság-hegy teteje) kilátó létesíthető természetes anyagokból (fa, kő), a kijelölt építési helyen. 15.§ Erdőterületek (1)

Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. Tv. valamint a végrehajtására kiadott 24/1997. (IV.30.) FM.r. előírásai kötelezően betartandóak.

(2)

Erdőterületen bármely létesítmény csak az erdészeti hetóság engedélyével helyezhető el. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló, természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el.

(3)

10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség:

(4)

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4m

(5)

Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.

(6)

Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m

(7)

Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.

(8)

Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet, az erdészeti hatóság engedélyével, az üzemtervi előírásoknak megfelelően. Tarvágás nem, csak fokozatos fafajcsere engedélyezhető, mielőbbi pótlás előírásával, annak érdekében, hogy az érintett erdőterület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében.

(9)

Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja.

TABAJD


5%

2002. FEBRUÁR

15

16.§

Mezőgazdasági terület

(1)

Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható, az 1994. évi LV.tv alapján. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges.

(2)

Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.

(3)

Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19.§ (2) bek. szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29.§-a szerint lehetséges.

(4)

Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövénnyel kell megoldani.

(5)

A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra. A termőföld védelmében lejtőirányú művelés nem alkalmazható; a meglévőket lejtővédő műveléssel kell megművelni.

(6)

Utak, dülőutak mentén fasorok ültetendők honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.

(7)

Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.

(8)

Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza. Állattartó telep létesítése, üzemeltetése során figyelembe kell venni a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásait.

(9)

A meglévő, hígtrágyát termelő állattartó telepek a keletkező hígtrágyát zárt tárolóba kötelesek vezetni. Mezőgazdasági területen történő elhelyezése csak az 1994. évi LV. Trv. 69.§.-nak és a 49/2001 (IV.03) Korm. rendeletnek megfelelően, a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(10) A trágyakezelést a olyan módon kell folytatni, hogy az környezetszennyezést, talaj- talajvízszennyezést ne okozzon. Ez a nagyüzemi állattartó telepeken a trágya szigetelt tárolóba helyezését jelenti. (11) A nagyüzemi állattartó telepek körül 1000 m távolságon belül új épületet lakó- vagy intézményi használati mód céljára nem lehet létesíteni. Ez a szabály nem vonatkozik a Szabályzat kihirdetésének pillanatában már lakóteleknek minősített telkekre. (12)

Nagyüzemi állattartó telepek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg fasort kell telepíteni

(13) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. (14) Egyidejű jelentősebb beépítés, illetve nagyobb üzemi méretű gazdasági létesítmény elhelyezése külterületen is csak Szabályozási Terv alapján lehetséges.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

16

17.§ (1) a.) b.) c.)

Egyéb területek A közigazgatási határon belül található ezen területek: patakok medre, partja közcélú nyílt csatornák, árkok medre, partja vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)

(2)

A területeken elhelyezhető létesítmények:

a.) d.)

vízkár elhárítási építmények sporthorgászás célját szolgáló létesítmények

(3)

Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható

18.§ Védőterületek (1)

Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védősávja 50-50 méter, melyen belül történő építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2)

A vasút szélső vágányától 50 méteres védősávon belüli építéshez a MÁV hozzájárulása szükséges.

(3)

A nagyüzemi állattartó telep védőtávolsága 1000 m, melyen belül új épületet lakó- vagy közintézményi használati mód céljára nem lehet létesíteni kivéve a telephez tartozó létesítményeket (szolgálati lakás, iroda). Ezen korlátozás a tervkészítés időpontjában meglévő állattartó telepek és a belterületi meglévő telkek vonatkozásában nem alkalmazandó, azonban új telekosztás és a külterület vonatkozásában érvényes.

(4)

A vízfolyások partjától számított 4-4 méteres sáv vízügyi védőterületként meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.

(5)

Állattartó épületek esetében (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 3003/98 sz. állásfoglalásával összhangban) a következő legkisebb távolságokat és védőtávolságokat kell figyelembe venni:

TABAJD


2002. FEBRUÁR

17

Állattartás

Állattartó épület család önellátására

Állat szám fajta egyed Ki

saját lakás

Legkisebb távolság ásott kút saját vízellátás 15 m 10 m

Védőtávolság egyéb fürdőmedence 5m

közterület 15 m

Ba 1-200 db 5m Ny Br H Se 1-5 db 10 m 15 m 10 m 10 m 15 m Ju Ke St N L 1-2 db 0-5 m 15 m 10 m 5m 15 m Sz Kislétszámú Ki Ba < 500 db 15 m 25 m 20 m 20 m 50 m állattartó teNy < 50 db lep Br <2000 db H Se < 100 db 25 m 25 m 20 m 25 m 50 m Ju < 200 db Ke < 200 db St < 50 db N L < 30 db 15 m 25 m 20 m 20 m 50 m Sz < 50 db Nagylétszámú Ki Ba > 500 db 50 m állattartó teNy > 50 db lep Br >2000 db H Se > 100 db . . 50 m Ju > 200 db Ke > 200 db St > 50 db N L > 30 db 50 m Sz > 50 db Jelmagyarázat: Ki: kis haszonállat Ba: baromfi Se: sertés St: strucc H: haszonállat Ny: nyúl J: juh L: ló N: nagy haszonállat Br: broyler Ke: kecske Sz: szarvasmarha X Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni * Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető

Oldalkertx 10 m

Hátsókertx 6m

12 m

6m

12 m

6m

30 m

30 m

50 m

50 m

30 m

30 m

1000 m* 1000 m*

1000 m*

- trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen. (6)

TABAJD

A 355 hrsz. temető belterületi telekhatáraitól mért 25 m-es sávján belül temetési tilalom rendelendő el.


2002. FEBRUÁR

18

III. Fejezet

Helyi értékvédelem

19.§ A település védelem alatt álló művi elemei (1) Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek): Sorsz. Megnevezés, törzsszám B-18 Református templom 1611/III K-30 Garibaldi kúria 10264/III B-6 Nepomuki Szent János szobor 10878/III (2)

Cím Akácfa utca

Hrsz. 400

Bélápa puszta

095/2

Petőfi Sándor u. 2. sz. előtt

252

Helyi értékes építmények:

a.) Belterület: (ide tartoznak a védendő épületek, útmenti keresztek, régi sírkövek, karos nyomókutak) Sorsz. B-1 B-2 B-3 B-4 B-5 B-7 B-8 B-9 B-10 B-11 B-12 B-13 B-14 B-15 B-16 B-17 B-19 B-20 B-21 B-22 B-23 B-24 B-25 B-26 B-27 B-28 B-29 B-30

TABAJD

Megnevezés Polgármesteri Hivatal I. világháborús emlékmű Kereszt Öntöttvas közkút Tűzoltószertár Lakóház Lakóház Róm. Kat. plébániatemplom Lakóház Szovjet emlékmű Református temető Katolikus temető Lakóház Lakóház Volt Rudnyánszky-kúria Egykori kovácsműhely Öntöttvas közkút. Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Védendő utcakép Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Öntöttvas közkút Lakóház

Cím Dózsa Gy. U. 2. Rákóczi tér, PM. Hiv. előtt Petőfi Sándor u. 42. Szabadsághegy u. 11. Petőfi S. u. 4. Petőfi S. u.13. Petőfi S. u. 39. Petőfi S. u. 5. Szabadságh. u. 46. Temető utca Temető utca Dózsa György utca Temető u. 1. Temető u. 5. Petőfi S. u. 1. Szabadsághegy. u. 2. Iskola utca Báthori u. 8. Báthori u. 7. Báthori u. 6. Báthori u. 5. Báthori u. 3-9. Kossuth L. u. 5. Kossuth L. u. 33. Kossuth L. u. 52. Kossuth L. u. 55. Kossuth L. u. 41. előtt Kossuth L. u. 92.


Hrsz 384 381 174 252 251 99 114 94 179 355 355 321 373 369 91-2 255 410/1 455 456 460 461 387 423 54 434 547 29

2002. FEBRUÁR

19

b.) Külterület: (ide tartoznak a védelemre javasolt présházak, istállóépületek): Sorsz. K-1 K-2 K-3 K-4 K-5 K-6 K-7 K-8 K-9 K-10 K-11 K-12 K-13 K-14 K-15 K-16 K-17 K-18 K-19 K-20 K-21 K-22 K-23 K-24 K-25 K-26 K-27 K-28 K-29

Megnevezés Fűzma tanya Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház, prés Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Istálló

Cím Mandulai dűlő Becse-völgy Becse-völgy Badacsonyi-dűlő Badacsonyi-dűlő Badacsonyi-dűlő Mandula-hegy Mandula-hegy Alsó Mandula-hegy Alsó Mandula-hegy Alsó Mandula-hegy Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Öreghegy, Szőllőki-dűlő Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Felsőhegy Csordakút

Hrsz 0163/7 2514/3 2930 1226 1215 1213/2 1036 1043 910/6 937 1030 1925 2011 2005/2 2004/1 1932 2017 1927 2016/1 2602/1 2743/1 2740 2725 2715/4 2709 2710/2 2711 2315 065/4

Az itt felsorolt épületek esetében az építészeti örökség helyi védelmének biztosítását a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendelet alapján kell elrendelni. (3)

Védendő településszerkezeti elemek: A terven jelölt területeken a hagyományos faluszerkezetet, telekstruktúrát, beépítési módot meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.

(4)

TABAJD

a Bátori utca 3-9 sz. épületek közötti szakasza (utcavonalon álló beépítés, régi épületekkel) a Temető u. 1-9 sz. közötti szakasza a külterületi borospincék (Mandula-hegy, Felsőhegy, Öreghegy – Szőllőki-dűlő, Becse-völgy)

Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek: - utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés, - tornácos parasztházak, - nádtető HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2002. FEBRUÁR

20

- vakolt, festett falfelületek, - függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok, - kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések. (5)

Műemléki környezet besorolásúak a térképen jelölt területek.

(6)

Helyi értékvédelmi besorolásra javasoltak a térképen jelölt területek.

(7)

A 2001. évi LXIV. tv. – a kulturális örökség védelméről - és a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról - értelmében: Műemlékek esetében bármely építési, bontási, felújítási tevékenység, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az első fokú építési hatóság a Kulturális Örökségkvédelmi Hivatal. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni minden olyan, egyébként nem építési engedélyköteles munka elvégzése céljából, amely a műemlék (külső-belső) jellegét és megjelenését (nyílászárók, tető- és bádogosszerkezetek, tetőhéjalás, homlokzatfelújítás, -színezés, belsőépítészeti munkák, belső burkolatok, válaszfal-elhelyezés és -bontás, kertépítészeti munkák, hirdetőtábla, felirat, cégér, reklám elhelyezése) tartósan érinti. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni továbbá tudományos vagy műszaki célú kutatás, feltárás elvégzése céljából. Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatóságként működik közre. Ezért a szabályozási tervben a rajzokon és a szöveges munkarészben egyaránt - a megadott helyrajzi számú műemléki védettségű ingatlanok műemléki környezeteit összes csatlakozó szomszédos ingatlan - helyrajzi szám szerint szerepeltetni kell. Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásában a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel.

a.) b.)

c.)

d.) (8)

Műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen az értékeket képviselő meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartása mellett szorgalmazni kell az eredeti történeti telekstruktúra, beépítési vonal és magastetős épületkarakter megtartását.

(9)

Építési hatóság az engedélyezés során elrendelheti: - az épület építéstörténeti kutatását, - az eredeti épületmotívumok (boltozat, tornác, vakolatdíszek, stb.) visszaállítását, - az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújítását, - a főépítész által elfogadott homlokzatszínezést

(10) A terület jellege miatt a bejelentés alapján végezhető építési munkák építési engedélyhez, a bejelentés nélkül végezhető munkák pedig bejelentéshez kötötten végezhetők. (11) A helyi védelem alatt álló illetve a helyi művi értékvédelmi területen lévő építményeket a.) nem szabad elbontani, kivéve, ha felújítása gazdaságtalan lenne. Felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni. Elbontott épületet az eredeti formájában kell felépíteni. Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a tornácbejárókhoz hasonlóan nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni. A nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani. Funkcióváltás engedélyezhető.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

21

b.)

(12)

Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonos karakterű legyen. A helyi védelem alatt álló borospincéken csak helyreállítási tevékenység folytatható; a pincékre ráépíteni nem szabad. Használati mód változása nem engedélyezhető. A telkeken elhelyezhető további építmények a pincéhez illeszkedő karakterűek legyenek. A pincék helyreállítása csak az itt hagyományos építészeti megoldásokkal lehetséges. A homlokzatképzés az eredetinek megfelelő anyagokkal történhet, a nyílásméretek az eredetitől nem térhetnek el. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait a hatósági eljárások során érvényre kell juttatni.

(13) A település területén a 2001. évi LXIV. törvény szerint nyilvántartott, a tervlapokon jelölt, régészeti lelőhelyek védelméről fokozottan gondoskodni kell, bármilyen földmunka kellő figyelemmel és gondossággal végzendő. Földmunkával járó beruházások esetén e területeken a 2001. évi LXIV. törvény 66.§(4) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (14) Az építtető a régészeti területen a földmunkák kezdetéről kellő időben (8 napon) belül köteles értesíteni a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Amennyiben a régészek távollétében kerülnek elő régészeti leletek, az építtető bejelentési kötelezettséggel tartozik a Múzeum felé. (15) Az építtető valamennyi földmunka esetén, ha régészeti emléket talál, bejelentési kötelezettséggel tartozik a Múzeumigazgatóság felé az 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelméről szóló tv.II. rész I.fejezet 24(3)§ alapján. 20.§ A település természetvédelmi értékei (1)

Belterületi zöldfelületek: - A Szabadság-hegy - A katolikus, református és zsidó temető

(2)

Táji környezet: - A Kásafőző - a Váli-víz mente - a Bélápa-tó, Bélápapuszta a halmokkal

(3)

A (2) bekezdésben felsorolt területekre az 1996. évi LIII. tv. alapján védetté nyilvánítási eljárást kell lefolytatni.

(4)

A védetté nyilvánításig az őshonos növényzetet meg kell tartani, pótlást, új telepítést az itt élő fajokkal kell megoldani. Építési tevékenység esetén is figyelemmel kell lenni a vizes élőhelyek zavartalan megőrzésére.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

22

IV. Fejezet

Környezet és természetvédelmi szabályok

21.§ Általános előírások (1)

A 20/2001. (II. 14.) Kormány rendeletben, valamint a 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendeletben meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település területén nem létesíthetők.

(2)

A községben üdülő, lakó és intézményi övezetekhez közel zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható

(3)

Mélyen fekvő, nádassal borított területeken építmény nem helyezhető el.

(4)

Az 1996. évi LIII. törvény 21. § értelmében a vizes élőhely védett természeti érték, megváltoztatásához és a partja mentén 50 méteren belül bármilyen építkezéshez a természetvédelmi igazgatóság engedélye szükséges. A védelem érdekében vizenyős, mélyen fekvő, nádassal borított területeken építmény nem helyezhető el. Meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását, környezetvédelmi szakhatósági engedély megadását.

(5)

Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotóp hálózat fontos elemeit fokozottan védeni kell.

22.§

A föld és a talaj védelme

(1)

Anyagnyerőhelyek kialakításához, a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításhoz - amennyiben az eredeti terepszínt 0,5 m-nél nagyobb mértékben átrendezésre kerül – minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(2)

A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges

(3)

Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.

(4)

Tereprendezési munkák – a talajerózió elkerülése érdekében - csak hatósági engedély alapján végezhetők.

(5)

A községben terület feltöltésére csak az 1995. évi LIII. törvény alapján veszélytelennek minősülő anyagok használhatók fel.

(6)

Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok az MSZ-13-401 szabványnak megfelelően létesíthetők a község teljes közigazgatási területén.

(7)

Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztárolóba csak a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő minőségű szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesül, előkezelőt kell létesíteni.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

23

(8)

Építési engedélyezési eljárásoknál a 46/1997. (XII.29.) KTM. Rendeletben felsorolt esetekben a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalását kell kérni.

(9)

A csapadékvíz elvezetését nyílt burkolatlan árokkal kell megoldani.

(10) A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik, vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni. (11) Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térbe, talajtól elszigetelten tárolható. (12) A megszüntetett szennyvízlerakót rekultiválni kell, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel engedélyeztetett rekultivációs tervek alapján. 23.§

Vízvédelem

(1)

A felszíni vizek védelmére a többször módosított 33/1993. (XII.23.) KTM. rendelet II./1 vízminőségvédelmi terület előírásai az irányadóak.

(2)

A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízílétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni

(3)

Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.

(4)

A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák, parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a Váli víz partjától számított 6-6 méteres sáv, egyéb esetekben 3-3 méteres sáv vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.

(5)

Erózióveszélyes területre vízrendezési tervet kell készíteni.

(6)

A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

(7)

A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos.

(8)

Élővízbe csak a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető.

(9)

A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerőhelyek körzetében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot, vagy tőzegterméket használjanak.

(10) A Váli-viz vízminőségének védelme érdekében meg kell akadályozni mindennemű szennyezőanyag tóba jutását. (11) Állattartó telepek csak olyan technológiával működhetnek, mely vízszennyezést nem okoz

TABAJD


2002. FEBRUÁR

24

(12) A mezőgazdasági eredetű szennyezések csökkentése érdekében a meliorációs tervekben szereplő külterületi vízrendezést össze kell hangolni a belterületek vízrendezésével. 24.§ Levegőtisztaság védelem (1)

A levegő tisztaságának védelme érdekében a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, valamint a 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM rendeletben foglaltaknak kell eleget tenni.

(2)

A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.

(3)

Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát). Bejelentés-köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait.

(4)

A gazdasági- és a lakóterületek közelsége miatt zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.

(5)

A 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen nem létesíthetők.

(6)

A zajterhelés mértéke nem haladhatja meg a 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletben leírt határértékeket. Amennyiben a meglévő létesítmények azt túllépték, a védelemről a 12/1983 (V. 12.) MT. Rendelet alapján gondoskodni kell. Ez különösen érvényes a vasút melletti sávra, ahol passzív zaj- és rezgésvédő megoldásokat kell alkalmazni. A vasút mellé fás, cserjés sáv telepítendő, valamint új építés illetve épületfelújítás esetén műszaki zaj- és rezgésvédelemről gondoskodni kell.

(7)

A kereskedelmi szolgáltató terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő.

(8)

A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.

25.§ Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás (1)

A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról hetente egyszer az Önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék mezőgazdasági területen történő felhasználása csak a hulladékgazdálkodásról szóló törvény és az 50/2001. Korm. rendelet előírásai alapján lehetséges.

(2)

A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendeletnek megfelelően kell gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni illetve ártalmatlanítani.

(3)

A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell.

(4)

A felszámolás alatt lévő szennyvízlerakót rekultiválni kell rekultivációs tervek alapján. A tervet a Környezetvédelmi Felügyelőséggel engedélyeztetni kell.

(5)

A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy a 2. bek. előírásainak megfelelően kell eljárni.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

25

6)

Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.

26.§ Zaj és rezgés elleni védelem (1)

A terület felhasználása során a 12/1983. (V.12.) MT. számú, a zaj-, és rezgésvédelemről és a 4/1984. (I. 23.) EüM. számú zaj-, és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletekben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az alábbiak: Terület felhasználási egység Lakóterületek, zöldterületek Gazdasági területek

Határértékek: Egyenértékű A hang nyomásszint (dB) nappali éjszakai 50 40 60

50

A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre érvényes határértékeket kell biztosítani. Amennyiben a már meglévő létesítmények a fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983 (V. 12.) MT rendelet alapján gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmémy üzemeltetése korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható. (2)

Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.

(3)

A 20/2001.(II. 14) Kormányrendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen nem létesíthetők.

(4)

A tervezett vasút melletti sávon passzív zaj- és rezgésvédő megoldásokat kell alkalmazni. A vasút mellé fás, cserjés sáv telepítendő, valamint új építés illetve épületfelújítás esetén műszaki zajés rezgésvédelemről gondoskodni kell.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

26

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

27.§ A telekalakítás szabályai (1)

Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(2)

Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.

28.§ Útépítési és közműépítési hozzájárulás (1)

Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

29.§ Kártalanítás (1)

Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

30.§ Költségtérítés (1)

- A fenntartás és az állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét és/vagy - a rendeltetésszerű használathoz szükséges költségeket meghaladó kiadások megtérítését a védett építmény tulajdonosa kérheti az Önkormányzattól.

31.§ Településrendezési eszközök használata (1)

A településrendezési eszközöket (Fejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközökben felülvizsgáltatni kell.

(2)

A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.

(3)

A Településszerkezeti Tervtől eltérő területfelhasználás esetén azt módosítani kell.

TABAJD


2002. FEBRUÁR

27

32.§ Záró rendelkezések (1)

Ez a rendelet 2002. május 31. napján lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az ÁRT módosításáról szóló 2/1997 (III.15.) számú önkormányzati rendelet.

(2)

A rendelet előírásait - a folyamatban lévő eljárásokra abban az esetben kell alkalmazni, amikor azok az ügyfélre nézve kedvezőbbek a régi szabályozásnál, - új kérelmeknél minden esetben érvényesíteni kell.

Kelt: Tabajd, 2002.év május hó 31.nap.

Dr. Temesszentandrási György sk. polgármester

TABAJD

P.H.


Szabó Beáta sk. jegyző

2002. FEBRUÁR

2002. (V.31.) sz. Ök. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Recommend Documents