BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 9/2000.
(III.?.) sz. önkor.mányzati rendelete
a szociális ellátások és a gyer.mekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról
A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a többször módosított 1993. évi III. törvényaszociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1), 25. § (3), 26. §,32. § (3), 38. § (2) és (4), 41.§ (2), 45. § (1)-(2), 47. § (4), 92. § (1)-(2) és a 115. § (3) felsorolt bekezdéseiben, valamint a többször módosított 1997. ev1 XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban: Gyvt.) 157. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jelen önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) az Szt. és a Gyvt., a többször módosított 28/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a közgyógyellátási igazolványról (a továbbiakban: Kr.), a többször módosított 30/1993. (II. 17.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól (a továbbiakban: Pr.), a többször módosított 32/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról (a továbbiakban: Gyr.), illetve a többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (a továbbiakban: Gyer.) szóló jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A rendelet célja l.
§
A képviselő-testület a szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi támogatások (l)
valamint
a
biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai személyek és családok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére,
- 2 -
(2)
biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni,
(3)
biztosításával a szociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni, illetve
(4)
megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezők a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget,
(5)
a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőket - az Szt.-ben megállapított szabályok szerint - visszafizetésre kötelezi. A rendelet hatálya
2. §
A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Budapest X. kerületében lakó a) magyar állampolgárságú, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c)·a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. /Szt. 3. (2)
§
(l) bekezdés/
A képviselő-testület hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül a) az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást /Gyvt. 125. §/, b) az arra rászoruló felnőtt részére átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást /Szt. 7. § (l) bekezdés/ biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak az tét, testi épségét veszélyezteti.
éle-
- 3 -
(3)
A rendelet hatálya a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az (l) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak -a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. Eljárási rendelkezések 3.
§
(l)
A szociális ellátások iránti kérelmeket egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál (a továbbiakban: Szociálpolitikai Csoport) .
(2)
A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező és családja jövedelmi viszonyait, egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét kell figyelembe venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező eseti, alkalmi jövedelmükre vonatkozóan) - a (3) bekezdésbeli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges egyhavi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk.
(3)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedelmeket kell igazolni.
(4)
Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak valamelyike nem rendelkezik jövedelemmel a kérelemhez mellékelni kell: a) annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van, b) jognyilatkozatot - büntetőjogi felelősség mellett az alkalmi munkából származó jövedelemről.
(5)
Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni 1/ a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, 2/ az ápolási díj, 3/ az időkorúak járadéka és a 4/ rendszeres szociális segély ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai, védőnői véleményt, javaslatot kell, - szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet - kérni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben.
- 4 -
Első
(6)
alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az 1/ átmeneti segély és 2/ a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben, kivéve, ha az ezzel járó késedelem miatt a támogatás folyósítása is késedelemmel Jarna, és ez a kérelmező létfenntartását veszélyeztetné.
(7)
Minden esetben környezettanulmányt kell készíteni a fellebbezések esetében a képviselő-testülethez való előterjesztés előtt, amennyiben erre a tényállás tisztázása szempontjából szükség van.
(8)
A rendeletben szabályozott szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások iránti kérelmekhez, a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra, hogy az érdemi döntést előkészítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai jövedelemadó-alapjáról, a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződé seiről adatokat közölhessenek.
(9)
Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már folyósított rendszeres ellátások összegét jövedelemként kell figyelembe venni, kivéve a lakásfenntartási támogatás összegét.
(10) A rendszeres gyermeknevelési támogatást, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat, a rendszeres szociális segélyt és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, a bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van. (ll) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében a gyermekek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő t9rvényes képviselő egyedülállóságának megszűnését is) a Szociálpolitikai Csoportnál a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén - az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel kötelezhető a felvett ellátás, támogatás kamattal emelt összegben való visszafizetésére.
-
5 -
(12) Az Szt.-ben és az R.-ben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. és az R. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) pénzbeli szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére, b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. /Szt. 17. § (l) bek. a) és b) pont/ (13) A megtérítést az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. /Szt. 17. § (2) bekezdés/ (14) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, aki részére a rendszeres pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen nem helyi önkormányzat általi rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátására és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. /Szt. 17. § (4) bekezdés/ (15) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. /Szt. 17. § (3) bekezdés/ (16) Amennyiben a kérelmező személy, illetve család az igénylés során benyújtott, számlákkal igazolt havi nettó összjövedelemnél bizonyíthatóan magasabb életszínvonalon él, illetve megállapítható, hogy a szociális ellátásra nem szorul rá, a támogatás megállapítása megtagadható. A pénzbeli ellátások kifizetésének és szabályai
folyósításának
4. §
(l)
A jogerős határozattal megállapított pénzbeli szociális ellátásokat a kérelem benyújtását követően az érkeztetés napjától visszamenőlegesen kell folyósítani.
- 6 -
(2)
Minden hónap 5. napJalg kell postán elküldeni a sultak részére a jogerősen megállapított:
jogo-
a) munkanélküliek jövedelempótló támogatását - a hajléktalan személyek részére megállapított támogatást kivéve, b) a lakásfenntartási támogatást, c) a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, d) a rendszeres szociális segélyt, e) az ápolási díj nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, f) az időskorúak járadékát. (3)
Az átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a temetési segélyt az I. fokú határozat jo-gerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti segély és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető.
(4)
A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül - postán kell elküldeni a jogosult részére.
(5)
Az időskorúak járadékának, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az összege a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a)
teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át nyújtották be, b)- összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (6)
megelőzően
Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. A változásról külön határozatot nem kell hozni /Pr. 3. §/, azonban értesítést kell küldeni. II. FEJEZET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
A
képviselő-testület
5.
(l)
§
A képviselő-testület az .szt.-ben, a Gyvt.-ben, a Kr.ben, valamint az 1991. évi XX. törvényben meghatározott -jelen rendelet 7. §-ban részletezett - hatásköreit a polgármeaterre ruházza át.
- 7 -
(2}
A képviselő-testület saját hatáskörben bírálja el az R. 7. § (1}-{14} bekezdései alapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és ezek kapcsán II. fokon méltányossági jogköre van a} az egyes támogatási formáknál megállapított JOVedelmi értékhatárt legfeljebb 20 %-kal meghaladó jövedelmek esetében/ kivéve - a munkanélküliek jövedelempótló támogatását 1 - valamint a méltányossági közgyógyellátási-igazolvány kiadását/ b} a lakásfenntartási- és a fűtési támogatásnál eltekinthet az e rendeletben meghatározott/ a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságtól valamint 1 1
c} elengedheti 1 illetve csökkentheti a pénzbeli szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyek visszafizetésére illetve a természetben nyújtott szolgáltatás esetén a dolog visszaszolgáltatására irányuló pénzbeli megtérítés alap illetve kamattal növelt összegét. /Szt. 17. § (l} a} és b} (2}-(3} és (6} bekezdései/ 1
(3}
A képviselő-testület - a Népjóléti Bizottság javaslatára - a gázfűtés korszerűsítési támogatás R. 20. § (2} bekezdésben meghatározott értékhatártól legfeljebb az alapösszeg 15 %-ig eltérhet. A Népjóléti Bizottság 6.
§
A Népjóléti Bizottság feladata: (l)
javaslattétel a képviselő-testület részére a jelen rendelet alapján megállapítható szociális ellátások összegének módosítására,
(2}
II. fokú döntések
(3}
javaslattétel az egyedi
előkészítése,
méltányosság
a népjóléti igazgatás tárgykörében.
gyakorlására
- 8 -
A polgármester 7.
§
A polgármester átruházott hatáskörében a fiatal felnőttekkel kapcsolatos pénzben nyújtott ellátások során (l)
a rendszeres gyermekvédelmi támogatással -
(2)
kapcsolatban
( Gyvt. 19- 2 O. §)
megállapítja a támogatásra való jogosultságot megállapítja a támogatás összegét évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez
a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással -
(3)
gyermekekkel és és természetben
kapcsolatban ( Gyvt . 21 . § )
megállapítja a támogatásra való jogosultságot megállapítja a támogatás összegét megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot visszaigényli a folyósított támogatással az illetékes önkormányzattól
a tanévkezdési támogatással kapcsolatban
(R. 13 .
§)
- megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (4)
a természetben nyújtott ellátásokkal kapcsolatban (R. 14.
- megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (5}
§)
a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsol a t ban (Sz t . 3 3 - 3 7 . § ) -
megállapítja a támogatásra való jogosultságot megállapítja a támogatás havi összegét évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez - megszünteti a támogatás folyósítását - dönt a támogatás fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ha a főjegyző a hajléktalan részére megállapított támogatás folyósítását megszüntette (Szt. 37.
§
(3) bekezdés)
- 9 -
(6)
a lakásfenntartási és
fűtési
támogatással kapcsolatban (Szt. 38-39. §)
(7)
a
megállapítja a támogatásra való jogosultságot megállapítja a támogatás havi összegét megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot megszünteti a támogatás folyósítását rendszeres
szociális
segéllyel
kapcsolatban
(Szt. 37/A.-G. §)
(8)
az ápolási díjjal kapcsolatban -
(9)
megállapítja a segélyre való jogosultságot megállapítja a segély havi összegét évente felülvizsgálja a jogosultság feltételeit megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot megszünteti a segély folyósítását
az
(Sz t. 41-44.
§)
megállapítja a díjra való jogosultságot megállapítja a díj havi összegét megállapítja a díjra való jogosulatlanságot megszünteti a díj folyósítását az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti időskorúak
járadékával
kapcsolatban (Sz t. 32/B. -32/C. §)
- megállapítja a járadékra való jogosultságot - megállapítja a járadék összegét - megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot (10) a
gázfűtés
korszerűsítési
támogatással
kapcsolatban {R. 20. §)
- megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítja a támogatás havi összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (ll) az átmeneti segéllyel kapcsolatban
{Szt. 45. §)
- megállapítja a segélyre való jogosultságot - megállapítja a segély havi összegét - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól (12) a temetési segéllyel kapcsolattal
{Szt. 46.
§)
- megállapítja a segélyre való jogosultságot - megállapítja a segély havi összegét - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (13) a közgyógyellátási-igazolvány méltányosságból kiadásával kapcsolatban
történő
- megállapítja a jogosultságot (Szt. 50.§
(1-3) és 51.§)
- 10 -
- gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazolványok utáni térítési díj befizetéséről (Szt. 53.§ (l) bekezdés) bekezdés) - visszaigényli a
befizetett
- a jegyző által kiállított meghosszabbítja
térítési díj 50 %-át (Sz t . 5 3 • § (3) bek. ) igazolvány érvényességét (Kr. 13. § (l) bek.)
(14) a köztemetéssel kapcsolatban
(Szt. 48.§)
- elrendeli a köztemetést - a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi az örököst, vagy a tartásra köteles személyt - a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól. A Népjóléti Iroda 8.
§
A Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjának feladata: (l)
a szociális ellátások iránti kérelmek átvétele,
(2)
környezettanulmányok készítése, illetve az önkormányzat intézményeinél (bölcsődék, óvodák, iskolák, Családsegítő Szolgálat, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozó nők felkérése a környezettanulmányok elkészítésére,
{3)
a szociális ellátások megállapítása, az I. fokú határozatok írásba foglalása és expediálása, valamint
(4)
a képviselő-testület döntésének megfelelően a II. fokú határozatok írásba foglalása és expediálása. /Ötv. 109. §, Áe. 67. §/ A
Pénzügyi Iroda 9.
§
A Pénzügyi Iroda feladata a jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása.
- ll -
A
Kőbányai Családsegítő
Szolgálat
10. §
(l)
A Budapest Kőbányai Önkormányzat Családsegítő Szalgálatának feladata a náluk megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek regisztrálása/ az első interjú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése/ az ügyfél szociális és mentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás típusának és időtartamának megállapítása.
{2)
Amennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségeknek 15 napon belül nem tesz eleget 1 úgy az intézmény vezetője az együttműködés hiányáról a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáját 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra 1 illetve a már megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül.
(3)
Az intézmény működésének részletes szabályait az 64-65. §-i tartalmazzák.
Szt.
III. FEJEZET GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. CÍM A gyer.mekekkel és a fiatal felnőttekkel kapcsolatos pénzbeli és ter.mészetben nyújtott gyer.mekvédelmi támogatások Rendszeres gyer.mekvédelmi támogatás ll. §
(l)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja 1 hogy elő segítse a gyermek .családi környezetben történő ellátását/ nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. /Gyvt. 19. § (l) bekezdés/
(2)
A polgármester átruházott hatáskörében rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,
- 12 -
b) akinek törvényes képviselője egyedülálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 30 % -kal megemelt összegét, c) aki tartósan beteg, testi- vagy értelmi fogyatékos és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (3)
A
jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
megelőző
(4) · Az egy főre jutó hat havi jövedelem kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, továbbá a nevelt és családba fogadott gyermeket, c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos ) gyermeket, e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont, f) valamint azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik a háztartásan kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (5)
Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(6)
A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál terjesztheti elő.
(7)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
megállapítása
megfelelő
igazolásokkal
a) jövedelemnyilatkozatot, a együtt,
- 13 -
b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelyben szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikül gyakorolja, c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást, d) a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, e) kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata, stb.). (8)
A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága ellenőrizhető, ha a környezettanulmány megállapítása vagy az önkormányzat hivatalos tudomása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei, vagyoni helyzete nem felel meg a JOvedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. A család vagyoni helyzetének részletes szabályait a Gyvt. 19. § (5)-(8) bekezdései szabályozzák.
(9)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi
összege gyermekenként - a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20 %-a.
(10) A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. (ll) A feltételek megváltozása (pl. jövedelem megváltozása, lakcímváltozás stb.) esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt bejelenteni a Szociálpolitikai Csoportnál.
(12) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást hivatalból - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való további jogosultságának felülvizsgálatát követően, a gyermeket nevelő másik törvényes képviselő (szülő vagy gyám) nevére ismételten lehet folyósítani.
- 14 -
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 12.
§
(l)
A polgármester átruházott hatáskörében rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül és az egy főre jutó egy havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét.
(2)
A
(3)
Elsősorban
azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
(4)
A kérelmező
(5)
A
rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbírálás alapján, a gyermek rászorultságát figyelembe véve kell megállapítani.
lakóhelyétől függetlenül gyermekvédelmi támogatást kell biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.
támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes a Szociálpolitikai Csoportnál terjesztheti
képviselő elő.
(6)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
megállapítása
a) jövedelemigazolást, b) igazolást a családi pótlék, iskoláztatási támogatás folyósításáról, c) a gyermekelhelyezésről szóló bírósági határozat másolatát, ha a gyermeket nem a szülő vagy csak az egyik szülő neyeli. (7)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás manként maximum 20.000,- Ft lehet.
összege
alkal-
- 15 -
Tanévkezdési támogatás 13. §
(l)
A képviselő-testület tanévkezdési támogatásban részesíti azokat a gyermekeket, akik megfelelnek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek.
(2)
A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet minden év május l-től október 31-ig lehet benyújtani és a kérelemhez mellékelni kell: a) a szülő, törvényes képviselő jövedelemigazolását, b) a tanuló iskolalátogatási igazolását.
(3)
A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 5.000,Ft. Ter.mészetben nyújtott ellátások 14. §
(l)
A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(2)
Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv - és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellát ás kitizetésének átvállalása. /Gyvt. 28. §/ A természetbeni ellátások részletes szabályozása külön önkormányzati rendeletben található.
(3)
A Népjóléti Iroda irányítási jogkörébe tartozó gyermekintézmények (így különösen a bölcsőde, a gyermekhotel illetve a házi gyermekfelügyelet) étkeztetési térítésének díjkedvezmény-kifizetés átvállalásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
II. CÍM A
felnőttekkel
kapcsolatos rendszeres pénzbeli szociális támogatások
- 16 -
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 15. §
(l)
A polgármester átruházott hatáskörében az Szt. 33-37. §-ok rendelkezései szerint a 2000. április 30-ig benyújtott kérelmek alapján állapítja meg a munkanélküliek jövedelempótló támogatását.
(2)
A munkanélküliek jövedelempótló támogatása iránti relemhez mellékelni kell:
ké-
a) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint az illetékes munkaügyi központtal a folyamatos együttműkö dést vállalja, b) az illetékes munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező munkanélküli ellátásra nem jogosult (járadékának folyósítása megszűnt) . Lakásfenntartási és fűtési támogatás
16. §
(l)
A polgármester átruházott hatáskörében lakásfenntartási támogatást (hátralékkiegyenlítő) és fűtési támogatást nyújt annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minő séget meg nem haladó lakásban vagy lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. /Szt. 38. §/
(2)
A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra az a kérelmező jogosult a) aki a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy albérlője és b) aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási vagy fűtési támogatást, amelyben ténylegesen lakik és amelyben bejelentett lakcímmel rendelkezik, c) lakásfenntartási támogatás esetén, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, d) fűtési támogatás esetén pedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszerese + annak 10 %-át, és e) aki lakás hasznosításából származó nem rendelkezik,
jövedelemmel
- 17 -
f) aki a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik. (3)
Lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra kérelmező különösen akkor, ha
jogosult
a
a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %át, b) a lakás fűtési költségének indokolt havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át. (4)
Minimális lakásnagyság e rendelet vonatkozásában: a) két személyig l - 2 lakószoba b) három személy esetében: l és fél - 2 és fél lakószoba, c) négy személy esetében: 2 - 3 lakószoba, d) minden további személy esetében fél szabával nő a lakásigény mértékének felső határa, e) három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szabával nő.
(5)
Lakásfenntartási támogatás adható: a) vízóra felszerelésre, a számlával igazolt összeg erejéig, amelynek maximuma a lakásfenntartási támogatás éves összegét nem haladhatja meg, illetve b)
(6)
hátralékkiegyenlítő támogatásként, amelynek összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egyösszegben kaphatja meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő utalással.
A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál lehet előterjeszteni.
(7)
A lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
fűtési
a) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási vagy fűtési kiadásait egyedül fizeti és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,
- 18 -
b) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendel i ,el vagy a kérelmező tulaj donasi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl. adásvételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata, stb.), c) a lakás komfortfokozatát tartalmazó okiratot vagy annak másolatát, d) a lakásfenntartási (2 téli és 2 nyári hónap) vagy fűtési kiadásait igazoló számlák fénymásolatát. lakásfenntartási vagy fűtési támogatás iránti kérelmet évente illetve fűtési szezononként meg kell újítani.
(8)
A
(9)
Lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(10) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (ll) Nem állapítható meg támogatás annak: a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b) aki lakásfenntartási vagy fűtési támogatásban részesülő személlyel lakik egy lakásban, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik, c) az albérlőnek, aki Budapest X. kerületében lévő lakásban él albérletben és a lakás tulajdonosa vagy bérlője jogosult a lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra, és azt meg is igényelte, kivéve, ha a lakásfenntartási kiadásoknak legalább a felét az albérlő fizeti, d) annak a családnak vagy személynek, akinek hátraléka 300.000,- Ft felett van. (12) A lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy fűtési támogatás egyhavi összegét a táblázatban foglaltak alapján kell megállapítani:
- 19 -
Az LFT összege {Ft/ hónap) az összjövedelem és a rezsi aránya
min: 15 % 25 % 35 %
Összkomfortos és komfortos lakás es etén j
félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén
3.000,-
2.000,-
4.000,-
3.000,-
5.000,-
4.000,-
(13) A fűtési támogatás összege megegyezik a lakásfenntartási támogatás összegével, folyósításának időtartama azonban egy fűtési szezonra, folyó év október 15-től az azt követő év április 15-ig (6 hónapra) vonatkozik. (14) Amennyiben a fűtési támogatásra jogosult folyó év október 15-e után nyújtja be igényét, a támogatás összege a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b) összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (15) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási vagy fűtési támogatás összegének havonként csak az 1/2-ed részét lehet megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik. (16) A lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy fűtési támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2.ooo,- Ft-nál. {17) A hátralékkiegyenlítő támogatás összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, amelyet a kérelmező egy összegben kaphat meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő átutalással.
-
20 -
Rendszeres szociális segély 17. §
(l)
Rendszeres szociális segély /Szt. 37/A-37/G. §/ pítható meg annak a személynek, aki
álla-
a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékban részesül.
(2)
b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy élhetése más módon nem biztosított.
meg-
Az (l) bekezdés alkalmazásában nem biztosított a élhetése
meg-
a) az (l) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) az (l) bekezdés b) pontban megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyana sem neki, sem családjának nincs. (3)
Az (l) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
korú
a) a munkanélküli járadék, illetőleg a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy b) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a lakóhely szerint illetékes kerületi önkormányzattal, vagy a fővárosi munkaügyi központtal (annak kirendeltségével) legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
az az
- 21 -
(4)
A rendszeres szociális segélyt kérelmező lgenyjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek az egyes rnunkaügyi és szociális törvények rnódosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 29. § (6) és 54. § (3) bekezdései alapján, 2000. május 1-i határnaptól kezdő dően -legalább 30 nap időtartamú közrnunka, közhasznú rnunka vagy közfeladat ellátása céljából a Budapest Kő bányai Önkormányzat Szociális Foglalkoztatója által szervezett foglalkoztatásen kötelesek részt venni. A foglalkoztatás részletes szabályait a fenti törvény 29. § (6)-(9) bekezdései, valamint más jogszabályok (Flt.) állapítják meg.
(5)
A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez rnellékelni kell a) jövedelernigazolást, b) vagyonnyilatkozatot.
(6)
Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozatot, kor
ak-
a) az ingatlaura vonatkozóan az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, b) a járműre, gépi meghajtású termelő- és rnunkaeszközre vonatkozóan a várn- és pénzügyőrség által alkalmazott várnérték megállapítása iránt intézkedik. (7)
Munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértő Intézetének I. fokú orvosi bizottságának - a rnunkaképesség csökkenésének %-os rnértékéről készült - szakvélernényét.
(8)
Ha a kérelmező az igazolást azért nem tudja csatolni, rnert esetében a rnunkaképesség változás orvosi vizsgálata még nem történt meg, a jegyző - a kérelmező egyetértésével - az illetékes orvosi bizottságnál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását.
(9)
Vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok szernélyi járadékában részesül. Nem kell rnellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos.
(10) Aktív korú, nem foglalkoztatott személy esetében a) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamá nak kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem a rendszeres szociális segély folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy
- 22 -
b) a
fővárosi,
megyei munkaügyi központ igazolását az kötelezettség teljesítéséről, amely igazolásnak tartalmaznia kell az együttműködés kezdő időpontját, a munkaügyi központ nyilatkozatát arról, hogy a munkanélküli a foglalkoztatás előse gítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényszerinti együttműködési kötelezettségének eleget tett. együttműködési
(ll) A rendszeres szociális segély havi összege: a) a 17.
(l) bek. a) pontjában meghatározott jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, családban élő jogosult esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, b) jövedelemmel nem rendelkező aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, jövedelemmel rendelkező jogosult esetén jogosult havi jövedelmének és a segélyösszeg különbözete. §
egyedülélő
(12) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a) a személynek, aki aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - az R. 17. § (l) bek. a) pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át, - az R. 17. § (l) bek. b) pontjában megjelölt személy esetében a 70 %-át, ab} előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztését tölti, '
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtarta ma alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtarta ma alatt nem működött együtt, be) katonai szalgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett, be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést.
-
23
-
(13) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. (14) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal, vagy az általa kijelölt szervekkel, így különösen a) a Kőbányai Családsegítő Szolgálattal, és/vagy b) a Kőbányai Szociális Foglalkoztatóval, és/vagy c) a Fővárosi Munkaügyi Központ Kőbányai Kirendeltségével köteles együttműködni. (15) Az együttműködés során az aktív korú nem tott személy
foglalkozta-
a) a kijelölt önkormányzati szervnél nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a kijelölt önkormányzati szerv által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. (16) Az együttműködési prograrnek típusait számú melléklete tartalmazza.
e
rendelet
l.
(17) Az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire az Szt. 34. § (3) bekezdés f) pontját, (4)-(6) bekezdéseit, 34/A. §-át, valamint az R. 10. § (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. Ápolási díj 18.
§
(l)
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó biztosított anyagi hozzájárulás. /Szt. 40. §/
(2)
Az ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyos fogyatékos, vagy
személy részére
- 24 -
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3)
Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha a tartósan beteg személy a háziorvos igazolása szerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg.
(4)
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez kelni kell:
mellé-
a) az ápolt személy háziorvosának szakvéleményét, b) amennyiben az ápolt személy oktatási-nevelési intézmény pedagógiai fejlesztő foglalkozásában vesz részt, az erről szóló igazolást. (A napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatás nem minősül nevelési-oktatási intézményi ellátásnak.) c) amennyiben az ápoló (kérelmező) dolgozik, a munkáltató igazolását havi munkaidejéről. (5)
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.
(6)
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt két hónapot meghaladóan, bármilyen nevelé' si-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül, b) rendszeres pénzellátásban részesül, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével -a napi 4 órát nem haladja meg.
(7)
Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.
az
(8)
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
- 25 -
(9)
Az ápolási díj összege megegyezik az öregségi mindenkori legkisebb összegével. Időskorúak
19.
nyugdíj
járadéka §
(l)
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. /32/B. § (l) bekezdés/
(2)
A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a} a havi jövedelme, valamint b} a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, - egyedülálló esetén 95 %-át.
(3)
A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni. Az 1997. december 31-ét követő és a 2009. január l-jét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62 év.
(4)
Ettől
a) b) c} d} e) f) g) h) (5)
eltérően
a
nők
öregségi nyugdíjkorhatára
1940. január l-je előtt született, 1940-ben született, 1941-ben született, 1942-ben született, 1943-ban született, 1944-ben született, 1945-ben született, 1946-ban született, betöltött életév.
A férfiak fentiektől amennyiben
eltérő
az az az az az az a a
55. 56. 57. 57. 58. 59. 60.
l l l l l l l
61.
öregségi nyugdíjkorhatára,
a) 1938. január l-je előtt született, b) 1938-ban született, betöltött életév.
a a
60., 61.
(6)
Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(7)
Az időskorúak járadékának megállapítása lemhez csatolni kell:
iránti
kére-
-
26 -
a) a kérelmező és a vele együttlakó házastársa havi jövedelmének megállapításához jövedelemnyilatkozatot és az annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdíjszelvény, adóbevallás stb.), b) a kérelmező esetleges egyedülállóságának bizonyítékát, c) a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát, d) vagyonnyilatkozatot. (8)
Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve folyásítást meg kell szüntetni, ha a személy
a
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. (9)
Az időskorúak járadékának havi összege 2000. április 30-ig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a.
(10) Az időskorúak járadékának havi összege 2000. május jétől az alábbiak szerint változik
l-
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a, b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,-Ft. (ll) A járadék tényéről szóló határozatot a területileg illetékes közjegyzőhöz meg kell küldeni a hagyatéki teher bejegyzése céljából. A felnőttekkel kapcsolatos eseti pénzbeli szociális támogatások Gázfűtés korszerűsítési támogatás 2 o.
§
(l)
A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal vagy lakásbérleménnyel rendelkező személyekre terjednek ki.
(2)
A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást az személy igényelhet, akinek jövedelme a) egyedülálló esetén a havi nettó b) együttlakók esetén a havi egy nem haladja meg.
a
40.000,- Ft-ot, jutó nettó 32.000,- Ft-ot
főre
- 27 -
(3)
A képviselő-testület -a Népjóléti Bizottság javaslatára - rnéltányosságból - a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól legfeljebb az alapösszeg 15 %-ig eltérhet.
(4)
A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.
(5)
A gázfűtés korszerűsítési támogatás iránti kérelernhez rnellékelni kell:
megállapítása
a) b) c) d) e)
a jövedelernigazolást, a szakernber által készített eredeti költségvetést, a lakás használatának jogcírnét bizonyító iratokat, a gázrnűvek közrnűnyilatkozatát, az elszámoláskor az eredeti számlák bernutatását követően a hiteles fényrnásolatokat, f) nyilatkozatot arról, hogy gázfűtés korszerűsítés költségeit a kérelmező vagy családja vállalja.
(6)
A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag az újonnan gázfűtésre áttérő háztartások korszerű sítési költségeinek egyszeri támogatására terjednek ki.
(7)
A
(8)
A Budapest Kőbányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek
gázfűtés korszerűsítési korszerűsítésre nem adható.
támogatás
már
befejezett
a) 70 %-át, b) maximum 100.000,- Ft-ot kell térítenie - szociális támogatás formájában -, ha a kérelmező, illetve 'Családja a fűtési rnód átalakításának - a megállapított tárnogatáson felüli - költségeit teljes egészében vállalni tudja és erről nyilatkozik. (9)
A támogatást az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően, egyösszegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni.
(10) A kérelmező nevére szóló ÁFA-s számlák rninden, a gázfűtés korszerűsítéssei kapcsolatos anyagköltséget, rnunkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalrnazhatnak.
- 28 -
(ll) A támogatás felvételét követő 90 napon belül, annak összegével el kell számolni a Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál. Az elszámolás a számlák benyújtásával történik. Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelelő, a támogatásban részesülőt a hozzájárulás - kamatokkal terhelt teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfű tés korszerűsítés költsége alacsonyabb, mint a támogatás összege, a különbözetet vissza kell fizetni. (12) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást - kamataival együtt - vissza kell fizetni. (13) A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során a Budapest Kőbányai Onkormányzat - megbízattai utján - ellenőrzi. Átmeneti segély 21. § (l)
Átmeneti segély a szociális szempontból rászorultnak tekinthető, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személyek és/vagy családok részére a) indokolt és szükséges többletkiadásaikhoz gyógyszerköltség), vagy b) elemi kár esetén adható.
(2)
(pl.
Elemi károsultak támogatására az jogosult, aki a) bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, b) bizonyítja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti.
- 29 -
(3)
Átmeneti segélyt egyedi elbírálás alapján, a kérelmező rászorultságát figyelembe véve, környezettanulmány elvégzése után lehet megállapítani.
(4)
Az elemi kár enyhítéséhez megállapítható átmeneti gély iránti kérelemhez mellékelni kell:
se-
a) jövedelemigazolást, b) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített, a káreseményt (elemi kár, lopás, rablás, stb.) rögzítő jegyzőkönyv másolatát, c) a kár becsült vagy bizonyított értékét tartalmazó okiratot. (5)
Nem állapítható meg átmeneti segély (kivéve károsultak támogatását) :
az
elemi
a) annak, aki a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b) annak, aki szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, c) annak a gyermekes családnak, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult, d) ha bizonyítható, hogy a segélyt kérő, illetve az azt felvevő személy/család az igazolt havi nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él, illetve az átmeneti segélyre szociális szempontból nem szorul rá. (6)
Az átmeneti segély összege esetenként maximum 20.000,Ft lehet.
(7)
Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és tárgyévben a 200.000,- Ft-ot.
(8)
Hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül az arra rászorulóknak átmeneti segélyt kell megállapítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító az intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes .szervet és az értesítéssei egyidejű leg megigényli a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
- 30 -
Temetési segély 22.
(l)
§
A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) aki tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)·
A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező nevére szóló, az eredetivel megegyező temetési számla fénymásolati példányát, és b) az eredeti halotti anyakönyvi kivonat helyszíni bemutatását követően, annak fénymásolati példányát.
(3)
A temetési segély iránti kérelem benyújtásának határideje a temetést követő 60 nap. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(4)
A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, a temetés várható költségének igazolását, az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.
(5)
Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregseg1 nyugdíj mindenkori legkisebb ·összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (továbbiakban: Hdt.) 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
/Hdt. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. (2) A temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék./ (6)
A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés (köztemetés) költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
- 31 -
(7)
A temetési segély összegét az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemtől függően az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani: A rövidítések jelentése:
/J egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem Ny = az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
J
temetési segély összege (Ft)
A
(Ft)
o - Ny -1,4 x Ny
(8)
40.000,-
1,4 x Ny - 1,8 x Ny
35.000,-
1,8 x Ny - 2,2 x Ny
30.000,-
2,2 x Ny - 2,6 x Ny
25.000,-
2,6 x Ny - 3,0 x Ny
20.000,-
Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla, hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított 10 napon belüli) benyújtására való kötelezés mellett. A
felnőttekkel
kapcsolatos természetben nyújtott szociális ellátások
Méltányossági-közgyógyellátási igazolvány 23. (l)
§
A közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek állapítható meg:
méltányosságból
a) akinek a háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét,
- 32 -
b) akinek egyedülállóként a havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5szeresét és c) háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más orvos által kiállított igazolás szerint: - térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felírhaták közgyógyellátásra jogosító igazolványra, és - egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének 10 %-át. (2)
(3)
A méltányossági-közgyógyellátási igazolvány a feltéte-lek vizsgálata nélkül jár a 70. életévét betöltött kő bányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személynek. A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:
történő
a) a kérelmező háziorvosának igazolását a kérelmező egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltségéről, és b) a kérelmező jövedelemigazolását. (4)
Nem jogosult méltányosságból közgyógyellátásra, aki a) az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b) a közgyógyellátási igazolvány kiadását egyszeri gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz, vagy térítésmentes gyógyszer vásárlásához kéri, c)'a Szt. 50. § (l) bekezdése alapján alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra. Köztemetés 24.
§
(l)
Az önkormányzat gondoskodik annak a vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.
(2)
Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
- 33 -
(3)
Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
(4)
Ha a meghalt személy nem volt kőbányai lakos, az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól megigényli a köztemetés költségeinek megtérítését.
(5)
Azokat az egyedülálló személyeket (különösen a gondnakolt, illetve gondozott személyek), akiknek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, de bizonyíthatóan megfelelő mennyiségű pénzösszeg vagy más hagyaték áll rendelkezésre, a kívánságuk szerinti, a köztemetésnél magasabb színvonalú temetésben kell részesíteni.
(6)
A hagyatéki hitelezői igényt ebben az esetben is be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőhöz.
(7)
A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) tartásra képtelen hozzátartozó esetén a jövedelemigazolásokat, b) az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.
(8)
A köztemetési igényt meghaladó temetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az elhunyt vagy a végrendelkező akaratának kinyilvánítását arra vonatkozóan, hogy milyen módon szeretné magát eltemettetni, b) annak igazolását, hogy a temetésre megvan az anyagi ·fedezet. Ter.mészetben nyújtott egyéb szociális ellátások 25.
§
Természetben nyújtott szociális ellátás különösen az idősek ingyenes üdültetése, a karácsonyi ajándékozás (ajándékcso- · mag, vásárlási utalvány).
- 34 -
IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 26.
§
E rendelet alkalmazásában: (l)
Albérlő:
Önkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbeadó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás estében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy. /1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 33.§ (l), (2) bekezdés/ (2)
Bérlő:
Az a személy, aki lakásbérleti jogviszonyt létesített a bérbeadóval kötött szerződésben. /Ltv. 2. § (l) bekezdés és Ptk. 434. § (l) bekezdés/ (3)
Bérlőtársak:
A bérlőtársi szerződés alapján bérlő személyek. /Ltv. 4. § (l) bekezdés/ (4)
a
lakást
együttesen
Társbérlő:
A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használó, önálló bérlők. /Ltv. 5. § (l) bek./ (5)
Tulajdonos: Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó- és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyoni jogot, tulajdonjogot gyakorló személy. /A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 13. § (l) bekezdés/ /Ptk. 2. § (l) és 94. § (l) bekezdései/
(6)
Tulajdonostársak: Azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó- és ingatlan vagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illet meg. /Ptk. 139. § {2) bek./
- 35 -
(7)
Család: Egy háztartásban életvitelszerűen együtt hozzátartozók. /Szt. 4. § (l) bekezdés c) pont/
(8)
lakó
közeli
Közeli hozzátartozó: Az egyeneságbeli rokon, a házastárs, az élettárs, örökbefogadott, a rnostoha- és a nevelt gyermek, örökbefogadó-, a rnostoha- és a nevelőszülő, /Szt. 4. § (l) d)/
(9}
az az
Hozzátartozó: Az élettárs, a jegyes, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valarnint a testvér házastársa. /Ptk. 685. § b)/
(10) Egyeneságbeli rokon: A rokonság között azok, akik közül az egyik a másiktól származik. /Csjt. 34. § (1)/ (ll} Egyedülálló: Az a személy, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. /Szt. 4. § (l) bek. L) pont/ Házastársától külön él az a személy, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik és a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban. /51/1990. (III.21.) MT rendelet/ Egyedülálló az a hajadon, nőtlen, elvált és özvegy személy, aki a) teljesen egyedül él, b) közeli hozzátartozóival életvitelszerűen egy lakásban, de külön háztartásban él, c) nem közeli hozzátartozóival - kivéve az élettársat - életvitelszerűen egy lakásban, de külön háztartásban /R. 32. § (5)/ Egyedülálló a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából az a szülő, illetve gyám, a) akinek férje, élettársa sorkatonai, polgári szalgálatot teljesít, b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, - vakok szernélyi járadékában részesül,
-
36 -
- rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs, nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, - időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. /Cst. 13. §/ (12)
Egyedülélő:
Az a személy, aki egyszemélyes /Szt. 4. § (l) bek. e) pont/ (13)
háztartásban
lakik.
Haszonélvező:
A más személy tulajdonában álló dolgot ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssei keletkező -haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy. /Ptk. 157. § (l) bekezdés/ (14) Munkanélküli: Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette. /1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdésének d) pontja/ (15) Hajléktalan: Bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Az a személy, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. /Szt. 4. § (2) és (3) bekezdés/
-
37 -
(16) Tartásra köteles és képes személy: Az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. /Szt. 4. § (l) bekezdés g) pont/ (17) Elemi kár: A természeti erők - így különösen - szél, eső, hófúvás, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, természetes tüzek, árvíz vagy az emberi erővel elháríthatatlan egyéb külső események, (emberi gondatlanságból keletkező tűz, csőtörés, beázás, stb. ) következtében lakás ingatlanban és/vagy az abban található ingó vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Az elemi kár szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha bizonyított, hogy a kérelmező kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze elleni bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett. (18) Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzet: Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja számára a legalapvetőbb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztosítani. (19) Létfenntartást
veszélyeztető
élethelyzet:
A létfenntartását tartósan veszélyeztető élethelyzetben van különösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkező egyedülálló, illetve családban élő személy, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj kétszeresét. (20) Indokolt költség: a) A számlával igazolt lakbér, a közös költség, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a fűtési díj illetve költség, a csatornahasználati díj, aszemétszállítási díj, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, a lakáskarbantartás költségei. b) A lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő az önkormányzat rendeletében elismert -számlával igazolt költségének, díjának 1/6-a.
-
38 -
(21) Indokolt és szükséges többletkiadás: Az adott háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező plusz költségek, amelyek a háztartás tagjai számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybe vételéből (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl. beiskolázás) kapcsolatosak. (22)
Hátralékkiegyenlítő
támogatás:
Lakbér, közös költség, vízdíj, áramdíj, csatornadíj, . szemétszállítási díj, amelynek együttes összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egyösszegben kaphatja meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő átutalással. (23)
Keresőtevékenység:
Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is. /Szt. 4. § (l) bekezdés j) pont/ (24) Jövedelem:
-~-
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. /Szt. 4. § (l) bekezdés a) pont/
:__ Ahol az Szt. jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. /Szt. 4. § (5) bekezdés/ Nem minősül jövedelemnek 1/ a temetési segély, 2/ az alkalmanként adott átmeneti segély, 3/ a lakásfenntartási támogatás, 4/ a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 5/ a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 6/ az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - 7/ a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, 8/ a rokkantsági járadék, 9/ a vakok személyi járadéka és 10/ a fogyatékossági támogatás. /Szt. 4. § (l) bekezdés a) pont 2) fordulat/
- 39 -
(25) Lakás: Összefüggő helyiségcsoport,
amely a
a) helyiségei b) közművesítettsége c) melegvízellátása és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatha (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. /Ltv. 2.sz. melléklet l) pont/ (26) Lakás hasznosításából származó jövedelem: A lakás hasznosításából származó jövedelemnek a lakásbérleti díj és az albérleti díj.
minősül
(27) Rendszeres pénzellátás: 1/ A táppénz, 2/ a terhességi-gyermekágyi segély, 3/ a gyermekgondozási díj, 4/ az öregseg1 nyugdíj, 5/ a rokkantsági nyugdíj, 6/ az öregségi járadék, 7/ a munkaképtelenségi járadék, 8/ az özvegyi járadék, 9/ a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, 10/ az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátáara jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, ll/ a baleseti táppénz, 12/ a baleseti rokkantsági nyugdíj, 13/ a hozzátartozói baleseti nyugellátás, 14/ az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, 15/ az átmeneti járadék, 16/ a rendszeres szociális járadék, 17/ a bányászok egészségkárosodási járadéka, 18/ a rokkantsági járadék, 19/ a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, 20/ a gyermekgondozási segély, 21/ a gyermeknevelési támogatás, 22/ az időskorúak járadéka, 23/ a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, 24/ a rendszeres szociális segély, 25/ az ápolási díj, 26/ a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék. /Szt. 4. § (l) bekezdés i) pont/ (28) Szociális intézmény: Az Szt.-ben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó sze~vezet. /Szt. 4. § (l) bekezdés h) pont/ (29) Vagyon: Ha az Szt. másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
j
- 40 -
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregseg1 nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik. /Szt. 4. § (l) bekezdés b) pont/ (30) Az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke 2000-ben: 16.600,-Ft
191/1999. (XII.18.) Kormányrendelet 2.§ (l) bek. /1998-ban = 13.500,- Ft, 1999-ben = 15.350,- Ft/ (31) A minimálbér mértéke 2000-ben: 25.500,- Ft 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (l) bekezdés /1998-ban = 19.500,- Ft, 1999-ben = 22.500,- Ft/ 27.
§
(l)
Az önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba /kivéve az R. 17. § (l), és 19. § (10) bekezdései/ és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre - a még el nem bírált kérelmekre is - alkalmazni kell.
(2)
Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon ténő kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
{3)
A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 9/1999. (II. 9.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Gy rgy István polgármester
tör-
~~(;), jegyző
Akihirdetés napja: Budapest, 2000. március 8.
