2. „Történelmi jogesetek”
Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. szeptember 16.
Vázlat 1. Alabama ügy 2. Rio Grande ügy 3. Lanoux-tó ügy 4. Az Andok határai ügy 5. Trail Kohászati Mővek ügy
1. Alabama ügy
1
Tények Amerikai polgárháború kitörése után 1861 május 13-
án Anglia deklarálta semlegességét
Konföderáció flotta-építési terve → Anglia 1862 május 15. elkészül a „290” 1862 július 29 „próbaút” → felszerelés, Semmes
kapitány
1864 június 19. elsüllyesztik az Alabamát
(Kearsarge)
1862-1864 között:
Legnagyobb pusztítás, kb. 70 hajó Angol/konföderációs zászló felváltva
Diplomáciai alkudozás USA: kártérítést követel Angliától az
elszenvedett károkért 20 hónap alkudozás 1871 február 27 – 1871 május 8. washingtoni
konferencia → washingtoni szerzıdés
Preambulum + 11 cikk → Alabama („Alabama Claims”) Anglia sajnálatát fejezi ki Választottbíróság kinevezésének módja Helyszín: Genf
Ítélethozatal módja (többségi vélemény, nincs fellebbezés!)
Választottbíróság tagjai:
USA: Charles Francis Adams, Anglia: Sir Alexander Cockburn, Olaszország: Frederic Sclopis gróf (elnök), Svájc: Jacques Staempfli, Brazília: Marcos Antonio d'Araujo
Bírósági eljárás kezdete: 1871 December 15
2
3 alkalmazandó szabály → ezek vizsgálata A semleges kormány köteles kellı gondossággal eljárni, hogy megakadályozza azt, hogy a joghatósága alá tartozó területen olyan jármővet fegyverezzenek fel, amelyrıl feltételezni lehet, hogy olyan állam ellen fog hadat viselni, amivel a semleges állam békében áll + kellı gondossággal köteles megelızni, hogy ilyen jármő elhagyja a joghatósága alá tartozó területet Hadviselı fél nem használhatja semleges állam kikötıit vagy vizeit a másik hadviselı fél elleni támadások bázisaként, ellátás megszervezésére vagy toborzásra kellı gondossággal eljárni, hogy megakadályozza azt, hogy a joghatósága alá tartozó személyek a fenti kötelezettségeket megszegjék
Érvek – USA Semleges országként Anglia nem
szerelhetett volna fel olyan hajót, amelynek egyértelmő célja, hogy hadat viseljen olyan országgal, amellyel Anglia békében áll Meg kellett volna akadályozni azt, hogy a hajó elhagyja Angliát Brit fennhatóság alatt álló kikötıkben az Alabama elsıbbséget élvezett → Anglia nem tett eleget ad hoc semlegességébıl származó nemzetközi kötelezettségeinek
Érvek – Anglia Nem volt egyértelmő, hogy az Alabama az
USA ellen fog harcolni Fel akarták tartóztatni, de késın értek oda Amikor elhagyta a brit partokat, akkor még
nem volt hadihajó, így tulajdonképpen nem is voltak kötelesek feltartóztatni! Csak késıbb szerelték fel…
3
Döntés 1872 szeptember 14 (összesen 13 hajó ügye) Alabama (4:1 döntés): Anglia nem teljesítette
kötelességét az elsı és a harmadik szabály alapján → Anglia felelıs az USA kereskedelmének okozott károkért → $15,500,000 (aranyban fizetve) Oreto, Shenandoah → felelıs Georgia, Sumter, Nashville, Tallahassee, Chickamauga → nem felelıs
2. Rio Grande ügy
Mexikó v. USA, 1895 USA öntözésre használta fel a Rio Grande
vizét → Mexikó számára nem maradt megfelelı mennyiségő víz Harmon-doktrína = abszolút területi szuverenitás elmélete Abszolút területi integritás elmélete
4
3. Lanoux-tó ügy
Tények Spanyolország v. Franciaország, 1957 Cél: Lanoux-tó vizének használata vízierımő
mőködtetésére Elsı terv: 1917 → folyamatos egyeztetés 1953-54: új francia terv Építkezés megkezdése
5
Jogi háttér nemzetközi folyók jogának általános elvei
(nemzetközi jog általános szabályai) + bayonne-i szerzıdések (1866) → releváns rendelkezései: a vizek az állam szuverenitása alá tartoznak, ott változik a területi fennhatóság, ahol átlépik a határt mindegyik állam használhatja öntözésre, egyébre a folyó vizét, de ennek van korlátja: csak a szükséges mennyiség használható és a másik ország érdekeit nem sértheti ha a felvízi ország olyan munkálatokat tervez, amelyek megváltoztatják a folyó folyását, vagy a víz mennyiségét, akkor azt elıre köteles jelezni
Választottbíróság Petrén (elnök), Bolla, De Luna, Reuter, De
Visscher 1957 november 16.
6
Érvek - Spanyolország Különbözı vízfolyásokból vezetik vissza a
vizet → megváltoztatja a Carol medencéjének fizikai környezetét (környezetvédelem) A terv az egész vízrendszert érinti → bayonne-i szerzıdés alapján nem lehet ilyen tervet véghezvinni elızetes megállapodás nélkül (az szerzıdésszegés) Ilyen berendezések birtokában Franciaország bármikor egyoldalúan korlátozhatja a Spanyolországba érkezı víz mennyiségét
Érvek - Franciaország Állam szuverenitásába tartozik, hogy milyen
fejlesztéseket eszközöl, különösen közérdekő beruházások esetében Semmi fizikai változást nem fog Spanyolország érzékelni (Carol ¼-t vezetik el és vezetik vissza) technikai és egyéb garanciák → Spanyolország jogai és érdekei nem sérülnek Ha leállítják a munkálatokat, az alapvetıen sérti Franciaország érdekeit „manifest a spirit of suspicion of a kind which would make international relations impossible”
Bíróság döntése A francia vízerı-hasznosítás nem sérti
Spanyolország jogait és kellıen figyelembe veszi a spanyol érdekeket A vízátvezetésnek és restitúciónak nincsenek abnormális, a rendkívülit meghaladó technikai kockázatai Nem lehet vélelmezni az állam rosszhiszemőségét Az alvízi ország – ellenkezı értelmő szerzıdéses kikötés hiányában – nem rendelkezik vétójoggal a vízhasznosítás területén, mert e feltételezés az állam szuverenitása meg nem engedett korlátozását jelentené
7
4. Határvita az Andokban Argentína v. Chile 1902 Tények
Sok éves vita 1881, 1893 1896
Should disagreements occur between the experts in fixing in the Cordillera of the Andes the dividing boundary-marks to the south of the 26°52'45", and should they be unable to settle the points in dispute by agreement between the two Governments they will be submitted for the adjudication of Her Britannic Majesty's Government, whom the Contracting Parties now appoint as Arbitrator to apply strictly in such cases the dispositions of the above Treaty and Protocol, after previous examination of the locality by a Commission to be named by the Arbitrator
Viktória királynı → bizottság kinevezése Bizottság jelentése Döntés (VII. Edward)
Now, WE, EDWARD, by the grace of God, King of the United Kingdom of Great Britain and Ireland and of the British Dominions beyond the Seas King, Defender of the Faith, Emperor of India, etc., etc., have arrived at the following decisions upon the questions in dispute, which have been referred to Our arbitration
8
5. Trail Kohászati Mővek ügy
Tények USA v. Kanada Érckohó mőködik Trail-ben (Kanada) a
Columbia folyó mellett 10 mérföld az USA-tól 30 km-es körzetben a széd-dioxid kibocsátás
károkat okozott az USA mezıgazdaságának
A vita békés rendezése Egyeztetı Bizottság (1931) → 350,000 dollár
kártérítés További károk 1935 kompromisszum (special agreement)
Választott bírósághoz fordulás, összetétel Alkalmazandó jog Megválaszolandó kérdések (4)
9
Kérdések: 1. Az USA-nak okozott károk 1932 január 1 után keletkeztek-e? 2. Ha bebizonyosodik, hogy a kohó okozta a kárt, tartózkodnia kell-e a jövıben a károkozástól? 3. Korlátozni kell-e a kohó mőködését? 4. A 2. és 3. kérdésre adott válasz függvényében kell-e a Kohónak kártérítést fizetnie?
A döntés – 1. ítélet (1938) 1. kérdés: Az USA-nak okozott károk 1932 január 1 után keletkeztek-e? ► 1932 után keletkezett a szennyezés (szakértıi vélemények)
4. kérdés: Kell-e a Kohónak kártérítést fizetnie? ► kártérítést kell fizetni (kártérítés összege: 78,000 dollár) A többi kérdés megválaszolására idıt kért a bíróság, mert nem volt elég információja Szakértık kinevezése, szakértıi bizottságok
10
A döntés – 2. ítélet (1941) I. 2. Kérdés: Ha bebizonyosodik, hogy a kohó okozta a kárt, tartózkodnia kell-e a jövıben a károkozástól? Alkalmazandó jog sic utere tuo ut alienum non laedas Kanada nemzetközi felelıssége megállapítható prevenciós kötelezettségének elmulasztása miatt ► Tartózkodni köteles a jövıbeni károkozástól
A döntés – 2. ítélet (1941) II. 3. Kérdés: Korlátozni kell-e a kohó mőködését? ► Szükség van korlátozó-ellenırzı rendszerre A bíróság ítélete tartalmazza ennek alapelemeit Jelentéstételi kötelezettség Szakértık küldése Határértékek megállapítása
Ha a e kötelezettségek betartása ellenére kár
keletkezik → meg kell téríteni
11
