2. Tétel. háztartás legfontosabb tulajdonsága, hogy fogyaszt. vállalat legfontosabb tulajdonsága, hogy termel

2. Tétel A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük. A vállalkozások szerepe, gazdasági jelentősége. A vállalkozások különböző szempontok szerinti csoportosítása (elsősorban: méret, tevékenységi kör, jogi formák). Szervezeti alapformák (funkcionális, divizionális és mátrix szervezetek) sajátosságai. Az üzleti vállalkozások és nonprofit szervezetek összehasonlítása. Az innovatív szervezetek jellemzői.

A gazdaság szereplői: A nemzetgazdaságban minden állampolgár gazdasági szereplő is. A modellezéshez a gazdasági szereplőket csoportosítani kell bizonyos tulajdonságaik alapján, ezek lesznek a gazdasági szektorok. Nemzetgazdasági szinten öt szektort különíthetünk el:  háztartás – legfontosabb tulajdonsága, hogy fogyaszt  vállalat – legfontosabb tulajdonsága, hogy termel  állam – legfontosabb tulajdonsága, hogy szabályoz  külföld – legfontosabb tulajdonsága, hogy ami külföldön van  bank – legfontosabb tulajdonsága, hogy pénzt termel Ezek a szektorok a makromodellek főszereplői. Háztartás: 

azon gazdasági szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás



a szükséglet kielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak



ez a legnépesebb kategória



a háztartás természetes személyek kis csoportja, akik együtt élnek és jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, bizonyos javakat és szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, ill. vesznek igénybe



a háztartások egyfelől fogyasztási egységek, másfelől pedig gazdasági tevékenységet is folytatnak (pl. mezőgazdasági, építési, kereskedelmi tevékenység)



a munkakínálat fő forrásai, mivel a munkaerő újratermelése a háztartások keretében megy végbe



meghatározó szerepet játszanak a megtakarításokban, amelyek a pénzügyi intézmények által a pénz- és tőkepiacra juttatva nélkülözhetetlen forrásai a beruházások finanszírozásának.

Vállalat: 

azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat (termékeket és szolgáltatásokat) termelnek



költségeiket pénzbevételeikből fedezik, tevékenységük célja a profitszerzés



hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik ezért kockázatot vállal

Állam: 

a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak ide, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik



nem önálló intézményi egységek – több egység kapcsolódik össze



alcsoportonként megkülönböztetjük a központi kormányzatot és a helyi önkormányzatokat

Külföld: 

a külföld nem önmagában, hanem a belföldi gazdasággal való kapcsolata mértékéig érinti az SNA1 (=nemzeti számlák rendszere) rendszert



azt az egységet tekintjük rezidensnek, amelynek hosszabb ideig az adott ország területén van a gazdasági érdekcentruma (min. 1 év)

A gazdaság szereplői között sokrétű, kölcsönös kapcsolatrendszer alakul ki, ez egyben a gazdaság struktúráját alkotja. A gazdaság szereplői között erős a kölcsönös függés és egymásrautaltság, ugyanakkor gazdasági tevékenységüket egymástól                                                              1  

 SNA (System of National Accounts) = a rendszer mutatói tartalmazzák az összes anyagi és nem  anyagi jellegű termék és szolgáltatás pénzben kifejezett értékét (mutatói: GO, GDP, NDP, GNI, NNI)   

gazdaságilag elkülönülten végzik. A gazdaság szereplői egy bonyolult rendszer részeként más számára termelnek javakat és szolgáltatásokat, saját szükségleteiket pedig mások által előállított javakkal és szolgáltatásokkal elégítik ki, miközben fogyasztási és termelési döntéseikkel befolyásolják egymás viselkedését, döntési feltételrendszerét, s ezáltal választását, amelyek további hatással vannak a gazdasági feltételek módosulására. A gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei – a piacok. Az öt gazdasági szektor különböző formában kerül kapcsolatba egymással, amelyek közül a leggyakoribb a piaci adásvétel Négy piacot különböztethetünk meg: 1. Árupiac 

itt jelennek meg a megtermelt termékek és szolgáltatások



az árupiaci csere tárgya kétféle lehet:

-

fogyasztási cikk: a háztartási szektor szükségleteit elégítik ki

-

tőkejószág, tőkejavak: a vállalati szektor igényeit elégítik ki – más termék vagy szolgáltatás előállítására használják fel

2. Tőkepiac 

a gazdasági szereplők azokhoz a pénz- ill. megtakarítási forrásokhoz juthatnak hozzá, amelyeket más gazdasági szereplők átmenetileg nem akarnak hasznosítani



a megtakarítások kerülnek itt összevonásra

3. Pénzpiac 

a bankszektor által termelt pénztömeg jelenik meg



a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti

4. Munkapiac 

a munkaerő adásvétele történik



a piaci adásvétel során az eladó (munkavállaló) és a vevő (munkáltató) szerződést köt, amelyben az eladó kötelezi magát a munka elvégzésére, amiért munkabért kap

A vállalkozások szerepe, gazdasági jelentősége. A vállalkozások szerepe Az a termelő és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben és saját kockázatára vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik, ezért kockázatot vállal. Áru-pénz kapcsolatban van a külső környezetével: a fogyasztókkal, szállítókkal, pénzintézetekkel, saját munkavállalóival. A vállalkozások jellemzői:  alapvető célja van: valamely fogyasztói igény kielégítése vállalkozói nyereség mellett  küldetése van  piacorientált  innovációs kényszer jellemzi, a folyamatos versenyképesség fennmaradása érdekében  társadalmi felelősséggel tartozik  valamilyen szervezeti keretben dolgozik A vállalkozások gazdasági jelentősége Társadalmi szükségletek kielégítése, mely termelés ill. szolgáltatás formájában valósul meg: - termelés: olyan gazdasági folyamat, amelyben az ember munkával javakból, javakkal szükséglet kielégítésre alkalmas javakat állít elő -

szolgáltatás: olyan tevékenység, melynek eredménye termelési és fogyasztási szükségletek kielégítése anélkül, hogy újonnan állítana elő anyagi javakat

A vállalati célok és a vállalat társadalmi küldetése szorosan összekapcsolódó mozzanatok: a célok tartósan csak úgy valósulnak meg, ha a vállalat rendszeresen eleget tesz társadalmi küldetésének.

A vállalkozások csoportosítása 1. Tulajdonforma szerint

-

magántulajdonosi

-

állami tulajdonosi

-

önkormányzati tulajdonban lévő

-

szövetkezeti tulajdonban lévő

-

egyéb közösségi tulajdonosi (alapítványi, testületi)

-

vegyes

2. Szervezeti forma szerint 

Egyéni vállalkozás o nincs jogi személyiség o korlátlan felelősség o személyes közreműködés kötelező o egyedül alapítható o nincs kötelező alapító vagyona



Társas vállalkozás Jogi személyiséggel nem rendelkező: Közkereseti társaság (KKT)

-

tagjai személyesen is közreműködnek

-

korlátlan és egyetemleges felelősség Betéti társaság (BT)

-

beltagnak és kültagnak is kell lennie

-

beltag felelőssége korlátlan, személyesen közreműködnek, jogosultak képviseletre

-

kültag felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott

-

kötelező alapító vagyonnal kell rendelkezni (nincs minimum) Jogi személyiséggel rendelkező:

Korlátolt felelősségű társaság (KFT) -

törzstőkére épül (min. 500 ezer Ft.)

-

anyagi felelősség a törzstőke erejéig terjed

-

tagoknak nem kötelező személyesen közreműködni Részvénytársaság (RT)

-

tőkéjét részvények adják (min. 20 millió Ft, bank esetén min. 2 milliárd Ft.)

-

előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul meg, tagja kötelezettsége csak a részvény névértékéig vagy kibocsátási értékéig korlátozott

-

részvény szabadon adható-vehető

-

személyes közreműködés nem kötelező

-

egyedül alapítható

A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű (ZRT) vagy nyilvános (NyRT). Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. Közhasznú társaság (KHT) A társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereségszerzési cél nélkül szolgáló jogi személy. 2009-ig kellett átalakítani az összes KHT-t egyéb gazdasági társasággá. Kooperációs társaság (Egyesülés) Csak jogi személyek hozhatják létre közös gazdálkodási tevékenység végzésére. Közös vállalat (KV) Jogi személyek által alapított gazdasági társaság, amely önálló jogi személyként szerepel.

3. Tevékenység típusok szerint -

ipari

-

kereskedelmi

-

mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

-

közlekedési

-

pénzintézeti

4. Működési terület szerint -

helyi vállalkozás (kisboltok)

-

regionális vállalkozás (Volán társaságok, víz-, gáz- és áram szolgáltatók)

-

országos (MÁV, COOP, CBA)

-

nemzetközi (bevásárló központok, T-mobile)

5. Méret szerint Viszonyítási alapok: mérlegfőösszeg

foglalkoztatottak

száma,

éves

forgalom

és

éves

-

mikro-vállalkozás (1-9 fő): éves forgalom vagy az éves mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2 millió eurót

-

kisvállalat (10-49 fő): éves forgalom vagy az éves mérlegfőösszeg nem haladja meg a 10 millió eurót

-

közepes vállalat (50-249 fő): az éves forgalom nem haladja meg az 50, vagy az éves mérlegfőösszeg nem haladja meg a 43 millió eurót

-

nagyvállalat (250fő): az éves forgalom meghaladja az 50, az éves mérlegfőösszeg pedig a 43 millió eurót

-

multinacionális vállalat: olyan vállalat, amelynek termelő létesítményei legalább 2 országban vannak, vagy amelyik legalább 2 országban szolgáltat. (A legnagyobbak éves teljesítménye meghaladja egy-egy országét)

6. Tevékenységi kör szerint (termelő, szolgáltató, kereskedelmi) 

Primer szektor: a természet kincseit aknázzák ki, közvetlenül kapcsolódnak a természethez, pl. mezőgazdaság, bányászat



Szekunder szektor: a primer szektor által előállított javakat használja fel, pl. építőipar, feldolgozóipar (termelési eszközt gyártanak, fogyasztási cikket gyártanak)



Tercier szektor: közvetlenül elégítik ki a szükségleteket

-

kereskedelem

-

szolgáltatóipar: pénzintézetek, biztosítók, javító szolgáltatást végzők, közlekedési vállalatok, személyi szolgáltatást nyújtó vállalatok

Szervezeti alapformák (funkcionális, divizionális és mátrix szervezetek) sajátosságai 1. Funkcionális szervezet -

az egydimenziós és többvonalas szervezet tipikus példája

-

az elsődleges munkamegosztás a szervezeti funkciók szerint történik (pl. fejlesztés, termelés, értékesítés, stb.) Jellemzői:

-

döntési jogkörök centralizáltak

-

erőteljes szabályozottság

-

vertikális koordinációs mechanizmus számára kiépített csatornák

-

technokratikus eszközök segítségével koordinál Előnyei:

-

jól működik stabil piaci, tudományos-technikai környezetben és nem túl széles termékskála esetén

-

a specializáció a termelékenység növekedését és az egységköltség csökkenését eredményezi

-

a folyamatok standardizáltsága csökkentheti a koordináció költségeit Hátrányai:

-

az alrendszerek erőteljes szegmentáltsága miatt egoista, egymással nem kommunikáló funkciók léte

-

növekvő diverzifikáció esetén a materiális és információs kapcsolatok nehezen áttekinthetőek

-

felesleges mennyiségi és minőségi tartalékok keletkezhetnek

2. Divizionális szervezet -

a munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű, a szervezetet általában termékek, vevők vagy földrajzi régiók szerint tagolják

-

divíziók= vállalaton belüli viszonylag autonóm felelősséggel rendelkező egységek

-

típusai: cost-center, profit-center vagy investment-center divíziók

-

az operatív divíziók közötti horizontális koordináció nem jellemző Jellemzői:

-

széles termékskála, lehetőségei

heterogén

termékek,

termékcsaládok

kialakításának

-

viszonylag dinamikus környezet

-

decentralizált döntések a divíziók között, de centralizált a divízión belül

-

koordináció leginkább technokratikus eszközökkel

-

a stratégiai és az operatív feladatok szétválaszthatók

3. Mátrix szervezetek -

az elsődleges munkamegosztás szintjén két munkamegosztási elvet egyszerre alkalmaznak

-

többdimenziós szervezeti forma (pl. funkció-tárgy, funkció-régió stb.) Jellemzői:

-

kettős irányítás

-

alacsony szintű formalizáltság és szabályozottság

-

világosan elkülönült döntési kompetenciák

-

horizontális és vertikális koordináció

-

gyakoriak a konfliktusok Előnyei:

-

komplex, újszerű vállalati feladatok + környezeti elemek nagyfokú

-

szakmai koncentráció

-

gyors és közvetlen információáramlás Hátrányai:

-

szervezeti kultúra hatása

-

többszörös feladatváltás

Az üzleti vállalkozások és a nonprofit szervezetek összehasonlítása Üzleti vállalkozás -

olyan emberi tevékenység, melynek célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett

-

legfontosabb jellemzői: o önállóság: a piaci viszonyok keretei között önálló döntéseket hoz céljai elérése érdekében o profitorientáltság: a vállalat hosszú távú célja a lehető legtöbb profit elérése o kockázatvállalás o csak valóságos piacon működhetnek

Nonprofit szervezetek -

a piac és a kormány kudarca miatt jöttek létre

-

céljuk valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése

-

nem céljuk a profitszerzés

-

kormánytól független szervezetek, nem részesülnek állami támogatásban

-

közösségi feladatokat látnak el, a közjó szolgálatában állnak

-

vannak köztük egyesületek, alapítványok, egyházi intézmények

Összehasonlítás

Üzleti vállalkozás

Nonprofit szervezet

Célja

profit orientált szervezet

nem profit célok által vezérelt szervezet

Kormánytól való függőség

kormánytól független

független

Alapítása

szigorú szabályokhoz kötött

formális szervezet, gyakran önszerződéssel jön létre

Feladatai

saját profitjának növelése, termékei, szolg.-i értékesítése

közösségi feladatokat lát el

Formái

BT, KFT, RT

közhasznú, v. önhasznú, v. érdek képviseletet ellátó szervezet

Bevételei

értékesítésből, esetenként állami támogatásból

egyéni, vállalati adományok, állami támogatás saját bevétel

Kiadásai

anyagktg., munkabér, rezsiktg., szállítási ktg.

a szervezet létrejöttekor kitűzött célok megvalósítása érdekében felmerült ktg-ek

Az innovatív szervezetek jellemzői Innováció fogalma: A fogyasztói igények kielégítésének új, magasabb minőségű módja. Az innováció lehetővé teszi azt, hogy a szervezet a korábbihoz képest új, nagyobb értéket, vagy minőségileg jobb terméket tudjon előállítani és adjon át a fogyasztónak. Általában fő jellemzője az innovációnak, hogy az a vállalatnál folyamatos (nem kampányszerű dolog, mert az nyilvánvalóan nem eredményes). Az innovatív szervezet abból indul ki, hogy mindig vannak olyan új fogyasztói igények, amelynek kielégítése elkerülhetetlen és lehetséges. A nagyvállalatoknak van saját fejlesztési részlegük. Az innovációra való készségnek és képességnek a szervezet egészét át kell hatnia. Legtöbb sikeres innovációt belső vállalatban valósítják meg. Nem mindegy, hogy hol helyezkedik el a szervezeten belül, külön önálló kutató részleg, az egész vállalat egészére épülő vagy egy meghatározott szervezeti egységhez kapcsolódó.