Karády Viktor (Győző) Budapesten született 1936-ban. Középiskoláit a III. Kerületi Árpád gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányainak állomásai az ELTE angol szaka (1955-56), a Bécsi Egyetem angol szaka (1957-58) és a párizsi Sorbonne, ahol 1958 és 1965 között angol és szociológiai alapdiplomát (licences) és demográfiai szakértő diplomát (diplome d’expert-démographe) szerzett. 196568 között Raymond Aron asszisztense volt, majd önálló kutatói megbízatást kapott francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központban (CNRS) a Pierre Bourdieu vezette Európai Szociológiai Központ tagjaként. Innen 2003-ban kutatási igazgatóként került nyugállományba. 1993 óta a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) Történelmi Tanszékének állandó meghívott tanára és az MTA külső tagja. 2004-től a WJLF tudományos tanácsadója. Legfontosabb kutatási területei mind történeti-szociológiai jellegűek: a francia társadalomtudományok intézményesülése, a francia bölcsész-elit rekrutációja, az európai zsidóság társadalomrajza különös tekintettel az asszimilációs mozgalmakra, a nemzetközi diákcsere Nyugat-Európában a második világháború előtt, a magyarországi középiskolák és főiskolák rétegsajátos társadalmi funkciói, elitváltás és az elitek szerkezete a Kárpát-medencében. Legfontosabb publikációk – Recension de Demeter K., Das deutsche Offizierscorps in Gesellschaft und Staat, 1650-1945, (Frankfurt, 1964), in Revue française de sociologie, VII/1, 1966, 115-116. – Recension de Lavin D., The Prediction of Academic Performance (New York, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 407. – Recension de Max Weber, Essai sur la théorie de la science (Paris, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 411. – Les boursiers de l’Entr’Aide Universitaire Française (rapport d’enquête), Centre de Sociologie Européenne, 73 pages dactylo, 1967. – «Projet d’étude sur la genèse historique de la recherche scientifique en lettres et dans les sciences humaines en France», Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 10/3, 1971, 103-115. – «Naissance de l’ethnologie universitaire», L’Arc, n° 48, 1972, (numéro spécial consacré à Marcel Mauss), 33-44. – «Normaliens et autres enseignants à la Belle Epoque. Note sur l’origine sociale et la réussite dans une profession intellectuelle», Revue française de sociologie, 1972, 13/, 35-58. – «Note sur les thèses de doctorat consacrées à l’Afrique dans les universités françaises de 1884 à 1961», Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 11/1, 1972, 65-80. – Stratégies de carrière et hiérarchie des études chez les universitaires littéraires sous la III. République. Rapport de recherche, Centre de Sociologie Européenne, 1973, 41 pages dactylo. – «L’expansion universitaire et l’évolution des inégalités devant la carrière d’enseignant au début de la III. République», Revue française de sociologie, 14/4, 1973, 443-470.
– «Trois études sur l’Ecole Normale Supérieure», L’Année sociologique, 1973, 24, 223-233. – Stratification intellectuelle, rapports sociaux et institutionalisation. Enquête socio-historique sur la naissance de la discipline sociologique en France. Rapport sur l’Action Thématique Programmée n° 6448 du Centre National de la Recherche Scientifique. 1974, 109 pages dactylo. – «Les «images» des sociologies étrangères en France d’après les comptes rendus d’ouvrages (1896-1940). Note de sociologie historique.» Communication présentée au Congrès Mondial de Sociologie à Toronto. 24 pages dactylo. – «Emile Durkheim, les sciences sociales et l’Université: bilan d’un semiéchec», Revue française de sociologie 1976/2, 267-311. – «Recherches sur la morphologie du corps universitaire littéraire sous la III. République», Le mouvement social, n° 96, juillet-septembre, 1976, 47-79. – «Les fonctions sociales des facultés philosophiques en Hongrie sous l’Ancien Régime (1895-1949)», Bulletin d’Information et de liaison du Groupe de Travail sur l’Europe Centrale et Orientale, n° 1, Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales, 1977. – Titres, diplőmes et carrières scientifiques universitaires dans la France du 19e siècle. Rapport de recherche, Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1977, 48 pages. – «L’élite universitaire dans les sciences historiques et sociales», MSH Informations n° 13, juin, 1977, 1-6. – «Das Studium der Geschichte der Erziehung und der Pädagogik in Frankreich (ein Überblick)», in Die historische Pädagogik in Europa und in den USA, Stuttgart, Klett-Cotta Verlag, 1978, 60-81. – «Scientists and Class Structure: Social Recruitment of Students at the Parisian Ecole Normale Supérieure in the Nineteenth Century», History of Education (London), 8/2, 1978, 99-108. – «Forces of Innovation and Inertia in the French University System in the Late Nineteenth Century», Westminster Studies of Education (Oxford), 1979, 7596. – Les Ecoles Normales Supérieures de la Rue d’Ulm et de Saint-Cloud et la formation des cadres de la recherche scientifique fondamentale de 1945 à 1974. Rapport sur une Action Thématique Programmée du Centre National de la Recherche Scientifique, 1979, 46 pages dactylo. – «Educational Qualifications and University Careers in Nineteenth Century France» in R. Fox and G. Weisz (ed.), The Organisation of Science and Technology in France, 1808-1914, London, Cambridge U.P., 1980, 95-124. – avec István Kemény: «Antisémitisme universitaire et concurrence de classe: la loi de numerus clausus en Hongrie entre les deux guerres», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 34, sept., 1980, 67-96. – «L’accés aux grades et leur fonction universitaire dans les facultés des sciences au 19e siècle. Examen d’une mutation», Historical Reflexions/Réflections historiques, 7/2-3, 1980, 397-414. – Stratégie des familles, carte scolaire et fonctions sociales de l’enseignement secondaire en France. Contribution à une comparaison trans-historique (1860/70-1960/70). Rapport scientifique sur l’Action Thématique Programmée n° A 651 du Centre National de la Recherche Scientifique, 1980, 42 pages + 90 pages (tableaux) dactylo.
– «Les physiciens et l’élite universitaire en France au 19e et au 20e siècles. Note sur la morphologie sociale d’un corps de scientifiques». Annexe d’un rapport de recherche. Paris, Centre des Recherches Historiques, 1980, 24 pages + 17 pages (tableaux), dactylo. – «Stratégies de réussite et modes de faire valoir de la sociologie chez les Durkheimiens» Revue française de sociologie, 20/ 49-82. Traduction allemande in W. Lepenies (ed.), Geschichte der Soziologie, Frankfurt, Suhrkamp, 1981, Band 2, 206-262. – «Prehistory of Present Day French Sociology» in Charles Lemert (ed.), French Sociology To-Day, New York, Columbia U.P., 1981, 33-47. – «French Ethnology and the Durkheimian Breakthrough», JASO, Journal of the Anthropological Society of Oxford, 1981, 12/3, 165-176. – «Le problème de la légitimité dans l’organisation historique de l’ethnologie française», Revue française de sociologie, 1982, 23/, 17-35. – Enquête socio-historique sur l’élite universitaire littéraire (1810-1914). Compte-rendu de fin d’étude d’une recherche financée par la DGRST (Délégation Générale à la Recherche Scientifique et Technique), Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1982, 103 pages. – «Les professeurs de la République: le marché scolaire, les réformes universitaires et la transformation de la fonction d’enseignant à la fin du 19e siècle», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin, 1983, 90-112. – «The Durkheimians in Academe. A Reconsideration» in Ph. Besnard (ed.),The Sociological Domain. The Durkheimians and the Founding of French Sociology, Cambridge, Cambridge U.P., Editions de la Maison des Sciences de l’Homme, 1983, 71-91. – «Jewish Enrollment Patterns in Classical Secondary Education in Old Regime and Inter-War Hungary», Studies in Contemporary Jewry (Bloomington), 1984, 1, 225-252. – «Szociológiai kisérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésérein Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Kende Péter bevezetőjével, Paris, Magyar Füzetek, 1984, 37-180. – «Teachers and Academics in Nineteenth Century France. A Socio-Historical Overview», in Werner Conze (ed.), Bildungsbürgertum und Professionalisierung in internationalen Vergleichen, Stuttgart, Ernst Klett Verlag, 1985, 485-494. – «Lettres et sciences – effets de structure dans la sélection et la carrière des professeurs de faculté (1810-1914)», in Le personnel de l’enseignement supérieur en France aux XIXe et Xxe siècles, sous la direction de Christophe Charle et Régine Ferré, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, 1985, 29-45. – «Les universités françaises de Napoléon à la Deuxième Guerre Mondiale» in Histoire des universités françaises, sous la direction de Jacques Verger, Toulouse, Privat, 1986, 261-365. – «Le Collège Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la formation d’intellectuels professionnels», in Intellectuels français, intellectuels hongrois – XIIIe – Xxe siècles, Paris, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 1987, 235253. (Publication en hongrois in Új pedagógiai szemle /Budapest/, 92/1, 7084.)
– «Juifs et Luthériens dans le système scolaire hongrois», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 69, sept. 1987, 67-85. – avec Stephane Vari: «Facteurs socio-culturels de la réussite au baccalauréat en Hongrie», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 70, 1987, novembre, 79-82. – «Durkheim et les débuts des ethnologie universitaire», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 74, sept., 23-32. – «Ethnicité, scolarisation et assimilation chez les Juifs et les Luthériens en Hongrie pendant la Monarchie Bicéphale», Hungarian Studies (Bloomington, Budapest), 2, 23-41. – «Assimilation and Schooling: National and Denominational Minorities in the Universities of Budapest around 1900», in G. Ránki (ed.), Hungary and European Civilisation, Bloomington, Indiana University Press, 1989, 285-319. – «Egyenlőtlen polgárosodás», in Változás és állandóság, Pays-Bas, s.l., Hollandiai Mikes Kelemen Kör, 1989, 141-167. – «A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben», Szombathely (Hongrie), Németh László Szakkollégium, 1989, 95-135. – Recension de H.-G. Herrlitz, V. Müller-Benedikt, A. Nath, Das Hochschustudium in Preussen und Deutschland, 1820-1944 (Göttingen, 1987), in Histoire de l’éducation, 41, 1989, 127-128. – Valter Csillával: Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990, 123 o. – Avec Wolfgang Mitter, édition: Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990. («Studien und Dokumentation zur Vergleichenden Bildungsgeschichte») – «Jewish Over-Schooling in Hungary. Its Sociological Dimensions», in V. Karady, W. Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 209-246. – «Funktionswandel der österreichischen Hochschulen in der Ausbildung der ungarischen Fachintelligenz vor und nach dem I. Weltkrieg», in V. Karady, Wolfgang Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 177-207. – «Las funciones sociales de los sistemas educativos en perspectiva comparada: la educacion superior en Francia y Hungaria en los siglos XIX y XX», Revista de Education, Los Usos de la Comparacion en Ciencas Sociales y educacion, 1990 (Madrid), 165-198. – «‘Une nation de juristes’. Des usages sociaux de la formation juridique dans la Hongrie d’ancien régime», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87, mars, 1991, 106-124. – "La double structure des classes moyennes en Hongrie et ses effets sur la scolarisation d'élite", in Les institutions de formation des cadres en Europe, sous la direction de Monique de Saint-Martin et Mihail D. Gheorghiu, Paris, Maison des Sciences de l'Homme, 1992, 131-148. – Relations inter-universitaires et échanges d'étudiants en Europe (1870-1939). Rapport d'enquête dans le cadre du programme 'Intelligence de l'Europe' du
– –
–
–
–
– – – – – –
– –
Ministère de la Recherche et de l'Espace, Paris, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, 1992, 218 pages dactylo. "Egyetemi numerus clausus és értelmiségi kényszerpályák. Magyar-zsidó diákság a külföldi egyetemeken a Világháborúk között”, Levéltàri Szemle 1992, n° 3, 21-40. "Jüdische Unternehmer und Prozesse der Verbürgerlichung in der HabsburgerMonarchie (19-20. Jahrhundert)", in Werner E. Mosse, Hans Pohl (éd.), Jüdische Unternehmer in Deutschland im 19. und 20. Jahrhundert, Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 36-53. "A l'ombre du 'numerus clausus'.La restratification du système universitaire hongrois dans l'entre-deux-guerres" in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E. Keiner, J. Schriewer, ParisFrancfort, Peter Lang, 1993, 345-372. "Mobilité différentielle et modernisation : études de cas sur les publics universitaires et leurs carrières en Hongrie aux XIXe et XXe siècles. Introduction", in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 373-378. "Il dualismo del modello di istruzione superiore e la riforma delle facoltà di lettere e di scienze nella Francia di fine ottocento" in Ilaria Porciani (ed.), L'Università tra Otto e Novecento : i modelli europei e il caso italiano, Milan, Jovene Editore, 1994, 61-104. "De la métropole académique à l'université de province. Note sur la place de Vienne dans le marché international des études supérieures (1880-1938)", Revue germanique internationale, 1994, 1, 221-242. "A literátus hagyomány és a francia etnológia történelmi kezdetei", Replika (Budapest), 1994, junius, 183-201. (Avec Miklós Hadas) "Les Juifs et la tentation de l'excellence sportive dans les lcées hongrois d'ancien régime", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris),n°6, 1994, 249-258. "A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarorszàgon a nők felső iskoláztatásának korai fázisában”, in Férfiuralom /La domination masculine/, sous la direction de Miklós Hadas, Budapest, Replika-könyvek, 1994, 176-195. "Felekezeti státusz és iskolázási egyenlőtlenségek, in A tudománytól a tömegkultúráig, Művelődéstörténeti tanulmányok 1890-1945, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudomànyi Intézet, 1994, 125-168. "La conversion socio-professionnelle des élites : deux cas historiques en Hongrie", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris), n°6, 1994, 229-246. Repris (avec modifications) in Les Elites, formation, reconversion, internationalisation, Colloque de Stockholm, 24-26 sept. 1993, sous la direction de D. Brody, M. de Saint Martin, M. Palme, Paris, Stockholm, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, Forskningsgruppen för utbildnings- och kultursociologi Lärerhögskolan, 1995, 87-103. „A numerus clausus és a zsidó értelmiség", Vázsonyi Vilmos Emlékezete, Konferencia Vázsonyi Vilmos életművéről 1994 március 25-én, Budapest, AB Beszélő kiadó, 1995, 79-98. "Felekezeti és társadalmi egyenlőtlenségek a jászberényi gimnázium diákságában (1911-1945)", Jászberény-évkönyv, 1995, Jászberény 1995, 4161.
– "A középiskolai elitképzés első történelmi funkcióváltása Magyarországon (1867-1910), Educatio,(Budapest) 4, 639-667. – "Lawyers and the Rise of Fascism in Hungary. Study of the internal divisions of a 'liberal' Profession in the early 1940s" in Charles McClelland, Stephan Merl, Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot, (Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des Europäischen Ostens, vol. 207), 60-89. – "Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon", Évkonyv 1995, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom (Hongrie),1996, pp. 9-36. – "Social Mobility, Reproduction and Qualitative Schooling Differentials in Old Regime Hungary", History Department Yearbook 1994-1995, Central European University, Budapest, 1996, 134-156. – „Az elitről és az elit kutatásának kérdéseiről a magyar társadalomtörténetben”. (Bódy Zsombor interviewja), Sic Itur ad Astra (Budapest),1996, 1, 180-193. – „Kommentar zum Projektbericht „Strukturwandel des Schulsystems der DDR” in D. Benner, H. Merkens, F. Schmidt (Hrsg.), Bildung und Schule im Transformationsprozess von SBZ, DDR und neuen Ländern, Untersuchungen zu Kontinuität und Wandel, Berlin, Freie Universität Berlin, Institut für Allgemeine Pädagogik, 1996, 307-311. – "A zsidó túliskolázás szociológiai kérdései Magyarországon", A zsidó iskolaügy története Magyarországon, Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, 1996, 7-38. – Zsidóság, asszimiláció és polgárosodás. Budapest, Cserépfalvi, 1997, (324 o.). – Felekezeti egyenlőtlenségek és iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika-könyvek, 1997, (345 o.). – "Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina", in L. Diamant (ed.), The Past of Transylvanian Jewry, Special Issue of Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish History, 1997, 184-193. – „Schulbildung und Religion. Zu den ethnisch-konfessionellen Strukturmerkmalen der ungarischen Intelligenz in der Zwischenkriegszeit”, in Christoph Kodron, Botho von Kopp , Uwe Lauterbach, Ulrich Schäfer, Gerlind Schmidt (Hrg.), Vergleichende Erziehungswissenschaft, Herausforderung, Vermittlung, Praxis. Festschrift für Wolfgang Mitter zum 70. Geburtstag, Köln-Wien, Böhlau Verlag, Band 2., 1997, 621-641. – „Jewish Entrepreneurship and Identity under Capitalism and Socialism in Central Europe : the Unresolved Dilemmas of Hungarian Jewry”, in Daniel Chirot and Antony Reid, (ed.), Essential Outsiders, Chinese and Jews in the Modern Transformation of Southeast Asia and Central Europe, Seattle, The University of Washington Press, 1997, 125-152. – „Das Judentum als Bildungsmacht in der Moderne. Forschungsansätze zur relativen Überschulung in Mitteleuropa”, Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1997, 347-361. – „A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon”in I. Kapiller, Cs. Sasfi, Adalékok a magyar oktatás társadalomtörténetéhez, Zalaegerszeg (Hongrie), Megyei Levéltár, 1997,, 97-114. – „Les Juifs et la violence stalinienne.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales,120, décembre, 3-31.
– Felekezet, rétegeződés és mobilitás : az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar tàrsadalomtörténetben, Székfoglaló elöadás mint a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Budapest, Akadémiai, 1997. (36 o.). – „La République des lettres des temps modernes. L’internationalisation du marché universitaire en Occident avant 1914.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 121, mars, 1998, 92-103. – L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), textes réunis en collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Cracovie (Pologne), Ksiegarnia akademicka, 1999. – „Dualité scolaire et dualité sociale dans la formation des élites en Hongrie”, L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), sous la direction de V. Karady et Mariusz Kulczykowski, Cracovie, Ksiegarnia Akademicka, 1999, 121-136. – „Mikrohistória és társadalomtörténet egy nagykanizsai kisdiák iskolai pályájának tükrében”, Hommage à Fejtő Ferenc, Budapest, Világosság Alapítvány, 1999, 167-177. – „Acculturation nationale et esprit d’entreprise : les Juifs et le marché de l’édition en Hongrie avant 1945”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, n° 130, déc., 1999, 66-76. – Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek, 2000, (311 o.) – Zsidóság Európában a modern korban. Történelmi-szociológiai vázlat. /Les Juifs de l’Europe à l’époque de la moderne. Esquisse historique et sociologique/, Budapest, Új Mandàtum, (504 o.) – „De Budapest à Paris. Des origines judéo-hongroises de Victor Basch, ‘passeur’ intellectuel”, in Victor Basch, 1863-1944, un intellectuel cosmopolite, sous la direction de Françoise Basch, Liliane Crips, Pascale Gruson, Paris, Berg International Editeurs, 2000, 65-175. – „Zsidó orvostanhallgatók a kolozsvári magyar egyetemen (1872-1918)” Múlt és jövö, 1, 2000, 112-121.(„Erdély” különszám) – „Jewish Over-Schooling Revisited: the Case of Hungarian Secondary Education in the Old Regime (1900-1941), Yearbook of the Jewish Studies Programme, 1998/1999, Budapest, Central European University, 2000, 75-91. – „Ethnicité et religion dans l’histoire sociale hongroise contemporaine”, La Hongrie au XX. Siècle: regards sur une civilisation, sous la direction de Tamás Szende, L’Harmattan, 2000, 49-83. – „Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás”, Educatio (Budapest), 252265. – „Felekezet, tanulmányi kitünőség és szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén”, Festschrift Nagy Zsuzsa, Debrecen (Hongrie), Debrecen University Press, 2000, 124-145. – „Felekezeti szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944)”, in Nagy P-T. (szerk.), Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam-egyház-iskolatársadalom a 20e században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 209-232. – „Mennyire volt «magyar» a honi értelmiség a századfordulón? Filozófia és kultúra. Írások a magyar művelődéstörténet köréből, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2001, 203-236.
– «Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételéről (1882-1915), in Korall (Budapest), 3-4, 2001,129-144. – „Elitképzés, elitkiválasztás, elitlegitimáció. A középiskola társadalmi funkcióinak alakulása Magyarországon 1948 előtt” in Írástörténet, szakszerűsödés, Velem 1992, Szombathely (Hongrie), Hajnal István Kör és Vas Megyei Levéltár, 2001, 105-118. („Rendi társadalom, polgári társadalom») – Túlélők és Újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és jövő, 2002, 281 pages. – «Symbolic Nation Building in a Multi-Ethnic Society. The Case of Surname Nationalization in Hungary» Tel Aviver Jahrbuch für deutsche Geschichte, XXX, (Ethnizitat, Moderne und Enttraditionalisierung, sous la direction de Moshe Zuckermann), Wallstein Verlag, 2002, 81-103. – «‘The People of the Book’ and Denominational Access Differentials to Hungarian Primary School Libraries in the early 20. Century», Jewish Studies Yearbook, 2000/2001, Budapest, Central European University, 193-201. – „Les sociologues avant 1950”, in Regards sociologiques, (Strasbourg), numéro 22, 5-22. – «Szegregáció, asszimiláció és disszimiláció. Felekezetek az elemi iskolai piacon (1867-1942)», in Világosság, 2002, XLIII/8-9, 61-83. – „Les migrations internationales d’étudiants avant et apres la Grande Guerre.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 145, décembre 2002, 47-60. – «A kolozsvári egyetem medikusai a magyar orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252. („Diplomások”) – Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations - Database for Transdanubia, 1910. Budapest, Oktatáskutató Intézet, I-II., 2003, 231 o. (‘Kutatás közben’ no. 253.) – Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció.»,/Education physique, ordre des valeurs scolaires et assimilation culturelle/, Iskolakultúra (Pécs), 2003, XII/1, január, 25-36. – „Les logiques des échanges inégaux : contraintes et stratégies à l’oeuvre dans les migrations d’étudiants en Europe (avant les années 1930).”, in Universitäten als Brücken nach Europa/Universités : ponts á travers l’Europe. Etudes sur l’histoire des migrations étudiantes, sous la direction de Hartmut Rüdiger Peter et Natalia Tikhonov, Frankfurt/M., Peter Lang, 2003, 17-33. – „Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. (Adalékok a magyarzsidó ‘túliskolázás’ témájához)” /Eleves juifs dans les lycées de Szeged. Données sur le probleme de la surscolarisation des Juifs hongrois/, Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003 június-július, 92-94. – „Peregrinusok” /Etudiants á l’étranger/, Iskolakultúra (Pécs), XIII., 2003 aug., 139-140. (Recenzió: Szögi László, Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1789-1919, Budapest, ELTE Leváltár, 2001.) – Lucian Nastasa-val, The University of Kolozsvár/Cluj/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918), Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest- New York, CEU Press, 2004, 370 o. – «Jewish Identity in Post-Communist East Central Europe», Monitor, ISH (Revue des sciences humaines et sociales (Ljubjana), vol VI, no. 1-2.
– «Les Juifs dans les sciences sociales. Esquisse d’une problématique», Hommage á Pierre Bourdieu, Paris, Seuil, 2004. – Foundations of the numerus clausus and the ‘Christian Course’ in Post World War I. Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1. – «Zsidó diákok a budapesti középiskolai piacon 1945 előtt és után. Esettanulmány a társadalmi krízis és a trauma szociológiájához», Fővárosi levéltár, 2004, – «Der ‘gescheite Jude’ in Ungarn vor 1919. Bildunginvestitionen und kulturelle Assimilation.» in Lajta-Lethe Konferenz, 2004. – The Jews of Europe in the Modern Era. A Socio-historical Outline. BudapestNew York, Central European University Press, 2004, 475. – Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations, 1910 Database for Western Slovakia, », Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2004.
