LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés

A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése, valamint olyan javaslatok és ajánlások kidolgozása volt, amely alapján a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata, egyetértésben a Magyar Olimpiai Bizottsággal meghozhatja a Pályázat benyújtására vonatkozó döntést. Célunk volt továbbá, hogy feltárjuk a Pályázattal kapcsolatos stratégiai követelményeket és feladatokat. Tanulmányunk a megvalósíthatóság elemzése során figyelembe vette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) komplex és átfogó követelményrendszerének való megfelelés mellett a meglévő budapesti és országos fejlesztési tervekben szereplő infrastrukturális fejlesztések („alapeset") megvalósíthatóságát. A tanulmány végkövetkeztetése

Az olimpia műszakilag és gazdaságilag megvalósítható

A cégünk által elkészített olimpiai megvalósíthatósági tanulmány eredményeként arra a következetésre jutottunk, hogy bizonyos kritikus súlyponti feltételek teljesülése esetén egy 2012-ben Budapesten megrendezésre kerülő olimpia mind műszaki, mind gazdasági szempontból megvalósítható.

Meglévő adottságok, legfontosabb feladatok Három budapesti helyszínelrendezési változat is lehetséges

Mivel a NOB előírásai szerint olimpiát város, és nem ország rendez, ezért meg kellett vizsgálnunk azt, hogy Budapesten, illetve annak 50 km-es körzetében elhelyezhető-e az olimpiai versenyeknek otthont adó létesítmények túlnyomó többsége. Munkánk eredményeképpen három olyan helyszínelrendezési változatot is kidolgoztunk, amelyek mentén (vagy azok kombinációjával) az olimpia megvalósítható és amelyek illeszkednek Budapest városfejlesztési koncepciójához. A fentiek alapján megállapítható, hogy az olimpia elhelyezéséhez Budapest adottságai megvannak. Ugyanakkor Budapest – és Magyarország – mai állapotában nem tudna olimpiát rendezni. Ennek három legfontosabb oka a következő:

Jelentős sportlétesítményi

A ma rendelkezésre álló, sportlétesítményként szóba jövő létesítmények megvizsgálása után leszögezhető, hogy jelenlegi állapotában egyetlen hazai sport vagy egyéb funkciójú létesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok megrendezésére. 1


fejlesztések szükségesek

Ezen hiány pótlására egy központi olimpiai stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény létesítése szükséges. A létesítmények túlnyomó többségét (mintegy 80%-át) az olimpiai követelményeknek megfelelően Budapesten szükséges elhelyezni. Szintén a nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik az olimpiai résztvevők, illetve a média képviselők számára egy 16 000 fős olimpiai és egy 17 000 fős médiafalu létesítése Budapesten.

Háttér infrastruktúra gyorsított fejlesztése

Budapest és az ország infrastrukturális állapota ma nem alkalmas az olimpiai rendezvények fogadására. A hiány áthidalására a 2003–2012 időszakban többek között több mint 300 km autópálya, közel 400 km egyéb gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút és 3 új közúti híd építése, illetve mintegy 1350 km vasútvonal rekonstrukciója szükséges. Ezen fejlesztések túlnyomó többsége szerepel a ma meglévő (tehát olimpiától független) középtávú (és részben távlati) fejlesztési tervekben, bizonyos közlekedési fejlesztéseket azonban későbbről kell előrehozni.

A jelenlegi gyakorlattal nem, de egyedi törvényi háttérrel, kapacitások biztosításával és szervezéssel időben megvalósíthatóak a fejlesztések

A jelenlegi beruházás előkészítői és döntéshozói gyakorlattal a fejlesztések egésze 2012-ig nem megvalósítható. A jelenlegi fejlesztési lassúság fő oka az előkészítés vontatottsága és a döntések elhúzódása. Ennek tükrében rögzíthető, hogy a jogszabályok és kötelezettségek betartásával, a kellő építési kapacitások biztosításával, valamint következetes szervezéssel a fejlesztések megvalósíthatók. Amennyiben erre vonatkozó sajátos (egyedi) törvényi háttérrel biztosítható az olimpia prioritása és az egyébként meglévő jogszabályok betartása, valamint a közreműködő kormányzati, önkormányzati és magán szereplők együttműködése, akkor – feltételezvén a szükséges területek megszerzésének viszonylagos gördülékenységét – az infrastrukturális fejlesztések megvalósíthatóságának kockázata a 2012-es olimpia megrendezése esetén a tűrhető határon belül tartható. A megvalósítás költségei és forrásai

Az olimpia közvetlen bruttó költsége 850 milliárd forint

A budapesti olimpia szervezésének, lebonyolításának valamint az olimpiai létesítmények felépítésének költsége 850 milliárd forintot tesz ki. Ezen felül 3750 milliárd forint értékben kell – olimpia nélkül is tervezett – infrastrukturális (túlnyomóan közlekedés) fejlesztést végrehajtani a fővárosban és vidéken. Ebből 2950 milliárd forintnyi fejlesztést a 2012-ig szóló tervek tartalmaznak, 800 milliárd forint pedig a 2012 utáni időszakból előrehozott fejlesztés.

2


Összes bruttó költség

Olimpiai költségek 850

Finanszírozás: Olimpia közvetlen bevételei Magántőke EU támogatás Központi költségvetés Összes forrás

400 250 200 850

milliárd forint Infrastruktúra Összesen fejlesztés 3 750 4 600

200 750 2 800 3 750

400 450 750 3 000 4 600

*A számokat 50 milliárd forintra kerekítettük. A bruttó költség nem tartalmazza az előrehozott fejlesztések kamatterheit

3000 milliárd forint hárul a központi költségvetésre

Látható, hogy a fenti költségek finanszírozásához mintegy 3000 milliárd forintos állami szerepvállalás szükséges. Makrogazdasági elemzésünk szerint ez a költségvetésnek az olimpia nélkül infrastruktúrára fordítható kiadásaihoz képest tíz év alatt megközelítőleg 720 milliárd forint többlet forrásigényt jelent. A fennmaradó költségek az olimpia közvetlen bevételeiből (400 milliárd forint), EU forrásokból (750 milliárd forint) és magántőke (450 milliárd forint) bevonásával finanszírozhatók. Meg kell jegyezni, hogy az olimpia rendezése okán addicionális EU források nem vonhatóak be, azonban a háttér infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó projektekre EU forrás igényelhető. Ez részben azt is eredményezheti, hogy az előrehozott fejlesztések esetében egyes EU forrásokhoz az ország hamarabb juthat hozzá.

A többlet állami forrásigény előteremtésének lehetőségei

A 720 milliárd forint többlet forrásigényt a központi költségvetés a költségvetési szerkezet más területekről való átcsoportosítással (az olimpiához nem szükséges infrastruktúra, jóléti transzferek), a költségvetési bevételek (adók) növelésével, az államháztartási hiány tervezettnél lassabb ütemű csökkentésével, vagy e lehetőségek kombinált alkalmazásával teremtheti elő. A megvalósíthatóságot kritikusan befolyásoló súlyponti feltételek

Öt súlyponti feltétel

Az olimpia megrendezésének vállalhatósága elemzésünk alapján a következő legfontosabb feltételeken múlik: •

Az olimpiához szükséges infrastrukturális fejlesztések az olimpiától függetlenül is az ország legfontosabb gazdaságpolitikai és fejlesztési prioritásait jelöljék ki, és ennek megfelelően összhangban legyenek a jóváhagyás alatt lévő Nemzeti Fejlesztési Tervvel és Budapest Városfejlesztési Koncepciójával.

3


•

A 3000 milliárd forintnyi központi költségvetési forrás budapesti fejlesztésekre fordítandó aránya (56%) elfogadható legyen költségvetési, gazdaságpolitikai és szociális megfontolások alapján, és ne okozza Budapest és az ország egyéb területei közötti különbség elfogadhatatlan növekedését.

•

A számításainkban 2020-ig feltételezett éves átlagos 4%-os GDP növekedés (a jelen évtized végéig 4,5-4,7%) összhangban legyen a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel, és ténylegesen megvalósuljon.

•

Az infrastrukturális fejlesztésekre 2003–2012 között fordítandó 720 milliárd forintnyi többlet központi költségvetési forrás előteremtése vállalható terhet jelentsen a kormány gazdaságpolitikai és költségvetési prioritásainak ismeretében.

•

Megteremthető legyen az infrastruktúra fejlesztések hatékony végrehajtásához szükséges közigazgatási, jogi háttér, valamint az olimpia kérdésében a nemzeti konszenzus.

Az olimpia előnyei, hátrányai, illetve kockázati tényezői Az olimpia az infrastrukturális fejlesztések katalizátora lehet – Budapest regionális központtá válhat

Paradox módon az olimpia esetleges rendezésének egyik legnagyobb előnye egyben az olimpia megrendezésének egyik legfontosabb feltétele is. Miközben az olimpia nem megvalósítható a háttér infrastruktúra fejlesztések megvalósítása nélkül, ezen fejlesztések megvalósulásának egyik leghatékonyabb ösztönzője maga az olimpia lenne, vagyis a cél egyben eszközzé is válna. Elnyert pályázat esetén az olimpia megrendezésének kényszerítő ereje biztosítja az egyébként konszenzus híján halogatott és elhúzódó fejlesztések megvalósulását. A korábbi olimpiák is számos esetben azt igazolták, hogy a városok, illetve országok az olimpiát, mint eszközt használták a szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósításához. A koncentrált infrastruktúra fejlesztés hatására Budapest végérvényesen a régió központjává válhat, ami nemcsak Budapest, hanem az egész ország további fejlődését felgyorsíthatja. Az olimpia mint kényszerpálya ugyanakkor a vállalkozás legnagyobb kockázatát is jelenti. Ha a pályázat megnyerése után előre nem látható okokból a felkészülés költségei jelentősen megnőnek, vagy a bevonható állami, magán vagy EU források lecsökkennek, akkor az olimpia megrendezése komoly veszteséggel járhat. Kiemelten veszélyesnek látjuk a következőket: •

Ha a gazdasági (GDP) növekedés a jelen évtized végéig a ma tervezett 4,5-4,7%-hoz képest visszafogottabb, az állami költségvetésben a várhatónál nagyobb mértékű megszorításokat kell alkalmazni.

•

A szükséges fejlesztések megvalósítása a 2003–2012 közötti időszakban feszített irányítást és logisztikai kihívást jelent, az esetleges csúszások elviselésére időben nincsenek tartalékok, és ez a költségeket jelentősen megnövelheti.

•

Ha a szükséges többlet állami forrás (720 milliárd forint) átcsoportosítással vagy a költségvetési bevételek növelésével nem teremthető elő, a megjelenő költségvetési többlet kiadás veszélyeztetheti, illetve néhány évvel kitolhatja az 4


államháztartás konszolidált hiányának a maastricht-i kritériumok szerinti 3%-ra csökkentését. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az olimpia rendezésének legfontosabb előnyeit és hátrányait, illetve kockázatait. Az olimpia rendezésének előnyei, hátrányai, kockázati tényezői Előnyök

Hátrányok – Kockázati tényezők

A gyorsított infrastrukturális fejlesztés jelentősen felgyorsíthatja az ország felzárkózását az Európai Unió átlagához. Az olimpia rendezése biztosíthatja az alapesetben megfogalmazott infrastrukturális beruházások megvalósítását.

Az olimpia megrendezése az organikus fejlődéshez képest egy keresleti sokkot jelenthet, ami az államháztartási kiadások szerkezetét eltérítheti.

Az olimpia rendezésével egyértelműen Budapest lehetne a regionális központ.

A keresleti sokk ronthatja az egyensúlyi pozíciókat, és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás (az euró bevezetése) későbbre halasztódhat.

Az olimpiához kapcsolódó fejlesztések növelhetik a működő tőke beáramlását az országba.

A magyar gazdaság növekedési ütemének kedvezőtlenebb alakulása fokozottabb egyensúlyi feszültségeket okozhat az olimpiai felkészülés bizonyos éveiben.

A gyorsabban kiépülő autópálya-rendszer elmaradott területeinek felzárkóztatását.

ország

Alacsonyabb európai és világgazdasági növekedés, esetleg recesszió esetén, a feszített ütemű beruházások relatíve nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre, amely más területekről vonhat el további forrásokat.

Az olimpiai projekt beruházásai mintegy 50–80 ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást a 2004–2012 közötti időszakban.

A megkezdett beruházások már nem állíthatók le, a költségek alultervezettsége esetén is az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további erőforrásokat vonhat el az államháztartástól.

Az olimpiai projekt beruházásai – kedvező esetben – javíthatják az ország erőforrásainak kihasználását és ennek révén a gazdasági növekedés 0,1–0,2 százalékponttal felgyorsulhat 2004–2012 között.

Az építkezések megvalósulásának elhúzódása és az ezt kompenzáló gyorsítás jelentősen növelheti az építkezések költségeit.

Az ország ismertsége nő, aminek jelentős pozitív hatása lehet a turizmusra.

Az európai uniós csatlakozás esetleges elhúzódása vagy az uniós források alacsonyabb szintje a háttér infrastruktúra projektek megvalósulását veszélyeztethetik.

EU források igénybevétele az alapeset megvalósulásával biztosítható, mintegy 200 milliárd forint értékű támogatás köthető az előrehozott projektekhez.

Az olimpiára való felkészülést maximális hatékonysággal kell végezni, a követelményekhez képesti elmaradás miatt nem lehetnek tartalékok a felkészülésben.

segítheti

az

5


Pályázati esélyek Budapestnek van esélye, hogy bekerüljön a jelölt városok közé

Csak komoly és megalapozott szándék esetén érdemes pályázni 2012-re

A pályázati esélyek mérlegelésekor külön kell választani a pályázati folyamat két szakaszát. Az elvégzett elemzésünk szerint Budapestnek komoly esélye van arra, hogy átjusson az első fázison és mint jelölt város folytassa tovább a küzdelmet. A NOB a jelölt városok közül választja ki a pályázati folyamat második szakaszában a rendező várost. Bár a 2012-es olimpia rendezési jogáért rendkívül nagy a verseny – információink szerint már eddig több mint 20 város akar pályázni – a következő szempontok számbavétele mindenképpen fontos Budapest pályázati esélyeinek megítéléséhez: •

A pályázati esélyek olyan tényezőktől is jelentős mértékben függnek, amelyeket a pályázó város nem tud befolyásolni. Ezek közül az egyik legfontosabb, bár nem leírt tényező, a kontinensek rotációja. Eszerint a 2012-re várható rendező város amerikai lenne, azonban ez ellen is sorakoztathatóak fel érvek, mint például a Salt Lake City kiválasztása körüli botrány, ami csökkentheti az amerikai kontinens esélyeit. Szintén az amerikai kontinens ellen szólna, ha a pályázó Vancouver kapná meg a 2010-es téli olimpia rendezési jogát, mivel ez esetben nem valószínű, hogy újra az amerikai kontinens rendezhetné a rákövetkező nyári olimpiát.

•

Bár Budapest az 1970-es évektől tekintve először pályázik olimpiai rendezési jogra, ez nem feltétlenül jelent hátrányt. Az 1972 óta pályázó városok esetében a városok fele első kísérletre megkapta a rendezési jogot.

•

Budapest esélyeit növelheti a NOB azon törekvése is, hogy az olimpia nagyságrendjét nem szeretné növelni, és a rendezést kisebb városok/országok számára is elérhetővé kívánja tenni.

•

Szintén esélynövelő lehet az a tény, hogy közép-kelet-európai ország még nem rendezett nyári olimpiát.

Budapestnek csak abban az esetben szabad pályáznia a 2012-es olimpia rendezési jogáért, ha szándéka komoly és megalapozott. Amennyiben azonban egy esetleges 2012-es budapesti pályázat nyomán nem Budapest kapná meg a rendezési jogot, a pályázási folyamat során szerzett tapasztalat az esetleges későbbi pályázatok során hasznosítható. Így megállapítható, hogy amennyiben Budapest szeretne olimpiát rendezni a közeljövőben, akkor mindenképpen érdemes már a 2012-es olimpiára benyújtania pályázatát.

6


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .....................................................................................................................................................................................................2 1.1

BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................................................................................................2

1.2

A BUDAPESTI OLIMPIA KÖLTSÉGVONZATA ................................................................................................................................................................................3

1.2.1

Az olimpiával kapcsolatos költségek és bevételek bemutatása ..................................................................................................................................3

1.2.2

A budapesti olimpia finanszírozása ...........................................................................................................................................................................10

1.2.3

Makrogazdasági megvalósíthatóság és hatások.......................................................................................................................................................13

1.2.4

Gazdasági elemzések összefoglalása ......................................................................................................................................................................17

1.3

A TECHNIKAI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ......................................................................................................................................................................................20

1.3.1

A város és ország kapcsolata az olimpiához.............................................................................................................................................................20

1.3.2

A sportinfrastruktúra kialakítása ...............................................................................................................................................................................24

1.3.3

Master Plan opciók bemutatása és értékelése..........................................................................................................................................................26

1.3.4

Turizmus és szálláshely elvárások ............................................................................................................................................................................33

1.3.5

Olimpia és környezetvédelem....................................................................................................................................................................................35

1.4

EGYÉB MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK .............................................................................................................................................................................36

1.5

JOGI KÉRDÉSEK ...................................................................................................................................................................................................................39

1.6

TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS HATÁSOK ........................................................................................................................................................................................40

1.7

PÁLYÁZATI FOLYAMAT ÉS PÁLYÁZATI SIKERTÉNYEZŐK ............................................................................................................................................................41

1.8

A NOB ELVÁRÁSAI ÉS AZ OLIMPIA NAGYSÁGRENDJE ..............................................................................................................................................................42

1.9

PÁLYÁZATI ESÉLYEK ............................................................................................................................................................................................................43

1.10

KOCKÁZATOK ......................................................................................................................................................................................................................45

1. FEJEZET

—1


1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1

BEVEZETÉS A megvalósíthatósági tanulmány alapvető célja, hogy az alábbi kérdésekre választ adjon, és ezzel segítse az esetleges 2012-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos döntést. •

Rendelkezik-e Budapest és Magyarország az Olimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges adottságokkal?

•

Eleget tud-e tenni a NOB és a nemzetközi közösség egésze által meghatározott és a rendező városokkal / országokkal szemben támasztott követelményeknek?

•

Milyen lehetséges alternatívák adódnak, és milyen költségráfordítással lehet számolni az egyes alternatívák esetén?

•

Rendelkezik-e Budapest/Magyarország a megfelelő pénzügyi háttérrel?

•

Milyen pozitív hatásai várhatók az olimpia megrendezésének?

•

Milyen eséllyel pályázhat Budapest a 2012-es olimpia rendezési jogáért?

•

Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni egy esetleges pályázás során?

Mindezen kérdések alapján a megvalósíthatósági tanulmány •

bemutatja az utóbbi olimpiák rendezésével kapcsolatos pályázati rendszer kialakult gyakorlatát;

•

elemzi a rendezés odaítélésének döntéshozatali mechanizmusát, valamint a győztes pályázatok főbb feltételeit;

•

bemutatja a győztes pályázatok sikertényezőit, valamint elemzi a vesztes pályázatok bukásának okait;

•

bemutatja Budapest/Magyarország esélyeit a pályázat sikerességére vonatkozóan;

•

elemzi a követelményeket, Budapest/Magyarország megfelelőségét, illetve az annak érdekében teendő intézkedéseket;

•

pénzügyi, műszaki, jogi és sportszakmai szempontokból elemzi a sikeres pályázat feltételeit.

1. FEJEZET

—2


1.2 1.2.1

A BUDAPESTI OLIMPIA KÖLTSÉGVONZATA AZ OLIMPIÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK BEMUTATÁSA Az olimpia költsége „Az olimpia költségének” legfontosabb tételei a pályázás, a szervezés/rendezés költsége, valamint a kifejezetten és kizárólag az olimpia megrendezése miatt felmerült fejlesztések költségei. Ezen költségekkel állítható szembe a közvetlen olimpiai bevételekből származó összeg. Az eredeti tervekben meglévő, de az olimpia miatt előrehozott infrastrukturális fejlesztések költsége az „olimpiai felkészülés és rendezés összköltségét” növeli, az olimpiát viszont csak ennek finanszírozási költsége terheli. Az „olimpia költségének” összetevőit foglalja össze a következő táblázat: milliárd forint Kategória

Leírás

A pályázati költségek

A pályázat előkészítésének, összeállításának, beadásának, valamint a pályázáshoz kapcsolódó marketing és lobbi tevékenység költségei

Az olimpia rendezési/szervezési költségei (OCOG költségek)

Az olimpiai szervező bizottság költségei (folyó szervezési költségek, átmeneti létesítmények építési és elbontási költségei)

Olimpiához közvetlenül kapcsolódó fejlesztések (Olimpiai költségek)

Ezen kategóriába azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések tartoznak amelyek megvalósulása szükséges az olimpia megrendezéséhez, de nem szerepelnek az olimpiától függetlenül elfogadott fejlesztési tervekben

Az „olimpia bruttó költsége" Levonva: Olimpia közvetlen bevételei Olimpia nettó költsége finanszírozási költség nélkül

A szervező Bizottság (OCOG) bevételei

Hozzáadva: az előrehozott állami fejlesztések finanszírozási (kamat) költsége Az „olimpia nettó költsége":

Pályázati költségek + OCOG költségek + olimpiai fejlesztések költségei + előrehozott fejlesztések finanszírozási költsége - olimpia közvetlen bevételei

Költség 4 402

427 833 424 408 112 520

Az „olimpia nettó költsége” tehát 520 milliárd forint. Ennek nagy része olyan sportlétesítmények építéséből fakad, amelyek részben utóhasznosításra kerülnek. Az olimpia ugyanakkor a fentieken felül olyan háttér-infrastruktúrát igényel, amelynek megépítésére amúgy is szükség van. Bár

1. FEJEZET

—3


ennek költségei nem az olimpiát terhelik, megvalósításáról gondoskodni kell a felkészülés időszakában, tehát az „olimpiai felkészülés és rendezés összköltségében” számolni kell vele. Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltségét foglalja össze a következő táblázat: milliárd forint Kategória Olimpiai alapeset költségei (Alapeset költségek)

Olimpiai alapeset előrehozott költségei (Előrehozott költségek)

Leírás Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések költségei, amelyek olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2012-ig terjedő fejlesztési tervekben, és amelyek megvalósulása szükséges az olimpia megrendezéséhez. Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések költségei, amelyek az olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2012 utáni tervekben, szükségesek az olimpia megrendezéséhez, ennek megfelelően 2012 előtt kell ezen fejlesztéseket befejezni

Olimpia nélkül is tervezett összes infrastrukturális fejlesztés

Költség

2 958

790

3 748

+ "Olimpia bruttó költsége" finanszírozási (kamat) költség nélkül

833

Az olimpiai felkészülés és rendezés bruttó összköltsége

Pályázati költségek + rendezés/szervezés költsége + olimpiai fejlesztések költsége + alapeset fejlesztések költsége + előrehozott fejlesztések költsége

Levonva: Olimpia közvetlen bevételei

A szervező Bizottság (OCOG) bevételei

Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége

Felkészülés és rendezés bruttó költsége - közvetlen bevételek

4 581 424 4 156

A korábban számolt finanszírozási költség az állam számára a szükséges források előteremtési módjának függvényében nem feltétlenül fog tényleges költségként megjelenni (és ha igen, 2012-ig akkor is csak kis része), ezért az „olimpiai felkészülés és rendezés összköltségében” nem vesszük figyelembe.

Az olimpia teljes feltételrendszerének biztosítása és a rendezvény lebonyolítása összesen tehát 4156 milliárd forintot igényel. E költség a később bemutatott megvalósítási szcenáriókban a fenti értéktől 4592 milliárd forintig terjedhet.

1. FEJEZET

—4


A FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI Az infrastrukturális fejlesztések szcenáriói – a Master Plan opciók Az olimpia megrendezésének (Budapesten belüli elhelyezkedésének) három helyszínelrendezési szcenárióját, ún. „Master Plan opcióját” dolgoztuk ki. Az egyes szcenáriókhoz különböző létesítmény- és infrastruktúra fejlesztési költségek tartoznak. A három alapszcenárió a következő: 1. változat: Duna menti változat 2. változat: A városmegújítás olimpiája 3. változat: Északi olimpiai park A három szcenárió az olimpiai létesítmények elhelyezésében, és ebből adódóan a szükséges közlekedési infrastruktúrafejlesztésekben különbözik egymástól. A sportlétesítmények építési költségeiben elhanyagolható a különbség, a sporthelyszínek állam általi kisajátítási költségei viszont különböznek a három szcenárióban. Az infrastrukturális költségek közül csak a közlekedési fejlesztések, és bizonyos környezetvédelmi költségek változnak szcenáriónként. A fejlesztési költségek besorolása Az alábbi grafikonon bemutatjuk a bruttó költségek nagyságrendjét és besorolásuk szerinti összetételét a három változatban: 5 000 4 500 4 000 3 500 milliárd forint

Az olimpia elhelyezési alternatívái: eltérő tartalom, eltérő költségek

Olim piai

Olim piai

Olim piai

Előrehozott

Előrehozott

Előrehozott

Alapeset

Alapeset

Alapeset

Duna menti olimpia

A városmegújítás olimpiája

Északi olimpiai park

3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

1. FEJEZET

—5


Alapeset és előrehozott fejlesztések Vélelmezett, képzett alapeset

Az alapeset a megvalósíthatósági tanulmány készítésének kezdetekor tervezett módszertől eltérő módon került meghatározásra. A 2012-ig terjedő megvalósítási tervek legtöbb eleme sem finanszírozási, sem pedig technikai megvalósíthatósági szempontból korábban nem került vizsgálatra. Ennek megfelelően egy vélelmezett, legjobb tudásunk szerint képzett alapesetet állítottunk össze, amely költségeinek meghatározását, finanszírozhatóságát és technikai megvalósíthatóságát külön vizsgáltuk.

Az olimpia az alapeset megvalósításának katalizátora

Az alapeset megvalósításának szempontjából az olimpia mindenképpen jó eszköz arra, hogy a tervekbe foglalt fejlesztések megvalósítása egy világos cél mentén időben elkezdődjön és határidőre befejeződjön.

Olimpia alapeset: 2958 milliárd forint

Az olimpiai alapeset projektjei minimálisan térnek el a három Master Plan szcenárió esetében, de elmondható, hogy ezen fejlesztések költségei (a legkevésbé költséges szcenárió esetében) 2958 milliárd forintot tesznek ki a 2003–2012 közötti időszakban.

Az előrehozott fejlesztések költségei szcenárió függőek: (790–1149 milliárd forint)

Az előrehozott fejlesztések megvalósítási költségei jelentősebben eltérnek a három változat esetében (790–1149 milliárd forint). Fontos kérdés az, hogy ezen fejlesztések megvalósítása mely egyéb olimpiához nem kapcsolódó beruházásoktól vonhatja el a forrást, illetve milyen többlet forrásigényt jelent ezen beruházások megvalósítása. Ezt a kérdéskört makrogazdasági elemzésünkben vizsgáljuk.

A szükséges infrastrukturális fejlesztések koncentrált véghezvitelével az olimpia hozzájárulhat az ország, illetve Budapest modernizációs és integrációs céljainak megvalósításához. Erre akkor van lehetőség, ha az olimpia megrendezése érdekében szükséges fejlesztési stratégia fő vonalaiban egybeesik az ország, illetve a főváros következő 10–15 éves időszakának területiés infrastruktúra fejlesztési stratégiájával, érték- és prioritássorrendjével. A fenti besorolást alkalmazva, az olimpia annál inkább szolgálja a város és az ország infrastrukturális fejlődését, minél nagyobb az alapeset aránya és minél kisebb a csak az olimpia miatt szükségessé váló fejlesztések mértéke, és ezáltal az „olimpia költsége”.

1. FEJEZET

—6


A legfontosabb fejlesztési területeket, és a költségek besorolását mutatja be a következő ábra a három Master Plan opció esetében:

Költség kategória Infrastrukturális fejlesztések Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények Sportlétesítmények* Olimpiai falu Média falu Összesen

Duna menti olimpia AlapElőreÖsszktg. Olimpiai eset hozott

A városmegújítás olimpiája AlapElőreÖsszktg. Olimpiai eset hozott

milliárd forint Északi olimpiai park AlapElőreÖsszktg. Olimpiai eset hozott

3 182 159 236 199 87

2 354 125 236 151 18

790 0 0 0 0

38 34 0 49 69

3 266 189 236 199 87

2 390 125 236 151 18

855 0 0 0 0

21 64 0 49 69

3 607 159 236 199 87

2 355 125 236 151 18

1 149 0 0 0 0

103 34 0 49 69

152 68 91 4 175

73 0 0 2 958

0 0 0 790

78 68 91 427

150 68 87 4 284

70 0 0 2 990

0 0 0 855

80 68 87 438

170 69 82 4 611

76 0 0 2 961

0 0 0 1 149

93 69 82 500

100%

71%

19%

10%

100%

70%

20%

10%

100%

64%

25%

11%

* További 83 milliárd forint jelenik meg az OCOG költségvetésben ideiglenes sportlétesítmények építésére Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott „olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége” tételtől.

A költségek nagyságrendjeinek ismeretében látszik, hogy a megvalósíthatóság kritikus kérdése nem az olimpia szervezési költsége, vagy a sportlétesítmények építési költsége, hanem az infrastrukturális felkészülés vállalhatósága lesz. Látható, hogy a költségek mintegy 70%-át olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek az olimpia nélkül is megvalósulnának, és további 20%-ot tesznek ki a későbbre tervezett, de előrehozott fejlesztések. Tanulmányunk fontos megállapítása, hogy a fejlesztési költségek csak mintegy 10%-a az, ami csak az olimpia miatt merül fel. Nem elhanyagolható az sem, hogy e tíz százalékot is olyan fejlesztések teszik ki, amelyek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek, és javítják a város gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségi szintjét. A legfontosabb ilyen fejlesztések között szerepel a lakóingatlanokként utóhasznosított olimpiai és médiafalu, továbbá szállodák, biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a dunai hajózás fejlesztése, valamint sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények. Mivel az olimpia nélkül is tervezett (alapeset és előrehozott) fejlesztések 84%-át a közlekedési infrastruktúra teszi ki, a következő táblázatban bemutatjuk e kategória részletesebb tartalmát:

1. FEJEZET

—7


A városmegújítás Duna menti olimpia Megnevezés olimpiája Fővárosi közúti közlekedés 212 7% 279 9% Fővárosi kötöttpályás közlekedés 1 157 36% 1 188 36% Fővárosi hajózás 15 0% 0 0% Fővárosi közlekedés összesen 1 384 43% 1 467 45% Légiközlekedés 118 4% 118 4% Országos közúthálózat 1 418 45% 1 418 43% Országos vasúthálózat 247 8% 247 8% Vidéki helyszínek 15 0% 15 0% Országos közlekedés összesen 1 798 57% 1 798 55% Közlekedési infrastruktúra összesen 3 182 100% 3 266 100%

milliárd forint Északi olimpiai park 252 7% 1 409 39% 0 0% 1 661 46% 118 3% 1 566 43% 247 7% 15 0% 1 946 54% 3 607 100%

A közlekedési létesítmények építése, illetve átalakítása miatt szükségessé váló közműkiváltások és közműhálózat átalakítások becsült költségeit, valamint a szokásos járulékos költségeket (útvíztelenítést, közvilágítást, forgalomterelést, stb.) és tervezési költségeket az egyes infrastrukturális elemek költségbecslése tartalmazza. Olimpiai beruházások Közvetlen olimpia költségek: 427 milliárd forint

Ebbe a kategóriába azon fejlesztések költségeit soroljuk, amelyek nem szerepelnek elfogadott, jóváhagyott tervekben. Az olimpiához közvetlenül kapcsolódó költségek némileg eltérnek a három szcenárió esetében, az 1. változatnál (Duna menti olimpia) ezen költségek nagyságrendje 427 milliárd, a 2. változatnál (A városmegújítás olimpjája) 438 milliárd, míg a 3. változatnál (Északi olimpiai park) 500 milliárd forint.

20% sportlétesítmények

Az e kategóriába sorolt fejlesztések megközelítőleg 20%-a az olimpia miatt végleges céllal (azaz utóhasznosítottan) felépülő sportlétesítmények beruházási költsége. E tétel tehát nem tartalmazza az alapesetben (olimpia nélkül) is felépülő létesítmények költségeit, illetve az OCOG által finanszírozott ideiglenes létesítmények költségeit. A három tétel hozzávetőleg 1/3-1/3 arányt képvisel a sportlétesítmények teljes költségében.

35% olimpiai és médiafalu

Az olimpiai és médiafalu létesítési költségei is ebbe a kategóriába sorolandók (35%-a az olimpiai költségeknek).

45% egyéb infrastruktúra

Az olimpiához közvetlenül kapcsoló költségek fennmaradó 45%-át (megközelítőleg 200 milliárd forintot) a csak az olimpia miatt felmerülő közlekedési, városrehabilitáció és környezetvédelem, idegenforgalom és a sportlétesítményekbe beépülő technológia és biztonsági eszközök fejlesztései adják.

1. FEJEZET

—8


A SZERVEZÉSI (OCOG) ÉS PÁLYÁZATI KÖLTSÉGVETÉS A Szervező Bizottság költségvetése A szervezési bevételek fedezik a szervezéssel járó kiadásokat

A budapesti OCOG költségvetés kiadásait a következő módon csoportosíthatjuk: •

Működési költségek – sportesemények, olimpiai falu, MPC és IBC (média és sajtóközpont) (előrejelzett érték: 142 millárd forint – 35%): A sportesemények lebonyolítási, valamint a felsorolt létesítmények olimpia időszakában történő üzemeltetési és bérleti költségei, illetve az összes sporthelyszín olimpia szempontú átalakítási költsége („olympic overlay”).

•

Egyéb folyó szervezési költségek (előrejelzett érték 164 milliárd forint – 41%).

•

Rövid távú befektetések (96 milliárd forint – 24%): A sportlétesítményekkel, az olimpiai faluval, MPC-vel és IBC-vel (média és sajtóközponttal) kapcsolatos olyan átmeneti létesítmények költségei, amelyek utóhasznosítása nem valószínű. A költségelem szintén tartalmazza a nem sport célra hasznosított állandó létesítmények utóhasznosítási célra való átalakításának költségeit.

A Budapestre előrejelzett OCOG költségvetés legfontosabb bevételi forrásai a következők: •

NOB (előrejelzett érték: 234 milliárd forint – 55%): A NOB szerződik a kiválasztott televíziós hálózatokkal, valamint a nemzetközi szponzor cégekkel, és a bevétel egy meghatározott százalékát átadja az OCOG-nak. Mind a szerződött összegek, mind az átadott százalék meghatározása a NOB hatásköre.

•

Magánszektor (előrejelzett érték: 77 milliárd forint – 18%): Az OCOG által elsősorban belföldi, de akár nemzetközi vállalatoknak is értékesített marketing, illetve szponzori csomagokért, illetve az olimpiai szimbólumok használatáért kapott összegek.

•

Jegyárbevétel (előrejelzett érték: 70 milliárd forint – 17%): Az olimpiai rendezvényekre árusított jegyek értékesítéséből származó árbevétel.

Állami támogatással nem számoltunk a bevételek között, bár megjegyzendő, hogy Athén esetében ez az összeg megközelítette a 60 milliárd forintot. Az OCOG bevételei – más olimpiák költségvetéséhez hasonlóan – fedezik az összes folyó felkészülési és szervezési költséget,

1. FEJEZET

—9


valamint a korábban leírt tartalmú „rövid távú befektetéseket”. A fennmaradó egyenleg 22 milliárd forint nagyságrendű, amely összeggel az OCOG hozzájárulhat például az állandó sportlétesítmények finanszírozásához. A pályázati költségvetés Pályázati költségvetés: 4 milliárd forint

Budapest esetében a pályázati költségeket a két szakaszra együttesen 4 milliárd forintra becsüljük. Korábbi tapasztalatok szerint a pályázati költségek megközelítőleg kétharmadát a magánszektor finanszírozza, de például Párizs (2008) esetében a teljes összeg állami forrásokból tevődött össze. A 2008-as pályázati folyamat óta a NOB által is elvárt követelmény a pályázati folyamat első, illetve második szakaszára vonatkozó pályázati költségvetés összeállítása és bemutatása. Korábban a pályázó városok által a pályázatra költött összegek és azok megoszlása az egyes költségtételek között nem minden esetben volt publikus. Vizsgálataink azt mutatják, hogy az egyes pályázó városok megközelítőleg 20–30 millió dollárt költenek a pályázati folyamat során. Az új kétlépcsős pályázati folyamat eredményeképpen az első lépcsőben kiesett városok nyilvánvalóan kevesebbet, a második pályázati szakasz összetettebb elvárásainak eredményeképpen a második fázisban bennmaradó városok többet költenek a pályázatokra, mint korábban. A sikertelenül pályázó városok esetében sem tekinthetőek a pályázati folyamatra költött összegek felesleges költségnek, mivel különböző pozitív hatásai lehetnek. A sikertelen pályázat eredményeképpen elhatározott infrastrukturális fejlesztések korábban megvalósulhatnak, a város számára pozitív reklámot jelenthet a pályázat már a pályázati szakasz során, a pályázó város esetleges későbbi pályázatra tapasztalatot szerez, illetve a folyamat eredményeképpen a városi önkormányzat, a kormány és egyéb a pályázatban résztvevő szervek munkakapcsolata és együttműködési készsége javulhat.

1.2.2

A BUDAPESTI OLIMPIA FINANSZÍROZÁSA

Az olimpia finanszírozása: nem mindent közpénzekből

A pénzügyi források bemutatásakor szét kell választani az olimpiának mint rendezvénynek közvetlen bevételeiből fedezett kiadásokat az egyéb forrásokból (közpénzek, magántőke, EU támogatások) fedezettektől: •

Az olimpia (OCOG) közvetlen bevételei a folyó szervezési költségeken túl fedezetet nyújtanak a sportlétesítmények „olimpiai módba” helyezésének és az olimpia utáni visszaalakításának költségeire, valamint az ideiglenes (nem utóhasznosított) sportlétesítmények felépítési és elbontási költségeire is.

•

A végleges (utóhasznosított) olimpiai létesítmények közül az sportlétesítményeket pedig tipikusan közpénzekből kell finanszírozni.

olimpiai

és

médiafalut

magántőkéből,

1. FEJEZET

a

— 10


•

5000 4500 4000 3500 milliárd forint

Az olimpia megvalósítása lényegében egy feszített ütemű, többségében költségvetési finanszírozású infrastrukturális fejlesztési csomag megvalósítását jelenti

Az infrastrukturális fejlesztéseket állami és önkormányzati költségvetésből, valamint magántőke és EU források bevonásával lehet finanszírozni.

3000 2500

Állami források Infrastrukturális fejlesztések

2000 1500 EU

1000 500 0

Olimpiai létesítmények

Magántőke

Rendezés költsége

Olimpiai bevételek

Költségek

Források

A grafikonról egyértelműen látható, hogy mind a szervezés/rendezés költsége, mind az olimpiai létesítmények beruházási költsége nagyságrendekkel elmarad a szükséges infrastrukturális fejlesztések költségétől. Az OCOG által nem fedezett beruházások finanszírozási forrásainak megoszlását mutatja be a következő tábla az egyes Master Plan változatokban:

1. FEJEZET

— 11


Költség kategória Infrastrukturális fejlesztések Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények Sportlétesítmények* Olimpiai falu Média falu Összesen

Duna menti olimpia Összktg. Állami Magán EU

A városmegújítás olimpiája Összktg. Állami Magán EU

milliárd forint Északi olimpiai park Összktg. Állami Magán EU

3 182 159 236 199 87

2 476 140 175 0 51

19 19 0 199 36

687 0 61 0 0

3 266 189 236 199 87

2 566 170 175 0 51

19 19 0 199 36

680 0 61 0 0

3 607 159 236 199 87

2 837 140 175 0 51

19 19 0 199 36

750 0 61 0 0

152 68 91 4 175

152 0 0 2 994

0 68 91 433

0 0 0 748

150 68 87 4 284

150 0 0 3 113

0 68 87 429

0 0 0 741

170 69 82 4 611

170 0 0 3 374

0 69 82 426

0 0 0 811

100%

72%

10%

18%

100%

73%

10%

17%

100%

73%

9%

18%

* További 83 milliárd forint jelenik meg az OCOG költségvetésben ideiglenes sportlétesítmények építésére Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott „olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége” tételtől.

Az állami források 95%-át olimpia nélkül is szükséges fejlesztésekre kell fordítani

A forrásokat tekintve látható, hogy a fejlesztések kevesebb, mint 30%-ában vonható be magántőke és EU források, 72–73%-ot pedig állami és önkormányzati forrásokból kell fedezni. Ugyanakkor az alábbi táblázatból látszik, hogy e források 94–95%-át alapeseti és előrehozott fejlesztések teszik ki, amelyek egyébként is szükségesek a város és az ország infrastrukturális felzárkózásához.

Költség kategória Alapeset fejlesztések Előrehozott fejlesztések Olimpiai fejlesztések Összesen

Duna menti olimpia Össz. Állami Magán EU 2 958 2 238 189 531 790 580 0 210 427 176 244 7 4 175 2 994 433 748

A városmegújítás olimpiája Összktg. Állami Magán EU 2 990 2 271 189 531 855 645 0 210 438 198 241 0 4 284 3 113 429 741

milliárd forint Északi olimpiai park Összktg. Állami Magán EU 2 961 2 242 189 531 1 149 875 0 274 500 257 237 6 4 611 3 374 426 811

Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott „olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége” tételtől.

1. FEJEZET

— 12


1.2.3

MAKROGAZDASÁGI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ÉS HATÁSOK A makrogazdasági alapeset

Makrogazdasági alapeset: Átlagosan 4%-os GDP növekedés 2020-ig 3260 milliárd forint állami infrastrukturális fejlesztés

Az olimpia megrendezésének makrogazdasági vonatkozású megvalósíthatóságát és hatáselemzését a 2003–2020 időhorizonton vizsgáltuk. Ma a szakértők többsége a jelen évtized végéig 4,5-4,7%-os GDP növekedést, ezt követően a növekedés ütemének csökkenését valószínűsíti, így 2020-ig átlagosan mintegy 4%-os GDP növekedés várható. Ez az alapeseti – az olimpia nélküli – növekedési pálya körvonalazza az ország és az államháztartás teherbíró képességét, az országos összberuházások nagyságrendjét a 2003–2012 közötti időszakban. Az alapesetben – az olimpia nélkül – megvalósuló makrogazdasági növekedési pályát a legfontosabb nemzetgazdasági folyamatok és makroszintű összefüggések modellezésével becsültük meg. A számítások szerint alapesetben (olimpia nélkül) az infrastruktúrára fordítható állami kiadások mértéke 2003 és 2012 között összesen 3258 milliárd forintra tehető. A tételes műszaki alapeset a különböző fejlesztési tervekben meglévő, az olimpiához szükséges fejlesztéseket tartalmazza, amelynek állami finanszírozású része, 1957 milliárd forint (a teljes állami finanszírozású alapesetnek, 2238 milliárd forintnak a makrogazdasági modell szerkezetéhez való igazodás miatt a közmű és környezetvédelmi tételekkel csökkentett része) ennek mintegy 60%-a.

A műszaki alapeset az állami infrastrukturális beruházások 60%-a

Az alapeset fejlesztési feladatok köréről elmondhatjuk, hogy a város és az ország olimpia nélküli fejlesztési stratégiájába tartalmilag beleilleszkednek. Ugyanakkor e fejlesztési tervek általában konkrét finanszírozási elképzeléseket nem tartalmaznak, ezért azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy az állami prioritások lehetővé teszik a fent meghatározott összes infrastrukturális beruházási keret 60%-ának az e tervekben meghatározott célokra történő felhasználását, valamint a fennmaradó 40% szükséges és elégséges az olimpiától független állami infrastruktúra-fejlesztési feladatok (gátak, utak, épületek, vasút, közmű, stb.) ellátására.

1. FEJEZET

— 13


A makrogazdasági megvalósíthatóság vizsgálata Az olimpiához szükséges beruházások a nemzetgazdasági beruházások 8%-át, a GDP 2%-át teszik ki

Az alapeseti és olimpiát feltételező fejlesztéseket, valamint azok makrogazdasági nagyságrendjét a következő táblázat szemlélteti (a Duna menti változat adatait használva): 2003-2012 Olimpiához szükséges fejlesztés

milliárd forint Előrehozott Összesen Alapeset és olimpiai 2 958 1300 4 258

GDP %-a

1.39%

0.61%

Nemzetgazdasági beruházások %-a

5.26%

2.26%

7.53%

2 238

757

2 994

GDP %-a

1.06%

0.36%

1.41%

Állami költségvetés %-a

2.06%

0.70%

2.76%

1 957

722

2 679

Ebből állami finanszírozású*

Állami rész körny. véd. és közmű nélkül:

2.01%

A táblázatban az olimpiához szükséges összes fejlesztés a 4175 milliárd forint összegű fejlesztés mellett tartalmazza az OCOG által finanszírozott 83 milliárd forint értékű ideiglenes létesítmény építést is.

A vázolt hosszú távú fejlődési pályából becsülhető, hogy nemzetgazdasági szinten (az ország egészére vonatkozó állami és magánszférában együttesen) a 2003–2012 közötti időszakban összesen mintegy 56 ezer milliárd forintnyi (2002. évi áron) beruházásra fog sor kerülni alapesetben az olimpia megrendezésétől függetlenül. Az olimpiai felkészüléshez szükséges projektek (alapeset, előrehozott és olimpiai) 4258 milliárd forintos összege (Duna menti olimpia) mintegy 8%-ot tesz ki, amely a vizsgált időszak GDP-jének csupán 2%-t jelenti. Az olimpia projekt állami finanszírozású része a teljes költségvetés 3%-át, alapeset nélkül csupán 0,7%-át teheti ki

Az államot, vagyis a költségvetést közvetlenül érintő állami beruházási rész, amely mintegy 3000 milliárd forintot jelent (a teljes 4258 milliárd forintból) a Duna menti olimpia esetében a teljes költségvetési kiadások egészéhez képest várhatóan nem lesz jelentős. Az olimpiai projektekkel kapcsolatos összes infrastrukturális beruházás kevesebb mint 3%-át, a csak az olimpiával összefüggő beruházások (előrehozott és közvetlen olimpiai) pedig 0,7%-át teszik ki az összes kiadásoknak, amely kevesebb, mint tizede a várható társadalombiztosítási és szociális szolgáltatásoknak, vagy kb. ötöde az államadóság finanszírozás költségének – ha hasonló költségvetési szerkezetet feltételezünk, mint amilyen a kilencvenes években volt Magyarországon. Tehát a nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva és az államháztartás teljes egészét tekintve az olimpiához kapcsolható beruházások beleilleszthetők az eddigi tapasztalatoknak megfelelő trendekbe, nem jelentenek lényeges hangsúlyeltolódást.

1. FEJEZET

— 14


720 milliárd forint többlet költségvetési forrás szükséges

Látható, hogy a költségek mértéke makrogazdasági szinten nem számottevő. Ugyanakkor olimpia esetén a költségvetés 3258 milliárd forintnyi „keretéből” 2680 milliárd forintot, 82%-ot kellene az olimpiához szükséges fejlesztések finanszírozására fordítani. Fenntartva a korábbi feltételezést, hogy az alapeseti fejlesztések finanszírozásán felüli beruházási keretet már nem lehet az előrehozott és olimpiai projektek finanszírozására fordítani, az olimpiához szükséges fejlesztések a Duna menti változatot alapul véve az alapesethez képest 722 milliárd forint többlet forrásigényt jelentenek. A többletforrás-igény lényegében az állami finanszírozású előrehozott és az olimpiai projektekből adódik. A többletigény mértéke évenként átlagosan 72 milliárd forint, ez nem meghatározó, de nem is elhanyagolható az állami költségvetés nagyságrendjeit figyelembe véve.

A többlet forrás igény többféle módon teremthető elő

Makrogazdasági elemzésünk alapján a szükséges állami források megteremtésére a következő lehetőségek, vagy ezek kombinációi adódnak: •

A költségvetési kiadási szerkezet módosítása, ezen belül ¾

Az infrastrukturális beruházások átcsoportosítása, amely esetben a fent meghatározott beruházási keret 82%-át kellene az olimpiával kapcsolatos (alapeset + előrehozott + olimpiai) fejlesztésekre fordítani, azaz 18% maradna minden egyéb állami infrastrukturális fejlesztési kötelezettség teljesítésére.

¾

A költségvetésen belül az állami transzferek, és/vagy természetbeni juttatások növekedésének kis mértékű mérséklése.

¾

A közösségi fogyasztás növekedésének mérséklése.

•

A költségvetési bevételek növelése az adóterhek kis mértékű emelésével (vagy csökkentés átmeneti mérséklésével).

•

Az államháztartási hiány lassabb ütemű csökkentése a maastricht-i kritériumok figyelembevételével.

E lehetőségek bármelyikének vállalhatóságát a költségvetés és a mindenkori gazdaságpolitika stratégiai prioritásai alapján lehet megállapítani. További számításainkban azt elemeztük, hogy a fent említett lehetőségek közül a jóléti transzferek, a természetbeni juttatások, és/vagy a közösségi fogyasztás mérséklése milyen mértékű visszaesést eredményezné a lakossági fogyasztások növekedésében. Vizsgálatunkat a következő három makrogazdasági alternatívában végeztük, a Duna menti szcenárió számait alapul véve: 1. változat: Az államháztartási hiánynak gyors csökkentése, és a maastricht-i kritériumoknak megfelelő 3% elérése 2007-re. 2. változat: Az államháztartás hiánya az első verzióhoz képest lassabban csökken, és 2009-re hirtelen éri el a 3%-ot. 1. FEJEZET

— 15


3. változat: A keynes-i multiplikátor hatás korlátlan érvényesülését feltételezzük a gazdaságban. A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy a többlet állami finanszírozásnak a transzferek visszafogásával történő megteremtése mellett az egyes változatokban – az alapesethez képest – hogyan alakul a GDP és a lakossági fogyasztás. Olimpiai eset és alapeset különbsége Pótlólagos finanszírozási igény

Időszak 2012-ig

GDP növekedési többlet

2012-ig 2020-ig

Alapeset GDP %-a

Lakossági fogyasztás változása

261 147

1 126 1 447

1 396 1 803

0,07%

0,68%

0,85%

-914

-466

0

-0,68%

-0,35%

0,00%

Alapeset

4,47%

4,47%

4,47%

Olimpiai eset

4,40%

4,43%

4,47%

Alapeset lakossági fogyasztás %-a 2012-2020

2012-ig

milliárd forint 1. változat 2. változat 3. változat 722 722 722

Lakossági fogyasztás növekedési ráta

Látható, hogy az első változat GDP növekedési hatása minimális (0,07%), de az állami transzferek visszafogása miatt a lakossági fogyasztás éves növekedési üteme még így is csak 0,07 százalékponttal (4,47%-ról 4,4%-ra) csökken. A második változatban a költségvetési hiány enyhébb kontrollja miatt a GDP jelentősebb mértékben növekedhet (0,7%). Az ezáltal keletkező pótlólagos költségvetési források nem elegendőek az olimpia többletköltségének finanszírozására, de a lakossági fogyasztás éves növekedési üteme már csak 0,04 százalékponttal csökken. A harmadik változatban a keynes-i multiplikátor hatás érvényesülését feltételezve vizsgáltuk az olimpia finanszírozhatóságát. A gazdaságba bekerülő pótlólagos beruházások multiplikátor hatása olyan mértékű GDP növekedést eredményez (0,9%), amely elegendő többlet forráshoz juttatja a költségvetést az olimpia finanszírozásához. Eszerint tehát az olimpia többlet beruházásai megtermelik saját finanszírozásukat. Mivel azonban a multiplikátor hatás csak a gazdaságban fellelhető szabad és mobilizálható erőforrások jelenléte mellett érvényesül, konzervatív megközelítéssel az így kiszámolt többlet GDP inkább egy optimista maximumnak tekinthető.

1. FEJEZET

— 16


1.2.4

GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A közvetett társadalmi és gazdasági haszon jelentős lehet

A bemutatott számítások az olimpia hatásainak legfontosabb mutatóit elemezték. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni számos olyan tényezőről, amelyek számszerűsítése, modellezése és előrejelzése jelen keretek között nem megoldható, de jelenlétük és hatásuk iránya nyilvánvaló. Ezek között említhető a külföldi tőke intenzívebb megjelenése, az ország nagyobb ismertségéből eredő előnyök, a turizmus fellendülése, vagy a gyors ütemben elért magasabb infrastrukturális fejlettségi szint. Az olimpia megvalósításának legnagyobb kockázata pedig az ütemezés által diktált kényszerpálya, amelyből adódóan az esetleges költségnövekedéseket kiszállási lehetőség nélkül el kell viselni. Görögország ma ezzel a problémával küzd, a szervezési problémák miatt bekövetkező csúszások a költségeket mintegy 75%-kal megnövelték. További közvetett társadalmi és gazdasági haszon az alábbiakból tevődhet össze: •

Az olimpiai létesítmények – sportcélú és nem sportcélú – utóhasznosításának pénzügyi és szociális hatásai. Az olimpiai és médiafalu utóhasznosítása üzleti hasznot, vagy – szociális lakásokként felhasználva – társadalmi hasznot nyújt. A sportlétesítmények utóhasznosítása inkább az egyes sportágak hazai fejlődése révén nyújt társadalmi hasznot, üzleti szempontból fenntartásuk inkább költséggel jár.

•

Az infrastrukturális beruházások nagy része az olimpia nélkül is megépülne, itt a gazdasági és társadalmi haszon az intenzív fejlesztési ütemből származik. Nemzetközi példák mutatják, hogy az olimpia – mintegy katalizátorként – kikényszeríti a nemzeti és politikai egységet a régóta szükséges, de konszenzus híján meg nem valósult fejlesztések elvégzéséhez.

•

Az előrehozott fejlesztések gazdaságélénkítő hatását is, bár nehezen számszerűsíthető, az előnyök között kell megemlíteni. A budapesti közlekedési infrastruktúra fejlesztése a város regionális központ szerepét támogatja, az országos út- és vasúthálózat fejlesztése pedig egyértelműen segíti a tőkeáramlást, a gazdaság élénkítését.

1. FEJEZET

— 17


Az olimpia rendezésének előnyei, hátrányai, kockázati tényezői Előnyök

Hátrányok – kockázati tényezők

A gyorsított infrastrukturális fejlesztés jelentősen felgyorsíthatja az ország felzárkózását az Európai Unió átlagához. Az olimpia rendezése biztosíthatja az alapesetben megfogalmazott infrastrukturális beruházások megvalósítását.

Az olimpia megrendezése az organikus fejlődéshez képest egy keresleti sokkot jelenthet, ami az államháztartási kiadások szerkezetét eltérítheti.

Az olimpia rendezésével egyértelműen Budapest lehetne a regionális központ.

A keresleti sokk ronthatja az egyensúlyi pozíciókat, és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás (az euró bevezetése) későbbre halasztódhat.

Az olimpiához kapcsolódó fejlesztések növelhetik a működő tőke beáramlását az országba.

A magyar gazdaság növekedési ütemének kedvezőtlenebb alakulása fokozottabb egyensúlyi feszültségeket okozhat az olimpiai felkészülés bizonyos éveiben.

A gyorsabban kiépülő autópálya-rendszer elmaradott területeinek felzárkóztatását.

ország

Alacsonyabb európai és világgazdasági növekedés, esetleg recesszió esetén, a feszített ütemű beruházások relatíve nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre, amely más területekről vonhat el további forrásokat.

Az olimpiai projekt beruházásai mintegy 50–80 ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást a 2004–2012 közötti időszakban.

A megkezdett beruházások már nem állíthatók le, a költségek alultervezettsége esetén is az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további erőforrásokat vonhat el az államháztartástól.

Az olimpiai projekt beruházásai – kedvező esetben – javíthatják az ország erőforrásainak kihasználását és ennek révén a gazdasági növekedés 0,1-0,2 százalékponttal felgyorsulhat 2004-2012 között.

Az építkezések megvalósulásának elhúzódása és az ezt kompenzáló gyorsítás jelentősen növelheti az építkezések költségeit.

Az ország ismertsége nő, aminek jelentős pozitív hatása lehet a turizmusra.

Az európai uniós csatlakozás esetleges elhúzódása vagy az uniós források alacsonyabb szintje a háttér infrastruktúra projektek megvalósulását veszélyeztetheti.

EU források igénybevétele az alapeset megvalósulásával biztosítható, mintegy 200 milliárd forint értékű támogatás köthető az előrehozott projektekhez.

Az olimpiára való felkészülést maximális hatékonysággal kell végezni, a követelményekhez képesti elmaradás miatt nem lehetnek tartalékok a felkészülésben.

segítheti

az

KÖVETKEZTETÉSEK Az olimpia gazdasági megvalósíthatósága szempontjából a legfontosabb megválaszolandó kérdéseket az alábbi pontokban foglaltuk össze. A megvalósíthatóság feltételeinek vállalhatóságát a gazdaságpolitikai és a fejlesztési prioritások ismeretében a döntéshozónak kell elemeznie. •

Megegyeznek-e a mindenkori kormány gazdaságpolitikai és költségvetési prioritásai az e tanulmányban vázolt alapeset infrastrukturális fejlesztések céljaival és irányával?

1. FEJEZET

— 18


•

Összeegyeztethető-e az állami/önkormányzati stratégiai és költségvetési elképzelésekkel az olimpia által megkövetelt gyorsított ütemű fejlesztés, amellyel Budapest közlekedési rendszere, illetve az országos főútvonal és vasúthálózat elérheti az európai fejlettségi szintet?

•

A költségvetés biztosítani tudja-e a 2003-2012 közötti időszakban infrastrukturális fejlesztésekre fordítható forrásainak mintegy 60%-át az olimpiához szükséges, de olimpia nélkül is tervezett infrastrukturális fejlesztések finanszírozására, illetve a fennmaradó 40% elégséges-e az egyéb állami infrastrukturális beruházási kötelezettségeinek teljesítésére?

•

2003 és 2012 között a költségvetésre háruló 722 milliárd forint többlet (előrehozott és olimpiai) fejlesztések finanszírozására elfogadhatók-e az alábbi lehetőségek vagy azok kombinációja: ¾

a költségvetési kiadások szerkezetének módosítása; az infrastrukturális fejlesztések alapeseti 60%-án felül további maximum 22%-ának az alapeseten felüli olimpiai fejlesztésekre való fordítása, vagy a jóléti kiadások (transzferek ill. természetbeni juttatások) növekedési ütemének enyhe mérséklése,

¾

a költségvetési bevételek növelése (pl. az adóterheknek a tervezettnél lassabb ütemű csökkentése),

¾

az államháztartási hiánynak a tervezettnél lassabb ütemű csökkentése (a GMU-hoz való csatlakozás veszélyeztetése nélkül).

Összességében a sokoldalúan elvégzett elemzések alapján az állapítható meg, hogy kedvező világgazdasági konjunkturális viszonyok mellett, az olimpiai projekt, vagyis a gyorsított infrastruktúra-fejlesztés, makrogazdasági szempontból megvalósítható. A megvalósításának egyaránt vannak előnyei, és lehetnek veszélyforrásai is. Így az olimpia megrendezése vagy meg nem rendezése a veszélyek és előnyök politikai, illetve gazdaságpolitikai mérlegelésén és azon gazdaságpolitikai prioritások megállapításán múlik, hogy mely előnyöknek és hátrányoknak tulajdonítanak nagyobb fontosságot a döntéshozók.

1. FEJEZET

— 19


1.3 1.3.1

A TECHNIKAI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG A VÁROS ÉS ORSZÁG KAPCSOLATA AZ OLIMPIÁHOZ

Budapest az olimpiát eszközként használhatja

Az olimpia esetleges megrendezése eszköz lehet Budapest számára ahhoz, hogy Magyarország, de különösen a főváros az elkövetkező 10–15 éves, történelmi jelentőségű – az EU csatlakozást is magában foglaló – fejlődési korszakában határozott, jól kommunikálható, konszenzusra alkalmas célok mentén legyen képes végrehajtani saját érdekeivel és az Európai Unió törekvéseivel harmonizáló feladatait. Magyarországnak, és ezen belül Budapestnek az eurózóna kiterjesztésével megegyező célirányos fejlesztése együttes hazai és európai érdek. Egy budapesti vagyis közép-európai olimpia új európai policentrumot, imázst, szerepet erősít. A budapesti olimpia megrendezéséhez szükséges térségi- és infrastruktúra-fejlesztések igénye megegyezik az európai térségi politikába illesztett Budapest igényelte fejlesztésekkel.

Budapest: cél a városi tér és életminőség javítása

Budapest versenyképessége – adottságaiból eredően – az átlagosnál nagyobb mértékben függ fizikai, környezeti állapotától. A város csak akkor válhat vonzó regionális központtá, ha épített és természeti környezetét egy új, humánökológiai szemlélet alapján fejleszti tovább. A fenntartható városfejlődés érdekében a nagyvárosok 10–15 év múlva egészen bizonyos, hogy a jelenlegitől lényegesen eltérő értékrendhez igazítják majd város- és közlekedés politikai gyakorlatukat, és ez Budapest esetében is igaz. A kormány által jóváhagyott Budapesti Városfejlesztési Koncepció szerint a város három alapvető érték – a hatékonyság, a lakhatóság és a méltányosság – érvényesülése mentén kell hogy fejlődjön. A budapesti városfejlesztés célja a városi tér és a városi életminőség javítása, amelynek legfontosabb eszközei a belső városrészek rehabilitációja, a Duna menti zóna fejlesztése, az átmeneti zóna tartalékainak kihasználása és a környezetminőség – ezen belül a közterületek állapotának – általános javítása. A fentiek tükrében kijelenthető, hogy az olimpia megrendezése nemcsak egy hatalmas kihívás, de egyben nagy lehetőség is a főváros és az ország számára. Az olimpia kapcsán cél az, hogy az olimpiai helyszínek megválasztása egybeessen a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakulásával, az olimpia kiszolgálására felépített közlekedési rendszer „utóhasznosítása” pedig egy környezetbarát, lakható város megteremtésére legyen alkalmas.

Létrehozható-e a szükséges infrastruktúra háttér 2012-ig?

Természetes alapkérdés, hogy a térbeni és fizikai adottságok mellett, Budapest (illetve az ország) rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges forrás- és időháttérrel, tehát létrehozható-e a szükséges infrastruktúra háttér 2012-ig. Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy az infrastruktúra költségek háromnegyed része az elkövetkező 10 év olimpiától függetlenül elhatározott közlekedési hálózat fejlesztéseinek költsége, és a költségek közel 45%-a pedig nem fővárosi, hanem elhatározott országos közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, melyek csak áttételesen kötődnek az olimpiához. A fejlesztések megvalósításának ütemezését vizsgálva célszerű az olimpiai alapesetbe sorolt projektekkel kezdeni a beruházásokat, már 2003 elejétől. Az olimpiai alapeset előrehozott projektjeit (a jelenlegi fejlesztési tervekben 2012 utáni

1. FEJEZET

— 20


Alapfeltételek: - alapeseti projektek elkezdése 2003-ban - olimpiai törvény 2005-ben - 2005 utáni fejlesztések tervei készen álljanak 2005 nyarára

megvalósulással szereplő beruházásokat), illetve az olimpiához közvetlenül kapcsolódó projekteket egy esetleges pozitív pályázati döntés – 2005 – után érdemes elkezdeni. A fejlesztések megvalósíthatóságának három fő alapfeltétele, hogy 2003-ban már az olimpiai alapeset projektek megfelelő ütemben elkezdődjenek, a NOB 2005-ös döntése idejére az olimpiai törvény már döntésre elő legyen készítve, illetve hogy a 2005 után kezdődő fejlesztések ütemezése, műszaki és finanszírozási terve elkészüljön legkésőbb 2005 nyarára. A szükséges infrastruktúra létesítmények döntő hányadának terv-ellátottsága ma minimális. A tervezői kapacitás meglehetősen bő, de egyes speciális- és nagylétesítményi tervezések esetén kritikus lehet. Mivel az engedélyezési eljárások beindítása nem lehetséges tervháttér nélkül, ezért 2003 első negyedévében, a pályázat benyújtására vonatkozó esetleges pozitív döntés esetén a biztosan – és olimpiától függetlenül is – szükséges létesítmények terveztetését el kell kezdeni úgy, hogy 2003 harmadiknegyedik negyedévére már engedélyezésre és a kivitelezők közbeszereztetésére alkalmas tervek részlegesen rendelkezésre álljanak. Figyelemmel az egyidejűségi korlátokra és az – egyébként megnyugtatóan bő és tovább bővíthető – kivitelezői kapacitások határaira, a szükséges infrastruktúrák építését 2004 elején (már ma is részlegesen előkészített fejlesztések esetén 2003-ban) el kell kezdeni. Az időfolyamatba bele kell számítani a közbeszereztetés időigényét és azt, hogy – különösen Budapest esetén – a város működésének fenntarthatósága is korlátozó tényezőt jelent. (A legutóbbi időkből is vannak rendkívül gyors építésre példák – mint pl. a Bartók Béla út átépítése 2002-ben, vagy a Millenáris park megépítése 2001-ben –, ez az ütem azonban 10 éven át csak nagy koncentrációval lehetséges.)

Fejlesztések sorrendjének meghatározása

Az egyidejű országos és fővárosi építések kockázatait a szükséges tervellátottság, a szükséges lebonyolítói kapacitás, és a szükséges kivitelezői kapacitás igénye mellett az érintett térségek építkezések időszaka alatti működőképességének fenntarthatósága is jelenti. Országos viszonylatban – tekintettel a területi megosztottságra – e kockázati tényező kevésbé jelentkezik, mint a szükséges forrás- és kapacitásigények kockázata. A szcenárió kiválasztása után, de függetlenül a preferált változattól Budapest esetén azonban több évre előretekintő építési Master Plan tervben kell meghatározni az egyes fejlesztések sorrendiségét, egymástól való függőségét úgy, hogy például a városi forgalom elvárt színvonalú fenntarthatósága biztosítható legyen. E Master Plan tervbe kell integrálni az építések időigényének és előkészítettségének szempontjait. Az alábbi ábrában a felkészülés legfontosabb logisztikai lépéseit, valamint a pályázati folyamat legfontosabb időpontjait mutatjuk be.

1. FEJEZET

— 21


ALAPESET FEJLESZTÉSEK (KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ) Az alapeseti fejlesztések felgyorsítására vonatkozó jogszabály életbe lépése ALAPESET SPORTLÉTESÍTMÉNYI REKONSTRUKCIÓ

OLIMPIAI TÖRVÉNY ÉS FEJLESZTÉSI ÜTEMTERVEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az olimpiai törvény hatályba lépése

2003

2004

Az olimpiai létesítményi beruházások többségének befejezése OLIMPIAI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ELŐREHOZOTT FEJLEZSTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A pályázati szándék írásbeli benyújtásának határideje – 2003. július 15 A pályázati kérdőív beadási határideje – 2004. január 15 A NOB döntése a jelölt városokról – 2004. június A pályázati dosszié beadási határideje – 2004. november 15 Döntés a rendező városról – 2005. július

A jelenlegi gyakorlattal nem, de egyedi törvényi háttérrel, kapacitások biztosításával és hatékony szervezéssel megvalósíthatóak a fejlesztések 2012-ig

A fentiek tükrében valamint a rendelkezésre álló idő és kapacitások oldaláról vizsgálva a megvalósíthatóságot bizonyosan állítható, hogy a jelenlegi beruházás előkészítői és döntéshozói gyakorlattal a fejlesztések egésze nem megvalósítható. A jelenlegi fejlesztési lassúság fő oka nem a kivitelezői kapacitások hiánya, hanem az előkészítés vontatottsága, a döntések elhúzódása és a folyamatos forráshiány. Ennek tükrében rögzíthető, hogy a jogszabályok és kötelezettségek betartásával, a kellő építési kapacitások biztosításával, valamint egy következetes szervezéssel a fejlesztések megvalósíthatók. Leszögezhető, hogy amennyiben erre vonatkozó sajátos (egyedi) törvényi háttérrel biztosítható az olimpia prioritása és az egyébként meglévő jogszabályok betartása, valamint a közreműködő kormányzati, önkormányzati és magán szereplők együttműködése, akkor – feltételezvén a szükséges területek megszerzésének viszonylagos gördülékenységét – az infrastrukturális fejlesztések megvalósíthatóságának kockázata a 2012-es olimpia megrendezése esetén a tűrhető határon belül tartható.

1. FEJEZET

— 22


Az ország egészét érdekeltté lehet tenni

A NOB előírásaiból eredően olimpiát egy város, és nem egy ország rendez. Ennek ellenére megrendezhető úgy a fővárosi olimpia, hogy annak az ország több vidékére kiterjedő fejlesztő hatása legyen. Az ország egésze elsősorban akkor lehet érdekelt az olimpiában, ha több térsége is részt tud venni az eseményekben, ha az országos hálózatfejlesztési elhatározások megvalósulását a vidéki helyszínek elősegítik, ha a kapcsolódó, kiegészítő rendezvényekkel az ország bemutatása, a vidéki idegenforgalom fejlesztése elősegíthető, ha az olimpiai látogatók szálláshelyének országos terítésével a vidéki vendéglátás fejleszthető, és ha a Budapesten épülő néhány mobil (áthelyezhető jelleggel megépülő) sportlétesítmény az olimpia után régióközpontokba, megyeközpontokba kerül áthelyezésre. Magyarország méreteiből következően egy esetleges budapesti olimpia – mégoly koncentrált versenyhelyszínek esetén is – az egész országra gyakorolt fejlesztő hatása jelentős lehet. Egy esetleges budapesti olimpia infrastrukturális szempontból egyértelműen előnyös Budapest és az ország számára, és mint ahogy azt később elemezzük előnyös lehet az olimpiai mozgalom számára is. Az eredeti koncepcióval összhangban a megvalósíthatósági tanulmány készítése során elsősorban abból indultunk ki, hogy a Budapestre gyakorolt pozitív hatásokat maximalizáljuk, miközben az olimpiai feltételrendszert teljesítjük. Egy olimpiai pályázat során mindenképpen törekedni kell arra, hogy egy világos pályázati stratégia nyomán olyan eszmeiségű pályázat szülessen, amely megfelelő egyensúlyt teremt az olimpia mozgalom és a város céljai között. Az alábbi táblázatban a legfontosabb közlekedési infrastruktúra beruházásokat foglaljuk össze. Valamennyi szcenárióban megvalósítandó közlekedési infrastruktúra beruházás Beruházás típusok

Jelenleg meglévő

Építendő

2012-re várható

Autópálya

448 km

Egyéb gyorsforgalmi út

114 km

375 km

489 km

-

1350 km

1350 km

Vasútvonal rekonstrukció (különböző mértékben) Metró, gyorsvasút Villamos Duna-híd (közúti) Városi főút Jelentősebb városi csomópont rendezés

328 km

776 km

31 km

25 km

56 km

145 km

21 km

166 km

13 db

3 db

16 db

502 km

61 km

563 km

-

3 db

3 db

1. FEJEZET

— 23


1.3.2

A SPORTINFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA

Sportlétesítmények tekintetében jelentős fejlesztésekre van szükség

Mind a 28 olimpiai sportág elemzését elvégeztük a verseny- és edzéshelyszínekre vonatkozó követelmények alapján. Több mint 60 lehetséges helyszín fizikai vizsgálata, illetve a többi lehetséges helyszín meglévő dokumentációk alapján történt vizsgálata után az eredmények azt mutatják, hogy a sportversenyek megrendezésére csak igen kevés meglévő vagy tervezett sportlétesítmény alkalmas. A jelenleg nem sport célra használt létesítmények tekintetében is arra a következtetésre jutottunk, hogy elsősorban a belmagasságra és az ülőhelyek számára vonatkozó kritériumok miatt egyik létesítmény sem használható olimpiai sportesemény rendezésére.

280 milliárd forint a sportinfrastruktúra szintre hozásához

A vázolt helyzet ellenére a budapesti olimpia versenyeinek megrendezéséhez szükséges sportlétesítményi háttér biztosítható. Az ingatlan kisajátítási, a tőkeköltségek 12%-ra tehető előkészítési (jogi, tervezési, stb.), valamint az ideiglenes létesítmények olimpia utáni környezeti rehabilitációs költségeivel együtt a versenyhelyszínek kialakításának teljes becsült költsége 280 milliárd forint. Sportlétesítményi költségek (Duna menti olimpia) Létesítmény típus Stadionok (olimpiai stadion + 4 labdarúgó stadion)

Építési költség (milliárd forint) 81

Fedett csarnokok (11)

80

Speciális létesítmények (16)

76

Ingatlan kisajátítás, előkészítési és környezet rehabilitáció

43

Összesen:

280

Legnagyobb hiányosságok a teremsportok esetében

A legnagyobb hiányosságok a teremsportoknál tapasztalhatóak. Az egyes versenyszámok és helyszínek sydneyi csoportosítását alapul véve az épülő Budapest Arénán és az új Kongresszusi Központon felül hét új 3–10 ezer néző befogadására alkalmas és két 14–18 ezres fedett csarnok építésére van szükség. A félbemaradt ELTE sportcsarnok bevonásával nem számoltunk, ennek befejezése esetén 4000-re bővíthető férőhely kapacitásával bevonható a versenyhelyszínek közé. A Puskás Ferenc Stadion csak teljes rekonstrukció vagy újraépítés esetén alkalmas olimpiai stadionnak. Vizsgálataink alapján teljes újraépítést javaslunk, amelynek költségét (az olimpiához szükséges ideiglenes felépítményekkel együtt) megközelítőleg 50 milliárd forintra becsüljük. Javaslatunk szerint az olimpia után is fennmaradó főbb nyitott helyszínű fejlesztések a négy labdarugó stadion, illetve csökkentett kapacitással a lovas-, vitorlás, sportlövész-, kajak-kenu / evezős-, tenisz- és kerékpár központok. A két úszóközpont, illetve fedett csarnok szintén a megmaradó fejlesztések kategóriájába tartoznak.

540 ezres férőhely

Az olimpiai versenyek megrendezéséhez összesen minimum 540 ezres férőhely kapacitást kell biztosítani a 28 sportág közel 1. FEJEZET

— 24


kapacitást szükséges biztosítani

600 sporteseményére több mint 30 versenyhelyszínen. Annak ellenére, hogy a 2008-as pekingi olimpia esetében ez a rendelkezésre álló férőhely kapacitás meg fogja haladni a 800 000-t, az olimpiai mozgalom egyik célkitűzése, hogy az olimpiák méretét, beleértve a sportlétesítmények kapacitását, a sportolók és sportágak számát csökkentse vagy legalábbis ne növelje. Ezt figyelembe véve Budapest esetében is az 540 ezres férőhely kapacitást tekintettük irányadónak.

Ülőhely kapacitások

Összes ülő férőhely

Budapest*

Sydney

540 000

630 000

Ebből meglévő

95 000

260 000

Ebből építendő állandó

125 000

160 000

Ebből ideiglenes

320 000

210 000

* A fenti férőhelyszámok átlagos adatok, a konkrét férőhelyek Master Plan szcenáriónként némileg eltérőek

NOB követelmény: A versenyhelyszínek koncentrált elhelyezése (50 km)

Az egyes versenyhelyszínek technikai követelményeire NOB ajánlások és előírások vonatkoznak, amelyektől csak néhány indokolt esetben lehet eltérni. A speciális sporttechnikai követelményeken felül a nyitott létesítmények esetében a legfontosabb elvárások a férőhely/ülőhely kapacitásra vonatkoznak, míg a fedett létesítmények esetében az ülőhely kapacitás, belmagasság és a megfelelő vizuális élmény biztosítása érdekében az alátámasztás nélküli egységes tér – esetleg igen nagy tengelytávú pillérkiosztás – a főbb szűrő kritériumok. Emellett általános elvárás, hogy az egyes versenyhelyszínek az olimpia falu 50 km-es körzetében legyenek elhelyezve. Ez alól csak a labdarúgás selejtezői és néhány speciális sportág (pl. vitorlázás) jelent kivételt. Pályázati stratégia kérdése, hogy a rendező város milyen mértékben tér el a koncentrált versenyhelyszín elrendezési koncepciótól. Budapest esetében is felmerülhet néhány vidéki helyszín bevonása, de véleményünk szerint ez a másik oldalon a pályázati esélyeket ronthatja.

Edzés helyszínek könnyebben megoldhatóak

Az edzés helyszínek biztosítására már meglévő sport- és jelenleg nem sportcélra használt létesítmények kisebb fejlesztésekkel alkalmasak. Ezen felújító beruházások nagyságrendjét 25 milliárd forintra becsüljük, amelyek eredményeképpen Budapest általános sport infrastruktúrája jelentős mértékben fejlődik. A sportlétesítmények sport illetve egyéb célú utóhasznosítási lehetősége az egyik kulcskérdése a budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos döntésnek. Ehhez kapcsolódik az olimpiai mozgalom irányadó, egyre inkább felerősödő eszméje a fenntartható fejlődés („sustainable development”) gondolata, amely összhangban van Budapest helyzetével és céljaival is. Ennek lényege, hogy az olimpiához szükséges sportlétesítményi fejlesztések eredményeképpen épülő sportlétesítmények elő- és utóhasznosítását biztosítani szükséges. Ezt a célt részben ideiglenes, részben az olimpia idejére kibővített, részben pedig az -

1. FEJEZET

— 25


olimpia előtt és után nem sport célra hasznosuló létesítmények építésével lehet elérni. A NOB számára azonban lényeges szempont, hogy ezen megoldások között az egyensúly megfelelő legyen, és az olimpiai eszme részben a megmaradó sportlétesítmények által a Játékok után is tovább éljen a rendező városon belül. Három ideiglenes jelleggel épülő fedett csarnok

Részletesen megvizsgáltuk az egyes sportlétesítmények tekintetében az utóhasznosítási lehetőségeket. A legkritikusabb létesítmények, a fedett csarnokok esetében javaslatunk szerint a Duna menti olimpia esetében a két jelenleg építés alatt lévő létesítményen (Budapest Aréna és új Kongresszusi Központ) felül a kilenc csarnokból négyet nem sport célú, kettőt sport célú utóhasznosításra javaslunk megtartani, míg hármat ideiglenes jelleggel javaslunk megépíteni. A nem sport céllal utóhasznosított létesítmények esetében konkrét utóhasznosítási javaslatokat dolgoztunk ki, elsősorban kiállítási csarnoknak vagy konferencia központnak javasolva az épületeket.

Az ideiglenes létesítmények olimpia utáni áthelyezése megoldható

Az ideiglenes létesítmények tekintetében megoldás lehet ezen épületek olimpia utáni áthelyezése. Az áthelyezett csarnokok célhelyszínei az olimpia után elsősorban vidéki városok lehetnek, mely révén az olimpia megrendezésének vidékre gyakorolt hatásai tovább növelhetőek. Szintén megoldásként merülhet fel egy erősödő trend, azaz hogy az ideiglenes létesítmények a Játékok után külföldön kerülnek értékesítésre (a tapasztalat szerint a reális piaci ár a bekerülési érték 25%-a lehet), vagy eleve használt létesítmény vásárlása történik külföldről.

A megmaradó létesítmények fenntartásához állami szerepvállalás szükséges

Korábbi olimpiák tapasztalata alapján egyértelmű, hogy az olimpiát követő időszakban a megmaradó sportlétesítmények sport iránti keresletnövekedést fognak generálni. Kérdés az, hogy ezen kereslet, illetve a nem sportcélra utóhasznosított létesítmények esetében az olimpiát követő utóhasznosított funkció mennyiben fogja ellensúlyozni a felmerülő fenntartási és működési költségeket. A sportcélú létesítmények esetében a működési és fenntartási költségek éves szinten a nyitott illetve fedett létesítmények esetében a teljes beruházási költség 3%, illetve 6%-ra tehetők (számításaink szerint a megmaradó létesítmények esetében ez összesen több mint évi 4 milliárd forintot jelent). Ebből kifolyólag a sport célra utóhasznosított létesítmény fenntartásához és működtetéséhez állami vagy önkormányzati szerepvállalás szükséges az olimpiát követő időszakban.

1.3.3

MASTER PLAN OPCIÓK BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

Három változat, amelyben az olimpia megrendezhető

A lehetséges helyszínek kijelölése, szűrése és csoportosítása után a megvalósíthatósági tanulmányban három olyan Master Plan változatot (helyszínelrendezési változatot) dolgoztunk ki amelyekkel a budapesti olimpia megrendezhető. A változatok valamennyi lehetséges verseny és más létesítmény helyszín, illetve terület részletes vizsgálata eredményeképpen születtek. Véleményünk szerint mindenképpen a három szcenárió közül (esetleg azok kombinációjával) kell kiválasztani egy esetleges pályázat esetén a helyszínelrendezési logikát, de nyilvánvaló, hogy apróbb módosítások elképzelhetőek a változatokon belül. Mind a három változat egy, a NOB követelményrendszerének megfelelő koncentrált olimpiát képvisel.

1. FEJEZET

— 26


Duna menti olimpia

Az 1. változat – A Duna menti olimpia – elsődleges eredménye a Duna menti zóna fejlesztése, a folyó menti alulhasznosított területek használatba vétele és rendezése, de kisebb mértékben elősegíti a város-rehabilitációt és egyes barnamezős területek revitalizációját is. A változat helyszínelrendezése két területegységre koncentrálódik, a Duna mentére és a Puskás Ferenc Stadion és környékére. Az olimpiai stadion a Puskás Ferenc Stadion helyén, az olimpiai falu Csepel-sziget északi részén, a médiafalu a Soroksári-Dunaág túloldalán a Csepel-szigettel szemben alakítható ki, míg a két média központ (MPC, IBC) a Puskás Ferenc Stadion környéki központban helyezkedik el. A változat közlekedési szempontból alapvetően tömegközlekedési eszközökre épít. A sportolók mozgása elkülönítetten történik elsősorban vízi úton és részben autóbuszokkal. A központi fekvésű olimpiai területek kiszolgálásában nagy arányban vehetők figyelembe a gyalogos mozgások. A változat nagymértékben hozzájárul a városfejlesztési célok teljesüléséhez, hiszen ezekben kiemelt cél a Duna mentének rendezése. A szcenárió utóhasznosítás szempontjából kedvező, mivel az olimpia létesítményei a város sűrűn lakott területei közé, a lakossági súlypontokhoz közel kerülnek. A változat jó imázzsal rendelkezik, Budapest és a Duna kapcsolata kihangsúlyozható, ennek kapcsán az ökológiai, kulturális és történeti vonatkozások kiemelhetőek. A változat városfejlesztési hatása elsősorban abból áll, hogy az amúgy is szükséges, részben vállalkozói tőkéből megvalósuló létesítmények megépülésének idejét előbbre hozza. A változat hátrányai közé sorolható, hogy helyenként a fővárosi fejlesztési koncepciókban tervmódosítást igényel, és a Duna menti átszellőzési folyosó részbeni beépítésének környezeti hatása nem kedvező.

A városmegújítás olimpiája

A 2. változat – A városmegújítás olimpiája – a hangsúlyt a rehabilitációra és az átmeneti zóna tartalékainak kihasználására, valamint a barnamezős területek reurbanizációjára fekteti, de Duna menti helyszíneivel hozzájárul a kihasználatlan folyópartok hasznosításához és rendezéséhez is. A változat három, a városközpontot északról – keletről – délről körülvevő városrészre, a Puskás Ferenc Stadion és tágabb környékére, Csepel-észak és a Kvassay-zsilip környékére, a dunai szigetekre és aquincumi Duna-partra koncentrálódik. Az olimpiai stadion a Puskás Ferenc Stadion helyén, az olimpiai falu a Józsefvárosi pályaudvar és volt Ganz-Mávag területén, a médiafalu részben a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részén, részben a rehabilitációs lakótömbök területén, míg a két médiaközpont a Puskás Ferenc stadion környékén helyezkedik el. A változat közlekedés terén alapvetően tömegközlekedésre épít, és a központi olimpiai területek kiszolgálásában nagy arányban vehetők figyelembe a gyalogos mozgások. Az olimpiai falu és a fő versenyhelyszínek közötti távolság minimális, és a sportolók mozgatása jól elkülöníthető a városi forgalomtól. A változat javaslatai teljes szinkronban vannak a fővárosi városfejlesztési és rendezési elképzelésekkel és szándékokkal, hiszen ezekben kiemelt célként szerepel a belső városrészek, lakóterületek tömb-rehabilitációja, az átmeneti (kevert lakó és iparterületi) zóna, a barnamezős területek megújítása, funkciócseréi. A városba helyezettség, a város bemutatása és a rehabilitációs szellem meghatározza ezen változat környezetbarát, értékőrző imázsát. A változat utóhasznosítás szempontjából kedvező és kiemelkedő városfejlesztő hatás várható tőle, mivel olyan rehabilitációs területeket érint, amelyek fejlődése „önmagától”, külső „lökés” kezdeményezés nélkül (magántőkéből) nem lenne megvalósítható. A változat hátrányai, hogy az építési munkák ideje alatt azok környezetterhelő hatása a lakóterületi tömbökben gondot okozhat, a nem teljesen megvalósuló város-rehabilitáció esetén Budapest árnyoldalai is láthatóvá válnak, ami az olimpia imázsát ronthatja. A tervezett területek bonyolult

1. FEJEZET

— 27


tulajdonviszonyai a területek hozzáférhetőségét nehezítik. Északi olimpiai park

A 3. változat – Északi olimpiai park – céljai csak részben illeszkednek a fővárosi elhatározásokba, de azokból a Duna menti zóna északi meghosszabbításához és szabadidős hasznosításához jelentős segítséget ad. A helyszínek két térségbe csoportosulnak az M0–M3 csomópontja köré és a Budán Békásmegyertől északra Szentendréig, a 11. főút és a Duna közötti sávra. Az olimpiai stadion az M3 – M0 – Rákospalotai határút – Szilas-patak által határolt területen, az olimpiai falu Káposztásmegyeren az elmaradt lakótelepépítés területén, a médiafalu Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületére, míg a médiaközpontok az olimpiai stadion szomszédságába kerülnek. Közlekedési szempontból elmondható, hogy az olimpiai rendezvényekre érkezők nagyrészt tömegközlekedési, egyes helyszíncsoportok esetében azonban jelentősebb arányban egyéni közlekedési eszközökkel érkeznek. A központi olimpiai területek kiszolgálásában nem vehetők figyelembe a gyalogos mozgások. Az olimpiai falu a versenyhelyszínek között helyezkedik el, mely a sportolók mozgatása szempontjából kedvező, az elkülönített szállítás megoldható, de jelentős kapacitás csökkenést okoz a normál városi forgalomban. A változat csak részben van összhangban a városfejlesztési célokkal, de a Duna menti zóna fejlesztését jelentős mértékben elősegíti. Ennek a változatnak az imázsát a parkszerűség határozza meg, azonban a várostól való elkülönülés az összbenyomást és Budapest bemutathatóságát csökkentheti. A megoldás Aquincum, Mocsáros-dűlő térségében jelentős fejlesztő, területfelértékelő hatást képvisel. A területek megszerezhetősége könnyebb, mint a többi változatnál, és az építési munkák környezetterhelő hatása kevés helyen érint lakóterületet. A változat hátrányai közé sorolandó, hogy a fejlesztő erőket a város peremére koncentrálja, ezzel a belső városrészek megújítása ellen hat, rehabilitációs hatása csekély, a külső területek fejlesztésével a szuburbanizációt segíti, a város belsejére nem terjed ki a közérzetjavító hatása.

Koncentráltabb vagy kiterjedtebb olimpiai helyszínek – pályázati stratégia kérdése

Mindhárom változat esetében vidéki helyszínek is bevonásra kerültek. A labdarúgó selejtezőknek Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged, a lovaglás és az íjászat versenyeinek Gödöllő, a vitorlás versenyeknek a Balaton, ezen belül Balatonfüred adhatna otthont. A vidéki helyszínek bevonása tekintetében ettől a megközelítéstől két irányban lehet eltérni, ez pályázati stratégia kérdése. A stadion rekonstrukciós program megvalósulása esetén elképzelhető egy olyan verzió, amelyben a labdarúgó selejtezőket is Budapest rendezné meg, és csak Balatonfüred, illetve Gödöllő maradna vidéki helyszínként. Ez egy koncentráltabb olimpiai rendezést jelentene. Amennyiben Budapest egy kiterjedtebb olimpiai elképzeléssel pályázik, akkor felmerülhet alternatív vidéki helyszínként a Velencei-tó vagy Tata (triatlon), Kaposvár és Miskolc (meglévő stadionok felújítás után mint versenyhelyszínek például a labdarúgó selejtezőkre) és a kajak-kenu és/vagy evezős versenyek is lebonyolíthatóak a szegedi már meglévő sportlétesítményben. Ez a koncepció – a NOB elvárásai okán – a pályázati siker szempontjából több kockázatot rejthet magában, és nem javasoljuk. Összefoglalásképpen elmondható, hogy mind a három változat értéket hordoz, de közülük a harmadik változat valamelyest eltér a város olimpia nélkül elhatározott fejlesztési céljaitól. A Duna menti változat inkább szabad, belvároshoz közeli területeket értékel fel, a Duna tengelyre szervezi a rendezvényeket, a Duna az olimpia fő utcája, a belváros együtt él a rendezvényekkel. A 2. változat egy ma leromlott minőségű városi teret értékel fel, a rehabilitációt szinte belerobbantja a város közepébe. Az északi változat a főváros lágyabb területein, az úgynevezett hátországban értékeli fel a sport és szabadidős funkciókat, jelentős

1. FEJEZET

— 28


zöldmezőt bevonva a városszéli területekből. A változat kiválasztását Budapest céljai határozzák meg

A három Master Plan változat eltérő mértékben segíti a városfejlődést, és a fejlesztési célok más-más részeinek megvalósításához tud jelentős segítséget nyújtani. Elkerülhetetlen annak meghatározása, hogy Budapest és Magyarország elsődlegesen mit szeretne elérni az olimpia segítségével, és a fő cél és a prioritások rögzítése után választható ki az a változat, amely a konkrét célok eléréséhez leginkább hozzásegít. A következő oldalakon térképeken mutatjuk be a három helyszínelrendezési változatot.

1. FEJEZET

— 29


1. FEJEZET

— 30


1. FEJEZET

— 31


1. FEJEZET

— 32


1.3.4

TURIZMUS ÉS SZÁLLÁSHELY ELVÁRÁSOK

Megvalósíthatóság illetve pályázati hiány megkülönböztetése

A turizmus területén a NOB csak a szállodai férőhelyekre fogalmaz meg egyértelmű elvárásokat, ezért vizsgálatainkat elsősorban e területre koncentráltuk. A NOB elvárásai eltérőek az olimpiai pályázat I. és II. fázisában. A konklúziók levonása során szét kell választanunk a megvalósíthatóságot (Budapest a Játékok idején rendelkezik-e a NOB szerinti szükséges szobaszámmal), illetve azt, hogy Budapest milyen értékelést kap a NOB-tól a pályázat értékelése során. Erre azért van szükség, mert a NOB – a 2008-as pályázati értékelést alapul véve – elvárása a pályázati folyamat I. fázisában (42 000 3–5*-os szállodai szoba) nagyobb, mint a pályázati folyamat II. fázisában (31 300 szállodai szoba). A NOB a rendező várossal a II. fázis követelménye alapján köt szerződést, így a városnak fizikailag ezt a szobaszámot kell biztosítania.

NOB szállodaszoba elvárások és szálláshely kapacitások Budapest és 50 km-es körzetére vonatkozóan

Megvalósíthatósági szempontból nincs hiány

1

NOB követelmények I. fázis (3–5*-os szállodai szoba)

42 000

2

NOB követelmények II. fázis (3–5*-os szállodai szoba)

31 300

3

Budapest és 50 km-es körzete jelenlegi szobakínálata (3–5*-os kategória)

15 027

4

Rövid távú bővítések Budapesten (2004-ig)

3 358

5

Tervezett médiafalu szobakínálata

17 000

6

Prognosztizált szállodaszobaszám növekedés (2005–2012)

5 226

7

NOB által elismert szállodaszobaszám növekedés Budapest esetében (=0,8*(5+6))

17 781

8

NOB I. fázis követelménye és a pályázat értékelése időpontjában rendelkezésre álló szállodaszám közötti különbség (=1-3-4)

23 615

9

Kimutatott hiány az első fázisban lefolytatott értékelés során (=8-7)

5 834

10

NOB felé bemutatandó, a prognosztizált szállodaszobaszámon felüli szállodaszobaszám fejlesztés az I. fázisban a pályázat kedvező elbírálása érdekében (Pályázati hiány) (=9/0,8)

7 292

11

Hiány a második fázisban (Megvalósíthatósági hiány) (=2-3-4-5)

0

Megvalósíthatósági szempontból elmondható, hogy Budapestnek nem lesz szállodaszoba hiánya a NOB II. szakaszra vonatkozó követelményeihez képest. Ez a megállapítás feltételezi, hogy megvalósulnak a rövid távú, már folyamatban lévő vagy az ismert szállodaépítési tervek és a későbbiekre prognosztizált szobaszám növekedési elképzelések, és felépül a 17 000-es médiafalu. Mindenképpen meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy a fenti megállapítás pusztán a NOB a pályázati folyamat II. fázisában szigorúan vett követelményeire igaz. Amennyiben a jelenlegi szobakínálaton, a rövid távú bővítéseken és a médiafalun kívül

1. FEJEZET

— 33


pótlólagos szállodaszobák nem létesülnek 2012-ig, akkor feltehetőleg akár problémát is jelenthet a magasabb igényszintű olimpiai látogatók elszállásolása. Pályázati hiány: 7300 3–5*-os szoba

A pályázat I. fázisának értékelési szempontjából a helyzet különböző. A fentiek alapján – 17 000-es médiafalu létesítésével kalkulálva – a pályázati folyamat első szakaszában a szállodaszoba hiány a 3–5*-os kategóriában közel 7300 szobára – megközelítőleg 1400 db 4–5* és 5900 db 3*-os szobára – tehető. Ennek tükrében elmondható, hogy a pályázati folyamat első szakaszában a szállás elvárások teljesítése várhatóan nem lesz a pályázati anyag erőssége. A megközelítőleg 7300-os szállodai szoba hiány áthidalására vonatkozó terveket a pályázat során hiteles módon szükséges bemutatni, amelyre több eszköz is kínálkozik:

Az olimpiai látogatók szállásigényével is számolni kell

•

A versenybírókat és játékvezetőket külön faluban lehetséges elszállásolni (Sydney esetében ez 1300 szobát jelentett).

•

A Duna nemzetközi vizein jelenleg mintegy 40 szállodahajó üzemel, amelyeken körülbelül 2500 3–5*-os szállodai szoba áll rendelkezésre. 2012-ig további növekedés várható (kb. 625 szoba) és a többi európai folyó luxushajói tovább csökkenthetik a hiány mértékét.

•

Ideiglenes szálláshelyekkel és/vagy többfunkciós építményekkel is csökkenthető a szállodaszoba hiány mértéke (pl. kollégiumok, irodák).

•

Az állam által nyújtott ösztönzési formák elősegíthetik az erőteljesebb növekedést.

A NOB elvárásain kívül az olimpiai látogatók szállás igényével is számolni kell. Számításaink szerint mintegy 1,2 millió nemzetközi turista érkezése várható a rendezvényekre. Ebből következően átlagosan mintegy 255 ezer külföldi turista és tágabban vett olimpiai családtag elszállásolása szükséges naponta szállodában vagy hivatalos szálláshelyen. Feltételezésünk szerint a 960 ezer hazai nézőből 530 ezren vidékről érkeznek, de ők nem fognak jelentős szálláshely kapacitást lekötni. A 2012-re prognosztizált országos, hazai és külföldi olimpiai turizmus céljára felhasználható szálláshely kapacitást – a rendezvény helyszínekhez képesti távolságok és várható közlekedési kapcsolatok minőségének figyelembevételével – 370 ezer férőhelyre becsüljük.

Férőhely kapacitás elegendő lehet a turisták elszállásolására

A fentiek alapján összességében a férőhely kapacitás elegendő lehet az olimpiai turisták elszállásolására, igaz az igények és a kínálat eltérő struktúrája okozhat fennakadásokat (pl. magas kategóriában). Ezen felül az átlagos kapacitástól az esetleges maximális igény jelentősen eltérhet, így elképzelhető, hogy Athén vagy Sydney mintájára az „Olimpiai házi szállás program” keretében is szükség lehet szálláshelyek biztosítására (tervek szerint 100 ezer ember Athén esetében).

1. FEJEZET

— 34


Közel 17 millióval több turista 2005 és 2012 között

Az olimpia rendezésének ténye pozitívan hat a Magyarországra beutazó külföldi turisták számára. Becslésünk szerint az általános trend felett a pályázat évétől már érzékelhető lesz növekedés. Az olimpia éve után a sydneyi tapasztalatokra is építve, valamelyest stagnálni, majd a későbbi három évben újra növekedni fog a turisták száma. Becslésünk szerint alapesetben összesen a 2005–2020 periódusban mintegy 17 millióval több turista érkezhet Magyarországra az olimpia hatásaként. (2001-ben a Magyarországra érkező külföldi turisták számát 11,3 millióra becsüljük.)

Bevételnövekedés: 2002–2020 között 2350 milliárd forint

Előrejelzésünk alapján a 2002 és 2020 közötti periódusban a turizmus iparág többletbevétele 2350 milliárd forint lehet az olimpia hatásaként. Ezen felül az olimpia háromhetes időszaka alatt a többlet turistaszám alapján körülbelül 110 milliárd forint többletbevétel várható. A szállodafejlesztési feltételezések (3–5*-os szobák Budapesten) alapján előrejelzett szállodaszám növekedés alapján mintegy 50 milliárd forintra tehető az olimpiához köthető a szálloda beruházások költsége, amely feltételezésünk szerint teljes mértékben magántőkéből finanszírozandó.

1.3.5

OLIMPIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem mint az olimpia mozgalom harmadik pillére

A környezetvédelmi témakör mára az olimpiai pályázatok egyik legfontosabb elemévé vált. A sport és a kultúra mellett a NOB a környezetvédelmet tekinti az olimpiai mozgalom harmadik pillérének. A fenntartható fejlődés és sport kapcsolata révén megfogalmazott elvárások nem csupán az Olimpiai Játékok környezetre gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére illetve mérséklésére vonatkoznak, hanem fontos feladat a környezet minőségének javítása és az igényes építészeti együttesek megteremtése is.

Alapesetbe nem tartozó költségek: 60–100 milliárd forint

Az olimpia megrendezéséhez szükséges kifejezetten környezeti jellegű, alapesetbe nem sorolható projektek költsége Master Plan változat függő, azaz az 1. és 3. változat esetében több mint 60 milliárd, míg a 2. változat esetében közel 100 milliárd forint. Ezen túlmenően külön környezetvédelmi projekteket az alapeset nem tartalmaz, a környezetvédelmi költségek egy része a létesítményekkel együtt azok beruházási programjaiban, a közlekedésfejlesztési és közműfejlesztési projektekben jelentkezik. Az olimpiával kapcsolatos környezeti hatások három nagy csoportja az előkészítés (fejlesztések, építkezések), a Játékok lebonyolítása és az utóhasznosítás során jelentkező hatások. Az előkészítés alatti hatások egyrészt a létesítmények építésének helyszínén, másrészt a szomszédságokban és a létesítmények megközelítési sávjában érvényesülnek, és a nagyobb létesítmények esetében feltételezhetően éveken keresztül tartanak. A Játékok időszakában a helyszínek környezetében lokálisan jelentkező terhelések a létesítmények jellegétől, befogadóképességétől és a rendezvény jellegétől függnek, de csak időszakosak, és többségük nem eredményez veszélyes mértékű, helyrehozhatatlan károsítást. Budapest egészét érintően azonban az olimpia ideje alatt a Budapest állandó lakos számának 30%-át meghaladó napi csúcsterhelés az élet minden területén (közlekedés, szennyvízkibocsátás, hulladéktermelés, közterületek igénybevétele, stb.) éreztetni fogja hatását. A

1. FEJEZET

— 35


tervezett fejlesztések és létesítmények Játékok utáni hasznosítása, és a város környezetvédelmi koncepciójába illeszthetősége kapcsán elmondható, hogy a tervezett fejlesztések pozitív hatásai a jelenleg rendezetlen, több esetben szennyezett és károsított településrészek hasznosításában, új zöldfelületi elemek létesítésében, a településkép és a környezet-állapot javítását célzó intézkedésekben testesülnek meg. A közművekre vonatkozóan alapeseti projekt csak a szennyvízkezelést érinti. A többi közmű vonatkozásában a szükséges ellátás különösebb főlétesítményi beruházás nélkül nagy biztonsággal megoldható.

1.4

EGYÉB MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK TECHNOLÓGIA

Magyarország távközlési és informatikai területen felkészült

Magyarország a távközlési és informatikai területeken jó felkészültséggel rendelkezik. A meglévő hálózatokat és a piacon lévő vezető szolgáltatókat kiterjedt, a kor színvonalának megfelelő, kibontakozóban lévő versenyszellemű szolgáltatások, felkészült és jelentős tudásalapú munkaerőpiac jellemzik. A hálózatok – megfelelő kiépítettségük mellett – jelentős tartalékokkal rendelkeznek, az olimpiai követelményeknek való megfeleléshez csak jól behatárolható, koncentrált fejlesztésekre és bővítésekre lenne szükség.

140 milliárd forintos beruházás szükséges

Az Olimpiai Játékok távközlési és informatikai elvárásainak való megfelelés mintegy 140 milliárd forintba kerül, amelyből 57 milliárd forint az OCOG által nem finanszírozott, utóhasznosításra kerülő beruházás. A költségek jelentős részét a szponzorszerződésekkel lehetne ellensúlyozni, másrészt a beruházások finanszírozását az utóhasznosítások révén – a piaci szolgáltatók érdekeltté tételével – kedvezően lehetne alakítani. Az egységes segélyhívó rendszer kiépítésén kívül az összes egyéb körvonalazott beruházásnak az olimpiától függetlenül is meg kell történnie.

BIZTONSÁG Magyarország képes biztonságos olimpiát rendezni

Áttekintve a NOB biztonsági elvárásait, a hazai biztonsági és biztonságpolitikai helyzetet, a korábbi világesemények rendezésének tapasztalatait és a kockázati tényezőket, Magyarország rendelkezik mindazon adottsággal, amely egy biztonságos olimpia megrendezéséhez szükséges. Elengedhetetlen a feladat teljesítéséhez a nemzetközi és hazai, állami és magán biztonsági szervek bevonása. Tapasztalatok alapján a feladat végrehajtásához a rendőrségtől és a magán biztonsági szolgálatoktól a jelen számítások szerint körülbelül 25 000 fő bevonására van szükség.

25 000 fő, 50 milliárd forint

Az Olimpiai Játékok biztonsági költsége az előzetes számítások szerint mintegy 50 milliárd forint, amelyből 30 milliárd forint az OCOG által nem finanszírozott, utóhasznosításra kerülő beruházás. A biztonsági költségek tartalmazzák valamennyi

1. FEJEZET

— 36


sportesemény, valamint az olimpiai falu, a médiafalu és az IBC/MPC teljes biztonsági ellátását. Ezen felül számítani kell arra, hogy az olimpia a hon- és rendvédelmi szervek fokozott készültségét és igénybevételét fogja igényelni. Ennek költségére jelenleg nem áll becslés a rendelkezésünkre (részben az adatok bizalmas jellege miatt), annyi azonban megállapítható, hogy Athén 600 millió dollárra (150 milliárd forintra) becsüli a biztonsági költségeket. Biztonsági kérdések növekvő jelentősége

A tavaly szeptember 11-i terrorcselekmények hatására, prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő olimpiák esetében a biztonság kiemelt és növekvő szerepet kaphat. A Salt Lake Cityben 2002 februárjában megrendezett téli olimpia biztonsági rendszerének kialakítását már nagymértékben befolyásolták a New York-i események. Salt Lake City esetében az előző Amerikában rendezett Lake Placid-i téli olimpiához képest 1000-ről 10 000-re növekedett a szolgálatba állított biztonsági személyek száma, és a biztonsági költségek elérték a 300 millió dollárt. Biztonsági szempontból a sikeres pályázathoz a legfontosabb, hogy hitelesen legyen bizonyítva az értékelő bizottságok számára, hogy mind szervezés és mind lebonyolítás területén a pályázó város rendelkezik azzal a tapasztalattal és tudással, ami egy biztonságos olimpia megrendezéséhez szükséges.

EGÉSZSÉGÜGY Az olimpiai eszme propagálása során a NOB kiemelt hangsúlyt helyez a sportolók egészségének megőrzésére. Ennek megfelelően, a pályázó városnak a pályázatban részletesen be kell mutatnia a rendező ország általános egészségi színvonalát, valamint az egészségügyi rendszerének hatékonyságát. A korábbi rendező városok nyilatkozatban garantálták az egészségügyi személyzet, a szolgáltatások, és berendezések rendelkezésre állását a Játékok ideje alatt. Ez a kötelezettség valószínűsíthetően a jövőben sem változik jelentősen. Magyarország képes a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás biztosítására

Figyelembe véve az egészségügyben az elkövetkező évekre tervezett fejlesztéseket és beruházásokat (pl. sürgősségi betegellátás és kórházfejlesztés) Magyarország biztosítani tudná a sportolók, az olimpiai család, a szervezők, valamint a Játékok idejére ideérkező turisták megfelelő színvonalú egészségügyi ellátását. Az akkreditált sportolók és kísérőik egészségügyi ellátása az olimpiai falu poliklinikáján történik. Ennek költségeit – amely 2 milliárd forint – az OCOG költségvetés tartalmazza. Ezen felül jelentős teher hárul az egészségügyi költségvetésre, amely egyrészt adódik az olimpia időszakában ideérkező turisták egészségügyi ellátásából adódó többletszükségletből, másrészt az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges erőforrás átcsoportosítás többletköltségéből. A paralimpiai szervező bizottság felelős a Paralimpiai Játékok alatti egészségügyi ellátás biztosításáért. A Paralimpiai Játékok egészségügyi programja szorosan integrálódik az Olimpiai Játékok egészségügyi programjába; az ellátó orvosok, nővérek és egyéb kiszolgáló személyzet feladata ennek értelmében kettős. Ugyanúgy, mint az olimpia esetében, egészségügyi ellátásról kell gondoskodni minden olimpiai helyszínen (sportlétesítmények, edzéshelyszínek, paralimpiai falu, a paralimpiai családnak biztosított szállodákban).

1. FEJEZET

— 37


METEOROLÓGIA Magyarország éghajlati adottságai kedvezőek

Magyarország éghajlati adottságai az Olimpiai Játékok megrendezése szempontjából kedvezőek. Az Olimpiai és a Paralimpiai Játékok időszakának kijelölésekor, a NOB ajánlása mellett, számos meteorológiai szempontot figyelembe kell venni, így a csapadék- és szélviszonyokat, a hőmérsékletet, a napsütéses órák számát, a relatív páratartalom mértékét, stb. Vizsgálatunk alapján a májustól szeptemberig tartó időszak alkalmas lehet a Játékok megrendezésére. Szélviszonyok tekintetében május a legkedvezőbb hónap, ugyanakkor május végén, június elején esik a legtöbb csapadék a vizsgált időszakra vetítve. Július és augusztus a legmelegebb és legkevésbé csapadékos hónapok. A kedvezőtlen időjárási viszonyok számos sportág versenyeinek lebonyolítását késleltethetik vagy akadályozhatják (a szabadtéri sportágak közül is kiemelendőek azok a sportágak, amelyek megrendezhetőségét az aktuális szélviszonyok befolyásolják).

A BUDAPESTI PARALIMPIA Paralimpiai Játékok szervezési költségvetése 25 milliárd forint

A budapesti Paralimpiai Játékok szervezésének és megrendezésének kalkulált költségvetése megközelítőleg 25 milliárd forint, amelyet a bevételi oldal fedez. Sportlétesítményi szempontból megállapítható, hogy a paralimpiai versenyszámokat az olimpiai létesítményekben minimális átalakítással kivétel nélkül meg lehet rendezni. Ez feltételezi azt, hogy a sportlétesítmények kialakítása eleve a mozgáskorlátozottak hozzáférési szempontjainak megfelelően történik, ami egyébként alapvető követelmény olimpiától függetlenül is. A Paralimpiai Játékok megrendezése Budapest általános infrastruktúrájával kapcsolatban is feltételezi egyes tervezett beruházások megvalósulását. Olimpiától független EU elvárás, hogy a közlekedési eszközök 2005-ig, míg a közintézmények 2010-ig mozgássérültek számára is hozzáférhető módon kerüljenek átalakításra. Ezen fejlesztések költségeit költségkalkulációinkban nem tüntettük fel.

Pozitív hatás a mozgáskorlátozott társadalomra

A Paralimpiai Játékok 12 versenynap alatt kerülnek lebonyolításra, és azokat két héttel az olimpia után rendezik meg. Ugyan a paralimpiai versenyek nagyságrendje az olimpiáénál jóval kisebb, de jelentőségük egyre inkább növekszik. A mozgáskorlátozottak lehetőségeire és esélyegyenlőségének megteremtése a Paralimpia Játékok, illetve annak eszmeisége jelentős pozitív hatást gyakorolhat.

1. FEJEZET

— 38


1.5

JOGI KÉRDÉSEK

A nemzeti olimpiai bizottság nevez; a város nyújtja be a pályázatot

Budapestet a Magyar Olimpiai Bizottság nevezheti be a jelentkező városok közé. A pályázatot ugyan hivatalosan Budapest nyújtja be a MOB jóváhagyásával, de a pályázat koordinációja, valamint az előírt garanciák megadása, a megfelelő helyszínek létrehozása és a kapcsolódó ügyek megkívánják a Kormány –, valamint a felhatalmazó jogszabályok elfogadásával kapcsolatban a Parlament – bevonását is. Bár jogi szempontból nincs szükség a főváros, a MOB és a Kormány közötti szoros együttműködést lehetővé tévő új jogszabályok megalkotására, a szoros együttműködés a sikeres pályázat szempontjából mindenképpen alapfeltétel. Kívánatos a Kormány, Budapest és a MOB részéről a pályázat benyújtására felhatalmazó és az azzal kapcsolatos kiadásokat jóváhagyó tartalmú határozatok meghozatala. Mindehhez kapcsolódóan az érintett helyi önkormányzatok bevonása is tanácsolt.

Rendező város szerződés

A Rendező város szerződés (Host City Contract) – amely egyrészről a NOB, másrészről a rendező város és az adott ország Olimpiai Bizottsága között létrejövő alapszerződés – tartalmazza az Olimpiai Játékok megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos rendelkezéseket. Az olimpia rendezési jogának elnyerése után az Olimpia Játékok Szervező Bizottsága (OCOG) a Rendező város szerződéshez szerződő félként csatlakozik. A kandidálási eljárás előírja, hogy a rendező város, a MOB és az érintett állam kormánya számos különböző garanciát adjon az Olimpiai Játékok megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban. A garanciák közé tartoznak a megfelelő finanszírozás biztosítására vonatkozó pénzügyi garancia és az állami hatóságok által a megfelelő közlekedés, orvosi, sajtó és más létesítmények biztosítására vállalt garanciák is. Az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szellemi alkotásokhoz fűződő jogok szigorú szabályozás és ellenőrzés alá esnek. Az olimpiai jelkép, a zászló, a jelmondat és a himnusz reklám, kereskedelmi vagy bármely más haszonszerzés céljára irányuló hasznosítása a NOB kizárólagos jogát képezi.

Speciális jogszabály meghozása szükséges

A Kandidáló Város minősítés elnyerése és az Olimpiai Játékok rendezési jogáért benyújtott hivatalos pályázat után egyértelműen szükségessé válik a vonatkozó felhatalmazások megadása a kormány és a Parlament részéről. Ehhez kapcsolódóan szükséges, hogy a Kormány és a költségvetés kifejezetten jóváhagyja a garanciavállalás pénzügyi tételeit. Ennek folytán, véleményünk szerint speciális jogszabály megalkotása szükséges, amely kifejezett felhatalmazást ad az Olimpiai Játékok rendezési jogának hivatalos megpályázására vonatkozóan. E jogszabály-alkotás tovább tisztázhatná a különböző kormányzati felelősségi köröket, beleértve Budapest és a többi különböző önkormányzat viszonyát is.

1. FEJEZET

— 39


1.6

TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS HATÁSOK

Az olimpia társadalmi hatásai három területen jelennek meg

Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok gazdasági és társadalmi hatásainak egy része számszerűsíthető, más része kevésbé kimutatható. Ilyen hatás például az olimpiához közvetlenül kapcsolódó társadalmi tudatváltás, a nemzeti büszkeség érzésének erősödése, pozitív országimázs kialakulása, az olimpia idejére jellemző felfokozott lelkesedés és légkör. A pozitív hatások mellett számolni kell az olimpiához kapcsolható negatív tényezőkkel is, mint például a közlekedési akadályok, az olimpia következményeként megjelenő környezetvédelmi káros terhelések, fokozott biztonsági veszélyeztetettség. Az Olimpiai és a Paralimpiai Játékok hatásai az érintettek számára gazdasági, társadalmi/politikai és kulturális vetületben jelennek meg:

Olimpiai Játékok Önkéntesek Emberi jogok

Szállodák Turizmus

Mozgáskorlátozottak

Sportlétesítmények

Közlekedés szerkezet

A nemzeti sport támogatása

Olimpiai falu

Kultúra Építőipar Környezet

Foglalkoztatottság

Létesítmények

Kikapcsolódás

Lakáshelyzet

Siker

Szociális helyzet / Életminőség / Szabadidő / Egészség / Nemzeti büszkeség / A város adottságai = Társadalmi hatás

= Gazdasági hatás

= Kulturális hatás

Hosszú távú és látható hatások az olimpia után fennmaradt beruházások: a sportlétesítmények, a lakóházak, a közlekedési infrastruktúra, a mozgáskorlátozottakat kiszolgáló infrastruktúra. Az olimpiához közvetlenül kötődő rövid távú látható hatás maga az olimpia megrendezése, a sportsikerek stb. A rövid távon érvényesülő közvetlenül nem látható hatásként jelentkezik az olimpia rendezéséből adódó légkör és lelkesedés. A nem látható és hosszú távon érvényesülő hatások közül kiemelendő az olimpia hatásaként jelentkező javuló életkörülmények, a nemzeti büszkeség erősödése, Budapest és ezáltal Magyarország nemzetközi megítélésének javulása.

1. FEJEZET

— 40


1.7

PÁLYÁZATI FOLYAMAT ÉS PÁLYÁZATI SIKERTÉNYEZŐK

Kétfázisú pályázási folyamat

A NOB a közelmúltban alapvető változtatásokat vezetett be a pályázati folyamatban, amelyet a 2008-as rendező város kiválasztásánál alkalmaztak először. A rendező város új kiválasztási folyamata két fázisban zajlik. Az I. fázisban a kandidáló városok kiválasztása történik a pályázó városok közül, majd a II. fázis végén, melyben csak a kandidáló városok vesznek részt, a NOB kiválasztja a rendező várost.

I. fázis: a kandidáló városok kiválasztása

Az I. fázis során a 2012-re pályázó városok (azok a városok, amelyek hivatalos levelet küldtek a NOB-nak a pályázati szándékukról 2003. július 15-ig), kézhez kapnak egy kérdőívet, amelynek célja az egyes pályázó városok olimpiai játékok megszervezési, lebonyolítási képességeinek felmérése. A kérdőív 6 témájában a 22 kérdés értékelését a NOB Pályázatelfogadási Munkabizottsága végzi – egy speciális szoftver segítségével –, amelynek tagjai a NOB, a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszövetségek képviselői, valamint külső szakértők. Az értékelő jelentés elkészítését követően a NOB Végrehajtó Bizottsága 2004 júniusáig kiválasztja a jelölt városokat.

II. fázis: a rendező város kiválasztása

A kandidálóként kiválasztott városok ezt követően a folyamat részletesebb, II. fázisába lépnek. A kandidáló városoknak egy Pályázati dossziét kell benyújtaniuk 2004. november 15-ig, amelyet az erre vonatkozó Kézikönyv előírásai szerint kell összeállítani. A kandidáló városok értékelését az Értékelő Bizottság végzi, amely a NOB, a nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok, sportolók, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, Olimpiai Játékok korábbi szervezői és külső szakértők képviselőiből áll. A rendező város kiválasztása egy több fordulós szavazás keretében 2005 júliusában a NOB közgyűlésén történik. A szavazás egészen addig tart, amíg valamely város meg nem szerzi a szavazatok többségét. Az átlátható folyamat ellenére egyértelmű, hogy a NOB explicit követelményein kívül számos implicit tényező befolyásolja a rendező városra vonatkozó döntést. Elmondható az, hogy a pályázati folyamat I. fázisában elsősorban az explicit és objektíven mérhető követelmények játszanak nagyobb szerepet, míg a II. fázisban növekszik az implicit és szubjektív szempontok jelentősége. Az implicit tényezőkön belül is vannak olyanok, amelyeket a pályázó város befolyásolni tud, ilyen például a lobbi tevékenység, amely ma már csak szigorú szabályozási keretek között, a „no visits, no gifts” szabály betartásával folytatható. A pályázó város számára külső nem befolyásolható korlátot jelenthetnek a korábbi helyszínek, vagyis a kontinensek, kultúrák, televíziós fő műsoridők rotációja az olimpiák során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szintén fontos döntési szempont lehet a döntést megelőző olimpiával kapcsolatos kritikák, vagyis hogy a pályázó város mennyiben tud ezen kritikus területekre megfelelő választ adni.

Csökkenő olimpiai méretek

Budapest számára mindenképpen biztató lehet a NOB azon erősödő törekvése, hogy az olimpia olyan sportesemény legyen, amelyet kisebb ország, illetve város is meg tud rendezni. Ennek első eredményeit a NOB ez év novemberi, mexikói közgyűlése fogja ismertetni. Ez a szempont akár már a 2012-es olimpiai helyszín kiválasztásánál is érvényesülhet.

1. FEJEZET

— 41


1.8

A NOB ELVÁRÁSAI ÉS AZ OLIMPIA NAGYSÁGRENDJE

Inkább implicit mint explicit elvárások

A NOB az olimpiai játékok megrendezésére pályázó városok felé komoly követelményrendszert támaszt, amely a sportinfrastruktúrától kezdve a szálláshelyeken át a biztonsági kérdésekig sok területet ölel fel. A NOB előírások egy része explicit, más része implicit követelmény. Az explicit követelményekkel kapcsolatban is elmondható – ez egyben fontos pályázati stratégiai kérdés is –, hogy ezen követelmények bizonyos keretek között rugalmasak. Jó példa erre a sportlétesítményekre vonatkozó kapacitás követelmények, ahol szinte minden korábbi nyertes város esetében azt tapasztaltuk, hogy egy-egy sportág vonatkozásában a konkrét megvalósítás során a nemzetközi sportszövetségekkel és a NOB-bal folytatott egyeztetések eredményeképpen a javasoltnál kisebb kapacitású sportlétesítmények épülhetnek. Nyilvánvaló, hogy az előírások minél pontosabb betartása az értékelésnél pozitívan esik latba.

28 28sportág sportág

SPORT SPORT

16 16nap nap 30 30versenyhelyszín versenyhelyszín

Az Az olimpiai olimpiaihelyszínek helyszínekelérése elérése az az olimpiai olimpiaifalutól: falutól:50 50 km/1 km/1óra óra KÖZLEKEDÉS, KÖZLEKEDÉS, MÉDIA, MÉDIA, JEGYELADÁS JEGYELADÁS

600 600sportesemény sportesemény

Kb. Kb.88millió milliójegy jegy

10 10700 700sportoló sportoló

31 31300 3003–5*-os 3–5*-os szállodai szállodaiszoba szoba

55300 300hivatalos hivataloskísérő kísérő RÉSZTVEVŐK RÉSZTVEVŐK

MPC, MPC, IBC IBCaamédia médiakiszolgálására kiszolgálására (kb. (kb.120 120000 000m m22))

18 18000 000 olimpiai olimpiaicsaládtag családtag

ELHELYEZÉS ELHELYEZÉS SZÁLLÁS SZÁLLÁS

Kb. Kb. 20 20000 000 média médiaképviselő képviselő 150 150 000 000szervező, szervező, önkéntes önkéntesés éskiszolgáló kiszolgálószemélyzet személyzet

16 16000-es 000-es olimpiai olimpiai falu falu 17 17000-es 000-esmédiafalu médiafalu 100 100––300 300000 000 turista turistaelhelyezése elhelyezése naponta naponta

7500 7500sportoló sportolóés éskísérő kísérő PARALIMPIA PARALIMPIA

18 18paralimpiai paralimpiaisportág sportág 2000 2000média médiaképviselő képviselő

1. FEJEZET

— 42


1.9

PÁLYÁZATI ESÉLYEK A pályázati folyamat első szakaszában a NOB a kérdőívre adott válaszok alapján szűri meg a pályázó városokat. Az egyes témák pontozása, majd a NOB által meghatározott súlyozás alapján azok a városok, amelyek elérik a NOB által megszabott 6os értéket – az 1–10-es skálán – kandidáló városként jutnak tovább a második fordulóba.

Az elvégzett számítások alapján valószínűsíthető a továbbjutás a II. szakaszba

Budapest esetében elvégeztünk egy egyszerűsített értékelést, amely figyelembe veszi az egyes témák súlyozását, illetve a jövőbeni tervek esetében egy ún. megvalósíthatósági tényezőt alkalmaz. Ez alapján meghatároztunk egy intervallumot (minimum, maximum érték) minden egyes témakörre. A pontozásnál figyelembe vettük a NOB által, a 2008-ra pályázó városokról készített elemző értékelést is, amely minden témában, mind a 10 pályázó város esetében rövid összefoglalását adja a városok által adott válaszoknak.

Kérdőív témái

Súlyozás

Budapest pontozása Minimum

Maximum

1. Kormánytámogatás és közvélemény

1

6,8

7,6

2. Általános infrastruktúra

5

3,8

5,4

3. Sport infrastruktúra

4

5,9

8

4. Olimpiai falu

4

6,7

8,9

5. Környezeti feltételek és hatás

2

5,8

7,3

6. Szállás

5

4

5

7. Közlekedés

4

6,1

8,1

8. Biztonság

3

6

8

9. Múltbéli sportesemények tapasztalatai

2

5

6

10. Általános koncepció

3

6,5

7,5

5,5

7,0

Végső pontszám

Az egyes témák súlyozása alapján Budapest pontszáma az 5,5–7,0 intervallumban mozog, ami a továbbjutási szabályokat figyelembe véve, azt jelenti, hogy ezzel a feltételezett, meglehetősen konzervatív értékeléssel Budapest valószínűleg továbbjutna a második fordulóba. (Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Olimpia Bizottság is elvégezte az értékelési számítást, és az értékelésük eredménye és a fenti táblázat között nincsen lényegi eltérés.)

1. FEJEZET

— 43


Az eddigi információk szerint erős verseny várható 2012-re

A jelenlegi információk szerint mintegy 25 város jelezte nem hivatalos formában pályázati szándékát a 2012-es nyári olimpiára (az egyetlen hivatalos pályázó Moszkva, aki már a NOB felé is közölte szándékát). Mivel nagyon kevés még a rendelkezésre álló információ a városok olimpiai előkészületeiről, és a szándékok komolysága még sok esetben megkérdőjelezhető, ezért korainak találtuk bármiféle összehasonlító elemzés elkészítését. Amint megtörténnek a jelentkezések 2003. július 15-ig és Budapest is a jelentkezők között lesz, mindenképpen fontos egy SWOT elemzés elkészítése. A rendező város kiválasztásánál vannak bizonyos külső korlátok, amelyeket Budapest nem tud befolyásolni. Ezek közé tartozik a földrészek rotációja, amely bár nem kimondott „előírás”, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy bizonyos sorrendet követ. Ezt figyelembe véve Amerika következne a 2012-es rendező város kiválasztásánál. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek ezt a sorrendet felboríthatják.

Kontinensek közötti rotáció amerikai kontinens 2012-ben?

•

A 2002-es téli olimpiai játékok rendező városának – Salt Lake City – kiválasztását megelőző botrányok miatt a NOB nem akarja a rendező jogát egy amerikai városnak adni.

•

A NOB szándéka, hogy fejlődő régiók is rendezhessenek olimpiát, így például Dél-Amerika vagy Afrika, de egy esetleges 2012-es rendezés túl korai lenne ezen kontinensek számára.

•

Amennyiben Vancouver kapná meg a 2010-as téli olimpia rendezési jogát, nem valószínű hogy újra az amerikai kontinens kapná a rákövetkező nyári olimpiát.

Amennyiben ezekkel a feltételezésekkel élve európai város kapná a rendezés jogát, a kérdés csak az, hogy milyen esélyekkel indulhat Budapest olyan városok ellen, mint Párizs, London vagy a német városok? Budapest helyzete az olimpiai célok szempontjából nem egyértelmű

Miért jó az olimpiai mozgalom számára ha Budapest rendezi meg az olimpiát? A NOB-ot a rendező város kiválasztásánál elsősorban két fő szempont vezérli, azaz hogy az olimpia – a világ legnagyobb sporteseménye – egy olyan városba kerüljön, amely minden szempontból jól meg tudja szervezni és rendezni az olimpiát, és hogy az adott helyszín segítse az olimpiai eszme legfontosabb céljainak fejlődését illetve elérését. Budapest helyzete a NOB céljai szempontjából nem egyértelmű. A 80-as évek elejétől nézve az egyes rendező helyszíneket – amikor is egy minőségi és mennyiségi változás következett be a Játékok történetében – ilyen kis város/ország nem rendezett még olimpiát. Nagy biztonsággal elmondható az is, hogy infrastrukturális szempontból a jelenleg ismert 2012-es rendezési jogért küzdő városok nagy része jobb infrastrukturális helyzetben van, mint Budapest. Ennek tükrében kijelenthető, hogy amennyiben a NOB elsődleges szempontja a döntés során, hogy minél kevesebb kockázatot vállaljon fel a rendező város kiválasztásával, akkor nem Budapest lesz az első választása. Az olimpiai eszme céljainak fejlődése illetve elérése szempontjából Budapest jó helyzetben lehet. Egyrészt az ország nemcsak méretéhez viszonyítva hanem abszolút viszonylatban is kiemelkedő sport és olimpiai múlttal és jelennel rendelkezik. Másrészt a NOB-on belül megfigyelhetők olyan törekvések, amelyek az olimpia méretének korlátozására vonatkoznak. Ez egyben azt is eredményezheti – vannak is ilyen jelek –, hogy az olimpiai mozgalom egyik célja az lehet, hogy kisebb városok is meg tudják

1. FEJEZET

— 44


rendezni az olimpiát, amely törekvések Budapest esélyeit növelhetik. Budapest esélyeit csökkentheti azonban az, hogy az olimpiai mozgalom célja az is, hogy a jövőben eddig rendezésre lehetőséget nem kapó kontinensek – elsősorban Afrika és DélAmerika – városai is kapjanak rendezési jogot, ezzel is erősítve az olimpiai mozgalom globalitását.

1.10 KOCKÁZATOK Elvégeztük a lehetséges olimpiai pályázattal kapcsolatos kockázatok elemzését, amely jelen fázisban még csak jelzésértékű, de pozitív pályázati döntést követően, folyamatos és részletesebb kockázatelemzésre van szükség. A kockázatelemzést két fő szakaszra végeztük el: •

A pályázati szakasszal kapcsolatos kockázatok – mostantól 2005-ig

•

Az előkészítő szakasszal kapcsolatos kockázatok 2005-től 2012-ig

Annak érdekében, hogy egységes szerkezetet adjunk elemzésünknek, a kockázatokat három csoportba osztva vizsgáltuk: politikai kockázat, pénzügyi kockázat és infrastrukturális kockázat. A kockázatok között nyilvánvalóan jelentős átfedések vannak, és egy későbbi szakaszban az elemzésnek egyéb szempontokra is ki kell majd terjednie. A következőkben kiemeljük a két vizsgált időszakra vonatkozó legfontosabb kockázati tényezőket és azok várható következményét vagy hatását. A 2005-ig tartó szakaszban jelentősebb lehet a politikai kockázat

A pályázati szakasz két fő politikai kockázatot hordoz magában: egyrészt, ha a pályázásban érdekelt felek – a főváros, kormány és a MOB – nem tudnak megfelelő együttműködést kialakítani, másrészt pedig, ha a pályázatnak nincs meg a közvélemény általi támogatottsága. Mindkét tényező komolyan veszélybe sodorhatja a pályázatot, sőt annak negatív színezetet is adhat. E két politikai kockázati tényező bekövetkeztét azonban alacsonynak ítéltük, mivel feltételeztük, hogy a pályázati döntést megelőzően mindkettő biztosítására kiemelt figyelem fordítódik. Jelentős kockázatot jelenthet a sikertelen pályázat, amely akár az első vagy a második fordulóban elbukik, így ez esetlegesen kudarcnak tekinthető. A közvélemény a kezdeményezők ellen fordulhat és felesleges pénzkidobásnak tekintheti a pályázatra elköltött pénzt. Az ilyen jellegű kockázatnak a kezelésére célszerű már a pályázati folyamat kezdetén kialakítani egy pályázati stratégiát, amely ezt az esetlegesen előforduló kockázati tényezőt megfelelően kezeli és kommunikálja a külvilág felé.

EU finanszírozás mértéke, a vállalati szektor részvétele

Pénzügyi kockázat tekintetében több tényező is felmerülhet. Nagyságrendileg a legfontosabb az EU csatlakozás esetleges késése vagy az EU finanszírozás vártnál kisebb mértéke, amely az állami finanszírozásra hárítana megnövekedett terheket.

1. FEJEZET

— 45


a pályázat finanszírozásában

A pályázati költségvetésben jelentős szerepet szántunk a vállalati szektornak is, ennek hiányában az államnak nagyobb részt kell vállalni a költségekből. E két pénzügyi kockázatnak a valószínűségét közepesnek ítéltük.

2005–2012 között az infrastrukturális és a pénzügyi kockázat a legjelentősebb

A feszített ütemű infrastruktúra fejlesztések csúszása az egész olimpiai felkészülési projektet veszélyeztetheti. Ennek elkerülése érdekében törvényi háttér szükséges ahhoz, hogy minden az előre elhatározott ütemterv szerint készüljön el. Fontos szem előtt tartani azt, hogy Athén esetében a NOB legfőbb aggálya az infrastruktúra időbeni elkészülése, így a NOB várhatóan kevésbé lesz toleráns, ha ez a probléma újra előfordul. Pénzügyi kockázat elsősorban abból adódhat, ha a költségek nem megfelelően tervezettek és az előkészületek során jelentős túlköltekezés adódik a költségek nem megfelelő ellenőrzése miatt. Ennek kiküszöbölésére fontos a hatékony kontrol beépítése a pénzügyi költségvetésbe, amely megfelelő mértékben rugalmas, de egyben korlátokat is szab a költségvetésnek. A kockázatelemzés és kezelés a három érdekelt fél – a főváros, a kormány és a MOB – egyik legfontosabb eszköze kell legyen a lehetséges olimpiai pályázat teljes folyamatában. Ha erre kellő figyelmet fordítanak, úgy az esetlegesen bekövetkező kockázatok hatása lényegesen csökkenthető.

1. FEJEZET

— 46

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

Recommend Documents