2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt „Mirabel” öröklakásos társasház

Budapest, 2011

Budapest XII. kerület, Hegyvidék TELEPÜLÉS:

EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

TELEPÜLÉSRÉSZ:

Budapest

VÉDELEM TÍPUSA:

XII. kerület, Svábhegy

CÍM:

egyedi NYILVÁNTARTÁSI SZÁM:

Karthauzi út 6. HELYRAJZI SZÁM:

GPS:

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÓ RENDELET SZÁMA:

9228/2 ÉPÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE:

A VÉDELEM KITERJEDÉSE:

Társasház, volt „Mirabel” öröklakásos társasház RÖVID LEÍRÁS:

Szabadon álló, 4 (részben 5) szintes, lapos tetős épület, jelenleg társasház. Tervezte Bauer Emil, épült 1937/38-ban, szálló céljára. ÉPÍTMÉNY KATEGÓRIA:

lakóépület

ÉPÍTMÉNY TÍPUS:

lakóház

ÉPÍTMÉNY KÖZELEBBI MEGHATÁROZÁS:

társasház

a teljes épület, belsőépítészeti kialakításával együtt EGYÉB HATÁLYOS VÉDELEM: Műemléki Jelentőségű Terület JAVASOLT EGYÉB VÉDELEM:

JELLEMZŐ DATÁLÁS: KIEGÉSZÍTŐ DATÁLÁS: JELLEMZŐ STÍLUS:

BEÉPÍTÉSI MÓD:

szabadon álló

ÉPÍTTETŐ:

SZINTEK SZÁMA:

4 (részben 5)

TERVEZŐ / KIVITELEZŐ:

TULAJDONTÍPUS:

társasház

ÁLLAPOT:

kifogástalan

FUNKCIÓ / EREDETI:

szálló

FUNKCIÓ / JELENLEGI:

társasház

HELYSZÍNRAJZ:

modern Karthauzi út 6. társasház Bauer Emil

TERVEZÉS DÁTUMA:

1937/38

KIVITELEZÉS DÁTUMA:

1937/38

MEGJEGYZÉS:

Az osztatlan ingatlanon található még egy régi építésű, többször átépített családi ház, amely nem képezi a vizsgálat és a védelem tárgyát. AZONOSÍTÓ FÉNYKÉP:

2011

1937/38

Budapest XII. kerület, Hegyvidék

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

Dokumentáció építészeti érték helyi védetté nyilvánításához

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2), Társasház, volt „Mirabel” öröklakásos társasház

Építéstörténeti összefoglalás: Az 1930-as évek végén a Svábhegyi Egyesület és vállalkozók kezdeményezése nyomán a Széchenyi-hegyet, mint magaslati üdülőparadicsomot kívánták kiépíteni. A mai Karthauzi úton megkezdődött első építkezések („Majestic” és „Mirabel”, 1936-37) nyomán hamarosan, pár év alatt összesen tizenegy társas szálló, illetve társasüdülő létesült a közvetlen környéken, a Karthauzi-, Evetke-, Melinda-, Rege-, Agancs-, és Svájci úton. Az épületek társasházi rendszerben, lakásszövetkezetként épültek – azaz mindegyik apartman önálló telekkönyvi betétet képezett –, de az épületek többsége hosszabb-rövidebb időre leköthető, bérelhető társasüdülőként működött, és némelyik szállodai funkciókat is ellátott. Többségükben egyszobás, fürdőszobás lakrészek épültek, és mindegyik épület rendelkezett közös társalgóval, kávézóval, többnyire vendéglővel és kerti terasszal is, volt megfelelő személyzet, továbbá volt mosodai és egyéb kényelmi szolgáltatás is. Mindegyik épülethez kert is tartozott. Az épületek tervező között a kor jónevű építészeit is megtaláljuk, például (szemlőhegyi) Fischer József, Sós Aladár, Bauer Emil. Ezek az épületek ma is állnak, de az államosítás után lakásokként hasznosították azokat, aminek számos, nemkívánatos építészeti vonzata lett. Többségük a mai napig nagyjavítás nélkül áll, a lakók pedig tetszésük szerint cserélgetik ki a külső-belső nyílászárókat, üvegezik be privát verandaként az erkélyeket, és helyeznek ki egyedi parabolaantennákat, klímaberendezéseket, a gyakran lomtárként használt erkélyekről nem is szólva. Ezeknek az épületeknek a sorában a második a Karthauzi út 6. szám alatti, egykori „Mirabel öröklakásos társasház”. A fellehető levéltári építési terv- és iratanyag tanúsága szerint az épület terveit Bauer Emil okleveles építész készítette, melyet csak kisebb módosítással fogadott el az építési hatóság 1938. februárban.1 Bauer Emil nevéhez fűződik még további két társas-szálló a 1

A tervek közelebbi dátuma nem szerepel a tervlapokon, csak az építési engedély iktatószámát és dátumát lehet tudni: 301.925/1938.-III. és 310.560/1938-III., 1938. II. 23.-i dátummal.

1



Svábhegyen, illetve Széchenyi-hegyen2, valamint Budapest első sorháza3, a Corvin Mozi tervezése, továbbá több fővárosi bérház és villa is. 4 Az épület megrendelője a „Svábhegyi társasház”, tehát az említett, lakásszövetkezetként működő kisbefektetői társulás. Ez az építési forma a társasházi törvényen alapult, ahol kisebb tőkéjű magánvállalkozók adták össze az építkezéshez szükséges pénzt, és az egyes lakrészek a saját tulajdonukban maradtak, a közös területek pedig osztatlan közös tulajdonban voltak. Az épületet ugyanakkor szállóként működtették. (Csak sejthető, hogy a vállalkozás mögött az a Dr. Urbanovich G. Zoltán állt, aki a szomszédos telken ekkorra már felépítette a mai Karthauzi út 4/b szám alatti Svábhegyi Társas Szállót, a későbbi „Majestic” öröklakásos társasházat.) Az épületünkről fennmaradt tervlapok – szintenkénti alaprajzok, utcai- és főhomlokzat, valamint metszetek – tartalmazzák a rávezetett hatósági módosításokat, de azok tervezői átvezetésének és az iratok szerinti további tervlapoknak ma már nincsen nyoma. A fellelhető anyag szerint az épület emeleti szintjei lényegében egyforma alaprajzzal készültek: szintenként négy egyszobahálófülkés lakosztály, valamint az épület végén egy-egy kétszoba-cselédszobás lakosztály kapott helyet. Ettől némileg eltér a földszinti alaprajz, aminek oka egyrészt, hogy a szint nyugati végében kaptak helyet a közösségi helyiségek: társalgó, bárkonyha és a félkör alaprajzú bővítményben a télikert; valamint ezen a szinten a főhomlokzat egyenes – az emeleti fűrészfogashoz képest – ezért itt eléggé szerencsétlen alaprajzot adott ki az épületszerkezet, ráadásul ide hat kisméretű, hálófülke nélküli „lakosztályt” zsúfoltak be. Az épület keleti végébe viszont ezen a szinten is kétszoba-cselédszobás lakosztályt terveztek. Az engedélyezési tervek alaprajzain említett javítások a szélső, nagyobb lakások előterének kialakítását kifogásolták, de a helyszín vizsgálata alapján az látható, hogy ennek ellenére az eredeti terv szerint került kivitelezésre. Az épület keleti fele alatt alagsor is húzódik, ahol a ház kazánja és széntárolója kapott helye, valamint mosókonyha, szárító és az egyszoba-konyhás házmesterlakás. A kivitelezési munkák 1938 végén készültek el, a kiadott 1939. januári használatbavételi engedélyek alapján.5 Az épület későbbi belső átalakításairól nem található terv- vagy iratanyag, bár könnyen lehet, hogy a többi átalakítás építési engedély nélkül történt. Így 2

Karthauzi út 4/a., Pipiske út 4. Az egykori Fery Oszkár u., a mai Kiss János altb. u. 56-80. sz. alatt 4 Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Bp., 1995. és uő: Pest építészete a két világháború között. Bp., 2001. alapján. 5 Budapest Székesfőváros I. kerületének elöljárója által kiadott 27.799/1938-III. sz. használatbavételi engedély, 1939. január 25.; A központi fűtés munkáinak használatbavételi engedélye 2601/1939. sz. alatt, 1939. január 28-án kelt. 3

2



nem tudjuk azt sem, pontosan mikor és miként alakították lakásokká az egykori közösségi és szolgálati helyiségeket az államosítás utáni időben. Azonban láthatóan ez utóbbiakat leszámítva megvan az épülete eredetei kialakítása, az egykori lakosztályokat ma lakásként használják. Az épület telkén, annak völgy felőli keleti végében áll még egy régebbi villaépület, meglehetősen átalakított és kibővített formában. A hivatalos helyszínrajzok szerint az ingatlan osztatlan, de ettől függetlenül létezhet valamiféle használati megosztási szerződés erre nézve. A természetben használatos bejárata a Karthauzi út 2. sz. alatti patika mögül, annak telkén át közelíthető meg. A jelen védetté nyilvánítási szándék csak a Mirabel társasházra vonatkozik, így ennek az épületnek a részletes vizsgálatára most nem került sor. (Megjegyzendő, hogy a tárgybeli és szomszédos telkeket idővel többször is újraosztották, az előző századforduló táján egészen a Melinda útig is elért. A mai telken egykor két villaépület állt, az egykori Melinda úti telekrészen egy harmadik. Mindebből ma már csak a fent említett, átalakított épület áll. Ezeknek és a „Mirabel” társasháznak a terv- és iratanyagát egy jelzet alatt őrzik a Fővárosi Levéltárban, ezért odafigyelést igényel azok elemzése, a tévedések elkerülése érdekében.) Leírás: Erősen lejtős területen, az utcával párhuzamosan, szabadon álló, vasbetonvázas szerkezetű, négyszintes (részben ötszintes) + tetőteraszos, összetett tömegű, lapos tetős épület. Mivel a lejtős terepen az épület alsóbb szintjei az utca szintje alatt vannak, a második és harmadik emelet közé eső bejáratot karcsú pilléreken álló vasbeton hídon át lehet megközelíteni. A dél felőli oldalán, az emeleteken fűrészfogas alaprajzú épület oldalfolyosós elrendezésű, liftet is tartalmazó kétkarú lépcsőházzal, a délnyugati részén félkör alaprajzú földszintes bővítménnyel. Az épület emeleti szintjei megegyező alaprajzúak: a keleti és nyugati végén háromszobás (kétszoba cselédszobás), fürdőszobás, előszobás lakosztályokat, közöttük pedig szintenként négy-négy egyszoba-hálófülkéből, fürdőszobából és előtérből álló, erkélyes lakosztályt tartalmaz. A lift mögött minden szinten található még egy 6m2-es személyzeti szoba kis belépővel és WC-vel. A némileg eltérő földszinten a főhomlokzati fal egyenes vonalú, helyette a lakásoknak az oldalfolyosó felőli falai fűrészfogas alaprajzúak. Ezen a szinten az épület keleti végében az emeletiekkel megegyező kétszoba-cselédszobás lakosztály kapott helyet, viszont a négy kisebb lakásnak megfelelő helyre itt hat darab igen kis méretű, egyszobás „lakosztály” került, melyek közül csak a két középsőben van rendesebb méretű

3



fürdőszoba és előtér, a két-két szélsőben csak zuhanyzós(?) mosdóhelyiség van, ráadásul a keskeny szobáknak az oldalfalai alaprajzukban ferdék és törtvonalúak is. Az alsó szint nyugati felében kaptak helyet egykor a közösségi és kiszolgáló funkciók: társalgó és „bárkonyha” volt itt, utóbbi mellett egy egyszobás fürdőszobás lakrész, feltehetőleg a személyzet részére; a társalgóhoz csatlakozik még egy félkör alaprajzú, a homlokzatból kiugró télikert bővítmény is. Az épület keleti fele alatt húzódó alagsori szinten kaptak helyet az egyéb kiszolgáló funkciók: kazánház, széntároló, mosókonyha és szárító helyiségek, valamint egy egyszoba-konyhás házmesterlakás. Utóbbi a kert felé külön kijárattal is rendelkezik, amely feltehetőleg utólagos. Az egykori lakosztályok és a közösségi helyiségek helyén ma lakások vannak, az egykori kazánházi részt kivéve. A lapos tetőre a lépcsőházból felvezető húzott karú lépcsőn át lehet kijutni, egy dobozszerű, fémvázas üvegezett szélfogón keresztül. A tetőterasz csak az épület közepén elkerített kisebb részre terjedt ki. A fémvázas korlátok ma már nincsenek meg, és a tetőt sem használják, csak az ide kihelyezett parabolaantennák találhatók ott. Az épület lemezpárkánnyal lezárt homlokzatai egyszerűek, vakoltak, azokon a sötétbarnára pácolt fa kiegészítők uralkodnak: famellvédes erkélyek és zsalugáteres ablakok, valamint a zárópárkány aljának kazettás faborítása. (Az összes homlokzatot mintegy tíz éve újították fel.) A délre, a kilátás irányába néző főhomlokzat fűrészfogszerűen – az ablakoknak és erkélyeknek megfelelően – átlósan ki-beugró, lécezett mellvédű erkélyekkel tagolt; az erkélyeknél van a nyílászárók síkja hátrébb. Az erkélyek fa mellvédjein egy-egy szélesebb léc váltakozik két-két keskenyebb léccel; a szélesebbek alul hegyesre vágottak, a keskenyebbek alsó végei pedig köralakra formáltak. A homlokzat fűrészfogas kialakításának az oka az lehetett, hogy össze kellett egyeztetni az épületnek kijelölt, észak-déli irányú keskeny telekrészt a kelet felé kínálkozó kilátással: így egyszerre van az épület délre is és a kilátásra is tájolva. A főhomlokzatból kiemelkedő félköríves télikert bővítményt átalakították: az egykor félköríves, földig üvegezett teraszajtók helyét egyenes szakaszokkal falazták be, melyekben ma egyszerű kétszárnyú ablakok nyílnak. Az egykori télikert tetejét az első emeleti lakás félköríves terasza tölti ki, melynek léc-mellvédje egyszerűbb az erkélyekénél (feltehetőleg utólagos). A földszinti lakásoknak azon részénél, ahol nincsen alattuk alagsor, a kert felé az ablakok mellett teraszajtók is nyílnak. A főhomlokzat összes eredeti nyílásán és a többi homlokzat eredeti szobaablakain zsalugáterek is vannak. Az utca felőli, északi homlokzat szintén tagolt: a bal oldali harmadánál egy keskenyebb sávban visszaugrik az oldalfolyosókig, ahol annak négyszárnyú

4



ablakai, valamint a beugró oldalán a személyzeti szobák keskeny ablakai nyílnak. A beugrótól balra (keletre) az alaprajza laposszögben kissé befordul, ahol a töréspont vonalában félkör alaprajzú zárterkély emelkedik az első és második emelet előtt, a harmadik emeleten pedig e fölött félköríves erkély van. A homlokzat jobb (nyugati) oldalát a lépcsőház mindkét oldali pihenőinek egy-egy, a teljes magasságon végighúzódó, fémosztásos sávablak tagolja; ettől jobbra keskenyebb cselédszoba ablakok majd zsalugáteres szobaablakok nyílnak; a homlokzat a szélén lekerekítetten fordul át az oldalhomlokzatra. Az oldalhomlokzatok a hosszantikhoz képest ferde szöget zárnak be; ide nyílnak a szélső nagy lakások kisebb (északi) szobáinak zsalugáteres ablakai, valamint a fürdő és WC ablakok. A keletre néző oldalhomlokzatokra, az emeleteken a nagyobbik (déli) szobák utólagosan nyitott ablakai is nyílnak. A nyugatra néző oldalhomlokzat földszintjén az egykori társalgó eredetileg két ablakkal nyílt, de a bal oldalit később ajtóvá alakították; ettől balra, az egykori „bárkonyhának” viszont megvan az eredeti zsalugáteres ajtaja, mellette pedig az emeletieknek megfelelő zsalugáteres ablak nyílik. Ugyanezen a homlokzaton, a felső emeleti sarokszoba a többi szinttől eltérően franciaablakkal nyílik, láthatóan már eredetileg is. Az épület bejárata a homlokzathoz csatlakozó kisméretű, vékony lemeztetős, ereszének alján kazettás faburkolattal díszített szélfogó építményen nyílik, amely az említett, karcsú lábakon álló vasbeton hídon áll. A bejáratot és a mellette lévő egykori portásfülke ablakát keskeny műkő keret keretezi. A homlokzatok fa szerkezetei – zsalugáterek, teraszkorlátok, a külső nyílászárók és a párkány alja – eredetileg is sötétbarnára pácoltak, ezt a színt szerencsére a felújításnál megtartották. Az ablakok szerencsére csak egy-két helyen lettek kicserélve: az első emeleten, a lift mellett nyíló egykori cselédszobából alakított lakás keskeny ablaka műanyagra, a főhomlokzat harmadik emeletén, a nyugatról számított ötödik tengelyben pedig osztás nélkülire, fehér színben. Ugyanennél a lakásnál sajnos a zárópárkányt is átfestették fehérrel, ami különösen zavaró. Hiányzik a főhomlokzati nyílás zsalugátere az utóbbi ablaknál, valamint a második emelet balról harmadik tengelyében, továbbá a jobb szélső tengelyekben az erkélyajtókon. A többi lakás ablakánál és erkélyajtójánál helyenként fehér színre történt átfestés látható, ami zavaróan hat. Belső: Az épület belső kiképzése visszafogottan, de elegánsan díszített, és mindenre kiterjedően frissen felújított. A közlekedő terek – a bejárati előtér, a

5



közlekedő folyosók és a lépcsőházi pihenők – padlózata műkő lapokkal burkolt. A lépcsőházi részeké fekete-fehér sakktábla mintával, a folyosóké pedig feketefehér sávozású keretben szélesebb szürke sávval; mindegyik burkolathoz keskeny, fekete színű lábazat tartozik. Egyedül a földszinti folyosón, az egykori közös társalgó előtti szakaszon van szakszerűtlenül és csúnyán javítva/ cserélve. A közös terek falai mindenütt fehérre festettek. A lépcsőház korlátja feketére festett, párhuzamos fémszalagokból áll, melyek a pihenőknél ívesen fordulnak át az ellenkező irányú lépcsőkarra, a fordulókban a függőleges elemet lapos ívben hajlított keskenyebb fémszalag díszíti. (Az eredeti színeket nem ismerjük, de a padlóburkolat színhasználata alapján feltehetőleg a lépcsőkorlát fekete volt, a falak színét csak helyszíni kutatással lehetne megállapítani.) A lépcsőfokok világosszürke műköböl, a homloklapok pedig fekete műkőből készültek. A lakások egyszárnyú bejárati ajtói furnérozottak, középbarna színnel, a középtengelyben kis, álló téglalap alakú kitekintő ablakkal; keskeny fém levélbedobóval, az ajtólapok felső sarkában fém ajtószámmal. A kilincseket sajnos már a legtöbb helyen újabbakra cserélték. Az egykori, ma már nem üzemelő lift egyszárnyú üvegezett fa ajtói a folyosók felé néznek, mellettük közvetlenül a liftakna mögötti egykori személyzeti szobák ajtói nyílnak. A lakások vizsgálata a jelen munkának nem volt része, de a kívülről megfigyelhető jelek alapján az eredeti lakrészeket nem nyitották egybe, azok ma egy-egy lakásként funkcionálnak Az emeleteken a nem egészen 8m2-es egykori személyzeti lakrészeket ma önálló mini garzonlakásként használják. Az alagsori társalgó és télikert helyén ma lakás van. A kertbe a bejárati vasbeton híd mellől induló, az épület nyugati oldalán lefutó keskeny, lépcsős gyalogúton lehet lejutni. Az említett alsó telekrésztől természetben el van választva a társasház kertje. Az utca felé terméskő cikloptámfal emelkedik. A kerítés az utca felé a tíz évvel ezelőtti felújítás óta alacsony betonlábazatra helyezett léckerítés, azelőtt drótkerítés volt; a belső telekhatárokon drótkerítés fut végig. Összefoglaló értékelés: A Svábhegy és Széchenyi-hegy egykori társas szállói közül ez az épület volt a második, ami megépült, így mind építészeti kialakításában, mind megépítésének körülményeiben egyik típusalkotója az egykori svábhegyi társas szállóknak. Ekkoriban alakult ki az a ma is használatos szállodatípus, amely a szobákhoz előszobát és fürdőszobát is csatolt.

6



Az eddigi átalakítások az épület fő szerkezeteit és jellegét eddig szerencsére nem változtatták meg, a mintegy tíz évvel ezelőtti külső-belső felújítás óta ma is jó állapotban van. Az egykori Mirabel öröklakásos társasház építészeti és típusalkotó példaértéke miatt fontos, megőrzése közérdek, védelme feltétlenül indokolt. Javaslat a helyi egyedi (kerületi) védelem kiterjedésére: Javasolt a védelemnek az épületen kívül a egész telekre történő kiterjesztése, az épület építészeti megjelenésének minél zavartalanabb érvényesülése miatt, de ugyanakkor ne terjedjen ki a telken álló, a társasháznál korábbi, többször átalakított lakóházra. Nem kívánatos a telekre további építmény elhelyezése. Javasolt, hogy az utca felé maradjon meg az alacsony lábazatos léckerítés, vagy helyette esetleg drótfonatos kerítés. Értékes, feltétlenül megtartandó alkotórészek, tartozékok felsorolása: Megőrzendő az épület teljes, az eredeti terv szerinti külső és belső építészeti kialakítása. Ebbe beleértendő: - a karcsú pilléreken álló vasbeton bejárati híd a vas korlátjával együtt; - a fa bejárati ajtó; - a lécekből készített fa erkély- és teraszmellvédek (a mellvédeken egy-egy szélesebb léc váltakozik két-két keskenyebb léccel; a szélesebbek alul hegyesre vágottak, a keskenyebbek alsó végei pedig köralakra formáltak); - a nyílászárók (ablakok és erkélyajtók) zsalugáterei; - a lépcsőház teljes kiképzése (műkő lépcsők, fémlemezből hajlított korlátok); - a közlekedők, közös terek műkő padlóburkolatai; - a lakások, a lift és az egykori személyzeti lakrészek fa bejárati ajtói; - az épület összes külső nyílászárója: fa ablakok, erkélyajtók és a lépcsőház fémszerkezetű ablakai; - a még meglévő építéskori kilincsek, vasalatok. - Megőrzendő továbbá az épület lapostetős kiképzése. Távlatban visszaállítható volna a tetőterasz, fém korlátjával együtt. - Javasolt továbbá a lakásokban még meglévő eredeti belső nyílászárók megtartása is. Az érték megjelenését zavaró (utólagos) alkotórészek, tartozékok: - a tetőre telepített egyedi parabolaantennák, valamint a főhomlokzatra az egyik második emeleti lakás falára kihelyezett parabolaantenna (jobbról a második ablaktengelyben);

7



- az önkényesen eltérőre kicserélt ablakok (az első emeleten, a lift mellett nyíló egykori cselédszobából alakított lakás műanyagra cserélt keskeny ablaka; a főhomlokzat harmadik emeletén, a nyugatról számított ötödik tengelyben fehér színű osztás nélkülire cserélt ablak. Ugyanennél a lakásnál sajnos a zárópárkányt is átfestették fehérrel, ami különösen zavaró; - a szintén önkényesen eltérő színűre festett nyílászárók; - a homlokzati nyílások zsalugátereinek helyenkénti eltűnése: a főhomlokzat harmadik emeletén, a nyugatról számított ötödik tengelyben osztás nélküli, fehér színűre cserélt ablaknál, ugyanitt a második emelet balról harmadik tengelyénél, továbbá a jobb szélső tengelyekben az erkélyajtóknál - a főhomlokzat földszintjén, az egykori télikert melletti négy tengelyben az erkélymellvédek átalakítása: a bal oldali kettőnél barkácsolt faszerkezet, a jobb oldali kettőnél pedig klinkertéglából falazott mellvéd rontja a homlokzat összképét; - az egykori télikert primitív befalazása az egyszerű ablakaival (az eredeti, földig üvegezett, íves teraszajtók helyett); - a frissen felújított közlekedőkben az ismét megjelenő falon kívül vezetett közművezetékek; - az alsó szint közlekedőjének egy szakaszán részlegesen kicserélt, egykor egységes műkő burkolat; Helyreállítási javaslat: Az épület külső-belső felújítása mintegy tíz évvel ezelőtt készült el, a homlokzatokkal és a közlekedő terek kifestésével együtt; ezek most is jó állapotúnak mondhatók, csak a nyugati homlokzaton látható több helyen is a festék és vakolat elválása a faltól. A felújítás ellenére a közlekedőkben ismét megjelentek a falakon kívül vezetett vezetékek, javasolt ezeket eltüntetni. (A felújításkor a falon kívül futó vezetékeket mindenütt gondosan eltüntették, a lakások bejáratai melletti mérőórák is gondosan be vannak süllyesztve a falazatba, egyforma ajtókkal. Ennek ellenére már megkezdődött az újabb vezetékeknek az esetleges módon való felszerelése). Figyelni kellene arra is, hogy az egyedi parabolaantennák helyett központi kábeltévé szolgáltatás legyen a házban. Ez utóbbihoz csak odafigyelés és szervezés szükséges. A zárópárkány aljának sötétbarna kazettás faburkolatát a főhomlokzat egy szakaszán önkényesen fehérre festették, ezt feltétlenül helyre kell állítani, mert

8



sokat ront az összképen. Hasonlóképpen a helyenként újabban fehérre festett, eredetileg sötétbarna külső nyílászárók színezését is mielőbb helyre kell állítani. Mindezek egy megkezdődött kedvezőtlen folyamat első jelei, melynek még időben gátat kell szabni. (A tapasztalat azt mutatja, hogy egy épület rendezett összképének szétesése egyre gyorsuló folyamat szokott lenni, mert a rossz példákat látva egyre kevésbé vigyáznak rá a használók.) A földszinti közlekedőben szakszerűtlenül kicserélt burkolatszakaszt ki kellene javítani, amelyhez bontott régi burkolatokat forgalmazó üzletből beszerezhető azonos kiegészítés. A szépen felújított épületnél bármely későbbi felújítási munka során is mindenképpen az 1938-as terveket javasolt figyelembe venni. Ahol a tervek nem adnak pontos eligazítást – leginkább a belsőépítészet terén – javasolt korhű elemekkel pótolni, kiegészíteni azt, ügyelve a stílusegységre. A külső homlokzatokat és a belső közös tereket csak egységes terv alapján szabad felújítani, vonatkoztatva ezt mind a forma- mind az anyaghasználatra, valamint a színekre is (pl. a nyílászárók egységes színezésére gondolva). Az épület a jelenlegi, társasházi funkcióra csak korlátozottan alkalmas, főként a konyha, étkező, kamra és egyéb tároló nélküli kisebb lakások. Alternatív megoldásként elfogadható a közbülső, kisebb lakásoknak kettesével való egybenyitása; de ez esetben is javasolt a funkció nélkül maradó bejárati ajtóknak a helyükön tartása, a közös terek egységének megőrzése érdekében. Források, bibliográfia: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9228/2 hrsz. jelzet alatti terv- és iratanyag (1- 43. folio). Magyar Építőművészet 1942. 3., p. 70-71. Vállalkozók Lapja 1937. XI. 25. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995., p. 229. ----Budapest, 2011. november 21.

9



HELYSZÍNRAJZ AZ ÉPÍTÉSI TERVHEZ, 1938

KATASZTERI TÉRKÉP, 2011

LÉGI FELVÉTEL, 2010

10



AZ ALAGSOR ALAPRAJZA, 1938

A FÖLDSZINT ALAPRAJZA, 1938

11



AZ I. EMELET ALAPRAJZA, 1938

A II. EMELET ALAPRAJZA, 1938

12



A III. EMELET ALAPRAJZA, 1938

A TETŐTERASZ ALAPRAJZA, 1938

13



A FŐHOMLOKZAT TERVRAJZA, 1938

A KARTHAUZI ÚT FELŐLI HOMLOKZAT TERVRAJZA, 1938

14



HOSSZMETSZET, 1938

KERESZTMETSZET, 1938

15



A FŐHOMLOKZAT ÖSSZKÉPE, 2011

AZ EGYKORI TÉLIKERT ÁTALAKÍTOTT HOMLOKZATA, 2011

16

A FŐHOMLOKZAT RÉSZLETE AZ ERKÉLYEKKEL, 2011



A LEMEZPÁRKÁNY FA KAZETTÁS ALJA, RÉSZBEN ÁTFESTVE, 2011

AZ ERKÉLYEK EREDETI FA MELLVÉDJE, 2011

A FÖLDSZINTI LAKÁSOK KIS TERASZAI, BARKÁCSOLT MELLVÉDEKKEL, 2011

17



AZ ÉPÜLET ÖSSZKÉPE A KARTHAUZI ÚT FELŐL, 2011

AZ UTCAI HOMLOKZAT FELSŐ SZINTJE A TETŐTERASZ KIJÁRATÁVAL, 2011

A BEJÁRAT VASBETON HÍDJA, 2011

18



AZ É-I, KARTHAUZI ÚT FELŐLI HOMLOKZAT RÉSZLETEI, 2011 A KÖZLEKEDŐ FOLYOSÓK ABLAKAI

SZEMÉLYZETI SZOBÁK ABLAKAI

AZ ÉPÜLET ÉSZAKNYUGATI SARKA, 2011

NYUGATI HOMLOKZAT, 2011

19



A BEJÁRAT FÉLSZINTJÉTŐL KÉTFELÉ VEZETŐ LÉPCSŐ, 2011

A BEJÁRAT A III. EMELET FELŐL, 2011

A III. EMELETI FOLYOSÓ A LIFTTEL ÉS A TETŐTERASZRA VEZETŐ LÉPCSŐVEL, 2011

20



A TETŐTERASZRA VEZETŐ SZÉLFOGÓ ÉS A TETŐ, 2011

A III. EMELETI FOLYOSÓ RÉSZLETEI, 2011

21



A III. EMELETI FOLYOSÓ ABLAKA, 2011

A LÉPCSŐHÁZ A FÖLDSZINT ÉS AZ I. EMELET KÖZÖTT, 2011

22



A LÉPCSŐHÁZ A FÖLDSZINTEN, 2011

A FÖLDSZINTI LAKÁSOK EREDETI AJTÓI, 2011

A FÖLDSZINTI FOLYOSÓ A LAKÁSOK BEJÁRATAIVAL, 2011

EGYSÉGESEN ELHELYEZETT KÖZMŰÓRÁK AZ EMELETI FOLYOSÓKON 2011

23



LIFTAJTÓ ÉS RÉSZLETE AZ ELSŐ EMELETEN, 2011

A BEJÁRATI ELŐTÉR BELÜLRŐL, 2011

24

2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház

Recommend Documents