2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA 2010. április 17.

PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI

Szerkesztő: Dr. Puskás János KŐSZEG 2010

2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA Kőszeg 2010. április 17. 10.00

A konferencia megnyitása (Kőszeg Chernel u. – Európa Ház)

10.00–10.05 Huber László Kőszeg város polgármestere 10.05–10.15 Dunkel Zoltán a Magyar Meteorológiai Társaság társelnöke

1. SZEKCIÓ Elnök: Nowinszky László és Mikulás József 10.15–10.30 Varga Mária, Mikulás József: A MIKROKLÍMA JELENTŐSÉGE 2009-ES ÉVBEN 10.30–10.45 Szőke Lajos: NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS A HELYI METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ALAPJÁN 10.45–11.00 Barczikay Gábor, Puskás János, Nowinszky László: FEROMON CSAPDÁVAL GYŰJTÖTT TARKA SZŐLŐMOLYOK (Lobesia botrana Denis et Schiffermüller) EGYEDSZÁMA A KAPSZULA CSERE ELŐTT ÉS UTÁN 11.00–11.15 Puskás János, Nowinszky László: FÉNYCSAPDÁZOTT SZŐLŐKÁRTEVŐ LEPKÉK EGYEDSZÁMA A HOLDFÁZISOK FÜGGVÉNYÉBEN 11.15–11.30 Hlaszny E., Ladányi M., Pernesz Gy., Bisztray Gy.: A SZŐLŐ (Vitis vinifera L.) RÜGYFAKADÁSÁNAK ÉS VIRÁGZÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE HELVÉCIAI MEGFIGYELÉSEK ALAPJÁN

KÁVÉSZÜNET (30 perc)

2. SZEKCIÓ Elnök: Tar Károly és Dunkel Zoltán 12.00–12.15 Tar Károly: KORDONMŰVELÉSŰ SZŐLŐSOROK BESUGÁRZÁSÁNAK MATEMATIKAI MODELLJE 12.15–12.30 Varga P., Májer J., Németh Cs., Győrffyné Jahnke G., Szőke B., Báló B., Váradi Gy.: SZÉLSŐSÉGES CSAPADÉK VISZONYOK KÁROS HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE, SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN ALKALMAZOTT TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOKKAL TÖBB ÉV ÁTLAGÁBAN 12.30–12.45 Mika János, Lakatos Mónika, Dunkel Zoltán: ÉSZAK MAGYARORSZÁGI BORVIDÉKEINK ÉGHAJLATI TENDEN- CIÁI (1901-2008) 12.45–13.00 Andrea Kiss, Rob Wilson, Franz Holawe, István Bariska, Elisabeth Strömmer: A 500-YEAR RECONSTRUCTION OF LATE-SPRING – SUMMER TEMPERATURES FOR THE REGION OF WESTERN HUNGARY AND EASTERN AUSTRIA, BASED ON BIOPHYSICAL INDICATORS 13.00–13.15 Puskás János, Németh László, Károssy Csaba, Kiss Zoltán, Zentai Zoltán: A BOR MINŐSÉGE – KOMPLEX IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐK ÉS A „SZŐLŐ JÖVÉSÉNEK KÖNYVE” BEJGYZÉ SEI ALAPJÁN 13.15–13.30 Schläffer Roland: KŐSZEG-HEGYALJA ÉS KÖRNYÉKÉNEK SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCS TERÜLETEINEK VÁLTOZÁSA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK ALAPJÁN 13.30–13.45 Németh Krisztina: IDŐJÓS SZŐLŐ- ÉS BORÜNNEPEK

A MIKROKLÍMA JELENTŐSÉGE 2009-ES ÉVBEN Varga Mária 1, Mikulás József 2 1

Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége Mosonmagyaróvár 2 Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 6000 Kecskemét Gyenes Mihály tér 5. E-mail: [email protected]; [email protected]

A soproni borvidéken két dűlőben lévő szőlőültetvényeket hasonlítottunk össze. A fertőszentmiklósiakat (elsősorban peronoszpóra-fertőzésre érzékeny) és a tőle 2 km légvonalban lévő fertőenderédeiekével. A borvidéken 1998 óta működik automatikus előrejelző rendszer (Agroexpert) Kast programjával. Fertőszentmiklóson 2009. április és május hónapjában kevés csapadék hullott: átlagosan 53 mm illetve 25 mm. A műszer az oospóra csírázás lehetséges időpontját május 18-ra, az elsődleges peronoszpóra-fertőzést május 31-re regisztrálta. Május utolsó napjaiban megjelentek az első szőlővirágok, ezt követően napokig hideg volt. A virágzás elhúzódott, rosszul kötött a szőlő. Június 8-án elszórtan megjelentek az olajfoltok. Június 22-től 8 nap alatt több mint 150 mm csapadék hullott, a napi átlag hőmérsékletek 12 °C-ról 20 °C-ra emelkedtek. A feltételek a betegség gyors kialakulását, a lappangási idők lerövidülését (2,5-3 nap) eredményezték. Ezen időszak alatt 8 peronoszpóra fertőzés indulását jelezte a rendszer. Fertőendréden tavasz végén a kisbogyós állapotban lévő szőlőfürtök oly mértékben fertőződtek, hogy a termés 30-40 %-a megsemmisült. A kárt nem az előrejelzés, hanem a nem megfelelő növényvédelmi beavatkozás eredményezte. Fertőszentmiklósi szőlőültetvényekben 30 éve van arról tudomásunk, hogy a peronoszpóra milyen súlyos károkat és sokszor megoldhatatlan helyzeteket teremtett. Az elmúlt évben szokatlan, az utóbbi évtizedekben egyedülálló meteorológiai ritkaságot tapasztaltunk, mert az egyébként a térség legcsapadékosabb, mindig párás, ködös területén június utolsó dekádjában csak néhány mm csapadék hullott. Peronoszpóra-fertőzés nem történt védekezni nem kellett, ez a sok éves gyakorlatukkal ellentétes volt. Szeptember első felében kezdődött néhány peronoszpóra-fertőzés, de látványos tüneteket illetve kárt már nem okozott. Összefoglalva azt tapasztaltuk, hogy a mikroklímának, de különös csapadéknak nagy szerepe van a peronoszpóra-fertőzés alakulásában.

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS A HELYI METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ALAPJÁN Szőke Lajos Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar 6000 Kecskemét Erdei F. tér 1-3. E-mail: [email protected] A szőlő növényvédelmi előrejelző program fejlesztésével 1985 óta foglalkozunk – nemzetközi együttműködésben (cseh, szlovák és magyar szakemberek). Az alapelv, hogy a szőlő gombás betegségek (peronoszpóra, lisztharmat, Botrytis) megjelenésének és fertőzésének biztosan mérhető időjárási feltételei vannak, de befolyásolja azt a fajta érzékenysége, a termőhely adottságai és a fenológiai állapot is. 2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA - KŐSZEG, 2010. ÁPRILIS 17.

5

A GALATI-VITIS program ma már több országban széles körben alkalmazott módszer a szőlő növényvédelmében. Az elmúlt 20 évben a borvidékek többségében létrehoztuk az automata meteorológiai műszer hálózatot – több mint 300 db működik, melyeket a hegyközségek a GALATI-VITIS programmal együtt használnak az előrejelzésben. Az előadásban röviden bemutatom a műszereket és a GALATI-VITIS programot, majd a 2009. év mérési adatait összehasonlítva hívom fel a figyelmet a helyi mérések jelentőségére.

FEROMON CSAPDÁVAL GYŰJTÖTT TARKA SZŐLŐMOLYOK (Lobesia botrana Denis et Schiffermüller) EGYEDSZÁMA A KAPSZULACSERE ELŐTT ÉS UTÁN Barczikay Gábor 1, Puskás János 2, Nowinszky László 2 1

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás 3917 Bodrogkisfalud Vasút u. 22. 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. E-mail: [email protected]; [email protected]

A tanulmány a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) feromon csapdás gyűjtési eredményeit mutatja be a kapszulacserével összefüggésben. A Csalomon típusú ragacsos csapdák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1982 és 1988 között Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Bodrogszegi, Sátoraljaújhely, Tolcsva, Tokaj, Erdőbénye, Meszesmajor és Mád községekben, 1993 és 2007 között pedig Bodrogkisfaludon üzemeltek. Elhelyezésük minden évben a leveles vesszőkön, kb. 1,5 magasságban történt. Voltak évek, melyekben 2-2 csapda is üzemelt egyidejűleg. Ezért egy-egy éjszakáról 2-2 megfigyelési adat is állhatott rendelkezésünkre. A csapdák egymástól kb. 50 méter távolságban, április elejétől szeptember végéig működtek. A kapszulák cseréje kb. 4-6 hetente történt. A befogott lepkék számát naponként naplóztuk. Összesen 20240 lepke 2320 megfigyelési adatát dolgoztuk fel. Eredményeink szerint a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) feromon csapdás fogása a kapszulacserét követően a negyedik napig emelkedik a megelőző napok fogásához viszonyítva, utána azonban ismét csökken. A fogás emelkedése tehát nem tartós.

FÉNYCSAPDÁZOTT SZŐLŐKÁRTEVŐ LEPKÉK EGYEDSZÁMA A HOLDFÁZISOK FÜGGVÉNYÉBEN Puskás János és Nowinszky László Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. E-mail: [email protected]; [email protected] A tanulmány a szőlőilonca (Sparganothis pilleriana Denis et Schiffermüller) és az ékköves faaraszoló (Peribatodes rhomboidaria Denis et Schiffermüller) fénycsapdás gyűjtési eredményeit mutatja be a holdfázisok függvényében. 6

2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA - KŐSZEG, 2010. ÁPRILIS 17.

A felhasznált gyűjtési adataink az országos fénycsapda hálózat anyagából származnak. Eredményeink szerint a mind a szőlőilonca (Sparganothis pilleriana Denis et Schiffer-müller), mind az ékköves faaraszoló (Peribatodes rhomboidaria Denis et Schiffermüller) egyedei eltérő mennyiségben gyűjthetők fénycsapdával a holdhónap különböző napjain. A fogási csúcs elsőés utolsó negyed, valamint újhold környezetében található, ezzel ellentétben a legkevesebb lepke holdtölte környezetében csapdázható.

A SZŐLŐ (Vitis vinifera L.) RÜGYFAKADÁSÁNAK ÉS VIRÁGZÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE HELVÉCIAI MEGFIGYELÉSEK ALAPJÁN Hlaszny E.1, Ladányi M.2, Pernesz Gy.3, Bisztray Gy.1 Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem, Matematika és Informatika Tanszék 3 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ E-mail: [email protected] 1

2

A szőlőtermesztés sikere nagyban függ az időjárás paramétereitől. A változó éghajlat hatásának már látható jegyei vannak az egyes fenológiai fázisokban. A szőlő fenológiai szakaszai közül a rügyfakadás és a fővirágzás kezdetének modellezése fontos lehet a sikeres növényvédelem vagy a termesztési technológia tervezésének szempontjából. Munkánkban bemutatunk egy matematikai modellt, mely a rügyfakadás és a fővirágzás kezdetére megbízható előrejelzést nyújt. A modell az általánosan használt kumulált hőösszeg számításon alapul, optimalizálását pedig a becsült időpontok napokban számított hibájára végeztük. Meghatároztuk az alsó és felső bázis hőmérsékleteket külön a rügyfakadás és a virágnyílás kezdetének időpontjához. A fenológiai adatok a Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Helvéciai Kísérleti Telepétől származnak. Az adatokat az állomás munkatársai 2000 és 2004 között felvételezték öt fehérborszőlő-fajta és klónfajtái, egyenként 25 tőkés állományaiból. A rügyfakadás és fővirágzás modellezése után a RegCM3.1 regionális, nagy felbontású (azaz sűrű, 10 km-es rácspontozású) klímamodell becsléseire támaszkodva vizsgáltuk, mit prognosztizál a modell 2021-2050-es időszakra. Az eredeti klímaváltozás modellt Giogri és munkatársai fejlesztették ki, majd az ELTE Meteorológiai Tanszékén Bartholy és munkatársai leskálázták. Ezzel kiszámítottuk a rügyfakadás és a teljes virágzás várható változásait és igazoltuk, hogy a változások szignifikánsak.


7

KORDONMŰVELÉSŰ SZŐLŐSOROK BESUGÁRZÁSÁNAK MATEMATIKAI MODELLJE Tar Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék E-mail: [email protected] A szőlőültetvények sugárzásforgalmát, fényellátottságát számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők változtatásával módunkban áll olyan fitotechnikát alkalmazni, amely növeli a fotoszintetikus aktivitást, a végtermék mennyiségét, illetve javítja annak minőségét. A fényellátottság fontos tényezője e teljes megvilágítási idő, amely az az időszak, amelyben - derült napot feltételezve – a növénysor valamelyik oldalát teljes egészében süti a Nap, azaz a szomszédos sor nem árnyékolja. Az előadásban olyan matematikai formulákat mutatunk be, amelyek alapján a vízszintes síkon tetszőleges szögben álló, adott sortávolságú, sormagasságú és égtájirányú kordonművelésű szőlősorok teljes megvilágítási (besugárzási) ideje egy adott derült időszakban meghatározható. A modell alkalmazható a lejtősíkon függőlegesen álló sorokra is.

SZÉLSŐSÉGES CSAPADÉK VISZONYOK KÁROS HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE, SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN ALKALMAZOTT TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOKKAL TÖBB ÉV ÁTLAGÁBAN Varga P. 1, Májer J.1, Németh Cs.1, Győrffyné Jahnke G.1, Szőke B.1, Báló B.2, Váradi Gy.3 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181., [email protected] 2 Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger, 3301 Eger-Kőlyuktető Pf.:83. , [email protected] 3 Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét, 6001 Kecskemét, Pf.: 25., [email protected] 1

Az utóbbi években az aszályos évek gyakorisága a Balaton-felvidéken megnőtt. A szőlőtermesztésben alkalmazott termesztéstechnológiáknak alkalmazkodniuk kell a rendelkezésre álló kevesebb csapadék mennyiségéhez. A szőlőben alkalmazott talajművelési eljárások közül előnybe kell részesítenünk azokat, amelyek víztakarékosak és egyben alkalom adtán erózióvédő szerepet is betölthetnek. Ilyen talajművelési eljárás lehet például a szerves növényi hulladékkal történő talajtakarás is. Badacsonyban tartamkísérleti jelleggel, több éve vizsgáljuk a hulladék nád és a sás-nádSolidago vegyes takaróanyag felhasználhatóságát szőlőültetvények talajművelési rendszerében. Tapasztalataink szerint a szerves növényi hulladékkal való talajtakarás, aszályos években, a vízmegőrzésben, bőséges csapadék ellátottságú években, pedig az erózióvédelemben fejti ki kedvező hatását. A talaj fizikai – és kémiai tulajdonságaira gyakorolt pozitív hatás, aszályos évjáratokban a szőlőnövény fejlődésében, a termés mennyiségének és minőségének alakulásában is megnyilvánul.

8


ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI BORVIDÉKEINK ÉGHAJLATI TENDENCIÁI (1901-2008) Mika János1,2, Lakatos Mónika1 és Dunkel Zoltán1 2

1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024, Budapest, Kitaibel P. u. 1. Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Észak-Magyarország négy borvidékének egy-egy reprezentatív rácsponti adatsorát vizsgáljuk az 1901 és 2008 közötti időszakban. A hőmérséklet és a csapadék homogenizált (MASH) és interpolált (MISH) adatsorai alapján megállapítjuk, hogy e két legfontosabb mutató hogyan alakult az egyes térségekben. Előadásunk a tavalyi előadásban bemutatott referencia-klíma és a beágyazott modellezés eredményei közötti bonyolultságú, azokat kiegészítő számításokat tesz közzé. Az összevetés azonban nem várt eltérésekre is fényt derít, további vizsgálódásra ösztönözve a szerzőket és talán a hallgatóságot is. Kulcsszavak: Észak-Magyarország, hőmérséklet, csapadék, MASH, MISH, klímaváltozás

A 500-YEAR RECONSTRUCTION OF LATE-SPRING - SUMMER TEMPERATURES FOR THE REGION OF WESTERN HUNGARY AND EASTERN AUSTRIA, BASED ON BIOPHYSICAL INDICATORS Andrea Kiss 1, Rob Wilson 2, Franz Holawe 3, István Bariska 4, Elisabeth Strömmer 3 1

University of Szeged, Physical Geography and Geoinformatics, Szeged, Hungary E-mail: [email protected] 2 University of St. Andrews, School of Geography and Geosciences, St. Andrews, U.K. 3 Institute for Geography and Regional Research, University of Vienna, Austria 4 Vas County Archives – Kőszeg Municipal Archives, Kőszeg, Hungary We present an almost 500-year May-July temperature reconstruction based on 24 biophysical series. Of the vine-related series, 11 come from Kőszeg, Szombathely and Sopron in Western Hungary (1580s onwards), 7 from Vienna, Klosterneuburg, Perchtoldsdorf in Eastern Austria (1520s onwards) and 1 from Bratislava in Western Slovakia (1775 onwards). The vine related indicators include dates of blossoming (1 series), beginning of grape ripening (3 series), dates of full ripening (2 series), beginning of grapevine harvest (8 series), starting dates of pressing out the juice (1 series, from 1520s onwards), starting dates of tax-collection (1 series) and wine quality indices (3 series, from 1580s onwards). The second group used in the analysis include grain-harvest related indicators from Western Hungary, such as dates for estimation of harvesting-shares which are strongly dependant on the beginning of grain harvesting (at present 2 series from the 1640s) and dates of grain tax collection (2 series from the 1560s). A third group, still in development, is mainly related to more natural vegetation, and is strongly dependent on the full ripening of oak acorns: the starting dates of woodland pasture (at present 1 series: from 1770s onwards). The above-mentioned historical 2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA - KŐSZEG, 2010. ÁPRILIS 17.

9

series correlate well, over the 18th -19th century period, with Vienna May-July measured temperature. In this presentation, we explore the complicated nature of these historical data (e.g. with respect to the normality of the data distribution), and present methods to transform and composite the data into a homogenous, homoscedastic time-series that can be used for proxy based calibration. The compositing approach normalises individual proxy series to the other “surrounding” proxy records as an evolutive process through time with the final composite series being derived by simply averaging the transformed series together. This approach allows the retention of potential low frequency information. Finally, a preliminary May-July temperature reconstruction is derived using dendrochronological methods for calibration and verification. The Kőszeg, Szombathely, Sopron and Bratislava series and all presented analyses were developed within the framework of the EU project ‘Millennium’. The Austrian series are mainly based on published series, although in some cases modified and extended for this study, as well as including newly developed data. The present work is a continuation of the “Analysis of late springsummer temperatures for Western Hungary based on vine, grain tithes and harvest records”, presented at the Kőszeg conference ‘Szőlő és klíma/Wine and climate’ in 2009.

A BOR MINŐSÉGE – KOMPLEX IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐK ÉS A „SZŐLŐ JÖVÉSÉNEK KÖNYVE” BEJEGYZÉSEI ALAPJÁN Puskás János 1, Németh László 1, Károssy Csaba 1, Kiss Zoltán 2, Zentai Zoltán 1 1

Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. 2 Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Az agrometeorológiai észlelések fontos részét képezik azok a megfigyelések, melyek a szőlőtermesztéssel függnek össze. Különleges – a szőlőre vonatkozó – fenológiai feljegyzéseket rögzít 1740-től kezdődően Kőszegen a „Szőlő jövésének könyve”, mely páratlan a maga nemében. Az évente történő bejegyzések információt nyújtanak arra vonatkozólag is, hogy a termett szőlőből milyen minőségű bor készült. Az évek így hat minőségi osztályba sorolhatók (igen kiváló, kiváló, igen jó, jó, közepes és gyenge). A bor minősége szoros kapcsolatban lehet az év során az időjárás alakulásával. Ezért tűztük ki célul, hogy összefüggést keressünk a bor minősége és komplex időjárási jellemzőket tartalmazó Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típusokkal. A Péczely-féle típusok csak 1881-től állnak rendelkezésünkre, ezért az összefüggés vizsgálatához csak az 1881-2006 közötti 126 év adatait vehettük volna figyelembe. Ebben a vizsgálatban most a két legjobb minőségű bort termő éveket vettük figyelembe (igen kiváló: 1975, 1997, 1999, 2000, 2006; kiváló: 1865, 1949, 1950, 1971, 1977, 1983, 2001, 2003). Később tervezzük az összes év hasonló időszakának vizsgálatát.

10


A szőlő termés szempontjából igaz ugyan, hogy a rügyfakadástól kezdve a tavaszi és a nyári hónapok időjárása nagyon fontos tényező, azonban a bor minőségének alakulására elsősorban a napfényben gazdag, derült, anticiklonális időjárási helyzetek a kedvezőek. Természetesen a megfelelő csapadék ellátottságot és kedvező talaj víztartalmat feltételezve, az előbbiek alapján a szőlő vegetációs időszakát a borminőség szempontjából alapvetően fontos nyárvégi és őszi érési időszakra koncentrálva vizsgálatainkat az augusztusi, szeptemberi és októberi hónapokra vonatkoztattuk. A 13 Péczely-féle időjárási helyzet közül kiválasztva az anticiklonális- (2, 5, 8, 9, 10, 11 és 12) valamint a ciklonális helyzeteket (1, 3, 4, 6, 7 és 13), a két legjobb borminőség kategóriát a két alapvető időjárási helyzetcsoporthoz kapcsolva, az alábbi összefüggéseket állapíthattuk meg: • az anticiklonális napok számaránya mind összesítve, mind pedig a

három hónap során külön – külön is mindenképpen meghatározó szerepet jelent a kiváló és a jó minőségű borok szempontjából

• különösképpen fontos az utolsó két hónap, szeptember és október időszakában, amikor a már kifejlődött szőlőszemek cukortartalmának növekedéséhez és ízanyagainak feldúsulásához a derült, napfényes időjárási helyzetek alapvetően hozzájárulnak

Kőszeg-hegyalja és környékének szőlő és gyümölcs területeinek változása történelmi térképek alapján Schläffer Roland Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ Földrajz és Környezettudományi Intézet 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. E-mail: [email protected] Hazánkról 1783-1786 között készült az első komolyabbnak számító topográfiai térkép, ez része volt az I. katonai felmérésnek mely az Osztrák Birodalom szinte teljes területét először térképezte fel. A térképszelvényeken már egyértelműen jelölték színezéssel és jelekkel is a szőlő és gyümölcsösök területét. Az I. katonai felmérést a II. (1820-1863) majd a III. katonai felmérés (1869-1884) követte. Az idő előrehaladásával a térképek egyre pontosabbak és részletgazdagabbak lettek. Munkám célja volt Kőszeg és környékének szőlő és gyümölcs területeinek a történelem során bekövetkezett változásainak rekonstruálása valamint összehasonlítása a mai helyzettel. Az itt keletkező adatok felhasználhatók különböző statisztikai elemzésekre, rekonstrukciókra. Munkámhoz felhasználtam a modern térinformatika és GPS technológia eszközeit.


11

IDŐJÓS SZŐLŐ- ÉS BORÜNNEPEK Németh Krisztina Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Gyümölcs és Szőlőtermesztési Intézet 6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. E-mail: [email protected] A természetben élő, gazdálkodó ember nemcsak a légköri jelenségekből, égitestekből kíséreli meg a hosszabb és rövidebb távú, számára fontos időjárást kideríteni, hanem a növény és állatvilágot is segítségül hívja. Életciklusukat, növekedésüket, életfeltételeik minden elemét megjegyzi, ismeri a hasznos és káros tulajdonságaikat, és a felhalmozott ismeretanyagot nemzedékről nemzedékre hagyományozza. Ezek az ismeretek nem tényleges tudást tükröznek, hanem a legapróbb részletekig terjedő igen pontos megfigyelések.A XXI. század embere nagyon keveset tud a nép szokásairól, amelyben a magyar nép lelki világa, szellemi kultúrája mutatkozik meg. A szőlőtermeléssel, bortermeléssel kapcsolatos népszokások jelentős része időjósláshoz vagy termékenységi rítushoz kötődik. Az időjóslás jelentős része az év napjaihoz kötött, de legtöbbször vallási ünnephez vagy szentek névnapjához társították. A keresztény vallású szőlő- bortermelő vidékek lakossága a termés megvédése érdekében védőszenteken keresztül imádkoztak Jézushoz és Máriához. Ezeknek a szőlő-bor védőszentek a keletkezése nem egészen tisztázott, de van egy közös vonásuk, hogy valamilyen időjárási esemény hozta kapcsolatba őket a termésüket féltő gazdákkal.

12


2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

Recommend Documents