2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

XIII. ÉVFOLYAM 2006/2. szám

8. SZÁM

2007. AUGUSZTUS 31.

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ

25

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisztikai Értesítõ Szerkesztõsége 1054 Budapest, Hold u. 1. Tel.: 225-6506 Megjelenik havonta

Elõfizetési díj 2007. évre: 11 844 Ft Egy példány ára: 987 Ft

Kiadja: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel.: 318-6140 Fax: 266-5099

TARTALOM Oldal 37/2007. (VII. 23.) EüM-SZMM együttes rendelet egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirõl ........................................................................................................................................................................................

370

67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl.....................................

372

68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl .......................................................................................................................................

378

48/2007. (VII. 3.) AB határozat .....................................................................................................................................................................

386

A Magyar Turizmus Zrt. ajánlati/részvételi felhívása ....................................................................................................................................

392

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett idegenvezetõk.................................

395

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek........

396

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek.............................................................................................................................................................................................................

396

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések ..

397

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltozás miatt ............

397

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt......................................................................................................................

397

2007. július 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok.........................................................................................................................................................................

398

370

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelete egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirõl

A nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának f) pontjában megállapított feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § A rendelet hatálya a következõ nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyekre (a továbbiakban: szálláshely) terjed ki: a) gyermek- és ifjúsági csoportot fogadó üdülõ (a továbbiakban: üdülõ), b) gyermeküdülõ, c) gyermek- és ifjúsági tábor, d) gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor (a továbbiakban: telepített sátortábor), e) nomád táborhely.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) táborozás szervezõje: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki/amely a 4. § szerinti bejelentési kötelezettséget teljesíti; b) gyermek- és ifjúsági csoport: 6–18 éves korosztályú fiatalok legalább hat fõbõl álló közössége; c) veszélyes anyag: az a külön jogszabályban meghatározott anyag, amely hatását kifejtve halált, egészségkárosodást okoz, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentõsen károsítja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Kr. szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

2007/8. szám

részt, aki arra egészségileg alkalmas és azt a szervezett táborozás megkezdése elõtt legfeljebb 4 nappal kiállított orvosi igazolással hitelt érdemlõen igazolja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában járványügyi szempontból egészségileg az a személy alkalmas, aki a) a vizsgálat alkalmával semmilyen akut fertõzõ betegségben nem szenved, b) tetû- és rühmentes, valamint c) az életkorhoz kötött védõoltásokkal rendelkezik, és ezt a védõoltási könyv bemutatásával vagy más alkalmas módon igazolja. (3) Ha a táborozásban részt vevõ személy környezetében az orvosi vizsgálatot megelõzõ négy héten belül akut fertõzõ megbetegedés fordult elõ, errõl az orvost tájékoztatni kell, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást ennek figyelembevételével állítja ki. (4) Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást a résztvevõnek a táborba történõ megérkezésekor át kell adnia a szervezõnek. Az igazolást a táborozás ideje alatt a tábor helyszínén kell tartani.

4. § (1) A táborozást a táborozás szervezõje a táborozás kezdete elõtt legalább 6 héttel köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a tábor helye szerint illetékes regionális intézeténél (a továbbiakban: regionális intézet) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a táborozás helyét, idõpontját, valamint a táborozásban részt vevõk várható számát. (2) Vándortábor esetén, ha az útvonal több regionális intézet illetékességét érinti, a vándortábort a kiindulási pont szerint illetékes regionális intézetnél kell bejelenteni.

5. § Az 1. §-ban meghatározott szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit az 1. számú melléklet, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi elõírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

3. §

(2) A 3. §, az 5. § és a (4) bekezdés, valamint az 1. és 2. számú melléklet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Szálláshelyen szervezett üdülésen, tábororozáson (a továbbiakban együtt: táborozás) az a személy vehet

(3) Az (5) bekezdés 2007. szeptember 1-jén hatályát veszti.

2007/8. szám


(4) A tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeirõl szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendelet 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya azon kereskedelmi és magánszálláshelyekre terjed ki, amelyekben a tanuló ifjúság üdültetése, táboroztatása és szervezett foglalkoztatása (a továbbiakban: táborozás) történik.” (5) Amennyiben a táborozás szervezõje e rendelet hatálybalépése elõtt a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeirõl szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett, az e rendeletben elõírt bejelentési kötelezettség alól mentesül. Dr. Lamperth Mónika s. k.,

Dr. Horváth Ágnes s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelethez I. Szálláshelyek üzemeltetésének közös egészségügyi szabályai 1. A szolgáltatónak a szálláshelyen elsõsegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell biztosítania. 2. A tiszta és szennyes textíliát elkülönítve kell tárolni. 3. Az üdülõben, gyermeküdülõben, gyermek- és ifjúsági táborban a festést és mázolást szükség szerinti gyakorisággal, de a festést legalább három évente, a mázolást legalább öt évente el kell végezni. 4. Az ágymatracot, a paplant, a plédet és a párnát a szolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente köteles tisztíttatni. 5. A takarításhoz, tisztításhoz és fertõtlenítéshez használt eszközöket, a veszélyes anyagnak, veszélyes készítménynek nem minõsülõ tisztító- és fertõtlenítõszereket külön helyiségben, egyéb zárt tárolóhelyen (tisztítószerraktár, -szekrény) vagy egyéb elzárható helyen kell tartani. Ha azok a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények közé tartoznak, akkor a külön jogszabályok elõírásait kell betartani. 6. A táborozás szervezõjének a táborozás megkezdése elõtt tájékoztatnia kell a részvevõket arról, hogy védõoltással megelõzhetõ a kullancs-encephalitis, azonban a Lyme-kór ellen nem véd, ezért a kullancsirtószerek alkalmazása és a naponkénti „kullancsvizit”, valamint a felfedezett kullancsok azonnali eltávolítása szükséges. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a nem szokványos viselkedésû vadonélõ állatok simogatásával, érintésével kapcsolatos veszélyekre is.

371

Amennyiben állatharapás, marás vagy tömeges darázscsípés történik – az orvosi ellátás biztosításán túl –, a harapás, a marás vagy a csípés tényét azonnal jelenteni kell a tábor helye szerint illetékes regionális intézetnek.

II. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén az I. részben meghatározott egészségügyi szabályokon túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni kell: 1. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén orvosi ellátás elérhetõségét biztosítani kell. 300 fõnél nagyobb létszám esetén állandó orvosi felügyelet biztosítása kötelezõ. 2. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén külön helyiségben, nemek szerint elkülönített betegszoba biztosítása kötelezõ. A betegszobához rendelt vizesblokkot, amely 1 db zuhanyállásból, 1 db kézmosóból és egy WC fülkébõl áll, kizárólag a beteg használhatja. Telepített sátortábor esetén – amennyiben a vizesblokk fizikai kialakítása az elkülönítést nem teszi lehetõvé – a közös vizesblokkot a beteg is használhatja azzal, hogy a használatot követõen a helyiséget fertõtleníteni kell. A betegszoba szállás céljára még ideiglenesen sem vehetõ igénybe. 3. Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a külön jogszabályban elõírtakat kell alkalmazni. Homokozó esetén a homok évenkénti teljes cseréjérõl az üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton kívüli homokozót le kell fedni.

III. Nomád táborhely üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai Nomád táborhely igénybevétele (nomád táborozás) esetén az I. részben meghatározott egészségügyi szabályok értelemszerû alkalmazásán túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni kell: 1. A nomád táborozás teljes idõtartama alatt képzett elsõsegélynyújtó jelenlétét kell biztosítani. Orvos elérhetõségének helyérõl és idejérõl a tábor szervezõje a táborozás megkezdése elõtt köteles tájékozódni. 2. Fogyasztáshoz, fõzéshez, mosogatáshoz, fogmosáshoz a létszámnak megfelelõ, elegendõ mennyiségû, ivóvíz minõségû vizet kell biztosítani.

372


3. A mosdótálak rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl gondoskodni kell. A mosdótálak csak tisztálkodásra használhatók. 4. A keletkezõ szennyvíz, hulladék és fekália ártalmatlanítására a Kr.-ben elõírtakat kell alkalmazni. A keletkezett szennyvíz elszikkasztásának, az emésztõgödörnek és az ûrgödörnek a sátraktól és élõvíztõl való minimális távolsága 20 méter. Emésztõgödör és ûrgödör forrás fellett nem létesíthetõ. Az illemhelyek gödreit naponta fertõtleníteni kell és a tábor végeztével be kell temetni. A terhelt réteget legalább 30 cm tiszta földréteg fedje. A szennyvíz eltávolításának kötelezettsége csak arra az esetre vonatkozik, ha a hidrogeológiailag érzékeny területen a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi okokból nem engedélyezi a helyi szikkasztást, valamint az emésztõ- és ûrgödör létesítését. Hidrogeológiailag érzékeny területeken a helyi szikkasztást, emésztõ- és ûrgödör létesítésének lehetõségét, valamint élõvíztõl való távolságát az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg. Amennyiben használatuk nem engedélyezett, a hulladék gyûjtését lehetõség szerint egyszer használatos zsákban vagy fedeles gyûjtõedényben kell végezni. A hulladék kommunális gyûjtõhelyre történõ szállításáról, a gyûjtõedényzet kiürítés utáni mosásáról és fertõtlenítésérõl gondoskodni kell. A keletkezett szennyvíz és fekália gyûjtését zártan és szivárgásmentesen kell biztosítani, és azt a táborozás után ily módon kell elszállítani.

2007/8. szám

sított élelmiszert vagy az elkészítést közvetlenül megelõzõen vásárolt nyersanyagot szabad felhasználni. 3. Az önellátó étkeztetési lehetõség céljára szolgáló építmények (konyha, teakonyha, fõzõfülke, szabadtéri fõzõhely) berendezésének rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl a szolgáltató köteles gondoskodni. 4. Távollévõ szolgáltató esetén a táborozás szervezõje, illetve a vendég köteles gondoskodni az egészségügyi elõírások betartásáról.

II. Nomád táborhelyre vonatkozó élelmezésés táplálkozás-egészségügyi szabályok 1. Nomád táborhely esetén a felállított fõzõsátorban vagy a ponyvatetõvel védett szabad területen az élelmiszerek és a konyhai edényzet talajra helyezése tilos. Az élelmiszerek és az edényzet elhelyezésére mosható, fertõtleníthetõ felületû munkaasztalokat és tárolóeszközöket kell biztosítani. 2. Nomád táborhelyen történõ ételkészítés esetén annak a személynek, aki az ételkészítés teljes folyamatát felügyeli, a külön jogszabály szerinti közegészségügyi minimum-vizsgával kell rendelkeznie. 3. Az ételkészítésben az a személy vehet részt, aki a külön jogszabályban elõírt személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton alkalmas minõsítést kap.

5. Fenéklap nélküli sátorban közvetlenül a földre matrac, polifoam, szivacs nem helyezhetõ. 6. A nomád táborozás befejezése után a táborhelyet legalább olyan tisztasági állapotban kell elhagyni, mint amilyenben az a táborozás megkezdésekor volt.

2. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelethez I. Üdülõre, gyermeküdülõre, gyermek- és ifjúsági táborra, telepített sátortáborra vonatkozó élelmezésés táplálkozás-egészségügyi szabályok 1. Üdülõben, gyermeküdülõben, gyermek- és ifjúsági táborban, telepített sátortáborban az étkeztetési szolgáltatás a külön jogszabályban elõírtak szerint mûködõ vendéglátó, közétkeztetõ nyújthatja. Telepített sátortáborban étkeztetési szolgáltatás a nomád táborhelyre vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok alapján is nyújtható. 2. A hûtõszekrények rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl a szolgáltató köteles gondoskodni. Az élelmiszerek hûtött tárolását a szolgáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a hûtött tárolás nem megoldható, csak tartó-

A gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelete a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:

2007/8. szám

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 1. §

(1) A rendelet hatálya a vendéglátó üzletet üzemeltetõ, a vendéglátás keretében történõ élelmiszer-elõállító és -forgalmazó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: vendéglátó) terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatására szolgáló üzletre, illetve annak létesítésére, bõvítésére vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák. (3) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az Étv. és a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az egészségügyi miniszter a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával a Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice) (a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat értékeli abból a szempontból, hogy tartalma nem ütközik közösségi jogi aktusba, illetve jogszabályba. (2) A miniszter továbbítja az Európai Bizottságnak a GHP-ra vonatkozó, az (1) bekezdés szerint megfelelõ útmutatókat. (3) A miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP útmutatók elérhetõségérõl.

3. § (1) Az üzletben a „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer (a továbbiakban: HACCP rendszer) dokumentációja meglétének ellenõrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság, az alkalmazásának ellenõrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), az állat-egészségügyi-járványvédelmi elõírások betartásának ellenõrzésére – állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az ÁNTSZ egyidejû értesítésével – a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogosult.

373

(2) A vendéglátó a HACCP rendszer elkészítéséhez olyan szaktanácsadó közremûködését veheti igénybe, aki felsõfokú szakirányú végzettséggel vagy felsõfokú közegészségügyi, higiénés végzettséggel rendelkezik, és aki a HACCP rendszerre vonatkozó, legalább tanfolyami végzettséget igazol.

4. § (1) A vendéglátónak gyártmánylapot nem kell vezetnie. A vendéglátó a vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról az elõállítás helyén a minõség-ellenõrzés céljára is alkalmas módon, termékenként anyaghányad-nyilvántartást köteles vezetni. Vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet elõállítani. (2) Az anyaghányad-nyilvántartás tartalmazza: a) a vendéglátó nevét, b) a vendéglátó termék megnevezését, c) a kalkuláció készítésének idõpontját, d) az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszerösszetevõ megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét – a szakmai sajátosságok figyelembevételével – 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani), e) a termékhez felhasznált élelmiszer adalékanyagok megnevezését és mennyiségét, f) a csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiséget, g) az elõrecsomagolt termékeknél a fogyaszthatóság vagy a minõségmegõrzés idõtartamát, és szükség szerint a tárolási hõmérsékletet, h) a tömegre értékesített vendéglátó-termékeknél a felhasznált élelmiszer-összetevõk bruttó tömegét, a késztermék nettó tömegét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezõ bármely változást az anyaghányad-nyilvántartásban a változást követõen haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben a termék elõállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstõl számított egy évig meg kell õrizni.

5. § (1) Vendéglátó-termék közvetlen hûtésére csak ivóvíz minõségû vízbõl elõállított jég használható fel. Az italok felszolgálásakor a jeget kézzel érinteni nem szabad, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített tárolóedényben szabad a vendégnek átadni. (2) A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hûtõlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az elõállítás helyéhez közvetlenül csatla-

374


kozó, illetve ugyanazon épületben lévõ üzletben, és csak hûtõtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba.

6. § (1) A vendéglátó melegkonyhás üzletében, a grillkonyhában vagy a vendéglátó-termék elõállítási helyén, a húselõkészítõben hurkát és kolbászt is elõállíthat, és azt vendéglátó-termékként értékesítheti. (2) A lefagyasztott termék csomagolásán fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, a lefagyasztás idõpontját és az eltarthatóság végsõ idõpontját. A felengedett élelmiszert újra lefagyasztani és tovább tárolni tilos. Darálthús és húskészítmény lefagyasztása tilos. (3) A vendéglátó saját termékei elõállításához szükséges mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt tartósíthat a külön jogszabályokban meghatározott elõírások betartásával.

7. § (1) A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés és a vendéglátó-termékek minõsége megfelelésének tanúsítása. A vendéglátó-termékek csomagolásán a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jelölés egyben a megfelelõség tanúsítását is jelenti. (2) A vendéglátónak a cukrászati és hidegkonyhai készítmények minõségmegõrzési idejét a termékhez felhasznált legrövidebb minõségmegõrzési idejû élelmiszer-összetevõ alapján – az alkalmazott technológiai eljárás figyelembevételével – kell megállapítania. (3) Olyan terméket, amelynek minõségmegõrzési ideje lejárt, forgalomba hozni, élelmiszer-összetevõként felhasználni tilos. (4) Amennyiben a vendéglátó, vagy felelõs alkalmazottja arról szerez tudomást, hogy az általa elõállított vagy forgalmazott termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék elõállítását és kiszolgálását azonnal be kell szüntetnie, és a meglévõ készlet megõrzése mellett haladéktalanul értesítenie kell az ÁNTSZ-t.

8. § (1) Vendéglátó-termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell, hogy azokat minõségcsökkenés, sérülés és szennyezõdés ne érje. A szállítás csak a közegészségügyi követelményeket kielégítõ zárt edényzetben, az Étv. 9. és 10. §-ában meghatározott feltételeket kielégítõ csomagolásban történhet. A kísérõjegyen tanúsítani kell a gyártás és a minõségmegõrzés idejét.

2007/8. szám

(2) Vendéglátó-termék szállítására csak tiszta, szagtalan, szennyezõdéstõl és fertõzõ anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szállítóeszközt, jármûvet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas a vendéglátó-termék minõségének és állagának megóvására. (3) Vendéglátó-termék végsõ fogyasztó részére történõ kiszállító tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges.

9. § (1) A vendéglátásban elõállított és elõrecsomagolt élelmiszer csomagolásán jól láthatóan és közérthetõen fel kell tüntetni a termék a) megnevezését; b) mennyiségét (nettó tömeg, db, térfogat); c) fogyasztói árát az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint; d) minõségmegõrzési idõtartamának lejárati napját a következõk szerint: da) ,,minõségét megõrzi: .... dátum”, vagy db) ,,minõségét megõrzi: ..... (utalás a dátum feltüntetési helyére)”; e) a fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentõ, az összetételük miatt (állati eredetû élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó) mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, ezért a minõségük megõrzéséhez 0–10 °C közötti tárolási hõmérsékletet igénylõ élelmiszerek esetében a „minõségét megõrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható” felirat és a hónap, nap megjelölésével a dátumot; f) a tárolási hõmérsékletét, amennyiben az a minõségmegõrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges. (2) A helyszíni eladáskor történõ csomagolás kivételével minden csomagoláson fel kell tüntetni a vendéglátó vagy az elõállító nevét és telephelyét is.

10. § (1) A vendéglátás keretében történõ csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat – a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez, és a csak ebéd szolgáltatáshoz megadott (1 fõre 10 élelmezési napra vonatkozóan) – a melléklet „A”, „B”, „C” és „D” táblázata tartalmazza. (2) A hivatásos és a szerzõdéses állományú katonák – e rendelettõl eltérõ – energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

2007/8. szám

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 2–16. §-a, 20–27. §-a, valamint 2. és 3. számú melléklete, b) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet módosításáról szóló 41/2001. (XII. 22.) GM–EüM–FVM együttes rendelet, c) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet módosításáról szóló 54/2002. (XII. 29.) GKM–ESZCSM– FVM együttes rendelet,

375

d) az élelmiszer-forgalmazás rendjérõl szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet, e) a fogyasztói forgalomba kerülõ áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérõl szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja. (2) Ez a rendelet a vendéglátó termékek elõállításának vonatkozásában az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Budapest, 2007. június 30. Dr. Kóka János s. k.,


gazdasági és közlekedési miniszter


Gráf József s. k.,

Kiss Péter s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet a 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelethez ,,A” táblázat Napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlások csoportos étkeztetés számára 1–3 év

4–6 év

7–10 év

11–14 év

15–18 év

19–60 év

60 év felett

energia kJ (kcal)

5643 (1350)

7106 (1700)

9196 (2200)

10 450 (2500)

10 868 (2600)

11 286 (2700)

10 450 (2500)

összes fehérje (g)

43–53

54–66

70–86

79–98

82–101

79–85

82–92

fehérje energia (%)

13–16

13–16

13–16

13–16

13–16

12–14

13–15

összes zsír (g)

41–44

51–55

66–71

75–81

78–84

81–87

75–81

zsír energia (%)

28–30

28–30

28–30

28–30

28–30

28–30

28–30

178–194

224–245

290–317

329–360

342–374

356–395

335–360

szénhidrát energia (%)

54–59

54–59

54–59

54–59

54–59

56–60

55–59

hozzáadott cukor energia (%)

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

0–10

megengedett koleszterin (mg)

135

170

220

250

300

300

300

19–60 éves

60 év felett

összes szénhidrát (g)

,,B” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat egész napos ellátásra (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

1–3 éves

hús (baromfi, sertés, marha)

250

330

440

500

550

600

450

húskészítmény, húskészítmény-konzerv

80

125

180

200

250

350

200

belsõség, belsõségkészítmény

90

100

130

140

150

150

150

hal, halkonzerv

80

100

120

140

200

200

150

3500

3000

3000

3200

3500

2800

3200

tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej)

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

376


2007/8. szám

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

tejtermékek (sajt, túró)

200

250

300

350

350

300

400

egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín)

150

180

200

220

230

250

200

fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin)

120

140

200

250

250

250

250

kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém)

100

130

170

200

200

200

200

cukor, méz

250

300

350

400

400

400

400

cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények)

300

380

500

600

600

600

600

kenyérfélék, péksütemények

1200

1400

2000

2400

2700

3000

2400

száraztészta

50

140

180

200

200

200

200

burgonya

650

800

1000

1200

1200

1200

1200

zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított)

1600

1800

2000

2200

2200

2200

2000

gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt)

1500

1500

1600

1800

1800

1800

1800

–

90

110

130

150

150

100

tojás

160

160

200

200

200

200

200

rostos üdítõ

400

600

800

800

800

800

800

Élelmiszer (g)

száraz hüvelyes

lekvár

20

20

30

30

30

30

30

olajos mag

20

30

40

40

40

40

40

,,C” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat ellátásra, tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves


200

260

350

400


70

100

150

170


80

100

130

140

hal, halkonzerv

50

70

90

100


2000

1800

1800

2000


180

220

250

300


120

150

170

190


80

100

135

170


80

90

125

150

0–170

0–200

0–230

0–260


250

300

400

500


700

900

1400

1700

száraztészta

50

80

100

120

cukor, méz

2007/8. szám


377

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

burgonya

550

650

800

1000


1000

1200

1500

1700


800

800

900

1000

Élelmiszer (g)

száraz hüvelyes

–

90

110

130

tojás

120

120

150

150

rostos üdítõ

200

300

400

400

lekvár

20

20

30

30

olajos mag

20

30

40

40

,,D” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat csak ebéd szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) 4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett


260

350

400

400

450

350


30

50

60

60

60

60


80

100

100

100

100

100

hal, halkonzerv

70

90

100

150

150

150


300

400

500

300

300

500


80

100

100

100

100

100


100

130

150

150

150

150


110

150

190

200

200

200

–

–

–

–

–

–

cukor, méz

0–60

0–80

0–100

0–100

0–100

0–100


250

300

400

400

400

400


300

400

500

600

600

500

száraztészta

80

100

120

120

120

120

burgonya

600

700

800

800

800

800


1100

1350

1500

1600

1600

1600


600

700

800

800

800

800

száraz hüvelyes

90

110

130

150

150

100

tojás

100

120

120

120

120

120

rostos üdítõ

–

–

–

–

–

–

lekvár

–

–

–

–

–

–

olajos mag

30

40

40

40

40

40

Élelmiszer (g)


378


A csoportos étkeztetésben az „A” táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelõ külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges. A csoportos étkeztetés ellenõrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történõ energia- és tápanyagszámítás legalább a következõkre terjedjen ki: – energia (kJ, kcal), – fehérje (g, energia%), – zsír (g, energia%), – szénhidrát (g, energia%), – hozzáadott cukor (energia%), – koleszterin (mg). A napi energia- és tápanyagbeviteli ajánlások teljesítendõ aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következõ: – csak reggeli esetén 20%, – csak ebéd esetén 35%, – tízórai, ebéd esetén 50%, – tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%, – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 75%, – csak vacsora esetén 25%. A hozzáadott zsiradék felhasználása változatos legyen és legfeljebb 30%-a legyen állati eredetû. A bõ zsiradékban-sütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni. Az étkeztetés ellenõrzésekor figyelembe kell venni, hogy a „B”, „C”, „D” táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10%-nál.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelete az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el:

2007/8. szám Általános rendelkezések 1. §

(1) Ezt a rendeletet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság területén elõállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre kell alkalmazni. (2) Az e rendelet 3. és 9–14. §-ában foglaltakat a vendéglátó termékek elõállítására és forgalomba hozatalára nem kell alkalmazni. (3) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. § (1) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszerellenõrzõ hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenõrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó elõírások megsértése esetén. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az összekötõ szerv. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam összekötõ szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása. Az összekötõ szerv kijelölése nem zárja ki a közvetlen kapcsolattartást, információcserét vagy együttmûködést a különbözõ tagállamok illetékes hatóságainak munkatársai között. (3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak.

A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók 3. § (1) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének 7. és 8. cikkében meghatározott Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat a Higiéniai Bizottság értékeli abból a szempontból, hogy a jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek-e.

2007/8. szám


(2) A Higiéniai Bizottság 7 állandó tagból áll, tagjait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), az Egészségügyi Minisztérium, az élelmiszer-vállalkozások, a hatósági élelmiszerellenõrzés, a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek képviselõibõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki. A Higiéniai Bizottságot az elnök a GHP-ra vonatkozó útmutatók témája szerint meghívott szakértõkkel egészítheti ki. (3) A Higiéniai Bizottság elnöke a minisztérium, helyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselõje. A Higiéniai Bizottság tagjai közül titkárt választ, ügyrendjét maga alakítja ki, amelyet a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy jóvá. (4) A minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti, valamint továbbítja az Európai Bizottságnak azon GHP-ra vonatkozó útmutatókat, amelyeket a Higiéniai Bizottság megfelelõnek ítél. (5) A minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP európai útmutatók elérhetõségérõl.

Oktatás, továbbképzés 4. § (1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelõ módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik õket, rendszeresen megfelelõ tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek. (2) Az élelmiszer-elõállítás és forgalmazás folyamatában részt vevõ személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük. (3) Az élelmiszeripari vállalkozó köteles a munkába állást követõ egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelõen az élelmiszer-elõállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelõ oktatásban részesíteni. (4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minõségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot. (5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenõrzésérõl az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik. (6) Amennyiben az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintõ – a (4) bekezdés szerinti – kielégítõ ismeretekkel, elõírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenõrzõ

379

hatóság ellenõrizheti a megismételt oktatás eredményességét. (7) A nem megfelelõ oktatásból származó minden felelõsség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.

Az élelmiszer-elõállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményei 5. § (1) Az élelmiszer-elõállító hely létesítésére vonatkozó szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat: a) az élelmiszer-elõállító hely tevékenységi körének meghatározását, b) hivatalos helyszínrajzot, c) technológiai folyamatábrát, d) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban, e) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet, f) mûszaki-technológiai leírást, g) az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési terveket, h) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket, i) közmû nyilatkozatot, j) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, k) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt. (2) Az élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat: a) az üzlet mûszaki leírását, b) közmû nyilatkozatot, c) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban, d) épületgépészeti mûszaki leírást vagy tervdokumentációt (az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési tervei), e) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet, f) az áruszállítás tervezett módját, eszközét, g) tervezett alkalmazotti létszámot, h) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást, i) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, j) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt. (3) Építésügyi hatósági engedélyezés alá nem tartozó átalakításhoz, illetve a bejelentett adatok módosításához szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának feltétele házilagos kivitelezésû, méretarányos alaprajz és az árusí-

380


tani kívánt termékcsoport listájának csatolása a kérelemhez. (4) Mozgóbolt esetében a dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a) a ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás, b) a hulladékszállítás, -elhelyezés, c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés feltételeit tartalmazó utasítást, valamint az árusító helyeket és a telephelyet.

2007/8. szám

jellemzõket, illetve a jogszabályokban elõírtakat nem elégíti ki. Amennyiben a hiba okozóját nem lehet megállapítani, vagy az okozó tevékenysége nem tartozik a magyar jogszabályok hatálya alá, a költségeket annak kell megfizetnie, akinél a nem megfelelõ terméket a hatóság megtalálta. (3) A kérelemre végzett hatósági élelmiszer-ellenõrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezõnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.

8. § 6. § (1) A mozgóárusítás engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: a) a ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás, b) a hulladékszállítás, -elhelyezés, c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés feltételeit tartalmazó utasítást. (2) Mozgóárusítás engedélyezésére irányuló kérelemben a tervezett útvonalat és árusító helyeket, a bázishelyet is meg kell jelölni.

Mintavétel és ellenõrzés hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében 7. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében történõ mintavételrõl készült jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) a mintavétel idõpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát, b) a mintaadó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), c) az élelmiszer-elõállító vagy élelmiszer-forgalmazó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), valamint d) ellenminta vételt. (2) Az élelmiszer elõállítója, kereskedelmi ellenõrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az elõírt biztonsági, a jelölésben feltüntetett vagy a vizsgálat alá vont termék gyártmánylapján, illetve a vendéglátó termék esetében az anyaghányad-nyilvántartásban vállalt minõségi

(1) A hatósági mintavétellel ellenõrzésre kerülõ élelmiszer-tételt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelõi helyen gyártott vagy azonos beszerzésû és azonos jelölésû (azonos nap – mûszak – szállítmány) termékegyedekbõl álljon. (2) A mintát – ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírása másként nem rendelkezik – az élelmiszerbõl a hatósági élelmiszer-ellenõrzés céljával összhangban, véletlenszerû kiválasztással, annak mennyiségétõl függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendõ legyen. A mintába – a csomagolás és a jelölés vizsgálatának kivételével – csomagolt termék esetén csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók. Amennyiben a fogyasztói kiszerelés nagysága meghaladja a minta kezelésénél elfogadható méretet, vagy ha az élelmiszert a kereskedelmi technológiában is megbontották vagy megbontják (szeletelték, darabolták, adagolták stb.) és bontott állapotban is forgalmazzák, illetve felhasználják, megbontott csomagolású egységbõl is vehetõ minta. A csomagolás megbontásának körülményeit azonban a mintavételi jegyzõkönyvben rögzíteni kell. (3) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hûtve, a lehetõ legrövidebb idõ alatt kerüljön a vizsgálatot végzõ laboratóriumba. (4) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása az (1) bekezdés szerint megmintázott élelmiszer-tételre vonatkozik.

A tejellenõrzéssel összefüggõ minták vizsgálatának elvégzésére jogosult laboratóriumok 9. § (1) A nyers tejet termelõ vagy felvásárló élelmiszer-ipari vállalkozónak az önellenõrzési rendszer keretén belül a nyers tejet rendszeresen, legalább havonta két alkalommal

2007/8. szám


a (2) bekezdés szerinti akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatnia és minõsíttetnie összcsíraszám, szomatikus sejtszám, gátlóanyag, zsírtartalom és fehérjetartalom tekintetében. (2) Az önellenõrzési rendszer keretén belül nyers tej vizsgálatára a) a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Budapesti Nyerstejminõsítõ Laboratóriuma, b) az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (Gödöllõ) jogosult.

Egyes tengeren szállított élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételei

381

lásra kerülõ ömlesztett folyékony olajat vagy zsírt tartályokban szállító tengerjáró hajó parancsnoka által vezetett pontos nyilvántartásnak kell lennie az érintett tartályokban szállított három megelõzõ szállítmányra és az e szállítmányok közötti tisztítási eljárás hatékonyságára vonatkozóan. (2) Ha a szállítmányt átrakják, az elõírt nyilvántartás mellett a fogadó hajó parancsnoka által vezetett pontos nyilvántartás kell arról, hogy az ömlesztett olaj vagy zsír szállítása a megelõzõ szállítás során megfelelõen történt, valamint a másik tartályhajón az e szállítmányok közt végzett tisztítási eljárás hatékonyságáról. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt nyilvántartásokat az illetékes ellenõrzõ hatóságok kérésére be kell mutatni.

10. § (1) Olyan ömlesztve, tengerjáró tartályhajókban nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban szállított olajok és zsírok, amelyeket emberi fogyasztásra szánnak vagy várhatóan ilyen célra használnak, akkor hozhatók forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõlük, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) amennyiben az olajat vagy zsírt rozsdamentes acél tartályban, vagy epoxigyanta béléssel vagy azzal mûszakilag egyenértékû más béléssel ellátott tartályban szállítják, a tartályban közvetlenül elõtte szállított szállítmány vagy élelmiszer kell, hogy legyen, vagy a mellékletben felsorolt elfogadható elõzetes szállítmányok egyikének kell lennie, vagy b) ha az olajat vagy zsírt az a) pontban leírtaktól eltérõ anyagból készült tartályban szállítják, a tartályban elõzetesen szállított három szállítmánynak élelmiszernek vagy a mellékletben felsorolt elfogadható szállítmányok közül valónak kell lennie. (2) Olyan ömlesztve, tengerjáró tartályhajókban nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban szállított olajok és zsírok, amelyeket tovább nem dolgoznak fel, és amelyeket emberi fogyasztásra szánnak vagy várhatóan ilyen célra használnak, akkor hozhatók forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõlük, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) a tartály rozsdamentes acélból készül, vagy epoxigyanta béléssel vagy azzal mûszakilag egyenértékû más béléssel ellátott, és b) a tartályban az olaj, illetve zsír elõtt szállított három szállítmány élelmiszer.

11. § (1) A szállítmányt kísérõ okmányok között az emberi fogyasztásra szánt vagy várhatóan ilyen célra felhaszná-

12. §

Az olyan nem kizárólag élelmiszer-szállításra használt tartályokban, illetve tartályhajókban tengeri úton szállított ömlesztett nyers cukor, amelyet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevõként teljes és hatékony finomítási eljárás nélkül nem szándékoznak felhasználni, akkor hozható forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõle, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) mielõtt a nyers cukrot berakodnák, a tartályt, illetve tartályhajót hatékonyan megtisztították, az elõzõ szállítmány maradványait és egyéb szennyezõdéseket eltávolították, valamint mindezt ellenõrizték, és b) a nyers cukrot közvetlenül megelõzõ szállítmány nem lehet folyékony anyag.

13. §

(1) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért felelõs, olyan tanúsítványt állít ki, amely pontosan és részletesen leírja az érintett tartályokban és tartályhajókban szállított elõzõ szállítmányt, és a nyers cukor szállítása elõtt alkalmazott tisztítási eljárás jellegét és hatékonyságát. (2) A tanúsítvány a szállítmányt végigkíséri a szállítás minden állomásán, egészen a finomítóig, és a finomító megõrzi a fenti okirat egy példányát. A tanúsítványon jól láthatóan és kitörölhetetlenül az alábbi mondatot kell feltüntetni: „Ezt a terméket emberi fogyasztásra való felhasználás elõtt finomítani kell.”

382


(3) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelõs, az illetékes élelmiszer-ellenõrzõ hatóságok kérésére bemutatja a tanúsítványt.

14. § (1) Az olyan nyers cukrot, amelynek tengeri szállítása nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban, illetve tartályhajókban történt, teljes és hatékony finomításnak kell alávetni, és csak ezt követõen lehet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevõként való felhasználásra alkalmasnak tekinteni. (2) Az élelmiszer-elõállító, illetve élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelõs, a nyers cukor berakodását megelõzõ tisztítási folyamatot a finomított cukor biztonsága és egészséges volta szempontjából döntõ fontosságúnak köteles tekinteni, figyelembe véve a tartályban vagy tartályhajóban elõzõleg szállított szállítmány jellegét.

2007/8. szám

g) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendelet módosításáról szóló 141/2004. (IX. 30.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 14/2006. (II. 16.) FVM–EüM–ICSSZEM együttes rendelet 2. §-ának 9. és 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában:] „9. Helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a kistermelõ gazdaságának helye szerinti településen lévõ kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység. 10. Termelési régión belül mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely: a kistermelõ gazdaságának helye szerinti megyében, illetve az azzal szomszédos megyékben mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely azzal, hogy e rendelkezés vonatkozásában a fõvárost és Pest megyét egy megyének kell tekinteni.”

16. § Záró rendelkezések 15. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM rendelet 1/A. és 3. §-a, valamint 1. számú melléklete, b) a vagdalt, darált és elõkészített (fûszerezett) húsok elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai követelményeirõl szóló 77/2002. (VIII. 23.) FVM–ESZCSM együttes rendelet, c) a nyers tej, a hõkezelt tej és a tej alapú termékek elõállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 1/2003. (I. 8.) FVM–ESZCSM együttes rendelet, d) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendelet, e) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendelet módosításáról szóló 129/2003. (XII. 23.) FVM–ESZCSM együttes rendelet, f) a hatósági élelmiszer-ellenõrzésrõl szóló 92/2004. (V. 25.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet,

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/41/EK irányelve (2004. április 21.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékek elõállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi feltételekrõl szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezésérõl, valamint a 89/662/EGK, a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról, b) a Bizottság 96/3/EK irányelve (1996. január 26.) a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl, c) a Bizottság 2004/4/EK irányelve (2004. január 15.) a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl szóló 96/3/EK irányelv módosításáról, d) a Bizottság 98/28/EK irányelve (1998. április 29.) az ömlesztett nyers cukor tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl. Gráf József s. k.,


földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter


Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter

2007/8. szám


383

Melléklet a 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelethez Megengedett elõzõ szállítmányok jegyzéke Anyag (szinonim elnevezések)

CAS-szám

Ecetsav

64-19-7

Ecetsav-anhidrid (etán-anhidrid)

108-24-7

Aceton (dimetil-keton; 2-propanon)

67-64-1

Savolajok és zsírsav-desztillátumok – növényi olajokból és zsírokból, illetve azoknak állati zsírokkal és olajokkal vagy tengeri hal zsírokkal és olajokkal képzett keverékeibõl Ammónium-hidroxid (ammónium-hidrát; ammónia oldat; aqua ammónia)

1336-21-6

Ammónium-polifoszfát

68333-79-9 10124-31-9

Állati, növényi és tengeri hal eredetû olajok és zsírok (kivéve a kesudióhéjolajat és a nyers tall-olajat) Méhviasz (fehér és sárga)

8006-40-4 8012-89-3

Benzil-alkohol (csak gyógyszerészeti és reagens tisztaságú)

100-51-6

Butil-acetátok (n-; szek-; terc-)

123-86-4 105-46-4 540-88-5

Kalcium-klorid-oldat csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az 10043-52-4 azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak rá hasonló korlátozások Kalcium-lignoszulfonát

8061-52-7

Kandelilla-viasz

8006-44-8

Karnauba-viasz (Brazil viasz)

8015-86-9

Ciklohexán (hexametilén; hexanaftol; hexahidro-benzol)

110-82-7

Epoxidált szójaolaj (minimum 7% – maximum 8% etilén-oxid kötésû oxigénnel)

8013-07-8

Etanol (etil-alkohol)

64-17-5

Etil-acetát (ecetéter, ecetészter, ecetnafta)

141-78-6

2-etil-hexanol (2-etil-hexil-alkohol)

104-76-7

Zsírsavak: Arachinsav (eikozánsav)

506-30-9

Behénsav (dokozánsav)

112-85-6

Vajsav (n-vajsav, butánsav, etil-ecetsav, propil-hangyasav)

107-92-6

Kaprinsav (n-dekánsav)

334-48-5

Kapronsav (n-hexánsav)

142-62-1

Kaprilsav (n-oktánsav)

124-07-2

Erukasav (cisz-13-dokozénsav)

112-86-7

Heptánsav (n-heptánsav)

111-14-8

Laurinsav (n-dodekánsav)

143-07-7

Lauronsav (dodecénsav)

4998-71-4

384


2007/8. szám

Anyag (szinonim elnevezések)

CAS-szám

Linolsav (9,12-oktadekadién-sav)

60-33-3

Linolénsav (9,12,15-oktadekatrién-sav)

463-40-1

Mirisztinsav (n-tetradekánsav)

544-63-8

Mirisztoleinsav (tetradecénsav)

544-64-9

Olajsav (n-oktadecén-sav)

112-80-1

Palmitinsav (n-hexadekánsav)

57-10-3

Palmitolénsav (cisz-9-hexadekán-sav)

373-49-9

Pelargonsav (n-nonánsav)

112-05-0

Ricinolsav (cisz-12-hidroxi-oktadecén-9-sav; ricinusolajsav)

141-22-0

Sztearinsav (n-oktadekánsav)

57-11-4

Valeriánsav (n-pentánsav; valeriánsav)

109-52-4

Zsíralkoholok: Butil-alkohol (1-butanol; butil-alkohol)

71-36-3

Hexanol (1-hexanol, hexil-alkohol)

111-27-3

Oktanol (1-n-oktanol; heptil-karbinol)

111-87-5

Cetil-alkohol (C 16 alkohol; 1-hexadekanol; palmitil-alkohol; n-primer hexadecil-alkohol)

36653-82-4

Decil-alkohol (1-dekanol)

112-30-1

Heptanol (1-heptanol, heptil-alkohol)

111-70-6

Lauril-alkohol (n-dodekanol, dodecil-alkohol)

112-53-8

Mirisztil-alkohol (1-tetradekanol, tetradekanol)

112-72-1

Nonil-alkohol (1-nonanol; pelargon-alkohol; oktil-karbinol)

143-08-8

Oleil-alkohol (oktadecén-ol)

143-28-2

Sztearil-alkohol (1-oktadekanol)

112-92-5

Tridecil-alkohol (1-tridekanol)

27458-92-0112-70-9

Zsíralkohol-keverékek: Lauril-mirisztil-alkohol – (C12-C14) Cetil-sztearil-alkohol – (C16-C18) Zsírsavészterek – bármely olyan észter, amely a fent felsorolt zsírsavaknak a fent felsorolt zsíralkoholokkal való kombinációjából keletkezik. Például butil-mirisztrát, oleil-palmitát és cetil-sztearát Zsírsav metilészterek: Metil-laureát (metil-dodekanoát)

111-82-0

Metil-palmitát (metil-hexadekanoát)

112-39-0

Metil-sztearát (metil-oktadekanoát)

112-61-8

Metil-oleát (metil-oktadecenoát)

112-62-9

Hangyasav (metánsav; hidrogén-karboxil-sav)

64-18-6

Glicerin (glicerinalkohol; glicerin)

56-81-5

Glikolok: Butándiol 1,3-butándiol (1,3-butilén-glikol)

107-88-0

1,4-butándiol (1,4-butilén-glikol)

110-63-4

2007/8. szám


385

Anyag (szinonim elnevezések)

Polipropilén-glikol (400 fölötti molekulatömegû)

CAS-szám

25322-69-4

Propilén-glikol [1,2-propilén-glikol; 1,2-propándiol; 1,2-dihidroxi-propán; 57-55-6 monopropilén-glikol (MPG); metil-glikol] 1,3-propilén-glikol-(trimetilén-glikol, 1,3-propándiol)

504-63-2

n-Heptán

142-82-5

n-Hexán (technikai tisztaságú)

110-54-364742-49-0

Izobutil-acetát

110-19-0

Izodekanol (izodecil-alkohol)

25339-17-7

Izononanol (izononil-alkohol)

27458-94-2

Izooktanol (izooktil-alkohol)

26952-21-6

Izopropanol (izopropil-alkohol; IPA)

67-63-0

Limonén (dipentén)

138-86-3

Magnézium-klorid oldat

7786-30-3

Metanol (metil-alkohol)

67-56-1

Metil-etil-keton (2-butanon)

78-93-3

Metil-izobutil-keton (4-metil-2-pentanon)

108-10-1

Metil-tercier-butil-éter (MTBE)

1634-04-4

Melasz

57-50-1

Montán-viasz

8002-53-7

Paraffinviasz

8002-74-263231-60-7

Pentán

109-66-0

Foszforsav (ortofoszforsav)

7664-38-2

Ivóvíz csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak arra hasonló korlátozások Kálium-hidroxid (kálilúg) csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, 1310-58-3 ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonat koznak arra hasonló korlátozások n-Propil-acetát

109-60-4

Propilén tetramer

6842-15-5

Propil-alkohol (propán-1-ol; 1-propanol)

71-23-8

Nátrium-hidroxid (marószóda, lúg) csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak arra hasonló korlátozások

1310-73-2

Szilícium-dioxid

7631-86-9

Nátrium-szilikát (vízüveg)

1344-09-8

Szorbitol (D-szorbitol; hexahidro-alkohol; D-szorbit)

50-70-4

Kénsav

7664-93-9

Karbamid-ammónia-nitrát oldat (UAN) Borseprõ (vinasz, vinaccia, borkõüledék, vini, argil-agyag, arcilla-agyag, weinstein, nyers borkõpép, nyers kálium-bitartarát)

868-14-4

Fehér ásványolajok

8042-47-5

386

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Az Alkotmánybíróság 48/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § a) pontja alkotmányellenes, ezért azt 2007. december 31. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § b) pontja, a 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Négy indítványozó közös indítványban kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6. § a) és b) pontjainak, a 21. § d) pontjának és a 24. §-ának alkotmányellenességét és azokat semmisítse meg. Siófok Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a 37/2006. (XII. 15.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm1.) és az 5/2007. (III. 2.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm2.) – módosítva az Ör. támadott rendelkezéseit – az idegenforgalmi adó és építményadó mértékét 2007. január 1-jétõl megemelte, illetve új mentességi szabályokat állapított meg. Az indítványozók véleménye szerint az építményadóemelés mértékének az Ör. 24. §-ában történõ megállapításánál a Képviselõ-testület – amikor „Siófok Város egységes közigazgatási területét önkényesen két övezetre osztotta” – jogellenesen járt el, az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben a magasabb mértékû adó megállapításával. Az indítványozók álláspontja szerint ez sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontját, mert az építményadót nem az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapította meg,

2007/8. szám

illetve sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mivel hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Ör. támadott rendelkezése. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartották az indítványozók az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontját – az indítványozók tévesen 21. § d) pontjának jelölték –, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az indítványozók továbbá az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást is jogszabályellenesnek vélték, egyrészt azért mert – véleményük szerint – az építményadó-rendeletben azt nem lehet szabályozni, továbbá az idegenforgalmi adó mértéke a törvényi felsõ határt eléri és ugyancsak indokolatlan különbséget tesz a II. övezetben lakók javára az I. övezetben lakókkal szemben. Az ötödik indítványozó önálló indítványában az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére, a 70/A. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések diszkriminatívak, mivel Siófok város közigazgatási területét két övezetbe sorolta be az építményadó fizetési kötelezettség mértéke szempontjából, és az I. övezetben lakókat „jogalap nélkül irreálisan magas adóval” sújtja, ami nem veszi figyelembe az adózók teherbíró képességét és ellehetetleníti õket. Az indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében. Az indítványozó a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét nem indokolta. Az indítványozó kiegészítõ indítványában az Ör. támadott 21. § (1) bekezdés d) pontja és 24. §-a törvényellenességére vonatkozóan az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és a Htv. 6. § a) és e) pontját, valamint a 7. § b) pontját is meghivatkozta. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozók által támadott Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontjának jelölése az Örm2. 2. §-a alapján 2007. március 2-ától 21. § (2) bekezdés e) pontra változott, mivel az Örm2. 1. §-a az Ör. 21. §-ába új (1) bekezdést, illetve az Örm2. 2. §-a az Ör. korábbi 21. § (1) bekezdésének jelölését (2) bekezdésre módosította, valamint új d) pontot állapított meg a rendeletben és egyidejûleg a korábbi d) pont jelölését e) pontra módosította. Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatát az indítványok erre vonatkozó részében az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontjára folytatta le. Az Alkotmánybíróság a két indítványt – tartalmi azonosságukra tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határo-

2007/8. szám


zat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.

II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következõk: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” 2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. § (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.” „6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetõleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének idõpontját és idõtartamát (határozott vagy határozatlan idõre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felsõ határokra, illetõleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felsõ határoknak 2005. évre a KSH által

387

2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtõl pedig a 2003. évre és az adóévet megelõzõ második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felsõ határ és a felsõ határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa, d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse, e) e törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. 7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó (5. §) fizetésére kötelezheti, b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, (...)” „15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke.” „16. § Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,” „30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a 12. §-ban meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak.” „32. § Az adó alapja: a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén 1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy 2. a megkezdett vendégéjszakára esõ a) szállásdíj, ennek hiányában b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülõhasználati jog) fizetendõ ellenérték (pl. üzemeltetési költség); b) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete.” „33. § Az adó mértékének felsõ határa: a) a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; b) a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a; c) a 32. § b) pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m2.” 4. Az Ör. indítvánnyal támadott – Örm1.-gyel megállapított – rendelkezései:

388


„6. § Az adó mértéke: a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Mentes az adó alól: (...) d) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-nél nem nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m 2; b) 80 m2-nél nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.” 5. Az Ör. indítvánnyal támadott – hatályos – rendelkezései: „6. § Az adó mértéke: a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Kérelem alapján egyéni elbírálással mentesíthetõ részben vagy egészben az adó megfizetése alól az I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki szociális rászorultsága alapján az általa lakott építményben a ráesõ adót megfizetni nem képes. (2) Mentes az adó alól: (...) d) I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki az adó alapjául szolgáló épületbe, épületrészbe 2006.

2007/8. szám

december 31. napja elõtt létesített lakcímet és igazolja, hogy életvitelszerûen ott is tartózkodik, mentes 80 m2-ig a megállapított adó 60%-ának, 80 m2 felett pedig a megállapított adó 50%-ának megfizetése alól, e) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-ig a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2; b) 80 m2 felett a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.”

III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének idõpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró-képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második ré-

2007/8. szám


szében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. rendelkezéseit és megállapította, hogy a Htv. az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. „A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselõ-testületének a joga. A képviselõ-testületet a helyi adók megállapítása során – a törvény keretei között – széles körû döntési szabadság illeti meg. A képviselõ-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselõ képességéhez.” (14/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1309, 1313.) „A Htv. és az annak alapján megalkotható, helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítása, a helyi adó is a közterhekhez való hozzájárulás egy formája. A Htv. a helyi adóztatás kereteit határozza meg. A törvény keretei között az önkormányzat kötelessége, hogy rendeletben az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelõ adókat vezessen be.” (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2128.) Az indítványozók szerint az építményadó és idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a Képviselõ-testület az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg, mivel Siófok városát két övezetbe sorolta be, s az adófizetési kötelezettség mértéke szempontjából a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben az I. övezetben lakó tulajdonosokra magasabb mértékû adót állapított meg. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartotta négy indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontját, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelvként kap értelmezést. Alkotmányellenes megkülönböztetésrõl csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha alapjogsérelmet okoz, illetve önkényes. „Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezésével az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végsõ soron nagyobb társadalmi egyenlõséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait megha-

389

tározni.” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.] A vizsgált kérdésben központi elem annak megállapítása, hogy a szabályozási koncepció szempontjából mit kell csoportnak tekinteni. 1.1. Az építményadó vagyoni típusú adó, az adó tárgya az építmény, az adó alanya az építmény tulajdonosa. Az építményadónak, mint vagyoni típusú adónak célja az igazságos közteherviselés elvének megvalósítása, amely elvet az Alkotmány 70/I. §-a a következõképpen fogalmaz meg: „Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.” Az Alkotmánybíróság a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmával kapcsolatosan korábbi határozatában megállapította: „Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezésével. Bár a jogegyenlõség fogalma csupán a hivatkozott § (3) bekezdésének szövegében lelhetõ fel, a jogegyenlõség követelménye jelen van a 70/A. § valamennyi szabályában. A jogegyenlõség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlõ elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvetõ állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom – amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, illetõleg az alapvetõ állampolgári jogok közé. A jogegyenlõség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti egyenlõségét is. Az ember, mint a társadalom tagja hivatása, képzettsége, kereseti viszonyai stb. szerint különbözhet és ténylegesen különbözik is más emberektõl. Az állam joga – s egyben bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévõ különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta különbségtételt tilt – egy ilyen általános tilalom összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével –, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sértõ megkülönböztetéseket. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság nyomatékosan rámutat: az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének a vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó szabályát is csak ekként szabad értelmezni. Amikor tehát az Alkotmány 70/I. §-a kifejezetten a vagyoni viszonyoknak meg-

390


felelõ közteherviselést írja elõ, ez nem jelent az alaptörvényen belüli ellentétet a 70/A. § (1) bekezdésével. Sem a jogegyenlõségbõl, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ugyanis, hogy – vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez, illetõleg – az állam bizonyos, kifejezetten a hátrányos szociális helyzet ellensúlyozását szolgáló jogok (pl. a szociális bérlakás kiutalására való jogosultság), segélyek vagy kedvezmények szabályozásánál ne vehetné figyelembe az érintett személyek vagyoni helyzetét.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.] Az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók által övezeti besorolási-szabály az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével nem áll ellentétben. Az ingatlanok értékét befolyásolja, hogy azok az ország mely részén találhatóak, továbbá az országon belüli elhelyezkedésen túl befolyásolja az ingatlannak az adott településen belüli helye is. Minden településnek van frekventált és kevésbé frekventált területe, amelyen az ingatlanok értéke – akár azonos terv alapján készült építmények forgalmi értéke is – különbözik a fekvés szerinti hely függvényében. Az arányos közteherviselés elve érvényesítésének egyik megnyilvánulási formája lehet a Htv. 16. § a) pontjának alkalmazásakor a frekventált és kevésbé frekventált területek szerinti eltérõ mértékû adómegállapítás. Az építményadó mértékének megállapításánál, ahol nem a Htv. 16. § b) pontja szerinti korrigált forgalmi érték az alapja az adómérték megállapításának, hanem a Htv. 16. § a) pont szerint az építmény alapterülete, ott a Htv. 6. § c) pontjában meghatározott, a helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. Az Ör. támadott rendelkezése esetében a Képviselõ-testület két övezetet állapított meg. Az Alkotmánybíróság korábbi eljárásában sem találta alkotmányellenesnek az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást, ahol a településen fizetendõ építményadó mértékét az önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciáltan állapította meg az önkormányzat (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2129.) Az Ör. szabályozása kétségtelenül különbségtételt jelent a Siófok két része közötti ingatlantulajdonosok között, ám e különbségtétel a kifejtettek szerint nem alkotmányellenes, s ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította. 1.2. Az idegenforgalmi adó kommunális jellegû adó, az adó tárgya a vendégéjszaka, illetve az olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület, amely nem minõsül lakásnak, az adó alanya a nem állandó lakos vendég, illetve az épület tulajdonosa. Ez esetben az adó tárgya nem valamilyen va-

2007/8. szám

gyontárgy. Az idegenforgalmi adó esetében az adó alanya az a személy, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, illetve aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a Htv. 12. §-ában meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak. Az idegenforgalmi adó célja nem valamilyen vagyontárgy adóztatása, hanem az önkormányzat által biztosított és igénybe vett kommunális szolgáltatás, helyi közszolgáltatás biztosításához – az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodó – közteherként történõ hozzájárulás. Mivel az adófizetési kötelezettség alapja a helyi közszolgáltatás igénybevétele – és nem az adóalany vagyoni helyzete –, ezért az idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a szálláshely településen belüli frekventált vagy kevésbé frekventált helyen lévõ elhelyezkedésén alapuló eltérõ nagyságú adómérték megállapításának, a szálláshelyet igénybe vevõ nem állandó lakos esetében az adómérték differenciálásának nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Az ilyen differenciálás az azonos csoportba tartozó adóalanyok között sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogegyenlõség követelményét, ezért alkotmányellenes. A Htv. 6. § a) pontja alapján a már bevezetett helyi adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit. Az Ör. idegenforgalmi adóról szóló rendelkezéseinek részleges megsemmisítésével az egységes adómérték megállapítására az Alkotmánybíróságnak hatásköre nincs. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezésének az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napjával történõ megsemmisítése az önkormányzat gazdálkodását, az ellátandó feladatok tárgyévi finanszírozását veszélyeztetné, mivel az önkormányzat költségvetésében az idegenforgalmi adó a helyi adó bevétel jelentõs részét képezi. Ezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját pro futuro, 2007. december 31. napjával semmisítette meg. A pro futuro megsemmisítéssel egyben a Képviselõ-testületnek is lehetõsége nyílik arra, hogy még a 2007. évben 2008. január 1-jétõl oly módon módosítsa az Ör.-t, hogy annak szabályozása megfeleljen a jogegyenlõség követelményéinek. A Htv. 30. § b) pontján alapuló az Ör. 6. § b) pontjában az adómérték megállapításánál – a belterületen és a külterületen biztosított helyi közszolgáltatás eltérõ volta miatt –, illetve az Ör. 21. §-ában a Képviselõ-testület a Htv. 6. § d) pontjában kapott törvényi felhatalmazás alapján biztosított adókedvezményt, illetve adómentességet. Az Alkotmánybíróság számos döntésében – elvi jelleggel a 670/B/1997. AB határozatban – mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta: „a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvez-

2007/8. szám


mények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérõ kedvezõbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket”. (ABH 1999, 600., 604.) Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja és a 21. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat e vonatkozásban elutasította. 2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.] Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközõnek minõsítette, ezért az Ör. 6. § a) pontjának a Htv. 6. § c) pontjával ellentétét már nem vizsgálta. 3. Az állampolgárok alapvetõ alkotmányos kötelezettsége, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájáruljanak. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében követelmény, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azzal arányban kell állnia. „A hozzájárulás módját és mértékét a helyi adók esetében a Htv. és a helyi képviselõ-testületeknek a helyi adók megállapításáról szóló rendeletei határozzák meg. A Htv. az adóalanyok teherviselõ képességének védelmében szabályozza a helyi adók megállapításának kereteit, korlátozva ezzel az önkormányzatok adómegállapítási jogát. A 6. § c) pontjában kimondja, hogy az önkormányzat a helyi adó mértékét – a törvény keretei között – a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapítja meg. A törvény maga állapít meg adómentességeket és adókedvezményeket, és felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy további kedvezményeket, mentességeket állapítson meg rendeletében.” [49/1993. (VII. 6.) AB határozat, ABH 1993, 493, 496.] Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy a Htv. 6. § c) pontjának rendelkezése alapján az épít-

391

ményadó esetében az adómaximum a 2007. évre az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján 1042,60 Ft/m2, valamint az idegenforgalmi adó esetében az adómaximum a 2007. évre vendégéjszaka alapján 347,50 Ft/személy, illetve épület után évente 1042,60 Ft/m2. A Képviselõ-testület az Ör. 6. § b) pontjában (épület után 1000 Ft/m2 és a 24. § (1) bekezdésében (építményadó I. övezetben 80 m2 feletti lakás céljára szolgáló épület, épületrész, valamint nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2, 80 m2-ig lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2, II. övezetben 600 Ft/m2 a Htv. 6. § c) pontjában, valamint a 16. § a) pontjában és 33. § c) pontjában meghatározott keretek között, a törvényi felsõ határként meghatározott adómaximum évi mértéknél alacsonyabb összegekben állapította meg az adóköteles adótárgy után fizetendõ építményadó, illetve az idegenforgalmi adó 2007. január 1-jétõl fizetendõ mértékét. Ezzel a Képviselõ-testület eleget tett azon törvényi kötelezettségének is, amely szerint a vagyoni típusú adók körében az építményadót egységesen – jelen esetben tételes összegben – határozhatja meg [Htv. 7. § b) pontja], illetve az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál [Htv. 7. § c) pontja]. Az Ör. 6. § b) pontja és a 24. §-a a fizetendõ adó mértéke tekintetében az Ör. 1. számú mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciált, emiatt az adó mértékét az Alkotmánybíróság nem minõsítette aránytalannak. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján a vagyoni típusú adó mértékét azokban az esetekben minõsítette alkotmányellenesnek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710.; 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 622–623.; 507/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1500, 1506.]. A Htv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselõ-testület szabad mérlegelésén nyugszik, aminek célszerûségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja, valamint a 24. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában azok Htv. 6. § c) pontjába ütközésébõl eredõ alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. 4. Négy indítványozó az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást azért is jogszabályellenesnek tartották, mert – véleményük szerint – azt az építményadó-rendeletben nem lehet szabályozni. A Htv. 1. § (1) bekezdése alapján a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Arra vonatkozóan sem a Htv., sem más jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, hogy a Htv.-ben meghatározott egyes helyi adókat az önkormányzat csak adótípusonként önálló rendeletben állapíthatja meg. Tehát annak jogszabályi

392


akadálya nincs, hogy az önkormányzat akár több helyi adót is egy önkormányzati rendeletben vezessen be, állapítsa meg az egyes adótípusokra vonatkozó – Htv. által az önkormányzat hatáskörébe utalt – szabályokat. Az Ör. – már a jogszabályszerkesztésrõl szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésében a jogszabály megjelölésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – az önkormányzati rendelet tárgyának a helyi adókat és az adózás rendjét jelölte meg, és nem az indítványozók által hivatkozott építményadót. Ezért az önkormányzati rendelet tárgya és szabályozási tartalma nem ellentétes egymással. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította. 5. Az ötödik indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében, és ezért az Alkotmány a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását is kérte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szociális biztonsághoz való jog tartalma, az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló „ellátáshoz való jogot” jelenti. Az állam eleget tesz alkotmányi kötelezettségének, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és mûködteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatás egyéb rendszereit. „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság az ellátásra való jogot a társadalombiztosítás útján és szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az idézett rendelkezésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság – az indítványokban megfogalmazott sérelmek kapcsán – a szociális biztonsághoz való jog kérdéseit vizsgálta és értelmezte, mert nyilvánvalóan jogilag csak ez releváns. Álláspontja szerint a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági viszonyok kedvezõtlen alakulása következtében ne csökkenhetne. Az államnak polgárai szociális biztonsága tekintetében fennálló kötelezettségeit az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében foglaltak általános jelleggel nevesítik.” [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162–163.] „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állam általi biztosításának kötelezettségét tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok mint alkotmányos alapjogok nem vezethetõk le.” [42/2000. (XI. 8.) AB határozat, ABH 2000, 329, 334.] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései és az Alkot-

2007/8. szám

mány idézett 70/E. §-a között nincs alkotmányjogilag értékelhetõ tartalmi összefüggés, mert a helyi adókkal kapcsolatos jogalkotás nem a szociális jogok vonatkozásában fennálló alkotmányos állami feladatok körébe esik. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 716, 717.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.], ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította. 6. Az ötödik indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérve az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan is hivatkozott, de erre irányuló kérelmét nem indokolta. Az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította. A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 123/B/2007.

Magyar Turizmus Zrt. ajánlati/részvételi felhívása Szolgáltatás I. Szakasz: Ajánlatkérõ I.1. Név, cím és kapcsolattartási pont(ok): Magyar Turizmus Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, Hold u. 1., figyelmébe dr. Takács Éva, HU–1054 Budapest. Tel.: +36 (1) 488-8790. E-mail [email protected]. Fax +36 (1) 488-8791.

2007/8. szám


Internetcím(ek): Az ajánlatkérõ általános címe: www.hungary.com, www.itthon.hu. További információk a következõ címen szerezhetõk be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal. A dokumentáció és további iratok (a versenypárbeszédre és a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozók is) a következõ címen szerezhetõk be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal. Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következõ címre kell benyújtani: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal. I.2. Az ajánlatkérõ típusa és fõ tevékenysége vagy tevékenységei: Egyéb: gazdasági társaság. Egyéb: turisztikai marketing. Az ajánlatkérõ más ajánlatkérõk nevében folytatja a közbeszerzési eljárást: nem. II. Szakasz: A szerzõdés tárgya II.1. Meghatározás II.1.1. Az ajánlatkérõ által a szerzõdéshez rendelt elnevezés: Vállalkozási keretszerzõdés a Magyar Turizmus Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság hirdetéseinek és PR-anyagainak megjelentetésére a külföldi nyomtatott, elektronikus és közterületi médiában (médiatervezés és -vásárlás). II.1.2. A szerzõdés típusa, valamint a teljesítés helye: Szolgáltatásmegrendelés. Szolgáltatási kategória 13. A teljesítés helye: H–1054 Budapest, Hold u. 1. és a Magyar Turizmus Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság külképviseletei. NUTS-kód: HU. II.1.3. A hirdetmény a következõk valamelyikére irányul: Közbeszerzés megvalósítása. II.1.4. Keretmegállapodásra vonatkozó információk: II.1.5. A szerzõdés meghatározása/tárgya: A Magyar Turizmus Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság hirdetéseinek és PR-anyagainak megjelentetése a külföldi nyomtatott, elektronikus és közterületi médiában. II.1.6. Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV): 74412000. II.1.7. A szerzõdés a Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya alá tartozik-e?: Igen. II.1.8. Részekre történõ ajánlattétel: Nem. II.1.9. Elfogadhatók-e változatok (alternatív ajánlatok)?: Nem.

393

II.2. Szerzõdés szerinti mennyiség vagy alkalmazási kör II.2.1. Teljes mennyiség: 300 db hirdetés és/vagy PR-cikk + 100%. II.2.2. Vételi jog (opció): Nem. II.3. A szerzõdés idõtartama vagy a befejezés, a teljesítés határideje: az idõtartam hónap(ok)ban: 24 (a szerzõdés megkötésétõl számítva). III. Szakasz: Jogi, gazdasági, pénzügyi és technikai információk III.1. A szerzõdésre vonatkozó feltételek III.1.1. A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek: III.1.2. Fõ finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: A szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérõ az igazolt teljesítést követõen kiállított számla ellenében, 30 napon belül, átutalással egyenlíti ki. Amennyiben a médium elõre fizetést kér, ezen összeget Ajánlatkérõ elõlegbekérõ levél alapján fizeti ki 8 munkanapos fizetési határidõvel. Az átutalás után az összegrõl Ajánlattevõ elõlegszámlát állít ki. III.1.3. A közös ajánlatot tevõ nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy: III.1.4. Vonatkoznak-e a szerzõdés teljesítésére egyéb különleges feltételek?: Nem. III.2. Részvételi feltételek III.2.1. Az ajánlattevõ/a részvételre jelentkezõ személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történõ bejegyzésre vonatkozó elõírásokat is: Az elõírások teljesítésének igazolásához szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Kbt. 60. § (1) a-i) és (4), 61. § (1) a-d) és 62. § (1). Igazolás a Kbt. 63. §-a szerint. III.2.2. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: – Valamennyi számlavezetõ pénzintézet 60 napnál nem régebbi nyilatkozata arról, hogy: * mióta vezeti az ajánlattevõ cég bankszámláját, * fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e, * számláján 2006. I. 1. óta sorban állás elõfordult-e, ha igen, mikor és mennyi ideig, – 2004., 2005. és 2006. évi teljes és a közbeszerzés tárgyával egyezõ (külföldi médiavásárlás) forgalmáról szóló nyilatkozata. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): – Banki igazolása szerint fizetési kötelezettségének eleget tesz és számláján 2006. I. 1. óta sorban állás nem fordult elõ (J és ALV), – 2004., 2005. és 2006. évi, a közbeszerzés tárgyával egyezõ (külföldi médiavásárlás) forgalma összesen eléri a nettó 600 millió forintot vagy az ennek megfelelõ összeget, és évenként növekvõ tendenciát mutat (J vagy ALV). III.2.3. Mûszaki, illetve szakmai alkalmasság: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megköve-

394


telt igazolási mód: – Az elõzõ három évben (2004., 2005., 2006.) végzett külföldi médiavásárlási munkák bemutatása évekre lebontva a Kbt. 67. § (3) a) pontja és a 68. § (1) bekezdése értelmében, – azoknak a szakembereknek, illetve vezetõknek a megnevezése, szakképzettségük és szakmai elõéletük részletes ismertetésével (önéletrajz), akiket az ajánlattevõ a teljesítésbe be kíván vonni. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): – Az elõzõ három évben végzett külföldi médiavásárlási munkák bemutatása alapján végzett évente legalább 3 megbízó részére, esetenként 30 000 000 Ft értékben külföldi médiavásárlási feladatokat (J vagy ALV), – rendelkezik legalább öt, minimum nyolc éves hazai és külföldi médiavásárlási szakmai gyakorlattal rendelkezõ szakemberrel, akik részt vettek nemzetközi internetes kampányokban (J vagy ALV). III.2.4. Fenntartott szerzõdések: Nem. III.3. Szolgáltatás megrendelésre irányuló szerzõdésekre vonatkozó különleges feltételek III.3.1. A szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képzettséghez) van-e kötve?: Nem. III.3.2. A szervezeteknek közölniük kell-e a szolgáltatás teljesítésében személyesen közremûködõ személyek nevét és képzettségét?: Nem.

IV. Szakasz: eljárás IV.1. Az eljárás fajtája IV.1.1. Az eljárás fajtája: tárgyalásos. Megtörtént-e már a részvételre jelentkezõk kiválasztása, megjelölése: nem. IV.1.2. Az ajánlattételre vagy részvételre felhívandó jelentkezõk létszáma vagy keretszáma: IV.1.3. Az ajálattevõk létszámának csökkentése a tárgyalás vagy a versenypárbeszéd során: Igénybe vették-e a többfordulós eljárást annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megvitatandó megoldások, illetve a megtárgyalandó ajánlatok számát? Nem. IV.2. Bírálati szempontok IV.2.1. Bírálati szempontok: IV.2.2. Elektronikus árverést alkalmaznak-e?: Nem. IV.3. Adminisztratív információk IV.3.1. Az ajánlatkérõ által az aktához rendelt hivatkozási szám: IV.3.2. Az adott szerzõdésre vonatkozóan korábbi közzétételre sor került-e?: Nem. IV.3.3. A dokumentáció és egyéb iratok vagy ismertetõk (versenypárbeszéd esetében) A dokumentáció beszerzésének határideje: 2007. VIII. 27. 10.00. Kell-e fizetni a dokumentációért: ár 50 000 + áfa (HUF). A fizetés feltételei és módja: átutalással az ajánlatkérõ MKB 10300002-20392752-00003285 számú bankszámlára a beszerzés tárgyának feltüntetésével.

2007/8. szám

A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módja: a dokumentáció átvehetõ személyesen vagy meghatalmazott útján munkanapokon 9.00–11.30 óra között, valamint a részvételi határidõ lejártának napján 8.00–10.00 óra között, illetõleg a Kbt. 102. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen. A dokumentáció átvételének feltétele az ár befizetésének igazolása. IV.3.4. Az ajánlattételi határidõ, illetve a részvételi határidõ: 2007. VIII. 27., 10.00. IV.3.5. Az ajánlattételi felhívás megküldése a kiválasztott jelentkezõk részére: 2007. IX. 6. IV.3.6. Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújthatók: magyar. IV.3.7. Az ajánlati kötöttség minimális idõtartama: IV.3.8. Az ajánlatok felbontásának feltételei: VI. Szakasz: kiegészítõ információk VI.1. A közbeszerzés ismétlõdõ jellegû-e?: Igen. A további hirdetmények közzétételének tervezett ideje: 2009. június. VI.2. A szerzõdés közösségi alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos?: Nem. VI.3. További információk: 1. Ajánlatkérõ hiánypótlásra a Kbt. 112. §-a szerinti teljes körben lehetõséget biztosít. 2. A részvételi jelentkezések bontásának ideje: 2007. VIII. 27. 10.00 óra, helye: Magyar Turizmus Zrt., H–1054 Budapest, Hold u. 1. A részvételi jelentkezések bontásán a részvételre jelentkezõk, az ajánlatkérõ és az általuk meghívottak lehetnek jelen. 3. A részvételi eredményhirdetés ideje: 2007. IX. 6. 10.00 óra, helye: Magyar Turizmus Zrt., H–1054 Budapest, Hold u. 1. 4. A részvételi dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció másra át nem ruházható. 5. Ajánlattevõnek az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontjaira, valamint (3) bekezdésére vonatkozóan. 6. Az ajánlatkérõ az ajánlattevõ pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását a minõsített ajánlattevõk jegyzékéhez képest szigorúbban határozza meg. 7. Jelmagyarázat: (J és ALV): A részvételre jelentkezõnek és a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt minden alvállalkozónak külön-külön is ki kell elégítenie. (J vagy ALV): A részvételre jelentkezõnek és a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak együttesen kell kielégítenie. 8. Ajánlatkérõ a Kbt. 124. § (2) b) pontja alapján tárgyalásos eljárást indít, ugyanis a szolgáltatás természete nem

2007/8. szám


teszi lehetõvé az ellenszolgáltatás elõzetes átfogó meghatározását. 9. Ajánlattevõnek az ajánlat részeként be kell mutatnia a munkavégzési folyamatot. 10. Ajánlattevõnek nyilatkoznia kell, hogy rendelkezik a dokumentációban szereplõ országok pénznemeiben történõ átutalásra alkalmas bankszámlákkal. A IV.2.1. pontra vonatkozóan a bírálati szempontok: A legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás (átlagos ügynökségi jutalék). VI.4. Jogorvoslati eljárás VI.4.1. A jogorvoslati eljárást lebonyolító szerv: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntõbizottság, Margit krt. 85., HU–1024 Budapest. E-mail [email protected]. Tel. +36 (1) 336-7777. URL: www.kozbeszerzes.hu. Fax +36 (1) 336-7778. VI.4.2. Jogorvoslati kérelmek benyújtása: A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ: Kbt. 323. § szerint. VI.4.3. A jogorvoslati kérelmek benyújtására vonatkozó információ a következõ szervtõl szerezhetõ be: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntõbizottság, Margit krt. 85., HU–1024 Budapest. E-mail [email protected]. Tel. +36 (1) 336-7777. URL: www.kozbeszerzes.hu. Fax +36 (1) 336-7778. VI.5. E hirdetmény feladásának dátuma: 2007. VII. 19.

Bicsák Adrienn

700274

Berezvai Eszter

angol

700275

Nagyné Ormos Barbara

német

Ormos Barbara Andrea 700276

Száraz Dorottya

olasz

700277

Kõmíves Sára

francia

700278

Pécsi Réka

angol

700279

Harich Szilvia

angol

700280

Rába Katalin Zsuzsanna

francia

700281

Horváth Dóra

angol spanyol

700282

Papp Gergely Levente

angol francia

700283

Nagy Erzsébet Florentina

román

700284

Epellei Dóra

angol

700285

Hábel Gabriella

angol

Zsigovics Gabriella 700286

Faludi Barbara

angol

700287

Nagy Adrienn

angol

700288

Kántor Piroska

angol spanyol

700289

Tari Laura

angol

700290

Hubert Lilla

német

700291

Vári Andrea Zsuzsanna

angol

700293

Gegus Zsuzsa

angol

700294

Bacsa Lilla Zsófia

spanyol

700295

Molnár Gergely Sándor

angol

angol német

700296

Szamojlov Vagyim Pavlovics

orosz

700297

Fülöp Kitti

német

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett idegenvezetõk 700261

395

700262

Mocsai Júlia

német

700298

Nyics Andrea

angol

700263

Fehér Enikõ

angol

700299

Mérey Anita Ildikó

angol

700264

Béres Barbara

angol német

700300

Vértesi Katalin

angol

700301

Téti Ágota

700265

György Gábor István

német

angol francia

700266

György Bálint Géza

angol

700302

Pecsenka Dóra

angol

700267

Janovics Lilla

angol

700303

Takács Dániel

angol

700268

Nagy Nikoletta Magdolna

angol

700304

Bozóki Nikolett

angol

700269

Dr. Gyõri Judit Katalin

angol

700306

Weiner András

német

700270

Köõ Orsolya

német

700307

Varga Csilla

német

700271

Szalay Réka

német

700308

Siwiec Magdalena Barbara

lengyel

700272

Heier Sigbjorn

angol norvég

700310

Mácsai Anna

angol francia

396


700311

Horváth Ágnes

angol

700312

Kutai Orsolya

angol

700313

Fõzõ Tamás

német

700314

Kárándi Brigitta

olasz

700316

Miklós Noémi

angol francia

700318

Herczeg Ágnes

francia

700319

Gémes Attila

angol

700320

Berei Andrea

angol

700321

Gyurcsik András

angol

700322

Nagy Zsófia

angol

700323

Bolyki Szilvia

spanyol

700324

Nemes Kitti

német

700325

Müller Viktória

angol

700326

Fekete Zsófia

angol francia

700327

Radván Noémi

angol

700328

Bauer Edina

angol

700329

Komporday Dávid Gábor

angol

700330

Bajnok Zsófia

francia

700331

Giricz Edit

angol

700332

Bene Andrea

német

700333

Papp Ella

angol

700334

Lévay Emese

német

700335

Kardos Zoltán Tamás

angol olasz

700336

Fábián Csaba

angol német

700337

Kõrösi Tamara Orsolya

román

700338

Földvári-Lapath Attila Nyikita

angol orosz

700340

Lippai Renáta Lilla

angol

700341

Melcher Viktor

francia

700342

Somoskövy Noémi

angol

700343

Soha Krisztina Katalin

angol

700344

Szegõ Andor György

angol

700345

Ódor Anna Ildikó

angol

700346

Tóth Katalin

német

2007/8. szám

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek BRAVO TRAVEL Utazási Iroda 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 15/A Tel: 236-0512 Fax: 236 -0513 U-000840 BRAVO TRAVEL Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. Bejegyzés: 2007. 07. 16. AIRJET Utazási Iroda 7044 Nagydorog, Kossuth Lajos u. 72. Tel.: (75) 532-060 Fax: (75) 532-060 U-000835 Airjet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bejegyzés: 2007. 06. 26. NORANI TRAVEL Utazási Iroda 3200 Gyöngyös, Koháry u. 1/2. Tel.: (37) 301-049 Fax: (37) 301-049 U-000839 NORANI 2007 Gépjármû Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bejegyzés: 2007. 07. 10. OFFER-ONE Utazási Iroda 1028 Budapest, Hidegkúti u. 167. Tel.: 398-7570 Fax: 398-7571 U-000838 „OFFER-ONE” Utazási és Szolgáltató Kft. Bejegyzés: 2007. 06. 28.

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek Beck Travel Utazási Iroda 9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 2/B Tel.: (96) 576-222 Fax: (96) 576-223 U-000116 Beck Travel Szolgáltató Kft. Törlés: 2007. 07. 16.

2007/8. szám


BÉFLEX Utazási Iroda TUI Utazási Központ 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 9. Tel.: 279-2929 Fax: 279-2920 U-000807 BÉFLEX Kiskereskedelmi Kft. Törlés: 2007. 07. 11. Bonobo Tours Congo Utazási Iroda 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53. Tel.: 428-0844 Fax: 428-0845 U-000674 Bonobo Tours Congo Utazásszervezõ és Közvetítõ Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Törlés: 2007. 07. 25. TRIPLA TRAVEL Utazási Iroda 1075 Budapest, Holló u. 3–9. Tel.: 788-5022 Fax: 788-5022 U-000648 TRIPLA TRAVEL Turisztikai Kft. Törlés: 2007. 07. 23.

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések

BALATON TOURS Utazási Iroda 8360 Keszthely, Rákóczi tér 21. Tel.: (83) 314-407 Fax: (83) 314-407 R-1828/199 „Balaton West Tours” Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. Törlés: 2007. 06. 21. Jogerõs: 2007. 07. 17. ERIC-TOUR Utazási Iroda 1115 Budapest, Ballagi Mór u. 3. Tel.: 203-9324 Fax: 203-9324 U-000566 ERIC-TOUR Turisztikai és Informatikai Bt. Törlés: 2007. 05. 10. Jogerõs: 2007. 06. 18.

397

Balaton-Plattensee utazási és ingatlan iroda 8640 Fonyód, Ady E. u. 5. Tel.: (85) 363-718 Fax: (85) 363-718 R-1001/94 Balaton-Plattensee Utazási- és Ingatlaniroda Kft. Törlés: 2007. 06. 21. Jogerõs: 2007. 07. 17.

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltoztatás miatt

Atmoszféra Apartmanok Utazásszervezõ Iroda 9561 Nagysimonyi, Bajcsy-Zs. u. 26. Tel.: (95) 550-003 Fax: (95) 550-003 U-000572 Atmoszféra apartmanok Utazásközvetítõ Egyéni Cég Elõzõ név Atmoszféra apartmanok Utazásközvetítõ Iroda Változás bejegyzés: 2007. 07. 13.

2007. július 1. és 2007. július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt E-TRAVEL ONLINE Utazási Iroda 1053 Budapest, Veres Pálné u. 5. Tel.: 328-5089 Fax: 463-4071 U-00658 E-TRAVEL Magyarország Kft. Változás bejegyzés: 2007. 07. 12. (belföld) FENSTHERM-CROATIA Utazási Iroda 1095 Budapest, Mester u. 8. Tel.: 216-4815 Fax: 216-4815 U-000770 FERNSTHERM Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. Bejegyzés: 2007. 07. 03. (belföld)

398


2007/8. szám

A MKEH hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok 2007. július 1.–2007. július 31. között HATÓSÁGI BEJEGYZÉS:

NYILVÁNTARTÁSBA

TÖRTÉNÕ

LUXIMPEX Kereskedelmi, Vendéglátó, Szolgáltató és Idegenforgalmi Kft. székhelye: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király st.19. cégjegyzékszáma: Cg.09-09-000751, adószáma: (10528181-2-09) határozat száma: X-000088/2007. határozat kelte: 2007. július 31. A jogosult a Barátság Gyógy- és Wellness Szálloda 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király st. 19. sz. alatti (3514/4. hrsz.) 15 db apartman idõben megosztott használati jogának értékesítését folytathatja.

2007/8. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

399

400


2007/8. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARÁZATA címû kiadványt. A 2006. július 1-jétõl hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az új Gt.) megalkotása során az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció és az egyes tagállamok társasági joga fejlõdésének közös sajátosságai mellett a magyar jogalkalmazók több mint másfél évtizedes tapasztalatait is felhasználták. A magyar jogalkalmazók számára ma már nem számít újdonságnak a társasági jog. Az ellenérzések rég megszûntek, az elsõ társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény hatálybalépése óta a gazdasági élet szereplõi a társasági jog intézményeit megismerték és elfogadták. Kialakult az a cégbírósági gyakorlat és jelentõs szakirodalom, megerõsödött az a társasági jogi kultúra, amelyre a jogalkotó támaszkodhatott. Az új Gt. egyes kérdéseket a korábbival azonosan szabályoz, így az 1997. évi CXLIV. törvényen alapuló, a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtáblák közzétett döntéseibõl megismerhetõ bírói gyakorlat részben továbbra is irányadó. Ára: 3024 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ...........................................................................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 3024 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ………………………………………

9 771218 839249

07008

……………………………………… cégszerû aláírás

TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos értesítõje Szerkesztésért felelõs: dr. Somogyi Zoltán. Szerkesztõség: 1054 Budapest, Hold u. 1. Tel.: 225-6506. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Megjelenik havonta. A 2007. évi éves elõfizetési díj: 11 844 Ft áfával. Egy példány ára: 987 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 1218-8395 07.2887 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

Recommend Documents