A 2012/2. SZÁM TARTALMA
LÓ Malik P., Pálfi V.: Az EHV-1 és EHV-4 diagnosztikájának gyakorlati kérdései / 67 Paréj J., Pongrác z L., Bali Papp Á.: Angol telivér kancák szaporulati mutatói
és
az
azokat
befolyásoló
egyes
tényezők.
Irodalmi
összefoglalás / 77
JUH Novotniné Dankó G., Gyimóthy G., Oláh J., Kulcsár M., Magyar K., Vass N.,
Posta
folyamatok
J.,
Balogh
nyomon
P.,
Jávor
követése
és
A.:
Tavaszi–nyári
reprodukciós
takarmánykiegészítő
hatásának
vizsgálata juhnál / 83
KEDVENCÁLLAT Hajdú P., Gyulay-Nagy B., Gál J., Jakab Cs.: Generalizált áttétet képező,
elsődleges
méhmyxosarcoma
házinyúlban.
Patológiai
eset
ismertetése / 89 Marosán M., Vecsera E., Gál J.: A tojócsőben, a kloáka előtt megrekedt, terméketlen tojás okozta következményes obstipatio kenyai homoki boában (Eryx colubrinus loveridgei). Esetleírás / 97 Makovický, P., Makovický, P., Nagy, M., Németh, P., Rajmon, R.: A kutyák
malignus
liposarcomájának
fibrosus anti-S-100
histiocytomájának protein
alapú
és
pleomorf
elkülönítő
kórjelzése.
Immunhisztokémiai eset ismertetése / 101 Fábián A., Halás z N., Gál J.: Többszörös áttétet képező melanoma malignus mongol futóegér (Meriones unguiculatus) bőrén / 126
VADON ÉLŐ ÁLLAT Takács A., S zemethy L., Takács A. A., Takács P. T., Heltai M.: Adatok az eurázsiai borz (Meles meles) parazitákkal való fertőzöttségéről Magyarországon / 106
HAL Molnár K.: Ötvenéves megfigyelések a halak kopoltyúférgességét okozó Dactylogyrus-fajoknak az európai ponty (Cyprinus carpio carpio L.) kopoltyúján való előfordulásáról / 111
BIOTECHNOLÓGIA Solti L.: A szaporodás-biotechnológia lehetőségei és korlátai – érvek és ellenérvek / 119
RENDEZVÉNY Állatorvos-tudományi Nap (Budapest, 2011. november 21.) / 76
Malik P. – Pálfi V.: AZ EHV-1 ÉS EHV-4 DI AGNOSZTIKÁJ ÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI
A szerzők áttekintik a lovak 1-es és 4-es típusú herpeszvírus- (EHV-1
és EHV-4) fertőzés után megjelenő kórképeket, ezek kórfejlődését, tüneteit
és
kórjelzését,
kiemelve
az utóbbi évek
új eredményeit,
amelyek segítségével gyorsabb és pontosabb diagnosztikai módszerek születtek a kórokozók kimutatására. A lovak herpeszvírusai közül az Alphaherpesvirinae alcsaládba tartozó kórokozók, ezen belül az EHV-1 és az EHV-4 a legjelentősebb. Az EHV4 elsősorban légzőszervi tüneteket okoz, míg az EHV-1 vírusa, a légzőszervi elváltozások mellett, képes vemhes kancákban vetélést, ill. minden korú és nemű lóban pedig idegrendszeri tüneteket kiváltani. A fertőzések a herpeszvírusokra jellemzően rejtetté válhatnak, és ezek a z állatok
folyamatosan
fenn
tudják
tartani
a
fertőzést
egy
adott
állományban. A
kórokozókat
közvetetten
(az
ellenük
termelt
ellenanyagok
segítségével) vagy közvetlenül (magát a vírust vagy a vírus DNS-ét) lehet
kimutatni.
megállapítására
A
klinikai
tünetek
a
szerológiai
megjelenésekor
módszerek
csak
a
fertőzés
korlátozottan
alkalmazhatók, a vírust közvetlenül kimutatni képes eljárások közül pedig
egyre
gyakrabban
használnak
molekuláris
módszereket
[polimeráz láncreakció (PCR)] a hagyományos vírusizolálás helyett. Az EHV-1 vírus genomjának egy adott régiójában (ORF30) előforduló nukleotidcsere
erősen
összefügg
az
adott
törzs
neuropathogen
tulajdonságaival. Egy, az MgSZH-ÁDI Virológiai Osztályán kifejlesztett real-time
PCR-módszer
segítségével
a
neuropatogén
és
nem
neuropatogén genotípus gyorsan és nagy biztonsággal elkülöníthető.
Paréj J. – Pongrácz L. – Bali Papp Á.: ANGOL TELIVÉR KANCÁK SZAPORULATI MUTATÓI ÉS AZ AZOKAT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK. IRODALMI ÖSSZEFOGLAL ÁS
A
tartási,
takarmányozási
feltételek
javulásával
és
a
technika
fejlődésével párhuzamosan nagymértékben nőttek a különböző lófajták szaporulati mutatói. Kivétel ez alól az angol telivér fajta, amelynél számottevő mértékben nem javultak a szaporulati mutatók. Az átlagos vemhesülés (egy szezonra vonatkoztatott) 83,9% és 92,2% között alakul, míg a csikózási százalék csupán 60,8–82,6%. A vemhesülési százalék és a csikózási százalék közötti különbséget a termékenyülés elmaradása, de főként az embrió- és magzatveszteségek (pregnancy loss) okozzák, amelynek aránya megközelíti akár a 20%-ot is. A nagy különbség miatt nem elhanyagolhatóak az ezeket befolyásoló tényezők. A
szerzők,
irodalmi
adatok
alapján
áttekintik
a
kanca
korának,
kondíciójának és szaporodásbiológiai státusának hatását. A kor és a kondíció hatását illetően az irodalmi adatok legtöbbször egyezőek, a kanca státusa és a versenymúltja hatásáról ellentmondó vizsgálati eredményeket találtak. Vizsgálták az ikervemhesség gyakoriságára és a vemhességi időtartamra vonatkozó adatokat is, ahol ugyancsak eltérő eredményeket találtak. Szükségesnek tartják a magyarországi helyzet átfogó felmérését.
Novotniné Dankó G. – Gyimóthy G. – Oláh J. – Kulcsár M. – Magyar K. – Vass N. – Posta J. – Balogh P. – Jávor A.:
TAV ASZI–NYÁRI
REPRODUKCIÓS
FOLYAM ATOK
NYOMON
KÖVETÉSE ÉS TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTŐ HATÁS ÁN AK VIZSG ÁLAT A JUHNÁL
A szerzők szapora merinó juhfajta petefészek-működését vizsgálták hormonanalitikai módszerekkel a tavaszi–nyári, tehát a klasszikus tenyésszezonon kívüli hónapokban. Progeszteron- + PMSG-tartalmú ciklusindukciós
kezelés
termékenyítést
végeztek.
után, A
laparoszkópos
vérplazma
mesterséges
progeszterontartalmának
vizsgálatával és ultrahangos vemhességvizsgálattal követték nyomon az
állatok
petefészek-működését,
termékenyülését,
vemhességének
lefolyását április–augusztus hónapokban. Mikroelem- és vitamintartalmú „Ovitrace plus for sheep” takarmánykiegészítő hatását is vizsgálták a termékenyülésre. Eredményeik szerint az áprilisi–májusi időszakban a szapora merinó anyák negyede ciklikus petefészek-működésű, de az acikliás egyedek jól reagálnak a ciklusindukciós kezelésre. A
vemhesülési
és
ellési
százalék
a
szezonon
kívüli
időszakban
megfelelő (68, ill. 49%), a vemhesség lefolyását azonban sok külső tényező,
főképpen
takarmányozási
és
időjárási
hatások
befolyásolhatják. Vizsgálataik alapján az Ovitrace takarmánykiegészítő alkalmas
lehet
a
magzatelhullásokból
származó
csökkentésére.
Hajdú P. – Gyulay-Nagy B. – Gál J. – Jakab Cs.:
bárányveszteség
GENERALIZÁLT
ÁTTÉTET
MÉHMYXOS ARCOMA
KÉPEZŐ,
HÁZINYÚLBAN.
ELSŐDLEGES
PATOLÓGI AI
ESET
ISMERTETÉSE
A szerzők egy 4 éves, elhízott, szürke színű, keverék nőstény házinyúl tetemének
kórtani
méhmyxosarcoma
vizsgálata
esetét
mutatják
során be.
A
észlelt, malignus
elsődleges
mesenchymalis
daganat a bal méhből indult ki és képezett a széles méhszalagba szoliter paratumoralis, továbbá a zsigeri hashártyába és a tüdőbe multiplex távoli áttéteket. A kórszövettani vizsgálat során mind az elsődleges és mind a másodlagos daganatban fokozott, tumorindukált neoangiogenesist, elhízott
kiterjedt
állapotban
vérzést
lévő
és
egyedben
elhalást súlyos
figyeltek fokú
meg. Az
necrobioticus
májelzsírosodást, hasnyálmirigy-atrophiát és -lipomatosist, továbbá a csepleszben
liponecrosist
tapasztaltak.
A
primer
és
a
szekunder
daganatok vimentinpozitívnak, pancitokeratin-, α-SMA- és claudin-5negatívnak bizonyultak. A Ki-67-proliferációs index 18% volt. A szerzők feltételezik, disszeminált
hogy
az
állat
intravascularis
szervezetében coagulopathiát
egyúttal (DIC-t)
tapasztalt a
méhbeli
myxosarcomában és áttéteinek állományában tapasztalható kiterjedt vérzés, elhalás, a másodlagos daganatok indukálta, a csepleszben létrejövő,
diffúz
liponecrosis
és
okozhatta.
Marosán M. – Vecsera E. – Gál J.:
a
ketosisos
állapot
együttesen
A TOJÓCSŐBEN, A KLO ÁKA ELŐTT MEGREKEDT, TERMÉKETLEN TOJ ÁS OKOZTA KÖVETKEZMÉNYES OBSTIP ATIO KENYAI HOMOKI BO ÁBAN (ERYX COLUBRINUS LOVERIDGEI). ESETLEÍRÁS
A szerzők egy 3,5 éves, 197 g tömegű, nőstény, snow színváltozatú kenyai homoki boa (Eryx colubrinus loveridgei) esetén állapítottak meg terméketlen tojás elakadása okozta következményes bélsárpangást. Az elakadt tojás műtét nélkül, felületes altatásban, a kloákán keresztül került eltávolításra a bélsárgolyókkal együtt. Utókezelésre a kígyó, 6 napon keresztül, 0,2 ml „Mastijet forte tőgyinfúzió A.U.V.”-t kapott szonda segítségével a kloákájába.
Makovický P. – Makovický P. – Nagy M. – Németh P. – Rajmon R.: A
KUTYÁK
MALIGNUS
PLEOMORF
FIBROSUS
LIPOS ARCOMÁJ ÁN AK
ELKÜLÖNÍTŐ
KÓRJELZÉSE.
HISTIOCYTOMÁJ ÁN AK
ANTI-S-100
PROTEIN
IMMUNHISZTOKÉMI AI
ÉS
ALAPÚ ESET
ISMERTETÉSE
A
szerzők
esetismertetésükben
a
kutyák
malignus
fibrosus
histiocytomájának (MFH-nak) és pleomorf liposarcomájának (PLS-nek) anti-S-100 elkülönítését
protein mutatják
és be.
antivimentin Részletezik
alapú
immunhisztokémiai
a
különböző
két
típusú,
rosszindulatú, mesenchymalis daganat klinikopatológiai, ezen belül kórszövettani
és
immunhisztokémiai
jellemzőit,
segítséget
adva
a
kórbonctani munkához. Megállapították, hogy az anti-S-100 protein é s
antivimentin
antitestekre
alapozott
immunhisztokémiai
vizsgálatok
segítik a kutyák malignus fibrosus histiocytomájának és pleomorf liposarcomájának egyértelmű elkülönítését. Mindez a gyakorló, klinikus állatorvos
számára
kórjóslatot
és
a
gyógykezelési
stratégiát
meghatározó eredményeket nyújt. Az esetismertetés során a kutyák pleomorf liposarcomája S-100 protein pozitivitást, míg a malignus fibrosus histiocytomája S-100 protein negativitást mutatott.
Takács A. – Szemethy L. – Takács A. A. – Takács P. T. – Heltai M.: AD ATOK AZ EURÁZSI AI BORZ (MELES MELES) P ARAZITÁKKAL V ALÓ FERTŐZÖTTSÉGÉRŐL MAGYARORSZÁGON
A szerzők az Országos Emlős Ragadozó Monitoring Program (1997– 2003) részeként Mustelidae kisragadozó emlősfajok kevéssé ismert férgekkel
való
vadászterületről
fertőzöttségét
vizsgálták.
származott,
eurázsiai
6
Ennek borz
keretében,
öt
féregfertőzöttségét
boncolással állapították meg. A fellelt féregfajok a következők a voltak: Taenia crassiceps, Taenia martis, Taenia sp., Mesocestoides lineatus, Ancylostoma caninum. Capillaria aerophila, Capillaria plica, Uncinaria criniformis.
Molnár K.: ÖTVENÉVES MEGFIGYELÉSEK A HAL AK KOPOLTYÚFÉRGESSÉGÉT OKOZÓ
DACTYLOGYRUS-FAJOKNAK
(CYPRINUS
CARPIO
CARPIO
L.)
AZ
EURÓPAI
KOPOLTYÚJ ÁN
PONTY VALÓ
ELŐFORDULÁS ÁRÓL
Az
európai
ponty
haltelepítések
alfajt
(Cyprinus
megindulásáig
csupán
carpio
carpio)
az
intenzív
három
Dactylogyrus-faj
(D.
anchoratus, D. minutus és D. vastator) fertőzte. Az ázsiai alfajnak, a z amuri
vadpontynak
(Cyprinus
carpio
haematopterus)
a
korábbi
Szovjetunió európai részébe történt betelepítésével, valamint a színes ponty (koi) ismételt behozatalával az európai alfaj parazitafaunája további
Dactylogyrus-fajokkal
(D.
achmerowi,
D.
extensus,
D.
falciformis, D. molnari, D. mra zeki és D. suhengtaii) gazdagodott, amelyek korábban csak az ázsiai alfajról voltak ismertek. A szerző ötvenéves
feljegyzések
alapján
számol
be
a
Magyarországon
tenyésztett ponty Dactylogyrus-fertőzöttségének alakulásáról, s ennek keretében két Európából még ismeretlen faj, a D. falciformis, valamint a D. mra zeki előfordulásáról elsőként tudósít. A Magyarországról ismert 9 Dactylogyrus-fajt
kiegészíti
az
ugyancsak
pontyot
fertőző,
a
dactylogyrusokhoz hasonló, de középső horgokkal nem rendelkező Pseudacolpenteron pavlovskii faj is. A fajok könnyebb meghatározására a
faji
bélyegeket
leginkább
hordozó
horogrendszereket
és
párzószerveket színes képek illusztrálják.
Solti L.: A SZAPORODÁS-BIOTECHNOLÓGIA LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI – ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Az
elmúlt
évtizedek
biológiai
felfedezései
soha
nem
remélt
előrehaladáshoz vezettek, amely asszisztált reprodukciós technikák gyűjtőnéven vonult be a humán- és állatgyógyászat gyakorlatába. Jelen közlemény
kiemelten
három
eljárással
foglalkozik,
ezek
azonban
kétségtelen előnyeik ellenére számos etikai aggályt is fölvetnek. Első az in vitro fertilizációs vagy lombikbébi program, amely valóságos áttörést hozott a meddőség kezelésében és immár 4 millió gyermek köszönheti életét ennek az eljárásnak. Mindazonáltal máig nem teljesen tisztázott,
mikor
és
milyen
indikációval
szabad
a
módszerhez
folyamodni, továbbá hol húzódnak a lombikbébi program etikai korlátai. Még vitatottabb a testi sejtes klónozás, amelynek reprodukciós célú alkalmazását szinte mindenütt tiltják, ám terápiás célból engedélyezett lehet. A tiltás oka nemcsak a fejlődési rendellenességek most még magas
kockázata,
amely
a
módszer
fejlődésével
bizonyára
csökkenthető, hanem elsősorban etikai indíttatású. A cikk végezetül foglalkozik a születendő utódok nemének meghatározásával, amelyre ma
már
technikailag
kockázatmentes
könnyen
eljárások
állnak
kivitelezhető
és
rendelkezésre,
gyakorlatilag mégis
(a z
egészségügyi indikációkat leszámítva) óriási vitákat indított el mind az orvosok, mind a társadalom körében. Állatoknál azonban az előnye vitathatatlan, ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák.
