2 MEKH Országgyűlési beszámoló, 2014

2

MEKH – Országgyűlési beszámoló, 2014


3

TARTALOMJEGYZÉK ELNÖKI BEVEZETŐ .......................................................................................................................... 7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................. 8 A HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADATAI ....................................................................................................... 8 A FELÜGYELT ÁGAZATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................................................................... 8 Engedélyezés és felügyelet................................................................................................................. 8 Árszabályozás .................................................................................................................................. 11 ENERGIATAKARÉKOSSÁG, ENERGIATUDATOSSÁG ............................................................................ 13 FOGYASZTÓVÉDELEM ........................................................................................................................... 13 STATISZTIKA .......................................................................................................................................... 14 NYILVÁNOSSÁG ...................................................................................................................................... 15 1. A MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS KAPCSOLATAI......................................................................................... 16 1.1. A HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADATA ............................................................................................... 16 1.1.1. Tájékoztató a Hivatal pereinek alakulásáról .......................................................................... 17 1.2. A HIVATAL GAZDÁLKODÁSA .......................................................................................................... 18 1.3. A HIVATAL SZERVEZETE ................................................................................................................. 18 1.4. KÉTOLDALÚ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK ....................................................................................... 20 1.5. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ........................................................................................................... 22 1.5.1. Nemzetközi szervezetek ......................................................................................................... 22 1.5.2. Regionális együttműködés ..................................................................................................... 22 1.5.3. Bilaterális együttműködés ...................................................................................................... 23 1.5.4. A nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága (REMIT) ............................ 24 1.5.5. Infrastruktúrarendelet ............................................................................................................. 24 1.6. STATISZTIKA..................................................................................................................................... 25 2. A VILLAMOSENERGIA-PIAC MŰKÖDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA .................................... 27 2.1. A VILLAMOSENERGIA-PIAC MŰKÖDÉSE .......................................................................................... 27 2.1.1.Működési modell ..................................................................................................................... 27 2.1.2. Termelői és nagykereskedelmi piac ....................................................................................... 28 2.1.3. A kiskereskedelmi piac .......................................................................................................... 30 2.1.4. Ellátásbiztonság...................................................................................................................... 34 2.1.5. Hálózatfejlesztés..................................................................................................................... 37 2.1.6. Megújuló energiaforrások felhasználása ................................................................................ 37 2.2. ENGEDÉLYEZÉS ÉS FELÜGYELET ..................................................................................................... 40 2.2.1. Termelők engedélyezése, ellenőrzése .................................................................................... 41 2.2.2. Az átviteli rendszerirányító társaság engedélyezése, ellenőrzése .......................................... 43 2.2.3. Elosztó hálózati társaságok engedélyezése, ellenőrzése ........................................................ 44 2.2.4. Villamosenergia-kereskedők, illetve egyetemes szolgáltatók engedélyezése, ellenőrzése .... 45 2.2.5. Szervezett villamosenergia-piac engedélyezése, ellenőrzése ................................................. 45 2.2.6. Közvilágítási üzemeltetési engedélyek .................................................................................. 46 2.2.7. A határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése ...................... 47 2.2.8. Tevékenységek szétválasztása................................................................................................ 47 2.2.9. Az okos mérés bevezetésének előkészítése ............................................................................ 48

4


2.3. ÁRELŐKÉSZÍTÉS, ÁRSZABÁLYOZÁS................................................................................................. 49 2.3.1. Rendszerhasználati díjak ........................................................................................................ 49 2.3.2. Egyetemes szolgáltatás........................................................................................................... 50 3. A FÖLDGÁZPIAC SZABÁLYOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE .......................................................... 53 3.1. A FÖLDGÁZPIAC MŰKÖDÉSE ............................................................................................................ 53 3.1.1. A földgázpiaci modell ............................................................................................................ 53 3.1.2. Nagykereskedelem és kiskereskedelem ................................................................................. 55 3.1.3. Piaci események ..................................................................................................................... 58 3.1.4. Engedélyezés és felügyelet..................................................................................................... 59 3.1.5. Tevékenységek szétválasztása................................................................................................ 61 3.2. ELLÁTÁSBIZTONSÁG ........................................................................................................................ 62 3.2.1. Határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése ......................... 63 3.2.2. Földgázszállítás ...................................................................................................................... 63 3.2.3. Földgázelosztás ...................................................................................................................... 64 3.2.4. Földgáztárolás ........................................................................................................................ 65 3.2.5. Gázkorlátozási sorrend meghatározása .................................................................................. 67 3.3. ÁRELŐKÉSZÍTÉS, ÁRSZABÁLYOZÁS................................................................................................. 67 3.3.1. A rendszerhasználati díjak alakulása...................................................................................... 67 3.3.2. Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei.................................................................. 69 4. TÁVHŐTERMELÉS ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA... 71 4.1. A TÁVHŐSZEKTOR MŰKÖDÉSE, FŐBB JELLEMZŐI ........................................................................... 71 4.2. ENGEDÉLYEZÉS ÉS FELÜGYELET ..................................................................................................... 73 4.3. ELLÁTÁSBIZTONSÁG ........................................................................................................................ 74 4.4. ÁRELŐKÉSZÍTÉS, ÁRSZABÁLYOZÁS................................................................................................. 74 5. VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA ................................. 77 5.1. A VÍZIKÖZMŰ-ÁGAZAT HELYZETE .................................................................................................. 77 5.2. ENGEDÉLYEZÉS ÉS FELÜGYELET ..................................................................................................... 80 5.2.1. Engedélyezés .......................................................................................................................... 80 5.2.2. Ellenőrzés ............................................................................................................................... 81 5.3. ELLÁTÁSBIZTONSÁG ........................................................................................................................ 83 5.4. ÁRELŐKÉSZÍTÉS, ÁRSZABÁLYOZÁS................................................................................................. 84 5.4.1. Korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjai ............................................................. 84 5.4.2. Víziközmű-szolgáltatók egyes szabályzatainak jóváhagyása, kiszervezés engedélyezése .... 84 5.4.3. Víziközmű-szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslat előkészítése .......................................... 85 6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJAK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE ................................................................................................................................ 87 6.1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI ÁGAZAT HELYZETE ...................................... 87 6.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ELŐKÉSZÍTÉSE ............................................ 88 6.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS IDEIGLENES ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................................................................. 91 6.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSEK .................. 92 6.4.1. Az ellenőrzések száma és eredménye .................................................................................... 92 6.4.2. A megállapított jogsértések típusai ........................................................................................ 92


5

7. FOGYASZTÓVÉDELEM .............................................................................................................. 93 7.1. SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE .............................................................................................................. 93 7.1.1. A villamosenergia-piac .......................................................................................................... 93 7.1.2. A földgázpiac ......................................................................................................................... 97 7.2. FELHASZNÁLÓI PANASZOK, TÁJÉKOZTATÁS-KÉRÉSEK ................................................................ 100 7.3. SZABÁLYZATOK JÓVÁHAGYÁSA ................................................................................................... 101 7.4. ELLENŐRZÉSEK .............................................................................................................................. 102 8. TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ................................................................................................. 105 8.1. KÖTELEZŐ ÁTVÉTELI RENDSZER ................................................................................................... 105 8.1.1. A kötelező átvételi rendszer működési keretei ..................................................................... 105 8.1.2. A KÁT-rendszer 2014. évi adatai......................................................................................... 107 8.2. ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK TÁMOGATÁSA........................................................................................... 111 8.3. A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN FENNÁLLÓ VAGY ELTÖLTÖTT MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÜLÖN JOGSZABÁLYNAK MEGFELELŐEN BIZTOSÍTOTT KEDVEZMÉNYES ÁRÚ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS TÁMOGATÁSA (ÚN. C TARIFA) .............................................................................. 112 8.4. SZÉNIPARI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS ....................................................................... 112 8.5. KAPCSOLT TERMELÉSSZERKEZET-ÁTALAKÍTÁS TÁMOGATÁSA ................................................... 113 8.6. NAGYCSALÁDOS KEDVEZMÉNY .................................................................................................... 113 MELLÉKLET ................................................................................................................................... 114 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ....................................................................................................................... 114 A HIVATAL TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB JOGSZABÁLYOK ............................................... 115 EU-IRÁNYELVEK, RENDELETEK ........................................................................................................... 120

6



7

ELNÖKI BEVEZETŐ Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Olvasó! A 2014. évi országgyűlési beszámoló részletesen bemutatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt ágazatokat, az energetikai és a közműszektort, illetve a piaci folyamatokat, valamint a szüntelenül változó piaci és uniós jogszabályi környezetben az ellátásbiztonság folyamatos garantálásáért, a hosszú távú minőségi szolgáltatásért végzett munkánkat. Tavaly zártuk az első teljes évet, amikor a MEKH önálló szabályozó szervként láthatta el a villamosenergia-, a földgáz-, a távhőellátás, a víziközmű-szolgáltatás felügyeletét, illetve javaslatot tett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakra. A Hivatal tizenkét rendeletet adott ki, közöttük első alkalommal – egyszerűsítve a korábbi szabályozási rendszert – a földgáz-, valamint a villamosenergia-csatlakozási díjak alkalmazásának feltételeit is tartalmazó jogszabályait. Új feladatként jelentkezett szabályozói és felügyeleti területünkön a szlovák–magyar gázvezeték megépülése, a hazai földgázrendszer irányításának kétszereplőssé válása. Az új modell szabályozói keretrendszerének megteremtése az elmúlt év egyik kiemelt célja volt. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében közel 5700 adatszolgáltatóval állunk kapcsolatban: együttműködve a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA), illetve az Eurostattal, folyamatosan bővítettük a felügyelt piaci szektorok adatbázisait. Az új európai uniós normákhoz igazodó hazai szabályozás megteremtése tavaly megkezdődött, a Network Code-ok átültetése folyamatban van. A REMIT (a nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága) piacmonitoring eljárásrendszerének kialakítása érdekében a Hivatal megkezdte az információk és adatforrások feldolgozását. Kiemelt feladataink mellett továbbra is kulcstevékenységünknek tekintjük az ellátásbiztonság fenntartását, illetve a lakossági, közületi és ipari fogyasztók védelmét. Szakembereink 2014-ben is folyamatosan ellenőrizték az engedélyesek számlázási, szerződéskezelési és ügyfélszolgálati tevékenységét, hatósági eljárás keretében közel háromezer panaszt zártunk le. Kötelezések előírása mellett a hiányos ügyfél-tájékoztatás, illetve az előírtaktól eltérő számlázási tevékenység miatt nyolc esetben bírságot szabtunk ki. Munkatársaink tavaly is, immár tizennyolcadik alkalommal a felhasználók elégedettségére vonatkozó felmérést végeztek a villamosenergia-ipari, illetőleg a földgázipari engedélyesek szolgáltatásával kapcsolatban, melynek eredményeit figyelembe véve terveztük meg az idei felügyeleti tevékenységünket. Ajánlom szíves figyelmükbe a MEKH 2014. évi beszámolóját. Dr. Dorkota Lajos elnök Budapest, 2015. május

8


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Hivatal jogállása, feladatai A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a 2013. évi XXII. törvénnyel, 2013. április 4-i hatállyal mint önálló szabályozó szerv jött létre. Jogelődje a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény által létrehozott Magyar Energia Hivatal volt. A Hivatal a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási, illetve ár- és díjelőkészítői feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő önálló szabályozó hatóság. A Hivatal emellett ellátja az egységes nemzeti energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat, valamint hivatalos statisztikai szervként eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek számára történő adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

1. táblázat: A Hivatal feladatait meghatározó fontosabb törvények

Szakterület

Törvény megnevezése

Villamos energia Földgáz Távhő Víziközmű-szolgáltatás Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Statisztika

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

A felügyelt ágazatokkal összefüggő feladatok Engedélyezés és felügyelet Az ellátásbiztonság garantálása érdekében a VET, a GET, a Tszt. és a Vksztv. rendelkezéseivel összhangban a Hivatal engedélyben állapítja meg az engedélyköteles és kapcsolódó tevékenységek feltételeit, valamint felügyeli a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglaltak betartását, szükség esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. Villamos energia A villamosenergia-ipari társaságok engedélyezése és felügyelete keretében a Hivatal 2014-ben összesen 424 határozatot hozott, ezen belül pedig 61 új engedélyt 1 adott ki. 2. táblázat: A Hivatal által 2014-ben kiadott új villamosenergia-ipari engedélyek Kiadott engedély típusa Villamosenergia-kereskedelmi működési engedély Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély Kiserőművi összevont engedély Közvilágítási üzemeltetési engedély

1

Az engedélymódosítások nem értendők bele.

Kiadott új engedélyek (db) 3 15 23 20


9

2014-ben a villamosenergia-piaci engedélyesek felügyelete keretében a Hivatal az alábbi főbb feladatokat látta el: •

•

• •

A villamosenergia-ellátás biztosítása: A biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében a Hivatal folyamatosan vizsgálta a hazai villamosenergia-piac helyzetét, az engedélyesek aktivitását, tevékenységét. Ennek keretében a Hivatal többek között ellenőrizte az erőművek téli felkészülését, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek meglétét, továbbá helyszíni ellenőrzéseket tartott. KÁT-ellenőrzések: A Hivatal folyamatosan vizsgálta a KÁT rendeletben foglalt szabályok betartását, két esetben megállapította, hogy az értékesítések a jogszabálytól eltérően történtek. Közvilágítás: 2014-ben a MEKH hét közvilágítási üzemeltetési engedélyesnél tartott helyszíni ellenőrzést. Piacfelügyelet: A Hivatal folyamatosan nyomon követte a szervezett villamosenergia-piac (HUPX) működését és árait.

Földgáz A földgázpiaci szereplők engedélyezése és felügyelete keretében a Hivatal 2014-ben összesen 131 határozatot hozott, ezen belül 16 új működési engedélyt adott ki és 5 földgáz-kereskedelmi engedélyt vont vissza, valamennyit az érintett engedélyesek kérelmére.

3. táblázat: A Hivatal által 2014-ben kiadott új földgázipari engedélyek Kiadott engedély típusa Földgáz-kereskedelmi engedély Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély

Kiadott új engedélyek (db) 5 11

2014-ben a földgázpiaci engedélyesek felügyelete keretében a Hivatal az alábbi főbb feladatokat látta el: •

Földgázellátás biztosítása: A biztonságos földgázellátás érdekében a Hivatal folyamatosan vizsgálta a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők tevékenységét. Az ukrajnai helyzetre tekintettel a Hivatal folyamatosan ellenőrizte a magyar és az Eu-tagállamok földgáztárolóinak készletét, illetve a hazai földgázforrások és a felhasználás alakulását, az Ukrajna felé történő szállítás intenzitását, a spot piaci árak változását, továbbá az EUR és az USD árfolyamát. A fűtési időszakban a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Hivatal heti gyakorisággal készített előrejelzést az Ukrajnán keresztül érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények esetére is. 2014 októberében földgázkereskedő kijelölésére került sor földgázipari tevékenység végzésére, amelyet 2014 végéig további három alkalommal kellett meghosszabbítania a Hivatalnak. A távhőtermelési tevékenységet folytató felhasználók kérelmére indult hatósági eljárásban a MEKH kijelölte a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t (MFGK), amely rendelkezik a hazai gázigények jelentős hányadát kielégíteni képes, hosszú távú importszerződéssel.

10


Fejlesztési terv:

•

A szállítási rendszerirányító által benyújtott tízéves rendszerfejlesztési tervet a Hivatal 2013. október 30-án elutasította, és a javaslat átdolgozására kötelezte az érintettet. A Hivatal az átdolgozott javaslatot 2014. június 30-án jóváhagyta. Piacfelügyelet:

•

A Hivatal 17 esetben folytatott vizsgálatot és hozott határozatot az engedélyesek egymás közötti vitás ügyeivel kapcsolatban. Szabályozás:

•

A Hivatal 2013 decemberében hagyta jóvá a szállítási rendszerirányító által benyújtott, az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a napi egyensúlyozás részletes szabályait tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. A szabályzatra vonatkozó, módosított javaslatát a szállítási rendszerirányító 2014. június 30-án nyújtotta be a Hivatalnak. A Hivatal 2014. június 30-án jóváhagyta az Egyensúlyozó Platform Szabályzatot.

Távhő A távhőszektor engedélyezése és felügyelete kapcsán a Hivatal 2014-ben összesen 56 határozatot hozott, melyből 6 új engedély volt. 4. táblázat: A Hivatal által 2014-ben kiadott új távhőipari engedélyek Kiadott engedély típusa Távhő-szolgáltatói működési engedély kiadása Távhőtermelői működési engedély kiadása Távhőtermelői létesítési engedély kiadása

Kiadott új engedélyek (db) 1 4 1

A Hivatal a távhőellátás zökkenőmentes biztosítása érdekében a távhőszolgáltató(k) és a távhőtermelő(k) között felmerülő vitákban, a problémás kérdések gyors és eredményes rendezése érdekében esetenként közvetítő szerepet is betöltött. A Hivatal az önkormányzatoknak és az érintett szereplőknek több ízben biztosított szakértői konzultációs lehetőséget. A MEKH a távhőszolgáltatók és távhőtermelők tekintetében ellenőrizte a számviteli szétválasztást.

Víziközmű-szolgáltatás 2014-ben összesen 45 működési engedélyt érintő döntés született. Kisebb számban működési engedély, nagyobb számban pedig engedélymódosítás és működési engedély kiadását megtagadó határozatot hozott a Hivatal, emellett 526 üzemeltetési szerződésre vonatkozó kérelmet bírált el. 2014-ben az átalakulások és a határozott időre kiadott engedélyek lejárta miatt év végére az engedélyes szolgáltatók száma 43-ra csökkent.


11

Árszabályozás A villamosenergia- és földgázpiaci liberalizáció eredményeként (2008, illetve 2009 óta) minden felhasználó szabadon dönthet arról, hogy kitől vásárol áramot és földgázt. A szabadpiaci szegmensben a piac alakítja az energia-termékárakat, míg az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók (maximált) hatósági áron juthatnak villamos energiához és a földgázhoz Ehhez hasonlóan, hatósági áron történik a lakossági és közintézményi felhasználók távhővel való ellátása is, míg a többi felhasználó esetében kétoldalú megállapodások alakítják az árakat. A villamosenergia- és földgázszektor esetében a Hivatal a miniszter számára előkészíti az egyetemes szolgáltatási árakat. Ugyancsak a MEKH készíti elő a távhőtermelés és -szolgáltatás árait, valamint a víziközmű-szektor és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait is. A villamosenergia- és földgázrendszerhasználati díjakat a Hivatal rendeletben állapítja meg. A Hivatal ezenfelül díjfelügyeleti és költség-felülvizsgálati feladatokat is ellát. A díjfelügyelet keretében a Hivatal ellenőrzi, hogy az engedélyesek ténylegesen a miniszter, illetve a Hivatal által meghatározott díjakat alkalmazzák-e. A költség-felülvizsgálat során a Hivatal meghatározza az engedélyesek indokolt költségeit, amelyek a hatósági ármegállapítás alapját képezik.

Villamos energia A villamos energia egyetemes szolgáltatásban ellátott felhasználók2 végfelhasználói ára az alábbiakból tevődik össze: a villamos energia egyetemes szolgáltatási ára, rendszerhasználati díjak, nem lakossági felhasználók által fizetett energiaadó, mindezek áfája, valamint a VET 147. §-a szerinti, külön kezelt (2013. november 1. óta csak a nem lakossági felhasználók által fizetett) pénzeszközök (szénipari szerkezetátalakítási támogatás, villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes árú villamosenergiaellátásának támogatása, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatás). Az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak 2014. szeptember 1-jén 5,7%-kal csökkentek – az egyes árösszetevők 2015. január 1-i, különböző irányú és mértékű módosulásai következtében nem változtak.

Földgáz Az egyetemes szolgáltatás keretében vételezett földgáz végfelhasználói 3 ára (alapdíj és gázdíj) tartalmazza a földgáz mint termék árát, a rendszerhasználat és a mobilgáz-finanszírozás költségeit, valamint a kereskedelmi árréseket. Az ár áfaköteles. Külön jelenik meg az egyetemes szolgáltatók számláján a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő, a nem lakossági felhasználók felé továbbhárított tagi hozzájárulás díja (biztonsági készletezési díj), mely 2014-ben 0,0605 Ft/MJ volt. 2013 januárjától ezt a díjat az egyetemes szolgáltatói engedélyesek a lakossági fogyasztás után visszaigényelhetik, annak továbbhárítása nem lehetséges. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendeletben szereplő földgáz-árképlet alapján kerül megállapításra az egyetemes szolgáltatás árában figyelembe vett fajlagos földgázár. A képlet több tényezőt vesz figyelembe. A nem tárolóból származó gáz esetében a szervezett piaci (spot [azonnali] és határidős) árak súlya 2014. április 1-jével 75%-ra 2 3

Ez alatt értendőek az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és nem lakossági fogyasztók. Ez alatt értendőek az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és nem lakossági fogyasztók.

12


nőtt, míg az olajtermékekhez indexált árazású földgáz árának súlya 25%-ra csökkent. A tárolóból származó földgáz esetében a szervezett piaci árak továbbra is 90%-os aránnyal számolandó, az olajtermék-indexált földgáz ára pedig 10%-os aránnyal. A Hivatalról szóló státusztörvényben foglaltak szerint a Hivatal felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati díjakat, így 2014 során már hivatali rendeletben jelentek meg. A kormányzat rezsicsökkentési politikájából fakadóan rendkívüli ármegállapításra került sor 2014 áprilisában: a földgáz lakossági végfelhasználói ára 2014. április 1-jével 6,5%-kal csökkent. Az egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók árai változatlanok maradtak. A nem egyetemes szolgáltatás keretében vételező, az arra jogosult felhasználók ellátása érdekében 2014. november 1-jével a földgáz felajánlási rendszer kiterjed a GET 141/C. § szerinti földgázkereskedőkre is.

Távhő Minden év augusztus 31-ig a Hivatal előkészíti a távhőszolgáltatónak értékesített távhő áraira, a lakosságnak és a külön kezelt intézménynek szolgáltatott távhő díjaira, valamint a távhő-szolgáltatási támogatásokra vonatkozó javaslatát. A Hivatal előkészítette a 2014/2015-ös fűtési idényre vonatkozó ár- és támogatásjavaslatát, az ezen alapuló NFM rendeletmódosítások 2014. október 1-jén léptek hatályba. A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben rögzítetteknek megfelelően, 2014. október 1-jei hatállyal a lakossági végfelhasználói távhőárak 3,3%-kal csökkentek. A Hivatal feladata a távhő-szolgáltatási támogatások igénylésének és folyósításának folyamatos ellenőrzése, és jogsértés esetén hatósági eljárást indít.

Víziközmű-szolgáltatás A Hivatal 2014 során kiemelt feladataként elkészítette és a jogszabályban megállapított határidőben megküldte a nemzeti fejlesztési miniszter számára a víziközmű-szolgáltatás hatósági díjaira (valamint átadási áraira) vonatkozó javaslatát. A Hivatal a díjmegállapítás részletes koncepcióját, a hatósági díjalternatívák előnyeit és lehetséges kockázatait, valamint a díjrendelet hatálybalépésével egyidejűleg szükséges jogszabályi módosításokra tett javaslatait egyaránt megküldte a miniszternek.

Hulladékgazdálkodás A MEKH 2014 első negyedévében meghatározta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit, a beérkezett adatokat feldolgozta és elemezte. A díjakra vonatkozóan javaslatát a Hivatal megküldte a nemzeti fejlesztési miniszternek.


13

Kéményseprés A jogalkotó, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátását biztosító jogszabályi változásokkal egy időben, az átmeneti ellátás idejére járó költségek indokoltságának vizsgálatával kapcsolatos hatáskört telepített a Hivatalhoz. 2014-ben a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás keretében hét esetben érkezett be többletköltséggel kapcsolatos igény, illetve több esetben a meghosszabbított kijelöléssel összefüggésben kellett eljárnia a Hivatalnak.

Energiatakarékosság, energiatudatosság 2012-ben elfogadásra került az új uniós energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU, Energy Efficiency Directive, a továbbiakban: EED), mely a tagállamok számára kötelezően elérendő célokat határozza meg. Az irányelv többek között előírja, hogy a tagállamok évente 1,5%-nak megfelelő új energiamegtakarítást érjenek el, valamint évente a központi államigazgatás tulajdonában lévő épületek 3%-át korszerűsítsék 2014 és 2020 között. Az irányelv végrehajtása érdekében a Hivatalon belül Energiahatékonysági Munkacsoport alakult, amely támogatja és koordinálja a Hivatal szakértői közreműködését. A Hivatal aktívan részt vesz az EED-hez köthető jogszabály-előkészítési folyamatokban: a 8. cikk (energiaaudit), a 9-11. cikkek (fogyasztásmérés és számlázás), valamint a 14-15. cikkek (engedélyezés, rendszerhasználat) átültetése kidolgozásában. A Hivatal ezenfelül közreműködik a kormány energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiájának megvalósításában. A Hivatal a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energiahatékonysági (EE) Munkacsoportjában nemzeti delegáltként vesz részt. Az IEA EE munkacsoport főbb tevékenységei: általános érvényű ajánlások elkészítése, az OECD-tagállamok energiahatékonysági piacának monitorozása, az energiahatékonysági politikák externális hatásainak vizsgálata, nemzetközi adatbázisok készítése, nemzetközi együttműködések.

Fogyasztóvédelem A Hivatal kiemelt tevékenysége a fogyasztói érdekek védelme. Ennek keretében a Hivatal vizsgálja a szolgáltatások minőségét, folyamatosságát, az energiaszolgáltatók ügyfél-kiszolgálási tevékenységének színvonalát, továbbá az úgynevezett Garantált Szolgáltatások kritériumainak megvalósulását. A Hivatal a szolgáltatók gyakorlatát mind hivatalból, mind pedig a felhasználók kérelmei alapján – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal megosztott hatáskörben – ellenőrzi. 2014-ben számos ellenőrzés indult hivatalból az engedélyesek számlázási, szerződéskezelési és ügyfélszolgálati tevékenységével kapcsolatban. Az eljárások során – amennyiben az elkövetett jogsértés indokolta – a különböző jellegű kötelezések mellett a Hivatal bírságolta az engedélyes magatartását. A kiszabott bírságok összege 2014-ben elérte a 25 millió forintot. Az előző évhez hasonlóan a Hivatal 2014-ben is ellenőrizte a villamosenergia-, illetve a földgázipari engedélyesek adatszolgáltatását, továbbá a Garantált Szolgáltatások alapján automatikusan fizetendő kötbéreket. A villamosenergia-ellátás megbízhatósága és folytonossága érdekében minden villamosenergia-elosztói engedélyesnél lezajlott az adatszolgáltatás helyszíni ellenőrzése.

14


A Hivatal hatáskörébe tartozik az egyetemes szolgáltatói és elosztói engedélyesek üzletszabályzatának jóváhagyása. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság véleményének figyelembevételével összesen nyolc egyetemes szolgáltató és öt elosztói engedélyes üzletszabályzatának módosítására került sor 2014-ben. A szolgáltatók eljárásával szemben tavaly 1599 új fogyasztói panasz érkezett, amelyek kapcsán megindulhatott a hatósági eljárás, emellett a Hivatal közel 1100 ügyben kért hiánypótlást. Az eljárás megindítására alkalmas fogyasztói panaszok 45%-a gázszolgáltatással, míg 55%-a a villamosenergia-szolgáltatással volt kapcsolatos. A Hivatal az év folyamán 2871 panaszt zárt le hatósági eljárás keretében, így a folyamatban lévő ügyek száma 25%-kal csökkent. A Hivatal 2014-ben is folytatta ügyfél-tájékoztatási tevékenységét, amellyel a felhasználók alaposabb tájékozottságát, valamint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos tudnivalók megismerését szolgálta. A Hivatal telefonon, írásban és személyesen 12 ezer alkalommal adott tájékoztatást. A MEKH tavaly immáron 18. alkalommal végezte el a felhasználók elégedettségére vonatkozó felmérését a villamosenergia-ipari, illetőleg a földgázipari engedélyesek magatartásával kapcsolatban. A felmérés eredményeinek kiértékelésén, valamint az engedélyesek jövőre vonatkozó intézkedési terveinek elfogadásán túl a Hivatal megkezdte az elégedettségi vizsgálat megújítását. A felhasználók tájékoztatását, illetőleg jogaik érvényesülését célozta a Hivatal azon felhívása, amelynek eredményeként az egyetemes szolgáltatók, valamint az elosztói engedélyesek már 2014ben öt évre visszamenőleg közzétették üzletszabályzatukat. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal folytatott együttműködés eredményeként tavaly készült el az Európai Energiafogyasztói Ellenőrző lista hatályos jogszabályokkal összehangolt változata, amely a felhasználók tájékozódását segíti elő.

Statisztika A Hivatal 2014-ben is folyamatosan gyűjtötte és dolgozta fel a határozatban előírt, a felügyeleti és hatósági feladatok ellátásához szükséges, közel 800 engedélyes által megküldött műszakigazdasági adatokat. Emellett az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmében a Hivatal közel 5700 szolgáltatótól várt energiastatisztikai adatokat. Hasonlóan a korábbi évekhez, a MEKH 2014-ben is több általános, illetve speciális energiastatisztikai kiadványt jelentetett meg: • • •

A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi statisztikai adatai; A magyar földgázrendszer 2013. évi statisztikai adatai; Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról (online kiadvány) címmel.


15

Nyilvánosság A sajtóval történő kapcsolattartás részeként a Hivatal 115 újságírói kérdésre válaszolt és 39 sajtóközleményt adott ki, amelyekkel több mint 2600 megjelenést ért el. Mindez 18 202 pontos médiahatás-indexet 4 eredményezett. A közlemények 32 százaléka pozitív hatással volt a MEKH-ről kialakított képre, 67 százalékban semleges, míg a negatív híranyagok csupán a médiahatás egy százalékát tették ki. Az ismertség növeléséhez hozzájárult, hogy a Hivatal 2014-ben megújította szerződését az InfoRádióval. A Hivatal 2014-ben 51 hírt tett közzé a honlapján, a munkatársak tájékoztatását szolgáló Intraneten pedig 55 közlemény jelent meg. 2014 szeptemberében elkezdődött az új, könnyebben kezelhető és áttekinthetőbb külső honlap és a belső portál (intranet) fejlesztése. A belső és külső szakemberek bevonásával 2013 végén létrehozott Arculati Projekt Team munkája eredményeként elnyerte végleges formáját a Hivatal új logója, illetve arculati elemei.

5. táblázat: A Hivatal médiamegjelenései 2014-ben Időszak 2014 összesen

4

Megjelenések

Sajtóközlemények

Újságírói válaszok

Nyomtatott

39

115

500

Rádió és televízió 201

Online

Összesen

1909

2610

Médiahatás-index: segítségével összesíthető az egyes megjelenések médiasúlya, mely figyelembe veszi a médium elérési adatait és a megjelenés tartalmát. Az összesített adatok alapján összehasonlítható az egyes témák, szereplők, médiaforrások vagy a tárgyidőszak napirendi súlya.

16


1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működése, gazdálkodása és kapcsolatai 1.1. A Hivatal jogállása, feladata A Hivatal a Magyar Energia Hivatal jogutódjaként 2013. április 4-ei hatállyal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény felhatalmazása alapján jött létre. A Hivatal a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő energia- és közműpiaci önálló szabályozó hatóság. A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. A Hivatal a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét látja el. E feladatkörében a Hivatal látja el továbbá az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott kötelező erejű határozatban foglaltak végrehajtását. A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik fentebb meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. Az alaptevékenységbe tartozó feladatok körét a Hivatal alapító okirata az alábbiak szerint határozza meg. A Hivatal látja el •

a földgáz- és villamosenergia-ellátással;

•

a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével;

•

a földgáz biztonsági készletezésével;

•

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait;

•

a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának jóváhagyásával és a távhőszolgáltatónak értékesített távhőárra, valamint a lakossági felhasználónak és külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjára vonatkozó javaslat elkészítésével, továbbá a távhő-szolgáltatási támogatások ellenőrzésével összefüggő feladatokat;

•

a földgáz- és a villamosenergia-rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira és a csatlakozási díjak elemeire, az egyetemes szolgáltatás, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó szabályok, a földgázfelajánlás és hazai termelés árára vonatkozó, a hazai termelésű földgáztermelő részére megállapítandó kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás mértékének előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás területén az ágazati jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi feladatokat;


17

•

rendeletalkotási feladatokat;

•

a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat;

•

kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt;

•

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos, jogszabályban előírt díjmegállapítási, díj-előkészítési, valamint díjfelügyeleti feladatokat.

A Hivatal az energiastatisztikai feladatok ellátása során: •

az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjti és kezeli a külön jogszabályban meghatározott energetikai tárgyú adatokat;

•

létrehozza és fenntartja a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nemzeti energia- és közműstatisztikai tájékoztatási rendszert;

•

adatokat szolgáltat az Európai Uniónak, nemzetközi szervezeteknek és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a Vet., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.

1.1.1. Tájékoztató a Hivatal pereinek alakulásáról 6. táblázat: A Hivatal pereinek alakulása 2014-ben NEM FOGYASZTÓVÉDELMI TÁRGYÚ PEREK Benyújtott keresetek száma, ebből: • 2014-ben lezárult • Felfüggesztett • Szüneteltetett 2014-re áthúzódó perek, ebből: • 2014-ben jogerősen befejezett • Felfüggesztett • Szüneteltetett 2014-ben folyamatban lévő perek, ebből: • 2014-ben jogerősen befejezett Benyújtott keresetek száma, ebből: • 2014-ben lezárult • Felfüggesztett • Szüneteltetett 2014-re áthúzódó perek, ebből: • 2014-ben jogerősen befejezett • Felfüggesztett • Szüneteltetett 2014-ben folyamatban lévő perek, ebből: • 2014-ben jogerősen befejezett 2014-ben folyamatban lévő perek, ebből: • 2014-ben jogerősen befejezett

45 5 1 0 64 42 0 0 109 47 FOGYASZTÓVÉDELMI PEREK 113 21 0 2 155 77 0 0 268 98 MUNKAÜGYI PEREK 11 3

A Hivatal által meghozott – nem fogyasztóvédelmi tárgyú – határozatok, végzések ellen 2014-ben összesen 109 (45 tárgyévi és 64 korábbi évekből áthúzódó) per volt folyamatban. Ezek közül a tárgyévben 47 ügy fejeződött be.

18


A Hivatal fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozatai ellen 2014-ben összesen 268 (113 tárgyévi és 155 korábbi évekből áthúzódó) per volt folyamatban. Ezek közül a tárgyévben 98 ügy fejeződött be. 2014-ben 11 munkaügyi per volt folyamatban, és ebből 3 fejeződött be a tárgyév során. Összesen 388 per volt folyamatban, amelyből 148 fejeződött be. A Hivatal 2014-ben 100 darab cégjogi eseménnyel és befolyásszerzéssel kapcsolatos határozatot és 21 darab új belső szabályzatot adott ki.

1.2. A Hivatal gazdálkodása A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. XXXI. törvény a Hivatal költségvetését az I. Országgyűlés fejezet 23. alcímen önállóan határozta meg. A törvény erejénél fogva a Hivatal az új besorolás szerint: fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők. A Hivatal működését kizárólag a felügyeleti díjak és igazgatási szolgáltatási díjak bevételei biztosítják. A bevételek mértékét és beszedésének eljárását a 2013. évi XXII. tv. 21. § 2. pontjának felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. Az idézett törvényi felhatalmazás alapján került kiadásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet, mely a kihirdetését követő 31. napon lépett hatályba. A rendelet a megváltozott jogszabályi környezet okán a 10/2014. (XI. 6.) MEKH rendelettel módosult. A tervezett felügyeleti és igazgatási díjakat a Hivatal beszedte. A kiadások volumene megegyezik a tervezett bevételek összegével. A 2013. évi CCXXX. törvény 10. § (3) bekezdése a Hivatal részére 2029,1 millió forint befizetését írta elő a költségvetés javára havi 1/12 részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12 részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. A Hivatal befizetési kötelezettségét jogszabály szerint teljesítette. A működési és felhalmozási kiadások finanszírozása az egész gazdasági évben biztosított volt. A Hivatal a kifizetésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

1.3. A Hivatal szervezete A Hivatal szervezeti felépítését 2014-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítás határozta meg. A szervezeti struktúra biztosította, hogy a Hivatal a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű feladatait optimális keretek között és átlátható felelősségi viszonyok mellett láthassa el. A Hivatal SZMSZ-ben meghatározott létszáma 2014-ben 280 fő volt. Az év folyamán 83 fő lépett be, 27 fő lépett ki.


1. ábra: A Hivatal szervezeti felépítése 2014-ben

19

20


Képzés, fejlesztés: A Hivatalnak – mint munkáltatónak – fontos célkitűzése a munkatársak elkötelezettségének folyamatos erősítése és a jó munkahelyi légkör szem előtt tartása, hiszen a humánerőforrás tudásán, értékteremtő képességén múlik a Hivatal eredményes és sikeres működése. A humánerőforrás értékteremtő képességének fontos összetevője a tudás. Éppen ezért a napi működéssel és az előrelátható szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos elvárások kielégítése érdekében a Hivatal humánpolitikai gyakorlatának szerves részét képezik az oktatások és képzések. A 273/2012. (IX. 28.) Kormányrendelet értelmében 2014. január 1-jétől a köztisztviselők – így Hivatalunk dolgozói is – közszolgálati továbbképzésre kötelezettek. A képzések teljesítése egyéni továbbképzési tervek alapján történik, melynek elkészítése során kiemelkedően fontosnak tartjuk a szakmai kompetenciák fejlesztését. A Hivatal folyamatosan támogatja munkatársait a köztisztviselői státuszból adódó kötelező vizsgákra történő jelentkezés, részvétel, illetve a felkészülés menetében. Kötelező továbbképzésen 244 fő vett rész Hivatalunktól, a választott képzések száma 447 volt. Kiválasztási politika: Folyamatosan törekszünk olyan munkatársakat foglalkoztatni, akik azonosulnak a Hivatal céljaival, magasan képzettek, s akikre támaszkodva a Hivatal megfelel a vele szemben támasztott magas szintű követelményeknek és elvárásoknak. A különböző szakmai területeknél felmerülő igények szem előtt tartásával a kiválasztás során fokozott hangsúlyt fektetünk a jelentkezők személyes és szakmai kompetenciáinak mérésére. Ennek érdekében legtöbbször írásbeli szakmai feladatok megoldására és személyes meghallgatások lebonyolítására került sor az álláspályázatban érdekelt szervezeti egység, egységek közreműködésével.

1.4. Kétoldalú intézményi kapcsolatok A Hivatal 2014-ben is gondozta kapcsolatait a hazai államigazgatási szervekkel, intézményekkel és az energetikai szakma további szereplőivel. A Hivatal munkatársai folyamatos kapcsolatban álltak az energiapolitikáért felelős központi kormányzati szervekkel, részt vettek a rezsicsökkentésért felelős országgyűlési munkacsoport ülésein. A Hivatal emellett véleményezte az energetikát érintő törvényjavaslatokat, továbbá számos ágazati törvényjavaslat véleményezésével, proaktív javaslatok megfogalmazásával közreműködött a jogalkotói munkában. A Hivatal Közszolgáltatásokért Felelős Elnökhelyettese 2014 végén felvette a kapcsolatot az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal a víziközmű-szolgáltatók átfogó felügyeleti ellenőrzései során megvalósítandó együttműködés érdekében. A kezdeményezés eredményeként megkezdődött az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal kötendő együttműködési megállapodás előkészítése. A Hivatal a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatos feladatai hatékony teljesítése érdekében rendszeresen egyeztetett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is. A 2014-es év során munkatársaink számos alkalommal egyeztettek a Magyar Víziközmű Szövetséggel, melyek célja tájékoztatás, együttműködés, illetve az ágazatot érintő kérdések, problémák megoldása volt. A megbeszélések eredményeként a víziközmű-szolgáltatók a hatósági eljárások nagy részében egységesen léptek fel, illetve értelmezték a hatályos jogszabályokat, melyek a Hivatal munkáját is jelentősen megkönnyítették.


21

A Hivatal mellett az államigazgatás más szervei (Gazdasági Versenyhivatal, Országgyűlési Biztosok Hivatala, adatvédelmi biztos, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) is ellátnak (részben vagy teljes egészében) fogyasztóvédelmi feladatokat. A korábbi évek gyakorlata szerint a fenti szervekkel a Hivatal rendszeres kapcsolatot tartott fenn, munkáját velük összehangoltan végezte, fogyasztóvédelmi tárgyú egyeztetéseket tartva. Emellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal megkötött együttműködési megállapodás keretében havonta rendszeresen, illetőleg eseti jelleggel folytatott egyeztetést szakmai kérdésekben, melyek egyik leglátványosabb eredménye a 2014 decemberében elkészült Európai Energiafogyasztói Ellenőrző lista, amely a hatályos jogszabályokkal összhangban segíti a felhasználók tájékoztatását. 2014-ben a Hivatal felülvizsgálta és megerősítette együttműködését a Gazdasági Versenyhivatallal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal, együttműködési megállapodást kötött továbbá a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal. Az államigazgatási szervek mellett a Hivatal folyamatos kapcsolatban állt a civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel is, melynek keretein belül a civil szervezetek részt vettek az üzletszabályzatmódosítások véleményezésében, az egyes minőségszabályozási határozatok alapján benyújtott adatszolgáltatások és a Fogyasztói Elégedettségi Felmérés értékelő megbeszélésein, valamint egyes esetekben közvetlen anyagi támogatást kaptak érdekvédelmi munkájukhoz. A Földgázelosztói Együttműködés Fórummal, a Magyar Energiakereskedők Szövetségével, valamint a szállítási és a tárolási rendszerüzemeltetőkkel egyeztetéseket folytattunk a földgáz-árszabályozás, valamint az Európai Uniós jogszabályok magyar jogrendszerbe történő átültetése során felmerülő aktuális kérdésekről. A Hivatal 2014-ben újraszervezte a Magyar Elektrotechnikai Egyesületi Szervezetét, szorosan együttműködött a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, mely a hazai villamosenergia-iparág legjelentősebb szakmai, közhasznú szervezete. Az újraszervezés során jelentősen bővítettük a létszámot, jelenleg 27 tagunk van. Az év során több szakmai programot tartalmazó taggyűlést és egyéb programot szerveztünk. A Hivatal tavaly is folytatta szakmai együttműködését a Magyar Energetikai Társasággal és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel, a Hivatal munkatársai mind előadóként, mind hallgatóként részt vettek a szervezetek rendezvényein, konferenciáin. Az Energetikai Kiadó által szervezett országos ügyfélszolgálati konferencián is részt vettek munkatársaink, ahol fogyasztóvédelmi témájú előadásokat tartottak. Kollégáink előadóként és zsűritagként is részt vettek a MAVÍZ X. Országos Ügyfélszolgálati Versenyén és Értékesítési Konferenciáján, illetve előadóként a MATÁSZSZ XIV. Távhőszolgáltatási Konferenciáján és Szakmai kiállításán.

22


1.5. Nemzetközi kapcsolatok A Hivatal 2014-ben is európai, regionális és bilaterális szinten folytatott nemzetközi tevékenységet. Az együttműködések célja a hazai törekvések érvényesítése a nemzetközi fórumokon, továbbá az itt megszerzett nemzetközi tapasztalatok Hivatalon belüli hasznosítása. Az európai Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok (Network Code-ok, továbbiakban: NC) kialakításában a Hivatal szakértői munkát végez a magyar érdekek érvényesítése érdekében (a földgázpiacokra vonatkozóan öt NC, a villamosenergia-piacokra vonatkozóan tíz NC kidolgozásának és jóváhagyásának folyamatában).

1.5.1. Nemzetközi szervezetek A Hivatal 2014-ben is folytatta szakmai együttműködését az Európai Unió energiapolitikáért felelős szakmai szervezeteivel, bizottságaival, engedélyesi szervezeteivel (ENTSOG, ENTSO-E) és a tagországok szabályozó hatóságainak együttműködési szervezeteivel. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators – ACER) legmagasabb fórumán, az energiaszabályozó hatóságok vezetői testületében (Board of Regulators – BoR), valamint öt munkacsoportjának és az alattuk működő harminchárom almunkacsoportjának munkájában vesznek részt a Hivatal szakemberei. Az önkéntes alapon szerveződött Európai Energiaszabályozók Tanácsának (Council of European Energy Regulators – CEER) legfelsőbb fórumán (General Assembly – GA), nyolc munkacsoportjában és tizenhat almunkacsoportjában a Hivatal delegáltjai közreműködnek a készülő tervezetek, állásfoglalások, kiadványok megírásában, illetve szakmai észrevételekkel segítik a közös munkát. A Hivatal tagja az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (Energy Regulators Regional Association – ERRA) is. Ez a szervezet több EU-tagállam és nem uniós (elsősorban kelet-európai és ázsiai) ország nemzeti szabályozó hatóságait tömöríti. A Hivatal delegált felső vezetői és szakértői 2014-ben is részt vettek az ERRA három bizottságának és egy munkacsoportjának munkájában: Elnöki Bizottság (Chairmen Committee), Engedélyezési Bizottság (Licensing/Competition Committee), Árszabályozási Bizottság (Tariffs/Pricing Committee), Fogyasztóvédelmi és Kiskereskedelmi Munkacsoport (Consumers and Retail Markets Working Group), valamint kiemelt eseményein. Ilyenek voltak az ERRA bizottsági ülései és közgyűlése Isztambulban, a Hivatal székházában megrendezett G-20 energiaszabályozó hatóságok ülése (G20 Outreach Energy Regulators Dialogue) és a víziközmű-szabályozással kapcsolatos megbeszélés Tbilisziben. A márciusban megválasztott elnökség első ülésén, Budapesten, valamint a 13. Energiaszabályozási és Befektetési Konferencián, Bakuban is képviseltette magát a Hivatal. 2014-ben a Hivatal lépéseket tett az ERRA jogi státuszának rendezése érdekében. Az európai belső piac kiteljesedésének szabályozói szempontú elősegítése érdekében az Európai Bizottság által életre hívott fórumok közül a Hivatal 2014-ben részt vett az Európai Földgázszabályozók Fórumán (Madrid Fórum, 2014. május, 2014. október), valamint a Villamos Energia Szabályozók Fórumán (Firenze Fórum, 2014. május, 2014. november).

1.5.2. Regionális együttműködés A Hivatal közreműködött az uniós villamos energia- és földgázpiaci régiók tagországainak együttműködését elősegítő szabályrendszerek összehangolásában, amelynek végső célja az egységes energiapiac kialakítása. Jelentős eredményként könyvelhető el a 2012 óta hatékonyan működő cseh– szlovák–magyar (CZ-SK-HU) másnapi villamosenergia-piacok összekapcsolása, amelyhez intenzív előkészítő munka után csatlakozott Románia. Az így kibővített, Európai Célmodellnek megfelelő árösszekapcsolási módszert alkalmazó piac-összekapcsolás sikeres, éles indulására 2014. november 19én került sor. Emellett tovább folyik a felkészülés a kelet-közép-európai régióban (CEE) az EU


23

célmodelljeként meghatározott áramlásalapú piac-összekapcsolás megvalósítására. Ennek keretében felállt az NWE-CEE áramlásalapú piac-összekapcsolási projekt (NWE-CEE FBMC) megvalósításához szükséges munkaszervezet és elkezdődött a feladatok felmérése, kidolgozása. Egyeztető tárgyalások folynak továbbá Románia részvételéről is az említett projektben. Ezek a projektek hozzájárulnak az EU egységes energiapiacának kialakításához az árak közelítésének támogatásával, ösztönzik a versenyt, és ez által kedvező választási lehetőséget teremtenek a fogyasztók számára a szolgáltatások és termékek terén. 2014-ben is folytatódtak a regionális földgázpiaci egyeztetések: •

•

•

a horvát–magyar határkeresztező földgázvezeték kapcsán a Hivatal multilaterális egyeztetést indítványozott Ljubljanában, melyen az ACER, az érintett szabályozó hatóságok és a szállítási rendszerüzemeltetők vettek részt. a román–magyar–osztrák földgáz folyosó projekt célja a Fekete-tengerben kitermelt földgáz eljuttatása Baumgartenig. A projekt részleteinek kidolgozása jelenleg is zajlik az érintett regulátorokkal és a szállítási rendszer-üzemeltetőkkel együttműködve. Részt vettünk az FGSZ Zrt. által kidolgozott Regional Booking Platform, RBP (regionális lekötési platform) bevezetésére irányuló tárgyalásokon a román energiaszabályozó hatósággal, a román TSO-val és az FGSZ-szel. A platform alkalmazását a román–magyar–osztrák projekt tárgyalása során is rendszeresen támogatjuk. a Hivatal képviseltette magát a kelet-európai földgázpiaci együttműködés elősegítésére szervezett V4 találkozókon és közreműködött több regionális dokumentumtervezet elkészítésében (V4 kereskedelmi engedélyek, V4 regionális vészhelyzeti és megelőzési cselekvési tervek). 2014 decemberében Ostravában került sor a V4 országok energiaszabályozó hatóságainak találkozójára.

1.5.3. Bilaterális együttműködés 2014 januárjában a Hivatal fogadta a Világbank keretein belül működő Dunai Víz Program vezetőit. A delegáció célja, hogy a Duna régióban élénkítse a szakmai és politikai párbeszédet a fenntartható vízgazdálkodás és szennyvízkezelés érdekében. 2014 februárjában a Hivatal öt japán energetikai szakembert fogadott, akik a Borsod megye térségében tervezett beruházásuk feltételeit térképezték fel. A projekt egy újfajta technológiával az ott bányászott szénből szintetikus gáz előállítását tervezi. 2014 márciusában kétoldalú tárgyalást folytattunk Kanada budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosával a hazánkban működő kanadai energiaipari vállalatokkal folytatható együttműködések lehetőségéről. 2014 márciusában az Európai Bizottság felkérésére a TAIEX-program keretében fogadtuk az ukrán szabályozó hatóság (NERC) két szakemberét a szakmai főosztályok, valamint a MAVIR Zrt. és a Csepel Alpiq Kft. szakembereinek bevonásával. A tanulmányút célja az volt, hogy az ukrán szakemberek megismerkedjenek a villamosenergia-ipar rendszerszintű szolgáltatásainak magyar gyakorlatával. 2014 májusában Macedónia energiaszabályozó hatóságának (ERC) 19 fős delegációja számára a Hivatal háromnapos konzultációt szervezett az FGSZ Zrt., a FŐGÁZ Földgázelosztó Kft., az ERRA, a MAVIR és a HUPX szakembereivel. A tanulmányút célja az volt, hogy megismerjék az energiapiac liberalizációja során nyert tapasztalatainkat. 2014 májusában a brit energiaügyi miniszter Hivatalunknál folytatott tárgyalást az energiaárakról, az energiabiztonság és az energia infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekről.

24


2014 májusában a Hivatal a budapesti Amerikai Nagykövetség gazdasági tanácsosával tárgyalt a hazai ellátásbiztonsággal, a földgázellátási zavarok esetén alkalmazott eljárásokkal, a fogyasztók korlátozási rendjével kapcsolatos témákban. 2014 októberében Urban Rusnák, az Európai Energia Charta főtitkára látogatott a Hivatalba, akivel az Energia Charta jelentőségéről és az európai befektetési környezetről tárgyaltunk. 2014 novemberében a Hivatal fogadta a Thaiföld Nagyvárosi Villamos Szabályozó Hatósága (MEA) 24 tagú, felső vezetői delegációját. A Hivatal szakértői a feladatainkról és kompetenciáinkról, a villamosenergia- és földgázszabályozás, valamint az árszabályozás kérdéseiről, a magyar energiaszektor átstrukturálásáról, a fogyasztóvédelemről és ezen belül az ellátásminőségről tartottak prezentációkat. 2014-ben a Hivatal a közép-kelet-európai energiaszabályozó hatóságoknál a villamosenergia-piacok összekapcsolásának lehetőségeiről, valamint a határkeresztező vezetékeken folyó földgázkereskedelem részleteiről tárgyalt a HERA (horvát energiaszabályozó hatóság), az URSO (szlovák energiaszabályozó hatóság), az AERS (szerb energiaszabályozó hatóság), valamint az ERC (Macedónia energiaszabályozó hatósága) szakembereivel.

1.5.4. A nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága (REMIT) A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló uniós rendelettel foglalkozó REMIT Munkacsoport jelenlegi formájában 2013. december 7-én kezdte meg működését a Hivatalban. Az elmúlt időszakban a jogszabályokban adott felhatalmazások alapján megkezdődött a Hivatalon belüli folyamatok átszervezése, kialakítása a hatékony munkavégzés biztosítása érdekében. Ennek keretében megkezdtük a REMIT 9. cikkének megfelelően a piaci szereplők nyilvántartásba vételét bonyolító ’CEREMP’ rendszer tesztelését, Hivatalon belüli bevezetését. A CEREMP alkalmazásához szükséges jogszabályi háttér kialakítása érdekében javaslatot tettünk az NFM-nek a miniszteri rendelet szabályozási körére. A bennfentes információk közzétételére szolgáló, a HUPX által kifejlesztett és működtetett közzétételi honlapon a nyilvánosságra hozott információk teljességével kapcsolatosan módszertantervezetet dolgoztunk ki az ellenőrzéshez. A hatósági eljárások lefolytatásához szükséges belső szabályzat tervezete elkészült. Javaslatot tettünk az NFM-nek a REMIT-tel kapcsolatos eljárási szabályok módosítására (REMIT 13. cikke). A REMIT 6. és 8. cikkeinek megfelelően a Hivatal megkezdte a jelenleg rendelkezésre álló információk, ismeretek, adatforrások felmérését a piacmonitoring kialakítása érdekében, és az ehhez szükséges adatokra vonatkozóan a Hivatal együttműködési megállapodást írt alá az ACER-rel, amely alapján az ACER felé jelentett adatok megismerésére Hivatalunknak is lehetősége nyílik majd.

1.5.5. Infrastruktúrarendelet A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU rendelet (infrastruktúrarendelet) rendelkezéseinek megfelelően a Hivatal elkészítette a közös érdekű projektek uniós listáján szereplő hazai vonatkozású projektekre alkalmazandó eljárási kézikönyvet, amelyet az érintett társhatóságokkal való egyeztetést követően 2014 júniusában publikált honlapján. A közös érdekű projektek (PCI) első listája 2014. januárban lépett hatályba. Az Infrastruktúra rendelet előírásainak megfelelően a projektek megvalósulását folyamatosan nyomon kell követni, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásában az ACER, a Bizottság és a rendelet szerinti kijelölt hatóságok (Magyarországon a Hivatal) vesznek részt.


25

A regulátorok és az ACER feladata, hogy véleményt formáljanak a tervezetről, és tájékoztassák róla az Európai Bizottságot és a tagállamokat.

1.6. Statisztika A Hivatal 2014-ben is folyamatosan gyűjtötte és feldolgozta a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges műszaki-gazdasági információkat tartalmazó, közel 800 engedélyes által megadott, határozatban előírt energiastatisztikai adatszolgáltatásokat. Mindez éves szinten több mint 35 000 – a Hivatal honlapján található Energiainformációs Adattár elnevezésű adatfogadó felületen –, elektronikus formában beérkező adatlap fogadását, ellenőrzését és nyilvántartását jelentette. Az év során új adathatározatok és új, a szakmai osztályok igényeinek és a jogszabályi környezet változásainak megfelelő adatlapcsomagok kerültek kialakításra és kiadásra. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (továbbiakban: OSAP) adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendeletben szabályozott adatgyűjtések értelmében a statisztikai terület közel 5700 adatszolgáltatótól várt energiastatisztikai adatokat. Az adatszolgáltatóinkkal való kapcsolat javítása érdekében több alkalommal is konzultációkat szerveztünk az év elején az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program keretében, valamint Helpdesk szolgáltatást is üzemeltettünk, ahol a Hivatal munkatársai telefonon és e-mailben is rendelkezésre álltak adatszolgáltatóinknak az adatlapok helyes kitöltésének elősegítése érdekében. Hasonlóan a korábbi évekhez, a Hivatal 2014-ben is több általános, illetve speciális energiastatisztikai kiadványt jelentetett meg. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a MAVIR Zrt.-vel együttműködésben 2014-ben is elkészült „A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi statisztikai adatai” című kiadványunk, amely 2014 novemberében jelent meg. 2014 decemberében első alkalommal jelent meg a Hivatal és az FGSZ Zrt. gondozásában elkészített, „A magyar földgázrendszer 2013. évi statisztikai adatai” című kiadvány, amely a magyar földgázrendszerről nyújt átfogó képet. Csaknem egy egész éves munka eredményeképpen, a tavalyi év októberében elkészítettük az évente publikált „Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról” című online kiadványt, amely a Hivatal honlapján került publikálásra. A KÁT-beszámoló néven is ismert összefoglaló tanulmány egyben a legfontosabb gyűjtőhelye a megújuló energiákkal kapcsolatos statisztikai adatoknak is. A nemzeti energiastatisztikai rendszer működtetése 2012. január 1-jével került a Hivatalhoz. A Hivatal statisztikai szakterületének megerősítése 2013-ban kezdődött és ez a folyamat 2014-ben is tovább folytatódott. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), valamint az Eurostat pozitív visszajelzései igazolták erőfeszítéseinket, melyeket a szakmai háttér megerősítése érdekében, valamint rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének területén elértünk. A statisztikai terület csúcstermékének tekinthető éves kérdőívek (IEA/Eurostat Joint Annual Questionnaires) teljesítésében is számottevő javulást értünk el. A 2013. évi statisztikai adatgyűjtés keretében csaknem 6000 adatszolgáltató adatait dolgoztuk fel és az adatfeldolgozás időigényének csökkenése mellett az adatminőség és az adatok konzisztenciája területén is látványos javulást értünk el. Hivatalunk érzékeli a kormányzat növekvő energiastatisztikai igényeit, valamint az Európai Bizottság egyre részletesebb adatszolgáltatási előírásainak is minden eszközzel megfelelni igyekszik a következő év során is.

26


Az adatszolgáltatások egyszerűsítése és a Hivatalban folyó adatfeldolgozási feladat hatékonyabbá tétele érdekében 2014-ben megkezdődött az OSAP alapjául szolgáló informatikai infrastruktúra megújítása, melynek keretén belül számos olyan automatizmussal bővül az adatfeldolgozási- és ellenőrzési folyamat, melynek révén jelentős munkamennyiség takarítható meg és csoportosítható át a szakmai munkafolyamatok javára.


27

2. A villamosenergia-piac működése és szabályozása 2.1. A villamosenergia-piac működése 2.1.1.Működési modell A villamosenergia-rendszer ellátási láncában az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energiát a kereskedőknek, egyetemes szolgáltatóknak értékesítik, amelyek vagy a nagykereskedelmi piacon értékesítik tovább az áramot, vagy villamos energiát szolgáltatnak a felhasználóknak. A villamos energia a termelőtől az átviteli és az elosztó hálózaton keresztül jut el a felhasználóig. Ezen szállítási infrastruktúra tulajdonosai jóllehet monopolhelyzetben vannak, azonban az európai uniós előírásokkal összhangban a hazai szabályozás biztosítja az infrastruktúrához való diszkriminációmentes hozzáférést. Az átviteli, elosztási tevékenységeket különálló társaságoknak kell végezniük, amelyek nem folytathatnak termelési vagy kereskedelmi tevékenységet.

2. ábra: A hazai villamosenergia-piac szerkezete 2014-ben (fizikai áramlás) Kötelező átvételi rendszerben (KÁT) értékesítő termelők

Import

Elosztók

Átviteli rendszerirányító

Egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztók

Versenypiaci fogyasztók

Termelők

Export

3. ábra: A hazai villamosenergia-piac szerkezete 2014-ben (pénzügyi áramlás)

A hazai piac szerkezete alapvetően 1995 körül alakult ki, amikor a nagyerőművek nagy részét, az akkori közüzemi szolgáltatókat az elosztó hálózatokkal együtt privatizálták.

28


Jelenleg a hazai erőművek termelésük többségét a korábbi közüzemi nagykereskedővel (MVM-mel) kötött középtávú megállapodások keretében értékesítik. Az erőművi termelés körülbelül egyötöde kerül rövidebb időtartamú (többnyire éves) szerződések keretében közvetlen szabadpiaci értékesítésre. Az MVM erőművi szerződései jellemzően 5-8 éves időtartamra szólnak. Az MVM a hazai erőművektől vásárolt villamos energia mintegy felét keretszerződések, VEASZ-ok keretében értékesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakosság, kisméretű felhasználók, közintézmények stb.) ellátó egyetemes szolgáltatók számára. Az MVM a rendelkezésére álló erőművi villamos energiának hozzávetőlegesen a felét bilaterális szerződéseken vagy nyilvános kapacitásaukciókon keresztül a kereskedőknek értékesíti. Az elsődleges kereskedői beszerzések jelentős része a kereskedői szektoron belüli másodlagos kereskedelmen megy keresztül, mielőtt felhasználói értékesítésre vagy exportpiacra kerül. Sajátos értékesítési kategóriába esik a megújuló és hulladékalapú energiaforrással termelt villamos energia értékesítése. Ezen villamos energiát a rendszerirányító kötelező átvétel (KÁT) keretében (jogszabályban meghatározott áron, a Hivatal által kiadott engedélyben megszabott mennyiségben és időtartamban) köteles megvásárolni a termelőktől. A KÁT keretében értékesített villamos energia és a KÁT kiegyenlítéséből származó villamos energia egy részét a kereskedők számára, egy részét pedig a szervezett villamosenergiapiacon értékesíti a MAVIR Zrt.

2.1.2. Termelői és nagykereskedelmi piac A hazai erőművek összesített beépített kapacitása 2014 végén meghaladta a 8490 MW-ot, melyből 2000 MW-ot a Paksi Atomerőmű négy blokkja tett ki. Jelentős erőművi teljesítményt képvisel továbbá a földgáztüzelésű Dunamenti Erőmű (854 MW), valamint az alapvetően lignittüzelésű Mátrai Erőmű (950 MW). 7. táblázat: A hazai erőművi társaságok/csoportok piaci részesedése a beépített kapacitás és a termelés szerint 2014-ben

MVM1 MET Power AG

2

Beépített kapacitások (MW)11

Piaci részesedések (kapacitás szerint)12

Nettó termelés (TWh)

Piaci részesedések (termelés szerint)13

2766

32,6%

15,31

38,7%

854

10,1%

0,17

0,4%

RWE3

950

11,2%

5,36

13,6%

Tisza Erőmű Kft.4

900

10,6%

0,00

0,0%

E.ON5

528

6,2%

0,70

1,8%

Alpiq6

403

4,7%

0,43

1,1%

7

EdF

396

4,7%

0,88

2,2%

Egyéb hazai erőmű8

1693

19,9%

3,85

9,7%

Összes hazai erőmű

8490

100,0%

26,69

67,5%

Nettó import

13,39

33,9%

Bruttó fogyasztás

39,52

100,0%

21,55

54,5%

3 legnagyobb társaság9 HHI-index10

erőművi

4616

48,4% 1483

1694

Magyarázat: A táblázatban erőművi társaság alatt az erőművekben többségi részesedéssel rendelkező tulajdonosi befektetői csoportokat értjük. A társaságonkénti csoportosításban kizárólag az 50 MW és azt meghaladó beépített teljesítménnyel rendelkező erőművek szerepelnek. 1. MVM: Paksi Atomerőmű Zrt., Vértesi Erőmű Zrt., MVM GTER Zrt. 2. GDF SUEZ-től vásárolta meg a Dunamenti Erőmű Zrt.-t 3. RWE: Mátrai Erőmű Zrt. 4. Invest Finance Consulting Group Zrt. tulajdona.


29

5. 6. 7. 8. 9. 10.

E.ON: E.ON Erőművek Kft., Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. Alpiq (2010. február 1-jéig Atel): Csepeli Áramtermelő Kft. EdF: Budapesti Erőmű Zrt. Az 5% alatti piaci részesedéssel rendelkező erőművek összesített részesedése Bruttó beépített kapacitások alapján számolva. A rendelkezésre álló vagy a ténylegesen igénybe vehető kapacitásokkal számolva magasabb, az importkapacitásokat figyelembe véve alacsonyabb koncentrációs értéket kapnánk. A HHI-index számításánál az 50 MW alatti beépített kapacitással rendelkező erőművek („Egyéb hazai erőmű” sor) adatai nem kerültek figyelembevételre. 11. A tárgyév 12. hónap adatai alapján számolva. 12. Adott erőművi társaság hálózatra adott (nettó) termelése osztva az országos bruttó fogyasztással. 13. Adott erőművi társaság bruttó termelése osztva az országos összes felhasználással.

8. táblázat: Hazai erőművi társaságok értékesítési szerkezete Villamosenergia-értékesítés (TWh) Részesedés 2012 2013 2014 2014 22,0 20,3 20,1 MVM 75,2% 1,9 1,9 2,4 Kötelező átvétel 9,0% 7,4 5,3 4,2 Kereskedők és egyéb 15,8% Összesen 31,3 27,5 26,7 100%

A villamosenergia-nagykereskedelmi piac szerkezete eltérő az egyetemes szolgáltatóknak, illetve a kereskedőknek történő értékesítések esetében. 2014-ben az egyetemes szolgáltatók még jobban diverzifikálták beszerzéseiket, villamosenergia-beszerzésük egyharmadát részben már nem az MVMtől vásárolták. A hatósági árkontroll alá eső egyetemes szolgáltatói szegmensben (jóllehet annak mérete a közüzeminek csupán töredéke) 65,2%-os részesedésével az MVM azonban továbbra is meghatározó szereplő 2014-ben. Az egyetemes szolgáltatóknak 2014-ben sem kellett kötelező átvételű megújuló energiatermelést vásárolniuk.

9. táblázat: Az egyetemes szolgáltatók beszerzési szerkezete

MVM Kötelező átvétel Egyéb Összesen

Villamosenergia-beszerzés (TWh) Részesedés 2012 2013 2014 2014 10,8 9,1 7,3 65,2% 0,6 0,0 0,0 0,0% 0,8 2,6 3,9 24,8% 12,2 11,7 11,2 100%

A versenypiacon tevékenykedő kereskedők beszerzését – az egyetemes szolgáltatókkal ellentétben – nemcsak a felhasználói igények, hanem a nagykereskedelmi tevékenység is meghatározza. A kereskedők 2014. évi elsődleges (vagyis a kereskedők egymás közti forgalmát figyelmen kívül hagyó) beszerzései alapvetően négy forrásból táplálkoztak. Ezek az importforrások az MVM által lekötött erőművi kapacitásokból származó villamos energia, a többi hazai erőmű KÁT-on kívüli értékesítései, továbbá a MAVIR által kötelező átvétel keretében átvett, valamint a KÁT-mérlegkör kiegyenlítéséből származó villamos energia továbbértékesítése. Az elsődleges forrásokból beszerzett villamos energia (miután annak jelentős része kereskedőközi tranzakciókon is keresztülment) egyrészt a hazai nagy- és kiskereskedelmi piacon, másrészt külföldön kerül értékesítésre.

30


10. táblázat: A kereskedők elsődleges beszerzési szerkezete1

Import MVM Hazai erőművek Egyéb2 Összesen

Villamosenergia-beszerzések (TWh) Részesedés 2012 2013 2014 2014 23,2 22,0 24,4 58,8% 9,9 10,1 11,0 26,5% 6,5 5,5 4,7 11,3% 1,4 1,8 1,4 3,4% 41,0 39,4 41,5 100,0%

Magyarázat: 1. A kereskedők elsődleges beszerzése alatt a közvetlenül hazai erőműből vagy importból származó, illetve az MVM-től vásárolt villamos energiát értjük. A táblázat a kereskedők egymás közötti – jelentős mértékű – és a szervezett piacon keresztül megvalósított forgalmát nem tartalmazza. 2. Pl. kötelező átvétel keretében megvásárolt villamos energia, rendszerirányítótól beszerzett kiegyenlítő energia.

Jóllehet Magyarországon már megalakult a szervezett energiapiac (energiatőzsde), 2014-ben a villamosenergia-kereskedelem alapvetően az uniós tagállamokhoz hasonlóan továbbra is kétoldalú (bilaterális) szerződések keretében történt. Összehasonlításképpen, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. kereskedési rendszerében 2014-ben 12,6 TWh azonnali és 3,6 TWh mennyiségű forward termék cserélt gazdát, míg a kereskedőközi forgalom a kereskedők adatszolgáltatása szerint 2014-ben megközelítőleg 183 TWh-t jelentett. Ennek ellenére a HUPX azonnali kereskedésének forgalma a hazai fogyasztáshoz képest nemzetközi összehasonlításban is igen magasnak számít: 2014-ben meghaladta a hazai bruttó fogyasztás (39 520 MWh) 31%-át. A versenypiaci árak alakulását a Hivatal a piaci erőfölénnyel való visszaélés előzetes megakadályozását célzó, VET-ben meghatározott ex ante beavatkozási jogkörökkel tudja befolyásolni. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések utólagos felderítésére és szankcionálására vonatkozó, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: versenytörvény) megszabott ex post – versenyfelügyeleti – hatósági feladatokat pedig a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) látja el. A VET speciális szabályokat alkalmaz a piaci erőfölénnyel való visszaélés elkerülése érdekében: bevezette a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre vonatkozó szabályozási gyakorlatot, amely a villamosenergia-ipar szabályozásában új, de az elektronikus hírközlési szektorban már ismert szabályozási eszköz. A törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet részletes előírásokat tartalmaz a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és kezelésére vonatkozólag. Ezen új szabályozás keretében a Hivatal mint felügyeleti hatóság speciális többletkötelezettségeket (pl. nyilvános kapacitásaukció keretében történő villamosenergia-értékesítés, költségalapú árképzés alkalmazása, mintaajánlat készítése stb.) róhat ki minden olyan engedélyesre, amelyről egy piacelemzést követően megállapítja, hogy jelentős piaci erővel bír – legyen az nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi piaci szereplő. A kötelezettségek kiszabása az erőfölénnyel való visszaélés megelőzésére és hatékonyabb verseny kialakítására szolgál. A Hivatal a GVH-val együttműködve – piaci elemzésekre alapozva – azonosítja azokat az engedélyeseket, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek, és azok piaci pozícióihoz igazított speciális többletkötelezettségeket ír elő.

2.1.3. A kiskereskedelmi piac A 2003. évi piacnyitás óta kettős szerkezet jellemzi a kiskereskedelmi villamosenergia-piacot: a hatósági áras és a versenypiaci szegmens elkülönül egymástól. A hatósági áras közüzemi szolgáltatást


31

– melynek igénybevételére korábban minden felhasználó jogosult volt – 2008-tól felváltotta a jóval szűkebb jogosultsági körre vonatkozó egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat döntően továbbra is a korábbi közüzemi szolgáltatóik látják el, immár egyetemes szolgáltatói engedély birtokában. Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a versenypiacról vételeztek energiát (elsősorban a nagyobb felhasználók), vagy csak a közüzemi ellátási forma megszűnésével kerültek a versenypiacra (elsősorban a közepes és kisméretű nem lakossági felhasználók). A közüzemi ellátás megszűnésével 2008-ban versenypiacra kerülő kisméretű felhasználók többnyire korábbi szolgáltatójuknál maradtak, amelyek kereskedői engedély birtokában látták el ezeket a versenypiacra kerülő felhasználókat. 4. ábra: Befektetői csoportok részesedésének változása a kiskereskedelmi piacon (2002–2014) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV 2002

E.ON

2003

EdF

2004

2005

RWE

2006

MVM

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Hálózati társaságtól független kereskedők

2013

2014

Erőművek

Az egyetemes szolgáltatói és kereskedelmi engedéllyel rendelkező társaságok – az E.ON Energiaszolgáltató Kft., a Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ) Nyrt., az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (ÉMÁSZ) Nyrt. és az EDF Dél-magyarországi Áramszolgáltató (EDF DÉMÁSZ) Zrt. – leányvállalataik vagy kapcsolt vállalkozásaik révén az elosztó hálózatok üzemeltetésében is érdekeltek. Az egyetemes szolgáltatók három multinacionális vállalatcsoport – E.ON, RWE, EDF – tulajdonában vannak, melyek nemcsak a fentebbi társaságok, hanem más kereskedőcégek révén is látnak el felhasználókat. A teljes hazai kiskereskedelmi piacon ezen vállalatcsoportok együttes részesedése 10 évvel a 2003-as piacnyitást követően is igen jelentős, 70% körül van, tehát a piac 30%át veszítették el az elmúlt 12 évben.

32


Az erős piaci koncentrációt csökkentette, hogy a kiskereskedelmi piacon olyan kereskedők is megjelentek, amelyek a piacnyitással párhuzamosan hazai nagykereskedelmi tevékenységük mellé felhasználók ellátását is vállalták. Közöttük éppúgy megtalálhatók a régióban több leányvállalattal rendelkező multinacionális vállalatok, mint a kisebb hazai kereskedők. 2014-ben mintegy 30 olyan kereskedő volt aktív a kiskereskedelmi piacon, amely a hazai elosztó hálózati társaságokhoz tulajdonosi szállal nem kötődött. Részesedésük megközelítőleg a tavalyi évhez hasonló mértékű, közel 20%-os volt. Az MVM részesedése 10%-os. A három nagy vállalatcsoport (E.ON, EDF, RWE társaságok) piaci részesedése még mindig magas, főként mert a felhasználók döntő hányada egyetemes szolgáltatás keretében vásárol villamos energiát. Azt is ki kell emelni azonban, hogy a versenypiacról vásároló mintegy 330 000 felhasználó 40%-át (elsősorban az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult kis- és közepes felhasználókat) látják el a három nagy vállalatcsoport kereskedői. 11. táblázat: Piaci részesedések a felhasználói helyek száma alapján 2014. decemberben Egyetemes Versenypiac Szolgáltatás

Szolgáltató/felhasználók száma

Összesen

Részesedés (összesen)

E.ON Energiaszolgáltató Kft., E.ON Energiaszolgáltató Kft.

2 367 308

24 578

2 391 886

43,40%

ELMŰ Nyrt., ÉMÁSZ Nyrt., Magyar Áramszolgáltató Kft.

2 077 663

89 101

2 166 764

39,31%

733 876

19 431

753 307

13,67%

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

0

104 831

104 831

1,90%

MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.

0

63 550

63 550

1,15%

Egyéb

0

31 427

31 427

0,57%

5 178 847

332 918

5 511 765

EDF DÉMÁSZ Zrt.

Összesen

100,00%

A hazai lakossági végfelhasználói ár európai összehasonlításban – a Hivatal kimutatása szerint – 2014 decemberében a térségben az egyik legalacsonyabb volt. Vásárlóerő-paritáson számolva viszont a középmezőnybe tartozott.

5. ábra: A lakossági fogyasztók villamos energia átlagárai euróban (eurócent/kWh), 2014. december

Forrás: MEKH


33

6. ábra: A lakossági fogyasztók villamos energia díjelemei euróban (eurócent/kWh), 2014. december

Forrás: MEKH

7. ábra: A lakossági fogyastók villamos energia átlagárai vásárlóerő-paritáson (0,01 PPS/kWh), 2014. december

Forrás: MEKH

Az ipari nagyfogyasztók esetében a hazai villamos energia versenypiaci átlagára az uniós középmezőnyben helyezkedik el.

34


8. ábra: A villamos energia átlagárainak európai összehasonlítása az ipari felhasználók esetében (évi 500–2000 MWh fogyasztás mellett; 2013 első félév, EUR/kWh)

Forrás: EUROSTAT

2.1.4. Ellátásbiztonság Az ellátásbiztonság szempontjából megnyugtató, hogy a 2014. év túlnyomó részében az ENTSO-E által előírtnál (1350 MW) nagyobb erőművi kapacitástartalék állt rendelkezésre. A kialakult piaci helyzet miatt a növekvő import részarány egyre jobban szorítja ki a hazai termelőket, amelynek következtében a ténylegesen igénybe vehető szekunder forgótartalékok mértéke – azon belül is főként „le” irányban – fokozatosan romló tendenciát mutat. Az ellátásbiztonsági szempontból érzékeny téli felkészülést a Hivatal az éves tervezett karbantartások, fejlesztések végrehajtása, a téli hónapokra tervezett erőművi termeléshez szükséges, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek, a villamos kapacitás, villamosenergia-mérleg, tartalékkapacitások, valamint a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állásának figyelembevételével értékelte. A Hivatal ennek során megállapította, hogy az erőművek a 2014. évi téli felkészülési programot végrehajtották: éves karbantartási programjukat 2014. október 15-ig befejezték, továbbá tüzelőanyag-ellátásuk szerződéses keretek között biztosításra került. A 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet által előírt tüzelőanyag-készlettel rendelkezni köteles erőművek 2014-ben betartották a részükre előírt követelményeket. A 2014–2015. évi téli időszakban – az erőművek előzetes karbantartási tervei alapján – október elejétől április végéig a magyar villamosenergia-rendszer teljesítménymérlege az előírtnál nagyobb tartalékkal rendelkezett. 2014 második félévében a hazai villamosenergia-rendszer kapacitásmérlege megfelelő volt. A karbantartás ütemezésénél az erőműveknek figyelembe kellett venniük azt, hogy a nyári maximális kapacitásigények – a klímaberendezések elterjedése miatt – megközelítik a téli maximális igényeket (2014 júliusában 6050 MW, míg a 2014. évi legnagyobb csúcsterhelés 2014 decemberében 6461 MW volt). A téli hideg időszakban előfordulhat földgázkiléptetés a szénhidrogén-tüzelésű erőműveknél, emiatt továbbra is szükség van a villamosenergia-átviteli rendszerirányító diszpécser és az FGSZ Földgázszállító Zrt. földgázdiszpécser együttműködésére. 2013–2014 telén földgázkiléptetésre nem került sor. Bár történtek intézkedések a szénelfagyás megakadályozására, jelentős hőmérsékletcsökkenéskor erre mégis sor kerülhet, ami korlátozhatja a Mátrai Erőmű termelését. Ilyen esetben gyors intézkedés válhat szükségessé tartalékok bevonására. 2013–2014 telén szénelfagyás miatt nem kellett tartalékokat bevonni.


35

A téli energiaellátás biztonságát befolyásoló tényezők közül a piaci szereplők felelős viselkedése, valamint a földgázellátás, illetve kisebb mértékben az alternatív tüzelőanyag (biomassza) folyamatos rendelkezésre állása a legfontosabb. Különösen lényeges ezért a földgáz- és a villamosenergia-piac megfelelő rugalmasságot biztosító harmonikus együttműködése. Az 50 MW és az ezt meghaladó beépített teljesítményű erőműveknél a következő fontosabb – folyamatban lévő, illetve tervezett – fejlesztések és változások voltak ismertek 2014-ben: 12. táblázat: 50 MW és az ezt meghaladó beépített teljesítményű erőművek fejlesztései 2014-ben

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Alpiq Csepel Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Tisza Erőmű Kft.

Az erőmű az elmúlt időszakban több fejlesztést hajtott végre. Ezek között kiemelt a súlyos balesetkezeléshez kapcsolódó átalakítások, a reaktorakna elárasztása szellőztető rendszeren keresztül, új baleseti műszerezés, segédüzemi gázfúvók cseréje. Elkezdődött a szellőző és klímagép rekonstrukciója, turbinaolaj tisztítási technológiájának korszerűsítésének I. fázisa, pótvíz-előkészítő, a csurgalékvíz-elvezető rendszer átalakítása, olajpára-elszívórendszer korszerűsítése, óvóhelyek gépészeti berendezéseinek földrengés-állósági megerősítése, meteorológiai rendszer felújítása. Elvégezték a 6 kV-os blokkelosztók korszerűsítését, a Súlyos Baleseti Szimulátor létesítését, a számítógéptermek felújítását, folyamatban van az épületek közötti átjáró hidak és a vegyész mintavételi és mérőrendszer rekonstrukciója. Az erőmű elkezdte az üzemidő-hosszabbításhoz kapcsolódó sztatikai számításokat. Elkezdődött a vízmű II. 6 kV-os kábeleinek új korszerű kábelekre való lecserélése. Az erőmű elvégezte a DCS operátori állomások cseréjét, és hőmennyiségmérés adatgyűjtő rendszerének fejlesztését és a gázturbinák füstgázjáratainak ellenőrzését. A társasághoz tartozó almásfüzitői telephelyen folytatódott egy gázturbinás CCGT blokk előkészítése. Elvégezték több főberendezés hatósági vizsgálatát. Gépészeti felújításokat végeztek a turbógép csoportoknál. Elkezdődött a zagyeltávolítási rendszer megújításához szükséges engedélyezési eljárás. Az erőműben 2013. július 1-jétől kezdődően szünetel a villamosenergia-termelés a Hivataltól kapott szüneteltetési engedély alapján.

Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.

Az erőműben 2013. július 1-jétől kezdődően szünetel a villamosenergia-termelés a Hivataltól kapott szüneteltetési engedély alapján.

Dunamenti Erőmű Zrt.

Az erőmű az irányítástechnikailag elavult vízművet felújította, illetve átalakította a megváltozott hűtővíz igényének megfelelően. Az erőmű F blokkjainak működési engedélye lejárt, azok bontása megkezdődött. A G1-G3 blokkoknál a karbantartási munkákat elvégezték.

E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Kft. Budapesti Erőmű Zrt. ISD Power Kft.

Mátrai Erőmű Zrt.

A Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőműben az elmúlt időszakban az erőmű üzemét érintő jelentős fejlesztés nem történt. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. Az év kiemelt feladata volt a kelenföldi gőzturbina első házfelbontásos főjavítása, illetve az újpesti gázturbina esedékes forró gázúti ellenőrzése. Az erőműben kazán kamragáz rendszert alakítottak át, gőzturbina forgó- és állórész állapotfelmérését, pótvíz-előmelegítő és füstgázcsatorna részleges cseréjét végezték el, turbófúvót újítottak fel. Továbbá elvégezték a kazánok, turbina esedékes hatósági revízióját. Az erőmű a füstgáz kéntelenítő rendszer optimalizálásának keretében elvégezte a III. és a IV. blokkok fő javítását, ezzel párhuzamosan a füstgáz 1. abszorber teljesítménynövelését, az elektrofilter és füstgáz kéntelenítő áramlástani optimalizálását. A szigorodó nitrogén-oxidok kibocsátási határérték miatt folyamatban van az SNCR rendszer kialakítása. Az erőmű a blokkokon az előírt és szükséges karbantartási munkákat elvégezte. A füstgáz kéntelenítőnél az oxidációs levegőrendszert és a hidrociklon rendszert kibővítették, fejlesztették az irányítási rendszert. Az erőmű, az új zagytér projektet lezárta, a régi zagytér rekultivációs munkákat befejezte. A nyomástartó edények és csővezetékek állapotvizsgálatát az előírt utasítás alapján elvégezte.

36

MVM BVMT Zrt. MVM GTER Zrt. Vértesi Erőmű Zrt.

Pannon Hőerőmű Zrt.


Az erőműben az elmúlt időszakban az erőmű üzemét érintő jelentős fejlesztés nem történt. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. Megvalósult a tűzvédelmi központok, az érzékelők és jeladók cseréje, kábelek felülvizsgálata, új grafikus megjelenítő monitorok telepítése. Elvégezték a nagyobb légkezelők modernizációját. Elkezdődött a Litéri és a Sajószögedi GT Erőművekben egy-egy új 1000 m3-es acél védőgyűrűs tartály beruházási folyamata. Elkezdődött az új tüzelési rendszer projektje. Az erőmű elvégezte a szivattyúk, az irányítástechnikai eszközök, a turbina alap felújítását, az új szénfogadás-vagon kirakásszénfeladás kialakítását. Az erőmű a tervezett karbantartás keretében elvégezte a főberendezések diagnosztikai méréseit. Az erőmű a lágyszárú bálázott tüzelőanyag-hasznosító blokknál több folyamatot optimalizált. A VI. blokknál elkezdték a továbbüzemeléshez szükséges műszaki felülvizsgálatokat. Elkezdték a 120 kV-os alállomáson a megszakítók és a mérőváltók cseréjét. Folytatták a 6. sz. hűtőtorony felújítását. Elvégezték a 10. kazán elektrofilterének részleges felújítását. Megkezdték az SNCR rendszer bevezetéséhez szükséges tendereztetést.

A MAVIR hatályos – VET 67. § a) pontja szerinti – Üzemi Szabályzat (891/2011. számú MEH határozat; a továbbiakban: ÜSZ) módosítására a 2014. év során egyszer került sor. A Hivatal 2014. december 10-én kelt 3069/2014. számú határozatában jóváhagyta az ÜSZ módosítását. A Hivatal 1346/2013. számú határozatával 2013. július 9-én jóváhagyásra került a 285/2007. Korm. rendelet által szabályozott Rotációs Kikapcsolási Rend (a továbbiakban: RKR). Ezen határozat szerint a MAVIR Zrt. köteles a Krízis Munkabizottság javaslatainak figyelembevételével az alapvető és létfontosságú felhasználók körének felülvizsgálatát kezdeményezni, valamint a felülvizsgálat eredményének megfelelően az RKR-t módosítani, és 2015. március 31-ig a Hivatalnak jóváhagyásra benyújtani. A Hivatal 2014 novemberében kezdeményezte a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X.29) Korm. rendelet módosítását az alapvető és létfontosságú felhasználók optimálisabb besorolásának céljával. A hatályos RKR alapján kijelölésre került alapvető és létfontosságú felhasználók olyan mennyiségben és megyénként eltérő elvek alapján kerültek kijelölésre, hogy egy esetleges válsághelyzet kialakulása esetén az alapvető és létfontosságú felhasználónak kijelölt felhasználók száma műszakilag jelentősen megnehezítheti a válság kezelését, illetve az RKR hatékony, arányos és műszakilag megalapozott és a jelenleg érvényes rendeletnek megfelelő alkalmazását. A Hivatal 2014 novemberében egy olyan optimális besorolás létrehozását célozta meg a módosítással, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel, a gyakorlatban megvalósítható, műszakilag kivitelezhető, és nem jár túlzottan nagy anyagi teherrel az áramhálózati társaságok és a lakosság vonatkozásában. A Hivatal felügyeleti tevékenysége körében már több mint egy évtizede minden év május–júniusáig értékelést készít a villamosenergia-átvitel üzembiztonságáról. A MAVIR Zrt. 2013. évre vonatkozó jelentése megfelelt a Hivatal által felállított szempontrendszernek. Az átviteli hálózati engedélyes üzembiztonságának ösztönzése szempontjából kiemelten figyelt két mutató – a „Kiesési mutató” és a „Távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állása” – 3 éves átlagú mérőszámai jobbak voltak az „Elvárt üzembiztonság-színvonal”-nál, és így a „Minimális minőségi követelmény”-nél is. A Hivatal a 2013. március 14-én bekövetkezett üzemzavari eseményt a rendkívüli időjárási körülményekre való tekintettel rendkívüli üzemi eseménynek minősítette, ezáltal a rendszerirányítónak a 2013. évi értékeinek meghatározásánál az eseményt nem kellett figyelembe vennie.


37

2014. december 1-jén és 2-án a Budapest térségét érintő rendkívüli időjárási körülmények következtében megsérültek az Ócsa-Zugló 220 kV-os és az Albertirsa-Göd I-II. 400 kV-os távvezetékek. A hazai villamosenergia-átviteli rendszer működése a károk ellenére folyamatos volt, az átviteli hálózaton üzemzavar nem korlátozta az ellátást. A MAVIR hivatalos kérelmében kérte a Hivatalt, hogy a fent említett üzemzavart rendkívüli üzemi eseménnyé nyilvánítsa, ezáltal a Rendszerirányítónak a 2014. évi minőségi mutatóiban nem kell figyelembe vennie a december eleji eseményt. A Hivatal vizsgálja a minősítési kérelem indokoltságát. A 2014. december eleji üzemzavar az elosztó hálózaton okozott villamosenergia-ellátást korlátozó eseményt: a szélsőséges időjárási körülmények miatt az E.ON ÉDÁSZ területén 2276 fogyasztó volt érintett, a kiesett energia 11 635 kWh volt. Az ELMŰ területén 63 522 fogyasztó volt érintett, a kiesett energia 61 000 kWh volt. Az ÉMÁSZ területén a kiesés összesítése még folyamatban van.

2.1.5. Hálózatfejlesztés A hálózatfejlesztés tekintetében a MAVIR Zrt. mint átviteli rendszerirányító, valamint az elosztói engedélyesek feladata, hogy a magyar villamosenergia-rendszer részét képező átviteli, illetve elosztó hálózaton a hazai és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő fejlesztési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységgel biztosítsák az átviteli és elosztó hálózat hosszú távú, biztonságos rendelkezésre állását, ezzel pedig az európai színvonalú hazai villamosenergia-ellátásbiztonság fenntartását. Az átviteli hálózat tekintetében számos folyamatban lévő beruházás zajlik. Ezek jó része tervezési és/vagy engedélyeztetési fázisban van, kisebb részük építése folyamatban van. Az elosztó hálózat fejlesztése érdekében 2014-ben az alábbi beruházások valósultak meg: •

ELMŰ Hálózati Kft.: Dunamenti – Szigethalom T – (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba.

•

ÉMÁSZ Hálózati Kft.: Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés.

•

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.:

•

o

Csepreg új 132 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, beforgatás Csepreg alállomásba;

o

Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg – Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 132/20 kV-os alállomás üzembe helyezése előtt 20 kV-on üzemel).

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.: Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasítása, beforgatás Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba.

2.1.6. Megújuló energiaforrások felhasználása A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya hazánkban a 2013. évi adatok alapján 9,81% volt a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül. A megújuló alapú villamosenergia-termelés összes villamosenergia-felhasználáson belüli részaránya 5a 2013. évben 6,68% volt, amely a 2012. év 6,29%-os arányát tekintve enyhén növekedett. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020-ra 10,9%-os részarány elérését tűzte ki célul a villamos energia vonatkozásában.

5

A 2009/28/EK irányelv 5. cikke szerint számított arányról van szó, azaz a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia bruttó fogyasztásának és a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztásnak az arányáról. A részarányok számításához a háztartási méretű kiserőművek, valamint a saját felhasználásra termelő kiserőművek becsült termelését is figyelembe vettük.

38


A megújuló alapú villamosenergia-termelés jelentős része a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kerül értékesítésre. 2013-ban a megújuló alapú villamosenergia-termelés 2828,31 GWh 6 volt, amely a 2012. évi 2727,60 GWh-hoz képest több mint 3%-os növekedést jelent. 7 Ennek hátterében főként a tisztán biomassza-alapú villamosenergia-termelés növekedése áll (a Pannon-Hő Kft. pécsi biomasszaerőművének beindulásával). Ennek hatása túlkompenzálta a szélenergiából származó termelés és a szén-biomassza vegyes tüzelésből származó villamos energia csökkenését. A szélenergiából származó termelés a szélviszonyok miatt csökkent, változatlan beépített kapacitás mellett. Emellett gyorsan növekedett a napenergia-alapú termelés, valamint növekedett a biogáz- és depóniagáz-alapú termelés, de ezek hatása nem számottevő. 13. táblázat: Megújuló energiaforrásokból és hulladékból előállított villamos energia alakulása Magyarországon (GWh) 8 Villamosenergiatermelés (GWh)

Változás (GWh) 2013/2012

Változás (%) 2013/2012

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Szélenergia

211,05

332,11

534,66

626,01

771,73

718,71

–53,02

–6,87%

Vízenergia

213,80

228,62

188,72

222,76

213,51

213,41

–0,10

–0,05%

617,19

647,53

725,04

588,24

693,39

835,37

141,98

20,48%

1285,42

1458,82

1338,03

963,68

655,98

628,25

–27,73

–4,23%

Biogáz

34,20

39,32

63,31

105,67

152,89

155,76

2,87

1,88%

Depóniagáz

10,48

11,89

24,76

38,02

49,75

51,93

2,18

4,39%

25,10

35,17

44,28

65,02

65,01

64,57

–0,43

–0,67%

0,36

0,41

0,73

1,97

8,24

24,62

16,38

198,83%

77,53

126,63

179,81

121,31

117,11

135,68

18,57

15,86%

Megújuló összesen:

2475,14

2880,51

3099,34

2732,68

2727,60

2828,31

100,71

3,69%

Hulladék összesen:

231,87

232,88

291,66

250,23

227,21

235,49

8,28

3,65%

2707,00

3113,39

3391,00

2982,91

2954,81

3063,80

108,99

3,69%

43928

41422

42566

42626

42294

42196

–98

–0,23%

5,57%

6,92%

7,29%

6,44%

6,29%

6,68%

–

–

Biomassza-tüzelés (tisztán) Szén-biomassza vegyes tüzelés

Szennyvízgáz Napenergia

9

Hulladék megújuló része

Összesen (megújuló+hulladék): Bruttó végső villamosenergiafelhasználás Megújuló alapú villamosenergiatermelés aránya az összes bruttó végső villamosenergiafelhasználásból

A megújuló bázisú villamosenergia-termelés döntő hányadát a biomassza-alapú termelés adja. Ez a 2013. évben a megújuló alapú villamosenergia-termelés több mint felét adta (51,75%). A tisztán biomassza-tüzeléssel előállított villamos energia mennyisége a 2011. év csökkenése után 2012-höz

6

Beleértve a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. budapesti hulladékhasznosító üzemében, valamint a Mátrai Erőműben a biológiailag lebomló kommunális hulladék részarányát (2013-ban 47,9%, illetve 80%). 7 A 2014. évre vonatkozó adatok a 2015-ös év során kerülnek feldolgozásra. 8 A közölt adatok az erőművek és elosztók adatszolgáltatásán alapulnak, és az erőművek önfogyasztását is magukban foglalják. A háztartási méretű kiserőművek, valamint a saját felhasználásra termelő kiserőművek becsült termelését is figyelembe vettük. 9 A háztartási méretű, hálózatra csatlakozott napelemes berendezések, valamint a nem KÁT-os napelemes kiserőművek villamosenergia-termelését az elosztók adatszolgáltatása alapján oly módon becsültük, hogy a tárgyév és a megelőző év végi beépített összteljesítményt átlagoltuk, és ezt 1000 óra/év becsült csúcskihasználással szoroztuk be. Mivel a 2007. évre nem voltak adataink, ezért a 2008. év termelésének becslése során az év végi kapacitást szoroztuk be a becsült csúcskihasználási óraszámmal. Ugyanígy jártunk el a szél-, víz-, illetve biogázalapú háztartási méretű kiserőművek esetén, ahol a becsült csúcskihasználási óraszám a tárgyév egészében termelő nagyobb erőművek átlagából adódott.


39

hasonlóan 2013-ban ismét növekedett, ami annak köszönhető, hogy beindult a Pannon-Hő Kft. pécsi új szalmatüzelésű erőműve. A vegyes tüzelés már 2010 óta csökkenő tendenciát mutat (a KÁT-jogosultság lejárata miatt), bár az elmúlt évben e csökkenés nem volt annyira számottevő, így 2013-ban 628,25 GWh-t tett ki. 2013 során a vegyes tüzelésű erőművek jogszabályi változás alapján újra visszakerültek a kötelező átvételbe, így termelésük 2014-től újra növekszik. A szélenergia-alapú villamosenergia-termelés is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, bár 2013ban a kedvezőtlenebb szélviszonyok miatt némileg csökkent, 718,71 GWh-ra. A zöldárammixen belül azonban továbbra is számottevő a szélenergia aránya (több mint 25%). 2013 végén a beépített, nem háztartási méretű szélerőművi kapacitás 324,45 MW volt, az előző évekhez viszonyítva stagnált. A stagnálás oka, hogy a villamos hálózathoz csatlakozó, nem háztartási méretű szélerőmű csak pályázat alapján létesíthető, de ilyen pályázat kiírására nem került sor. 9. ábra: Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon, 2008–2013 (GWh) 3500

3 099 2 828

2 881

3000

2 733

2 728

2 475 2500

2000

GWh 1500

1000

500

0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Hulladék megújuló része

77,53

126,63

179,81

121,31

117,11

135,68

Napenergia

0,36

0,41

0,73

1,97

8,24

24,62

Szennyvízgáz

25,10

35,17

44,28

65,02

65,01

64,57

Depóniagáz

10,48

11,89

24,76

38,02

49,75

51,93

Biogáz

34,20

39,32

63,31

105,67

152,89

155,76

1 285,42

1 458,82

1 338,03

963,68

655,98

628,25

Tisztán biomassza tüzelés

617,19

647,53

725,04

588,24

693,39

835,37

Vízenergia

213,80

228,62

188,72

222,76

213,51

213,41

Szélenergia

211,05

332,11

534,66

626,01

771,73

718,71

2 475,14

2 880,51

3 099,34

2 732,68

2 727,60

2 828,31

Szén-biomassza vegyes tüzelés

Összesen:

A biogáz-, depónia- és szennyvízgáz alapú villamosenergia-termelés jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, de 2013-ban a szennyvízgáz alapú termelés stagnált (új szennyvízgáz alapon termelő erőmű nem lépett üzembe). Ezzel szemben több depóniagázos erőmű is elkezdte termelését, a biogáz alapú termelés pedig egy erőmű nagyobb arányú biogáz-hasznosítása miatt növekedett. Ezenkívül még a naperőművek termelése nőtt meg számottevően, hiszen míg 2012-ben csak egy háztartási méretűnél nagyobb naperőművet regisztráltunk, addig 2013-ban már kilenc darab üzemelt. Egy év alatt így szinte megháromszorozódott a napenergia-alapú villamosenergia-termelés,

40


köszönhetően főként a háztartási méretű kiserőművek 10 gyors elterjedésének, és 2013-ban elérte a 24,62 GWh-t. A növekedés hátterében egyrészt a technológia gyorsan csökkenő költségei, másrészt az elnyert beruházási támogatások kedvező hatása áll. A hulladékalapú termelés csak enyhén növekedett (235,49 GWh), hiszen 2013-ban sem volt új belépő erőmű. Az elmúlt időszakban a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. budapesti hulladékhasznosító műve, valamint a Mátrai Erőmű hasznosított részben megújulóként elszámolható, kommunális hulladékot. A Mátrai Erőmű ilyen kategóriájú hulladékégetésének növekedése miatt e kategória termelése a 2012. évi 117,11 GWh-ról 2013-ra 135,68 GWh-ra bővült.

2.2. Engedélyezés és felügyelet A Hivatal a villamosenergia-engedélyezés és -felügyelet körében 2014-ben a villamosenergia-ipari társaságok részére 424 határozatot adott ki. A kiadott határozatok típusát az alábbi táblázat mutatja: 14. táblázat: A villamosenergia-engedélyezés és -felügyelet körében 2014-ben kiadott határozatok Határozattípus Átviteli rendszerirányítói Elosztói Szervezett villamosenergia-piaci engedélyes Kereskedelmi engedélyes új engedély engedélymódosítás üzletszabályzat alóli mentesítés engedély-visszavonás üzletszabályzat-módosítás üzletszabályzat jóváhagyása eljárás lezárása engedélyhosszabbítás Korlátozott villamosenergia-keresk. engedélyesek új engedély engedélymódosítása engedély-visszavonás Egyetemes Szolgáltató 50 MW-nál nagyobb névleges teljesítményű erőmű létesítési engedély cégjogi esemény üzletszabályzat alóli felmentés engedélymódosítás engedély-visszavonás szüneteltetés Kiserőművi összevont engedély új engedély engedélymódosítás termelésmegszüntetés új engedély + KÁT-megállapítás engedély-visszavonás villamosenergia- és távhőtermelési engedély KÁT megállapítás jogosulatlan értékesítés Erőműegység minősítése 10

A háztartási méretű kiserőművek termelése becsült érték.

db 21 25 3 33 3 8 1 4 6 6+6 1 25 15 4 6 7 0 2 0 5 0 0 63 16 19 6 7 13 2 29 27 2 161


Közvilágítás új engedély engedélymódosítás engedély visszavonása Létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése Magánvezeték létesítése ÖSSZESEN

41

54 20 33 1 9 2 425

2.2.1. Termelők engedélyezése, ellenőrzése 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek Az 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművekre vonatkozóan 7 különböző engedélyt, illetve engedélymódosítást adott ki a Hivatal. Ezek közül kettő cégjogi esemény, 5 engedélymódosítás volt. Kiserőművek A VET előírása alapján a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 2014-ben az engedélyezés folyamatosan zajlott. 2014 decemberében az aktívan termelő kiserőművek beépített teljesítőképessége 1381 MW volt. A Hivatal 2014-ben kiserőművekkel kapcsolatban 63 határozatot adott ki, ebből 16 volt az új kiserőművi összevont engedély. Megújuló energiát hasznosító erőművek Az előző évhez képest 2014-ben kis mértékben emelkedett a kérelmek száma. Biomassza-erőmű létesítésére vonatkozóan nem érkezett kérelem. Biogáz-erőmű létesítésére vonatkozóan 3 engedélyt adott ki a Hivatal. A nem engedélyköteles kiserőművek körében a pályázatoknak köszönhetően 27 esetben adott ki a Hivatal ún. KÁT-kvóta-határozatot a kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának megállapítására vonatkozóan. A kérelmek mintegy 78%-a naperőmű létesítésére irányult. Erőművek ellenőrzése A jogszabályban előírt tüzelőanyag-készlet mennyiségét a Hivatal 2014-ben is fokozottan ellenőrizte, és megállapította, hogy az erőművek több helyen az előírásokat meghaladó készletekkel is rendelkeznek. A karbantartást eltérő elvek alapján, de mindenhol terv szerint végzik, ezzel biztosítva a megbízhatóságot és a rendelkezésre állást. Az erőművek a tüzelőanyag beszerzésére általában többéves szerződésekkel rendelkeznek. A környezetvédelmi előírásokat az erőművek betartják, így a korábban elvégzett fejlesztések és átalakítások eredményesnek bizonyultak a szigorú normák kielégítésére. A minőségbiztosítási helyzetet áttekintve megállapítható, hogy minden 50 MW-nál nagyobb teljesítőképességű erőmű működtet minőségbiztosítási rendszert. Egyes nagyerőművek esetében integrált minőségirányítási, környezetirányítási, valamint munkaegészségi és munkabiztonsági rendszer kialakítása van folyamatban. Több helyen pedig már integrált környezetközpontú irányítási és minőségirányítási rendszert működtetnek. A Hivatal helyszíni ellenőrzést végzett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltaknak megfelelően, és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben foglaltak alapján 9 erőműnél, melyek beépített teljesítménye 50 MW fölötti.

42


Ezen belül kiemelt ellenőrzést végeztünk az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet alapján az ágazati jogszabályokban foglaltakkal összhangban 5 erőműnél. A helyszíni ellenőrzések során egy esetben történt a jogszabályokban és az engedélyekben szereplő előírások megsértése, itt bírság kiszabására került sor. A többi esetben a Hivatal megállapította, hogy az erőművek a jogszabályoknak megfelelően működnek. A kiserőművi összevont engedélyeseket a Hivatal az adatbázisa alapján – kiemelve a nem termelőket – ellenőrizte. Az ellenőrzés során egyenként tényállás tisztázásra szólította fel őket. Ezek egy része már csődeljárás vagy felszámolás alá került. A feltételeket nem teljesítő engedélyeket a Hivatal visszavonta. Energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben, valamint annak végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Spec. Vhr.) előírtak szerint a hatósági munkát a Hivatal elvégezte. A Spec. Vhr. előírásai alapján 23 társaság nyújtotta be a Hivatalhoz az azonosítási jelentését. A MAVIR Zrt. tájékoztatása szerint a Spec Vhr. 4. § (2) pontjában leírt kritérium alapján legalább 24 órán át tartó minimum 620 MW-ot meghaladó teljesítménycsökkenés alapozná meg a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést a hazai villamos erőművek esetében. A Hivatal megállapította, hogy a 23 társaságból 14 társaság nem tartozik a Spec. Vhr. hatálya alá, ezek részére a Hivatal levelet írt és megköszönte az azonosítási jelentés elkészítésével kapcsolatos erőfeszítéseit. A Spec. Vhr. előírásai szerint a Hivatal biztonsági vezetőjének bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében megtekintettük az azonosítási dokumentációt, vizsgáltuk az elemlehatárolás célszerűségét, az azonosítási eljárás jogszerűségét és teljességét. Az ellenőrzött társaságok a következők voltak: 1. Mátrai Erőmű Zrt., 2. Dunamenti Erőmű Zrt., 3. MAVIR Zrt., 4. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., 5. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., 6. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., 7. ELMŰ Hálózati Kft., 8. ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az 9. EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. A Hivatal a helyszíni ellenőrzést követően mind a kilenc ellenőrzött társaság esetében az azonosítási jelentést jóváhagyta és elfogadta, hogy azok egyetlen rendszerelemet sem azonosítottak nemzeti létfontosságú rendszerelemként. A Hivatal a döntéseiről az 1-9. társaságok részére határozatokat adott ki. Ezzel a Hivatal határidőre (2014. szeptember 30.) elvégezte a minősítést, a közigazgatási eljárás befejeződött.


43

Jogszabályok véleményezése, EU Irányelv átültetése A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 esetben kért jogszabálytervezetekről szakmai véleményt, melyre a válaszokat rendben megküldte a Hivatal. Az EU energiahatékonysági irányelvével kapcsolatos szakmai véleményt elkészítette a Hivatal és megküldte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Származásigarancia-rendszer A korábbi eredetigazolás-rendszert a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 2013. június 22-i hatályú módosítása megszüntette, helyette definiálásra került az ún. származási garancia. A VET 12. § (1) bekezdése alapján a megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére. A származásigarancia-rendszer, valamint a származási garanciákkal történő kereskedelem részletszabályait a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet (Szgr.) tartalmazza. Származási garancia a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségére állítható ki, amennyiben az erőműegység rendelkezik a Hivatal által Szgr. alapján kiadott minősítési határozattal. Egy származási garancia szabványos mérete 1 MWh. A származási garancia forgalomképes hatósági bizonyítvány, amelynek megvásárlásával a felhasználó/szolgáltató az általa fogyasztott/szolgáltatott villamos energia forrását igazolhatja. A KÁT-rendszerben értékesítő megújuló erőműegységek számára 2014. március 1-jét követően kötelező Szgr. szerinti minősítés megszerzése. A 2014. év során a Hivatal 161 minősítési határozatot adott ki, ezek néhány kivételtől eltekintve mind KÁT-os erőműegységekre vonatkoztak. Az Szgr. szerint a származásigarancia-nyilvántartást a Hivatal elektronikus kezelőrendszeren keresztül működteti. A kezelőrendszerhez történő hozzáféréshez a termelőnek, valamint a származási garancia vásárlójának forgalmi számlát kell nyitnia a Hivatalnál, melynek éves díja 20 000 Ft. 2014 során összesen 7 forgalmi számla került megnyitásra. A számlatulajdonos kérelmére, az Szgr. szerint minősített erőműegység által kiadott villamos energiára vonatkozóan a Hivatal állít ki származási garanciát a kezelőrendszeren. 2014 során összesen 293 241 db származási garancia került kiállításra. Származási garancia importjára, illetve felhasználására nem került sor az év folyamán.

2.2.2. Az átviteli rendszerirányító társaság engedélyezése, ellenőrzése Magyarországon a 2014. év során egy átviteli rendszerirányító (TSO) működött. A Hivatal 2014. május 22-én 2047/2014. számú határozatával jóváhagyta a MAVIR Zrt. Átviteli Rendszerirányítási Működési engedélyének 1. számú módosítását. A MAVIR 2014. október 29-én érkeztetett, 00658/JIG/2014 iktatószámú levelében kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz a Távközlési Hálózat Használati Szerződés (THHSZ) 11. számú módosításának jóváhagyása tárgyában. A Hivatal 2014. november 12-én 2967/2014. számú határozatával jóváhagyta a THHSZ 11. számú módosítását. A Hivatal és a MAVIR között már a 2010. év során elkezdődtek az egyeztetések a MAVIR TSO Security Cooperation-ben (TSC) való részvételéről. A TSC egy a közép-kelet és nyugat-európai átviteli rendszerirányítók által létrehozott üzembiztonsági együttműködés, melynek jelenleg 13 tagja van. 2014. szeptember 25-ével a MAVIR teljes jogú taggá vált a TSC-ben. A Hivatal is érzékelte az elmúlt időszakban, hogy az egyre gyorsabban terjedő, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból

44


termelő erőművek okozta termelésingadozások megnövekedtek, és az átviteli rendszerirányítók – beleértve a MAVIR-t is – egyre komplexebb megoldások igénybevételére szorulnak az ellátás- és üzembiztonság fenntartása érdekében. A TSC az eredeti – üzembiztonsági együttműködés – célja mellett ma már a másnapi és napon belüli üzem-előkészítésben is segítséget nyújt a tagjainak, ami Magyarországon is javítja az üzem- és ellátásbiztonságot. A MAVIR Zrt. Kereskedelmi Szabályzata 2014 során – tartalmát tekintve – 4 alkalommal módosult (a 2014. április 24-én kelt 1871/2014. számú, a 2014. június 30-án kelt 2304/2014. számú, a 2014. augusztus 12-én kelt 2538/2014. számú és a 2014. november 4-én kelt 2890/2014. számú határozatokkal). A villamosenergia-rendszer működése szempontjából legjelentősebb változások a következők voltak: ‒

2014. január 1-jével megváltozott az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átviteli rendszerirányító által történő szétosztása és a szétosztás során alkalmazandó árak meghatározásának módja. Az új modell pontosítására több alkalommal is szükség volt a 2014. év folyamán (elszámolás, saját termelés figyelembe vétele, stb.).

‒

2014. november 19-ével elindult a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia-piacok román villamosenergia-piaccal történő összekapcsolása, ennek kapcsán változtak a szabályok a román-magyar határmetszéken. Értelemszerűen, a korábbi napi explicit allokációt felváltotta az implicit piac-összekapcsolás, de módosításokat kell bevezetni a hosszú távú allokációk vonatkozásában is (a kapacitásjogok korlátozási sorrendjét ki kell egészíteni az implicit allokáció során kiosztott kapacitás jogokkal), illetve a román–magyar határmetszéken is be kellett vezetni az átviteli kapacitások árnyékaukcióját olyan módon, hogy az a lehető legteljesebb mértékben összhangban legyen a szlovák–magyar árnyékaukciós szabályzattal.

2.2.3. Elosztó hálózati társaságok engedélyezése, ellenőrzése Magyarországon a 2014. év során hat elosztó társaság (DSO) működött. 10. ábra: Villamosenergia-elosztók területi eloszlása hazánkban


45

2014 folyamán a Hivatal nem adott ki új elosztó hálózati engedélyt, azonban a villamos energiáról szóló törvény 2013. április 11-én hatályba lépett, az engedélyes tevékenységek kiszervezésére vonatkozó új rendelkezéseinek megfelelően a működési engedélyek módosításra kerültek. Az engedélyesek szervezeti felépítésük és működési folyamataik átalakítását a jogszabályban és a működési engedélyben előírtaknak megfelelően 2014 tavaszán fejezték be, melyhez kapcsolódóan a Hivatal helyszíni ellenőrzés során vizsgálta a VET 94. § és a VET Vhr. 84/A – 84/D. § szerint, az engedélyesi tevékenység egyes elemeinek kiszervezéséhez kapcsolódó kötelezettségek végrehajtásának megfelelőségét. Az elosztói engedélyesek által az előzetesen beküldött jelentésekben, szolgáltatási szerződésekben foglaltak alapján a végrehajtás állapotát, az új működési modellek jogszabályoknak való megfelelőségét ellenőrizte a Hivatal. A Hivatal az ellenőrzés során hiányosságot nem tárt fel.

2.2.4. Villamosenergia-kereskedők, ellenőrzése

illetve egyetemes

szolgáltatók

engedélyezése,

2014-ben összesen 18 új villamosenergia-kereskedelmi működési engedély került kiadásra. A kiadott engedélyeken belül a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyek száma 15 volt. Egy korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélykérelem esetében pedig 2015-ben zárult le az eljárás. Új egyetemes szolgáltatói engedélykérelem nem érkezett. 2014-ben az engedélyesek kérelmére összesen 10 villamosenergia-kereskedelmi működési engedély került visszavonásra. A visszavonások egyik feltételezhető oka az volt, hogy a külföldi tulajdonosok korábban bejegyzett magyarországi cégei mellett az anyacégek időközben a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyt is megszerezték, és egyébként is csak nagykereskedelmi jellegű tevékenységet folytattak. A korábban hatályos jogszabályoknak megfelelően kiadott, 10 éves határozott időtartamra szóló villamosenergia-kereskedelmi engedélyek közül több határideje is lejárt. 2014-ben 1 engedély került meghosszabbításra (2012-ben 3, 2013-ban 1 hosszabbítás történt), 2 társaság pedig nem hosszabbította meg az engedélye érvényességét. A villamosenergia-kereskedőket és egyetemes szolgáltatókat érintő összes kiadott határozat száma 2014-ben 54 volt (engedélymódosítások, üzletszabályzat-jóváhagyások és módosítások és egyéb, a területet érintő határozatok). 2014 végén 171 villamosenergiakereskedelmi engedélyese volt a Hivatalnak, ebből 79 korlátozott engedélyes villamosenergiakereskedő.

2.2.5. Szervezett villamosenergia-piac engedélyezése, ellenőrzése A HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. (HUPX) 2010. július 20-án kezdte meg a másnapi (spot) villamosenergia-piac működtetését 10 taggal. A tagok száma a 2013. év végi 53-ról 2014 végére 61-re nőtt. Az előző évek működése során már tapasztalt forgalomnövekedés 2014 során tovább folytatódott, bár a növekedés üteme lassult. Az átlagos havi forgalom a másnapi piacon meghaladta az 1 TWh-t (1055,5 GWh), szemben a 2013-as átlagos havi 756 GWh-ás forgalommal. A havi rekordot 2014 júliusában érte el a HUPX, amikor a kereskedett villamos energia mennyisége 1115,1 GWh volt. Az átlagos havi forgalom stabilnak tekinthető, mivel két hónap – február és május – kivételével a havi kereskedett villamosenergia-mennyiség meghaladta az 1 TWh-t. 2014-ben a teljes kereskedett mennyiség az előző évhez képest közel 40%-kal nőtt, több mint 12,6 TWh volt, ami a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás nagyjából 23%-ának felel meg. A HUPX működésének eddigi napi csúcsát 2014. november 20-án érte el a forgalom, amikor megközelítette a 43,5 GWh-t.

46


A hosszú távú fizikai leszállítású villamosenergia-kereskedés (HUPX Physical Futures – HUPX PhF) 2011. július 19-én indult el a HUPX-en 10 taggal, 2014 végére a tagok száma 33 volt (ez nem változott a tavalyi évhez képest). Emellett a szervezett villamosenergia-piac OTC-kereskedési lehetőséget támogató szolgáltatást is biztosít a tagok számára. A hosszú távú fizikai leszállítású villamosenergia-kereskedelmi piacon kereskedett mennyiség 2014-ben nagyjából 3,6 TWh volt. Ez jelentős, több mint 49%-os visszaesés a 2013-as évhez képest. Hasonlóan a többi mutató is csökkenést mutat a 2013-as évhez képest. A havi forgalom 2014-ben, novemberben 761 GWh (2013. októberben közel 943 GWh); a napi csúcs 2014. szeptember 11-én 178 925 MWh (2013. április 17-én 315 240 MWh); az OTC-kereskedés mértéke pedig 2014-ben 158 GWh (2013-ban 930 GWh) volt. A visszaesés az első félévben történt, a második félévben ismét növekedett az OTC kereskedés mértéke, de ez mindössze arra volt elegendő, hogy enyhítse az első félév gyenge eredményeit. A 2014. év – a HUPX és a magyar villamosenergia-piac szempontjából – egyik legjelentősebb eseménye a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia-piacok összekapcsolásának 2014. november 19-ei, Romániával történő kibővítése. Az új piac-összekapcsolás a 4M MC – 4 Markets Market Coupling – elnevezést kapta. Jelentős eredmény, hogy az érintett villamosenergia-tőzsdék már az európai célmodellben alkalmazott számítási módszert, a PCR megoldást vezették be. Egy fontos különbség mégis van, egyben ez az egyik oka (több más ok mellett) annak is, hogy a 4 villamosenergia-piac nem csatlakozott még az nyugat-európai összekapcsoláshoz (Multi Regional Coupling – MRC), ez az ajánlat-beadási határidő 11:00 órában történő meghatározása (ez az MRC-ben 12:00). Ennek oka, hogy az MRC-vel való összekapcsolás hiányában, a viszonylag kis 4M MC villamosenergia-piacokon ezzel az intézkedéssel több kereskedési lehetőséget kapnak az érintett országok piaci szereplői. Az összekapcsolás hatására, ahogy ez korábban is tapasztalható volt már, a hatékonyabb kapacitáskiosztás és felhasználás következtében az érintett villamosenergia-tőzsdék árai közeledtek egymáshoz.

2.2.6. Közvilágítási üzemeltetési engedélyek A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXIV. törvény hatálybalépését követően, 2013. április 11-től változott a VET közvilágításra vonatkozó szabályozása. Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez – a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével – közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges, amelyet a Hivatal ad ki és vonhat vissza. Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyköteles tevékenység végzésére való alkalmasságát, valamint rendelkeznie kell a közvilágításra kötelezettel kötött érvényes szerződéssel. A kérelemhez csatolandó dokumentumok körét a VET és a VET Vhr. írja elő. A tárgyévben a Hivatal 20 db közvilágítási üzemeltetési engedélyt és 33 db engedélymódosító határozatot adott ki, és 1 db engedélyt visszavont. Az engedélyesek által üzemeltetett lámpatestek száma meghaladja az 1,27 milliót, az elszámolási teljesítmény 98,7 MW. Egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 77 W. Budapesten egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 112 W. Az engedélyek alapján a közvilágítási berendezések fényforrás-típusonkénti megoszlása a következő: kompakt fénycső 50,9%; nátriumlámpa 44,0%; higanylámpa 1,9%; LED 2,2%, fénycső 0,6%; fémhalogén lámpa 0,2%; egyéb 0,2%.


47

2.2.7. A határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése A 714/2009/EK rendelet mellékletében meghatározott közép-kelet-európai régióban (CEE régió) a CAO Central Allocation Office GmbH (CAO) bonyolítja a szűk keresztmetszetek kezelését. A szűk keresztmetszetek kezelése nettó átviteli kapacitás (NTC) alapján, koordinált aukció keretében a következő átviteli rendszerirányítók között történik: • • • • • • • • •

APG Austrian Power Grid AG (korábban: VERBUND APG AG); CEPS a.s.; Elektro-Slovenija, d.o.o.; HOPS d.o.o.; MAVIR Zrt.; PSE S.A.; SEPS, a.s.; TenneT TSO GmbH (korábban E.on Netz GmbH); 50 Hertz Transmission GmbH (korábban: Vattenfall Europe Transmission GmbH).

A CEE régióban évek óta folyó, koordinált áramlásalapú allokáció (flow-based allocation – FBA), illetve 2012 márciusa óta áramlásalapú piac-összekapcsolás (flow-based market coupling – FBMC) bevezetésére irányuló munka 2014-ben is folytatódott. A projektben érintett 8 átviteli rendszerirányító (a fenti átviteli rendszerirányítók a HOPS d.o.o. kivételével) és 7 villamosenergia-tőzsde (BSP Regionalna Energetska Borza d.o.o.; EPEX Spot SE; EXAA Energy Exchange Austria; HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.; OTE, a.s.; OKTE, a.s.; TGE Towarowa Gielda Energii S.A.) 2014 februárjában szándéknyilatkozatot írtak alá az NWE-CEE FBMC bevezetése érdekében. A projekt 2 fő pillére az átviteli rendszerirányítók oldaláról az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan, a villamosenergia-tőzsdék oldaláról pedig a piac-összekapcsolást megvalósító számítási algoritmus (PCR megoldás). 2014 áprilisában a munka a projektszervezet létrehozásával folytatódott, ezt követően pedig megkezdődött a projekt megvalósításának előkészítése (költségvetés és ütemterv összeállítása, munkacsoportok felállítása). A CAO is jelentős változások elé néz az elkövetkezendő időszakban. 2014 második felében az Európa nyugati részén működő aukciós iroda, a CASC.EU és a CAO, illetve az őket tulajdonló 20 átviteli rendszerirányító bejelentette, hogy luxemburgi székhellyel közös aukciós irodát kívánnak létrehozni Joint Allocation Office S.A. (JAO) névvel. A további tervek szerint 2015 szeptemberéig minden jogi és szervezeti átalakulás lezajlik és a 2016. évre vonatkozó éves aukciókat már a JAO bonyolítja majd le. A CAO által jelenleg végzett kapacitásszámítási tevékenységet pedig várhatóan a TSCNET Services GmbH veszi át.

2.2.8. Tevékenységek szétválasztása A villamos energia ellátási láncában az elosztó hálózati és az átviteli hálózati tevékenységek természetes monopóliumnak tekinthetők, mivel összességében gazdaságosabb, ha egy adott területen egyetlen elosztó hálózati vagy az országban egyetlen átviteli hálózati társaság működik. A hálózathoz történő diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása, valamint a szabályozott és a versenyfeltételek mellett működő tevékenységek közötti keresztfinanszírozás elkerülése érdekében a szabályozó hatóság a jogszabályokban foglalt tevékenységszétválasztási követelmények teljesülésének ellenőrzését folyamatosan végzi. A villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati társaságok a 2009/72/EK irányelven alapuló VET szétválasztási szabályai szerint működnek.

48


A magyarországi villamosenergia-ipari tevékenység szétválasztási követelményei Magyarországon a VET, és a VET Vhr. tartalmazza a természetes monopoltevékenységek (átviteli rendszerirányítás, elosztás) más, versenyző villamosenergia-ipari tevékenységektől (termelés, kereskedelem, egyetemes szolgáltatás) való szétválasztására vonatkozó kötelező érvényű előírásokat. 2006-ban a rendszerirányító az állami tulajdonú, leányvállalatain keresztül termelői és kereskedelmi tevékenységet is végző MVM Zrt. része lett, így a korábbi független rendszerirányítói (Independent System Operator, ISO) modellről Magyarország áttért a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli önálló leányvállalatként működő átviteli rendszerirányítói modellre (Independent Transmission Operator, ITO). A tranzakció során az átviteli hálózat a rendszerirányító tulajdonába került. Az MVM Zrt. olyan vállalati struktúrát alakított ki, amelyben a leányvállalatokat koordináló holdingtársaság nem végez engedélyes villamosenergia-ipari tevékenységet. 2013-ban Magyarországon egyetlen átviteli rendszerirányítóként a MAVIR Zrt. változatlanul az MVM Zrt. önálló leányvállalataként végezte engedélyesi tevékenységét. A Harmadik Energiacsomagban foglaltak végrehajtása érdekében 2012 elejére a kiszervezett tevékenységekre vonatkozó szerződések megszüntetésre kerültek.

A tevékenységszétválasztásra vonatkozó szabályok teljesítésének gyakorlati tapasztalatai Átviteli rendszerirányító A Harmadik Energiacsomag szerinti új szétválasztási szabályoknak való megfeleléshez szükséges lépések végrehajtása az átviteli rendszerirányítónál 2012-ben befejeződött. A 2012. év folyamán került sor a tanúsítási eljárás eredményes lezárására, valamint ehhez kapcsolódóan az átviteli rendszerirányítási (ITO) működési engedély kiadására, a Megfelelési Program, az Üzletszabályzat és a Belső Kiválasztási Szabályzat jóváhagyására. Elosztó hálózati társaságok A hat elosztó hálózati engedélyes a 2009/72/EK uniós direktíva jogi szétválasztási előírásait teljesítve – vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások részeként – a teljes jogi szétválasztás szabályai szerint működik. A magyar villamosenergia-szabályozás nem használja a 100 ezer felhasználóra vonatkozó mentesítési szabályt, mivel jelenleg mindegyik elosztónak több mint 100 ezer csatlakozott felhasználója van. A hálózati eszközök a hálózati társaságok tulajdonában vannak.

2.2.9. Az okos mérés bevezetésének előkészítése A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv szerint a tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését. Az ún. „okos” mérési rendszerek bevezetése azonban függ a piaci szereplőknél felmerülő valamennyi költség és előny gazdasági értékelésétől és attól, hogy az intelligens mérés melyik modellje költséghatékony, valamint hogy milyen ütemezés mellett valósítható meg a kialakításuk. A Hivatal Okos Mérés Munkabizottságot működtet az összes érintett szereplő bevonásával. Az elosztók 2013–2014-ben okos méréssel kapcsolatos mintaprojekteket valósítottak meg, amelyek 2014 végével fejeződtek be. Az eredmények értékelése és a kapcsolódó jelentések készítése folyamatban van. A Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) mintaprojektjének előkészítése 2014-ben is folytatódott.


49

2.3. Árelőkészítés, árszabályozás 2.3.1. Rendszerhasználati díjak A rendszerhasználati díjak részét képező átviteli rendszerirányítási díj a nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával, a hálózat fizikai veszteségével, valamint az országos villamosenergia-rendszer irányításával kapcsolatos indokolt költségek fedezését szolgálja. A rendszerszintű szolgáltatások díja alapvetően a villamosenergia-rendszer mindenkori termelésfogyasztás egyensúlyának biztosításához szükséges tartalékkapacitások lekötésének költségét hivatott fedezni. A fenti két díjelemnek az átviteli rendszerirányító alapvető tevékenységének elismert költségeire kell fedezetet nyújtania. Az átviteli hálózaton keresztül jut el az erőművek által megtermelt villamos energia az elosztó hálózatba. Az elosztó hálózatot Magyarországon jelenleg 6 – területi monopóliummal rendelkező – elosztói társaság (engedélyes) működteti, tartja karban és fejleszti. Az elosztási díjakból (elosztói alapdíj, elosztói forgalmi díj, elosztói veszteségdíj, továbbá bizonyos felhasználói kategóriáknál elosztói teljesítménydíj, elosztói meddőenergia-díj és elosztói menetrendkiegyensúlyozási díj), valamint a közvilágítási elosztási díjból származó bevétel az elosztó hálózati társaságoknak az elosztó hálózatok működtetésével és karbantartásával, az ügyfélszolgálati kötelezettségekkel, a hálózati veszteséggel összefüggésben felmerülő indokolt költségeit hivatott fedezni. A 2015. évi rendszerhasználati díjak előkészítése, az új díjak kalkulálása az árszabályozási elveknek megfelelően történt. 2015. január 1-jei hatállyal az alábbi változásokra került sor. Az átviteli-rendszerirányítási díj 1%-kal, a rendszerszintű szolgáltatások díja 31,5%-kal csökkent. Az utóbbi – igen jelentős – csökkenést nagyobbrészt a szekunder és tercier tartalékok 2014. évi beszerzéseinek kedvező alakulása, kisebb részben pedig az ezen díjelemhez tartozó áthúzódó (utólagos) korrekciók figyelembevétele tette lehetővé. Az átviteli-rendszerirányítási díj kisebb mértékű csökkentése az ezen díjelemhez tartozó áthúzódó korrekciók díjnövelő hatásának és a határkapacitás aukciók tárgyévet megelőző bevételi többletéből adódó díjcsökkentő hatásnak az eredőjeként alakult ki. A két díjelem csökkenésének együttes hatása 0,322 Ft/kWh. Az elosztási díjak feszültségszinttől függően 1,4-3,3%-kal, átlagosan 2,4%-kal csökkentek. A csökkenést három tényező magyarázza: -

az alacsony infláció miatt a működési költségek nem kerültek indexálásra, a tőkeköltség és az értékcsökkenés elismert értéke az aktivált beruházásoknak a korábban elismert értékcsökkenésnél alacsonyabb szintje miatt csökkentésre került, a villamos energia piaci áralakulásának megfelelően csökkent az elosztó hálózati veszteség pótlására megvásárolandó villamos energia elismert költsége.

Az elosztói szolgáltatásminőség árszabályozási ösztönzése Az ösztönzési rendszer a szolgáltatásminőségi mutatók éves értékelésén keresztül valósul meg. Ennek értelmében a Hivatal az elosztói költség-felülvizsgálatok során (az árszabályozási ciklus indulását megelőzően) figyelembe veszi, hogy az elosztók a vizsgált évben hogyan teljesítették a szolgáltatásminőségi mutatók elvárt szintjét, továbbá egymáshoz képest milyen szolgáltatásminőséget értek el. Ennek alapján a Hivatal az elismert indokolt költségek értékének megállapításánál (a műszaki

50


jellegű résztevékenységek működési költségeinek összehasonlító vizsgálata során) a „jobban teljesítő” elosztóknál csökkenti a költséglevonás egyébként szükségesnek ítélt mértékét. A 2013. évi induló költségbázis vonatkozásában ez – különböző mértékben – az EDF DÉMÁSZ-t, az ELMŰ-t és az ÉMÁSZ-t érintette. A szolgáltatásminőség ösztönzési rendszerének másik „ároldali” elemét az egyes elosztói szolgáltatásminőségi mutatók romlását szankcionáló – a villamosenergia-rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X. 16.) MEKH rendeletben megfogalmazott – szabályozás képezi. 11 Ezen szabályozás szerint a Hivatal határozatában meghatározott szolgáltatásminőségi mutatók bármelyikének jelentősebb romlása esetén a nem megfelelően teljesítő elosztó a következő év II. félévében az elosztási díjakból a fenti rendeletben meghatározott (a romlás mértékétől és az érintett mutatók számától függő) mértékű árengedményt köteles adni a felhasználóknak. A Hivatal az adatok rendelkezésre állása és feldolgozása után 2014 májusára végezte el a 2013. évi szolgáltatásminőségi mutatók értékelését. Az értékelés alapján a szolgáltatásminőségi mutatók alakulása nem támasztotta alá szankció alkalmazását, így kötelező árengedmény nyújtására a 2014. év második félévében nem került sor. (A szolgáltatásminőség vizsgálatáról a Fogyasztóvédelem című fejezetben található bővebb információ.)

2.3.2. Egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei A kis fogyasztású felhasználók és a közintézmények (ha nem léptek ki a szabadpiacra) 2014-ben is az egyetemes szolgáltatás keretében, azaz minden elemében hatóságilag szabályozott áron vásárolhatták a villamos energiát. A kis fogyasztású (egyetemes szolgáltatásra jogosult) felhasználók közé a lakossági12, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók (többnyire kisvállalkozások) tartoznak. Az egyetemes szolgáltatás rendszerének 2008. évi bevezetése óta az itt vételező lakossági és nem lakossági felhasználók számára is különálló árelemként jelenik meg a villamos energia mint termék egyetemes szolgáltatási ára, az ennek a „terméknek” a felhasználóhoz való eljutását biztosító rendszerhasználat díja (díjai), valamint az adók (és adójellegű tételek). A 2013 novemberében megvalósult ún. második rezsicsökkentés egyik intézkedéseként az adójellegű tételek (az ún. pénzeszközök) – a korábbi időszaktól eltérően – a lakossági felhasználók számláiban már nem jelennek meg, azokat (az energiaadóhoz hasonlóan) csak a nem lakossági felhasználók kötelesek fizetni. Az egyetemes szolgáltatási árak 2009 júliusa óta ellátási területenként különbözőek, a többi összetevő (rendszerhasználat, pénzeszközök és energiaadó) mértékei országosan egységesek. Az egyetemes szolgáltatási ár fogalma a villamos energia esetében tartalmilag csak a termékre (a szolgáltató elismert költségeivel együtt) vonatkozik, a rendszerhasználati díjakat (és a fentiekben jelzett többi árösszetevőt) nem tartalmazza. 11 Az ösztönzés szabályait 2013. november 1. előtt a villamosenergia-rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló 64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet tartalmazta. 12 2013. december 31-től bizonyos feltételekkel lakossági fogyasztónak minősülnek a társasházak is (VET 3. § 42. pont).


51

A villanyszámlában – a 2013. november 1. óta már csak a nem lakossági felhasználók (függetlenül attól, hogy versenypiaci kereskedő vagy egyetemes szolgáltató látja el őket) által – megfizetendő három ún. pénzeszköz egyikeként megjelenő szénipari szerkezetátalakítási támogatás a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában lévő márkushegyi szénbánya azon működési költségeit fedezi (a bezárásig), amelyek a szénből termelt villamos energia értékesítéséből nem térülnek meg. Egy másik pénzeszköz teremti meg a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes árú villamosenergia-ellátásának fedezetét, míg a harmadik (kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj) a távhőszolgáltatás támogatására szolgáló tétel. Az egyetemes szolgáltatási árakat 2011. február 1-jétől a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben [4/2011. (I. 31.) NFM] állapítja meg. Az árakra a Hivatal tesz javaslatot a miniszternek. A Hivatal a 2014. szeptembertől, illetve 2015. januártól hatályos egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó rendeletmódosítási javaslatát a rezsitörvény vonatkozó rendelkezése alapján készítette elő. Az előkészítő számítások kitértek az egyetemes szolgáltatók által piaci alapon vásárolt villamos energia elismert beszerzési átlagárára, valamint a jogszabályban meghatározott éves átlagos árszabályozási árrés éves szintű realizálásának feltételezésére is. Az egyetemes szolgáltatói árrés elismert fajlagos mértéke (0,986 Ft/kWh) sem 2014. szeptember 1jével, sem 2015. január 1-jével nem változott. Az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági felhasználók végfelhasználói árának változása 2014. szeptember 1-jétől a villamos energia végfelhasználói ára – a rezsitörvény előírásának megfelelően – az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági fogyasztók részére a 2014 augusztusában érvényes árakhoz képest 5,7%-kal csökkent. 2015. január 1-jén ezen fogyasztók végára nem változott. A 11. ábra az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági fogyasztók 2011. január 1-jén, 2012. január 1-jén, 2013. január 1-jén, 2013. november 1-jén, 2014. szeptember 1-jén és 2015. január 1-jén érvényes országos átlagos végfelhasználói árait és azok összetevőit mutatja be.

52


11. ábra: Az egyetemes szolgáltatásban villamos energiát vételező lakossági fogyasztók országos átlagos végfelhasználói ára („A1” árszabás, 2400 kWh/év fogyasztás mellett) az alábbi összetevőkből áll (Ft/kWh)

Árrésellenőrzés A Hivatal a tárgyévet követő év március 31-ig köteles a villamos energia egyetemes szolgáltatók rendeletben meghatározott kereskedelmi árrésének ellenőrző vizsgálatát végrehajtani. A Hivatal az árrésellenőrzést 2014-ben is határidőre elvégezte.


53

3. A földgázpiac szabályozása és működése 3.1. A földgázpiac működése 3.1.1. A földgázpiaci modell A jelenlegi földgázpiaci modellben az import- és hazai kitermelésű földgázt a kereskedők és az egyetemes szolgáltatók értékesítik a hazai felhasználóknak, illetve lehetőség van a felhasználók saját jogon történő földgázbeszerzésére is. A Hivatal által a hazai földgázpiacon – ideértve a szervezett piacot (CEEGEX) is – történő kereskedés élénkítése érdekében kezdeményezett, és aktív közreműködésével létrehozott úgynevezett korlátozott földgáz-kereskedelmi működésiengedély-típus 2013. január 1-jétől lehetőséget teremtett arra, hogy az EU-tagállamban már regisztrált és ott működő földgázkereskedők egyszerűsített eljárás mellett a hazai földgázpiacra léphessenek. A korlátozott földgáz-kereskedelmi működési engedély lehetőséget ad Magyarországon kereskedőkereskedő közötti bilaterális kereskedelmi ügyletek és a szervezett piac keretein belül történő ügyletek lebonyolítására, felhasználó ellátását azonban nem teszi lehetővé. Az új engedélytípus adta lehetőséggel élve a 2013. és 2014. évben összesen 20 új piaci szereplő léphetett be a hazai földgázpiacra, mely tendencia várhatóan a jövőben is hasonlóan alakul. Az új szereplők aktivitása változó, több esetben a piaci körülmények – magas rendszerhasználati díjak, nyugati határkeresztező pont szűkössége – nem teszik lehetővé az élénk aktivitást. 2014. év márciusában adásvétel útján az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába került a Fővárosi Gázművek Zrt. – mint földgáz-kereskedelmi és földgázpiaci egyetemes szolgáltatói működési engedélyes – 49,83%-os részesedése az RWE Gas International N.V-től, és ezzel az MVM Zrt. közvetve részesedést szerzett a Fővárosi Gázművek Zrt. tulajdonában lévő FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. mint földgázelosztói működési engedélyesben is. 2014 negyedik negyedévében a Hivatal hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Fővárosi Gázművek Zrt.ben a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő 50%+1 szavazat részesedés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerüljön, majd az MVM Zrt. részesedéséből további 31,6%-os részesedést vásárolva, összesen 81,6% közvetlen befolyást szerezzen. 2014. november folyamán a Hivatal hozzájárult, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 75%-ot meghaladó mértékű (99,9693%) közvetlen befolyást szerezzen a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben. Az ország ellátását biztosító importszállítások a keleti irányból Beregdaróc hálózati ponton a Testvériség vezetéken és nyugati irányból az ausztriai Baumgartenből érkező HAG-vezetéken történtek. Az ukrán–magyar határponton 2013. június 1-jével megkezdődött a Beregdaróc felőli kifelé irányuló szállítás is. A szerb, horvát és román összeköttetésen továbbra is csak az országból kifelé irányuló szállítás történt, bár a horvát és román határkeresztező vezetékek úgy épültek, hogy alkalmasak a kétirányú szállításra is, illetve a fizikai szállítással ellentétes irányú (backhaul) kapacitások kihasználására és kereskedésre jelenleg is van lehetőség. 2014. december elején Oroszország bejelentette, hogy nem tudja folytatni a Déli Áramlat megépítését, a projektet lezárták. A régióban meglévő, az év végére a próbaüzem fázisába került szlovák–magyar

54


földgázvezeték, valamint a Déli Áramlatot esetlegesen kiváltó összeköttetések bővülése hosszabb távon az ellátásbiztonság javítását szolgálhatják, és az útvonalak további diverzifikálásához is hozzájárulnak. 12. ábra: A hazai földgázpiac szerkezete (fizikai áramlás)

13. ábra: A hazai földgázpiac szerkezete (pénzügyi áramlás) 13

A lakossági földgázfelhasználás szezonalitása, azaz a téli fűtési időszakban megnövekedett földgázigény miatt szükséges, hogy a meglévő importforrások és a hazai termelés mellett a nyári időszakban feltöltött földgáztárolókból legyen biztosítható az ellátás. Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.

13

Minden szín külön pénzügyi kapcsolatot jelöl és földgázipari tevékenységenként értendő, ezért nem feltétlenül egyezik meg a társasági adatokkal.


55

2014 során az ukrán-orosz konfliktus miatt kialakult helyzetre és importfüggőségünkre tekintettel fokozott földgázbetárolás jellemezte hazánkat, mely következtében a betárolási időszak – a megszokott gyakorlattól eltérően – az év végéig elhúzódott. A biztonsági földgázkészlet tárolására 1200 millió m3 kapacitás áll Magyarország rendelkezésre, az energiapolitikáért felelős miniszter által meghatározott feltöltöttségi szinttel, és amely az esetleges importforrások kiesése miatt felmerülő forráshiány enyhítése érdekében, elsősorban a lakossági felhasználók ellátására szolgál. A földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet 2/B. § (1) bekezdése a földgáz biztonsági készlet mértékét 2014. július 1-jétől 915 millió m3 mobil földgázkészletben határozza meg. A nemzeti fejlesztési miniszter korábbi döntése alapján továbbra is az MMBF Zrt. a felelős a biztonsági földgázkészlet tárolásáért. A biztonsági készlet mértéke 2014. december 31-én 920,6 millió m3 volt. A biztonsági földgázkészlet szintje – a jelenleg hatályos 13/2015. (III. 31.) NFM rendelet alapján – 2015. július 1-jével 915 millió m3.

3.1.2. Nagykereskedelem és kiskereskedelem A 2014-ben beszerzett földgázforrások összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 15. táblázat: Földgáz-forrásszerkezet Mrd m Éves országos import és belföldi termelés: Hazai termelés: Import: – ezen belül keleti irányból: – ezen belül nyugati irányból:

10,66 1,72 8,94 4,83 4,11

3

% 100 16,1% 83,9% 54,0% 46,0%

Az import földgázforrások túlnyomó részben orosz eredetűek, az ausztriai Baumgartenből érkező HAG-vezetéken vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. A hazai termelés 2014ben megközelítőleg 10%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, míg az import növekedett. Ennek következtében a hazai termelés és import korábbi évekre jellemző 20-80%-os aránya 2014-ben 1684%-ra módosult. A keleti irányú import az előző évhez hasonlóan 2014-ben is meghaladta a nyugati irányú importot. A 13. számú ábrán látható, hogy a beszerzett forrás (import és termelés) alapján számított piaci részesedések miként változtak a piaci és szervezeti változások hatására. 2013. II. félévére az E.ON Földgáz Trade Zrt. (EFT) megvásárlása következtében az MVM-csoport beszerzett források alapján számított piaci részesedése 54%-ra nőtt. Az MVM-csoport 2014. évre vonatkozó piaci részesedése 55% volt, míg a MET (korábban: MOL Energiakereskedő Zrt.) 2013. évi 5,5%-os részesedése 2014ben több mint 10%-ra nőtt.

56


14. ábra: Földgázkereskedők piaci részesedésének változása a beszerzett források mennyisége alapján (2010–2014)* 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2010 I. 2010 II. 2011 I. 2011 II. 2012 I. 2012 II. 2013. I. EFT MVM Partner MOL TIGÁZ Magyar Földgázkereskedő Zrt. GDF Suez

2013. II. 2014.I. 2014.II. MET FŐGÁZ MVM

*Az MVM a 2013. II. félévre és a 2014. évre vonatkozó adatok tekintetében magában foglalja az MVM Partnert és 2013. szeptember 1-jétől a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t. A MET a korábbi MOL Energiakereskedő Zrt.vel egyezik meg.

A kiskereskedelmi piacot a 2004. évi piacnyitás óta kettős szerkezet jellemzi: a hatósági áras és a szabadáras szegmens elkülönülése. A két szegmens egymáshoz viszonyított súlya a piacnyitással folyamatosan a szabadpiac javára tolódott el. A hatósági áras közüzemi szolgáltatást – melynek igénybevételére korábban minden felhasználó jogosult volt – 2009. július 1-jétől felváltotta a jóval szűkebb jogosultsági körre vonatkozó egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakossági fogyasztók, a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználók, az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat) továbbra is döntően az egyetemes szolgáltatók látják el. Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben földgáz-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a szabadpiacról vételeztek energiát, vagy csak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszűnésével kerültek szabadpiacra (kis- és közepes fogyasztású felhasználók és a távhőtermelők). A közüzemi ellátás megszűnésével, majd az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultsági kör szűkülésével a kis- és közepes fogyasztású felhasználók is földgázkereskedők közül választották ki az őket ellátó kereskedőt. 2014 során az egyetemes szolgáltatói és kereskedelmi engedéllyel is rendelkező társaságok (Fővárosi Gázművek Zrt., GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., TIGÁZ Zrt.) mellett megjelent a különböző tevékenységet önálló társaságként végző funkcionális megosztás az E.ON Energiaszolgáltató Kft. (mint egyetemes szolgáltató) és az E.ON Energiakereskedelmi Kft. (mint szabadpiaci


57

földgázkereskedő) személyében. Ezek a társaságok a leányvállalataik vagy kapcsolt vállalkozásaik révén az elosztó hálózatok üzemeltetésében is érdekeltek. Az egyetemes szolgáltatók az állami tulajdonban lévő Főgáz Zrt. kivételével multinacionális vállalatcsoportok tulajdonában vannak. 2014-ben 44 társaság rendelkezett földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel, amelyek jórészt ipari felhasználóknak vagy más földgázkereskedőknek értékesítettek földgázt. 15. ábra: Befektetői csoportok részesedésének változása a kiskereskedelmi piacon értékesített földgáz mennyisége alapján (2005–2014) 100% 90% 80%

Egyéb

70%

MET MVM

60%

EMFESZ

50%

MOL

40%

E.ON

30%

GDF SUEZ FŐGÁZ

20%

TIGÁZ

10% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Az előző évhez viszonyítva, a 2014. évben közel azonos volt a négy meghatározó vállalatcsoport (TIGÁZ, FŐGÁZ, E.ON, GDF SUEZ) együttes piaci részesedése. A piaci pozíciójuk továbbra is rendkívül erős, mivel a felhasználók döntő hányada egyetemes szolgáltatás keretében vásárol földgázt. Továbbá két olyan piaci szereplőt kell megemlíteni, amelyeknek földgázpiaci jelenléte fokozatos növekedést mutat: a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t (MVM Csoport) és a MET Magyarország Zrt.-t (részben MOL tulajdon). 16. táblázat: Piaci részesedések a felhasználási helyek száma alapján 2014. decemberben Szolgáltató/felhasználók száma TIGÁZ Zrt. Fővárosi Gázművek Zrt. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft., E.ON Energiakereskedelmi Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Egyéb Összesen

Egyetemes Szolgáltatás

Szabadpiac

Összesen

Részesedés

1 187 825 806 058

3709 4 744

1 191 534 810 802

34,59% 23,54%

753 727

4 944

758 671

22,02%

608 758

4 957

613 715

17,82%

0 313 3 356 681

67 087 2 575 88 016

67 087 2 888 3 444 697

1,95% 0,08% 100%

58


3.1.3. Piaci események A földgázfelhasználás változása – többek között – követi a GDP változását és az időjárás alakulását (pl. hideg tél) is. Megállapítható, hogy a közüzem megszűnésével és a csak meghatározott körre szűkülő – lakosság, kisméretű felhasználók, közintézmények – egyetemes szolgáltatás bevezetésével 2008-tól kezdődően az árszabályozott szegmens már csak 40% alatti részarányt képvisel az összes földgázfelhasználáson belül, mely arány 2014-ben 37% volt. Az adatok alapján megállapítható, hogy az összes hazai földgázfogyasztás évek óta csökken. 2014-ben az országos földgázfelhasználás 8,3 milliárd köbméter volt. Az egyetemes szolgáltatásban részt vevő lakossági felhasználók 2014-ben 3,1 milliárd köbméter gázt használtak fel. A földgázimport megoszlása tekintetében fordulat állt be a 2011. és a 2012. évekhez képest. Míg 2011-ben és 2012-ben a nyugati irányú import meghaladta a keleti irányú importot, addig a 2013-as évhez hasonlóan 2014ben is meghaladta a keleti irányú import (4,83 Mrd m3) a nyugati irányú importot (4,10 Mrd m3). A hazai lakossági ár európai összehasonlításban – a Hivatal kimutatása szerint – 2014 decemberében az Európai Unió egyik legalacsonyabb földgázára. 16. ábra: A lakossági fogyasztók földgázátlagárai euróban (eurócent/kWh) 2014. december

Forrás: MEKH

17. ábra: A lakossági fogyasztók földgázátlagárai vásárlóerő-paritáson (0,01 PPS/kWh) 2014. december

Forrás: MEKH


59

Az ipari felhasználók esetében a hazai földgáz versenypiaci átlagára az uniós középmezőnyben helyezkedik el, az átlagár az uniós átlag feletti.

18. ábra: A földgáz átlagárainak európai összehasonlítása az ipari felhasználóknál (évi 10 000–100 000 GJ fogyasztás mellett; 2014 első félév, EUR/GJ)

Forrás: EUROSTAT

3.1.4. Engedélyezés és felügyelet A Hivatal – a GET és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban – az általa kiadott engedélyben állapítja meg a földgázpiaci engedélyesi tevékenységek, valamint a kapcsolódó tevékenységek folytatásának feltételeit. A Hivatal ellenőrzi az engedélyben foglaltak betartását, a követelményeknek való folyamatos megfelelést, és szükség esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. A Hivatal az engedélyezés és felügyelet tárgykörében 2014-ben 131 határozatot hozott és 13 végzést adott ki. 2014 során 5 földgáz-kereskedelmi működési engedély és 11 korlátozott földgázkereskedelmi működési engedély került kiadásra. A Hivatal által – az engedélyes társaságok kérésére – 5 földgáz-kereskedelmi működési engedély került visszavonásra. Ezzel a földgázkereskedelmi engedélyesek száma 2014-ben nem, csak a földgázpiaci szereplők személye változott, míg korlátozott földgáz-kereskedelmi engedéllyel az év végére összesen 20 engedélyes rendelkezett. (Engedélyek felülvizsgálatára és módosítására összesen 28 alkalommal került sor. Pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos határozatot 26 esetben hozott a Hivatal. Emellett megfelelési jelentés vagy program témakörben 15, kiszervezés témakörben 9, üzletszabályzat jóváhagyása vagy módosítása témakörben összesen 11 esetben hozott döntést a Hivatal.) 2014 októberében – az EMFESZ Kft. 2011. januári ellehetetlenülése után – második alkalommal fordult elő, hogy földgázkereskedő kijelölésére került sor földgázipari tevékenység folyamatos végzésére, mely kijelölést 2014. év végéig további 3 alkalommal kellett a Hivatalnak meghosszabbítania. A távhőtermelési tevékenységet folytató felhasználók kérelmére indult közigazgatási hatósági eljárásban a Hivatal kijelölte a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t (MFGK) mint azon piaci szereplőt, aki rendelkezik olyan hosszú távú importszerződéssel, amellyel a hazai gázigények meghatározó hányadát képes kielégíteni. A hazai piacon betöltött szerepe és magas piaci részesedése alapján a jogelőd E.ON Földgáz Trade Zrt.-t a Hivatal korábban jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította a földgáz nagykereskedelmi piacon.

60


A Hivatal döntését arra alapozta, hogy beavatkozás hiányában az érintett felhasználók földgázellátásának megszűnése a távhőtermeléssel érintett felhasználók tevékenységének megszűnéséhez is vezethetne, és ezáltal több várost is érintően a lakossági és közintézményi távhőszolgáltatást is veszélyezteti. A Hivatal a kijelölésre vonatkozó kérelemnek különös méltánylást érdemlő körülmények – így nagyszámú lakossági távhőfogyasztónak a jelenlegi fűtési időszakban történő átmeneti ellátása – miatt kivételesen eleget tett, de felhívta az érintett felhasználók figyelmét, hogy a Tszt. szerinti engedélyköteles tevékenységükhöz szükséges feltételekről, beleértve a földgázforrás biztosítását is, saját maguknak kell gondoskodniuk. Az érintett felhasználók a problémára nem találtak megoldást, így a kijelölést a Hivatalnak több alkalommal meg kellett hosszabbítania. A GET tartalmazza a földgázszállítási tevékenység általános szabályait, valamint részletesen felsorolja a földgázszállítói engedély kiadásának feltételeit. A földgázszállító legfontosabb feladata a földgázszállítás mellett a napi egyensúlyozás. A kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenység nem minősül a törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A földgázszállító feladata ellátása során olyan informatikai rendszert működtetni, amely internetalapon biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások és az allokálások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az országos magasnyomású szállítóvezeték-rendszert az FGSZ Földgázszállító Zrt. üzemelteti. Az FGSZ Zrt. rendelkezik a Hivatal által kiadott szállítási rendszer-üzemeltetési engedéllyel. Tekintettel arra, hogy jelenleg az FGSZ Zrt. az egyetlen működő szállítási rendszer-üzemeltető, ő látja el az együttműködő földgázrendszer rendszer-irányítási feladatait is. 2011-ben a Hivatal kiadott egy második földgázszállítási engedélyt, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) részére. A cég fő feladata az új szlovák–magyar összekötő vezeték kivitelezése, majd az arra feljogosító engedély megszerzése után az üzemeltetése. Az MGT ezen engedély megszerzésének előkészítése érdekében a jogszabály által előírt teljes tulajdonosi szétválasztás követelményének történő megfelelésének tanúsítását kezdeményezte a Hivatalnál. Az MGT emellett 2014 decemberében kapacitásfelmérési, lekötési- és értékesítési eljárásra vonatkozó, úgynevezett Open Season eljárás jóváhagyása iránti kérelmet nyújtott be a Hivatal felé. A vezeték várhatóan 2015-ben kereskedelmi üzembe helyezésre kerül. A Hivatal az FGSZ Földgázszállító Zrt. mint földgázszállítási rendszer-üzemeltetői engedélyes kérelmére közigazgatási hatósági eljárást indított 2014 nyarán az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ) jóváhagyásával kapcsolatosan, mely eljárásban az alkalmazandó EU rendeletek (Network Code-ok) és ehhez kapcsolódóan a hazai jogszabályok várható változása miatt döntés 2014-ben nem született. A GET rendelkezik a földgázelosztó tevékenységének általános szabályairól, ezen belül az engedély kiadásának feltételeiről és az elosztó együttműködési kötelezettségéről az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében. Emellett részletesen felsorolásra kerülnek azon esetek, amelyek esetén az elosztó megtagadhatja valamely felhasználó bekapcsolását, illetve a földgázelosztói tevékenység megkezdését vagy a már bekapcsolt felhasználó részére a szolgáltatás folytatását. A földgázelosztó nyilvántartja az elosztó vezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait, és ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználónak vagy az őt ellátó földgázkereskedőnek kérésére átadja. A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat a GET végrehajtási rendeletének mellékletét képező Földgázelosztási Szabályzat tartalmazza. A földgázelosztói rendszerek üzemeltetését 10 regionális elosztó társaság végzi. Ezek közül öt nagy társaság – földrajzilag felosztva az ország területét – végzi a regionális elosztói tevékenység túlnyomó részét.


61

A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes CEEGEX Zrt. 2013. január 1-jétől kezdte meg működését. 2014 során a szervezett földgázpiacon kötött ügyletek száma alacsony volt. Az év végére a szervezett piac tagjainak száma 7 lett, köztük néhány, az elmúlt évben korlátozott földgázkereskedelmi működési engedélyt szerző külföldi szereplővel. A CEEGEX Zrt. 2014. október 1-jével elindította OTC kereskedelmi felületét. A CEEGEX OTC bevezetésével a CEEGEX Zrt. célja, hogy – a külföldön bevett, vezető gyakorlattal összhangban – tovább bővítse szolgáltatásait, valamint egyre magasabb színvonalon szolgálja ki a piaci igényeket.

3.1.5. Tevékenységek szétválasztása A GET szerint a számviteli szétválasztás minden földgázipari vállalkozás számára kötelező, mentesség nem adható. Ha a földgázszállítási, a földgázelosztási, és a földgáztárolási tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, az engedélyköteles tevékenységeket a hozzájuk közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült, jogilag szétválasztott, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontból független szervezetben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni, kivéve: a) a 100 000-nél kevesebb felhasználó ellátását biztosító földgázelosztót, b) a vezetékes PB-gáz-szolgáltatót. A szétválasztási követelmény és az ezt vizsgáló tanúsítási eljárás kötelezettsége onnan ered, hogy a szállítás, valamint az elosztás és tárolás is monopoltevékenység, ezért az uniós előírásoknak megfelelően szigorú szabályok betartására van szükség: az infrastruktúrához diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani, valamint ezen tevékenységeket el kell választani a kitermeléstől és a kereskedelemtől. A GET Vhr. 6. §-a értelmében a szállítói tevékenységet egy elkülönült szervezeti egységben és független döntéshozatali folyamat biztosításával kell végezni. A rendszer-üzemeltetés vezetői nem vehetnek részt más (engedélyhez kötött) földgázipari tevékenységben sem közvetlenül, sem pedig közvetve. Az információáramlás tekintetében a rendszer-üzemeltetőnek ugyanúgy kell végeznie földgázipari tevékenységeit a tulajdonosi köréhez tartozók esetében, mint a piac más szereplője vonatkozásában. Az FGSZ Zrt. mind fizikailag (székhely, hivatali épület), mind jogi, mind tevékenység szempontjából el lett választva minden más földgázipari tevékenységet folytató gazdasági szervezettől. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. az EU-irányelvnek megfelelő tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülését biztosító ún. ITO- (Independent Transmission Operator) modell szerint működik. A modell lényege, hogy a szállítási rendszer-üzemeltetői tevékenységet végző vállalat, amely egy vertikálisan integrált vállalatcsoport része, a vállalatcsoporton belüli termelői, kereskedelmi tevékenységektől történő szétválasztásra vonatkozó szabályok szerinti működése biztosított legyen. Az ITO-modell keretei között az FGSZ Zrt.-nek az anya- és leányvállalatoktól egyaránt függetlenül kell működnie. Az MGT Zrt. korábban az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. jogilag elkülönült társaságában 2014. év végével a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 75%-ot meghaladó, majd 100%-os befolyást szerezett. A Kormány az 1455/2014. (VIII. 14.) Korm. határozattal felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az MGT feletti tulajdonosi jogokat ruházza át a Belügyminisztériumra. A nemzeti fejlesztési miniszter a 48/2014. (XI. 27.) NFM rendelettel kijelölte a Belügyminisztériumot 2020. december 31-ig arra, hogy a Magyar Gáz Tranzit Zrt. felett gyakorolja a magyar állam tulajdonosi jogait. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. a 2009/73/EK irányelv 9. cikkének (6) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve az államszervezeten belül különálló állami szerveken keresztül kívánja megvalósítani tulajdonjog szétválasztásának OU-modell szerinti feltételeit

62


és ennek érdekében tanúsításra irányuló kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz. A Hivatal a tanúsítási eljárást lefolytatta és döntéséről szóló határozatának tervezetét 2014. december 22-én – a vonatkozó EU-s jogszabályoknak megfelelően – hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottság részére. A Magyarországon működő 10 földgázelosztói engedélyes társaság közül 5 nagyobb, regionális társaság van, 100 000-nél több felhasználóval. Az 5 nagy társaság már 2007-ben végrehajtotta a jogi szétválasztást, eszerint a földgázelosztási és a kereskedelmi tevékenységeket külön társaságokban végzik. A korábbi közüzemi szolgáltatói engedélyesek közül 9 kért és kapott a Hivataltól egyetemes szolgáltatói engedélyt, s emellett többségük rendelkezik versenypiaci földgáz-kereskedelmi engedéllyel is, mely tevékenységeket számviteli szétválasztás mellett végzik, vagy létrehoztak jogilag független kereskedői engedélyes társaságokat a társaságcsoporton belül.

3.2. Ellátásbiztonság A Hivatal feladata, hogy a földgáz-ellátásbiztonságot figyelemmel kísérje, a földgázforrással való ellátottságot ellenőrizze, és ezek elégtelensége esetén intézkedéseket tegyen. A Hivatal a biztonságos földgázellátás biztosítása érdekében folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők aktivitását, tevékenységét, valamint a fűtési időszakban heti gyakorisággal előrejelzést készít az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények bekövetkezésének esetére is. Az előrejelzés lehetőséget biztosít a kormányzat számára az időben történő megfelelő beavatkozás alkalmazására a hazai földgázellátás zavartalansága érdekében. A 2014. év során Ukrajnában kialakult helyzetre, az ukrán-orosz konfliktusra tekintettel a Hivatal rendszeresen vizsgálta a hazai és az Eu-tagállamok földgáztárolóinak készlet- és a hazai földgázforrások és felhasználás alakulását, az Ukrajna irányába történő kiszállítás intenzitását, valamint a spot piacokon az árak változását, továbbá az EUR és az USD árfolyamának alakulását. Az elhúzódó konfliktusra és egy esetleges keleti irányú forráskiesés nagy valószínűségére a földgázpiaci szereplők – első sorban az MFGK Zrt. – akként reagáltak, hogy az elmúlt évek csökkenő tendenciát mutató tárolói készletszintjéhez képest több földgázt tároltak le a földgáztárolókba, így az elmúlt évek legmagasabb készletszintje mellett indulhatott neki hazánk a fűtési időszaknak. A valaha mért maximális országos földgázfogyasztás (2005. február 9-én) 89,5 millió m3/nap volt. Ehhez képest a 2014. év folyamán mért legmagasabb földgázfogyasztás (2014. december 31-én) 54,8 millió m3/nap volt, a második legmagasabb földgázfogyasztás az ezt megelőző napon (2014. december 30-án) 53,3 millió m3/nap volt, míg a harmadik legmagasabb értéket az év első hónapjában (2014. január 27-én) 53,0 millió m3/nap mennyiséggel regisztrálták. A fenti adatokkal összehasonlítva látszik, hogy a hazai földgázrendszer kapacitása jelenleg ennek több mint kétszerese, tehát az ellátásbiztonság műszaki háttere megfelelő. 17. táblázat: A hazai földgázrendszer maximális technikai kapacitása [millió m3/nap] Hazai termelés Import HAG (nyugati irány) Import Beregszász (keleti irány) Import Csanádpalota (délkeleti irány) Import Drávaszerdahely (délnyugati irány) Kereskedelmi gáztárolók Biztonsági gáztároló ÖSSZESEN

10,5 14,4 56,3 4,8 19,1 60,1 20,0 185,2


63

A 994/2010/EU rendelet 4. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztető tényezőket azonosítsák, és az ellátásbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében Kockázatértékelést, majd ennek alapján Megelőzési Cselekvési Tervet, az esetleges krízishelyzetek kezelésére pedig Vészhelyzeti Tervet dolgozzanak ki. A Hivatal a rendelet előírásait követve 2011-ben részletesen kidolgozta a Kockázatértékelést, és előírás szerint megküldte az Európai Bizottságnak. A Kockázatértékelés egyik fő eleme az N-1elemzés. Ennek lényege a legnagyobb önálló földgáz-infrastruktúra meghatározása, annak kiesése esetén a fennmaradó infrastruktúra terhelésének (igénybevehetőségének) kiszámítása és annak meghatározása, hogy az alkalmas-e az ország teljes gázszükségletét kielégíteni. Az elemzés eredményeként Magyarország N-1-mutatója 2012-re 105%, amely megfelel a rendelet követelményeinek. (2015-re 124%, 2020-ra pedig 122%, tehát a magyar földgázellátás biztonsága távlatilag is megfelelő.) A Hivatal a megadott határidőig – 2012. december 3-ig – elkészítette és megküldte az Európai Bizottságnak a szomszédos tagállamokkal egyeztetett Megelőzési Cselekvési Tervet és Vészhelyzeti Tervet. 2014-ben a Hivatal jogszabályi kötelezettségének eleget téve felülvizsgálta a korábban kidolgozott Kockázatértékelést. A felülvizsgálat során feltárt tapasztalatoknak megfelelőn pedig módosítja a Megelőzési Cselekvési Tervet és a Vészhelyzeti Tervet.

3.2.1. Határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése A határkeresztező gázvezeték azon szállító vagy elosztó vezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi, és földgázmérő állomással rendelkezik. Szűk keresztmetszet (szerződéses és/vagy fizikai) akkor keletkezik, amikor a földgázszállítási igény magasabb a szállítói kapacitásnál. A határkeresztező pontok kapacitásait a 18. táblázat tartalmazza. A feltüntetett importbetáplálási pontok mellett Szerbia felé is rendelkezik Magyarország földgázszállítóvezeték-összeköttetéssel (13,2 millió m3/nap kapacitással), azonban az kizárólag tranzitforgalomra kerül igénybevételre. Hosszú távú földgázimport-szerződések és hatályuk:  Panrusgas 9000 millió m3/év  E.On Ruhrgas 500 millió m3/év

2015-ig 2015-ig

A Szerbiával kötött hosszú távú tranzitszerződés 2017-ben jár le, és 12 millió m3/nap vezetékkapacitást köt le folyamatosan. A nyugati HAG-vezetéken az elmúlt 3 évhez hasonlóan 2014-ben is fizikai szűkület volt tapasztalható (az év 365 napjából 129 napon). A szűkület kezelése érdekében az FGSZ Zrt. nyugati importbeszállítási ponton kompresszorállomás-bővítést hajtott végre, mely bővítéssel a téli időszakban magasabb földgázigényt (14,4 millió m3/nap) is ki tud elégíteni, azonban az év második felében még ez a megemelt kapacitás is fizikailag szűkösnek bizonyult.

3.2.2. Földgázszállítás A földgázrendszer irányításáért és a szállítói hálózat üzemeltetéséért a MOL-tulajdonú szállítói rendszer-üzemeltetői engedélyes, az FGSZ Földgázszállító Zrt. felel. A szállítási rendszerirányító által benyújtott és a Hivatal által 2013 októberében átdolgozásra visszaadott tízéves rendszerfejlesztési tervet az FGSZ Zrt. átdolgozta és 2013. év decemberében benyújtotta jóváhagyásra. A Hivatal az eljárást lefolytatta és a tízéves fejlesztési tervet 2014. június 30-án kelt határozatával részben jóváhagyta. Az elutasított részek vonatkozásában a Hivatal a javaslat aktualizálására, átdolgozására kötelezte az FGSZ Zrt.-t.

64


Az FGSZ Földgázszállító Zrt. 2010-es távvezetéki fejlesztései eredményeként bővült az import diverzifikációs lehetősége, növelve az ellátásbiztonságot. A Románia és Horvátország felé kiépített vezetékek nemcsak a szomszédos gázforgalmazást teszik lehetővé, hanem részei az Európai Bizottság által 2011-től kiemelt projektként kezelt észak–déli gázfolyosónak is. Ugyanezen gázfolyosó része lett az új Magyar Gáz Tranzit Zrt. tulajdonában megvalósuló északi szlovák–magyar határkeresztező vezeték is, melynek tervezési-kivitelezési munkái 2013-ban megkezdődtek és 2014-ben megvalósultak. A 2015. év eleji próbaüzemet követően az összekötő vezeték 2015-ben megkezdheti kereskedelmi üzemét. A szlovák–magyar összekötő vezeték kapacitása 14,4 millió m3/nap lesz. Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU számú, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletének 7. cikke kétirányú kapacitás kialakítására irányuló kötelezettséget ír elő valamennyi unión belüli határkeresztező földgázvezetékre. Az osztrák–magyar HAG-vezeték magyar részről kétirányú szállításra alkalmas kivitelezésben épült meg, csakúgy, mint a horvát–magyar összekötő vezeték. A román–magyar interkonnektor kétirányúsításához szükséges fejlesztést (kompresszorállomás-építés) a román szállítási rendszerüzemeltető Transgas végzi el. Földgázszállítási működési engedéllyel az állami tulajdonú Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT Zrt.) is rendelkezik, amely engedély alapján a szlovák–magyar határkeresztező földgázvezeték létesítését végezhette. Az MGT Zrt. üzemeltetésre is jogosító szállítási rendszer-üzemeltetői engedély megszerzésére a tevékenység szétválasztásáról szóló tanúsítás után lesz jogosult. A szlovák–magyar összekötő vezeték kétirányú gázszállítás kialakításával épült meg.

3.2.3. Földgázelosztás Hazánkban 10 földgázelosztó társaság működik: • ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. (GDF SUEZ-érdekeltség), • E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON-érdekeltség), • E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON-érdekeltség), • FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. többségi tulajdon), • TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft., • Csepeli Erőmű Kft., • ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft., • Magyar Gázszolgáltató Kft., • NATURAL GAS SERVICE Ipari és Szolgáltató Kft. és az • OERG Kft.


65

19. ábra: Földgázelosztók területi eloszlása hazánkban

3.2.4. Földgáztárolás Biztonsági földgáztárolás Az Országgyűlés által 2006 márciusában elfogadott, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 1,2 milliárd m3 földgáz tárolását és az ehhez szükséges föld alatti tároló 2010-ig történő létesítését írta elő. A földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitárolási kapacitása legalább 45 napon keresztül 20 millió m3/nap. A törvény által előírt földgáz biztonsági készlet kizárólag a háztartási és a kommunális felhasználók biztonságos földgázellátását szolgálja. 2014 során földgázellátási válsághelyzet miatt a biztonsági készletből nem kellett felhasználni. A földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet és annak 2013-as módosítása a biztonsági földgáztároló mobil készletét átmenetileg 615 millió m3-re csökkentette. A felszabadított készleteket a rendelet 2014. áprilisi módosítása értelmében két lépcsőben, 2014. június 30-ig 915 millió m3, majd 2015. június 30-ig a teljes 1,2 milliárd m3 földgázkészletre kell visszatölteni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) 2014 nyarán arról tájékoztatta a Hivatalt, hogy a rendelet szerinti biztonsági készlet 2014. június 28-án visszatöltésre került. 2013-ban a Magyar Földgáztároló Zrt. (korábbi neve: E.ON Földgáz Storage Zrt.) is engedélyt kapott a Hivataltól biztonsági földgáz készletezésére arra az esetre, ha az energiapolitikáért felelős miniszter ezen engedélyest jelöli ki a biztonsági földgáztárolás végzésére. Kereskedelmi földgáztárolás Az 5 magyar kereskedelmi gáztároló közül 2014-ben négyet a Magyar Földgáztároló Zrt. (a korábbi: E.ON Földgáz Storage Zrt.) üzemeltetett. Az MMBF Zrt. kereskedelmi földgáztárolási engedélyt is kért és kapott a Hivataltól, melynek értelmében a fent említett biztonsági készleten felül további 700 millió m3 mobilgázt tárolhatnak a Szőreg-I telepen. Ehhez 5 millió m3/nap kereskedelmi célú kitermelési kapacitás tartozik az engedély szerint. Így az ötödik kereskedelmi gáztároló a Szőreg-I telepen működik. Jelenleg mindkét földgáztárolói működési engedélyes (MFGT Zrt, és MMBF Zrt.) rendelkezik mind kereskedelmi, mind pedig biztonsági földgázkészlet tárolására jogosító engedéllyel.

340 Mm3 3,1 Mm3/nap

Zsana Tárolható mobilgáz készlet: 2170 Mm3 Kitárolási kapacitás: 28,0 Mm3/nap

Pusztaederics Tárolható mobilgáz készlet: Kitárolási kapacitás:

Kereskedelmi tároló: Tárolható mobilgáz készlet: 700 Mm3 Kitárolási kapacitás: 5 Mm3/nap

Szőreg Biztonsági tároló: Tárolható mobilgáz készlet: 1200 Mm3 Kitárolási kapacitás: 20 Mm3/nap

Kardoskút Tárolható mobilgáz készlet: 280 Mm3 Kitárolási kapacitás: 3,2 Mm3/nap

Hajdúszoboszló Tárolható mobilgáz készlet: 1640 Mm3 Kitárolási kapacitás: 20,8 Mm3/nap

66 MEKH – Országgyűlési beszámoló, 2014

20. ábra: Föld alatti földgáztárolók elhelyezkedése és mobilgáz-kapacitása hazánkban


67

Az ellátásbiztonság szempontjából fontos és megnyugtató, hogy – megfelelő tárolói töltöttségi szint mellett – az országos napi csúcsigények kétharmadát a rendszer a kereskedelmi tárolókból tudja biztosítani. A 2010. november 12-én kihirdetésre került 994/2010/EU rendelet előírásai a megfelelő módosításokkal implementálásra kerültek a GET-ben, továbbá a földgázvételezés korlátozásáról, a biztonsági földgázkészlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendeletben.

3.2.5. Gázkorlátozási sorrend meghatározása A Hivatal az ellátási zavarok esetére minden évben meghatározza a korlátozási sorrendet, mellyel egyes felhasználói körök számára a gázellátás folyamatossága biztosítható forráshiány esetén, bizonyos felhasználók korlátozása mellett. A Hivatal az elsőként korlátozható kategóriába sorol minden olyan alternatív tüzelési lehetőséggel rendelkező földgáztüzelésű erőművet, amely számára jogszabály írja elő a 16 napos folyamatos működést biztosító folyékony tüzelőanyag-készletezést. Amennyiben az ebben a kategóriában elrendelt korlátozás nem elegendő, a korlátozási sorrend szerint további felhasználók korlátozására kerülhet sor. A korlátozási besorolás a földgázvételezés korlátozásáról, a biztonsági földgázkészlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján készül, nyolc kategóriában meghatározva a korlátozás rendszerét. Azon ipari felhasználók igényei is jogszabályi rendezésre kerültek, melyek gázellátási korlátozása a jogszabályban rögzített időn belül nem volt korábban megvalósítható, mivel gyors leállításuk jelentős technológiai kárt okozott. Ezen felhasználók helyzetét könnyíti meg a 265/2009. Korm. rendelet módosítása [293/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet], mely lehetővé teszi, hogy ilyen esetekben a korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időt a korábbi 8 óráról – kérelem benyújtásával – 72 órára növelhessék. Az aktuális korlátozási besorolás jóváhagyásáról szóló határozatát a Hivatal 2014. november végén adta ki.

3.3. Árelőkészítés, árszabályozás 3.3.1. A rendszerhasználati díjak alakulása 2014. április 1-jei hatállyal – a 6,5%-kal csökkentett lakossági végfelhasználói átlagár következtében, összhangban az egyetemes szolgáltatás alapdíjának csökkentésével – az elosztási alapdíj is csökkentésre került, oly módon, hogy az elosztási átlagárak nem változtak. Ebből fakadóan a szegmens forgalmi díjai a megfelelő 2013. novemberi díjakhoz képest növekedtek. 2014. április 30-án a Hivatal határozatot hozott a földgáztárolás lekötött kapacitásainak megosztásáról az egyetemes szolgáltatásra jogosult és nem jogosult felhasználók ellátásához szükséges mérték szerint. A Hivatalról szóló státusztörvényben foglaltak szerint a Hivatal 2013-ban rendeletalkotási jogot és egyúttal felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati díjakat, a rendszer-üzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, illetve a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait. Ennek megfelelően a földgázszállítási, -tárolási és -elosztási díjakat a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszer-üzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a

68


nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendeletben állapítja meg. A 2014. július 1-jétől alkalmazandó, a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet szerinti rendszeres árkorrekciónak megfelelő rendszerhasználati díjakat is az 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet állapította meg. A díjak az alábbiak szerint alakultak. A szállítási kapacitásdíjak tekintetében – a tervezett közösségi jogi szabályoknak megfelelően – a betáplálási és kiadási ponti költségallokáció úgy került módosításra, hogy az entry-exit arány 60-40%ban került rögzítésre. Ennek és a rendszeres árkorrekciókor figyelembe vett módosítások következtében a szállítási átlagár valamelyest növekedett. A hazai tárolói kihasználás növelése érdekében az aukciós díjak elvonása a tárolói belépési ponti díjon valósult meg. Az elosztási díjak mennyiségi korrekciójára rendkívüli árkorrekció keretében 2014. október 1-jével került sor, mely során figyelembevételre került az elosztott mennyiségekben történt csökkenés. A módosítás következtében mind az egyetemes szolgáltatásra jogosult, mind az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött kapacitások után fizetendő díjak emelkedtek, a 20100 m3/h közötti felhasználók elosztási átlagára valamelyest csökkent (-4,89%). A Hivatal – a 2013. évben lefolytatott szakértői vizsgálat eredményére támaszkodva – 2014 során, többszörös egyeztetés után véglegesítette, illetve előkészítette a korábbi csatlakozásidíj-számítási gyakorlatot felváltó jogszabályokat. A jogszabály-változtatás célja a jelenlegi rendszer nagyarányú, a meglévő infrastruktúra jobb kihasználtságát eredményező átalakítása volt. Ennek következtében előkészítésre kerültek a 35/2014. (VIII. 15.) NFM és a 6/2014. (VIII. 28.) MEKH rendeletek. A GET 2014. október 1-jétől a csatlakozási díj keretszabályainak megállapítását is a Hivatal hatáskörébe utalta, ennek következtében a korábbi kettős rendeleti szabályozás összevonásra került a 9/2014. (IX. 29.) MEKH elnöki rendeletben. 18. táblázat: A földgáz-rendszerhasználati díjak alakulása 2011-től (az adatok Ft/m3-ben) 2011. 01. 1-jétől

2011. 07. 13-tól

2012. 07. 1-jétől

2013. 01. 1-jétől

2013. 07. 26-tól

2013. 11. 1-jétől

2014. évi átlag*

Egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátása esetén

Szállítás

4,23

4,20

4,16

3,64

3,64

3,11

3,22

Tárolás

10,15

11,05

11,06

10,12

11,18

10,02

10,01

Elosztás

17,78

16,43

16,44

14,77

15,07

11,22

11,32

Összesen

32,16

31,69

31,66

28,53

29,89

24,35

24,55

Egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak ellátása esetén

Szállítás

4,23

5,20

5,16

5,16

5,16

5,16

5,39

Tárolás

12,49

13,39

13,41

13,41

16,73

16,73

16,72

Elosztás

5,72

7,38

9,06

9,11

9,42

8,73

8,45

összesen

22,44

25,97

27,62

27,67

31,30

30,61

30,56

Átlagos rendszerhasználati díjak

Szállítás

4,71

4,68

4,63

4,23

4,23

4,58

4,78

Tárolás

11,38

12,12

11,57

10,73

12,01

11,03

14,04

Elosztás

11,91

12,05

12,91

12,06

12,38

9,98

9,96

összesen

28,00

28,86

29,11

27,01

28,62

25,60

28,78

* Naptári és szabályozás szerinti mennyiségi hatást figyelembe vett számtani átlag

A GET 105. § (6) bekezdésében és a 133/A. § (4) bekezdésében foglalt feladatnak megfelelően a Hivatal 2014 végén előkészítette a szállítási rendszer-üzemeltetők közötti ún. kiegyenlítő mechanizmust, amely rendelet 2015. február elején jelent meg, ugyanakkor alkalmazására a szállítási rendszer-üzemeltetők közötti kereskedelmi üzem megindulásakor kerül sor. A kiegyenlítő rendelet kiadása mellett – rendkívüli árkorrekció keretében – módosításra kerültek a szállítási rendszerüzemeltetési díjak is, a korábbi 60-40%-os entry-exit arány 50-50%-osra változott. Alkalmazására 2015. január 1-jétől került sor.


69

3.3.2. Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei Az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók hatósági áron jutnak földgázhoz. Egyetemes szolgáltatásra jogosultak a lakossági és a 20 m3/h kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználók, valamint az önkormányzatok, az önkormányzati bérlakásokban élők felhasználási helyei ellátásának mértékéig. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatás ára tartalmazza a földgáz mint termék elismert fajlagos árát, valamint – ellentétben a villamos energia egyetemes szolgáltatással – a fajlagos rendszerhasználati díjakat, továbbá a nagykereskedelmi és egyetemes szolgáltatói árrést, valamint a mobilgázfinanszírozás költségét is.

A földgázforrás-felajánlási rendszer A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendeletben szereplő földgázárképlet alapján kerül megállapításra az egyetemes szolgáltatás árában figyelembe vett fajlagos földgázárnak a hatósági áron értékesített hazai termelésű földgázon kívüli része. Ez a képlet több tényezőt vesz figyelembe. Importból származó gáz esetében 2014. április 1jétől a szervezett piaci (határidős) árak aránya 70%-ról 75%-ra nőtt, az olajtermékekhez indexált árazás szerint beszerzett földgáz árának 30%-os súlya 25%-ra csökkent. A tárolóból származó földgáz esetén továbbra is 90%-os arányban kerültek figyelembevételre a szervezett piaci és 10%-os arányban az olajindexált árak. A szervezett piaci árak jellemzően alacsonyabbak, mint a hosszú távú szerződésben szereplő olajindexált árak, így a szervezett piaci árak nagyobb mértékben történő figyelembevétele az elismert árat lefelé szorítja. A földgázárak szintjének alacsonyan tartása és áprilisi csökkentése 2014-ben továbbra is szükségessé tette, hogy az egyetemes szolgáltatók a 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendelet szerinti képletből adódó árnál olcsóbban jussanak földgázhoz. Ezt az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkből származó hazai kitermelésű földgáznak a piaci árakhoz képest jóval alacsonyabb szinten megállapított hatósági ára tette lehetővé. A Hivatal a 2014. évi második, harmadik és negyedik negyedéves, valamint a 2015. évi első negyedéves felajánlási árakra vonatkozó javaslatát elkészítette, és megküldte az NFM részére (a 19/2010. (XII. 3) NFM rendelet szabályozásának megfelelően).

Az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági felhasználók végfelhasználói árának változása Az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott lakossági fogyasztók ára egy alkalommal csökkent 2014ben. 2014. április 1-jétől a lakossági fogyasztók alapdíja és gázdíja kb. 6,5%-kal csökkent. Mindez a 2012. december 31-i árakhoz viszonyítva összesen 25,19%-os árcsökkentést eredményezett.

70


21. ábra: Az egyetemes szolgáltatásban földgázt vételező lakossági fogyasztók országos átlagos végfelhasználói ára (I. fogyasztási kategória, 1200 m3/év fogyasztás mellett) az alábbi összetevőkből áll (Ft/m3)

Földgáz-árszabályozáshoz kapcsolódó bírságok, eljárások A Hivatal 2014 során három alkalommal szabott ki a földgáz-árszabályozást érintő jogsértés miatt bírságokat. 2014. április 17-én a Hivatal 5 millió Ft-ra bírságolta a PB-gázt határon átnyúló szolgáltatás keretében értékesítő Prvá Slovenská Propanbutanová Spoločnosť társaságot a GET-ben a PB-gáz rezsicsökkentéséhez kapcsolódóan előírt adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése miatt. Szintén adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása miatt szabott ki a Hivatal két különböző ügyben 2014. július 30-án kétszer 10 millió Ft bírságot a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-re. A társaság többek között az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztók ellátását biztosító szerződéseibe és a hosszú távú orosz–magyar importszerződés alapján 2013-ban vásárolt földgáz mennyiségeibe és ellenértékeibe nem engedett betekintést a Hivatalnak.


71

4. Távhőtermelés és távhőszolgáltatás működése és szabályozása 4.1. A távhőszektor működése, főbb jellemzői Magyarországon 95 településen összesen közel 650 ezer a távhővel ellátott lakások száma. A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergia kb. 80%-át a lakosság (fűtési célra és használati melegvíz-fogyasztásra) használja fel. A távhőtermelők és távhőszolgáltatók engedélyezését és felügyeletét a Hivatal látja el. A távhőellátás helyi (lokális) közüzemi szolgáltatás. A távhőellátás egyszerűsített modelljét az alábbi ábra mutatja: 22. ábra: A hazai távhőellátás egyszerűsített modellje

Lakossági fogyasztók

Külön kezelt intézmények

Egyéb fogyasztók

Távhőszolgáltató

Értékesítő/Távhőtermelő

Értékesítő/Távhőtermelő

Értékesítő

Távhőtermelő

Távhőtermelő

Az iparág szereplői: ‒ ‒ ‒

távhőszolgáltatók, távhőtermelők (amelyek többnyire egyben értékesítők is) és a távhőértékesítők (amelyek nem termelnek, hanem a termelőktől vásárolnak, és azt értékesítik a távhőszolgáltatóknak).

A távhő-szolgáltatói engedélyeket településenként adta ki a Hivatal. Általánosságban elmondható, hogy egy településen egy távhőszolgáltató működik. Léteznek olyan városok is, ahol több távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság tevékenykedik, illetve vannak olyan vállalkozások, amelyek több településen is végeznek távhő-szolgáltatási tevékenységet. A 95 településen működő távhőszolgáltatást 91 távhő-szolgáltatói működési engedélyes társaság látja el, ehhez 104 távhő-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkeznek. A Hivatal a kapcsoltan termelő erőművek (amelyek hőt és egyben villamos energiát is termelnek) esetében a távhőtermelői működési engedélyeket a társaság egészére adta ki. A távhőtermelői működési engedélyek száma 153, a távhőtermelői működési engedélyes társaságok száma 142. A távhőszolgáltatók, ha távhőt is termelnek (kapcsoltan és/vagy kazánban) szintén rendelkeznek távhőtermelői engedéllyel a szolgáltatási körbe bevont településre vonatkozóan. A Hivatal által kiadott távhőtermelői és távhő-szolgáltatói engedélyek száma (153 és 103) összesen 256.

72


A távhő-szolgáltatói engedélyesek közül 17-nek nincs saját hőtermelése, ők 100%-ban értékesítőktől (más hőtermelő társaságoktól) vásárolják a hőt, illetve 45 olyan szolgáltatói engedélyes társaság működik, amely csupán a saját hőtermeléséből látja el a felhasználókat, azaz nem vásárol külső forrásból hőt. Továbbá 42 távhő-szolgáltatói engedélyes saját termelésből és értékesítőktől (más hőtermelő társaságoktól) vásárolt hővel látja el a fogyasztókat. A szolgáltatók a hőenergiát vagy távhőtermelőtől (fűtőmű vagy fűtőerőmű) vásárolják, és/vagy maguk állítják elő kazánokban, illetve egyre nagyobb részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben (pl. gázmotorokkal). A szolgáltatott hőenergia közel 60 településen részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító fűtőerőműből származott. A távhőtermelésben felhasznált tüzelőanyag döntő részben földgáz. A távhőszolgáltató társaságok többségükben a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, egyes helyeken a szolgáltatóban a távhőtermelő (villamosengedély-köteles fűtőerőmű) is tulajdont szerzett. Néhány településen a távhőszolgáltató üzemeltetését koncessziós szerződéssel magántulajdonú vállalkozások végzik. A döntő többségében (98% tulajdoni arány felett) önkormányzati tulajdonú távhő-szolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 60, a vegyes – részben önkormányzati – tulajdonban lévő távhő-szolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 22, a többi nem önkormányzati tulajdonú távhő-szolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalkozás. 2014-ben az értékesített hő 56%-át 5 távhőszolgáltató adta el, ugyanakkor 72 távhőszolgáltató csak az összes mennyiség 10%-át teszi ki.

23. ábra: Távhő-szolgáltatói engedélyesek megoszlása az általuk értékesített hő éves mennyisége alapján 2014-ben 72 db szolgáltató; 10%

Kis távhőszolgáltatók

5 db szolgáltató; 56%

22 db szolgáltató; 20% 5 db szolgáltató; 14%

Közepes távhőszolgáltatók Nagy távhőszolgáltatók Legnagyobb távhőszolgáltatók

Magyarázat: A táblázatban szereplő kategóriák, besorolások a következőek: ‒ ‒ ‒ ‒

Kis távhőszolgáltatók: éves szinten 100 TJ-nál kevesebb energiaértékesítés. Közepes távhőszolgáltatók: éves szinten 100–500 TJ közti energiaértékesítés. Nagy távhőszolgáltatók: éves szinten 500–1000 TJ közti energiaértékesítés. Legnagyobb távhőszolgáltatók: éves szinten 1000 TJ-nál nagyobb energiaértékesítés.


73

A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergia mennyisége 2014-ben 29 PJ volt, melynek 76%-át a lakosság használja fel. A lakosság a vásárolt távhőt főként fűtési célra hasznosítja (kisebb részben használati melegvíz-fogyasztásra).

24. ábra: Távhőszolgáltatás keretében értékesített hőmennyiségek (TJ;%) 2014-ben 2 359; 10%

3 363; 14%

Lakosság Külön kezelt intézmény Egyéb felhasználó 17 906; 76%

2014-ben a távhőtermelés 81%-át a termelők földgázból állították elő, a biomassza részaránya pedig 7% volt.

25. ábra: A távhőtermelésben felhasznált tüzelőanyagok megoszlása 2014-ben egyéb (biogáz, napenergia, propánbután gáz) 0,0% szilárd hulladék 5%

0,0% 0,0%

földgáz 78%

Egyéb 22%

biomassza 11%

geotermia 2,7% nukleáris olaj 0,6%

0,8% barnaszén 1,6%

4.2. Engedélyezés és felügyelet A távhőtermelés és a távhőszolgáltatás engedélyköteles tevékenység, a távhőtermelő berendezések létesítése 5 MW hőteljesítménytől szintén engedélyköteles. A távhőszolgáltatók működési engedélyét, valamint a hőenergiát nem kapcsoltan előállító távhőtermelők (kazánokban történő hőtermelés) létesítési és működési engedélyét is a Hivatal adja ki. A Hivatal 2014-ben a távhőellátás területén 56 határozatot hozott. A kiadott határozatokat engedélytípusonként a 19. táblázat tartalmazza.

74


2014-ben a Hivatal ellenőrizte és összevetette 101 távhő-szolgáltatói engedélyes engedélyekben szereplő adatait az adatbázisában és a távhőtermelők engedélyében szereplő adatokkal, hogy az engedélyek adatai a valós helyzetnek megfelelően naprakészek-e. Az ellenőrzések eredményeként a Hivatal 3 távhőszolgáltatót felszólított a működési engedélyének módosítására. A Hivatal 95 távhőszolgáltató honlapját ellenőrizte abból a szempontból, hogy azok adattartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzések eredményeként a Hivatal 40 távhőtermelőt felszólított a hiányzó adatok pótlására (főleg üzletszabályzatok és díjtételek hiányoztak) és 11 távhőszolgáltatót a honlapok indítására. 19. táblázat: A távhőtermelés és távhőszolgáltatás terén 2014-ben kiadott határozatok Távhőszolgáltatókra és távhőtermelőkre vonatkozó engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása 2014-ben

db

Távhő-szolgáltatói működési engedély kiadása

1

Távhőtermelői működési engedély kiadása

4

Távhő-szolgáltatói működési engedély visszavonása

0

Távhőtermelői működési engedély visszavonása

4

Távhő-szolgáltatói működési engedély módosítása

15

Távhőtermelői működési engedély módosítása

31

Távhőtermelői létesítési engedély kiadása

1

Összesen

56

A Hivatal 2014-ben az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően 8 helyszíni ellenőrzést végzett a tervben szereplő távhőtermelői, illetve távhő-szolgáltatói engedélyeseknél. A helyszíni ellenőrzések során a jogszabályokban és az engedélyekben szereplő előírások megsértését a Hivatal nem tapasztalta, ezért intézkedések foganatosítása nem vált szükségessé. A Hivatal a gázszolgáltatási problémáival küzdő távhőszolgáltatók, távhőtermelők esetében (Szekszárd, Kiskunfélegyháza, Szolnok, Szeged) a távhőellátás biztosítása érdekében gázkereskedő ideiglenes kijelölésével oldotta meg a gázellátást.

4.3. Ellátásbiztonság Azokban az esetekben, amikor a távhőszolgáltató hőerőműtől vásárolja a hőenergia nagy részét, a szolgáltató és az erőmű közötti viták veszélyeztethetik a település távhőellátását. Ezekben a vitákban a Hivatal többször töltött be eredményesen közvetítő szerepet. Az utóbbi években bontakozott ki az a törekvés, amelynek keretében az önkormányzatok igyekeznek lépéseket tenni azért, hogy a távhőtermelést is az önkormányzat oldja meg a saját gazdasági társaságán vagy a szolgáltatóján keresztül.

4.4. Árelőkészítés, árszabályozás A Hivatal piacfelügyeleti tevékenységének továbbfejlesztése, a hazai piaci folyamatok figyelembevételével 2014-ben a számviteli szétválasztásra és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó törvényi előírások szigorú betartatása érdekében összesen 73 hatósági eljárást indított. A Hivatal által indított közigazgatási eljárásokban az érintett engedélyesek a Hivataltól kapott tájékoztatás alapján elkészítették a jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli beszámolóikat.


75

A Hivatal az ár-előkészítési és a távhő-szolgáltatási támogatás előkészítési – kötelezően előírt – feladatait határidőre (augusztus 31.) teljesítette. Az ár és támogatás előkészítése során a Hivatal új adatszolgáltatást írt elő az engedélyeseknek, különös tekintettel a 2014/2015. gázévre kötött gázszerződésekre. A beérkezett adatok és a jogszabályban lefektetett módszertan alapján a Hivatal az indokolt költség és az indokolt árbevétel mértékeit minden engedélyes esetében külön, egyedileg állapítja meg, közel 200 engedélyes vonatkozásában. Az árelőkészítés során a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendeletben lefektetett szabályok szerint járt el. A Hivatal javaslatot tett a távhő-szolgáltatási támogatási mértékekre is, melyek távhő-szolgáltatónkénti meghatározása az 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelettel történik. A Hivatal folyamatosan végzi a távhő-szolgáltatási támogatások folyósításának ellenőrzését, melynek során a MAVIR Zrt. által megküldött havi adatokat veti össze az engedélyesek által a Hivatalnak jelentett adatokkal, illetve a jogszabályban előírtakkal. Amennyiben bármilyen eltérést tapasztal a Hivatal a jogszabályban rögzítettekhez vagy a MAVIR Zrt. adatszolgáltatásához képest a kifizetésekben, akkor hivatalból indított eljárás keretében rendezi a kérdést, de az engedélyesek kérelmére is indíthat ilyen eljárást. Ebben a tárgykörben 2014-ben 12 határozatot hozott a Hivatal. A Hivatal egyik új feladata 2013. január 1. napja óta a nyereségkorlátot meghaladó eredményrész visszafizetése alóli mentesítés jóváhagyásának elbírálása. Ennek lényege, hogy a Hivatal bizonyos szempontok fennállásának mérlegelésével mentesítheti a visszafizetési kötelezettsége alól az értékesítőt vagy a távhőszolgáltatót (a továbbiakban együtt: kérelmező), ha a kérelmező az éves beszámoló letétbe helyezését követő 15. napig a Hivatalhoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a nyereségkorlát feletti eredményét a tárgyévben megkezdett aktivált vagy nem aktivált olyan beruházásra fordította, illetve a kérelem benyújtását követő harmadik év végéig aktivált olyan beruházásra kívánja fordítani, amely – ösztönzi a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését vagy szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását vagy a távhővel való takarékosságot; – a kapcsolt vagy a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és energiahatékonysági előnnyel vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével jár; – területfejlesztési, környezetvédelmi, energiahatékonysági vagy levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján célszerű; – a folyamatos és zavartalan távhőtermelés vagy távhőszolgáltatás, valamint az ellátásbiztonság veszélybe kerülésének elhárítása érdekében feltétlenül szükséges. Ha a Hivatal megállapítja a kérelmező által mellékelt éves beszámoló és üzleti terv, a beruházásra évente fordított vagy fordítani kívánt összeg, a tervezett beruházás menetrendje és egyéb okiratok alapján, hogy a kérelmező vonatkozásában – a mentesítés feltételei részben vagy teljes körűen fennállnak, a kérelemnek részben vagy teljes körűen helyt ad, valamint a mentesítési feltételek teljesítése érdekében további feltételeket írhat elő, vagy – a mentesítés feltételei nem állnak fenn, a mentesítési kérelmet elutasítja, és a visszafizetési szabályokat alkalmazza.

76


A tárgyévi – a távhőszolgáltatáshoz és távhőtermeléshez kapcsolódó – aktivált beruházásokhoz felhasznált saját forrás a visszafizetés alól mentesített eredmény és a tárgyévi értékcsökkenés összegével megegyező vagy annál nagyobb kell, hogy legyen. A tárgyévben – a beruházás elhúzódása miatt – aktiválásra nem kerülő, folyamatban lévő beruházásokra költött saját forrás is a tárgyévihez hasonlóan figyelembe vehető, amennyiben a kérelmező a Hivatalhoz benyújtott kérelmében a beruházási célú felhasználást igazolja. Ebben az esetben az aktiválás évében ezen – korábban figyelembe vett – nem aktivált beruházás nem vehető figyelembe még egyszer. Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a kérelemben foglalt beruházás nem, vagy nem a Hivatal döntésében foglaltak szerint valósult meg, a kérelmezőt visszafizetésre kötelezi a beruházásra fordított saját pénzeszközből annak nyereségkorlátba ütköző része erejéig, és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti bírsággal sújthatja. 2014-ben a Hivatal összesen 19 kérelmet fogadott be e tárgykörben. Ezek közül összesen 2 került elutasításra, 10 esetben jóváhagyó határozat kiadásával zárult az eljárás, 6 eljárás pedig még folyamatban van.


77

5. Víziközmű-szolgáltatás működése és szabályozása 5.1. A víziközmű-ágazat helyzete A Vksztv. 2011. december 31-i hatálybalépését követően, 2012–2013-ban lezajlott integrációs folyamat eredményeként 2014-ben még működő, közel 50 víziközmű-szolgáltatóból a 2014-es év végére 43 (majd a 2015-ös év elejére tovább csökkenve csupán 42) víziközmű-szolgáltató végzett víziközmű-szolgáltatói tevékenységet. Az egységesített szabályozási környezet eredményeként a törvényben definiált üzemeltetési szerződés alapján, közel azonos szolgáltatásminőséggel, valamint hatékony és folyamatos működést biztosítva működnek a víziközmű-szolgáltatók. A Vksztv. szerinti regionalitás elve, a szolidaritás elve és a keresztfinanszírozás tilalma az új előírásoknak köszönhetően fokozottabban érvényesíthető a díjmeghatározás során. A felhasználók szempontjából az a cél, hogy elérhető áron, magas szolgáltatási színvonal mellett jó minőségű ivóvízhez jussanak úgy, hogy a víziközmű-szolgáltatókra háruló kötelezettségek egyértelműen körülhatároltak legyenek. A 2014. év során a víziközmű-szolgáltatók a lakossági felhasználók felé, valamint a lakossági díjon elszámolt felhasználás tekintetében a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhattak a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján. A Hivatal az év során több tájékoztatót tett közzé a honlapján (pl. az üzletszabályzatok, beszerzési szabályzatok módosítása, illetve a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kapcsán), annak érdekében, hogy elősegítse a vonatkozó jogszabályok értelmezését, valamint a víziközmű-szolgáltatók hatékonyabb működését. A Hivatal a 2014-es év során szakmai javaslataival kiemelten támogatta a víziközműszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok módosítását, illetve nyújtottak szakmai támogatást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium víziközmű-ágazatot érintő jogalkotási terveihez. A Hivatal munkatársai mindezeken felül számos víziközmű-szolgáltatási ágazattal kapcsolatos konferencián vettek részt belföldön és külföldön egyaránt, amelyeken több előadást is tartottak. Kiváló az együttműködés a víziközmű-szolgáltatók érdekképviseleti szervével is, a Magyar Víziközmű Szövetséggel. A víziközmű-szolgáltatók, települési önkormányzatok, természetes és jogi személyek megkeresésére a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban több száz szakmai véleményt, tájékoztatást adott ki. Ezek kapcsán a Hivatal jellemzően a hatályos jogszabályokról, illetve a jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatta az érintetteket, valamint javaslatokat és ajánlásokat tett az egyes előírások értelmezésére.

78


26. ábra: Közműves ivóvízellátást végző víziközmű-szolgáltatók területi eloszlása (2014. október 1.)


27. ábra: Közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást végző víziközmű-szolgáltatók területi eloszlása (2014. október 1.)

79

80


5.2. Engedélyezés és felügyelet 5.2.1. Engedélyezés A víziközmű-szolgáltatás működésének engedélyezése A 2014-es évben tovább folytatódtak a még le nem zárt működési engedélyezési eljárások (2013-ban 46 társaság kapta meg a továbbműködéshez szükséges engedélyt), továbbá a már működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók is nyújtottak be engedélymódosítás iránti kérelmet a Hivatalhoz. 2014-ben összesen 45 db működési engedélyt érintő döntés született, valamint működési engedély kiadását megtagadó határozatot adott ki a Hivatal. A 2014-es év végéhez közeledve egyre növekvő számban érkeztek az üzemeltetési szerződés jóváhagyása vagy módosítása iránti kérelmek, részben a működési engedély módosítása iránti kérelem keretében, részben külön eljárás keretében. 2014. évben 526 üzemeltetési szerződés jóváhagyás iránti kérelem került elbírálásra, melynek során az eljárás többnyire jóváhagyással, ritkább esetben elutasítással zárult. A 2013. évben prognosztizáltaknak megfelelően a 2014-es évben már nem történt a korábbiakhoz hasonló mértékű átalakulás a víziközmű-szolgáltatók tekintetében, azonban további átalakulások és a határozott időre kiadott engedélyek lejárta miatt év végére az engedélyes szolgáltatók száma 43-ra csökkent. Gördülő fejlesztési tervek A Vksztv. 11. §-a szerint a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. A terveket minden év szeptember 15-ig kell a Hivatalhoz benyújtania – az üzemeltetési szerződés típusától függően – az ellátásért felelősöknek, illetve a víziközműszolgáltatóknak. Az első beadási határidő 2014. szeptember 15. napja volt. A gördülő fejlesztési tervezéssel kapcsolatos munka a kérelmek benyújtását megelőzően elkezdődött, és mivel a tervezés részletszabályait tartalmazó rendeletek a tervezési folyamat időszakában nem jelentek meg, a Hivatal segítségként ajánlást tett közzé a honlapján. Gördülő fejlesztési terv jóváhagyása tárgyában a Hivatalhoz a jogszabályban meghatározott határidőig összesen 243 db kérelem érkezett (2014. év végéig összesen: 307 db). A működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatók közül 41 db, az ellátásért felelősök közül 264 db önkormányzat nyújtott be kérelmet, továbbá 2 kérelem egyéb kérelmezőtől érkezett be. Az eljárások során, 2014. november 26. napján kihirdetésre került a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendeletet módosító 292/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr. módosítás), mely 2014. december 11-i hatályba lépéssel tartalmazza a gördülő fejlesztési tervek formai és tartalmi követelményeinek részletszabályait. Erre – és a Hivatal felajánlására – tekintettel jelentős számú kérelmező élt a lehetőséggel és nyilatkozott úgy, hogy a korábban benyújtott terveit szeretné átdolgozni.


81

A gördülő fejlesztési tervek jóváhagyási eljárásainak tapasztalatai szerint a 2014. évben benyújtott tervek nagyon eltérő tartalmúak és színvonalúak. A kérelmezők nagy részénél az egyes munkák leírása felületes, túl rövid ahhoz, hogy reálisan meg lehessen ítélni a karbantartás/felújítás, illetve a felújítás/beruházás elhatárolásának helyességét és az értékarányosságot. A beruházási tervek közt nagyon sok beruházási költséget nem tartalmazó terv szerepel, vagy olyan nyilatkozat, melyben az ellátásért felelős kinyilvánítja, hogy nem tud vagy nem szándékozik beruházási feladatot végrehajtani az elkövetkező 15 évben. A beruházási terveknél nagyon sok esetben az tapasztalható, hogy a tervben szerepeltetett feladatok KEOP beruházás keretein belül valósulnak meg, ezért a kérelmező sok esetben sem részletesebb műszaki leírást, sem becsült költséget nem rendelt az egyes munkákhoz. A Hivatal gyakorlata szerint kizárólag azok a gördülő fejlesztési tervek kerültek/nek jóváhagyásra, melyekben a fejlesztési célok műszakilag indokoltak és elfogadhatók voltak, illetve a tervek a kérelem beadásakor érvényes jogszabályi környezet előírásainak megfelelően készültek el. A 2014-es év a gördülő fejlesztési tervek tekintetében mind a Hivatal, mind a kérelmezők számára tanuló év volt. A Hivatal célja a gördülő fejlesztési tervezési feladatok felügyeletével, hogy hozzájáruljon a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának és működtető eszközeinek hosszú távon megfelelő műszaki színvonalához és állapotához, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és költséghatékony biztosításához. Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás A Hivatal – megteremtve a technikai feltételeket és feldolgozva a hivatalból rendelkezésre álló adatokat – 2014. szeptember 1-jével felállította a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást, amely naprakészen tartalmazza a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kiemelt jelentőségű adatokat.

5.2.2. Ellenőrzés A Hivatal 2014-ben jelentős mértékben emelte az ellenőrzések, ezen belül is a helyszíni ellenőrzések számát, valamint új, korábban nem végzett ellenőrzéstípusokat is alkalmazott. A szolgáltatók a megemelt számú helyszíni megjelenések alkalmával segítséget is kaptak a jelentős mértékben megváltozott jogszabályi környezethez való helyes alkalmazkodáshoz, ennek köszönhetően sok esetben a feltárt kisebb súlyú jogsértéseket még ez eljárások során orvosolták, így szankció alkalmazása nem vált szükségessé. Átfogó ellenőrzések Az ellenőrzések száma és eredménye A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyben foglalt feltételeknek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való teljes körű megfelelőség átfogó ellenőrzésére 2014. évben 5 szolgáltató tekintetében indított eljárást. A már lezárult 3 ellenőrzés eredményeként súlyos jogszabálysértés nem került feltárásra, a kisebb súlyú szabálytalanságok megszüntetésére a Hivatal írásban hívta fel a szolgáltatók figyelmét. A megállapított jogszabálysértések típusai • •

jogszabálysértő szolgáltatási díj alkalmazása, bizonyos beszerzéseknek a Beszerzési Szabályzatban foglaltaktól eltérő lefolytatása.

82


Engedély nélkül folytatott víziközmű-szolgáltatói tevékenység feltárása Az ellenőrzések száma A 2013. évben megkezdett ellenőrzés-sorozat folytatásaként további 22 ellenőrzést indított meg a Hivatal, mivel ezekben az esetekben felmerült annak lehetősége, hogy olyan szolgáltató végez víziközmű-szolgáltatást, amely működési engedély kiadása iránti kérelmet nem nyújtott be, illetve engedéllyel nem rendelkezik. Az ellenőrzések eredménye Az ellenőrzések során fény derült arra, hogy 21 szolgáltató, összesen 45 település vonatkozásában működési engedély iránti kérelem benyújtása nélkül folytatja a tevékenységét. Az ellátás biztonsága és folyamatossága érdekében a tevékenységtől eltiltáshoz minden esetben közérdekű üzemeltető kijelölése iránti eljárás is kapcsolódott. 2014 végéig 8 engedély nélküli üzemeltetőt eltiltottunk a tevékenység további folytatásától, további 13 esetben a közérdekű üzemeltető kijelölése után lesz lehetőség az eltiltásra. A használati díj felhasználásának ellenőrzése az ellátásért felelősöknél Az ellenőrzések száma A használati díj felhasználását 25 (eltérő lakosság számú) településen ellenőriztük le, melyek összesen 21 víziközmű-szolgáltatót érintettek. Az ellenőrzések eredménye A Hivatal 25 ellenőrzéséből 4 során állapított meg jogszabálysértést. A megállapított jogsértések típusai • •

elkülönített bankszámla hiánya, az elkülönített számlán csak a számlanyitást követően esedékes használatidíj-bevételek kerültek jóváírásra, nem a teljes, 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó fel nem használt használati díjak összege.

Számviteli szétválasztás alkalmazásának ellenőrzése a víziközmű-szolgáltatóknál Az ellenőrzések száma A számviteli szétválasztási szabályok gyakorlati megvalósításának ellenőrzését 15, szúrópróbaszerűen kiválasztott víziközmű-szolgáltatónál végezte el a Hivatal. Az ellenőrzések eredménye A számviteli szétválasztás súlyos hiányosságait, illetve hiányát 3 szolgáltatónál állapította meg a Hivatal. További 7 ügyben megállapítható volt, hogy a szolgáltatók a számviteli szétválasztást nagyrészt megvalósították, azonban kisebb súlyú következetlenséggel, hibás módszerekkel. A megállapított jogsértések típusai •

•

az éves beszámolók kiegészítő mellékletében található eredménykimutatásban, illetve mérlegben a szolgáltató a másodlagos tevékenységekre, illetve a szabad kapacitás terhére végzett egyéb vállalkozási tevékenységekre vonatkozó oszlopot nem szerepeltetett, a Számviteli Szétválasztási Szabályzat megfelelően rögzíti a vetítési alapokat, a gyakorlatban azonban a Szolgáltató ezektől eltérő vetítési alapokat alkalmazott,


• • •

83

a víziközmű-vagyonra kötött biztosítás költségeit a szolgáltatók nem megfelelő módon osztották fel az ágazatok között, olyan költségeket, amelyek egyes tételei közvetlenül is hozzárendelhetőek lennének az egyes ágazatokhoz, közvetett költségként szerepeltettek, így azok minden ágazatot terhelnek, az éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentés nem tartalmazta a keresztfinanszírozás mentességére vonatkozó igazolást.

Víziközmű-szolgáltatás díjainak ellenőrzése Ellenőrzések száma Díjfelügyeleti eljárást 34 víziközmű-szolgáltatóval szemben indított a Hivatal, amely összesen 111 települést és 617 547 felhasználót érintett. Az ellenőrzések eredménye A lefolytatott ellenőrzések eredményeként 14 esetben tárta fel a Hivatal jogsértő díj alkalmazását. Ezekben az esetekben a jogszabályok megsértése miatt a Hivatal eltiltotta a szolgáltatót a jogszabálysértő díj alkalmazásától, egyúttal kötelezte a jogszerű díj alkalmazására és a jogsértő módon elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fogyasztók részére történő visszatérítésére. Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a rezsicsökkentés számításánál a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat kell alapul venni, azon szolgáltatók esetében, ahol a díj jogszerűtlensége megállapításra került, az ellenőrzés lezárásakor a rezsicsökkentés vizsgálatára hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóság eljárását kezdeményezte a Hivatal. Megállapított jogsértések típusai: • •

a víziközmű-szolgáltatás díjának 4,2%-ot meghaladó mértékben történő emelése, alapdíj bevezetése, vízmérő szerinti differenciálása.

A 2013. és 2014. évi adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy amíg 2013-ban az összes lezárt ellenőrzési/díjfelügyeleti eljárás 60%-ában jogszabálysértő díjat tárt fel a Hivatal, 2014-re ez az arány 25%-ra csökkent. Ez a tendencia mutatja, hogy a folyamatos díjfelügyeleti tevékenység eredményeként a jogszerűen alkalmazott díjak aránya relevánsan növekszik. A kiadott határozatok felülvizsgálata iránt egy szolgáltató sem élt a perindítás lehetőségével, amely mutatja az önkéntes jogkövetési hajlandóságot, illetve azt, hogy az ellenőrzések elérték azt a célt, hogy a szolgáltatók jogszerűen képezzék a díjakat. Emellett az ellenőrzések lefolytatása elősegítette a rezsicsökkentés végrehajtását is, mivel a vizsgálatok egyik hangsúlyos eleme a rezsicsökkentés alapját képező díj jogszerűségének megállapítása volt. Azon ügyekben, amelyekben a rezsicsökkentés alapját képező díj jogszerűtlenségét állapítottuk meg, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal példaszerű együttműködés valósult meg.

5.3. Ellátásbiztonság 2014-ben a Hivatal közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárást főként azon szolgáltatók ellátási területeire vonatkozóan folytatott le, ahol a 2013. és 2014. évben a működési engedély iránti kérelmek elutasításra kerültek. A megindult eljárásokból 154 esetben került sor közérdekű üzemeltető kijelölésére. Szolgáltató és ellátás nélkül egyetlen település sem maradt, ugyanakkor a Hivatal a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tényállást sok esetben csak hosszadalmas és bonyolult eljárás keretében tudta megállapítani.

84


5.4. Árelőkészítés, árszabályozás 5.4.1. Korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjai Azokon a területeken, ahol olyan beruházást hajtanak végre, amelynek eredményeképpen a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás válik a felhasználók számára elérhetővé, a Hivatal a nemzeti fejlesztési miniszter egyetértésével, a szolgáltató kérelmére szolgáltatási díjat állapít meg. 2014 során több mint 30 település vonatkozásában érkezett be a Hivatalhoz korábban nem nyújtott szolgáltatás díjmegállapításával kapcsolatos kérelem, melyek jelentős részének a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé való felterjesztése megtörtént, vagy az eljárásokban a tényállás teljes körű tisztázása zajlik.

5.4.2. Víziközmű-szolgáltatók engedélyezése

egyes

szabályzatainak

jóváhagyása,

kiszervezés

A Hivatal – a vonatkozó jogszabályoknak maradéktalanul megfelelő – üzletszabályzatok jóváhagyásával biztosítja a víziközmű-szolgáltatók felhasználókkal fennálló szerződéses kapcsolatának alapjait, illetve a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközműszolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. 2014. december 11-én hatályba lépett a Vksztv. végrehajtási rendeletének a módosítása, amely a korábbiakhoz képest sokkal részletesebb előírásokat határozott meg pl. a víziközmű-szolgáltatók ügyfélszolgálataira, a védendő felhasználókra, illetve általánosságban az üzletszabályzatra vonatkozóan is. Az új szabályok elsődlegesen a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók jogait és érdekeit védik, illetve különféle kedvezmények biztosítását garantálják a védendő felhasználók tekintetében (pl. részletfizetés, fizetési haladék). A víziközmű-szolgáltatók beszerzési szabályzatának jóváhagyásával párhuzamosan a Hivatal folyamatosan figyelemmel kísérte a beszerzések, szerződések jogszerűségét is. A víziközműszolgáltatási ágazatban különös jelentősége van a közbeszerzésnek, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknek is, mivel a Vksztv. előírása alapján víziközmű kizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lehet. A kiszervezési engedély hatálya alá eső egyes tevékenységek tekintetében a Hivatal az egyéb jogszabályi követelményeknek való egyidejű megfelelés mellett akkor engedélyezi a kiszervezést, ha egyértelműen megállapítható, hogy a kiszervezés a víziközmű-szolgáltatás költséghatékonyságát lényegesen javítani tudja, vagy a kérelmező nem rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, képességekkel, melyek az adott tevékenység elvárt tartalmú és színvonalú elvégzéséhez szükségesek. A kiszervezési szabályozással elérni kívánt cél biztosítása érdekében és azzal összhangban a Hivatal az engedélyező határozatban meghatározza azt a konkrét, tárgy szerinti tevékenységre jellemző módon kifejezett árszínvonalat, amely felett a tevékenység nem kiszervezhető, illetve meghatározza a kiszervezés díjakban megképzett költségfedezetre gyakorolt, a Hivatal által elismert összegszerű hatását. A 2014-es évben több mint 50 esetben kérelmezték a víziközmű-szolgáltatók a Hivataltól egyes víziközmű-üzemeltetési tevékenységeik kiszervezésének engedélyezését. Több száz tájékoztatást küldtek továbbá a víziközmű-szolgáltatók azon kiszervezésekről, melyek tekintetében nem kötelesek a Hivatal engedélyét kérni. A Hivatal a víziközmű-szolgáltatók kiszervezéseiről egységes nyilvántartást vezet, jelentősen megkönnyítve az ellenőrzést. Mivel – a fentebb leírtak szerint – a víziközműszolgáltatási ágazatban az érintett szereplők a nemzeti vagyon elemeit használják, hasznosítják, ezért a


85

kiszervezett tevékenységek szigorú felügyelete különösen indokolt. A Hivatal szoros felügyelete mellett biztosítható, hogy a víziközmű-szolgáltatók a víziközmű-üzemeltetés egyes tevékenységeit csak akkor szervezhetik ki, amennyiben azok valóban gazdaságilag indokolhatóak és jelentősen hatékonyabb működést eredményeznek.

5.4.3. Víziközmű-szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslat előkészítése A víziközmű-szolgáltatási piac a korábbi szabályozási környezet miatt erősen tagolt, a piaci szereplők száma kiugróan nagy volt még a 2013-as év elején is, ami a díjelőkészítést is alapjaiban határozta meg. Elsősorban az elaprózódott piaci szerkezet, illetve az egységes árazási elvek hiánya miatt a víziközmű-szolgáltatók díjaiban, díjképzési módszereiben és díjszerkezeteiben jelentős különbségek voltak megfigyelhetők. A korábbiakban a szolgáltatási díjak eltérően, pl. víziközmű-szolgáltatónként, településenként, víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és ezen belül is több szempont alapján (egytényezős/többtényezős díjképzés; bekötési vízmérő átmérője; felhasználó személye szerinti díjkategóriák stb.) kerültek meghatározásra, melyeket a jogalkotó törvényi szinten rögzített. A Hivatal a 2014-es év során kiemelt feladataként elkészítette, és a jogszabályban megállapított határidőben megküldte a nemzeti fejlesztési miniszter részére a víziközmű-szolgáltatás hatósági díjaira (valamint átadási áraira) vonatkozó javaslatát. A díjjavaslat elkészítése érdekében a Hivatal a díjmegállapításhoz szükséges adatokat bekérte a víziközmű-szolgáltatóktól. Az adatszolgáltatás szerkezete és tartalma annak érdekében került kialakításra, hogy a 2013-as év során végbemenő integrációs folyamat eredményeit minél teljesebb körben lehessen az elemzésekbe beépíteni. Az adatszolgáltatás alapján megtörtént az egyes díjelemként figyelembe vehető költségek csoportosítása is, úgy mint egyedi költségek, kiemelt kiadáscsoportok, szolgáltatói tevékenységek költségei, víziközmű-rendszerekhez kapcsolódó tevékenységek költségei, távvezetékekhez kapcsolódó költségek, rendszereken felmerült kapacitásköltségek, csapadékvíz kezeléséhez kapcsolódó költségek, szolgáltatói integrációhoz közvetlenül kapcsolódó költségek. Az előzetes adatbekérés során a Hivatal 2014 áprilisában 102 hatósági eljárást indított, melynek a víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkező – és adatszolgáltatásra köteles – víziközműszolgáltatókon túl az ellátásért felelős települési önkormányzatoknak további 55 darab határozatot bocsátott ki. Ez utóbbiak jelentősége abban állt, hogy a Hivatal díjjavaslatához elemzések készülhessenek azon települések esetében is, ahol a Hivatal jelölt ki víziközmű-szolgáltatót közérdekű üzemeltetőként. Az auditált adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megfelelő biztosítása érdekében a Hivatal 33 esetben küldött hibalistát a működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatók részére. A víziközmű-szolgáltatási díjjavaslathoz szükséges adatbekérés során 47 víziközmű-szolgáltató részére, víziközmű-szolgáltatónként 93 táblázat került megküldésre kitöltésre. A jelentős számú adattáblázat bekérését az integrációs folyamat és a kapcsolódó – év közben lezajlott –, a szolgáltatási és alapdíjakban pontosan bemutatandó víziközműrendszer átadás-átvételek is indokolták. Ezt követően az auditált adatokra vonatkozó adatbekérés során 2014 júniusában a Hivatal 95 további határozatot bocsátott ki. Az auditált adatbekérés során mindössze 2 esetben kellett az adatszolgáltatás teljesítésére való felszólítást küldeni a működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatók részére a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása kapcsán. További 45 esetben többszöri tényállás tisztázása volt indokolt, így összesen 109 alkalommal került adatszolgáltatási felhívás kiküldésre.

86


A költségadatok beérkezését követően a közműves ívóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében meghatározásra kerültek az indokolt működési költségek és a díjelemek, kialakításra került az árazási modell, illetve 2014. október 15-ére elkészült a díjakra vonatkozó javaslat is. A díjjavaslat részeként – a hatékony jogalkotás elősegítése érdekében – a Hivatal a díjmegállapítás részletes koncepcióját, a hatósági díjalternatívák előnyeit és lehetséges kockázatait a lakossági és nem lakossági felhasználók tekintetében, valamint a díjrendelet hatálybalépésével egyidejűleg szükséges jogszabályi módosításokra tett javaslatait is megküldte a nemzeti fejlesztési miniszter részére.


6. Hulladékgazdálkodási előkészítése

87

közszolgáltatási

díjak

meghatározásának

A 2013. évben a Hivatal megkezdte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyzetének felmérését és a díjfelügyeleti, valamint díjelőkészítő munkákhoz szükséges adatbázisok kiépítését. Ennek első lépéseként megkereste a települési önkormányzatokat egy átfogó adatbekérés érdekében, majd nyáron a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal vette fel a kapcsolatot, amely elsősorban a közszolgáltatási területek országos lefedettségét hivatott felmérni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóktól az adatbekérés elektronikusan történik. A nemzeti fejlesztési miniszter rendeletalkotási közszolgáltatási díjak szabályozásának előkészítését bekövetkezett jogszabályi változások következtében a vonatkozóan a Hivatalnak javaslatot – mely alapján alkothat – első ízben 2014-ben kellett tennie.

jogkörébe tartozó hulladékgazdálkodási is megkezdte a Hivatal. Az év közben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjára a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletet

6.1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ágazat helyzete A 2013. és 2014. években a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ágazat teljes szerkezeti átalakuláson ment át. A Ht. többszöri módosítása során a közszolgáltatást végző gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete és tevékenysége fokozatosan megváltozott. A felügyeleti díj számításához szükséges bevallások nyilvántartása, nyomon követése, valamint a bevallások alapján megállapított díjfizetési kötelezettség meghatározása szintén a Hivatal munkájának részét képezte. A felügyeleti díjbevallások – annak hiányában a települési önkormányzatok nyilatkozatai – alapján 2014 vonatkozásában 184 hulladékgazdálkodási közszolgáltató végzett közszolgáltatási tevékenységet, ebből 183 hulladékgazdálkodási közszolgáltató teljesítette tárgyévi bevallási kötelezettségét. A Hivatal egy hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval szemben egy alkalommal szabott ki eljárási bírságot, tekintettel arra, hogy a felügyeleti díjbevallást többszöri felszólítás ellenére sem teljesítette. Megállapítható tehát, hogy az ágazat átalakulása során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók száma 2014-ben folyamatosan változott. A Hivatal 2014. december 31. napján érvényben lévő adatbázisa alapján 144 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási közszolgáltató látta el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az ország területén. A Hivatalhoz beérkező, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját sérelmező (számottevően lakossági) panaszok 2014 során valamelyest csökkentek a korábbi évekhez képest, éves szinten mintegy 70 db panasz érkezett. A megkeresések jelentős részében az üdülőingatlanokat terhelő aránytalan díjfizetési kötelezettséget, valamint a műszaki tartalom megváltoztatása következtében megemelkedő díjat kifogásoltak.

88


6.2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítése A Hivatal 2014 első negyedévében meghatározta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítési tevékenységhez szükséges adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat meghatározó adatok, tényezők rendkívül nagy száma okán az egyes paramétereknek, illetve azok kombinációjának elemzése, valamint a nem megfelelően megadott adatok kiszűrése számítógéppel támogatott adatfeldolgozási rendszerrel történt. Az adatfeldolgozáshoz szükséges informatikai háttér kialakítása gondos előkészítő munkát igényelt a Hivatal munkatársai részéről. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítési munkához szükséges adatszolgáltatást az erre kötelezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kellett teljesíteniük. A Hivatal életében is újonnan bevezetésre kerülő, elektronikus ügyintézés kapcsán nélkülözhetetlen volt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók megfelelő, több fórumon történő tájékoztatása, valamint az elektronikus ügyintézéshez szükséges viszontazonosítási feltételek megteremtése. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók megfelelő tájékoztatása érdekében a Hivatal kiemelt figyelmet fordított a honlapján található hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó tartalmak folyamatos fejlesztésére is. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók – megváltozott jogszabályi környezetből fakadó – számviteli szétválasztási kötelezettsége kapcsán a Hivatal kidolgozta ajánlását, melyet szintén elérhetővé tett a honlapján. A Hivatal által kiküldött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat adatszolgáltatás teljesítésére kötelező határozatok eredményeként összesen 262 darab, a díjelőkészítés során felhasználható és értékelhető adatszolgáltatás érkezett be a Hivatalhoz. Ezek közül 127 a 2012. évben, míg 135 a 2013. évben végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozott.

20. táblázat: Hulladékgazdálkodási közszolgáltatók adatszolgáltatásai

Adatszolgáltatás során beérkezett adatok Adatszolgáltatással érintett tárgyév 2012. év 2013. év

Közszolgáltatók száma 127 135

Települések száma 2189 2259

Lakosság száma 7 397 354 8 443 365

Háztartások száma 3 313 669 3 770 426

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjelőkészítés a 2012-es és 2013-as évek hulladékgazdálkodási közszolgáltatás naturális és költségadatai alapján történt. Az adatszolgáltatásokban szereplő lakosok száma lefedte a népesség 90 százalékát.


89

28. ábra: Az adatszolgáltatás megoszlása területi szinten

Az adatszolgáltatás megoszlása 2013-ban

29. ábra: Az adatszolgáltatásban résztvevő települések lakosságszám szerinti megoszlása évenként

2012

2013 10%

21%

Adatszolgáltatásban szereplő lakosszám

Adatszolgáltatásban szereplő lakosszám

Adatszolgáltatásban nem szereplő lakosszám 79%

Adatszolgáltatásban nem szereplő lakosszám 90%

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításához a Hivatal elemezte a hulladékmennyiségek fajlagos értékeit, amely alapján meghatározható a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj továbbá a várható hulladékmennyiségek egy lakosra és háztartásra. Az elemzés során a kistelepülések és a városias jellegű települések fajlagos hulladékadatait határozta meg a Hivatal, ez alapján megállapítható, hogy a kistelepüléseken közel 200 kg/fő/év, míg a nagyobb településeken ez az érték közel 230 kg/fő/év.

90


30. ábra: A városias települések hulladékmennyiségi adatai megyei bontásban


91

6.3. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatos feladatok A katasztrófavédelmi szervek legutóbbi tájékoztatása alapján 2014-ben 190 település vonatkozásában került megszüntetésre az ideiglenes ellátásra történt kijelölés. A 2014. december 31. napján érvényben lévő adatbázis alapján 137 település tekintetében ideiglenes ellátás keretében történt a közszolgáltatás biztosítása 26 ideiglenesen kijelölt közszolgáltató által. 31. ábra: Ideiglenes kijelölések állapota

Katasztrófavédelmi kijelölések állapota 2014-ben 5%

4% 2014. évben lezárult kijelölések (190 településen) 2014. 12.31-én folyamatban lévő kijelölések (137 településen) Magyarország (KSH 3154 település)

91%

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó ideiglenes kijelölés keretében 2014. évben 13 közszolgáltatótól 21 db indokolt többletköltségek fedezésére irányuló kompenzációs igény érkezett a Hivatalhoz. A Hivatal 2014-ben 12 esetben tett javaslatot az előirányzat kezelőjének a többletköltségek fedezésére szolgáló támogatás folyósítására, összesen 134 871 300 Ft értékben. 7 db igénylés esetében hiányos adatszolgáltatás miatt érdemi javaslattételre nem került sor. 2014 végén beküldött 2 db kompenzációs igény esetében már 2015. évben született döntés, ezek közül egy esetben került sor érdemi javaslattételre 4 368 487 Ft összegben, míg a másik igénybejelentés esetében hiányos adatszolgáltatás miatt érdemi javaslattételre nem került sor. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazása, értelmezése kapcsán többnyire a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók, illetve helyi önkormányzatok részéről felmerülő állásfoglalás kérések megválaszolása a Hivatal feladatkörébe tartozik. 2014-ben az állásfoglalások jelentős részét a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény díjszámításra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására irányuló kérdések képezték.

92


6.4. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzések 6.4.1. Az ellenőrzések száma és eredménye Az ellenőrzések száma A Hivatal 21 hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval szemben indított hatósági ellenőrzést a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak jogszerűségének vizsgálata érdekében, mely 45 település 1 113 343 lakosát érintette. Az ellenőrzések eredménye Jogszabálysértő díj alkalmazását 7 ügyben tárta fel a Hivatal, ezekben az esetekben kötelezte a közszolgáltatót a jogszerűtlen díjalkalmazással elért többletbevétel visszatérítésére. Sor került továbbá 15, 2013-ról áthúzódó ellenőrzés lezárására is, melyek közül 11 esetben volt megállapítható jogszabálysértő díj alkalmazása.

6.4.2. A megállapított jogsértések típusai • • •

A 2013. első félévére lehetővé tett 4,2%-os díjemelés alapjának téves meghatározása A rezsicsökkentés alapjának téves meghatározása Műszaki tartalom jogszerűtlen megváltoztatása

A 2013-ban indult eljárások közel 70%-a, a 2014-ben indult eljárások közül már lezárult 16 eljárás közel fele tárt fel jogszabálysértést. Megállapítható, hogy a vonatkozó jogszabályok gyakori módosítása – 2013–2014 során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény csak a díjképzés tekintetében 5 alkalommal módosult relevánsan – megnehezítette a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók számára a jogkövető magatartást. A jogszabály szövegének helyes gyakorlati alkalmazása még több jogértelmezési kérdést vet fel, amelyet mutat, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók a Hivatal határozatainak közel 80%-át megtámadták a bíróság előtt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria ítéletei folyamatosan fejlesztik a Hivatal joggyakorlatát.


93

7. Fogyasztóvédelem A Hivatal kiemelt feladata a fogyasztói érdekek magas szintű védelmének megvalósítása, amelynek hatósági eszközei a következők: a szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése, a fogyasztók, felhasználók panaszainak kivizsgálása, továbbá – önálló szabályozó szervi jogállásából adódóan – minőségi követelmények meghatározása.

7.1. Szolgáltatás minősége 7.1.1. A villamosenergia-piac A szolgáltatásminőség-szabályozás a Hivatal által kialakított gyakorlat szerint négy pilléren nyugszik. Ez a négy szabályozási pillér a szabályozott terület jellegében, a szabályozás módjában és a követelmények be nem tartása következményeinek tekintetében is jelentős mértékben eltér egymástól. Ennek megfelelően külön szabályozás vonatkozik a szolgáltatás folyamatosságára, az ügyfélkapcsolatokra, a Garantált Szolgáltatásokra, valamint a feszültségminőségre. Fogyasztói elégedettségi vizsgálat A szolgáltatásminőség-szabályozással elért eredmények megismerése, és a további felhasználói igények felmérése érdekében immáron tizennyolcadik alkalommal készítette el a Hivatal az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatói engedélyesek felhasználóinak elégedettségét felmérő tanulmányt, amely 7200 lakossági fogyasztó és 2400 nem lakossági felhasználó véleményén alapszik. A tanulmány eredményeinek kiértékelésére, valamint a javítást célzó intézkedési tervek elkészítésére a 2014. évben is sor került. A felmérés módszertana megegyezett a 2013-ban alkalmazott eljárással, így a kapott eredmények számszerűen is közvetlenül összehasonlíthatók. Az elosztói tevékenységgel kapcsolatos vélemények két fő területre összpontosítva kerültek összegyűjtésre. Egyrészt a villamos energia eljuttatásának minősége (ezen belül pl. az ellátás folyamatossága, a feszültségingadozások lakossági fogyasztói és nem lakossági felhasználói érzékelése, minősítése, az üzemzavar-elhárítás), másrészt a kapcsolattartás (ezen belül pl. a műszaki jellegű ügyintézés) került a vizsgálat középpontjába. A villamosenergia-ellátás folyamatosságának hiányosságait, a hálózati hibák kijavításának hosszadalmasságát továbbra is problémaként említették a megkérdezettek, ez utóbbi kapta a relatív legalacsonyabb elégedettségi pontszámokat. A megkérdezettek mintegy 39 százaléka érzékelt rövid, 30 százaléka hosszabb feszültségkimaradást, hozzávetőleg 20 százaléka feszültségingadozást, körülbelül 9 százaléka pedig hálózati hibát, ezek az értékek egyben az utóbbi három év legkedvezőbb adatai. Az elosztói tevékenységek összességének megítélése azonban a 2013. évhez képest nem javult. Az egyetemes szolgáltatási területen a lakossági fogyasztókkal és a nem lakossági felhasználókkal való kapcsolattartás formáit, így a számlázás, a reklamációkezelés, az egyéb ügyfélszolgálati tevékenységek és a kommunikáció-tájékoztatás témakörét vizsgálta a felmérés. Annak ellenére, hogy elsősorban a telefonos ügyfélkapcsolati formát választanák a megkérdezettek, a tényleges kapcsolatfelvételben első helyen a személyes, és második helyen az internetes ügyintézés szerepel. A telefonos ügyintézés csak a harmadik helyen áll, ami jól jelzi az ezzel való elégedetlenséget. Kritikus pontként jellemzően a telefonos menürendszer körülményességét és a személyes ügyintézés során jellemző hosszú várakozási időt emelték ki a megkérdezett felhasználók.

94


A számlák érthetőségére vonatkozó lakossági fogyasztói vélemény az elmúlt években folyamatosan javult. Országosan a megkérdezettek 88 százaléka jónak minősítette a számla értelmezhetőségét, amely javulásnak számít a 2013. év 76 százalékával szemben. A lakosság körében a számlák érthetőségét a 2012-ben elfogadott, egységes számlakép alkalmazását elrendelő törvényi rendelkezések szolgáltatók általi végrehajtása javíthatta. Szolgáltatás folyamatossága, megbízhatósága, üzemzavarok A villamos energia elosztói engedélyesek által nyújtandó ellátási színvonal folyamatos javítása gazdasági ösztönzésének alapját a villamosenergia-ellátás hosszú idejű nem tervezett megszakadásainak átlagos gyakoriságára és időtartamára, valamint a nem szolgáltatott villamos energiának a rendelkezésre álló villamos energiára vonatkoztatott hányadosát képező kiesési mutatóra meghatározott minimális minőségi követelmények képezik. A VET alapján a Hivatalnak lehetősége van határozatban megállapítani az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát, amelyek – a szélsőséges időjárás hatásának ellensúlyozása érdekében – hároméves átlagok alapján kerültek meghatározásra, lehetőséget hagyva az engedélyesek felelősségén kívül eső kivételek kezelésére. A Hivatal határozatában a villamos energia elosztói engedélyesek által nyújtandó szolgáltatási színvonal gazdasági ösztönzésének alapját képező nemzetközileg elfogadott mutatókra meghatározott minimális minőségi követelményeken kívül további három elvárt színvonalmutató tekintetében is évenkénti százalékos mértékben meghatározott javulást írt elő. A villamosenergia-ellátás megbízhatósága 2013. évi színvonalának értékelésére 2014 júniusában került sor. Az értékelés alapján a 2011–2013. hároméves átlagok tekintetében minden elosztói engedélyes teljesítette a Hivatal határozatában előírt minimális minőségi követelményeket. A Hivatal az országos adatok vonatkozásában megállapította, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatosságának mérésére szolgáló mindhárom mutató évek óta tartó javuló tendenciája 2013-ban is folytatódott. 2013ban a felhasználók átlagosan 1,03 alkalommal tapasztaltak a villamosenergia-ellátásban hosszú idejű kimaradást, szemben a 2012. évi 1,16 alkalommal. 2013-ban egy felhasználó átlagosan 67 percet töltött villamosenergia-ellátás nélkül, ami jelentős javulás a 2012-es 76 perces értékhez képest. A kiesési mutató tekintetében 2013-ban is az előző évekhez hasonló, kismértékű javulás volt megfigyelhető. A hazai adatok nemzetközi összehasonlításban évek óta a középmezőnyben vannak. Az elvártszínvonal-mutatók tekintetében, melyek nemteljesítése nem jár közvetlen szankcióval, az elosztók sok esetben elmaradnak a követelményszinttől. A Hivatal a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet az elvártszínvonal-mutatók teljesítésének ösztönzésére. Az elosztói engedélyesek 2013. évi teljesítésének értékelése elérhető a Hivatal honlapján. Ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség A szolgáltatásminőség másik pillérét alkotó ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség 2008-ban, a VET akkor hatályba lépő rendelkezéseihez igazodva került újraszabályozásra. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség szabályozására létrehozott mutatószámrendszer egymásra épülő követelményekből piramisjellegűen lett felépítve. Ebben a piramisban a legalsó szintet azok a monitoring jellegű mutatók képezik, amelyekhez kapcsolódóan sem minimális minőségi követelmény, sem elvárt színvonal nem került meghatározásra. Ezek a mutatók az engedélyesek tevékenységének felmérésére, az engedélyesek összehasonlítására szolgálnak, és egy esetleges jövőbeli szabályozás alapjait képezhetik.


95

A szabályozási piramis középső szintjén azok a mutatószámok találhatók, amelyekre – részben jogszabályi előírásokon alapulva – elvárt szolgáltatási színvonalat állapított meg a Hivatal. Ezen követelmények be nem tartása utólagos hatósági ellenőrzést követően eredményezheti szankció alkalmazását. A szabályozási rendszer csúcsán azok a mutatószámok állnak, amelyekre vonatkozóan mind elvárt színvonalat, mind minimális minőségi követelményt megfogalmazott a Hivatal. Ez utóbbiak be nem tartása – az elmaradás mértékétől függően – két lépésben legfeljebb 100 millió Ft/mutatószám bírság kiszabását eredményezheti. Az elmúlt három év adatainak összefoglaló kiértékelése 2015 első negyedévében valósult meg. Garantált szolgáltatások A Hivatal által 2003-ban kiadott villamos energia elosztói, illetve egyetemes szolgáltatói engedélyesek egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményeinek meghatározása tárgyú, ún. Garantált Szolgáltatások (a továbbiakban: GSZ) határozatok 2008-ban az új jogi szabályozással összhangban megújításra kerültek. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt növekvő számban bekövetkezett üzemzavarok hatására a Hivatal 2009 novemberében felülvizsgálta az elosztói GSZ határozatokat, amelynek eredményeként a GSZ II. „Villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése” követelmény meghatározásánál figyelembe vette a szélsőséges időjárási hatásokat és meghatározta azokat az időtartamokat, melyek túllépése esetén a szélsőséges időjárási viszonyok következtében kialakuló hosszú idejű áramszünetek esetében a felhasználók anyagi kompenzációt kapnak. A kötbérfizetés automatizmusa fokozatos bevezetésének eredményeként 2011. január 1-jétől minden GSZ követelmény nem teljesítése automatikus kötbérfizetési kötelezettséget von maga után. A GSZ határozatok értelmében az elosztói engedélyesek 13, az egyetemes szolgáltatók pedig 5 minimális követelmény előírásainak be nem tartása esetén kötelesek kötbért fizetni a nemteljesítéssel érintett felhasználóknak. Az elosztói, illetve az egyetemes szolgáltatói engedélyesek GSZ-hez kapcsolódó 2013. évi tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére 2014-ben is sor került. Az elosztók által azonosított nem teljesített ügyek számának (18 570) csökkenése 2013-ban is folytatódott, a 2012. évi értéknek 77,73%-ára esett vissza. Országosan az összes kifizetett kötbér és a nem teljesített ügyek számának aránya a 2012-es 119,92%-ról 111,52%-ra csökkent 2013-ban. A 100% feletti arány 2013-ban is indokolt volt a GSZ II. és a GSZ IX. követelményekhez kapcsolódó többszörös kötbérfizetési előírás miatt. Az egyetemes szolgáltatók nem teljesített ügyei számának (10 361) csökkenése 2013-ban is folytatódott, az előző évhez képest közel 25%-os javulás történt. A kifizetett kötbérek számának és a nem teljesített ügyek számának aránya 2013-ban elérte a 100%-ot. A kifizetéseknek azonban csak 99,78%-a történt automatikusan, amely az utóbbi évek 100%-os arányához képest visszalépést jelent. A követelmények nemteljesítése miatt az elosztói engedélyesek közül az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az egyetemes szolgáltatók közül az E.ON Energiaszolgáltató Kft. fizetett kiemelkedő összegű kötbért az érintett felhasználóinak. Az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatók 2013. évi teljesítésének értékelései elérhetőek a Hivatal honlapján.

96


21. táblázat: A Garantált Szolgáltatások összesített adatai GSZ körébe tartozó ügyek száma, db

Nem teljesített ügyek száma, db

Automatikusan kifizetett kötbérek összes száma, db

ELMŰ Hálózati Kft.

2 256 705

2 948

2 948

2 948

17 430 000

ÉMÁSZ Hálózati Kft.

1 857 255

382

382

382

2 620 000

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.

1 002 002

2 668

3 287

3 288

22 696 520

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

1 568 598

3 526

3 547

3 548

21 287 000

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

2 116 090

5 748

5 944

7 182

41 424 000

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.

2 095 360

3 298

3 361

3 362

20 189 000

Elosztók összesen:

10 896 010

18 570

19 469

20 710

125 646 520

EDF DÉMÁSZ Zrt.

57 132

1 051

1 051

1 051

6 485 000

2 212 116

681

681

681

3 845 000

ÉMÁSZ Nyrt.

455 535

237

237

237

1 415 000

E.ON Energiaszolgáltató Kft.

425 239

8 392

8 369

8 392

45 720 000

3 150 022

10 361

10 338

10 361

57 465 000

14 046 032

28 931

29 807

31 071

183 111 520

Engedélyes

ELMŰ Nyrt.

Egyetemes szolgáltatók összesen Mindösszesen:

Kifizetett kötbérek összesen, db

Kifizetett kötbérek összesen, Ft

Feszültségminőség A Hivatal által kezdeményezett, az elosztói engedélyeseknél rotációs rendszerben 400 db feszültségminőség-mérővel végzett mérés meghonosította hazánkban az egységes feszültségminőségmérési kultúrát. A tapasztalatok alapján a Hivatal által 2008. április 7-én kiadott „Szakmai ajánlás egységes feszültségminőség-monitoring rendszer kialakítására” fő célja az elindított feszültségminőség-mérési kultúra folytatása és folyamatos fejlesztése volt. Az elosztói engedélyesek éves adatszolgáltatási kötelezettsége és azok kiértékelése a mérések folyamatos nyomon követését és fejlesztését hivatott elősegíteni. A villamos energia elosztói engedélyesek által 2013-ban végzett feszültség-minőség monitoring tevékenység értékelésére 2014 októberében került sor. A jelentések alapján az elosztói engedélyesek többségénél 1221-re csökkent a kisfeszültségű mérésekbe bevont mérőeszközök száma. A kisfeszültségű műszerek éves átlagos kihasználtsága 70 nap. Az országosan összesen vizsgált 9317 kisfeszültségű mérési pontból 91, tehát az összes mérési pont 0,97%-a tekinthető tartósan szabványtalan feszültséggel ellátottnak, amely kismértékű javulást jelent a 2012-es 1,35%-hoz képest. Figyelembe véve, hogy a mérések elhelyezésekor számos elosztó az általa problémásnak ítélt helyeken végzett méréseket, ezért ez az érték nem az elosztó hálózat tényleges minőségét, hanem sokkal inkább a mérőeszközök elhelyezésének hatékonyságát jellemzi. 2013-ban az elvégezett mérések mindössze 0,11%-ában lépett ki a feszültség értéke a szabványos ±10%-os tűrésmezőből, amely a 2012-ben mért 0,27%-os értékhez képest 0,14%-os javulást jelent. A középfeszültségű hálózatokon 294 mérőműszerrel történtek mérések 2013-ban, amely 10%-os növekedést jelent az eszközök számában az előző évhez viszonyítva. A mérések nagy száma elsősorban az E.ON elosztóknak köszönhető, melyek mérőműszereik számát immár több éve folyamatosan növelik, így 2013-ban már 279 műszerrel végeztek méréseket a középfeszültségű hálózataikon. Az EDF DÉMÁSZ 2012-ben kezdte meg a középfeszültségű mérőeszközök telepítését, melyek számát 2013-ban tovább növelte. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ részéről azonban továbbra sem


97

történt kezdeményezés a középfeszültségű mérések területén. A mérőműszerek éves átlagos kihasználtsága az előző évi értékkel közel azonosnak, 10,6 hónapnak adódott. A középfeszültségű hálózaton kialakított mérések az országos mérési időtartam 52,1%-át szolgáltatják. A középfeszültségű mérések mérési időtartama országosan 7,3%-kal nőtt, ezzel együtt a ±10% tűrésmezőből való kilépés időtartama 243,5 óráról 338,9 órára emelkedett, ami ugyan közel 40%-os növekedést jelent a 2012-es értékhez viszonyítva, de mértéke továbbra is minimális (0,015%) a teljes mérési időtartamhoz képest. A monitoring mérések mellett a szolgáltatott feszültség minőségéről további információk nyerhetők a tartósan szabványtalan feszültséggel ellátott felhasználók számának nyomon követésével. A 2011. évi beszámolótól kezdve a Hivatal a GSZ határozat „Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján” GSZ követelményére vonatkozó adatok fennállási idő szerinti bontását írta elő. Ezáltal láthatóvá válik az adott évben keletkezett és a korábbi évekről áthúzódott feszültségpanaszok száma és azok megoldásának hatékonysága is. A Hivatal GSZ határozata alapján az elosztói engedélyesek automatikusan kötbért fizetnek azoknak a felhasználóknak, akiknél méréssel beigazolódott a nem megfelelő feszültségminőség. A kötbérfizetés gyakorisága a feszültségprobléma fennállásának hosszával arányosan növekszik. A nem megfelelő feszültségű ellátás miatt 2013-ban országosan összesen 6,33 millió Ft-ot fizettek ki az elosztói engedélyesek a felhasználóknak, amely a 2012-ben kifizetett kötbérek összegéhez képest 77%-os csökkenést jelent. A csökkenés hátterében a nem teljesített ügyek számának visszaesése, illetve a folyamatban lévő ügyek hatékonyabb megoldása áll. A magasabb színvonalú ellátás, a felhasználói elégedettség növelése, továbbá a felhasználói panaszok számának visszaszorítása érdekében a Hivatal az elosztói engedélyesekkel együttműködve törekszik a feszültségminőség-monitoring mérések számának további növelésére.

7.1.2. A földgázpiac A szolgáltatásminőség-szabályozás a Hivatal által kialakított gyakorlat szerint a földgáziparban három pilléren nyugszik. A három szabályozási pillér a szabályozott terület jellegében, a szabályozás módjában és a követelmények be nem tartása következményeinek tekintetében is jelentős mértékben eltér egymástól. Ennek megfelelően külön szabályozás vonatkozik az ügyfélkapcsolatokra, a Garantált Szolgáltatásokra, valamint a szolgáltatás folyamatosságára. Fogyasztói elégedettségi vizsgálat A szolgáltatásminőség-szabályozással elért eredmények megismerése és a további felhasználói igények felmérése érdekében 2014-ben immáron tizennyolcadik alkalommal készítette el a Hivatal az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatói engedélyesek felhasználóinak elégedettségét felmérő tanulmányt. Az adatok felvétele során, országos szinten 7200 lakossági fogyasztó és 2400 nem lakossági felhasználó véleménye került felmérésre. A felmérés módszertana megegyezett a 2013ban alkalmazott eljárással, így a kapott eredmények számszerűen is közvetlenül összehasonlíthatók. Az elosztói tevékenységek közül a vizsgálat tárgya a szolgáltatásminőség, a műszaki ügyintézés, a tájékoztatás, a fogyasztás mérése és a környezeti hatások értékelése, valamint a szolgáltatott gáz minőségével kapcsolatos fogyasztói vélemények elemzése volt. 2013-hoz viszonyítva javult a gáz minőségével, a fogyasztásmérés megbízhatóságával, a tájékoztatással és a környezetvédelemmel való elégedettség és az összefoglaló elégedettségi mutató. Számos kritika érte ellenben a gázellátási szünetekről szóló tájékoztatás minőségét. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységek közül a számlázás, a panaszügyintézés, az ügyfélszolgálati tevékenység és a tájékoztatás színvonalát értékelték a fogyasztók. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban a villamosenergia-ellátás mellett a földgázellátás területén is tapasztalható, hogy az

98


internet egyre fontosabb szerephez jut az ügyintézés során, népszerűsége szinte megegyezik a személyes ügyfélszolgálatéval. A személyes ügyfélszolgálatot sokan kritizálták a hosszú várakozási idő miatt. Egyértelműen nőtt azonban az elégedettség a telefonos ügyfélszolgálat bizonyos elemeivel, a részszámla változtathatóságával, a tájékoztatási módokkal és a reklamációs ügyintézés bizonyos elemeivel kapcsolatban. A számlaképpel kapcsolatos elégedettség az utóbbi években ingadozást mutat, azonban 2014-ben az előző évi 59-ről 75 százalékra nőtt az egyetemes szolgáltatói számlák érthetőségének kedvező megítélése. A számlát nem kielégítőnek tartó felhasználóknak a problémát elsősorban az okozta, hogy nem értik a feltüntetett adatokat. Sokan kifogásolták a zsúfolt számlaképet is. A lakosság körében a számlák érhetőségét a 2012-ben elfogadott, egységes számlakép alkalmazását elrendelő törvényi rendelkezések szolgáltatók általi végrehajtása javíthatta. Szolgáltatás folyamatossága, megbízhatósága, üzemzavarok A Hivatal földgázelosztás minimális minőségi követelményének és elvárt színvonalának meghatározása tárgyú határozataiban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a földgázelosztói engedélyesek a 2013. évre vonatkozóan is eleget tettek. A földgázellátás megbízhatóságának, üzembiztonságának szabályozására a Hivatal 2014-ben új szabályozási koncepciót készített elő, amelyben figyelembe vette a korábbi értékelési rendszer előírásainak megfelelően beérkezett – javarészt javuló – teljesítések, karbantartási adatok alakulását. A súlyos üzemzavarok nyilvántartására a bevezetett új rendszer megkönnyíti az érintett üzemzavarok rendeletben is előírt adatainak ellenőrzését és elemzését. 2014-ben a Hivatal 7 db súlyos üzemzavarról kapott előírás szerinti bejelentést. Ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség elvárt színvonalának és minimális minőségi követelményének meghatározására vonatkozó határozatait 2009-ben adta ki a Hivatal. A 2014. évben nem történtek olyan jellegű jogszabályi változások, melyek új határozatok kiadását igényelték volna. A már kiadott határozatok tartalmának pontosítására, értelmezésére szükség szerint zajlottak egyeztetések a Hivatal és az engedélyesek között. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség szabályozására létrehozott mutatószámrendszer egymásra épülő követelményekből piramisjellegűen lett felépítve. Ebben a piramisban a legalsó szintet azok a monitoring jellegű mutatók képezik, amelyekhez kapcsolódóan sem minimális minőségi követelmény, sem elvárt színvonal nem került meghatározásra. Ezek a mutatók az engedélyesek tevékenységének felmérésére, az engedélyesek összehasonlítására szolgálnak, és egy esetleges jövőbeli szabályozás alapjait képezhetik. A szabályozási piramis középső szintjén azok a mutatószámok találhatók, amelyekre – részben jogszabályi előírásokon alapulva – elvárt szolgáltatási színvonalat állapított meg a Hivatal. Ezen követelmények be nem tartása utólagos hatósági ellenőrzést követően eredményezheti szankció alkalmazását. A szabályozási rendszer csúcsán azok a mutatószámok állnak, amelyekre vonatkozóan mind elvárt színvonalat, mind minimális minőségi követelményt megfogalmazott a Hivatal. Ez utóbbiak be nem tartása – a lemaradás mértékétől függően – két lépésben legfeljebb 100 millió Ft/mutatószám bírság kiszabását eredményezheti. Az elmúlt három év adatainak összefoglaló kiértékelése 2015 első negyedévében valósult meg. A földgázszektor esetében a szolgáltatási színvonal mutatók 2011. évtől lettek a jelenleg is alkalmazott elvárási szinttel azonossá. Az engedélyesek adatszolgáltatási rendje pedig 2012-től kezdve egyezik meg a villamosenergia-iparági gyakorlattal. Ennek eredményeként a földgáz- és a villamosenergiaszektor esetén az ügyfélkapcsolati szolgáltatások minőségellenőrzése és szankcionálása egységessé vált.


99

Garantált Szolgáltatások A szolgáltatásminőség-szabályozás második pillére a földgáziparban a 2010. évben került bevezetésre. A szabályozási folyamat utolsó lépéseként 16 db, az egyedi felhasználókat érintő, minimális követelményeket meghatározó ún. Garantált Szolgáltatások (GSZ) határozat került kiadásra a földgáz elosztói engedélyesek és egyetemes szolgáltatók részére. A Garantált Szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan első alkalommal a 2011. év vonatkozásában kellett adatot szolgáltatniuk az engedélyeseknek. A kötbérfizetés automatizmusa fokozatos bevezetésének eredményeként 2013. január 1-jétől minden GSZ követelmény nem teljesítése automatikus kötbérfizetési kötelezettséget von maga után. Az elosztói engedélyesek 9, az egyetemes szolgáltatók 5 minimális követelmény előírásainak be nem tartása esetén kötelesek kötbért fizetni a nemteljesítéssel érintett összes felhasználónak. A 2013. évre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a Hivatal elkészítette a földgázelosztói engedélyesek és egyetemes szolgáltatók Garantált Szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységének értékelését. Az elosztói engedélyeseknél a 2013. évi összesített adatok alapján a GSZ körébe tartozó ügyek száma a 2012. évi értékhez viszonyítva 6,5%-os csökkenést mutat, azonban a nem teljesített ügyek számának csökkenése még ennél is jelentősebb,13,3%-os. A kötbérfizetéssel zárult, nem teljesített ügyek aránya a 2012. évi 68%-hoz képest jelentős mértékben, 100%-ra nőtt. A kötbérkifizetések 99,82%-a automatikusan történt. 22. táblázat: A Garantált Szolgáltatások összesített adatai GSZ körébe tartozó ügyek száma (db)

Nem teljesített ügyek száma (db)

Automatikusan kifizetett kötbérek összes száma (db)

Kifizetett kötbérek összesen (db)

Kifizetett kötbérek összesen (Ft)

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

51 368

402

402

402

2 070 000

ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.

117 173

17

17

17

85 000

FŐGÁZ Földgázelosztási kft.

49 822

2

0

2

10 000

E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.

56 357

295

295

295

Magyar Gázszolgáltató Kft.

18 299

0

0

0

TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.

147 699

392

392

392

1 960 000

Elosztók összesen:

440 718

1 108

1 106

1 108

5 685 000

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

153 480

6677

47

163

815 000

Fővárosi Gázművek Zrt.

90 327

80

80

80

400 000

TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.

389 430

312

130

312

1 560 000

E.ON Energiaszolgáltató Kft.

104 585

1 900

1896

1 900

9 560 000

Egyetemes szolgáltatók összesen

737 822

8 969

2153

2455

12 335 000

1 178 540

10 077

3259

3563

18 020 000

Engedélyes

Mindösszesen:

1 560 000 0

Az egyetemes szolgáltatók esetében a GSZ körébe tartozó ügyek száma az előző évhez képest 8,47%os növekedést mutat. A FŐGÁZ Zrt. kivételével minden engedélyesnél növekedés tapasztalható. Az elosztói engedélyesekhez hasonlóan az egyetemes szolgáltatók esetében is nőtt a nem teljesített ügyekhez kapcsolódó kötbérkifizetések aránya, a 2012. évi 3,34%-ról 27,4%-ra. A kötbérkifizetések 87,7%-a automatikusan történt. Az elméleti 100%-os kifizetési aránytól való jelentős eltérés szinte kizárólag a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-nek tulajdonítható. Az elmaradás okát a Hivatal hatósági eljárás keretében vizsgálja.

100


2013-ban az „Információadás dokumentált megkeresésre” GSZ követelmény vonatkozásában mutatták az egyetemes szolgáltatók és az elosztói engedélyesek is a legnagyobb nem teljesített ügyszámot, ezért az ügyviteli rendszereik fejlesztése továbbra is fontos és szükséges.

7.2. Felhasználói panaszok, tájékoztatás-kérések A fogyasztók a Hivatalhoz alapvetően szerződésszegéssel, kereskedőváltással és számlázással kapcsolatos panaszaikkal fordulnak. A számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok egy része intézésének kötelezettsége 2008. január elsejétől hatáskörmegosztás miatt átkerült a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH), míg a nem lakossági számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos panaszokat a Hivatal vizsgálja ki továbbra is. Megállapítható, hogy az előző évekhez hasonlóan 2014. évben is az engedélyesek által megállapított szabálytalan vételezés miatti panaszok tették ki a panaszok jelentős hányadát. A lakossági panaszok között – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is jellemző a több engedélyest érintő, ezáltal komplexebb kivizsgálást igénylő kereskedőváltások meghiúsulása vagy elhúzódása, a kereskedőváltást követően késedelmesen megkezdett számlázások, a régi kereskedővel történő elszámolási viták miatti panaszok. Megállapítható azonban, hogy ezen panaszok mennyisége és aránya az összes panaszon belül nem növekedett az előző évekhez képest. Továbbra is érkeznek szerződés nélkül vételező felhasználási helyek kikapcsolására, a szerződés nélkül vételezett villamos energia és földgáz kiszámlázására vonatkozó panaszok is. A 2014. május 3-án hatályba lépett gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről szóló 118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, ezzel ezekben az ügyekben a Hivatal hatásköre megszűnt. A Hivatalnál 2014. január 1-jén mintegy 6000 nyitott panaszügy volt folyamatban. A Hivatal 2014ben a fogyasztóvédelmi terület szervezeti megerősítésével és a munkafolyamatok újraszervezésével elérte, hogy a nyitott panaszok állománya 25%-kal 4452 db-ra csökkent. A 2014. évben 1599 új panasz érkezett a Hivatalhoz és összességében 2871 panasz került lezárásra. A Hivatal a fogyasztók, felhasználók tájékoztatása érdekében ügyfélszolgálati tevékenységet is végez, amelynek elsődleges feladata a rezsicsökkentéssel kapcsolatos zöld szám üzemeltetése, valamint az egyéb megkeresések megválaszolása, kezelése telefonon, írásban és személyesen. A legtöbb kérdés a rezsicsökkentés pontos mértékére, bevezetésének pontos ütemére, valamint annak elszámolására vonatkozott. A felhasználók tájékoztatást kértek a vonatkozó jogszabályokról, a társasházak különleges helyzetéről, a közös képviselők tájékoztatási kötelezettségéről. 2014-ben a rezsicsökkentéssel kapcsolatban 6738 db hívás érkezett.


101

32. ábra: Rezsicsökkentéssel kapcsolatos zöldszám-megkeresések havi bontásban (2014-ben) 4500 3955

4000 3500 3000 2500 2000 1500

821

1000 500

347

395

224

189

150

137

184

173

95

68

0 Január Július

Február Augusztus

Március Szeptember

Április Október

Május November

Június December

33. ábra: Rezsicsökkentéssel kapcsolatos zöldszám-megkeresések közszolgáltatási áganként (2014-ben)

Villany 12% 2%

29%

8%

4%

Gáz Távhő Hulladék

0%

Víz

9%

Csatorna

5% 5%

26%

Kéményseprés PB Társasház Egyéb

Az ügyfélszolgálat a fentiek mellett az év folyamán 3342 olyan tájékoztatás kérésére vonatkozó telefonhívást fogadott, amelyekben a felhasználók a szolgáltatójuk által tanúsított eljárás miatt kértek információt a Hivataltól, továbbá közel 2000 alkalommal levélben adott felvilágosítást a fogyasztók számára.

7.3. Szabályzatok jóváhagyása Az egyetemes szolgáltatói, valamint elosztói engedélyesek üzletszabályzatai a felhasználók szerződéses kapcsolatait alapvetően meghatározó dokumentumok. Fontos elvárás azokkal szemben, hogy a szolgáltatási területekre vonatkozó jogszabályi környezettel összhangban legyenek, így amikor az irányadó jogszabályok változnak, az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatukat felülvizsgálni, átdolgozni és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz. Az egyetemes szolgáltatók üzletszabályzat-

102


módosítási kérelmeinek elfogadására minden esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság véleményének kikérését követően került sor. 2014-ben a villamosenergia-piac vonatkozásában három egyetemes szolgáltatói és két elosztói engedélyes üzletszabályzatát érintő határozat kiadására került sor. A földgázpiac területén a Hivatal a 2014. év során öt egyetemes szolgáltatói, továbbá három elosztói engedélyes részére adott ki meglévő üzletszabályzatot módosító határozatot.

7.4. Ellenőrzések 2014-ben számos villamos energia és földgáz elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyes ellenőrzésére került sor a számlázási tevékenységgel, a szerződések kezelésével, az üzletszabályzatok elérhetőségével, az ügyfélszolgálatok működtetésével, továbbá a szolgáltatásminőségi követelmények teljesítésével kapcsolatosan. A lefolytatott eljárások során – amennyiben az elkövetett jogsértés azt indokolta – bírsággal szankcionálta a Hivatal az engedélyesek magatartását. Számlázási tevékenységet érintő ellenőrzések: Egy földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes ellen a részszámlákban elszámolt földgáz mennyiségének, míg két villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyes ellen a részszámlák fizetési határidejének ellenőrzésére indított hatósági eljárást a Hivatal. Az eljárások során megállapításra került, hogy az engedélyesek megsértették az Üzletszabályzataikban foglaltakat, így a Hivatal kötelezte az engedélyeseket az Üzletszabályzatuknak megfelelő eljárásra, és – az alkalmazott engedélyesi gyakorlatok jelentős felhasználói érintettségére tekintettel – 2 millió, 3 millió, illetve 4 millió Ft bírság megfizetésére. A számlákon alkalmazott átlagos fűtőérték meghatározásának és a korrekciós tényező számításának gyakorlatát is vizsgálta a Hivatal 2014-ben. Az ellenőrzés öt földgáz elosztói engedélyest és négy egyetemes szolgáltatót érintett. Az engedélyesek nyilatkozatai alapján a Hivatal megállapította, hogy a vizsgálat alá vont engedélyesek által alkalmazott gyakorlat eltérő ugyan, ám nem ütközik jogszabályi vagy szabályzati előírásba. A Hivatal egyik engedélyes esetében sem állapított meg jogsértést. A szerződések kezelésével kapcsolatos ellenőrzések: A Hivatal 4 db villamos energia egyetemes szolgáltatói és elosztói engedélyes lakossági fogyasztók kikapcsolására és szerződéseinek felmondására alkalmazott gyakorlatát vizsgálta. Eljárása során a Hivatal az engedélyesek nyilatkozatai és adatszolgáltatása alapján feltárt ugyan jogértelmezési véleményeltéréseket, melyeket lezáró határozatban egyértelműsített, azonban kötelezés, vagy bírság kiszabása nem volt indokolt. Üzletszabályzatok elérhetőségét érintő ellenőrzések: Villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyes üzletszabályzatának honlapon való elérhetőségét ellenőrizte a Hivatal. A tényállás feltárása, valamint az engedélyes nyilatkozata alapján megállapításra került, hogy az engedélyes nem teljesítette maradéktalanul üzletszabályzata elektronikus elérhetőségére vonatkozó szabályokat, ezzel akadályozta a felhasználói jogérvényesítés lehetőségét. Az eljárás során az engedélyes nyilatkozatai a jogsérelmekre nézve érdemi magyarázattal nem szolgáltak. A Hivatal az eljárást lezáró határozatban határozta meg az engedélyes által végrehajtandó informatikai és honlapfejlesztési elvárásokat, melyek végrehajtását bírság kiszabására való figyelmeztetés mellett írt elő.


103

Ügyfélszolgálatokat érintő ellenőrzések: 2014-ben a Hivatal több alkalommal, különböző engedélyeseket érintően tartott előzetes bejelentés nélküli ellenőrzéseket az engedélyesek ügyfélszolgálati irodáin. A Hivatal három-három villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes szolgáltatói engedélyest érintően vizsgálatot folytatott le arra vonatkozóan, hogy az engedélyesek betartják-e a személyes ügyfélszolgálatok működésére vonatkozó jogszabályi és üzletszabályzati előírásokat. Az ügyfélszolgálati irodák ellenőrzésére két fázisban került sor: az előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések kiegészítéseképpen minden esetben nyilatkozatokat kért be a Hivatal az engedélyesektől. Az ellenőrzés tárgyát képezte az ügyfélkiszolgálás, az ügyfél-tájékoztatás, a formanyomtatványok rendelkezésre állása, valamint az előrefizetős mérők feltöltése. Az ellenőrzések eredményeképpen több kötelezés született, elsősorban formanyomtatványok és ügyfél-tájékoztatók rendelkezésre állása tárgyában, illetve – súlyos hiányosságok feltárása miatt – három eljárást lezáró határozatban bírság kiszabására is sor került, egyenként 300.000 Ft, összesen 900.000 Ft összegben. A Hivatal egy villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyes ügyfélszolgálati irodája nyitva tartásának és telefonos ügyfélszolgálata elérhetőségének vizsgálata során megállapította, hogy az engedélyes megsértette az állandó ügyfélszolgálati irodák kötelező nyitva tartására, a telefonos ügyfélszolgálatok működésére, valamint az előre fizetős mérők feltöltésének biztosítására vonatkozó – jogszabályi és Üzletszabályzatban megállapított – előírásokat. Mivel az ellenőrzés alapján indult eljárás során az engedélyes nyilatkozataiban a jogsérelmekre nézve érdemi magyarázattal nem szolgált, Hivatal a kötelezésen túl 15.000.000 Ft bírságot is kiszabott. A szolgáltatás minőségi követelményeit érintő ellenőrzések: A Hivatal 2014-ben mind a hat villamosenergia-ipari elosztói engedélyessel szemben hatósági eljárást indított annak érdekében, hogy az engedélyesek által megküldött adatok vizsgálatával, valamint az adatgyűjtési rendszerek helyszíni ellenőrzésével meggyőződjön arról, hogy az ellátás megbízhatósággal, üzembiztonsággal kapcsolatban szolgáltatott adatok hitelt érdemlőek, a valóságot hűen tükrözik. A vizsgálat alá vont engedélyesek adatszolgáltatásai megfelelőek voltak, hiteles alapjául szolgáltak a rendszerhasználati díjak csökkentésére vonatkozó szabályok alkalmazásának. Jogsértést vagy a Hivatal határozatában foglalt szabályoktól eltérő módon történő adatgyűjtést a Hivatal az ellenőrzés során nem tárt fel. A Garantált Szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a Hivatal 2014-ben két-két villamos energia és földgáz elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyessel szemben indított hatósági ellenőrzést. Az ellenőrzések során az engedélyesek által megküldött adatok vizsgálatával, a kiválasztott követelményekhez bekért tételes adatszolgáltatás és az összesített adatszolgáltatás összevetésével, az adatgyűjtési rendszerek helyszíni ellenőrzésével, továbbá a kiválasztott ügyek tételes vizsgálatával győződött meg arról, hogy a Garantált Szolgáltatásokkal kapcsolatban szolgáltatott adatok hitelt érdemlőek, és a GSZ határozat alapján fizetendő kötbérek minden arra jogosult felhasználó számára kifizetésre kerültek. A Hivatal egyik engedélyes esetében sem állapított meg olyan mértékű jogsértést, vagy a szabályoktól eltérő módú adatgyűjtést, amely miatt bírság kiszabását látta volna indokoltnak. Ugyanakkor öt engedélyes esetében kötelezést írt elő a Hivatal: a válaszadási határidőt számító algoritmus kijavítására, a feszültségpanasz kivizsgálásához kapcsolódó határidők nyomon követésére, azok túllépése esetén a kötbérek kifizetésére, az összesített, valamint a tételes adatszolgáltatás összhangjának biztosítására, a felhasználók tervezett üzemszünetekhez való pontos hozzárendelésének megvalósítására.

104


Egyéb fogyasztóvédelmi célú ellenőrzések: A Hivatal két földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes esetében vizsgálta a szolgálati lakások lakossági felhasználóvá minősítését. A Hivatal a tényállás feltárását elvégezte, az ügymenetet ellenőrizte, amelyek alapján eljárás megindítása nem volt indokolt, szankció, bírság kiszabása nem merült fel. Átfogó ellenőrzések: 2014-ben egy földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes átfogó, fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésére indított hatósági eljárást a Hivatal. Az ellenőrzés kiterjedt a telefonos és a személyes ügyfélszolgálatra vonatkozó szolgáltatásminőségi követelmények betartására, a fogyasztók honlapon keresztül történő tájékoztatására, a tartozás miatti kikapcsolások utáni visszakapcsolások időtartamára, a tartozással rendelkező felhasználási helyen alkalmazott szerződéskötési folyamatra és a személyes ügyfélszolgálati irodák elhelyezkedésére és nyitva tartására. Az eljárás eredményeként a Hivatal több tárgykörben kötelezte az engedélyest, majd ezen kötelezések betartását utóellenőrzés keretében vizsgálta. Mivel az engedélyes az ügyfélszolgálati fiókirodák megnyitására vonatkozó kötelezéseknek nem megfelelően tett eleget, így a Hivatal 1 millió Ft bírság kiszabása mellett döntött.


105

8. Támogatási rendszerek 8.1. Kötelező átvételi rendszer A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében hazánk támogatja a megújuló energiaforrások, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználását. A megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze a kötelező átvételi (a továbbiakban: KÁT) rendszer, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető.

8.1.1. A kötelező átvételi rendszer működési keretei A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit szabályozó jogszabályokat az alábbi összefoglaló mutatja be: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet (a továbbiakban: Szétosztási rendelet)

A VET alapján a termelő kérésére a Hivatal határozatban állapítja meg a megújuló forrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia KÁT-rendszer keretében átvehető mennyiségét és az átvétel időtartamát. Az időtartam lejártával vagy az átvételi időtartamra engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A KÁT-rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározásával biztosítható, hogy a termelő legfeljebb a befektetés megtérüléséig kapja a támogatást. Biomassza- és biogázerőművek esetén a benchmark átvételi idő 15 év, míg a depóniagázt felhasználó erőművek esetén 5 év. Amennyiben bármely más támogatásban részesül az erőmű, az átvételi idő ezzel arányosan kerül csökkentésre. A többi technológia esetében minden erőműre egyedileg határozza meg a Hivatal az átvételi időt és mennyiséget. A támogatott átvételi ár különbözik a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. A KÁT-rendszer működésének alapját az ún. KÁT-mérlegkör jelenti, mely 2008 januárjától működik. A VET értelmében a KÁT-rendszerbe villamos energiát értékesítő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek felelőse az átviteli rendszerirányító (a MAVIR Zrt.) mint Befogadó. Az átviteli rendszerirányító (Befogadó) feladata a kötelezően átveendő villamos energia átvétele, a KÁT-mérlegkör működtetése, ennek keretében a menetrendtől való eltérések kiegyenlítése, valamint a KÁT-rendszerben átvett villamos energia mennyiségének szétosztása, értékesítése és elszámolása. A rendszer 2014. évi működését a 34. ábra illusztrálja.

106


34. ábra: A KÁT-mérlegkör működése 2014. január 1-jétől

Forrás: MAVIR

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője (Értékesítő) – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel – jogosult és köteles a KÁT-mérlegkörhöz csatlakozni. A MAVIR Zrt. mint KÁT-mérlegkör-felelős mérlegkörtagsági szerződést köt az Értékesítőkkel. A MAVIR Zrt. mint Befogadó a mérlegkörbe érkező villamos energiáért kifizeti az átvételi árat az értékesítőnek. A KÁT-értékesítőktől átvett villamosenergia-mennyiség időben többé-kevésbé állandó (ún. „zsinór”) mennyisége az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre a mérlegkörükhöz tartozó, egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztással arányosan kerül szétosztásra (allokáció). A villamosenergiakereskedők által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztás csak akkor mentesül az allokáció alól, ha a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatás a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, • az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon kerül biztosításra, és • az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások is biztosítottak. A fennmaradó szétosztandó villamosenergia-mennyiség (a teljes mennyiség ~40%-a) a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kerül értékesítésre, ami a MAVIR feladata. •

A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia többletköltsége (piaci érték feletti támogatástartalma) az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre kerül szétosztásra a rájuk osztott villamos energiához kapcsolódóan. Az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre allokált többletköltségek továbbhárítása kétoldalú megállapodások keretében történhet, a felek önkéntes megállapodása szerint.


107

8.1.2. A KÁT-rendszer 2014. évi adatai 2014-ben a kötelező átvétel (KÁT) keretében az arra jogosult villamosenergia-termelők 2411,51 GWh (ebből megújuló bázison: 2392,2 GWh, hulladékbázison: 6,69 GWh) villamos energiát értékesítettek, amely az előző évhez képest jelentős, közel 30%-os növekedést mutatott. A legnagyobb növekedés a szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek esetében következett be (több mint hétszeres bővülés), hiszen 2013 során a vegyes tüzelésű erőművek jogszabályi változás alapján újra visszakerültek a kötelező átvételbe, így a megelőző évek csökkenő tendenciája 2014-ben a várakozásoknak megfelelően növekedésbe váltott át. Ezzel szemben a tisztán biomassza-tüzelés az előző évben megfigyelhető bővüléssel ellentétben stagnált 2014-ben (a 2013. évi növekedés a Pannon Hő Kft. pécsi szalmatüzelésű erőművének beindulásával volt magyarázható). A vegyes tüzelésű erőműveken kívül a vízerőművek KÁT-os értékesítésének növekedése tekinthető még számottevőnek (+42%), közülük is a rendkívül jó vízjárási viszonyoknak köszönhetően magas kihasználtsággal működő nagy tiszai vízerőművek értékesítése ugrott meg jelentősen a tavalyi év során (+47%), de a kis vízerőművek termelése is – részben ugyanezen okból kifolyólag – növekedett 2014-ben (+31%). 2014-ben számos új naperőmű kezdte meg KÁT-rendszerbe történő értékesítését, ily módon az ötszörösére, kb. 7 GWh-ra nőtt a napenergia alapú KÁT-os villamosenergia-értékesítés. Jelentősen bővült a hulladék alapú KÁT-értékesítés is (+27%), amely egy erőmű (polgári gumiégető) újraindulásának, illetve termelésbővülésnek köszönhető. A vegyes tüzelés felfutásához kapcsolódóan jelentősen nőtt az eltérő (nem megújuló és nem hulladék) tüzelőanyag alapú KÁT-os értékesítés is. A biogáz- és depóniagázalapú KÁT-os értékesítés új erőművek beépülése következtében némileg bővült 2014-ben. A szélenergia-alapú KÁT-os értékesítés enyhén csökkenő tendenciát mutatott, amely valószínűleg a kedvezőtlenebb szélviszonyoknak tudható be (hiszen a KÁT-os beépített kapacitás nagysága nem változott). 23. táblázat: A KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség (GWh) 2013 Szélenergia Vízenergia, ebből: 5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű Biomassza-tüzelés (tisztán) Szén-biomassza vegyes tüzelés Biogáz Depóniagáz Szennyvízgáz Napenergia Megújuló összesen Hulladék Eltérő tüzelőanyag 14 Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag:

2014

Változás (GWh)

Változás (%)

687,12 204,15

623,64 289,93

–63,48 85,78

–9,24% 42,02%

58,62

76,68

18,06

30,82%

145,53

213,24

67,71

46,53%

728,09 74,50 118,25 47,71 0,98 1,36 1 862,15 5,27 0,72

727,27 561,76 128,60 54,20 0,00005 6,81 2 392,20 6,69 12,62

–0,82 487,26 10,36 6,49 –0,98 5,45 530,05 1,42 11,90

–0,11% 654,04% 8,76% 13,61% –99,99% 401,41% 28,46% 26,91% 1650,68%

1 868,14

2 411,51

543,37

29,09%

14 Nem megújuló és nem hulladék energiaforrások az egyébként megújuló energiaforrást vagy hulladékot felhasználó erőművekben. Ha arányuk az adott erőmű esetében nem haladja meg a teljes tüzelőanyag-felhasználás 10%-át, akkor ezek is kötelező átvétel alá tartoznak (alacsonyabb áron).

108


A KÁT-rendszer keretében értékesítő – megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyagból termelő – erőművek összes beépített kapacitása a 2014. év végére 816,1 MW-ot tett ki (ebből a megújuló alapon termelő erőművek KÁT-os teljesítőképessége 797,39 MW-ot) 15. A KÁT keretében értékesítő vegyes tüzelésű erőművek kapacitása a megelőző években bekövetkezett csökkenést követően 2014 végére jelentősen megnőtt a KÁT-rendszerbe történő visszakerülésük következtében. Emiatt már nemcsak a Mátrai, hanem a Bakonyi és a Vértesi Erőmű is értékesített a KÁT-rendszerben 2014 folyamán, összesen 219,72 MW számított KÁT-kapacitással. Kapacitásnövekedés volt továbbá megfigyelhető az új belépő erőművek miatt a biogáz, a depóniagáz, illetve a napenergia esetében is. A szélerőművek esetében a kötelező átvétel keretében értékesítők kapacitása változatlan maradt 2014ben. A Hivatal a megelőző években 330 MW kapacitásra adott ki engedélyt, ezek az erőművek szinte mind felépültek. Új szélerőmű létesítésére (a hálózatra nem csatlakozó egységeket, illetve a háztartási méretű kiserőműveket kivéve) csak pályázat alapján van lehetőség, így növekedésre csak ilyen tender kiírása esetén lehet számítani. Az egyes technológiákra vonatkozó kapacitásadatokat a 25. táblázat mutatja be.

24. táblázat: A KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása a tárgyév végén (MW) 2013 Szélenergia Vízenergia, ebből: 5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű Biomassza-tüzelés (tisztán) 16 Szén-biomassza vegyes tüzelés 17 Biogáz Depóniagáz Szennyvízgáz Napenergia Megújuló összesen Hulladék Eltérő tüzelőanyag Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag

2014

Változás (MW)

Változás (%)

324,45 57,04

324,45 57,00

0,00 –0,04

0,00% –0,06%

16,14

16,10

–0,04

–0,23%

40,90

40,90

0,00

0,00%

137,25 13,08 33,74 12,31 0,33 2,09 580,29 1,06 0,40

137,59 219,72 38,71 12,79 0,33 6,81 797,39 8,52 10,19

0,34 206,64 4,97 0,48 0,00 4,71 217,10 7,46 9,79

0,24% 1580,13% 14,72% 3,90% 0,00% 224,92% 37,41% 706,34% 2441,97%

581,75

816,10

234,35

40,28%

15 A vegyes tüzelésű erőművek esetében a KÁT-ban értékesített villamos energia arányában vettük figyelembe a beépített teljesítményt. A tisztán biomassza alapú termelés esetében a biomassza-felhasználás arányával került korrekcióra a beépített teljesítmény. 16 A felhasznált biomassza arányában. 17 A KÁT-ban értékesített villamos energia arányában.


109

A Hivatal az átvételi árakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően (a 2013. évre visszatekintő 1,95%-os inflációval megegyező mértékben, illetve annak egy százalékponttal csökkentett értékével 18) növelte 2014-re a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból előállított villamos energia esetében. A 2014. év végén ugyancsak elvégezte a Hivatal a fent említett korrekciót. A 2014. év január–október hónapjaira közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított havi fogyasztói árindexek átlagát figyelembe véve tehát –0,09%-kal, illetve ennek egy százalékponttal csökkentett értékével (–1,09%) csökkentek az átvételi árak 2015. január 1-jétől. 19 Az alábbi táblázatok a termelőknek a KÁT-rendszer keretében kifizetett összegek, átlagos átvételi árak és „támogatások” 20 alakulását mutatják 2013 és 2014 vonatkozásában. A megújuló, hulladék, illetve eltérő tüzelőanyag-alapon termelők számára kifizetett összegek a KÁT-értékesítés jelentős bővülése, illetve kisebb részben a tarifák inflációt követő indexálása miatt növekedtek.

25. táblázat: A KÁT keretében kifizetett összeg (Mrd Ft) Változás 2013 2014 (Mrd Ft) Szélenergia Vízenergia, ebből: 5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű Biomassza-tüzelés (tisztán) Szén-biomassza vegyes tüzelés Biogáz Depóniagáz Szennyvízgáz Napenergia Megújuló összesen Hulladék Eltérő tüzelőanyag Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag

Változás (%)

23,20 4,54

21,43 6,39

-1,77 1,86

-7,62% 40,95%

1,90

2,51

0,61

32,13%

2,64

3,89

1,25

47,29%

24,30 2,45 3,91 1,49 0,03 0,04 59,95 0,14 0,01

24,88 19,47 4,33 1,71 0,000002 0,22 78,42 0,16 0,23

0,58 17,02 0,42 0,22 -0,03 0,18 18,47 0,02 0,22

2,38% 693,37% 10,76% 14,79% -99,99% 406,24% 30,81% 13,38% 1701,66%

60,11

78,82

18,71

31,13%

18 Inflációval változott azon megújulós erőművek esetében, melyek 2008. január 1-je előtt szereztek KÁT-jogosultságot, vagy legalább eddig benyújtották hiánytalan KÁT-kérelmüket (kivéve az 5 MW feletti vízerőműveket). A többi erőmű esetén infláció mínusz egy százalékponttal változtak az átvételi árak. 19 Az aktuális árak megtalálhatóak a http://www.mekh.hu/hatosagi-arak-2/villamos-energia/kotelezo-atvetel.html honlapcímen. 20 A „KÁT-támogatás” a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözetének, valamint az értékesített villamos energia mennyiségének szorzata.

110


26. táblázat: Átlagos átvételi árak (Ft/kWh) 2013

2014

Változás (Ft/kWh)

Változás (%)

Szélenergia

33,76

34,36

0,60

1,78%

Vízenergia, ebből:

22,22

22,06

–0,17

–0,75%

32,37

32,69

0,32

1,00%

18,14

18,23

0,09

0,52%

Biomassza-tüzelés (tisztán)

33,37

34,20

0,83

2,50%


32,94

34,66

1,72

5,22%

Biogáz

33,04

33,65

0,61

1,84%

Depóniagáz

31,14

31,46

0,32

1,04%

Szennyvízgáz

33,99

36,30

2,31

6,79%

Napenergia

32,18

32,49

0,31

0,96%

Megújuló összesen

32,20

32,78

0,59

1,82%

Hulladék

27,16

24,26

–2,89

–10,66%

Eltérő tüzelőanyag

18,09

18,62

0,53

2,91%

Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag

32,18

32,69

0,51

1,58%

5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű

A kötelező átvételű villamos energia árában a termelőknek nyújtott „támogatás” a támogatott kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár 21 (2013-ban 12,63 Ft/kWh, 2014-ben 12,26 Ft/kWh) különbségeként került kiszámításra. A „támogatás” forrását az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősök adják, amelyekre a MAVIR Zrt. – jogszabályban előírt feltételek szerint – szétosztja a kötelezően átvett villamos energia támogatásának költségeit. 27. táblázat: KÁT-„támogatás” (Mrd Ft) 2013

Változás (Mrd Ft)

Változás (%)

14,68

14,01

–0,67

–4,55%

1,97

2,89

0,93

47,22%

1,16

1,58

0,42

36,59%

0,81

1,31

0,51

62,40%

14,99

15,83

0,85

5,64%


1,51

12,50

10,99

728,93%

Biogáz

2,35

2,68

0,33

13,84%

Depóniagáz

0,89

1,05

0,16

18,14%

Szennyvízgáz

0,02

0,000001

–0,02

–99,99%

Napenergia

0,02

0,13

0,10

416,15%

36,43

49,10

12,67

34,78%

Hulladék

0,08

0,08

0,01

7,56%

Eltérő tüzelőanyag

0,00

0,08

0,07

1822,36%

36,51

49,26

12,75

34,92%

Szélenergia Vízenergia, ebből: 5 MW vagy az alatti kapacitású vízerőmű 5 MW kapacitás feletti vízerőmű Biomassza-tüzelés (tisztán)

Megújuló összesen

Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 21

2014

A KÁT-os értékesítés zónaidők szerinti megoszlása alapján.


111

2014-ben a megújuló és hulladékalapon termelők 49,26 Mrd Ft „támogatásban” részesültek, amely a 2013. évi „támogatási összeghez” képest jelentős (35%-os) növekedést mutat. Ez a növekedés elsősorban a KÁT-értékesítések emelkedésével (+29%) magyarázható. A növekedéshez kisebb mértékben hozzájárult a KÁT átvételi árak növekedése (+2%) és a viszonyítási alapként figyelembe vett HUPX másnapi átlagár csökkenése (-3%) is. A támogatásból 49,1 Mrd Ft a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után járó „támogatási összeg”, továbbá 0,08 Mrd Ft (azaz 80 millió Ft) a hulladékból nyert energiából termelt villamos energiára eső „támogatás”. Emellett szintén 0,08 Mrd Ft jut a vegyes tüzeléshez kapcsolódó, fosszilis energiaforrásból származó villamos energia kötelező átvételének támogatására.

8.2. Átállási költségek támogatása Az Európai Bizottság 2005. november 9-én az EK-szerződés 88. cikk (2) bekezdése alapján hivatalos vizsgálati eljárást indított az erőművekkel kötött magyarországi hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások (a továbbiakban: HTM-ek) esetleges tiltott állami támogatás jellege miatt. A Bizottság 2008. június 4-én hozta meg az eljárást lezáró határozatát, amelyben elrendelte valamennyi HTM megszüntetését, valamint a tiltott állami támogatásoknak az érintett erőművekkel történő visszafizettetését. Az Országgyűlés 2008-ban elfogadta a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvényt (a továbbiakban: HTM törvény), amely a HTM-ek 2008. december 31-éig történő megszüntetéséről és a visszafizetendő állami támogatások megállapításának módszeréről rendelkezett. Ennek alapján a visszafizetendő állami támogatás összege csökken az átállási költség összegével, de a beszámítást követően fennmaradó átállási költség nem kerül kifizetésre. Az átállási költség a HTM-ek felbontását követő piaci működés során meg nem térülő, HTM-ekhez kapcsolódó beruházások előzetesen becsült (majd folyamatosan korrigált) összegét jelenti. A HTM törvény alapján visszafizetendő állami támogatások kiszámításáról és az erőművi átállási költségekről szóló 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HTM rendelet) meghatározta a visszafizetendő állami támogatások és a HTM-ek felbontása miatt keletkező átállási költségek kiszámításának módszertanát és termelőnként az állami támogatások és átállási költségek konkrét mértékét. A HTM rendelet alapján lefektetett átállásiköltség-módszertant és az ennek alapján számított konkrét átállási költségeket a Bizottság az „N 691/2009. sz. állami támogatás – Magyarország” tárgyú, 2010. április 27-én kelt határozatában hagyta jóvá. A Hivatal 2010. május 7-én „A Megállapodás keretében nyújtott visszafizetendő állami támogatás összegének megállapítása” tárgyban az érintett erőművekre vonatkozóan határozatokat hozott. A Hivatal a felbontott HTM-ek eredeti lejárati időpontjáig figyelemmel kíséri az érintett erőművi egységek megtérülésének alakulását, és ezt követően az egyes termelőkre vonatkozóan összesített elszámolást készít. Amennyiben a HTM-es beruházások megtérülnek, illetve a HTM törvény alapján jogosulatlanul beszámított átállási költség keletkezik, úgy a termelő részére jogosulatlan állami támogatás miatt visszafizetési kötelezettséget állapít meg a Hivatal. A Hivatal a HTM rendelet szerint a kompenzációs időszak végéig évente, a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja az NFM-et az érintett termelők (Budapesti Erőmű, Dunamenti Erőmű, Pannon Hőerőmű) megtérülésének alakulásáról. Jelenleg a Budapesti Erőmű és a Dunamenti Erőmű kompenzációs időszaka tart még (2024-ig, illetve 2015-ig). A 2013. évre vonatkozó tájékoztatóját a megadott határidőig a Hivatal megküldte az NFM számára. A Hivatal számításai szerint visszafizetendő állami támogatás nem keletkezett.

112


8.3. A villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása (ún. C tarifa) A villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes áramvásárlásának fedezetét 2008-tól a minden felhasználó által egységesen fizetett pénzeszköznek (a továbbiakban: nyugdíjasfillérnek) kell biztosítania. A nyugdíjasfillér mértéke 2010-ben 0,09 Ft/kWh volt, 2011. január 1-jétől 0,07 Ft/kWhra csökkent, s 2013. október 31-ig nem változott. 2013. november 1. óta a lakossági fogyasztók mentesülnek a nyugdíjasfillér megfizetése alól, az csak a nem lakossági felhasználókat terheli. Mértéke ekkor 0,2 Ft/kWh-ra nőtt, majd 2015. január 1-től 0,13 Ft/kWh-ra csökkent. A nyugdíjasfillérből befolyó összeg külön számlán kerül elszámolásra, a MAVIR Zrt. ezen befolyó pénzt osztja tovább az egyetemes szolgáltatóknak.

8.4. Szénipari szerkezetátalakítási támogatás A szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában álló, az Oroszlányi Erőmű működéséhez szükséges szénforrást biztosító márkushegyi bányához kapcsolódik. Ez hazánk utolsó mélyművelésű szénbányája. A szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: szénfillérrendelet) 3. § (1) bekezdése alapján kétféle támogatás adható a szénipari szerkezetátalakítási támogatás keretében: ‒

a széntermelő egységek bezárásából származó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek és bevételek különbözete alapján számított, a 2010/787/EU tanácsi határozat (a továbbiakban: TH) 4. cikke szerinti rendkívüli támogatás, valamint

‒

a széntermelő egységekben indokolt folyó termelési veszteségek alapján számított, a TH 3. cikke szerinti üzembezárási támogatás. A rendkívüli támogatás a bánya bezárásának költségeire (beleértve a végkielégítések költségeit is) biztosít fedezetet. A szénfillérrendelet 3. § (2) bekezdése alapján az üzembezárási támogatás kapcsán mind a bevételek, mind pedig a ráfordítások indokoltságának vizsgálatára szükség van. A vizsgálatot a Hivatal végzi el, és ennek alapján tesz javaslatot a nemzeti fejlesztési miniszternek a kifizetés mértékére vonatkozóan. A 2011–2013. évek vonatkozásában a Vértesi Erőmű Zrt. az alábbi támogatásokban részesült a miniszter határozatai alapján: 28. táblázat: Szénipari szerkezetátalakítási támogatás, M Ft

2011 2012 2013 Összesen

Üzembezárási támogatás 6 284 5 846 4 713 16 844

Rendkívüli támogatás 0 280 611 891

A szénipari szerkezetátalakítási támogatás finanszírozására szolgáló pénzeszköz mértékét a VET 148. § (2) bekezdése határozza meg. A pénzeszközt a nem lakossági villamosenergia-fogyasztók fizetik meg. A pénzeszköz mértéke 2014-ben 0,17 Ft/kWh volt, 2015. január 1-jével pedig 0,21 Ft/kWh-ra emelkedett.


113

8.5. Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása A villanyszámlákon megjelenő „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatás” (a továbbiakban: távhőfillér) elnevezésű pénzeszköz a távhőszolgáltatók támogatására létrehozott távhőkassza forrását biztosítja. A távhőfillér mértéke 2014-ben nem változott a 2013. év végi állapotához képest, és maradt 1,71 Ft/KWh mértékű, amely csak a nem lakossági villamosenergia-felhasználókat terheli. Ugyanakkor nem csak a villamosenergia-felhasználók járultak hozzá a távhőkassza forrásaihoz. A GET. 141/B. § (15)–(16) bekezdésében írt rendelkezések alapján a nemzeti fejlesztési miniszter felhatalmazást kapott a hazai gázkitermelést folytató engedélyes vonatkozásában is kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás meghatározására, jóllehet 2014-ben ez alapján nem állapított meg fizetési kötelezettséget. Másfelől a GET 141/B. § (15) bekezdés b) pontjában meghatározott földgázkereskedő 22 vonatkozásában élt a felhatalmazásával, és az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet (a továbbiakban: felajánlási rendelet) 7. mellékletében 2014. február 1-jétől 7,6 milliárd Ftban határozta meg a fizetendő hozzájárulás mértékét. Az ily módon előírt befizetési kötelezettséget egy későbbi módosítás során (2014. április 1. napjával) az alábbira módosította:

29. táblázat: Fizetendő hozzájárulás mértéke 2014-ben Kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás (milliárd forint)

2014. máj.

2014. jún.

2014. júl.

2014. aug.

-2

-2

-2

-1,6

Az egyes távhőszolgáltatók akkor jogosultak támogatásra, ha az indokolt költségükre az indokolt árbevételük nem nyújt fedezetet. Ez esetben az árbevétel és indokolt költség közötti éves szinten kalkulált különbséget fogja a támogatás kipótolni. A támogatást a lakosságnak értékesített hőmennyiség után igényelhetik a távhőszolgáltatók. A nem lakossági szektor felhasználói utáni támogatás lehetőségét az EU jogi szabályozása nem teszi lehetővé.

8.6. Nagycsaládos kedvezmény A lakossági földgázfogyasztók támogatását célzó nagycsaládos kedvezménnyel a <20 m3/h gázmérővel rendelkező, nem fogyasztói közösségben vételező, legalább 3 gyermeket nevelő felhasználók gyermekenként évente 6840 MJ (200 m3), illetve 10 250 (300 m3) MJ extra földgáz vételezésére jogosultak az I. árkategória szerint (a 41 040 MJ-on [1200 m3] túl). A fogyasztói közösségekben vételező jogosultak esetén a kedvezmény Ft/év/gyermek dimenzióban került megállapításra, melyet a közös képviselők segítségével tudnak érvényesíteni az egyes felhasználók. 2013. január 1-jétől kezdődően a kedvezmény igénylésére sincs évente szükség, a kedvezményre való jogosultság ezután egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal, feltételül szabva, hogy amennyiben a kedvezményhez kötődően bármilyen változás áll be, a jogosult köteles azt 15 napon belül bejelenteni a Magyar Államkincstárnak. A nagycsaládos kedvezményre vonatkozóan 2014 során nem történtek változások.

22

Amely a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében a távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságoknak értékesítésre történő felajánlás céljából a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a biztonsági földgázkészletből részesült.

114


MELLÉKLET Rövidítések jegyzéke ACER: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators) CAO: Központi Allokációs Iroda (Central Allocation Office GmbH) CEE régió: közép-kelet-európai régió CEER: Európai Energiaszabályozók Tanácsa (Council of European Energy Regulators) ERRA: Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association) Felajánlási árról szóló rendelet: az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrásról és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet FGSZ: Magyar Földgázszállító Zrt. EÉT: Energetikai Érdekképviseleti Tanács ENTSO-E:Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (European Network of Transmission System Operators for Electricity) FE: felhasználói egyenérték – olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitásigényeire is figyelemmel – egységesen fejezi ki. GET: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény GET Vhr.: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet GVH: Gazdasági Versenyhivatal IEA: Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) Hivatal: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal HTM: magyarországi hosszú távú villamosenergia-termelési és termelőikapacitás-lekötési megállapodások HTM törvény: a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény HTM rendelet: az erőművi átállási költségekről szóló 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet Miniszter: nemzeti fejlesztési miniszter KÁT: kötelező átvételi rendszer KÁT-kvóta: kötelezően átveendő villamosenergia-mennyiség NFM: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium OSAP: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Tszt.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény Tszt. Vhr.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet TVT: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény Versenytörvény: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VET: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény VET Vhr.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet


115

A Hivatal tevékenységével összefüggő főbb jogszabályok 1990. évi LXXXVII. törvény 1993. évi III. törvény 1993. évi XLVI. törvény 1993. évi XLVIII. törvény 1997. évi CLV. törvény 2003. évi LXXXVIII. törvény 2003. évi CXXVII. törvény 2004. évi CXL. törvény 2005. évi XVIII. törvény 2006. évi XXVI. törvény 2007. évi LXXXVI. törvény 2008. évi XL. törvény 2008. évi XLVII. törvény 2008. évi LXVII. törvény 2008. évi LXX. törvény 2009. évi CLV törvény 2010. évi XLIII. törvény 2010. évi CXXX törvény 2011. évi CXII. törvény 2011. évi CXCV. törvény 2011. évi CXCIX. törvény 2011. évi CCIX. törvény 2012. évi I. törvény 2012. évi CLXVIII. törvény 2012. évi CLXXXV. törvény 2012. évi CCXVII. törvény

2013. évi XXII. törvény 2013. évi XXIII. törvény 2013. évi LIV. törvény 2013. évi CXXV. törvény 2013. évi CXXXIV. törvény 2013. évi CLXV. törvény 2013. évi CLXXXVIII. törvény 2013. évi CCXXXI. törvény

az árak megállapításáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról a statisztikáról a bányászatról a fogyasztóvédelemről az energiaadóról a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól a távhőszolgáltatásról a földgáz biztonsági készletezéséről a villamos energiáról a földgázellátásról a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről a minősített adat védelméről a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról a jogalkotásról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról az államháztartásról a közszolgálati tisztviselőkről a víziközmű-szolgáltatásról a munka törvénykönyvéről a közművezetékek adójáról a hulladékról az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről a rezsicsökkentések végrehajtásáról a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről az egységes közszolgáltatói számlaképről egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról

116

170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet


a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról a területrendezési hatósági eljárásokról az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről az egységes elektronikus közműnyilvántartásról a villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő


360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet

385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 86/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet

19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet

51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet

117

részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjéről a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról a távhő-szolgáltatási támogatásról a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről

4/2013. (II. 4.) NFM rendelet

a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről

24/2013. (V. 29.) NFM rendelet

a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról; az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a

52/2013. (IX. 13.) NFM rendelet

63/2013. (X. 29.) NFM rendelet

118

39/2014. (IX. 30.) NFM rendelet 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet

28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet

36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet

1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítás 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet

2/2013. (VII. 25.) MEKH rendelet 3/2013. (VIII. 7.) MEKH rendelet 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet 5/2013. (X. 16.) MEKH rendelet

6/2013. (XII. 16.) MEKH rendelet


szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról a jogszabályszerkesztésről a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről a földgáz-csatlakozási díjakról és alkalmazásuk szabályairól a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének a rendelet kiadásában való helyettesítéséről a villamosenergia-rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének


1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet

4/2014. (VI. 26.) MEKH rendelet

7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet

9/2014. (IX. 29.) MEKH rendelet

1/2015. (II. 13.) MEKH rendelet 1/2015. (II. 9.) MEKH Utasítás

119

szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról szóló 6/2013. (XII. 16.) MEKH rendelet módosításáról a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól a földgáz csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a csatlakozási díjak elemeiről, a csatlakozási díjakról és alkalmazásuk szabályairól, valamint a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet módosításáról a rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetésekről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

120


EU-irányelvek, rendeletek Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 2005/89/EK irányelve a villamosenergiaellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energiavégfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belül kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54 /EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról A Bizottság 2008. november 19-i 2008/952/EK határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata (2012. október 25.) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról A BIZOTTSÁG 2014. december 17-i 1348/2014/EU


121

VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról

122


A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Országgyűlési beszámolója, 2014 Felelős kiadó: dr. Dorkota Lajos elnök 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. Központi telefonszám: (+36-1) 459-7777 Központi e-mail cím: [email protected] Honlap: www.mekh.hu

2 MEKH Országgyűlési beszámoló, 2014

Recommend Documents