HitesyBartuczHollai 1 ÖSSZEFOGÁSSAL TOKAJ VILÁGÖRÖKSÉGÉÉRT PROJEKT BEMUTATÁSA A Tokaji borvidékez tartozó települések közül 13 olyan térségi összefogáson alapuló turizmusfejlesztési együttműködést dolgozott ki, melynek keretében összesen 16 projekt fejlesztése körvonalazódott. A fejlesztési elképzelések egy része kifejezetten a bor témájára, ugyanakkor egy másik jelentős része az aktív és a kulturális szabadidő eltöltésére épültek. Az Észak-Magyarországi Régióban elnyerhető 1,5 milliárd forintos maximális pályázati támogatás következtében a 16 projektelem két külön pályázatban került benyújtásra (Összefogással Tokaj Világörökségéért I és II.), mivel azok összesen közel 2,2 milliárd forintot tettek ki. Az ÖTV I. pályázat öt önkormányzat hat fejlesztési projektjét, míg az ÖTV II. pályázat kilenc önkormányzat tíz fejlesztési projektjét tartalmazza (egy település egy-egy projektelemmel mindkét pályázatban szerepelt). Jelen összefoglaló fő célja, hogy bemutassa a támogatást nyert két pályázat kidolgozásának főbb folyamatait, illetve összefoglalja a pályázat tartalmát.
2
Helyzetértékelés
2.1 Módszertan Tekintettel arra, hogy a Világörökségi területre még nem készült turizmusfejlesztési koncepció és program, a pályázat részeként kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány megkísérelte ezt az űrt kitölteni azáltal, hogy helyzetelemzésében, a jövőkép, és a fejlesztési célrendszer meghatározásakor a borvidék egészével foglalkozott, majd csak a fejlesztések bemutatásánál korlátozódott a 13 település 16 projektjére (ÖTV I és II.). Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány tehát jó alapot ad a borvidék – remélhetőleg közeljövőben kidolgozásra kerülő – turizmusfejlesztési tanulmányához, melynek csupán egy vékony szeletét képezik majd a pályázat keretében részletesen kidolgozott fejlesztések. Helyzetértékelés során a következő módszereket alkalmaztuk: •
Terepbejárás és interjúk készítése az önkormányzatok képviselőivel és turisztikai-borászati szakemberekkel
•
Térségi fejlesztési dokumentumok elemzése
•
Nemzetközi példák elemzése: borturisztikai desztinációk és borra épülő világörökségi helyszínek jellemzői, tapasztalatai, gyakorlata
•
KSH adatok elemzése
•
Műhelytalálkozók tartása
2.2 A tokaji borvidék bemutatása A Tokaji borvidék hagyományos irányítási és védelmi mechanizmusának írásos nyomai az 1600-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor a borvidék települései közösen határozták meg a szőlőterületek védelmére is vonatkozó jogrendjüket. A törvényi védelem VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) 1737. évi rendeletével kezdődött, amikor a területet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. A védelmet erősítették a szőlőterületek osztályba sorolásai, (klasszifikáció) amelyeknek korai emlékei az 1730., 1765., 1772. évekből valók. Ma is szigorú osztályba sorolás érvényesül a Tokaji borvidéken. 1893. évben alkották meg az első bortörvényt, amelyet követett az 1908., az 1924., az 1936. és az 1997. évi bortörvény és az 1994. évi hegyközségi törvény. A Tokaji borvidék hegyközségei saját borrendtartási szabályzatot is elfogadtak. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor készítésének folyamata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése indokolta, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a világörökségi listára. A világörökségi védelemre való felvétel indokai, amelyek egyúttal a térség egyediségét is képezik: •
a világ első zárt borvidéke (1737)
•
világhírű borvidék
•
a vitis tokajensis – a miocénkori ősszőlő lelőhelye
•
a vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban
•
1000 éves szőlőkultúra
•
gazdag földtörténeti örökség
•
talajok sokfélesége
•
sajátos földrajzi fekvés
•
kedvező klíma – botrytis cinerea (a szőlőkben)
•
sajátos mikroklíma – gladosporium cellare (a pincékben)
•
helyi erdők adják a hordók anyagát (kocsánytalan tölgy)
•
a kaukázusi és római borkultúra találkozó helye
•
sok nép és sok vallás települési öröksége
•
a társadalom sok rétegének építészeti öröksége
•
történelmi borpincék
•
szüreti ünnepek
•
a hely a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanúja
2.3 Jelenlegi turisztikai kereslet A KSH adatok elemzését nehezítette, hogy a térség nem rendelkezik összesített statisztikai adatokkal, így elemzésünkhöz településenkénti adatokat használtunk fel. A tokaji borvidékre összességében megállapítható, hogy a turisztikai keresletre jelenleg az erős – elsősorban nyárra koncentrálódó – szezonalitás jellemző. Emellett megfigyelhető a kereslet erős koncentráltsága, amely elsősorban a városokra összpontosul. Összességében az adottságoktól és lehetőségektől messze elmarad a belföldi és a külföldi turisták száma, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, továbbá a térségben eltöltött átlagos tartózkodási idő. A világörökségi terület turisztikailag legfrekventáltabb két települése Sárospatak és Tokaj. A borvidék jelenleg jó imázzsal rendelkezik, amelyet elsősorban a magas minőségű és jó hírnevű tokaji bornak és a világörökségi cím elnyerésének köszönhet. A desztináció a pozitív megítélésből származó „tőkét” jelenleg csak kismértékben képes a turizmus piacán kamatoztatni, tekintettel a jelenlegi szolgáltatás-paletta viszonylagos fejletlenségére. Ez a térségbe látogató turisták esetleges csalódásához vezethet, amely az elvárt és a valós élményszerzés közötti negatív különbségből adódik.
2.4 A világörökségi cím hatásai Tekintettel arra, hogy a fejlesztések világörökségi területen valósulnak meg, nem lehet figyelmen kívül hagyni a világörökségi cím elnyerésének hatásait és következményeit. Az alábbiakban a cím elnyerésének legfőbb hatásait foglaljuk össze. A világörökségi cím önmagában nem oldja meg a térség problémáit. A címmel járó növekvő ismertség a korábbinál is több felelősséget ró a borvidékre, tekintettel a növekvő turistaszámra. A cím elnyerése fejlesztési „kényszerpályára” állította a térséget, melynek nincs alternatívája, hiszen nem engedhető meg hosszú távon hogy egy turisztikai térség folyamatosan alulteljesítse látogatói elvárásait. A világörökségi cím legfőbb hatásai: •
Növekvő ismertség, amely nagyobb arányú turistaforgalmat eredményezhet
•
Igényesebb, magasabb költési hajlandósággal rendelkező turisták látogatják ezeket a helyszíneket
•
A kiépítetlen infra- és szuprastruktúra negatív hatásokat eredményezhet
•
Szükséges az infra- és szuprastruktúra kiépítése, pl. látogatóközpontok létrehozása
•
A pufferzónában található vonzerők hozzájárulhatnak a központi attrakció terheltségének csökkentéséhez
•
Fontos, hogy a nemzetközileg védett érték beépüljön a terület gazdaságába, annak szerves részévé váljon
•
Fejlesztéseknél a lakosság bevonása, ezáltal a helyi identitástudat erősítése a siker egyik legfontosabb tényezője
2.5 Nemzetközi példák legfőbb tapasztalatai a Tokaj Világörökségi Borvidék számára Helyzetelemzésünkben kiemelt szerepet szántunk a nemzetközi példák elemzésének, hiszen a szűk keresztmetszetet nem a térség adottságai (jó hírnévvel rendelkező bor, világörökségi helyszín), hanem sokkal inkább a turistafogadás feltételrendszere jelenti. Legfőképpen Napa-völgy (USA), Burgundia, Saint-Emilion (Franciaország), és Cinque Terre (Olaszország) borvidékeit vizsgáltuk meg. Ezek közül a Tokaji borvidék számára leginkább releváns következtetéseink a következők: •
Építeni kell a meglévő építészeti, kulturális, szőlőtermesztési adottságokra
•
Javítani kell a vendégfogadás feltételeit
•
Az eredetileg nem turisztikai céllal létrejött borospincék vendégfogadási feltételeit fejleszteni kell; ehhez rendezvények szervezése
•
Erősíteni kell a gasztronómiai kínálatot
•
Komplex szabadidős kínálatot kell megvalósítani (aktív, kultúra)
•
Meg kell teremteni a konferenciák, szemináriumok lebonyolításához szükséges alapinfrastruktúrát
•
Törekedni kell a turisták minél jobb és szélesebb körű tájékoztatására
•
Egyedi kínálati elemek megjelenítésére illetve kialakítására van szükség
•
Komplex szolgáltatást nyújtó látogatóközpontokat kell kialakítani
•
Élményszerzést maximalizálni kell
•
Erős térségi együttműködésre és marketingre van szükség
és
képzések
2.6 Turisztikai trendek A turizmus fejlesztése során kiemelt figyelemmel kell lenni a nemzetközi szinten érvényes turisztikai trendekre, melyektől egyetlen turisztikai desztináció sem függetlenítheti magát. A tokaji borvidék számára leginkább relevánsnak ítélt trendek a következők: •
Egyre kedveltebbé válnak a teljes körű, változatos és kiegyensúlyozott élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztináció menedzsmentet igényel
•
A XXI. század utazói olyan termékeket preferálnak, amelyek „maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt“
•
Természetközeli (ökoturizmus), sport (fitness) és aktív nyaralások iránti kereslet nő
•
Egy üdülőkörzetben a versenyképességet egyre inkább a földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egészének egységes megjelenítése (turisztikai régiók) határozza meg, ugyanakkor erősödik az egyedi, speciális termékek szerepe
•
A csomag ajánlatok egyre jobban terjednek, ahol egy átalánydíj ellenében a vendégek a térség valamennyi szolgáltatását vagy a szolgáltatások jól körülhatárolt csoportját igénybe vehetik (térségi üdülőkártya, holiday-clubok)
•
Egyediségek markáns megjelenítése szükséges kommunikációban (pl. riolittufa barlangrendszerek, ősszőlő)
•
Internet szerepe erősödik a turisztikai döntéshozatalban
a
marketing
A turisztikai trendek egyöntetűen a komplex kínálattal rendelkező turisztikai desztinációk kialakításának szükségességét támasztják alá (aktív-, kultúra-, wellness-, és konferencia kínálat).
2.7 SWOT-analízis A helyzetelemző rész felismeréseit SWOT-analízisben összesítettük. Az erősségek és gyengeségek között a térség belső adottságait-hiányosságait, a lehetőségek és veszélyek között a pozitív és negatív külső hatásokat elemeztük. Az alábbiakban a borvidékre kialakított SWOT-analízist mutatjuk be.
2.7.1 Erősségek •
Jó megközelíthetőség, továbbépítése révén
különösen
az
M3-as
és
M30-as
autópálya
•
Az Észak-Magyarországi régió a környező országokból (PL, SK, ) növekvő mértékben érkező turisták egyik hagyományos célpontja.
•
Sok nép és sok vallás öröksége
•
Jelentős kulturális örökség, történelmi emlékek
•
Rendezvények, programok sokfélesége
•
Komoly kulturális- és bor rendezvények a térségben, pl. Zempléni Művészeti Napok, Tokaj Hegyalja Gazdanapok, Tokaji Borok Fesztiválja, stb.
•
Adottságok megvannak a kerékpározáshoz és lovagláshoz
•
Vizek folyók közelsége; víziturizmus jó adottságokkal rendelkezik
•
Természeti értékek komoly vonzerőt jelentenek; több természetvédelem alatt álló terület a térségben; jó adottságok a túrázás, és a természetjárás tekintetében
•
Világörökség helyszín növeli a térség ismertségét és az iránta megnyilvánuló turisztikai keresletet
•
1000 éves szőlőkultúra
•
A világ első zárt borvidéke (1737)
•
A nemzetközileg is ismert Tokaji név jelentős promóciós értékkel bír
•
Szőlő- és bortermelés kiváló adottságai és hagyományai: gazdag földtörténeti örökség, talajok sokfélesége, kedvező klíma, sajátos mikroklíma: botrytis cinerea a szőlőkben, cladosporium cellare a pincékben
•
Borpincék kiterjedt és látványos rendszere; vulkáni tufa gyakori előfordulása – a borvidék pincéinek 80-85%-a tufába vájt pince
•
Szőlészeti-borászati tevékenységek komoly hagyománya
•
A borvidék kiváló potenciális konferenciahelyszín is egyben
•
Kisebb konferenciák és szemináriumok lebonyolítására alkalmas helyszínek
•
A természeti környezet és a hagyományok miatt a falusi turizmus jó adottságokkal rendelkezik
2.7.2 Gyengeségek •
A térség több településén minimális turisztikai vonzerő illetve szolgáltatás
•
Turisztikai termékkínálat összehangolatlansága
•
Turisztikai szereplők közötti együttműködés (önkormányzatok, vállalkozók, non-profit szervezetek) alacsony szintje – belső kohézió gyengesége
•
Szezonális turisztikai kínálat és kereslet
•
Információ-szolgáltatás alacsony szintje
•
Szálláshelyek szálláshely
•
A lehetőségektől elmaradó turisztikai kereslet, vendégéjszakák alacsony száma, alacsony átlagos tartózkodási idő
•
Külföldi turisták részaránya alacsony.
•
Több helyen felújításra szoruló közúthálózat
•
Nincs operatív menedzsment szervezet a Világörökség helyszínre
•
Viszonylag magas munkanélküliség
•
Kevés nemzetközi vonzerővel bíró rendezvény
•
Nincsenek eléggé kihasználva a bor melletti egyéb szabadidős adottságok (vízi turizmus, kerékpározás, ökoturizmus)
•
Kerékpáros adottságok nincsenek kihasználva: kevés kerékpáros útvonal; összefüggő kerékpárút hálózat hiánya
•
Vízi turizmus infrastruktúrájának kiépítetlensége a Bodrogon
•
Ökoturizmust szolgáló infrastruktúra kiépítetlensége (pl. látogatóközpont)
•
Extrém szabadidő eltöltési lehetőségek kihasználatlansága
•
A borászati-szőlészeti szektorban rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva: szolgáltatások és együttműködések alacsony szintje
•
Pincesorok alapinfrastruktúrája és szolgáltatásai nem alkalmasak a turizmus kiszolgálására (nyitvatartási idő, vizesblokk, utak minősége, parkolók, kitáblázottság, stb.)
•
Gasztronómiai adottságok a lehetőségekhez képest nincsenek kihasználva; kínálat viszonylagos fejletlensége
•
Borút egyesületek kezdetleges szintű együttműködések alacsony szintje
•
Kevés konferenciák és szemináriumok lebonyolítására alkalmas helyszín
minőségi
2.7.3 Lehetőségek
színvonala
alacsony;
kevés
működése,
egyedi
hangulatú
kerékpárút,
szolgáltatók
és
közötti
•
Világviszonylatban növekvő kereslet a Világörökséghez tartozó helyszínek iránt
•
Belföldi turizmus növekedése
•
Borkultúra iránti érdeklődés növekszik
•
Helyi gasztronómiai specialitások iránti igény növekedése
•
A természet iránti igény, az aktív üdülés és a vidéki életforma iránti érdeklődés növekszik
•
Konferenciák és szemináriumok iránti kereslet folyamatosan növekszik
•
M3-as autópálya továbbépítése
•
A Világörökségi helyszínek számára megnyíló pályázati források
2.7.4 Veszélyek •
Hazai és nemzetközi szinten erősödő versenyhelyzetben a jelenlegi kínálat veszít versenyképességéből
•
Képzett munkaerő hiányában
•
Környezeti terhelés és a környezetszennyezés növekedése
3
elvándorlása
a
megfelelő
minőségű
munkahelyek
Világörökségi borvidék fejlesztési stratégiája
A SWOT-analízisre építve felvázoltuk a tokaji borvidék megvalósítandó turizmusfejlesztési stratégiáját, melynek részeként meghatároztuk a térség turisztikai jövőképét, és stratégiai fejlesztési céljait. A SWOT-analízist, a fejlesztési stratégiát, majd a konkrét fejlesztési programokat műhelytalálkozó keretében vitattuk meg a térség képviselőivel. A térségre a következő jövőképet határoztuk meg: A térség húzóágazata a borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a térség gazdaságának egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést. A Világörökségi területté nyilvánított borvidéknek akkor van jövője, ha a szőlészet és bortermelés és az erre épülő idegenforgalom jövedelmező munkalehetőséget ad a térségben élők számára. Ehhez a világörökségi értékek fenntartható fejlesztésére és - a turizmus számára - bemutathatóvá tételére van szükség. A jövőkép elérését a következő célrendszer segíti elő: •
Szőlő- és kialakítása
borkultúra
bemutatásához
kapcsolódó
turisztikai
kínálat
•
A térség történelmi borkultúrához kapcsolódó arculatának erősítése
•
Komplex kínálat kialakítása: a borvidék kiválóan alkalmas a szabadidős turizmus és a konferencia- és szemináriumturizmus fogadására; ehhez meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket; fő szempont az élményszerzés növelése a meglévő adottságok kihasználásával
•
Turizmus szereplői közötti együttműködések erősítése
•
A bor mellett a gasztronómia szegmensének erősítése
•
Oktatás és képzés megjelenítése a turisztikai kínálatban
•
Borturisztikai kínálaton belül pozícionálás illetve differenciálás: lehetséges megjelenési formák a borgaléria, bormúzeum, Borinform – interaktív borászati látogatóközpont; lehetséges témák pl. a szőlő útja az ültetvényről a pincéig, a hordók és érlelés folyamata, a palackozás, az aromák azonosítása (ízlés, szaglás)
•
Már meglévő és potenciális borturisztikai szolgáltatóhelyek vendégfogadás szempontjából történő fejlesztése: közúti elérhetőség, infrastruktúra, parkolók, vizesblokk, kitáblázottság, garantált nyitvatartási idők és programok
•
Erőteljesebb marketing: főbb küldő piacok elérése
•
A kínálat szezonalításának csökkentése
A borvidék turisztikai jövőképe és célrendszere alapján sokféle fejlesztés megvalósítására van lehetőség. Ezek lehetnek tisztán közösségi szolgáltatásokat nyújtó, tisztán profit-orientált célokat szolgáló, illetve ezek kombinációját megvalósító fejlesztések. Tekintettel arra, hogy a ROP1.1 intézkedés kifejezetten a közösségi szolgáltatásokat nyújtó fejlesztéseket támogatja, a pályázat kidolgozása során egyedül erre a szegmensre összpontosítottunk. A közösségi célú fejlesztések megvalósulása mellett talán még jelentősebb közvetett eredmény, hogy ezek hatására további – közösségi és magánforrásból táplálkozó – fejlesztések valósulhatnak meg (katalizátor hatás). A pályázat tartalmának kidolgozásakor tehát figyelemmel kellett lenni arra, hogy olyan példa értékű fejlesztések valósuljanak meg, melyeket további kezdeményezések követnek. A térségben sok hasonló nagyságrendű – pályázati forrásokból illetve magánberuházással megvalósuló – fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy valóban komplex turisztikai kínálat alakuljon ki.
4
Fejlesztési program
A stratégia alapján, a fejlesztési program kidolgozásánál kifejezetten közösségi szolgáltatások kidolgozására összpontosítottunk, melyek során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: •
Szakmai szempontok: szempontjai
turizmusfejlesztés
általános
érvényű
szakmai
•
Tulajdonviszonyok: egyértelmű és a pályázati kiírással összhangban lévő tulajdonviszonyok elérése
•
Hatósági korlátok tekintetében
figyelembevétele:
•
ROP1.1 intézkedés kritériumok
•
Regionális Akciótervhez (RAT), a regionális turisztikai fejlesztési programhoz, és a borvidéket érintő négy kistérségi fejlesztési programhoz való illeszkedés
2-es
elsősorban
komponensének
a
környezetvédelem
célkitűzései:
jogosultsági
4.1 Fejlesztések pozícionálása Kiemelt szakmai szempont a komplex kínálat elérése. Ehhez sokféle kínálati elem megvalósítására van szükség. Az ÖTV I. és II. pályázatok keretében az alábbi kategóriákban fejlesztettük ki a projektelemeket. Az egyes kategóriák nem feltétlenül különíthetők el élesen egymástól.
4.1.1 Borral kapcsolatos látogatóközpontok: erőteljesebb megjelenése a kínálatban
a
bor
E téma keretében olyan látogatóközpontok, borházak, illetve marketing centrumok (lehetséges elnevezések: Borinform, VIP – Világörökségi Információs Pont) jönnek létre, melyek több funkcióval rendelkezhetnek az alábbiak szerint: •
Szakmai szervezetek befogadása
•
Rendezvénytermek kialakítása, ezekben kisebb konferenciák, rendezvények, képzési programok, időszaki kiállítások, továbbá borral illetve világörökségi témákkal kapcsolatos filmvetítés szervezése
•
Programlehetőségek biztosítása elsősorban rossz idő esetén: filmvetítés, kézügyességgel kapcsolatos animációs foglalkozások, ismeretterjesztő és oktató programok
•
Szakmai vagy egyéb közösségi rendezvények: művészeti szervezetek, vállalati szemináriumok és tréningek számára
•
Információszolgáltatás a térség egészéről a turisták számára (a kevésbé hozzáférhető attrakciókat beleértve); látogató minden szükséges információt, kiadványt megkaphat a térség attrakcióiról, borospincéiről, borkóstolási lehetőségeiről, és a szálláshelyekről.
•
Térségben megtalálható szolgáltatások közvetítése: szállás, vendéglátás, idegenvezetés, garantált programok, rendezvények belépőjegyei
•
Térség-specifikus ajándéktárgyak értékesítése
körök,
civil
4.1.2 Rendezvényhelyszínek A Borok Háza látogatócentrumok mellett több olyan fejlesztés valósul meg (pl. Sárospatakon a Rákóczi Várbástya, Bodrogkeresztúron víziturisztikai szolgáltató bázis), melyek alkalmasak különböző rendezvények, konferenciák, illetve időszaki kiállítások megrendezésére. Az évente megrendezendő hagyományos eseményeket és az új rendezvényeket össze kell kapcsolni a világörökség fogalmával, illetve össze kell hangolni egymással.
A közösségi terek kialakításával egyidejűleg megteremtődnek az új rendezvények létrehozásának lehetőségei.
4.1.3 Színvonalas szabadtéri rendezvényhelyszínek A beltéri rendezvényhelyszínek mellett a komplex kínálattal rendelkező térség további kínálati eleme a szabadtéri rendezvények illetve rendezvényhelyszínek, melyek elsősorban a főszezon turisztikai termékkínálatának szélesítésére alkalmasak. A projektelemek több kifejezetten (pl. Vizikapu), illetve részlegesen erre a célra létrehozott fejlesztést tartalmaznak (pl. főtér rekonstrukció, szabadidőpark).
4.1.4 Képzések-szemináriumok, ismeretátadás Nemzetközi példáknál a képzés és ismeret átadás szempontjai meghatározó jelentőségűek a turisztikai kínálatban. A szabadidős kínálat több olyan programelemet tartalmaz, melynek fő célja a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretek átadása. Ehhez a témához tartoznak a hivatásturizmus keretében megvalósítandó konferenciák, szemináriumok, melyek a jelenleginél nagyobb potenciállal rendelkeznek a borvidéken.
4.1.5 Komplex turisztikai számának növelése
kínálat;
bortól
eltérő
attrakciók
A borvidékek nemzetközi - és egyre inkább hazai példák - alapján komplex kínálat megvalósítására törekednek, tehát a borral kapcsolatos kínálati elemek mellett domináns szerepet kapnak egyéb szabadidős kínálati elemek is. A borvidékeken tehát indokolt megteremteni az aktív és kulturális szabadidőtöltés lehetőségeit. Több projektelem ezen szegmenseket hivatott erősíteni kilátó, múzeum, búcsúhely, történelmi panoptikum, és víziturisztikai szolgáltató bázis kialakításával.
4.1.6 Kulturális kínálat fejlesztése A fentiek alapján szükség van a borvidék kulturális kínálatának fejlesztésére. Több projektelem (pl. a Magyar Nyelv Múzeuma, a Rákóczi Várbástya, stb.) alkalmas kulturális rendezvények befogadására.
4.1.7 Meglévő építészeti értékek kihasználása Burgundia borvidéken meghatározó vonzerőt képeznek a történelmi jelentőségű régi épületekből átalakított szálláshelyek, illetve más borturisztikai szolgáltató helyek. Tokaji borvidéken is számos régi, funkcióját vesztett épület található, melyek túlélésének záloga a rekonstrukció és valamilyen funkció hozzárendelése. Több projektelem célozza meg régi épületek rekonstrukcióját és felújítását.
4.1.8 Aktív szabadidőtöltés alapinfrastruktúrájának fejlesztése A borvidéknek jó adottság van az aktív szabadidőtöltésre: a legkézenfekvőbb a Bodrog víziturisztikai hasznosítása és a kerékpározás.
4.1.9 Szabadtéri rekreáció
Nemzetközi példák alapján a borvidékek turisztikai kínálatában hangsúlyosan jelennek meg a szabadtéri rekreációs helyszínek és lehetőségek. Ezt a szempontot a Tokaji borvidéknek is célszerű figyelembe vennie. A beadandó pályázat keretében több ilyen jellegű szabadtéri helyszín fejlesztése valósul meg.
4.1.10 Innovatív szemlélet, egyedi termékek Minden turisztikai desztináció, így a Tokaji borvidék esetében is alapvetően fontos az egyediségek jelenléte a kínálatban, melyet jól mutatnak a bemutatott nemzetközi példák. A projektelemek között egyediség jelent, pl. a Magyar Nyelv Múzeuma, vagy a Rákóczi Várbástya történelmi panoptikuma.
4.1.11 Panoráma, mint kiegészítő kínálati elem megjelenítése a kínálatban A panoráma meghatározó kínálati elem egy borvidék életében, tekintettel a tájképi változatosságra. Ez alapján a jó adottságú helyeket fejleszteni szükséges, továbbá azokat megfelelő hangsúllyal szerepeltetni kell a marketing kommunikációban.
4.1.12 Információs táblarendszer Az információnyújtást nem elég csak a látogatóközpontokba koncentrálni, célszerű a térség egészét ellátni egységes információs táblákkal. Ezek célja, hogy megfelelő információt nyújtsanak a térség vonzerőiről és szolgáltatásairól, illetve a turistát segítse a szolgáltatásokhoz való eljutásban.
4.2 Borturisztikai helyszínek pozícionálása További kiemelt szakmai szempont, hogy a hasonló turisztikai kínálati elemek megkülönböztessék egymástól magukat, ezáltal egymás kínálatát ne gyengítsék, hanem erősítsék. A 16 projektelem között 5 kifejezetten borturisztikai létesítmény található. Fentiek alapján kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az egyes borturisztikai fogadóbázisok az egységesen nyújtandó szolgáltatások mellett egyedi arculattal rendelkezzenek. A differenciálással a látogatónak érdemes minden borral kapcsolatos látogatóközpontot felkeresnie, hiszen az egyes helyszíneken a szőlő- és borkultúra más-más vetületeit ismerheti meg. Ez alapján a borturisztikai helyszíneket az alábbiak szerint pozícionáltuk.
4.2.1 Művészet Borral és gasztronómiával kapcsolatba hozható művészetek (elsősorban festés, fényképészet, szobrászat) alkotóháza.
4.2.2 Gasztronómia A gasztronómia és a bor nem választhatók el egymástól. Ennek megfelelően a turisztikai kínálatban a bor mellett a gasztronómia fejlesztésével is foglalkozni kell. Olyan „gasztronómiai fejlesztő műhely” kialakítását tervezzük, amely katalizátor
hatást gyakorol a borvidék gasztronómiai kínálatára. Ehhez neves szakácsok és vendéglátóipari szakiskolák bevonása indokolt. A szakmai műhely célja olyan ételreceptek kialakítása, amely valamilyen módon alkalmazza a tokaji borokat, illetve kötődik a borvidék gasztronómiai hagyományaihoz. Ezáltal olyan ételek „születhetnek”, melyek magukban foglalják a „tokaji” nevet, pl. tokaji szőlőmustból készült dzsem, aszúlekvár, tokaji aszúba áztatott dió, tokaji kalács. A szakmai műhely kiemelten építene a térségben megtalálható „erőforrásokra”, pl. a vadgomba, az erdei méz, vagy a vadhús tekintetében. A gasztronómiai műhely rendszeres ételkészítéssel kapcsolatos rendezvényt is szervezne, pl. turisták bevonása az ételkészítésbe, látványkonyha, stb.
4.2.3 Fa, tölgy Hordókészítés (kádár) mesterségének bemutatása, különböző hordótípusok bemutatása, ugyanazon bor kóstolása különféle hordótípusból (fafajta, kor, méret). Ehhez a témához kapcsolható, hogy a Tokaji bor hosszú életű, így muzeális értékkel bír.
4.2.4 Talaj A talaj adottságokban fellelhető különbségek jelentős kihatással vannak a szőlő, ezáltal a bor minőségére. A Tokaji borvidéken változatosak a talaj és mikroklíma adottságok. Ennek jelentőségét az átlagturista nem ismeri, tehát célszerű lenne a talaj (terroir), a geológia, és a mikroklíma bemutatására épülő kínálat kialakítása.
4.2.5 Szőlőfajták Ennek keretében az ősszőlő és minden jelenleg a borvidéken termesztett szőlőfajta bemutatása, a szőlőművelési módok, és a szőlőfeldolgozás folyamatának bemutatása. A bemutatóhely különlegessége az aszúsodás folyamatának bemutatása lenne. A Tokaji borvidék egyik különlegessége, hogy több helyi szőlőfajta található meg, pl. a hárslevelű. A Vitis Tokaiensis – a miocén kori időszak flórájához tartozó leletet Erdőbényén találták meg (ez az ősi szőlőlevél minden szőlőfajta ősének tekinthető, és azt bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény Tokajban). A Vitis Sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban.
4.3 További figyelembe szempontok
vett
szakmai
Az alábbiakban a pozícionálás mellett összegyűjtöttük azokat szempontokat, melyeket a projektfejlesztés során érvényesítettünk.
a
szakmai
•
Komplex kínálat kialakítása: szabadidőtöltés lehetőségének széles skálája
•
Egyedi kínálat, innovatív szemlélet: minden projektelem esetében valami egyediség nyújtása
•
Oktatás-képzés megjelenítése a kínálatban: látogatóközpontok (interaktív, kedvcsináló), rövid képzések (pl. aszúsodás folyamata, borkészítés, stb.)
•
Katalizátor hatás: további fejlesztések előmozdítása
•
Fejlesztéseket követően marketingtevékenység kialakítása (imázs vetülete 1.3 pont)
•
Együttműködések erősítése a szereplők között
•
Elérhetőség: útminőség, kitáblázottság, parkolási lehetőségek, információszolgáltatás, garantált nyitvatartási idők és programok
•
Nemzetközi szinten versenyképes kínálat elérése
•
Élményszerzés maximalizálása
•
Fenntarthatóság – környezeti, gazdasági
A szakmai szempontok érvényesítése hozzájárul a helyi foglalkoztatottság növekedéséhez, a településkép javulásához, ezáltal az életminőség javulásához.
4.4 Tulajdonviszonyok Minden fejlesztésnél, de különösen a pályázat keretében megvalósítandó fejlesztéseknél egyértelmű, és a pályázati kiírással összhangban lévő tulajdonviszonyok elérésére van szükség. A tisztázási folyamatnak a pályázatkészítés megkezdése előtt le kell zajlania. Az Összefogással Tokaj Világörökségéért I. és II. pályázata keretében megvalósítandó 16 projektelem esetében több olyan tulajdonviszonnyal kapcsolatos probléma merült fel, melyek orvoslást igényeltek, tekintettel arra, hogy a rendezett tulajdonviszonyok megléte a sikeres pályázás alapfeltétele. Rendezetlen vagy nem megfelelő tulajdonviszonyok következtében több eredetileg tervezett projektelem meghiúsult, illetve több projektelem esetében komoly adminisztrációs akadályokat kellett leküzdeni.
4.5 Hatósági korlátok Minden fejlesztésnél általános érvényű szempont a hatósági szabályozások-korlátok figyelembevétele. Kiemelten foglalkoztunk elsősorban a környezetés természetvédelmi szabályozásokkal. A 16 projektelem egyike a Bükki Nemzeti Park, mint szakhatóság állásfoglalása alapján hiúsult meg, így azt más projektelemmel helyettesítettük. Több projektelem esetében jelentettek komoly hátráltató tényezőt a hatósági előírások, elsősorban a műemlékvédelem és az engedélyezési eljárások tekintetében.
4.6 Illeszkedésvizsgálat A projektfejlesztés időszakában kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a javasolt projektelemek illeszkedjenek a helyzetelemzés során alaposan megismert térségi, megyei, és regionális (RAT) fejlesztési dokumentumokhoz, továbbá a ROP1.1 intézkedés 2-es komponensének célkitűzéseihez és jogosultsági kritériumaihoz. A javasolt projektelemek mindegyikénél biztosítottuk az előbbi dokumentumokhoz való illeszkedést. A ROP1.1 pályázati útmutató több ponton jelentett korlátot a projektfejlesztés során. Ezek közül a jelen projekt szempontjából leginkább releváns motívumokat ismertetjük: •
Területi illetékesség (esetünkben világörökségi mag- és pufferzóna)
•
Út építését az útmutató nem támogatta, ezáltal több szakmailag indokolt projektelem hiúsult meg, illetve került megváltoztatásra
•
Szálláshelyek kialakítását az útmutató nem támogatta
•
Közösségi és profitorientált funkciók között több esetben nem volt egyértelmű határvonal az útmutató szellemisége alapján (pl. kávézó, gasztronómiai bemutatóhely, ajándékbolt)
•
Költségvetési korlát: Észak-Magyarországon a 2-es komponens esetében viszonylag magas, mintegy 1,5 milliárd Ft
4.7 Tervezett fejlesztések Tokaj-Hegyalján A tanácsadó számára eredetileg átadott projektelemeket szakmai-, tulajdoni-, és hatósági szempontból, továbbá a ROP útmutatóhoz és a releváns fejlesztési dokumentációkhoz való illeszkedésvizsgálat következtében több ponton megváltoztattuk. Az eredeti projektelemek egy része kiesett és helyette más került támogatásra, másik része pedig átdolgozásra került. Ezt követően került véglegesítésre és a kedvezményezett önkormányzatok által elfogadásra a 13 önkormányzat 16 fejlesztési projekteleme, melyek két különálló pályázat (I. és II.) keretében kerültek benyújtásra, és melyeket az alábbiakban mutatunk be.
4.7.1 Összefogással Tokaj Világörökségéért II. Település
Fejlesztés tartalma
Tokaj
A volt szociális otthon épületének rekonstrukciójával Tokajhegyaljai Borok Háza kialakítása kb. 300 m2 területen: fogadócentrum, tárgyalók, konferencia- és szemináriumtermek, irodahelyiségek, borkatakomba, kiállítási helyiségek. A fejlesztés költségei az épület mellett magukban foglalják a kert rendezését is. A borturisztikai centrum kialakítása jelentősen hozzájárul a világörökségi terület névadó településén a turisták jobb tájékoztatásához, továbbá a borhoz kapcsolódó szabadidős és szakmai rendezvények szervezéséhez.
Sárospatak
Rákóczi Várbástya rekonstrukciójával a helyi történelemhez kötődő látványbástya kialakítása. A négyszintesre rekonstruálandó bástya kazamata szintjén képzeletbeli történelmi időutazást élhetnek át a látogatók, amely a Rózsakeresztes társaság világnézetét tükrözi. Az utcaszinten fogadóbázis, kávézó, és turisztikai információs centrum kerülne kialakításra. Az első szint az interaktív innovációs látványtár helyszíne, ahol találmányok, és „képtelen tárgyak” kerülnének ötletgazdag módon bemutatásra. A második szint a „Jövő Háza”, ahol konferenciaterem, digitális mű-terem (számítógépes grafikák, fotók, kortárs kiállítások), és Egér szoba (Internet kapcsolat) kerülnének kialakításra. A fejlesztéssel olyan turisztikai-kulturális központ alakul ki, amely jól kiegészíti a borvidék szőlőre és borra épülő turisztikai kínálatát.
Vizi-kapu területének szabadtéri rendezvénytérré történő átalakítása. A fejlesztés szabadtéri színpad, nézőtér, vásári standok (nyári rendezvényeknél bérbeadás népművészeti tárgyak árusítására és kézműves bemutatóhelyek kialakítására), és illemhelyek kialakítását, továbbá a környezet illetve a terepviszonyok rendezését foglalja magában. A fejlesztéssel 7-10 ezer fő befogadására válik alkalmassá a Vár és a Bodrog között húzódó rendezvénytér. A fejlesztéssel színvonalas kulturális nagyrendezvények megtartására nyílik lehetőség, melyek önálló illetve kiegészítő turisztikai vonzerőt jelentenek. Sátoraljaújhely
Magyar nyelv múzeuma kialakítása megközelítőleg nettó 1.500 nm alapterületen a Kazinczy emlék-mauzóleuma mellett kerülne kialakításra. A fejlesztés építészeti vonatkozásai mellett megvalósul a terep rendezése, térvilágítás kiépítése, parkolóhelyek kialakítása, továbbá 15 millió Ft értékben a kiállítást segítő berendezések (pl. vitrin) beszerzése. A fejlesztéssel országos szinten is egyedülálló vonzerő alakul ki, amely alkalmas speciális célcsoportok megszólítására, illetve a már térségben tartózkodó turisták szabadidőtöltésének komplexebbé tételére.
Szerencs
Világörökségi kapuzat és Turisztikai Fogadóépület kialakítása a 37-es főút felett, egy megközelítőleg 200 nm nagyságú épülettel egybekötve (információs-marketing funkció kialakítása, kávézó, vizesblokk). A fejlesztés az épület mellett magában foglal egy kapuépítményt, közműfejlesztést, terep- és környezetrendezést, parkolók (kb. 20 gépkocsi és 3 busz befogadására alkalmas) és térburkolatok kialakítását, továbbá utcabútorok kihelyezését. A fejlesztéssel olyan turisztikai információs- és fogadóbázis alakul ki, amely alkalmas a főváros felől történő közúti közlekedés megállítására és térségi kapu funkció betöltésére.
Bodrogkisfalud
Főtér kialakítása és kapcsolódó kiállító épület felújítása a település épületekkel határolt központjában. A projekt keretében garázsok és betonburkolatok bontása, térburkolat, lépcsők, támfalak és kocsi beállók létesítése, parkosítás és kertészeti munkák elvégzése, továbbá 10 kandeláberrel a közvilágítás megoldása, 1 szökőkút kialakítása, és utcabútorok (pad, szemetes, kerékpártartó) kihelyezése valósul meg. A fejlesztéssel egyrészt vonzó településkép, másrészt szabadtéri rendezvénytér alakul ki, ezáltal a település a jelenleginél jobb eséllyel kapcsolódik be a világörökségi terület turizmusába.
Összesen elnyert támogatás: 1341 millió Ft
4.7.2 Összefogással Tokaj Világörökségéért II. Település
Fejlesztés tartalma
Bodrogkeresztúr
A főút és a Bodrog folyó közötti területen található volt zsinagóga épületében Vízi- és kerékpáros turisztikai információs centrum, továbbá az emeleten rendezvényhelyszín funkció kialakítása. A fejlesztés költségei magukban foglalják a szomszédos lakóingatlan megvételét (így nyílik lehetőség a közvetlen főútról történő megközelíthetőségre), a bontás, a magasépítés, a terep- és környezetrendezés, a gyalogútépítés, és a vízpart rekultiválásának költségeit. A fejlesztés hozzájárul a világörökségi területen a kerékpározás és a víziturizmus kultúrájának növeléséhez, továbbá azzal a térségi turizmus komplexitásának növelésére alkalmas kulturális és szakmai rendezvényhelyszín alakul ki. Hegytetőn a vízművek szomszédságában lévő területen kilátó létesítése és a környezet rendezése. A fejlesztéssel rekreációsszabadidős funkciójú helyszín jön létre. A kilátó földből épített dombon kerülne megvalósításra a vízmű szomszédságában. A költségek magukban foglalják a földmunkát, kőfal építését és a kertészeti munkák költségeit. A fejlesztéssel természetközeli szabadidős terület alakul ki, ízelítőt nyújtva a borvidék egyik fő jellemvonásáról, a változatos tájképi adottságokról.
Legyesbénye
60-70 fő befogadására alkalmas Községi Borház kialakítása a megfelelő szociális és kiszolgáló egységekkel. Az épület szomszédságában tufablokkal kiboltozott pince kialakítása, terep- és kertrendezés, díszburkolattal ellátott út és kerítés kialakítása. A költségek magukban foglalják a pince és az épület kialakítását, a parkosítást, és az alapvető bútorok és berendezések beszerzését. A fejlesztéssel esély nyílik Legyesbénye jelenleginél jobb bekapcsolódására a világörökségi terület turizmusába, azáltal, hogy a turizmus fogadására alkalmas színvonalas közösségi- illetve rendezvénytér kerül kialakításra.
Mád
Szilvásfürdő Pihenőpark rekultiválása, vizesblokk kialakítása, infrastruktúra fejlesztése, meglévő vízforrás hasznosítása, tó rekonstrukciója, közvilágítás, parkosítás, a szabadidő-eltöltés alapfeltételeinek megteremtése. A fejlesztéssel színvonalas szabadidős rendezvénytér alakul ki, melynek fő sajátosságai a szőlőültetvények közé ágyazottság, a több száz éves fák, és a melegvíz-forrás. A terület az aktív kikapcsolódásra és szabadtéri kulturális rendezvények befogadására egyaránt alkalmas.
Monok
Kálvária és Zarándokhely fejlesztése és felújítása, szabadtéri misehely kialakítása: 14 stációelem felújítása, minden egyes stációnál pihenő szigetek létesítése öntöttvas paddal és díszburkolattal, szabadtéri oltár fedése fa szerkezetű tetőzettel, 500 m hosszú gyalogút kialakítása, díszkivilágítás kábelezése és stációnként 1 db süllyesztett reflektor létesítése, szabadtéri misézéshez díszburkolat és alépítmény kialakítása, szezon jellegű vizesblokk kialakítása, kápolna felújítás, víz- és csatorna kiépítése. A fejlesztéssel megvalósul az évenként négyszer Monokra érkező zarándokturizmus színvonalas kiszolgálása, és a Kálvária búcsúhely egyéni turisták számára történő vonzóbbá tétele egyaránt.
Sátoraljaújhely
A jelenleg használaton kívüli önkormányzati tulajdonú ingatlan felújítása és bővítése (Hősök tere 5/a épület), továbbá az előtte található Hősök tere rekonstrukciója. A kialakított épület „Turisztikai Információs Központ” funkciót tölt majd be, melynek földszinti részén kerül elhelyezésre a Tourinform iroda, az emeleti részén pedig kiállító terem kerül kialakításra (Zempléni és TokajHegyaljai települések bemutató tárlata, valamint magyarországi világörökségek bemutatása). A Hősök terén látványszökőkút kialakítása mellett térburkolatok és zöldfelületek kialakítása, díszvilágítás, és utcabútorok kihelyezése valósul meg. A fejlesztéssel korszerű turisztikai információs pont, világörökségi kiállítóhely, és színvonalas térkialakítás valósul meg. A fejlesztéssel a világörökségi terület keleti részén elhelyezkedő város világörökségi identitástudata, ezáltal turisztikai vonzereje növekszik, ugyanakkor hozzájárul a térségi világörökségi vonzerőinek népszerűsítéséhez.
Szegi
Víziturisztikai bázis és kiállítótér kialakítása a Bodrog-parton. A fejlesztés magában foglal továbbá táj- és kertépítészeti elemeket. A partszakasz a fejlesztéssel alkalmassá válik a túrahajók „megállítására” és számukra alapvető szolgáltatások nyújtására. A fejlesztés révén megvalósuló kulturált partszakasz és háttérszolgáltatások megfelelő alapot nyújtanak a Bodrog víziturizmusának megállítására és színvonalas kiszolgálására, továbbá a víziturizmus kultúrájának növelésére.
Szegilong
Az önkormányzat tulajdonában lévő jelenleg romos állapotban lévő tájház borházzá történő átalakítása, melyhez kapcsolódóan fedettnyitott kemenceház kialakítása, közművek fejlesztése, kerti világítás kialakítása, és a területen már meglévő borospince felújítása vagy új pince létesítése A fejlesztéssel Szegilong bekapcsolódhat a világörökségi terület turizmusába.
Tarcal
Az önkormányzat tulajdonában álló Tarcali Borok Háza rekonstrukciója; az öt épületből álló épületegyüttesben Borászati Szakmai Központ, Borinform és Fogadóépület, Szakmai Szervezetek Háza, Borászati Múzeum, és Kemenceház kialakítása. A komplex kínálat az egyéni és csoportos látogatók fogadása mellett alkalmas
rendezvények-konferenciák-szemináriumok lebonyolítására. A fejlesztéssel a térség komplexebbé válik. Tolcsva
borhoz
kapcsolódó
turisztikai
kínálata
A volt szociális otthon (Konstantin Ház) épületének külső-belső rekonstrukciója, Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza kialakítása: 30-40 fős konferenciaterem, kisebb szekciótermek, bemutatótermek kialakítása; az épület szomszédságában található gondnoki épület felújítása és hasznosítása A borra épülő szolgáltatásoknak célszerű törekedniük a specializációra, annak érdekében, hogy egymás kínálatát erősítsék. Ilyen specializáció lehet a művészet, a gasztronómia, a fa illetve tölgy, a talaj, és a szőlőfajták. A tolcsvai fejlesztés révén kialakuló szolgáltatásnak valamely specializációt meg kell céloznia az üzemeltetés során.
Összesen elnyert támogatás: 799,5 millió Ft A két pályázat keretében összesen elnyert támogatás: 2140,5 millió Ft. Az érintett önkormányzatok a fejlesztés teljes bruttó költségének 2,5%-át mint önerőt – a pályázati útmutatóval összhangban – vállalták, melyet a fejlesztésekkel arányosan osztottak meg egymás között.
4.8 Engedélyezési tervek elkészíttetése A javasolt projektelemek kedvezményezettek által történő jóváhagyását követően kezdődhetett meg a műszaki tervek készítése, melyhez több tervező alvállalkozót vontunk be. Az engedélyezési tervek a pályázati dokumentáció részét képezték. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottunk az akadálymentesítés szempontjainak érvényesítésére.
4.9 Projekt jelenlegi stádiuma Jelenleg az Összefogással Tokaj Világörökségéért I. és II. nyertes pályázatok a támogatási szerződését az Önkormányzatok már aláírták. A kiviteli tervek és a közbeszerzési dokumentumok elkészítésén dolgozunk. A közbeszerzési felhívások 2006 első negyedévében lesznek kiírva, a kivitelezés, az ütemezés szerint 2007 első felében fejeződik be.
