(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az október 16-án hatályba lépett módosításokat) 48. Melléklet: 49

1

E/ECE/324 Add.48/Rev.4 E/ECE/TRANS/324 2008. február . ENSZ-EGB 49. számú Elõírás

}

EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/ (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) ––––––––––––

48. Melléklet: 49. számú Elõírás 4. Felülvizsgált szövegváltozat

EGYSÉGES FELTÉTELEK JÁRMÛBEN HASZNÁLT KOMPRESSZIÓ-GYÚJTÁSÚ MOTOROKBÓL KIBOCSÁTOTT GÁZNEMÛ ÉS RÉSZECSKE SZENNYEZÕK ÉS GÁZNEMÛ FÖLDGÁZZAL ÉS CSEPPFOLYÓS GÁZZAL MÛKÖDÕ KÉNYSZERGYÚJTÁSÚ MOTOROKBÓL KIBOCSÁTOTT EMISSZIÓK ELLEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKHEZ

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG BUDAPEST 2010

∗/

Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20-án.

2


}

Az Elõírás eredeti címe: UNIFORM PROVISION

UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE MEASURES TO BE TAKEN AGAINST THE EMISSION OF GASEOUS AND PARTICULATE POLLUTANTS FROM COMPRESSION-IGNITION ENGINES FOR USE IN VEHICLES, AND THE EMISSION OF GASEOUS POLLUTANTS FROM POSITIVE-IGNITION ENGINES FUELLED WITH NATURAL GAS OR LIQUEFIED PETROLEUM GAS FOR USE IN VEHICLES

Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: a 01 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 1990. május 14-én a 02. sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 1992. december 30-án a 02 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítéseit – hatályba lépett az 1992. szeptember 11-én a 02 sorozatszámú módosítások 2. helyesbítését – hatályba lépett 1995. június 30-án a 2. felülvizsgált szövegváltozat 1. helyesbítését – hibajavítás (csak angol) a 02 sorozatszámú módosítások 1. kiegészítését – hatályba lépett 1996. május 18-án a 02 sorozatszámú módosítások 2. helyesbítését – hatályba lépett 1996. augusztus 28-án a 02 sorozatszámú módosítás 1. kiegészítés 1. helyesbítését – hatályba lépett 1997. június 23-án a 02 sorozatszámú módosítás 1. kiegészítés 2. helyesbítését – hatályba lépett 1998. november 12-én a 02 sorozatszámú módosítás 2. kiegészítés 1. helyesbítését – hatályba lépett 1998. november 12-én a 03 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 2001. december 27-én a 04 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 2003. január 1-én a 04 sorozatszámú módosítás 1. kiegészítés– hatályba lépett 2007. február 2-án a 04 sorozatszámú módosítás 2. kiegészítés– hatályba lépett 2007. június 12-én a 05 sorozatszámú módosításokat– hatályba lépett 2008. február 3-án a 05 sorozatszámú módosítás 1. kiegészítését – hatályba lépett 2010. március 17-én a 05 sorozatszámú módosítás 2. kiegészítését – hatályba lépett 2010. augusztus 19-én. a 05 sorozatszámú módosítás 3. kiegészítését – hatályba lépett 2010. december 9-én.

A magyar változat: James Mérnökiroda Kft. Fordította: Tóth József

3


}

TARTALOM ELÕÍRÁS

Oldal

1.

Alkalmazási terület .........................................................................................................5

2.

Meghatározások ..............................................................................................................6

3.

Jóváhagyás kérése ........................................................................................................ 14

4.

Jóváhagyás ................................................................................................................... 16

5.

Követelmények és vizsgálatok ....................................................................................... 22

6.

Beépítés a jármûbe ....................................................................................................... 35

7.

Motorcsalád .................................................................................................................. 35

8.

Gyártás megfelelõsége ................................................................................................... 36

9.

Használatban levõ jármûvek / motorok megfelelõsége..................................................... 38

10.

Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártás esetére ....................................................... 39

11.

Jóváhagyott típus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése ............................................ 39

12.

Gyártás végleges beszüntetése ....................................................................................... 40

13.

Átmeneti rendelkezések ................................................................................................. 40

14.

Jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat, és a jóváhagyó hatóság neve és címe ................................................................................................................. 42 1. Függelék: Jóváhagyott típussal megegyezõ gyártás vizsgálati eljárása, amikor az átlagos négyzetes eltérés kielégítõ............................................................................. 43 2. Függelék: Jóváhagyott típussal megegyezõ gyártás vizsgálati eljárása, amikor az átlagos négyzetes eltérés nem kielégítõ vagy nincs..................................................... 44 3. Függelék: Gyártási folyamat megfelelõségének vizsgálati eljárása a gyártó kérésére ...... 46 4. Függelék: Rendszer egyenértékûségének vizsgálata ....................................................... 47

MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Tájékoztató dokumentum................................................................................ 48 1. Függelék: Motor(család) lényeges jellemzõi és vizsgálatra vonatkozó információk......... 48 2. Függelék: Motorcsalád lényeges jellemzõi..................................................................... 56 3. Függelék: Családon belül a motortípus lényeges jellemzõi ............................................. 57 4. Függelék: Jármûrészekhez kapcsolódó jellemzõk........................................................... 62 5, Függelék: OBD-re vonatkozó információ...................................................................... 62 2A Melléklet:

Értesítés egy kompresszió-gyújtású (C.I.) vagy NG (földgáz) motortípus vagy egy szikragyújtású (P.I.), LPG-vel mûködõ motortípus, mint külön mûszaki egység jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztésérõl, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl a szennyezõ anyagok emissziója szempontjából a 49. számú Elõírás szerint ...................................... 64

1. Függelék: OBD-re vonatkozó információ...................................................................... 66

4


}

2B Melléklet:

Értesítés egy gépjármûtípus, mint önálló mûszaki egység jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl gáznemû és szilárd szennyezõ anyagok emissziója szempontjából a 49. számú Elõírás szerint...................................... 66

3. Melléklet:

Jóváhagyási jel elrendezése............................................................................. 68

4A. Melléklet: Vizsgálati eljárás ............................................................................................ 70 1. Függelék: ESC és ELR vizsgálati ciklus....................................................................... 75 2. Függelék: Hitelesítési eljárás ........................................................................................ 89 3. Függelék: Gáz- és részecske emisszió számítása ......................................................... 104 4. Függelék: Gázelemzõ rendszer ................................................................................... 141 5. Függelék: Hitelesítési eljárás ...................................................................................... 148 6. Függelék: Szénáram ellenõrzése ................................................................................. 161 7. Függelék: Elemzõ és mintavevõ rendszerek................................................................. 163 4B Melléklet:

1. Függelék: 2. Függelék: 3. Függelék: 4. Függelék: 5. Függelék: 6. Függelék:

Vizsgálati eljárás kompresszió-gyújtású (C.I.) motorokhoz és kényszergyújtású (P.I.) földgázzal vagy folyékony propán-bután gázzal (LPG) mûködõ motorokhoz, amely tartalmazza a világszerte egységesített nagyteljesítményû bizonyítványt (WHDC, átfogó (globális) mûszaki elõírás (gtr No. 4) ............. 190 VHTC motor fékpadi terve......................................................................... 247 Vonatkoztatási dízel üzemanyag................................................................. 259 Mérõberendezés ......................................................................................... 260 Rendszer egyenértéküségének meghatározása ............................................. 271 Szénáramlás ellenõrzése............................................................................. 272 Számítási eljárások példái .......................................................................... 274

5. Melléklet:

Jóváhagyási vizsgálatokhoz elõírt vonatkoztatási tüzelõanyag mûszaki jellemzõi és a gyártás ellenõrzése................................................................................. 277

6. Melléklet:

Számítási eljárás példája............................................................................... 281

7. Melléklet:

Vizsgálati eljárása emissziót ellenõrzõ rendszer tartósságához ....................... 299

8. Melléklet:

Használatban levõ jármûvek / motorok megfelelõsége.................................... 304

9A Melléklet:

Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD)......................................................... 311

1. Függelék: Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) jóváhagyási vizsgálata ................... 321 9B Melléklet:

Fedélzeti diagnosztikai rendszerekre (OBD) vonatkozó mûszaki

követelmények.................................................................................................................. 325 1 Függelék:

OBD rendszer beszerelésének jóváhagyása ................................................. 355

2 Függelék:

Hibás mûködés - MI DTC állapotának bemutatása és számológép mûködésbe lépésének ütemterve.................................................................. 355

3 Függelék:

Megfigyelési követelmények....................................................................... 359

5


}

4 Függelék:

Mûszaki megfelelési jelentés....................................................................... 366

5 Függelék:

Lefagyás és adatáramlási információk ........................................................ 367

6 Függelék:

Vonatkoztatási szabványos okmányok ........................................................ 368

7. Függelék - OBD vonatkozású információk dokumentációja ......................................... 369 9C Melléklet -

Fedélzeti diagnosztikai rendszerekre (OBD) vonatkozó mûszaki követelmények 1. Függelék –Monitorcsoportok...........................................................................

10. Melléklet

A cikluson kívüli emissziókra (OCE) vonatkozó mûszaki követelmények

6

1. 1.1.


}

ALKALMAZÁSI TERÜLET A jelen Elõírás vonatkozzon azokra az M1, M2, N1 és N2 kategóriába tartozó jármûvekre, amelyeknek a referencia tömege nem több mint 2.610 kg és minden M3 és N3 1/ kategóriába tartozó gépjármûre. A gyártó kérésére, a jelen Elõírás értelmében a teljes jármûveknek megadott típus-jóváhagyást ki kell terjeszteni ezeknek a jármûveknek a 2.610 kg referencia tömeggel rendelkezõ nem teljes jármûveire is. A jóváhagyásokat ki kell terjeszteni, ha a gyártó bizonyítani tudja, hogy a nem teljes jármûre várhatóan felépítendõ valamennyi karosszéria-kombinációval a jármû referenciatömege több lesz, mint 2.610 kg. A jelen Elõírás szerint, a következõt nem kell jóváhagyni: a 83. Elõírás szerinti jóváhagyás által megadott kiterjesztéssel rendelkezõ jármûvekbe – 2.840 kg referencia-tömegig – szerelt motorokat.

A táblázat: ALKALMAZHATÓSÁG Jármûkateg ória1/ M1 M2 M3 N1 N2 N3 (a) (b)

Benzin R49 vagy R83 (c) R49 vagy R83 (c) R49 R49 vagy R83 (c) R49 vagy R83 (c) R49

Szikragyújtású motorok NG (a) LPG (b) R49 vagy R49 vagy R83 (c) R83 (c) R49 vagy R49 vagy (c) R83 R83 (c) R49 R49 R49 vagy R49 vagy R83 (c) R83 (c) R49 vagy R49 vagy (c) R83 R83 (c) R49 R49

Kompressziós gyújtású motorok Dízel Etanol (c) R49 vagy R83 R49 vagy R83 (c) (c) R49 vagy R83 R49 vagy R83 (c) R49 R49 R49 vagy R83 (c) R49 vagy R83 (c) (c) R49 vagy R83 R49 vagy R83 (c) R49 R49

Földgáz.

PB gáz, propán-bután

(c) A 83. sz. elõírás olyan jármûvekre vonatkozik, melyek referenciatömege jóváhagyás kiterjesztéssel olyan jármûvekre, amelyek referenciatömege • 2,840 1/

1/

• 2,610 kg és

Ahogyan azt a Jármûvek felépítésérõl szóló Közös Határozat (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 utoljára módosítva a 4. számú Módosítással) 7. számú Melléklete meghatározta.

7


}

B táblázat: KÖVETELMÉNYEK Szikragyújtású motorok

Gáznemû káros-anyagok

Kompressziós gyújtású motorok

Benzin

Földgáz

LPG

Dízel

Etanol

-

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

(a)

Részecskék

-

Igen

Füst

-

-

-

Igen

Igen

Tartósság

-

Igen

Igen

Igen

Igen

Használatban lévõ jmk. megfelelõsé ge

-

Igen

Igen

Igen

Igen

Fedélzeti

-

Igen (b)

Igen (b)

Igen

Igen

diagnosztikai rendszer

Igen

(a)

(a)

Csak az 5.2.1. bekezdés 2. Táblázatában szereplõ C fázisra vonatkozik.

(b)

Alkalmazási idõpontok az 5.4.2. bekezdés szerint zerint.

1.2.

Egyenértékû jóváhagyások A következõket nem szükséges jóváhagyatni ezen Elõírás szerint, ha ezek részei a 83. számú Elõírás szerint jóváhagyott jármûnek: (a) (b) (c)

kompresszió-gyújtású motorokat szerelnek be N1, N2 és M2 1/ dízel tüzelõanyaggal táplált jármûkategóriákba; földgázzal vagy folyékony propán-bután gázzal (LPG) táplált N1. 1/ szikragyújtású motorokat szerelnek be N1 jármûkategóriákba; kompresszió-gyújtású motorral szerelt, dízel tüzelõanyaggal táplált N1, N2 és M2 1/ jármûkategóriákba és szikragyújtású, földgázzal vagy folyékony propán-bután gázzal (LPG) táplált motorokat szerelnek be N1 1/ jármûkategóriákba.

2.

MEGHATÁROZÁSOK

2.1.

A jelen Elõírás céljára alkalmazzák a következõ meghatározásokat: "motor (motorcsalád) jóváhagyása" valamely motor típus (motorcsalád) jóváhagyását jelenti a motorból kibocsátott gázszennyezõk, részecske-szennyezõk, füst emisszió szintje és fedélzeti rendszerek szempontjából; "jármû jóváhagyása" a jármûtípus jóváhagyását jelenti figyelemmel a gázszennyezõkre, részecske-szennyezõkre, füst emissziót szintjére, valamint a fedélzeti rendszerekre, és a motor jármûbe szerelésére;

8


}

"névleges fordulatszám" a szabályozóval megengedett teljes terhelésû motor fordulatszáma vagy – ha ilyen szabályozó nincs – az a fordulatszám, aminél a motor eléri legnagyobb teljesítményét a gyártó 1. Melléklet 2. függeléke 2. bekezdésének meghatározása szerint. "jármûtípus" erõforrással meghajtott kategóriát jelent, amelyek nem különböznek olyan lényeges tekintetben, mint a jármû és motor jelen Elõírás 1. Mellékletében megállapított jellemzõi. "kiegészítõ emissziót vezérlési stratégia (AECS)" olyan emissziót vezérlési stratégiát jelent, ami mûködésbe lép, vagy ami különleges célból vagy célokból, és különleges környezeti és/vagy üzemi feltételekre válaszul módosítja az alapvetõ emissziót vezérlési stratégiát, pl. jármûsebesség, motor fordulatszáma, alkalmazott sebességfokozat, szívási hõmérséklet vagy nyomás. "alapvetõ emissziót vezérlési stratégia (BECS)" olyan emissziót vezérlési stratégiát jelent, ami a motor teljes fordulatszám és üzemi tartományában mûködik, ha az AECS nem lép mûködésbe. Példák, de nem korlátozva, a BECS-re: (a) (b) (c)

motor gyújtás-beállítása; EGR beállítás; SCR katalizátor reagens adagolásának beállítása;

"egyesített NOx - részecske szûrõ" olyan utókezelõ rendszer, ami egyszerre csökkenti a nitrogénoxidok (NOx) és a részecske-szennyezõk (PT) emisszióját. "folyamatos regenerálás" kipufogó regenerálási rendszerének regeneráló folyamatát jelenti, ami vagy állandóan, vagy legalább egyszer megtörténik egy ETC vizsgálat alatt. Ilyen regenerálási rendszer nem igényel különleges vizsgálati eljárást. "vezérlési terület" a területet jelenti A és C motorfordulatszámok és 25 % – 100 % terhelés között. "bejelentett legnagyobb teljesítmény (Pmax)" a gyártó által a jóváhagyási kérelemben bejelentett legnagyobb teljesítményt jelenti EGB kW-ban (nettó teljesítmény). "ésszerûtlen emisszió-szabályozási stratégia" jelenti: (a)

(b)

(c)

az AECS-t, ami a BECS-hez viszonyítva csökkenti az emisszió ellenõrzését olyan körülmények között, ami esszészerûen elvárható, hogy megjelenik a szokásos jármûüzemben és használatban. a BECS-t, ami megkülönböztetést tesz a szabványos jóváhagyási vizsgálat üzeme és más üzemelések között, és kisebb emissziót ellenõrzési szintet biztosít olyan feltételek között, amit lényegében nem foglaltak be az alkalmazható jóváhagyási vizsgálati eljárásba, vagy az OBD-t, vagy az emisszió ellenõrzési stratégiájának olyan megfigyelését, ami megkülönböztetést tesz a szabványos jóváhagyási vizsgálat üzeme és más üzemelések között, és a megfigyelési képesség (idõben és pontosságban) kisebb ellenõrzési szintjét biztosítja olyan feltételek között, amit lényegében nem foglaltak be az alkalmazható jóváhagyási vizsgálati eljárásba.

"NOx mentesítõ rendszer" kipufogási utókezelõ rendszert jelent, amit arra terveztek, hogy

9


}

csökkentse a nitrogénoxidokat (NOx) (pl. jelenleg vannak passzív és aktív sovány NOx katalizálók, NOx adszorbeáló és szelektív katalizálós csökkentõ (SCR) rendszerek. "késedelmi idõ" a vonatkoztatási pontnál mérésre kerülõ elem változása és a végsõ leolvasás 10 százalékos rendszer-válasza között eltelt idõt (t10) jelenti. Gáznemû elemeknél ez alapvetõen a mért elemek szállítási ideje a mintavevõ szondától az érzékelõig. A késedelmi idõnél a mintavevõ szondát határozzák meg vonatkoztatási pontként. "diesel motor" olyan motort jelent, ami kompresszió-gyújtás elvén mûködik. "ESC vizsgálat" a jelen Elõírás 5.2. bekezdése szerint alkalmazott 13, állandósult állapotú üzemmódból álló vizsgálati ciklust jelent; "ELR vizsgálat" a jelen Elõírás 5.2. bekezdésében meghatározott állandó fordulatszámoknál alkalmazott, egymás utáni terhelési lépcsõkbõl álló motorvizsgálat ciklusát jelent; "ETC vizsgálat" olyan, 1800 másodpercrõl másodpercre változó vizsgálati módból álló vizsgálati ciklus, amelyet a jelen Elõírás 5.2. bekezdése szerint alkalmaznak; "kivitelezés eleme" a jármû vagy motor tekintetében jelenti, (a) (b) (c) (d)

az ellenõrzési rendszert, beleértve a számítógép szoftverét, elektronikus ellenõrzõ rendszert és számítógép logikát; a bármely ellenõrzési rendszer hitelesítését; a rendszer közremûködési eredményeit, vagy; bármely hardver eszközt;

"emisszióhoz kapcsolódó hiba" hiányosságot vagy eltérést jelent a szokásos gyártási tûrésektõl a tervezésben, anyagokban vagy kiviteli munkásságban olyan készüléknél, rendszernél vagy szerelvénynél, ami befolyásolja az emissziót vezérlõ rendszerhez tartozó paramétereket, jellemzõket vagy alkatrészeket. Valamely hiányzó elemet tekinthetnek "emisszióhoz kapcsolódó hibának". "emissziót vezérlõ stratégia (ECS)" a kivitel olyan elemét vagy elemkészletét jelenti, amit befoglaltak a motorrendszer vagy jármû teljes kivitelezésébe a kipufogási emisszió szabályozásának céljából, és amelyek tartalmazhatnak egy BECS-et és egy AECS készletet. "emissziót vezérlõ stratégia" kipufogási utókezelõ rendszert jelent, a motorrendszer és a motorrendszer bármely emisszióhoz kapcsolódó elemének elektronikus irányító vezérlését a kipufogóban, ami táplálja az inputot, és outputot kap ezektõl a vezérlõktõl, és amikor alkalmazható kommunikációs interfészként (hardvere és üzenetek) a motorrendszer elektronikus vezérlõ egysége (EECU) és bármely más teljesítmény-átvitel vagy jármûvezérlõegység között az emissziót irányítás tekintetében. "emissziót vezérlõ megfigyelõ rendszer" olyan rendszert jelent, ami biztosítja a motorban elvégzett NOx ellenõrzõ utasítások helyes mûködését az 5.5. bekezdés követelményei szerint. "emissziós hiba-állapot" az OBD rendszerrel vizsgált ECS hibájának esetén mûködésbe lépõ AECS-t jelenti, ami az MI-ben a mûködésbe lépést eredményezi, és ami nem követel inputot a meghibásodott elemtõl vagy rendszertõl. "motor utókezelõ rendszer-család" jelenti – az üzemi összegzõ tervben a jelen Elõírás 7. Melléklet szerinti vizsgálathoz létrehozott romlási tényezõ és a jelen Elõírás 7. Melléklet szerint üzemelõ jármûvek/motorok megfelelõségének ellenõrzéséhez – a gyártó motorjainak

10


}

csoportosítását, ami megfelel a motorcsalád meghatározásának, de tovább csoportosítja a hasonló kipufogási utókezelõ rendszert használó motorokat. "motor-rendszer" a motort, emissziót ellenõrzõ rendszert és a kommunikációs interfészt (hardvere és üzenetek) jelenti a motorrendszer elektronikus vezérlõ egysége (EECU) és bármely más teljesítmény-átvitel vagy jármûvezérlõ-egység között. "motorcsalád" a motorrendszerek olyan gyári csoportját jelenti, amelyeknek – a jelen Elõírás 7. bekezdésében meghatározott kivitele szempontjából – hasonló kipufogógáz emissziós jellemzõi vannak; a család valamennyi tagja teljesítse az emissziós határértékeket. "motor üzemi fordulatszám-tartománya" a motor leggyakrabban használt olyan fordulatszámtartományát jelenti a motor üzemeltetésekor, ami a kis és nagy fordulatszámok között van, amint azt a jelen Elõírás 4A Mellékletének 1. Függeléke meghatározza. "A, B és C fordulatszámok" azokat a vizsgálati fordulatszámokat jelentik a motor üzemi fordulatszám-tartományán belül, amelyeket a jelen Elõírás 4A. Mellékletének 1. függeléke szerint az ESC és az ELR vizsgálatokhoz használnak. "motor beállítása" bizonyos motor/jármû olyan kialakítását jelenti, ami az emissziót szabályozó stratégiát (ECS), egyetlen motor teljesítmény-osztályát (a jóváhagyott teljes terhelési görbe) és – ha alkalmaznak –nyomatékhatároló beállítása. "jármûtípus" olyan motorok kategóriáját jelenti, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzõkben, mint a jelen Elõírás 1. Mellékletében leírt jellemzõk. "kipufogó utókezelõ rendszer" a katalizátort (oxidációs vagy 3 utas), részecske-szûrõt, a deNOx rendszert, az egyesített deNOx rendszer– részecske-szûrõt vagy bármely más emissziót csökkentõ készüléket jelent, amit a motorból való kiáramlásban helyeznek el. Ez a meghatározás kizárja a kipufogógázok visszavezetését, ami – ahol alkalmazzák – a motorrendszer szerves részét képezi. "gázmotor" olyan szikragyújtású motor, amelyet földgázzal (NG) vagy folyékony szénhidrogén gázzal (LPG) táplálnak. "gázszennyezõk" kifejezés szénmonoxidot, szénhidrogéneket (feltételezve CH1,85 arányt dieselhez, CH2,525 arányt LPG-hez és CH2.93 arányt NG-hez (NMHC) és feltételezett CH3O0,5 molekulát etanollal táplált diesel motorokhoz) nem metán szénhidrogéneket (CH1,85 arányt feltételezve diesel tüzelõanyagokhoz, metánt (CH4 arányt feltételezve NG-hez), és nitrogénoxidokat nitrogéndioxid (NO2) egyenértékben kifejezve. "nagy fordulatszám (nhi)" az a legnagyobb motorfordulatszám, amelynél a motor a bejelentett legnagyobb teljesítmény 70 százalékát fejti ki "kis fordulatszám (nlo)" az a legkisebb fordulatszám, amelynél a motor a bejelentett legnagyobb teljesítmény 50 százalékát fejti ki

11


}

"nagyobb mûködési hiba" 1/ a kipufogási utókezelõ rendszer olyan állandó vagy idõleges hibája, ami várhatóan a motorrendszer gáznemû vagy részecske szennyezõinek azonnali vagy késõbbi növekedését eredményezi, és amit az OBD nem képes megfelelõen felbecsülni. "hibás mûködés" azt jelenti, hogy: (a)

(b)

az emissziót vezérlõ rendszer bármely rongálódása vagy hibája, beleértve az elektromos hibákat is, ami az OBD küszöbhatárának meghaladását eredményezi – vagy ahol alkalmazzák – meghiúsul a kipufogási utókezelõ rendszer funkcionális teljesítménytartományának elérése, ahol bármely szabályozott szennyezõ emissziója túllépheti az OBD küszöbértékét. minden olyan eset, amikor az OBD rendszer nem képes teljesíteni a jelen Elõírás megfigyelési követelményeit

A gyártó azonban figyelembe vehet olyan romlást vagy hibát, ami az emissziókban nem eredményezi azt, hogy az OBD nem, mint hibás mûködés lépi át a küszöbértéket. "hibajelzõ (MI)" szemmel látható kijelzõt jelent, ami világosan tájékoztatja a jármû vezetõjét a jelen Elõírás értelmében vett hibás mûködés esetén. "több beállítású motor" egynél több motorbeállítással rendelkezõ motort jelent. "NG tartomány" a H vagy L tartomány egyikét jelenti a 1993 novemberében kelt EN Európai szabvány szerint. "nettó teljesítmény" próbapadon, a forgattyús tengely végén kW-ban, vagy vele egyenértékû, a 85. számú Elõírás teljesítménymérési módszerével mért teljesítményt jelenti; "OBD" az emisszió ellenõrzésének olyan fedélzeti diagnosztikai rendszerét jelenti, amely képes – a számítógép memóriájában tárolt hibakódokkal – a hibás mûködésû, valószínû területek elõfordulásának érzékelésére és azonosítására. "OBD-motorcsalád" az OBD jóváhagyásához a jelen Elõírás 9A Mellékletének követelményei szerint a gyártó csoportosítja az azonos OBD rendszertervezési paraméterekkel rendelkezõ motorrendszereket a jelen Elõírás 7.3. bekezdése szerint. "opaciméter" azt a mûszert jelenti, amellyel a füst szilárd részecskéinek homályosságát mérik a fénykioltás elvének alkalmazásával. "õsmotor" egy motorcsaládból úgy kiválasztott motor, hogy emissziói jellemzõk legyenek a motorcsaládra. "részecske utókezelõ rendszer" részecske szennyezõk (PT) emissziójának csökkentésére tervezett mechanikus, aerodinamikus, diffúz vagy inerciás leválasztással mûködõ kipufogási utókezelõ rendszert jelent. "részecske szennyezõk" olyan anyagok, amelyeket a motor kipufogógázából – tisztára szûrt levegõvel való hígítása után – meghatározott szûrõ közegen, legfeljebb 325 K (52 °C) hõfokot nem meghaladó hõmérsékleten összegyûjtenek

1

/

A jelen Elõírás 5.4.1. bekezdése biztosítja a fõ funkcionális hibájának megfigyelését a kipufogási utókezelõ rendszer katalizátoros/szûrési hatásfok csökkenésének vagy veszteségének megfigyelése helyett. A jelen Elõírás 9A Mellékletének 3.2.3.2. és 3.2.3.3. bekezdései példákat adnak a fõ funkcionális hibájára..

12


}

"százalékos terhelés" a legnagyobb elérhetõ résznyomatékot jelenti a motor valamely fordulatszámánál. "periodikus regenerálás" a részecske-utókezelõ rendszer regeneráló folyamatát jelenti, ami tipikusan kevesebb, mint 100 óránként fordul elõ a motor szokásos üzemelésekor. Ahol a ciklusok alatt regenerálás történik, az emissziós szabványt túlléphetik. "teljesítmény kivezetõ egység" motorral meghajtott kimenõ szerkezet a kisegítõ, jármûre felszerelt berendezés meghajtásának céljára. "reagens" bármely olyan közeg, amit a jármû fedélzetén tartályban tárolnak és a kipufogási utókezelõ rendszert (ha szükséges) táplálja az emissziót szabályozó rendszer kérésére. "újra hitelesítés" az NG motor finombeállítását jelenti azért, hogy ugyanazt a teljesítményt adja le különbözõ földgáz-minõségnél. "vonatkoztatási fordulatszám (nref)" az ETC vizsgálat relatív fordulatszámának denormalizálásához használt 100 % fordulatszám-érték a jelen Elõírás 4A mellékletének 2. függeléke szerint. "válaszidõ" a különbséget jelenti idõben a vonatkoztatási pontnál mérésre kerülõ elem változása és a mintavevõ szondával történõ végkijelzés (t90) 90 százalékos rendszerátvitele között, a vonatkoztatási pontnál meghatározva, ami miatt a megmért elem-változás legalább 60 százalék teljes skála (FS) és kevesebb, mint 0,1 másodperc alatt megy végbe. A rendszerátvitel ideje a rendszer késedelmi idejébõl és a rendszer felfutási idejébõl áll (lásd ISO 16183-t is). "felfutási idõ" a különbséget jelenti idõben a 10 %-os és 90 %-os végkijelzés (t90 - t10) között. Ez a mûszer válasza miután a mérésre kerülõ elem jele eléri a mûszert. A felfutási idõnél a mintavevõ szondát tekintik vonatkoztatási idõnek. "önszabályozó" minden olyan motorszerkezet, amely a levegõ / tüzelõanyag viszonyt állandó értéken tartja "füst" a diesel motor kipufogó gázában lebegõ olyan szilárd részecskéket jelentenek, amelyek elnyelik, visszaverik vagy megtörik a fényt. "vizsgálati ciklus" olyan vizsgálati pontok egymásutánját jelenti, meghatározott sebességgel és nyomatékkal, amit a motor állandó állapotban (ESC vizsgálat) vagy rövid idejû üzemi feltételek között követ (ETC, ELR vizsgálat). "nyomatékhatároló" oly készülék, ami idõlegesen korlátozza a motor legnagyobb nyomatékát; "átalakulási idõ" a különbséget jelenti idõben a vonatkoztatási pontnál mérésre kerülõ elem változása és a mintavevõ szondával történõ végkijelzés (t50) 50 százalékos rendszerátvitele között. Az átalakulási idõt használják különbözõ mérõeszközök jelének beállításához "hasznos élettartam" jármûveknél és motoroknál a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének táblázat B1, B2 vagy C soraiban jóváhagyott élettartamot jelenti, azt a vonatkozó távolságot és/vagy idõt, amit a jelen Elõírás 5.3. bekezdése határoz meg (emissziót vezérlõ egység tartóssága), ami a jóváhagyás részeként megfelel a vonatkozó gáz- és részecske-szennyezõ emissziós határértékeinek.

13


}

"Wobbe index (alsó Wl, vagy felsõ Wu)" a térfogategységre esõ gáz megfelelõ fûtõértékének és – ugyanolyan vonatkoztatási feltételek között – a relatív sûrûség négyzetgyökének szorzatát jelenti: ρ W = H gáz × levegõ ρ gáz "λ léptetési tényezõ (Sλ)" olyan kifejezés, amely a motor vezérlõrendszerének rugalmasságát írja le a λ légfelesleg-viszony változása szempontjából, ha a motort a tiszta metántól eltérõ összetételû gázzal táplálják (lásd az Sλ számítását a 7. Mellékletben). „Referenciatömeg" a jármû "terheletlen tömege" megnövelve egységesen 100 kg-mal a 83. Elõírás 4a és 8. Mellékletei szerinti vizsgálatnak megfelelõen." 2.2.

Szimbólumok, rövidítések és nemzetközi szabványok

2.2.1.

Szimbólumok vizsgálati paraméterekhez:

Szimbólum Ap Ae c Cd C1 d D0 D D E EE EM EZ f fa fc Fs H Ha Hd i K k kf kh,D kh,G KV kW,a kW,d

Egység m2 m2 ppm/vol. % • • m m3/sec • • • • • g/kWó 1/s • sƒ1 • MJ/m3 g/kg g/kg • • mƒ1 • • • •

Jelentés izokinetikus mintavevõ szonda keresztmetszeti területe kipufogó vezeték keresztmetszeti területe koncentráció SSV-CVS kiürítési együtthatója szénhidrogén szén 1 egyenértéke ármérõ PDP hitelesítési függvény metszéke hígítási tényezõ Bessel függvény állandója Bessel függvény állandója etán hatásfoka metán hatásfoka interpolált NOx emisszió az ellenõrzõ pontban frekvencia laboratóriumi légköri tényezõ Bessel szûrõ határ-frekvenciája sztöchiometriai tényezõ kalorikus érték beszívott levegõ abszolút nedvessége hígító levegõ abszolút nedvessége egyedi módot vagy pillanatnyi mérést jelölõ alulírás Bessel állandó fényelnyelési együttható tüzelõanyag-specifikus tényezõ száraz korrekcióból nedves korrekcióba NOx nedvesség-korrekciós tényezõ diesel motorokhoz NOx nedvesség-korrekciós tényezõ gázmotorokhoz CFV hitelesítési függvény beszívott levegõ helyesbítési tényezõje szárazról nedvesre hígító levegõ helyesbítési tényezõje szárazról nedvesre

14

Szimbólum kW,e kW,r L La Mra Mre md med medf mew mf mf,d mgas mse msep mset mssd N NP NP,i n np nhi nlo nref pa pb pd pp pr ps p1 P(a) P(b) P(n) P(m) qmaw qmad qmdw qmdew qmdew,i qmedf qmew qmf

Egység • • % m g/mol g/mol kg kg kg kg mg mg g/h vagy g kg kg kg kg % • • minƒ1 sƒ1 minƒ1 minƒ1 minƒ1 kPa kPa kPa kPa kPa kPa kPa kW kW kW kW kg/ó vagy kg/sec kg/ó vagy kg/sec kg/ó vagy kg/sec kg/ó vagy kg/sec kg/ó kg/ó vagy kg/sec kg/ó vagy kg/sec kg/ó vagy kg/sec


}

Jelentés hígított kipufogógáz helyesbítési tényezõje szárazról nedvesre nyers kipufogógáz helyesbítési tényezõje szárazról nedvesre nyomaték a legnagyobb nyomaték százalékában a vizsgálati motornál tényleges optikai úthossz beszívott levegõ molekulatömege kipufogás molekulatömege részecske mintavevõ szûrõn átment hígított kipufogógáz-minta tömege összes hígított kipufogógáz tömege a ciklusban egyenértékû hígított kipufogógáz tömege a ciklusban összes kipufogógáz tömege a ciklusban összegyûjtött részecske minta tömege hígító levegõben összegyûjtött részecske minta tömege gáznemû emisszió tömegárama (azám) mintatömeg a ciklusban részecske mintavevõ szûrõn átment hígított kipufogógáz tömege részecske mintavevõ szûrõn átment kétszer hígított kipufogógáz tömege másodlagos hígító levegõ tömege homályosság PDP összes fordulata a ciklusban PDP fordulata az idõintervallumban motor fordulatszáma PDP fordulatszáma nagy motorfordulatszám kis motorfordulatszám vonatkoztatási motorfordulatszám ETC vizsgálathoz motorba szívott levegõ telített gõznyomása teljes légköri nyomás hígító levegõ telített gõznyomása abszolút nyomás vízgõznyomás hûtõfürdõ után száraz légköri nyomás nyomáscsökkenés a szivattyú beömlõ nyílásánál vizsgálathoz felszerelt segédberendezésekkel felemésztett teljesítmény vizsgálathoz eltávolított segédberendezésekkel felemésztett teljesítmény nem helyesbített nettó teljesítmény próbapadon mért teljesítmény beszívott levegõ tömegáramlási mennyisége nedves alapon beszívott levegõ tömegáramlási mennyisége száraz alapon hígító levegõ tömegáramlási mennyisége nedves bázison hígított kipufogógáz tömegáramlási mennyisége nedves bázison pillanatnyi CVS áramlási mennyiség nedves alapon egyenértékû hígított kipufogógáz áramlási mennyisége nedves alapon kipufogógáz tömegáramlási mennyisége nedves bázison tüzelõanyag-tömegáramlási mennyisége

15

Szimbólum qmp qvs qvt • Qs QSSV

Egység kg/ó vagy kg/sec dmˆ/min cmˆ/min • m3/sec m3/sec

ra

•

rd rD rp rs Rf ˜ S Si S• T Ta t te tf tp ƒt ƒti ˆ u V0 Vs W Wact Wref Wf Wfe X0 Yi

• • • • • kg/m3 kW mƒ1 • K K s s s s s s % m3/rev l • kWó kWó • • 3 m /rev m•1

2.2.2.

}

Jelentés részecske minta tömegáramlási mennyisége mintaáramlás mennyisége az elemzõhöz nyomkövetõ gáz áramlási mennyiség Bessel állandó PDP/CFV-CVS térfogat-áramlási mennyiség SSV-CVS térfogat-áramlási mennyiség izokinetikus mintavevõ szonda és kipufogóvezeték keresztmetszeti területe hígítási arány SSV-CVS átmérõ-aránya SSV-CVS nyomás-aránya minta arány FID választényezõ sûrûség motorfékpad beállítása pillanatnyi füst-érték λ eltolódási tényezõ abszolút hõmérséklet beszívott levegõ abszolút hõmérséklete mérési idõ elektromos válaszidõ szûrõ válaszideje Bessel függvényhez fizikai válaszidõ idõköz két egymást követõ füstadat között (= 1 / minta szám) pillanatnyi CVS áramlás idõköze füst-átbocsátás viszony a gázösszetevõk és a kipufogógáz között a szivattyú egy fordulatával a PDP-vel szállított gáz Elemzõ rendszer-térfogata Wobbe index ETC tényleges munkavégzése ETC vonatkoztatási munkavégzése súlyozó tényezõ tényleges súlyozó tényezõ PDP térfogat-áramlási térfogat hitelesítõ függvénye Bessel átlagolt füstérték 1 másodperc alatt

Jelölések a kémiai alkotórészekhez CH4 C2H6 C2H5OH C3H8 CO


Metán Etán Etanol Propán Szénmonoxid

16

DOP CO2 CH NMCH NOx NO NO2 PT 2.2.3.

}

Dioctylftalát Széndioxid Szénhidrogén Nem-metán szénhidrogén Nitrogénoxidok Nitritoxide Nitrogén dioxid Szilárd részecskék

Rövidítések CFV CLD ELR ESC ETC FID GC HCLD HFID LPG NDIR NG NMC

2.2.4.


Kritikus Áramlású Venturi csõ Vegyi lumineszcenciás Érzékelõ Készülék Európai Terhelés Érzékelõ Vizsgálat Európai Stacionárius Ciklus Európai Változó Ciklus Lángionizációs Érzékelõ Készülék Gázkromatográf Fûtött CLD Fûtött FID Cseppfolyós Nyersolajgáz Nem Szórt Infravörös Elemzõ Földgáz Nem-metán Leválasztó

Jelképek a tüzelõanya összetételéhez wALF tüzelõanyag hidrogén-tartalma, tömeg % wBET tüzelõanyag széntartalma, tömeg % wGAM tüzelõanyag kéntartalma, tömeg % wDEL tüzelõanyag nitrogén-tartalma, tömeg % wEPS tüzelõanyag oxigén-tartalma, tömeg % molekuláris hidrogén arány (H/C) α molekuláris szén arány (C/C) β molekuláris kén arány (S/C) γ molekuláris nitrogén arány (N/C) δ molekuláris oxigén arány (O/C) ε Cβ Hα Oε Nδ Sγ tüzelõanyagra hivatkozik β = 1 szénalapú tüzelõanyaghoz, β = 0 hidrogén tüzelõanyaghoz

2.2.5.

Jelen Elõírás által hivatkozott szabványok

ISO 15031-1 ISO 15031-2 ISO 15031-3

ISO 15031-1: 2001 Közúti jármûvek – Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között –1. rész: Általános tájékoztatás. ISO/PRF TR 15031-2: 2004 Közúti jármûvek - Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között – 2. rész: Kifejezések, meghatározások, rövidítések és betûszavak. ISO 15031-3: 2004 Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához

17

SAE J1939-13 ISO 15031-4 SAE J1939-73 ISO 15031-5

ISO 15031-6 SAE J2012 ISO 15031-7 SAE J2186 ISO 15765-4 SAE J1939 ISO 16185 ISO 2575 ISO 16183


}

kapcsolódó berendezése között – 3. rész: Diagnosztikai csatlakozó és kapcsolódó elektromos áramkörök, jellemzõk és használat. SAE J1939-13: Csatlakozó felépítményen kívül. ISO DIS 15031-4.3: 2004 Közúti jármûvek - Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között – 4. rész: Külsõ vizsgáló berendezés. SAE J1939-73: Alkalmazási szint – Diagnosztika. ISO DIS 15031-5.4: 2004. Közúti jármûvek - Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között – 5. rész: Emisszióhoz kapcsolódó diagnosztikai szolgáltatások. ISO DIS 15031-6.4: 2004. Közúti jármûvek - Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között – 6. rész: Diagnosztikai zavarkódok meghatározásai. SAE J2012: Diagnosztikai zavarkódok meghatározásai. Egyenértékû az ISO/DIS szabvánnyal 15031-6, április 30, 2002. ISO 15031-7: 2001. Közúti jármûvek - Kommunikáció a jármû és emisszió külsõ diagnosztikához kapcsolódó berendezése között – 7. rész: Adatkapcsolat biztonsága. SAE J2186: E/E Adatkapcsolat biztonsága. kelt 1996. október. ISO 15765-4: 2001 Közúti jármûvek – Diagnosztika ellenõrzõ területi hálózaton (CAN) - Part 4: Követelmények emisszióval kapcsolatos rendszerekhez. SAE J1939: Ajánlott gyakorlat sorozatellenõrzéshez és kommunikációs hálózathoz. ISO 16185: 2000 Közúti jármûvek – Motorcsalád egységesítése. ISO 2575: 2000 Road vehicles – Jelképek vezérlõkhöz, kijelzõkhöz és visszajelzõkhöz. ISO 16183: 2002 Nagyteljesítményû motorok – Gáznemû emisszió mérése nyers kipufogógáznál és részecske-kibocsátásnál részleges áramlású hígító rendszer használatával környezeti feltételek között.

3.

JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE

3.1.

A motortípus vagy motorcsalád, mint önálló szerkezeti egység jóváhagyásának kérése

3.1.1.

A motortípus vagy motorcsalád jóváhagyását – figyelemmel a "B" táblázat 1.1. bekezdésében felsorolt követelményekre –a motor gyártója vagy annak megfelelõen meghatalmazott képviselõje kérje. Az olyan motorra vonatkozó kérelem, amelyet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) láttak el, teljesítse a 3.4. bekezdés követelményeit.

3.1.2.

Mellékeljék három példányban az alább említett okmányokat és adatokat:

3.1.2.1.

A motortípus, vagy ha alkalmazható a motorcsalád, olyan leírását, ami tartalmazza a jelen Elõírás 1. Mellékletében hivatkozott adatokat.

18


}

3.1.3.

Egy olyan motort, ami a jelen Elõírás 1. Mellékletében leírt "motortípus" jellemzõivel rendelkezik, bocsássák az 5. bekezdésben meghatározott jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálat rendelkezésére.

3.2.

Jármûtípus jóváhagyásának kérése a motor szempontjából

3.2.1.

A jármûtípus jóváhagyását – figyelemmel a "B" táblázat 1.1. bekezdésében a motorra vagy motorcsaládra felsorolt követelményekre és a jármûbe beszerelt motorra –a jármû gyártója vagy annak megfelelõen meghatalmazott képviselõje kérje. Az olyan motorra vonatkozó kérelem, amelyet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) láttak el, teljesítse a 3.4. bekezdés követelményeit.

3.2.2.

Mellékeljék három példányban az alább említett okmányokat és adatokat:

3.2.2.1

a jármûtípus, a motorhoz kapcsolódó részek és a motortípus, vagy ha alkalmazható, a motorcsalád olyan leírását, ami tartalmazza a jelen Elõírás 1. Mellékletében hivatkozott adatokat.

3.2.3.

A gyártó szolgáltassa az OBD rendszerben a hiba jelzésére a jármûvezetõ számára használt hibajelzõ (MI) leírását. A gyártó szolgáltassa a jelzõ és a jármûvezetõt figyelmeztetõ, a szükséges reagens hiányának jelzésére szolgáló figyelmeztetõ mód leírását.

3.2.4.

A "jármûtípus" 1. Mellékletben meghatározott jellemzõinek megfelelõ jármûvet adjanak át az 5. és 6. bekezdésekben meghatározott jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálatnak.

3.3.

Jármûtípus jóváhagyásának kérése a jóváhagyott motor szempontjából

3.3.1.

A jármûtípus jóváhagyását figyelemmel egy jóváhagyott motor beszerelésére, a jármû gyártója vagy kellõen meghatalmazott képviselõje kérje.

3.3.2.

A kérelemhez három példányban az alább felsorolt iratokat és információkat csatolják:

3.3.2.1.

a jármûtípus és motorhoz tartozó részek leírását, ami – ha alkalmazható – tartalmazza az 1. Mellékletben felsorolt adatokat, és a motor vagy, ha ilyen van, a motorcsalád, mint különálló mûszaki egység jóváhagyási értesítésének (2a Melléklet) másolatát.

3.3.3.

A gyártó szolgáltassa az OBD rendszerben a hiba jelzésére a jármûvezetõ számára használt hibajelzõ (MI) leírását. A gyártó szolgáltassa a jelzõ és a jármûvezetõt figyelmeztetõ, a szükséges reagens hiányának jelzésére szolgáló figyelmeztetõ mód leírását.

3.3.4.

A "jármûtípus" 1. Mellékletben meghatározott jellemzõinek megfelelõ jármûvet adjanak át az 5. és 6. bekezdésekben meghatározott jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálatnak.

3.4.

Fedélzeti diagnosztikai rendszer

3.4.1.

Fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott jármû vagy motor (motorcsalád) jóváhagyása esetén a kérelemhez mellékeljék az 1. Melléklet 1. függelékében (az (õs)motor leírását) és/vagy az 1. Melléklet 6. bekezdésében igényelt információt együtt:

19


}

3.4.1.1.

Részletes írott tájékoztatást, ami teljesen leírja az OBD rendszer funkcionális üzemi jellemzõit, beleértve az emissziót ellenõrzõ rendszer minden odaillõ motor alkatészét, pl. az érzékelõket, mûködtetõket és elemeket, amelyeket az OBD rendszer figyel.

3.4.1.2.

Ahol alkalmazzák, a gyártó nyilatkozatát azokról a paraméterekrõl, amelyeket alapként használnak a fõ funkcionális hiba megfigyelésére, és ezen felül:

3.4.1.2.1.

A gyártó biztosítsa a mûszaki szolgálatnak a potenciális hibák leírását az emissziót ellenõrzõ rendszeren belül, amelyek hatással vannak az emisszióra. Ezt a tájékoztatás legyen vita és megegyezés tárgya a mûszaki szolgálat és a jármû gyártója között.

3.4.1.3.

Ahol alkalmazzák, leírást a motor elektronikus ellenõrzõ egysége (EECU) és bármely teljesítmény-átvitel vagy jármû-ellenõrzõ egység között, amikor a kommunikációs interfész (hardver és szoftver) az információcsere befolyásolja az emissziót ellenõrzõ rendszer helyes mûködését

3.4.1.4.

Ahol szükséges, más jóváhagyások másolatát a megfelelõ adatokkal, ami alkalmas a jóváhagyás kiterjesztésére.

3.4.1.5.

Ahol alkalmazzák, a motorcsalád adatait a jelen Elõírás 7. bekezdésének megfelelõen.

3.4.1.6.

A gyártó írja le a rendelkezéseket, amelyeket megtesz az EECU hamísításának és az EECU vagy bármely 3.4.1.3. bekezdésben meghatározott interfész paraméter módosításának megakadályozására.

4.

JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Egységes tüzelõanyag-jóváhagyás Egységes tüzelõanyag-jóváhagyást a következõ követelmények teljesítésétõl függõen adjanak:

4.1.1.

dízel vagy etanol tüzelõanyag esetében az õsmotor megfelel a jelen Elõírás követelményeinek az 5. Mellékletben megállapított vonatkoztatási tüzelõanyag tekintetében.

4.1.2.

földgáz esetén az alapmotor bizonyítsa azt a képességét, hogy benne minden olyan összetételû tüzelõanyagot felhasználhatnak, amely a piacon elõfordulhat. Földgáz esetén általában két tüzelõanyag-típus van, nagy kalóriájú (H-gáz) és kis kalóriájú tüzelõanyag (L-gáz), de ezek széles körben elterjedtek mindkét minõségi osztályban; ezek jelentõsen különböznek Wobbe indexben kifejezett energiatartalmukban és λ eltolódási tényezõjükben (Sλ). A Wobbe indexet és Sλ kiszámításához a képleteket a 2.25. és 2.26. bekezdések tartalmazzák. Sorolják a földgázt H tartományba 0,89 és 1,08 (0,89 ≤ S• ≤ 1,08) között, míg 1,08 és 1,19 (0,08 ≤ S• ≤ 1,19) között L tartományba tartozónak. A vonatkoztatási tüzelõanyag összetétele a vonatkoztatási tüzelõanyag S• szélsõséges változatait tükrözi. Az alapmotor feleljen meg a jelen Elõírás 6. Mellékletében meghatározott GR (1 tüzelõanyag) és G25 (2 tüzelõanyag) vonatkoztatási tüzelõanyag követelményeinek, anélkül, hogy a tüzelõanyag-betáplálást ismételten beállítanák két vizsgálat között. Egy mérés nélküli ETC ciklus azonban az alkalmazkodási menetben megengedhetõ a tüzelõanyag cseréje után. Vizsgálat elõtt járassák az alapmotort a 4. Melléklet 2. függeléke 3. bekezdésének eljárását alkalmazva.

20


}

4.1.2.1.

A gyártó kérésére a motort harmadik tüzelõanyaggal (3 tüzelõanyag) is vizsgálhatják, ha a λ eltolódási tényezõ (Sλ) 0,89 (azaz GR legalsó tartományában) és 1,19 (azaz G25 legfelsõ tartományában) van, például amikor a 3 tüzelõanyag piacon kapható. Ennek a vizsgálatnak az eredményeit, mint alapot használhatják a gyártás megfelelõségének értékelésekor.

4.1.3.

Földgázzal táplált olyan motor esetében, amely egyrészt önalkalmazkodó a H gázok és másrészt az L gázok tartományában, és amelyek kapcsolóval átválthatók H osztály és L osztály között, az alapmotort mind a két kapcsoló-állásban vizsgálják meg minden tartományban az 5. Melléklet szerint. A tüzelõanyag GR (1 tüzelõanyag) és G23 (2. tüzelõanyag) legyen a H-tartományra, és G25 (2 tüzelõanyag) és G23 (3 tüzelõanyag) az Ltartományra. Az õsmotor feleljen meg a jelen Elõírás követelményeinek a kapcsoló mindkét állásában a betáplálás minden ismételt beállítása nélkül két vizsgálat között. Egy alkalmazkodási menet egy ETC ciklusban mérés nélkül megengedhetõ a tüzelõanyag cseréje után. Vizsgálat elõtt azonban járassák az õsmotort a 4A Melléklet 2. függelékének 3. bekezdése szerinti eljárást alkalmazva.

4.1.3.1.

A gyártó kérésére a motort a G23 (3 tüzelõanyag) helyett megvizsgálhatják harmadik tüzelõanyaggal (3. tüzelõanyag) is, ha a λ eltolódási tényezõ (Sλ) 0,89 (azaz GR legalsó tartományában) és 1,19 (azaz G25 legfelsõ tartományában) között van, például amikor kapható a 3 tüzelõanyag a piacon. Ennek a vizsgálatnak az eredményét alapként használhatják a gyártás megfelelõségének értékeléséhez.

4.1.4.

Földgáz-motorok esetében az emisszió-eredmények "r" viszonya mindegyik szennyezõre a következõ: emissziós eredmény a 2 vonatkozt atási üzemanyaggal r= emissziós eredmény az 1 vonatkozt atási üzemanyagg al vagy

ra =

emissziós eredmény a 2 vonatkoztatási üzemanyaggal emissziós eredmény a 3 vonatkoztatási üzemanyaggal

rb =


és

4.1.5.

LPG esetén az õsmotor bizonyítsa azt a képességét, hogy benne minden olyan tüzelõanyagösszetételt felhasználhatnak, amely a piacon elõfordulhat. LPG esetén a C3/C4 összetétel változó. A vonatkoztatási tüzelõanyagban ezek a változatok visszatükrözõdnek. Az alapmotor feleljen meg a 7. Mellékletben meghatározott A és B vonatkoztatási tüzelõanyagra vonatkozó emissziós követelményeknek anélkül, hogy két vizsgálat között a tüzelõanyag-vételezéskor ismételt beállítás történne. A tüzelõanyag cseréje után egy alkalmazkodási menet egy ETC ciklusban mérés nélkül megengedett. Vizsgálat elõtt az õsmotort – a 4A Melléklet 2. függelékének 3. bekezdése szerinti eljárást alkalmazva – járassák be.

4.1.5.1.

Az emissziós eredmények "r" viszonya – minden szennyezõre meghatározva – a következõ:

r= 4.2.

emissziós eredmény B vonatkozt atási üzemanyagg al emissziós eredmény A vonatkoz tatási üzemanyagg al

Valamely tüzelõanyag-osztályra korlátozott jóváhagyás

21


}

Korlátozott jóváhagyás tüzelõanyag-tartományra a következõ feltételekkel adható: 4.2.1.

Földgázzal mûködõ és vagy H-gáz, vagy L-gáz tartományban üzemelõ motor kipufogási emissziójának jóváhagyása. Az alapmotort két, a 5. Mellékletben meghatározott – hozzá illõ – vonatkoztatási tüzelõanyaggal vizsgálják meg. Legyenek a tüzelõanyagok GR (1 tüzelõanyag) és G23 (3 tüzelõanyag) a H tartományra, és G25 (2 tüzelõanyag) és G23 (3 tüzelõanyag) az L tartományra. Az õsmotor a két vizsgálat között feleljen meg a jelen Elõírás követelményeinek a tüzelõanyag-betáplálás újra beszabályozása nélkül. Egy ETC ciklus alkalmazkodási menete azonban mérés nélkül megengedhetõ a tüzelõanyag cseréje után. Vizsgálat elõtt az alapmotort – a 4A Melléklet 2. függelékének 3. bekezdése szerinti eljárást alkalmazva – járassák be.

4.2.1.1.

A gyártó kérésére a motort a G23 (3 tüzelõanyag) helyett megvizsgálhatják harmadik tüzelõanyaggal (3. tüzelõanyag) is, ha a λ eltolódási tényezõ (Sλ) 0,89 (azaz GR legalsó tartományában) és 1,19 (azaz G25 legfelsõ tartományában) között van, például amikor a 3 tüzelõanyag piacon kapható. Ennek a vizsgálatnak az eredményét, mint alapot használhatják a gyártás megfelelõségének ellenõrzéséhez.

4.2.1.2.

Az emissziós eredmények "r" viszonya – minden szennyezõre meghatározva – a következõ: r=

emissziós eredmény a 2 vonatkozt atási üzemanyaggal emissziós eredmény az 1 vonatkozt atási üzemanyagg al

vagy

ra =


rb =


és

4.2.1.3.

A fogyasztóhoz való szállításkor a motoron legyen címke (lásd 4.11. bekezdést), amin meghatározzák, melyik gáztartományban hagyták jóvá a motort.

4.2.2.

Földgázzal vagy LPG-vel mûködõ motor jóváhagyása kipufogási emisszió szempontjából és kijelölése egy meghatározott tüzelõanyag-összetételre:

4.2.2.1.

Az õsmotor feleljen meg a GR és G25 vonatkoztatási tüzelõanyagokról szóló emissziót követelményeknek földgáz esetében, vagy a 7. Mellékletben meghatározott A és B vonatkoztatási tüzelõanyagoknak LPG esetében. A vizsgálatok között a tüzelõanyag-ellátó rendszer adatbázisának finom beállítását megengedhetik. A finom beállítás az ellátás adatbázisának újra hitelesítésébõl áll anélkül, hogy eltérés lenne vagy az alapvezérlés stratégiájában vagy az adatbázis alapszerkezetében. Ha szükséges, a tüzelõanyag mennyiségét befolyásoló alkatrészek (mint amilyen a befecskendezõ fúvóka) cseréje megengedett.

4.2.2.2.

A gyártó kérésére a motort GR és G23, vagy G25 és G23 vonatkoztatási tüzelõanyagokkal is vizsgálhatják, amely esetben a jóváhagyás csak a megfelelõ H tartomány vagy az L tartomány gázaira érvényes.

4.2.2.3.

Amikor a fogyasztónak szállítják, a motoron legyen olyan címke (lásd 4.11. bekezdést), amely meghatározza, hogy a motort milyen összetételû gázra hitelesítették.

22


}

NG TÜZELÕANYAGGAL ÜZEMELÕ MOTOROK JÓVÁHAGYÁSA

4.1.2. bek. NG-motor bármely összetételû üzemanyaghoz

4.1.3. bek NG-motor, amely kapcsolóval önalkalmazkodó

4.2.1. bek. NG motor vagy H tartományú gáz- vagy L-tartományú gáz-üzemre

4.2.2. NG motor egy különleges összetételû üzemanyagho z

41. bek Vizsgálati Jóváhagyás futások általános száma üzem-anyaggal GR (1) és G25 (2) gyártó kérésére a motor más piaci üzem- 2 (max. 3) anyaggal (3), vizsgálható, ha Sλ = 0,89 – 1,19 GR(1) és G25(2) gyártó kérésére a motor más piaci üzem- 2 (max. 3) anyaggal (3), vizsgálható, ha Sλ = 0,89 – 1,19

"r" kiszámítása r=

42. bek. Üzemanyag korlátozott jóváhagyása

Vizsgálati futások száma

"r" kiszámítása

fuel 2(G25) fuel 1 (GR)

és, ha további üzemanyaggal vizsgálják, ra =

fuel 2(G25) fuel 3 (market fuel)

és fuel 1 (GR)

rb =

fuel 3 (G23 or market fuel)

ra =

fuel 2(G25) fuel 3 (market fuel)

és rb =

fuel 1 (GR) fuel 3 (G23 or market fuel)

GR (1) és G23 (3) H vagy G25 (2) és G23 (3) L a Gyártó kérésére a motor piaci üzem-anyaggal vizsgálható (3) G23 helyett, ha Sλ = 0.89 – 1.19 GR (1) és G25 (2), finomított a gyártó kérésére a megengedett vizsgálatok között vizsgálható GR (1) és G23 (3) H-ra vagy G25 (2) és G23 (3) L-re

2 vagy 2 H tartománya vagy 2 L 2 tartományára

rb =

fuel 1 (GR) fuel 3 (G23 or market fuel)

H tartományra, vagy ra =

fuel 2(G25) fuel 3 (G23 or market fuel)

L tartományra

2 vagy a 2 H tartomány vagy 2 L 2. tartomány

23


}

LPG TÜZELÕANYAGGAL TÁPLÁLT MOTOROK JÓVÁHAGYÁSA

4.1.5 LPG motor bármely összetételhez

4.1. bek Jóváhagyás általános üzemanyaggal

Vizsgálati futások száma

A és B üzemanyag

2

4.2.2 LPG motor különleges összetételhez

"r" kiszámítása

r=

4.2. bek. Vizsgálati Üzemanyag korlátozott futások jóváhagyása száma

"r" kiszámítása

fuel B fuel A A és B, finom beállítás vizsgálatok között megengedett

2

4.3.

Családtag jóváhagyása kipufogógáz emisszió szempontjából

4.3.1.

A 4.3.2. bekezdésben említett esetet kivéve, terjesszék ki az õsmotor jóváhagyását minden további vizsgálat nélkül minden, a motorcsaládba tartozó motorra olyan tüzelõanyagösszetétellel, amilyennel az alapmotort jóváhagyták (a 4.2.2. bekezdésben leírt esetben), vagy ugyanarra a tüzelõanyag-osztályra (a 4.1. vagy 4.2. bekezdésekben leírt esetben) amilyennel az alapmotort jóváhagyták.

4.3.2.

Második motor vizsgálata Motorcsaládhoz tartozó motor vagy valamely jármû ilyen motorjának jóváhagyása iránti kérelem esetén, ha – a hatóság véleménye szerint – a benyújtott kérelemhez kiválasztott alapmotor nem megfelelõen képviseli az Elõírás 1. függelékében meghatározott motorcsaládot, a jóváhagyó hatóság másik motort – vagy ha szükséges – egy további vonatkoztatási vizsgálati motort választhat ki és vizsgálhat meg.

4.4.

Lássanak el minden jóváhagyott típust jóváhagyási számmal. Ennek elsõ két számjegye (jelenleg megfelel a 05 sorozatszámú módosításoknak) a jóváhagyás idõpontjában az Elõírásba foglalt alapvetõ mûszaki módosítások sorozatszámát jelöli. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a jóváhagyási számot ne adja egy másik motortípusnak vagy jármûtípusnak.

4.5.

A motortípus vagy a jármûtípus jelen Elõírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl vagy elutasításáról, vagy gyártásának végleges beszüntetésérõl értesítsék az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a jelen Elõírás 2/A. vagy 2/B. Mellékletének megfelelõ nyomtatványon. A típusvizsgálat folyamán mért értékeket is közöljék.

4.6.

Tüntessék fel minden olyan motoron vagy jármûvön, ami megfelel a jelen Elõírás szerint jóváhagyott motortípusnak vagy jármûtípusnak, jól láthatóan és könnyen hozzáférhetõ helyen a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely:

24


}

4.6.1.

olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 2/ veszi körül;

4.6.2.

a 4.6.1. bekezdésben elõírt kör jobb oldalán a jelen Elõírás száma, utána "R" betû, majd egy kötõjel és a jóváhagyási szám következik;

4.6.3.

A jóváhagyási jel tartalmazzon azonban egy további karaktert az "R" betû után, amely célja azoknak az emissziós állapotoknak (emissziós határértékek, OBD, stb.) a megkülönböztetése, amelyekre a jóváhagyást kiadták a következõ táblázat szerint:

2

/

Betû

Sor (a)

B C D E F G H I J K

B1(2005) B1(2005) B2(2008) B2(2008) B2(2008) B2(2008) C C C C

OBD I állapota (b) OBD II állapota Igen Igen Igen Igen Igen Igen -

Igen Igen Igen Igen

Tartósság és használat Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen

NOx ellenõrzés (c) Igen Igen Igen Igen Igen

1 = Németország 21 = Portugália 41 = üres 2 = Franciaország 22 = Orosz Föderáció 42 = Európai Közösség */ 3 = Olaszország 23 = Görögország 43 = Japán 4 = Hollandia 24 = Írország 44 = üres 5 = Svédország 25 = Horvátország 45 = Ausztrália 6 = Belgium 26 = Szlovénia 46 = Ukrajna 7 = Magyarország 27 = Szlovákia 47 = Dél-Afrika 8 = Cseh Köztársaság 28 = Fehérorosz Köztársaság 48 = Új-Zéland 9 = Spanyolország 29 = Észtország 49 = Ciprus 10 = Jugoszlávia 30 = üres 50 = Málta 11 = Egyesült Királyság 31 = Bosznia-Hercegovina 51 = Koreai Köztársaság 12 = Ausztria 32 = Lettország 52 = Malajzia 13 = Luxemburg 33 = üres 53 = Thaiföld 14 = Svájc 34 = Bulgária 54 = üres 15 = üres 35 = üres 55 = üres 16 = Norvégia 36 = Litvánia 56 = Montenegró 17 = Finnország 37 = Törökország 57 = 18 = Dánia 38 = üres 58 = 19 = Románia 39 = Azerbajdzsán 20 = Lengyelország 40 = Macedónia ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják

A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.

25

(a) (b) (c)


}

A jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének táblázata szerint. A jelen Elõírás 5.2.1. bekezdése szerint, gázmotorok kizárva az OBD I állapotból. A jelen Elõírás 5.5. bekezdése szerint.

4.6.3.1.

Földgázzal mûködõ motorok jóváhagyási jele a nemzeti jelölés után tartalmazzon toldalékot, amelynek célja azoknak a gázosztályoknak a megkülönböztetése, amelyekre a jóváhagyást kiadták. Ezek a kiegészítõ jelek a következõk:

4.6.3.1.1.

H olyan motor esetében, amelyet H-osztályú gázra hagytak jóvá és hitelesítettek.

4.6.3.1.2.

L olyan motor esetében, amelyet L-osztályú gázra hagytak jóvá és hitelesítettek.

4.6.3.1.3.

HL olyan motor esetében, amelyet mind H-osztályú mind L-osztályú gázra jóváhagytak és hitelesítettek.

4.6.3.1.4.

Ht olyan motor esetében, amelyet különleges összetételû H-osztályú gázra hagytak jóvá és hitelesítettek, és amely más különleges H-osztályú gázzá alakítható a motor tüzelõanyag-ellátó berendezésének finom beállításával.

4.6.3.1.5.

Lt olyan motor esetében, amelyet különleges összetételû L-osztályú gázra hagytak jóvá és hitelesítettek, és amely más különleges L-osztályú gázzá alakítható a motor tüzelõanyag-ellátó berendezésének finom beállításával.

4.6.3.1.6.

HLt olyan motor esetében, amelyet különleges összetételû akár H-osztályú akár L-osztályú gázra hagytak jóvá és hitelesítettek, és amely más különleges H- vagy L-osztályú gázzá alakítható a motor tüzelõanyag tápberendezésének finom beállításával.

4.7.

Ha a jármû vagy a motor megegyezik olyan típussal, amelyet az Egyezményhez csatolt egy vagy több más Elõírás szerint már jóváhagytak, abban az országban, ahol a jelen Elõírás szerint a jóváhagyást megadták, a 4.6.1. bekezdésben elõírt jelképet nem kell megismételni. Ilyen esetben az Elõírás és a jóváhagyás számait és az összes olyan Elõírás kiegészítõ jeleit, amelyek szerint jóváhagyást adtak ki ebben az országban, tüntessék fel a 4.6.1. bekezdésben elõírt jelkép jobb oldalán, függõleges oszlopban.

4.8.

A jóváhagyási jelet a gyártó – a jóváhagyott típusra felszerelt – adattábláján vagy ahhoz közel helyezzék el.

4.9.

A jelen Elõírás 3. Melléklete példákat ad a jóváhagyási jel elrendezésére.

4.10.

Az önálló szerkezeti egységként jóváhagyott motoron, a jóváhagyási jelen kívül, még a következõket tüntessék fel:

4.10.1.

a motor gyártójának gyári vagy kereskedelmi jelét,

4.10.2.

a gyártó kereskedelmi leírását.

4.11.

Címkék NG és LPG tüzelõanyaggal táplált és egy tüzelõanyag-osztályra típusjóváhagyással rendelkezõ motorok esetén a következõ címkék használhatók:

4.11.1.

Tartalom Adják a következõ tájékoztatást:

korlátozott

26


}

A 4.2.1.3. bekezdés esetében a címkén állapítsák meg "ONLY FOR USE WITH NATURAL GAS RANGE H (Csak H-osztályú földgáz használatához)". A H betût cseréljék ki L betûre értelemszerûen. A 4.2.2.3. bekezdés esetében a címkén állapítsák meg "ONLY FOR USE WITH NATURAL GAS SPECIFICATION. (Csak … az elõírt földgáz használatához)" vagy "ONLY FOR USE WITH LIQUIFIED PETROLEUM GAS SPECIFICATION. (Csak … elõírt szénhidrogén gáz használatához)", amint szükséges. Az 5. Melléklet megfelelõ Táblázataiban azok az egyedi összetevõk és határértékek szerepeljenek, amelyeket a motor gyártója meghatározott. A betûk és számok legalább 4 mm magasak legyenek. Megjegyzés: Ha ilyen címkézéshez nincs hely, egyszerûsített kódot használhatnak. Ebben az esetben a fenti összes tájékoztatást tartalmazó magyarázó feliratok könnyen hozzáférhetõk legyenek a tüzelõanyagot betöltõ vagy a motor vagy berendezéseinek karbantartását vagy javítását végzõ személyek, valamint a hatóságok számára. Ezeknek a magyarázó feliratoknak a helyét és tartalmát a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megegyezéssel határozza meg. 4.11.2.

Tulajdonságok A címkék élettartama a motor élettartamával legyen azonos. A címkék világosan olvashatók, és betûik és számaik kitörülhetetlenek legyenek. Ezen felül, a címkéket úgy kell felerõsíteni, hogy rögzítésük tartós legyen a motor hasznos élettartama alatt, és a címkét ne lehessen eltávolítani megsemmisítésük vagy olvashatatlanná válásuk nélkül.

4.11.3.

Elhelyezés A címkét a szokásosan üzemelõ motornélkülözhetetlen és a motor élettartama alatt általában cserére nem szoruló alkatrészére kell felerõsíteni. Ezen felül, a címkéket úgy kell elhelyezni, hogy azokat bárki könnyen észrevegye, miután a motor üzemeléséhez szükséges minden segédberendezést felszereltek.

4.12.

Valamely jármû motorjának típusjóváhagyás iránti kérelme esetén a 4.11. bekezdésben meghatározott megjelölést a tüzelõanyag töltõnyílása mellett is helyezzék el.

4.13.

Valamely jóváhagyott motorral ellátott jármû típusjóváhagyás iránti kérelme esetén a 4.11. bekezdésben meghatározott megjelölést a tüzelõanyag töltõnyílása mellett is helyezzék el.

5.

KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1.

Általános követelmények

5.1.1.

Emissziót szabályozó berendezés

5.1.1.1.

A dieselmotorból származó gáz és részecske szennyezõk kibocsátását és a gázmotorokból származó emissziót befolyásoló elemeket úgy tervezzék, szerkesszék, szereljék és helyezzék el, hogy képesek legyenek – a motor szokásos használata során – megfelelni a jelen Elõírás követelményeinek.

5.1.2.

Ésszerûtlen szabályozási stratégia tilos.

5.1.2.1.

Több beállítású motor használata tilos addig, amíg nincsenek megfelelõ és erõs rendelkezések a több beállítású motorokhoz ebben az Elõírásban.

27


}

5.1.3.

Emissziót ellenõrzõ stratégia

5.1.3.1.

A dízel motorokból származó gáznemû és részecske szennyezésekért és a gázmotorokból származó gáznemû szennyezõ kibocsátásokért felelõs bármely kivitelezett elemet és emissziót ellenõrzõ stratégiát (ECS) úgy tervezzék, szerkesszék, szereljék és helyezzék el, hogy képesek legyenek – a motor szokásos használata során – megfelelni a jelen Elõírás követelményeinek. Az ECS az alapvetõ emissziót ellenõrzõ stratégiából (BECS) és rendszerint egy vagy több kisegítõ emissziót ellenõrzõ stratégiából (AECS) áll.

5.1.4.

Alapvetõ emissziót ellenõrzõ stratégia követelményei

5.1.4.1.

Az alapvetõ emissziót ellenõrzõ stratégiát (BECS) úgy szerkesszék meg, hogy a motor – szokásos használatban – legyen képes megfelelni a jelen Elõírás rendelkezéseinek. A szokásos használat nem korlátozódik az 5.1.5.4. bekezdésben megállapított használati feltételekre.

5.1.5.

Kisegítõ emissziót ellenõrzõ stratégia követelményei

5.1.5.1.

A kisegítõ emissziót ellenõrzõ stratégia (AECS) felszerelhetõ a motorra vagy a jármûre feltéve, hogy az AECS: (a) (b)

csak az 5.1.5.4. bekezdésben megállapított használati feltételeken kívül mûködik az 5.1.5.5. bekezdésben meghatározott célból, vagy csak kivételesen lép mûködésbe az 5.1.5.4. bekezdésben megállapított használati feltételeken belül az 5.1.5.6. bekezdésben meghatározott célból és nem hosszabb ideig, mint ami e célból szükséges.

5.1.5.2.

Megengedik az 5.1.5.4. bekezdésben megállapított használati feltételeken belül mûködõ kisegítõ emissziót ellenõrzõ stratégiát (AECS), és ami különbözõ vagy módosított emissziót ellenõrzõ stratégia használatakor (ECS) azt eredményezi, hogy szokásosan fogják alkalmazni ezt a felhasználható emissziós vizsgálati ciklusok során – teljesítve az 5.1.7. bekezdés követelményeit – ha teljesen bizonyítható, hogy a mérés nem csökkenti az emissziót ellenõrzõ rendszer hatékonyságát. Minden más esetben az ilyen stratégiát nem tekintik ésszerûtlen stratégiának.

5.1.5.3.

Az 5.1.5.4. bekezdésben megállapított használati feltételeken kívül mûködõ kisegítõ emissziót ellenõrzõ stratégiát (AECS) meg fogják engedni, ha – teljesítve az 5.1.7. bekezdés követelményeit – teljesen bizonyítható, hogy a mérés az 5.1.5.6. bekezdés céljára szükséges minimális stratégia figyelemmel a környezet védelmére és más mûszaki szempontokra. Minden más esetben az ilyen stratégiát nem tekintik ésszerûtlen stratégiának.

5.1.5.4.

Amint arról az 5.1.5.1. bekezdés gondoskodik, a következõ használati feltételeket alkalmazzák az állandó állapotú és a változó motor-üzemeléshez: (a) (b) (c)

3

/

4

/

a földrajzi magasság ne haladja meg az 1000 métert (vagy az egyenértékû 90 kPa légköri nyomást), és a környezõ hõmérséklet 275 – 303 K (2 – 30 °C) tartományban legyen, 3/ 4/ és; a motor hûtésének hõfoka 343 – 373 K (70 – 100 °C) tartományban legyen

2008. október 1-ig, a következõt alkalmazzák: "környezeti hõmérséklet 279 K – 303 K (6 °C – 30 °C)" tartományon belül. Ezt a hõmérséklet-tartományt újra megvizsgálják, mint a jelen Elõírás felülvizsgálatának részét, különös hangsúllyal az alacsony hõmérsékleti határok sajátosságaira.

28


}

5.1.5.5.

Kiegészítõ emissziót ellenõrzõ stratégiát (AECS) szerelhetnek a motorra, vagy a jármûre, feltéve, hogy az AECS mûködését befoglalják az alkalmazható jóváhagyási vizsgálatokba és az 5.1.5.6. bekezdés szerint hozzák mûködésbe.

5.1.5.6.

Az AECS-t mûködésbe hozzák: (a) (b) (c) (d)

csak fedélzeti jellel a motorrendszer (beleértve a levegõ-kezelõ készülék védelme) és/vagy a jármû kártól való védelme céljából, vagy; oly célból, mint üzembiztonság, emissziós hibamód és "haza ballagó" stratégiák, vagy oly célból, mint túlzott emisszió-megelõzés, hidegindítás vagy bemelegítés, vagy; ha különleges környezeti vagy üzemi viszonyok között egy szabályozott szennyezõ ellenõrzése ellentmondásos, azért, hogy minden más szabályozott szennyezõ ellenõrzését olyan emissziós határértéken belül tartsák, ami megfelelõ a szóban forgó motornak. A természetben elõforduló jelenségek az ilyen AECS teljes hatását kiegyenlítik, és ezt oly módon teszik, hogy biztosítják minden emissziós összetevõ elfogadható ellenõrzését.

5.1.6.

Nyomatékkorlátozó követelményei

5.1.6.1.

Megengedhetik a nyomatékszabályozót, ha az 5.1.6.2. vagy 5.5.5. bekezdés követelményei teljesülnek. Minden más esetben tekintsék a nyomatékszabályozót ésszerûtlen stratégiának.

5.1.6.2.

A nyomatékkorlátozót elhelyezhetik a motoron vagy a jármûvön, feltéve, hogy: (a)

(b) (c) (d)

(e)

a nyomatékkorlátozót csak a fedélzeti jel mûködteti a teljesítmény-átvitel vagy a jármûszerkezet károsodása és/vagy jármûbiztonsági védelem céljából, vagy a tengelykapcsoló mûködésbe lépése miatt, amikor a jármû áll, vagy a deNOx rendszer helyes mûködését biztosító mérések miatt, és a nyomatékkorlátozó csak idõlegesen mûködik, és a nyomatékkorlátozó nem módosítja az emissziót ellenõrzési stratégiát (ECS), és meghajtócsonk vagy meghajtás védelme esetén állandó értékre korlátozzák a nyomatékot, függetlenül a motor fordulatszámától, mialatt soha nem lépik túl a teljes terhelés nyomatékát, és ugyanígy mûködésbe helyezik a jármû teljesítményének korlátozására azért, hogy bátorítsák a jármûvezetõt a szükséges olyan intézkedések megtételére, ami biztosítja az NOx ellenõrzõ mérések helyes mûködését a jármûrendszeren belül.

5.1.7.

Különleges követelmények elektronikus emissziót ellenõrzõ rendszerekhez

5.1.7.1.

Dokumentációs követelmények A gyártó szolgáltasson dokumentációs csomagot, ami hozzáférhetõvé teszi bármely tervezési elemet és emissziót ellenõrzõ stratégiát (ECS) és a motorrendszer nyomatékkorlátozóját és azokat az eszközöket, amelyekkel szabályozza az outputváltozókat, akár közvetlen a szabályozás, akár közvetett. A dokumentáció két részben legyen hozzáférhetõ: (a)

Hivatalos dokumentációs csomag, amit a mûszaki szolgálat kap a típus-jóváhagyási kérelem beterjesztésekor, tartalmazza az ECS és – ha alkalmazzák – a nyomatékhatároló teljes leírását. Ez a dokumentáció lehet rövid feltéve, ha tanúságát adja, hogy minden olyan outputot azonosít, amit az egyedi egység inputjának szabályozási tartományából származó mátrix megenged. Ezt az információt csatolják a jelen Elõírás 3. bekezdése szerint szükséges dokumentációhoz.

29

(b)


}

Kiegészítõ anyagot, ami mutatja azokat a paramétereket, amelyeket a kiegészítõ szabályozási ellenõrzõ stratégia módosít és a határfeltételeket, amelyek között az AECS mûködik. A kiegészítõ anyag tartalmazza a tüzelõanyag-rendszer szabályozási logikájának, beállítási stratégiáinak és kapcsolási pontjainak leírását minden mûködési módban. Ugyancsak tartalmazza a jelen Elõírás 5.5.5. bekezdésében leírt nyomatékhatároló leírását.

A kiegészítõ anyag tartalmazzon bizonyítást is minden AECS használatához és tartalmazzon kiegészítõ anyagot és vizsgálati adatokat, amelyek bemutatják a motorra vagy jármûre szerelt bármely AECS kipufogási emisszióra gyakorolt hatását. Az AECS-nek ez a használatra vonatkozó bizonyítása vizsgálati adatokon és/vagy mérnöki elemzésen alapulhat. A kiegészítõ anyag maradjon szigorúan bizalmas, és tegyék hozzáférhetõvé a típusvizsgáló hatóság kérésére. A jóváhagyó hatóság kezelje ezt az anyagot bizalmasan. 5.1.8.

Kifejezetten a motorok jóváhagyásához az 5.2.1. bekezdés táblázatának "A" sora szerint (ETC-re nem szokásosan megvizsgált motorok)

5.1.8.1.

Annak ellenõrzésére, vajon bármely stratégia vagy beavatkozás a 2. bekezdésben megadott meghatározás szerint ésszerûtlen stratégiának minõsül-e, a típusjóváhagyó hatóság és/vagy a mûszaki szolgálat kiegészítésként kérheti az NOx átvilágító vizsgálatot az ETC vizsgálatot használva, amit vagy a jóváhagyási vizsgálattal vagy a gyártásellenõrzéssel összekapcsolva végezhetnek el.

5.1.8.2.

Annak ellenõrzésére, vajon bármely stratégia a 2. bekezdésben megadott meghatározás szerint ésszerûtlen stratégiának minõsül-e, 10 százalékos kiegészítõ határt fogadhatnak el, ami a megfelelõ NOx határértékre vonatkozik.

5.1.9.

Elektronikus rendszer-biztonságra vonatkozó elõírások

5.1.9.1.

Emissziót ellenõrzõ egységgel rendelkezõ minden jármûnek legyen – kivéve, ha a gyártó ad felhatalmazást – olyan jellemzõje, ami eltérít a módosítástól. A gyártó hatalmazzon fel módosításra, ha ezek a módosítások szükségesek a diagnosztikához, szervizhez, vizsgálathoz, cseréhez vagy a jármû javításához. Bármely újra programozható számítógép-kód vagy üzemi paraméter legyen ellenálló a hamisításnak, és legalább olyan jó védelmi szintet biztosítson, mint az ISO 15031-7 (SAE J2186) szabvány elõírásai feltéve, hogy a biztonsági cserét a jelen Elõírás 9A mellékletének 6. bekezdésében elõírt protokollt használva és diagnosztikai csatlakozóaljzaton végzik. Bármely eltávolítható hitelesítõ memória-csipet jelöljenek meg, zárjanak lezárt dobozba vagy védjék elektronikus algoritmussal, és ne legyen cserélhetõ különleges szerszám és eljárás nélkül.

5.1.9.2.

Számítógéppel kódolt motor üzemi paraméterei ne legyenek cserélhetõk különleges szerszámok és eljárások nélkül (pl. leforrasztott vagy zárt számítógép-elemek vagy lezárt (vagy leforrasztott) számítógép-burkolatok).

5.1.9.3.

A gyártó tegyen megfelelõ lépéseket a legnagyobb tüzelõanyag-szállítás beállításának védelmére hamisítás ellen az üzemben levõ jármûvön.

5.1.9.4.

A gyártók folyamodhatnak mentesítésért a jóváhagyó hatósághoz e követelmények egyike alól azoknál a jármûveknél, amelyek valószínûleg nem igényelnek védelmet. A kritérium, amit a jóváhagyó hatóság – meghatározva a kivételt – értékel, tartalmazza, de ne korlátozza ezekre, a

30


}

teljesítmény chipek jelenleg hozzáférhetõségét, a jármû nagy teljesítõképességét és a jármû tervezett eladási mennyiségét 5.1.9.5.

Programozható számítógép-kódrendszereket (pl. elektromosan törölhetõ programozható csak olvasó memória, EEPROM) használó gyártók rettentsenek el a nem engedélyezett újra programozástól. A gyártók foglaljanak be fejlett hamisítás ellen védõ stratégiákat és írásvédelmet, ami elektronikus hozzáférést igényel egy külsõ, a gyártó által fenntartott számítógéphez. A hatóság jóváhagyhat hamísítás ellen egyenértékû védelmi szintet adó más módszereket.

5.2.

Gáznemû és részecske szennyezõk és füst emissziójára vonatkozó jellemzõk Az 5.2.1. bekezdés Táblázatának B1 vagy B2 vagy C sora szerint vizsgált jóváhagyásnál határozzák meg az emissziót az ESC, ELR és ETC vizsgálatokban. Gázmotoroknál határozzák meg a gázemissziót ETC vizsgálatban. Az ESC és ELR vizsgálati eljárást a 4A. Melléklet, 1. függelék, az ETC vizsgálati eljárást a 4A Melléklet, 2. és 3. függelékei írják le. A vizsgálatra benyújtott motorból kibocsátott gáznemû és részecske szennyezõk emisszióját – ha kell – a jelen Elõírás 4A. Melléklet 4. függelékében leírt módszerrel mérjék. A 4A Melléklet 4. függeléke leírja a gáz- és részecskeszennyezõk vizsgálatához ajánlott elemzõ rendszereket, az ajánlott részecske mintavevõ rendszereket és az ajánlott füstöt mérõ rendszert. Más rendszereket és elemzõket a mûszaki szolgálat csak akkor hagyhat jóvá, ha úgy találták, hogy azok egyenértékû eredményeket adnak az illetõ vizsgálati ciklusban. A rendszer egyenértékûsége alapuljon 7 mintapár (vagy több) korrelációs vizsgálatán az értékelés alatt álló rendszer és a jelen Elõírás vonatkoztatási rendszere között. Részecske-emisszióknál csak az ISO 16183 követelményeinek megfelelõ teljes áramlást hígító rendszer vagy a részleges áramlást hígító rendszer elismert, mint egyenértékû vonatkoztatási rendszer. "Eredmények" a fajlagos ciklus-emissziók értékeire vonatkoznak. A korrelációs vizsgálatot ugyanabban a laboratóriumban, vizsgáló cellában és ugyanazon a motoron végezzék el és kívánatos, hogy egyszerre menjenek végbe. Határozzák meg a mintapár átlagainak ebben a laboratóriumban, vizsgáló cellában és e motorállapoton elért egyenértékûségét a jelen Elõírás 4. függelékben leírt F-próbával és tvizsgálati statisztikával. A kiesõ értékeket az ISO 5725 szerint határozzák meg és zárják ki ezeket az adatbázisból. Új vizsgálati rendszer jelen Elõírásba történõ bevezetésénél, az egyenértékûség meghatározásáról szóló ISO 5725 szabványban leírt laboratóriumközi vizsgálatok eredményeibõl kiinduló és reprodukálható számításon alapuljon.

5.2.1.

Határértékek Az ESC vizsgálatban meghatározott szénmonoxid, összes szénhidrogén, nitrogénoxidok és a részecskék és az ELR vizsgálatban meghatározott füst homályosságának fajlagos tömege ne haladja meg az 1. Táblázatban bemutatott összegeket. Az ETC vizsgálatban meghatározott szénmonoxid, nem metán szénhidrogének, metán, nitrogénoxidok és részecskék fajlagos tömege ne haladja meg a 2. Táblázatban feltüntetett mennyiséget.

31


}

1. Táblázat Határértékek • ESC és ELR vizsgálatok Sor A (2000) B1 (2005) B2 (2008) C (EEV)

szénmonoxid tömege (CO) g/kWh 2.1 1.5 1.5 1.5

szénhidrogén tömege (HC) g/kWh 0.66 0.46 0.46 0.25

nitrogénoxidok tömege (NOx) g/kWh 5.0 3.5 2.0 2.0

részecskék tömege (PT) g/kWh

füst m•1

0.10 // 0.13 (a) 0.02 0.02 0.02

0.8 0.5 0.5 0.15

Hengerenként kevesebb, mint 0,75 dm˜ lökettérfogattal és több mint 3000 min-1 névleges fordulatszámmal rendelkezõ motoroknál.

(a)

2. Táblázat Határértékek • ETC vizsgálatok Sor

szénmonoxid tömege (CO) g/kWh

nem metán szénhidrogének (NMHC) g/kWh

(CH4) tömege (a) g/kWh

nitrogénoxidok tömege (NOx) g/kWh

részecskék tömege (PT) (b) g/kWh

A (2000) B1 (2005) B2 (2008) C (EEV)

5.45 4.0 4.0 3.0

0.78 0.55 0.55 0.40

1.6 1.1 1.1 0.65

5.0 3.5 2.0 2.0

0.16 // 0.21 (c) 0.03 0.03 0.02

(a) Csak NG motorok. (b) Ne alkalmazzák gázzal táplált motorokhoz B1 és B2 állapotban. (c) Hengerenként kevesebb, mint 0,75 dm˜ lökettérfogattal és több mint 3000 min-1 névleges fordulatszámmal rendelkezõ motoroknál.

5.2.2.

Szénhidrogén mérése diesel és gázüzemû motoroknál

5.2.2.1.

A gyártó azt is választhatja, hogy az összes szénhidrogén (THC) tömeget ETC vizsgálatban mérjék meg a nem-metán szénhidrogének helyett. Ebben az esetben az összes szénhidrogén tömegének határértéke ugyanaz, mint amit a nem-metán szénhidrogének tömegére a 2. Táblázat tartalmaz.

5.2.3.

Diesel motorokra vonatkozó különleges követelmények

5.2.3.1.

Az ESC vizsgálat ellenõrzési területén belül véletlen módon választott ellenõrzési pontokon mért nitrogénoxidok fajlagos tömege legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg a szomszédos vizsgálati módokból interpolált értékeket (lásd 4A Melléklet, 1. Függelék 5.6.2. és 5.6.3. bekezdéseit).

5.2.3.2.

Az ELR vizsgálatban véletlen módon választott fordulatszámokon a füstérték legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a két szomszédos vizsgálati fordulatszámon mért legnagyobb füstértéket, vagy a határértéket 5 százalékkal, a szerint, amelyik nagyobb.

32


}

5.3.

Tartósság és romlási tényezõ

5.3.1.

A gyártó bizonyítsa, hogy az 5.2.1. bekezdés táblázataiban a B1 B2 vagy C sorokban megállapított emissziós határértékekre hivatkozással jóváhagyott kompresszió-gyújtású vagy gázmotor teljesíti az emissziós határértékeket következõ hasznos élettartama során:

5.3.1.1.

100000 km vagy 5 év, bármelyik következik be elõbb, N1, M1 > 3.5 tonna és M2 jármûkategóriákba szerelt motorok esetében.

5.3.1.2.

200000 km vagy 6 év, bármelyik következik be elõbb, a 16 tonnát nem meghaladó, mûszakilag megengedett maximális tömegû N2, és a 7,5 tonnát nem meghaladó N3, és a mûszakilag megengedett maximális tömegû M3 I osztályú, II osztályú, A és B osztályú jármûkategóriáiba szerelt motorok esetében.

5.3.1.3.

500000 km vagy 7 év, bármelyik következik be elõbb, a 16 tonnát nem meghaladó, mûszakilag megengedett maximális tömegû N3, és a 7,5 tonnát nem meghaladó, és a mûszakilag megengedett maximális tömegû M3 I osztályú, II osztályú, A és B osztályú jármûkategóriáiba szerelt motorok esetében.

5.3.2.

A jelen Elõírás céljára a gyártó határozza meg a romlási tényezõt, amit használni fog annak bizonyítására, hogy a motorcsalád vagy motor-utókezelõ rendszercsalád gáznemû és részecske emissziói megfelelõek maradnak az 5.2.1. bekezdés táblázatában megállapított emissziós határértékeknek az 5.3.1. bekezdésben lefektetett megfelelõ tartóssági idõ során.

5.3.3.

Megfelelõ emissziós határértékkel rendelkezõ motor vagy motor-utókezelõ rendszercsaládra vonatkozó bizonyítást a megfelelõ tartóssági idõtartamra a jelen Elõírás 7. Melléklete adja meg.

5.4.

Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD)

5.4.1.

Az 5.2.1. bekezdés táblázatának B1 vagy C sorának emissziós határértékeire hivatkozással jóváhagyott kompresszió-gyújtású motort vagy ilyen motorral meghajtott jármûvet szereljék fel fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD), ami jelzi a hibát a jármûvezetõnek, ha az 5.4.4. bekezdésében a táblázat B1 vagy C sorban az OBD kijelölt küszöbértéke megnõ. Az OBD rendszer legyen a jelen Elõírás 9A Melléklet követelményei szerint az emisszió ellenõrzéshez.

5.4.1.1.

Kipufogó utókezelõ rendszerek esetében az OBD rendszer figyelheti a következõ bármely funkcionális hibát: (a) (b) (c) (d)

5.4.2.

ahol felszerelték, a katalizátort, mint külön egységet, akár része akár nem a NOx rendszernek vagy a dízel részecske szûrõnek; a deNOx rendszer, ahol felszerelték; a dízel részecske szûrõ, ahol felszerelték; egyesített NOx- dízel részecske szûrõ rendszer.

2008. október 1-tõl az új jóváhagyásakor és 2009. október 1-tõl minden jóváhagyásakor az 5.2.1. bekezdésben levõ táblázat B2 és C sorában megállapított emissziós határértékekre hivatkozva jóváhagyott kompresszió-gyújtású vagy gázmotort, vagy ilyen motorral meghajtott jármûvet szereljenek fel OBD rendszerrel, ami jelzi a gépjármûvezetõnek a hibát, ha az OBD 5.2.1. bekezdésben levõ táblázat B2 vagy C sorában megállapított emissziós küszöbértéket túllépik. Az emisszió ellenõrzésre szolgáló fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer legyen a jelen Elõírás 9A Mellékletének követelményei szerint.

33


}

5.4.3.

Az OBD rendszer tartalmazzon interfészt is a motor elektronikus ellenõrzõ egysége (EECU) és minden más olyan motor vagy jármû, vagy elektronikus rendszer között, ami inputot ad vagy outputot kap az EECU-tól, és ami befolyásolja az emissziót ellenõrzõ rendszer helyes mûködését, mint amilyen az interfész az EECU és az elektronikus ellenõrzõ egység átvitele között.

5.4.4.

Az OBD küszöbértékei a következõk: Sor B1 (2005) B2 (2008) C (EEV)

Kompresszió-gyújtású motorok Nitrogénoxidok tömege Részecske tömege (NOx) g/kWh (PT) g/kWh 7,0 0,1 7,0 0,1 7,0 0,1

5.4.5.

A vizsgálat, szervizelés, diagnosztika és javítás céljára biztosítsanak teljes és egységes hozzáférést az OBD információhoz, megtartva a 83. számú EGB Elõírás elõírásait és az elõírásokat az OBD rendszer megfelelõségét biztosító cserealkatrészek tekintetében.

5.4.6.

Kis tételû motorgyártás A jelen bekezdés követelményeinek alternatívájaként a motor gyártója – akinek világméretû évi, OBD motorcsaládhoz tartozó motortípus-gyártása: (a)

(b)

kevesebb, mint 500 egység évente, jóváhagyást kaphatnak a jelen Elõírás követelményei alapján, ahol a jármûvön csak az áramkör folytonosságát és az utókezelõ berendezés rendszerének fõ funkcionális hibáját figyelik meg, kevesebb, mint 500 egység évente, jóváhagyást kaphatnak a jelen Elõírás követelményei alapján, ahol a teljes emissziót ellenõrzõ rendszerben csak az áramkör folytonosságát (pl. motor és utókezelõ rendszer) figyelik meg.

A jóváhagyó hatóság tájékoztassa a többi Szerzõdõ Felet mindegyik e rendelkezések alapján megadott jóváhagyás körülményeirõl. 5.5.

Követelmények az NOx ellenõrzõ mérések helyes ellenõrzésének biztosítására

5.5.1.

Általános megállapítások

5.5.1.1.

Ezt a bekezdést kompresszió-gyújtású motorrendszerekre alkalmazzák, tekintet nélkül a technológiára, ami megfelel az 5.2.1. bekezdés táblázatában levõ emissziós határértékeknek.

5.5.1.2.

Alkalmazási idõpontok Az alkalmazási idõpontok a jelen Elõírás 13. bekezdésének megfelelõk legyenek.

5.5.1.3.

Úgy tervezzenek, szerkesszenek és szereljenek e bekezdéshez tartozó minden motorrendszert, hogy képesek legyenek megfelelni a követelményeknek a motor hasznos élettartama folyamán.

5.5.1.4.

Az 1. Mellékletben szereplõ gyártó biztosítsa a jelen bekezdéshez tartozó motorrendszerek funkcionális üzemi jellemzõit leíró tájékoztatást.

5.5.1.5.

Jóváhagyás iránti kérelmében – ha a motorrendszerhez reagens szükséges – a gyártó határozza meg minden reagens jellemzõjét, amit a kipufogó utókezelõ rendszere fogyaszt, pl. típus és koncentráció, üzemi hõmérséklet, hivatkozás nemzetközi szabványra, stb.

34


}

5.5.1.6.

Az 5.1. bekezdésben megállapított követelményektõl függõen bármely, ehhez a bekezdéshez tartozó motorrendszer õrizze meg emissziót ellenõrzõ feladatát a Szerzõdõ Felek területén uralkodó minden körülmény között, de különösen alacsony környezeti hõmérsékleten.

5.5.1.7.

Jóváhagyás céljából a gyártó bizonyítsa a Mûszaki Szolgálatnak, hogy olyan motorrendszereknél, amelyek reagenst igényelnek, az ammónia-kibocsátás nem haladja meg – az alkalmazott emissziós vizsgálati szint felett – a 25 ppm közepes értéket.

5.5.1.8.

Reagenst igénylõ motorrendszereknél mindegyik, a jármûvön elhelyezett külön reagens-tartály tartalmazzon eszközt a mintavételhez a tartályon belül levõ bármelyik folyadékból.

5.5.2.

Karbantartási követelmények

5.5.2.1.

A gyártó lássa el vagy késztessen ellátásra minden nagyteljesítményû jármû- vagy motortulajdonost olyan írott utasítással, ami megállapítja, hogy ha jármû nagyteljesítményû emissziót ellenõrzõ rendszere nem mûködik megfelelõen, a gépjármûvezetõt tájékoztassák a hibajelzõvel (MI) és következésképp a motor üzemeljen csökkent teljesítménnyel.

5.5.2.2.

Az utasítások mutassák be a követelményeket a jármû megfelelõ használatáról és karbantartásáról, beleértve – ahol kell – a fogyasztható reagens megfelelõ használatát is.

5.5.2.3.

Az utasításokat írják világosan és nem mûszaki nyelven, és annak az országnak a nyelvén, ahol az új nagyteljesítményû jármûvet vagy motort eladják, vagy nyilvántartásba veszik.

5.5.2.4.

Az utasítások határozzák meg, ha a jármû üzemeltetõjének fel kell töltenie a fogyasztható reagenseket két karbantartás között és jelezzék a reagens várható fogyási mennyiségét az új nagyteljesítményû jármû típusa szerint.

5.5.2.5.

Az utasítások határozzák meg, hogy a helyes jellemzõjû szükséges reagens használata vagy feltöltése – amikor a jármûnél kötelezõnek jelzik – megfelel-e a jármûhöz vagy motortípushoz kiadott megfelelõségi bizonyítványnak

5.5.2.6.

Az utasítások állapítsák meg, hogy vétkes mulasztás lehet olyan jármûvet használni, amely nem fogyaszt reagenst, ha ez szükséges a szennyezõ emissziók csökkentéséhez, és hogy következésképp bármely a nyilvántartó országban vagy más országban elért kedvezõ feltétel a jármû vásárlásánál vagy üzemeltetésénél érvénytelenné válhat.

5.5.3.

Motorrendszer NOx ellenõrzése

5.5.3.1.

A motorrendszer helytelen üzemeltetését figyelemmel az NOx kibocsátásra (pl. bármely szükséges reagens, helytelen EGR áramlás vagy az EGR üzemen kívül helyezése) ellenõrizzék az NOx szint megfigyelésén keresztül a kipufogási áramlásban elhelyezett érzékelõkkel.

5.5.3.2.

Több mint 1,5 g/kWó eltérés az NOx szinttõl az 5.2.1. bekezdés táblázatában megadott alkalmazható határérték fölé azt eredményezze, hogy az értesítik a jármûvezetõt a jelen Elõírás 9A Melléklet 3.6.5. bekezdésében hivatkozott MI mûködésbe lépésérõl.

5.5.3.3.

Azon felül, tároljanak nem törölhetõ hibakódot, ami azonosítja az okot, amiért az NOx meghaladta az 5.5.3.2. bekezdésben megállapított szintet, a jelen Elõírás 9A Melléklet 3.6.5. bekezdése szerint a motor üzemének legalább 400 napján át vagy 9600 órán át. Azonosítsák az okokat az NOx túllépésére legalább, és ahol alkalmazható, üres reagenstartály esetén, reagens-adagolás megszûnésekor, elégtelen reagens-minõség esetén, túl alacsony reagens-fogyasztásnál, helytelen EGR áramlásnál vagy az EGR mûködésének

35


}

megszûnésekor. Minden más esetben a gyártónak megengedett "high NOx - root cause unknown" ("Magas NOx – alapok ismeretlen) nem törölhetõ hibakódra hivatkoznia. 5.5.3.4.

Ha az NOx szint meghaladja az 5.4.4. bekezdés táblázatában megadott OBD küszöbértéket, a nyomatékhatároló csökkentse a motor teljesítményét az 5.5.5. bekezdés követelményei szerint oly módon, hogy a jármûvezetõ ezt világosan észlelheti. Amikor a nyomatékhatároló mûködésbe lép a jármûvezetõt továbbra is maradjon riasztva az 5.5.3.2. bekezdés követelményei szerint és a nem törölhetõ hibakódot tárolják az 5.5.3.3. bekezdés szerint.

5.5.3.5

Olyan motorrendszerek esetében, amelyek az EGR használatától függnek és az NOx emisszió ellenõrzéshez más utókezelõ rendszer nincs, a gyártó használhat alternatív módszert az 5.5.3.1. bekezdésének követelményeihez az NOx szint meghatározásánál. Típusjóváhagyás idején a gyártó bizonyítsa, hogy az alternatív módszer ugyanolyankor történik és pontos az NOx szint ellenõrzésében az 5.5.3.1. bekezdés követelményeihez viszonyítva és ez ugyanazokat a következményeket idézi elõ, mint amire az 5.5.3.2., 5.5.3.3. és 5.5.3.4. bekezdések hivatkoznak.

5.5.4.

Reagens ellenõrzése

5.5.4.1.

Jármûveknél, amelyeknél szükséges a reagens használata e bekezdés követelményeinek teljesítéséhez, a jármûvezetõt tájékoztassák a jármû reagens-tárolótartályában levõ reagens szintjérõl különleges mechanikus vagy elektronikus jelzéssel a jármû mûszerfalán. Ez tartalmazza a figyelmeztetést is, amikor a reagens szintje: (a) (b)

a tartálynak 10 %-a vagy nagyobb százaléka alá megy a gyártó választása szerint, vagy a gyártó által meghatározott tartalék tüzelõanyaggal lehetséges vezetési távolságnak megfelelõ szint alá megy.

A reagens jelzését helyezzék el a tüzelõanyagszint mutatójának közelében. 5.5.4.2.

A vezetõt tájékoztassák a jelen Elõírás 9A mellékletének 3.6.5. bekezdésének követelményei szerint, ha a reagens tartálya üres.

5.5.4.3.

Amint a reagens tartálya üressé válik, az 5.5.5. bekezdés követelményeit alkalmazzák az 5.5.4.2. bekezdésen felül.

5.5.4.4.

A gyártó választhatja, hogy az 5.5.3. bekezdés követelményeinek alternatívájaként teljesíti az 5.5.4.5. – 5.5.4.12. bekezdéseket.

5.5.4.5.

A motorrendszer tartalmazzon eszközt annak meghatározására, hogy a folyadék megfelel a gyártó által bejelentett reagens jellemzõinek, és írják be a jelen Elõírás 1. Mellékletébe jelenlétét a jármûvön.

5.5.4.6.

Ha a folyadék a reagens tartályában nem felel meg a gyártó által bejelentett minimális követelményeknek, amint azt a jelen Elõírás 1. Mellékletébe beírták, az 5.5.4.12. bekezdés követelményeit alkalmazzák.

5.5.4.7.

A motorrendszer tartalmazzon eszközt annak meghatározására, ami meghatározza a reagensfogyasztást és biztosítsanak hozzáférést a fogyasztásról szóló információkhoz a felépítményen kívül.

5.5.4.8.

A motorrendszer átlagos reagens-fogyasztása és átlagosan igényelt reagens-fogyasztása vagy a motor mûködésének elõzõ 48 órás periódusa vagy az átlagosan igényelt reagensfogyasztáshoz igényelt legalább 15 liter reagens-fogyasztás, bármelyik hosszabb legyen

36


}

hozzáférhetõ a jelen Elõírás 9A Mellékletének 6.8.3. bekezdésében hivatkozott szabványos diagnosztikai aljzat soros portján. 5.5.4.9.

Reagens-fogyasztás figyelése érdekében a motoron belül legalább következõ paramétereket figyeljék: (a) (b)

a reagens szintjét a jármûvön levõ tárolótartályban; a reagens áramlását vagy a reagens befecskendezését olyan közelrõl, amint ez mûszakilag lehetséges, a befecskendezési pontnál a kipufogási utókezelõ rendszerbe.

5.5.4.10.

A motorrendszer átlagos reagens-fogyasztásában és az átlagosan igényelt reagensfogyasztásban 50 százaléknál több bármilyen eltérés az 5.5.4.8. bekezdésben meghatározott idõtartam során elõidézi az 5.5.4.12. bekezdésben lefektetetett intézkedések alkalmazását.

5.5.4.11.

A reagens adagolásának félbeszakítása esetén az 5.5.4.12. bekezdésben lefektetett intézkedéseket alkalmazzák. Ez nem szükséges ott, ahol a motor ECU kéri az ilyen félbeszakítást, mert a motor üzemi körülményei olyanok, hogy a motor emissziós teljesítménye nem igényel reagens-adagolást, feltéve, hogy a gyártó világosan tájékoztatta a jóváhagyó hatóságot ilyen üzemi körülmények alkalmazásától.

5.5.4.12.

Bármilyen hiba, amit az 5.5.4.6., 5.5.4.10. vagy 5.5.4.11. bekezdések tekintetében érzékelnek, váltsák ki ugyanazokat a következményeket ugyanolyan sorrendben, mint az 5.5.3.2., 5.5.3.3. vagy 5.5.3.4. bekezdések vonatkozásában.

5.5.5.

A kipufogási utókezelõ rendszer hamísítása elleni intézkedések

5.5.5.1.

Az e bekezdésbe tartozó bármely motorrendszer tartalmazzon nyomatékhatárolót, ami riasztja a jármûvezetõt, hogy a motorrendszer helytelenül mûködik, vagy a jármû helytelen módon üzemel és így ösztönöz a hiba azonnali kijavítására.

5.5.5.2.

Hozzák mûködésbe a nyomatékhatárolót, amikor a jármû elõször kerül álló helyzetbe vagy az 5.5.3.4., 5.5.4.3., 5.5.4.6., 5.5.4.10. vagy az 5.5.4.11. bekezdések körülményeinek elõfordulása után.

5.5.5.3.

Ahol a nyomatékhatároló hatni kezd, a motor nyomatéka soha ne lépje túl a következõ állandó értéket: (a) (b)

a motor legnagyobb nyomatékának 60 %-a N3 > 16 tonna, M1 > 7.5 tonna, M3/III és M3/B > 7.5 tonna jármûkategóriáknál 5/; a motor legnagyobb nyomatékának 75 %-a N1, N2, N3 • 16 tonna, 3.5 < M1 ≤ 7.5 tonna, M2, M3/I, M3/II, M3/A és M3/B • 7.5 tonna jármûkategóriáknál.

5.5.5.4.

Követelmények dokumentációhoz és a nyomatékhatárolóhoz az 5.5.5.5. – 5.5.5.8. bekezdésekben

5.5.5.5.

Készítsenek az emissziót ellenõrzõ rendszer megfigyelõ rendszerének és a nyomatékhatárolónak funkcionális mûveleti jellemzõit leíró részletes írásbeli tájékoztatást az 5.1.7.1.(b) bekezdés követelményei szerint. Különösen a gyártó adjon tájékoztatást arról az algoritmusról, amit az ECU használ az ETC-ben az NOx koncentrációnál a fajlagos NOx emisszióhoz kapcsolódva (g/kWó) az 5.5.6.5. bekezdés szerint.

5

/

Amint a Jármûszerkezetekrõl szóló Közös Határozatok (R.E.3) megállapítják.

37


}

5.5.5.6.

A nyomatékhatárolót helyezzék mûködésen kívül, amikor a motor fordulatszáma üresjáratban van, ha a mûködési feltételek megszûntek létezni. A nyomatékhatárolót ne helyezzék automatikusan üzemen kívül mûködésének helyreállítására vonatkozó ok nélkül.

5.5.5.7.

A nyomatékhatároló mûködésen kívül helyezése ne legyen lehetséges kapcsolóval vagy szerszámmal.

5.5.5.8.

A nyomatékhatárolót ne alkalmazzák olyan motorokban vagy jármûveken, amelyeket fegyveres szolgálatok, mentõk és tûzoltók és betegszállítók céljára használnak. Csak a motor vagy a jármû gyártója írjon elõ állandó mûködésen kívül helyezést, és a motorcsaládon belül különleges motortípusokat jelöljenek ki megfelelõ azonosítással.

5.5.6.

Emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer üzemi feltételei

5.5.6.1.

Az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer mûködjön, (a) (b) (c)

266 K és 308 K (-7 °C és 35 °C) között minden környezeti hõfokon; minden magasságon 1600 m alatt; motor hûtési hõmérséklete felett 343 K (70 °C) hõfokon.

Ezt a bekezdést ne alkalmazzák a tárolótartályban levõ reagens-szint megfigyelésére, ahol a megfigyelést az összes használati körülmény között végzik. 5.5.6.2.

Üzemen kívül helyezhetik az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszert, amikor a "haza ballagó) stratégia aktív, és ami a nyomatéknál nagyobb csökkenést eredményez, mint az 5.5.5.3. bekezdésben jelzett szint a megfelelõ jármûkategóriánál.

5.5.6.3.

Ha az emissziós hiba-mód aktív, az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer maradjon üzemben és feleljen meg az 5.5. bekezdés elõírásainak.

5.5.6.4.

Vizsgálják az NOx ellenõrzõ mérések helytelen mûködését négy OBD mérési cikluson belül úgy, ahogy a jelen Elõírás 9A Melléklete 1 függelékének 6.1. bekezdése a meghatározást megadja.

5.5.6.5.

Az ETC-ben a valóságos NOx koncentráció fajlagos NOx emisszióhoz (g/kWó) való kapcsolódásánál ECU által használt algoritmusokat ne tekintsék ésszerûtlen stratégiának.

5.5.6.6.

Ha az AECS, amit a jóváhagyó hatóság az 5.1.5. bekezdés szerint hagyott jóvá, mûködõvé válik, az AECS mûködése következtében az NOx minden növekedését alkalmazhatják az 5.5.3.2. bekezdésben hivatkozott megfelelõ NOx szintre. Minden ilyen esetben írják le az AECS befolyását az NOx küszöbre az 5.5.5.5. bekezdés szerint.

5.5.7.

Emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hibája.

5.5.7.1.

Figyeljék az emissziót ellenõrzõ rendszert elektromos hibára és bármely olyan érzékelõ eltávolítását és mûködésen kívül helyezését, ami megakadályozza az emisszió diagnózisát az emisszió növekedésekor, amint szükséges az 5.5.3.2. és 5.5.3.4.bekezdés szerint. A diagnosztikai képességet befolyásoló érzékelõk példái az NOx koncentrációt közvetlenül mérõ érzékelõk, az urea minõség-érzékelõk, és a reagens-adagolás tevékenységének, a reagens-szintre, a reagens fogyasztására vagy az EGR szám figyelésére szolgáló érzékelõk.

5.5.7.2.

Ha megbizonyosodnak az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hibájáról, azonnal riasszák a jármûvezetõt a figyelmeztetõ jelzés mûködésével a jelen Elõírás 9A Mellékletének 3.6.5. bekezdése szerint.

38

5.5.7.3.


}

Hozzák mûködésbe a nyomatékhatárolót az 5.5.5. bekezdés szerint, ha a hiba nem orvosolható a motor üzemének 50 óráján belül. Az elsõ albekezdésben lefektetett idõtartamot csökkentsék 36 órára a 13.2.3 és 13.3.3. bekezdésekben megállapított idõponttól kezdve.

5.5.7.4.

Ahol az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer megállapítja, hogy a hiba megszûnt, azzal a hibával társult hibakód (kódok), ami kitörlésre kerülhetett a rendszer memóriájából – kivéve az 5.5.7.5. bekezdésben hivatkozott esetet és a nyomatékhatárolót, ha alkalmazzák, – helyezzék üzemen kívül az 5.5.5.6. bekezdés szerint. Az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hibájával társult hibás hibakódot (kódokat) ne lehessen kitörölni a rendszer memóriájából semmilyen letapogató eszközzel.

5.5.7.5.

Az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer elemének eltávolítása vagy üzemen kívül helyezése esetén az 5.5.7.1. bekezdés szerint, tárolják a nem törölhetõ hibakódot a jelen Elõírás 9A Mellékletének 3.9.2. bekezdése szerint a motor üzemének legalább 400 napján, vagy 9600 óráján át.

5.5.8.

Emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer bemutatása

5.5.8.1.

A 3. bekezdésben említett jóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártó bizonyítsa a megfelelõséget a jelen bekezdés rendelkezéseinek motorfékpadon végzett vizsgálatokkal az 5.5.8.2. – 5.5.8.7. bekezdés szerint.

5.5.8.2.

Bizonyíthatják egy motorcsalád vagy egy OBD motorcsalád megfelelését a jelen bekezdés követelményeinek a motorcsalád egy tagja (õsmotor) emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszerének vizsgálatával feltéve, hogy a gyártó bizonyítja a típusjóváhagyó hatóságnak az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hasonlóságát a családon belül. Elvégezhetik ezt a bizonyítást ilyen elemek bemutatásával a jóváhagyó hatóságoknak, mint az algoritmusok, funkcionális analízis, stb. Az õsmotort a gyártó válassza ki a típusjóváhagyó hatóság egyetértésével.

5.5.8.3.

5.5.8.3.1.

Az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer a következõ három lépésbõl áll: (a)

Kiválasztás: A hatóság kiválasztja az NOx ellenõrzõ mérések helytelen üzemét vagy az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszert a gyártó által biztosított helytelen üzemeléseket felsoroló listából.

(b)

Minõsítés: Érvényesítsék a helytelen üzemelés befolyását NOx szint mérésével az ETC idején, motorfékpadon.

(c)

Bizonyítás: Bizonyítsák be a rendszer válaszát (nyomatékcsökkenés, figyelmeztetõ jelzés, stb.) a motor járatásával négy OBD cikluson keresztül.

A kiválasztás lépésénél a gyártó lássa el a típusjóváhagyó hatóságot azoknak a megfigyelési stratégiáknak a leírásával, amit bármely NOx ellenõrzõ mérés potenciálisan helytelen mûveletének meghatározására használnak és a potenciális hibákra az emissziót ellenõrzõ

39


}

megfigyelõ rendszerben, ami vagy a nyomatékhatároló mûködésbe lépéséhez vagy a figyelmeztetõ jelzés mûködéséhez vezet. Ehhez a felsoroláshoz tipikus példák az üres reagens-tartály, helytelen mûködés, ami a reagens adagolásának megszakításához vezet, elégtelen reagens-mennyiség, helytelen mûködés, ami az alacsony reagens-fogyasztáshoz vezet, helytelen EGR áramlás vagy az EGR mûködésének megszûnése. A típusjóváhagyó hatóság válassza ki az NOx ellenõrzõ rendszer minimálisan két és maximálisan három helytelen mûködését vagy az emissziót ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hibáját ebbõl a listából. 5.5.8.3.2.

A minõsítési fázisban mérjék az NOx emissziót az ETC vizsgálati ciklusban a 4A Melléklet 2. függeléke szerint. Használják az ETC vizsgálat eredményeit annak a meghatározásához, hogy miként várható az NOx ellenõrzõ figyelõ rendszer válasza a bizonyítási eljárás alatt (nyomaték-csökkenés és/vagy figyelmeztetõ jelzés) Szimuláljanak hibát úgy, hogy az NOx szint ne haladja meg többel az 5.5.3.2. vagy 5.5.3.4. bekezdésekben megadott küszöbszintet. Nem szükséges emissziós minõsítés üres reagens-tartály vagy az emissziót figyelõ rendszer hibáját bizonyító esetében. Helyezzék üzemen kívül a nyomatékhatárolót a minõsítõ lépés alatt.

5.5.8.3.3.

A bizonyítási lépésben járassák a motort maximum négy OBD vizsgálati ciklusban. Csak egy olyan hiba legyen, amit a bizonyítási célokra jelen levõnek minõsítenek.

5.5.8.3.4.

Az 5.5.8.3.3. bekezdés vizsgálat-sorozatának elindítását megelõzõen állítsák az emissziós ellenõrzõ megfigyelõ rendszert "nincs hiba" helyzetbe.

5.5.8.3.5.

A kiválasztott NOx szinttõl függõen, a rendszer hozza mûködésbe a figyelmeztetõ jelzést, és azon felül – ha alkalmaznak – a nyomatékhatárolót, mindig az érzékelési sorozat vége elõtt. Az érzékelési sorozatot azonnal megállíthatják, ha az NOx ellenõrzést megfigyelõ rendszer megfelelõen válaszol.

5.5.8.4.

A kipufogó áramában elhelyezett érzékelõkkel az NOx szint figyelésén alapuló emissziós ellenõrzõ megfigyelõ rendszer esetében a gyártó választhatja bizonyos rendszerek mûködésének közvetlen megfigyelését (pl. adagolás megszakítása, zárt EGR szelep) a megfelelõség meghatározására. Ebben az esetben a kiválasztott rendszerek mûködését mutassák be.

5.5.8.5.

Az általános motorteljesítmény 85. számú Elõírás szerint történõ jóváhagyásával együtt hagyják jóvá a nyomatékhatárolóval az 5.5.5.3. bekezdésben igényelt nyomatékszint csökkenést. A bemutatási eljárásnál a gyártó bizonyítsa a megfelelõ nyomatékhatároló beiktatását a motor-ECU-ba a jóváhagyó hatóságnak. Külön nyomatékmérés a bemutatás alatt nem szükséges.

5.5.8.6.

Az 5.5.8.3.3. – 5.5.8.3.5. bekezdések alternatívájaként elvégezhetik az emissziós ellenõrzõ megfigyelõ rendszer és a nyomatékhatároló bemutatását a jármû vizsgálatával. A jármûvet vezessék közúton vagy vizsgálópályán a kiválasztott helytelen mûködéssel vagy az emissziós ellenõrzõ megfigyelõ rendszer hibájával azt mutatva be, hogy a figyelmeztetõ jelzés és a nyomatékhatároló az 5.5. bekezdés követelményei és – különösen – az 5.5.5.2. és 5.5.5.3. bekezdések szerint mûködésbe lép.

40

5.5.8.7.


}

Ha számítógép-memóriában szükséges a nem törölhetõ hibakód tárolása az 5.5. bekezdés követelményeinek teljesítéséhez, a bizonyítási sorozat végére a következõ három feltételnek feleljen meg: (a)

(b)

(c)

hogy lehetséges megerõsíteni az OBD letapogató eszközével az OBD számítógépmemóriájában az 5.5.3.3. bekezdésben leírt nem törölhetõ hibakód jelenlétét, és a típusjóváhagyó hatóság megelégedésére kimutatható, hogy a letapogató eszköz nem tudja azt törölni, és hogy lehetséges megerõsíteni a jelen Elõírás 9A mellékletének 3.9.2. bekezdésében hivatkozott nem törölhetõ lemez olvasásával mûködésbe hozott figyelmeztetõ jelzéssel az eltöltött idõt az érzékelési sorozat alatt, és a típusjóváhagyó hatóság megelégedésére kimutatható, hogy a letapogató eszköz nem tudja azt törölni, és hogy a jóváhagyó hatóság jóváhagyja a terv elemeit, amelyek mutatják, hogy ezt a nem törölhetõ információt a jelen Elõírás 9A Mellékletének 3.9.2. bekezdése szerint tárolják a motor üzemének minimum 400 napján vagy 9600 óráján át.

6.

BEÉPÍTÉS A JÁRMÛBE

6.1.

A jármûbe beépített motor elégítse ki a jóváhagyott motortípus következõ jellemzõit:

6.1.1.

A szívási depresszió ne haladja meg a jóváhagyott motortípusra a 2/A. Mellékletben megadott számértéket.

6.1.2.

A kipufogási ellennyomás ne haladja meg a jóváhagyott motortípusra a 2/A. Mellékletben megadott számértéket.

6.1.3.

a motor mûködéséhez szükséges segédberendezésekkel elnyelt teljesítmény ne haladja meg a 2A Mellékletben a jóváhagyott motorra meghatározott teljesítményt.

6.1.4.

a kipufogó-rendszer térfogata ne különbözzön többel, mint amit a 2A Mellékletben jóváhagyott motorhoz meghatározott térfogat 40 %-a.

7.

MOTORCSALÁD

7.1.

Motorcsaládot meghatározó paraméterek A motorcsalád – amint azt a motor gyártója meghatározza – feleljen meg az ISO 16185 szabványnak

7.2.

Õsmotor kiválasztása

7.2.1.

Dízel motorok A család õsmotorját úgy válasszák ki, hogy a legnagyobb nyomatéki fordulatszámnál ütemenként szállított legtöbb tüzelõanyagot használják elsõdleges ismérvként. Ha két vagy több motor felel meg ilyen ismérvnek, az alapmotort a névleges fordulatszámnál ütemenként szállított legtöbb tüzelõanyag másodlagos ismérve alapján válasszák ki. Bizonyos körülmények között a jóváhagyó hatóság arra a következtetésre juthat, hogy a család

41


}

legrosszabb emissziós értékét egy második motor vizsgálatával lehet meghatározni. Így a jóváhagyó hatóság további motort választhat ki a jellemzõkön alapuló vizsgálathoz, ami megmutatja, hogy a családon belül ennek a motornak a legnagyobb az emissziós szintje. Ha a családon belül a motorok más – a kipufogási emissziót befolyásoló – eltérõ jellemzõkkel is rendelkeznek, ezeket azonosítsák és vegyék figyelembe az alapmotor kiválasztásánál. 7.2.2.

Gázmotorok Válasszák ki a család õsmotorát a legnagyobb hengerûrtartalom elsõdleges kritériumát használva. Abban az esetben, ha két vagy több motor osztozik az elsõdleges kritériumon, válasszák ki az õsmotort – a másodlagos kritériumot használva – a következõ sorrendben: (a) (b) (c) (d)

az ütemenkénti legnagyobb tüzelõanyag-szállítás a bejelentett névleges teljesítmény fordulatszámánál; a legnagyobb elõgyújtás; a legalacsonyabb EGR szám; nincs levegõ-szivattyú vagy legalacsonyabb tényleges légáramlású szivattyú.

Bizonyos körülmények között a jóváhagyó hatóság azt következtetheti, hogy a család legrosszabb emissziós ráta esete jellemezheti jobban a második motort. Így a jóváhagyó hatóság kiválaszthat egy további motort a vizsgálathoz, ami azon a jelenségen alapul, ami jelzi, hogy ennek lehet a motorok közül a legnagyobb emissziós szintje a családon belül. 7.3.

OBD motorcsaládot meghatározó paraméterek Alapvetõ tervezési paraméterekkel határozhatják meg az OBD-motorcsaládot, ami legyen közös a motorrendszerben a családon belül. Annak érdekében, hogy a motorrendszert ugyanahhoz az OBD-motorcsaládhoz tartozónak tekintsék, a következõ alapvetõ paraméterek listája legyen közös: (a) (b)

az OBD megfigyelés módszere; a hibás mûködés észlelésének módszere;

hacsak ezek a gyártó által bemutatott módszerek nem bizonyulnak egyenértékûnek, a megfelelõ mérnöki bizonyítás vagy más megfelelõ eljárásokkal. Megjegyzés:

8.

motorok, amelyek nem tartoznak ugyanahhoz a motorcsaládhoz, tartozhatnak ugyanahhoz az OBD-motorcsaládhoz feltéve, hogy megfelelnek a fent említett kritériumoknak. JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ GYÁRTÁS A jóváhagyott típussal megegyezõ gyártásellenõrzési eljárás – a következõ követelményekkel együtt – az Egyezmény 2. Függelékének (E/ECE/324-E/ECE/TRAN/505/Rev.2) feleljen meg:

8.1.

A jelen Elõírásban elõírt jóváhagyási jelet viselõ minden motort vagy jármûvet úgy gyártsanak, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyási értesítésben és függelékeiben leírt jóváhagyott típusnak.

8.2.

Általános szabály, hogy a gyártmány emissziós határértékeit ellenõrizzék az értesítésben és mellékleteiben megadott leírás alapján.

42


}

8.3.

Ha szennyezõk emisszióját meg kell mérni, és a motor jóváhagyását már egyszer vagy többször kiterjesztették, a vizsgálatokat a megfelelõ kiterjesztésre vonatkozó tájékoztató csomagban leírt motoron végezzék el.

8.3.1.

Szennyezési vizsgálatnak alávetett motor megfelelõsége A gyártó – miután a benyújtotta a motort a hatóságnak – ne végezzen semmilyen beállítást a kiválasztott motoron.

8.3.1.1.

A gyártási sorozatból véletlen módon válasszanak ki három motort. A motorokon csak ESC és ELR vizsgálatokat végezzenek, vagy csak az 5.2.1. bekezdés Táblázatának "A" sorához tartozó jóváhagyásnál alkalmazható ETC vizsgálatokat végezzék el a gyártás ellenõrzésekor. A hatóság egyetértésével minden más, az 5.2.1. bekezdés Táblázatának A, B1 vagy B2 vagy C sora szerint jóváhagyott motort vagy ESC és ELR ciklusban, vagy vizsgáljanak ETC ciklusban a gyártás megfelelõsége szempontjából. Az Elõírás 5.2.1. bekezdése adja meg a határértékeket.

8.3.1.2.

A vizsgálatokat a jelen Elõírás 1. függeléke szerint végezzék el ott, ahol az illetékes hatóság elfogadja a gyártó által megadott, a gyártásra vonatkozó átlagos négyzetes eltéréseket. A vizsgálatokat a jelen Elõírás 2. függeléke szerint végezzék el ott, ahol az illetékes hatóság nem fogadja el a gyártó által megadott, a gyártásra vonatkozó átlagos négyzetes eltéréseket. A gyártó kérésére a vizsgálatokat a jelen Elõírás 3. függeléke szerint is elvégezhetik.

8.3.1.3.

A mintavétellel kiválasztott motor vizsgálata alapján a sorozatgyártást – a megfelelõ függelékben alkalmazott vizsgálati ismérvek szerint – minõsítsék megfelelõnek ott, ahol minden szennyezõ tekintetében "megfelelt" döntésre jutnak, és nem megfelelõnek ott, ahol egy szennyezõ tekintetében "nem felelt meg" döntésre jutnak a megfelelõ Függelékben alkalmazott vizsgálati kritérium szerint. Ha "megfelelt" döntésre jutnak egy szennyezõnél, ezt a döntést a többi szennyezõ értékelése miatt további vizsgálatok nem változtathatják meg. Ha "nem felelt meg" döntést hoznak minden szennyezõ esetében, és ha egy szennyezõ esetében nincs kedvezõtlen döntés, egy másik motort is vizsgáljanak meg (lásd 2. ábra). Ha a döntés "nem felelt meg", a gyártó a vizsgálatot bármikor leállíthatja. Ebben az esetben hozzanak kedvezõtlen döntést. A gyártó kérésére azonban használhatják az 5. Mellékletben leírt vonatkoztatási tüzelõanyagot. Ezek tartalmazzák azokat a vizsgálatokat, amit a jelen Elõírás 4. bekezdése ír le.

8.3.2.

A vizsgálatokat csak új gyártású motoron végezzék el. Járassák a gázüzemû motort a 4A. Melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében meghatározott eljárást használva.

8.3.2.1.

A gyártó kérésére azonban elvégezhetik a vizsgálatokat olyan diesel vagy gázmotorokon is, amelyeket tovább – legfeljebb 100 órán át – járattak be, amint azt a 8.4.2.2. bekezdés említi. Ebben az esetben a gyártó végezze el a bejáratást, aki kötelezi magát, hogy nem végez beállításokat ezeken a motorokon.

8.3.2.2.

Ha a gyártó a bejáratási eljárást a 8.3.2.1. bekezdés szerint kéri, az elvégezhetõ: − minden olyan motoron, amelyet megvizsgálnak, vagy

43

−

− −


}

az elsõ megvizsgált motoron, meghatározva az evolúciós együtthatót a következõk szerint: – mérik a szennyezõ emissziókat nulla és "x" órában az elsõ megvizsgált motoron, – kiszámítják az emissziók evolúciós együtthatóját nulla és "x" óra között az elsõ motoron. a "x" óra emisszió / 0 óra emissziót figyelõ rendszer b egynél kevesebb lehet. a szennyezõk emisszióját megmérik nulla és "x" óránál az elsõ vizsgálatra kerülõ motoron emissziók evolúciós együtthatóját nulla és "x" óra között mindegyik szennyezõre kiszámítják: emisszió " x" órában emisszió a nulla órában

Ez egynél kevesebb is lehet. A soron következõ motorokat ne vessék alá bejáratási eljárásnak, azonban zéróidejû emisszióikat módosítsák az evolúciós együtthatóval. Ez esetben a figyelembe vett értékek: (a) az elsõ motorra az érték "x" óránál, (b) a többi motornál, a nulla óránál mért érték szorozva az evolúciós együtthatóval. 8.3.2.3.

Diesel és LPG üzemû motoroknál ezeket a vizsgálatokat tüzelõanyaggal is. A gyártó kérésére azonban használhatják vonatkoztatási tüzelõanyagokat. Amint azt a jelen Elõírás tartalmazzák azokat a vizsgálatokat, amit minden gázmotornál tüzelõanyaggal végeznek el.

elvégezhetik kereskedelmi az 5. Mellékletekben leírt 4. bekezdése leírja, Ezek legalább két vonatkoztatási

8.3.2.4.

NG üzemû motoroknál ezeket a vizsgálatokat kereskedelmi tüzelõanyaggal is elvégezhetik a következõ módon: − H jelû motoroknál a H tartományon belül (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,00) kereskedelmi tüzelõanyaggal, − L jelû motoroknál az L tartományon belül (1,00 ≤ Sλ ≤ 1,19) kereskedelmi tüzelõanyaggal, − HL jelû motoroknál a H vagy az L tartományon belül (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,19) kereskedelmi tüzelõanyaggal. A gyártó kérésére azonban használhatják a 6. Mellékletekben leírt vonatkoztatási tüzelõanyagokat. Amint azt a jelen Elõírás 5. bekezdése leírja. Ezek tartalmazzák a vizsgálatokat, amelyeket a jelen Elõírás 4. bekezdése ír le.

8.3.2.5.

Gázzal üzemeltetett motorok alkalmatlanságáról szóló vita esetén – ha kereskedelmi üzemanyagot használnak – a vizsgálatokat olyan vonatkoztatási tüzelõanyaggal végezzék el, amilyennel az alapmotort vizsgálták, vagy a lehetséges – a 4.1.3.1. és 4.2.1.1. bekezdésekben hivatkozott – további 3. tüzelõanyaggal, amellyel az alapmotort megvizsgálhatták. Ezután az eredményt az "r" "ra" vagy "rb" megfelelõ tényezõket használva számítással alakítsák át, amint leírják azt a 4.1.4., 4.1.5.1. és a 4.2.1.2. bekezdések. Ha r, ra vagy rb kisebb, mint 1, korrekciónak nincs helye. A mért és a számított értékek mutassák azt, hogy a motor megfelel a határértékeknek az összes figyelembe vehetõ tüzelõanyaggal (1., 2. és ha van a 3. földgáztüzelõanyagok, és A és B tüzelõanyagok LPG motorok esetében).

44


}

8.3.2.6.

Az egy meghatározott tüzelõanyag-összetételû gázzal üzemeltetett motor jóváhagyott típussal megegyezõ gyártására vonatkozó vizsgálatokat azzal a tüzelõanyaggal végezzék el, amelyre a motort hitelesítették.

8.4.

A jóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenõrizheti bármelyik termelési egységben a jóváhagyott típussal megegyezõ gyártmány ellenõrzési módszereit. Az ellenõrzések szokásos gyakorisága kétévenként egy ellenõrzés.

8.4.

Fedélzeti diagnosztikák (OBD)

8.4.1.

Ha az OBD rendszer gyártása megfelelõségének ellenõrzését végzik, ezt a következõk szerint tegyék:

8.4.2.

Amikor a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a gyártás minõsége nem kielégítõ, válasszon ki véletlenszerûen egy motort a sorozatból és tegye a jelen Elõírás 9A mellékletének 1. függelékében leírt vizsgálat tárgyává. A vizsgálatokat úgy végezhetik el a motoron, hogy maximálisan 100 órán át járatják.

8.4.3.

Ítéljék megfelelõnek a gyártást, ha a motor megfelel a jelen Elõírás 9A mellékletének 1. függelékében leírt követelményeknek.

8.4.4

Ha a sorozatból kivett motor nem elégíti ki a 8.4.2. bekezdés követelményeit, a sorozatból négy vegyenek további négy minta- motort és vessék alá a jelen Elõírás 9A mellékletének 1. függelékében leírt vizsgálatnak. A vizsgálatokat úgy végezhetik el a motoron, hogy maximálisan 100 órán át járatják.

8.4.5.

Ítéljék megfelelõnek a gyártást, ha a további véletlenül kiválasztott négy motorból legalább három motor megfelel a jelen Elõírás 9A mellékletének 1. függelékében leírt követelményeknek.

9.

ÜZEMELÕ JÁRMÛVEK/MOTOROK MEGFELELÕSÉGE

9.1.

A jelen Elõírás céljára az üzemelõ jármûvek/motorok megfelelõségét idõnként ellenõrizzék a jármûbe beépített motor hasznos élettartama alatt.

9.2.

Az emisszióra kiadott jóváhagyásokra hivatkozva, kiegészítõ intézkedéseknek van helyük az emissziót ellenõrzõ rendszer mûködõképességének megerõsítésére a jármûbe beépített motor hasznos élettartama alatt a szokásos használati feltételek között.

9.3.

Az üzemelõ jármûvek/motorok megfelelõségét tekintve a 8. Mellékletben megadott eljárásokat kövessék.

45


}

2. Ábra A gyártás megfelelõségi vizsgálatának sematikus ábrája Három motor vizsgálata

A vizsgálat statisztikai eredményének kiszámítása

A megfelelõ függelék szerint a vizsgálati statisztikai eredmény azzal a kritériummal egyezik, hogy legalább egy szennyezõ miatt a sorozat nem fogadható el Nem

Igen A sorozat elutasítva

Nem A megfelelõ függelék szerint a vizsgálati statisztikai eredmény azzal a kritériummal egyezik, hogy legalább egy szennyezõ miatt a sorozat elfogadható Igen "Elfogadva" döntés születik egy vagy több szennyezõre Igen "Elfogadva" döntés születik minden szennyezõre

A sorozat elfogadva

Igen További motor vizsgálata

10.

ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTÁS ESETÉRE

10.1.

A jelen Elõírás értelmében jóváhagyott motortól vagy jármûtípustól a jóváhagyás megvonható, ha az nem elégíti ki a 8.1. bekezdésben levõ követelményeket, vagy ha a vizsgálatra kiválasztott motor(ok) vagy jármû(vek) nem felelnek meg a 8.3 bekezdésben elõírt vizsgálatoknak.

10.2

Ha az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Fél visszavon egy általa korábban megadott jóváhagyást, akkor errõl haladéktalanul tájékoztassa a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 2/A vagy 2/B Mellékletének megfelelõ értesítéssel.

11.

JÓVÁHAGYOTT TÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE

46


}

11.1.

A jóváhagyott motortípus bármilyen módosításáról értesítsék azt a hatóságot, amely ezt a típust jóváhagyta. Ez a hatóság ilyenkor a következõket teheti:

11.1.1.

vagy úgy találja, hogy a végrehajtott változtatásoknak nem lesz számottevõ kedvezõtlen hatásuk, és így a módosított típus még mindenképpen megfelel a követelményeknek,

11.1.2.

vagy újabb vizsgálati jelentést kér a vizsgálatokat végzõ mûszaki szolgálattól.

11.2.

A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy elutasításáról, a változtatások feltüntetésével együtt, értesítsék az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a fenti 4.3. bekezdésben elõírt eljárással.

11.3.

A jóváhagyást kiterjesztõ illetékes hatóság adjon külön sorozatszámot a jóváhagyás ilyen kiterjesztésének és tájékoztassa errõl az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 2/A vagy 2/B Mellékleteként csatolt minta szerinti értesítéssel.

12.

GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa végleg beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott valamely típus gyártását, értesítse errõl a jóváhagyást kiadó hatóságot. Ez a hatóság az értesítés kézhezvétele után tájékoztassa az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2/A vagy 2/B Melléklete szerinti értesítéssel.

13.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1.

Általános rendelkezések

13.1.1.

A 05 sorozatszámú módosítások hatályba lépésének idõpontjától kezdve az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó egyetlen Szerzõdõ Fél se utasítsa el EGB jóváhagyás kiadását a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás szerint.

13.1.2.

A 05 sorozatszámú módosítások hatályba lépésének idõpontjától kezdve az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó egyetlen Szerzõdõ Fél csak akkor adjon ki jóváhagyást, ha a motor megfelel a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás követelményeinek. Vessék alá a motort a jelen Elõírás 5. bekezdésében megállapított megfelelõ vizsgálatoknak és az feleljen meg a 12.2.1., 12.2.2. és 12.2.3. bekezdéseknek.

13.2.

Új típusjóváhagyások

13.2.1.

A 13.4.1. és 13.5. bekezdések rendelkezései ellenére, az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek 2008. október 1-tõl kezdve csak akkor adjanak ki EGB jóváhagyást valamely motorra, ha ez a motor megfelel: (a) a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének Táblázatában a B1, B2 vagy C sorok emissziós határértékeinek. (b) az 5.3. bekezdés tartóssági követelményeinek, (c) az 5.4. bekezdés OBD követelményeinek, (d) az 5.5 bekezdés kiegészítõ rendelkezéseinek.

47

Betû B C

Dátum Új típus – minden típus 01/10/05 01/10/06 09/11/06 01/10/07

D E F G H I J K (a) (b) (c)


}

Sor (a)

OBD I állapota (b)

OBD II állapota

Tartósság és NOx használat szabályozás (c)

B1(2005)

Igen

-

Igen

-

B1(2005)

Igen

-

Igen

Igen

B2(2008) B2(2008) B2(2008) B2(2008) C C C C

Igen Igen Igen Igen -

Igen Igen Igen Igen

Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen

Igen Igen Igen Igen

A jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének táblázata szerint. A jelen Elõírás 5.4. bekezdése szerint ki vannak zárva a gázmotorok az OBD I állapotából. A jelen Elõírás 5.5. bekezdése szerint.

13.2.2.

A 13.4. és 13.5. bekezdések rendelkezései ellenére, az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek 2006. november 9-tõl kezdve csak akkor adjanak ki EGB jóváhagyást valamely motorra, ha ez a motor megfelel a jelen Elõírás 13.2.1. bekezdésében megállapított minden feltételnek és az 5.5. bekezdésében megállapított kiegészítõ rendelkezéseknek.

13.2.3.

A 13.4.1. és 13.5. bekezdések rendelkezései ellenére, az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek 2008. október 1-tõl akkor adjanak ki EGB jóváhagyást valamely motorra, ha ez a motor megfelel: (a) (b) (c) (d)

13.3.

az 5.2.1. bekezdés táblázatában a B2 vagy C sorok megfelelõ emissziós határértékeinek. az 5.3. bekezdés ben megállapított tartóssági követelményeknek. az 5.4. bekezdésben megállapított OBD követelményeknek (OBD 2. állapota) az 5.5. bekezdésben megállapított kiegészítõ rendelkezéseknek.

Régi típusjóváhagyások érvényességi határa

48


}

13.3.1.

A 05 sorozatszámú módosítások hatályba lépésének idõpontjától kezdve a 04 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás alapján kiadott típusjóváhagyások érvénye megszûnik

13.3.2.

2007. október 1-tõl a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás alapján kiadott azok a típusjóváhagyások, amelyek nem teljesítik a 13.2.2. bekezdés követelményeit, megszûnnek érvényesek lenni.

13.3.3.

2009. október 1-tõl a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás alapján kiadott azok a típusjóváhagyások, amelyek nem teljesítik a 13.2.3. bekezdés követelményeit, megszûnnek érvényesek lenni.

13.4.

Gázmotorok

13.4.1.

Nem szükséges, hogy a gázmotorok az 5.5. bekezdésben megállapított rendelkezéseknek megfeleljenek.

13.4.2.

Nem szükséges, hogy a gázmotorok az 5.4.1 bekezdésben (OBD 1 állapot) megállapított rendelkezéseknek megfeleljenek.

13.5.

Cseremotorok használatban levõ jármûvekhez

13.5.1.

A jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek továbbra is folytathatják jóváhagyás kiadását azokra a motorokra, amelyek megfelelnek a korábbi módosításokat tartalmazó jelen Elõírás követelményeinek, vagy bármely olyan szintû Elõírásnak, ami a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazza feltéve, hogy a motort, mint cseremotort már használatban levõ jármûbe szánják, és amelyhez ezt a korábbi szabványt alkalmazták a jármû üzembe helyezésének idõpontjában.

14.

JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS MÛSZAKI SZOLGÁLAT ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CÍME Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket.

49


}

1. Függelék JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZÕ GYÁRTÁS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA, AMIKOR A ÁTLAGOS NÉGYZETES ELTÉRÉS MEGFELELÕ 1.

2.

3.

4.

Ez a Függelék azt az eljárást írja le, amelyet a gyártás megfelelõségének ellenõrzéséhez a szennyezõk emissziója szempontjából használni kell, amikor a gyártó termelésének átlagos négyzetes eltérése kielégítõ. Három motorból álló minimális mintával a mintavételi eljárást úgy kell megállapítani, hogy annak a valószínûsége, miszerint a sokaság a vizsgálaton 40 % hibás motorral megfelel 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak a valószínûsége, miszerint a sokaság a vizsgálaton 65 % hibás motorral megfelel 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %). A következõ eljárást alkalmazzák a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésében megadott minden egyes szennyezõhöz: Legyen: L = a szennyezõ határértékének természetes logaritmusa, xi = a minta i-k motorján mért eredmény természetes logaritmusa, s = a standard eltérés becslése (mérési eredmények természetes logaritmusával) n = az elfogadott mintaszám. Minden mintánál a határértéktõl való átlagos négyzetes eltérések összegét a következõ képlettel számítják ki:

1 n ∑ (L − x i ) S i =1 5.

Ekkor: (a) ha a vizsgálat statisztikai eredménye nagyobb, mint a "megfelelt" döntési szám a 3. Táblázatban megadott mintaméretre, a szennyezõre "megfelelt" döntést hoznak; (b) ha a vizsgálat statisztikai eredménye kisebb, mint a "nem felelt meg" döntési szám a 3. Táblázatban megadott mintaméretre, a szennyezõre "nem felelt meg" döntést hoznak; (c) egyébként egy további motort vizsgálnak meg az Elõírás 8.3.1. bekezdés szerint és a számítási eljárást egy-egységgel megnövelt mintával újra elvégzik. 3. Táblázat: 1 Függelék mintavételi tervének "megfelelt" és "nem felelt meg" döntési számai Minimális minta-méret: 3 A vizsgált motorok összegezett száma (mintanagyság, n) 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

"Megfelelt" döntés An 3.327 3.261 3.195 3.129 3.063 2.997 2.931 2.865 2.799 2.733 2.667

"Nem felelt meg" döntés Bn • 4.724 • 4.790 • 4.856 • 4.922 • 4.988 • 5.054 • 5.120 • 5.185 • 5.251 • 5.317 • 5.383

50

A vizsgált motorok összegezett száma (mintanagyság, n) 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32


"Megfelelt" döntés An 2.601 2.535 2.469 2.403 2.337 2.271 2.205 2.139 2.073 2.007 1.941 1.875 1.809 1.743 1.677 1.611 1.545 1.479 • 2.112

}

"Nem felelt meg" döntés Bn • 5.449 • 5.515 • 5.581 • 5.647 • 5.713 • 5.779 • 5.845 • 5.911 • 5.977 • 6.043 • 6.109 • 6.175 • 6.241 • 6.307 • 6.373 • 6.439 • 6.505 • 6.571 • 2.112

2. Függelék JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZÕ GYÁRTMÁNY VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA, AMIKOR AZ ÁTLAGOS NÉGYZETES ELTÉRÉS NEM MEGFELELÕ VAGY NINCS 1.

Ez a Függelék azt az eljárást írja le, amelyet a gyártás megfelelõségének ellenõrzéséhez a szennyezõk emissziója szempontjából használnak, amikor a gyártó termelésének átlagos négyzetes eltérése nem kielégítõ vagy nem áll rendelkezésre.

2.

Három motorból álló minimális mintával a mintavételi eljárást úgy állapítsák meg, hogy annak a valószínûsége, miszerint a vizsgálaton a sokaságból 40 % hibás motor átmegy, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak a valószínûsége, miszerint a sokaságból a vizsgálaton 65 % hibás motort elfogadnak 0,10 (a fogyasztó kockázata = 5 %).

3.

Az Elõírás 5.2.1. bekezdésében megadott minden egyes szennyezõ értékét – miután alkalmazták a megfelelõ DF-t – log-normális eloszlásként határozzák meg, és természetes logaritmusukat véve alakítsák át. Jelölje m0 és m a minimális és a maximális mintanagyságot (m0 = 3 és m = 32) és jelölje n az elfogadott mintaszámot. Ha a sorozatban mért értékek természetes logaritmusai x1, x2, … xi és L a szennyezõk határértékének természetes logaritmusa, akkor

4.

di = xi – L

dn =

1 n ∑ di n i =1

51

5.


}

A 4. Táblázat mutatja az An "megfelelt" és a Bn "nem felelt meg" döntési számok értékeit az elfogadott mintaszámban. A vizsgálati statisztikai eredmény az

dn

Vn

és arra használják, hogy meghatározzák vajon a sorozat "megfelelt" vagy "nem felelt meg" a következõk szerint: m0 • n • m esetén:

6.

(a)

megfelel a sorozat, ha

(b)

nem felel meg a sorozat, ha

d n vn ≤ A n d n v n ≥ Bn ,

(c)

másik mérés, ha

A n < d n v n < Bn .

Észrevételek A következõ rekurzív képlet hasznos a vizsgálati statisztika egymást követõ értékeinek kiszámításához:

(

dn − dn  1 Vn2 =  1 −  v2n −1 + n −1  n

)

2

4. Táblázat: 2. Függelék mintavételi tervének "megfelelt" és "nem felelt meg" döntési számai Minimális minta-méret: 3 Vizsgált motorok összegzett száma (mintanagyság) 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

"Megfelelt" döntés An • 0.80381 • 0.76339 • 0.72982 • 0.69962 • 0.67129 • 0.64406 • 0.61750 • 0.59135 • 0.56542 • 0.53960 • 0.51379 • 0.48791 • 0.46191 • 0.43573 • 0.40933 • 0.38266 • 0.35570 • 0.32840 • 0.30072 • 0.27263 • 0.24410

"Nem felelt meg" döntés Bn 16.64743 7.68627 4.67136 3.25573 2.45431 1.94369 1.59105 1.33295 1.13566 0.97970 0.85307 0.74801 0.65928 0.58321 0.51718 0.45922 0.40788 0.36203 0.32078 0.28343 0.24943

52

24 25 26 27 28 29 30 31 32

• 0.21509 • 0.18557 • 0.15550 • 0.12483 • 0.09354 • 0.06159 • 0.02892 • 0.00449 0.03876


}

0.21831 0.18970 0.16328 0.13880 0.11603 0.09480 0.07493 0.05629 0.03876

3. Függelék GYÁRTÁSI FOLYAMAT MEGFELELÕSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA GYÁRTÓ KÉRÉSÉRE 1. 2.

3.

4. 5.

Ez a Függelék írja le azt az eljárást, amelyet a gyártó kérésére végeznek a gyártás megfelelõségének igazolására a szennyezõ emissziók szempontjából. Legalább három motorból álló mintavételi számmal a mintavételi eljárást úgy végezzék, hogy annak valószínûsége, hogy a vizsgálaton 30 % hibás motorral megy át a sorozat, 0,9 (gyártó kockázata 10 %), míg annak a valószínûsége, hogy a sorozatot 65 % hibás motorral elfogadják a vizsgálaton, 0,1 (vevõ kockázata 10 %). A következõ eljárást alkalmazzák az Elõírás 5.2.1. bekezdésében megadott minden szennyezõ anyagra (lásd a 2. ábrát): Legyen: L = a szennyezõanyag határértékének természetes logaritmusa, xi = a minta i-k motorjánál a mérés természetes logaritmusa (miután alkalmazták a megfelelõ DF-t), s = a termelés becslésének standard eltérése (miután kiszámítják a mérések természetes logaritmusát) n = az aktuális mintaszáma. Számítsák ki a mintához a nem megfelelõ motorok számát meghatározó vizsgálati statisztikát, azaz pl. xi ≥ L. Ekkor: – ha a vizsgálati statisztika értéke kisebb vagy egyenlõ az "átmegy" döntési számmal az 5. Táblázatban megadott mintaméretnél, akkor a szennyezõre elérték az "átmegy" döntést; – ha a vizsgálati statisztika nagyobb vagy egyenlõ a "nem megy át" döntési számmal az 5. Táblázatban megadott mintaméretnél; akkor a szennyezõre elérték a " nem megy át " döntést; – egyébként egy további motort vizsgáljanak meg a jelen Elõírás 8.3.1. bekezdése szerint és alkalmazzák a számítási eljárást a még egy-egységgel megnövelt terjedelmû mintára. Az 5. Táblázatban kiszámították azokat az "átmegy" és "nem megy át" döntési számokat az ISO 8422:1991 Nemzetközi Szabvány használatával. 5. Táblázat: A 3. Függelék mintavételi tervének "átmegy" és " nem megy át " döntési számai

53


}

Minimális mintaméret: 3 Megvizsgált motorok halmozott száma (minta mérete) 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

"átmegy" küszöbértéke • 0 0 1 1 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 8

"nem megy át" küszöbértéke 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 9

4. Függelék RENDSZER EGYENÉRTÉKÛSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A jelen Elõírás 5.2. bekezdése szerint a rendszer egyenértékûségének meghatározását alapozzák 7 (vagy nagyobb) mintapárnak a kijelölt rendszer és a jelen Elõírás elfogadott vonatkoztatási rendszereinek egyike között levõ korreláció tanulmányozására a megfelelõ vizsgálati ciklust használva. Az egyenértékûség alkalmazásra kerülõ kritériuma az F-próba és a kétoldalú Student próba legyen. Ez a statisztikai módszer vizsgálja azt a feltételezést, hogy a sokaság átlagos négyzetes eltérése és középértéke az emissziónál, amit a kijelölt rendszerrel mérnek, nem tér el a sokaság átlagos négyzetes eltérésétõl és középértékétõl, amit az ilyen emissziónál a vonatkoztatási rendszerrel mérnek. A feltételezést vizsgálják F és t értékek 5 % szignifikancia szintjén. Ha F és t alábbi képlettel kiszámított értékei nagyobbak, mint a kritikus F és t értékek, a kijelölt rendszer nem egyenértékû. A következõ eljárást kövessék. Az R és C indexek a vonatkoztatási és kijelölt rendszerre vonatkoznak: (a) (b) (c)

Végezzenek el legalább 7 vizsgálatot a vonatkoztatási és kijelölt rendszerekkel, lehetõleg párhuzamosan. A vizsgálatok számát nR és nC jelöli. Számítsák ki xR és xC középértékeket, és sR és sC átlagos négyzetes eltérést és. Számítsák ki F értékét a következõ módon:

F=

s2major s2minor

(az SR vagy SC két átlagos négyzetes eltérés közül a nagyobb lesz a számlálóban)

54

(d)


}

Számítsák ki t értékét a következõ módon:

t=

xC − x R

( nC − 1) × sC2 + ( n R − 1) × sR

×

nC × n R × ( n C + nR − 2) nC + nR

(e)

Hasonlítsák össze a kiszámított F és t értékeket az alábbi táblázatban mutatott megfelelõ vizsgálati szám kritikus F és t értékeivel. Ha nagyobb mintaszámot választanak, vizsgálják a statisztikai táblázatokban az 5 % szignifikancia (90 % konfidencia) szintet.

(f)

Határozzák meg a szabadságfokot (df), a következõképp: F-próbához: t-próbához

df = nR –1 / nC –1 df = nC + nR –2 F és t értékei a kiválasztott minta méretéhez:

Mintaméret 7 8 9 10 (g)

F-próba df 6/6 7/7 8/8 9/9

t-próba Fcrit 4.284 3.787 3.438 3.179

df 12 14 16 18

tcrit 2.179 2.145 2.120 2.101

Határozzák meg az egyenértékûséget a következõképp: (i) ha F < Fcrit és t < tcrit, akkor a kijelölt rendszer egyenértékû a jelen Elõírás vonatkoztatási rendszerével; (ii) ha F ≥ Fcrit és t ≥ tcrit, akkor a kijelölt rendszer különbözik a jelen Elõírás vonatkoztatási rendszerétõl.

1. Melléklet TÁJÉKOZTATÓ DOKUMENTUM Ez a tájékoztató dokumentum a 49. számú Elõírás szerint történõ jóváhagyásra vonatkozik. Azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a jármûvekben használt kompresszió-gyújtású motorokból, a földgázzal vagy folyékony propán-bután gázzal táplált szikragyújtású motorokból származó gáznemû és részecske szennyezõk emissziója ellen hoznak. Jármûtípus / õsmotor / motortípus 1/ ..................................................................................................... 0. 0.1. 0.2. 0.3. 0.4. 0.5. 0.6.

ÁLTALÁBAN Gyártó (vállalkozás neve): ...................................................................................................... Típus és kereskedelmi leírás (minden változatot megemlíteni):................................................. Típus azonosításának eszköze és elhelyezése, ha jelölik a jármûvön:........................................ Jármû kategóriája (ha alkalmazható):...................................................................................... Motor kategóriája: dízel / NG táplálású / LPG táplálású / etanol táplálású 1/ Gyártó neve és címe: ..............................................................................................................

55

0.7. 0.8. 0.9.


}

Elõírt táblák elhelyezése és feliratai és rögzítésének módszerei:................................................ Alkatrészek és külön mûszaki egységek esetében, elhelyezés és az EGB jóváhagyási jel rögzítési módszere:.......................................................................................... Összeszerelõ üzem(ek) címe(i): ...............................................................................................

Tartozékok: 1.

Az (õs)motor lényeges jellemzõi és a vizsgálat elvégzésére vonatkozó tájékoztatás (lásd 1. Függeléket). 2. Motorcsalád lényeges jellemzõi (lásd 2. Függeléket). 3. Motortípus lényeges jellemzõi a családon belül lásd 3. Függeléket). 4. Motorhoz kapcsolódó alkatrészek, ha alkalmazható (lásd 4. Függeléket). 5. Fényképek és/vagy rajzok az õsmotor típusáról és – ha alkalmazható – a motortérrõl. 6. Tartozékok további felsorolása, ha alkalmazható. 7. Dátum és hely ––––––––––––––– 1/ A nem megfelelõt töröljék. 1. Melléklet – 1. Függelék AZ (ÕS)MOTOR LÉNYEGES TULAJDONSÁGAI ÉS A VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK 6/ 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.4.1.

1.4.2.

1.4.3. 1.5.

MOTOR LEÍRÁSA Gyártó:.............................................................................................................................. Gyártó motorkódja: ........................................................................................................... Ütemek száma: 4 ütemû / 2 ütemû 7/.................................................................................. Hengerek száma és elrendezése Furat: .........................................................................................................................................m m Löket: .........................................................................................................................................m m Gyújtási sorrend: ............................................................................................................... Lökettérfogat: .........................................................................................................................................cm 3

1.6.

6/ 7/ 8/

Térfogati kompresszió-viszony: 8/......................................................................................

Nem hagyományos motor és rendszerek esetében a gyártó az itt hivatkozott adatokkal egyenértékû adatokat adjon meg. Húzzák ki, amit nem alkalmaznak Határozzák meg a tûrést

56

1.7. 1.8.


}

Az égéstér és a dugattyúfej rajza(i): ................................................................................... Beés kiömlõ nyílások legkisebb keresztmetszeti területe ......................................................................................................................................... cm 2

1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.15.1. 1.15.1.1. 1.15.1.2. 1.15.1.3. 1.15.1.4. 1.15.2. 1.15.2.1. 1.15.2.2. 1.16. 1.16.1. 1.16.2. 1.16.3. 1.16.4. 1.16.5.

1.16.6.

1.16.7. 1.17. 1.17.1. 1.17.2. 1.17.3. 1.17.4. 1.18.

Alapjárati fordulatszám:.................................................................................................... Legnagyobb nettó teljesítmény...................... kW...................min-1 fordulatszámnál Motor legnagyobb megengedett fordulatszáma:.............................................. min-1 Legnagyobb nettó nyomaték: ........................ Nm ..................min-1 fordulatszámnál Gyújtási rendszer: kompresszió gyújtás / kényszergyújtás 2/ Tüzelõanyagfajta: Diesel / LPG / NG-H / NG-L / NG-HL / etanol 7/ Hûtési rendszer Folyadék-hûtés A folyadék típusa: Keringtetõ szivattyú: van / nincs 7/ Jellemzõk, gyártmány vagy típus, alkalmazás esetén: ......................................................... Meghajtó áttétel (ha alkalmazható): ................................................................................... Léghûtés Ventillátor: van / nincs 7/ Jellemzõk, gyártmány vagy típus, alkalmazásuk esetén: A gyártó által megengedett hõmérséklet Folyadékhûtés: legnagyobb kiömlési hõmérséklet ............................................................... K Léghûtés: Vonatkoztatási pont:.......................................................................................... Legnagyobb hõfok a vonatkoztatási pontban...................................................................... K A levegõ legnagyobb hõmérséklete a közbensõ visszahûtõ bevezetõ csatlakozásának kiömlésénél, alkalmazása esetén:........................................................................................ K A legnagyobb kilépési hõmérséklet a kipufogócsõ(vek) vagy turbófeltöltõ(k) külsõ karmantyúinál a kipufogó-vezetékben: ...................................................................... K Tüzelõanyag hõmérséklete: minimum......................K, maximum ....................... K, Diesel-motornál a befecskendezõ szivattyú-bevezetésnél, gázmotornál a nyomásszabályozó végállapotánál. Üzemanyag nyomása: minimum.................... kPa, maximum .................................................................... kPa, a nyomás szabályozó végfokozatánál, csak NG üzemanyagú motorok esetében. Kenõanyag hõmérséklete: minimum .............. K, maximum ................................. K Feltöltõ kompresszor: van / nincs 7/ Gyártó: ............................................................................................................................. Típus: ............................................................................................................................... A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltõnyomás, nyomáskorlátozó, ha van) Közbensõ hûtõ: van / nincs 2/ Szívó rendszer: Legnagyobb megengedhetõ szívási depresszió a névleges motor-fordulatszámnál és 100 % terhelésnél, a 24. számú Elõírásban meghatározott üzemi körülmények között:

57

1.19.

1.20. 1.20.1. 1.20.2. 1.20.3. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.1.3. 2.2.1.4. 2.2.1.5. 2.2.1.6. 2.2.1.7. 2.2.1.8. 2.2.1.9. 2.2.1.10. 2.2.1.11. 2.2.1.12. 2.2.1.13. 2.2.1.13.1. 2.2.1.13.2. 2.2.1.13.3. 2.2.1.13.4. 2.2.2. 2.2.2.1. 2.2.2.2. 2.2.2.3. 2.2.3. 2.2.3.1. 2.2.4. 2.2.4.1. 2.2.5. 2.2.5.1. 2.2.5.2.


}

.........................................................................................................................................kP a Kipufogó rendszer: Legnagyobb megengedhetõ kipufogási ellennyomás a névleges motor-fordulatszámnál és 100 % terhelésnél, a 24. számú Elõírásban meghatározott üzemi körülmények között: .........................................................................................................................................kP a Kipufogórendszer térfogata: dm3 Motor Elektronikus Ellenõrzõ Egység (EECU) (minden motortípushoz): Gyártó:.............................................................................................................................. Típus: ............................................................................................................................... Szoftver hitelesítési száma(i):............................................................................................. LEVEGÕ SZENNYEZÉSE ELLEN FOGANATOSÍTOTT INTÉZKEDÉSEK Forgattyúház-gázok visszavezetése (leírás és rajzok) .......................................................... Kiegészítõ szennyezést gátló készülékek, (alkalmazás esetén, és ha nincsenek egy másik címszó alatt felsorolva) ............................................................................................ Katalizátoros átalakító van / nincs 7/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Katalizátoros átalakítók és elemek száma:.......................................................................... Katalizátoros átalakítók méretei, alakja és térfogata: .......................................................... Katalizátoros beavatkozás típusa: ...................................................................................... Teljes nemesfém-töltés:...................................................................................................... Relatív koncentráció: ......................................................................................................... Hordozó elem (szerkezete és anyaga): ................................................................................ Cellasûrûség:..................................................................................................................... A katalizátoros átalakító(k) burkolatának típusa:................................................................ A katalizátoros átalakító (helyzete és viszonylagos távolság a kipufogó-vezetékben): .......... Szokásos üzemi hõmérséklet-tartomány:.............................................................................K Fogyó reagens (ahol alkalmazzák):..................................................................................... Katalizátor-tevékenységhez szükséges reagens típusa és koncentrációja: ............................. Reagens szokásos üzemi hõmérséklet-tartománya:.............................................................. Nemzetközi szabvány (ahol szükséges): ............................................................................. Reagens feltöltésének gyakorisága: folytonos /karbantartás 7/: ...................................... Oxigén-érzékelõ: van / nincs 7/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus: ............................................................................................................................... Elhelyezés: ........................................................................................................................ Levegõ-befecskendezés: van / nincs 7/ Típus (levegõ impulzus, légkompresszor, stb.): .................................................................. EGR: van / nincs 7/ Jellemzõk (áramlás, stb.): .................................................................................................. Részecske-csapda: van / nincs 7/ Részecske-csapda méretei, alakja és térfogata: ................................................................... Részecske-csapda típusa és kialakítása:..............................................................................

58

2.2.5.3. 2.2.5.4. 2.2.5.5. 2.2.5.6.

2.2.6. 2.2.6.1.


}

Elhelyezés (viszonyítási távolság a kipufogó-vezetékben): .................................................. Regenerálás módszere vagy rendszere, leírás és/vagy rajz:.................................................. Szokásos üzemi hõfok (K) és nyomás (kPa) tartománya: ................................ " Idõszakos regenerálás esetében: (a) ETC vizsgálati ciklusok száma 2 regenerálás között (n1): ....................... (b) ETC vizsgálati ciklusok száma regenerálás alatt (n2):............................. Más rendszerek: van / nincs 7/ Leírás és mûködési mód:....................................................................................................

3. 3.1. 3.1.1.

TÜZELÕANYAG-BETÁPLÁLÁS Diesel-motorok Tápszivattyú Nyomás: 3/:.....................kPa, vagy jelleggörbe: 7/ ............................................................ 3.1.2. Befecskendezõ rendszer: 3.1.2.1. Szivattyú 3.1.2.1.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.1.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.1.2.1.3. Tüzelõanyag-adagolás löketenként:............... mm3…….....f/p motorfordulatnál teljes töltéssel, vagy a jelleggörbe 7/ 3/.......... ................... ................................................ Említsék meg az alkalmazott módszert: motoron szivattyú-próbapadon 7/ Ha túltöltés-szabályozóval szállítják, ismertessék a tüzelõanyag-szállítást és nyomásszabályozást a motor-fordulatszám függvényében. 3.1.2.1.4. Elõbefecskendezés 3.1.2.1.4.1. Elõbefecskendezési görbe 3/................................................................................................ 3.1.2.1.4.2. Befecskendezési kezdet statikus beállítása 3/ ....................................................................... 3.1.2.2. Csõvezetékek 3.1.2.2.1. Hosszúság: ......................................................................................................................................... m m 3.1.2.2.2. Belsõ átmérõ: ......................................................................................................................................... m m 3.1.2.2.3. Közös vezeték, gyártó és típus: .......................................................................................... 3.1.2.3. Befecskendezõ fúvókák 3.1.2.3.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.3.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.1.2.3.3. Nyitási nyomás: ..............kPa 3/, vagy jelleggörbe 2/, 7/..................................................... 3.1.2.4. Szabályozó........................................................................................................................ 3.1.2.4.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.4.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3/

Adja meg a tûréshatárokat!

59

3.1.2.4.3. 3.1.2.4.4. 3.1.2.4.5. 3.1.3. 3.1.3.1. 3.1.3.2. 3.1.3.3. 3.1.3.4. 3.1.3.4.1. 3.1.3.4.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.2.1. 3.2.2.2. 3.2.2.3. 3.2.2.4. 3.2.2.5. 3.2.2.6. 3.2.2.7. 3.2.3.

3.2.3.1. 3.2.3.2. 3.2.3.3. 3.2.4. 3.2.4.1. 3.2.4.2. 3.2.4.3. 3.2.4.4. 3.2.4.5. 3.2.4.6. 3.2.5. 3.2.5.1. 3.2.5.2. 3.2.5.3. 3.2.5.3.1. 3.2.5.3.2. 3.2.5.3.3. 3.2.5.3.4. 3.2.5.4. 3.2.5.4.1.

1/


}

A lezárást kiváltó fordulatszám-küszöb teljes terhelés mellett: .............. f/p. Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: ............................................ f/p. Alapjárati fordulatszám: ...................................................................... f/p. Hidegindító rendszer Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Leírás: Segédindító berendezés: ..................................................................................................... Gyártó:.............................................................................................................................. Típus: ............................................................................................................................... Gázzal üzemelõ motorok 1// Tüzelõanyag: földgáz / LPG 7/ Nyomáscsökkentõ(k) vagy elgõzölögtetõ / nyomáscsökkentõ(k) 3/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Nyomáscsökkentõ fokozatok száma: .................................................................................. Végfokozati nyomás: minimum.....................kPa, maximum ....................................................................kPa Fõ beállítási pontok száma:................................................................................................ Alapjárati beállítási pontok száma:..................................................................................... Bizonyítvány száma:.......................................................................................................... Tüzelõanyag-ellátó rendszer: keverõegység / gázbefecskendezés / folyadékbefecskendezés / közvetlen befecskendezés 2/ Keverékminõség szabályozása: .......................................................................................... A rendszer ismertetése és/vagy jelleggörbe és rajzok:.......................................................... Bizonyítvány száma:.......................................................................................................... Keverõ egység Egységek száma: ............................................................................................................... Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Elhelyezés: ........................................................................................................................ Beállítási lehetõségek: Bizonyítvány száma:.......................................................................................................... Befecskendezés a szívócsõbe Befecskendezés: egypontos / többpontos 2/ Befecskendezés: folyamatos / egyidejû / szakaszos 2/ Befecskendezõ készülék Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Beállítási lehetõségek:........................................................................................................ Bizonyítvány száma:.......................................................................................................... Tápszivattyú (ha alkalmazható): Gyártó(k): .........................................................................................................................

In the case of systems laid-out in a different manner, supply equivalent information (for paragraph 3.2.).

60


}

3.2.5.4.2. 3.2.5.4.3 3.2.6.2. 3.2.6.2.1. 3.2.6.2.2. 3.2.6.2.3. 3.2.6.2.4. 3.2.7. 3.2.7.1. 3.2.7.2. 3.2.7.3. 3.2.8. 3.2.8.1.

Típus(ok): ......................................................................................................................... Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Befecskendezõ fúvókák: Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Nyitási nyomás vagy jelleggörbe 2/ Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Elektronikus ellenõrzõ egység (ECU) Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Beállítási lehetõségek:........................................................................................................ NG tüzelõanyaghoz való berendezés 1. változat (csak meghatározott tüzelõanyag összetételekkel mûködõ motor jóváhagyása esetén) 3.2.8.1.1. Tüzelõanyag összetétele: metán (CH4) alap…mól % min…mól % max…mól % etán (C2H4) alap…mól % min…mól % max…mól % propán (C2H8) alap…mól % min…mól % max…mól % bután (C4H10) alap…mól % min…mól % max…mól % C5/C5+ alap…mól % min…mól % max…mól % oxigén (O2) alap…mól % min…mól % max…mól % semleges (inert) gáz (N2, He, stb.) alap…mól % min…mól % max…mól % 3.2.8.1.2. Befecskendezõ fúvókák 3.2.8.1.2.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.2.8.1.2.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.2.8.1.3. Egyebek(ha alkalmazható) 3.2.8.2. 2. változat (csak meghatározott tüzelõanyag-összetételekre vonatkozó jóváhagyások esetén) 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3.

Szelepvezérlés beállítása A holtponthoz vagy egyenértékû adatokhoz viszonyított legnagyobb szelep-emelkedés, és a nyitási és zárási szög értékei: ...................................................................................... Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok: 2/ .............................................................. Szelepvezérlés beállítása (csak szikragyújtású motoroknál) Gyújtás típusa: közös tekercs és gyertyák / egyedi tekercs és gyertyák / tekercs a gyertyán / vagy más (meghatározni) 2/ ............................................................................... Gyújtást vezérlõ egység Gyártó(k): Típus(ok): Elõgyújtási görbe / elõgyújtási térkép 7/, 3/ A gyújtás idõzítése 3/ … fok a felsõ holtpont elõtt (TDC) … f/p. fordulatnál és … kPa MAP Gyújtógyertyák Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Szikraköz........................mm

61


}

5.6. 5.6.1. 5.6.2.

Gyújtótekercs(ek) Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): .........................................................................................................................

6.

MOTORRAL HAJTOTT BERENDEZÉS A motort azokkal a segédberendezésekkel együtt bocsássák vizsgálatra, amelyek a motor üzemeltetéséhez szükségesek (azaz hûtõ, ventillátor, vízszivattyú, stb.), amint azt a 03 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 24. számú Elõírás 10. Mellékletének 5.1.1. bekezdése meghatározza.

6.1.

A vizsgálathoz felszerelésre kerülõ segédberendezések Ha lehetetlen, vagy a segédberendezések nem alkalmasak arra, hogy felszereljék azokat a próbapadra, akkor az üzemeltetésükhöz igényelt teljesítményt határozzák meg, és azt vonják le a vizsgálati ciklus(ok) teljes üzemi tartományában mért motorteljesítménybõl.

6.2.

A vizsgálatnál eltávolításra kerülõ segédberendezések A vizsgálathoz azokat a segédüzemi berendezéseket, amelyek csak a jármû üzemeltetéséhez szükségesek (pl. légsûrítõ, légkondicionáló, stb.), távolítsák el. Ha a segédüzemi berendezések nem távolíthatók el, akkor határozzák meg teljesítmény-igényüket, és adják hozzá a vizsgálati ciklus(ok) teljes üzemi tartományában mért motor-teljesítményhez.

7.

Vizsgálati feltételekre vonatkozó kiegészítõ információk

7.1.

Kenõanyagok

7.1.1.

Gyártó:

7.1.2.

Típus: (közölje az olajtartalmat a keverékben, ha kenõ- és tüzelõanyag keveréket használnak)

7.2.

Motorral hajtott berendezés, ha ilyenek vannak: A segédberendezések teljesítmény-igényét csak akkor kell meghatározni, ha (a) a motor üzemeltetéséhez szükséges berendezések nincsenek felszerelve a motorra, és/vagy (b) a motor üzemeltetéséhez nem szükséges berendezéseket felszerelték a motorra.

7.2.1.

Berendezések felsorolása és azonosító részletezésük:

7.2.2.

A motor különbözõ fordulatszámainál felvett teljesítmény: Berendezés

P(a) Motor mûködéséhez szükséges segédberendezések (a mért motorteljesítménybõl levonni), lásd 24/02 sz. Elõírás, 10.

Teljesítmény felvétel különbözõ fordulatszámoknál (kW) 'C' üresnagy 'A' ford. 'B' ford. Ref. kis ford. ford. járat ford. (a) (a) ford. (b) (a)

62


}

Melléklet 5.1.1. bekezdését. P(b) Motor mûködéséhez nem szükséges segédberendezések (a mért motorteljesítményhez hozzáadni), lásd 24/02 sz. Elõírás, 10. Melléklet 5.1.1. bekezdését. (a) ESC vizsgálat. (b) Csak ETC vizsgálat. 8.

Motor teljesítménye

8.1.

A motor fordulatszámai: 9/ kis fordulatszám, nlo: ......................................... f/p. nagy fordulatszám, nh:....................................... f/p. ESC és ELR ciklusokhoz: alapjárat: 'A' fordulatszám: ............................................... f/p. 'B' fordulatszám: ............................................... f/p. 'C' fordulatszám: ............................................... f/p. ETC ciklushoz: ................................................. f/p. vonatkoztatási (referencia) fordulatszám:........... f/p.

8.2.

8.2. A motor teljesítménye kW-ban (a 03 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 24. számú Elõírás szerint mérve)

Üresjárat P(m) vizsgálópadon mért teljesítmény P(a) vizsgálatokhoz felszerelt segédberendezésekkel elnyelt teljesítmény (24/02 sz. Elõírás, 10. Melléklet 5.1.1. bekezdése) (a) ha felszerelték (b) ha nem szerelték fel P(b) vizsgálatokhoz eltávolított segédberendezésekkel elnyelt

9/

0

Motor fordulatszáma A B C Ref. fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám (a) (a) (a) (b)

0

0

0

A tûrést meghatározni; a gyártó által bemutatott értéktõl ± 3 százalékos eltérésen belül helyezkedjen el.

0

63

Üresjárat teljesítmény (24/02 sz. Elõírás, 10. Melléklet 5.1.1. bekezdése) (a) ha felszerelték (b) ha nem szerelték fel P(n) Nettó motorteljesítmény = P(m)P(a)+P(b) (a) ESC vizsgálat. (b) Csak ETC vizsgálat. 8.3.

0


}

Motor fordulatszáma A B C Ref. fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám (a) (a) (a) (b)

0

0

0

0

Teljesítménymérõ próbapad beállítása (kW) Az ESC és ELR vizsgálatokhoz és az ETC vizsgálat referencia ciklusú vizsgálathoz a teljesítménymérõ próbapad beállításait a 8.2. bekezdés szerint, P(n) nettó teljesítmény alapján végezzék el. A motort a próbapadra segédberendezései nélkül ajánlatos felszerelni. Ha ez nem valósítható meg, vagy a motor nem alkalmas az üzemelésre segédberendezései nélkül, akkor a teljesítménymérõ próbapad beállításait nettó állapotra helyesbítsék a fenti képletet használva.

8.3.1.

ESC és ELR vizsgálat Számítsák ki a teljesítménymérõ próbapad beállításait a 3. Melléklet 1. Függeléke 1.2. bekezdés képlete szerint. Terhelés %-ban Alapjárat 10 25 50 75 100

Motor fordulatszáma A B fordulatszám fordulatszám

C fordulatszám

---------

8.3.2.

ETC vizsgálat

9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.3.1. 9.3.1.1. 9.3.1.2.

Ha a motort nem nettó feltételek között vizsgálják, akkor a motor gyártója terjessze elõ azt az átszámítási képletet, amellyel a mért teljesítményt vagy a mért ciklusonkénti munkát a 4. Melléklet 2. függelékének 2. bekezdésében meghatározott nettó teljesítményre vagy nettó ciklusonkénti munkára átalakítják, a ciklus teljes üzemi tartományára, és a mûszaki szolgálat hagyja azt jóvá. Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer MI Írott leírása és/vagy rajza 4/: ........................................................................................ Minden, az OBD rendszerrel megfigyelt alkatrész felsorolása és célja:................................ Írásos leírás (általános OBD mûködési elv): dízelmotorokhoz /gázmotorokhoz Katalizátor megfigyelése.................................................................................................... deNOx rendszer megfigyelése ............................................................................................

64

9.3.1.3. 9.3.1.4. 9.3.1.5. 9.4. 9.5. 10. 10.1. 10.2.


}

Diesel részecske-szûrõ megfigyelése .................................................................................. Elektronikus táprendszer megfigyelése............................................................................... Más alkatrészek megfigyelése az OBD rendszerrel............................................................. Kritériumok az MI mûködésbe lépéséhez (rögzített számú vezetési ciklus vagy statisztikai módszer):......................................................................................................... Minden alkalmazott OBD bemeneti-kód és forma felsorolása (mindegyikhez magyarázat) ...................................................................................................................... Nyomatékhatároló Nyomatékhatároló mûködésbe lépésének leírása Teljes terhelési görbe korlátozásának leírása

1. Melléklet – 2. Függelék MOTORCSALÁD LÉNYEGES JELLEMZÕI 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

1.11.

1.9. 1.10.

1.11.

2.

Közös paraméterek Égési ciklus:...................................................................................................................... Hûtõközeg:........................................................................................................................ Hengerek száma: 1/ ............................................................................................................ Egy henger lökettérfogata: ................................................................................................. A levegõ beszívásának módszere:....................................................................................... Az égéstér típusa / kialakítása:........................................................................................... Szelepek és nyílások elrendezése, mérete, száma: ............................................................... Tüzelõanyag-táprendszer:.................................................................................................. Gyújtás rendszere (gáztüzelésû motorok): .......................................................................... Különbözõ jellemzõk: (a) töltõ levegõt hûtõ rendszer: 1/ ................................................................................... (b) kipufogógáz visszavezetése: 1/ .................................................................................. (c) víz befecskendezés / emulzió: 1/ ................................................................................ (d) levegõ-befecskendezés: 1/ .......................................................................................... Kipufogógáz utókezelése: 1/ ................................................................................................ Azonos (vagy az alapmotornál a legalacsonyabb) viszony bizonyítása: rendszer kapacitása / löketenkénti tüzelõanyag szállítás a diagram száma szerint:............................. Gyújtási rendszer (gázmotorok): ........................................................................................ Különbözõ jellegzetességek: (a) töltõ levegõt hûtõ rendszer 1/: ................................................................................... (b) kipufogógáz visszavezetése 1/:.................................................................................. (c) víz befecskendezés / emulzió 1/:................................................................................ (d) levegõ-befecskendezés 1/: ......................................................................................... Kipufogógáz utókezelése 1/: ................................................................................................ Azonos (vagy õsmotornál a legalacsonyabb) viszony bizonyítása: rendszer kapacitása / löketenkénti tüzelõanyag szállítás a diagram száma szerint:................................................ Motorcsalád felsorolása

65

2.1. 2.1.1.


}

Diesel motorcsalád neve:.................................................................................................... Motorok jellemzõi családon belül:......................................................................................

66


}

Õsmotor Motor típusa Hengerek száma Névleges fordulatszám (min-1) Tüzelõanyag-szállítás löketenként (mm3) Névleges nettó teljesítmény (kW) Fordulatszám a legnagyobb nyomatéknál (min1) Tüzelõanyag-szállítás ütemenként (mm3) Legnagyobb nyomaték (Nm) Kis alapjárati fordulatszám (min-1) Henger lökettérfogata (õsmotor százalékában) 2.2. 2.2.1.

100

A gázmotor családjának neve: Ehhez a motorcsaládhoz tartozó motorok jellemzõi: Õsmotor

Motor típusa Hengerek száma Névleges fordulatszám (min-1) Tüzelõanyag-szállítás löketenként (mm3) Névleges nettó teljesítmény (kW) Fordulatszám a legnagyobb nyomatéknál (min1) Tüzelõanyag-szállítás ütemenként (mm3) Legnagyobb nyomaték (Nm) Kis alapjárati fordulatszám (min-1) Henger lökettérfogata (õsmotor százalékában) Gyújtás beállítása EGR áramló mennyisége Légszivattyú: igen / nem Légszivattyú tényleges áramló mennyisége

100

1. Melléklet – 3. Függelék MOTOR LÉNYEGES JELLEMZÕI A MOTORCSALÁDON BELÜL 1// 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

1/

11

/

Motor leírása Gyártó: ............................................................................................................................. A gyártó típusszáma:......................................................................................................... Ciklusok száma: négyütemû / kétütemû 11/ Hengerek száma és elrendezése:.........................................................................................

To be submitted for each engine of the family. Húzzák ki, amit nem alkalmaznak

67

1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.5.

1.6. 1.7. 1.8.

1.9.

1.10. 1.11.

1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.15.1. 1.15.1.1. 1.15.1.2. 1.15.1.3. 1.15.1.4. 1.15.2. 1.15.2.1. 1.15.2.2. 1.15.2.3. 1.16. 1.16.1. 1.16.2. 1.16.3. 1.16.4. 1.16.5.

1.16.6. 1.16.7. 1.17. 1.17.1. 1.17.2.


}

Furat:................................................................................................................................ Löket:................................................................................................................................ Gyújtási sorrend: ............................................................................................................... Motor lökettérfogata: .........................................................................................................................................cm ˜ Kompresszió-viszony: 3/ ..................................................................................................... Az égéstér és a dugattyúfej rajzai:...................................................................................... A beés kiömlõ nyílások legkisebb keresztmetszeti területe: .........................................................................................................................................cm • Alapjárati fordulatszám: .........................................................................................................................................f/p . Legnagyobb nettó teljesítmény: ...............................Kw ....................... f/p–nél Megengedett legnagyobb fordulatszám: .........................................................................................................................................f/p . Legnagyobb nettó nyomaték:....................Nm...................................... f/p–nél Gyújtási rendszer: kompressziós gyújtás / kényszergyújtás 9/ Tüzelõanyagfajta: Diesel / LPG / NG-H / NG-L /NG-HL / Etanol 9//" Hûtõrendszer: Hûtõfolyadék Hûtõfolyadék fajtája: Keringtetõ szivattyúk: van / nincs 2/ Gyártók, típusok vagy jellemzõk (ha van):.......................................................................... Meghajtás áttételei (ha van): .............................................................................................. Levegõ Levegõ befúvó: van / nincs 2/ Jellemzõk vagy gyártók és típus (alkalmazás esetén):.......................................................... Meghajtás áttételei (alkalmazás esetén): ............................................................................. A gyártó által megengedett hõmérséklet:............................................................................. Folyadékhûtés: a legnagyobb hõmérséklet a kilépésnél:....................................................... Levegõhûtés: ...........................................Referencia-pont: ................................................ Legnagyobb hõmérséklet a vonatkoztatási ponton:.............................................................. A levegõ legnagyobb hõmérséklete a közbensõ hûtõ beömlõ nyílásánál (ha van):................. A legnagyobb kilépési hõmérséklet a kipufogócsõ(vek) vagy turbófeltöltõ(k) külsõ karmantyúi mellett a kipufogó-vezetékben: ...........................................................................................K Tüzelõanyag hõmérséklete: minimum.................K, maximum........................ K Diesel-motor esetén a befecskendezõ szivattyúba lépésnél, gáztüzelésû motornál a nyomásszabályozó kilépõ fokozatánál. Üzemanyag nyomása: minimum....................kPa, maximum .................... kPa A nyomás szabályozó kilépõ fokozatánál, csak NG üzemanyagú motorok esetében. Kenõanyag hõmérséklete: minimum ..............K, maximum ....................... K Feltöltõ kompresszor: van / nincs 2/ Gyártó:.............................................................................................................................. Típus: ...............................................................................................................................

68

1.17.3. 1.17.4. 1.18.

1.19.


}

A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltõnyomás, szállításkorlátozó (ha van) Közbensõ hûtõ: van / nincs 2/ Beszívó rendszer: Legnagyobb megengedhetõ beömlési depresszió a névleges motor-fordulatszámnál és 100 % terhelésnél, ahogy azt a 24. számú Elõírásban és az üzemi körülmények között meghatározták: ......................................................................................................................................... kP a Kipufogó rendszer Legnagyobb megengedhetõ kipufogási ellennyomás a névleges motorfordulatszámnál és 100 % terhelésnél, ahogy azt a 24.03 számú Elõírásban és az üzemi körülmények között meghatározták: ......................................................................... kPa A kipufogórendszer térfogata ......................................................................................................................................... dm 3

1.20. 1.20.1. 1.20.2. 1.20.3. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.1.3. 2.2.1.4. 2.2.1.5. 2.2.1.6. 2.2.1.7. 2.2.1.8. 2.2.1.9. 2.2.1.10. 2.2.1.11. 2.2.1.12.

2.2.1.13. 2.2.1.13.1. 2.2.1.13.2. 2.2.1.13.3. 2.2.1.13.4. 2.2.2. 2.2.2.1. 2.2.2.2. 2.2.2.3. 2.2.3.

Motor elektronikus vezérlõ egység (EECU) (minden motortípus): Gyártó: ............................................................................................................................. Típus: ............................................................................................................................... Szoftver hitelesítési száma(i): ............................................................................................ Levegõ szennyezése ellen tett intézkedések Forgattyúház-gázok visszavezetése (leírás és rajzok) Kiegészítõ szennyezést gátló készülékek, (ha van, és ha nincs más címszó alatt felsorolva) Katalizátoros átalakító van / nincs 9/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Katalizátoros átalakítók és elemek száma:.......................................................................... Katalizátoros átalakítók méretei, alakja és térfogata: .......................................................... Katalizátoros beavatkozás típusa:...................................................................................... Teljes nemesfém-töltés:...................................................................................................... Relatív koncentráció:......................................................................................................... Hordozó elem (szerkezete és anyaga): ................................................................................ Cellasûrûség: .................................................................................................................... Katalizátoros átalakító(k) burkolatának típusa: .................................................................. Katalizátoros átalakító(k) elhelyezése (helyzete és viszonylagos távolsága a kipufogó-vezetékben):........................................................................................................ Szokásos üzemi hõmérséklet-tartomány: ......................................................................................................................................... (K ) Elfogyó reagens (ahol szükséges)....................................................................................... Katalizátor mûködéséhez szükséges reagens típusa és koncentrációja: ................................ Reagens szokásos üzemi hõmérséklet-tartománya:.............................................................. Nemzetközi szabvány (ahol szükséges): ............................................................................. Reagens feltöltésének gyakorisága: folyamatos / karbantartás 2/ Oxigénérzékelõ: van / nincs 9/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Elhelyezés: ........................................................................................................................ Levegõ befecskendezés: van / nincs 9/

69

2.2.3.1. 2.2.4. 2.2.4.1. 2.2.5. 2.2.5.1. 2.2.5.2. 2.2.5.3. 2.2.5.4. 2.2.5.5.


}

Típus (nyomás, impulzus, légkompresszor, stb.):................................................................ EGR: van / nincs 2/ Jellemzõk (áramlás, stb.): Részecske-csapda: van / nincs 2/ Részecske-csapda méretei, alakja és térfogata: Részecske-csapda típusa és kialakítása: Elhelyezés (viszonylagos távolság a kipufogó-vezetékben): A regenerálás módszere vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: Szokásos üzemi hõmérséklet K és nyomás kPa 2.2.5.6. Periodikus regenerálás esetén: (a) ETC vizsgálatok száma 2 regenerálás között:................................................................ (b) ETC vizsgálatok száma regenerálás között (n2): ........................................................... 2.2.6. Más rendszerek: van / nincs 2/ 2.2.6.1. Leírás és mûködési mód: 3. Tüzelõanyag-betáplálás 3.1. Diesel-motorok 3.1.1. Tápszivattyú Nyomás: 3/ ............................... kPa, vagy jelleggörbe: 2/ .................................................... 3.1.2. Befecskendezõ rendszer: 3.1.2.1. Szivattyú 3.1.2.1.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.1.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.1.2.1.3. Tüzelõanyag-adagolás löketenként: …. mm3 …… min-1 motorfordulatnál teljes töltéssel, vagy a jelleggörbe szerint 2/ 3/. Adják meg az alkalmazott módszert: motoron vagy próbapadon 2/ Ha túltöltés-szabályozással látták el, ismertessék a tüzelõanyag-szállítás és a nyomásszabályozás jelleggörbéjét a motor fordulatszámának függvényében. 3.1.2.1.4. Elõbefecskendezés 3.1.2.1.4.1. Elõbefecskendezési görbe 3/:............................................................................................... 3.1.2.1.4.2. Befecskendezési kezdet statikus beállítása 3/:....................................................................... 3.1.2.2. Befecskendezés csõvezetékei 3.1.2.2.1. Hosszúság:............................... mm 3.1.2.2.2. Belsõ átmérõ: ........................... mm 3.1.2.3. Befecskendezõ fúvókák 3.1.2.3.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.3.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.1.2.3.3. Nyitási nyomás:.............. kPa 3/, vagy jelleggörbe 2/, 3/ ......................................................... 3.1.2.4. Szabályozó 3.1.2.4.1. Gyártó(k): ......................................................................................................................... 3.1.2.4.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 3.1.2.4.3. Adagolás-lezárást kiváltó fordulatszám teljes terhelés mellett: .........................................................................................................................................mi n-1

3/

Adja meg a tûréshatárokat!

70

3.1.2.4.4.

3.1.2.4.5.

3.1.3. 3.1.3.1. 3.1.3.2. 3.1.3.3. 3.1.3.4. 3.1.3.4.1. 3.1.3.4.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.2.1. 3.2.2.2. 3.2.2.3. 3.2.2.4. 3.2.2.5. 3.2.2.6. 3.2.2.7. 3.2.3. 3.2.3.1. 3.2.3.2. 3.2.3.3. 3.2.4. 3.2.4.1. 3.2.4.2. 3.2.4.3. 3.2.4.4. 3.2.4.5. 3.2.4.6. 3.2.5. 3.2.5.1. 3.2.5.2. 3.2.5.3. 3.2.5.3.1. 3.2.5.3.2. 3.2.5.3.3. 3.2.5.3.4. 3.2.6. 3.2.6.1. 3.2.6.1.1.


}

Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: ......................................................................................................................................... mi n-1 Alapjárati fordulatszám: ......................................................................................................................................... mi n-1 Hidegindító rendszer Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Leírás: .............................................................................................................................. Segédindító berendezés Gyártó: ............................................................................................................................. Típus: ............................................................................................................................... Gázzal üzemelõ motorok Tüzelõanyag: földgáz / LPG 2/ Nyomáscsökkentõ(k) vagy elgõzölögtetõ / nyomáscsökkentõ(k) 3/ Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Nyomáscsökkentõ fokozatok száma: .................................................................................. Végfokozati nyomás: minimum..................... kPa, maximum .................................................................... kPa Fõ beállítási pontok száma:................................................................................................ Alapjárati beállítási pontok száma: .................................................................................... Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Tüzelõanyag-táprendszer: keverõegység / gázbefecskendezés / folyadékbefecskendezés / közvetlen befecskendezés 2/ Keverékszabályozás: ......................................................................................................... Rendszer ismertetése és/vagy jelleggörbe és rajzok:............................................................ Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Keverõ egység Egységek száma: ............................................................................................................... Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Elhelyezés: ........................................................................................................................ Beállítási lehetõségek:........................................................................................................ Bizonyítvány száma: ......................................................................................................... Befecskendezés a szívócsõbe Befecskendezés: egypontos / többpontos 2/ Befecskendezés: folyamatos / egyidejû / szakaszos 2/ Befecskendezõ készülék Gyártó(k): Típus(ok): Beállítási lehetõségek: Bizonyítvány száma: Közvetlen befecskendezés Befecskendezõ szivattyú / nyomásszabályozó 2/ Gyártó(k):

71

3.2.6.1.2. 3.2.6.1.3. 3.2.6.1.4. 3.2.6.2. 3.2.6.2.1. 3.2.6.2.2. 3.2.6.2.3. 3.2.6.2.4. 3.2.7. 3.2.7.1. 3.2.7.2. 3.2.7.3. 3.2.8. 3.2.8.1. 3.2.8.1.1.

4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.3. 5.4.

5.5. 5.5.1. 5.5.2.

}

Típus(ok): Elõbefecskendezés beállítása: Bizonyítvány száma: Befecskendezõ fúvókák: Gyártó(k): Típus(ok): Nyitási nyomás vagy jelleggörbe 2/ Bizonyítvány száma: Elektronikus ellenõrzõ egység (ECU) Gyártó(k): Típus(ok): Beállítási lehetõségek: Berendezés NG tüzelõanyaghoz való 1. változat (csak külön meghatározott tüzelõanyag összetételekkel mûködõ motor jóváhagyása esetén) Tüzelõanyag összetétele:

metán (CH4) etán (C2H4) propán (C2H8) bután (C4H10) C5/C5+ oxigén (O2) semleges (inert) gáz (N2, He, stb.) 3.2.8.1.2. 3.2.8.1.2.1. 3.2.8.1.2.2. 3.2.8.1.3. 3.2.8.2.


alap…mól % alap…mól % alap…mól % alap…mól % alap…mól % alap…mól % alap…mól %

min…mól % min…mól % min…mól % min…mól % min…mól % min…mól % min…mól %

max…mól % max…mól % max…mól % max…mól % max…mól % max…mól % max…mól %

Befecskendezõ fúvókák Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Egyéb, (alkalmazás esetén): ............................................................................................... 2. változat (csak több jellemzõ tüzelõanyag-összetételekre vonatkozó jóváhagyás esetén) Szelepvezérlés beállítás A holtponthoz vagy egyenértékû adatokhoz viszonyított legnagyobb szelep-emelkedés, és a nyitási és zárási szögek értékei:.......................................................................................... Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok: 2/ ................................................................ Gyújtási rendszer (csak szikragyújtású motoroknál) Gyújtás típusa: közös tekercs és gyertyák / egyedi tekercs és gyertyák / tekercs a gyertyán / vagy másként 2/ Gyújtást vezérlõ egység Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Elõgyújtási görbe / elõgyújtási mezõ 2/, 3/ 3/ A gyújtás idõzítése ...... fok a felsõ holtpont elõtt (TDC) -1 ...................................... min fordulatnál és ...................................... kPa szívóoldali csõvezetéki nyomásnál Gyújtógyertyák Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): .........................................................................................................................

72

5.5.3. 5.6. 5.6.1. 5.6.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.1.1. 6.3.1.2. 6.3.1.3. 6.3.1.4. 6.3.1.5. 6.4. 6.5. 7. 7.1. 7.2.


}

Szikraköz........................mm Gyújtótekercs(ek) Gyártó(k): ......................................................................................................................... Típus(ok): ......................................................................................................................... Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer MI Írott leírása és/vagy rajza 4/:........................................................................................ Minden, az OBD rendszerrel megfigyelt alkatrész felsorolása és célja:................................ Írásos leírás (általános OBD mûködési elv): dízelmotorokhoz /gázmotorokhoz Katalizátor megfigyelése.................................................................................................... deNOx rendszer megfigyelése............................................................................................ Diesel részecske-szûrõ megfigyelése .................................................................................. Elektronikus táprendszer megfigyelése............................................................................... Más alkatrészek megfigyelése az OBD rendszerrel............................................................. Kritériumok az MI mûködésbe lépéséhez (rögzített számú vezetési ciklus vagy statisztikai módszer):......................................................................................................... Minden alkalmazott OBD bemeneti-kód és forma felsorolása (mindegyikhez magyarázat) ...................................................................................................................... Nyomatékhatároló Nyomatékhatároló mûködésbe lépésének leírása Teljes terhelési görbe korlátozásának leírása 1. Melléklet – 4. Függelék MOTORHOZ KAPCSOLÓDÓ ALKATRÉSZEK JELLEMZÕI

1.

2.

3.

4.

Szívó rendszer depressziója névleges motorfordulatnál és 100 % terhelésnél: ................................................................................................................................................... kP a Kipufogó rendszer ellennyomása névleges motorfordulatnál és 100 % terhelésnél: ................................................................................................................................................... kP a Kipufogó rendszer térfogata: ................................................................................................................................................... cm ˜ motorral meghajtott berendezésekkel elnyelt teljesítmény, amint azt a 24/03 számú Elõírás 10. Melléklete 5.1. bekezdésének üzemi feltételei meghatározzák:1/.

Berendezés Motor meghajtotta berendezés (lásd 24/03 sz. Elõírás, 10. Melléklet 5.1.1. bekezdését). (a) ESC vizsgálat.

Teljesítmény-felvétel különbözõ fordulatszámoknál (kW) 'C' üresnagy 'A' ford. 'B' ford. Ref. kis ford. ford. / járat ford. (a) (a) ford. (b) (a)

73


}

(b) Csak ETC vizsgálat. 1/ Mindegyik családtaghoz határozzák meg az adatokat.

1. Melléklet – 5. Függelék OBD-hez kapcsolódó tájékoztatás 1.

A jelen Elõírás 9A Mellékletének 5. bekezdése szerint a gyártók adják a következõ kiegészítõ tájékoztatást abból a célból. hogy lehetõvé tegyék az OBD csereszabatos vagy szervizalkatrészek, diagnosztikai szerszámok és vizsgálati berendezések gyártását, hacsak az ilyen tájékoztatások nem tartalmaznak a szellemi tulajdonjogot vagy képezik a gyártó vagy szállító különleges "know-how"-ját. A tájékoztatást ismételjék meg a jelen Elõírás 2A Mellékletében.

1.1.

A jármû eredeti típusjóváhagyásánál az OBD rendszerrel megfigyelt elemeknél használt elõkondicionálási ciklusok számának és típusának a leírását.

1.2.

A jármû eredeti típusjóváhagyásához az OBD rendszerrel megfigyelt elemeknél használt OBD bizonyítási ciklus típusának a leírását.

1.3.

A hiba-megállapítás és az MI mûködtetés (rögzített szám vagy statisztikai módszer) stratégiájával érzékelt minden elemet leíró összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza a megfelelõ másodlagos érzékelõk paramétereit minden, az OBD rendszer által megfigyelt elemnél. Minden használatos OBD output-kód és -forma felsorolását (mindegyik magyarázatával), az egyedi emisszióhoz kapcsolódó teljesítménylánc elemeivel és az egyedi nem emisszióhoz kötõdõ elemekkel együtt, ahol az elem megfigyelését az MI mûködésbe hozatalának meghatározására használják.

1.3.1.

A következõ táblázat kitöltésével meghatározott, e bekezdéssel igényelt tájékoztatást csatolják a jelen melléklethez.

Elem

Hibakód

MI Megfigyelési Hiba-érzékelés Mûködésbe stratégia kritériumai lépésének kritériumai

Különbség az NOx érzékelõ SCR katalizátor Pxxxx 1 és 2 érzékelõ 1 és 2 jelei jel között

1.3.2.

3. ciklus

Másodlagos paraméterek

Elõkondicionálás

Bizonyító vizsgálat

Motor fordulatszáma, motor terhelése, katalizátor hõfoka, reagens tevékenysége

3 OBD vizsgáló ciklus (3 rövid ESC ciklus)

OBD vizsgáló ciklus (rövid ESC ciklus)

Korlátozhatják a jelen Függelék tájékoztatását az OBD rendszerrel feljegyzett hibakódok teljes felsorolására ott, ahol a jelen Elõírás 9A Mellékletének 5.1.2.1. bekezdése nem alkalmazható, mint a csere- vagy szervizelemek esetében. Ez a tájékoztatás – például – meghatározható a fenti 1.3.1. bekezdés táblázata elsõ két oszlopának kitöltésével. Tegyék hozzáférhetõvé a teljes tájékoztató csomagot – az 5.1.7.1. bekezdésben kért "kiegészítõ tájékoztatás" kiegészítõ anyag részeként – a jóváhagyó hatóság számára.

74

1.3.3.


}

Ismételjék meg az e bekezdéssel kért tájékoztatást a jelen Elõírás 2A Mellékletében. Ahol a jelen Elõírás 9A Mellékletének 5.1.2.1. bekezdése nem alkalmazható a csere- vagy szervizelemek esetében, ezt a tájékoztatást az 1.3.2. bekezdésben említett tájékoztatásra korlátozhatják.

75


}

2A Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)]

kiadta:

hatóság neve: .................................... ....................................

kompresszió-gyújtású (C.I.) motortípus vagy család (földgáz vagy etanol),2/ motortípus2/ vagy szikragyújtású (P.I.) motortípus vagy család (LPG vagy NG) 2/ mint önálló szerkezeti egység: JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL szennyezõ anyagok emissziója szempontjából a 49. számú Elõírás szerint Jóváhagyás száma: ......................................... 1. 2. 2.1. 3. 3.1. 4. 5. 6.

7.

8.

1/

2/ 3/

Kiterjesztés száma: ............................................

Motor gyári vagy kereskedelmi jele: .......................................................................................... Motor típusa / motorcsalád: ...................................................................................................... Gyártó kódja , ahogy a motoron van:......................................................................................... Égés típusa: kompresszió-gyújtás / pozitív-gyújtás2/ Tüzelõanyag típusa:.................................................................................................................. Gyártó neve és címe: Gyártó esetleges képviselõjének neve és címe: Maximális megengedett szívási depresszió: .................................................................................................................................................kP a Maximális megengedett kipufogási ellennyomás: .................................................................................................................................................kP a Motor által meghajtott berendezések maximálisan megengedett teljesítmény-felvétele:3/

Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást megadta / kiterjesztette /elutasította / visszavonta (lásd az Elõírás jóváhagyásról szóló rendelkezéseit). A nem kívántat töröljék. A család minden tagjára.

76


}

Alapjárat:..............kW; Kis fordulatszám:...................kW; .............................kW A fordulatszám: ................ kW; B fordulatszám: ...................kW; ......................................... kW; Vonatkoztatási fordulatszám: .................. kW

Nagy

fordulatszám:

C

fordulatszám:

Kipufogó rendszer térfogata:........................................................................................... cm3

9. 10. 11.

Esetleges felhasználási korlátozások:......................................................................................... Motor / õsmotor emissziós szintjei: 2/ .......................................................................................

11.1.

Emissziós állapot (4.6.3. bekezdés táblázata szerint): ................................................................

11.2

ESC vizsgálat (ha alkalmazzák): Romlási tényezõ (DF): számított / rögzített 2/ Határozzák meg DF értékeit és az emissziókat az ESC vizsgálatban, az alábbi táblázatban: ESC vizsgálat CO THC

DF:

CO (g/kWó)

Emissziók

THC (g/kWó)

NOx

PT

NOx (g/kWó)

PT (g/kWó)

Mért: Számított, DF értékeivel: 11.3.

ELR vizsgálat (ha alkalmazzák): Füst-érték:...................................................................................................................... m-1

11.4.

ETC vizsgálat Romlási tényezõ (DF):

számított / rögzített 2/ CO

DF: Emissziók

CO (g/kWö)

ETC vizsgálat NMHC NMHC (g/kWö) 2/

CH4

NOx

PT

CH4 (g/kWó) 2/

NOx (g/kWó)

PT (g/kWó) 2/

Mért, regenerálással: Mért, regenerálás nélkül: Mért / súlyozott: Számított DF értékkel: 12.

Motort vizsgálatra bemutatták: .................................................................................................

13.

Jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálat:.................................................

14.

Fenti mûszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv kelte: .............................................

15.

Fenti mûszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv száma:...........................................

16.

Jóváhagyási jel helye a motoron: ...............................................................................................

17.

Kiterjesztés indoka:...................................................................................................................

18.

Jóváhagyás helye: .....................................................................................................................

77


}

19.

Kelte:........................................................................................................................................

20. 21.

Aláírás:..................................................................................................................................... A jelen Értesítéshez mellékelve a fenti jóváhagyási számmal ellátott alábbi iratok: csatolva a jelen Elõírás 1. Melléklete kitöltött példányának másolata és a hivatkozott rajzokkal és ábrákkal. ––––––––––––––

78


}

1. Függelék OBD-HEZ KAPCSOLÓDÓ TÁJÉKOZTATÁS Amint a jelen Elõírás 1. Mellékletének 4. függeléke megjegyzi, a motor/jármû gyártója biztosítja az e függelékben levõ tájékoztatást, hogy lehetõvé tegyék az OBD csereszabatos vagy szerviz-alkatrészek, diagnosztikai szerszámok és vizsgálati berendezések gyártását. Ilyen tájékoztatás nem szükséges a motor/jármû gyártójától, ha szellemi tulajdonjogot tartalmaznak, vagy a gyártó vagy az OEM szállítójának különleges "know-how"-ját képezik. Kérésre tegyék hozzáférhetõvé ezt a függeléket minden alkatrész, diagnosztikai szerszám vagy vizsgálóberendezés érdekelt gyártójának, nem megkülönböztetõ módon. Az 1. Melléklet 4. Függelékének 1.3.3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen e bekezdés tájékoztatása legyen azonos azzal, amit a Függelék biztosít: 1.

A jármû eredeti típusjóváhagyásához használt típusleírás és az elõkondicionálási ciklusok száma

2.

A jármû eredeti típusjóváhagyásához használt OBD bemutató ciklusának típusleírása az OBD rendszerrel megfigyelt alkatrészekhez.

3.

A hiba-megállapításra és az MI mûködtetésére (rögzített szám vagy statisztikai módszer) vonatkozó stratégiával érzékelt minden elemet leíró összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza minden, az OBD rendszerrel megfigyelt elemnél a megfelelõ másodlagos érzékelõk paramétereit is. Minden használatos OBD output-kód és -forma felsorolását (mindegyik magyarázatával), az egyedi, emisszióhoz kapcsolódó teljesítménylánc elemeivel és az egyedi, nem emisszióhoz kötõdõ elemekkel együtt, ahol az elem megfigyelését az MI mûködésbe hozatalának meghatározására használják. 2B Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)]

Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... egy gépjármûtípus

1/

2/

JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL

Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást megadta / kiterjesztette /elutasította / visszavonta (lásd az Elõírás jóváhagyásról szóló rendelkezéseit). A nem kívántat töröljék.

79


}

szennyezõ anyagok emissziója szempontjából a 49. számú Elõírás szerint Jóváhagyás száma: ......................................... 1. 1.1. 1.2. 2. 3. 4. 5.

6.

7.

8.

Kiterjesztés száma: ............................................

Motor gyári vagy kereskedelmi jele:........................................................................................ Motor típusa és gyártója:........................................................................................................ Gyártó kódja, ahogy a motoron van: ....................................................................................... Jármû gyártója és típusa: ........................................................................................................ Jármû gyártójának neve és címe:............................................................................................. Gyártó képviselõjének neve és címe, ha van:............................................................................ Megengedett maximális szívási depresszió: ..............................................................................................................................................kP a Megengedett maximális kipufogási ellennyomás: ..............................................................................................................................................kP a Motorral meghajtott berendezések megengedett maximális teljesítmény felvétele: alapjáraton ..............................................................................................................................................k W kis fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W nagy fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W A fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W B fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W C fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W Vonatkoztatási fordulatszámon: ..............................................................................................................................................k W Kipufogó rendszer térfogata ..............................................................................................................................................cm 3

9.

Motor / õsmotor emissziós szintjei

9.1.

Emissziós állapot (4.6.3. bekezdés táblázata szerint) ...............................................................

9.2.

ESC vizsgálat (ha alkalmazzák): Romlási tényezõ (DF): számított / rögzített 2/

80


}

Határozzák meg DF értékeit és az emissziókat az ESC vizsgálatban, az alábbi táblázatban: ESC vizsgálat CO THC

DF:

CO (g/kWó)

Emissziók

THC (g/kWó)

NOx

PT

NOx (g/kWó)

PT (g/kWó)

Mért: Számított, DF értékeivel: 9.3.

ELR vizsgálat (ha alkalmazzák) Füst-érték:..................m-1

9.4.

ETC vizsgálat (ha alkalmazzák) Romlási tényezõ (DF): számított / rögzített 2/ CO

DF: Emissziók

CO (g/kWö)

ETC vizsgálat NMHC NMHC (g/kWö) 2/

CH4

NOx

PT

CH4 (g/kWó) 2/

NOx (g/kWó)

PT (g/kWó) 2/

Mért, regenerálással: Mért, regenerálás nélkül: Mért / súlyozott: Számított DF értékkel: 10.

Motortípus jóváhagyásra való bemutatásának kelte:................................................................

11.

Vizsgálatokkal megbízott felelõs mûszaki szolgálat:

12. 13.

Fenti mûszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv kelte: Fenti mûszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv száma: ........................................

14.

Motor/motorcsalád jóváhagyási száma, ha mint külön mûszaki egységet hagyták jóvá: ............

15.

Jóváhagyási jel helye:

16.

Kiterjesztés indoka: ................................................................................................................

17.

Kelte:.....................................................................................................................................

18.

Aláírás:..................................................................................................................................

19.

A jelen Értesítés mellékletét képezik a fenti jóváhagyási számmal ellátott alábbi okmányok: a jelen Elõírás csatolt 1. Mellékletének kitöltött példánya, és a hivatkozott rajzok és ábrák.

jármûvön / motoron 2/

–––––––––––– 3. Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE (lásd a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdését)

81


}

I. "B" jóváhagyás (B1 sor, 1 OBD állapot, NOx szabályozás nélkül) 1. példa Diesel motorok:

2. példa Földgáz (NG) motorok: A nemzeti jelkép után a toldalék mutatja a tüzelõanyag jelen Elõírás 4.6.3.1. bekezdése szerint meghatározott minõsítését.

A motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint, 052439 jóváhagyási számon. Ez a jóváhagyás mutatja, hogy a jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 49. számú Elõírás követelményei szerint adták meg, és kielégíti a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdésében részletezett megfelelõ emissziós állapotot. II. "C" jóváhagyás (B1 sor, 1 OBD állapot, NOx szabályozással). 3. példa Diesel motorok:

A motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint, 052439 jóváhagyási számon. Ez a jóváhagyás mutatja, hogy a jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 49. számú Elõírás követelményei szerint adták meg, és kielégíti a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdésében részletezett megfelelõ emissziós állapotot. III. "F" jóváhagyás (B2 sor, 2 OBD állapot, NOx szabályozás nélkül)

4. példa LPG motorok:

82


}

A motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint, 052439 jóváhagyási számon. Ez a jóváhagyás mutatja, hogy a jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 49. számú Elõírás követelményei szerint adták meg, és kielégíti a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdésében részletezett megfelelõ emissziós állapotot. IV. "G" jóváhagyás (B2 sor, 2 OBD állapot, NOx szabályozással) 5. példa Diesel motorok:

A motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint, 052439 jóváhagyási számon. Ez a jóváhagyás mutatja, hogy a jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 49. számú Elõírás követelményei szerint adták meg, és kielégíti a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdésében részletezett megfelelõ emissziós állapotot. V. "J" jóváhagyás (C sor, 2 OBD állapot, NOx szabályozás nélkül) 6. példa LPG motor:

A motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint, 052439 jóváhagyási számon. Ez a jóváhagyás mutatja, hogy a jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 49. számú Elõírás követelményei szerint adták meg, és kielégíti a jelen Elõírás 4.6.3. bekezdésében részletezett megfelelõ emissziós állapotot. VI. EGY VAGY TÖBB ELÕÍRÁS SZERINT JÓVÁHAGYOTT MOTOR/JÁRMÛ (lásd jelen Elõírás 4.7. bekezdését)

83


}

7. példa

A HL földgáz motorra/jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a vonatkozó jármû/motor típust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá a 49. számú Elõírás szerint (emissziós állapot G), és a 24. számú Elõírás szerint. A jóváhagyás elsõ két számjegye jelzi, hogy amikor a vonatkozó jóváhagyásokat megadták, a 49. számú Elõírás tartalmazta a 05 sorozatszámú módosításokat, és a 24. számú Elõírás a 03 sorozatszámú módosításokat. –––––––––––––– 1/ A második Elõírás csak példa.

4A Melléklet VIZSGÁLATI ELJÁRÁS 1.

BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet írja le azokat a módszereket, amelyek a vizsgálat tárgyát képezõ motorok gázállapotú, szilárd részecske és füst kibocsátásának meghatározására szolgálnak. Három vizsgálati ciklust ír le, amelyeket alkalmazzanak az Elõírás 5.2. bekezdése szerint: (a) (b)

(c)

az ESC vizsgálatot, amely 13 állandósult állapotú üzemmódot tartalmazó vizsgálati ciklus, az ELR vizsgálatot, amely különbözõ, állandó értéken tartott fordulatszámoknál egymás követõ olyan terhelési lépcsõkbõl áll, amely összetartozó vizsgálati eljárást alkot, és folyamatosan futtatják, ETC vizsgálat, amely másodpercrõl másodpercre változó üzemállapotokból áll.

1.2.

A vizsgálatokat teljesítménymérõ fékpadra szerelt motoron hajtsák végre.

1.3.

Mérési elv A motor kipufogó rendszerébõl származó, mérésre kerülõ kibocsátás a gázhalmazállapotú összetevõket (diesel-motoroknál csak ESC vizsgálatkor szénmonoxidot, az összes szénhidrogént; diesel és gázmotoroknál csak ETC vizsgálatkor csak metánon kívüli szénhidrogének; gázmotoroknál csak ETC vizsgálatkor metán és nitrogénoxidok), szilárd részecskéket (diesel-motorok, csak C állapotú gázmotorok) és a füstöt (diesel-motorok csak ELR vizsgálatban) tartalmaznak. Kiegészítésként gyakran alkalmaznak széndioxidot, mint azonosító gázt a részleges és teljes átáramlású hígító rendszerek hígítási arányának meghatározásához. Kedvezõ tapasztalatokat kínál a széndioxid általános célú mérése, mint kiváló eszköz a vizsgálat lefolytatása alatt elõálló mérési problémák érzékeléséhez.

1.3.1.

ESC vizsgálat Az elõzõleg felmelegedett motor üzemi állapotának elõírt sorrendje alatt folyamatosan határozzák meg a fenti kipufogógáz-kibocsátások mennyiségét a nyers kipufogógáz

84


}

mintavételezésével. A vizsgáló ciklus több fordulatszám- és teljesítményérték-párral jellemezhetõ üzemállapotot foglal magába, amelyek átfogják a diesel motorok tipikus üzemeltetési tartományát. Mindegyik üzemmódra határozzák meg a gázállapotú szennyezõ anyagok koncentrációját, a kipufogó-gázáramot, a leadott teljesítményt és a mért értékeket súlyozottan kell figyelembe venni. A szilárd részecskék mintáját kondicionált környezeti levegõvel hígítsák. A teljes vizsgálati eljárás alatt egyetlen mintát vegyenek, és azt megfelelõ szûrõn gyûjtik össze. A kilowattóránként (kWó) kibocsátott mindegyik szennyezõ anyag grammban kifejezett mennyiségét a jelen Melléklet 1. függelékében leírt módszer szerint számítsák ki. Kiegészítésül az NOx tartalmat a Mûszaki Szolgálat által kiválasztott 1/ ellenõrzési tartományon belül három vizsgálati ponton mérjék meg, és a mért értékeket hasonlítsák össze azokkal az értékekkel, amelyeket a vizsgálati ciklus a kiválasztott vizsgálati pontjaiból számítottak ki. Az NOx ellenõrzés biztosítja a motor emissziójának hatékony ellenõrzését a motor tipikus üzemi tartományán belül. 1.3.2.

ELR vizsgálat Az elõírt terhelési reakció-vizsgálat alatt opaciméterrel (fényelnyelés-mérõ) határozzák meg a felmelegített motor füstjét. A vizsgálatot a motor három különbözõ, állandó értéken tartott fordulatszámánál – a terhelést 10 %-ról 100 %-ra növelve – végezzék. Kiegészítésül a vizsgálatot a Mûszaki Szolgálat által kiválasztott negyedik terhelési állapotban is végezzék el, és a mérési eredményeket hasonlítsák össze az elõzõ terhelési lépcsõkben nyert értékekkel. A legnagyobb füstértéket átlagoló algoritmussal határozzák meg úgy, ahogy azt a jelen Melléklet 1. függeléke leírja.

1.3.3.

ETC vizsgálat A meleg motor üzemi feltételeire elõírt olyan folyamatosa változó ciklus alatt, amely szorosan követi a tehergépkocsik és autóbuszok nagyteljesítményû motorjainak meghatározott mûködési jellegét, vizsgálják meg a fent említett szennyezõket, miután a teljes kipufogógázt kondicionált környezeti levegõvel hígították (CVS rendszer kettõs hígítással a részecskékhez), vagy a nyers kipufogógázban a gázállapotú összetevõk és a részecskék meghatározásával a részleges hígítású rendszerrel. A teljesítménymérõ próbapad motor nyomatékával és fordulatszámával arányos visszacsatolt jeleket használva, integrálják a ciklus idõtartama alatt leadott teljesítményt, amely alapján a motor ciklus alatt végzett munkája meghatározható. CVS rendszernél a ciklus alatt határozzák meg az NOx és a CH koncentrációit az elemzõ készülék jeleinek összegzésével. A CO, CO2 és a NMCH koncentrációi meghatározhatók a jelek integrálásával vagy zsákos mintavétellel. A szilárd részecske-tartalom megállapításához gyûjtsenek arányos mintát összegyûjteni megfelelõ szûrõkön. Ha nyers kipufogógázban mérnek, határozzanak meg minden gázállapotú összetevõt a ciklusban az elemzõ jeleinek integrálásával. Részecskéknél gyûjtsék össze az arányos mintákat megfelelõ szûrõn. Határozzák meg a nyers vagy hígított kipufogógáz áramlási mennyiségét a ciklusban, hogy kiszámíthassák a szennyezõk tömeg-emisszióinak értékeit. Vetítsék a tömeg-emisszió értékeit a motorral végzett munkára úgy, hogy megkapják minden kilowattóránként kibocsátott szennyezõanyagra a jelen Melléklet 2. függelékében elõírt, grammban kifejezett értéket.

2.

VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

2.1.

Motor vizsgálati körülményei

1/

A vizsgálati pontokat jóváhagyott véletlen mintavételû statisztikai módszerrel kell kiválasztani

85

2.1.1.


}

Mérjék meg a motorba belépõ levegõ abszolút hõmérsékletét (Ta) Kelvin fokban és a száraz légköri nyomást (ps) kPa-ban a motor szívónyílásánál, és határozzák meg az fa paramétert a következõ elõírások szerint. Elkülönített szívócsonk-csoportokkal rendelkezõ többhengeres motoroknál – pl. "V" motoroknál – vegyék az elkülönült csoportok átlagos hõfokát. (a) kompresszió-gyújtású motorokhoz: Természetes szívású és mechanikusan feltöltött motorok:

 99   Ta  fa =   ⋅    ps   298 

0.7

Turbófeltöltõs motorok a beszívott levegõ közbensõ visszahûtésével vagy nélküle: 0.7

1.5

1.2

0.6

 99   Ta  fa =   ⋅    298   ps  (b)

szikragyújtású motorokhoz:

 99   Ta  fa =   ⋅    298   ps 

2.1.2.

Vizsgálat érvényessége A vizsgálat érvényesnek tekinthetõ, ha az fa paraméter olyan, hogy: 0.96 ≤ fa ≤ 1.06

2.2.

Motorok a feltöltõ levegõ visszahûtésével A feltöltõ levegõ hõmérsékletét jegyezzék fel, és az értékek az 1. Melléklet 1. függelékének 1.16.3. bekezdésében meghatározott legnagyobb feltöltõ levegõ-hõmérsékletéhez képest ±5 K tartományon belül legyenek a bejelentett legnagyobb teljesítményhez és a teljes terheléshez tartozó fordulatszámon. A hûtõközeg hõmérséklete legalább 293 K (20 °C) legyen. Ha a próbaterem hûtõrendszerét vagy külsõ levegõ-befújást alkalmaznak, akkor a motorba belépõ feltöltõ levegõ hõmérséklete a bejelentett legnagyobb teljesítményhez és a teljes terheléshez tartozó fordulatszámon az 1. Melléklet 1. függelékének 1.16.3. bekezdésében meghatározott legnagyobb feltöltõ levegõ hõmérséklethez képest ±5 K tartományon belül legyen. Használják a fenti feltételeknek megfelelõ feltöltõ levegõ hûtés-beállítását az egész vizsgálati ciklus alatt.

2.3.

Motor levegõ-beszívó rendszere

86


}

Olyan motor-szívórendszert használjanak, ami a bejelentett legnagyobb teljesítményhez és a teljes terheléshez tartozó fordulatszámon üzemeltetett motorhoz a felsõ nyomáshatár ±100 kPa tartományon belül levegõnyomást biztosít. 2.4.

Motor kipufogó rendszere Olyan kipufogórendszert használjanak, ami a bejelentett legnagyobb teljesítményhez és a teljes terheléshez tartozó fordulatszámon üzemeltetett motor felsõ nyomáshatár-értékének ±1000 Pa tartományán belüli ellennyomást biztosít, és a gyártó által bejelentett térfogathoz képest ± 40 százalékos térfogatú. Próbatermi rendszer használható feltéve, hogy ez biztosítja a motor tényleges üzemi feltételeit. A kipufogó rendszer elégítse ki a kipufogó gázokra vonatkozó, a jelen Melléklet 4. függelékének 3.4. bekezdésében és a 7. függelék 2.2.1. EP és 2.3.1. EP bekezdéseiben elõírt mintavételi követelményeket. Ha felszerelték a motort kipufogógázt utókezelõ készülékkel, akkor a kipufogócsõ átmérõje ugyanolyan legyen, mint ami az utókezelõt tartalmazó terjeszkedési tér kezdetének áramlási iránnyal szemben levõ beömlõnyílásánál mért csõátmérõ legalább négyszerese. A kipufogó gyûjtõcsõ peremétõl vagy a turbófeltöltõ kiömlõnyílásától a kipufogógáz utókezelõjéig terjedõ távolság ugyanolyan legyen, mint a jármûvön, vagy pedig a gyártó által meghatározott távolságon belül legyen. A kipufogási ellennyomás, vagy a kipufogó okozta veszteség kövesse a fenti elvet, és ha szükséges szeleppel beállíthatók. Az utókezelõ tartályát eltávolíthatják az elõkészítõ vizsgálatok és a motor felmérése alatt, és egyenértékû, nem katalizáló tulajdonságú tartállyal helyettesíthetik.

2.5.

Hûtõrendszer A motor szokásos – gyártó által meghatározott – üzemeltetési hõmérsékleten tartásához elegendõ teljesítményû hûtõrendszert használjanak.

2.6.

Kenõolaj A vizsgálathoz használt kenõolaj jellemzõit az 1. Melléklet 7.1. bekezdésében meghatározott módon jegyezzék fel, és közöljék a vizsgálati eredményekkel együtt.

2.7.

Tüzelõanyag A tüzelõanyag az 5. Mellékletben meghatározott vonatkoztatási tüzelõanyag legyen. A tüzelõanyag hõmérsékletét és a mérési pontot a gyártó határozza meg az 1. Melléklet 1.16.5. bekezdésében megadott határokon belül. A tüzelõanyag hõmérséklete nem lehet kisebb, mint 306 K (33 °C). Ha nincs meghatározva, akkor hõfoka 311 K ± 5 K (38 °C ± 5 °C) legyen a tüzelõanyag betápláló nyílásánál. NG és LPG tüzelõanyagú motoroknál a tüzelõanyag hõmérséklete és a mérési pont az 1. Melléklet 1.16.5. bekezdésében megadott határokon belül, vagy – ha a motor nem õsmotor – az 1. Melléklet 3. függelékének 1.16.5. bekezdésében megadott határokon belül legyen.

2.8

Kipufogógázt utókezelõ rendszer

87


}

Ha a motort kipufogógázt utókezelõ rendszerrel szerelték fel, a vizsgálati ciklus(ok)ban mért emissziók a szabadban kibocsátott emisszióknak feleljenek meg. Ha a motort olyan kipufogógázt utókezelõ rendszerrel szerelték fel, ami reagens fogyasztását igényli, minden reagens feleljen meg az 1. Melléklet 2.2.1.13. bekezdésnek. 2.8.1.

Folytonos regenerálási folyamaton alapuló kipufogási utókezelõ rendszernél mérjék az emissziókat állandósult utókezelõ rendszerben. A regenerálási folyamat forduljon elõ legalább egyszer az ETC vizsgálat alatt és a gyártó jelentse be azokat a szokásos feltételeket, amelyek között a regenerálás megtörténik (korom, hõfok, kipufogási ellennyomás, stb.). A regenerálási folyamat ellenõrzése érdekében végezzenek legalább 5 ETC vizsgálatot. Jegyezzék fel a vizsgálatok alatt a kipufogás hõfokot és nyomást (a hõfokot az utókezelõ rendszer elõtt és után, a kipufogás ellennyomását, stb.). Minõsítsék az utókezelõ rendszert megfelelõnek, ha a gyártó által bejelentett feltételek a vizsgálat során elegendõ alkalommal megtörténnek. A végsõ vizsgálati eredmény a különbözõ ETC vizsgálati eredmények számtani átlaga legyen. Ha a kipufogási utókezelés rendelkezik biztonsági móddal, ami átvált periodikus regenerálási módra, ezt a jelen Melléklet 2.8.2. bekezdése szerint ellenõrizzék. E különleges esetben meghaladhatják az 5.2. bekezdés 2. táblázatának emissziós határértékeit és ne súlyozzanak.

2.8.2.

A periodikus regenerálási folyamaton alapuló kipufogási utókezelõnél mérjék az emissziót legalább két ETC vizsgálattal, egyet alatta és egyet a regenerálási folyamaton kívül, állandósított utókezelõ rendszeren, és az eredményeket súlyozzák. A regenerálási folyamat az ETC vizsgálat alatt legalább egyszer forduljon elõ. Szereljék fel a motort olyan kapcsolóval, ami képes megakadályozni vagy megengedni a regenerálási folyamatot feltéve, hogy a mûvelet nincs hatással az eredeti motor-hitelesítésre. A gyártó jelentse be a szokásos paraméter-feltételeket, amelyek között a regenerálási folyamat megtörténik (korom-terhelés, hõfok, kipufogási ellennyomás, stb.) és idõtartamát (n2). A gyártó biztosítson adatokat is, amelyek meghatározzák két regenerálás között az idõt (n1). Ennek az idõnek meghatározásának a pontos eljárásával értsen egyet a Mûszaki Szolgálat a jó mérnöki gyakorlat alapján. A gyártó biztosítson olyan utókezelõ rendszert, amit a regenerálás elvégzése érdekében megtöltöttek az ETC vizsgálathoz. Regenerálás ne történjen, mialatt ez a motor kondicionáló fázisban van. Határozzák meg az átlagos emissziót a regenerálási fázisok között több közelítõleg egyenhosszúságú ETC vizsgálat számtani közepébõl. Ajánlatos lefuttatni legalább egy ETC vizsgálatot közvetlenül a regeneráló vizsgálat elõtt és egy ETC vizsgálatot közvetlenül utána. Vagylagosan, a gyártó szolgáltathat adatokat, amelyek kimutatják, hogy az emissziók állandók maradnak (±15 %) a regenerálási fázisok között. Ebben az esetben használhatnak csak egy ETC vizsgálatot az emissziókhoz.

88


}

A regeneráló vizsgálat során minden, a regenerálás észleléséhez szükséges adatot jegyezzenek fel (CO vagy NOx emissziók, hõfok az utókezelõ rendszer elõtt és után, kipufogási ellennyomás, stb.). A regenerálási folyamata során az 5.2. bekezdés 2. táblázatában levõ emissziós határértékeket meghaladhatják. A megmért emissziókat súlyozzák a jelen Melléklet 2. Függelékének 5.5. és 6.3. bekezdései szerint, és a végeredmény ne haladja meg az 5.2. bekezdés 2. táblázatában levõ határértékeket.

89


}

1. Függelék ESC ÉS ELR VIZSGÁLATI CIKLUSOK 1.

MOTOR ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÕ PRÓBAPAD BEÁLLÍTÁSA

1.1.

Motor A, B és C fordulatszámának meghatározása A motor A, B és C fordulatszámát a gyártó jelentse be a következõ rendelkezések szerint: Az nhi nagy fordulatszámot az 1. Melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdésében szereplõ P(n) legnagyobb nettó teljesítmény 70 százalékának kiszámításával határozzák meg. Azt a legnagyobb motor-fordulatszámot, amelynél ez a teljesítmény-érték bekövetkezik, nhi jelölje. Az nlo kis fordulatszámot az 1. Melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdésében szereplõ P(n) legnagyobb nettó teljesítmény 50 százalékának kiszámításával határozzák meg. Azt a legnagyobb motor-fordulatszámot, amelynél ez a teljesítmény-érték bekövetkezik, nlo jelölje. A motor A, B és C fordulatszámát a következõk szerint számítsák ki: "A" fordulatszám = nlo + 25 % (nhi - nlo) "B" fordulatszám = nlo + 50 % (nhi - nlo) "C" fordulatszám = nlo + 75 % (nhi - nlo) A motor A, B és C fordulatszámát a következõ valamelyik módszerrel lehet ellenõrizni: (a) Végezzenek méréseket kiegészítõ vizsgálati pontokon a motorteljesítményre vonatkozó jóváhagyása során az nhi és nlo értékek pontos meghatározására a 85. számú Elõírás szerint. A legnagyobb teljesítményt, az nhi és nlo értékeket a teljesítmény-görbébõl határozzák meg, míg az A, B és C fordulatszámokat a fenti kikötésekkel számítsák ki. (b) Térképezzék fel a motor viselkedését a teljes terhelési görbe mentén, a legnagyobb terhelés nélküli fordulatszámtól az alapjárati fordulatszámig 1000 min-1 értékenként, legalább 5 mérési pontot határozva meg, és a bejelentett legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám mérési pontjainak ± 50 f/p. környezetében. A legnagyobb teljesítményt, az nhi és nlo értékeket ebbõl a jelleggörbébõl határozzák meg, míg az A, B és C fordulatszámokat a fenti kikötésekkel számítsák ki. Ha a megmért A, B és C motor-fordulatszámok a gyártó által bejelentett fordulatszámok ± 3 százalékos környezetébe esnek, akkor az emisszió vizsgálatához a bejelentett motorfordulatszámot használják. Ha a tûrési értékek bármelyike ezeket a fordulatszám-értékeket túllépi, akkor a megmért motor-fordulatszámot használják az emisszió vizsgálatához.

1.2.

Próbapad beállításának meghatározása A nyomatékgörbét teljes terhelésnél kísérletileg kell meghatározni úgy, hogy a meghatározott vizsgálati módokban, nettó állapotban kiszámítják a nyomatékértékeket, amint azt az 1. Melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdése meghatározza. A motorral hajtott szerelvényekkel elnyelt teljesítményt – ha szükséges – figyelembe kell venni. A teljesítménymérõ próbapad beállítását minden vizsgálati üzemmódra a következõ képlettel számítsák ki: s = P(n) * (L/100) s = P(n) * (L/100) + (P(a) • P(b)) ahol: s =

ha nettó feltételek között vizsgálnak, ha nem nettó feltételek között vizsgálnak,

a teljesítménymérõ próbapad beállítása, kW

90

P(n) = L = P(a) = P(b) =

2.


}

nettó motorteljesítmény az 1. Melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdése szerint, kW % terhelés a 2.7.1. bekezdés szerint, a felszerelt segédüzemi berendezésekkel elnyelt teljesítmény az 1. Melléklet 1. függelékének 6.1. bekezdése szerint, az eltávolított segédüzemi berendezésekkel elnyelt teljesítmény az 1. Melléklet 1. függelékének 6.2. bekezdése szerint.

ESC VIZSGÁLAT FUTTATÁSA A gyártó kérésére a mérési ciklust megelõzõen elõzetes vizsgálat végezhetõ a motor és a kipufogó rendszer kondicionálása érdekében.

2.1.

Mintavevõ szûrõk elõkészítése A vizsgálat lefolytatása elõtt legalább egy órával mindegyik szûrõt (párban) helyezzenek be egy zárt, de tömítetlen Petri csészébe, és az egészet rakják egy mérõkamrába, hogy stabilizálódjon. A stabilizációs periódust követõen minden szûrõt (párban) mérjenek meg, és a tárasúlyt jegyezzék fel. A szûrõpárt ezután zárt Petri csészében vagy tömített szûrõtartóban tárolják addig, amíg a vizsgálathoz felhasználják. Használják fel szûrõpárt 8 órán belül a mérõkamrából való eltávolítása után. A tárasúlyt jegyezzék fel.

2.2.

Mérõberendezés felszerelése A mûszereket és a mintavevõ szondákat a követelményeknek megfelelõen szereljék fel. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átáramlású hígító rendszert használnak, csatlakoztassák a kipufogócsõ végét a rendszerhez.

2.3.

Hígító rendszer és a motor indítása A hígító rendszert és a motort indítsák be és melegítsék fel addig, amíg minden hõmérsékletés nyomás-érték nem stabilizálódik a legnagyobb teljesítményen a gyártó ajánlása és a jó mérnöki gyakorlat szerint.

2.4.

Részecske mintavevõ rendszer beindítása A részecske-mintavevõ rendszert kerülõ ágon indítsák és tartsák mûködésben. A hígító levegõben levõ részecskék háttérszintjét a részecske szûrõkön áthaladó hígító levegõvel lehet meghatározni. Ha szûrt hígító levegõt használnak, akkor egy mérést végezzenek el a vizsgálat elõtt vagy után. Ha a hígító levegõt nem szûrik, mérjék a ciklus elején és végén is, és az értékeket átlagolják.

2.5.

Hígítási arány beállítása A hígító levegõt úgy állítsák be, hogy közvetlenül az elsõ szûrõ elõtt mért hígított kipufogógáz hõmérséklete ne haladja meg egyik üzemmódban sem a 325 K (52 °C) hõfokot. A (q) hígítási arány nem lehet kisebb, mint 4. Azokban a rendszerekben, ahol CO2 vagy NOx koncentráció mérését használják a hígítási arány szabályozására, minden vizsgálat elõtt és után mérjék meg a CO2 vagy NOx tartalmat a hígító levegõben. A hígító levegõben a CO2 vagy NOx koncentráció elõzetes és utólagos

91


}

háttérvizsgálatának mérési eredményei 100 ppm értéken belül vagy sorrendben egymás után 5 ppm legyenek. 2.6.

Elemzõ készülék ellenõrzése Az emissziós elemzõ készüléket nullázzák és a mérõskálát állítsák be. A mintavevõ zsákokat, ha használnak, ürítsék ki.

2.7.

Vizsgálati ciklus

2.7.1.

Hajtsák végre vizsgálati motoron a következõ 13 üzemmódból álló ciklust a teljesítménymérõ próbapadon: Üzemmód száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2.7.2.

2.7.3.

2.7.4.

Motorfordulat idle A B B A A A B B C C C C

Terhelés %-a • 100 50 75 50 75 25 100 25 100 25 75 50

Súlyozó tényezõ 0.15 0.08 0.10 0.10 0.05 0.05 0.05 0.09 0.10 0.08 0.05 0.05 0.05

Üzemmód hossza 4 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc 2 perc

Vizsgálatok sorrendje A vizsgálat sorozatot indítsák be. Hajtsák végre a vizsgálatot az üzemmód sorszámainak megfelelõen a 2.7.1. bekezdés szerint. Üzemeltessék a motort mindegyik üzemmódra elõírt idõtartamon át, végrehajtva a motor fordulatszám- és terhelés-változtatásait az elsõ 20 másodpercben. Tartsák a meghatározott fordulatszámot ± 50 min-1 határokon belül és a megállapított nyomatékot a vizsgálati fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomaték ± 2 százalék tûrésén belül. A gyártó kérésére a vizsgálat-sorozat megismételhetõ annyiszor, amennyi elegendõ ahhoz, hogy a szûrõn több részecske tömeget sikerüljön összegyûjteni. A gyártó adjon részletes leírást az adat-kiértékelésrõl és a számítási eljárásról. Csak az elsõ ciklus alatt határozzák meg a gázkibocsátást. Elemzõ készülék válaszjelei Rögzítsék az elemzõ készülék kimenõ jeleit szalagírón vagy egyenértékû adatgyûjtõ rendszerrel mialatt a kipufogógáz folyamatosan átáramlik az elemzõn az egész vizsgálati ciklus alatt. Részecskék mintavétele A teljes vizsgálat alatt egyetlen szûrõt használjanak Vegyék számításba a vizsgálati ciklus eljárásában meghatározott, az üzemmódhoz kapcsolódó súlyozó tényezõket azzal, hogy a ciklus minden egyes üzemmódja alatt a kipufogási tömegáramlással arányos mintát vesznek. Ez a mintavételi áramlás, a mintavételi idõ és/vagy a hígítási arány megfelelõ beállításával

92


}

valósítható meg úgy, hogy a 6.6. bekezdés szerinti feltételek a tényleges súlyozó tényezõkre vonatkozólag teljesülnek. Az üzemmódonkénti mintavételi idõ 0,01 súlyozó tényezõként legalább 4 másodperc legyen. A mintavételt minden üzemmódon belül a lehetõ legkésõbb hajtsák végre. A szilárd részecskék mintavételére ne kerüljön sor hamarabb, mint az üzemmód vége elõtti 5 másodperccel. 2.7.5.

Motor állapota A motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegõ hõmérsékletét és nyomását, a kipufogógáz hõmérsékletét és nyomását, a tüzelõanyag-áramot és a levegõ- vagy kipufogógázáramot, a feltöltõ levegõ hõmérsékletét, a tüzelõanyag hõmérsékletét és nedvességtartalmát jegyezzék fel minden üzemmód alatt, miközben a fordulatszámra és a terhelésre vonatkozó követelmények teljesülnek (lásd 2.72. bekezdést) a szilárd részecskék mintavétele során, de legalább is minden üzemállapot utolsó percében. Jegyezzenek fel minden olyan kiegészítõ adatot, amelyre a számításhoz szükség van (lásd a 4. és 5. bekezdéseket).

2.7.6.

NOx mérése az ellenõrzési tartományon belül Az ellenõrzési tartományon belül az NOx ellenõrzését közvetlenül a 13. üzemmód befejezését követõen hajtsák végre. Kondicionálják a motort három percig 13 üzemmód állapotában, mielõtt elkezdik a méréseket. Különbözõ pontokon végezzenek el három mérést az ellenõrzési tartományon belül, amelyek helyét a Mûszaki Szolgálat határozza meg. 1/ Mindegyik mérés két percig tartson. A mérési eljárás azonos a 13 üzemmódú ciklusban alkalmazott NOx méréssel, és a jelen Függelék 2.7.3., 2.7.5. és 4.1. bekezdései és a 4. Melléklet 4. függelékének 3. bekezdése szerint végezzék el. A számításokat a 4. bekezdés szerint végezzék el.

2.7.7.

Elemzõ készülékek ismételt ellenõrzése Az emisszió vizsgálatát követõen használják a nullázó gázt és a hitelesítõ gázt az ismételt ellenõrzéshez. Az ellenõrzés eredménye elfogadható, ha a vizsgálat elõtt és után a mért eredmények között az eltérés a hitelesítõ gáz értékénél 2 százaléknál kevesebb.

3.

ELR VIZSGÁLAT FUTTATÁSA

3.1.

Mérõberendezés felszerelése A fényelnyelés-mérõt és a mintavevõ szondákat – ilyenek alkalmazása esetén – a kipufogó hangtompítója után, vagy bármilyen utókezelõ készülék után kell felszerelni, a mûszer gyártó meghatározott általános telepítési eljárásának megfelelõen. Ezen felül tartsák be az ISO 11614 szabvány 10. bekezdésének követelményeit. Bármilyen, nulla és végkitérést ellenõrzõ vizsgálat elõtt a fényelnyelés-mérõt melegítsék fel és stabilizálják a mûszer gyártójának elõírásai alapján. Ha a mérõt öblítõ levegõ-rendszerrel szerelték fel a mérõoptika kormozódásának megakadályozásra, akkor ezt a rendszert is hozzák mûködésbe a gyártó elõírásai szerint.

1/

A vizsgálati pontok megválasztását véletlen módon végezzék, jóváhagyott statisztikai módszerek szerint.

93

3.2.


}

Fényelnyelés-mérõ ellenõrzése Nulla és végkitérés ellenõrzésekor a homályosság kijelzési üzemmódjában kell elvégezni, mert a homályosság-skála két tökéletesen meghatározható hitelesítési pontot kínál, nevezetesen a 0 százalék homályossághoz és a 100 százalék homályossághoz tartozó pontokat. Így – a homályosságot mérõ készülék gyártójának elõírása szerint – kiszámítják a fényelnyelési együtthatót a megmért homályosság és az LA értékre alapozva, amikor a mûszer visszatér a vizsgálathoz szükséges "k" kijelzési helyzetébe. Amikor a fényelnyelés-mérõ fénysugara nincs eltakarva, a kijelzést 0,0 ± 1,0 % homályosságra szabályozzák be. Megakadályozva, hogy a fény elérje az érzékelõt, a kijelzést 100 ± 1,0 % homályosságra állítsák be.

3.3.

Vizsgálati ciklus

3.3.1.

Motor kondicionálása Végezzék el a motor és a rendszer bemelegítését a legnagyobb teljesítménynél úgy, hogy a motor paraméterei a gyártó elõírásai szerint állandósuljanak. Az elõkondicionálás szakasz védje meg a tényleges mérési folyamatot a kipufogó rendszerben a korábbi vizsgálat során keletkezett lerakódások hatásától. Amikor a motor állapota állandósult, indítsák el a ciklust az elõkondicionáló szakasz után 20 ± 2 másodpercen belül. A gyártó kérésére a mérési ciklus elõtt még egy elõzetes kondicionálást lehet elvégezni.

3.3.2.

Vizsgálat-sorozat A vizsgálat a 3. Melléklet 1.1. bekezdésében meghatározott A (1. ciklus), B (2. ciklus) és C (3. ciklus) három motorfordulatszám mindegyikén elvégzett, három terhelési lépcsõbõl álló sorozat, amelyet a 4. ciklus követ az ellenõrzési területen belüli fordulatszámon és 10 és 100 százalék között olyan terhelésnél, amelyet a Mûszaki Szolgálat választ ki. 1/ A vizsgálat tárgyát képezõ motoron a következõ – a 3. ábrán bemutatott – folyamatot kövessék a teljesítménymérõ próbapad mûködtetésével. 3. Ábra ELR vizsgálat sorozata

94

a)

b)

c) d) e) f) g) h) i) 3.4.


}

A motort az A fordulatszámon 10 százalékos terheléssel üzemeltessék 20 ± 2 mp ideig. A meghatározott fordulatszámot ± 20 f/p. határok között kell tartani, míg a meghatározott nyomaték a vizsgálati fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomaték ± 2 százalék tûrés tartományában legyen. Az elõzõ szakasz végén a fordulatszámot szabályozó kart gyorsan állítsák a szívónyílás teljesen nyitott állapotába, és tartsák 10 ± 1 másodpercen át ebben a helyzetben. A teljesítménymérõ próbapad terhelését úgy állítsák be, hogy a motor fordulatszáma ± 150 f/p határokon belül legyen az elsõ 3 mp alatt, majd ± 20 f/p tûrésen belül a szakasz további részében. az a) és b) alatt leírt mûveleteket sorrendben kétszer ismételjék meg. A harmadik terhelési lépcsõ befejezését követõen állítsák be a motort a B fordulatszámra és 10 százalékos terhelésre 20 ± 2 másodpercen belül. Az a) és c) alatt leírt mûveleteket futtassák le a motort B fordulatszámon üzemeltetve. A harmadik terhelési lépcsõ befejezését követõen állítsák be a motort a C fordulatszámra és 10 százalékos terhelésre 20 ± 2 másodpercen belül. Az a) és c) pont mûveleteit futtassák le a motort C fordulatszámon üzemeltetve. A harmadik terhelési lépcsõt befejezését követõen a motort a kiválasztott fordulatszámra és bármilyen 10 százalék feletti terhelésre kell beszabályozni 20 ± 2 másodpercen belül. Az a) és c) pont mûveleteit futtassák le a motort a kiválasztott fordulatszámon üzemeltetve. Ciklus érvényessége A füstölés középértékének viszonylagos átlagos négyzetes eltérései minden vizsgálati fordulatszámon (a jelen Függelék 6.3.3. bekezdésének megfelelõen három egymást követõ terhelési lépcsõbõl mindegyik vizsgálati fordulatszámon kiszámított SVA, SVB, SVC) a középérték 15 százalékánál, vagy az 5.2. bekezdés 1. Táblázatában megadott határértékek 10 százalékánál kisebbek legyenek, bármelyik is a nagyobb. Ha a különbség nagyobb, akkor a vizsgálatsorozatot addig ismételjék, amíg három egymást követõ terhelési lépcsõ nem felel meg az érvényességi feltételeknek.

3.5.

Fényelnyelés-mérõ ismételt ellenõrzése

95


}

A vizsgálat után a fényelnyelés-mérõ nulla eltolódási értéke nem haladhatja meg az 5.2. bekezdés 1. Táblázatában megadott határérték ± 5 százalékát.

4.

KIPUFOGÓGÁZ ÁRAMLÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA

4.1.

Nyers kipufogógáz tömegáramának meghatározása A nyers kipufogásban levõ emissziók kiszámításához szükséges ismerni a kipufogógáz áramlását. Határozzák meg a kipufogógáz tömegáramának sebességét a 4.1.1. vagy 4.1.2. bekezdés szerint. A kipufogási áramlás meghatározásának pontossága a leolvasás ± 2,5 %-a vagy a motor legnagyobb értékének ± 1.5 %-a legyen, bármelyik a nagyobb. Egyenértékû módszereket (pl. amit a jelen Melléklet 2. függelékének 4.2. bekezdése ír le) használhatnak.

4.1.1.

Közvetlen mérési módszer A kipufogási áramlás közvetlen mérését olyan rendszerrel adhatják meg, mint (a) (b) (c)

nyomáskülönbség mérõ készülék, mint az áramlásmérõ fúvóka; ultrahangos áramlásmérõ örvénylõ áramlásmérõ.

Tegyenek intézkedéseket olyan mérési hibák elkerülésére, amelyek befolyásolhatják az emissziós értékek hibáit. Ilyen elõvigyázatosság a készülék óvatos elhelyezése a motor kipufogórendszerében a mûszer gyártójának utasításai szerint és a jó mérnöki gyakorlat. Különösen a készülék elhelyezése ne befolyásolja a motor teljesítményét és emisszióit. 4.1.2.

Levegõ és tüzelõanyag mérésének módszere Ez a légáram és a tüzelõanyag-áramlás mérését tartalmazza. Használják a levegõ és a tüzelõanyag áramlásmérõit úgy, hogy megfeleljenek a 4.1. bekezdés pontossági követelményeinek. A kipufogás gázáramlásának számítása a következõ:

q mew = q maw + q mj 4.2.

Hígított kipufogógáz tömegáramának meghatározása A teljes áramú hígító rendszert használó hígított kipufogásban levõ emisszió kiszámításához ismerni szükséges a hígított kipufogógáz áramlását. Mérjék a hígított kipufogás áramlási sebességét (qmedw) minden módban PDP-CVS, CFV-CVS vagy SSV-CVS rendszerrel a jelen Melléklet 2. Függelékének 4.1. bekezdésében megadott általános képlettel egyezõen. A pontosság a leolvasás ± 2 %-a legyen, vagy jobb, és határozzák meg a jelen Melléklet 5. Függelékének 2.4. bekezdésének rendelkezései szerint.

5.

GÁZÁLLAPOTÚ EMISSZIÓK SZÁMÍTÁSA

5.1.

Mérési adatok kiértékelése Gázállapotú emissziók kiértékeléséhez átlagoljanak minden egyes üzemmód utolsó 30 másodpercében leolvasott értékeket, és mindegyik üzemmódban határozzák meg a CH, a CO és NOx átlagos koncentrációit (conc) a leolvasott értékbõl és a megfelelõ hitelesítési adatokból. Eltérõ típusú adatrögzítés használható, ha ez egyenértékû adatokat biztosít.

96


}

Az NOx ellenõrzéshez a szabályozási tartományon belül a fenti követelményeket csak az NOx -re alkalmazzák. A kipufogógáz qmew áramlási tömegét vagy a hígított kipufogógáz qmdew, áramlási tömegét – ha választhatóan alkalmazzák – a jelen Melléklet 4. függelékének 2.3. bekezdése szerint határozzák meg. 4.2.

Száraz / nedves helyesbítés A megmért koncentrációt – ha a mérést nem nedves alapkörülmények között végezték – alakítsák át nedves állapotra a következõ képletekkel. Az átalakítást minden egyedi módra végezzék el.

c wet = k w × cdry Nyers kipufogógázra:

k w,r

q   1, 2442 × H a + 111,19 × w ALF × mf   q mad  × 1, 008 = 1 −  773, 4 + 1, 2442 × H + q mf × k × 1000  a f   q mad  

vagy

k w,r

q   1, 2442 × H a + 111,19 × w ALF × mf   q mad  = 1 − q  773, 4 + 1, 2442 × H + mf × k × 1000  a f   q mad  

 pr  1 −   pb 

vagy

  1 k w,a =  − k w1  × 1.008  1 + α × 0.005 × (cCO2 + cCO )  ahol kf = 0.055594 × wALF + 0.0080021 × wDEL + 0.0070046 × wEPS és k w1 =

ahol: Ha wALF qmf,i qmad,I pr pb wDEL wEPS α cCO2 cCO

= = = = = = = = = = =

1.608 × H a 1,000 + (1.608 × Ha )

beömlõ levegõ nedvessége, g víz per kg száraz levegõ tüzelõanyag hidrogén-tartalma per tömeg pillanatnyi tüzelõanyag-tömeg áramlási sebessége, kg/s pillanatnyi száraz beömlõ levegõtömeg áramlási sebessége, kg/s vízgõz nyomása hûtõfürdõ után, kPa összes légköri nyomás, kPa tüzelõanyag nitrogéntartalma, tömeg % tüzelõanyag oxigéntartalma, tömeg % tüzelõanyag hidrogén molekula viszonya száraz CO2 koncentráció, % száraz CO koncentráció, %

97


}

Hígított kipufogógáznál:

 α × c Wco2 %  K we1 =  1 −  − K w1 200   vagy

K We2

  (1 − K ) W1 = α × c dco2 %  1+ 200 

     

Hígító levegõnél:

K Wd = 1 − K W 1

 1   1  1, 608 ×  Hd ×  1 −  + H a ×  1 −    D  D   K W1 =    1  1   1000 + 1, 608 ×  H d × 1 −  + H a × 1 −     D  D     Beömlõ levegõnél:

K W2 ahol: Ha = Hd =

K Wa = 1 − K W2 1, 608 × H a = 1000 + (1, 608 × H a )

beömlõ levegõ nedvessége, g víz per kg száraz levegõ hígító levegõ nedvessége, g víz per kg száraz levegõ

és a relatív páratartalom, harmatpont, gõznyomás mérésébõl származtatható vagy általánosan elfogadott képletet használva a száraz/nedves bura-mérésbõl. 5.3.

Páratartalom és hõmérséklet NOx helyesbítése Az NOx koncentrációt – minthogy az NOx emisszió függ a környezeti levegõ állapotától – helyesbítsék a környezeti levegõ hõfokára és nedvességére a következõ képlettel. A tényezõ 0 és 25 g/kg nedves levegõ tartományában érvényes. (a)

kompresszió-gyújtású motorok: k h,D =

ahol: Ta = Ha =

1

1 − 0, 0182 × ( H a − 10, 71) + 0, 0045 × ( Ta − 298)

beszívott levegõ hõfoka K beszívott levegõ relatív nedvességtartalma, g víz per kg száraz levegõ

ahol: Ha a relatív páratartalom, harmatpont, gõznyomás mérésébõl származtatható vagy általánosan elfogadott képletet használva a száraz/nedves bura-mérésbõl. (b)

szikragyújtású motoroknál

98


}

kh.G = 0.6272 + 44.030 x 10-3 x Ha – 0.862 x 10-3 x Ha• ahol: Ha a relatív páratartalom, harmatpont, gõznyomás mérésébõl származtatható vagy általánosan elfogadott képletet használva a száraz/nedves bura-mérésbõl. 5.4.

Emisszió tömegáramlásának számítása Az emisszió tömegáramlásának sebességét (g/ó) a következõk szerint számítsák ki minden egyes üzemmódra. NOx kiszámításánál a kh,D, vagy kh,G, nedvességhelyesbítõ tényezõket használják az 5.3. bekezdés szerint. Alakítsák át a megmért koncentrációt nedves bázisra az 5.2. bekezdés szerint, ha még nem mérték meg nedves bázison. A 6. táblázat megadja ugas értékeit az ideális gáz tulajdonságain alapuló kiválasztott összetevõkhöz, és ezen Elõírás megfelelõ tüzelõanyagaihoz. (a)

nyers kipufogógáznál mgas = ugas × cgas × qmew

ahol: ugas cgas qmew (b)

= = =

viszony a kipufogási összetevõ sûrûsége és a kipufogógáz sûrûsége között a vonatkozó összetevõ koncentrációja a nyers kipufogógázban, ppm, Kipufogó tömeg áramlási sebessége, kg/h

hígított gáznál mgas = u gas × cgas,c × q mdrw

ahol: ugas cgas,c

= =

qmdew

=

viszony a kipufogási összetevõ sûrûsége és a levegõ sûrûsége között vonatkozó összetevõ helyesbített háttér-koncentrációja a hígított kipufogógázban, ppm hígított kipufogógáz-tömeg áramlási sebessége, kg/ó

ahol:

 1 cgas,c = c − cd × 1 −   D Számítsák ki D hígítási tényezõt a jelen Melléklet 2. függelékének 5.4.1. bekezdése szerint. 5.5.

Fajlagos emisszió kiszámítása Számítsák ki az emissziót (g/kWó) minden egyedi összetevõre a következõ módon: i=x

G gas =

(

∑ mgas × WFl

i =1 i=x

)

∑ p(n i ) × WFl

i =1

ahol: mgas egy gáz tömege Pn az 1. Melléklet 8.2. bekezdése szerint meghatározott nettó teljesítmény. A fenti számításban alkalmazott súlyozó tényezõ a 2.7.1. bekezdés szerint van.

99


}

6. Táblázat ugas értékei a nyers és hígított kipufogógázban különbözõ kipufogási összetevõkre Tüzelõanyag

NOx CO THC / NMHC CO2 CH4 Sûrûség Nyers kipufogás 0.001587 0.000966 0.000479 0.001518 0.000553 1,2943 Diesel Hígított kipufogás 0.001588 0.000967 0.000480 0.001519 0.000553 1,2930 Nyers kipufogás 0.001609 0.000980 0.000805 0.001539 0.000561 1,2757 Etanol Hígított kipufogás 0.001588 0.000967 0.000795 0.001519 0.000553 1,2930 Nyers kipufogás 0.001622 0.000987 0.000523 0.001552 0.000565 1,2661 CNG Hígított kipufogás 0.001588 0.000967 0.000584 0.001519 0.000553 1,2930 Nyers kipufogás 0.001603 0.000976 0.000511 0.001533 0.000559 1,2805 Propán Hígított kipufogás 0.001588 0.000967 0.000507 0.001519 0.000553 1,293,0 Nyers kipufogás 0.001600 0.000974 0.000505 0.001530 0.000558 1,2832 Bután Hígított kipufogás 0.001588 0.000967 0.000501 0.001519 0.000553 1,2930 Jegyzet: nyers kipufogógáz u értékei az ideális gáz tulajdonságain alapulnak: λ = 2. száraz levegõ, 273 K, 101,3 kPa hígított kipufogógáz u értékei az ideális gáz tulajdonságain és a levegõ sûrûségén alapulnak. CNG u értékei C = 66 – %; H = 22 – 25 %; N = 0 – 12 % tömegösszetétel 0,2 százalékán belül pontosak. CH-nál u értékei megfelelnek CNG értékeinél CH2.93 értékeinek (összes CH használja CH4 értékét)

5.6.

Ellenõrzõ értékek kiszámítása A 2.7.6. bekezdés szerint kiválasztott három ellenõrzõ pontnál mérjék meg az NOx emissziót és számítsák ki az 5.6.1. bekezdés szerint, és interpolálással is határozzák meg azt a vizsgálati ciklus módjaihoz legközelebb esõ ellenõrzõ pontokból az 5.6.2. bekezdés szerint. Hasonlítsák össze ekkor a megmért értékeket az 5.6.3. bekezdés szerint interpolált értékekkel.

5.6.1.

Fajlagos emissziók kiszámítása Minden ellenõrzõ pontnál számítsák ki az NOx emissziót a következõk szerint:

m NOxZ = 0,001587 × C NOxZ × K hD × q new

NO x = 5.6.2

m NOx,z P ( nz )

Emissziós érték meghatározása a vizsgálati ciklusból interpolálják mindegyik szabályozási ponton az NOx emissziót a vizsgálati ciklus négy legközelebbi üzemmódjából úgy, hogy az foglalja magába a kiválasztott Z szabályozási pontot, amint azt a 4. ábra mutatja. Ezekre az üzemmódokra (R, S, T, U) alkalmazzák a következõ meghatározásokat: R fordulatszám = T fordulatszám = nRT S fordulatszám = U fordulatszám = nSU R terhelés-százalék = S terhelési százalék T terhelés százalék = U terhelési százalék A kiválasztott Z ellenõrzési pont NOx emisszióját a következõk szerint határozzák meg: E Z = E RS + (E TU − E RS ) ⋅ (M Z − M RS )/ (M TU − M RS )

és

100


}

E TU = E T + (E U − E T ) ∗ (n z − n RT ) / (n SU − n RT ) E RS = E R + (E S − E R ) ∗ (n z − n RT ) / (n SU − n RT ) M TU = M T + (M U − M T ) ∗ (n Z − n RT ) / (n SU − n RT ) M RS = M R + (M S − M R ) ∗ (n Z − n RT ) / (n SU − n RT ) ahol: ER, EZ, ET, EU

=

MR, MS, MT, MU

=

a szomszédos üzemmódok fajlagos NOx emissziója a 4.6.1. bekezdés szerint számítva a szomszédos üzemmódok motor-nyomatéka

4. ábra: Az NOx ellenõrzési pont interpolációja

5.6.3.

NOx emissziós értékek összehasonlítása A Z ellenõrzési ponthoz (NOx,z) tartozó mért NOx kibocsátást összehasonlítják az interpolált (Ez) értékekkel a következõk szerint:

NO x = 100 ∗ (NO x ,z − E z ) E z

6.

SZILÁRD RÉSZECSKE EMISSZIÓJÁNAK SZÁMÍTÁSA

6.1.

Adatok kiértékelése A szilárd részecskék kiértékeléséhez minden egyes üzemmódban rögzítsék a szûrõkön áthaladó teljes mintatömeget (msep). A szûrõket vigyék vissza a súlymérõ kamrába és legalább egy órán át, de nem tovább, mint 8 órán át kondicionálják azokat, majd mérjék meg. A szûrõk bruttó tömegét jegyezzék fel és a tárasúlyt (lásd 2.1. bekezdést) vonják le. A szilárd részecske (mf, d) tömege a elsõ és a kilépési oldal szûrõin összegyûjtött részecskék tömegének összege. Ha a háttérhelyesbítést alkalmaznak, akkor a hígító levegõszûrõkön áthaladó (md) tömegét és a részecske (md) tömegét jegyezzék fel. Ha több mint egy mérést végeztek, akkor az mf,d/md hányadost számítsák ki minden egyes mérésre, és az értéket átlagolják.

101

6.2.


}

Részleges átáramlású hígító rendszer Határozzák meg a következõ lépésekben a részecske emisszió végsõ vizsgálati eredményeit. A hígítási arány különbözõ típusú szabályozását használhatják, ezért a qmedf meghatározására eltérõ számítási módszerek alkalmazhatók. Mindegyik számítási módszer a mintavételi periódus egyes üzemmódjainak átlagértékein alapuljon.

6.2.1.

Izokinetikus rendszer

q medf = q mew × rd rd =

q medw + ( q mew × ra ) q mew × ra

ahol r az izokinetikus szonda és a kipufogócsõ keresztmetszetének az aránya:

r= 6.2.2.

Ap Ar

CO2 vagy NOx koncentrációs mérésen alapuló rendszer

q medf = q mew ∗ rd

c wE − c wA c wD − c wA

qi = ahol: concE concD concA

= = =

a nyomgáz nedves koncentrációja a nyers kipufogógázban, a nyomgáz nedves koncentrációja a hígított kipufogógázban, a nyomgáz nedves koncentrációja a hígító levegõben,

Alakítsák át a száraz alapon mért koncentrációkat nedves alapúra a jelen függelék 5.2. bekezdése szerint. 6.2.3.

CO2 mérésen és a szén-egyensúly módszerén 1/ alapuló rendszer

q medf = ahol: CO2D CO2A

= =

206,5 ∗ g mf c(CO2 )D − c(CO2 )A

a hígított kipufogógáz CO2 koncentrációja a hígító levegõ CO2 koncentrációja

(a koncentrációk térfogatszázalékban, nedves alapon) Ez az egyenlet a szén-egyensúly feltételezésén alapul (a motorba betáplált szénatomok, mint CO2 kerülnek ki a szabadba) és a következõ lépésekben határozzák meg:

q medf = q mew × rd

rd =

1/

206,5 ∗ g mf

(

q mew × c(CO2 )D − c(CO2 )A

)

Az érték csak az Elõírásban meghatározott vonatkoztatási tüzelõanyagra érvényes.

102

6.2.4.


}

Rendszerek áramlásméréssel:

q medf = q mev × rd

rd = 6.3.

q mdew q mdew − q mdw

Teljes átáramlású hígító rendszer Minden számítást alapítsanak egyedi módok átlagértékeire a mintavételi periódus alatt. Határozzák meg a hígított qmdew kipufogógáz a jelen Melléklet 2. függelékének 4.1. bekezdése szerint. Számítsák ki a teljes msep minta tömeget jelen Melléklet 2. függelékének 6.2.1. bekezdése szerint.

6.4.

Részecske tömegáramlásának kiszámítása A részecske tömegáramát a következõk szerint kell kiszámítani. Ha teljes áramlású hígító rendszert használnak, a 6.2. bekezdés szerint a qmedf értékét helyettesítsék qmdew értékkel, amint a 6.3. bekezdés meghatározza.

PTmass =

mf q medfi ∗ Msep 1000

ahol i=n

q medf = ∑ q medfi × Wfi i =1

i=n

msep = ∑ msepi i =1

i = 1, 2, …. n A szilárd részecske-tömeg árama háttér-érték lehet a következõk szerint helyesbítve:

 m i=n  m   q 1  PTmass =  f −  f ,d × ∑  1 −  × Wfi   × medf  msep  md i =1  Di    1000 ahol D értékét a jelen Melléklet 2. függelékének 5.4.1. bekezdése szerint számítsák ki. 6.5.

Fajlagos emisszió kiszámítása Számítsák ki a részecske-emissziót a következõ módon:

PT = 6.6.

PTmass ∑ P(n )i ∗ WFi

Tényleges súlyozó tényezõ Számítsák ki a Wfei tényleges súlyozó tényezõt minden egyes üzemmódra a következõ módon:

Wfei =

msepi × q medf msep × q medf

103


}

A valóságos súlyozó tényezõk értékei e függelék 2.7.1. bekezdésben felsorolt súlyozó tényezõkhöz képest ± 0,003 (0,005 üresjáratban) tûréshatáron belül legyenek. 7.

FÜSTÖLÉS ÉRTÉKEINEK SZÁMÍTÁSA

7.1.

Bessel algoritmus A leolvasott és a 6.3.1. bekezdés szerint átalakított pillanatnyi füstértékekbõl az egy másodperces átlagértékek kiszámításához a Bessel algoritmust használják. Az algoritmus alul áteresztõ másodrendû szûrõt utánoz, és alkalmazása az együtthatók meghatározásához fokozatos közelítésû (iterációs) számítást igényel. Ezek az együtthatók a fényelnyelést mérõ rendszer (opaciméter) válaszidejének és a mintavétel becslésének a függvénye. Így a 6.1.1. bekezdés elõírásait ismételjék meg, valahányszor a rendszer válaszideje és/vagy a mintavétel becslése megváltozik.

7.1.1.

Szûrõ válaszidejének számítása és a Bessel állandók A szükséges Bessel válaszidõ (tF) a fényelnyelést mérõ rendszer fizikai és elektromos válaszidejének a függvénye, amint azt a 4. Melléklet 4. függeléke meghatározza, és a következõ egyenletbõl számítható:

(

t f = 1 − t 2p + t 2e ahol:

)

tp = fizikai válaszidõ, sec te = elektromos válaszidõ, sec

A szûrõ fc lezárási frekvenciájának becslésére szolgáló számítás a 0 és 1 között ≤ 0,01 sec lépcsõkben bevitt jeleken alapul (lásd 6. Melléklet). A válaszidõt úgy határozzák meg, mint az idõt, amely a között a két idõpont között eltelik, amikor a Bessel output eléri a 10 százalékot (t10) és amikor eléri ennek a lépcsõs függvénynek a 90 százalékát (t90). Ezt úgy érjék el, hogy fokozatosan közelítik a fc –t addig, amíg t90 – t10 ≈ tF. fc elsõ közelítését a következõ képlet adja:

fc = π

(10 × t F )

Az E és K Bessel állandókat a következõ egyenlettel kell kiszámítani:

E=

1 1 + Ω× 3D + D × Ω 2

(

)

K = 2 × E × D × Ω2 − 1 −1 ahol:

7.1.2.

D = 0,618034 ∆t = 1/mintavételek között eltelt idõ Ω = 1/[tan(n × ∆t × fc)]

A Bessel algoritmus számítása E és K értékeit használva az Si input lépcsõre az 1 másodperces Bessel átlagolt válaszidõ a következõk szerint számítható:

104


}

Yi = Yi−1 + E ∗ (Si + 2 ∗ Si−1 + Si−2 − 4 ∗ Yi−2 ) + K ∗ (Yi−2 − Yi−2 ) ahol

Si−2 = Si−1 = 0 Si = 1 Yi−2 = Yi−1 = 0

A t10 és t90 idõket interpolálni kell. Az idõkülönbség a t10 és t90 idõk között határozza meg a tr idõt a fc ilyen értékére. Ha a válaszidõ nem eléggé közelíti meg a megkívánt válaszidõt, az iterációt addig kell folytatni, amíg a tényleges válaszidõ a kívánt válaszidõ 1 százalékán belül van a következõk szerint:

(t 90 − t10 ) − t f 7.2.

≤ 0,01 ∗ t f

Adatok kiértékelése A füstölés mérési értékeit legalább 20 Hz frekvenciával mintavételezzék.

7.3.

Füstölés meghatározása

7.3.1.

Mivel minden fényelnyelés-mérõ alapvetõ mérési egysége a fényáteresztõ képesség, alakítsák át a füstölési értékeket áteresztõképességbõl (τ) fényelnyelési együtthatóvá (k) a következõk szerint:

k= és

1 N   × ln  1 −  LA  100 

N = 100 − τ

ahol: k = a fényelnyelési együttható (m-1), LA = a tényleges optikai útvonal hossza, amint azt a mûszer gyártója megadta, (m), N = homályosság, (%), τ = áteresztõképesség (%). Az átalakítást azelõtt hajtsák végre, mielõtt bármilyen további adatfeldolgozásra sor kerülne. 7.3.2.

Bessel átlagolású füst számítása A megfelelõ fc lezárási frekvencia olyan érték, amely a szûrõ kívánt tF válaszidejét szolgáltatja. Ha egyszer ezt a frekvenciát már meghatározták a 6.1.1. bekezdés iterációs eljárásával, számítsák ki a Bessel algoritmus megfelelõ E és K állandóit. Ekkor alkalmazzák a Bessel algoritmust a pillanatnyi füstértékre (k -érték), amint azt a 6.1.2. bekezdés leírja:

Yi = Yi−1 + E ∗ (Si + 2 ∗ Si−1 + Si−2 − 4 ∗ Yi−2 ) + K ∗ (Yi−2 − Yi−2 ) A Bessel algoritmus rekurzív jellegû. Így Si-1 és Si-2 kezdeti bemeneti értékeire és Yi-1 és Yi-2 kezdeti kimeneti értékekre van szükség az algoritmus elindításához. Ezeket 0 értéknek lehet feltételezni. Az A, B és C fordulatszámok minden terhelési lépcsõjéhez válasszák ki az egy másodperces Ymax maximális értéket minden egyes Yi füstnyom érték közül. 7.3.3.

Végeredmény

105


}

Mindegyik ciklusból (vizsgálati fordulatszám) a füstölés középértékét (SV) a következõk szerint számítsák ki: A fordulatszámon végzett vizsgálathoz: B fordulatszámon végzett vizsgálathoz: C fordulatszámon végzett vizsgálathoz: ahol: Ymax,1, Ymax,2, Ymax,3 =

( ) SVB = (Ymax1, B + Ymax2, B + Ymax3,B ) 3 SVC = (Ymax1,C + Ymax2,C + Ymax3,C ) 3

SVA = Ymax1, A + Ymax2, A + Ymax3,A 3

legnagyobb egy mp átlagolt Bessel füstérték mind a három terhelési lépcsõben.

Számítsák ki a végsõ értéket a következõk szerint:

SV = (0,43 ∗ SVA ) + (0,56 ∗ SVB ) + (0,01 ∗ SVC ) 2. Függelék ETC VIZSGÁLATI CIKLUS 1.

MOTOR FELTÉRKÉPEZÉSÉNEK ELJÁRÁS

1.1.

Vizsgálatra kerülõ sebességtartomány meghatározása Az ETC megvalósításához a vizsgáló helyen térképezzék fel a motort a fordulatszám – nyomatéki görbe meghatározásához a vizsgálati ciklus elõtt. A minimális és maximális feltérképezési fordulatszámot a következõk szerint határozzák meg: Legkisebb feltérképezett fordulatszám: alapjárati fordulatszámszám, Legnagyobb feltérképezett fordulatszám: nhi * 1,02 vagy az a fordulatszám, ahol a teljes terhelés nyomatéka nulla értékre esik, közülük a kisebb

1.2.

Motor teljesítmény-jellemzõinek feltérképezése A motort legnagyobb teljesítményén melegítsék azért, hogy állandósuljanak a gyártó által elõírt és a jó mérnöki gyakorlat szerinti paraméterek. Amikor a motor állapota állandósult, a motor bemérését a következõk szerint végezzék el: (a) járassák a motort terheletlen állapotban, üresjáratban. (b) a befecskendezõ szivattyú teljes töltésadagolásával járassák a motort legkisebb bemérési fordulatszámán. (c)

1.3.

a motor fordulatszámát másodpercenként 8 ± 1 min•1 fordulatszámmal növeljék a legkisebb fordulatszámról a legnagyobb fordulatszámig. A fordulatszám és a nyomaték összetartozó értékeit jegyezzék fel legalább másodpercenként egy pontos mintavételi gyakorisággal.

Feltérképezési görbe elõállítása A jelen függelék 1.2. bekezdésnek megfelelõen felvett összes adat-pontot lineáris interpolációt végezve kössék össze. Az eredményként létrejött nyomatékgörbe a feltérképezési görbe és használják fel ezt az átalakításhoz e függelék 2. bekezdésében leírt vizsgálati ciklus tényleges nyomaték-értékévé.

106

1.4.


}

Más feltérképezési eljárás Ha a gyártó szerint a fenti bemérési eljárás nem biztonságos, vagy nem megfelelõen jellemzi az adott motort, eltérõ bemérési módszert használhatnak. Az ilyen eltérõ módszerek elégítsék ki a bemérési eljárás célját, amely meghatározza a motor nyomatékát a vizsgálati ciklus minden motor-fordulatszámánál. Az eltérést – biztonsági szempontok vagy jellemzõ eredmények biztosítása miatt – a jelen bekezdés bemérési technikájától a Mûszaki Szolgálat használatuk alkalmasságának bizonyítása során hagyja jóvá. Soha nem szabad azonban folyamatosan csökkenõ motor-fordulatszámot alkalmazni regulátoros vagy turbófeltöltõs motoroknál.

1.5.

Megismételt vizsgálatok A motort nem szükséges minden vizsgálati ciklus elõtt feltérképezni. A vizsgálati ciklus elõtt akkor térképezzék fel a motort ismét, ha: − −

2.

ésszerûtlenül hosszú idõ telt el az utolsó bemérés óta a mérnöki megítélés szerint, vagy fizikai változtatást vagy ismételt beszabályozást végeztek, ami befolyásolhatja a motor teljesítményét.

VONATKOZTATÁSI ALAPUL SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATI CIKLUS ELÕÁLLÍTÁSA A folyamatosan változtatott fordulatszámmal és terhelõnyomatékkal jellemzett – tranziens – vizsgálati ciklust a jelen melléklet 3. függeléke írja le. Alakítsák a nyomaték és a fordulatszám normalizált értékeit – a vonatkoztatási ciklus létrehozására – tényleges értékekké a következõk szerint.

2.1.

Aktuális fordulatszám A fordulatszám ne legyen normalizált a következõ egyenletet használva:

aktuális ford. szám =

ford. szám % ( vonatkoztatási ford. − alapjárati ford.) + alapjárati ford. szám 100

Az nref vonatkoztatási fordulatszám a 3. Függelék motor-teljesítménymérõ próbapadot vezérlõ programjában szereplõ 100 százalékos fordulatszám-értéknek felel meg. Ez a következõk szerint határozható meg (lásd a 2. bekezdés 1. ábráját):

n ref = n lo + 95% ∗ (n hi − n lo ) ahol nhi és nlo értékeket vagy a 2. bekezdés szerint vagy e. Melléklet 1. függelékének 1.1. bekezdése szerint határozzák meg. 2.2.

Aktuális nyomaték Normalizálják a nyomatékot a fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomatékra. A vonatkoztatási ciklus nyomaték-értékei ne legyenek normalizáltak, e függelék 1.3. bekezdése szerint meghatározott feltérképezési görbét használják a következõk szerint:

107


}

nyomaték % ∗ max. nyomaték 100 e függelék 2.1. bekezdésében meghatározott tényleges fordulatszámokhoz. effektív nyomaték =

Határozzák meg a meghajtott motor negatív nyomatéki értékeit("m") – a vonatkoztatási ciklus elõállításához – nem normalizált értékekként a következõ módszerek valamelyikével: (a) a fordulatszámhoz rendelt pozitív nyomaték negatív 40 százaléka, (b) a meghajtott motor – minimális bemérési fordulatszámról maximális fordulatszámra – felgyorsításához szükséges negatív nyomaték meghatározása, (c) az alapjáraton és a vonatkoztatási fordulatszámon meghajtott motor forgatásához szükséges negatív nyomaték meghatározása és lineáris interpoláció e két érték között. 2.3.

Nem normalizált eljárás példája Példaként a következõ vizsgálati pont legyen nem normalizált: fordulatszám százaléka = 43 nyomaték százaléka = 82 Adottak a következõ értékek: Vonatkoztatási fordulatszám = 2200 f/p alapjárati fordulatszám = 600 f/p ebbõl adódik, hogy

tényleges fordulatszám =

43 ∗ ( 2200 − 600 )

tényleges nyomaték =

100

+ 600 = 1288 min -1

82 ∗ 700 = 574 Nm 100

ahol megállapították a feltérképezési görbébõl a 1288 min•1 értéket, ott a maximális nyomaték 700 Nm. 3.

EMISSZIÓK VIZSGÁLATI FUTTATÁSA A gyártó kérésére a mérés elõtt elõzetes vizsgálatot végezhetnek a motor és a kipufogó rendszer kondicionálásához. Járassák be az NG és LPG tüzelõanyaggal mûködõ motorokat az ETC vizsgálat szerint. A motort legalább két ETC cikluson át járassák addig, amíg az egy ETC ciklus alatt mért CO emisszió nem haladja meg 10 százalékkal az elõzõ ETC ciklus alatt mért CO kibocsátást.

3.1.

Mintavevõ szûrõk elõkészítése (ha alkalmazzák) Legalább egy órával a vizsgálat elõtt helyezzenek minden szûrõpárt zárt, de nem szigetelt Petri csészébe és azt súlymérõ kamrába. A stabilizációs periódus végén mindegyik szûrõt mérjék meg, és a tárasúlyt jegyezzék fel. A szûrõpárt ezután lezárt Petri csészében vagy szigetelt szûrõtartóban tárolják a vizsgálatig. Ha a szûrõpárt nem használják fel nyolc órán belül a mérõkamrából történt eltávolítása után, azt használat elõtt ismét kondicionálják és mérjék meg.

3.2.

Mérõberendezés felszerelése Szereljék fel a mûszereket és a mintavevõ szondát megfelelõen. Csatlakoztassák a kipufogócsõ végét a teljes áramú hígító rendszerhez.

108


}

3.3.

Hígító rendszer és a motor beindítása Indítsák be a hígító rendszert és a motort, és addig melegítsék, amíg a hõmérséklet és nyomás nem állandósul a legnagyobb teljesítményen a gyártó ajánlása és a jó mérnöki gyakorlat szerint.

3.4.

Részecske mintavevõ rendszer elindítása (csak diesel motor) A részecske mintavevõ rendszert indítsák be, és mûködtessék megkerülõ körön. A hígító levegõ részecske-háttérszintjét a részecske-szûrõkön történõ áteresztéssel határozhatják meg. Ha megszûrt hígító levegõt használnak, egy mérést végezhetnek a vizsgálat elõtt vagy után. Ha a hígító levegõt nem szûrik, mérjenek a ciklus elején és végén, és az értékeket átlagolják. Indítsák el a hígító rendszert és a motort és melegítsék be addig, amíg minden hõfok és nyomás ne állandósul a gyártó ajánlása és a jó mérnöki gyakorlat szerint. Periódusos regenerálásos utókezelõ esetén, ne legyen regenerálás a motor bemelegítése alatt

3.5.

Hígító rendszer beállítása A kipufogógáz teljes áramának hígítását úgy állítsák be, hogy megakadályozzák víz lecsapódását a rendszerben, és a legfeljebb 325 K (52 °C) vagy kisebb (lásd a 7. függelék 2.3.1. bekezdését, DT) szûrõfelületi hõmérsékletet érjenek el.

3.6.

Elemzõ ellenõrzése Az emisszió elemzõ mûszerét nullázzák, és hitelesítsék a mûszerskálát. Ha mintavevõ zsákot használnak, azt ürítsék ki.

3.7.

Motor beindítása A stabilizált állapotú motort a gyártó kezelési utasításában ajánlott indítási eljárással indítsák be, indítómotort vagy a teljesítménymérõ próbapadot használva. Választhatóan, a vizsgálati ciklus elindítható a motor leállítása nélkül közvetlenül az elõkondicionálás után is, ha a motor már elérte az alapjáratot.

3.8. 3.8.1.

Vizsgálati ciklus Vizsgálatsorozat egymásutánja Akkor indítsák be a vizsgálatsorozatot, amikor a motor elérte az alapjárati fordulatszámot. A vizsgálatot úgy végezzék, ahogyan azt e függelék 2. bekezdésében azt meghatározták. A motor fordulatszámának és nyomatékának beszabályozására vonatkozó utasítást 5 Hz vagy nagyobb (10 Hz az ajánlott) gyakorisággal adjanak. A fordulatszámra és nyomatékra vonatkozó visszajelzést minden másodpercben legalább egyszer jegyezzék fel a vizsgálati ciklus alatt, és a jeleket elektronikusan szûrjék.

3.8.2. 3.8.2.1.

Gáznemû emissziók mérése Teljes áramlású hígító rendszer A motor vagy a vizsgálatsorozat elindításakor – ha a motort közvetlenül az elõkondicionálás után indítják el – egyidejûleg indítsák el a mérõberendezést is: (a) elindítani a hígító levegõ gyûjtését vagy elemzését, (b) elindítani a hígított kipufogógáz gyûjtését vagy elemzését, (c) elindítani a hígított kipufogógáz (CVS) mennyiség, hõmérséklet és nyomás mérését, (d) elindítani a teljesítménymérõ próbapad fordulatszámára és nyomatékára vonatkozó visszajelzett adatok feljegyzését.

109


}

A CH és NOx koncentrációt folyamatosan mérjék a hígító alagútban 2 Hz mintavételi gyakorisággal. Határozzák meg az átlagos koncentrációkat az elemzõ készülék vizsgálati ciklus alatti jeleinek integrálásával. A rendszer válaszideje ne legyen 20 másodpercnél hosszabb, és ha szükséges, a CVS áramláslüktetésével és a mintavételi idõ / vizsgálati ciklus eltéréseivel legyen összhangban. A CO, CO2, nem metán szénhidrogének és CH4 koncentrációt integrálással vagy a mintavételi zsákokban a vizsgálati ciklus alatt összegyûjtött minta koncentrációjának elemzésével határozzák meg. A hígító levegõben fellelhetõ gázszennyezõk koncentrációját is integrálással vagy a háttérzsákba való összegyûjtéssel határozzák meg. Minden más értéket másodpercenként legkevesebb egy méréssel (1 Hz) jegyezzenek fel. 3.8.2.2

Nyers kipufogás mérése A motor vagy a vizsgálatsorozat indításánál, ha közvetlenül az elõkondicionálásból indítják a ciklust, ugyanakkor indítsák el a mérõberendezést is: (a) (b) (c)

induljon a nyers kipufogógáz koncentrációjának elemzése; induljon a kipufogógáz vagy szívólevegõ és tüzelõanyag áramlási sebességének mérése; induljon a próbapad fordulatszám- és nyomaték-visszatáplált adatainak írása.

Jegyezzék fel és tárolják a gáznemû emissziókat, az emissziók koncentrációit (CH, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramlási sebességét számítógépen, legalább 2 Hz érékkel. A rendszer válaszideje ne legyen nagyobb, mint 10 mp. Minden más adatot legalább 1 Hz mintavételi sebességgel jegyezzenek fel. Analóg elemzõknél jegyezzék fel a válaszidõt és online vagy offline alkalmazhatják a hitelesítési adatokat az adatértékelés során. A gáznemû összetevõk tömege-emissziójának kiszámításánál a feljegyzett koncentrációk nyomai és a kipufogógáz tömegáramlási sebességének nyomai legyenek a jelen Elõírás 2. bekezdésében meghatározott átalakulási idõvel összhangba hozott idõ. Így minden gázemisszió elemzõjének és a kipufogógáz tömegáramlási rendszerének a válaszidejét a jelen Melléklet 5. függelékének 4.2.1. és 1.5. bekezdései szerint határozzák meg és jegyzik fel. 3.8.3.

Részecske mintavétel (ha alkalmazzák)

3.8.3.1.

Teljes áramlású hígító rendszer A motor vagy a vizsgálatsorozat indításánál, ha közvetlenül az elõkondicionálásból indítják a ciklust, kapcsolják át a részecske mintavevõ rendszert a megkerülõ állapotból részecske gyûjtõ állapotba. Ha nem használnak áramlás-kiegyenlítést, a mintavevõ szivattyú(k)at úgy állítsák be, hogy ne változzon az áramlási sebesség a részecske mintavevõ szondán vagy a továbbító csövön keresztül ± 5 százaléknál nagyobb mértékben. Ha az áramlás kiegyenlítését (pl. a mintaáramlás arányos szabályozása) alkalmaznak, bizonyítsák, hogy a fõ mintaáram nem változik a részecske-mintaáramlásához képest ± 5 százaléknál nagyobb mértékben a beállított értékéhez képest (kivéve a mintavétel elsõ 10 másodpercét). Kettõs hígításnál a mintaáramlás a nettó különbség a mintavevõ szûrõkön átmenõ áramlás és a másodlagos hígító levegõáramlás között. Az átlagos hõmérsékletet és nyomást a gázmérõ(k) vagy áramlásmérõ mûszer bemeneténél kell feljegyezni. Ha a beállított áramlás nem tartható fenn a teljes vizsgálati ciklus alatt (± 5 % határok között) a szûrõ nagy részecske-terhelése miatt, akkor a vizsgálatokat érvénytelennek

110


}

kell tekinteni. A vizsgálatokat futtassák újra kisebb átáramlással és/vagy nagyobb átmérõjû szûrõvel. 3.8.3.2.

Részleges áramlású hígító rendszer A motor vagy a vizsgálatsorozat indításánál, ha közvetlenül az elõkondicionálásból indítják a ciklust, kapcsolják át a részecske mintavevõ rendszert a megkerülõ állapotból részecske gyûjtõ állapotba. A részleges áramlású hígító rendszerhez gyors válaszidejû rendszer szükséges. Határozzák meg a rendszernél az átalakulási idõt a jelen Melléklet 5. függelékének 3.3. bekezdésében megállapított eljárással. Ha a kipufogási áramlás mérésének (lásd e függelék 4.2.1. bekezdését) és a részleges áramlású hígító rendszernek az egyesített átalakulási ideje ƒ 0,3 sec, használhatnak online vezérlést. Ha az átalakulási idõ meghaladja a 0,3 másodpercet, használják az elõre felvett vizsgálati meneten alapuló "elõre tekintõ" vezérlést. Ebben az esetben az idõ felépülési ideje ≤ 1 sec legyen és az egyesítés késedelmi ideje ≤ 10 másodperc. A rendszer teljes válaszidejét úgy tervezzék meg, hogy biztosítsa a kipufogási tömegárammal arányos qmp,i, jellemzõ részecske-mintát. Végezzenek qmp,i és qmew,i között regressziós analízist az arányosság megállapítására minimum 1 Hz adatnyerési sebességgel, és a következõ kritériumok teljesüljenek: (a) (b) (c)

qmp,i és qmew,i között a lineáris regresszió R2 korrelációs együtthatója legalább 0,95 legyen, qmp,i standard becslési hibája qmew,i értékére ne haladja meg qmp maximumának 5 %-t. a regressziós egyenes qmp metszéspontja ne haladja meg qmp maximumának 2 %-t.

Választhatóan, végezhetõ elõvizsgálat, és az elõvizsgálat kipufogási tömegáramának jelét használják a részecske rendszerbe menõ tömegáram vezérléséhez (elõre tekintõ vezérlés). Ilyen eljárás szükséges, ha a részecske rendszer t50,P átalakulási ideje vagy a kipufogási tömegáram jelének t50,F, átalakulási ideje, vagy mindkettõ > 0,3 másodperc. A részleges hígító rendszer vezérlése helyes, ha az elõvizsgálat qmew,pre idõnyomot, ami szabályozza qmp értéket, átváltja t50,P + t50,F elõre tekintõ értékre. Használják – korreláció létesítéséhez a qmp,i és qmew,I között – a tényleges vizsgálat során felvett adatokat t50,F érték qmp,i értékhez tartozó, qmew,i idõvel összhangba hozott értékével (t50,P nem járul hozzá az idõ összehangolásához). Ez – az idõváltás qmew és qmp között – a különbség átalakítási idejükben, amit a jelen Melléklet 5. függelékének 3.3. bekezdése meghatározott. 3.8.4.

Motor lefulladása Ha a vizsgálati ciklus alatt a motor bármikor lefullad, akkor a motort ismét kondicionálják és indítsák be újra, és a vizsgálatot ismételjék meg. Ha a vizsgálati ciklusban a szükséges vizsgálóberendezések bármelyikében hiba keletkezik, akkor a vizsgálat érvénytelen.

3.8.5.

Mûveletek vizsgálat után A vizsgálat befejezését követõen a hígított kipufogógáz térfogatának vagy a nyers kipufogógáz áramlási sebességének mérését, a gáz zsákokba gyûjtését és a részecske-mintavevõ szivattyút állítsák le. Integrált elemzõ rendszer alkalmazása esetén a mintavételezést addig folytassák, amíg a rendszer válaszideje megszûnik. A gyûjtõzsákok tartalmát – ilyenek alkalmazása esetén – a lehetõ leghamarabb, de nem késõbb, mint a ciklus végét követõ 20 perc elteltével ki elemezzék.

111


}

A kibocsátás vizsgálata után az elemzõk ellenõrzéséhez alkalmazzák a nullázó gázt és ugyanazt a hitelesítõ gázt. A vizsgálatot tekintsék elfogadhatónak, ha az elõ- és utóvizsgálat eredményei között a különbség kevesebb, mint a hitelesítõ gáz értékének 2 százaléka.

3.9.

Vizsgálat lefutásának ellenõrzése

3.9.1.

Adatok eltolódása A visszacsatolt értékek és a vonatkoztatási ciklus értékei között levõ idõkésedelem torzító hatásának minimumra csökkentése érdekében a motor nyomaték- és fordulatszám-értékeinek visszacsatolt jelsorozatát idõben késleltetni vagy sietetni lehet a vonatkoztatási fordulatszám és nyomaték jelsorozatához képest. Ha a visszacsatolt jeleket eltolják, akkor tolják el mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot ugyanabba az irányba.

3.9.2.

Ciklus alatt végzett munka számítása Számítsák ki a ciklus Wact tényleges munkáját (kWó) a motor minden feljegyzett visszacsatolt sebesség és nyomaték értékpárját felhasználva. Ezt azután kell elvégezni, miután bármelyik visszacsatolt adat eltolását elvégezték, ha ezt a megoldást választották. használják fel a Wact tényleges munkát a Wref vonatkoztatási alapul szolgáló ciklusmunkával történõ összehasonlításra, valamint a fékezett motor fajlagos emissziójának kiszámításához (lásd e függelék 5.5. és 6.3. bekezdéseit). Ugyanazt a módszert alkalmazzák, mind a vonatkoztatási, mind a tényleges motorteljesítmény integrálásához. Ha a szomszédos vonatkoztatási vagy megmért értékek között kell értékeket meghatározni, akkor lineáris interpolációt alkalmazzanak. A vonatkoztatási alapul szolgáló és a tényleges ciklus alatt végzett munka integrálása során tekintsenek minden negatív értékû nyomatékszakaszt nullának, és vonják be az összegzésbe. Ha az integrálást 5 Hz-nél kisebb gyakorisági frekvencia mellett végzik, és ha egy adott idõtartományban a nyomaték értékei pozitívról negatívra vagy negatívról pozitívra változnak, a számításba vegyék be a negatív szakaszokat is, azokat nullának véve. Számítsák be a pozitív részt az integrált értékbe. Wact a Wref –15 %-a és +5 %-a között legyen.

3.9.3.

Vizsgálati ciklus statisztikájának kiértékelése Végezzék el a vonatkoztatási értékekre alapozva a visszacsatolt értékek lineáris regresszióját a fordulatszámra, a nyomatékra és a teljesítményre. Ezt minden visszacsatolt adat eltolása után el kell végezni, ha ezt a megoldást választották. Ehhez a legkisebb négyzetek módszerét használják a legjobban illeszkedõ egyenlettel, amelynek alakja: y = mx + b ahol: y = m x b

= = =

a visszacsatolt (tényleges) fordulatszám értéke (1/min), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW), a regressziós egyenes irányhatározója, a vonatkoztatási fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW), a regressziós egyenessel lemetszett szakasz az y tengelyen.

112


}

Az y és x becslés standard hibáját (SE) és az irányát meghatározó együtthatót (r2) mindegyik regressziós egyenesre ki kell számítani. Ezt az elemzést 1 Hertznél végezzék. Minden negatív vonatkoztatási nyomaték-értéket és töröljék a hozzárendelt visszacsatolt értékeket a nyomaték és teljesítmény kiértékelési statisztikájának. A vizsgálat érvényes, ha megfelel a 7. Táblázat feltételeinek.

standard hiba (SE) Y becslés X-nél Regressziós egyenes m irányhatározója

7. Táblázat: Regressziós egyenes tûrései Fordulatszám Nyomaték Teljesítmény max max. motorteljesítményénél motorteljesítményénél Max. 100 min-1 bemért nyomaték max. mért teljesítmény max. 13 %-a 8 %-a 0,95 – 1,03

0,83 – 1,03

0,89 – 1,03

r2 determináns együttható

Min. 0,9700 (min. 0,9500)

Regressziós egyenes b metszéke az Y tengelyen

± 50 min-1

Min. 0,8800 (min. 0,7500) Max. nyomaték ± 20 Nm vagy ± 2 %-a, bármelyik nagyobb

Min. 0,9100 (min 0.7500) Max. teljesítmény ± 4 kW vagy ± 2 %), bármelyik nagyobb

A regressziós elemzésbõl a pontok törlése ott megengedett, ahol a 8. táblázat jelzi. 8. Táblázat: Törölhetõ pontok a regressziós elemzésbõl Feltételek Teljes terhelés-igény és visszacsatolt nyomaték < 95 % referencia nyomaték Teljes terhelés-igény és visszacsatolt fordulatszám <95 % vonatkoztatási ford. Nincs terhelés, nincs alapjárat, és visszacsatolt nyomaték > ref. nyomaték Nincs terhelés, fordulatszám visszacsatolás ≤ alapjárat + 50 min-1 és nyomaték visszacsatolás = gyártó meghatározta/mért alapjárati nyomaték ± max. nyomaték 2 %-a Nincs terhelés, fordulatszám visszacsatolás > alapjárat + 50 min-1 és nyomaték visszacsatolás > 105 % referencia nyomaték Nincs terhelés és visszacsatolt nyomaték > 105 % referencia fordulatszám

Törölhetõ pontok Nyomaték és/vagy teljesítmény Fordulatszám és/vagy teljesítmény Nyomaték és/vagy teljesítmény Fordulatszám és/vagy teljesítmény Nyomaték és/vagy teljesítmény Fordulatszám és/vagy teljesítmény

4.

KIPUFOGÓGÁZ ÁRAMLÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA

4.1.

Hígított kipufogó gázáram meghatározása számítsák ki a teljes hígított kipufogógáz-áramot a ciklus során (kg/vizsgálat) a ciklus alatt mért értékekbõl és az áramlást mérõ készülék hitelesítési adataiból (V0 PDP-hez vagy KV a CFV-hez, amint azt e Melléklet 5. függelékének 2. bekezdése meghatározza). Az alábbi képletet alkalmazzák, ha a hígított kipufogógáz hõmérsékletét a ciklus alatt hõcserélõvel állandó szinten tartják (±6 K PDP-CVS-hez, ±11 K SSV-CVS-hez, lásd 5. Melléklet 2.3. bekezdését).

113


}

PDP-CVS rendszerhez:

med = 1, 293 ∗ V0 ∗ N p ∗ ( p b − p1 ) ∗ 273 (101,3 ∗ T ) ahol med V0 Np pb p1 T

= = = = = =

a hígított kipufogógáz nedves alapú tömege a ciklus alatt, kg vizsgálati feltételek között fordulatonként szivattyúzott térfogat, cmˆ/fordulat vizsgálatonkénti összes szivattyú-fordulat légköri nyomás a vizsgáló kamrában, kPa a légköri nyomás alatti nyomás a szivattyú beömlõnyílásánál a ciklus alatt, K hígított kipufogógáz átlag hõmérséklete a szivattyú szívónyílásánál a ciklus alatt, K CFV-CVS rendszerhez:

med = 1, 293 ∗ t ∗ K V ∗ p p T 0,5 ahol med t KV

= = =

a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus alatt, kg a ciklus idõtartama, sec kritikus áramlású Venturi csõ hitelesítési együtthatója normál körülmények között pA = abszolút nyomás a Venturi csõ beömlõnyílásánál, kPa T = abszolút hõmérséklete a Venturi csõ beömlõnyílásánál, K SSV-CVS rendszerhez: med = 1,293 × QSSV ahol: 2

QSSV = A 0 ⋅ d ⋅ Cd ⋅ p p ahol: A0 =

1  y1,4286 − y1,7143 p p T 

(

)

  1    1 − rD4 ⋅ rp1,4286    

állandók és egységek átalakításának gyûjteménye  1   m3   K 2   1  = 0,006111 ×  SI egységben    min   kPa   mm2      

d Cd pp T

= = = =

SSV torok átmérõje, m SSV ürítési együtthatója venturi beömlésénél az abszolút nyomás, kPa venturi beömlésénél a hõmérséklet, K

rp

=

rD

=

SSV torok viszonya a beömlés abszolút statikus nyomáshoz = 1 − p a SSV torok-átmérõ, d, viszonya a beömlõ csõ belsõ D átmérõjéhez

∆p

Ha áramlás-kiegyenlítõ rendszert alkalmaznak (azaz hõcserélõ nélkül), a pillanatnyi tömegkibocsátásokat ki kell számítani, és integrálni kell a ciklus terjedelmére. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi kibocsátott tömegét az alábbiak szerint számítsák ki:

114


}

PDP-CVS rendszerre: m ed,i = 1, 293 ∗ V0 ∗ N p,i ∗ ( p b − p1 ) ∗ 273 (101,3 ∗ T ) ahol med,i = a hígított kipufogógáz pillanatnyi nedves alapú tömege, kg Np,i = a szivattyú idõtartamra esõ teljes fordulata CFV-CVS rendszerhez: m ed,i = 1, 293 ∗ ∆t i ∗ K V ∗ p p T 0,5

ahol: ∆ti =

idõtartam, sec

SSV-CVS rendszerhez: med,i = 1,293 × QSSV × ∆t i

ahol: ∆ti =

idõtartam, sec

Indítsák el a valóságos idõ számítását vagy Cd észszerû értékével, mint 0,989, vagy Qssv észszerû értékével. Ha elindították a számítást Qssv értékkel, használják Qssv kezdõ értékét Re értékeléséhez. Minden emissziós vizsgálat során az SSV toroknál a Reynolds szám olyan tartományban legyen, amit a jelen Melléklet 5. függelékének 2.4. bekezdésében kifejlesztett hitelesítõ görbe származtatásához használnak. 4.2.

Nyers kipufogógáz tömegáramának meghatározása A nyers kipufogógázban az emissziók kiszámításához és a részleges áramlású hígító rendszer vezérlésénél szükséges ismerni a kipufogógáz tómegáramlási sebességét. A kipufogógáz tómegáramlási sebességének meghatározásához a jelen függelék 4.2.2. – 4.2.5. bekezdéseiben leírt módszert használhatják.

4.2.1.

Válaszidõ Emissziók számításainak céljaira az alább leírt módszerek válaszideje legyen egyenlõ vagy kevesebb, mint az elemzõ válaszidejéhez tartozó követelmény, amint a jelen Melléklet 5. függelékének 1.5. bekezdése meghatározza. Részleges áramlású hígító rendszer vezérlésének céljára gyors válaszidõ szükséges. Online vezérléssel rendelkezõ részleges áramlású hígító rendszernél ≤ 0,3 mp válaszidõ szükséges. Elõzetes felmérésen alapuló "elõre látó" vezérléssel rendelkezõ részleges áramlású hígító rendszernél ≤ 5 mp válaszidejû, ≤ 1 mp felépülési idejû kipufogási áramú mérési rendszer szükséges. A mûszer gyártója határozza meg a rendszer válaszidejét. A kipufogógáz áramához és a részleges áramlású hígító rendszerhez az egyesített válaszidõ követelményeit a 3.8.3.2. bekezdés mutatja be.

4.2.2.

Közvetlen mérési módszer A pillanatnyi kipufogási áramlás közvetlen mérését olyan rendszerrel adhatják meg, mint (a) (b) (c)

nyomáskülönbség mérõ készülék, mint az áramlásmérõ fúvóka; ultrahangos áramlásmérõ örvénylõ áramlásmérõ.

115


}

Tegyenek intézkedéseket olyan mérési hibák elkerülésére, amelyek befolyásolhatják az emissziós értékek hibáit. Ilyen elõvigyázatosság a készülék óvatos elhelyezése a motor kipufogórendszerében a mûszer gyártójának utasításai szerint és a jó mérnöki gyakorlat. Különösen a készülék elhelyezése ne befolyásolja a motor teljesítményét és emisszióit. A kipufogási áramlás meghatározásának pontossága legalább a leolvasás ± 2.5 százaléka legyen vagy a motor legnagyobb értékének 1,5 százaléka, bármelyik nagyobb. 4.2.3.

Levegõ és tüzelõanyag mérési módszere Ez a légáram és a tüzelõanyag-áramlás mérését tartalmazza. Használják a levegõ és a tüzelõanyag áramlásmérõit úgy, hogy megfeleljenek e függelék 4.2.2. bekezdés pontossági követelményeinek. A kipufogás gázáramlásának számítása a következõ:

q mew = q maw + q mf 4.2.4.

Nyomjelzõ mérési módszer Ez a nyomjelzõ gáz koncentrációjának mérését tartalmazza a kipufogásban. Semleges gáz (pl. tiszta hélium) ismert mennyiségét porlasztják be a kipufogógáz áramába nyomjelzõként. a gázt keverik és hígítják kipufogógázzal, de nem lépjen reakcióba a kipufogó vezetékben. Mérjék meg a gáz koncentrációját a kipufogógáz mintájában. Annak érdekében, hogy biztosítsák a nyomjelzõ gáz teljes keveredését, helyezzék a kipufogógáz mintavevõ szondáját legalább 1 m vagy a kipufogócsõ-átmérõ harmincszorosa távolságra, bármelyik nagyobb, a nyomjelzõ gáz befecskendezési pontján áramlási irányában. Elhelyezhetik a mintavevõ szondát a befecskendezési ponthoz közelebb is, ha a teljes keveredést ellenõrzik a nyomjelzõ gáz koncentrációját összehasonlítva a vonatkoztatási koncentrációval, amikor befecskendezik a nyomjelzõ gázt a motor áramlási irányával szemben. Állítsák be a nyomjelzõ gáz áramlási sebességét úgy, hogy a nyomjelzõ gáz koncentrációja a motor alapjárati fordulatszámánál – a bekeverés után – váljon kisebbé, mint a nyomjelzõ gázelemzõ teljes skálája. A kipufogógáz áramlásának kiszámítása a következõ:

qmew,i = ahol: qmew,i qvt cmix.i ρe cb

= = = = =

qvt × ρ e 60 × (c mix,i − cb )

pillanatnyi kipufogási tömegemisszió, kg/s nyomgáz áramlása, cmˆ/min nyomgáz pillanatnyi koncentrációja bekeverés után, ppm kipufogógáz sûrûsége, kg/mˆ (6. Táblázat) nyomjelzõ gáz háttér-koncentrációja a beszívott levegõben, ppm

Amikor a háttér-koncentráció kisebb, mint a bekeverés után a nyomjelzõ gáz koncentrációjának 1 százaléka (cmix.i) a legnagyobb kipufogási áramlásnál, elhanyagolhatják a háttér-koncentrációt. A teljes rendszer feleljen meg a kipufogógáz áramlásra elõírt pontosságnak és hitelesítsék a jelen Melléklet 5. függelékének 1.7. bekezdése szerint.

116

4.2.5.


}

Légáramlás és levegõ – tüzelõanyag viszony mérési módszere Ez tartalmazza a kipufogógáz tömegének számítását a légáramlásból és a levegõ – tüzelõanyag viszonyból. A pillanatnyi kipufogó gáztömeg árama a következõ:  1 q mew,i = q maw,i ×  1 +  A  Fst × λi 

    

ahol:  • ˜  138.0 × 1 + − + •   4 2  A / Fst = 12.011 + 1.00794 × • + 15.9994 × ƒ + 14.0067 × ˆ + 32.065 × •   2 × c COd × 10 −4 1−   −4   c × 10 • 3.5 × cCO2d ƒ ˆ − cHCw × 10−4  +  × − − × cCO2d + cCOd × 10 −4  100- COd −4    4 2 2 2 c × 10     1 + CO   3.5 × cCO2d   λi =  • ƒ  −4 4.764 ×  1 + − + •  × cCO2d + cCOd × 10 + cHCw × 10−4  4 2 

(

(

ahol: A/Fst λ cCO2 cCO cHC

= = = = =

)

)

sztöchiometriai levegõ – tüzelõanyag arány, kg/kg légfelesleg aránya száraz CO2 koncentráció, ppm száraz CO koncentráció, ppm CH koncentráció, ppm

A légáramlásmérõ feleljen meg e Melléklet 4. függeléke 2.2. bekezdésének pontossági követelményeinek, az alkalmazott CO2 elemzõ feleljen meg e Melléklet 4. függeléke 3.3.2. bekezdése elõírásainak és az egész rendszer feleljen meg a kipufogógáz áram pontossági jellemzõinek. Választhatóan, olyan levegõ–tüzelõanyag mérõberendezés, mint a zirkónium típusú, használható légfelesleg viszony méréséhez, ha megfelel e Melléklet 4. függeléke 3.3.6. bekezdése elõírásainak. 5.

GÁZÁLLAPOTÚ EMISSZIÓK KISZÁMÍTÁSA

5.1.

Adatok kiértékelése A gázállapotú emissziók kiértékeléséhez a hígított kipufogógázban jegyezzék fel az emissziós koncentrációkat (CH, a CO és NOx) és a hígított kipufogógáz tömegáramlási sebességét a jelen függelék 3.8.2.1. bekezdése szerint és tárolják számítógépen. Analóg elemzõknél jegyezzék fel a válaszidõt, és online vagy offline alkalmazhatják a hitelesítõ adatokat az adatok értékelése során. A nyers kipufogógázban a gázállapotú emisszók kiértékelésénél jegyezzék fel az emisszió koncentrációját (CH, a CO és NOx) és a hígított kipufogógáz tömegáramlási sebességét a

117


}

függelék 3.8.2.2. bekezdése szerint és tárolják számítógépen. Analóg elemzõknél jegyezzék fel a válaszidõt, és online vagy offline alkalmazhatják a hitelesítõ adatokat az adatok értékeléséhez. 4.2.

Száraz / nedves helyesbítés A megmért koncentrációt – ha a mérést nem nedves alapkörülmények között végezték – alakítsák át nedves állapotra a következõ képletekkel. Az átalakítást minden pillanatnyi mérésre végezzék el minden további számítás elõtt. c w = k w × cd Alkalmazzák e Melléklet 1. függelékének 5.2. bekezdés átalakító egyenletét.

5.3.

NOx helyesbítés nedvességre és hõmérsékletre Minthogy az NOx emisszió függ a környezeti hõmérséklettõl, helyesbítsék az NOx koncentrációt a környezeti hõfokra és nedvességre a jelen Melléklet 1. függelékének 5.3. bekezdésében megadott tényezõkkel. A tényezõk 0 és 25 g/kg száraz levegõ között érvényesek.

5.4.

Emissziós tömegáram sebességeinek kiszámítása Számítsák ki az emisszió tömegét a ciklusban (g/vizsgálat) a mérési módszertõl függõen a következõk szerint. Alakítsák át a mért koncentrációt nedves alapra a jelen Melléklet 1 függelékének 5.2. bekezdése szerint nedves alapra, ha nem mérték meg nedves alapon. A ugas megfelelõ értékeit alkalmazzák, amelyek a jelen Melléklet 1. függelékének 6. táblázatában vannak az ideális gázok és ezen Elõírásnak megfelelõ tüzelõanyag kiválasztott tulajdonságain alapuló alkotórészekhez. (a)

nyers kipufogógázhoz: i=n

m gas = u gas × ∑ c gas,i × q mew,i × i =1

1 f

ahol: ugas cgas,i qmew,i f n

= = = = =

(b)

hígított kipufogógázhoz áramlás-kiegyenlítés nélkül:

kipufogási összetevõ és a kipufogógáz sûrûsége között az arány a 6. táblázatból az összetevõ pillanatnyi koncentrációja a nyers kipufogógázban, ppm pillanatnyi kipufogó tömegáram sebessége, kg/sec adatvételi sebesség, Hz mérések száma mgas = ugas × cgas × med

ahol: ugas = cgas = med = (c)

kipufogási összetevõ és a levegõ sûrûsége között az arány a 6. táblázatból átlagos háttér a vonatkozó összetevõ helyesbített koncentrációjával, ppm összes hígított kipufogási tömeg a ciklusban. kg

hígított kipufogógázhoz áramlás-kiegyenlítéssel:

(

)

i=n   1  mgas =  u gas × ∑  ce,i × q mdew,i ×   −  m ed × cd × 1 − 1 D × n gas   f   i=1  

ahol:

118

ce,i

=

cd qmdew,i med ugas

= = = =

D

=


}

hígított kipufogógázban mért vonatkozó összetevõ pillanatnyi koncentrációja, ppm hígító levegõben mért vonatkozó összetevõ koncentrációja pillanatnyi hígított kipufogógáz tömegáramának sebessége, kg/s hígított kipufogógáz összes tömege a ciklusban, kg arány a kipufogási összetevõ sûrûsége és a levegõ sûrûsége között a 6. táblázatból, hígítási tényezõ (lásd 5.4.1. bekezdést)

Ha alkalmazható, számítsák ki az NMCH és CH4 koncentrációt e Melléklet 4. függelékének 3.3.4. bekezdésében bemutatott módszerekkel a következõk szerint: (a)

GC módszer (csak teljes áramlású hígító rendszer): cNMHC = cHC – cCH4

(b)

NMC módszer: c NMHC = cCH4 =

ahol: cHC(w/Cutter) = cHC(w/oCutter) = 5.4.1.

c HC(w/oCutter) ×(1−E M )−cHC(w/Cutter)

E E−E M

cHC(w/Cutter) −cHC(w/oCutter)×(1−EE )

EE−EM

CH koncentráció az NMC-n átfolyó mintagázzal CH koncentráció az NMC-t elkerülõ mintagázzal.

Háttérre helyesbített koncentrációk meghatározása (csak teljes áramlású hígító rendszer) A hígító levegõben levõ gázállapotú szennyezõk átlagos háttér-koncentrációját vonják ki a megmért koncentrációból, hogy megkapják a szennyezõk nettó koncentrációját. Meghatározhatják a háttér-koncentrációk átlagos értékeit a mintavevõ-zsák módszerrel, vagy folytonos mérés integrálásával. A következõ képletet használják: c = ce - cd × (1 – (1/D)) ahol: ce = cd = D =

a hígított kipufogógázban mért vonatkozó szennyezõ koncentrációja, ppm a hígító levegõben mért vonatkozó szennyezõ koncentrációja, ppm hígítási tényezõ

A hígítási tényezõt a következõk szerint számíthatják: (a)

dízel és LPG tüzelõanyaggal táplált gázmotoroknál

D= (b)

c CO2

Fs + (cHC + cCO ) × 10 − 4

NG tüzelõanyaggal táplált gázmotoroknál

(

FS

)

D= c −4 CO2, e + c NMHC, e + cCO, e × 10

119

ahol: cCO2 cHC cNMHC cCO FS

= = = = =


}

CO2 koncentráció a hígított kipufogógázban, % vol CH koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm C1 NMCH koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm C1 CO koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm sztöchiometriai tényezõ

Alakítsák át a száraz alapon mért koncentrációkat nedves bázisra e Melléklet 1. függelékének 5.2. bekezdése szerint. A sztöchiometriai tényezõt a következõk szerint számíthatják: Fs = 100 ×

1 1+

α  α ε + 3,76 × 1 + −  2 4 2 

ahol: α, ε a C Hα Oε tüzelõanyagra vonatkozó molekulaviszony Vagylagosan, ha nem ismert a tüzelõanyag összetétele, a következõ sztöchiometriai tényezõket használhatják: FS (diesel) FS (LPG) FS (NG) 5.5.

= = =

13.4 11.6 9.5

Fajlagos emissziók kiszámítása Számítsák ki az emissziót (g/kWó) a következõ módon: (a)

minden összetevõre, NOx kivételével: Mgas =

(b)

Wact

NOx: Mgas =

ahol: Wact = 5.5.1.

mgas

mgas × k h Wact

valóságos ciklus-munka a 3.9.2. bekezdés szerint meghatározva.

Periódikus kipufogási utókezelõ rendszer esetében az emissziót a következõk szerint súlyozzák:

MGas = ( n1× MGas,n1 + n2 × MGas,n 2 ) ( n1 + n2 )

ahol: n1 n2 Mgas,n2 Mgas,n1

= = = =

ETC vizsgálatok száma két regenerálás között; ETC vizsgálatok száma egy regenerálás alatt (minimum egy ETC vizsgálat); emissziók a regenerálás alatt; emissziók a regenerálás után.

120


6.

RÉSZECSKE EMISSZIÓK KISZÁMÍTÁSA (HA ALKALMAZZÁK)

6.1.

Adatok értékelése

}

Vigyék vissza a mérõkamrába a részecske-szûrõt nem késõbb, mint egy órával a vizsgálat befejezése után. Kondicionálják részlegesen fedett, por ellen védett petri csészében, legalább egy órán keresztül, de ne tovább, mint 80 óra, és ekkor mérjék meg. A szûrõk bruttó súlyát jegyezzék fel és vonják le a tárasúlyt, ami a részecske minta mf tömegét eredményezi. A részecske koncentráció értékeléséhez a vizsgálati ciklusban a szûrõn átment teljes minta tömeget (msep) jegyezzék fel. Ha háttér-helyesbítést alkalmaznak, jegyezzék fel a szûrõn átmenõ hígító levegõ tömegét (md) és a részecske tömegét (mf, d). 6.2.

Tömegáramlás kiszámítása

6.2.1.

Teljes áramlású hígító rendszer Számítsák ki a részecske-tömeget (g/test) a következõ módon:

mPT = ahol: mf = msep = med =

mf m × ed msep 1000

a ciklus során mintaként kivett részecske-tömeg, mg részecske-szûrõkön átmenõ hígított kipufogógáz, kg hígított kipufogógáz tömege a ciklusban, kg

Ha kettõs hígító rendszert használnak, vonják le a másodlagos hígító levegõ tömegét a részecske-szûrõn átmenõ teljes kettõs hígítású kipufogógáz tömegébõl. msep = mset - mssd ahol: mset = mssd =

részecske-szûrõn átmenõ kettõs hígítású kipufogógáz tömege, kg másodlagos hígító levegõ tömege, kg

Ha meghatározzák a hígító levegõ részecske háttérszintjét a 3.4. bekezdés szerint, a részecsketömeget helyesbíthetik a háttérre. Ebben az esetben számítsák ki a részecske-tömeget (g/test) a következõ módon: m PT =

 m  md  1   med  m f − m ×1-   ×  sep  f,d  D   1,000

ahol: mPT, msep, med = lásd fent md = háttér részecske mintavevõvel vett elsõdleges levegõminta, kg mf,d = elsõdleges hígító levegõ összegyûjtött háttér-részecskéinek tömege, mg D = hígítási tényezõ az 5.4.1. bekezdés szerint. 6.2.2.

Részleges áramlású hígító rendszer Számítsák ki a részecskék tömegét (g/test) a következõ módszerek mindegyikével: (a)

121

m PT =

ahol: mf = msep = medf =


}

m f medf × m sep 1,000

a ciklus során mintaként kivett részecske-tömeg, mg, részecske-szûrõkön átmenõ hígított kipufogógáz, kg egyenértékû hígított kipufogógáz tömege a ciklusban, kg

Határozzák meg a következõk szerint az egyenértékû hígított kipufogógáz ciklusban i= n

medf = ∑ q medf,i × i =1

tömegét a

1 f

qmedf,i = qmew,i × rd,i

rd,i = ahol: qmedf,i qmew,i rd,i qmdew,i

= = = =

qmdw,i f n

= = =

q mdew,,i

( qmdew,,i − qmdw,,i )

pillanatnyi egyenértékû hígított kipufogógáz tömegáramlási sebessége, kg/s pillanatnyi hígított kipufogógáz tömegáramlási sebessége, kg/s pillanatnyi hígítási arány pillanatnyi hígított kipufogógáz tömegáramlási sebesség a hígító alagúton át, kg/s pillanatnyi hígító levegõ tömegáramlási sebesség, kg/s adat-mintavételi sebesség, Hz mérések száma

(b) mPT = mf / (rs × 1,000) ahol: mf = rs =

a ciklus során mintaként kivett részecske-tömeg, mg átlagos mintavételi arány a vizsgálati ciklusban

ahol:

rs = ahol: mse mew msep msed Megjegyzés: 6.3.

= = = =

mse msep × m ew msed

minta tömege a ciklusban, kg összes kipufogási tömegáram a ciklusban, kg részecskegyûjtõ szûrõkön átmenõ hígított kipufogógáz tömege, kg hígító alagúton átmenõ hígított kipufogógáz tömege, kg

Az összes mintavevõ típusú rendszer, msep és Msed azonos. Fajlagos emisszió kiszámítása Számítsák ki a részecske emissziót (g/kWh) a következõ módon:

122

M PT =


}

m PT Wact

ahol: Wact = 6.3.1

valóságos ciklus-munka a 3.9.2. bekezdés szerint meghatározva, kWó.

Periodikusan regeneráló utókezelõ rendszer esetén súlyozzák az emissziókat a következõképp:

(

)

PT = n1× PTa1 + n2 × PT a2 / ( n1 + n2 ) ahol: n1 n2

= =

ETC vizsgálatok száma két regenerálás között; ETC vizsgálatok száma egy regenerálás alatt (minimum egy ETC vizsgálat);

PTn2

=

emissziók a regenerálás alatt;

PTn1

=

emissziók regeneráláson kívül.

3. Függelék ETC MOTORVIZSGÁLÓ PRÓBAPAD TERVE Idõ (mp) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Normalizált fordulatszám (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0.1 23.1 12.6 21.8 19.7 54.6 71.3 55.9 72 86.7 51.7

Normalizált nyomaték (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.5 21.5 28.5 71 76.8 80.9 4.9 18.1 85.4 61.8 0

123

Idõ (mp) 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

Normalizált fordulatszám (%) 53.4 34.2 45.5 54.6 64.5 71.7 79.4 89.7 57.4 59.7 90.1 82.9 51.3 28.5 29.3 26.7 20.4 14.1 6.5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 25.5 28.5 32 4 34.5 64.1 58 50.3 66.4 81.4


}

Normalizált nyomaték (%) 48.9 87.6 92.7 99.5 96.8 85.4 54.8 99.4 0 30.6 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11.1 20.9 73.9 82.3 80.4 86 0 83.4 99.1 99.6

124

Idõ (mp) 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116

Normalizált fordulatszám (%) 88.7 52.5 46.4 48.6 55.2 62.3 68.4 74.5 38 41.8 47.1 52.5 56.9 58.3 56.2 52 43.3 36.1 27.6 21.1 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11.6 0 27.2 17 36 59.7 80.8 49.7 65.6


}

Normalizált nyomaték (%) 73.4 0 58.5 90.9 99.4 99 91.5 73.7 0 89.6 99.2 99.8 80.8 11.8 "m" "m" "m" "m" "m" "m" 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14.8 0 74.8 76.9 78 86 17.9 0 86

125

Idõ (mp) 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161

Normalizált fordulatszám (%) 78.6 64.9 44.3 51.4 58.1 69.3 72 72.1 65.3 64 59.7 52.8 45.9 38.7 32.4 27 21.7 19.1 34.7 16.4 0 1.2 30.1 30 54.4 77.2 58.1 45 68.7 85.7 60.2 59.4 72.7 79.9 44.3 41.5 56.2 65.7 74.4 54.4 47.9 54.5 62.7 62.3 46.2


}

Normalizált nyomaték (%) 72.2 "m" "m" 83.4 97 99.3 20.8 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 0.4 14 48.6 11.2 2.1 19.3 73.9 74.4 55.6 0 82.1 98.1 67.2 0 98 99.6 45 0 84.4 98.2 99.1 84.7 0 89.7 99.5 96.8 0 54.2

126

Idõ (mp) 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206

Normalizált fordulatszám (%) 44.3 48.2 51 50 49.2 49.3 49.9 51.6 49.7 48.5 50.3 51.1 54.6 56.6 58 53.6 40.8 32.9 26.3 20.9 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


}

Normalizált nyomaték (%) 83.2 13.3 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 72.5 84.5 64.8 76.5 "m" "m" "m" "m" "m" "m" 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

127

Idõ (mp) 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251

Normalizált fordulatszám (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21.2 30.8 5.9 34.6 59.9 84.3 68.7 43.6 41.5 49.9 60.8 70.2 81.1 49.2 56 56.2 61.7 69.2 74.1 72.4 71.3 71.2 67.1 65.5 64.4 62.9 62.2


}

Normalizált nyomaték (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62.7 75.1 82.7 80.3 87 86.2 "m" "m" 85.4 94.3 99 99.4 92.4 0 86.2 99.3 99 99.3 99.8 8.4 0 9.1 "m" "m" "m" 25.6 35.6

128

Idõ (mp) 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296

Normalizált fordulatszám (%) 62.9 58.8 56.9 54.5 51.7 56.2 59.5 65.5 71.2 76.6 79 52.9 53.1 59 62.2 65 69 69.9 70.6 68.9 69.8 69.6 65.7 67.1 66.7 65.6 64.5 62.9 59.3 54.1 51.3 47.9 43.6 39.4 34.7 29.8 20.9 36.9 35.5 20.9 49.7 42.5 32 23.6 19.1


}

Normalizált nyomaték (%) 24.4 "m" "m" "m" 17 78.7 94.7 99.1 99.5 99.9 0 97.5 99.7 99.1 99 99.1 83.1 28.4 12.5 8.4 9.1 7 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 73.4 "m" "m" "m" 11.9 "m" "m" "m" 0

129

Idõ (mp) 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341

Normalizált fordulatszám (%) 15.7 25.1 34.5 44.1 52.8 63.6 73.6 62.2 29.2 46.4 47.3 47.2 47.9 47.8 49.2 52.7 57.4 61.8 66.4 65.8 59 50.7 41.8 34.7 28.7 25.2 43 38.7 48.1 40.3 42.4 46.4 46.9 46.1 45.7 45.5 46.4 51.3 51.3 53.2 53.9 53.4 53.8 50.6 47.8


}

Normalizált nyomaték (%) 73.5 76.8 81.4 87.4 98.6 99 99.7 "m" "m" 22 13.8 12.5 11.5 35.5 83.3 96.4 99.2 99 60.9 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 24.8 0 31.9 61 52.1 47.7 30.7 23.1 23.2 31.9 73.6 60.7 51.1 46.8 50 52.1 45.7 22.1 26

130

Idõ (mp) 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386

Normalizált fordulatszám (%) 41.6 38.7 35.9 34.6 34.8 35.9 38.8 41.5 47.1 53.1 46.4 42.5 43.6 47.1 54.1 62.9 72.6 82.4 88 46.4 53.4 58.4 61.5 64.8 68.1 73.4 73.3 73.5 68.3 45.4 47.2 44.5 47.8 46.8 46.9 46.8 46.1 46.1 45.5 44.7 43.8 41 41.1 38 35.9


}

Normalizált nyomaték (%) 17.8 29.8 71.6 47.3 80.3 87.2 90.8 94.7 99.2 99.7 0 0.7 58.6 87.5 99.5 99 99.6 99.5 99.4 0 95.2 99.2 99 99 99.2 99.7 29.8 14.6 0 49.9 75.7 9 10.3 15.9 12.7 8.9 6.2 "m" "m" "m" "m" "m" 6.4 6.3 0.3

131

Idõ (mp) 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431

Normalizált fordulatszám (%) 33.5 53.1 48.3 49.9 48 45.3 41.6 44.3 44.3 43.4 44.3 43 42.2 42.7 45 43.6 42.2 44.8 43.4 45 42.2 61.2 56.3 59.7 62.3 67.9 69.5 73.1 77.7 79.7 82.5 85.3 86.6 89.4 62.2 52.7 50.2 49.3 52.2 51.3 51.3 51.1 51.1 51.8 51.3


}

Normalizált nyomaték (%) 0 48.9 "m" "m" "m" "m" 3.1 79 89.5 98.8 98.9 98.8 98.8 98.8 99 98.9 98.8 99 98.8 99 54.3 31.9 72.3 99.1 99 99.2 99.3 99.7 99.8 99.7 99.5 99.4 99.4 99.4 0 96.4 99.8 99.6 99.8 100 100 100 100 99.9 100

132

Idõ (mp) 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476

Normalizált fordulatszám (%) 51.1 51.3 52.3 52.9 53.8 51.7 53.5 52 51.7 53.2 54.2 55.2 53.8 53.1 55 57 61.5 59.4 59 57.3 64.1 70.9 58 41.5 44.1 46.8 47.2 51 53.2 53.1 55.9 53.9 52.5 51.7 51.5 52.8 54.9 57.3 60.7 62.4 60.1 53.2 44 35.2 30.5


}

Normalizált nyomaték (%) 100 100 99.8 99.7 99.6 99.9 99.6 99.8 99.9 99.7 99.5 99.4 99.6 99.7 99.4 99.2 99 5.7 0 59.8 99 90.5 0 59.8 92.6 99.2 99.3 100 99.7 99.7 53.1 13.9 "m" "m" 52.2 80 95 99.2 99.1 "m" "m" "m" "m" "m" "m"

133

Idõ (mp) 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521

Normalizált fordulatszám (%) 26.5 22.5 20.4 19.1 19.1 13.4 6.7 3.2 14.3 34.1 23.9 31.7 32.1 35.9 36.6 38.7 38.4 39.4 39.7 40.5 40.8 39.7 39.2 38.7 32.7 30.1 21.9 12.8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30.5 19.7 16.3 27.2 21.7 29.7 36.6 61.3


}

Normalizált nyomaték (%) "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 63.8 0 75.7 79.2 19.4 5.8 0.8 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 25.6 56.9 45.1 4.6 1.3 28.6 73.7 59.5

134

Idõ (mp) 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566

Normalizált fordulatszám (%) 40.8 36.6 39.4 51.3 58.5 60.7 54.5 51.3 45.5 40.8 38.9 36.6 36.1 44.8 51.6 59.1 66 75.1 81 39.1 53.8 59.7 64.8 70.6 72.6 72 68.9 67.7 66.8 64.3 64.9 63.6 63 64.4 63 63.6 63.3 60.1 61 59.7 58.7 56 53.9 52.1 49.9


}

Normalizált nyomaték (%) 0 27.8 80.4 88.9 11.1 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 72.7 78.9 91.1 99.1 99.1 99.9 8 0 89.7 99.1 99 96.1 19.6 6.3 0.1 "m" "m" 16.9 7 12.5 7.7 38.2 11.8 0 5 9.1 8.4 0.9 "m" "m" "m" "m" "m"

135

Idõ (mp) 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611

Normalizált fordulatszám (%) 46.4 43.6 40.8 37.5 27.8 17.1 12.2 11.5 8.7 8 5.3 4 3.9 0 0 0 0 0 0 0 8.7 16.2 23.6 21.1 23.6 46.2 68.4 58.7 31.6 19.9 32.9 43 57.4 72.1 53 48.1 56.2 65.4 72.9 67.5 39 41.9 44.1 46.8 48.7


}

Normalizált nyomaték (%) "m" "m" "m" "m" "m" 0.6 0.9 1.1 0.5 0.9 0.2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 22.8 49.4 56 56.1 56 68.8 61.2 "m" "m" 8.8 70.2 79 98.9 73.8 0 86 99 98.9 99.7 "m" "m" 38.1 80.4 99.4 99.9

136

Idõ (mp) 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656

Normalizált fordulatszám (%) 50.5 52.5 51 50 49.1 47 43.1 39.2 40.6 41.8 44.4 48.1 53.8 58.6 63.6 68.5 72.2 77.1 57.8 60.3 61.9 63.8 64.7 65.4 65.7 65.6 49.1 50.4 50.5 51 49.4 49.2 48.6 47.5 46.5 46 45.6 47.1 46.2 47.9 49.5 50.6 51 53 54.9


}

Normalizált nyomaték (%) 99.7 90.3 1.8 "m" "m" "m" "m" "m" 0.5 53.4 65.1 67.8 99.2 98.9 98.8 99.2 89.4 0 79.1 98.8 98.8 98.8 98.9 46.5 44.5 3.5 0 73.1 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 11.3 42.8 83 99.3 99.7 99.9 99.7 99.6 99.3 99.1

137

Idõ (mp) 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701

Normalizált fordulatszám (%) 55.7 56 56.1 55.6 55.4 54.9 54.9 54 53.8 52 50.4 50.6 49.3 50 50.4 51.9 53.6 54.6 56 55.8 58.4 59.9 60.9 63 64.3 64.8 65.9 66.2 65.2 65 63.6 62.4 61.8 59.8 59.2 59.7 61.2 62.2 62.8 63.5 64.7 64.7 65.4 66.1 64.3


}

Normalizált nyomaték (%) 99 99 9.3 "m" "m" 51.3 59.8 39.3 "m" "m" "m" 0 41.7 73.2 99.7 99.5 99.3 99.1 99 99 98.9 98.8 98.8 98.8 98.9 64 46.5 28.7 1.8 6.8 53.6 82.5 98.8 98.8 98.8 98.8 98.8 49.4 37.2 46.3 72.3 72.3 77.4 69.3 "m"

138

Idõ (mp) 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746

Normalizált fordulatszám (%) 64.3 63 62.2 61.6 62.4 62.2 61 58.7 55.5 51.7 49.2 48.8 47.9 46.2 45.6 45.6 45.5 43.8 41.9 41.3 41.4 41.2 41.8 41.8 43.2 45 44.2 43.9 38 56.8 57.1 52 44.4 40.2 39.2 38.9 39.9 42.3 43.7 45.5 45.6 48.1 49 49.8 49.8


}

Normalizált nyomaték (%) "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 40.4 "m" "m" 9.8 34.5 37.1 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 17.4 29 "m" "m" 10.7 "m" "m" "m" "m" "m" 16.5 73.2 89.8 98.6 98.8 99.1 99.2 99.7 100 99.9 99.9

139

Idõ (mp) 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791

Normalizált fordulatszám (%) 51.9 52.3 53.3 52.9 54.3 55.5 56.7 61.7 64.3 64.7 66.2 49.1 52.1 52.6 52.9 52.3 54.2 55.4 56.1 56.8 57.2 58.6 59.5 61.2 62.1 62.7 62.8 64 63.2 62.4 60.3 58.7 57.2 56.1 56 55.2 54.8 55.7 56.6 58 58.6 58.7 59.3 58.6 60.5


}

Normalizált nyomaték (%) 99.5 99.4 99.3 99.3 99.2 99.1 99 98.8 47.4 1.8 "m" "m" 46 61 0 20.4 56.7 59.8 49.2 33.7 96 98.9 98.8 98.8 98.8 98.8 98.8 98.9 46.3 "m" "m" "m" "m" "m" 9.3 26.3 42.8 47.1 52.4 50.3 20.6 "m" "m" "m" 9.7

140

Idõ (mp) 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836

Normalizált fordulatszám (%) 59.2 59.9 59.6 59.9 59.9 60.5 60.3 59.9 60.5 61.5 60.9 61.2 62.8 63.4 64.6 64.1 63 62.7 63.5 64.1 64.3 64.1 63.7 62.9 62.4 61.7 59.8 57.4 54.8 54.3 52.9 52.4 50.4 48.6 47.9 46.8 46.9 49.5 50.5 52.3 54.1 56.3 58.7 57.3 59


}

Normalizált nyomaték (%) 9.6 9.6 9.6 6.2 9.6 13.1 20.7 31 42 52.5 51.4 57.7 98.8 96.1 45.4 5 3.2 14.9 35.8 73.3 37.4 21 21 18 32.7 46.2 45.1 43.9 42.8 65.2 62.1 30.6 "m" "m" "m" "m" 9.4 41.7 37.8 20.4 30.7 41.8 26.5 "m" "m"

141

Idõ (mp) 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881

Normalizált fordulatszám (%) 59.8 60.3 61.2 61.8 62.5 62.4 61.5 63.7 61.9 61.6 60.3 59.2 57.3 52.3 49.3 47.3 46.3 46.8 46.6 44.3 43.1 42.4 41.8 43.8 44.6 46 46.9 47.9 50.2 51.2 52.3 53 54.2 55.5 56.7 57.3 58 60.5 60.2 60.3 60.5 61.4 60.3 60.5 61.2


}

Normalizált nyomaték (%) "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 29.7 "m" "m" "m" "m" "m" "m" 38.8 35.1 "m" "m" "m" 2.1 2.4 68.8 89.2 99.2 99.4 99.7 99.8 99.6 99.4 99.3 99.2 99.1 99 98.9 98.9 31.1 "m" "m" 6.3 19.3 1.2 2.9 34.1

142

Idõ (mp) 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926

Normalizált fordulatszám (%) 61.6 61.5 61.2 61.3 63.1 63.2 62.3 62 61.6 61.6 61.8 62 62 61.1 61.2 60.7 60.7 60.9 60.1 59.3 59.9 59.4 59.2 59.5 58.3 58.2 57.6 57.1 57 57 56.5 56.3 56.1 55.2 54.7 55.2 55.2 55.9 55.9 56.1 55.8 55.9 55.8 56.4 56.4


}

Normalizált nyomaték (%) 13.2 16.4 16.4 "m" "m" 4.8 22.3 38.5 29.6 26.6 28.1 29.6 16.3 "m" "m" 19.2 32.5 17.8 19.2 38.2 45 32.4 23.5 40.8 "m" "m" "m" "m" 0.6 26.3 29.2 20.5 "m" "m" 17.5 29.2 29.2 16 26.3 36.5 19 9.2 21.9 42.8 38

143

Idõ (mp) 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967 968 969 970 971

Normalizált fordulatszám (%) 56.4 56.4 54 53.4 52.3 52.1 52.3 52.2 52.8 53.7 54 55.1 55.2 54.7 52.5 51.8 51.4 50.9 51.2 50.3 50.2 50.9 49.9 50.9 49.8 50.4 50.4 49.7 51 50.3 50.2 49.9 50.9 50 50.2 50.2 49.9 50.4 50.2 50.3 49.9 51.1 50.6 49.9 49.6


}

Normalizált nyomaték (%) 11 35.1 7.3 5.4 27.6 32 33.4 34.9 60.1 69.7 70.7 71.7 46 12.6 0 24.7 43.9 71.1 76.8 87.5 99.8 100 99.7 100 99.7 99.8 99.8 99.7 100 99.8 99.8 99.7 100 99.7 99.8 99.8 99.7 99.8 99.8 99.8 99.7 100 99.9 99.7 99.6

144

Idõ (mp) 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016

Normalizált fordulatszám (%) 49.4 49 49.8 50.9 50.4 49.8 49.1 50.4 49.8 49.3 49.1 49.9 49.1 50.4 50.9 51.4 51.5 52.2 52.8 53.3 53.6 53.4 53.9 55.2 55.8 55.7 55.8 56.4 55.4 55.2 55.8 55.8 56.4 57.6 58.8 59.9 62.3 63.1 63.7 63.3 48 47.9 49.9 49.9 49.6


}

Normalizált nyomaték (%) 99.6 99.5 99.7 100 99.8 99.7 99.5 99.8 99.7 99.5 99.5 99.7 99.5 99.8 100 99.9 99.9 99.7 74.1 46 36.4 33.5 58.9 73.8 52.4 9.2 2.2 33.6 "m" "m" 26.3 23.3 50.2 68.3 90.2 98.9 98.8 74.4 49.4 9.8 0 73.5 99.7 48.8 2.3

145

Idõ (mp) 1017 1018 1019 1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061

Normalizált fordulatszám (%) 49.9 49.3 49.7 49.1 49.4 48.3 49.4 48.5 48.7 48.7 49.1 49 49.8 48.7 48.5 49.3 49.7 48.3 49.8 49.4 49.8 50.5 50.3 51.2 50.5 50.6 50.4 49.9 49.1 47.9 48.1 47.5 46.9 47.7 46.9 46.5 48 47.2 48.7 48.7 47.8 48.8 47.4 47.3 47.3


}

Normalizált nyomaték (%) "m" "m" 47.5 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 31.3 45.3 44.5 61 64.3 64.4 65.6 64.5 82.9 86 89 81.4 49.9 20.1 24 36.2 34.5 30.3 53.5 61.6 73.6 84.6 87.7 80 50.4 38.6 63.1 5 47.4 49.8

146

Idõ (mp) 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106

Normalizált fordulatszám (%) 46.9 46.7 46.8 46.9 46.7 45.5 45.5 44.2 43 42.5 41 39.9 39.9 40.1 39.9 39.4 43.8 52.9 52.8 53.4 54.7 56.3 57.5 59 59.8 60.1 61.8 61.8 61.7 62 62.3 62 61.3 61.1 61.2 61.1 61.1 61.3 61.3 60.4 58.8 57.7 56 54.7 53.3


}

Normalizált nyomaték (%) 23.9 44.6 65.2 60.4 61.5 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 38.2 48.1 48 59.3 19.8 0 88.9 99.5 99.3 99.1 99 98.9 98.9 98.9 48.3 55.6 59.8 55.6 29.6 19.3 7.9 19.2 43 59.7 98.8 98.8 26.6 "m" "m" "m" "m" "m" "m"

147

Idõ (mp) 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151

Normalizált fordulatszám (%) 52.6 53.4 53.9 54.9 55.8 57.1 56.5 58.9 58.7 59.8 61 60.7 59.4 57.9 57.6 56.3 55 53.7 52.1 51.1 49.7 49.1 48.7 48.2 48 48 47.2 47.3 46.6 47.4 46.3 45.4 45.5 44.8 46.6 46.3 48.5 49.9 49.1 49.1 51 51.5 50.9 51.6 52.1


}

Normalizált nyomaték (%) 23.2 84.2 99.4 99.3 99.2 99 99.1 98.9 98.9 98.9 98.8 19.2 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 25.8 46.1 46.9 46.7 70 70 67.6 67.6 74.7 13 "m" "m" 24.8 73.8 99 98.9 99.4 99.7 99.5 99.5 100 99.9 100 99.9 99.7

148

Idõ (mp) 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196

Normalizált fordulatszám (%) 50.9 52.2 51.5 51.5 50.8 50.3 50.3 49.3 48.8 47.8 48.1 48.4 49.6 51 51.6 53.3 55.2 55.7 56.4 56.8 57 57.6 56.9 56.4 57 56.4 57 57.7 58.6 58.9 59.4 58.8 60.1 60.6 60.7 60.7 60 60.2 59.7 59.8 59.8 59.8 60 59.5 59.9


}

Normalizált nyomaték (%) 100 99.7 98.3 47.2 78.4 83 31.7 31.3 21.5 59.4 77.1 87.6 87.5 81.4 66.7 63.2 62 43.9 30.7 23.4 "m" "m" "m" 4 23.4 41.7 49.2 56.6 56.6 64 68.2 71.4 71.3 79.1 83.3 77.1 73.5 55.5 54.4 73.3 77.9 73.9 76.5 82.3 82.8

149

Idõ (mp) 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212 1213 1214 1215 1216 1217 1218 1219 1220 1221 1222 1223 1224 1225 1226 1227 1228 1229 1230 1231 1232 1233 1234 1235 1236 1237 1238 1239 1240 1241

Normalizált fordulatszám (%) 59.8 59 58.9 59.1 58.9 58.4 58.7 58.3 57.5 57.2 57.1 57 56.4 56.7 55.9 56.3 56.7 56 56 56.4 56.7 56.9 57 57.7 57.5 58.4 58.7 58.2 58.5 58.8 59 58.2 57.6 57.1 57.2 57 56.7 56.8 56.9 57 57.4 57.3 57.7 57.5 58.6


}

Normalizált nyomaték (%) 65.8 48.6 62.2 70.4 62.1 67.4 58.9 57.7 57.8 57.6 42.6 70.1 59.6 39 68.1 79.1 89.7 89.4 93.1 93.1 94.4 94.8 94.1 94.3 93.7 93.2 93.2 93.7 93.1 86.2 72.9 59.9 8.5 47.6 74.4 79.1 67.2 69.1 71.3 77.3 78.2 70.6 64 55.6 49.6

150

Idõ (mp) 1242 1243 1244 1245 1246 1247 1248 1249 1250 1251 1252 1253 1254 1255 1256 1257 1258 1259 1260 1261 1262 1263 1264 1265 1266 1267 1268 1269 1270 1271 1272 1273 1274 1275 1276 1277 1278 1279 1280 1281 1282 1283 1284 1285 1286

Normalizált fordulatszám (%) 58.2 58.8 58.3 58.7 59.1 58.6 58.8 58.8 58.7 59.1 59.1 59.4 60.6 59.6 60.1 60.6 59.6 60.7 60.5 59.7 59.6 59.8 59.6 60.1 59.9 59.7 59.6 59.7 59.8 59.9 60.6 60.5 60.2 60.6 60.6 61 61 61.3 61.2 61.5 61 61.1 60.5 60.2 60.2


}

Normalizált nyomaték (%) 41.1 40.6 21.1 24.9 24.8 "m" "m" "m" "m" "m" "m" "m" 2.6 "m" "m" "m" 4.1 7.1 "m" "m" "m" "m" 4.9 5.9 6.1 "m" "m" 22 10.3 10 6.2 7.3 14.8 8.2 5.5 14.3 12 34.2 17.1 15.7 9.5 9.2 4.3 7.8 5.9

151

Idõ (mp) 1287 1288 1289 1290 1291 1292 1293 1294 1295 1296 1297 1298 1299 1300 1301 1302 1303 1304 1305 1306 1307 1308 1309 1310 1311 1312 1313 1314 1315 1316 1317 1318 1319 1320 1321 1322 1323 1324 1325 1326 1327 1328 1329 1330 1331

Normalizált fordulatszám (%) 60.2 59.9 59.4 59.6 59.3 58.9 58.8 58.9 58.9 58.9 58.7 58.7 59.3 60.1 60.5 59.5 59.7 59.7 60.1 60.8 60.9 61.3 61.8 62 62.2 62.6 62.7 62.9 63.1 63.5 63.6 64.3 63.7 63.8 63.6 63.4 63.2 63.3 62.9 63 63.1 61.8 61.6 61 61.2


}

Normalizált nyomaték (%) 5.3 4.6 21.5 15.8 10.1 9.4 9 35.4 30.7 25.9 22.9 24.4 61 56 50.6 16.2 50 31.4 43.1 38.4 40.2 49.7 45.9 45.9 45.8 46.8 44.3 44.4 43.7 46.1 40.7 49.5 27 15 18.7 8.4 8.7 21.6 19.7 22.1 20.3 19.1 17.1 0 22

152

Idõ (mp) 1332 1333 1334 1335 1336 1337 1338 1339 1340 1341 1342 1343 1344 1345 1346 1347 1348 1349 1350 1351 1352 1353 1354 1355 1356 1357 1358 1359 1360 1361 1362 1363 1364 1365 1366 1367 1368 1369 1370 1371 1372 1373 1374 1375 1376

Normalizált fordulatszám (%) 60.8 61.1 60.7 60.6 60.5 60.6 60.9 60.9 61.4 61.3 61.5 61.3 61 60.8 60.9 61.2 60.9 60.7 60.9 60.7 59.6 59.6 59.4 59.3 58.9 59.1 59 59 59 58.8 58.9 58.9 59.3 58.9 59.3 59.4 59.6 59.4 59.3 59.4 59.4 58.8 59.1 58.5 58.8


}

Normalizált nyomaték (%) 40.3 34.3 16.1 16.6 18.5 29.8 19.5 22.3 35.8 42.9 31 19.2 9.3 44.2 55.3 56 60.1 59.1 56.8 58.1 78.4 84.6 66.6 75.5 49.6 75.8 77.6 67.8 56.7 54.2 59.6 60.8 56.1 48.5 42.9 41.4 38.9 32.9 30.6 30 25.3 18.6 18 10.6 10.5

153

Idõ (mp) 1377 1378 1379 1380 1381 1382 1383 1384 1385 1386 1387 1388 1389 1390 1391 1392 1393 1394 1395 1396 1397 1398 1399 1400 1401 1402 1403 1404 1405 1406 1407 1408 1409 1410 1411 1412 1413 1414 1415 1416 1417 1418 1419 1420 1421

Normalizált fordulatszám (%) 58.5 58.7 59.1 59.1 59.1 59.4 59.7 60.7 59.8 60.2 59.9 61 60.6 60.6 59.6 59.6 60.6 59.8 60 60.5 60.9 61.3 61.2 61.4 61.3 61.4 61.1 61.5 61 61.1 61.4 61.6 61.7 61.8 61.6 61.3 61.3 61.2 61.3 61.2 61.2 61 60.9 61 60.7


}

Normalizált nyomaték (%) 8.2 13.7 7.8 6 6 13.1 22.3 10.5 9.8 8.8 8.7 9.1 28.2 22 23.2 19 38.4 41.6 47.3 55.4 58.7 37.9 38.3 58.7 51.3 71.1 51 56.6 60.6 75.4 69.4 69.9 59.6 54.8 53.6 53.5 52.9 54.1 53.2 52.2 52.3 48 41.5 32.2 22

154

Idõ (mp) 1422 1423 1424 1425 1426 1427 1428 1429 1430 1431 1432 1433 1434 1435 1436 1437 1438 1439 1440 1441 1442 1443 1444 1445 1446 1447 1448 1449 1450 1451 1452 1453 1454 1455 1456 1457 1458 1459 1460 1461 1462 1463 1464 1465 1466

Normalizált fordulatszám (%) 60.7 60.8 61 61 61.3 61.7 62.3 62.3 62.3 62.8 62.8 62.9 62.9 62.8 62.7 61.5 61.9 61.5 61 60.9 60.6 60.3 60.8 60.2 60.5 60.2 60.7 60.9 59.6 60.2 59.5 59.8 59.6 59.3 59 58.8 58.7 59.2 59.7 60.4 60.2 60.4 59.9 59.9 59.6


}

Normalizált nyomaték (%) 23.3 38.8 40.7 30.6 62.6 55.9 43.4 37.4 35.7 34.4 31.5 31.7 29.9 29.4 28.7 14.7 17.2 6.1 9.9 4.8 11.1 6.9 7 9.2 21.7 22.4 31.6 28.9 21.7 18 16.7 15.7 15.7 15.7 7.5 7.1 16.5 50.7 60.2 44 35.3 17.1 13.5 12.8 14.8

155

Idõ (mp) 1467 1468 1469 1470 1471 1472 1473 1474 1475 1476 1477 1478 1479 1480 1481 1482 1483 1484 1485 1486 1487 1488 1489 1490 1491 1492 1493 1494 1495 1496 1497 1498 1499 1500 1501 1502 1503 1504 1505 1506 1507 1508 1509 1510 1511

Normalizált fordulatszám (%) 59.4 59.4 60.4 59.5 59.3 60.9 60.7 60.9 61 60.6 60.9 60.8 60.7 60.1 59.9 60.4 60.7 59.9 59.7 59.5 59.2 58.8 58.7 58.7 57.9 58.2 57.6 58.3 57.2 57.4 58.3 58.3 58.8 58.8 59.4 59.1 59.1 59 59.5 59.4 59.4 59.4 59.4 58.9 59


}

Normalizált nyomaték (%) 15.9 22 38.4 38.8 31.9 40.8 39 30.1 29.3 28.4 36.3 30.5 26.7 4.7 0 36.2 32.5 3.1 "m" "m" "m" 0.6 "m" "m" "m" "m" "m" 9.5 6 27.3 59.9 7.3 21.7 38.9 26.2 25.5 26 39.1 52.3 31 27 29.8 23.1 16 31.5

156

Idõ (mp) 1512 1513 1514 1515 1516 1517 1518 1519 1520 1521 1522 1523 1524 1525 1526 1527 1528 1529 1530 1531 1532 1533 1534 1535 1536 1537 1538 1539 1540 1541 1542 1543 1544 1545 1546 1547 1548 1549 1550 1551 1552 1553 1554 1555 1556

Normalizált fordulatszám (%) 58.8 58.9 58.8 58.9 59.1 58.8 59 58.7 57.9 58 57.1 56.7 56.7 56.6 56.8 56.3 56.3 56 56.7 56.6 56.9 56.9 57.4 57.4 58.3 58.5 59.1 59.4 59.6 59.5 59.6 59.3 59.4 59.1 59 58.8 58.7 57.5 57.4 57.1 57.1 57 57.1 57.3 57.3


}

Normalizált nyomaték (%) 25.9 40.2 28.4 38.9 35.3 30.3 19 3 0 2.4 "m" "m" 5.3 2.1 "m" "m" "m" "m" "m" 3.8 "m" "m" "m" "m" 13.9 "m" "m" "m" "m" "m" 0.5 9.2 11.2 26.8 11.7 6.4 5 "m" "m" 1.1 0 4.5 3.7 3.3 16.8

157

Idõ (mp) 1557 1558 1559 1560 1561 1562 1563 1564 1565 1566 1567 1568 1569 1570 1571 1572 1573 1574 1575 1576 1577 1578 1579 1580 1581 1582 1583 1584 1585 1586 1587 1588 1589 1590 1591 1592 1593 1594 1595 1596 1597 1598 1599 1600 1601

Normalizált fordulatszám (%) 58.2 58.7 58.3 58.6 59 59.8 59.3 59.7 60.1 60.7 60.7 60.7 60.7 61.1 61.1 60.8 60.1 60.7 60.4 60 59.9 60.8 60.4 60.2 59.6 59.9 59.8 59.6 59.4 60.1 59.5 59.8 60.6 59.3 59.3 59.4 58.7 58.8 59.1 59.7 59.5 59.6 59.6 59.4 59.6


}

Normalizált nyomaték (%) 29.3 12.5 12.2 12.7 13.6 21.9 20.9 19.2 15.9 16.7 18.1 40.6 59.7 66.8 58.8 64.7 63.6 83.2 82.2 80.5 78.7 67.9 57.7 60.6 72.7 73.6 74.1 84.6 76.1 76.9 84.6 77.5 67.9 47.3 43.1 38.3 38.2 39.2 67.9 60.5 32.9 20 34.4 23.9 15.7

158

Idõ (mp) 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1611 1612 1613 1614 1615 1616 1617 1618 1619 1620 1621 1622 1623 1624 1625 1626 1627 1628 1629 1630 1631 1632 1633 1634 1635 1636 1637 1638 1639 1640 1641 1642 1643 1644 1645 1646

Normalizált fordulatszám (%) 59.9 60.5 59.6 59.7 60.9 60.1 59.9 60.8 60.6 60.9 61.1 61.2 61.4 61.7 61.5 61.7 62.2 61.4 61.8 61.8 61.6 61.7 61.7 61.7 61.2 61.9 61.4 61.7 62.4 62.8 62.2 62.5 62.3 62.6 62.3 62.7 62.2 61.9 62.5 61.7 61.7 61.6 61.4 60.8 60.7


}

Normalizált nyomaték (%) 41 26.3 14 21.2 19.6 34.3 27 25.6 26.3 26.1 38 31.6 30.6 29.6 28.8 27.8 20.3 19.6 19.7 18.7 17.7 8.7 1.4 5.9 8.1 45.8 31.5 22.3 21.7 21.9 22.2 31 31.3 31.7 22.8 12.6 15.2 32.6 23.1 19.4 10.8 10.2 "m" "m" "m"

159

Idõ (mp) 1647 1648 1649 1650 1651 1652 1653 1654 1655 1656 1657 1658 1659 1660 1661 1662 1663 1664 1665 1666 1667 1668 1669 1670 1671 1672 1673 1674 1675 1676 1677 1678 1679 1680 1681 1682 1683 1684 1685 1686 1687 1688 1689 1690 1691

Normalizált fordulatszám (%) 61 60.4 61 60.7 60.5 60.8 61.2 60.9 61.1 60.7 61.3 60.9 61.4 61.7 61.8 61.7 61.7 61.5 61.3 61.5 61.1 61.4 61.4 61.3 61 61.5 61 60.9 60.9 60.6 60.6 60.6 60.7 60.6 60.1 60.5 60.4 59.9 59.6 59.6 59.9 59.9 59.8 59.4 59.5


}

Normalizált nyomaték (%) 12.4 5.3 13.1 29.6 28.9 27.1 27.3 20.6 13.9 13.4 26.1 23.7 32.1 33.5 34.1 17 2.5 5.9 14.9 17.2 "m" "m" 8.8 8.8 18 13 3.7 3.1 4.7 4.1 6.7 12.8 11.9 12.4 12.4 12 11.8 12.4 12.4 9.1 0 20.4 4.4 3.1 26.3

160

Idõ (mp) 1692 1693 1694 1695 1696 1697 1698 1699 1700 1701 1702 1703 1704 1705 1706 1707 1708 1709 1710 1711 1712 1713 1714 1715 1716 1717 1718 1719 1720 1721 1722 1723 1724 1725 1726 1727 1728 1729 1730 1731 1732 1733 1734 1735 1736

Normalizált fordulatszám (%) 59.6 59.4 60.9 60.5 60.1 60.1 60.5 60 60 60 60.1 59.9 59.4 59.5 59.5 59.5 59.4 59.6 59.5 60.1 59.4 59.8 59.9 60.1 59.6 59.6 59.4 59.6 60.1 60.2 59.4 60.3 59.9 60.2 60.3 60.4 60.6 60.8 60.9 60.9 60.7 60.9 61.1 61.1 61


}

Normalizált nyomaték (%) 20.1 35 22.1 12.2 11 8.2 6.7 5.1 5.1 9 5.7 8.5 6 5.5 14.2 6.2 10.3 13.8 13.9 18.9 13.1 5.4 2.9 7.1 12 4.9 22.7 22 17.4 16.6 28.6 22.4 20 18.6 11.9 11.6 10.6 16 17 16.1 11.4 11.3 11.2 25.6 14.6

161

Idõ (mp) 1737 1738 1739 1740 1741 1742 1743 1744 1745 1746 1747 1748 1749 1750 1751 1752 1753 1754 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767 1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781

Normalizált fordulatszám (%) 61 60.6 60.9 60.8 59.9 59.8 59.1 58.8 58.8 58.2 58.5 57.5 57.9 57.8 58.3 57.8 57.5 58.4 58.1 58.8 58.3 58.3 59 58.2 57.9 58.5 57.4 58.2 58.2 57.3 58 57.5 57.4 58.8 57.7 58.4 58.4 59 59 58.8 58.8 59.1 59.4 59.6 50


}

Normalizált nyomaték (%) 10.4 "m" "m" 4.8 "m" "m" "m" "m" "m" "m" 14.3 4.4 0 20.9 9.2 8.2 15.3 38 15.4 11.8 8.1 5.5 4.1 4.9 10.1 7.5 7 6.7 6.6 17.3 11.4 47.4 28.8 24.3 25.5 35.5 29.3 33.8 18.7 9.8 23.9 48.2 37.2 29.1 25

162

Idõ (mp) 1782 1783 1784 1785 1786 1787 1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800

Normalizált fordulatszám (%) 40 30 20 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 "m" = motoring


}

Normalizált nyomaték (%) 20 15 10 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Az 5. ábra mutatja az ETC motorvizsgáló próbapad grafikus ábrázolását. 5. Ábra ETC motorvizsgáló próbapad terve

163


}

164


}

4. Függelék MÉRÉSI ÉS MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK 1.

BEVEZETÉS A vizsgálatra állított motorból kibocsátott gázhalmazállapotú összetevõket, szilárd részecskéket és füstöt a 7. függelékben leírt módszerekkel mérjék. A 7. függelék megfelelõ bekezdései írják le a gázállapotú emissziókhoz (1. bekezdés), a részecske-hígító és mintavételi rendszerekhez (2. bekezdés) ajánlott elemzõ módszereket, és a füstméréshez javasolt fényelnyelés-mérõket (3. bekezdés). Az ESC vizsgálatkor határozzák meg a gázösszetevõket a nyers kipufogógázban. Változatként, ezek meghatározhatók a hígított kipufogógázban, ha teljes áramú hígító rendszert használnak a részecskék meghatározásához. Határozzák meg a részecskéket vagy részleges áramlású vagy a teljes áramlású hígító rendszerrel. Az ETC vizsgálathoz a következõ rendszereket használhatnak: (a) (b) (c)

CVS teljes átáramlású hígító rendszert a gázállapotú és a részecske emisszió meghatározására (kettõs hígító rendszer megengedett), vagy együttesen nyers kipufogás mérését gázállapotú emissziókhoz és részleges áramlású hígító rendszert részecske-emissziókhoz, vagy a két alapelv bármilyen együttesét (pl. nyers gázok mérése és teljes áramlású részecskemérés)

2.

TELJESÍTMÉNYMÉRÕ PRÓBAPAD ÉS VIZSGÁLÓ KAMRA BERENDEZÉSE A próbapadon használják az alábbi berendezéseket a motor emissziós vizsgálatához.

2.1.

Motor-teljesítménymérõ próbapad Megfelelõ jellemzõkkel rendelkezõ motor-teljesítményt mérõ próbapadot használjanak a jelen melléklet 1. és 2. függelékeiben leírt vizsgálati ciklusok végrehajtásához. A fordulatszámot mérõ rendszer leolvasási pontossága ± 2 százalék legyen. A nyomatékot mérõ rendszer leolvasási pontossága a teljes skála > 20 százalék tartományában ± 3 százalék legyen, és ± 0,6 százalék pontosságú a teljes skála ≤ 20 százalék tartományában.

2.2.

Egyéb mûszerek A tüzelõanyag-fogyasztás, a levegõ felhasználás, a hûtõfolyadék- és kenõanyag-hõmérséklet, a kipufogógáz nyomása és a beszívott levegõ depressziója, a kipufogógáz hõmérséklete, a beszívott levegõ hõmérséklete, a légköri nyomás, a páratartalom és a tüzelõanyag hõmérsékletének méréséhez használjanak megfelelõ mérõmûszereket. Ezek a mûszerek feleljenek meg a 8. Táblázatban megadott követelményeknek. 8. Táblázat: Mérõmûszerek pontossága

Mérõmûszer Tüzelõanyag-fogyasztás Levegõ-felhasználás Kipufogógáz áramlása

Pontosság motor legnagyobb értékének ±2 %-a leolvasás ±2 %-a vagy motor legnagyobb értékének ±1 %-a, bármelyik a nagyobb leolvasás ±2,5 %-a vagy motor legnagyobb értékének ±1,5 %-a,

165

Mérõmûszer Hõmérséklet ≤ 600 K (327 °C) Hõmérséklet ≥ 600 K (327 °C) Légköri nyomás Kipufogógáz nyomása Szívó oldali depresszió Más nyomások Relatív páratartalom Abszolút páratartalom Hígító levegõ áramlása Hígított kipufogógáz áramlása


}

Pontosság bármelyik a nagyobb abszolút ±2 K leolvasás ±1%-a abszolút ± 0,1 kPa abszolút ±0,2 kPa abszolút ±0,05 kPa abszolút ±0,1 kPa abszolút ±3 %-a leolvasás ±5 %-a leolvasás ±2 %-a leolvasás ±2 %-a

3.

GÁZÁLLAPOTÚ ÖSSZETEVÕK MEGHATÁROZÁSA

3.1.

Elemzõ készülék általános jellemzõi Az elemzõ készülékek olyan mérési tartománnyal rendelkezzenek, ami megfelel annak a pontosságnak, amellyel a kipufogógáz összetevõinek koncentrációját mérni szükséges (3.1.1. bekezdés). Ajánlatos az elemzõ készüléket olyan méréshatárok között használni, hogy a mért koncentráció a skála végkitérésének 15 % és 100 %-a közé essék. Ha az adat kiolvasó rendszerek (számítógépek, adatrögzítõk) elegendõen pontosak és felbontásuk a végkitérés 15 %-a alatti tartományban van, akkor a rendszer a végkitérés 15 százalékánál kisebb koncentráció-értékek mérésére is elfogadható. Ebben az esetben legalább négy, nullától eltérõ, közelítõen egyforma osztásközû pontokkal vegyék fel a hitelesítési görbét e Melléklet 5. függelékének 1.6.4. bekezdése szerint. A berendezés elektromágneses kompatibilitása (EMC) olyan szintû legyen, ami a járulékos hibákat a legkisebbre csökkenti.

3.1.1.

Mérési hiba Az elemzõ nem térhet el a névleges hitelesítési ponttól többel, mint a leolvasás ±2 %-a a teljes mérési tartományban, kivéve a nullát, vagy a teljes skála ±0,3 %-a, bármelyik a nagyobb. Határozzák meg a pontosságot e Melléklet 5. függelékének 1.6. bekezdésében lefektetett követelmények szerint.

Megjegyzés: A jelen Elõírás céljára a mérési hibát úgy határozzák meg, mint az elemzõ leolvasásának eltérését a névleges hitelesítési értékektõl hitelesítõ gázt használva. (= valós érték). 3.1.2.

Megismételhetõség A megismételhetõség, amit a hitelesítõ vagy teljes kitérést elõidézõ gázra megadott 10 ismétlõdõ kijelzés átlagos négyzetes eltérésének 2,5-szereseként határoznak meg, ne legyen nagyobb, mint a teljes skálához tartozó koncentráció ±1 százaléka a 155 ppm (vagy ppm C) felett használt mindegyik tartományban, vagy a 155 ppm (vagy ppm C) alatt használt minden tartomány ±2 százaléka.

3.1.3.

Zaj

166


}

Az elemzõ készülék csúcstól csúcsig kijelzése a nullázó és hitelesítõ vagy a végkitérést elõidézõ gázra bármely 10 másodperces idõtartam alatt nem lehet nagyobb, mint az összes tartományban használt teljes skála 2 százaléka. 3.1.4.

Nullpont eltolódás Úgy határozzák meg a nullpont eltolódást, mint közepes választ – beleértve a zajt is - a nullázó gázra 30 másodperces válaszidõ alatt. A nulla kijelzés eltolódása egy óra periódusban kevesebb legyen, mint a használatos legalsó intervallumban a teljes skála 2 %-a.

3.1.5.

Hitelesítési eltérés A kitérés kijelzését úgy definiálják, mint a hitelesítõ gázra – beleértve a zajt is –adott kijelzés középértékét 30 másodperc idõintervallumban. A hitelesítési eltérés egy óra idõtartam alatt a legalsó tartományban használt teljes skála 2 százalékánál kisebb legyen. Felfutási idõ

3.1.6.

A mérési rendszerben elhelyezett elemzõ felfutási ideje ne haladja meg a 3,5 másodpercet. Megjegyzés: Egyedül csak az elemzõ válaszidejét értékelve nem világosan definiálják a teljes rendszer alkalmasságát változó vizsgálatokhoz. Tömegek és fõleg holt tömegek a rendszeren kívül nem csak befolyásolják az eljutási idõt a szondától az elemzõig, de befolyásolják a felfutási idõt is. Az elemzõn belül az eljutási idõket meghatározhatják úgy is, mint az elemzõ válaszidejét, hasonlóan az átalakítóhoz vagy a vícsapdához az NOx elemzõn belül. A teljes rendszer válaszidejét e Melléklet 5. függelékének .5. bekezdése írja le. 3.2.

Gáz szárítása A tetszõlegesen megválasztható gázszárító készülékek a mért gázok koncentrációjára a lehetõ legkisebb hatással legyenek. A minta víztartalmának eltávolításához kémiai szárítók nem fogadhatók el.

3.3.

Elemzõk A 3.3.1. – 3.3.4. bekezdések azokat a mérési alapelveket írják le, amelyeket használni kell. A mérési rendszerek részletes leírását a 7. függelék tartalmazza. A mérésre kerülõ gázokat az alábbi mûszerekkel elemezzék. Nem lineáris elemzõknél lineárissá átalakító áramkörök használhatók.

3.3.1.

Szénmonoxid (CO) elemzése A szénmonoxid elemzõ nem diszperz, infravörös (NDIR), abszorpciós típusú legyen.

3.3.2.

Széndioxid (CO2) elemzése A széndioxid elemzõ nem diszperz, infravörös (NDIR), abszorpciós típusú legyen.

3.3.3.

Szénhidrogén (CH) elemzése Diesel és LPG gázmotoroknál a szénhidrogén elemzõ Fûtött Láng-ionizációs Érzékelõ (HFID) típusú legyen, detektorral, szelepekkel, csõvezetékkel, stb., amelyet úgy fûtenek, hogy fenntartsa a 463 ± 10 K (190 ± 10 °C) gázhõmérsékletet. NG gázmotoroknál a szénhidrogén elemzõ nem fûtött láng ionizációs érzékelõ (FID) típus is lehet, az alkalmazott módszertõl függõen (lásd 7. függelék 1.3. bekezdését).

3.3.4.

Nem metán szénhidrogén (NMCH) elemzése (csak NG gázmotorokhoz) Határozzák meg a nem metán szénhidrogéneket a következõ módszerek egyikével:

167


}

3.3.4.1.

Gázkromatográf (GC) módszer A nem metán szénhidrogéneket úgy kell meghatározni, hogy a 423 K (150 °C) hõmérsékleten kondicionált gázkromatográffal elemzett metánt kivonják a 3.3.3. bekezdés szerint mért szénhidrogénekbõl.

3.3.4.2.

Nem metán tartalom leválasztásos (NMC) módszere A nem metán tartalom meghatározását a 3.3.3. bekezdés szerinti FID készülékkel sorba kötött fûtött NMC készülékkel végezzék el a metánt kivonva a szénhidrogénekbõl.

3.3.5.

Nitrogénoxidok (NOx) elemzése A nitrogénoxidokat elemzõ készülék Kemilumineszcenciás Érzékelõ (CLD) vagy Fûtött Kemilumineszcenciás Érzékelõ (HCLD) típusú legyen NO2 / NO átalakítóval, ha száraz bázison mérnek. Ha nedves bázison mérnek, a HCLD-t az átalakítóval 328 K (55 °C) hõmérsékleten használják feltéve, hogy a vízhûtéses ellenõrzés kielégítõ (lásd e Melléklet 5. függelékének 1.9.2.2. bekezdését).

3.3.6.

Levegõ – tüzelõanyag mérése A kipufogógáz áramlásának meghatározásához használt levegõ – tüzelõanyag mérõberendezés, amint e Melléklet 2. függelékének 4.2.5. bekezdése meghatározza, széles tartományú levegõ – tüzelõanyag érzékelõ vagy zirkónium típusú lambda-szonda legyen. Szereljék fel az érzékelõt közvetlenül a kipufogó-vezetékre ott, ahol a kipufogógáz hõfoka elég nagy a víz lecsapódásának megakadályozására. Az érzékelõ pontossága a belefoglalt elektronikával legyen a következõ határokon belül: leolvasás ±3 százaléka leolvasás ±5 százaléka leolvasás ±10 százaléka

λ<2 2≤λ<5 5≤λ

A fent meghatározott pontosság teljesítéséhez hitelesítsék az érzékelõt a mûszer gyártójának meghatározása szerint. 3.4.

Gáznemû kibocsátások mintavétele

3.4.1.

Nyers kipufogógáz A gázállapotú emissziók mintavételezõ szondáit legalább 0,5 méter, vagy – ha nagyobb – a kipufogócsõ átmérõjének háromszorosát meghaladó távolságra kell a kipufogógáz kivezetésének nyílása elé szerelni, a lehetõ legmesszebb és elegendõen közel a motorhoz úgy, hogy legalább 343 K (70 °C) kipufogógáz-hõmérsékletet biztosítsanak a szondánál. Olyan sokhengeres motorok esetében, amelyek kipufogócsõ-rendszere elágazó, a szonda beömlõ nyílását elegendõ távol kell elhelyezni az áramlás irányában úgy, hogy minden hengerbõl biztosítsák az átlagos kipufogási emissziót képviselõ mintát. A csoportosított kipufogó-gyûjtõvezetékkel rendelkezõ sokhengeres motoroknál – mint pl. a V elrendezésû motorok – megengedhetõ az egyedi mintavétel mindegyik kipufogó-csoportból és kiszámítható az átlagos kipufogási emisszió. Más olyan módszer is alkalmazható, amelyrõl kimutatható, hogy egyenértékû a fenti módszerrel. A kipufogási emisszió számításánál a teljes kipufogási tömegáramot kell használni. Ha a motort kipufogó utókezelõ rendszerrel szerelték fel, vegyék a kipufogógáz-mintát a kipufogógáz-utókezelõ rendszer áramlási irányában.

168


}

3.4.2.

Hígított kipufogógáz A motor és a teljes áramú hígító rendszer között a kipufogó vezeték feleljen meg a 7. függelék 2.3.1. bekezdésében (EP) levõ követelményeknek. Helyezzék el a hígító alagútban a gázkibocsátások mintavevõ szondáit olyan ponton, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz jól keveredik, és egészen közel van a részecske-mintavevõ szondához. A mintavétel általában két módon történhet: (a) a szennyezõket a ciklus alatt mintavevõ zsákban gyûjtik, és a vizsgálat befejezése után mérik meg; (b) a szennyezõkbõl folyamatosan mintát vesznek és összegzik a szennyezõket ciklus egész tartama alatt; ez a módszer kötelezõ CH és NOx mintavételéhez.

4.

SZILÁRD RÉSZECSKÉK MEGHATÁROZÁSA A szilárd részecskék meghatározása hígító rendszer alkalmazását igényli. A hígítás elvégezhetõ részleges átáramlású hígító rendszerrel vagy teljes áramlású kettõs hígító rendszerrel. A hígító rendszer áramlási teljesítménye olyan legyen, hogy teljesen megakadályozza víz lecsapódását a hígító és mintavevõ rendszerben. A hígított kipufogógáz hõfoka legyen 325 K (52 °C) alatt közvetlenül a szûrõtartók áramlási irányával szemben. A hígító rendszerbe belépése elõtt a levegõ nedvességének ellenõrzése megengedett, és a páramentesítés különösen hasznos, ha a hígító levegõ páratartalma magas. A hígító levegõ hõmérséklete 288 K (15 °C) felett legyen egészen közel a hígító alagút bemenetéhez. A részleges áramlású hígító rendszert úgy tervezzék, hogy kivon arányos nyers kipufogási mintát a motor kipufogási áramából, így válaszolva az eltérítésre a kipufogó-áramlás sebességében, és vezesse be a hígító levegõt ebbe a mintába, létrehozva 325 K alatt a hõfokot a vizsgálati szûrõnél. Különbözõ kivonási módszereket alkalmazhatnak, ahol az alkalmazott kivonás típusa határozza meg jelentõs mértékben a mintavételi hardvert és az alkalmazható eljárást (7. függelék 2.2. bekezdése). Általában helyezzék nagyon közel a részecske mintavevõ szondát a gázállapotú emissziók mintavevõ szondájához, de elegendõ távolságra, hogy ne okozzon zavart. A 3.4.1. bekezdés elhelyezési rendelkezéseit szintén alkalmazhatják a részecske-mintavételre. A mintavevõ vezeték a 7. függelék 2. bekezdés követelményeinek feleljen meg. Közös kipufogócsonkkal rendelkezõ sokhengeres motorok esetében helyezzék a szonda beömlõnyílását elég messze áramlásirányba úgy, hogy a minta jellemzõ legyen minden henger átlagos kipufogási emissziójára. Külön csonk-csoportokkal rendelkezõ sokhengeres motorok – mint pl. a "V" motor kialakítása – ajánlatos egyesíteni a mintavevõ szonda áramlási irányával szemben levõ csonkját. Ha ez nem praktikus, megengedhetõ mintát venni a legnagyobb részecske-emisszióval rendelkezõ csoportból. Más olyan módszer, ami korrelál a fenti módszerekkel, használható. Kipufogási emisszió kiszámításához használják a teljes kipufogási tömegáramot. A részecskék tömegének meghatározásához részecske-mintavételi rendszer, részecske mintavevõ szûrõk, mikrogrammot mérõ mérleg és a hõmérsékletet és páratartalmat szabályozó mérõkamra szükséges.

169


}

A részecskék mintavételéhez egyszûrõs módszert használjanak, amely egy pár szûrõ használatát írja elõ (lásd e függelék 4.1.3. bekezdését) az egész ciklushoz. Az ESC-ben a vizsgálat mintavételi fázisa alatt fordítsanak különös figyelmet a mintavételi idõre és az áramlásra. 4.1.

Részecske mintavevõ szûrõk

4.1.1.

Olyan szûrõvel vegyenek mintát hígított kipufogásból, ami a vizsgálati sorozatban megfelel a 4.1.1. és 4.1.2. bekezdések követelményeinek Szûrõ jellemzõi Fluorkarbon bevonatú üvegszálas szûrõk szükségesek. Minden szûrõtípusnak 0,3 µm DOP (di-octylftalát) legalább 95 százalékos szûrési hatásfoka legyen 35 és 80 cm/sec közötti átbocsátási gázsebességnél.

4.1.2.

Szûrõ mérete A részecske szûrõk átmérõje 47 vagy 70 mm legyen. Nagyobb szûrõ-átmérõk elfogadhatók (4.1.4. bekezdés), de kisebbeket ne engedjenek meg.

4.1.3.

Átbocsátási sebesség a szûrõn A gáz áthaladási sebessége a szûrön keresztül 35 – 80 cm/sec között legyen. A nyomás-esés növekedése a vizsgálat kezdete és vége között nem lehet több mint 25 kPa.

4.1.4.

Szûrõ terhelése A leggyakoribb szûrõ-méretekhez a szükséges szûrõterheléseket a 9. Táblázat mutatja. Az ajánlott minimális szûrõterhelés 0,65 mg/1000 mm2 legyen a szûrõ felületén. 10. Táblázat: Minimális szûrõ-terhelése A szûrõ átmérõje (mm) 47 70 90 110

Minimális szûrõterhelés (mg) 0.11 0.25 0.41 0.62

Ha – a korábbi vizsgálaton alapulva – a szükséges minimális szûrõterhelés nem valószínûleg nem érhetõ el a vizsgálati ciklusban a áramlási sebesség és hígítási arány optimalizálása után, kisebb szûrõterhelés elfogadható az érdekelt felek (gyártó és jóváhagyó hatóság) megegyezésével, ha kimutatható a megfelelõség a 4.2. bekezdés pontossági követelményeinek, pl. 0,1 µg egyensúllyal. 4.1.5.

Szûrõtartó Emissziós vizsgálatoknál helyezzék a szûrõket szûrõtartóba, ami megfelel a 7. függelék 2.2. bekezdés követelményeinek. A szûrõtartó olyan kivitelû legyen, ami biztosítja az egyenletes áramlás-eloszlást a szûrõ piszkos felületén keresztül. Helyezzenek gyors mûködésû szelepeket vagy a szûrõtartó áramlási irányában vagy áramlási irányával szemben. Elhelyezhetnek 2,5 µm és 10 µm között 50 % levágási ponttal rendelkezõ inerciás elõosztályozót közvetlenül a szûrõtartó áramlási irányával szemben. Az elõosztályozó használata erõsen ajánlott, ha nyitott alagutas mintavevõ szondát használnak a kipufogási áramlásba az áramlás irányával szemben.

4.2.

Súlymérõ kamra és analitikai mérleg jellemzõi

170


}

4.2.1.

A súlymérõ kamra állapota Annak a kamrának (helységnek) a hõmérsékletét, ahol a részecske-szûrõket kondicionálják és mérik, tartsák minden szûrõ kondicionálása és mérése alatt 295 ± 3 K (22 °C ±3 °C) hõfokon. Tartsák a páratartalmat 282,5 ±3 K (9,5 ±3 °C) harmatponton és 45 ± 8 % a relatív páratartalomban.

4.2.2.

Vonatkoztatási szûrõ súlymérése A kamra (helység) környezete legyen mentes minden környezeti szennyezõdéstõl (olyan, mint por), amely megtelepedhetne a részecske-szûrõn a stabilizációs idõ alatt. A súlymérõ helység 4.2.1. bekezdésben körvonalazott jellemzõinek megváltozása csak akkor engedhetõ meg, ha a zavarások idõtartama nem haladja meg a 30 percet. A súlymérõ helység feleljen meg az elõírt követelményeknek, mielõtt személyek lépnének be a helységbe. Legalább két, elõzõleg nem használt vonatkoztatási szûrõt vagy szûrõpárt mérjenek meg 4 órán belül, de elõnyösebb akkor, amikor a mintavételezett szûrõket (párt) mérik. Ezek azonos méretûek és anyagúak legyenek azokkal a szûrõkkel, amelyeket a mintavételkor használtak. Ha a vonatkoztatási szûrõk átlagos súlya a mintaszûrõ súlymérése 10 µg értéknél többel változik, minden mintaszûrõt dobjanak ki, és az emissziós vizsgálatot ismételjék meg. Ha a 4.2.1. bekezdésben körvonalazott stabilitási kritériumok a súlymérõ helységben nem megfelelõk, de a vonatkoztatási szûrõ mérése megfelel a fenti követelményeknek, a motor gyártója választhat, hogy elfogadja-e a mintaszûrõ súlymérési eredményét, vagy a vizsgálatokat érvénytelennek nyilvánítja, rögzítve a súlymérõ helység viszonyait szabályozó rendszert és újra futtatva a vizsgálatot.

4.2.3.

Analitikai mérleg Minden szûrõ súlyának meghatározásához használt analitikai mérleg pontossága 2 µg és osztása 1 µg (1 számjegy = 1 µg) legyen, amit a mérleg gyártója határoz meg.

4.2.4.

Statikus elektromos hatások megszüntetése A statikus elektromos hatások megszüntetéséhez – a súlymérés elõtt –tegyék semlegessé a szûrõket, pl. polónium semlegesítõvel vagy hasonló hatást kiváltó szerkezettel.

4.2.5.

Jellemzõk áramlásmérõkhöz

4.2.5.1.

Általános követelmények Az áramlásmérõ vagy az áramlásmérõ mûszerezés abszolút pontossága legyen a 2.2. bekezdés szerint.

4.2.5.2.

Különleges rendelkezések részleges áramlású hígító rendszerekhez Részleges áramlású hígító rendszerekhez a qmp mintaáram pontossága különös figyelmet igényel, ha nem közvetlenül mérnek, de differenciális áramlásmérõvel meghatározva a

q mp = q dew + q mdw 2 százalék pontosság esetében qmdew és qmdw nem elegendõ qmp elfogadható pontosságához. Ha a gázáramot differenciális áramlásmérõvel határozzák meg, a különbség maximális hibája olyan legyen, hogy qmp ±5 %-on belül van, amikor a hígítási arány kevesebb, mint 15. Hibanégyzettel ez kiszámítható minden mûszerre. qmp elfogadható pontossága a következõ két módszerrel nyerhetõ:

171


}

qmdew és qmdw abszolút pontossága ±0,2 %, ami qmp of ≤ 5 % qmp pontosságot garantál 15 hígítási aránynál. Nagyobb hiba fordul azonban elõ nagyobb hígítási arányoknál; qmdw hitelesítése qmdew értékhez viszonyítva végezzék el úgy, ahogy ugyanazt a pontosságokat nyerték qmp értékre. Ilyen hitelesítés részleteihez lásd a jelen Melléklet 5. függelékének 3.2.1. bekezdését. Közvetve is meghatározhatják qmp pontosságát a hígítási arány pontosságából amint meghatározzák a nyomgázzal, pl. CO2. Ismét, a) módszerrel egyenértékû pontosságok szükségesek qmp értékeire; qmdew és qmdw abszolút pontossága a teljes skála ±2 %-án belül van, a különbség legnagyobb hibája qmdew és qmdw között 0,2 %-on belül, és a linearitási hiba a vizsgálat során megfigyelt legnagyobb qmdew ±0,2 %-án belül. qmdew. 5.

FÜST MEGHATÁROZÁSA Ez a fejezet adja meg azoknak az elõírt és a választható vizsgáló berendezéseknek a jellemzõit, amelyet az ELR vizsgálathoz használnak. A füstöt olyan fényelnyelés-mérõvel mérjék, ami a homályosságot és fényelnyelési együtthatót kijelzõ üzemmóddal rendelkezik. Használják a homályosság kijelzési üzemmódot csak hitelesítéshez és a fényelnyelés-mérõ ellenõrzéséhez. Mérjék a vizsgálati ciklus füstölési értékeit a fényelnyelési együttható kijelzési üzemmódjában.

5.1.

Általános követelmények Az ELR olyan füstölésmérõ és adatfelvevõ rendszer használatát igényli, amely három funkcionális egységet tartalmaz. Ezeket az egységeket egyetlen egységbe foglalhatják, vagy egymással összekapcsolt részekként is használhatják. A háromfunkciós egység: (a) fényelnyelés-mérõ, ami a 7. Függelék, 3. bekezdés követelményeinek felel meg, (b) adatfeldolgozó egység, ami e Melléklet, 7. Függelék 6. bekezdésében leírt feladatok végrehajtására alkalmas, (c) nyomtató és/vagy elektronikus tároló eszköz, ami e Melléklet, 1. Függelék 6.3. bekezdésében meghatározott szükséges füstértékeket rögzíti és kinyomtatja.

5.2.

Különleges követelmények

5.2.1.

Linearitás A linearitás a homályosság ±2 százalékán belül legyen.

5.2.2.

Nulla eltolódás A nulla eltolódás egy órás idõtartam alatt nem haladhatja meg a ±1 % homályosságot.

5.2.3.

Homályosság kijelzése és mérési tartománya A homályosság kijelzéséhez a tartomány 0 – 100 % homályosság között, és a leolvashatóság 0,1 százalék homályosság legyen. A fényelnyelési együttható kijelzéséhez a tartomány 0 – 30 m-1, és a leolvashatóság 0,01 m-1 együttható legyen.

5.2.4.

Mûszer válaszideje A fényelnyelés-mérõ fizikai válaszideje nem haladhatja meg a 0,2 másodpercet. A fizikai válaszidõ olyan különbség a pillanatok között, amikor a gyors válaszú érzékelõ kimenetén a

172


}

teljes eltérés 10 és 90 százalékát eléri, miközben a mérésre került gáz homályossága kevesebb, mint 0,1 másodperc alatt megváltozik. A fényelnyelés-mérõ elektromos válaszideje nem haladhatja meg a 0,05 másodpercet. Az elektromos válaszidõ olyan különbség a pillanatok között, amikor a gyors válaszú érzékelõ kimenetén a teljes skála 10 és 90 százalékát eléri, miközben a fényforrás fénye kevesebb, mint 0,01 másodperc alatt megszakad vagy kialszik. 5.2.5.

Semleges sûrûségû optikai szûrõk Bármilyen semleges sûrûségû optikai szûrõt alkalmaznak is a fényelnyelés-mérõ hitelesítéséhez, linearitásának méréséhez vagy méréshatárának beállításához, értéke 1,0 százalék homályosságon belül legyen ismert. A szûrõ névleges értékét – pontosság szempontjából – legalább évente ellenõrizzék a nemzeti vagy nemzetközi szabvány szerint. A semleges sûrûségû optikai szûrõk precíziós mûszerek és könnyen károsodhatnak használatuk alatt. Használatukat korlátozzák és – ha szükség van rájuk – olyan óvatosan kezeljék, hogy karcolódásukat vagy szennyezõdésüket elkerüljék.

5. Függelék HITELESÍTÉSI ELJÁRÁS 1.

ANALITIKAI MÛSZEREK HITELESÍTÉSE

1.1.

Bevezetés Mindegyik elemzõ készüléket olyan gyakran hitelesítsenek, amint szükséges, hogy azok mindig teljesítsék a jelen Elõírás pontosságra vonatkozó követelményeit. Ebben a bekezdésben írják le a hitelesítési módszert, amelyet a 4. függelék 3. bekezdésében és a 7. függelékének 1. bekezdésében jelzett elemzõ készülékekhez használnak.

1.2.

Hitelesítõ gázok Figyeljék a hitelesítõ gázok tárolhatóságának idejét. A hitelesítõ gázok gyártó által meghatározott felhasználhatóság idõpontját jegyezzék fel.

1.2.1.

Tiszta gázok A gázok szükséges tisztaságát az alább megadott szennyezettség határértékei határozzák meg. A következõ gázok álljanak rendelkezésre: Tisztított nitrogén (szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0,1 ppm NO) Tisztított oxigén (tisztaság ≤ 99,5 térfogatszázalék O2) Hidrogén – hélium keverék (szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 400 ppm CO2) Tisztított szintetikus levegõ (szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0,1 ppm NO) (oxigéntartalom 18 – 21 térfogatszázalék között)

173


}

Tisztított propán vagy CO gáz a CVS ellenõrzéséhez. 1.2.2.

Hitelesítõ és végkitérést beállító gázok A következõ kémiai összetételû gázkeverékek álljanak rendelkezésre: C3H8 és tisztított szintetikus levegõ (lásd 1.2.1. bekezdést) CO és tisztított nitrogén NOx és tisztított nitrogén (az NO2 mennyiség ebben a hitelesítõ gázban nem haladhatja meg az NO tartalom 5 %-át) CO2 és tisztított szintetikus levegõ CH4 tisztított szintetikus levegõ C2H6 tisztított szintetikus levegõ. Megjegyzés: eltérõ gázösszetételek is megengedhetõk, ha a gázok nem lépnek egymással kölcsönhatásba. A hitelesítõ és a végkitérést beállító gázok valóságos koncentrációja a névleges érték ±2 százalékán belül legyen. Minden hitelesítõ gáz-koncentrációt térfogati alapon adjanak meg. (térfogatszázalék vagy térfogat-ppm). A hitelesítéshez és a végkitérés beállításához használt gázok gázbontóval is nyerhetõk, tisztított N2 vagy tisztított szintetikus levegõvel hígítva azokat. A keverõ készülék pontossága olyan legyen, hogy a hígított hitelesítõ gázok koncentrációja ±2 %-on belül legyen meghatározható. 1.2.3.

Precíziós keverõ készülékek használata A hitelesítéshez és a végkitérés beállításhoz használt gázok precíziós keverõ készülékekkel nyerhetõk (gáz-elosztók), hígítva tisztított N2 gázzal vagy tisztított szintetikus levegõvel. A keverõkészülék pontossága olyan legyen, hogy a kevert hitelesítõ gázok pontosak ±2 %-on belül. Ez a pontosság arra utal, hogy ismerjék a keveréshez használt elsõdleges gázokat legalább ±1 % pontosságra, követve a nemzeti vagy nemzetközi szabványokat. Végezzék el az ellenõrzést a skála 15 és 50 %-a között minden keverõkészüléket érintõ hitelesítésénél. Választhatóan, ellenõrizhetik a keverõkészüléket olyan mûszerrel, ami természeténél fogva lineáris, pl. NO gázt használva CLD-vel. Állítsák be a mûszer skálakitérését a mûszerhez közvetlenül kapcsolt beállító gázzal. Ellenõrizzék a keverõkészüléket az alkalmazott beállításnál, és a névleges értéket hasonlítsák össze a mûszer mért koncentrációjával. Ez a különbség minden ponton névleges érték ±1 százalékán belül legyen.

1.3.

Üzemeltetési eljárás elemzõkhöz és mintavevõ rendszerekhez Az elemzõ készülékek üzemeltetési eljárása kövesse a mûszer gyártójának üzembe helyezési és üzemeltetési utasításait. A minimális követelményeket az 1.4. – 1.9. bekezdések tartalmazzák.

1.4.

Tömítettség vizsgálata Végezzék el a rendszer tömítettségének vizsgálatát. A szondát válasszák le a kipufogó rendszerrõl, és végét dugóval zárják le. Kapcsolják be az elemzõ szivattyúját. Kezdeti stabilizációs idõtartam után minden áramlásmérõ mûszer legyen nulla állásban. Ha nincsenek, ellenõrizzék a mintavevõ vezetékeket, és javítsák ki a hibát.

174


}

A legnagyobb megengedhetõ szivárgás a vákuum-oldalon az üzemeltetés közbeni átáramlás 0,5 százaléka lehet a rendszer ellenõrzés alatti részén. Felhasználhatják az elemzõ áramlását és az elkerülõ áramlást az áramlási értékek megállapítására üzemeltetés közben. Vagylagosan, kiüríthetik a rendszert legalább 20 kPa vákuumra (abszolút 80 kPa). Kezdeti állandósulási periódus után a ∆p (kPa/min) nyomás-növekedés a rendszerben ne haladja meg: ∆p = p / Vs × 0.005 × qvs értéket, ahol: Vs = rendszer térfogata, l qvs = rendszer áramlási sebessége, l/perc Másik módszer a koncentráció-ugrásváltozás bevezetése a mintavevõ vezeték kezdeténél úgy, hogy a nullázó gázról a végkitérést vizsgáló gázra kapcsolnak át. Ha megfelelõ idõtartam után a leolvasás kb. 1 százalékkal alacsonyabb a bevezetett koncentrációhoz viszonyítva, ezek hitelesítési vagy szivárgási problémák. 1.5.

Elemzõ rendszer válaszidejének ellenõrzése A rendszer beállítása válaszidõ értékelésére pontosan ugyanolyan legyen, mint a vizsgálati futás mérései idején (azaz nyomás, áramlási sebesség, szûrõ beállítások az elemzõn és minden más válaszidõ-hatás). Végezzék a válaszidõ meghatározását gázzal, amit közvetlenül kapcsolnak át a mintavevõ szonda bemeneténél. Végezzék el a gáz átkapcsolását kevesebb, mint 0,1 mp alatt. A vizsgálathoz használt gázok okozzanak legalább 60 % FS koncentrációváltozást. Minden egyes gáz-összetevõ koncentráció-nyomát jegyezzék fel. Határozzák meg a válaszidõt az idõbeni különbségeként a gáz átkapcsolása és a feljegyzett koncentráció megfelelõ változása között. A rendszer válaszideje (t90) a mérõ detektorhoz tartozó késedelmi idõbõl és a detektor felfutási idejébõl áll. A késedelmi idõt úgy határozzák meg, mint a változástól a válaszig (t0) eltelt idõt, ami a végsõ leolvasás 10 százaléka (t10). A felfutási idõt úgy határozzák meg, mint az idõt a végsõ leolvasás 10 %-a és 90 %-a között (t90 – t10). Az elemzõ és a kipufogási áram jelének idõbeállításához nyers mérés esetén az átalakulási idõt úgy határozzák meg, mint az idõt a változástól (t0) a válaszig eltelt idõt, ami a végsõ leolvasás 50 százaléka (t50). A rendszer válaszideje ≤ 10 másodperc legyen ≤ 3.5 másodperc felfutási idõvel minden alkalmazott összetevõre (CO, NOx, CH vagy NMCH) és minden tartományra korlátozva.

1.6.

Hitelesítési eljárás

1.6.1.

Mûszerek A mûszereket hitelesítsék, és a hitelesítési görbéket szabványos gázokkal ellenõrizzék. Használják ugyanazokat a gázáramokat, mint a kipufogógáz mintavételénél.

1.6.2.

Bemelegedési idõ A bemelegedési idõt a gyártó állapítsa meg. Ha nincs meghatározva, legalább két óra ajánlott az elemzõ bemelegítéséhez.

1.6.3.

NDIR és HFID elemzõk Az NDIR elemzõt szükség szerint hangolják be, és a HFID elemzõ fûtõlángját optimalizálják (1.8.1. bekezdés).

175

1.6.4.


}

Hitelesítési görbe felvétele (a) (b) (c) (d)

(e) (f)

(g)

Hitelesítsenek minden szokásosan használt üzemi tartományt; Tisztított szintetikus levegõt (vagy nitrogént) használva a CO, CO2, NOx és CH állítsák az elemzõket nullára. Vezessék be a megfelelõ hitelesítõ gázt az elemzõbe, az értékeket jegyezzék fel és hozzák létre a hitelesítési görbét. Hozzák létre a hitelesítési görbét legalább 6 hitelesítési ponttal (kivéve nullát), közelítõleg egyformán elhelyezve a mûködési tartományban. A legnagyobb névleges koncentráció legyen egyenlõ vagy nagyobb a teljes skála 90 százalékánál. Számítsák ki a hitelesítési görbét a legkisebb négyzetek módszerével. Használhatják a legjobb lineáris vagy nem lineáris illeszkedést. A hitelesítési pontok ne különbözzenek a legkisebb négyzetek módszerével legjobban illeszkedõ egyenestõl többel, mint a leolvasás ±2 %-a vagy a teljes skála ±0,3 %-a, bármelyik nagyobb. Vizsgálják újra a nulla beállítást és a hitelesítési eljárást ismételjék meg, ha szükséges.

1.6.5.

Más módszerek Ha kimutatható, hogy más technológiák (pl. számítógéppel, elektronikusan vezérelt méréshatár-kapcsolóval, stb.) pontossága egyenértékû, akkor ezeket a módszereket is alkalmazhatják.

1.6.6.

Nyomgáz elemzõ hitelesítése kipufogási áramlás méréséhez Hozzák létre a hitelesítési görbét legalább 6 hitelesítési ponttal (kivéve nullát), közelítõleg egyformán elhelyezve a mûködési tartományban. A legnagyobb névleges koncentráció legyen egyenlõ vagy nagyobb a teljes skála 90 százalékánál. Számítsák ki a hitelesítési görbét a legkisebb négyzetek módszerével. A hitelesítési pontok ne különbözzenek a legkisebb négyzetek módszerével legjobban illeszkedõ egyenestõl többel, mint a leolvasás ±2 %-a vagy a teljes skála ±0,3 %-a, bármelyik nagyobb. Az elemzõt állítsák be nullára és a vizsgálati futás elõtt állítsák végpontra, használva a nullázó gázt és a skála-beállító gázt, amelyek névleges értéke több mint az elemzõ teljes skálájának 80 százaléka.

1.6.7.

Hitelesítés igazolása Ellenõrizzenek minden szokásosan használt mûködési tartományt minden elemzés elõtt a következõ eljárással: Ellenõrizzék a hitelesítést olyan nullázó gázt és végkitérést meghatározó gázt (span gáz) használva, amelyek névleges értéke több mint a mérési tartomány teljes skálájának 80 százaléka. Ha – két meghatározott ponton – az érték nem különbözik a megállapított vonatkoztatási értéktõl többel, mint a teljes skála ± 4 százaléka, a beállítás paramétereit módisíthatják. Ha nem ez az eset, új hitelesítési görbét vegyenek fel az 1.5.5. bekezdés szerint.

1.7.

NOx átalakító hatékonysági vizsgálata Vizsgálják meg annak a készüléknek a hatásfokát, amely az NO2 gázt átalakítja NO gázzá, az 1.7.1. – 1.7.8. bekezdésekben megadott módon (6. ábra).

176


}

1.7.1.

Vizsgálat beállítása A 6. ábra vizsgálati elrendezését használva (lásd e Melléklet 4. Függelék 3.3.5. bekezdését is) és az alábbi eljárást alkalmazva, az átalakító hatásossága ózonfejlesztõvel vizsgálható.

1.7.2.

Hitelesítés A CLD és a HCLD készülékeket a legáltalánosabban használt tartományban hitelesítsék, a gyártó elõírásait követve, nullázó és végkitérést meghatározó gázokat használva (amelyek NO tartalma érje el a mérési tartomány 80 százalékát, míg a gázkeverék NO2 koncentrációja az NO koncentráció kevesebb, mint 5 százalékát). Az NOx elemzõt úgy kapcsolják át NO üzemmódba, hogy a hitelesítõ gáz ne menjen át az átalakítón. A kijelzett koncentrációt jegyezzék fel.

1.7.3.

Számítás Az NOx átalakító hatásfokát a következõk szerint számítsák ki:

 a−b Hatásfok (%) =  1 +  ×100  c−d  ahol: a b c d

NOx koncentráció az 1.7.6. bekezdés szerint NOx koncentráció az 1.7.7. bekezdés szerint NO koncentráció az 1.7.4. bekezdés szerint NO koncentráció az 1.7.5. bekezdés szerint

1.7.4.

Oxigén hozzáadása A T szerelvény útján adagoljanak oxigént vagy nullázó gázt folyamatosan a gázáramhoz addig, amíg a kijelzett koncentráció megközelítõleg 20 százalékkal kevesebb lesz, mint az 1.7.2. bekezdésben megadott kijelzett hitelesítési koncentráció (elemzõ készülék NO üzemmódban). A "c" kijelzett koncentrációt jegyezzék fel. Tartsák az ózonfejlesztõt üzemen kívül a folyamat alatt.

1.7.5.

Ózonfejlesztõ mûködésbe helyezése Most hozzák mûködésbe az ózonfejlesztõt, hogy elegendõ ózont állítson elõ leszorítva az 1.7.2. bekezdésben megadott hitelesítési koncentrációt kb. 20 százalékára (minimálisan 10 százalék). Az 1.7.2. bekezdésben megadott kijelzett "d" koncentrációt jegyezzék fel (elemzõ készülék NO üzemmódban van).

1.7.6.

NOx üzemmód A NO elemzõt kapcsolják át NOx üzemmódba úgy, hogy a gázkeverék (ami NO, NO2, O2 és N2) most átmegy az átalakítón. A kijelzett "a" koncentrációt jegyezzék fel. (elemzõ készülék NOx üzemmódban van).

1.7.7.

Ózonfejlesztõ üzemen kívül helyezése Most helyezzék az ózonfejlesztõt üzemen kívül. Az 1.7.6. bekezdésben leírt gázkeverék áthalad az átalakítón az érzékelõhöz. A kijelzett "b" koncentrációt jegyezzék fel. (elemzõ készülék NOx üzemmódban van).

1.7.8.

NO üzemmód

177


}

Kapcsoljanak át NO üzemmódba az ózonfejlesztõ kikapcsolásával az oxigén-áramlást vagy szüntessék meg a szintetikus levegõ áramát is. Az elemzõ NOx kijelzése ne térjen el az 1.7.2. bekezdés szerint mért értéktõl többel, mint ±5 százalék (elemzõ készülék NO üzemmódban van). 1.7.9.

Vizsgálatok közötti szünet Vizsgálják meg az átalakító hatásfokát az NOx elemzõ minden egyes hitelesítése elõtt.

1.7.10.

Hatásfok követelménye Az átalakító hatásossága nem lehet 90 százaléknál kisebb, de erõsen ajánlott 95 % felett. Megjegyzés: Ha az elemzõ készüléket a leggyakrabban használt mérési tartományba kapcsolva nem lehet csökkenteni a koncentrációt az ózonfejlesztõvel 80 százalékról 20 százalékra az 1.7.5. bekezdés szerint, akkor azt a mérési tartományt használják, amellyel megvalósítható ez a csökkentés. 6. Ábra: NOx átalakító készülék vázlata

1.8.

FID beszabályozása

1.8.1.

Detektor válaszának optimalizálása A FID készüléket úgy szabályozzák be, ahogyan azt a mûszer gyártója elõírja. Használjanak propánt a hitelesítõ gázban a válaszidõ optimalizálására a leggyakrabban használt üzemi tartományban. A gyártó ajánlása alapján beállított tüzelõanyaggal és levegõárammal vezessenek be 350 ± 75 ppm C hitelesítõ gázt az elemzõ készülékbe. Határozzák meg a választ adott tüzelõanyagáramlásnál a különbségbõl a végkitérést beállító gáz és a nullázó gáz válaszai között. A tüzelõanyag-átáramlást növekedve állítsák be a gyártó adata alá és fölé. Jegyezzék fel a végkitérést beállító és a nulla válaszjelet ennél a tüzelõanyag-áramlásnál. A végkitérési és a nulla válaszjel között az eltérést vegyék fel diagramba, és állítsák be a tüzelõanyag-áramlást a görbe dús oldalára.

1.8.2.

Válaszidõ tényezõk szénhidrogén esetén

178


}

Hitelesítsék az elemzõ készüléket propántartalmú levegõvel és tisztított szintetikus levegõvel az 1.5. bekezdés szerint. A válasz-tényezõket akkor határozzák meg, amikor az elemzõt üzembe helyezik és nagyobb üzemszünetek után. Meghatározott szénhidrogénfajta válasz-tényezõje (Rf) a FID leolvasott C1 értéke és a palack, C1 ppm-ben kifejezett gázkoncentrációjának aránya. A vizsgáló gáz koncentrációja olyan szinten legyen, hogy a teljes skála kb. 80 százalékának megfelelõ választ adjon. Ismerjék a koncentrációt ±2 % pontossággal térfogatban kifejezve, a súlyelemzési szabvány szerint. Ezen felül, a gázpalackot 24 órán át 298 ± 5 K (25 °C) hõfokon kondicionálják. A vizsgáló gázok és az ajánlott relatív választényezõk tartományai a következõk: Metán és tisztított szintetikus levegõ Propilén és tisztított szintetikus levegõ Toluol és tisztított szintetikus levegõ

1,00 ≤ Rf ≤ 1,15 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10

Ezek az értékek az 1,00 válaszidõ-tényezõre (Rf) vonatkoznak propán és tisztított szintetikus levegõnél. 1.8.3.

Oxigén interferencia-ellenõrzése Az oxigén hatás ellenõrzését akkor végezzék el, amikor az elemzõt üzembe helyezik és minden hosszabb üzemszünetet követõen. Határozzák meg a választényezõt és megállapítsák meg a 1.8.2. bekezdés szerint. A használatra kerülõ vizsgáló gáz és az ajánlott relatív választényezõk tartománya a következõ: 0,95 ≤ Rf ≤ 1,05

Propán és nitrogén

Ezeket az értékeket az 1,00 válasz-tényezõhöz (Rf) viszonyítják propán és tisztított szintetikus levegõ esetén. A FID égõfej levegõjének oxigén koncentrációja az utolsó oxigén-interferencia ellenõrzésekor használt égõfej levegõjében levõ oxigén koncentrációjának ±1 mól %-án belül legyen. Ha a különbség nagyobb, az oxigén interferencia hatását ellenõrizni kell és – ha szükséges – az elemzõt szabályozzák be. 1.8.4.

Nem metán leválasztó hatásfoka (NMC vizsgálat, csak NG gázmotorokhoz) A nem metán leválasztót (NMC) a mintavevõ gázban jelen levõ nem-metán szénhidrogének eltávolítására használják, minden szénhidrogént oxidálva, kivéve a metánt. Ideális esetben, az átalakulás metánná 0%, és más etánnal képviselt szénhidrogéneké 100 %. Az NMHC pontos méréséhez határozzák meg a két hatásfokot, és használják fel az NMHC kibocsátott tömegáramlás kiszámításához (lásd a 3. Melléklet, 2. Függelék 4.3. bekezdését).

1.8.4.1.

Hatásfok metán esetén Áramoltassanak át metán hitelesítõ gázt a FID berendezésen az NMC megkerülésével és nélküle, és jegyezzék fel a két koncentrációt. A következõk szerint határozzák meg hatásfokot: EM = 1 −

ahol cw cw/o 1.8.4.2.

= =

c HC (w/cutter) c HC (w/o cutter)

CH koncentráció, miközben a CH4 áramlik át az NMC-n, CH koncentráció, miközben a CH4 megkerüli az NMC-t

Hatásfok etán esetén

179


}

Áramoltassanak át etán hitelesítõ gázt a FID berendezésen az NMC megkerülésével és a nélkül, és jegyezzék fel a két koncentrációt. A hatásfokot a következõk szerint határozzák meg: EE = 1 −

ahol cw cw/o

= =

c HC (w/cutter) c HC (w/o cutter)

CH koncentráció, miközben a C2H6 áramlik át az NMC-n, CH koncentráció, miközben a C2H6 megkerüli az NMC-t

1.9.

Befolyásoló hatások CO, CO2 és NOx elemzõkkel A kipufogógázban jelen levõ és az éppen elemzett fajtától eltérõ gázok a leolvasható értéket többféle módon is befolyásolhatják. Pozitív interferencia fordul elõ az NDIR mûszerben, ahol a befolyásoló gáz ugyanolyan hatást fejt ki, mint az éppen mért gáz, csak kisebb mértékben. Negatív interferencia fordul elõ az NDIR mûszerben, ha a befolyásoló gáz megszélesíti a mért gáz abszorpciós sávját, és a CLD mûszerben, ha a befolyásoló gáz kioltja a sugárzást. Az interferencia-ellenõrzéseket az 1.9.1. és 1.9.2. bekezdések szerint – az elemzõ készülék elsõ használatát megelõzõen és nagyobb üzem-szünetekben – végezzék el.

1.9.1.

CO elemzõ készülék interferencia-ellenõrzése Víz és CO2 zavarhatja a CO elemzõ teljesítõképességét. Ezért buborékoltassanak vízen keresztül a vizsgálat alatt használt legnagyobb üzemi tartomány teljes skálájának 80 – 100 százalékos koncentrációjával rendelkezõ CO2 végkitérést beállító gázt szobahõmérsékleten, és az elemzõ kijelzését jegyezzék fel. Az elemzõ válasza nem lehet több mint a teljes skála 1 százaléka 300 ppm értékkel egyenlõ vagy e tartomány felett, vagy nem lehet több mint 3 ppm a 300 ppm alatti tartományban.

1.9.2.

NOx elemzõ csillapítási ellenõrzése CLD (és HCLD) elemzõknél a figyelmet érdemlõ két gáz a CO2 és a vízgõz. Csillapító válaszok ezekre a gázokra arányosak koncentrációikkal, és így hatásuk meghatározása olyan vizsgálati technikát igényel, ami meghatározza e hatást a vizsgálat alatt tapasztalt legnagyobb várható koncentrációnál.

1.9.2.1.

CO2 csillapítási ellenõrzése Meghatározott kitérést adó olyan CO2 gázt, amelynek a koncentrációja – a legnagyobb üzemi tartomány végkitérésére vonatkoztatva – 80 - 100 százalék, átáramoltatnak az NDIR elemzõn és CO2 értéket A-val jelölik. Ezután NO beállító gázzal megközelítõleg 50 százalékos koncentrációra hígítják és áthajtják az NDIR és (H)CLD elemzõn, a CO2 és NO értékeket Bvel és C-vel jelölve. Ezután a CO2 gázt elzárják és csak az NO gázt hajtják át a (H)CLD elemzõn és az NO értéket D-vel jelölik meg. A csillapítás, ami ne legyen nagyobb, mint a teljes skála 3 százaléka, a következõk szerint számítsák:

   (C× A) csillapítás % = 1 −    ×100   ( D × A ) − ( D × A )   ahol: A az NDIR elemzõvel mért hígítatlan CO2 koncentráció százalékban B az NDIR elemzõvel mért a hígított CO2 koncentráció százalékban C a (H)CLD elemzõvel mért hígított NO koncentráció ppm-ben

180

D


}

a (H)CLD elemzõvel mért hígítatlan NO koncentráció ppm-ben

A CO2 és NO gázértékek hígítási és mennyiségi értékeinek meghatározására más módszereket is alkalmazhatnak, mint pl. a dinamikus keverés/elegyítés. 1.9.2.2.

Víz csillapító hatásának ellenõrzése Ezt az ellenõrzést csak nedves gázkoncentráció méréséhez alkalmazzák. A víz-csillapítás kiszámítása állapítja meg az NO beállító gáz hígítását vízgõzzel és a keverék vízgõzkoncentrációjának arányát a vizsgálat alatt a várhatóhoz képest. Meghatározott kitérést adó NO gázt, amelynek koncentrációja – a legnagyobb üzemi tartomány végkitérésére vonatkoztatva – 80 – 100 százalék, átáramoltatnak az (H)CLD elemzõn és az NO értéket D-vel jelölik. Azután buborékoltassák át az NO beállító gázt vízen keresztül, szobahõmérsékleten és hajtsák át a (H)CLD elemzõn, az NO értékeket C-vel jelölve. Határozzák meg az elemzõ abszolút üzemi nyomását és a víz hõmérsékletét és jelöljék E és Fbetûkkel. Határozzák meg a keveréknek azt a telített gõznyomását, ami megfelel a buborékoló víz F hõfokának, és ezt jelölje G. A következõk szerint számítsák ki a keverék vízgõz koncentrációját (H %):

( E)

H = 100 × G

A várható hígított NO beállító gáz koncentrációt (vízgõzben) (De) számítsák a következõk szerint: De = D × (1 • H/100) Diesel kipufogógázokhoz becsüljék meg a vizsgálat alatt várható legnagyobb kipufogási vízgõz-koncentrációt (Hm, %) azzal a feltételezéssel, hogy a tüzelõanyag-atomok H/C aránya 1,81:1 a hígítatlan CO2 beállító gázkoncentrációból (A, amint az 1.9.2.1. bekezdés szerint mérik) a következõk szerint:

HM = 0,9 × A

A víz csillapítását, ami nem lehet nagyobb, mint 3 százalék, a következõk szerint számítsák ki:

 ( De − C )  Hm csillapítás % = 100 ×  De  × H 

(

ahol: De C Hm H Megjegyzés:

)

a várható hígított NO koncentráció, ppm a hígított NO koncentráció, ppm a legnagyobb vízgõz koncentráció, % a tényleges vízgõz koncentráció, %

Fontos, hogy ennél az ellenõrzésnél a NO kitérést vizsgálógáz minimális NO2 koncentrációt tartalmazzon, mert az NO2 vízben elnyelõdését nem vették figyelembe a csillapítási számításokban.

1.10.

Hitelesítési idõközök Az elemzõ készüléket az 1.5. bekezdés szerint legalább miden harmadik hónapban hitelesítsék, vagy bármikor, amikor javítják vagy változtatják a rendszert, ami befolyásolja a hitelesítést.

2.

CVS RENDSZER HITELESÍTÉSE

181

2.1.


}

Általános rendelkezések A CVS rendszer hitelesítéséhez használjanak nemzeti vagy nemzetközi szabványokban nyomon követhetõ pontos áramlásmérõt és korlátozó készüléket. Mérjék meg a rendszeren keresztül haladó áramlást különbözõ szûkítõ beállításoknál, és mérjék meg a rendszer átáramláshoz kapcsolódó szabályozási paramétereit. Különbözõ típusú áramlásmérõk használhatók, például hitelesített Venturi csõ, lamináris átfolyásmérõ, forgó kerekes áramlásmérõ.

2.2.

Térfogat-kiszorítás elvén mûködõ szivattyú (PDP) hitelesítése A szivattyúra vonatkozó minden lényeges paramétert a szivattyúval sorba kötött áramlásmérõ paramétereivel együtt mérjenek meg. A számított áramlást (m3/min a szivattyú beömlésénél, abszolút nyomáson és hõmérsékleten) olyan korrelációs függvény szerint vigyék fel, amelyek a szivattyú-paraméterek meghatározott kombinációjának értékei. Határozzák meg ekkor a szivattyú áramlására vonatkozó lineáris egyenletet és korrelációs függvényt. Ha a CVS többfokozatú meghajtással rendelkezik, akkor a hitelesítést minden használatos fokozatra végezzék el. A hõmérsékletet a hitelesítés alatt tartsák állandó értéken.

2.2.1.

Adatok elemzése Számítsák ki mindegyik szûkítõ beállításnál (minimálisan 6 beállítás) a levegõáramot (Qs) az áramlásmérõ adataiból szabványos m3/perc mértékegységben, felhasználva a gyártó elõírt módszerét. Alakítsák át ekkor a légáramlást a szivattyú áramlásává (V0) m3/fordulat mértékegységben a szivattyú beömlésénél abszolút hõmérsékletre és nyomásra, a következõk szerint:

V0 = ahol: qvCVS T pp n

= = = =

q vCVS T 101, 3 × × n 273 p p

a levegõáram szabványos feltételek között (101,3 kPa, 273 K), m3/sec abszolút hõmérséklet a szivattyú beömlésénél, K abszolút nyomás a szivattyú beömlésénél (pB – p1), kPa a szivattyú fordulatszáma, f/perc

Számolva a szivattyúnál fellépõ nyomásváltozás és a szivattyú-veszteség kölcsönhatásával, a szivattyú fordulatszáma, a belépéstõl a kilépésig mért nyomáskülönbség és a kilépésnél mért abszolút nyomás között a korrelációs függvényt (X0) a következõk szerint számítsák ki:

X0 = ahol: ∆pp = pp =

˜p p 1 ∗ n pp

nyomáskülönbség a szivattyú belépõ és kilépõ nyílása között, kPa abszolút kiömlési nyomás a szivattyúnál, kPa.

Alkalmazzák a legkisebb négyzetek illesztési módszerét a lineáris hitelesítõ egyenlet elõállítására a következõk szerint:

V0 = D 0 − m × X 0 D0 lemetszett szakasz és m irányhatározó állandók a regressziós egyenest jellemzik.

182


}

Több fokozatú meghajtással rendelkezõ CVS rendszereknél a szivattyú különbözõ áramlási tartományaihoz létrehozott hitelesítési görbék legyenek megközelítõleg párhuzamosak, és az ordináták értékei (D0) úgy növekedjenek amint a szivattyú áramlási tartománya csökken. Az egyenletbõl kiszámított értékek V0 mért érték ±0,5 százalékán belül legyenek. "m" értékei változhatnak egyik szivattyúról a másikra. A részecske beáramlás az idõ folyamán a szivattyú csúszásának növekedését okozhatja, ami alacsonyabb értékében nyilvánul meg. Így végezzék el a szivattyú hitelesítését beindításkor, nagyobb karbantartások után, vagy ha a teljes rendszer ellenõrzésekor (2.4. bekezdés) a csúszási érték változást mutat. 2.3.

Kritikus áramlású Venturi csõ hitelesítése (CFV) A CFV hitelesítése a Venturi csõ kritikus áramlástani egyenletén alapul. A gázáramlás a beömlési nyomás és a hõmérséklet függvénye.

2.3.1.

Adatok elemzése Számítsák ki a légáramot (Qs) mindegyik szûkítõ-beállításnál (minimálisan 8 beállítás) szabványos m3/perc mértékegységben a gyártó elõírt módszerét használva az áramlásmérõ adataiból. Számítsák ki a hitelesítési együtthatót mindegyik beállításra a hitelesítési adatokból a következõk szerint: q × T K v = vCVS pp

ahol: qvCVS = T = pp =

levegõáramlás sebessége szabványos feltételeknél (101,3 kPa, 273 K), m3/sec hõmérséklet a Venturi csõ beölési nyílásánál, K abszolút nyomás a Venturi csõ beömlési nyílásánál, kPa

A kritikus áramlás tartományának meghatározásához Kv értékét, mint a Venturi csõ beömlési nyomásának a függvényét vigyék fel diagramba. Kritikus (fojtott) áramlásnál Kv viszonylag állandó érték. Amint a nyomás csökken (a vákuum emelkedik), a Venturi csõ fojtása megszûnik és Kv lecsökken, ami azt mutatja, hogy a CFV a megengedett tartományon kívül mûködik. Számítsák ki a kritikus áramlás területén – minimálisan nyolc ponton – az átlagos Kv értéket és az átlagos négyzetes eltérést. Az átlagos négyzetes eltérés nem haladhatja meg Kv átlagának ±3 százalékát. 2.4.

Hangsebességnél kisebb venturi (SSV) hitelesítése Az SSV hitelesítése a hangsebességnél kisebb Venturi csõ áramlástani egyenletén alapul. A gázáramlás a beömlési nyomás és hõmérséklet, az SSV beömlõnyílása és a torok között a nyomásesés függvénye.

2.4.1.

Adatok elemzése Számítsák ki a légáramot (QSSV) mindegyik szûkítõ-beállításnál (minimálisan 16 beállítás) szabványos m3/perc mértékegységben az áramlásmérõ adataiból a gyártó elõírt módszerét használva. Számítsák ki a hitelesítési együtthatót mindegyik beállításra a hitelesítési adatokból a következõk szerint:

183


}

   1 1  QSSV = A 0 ⋅ d 2 ⋅ Cd ⋅ p p  rp1,4286 − rp1,7143 ×  T  1 − rD4 ⋅ rp1,4286     

(

)

ahol: QSSV T d

= = =

levegõáramlás sebessége szabványos feltételeknél (101,3 kPa, 273 K), m3/sec hõmérséklet a Venturi csõ beölési nyílásánál, K SSV torok átmérõje, m

rp

=

SSV torok viszonya az abszolút beömléshez, statikus nyomás = 1 − p p

rD

=

SSV torok-átmérõ, d viszonya a beömlõ csõ belsõ D átmérõjéhez

∆p

A hangsebességnél kisebb áramlás tartományának meghatározásához vegyék fel Cd értéket, mint a Reynolds szám függvényét az SSV toroknál. Számítsák ki a Re-t az SSV toroknál a következõ képlettel: Q Re = A1 × SSV d×µ ahol:  1   min  mm 

A1 = állandók és egység-átváltások gyûjteménye = 25.55152  m 3   s  m      QSSV = légáram sebessége szabványos feltételeknél (101.3 kPa, 273 K), m3/s d = SSV torok átmérõje, m • = gáz abszolút vagy dinamikus viszkozitása, a következõ képlettel számítva: b × T1.5 µ= kg/msec S+ T b = tapasztalati állandó = 1,458 × 106, kg/msec K0.5 S = tapasztalati állandó = 110,4 K Miután QSSV beviteli érték az Re képletbe, kezdjék a számítást kezdeti becsléssel QSSV értékére vagy a hitelesített venturi Cd értékére, és ismételjék meg addig, amíg QSSV konvergál. A konvergencia módszere 0,1 százalékpontig pontos vagy jobb legyen. Minimálisan 16 pontnál, a hangsebességnél kisebb áramlás régiójában a hitelesítési görbéhez illesztett egyenletbõl kiszámított Cd értékek a mindegyik hitelesítési pontnál mért Cd ±0,5 százalékán belül legyenek. 2.5.

Teljes rendszer ellenõrzése Határozzák meg a CVS mintavételi és analitikai rendszer teljes pontosságát ismert tömegû szennyezõ gáznak a rendszerbe történõ bevezetésével, miközben az a szokásos üzemmódban mûködik. A szennyezõ anyagokat elemezzék, és számítsák ki a tömeget a 4A Melléklet 2. függelékének 4.3. bekezdése szerint a propán kivételével, ahol használjanak 0,000472 tényezõt a szénhidrogénekhez elõírt 0,000479 helyett. Alkalmazzák a következõ két eljárás valamelyikét.

2.5.1.

Mérés kritikus áramlású torokkal Tápláljanak be ismert mennyiségû tiszta gázt (szénmonoxidot vagy propánt) a CVS rendszerbe hitelesített kritikus áramlású mérõperemen keresztül. Ha a belépésnél a nyomás

184


}

elegendõen nagy, akkor a kritikus áramlású mérõperemmel beállított áramlás független a mérõperemen kilépõ nyomástól (≡ kritikus áramlás). A CVS rendszer úgy mûködjön 5.- 10 percig, mint a szokásos kipufogógáz kibocsátás vizsgálata során. Elemezzenek gázmintát a szokásos készülékkel (mintavevõ zsák vagy összegzõ módszer) és számítsák ki a gáz tömegét. Az így meghatározott tömeg a bevezetett gáz ismert tömegének ± 3 százalékán belül legyen. 2.4.2.

Mérés súlyméréses technikával Határozzák meg kis, szénmonoxiddal vagy propánnal megtöltött palack tömegét ±0,01 gramm pontossággal. Üzemeltessék a CVS rendszert 5 – 10 percen át a szokásos kipufogógáz emisszió vizsgálatához hasonló körülmények közözött, miközben szénmonoxidot vagy propánt vezetnek be a rendszerbe. Határozzák meg a kibocsátott tiszta gáz mennyiségét a differenciális súlymérés segítségével. A gázmintát a szokásos készülékkel elemezzék (mintavevõ zsák vagy összegzõ módszer), és számítsák ki a gáz tömegét. Az így meghatározott tömeg a bevezetett gáz ismert tömegének ± 3 százalékán belül legyen.

3.

RÉSZECSKE-MÉRÕ RENDSZER HITELESÍTÉSE

3.1.

Bevezetés A részecske mérések hitelesítése a mintaáramláshoz és a hígítási arány meghatározásához használt áramlásmérésre korlátozódik. Hitelesítsék mindegyik áramlásmérõt oly gyakran, amint szükséges ahhoz, hogy teljesítse a jelen Elõírás pontossági követelményeit. A hitelesítési módszert a 3.2. bekezdés írja le.

3.2.

Áramlás mérése

3.2.1.

Periódikus hitelesítés (a) Az áramlásmérés abszolút pontosságának teljesítéséhez, amint e Melléklet 4. függelékének 2.2. bekezdése megállapítja, hitelesítsék az áramlásmérõt vagy az áramlásmérõ mûszerezését nyomon követhetõ nemzetközi és/vagy nemzeti szabványoknak megfelelõ pontos áramlásmérõvel. (b)

Ha a gázminta áramlását differenciális áramlásméréssel határozzák meg, hitelesítsék az áramlásmérõt vagy az áramlásmérõ mûszerezést a következõ eljárások egyikével, úgy, hogy a qmp szonda-áramlás az alagútba teljesítse e Melléklet 4. függelékének 4.2.5.2. bekezdés pontossági követelményeit. (i)

Kössék sorba a qmdw áramlásmérõjét a qmdew, áramlásmérõjével, hitelesítsék a különbséget a két áramlásmérõ között a vizsgálat során használt legalacsonyabb qmdw érték és a vizsgálat során használt qmdew érték között, egyenlõen elhelyezett legalább öt ponton. Elkerülhetik a hígító alagutat.

(ii)

Kössenek sorba hitelesített tömegáramlási készüléket qmdew áramlásmérõjével és ellenõrizzék a pontosságot a vizsgálatnál használt értékre. Kössék ekkor sorba a hitelesített tömegáramlási készüléket a qmdw áramlásmérõjével, és ellenõrizzék a pontosságot legalább öt olyan beállításnál, ami 3 és 50 között megfelel a hígítási aránynak a vizsgálat során használt qmdew értékhez viszonyítva.

(iii)

Kapcsolják le a TT átadó alagutat a kipufogóról, és csatlakoztassák a qmp érték méréséhez megfelelõ tartománnyal rendelkezõ hitelesített áramlásmérõ készüléket

185


}

az átadó alagúthoz. Ekkor állítsák be qmdew értéket a vizsgálat során használt értékre, és qmdw legyen sorban beállítva legalább 5 olyan értékre, ami 3 és 50 között megfelel a hígítási aránynak. Vagylagosan, biztosítható különleges hitelesítõ út, amelyen az alagutat elkerülik, de a teljes és a hígító levegõ átfolyik a megfelelõ mérõn, mint a tényleges vizsgálatban. (iv)

Tápláljanak be nyomgázt a kipufogó átadó TT alagútba. Ez a nyomgáz a kipufogógáz egy alkotórésze lehet, mint a CO2 vagy NOx. Az alagútban a hígítás után mérjék meg a nyomgáz-összetevõt. Végezzék el ezt 5 hígítási aránynál 3 és 50 között. Határozzák meg a mintaáramlás pontosságát rd hígítási arányból: q q mp = mdew rd

(c) 3.2.2.

Szénáramlás ellenõrzése (a)

(b)

(c)

3.2.3.

Valóságos kipufogógázt használó szénáram ellenõrzés javasolt a mérés vizsgálatához, szabályozási problémákhoz és részleges áramlási rendszer megfelelõ mûködésének ellenõrzéséhez. A szénáram ellenõrzést legalább egyszer futtassák le új motor beszerelésekor, vagy ha valami jelentõsen megváltozik a vizsgáló kamrák kialakításában. Mûködtessék a motort csúcsnyomatéki terheléssel és fordulatszámmal vagy más állandó állapotú módban, ami 5 százalék vagy több CO2-t termel. Mûködtessék a részleges áramlású rendszert kb. 15 : 1 hígítási tényezõvel. Ha szénáram ellenõrzést végeznek, a 6. Függelékben megadott eljárást alkalmazzák. A szénáramlás sebességét számítsák ki a jelen Melléklet, 6. Függelék, 2.1. – 2.3. bekezdései szerint. Minden szénáramlási sebesség elfogadható egymáshoz képest 6 százalékon belül.

Elõvizsgálat ellenõrzése (a) (b)

(c)

3.3.

Vegyék figyelembe a gázelemzõk pontosságait a qmp pontosságának biztosításához.

Végezzék el az elõvizsgálat ellenõrzését 2 órán belül, mielõtt elvégzik a vizsgálatot a következõ módon. Ugyanazzal a módszerrel ellenõrizzék az áramlásmérõ pontosságát, mint amilyet a hitelesítéshez használtak (lásd e függelék 3.2.1. bekezdését), legalább két ponton, beleértve a qmdw értékét is, ami megfelel az 5 és 15 között levõ hígítási aránynak a vizsgálat alatt használt qmdew értéknél. Ha a 3.2.1. bekezdés hitelesítési eljárásának feljegyzésével bizonyítható, hogy az áramlásmérõ hitelesítése hosszabb idõtartamon át állandó, az elõvizsgálati ellenõrzés elmaradhat.

Átalakulási idõ meghatározása (csak részleges áramlású hígító rendszernél) (a)

A rendszer beállítás az átalakítási idõ értékeléséhez pontosan ugyanaz legyen, mint a vizsgálati futás mérése alatt. Az átalakulási idõt a következõ módszerrel határozzák meg.

(b)

A szonda áramlásának megfelelõ mérési tartománnyal rendelkezõ független vonatkoztatási áramlásmérõt kössenek sorba a szondával, ahhoz közel. Ennek az áramlásmérõnek átalakulási ideje legyen kevesebb, mint 100 msec az áramlási

186


}

válaszidõ mérési méretlépcsõinél, elegendõen alacsony olyan áramlás-korlátozással, ami nem befolyásolja a részleges áramlású hígító rendszer dinamikus teljesítményét és egyezik a jó mérnöki gyakorlattal.

3.4.

(c)

Váltsanak fokozatot a részleges áramlású hígító rendszer kipufogási áramlási (vagy légáram, ha kipufogási áramlást számítanak) inputjában a teljes skála legalább 90 %-ig alacsony áramlásából. A fokozatváltás beindítása ugyanaz legyen, mint amit a tényleges vizsgálatban a kezdetnél beállított vezérlésnél használtak. Jegyezzék fel a kipufogási áramlás lépcsõzõ hatását és az áramlásmérõ válaszát legalább 10 Hz mintavételi sebességnél.

(d)

Határozzák meg ebbõl az adatból az átalakulási idõt a részleges áramlású hígító rendszerre, ami az idõ a lépcsõzõ hatás kezdetétõl az áramlásmérõ 50 % válaszpontjáig. Hasonló módon határozzák meg a részleges áramlású hígító rendszer qmp jel átalakulási idejét és a kipufogási áramlásmérõ qmew,i jelét. Használják ezeket a jeleket minden vizsgálat után elvégzett regressziós ellenõrzéshez (lásd e Melléklet 2. függelékének 3.8.3.2. bekezdését).

(e)

Ismételjék meg a számítást legalább 5 emelkedõ és csökkenõ hatásnál és átlagolják az eredményeket. Vonják ki a vonatkoztatási áramlásmérõ belsõ átalakulási idejét (<100 msec) ebbõl az értékbõl. Ez a részleges áramlású hígító rendszer "elõre becsült" értéke, amit e Melléklet 2. függelékének 3. 8.3.2. bekezdése szerint alkalmazzanak.

Részleges áramlás feltételeinek ellenõrzése Ellenõrizzék a kipufogógáz sebességének és nyomás ingadozásának tartományát és állítsák be a 7. függelék 2.2.1. bekezdésének követelményei szerint, ha alkalmazható.

3.5.

Hitelesítési idõközök Hitelesítsék az áramlásmérõ mûszerezést legalább minden harmadik hónapban vagy akkor, amikor a rendszert javítják, vagy megváltoztatják, ami befolyásolhatja a hitelesítést.

4.

FÜSTÖLÉS-MÉRÕ BERENDEZÉS HITELESÍTÉSE

4.1.

Bevezetés A fényelnyelés-mérõt olyan gyakorisággal hitelesítsék, ami a jelen Elõírás pontossági követelményeinek betartásához szükséges. E bekezdés írja le az alkalmazásra kerülõ hitelesítési eljárást a 4. függelék 5. bekezdésében és a 7. függelék 3. bekezdésében ismertetett alkotórészekre.

4.2.

Hitelesítési eljárás

4.2.1.

Bemelegítési idõ A fényelnyelés-mérõt melegítsék be és a gyártó ajánlása szerint állapotát állandósítsák. Ha ellátták a fényelnyelés-mérõt légöblítõ rendszerrel a mûszeroptika kormozódásának megakadályozására, hozzák mûködésbe ezt a rendszert is és állítsák be a gyártó ajánlása szerint.

4.2.2.

Válaszjel linearitásának meghatározása

187


}

A fényelnyelés-mérõ linearitását a homályosság kijelzési üzemmódjában ellenõrizzék a gyártó ajánlása szerint. Három ismert homályosságú olyan semleges szûrõt iktassanak a fényelnyelés-mérõbe, amelyek a 4. Függelék 5.2.5. bekezdése követelményeinek megfelelnek, és a megmért értékeket jegyezzék fel. A semleges sûrûségû szûrõk névleges áttetszõsége megközelítõleg 10, 20 és 40 százalék legyen. A linearitás nem térhet el többel, mint ±2 százalék a semleges szûrõ névleges áttetszõségének értékétõl. Javítsanak ki bármilyen, a fenti értéket meghaladó lineáris eltérést a vizsgálat elõtt. 4.3.

Hitelesítési idõközök Hitelesítsék a fényelnyelés-mérõt a 4.2.2. bekezdés szerint legalább minden harmadik hónapban vagy bármikor, amikor a rendszert javították, vagy a hitelesítést befolyásoló változtatás történt.

6. Függelék SZÉNÁRAMLÁS ELLENÕRZÉSE 1.

BEVEZETÉS A kipufogásban a szén minden, de kicsiny része a tüzelõanyagból származik, és ennek minimális része jelentkezik a kipufogógázban, mint CO2. Ez az alapja a CO2 mérésen alapuló rendszerellenõrzésnek. A tüzelõanyag áramlási sebességébõl határozzák meg a szén áramlását a kipufogógáz mérési rendszerébe. Emissziós és részecske mintavételi rendszerekben különbözõ mintavételi pontokban meghatározzák a szén áramlását a CO2 koncentrációkból és a gázáram sebességeibõl ezeken a pontokon. Ebben az értelemben a motor biztosítja az ismert szénáramlási forrást, és ugyanazt a szénáramlást figyelve meg a kipufogó-vezetékben és a részleges áramlású PM mintavevõ rendszer kiömlõnyílásánál ellenõrzik a szivárgás integritását és az áramlás mérésének pontosságát. Ennek az ellenõrzésnek az elõnye, hogy az elemek a valóságos motorvizsgálat hõmérsékleti és áramlási feltételei között mûködnek. A következõ ábra mutatja azokat a mintavételi pontokat, amelyeknél ellenõrizzék a szénáramot. Alább adják meg a szénáramlásra jellemzõ egyenleteket a mintavételi pontok mindegyikénél. 7. Ábra: Mérési pont szénáramlás ellenõrzéséhez

188

2.

SZÁMÍTÁSOK

2.1.

Szénáramlás sebessége a motorba (1 helyzet)


}

A széntömeg áramlási sebessége a motorba CHα Oε tüzelõanyagnál: qmCf =

12.011 × qmf 12.011 + • + 15.9994 × •

ahol: qmf tüzelõanyag tömegáramlási sebessége, kg/sec 2.2.

Szén áramlási sebessége a nyers kipufogógázban (2 helyzet) A szén tömegáramának sebességét a motor kipufogó-vezetékében a nyers CO2 koncentrációból és a kipufogógáz tömegáramának sebességébõl határozzák meg:

 CCO2d − CCO2a  12, 011 q mCP =   × q mdew × 100 M re   ahol: cCO2,r cCO2,a qmew Me

nedves CO2 koncentráció a nyers kipufogógázban, % nedves CO2 koncentráció a környezõ levegõben, % kipufogógáz tömegáramának sebessége nedves alapon, kg/mp kipufogógáz molekula-tömege, g/mol

Ha száraz alapon mérnek CO2-t, alakítsák át nedves alapúra e Melléklet 1. függeléke 5.2. bekezdés szerint. 2.3.

Szénáram sebessége a hígító rendszerben (3 helyzet) Részleges áramlású hígító rendszernél szükséges figyelembe venni a felosztási arányt is. Határozzák meg a szénáram sebességét a hígító CO2 koncentrációból, a kipufogógáz tömegáramának sebességébõl és a mintaáram sebességébõl

189


}

−c c  12.011 qmew qmCp =  CO2,d CO2,a  × qmdew × × 100 Me qmp  

ahol: cCO2,d cCO2,a qmew qmp Me

nedves CO2 koncentráció hígított kipufogógázban a hígító alagút kiömlõ nyílásánál, % nedves CO2 koncentráció a környezõ levegõben, % kipufogógáz tömegáramlási sebessége nedves alapon, kg/sec kipufogógáz-minta áramlása a részleges áramlású hígító rendszerbe, kg/sec kipufogógáz molekulatömege, g/mol

Ha száraz alapon mérnek CO2-t, alakítsák át nedves alapúra e Melléklet 1. függeléke 5.2. bekezdés szerint. 2.4.

Kipufogógáz molekulatömegének (Mre) kiszámítása a következõk szerint:

q mf H a × 10−3 1 + q maw 2 × 1, 0079 + 15, 999 Ma + α ε δ 1 + H a × 10−3 + + 4 2 2 × 12, 01 + 1, 0079 × α + 14, 006 × δ + 32, 06γ 1+

M re = q mf q maw

ahol: qmf = qmaw = Ha = Mra = α, δ, ε, γ =

tüzelõanyag-tömeg áramlási sebessége, kg/s beszívott levegõ tömegének sebessége nedves alapon, kg/s beszívott levegõ nedvessége, g víz per kg száraz levegõ beszívott száraz levegõ molekula tömege (= 28.9 g/mol) molekula arány CHα Oδ N εSγ tüzelõanyagra vonatkoztatva

Vagylagosan, a következõ kipufogógáz molekulatömegét használhatják: Me (dízel) = 28,9 g/mol Me (LPG) = 28,6 g/mol Me (NG) = 28,3 g/mol

7. Függelék ANALITIKAI ÉS MINTAVEVÕ RENDSZEREK 1.

GÁZÁLLAPOTÚ EMISSZIÓK MEGHATÁROZÁSA

1.1.

Bevezetés Az 1.2. bekezdés és a 7. és 8. ábrák tartalmazzák az ajánlott mintavételi és vizsgáló rendszerek részletes leírását. Mivel különbözõ elrendezések egyenértékû eredményeket adhatnak, ne feltétlenül egyezzenek a 7. és a 8. ábrán bemutatott rendszerekkel. Olyan további

190


}

információkat nyújtó, kiegészítõ alkotórészek, mint mûszerek, szelepek, mágneses szelepek, szivattyúk és kapcsolók beiktathatók a rendszerbe, és alkalmassá tehetik az elemek koordinált mûködtetésére. Más alkotórészeket, amelyekre nincs feltétlenül szükség a rendszer pontosságának fenntartásához, elhagyhatnak, ha ezt a jó mûszaki értékítélet alátámasztja. 7. Ábra: Nyers CO, CO2, NOx, CH kipufogógáz elemzõ rendszer vázlata, csak ESC

1.2.

Analitikai rendszer leírása Az analitikai rendszert a nyers (7. ábra, csak ESC vizsgálat), vagy hígított kipufogógázban levõ gáznemû emissziók meghatározásához (8. ábra, ETC és ESC vizsgálatok) az alábbi eszközök használatára alapítva írják le: − HFID elemzõ a szénhidrogének mérésére, − DDIR elemzõ a szénmonoxid és széndioxidmérésre, − HCLD vagy egyenértékû elemzõ a nitrogénoxidok mérésére. Minden összetevõbõl a mintát egy mintavevõ szondával vagy két olyan mintavevõ szondával vehetik, amelyek egymáshoz közel vannak, és belül ágaznak el a különbözõ elemzõkhöz. Ügyelni kell, hogy a kipufogógáz összetevõi (beleértve vizet és kénsavat) ne csapódjanak ki az elemzõ rendszer egyik pontján sem.

191


}

8. ábra: Hígított CO, CO2, NOx kipufogógáz elemzõ rendszerének vonalas rajza ETC-hez, ESC választható to PSS see figure 21

HSL1 T1

PSP

G1

T2

HSL1

zero gas

BK

SP2

V2

V1

same plane

zero gas

see fig. 21

vent HC

F1

F2

T1

P

span gas R3

HSL2

SP3

R1 air

V1

DT see fig. 20

V14

F1

BG

F2

P

FL1

zero gas CO

V13 V12

vent

V4 span gas zero gas

V5 span gas

CO 2

R5

vent T3

FL5 V11

fuel

vent

G3

B

vent

SL

BK

T5

R2

G2

zero gas

V3 span gas

FL6

V9

R4

FL4

V7

C

V8

V10

NO

vent

T4

vent FL2

FL3

1.2.1. EP SP1

SP2

7. és 8. ábrák alkotórészei Kipufogócsõ Nyers kipufogógáz mintavevõ szondája (csak 7. ábra) Ajánlott a rozsdamentes acélból készült szorosan lezárt többnyílású szonda. A belsõ átmérõ ne legyen nagyobb, mint a mintavevõ csõ belsõ átmérõje. A szonda falvastagsága ne legyen nagyobb, mint 1 mm. Helyezkedjen el legalább 3 furat három különbözõ sugárirányú síkban, úgy hogy közelítõleg azonos áramlási mintához méretezve. A szonda nyúljon át a kipufogócsõ átmérõjének 80 százalékán. Használjanak egy vagy két mintavevõ szondát. Hígított kipufogógáz CH mintavevõ szondája (csak 8. ábra) A szonda: (a) legyen fûtött HSL1 mintavevõ vezeték elsõ 254 mm-tõl 762 mm-ig terjedõ szakaszon, (b) belsõ átmérõje legyen 5 mm, (c) a DT hígító alagútban helyezkedjen el (lásd 2.3. bekezdés 20. ábráját) olyan helyen, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz már jól összekeveredett (azaz megközelítõleg az áramlás irányában tíz csatorna-átmérõnyire attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító csatornába),

192


}

(d)

SP3

legyen elegendõ távolságra (sugárirányban) más szondáktól és az alagút falától, hogy ne hasson rá semmilyen áramlási holttér vagy örvénylés, (e) úgy fûtsék, hogy a gázáram hõmérséklete 463 ± 10 K (190 ± 10 °C) hõmérsékletre növekedjen a szonda kimeneténél. Hígított kipufogógáz CO, CO2, NOx mintavevõ szondája (csak 8. ábra) A szonda (a) ugyanabban a síkban legyen, mint az SP2, (b) elegendõ távol legyen (sugárirányban) más szondáktól és a keverõ alagút falától úgy, hogy ne hasson rá semmilyen áramlási holttér vagy örvénylés, (c) úgy fûtsék és szigeteljék teljes hosszában 328 K (55 °C) hõmérsékletre, hogy megelõzzék a páralecsapódást.

HSL1

Fûtött mintavevõ vezeték A mintavevõ vezeték juttatja el a gázmintát egyetlen szondától az elágazásig és a CH elemzõig. A mintavevõ vezeték (a) belsõ átmérõje legalább 5 mm és legfeljebb 13,5 mm legyen, (b) anyaga rozsdamentes acél, vagy teflon legyen, (c) tartsa 463 ± 10 K (190 ± 10 °C) fokon minden külön ellenõrzött fûtött szakaszon, ha a kipufogógáz hõfoka a mintavevõ szondánál egyenlõ vagy kisebb, mint 463 K (190 °C), (d) tartsa a fal hõfokát magasabban, mint 453 K (180 °C), ha a kipufogógáz hõfoka a mintavevõ szondánál 463 K (190 °C) felett van, (e) tartsa a fal hõfokát magasabban, mint 463 ± 10 K (190 ± 10 °C), közvetlenül az F2 fûtött szûrõ és a HFDI elõtt,

HSL2

Fûtött NOx mintavevõ vezeték A vezeték (a) tartsa a falhõmérsékletet 328 és 473 K (55 – 200 °C) között egészen a C átalakítóig, amikor a B hûtõfürdõt alkalmazzák, és az elemzõig, ha a B hûtõfürdõt nem használják, (b) anyaga rozsdamentes acél, vagy PTFE (teflon) legyen

SL

CO és CO2 mintavevõ vezeték A vezeték anyaga PTFE vagy rozsdamentes acél legyen. Fûtött vagy fûtetlen lehet.

BK

Háttér-zsák (választható, csak 8. ábra) A háttér-koncentrációk mintavételéhez

BG

Mintavevõ zsák (választható, csak 8. ábra, CO és CO2 méréséhez) Minta-koncentrációk mintavételéhez.

F1

Fûtött elõszûrõ (választható). Hõmérséklete ugyanaz, mint a HSL1-nél.

F2

Fûtött szûrõ A szûrõ vonjon ki minden szilárd részecskét a gázmintából az elemzõ elõtt. Hõmérséklete ugyanaz, mint a HSL1-nél. A szûrõt szükség szerint cseréljék.

P

Fûtött mintavevõ szivattyú A szivattyút HSL1 hõmérsékletére fûtsék fel.

HC

Fûtött láng-ionizációs érzékelõ (HFID) szénhidrogének meghatározásához Tartsák a hõfokot 453 K (180 °C) és 473 K (200 °C) között.

193


}

CO, CO2 CO és CO2 meghatározására szolgáló NDIR elemzõk (választhatók PT mérés hígítási arányának meghatározásához) NO

CLD vagy HCLD elemzõk nitrogénoxidok meghatározásához. Ha HCLD-t használnak, tartsák azt 428 K (55 °C) és 473 K (200 °C) között.

C

Átalakító Használják a CLD vagy HCLD elemzés elõtt a NO2 gáz katalizátoros redukálásához NO gázzá.

B

Hûtõfürdõ (választható) Rendeltetése a kipufogógáz-mintából a víz lehûtése és kondenzálása. Tartsák a fürdõt 473 K (0 °C) és 277 K (4 °C) hõmérsékleten jéggel vagy hûtõberendezéssel. Választható, ha az elemzõ mentes a 4. Melléklet 5. függelékének 1.9.1. és 1.9.2. bekezdésben meghatározott vízgõz hatásától. Ha a vizet kondenzálással eltávolítják, a mintagáz hõmérsékletét vagy harmatpontját, vagy a vízcsapdán belül vagy az áramlási irányban figyelni kell. A mintagáz hõmérséklete vagy harmatpontja nem haladhatja meg a 280 K (7 °C) hõfokot. A mintából a víz eltávolítására kémiai szárítók nem alkalmazhatók.

T1. T2, T3

Hõmérséklet-érzékelõ A gázáram hõmérsékletének megfigyeléséhez

T4

Hõmérséklet-érzékelõ Az NO2 – NO átalakító hõmérsékletének megfigyeléséhez.

T5

Hõmérséklet-érzékelõ Hûtõfürdõ hõmérsékletének megfigyeléséhez.

G1, G2, G3

Nyomásmérõ mûszer Mintavevõ vezeték nyomásának méréséhez.

R1, R2

Nyomás-szabályozó Levegõ és a tüzelõanyag nyomásának szabályozásához, nevezetesen a HFID-hez

R1, R4, R5

Nyomásszabályozó Mintavevõ vezetékben és az elemzõbe menõ áramlás nyomásának ellenõrzéséhez.

FL1, FL2, FL3 Átfolyásmérõ Elkerülõ mintaáramlás megfigyelése. FL4 – FL6

Átfolyásmérõ (választható) Az elemzõn áthaladó áramlás megfigyelése.

V1 – V5

Leválasztó szelep Megfelelõen elhelyezett szelepek a minta, hitelesítõ gáz és nullázó gáz áramlásának szétválasztásához elemzés elõtt.

V6, V7

Mágnes-szelep NO2 – NO átalakító elkerülõ vezetéke.

V8

Tûszelep A NO2- NO C átalakítón és az elkerülõ vezetéken átmenõ áramlása kiegyensúlyozására.

V9, V10

Tûszelep

194


}

Feladata az elemzõhöz vezetõ áramlás szabályozásához. V11, V12

Zárószelep (választható) B fürdõbõl a kondenzátum leeresztéséhez.

1.3.

NMCH-elemzés (csak NG gázmotorokhoz)

1.3.1.

Gázkromatográfos módszer (GC, 9. ábra) A GC módszer alkalmazásakor kismennyiségû, megmért térfogatú mintát vezetnek be az analitikai hengerbe, amelyen keresztül azt a semleges hordozógáz kényszeríti át. A henger szétválasztja a különbözõ alkotóelemeket forráspontjuk szerint úgy, hogy ezek különbözõ idõpontokban hagyják azt el. Ezután áthaladnak a detektoron, amely a koncentrációtól függõ elektromos jelet állít elõ. Mivel ez nem folyamatos analitikai eljárás, ez csak zsákos mintavételezési módszerrel együtt használható, ahogy azt a 4. Melléklet 4. függelékének 3.4.2. bekezdése leírja. Nem metán szénhidrogének esetén használjanak láng-ionizációs detektorral ellátott automatizált GC-t. Gyûjtsék a kipufogógázt mintavevõ zsákba, amelyek egy részét használják fel a gyûjtsék GC-ben. Két részre választja szét a mintát a Porapak oszlop (CH4/levegõ/CO és NMHC/CO2/H2O). A molekuláris szitaoszlop leválasztja a CH4 komponenst a levegõrõl és a CO gázról, mielõtt átengedné azokat a FID-hez, ahol koncentrációjukat mérik. Egy minta bejuttatásától a másikig eltelt teljes ciklus 30 másodperc alatt végezhetõ el. Az NMHC meghatározásához vonják ki a CH4 koncentrációt a teljes CH koncentrációból (lásd e Melléklet 2. függelékének 4.3.1. bekezdését). A 9. ábra tipikus GC egységet mutat, amit CH4 rutinszerû meghatározására alakítottak ki. Egyéb GC módszerek is alkalmazhatók, jó mérnöki megítélés alapján. 9. Ábra: Metán elemzés sematikus ábrázolása (gázkromatográf (GC) módszer)

A 9. ábra jelöléseinek magyarázata:

195


}

PC

Porapak oszlop Használjanak Porapak N. 180/300 µm (50/80 lyukméret), 1220 mm hosszú, 2,16 belsõ átmérõjû oszlopot, és kondicionálják beüzemelés elõtt legalább 12 órán át 423 K ((150 °C) hõfokon vivõgáz áthajtása mellett.

MSC

Molekuláris szitaoszlop Használjanak 13X típusú, 250/350 µm (45/60 lyukméret), 1220 mm hosszú, 2,16 belsõ átmérõjû oszlopot, és kondicionálják beüzemelés elõtt legalább 12 órán át 423 K ((150 °C) hõfokon vivõgáz áthajtása mellett.

OV

Kemence Feladata biztosítani az elemzõknél az oszlopok és szelepek állandó hõfokát, és az oszlopok 423 K (150 °C) hõmérsékleten történõ kondicionálása.

SLP

Mintavevõ hurok Elegendõ hosszúságú rozsdamentes acélcsövezés megközelítõleg 1 cm3 térfogattal.

P

Szivattyú Mintát szállítja a gázkromatográfba

D

Szárító Molekula-szûrõt tartalmazó szárítót használjanak a vivõgázban levõ víz és más szennyezõk eltávolítására.

HC

Láng-ionizátoros érzékelõ (FID) a metán koncentrációjának méréséhez

V1

Minta befecskendezõ szelep Mintazsákból vett minta befecskendezéséhez a 8. ábra szerinti mintavevõ vezeték (SL) útján. Kis holttérrel rendelkezzen, gáztömör és 428 K (150 °C) hõmérsékletre felfûthetõ legyen.

V3

Több utas kiválasztó szelep Hitelesítõ gáz, a minta vagy az áramlásmentes állapot kiválasztásához.

V2, V4, V5, V6, V7, V8 Tûszelep Áramlás beállításához a rendszerben. R1, R2, R3 Nyomásszabályozó Tüzelõanyag (= vivõgáz), a minta és a levegõ áramlásának szabályozásához. FC

Áramlási hajszálcsõ FID-be irányuló levegõáram szabályozásához.

G1, G2, G3 Nyomásmérõ Tüzelõanyag (= vivõgáz), a minta és a levegõ áramlásának szabályozásához. F1, F2, F3, F4, F5 Szûrõ Szinterezéssel készült fémszûrõk szennyezõk szivattyúba vagy mûszerbe jutásának megakadályozására. FL1 1.3.2.

Átfolyásmérõ Az elkerülõ mintaáram méréséhez. Nem metán leválasztási módszere (NMC, 10. ábra)

196


}

A leválasztó oxidálja a CH4 kivételével az összes szénhidrogént CO2 gázzá és vízzé átjuttatva a mintát az NMC készüléken, így a FID csak a CH4 szénhidrogént érzékeli. Ha zsákos mintavételt használnak, áramlás-elterelõ rendszert kell beépíteni a mintavevõ vezetékbe (lásd 1.2. bekezdést, 8. ábra), amelynek segítségével az áramlás hol a leválasztón, hol azt megkerülve halad át a 10. ábra felsõ részének megfelelõ elrendezésben. Az NMHC mérésekhez mind a két értéket (CH és CH4) figyeljék meg és jegyezzék fel. Ha az összegzõ módszert használják, akkor egy NMC-t egy második FID-del sorba kapcsolva telepítsenek a HSL1 vezetékbe párhuzamosan a szokásosan használt FID-del (lásd 1.2. bekezdés, 8. ábra) a 10. ábra alsó részének megfelelõ elrendezésben. Az NMHC méréshez a két FID-del mért értéket (CH és CH4) jegyezzék fel. Jellemezzék a CH4 és C2H6 leválasztót 600 K (327 °C) hõmérsékleten vagy a felett vizsgálati munkája elõtt katalitikus hatása tekintetében a kipufogási áramlás körülményeire jellemzõ CH4 és C2H6 at H2O értékekre. Ismerjék a kipufogógáz-minta áramlási harmatpontját és O2 szintjét. A FID CH4-re adott relatív válaszát jegyezzék fel (lásd e Melléklet 5. függelékének 1.8.2. bekezdését) 10. Ábra: Metán-elemzés áramlási rajza nem metán leválasztóval (NMC)

A 10. ábra jelöléseinek magyarázata: NMC

Nem-metán leválasztó Metán kivételével minden szénhidrogénhez.

HC

Fûtött láng-ionizációs érzékelõ (HFID) CH és CH4 koncentrációkhoz. A hõmérsékletet 453 – 473 K (180 °C – 200 °C között kell tartani.

V1

Leválasztó szelep Minta-, a nullázó és a hitelesítõ gáz szétválasztásához. V1 azonos a 8. ábra V2 szelepével.

V2, V3

Mágnes-szelep NMC megkerüléséhez

197


}

V4

Tûszelep NMC-én átmenõ és az elkerülõ áramlás kiegyenlítéséhez.

R1

Nyomásszabályozó Mintavevõ vezeték és HFID-hez vezetõ áramlás nyomásának szabályozásához. Azonos a 8. ábra R1 szabályozójával.

FL1

Átfolyásmérõ Elkerülõ mintaáram méréséhez. A 8. ábra FL1 mérõjével azonos.

2.

KIPUFOGÓGÁZ HÍGÍTÁSA ÉS A RÉSZECSKÉK MEGHATÁROZÁSA

2.1.

Bevezetés A 2.2., 2.3. és 2.4. bekezdések, valamint a 11 – 22. ábrák a javasolt hígító és mintavevõ rendszerek részletes leírását tartalmazzák. Mivel eltérõ felépítésû rendszerekkel is egyenértékû eredményeket érhetnek el, az ezeken az ábrákon bemutatott kialakítások maradéktalan megvalósítása nem kötelezõ. Mûszerek, szelepek, mágnes-szelepek, szivattyúk és kapcsolók kiegészítõ beépítése kiegészítõ információk és az alkotórészek koordinálása érdekében történhet. Más, bizonyos rendszerek pontosságának megõrzéséhez nem szükséges alkotórészek elhagyhatók, ha ez mûszaki szempontból bizonyítható.

2.2.

Áramlást részlegesen hígító rendszer A 11 – 19. ábrák olyan hígító rendszert írnak le, amelynek felépítését a kipufogógáz-áramlás egy részének hígítására alapozták. A kipufogógáz áramlási ágakra osztása, és az ezt követõ hígítási folyamat megvalósítható különbözõ hígító rendszer-típusokkal. A szilárd részecskék utólagos összegyûjtéséhez vagy a teljes hígított kipufogógáz vagy annak csak egy része megy a mintavevõ rendszerbe (2.4. bekezdés, 21 ábra). Az elsõ módszert teljes mintavételi típusként említik, míg a második módszer a részleges mintavételi típus. A hígítási arány kiszámítása az alkalmazott rendszer típusától függ. A következõ típusok használata javasolt: Izokinetikus rendszer (11 és 12. ábrák) Ennél a rendszernél az átvezetõ csõben az áramlást – gázsebességgel és/vagy nyomással kifejezve – összevetik a kipufogási áramlás egészével, így zavarmentes és egyenletes kipufogógáz-áramra van szükség a mintavevõ szondánál. Ezt általában a mintavevõ ponton rezonátort és az áramlás irányával szemben felszerelt csövet használva valósítják meg. A szétválasztási arányt olyan egyszerûen mérhetõ értékekbõl számítják ki, mint a csövek átmérõi. Meg kell azonban jegyezni, hogy az izokinetikát csak az áramlási feltételek összeméréséhez használják, és nem a méret-eloszlás összehasonlításához. Az utóbbi rendszerint nem szükséges, mert a részecskék elegendõen kicsik ahhoz, hogy az áramlási irányt kövessék. Szabályozott áramlású rendszer koncentráció-méréssel (13 – 17. ábrák) Ezeknél a rendszereknél a mintát az áramló teljes kipufogógáz-tömegbõl veszik, beszabályozva a hígító levegõ áramlását és a teljes hígítású kipufogógáz-áramot. A hígítási arányt olyan nyomgázok koncentrációjából határozzák meg, mint a CO2 vagy NOx, amelyek mindig elõfordulnak a motor kipufogógázában. Megmérik a koncentrációkat a higított kipufogógázban és a hígító levegõben, míg a nyers kipufogógázban a koncentráció akár

198


}

közvetlenül érhetõ, akár meghatározható a tüzelõanyag-áramból és a szénegyensúly egyenletébõl, ha az üzemanyag-összetétel ismert. A rendszerek a kiszámított hígítási aránnyal (13. és 14. ábrák), vagy az átvezetõ csõbe belépõ áramlással beszabályozhatók (12., 13. és 14. ábrák). Szabályozott áramlású rendszer áramlás-méréssel (18 – 19. ábrák) Ezeknél a rendszereknél a mintát az áramló kipufogógáz-tömegbõl veszik, beszabályozva a hígító levegõ áramlását és a teljes hígítású kipufogógáz-áramot. A hígítási arányt a két áramlási mennyiség különbségébõl határozzák meg. Az áramlásmérõk egymáshoz viszonyított pontos hitelesítésére van szükség, mert a két áramlás egymáshoz viszonyított nagysága lényeges hibákat okozhat nagyobb hígítási arányok esetében (15 és felette). Az áramlás szabályozása nagyon egyszerû a hígított kipufogógáz áramlását állandó értéken tartva, és – ha szükséges – a hígító levegõáramát változtatva. Ha részleges hígítású áramlási rendszereket használnak, gondoskodjanak arról, hogy az átvezetõ csõben a részecske-veszteség elõforduló problémáit elkerüljék, biztosítva a jellemzõ mintavételt a motor kipufogójából és a szétválasztási arány meghatározását. A leírt rendszerek figyelembe veszik ezeket a kritikus szempontokat. 11. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer izokinetikus szondával és részleges mintavétellel (SB szabályozás) DAF

PB

FM1

SB

l > 10*d PSP d

vent

air DT TT

see figure 21

PTT to particulate sampling system

ISP DPT delta p

EP

FC1 exhaust

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják a TT csatlakozócsövön keresztül az ISP izokinetikus mintavevõ szondával. A kipufogócsõ és a szonda bemenete között a DPT nyomásadóval megmérik a kipufogógáz nyomáskülönbségét. Ezt a jelet az FC1 áramlásszabályozóhoz továbbítják, amely az SB szívóventillátort vezérli úgy, hogy nulla differenciális nyomás legyen a szonda bemeneténél. Ilyen feltételekkel a kipufogócsõben és az izokinetikus mintavevõ szondában a kipufogógáz árama azonos lesz és az ISP izokinetikus mintavevõ szondán és a TT csatlakoztató csövön áthaladó áramlás a kipufogógáz árama állandó hányada lesz. A leválasztási arányt az EP kipufogócsõ és az ISP izokinetikus mintavevõ szonda keresztmetszetének aránya határozza meg. A hígító levegõáram az FM1 áramlásmérõ készülék méri. A hígítási arányt a hígító levegõáramból és a leválasztási arányból lehet kiszámítani.

199


}

12. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer izokinetikus szondával és részleges mintavétellel (PB szabályozás) DAF

FM1

l > 10*d

SB PSP

vent

d air DT

TT

see figure 21

ISP

PTT to particulate sampling system

PB

EP

exhaust

DPT delta p

FC1

A nyers kipufogógázt a TT csatlakozócsövön keresztül az ISP izokinetikus mintavevõ szondával az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják. A kipufogócsõ és a szonda bemenete között a DPT nyomásadóval megmérik a kipufogógáz nyomáskülönbségét. Ezt a jelet az FC1 áramlásszabályozóhoz továbbítják, amely az SB nyomóventillátort vezérli úgy, hogy nulla nyomáskülönbség legyen a szonda bemeneténél. Ez úgy történik, hogy leválasztják a hígító levegõ egy tört részét, amelynek áramlását az FM1 készülékkel mérik, és betáplálják a TT csatlakozó csõbe a pneumatikus kilépõperemen át. Ilyen feltételekkel az EP kipufogócsõben és az ISP izokinetikus mintavevõ szondában a kipufogógáz-áramok azonosak, és az áramlás az ISP izokinetikus mintavevõ szondán és a TT csatlakoztató csõben állandó hányada lesz a kipufogógáz áramlásnak. A leválasztási arányt az EP kipufogócsõ és az ISP izokinetikus mintavevõ szonda keresztmetszetébõl határozzák meg. A hígító levegõt a DT hígító csatornán az SB szívóventillátor továbbítja, és áramlását az FM1 áramlásmérõvel a DT-be belépése elõtt mérik. A hígítási arányt a hígító levegõáramból és a leválasztási arányból számítják ki. 13. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer CO2 vagy NOx koncentrációjának mérésével és részleges mintavétellel

200

FC2 DAF

EGA


}

EGA

optional to PB or SB

SB

l > 10*d d

PSP

vent

air PB

DT TT

PTT

see figure 21

EGA

to particulate sampling system

SP EP

exhaust

A nyers kipufogógázt a TT csatlakozócsövön keresztül az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják. A nyomgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációit megmérik a nyers és a hígított kipufogógázban és a hígító levegõben az EGA kipufogógáz-elemzõvel. Ezeket a jeleket az FC2 áramlásszabályozóhoz továbbítják, amely vagy a PB nyomó- vagy az SB nyomóventillátort vezérli úgy, hogy fenntartsák az elterelés és hígítás arányát a DT hígító alagútban. Számítsák ki a hígítási arányt a nyers kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, a hígító levegõben levõ nyomgáz-koncentrációkból. 14. Ábra: Részleges hígítású áramlási rendszer CO2 koncentráció méréséhez, szén-egyensúllyal és teljes mintavétellel FC2 DAF

EGA

EGA

optional to P

PTT d air PB

DT PSS TT FH

G FUEL SP

optional from FC2

P

EP details see figure 21

exhaust

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják a TT csatlakozócsövön keresztül. A CO2 koncentrációt megmérik a hígított kipufogógázban és a hígító levegõben az EGA

201


}

kipufogógáz elemzõvel. A CO2 és a GFUEL jeleit továbbítják vagy az FC2 áramlásszabályozóhoz, vagy a PB nyomóventillátorhoz vagy az FC3 áramlásszabályozóhoz (lásd 21. ábrát), amivel a belépést a rendszerbe és a kilépést a rendszerbõl beállítják azért, hogy fenntarthassák a kipufogógáz kívánt eltérítési és hígítási arányát a hígító alagútban. A hígítási arányt a CO2 koncentrációból és a GFUEL áramlásból számíthatják ki, feltételezve a szénegyensúlyt. 15. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer Venturi csõvel, koncentráció-méréssel és részleges mintavétellel EGA DAF

EGA l > 10*d

PB VN

d PSP vent

air DT

PTT

TT see figure 21


SP EP

EGA

exhaust

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják az SP mintavevõ szondán és a TT csatlakozócsövön keresztül a VN Venturi szûkülettel létrehozott negatív nyomással. A gázáram a TT csatlakozó csövön át a Venturi térben kialakult mozgásmennyiség megváltozásától függ, és így kilépését a TT-bõl a gáz abszolút hõmérséklete befolyásolja. Ezért a kipufogógáz szétosztási aránya kis terhelésnél valamivel kisebb, mint nagy terhelésnél. A nyomgáz koncentrációját (CO2 vagy NOx) az EGA kipufogógáz-elemzõvel megmérik a nyers kipufogógázban, a hígított kipufogógázban és a hígító levegõben és a hígítási arányt az így mért értékbõl kiszámítják. 16. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer iker Venturi csõvel vagy két mérõperemmel, koncentrációméréssel és részleges mintavétellel

202

EGA DAF


}

EGA

PCV2

l > 10*d d

air PB

DT

PCV1

TT

HE PSP PTT

see figure 21


SB

EP vent FD1 FD2

EGA

exhaust

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják az SP mintavevõ szondán és a TT csatlakozócsövön keresztül egy áramlás-elosztóval, amely mérõperemeket vagy VN Venturi szûkítõket tartalmaz. Az elsõt (FP1) a kipufogócsõben helyezik el, míg a második (FD2) a TT csatlakozó csõben van. Kiegészítésként két nyomásszabályozó szelepre (PCV1 és PCV2) van szükség, hogy állandó kipufogógáz megosztást tarthassanak fenn a kipufogócsõ ellennyomásának és a hígító csõ nyomásának szabályozásával. A PCV1 a mintavevõ SP szonda után áramlási irányban, a kipufogócsõben elhelyezve, míg a PCV2 szelep a PB nyomóventillátor és a hígító csõ között helyezkedik el. A nyomgáz-koncentrációt (CO2 vagy NOx) a nyers kipufogógázban, a kipufogógázban és a hígító levegõben az EGA gázelemzõvel megmérik. Ezekre a kipufogógáz megosztási hányadának ellenõrzéséhez van szükség, és felhasználható a PCV1 és PCV2 beszabályozásához a pontos szétválasztási hányad vezérlése érdekében. Számítsák ki a hígítási arányt a nyomgáz-koncentrációból. 17. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer az áramlás többcsöves szabályozásával, koncentrációméréssel és részleges mintavétellel EGA

EGA

DAF

l > 10*d

air DT

d

see figure 21

TT

SB

FC1 DPT

FD3

DAF air

DC EP

PSP PTT to particulate sampling system

fresh air injection

EGA

HE

vent

203


}

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják az SP mintavevõ szondán és a TT csatlakozócsövön keresztül egy FD3 áramlás-elosztóval, amely több azonos méretû csõbõl kialakítva (azonos átmérõ, hosszúság és görbületi sugár) a kipufogócsõben van elhelyezve. A kipufogógázt a csövek egyikén keresztül a DT hígító csatornába vezetik, míg a többi csövön át a kipufogógáz a DC csillapító kamrán keresztül vezetik ki a szabadba. Így a kipufogógáz szétválasztását a csövek száma határozza meg. Az állandó szétválasztási arány szabályozásához a DC csillapító és a TT csatlakozócsõ kiömlése között nulla nyomáskülönbségre van szükség, amelyet a DPT nyomáskülönbség-adó mér. A nulla nyomáskülönbséget úgy valósítják meg, hogy friss levegõt juttatnak a DT hígító csatornába és a TT kiömlõ csõ nyílásához. A nyomgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációját mérik a nyers kipufogógázban, a kipufogógázban és a hígító levegõben az EGA gázelemzõvel. Erre a kipufogógáz megosztási hányadának ellenõrzéséhez van szükség, és felhasználható a bevezetett levegõ áramlásának beszabályozásához a pontos szétválasztási hányad vezérlése érdekében. Számítsák ki a hígítási arányt a nyomgáz-koncentrációból.

18. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer az áramlásszabályozással és teljes mintavétellel

204


}

FC2 DAF

optional to P (PSS)

PTT

d FM1

PSS

DT TT

FH

GEXH P or GAIR or GFUEL

SP

vent

EP

details see figure 21

exhaust

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják az SP mintavevõ szondán és a TT csatlakozócsövön át. A teljes átáramlást a csatornán át az FC3 áramlásszabályozóval és a részecske-mintavevõ rendszer P mintavevõ szivattyújával állítják be (lásd 18. ábrát). A hígító levegõ szállítását a PC2 áramlásszabályozó vezérli, amely a GEXHW, a GAIRW vagy a GFUEL mennyiségeket használhatja, mint parancsjelet a kipufogógáz kívánt szétosztásához. A mintavevõ gáz szállítása a DTZ hígító csatornába a teljes áramlás és a hígító levegõáram különbsége A hígító levegõáramot az FM1 áramlásmérõ mûszer méri, míg a teljes áramlást a részecske-mintavevõ rendszer FM3 mûszere (lásd a 21. ábrát). A hígítási arány ebbõl a két áramlásból számítható. 19. Ábra: Részleges áramlású hígító rendszer az áramlás-szabályozással és részleges mintavétellel

FC2 DAF

to PB or SB

l > 10*d DT

air PB

d PSP

FM1

PTT TT

GEXH or GAIR or GFUEL

SB

SP

see figure 21


FM2

see figure 21

EP vent exhaust

205


}

A nyers kipufogógázt az EP kipufogócsõbõl a DT hígító csatornába továbbítják az SP mintavevõ szondán és a TT csatlakozócsövön át. A kipufogógáz szétosztási arányát, a szállítást a DT hígító csatornába az FC2 áramlásszabályozó vezérli, amely megfelelõen beállítja a PB nyomóventillátor és az SB szívóventillátor szállítását (vagy fordulatszámát). Erre azért van lehetõség, mert a részecske-mintavevõ rendszerrel vett mintát visszaterelik a DT hígító csatornába. A GEXHW, a GAIRW vagy a GFUEL jeleket használhatják az FC2-nél beavatkozó jelként. A hígító levegõáramot az FM1 áramlásmérõ mûszer, míg a teljes szállítást az FM2 áramlásmérõ mûszer méri. A hígítási arány ebbõl a két áramlásból számítható. 2.2.1. EP

SP

ISP

A 11 – 19 ábrák alkotórészei Kipufogócsõ A kipufogócsõ szigetelt lehet. A kipufogócsõ hõtehetetlenségének csökkentésére a falvastagság /átmérõ arány 0,015 vagy kisebb ajánlott. A hajlékony szakaszok hosszúság / átmérõ aránya 12 vagy kevesebb legyen. A lehetõ legkevesebb görbület legyen a lerakódások csökkentésére. Ha a rendszerhez vizsgálati hangtompító tartozik, a hangtompítót szintén szigetelhetik. Izokinetikus rendszernél a kipufogócsõnek ne legyenek könyökei, hajlatai és hirtelen átmérõváltozásai legalább a szonda bemeneti pontjától áramlásiránnyal szemben 6 átmérõnyire, áramlásirányban pedig 3 átmérõnyire. A gázsebesség a mintavevõ zónában 10 m/sec sebességnél nagyobb legyen, kivéve az alapjáratot. A kipufogógáz nyomás-lengése ne lépje túl az átlagos ± 500 Pa értéket. A jármûbe szerelt kipufogórendszer használatán túl (beleértve a hangtompítót és az utókezelõ berendezést is) bármely megoldás a nyomás-lengés csökkentésére nem módosíthatja a motor teljesítményét, és nem okozhatja szilárd részecskék lerakodását. Izokinetikus szonda nélküli rendszereknél ajánlott 6 vezeték-átmérõnyi egyenes vezeték áramlásiránnyal szemben és 3 vezeték-átmérõnyi egyenes vezeték a szonda bemenetének áramlási irányában. Mintavevõ szonda (10., 14., 15., 16., 18., 19. ábrák) A legkisebb belsõ átmérõ 4 mm legyen. A kipufogó vezeték és a szonda között az átmérõarány 4 legyen. A szonda nyitott csõ legyen a kipufogócsõ középvonalában az áramlási iránnyal szemben, vagy több furatú szonda, amint azt az 5. ábra 1.2.1. bekezdésében SP1 alatt leírják. Izokinetikus mintavevõ szonda (11., 12. ábrák) Az izokinetikus mintavevõ szondát az áramlás irányával szemben a kipufogócsõ tengelyvonalában szereljék fel, ahol az EP fejezetben említett áramlási feltételek teljesülnek és úgy alakítsák ki, hogy a nyers kipufogógázból arányos mintát szolgáltasson. A minimális belsõ átmérõ 12 mm legyen. Az EP kipufogócsõ és az ISP izokinetikus mintavevõ szonda közötti nulla differenciális nyomás fenntartása érdekében szabályozó rendszert építsenek ki az izokinetikus kipufogó gázáram szétválasztásához. Ilyen körülmények mellett az EP kipufogócsõben és az ISP izokinetikus mintavevõ szondában a kipufogó gázsebességek azonosak, és az ISP szondán átmenõ tömegáram a kipufogó gázáram állandó hányada lesz. Az ISP szondát a DPT differenciális nyomásadóhoz kell csatlakoztatni. A nulla differenciális nyomást biztosító szabályozást az EP kipufogócsõ és az ISP szonda között az FC1 áramlásszabályozóval biztosítják.

FD1, FD2 Áramlás elosztó (16. ábra) Egy pár Venturi csõ-készlet vagy mérõperem van felszerelve az EP kipufogócsõbe és a TT csatlakozó csõbe úgy, hogy a nyers kipufogógáz arányos mintavételét lehetõvé tegye. A PCV1

206

FD3

EGA

TT

DPT FC1


}

ás PCV2 szabályozó szelepekbõl kialakított rendszer szükséges ahhoz, hogy a nyomás szabályozásával arányos szétválás jöjjön létre az EP kipufogócsõben és a DT hígító alagútban. Áramlás elosztó (17. ábra) Csõkészletet (több csövet) helyeznek el az EP kipufogó vezetékbe a nyers kipufogógáz arányos mintavétele céljára. A csövek egyike betáplálja a kipufogógázt a DT hígító csatornába, míg a többi csõ a kipufogógázt kivezeti a DC csillapító kamrába. A csövek azonos méretûek legyenek (ugyanolyan átmérõ, hosszúság, görbületi sugár) úgy, hogy a kipufogógáz szétválasztási hányada a csövek számától függjön. Szükség van szabályozó rendszerre az arányos szétválasztáshoz, amely fenntartja a nulla differenciális nyomást a DCbe lépõ többszörös csõegység és a TT kimenete között. Ilyen feltételek között a kipufogási gázsebességek az EP kipufogócsõben és az ISP szondában azonosak, és a TT áramlás a kipufogó gázáram állandó hányada lesz. Csatlakoztassák az ISP szondát a DPT differenciális nyomásadóhoz. A nulla differenciális nyomást biztosító szabályozást az FC1 átfolyásszabályozó adja. Kipufogógáz-elemzõ (13., 14., 15., 16., 17. ábra) CO2 vagy NOx elemzõket használhatnak (csak CO2 szénegyensúly-módszer esetén). Az elemzõt a gázkibocsátások méréséhez használt elemzõk mintája szerint hitelesítsék. Egy vagy több elemzõ használható a koncentráció-differenciák meghatározásához. A mérõrendszer pontossága olyan legyen, mint a GEDFW,i pontossága, ± 4 százalékon belül. Csatlakozó csõ (11 – 19. ábrák) A csatlakoztató csõ (a) a lehetõ legrövidebb legyen, de ne hosszabb, mint 5 méter, (b) átmérõje a szonda átmérõjével egyenlõ vagy nagyobb legyen, de ne több mint 25 mm, (c) a hígító alagút középvonalában legyen és az áramlás irányába mutasson. Ha a csõ 1 méter hosszú vagy rövidebb, akkor olyan anyaggal szigeteljék, amelynek legnagyobb hõvezetõ képessége 0,05 W/mK, és a sugárirányú szigetelési vastagság feleljen meg a szonda átmérõjének. Ha a csõ 1 méternél hosszabb, akkor úgy szigeteljék és fûtsék, hogy a minimális falvastagság hõmérséklete 523 K (250 °C) hõmérsékletnél kisebb legyen. Differenciális nyomás átalakító A differenciális nyomás átalakítónak ± 500 Pa vagy ennél kisebb tartománya legyen. Áramlásszabályozó (11., 12., 17. ábrák) Izokinetikus rendszereknél (11. és 12. ábrák) olyan áramlásszabályozásra van szükség, amely nulla differenciális nyomást tart fenn az EP kipufogócsõ és az ISP izokinetikus mintavevõ szonda között. A beállítás elvégezhetõ: a) az SB szívóventillátor fordulatszámának vagy szállításának szabályozásával és a PB nyomóventillátor fordulatszámát vagy szállítását állandó értékre beállítva mindegyik üzemmódban (11. ábra), vagy b) az SB szívóventillátort a hígított kipufogógáz állandó tömegáramlására beállítva és szabályozva a PB nyomó ventillátor áramlását, és így a kipufogógáz-minta áramlását is egy tartományban a TT csatlakozó csõ végénél (12. ábra). Nyomásszabályozással rendelkezõ rendszer esetén a szabályozó körben elõállított szabályozott jellemzõ maradó hibája nem haladhatja meg a ± 3 Pa értéket. A nyomáslengések a hígító alagútban nem haladhatják meg átlagban a ± 250 kPa értéket.

207


}

Többszörös csõegységnél (17. ábra) áramlásszabályozó szükséges az arányos kipufogógázszétválasztáshoz a nulla differenciális nyomás fenntartására a többszörös csõegység kimenete és a TT kimenete között. A beállítást a befecskendezett levegõáram szabályozásával végzik a belépésnél DT-nél és a kilépésnél TT-nél. PCV1, PCV2 Nyomásszabályozó szelep (16. ábra) Két nyomásszabályozó szelep szükséges az iker Venturi csöves / iker mérõperemes rendszerhez az EP kipufogócsõ ellennyomásával és a nyomás DT hígító alagútban szabályozott arányos áramlás-szétválasztásnál. A szelepeket az SP szívóventillátor áramlási irányában az EP kipufogócsõben és a PB nyomóventillátor és a DT hígító alagút között kell elhelyezni. DC Csillapító kamra (17. ábra) A többcsöves elágazó egység kimenetéhez csillapító kamrát építsenek be azért, hogy a legkisebbre csökkentsék a nyomáslengéseket az EP kipufogócsõben. VN

FC2

FM1

FM2

Venturi csõ (15. ábra) Venturi csövet építenek be a DT hígító csatornába azért, hogy negatív nyomást állítson elõ a TT csatlakozó csõ kimenetének környezetében. A gáz átáramlását a TT-n keresztül a Venturi csõben létesülõ impulzus-változás határozza meg, és lényegében arányos a PB nyomóventillátor áramával, amely így állandó hígítási arányt ad. Mivel az impulzuscserét a TT kimeneténél uralkodó hõmérséklet és az EP kipufogócsõ és a DT hígító alagút között a nyomáskülönbség befolyásolja, a tényleges hígítási arány némileg kisebb kis terhelésnél, mint nagy terhelésnél. Áramlás-szabályozó (13., 14., 18., 19. ábrák; választható) Áramlás-szabályozót alkalmazhatnak a PB nyomóventillátor és/vagy az SB szívóventillátor áramlásának szabályozásához. Ez a kipufogógáz, a beszívott levegõ vagy tüzelõanyag-áram és/vagy a CO2 vagy NOx differenciális jeleihez csatlakoztatható. Ha sûrített levegõbetáplálást használnak (18. ábra), FC2 közvetlenül szabályozhatja a légáramlást. Áramlásmérõ készülék (11., 12., 18., 19. ábrák) Gázmérõ vagy egyéb áramlásmérõ mûszer a hígító levegõ áramlásának méréséhez. Az FM1 választható, ha a PB nyomó ventillátort áramlásmérésre hitelesítették. Áramlásmérõ készülék (19. ábra) Gázmérõ vagy egyéb áramlásmérõ mûszer a hígított levegõ átáramlásának méréséhez. Az FM2 választható, ha a PB szívó ventillátort áramlásmérésre hitelesítették.

PB

Nyomó ventillátor (11., 12., 13., 14., 15., 16., 19. ábrák) A hígító levegõáramának szabályozására PB csatlakoztatható az FC1 vagy FC2 szabályozókhoz. PB-re nincs szükség, ha pillangószelepet használnak. A PB-t felhasználhatják a hígító levegõ áramlásának mérésére, ha azt hitelesítették.

SB

Szívó ventillátor (11., 12., 13., 16., 17., 19. ábrák) Csak részleges mintavevõ rendszerekben használható. SB felhasználható a hígított kipufogógáz áramlásának mérésére, ha azt hitelesítették.

DAF

Hígító levegõ szûrõje (11 – 19. ábra) Ajánlott, hogy a hígító levegõt szûrjék, és faszénen tisztítsák a háttér szénhidrogénjeinek eltávolítása érdekében. A motor gyártója kérheti, hogy a hígító levegõbõl is vegyenek – a jó mérnöki tapasztalatok szerint – mintát részecske-tartalom meghatározásához a háttérben, amit aztán le kell vonni a hígított kipufogógázban mért értékbõl.

208

DT


}

Hígító alagút (11 – 19. ábra) A hígító alagút (a) elegendõ hosszú legyen ahhoz, hogy biztosítsa a kipufogógáz és a hígító levegõ tökéletes elkeveredését turbulens áramlási körülmények között, (b) rozsdamentes acélból készüljön – 0,025 vagy kisebb falvastagság / átmérõ aránnyal olyan hígító csatornákra, amelyek belsõ átmérõje nagyobb, mint 75 mm, – nem kisebb, mint 1,5 mm névleges falvastagsággal olyan hígító csatornákra, amelyek belsõ átmérõje kisebb vagy egyenlõ 75 mm. (c) legalább 75 mm átmérõjû legyen részleges mintavételezési típusok esetén, (d) legalább 25 mm átmérõjû a teljes átáramlású mintavételezési típusok esetén, (e) felfûthetõ legyen legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletig, közvetlen fûtéssel vagy a hígító levegõ elõfûtésével, feltéve, hogy a levegõ hõmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) hõmérsékletet a kipufogógázok hígító csatornába való bevezetése elõtt, (f) szigetelhetõ lehet.

A motor kipufogógázai teljesen keveredjenek el a hígító levegõvel. Részleges mintavételezésû rendszerek esetén a keveredés minõségét ellenõrizzék a csatorna CO2 eloszlásával, mûködõ motornál (legalább négy egyenletesen elosztott mérési ponton) az üzembe helyezést követõen Ha szükséges, a keverõ peremet is használhatnak. Megjegyzés: Ha a DT hígító alagút környezetében a környezeti hõmérséklet 293 K (20 °C) alatt van, tegyenek óvintézkedéseket a hígító alagút hideg falaira lerakódó részecske-veszteség elkerülésére. Ezért a csatorna fûtése és/vagy szigetelése a fenti megadott határokon belül ajánlatos. Nagy motorterhelésnél hûthetik a csatornát olyan nem agresszív eszközzel, mint a keringtetõ ventilátor, addig, amíg a hûtõközeg hõmérséklete nem csökken 293 K (20 °C) alá. HE Hõcserélõ (16., 17. ábra) A hõcserélõ elegendõ teljesítõképességû legyen ahhoz, hogy az SB szívóventillátor bemeneténél a vizsgálat alatt megfigyelt hõmérséklet az átlagos üzemi hõmérséklethez képest ± 11 K tartományon belül legyen. 2.3.

Teljes átáramlású hígító rendszer A 20. ábrán leírt hígító rendszert a teljes kipufogógáz-mennyiség hígítására alapozták úgy, hogy a CVS (állandó hígítású mintavételezés) alkalmazzák. A kipufogógáz és a hígító levegõ keverékének teljes térfogatát mérjék meg. Mind a PDP, mind a CFV rendszer használható. A szilárd részecskék késõbbi összegyûjtése érdekében a hígított kipufogógáz mintáját átáramoltatják a részecske-mintavevõ rendszerbe (2.4. bekezdés, 21. és 22. ábra). Ha ez közvetlenül történik, akkor ezt, mint egyszeres hígítást említik. Ha a mintát még egyszer hígítják egy második hígító alagútban, akkor ezt, mint kétszeres hígítást említik. Ez akkor hasznos, ha a szûrõ felületi hõmérsékleti követelményei nem felelnek meg az egyszeres hígításnak. Bár részben hígító rendszer, a kétszeres hígító rendszert, mint a részecskemintavevõ rendszer egy módosulatát írja le a 2.4. bekezdés 22. ábrája, mert az alkatrészek többsége megegyezik a tipikus részecske-mintavevõ rendszer alkatrészeivel. 20. Ábra: Teljes átáramlású hígító rendszer

209


}

to background filter

DAF

HE

optional

PSP

air exhaust

EP

PTT

optional

see figure 21

to particulate sampling system or to DDS see figure 22

PDP CFV

FC3 if EFC is used

vent

vent

FC3

A nyers kipufogógáz teljes mennyiségét a DT hígító alagútban bekeverik a hígító levegõbe. A hígított kipufogógáz áramát vagy térfogat-kiszorítás elvén mûködõ szivattyúval (PDP) vagy Kritikus áramlású Venturi csõvel (CFV) megmérik. A HE hõcserélõt vagy EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítõt használhatnak az arányos részecske-mintavételhez és az áramlás meghatározásához. Mivel a részecsketömeg meghatározása a teljes hígítású kipufogógáz-áramláson alapul, a hígítási arányt nem szükséges kiszámítani. 2.3.1.

A 20. ábra alkotórészei

EP

Kipufogócsõ A kipufogócsõ hossza a motor kipufogó gyûjtõvezetékének kimenetétõl, a turbófeltöltõ kiömlõ nyílásától vagy az utókezelõ szerkezettõl a hígító csatornáig ne haladja meg a 10 métert. Ha a kipufogócsõ hossza a motor kipufogó gyûjtõvezetékének, turbófeltöltõ kiömlõ nyílásának vagy az utókezelõ szerkezet áramlási irányában a 4 métert meghaladja, akkor minden 4 métert meghaladó csövezést szigetelni kell, kivéve az online füstölésmérõt, ha ilyet használnak. A szigetelés sugárirányú vastagsága legalább 25 mm legyen. A szigetelõanyag hõvezetésének értéke ne legyen nagyobb, mint 0,1 W/mK, 673 K hõmérsékleten mérve. A kipufogócsõ hõtehetetlenségének csökkentéséhez 0,015 vagy kisebb kipufogócsõ vastagság / átmérõ arány ajánlott. Hajlékony szakaszok alkalmazását korlátozzák 12 vagy kisebb hosszúság / átmérõarányra.

PDP

Térfogat-kiszorítás elvén mûködõ szivattyú A PDP a szivattyú fordulatainak számából és a szivattyú löketének nagyságából méri a teljes áramlású hígított kipufogógázt. A kipufogó rendszer ellennyomását nem szabad mesterségesen csökkenteni a PDP-vel vagy a hígító levegõ belépõ rendszerével. Mûködõ PDP rendszerrel mért statikus kipufogási ellennyomás a PDP használata nélkül mért statikus nyomás ± 1,5 kPa értéken belül maradjon azonos motorfordulatszámnál és terhelésnél. A gázkeverék hõmérséklete közvetlenül a PDP elõtt a mért átlagos üzemi hõmérséklet ± 6 K értékén belül legyen a vizsgálat alatt, ha nem használnak áramlás-kiegyenlítést. Áramlás-kiegyenlítést csak

210


}

akkor használjanak, ha a PDP beömlõnyílásánál a hõmérséklet nem lépi túl a 323 K (50 °C) hõfokot. CFV

HE

EFC

DT

DAF

Kritikus áramlású Venturi csõ A CFV úgy méri a teljes hígítású kipufogógáz áramlást, hogy az áramlást fojtott feltételek között tartja (kritikus áramlás). A mûködõ CFV-vel mért statikus kipufogási ellennyomás a CFV nélkül mért statikus nyomás ± 1,5 kPa értéken belül maradjon azonos motorfordulatszámnál és terhelésnél. A gázkeverék hõmérséklete közvetlenül a PDP elõtt a mért átlagos üzemi hõmérséklet ± 11 K értékén belül legyen a vizsgálat alatt, ha nem használnak áramlás-kiegyenlítést. Hõcserélõ (választható, ha EFC-t használnak) A hõcserélõ teljesítõképessége elegendõ legyen ahhoz, hogy a hõmérsékletet a fent meghatározott értékeken belül tartsa. Elektronikus áramlás-kiegyenlítés (választható, ha HE-t használnak) Ha a hõmérséklet vagy a PDP vagy a CFV bemeneténél nem tartható a fent megállapított határértékek között, áramlás-kiegyenlítés szükséges az áramlás folyamatos méréséhez és az arányos mintavételhez a részecske-rendszerben. E célból folyamatosan mért áramlási sebeségjeleket használnak a részecske mintavevõ rendszer részecske szûrõin átmenõ mintaáramlás sebességének helyesbítésére (lásd 2.4. bekezdés, 21., 22. ábrák). Hígító alagút A hígító alagút (a) átmérõje elegendõ kicsi legyen ahhoz, hogy ne okozzon turbulens áramlást (Reynoldsszám nagyobb, mint 4000) és elegendõ hosszú, hogy elõidézze a kipufogógáz és a hígító levegõ teljes összekeveredését; keverõperem használható; (b) legalább 460 mm átmérõje legyen egyszeres hígító rendszerrel, (c) legalább 210 mm átmérõje legyen kétszeres hígító rendszerrel, (d) szigetelhetõ legyen. A motor kipufogógázát az áramlás irányában ahhoz a ponthoz kell irányítani, ahol azt a bevezetik a hígító alagútba bevezetik és teljesen elkeverik. Ha egyszeres hígítást használnak, a hígító csatornából vett mintát átvezetik a részecskemintavevõ rendszerbe (2.4. bekezdés, 21. ábra). A PDP vagy CFV áramlási teljesítõképessége legyen elegendõ ahhoz, hogy a hígított kipufogógázt 325 K (52 °C) vagy kisebb hõmérsékleten tartsa közvetlenül a elsõ részecskeszûrõ elõtt. Ha kétszeres hígítást használnak, a hígító csatornából vett mintát átvezetik a második hígító csatornába, ahol az tovább hígul, és aztán átmegy a mintavevõ szûrõn (2.4. bekezdés, 22. ábra). A PDP vagy CFV áramlási teljesítõképessége legyen elegendõ ahhoz, hogy a hígított kipufogógáz-áramot a hígító alagútban 325 K (52 °C) vagy kisebb hõmérsékleten tartsa a mintavételi zónában. A második hígító rendszer biztosítson elegendõ másodlagos hígító levegõt ahhoz, hogy a kétszeresen hígított kipufogógáz áramlást 325 K (52 °C) vagy kisebb hõmérsékleten tartsa közvetlenül a elsõ részecskeszûrõ elõtt. Hígító levegõ szûrõje Ajánlott, hogy a hígító levegõt szûrjék, és faszénen tisztítsák a háttér-szénhidrogének eltávolítása érdekében. A motor gyártójának kérésére a hígító levegõbõl vegyenek mintát a jó mérnöki gyakorlat szerint azért, hogy a háttér részecske-szintjét megállapítsák, amelyet azután a hígított kipufogógázban mért értékekbõl le kell vonni.

211

PSP

2.4.


}

Részecske mintavevõ szonda A szonda a PTT bevezetõ szakasza és (a) az áramlás irányával szemben felszerelve egy olyan pontra, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz már jól elkeveredett, azaz a DT hígító alagút középvonalában mintegy 10 csatorna-átmérõnyire az áramlási irányban attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító csatornába, (b) legalább 12 mm belsõ átmérõje legyen, (c) Fûthetõ legyen legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletig közvetlen fûtéssel vagy elõfûtött hígító levegõvel feltéve, hogy a levegõ hõmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) hõfokot, mielõtt a kipufogógázt a hígító csatornába bevezetik; (d) szigetelhetõ. Részecske mintavevõ rendszer A részecske mintavevõ rendszertõl várják a szûrõn lerakódott részecskék összegyûjtését. Teljes mintavételû részleges áramú hígítás esetében, amely a szûrön átmenõ teljes hígított mintából áll, a hígító (2.2. bekezdés, 14. és 18. ábrák) és a mintavételi rendszer általában egy-egységet képez. Szakaszos mintavételû részáramú vagy teljes áramú hígítás esetén, amely a hígított kipufogógáznak csak egy részét továbbítja a szûrõn keresztül, a hígító (2.2. bekezdés, 11., 12., 13., 15., 16. 17. 19. ábrák; 2.3. bekezdés, 20. ábra) és a mintavételi rendszer általában különbözõ egységeket képez. Ebben az Elõírásban a teljes áramú hígító rendszer kétszeres hígító rendszerét (22. ábra) mint a 21. ábrán bemutatott tipikus részecske mintavevõ rendszer jellemzõ módosulataként tekintik. A kétszeres hígító rendszer a részecske mintavevõ rendszer minden olyan fontos elemét tartalmazza, mint a szûrõtartók és mintavevõ szivattyú, bizonyos kiegészítõ hígító szerelvények, mint a hígító levegõ betáplálás és a második hígító alagút. A szabályozó kör bármilyen lökésszerû igénybevételének elkerülése érdekében célszerû a mintavevõ szivattyút mûködésben tartani a teljes vizsgálat alatt. Az egyszeres szûréses módszer esetén a megkerülõ rendszert alkalmazzák azért, hogy a minta a mintavevõ szûrõkön a kívánt gyakorisággal áramoljon át. Csökkentsék a szabályozó körben az átkapcsolási mûveletbõl származó zavart a legkisebbre. 21. Ábra: Részecske mintavevõ rendszer

212


}

A hígított kipufogógáz mintáját, amelyet részleges vagy teljes átáramlású hígító rendszer DT hígító csatornájából vettek, átáramoltatják a PSP részecske-mintavevõ szondán és a PTT részecske átvezetõ csövön a P mintavevõ szivattyúval. A mintát áthajtják az FH szûrõtartókon, amelyek a részecskemintavevõ szûrõket tartalmazzák. A mintaáramlást az FC3 áramlásszabályozó vezérli. Ha az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítõt használják (20. ábra), akkor a hígított kipufogógáz áram adja az FC3 beavatkozó jelét. 22. Ábra: Kétszeres hígítású rendszer (csak teljes áramú rendszerhez) FM4

from dilution tunnel DT see figure 20

DP

SDT

FH

P

FM3 vent

BV

PTT BV optional

FC3 PDP or CFV

A hígított kipufogógáz-mintát – a teljes átáramlású hígító rendszer hígító csatornájából a PSP részecskemintavevõ szondán és a PTT részecske átvezetõ csatornán keresztül – átirányítják a második SDT hígító alagútba, ahol még egyszer hígítják. A mintát ezután átvezetik az FM a mintavevõ szûrõket tartalmazó szûrõtartókon. A hígító levegõáram rendszerint állandó, míg a mintaáramot az FC3 áramlásszabályozó szabályozza. Ha az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítõt alkalmazzák (lásd a 20. ábrát), az összes hígított kipufogógáz-áramot, mint parancsjelet használják az FC3-hoz. 2.4.1. PTT

A 21. és 22. összetevõi Részecske átvezetõ csatorna (21. és 22. ábrák) A részecske átvezetõ csatorna hossza ne haladja meg az 10220 mm-t, és a hosszát a legkisebbre kell venni, ahol ez lehetséges. Ahol alkalmazható (azaz részleges áramlásos

213


}

hígítású szakaszos mintavevõ rendszernél és a teljes áramlású hígító rendszernél) a mintavevõ szonda hossza (rendre SP, ISP, PSP, lásd a 2.2. és 2.3. bekezdéseket) tartalmazza. A méretek érvényesek (a) a részleges áramlásos hígítású szakaszos mintavevõ típusra és a teljes áramlású egyszeres hígító rendszerre a szonda végétõl (rendre SP, ISP, PSP) a szûrõtartóig, (b) a részleges áramlásos hígítású teljes mintavevõ típusra a hígító alagút végétõl a szûrõtartóig. (c) a teljes áramlású kétszeres hígítású rendszer esetén a szonda (PSP) végétõl a második hígító csatornáig. Az átvezetõ csatorna. (a) felmelegíthetõ legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre közvetlen fûtéssel vagy elõmelegített hígító levegõvel feltéve, hogy a levegõ hõmérséklete nem lépi túl a 325 K (52 °C) hõmérsékletet a kipufogógáz hígító csatornába vezetését megelõzõen, (b) szigetelhetõ. SDT

Második hígító alagút (22. ábra) A második hígító csatornának minimálisan 75 mm átmérõje legyen, és elegendõ hosszú legyen ahhoz, hogy legalább 0,25 másodperc tartózkodási idõt biztosítson a másodszor hígított mintának. A elsõ FH szûrõtartót az SDT kimenetétõl 300 mm-en belül kell elhelyezni. A második hígító alagút: (a) felmelegíthetõ legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre közvetlen fûtéssel vagy elõmelegített hígító levegõvel feltéve, hogy a levegõ hõmérséklete nem lépi túl a 325 K (52 °C) hõmérsékletet a kipufogógáz hígító csatornába vezetését megelõzõen, (b) szigetelhetõ. FH Szûrõtartó(k) (21,. 22. ábrák) A elsõ és kilépõ szûrõkhöz egy szûrõtok vagy külön szûrõtokok használhatók. A 4. Melléklet 4. függelékének 4.1.3. bekezdésében levõ követelményeket teljesíteni kell. A szûrõtartó(k): (a) felmelegíthetõ legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre közvetlen fûtéssel vagy elõmelegített hígító levegõvel feltéve, hogy a levegõ hõmérséklete nem lépi túl a 325 K (52 °C) hõmérsékletet a kipufogógáz hígító csatornába vezetését megelõzõen, (b) szigetelhetõk.

P

Mintavevõ szivattyú (21., 22. ábrák) Helyezzék el a részecske-mintavevõ szivattyút elegendõ távolságban a csatornától úgy, hogy a belépõ gáz hõmérséklete állandó maradjon (±3 K), ha az FC3-mal áramlás-helyesbítést nem alkalmaznak. Hígító levegõ szivattyúja (22. ábra) A hígító levegõ szivattyúját úgy helyezzék el, hogy a második hígító levegõ 298 ± 5 K (25 ± 5 °C) hõmérsékleten legyen betáplálva, ha a hígító levegõ nincs elõfûtve.

DP

FC3

FM3

Áramlásszabályozó (21. és 22. ábrák) Használjanak áramlásszabályozót a részecske-mintaáram kiegyenlítéséhez a hõmérséklet és az ellennyomás miatt a mintavételi útvonalon, ha más megoldás nincs. Áramlás-szabályozóra van szükség, ha az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítõt alkalmazzák (lásd 20. ábra). Áramlásmérõ készülék (21. és 22. ábrák)

214


}

A részecske-mintavevõ áramláshoz a gáz- vagy áramlásmérõ mûszereket elegendõ távolságra helyezzék el a P mintavevõ szivattyútól úgy, hogy a belépõ gáz hõmérséklete állandó maradjon (± 3 K), ha az FC3-mal áramlás-helyesbítést nem alkalmaznak. FM4

Áramlásmérõ készülék (22. ábrák) A hígító levegõ áramlásának méréséhez a gáz- vagy áramlásmérõ mûszereket úgy helyezzék el, hogy a belépõ gáz hõmérséklete 298 ± 5 K (25 ± 5 °C) maradjon.

BV

Golyósszelep (választható) A golyósszelep belsõ átmérõje ne legyen kisebb, mint a PTT részecske átvezetõ csõ belsõ átmérõje, és átállítási ideje kisebb legyen, mint 0,5 másodperc.

Megjegyzés:

Ha a PSP, PTT, SDT és FH környezetében a hõmérséklet 298 ± 5 K (25 ± 5 °C) alatt van, gondoskodjanak a részecskék letapadásából származó veszteségek elkerülésérõl. Ezért ajánlatos ezeknek az elemeknek a fûtése és/vagy szigetelése az egyes leírásokban megadott határokon belül. Azt is ajánlják, hogy a szûrõ felfogó felületének hõmérséklete ne legyen 293 K (20 °C) alatt a mintavétel során. Nagy motorterheléseknél a fenti alkotóelemek hûthetõk nem agresszív eszközökkel, mint pl. a keringtetõ ventillátorral, ameddig a hûtõközeg hõmérséklete nem csökken 293 K (20 °C) alá.

3.

FÜST MEGHATÁROZÁSA

3.1.

Bevezetés A 3.2. és 3.3. bekezdések és a 23. és 24. ábrák az ajánlott fényelnyelés-mérõ rendszer részletes leírását tartalmazzák. Mivel különbözõ elrendezésekkel egyenértékû eredmények érhetõk el, nincs szükség pontos egyezésre a 23. és 24. ábrák rendszerével. Használhatók olyan járulékos alkotórészek is, mint mûszerek, szelepek, mágnes-szelepek, szivattyúk és kapcsolók, amelyek révén kiegészítõ információkhoz juthatnak és az alkotóelemek rendszerének mûködése koordinálható. Más olyan alkatrészek, amelyek nem szükségesek egyes rendszerekben a pontosság fenntartásához, kihagyhatók, ha ezt a jó mérnöki gyakorlat alátámasztja. A mérés alapelve az, hogy meghatározott hosszúságú, füsttel töltött téren áthaladó fény mérését végzik el, és a beesõ fény egy érzékelõ vevõt elérõ hányadát használják fel a közeg fényt elsötétítõ hatásának becslésére. A füst mérése függ a készülék kialakításától, és elvégezhetõ a kipufogócsõben (teljes átáramlású, vezetékbe szerelt fényelnyelés-mérõ), a kipufogócsõ végénél (részleges átáramlású fényelnyelés-mérõ). a homályossággal arányos jelbõl a fényelnyelési együttható megállapításához a mûszer gyártója adja meg a mûszer optikai útvonalának hosszát.

3.2.

Teljes átáramlású fényelnyelés-mérõ A teljes átáramlású fényelnyelés-mérõ két általános típusát használhatják (23. ábra). Az "inline" fényelnyelés-mérõvel a kipufogócsövön belül mérik a teljes kipufogó gázsugár áttetszõségét. Ennél a fényelnyelés-mérõ típusnál a tényleges optikai útvonal hossza a fényelnyelés-mérõ kialakításának függvénye. A csõvégre szerelt fényelnyelés-mérõvel a teljes kipufogó gázsugár áttetszõségét mérik, amint az kilép a kipufogócsõbõl. Ennél a fényelnyelés-mérõ típusnál a tényleges optikai útvonal hossza a kipufogócsõ kialakításának és a kipufogócsõ vége és a homályosság-mérõ közötti távolságnak a függvénye.

215


}

23. Ábra: Teljes átáramlású fényelnyelés-mérõ

3.2.1. EP

OPL

LS

LD

A 23. ábra alkotórészei Kipufogócsõ A közbeiktatott fényelnyelés-mérõ használatakor a kipufogócsõ átmérõjében ne legyen változás 3 kipufogócsõ-átmérõnyi hosszon belül a mérési zóna elõtt és után. Ha a mérési zóna átmérõje nagyobb, mint a kipufogócsõ átmérõje, a csõ fokozatosan közelítsen a kiválasztott mérési zónáig. Csõvégre szerelt fényelnyelés-mérõ használatakor a kipufogócsõ utolsó 0,6 métere körkörös keresztmetszetû, könyöktõl és hajlattól mentes szakasz legyen. A kipufogócsõ végét merõlegesen vágják le. A fényelnyelés-mérõt a füstcsomóhoz képest tengely-szimmetrikusan szereljék fel a kipufogócsõ végétõl számított 25 ± 5 mm távolságon belül. Optikai útvonal hossza A füsttel elhomályosított optikai útvonal hosszát a fényelnyelés-mérõ fényforrása és az érzékelõ között szükség szerint helyesbíteni kell a sûrûség-lépcsõk és peremhatások miatt bekövetkezõ egyenetlenségek miatt. Az optikai útvonal hosszát a mûszer gyártója adja meg, figyelemmel minden az elkormozódás elleni óvintézkedésekre (átöblítés levegõvel). Ha az optikai útvonal hossza nem ismert, akkor azt határozzák meg az ISO IDS 11614 szabvány 11.6.5. bekezdése szerint. Az optikai útvonal hosszúságának helyes meghatározása érdekében legalább 20 m/sec kipufogógáz-sebesség szükséges. Fényforrás A fényforrás olyan izzólámpa legyen, amelynek színhõmérséklete 2800 – 3250 K, vagy egy zöld fényt kibocsátó dióda (LED), amelynek színképi csúcsa 550 és 570 nm között van. A fényforrást kormozódás ellen védjék olyan módszerekkel, amelyek nem befolyásolják az optikai útvonal hosszát a gyártó által megadott tûréshatáron túl. Fényérzékelõ A fényérzékelésre fotocellát vagy fotodiódát használjanak (ha szükséges szûrõvel). Izzólámpás fényforrás esetén az érzékelõ legnagyobb színképi érzékenysége hasonló legyen az emberi szem fotopikus görbéjéhez (maximális válasz) az 550 – 570 nm tartományban, ennek a maximális reakciónak kevesebb, mint 4 %-a a 430 nm alatt és 680 nm felett legyen. A fényérzékelõt kormozódás ellen védjék olyan megfelelõ megoldással, amely nem befolyásolja az optikai útvonal hosszát a gyártó által megadott tûréshatáron túl.

216

CL

T1 3.3.


}

Sugárpárhuzamosító lencsék (kollimátor) A kibocsátott fényt párhuzamos sugarakból álló olyan nyalábbá kell átalakítani, amelynek legnagyobb átmérõje 30 mm. A fénynyalábban levõ sugarak az optikai tengelyhez képest 3° tûrésen belül legyenek párhuzamosak. Hõmérséklet-érzékelõ (választható) A kipufogógáz hõmérséklete a vizsgálat alatt ellenõrizhetõ. Részleges átáramlású fényelnyelés-mérõ A részleges átáramlású fényelnyelés-mérõ (24. ábra) a kipufogócsõbõl jellemzõ kipufogógázmintát továbbít a csatlakozó vezetéken át a mérõkamrához. Ennél a fényelnyelés-mérõ típusnál a tényleges optikai útvonal hossza a fényelnyelés-mérõ kialakításának függvénye. A következõ fejezetben hivatkozott válaszidõk a homályosság-mérõ – gyártója által meghatározott – legkisebb átáramlást használják. 24. Ábra: Részleges átáramlású fényelnyelés-mérõ

3.3.1.

A 24. ábra alkotórészei

EP

Kipufogócsõ A kipufogócsõ legalább 6 csõátmérõnyi hosszúságú egyenes csõ legyen az áramlási iránnyal szemben és 3 csõátmérõnyi hosszúságú a szonda hegyétõl az áramlás irányában.

SP

Mintavevõ szonda A mintavevõ szonda egy, az áramlási iránnyal szembefordított, nyitott csõ legyen, megközelítõleg a kipufogócsõ középvonalában. A csõvég falához képest a hézag legalább 5 mm legyen. A szonda átmérõje biztosítsa a jellemzõ mintavételt és az elegendõen nagy átáramlást a fényelnyelés-mérõn keresztül.

TT

Átvezetõ csatorna Az átvezetõ csatorna (a) a lehetõ legrövidebb legyen és 373 ± 30 K (100 °C ± 30 °C) kipufogógáz-hõmérsékletet biztosítson a mérõkamra bemeneténél,

217

(b) (c) (d) FM

MC


}

a falhõmérséklet a kipufogógáz harmatpontja felett legyen a lecsapódás megakadályozására, a mintavevõ szonda átmérõje a teljes hosszon azonos legyen, minimális mûszer-átfolyásnál kevesebb, mint 0,05 sec válaszideje legyen, amint azt a 4. Melléklet 4. függelékének 5.2.4. bekezdése meghatározza.

Áramlásmérõ készülék Ezzel a mûszerrel érzékelik, hogy az áramlás megfelelõ-e a mérõkamrában. A minimális és maximális áramlást a mûszer gyártója határozza meg, és ez olyan legyen, hogy biztosítsa a TT csatlakozó csõ és az optikai útvonal-hosszúságra vonatkozó válaszidõ-követelményt. Az áramlásmérõ készüléket – ha ilyet használnak – a P mintavevõ szivattyúhoz közel helyezzék el. Mérõkamra A mérõkamra belsõ felülete ne legyen fényvisszaverõ, vagy ezzel egyenértékû optikai környezete. A diffúz hatásokból származó belsõ visszaverõdések szórt fényét a fényérzékelõn minimálisra csökkentsék. A gáznyomás a mérõkamrában ne térjen el jobban a légköri nyomástól, mint 0,75 kPa. Ahol ez nem teljesíthetõ, a fényelnyelés-mérõ leolvasott értékeit légköri nyomásra kell átszámítani. A mérõkamra falhõmérsékletét 343 k (70 °C) és 373 K (100 °C) között ± 5 K érétken belül kell beállítani, azonban mindig elegendõen a kipufogógáz harmatpontja felett a lecsapódás megakadályozása érdekében. A mérõkamrát a hõmérséklet méréséhez megfelelõ készülékkel szereljék fel.

OPL

Optikai útvonal hossza A füsttel elhomályosított optikai útvonal hosszát a fényelnyelés-mérõ fényforrása és az érzékelõ között szükség szerint helyesbíteni kell a sûrûség-lépcsõk és peremhatások miatt bekövetkezõ egyenetlenségek miatt. Az optikai útvonal hosszát a mûszer gyártója adja meg, figyelemmel az elkormozódás elleni óvintézkedésekre (átöblítés levegõvel). Ha az optikai útvonal hossza nem ismert, akkor azt az ISO IDS 11614 szabvány 11.6.5. bekezdése szerint határozzák meg.

LS

Fényforrás A fényforrás olyan izzólámpa legyen, amelynek színhõmérséklete 2800 – 3250 K, vagy egy zöld fényt kibocsátó dióda (LED), amelynek színképi csúcsa 550 és 570 nm között van. A fényforrást kormozódás ellen védjék olyan módszerekkel, amelyek nem befolyásolják az optikai útvonal hosszát a gyártó által megadott tûréshatáron túl. Fényérzékelõ A fényérzékelésre fotocellát vagy fotodiódát használjanak (ha szükséges szûrõvel). Izzólámpás fényforrás esetén az érzékelõ legnagyobb színképi válasza hasonló legyen az emberi szem fotopikus görbéjéhez (maximális válasz) az 550 – 570 nm tartományban, ez a maximális reakció kevesebb, mint 4 % legyen 430 nm alatt és 680 nm felett. A fényérzékelõt kormozódás ellen védjék olyan megfelelõ megoldással, amely nem befolyásolja az optikai útvonal hosszát a gyártó által megadott tûréshatáron túl. Sugárpárhuzamosító lencsék A kibocsátott fényt párhuzamos sugarakból álló olyan nyalábbá kell átalakítani, amelynek legnagyobb átmérõje 30 mm. A fénynyalábban levõ sugarak az optikai tengelyhez képest 3° tûrésen belül legyenek párhuzamosak.

LD

CL

218

T1 P


}

Hõmérséklet-érzékelõ (választható) A kipufogógáz hõmérsékletének megfigyeléséhez a mérõkamra bejáratánál. Mintavevõ szivattyú (választható) A mérõkamra áramlási irányával szemben mintavevõ szivattyút használhatnak, hogy a gázt a mérõkamrán keresztül továbbítsák.

219


}

4B. Melléklet VIZSGÁLATI ELJÁRÁS KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ (C.I.) MOTOROKHOZ ÉS SZIKRAGYÚJTÁSÚ (P.I.) FÖLDGÁZZAL (NG) VAGY CSEPPFOLYÓS GÁZZAL (LPG) MÛKÖDÕ MOTOROKHOZ, FIGYELEMBE VÉVE A NAGYTELJESÍTMÉNYÛ MOTOROK VILÁGSZINTEN HARMONIZÁLT TANÚSÍTÁSÁT (WHDC, 4. számú mûszaki világelõírás (gtr)) 1.

ALKALMAZHATÓSÁG Egyelõre, ez a melléklet nem alkalmazandó a jelen Elõírás szerinti típusjóváhagyásra. Erre a késõbbiek során kerül sor. 12

2.

Fenntartva.

3.

MEGHATÁROZÁSOK, JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

3.1.

/

Meghatározások A jelen Elõírás értelmében,

3.1.1.

„folyamatos regenerálás” a kipufogógáz-utókezelõ rendszer regenerálási folyamata, amely vagy folyamatosan történik, vagy legalább egyszer minden WHTC melegindítási mérés alatt. Az ilyen regenerálás nem igényel speciális vizsgálati eljárást.

3.1.2.

“késés”, a mért komponensnek a vonatkoztatási pontnál történõ megváltozása és a mért végérték 10 százalékának megfelelõ rendszerválasz megjelenése között eltelt idõ (t10) úgy, hogy a mérõszonda a vonatkoztatási pont. A gáznemû komponensek esetében, ez az az idõ, amíg a mért komponens a mintavevõ szondától eljut a detektorig.

3.1.3.

„NOx-mentesítõ rendszer”, olyan kipufogógáz-utókezelõ rendszer, amelyet arra terveztek, hogy csökkentse a nitrogénoxidok (NOx) kibocsátását (például passzív és aktív szegény NOx katalizátorok, NOx-adszorberek és szelektív redukciós katalizátorrendszerek (SCR)).

3.1.4.

"dízelmotor" a kompressziós gyújtás elvén mûködõ motor.

3.1.5.1.1.

"eltolódás" az a különbség, amely a károsanyag-kibocsátási vizsgálatok után és elõtt, a mérõmûszeren a nulla vagy a mérõtartományok között megjelenik.

12

/ E melléklet számozása a WHDC gtr számozását követi. Azonban ebben a mellékletben a WHDC gtr néhány szakaszára nincs szükség.

220


}

3.1.6.

„motorcsalád”, a motoroknak a gyártó által kialakított olyan csoportja, amelyek a jelen melléklet 5.2. bekezdésében meghatározott konstrukciójuk szerint, hasonló károsanyagkibocsátási jellemzõkkel rendelkeznek; a motorcsalád minden tagjának teljesítenie kell a vonatkozó kibocsátási határértékeket.

3.1.7.

„motorrendszer” jelenti a motort, a kibocsátás-szabályozó rendszert, valamint a kommunikációs interfészt (hardver és üzenetek) a motorrendszer és az elektronikus vezérlõ egység(ek) (ECU) és minden más erõátviteli vagy jármûvezérlõ egység között.

3.1.8.

„motortípus” olyan motorkategóriák, amelyek nem különböznek egymástól a lényeges motorjellemzõk tekintetében.

3.1.9.

„kipufogógáz-utókezelõ rendszer”, katalizátor (oxidációs vagy 3-utas), részecskeszûrõ, NOxmentesítõ rendszer, kombinált NOx-mentesítõ/részecskeszûrõ rendszer vagy a motor után elhelyezett bármely más kibocsátás-csökkentõ berendezés. Ez a meghatározás kizárja a kipufogógáz-visszavezetést (EGR), amely a motor szerves részének számít.

3.1.10.

„teljes áramú hígítási módszer”, az a folyamat, amely során a teljes kipufogógáz-áram összekeveredik a hígító levegõvel, mielõtt a hígított kipufogógáz áramából megtörténik az elemzéshez szükséges mintavétel.

3.1.11.

„gáznemû szennyezõk”, a szénmonoxid, a szénhidrogének és/vagy a metántól különbözõ szénhidrogének (dízelnél a CH1,85, PB-gáznál a CH2,525, és földgáznál a CH2,93 arányt feltételezve, és az etanollal mûködõ dízelmotoroknál pedig a CH3O0,5 összetételt), a metán (földgáznál CH4 összetételt feltételezve) és nitrogénoxidok (nitrogéndioxid egyenértékben kifejezve).

3.1.12.

„nagy fordulatszám (nhi)" az a legnagyobb motorfordulatszám, amelynél a motor, a megadott maximális teljesítmény 70 százalékát fejti ki.

3.1.13.

„kis fordulatszám (nlo)", az a legkisebb fordulatszám, amelynél a motor a megadott legnagyobb teljesítmény 55 százalékát fejti ki.

3.1.14.

„legnagyobb teljesítmény (Pmax)", a gyártó által meghatározott legnagyobb teljesítmény kWban. „legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám”, a gyártó által meghatározott, a motortól nyerhetõ legnagyobb nyomatékhoz tartozó motorfordulatszám.

3.1.15.

3.1.16.

"Normalizált nyomaték", a motorfordulatszámánál, százalékban a maximálisan elérhetõ nyomatéknak megfelelõen normalizált motornyomaték.

3.1.17.

"üzemeltetõi követelmény" a motor üzemeltetõjének energiaráfordítása, amivel szabályozza a motor teljesítményét. Az üzemeltetõ lehet egy személy (azaz, kézi vezérlés), vagy egy vezérlõ készülék (azaz, automatikus) amely mechanikusan vagy elektronikusan jelzi azt az energiát, amelyet a motor igényel. A bemenõjel továbbítható a gázpedállal vagy jelzéssel, fojtószelep-állító karral vagy jelzéssel, üzemanyagkarral vagy jelzéssel, sebességkarral vagy jelzéssel, vagy regulátor-alapértékkel vagy, jelzéssel.

221


}

3.1.18.

„alapmotor”, egy motorcsaládból olymódon kiválasztott motor, hogy károsanyag-kibocsátási jellemzõi az egész motorcsaládot képviseljék.

3.1.19.

„részecske-utókezelõ”, olyan kipufogógáz-utókezelõ rendszer, amelyet arra terveztek, hogy mechanikai, aerodinamikai, diffúziós vagy inerciális leválasztással csökkentse a szilárd részecskék (PM) kibocsátását.

3.1.20.

„részáramú hígítási módszer”, a teljes kipufogógáz-áramból egy rész leválasztása majd összekeverése megfelelõ mennyiségû hígító levegõvel a részecske-mintavevõ szûrõ elõtt.

3.1.21.

„szilárd részecske (PM)”, mindazon anyag, amely egy meghatározott szûrõközegen összegyûl a kipufogógáz tiszta, szûrt oldószerrel oly módon történõ hígítása után, hogy a hõmérséklet 315 K (42o C) és 325 K (52o C) között legyen; ezek elsõsorban a szén, lecsapódott szénhidrogének, és szulfátok, a hozzájuk kötõdõ vízzel.

3.1.22.

„idõszakos regenerálás”, a kipufogógáz-utókezelõ rendszer olyan regenerálása, amely periodikusan, a motor szokásos mûködése során, tipikusan legalább 100 üzemóránként bekövetkezik. Azokban a ciklusokban, amikor a regenerálás bekövetkezik, elõfordulhat az elõírt kibocsátási határértékek túllépése.

3.1.23.

„állandósult üzemállapotú mérési ciklus átmenetekkel”, olyan mérési ciklus, amelyben a motor egy sor állandósult üzemállapotban mûködik, az egyes üzemállapotok fordulatszámára és nyomatékára meghatározott kritériumok mellett és az üzemmódok között meghatározott átmenetekkel (WHSC).

3.1.24.

„névleges fordulatszám”, a fordulatszám-szabályozóra a gyártó által a forgalmazási és a szervizelési dokumentációban maximálisan meghatározott teljes megengedett terhelés, vagy ilyen fordulatszám-szabályozó hiányában az a fordulatszám, amelyen a motor a legnagyobb teljesítményt adja le, ahogyan azt a gyártó a forgalmazási és a szervizelési dokumentációban meghatározta.

3.1.25.

„válaszidõ”, a vizsgált komponensnek a vonatkoztatási pontnál történõ megváltozása és a mérõrendszer válaszában a mért végérték 90 %-ának megjelenése között eltelt idõ (t90) úgy, hogy a mérõszondát vonatkoztatási pontként határozzák meg, miközben a vizsgált komponens változása legalább a teljes skála (FS) 60 %-átteszi ki és kevesebb, mint 0, 1 másodperc alatt megy végbe. A rendszer válaszideje a rendszer késésébõl és a rendszer felfutási idejébõl áll.

3.1.26.

„felfutási idõ”, a mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelõ válasz között eltelt idõ (t90 – t10).

3.1.27.

"mérõtartomány érzékenység" a kalibráló gázra 30 másodperces idõtartam alatt adott átlagos válasz.

3.1.28.

„fajlagos kibocsátások”, a g/kWh mértékegységben kifejezett kibocsátások.

222


}

3.1.29.

„mérési ciklus”, mérési pontok sorozata, meghatározott fordulatszámmal és nyomatékkal, amit a motor állandósult üzemállapotával (WHSC) vagy tranziens üzemi feltételekkel kell folytatni (WHTC).

3.1.30.

„jel-átalakítási idõ”, a megmérendõ komponensnek a vonatkoztatási pontnál történõ megváltozása és a mért végérték 50 %-ának megfelelõ rendszerválasz között eltelt idõ (t50) úgy, hogy a mérõszonda a vonatkoztatási pont. A jel-átalakítási idõt a különbözõ mérõkészülékek jeleinek összehangolására használják.

3.1.31.

a „tranziens mérési ciklus” olyan mérési ciklust jelent, amely viszonylag gyorsan változó, normalizált fordulatszámú és nyomatékú üzemállapotok sorozatából áll (WHTC).

3.1.32.

„hasznos élettartam”, az a releváns futásteljesítmény és/vagy idõ, amely alatt biztosítani kell a gáznemû és szilárd kibocsátásokra vonatkozó határértékek szerinti megfelelést.

3.1.33.

"nulla válasz" nulla gázra 30 másodperces idõtartam alatt adott átlagos válasz.

t90 step input

Response

response time

t50 transformation time

t10

delay time

rise time

Time

1. Ábra: A rendszerválasz fogalom-meghatározásai 3.2.

Általános jelölések Jelölés A/Fst

Mértékegység -

c cd cw cb Cd d dV

ppm/térfogat % ppm/Vol százalék ppm/Vol százalék ppm/Vol százalék m m

Meghatározás Sztöchiometrikus levegõ/üzemanyag arány Koncentráció Szárazon mért koncentráció Nedvesen mért koncentráció Háttér koncentráció A hangsebesség alatti áramlású Venturi-csõ átfolyási tényezõje Átmérõ Venturi torokátmérõje

223


}

Jelölés D0 a1

Mértékegység m3/s -

a0

-

cgas

ppm/térfogat %

Gáznemû összetevõk koncentrációja

er

g/kWh

Regenerálás alatti fajlagos emisszió

D ∆t egas ePM ep ew ECO2 EE EH2O EM ENOx f fa Fs Ha Hd i kc kf,d kf,w kh,D

s g/kWh g/kWh g/kWh g/kWh százalék százalék százalék százalék százalék Hz g/kg g/kg m3/kg üzema. m3/kg üzema. -

kh,G kr,u

-

-

Hígítási tényezõ Idõintervallum Gáznemû komponensek fajlagos emissziója Részecskék fajlagos emissziója Fajlagos emisszió regenerálás alatt Súlyozott fajlagos emisszió A CO2 kioltó hatása NOx elemzõ készüléknél Etán hatásfoka A víz kioltó hatása NOx elemzõ készüléknél Metán hatásfoka NOx konverter hatásfoka Adat-mintavételi sebesség Laboratóriumi környezeti tényezõ Sztöchiometriai együttható A beszívott levegõ abszolút páratartalma A hígító levegõ abszolút páratartalma Pillanatnyi mérést jelölõ alsó index (pl. 1 Hz) Karbon-specifikus tényezõ Száraz kipufogógáz égés-kiegészítõ térfogata Nedves kipufogógáz égés-kiegészítõ térfogata Páratartalom-korrekciós tényezõ NOx-re kompressziós gyújtású motor esetén Páratartalom-korrekciós tényezõ NOx-re szikragyújtású motor esetén Felfele szabályozó regenerálási tényezõ

kr,d

-

Lefele szabályozó regenerálási tényezõ

kw,a kw,d kw,e kw,r KV

mg mg

mb mf

Meghatározás Térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrálási állandója Regressziós egyenes meredeksége Regressziós egyenes y állandója

Száraz/nedves korrekciós tényezõ a beszívott levegõre Száraz/nedves korrekciós tényezõ a hígító levegõre Száraz/nedves korrekciós tényezõ a hígított kipufogógázra Száraz/nedves korrekciós tényezõ a hígítatlan kipufogógázra Kritikus áramlású Venturi csõ kalibrációs függvénye Levegõfelesleg aránya Hígító levegõbõl összegyûjtött részecskeminta tömege Részecske mintavevõ szûrõ tömege

224


}

Jelölés md med medf mew mp

Mértékegység kg kg kg kg mg

mf,d mgas mPM mse msed msep mssd M Md

mg g g kg kg kg kg Nm g/mol

Mf

Nm

Felszerelendõ segédberendezések/berendezések által felvett nyomaték

Mr

Nm

Eltávolítandó segédberendezések/berendezések által felvett nyomaték

Ma Me Mgas n nr n nhi nlo npref np pa pb pd pp pr ps P Pf

g/mol g/mol g/mol min-1 min-1 min-1 min-1 r/s kPa kPa kPa kPa kPa kPa kW

Pr

kW

r2

-

kW

Meghatározás A részecske-mintavevõ szûrõkön áthaladó hígító levegõ tömege Az összes hígított kipufogógáz tömege a ciklusban Az egyenértékû hígított kipufogógáz tömege a ciklusban Az összes kipufogógáz tömege a ciklusban Összegyûjtött részecskeminta tömege A hígító levegõbõl összegyûjtött részecske-minta tömege A gáznemû emissziók tömege a vizsgálati ciklusban A részecske-emissziók tömege a vizsgálati ciklusban A kipufogógáz-minta tömege a vizsgálati ciklusban A hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege A részecskegyûjtõ-szûrõkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege A másodlagos hígító-levegõ tömege Nyomaték Hígító levegõ mól-tömege

A beszívott levegõ moláris tömege A kipufogógáz moláris tömege A gáznemû komponensek moláris tömege Mérések száma Regenerálással során végzett mérések száma A motor fordulatszáma Nagy motorfordulatszám Alacsony motorfordulatszám Kedvezõ motorfordulatszám Térfogat-kiszorításos szivattyú sebessége A motor által beszívott levegõ telített gõznyomása Teljes légnyomás A hígító levegõ telített gõznyomása Abszolút nyomás Vízgõz-nyomás hûtõfürdõ után Száraz légköri nyomás Teljesítmény Felszerelendõ segédberendezések/berendezések teljesítmény Eltávolítandó segédberendezések/berendezések teljesítmény Determinációs együttható

által

felvett

által

felvett

225

Jelölés qmad qmaw qmCe qmCf qmCp qmdew qmdw qmedf qmew qmex qmf qmp qvCVS qvs qvt rd rD rh rm rp rs ρ ρe σ s T Ta T t10 t50 t90 U u

Mértékegység kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s kg/s m•/s Dm•/min Cm•/min kg/m• kg/m• -

V0

m3/r

Vs Wact Wref X0

dm• kWh kWh m3/r

K K s s s s -


}

Meghatározás A beszívott levegõ tömegárama száraz alapon A beszívott levegõ tömegárama nedves alapon A szén tömegárama a hígítatlan kipufogógázban A motorba belépõ szén tömegárama A szén tömegárama a részáramú hígító rendszerben Hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon Hígító levegõ tömegárama nedves alapon Egyenértékû hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon Kipufogógáz tömegárama nedves alapon Hígító alagútból kilépõ minta tömegárama Üzemanyag tömegárama A részáramú hígító-rendszerbe belépõ kipufogógáz-minta árama Állandó térfogatú mintavétel térfogatárama A kipufogógáz elemzõ rendszerének áramlási-sebessége Indikátorgáz áramlási-sebessége Hígítási arány Hangsebesség alatti áramlású Venturi-csõ átmérõaránya Láng-ionizációs detektor válaszadási tényezõje szénhidrogénre Láng-ionizációs detektor válaszadási tényezõje metanolra Hangsebesség alatti áramlású Venturi-csõ nyomásaránya Átlagos mintaarány Sûrûség Kipufogógáz sûrûség Mérvadó szórás Normál szórás Abszolút hõmérséklet A beszívott levegõ abszolút hõmérséklete Idõ Eltelt idõ a bemenet és a végleges kiírt eredmény 10 %-a között Eltelt idõ a bemenet és a végleges kiírt eredmény 50 %-a között Eltelt idõ a bemenet és a végleges kiírt eredmény 90 %-a között A gázkomponens és a kipufogógáz sûrûsége közötti arány A gázösszetevõk és a kipufogógáz sûrûsége (vagy a mól-tömegek) közötti arány osztva 1 000-rel” A térfogat-kiszorításos szivattyú által fordulatonként szállított gáz térfogata A kipufogógáz-elemzõ rendszer térfogata A vizsgálati ciklus tényleges ciklusmunkája A vizsgálati ciklus referencia-ciklusmunkája A térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrálási függvénye

226

3.3.


}

Az üzemanyag összetételére vonatkozó jelek és rövidítések wALF Az üzemanyag hidrogéntartalma, tömegszázalék wBET Az üzemanyag széntartalma, tömegszázalék wGAM Az üzemanyag kéntartalma, tömegszázalék wDEL Az üzemanyag nitrogéntartalma, tömegszázalék wEPS Az üzemanyag oxigéntartalma, tömegszázalék A hidrogén mól-aránya (H/C) α A kén mól-aránya (S/C) γ A nitrogén mól-aránya (N/C) δ Az oxigén mól-aránya (O/C) ε a CH OεNδSγ••összetételû üzemanyagra vonatkoztatva

3.4.

A kémiai összetevõkre vonatkozó jelölések és rövidítések C1 CH4 C2H6 C3H8 CO CO2 DOP HC H2O NMHC NOx NO NO2 PM

3.5.

Szén 1-el egyenértékû szénhidrogén Metán Etán Propán Szénmonoxid Széndioxid Dioktilfalát Szénhidrogének Víz Metántól különbözõ szénhidrogének Nitrogénoxidok Nitrogénmonoxid Nitrogéndioxid Szilárd részecske

Rövidítések CFV CLD CVS deNOx EGR FID GC HCLD HFID LPG NDIR NG

Kritikus áramlású Venturi-csõ Kemilumineszcens detektor Állandó térfogatú mintavétel NOx utókezelõ rendszer Kipufogógáz-visszavezetõ rendszer Láng-ionizációs detektor Gázkromatográf Fûtött láng-ionizációs detektor Fûtött láng-ionizációs detektor Propán-bután gáz Nem-diszperzív infravörös abszorpció elvén mûködõ (elemzõkészülék) Földgáz

227

NMC PDP Százalék FS PFS SSV VGT


}

Metántól különbözõ anyagok leválasztása Térfogat-kiszorításos szivattyú Teljes skála-százalék Részáramú rendszer Venturi-csõ hangsebesség alatti áramlással Változtatható geometriájú turbina

4.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A motorrendszert úgy kell megtervezni, legyártani és összeszerelni, hogy a motor képes legyen arra, hogy rendeltetésszerû használat esetén megfeleljen a jelen melléklet elõírásainak, hasznos élettartama során, a jelen Elõírás meghatározása szerint, beleértve a jármûbe építést is.

5.

TELJESÍTÕKÉPESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

5.1.

Gáznemû és szilárd károsanyag-kibocsátások A motor által kibocsátott gáznemû- és részecske szennyezõ anyagokat, a 7. bekezdésben leírtak szerint, a WHTC és a WHSC mérési ciklusokkal kell meghatározni. A mérõrendszereknek meg kell felelniük a 9.2. szakaszban a linearitásra elõírt követelményeknek és a 9.3. szakasz (gáznemû kibocsátások mérése), és a 9.4. szakasz (részecske-kibocsátás mérése), valamint 3. Függelék követelményeinek. A típusjóváhagyó hatóság jóváhagyhat más rendszereket vagy elemzõ készülékeket is, ha úgy találja, hogy azok az 5.1.1. bekezdéssel egyenértékû eredményeket adnak.

5.1.1.

Egyenértékûség A rendszerek egyenértékûségének megállapítását, hét (vagy több) mintapár korrelációs vizsgálatára kell alapozni, amit a szóban forgó rendszer és e melléklet egyik rendszere között végeznek el. Az „eredmények” a meghatározott ciklus súlyozott kibocsátási értékeire vonatkoznak. A korrelációs vizsgálatot ugyanabban a laboratóriumban, vizsgáló kamrában, és ugyanazon a motoron, és lehetõleg egyidejûleg kell elvégezni. A mintapár átlagok egyenértékûségét a 4. Függelék A.4.3. bekezdésében leírt F-vizsgálattal és t-vizsgálati statisztikával kell meghatározni, amit a laboratóriumi mérõállás és a motor fent leírt feltételei mellett kapnak. A kiugró értékeket az ISO 5725 szabvány szerint kell meghatározni, és ki kell õket zárni az adatbázisból. A korrelációs vizsgálathoz használt rendszereket jóvá kell hagyatni a típusjóváhagyó hatósággal.

5.2.

Motorcsalád

228

5.2.1.


}

Általános rész Egy motorcsaládot tervezési paraméterek jellemeznek. Ezeknek közöseknek kell lenniük a motorcsalád minden motorjára. A motor gyártója meghatározhatja, hogy milyen motorok tartozzanak egy motorcsaládba, mindaddig, amíg a motorcsaládba tartozásnak az 5.2.3. szakaszban felsorolt kritériumai teljesülnek. A motorcsaládot a típusjóváhagyó hatóságnak kell jóváhagynia. A gyártónak meg kell adnia a típusjóváhagyó hatóság számára a motorcsaládba tartozó motorok kibocsátásaira vonatkozóan a megfelelõ információkat.

5.2.2.

Speciális esetek Egyes esetekben, a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezt figyelembe kell venni annak biztosítására, hogy ugyanabba a motorcsaládba csak a hasonló kibocsátási jellemzõkkel rendelkezõ motorok kerüljenek. Az ilyen eseteket a gyártónak meg kell határoznia, és errõl értesítenie kell a típusjóváhagyó hatóságot; majd ezt figyelembe kell venni egy új motorcsalád kialakítási kritériumaként. Az 5.2.3. szakaszban nem szereplõ, és a kibocsátási szintre jelentõs hatást gyakorló eszközök vagy funkciók esetében, ezeket a gyártó határozza meg a helyes mûszaki gyakorlat alapján, és errõl tájékoztatnia kell a típusjóváhagyó hatóságot. Ezt azután figyelembe kell venni egy új motorcsalád kialakítási kritériumaként. Az 5.2.3. szakaszban felsorolt paraméterek mellett, a gyártó további kritériumokat is meghatározhat a korlátozottabb méretû motorcsaládok kialakítása céljából. Ezek a paraméterek nincsenek feltétlenül hatással a kibocsátásokra.

5.2.3.

A motorcsaládot meghatározó paraméterek

5.2.3.1.

Munkaciklus (a) 2-ütemû ciklus (b) 4-ütemû ciklus (c) Forgómotor (d) Más

5.2.3.2.

A hengerek elrendezése

5.2.3.2.1.

A hengerek helyzete a motorblokkban (a) V (b) Soros (c) Sugaras (d) Más (F, W, stb.)

5.2.3.2.2.

A hengerek relatív helyzete Ugyanolyan blokkal rendelkezõ motorok ugyanabba a családba tartozhatnak, azonos furatközpont méretek esetén.

229

5.2.3.3.

A fõ hûtõközeg (a) levegõ (b) víz (c) olaj

5.2.3.4.

Az egyes hengerek lökettérfogata

5.2.3.4.1.

Motor, hengerrel, amelynek a lökettérfogata ƒ 0,75 dm•


}

Ahhoz, hogy a motorokat, amelyeknél egy henger lökettérfogata ƒ 0,75 dm•, ugyanabba a motorcsaládba tartozónak tekintsék, az egyes hengerek lökettérfogatainak eltérései nem haladhatják meg a motorcsaládon belüli legnagyobb henger lökettérfogatának a15 %-át. 5.2.3.4.2.

Motor, olyan hengerrel, amelynek a lökettérfogata < 0,75 dm• Ahhoz, hogy a motorokat, amelyeknél egy henger lökettérfogata < 0,75 dm•, ugyanabba a motorcsaládba tartozónak tekintsék, az egyes hengerek lökettérfogatainak eltérései nem haladhatják meg a motorcsaládon belüli legnagyobb henger lökettérfogatának a 30 %-át.

5.2.3.4.3.

Motor olyan hengerrel, ahol egy henger lökettérfogatára más határértékek érvényesek Olyan egyedi lökettérfogatú hengerekkel rendelkezõ motorok, amelyek meghaladják az 5.2.3.4.1. és az 5.2.3.4.2. bekezdésekben meghatározott határértékeket, a típusjóváhagyó hatóság jóváhagyásával azonos családba tartozóknak tekinthetõk. A jóváhagyásnak olyan mûszaki információkon (számítások, szimulációk, kísérleti eredmények stb.) kell alapulnia, amelyek azt mutatják, hogy ezen határértékek túllépése nem befolyásolja jelentõsen a károsanyag-kibocsátásokat.

5.2.3.5.

A levegõbeszívás módszere (a) atmoszférikus (b) feltöltés (c) feltöltés, hûtéssel

5.2.3.6.

Az üzemanyag típusa (a) Dízel (b) Földgáz (NG) (c) propán-bután gáz (LPG) (d) Etanol

5.2.3.7.

Az égéstér típusa (a) Nyitott kamra (b) Osztott kamra (c) Egyéb

5.2.3.8.

A gyújtás típusa (a) Szikragyújtás (b) Kompressziós gyújtás

230


5.2.3.9.

Szelepek és nyílások (a) Elrendezés (b) A száma hengerenként

5.2.3.10.

Üzemanyag-adagolás típusa (a) A folyékony üzemanyag-adagolás típusa (i) Szivattyú és (nagynyomású) vezeték és porlasztó (ii) Soros vagy elosztó szivattyú (iii) Egyedi szivattyú vagy egyedi porlasztó (iv) Közös vezeték (v) Karburátor(ok) (vi) Egyéb (b) Gázhalmazállapotú üzemanyag adagolása (i) Gázhalmazállapotú (ii) Cseppfolyós (iii) Keverõegységekkel (iv) Egyéb (c) Más típusok

5.2.3.11.

Vegyes megoldások (a) Kipufogógáz visszavezetés (EGR) (b) Vízbefecskendezés (c) Levegõ-befecskendezés (d) Egyéb

5.2.3.12.

Elektronikus vezérlési stratégia

}

A motorcsalád meghatározó paramétere, hogy a motor rendelkezik-e vagy nem elektronikus vezérlõ egységgel (ECU). Elektronikus vezérlésû motorok esetében, a gyártónak be kell nyújtania azokat a mûszaki információkat, amelyek ismertetik az egy családban lévõ ilyen motorok csoportosítását, azaz azt, hogy minek alapján várható el, hogy ezek a motorok teljesítsék az azonos kibocsátási követelményeket. Ezek az információk lehetnek számítások, szimulációk, mûszaki becslések, a befecskendezési paraméterek leírása, kísérleti eredmények stb. Vezérelt jellemzõk például a következõk: (a) gyújtás (b) befecskendezési nyomás (c) többszörös befecskendezés (d) feltöltõ nyomás (e) állítható geometriájú turbina (VGT) (f) kipufogógáz-visszavezetés (EGR)

231

5.2.3.13.


}

Kipufogógáz-utókezelõ rendszerek A következõ berendezések funkciója és kombinációja a motorcsaládba tartozás kritériumaként tekintendõk: (a) Oxidációs katalizátor (b) Három-utas katalizátor (c) NOx-mentesítõ rendszer az NOx szelektív csökkentésével (redukáló szer hozzáadása) (d) Más NOx-mentesítõ rendszerek (e) Részecskecsapda passzív regenerálással (f) Részecskecsapda aktív regenerálással (g) Más részecskecsapdák (h) Egyéb készülékek Ha egy motort utókezelõ rendszer nélkül tanúsítottak, akár alapmotorként, vagy egy motorcsalád tagjaként, akkor ez a motor, ha felszerelik oxidációs katalizátorral, tartozhat ugyanabba a motorcsaládba, ha az üzemanyag jellemzõk nem változnak meg. Ha specifikus üzemanyag-jellemzõkkel kell rendelkeznie (például a részecskecsapdák miatt az üzemanyaghoz speciális adalékot kell adni a regenerálási folyamat biztosítása céljából), akkor a gyártó által megadott mûszaki információk alapján kell eldönteni, hogy a motor ugyanabba a motorcsaládba tartozzon-e. Ezeknek, az információknak ki kell mutatniuk, hogy az utókezelõvel felszerelt motor várható kibocsátása ugyanazoknak a határértékeknek felel meg, mint az utókezelõ nélküli motoré. Ha egy motor utókezelõ rendszerrel együtt kapott tanúsítványt, akár alapmotorként, vagy egy motorcsalád tagjaként, amelynél az alapmotort ugyanolyan utókezelõ rendszerrel szerelik fel, akkor ez a motor utókezelõ rendszer nélkül nem kerülhet be ugyanabba a motorcsaládba.

5.2.4.

Az alapmotor kiválasztása

5.2.4.1.

Kompressziós gyújtású motorok Ha a motorcsaládot a típusjóváhagyó hatóság már elfogadta, akkor a motorcsaládból az alapmotor kiválasztásánál az elsõdleges kritérium, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti üzemanyag-szállítás a megadott legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál. Ha két vagy több motor is megfelel ennek az elsõdleges kritériumnak, akkor az alapmotort úgy kell kiválasztani, hogy névleges fordulatszámnál a legnagyobb löketenkénti üzemanyag-továbbítást alkalmazzák másodlagos kritériumként.

5.2.4.2.

Szikragyújtású motorok Ha a motorcsaládot a típusjóváhagyó hatóság már elfogadta, akkor a családból az alapmotor kiválasztásának elsõdleges kritériuma, hogy melyik motornál a legnagyobb a lökettérfogat. Ha két vagy több motor is megfelel ennek az elsõdleges kritériumnak, akkor az alapmotort másodlagos kritérium alapján kell kiválasztani, az alábbi fontossági sorrendben:

232

(a) (b) (c) 5.2.4.3.


}

a megadott névleges teljesítmény fordulatszámánál a legnagyobb arányú löketenkénti üzemanyag-továbbítás, a legnagyobb elõgyújtás, a legkisebb arányú visszavezetett kipufogógáz.

Megjegyzések az alapmotor kiválasztásához A típusjóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a motorcsalád legkedvezõtlenebb károsanyag-kibocsátását további motorok vizsgálata jellemezheti a legjobban. Ilyen esetben a motor gyártójának megfelelõ információkat kell szolgáltatnia annak meghatározásához, hogy a motorcsaládon belül várhatóan melyik motor kibocsátása a legnagyobb. Ha a motorcsaládba tartozó motorok olyan más tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy befolyásolják a károsanyag-kibocsátást, ezeket a tulajdonságokat is meg kell határozni, és figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásánál. Ha a motorcsaládon belüli motorok különbözõ élettartamokon keresztül elégítenek ki azonos kibocsátási értékeket, akkor ezt figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásakor.

6.

VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

6.1.

Laboratóriumi vizsgálati feltételek Meg kell mérni a motor által beszívott levegõ Kelvin fokban kifejezett (Ta) abszolút hõmérsékletét, és a száraz (ps) légköri nyomást kPa-ban, valamint az fa paramétert az alábbi rendelkezések szerint. A különálló szívócsõrendszerekkel rendelkezõ többhengeres motoroknál, például a V-motoroknál, a különálló rendszerek átlaghõmérsékletét kell venni. Az fa paramétert fel kell tüntetni a mérési eredményeknél. A mérési eredmények jobb ismételhetõsége és reprodukálhatósága érdekében ajánlott, hogy az fa paraméter értéke 0,93 • fa • 1,07 legyen.

(a)

Kompressziós gyújtású motorok: Feltöltés nélküli és mechanikus feltöltésû motorok:  99   T a  0.7  f a =   ×   p   298   s

(1)

233


}

Turbófeltöltésû motorok a beszívott levegõ hûtésével vagy a nélkül:

 99  fa =   p   s

0.7

 Ta    298 

1.5

× 

(2)

(b) Szikragyújtású motorok:  99  fa =   p   s

6.2.

1.2

 Ta   ×   298 

0.6

(3)

Motorok a feltöltõ levegõ hûtésével A feltöltõ levegõ hõmérsékletét regisztrálni kell, és a névleges fordulatszámnál és teljes terhelésnél ennek ±5 K tûréssel meg kell egyeznie a gyártó által a feltöltõ levegõ hõmérsékletére megadott legnagyobb értékkel. A hûtõközeg hõmérsékletének legalább 293 K foknak (20 oC) kell lennie. A mérõlaboratórium üzemi rendszerének vagy külsõ ventilátornak a használata esetén, a hûtõközeg áramlási-sebességét úgy kell beállítani, hogy a feltöltõ levegõ hõmérséklete ±5 K tûréssel a gyártó által a névleges fordulatszámon és terhelésen megadott legnagyobb feltöltõlevegõhõmérsékletet érje el. A levegõhûtõben a hûtõközeg hõmérsékletétének és áramlásisebességének a fenti beállítási pontnál változatlannak kell maradnia a teljes mérési ciklusban, kivéve, ha ez a feltöltõ levegõ nem jellemzõ túlhûtését eredményezné. A feltöltõ levegõ hûtõjének térfogatát a helyes mûszaki gyakorlat alapján kell meghatározni, és jellemzõnek kell lennie a sorozatgyártású motorok tényleges beépítési módjára. A laboratóriumi berendezést úgy kell megtervezni, hogy minimalizálják a kondenzátum felhalmozódását. Minden felhalmozódott kondenzátumot le kell ereszteni és ezt teljesen le kell zárni az emissziómérés elõtt. Ha a motor gyártója nyomáscsökkentési határértékeket határoz meg a feltöltõ levegõ hûtõrendszerére, biztosítani kell, hogy a nyomáscsökkenés a motor feltöltõ levegõ hûtõrendszerén a gyártó által elõírt határérték(ek)en belül történjen. A nyomáscsökkenést a gyártó által meghatározott helyeken kell megmérni.

6.3.

A motor teljesítménye A fajlagos emisszió-mérések alapja a motorteljesítménye és a ciklusmunka a 6.3.1. – 6.3.5. bekezdések elõírásaival összhangban.

6.3.1.

A motor általános felszerelése A motor vizsgálatát a 7. Függelékben felsorolt segédberendezésekkel/felszerelésekkel együtt végezzék.

234


}

Ha segédberendezések/felszerelések nem az elõírás szerint vannak beépítve, a teljesítményüket a 6.3.2. - 6.3.5. bekezdések szerint kell figyelembe venni. 6.3.2.

A kibocsátásmérés céljából felszerelendõ segédberendezések/felszerelések Ha nem helyénvaló a 7. Függelék értelmében elõírt segédberendezések/felszerelések felszerelése a mérõpadra, az általuk elnyelt teljesítményt meg kell határozni, és ki kell vonni a motor teljesítményébõl (hivatkozási és tényleges érték), amit a WHTC teljes motor fordulatszám-tartományában és a WHSC vizsgálati sebességeknél mértek.

6.3.3.

Segédberendezések/felszerelések, amelyeket el kell távolítani a mérések céljából Amennyiben azok a segédberendezések/felszerelések, amelyeket a 7. Függelék nem követel meg, nem távolíthatók el, az általuk felvett teljesítmény meghatározható és hozzáadható a WHTC teljes motor fordulatszám-tartományában és a WHSC vizsgálati sebességeknél mért motorteljesítményhez (hivatkozási és tényleges érték). Be kell mutatni a típusjóváhagyó hatóságnak, ha ez az érték 3 százalékkal nagyobb, mint a vizsgálati sebességnél mért teljesítmény maximuma.

6.3.4.

A kiegészítõ teljesítmény meghatározása A segédberendezések/felszerelések által elnyelt teljesítményt csak akkor kell meghatározni, ha (a) a 7. Függelék szerint megkövetelt segédberendezések/felszerelések nincsenek a motorra szerelve és/vagy (b) azok a segédberendezések/felszerelések, amelyeket a 7. Függelék nem ír elõ fel vannak szerelve a motorra. A motor gyártójának be kell a jóváhagyó hatóságnak mutatnia, és jóvá kell hagyatnia a mérési ciklusok teljes mûködési tartományában a segédteljesítményre vonatkozó értékeket és a segédteljesítmény meghatározásának a mérési/kiszámítási módszerét.

6.3.5.

A motor ciklus-munkája A hivatkozási- és a tényleges-ciklusmunka számításának (lásd a 7.4.8. és 7.8.6. bekezdéseket) a 6.3.1. bekezdés szerinti motorteljesítményen kell alapulnia. Ebben az esetben, a 4. egyenletben a Pf és a Pr értékek 0-val egyenlõk és a P = Pm. Ha a segédberendezéseket/felszereléseket a 6.3.2. és/vagy a 6.3.3. bekezdéseknek megfelelõen szerelik fel, az általuk felvett teljesítménnyel helyesbítik az egyes ciklusok pillanatnyi Pm,i teljesítmény-értékét, a következõk szerint:

Pi = Pm,i − Pf,i + Pr,i ahol:

(4)

235

Pm,i Pf,i Pr,i 6.4.


}

a mért motorteljesítmény, kW a felszerelendõ segédberendezések/felszerelések által felvett teljesítmény, kW az eltávolítandó segédberendezések/felszerelések által felvett teljesítmény, kW

A motor levegõszívó-rendszere Olyan szívórendszert vagy a mérõlaboratórium olyan rendszerét kell alkalmazni, amely a gyártó által a névleges fordulatszámra és teljes terhelésre, tiszta levegõszûrõ mellett, megadott legnagyobb értékhez képest ±300 Pa-on belül tartja a levegõbeszívást. A szûkítés statikus nyomáskülönbségét a gyártó által megjelölt helyen kell mérni.

6.5.

A motor kipufogórendszere Olyan kipufogórendszert vagy a mérõlaboratórium olyan rendszerét kell alkalmazni, amely a gyártó által a névleges fordulatszámra és teljes terhelésre megadott legnagyobb érték 80 – 100 százalékán belül tartja a kipufogórendszer ellennyomását. Ha a korlátozás maximális értéke 5 kPa-al egyenlõ vagy ennél kevesebb, a névleges érték a maximumhoz képest ne legyen 1,0 kPa-nál kevesebb. A kipufogórendszernek meg kell felelnie a 9.3.10. és 9.3.11. bekezdésekben a kipufogógázból történõ mintavételre megadott követelményeknek.

6.6.

A kipufogógáz-utókezelõ rendszerrel felszerelt motorok Ha a motor fel van szerelve kipufogógáz-utókezelõ rendszerrel, akkor a kipufogócsõ átmérõje egyezzen meg annak gépjármûbe szerelt méretével, vagy a gyártó által meghatározott mérettel, az utókezelõt tartalmazó kibõvülõ csõszakasz elõtt legalább négy csõátmérõnyi hosszon. A kipufogó-gyûjtõcsõ karimája vagy a turbófeltöltõ nyomócsonkja és a kipufogógáz-utókezelõ rendszer közötti távolságnak ugyanakkorának kell lennie, mint gépjármûbe szerelt állapotban, vagy legyen a gyártó által megadott határokon belül. A kipufogórendszer ellennyomásának vagy szûkítésének szintén a fenti kritériumoknak kell megfelelnie, és megengedett a szeleppel történõ beállítás. A változó tûrésértékkel rendelkezõ utókezelõ berendezésekhez, a maximális kipufogógáz tûrésértéket a gyártó által elõírt utókezelésnél (érlelési/öregítési és regenerálási/terhelési szint) határozzák meg. Ha a maximális tûrésérték 5 kPa vagy kevesebb, a névleges érték a maximumhoz képest ne legyen 1,0 kPa-nál kevesebb. Az utókezelõ berendezés házát a mérés nélküli menetekhez és a motor jelleggörbéjének felvételéhez ki lehet szerelni, és helyettesíteni lehet egy hasonló házzal, amelyben inaktív katalizátortartó van. A mérési ciklusban mért károsanyag-kibocsátások legyenek reprezentatívak az adott területre. Reagens használatát igénylõ kipufogógáz-utókezelõ rendszerrel felszerelt motor esetében, az összes vizsgálathoz használt összes reagenst a gyártónak kell meghatároznia. A folyamatos regenerálással rendelkezõ kipufogó utókezelõ rendszerekkel felszerelt motoroknál nincs szükség speciális vizsgálati eljárásra, a regenerálást azonban a 6.6.1. bekezdésnek megfelelõen be kell mutatni.

236


}

A 6.6.2. szakaszban leírt idõszakos regenerálású kipufogógáz-utókezelõ rendszerrel felszerelt motorok esetében, a mért kibocsátási eredményeket korrigálni kell a regenerálások figyelembevétele céljából. Ilyen esetben az átlagos kibocsátás függ a regenerálás gyakoriságától, mivel a mérések egy része a regenerálás közben történik. 6.6.1.

Folyamatos regenerálás A kibocsátásokat akkor kell az utókezelõ rendszeren mérni, amikor az stabilizálódott, hogy a kibocsátási viselkedés ismételhetõ legyen. A regenerálás folyamatának a WHTC meleg indítással történõ mérések során, legalább egyszer meg kell történnie, és a gyártónak meg kell adnia azokat a szokásos feltételeket, amelyek között a regenerálás megtörténik (kormosodás, hõmérséklet, kipufogórendszer ellennyomása stb.). A regeneráció folyamatos jellegének igazolására legalább három WHTC meleg indítással történõ mérést kell elvégezni. Ehhez a motort a 7.4.1. bekezdésnek megfelelõen fel kell melegíteni, a 7.6.3. bekezdés szerint kondicionálni kell, és el kell végezni az elsõ WHTC melegindítással történõ mérést. A soron következõ meleg indítással történõ méréseket a 7.6.3. bekezdés szerinti kondicionálás után kell elkezdeni. A mérések alatt regisztrálni kell a kipufogási hõmérsékletet és nyomást (az utókezelõ rendszer elõtti és utáni hõmérséklet, a kipufogórendszer ellennyomását, stb.). Ha a gyártó által bejelentett feltételek létrejönnek a mérések során, és a három (vagy több) meleg indítással végzett mérés szóródása nem haladja meg a ± 25 százalékot vagy a 0,005 g/kWh-t, attól függõen, hogy melyik a nagyobb érték, az utókezelõ rendszer folyamatos regenerálásnak számít, és a 7.6. (WHTC) és a 7.7. (WHSC) bekezdések általános vizsgálati elõírásai érvényesülnek. Ha a kipufogógáz-utókezelõ rendszernek van olyan biztonsági üzemmódja, amely át tud kapcsolni idõszakos regenerálásra, akkor azt a 6.6.2. bekezdésnek megfelelõen kell ellenõrizni. Ebben a sajátos esetben, a vonatkozó károsanyag-kibocsátási határértékeket túl lehet lépni, és nem súlyozzák azokat.

6.6.2.

Idõszakos regenerálás Idõszakos regeneráláson alapuló kipufogógáz-utókezeléshez a károsanyag-kibocsátást legalább három WHTC meleg indítással végzett vizsgálattal kell megmérni, egyszer regenerálással és kétszer nélküle, egy stabilizált utókezelõ rendszeren, és az eredményeket az 5. egyenlettel összhangban súlyozni kell. A regenerálásnak a WHTC meleg indítással történõ mérés során legalább egyszer meg kell történnie. A motor fel lehet szerelve a regenerálást letiltó vagy engedélyezõ kapcsolóval, feltéve, hogy ez a mûvelet nem befolyásolja az eredeti motorkalibrálást. A gyártónak meg kell adnia azokat a szokásos paraméter-feltételeket, amelyek között a regenerálás megtörténik (kormosodás, hõmérséklet, kipufogórendszer ellennyomása stb.), valamint annak idõtartamát. A gyártónak meg kell adnia a regenerálás gyakoriságát

237


}

azoknak a méréseknek a számában kifejezve, melyek során a regenerálás elõfordul, szemben a regenerálás nélküli mérések számával. Ennek az idõnek a meghatározásához pontos eljárásra van szükség, annak a mûszakilag jól megalapozott, a mindennapi adatokat hasznosító döntésnek az alapján, amit egyeztetni kell a típusjóváhagyó vagy minõsítõ hatósággal. A gyártónak gondoskodnia kell egy terhelésnek már kitett utókezelõ rendszerrõl, hogy a WHTC mérés alatt regenerálás történjen. Ehhez a méréshez, a motort a 7.4.1. bekezdésnek megfelelõen fel kell melegíteni, a motort kondicionálni kell a 7.6.3. bekezdésnek megfelelõen, és el kell indítani a WHTC meleg indítással történõ mérést. A motor felmelegedése során ne kerüljön sor regenerálásra. A regenerálási szakaszok közötti átlagos specifikus kibocsátásokat közelítõleg egyenlõ távolságra lévõ több WHTC meleg indítással történõ mérési eredmény (g/kWh) számtani átlagával kell meghatározni. Minimumként el kell végezni legalább egy WHTC melegindítással történõ mérést, lehetõleg közvetlenül a regenerációs mérés elõtt, és egy WHTC melegindítással történõ mérést, közvetlenül a regenerálás után. Másik lehetõség, hogy a gyártó adatokkal bizonyíthatja, hogy a kibocsátás állandó marad (±25 százalék vagy 0,005 g/kWh, amelyik a nagyobb érték) a regenerálási szakaszok között. Ebben az esetben csak WHTC melegindítással történõ méréssel kapott kibocsátások használhatók. A regenerálás mérése során, a regenerálás észleléséhez szükséges összes adatot regisztrálni kell (CO vagy NOx emissziók, hõmérséklet az utókezelõ rendszer elõtt és után, kipufogási ellennyomás, stb.). A regenerálás vizsgálata során, elõfordulhat a vonatkozó kibocsátási értékek túllépése. A 2. ábrán látható a mérési eljárás elvi felépítése.

238


}

Emissions [g/kWh]

1,6

ew = (n x e 1...n + nr x e r) / (n + n r)

kr = e w / e

1,4 Emissions during regeneration e r

1,2

1

0,8 Mean emissions during sampling e 1...n

0,6

Weighted emissions of sampling and regeneration e w

0,4

0,2

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5 n

3 nr

3,5

e1, 2, 3, ….n

4

4,5

Number of cycles

2. Ábra: Idõszakos regenerálás vázlatos elrendezése A WHTC melegindítással keletkezett kibocsátások súlyozása a következõképpen történjék:

ew =

n × e + n r × er n + nr

(5)

ahol: n a WHTC melegindítással, regenerálás nélküli mérések száma nr a WHTC melegindítással, regenerálással történõ mérések száma (minimum egy mérés) az átlagos, regenerálás nélküli specifikus kibocsátás, g/kWh e

er

az átlagos specifikus kibocsátás, regenerálással, g/kWh

Az er meghatározására a következõ rendelkezések vonatkoznak: (a) Ha a regenerálás egynél több melegindítással történõ WHTC-t vesz igénybe, egymás után teljes melegindítással történõ WHTC méréseket kell elvégezni és a kibocsátásokat kondicionálás nélkül folyamatosan meg kell mérni a motor kikapcsolása nélkül, a regenerálás befejezõdéséig, és ki kell számítani a melegindítással történõ WHTC mérések átlagértékét. (b) Ha a regenerálás bármelyik melegindítással történõ WHTC során befejezõdik, a vizsgálatot, annak teljes tartamára folytatni kell.

239


}

Egyetértésben a típusjóváhagyó hatósággal, helyes mûszaki elemzés alapján, a regenerálás korrekciós tényezõi akár szorzóként (c) vagy hozzáadásként (d) alkalmazhatók. (c)

(d)

A szorzással korrigáló tényezõket a következõképpen kell kiszámítani:

k r,u =

ew (felfele) e

(6)

k r,d =

ew (lefele) er

(6a)

Az összeadással korrigáló tényezõket a következõképpen kell kiszámítani: kr,u = ew - e (felfele)

(7)

kr,d = ew - er (lefele)

(8)

Hivatkozással a 8.6.3. bekezdésben szereplõ fajlagos kibocsátás kiszámítására, a következõképpen kell a regenerálás korrekciós tényezõit alkalmazni: (e) regenerálás nélküli mérés esetében, a kr,u-t meg kell szorozni, illetve hozzá kell adni, az e fajlagos emisszió értéket a 69 illetve a 70 egyenletekben, (f) egy regenerálással történõ mérésnél, a kr,d-t meg kell szorozni illetve ki kell vonni a fajlagos e emissziós értékbõl a (69) illetve a (70) egyenletekben. A gyártó kérésére, a regenerálás korrekciós tényezõi (g) kiterjeszthetõk más motorokra is ugyanazon motorcsaládon belül, (h) kiterjeszthetõk más motorcsaládokra is, ha ezek, a gyártó által benyújtott mûszaki bizonyítékok alapján a típusjóváhagyó vagy minõsítõ hatóság elõzetes jóváhagyásával ugyanazt az utánkezelõ rendszert alkalmazzák, úgy, hogy a kibocsátások ugyanazok.

6.7.

Hûtõrendszer A motor hûtõrendszerének a teljesítménye legyen elég nagy ahhoz, hogy fenn tudja tartani a gyártó által elõírt szokásos üzemi hõmérsékleteket.

6.8.

Kenõolaj A kenõolajat határozza meg a gyártó, és legyen reprezentatív a forgalmazott kenõolajokra; a vizsgálat során használt kenõolaj specifikációját regisztrálni kell és a mérési eredményekhez kell csatolni.

6.9.

A referencia üzemanyag specifikációja

240


}

A kompressziós gyújtású motorok referencia üzemanyagát a jelen melléklet 2. Függeléke és a földgázzal illetve a propán-bután gázzal üzemelõ motorokét a 6. és a 7. Mellékletek határozzák meg. Az üzemanyag hõmérséklete feleljen meg a gyártó ajánlásainak. 6.10.

Forgattyúház-kibocsátások Nem kerülhetnek forgattyúház-kibocsátások a közvetlen környezetbe, kivéve a következõket: turbófeltöltõs motorok, szivattyúk, ventillátorok vagy a levegõ bevezetésére szolgáló feltöltõ kompresszorok esetében, amelyeknél a forgattyúházkibocsátások a közvetlen környezetbe távozhatnak, ha ezeket az összes kibocsátásmérés során a kipufogógáz-kibocsátásokkal összevonják (akár fizikailag akár matematikailag). A gyártók, kihasználva az elõnyt, amit ez a kivétel jelent, szereljék be a motorokat úgy, hogy az összes forgattyúház-emisszió kerüljön az emissziók mintavevõ rendszerébe. A jelen bekezdés értelmében, nem kell a közvetlen környezetbe távoznia azoknak a forgattyúház kibocsátásoknak, amelyeket valamennyi mûvelet során a kipufogógáz utókezelõ rendszere elõtt vezetnek be a kipufogóba. A nyílt forgattyúház-kibocsátásokat mérés céljára be kell vezetni a kipufogó rendszerbe a következõképpen: (a) A bélésanyagok legyenek simafalúak, vezessék az elektromosságot, és ne lépjenek a forgattyúház emissziókkal reakcióba. A csõvezetékek hosszúsága legyen a lehetõ legrövidebb. (b) Az ívek száma legyen a lehetõ legkevesebb a laboratóriumi forgattyúház csõvezetéken, és minden elkerülhetetlenül szükséges ív sugarát maximalizálják. (c) Laboratóriumban, a forgattyúház kipufogó-csõvezetéket kell melegíteni, a falát vékonyítani vagy hõszigetelni, és teljesíteni a motor gyártójának a forgattyúház ellennyomására vonatkozó elõírásait. (d) A forgattyúházból kilépõ kipufogógáz csõvezetékét csatlakoztatni kell a hígítatlan kibocsátásokat elvezetõ, bármelyik, a motor után beépített utókezelõ rendszerbe, akármelyik beszerelt kipufogást korlátozó rendszer után és jóval a mintavevõ szondák elõtt, hogy biztosítsák a motorból távozó kipufogógázakkal a teljes keveredést a mintavétel elõtt. A forgattyúházból kilépõ kipufogást elvezetõ csõnek a szabadon áramló kipufogásig kell terjednie, hogy elkerüljék a háttér-réteg effektusokat és elõsegítsék a keveredés folyamatát. A forgattyúház kipufogócsövének a kivezetõ része bármilyen irányba beállítható a hígítatlan kipufogóáram viszonylatában.

7.

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

7.1.

Az emisszió-mérés elvei A fajlagos emisszió-méréshez, a motort a 7.2.1. és a 7.2.2. bekezdések szerinti vizsgálati ciklusokban kell mûködtetni. A fajlagos emisszió mérése megköveteli a kipufogógáz

241


}

összetevõk tömegének meghatározását és a motor megfelelõ ciklusmunkáját. Az összetevõket a 7.1.1. és a 7.1.2. bekezdésekben leírt mintavétellel határozzák meg. 7.1.1.

Folyamatos mintavétel A folyamatos mintavétel során, az adott elem koncentrációját folyamatosan mérik a hígítatlan vagy a hígított kipufogógáz alapján. A komponens-tömeg áramlásisebességének meghatározásához ezt a koncentrációt megszorozzák a kipufogógáznak (hígítatlan vagy hígított) a mintavétel helyszínén mért áramlási-sebességével. A komponens emissziót folyamatosan összegezik a vizsgálati ciklus alatt. Ez az összeg a kibocsátott komponens teljes tömege.

7.1.2.

Tételes mintavétel Tételes mintavételnél a hígítatlan vagy hígított kipufogógázból folyamatosan veszik a mintát, és késõbbi mérésre tárolják. A kivont minta legyen arányos a hígítatlan vagy hígított kipufogógáz áramlási-sebességével. A tételes mintavételi példák során, a hígítatlan gáznemû komponenseket egy zsákba és a részecskéket (PM) egy szûrõn gyûjtik. A tételben vett minta-koncentrációkat megszorozzák a kipufogógáz teljes tömegével vagy azzal a tömegárammal (hígítatlan vagy hígított) amelybõl a vizsgálati ciklus során vették. Ez a szorzat a kibocsátott komponens teljes tömege vagy tömegárama. A részecske-koncentráció kiszámításához, a megszûrt kipufogógáz mennyiségével kell elosztani a kipufogógázból arányosan kivont, szûrõre rakódott részecskéket.

7.1.3.

Mérési eljárások A melléklet két, funkcionális szempontból egyenértékû mérési eljárást alkalmaz. Mindkét eljárás használható mind a WHTC, mind a WHSC vizsgálati ciklushoz: (a) a gáznemû komponens-mintákat folyamatosan a hígítatlan kipufogógázból veszik, és a részecskéket a részáramú hígító rendszert használva határozzák meg; (b) a gáznemû összetevõket és a részecskéket a teljes áramlású hígító rendszert használva határozzák meg (CVS rendszer). A két alapelv bármilyen egyesítése (pl. hígítatlan gázok mérése és teljes áramú részecskék mérése) megengedett.

7.2.

Vizsgálati ciklusok

7.2.1.

Átmeneti WHTC vizsgálati ciklus A WHTC átmeneti vizsgálati ciklust az 1. Függelék sorolja fel a normalizált fordulatszám és nyomaték értékeinek megfelelõ másodpercérõl másodpercére. A vizsgáló helyiségben levõ motoron végrehajtásra kerülõ vizsgálat érdekében a normalizált értékeket alakítsák át a motortérkép görbéje alapján az egyes motorok tényleges értékeivé. Az átalakítás a szokásostól eltérõ esetre vonatkozik, és a vizsgálati ciklus úgy teljesedik be, mint a vizsgálatra kerülõ

242


}

motor hivatkozási ciklusa. Azzal a vonatkoztatási fordulatszámmal és nyomatékkal folytassák le a ciklust a vizsgálati helyiségben, és jegyezzék le a tényleges sebességet, a nyomatékot és a teljesítményt. A vizsgálati folyamat érvényesítése érdekében végezzenek regressziós analízist a vonatkoztatási és a tényleges fordulatszám, a nyomaték és a teljesítményértékek között a vizsgálat befejezése után. A fék-specifikus emissziók kiszámításánál, a tényleges ciklus-munkát számítsák ki a ciklus tényleges motorteljesítményének integrálásával. A ciklus hitelesítéséhez, a tényleges ciklusmunka legyen a vonatkoztatási ciklus-munkára elõírt határértékeken belül. Gáznemû szennyezõknél, a folyamatos mintavétel (hígítatlan vagy hígított kipufogógáz) vagy tételes mintavétel (hígított kipufogógáz) alkalmazható. A részecske-mintát kondicionált hígítószerrel hígítsák (úgymint környezõ levegõvel), és egyetlen megfelelõ szûrõn gyûjtsék össze. A WHTC-t vázlatosan a 3. ábra mutatja be. 100% n_norm M_norm

Normalized Speed/Torque

80%

60%

40%

20%

0%

-20% 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

Time [s]

3. ábra: WHTC vizsgálati ciklus 7.2.2.

Emelkedõ állandó állapotú WHSC vizsgálati ciklus Az emelkedõ állandó állapotú WHSC vizsgálati ciklus egy sor normalizált fordulatszámú és terhelési módból áll, amelyeket az egyes vizsgálandó motorok referencia-értékeire kell konvertálni a motor jelleggörbéje alapján. A motort mindegyik módban az elõírt ideig üzemeltessék, mialatt a motor fordulatszáma és teljesítménye lineárisan változik 20 ± 1 másodpercen belül. A vizsgálati futás igazolására, végezzenek regressziós analízist a vonatkoztatási és a tényleges fordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény-értékek között a vizsgálat befejezésekor.

243


}

A vizsgálati ciklus alatt meg kell határozni az egyes gáznemû szennyezõket, a kipufogógáz áramát és a teljesítményt. A gáznemû szennyezõk folyamatosan regisztrálhatók vagy mintazsákban összegyûjthetõk. A részecske mintát hígítsák kondicionált hígítószerrel (úgymint környezeti levegõvel). A teljes vizsgálati eljárás alatt vegyenek mintát és gyûjtsék egyetlen megfelelõ szûrõn. A fékpadi fajlagos emisszió kiszámításához a tényleges ciklus-munkát számítsák ki a ciklus alatt elvégzett munka összegzésével. A WHSC-t az 1. táblázat mutatja. A súlyozási tényezõket (WF) csak vonatkoztatásként adják meg. Az alapjárati módot elkülönítik két módra, 1 módra és 13 módra a ciklus végén. A WHSC-t az 1. Táblázat mutatja be. Az 1. mód kivételével, mindenegyes mód az elõzõ mód emelkedõ kezdeteként kerül meghatározásra.

Mód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Normalizált f o r Normalizált d n u y l o a m t a s t z é á k m ( % (%) ) 0 0 55 100 55 25 55 70 35 100 25 25 45 70 45 25 55 50 75 100 35 50 35 25 0 0

Mód hossza (s) beleértve a 20 s emelke dést 210 50 250 75 50 200 75 150 125 50 200 250 210

244

összesen


}

1895 1 Táblázat: WHSC vizsgálati ciklus

7.3.

Általános vizsgálati sorrend A következõ folyamatábra felvázolja az általános menetet, amit a vizsgálat során követni kell. Az egyes lépéseket a megfelelõ bekezdések részletezik. Ahol indokolt, el lehet térni az útmutatótól, de a megfelelõ bekezdés szerinti meghatározott követelmények kötelezõk. A WHTC-nél a vizsgálati eljárás hideg indításból áll, amit a motor vagy természetes, vagy mesterséges hideg leállítása, egy meleg kondicionálás és melegindítási vizsgálat követ. A WHSC-nél a vizsgálati eljárás meleg indításból áll, amit a motor elõkondicionálása követ WHSC 9. módban.

245


}

Motor elõkészítése, elõvizsgálati mérések, teljesítmény-ellenõrzés és hitelesítés

Létesítsenek motor-térképet (maximális nyomatékgörbe)

7.4.3. bek.

Létesítsenek referencia vizsgálati ciklust

7.4.6. bek.

Futtassanak le szükség szerint egy vagy két próbaciklust a motorvizsgáló helyiségben az emissziós rendszer ellenõrzésére

WHTC A motor természetes vagy mesterséges lehûtése 7.6.1. bekezdés

Minden rendszer mintavételre és adatgyûjtésre kész 7.5.2. bekezdés

Kipufogási emissziók vizsgálata hideg indításnál

WHSC

Motor és részecskerendszer elõkondicionálása, beleértve a hígító alagutat 7.7.1. bekezdés

Rendsz.kerülõ módban cseréljék a minta PM szûrõt súlyozott mintavevõ szûrõre

7.6.2. bek. 7.7.1. bek.

Meleg nedvesítési periódus 7.6.3. bekezdés

Kipufogási emissziók vizsgálata meleg indításnál

7.6.4. bekezdés

Vizsgálati ciklus érvényesítése Adatgyûjtés és értékelés Emissziók kiszámítása

Minden rendszer mintavételre és adatgyûjtésre kész 7.5.2. bekezdés

Kipufogási emissziók vizsgálata 5 perccel a motor leállítása után

7.7.3. bekezdés

7.8.6./7. bekezdés 7.6.6/7.7.4. bek. 8. bekezdés

246

7.4.


}

A motor jelleggörbéjének felvétele és a referencia-ciklus A motor elõvizsgálati méréseit, a motor-teljesítény elõvizsgálati ellenõrzéseit és a rendszer-kalibrálások elõzetes vizsgálatát a motor jelleggörbéjének meghatározása elõtt kell elvégezni a 7.3. bekezdésben bemutatott általános vizsgálat sorrendje szerint. A vizsgálati helyiségben a WHTC és a WHSC elõállításához térképezzék fel a motort a vizsgálati ciklus lefuttatása elõtt azért, hogy meghatározzák a fordulatszám függvényében a nyomatéki görbét és a teljesítmény-görbét. A WHTC és a WHSC referencia ciklus létrehozásának alapjául a motor jelleggörbéjét teljes terhelés mellett kell meghatározni, azért, hogy megkapjuk a fordulatszámot szemben a maximális nyomaték és a maximális teljesítmény görbékkel szemben. A jelleggörbét kell felhasználni a motor fordulatszám (7.4.6. bekezdés) és a motor nyomaték (7.4.7. bekezdés) denormalizálásához.

7.4.1.

A motor felmelegítése A motort úgy kell felmelegíteni, hogy 75 és 100 százalékos maximális teljesítménye közötti állapotba kerüljön vagy úgy, hogy az megfeleljen a gyártó ajánlásának és a mûszakilag megalapozott döntésnek. A felmelegítés vége felé a motort úgy kell mûködtetni, hogy a motor hûtõközegének és a kenõolajnak a hõmérséklete az átlagos értékek ± 2 százalékán belül stabilizálódjanak legalább 2 percig, vagy amíg a motor termosztátja szabályozza a motorhõmérsékletet.

7.4.2.

A jelleggörbe felvételéhez használt fordulatszám-tartomány meghatározása A jelleggörbe-felvétel minimális és maximális fordulatszámának meghatározása a következõképpen történik: Legkisebb fordulatszám a jelleggörbe felvételhez

= alapjárati fordulatszám

Legnagyobb fordulatszám a jelleggörbe felvételéhez = nhi x 1,02 vagy az a sebesség, amelynél a teljes terheléshez tartozó nyomaték nullára esik, amelyik a kisebb. 7.4.3.

A motor jelleggörbéje Amikor a motor stabilizálódott a 7.4.1. bekezdésnek megfelelõen, a jelleggörbe felvételét a következõ eljárással kell elvégezni. (a) A motort tehermentesítsék és járassák alapjáraton. (b) A motort járassák maximális üzemeltetõi igénybevétellel a legkisebb jelleggörbe felvételi fordulatszámon. (c) A motor fordulatszámát növeljék egy átlagos 8 ± 1 min-1/s fordulatszámnál a legkisebbrõl a legnagyobb jelleggörbe felvételi fordulatszámra, vagy állandó fordulatszámnál, amikor 4-6 perc kell ahhoz, hogy a jelleggörbe felvételhez szükséges

247


}

legkisebb fordulatszám a legnagyobbra váltson. A motor fordulatszám- és –nyomatékérétkeket jegyezzék fel legalább egy pont/másodpercenkénti mintavételi sebességnél. Amikor a 7.4.7. bekezdés (b) pontját választják egy negatív referencia-nyomaték meghatározására, a jelleggörbe közvetlenül haladhat a maximális felvételi fordulatszámról a minimális fordulatszám irányában. 7.4.4.

Alternatív módszerek a jelleggörbe felvételére Ha a gyártó úgy hiszi, hogy a jelleggörbe felvétel fenti eljárásai nem biztonságosak, vagy nem reprezentatívak egyetlen motorra sem, alkalmazhatnak más eljárásokat. Ezek az egymást felváltó technikák feleljenek meg annak a meghatározott eljárásnak, ami a vizsgálati ciklus alatt meghatározza minden motorfordulatnál a maximálisan rendelkezésre álló nyomatékot. Az ebben a bekezdésben meghatározott technikától való eltérést, biztonsági vagy reprezentativitási okokból, a típusjóváhagyó hatóság engedélyezze a használat igazolásával. Semmilyen esetben se készítsenek azonban csökkenõ motor-fordulatszámmal nyomatéki görbét, leszabályozott vagy turbófeltöltõs motornál.

7.4.5.

Ismételt vizsgálatok A motor jelleggörbéjét nem kell mindenegyes és minden vizsgálati ciklus elõtt felvenni. A jelleggörbét akkor kell egy vizsgálati ciklus elõtt ismét felvenni, ha: (a) ésszerûtlenül hosszú idõ telt el az utolsó felvétel óta, a mérnöki megítélés szerint, vagy (b) olyan fizikai változtatásokat vagy ismételt beállításokat végeztek a motoron, amelyek ténylegesen befolyásolják a motor teljesítményét.

7.4.6.

A motor fordulatszámának denormalizálása A vonatkoztatási ciklusok létrehozásához, az 1. Függelék (WHTC) normalizált sebességértékeit és az 1. Táblázat (WHSC) értékeit kell denormalizálni a következõ egyenlet felhasználásával:

nref

= nnorm x (0.45 x nlo + 0.45 x npref + 0.1 x nhi – nidle) x 2.0327 + nidle

(9)

Az npref meghatározásához a teljes maximális nyomatékot kell kiszámítani nidle –tól n95h – ig a motor jelleggörbéjébõl, ahogyan azt a 7.4.3. bekezdés meghatározza. A 4. és 5. ábrákon a motorfordulatszám értékeke a következõképpen vannak meghatározva: nlo a legkisebb fordulatszám, ahol a teljesítmény a maximális teljesítmény 55 százaléka npref motor fordulatszáma, ahol a maximális felvett nyomaték-integrál a teljes nidle és n95h közötti integrál 51 %-a nhi a legnagyobb fordulatszám, ahol a teljesítmény a maximális teljesítmény 70 százaléka nidle az alapjárati fordulatszám

248


}

n95h

a legnagyobb fordulatszám, ahol a teljesítmény a maximális teljesítmény 95 százaléka Meredek lejtésû szabályozási görbével rendelkezõ (fõleg szikragyújtású) motoroknál, ahol az üzemanyag kikapcsolása nem teszi lehetõvé, hogy a motor az nhi vagy n95h fordulatszámon mûködjön, a következõ elõírások érvényesülnek: nhi-t a 9. egyenletben az nPmax x 1,02 cseréli fel n95h-t az nPmax x 1,02 cseréli fel

Pmax 100%

95% of Pmax

Engine Power

80%

60%

70% of Pmax

55% of Pmax

40%

20%

0%

n idle

n lo

Engine Speed

4. Ábra: Vizsgálati fordulatszámok meghatározása

n 95h

n hi

249


}

Engine Torque

100,0%

80,0%

Area = 51 % Area = 100 % 60,0%

n idle

n pref

Engine Speed

n 95h

5. Ábra: Az npref meghatározása 7.4.7.

A motor-nyomaték denormalizálása Az 1. Függelék (WHTC) és az 1. Táblázat (WHSC) motor-próbapadi tervében, a nyomatéki értékeket a megfelelõ fordulatszám maximális nyomatékára normalizálják. A vonatkoztatási ciklusok létrehozására, az egyes vonatkoztatási fordulatszám értékekre, a 7.4.6. bekezdés szerint kell a nyomatékértékeket denormalizálni, a 7.4.3. bekezdésben meghatározott jelleggörbe-felvétel alkalmazásával, a következõképpen:

M ref,i = Ahol: Mnorm,i Mmax,i Mf,i Mr,i

M norm,i 100

× M max,i + M f,i − M r,i

(10)

a normalizált nyomaték, százalékban a jelleggörbén alapuló maximális nyomaték, Nm a felszerelendõ kiegészítõk/felszerelések által elnyelt nyomaték, Nm az eltávolítandó kiegészítõk/felszerelések által elnyelt nyomaték, Nm

Ha a 6.3.1. bekezdés és a 7. Függelék szerint szerelnek fel kiegészítõket/felszereléseket, az Mf és az Mr értéke nulla. Az ellenõrzõ pontok negatív nyomaték-értékeit (mint az 1. Függelékben) kell felvenni, a referencia-ciklus létrehozásához, a referencia-értékek az alábbiak közül bárhogyan meghatározhatók: (a) negatív a kapcsolódó fordulatszám pontnál rendelkezésre álló pozitív nyomaték 40 százaléka,

250

(b) (c)

7.4.8.


}

a negatív nyomaték felvétel, amely ahhoz kell, hogy a motormeghajtásnál a motor a maximálisról a minimális felvételi fordulatszámot érje el, annak a negatív nyomatéknak a meghatározása, amivel a motor mozgatására alapjáratban van szükség és az nhi fordulatszámon, valamint a két pont közötti lineáris interpolációhoz.

A referencia-ciklusmunka kiszámítása A vizsgálati ciklus során a referencia ciklusmunkát úgy határozzák meg, hogy egyidejûleg számítják ki a 7.4.6. és a 7.4.7. bekezdések szerint meghatározott referencia sebességbõl és referencia nyomatékból a motor pillanatnyi teljesítményértékeit. A Wref (kWh) referencia ciklusmunka kiszámításához a vizsgálati ciklus során integrálni kell a motorteljesítmény pillanatnyi értékeit. Ha nem kerül sor a 6.3.1. bekezdés szerinti segédberendezések felszerelésére, a pillanatnyi teljesítményértékeket a 6.3.5. bekezdés (4) egyenletének segítségével kell helyesbíteni. Alkalmazzák ugyanezt a módszert, mind a vonatkoztatási, mind a tényleges motorteljesítmény integrálására. Ha az értékeket a szomszédos vonatkoztatási vagy a szomszédos mért értékek között kell meghatározni, használjanak lineáris interpolációt. A tényleges ciklus-munka integrálásában bármely negatív nyomaték-értéket nullával egyenlõ értékre kell állítani, és ennek megfelelõen kell figyelembe venni. Ha 5 Hz-nél kisebb frekvenciánál teljesül az integrálás, és ha a tartomány adott ideje alatt a nyomaték értéke pozitívrõl negatívra vagy negatívról pozitívra változik, a negatív részt számítsák ki és tegyék nullával egyenlõvé. A pozitív részt foglalják be az integrált értékbe.

7.5.

A vizsgálatot megelõzõ eljárások

7.5.1.

A mérõberendezés felszerelése A mûszereket és a mintavételi szondákat az elõírásnak megfelelõen kell felszerelni. A kipufogócsõ végét be kell kötni a teljes áramú hígító-rendszerbe, ha használják.

7.5.2.

A mérõberendezés elõkészítése mintavételre A következõ lépéseket kell megtenni mielõtt az emisszió-mintavétel megkezdõdne: (a) Szivárgási ellenõrzéseket kell elvégezni 8 órával az emissziós mintavétel elõtt a 9.3.4. bekezdésnek megfelelõen. (b) Tételes mintavételhez tiszta tároló eszközöket kell keresni, ilyenek a vákuumozott zsákok. (c) Minden mérõmûszert a gyártónak a mûszerhez mellékelt utasításait és a mûszakilag meglapozott döntéseket követve kell elindítani. (d) El kell indítani a hígító berendezéseket, a mintavevõ szivattyúkat, a hûtõ ventilátorokat és az adatgyûjtõ rendszert. (e) A mintaáram nagyságát a kívánt szintre kell beállítani, ha kell megkerülõ áramlás alkalmazható.

251

(f) (g)

(h) (i)

7.5.3.


}

A mintavevõ rendszerben a hõcserélõket úgy kell elõmelegíteni vagy elõhûteni, hogy hõmérsékletük a vizsgálatra elõírt mûködési tartományokon belül legyen. A felmelegített vagy lehûtött elemeket, mint a mintavevõ vezetékeket, szûrõket, hûtõket és szivattyúkat, hagyni kell, hogy saját üzemhõmérsékletükön stabilizálódjanak. A kipufogást hígító rendszert be kell legalább 10 percre kapcsolni a soron következõ vizsgálat elõtt. Minden elektronikus integráló készüléket nullára kell állítani vagy le kell újra nullázni mielõtt bármely vizsgálati idõtartam elkezdõdne.

A gázelemzõ-készülékek ellenõrzése Meg kell választani az elemzõkészülékeken a mérési tartományokat. Automatikus vagy kézi skálabekapcsolás engedélyezett az emisszió-elemzõ készülékeknél. A vizsgálati ciklus alatt, az emisszió-elemzõk mérõtartománya ne legyen bekapcsolva. Ugyanakkor nem kapcsolhatók be egy gázelemzõn az analóg mûködés-erõsítõ(k) a vizsgálati ciklus során. A nullát és a mérõtartomány-kalibráló választ minden gázelemzõre meg kell határozni olyan nemzetközileg nyomon követhetõ gázokkal, amelyek teljesítik a 9.3.3. bekezdés elõírásait. A FID gázelemzõket a szén egyes szám alapján (C1) kell beállítani.

7.5.4.

Részecske-mintavevõ szûrõ elõkészítése Legalább egy órával a vizsgálat elõtt, a szûrõt helyezzék Petri csészébe, amely védve van porszennyezéssel szemben, és levegõcserét tesz lehetõvé, és helyezzék mérõkamrába stabilizálás végett. A stabilizációs idõtartam végén a szûrõt mérjék le és jegyezzék fel az önsúlyt. A szûrõt ezután tárolják zárt Petri csészében vagy szigetelt szûrõtartóban a szükséges vizsgálatig. A szûrõt a szûrõkamrából való eltávolítása után nyolc órán belül használják fel.

7.5.5.

A hígító rendszer beállítása A teljes áramlású hígító rendszer teljes hígított kipufogógáz áramát vagy a részáramú hígító rendszeren átáramló hígított kipufogógáz áramát állítsák be a rendszerben a víz lecsapódásának elkerüléséhez és a szûrõ felületi hõmérsékletének fenntartásához 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között.

7.5.6.

Részecske mintavevõ rendszer beindítása A részecske mintavevõ rendszert indítsák be és üzemeltessék megkerülõ módban. A hígító levegõ részecske háttérszintjét a hígító levegõbõl vett mintából határozhatják meg, a kipufogógáz hígító alagútba való belépése elõtt. A mérést, elvégezhetik a vizsgálat elõtt vagy után. Ha a mérést mind a ciklus elõtt, mind a ciklus után elvégzik, az értékeket átlagolhatják. Ha más mintavevõ rendszert használnak a háttér méréséhez, a mérést a vizsgálat lefolyásával párhuzamosan végezzék.

252

7.6.

WHTC ciklus- futtatás

7.6.1.

A motor lehûtése


}

Alkalmazható a természetes vagy a mesterséges hûtési eljárás. A mesterséges lehûtésnél alkalmazzák a mûszakilag jól megalapozott döntést azoknak a rendszereknek a beállításánál, amelyekre azért van szükség, hogy átvezessék a hûtõlevegõt a motoron; továbbítsák a hûtõolajt a motor kenõberendezéséhez; a motor hûtõrendszerén keresztül eltávolítsák a hõt a hûtõközegbõl, és, hogy eltávolítsák a hõt a kipufogó gázok utókezelõ rendszerébõl. Egy utókezelõ rendszer mesterséges lehûtése esetében, ne alkalmazzanak hûtõlevegõt mindaddig, amíg az utókezelõ rendszer nem hûlt a katalizátoros tevékenység hõmérséklete alá. Semmilyen, nem jellemzõ emissziókkal járó hûtési eljárás sem engedélyezett. 7.6.2.

Hideg indításos vizsgálat A hideg indításos vizsgálatot akkor indítsák el, amikor a motor kenõolajának, hûtõfolyadékának és az utókezelõ rendszereknek a hõmérséklete, mind 293 és 303 K (20 és 30 °C) között van. A motort a következõ módszerek egyikét használva indítsák be: (a) (b)

7.6.3.

indítsák be a motort a kezelési utasítás ajánlása alapján, használva a sorozatgyártású önindítót és a megfelelõen feltöltött akkumulátort vagy egy alkalmas áramforrást, vagy indítsák be a motort, a fékpadot használva. Forgassák meg a motort a tipikus használati fõtengely-fordulatszám ˆ25 %-val. Állítsák le a kézi indítást, a motor beindulását követõ 1 másodpercen belül. Ha a motor nem indul be a fõtengely 15 másodperces forgatása után, a forgatást állítsák le és határozzák meg a hiba okát, hacsak a kézikönyv vagy a javítási utasítás nem ír le a szokásosnál hosszabb forgatási idõt.

Meleg nedvesítési idõtartam Közvetlenül a hidegindítás befejezése után, kondicionálják meleg indításhoz a motort, 10 ± 1 perces melegnedvesítés alkalmazásával.

7.6.4.

Melegindításos vizsgálat A motort indítsák be a meleg nedvesítési periódus végén, a 7.6.3. bekezdés szerint, a 7.6.2. bekezdésben meghatározott indítási módszerek alkalmazásával.

7.6.5.

Vizsgálati sorrend Mind a hideg-, mind a melegindítás vizsgálati sorrendje kezdõdjön a motor indításával. A motor beindulását követõen, kezdeményezni kell a ciklusellenõrzést, úgy, hogy a motor mûködése egyezzen meg a ciklus elsõ kijelölt pontjával. A WHTC-t a 7.4. bekezdésben kijelölt vonatkoztatási ciklus szerint kell elvégezni. A motorfordulatszám- és nyomaték-utasítás kijelölt pontjait 5 Hz (10 Hz ajánlott) vagy nagyobb

253


}

értéknél kell jelezni. A beállított pontokat lineáris interpolációval számítsák ki a vonatkoztatási ciklus 1 Hz beállítási pontjai között. A tényleges motorfordulatszámot és nyomatékot legalább minden másodpercben egyszer jegyezzék fel a vizsgálati ciklus alatt (1 Hz); a jelek elektronikusan szûrhetõk. A WHSC-t a 7.3. bekezdés 1. táblázatának vizsgálati sorrendjében végezzék. 7.6.6.

Az emissziós adatok gyûjtése A vizsgálatsorozat elindításával, be kell indítani a mérõberendezést, amivel egyidejûleg: (a) induljon el a hígító levegõ gyûjtése vagy elemzése, ha teljes áramlású hígító rendszert használnak; (b) induljon el a hígítatlan vagy hígított kipufogógáz gyûjtése vagy elemzése, az alkalmazott módszertõl függõen; (c) induljon el a hígított kipufogógáz mennyiségének mérése és a szükséges hõmérsékletek és nyomások mérése; (d) induljon el a kipufogógáz tömegáramlási sebességének a rögzítése, ha hígítatlan kipufogógáz elemzést alkalmaznak; (e) induljon el a próbapad visszacsatolt fordulatszám- és nyomaték-adatainak feljegyzése. Ha a hígítatlan kipufogógáz mérését használják, az emisszió koncentrációit ((NM) CH, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérjék és tárolják legalább 2 Hz-el a számítógéprendszerben. Minden más adatot, legalább 1 Hz-es mintavételi sebességgel feljegyezhetnek. Analóg elemzõkészülékeknél a választ jegyezzék fel és a hitelesítési adatok online vagy offline módon alkalmazhatók az adatértékelés során. Ha teljes áramlású hígítási rendszert használnak, mérjék folyamatosan a CH és az NOx értékeket a hígító alagútban legalább 2 HZ gyakorisággal. Határozzák meg, az átlagos koncentrációt az elemzõ jeleinek integrálásával a vizsgálati ciklus folyamán. A rendszer reakcióideje ne legyen nagyobb, mint 20 másodperc, és hangolják össze a CVS áramlásingadozásokkal és a mintavételi idõvel / vizsgálati cikluson kívüli állapottal, ha szükséges. A CO, CO2, és NMCH értékek meghatározhatók a folyamatos mérési jelek integrálásával vagy a ciklus során gyûjtött, a mintazsákban lévõ koncentrációk elemzésével. A hígító levegõben a gáznemû szennyezõk koncentrációját integrálással vagy háttérzsákba gyûjtéssel határozzák meg azelõtt, mielõtt a kipufogógáz belép a hígító alagútba. Minden más paramétert, ami a méréshez szükséges, jegyezzenek fel másodpercenként egy méréssel (1 Hz).

7.6.7.

Részecske mintavétel A vizsgálatsorozat kezdeténél a részecske mintavevõ rendszert kapcsolják át az elkerülõ vezetékrõl a részecske-gyûjtésre. Ha részáramú hígító rendszert használnak, a mintavevõ szivattyú(kat)t ellenõrizzék úgy, hogy az áramlási-sebesség a részecske mintavevõ szondán vagy az elvezetõ csövön keresztül maradjon a kipufogógáz tömegáramával arányos, amint azt a 9.4.6.1. bekezdés meghatározza.

254


}

Ha teljes áramlású hígító rendszert használnak, a mintavevõ szivattyú(ka)t úgy állítsák be, hogy a részecske mintavevõ szondán vagy az elvezetõ csövön keresztül az áramlási-sebesség a beállított áramlási sebesség értékének 2,5 %-án belül maradjon. Ha áramlás-kiegyenlítést (azaz a minta-áramlással arányos szabályozását) használnak, bizonyítsák be, hogy a fõ alagút áramlási viszonya a részecske mintavevõ áramlásához nem változik többel, mint a beállított érték ±2,5 %-a (kivéve a mintavétel elsõ 10 másodpercét). Az átlagos hõfokot és nyomást a gázmérõ(k)nél vagy az áramlásmérõ mûszer belépõ nyílásánál jegyezzék fel. Ha a beállított áramlási sebességet nem lehet ±2,5 %-on belül tartani a teljes cikluson keresztül, a szûrõ magas részecske terhelése miatt, a vizsgálatot érvénytelenítsék. A vizsgálatot futtassák újra alacsonyabb mintaáramlási sebességet használva. 7.6.8.

A motor lefulladása és a berendezés hibás mûködése Ha a motor a hideg indítási vizsgálat során bárhol lefullad, a vizsgálatot szüntessék be. A motort elõzetesen kondicionálják és indítsák újra a 7.6.2. bekezdés követelményei szerint, és ismételjék meg a vizsgálatot. Ha a motor a meleg indítási vizsgálat során bárhol lefullad, a vizsgálatot szüntessék be. A motort nedvesítsék a 7.6.3. bekezdés szerint, és ismételjék meg a meleg indítási vizsgálatot. Ebben az esetben, a hideg indítási vizsgálatot nem kell megismételni. Ha hibás mûködés fordul elõ bármelyik vizsgálati berendezésben a vizsgálati ciklus során, a vizsgálatot szüntessék be és ismételjék meg a fenti rendelkezések szerint.

7.7.

WHSC ciklus-futtatás

7.7.1.

A hígító rendszer és a motor elõkondicionálása A hígító rendszert és a motort a 7.4.1. bekezdés szerint kell elindítani és felmelegíteni. A felmelegítés után, a motort és a mintavevõ rendszert elõ kell kondicionálni a 9. módban üzemelõ motorral (lásd 1. Táblázat, 7.2.2. bekezdés) legalább 10 percig, a hígító rendszer egyidejû mûködtetése mellett. Próba részecske emissziós-minták gyûjtése lehetséges. Ezeket a minta-szûréseket nem kell stabilizálni vagy lemérni, és figyelmen kívül hagyhatók. Az áramlási sebesség beállítható a vizsgálatra kiválasztott hozzávetõleges áramlási sebességértékekre. Elõkondicionálás után, a motort ki kell kapcsolni.

7.7.2.

A motor indítása 5 ± 1 perccel a 7.7.1. bekezdésben leírt 9. módban végzett elõkondicionálás befejezése után, a motort el kell indítani a gyártó által a kezelési utasításban ajánlott eljárásnak megfelelõen, vagy az indítómotor, vagy a 7.6.2. bekezdés szerint a próbapad segítségével.

7.7.3.

A vizsgálat sorrendje A vizsgálatnak el kell kezdõdnie miután a motor beindult és egy percre rá, hogy a motor mûködése, ellenõrzés szerint összhangban van a ciklus elsõ üzemmódjával (alapjárat).

255


}

A WHSC-t az 1. Táblázat 7.2.2. bekezdésben felsorolt vizsgálati módoknak megfelelõen kell elvégezni. 7.7.4.

Az emissziós adatok gyûjtése A vizsgálatsorozat elindításával, be kell indítani a mérõberendezést, amivel egyidejûleg: (a) induljon el a hígító levegõ gyûjtése vagy elemzése, ha teljes áramlású hígító rendszert használnak; (b) induljon el a hígítatlan vagy hígított kipufogógáz gyûjtése vagy elemzése, az alkalmazott módszertõl függõen; (c) induljon el a hígított kipufogógáz mennyiségének és a szükséges hõmérsékletek és nyomások mérése; (d) induljon el a kipufogógáz tömegáramlási sebességének a rögzítése, ha hígítatlan kipufogógáz elemzést alkalmaznak; (e) induljon el a próbapad visszacsatolt fordulatszám- és nyomaték-adatainak feljegyzése. Ha a hígítatlan kipufogógáz mérését használják, az emisszió koncentrációit ((NM) CH, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérjék és tárolják legalább 2 Hz-el a számítógéprendszerben. Minden más adatot, legalább 1 Hz-es mintavételi sebességgel feljegyezhetnek. Analóg elemzõkészülékeknél a választ jegyezzék fel és a hitelesítési adatok online vagy offline módon alkalmazhatók az adatértékelés során. Ha teljes áramlású hígítási rendszert használnak, mérjék folyamatosan a CH és az NOx értékeket a hígító alagútban legalább 2 HZ gyakorisággal. Határozzák meg, az átlagos koncentrációt az elemzõ jeleinek integrálásával a vizsgálati ciklus folyamán. A rendszer reakcióideje ne legyen nagyobb, mint 20 sec, és hangolják össze a CVS áramlásingadozásokkal és a mintavételi idõvel / vizsgálati cikluson kívüli állapottal, ha szükséges. A CO, CO2, és NMCH értékek meghatározhatók a folyamatos mérési jelek integrálásával vagy a ciklus során gyûjtött, a mintazsákban lévõ koncentrációk elemzésével. A hígító levegõben a gáznemû szennyezõk koncentrációját integrálással vagy háttérzsákba gyûjtéssel határozzák meg azelõtt, mielõtt a kipufogógáz belép a hígító alagútba. Minden más paramétert, amelyeket meg kell mérni, jegyezzenek fel, másodpercenként legalább egyszer (1 Hz).

7.7.5.

Részecske mintavétel A vizsgálatsorozat kezdeténél a részecske mintavevõ rendszert kapcsolják át az elkerülõ vezetékrõl a részecske-gyûjtésre. Ha részáramú hígító rendszert használnak, a mintavevõ szivattyú(at)t ellenõrizzék úgy, hogy az áramlási sebesség a részecske mintavevõ szondán vagy az elvezetõ csövön keresztül arányos maradjon a kipufogógáz tömegáramával, amint azt a 9.4.6.1. bekezdés meghatározza. Ha teljes áramlású hígító rendszert használnak, a mintavevõ szivattyú(ka)t úgy állítsák be, hogy a részecske mintavevõ szondán vagy az elvezetõ csövön keresztül az áramlási sebesség a beállított áramlási sebesség értékének 2,5 %-án belül maradjon. Ha áramlás-kiegyenlítést

256


}

(azaz a minta-áramlással arányos szabályozását) használnak, bizonyítsák be, hogy a fõ alagút áramlási viszonya a részecske mintavevõ áramlásához képest nem változik többel, mint a beállított érték ±2,5 %-a (kivéve a mintavétel elsõ 10 másodpercét). Az átlagos hõfokot és nyomást a gázmérõ(k)nél vagy az áramlásmérõ mûszer belépõ nyílásánál jegyezzék fel. Ha a beállított áramlási sebességet nem lehet ±2,5 %-on belül tartani a teljes cikluson keresztül, a szûrõ magas részecske terhelése miatt, a vizsgálatot érvénytelenítsék. A vizsgálatot futtassák újra alacsonyabb mintaáramlási sebességet használva. 7.7.6.

A motor lefulladása és a berendezés hibás mûködése Ha a motor a ciklus során bárhol lefullad, a vizsgálatot érvényteleníteni kell. A motort elõzetesen kondicionálni kell a 7.7.1. bekezdésnek megfelelõen és a 7.7.2 bekezdés szerint újra kell indítani, és a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha hibás mûködés fordul elõ bármelyik vizsgálati berendezésben a vizsgálati ciklus során, a vizsgálatot szüntessék be és ismételjék meg a fenti rendelkezések szerint. Ha a motor a meleg indítási vizsgálat során bárhol lefullad, a meleg indítási vizsgálatot szüntessék be.

7.8.

A vizsgálat utáni eljárások

7.8.1.

A vizsgálat utáni mûveletek A vizsgálat befejezése után, le kell állítani a kipufogógáz tömegáramlási sebességének, a hígított kipufogógáz volumenének, a gyûjtõzsákba áramló gáznak és a mintavevõ szivattyúba áramló részecskéknek a mérését. Egy integráló elemzõ rendszer esetében, a mintavételnek folytatódnia kell addig, amíg a rendszer reakcióideje tart.

7.8.2.

Az arányos mintavétel ellenõrzése Minden arányosan kiadagolt minta esetében, mint amilyen a zsákos vagy a PM minta, ellenõrizni kell, hogy a mintavétel arányosan, a 7.6.7. és a 7.7.5. bekezdéseknek megfelelõen történt. Érvényteleníteni kell minden mintát, mely nem teljesíti a követelményeket.

7.8.3.

PM kondicionálás és mérés A részecskeszûrõt egy fedett vagy szigetelt tartályba kell helyezni, vagy a szûrõtartókat le kell zárni, hogy a minta-szûrõket megvédjék a környezõ szennyezéstõl. Az így megvédett szûrõt vissza kell vinni a mérõkamrába. A szûrõt legalább egy órán át kondicionálni kell, majd meg kell mérni a 9.4.5. bekezdés szerint. A szûrõ bruttó súlyát fel kell jegyezni.

7.8.4.

Az eltolódás ellenõrzése

257


}

Amint megvalósítható, de legkésõbb 30 percen belül a vizsgálati ciklus befejezését követõen, vagy a nedvesítés ideje alatt, a gázelemzõk mérõtartományában meg kell határozni a nulla és a kalibráló válaszokat. A jelen bekezdés alkalmazásában a vizsgálati ciklus meghatározása a következõ: (a) (b) (c) (d)

WHTC esetében, a teljes sorrend: hideg - áztatás – meleg, WHTC melegindítási vizsgálat esetében (6.6. bekezdés), a sorrend: áztatás – meleg, többszörös regenerációs WHTC melegindítási vizsgálathoz (6.6. bekezdés): az összes melegindítási vizsgálat, a WHSC esetében: a vizsgálati ciklus.

Az emissziós vizsgálat után az újraellenõrzéshez nullázó és ugyanazt a kalibráló gázt kell használni. A mérés akkor tekinthetõ elfogadhatónak, ha a mérések elõtti és utáni ellenõrzés eredményei között a különbség kisebb, mint a mérõtartomány-kalibráló gáz koncentrációjának a 2 %-a. Az elemzõkészülék eltolódására a következõ elõírások vonatkoznak: (a) a mérés elõtti nullázó és kalibráló és a mérés utáni nullázó és kalibráló válaszok közvetlenül bevezethetõk a 8.6.1. bekezdés (66) egyenletébe az eltolódás meghatározása nélkül, (b) ha a teljes skálán, a mérés elõtti és a mérés utáni eredmények közötti eltolódás 1 százaléknál kevesebb, a mért koncentráció-értékek helyesbítés nélkül felhasználhatók, vagy az eltolódás szerint helyesbíthetõk a 8.6.1. bekezdésnek megfelelõen, (c) ha a teljes skálán, a mérés elõtti és a mérés utáni eredmények közötti eltolódás 1 százalékkal egyenlõ vagy annál több, a mérést meg kell semmisíteni, vagy a mért koncentrációs-értékeket a 8.6.1. bekezdés szerinti eltolódásnak megfelelõen helyesbíteni kell. 7.8.5.

A gáznemû anyagok zsákos mintavételének elemzése Amint megvalósítható, el kell végezni a következõket: (a) a gáznemû anyagok zsákos mintavételét legalább 30 perccel a melegindítási vizsgálat befejezése után kell elemezni, vagy a hidegindítási vizsgálat áztatási periódusa során, (b) a háttér minták elemzését 60 perccel a melegindítási vizsgálat befejezése után kell elvégezni.

7.8.6.

A ciklusmunka érvényesítése A tényleges ciklusmunka kiszámítása elõtt minden, a motorindítás során regisztrált pontot ki kell hagyni. A vizsgálati ciklusra, úgy kell a tényleges ciklusmunkát meghatározni, hogy egyidejûleg alkalmazzák a tényleges fordulatszám- és nyomatékértékeket a motorteljesítmény pillanatnyi értékeinek kiszámítására. A motor pillanatnyi teljesítményének az értékeit integrálják a vizsgálati cikluson keresztül, hogy kiszámítsák a Wact (kWh) tényleges ciklusmunkát. Ha nem szereltek fel kiegészítõket/berendezéseket

258


}

a 6.3.1. bekezdésnek megfelelõen, a pillanatnyi teljesítmény értékeket a 6.3.5. bekezdés (4) egyenlete segítségével helyesbíteni kell. Ugyanazt a módszert, mint amit a 7.4.8. bekezdés leírt, kell alkalmazni a tényleges motorteljesítmény integrálására. A tényleges Wact cikusmunkát használjuk a referencia Wref ciklusmunka összehasonlítására és a fék-specifikus emissziók kiszámítására (lásd 8.6.3. bekezdés). A Wact értéke legyen a Wref 85 és 105 százaléka között. 7.8.7.

A vizsgálati ciklus érvényesítési statisztikája Végezzék el a (nref, Mref, Pref) vonatkoztatási értékekre alapozva a (nact, Mact, Pact) tényleges értékek lineáris regresszióját, mind a WHTC, mind a WHSC esetében. A tényleges- és a vonatkoztatási ciklusértékek közötti idõeltolódás torzító hatásának minimalizálása érdekében, a motor teljes fordulatszámát és a nyomaték tényleges jelsorozatát el lehet tolni elõre vagy hátra a vonatkoztatási fordulatszám és nyomaték jelsorozatához képest. A tényleges jelek eltolása esetén mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot azonos mértékben és irányban kell eltolni. A legkisebb négyzetek módszerét kell alkalmazni, a legjobban illeszkedõ alábbi egyenlettel: y = a1x + a0 (11) ahol: y = a fordulatszám (min-1), a nyomaték (Nm), vagy a teljesítmény tényleges értéke (kW) a1 = a regressziós egyenes meredeksége x = a fordulatszám (min-1), a nyomaték (Nm), vagy a teljesítmény vonatkoztatási értéke (kW) a0 = a regressziós egyenes y állandója Minden regressziós egyenesre ki kell számítani az x alapján becsült y-értékek szórását (SEE) és a determinációs együtthatót (r2). Az elemzést ajánlott 1 Hz-nél elvégezni. Ahhoz, hogy a mérés hiteles legyen, teljesülniük kell a 2. (WHTC) vagy a 3. táblázat szerinti kritériumoknak. Fordulatszám Nyomaték Teljesítmény Az x alapján becsült A max. fordulatszám A maximális A maximális y érték legfeljebb 5 motornyomaték motorteljesítmény szórása százaléka legfeljebb 10 legfeljebb 10 (SEE) százaléka százaléka

259


}

A

regressziós 0,95-tõl 1,03-ig 0,83-tól 1,03-ig 0,89-tõl 1,03-ig egyenes meredek sége, a1 Determinációs minimum 0,970 minimum 0,850 minimum 0,910 együttha tó, r• Az a0 regressziós Az alapjárati A maximális A maximális egyenes y fordulatszám nyomaték ± 20 teljesítmény ± 4 metszéspontja legfeljebb 10 Nm vagy ± 2 kW vagy ± 2 százaléka százaléka, amelyik százaléka, amelyik nagyobb nagyobb 2. Táblázat: A regressziós egyenes tûrései WHTC esetében

Az x alapján becsült y érték szórása (SEE) A regressziós egyenes meredek sége, a1 Determinációs együttható, r• Az a0 regressziós egyenes y metszéspontja

A

Fordulatszám Nyomaték Teljesítmény maximális A maximális A maximális vizsgálati sebesség motornyomaték motorteljesítmény legfeljebb 1 %-a legfeljebb 2 %-a legfeljebb 2 %-a

0,99-tõl 1,01-ig

0,98-tól 1,02-ig

0,98-tól – 1,02-ig

minimum 0,990

minimum 0,950

minimum 0,950

A

maximális A maximális A maximális vizsgálati sebesség nyomaték ± 20 Nm teljesítmény ± 4 legfeljebb 1 %-a vagy ± 2 százaléka, kW vagy ± 2 amelyik nagyobb százaléka, amelyik nagyobb

3. Táblázat: A regressziós egyenes tûrései a WHSC esetében Regresszió-analízis elõtt, kifejezetten regressziós okokból adatpontok törlése megengedett, ahol ezt a 4. táblázat feltünteti. Azonban a ciklusmunka és az emissziós értékek kiszámításánál nem szabad ezeket a pontokat kihagyni. A ciklus egészében vagy bármely részén alkalmazható a pont-elhagyás. Esemény Minimális üzemeltetõi nref = 0 % igény (alapjárati és adatpont) Mref = 0 % és

Feltételek

Kihagyható pontok Fordulatszám és teljesítmény

260


Mact > (Mref - 0.02 Mmax. leképezett nyomaték) és Mact < (Mref + 0.02 Mmax. leképezett nyomaték) Minimális üzemeltetõi Mref < 0 % igény (hajtáspont) Minimális üzemeltetõi nact • 1.02 nref és Mact > Mref igény vagy Mact • Mref' vagy nact > 1.02 nref és Mref < Mact • (Mref + 0.02 Mmax. leképezett nyomaték) Maximális nact < nref és Mact ƒ Mref üzemeltetõi igény vagy nact ƒ 0.98 nref és Mact < Mref vagy nact < 0.98 nref és Mref > Mact ƒ (Mref 0.02 Mmax. leképezett nyomaték)

}

Teljesítmény és nyomaték Teljesítmény és vagy nyomaték vagy fordulatszám

Teljesítmény és vagy nyomaték vagy fordulatszám

4. Táblázat: A regresszió-analízisbõl kihagyható adatpontok 8.

AZ EMISSZIÓSZÁMÍTÁS A vizsgálat végeredményét a tizedesvesszõtõl jobbra esõ számra kell kerekíteni, amit az alkalmazható emissziós szabvány plusz egy kiegészítõ számjegy mutat, az ASTM E 29-06B szerint. A végsõ fékezés-specifikus emisszióhoz vezetõ közbensõ értékek kerekítése nem megengedett. A 6. Függelék tartalmaz példákat a számítási eljárásra. A típusjóváhagyó hatóság elõzetes beleegyezésével moláris alapon történik az emissziók kiszámítása a [xx számú] GTR 7. Függelékében feltüntetett nem-közúti mozgó gépek (NRMM) emisszió-mérésére vonatkozó elõírásával összhangban.

8.1.

Száraz/nedves helyesbítés Ha az emisszió-mérést száraz alapkörülmények között végezték, a megmért koncentrációt alakítsák át nedves állapotra a következõ egyenlet segítségével:

c w = k w ⋅ cd

(12)

ahol: cd száraz koncentráció ppm-ben vagy térfogatszázalékban kw a száraz/nedves korrekciós tényezõ (kw,a, kw,e, vagy kw,d az alkalmazott egyenlettõl függõen)

261

8.1.1.


}

Hígítatlan kipufogógáz

kw,a =

q mf, i     1.2442 × H a + 111.19 × wALF × q mad, i   1 −  × 1.008 q mf,i  773.4 + 1.2442 × H a + × k f, w × 1,000    q mad, i  

(13)

q mf, i     1.2442 × H a + 111.19 × wALF × q mad, i   1 −  q  773.4 + 1.2442 × H a + mf,i × k f, w × 1,000    q mad, i  

(14)

vagy

kw,a =

 p  1 − r  pb  

vagy

  1 k w,a =  − k w1  × 1.008  1 + α × 0.005 × (cCO2 + cCO ) 

(15)

ezután kf,w =0.055594 x wALF + 0.0080021 x wDEL + 0.0070046 x wEPS és kw1 =

ahol: Ha wALF qmf,i qmad,I pr pb wDEL α cCO2 cCO

1.608 × H a 1,000 + (1.608 × H a )

(16)

(17)

a beömlõ levegõ nedvessége, g víz per kg száraz levegõ a tüzelõanyag hidrogén-tartalma, tömeg-százalék a pillanatnyi tüzelõanyag-tömegáramlási sebessége, kg/s a pillanatnyi száraz beömlõ levegõtömeg áramlási sebessége, kg/s a vízgõz nyomása hûtõfürdõ után, kPa az összes légköri nyomás, kPa a tüzelõanyag nitrogéntartalma, tömeg % wEPS a tüzelõanyag oxigéntartalma, tömeg % a tüzelõanyag moláris hidrogén aránya a száraz CO2 koncentráció, % a száraz CO koncentráció, %

A (13) és a (14) egyenletek lényegében az 1,008 tényezõ tekintetében megegyeznek a (13) és a (15) egyenletekkel, lévén megközelítése a (14) egyenlet sokkal pontosabb nevezõjének.

262

8.1.2.


}

Hígított kipufogógáz

  α × cCO2w  k w ,e = 1 −  − k w 2  × 1.008 200   

(18)

vagy

k w,e

   ( 1− kw2 ) =   1 + α × cCO2d   200

   × 1.008   

(19)

ezután

kw 2

  1  1  1.608 ×  H d × 1 −  + H a ×    D  D   =   1   1   1,000 + 1.608 ×  H d × 1 −  + H a ×     D   D    

Ahol: α cCO2w cCO2d Hd Ha D 8.1.3.

(20)

a tüzelõanyag moláris hidrogén aránya a nedves CO2 koncentráció, % a száraz CO2 koncentráció, % a hígító levegõ nedvessége, g víz/ kg száraz levegõ a beszívott levegõ nedvessége, g víz/kg száraz levegõ a hígítási tényezõ (lásd a 8.5.2.3.2. bekezdést)

Hígító levegõ

k w ,d = (1 − k w3 ) × 1.008

(21)

ezután

kw3 = ahol: Hd 8.2.

1.608 × H d 1,000 + (1.608 × H d )

a hígító levegõ nedvessége, g víz/ kg száraz levegõ

Nedvességhez igazított NOx korrekció

(22)

263


}

Minthogy a NOx emisszió függ a környezõ levegõ állapotától, a NOx koncentrációt helyesbíteni kell a nedvesség szerint a 8.2.1. vagy 8.2.2. bekezdésben megadott tényezõkkel. A Ha beszívott levegõ nedvességét származtathatják a relatív páratartalom mérésébõl, a harmatpont mérésébõl, a gõznyomás mérésébõl vagy a száraz/nedves ’bulb’mérésbõl az általánosan elfogadott egyenleteket használva. 8.2.1.

Kompresszió-gyújtású motorok

k h, D =

15.698 × H a + 0.832 1,000

(23)

ahol: Ha a beszívott levegõ nedvessége, g víz/kg száraz levegõ 8.2.2.

Szikragyújtású motorok kh.G

= 0.6272 + 44.030 x 10-3 x Ha – 0.862 x 10-3 x Ha•

(24)

ahol: Ha a beszívott levegõ nedvessége, g víz/kg száraz levegõ 8.3.

A részecskeszûrõ felhajtóerõ miatti korrekciója A mintavevõ szûrõnél tömeg-korrekciót kell végezni a levegõ felhajtóereje miatt. A felhajtóerõ miatti korrekciót meghatározza a mintavevõ szûrõ sûrûsége, a levegõ sûrûsége és a lemért kalibráló súly sûrûsége, és nem számít magára a részecskére gyakorolt felhajtóerõ. A felhajtóerõ miatti korrekciót egyaránt alkalmazni kell a leszûrt tára- és bruttó tömegre. Ha a szûrõ anyagának a sûrûsége nem ismert, a következõ sûrûség-értékeket kell használni: (a) teflon bevonatú üvegszálas szûrõ: 2.300 kg/m3 (b) teflon membránszûrõ: 2.144 kg/m3 (c) teflon membránszûrõ polimetilén tartógyûrûvel: 920 kg/m3 Rozsdamentes acélból készült kalibráló súlyokhoz 8.000 kg/m3 sûrûséget kell alkalmazni. Ha a kalibráló súly anyaga más, a sûrûségét tudni kell. A következõ képletet kell alkalmazni:

mf = muncor

ezután

ρ  1 − a ρw ×  ρa  1ρf 

     

(25)

264

ρa =


}

p b × 28.836 8.3144 × Ta

ahol: muncor •a •w •f pb Ta 28,836 8,3144

(26)

a részecskeminta helyesbítésnélküli tömege, g a levegõ sûrûsége, kg/m3 a mérlegkalibráló súly, kg/m3 a részecske mintavevõ-szûrõ sûrûsége, kg/m3 a teljes légköri nyomás, kPa a levegõ hõmérséklete a mérleg környezetében, K a levegõ moláris tömege a referencia-nedvesség mellett (282.5 K), g/mol a moláris gáz-állandó

A 8.4.3. és 8.5.3. bekezdésekben használt részecske mp mintatömegét a következõképen kell kiszámítani:

mp = mf,G − mf,T

(27)

Ahol: mf,G a részecskének a felhajtóerõvel javított tömege a mintavevõ szûrõn, mg mf,T a részecskének a felhajtóerõvel javított tára tömege a szûrõn, mg 8.4.

Részáram-hígítás (PFS) és a hígítatlan gáznemû komponensek mérése A gáznemû összetevõk pillanatnyi koncentrációjának jeleit megszorozva a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal, használják fel a tömeg-emisszió kiszámításához. A kipufogógáztömegáramot közvetlenül mérhetik, vagy kiszámíthatják a beszívott levegõ és tüzelõanyagáram mérési módszerével, a nyomjelzõ módszerrel, vagy a beszívott levegõ és levegõ/tüzelõanyag-viszony mérésével. Külön figyelmet kell fordítani a különbözõ mûszerek válaszidejére. Ezeket, a különbségeket vegyék figyelembe a jelek idõbeállításánál. Részecskéknél, a kipufogógáz-tömegáram jeleit használják a részáramú hígító rendszer ellenõrzéséhez azért, hogy a kipufogógáz tömegáramlási sebességével arányos mintát vegyenek. A regressziós analízis alkalmazásával ellenõrizzék, hogy a minta és a kipufogógázáram közötti arányosság megfelelõ, a 9.4.6.1. bekezdés szerint. A teljes vizsgálatot, vázlatosan a 6. ábra tünteti fel.

265


}

6. Ábra: A hígítatlan/rész-gázáram mérésrendszerének vázlatos felépítés 8.4.1.

A kipufogógáz tömegáram meghatározása

8.4.1.1.

Bevezetés A hígítatlan kipufogógáz-kibocsátások kiszámításához és a részáramú hígító-rendszer szabályozásához tudni kell a kipufogógáz tömegáramlási sebességét. Ez utóbbi meghatározása bármelyik, a 8.4.1.3. - 8.4.1.7. bekezdésekben ismertetett módszerrel elvégezhetõ.

8.4.1.2.

Válaszidõ A 8.4.1.3. – 8.4.1.7. bekezdésekben leírt módszerrel az emissziók kiszámítására alkalmazott válaszidõ legyen 10 s-mal egyenlõ vagy kevesebb, mint a gázelemzõ válaszideje a 9.3.5. bekezdés szerint. A részáramú hígító rendszer vezérlésének céljára gyorsabb válasz szükséges. Online vezérléssel rendelkezõ részáramú hígító rendszernél ≤ 0,3 mp legyen a válaszidõ. Az elõzetes vizsgálati futtatásban felvett adatokon alapuló elõre becsült szabályozással rendelkezõ részáramú hígító rendszernél a kipufogógáz-áram mérési rendszerének válaszideje ≤ 5 mp legyen ≤ 1 mp idõnövekedéssel. A rendszer válaszidejét a mûszer gyártója határozza meg. A kipufogógáz-áram és a részáramú hígító rendszer egyesített válaszidõ követelményeit a 9.4.6.1. bekezdés tünteti fel.

266

8.4.1.3.


}

Közvetlen mérési módszer A pillanatnyi kipufogógáz-áram közvetlen mérését olyan rendszerekkel végezzék, mint: (a) nyomáskülönbségen alapuló készülékek, mint átfolyó fúvóka, (részleteket lásd az ISO 5167 számú szabványban) (b) ultrahangos átfolyás-mérõ (c) örvénylõ átfolyás-mérõ Vigyázzanak, hogy elkerüljék az olyan mérési hibákat, amelyek befolyásolják az emissziós értékhibákat. A mûszer gyártójának ajánlásai és a megalapozott mérnöki tapasztalat szerint, az elõvigyázatosság a készüléknek a motor kipufogórendszerében való körültekintõ elhelyezését jelenti. Különösen, ne befolyásolja a készülék elhelyezése a motor teljesítményét és emisszióit. Az áramlásmérõk teljesítsék a 9.2. bekezdésnek a linearitásra vonatkozó követelményeit.

8.4.1.4.

A levegõ és a tüzelõanyag mérésének módszere Ez tartalmazza a légáram és a tüzelõanyag-áram mérését megfelelõ áramlásmérõvel. A pillanatnyi kipufogógáz-áramlás legyen a következõ: qmew,i = qmaw,i + qmf,i ahol: qmew,i qmaw,i qmf,i

(28)

a kipufogógáz-tömeg pillanatnyi áramlási sebessége, kg/s a beszívott levegõtömeg pillanatnyi áramlási sebessége, kg/s a tüzelõanyag-tömeg pillanatnyi áramlási sebessége, kg/s

Az áramlásmérõk teljesítsék a 9.2. bekezdés linearitási követelményeit, de legyenek eléggé pontosak ahhoz, hogy a kipufogógáz-áram linearítási követelményei is teljesüljenek. 8.4.1.5.

Nyomjelzõ mérési módszer Ez tartalmazza a nyomjelzõ gáz koncentrációjának mérését a kipufogógázban. Fecskendezzenek, mint nyomjelzõt, ismert mennyiségû semleges gázt (pl. tiszta héliumot) a kipufogógáz áramába. A gázt keverjék és hígítsák a kipufogógázzal, de úgy, hogy ne lépjen reakcióba a kipufogó-vezetékben. A gáz koncentrációját ekkor megmérik a kipufogógázmintában. A nyomjelzõ gáz teljes keveredésének biztosítása érdekében, az áramlási irányban, a kipufogógáz mintavevõ szondáját a nyomjelzõ gáz befecskendezési pontjától legalább 1 m-re vagy a kipufogó-vezeték 30-szoros átmérõjének megfelelõ távolságra helyezzék el, bármelyik a nagyobb. A mintavevõ szondát a befecskendezési ponthoz közelebb helyezhetik el, ha a teljes keveredést a nyomjelzõ gáz-koncentrációt a vonatkoztatási koncentrációval összevetve ellenõrzik, amikor a nyomjelzõ gázt a motor áramlásával szemben fecskendezik be.

267


}

A nyomjelzõ gázáramlási sebességét úgy állítsák be, hogy a nyomjelzõ gáz koncentrációja a motor alapjáratában a bekeverés után alacsonyabb legyen, mint a nyomjelzõ gázelemzõ teljes kijelzõ skálája. A kipufogógáz számítása a következõ legyen:

qmew,i = Ahol: qmew,i qvt cmix.i ρe cb

qvt × ρ e 60 × (c mix,i − cb )

(29)

a pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramlási sebessége, kg/mp a nyomjelzõ gázáramlási sebessége, cm•/perc a nyomjelzõ gáz pillanatnyi koncentrációja keveredés után, ppm a kipufogógáz sûrûsége, kg/m• (4. táblázat) a nyomjelzõ gáz háttér-koncentrációja a beszívott levegõben, ppm

q mew,i =

q vt × ρe

(

60 × cmix,i − c b

)

(21)

ahol: A (cb) nyomjelzõ gáz háttér-koncentrációját meghatározhatják a közvetlenül a vizsgálati futás elõtt és után mért háttér-koncentráció átlagolásával. Amikor a háttér-koncentráció kevesebb, mint a nyomjelzõ gáz koncentrációjának 1 százaléka a keverés után (cmix.i) maximális kipufogógáz áramnál, a háttér-koncentrációt elhanyagolhatják. A teljes rendszer feleljen meg a 9.2. bekezdés kipufogógázra vonatkozó linearitási követelményeknek. 8.4.1.6.

Levegõáram és levegõ tüzelõanyag arány mérési módszere Ez tartalmazza a kipufogógáz-tömeg levegõáramból, és a levegõnek a tüzelõanyaghoz való arányának a számítását. A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramának kiszámítása a következõ:

  1  qmew,i = q maw, i × 1 + A/Fst × λi  

(30)

ezután

 • •  138.0 × 1 + − + •  4 2   A / Fst = 12.011 + 1.00794 × • + 15.9994 × • + 14.0067 × • + 32.065 × •

(31)

268


}

  2 × cCOd × 10 −4   1−   c COd × 10 3.5 × c • • •   −4 CO2d 100 − cHCw × 10  +  × − −  × cCO2d + c COd × 10 −4 −4 2 2 2 c × 10   4  1 + CO   3.5 × c CO2d   λi =  • •  −4 4.764 × 1 + − + •  × cCO2d + cCOd × 10 + c HCw × 10 − 4  4 2  −4

(

(

ahol: qmaw,i A/Fst λi cCO2d cCOd cHCw

) (32)

)

a beszívott levegõtömeg pillanatnyi sebessége, kg/s a sztöchiometriai levegõ-tüzelõanyag viszony, kg/kg a pillanatnyi többlet levegõviszony a száraz CO2 koncentráció, százalék a száraz CO koncentráció, ppm a nedves CH koncentráció, ppm

A légáramlásmérõ és a gázelemzõk teljesítsék a 9.2 bekezdés linearitási követelményeit, és az egész rendszer feleljen meg a 9.2. bekezdés kipufogógáz-áramlásra vonatkozó linearitási követelményeinek. Ha a többlet levegõarány mérésére olyan levegõ-tüzelõanyag viszonyt mérõ berendezést használnak, mint a cirkónium típusú érzékelõ, az feleljen meg a 9.3.2.7. bekezdés elõírásainak. 8.4.1.7.

A szénegyensúly módszere Ez, a kipufogógáz tömegének kiszámítása, a tüzelõanyag-áramból és a széntartalmú gáznemû emissziós komponensekbõl. A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramának kiszámítása a következõképpen történik: 2  H   wBET × 1.4  qmew,i = qmf,i ×  1 + a  + 1  (1.0828 × wBET + k fd × k c ) × k c  1000  

(33)

ezután

k c = (cCO2d − cCO2d, a )× 0.5441 +

c COd c + HCw 18.522 17.355

(34)

és

k fd = −0.055594 × wALF + 0.0080021× wDEL + 0.0070046 × wEPS Ahol: qmf,i Ha

a tüzelõanyag pillanatnyi tömegáramlási sebessége, kg/s a beszívott levegõ nedvessége, g víz/száraz levegõ kg

(35)

269

wBET wALF wDEL wEPS cCO2d cCO2d,a cCO cHCw


}

a tüzelõanyag széntartalma, százalék tömeg a tüzelõanyag hidrogéntartalma, százalék tömeg a tüzelõanyag nitrogéntartalma, százalék tömeg a tüzelõanyag oxigéntartalma, százalék tömeg a száraz CO2 koncentráció, százalék a beszívott levegõ száraz CO2 koncentrációja, százalék a száraz CO koncentráció, ppm a nedves CH koncentráció, ppm

8.4.2.

A gáznemû összetevõk meghatározása

8.4.2.1.

Bevezetés Mérjék meg a vizsgálatra bejelentett motorból kibocsátott hígítatlan kipufogógáz gáznemû összetevõit a 9.3. bekezdésben és a 3. Függelékben leírt mérõ és mintavevõ rendszerekkel. Az adatok értékelését a 8.4.2.2. bekezdés írja le. A 8.4.2.3. és 8.4.2.4. bekezdések leírnak két számítási eljárást, amelyek egyenértékûek a 2. Függelék vonatkoztatási tüzelõanyagát illetõen. A 8.4.2.3. bekezdés eljárása közvetlenebb, mert táblázatba foglalt u értékeket használ az összetevõk és a kipufogógáz sûrûsége közötti arány vonatkozásában. A 8.4.2.4. bekezdés eljárása pontosabb a tüzelõanyag minõségét illetõen, amely eltér a 2. Függelék követelményeitõl, de megköveteli a tüzelõanyag-összetétel elemi elemzését.

8.4.2.2.

Adatértékelés Az emisszióval kapcsolatos adatokat fel kell jegyezni, és tárolni kell a 7.6.6. bekezdésnek megfelelõen. A gáznemû összetevõk kibocsátott tömegének kiszámításához, a feljegyzett koncentrációértékeket és a kipufogógáz tömegáramlási sebesség-értékét a 3.1.30. bekezdés szerinti átalakulási idõhöz kell igazítani. Ezért, határozzák meg és jegyezzék fel mindegyik gáznemû emissziós elemzõ és kipufogógáz-tömeg áramlási rendszer válaszidejét, a 8.4.1.2. illetve a 9.3.5. bekezdések szerint.

8.4.2.3.

Táblázatos értékeken alapuló tömegemisszió-számítás Határozzák meg a szennyezõk tömegét (g/vizsgálat) a pillanatnyi tömeg-emisszió kiszámításával a szennyezõk hígítatlan koncentrációjából és a kipufogógáz tömegáramából, a 8.4.2.2. bekezdés szerint meghatározott átalakulási idõhöz igazodva, összegezve a ciklus pillanatnyi értékeit és megszorozva az összegzett értékeket az 5. táblázat szerinti "u" értékekkel. Ha száraz alapon mérnek, alkalmazzák a száraz/nedves helyesbítést a 8.1. bekezdés szerint, a pillanatnyi koncentráció értékeire, mielõtt bármilyen számítást elvégeznének. NOx kiszámításánál a tömeg-emissziót szorozzák meg, ahol kell, a kh,D, vagy a kh,G, nedvességi korrekciós tényezõvel, amint azt a 8.2. bekezdés meghatározza.

270

i =n

mgas =

u gas × ∑ cgas, i × qmew,i × i =1

1 f


}

(g/vizsgálat)

(36)

ahol: ugas cgas,i qmew,i f n

a kipufogógáz összetevõjének vonatkozó értéke az 5. táblázatból a kipufogógázban lévõ komponens pillanatnyi koncentrációja, ppm a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama, kg/s az adatok mintavételi aránya, Hz a mérések száma Gáz NOx CO CH CO2 O2 Tüzelõanyag ρe ρgas [kg/m3] a) 2.053 1.250 1.9636 1.4277 ugasb) Dízel 1.294 0.00158 0.00096 0.00151 0.00110 0.000479 Etanol

1.275

0.00160

0.00098

CNGc)

1.266

0.00162

0.00098

Propán

1.280

0.00160

0.00097

Bután

1.283

0.00160

0.00097

LPGe)

1.281

0.00160

0.00097

a) b) c) d) e)

8.4.2.4.

0.000805 0.000528d) 0.000512 0.000505 0.000510

CH4 0.716 0.00055

0.00153

0.00111

0.00056

0.00155

0.00112

0.00056

0.00153

0.00111

0.00055

0.00153

0.00111

0.00055

0.00153

0.00111

0.00055

a tüzelõanyagtól függõen λ = 2-nél, száraz levegõ, 273 K, 101.3 kPa u pontos 0,2 %-on belül, C = 66 - 76 %; H = 22 - 25 %; N = 0 - 12 % tömegösszetételre NMHC CH2.93 alapon (összes HC az ugas CH4 együtthatóját használja) u pontos 0,.2 %-on belül, C3 = 70 - 90 %; C4 = 10 - 30 % tömegösszetételre 5. Táblázat: Hígítatlan kipufogógáz u értékek és összetevõ-sûrûség

Pontos egyenleteken alapuló tömegmisszió számítás Határozzák meg a szennyezõk tömegét (g/vizsgálat) a pillanatnyi tömegmisszió kiszámításával a szennyezõk hígítatlan koncentrációjából, az u értékekbõl és a kipufogógáz tömegáramából, a 8.4.2.2. bekezdés szerint meghatározott átalakulási idõhöz igazodva és összegezve a ciklus pillanatnyi értékeit. Ha száraz alapon mérnek, alkalmazzák a száraz/nedves helyesbítést a 8.1. bekezdés szerint, a pillanatnyi koncentráció értékeire, mielõtt bármilyen további számítást elvégeznének.

271


}

NOx kiszámításánál, a tömeg-emissziót szorozzák meg a kh,D, vagy a kh,G, nedvességi korrekciós tényezõvel, amint azt a 8.2. bekezdés meghatározza. Alkalmazzák a következõ egyenletet: i=n

∑u

mgas =

i =1

ahol: ugas,i cgas,i qmew,i f n

gas,i

× cgas,i × qmew,i ×

1 f

(g/vizsgálat)

(37)

a 38. illetve a 39. egyenletbõl kiszámított érték a kipufogógázban lévõ komponens pillanatnyi koncentrációja, ppm a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama, kg/s az adatok mintavételi aránya, Hz a mérések száma

A pillanatnyi u értékeket a következõképpen kell kiszámítani: ugas,i = Mgas / (Me,i x 1,000)

(38)

vagy ugas,i =ρgas / (ρe,i x 1,000)

(39)

ezután ρgas = Mgas / 22.414 Ahol: Mgas Me,i ρgas ρe,i

(40)

a gázösszetevõ moláris tömege, g/mol (vö. Függelék) a kipufogógáz pillanatnyi moláris tömege, g/mol a gázösszetevõ sûrûsége, kg/m3 a kipufogógáz pillanatnyi sûrûsége, kg/m3

A kipufogógáz Me moláris tömegét egy általános CH OεNδSγˆˆˆ összetételû tüzelõanyagra teljes égést feltételezve kell kiszámítani, a következõképpen: 1+ M e, i = q mf,i q maw,i

Ahol: qmaw,i qmf,i

q mf,i q maw,i

H a × 10 − 3 1 α ε δ + + + 2 × 1 . 00794 + 15 . 9994 M 4 2 2 a × + 12.011 + 1.00794 × α + 15.9994 × ε + 14.0067 × δ + 32.065 × γ 1 + H a × 10 − 3

a beszívott levegõ pillanatnyi tömegárama nedves alapon, kg/s a tüzelõanyag pillanatnyi tömegárama, kg/s

(41)

272

Ha Ma


}

a beszívott levegõ nedvessége, g víz/kg száraz levegõ a száraz beszívott levegõ moláris tömege = 28,965 g/mol

A kipufogás sûrûségét a következõképpen kell kiszámítani:

•e,i = Ahol: qmad,i qmf,i Ha kfw

1,000 + H a + 1,000 × (q mf,i /qmad, i ) 773.4 + 1.2434 × H a + k fw × 1,000 × (q mf,i /q mad, i )

(42)

a beszívott levegõ pillanatnyi tömegárama száraz alapon, kg/s a tüzelõanyag pillanatnyi tömegárama, kg/s a beszívott levegõ nedvessége, g víz/kg száraz levegõ a 8.1.1. bekezdésben a nedves kibocsátás (16. egyenlet) tüzelõanyag specifikus tényezõje

8.4.3.

Részecske meghatározás

8.4.3.1.

Adatértékelés A részecske tömegét a 8.3. bekezdés 27. számú egyenlete szerint kell kiszámítani. A részecske-koncentráció értékeléséhez a teljes mintatömeget (msep), ami a szûrõn összegyûlt a ciklus alatt, jegyezzék fel. A típusjóváhagyó hatóság elõzetes jóváhagyásával, a részecske-tömeget helyesbíthetik a hígító levegõ részecske-szintjére, amint azt a 7.5.6. bekezdés meghatározza, összhangban a jó mérnöki gyakorlattal és az alkalmazott részecske mérõrendszer különleges jellemzõivel.

8.4.3.2.

A tömegmisszió kiszámítása A rendszer kialakításától függõen, vagy a 8.4.3.2.1. bekezdés vagy pedig a 8.4.3.2.2. bekezdés szerinti módszerekkel számítsák ki a részecskék tömegét (g/vizsgálat), a 8.3. bekezdés szerinti kiszûrt részecske-minta tömegének súlymérési helyesbítése után.

8.4.3.2.1.

Minta-arányon alapuló számítás mPM = mp / (rs x 1,000) ahol: mp rs ezután

a ciklus alatt gyûjtött részecskeminta tömege, mg az átlagos mintaarány a ciklus alatt

(43)

273

rs


mse m sep × mew msed

=

}

(44)

ahol: mse a ciklus alatt gyûjtött részecskeminta tömege, kg mew az összes kipufogási tömegáram a cikluson keresztül, kg msep a részecske-szûrõkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege, kg msed a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege, kg Az msep and msed azonosak teljes mintavételi rendszer esetén. 8.4.3.2.2.

Hígítási arányon alapuló számítás mPM =

mp m sep

×

medf

(45)

1,000

ahol: mp msep medf

a cikluson keresztül gyûjtött részecske minta-tömeg, mg a részecskegyûjtõ szûrõkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege, kg az egyenértékû hígított kipufogógáz tömege a ciklus alatt, kg

Az egyenértékû hígított kipufogógáz teljes tömegét a ciklusra vonatkoztatva a következõképpen kell meghatározni: i=n

medf

=

∑q i =1

8.5.

medf,i

×

1 f

qmedf,I

= qmew,i x rd,i

rd,i

=

ahol: qmedf,i qmew,i rd,i qmdew,i qmdw,i f n

az egyenértékû hígított kipufogás pillanatnyi tömegárama, kg/s a kipufogás pillanatnyi tömegárama, kg/s a hígítás pillanatnyi aránya a hígított kipufogás pillanatnyi tömegárama, kg/s a hígító levegõ pillanatnyi tömegárama, kg/s az adatvételi arány, Hz a mérések száma

q mdew,,i   

q mdew,,i − q mdw,,i 

Teljes áramú hígításos mérés (CVS)

(46)

(47) (48)

274


}

A hígított kipufogás tömegáramának sebességével megszorzott tömeg-emissziók kiszámításához a gáznemû összetevõk koncentrációra utaló jeleit kell használni, vagy a teljes ciklusra integráltan, vagy a zsákos mintavétel alkalmazásával. A kipufogás tömegáramának sebességét mérjék egy olyan állandó térfogatú mintavevõ rendszerrel (CVS), amelynél használható egy térfogat-kiszorítás elvén mûködõ szivattyú (PDP), egy kritikus áramlású venturi torok (CFV) vagy egy hangsebesség alatti áramlású venturi torok (SSV) áramláskiegyenlítéssel vagy a nélkül. Zsákos mintavételnél és részecske mintavételnél, vegyenek arányos mintát a CVS rendszer hígított kipufogógázából. Áramláskiegyenlítés nélküli rendszernél, a CVS-be jutó mintaáram aránya ne változzon ± 2,5 %-nál többel a vizsgálat beállítási pontjától. Áramláskiegyenlítéssel rendelkezõ rendszernél, mindegyik egyedi áramlási sebesség legyen állandó saját célsebességének ± 2,5 %-án belül. A vizsgálat teljes vázlatos elrendezése a 7. ábrán látható.

7. Ábra: A teljes áramlásmérés rendszerének vázlatos rajza 8.5.1.

A hígított kipufogógáz áramlásának meghatározása

8.5.1.1.

Bevezetés Hígított kipufogógázban az emissziók számításánál szükséges ismerni a hígított gáztömeg áramlási sebességét. A ciklusban az összes hígított kipufogógáz-áramot (kg/test) számítsák ki

275


}

a ciklus mérési eredményeibõl és az áramlásmérõ készülék megfelelõ hitelesítési adataiból (V0 PDP-hez, KV CFV-hez, Cd SSV-hez) a 8.5.1.2. - 8.5.1.4. bekezdésekben leírt módszerek valamelyikével. Ha a teljes részecske áramlás (msep) meghaladja az összes CVS áramlás (med) 0,5 százalékát, a CVS áramlást helyesbítsék msep-re vagy a részecske-minta áramot vissza kell a CVS-be vezetni az áramlásmérõ készülék elõtt. 8.5.1.2.

A PDP-CVS rendszer A ciklusban, a tömegáramlás kiszámítása a következõ: ha hõcserélõ alkalmazásával a hígított emisszió hõfokát a cikluson keresztül ± 6 K-n belül tartották: med

= 1.293 x V0 x nP x pp x 273 / (101.3 x T)

(49)

ahol: nP pp T

V0 a vizsgálat feltételei között a fordulatonként szivattyúzott gáz térfogata, m•/ford. a szivattyúzás összes fordulata vizsgálatonként az abszolút nyomás a szivattyú bementénél, kPa a hígított kipufogógáz átlagos hõfoka a szivattyú bemeneténél, K

Ha áramláskiegyenlítést használnak (vagyis hõcserélõ nélkül), a pillanatnyi tömeg-emissziókat számítsák ki és integrálják a cikluson keresztül. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramlását a következõk szerint számítsák ki:

med,i =

1.293 x V0 x nP,i x pp x 273 / (101.3 x T)

(50)

ahol: nP,i a szivattyú összes idõközönkénti fordulatszáma 8.5.1.3.

CFV-CVS rendszer A cikluson keresztül a tömegáramlás kiszámítása a következõ, ha a ciklusban a hígított kipufogás hõmérsékletét hõcserélõ használattal tartják ± 11 K-n belül: 1.293 x t x Kv x pp / T 0.5

med

=

ahol: t KV pp T

a ciklusidõ, s a kritikus áramú venturi kalibrálási együtthatója, az elõírt feltételekhez, az abszolút nyomás a venturi-csõ bemeneténél, kPa az abszolút hõmérséklet a venturi-csõ bemeneténél, K

(51)

Ha áramláskiegyenlítéses rendszert használnak (vagyis hõcserélõ nélkül), a pillanatnyi tömegemissziókat számítsák ki és integrálják a cikluson keresztül. Ebben az esetben, a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét a következõk szerint számítsák ki: med,i = 1.293 x ∆ti x KV x pp / T 0.5 (52)

276


}

ahol: ∆ti az idõintervallum, s 8.5.1.4.

Az SSV-CVS rendszer A cikluson keresztül a tömegáramlás kiszámítása a következõ, ha a ciklusban a hígított kipufogás hõmérsékletét hõcserélõ használattal tartják ± 11 K-n belül: med

=

1.293 x QSSV

(53)

ezután

 1 1.4286 2 1.7143 QSSV = A0 d V C d p p  rp − rp  T

(



)⋅  1 − r 

1 4 1.4286 D rp

   

(54)

Ahol: A0

 12  3  K  1    m a 0,006111, SI egységben   min  kPa  mm 2       

dV Cd pp T

az SSV torok-átmérõje, m az SSV kiürülési együtthatója az abszolút nyomás a venturi bemenetnél, kPa a hõmérséklet a venturi bemenetnél, K

rp

az SSV torok viszonya a beömlés abszolút statikus nyomásához, 1 −

rD

az SSV torok d átmérõjének viszonya a beömlõ csõ D belsõ átmérõjéhez

∆p pa

Ha áramláskiegyenlítéses rendszert használnak (vagyis hõcserélõ nélkül) a pillanatnyi tömegemissziókat számítsák ki és integrálják a cikluson keresztül. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét a következõk szerint számítsák ki: med

=

1.293 x QSSV x ∆ti

(55)

ahol: ∆ti az idõintervallum, s A valós idõ kiszámítását vagy Cd észszerû értékével, mint a 0,98, vagy a Qssv észszerû értékével kell elindítani. Ha a számítást a Qssv értékkel indították, használják a Qssv kezdõ értékét a Reynolds számok értékeléséhez. Minden emissziós vizsgálat során, az SSV toroknál a Reynolds szám legyen a Reynolds számoknak abban a tartományában, amit a 9.5.4. bekezdés szerint kialakított hitelesítõ görbénél használtak.

277

8.5.2.

A gáznemû összetevõk meghatározása

8.5.2.1.

Bevezetés


}

A motor által kibocsátott hígított kipufogógáz vizsgálatra bocsátott gáznemû összetevõit a 3. Függelékben leírt módszerek segítségével kell megmérni. A hígítást a környezõ levegõ szûrésével, szintetikus levegõvel vagy nitrogénnel kell elvégezni. A teljes áramú rendszer áramlási kapacitása elég nagy kell legyen ahhoz, hogy teljesen kiküszöbölje a hígító és a mintavevõ rendszerben a páralecsapódást. A 8.5.2.2. és a 8.5.2.3. bekezdések ismertetik az adatok értékelésére és kiszámítására szolgáló eljárásokat. 8.5.2.2.

Adatértékelés A kibocsátásokkal kapcsolatos adatokat jegyezzék le és tárolják a 7.6.6. bekezdés szerint.

8.5.2.3.

A tömegmisszió kiszámítása

8.5.2.3.1.

Állandó tömegáramú rendszerek

Hõcserélõvel ellátott rendszereknél a szennyezõ anyagok tömegét a következõ egyenlettel kell meghatározni: mgas

=

ugas x cgas x med

(g/vizsgálat)

(56)

ahol: ugas a kipufogógáz összetevõjének vonatkozó értéke az 5. táblázatból cgas a komponens koncentrációja, korrigálva az átlagos háttér-koncentrációval, ppm med a teljes hígított kipufogógáz tömege a ciklusban, kg Ha a mérés száraz alapon történik, akkor alkalmazni kell a 8.1. szakasz szerinti száraz/nedves korrekciót. Az NOx kiszámításához a kibocsátott tömeget meg kell szorozni, amennyiben érvényes, a 8.2. szakasz szerint meghatározott kh,D, illetve kh,G páratartalom-korrekciós tényezõvel. Az u értékeket a 6. táblázat tartalmazza. Az ugas értékek kiszámításához, feltételezték, hogy a hígított kipufogógáz sûrûsége a levegõ sûrûségével azonos. Ezért, az ugas értékek azonosak az egyedülálló gázkomponensekre, de különbözõek a szénhidrogénekre.

278

Tüzelõanyag

NOx

CO

2.053

1.250

ρde


}

Gáz CH ρgas [kg/m3] a)

CO2

O2

CH4

1.9636

1.4277

0.716

0.00151

0.00110

0.00055

0.00151

0.00110

0.00055

0.00151

0.00110

0.00055

0.00151

0.00110

0.00055

0.00151

0.00110

0.00055

0.00151

0.00110

0.00055

ugasb) Dízel

1.29

0.00158

0.00096

Etanol

1.29

0.00158

0.00096

földgázc)

1.29

0.00158

0.00096

Propán

1.29

0.00158

0.00096

Bután

1.29

0.00158

0.00096

Propán-

0.000480 0.000795 0.000517d 0.000507 0.000501 0.000505

b u t 1.29 á n

0.00158

0.00096

e )

a) b) c) d) e)

a tüzelõanyagtól függõen λ = 2-nél, száraz levegõ, 273 K, 101.3 kPa u pontos 0,2 %-on belül, C = 66 - 76 %; H = 22 - 25 %; N = 0 - 12 % tömegösszetételre NMHC CH2.93 alapon (összes HC az ugas CH4 együtthatóját használja) u pontos 0,2 %-on belül, C3 = 70 - 90 %; C4 = 10 - 30 % tömegösszetételre 6. Táblázat: Hígított kipufogógáz u értékek és összetevõ-sûrûségek

Más megoldásként, az u értékek kiszámíthatók a 8.4.2.4. bekezdésben általánosan ismertetett pontos számítás segítségével, a következõképpen:

u gas =

M gas  1 1 M d × 1 −  + M e ×    D  D

Ahol: Mgas a gázösszetevõ moláris tömege, g/mol (vö. 6. Függelék) Me a kipufogógáz moláris tömege, g/mol Md a hígító levegõ moláris tömege = 28,965 g/mol

(57)

279

D 8.5.2.3.2.


}

a hígítási tényezõ (lásd 8.5.2.3.2. bekezdés)

A helyesbített háttér koncentrációk meghatározása A hígító levegõben lévõ gáznemû szennyezõk átlagos háttér koncentrációját ki kell vonni a megmért koncentrációkból, azért, hogy megkapjuk a szennyezõk koncentrációjának a nettó értékét. A háttér koncentrációk a zsákos mintavétel módszerével vagy integrálással kombinált folyamatos méréssel határozhatók meg. Alkalmazzuk a következõ egyenletet: cgas

=

cgas,e - cd x (1 - (1/D))

(58)

ahol: cgas,e a hígított kipufogógázban mért összetevõ koncentrációja, ppm cd a hígító levegõben mért összetevõ koncentrációja, ppm D a hígítási tényezõ A hígítási tényezõt számításuk ki a következõképpen: a) dízel és LPG üzemû gázmotorokra D

b)

=

cCO2, e

FS + (c HC, e + c CO, e )× 10 − 4

(59)

NG üzemû gázmotorokra D

Ahol: cCO2,e cHC,e cNMHC,e cCO,e FS

=

FS

cCO2, e + (c NMHC, e + cCO, e )× 10 − 4

(60)

a nedves CO2 koncentráció a hígított kipufogógázban, térfogatszázalék a nedves HC koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm C1 a nedves NMHC koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm C1 a nedves CO koncentráció a hígított kipufogógázban, ppm a sztöchiometrikus tényezõ

A sztöchiometrikus tényezõt a következõképpen számítsa ki: FS

=

100 ×

1 α  α 1 + + 3.76 × 1 +  2 4 

Ahol: α az üzemanyag moláris hidrogén aránya (H/C)

(61)

280


}

Alternatív megoldásként, ha az üzemanyag összetétele nem ismert, a következõ sztöchiometrikus tényezõ alkalmazható: FS (dízel) = 13,4 FS (LPG) = 11,6 FS (földgáz) = 9,5 8.5.2.3.3.

Rendszerek áramláskiegyenlítéssel Hõcserélõ nélküli rendszerek esetében, a szennyezõk tömegét (g/test) a pillanatnyi tömegemissziók kiszámításával és a pillanatnyi értékeknek a cikluson keresztül történõ integrálásával kell meghatározni. Alkalmazni kell a háttér korrekciót is közvetlenül a pillanatnyi koncentrációs értékekre. Alkalmazzuk a következõ egyenletet:

∑ [(m n

mgas

=

i =1

ahol: cgas,e cd med,i med ugas D

ed,i

] [

]

× c gas,e × u gas ) − (med × c d × (1 − 1/D ) × u gas )

(62)

a hígított kipufogógázban megmért összetevõ koncentrációja, ppm a hígított levegõben megmért összetevõ koncentrációja, ppm a hígított kipufogógáz megmért pillanatnyi tömege, kg a hígított kipufogógáz össztömege a ciklusban, kg a 6. táblázatban feltüntetett táblázatos érték a hígítási tényezõ

8.5.3.

Részecske meghatározás

8.5.3.1.

A tömeg-emiszió kiszámítása A részecske tömeget (g/vizsgálat), az alábbiak szerint, azután kell kiszámítani, miután a részecske minta szûrésére a 8.3. bekezdésnek megfelelõen a felhajtóerõ miatti korrekciójára sor került.

mp

mPM =

m sep

×

med 1,000

(63)

ahol: mp a ciklus folyamán mintául vett részecseketömeg, mg msep a részecske-gyûjtõszûrõkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege, kg med a ciklus folyamán hígított kipufogógáz tömege, kg ezután msep

=

mset - mssd

ahol: mset a részecske-szûrõkön keresztül kétszeresen hígított kipufogógáz tömege, kg

(64)

281

mssd


}

a másodlagos hígító levegõ tömege, kg

Ha a hígító levegõ részecske-háttérszintjét a 7.5.6. bekezdésnek megfelelõen meghatározzák, elvégezhetõ a részecsketömeg háttér korrekciója. Ebben az esetben, a részecsketömeg (g/vizsgálat) a következõképpen kiszámítható:

 mp  mb  1    med − × 1   ×  msep  msd  D    1,000

mPM =  ahol: msep med msd mb D

(65)

a részecske gyûjtõszûrõkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege, kg a ciklus folyamán hígított kipufogógáz tömege, kg a háttér részecske-mintavevõ által vett hígító levegõ tömege, kg a hígító levegõ összegyûjtött háttér részecskéinek a tömege, mg a 8.5.2.3.2. bekezdés szerint meghatározott hígítási tényezõ.

8.6.

Általános számítások

8.6.1.

Eltolódás-korrekció Hivatkozással a 7.8.4. bekezdésben említett eltolódás-ellenõrzésre, a korrigált koncentrációs értéket a következõképpen kell kiszámítani:

 2 ⋅ cgas − (cpre, z + cpost, z )   ccor = cref, z + (cref,s − cref, z )  (c + c  ) ( ) − c + c pre, z post, z   pre,s post,s Ahol: cref,z cref,s cpre,z cpre,s cpost,z cpost,s cgas

(66)

a nulla gáz vonatkoztatási koncentrációja (általában nulla), ppm a kalibráló gáz vonatkoztatási koncentrációja, ppm a nulla kalibráló gáz mérés elõtti elemzõ koncentrációja, ppm a kalibráló gáz mérés elõtti elemzõ koncentrációja, ppm, a nulla kalibráló gáz mérés utáni elemzõ koncentrációja, ppm, a kalibráló gáz mérés utáni elemzõ koncentrációja, ppm, a minta-gáz koncentrációja, ppm

Minden egyéb korrekció alkalmazása után, minden összetevõre, a 8.6.3. bekezdés szerint két sorozat fajlagos emissziós eredményt számítsanak ki. Az egyik sorozat kiszámítása korrigálatlan koncentrációk felhasználásával, és a másiké a 66. egyenlet szerinti korrigált eltolódásra korrigált koncentrációk felhasználásával történjék. Az alkalmazott mérési rendszertõl és számítási módszertõl függõen, a korrigálatlan emissziós eredményeket a 36., 37., 56., 57. illetve a 62. egyenletekkel kell kiszámítani. A korrigált emissziók kiszámításánál, a cgas –t a 36., 37., 56., 57. illetve a 62. egyenletekben a 66. egyenletbõl a ccor –ral kell helyettesíteni. Ha az adott egyenletben a cgas,i pillanatnyi koncentrációs értékeket alkalmazzák, a javított értéket szintén pillanatnyi ccor,i értékként

282


}

kell alkalmazni. Az 57. egyenletben a korrekciót mind a megmért, mind a háttér koncentrációra alkalmazni kell. Az összehasonlítást a korrigálatlan eredmények százalékarányaként kell elvégezni. A különbség a korrigálatlan és a korrigált fék-specifikus emissziós értékek között legyen a korrigálatlan fék-specifikus emissziós értékek ± 4 százalékán belül vagy az adott határérték ± 4 százalékán belül, attól függõen, hogy melyik a magasabb érték. Ha az eltolódás meghaladja a 4 százalékot, a mérést semmisítsék meg. Ha az eltolódás-korrekciót alkalmazzák, az emissziók közlésénél szorítkozzanak az eltolódás szerint korrigált emissziós eredményekre. 8.6.2.

Az NMHC és a CH4 kiszámítása

8.6.3.

Az NMHC és a CH4 kiszámítása függ a kalibrálás alkalmazott módszerétõl. Propánnal kell kalibrálni az NMC (3. Függelék, 11. ábra, alsó útvonal) nélküli méréshez a légionizációs detektort (FID). A FID kalibrálásához, sorozatban az NMC-vel (3. Függelék, 11. ábra, felsõ útvonal), a következõ módszerek alkalmazása engedélyezett. (a) kalibráló gáz – propán; propán megkerüli az NMC-t, (b) kalibráló gáz – metán; metán keresztülhalad az NMC-n Az (a) esetre az NMHC és a CH4 koncentrációt a következõképpen kell kiszámítani:

:

c NMHC =

cCH 4 =

c HC (w / NMC ) − c HC (w / oNMC ) × (1 − E E ) rh × ( E E − E M ) c HC (w / oNMC ) × (1 − E M ) − c HC (w / NMC ) E E − EM

(67)

(68)

A (b) esetre az NMHC és a CH4 koncentrációt a következõképpen kell kiszámítani:

c NMHC =

cCH 4 = Ahol: cHC(w/NMC) cHC(w/oNMC) rh EM EE

c HC (w / oNMC ) × (1 − E M ) − c HC (w / NMC ) × rh × (1 − E M ) E E − EM c HC ( w / NMC ) × rh × (1 − E M ) − c HC ( w / oNMC ) × (1 − E E ) rh × ( E E − E M ) a HC koncentráció, a gázminta átáramlik az NMC-n a HC koncentráció, a gázminta megkerüli az NMC-t, ppm a metán válasz-tényezõ a 9.3.7.2. bekezdés meghatározása szerint a metán hatásfoka a 9.3.8.1. bekezdésnek megfelelõen az etán hatásfoka a 9.3.8.2. bekezdésnek megfelelõen

Ha rh < 1,05, kiküszöbölhetõ a 67., 67a és a 68a egyenletekbõl.

(67a)

(68a)

283

8.6.3.


}

Fajlagos emissziók számítása Az egas vagy az ePM (g/kWh) fajlagos emissziókat mindenegyes összetevõre a következõképpen kell kiszámítani, a vizsgálati ciklus típusától függõen. A WHSC, meleg WHTC, vagy hideg WHTC esetben a következõ képletet kell alkalmazni:

e=

m Wact

(69)

Ahol: m az összetevõ tömeg-emissziója, g/mérés Wact a 7.8.6. bekezdés szerint meghatározott tényleges ciklusmunka, kWh A WHTC esetében, a végsõ mérés-eredménynek, a következõ egyenlet szerinti hideg indítással és meleg indítással végzett vizsgálat súlyozott átlagának kell megfelelnie: (70)

e=

(0.14 × mcold ) + (0.86 × mhot )

(0.14 × W

act, cold

) + (0.86 × W

act, hot

)

ahol: mcold

az összetevõ tömeg-emissziója hideg indítással végzett mérésnél, g/mérés

mhot

az összetevõ tömeg-emissziója meleg indításnál végzett mérésnél, g/mérés

Wact,cold

a tényleges ciklusmunka hideg indítással végzett mérésnél, kWh

Wact,hot

a tényleges ciklusmunka meleg indítással végzett mérésnél, kWh

Ha a 6.6.2. bekezdés értelmében idõszakos regeneráció érvényesül, a kr,u vagy kr,d regenerációs korrekciós tényezõket meg kell szorozni, illetve hozzá kell adnia az e fajlagos emissziós értékhez, ahogyan ezt a 69. és a 70. egyenletek meghatározzák." 9.

A VIZSGÁLÓBERENDEZÉS LEÍRÁSA ÉS ELLENÕRZÉSE Ez a melléklet nem tartalmazza az áramlás, nyomás és hõmérséklet mérésére szolgáló berendezéseket vagy rendszereket. Helyette csak az emissziós vizsgálat elvégzéséhez szükséges ilyen berendezés vagy rendszer linearitási követelményeit tünteti fel a 9.2. bekezdés.

9.1.

A motorfékpad jellemzõi A nyomaték és a fordulatszám mérésére szolgáló mûszerek tegyék lehetõvé, hogy a fõtengelyen mért teljesítmény pontossága teljesítse a ciklus hitelesítési kritériumait. Szükségesek lehetnek a kiegészítõ számítások. A mérõberendezések pontossága olyan legyen,

284


}

hogy a linearitási követelmények ne haladják meg a 7. táblázat 9.2. bekezdésében megadott értékeket. 9.2.

Linearitási követelmények Minden mérõmûszer és rendszer hitelesítése a Nemzeti (Nemzetközi) szabványok szerint legyen nyomon követhetõ. A mérõmûszerek és rendszerek feleljenek meg a 7. táblázatban megadott linearitási követelményeknek. A gázelemzõknél, a linearitás ellenõrzését végezzék a 9.2.1. bekezdés követelményei szerint, legalább 3 havonként vagy bármikor, ha javítottak vagy cseréltek egy olyan rendszert, amely befolyásolhatja a hitelesítést. Más mûszereknél és rendszereknél a linearitás ellenõrzését belsõ ellenõrzési eljárással, a gyártó eszközeivel vagy az ISO 9000 követelményei szerint kell elvégezni.

Mérõrendszer Motorfordulatszám Motornyomaték Üzema.áramlás Légáramlás Kipuf.gázáramlás Hígító levegõáramlás Hígított kipuf.gázáramlás Minta-áramlás Gázelemzõ Gáze-elosztó Hõmérsékletek Nyomásértékek PM egyensúly

xmin ⋅ (a1 − 1) + a0 ˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜

0.05 % max 1 % max 1 % max 1 % max 1 % max 1 % max

a1 Hajlás

Szabványos hiba SEE

0.98 - 1.02 0.98 - 1.02 0.98 - 1.02 0.98 - 1.02 0.98 - 1.02 0.98 - 1.02

˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜

˜ 1 % max

0.98 - 1.02

˜ 2 % max

ƒ 0.990

˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜

0.98 - 1.02 0.99 - 1.01 0.98 - 1.02 0.99 - 1.01 0.99 - 1.01 0.99 - 1.01

˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

1 % max 0.5 % max 0.5 % max 1 % max 1 % max 1 % max

2 % max 2 % max 2 % max 2 % max 2 % max 2 % max

Számítási együttható r2 ƒ 0.990 ƒ 0.990 ƒ 0.990 ƒ 0.990 ƒ 0.990 ƒ 0.990

2 % max 1 % max 2 % max 1 % max 1 % max 1 % max

0.990 0.998 0.990 0.998 0.998 0.998

7. Táblázat: A mûszerek és mérõrendszerek linearitási követelményei 9.2.1.

A linearitás ellenõrzése

9.2.1.1.

Bevezetés Végezzék el a 7. táblázatban felsorolt összes mérõrendszernél a linearitás ellenõrzését. Legalább 10 vonatkoztatási, vagy másként meghatározott értéket vezessenek be a mérési rendszerbe, és a megmért értékeket hasonlítsák össze a vonatkoztatási értékekkel a legkisebb

285


}

négyzetek lineáris regresszióját alkalmazva a 11. egyenlettel összhangban. A 6. táblázatban a legnagyobb határértékek a vizsgálat során várható maximális értékekre vonatkoznak. 9.2.1.2.

Általános követelmények Melegítsék be a mérõrendszert a mûszer gyártójának ajánlásai szerint. Üzemeltessék a mérõrendszereket a rájuk meghatározott hõfok-, nyomás- és áramlási értékeken.

9.2.1.3.

Eljárás A linearitás ellenõrzését mindegyik általában használt üzemi tartományban futtassák le a következõ lépésekben: (a) A mûszert állítsák be nullára a nulla jel bevezetésével. Gázelemzõknél, közvetlenül az elemzõ bemenetébe vezessék be a tisztított szintetikus levegõt (vagy nitrogént). (b) A mûszert, a szélsõ helyzet jelével állítsák szélsõ helyzetébe. Gázelemzõknél, megfelelõ kalibráló gázt tápláljanak be közvetlenül az elemzõ bemenetébe. (c) A nullázó (a) eljárást ismételjék meg. (d) Az ellenõrzést teremtsék meg legalább 10 vonatkoztatási érték betáplálásával (beleértve a nullát), amelyek az emissziós vizsgálatok során várható, a nullától a legnagyobb értékig terjedõ tartományon belül vannak. Gázelemzõknél, a 9.3.3.2. bekezdéssel összhangban, ismert gázkoncentrációs értékeket tápláljanak be közvetlenül az elemzõ bemenetébe. (e) Legalább 1 Hz regisztrálási sebességnél, a vonatkoztatási értékeket mérjék, és a megmért értékeket jegyezzék fel 30 másodpercenként. (f) Használják a számtani sorozat értékeit a 30 másodperces idõtartam legkisebb négyzetek lineáris regressziójának paraméterei kiszámításához a 7.8.7. bekezdés 11. egyenlete szerint. (g) A lineáris regresszió paraméterei feleljenek meg a 9.2. bekezdés 7. táblázata követelményeinek. (h) A nulla beállítást ellenõrizzék újra, és szükség esetén a hitelesítõ eljárást ismételjék meg.

9.3.

Gáznemû emissziók mérése és mintavételi rendszere

9.3.1.

A gázelemzõ készülék jellemzõi

9.3.1.1.

Általános rész Az elemzõ-készülékeknek olyan mérési tartománya és válaszideje legyen, ami megfelel annak, hogy a kipufogógáz-összetevõk koncentrációit pontosan mérjék az átmeneti és az állandó állapotú feltételek között. A berendezés elektromágneses kompatibilitása (EMC) olyan szinten legyen, ami minimalizálja a további tévedéseket.

286

9.3.1.2.


}

Hitelesség A hitelesség, amelyet úgy definiálnak, mint az elemzõ készüléken leolvasott értéknek az eltérését a vonatkoztatási értéktõl, ne haladja meg a leolvasás ± 2 százalékát vagy a teljes skála ± 0,3 százalékát, amelyik a nagyobb.

9.3.1.3.

Pontosság A hitelesítésre vagy a hitelesítõ gázra adott 10 ismételt válasz átlagos eltérésének 2,5szereseként meghatározott pontosság ne legyen nagyobb, mint a teljes skála-koncentráció 1 százaléka a 155 ppm (vagy ppm C) felett használt mindegyik tartományra vagy 2 százaléka a 155 ppm (vagy ppm C) alatt használt mindegyik tartományra.

9.3.1.4.

Zaj Az elemzõkészülék csúcstól-csúcsig válasza nulláig és kalibrálásig, vagy válasz hitelesítõ gázokra bármely 10 mp periódus felett ne lépje túl a teljes skála 2 százalékát az alkalmazott tartományokban.

9.3.1.5.

Nulla eltolódás A nulla válasz eltolódását a mûszer gyártója határozza meg.

9.3.1.6.

Kalibrálás eltolódás A kalibráló válasz eltolódását a mûszer gyártója határozza meg.

9.3.1.7.

Növekedési idõ A mérõrendszerbe szerelt elemzõkészülék növekedési ideje ne lépje túl a 2,5 másodpercet.

9.3.1.8.

A gáz szárítása A kipufogógázokat mérhetik szárazon vagy nedvesen. A gázszárító készülék hatása, amennyiben használják, legyen minimális a mért gázok összetételére. A kémiai szárítók használata nem elfogadható módszer arra, hogy a mintából a vizet eltávolítsák.

9.3.2.

A gázelemzõ-készülékek

9.3.2.1.

Bevezetés A 9.3.2.2.-9.2.3.7. bekezdések ismertetik az alkalmazandó mérési elveket. A 3. Függelékben található a mérõrendszerek részletes leírása. A megmérendõ gázok elemzésére az alábbi mûszereket kell használni. Nem-lineáris elemzõ készülékek esetében megengedett a linearizáló áramkörök használata.

287

9.3.2.2.


}

Szénmonoxid (CO) elemzés A szénmonoxid elemzõ-készülék legyen nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós típusú.

9.3.2.3.

Széndioxid (CO2) elemzés A széndioxid elemzõ-készülék legyen nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós típusú.

9.3.2.4.

Szénhidrogén (CH) elemzés A szénhidrogén elemzõ-készülék legyen fûtött láng-ionizációs típusú detektor (HFID), érzékelõvel, szelepekkel, csõvezetékkel, stb., úgy fûtve, hogy fenntartsa a 463 K ± 10 K (190 ± 10 °C) gáz-hõmérsékletet. Választhatóan, a földgáz üzemû és a szikragyújtású motoroknál a szénhidrogén elemzõ-készülék lehet nem-fûtött láng-ionizációs detektor (FID) típusú, az alkalmazott módszertõl függõen (lásd 3. Függelék, A.3.1.3. bekezdést).

9.3.2.5.

Metán (CH4) és nem-metán szénhidrogének (NMHC) elemzése A metántól különbözõ szénhidrogén-frakció meghatározását hajtsák végre a metántól különbözõ elválasztóval (NMC) és két FID detektorral, a 3. Függelék A.3.1.4. és A.3.1.5. bekezdései szerint. Az összetevõk koncentrációját a 8.6.2. bekezdésnek megfelelõen kell meghatározni.

9.3.2.6.

Nitrogénoxidok (NOx) elemzése A NOx mérésre két mûszert határoznak meg, és ezek közül bármelyik alkalmazható, amennyiben teljesítik a 9.3.2.6.1. illetve a 9.3.2.6.2. bekezdésekben elõírt követelményeket. Rendszer-egyenértékûség meghatározására helyettesítõ mérési eljárásként az 5.1.1. bekezdésnek megfelelõen csak a CLD alkalmazható.

9.3.2.6.1.

Kemolumineszcensz detektor (CLD) Ha a mérés száraz alapon történik, az oxidok vagy a nitrogén elemzõ-készülék típusa legyen kemolumineszcensz detektor (CLD) vagy fûtött kemolumineszcensz detektor (HCLD) NO2/NO átalakítóval. A nedves alapon végzett mérés esetében, egy 328 K (55 °C) hõmérséklet fölött tartott átalakítóval rendelkezõ HCLD-t kell használni, feltéve, hogy a víz kioltó hatásának ellenõrzésére vonatkozó követelmény (lásd 9.3.9.2.2. bekezdés) teljesül. Mind a CLD, mind a HCLD esetében, a mintavételi útvonalon, a konverterig, a fal hõmérsékletét 328 K - 473 K (55 °C - 200 °C) hõmérsékleten kell tartani száraz mérésnél, és a gázelemzõ-készülékig, nedves mérésnél.

288

9.3.2.6.2.


}

Nem-diszperzív ultraibolya detektor (NDUV) NOx koncentráció mérésére, nem-diszperzív ultraibolya detektoros (NDUV) gázelemzõ készüléket kell használni. Ha, az NDUV elemzõ készülék csak NO-t mér, eléje kell egy NO2/NO konvertert helyezni. Az NDUV hõmérsékletét úgy kell tartani, hogy elkerüljék a vízlecsapódást, kivéve, ha ellenkezõ esetben egy minta-szárítót kell az NO2/NO konverter elé beszerelni, ha van ilyen, vagy az elemzõ készülék elé.

9.3.2.7.

Levegõ - tüzelõanyag mérése A 8.3.1.6. bekezdésben megnevezett, kipufogógáz-áram meghatározására használt levegõ tüzelõanyag mérõberendezés, legyen egy érzékelõ, amely a levegõ-tüzelõanyag viszonyt széles skálán észleli, vagy egy cirkónium típusú lambda-érzékelõ legyen. Az érzékelõt közvetlenül szereljék fel a kipufogócsõre, oda, ahol a kipufogógáz hõfoka elég magas ahhoz, hogy elkerülje a vízlecsapódást. Az elektronikát magába foglaló érzékelõ pontossága legyen a következõ értékeken belül: leolvasás ± 3 %-án λ < 2 esetén leolvasás ± 5 %-án 2 ≤ λ < 5 esetén leolvasásˆ ± 10 %-án 5 ≤ λˆ esetén A fent meghatározott pontosság teljesítéséhez hitelesítsék az érzékelõt, amint azt a mûszer gyártója megállapította.

9.3.3.

Gázok A gázok eltarthatóságát figyelembe kell venni.

9.3.3.1.

Tiszta gázok A gázok megkívánt tisztaságát az alábbiakban megadott szennyezettségi határértékek határozzák meg. A kalibráláshoz az alábbi gázokra van szükség: a)

Hígítatlan kipufogógáznál

Tisztított nitrogén (Szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0.1 ppm NO) Tisztított oxigén (Tisztaság > 99,5 térfogatszázalék O2) Hidrogén-hélium keverék (FID égõfej tüzelõanyag) (40 ± 1 % hidrogén, hélium kiegyenlítéssel) (Szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 400 ppm CO2) Tisztított szintetikus levegõ (Szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0.1 ppm NO)

289


}

(Oxigén tartalom 18 és 21 térfogatszázalék között) b)

Híg kipufogógázhoz (választhatóan hígítatlan kipufogógázhoz)

Tisztított nitrogén (Szennyezettség ≤ 0.05 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 10 ppm CO2, ≤ 0.02 ppm NO) Tisztított oxigén (Tisztaság > 99,5 térfogatszázalék O2) Hidrogén-hélium keverék (FID égõfej tüzelõanyag) (40 ± 1 % hidrogén, (Szennyezettség ≤ 0.05 ppm C1, ≤ 10 ppm CO2)

hélium

kiegyenlítéssel)

Tisztított szintetikus levegõ (Szennyezettség ≤ 0.05 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 10 ppm CO2, ≤ 0.02 ppm NO) ((Oxigén tartalom 20,5 – 21,5 térfogatszázalék között) Ha nincsenek gázpalackok, gáztisztító berendezés alkalmazható, ha a szennyezettségi szintek kimutathatók. 9.3.3.2.

Kalibráló és skála-beállító gázok Legyenek hozzáférhetõk a következõ kémiai összetétellel rendelkezõ gázkeverékek, ha kell. Más gázösszetételek megengedhetõk, feltéve, hogy a gázok nem lépnek egymással reakcióba. Fel kell jegyezni a kalibráló gázoknak a gyártó által megadott szavatossági idejét. C3H8 és tisztított szintetikus levegõ (lásd 9.3.3.1. bekezdést); CO és tisztított nitrogén; NO és tisztított nitrogén; NO2 és tisztított szintetikus levegõ; CO2 és tisztított nitrogén; CH4 és tisztított szintetikus levegõ; C2H6 és tisztított szintetikus levegõ; A kalibráló és a skála-beállító gáz valódi koncentrációja a névleges érték ± 1-án belül legyen és kövesse a Nemzeti vagy a Nemzetközi szabványokat. A kalibráló gáz minden koncentrációját térfogatra vonatkoztatva adják meg (térfogat % vagy térfogat ppm).

290

9.3.3.3.


}

Gázelosztók A hitelesítéshez és a beállításhoz használt gázokat nyerhetik gázelosztók (precíziós keverõkészülék) segítségével is, tisztított N2 vagy tisztított szintetikus levegõvel hígítva. A gázelosztó pontossága olyan legyen, hogy a kevert hitelesítõ gázok koncentrációja ± 2 %-on belül legyen. Ez a pontosság azt jelenti, hogy a keveréshez használt elsõdleges gázok legalább ≤ 1 %-on belül legyenek pontosak, a Nemzeti és Nemzetközi gázszabványok szerint. Az ellenõrzést a teljes skálán, 15 és 50 %-a között hajtsák végre mindegyik hitelesítésre, maába foglalva a gázelosztót. Végezhetõ kiegészítõ ellenõrzés más hitelesítõ gázzal, ha az elsõ ellenõrzés meghiúsult. Opcionálisan, a keverõ készülék olyan mûszerrel ellenõrizhetõ, ami természeténél fogva lineáris, pl. az NO gáz használható CLD-vel. Igazítsák a mûszer beállítási értékét a mûszerhez közvetlenül kapcsolódó beállító gázzal. A gázelosztót az alkalmazott beállításokkal ellenõrizzék és hasonlítsák a névleges értéket a mûszerrel mért koncentrációhoz. Ez a különbség mindegyik pontnál legyen a névleges érték ± 1 %-án belül. A 9.2.1. bekezdés szerinti linearitás-ellenõrzésnél, a gázelosztó pontossága legyen ± 1 %-on belül.

9.3.3.4.

Az oxigén zavaró hatását ellenõrzõ gázok Az oxigén zavaró hatását ellenõrzõ gázok a propán, az oxigén és nitrogén keverékét jelentik. Ezek, 350 ppm C propánt ± 75 ppm C szénhidrogént tartalmaznak. A koncentráció értékét a hitelesítési gáz tûréséhez viszonyítva a teljes szénhidrogén plusz szennyezések színképelemzésével határozzák meg vagy dinamikus keveréssel. A megvizsgálandó szikra- és kompressziós gyújtású motorokhoz szükséges oxigén-koncentrációkat a 8. táblázat sorolja fel, a maradék tisztított nitrogénnel. Motor típusa Kompressziós gyújtás Kompressziós és szikragyújtás Kompressziós és szikragyújtás Szikra gyújtás

O2 koncentráció (%) 21 (20 - 22) 10 (9 - 11) 5 (4 - 6) 0 (0 - 1)

8. Táblázat Az oxigén zavaró hatását ellenõrzõ gázok 9.3.4.

Szivárgás vizsgálat A rendszer szivárgás-vizsgálatát végezzék el. A szondát válasszák le a kipufogórendszerrõl és zárják le a végét. Az elemzõkészülék szivattyúját kapcsolják be. Kezdeti stabilizáló idõtartam után, minden áramlásmérõ állása, ha nincs szivárgás, legyen közelítõleg nulla értéken. Ha nem, a mintavevõ vezetéket ellenõrizzék, és javítsák ki a hibát. A legnagyobb megengedhetõ szivárgás, a vákuum-oldalon, az ellenõrzés alatt álló rendszer használatban lévõ szakaszán kialakult áramlási sebesség 0,5 százaléka legyen.

291


}

Felhasználhatják az elemzõ áramlásait és az elkerülõ áramlásokat a használatban lévõ áramlási sebességek becslésére.

Vagylagosan, a rendszert legalább 20 kPa (80 abszolút kPa) vákuumra kiüríthetik. A kezdeti stabilizációs idõtartam után a ∆p (kPa/perc) nyomásnövekedést ne lépjék túl a rendszerben. ∆p = p / Vs x 0.005 x qvs

(71)

ahol: Vs a rendszer térfogata, l qvs áramlási sebesség a rendszerben, l/min Másik módszer a koncentráció lépésváltással való bevezetése a mintavevõ vezeték elején átkapcsolva nulláról a skálázó-gázra. Ha a helyesen hitelesített elemzõ-készüléknél, megfelelõ idõtartam után, a leolvasás ≤ 99 %, a bevezetett koncentrációhoz képest, ez szivárgásra utal, amit ki kell javítani. 9.3.5.

Az analitikai rendszer válaszideje A rendszer beállításai a válaszidõ-értékelésre pontosan az legyen, ami a vizsgálati futás mérései során (azaz nyomás, áramlási sebesség, a szûrés beállításai az elemzõ-készülékeken és minden más válaszidõ hatás). A válaszidõ meghatározását közvetlen gáz-átkapcsolással tegyék meg a mintavevõ szonda beömlésénél. A gáz-átkapcsolást kevesebb, mint 0,1 mp alatt végezzék el. A vizsgálathoz használt gázok legfeljebb a teljes skála (FS) 60 százalékában okozzanak koncentráció-változást. Jegyezzék fel minden egyes gázösszetevõ-koncentráció nyomvonalát. Az eltelt idõ a gáz bekapcsolása és a feljegyzett koncentráció megfelelõ változása között megfelel a válaszidõnek. A rendszer (t90) válaszideje a mérõmûszer és a mûszer kitérési idejéhez tartozó késedelmi idõbõl áll. A késedelmi idõt úgy határozzák meg, mint a (t0) változástól a végkitérés 10 százalékáig (t10) eltelt a válaszidõt. A kitérési idõt úgy határozzák meg, mint a végkitérés (t90 – t10) 10 százalékos és 90 százalékos válasza között eltelt idõt. Az elemzõ-készülék és a kipufogási gázáram jelek idõbeállításához, az átalakulási idõt úgy határozzák meg, mint a változástól (t0) a végkitérés (t50) válaszának 50 százalékáig eltelt idõt. A rendszer válaszideje ≤ 10 mp legyen, 2,5 másodperccel egyenlõ vagy kevesebb növekedési idõvel, a 9.3.1.7. bekezdés szerint, minden határértékhez kötött összetevõre (CO, NOx, CH vagy NMHC) és minden használt tartománynál. Ha NMC-t használnak NMHC-méréshez, a rendszer válaszideje meghaladhatja a 10 másodpercet.

292

9.3.6.


}

Az NOx átalakító hatékonyság-vizsgálata A nitrogéndioxidot nitrogénoxiddá átalakító berendezés hatékonyságát a 9.3.6.1 -9.3.6.8 (lásd: Ábra 8.) bekezdéseknek megfelelõen vizsgálják.

8. Ábra: NO2 átalakító hatásosságát vizsgáló készülék vázlata 9.3.6.1.

A vizsgálat beállítása A vizsgálatnak a 8. ábrán látható vázlatos beállítása és az alábbi eljárás szerint, ozonátor segítségével vizsgálják meg az átalakító berendezés hatásosságát.

9.3.6.2.

Hitelesítés Hitelesítsék a CLD-t és a HCLD-t a mûködés legáltalánosabb mérõtartományában a gyártó utasításait követve, a nulla és a skálázó gázt használva (amelynek az NO tartalma az üzemi tartomány 80 százalékát érje el, és a gázkeverék NO2 koncentrációja legyen kevesebb, mint az NO koncentráció 5 százaléka) Az NOx elemzõ NO módban legyen olyan, hogy a skálázó gáz ne haladjon át az átalakítón. A jelzett koncentrációt jegyezzék fel.

9.3.6.3.

Számítás Az átalakító százalékban kifejezett hatásosságát a következõképpen számolják ki:

a−b  E NOx = 1 +  × 100 c−d  ahol: a b c d

a 9.3.6.6. bekezdésnek megfelelõ NOx koncentráció a 9.3.6.7. bekezdésnek megfelelõ NOx koncentráció a 9.3.6.4. bekezdésnek megfelelõ NO koncentráció a 9.3.6.5. bekezdésnek megfelelõ NO koncentráció

(72)

293

9.3.6.4.


}

Oxigén hozzáadása T-szerelvényen keresztül, oxigént vagy nulla levegõt adagoljanak folyamatosan a gázáramhoz addig, amíg a kijelzett koncentráció mintegy 20 százalékkal kevesebb lesz, mint a 9.3.6.2. bekezdésben (az elemzõ NO módban van) megadott hitelesítési koncentráció. A kijelzett koncentrációt (c) jegyezzék fel. A folyamat alatt az ozonátort tartsák kikapcsolva.

9.3.6.5.

Az ozonátor bekapcsolása Hozzák mûködésbe az ozonátort, elegendõ ózont keltve, hogy az NO koncentráció a 9.3.6.2. bekezdésben megadott hitelesítési koncentrációnak kb. A 20 százalékára (minimálisan 10 százalék) süllyedjen. Jegyezzék fel a kijelzett (d) koncentrációt (az elemzõ NO módban van).

9.3.6.6.

NOx mód Kapcsolják az NO elemzõt NOx módra úgy, hogy a gázkeverék (amely a következõket tartalmazza: NO, NO2, O2 és N2) most áthalad az átalakítón. A kijelzett (a) koncentrációt jegyezzék fel (az elemzõ NOx módban van).

9.3.6.7.

Az ózonátor üzembehelyezése Most az ózonátor üzemen kívül van. A 9.3.6.6. bekezdésben leírt gázkeverékek áthaladnak az átalakítón a detektorba. Jegyezzék fel a kijelzett (b) koncentrációt (az elemzõ NOx módban van).

9.3.6.8.

NO mód NO módba kapcsolva, üzemenkívül helyezett ózonátorral, az oxigén- vagy a szintetikus levegõ-áramot kapcsolják ki. Az elemzõ készüléken leolvasott NOx értéke ne térjen el többel, mint ±5 % a 9.3.6.2. bekezdés szerint mért értéktõl (az elemzõ készülék NO módban van).

9.3.6.9.

Vizsgálati intervallum Hatásosság tekintetében az átalakítót havonta legalább egyszer meg kell vizsgálni.

9.3.6.10.

Hatásossági követelmény Az átalakító ENOx hatásossága ne legyen kevesebb, mint 95 %. Ha az elemzõ készülékkel a legáltalánosabb mérõtartományban nem érhetõ el ózonátorral egy 80%-ról 20%-ra történõ csökkenés, a 9.3.6.5. bekezdés szerint, a csökkenést nyújtó legmagasabb mérõtartományt kell használni.

294

9.3.7.

A FID beállítása

9.3.7.1.

Az érzékelõ válaszának optimalizálása


}

A FID beállítása történjen a gyártó elõírás szerint. A mérõtartomány-kalibráló gáz levegõjében lévõ propánnal optimalizálják a választ a legáltalánosabb üzemi tartományban. A gyártó ajánlásai szerint beállított tüzelõanyag és levegõáram sebességével vezessenek be az elemzõbe 350 ± 75 ppm C skálázógázt. Adott tüzelõanyag-áramlásnál határozzák meg a választ a skálázógáz válasza és a nullázógáz válasza közti különbségbõl. A tüzelõanyagáramlást növelve végezzék el a beállítást a gyártó által meghatározott érték alatt és fölött. Ennél a tüzelõanyag-áramnál jegyezzék fel a skálázó és a nullázó választ. A skálázó és a nullázó válaszok közti különbséget vigyék fel diagramra, és a tüzelõanyag-áramot illesszék a görbe „dús” oldalára. Ez a kezdeti áramlási sebesség, ami további optimalizálást igényelhet a szénhidrogén választényezõktõl és az oxigén zavaróhatásától függõen, a 9.3.7.2. és 9.3.7.3. bekezdések szerint. Ha az oxigén zavaró hatása vagy a szénhidrogén válasz-tényezõk nem felelnek meg a következõ jellemzõknek, a légáramot növelve el kell végezni a beállítást a gyártó által elõírt értékek alatt és fölött, megismételve a 9.3.7.2. és 9.3.7.3. bekezdéseket mindegyik áramlásnál. Az optimalizálás tetszõlegesen végezhetõ el az SAE 770141. számú kiadványban felvázolt eljárásoksegítségével. 9.3.7.2.

A szénhidrogén választényezõi A gázelemzõ linearitás ellenõrzését végezzék a levegõben lévõ propán és tisztított szintetikus levegõ segítségével a 9.2.1.3. bekezdés szerint. Akkor határozzák meg a választényezõket, amikor az elemzõt üzembe helyezik és jelentõsebb karbantartások után. Meghatározott szénhidrogén-fajtáknál a választényezõ (rh) a FID C1 leolvasott értékének a viszonya a hengerben levõ ppm C1-ben kifejezett gázkoncentrációhoz. A vizsgálógáz koncentrációja olyan szinten legyen, ami közelítõleg a skála 80 %-án ad választ. A koncentrációt 2 százalékos pontossággal ismerjék a térfogatban kifejezett súlymérési szabványhoz viszonyítva. Azon felül, a gázhengert 24 órán keresztül elõkondicionálják 298 K ± 5 K (25 °C ± 5 °C) hõfokon. A felhasználandó mérõgázok és a vonatkozó választényezõk tartománya a következõ: (a) metán és tisztított szintetikus levegõ 1,00 ≤ rh ≤ 1,15 (b) propilén és tisztított szintetikus levegõ 0,90 ≤ rh ≤ 1,1 (c) toluol és tisztított szintetikus levegõ 0,90 ≤ rh ≤ 1,1 Ezeket az értékeket 1 propán és tisztított szintetikus levegõ rh értékéhez viszonyítják.

295

9.3.7.3.


}

Az oxigén zavaró hatásának ellenõrzése Csak tisztítatlan kipufogógáz elemzõ-készülékek esetében, az oxigén zavaró hatásának ellenõrzését akkor kell elvégezni, amikor egy elemzõ készüléket üzembehelyeznek, és a nagyobb karbantartások után. Olyan mérõtartományt kell választani, aholy az oxigén zavaró hatását ellenõrzõ gázok a felsõ 50 százalékba esnek. A mérést az elõírt fûtõkamra-hõmérsékleten kell végezni. Az oxigén zavaró hatásának ellenõrzésére használt gázok leírása a 9.3.3.4. szakaszban található. (a) (b)

(c)

(d) (e) (f)

a gázelemzõ készüléket nullapontra kell beállítani, szikragyújtású motoroknál a gázelemzõ készülék mérõtartományát 0 % oxigént tartalmazó keverékkel kell kalibrálni. Kompressziós gyújtású motoroknál a mûszerek mérõtartományát 21 % oxigént tartalmazó keverékkel kell kalibrálni, ellenõrizni kell a nulla válaszadást. Ha a nullapont a teljes skála 0,5 %-át meghaladó mértékben változott, akkor meg kell ismételni a bekezdés (a) és (b) pontjában leírt lépéseket, be kell vezetni a készülékbe az oxigén-zavarás ellenõrzésére szolgáló 5 %-os és 10 %os gázt, újra ellenõrizni kell a nulla-válaszadást. Ha a nullapont a teljes skála ±1 %-át meghaladó mértékben változott, akkor meg kell ismételni az ellenõrzést, az EO2 oxigén-zavarást a (d) lépésben említett mindegyik keverék tekintetében ki kell számítani, a következõképpen: EO2

=

(cref,d - c) x 100 / cref,d

(73)

Ahol a gázelemzõ által mért kocentráció c

=

c ref, b × c FS, b c m, b

×

c m,d c FS, d

(74)

ahol: cref,b a vonatkoztatási CH koncentráció a (b) lépésben, ppm C cref,d a vonatkoztatási CH koncentráció a (d) lépésben, ppm C cFS,b a teljeskörû CH koncentráció a (b) lépésben, ppm C cFS,d a teljeskörû CH koncentráció a (d) lépésben, ppm C cm,b a mért CH koncentráció a (b) lépésben, ppm C cm,d a mért CH koncentráció a (d) lépésben, ppm C (g) Az (EO2) oxigén-zavarás a mérések elõtt az összes elõírt, az oxigén zavaró hatását ellenõrzõ gáznak ne haladja meg a ± 1,5 %-át. (h) Ha az (EO2) oxigén-zavarás nagyobb, mint ± 1,5 %, akkor helyesbíteni lehet úgy, hogy a levegõáramot fokozatosan a gyártó által megadott érték, az üzeamanyagáram és a mintaáram fölé, illetve alá állítják. (i) Az oxigén zavaró hatás ellenõrzését minden egyes új beállításra meg kell ismételni.

296

9.3.8.


}

A nem-metánleválasztó (NMC) hatásfoka Az NMC-t a mintavevõ gázban jelen levõ nem-metán szénhidrogének eltávolítására használják, a metán kivételével minden szénhidrogént oxidálva. Ideális esetben, az átalakulás metánná 0%, és más, az etánnal képviselt szénhidrogéneké 100 %. Az NMHC pontos méréséhez határozzák meg a két hatásfokot, és használják fel az NMHC emissziós tömegáramlás kiszámításához (lásd a 8.5.2. bekezdését).

9.3.8.1.

Hatásfok metán esetén Áramoltassák át a hitelesítõ metánt a FID berendezésen az NMC megkerülésével és a nélkül, és jegyezzék fel a két koncentrációs értéket. A következõk szerint határozzák meg a hatásfokot: EM = 1 −

c HC(w/NMC) c HC(w/o NMC)

Ahol: cHC(w/NMC) cHC(w/o NMC) 9.3.8.2.

(75)

a CH koncentráció, miközben az NMC-n CH4 áramlik át, ppm C a CH koncentráció, miközben a CH4 megkerüli az NMC-t, ppm C

Hatásfok etán esetén Áramoltassák át a hitelesítõ etánt a FID berendezésen az NMC megkerülésével és a nélkül, és jegyezzék fel a két koncentrációs értéket. A következõk szerint határozzák meg a hatásfokot: EE = 1 −

c HC(w/NMC) c HC(w/o NMC)

Ahol: cHC(w/NMC) cHC(w/o NMC)

a CH koncentráció, miközben az NMC-n C2H6 áramlik át, ppm a CH koncentráció, miközben az NMC-t megkerüli a C2H6, ppm

(76)

297

9.3.9.


}

Zavaró hatások

Az éppen elemzett fajtától eltérõ gázok a leolvasható értéket többféle módon is befolyásolhatják. Pozitív interferencia fordul elõ az NDIR mûszereknél, ahol a befolyásoló gáz ugyanolyan hatást fejt ki, mint az éppen mérés alatt álló gáz, csak kisebb mértékben. Negatív interferencia fordul elõ az NDIR mûszereknél, ha a befolyásoló gáz kiszélesíti a mért gáz abszorpciós sávját, és a CLD mûszereknél a befolyásoló gáz kioltja a reakciót. Az interferencia-ellenõrzéseket a 9.3.9.1. és 9.3.9.3. bekezdések szerint, végezzék el az elemzõ készülék elsõ használatát megelõzõen és a nagyobb üzem-szünetek után.

9.3.9.1.

A CO elemzõ-készülék interferencia-ellenõrzése

Víz és CO2 megzavarhatják a CO elemzõ készülék teljesítõképességét. Ezért, buborékoltassanak vízen keresztül a vizsgálat alatt használt legnagyobb üzemi tartomány teljes skálájának 80 – 100 százalékos koncentrációjával rendelkezõ CO2 végkitérést beállító gázt szobahõmérsékleten, és az elemzõ kijelzését jegyezzék fel. Az elemzõ válasza ne legyen több, mint a vizsgálat alatt várható átlagos CO koncentráció 2 százaléka. A széndioxiddal és a vízzel kapcsolatos interferencia-eljárások külön is elvégezhetõk. Ha a CO2 és a H2O szintek meghaladják a vizsgálat során várható legmagasabb szinteket, minden megfigyelt interferencia-értéket arányosan csökkenteni kell, megszorozva a megfigyelt interferenciát az eljárás során felhasznált aktuális értékhez viszonyított maximálisan elvárható koncentrációs értékkel. Elvégezhetõk interferencia-mûveletek H2O koncentrációkra, amelyek alacsonyabbak, mint a vizsgálat során várható maximális szintek, de a megfigyelt H2O interferenciát arányosan növelni kell, megszorozva a megfigyelt interferenciát a maximálisan várható H2O koncentráció értékének az adott eljárás során használt tényleges értékhez viszonyított arányával. A két arányosított interferencia értéknek teljesítenie kell a jelen bekezdésben meghatározott tûréshatárt. 9.3.9.2.

CLD elemzéshez NOx elemzõ-készülék csillapító hatásának ellenõrzése A CLD (és HCLD) elemzõknél a két fontos gáz a CO2 és a vízgõz. A csillapító válaszok, ezekre a gázokra arányosak a koncentrációikkal, és így hatásuk meghatározása olyan vizsgálati technikát igényel, ami meghatározza e hatást a vizsgálat alatt tapasztalt legnagyobb várható koncentrációk mellett. Ha a CLD analizátornál alkalmazzák a H2O-t és/vagy a CO2-t mérõ mûszereket beiktató fojtás-kompenzációs algoritmusokat, a csillapítást ezekkel a mûködõ mûszerekkel és kompenzációs algoritmusokkal kell alkalmazni.

298

9.3.9.2.1.


}

CO2 csillapító hatásának ellenõrzése Az NDIR elemzõn olyan CO2 kalibráló gázt kell átbocsátani – és a CO2 értékét A-ként feljegyezni – amely a maximális mérõtartomány teljes skálaértéke szerint 80-100 százalékos koncentrációval rendelkezik. Ezután NO beállító gázzal megközelítõleg 50 százalékos koncentrációra hígítsák és vezessék át az NDIR és CLD elemzõn, a CO2 és az NO értékeket B-vel és C-vel jelölve. Ezután a CO2 gázt zárják el és csak az NO gázt vezessék át a (H)CLD elemzõn, és az NO értéket D-ként regisztrálják. A csillapítás százalékos értékét a következõképpen számítsák ki:

 E CO2 = 1 − 

 (C × A)  × 100    (D × A ) − (D × B )  

(77)

Ahol: A az NDIR elemzõvel mért hígítatlan CO2 koncentráció százalékban B az NDIR elemzõvel mért a hígított CO2 koncentráció százalékban C a (H)CLD elemzõvel mért hígított NO koncentráció ppm-ben D a (H)CLD elemzõvel mért hígított NO koncentráció ppm-ben A típusjóváhagyó hatóságok beleegyezésével, a CO2 és NO kalibráló-gázértékek hígítási és mennyiségi értékeinek meghatározására más módszereket is alkalmazhatnak, mint pl. a dinamikus keverés/elegyítés. 9.3.9.2.2.

A víz csillapítóhatásának ellenõrzése Ez az ellenõrzés csak nedves gázkoncentráció mérésekre vonatkozik. A víz-csillapítás kiszámításánál figyelembe kell venni az NO kalibráló gáz vízgõzzel történõ hígítását és a keverék vízgõz-koncentrációjának az arányát a vizsgálat alatt a várhatóhoz képest. NO kalibráló gázt, amely a normál mérõtartomány teljes skálaértéke szerint 80-100 százalékos koncentrációval rendelkezik, átvezetnek a (H) CLD-n és az NO értéket D-ként regisztrálják. Azután buborékoltassák át az NO beállító gázt vízen keresztül, szobahõmérsékleten és vezessék át a (H)CLD elemzõn, C-vel jelölve az NO értéket. Határozzák meg a víz hõmérsékletét és jelöljék F-ként. Határozzák meg a keveréknek azt a telített gõznyomását, ami megfelel a buborékoló víz (F) hõfokának, és ezt jelöljék G-vel. A következõk szerint számítsák ki a keverék vízgõz koncentrációját (százalékban): H = 100 x (G / pb)

(78)

és H-ként regisztrálják. A várható hígított NO kalibráló gáz koncentrációját (vízgõzben) számítsák ki a következõképpen: De = D x ( 1- H / 100 )

(79)

299


}

és regisztrálják De-ként. Dízel kipufogógázokhoz, becsüljék meg a vizsgálat alatt várható legnagyobb kipufogási vízgõz-koncentrációt (százalékban) azzal a feltételezéssel, hogy a tüzelõanyag H/C aránya 1,8/1, a maximális CO2 koncentrációból az A kipufogógázban, a következõk szerint: Hm = 0.9 x A

(80)

és regisztrálják, mint Hm A víz százalékban kifejezett csillapító hatását a következõképpen kell kiszámítani: EH2O = 100 x ( ( De - C ) / De) x (Hm / H) Ahol: De C Hm H 9.3.9.2.3.

(81)

a várható hígított NO koncentráció, ppm a mért hígított NO koncentráció, ppm a maximális vízgõz koncentráció, százalék a tényleges vízgõz koncentráció, százalék

A maximálisan megengedhetõ csillapítás A CO2 és a víz együttes kioltó hatása ne haladja meg a teljes skálán a 2 százalékot.

9.3.9.3.

Az NOx analizátor kioltó hatásának ellenõrzése az NDUV elemzõnél

A szénhidrogének és a víz pozitívan befolyásolhatják az NDUV elemzõt a nitrogénoxidhoz hasonló reakciót keltve. Ha az NDUV elemzõnél más gázok méréseit hasznosító kompenzációs algoritmusokkal teljesítik az interferencia-ellenõrzést, egyidejûleg, ilyen mérésekkel kell vizsgálni az algoritmusokat az analizátor interferenciaellenõrzése során is. 9.3.9.3.1.

Eljárás A múszer gyártójának az utasításai szerint kell az NDUV elemzõ készüléket elindítani, mûködtetni, lenullázni, és kalibrálni. Az ellenõrzés elvégzéséhez a motoremisszióból ajánlatos mintát venni. A kipufogógáz NOx tartalmának minõsítéséhez a CLD-t kell használni. A CLD válasz referencia-értéknek tekintendõ. FID elemzõ segítségével meg kell mérni a kipufogógáz CH tartalmát is. A FID választ kell a szénhidrogén vonatkoztatási értékeként kezelni. A motor kipufogógázát bármilyen szárító elõtt – ha ilyet használnak a vizsgálat során – kell az NDUV elemzõbe bevezetni. Idõt kell biztosítani ahhoz, hogy az elemzõ válasza stabilizálódjék. A stabilizálódás ideje magába foglalhatja az átvezetõ csõ megtisztulásának az idõtartamát és az elemzõkészülék válaszadási idejét. Amíg az összes

300


}

elemzõ megméri a minta koncentrációját, 30 másodpercet kell a mintavételre számítani adatonként, és a három készülékre ki kell számítani a számtani középarányost. Az átlagos CLD értéket ki kell vonni az átlagos NDUV értékbõl. Ezt a különbséget meg kell szorozni a várható átlagos CH koncentráció és az ellenõrzés során mért CH koncentráció viszonyával, az alábbiak szerint:

c EHC/H2O = (c NOx, CLD − c NOx, NDUV )×  HC, e  cHC, m ahol: cNOx,CLD cNOx,NDUV cHC,e cHC,e 9.3.9.3.2.

   

(82)

a CLD-vel mért NOx koncentráció, ppm az NDUV-vel mért NOx koncentráció, ppm a várható maximális CH koncentráció, ppm a mért CH koncentráció, ppm

A megengedhetõ maximális kioltás A CH és a víz együttes kioltó hatása ne haladja meg a vizsgálat során várható a NOx koncentráció 2 százalékát.

9.3.9.4.

Gázminta szárító

A mintaszárító eltávolítja a vizet, amely egyébként zavarja az NOx mérést.

9.3.9.4.1.

A mintaszárító hatásfoka Száraz CLD elemzõknél bizonyítsák, hogy a legnagyobb várható Hm vízgõz koncentrációnál (lásd 9.3.9.2.2. bekezdés) a mintaszárító megtartja a CLD nedvességét ˜ 5 g víz/kg száraz levegõnél (vagy kb. 0,008 % H2O esetében), ami 100 % relatív páratartalom 3,9 °C és 101,3 kPa értékeknél. Ez a nedvesség-jellemzõ egyenlõ kb. 25 % relatív páratartalommal is 25 °C és 101,3 kPa értékeknél. Ezt bizonyíthatják hõmérséklet-méréssel a páramentesítõ kivezetésénél vagy a nedvességet mérve éppen a CLD elõtti ponton. A CLD kipufogó nedvességtartalmát is mérhetik, ha a CLD-be csak ez az egyetlen áramlás a páramentesítõbõl.

9.3.9.4.2.

A mintaszárító NO2 penetrációja Ha a nem megfelelõen kialakított mintaszárítóban cseppfolyós víz maradt, ez eltávolíthatja a mintából a nitrogéndioxidot. Ha a mintaszárítót együttesen használják egy NDUV elemzõvel, anélkül, hogy elõtte elhelyeztek volna egy NO2/NO átalakítót, ez az NOx mérés elõtt eltávolíthatja a NO2–t a mintából.

301


}

A mintaszárító tegye lehetõvé, hogy megmérjék a teljes NO2 tartalomnak legalább a 95 százaklékát a NO2-nak a maximálisan elvárható koncentrációjánál. 9.3.10.

Hígítatlan gáznemû emissziók mintavétele, adott esetben A gáznemû kibocsátások mintavevõ szondáit a kipufogórendszer kilépési pontja elõtt legalább 0,5 m-re vagy a kipufogócsõ átmérõjének háromszorosával egyenlõ távolságra, amelyik nagyobb, kell elhelyezni, de kellõen közel a motorhoz annak biztosítására, hogy a kipufogógáz hõmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 oC) legyen. Többhengeres, elágazó kipufogó-gyûjtõcsõvel rendelkezõ motoroknál a szondát a motortól elegendõ távolságra kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger által kibocsátott kipufogó anyag átlagértékét képviselje. Különálló kipufogógyûjtõrendszerekkel rendelkezõ többhengeres motoroknál, például a ‘V’-motoroknál, ajánlott a gyûjtõrendszerek összevezetése a mintavevõ szonda elõtt. Ha ez gyakorlatilag nem valósítható meg, akkor megengedett a legnagyobb CO2-kibocsátású csoportból történõ mintavétel. A fenti módszerekhez bizonyítottan hasonló módszerek is használhatók. A kibocsátások kiszámításához a teljes kipufogógáz-tömegáramot kell használni. Ha a motor kipufogógáz-utókezelõ rendszerrel van felszerelve, a kipufogógáz-mintát az utókezelõ rendszer utáni szakaszból kell venni.

9.3.11.

Mintavétel hígított gáznemû kibocsátásokból, adott esetben A motor és a teljes áramú hígítórendszer közötti kipufogócsõnek meg kell felelnie a 3. Függelék követelményeinek. A gáznemû kibocsátások mintavevõ szondáját (szondáit) a hígítóalagútban olyan ponton kell elhelyezni, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz jól összekeverednek, és a részecske-mintavevõ szonda közvetlen közelében. A mintavétel általában kétféleképpen történhet: (a)

a káros anyagokat a teljes ciklus alatt mintavevõ zsákban gyûjtik össze, és ezeket a vizsgálat befejezése után mérik; CH esetében a mintavevõ zsákot 464 ± 11 K (191 ± 11°C) hõfokra kell felmelegíteni, a mintavevõ zsák hõmérséklete haladja meg a harmatpont hõmérsékletét,

(b)

a káros anyagokat a ciklus alatt folyamatosan mérik és összesítik.

A háttér-koncentrációt a hígító alagút elõtt kell az (a) vagy a (b) pont szerint meghatározni, és ki kell vonni a károsanyag koncentráció-értékekbõl a 8.5.2.3.2. bekezdésnek megfelelõen. 9.4.

Részecskemérés és mintavevõ rendszer

9.4.1.

Általános feltételek

302


}

A részecskék tömegének meghatározásához, részecske hígító- és mintavevõ rendszer, részecske mintavevõ szûrõ, analitikai mérleg és hõfokra és nedvességre szabályozott mérõkamra szükséges. A részecske mintavevõ rendszert úgy tervezzék meg, hogy biztosítsa a részecskék kipufogógáz-árammal arányos tipikus mintáját. 9.4.2.

A hígító rendszer általános követelményei A részecskék meghatározásához, a mintát a szûrt környezõ levegõvel, szintetikus levegõvel vagy nitrogénnel (a hígító szer) kell hígítani. A hígító rendszer elrendezése a következõ: (a) a vízlecsapódást teljesen el kell távolítani a hígító és a mintavevõ rendszerekbõl, (b) a hígíott kipufogógáz hõmérsékletét 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között kell tartani 20 cm-rel a szûrõtartó(k) elõtt vagy után, (c) a hígító szer hõmérséklete legyen 293 K és 325 K (20 °C - 42 °C) között a hígító alagútba lépés közvetlen közelében, (d) a minimális hígítási aránynak, az 5:1 - 7:1 tartományon belül kell lennie és legalább 2:1 legyen a motor maximális kipufogó-gázáramán alapuló primér hígítási szakaszra, (e) részáramú hígító rendszerre, a rendszerben a tartózkodási idõ a hígító szer bevezetési pontjától a szûrõtartó(k)ig legyen 0,5 és 5 másodperc között, (f) teljes áramlású hígító rendszerre, a rendszerben a teljes tartózkodási idõ a hígító szer bevezetési pontjától a szûrõtartó(k)ig legyen 1 és 5 másodperc között, és a tartózkodási idõ a másodlagos hígító rendszerben, ha van ilyen, a másodlagos hígítószer bevezetésének pontjától a szûrõtartó(k)ig legyen legalább 0,5 másodperc. A hígító rendszerbe lépés elõtt megengedett a hígítószer víztelenítése, és ez különösen hasznos, ha a hígítószer nedvességtartalma magas.

9.4.3.

Részecske-mintavétel

9.4.3.1.

Részáramú hígító rendszer A részecske mintavevõ szondát a gáznemû szennyezõk mintavevõ szondájának közvetlen közelében kell felszerelni, de elég távol ahhoz, hogy ne zavarják egymást. Ezért a beszerelésre vonatkozó, a 9.3.10. bekezdésben található rendelkezések a részecske mintavételre is vonatkoznak. A mintavevõ vezetéknek teljesítenie kell a 3. Függelékben meghatározott követelményeket. Többhengeres, elágazó kipufogó-gyûjtõcsõvel rendelkezõ motornál, a szonda bemenetét a motor után elegendõ távolságra kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger által kibocsátott káros.anyag átlagát képviselje. Különálló kipufogó-gyûjtõrendszerekkel rendelkezõ többhengeres motoroknál, például a ‘V’-motoroknál, ajánlott a gyûjtõrendszerek összevezetése a mintavevõ szonda elõtt. Ha ez gyakorlatilag nem valósítható meg, akkor megengedett a legnagyobb részecske-kibocsátású csoportból történõ mintavétel A kibocsátások kiszámításához a teljes kipufogógáz-tömegáramot kell használni.

303

9.4.3.2.


}

Teljes áramú hígító rendszer A részecske mintavevõ szondát a gáznemû szennyezõk mintavevõ szondájának közvetlen közelében kell felszerelni, de elég távol ahhoz, hogy ne okozzon interferenciát a hígító alagútban. Ezért, a 9.3.11. bekezdés szerinti beszerelési rendelkezések a részecskemintavételre is vonatkoznak. A mintavevõ vezeték teljesítse a 3. Függelékben meghatározott követelményeket.

9.4.4.

Részecske mintavevõszûrõk A hígított kipufogógázból a mintát olyan szûrõvel vegyék, ami megfelel a 9.4.4.1. – 9.4.4.3. bekezdések követelményeinek

9.4.4.1.

A szûrõ meghatározása Minden szûrõtípus rendelkezzen legalább 99 százalék 0,3 µm DOP (di-oktilftalát) csoporthatásossággal. A szûrõ anyaga legyen: (a) (b)

9.4.4.2.

fluorkarbonnal (PTFE) fedett üvegszál, vagy fluorkarbon (PTFE) membrán.

A szûrõ mérete A szûrõ legyen köralakú 47 mm névleges átmérõvel (46,50 ± 0,6 mm tûrésértékkel) és a folyamatnak kitett szûrõ átmérõje legyen legalább 38 mm (a szûrõ mûködõ átmérõje).

9.4.4.3.

A szûrõ felületi sebessége A felületi sebesség a szûrõn keresztül legyen 0,90 és 1,00 m/s úgy, hogy azok a regisztrált áramlásértékek, amelyek meghaladják ezt a tartományt, ne érjék el az 5 %-ot. Ha a szûrõn a teljes rézecsketömeg meghaladja a 400 µg-t, a szûrõ felületi sebessége 0,50 m/sre csökkenthetõ. A felületi sebességet a minta volumetrikus áramlási sebességeként számítják ki a szûrõ elõtti nyomásértéken és a szûrõ felületi hõmérsékletén, elosztva a szûrõ igénybe vett felületével.

9.4.5.

A mérõkamra és az analitikai mérleg leírása A kamra (vagy mérõhelyiség) környezete legyen a környezeti szennyezõdésektõl mentes (tehát por, aerosol, vagy félig illékony anyag) amelyek elszennyezhetik a részecskeszûrõket. A mérõhelyiségnek, legalább 60 perccel a szûréssel végzendõ mérlegelés elõtt, meg kell felelnie az elõírt követelményeknek.

9.4.5.1.

A mérõkamra feltételei

304


}

A kamra (vagy helyiség) hõmérsékletét, amelyben a részecske-szûrõket kondicionálják és mérik, tartsák 295 K ± 1 K (22 °C ± 1 °C) hõfokon belül minden szûrõ kondicionálása és mérése alatt. A nedvességet tartsák 282,5 K ± 1 K (9,5 °C ± 1 °C) harmatponton. Ha a stabilizálás és a mérés más környezetben zajlik, a stabilizálás környezetében a hõmérsékletet 295 K ± 3 K (22 °C ± 3 °C) tûrésértéken kell tartani, de a harmatpontra vonatkozó követelmény 282,5 K ± 1 K (9,5 °C ± 1 °C) marad. Jegyezzék fel a nedvesség- és a hõmérséklet-értékeket. 9.4.5.2.

A referencia-szûrõ mérése Legalább két olyan referencia-szûrõt kell lemérni, amelyet nem használtak 12 órán belül, de lehetõleg egyidõben a mintavevõ szûrõ mérésével. Készüljenek ugyanabból az anyagból, mint a mintavevõ szûrõk. A súlyméréseket a felhajtóerõ figyelembevételével kell végezni. Ha bármelyik referencia-szûrõ súlya 10 µg-al többel változik a mintavevõ szûrések között, az összes mintavevõ szûrõt meg kell semmisíteni és az emisszió-vizsgálatokat meg kell ismételni. A referencia-szûrõket periodikusan cserélni kell, jó mûszaki döntés alapján, de minimum évente egyszer.

9.4.5.3.

Analitikai mérleg A súlymérés meghatározására használt analitikai mérleg feleljen meg a 9.2. bekezdés 7. táblázat szerinti linearitás-ellenõrzés kritériumainak. Ez legalább 2 µg pontosságot (standard eltérés) és legalább az 1 µg (1 digit = 1 µg) felbontást foglal magába.

9.4.5.4.

A pontos szûrõmérés biztosítása érdekében, a mérleget a következõképpen ajánlatos felállítani: (a) a külsõ zaj és rezgés elszigetelésére, egy rezgés-szigetelõ szerkezetre kell felszerelni, (b) legyen védve a szabad levegõáramlástól egy statikus elnyelésre kialakított, elektromosan földelt védõpajzzsal. A sztatikus elektromos hatások kiszûrése Semlegesítsék a szûrõt a súlymérés elõtt, pl. polónium semlegesítõvel vagy hasonló hatású készülékkel. PTEE membrán szûrõ használata esetén, mérni kell a sztatikus elektromosságot és ajánlatos, ha a neutrális ± 2,0 V értéken belül van. A mérleg környezetében minimalizálni kell a sztatikus elektromos töltést. A lehetséges módszerek a következõk: (a) a mérleg legyen elektromosan földelve, (b) rozsdamentes acél csipeszeket kell használni, ha a részecske mintákat manuálisan kezelik, (c) a csipeszeket egy hevederrel földeljék, illetve a kezelõ számára biztosítsanak egy olyan hevedert, amely a mérleggel közös területen található. A földelõ hevederek

305


}

megfelelõ ellenállással védjék a kezelõ személyeket az esetleges áramütéssel szemben. 9.4.5.5.

További követelmények A kipufogócsõtõl a szûrõtartóig terjedõen, a hígító- valamint a mintavevõ rendszernek minden olyan részét amely érintkezik a hígítatlan és a hígított kipufogógázzal, úgy kell megtervezni, hogy minimális legyen a részecske-lerakódás vagy változás. Minden alkatrészt, elektromosságot vezetõ anyagból kell készíteni, amelyek nem lépnek vegyi reakcióba a kipufogógáz-komponensekkel, és legyenek elektromosan földelve az elektrosztatikus hatások megakadályozása érdekében.

9.4.5.6.

Az áramlásmérõ mûszerek kalibrálása Minden áramlásmérõt, amit részecske-mintavételnél és részáramú hígító rendszernél használnak, linearitás ellenõrzésnek kell alávetni, a 9.2.1. bekezdés leírása szerint, amilyen gyakran kell, a jelen GTR pontossági követelményeinek teljesítésére. Az áramlási referencia-értékek céljából egy pontos, Nemzetközi és/vagy Nemzeti elõírásokat követõ áramlásmérõt kell használni. Az áramlás-különbség mérésének hitelesítését lásd a 9.4.6.2. bekezdésben. 9.4.6. Külön követelmények a részáramú hígító rendszerre vonatkozóan A részáramú hígítórendszert úgy kell kialakítani, hogy a motor kipufogógáz-áramából arányos hígítatlan kipufogógáz-mintát lehessen venni, így, reagálva a kipufogógáz-áram ingadozásaira. Ehhez lényeges, hogy az rd hígítási arány, illetve az rs mintavételi arány meghatározása a 9.4.6.2. bekezdésben elõírt pontossággal történjen.

9.4.6.1.

A rendszer válaszideje Részáramú hígítórendszer szabályozásához, gyors rendszerreakcióra van szükség. A rendszerre vonatkozó jelátalakítási idõt a 9.4.6.6 bekezdésben leírt eljárással kell meghatározni. Ha a kipufogó-gázáram mérésének (lásd 8.3.1.2. bekezdés) és a részáramú rendszernek az együttes átalakítási ideje rövidebb mint 0,3 másodperc, akkor online szabályozást kell használni. Ha a jelátalakítási idõ hosszabb 0,3 másodpercnél, akkor egy elõre rögzített mérési meneten alapuló prediktív szabályozást kell használni. Ebben az esetben, a kombinált felfutási idõnek • 1 másodpercnek, a kombinált késésnek pedig • 10 másodpercnek kell lennie. A teljes rendszer válaszadását úgy kell kialakítani, hogy a részecskeminta (qmp,i) tipikusan jellemzõ legyen, a kipufogógáz-tömegárammal arányosan. Az arányosság meghatározásához el kell végezni a legalább 5 Hz adatfelvételi gyakorisággal készített qmp,i–qmew,i görbe regresszió-analízisét, és teljesülniük kell a következõ kritériumoknak: (a)

a qmp,i és qmew,i közötti lineáris regresszió r2 determinációs együtthatója nem lehet kisebb mint 0,95,

306


}

(b)

a qmew,i alapján becsült qmp,i-értékek szórása nem haladhatja meg a legnagyobb qmp érték 5 %-át, (c) a regressziós egyenes qmp tengelymetszete nem haladhatja meg a legnagyobb qmp érték ±2 %-át. Prediktív szabályozásra van szükség, ha a részecske-mintavevõ rendszer t50,P együttes átalakítási ideje és a kipufogógáz-tömegáram jeleinek t50,F átalakítási ideje hosszabb 0,3 másodpercnél. Ilyen esetben, egy elõmérést kell végezni, és az elõmérésben a kipufogógáz-áramra kapott jelt használják a részecske rendszerbe belépõ mintaáram szabályozására. A részáramú hígítórendszer helyesen úgy szabályozható, ha a qmp szabályozására használt, az elõmérésben kapott qmew,pre-idõsort, a t50,P + t50,F „elõvezérlési” idõvel eltolják. A qmp,i és qmew,i közötti korreláció meghatározásához a tényleges vizsgálat során felvett adatokat kell használni úgy, hogy a qmew,i-t a qmp,i-hez képest a t50,F idõvel korrigálják (a korrekcióban t50,P-nek nincs szerepe). Vagyis a qmew és qmp közötti idõeltolódás az a különbség, amelyet a 9.4.6.6. bekezdésben az átalakítási idõre meghatároztak. 9.4.6.2.

Az áramláskülönbség-mérés specifikációi A részáramú hígítórendszereknél a qmp mintaáram pontossága külön problémát jelent, ha nem közvetlenül, hanem áramláskülönbség méréssel határozzák meg: qmp = qmdew – qmdw

(83)

Ebben az esetben, a különbség legnagyobb hibájának olyannak kell lennie, hogy a qmp pontossága ±5 %-on belül legyen, ha a hígítási arány kisebb, mint 15. Ezt az egyes mûszerek hibáinak négyzetes középértékével lehet kiszámítani. A qmp elfogadható pontosságát a következõ módszerek egyikével lehet biztosítani: (a)

(b) (c)

(d)

9.4.6.3.

A qmdew és a qmdw abszolút pontossága ± 0,2 %, ami biztosítja, hogy 15-ös hígítási aránynál a qmp pontossága ˜5 % lesz. Nagyobb hígítási arányoknál azonban nagyobb hibák fordulhatnak elõ. A qmdw-nek a qmdew-re történõ kalibrálása úgy történik, hogy a qmp pontossága legyen azonos az (a) pontéval. Részletesen, lásd a 9.4.6.2. bekezdést. A qmp pontosságának meghatározása közvetve történik a hígítási aránynak, indikátorgázzal, például széndioxiddal, meghatározott pontosságából. A qmp-re vonatkozóan az (a) pontban leírt módszerrel megegyezõ pontosság szükséges. A qmdew és a qmdw abszolút pontossága a teljes skála ±2 %-án belül van, a qmdew és a qmdw közötti különbség legnagyobb hibája 0,2 %-on belül van, és a lineáritási hiba a mérés során megfigyelt legnagyobb qmdew érték ± 0,2 %-án belül van.

Az áramláskülönbség-mérés hitelesítése Az áramlásmérõt vagy az áramlásmérõ-mûszereket a következõ eljárások egyikével kell kalibrálni, úgy, hogy a szondán átmenõ és az alagútba belépõ qmp áramnak meg kell felelnie a 9.4.6.2. bekezdésben elõírt pontossági követelményeknek:

307

(a)

(b)

(c)

(d)


}

A qmdw áramlásmérõjét sorba kell kötni a qmdew áramlásmérõjével, a két áramlásmérõ közötti különbséget kalibrálni kell legalább 5, egymástól egyenlõ távolságra lévõ áramlásértékû beállítási pontra, a mérés során használt legkisebb qmdw érték és a mérés során használt qmdew érték között. A hígítóalagutat meg lehet kerülni. Egy kalibrált áramlásmérõt sorba kell kötni a qmdew áramlásmérõjével, és a pontosságot ellenõrizni kell a mérésekhez használt értékre vonatkozóan. A kalibrált áramlásmérõt sorba kell kötni a qmdw áramlásmérõjével, és a pontosságot legalább 5, a mérésekhez használt qmdew értékre vonatkozó, 3 és 50 közötti hígítási aránynak megfelelõ beállítási ponton ellenõrizni kell. Az átvezetõ csövet (TT) le kell kapcsolni a kipufogóról, és a qmp méréséhez megfelelõ tartományú kalibrált áramlásmérõ készüléket kell rákötni az átvezetõ csõre. A qmdew értékét be kell állítani a mérésekhez használt értékre, és a qmdw értékét egymás után be kell állítani legalább öt, a 3 és az 50 közötti q hígítási aránynak megfelelõ értékre. Alternatív megoldásként egy speciális kalibrálási áramlási útvonalat lehet létrehozni, az alagút megkerülésével, de úgy, hogy a megfelelõ mérõkészülékeken a tényleges vizsgálathoz hasonló legyen az átáramló összes levegõ és a hígító levegõ. Egy indikátorgázt be kell vezetni a TT átvezetõ csõbe. Ez az indikátorgáz lehet a kipufogógáz egyik összetevõje, mint például CO2 vagy NOx. Az alagútban történõ hígítás után meg kell mérni a gázkomponens-indikátorgázt. Ezt el kell végezni öt, a 3 és az 50 közötti hígítási arányra. A mintaáram pontosságát az rd hígítási arányból kell meghatározni: qmp = qmdew /rd

(84)

A gázelemzõ készülékek pontosságát, a qmp pontosságának biztosítása érdekében figyelembe kell venni. 9.4.6.4.

A szénáram ellenõrzése Határozottan javasolt elvégezni a tényleges kipufogógázzal a szénáram ellenõrzését a mérési és szabályozási problémák kimutatására, valamint a részáramú rendszer helyes mûködésének ellenõrzésére. A szénáram ellenõrzését el kell végezni legalább olyankor, ha új motort szerelnek fel, vagy lényeges változás történik a mérõállás felállításában. A motort teljes nyomatékterheléssel és fordulatszámon kell mûködtetni, vagy más, olyan állandósult állapotban, amely legalább 5 százalékos vagy magasabb CO2 kibocsátással jár. A részáramú mintavevõ rendszert körülbelül 15 - 1 hígítási tényezõvel kell mûködtetni. Szénáram ellenõrzésnél, az 5. Függelékében megadott eljárást kell alkalmazni. A szénáram nagyságát az 5. Függelék (80)–(82) egyenleteivel kell kiszámítani. Minden szénáramnak meg kell egyeznie 3 %-on belül.

9.4.6.5.

Mérés elõtti ellenõrzés A mérés elõtt 2 órán belül kell elvégezni az elõvizsgálati ellenõrzést, a következõ módon.

308


}

Az áramlásmérõk pontosságát legalább két ponton kell ellenõrizni, ugyanolyan módszerrel, mint amit a kalibráláshoz használnak (lásd 9.4.6.2. bekezdés), beleértve a qmdw áramlásértékeket, amelyek az 5 és a 15 közötti, a vizsgálat során a qmdew-ra vonatkozó hígítási arányoknak felelnek meg. Ha a 9.4.6.2. bekezdésben leírt kalibrálási eljárás adatai alapján kimutatható, hogy az áramlásmérõ kalibrálása hosszabb idõszakon keresztül állandó, akkor a mérés elõtti ellenõrzés elhagyható. 9.4.6.6.

A jelátalakítási idõ meghatározása A jelátalakítási idõt értékelõ rendszer beállításainak pontosan ugyanolyanoknak kell lenniük, mint a mérések alatt. A jelátalakítási idõt a következõ módszerrel kell meghatározni. A szondán áthaladó áramnak megfelelõ mérési tartománnyal rendelkezõ független referenciaramlás-mérõt kell közvetlenül sorosan a szondára kötni. Ennek az áramlásmérõnek a válaszidõ méréséhez használt ugrásszerû áramlásváltozására vonatkozóan kevesebb mint 100 ms jelátalakítási idõvel kell rendelkeznie, olyan áramláskorlátozással, amely elég kicsi ahhoz, hogy ne befolyásolja a részáramú hígítórendszer dinamikus teljesítményét, és a helyes mûszaki gyakorlatnak megfelelõen. A részáramú hígítórendszer kipufogógáz-áramára (vagy levegõáramára, ha a kipufogógázáram ki van számítva) ugrásszerû változtatást kell alkalmazni, egy kis áramlásértékrõl legalább a maximális kipufogógáz-áram 90 %-ára. Az ugrásszerû változást ugyanúgy kell kiváltani, mint ami a tényleges mérésnél elindította a prediktív szabályozást. A kipufogógázáram ugrásszerû változását és az áramlásmérõ válaszát legalább 10 Hz gyakorisággal kell regisztrálni. Ezekbõl az adatokból kell meghatározni a részáramú hígítórendszerre vonatkozó jelátalakítási idõt, ami az ugrásszerû változás kezdetétõl az áramlásmérõ válaszának 50 %-áig tartó idõ. Hasonló módon kell meghatározni a részáramú hígítórendszer qmp jelének és a kipufogógáz áramlásmérõje qmew,i jelének az átalakítási idejét. Ezeket a jeleket az egyes mérések utáni regresszió-számításokhoz használják (lásd 9.4.6.1. bekezdés). A számítást legalább öt növekvõ és csökkenõ változásra kell elvégezni, és az eredményeket átlagolni kell. A referenciaáramlásmérõ belsõ átalakítási idejét (< 100 ms) ki kell vonni ebbõl az értékbõl. Ez a részáramú hígítórendszer „elõvezérlési” ideje, amelyet a 9.4.6.1. bekezdés szerint kell felhasználni.

9.5.

A CVS rendszer hitelesítése

9.5.1.

Általános rész A CVS rendszer hitelesítését egy pontos áramlásmérõ és korlátozó készülék segtségével végezzék. Mérni kell a különbözõ szûkítõ beállításoknál a rendszeren áthaladó áramot, a

309


}

rendszernek az áramlásra vonatkoztatott szabályozási paramétereit, és az áramlásra kell vonatkoztatni azokat. Különbözõ típusú áramlásmérõk használhatók, például hitelesített Venturi csõ, lamináris átfolyásmérõ, forgó kerekes áramlásmérõ. 9.5.2.

A térfogat-kiszorítás elvén mûködõ szivattyú (PDP) hitelesítése A szivattyúra vonatkozó minden lényeges paramétert a szivattyúval sorba kötött hitelesítõ Venturi paramétereivel együtt mérjék meg. A kiszámított áramlási sebességet (m3/mp a szivattyú beömlésénél, abszolút nyomáson és hõmérsékleten) olyan korrelációs függvény szerint vigyék fel, amely a szivattyú-paraméterek meghatározott együttes értékeibõl adódik. Határozzák meg a szivattyú áramlására vonatkozó lineáris egyenletet és a korrelációs függvényt. Ha a CVS többfokozatú meghajtással rendelkezik, akkor a hitelesítést minden használatos fokozatra végezzék el. A hõmérséklet a hitelesítés alatt maradjon állandó. A kalibráló Venturi-csõ és az állandó térfogatú mintavevõ rendszer szivattyúja közötti összes csatlakozásnál és vezetéknél a szivárgások legyenek a legkisebb áramlási érték (az az érték, ahol a legnagyobb a fojtás és a lekisebb a térfogat-kiszorításos szivattyú fordulatszáma) 0,3 %-a alatt.

9.5.2.1.

Az adatok elemzése Számítsák ki mindegyik szûkítõ beállításnál (minimálisan 6 beállítás) a levegõ áramlásisebességét (qvCVS) az áramlásmérõ adataiból szabványos m3/mp mértékegységben, felhasználva a gyártó által elõírt módszert. Ezután alakítsák át a légáramlási sebességet a szivattyú áramlásává (V0) m3/fordulatszám mértékegységben, abszolút hõmérsékletre a szivattyú beömlésénél, és nyomásra, a következõk szerint:

V0 =

qvCVS T 101.3 × × n 273 pp

(85)

Ahol: qvCVS a levegõáram sebessége szabványos feltételek között (101,3 kPa, 273 K), m3/s T a hõmérséklet a szivattyú beömlésénél, K pp az abszolút nyomás a szivattyú beömlésénél, kPa n a szivattyú sebessége, ford/mp

V0 =

q vCVS T 101, 3 × × n 273 p p

Tekintettel a szivattyúnál fellépõ nyomásváltozások és a szivattyú-veszteség mértékének kölcsönhatására, a korrelációs függvényt (X0) a szivattyú fordulatszáma, a belépéstõl, a

310


}

kilépésig mért nyomáskülönbség és a kilépésnél mért abszolút nyomás között, a következõk szerint számítsák ki:

X0 =

∆p p 1 × n pp

(86)

Ahol: ∆pp a szivattyú beömlése és kiömlése közötti nyomáskülönbség, kPa pp az abszolút kiömlés-nyomás a szivattyú kiömlésénél, kPa Alkalmazzák a legkisebb négyzetek illesztési módszerét a lineáris hitelesítõ egyenlet elõállítására a következõk szerint:

V0 = D0 − m × X 0

(87)

A D0 és az m a regressziós egyenes állandója illetve meredeksége. Több sebességes CVS rendszer esetében, a szivattyú különbözõ áramlási tartományaihoz létrehozott hitelesítési görbék legyenek megközelítõleg párhuzamosak, és az ordináták értékei (D0) úgy növekedjenek amint a szivattyú áramlási tartománya csökken. Az egyenletbõl kiszámított értékek a V0 mért érték ±0,5 százalékán belül legyenek. Az m értékei változhatnak egyik szivattyúról a másikra. A részecskebeáramlás az idõ folyamán a szivattyú csúszásának növekedését okozhatja, ami alacsonyabb értékben nyilvánul meg. Így, végezzék el a hitelesítést a szivattyú beindításkor, nagyobb karbantartások után, vagy ha a teljes rendszer ellenõrzésekor a csúszási érték változást mutat. 9.5.3.

A kritikus áramlású Venturi csõ (CFV) hitelesítése A CFV hitelesítése a Venturi csõ kritikus áramlástani egyenletén alapul. A gázáramlás a csõ beömlési nyomásának és hõmérsékletének a függvénye. A kritikus áramlás tartományának meghatározásához meg kell szerkeszteni a Kv-t a Venturicsõ belépõ nyomásának függvényében. Kritikus (lefojtott) áramlás esetén, a Kv értéke viszonylag állandó. Ahogy a nyomás csökken (a vákuum nõ), a Venturi-csõ fojtása megszûnik és a Kv értéke csökken, ami azt jelzi, hogy a kritikus áramlású Venturi-csõ a megengedett tartományon kívül mûködik.

9.5.3.1.

Az adatok elemzése Számítsák ki mindegyik szûkítõ beállításnál (minimálisan 8 beállítás) a levegõ áramlásisebességét (qvCVS) az áramlásmérõ adataiból szabványos m3/mp mértékegységben, felhasználva a gyártó által elõírt módszert. Ezután minden beállításra számítsák ki a hitelesítési együtthatót a hitelesítési adatokból, a következõképpen:

311

Kv = Ahol: qvCVS T pp


}

qvCVS × T pp

(88)

a levegõ áramlási-sebessége standard feltételek mellett (101.3 kPa, 273 K), m3/s a Venturi csõ bemeneti hõmérséklete, K az abszolút nyomás értéke a Venturi bemeneténél, kPa

Ki kell számítani a KV átlagértékét és a szórást. A standard szórás nem haladhatja meg a KV átlagértékének ± 0,3 %-át. 9.5.4.

A hangsebességnél kisebb Venturi csõ (SSV) hitelesítése Az SSV hitelesítése a hangsebességnél kisebb Venturi csõ áramlástani egyenletén alapul. A gázáramlás a beömlési nyomás és hõmérséklet, az SSV beömlõnyílása és a torok között a nyomásesés függvénye, a 43. egyenlet szerint (lásd a 8.5.1.4. bekezdést).

9.5.4.1.

Az adatok elemzése Számítsák ki mindegyik fojtás-beállításnál (minimálisan 16 beállítás) a levegõ áramlásisebességét (QSSV) az áramlásmérõ adataiból szabványos m3/mp mértékegységben, felhasználva a gyártó által elõírt módszert. Ezt az ürítési együtthatót számítsák ki az egyes beállításra vonatkozó hitelesítési adatokból, a következõképpen:

Cd =

Q SSV 1  1 2 1.4286 1.7143 dV × p p ×  × rp − rp × 4  1 − rD × r p 1.4286  T 

(

)

   

(89)

Ahol: QSSV a levegõ áramlási-sebessége standard feltételek mellett (101.3 kPa, 273 K), m3/s T a Venturi csõ bemeneti hõmérséklete, K dV az SSV torok átmérõje, m rp az SSV torok és a beömlõ nyílás abszolút statikus nyomásának a viszonya =

1− rD

∆p pp

az SSV torokátmérõ, dV és a beömlõ csõ D belsõ átmérõjének a viszonya

A hangsebességnél kisebb áramlás tartományának meghatározásához, vegyék fel a Cd értéket, mint a Reynolds szám függvényét az SSV toroknál. Számítsák ki a Re-t az SSV toroknál a következõ egyenlet alapján:

312

Re = A1 ×

QSSV dV × µ


}

(90)

ezután

µ=

b × T 1.5 S+T

(91)

Ahol: A1

= 25.55152 az  1   min  mm  3  m   s  m 

SI egységekben QSSV dV • b S

a levegõ áramlási-sebessége standard feltételek mellett (101.3 kPa, 273 K), m3/s az SSV torok átmérõje, m a gáz abszolút vagy dinamikus viszkozitása, kg/ms az 1,458 x 106 (empirikus állandó), kg/ms K0.5 a 110,4 (empirikus állandó), K

Miután az Re egyenletben a QSSV beviteli érték, a számításokat a QSSV értékre vagy a hitelesített venturi Cd értékére becsléssel kell kezdeni, és addig kell ismételni, amíg a QSSV konvergál. A konvergencia módszere legen 0,1 százalékpontig pontos, vagy még ennél is pontosabb. Minimálisan 16 pontnál, a hangsebességnél kisebb áramlási régióban, a hitelesítési görbéhez illesztett egyenletbõl kiszámított Cd értékek legyenek mindegyik hitelesítési pontnál, a mért Cd ±0,5 százalékán belül. 9.5.5.

A teljes rendszer ellenõrzése Az állandó térfogatú mintavevõ-rendszer és az analitikai rendszer teljes pontosságát úgy kell meghatározni, hogy ismert tömegû szennyezõ gázt vezetnek be a szokásos módon mûködtetett rendszerbe. A szennyezõ anyagot elemzik és a tömeget a 8.5.2.4. bekezdésnek megfelelõen számítják ki, kivéve a propánt, ahol a szénhidrogénekre használt 0,000480 helyett 0,000472 értékû u tényezõt használnak. A következõ két módszer valamelyikét kell alkalmazni.

9.5.5.1.

Mérés kritikus áramlású mérõperemmel Tápláljanak ismert mennyiségû tiszta gázt (szénmonoxid vagy propán) a CVS rendszerbe a hitelesített kritikus mérõperemen keresztül. Ha a beömlési nyomás elég nagy, az áramlási sebesség, amit a kritikus áramlású mérõperemmel állítanak be, független a kiömlõnyílás nyomásától (kritikus áramlás). Mûködtessék a CVS rendszert, mint a szokásos kipufogási emissziós vizsgálat esetében, mintegy 5 – 10 percig. Elemezzék a gázmintát a szokásos berendezéssel (mintavevõ zsák vagy integráló módszer), és számítsák ki a gáz tömegét.

313


}

Az így meghatározott tömeg az ismert befecskendezett gáz tömegének ±3 százalékán belül legyen. 9.5.5.2.

Mérés gravimetriás eljárással

Határozzák meg a szénmonoxiddal vagy propánnal megtöltött kis henger tömegét ±0,01 g pontossággal. Üzemeltessék kb. 5 – 10 percig a CVS rendszert a szokásos kipufogási emissziós vizsgálathoz hasonlóan, mialatt a szénmonoxidot vagy propánt a rendszerbe fecskendezik. Határozzák meg az eltávozó tiszta gáz mennyiségét súlykülönbség méréssel. Elemezzenek egy gázmintát a szokásos berendezéssel (mintavevõ zsák vagy integráló módszer), és számítsák ki a gáz tömegét. Az így meghatározott tömeg az ismert befecskendezett gáz tömegének ±3 százalékán belül legyen.

314


}

4B Melléklet – 1. Függelék A WHTC MOTORFÉKPADI TERVE Idõ

Norm. Norm. Sebesség Nyomaték

Idõ


Idõ

s 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

százalék százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 1.5 8.9 15.8 30.9 27.4 1.3 32.6 0.7 34.8 1.2 36.2 7.4 37.1 6.2 37.9 10.2 39.6 12.3 42.3 12.5 45.3 12.6 48.6 6.0 40.8 0.0 33.0 16.3 42.5 27.4 49.3 26.7 54.0 18.0 57.1 12.9 58.9 8.6 59.3 6.0 59.0 4.9 57.9 m 55.7 m 52.1 m 46.4 m 38.6 m 29.0 m 20.8 m 16.9 m 16.9 42.5 18.8 38.4 20.7 32.9 21.0 0.0 19.1 0.0 13.7 0.0 2.2 0.0 0.0 0.0

s 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 13.1 26.3 35.0 41.7 42.2 42.8 51.0 60.0 49.4 38.9 43.4 49.4 40.5 31.5 36.6 40.8 44.7 48.3 51.9 54.7 55.3 55.1 54.8 54.7 54.8 55.6 57.0 58.1 43.3 28.5 30.4 32.1 32.7 32.4 31.6 31.1 31.1 31.4 31.6

s százalék 93 32.8 94 33.7 95 34.4 96 34.3 97 34.4 98 35.0 99 35.6 100 36.1 101 36.3 102 36.2 103 36.2 104 36.8 105 37.2 106 37.0 107 36.3 108 35.4 109 35.2 110 35.4 111 35.5 112 35.2 113 34.9 114 34.7 115 34.4 116 34.5 117 35.2 118 35.8 119 35.6 120 35.3 121 35.3 122 34.7 123 45.5 124 56.3 125 46.2 126 50.1 127 54.0 128 40.5 129 27.0 130 13.5 131 0.0 132 0.0 133 0.0 134 0.0 135 0.0

százalék 0.0 0.0 0.0 13.1 30.1 25.5 32.2 14.3 0.0 11.6 20.9 9.6 0.0 16.6 30.8 14.2 0.0 43.5 78.2 67.6 59.1 52.0 63.8 27.9 18.3 16.3 11.1 11.5 17.5 18.0 14.1 7.0 0.0 25.0 47.8 39.2 39.3 17.3 11.4 10.2 19.5 22.5 22.9

Norm. Norm. Sebesség Nyomaték százalék 32.7 32.5 29.5 26.5 24.7 24.9 25.2 24.8 24.0 23.6 23.5 22.7 20.9 19.2 18.4 17.6 14.9 9.9 4.3 6.6 10.0 25.1 29.3 20.7 16.6 16.2 20.3 22.5 23.4 11.9 0.0 m m 0.0 m m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

315


}

Idõ


Idõ


Idõ

s 44 45 46

százalék százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

s 90 91 92

százalék 31.6 31.9 32.4

százalék 24.3 26.9 30.6

s százalék 136 0.0 137 0.0 138 0.0

189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

5.9 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 4.4 11.1 15.0 15.9 15.3 14.2 13.2 11.6 8.4 5.4 4.3 5.8 9.7 13.6 15.6 16.5 18.0 21.1 25.2 28.1 28.8 27.5 23.1 16.9 12.2 9.9 9.1 8.8 8.5 8.2 9.6 14.7 24.5 39.4 39.0 38.5 42.4 38.2 41.4

0.0 0.0 0.0 4.9 7.3 28.7 26.4 9.4 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 5.6 24.4 20.7 21.1 21.5 21.9 22.3 46.9 33.6 16.6 7.0 5.0 3.0 1.9 2.6 3.2 4.0 3.8 12.2 29.4 20.1 16.3 8.7 3.3 2.9 5.9 8.0 6.0 3.8

239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282


0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 9.4 22.2 33.0 43.7 39.8 36.0 47.6 61.2 72.3 76.0 74.3 68.5 61.0 56.0 54.0 53.0 50.8 46.8 41.7 35.9 29.2 20.7 10.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 31.6 13.6 16.9 53.5 22.1 0.0 45.7 75.9 70.4 70.4 m m m m m m m m m m m m m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

316

Idõ



}

Idõ


Idõ

s százalék százalék 183 44.6 5.4 184 38.8 8.2 185 37.5 8.9 186 35.4 7.3 187 28.4 7.0 188 14.8 7.0

s 233 234 235 236 237 238

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

s százalék 283 0.0 284 0.0 285 0.0 286 0.0 287 0.0 288 0.0

289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329

339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 9.2 22.4 36.5 47.7 38.8 30.0 37.0 45.5 54.5 45.9 37.2 44.5 51.7 58.1 45.9 33.6 36.9 40.2 43.4 45.7 46.5 46.1 43.9 39.3

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.5 4.9 61.3 40.4 50.1 21.0 0.0 37.0 63.6 90.8 40.9 0.0 47.5 84.4 32.4 15.2 0.0 35.8 67.0 84.7 84.3 84.3 m m m m

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 4.5 17.2 30.1 41.0 50.0 51.4

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 41.0 38.9 36.8 34.7 32.6 0.1

389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429


25.2 28.6 35.5 43.8 51.2 40.7 30.3 34.2 37.6 40.8 44.8 50.6 57.6 64.6 51.6 38.7 42.4 46.5 50.6 53.8 55.5 55.8 55.4 54.4 53.1 51.8 50.3 48.4 45.9 43.1 40.1 37.4 35.1 32.8 45.3 57.8 50.6 41.6 47.9 54.2 48.1

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 14.7 28.4 65.0 75.3 34.2 0.0 45.4 83.1 85.3 87.5 89.7 91.9 94.1 44.6 0.0 37.4 70.3 89.1 93.9 33.0 20.3 5.2 m m m m m m m m m m m m 0.0 m m m 0.0 m m

317

Idõ



}

Idõ


Idõ

s százalék százalék 330 47.8 m 331 40.2 m 332 32.0 m 333 24.4 m 334 16.8 m 335 8.1 m 336 0.0 m 337 0.0 0.0 338 0.0 0.0

s 380 381 382 383 384 385 386 387 388

százalék 47.0 54.6 62.0 52.0 43.0 33.9 28.4 25.5 24.6

százalék m m m m m m m m 11.0

s százalék 430 47.0 431 49.0 432 52.0 433 53.3 434 52.6 435 49.8 436 51.0 437 56.9 438 67.2

439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476

489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526

45.5 40.4 49.7 59.0 48.9 40.0 33.5 30.0 29.1 29.3 30.4 32.2 33.9 35.3 36.4 38.0 40.3 43.0 45.5 47.3 48.8 50.1 51.4 52.5 53.7 55.1 56.8 42.4 27.9 29.0 30.4 32.6 35.4 38.4 41.0 42.9 44.2 44.9

m m 0.0 m m m m m 12.0 40.4 29.3 15.4 15.8 14.9 15.1 15.3 50.9 39.7 20.6 20.6 22.1 22.1 42.4 31.9 21.6 11.6 5.7 0.0 8.2 15.9 25.1 60.5 72.7 88.2 65.1 25.6 15.8 2.9

78.6 65.5 52.4 56.4 59.7 45.1 30.6 30.9 30.5 44.6 58.8 55.1 50.6 45.3 39.3 49.1 58.8 50.7 42.4 44.1 45.7 32.5 20.7 10.0 0.0 0.0 0.9 7.0 12.8 17.0 20.9 26.7 35.5 46.9 44.5 42.1 55.6 68.8

21.5 0.0 31.3 60.1 29.2 0.0 4.2 8.4 4.3 0.0 m m m m m 0.0 m m m 0.0 m m m m 0.0 1.5 41.1 46.3 48.5 50.7 52.9 55.0 57.2 23.8 0.0 45.7 77.4 100.0

539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576


56.7 46.9 37.5 30.3 27.3 30.8 41.2 36.0 30.8 33.9 34.6 37.0 42.7 50.4 40.1 29.9 32.5 34.6 36.7 39.4 42.8 46.8 50.7 53.4 54.2 54.2 53.4 51.4 48.7 45.6 42.4 40.4 39.8 40.7 43.8 48.1 52.0 54.7

százalék 31.3 38.3 40.1 14.5 0.8 m 18.6 38.9 45.0 m m m m 32.3 60.3 62.3 0.0 32.3 60.3 38.4 16.6 62.3 28.1 0.0 8.0 15.0 63.1 58.0 52.9 47.8 42.7 27.5 20.7 13.1 0.4 0.0 m m m m m 5.8 39.7 37.1 39.1 22.0 13.2

318

Idõ



}

Idõ


Idõ

s százalék százalék 477 81.7 47.9 478 71.2 0.0 479 60.7 38.3 480 68.8 72.7 481 75.0 m 482 61.3 m 483 53.5 m 484 45.9 58.0 485 48.1 80.0 486 49.4 97.9 487 49.7 m 488 48.7 m

s 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538

százalék 45.1 44.8 43.9 42.4 40.2 37.1 47.0 57.0 45.1 32.6 46.8 61.5

százalék m m m m m m 0.0 m m m 0.0 m

s százalék 577 56.4 578 57.5 579 42.6 580 27.7 581 28.5 582 29.2 583 29.5 584 29.7 585 30.4 586 31.9 587 34.3 588 37.2

589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623

639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673

39.8 36.0 29.7 21.5 14.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 1.4 10.1 21.5 32.2 42.3 57.1 72.1 66.9 60.4 69.1 77.1 63.1 49.1 53.4 57.5 61.5 65.5

m m m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 3.4 22.0 45.3 10.0 0.0 46.0 74.1 34.2 0.0 41.8 79.0 38.3 0.0 47.9 91.3 85.7 89.2 85.9

40.1 42.3 43.5 43.8 43.5 42.8 41.7 40.4 39.3 38.9 39.0 39.7 41.4 43.7 46.2 48.8 51.0 52.1 52.0 50.9 49.4 47.8 46.6 47.3 49.2 51.1 51.7 50.8 47.3 41.8 36.4 30.9 25.5 33.8 42.1

27.5 25.4 32.0 6.0 m m m m m 12.9 18.4 39.2 60.0 54.5 64.2 73.3 82.3 0.0 m m m m m 35.3 74.1 95.2 m m m m m m 37.1 38.4 m

689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723


46.6 32.3 32.7 32.6 31.3 28.1 43.0 58.0 58.9 49.4 41.5 48.4 55.3 41.8 31.6 24.6 15.2 7.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

százalék 13.2 6.6 0.0 10.9 21.3 23.9 15.2 8.8 20.8 22.9 61.4 76.6 0.0 34.6 68.6 67.0 m m 0.0 m m m m 0.0 m m m m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

319

Idõ



}

Idõ


Idõ

s százalék százalék 624 34.1 m 625 33.0 37.1 626 36.4 38.4 627 43.3 17.1 628 35.7 0.0 629 28.1 11.6 630 36.5 19.2 631 45.2 8.3 632 36.5 0.0 633 27.9 32.6 634 31.5 59.6 635 34.4 65.2 636 37.0 59.6 637 39.0 49.0 638 40.2 m

s 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688

százalék 69.5 73.1 76.2 79.1 81.8 84.1 69.6 55.0 55.8 56.7 57.6 58.4 59.3 60.1 61.0

százalék 89.5 75.5 73.6 75.6 78.2 39.0 0.0 25.2 49.9 46.4 76.3 92.7 99.9 95.0 46.7

s százalék 724 0.0 725 0.0 726 0.0 727 0.0 728 0.0 729 0.0 730 0.0 731 0.0 732 0.0 733 0.0 734 0.0 735 0.0 736 0.0 737 0.0 738 0.0

739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770

789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820

17.2 14.0 18.4 27.6 39.8 34.3 28.7 41.5 53.7 42.4 31.2 32.3 34.5 37.6 41.2 45.8 52.3 42.5 32.6 35.0 36.0 37.1 39.6 43.4 47.2 49.6 50.2 50.2 50.6 52.3 54.8 57.0

m 37.6 25.0 17.7 6.8 0.0 26.5 40.9 17.5 0.0 27.3 53.2 60.6 68.0 75.4 82.8 38.2 0.0 30.5 57.9 77.3 96.8 80.8 78.3 73.4 66.9 62.0 57.7 62.1 62.9 37.5 18.3

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870


38.1 37.2 37.5 39.1 41.3 42.3 42.0 40.8 38.6 35.5 32.1 29.6 28.8 29.2 30.9 34.3 38.3 42.5 46.6 50.7 54.8 58.7 45.2 31.8 33.8 35.5 36.6 37.2 37.2 37.0 36.6 36.0

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 m 42.7 70.8 48.6 0.1 m m m m m m m 39.9 52.9 76.1 76.5 75.5 74.8 74.2 76.2 75.1 36.3 0.0 37.2 71.2 46.4 33.6 20.0 m m m m

320

Idõ



}

Idõ


Idõ

s százalék százalék 771 0.0 22.0 772 4.5 25.8 773 15.5 42.8 774 30.5 46.8 775 45.5 29.3 776 49.2 13.6 777 39.5 0.0 778 29.7 15.1 779 34.8 26.9 780 40.0 13.6 781 42.2 m 782 42.1 m 783 40.8 m 784 37.7 37.6 785 47.0 35.0 786 48.8 33.4 787 41.7 m 788 27.7 m

s 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838

százalék 42.3 27.6 28.4 29.1 29.6 29.7 29.8 29.5 28.9 43.0 57.1 57.7 56.0 53.8 51.2 48.1 44.5 40.9

százalék 0.0 29.1 57.0 51.8 35.3 33.3 17.7 m m 0.0 m m m m m m m m

s százalék 871 35.4 872 34.7 873 34.1 874 33.6 875 33.3 876 33.1 877 32.7 878 31.4 879 45.0 880 58.5 881 53.7 882 47.5 883 40.6 884 34.1 885 45.3 886 56.4 887 51.0 888 44.5

889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917

939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967

32.7 33.4 34.6 35.8 38.6 42.3 44.1 45.3 46.5 46.7 45.9 45.6 45.9 46.5 46.7 46.8 47.2 47.6 48.2 48.6 48.8 47.6 46.3 45.2 43.5 41.4 40.3 39.4 38.0

56.5 62.8 68.2 68.6 65.0 61.9 65.3 63.2 30.6 11.1 16.1 21.8 24.2 24.7 24.7 28.2 31.2 29.6 31.2 33.5 m m m m m m m m m

36.4 26.6 20.0 13.3 6.7 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 2.5 12.4 19.4 29.3 37.1 40.6 35.8 30.9 35.4 36.5 40.8 49.8 41.2 32.7 39.4 48.8

m m m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 5.8 27.9 29.0 30.1 31.2 10.4 4.9 0.0 7.6 13.8 11.1 48.5 3.7 0.0 29.7 52.1 22.7

989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 101 101 101 101 101 101 101 101


32.6 30.9 29.9 29.2 44.1 59.1 56.8 53.5 47.8 41.9 35.9 44.3 52.6 43.4 50.6 57.8 51.6 44.8 48.6 52.4 45.4 37.2 26.3 17.9 16.2 17.8 25.2 39.7 38.6

százalék m m m m m m m m 0.0 m m m m m 0.0 m m m m m m m 0.0 m m m m m m 0.0 m m 0.0 m m m 0.0 m m m m m 1.9 7.5 18.0 6.5 0.0

321

Idõ


s százalék százalék 918 41.6 0.0 919 34.5 46.6 920 39.7 84.4 921 44.7 83.2 922 49.5 78.9 923 52.3 83.8 924 53.4 77.7 925 52.1 69.6 926 47.9 63.6 927 46.4 55.2 928 46.5 53.6 929 46.4 62.3 930 46.1 58.2 931 46.2 61.8 932 47.3 62.3 933 49.3 57.1 934 52.6 58.1 935 56.3 56.0 936 59.9 27.2 937 45.8 0.0 938 31.8 28.8 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064

40.1 42.2 45.2 48.3 50.1 52.3 55.3 57.0 57.7 42.9 28.2 29.2 31.1 33.4 35.0 35.3 35.2 34.9 34.5 34.1 33.5 31.8 30.1 29.6 30.0 31.0

34.5 40.4 44.0 35.9 29.6 38.5 57.7 50.7 25.2 0.0 15.7 30.5 52.6 60.7 61.4 18.2 14.9 11.7 12.9 15.5 m m m 10.3 26.5 18.8


}

Idõ


Idõ

s 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988

százalék 36.3 35.3 35.4 36.6 38.6 39.9 40.3 40.8 41.9 43.2 43.5 42.9 41.5 40.9 40.5 39.5 38.3 36.9 35.4 34.5 33.9

százalék m 5.8 30.2 55.6 48.5 41.8 38.2 35.0 32.4 26.4 m m m m m m m m m m m

s százalék 101 37.4 101 43.4 102 46.9 102 52.5 102 56.2 102 44.0 102 31.8 102 38.7 102 47.7 102 54.5 102 41.3 102 28.1 103 31.6 103 34.5 103 36.4 103 36.7 103 35.5 103 33.8 103 33.7 103 35.3 103 38.0

1,089 1,090 1,091 1,092 1,093 1,094 1,095 1,096 1,097 1,098 1,099 1,100 1,101 1,102 1,103 1,104 1,105 1,106 1,107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114

46.3 47.8 47.2 45.6 44.6 44.1 42.9 40.9 39.2 37.0 35.1 35.6 38.7 41.3 42.6 43.9 46.9 52.4 56.3 57.4 57.2 57.0 56.8 56.3 55.6 56.2

24.0 20.6 3.8 4.4 4.1 m m m m m 2.0 43.3 47.6 40.4 45.7 43.3 41.2 40.1 39.3 25.5 25.4 25.4 25.3 25.3 25.2 25.2

113 114 114 114 114 114 114 114 114 114 114 115 115 115 115 115 115 115 115 115 115 116 116 116 116 116


51.7 59.2 47.2 35.1 23.1 13.1 5.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

százalék 5.4 9.7 15.7 13.1 6.3 0.0 20.9 36.3 47.5 22.0 0.0 26.8 49.2 39.5 24.0 m m m 19.8 35.1 33.9 0.0 m m 0.0 m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

322

Idõ


Idõ


s százalék százalék 1065 31.5 26.5 1066 31.7 m 1067 31.5 m 1068 30.6 m 1069 30.0 m 1070 30.0 m 1071 29.4 m 1072 44.3 0.0 1073 59.2 m 1074 58.3 m 1075 57.1 m 1076 55.4 m 1077 53.5 m 1078 51.5 m 1079 49.7 m 1080 47.9 m 1081 46.4 m 1082 45.5 m 1083 45.2 m 1084 44.3 m 1085 43.6 m 1086 43.1 m 1087 42.5 25.6 1088 43.3 25.7

s százalék 1115 58.0 1116 43.4 1117 28.8 1118 30.9 1119 32.3 1120 32.5 1121 32.4 1122 32.1 1123 31.0 1124 30.1 1125 30.4 1126 31.2 1127 31.5 1128 31.5 1129 31.7 1130 32.0 1131 32.1 1132 31.4 1133 30.3 1134 29.8 1135 44.3 1136 58.9 1137 52.1 1138 44.1

1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211

1239 1240 1241 1242 1243 1244 1245 1246 1247 1248 1249 1250 1251 1252 1253 1254 1255 1256 1257 1258 1259 1260 1261

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 12.6 27.3 40.4 46.1 44.6 42.7 42.9 36.1 29.3 43.8 54.9 44.9 34.9 42.7 52.0

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 20.4 41.2 20.4 7.6 m m 14.7 7.3 0.0 15.0 22.6 9.9 0.0 47.4 82.7 81.2

58.5 59.5 61.0 62.6 64.1 65.4 66.7 68.1 55.2 42.3 43.0 43.5 43.8 43.9 43.9 43.8 43.6 43.3 42.8 42.3 41.4 40.2 38.7

százalék 12.4 0.0 26.2 49.9 40.5 12.4 12.2 6.4 12.4 18.5 35.6 30.1 30.8 26.9 33.9 29.9 m m m m 0.0 m m m 85.4 85.6 86.6 86.8 87.6 87.5 87.8 43.5 0.0 37.2 73.6 65.1 53.1 54.6 41.2 34.8 30.3 21.9 19.9 m m m m


}

Idõ


s százalék 116 0.0 116 0.0 116 0.0 116 0.0 116 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 117 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 118 0.0 128 129 129 129 129 129 129 129 129 129 129 130 130 130 130 130 130 130 130 130 130 131 131

61.9 65.6 69.9 74.1 78.3 82.6 87.0 91.2 95.3 81.0 66.6 67.9 68.4 69.0 70.0 71.6 73.3 74.8 76.3 63.3 50.4 50.6 50.6

százalék 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 76.1 73.7 79.3 81.3 83.2 86.0 89.5 90.8 45.9 0.0 38.2 75.5 80.5 85.5 85.2 85.9 86.2 86.5 42.9 0.0 21.2 42.3 53.7

323

Idõ


Idõ


s százalék százalék 1212 61.8 82.7 1213 71.3 39.1 1214 58.1 0.0 1215 44.9 42.5 1216 46.3 83.3 1217 46.8 74.1 1218 48.1 75.7 1219 50.5 75.8 1220 53.6 76.7 1221 56.9 77.1 1222 60.2 78.7 1223 63.7 78.0 1224 67.2 79.6 1225 70.7 80.9 1226 74.1 81.1 1227 77.5 83.6 1228 80.8 85.6 1229 84.1 81.6 1230 87.4 88.3 1231 90.5 91.9 1232 93.5 94.1 1233 96.8 96.6 1234 100.0 m 1235 96.0 m 1236 81.9 m 1237 68.1 m 1238 58.1 84.7

s százalék 1262 37.1 1263 35.6 1264 34.2 1265 32.9 1266 31.8 1267 30.7 1268 29.6 1269 40.4 1270 51.2 1271 49.6 1272 48.0 1273 46.4 1274 45.0 1275 43.6 1276 42.3 1277 41.0 1278 39.6 1279 38.3 1280 37.1 1281 35.9 1282 34.6 1283 33.0 1284 31.1 1285 29.2 1286 43.3 1287 57.4 1288 59.9

1339 1340 1341 1342 1343 1344 1345 1346 1347 1348 1349 1350 1351 1352 1353 1354 1355 1356 1357 1358

1389 1390 1391 1392 1393 1394 1395 1396 1397 1398 1399 1400 1401 1402 1403 1404 1405 1406 1407 1408

30.1 28.8 28.0 28.6 28.8 28.8 29.6 30.3 31.0 31.8 32.6 33.5 34.6 35.6 36.4 37.0 37.3 37.6 37.8 37.8

m m 29.5 100.0 97.3 73.4 56.9 91.7 90.5 81.7 79.5 86.9 100.0 78.7 50.5 57.0 69.1 49.5 44.4 43.4

50.4 53.0 59.5 66.2 66.4 67.6 68.4 68.2 69.0 69.7 54.7 39.8 36.3 36.7 36.6 36.8 36.8 36.4 36.3 36.7

százalék m m m m m m m 0.0 m m m m m m m m m m m m m m m m 0.0 32.8 65.4 50.2 26.1 0.0 38.4 76.7 100.0 76.6 47.2 81.4 40.6 0.0 19.9 40.0 59.4 77.5 94.3 100.0 100.0 79.7 49.5


}

Idõ


s százalék 131 50.4 131 50.5 131 51.0 131 51.9 131 52.6 131 52.8 131 47.7 131 42.6 132 42.1 132 41.8 132 41.4 132 41.0 132 40.3 132 39.3 132 38.3 132 37.6 132 37.3 132 37.3 133 37.4 133 37.4 133 37.1 133 36.7 133 36.2 133 35.6 133 34.6 133 33.2 133 31.6 143 144 144 144 144 144 144 144 144 144 144 145 145 145 145 145 145 145 145 145

36.3 37.7 39.2 40.9 42.4 43.8 45.4 47.0 47.8 48.8 50.5 51.0 52.0 52.6 53.0 53.2 53.2 52.6 52.1 51.8

százalék 90.1 97.1 100.0 100.0 100.0 32.4 0.0 27.4 53.5 44.5 41.1 21.0 0.0 1.0 15.2 57.8 73.2 59.8 52.2 16.9 34.3 51.9 25.3 m m m m 98.8 100.0 100.0 100.0 99.5 98.7 97.3 96.6 96.2 96.3 95.1 95.9 94.3 94.6 65.5 0.0 m m m m

324

Idõ


Idõ


s százalék százalék 1359 37.8 34.8 1360 37.6 24.0 1361 37.2 m 1362 36.3 m 1363 35.1 m 1364 33.7 m 1365 32.4 m 1366 31.1 m 1367 29.9 m 1368 28.7 m 1369 29.0 58.6 1370 29.7 88.5 1371 31.0 86.3 1372 31.8 43.4 1373 31.7 m 1374 29.9 m 1375 40.2 0.0 1376 50.4 m 1377 47.9 m 1378 45.0 m 1379 43.0 m 1380 40.6 m 1381 55.5 0.0 1382 70.4 41.7 1383 73.4 83.2 1384 74.0 83.7 1385 74.9 41.7 1386 60.0 0.0 1387 45.1 41.6 1388 47.7 84.2

s százalék 1409 36.6 1410 37.3 1411 38.1 1412 39.0 1413 40.2 1414 41.5 1415 42.9 1416 44.4 1417 45.4 1418 45.3 1419 45.1 1420 46.5 1421 47.7 1422 48.1 1423 48.6 1424 48.9 1425 49.9 1426 50.4 1427 51.1 1428 51.9 1429 52.7 1430 41.6 1431 30.4 1432 30.5 1433 30.3 1434 30.4 1435 31.5 1436 32.7 1437 33.7 1438 35.2

1489 1490 1491 1492 1493 1494 1495 1496 1497 1498 1499 1500 1501 1502 1503 1504 1505

1539 1540 1541 1542 1543 1544 1545 1546 1547 1548 1549 1550 1551 1552 1553 1554 1555

55.9 55.8 55.4 55.7 56.0 55.8 56.1 55.7 55.9 56.0 56.0 55.1 55.6 55.4 55.7 55.9 55.4

21.8 20.9 18.4 25.1 27.7 22.4 20.0 17.4 20.9 22.9 21.1 19.2 24.2 25.6 24.7 24.0 23.5

57.0 56.7 56.7 56.8 56.8 57.0 57.0 56.8 57.0 56.9 56.7 57.0 56.7 56.7 56.8 56.5 56.6

százalék 39.3 62.8 73.4 72.9 72.0 71.2 77.3 76.6 43.1 53.9 64.8 74.2 75.2 75.5 75.8 76.3 75.5 75.2 74.6 75.0 37.2 0.0 36.6 73.2 81.6 89.3 90.4 88.5 97.2 99.7 59.5 57.0 69.8 58.5 47.2 38.5 32.8 30.2 27.0 26.2 26.2 26.6 27.8 29.7 32.1 34.9 34.9


}

Idõ


s százalék 145 51.3 146 50.7 146 50.7 146 49.8 146 49.4 146 49.3 146 49.1 146 49.1 146 49.1 146 48.9 146 48.8 147 49.1 147 49.4 147 49.8 147 50.4 147 51.4 147 52.3 147 53.3 147 54.2 147 54.9 147 55.7 148 56.1 148 56.3 148 56.2 148 56.0 148 56.2 148 56.5 148 56.3 148 55.7 148 56.0 158 159 159 159 159 159 159 159 159 159 159 160 160 160 160 160 160

56.8 56.5 56.7 56.5 56.9 56.5 56.5 56.7 56.6 56.9 56.6 56.7 56.7 56.7 56.7 56.5 56.8

százalék m m m m m m m m 8.3 16.8 21.3 22.1 26.3 39.2 83.4 90.6 93.8 94.0 94.1 94.3 94.6 94.9 86.2 64.1 46.1 33.4 23.6 18.6 16.2 15.9 42.9 42.8 43.2 42.8 42.2 43.1 42.9 42.7 41.5 41.8 41.9 42.6 42.6 41.5 42.2 42.2 41.9

325

Idõ


Idõ


s százalék százalék 1506 55.7 30.9 1507 55.4 42.5 1508 55.3 25.8 1509 55.4 1.3 1510 55.0 m 1511 54.4 m 1512 54.2 m 1513 53.5 m 1514 52.4 m 1515 51.8 m 1516 50.7 m 1517 49.9 m 1518 49.1 m 1519 47.7 m 1520 47.3 m 1521 46.9 m 1522 46.9 m 1523 47.2 m 1524 47.8 m 1525 48.2 0.0 1526 48.8 23.0 1527 49.1 67.9 1528 49.4 73.7 1529 49.8 75.0 1530 50.4 75.8 1531 51.4 73.9 1532 52.3 72.2 1533 53.3 71.2 1534 54.6 71.2 1535 55.4 68.7 1536 56.7 67.0 1537 57.2 64.6 1538 57.3 61.9

s százalék 1556 56.3 1557 56.6 1558 56.2 1559 56.6 1560 56.2 1561 56.6 1562 56.4 1563 56.5 1564 56.5 1565 56.5 1566 56.5 1567 56.7 1568 56.7 1569 56.6 1570 56.8 1571 56.5 1572 56.9 1573 56.7 1574 56.5 1575 56.4 1576 56.5 1577 56.5 1578 56.4 1579 56.5 1580 56.4 1581 56.1 1582 56.4 1583 56.4 1584 56.5 1585 56.5 1586 56.6 1587 56.6 1588 56.5

1639 1640 1641 1642 1643 1644 1645 1646 1647 1648 1649 1650 1651 1652

1689 1690 1691 1692 1693 1694 1695 1696 1697 1698 1699 1700 1701 1702

56.3 56.5 56.3 56.4 56.4 56.2 56.2 56.2 56.4 56.0 56.4 56.2 55.9 56.1

51.9 54.1 54.9 55.0 56.2 58.6 59.1 62.5 62.8 64.7 65.6 67.7 68.9 68.9

57.6 57.5 57.5 57.3 57.6 57.3 57.2 57.2 57.3 57.3 56.9 57.1 57.0 56.9

százalék 35.8 36.6 37.6 38.2 37.9 37.5 36.7 34.8 35.8 36.2 36.7 37.8 37.8 36.6 36.1 36.8 35.9 35.0 36.0 36.5 38.0 39.9 42.1 47.0 48.0 49.1 48.9 48.2 48.3 47.9 46.8 46.2 44.4 8.9 8.0 5.8 5.8 5.5 4.5 3.2 3.1 4.9 4.2 5.5 5.1 5.2 5.5


}

Idõ


s százalék 160 56.5 160 56.7 160 56.4 160 56.7 161 56.7 161 56.7 161 56.8 161 56.7 161 56.6 161 56.8 161 56.6 161 56.9 161 56.7 161 56.7 162 56.5 162 56.4 162 56.8 162 56.6 162 56.8 162 56.5 162 56.5 162 56.9 162 56.4 162 56.7 163 56.7 163 56.8 163 56.7 163 56.6 163 56.8 163 56.5 163 56.6 163 56.4 163 56.6 173 174 174 174 174 174 174 174 174 174 174 175 175 175

56.1 56.1 56.2 56.3 56.3 56.2 56.2 56.4 55.8 55.5 55.0 54.1 54.0 53.3

százalék 42.0 42.1 41.9 42.9 41.8 41.9 42.0 41.5 41.9 41.6 41.6 42.0 40.7 39.3 41.4 44.9 45.2 43.6 42.2 42.3 44.4 45.1 45.0 46.3 45.5 45.0 44.9 45.2 46.0 46.6 48.3 48.6 50.3 46.8 45.8 46.0 45.9 45.9 44.6 46.0 46.2 m m m m m m

326

Idõ


s százalék százalék 1653 55.8 69.5 1654 56.0 69.8 1655 56.2 69.3 1656 56.2 69.8 1657 56.4 69.2 1658 56.3 68.7 1659 56.2 69.4 1660 56.2 69.5 1661 56.2 70.0 1662 56.4 69.7 1663 56.2 70.2 1664 56.4 70.5 1665 56.1 70.5 1666 56.5 69.7 1667 56.2 69.3 1668 56.5 70.9 1669 56.4 70.8 1670 56.3 71.1 1671 56.4 71.0 1672 56.7 68.6 1673 56.8 68.6 1674 56.6 68.0 1675 56.8 65.1 1676 56.9 60.9 1677 57.1 57.4 1678 57.1 54.3 1679 57.0 48.6 1680 57.4 44.1 1681 57.4 40.2 1682 57.6 36.9 1683 57.5 34.2 1684 57.4 31.1 1685 57.5 25.9 1686 57.5 20.7 1687 57.6 16.4 1688 57.6 12.4 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799

14.0 8.1 2.2 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

m m m 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

Idõ


s százalék 1703 56.6 1704 57.1 1705 56.7 1706 56.8 1707 57.0 1708 56.7 1709 57.0 1710 56.9 1711 56.7 1712 56.9 1713 56.8 1714 56.6 1715 56.6 1716 56.5 1717 56.6 1718 56.5 1719 56.6 1720 56.3 1721 56.6 1722 56.1 1723 56.3 1724 56.4 1725 56.0 1726 56.1 1727 55.9 1728 55.9 1729 56.0 1730 55.9 1731 55.5 1732 55.9 1733 55.8 1734 55.6 1735 55.8 1736 55.9 1737 55.9 1738 55.8

százalék 5.4 6.1 5.7 5.8 6.1 5.9 6.6 6.4 6.7 6.9 5.6 5.1 6.5 10.0 12.4 14.5 16.3 18.1 20.7 22.6 25.8 27.7 29.7 32.6 34.9 36.4 39.2 41.4 44.2 46.4 48.3 49.1 49.3 47.7 47.4 46.9


}

Idõ


s százalék 175 52.6 175 51.8 175 50.7 175 49.9 175 49.1 175 47.7 175 46.8 176 45.7 176 44.8 176 43.9 176 42.9 176 41.5 176 39.5 176 36.7 176 33.8 176 31.0 176 40.0 177 49.1 177 46.2 177 43.1 177 39.9 177 36.6 177 33.6 177 30.5 177 42.8 177 55.2 177 49.9 178 44.0 178 37.6 178 47.2 178 56.8 178 47.5 178 42.9 178 31.6 178 25.8 178 19.9

százalék m m m m m m m m m m m m m m m m 0.0 m m m m m m m 0.0 m m m m 0.0 m m m m m m

327

Idõ


s százalék százalék 1800 0.0 0.0

m = motoring (visszahajtás)

Idõ s

Norm. Norm. Sebesség Nyomaték százalék

százalék


}

Idõ s

Norm. Norm. Sebesség Nyomaték százalék

százalék

328


}

4B Melléklet – 2. Függelék A DÍZEL REFERENCIA-ÜZEMANYAG Határértékek 1/ Minimum Maximum Paraméter

Cetánszám Sûrûség 15 °C-nál Desztilláció: - 50 térf. százalék - 95 térf. százalék - végsõ forráspont

Vizsgálati m ód sz er

Egység

3

kg/m

52 833

C° C° C°

245 345

C° C°

55

mm2/s százalék

54 837

ISO 5165 ISO 3675 ISO 3405

350 370

-5

ISO 2719 EN 116

2.3

3.3

ISO 3104

2.0

6.0

EN 12916

százalék

0.2

ISO 10370

Hamutartalom

százalék

0.01

EN-ISO 6245

Víztartalom

százalék

0.02

EN-ISO 12937

mg/kg

10

EN-ISO 14596

µm

1 400

EN-ISO 2160 CEC F-06-A96

mg

0.02

Lobbanáspont Hideg szûrõ eltömõdéspontja Kinetikus viszkozitás 40 °Con Policiklikus aromás szénhidrogének

Conradson szénmaradék (10 % DR)

Kéntartalom Réz-korrózió 50 °C-on Kenhetõség (HFRR 60 °Con) Semlegesítési szám

329

Oxidációs

stabilitás @ 110°C 2/3/

FAME 4/

h

20

százalék

4.5


}

EN 14112 5.5

EN 14078

1/

A jellemzõkben említett értékek "valóságos értékek". Határértékeik létesítésében az ISO 4259 "Petroleum products - Determination and application of precision data in relation to methods of test" szabványt alkalmazták, és rögzítve a minimális értéket, nulla felett 2R minimális különbséget vettek számításba. Rögzítve a maximális és minimális értéket a minimális különbség 4R (reprodukálhatóság). Ezt a mértéket, ami statisztikai okokból szükséges, azonban a tüzelõanyag gyártója nulla értékként célozhatja meg, ott, ahol a megállapított maximális érték 2R és átlagos, a maximális és minimális határértékek idézett esetében. Ha tisztázni kell a kérdést, hogy vajon a tüzelõanyag megfelel-e a specifikációs követelményeknek, az ISO 4259 szabványt kell alkalmazni. 2/ Még ha az oxidációs stabilitást ellenõrzik is, az eltarthatóság valószínûleg korlátozott. A tárolási és élettartammal kapcsolatos kérdésekben ki kell kérni a szállító véleményét. 3/ Az oxidációs stabilitás szemléltethetõ az EN-ISO 12205 vagy az EN 14112 szabványok segítségével. Ezt az elõírást az oxidáló stabilitás teljesítõképességi és vizsgálati határértékekre vonatkozó CEN/TC19 alapján kell felülvizsgálni. 4/ FAME minõség az EN 14214 (ASTM D 6751) szerint 5/ Az adott vizsgálati módszer legfrissebb változata az érvényes. 4B. Melléklet – 3. Függelék MÉRÕBERENDEZÉS A.3.1.

Ez a Függelék tartalmazza az alapvetõ követelményeket és a gáznemû és részecskeemissziók mérésére szolgáló mintavevõ- és elemzõ rendszerek általános leírásait. Mivel különbözõ kialakítások képesek azonos eredményeket felmutatni, az adott Függelék ábrái szerinti pontos egyezés nem elõírás. Olyan alkotórészek, mint a mûszerek, szelepek, szolenoidok, szivattyúk, áramlásmérõk és kapcsolók, használhatók kiegészítõ információk biztosításához és a komponens-rendszerek funkcióinak koordinálásához. Más elemek, amelyek nem szükségesek egyes rendszereknél a pontosság megtartásához, elhagyhatók, ha kizárásuk a jó mérnöki megítélésen alapul.

A.3.1.1. Az elemzõ rendszer

330

A.3.1.2.


}

Az elemzõ rendszer leírása A hígítatlan kipufogógázban (9. ábra) vagy a hígított kipufogógázban (10. ábra) lévõ gáznemû emissziók meghatározására szolgáló elemzõ rendszer leírása a következõk használata alapján történik: (a) HFID vagy FID elemzõ szénhidrogének méréséhez; (b) NDIR elemzõk szénmonoxid és széndioxid méréséhez; (c) HCLD vagy CLD elemzõ nitrogénoxidok méréséhez. Minden elemnél egy mintavevõ szondával vegyék a mintát, és belül válasszák szét a különbözõ elemzõkhöz. Választhatóan egymás közvetlen szomszédságában két mintavevõ szondát helyezhetnek el. Figyelni kell arra, hogy akaratlanul ne történjen meg a kipufogógázösszetevõk kicsapódása (beleértve a vizet és a kénsavat) sehol az elemzõ rendszerben.

a = nyílás

b = nullázó, kalibráló gáz c = kipufogócsõ

d = választható

9. Ábra Hígítatlan kipufogógáz-elemzõ rendszer vázlata CO, CO2, NOx, CH gázokhoz

331

a = nyílás


b = nullázó, kalibráló gáz c = hígító alagút

}

d = választható

10. Ábra Hígított kipufogógáz-elemzõ rendszer vázlata CO, CO2, NOx, CH gázokhoz A.3.1.3.

A 9. és a 10. ábrák elemei EP

Kipufogócsõ

SP

Hígítatlan kipufogógáz mintavevõ szondája (csak a 9. ábra)

Egyenes, lezárt végû, több pólusú rozsdamentes szonda javasolt. A belsõ átmérõ ne legyen nagyobb, mint a mintavevõ vezeték belsõ átmérõje. A szonda falvastagsága ne legyen több mint 1 mm. Legalább 3 furat legyen ugyanarra a minta-áramlásra méretezett 3 különbözõ radiális síkban. A szonda nyúljon keresztül a kipufogó-vezeték átmérõjének legalább 80 százalékán. Használhatnak egy vagy két mintavevõ szondát. SP2

Hígított kipufogógáz CH mintavevõ szondája (csak a 10. ábra)

A szonda: (a) legyen a hevített HSL1 mintavevõ vezeték elsõ 254 mm és 762 mm szakaszaként meghatározva, (b) belsõ átmérõje legyen legalább 5 mm, (c) legyen a DT hígító alagútba beszerelve (15. Ábra) azon a ponton, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz jól összekeverednek (vagyis közelítõleg 10 alagút-átmérõre az után a pont után, ahol a kipufogógáz belép az alagútba),

332

(d) (e)

(f)


}

legyen elég távol (sugárirányban) a többi szondától és az alagút falától, úgy, hogy mentes legyen minden sodrás vagy örvénylés hatásától, úgy hevítsék, hogy növekedjék a gázáram hõfoka 463 K ± 10 K-re (190 °C ± 10 °C) a szonda kimeneténél, vagy 385 K ± 10 K-re (112 °C ± 10 °C) szikragyújtású motoroknál, ne hevítsék FID mérés esetén (hideg).

SP3 Hígíto tt kipufogó gáz CO, CO2, NOx mintavevõ szondához (csak a 10. ábra) A szonda: (a) legyen az SP2-vel azonos síkban, (b) legyen elég távol (sugárirányban) a többi szondától és az alagút falától, úgy, hogy mentes legyen minden sodrás vagy örvénylés hatásától, (c) teljes hosszában szigeteljék és fûtsék legalább 328 K-re (55 °C), hogy megakadályozzák a vízlecsapódást. HF1

Fûtött elõszûrõ (választható)

A hõmérséklet ugyanaz legyen, mint a HSL1 esetében. HF2

Fûtött szûrõ

Az elemzés elõtt a szûrõ távolítson el minden szilárd részecskét a gázmintából. A hõmérséklet legyen ugyanaz, mint a HSL1-nél. A szûrõt szükség szerint cseréljék. HSL1 Fûtött mintavevõ vezeték A mintavevõ vezeték a gázmintát egyetlen szondától juttatja el az elosztó pont(ok)ig és a CH elemzõkészülékig. A mintavevõ vezeték: (a) (b) (c)

(d) (e)

belsõ átmérõje minimum 4 mm és maximum 13,5 mm legyen; rozsdamentes acélból vagy PTFE-bõl készüljön; tartson 463 K ± 10 K (190 °C ± 10 °C) falhõmérsékletet minden külön szabályozott fûtéssel ellátott szakaszon, ha a kipufogógáz hõfoka a mintavevõ szondánál egyenlõ vagy kisebb, mint 463 K (190 °C); tartsa a fal hõmérsékletét 453 K (180 °C) felett, ha a kipufogógáz hõfoka a mintavevõ szondánál 463 K (190 °C) felett van; tartsa a gáz hõfokát 463 K ± 10 K-en (190 °C ± 10 °C) közvetlenül a fûtött HF2 szûrõ és a HFID elõtt.

333


}

HSL2 Fûtött NOx mintavevõ vezeték A mintavevõ vezeték: (a) (b)

tartsa a fal hõmérsékletét 328 K - 473 K-n (55 °C - 200 °C), száraz mérés esetén a konverterig és nedves mérésnél az elemzõ készülékig, anyaga legyen rozsdamentes acél vagy PTFE.

HP

Fûtött mintavevõ szivattyú

A szivattyút a HSL hõmérsékletére kell felfûteni. SL

Mintavevõ vezeték CO és CO2 esetében

A vezeték anyag legyen PTFE vagy rozsdamentes acél. Lehet fûtött vagy nem fûtött. HC

HFID elemzõkészülék

Fûtött láng-ionizációs detektor (HFID) vagy láng-ionizációs detektor (FID) szénhidrogének meghatározásához. A HFID hõmérsékletét tartsák 453 K – 473 K (180 °C – 200 °C) hõfokon. CO, CO2

NDIR elemzõ

NDIR elemzõkészülékek szénmonoxid és széndioxid meghatározására (részecskemérésnél választható a hígítási arány meghatározásához). NOx

CLD vagy NDUV elemzõ

CLD, HCLD vagy NDUV elemzõ a nitrogénoxidok meghatározásához. Ha HCLD-t használnak, tartsák 328 K és 473 K közötti (55 °C - 200 °C) hõfokon. B

Mintaszárító (NO mérésnél választható)

Víz hûtésére és a kipufogógázból történõ kondenzálásra. Választható, ha az elemzõ mentes a vízgõz zavaró hatásától, amint azt a 9.3.9.2.2. bekezdés meghatározza. Ha a vizet kondenzálással eltávolítják, a mintagáz hõfokát vagy harmatpontját figyeljék vagy a vízcsapdában vagy az áramlás irányában. A mintagáz hõfoka vagy a harmatpont ne haladja meg a 280 K (7 °C) hõfokot. A mintából a víz eltávolításához nem használhatók vegyi hatású szárítók. BK

Háttér-zsák (választható; csak a 10. ábra)

Háttér koncentrációk mérésére. BG

Mintavevõ zsák (választható; csak a 10. ábra)

A minta-koncentrációk mérésére.

334

A.3.1.4.


}

A nem-metán leválasztás módszere (NMC) A leválasztó minden szénhidrogént oxidál, kivéve a CH4 – CO2-t és H2O-t, úgy, hogy a mintát átvezetve az NMC-n a HFID csak a CH4-t érzékeli. A szokásos CH mintavevõ láncon túlmenõen (lásd a 9. és 10. ábrák), helyezzenek el leválasztóval ellátott második CH mintavevõ láncot amint azt a 11. ábra mutatja. Ez lehetõvé teszi az összes CH, CH4 és NMHC mérését. A leválasztót a vizsgálat elõtt 600 K-n (327 °C) vagy magasabb hõfokon jellemezzék tekintettel a CH4 és a C2H6-re gyakorolt katalitikus hatásokra a kipufogógáz-áram feltételeit képviselõ H2O értékeinél. Ismerni kell a mintául szolgáló kipufogógáz-áram harmatpontját és az O2 szintjét. Határozzák meg a FID CH4-re és C2H6-re vonatkozó válaszát a 9.3.8. bekezdés szerint.

11. Ábra Metánelemzés NMC-vel, vázlatos folyamatábra A.3.1.5.

A 11. ábra alkotóelemei NMC

Nem metán leválasztó

A metán kivételével minden szénhidrogén oxidálására CH Fûtött láng-ionizációs detektor (HFID) vagy láng-ionizációs detektor (FID) a CH és CH4 koncentrációk méréséhez. Tartsák a HFID hõfokát 453 K – 473 K (180 °C – 200 °C) hõmérsékleten. V1

Választó-szelep

335


}

Nulla vagy beállító gáz kiválasztására R

Nyomásszabályozó

Szabályozza a nyomást a mintavevõ vezetékben, és a HFID-hez a gázáramot A.3.2.

A hígítás és részecske-mintavétel rendszere

A.3.2.1.

A részáramú rendszer leírása A hígító rendszer leírására, a kipufogógáz-áram egy részének hígítása alapján kerül sor. A kipufogógáz-áram megosztását és a rákövetkezõ hígítási folyamatot különbözõ hígító rendszerekkel végezhetik el. A részecskék ezután történõ összegyûjtésénél a teljes hígító kipufogógáz, vagy a hígító kipufogógáznak csak egy része behatol a részecske mintavevõ rendszerbe. Az elsõ módszert, mint a teljes mintavétel, a második módszert, mint a frakcionált mintavétel típusát emlegetik. A hígítási arány kiszámítása az alkalmazott rendszer típusától függ. A 12. ábrán bemutatott teljes mintavételi rendszerrel továbbítják a hígítatlan kipufogógázt a kipufogócsõbõl (EP) a hígító alagútba (DT), a mintavevõ szondán (SP) és az átirányító csövön keresztül (TT). Az alagúton átmenõ teljes áramot az FC2 áramlásszabályozóval és a részecske mintavevõ rendszer szivattyújával (P) állítják be (lásd 16. ábrát). A hígító levegõáramot az FC1 áramlásszabályozóval szabályozzák, amely a qmew vagy qmaw és qmf vezérlõ jeleket használhatja a kipufogógáz kívánt megosztásához. A DT-be menõ mintaáram a teljes áram és a hígító levegõ különbsége. A hígító levegõ-áram sebességét FM1 áramlásmérõ készülékkel mérik, a teljes áramlás sebességét a részecske mintavevõ rendszer FM3 áramlásmérõ készülékével mérik (lásd 16. ábrát). A hígítási arányt ebbõl a két áramlási sebesség-értékbõl számítják ki.

336

a = kipufogás

b = választható


}

c = a részleteket lásd a 16. ábrán

12. Ábra Részáram hígító rendszer vázlatos elrendezése (teljes mintavétel típusa) Amint a 13. ábrán bemutatott szakaszos mintavételen látható, a hígítatlan kipufogógázt átirányítják az EP kipufogócsõbõl a DT hígító alagútba a mintavevõ szondán (SP) és az átirányító csövön (TT) keresztül. Beállítják az alagúton áthaladó teljes áramlást az FC1 áramlásszabályozóval, amit vagy a hígító levegõáramhoz, vagy a szívóventillátorhoz csatlakoztatnak. Az FC1 áramlásszabályozó a qmew vagy qmaw és qmf értékû vezérlõ jeleket használhatja a kipufogógáz kívánt megosztásához. A DT-be irányuló mintaáram a teljes áramlás és a hígító levegõ áramának a különbsége. A hígító levegõ sebességét az FM1 áramlásmérõ készülékkel mérik, az összes áramlási sebességet az FM2 áramlásmérõ készülékkel. A hígítási arányt ebbõl a két áramlási sebességbõl számítják ki. A DT-bõl részecske-mintát vesznek a részecske mintavevõ rendszerrel (lásd 16. ábra).

337


}

a = kipufogás b = PB-hez vagy SB-hez c = részletek a 16. ábrán d = részecske-mintavevõ rendszerhez e = szellõztetõ 13. Ábra Részáramú hígító rendszer vázlatos elrendezése (szakaszos mintavétel) A.3.2.2.

A 12. és a 13. ábrák alkotóelemei EP

A kipufogócsõ

A kipufogó-vezetéket szigetelhetik. A kipufogó-vezeték hõtehetetlenségének csökkentése miatt a kipufogócsõ vastagságnak az átmérõhöz javasolt viszonya legyen 0,015 vagy kevesebb. A hajlékony részeket korlátozzák 12 vagy kevesebb átmérõviszonyra. A kanyarokat minimalizálják, hogy csökkentsék a tehetetlenségi lerakódásokat. Ha a rendszer hangtompító ágyban van, a hangtompítót szintén szigetelhetik. Javasolt, hogy a csõ, 6 csõátmérõnyi távolságra a szonda csúcsa elõtt és 3 csõátmérõnyi távolságra utána legyen egyenes. SP

A mintavevõ szonda

A szonda legyen az alábbi típusok közül valamelyik (a) nyitott csõ az áramlással szemben a kipufogócsõ középvonalában, (b) nyitott csõ az áramlás irányában, a kipufogócsõ középvonalában, (c) többnyílású szonda, amit az A.3.1.3. bekezdés az SP alatt ismertet (d) kalapalakú szonda az áramlással szemben, a kipufogócsõ középvonalában amint a 14. ábra mutatja. A szonda csúcsának minimális belsõ átmérõje 4 mm legyen. A minimális átmérõviszony a kipufogócsõ és a szonda között 4 legyen.

338


}

Amikor (a) típusú szondát használnak, helyezzenek el egy inerciális elõosztályozót (ciklon vagy ütõmû) 50 % 2,5 és 10 µm közötti törésponttal közvetlenül a szûrõtartó áramlási irányával szemben.

14. Ábra A kalapos szonda vázlatos rajza TT

A kipufogógázt átvezetõ csõ

Az átvezetõ csõ legyen a lehetõ legrövidebb, de: (a) ne legyen 0,26 m-nél hosszabb, ha a szonda végétõl a hígításig terjedõ teljes hossz 80 százalékában szigetelt, vagy (b) ne legyen több mint 1 m, ha a szonda végétõl a hígításig terjedõ teljes hossz 90 százalékában 150 °C fölé melegszik. Átmérõje legyen egyenlõ vagy több mint a szondáé, de ne haladja meg a 25 mm-t, és a hígító alagút középvonalán legyen a kiömlõnyílása az áramlással egyirányban. Tekintettel az (a) pontra, olyan anyaggal legyen szigetelve, amelynek a maximális hõvezetõ képessége 0,05 W/mK, úgy, hogy a hõszigetelés sugárirányú vastagsága feleljen meg a szonda átmérõjének. FC1

Áramlásszabályozó

Áramlásszabályozóval kell szabályozni a hígító levegõáram áthaladását a PB nyomóventilátoron és/vagy az SB szívóventilátoron. Csatlakoztathatók hozzá a kipufogógázáram méréséhez, a 8.4.1. bekezdésben meghatározott érzékelõ-jelek. Az áramlásszabályozó beszerelhetõ akár az adott ventilátor elé, akár mögé. Nyomás alatti levegõadagolás esetén az FC1 áramlásszabályozó közvetlenül szabályozza a levegõáramot. FM1

Áramlásmérõ készülék

Gázmérõ vagy más áramlásmérõ mûszer a hígító levegõáram mérésére. Az FM1 választható, ha a PB nyomóventilátor az áramlás mérésére van kalibrálva.

339

DAF


}

Hígító szûrõ

A hígítót (környezeti levegõ, szintetikus levegõ, vagy nitrogén) nagy hatékonyságú (HEPA) szûrõvel kell szûrni, aminek kezdeti minimális gyûjtõhatása 99,97 százalék az EN 1822-1 (H14 vagy jobb szûrõkategória), ASTM F 1471-93 vagy velük egyenértékû szabvány szerint. FM2

Áramlásmérõ készülék (szakaszos mintavétel, csak a 13. ábra)

Gázmérõ vagy más áramlásmérõ mûszer a hígított kipufogógáz-áram mérésére. választható, ha az SB szívóventilátor kalibrálva van áramlásmérésre. PB

FM2

Nyomóventilátor (szakaszos mintavétel, csak a 13. ábra)

A hígító levegõ áramának szabályozásához a PB nyomóventilátor összeköthetõ az FC1 vagy FC2 áramlásszabályozóval. Pillangószelep használata esetén nincs szükség a PB nyomóventilátorra. Ha kalibrálva van, a PB nyomóventilátor használható a hígító levegõ áramának mérésére. SB

Szívó-ventilátor (szakaszos mintavétel, csak a 13. ábra)

A szívó-ventilátor, ha kalibrálták, használható hígított kipufogógáz-áram mérésére. DT

Hígító alagút (részáram)

A hígító alagút: (a) legyen elég hosszú, ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegõ teljesen összekeveredjenek az örvényáramlási feltételek között (Reynolds szám, Re, nagyobb, mint 4000, ahol Re a hígító alagút belsõ átmérõjén alapul) szakaszos mintavételnél, azaz teljes keveredésre nincs szükség a teljes mintavevõ rendszerben; (b) készüljön rozsdamentes acélból; (c) fûthetik legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre; (d) szigetelhetik. PSP

Részecske-mintavevõ szonda, csak 13. ábra)

A részecske-mintavevõ szonda a PTT részecske-átvezetõ csõ bevezetõ szakaszát képezi (lásd az A.3.2.6. bekezdést) és: a) az áramlással szemben kell beszerelni olyan helyen, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz jól összekeverednek, azaz a DT hígító-alagút középvonalában körülbelül 10 alagútátmérõnyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító-alagútba, b) legalább 8 mm-es belsõ átmérõvel kell rendelkeznie, c) közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegõ elõmelegítésével felfûthetõ legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre, feltéve, hogy a hígító levegõ hõmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielõtt a kipufogógáz belépne a hígító-alagútba,

340


}

d) lehet hõszigetelése. A.3.2.3.

A teljes áramú hígító rendszer leírása

A hígító rendszer ismertetésének alapja a CVS-t (állandó térfogatú mintavétel) használó DT hígító alagútban a nyers kipufogógáz összes mennyiségének a hígítása, és a 15. ábra mutatja. A hígított kipufogógáz áramlási-sebességét térfogat-kiszorításos szivattyúval (PDP), vagy kritikus áramlású Venturi-csõvel (CFV), vagy hangsebesség alatti áramlású Venturi-csõvel (SSV) kell mérni. Az arányos részecske-mintavételhez és az áramlás meghatározásához egy HE hõcserélõ vagy egy EFC elektronikus áramláskiegyenlítõ használható. Mivel a részecskék tömegének meghatározása a teljes hígított kipufogógáz-áramon alapul, a hígítási arányt nem kell kiszámítani. Ezután a részecskék befogása céljából, a hígított kipufogógázból vett mintát vezessék át a kétszeres hígítású részecske-mintavevõ rendszerbe (lásd 17. ábra). Bár részben hígító rendszer, a kettõs hígító rendszert, a részecske mintavevõ rendszer módosításaként ismertetik, minthogy nagyrészt megegyezik a tipikusan részecske mintavevõ rendszerrel.

a = elemzõ rendszer b = háttér levegõ c = kipufogás d = részleteket lásd a 17. ábrán e = kettõs hígító rendszerhez f = ha az EFC-t használják i = nyílás g = választható h = vagy 15. Ábra A teljes áramlású hígító rendszer vázlatos rajza (CVS)

341

A.3.2.4.


}

A 15. ábra alkotóelemei EP

Kipufogócsõ

A kipufogócsõ hossza a motor gyûjtõcsövének kimenetétõl, a turbófeltöltõ kiömlésétõl vagy az utókezelõ készüléktõl a hígító alagútig legfeljebb 10 m legyen. Ha a rendszer hosszúsága meghaladja a 4 métert, akkor minden 4 métert meghaladó csõvezetéket szigeteljenek, kivéve a sorba kötött füstölésmérõt, ha használják. A szigetelés sugárirányú vastagsága legalább 25 mm legyen. A szigetelõanyag hõvezetõ-képessége legfeljebb 0,1 W/mK legyen, 673 K-on mérve. A kipufogócsõ hõtehetetlenségének csökkentésére 0,015 vastagság-átmérõ arány, vagy ennél kevesebb ajánlott. A hajlékony részek használatát 12-es vagy kevesebb hosszúságátmérõ arányra korlátozzák. PDP

Térfogat-kiszorítású szivattyú

A PDP méri a teljes hígított kipufogás-áramlást a szivattyú fordulatszáma és a szivattyú kiszorítása alapján. A kipufogórendszer ellennyomása mesterségesen nem csökkenthetõ a PDP vagy a hígító levegõ beömlési rendszere által. A mûködõ PDP rendszerrel mért statikus kipufogási ellennyomás maradjon az azonos motorfordulatnál és terhelésnél PDPcsatlakoztatás nélkül mért statikus nyomás ±1,5 kPa értékén belül. A gázkeverék hõmérséklete közvetlenül a PDP elõtt, a vizsgálat során megfigyelt átlagos üzemi hõmérséklet legyen ± 6 K hõfokon belül, amikor nem használnak áramláskiegyenlítést (EFC). Áramláskiegyenlítés csak akkor megengedhetõ, ha a hõfok a PDP beömlõnyílásánál nem haladja meg a 323 K (50 °C) t. CFV

Kritikus áramlású Venturi-torok

A CFV méri a teljes hígított kipufogási áramlást, az áramlást fojtott állapotban tartva (kritikus áramlás). A mûködõ CFV rendszerrel mért statikus kipufogási ellennyomás maradjon az azonos motorfordulatnál és terhelésnél PDP-csatlakoztatás nélkül mért statikus nyomás ±1,5 kPa értékén belül. A gázkeverék hõmérséklete közvetlenül a CFV elõtt a vizsgálat során megfigyelt átlagos üzemi hõmérséklet ± 11 K hõfokon belül legyen, amikor nem használnak áramlás-kiegyenlítést (EFC). SSV

A hangsebességen aluli Venturi-torok

Az SSV méri a teljes hígított kipufogási áramlást a hangsebesség alatti venturi gázáramlást a beömlési nyomás és hõmérséklet, valamint a Venturi-csõ belépõnyílása és torka közötti nyomásesés függvényében. A mûködõ SSV rendszerrel mért statikus kipufogási ellennyomás maradjon az azonos motorfordulatnál és terhelésnél SSV -csatlakoztatás nélkül mért statikus nyomás ±1,5 kPa értékén belül. A gázkeverék hõmérséklete közvetlenül az SSV elõtt a vizsgálat során megfigyelt átlagos üzemi hõmérséklet legyen ± 11 K hõfokon belül, amikor nem használnak áramlás-kiegyenlítést (EFC).

342

HE


}

Hõcserélõ (választható)

A hõcserélõ kapacitásának elegendõnek kell lennie ahhoz, hogy a hõmérsékletet a fent megkívánt határok között tartsa. Ha van elektronikus áramláskiegyenlítõ, akkor a hõcserélõre nincs szükség. EFC

Elektronikus áramláskiegyenlítõ (választható)

Ha a térfogat-kiszorításos szivattyú, a kritikus áramlású Venturi-csõ vagy a hangsebesség alatti áramlású Venturi-csõ bemeneténél a hõmérsékletet nem lehet a fent megadott határok között tartani, akkor egy áramláskiegyenlítõ rendszerre van szükség a kétszeres hígítású rendszerbe belépõ gázáram folyamatos mérésére és az arányos mintavétel szabályozására. Ebbõl a célból, a folyamatosan mért gázáram-jelek biztosítják, hogy a kétszeres hígítású rendszer részecskeszûrõin áthaladó mintaáram arányossága (lásd 17. ábra) ± 2,5 %-os tûrésértéken belül legyen. DT

Hígító alagút (teljes áram)

A hígító alagút (a) átmérõje legyen elég kicsi, ahhoz hogy turbulens áramlás keletkezzen (Reynolds szám, Re, nagyobb, mint 4000, ahol Re a hígító alagút belsõ átmérõjén alapul) és elég hosszú, ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegõ teljesen összekeveredjenek, (b) szigetelhetik, (c) felfûthetõ olyan falhõmérsékletre, amely elegendõ ahhoz, hogy megakadályozza a víz lecsapódást. A kipufogógázt az áramlás irányába kell beállítani ott, ahol belép a hígító-alagútba, és alaposan keverednie kell. Keverõ-nyílás alkalmazható. Kétszeres hígítású rendszer esetén, a hígító-alagútból származó mintát a másodlagos hígítóalagútba juttatják, ahol tovább hígul, majd áthalad a mintavevõ szûrõkön (17. ábra). A másodlagos hígító-rendszernek elegendõ másodlagos hígító levegõt kell biztosítania ahhoz, hogy a kétszeresen hígított kipufogógázt közvetlenül a részecskeszûrõ elõtt, 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) közötti hõmérsékleten tartsák. DAF

Hígító szûrõ

A hígítót (környezeti levegõ, szintetikus levegõ, vagy nitrogén) nagy hatékonyságú (HEPA) szûrõvel kell szûrni, aminek kezdeti minimális gyûjtõhatása 99,97 százalék az EN 1822-1 (H14 vagy jobb szûrõkategória), ASTM F 1471-93 vagy velük egyenértékû szabvány szerint. PSP

Részecske-mintavevõ szonda

343


}

A részecske-mintavevõ szonda a PTT részecske-átvezetõ csõ bevezetõ szakaszát képezi, és a) az áramlással szemben kell beszerelni, azon a ponton, ahol a hígító levegõ és a kipufogógáz jól összekeverednek, azaz a DT hígító-alagút középvonalában körülbelül 10 alagútátmérõnyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító-alagútba, b) legalább 8 mm-es belsõ átmérõvel kell rendelkeznie, c) közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegõ elõmelegítésével felfûthetõ legfeljebb 325 K (52 °C) falhõmérsékletre, feltéve, hogy a hígító levegõ hõmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielõtt a kipufogógáz belépne a hígító-alagútba, d) szigetelhetõ. A.3.2.5.

A részecske-mintavevõ rendszer leírása A részecskéknek a részecske szûrõvel történõ összegyûjtéséért van szükség a részecskemintavevõ rendszerre és ezt a 16. és a 17. ábrák mutatják be. A teljes mintavevõ részáram hígításánál, amikor a teljes hígított kipufogógáz-mintát átvezetik a szûrõkön, a hígító és a mintavevõ rendszerek általában egységes egészet alkotnak (lásd 12. ábra). A frakcionális mintavétellel végzett részáramú hígításnál vagy teljes áramú hígításnál, amikor a szûrõkön a hígított kipufogógáznak csak egy részét vezetik át, a hígító és a mintavevõ rendszerek általában különálló egységek. Részáramú hígító rendszer esetében, a hígított kipufogógáz-mintát a DT hígító alagútból veszik a PSP részecske-mintavevõ szondán és a PTT részecske-továbbító csövön keresztül a P mintavevõ szivattyú segítségével, a 16. ábra szerint. A mintát átvezetik a részecske-mintavevõ szûrõket magukba foglaló FH szûrõtartó(ko)n. A mintaáram sebességét az FC3 áramlásszabályozó irányítja. A teljes áramú hígító rendszerhez, kettõs hígítású részecske-mintavevõ rendszert kell használni, a 17. ábra szerint. A hígított kipufogógáz-mintát a DT hígító alagútból a PSP részecske-mintavevõ szondán és a PTT részecske-továbbító csövön keresztül továbbítják az SDT másodlagos hígító alagúthoz, ahol még egyszer hígítják. Ezután a mintát az FH szûrõ tartó(k)hoz irányítják, amely a részecske-mintavevõ szûrõket tartalmazza. A hígító levegõáram sebessége általában állandó, míg a minta áramlási-sebességét az FC3 áramlásszabályozó irányítja. Ha EFC elektronikus áramláskiegyenlítõt (lásd 15. ábra) használnak, az FC3 vezérlõjeléül a teljes hígított kipufogógáz-áram szolgál.

344


}

a = hígító alagútból 16. Ábra A részecske-mintavevõ rendszer vázlatos rajza

a = hígított kipufogás a DT hígító alagútból b = választható c = nyílás d = másodlagos hígító levegõ 17. ábra Kettõs hígítású részecske-mintavevõ rendszer vázlata A.3.2.6.

A 16. (csak részáramú rendszer) és a 17. (csak teljes áramú rendszer) ábrák alkotóelemei PTT

Részecsketovábbító csõ

A továbbító csõ: (a) legyen inaktív a részecskével szemben, (b) felmelegítéskor, a falhõmérséklet nem haladhatja meg a 325 K (52 °C) hõfokot, (c) hõ-szigetelhetõ. SDT

A másodlagos hígító alagút (csak a 17. ábra)

A másodlagos hígító alagút: (a) megfelelõ hosszúsággal és átmérõvel kell rendelkezzen ahhoz, hogy a tartózkodási idõre vonatkozó 9.4.2.(f) bekezdés szerinti követelményeknek megfeleljen,

345

(b) (c) FH


}

felfûthetõ, de a falhõmérséklet nem haladhatja meg a 325 K-t (52 °C), lehet hõszigetelése. Szûrõtartó

A szûrõtartó: (a) rendelkezzen 12,5°-os széttartású nyílásszöggel (a középpontból kiindulva) az átvezetés biztosításához a továbbító vezeték átmérõje és a szûrõfelület szûrésnek kitett átmérõje között, (b) fûthetõ, de a falhõmérséklete nem lehet 325 K-nál magasabb (52 °C), (c) lehet hõszigetelése. Elfogadhatók a többszörös szûrõ-átalakítók (automatikus átalakítók), minthogy nincs kölcsönhatás a mintavevõ szûrõk között. A szûrõtartóba specifikus kazettában kell beszerelni a PTFE membránszûrõket. Tehetetlenségi elõosztályozót 2,5 µm és 10 µm között 50 százalékos levágási ponttal kell közvetlenül a szûrõtartó áramlási irányával szemben beszerelni, ha a mintavevõ szonda áramlási irányával szemben egy nyitott csövû mintavevõ szondát alkalmaznak. P

Mintavevõ szivattyú

FC2

Áramlásszabályozó

A részecskeminta áramlási-ebességének szabályozására egy áramlásszabályozót kell használni. FM3


Egy gázmérõvel vagy áramlásmérõ mûszerrel határozzák meg a részecskeszûrõn áthaladó részecske-mintaáramot. Ez beszerelhetõ a P mintavevõ szivattyú elé vagy utána. FM4


Egy gázmérõvel vagy áramlásmérõ mûszerrel határozzák meg a részecskeszûrõn áthaladó másodlagos hígító levegõ áramot. BV

Gömbszelep (választható)

A gömbszelep belsõ átmérõje ne legyen a PTT részecsketovábbító csõ belsõ átmérõjénél kevesebb, és a kapcsolási ideje ne legyen 0,5 másodpercnél kevesebb.

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 346 4B Melléklet – 4. Függelék STATISZTIKA A.4.1.

Átlagérték és mérvadó szórás A számtani középértéket az alábbiak szerint kell kiszámítani: n

x=

∑x i =1

i

(92)

n

A mérvadó szórást a következõképpen kell kiszámítani:

∑ (x n

s= A.4.2.

i =1

−x

i

)

2

(93)

n −1

Regresszió-analízis A regresszió lejtését a következõképpen kell kiszámítani:

∑ (y n

a1 =

i =1

i

)(

− y × xi − x

∑ (x n

−x

i

i =1

) (94)

)

2

A regresszió ordináta-tengelymetszetét a következõképpen kell kiszámítani:

(

a0 = y − a1 × x

)

(95)

A standard becslési hibát (SEE) az alábbiak szerint kell kiszámítani: 2

n

SEE =

∑ [ yi − a0 − (a1 × xi )] i =1

(96)

n−2

A determinációs együtthatót a következõképpen kell kiszámítani: 2

n

r2 =1−

∑ [ yi − a0 − (a1 × xi )] i =1

∑ (y n

i =1

A.4.3.

i

−y

)

2

A rendszer-egyenértékûség meghatározása

(97)

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 347

Az 5.1.1. bekezdés szerint, a rendszer egyenértékûségének meghatározása, a megfelelõ vizsgálati ciklus(ok) alkalmazásával, alapuljon 7 (vagy több) mintapárnak a kijelölt rendszer és a jelen melléklet elfogadott vonatkoztatási rendszereinek egyike közötti korreláció vizsgálatán. Az F-vizsgálat és a kétoldalú Student t-próba legyenek az alkalmazásra kerülõ egyenértékûségi kritériumok. Ez a statisztikai módszer vizsgálja azt a feltevést, hogy a kijelölt rendszerrel megmért emissziónál a minta mérvadó szórása és a minta középértéke nem különböznek a vonatkoztatási rendszerrel megmért emisszió mintájának mérvadó szórásától és a minta középértékétõl. Vizsgálják meg a feltevést az F és t értékek 10 százalékos szignifikancia szintjén. A kritikus F és t értékek 7 – 10 mintapárra vannak megadva a 9. táblázatban. Ha az alábbi egyenlettel kiszámított F és t értékek nagyobbak a kritikus F és t értékeknél, a kijelölt rendszer nem egyenértékû. Járjanak el a következõ eljárás szerint. Az R és C alsó indexek, a referencia-, illetve a kijelölt rendszerre vonatkoznak. (a) (b) (c)

Végezzenek legalább 7 vizsgálatot egyszerre a kijelölt és a vonatkoztatási rendszerekkel, párhuzamosan. A vizsgálatok számát nR és nC jelölik. Számítsák ki az x R és x C átlagos értékeket és a az sR és sC mérvadó szórásokat. Számítsák ki az F értékét a következõképpen:

F=

2 s major 2 s minor

(98)

(a két mérvadó sR illetve sC szórásérték közül a nagyobbik lesz a számláló) (d)

Számítsák ki a t értékét az alábbiak szerint:

t=

xC − xR s C2 nC + s R2 nR

(99)

(e)

Hasonlítsák össze az F és a t értékeket a 9. táblázatban jelzett vizsgálatok számának megfelelõ kritikus F és t értékekkel. Ha nagyobb számban választanak mintát, nézzék meg a 10 százalékos szignifikancia (90 százalékos megbízhatóság) szintet a statisztikai táblázatokban.

(f)

Határozzák meg a (df) szabadságfokokat, az alábbiak szerint: Az F-vizsgálatra: df1 = nR –1, df2 = nC –1 A t-próbára: df = (nC + nR –2)/2

(g)

(100) (101)

Határozzák meg az egyenértékûséget az alábbiak szerint: (i) ha F < Fcrit és t < tcrit, akkor a jelölt rendszer egyenértékû a jelen melléklet referencia rendszerével (ii) ha F ≥ Fcrit vagy t ≥ tcrit, akkor a jelölt rendszer eltér a jelen melléklet referencia rendszerétõl

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 348 Mintaméret 7 8 9 10

F-vizsgálat df 6, 6 7, 7 8, 8 9, 9

Fcrit 3.055 2.785 2.589 2.440

9. Táblázat A t és F értékek a kiválasztott minta-méretekre

t-próba df 6 7 8 9

tcrit 1.943 1.895 1.860 1.833

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 349 4B Melléklet – 5. Függelék A SZÉNÁRAM ELLENÕRZÉSE

A.5.1.

Bevezetés A kipufogógáz kevés része ugyan, de az teljes mértékben az üzemanyagból származik, és ez kis mennyiségben ugyan, de teljes egészében CO2 formájában van jelen a kipufogógázban. Ez az alapja a CO2 mérésen alapuló rendszerellenõrzésnek. A tüzelõanyag áramlási-sebességébõl határozzák meg a szén áramlását a kipufogógáz mérési rendszerébe. Az emissziók és a részecske mintavételi rendszerekben a különbözõ mintavételi pontokban a szénáramot az adott pontoknál a CO2 koncentrációkból és a gázáram sebességébõl határozzák meg. Ebben az értelemben, a motor biztosítja a szénáram ismert forrását, és megfigyelve ugyanazt a szénáramot a kipufogócsõben és a részáramú PM mintavevõ rendszer kiömlõnyílásánál, ellenõrzik a szivárgás integritását és az áramlásmérés pontosságát. Ennek az ellenõrzésnek az az elõnye, hogy az alkotóelemek a motorvizsgálat valóságos hõmérsékleti és áramlási körülményei között mûködnek. A 18. Ábra bemutatja azokat a mintavételi pontokat, amelyeknél a szénáramot ellenõrizni kell. Az egyes mintavételi pontoknál a szénáramokra jellemzõ egyenleteket az alábbiakban adjuk meg.

1 Air

Fuel

2 CO2 RAW

ENGINE

3 CO 2 PFS Partial Flow System

18. Ábra A szénáram-ellenõrzés méréspontjai

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 350 A.5.2.

A motorba áramló szénáram sebessége (1. helyzet) A CH O tüzelésû motorba áramló szénáram sebességét a következõ képlet adja meg:

q mCf =

12 ˆ × q mf 12 ˆ + ƒ + 16•

(102)

Ahol: qmf

A.5.3.

a tüzelõanyag tömegáramlási sebessége, kg/s

A szénáram sebessége a hígítatlan kipufogógázban (2. helyzet)

A szén tömegáramlási sebességét a motor kipufogócsövében a hígítatlan CO2 koncentrációja és a kipufogógáz tömegáramlási sebessége határozza meg:

− cCO2,a c q mCe =  CO2,r 100 

 12.011  × q mew × M re 

(103)

Ahol: cCO2,r cCO2,a qmew Me

a nedves CO2 koncentráció a hígítatlan kipufogógázban, százalék a nedves CO2 koncentráció a környezõ levegõben, százalék a kipufogógáz tömegáramlási sebessége nedves alapon, kg/s a kipufogógáz moláris tömege, g/mol

Ha a széndioxidot száraz alapon mérik, a 8.1. bekezdés szerint nedves alapra kell konvertálni. A.5.4.

A szénáram sebessége a hígító rendszerben (3. helyzet) A részáramú hígító rendszernél, a felosztási arányt is figyelembe kell venni. A szénáram sebességét a CO2 hígított koncentrációjából, a kipufogógáz tömegáramlási sebességébõl és a minta áramlási-sebességébõl kell meghatározni:

− cCO2,a c q mCp =  CO2,d 100  Ahol: cCO2,d cCO2,a qmew qmp Me

 12.011 q mew  × q mdew × × Me q mp 

(104)

a nedves CO2 koncentráció a hígított kipufogógázban a hígító alagút kiömlõnyílásánál, százalék a nedves CO2 koncentráció a környezõ levegõben, százalék a kipufogógáz tömegáramlási sebessége nedves alapon, kg/s a kipufogógáz-minta árama a részleges áramú hígító rendszerbe, kg/s a kipufogógáz moláris tömege, g/mol

ECE/TRANS/WP.29/2009/114 page 351

Ha a széndioxidot száraz alapon mérik, a 8.1. bekezdés szerint nedves alapra kell konvertálni. A.5.5.

A kipufogógáz moláris tömegének kiszámítása A kipufogógáz moláris tömegét a 41. egyenlet (lásd 8.4.2.4. bekezdés) szerint kell kiszámítani. Alternatívaként, a következõ kipufogógáz-moláris tömegértékek használhatók: Me (dízel) = 28.9 g/mol Me (propán-bután) = 28.6 g/mol Me (földgáz) = 28.3 g/mol

352


}

4B Melléklet – 6. Függelék SZÁMÍTÁSI PÉLDÁK A.6.1.

Eljárás a sebesség és a nyomaték denormalizálására Példaként, a következõ méréspontokat denormalizálják: Sebesség-százalék = Nyomaték-százalék

43 százalék = 82 százalék

Ha adva vannak a következõ értékek: nlo nhi npref nidle

= = = =

1,015 min-1 2,200 min-1 1,300 min-1 600 min-1

ennek eredményeként: a

43 × (0.45 × 1,015 + 0.45 × 1,300 + 0.1 × 2,200 − 600 ) × 2.0327 sebesség= + 600 100

tényleges

= 1,178 min-1 Maximális 700 Nm nyomatékkal, amit 1,178 min-1 fordulatnál figyeltek meg a jelleggörbébõl a tényleges nyomaték A.6.2.

=

82 × 700 100

=

574 Nm

Alapadatok a sztöchiometriai számításokhoz Hidrogén atomos tömege Szén atomos tömege Kén atomos tömege Nitrogén atomos tömege Oxigén atomos tömege Argon atomos tömege Víz molekula tömege Széndioxid molekula tömege Szénmonoxid molekula tömege Oxigén molekula tömege Nitrogén molekula tömege Nitritoxid molekula tömege Nitrogéndioxid molekula tömege Kéndioxid molekula tömege Száraz levegõ molekula tömege

1.00794 g/atom 12.011 g/atom 32.065 g/atom 14.0067 g/atom 15.9994 g/atom 39.9 g/atom 18.01534 g/mol 44.01 g/mol 28.011 g/mol 31.9988 g/mol 28.011 g/mol 30.008 g/mol 46.01 g/mol 64.066 g/mol 28.965 g/mol

353

E/ECE/324 Add.48/Rev.4 E/ECE/TRANS/324 2008. február . ENSZ-EGB 49. számú Elõírás Nem összenyomható hatásokat feltételezve, minden olyan gáz, ami érintett a motorszívási/égési/ kipufogási folyamata során, ideálisnak tekinthetõ, és így minden térfogatszámítás 22,414 l/mol molekuláris térfogaton alapul az Avogadro féle tétel alapján. A.6.3.

}

Gáznemû emissziók (dízel tüzelõanyag) Az alábbiak mutatják a vizsgálati ciklus egyedi pontjának a mérési adatait (adat mintavételi sebessége 1 Hz) a pillanatnyi tömeg-emisszió számításához. Ebben a példában a CO és NOx értékeket száraz alapon, a CH-t nedves alapon mérik. A CH koncentrációt propán egyenértékben (C3) adják meg, és 3-mal kell megszorozni a C1 egyenérték eredmény elnyeréséhez. A számítási eljárás azonos a ciklus többi pontjánál. A számítási példa a különbözõ lépések közbensõ kerekített eredményeit mutatja a jobb ábrázolás érdekében. Megjegyzendõ, hogy a valós számításhoz, a közbensõ eredmények kerekítése nincs megengedve (lásd 8. bekezdést). Ta,i (K) 295

Ha,i (g/kg) 8.0

Wact kWh 40

qmew,i (kg/s) 0.155

qmaw,i (kg/s) 0.150

qmf,i (kg/s) 0.005

cHC,i (ppm) 10

cCO,i (ppm) 40

cNOx,i (ppm) 500

A következõ tüzelõanyag összetételt veszik figyelembe: Összetevõ H C S N O 1. Lépés:

Molekuláris arány = 1.8529 = 1.0000 = 0.0002 = 0.0000 = 0.0000

Százalékos tömeg wALF = 13.45 wBET = 86.50 wGAM = 0.050 wDEL = 0.000 wEPS = 0.000

Száraz/nedves korrekció (8.1. bekezdés):

(16) Egyenlet: kf = 0.055584 x 13.45 - 0.0001083 x 86.5 - 0.0001562 x 0.05 = 0.7382

0.005   1.2434 × 8 + 111.12 × 13.45 ×   0.148   × 1.008 = 0.9331 (13) Egyenlet: kw,a= 1 −  773.4 + 1.2434 × 8 + 0.005 × 0.7382 × 1,000    0.148   (12) Egyenlet:

cCO,i (wet) cNOx,i (wet)

= 40 x 0.9331 = 500 x 0.9331

= 37.3 ppm = 466.6 ppm

2 Lépés: NOx korrekció a hõmérséklethez és a páratartalomhoz (8.2.1. bekezdés): (23) Egyenlet:

k h, D =

15.698 × 8.00 + 0.832 1,000

= 0.9576

354

E/ECE/324 Add.48/Rev.4 E/ECE/TRANS/324 2008. február . ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 3. Lépés: A ciklus minden egyedi pontja pillanatnyi emissziójának kiszámítása (8.4.2.4. bekezdés): (36) Egyenlet:

mHC,i mCO,i mNOx,I

= = =

}

10 x 3 x 0.155 37.3 x 0.155 466.6 x 0.9576 x 0.155

= 4.650 = 5.782 = 69.26

4. Lépés: A ciklusra vonatkozó tömeg-emisszió kiszámítása a pillanatnyi emissziós értékek és az 5. táblázat u értékei integrálásával (8.4.2.4. bekezdés): Az alábbi számítást feltételezik a WHTC ciklusnál (1,800 sec) és a ciklus minden pontján ugyanannál az emissziónál. 1800

(36) Egyenlet:

mHC

=

0.000479 x

∑ 4.650

= 4.01 g/test

i =1

1800

mCO

=

0.000966 x

∑ 5.782

= 10.05 g/test

i =1

1800

mNOx

=

0.001586 x

∑ 69.26

= 197.72 g/test

i =1

5. Lépés: A fajlagos emissziók kiszámítása (8.6.3. bekezdés): (69) Egyenlet:

A.6.4. pb,b (kPa) 99

eHC eCO eNOx

= = =

4.01 / 40 10.05 / 40 197.72 / 40

= 0.10 g/kWh = 0.25 g/kWh = 4.94 g/kWh

Részecske-emisszió (dízel) pb,a (kPa) 100

Wact (kWh) 40

qmew,i (kg/s) 0.155

qmf,i (kg/s) 0.005

qmdw,i (kg/s) 0.0015

qmdew,i (kg/s) 0.0020

muncor,b (mg) 90.0000

muncor,a (mg) 91.7000

1. Lépés: Az medf kiszámítása (8.4.3.2.2. bekezdés): (48) Egyenlet:

rd,i

=

(47) Egyenlet:

qmedf,i

=

 

0.002 0.002 − 0.0015 

0.155 x 4

=4 = 0.620 kg/s

1800

(46) Egyenlet:

medf

=

∑ 0.620

= 1,116 kg/test

i =1

2. Lépés: Korrekció felhajtóerõre a részecske tömegénél (8.3. bekezdés) A vizsgálat elõtt: (26) Egyenlet:

•a,b

=

99 × 28.836 8.3144 × 295

= 1.164 kg/m3

msep (kg) 1.515

355


}

(1 − 1.164 / 8,000) (1 − 1.164 / 2,300)

mf,T

=

90.0000 ×

(26) Egyenlet:

•a,a

=

100 × 28.836 8.3144 × 295

(25) Egyenlet:

mf,G

=

91.7000 ×

(27) Egyenlet:

mp

=

91.7334 mg – 90.0325 mg

(25) Egyenlet:

A vizsgálat után:

= 90.0325 mg

= 1.176 kg/m3

(1 − 1.176 / 8,000) (1 − 1.176 / 2,300)

= 91.7334 mg

= 1.7009 mg

3. Lépés: A részecske tömeg-emisszió kiszámítása (8.4.3.2.2. bekezdés): (45) Egyenlet:

mPM

=

1.7009 × 1,116 1.515 × 1,000

= 1.253 g/test

4. Lépés: Fajlagos emisszió-számítás (8.6.3. bekezdés): (69) Egyenlet:

ePM

=

1.253 / 40

= 0.031 g/kWh

350


}

4B Melléklet – 7. Függelék AZ EMISSZIÓS VIZSGÁLATOK CÉLJÁBÓL FELSZERELENDÕ SEGÉDBERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK Szám Segédberendezések Vizsgálat céljából felszerelendõ 1 Bevezetõ rendszer Szívócsõ Igen Forgattyúház emissziók ellenõrzése Igen Szabályozó készülékek kettõs beömlésû szívócsõ Igen rendszerhez Levegõáram-mérés Igen Belépõ levegõ vezetékcsöve Igen, vagy a vizsgálókamra felszerelése Levegõszûrõ Igen, vagy a vizsgálókamra felszerelése Bemenet hangtompítása Igen, vagy a vizsgálókamra felszerelése Sebességhatároló Igen 2 A szívócsõ indukciós hevítõ készüléke Igen, ha lehet a legkedvezõbb helyzetbe állítva 3 Kipufogórendszer Elágazó kipufogócsõ-gyûjtõ Igen Csatlakozó csõvezetékek Igen Hangtompító Igen Kipufogócsõ Igen Kipufogást késleltetõ Nem, vagy teljesen nyitva Nyomás-adagoló készülék Igen 4 Üzemanyag-adagoló szivattyú Igen 5 Felszerelések gázmotorokhoz Elektronikus szabályozó rendszer, levegõáramlás- Igen mérõ, stb. Nyomáscsökkentõ Igen Elpárologtató Igen Keverõ Igen 6 Üzemanyag-befecskendezõ berendezés Elõszûrõ Igen Szûrõ Igen Szivattyú Igen Nagynyomású csõvezeték Igen Befecskendezõ Igen Levegõ-szívószelep Igen Elektronikus szabályozó rendszer, érzékelõk, stb. Igen Szabályozó/irányító rendszer Igen Szabályozó egységhez a teljes terhelés automatikus Igen megszüntetése a környezeti feltételektõl függõen 7

Folyadékos hûtõberendezés Radiátor

Nem

2

Szám

8

9

10

E/ECE/324 Add.48/Rev.4 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás

}

Segédberendezések

Vizsgálat

Ventilátor Ventilátor burkolat Vízszivattyú Hõfokszabályozó

Nem Nem Igen Igen,

Léghûtés Burkolat Nem Ventilátor vagy fúvóberendezés Nem Hõmérsékletszabályozó készülék Nem Elektromos berendezések Generátor Nem Tekercs vagy tekercsek Igen Kábelezés Igen Elektronikus szabályozó rendszer Igen A beömlõ levegõt adagoló berendezés Kompresszor, amit vagy a motor hajt közvetlenül Igen és/vagy a kipufogógázok Levegõfeltöltés hûtése Igen, Nem Igen Igen

12

Hûtõszivattyú vagy ventilátor (motorhajtás) Hûtõ áramszabályozó készülék Szennyezés-csökkentõ berendezés (kipufogógázutókezelõ rendszer) Indító berendezés

13

Olajozó szivattyú

Igen

11

Igen,

céljából felszerelendõ

teljesen nyitott állapotba rögzíthetõ

vagy mérõállás rendszer

vagy mérõállás rendszer

_____________________________

5. Melléklet JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKHOZ ÉS A GYÁRTÁS MEGFELELÕSÉGÉNEK ELLENÕRZÉSÉHEZ ELÕÍRT REFERENCIA TÜZELÕANYAG JELLEMZÕI 1.1.

DIESEL VONATKOZTATÁSI TÜZELÕANYAG MOTOROK VIZSGÁLATÁHOZ A JELEN ELÕÍRÁS 5.2.1. BEKEZDÉS TÁBLÁZATÁNAK A SORÁBAN MEGADOTT EMISSZIÓS HATÁRÉRTÉKEKHEZ (a) Paraméter

Cetánszám c/ Sûrûség 15 °C -n Lepárlás: – 50 % pont – 95 % pont – végforrpont Lobbanáspont CFPP (szûrési hatásfok)

Egység kg/m °C °C °C °C °C

3

Határértékek (b) Minimum Maximum 52 54 833 837 245 345 • 55 •

• 350 370 • •5

Vizsgálati módszer

Kiadás

EN-ISO 5165 EN-ISO 3675

1998 (d) 1995

EN-ISO 3405 EN-ISO 3405 EN-ISO 3405 EN 27719 EN 116

1998 1998 1998 1993 1981

350

Viszkozitás 40 °C -n Policiklikus aromás szénhidrogén

mm2/sec % m/m

Kéntartalom e/


}

2.5 3.0

3.5 6.0

•

300

EN-ISO 3104 IP 391 (*) pr. EN-ISO/DIS 14596 EN-ISO 2160

1996 1995 1998 (d)

Korrózió rézlemezen • 1 1995 Conradson szénmaradék (10 % % m/m • 0.2 EN-ISO 10370 DR) Hamutartalom % m/m • 0.01 EN-ISO 6245 1995 Víztartalom % m/m • 0.05 EN-ISO 12937 1995 Semlegesítési szám (erõs sav) mg OH/g • 0.02 ASTM D 974-95 1998 (d) f/ Oxidációs stabilitás • 0.025 EN-ISO 12205 1996 (*) Új és jobb módszer policiklikus aromás % m/m • • EN 12916 [1997] (d) vegyületekhez fejlesztés alatt (a) Ha szükséges kiszámítani valamely motor vagy jármû termikus hatásfokát, akkor a tüzelõanyag fûtõértéke kiszámítható a következõkbõl: Fajlagos fûtõérték (kalorikus érték) (nettó, MJ/kg): Fajlagos fûtõérték = (46.423 - 8.792d2 + 3.170d)(1 - (x + y + s)) + 9.420s - 2.499x ahol. d = sûrûség 15 °C hõmérsékleten; x = a víztartalom tömeg szerinti részaránya (% / 100); y = a hamu tömeg szerinti részaránya (% / 100); s = a kén tömeg szerinti részarány (% / 100); (b) A jellemzõkben közölt értékek "valós számértékek". Határértékeik megállapításához az ISO 4259 "Olajtermékek – A vizsgálati módszerrel kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" címû szabványt alkalmazták, és a minimális értékek meghatározásához legalább a nulla felett 2R különbséget vettek számításba. A maximális és a minimális érték meghatározásához a minimális különbség 4R (R = reprodukálhatóság). A statisztikai okokból szükséges fenti rendszabályok ellenére azonban a tüzelõ-anyagot elõállító üzem törekedjék a nulla érték elérésére, ha a legnagyobb elõírt érték 2R és az átlagérték elérésére a legnagyobb és legkisebb határértékek esetében. Ha tisztázni szükséges, hogy a tüzelõanyag kielégíti-e az elõírt követelményeket, akkor az ISO 4259 szabványt alkalmazzák. (c) A cetánszám tartománya nem a 4R minimális tartomány követelményei szerint van meghatározva. Mindazonáltal a tüzelõanyag szállító és felhasználó közötti vita esetén az ISO 4259 szabvány feltételei alkalmazhatók az ilyen viták megoldására feltéve, hogy egyedi mérés helyett a szükséges pontosság eléréséhez elõnyben részesítik az elegendõ számú ismételt mérést. (d) A közzététel hónapját esedékességkor közlik. (e) A vizsgálathoz használt tüzelõanyag tényleges kéntartalmát jelentsék. (f) Annak ellenére, hogy az oxidációs egyensúly szabályozott, valószínû, hogy a tárolási idõtartamot korlátozni fogják. Kérjenek javaslatot a szállítótól a tárolási körülményekre és a tárolhatóság idõtartamára.

1.2.

DIESEL VONATKOZTATÁSI TÜZELÕANYAG MOTOROK VIZSGÁLATÁHOZ A JELEN ELÕÍRÁS 5.2.1. BEKEZDÉS TÁBLÁZATÁNAK B1, B2 VAGY C SORÁBAN MEGADOTT EMISSZIÓS HATÁRÉRTÉKEKHEZ Paraméterek

Cetánszám c/ Sûrûség 15 °C -n Lepárlás: – 50 % pont – 95 % pont – végforrpont Lobbanáspont CFPP (szûrési hatásfok) Viszkozitás 40 °C -n

Egység kg/m3 °C °C °C °C °C mm2/sec

Határértékek (a) minimum maximum 52.0 54.0 833 837 245 345 55 2.3

350 370 -5 3.3

Vizsgálati módszer EN-ISO 5165 EN-ISO 3675 EN-ISO 3405 EN-ISO 3405 EN-ISO 3405 EN 22719 EN 116 EN-ISO 3104

4


}

Policiklikus aromás szénhidrogén % m/m 2.0 6.0 IP 391 Kéntartalom e/ 10 ASTM D 5453 Korrózió rézlemezen 1 osztály EN-ISO 2160 Conradson szénmaradék (10% DR) % m/m 0.2 EN-ISO 10370 Hamutartalom % m/m 0.01 EN-ISO 6245 Víztartalom % m/m 0.02 EN-ISO 12937 Semlegesítési szám (erõs sav) mg OH/g 0.02 ASTM D 974 Oxidációs stabilitás f/ mg/ml 0.025 EN-ISO 12205 Kenhetõség (HFRR kopástapogató 400 CEC F-06-A-96 átmérõ 60 °C-nél) FAME tilos (a) A jellemzõkben közölt értékek "valós számértékek". Határértékeik megállapításához az ISO 4259 "Olajtermékek – A vizsgálati módszerrel kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" címû szabványt alkalmazták, és a minimális értékek meghatározásához legalább a nulla felett 2R különbséget vettek számításba. A maximális és a minimális érték meghatározásához a minimális különbség 4R (R = reprodukálhatóság). A statisztikai okokból szükséges fenti rendszabályok ellenére azonban a tüzelõ-anyagot elõállító üzem törekedjék a nulla érték elérésére, ha a legnagyobb elõírt érték 2R és az átlagérték elérésére a legnagyobb és legkisebb határértékek esetében. Ha tisztázni szükséges, hogy a tüzelõanyag kielégíti-e az elõírt követelményeket, akkor az ISO 4259 szabványt alkalmazzák. (b) A cetánszám tartománya nem a 4R minimális tartomány követelményei szerint van meghatározva. Mindazonáltal a tüzelõanyag szállító és felhasználó közötti vita esetén az ISO 4259 szabvány feltételei alkalmazhatók az ilyen viták megoldására feltéve, hogy egyedi mérés helyett a szükséges pontosság eléréséhez elõnyben részesítik az elegendõ számú ismételt mérést. (c) Az I típusú vizsgálathoz használt tüzelõanyag tényleges kéntartalmát jelentsék. (d) Annak ellenére, hogy az oxidációs egyensúly szabályozott, valószínû, hogy a tárolási idõtartamot korlátozni fogják. Kérjenek javaslatot a szállítótól a tárolási körülményekre és a tárolhatóság idõtartamára.

1.3.

ETANOL DÍZEL MOTOROKHOZ Paraméterek

Alkohol, tömeg Nem etanol az összes alkohol tömegben Sûrûség 15 °C-on Hamu-tartalom Lobbanáspont Savasság, acetilsavként számítva Semlegesítési (erõs sav) szám Szín Száraz maradék 100 °C-on Víztartalom Aldehidek acetilsavként számítva Kéntartalom Észterek etilacetátként számítva

(a)

Egység % m/m % m/m kg/m3 % m/m °C % m/m KOH mg/1 skála szerint mg/kg % m/m % m/m mg/kg % m/m

Határértékek (b) Minimum Maximum 92.4 • • 2 795 815 0.001 10 • 0.0025 • 1 • 10 15 6.5 0.0025 • 10 • 0.1

Vizsgálati módszer (c) ASTM D 5501 ADTM D 5501 ASTM D 4052 ISO 6245 ISO 2719 ISO 1388-2 ASTM D 1209 ISO 759 ISO 760 ISO 1388-4 ASTM D 5453 ASSTM D 1617

350


}

(a)

A motor gyártója által meghatározott cetán-javítót hozzáadhatnak az etanol tüzelõanyaghoz. A megengedett legnagyobb mennyiség 10 % m/m. (b) A jellemzõben idézett érték "valós érték". Határértékeinek létesítésében az ISO 4259, "Petroleum products – Determination and application of precision data in relation to methods of test" szabványt alkalmazták, és a minimum érték rögzítésében a fenti 2R minimális különbséget 0 értékkel vették figyelembe; a minimum és maximum érték rögzítésében a minimális különbség 4R (r – reprodukálhatóság). A tüzelõanyagnak ezt az értékét, amely statisztikai okokból szükséges, a gyártó 0 értékûnek célozhatja meg, ahol a középértéknél a kikötött maximum érték 2R, amikor a maximum és minimum határokat idézik. Szükséges lehet annak a tisztázása is, vajon a tüzelõanyag megfelel-e az ISO 4259 szabvány szerint alkalmazott jellemzõknek. (c) ISO szabvánnyal egyenértékû módszereket fogadnak el minden fenti tulajdonságra, amikor kiadják.

2.

FÖLDGÁZ (NG) Az európai piacon két csoportba sorolt tüzelõanyagok állnak rendelkezésre: − a H csoport, amelyek szélsõ referencia-tüzelõanyagai a G20 és G23, és − az L csoport, amelyek szélsõ referencia-tüzelõanyagai a G23 és G25. A GR, G23 és G25 vonatkoztatási tüzelõanyagok jellemzõit az alábbi Táblázat összegezi: GR vonatkoztatási tüzelõanyag Határok Egység Alap Minimum Maximum

Jellemzõk Összetétel: Metán Etán Egyensúly (maradék) (a) Kéntartalom (a) Semleges +C

87 13 -

%-mól mg/m3 (b)

84 11 -

89 15 1 10

Vizsgálati módszer

ISO 6974 ISO 6326-5

2+

(b) Az értékeket szabványos feltételek között határozzák meg (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa) G23 vonatkoztatási tüzelõanyag Határok Vizsgálati Jellemzõk Egység Alap módszer Minimum Maximum Összetétel: Metán 92.5 91.5 93.5 (a) Egyensúly %-mól 1 ISO 6974 N2 7.5 6.5 8.5 Kéntartalom mg/m3 (b) 10 ISO 6326-5 (a) Semleges (különbözik N -tõl) +C +C 2

2+

2+

(b) Az értékeket szabványos feltételek között határozzák meg (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa) G25 vonatkoztatási tüzelõanyag Határok Vizsgálati Jellemzõk Egység Alap módszer Minimum Maximum Összetétel: Metán 86 84 88 (a) Egyensúly %-mól 1 ISO 6974

6


}

N2 14 12 16 3 (b) Kéntartalom mg/m 10 ISO 6326-5 (a) Semleges (különbözik N -tõl) +C +C 2 2+ 2+ (b) Az értékeket szabványos feltételek között határozzák meg (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa)

3.

LPG VONATKOZTATÁSI TÜZELÕANYAG MÛSZAKI ADATAI

A.

LPG vonatkoztatási tüzelõanyag motorok vizsgálatához a jelen elõírás 5.2.1. Bekezdés táblázatának A sorában megadott emissziós határértékekhez Paraméterek Egység A tüzelõanyag B tüzelõanyag Vizsgálati módszer Összetétel: ISO 7941 C3 tartalom % vol 50 ± 2 85 ± 2 C4 tartalom % vol egyensúly egyensúly < C3 , >C4 % vol Max. 2 max. 2 Olefinek % vol max. 12 max. 14 Elgõzölgési maradék mg/kg max. 50 max. 50 ISO 13757 mentes mentes Szemrevételezés Víz 0 °C-on Teljes kéntartalom mg/kg max. 50 max. 50 EN 24260 Kénhidrogén nincs nincs ISO 8819 Rézszalag-korrózió rating 1 osztály 1 osztály ISO 6251 (a) Szag jellemzõ jellemzõ Motor oktánszáma min. 92.5 min. 92.5 EN 589 B Melléklet (a) Ez a módszer nem biztos, hogy pontosan határozza meg a korróziót okozó anyagok jelenlétét, ha a motor korrózió-gátló adalékokat vagy egyéb vegyszereket tartalmaz, amelyek csökkentik a minta korróziós hatását a réz szalagra. Ezért ilyen vegyületek használata – a vizsgálat torzításának megakadályozása miatt – tilos.

B.

LPG vonatkoztatási tüzelõanyag jármûvek vizsgálatához a jelen elõírás 5.2.1. bekezdés táblázatának B1, B2 vagy C sorában megadott emissziós határértékekhez Paraméterek Egység A tüzelõanyag B tüzelõanyag Vizsgálati módszer Összetétel: ISO 7941 C3 tartalom % vol 50 ± 2 85 ± 2 C4 tartalom % vol egyensúly egyensúly < C3 , >C4 % vol max. 2 max. 2 Olefinek % vol max. 12 max. 14 Elgõzölgési maradék mg/kg max. 50 max. 50 ISO 13757 mentes mentes Szemrevételezés Víz 0 °C-on Teljes kéntartalom mg/kg max. 10 max. 10 EN 24260 Kénhidrogén nincs nincs ISO 8819 Rézszalag-korrózió Rating 1 osztály 1 osztály ISO 6251 (a) Szag jellemzõ jellemzõ Motor oktánszáma min. 92.5 min. 92.5 EN 589 B Melléklet (a) Ez a módszer nem biztos, hogy pontosan határozza meg a korróziót okozó anyagok jelenlétét, ha a motor korrózió-gátló adalékokat vagy egyéb vegyszereket tartalmaz, amelyek csökkentik a minta korróziós hatását a réz szalagra. Ezért ilyen vegyületek használata – a vizsgálat torzításának megakadályozása miatt – tilos.

350


}

6. Melléklet PÉLDA A SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁSRA 1.

ESC VIZSGÁLAT

1.1.

Gázállapotú emissziók Az egyes üzemmódok eredményeinek számításához a mérési adatokat az alábbiak mutatják. Ebben a példában a CO és NOx száraz alapon, a CH nedves alapon került mérésre. A CH koncentrációt propán egyenértékben (C3) adták meg és szorozzák meg 3-mal, hogy C1 egyenértéket kapjanak. A számítási eljárás azonos a többi üzemmódokra. P Ta Ha GEXH GAIRW GFUEL HC CO NOx (kW) (K) (g/kg) (kg) (kg) (kg) (ppm) (ppm) (ppm) 82.9 294.8 7.81 563.38 545.29 18.09 6.3 41.2 495 KW,r helyesbítési tényezõ szárazról nedvesre átszámításhoz (4A. Melléklet 1. Függelék 54.2. bekezdése): 1,969 1,608 × 7,81 FFH = = 1,9058 és K W2 = = 0,0124 18,09  1000 + (1,608 × 7,81)   1 + 545, 29    és 18,09   K W,r = 1 − 1,9058 × − 0,0124 = 0,9239 541,06   Nedves koncentráció kiszámítása: CO = 41,2 + 0,9239 = 38,1 ppm NOx = 495 × 0,9239= 457 ppm KH,D helyesbítési tényezõ az NOx nedves állapotra történõ átszámításához (4A. Melléklet 1. Függelék 54.3. bekezdése): A = 0,309 × 18,09 / 541,06 – 0,0266 = -0,0163 B = -0,209 × 18,09 / 541,06 + 0,00954 = 0,0026 K H,D = NOx CO CH

= = =

1 = 0,9625 1 − 0,0163 × ( 7,81 − 10,71) + 0,0026 * ( 294,8 − 298 )

0,001587 × 457 × 0,9625 × 563,38 0,000966 × 38,1 × 563,38 0,000479 × 6,3 × 3 × 563,38

= = =

393,27 g/ó 20,735 g/ó 5,100 g/ó

Emissziós tömegáramlás sebességének számítása (4A. Melléklet 1. Függelék 54.4. bekezdése): NOx = 0,001587 × 457 × 0,9625 × 563,38 = 393,27 g/ó CO = 0,000966 × 38,1 × 563,38 = 20,735 g/ó CH = 0,000479 × 6,3 × 3 × 563,38 = 5,100 g/ó Fajlagos kibocsátás kiszámítása (4. Melléklet 1. Függelék 54.5. bekezdése):

8


}

A következõ számítási példa a CO meghatározására szolgál; a számítási eljárás azonos a többi összetevõre is. Fajlagos emissziók kiszámítása (4A Melléklet, 1. Függelék, 54.5. bekezdés): Az egyes üzemmódok kibocsátásának tömegáramot megszorozzák a megfelelõ súlyozó tényezõkkel, amint azt a 4A. Melléklet 1. Függelék 2.7.1. bekezdése mutatja, és ezeket összeadva kapják eredményül a közepes kibocsátási tömegáramot a ciklus alatt: CO = (6.7 × 0.15) + (24.6 × 0.08) + (20.5 × 0.10) + (20.7 × 0.10) + (20.6 × 0.05) + (15.0 × 0.05) + (19.7 × 0.05) + (74.5 × 0.09) + (31.5 × 0.10) + (81.9 × 0.08) + (34.8 × 0.05) + (30.8 × 0.05) + (27.3 × 0.05) = 30.91 g/h Az egyes üzemmódok motorteljesítményét megszorozzák a megfelelõ súlyozó tényezõvel, amint azt a 4A. Melléklet 1. Függelék 2.7.1. bekezdése mutatja, és ezeket összeadva kapják eredményül a ciklus közepes teljesítményét: P(n) = (0.1 × 0.15) + (96.8 × 0.08) + (55.2 × 0.10) + (82.9 × 0.10) + (46.8 × 0.05) + (70.1 × 0.05) + (23.0 × 0.05) + (114.3 × 0.09) + (27.0 × 0.10) + (122.0 × 0.08) + (28.6 × 0.05) + (87.4 × 0.05) + (57.9 × 0.05) = 60.006 kW CO =

30,91 = 0,515 g/kWó 60,006

A véletlen módon kiválasztott pont fajlagos NOx emissziójának kiszámítása (4A. Melléklet 1. Függelék 54.6.1. bekezdése): Feltételezik, hogy a véletlen pontban már meghatározták a következõ értékeket: nz = 1600 min-1 Mz = 495 Nm NOx mass, z = 487,9 g/ó (kiszámítva az elõzõ egyenlet szerint) P(n)z 83 kW = NOxz = 487,9/83 = 5,878 g/kWó A kibocsátási érték meghatározása a vizsgálati ciklusból (4A. Melléklet 1. Függelék 54.6.2. bekezdése): Feltételezik , hogy négy burkoló mód értékei az ESC-ben a következõk: nRT 1368

nSU 1785

ER 5.943

ES 5.565

ET 5.889

EU 4.973

MR 515

MS 460

MT 681

MU 610

ETU = 5.889 + (4.973 • 5.889) × (1 600 • 1 368) / (1 785 • 1 368) = 5.377 g/kWó ERS = 5.943 + (5.565 • 5.943) × (1 600 • 1 368) / (1 785 • 1 368) = 5.732 g/kWó MTU = 681 + (601 • 681) × (1 600 • 1 368) / (1 785 • 1 368) = 641.3 Nm MRS = 515 + (460 • 515) × (1 600 • 1 368) / (1 785 • 1 368) = 484.3 Nm EZ = 5.732 + (5.377 • 5.732) × (495 • 484.3) / (641.3 • 484.3) = 5.708 g/kWh NOx kibocsátási értékek összehasonlítása (4A. Melléklet 1. függelék, 54.6.3. bekezdés): NOx diff = 100 × (5,878 • 5,708) / 5.708 = 2,98 % 1.2.

Részecske-kibocsátás A részecske-meghatározás azon az elven alapul, hogy részecske-mintavételt végeznek az egész ciklus alatt, azonban a mintát és az áramlást az egyes üzemmódok alatt határozzák meg (MSAM és GEDF). A GEDF kiszámítása az alkalmazott rendszertõl függ. A következõ példákban egy CO2 mérést és szénegyensúly módszerét alkalmazó rendszert és egy áramlást mérõ rendszert ismertetnek. Amikor teljes átáramlású hígító rendszert használnak, a GEDF értékét közvetlenül a CVS készülékkel mérik. GEDF kiszámítása (4A. Melléklet 1. függelék, 6.2.3. és 6.2.4. bekezdés):

350


}

Feltételezik a 4. üzemmód következõ mérési adatait. A számítási eljárás azonos a többi üzemmódnál is. GEXH (kg/ó) 334.02 a)

GFUEL (kg/ó) 10.76

GDILW (kg/ó) 5.4435

CO2D (%) 0.657

CO2A (%) 0.040

szén-egyensúly módszere: G EDF =

b)

GTOTW (kg/ó) 6.0

206,5 × 10,76 = 36012 kg/ó 0657 − 0,040

átáramlást mérõ módszer:

q=

6, 0 = 10,78 −5, 4435

GEDF W = 334.02 × 10.78 = 3600.7 kg/ó A tömegáramlás sebességének kiszámítása (4A. Melléklet, 1. Függelék 6.4. bekezdése): Az egyes üzemmódok GEDFW áramot megszorozzák a megfelelõ súlyozó tényezõvel, amint azt a 4A. Melléklet 1. függelékének 2.7.1. bekezdése mutatja, és összeadva a ciklus alatti közepes GEDF értéket eredményezi. Az MSAM teljes minta sebességet az egyes üzemmódok mintasebességeinek összegeként kapják. G EDFW = (3567 × 0.15) + (3592 × 0.08) + (3611 × 0.10) + (3 600 × 0.10) + (3618 × 0.05) + (3600 × 0.05) + (3640 × 0.05) + (3614 × 0.09) + (3620 × 0.10) + (3601 × 0.08) + (3639 × 0.05) + (3582 × 0.05) + (3635 × 0.05) = 3604,6 kg/ó

MSAM = 0.226 + 0.122 + 0.151 + 0.152 + 0.076 + 0.076 + 0.076 + 0.136 + 0.151 + 0.121 + 0.076 + 0.076 + 0.075 = 1,515 kg Feltételezik, hogy a részecske tömege a szûrõkön 2,5 mg, akkor PTmass =

2,5 360, 4 × = 5,948 g/ó 1,156 1000

Háttér-helyesbítés (választható): Feltételezik, hogy háttér-mérést végeztek az alábbi értékekkel. A hígítási tényezõ kiszámítása azonos a jelen melléklet 3.1. bekezdésével és itt nincs bemutatva. Md = 0,1 mg; MDIL = 1,5 kg DF összege = [(1•1/119.15) × 0.15] + [(1•1/8.89) × 0.08] + [(1•1/14.75) × 0.10] + [(1•1/10.10) × 0.10] + [(1•1/18.02) × 0.05] + [(1•1/12.33) × 0.05] + [(1•1/32.18) × 0.05] + [(1•1/6.94) × 0.09] + [(1•1/25.19) × 0.10] + [(1•1/6.12) × 0.08] + [(1•1/20.87) × 0.05] + [(1•1/8.77) × 0.05] + [(1•1/12.59) × 0.05] = 0,923 PTmass =

2,5  0,1  3604,6 − × 0,923  × = 5,726 g/ó 1515  1,5  1000

Fajlagos kibocsátás kiszámítása (4A. Melléklet, 1. Függelék 6.5. bekezdése): P(n) = (0.1 × 0.15) + (96.8 × 0.08) + (55.2 × 0.10) + (82.9 × 0.10) + (46.8 × 0.05 + (70.1 × 0.05) + (23.0 × 0.05) + (114.3 × 0.09) + (27.0 × 0.10) + (122.0 × 0.08) + (28.6 × 0.05) + (87.4 × 0.05) + (57.9 × 0.05) = 60,006 kW PT =

5,948 = 0,099 g/kWó 60, 006

10

ha helyesbítik a háttérrel:


}

PT = (5.726/60.006) = 0.095 g/kWh,

A fajlagos súlyozó tényezõ kiszámítása (4A. Melléklet, 1. Függelék 6.6. bekezdése): A fenti 4 üzemmódhoz kiszámított értékeket feltételezve: Tételezzék fel a fenti 4 módhoz kiszámított értékeket, ekkor: Wfei = (0.152 × 360 4.6/1.515 × 360 0.7) = 0,1004 Ez az érték a szükséges 0,10 ± 0,003 értéken belül van. 2.

ELR VIZSGÁLAT Mivel a Bessel-szûrés teljesen új átlagolási eljárás az európai kipufogógáz szabályozásban, az alábbiakban a Bessel-szûrõ magyarázatát, a Bessel algoritmus megtervezésének egy példáját, és a végsõ füstölési érték kiszámításának egy példáját mutatják be. A Bessel algoritmus állandói csak a fényelnyelés-mérõ kialakításától és az adatgyûjtõ rendszer mintavételi sebességétõl függenek. Ajánlott, hogy a fényelnyelés-mérõ gyártója adja meg a végsõ Bessel szûrõ állandóit különbözõ mintavételi sebességekhez, és hogy a felhasználó használja ezeket az állandókat a Besselfüggvény megtervezéséhez és a füst-érték kiszámításához.

2.1.

Általános észrevételek a Bessel-szûrõhöz A nagyfrekvenciás torzítások következtében a nyers homályossági jel rendszerint nagymértékû szóródást mutat. Ahhoz, hogy ezeket a nagyfrekvenciás torzításokat eltávolítsák, a Bessel-szûrõ szükséges az ELR-vizsgálathoz. A Bessel-szûrõ önmagában rekurzív, másodfokú, alul áteresztõ szûrõ, amely a leggyorsabb jelnövekedést biztosítja túllendülés nélkül. Egy valós idejû nyers kipufogógáz-sugarat feltételezve a kipufogócsõben, mindegyik fényelnyelés-mérõ késleltetett és eltérõen mért homályosságot mutat. A mért homályosság késedelme és nagysága a homályosságmérõ mérõkamrájának geometriai méretétõl függ, beleértve a kipufogócsövet és a fényelnyelés-mérõ elektronikus jelének követéséhez szükséges idõt is. Azokat az értékeket, amelyek ezt a két értéket jellemzik, fizikai és elektromos válaszidõnek nevezik, amelyek mindegyik fényelnyelés-mérõ típusnál saját szûrõjét jellemzi. A Bessel-szûrõ alkalmazásának célja, hogy az egész fényelnyelés-mérõ rendszer egyenletesen teljes szûrési jellemzõit biztosítsa, amelyek (a) a fényelnyelés-mérõ fizikai válaszideje (tp) (b) a fényelnyelés-mérõ elektromos válaszideje (te) (c) az alkalmazott Bessel-szûrõ szûrõjének válaszideje (tF) A TAver válaszidõ eredménye a következõk szerint számítható: t Aver = t 2F + t 2p + t e2

t= Aver

és egyenlõ legyen minden fényelnyelés-mérõnél azért, hogy azok ugyanazt a füstölési értéket adják. Így a Bessel-szûrõt úgy alakítsák ki, hogy az egyes fényelnyelés-mérõk szûrõinek válaszideje (tF) a fizikai (tp) és elektromos (te) válaszidõkkel együtt a szükséges teljes válaszidõt (tAver) eredményezzék. Mivel tp és te értékeket minden egye fényelnyelés-mérõre megadják, és a tAver értéket a jelen Elõírásban 1,0 másodpercben határozták meg, a tF a következõk szerint kiszámítható:

t r = t 2Aver − t 2p − t e2 A meghatározás szerint a tF szûrõ válaszideje a 10 % és 90 % közötti megszûrt kimenõjel növekedési ideje az egységnyi ugrású bemenõjel hatására. Így a Bessel-szûrõ levágási

350


}

frekvenciáját olyan módon közelítik, hogy a Bessel-szûrõ válaszideje illeszkedjen a kívánt növekedési idõhöz. (a) ábra: Egységugrású bemenõjel és megszûrt kimenõjel görbéje

Az (a) ábra a bemenõ egység-ugrású jelét és a Bessel szûrõ kimenõjelét, valamint a Bessel-szûrõ tF válaszidejét mutatja be. A végsõ Bessel-szûrõ algoritmusának kialakítása soklépéses eljárás, ami több iterációs lépés végrehajtását teszi szükségessé. Az iterációs lépések vázlatát az alábbiak mutatják:

12


}

350

2.2.


}

Bessel algoritmus számítása Ebben a példában egy több lépcsõs Bessel algoritmus került megtervezésre a fenti iterációs eljárás szerint, amely a 4A. Melléklet 1. függelékének 7.1. bekezdésén alapul. A fényelnyelés-mérõnél és az adatgyûjtõ rendszernél a következõ jellemzõket tételezik fel: (a) fizikai válaszidõ, tp 0,15 sec (b) elektromos válaszidõ, te, 0,05 sec (c) teljes válaszidõ, tAver 1,00 sec (jelen Elõírás meghatározása szerint) (d) 1. lépés: 150 Hz mintavételi sebesség Szükséges Bessel-szûrõ tF válaszideje:

(

)

t F = 12 − 0,15 2 + 0,05 2 = 0,987421 sec 2. lépés: Levágási frekvencia becslése és az E, K Bessel-állandók kiszámítása az elsõ iterációhoz: 3,1415 = 0,318152 Hz 10 × 0,987421 ˜t = 1/150 = 0.006667 sec 1 Ω= = 150,07664 tan ( 3,1415 × 0,006667 × 0,318152 ) fc =

E=

1 1 + 150,076644 × 3 ∗ 0,618034 + 0,618034 × 150,076644

= 7,07948 × 10-5

K = 2 × 7.07948×10-5 × (0.618034 × 150.0766442 • 1) • 1 = 0.970783 Ez adja a Bessel algoritmust:

Yi = Yi −1 + 7,07948 E-5 ∗ ( Si + 2 ∗ Si −1 + Si −2 − 4 ∗ Yi −2 ) + 0,970738 ∗ ( Yi −1 − Yi −2 ) ahol Si a képviseli a lépcsõhöz tartozó bemeneti jelet (vagy '0' vagy '1') és Yi a kimeneti jel megszûrt értékeit. 3. lépés: Bessel-szûrõ alkalmazása az input lépésben: A Bessel szûrõ tF válaszidejét úgy határozzák meg, mint a szûrt kimenõ jel növekedését 10 % és 90 % között a kimenõjel ugrásán. A kimenõ jel 10 %-s idejének (t10)és a 90 %-s idejének (t90) meghatározásához a Bessel-szûrõhöz a bemenõ lépcsõt kell alkalmazni, a fenti fc, E és K értékeket használva. Az index-számokat, az idõt és a bemeneti jelek ugrásaihoz tartozó értékeket és a szûrt kimeneti jel eredményül kapott értékeit az elsõ és a második iterációnál a B Táblázat mutatja. A t10 és t90 szomszédos pontokat dõlt számok jelzik. A B Táblázatban az elsõ iteráció során a 10 %-s érték a 30 és 31 index-szám között van és a 90 %-s érték a 191 és 192 indexszám között fordul elõ. A tF,iter kiszámításához a következõk szerint határozzák meg a pontos t10 és t90 értékeket a szomszédos pontok között, lineáris interpolációval: t10 = tlower + ˜t × (0.1 • outlower)/(outupper • outlower) t90 = tlower + ˜t × (0.9 • outlower)/(outupper • outlower) ahol a kimenet felsõ és kimenet alsó a Bessel megszûrt kimeneti jel szomszédos pontjai, és a t szomszédos idõpontok ideje, amint azt a B Táblázat mutatja. t10 = 0.200000 + 0.006667 × (0.1 • 0.099208)/(0.104794 • 0.099208) = 0.200945 sec t90 = 0.273333 + 0.006667 × (0.9 • 0.899147)/(0.901168 • 0.899147) = 1.276147 sec 4. lépés: Elsõ iterációs ciklus szûrési válaszideje:

alsó

a

14


}

tF,iter = 1.276147 • 0.200945 = 1.075202 sec 5. lépés: Eltérés a szükséges és elért szûrési válaszidõ között az elsõ iterációs ciklus alatt: ˜ = (1.075202 • 0.987421)/0.987421 = 0.081641 6. lépés: Iterációs kritérium ellenõrzése: ∆ = ≥ 0,01 kívánt eltérés. Mivel 0,081641 > 0,01, az iterációs feltétel nem teljesül és további iterációs ciklust kell elindítani. Ehhez az iterációs ciklushoz új levágási frekvenciát kell kiszámítani fc és ∆ értékeibõl a következõk szerint: f c, új = 0,318152 ∗ (1 + 0,081641) = 0,344126 Hz

Ezt az új levágási frekvenciát használják a második iterációs ciklusban, ismét a második lépésben indítva. Az iterációt addig ismételjék, amíg az iterációs feltétel nem teljesül. Az elsõ és második iteráció eredményül kapott értékeit az A Táblázat foglalja össze. A Táblázat: Elsõ és második iteráció értékei Paraméter fc (Hz) E (•) K (•) t10 (s) t90 (s) tF,iter (s) ˜ (•) fc,new (Hz)

1. iteráció 0.318152 7.07948 E-5 0.970783 0.200945 1.276147 1.075202 0.081641 0.344126

2. iteráció 0.344126 8.272777 E-5 0.968410 0.185523 1.179562 0.994039 0.006657 0.346417

7. lépés: Végsõ Bessel algoritmus: Amint az iterációs feltételek teljesülnek, számítsák ki a végsõ Bessel szûrési állandókat és a végsõ Bessel algoritmust a 2. lépés szerint. Ebben a példában az iterációs feltétel a második iteráció után teljesült (∆ = 0,006657 ≤ 0,01). A végsõ algoritmust ezután felhasználják az átlagos füstértékek meghatározásához (lásd a következõ 2.3. bekezdést).

Yi = Yi −1 + 8,272777E − 5× (Si + 2 × Si −1 + Si −2 − 4× Yi −2 ) + 0,968410 × ( Yi −1 − Yi −2 ) B Táblázat Bemenõ jelek és a Bessel megszûrt kimenõ jel értékei az elsõ és második iterációs ciklusban "i" index [•] •2 •1 0 1 2 3 4 5 ÷ 24 25 26 27

Idõ [s] • 0.013333 • 0.006667 0.000000 0.006667 0.013333 0.020000 0.026667 0.033333 ÷ 0.160000 0.166667 0.173333 0.180000

Bemenõ jel ugrása, Si [•] 0 0 1 1 1 1 1 1 ÷ 1 1 1 1

Megszûrt kimenõjel, Yi [•] 1. iteráció 2. iteráció 0.000000 0.000000 0.000000 0.000000 0.000071 0.000083 0.000352 0.000411 0.000908 0.001060 0.001731 0.002019 0.002813 0.003278 0.004145 0.004828 ÷ ÷ 0.067877 0.077876 0.072816 0.083476 0.077874 0.089205 0.083047 0.095056

350

"i" index [•] 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 ÷ 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 ÷

Idõ [s] 0.186667 0.193333 0.200000 0.206667 0.213333 0.220000 0.226667 0.233333 0.240000 0.246667 ÷ 1.166667 1.173333 1.180000 1.186667 1.193333 1.200000 1.206667 1.213333 1.220000 1.226667 1.233333 1.240000 1.246667 1.253333 1.260000 1.266667 1.273333 1.280000 1.286667 1.293333 1.300000 ÷

Bemenõ jel ugrása, Si [•] 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ÷ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ÷


}

Megszûrt kimenõjel, Yi [•] 1. iteráció 2. iteráció 0.088331 0.101024 0.093719 0.107102 0.099208 0.113286 0.104794 0.119570 0.110471 0.125949 0.116236 0.132418 0.122085 0.138972 0.128013 0.145605 0.134016 0.152314 0.140091 0.159094 ÷ ÷ 0.862416 0.895701 0.864968 0.897941 0.867484 0.900145 0.869964 0.902312 0.872410 0.904445 0.874821 0.906542 0.877197 0.908605 0.879540 0.910633 0.881849 0.912628 0.884125 0.914589 0.886367 0.916517 0.888577 0.918412 0.890755 0.920276 0.892900 0.922107 0.895014 0.923907 0.897096 0.925676 0.899147 0.927414 0.901168 0.929121 0.903158 0.930799 0.905117 0.932448 0.907047 0.934067 ÷ ÷

16

2.3.


}

Füstölési értékek kiszámítása Az alábbi vázlat mutatja be a végsõ füstölési érték meghatározásának általános eljárását.

350


}

A b ábra a mért homályossági jel és az ELR-vizsgálat elsõ terhelési lépcsõjének nem szûrt és szûrt fényelnyelési együtthatóinak (k értékek) görbéit mutatja be, és a megszûrt k görbe Ymax1,A (csúcs) értékét jelzi. Ennek megfelelõen, a C Táblázat az i index-számszerû értékeit, az idõt (mintavételi sebesség 150 Hz), a nyers homályosságot, a szûrés nélküli k és a szûrt k értékeit tartalmazza. A szûrést a jelen melléklet 2.2. bekezdésében elõállított Bessel algoritmus állandóit használva végezték. A nagymennyiségû adat

18


}

következtében a füst nyomvonalának csak azok a részei vannak a Táblázatban, amelyek a kezdeti és csúcsérték körül vannak. "b" ábra: A megmért N homályosság, a szûrt k és a nem szûrt k füstértékek görbéi

A csúcsértéket (i = 272) a C Táblázat alábbi adatait feltételezve számították ki. Minden más egyedi füstértéket így számítsanak. Az algoritmus kezdeténél állítsák nullára S•1, S•2, Y•1 és Y•2 értékeit. LA (m) 0.430 Index i 272 N (%) 16.783 S271 (m•1) 0.427392 S270 (m•1) 0.427532 Y271 (m•1) 0.542383 •1 Y270 (m ) 0.542337 A k értékek számítása (4A. Melléklet, 1. Függelék, 7.3.1. bekezdés): k = • (1/0,430) × ln (1 • (16,783/100)) = 0,427252 m• 1 Ez az érték megfelel az S272 értéknek az alább következõ egyenletben. Bessel átlagolt füst kiszámítása (4A. Melléklet, 1. Függelék, 7.3.2. bekezdés): A következõ egyenletben az elõzõ 2.2. bekezdés Bessel állandóit használják. A tényleges nem szûrt – fent kiszámított – K érték megfelel S272 (Si), S271 (Si-1) és S270 S(i-2) a két megelõzõ nem szûrt k érték, az Y272 (Yi), Y271 (Yi-1) és Y270 Y(i-2) a két megelõzõ szûrt k érték. Y272 = 0.542383 + 8.272777×10-5 × (0.427252 + 2 × 0.427392 + 0.427532 • 4 × 0.542337) + 0.968410 × (0.542383 • 0.542337) = 0.542389 m•1 Ez az érték megfelel az Ymax1,A értéknek a következõ egyenletben. A végsõ füstkibocsátási érték kiszámítása (4A. Melléklet, 1. Függelék, 7.3.3. bekezdés): Mindegyik füst-nyomból a maximálisan szûrt k értéket veszik a további számításokhoz. Tételezzék fel az alábbi értékeket: fordulatszám A

1 ciklus 0.5424

Ymax (m•1) 2 ciklus 0.5435

3 ciklus 0.5587

350

B C

0.5596 0.4912


}

0.5400 0.5207

0.5389 0.5177

SVA = (0.5424 + 0.5435 + 0.5587) / 3 = 0.5482 m• 1 SVB = (0.5596 + 0.5400 + 0.5389) / 3 = 0.5462 m• 1 SVC = (0.4912 + 0.5207 + 0.5177) / 3 = 0.5099 m• 1 SV = (0.43 × 0.5482) + (0.56 × 0.5462) + (0.01 × 0.5099) = 0.5467 m• 1 A ciklus értékelése (4A. Melléklet, 1. Függelék, 3.4. bekezdés): Mielõtt az SV értéket kiszámítják, értékeljék a ciklust a három ciklus füstje relatív standard eltéréseinek kiszámításával mindegyik fordulatszámnál.

Fordulatszám SV középértéke (m-1) Abszolút eltérés (m-1) Relatív eltérés (%) A 0.5482 0.0091 1.7 B 0.5462 0.0116 2.1 C 0.5099 0.0162 3.2 Ebben a példában a 15 százalék értékelési feltétel mindegyik fordulatszámnál teljesül.

C Táblázat: N homályosság értékei, nem szûrt és szûrt k értékek a terhelési lépcsõ kezdetén

Index i [•] •2 •1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Idõ [s] 0.000000 0.000000 0.000000 0.006667 0.013333 0.020000 0.026667 0.033333 0.040000 0.046667 0.053333 0.060000 0.066667 0.073333 0.080000 0.086667 0.093333 0.100000 0.106667 0.113333 0.120000 0.126667 0.133333 0.140000 0.146667

Homályosság N [%] 0.000000 0.000000 0.000000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.020000 0.192000 0.212000 0.212000 0.212000 0.343000 0.566000 0.889000 0.929000

nem szûrt k érték [m•1] 0.000000 0.000000 0.000000 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.000465 0.004469 0.004935 0.004935 0.004935 0.007990 0.013200 0.020767 0.021706

szûrt k érték [m•1] 0.000000 0.000000 0.000000 0.000000 0.000000 0.000000 0.000001 0.000002 0.000002 0.000003 0.000004 0.000005 0.000006 0.000008 0.000009 0.000011 0.000012 0.000014 0.000018 0.000022 0.000028 0.000036 0.000047 0.000061 0.000082

20

Index i [•] 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 ÷

Idõ [s] 0.153333 0.160000 0.166667 0.173333 0.180000 0.186667 0.193333 0.200000 0.206667 0.213333 0.220000 0.226667 0.233333 0.240000 0.246667 0.253333 0.260000 0.266667 ÷

Homályosság N [%] 0.929000 1.263000 1.455000 1.697000 2.030000 2.081000 2.081000 2.424000 2.475000 2.475000 2.808000 3.010000 3.253000 3.606000 3.960000 4.455000 4.818000 5.020000 ÷


}

nem szûrt k érték [m•1] 0.021706 0.029559 0.034086 0.039804 0.047695 0.048906 0.048906 0.057067 0.058282 0.058282 0.066237 0.071075 0.076909 0.085410 0.093966 0.105983 0.114836 0.119776 ÷

szûrt k érték [m•1] 0.000109 0.000143 0.000185 0.000237 0.000301 0.000378 0.000469 0.000573 0.000693 0.000827 0.000977 0.001144 0.001328 0.001533 0.001758 0.002007 0.002283 0.002587 ÷

N homályosság értékei, nem szûrt és szûrt k értékek Ymax1,A körül (csúcsérrték vastag számmal jelezve) Index i [•]

Idõ [sec]

Homályosság N [%]

÷ 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281

÷ 1.726667 1.733333 1.740000 1.746667 1.753333 1.760000 1.766667 1.773333 1.780000 1.786667 1.793333 1.800000 1.806667 1.813333 1.820000 1.826667 1.833333 1.840000 1.846667 1.853333 1.860000 1.866667 1.873333

÷ 17.182000 16.949000 16.788000 16.798000 16.788000 16.798000 16.798000 16.788000 16.788000 16.798000 16.798000 16.793000 16.788000 16.783000 16.780000 16.798000 16.778000 16.808000 16.768000 16.010000 16.010000 16.000000 16.010000

nem szûrt k érték [m•1] ÷ 0.438429 0.431896 0.427392 0.427671 0.427392 0.427671 0.427671 0.427392 0.427392 0.427671 0.427671 0.427532 0.427392 0.427252 0.427168 0.427671 0.427112 0.427951 0.426833 0.405750 0.405750 0.405473 0.405750

szûrt k érték [m•1] ÷ 0.538856 0.539423 0.539936 0.540396 0.540805 0.541163 0.541473 0.541735 0.541951 0.542123 0.542251 0.542337 0.542383 0.542389 0.542357 0.542288 0.542183 0.542043 0.541870 0.541662 0.541418 0.541136 0.540819

350

282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 ÷

1.880000 1.886667 1.893333 1.900000 1.906667 1.913333 1.920000 1.926667 1.933333 1.940000 1.946667 1.953333 1.960000 1.966667 1.973333 1.980000 1.986667 1.993333 2.000000 ÷


}

16.000000 16.010000 16.394000 16.394000 16.404000 16.394000 16.394000 16.384000 16.010000 16.010000 16.000000 16.010000 16.212000 16.394000 16.394000 16.192000 16.000000 16.000000 16.000000 ÷

0.405473 0.405750 0.416406 0.416406 0.416685 0.416406 0.416406 0.416128 0.405750 0.405750 0.405473 0.405750 0.411349 0.416406 0.416406 0.410794 0.405473 0.405473 0.405473 ÷

3.

ETC VIZSGÁLAT

3.1.

Gázállapotú emisszió (Diesel-motor) A következõ vizsgálati eredményeket tételezzék fel a PDP-CVS rendszerhez: V0 (m3/ford.) Np (fordulat) pB (kPa) p1 (kPa) T (K) Ha (g/kg) NOx conce (ppm) NOx concd (ppm) COconce (ppm) COconcd (ppm) HCconce (ppm) HCconcd (ppm) CO2,conce (%) Wact (kWó)

0.540466 0.540080 0.539663 0.539216 0.538744 0.538245 0.537722 0.537175 0.536604 0.536009 0.535389 0.534745 0.534079 0.533394 0.532691 0.531971 0.531233 0.530477 0.529704 ÷

0.1776 23073 98.0 2.3 322.5 12.8 53.7 0.4 38.9 1.0 9.00 3.02 0.723 62.72

A hígított kipufogógáz-áramlásának kiszámítása (4. Melléklet, 2. Függelék, 4.1. bekezdés): MTOTW = 1,293×0,1776×23073*(98 – 2,3)×273 / (101,3×322,5) = 4237,2 kg NOx helyesbítési tényezõ kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.1. bekezdés): K H,D =

1 = 1, 039 1 − 0,0182 × (12,8 − 10,71)

Helyesbített háttérkoncentráció kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.3.1.1. bekezdés): Feltételezik a dízel tüzelõanyag C1H1,8 összetételt:

22


}

1 = 13.6 1 + (1,8 / 2) + (3,76 × (1 + (1,8 / 4))) 13.6 DF = = 18.69 0.723 + (9.00 + 38.9) × 10−4

Fs = 100 ×

NOx conc = 53.7 • 0.4 × (1 • (1/18.69)) = 53.3 ppm COconc = 38.9 • 1.0 × (1 • (1/18.69)) = 37.9 ppm HCconc = 9.00 • 3.02 × (1 • (1/18.69)) = 6.14 ppm Emisszió tömeg-áramlásának kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.3.1. bekezdés): NOx mass = 0.001587 × 53.3 × 1.039 × 423 7.2 = 372.391 g COmass = 0.000966 × 37.9 × 423 7.2 = 155.129 g HCmass = 0.000479 × 6.14 × 423 7.2 = 12.462 g Fajlagos emisszió kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.4. bekezdés): NO x = 372.391/62.72 = 5.94 g/kWó

CO = 155.129/62.72 = 2.47 g/kWó CH = 12.462/62.72 = 0.199 g/kWó 3.2.

Részecske-kibocsátás (Diesel-motor) Feltételezik a kétszeres hígítású PDP-CVS rendszernél a következõ vizsgálati eredményeket: MTOTW (kg) Mf,p (mg) Mf,b (mg) MTOT (kg) MSEC (kg) Md (mg) MDIL (kg) DF Wact (kWó)

4237.2 3,030 0,044 2,159 0,909 0,341 1,245 18,69 62,72

Tömegemisszió kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 5.1. bekezdés): Mf = 3.030 + 0.044 = 3.074 mg MSAM = 2.159 • 0.909 = 1.250 kg PTmass =

3,074 4237,2 ∗ = 10,42 g 1,250 1000

Háttér helyesbített tömeg-emissziója, kiszámítás (4A. Melléklet, 2. Függelék, 5.1. bekezdés):  3,074  0,341  1    4237,2 PTmass =  −  ∗ 1 − = 9,32 g    ∗  0,250  1,245  18,69    1000

Fajlagos tömeg-emisszió kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 5.2. bekezdés):

PT = 10.42/62.72 = 0.166 g/kWó PT = 9.32/62.72 = 0.149 g/kWó, ha módosított a háttér

350

3.3.


}

Gázállapotú kibocsátások (CNG motor) Feltételezik a kétszeres hígítású PDP-CVS rendszernél a következõ vizsgálati eredményeket: MTOTW (kg) 4237,2 Ha (g/kg) 12,8 NOx conce (ppm) 17,2 NOx concd (ppm) 0,4 COconce (ppm) 44,3 COconcd (ppm) 1,0 HCconce (ppm) 27,0 HCconcd (ppm) 3,02 CH4 conce (ppm) 18,0 CH4 concd (ppm) 1,7 CO2,conce (%) 0,723 Wact (kWó) 62,72 NOx helyesbítési tényezõ kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.2. bekezdés): =

1 = 1 − 0, 0329 × (12,8 − 1071)

NMCH koncentráció kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.3.1. bekezdés): a) GC módszer: NMCHconce = 27,0 – 18,0 = 9,0 ppm b) NMC módszer 0,04 metán-hatást és 0,98 etán-hatást feltételezve (lásd 3. Melléklet, 5. Függelék, 1.8.4. bekezdést): 27,0 ∗ (1 − 0,04 ) − 18,0 NMCH conce = = 8,4 ppm 0,98 − 0,04 A háttér szerint helyesbített koncentrációk kiszámítása (4A Melléklet, 2. Függelék, 4.3.1.1. bekezdés): Feltételezik a G20, C1H4 összetételû vonatkoztatási tüzelõanyagot (100 % metán) tüzelõanyagot: FS = 100

DF =

1 = 9,5 1 + (4/2) + (3,78 ∗ (1 + (4/4)))

9,5

0,723 + (27,0 + 44,3) ∗ 10 −4

= 13,01

NMCH-nél, a háttér-koncentráció a különbség CHconcd és a CH4concd között: NOx conc = 17.2 • 0.4 × (1 • (1/13.01)) = 16.8 ppm COconc = 44.3 • 1.0 × (1 • (1/13.01)) = 43.4 ppm NMHCconc = 8.4 • 1.32 × (1 • (1/13.01)) = 7.2 ppm CH4 conc = 18.0 • 1.7 × (1 • (1/13.01)) = 16.4 ppm Kibocsátások tömeg-áramlásának kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.3.1. bekezdés): NOx mass = 0.001587 × 16.8 × 1.074 × 423 7.2 = 121.330 g COmass = 0.000966 × 43.4 × 423 7.2 = 177.642 g NMHCmass = 0.000502 × 7.2 × 423 7.2 = 15.315 g CH4 mass = 0.000554 × 16.4 × 423 7.2 = 38.498 g

24


}

Fajlagos kibocsátás kiszámítása (4A. Melléklet, 2. Függelék, 4.4. bekezdés):

NOx = 121.330/62.72 = 1.93 g/kWó CO = 177.642/62.72 = 2.83 g/kWó NMHC = 15.315/62.72 = 0.244 g/kWó CH 4 = 38.498/62.72 = 0.614 g/kWó 4.

λ ELTOLÁSI TÉNYEZÕ (Sλ)

4.1.

λ eltolási tényezõ (Sλ) kiszámítása 2/

S•=

ahol

Sλ inert % O2* n és m

2 inert %   m  O 2 * 1- 100  n+ 4  - 100   

λ eltolási tényezõ semleges gázok térfogatszázaléka a tüzelõanyagban, (pl.. N2, CO2, He, stb.); eredeti oxigén térfogatszázaléka a tüzelõanyagban tüzelõanyag-szénhidrogéneket jellemzõ CnHm átlaga, azaz:

 CH 4 %  C %  C % C % C % 1∗  + 2 ∗  2  + 3∗  3  + 4∗  4  + 5∗  5  +Κ   100   100   100   100   100  n= hígítás% 1− 100  CH 4 %  C H % C H % C H %  4∗ + 4∗  2 4  + 6∗  2 6  +8∗  3 8  +Κ   100   100   100   100  m= hígítás% 1− 100

ahol:

4.2.

CH4 = C2 = C3 = C4 = C5 = hígítás =

a metán térfogatszázaléka a tüzelõanyagban, az összes C2 szénhidrogén (azaz C2H6, C2H4, stb.) térfogat % a tüzelõanyagban az összes C3 szénhidrogén (azaz C3H6, C3H8, stb.) térfogat % a tüzelõanyagban az összes C4 szénhidrogén (azaz C4H10, C4H8, stb.) térfogat % a tüzelõanyagban az összes C5 szénhidrogén (azaz C5H12, C5H10, stb.) térfogat % a tüzelõanyagban a hígító gázok térfogatszázaléka a tüzelõanyagban (O2*, N2, CO2, He, stb.).

Példa λ eltolási tényezõ (Sλ) kiszámítására 1. példa: G25: CH4 = 86 %, N2 = 14 % (térfogatra vonatkoztatva)  CH 4 %  C % 1∗  + 2∗  2  +Κ  100  1 ∗ 0,86 0,86  100  n=  = = =1 hígítás% 14 0,86 1− 1− 100 100  CH 4 %  C H % 4∗ + 4∗  2 4  +Κ  4 ∗ 0,86  100   100  m= = =4 hígítás% 0,86 1− 100

2/

Gépjármû tüzelõanyagok sztöchiometrikus levegõ tüzelõanyag arányai, SAE J1829, 1987. június. John B. Heywood, International Combustion Engine Fundamentals, McGraw-Hill, 1988, Chapter 3.4, Combustion Stoichiometry (68 – 72. oldal).

350

S• =


}

2 *

m  O2  inert%  1 −  n +  − 100  4  100 

=

2 = 1,16 14  4  1 − 1 +  4  100 

2. példa: GR: CH4 = 87 %, C2H4 = 13 % (térfogatra vonatkoztatva)  CH 4 %  C %  1∗  + 2∗  2  +Κ  100  1 ∗ 0,87 + 2 ∗ 0,13 1,13  100  n=  = = = 1,13 hígítás% 0 1 1− 1− 100 100 C H %  CH 4 %  4∗ + 6∗  2 6  +Κ  4 ∗ 0,87 + 6 ∗ 0,13  100   100  m= = = 4,26 hígítás% 1 1− 100 S• =

2 m O *  inert%  1 −  n +  − 2 100  4  100 

=

2 0  4,26   1 − 1,13 +  4   100 

= 0,911

3. példa: USA: CH4 = 89 %, C2H6 = 4,5 %, C3H8 = 2,3 %, C6H14 = 0,2 %, O2 =0,6 %, N2 =4 %  CH 4 %  C % 1∗  + 2∗  2  +Κ  1 ∗ 0,89 + 2 ∗ 0,045 + 3 ∗ 0,023 + 4 ∗ 0,002  100   100  n= = = 1,11 ( hígítás% 0,64 + 4) 1− 1− 100 100 C H %   CH 4 %  C H %  C H %  4∗ + 4 ∗  2 4  +  2 6  +K + 8 ∗  3 8    100   100   100   100  = 4 ∗ 0,89 + 4 ∗ 0, 045 + 8 ∗ 0, 023 + 14 ∗ 0,002 = 4, 24 m= hígítás% 0, 6 + 4 1− 1− 100 100

S• =

2 *

m  O2  inert%  1 −  n +  − 100  4  100 

=

2 4  4,24  0,6  1 − 1,11 + − 4  100  100 

= 0,96

26


}

7. Melléklet VIZSGÁLATI ELJÁRÁS EMISSZIÓT ELLENÕRZÕ RENDSZER TARTÓSSÁGÁHOZ 1.

BEVEZETÉS Ez a melléklet részletezi azokat az eljárásokat egy motorcsalád kiválasztásához, amit végig vizsgálnak szolgálati akkumulációs munkaterv alapján a romlási tényezõ meghatározása céljából. Alkalmazzanak ilyen romlási tényezõket az idõszakos vizsgálaton átmenõ motor megmért emisszióinak méréséhez annak biztosítására, hogy a szolgálatban levõ motor emissziói összhangban maradjanak az alkalmazható emissziós határértékekkel, amint azt a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének táblázata megadja, a jármûre alkalmazható tartóssági idõtartam során, amiben a motort felszerelték. Ez a melléklet szintén részletezi a karbantartáshoz kapcsolódó és nem kapcsolódó emissziókat, amelyeket végrehajtanak a szolgálati göngyölített munkaterven átmenõ motorokon. Végezzenek ilyen karbantartást a szolgálatban levõ motorokon és közöljék az új nehéz motorok tulajdonosaival.

2.

MOTOROK KIVÁLASZTÁSA HASZNOS ÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZÕKHÖZ

2.1.

A jelen Elõírás 7.1. bekezdésében meghatározott motorcsaládból válasszanak motort az emissziós vizsgálathoz, hogy létrehozzák a hasznos élettartam romlási tényezõjét.

2.2.

Különbözõ motorcsaládokból származó motorok egyesíthetõk családokba a kipufogó utókezelõ rendszerére alapozva. A hengerek számában különbözõ motorok és különbözõ hengerkialakítások elhelyezése érdekében, amelyeknek azonban ugyanolyan mûszaki jellemzõi és elhelyezése van a kipufogási utókezelõ rendszerek tekintetében, ugyanabban a motor-utókezelõ rendszer családban, a gyártó szolgáltathat adatokat a hatóságnak, hogy bizonyítsa az ilyen motorok egyenértékûségét.

2.3.

A motor gyártója válasszon ki a motor utókezelõ rendszer családját képviselõ valamely motort vizsgálatra e melléklet 3.2. bekezdésében meghatározott szolgálati göngyölített munkatervhez a jelen Elõírás 7.2. bekezdésében megadott motor-kiválasztási kritériumok szerint és jelentse a hatóságnak a vizsgálat megkezdése elõtt.

2.3.1.

Ha a jóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy a motor utókezelõ rendszer-család legrosszabb emissziós száma jellemezheti jobban más motorhoz képest, akkor a hatóság válassza ki a vizsgálati motort a motor gyártójával történt konzultáció után.

3.

HASZNOS ÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZÕK LÉTREHOZÁSA

3.1.

Általános megállapítások Távolság és szolgálat göngyölített eljárásán alapuló kiválasztott motorokból fejlesztik ki az utókezelõ rendszer családjához alkalmazható romlási tényezõket, ami tartalmazza a gáznemû és részecske emissziók idõszakos vizsgálatát is az ESC és ETC vizsgálatokban.

3.2.

Szolgálati göngyölített munkaterv Végrehajthatják a szolgálati göngyölített munkatervet a gyártó választása szerint a kiválasztott õsmotorral felszerelt jármûvet használva egy "szolgálatban göngyölített" munkaterv szerint, vagy futtatják a kiválasztott õsmotort "próbapadi szolgálatban göngyölített" munkaterv szerint.

3.2.1.

Szolgálatban és próbapadi szolgálatban való göngyölítés

3.2.1.1.

A gyártó határozza meg a távolság és szolgálat göngyölítésének formáját a motorokhoz, összhangban a jó mérnöki gyakorlattal.

3.2.1.2.

A gyártó határozza meg, mikor fogják vizsgálni a jármûvet gáznemû és részecske emissziók szempontjából az ESC és ETC vizsgálatokban.

350


}

3.2.1.3.

Használják egyetlen motor üzemelési tervét minden motorhoz a motor utókezelõrendszer családjában.

3.2.1.4.

Gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság egyetértésével csak egy vizsgálati ciklust (vagy ESC vagy ETC vizsgálat) szükséges lefuttatni mindegyik vizsgálati ponton, másik ciklussal csak a szolgálati göngyölített munkaterv kezdetén és a végén.

3.2.1.5.

Üzemelési munkaterv különbözhet különbözõ motorok utókezelõ rendszer-családoknál.

3.2.1.6.

Üzemelési munkaterv rövidebb lehet, mint a hasznos élettartam periódus feltéve, hogy a vizsgálati pontok száma megengedi a vizsgálati eredmények megfelelõ extrapolálását a 3.5.2. bekezdés szerint. Minden esetben a szolgálati göngyölített munkaterv ne legyen rövidebb, mint amit a 3.2.1.8. bekezdés táblázata mutat.

3.2.1.7.

A gyártónak kell ellátnia a minimális szolgálati göngyölítési periódus (vezetési távolság) és a motorpróbapad órái között levõ alkalmazható korrelációval, pl. tüzelõanyag-fogyasztás, jármûsebesség motor fordulatszáma függvényében korrelációk, stb.

3.2.1.8.

Minimális szolgálati göngyölítés

Jármûkategória, amibe a motort beszerelik N1 jármûkategóriák N2 jármûkategóriák N3 jármûkategóriák 16 t nem meghaladó maximális megengedett tömeggel N3 jármûkategóriák 16 t meghaladó maximális megengedett tömeggel M2 jármûkategóriák M3 jármûkategóriák I, II, A és B osztályú jármûkategóriák 7,5 t nem meghaladó maximális megengedett tömeggel M3 jármûkategóriák III, és B osztályú jármûkategóriák 7,5 t meghaladó maximális megengedett tömeggel

Min. szolgálati göngyölített periódus 100000 km 125000 km

Hasznos élettartam (Elõírás bekezdése) 5.3.1.1. bekezdés 5.3.1.2. bekezdés

125000 km

5.3.1.2. bekezdés

167000 km

5.3.1.3. bekezdés

100000 km

5.3.1.1. bekezdés

125000 km

5.3.1.2. bekezdés

167000 km

5.3.1.3. bekezdés

3.2.1.9.

Részletesen írják le a szolgálati göngyölített munkatervet a jóváhagyás iránti kérelemben és értesítsék a hatóságot, mielõtt a vizsgálatot elindítják.

3.2.2.

Ha a jóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy kiegészítõ vizsgálatot szükséges elvégezni az ESC és ETC vizsgálatokban a gyártó által kiválasztott pontok között, közölje ezt a gyártóval. A gyártó készítse el a felülvizsgált szolgálati göngyölített munkatervet vagy próbapadi szolgálati göngyölített munkatervet, és a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá.

3.3.

Motorvizsgálat

3.3.1.

Szolgálati göngyölített munkaterv elkezdése

3.3.1.1.

Minden motor-utókezelõ rendszer családjánál a gyártó határozza meg a motor mûködési óráinak számát, ami után a motor-utókezelõ rendszer mûködése stabilizálódott. Ha a jóváhagyó hatóság kéri, a gyártó tegye hozzáférhetõvé a meghatározáshoz készített adatokat és elemzéseket. Alternatívaként a gyártó választhatja, hogy 125 órát futtatja a motort a motor-utókezelõ rendszer stabilizálásához.

3.3.1.2.

A stabilizálódás idõtartamát a 3.3.1.1. bekezdésben tekintik a szolgálati göngyölített munkaterv kezdetének.

28


}

3.3.2.

Szolgálati göngyölítés vizsgálata

3.3.2.1.

Stabilizálás után futtassák a motort a gyártó által kiválasztott szolgálati göngyölített munkaterv szerint, amint a fenti 3.2. bekezdés leírja. A gyártó által meghatározott szolgálati göngyölített munkatervben az idõintervallumoknál, és ahol megfelel, a jóváhagyó hatóság megerõsítésével is a 3.2.2. bekezdés szerint, vizsgálják a motort gáznemû és részecske emissziókra az ESC és ETC vizsgálatokban. A 3.2. bekezdés szerint, ha egyetértettek, hogy csak egy vizsgálati ciklus (ESC vagy ETC), kerül lefutásra mindegyik vizsgálati pontnál, futassák a többi vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) szolgálati göngyölített munkaterv kezdetén és végén.

3.3.2.2.

A szolgálati göngyölített munkatervében hajtsanak végre karbantartást a motoron a 4. bekezdés szerint.

3.3.2.3.

A szolgálati göngyölített munkaterve során nem tervezett karbantartás a motoron vagy jármûvön elvégezhetõ, pl. ha az OBD rendszer külön problémát észlel, ami mûködésbe hozza a hibás mûködés kijelzõjét (MI).

3.4.

Jelentés

3.4.1.

A szolgálati göngyölített munkaterv során elvégzett minden emissziós vizsgálat eredményét (ESC és ETC) bocsássák a jóváhagyó hatóság rendelkezésére. Ha bármely emissziós vizsgálatot eredménytelennek nyilvánítanak, a gyártó adjon magyarázatot, miért nyilvánították érvénytelennek. Ilyen esetben végezzenek el másik emissziós vizsgálat-sorozatot ESC és ETC vizsgálatok keretében további 100 szolgálati göngyölített órán belül.

3.4.2.

Bármikor, amikor a gyártó megvizsgál egy motort a szolgálati göngyölített munkaterv szerint a romlási tényezõ létrehozása érdekében, a gyártó õrizzen meg minden olyan információt, ami a motoron elvégzett minden emissziós és karbantartási vizsgálatra vonatkozik a szolgálati göngyölített munkaterv szerint. Terjessze be ezt az információt a jóváhagyó hatóságnak a szolgálati göngyölített munkaterv szerint elvégzett emissziós vizsgálati eredményekkel együtt.

3.5.

Romlási tényezõk meghatározása

3.5.1.

Az ESC és ETC vizsgálatokban és minden vizsgálati pontnál a szolgálati göngyölített munkaterv szerint megmért minden egyes szennyezõnél készítsék el a "legjobb illeszkedés" regressziós elemzését az összes vizsgálati eredmény alapján. Mindegyik szennyezõnél minden egyes vizsgálat eredményét a tizedesjegyek ugyanolyan számában fejezzék ki, mint e szennyezõk határértékeinél. A 3.2. bekezdés szerint, ha csak egy vizsgálati ciklus futtatásában állapodtak meg (ESC vagy ETC) mindegyik vizsgálati pontnál és más vizsgálati ciklus (ESC vagy ETC) csak a szolgálati göngyölített munkaterv elején és végén fut, készítsék el a regressziós elemzést mindegyik vizsgálati pontnál lefutott vizsgálati ciklusokból kapott eredmények alapján.

3.5.2.

A regressziós elemzés alapján a gyártó számítsa ki a tervezett emissziós értékeket minden szennyezõhöz a szolgálati göngyölített munkaterv elejéhez és a hasznos élettartam idõtartamára, ami a regressziós egyenlet extrapolációjával alkalmazható a vizsgálat alatt álló motorra, amint a 3.5.1. bekezdés meghatározza.

3.5.3.

Motoroknál, amelyeket nem szerelnek fel kipufogási utókezelõ rendszerrel, mindegyik szennyezõnél a romlási tényezõ a különbség a hasznos élettartamhoz tervezett emissziós érték és a szolgálati göngyölített munkaterv kezdete között. Motoroknál, amelyeket felszerelnek kipufogási utókezelõ rendszerrel, mindegyik szennyezõnél a romlási tényezõ a hasznos élettartamhoz tervezett emissziós értéknek és a szolgálati göngyölített munkaterv kezdetének viszonya. A 3.2. bekezdés szerint, ha megegyeztek abban, hogy csak egy vizsgálati ciklust futtatnak (ESC vagy ETC) mindegyik vizsgálati pontnál és más vizsgálati ciklus (ESC vagy ETC) csak a szolgálati göngyölített munkaterv elején és végén fut, alkalmazzák a lefutott vizsgálati ciklusból –

350


}

ami mindegyik vizsgálati pontnál futott – a kiszámított romlási tényezõt más vizsgálati ciklusokra is, feltéve, ha mindkét vizsgálati ciklusnál az összefüggés a futáskor mért értékek szolgálati göngyölített munkaterv elején és végén mért értékek között hasonló. 3.5.4.

A romlási tényezõt mindegyik szennyezõre a megfelelõ vizsgálati ciklusokban jegyezzék fel a jelen Elõírás, 6. Mellékletének 1. Függeléke 1.4. bekezdésében.

3.6.

Alternatívaként, használva a szolgálati göngyölített munkatervet romlási tényezõk megállapítására, a motorgyártók választhatják a következõ romlási tényezõk használatát: Motortípus Diesel motor Gázmotor

Vizsgálati ciklus ESC ETC ETC

CO 1.1 1.1 1.1

CH 1.05 1.05 1.05

NMCH 1.05

CH4 1.2

NOx 1.05 1.05 1.05

PM 1.1 1.1 -

3.6.1.

A gyártó kiválaszthatja, hogy átvisz egy motorhoz vagy motor/utókezelõ egység meghatározott DF-en keresztül motorokhoz vagy motor/utókezelõ egységekhez, amelyek nem esnek ugyanabba a motorcsalád kategóriába, amint meghatározták a 2.1. bekezdésben. Ilyen esetekben a gyártó bizonyítsa a jóváhagyó hatóságnak, hogy az alapmotor vagy motor/utókezelõ egység és az a motor vagy motor/utókezelõ egység, amelyhez a DF átvisz, ugyanazokkal a mûszaki jellemzõkkel és beszerelési követelményekkel rendelkezik a jármûvön, és hogy az ilyen motor vagy motor/utókezelõ egység emissziói hasonlók.

3.7.

Gyártás megfelelõségének ellenõrzése

3.7.1.

Emissziók teljesítéséhez a gyártás megfelelõségét ezen Elõírás 8. bekezdése alapján ellenõrizzék.

3.7.2.

Jóváhagyás idején a gyártó választhatja, hogy ugyanakkor bármilyen utókezelõ rendszer elõtt méri a szennyezõ emissziókat. Így cselekedve, a gyártó kifejleszthet nem hivatalos romlási tényezõt külön a motorhoz és külön az utókezelõ rendszerhez, amit a gyártó a gyártási folyamat végénél vizsgálathoz használhat.

3.7.3.

Jóváhagyás céljából csak a gyártó által a 3.6.1. bekezdésbõl elfogadott romlási tényezõ vagy a 3.5. bekezdés szerint kifejlesztett romlási tényezõk jegyezhetõk fel a jelen Elõírás, 6. Melléklet 1. Függelékének 1.4. bekezdésében.

4.

KARBANTARTÁS A szolgálati göngyölített munkaterv alapján, a motorokon elvégzett karbantartást és bármely szükséges reagens fogyasztást, amit a romlási tényezõk meghatározásához használnak, úgy osztályozzák, mint emisszióhoz kapcsolódót vagy emisszióhoz nem kapcsolódót, és ezek mindegyikét osztályozhatják úgy, mint tervezettet és nem tervezettet. Néhány emisszióhoz kapcsolódó karbantartást osztályozhatnak úgy, mint kritikus emisszióhoz kapcsolódó karbantartást.

4.1.

Emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás

4.1.1.

Ez a bekezdés meghatározza az emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartást a szolgálati göngyölített munkaterv elvégzése céljából, és a karbantartásba befoglalt utasításokat, amelyekkel új nagyteljesítményû jármûvek és nagyteljesítményû motorok tulajdonosait ellátják.

4.1.2.

Minden, a szolgálati göngyölített munkaterv elvégzése céljából emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás ugyanabban vagy egyenlõ távolságú intervallumokban történjen, amit a gyártó karbantartási utasításai határoznak meg a nagyteljesítményû jármûvek és nagy-teljesítményû motorok tulajdonosai számára. Ez a karbantartási terv szükség szerint frissíthetõ a szolgálati

30


}

göngyölített munkaterven keresztül feltéve, hogy semmilyen karbantartási mûveletet nem törölnek a karbantartási tervbõl, miután végrehajtották a mûveletet a vizsgálati motoron. 4.1.3.

Bármely, emisszióhoz kapcsolódó karbantartás legyen szükséges a motoron, hogy biztosítsa az ideillõ emissziós szabványokkal való megfelelõséget a használatban. A gyártó szolgáltasson adatokat a jóváhagyó hatóságnak, ami bizonyítja, hogy az emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás mindegyike mûszakilag szükséges.

4.1.4.

A motor gyártója határozza meg a következõ tételek beállítását, tisztítását és karbantartását (ahol szükséges): (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) (i)

4.1.5.

Szûrõk és hûtõk a kipufogógáz visszavezetõ rendszerben; Pozitív forgattyúház-szellõztetõ szelep; Tüzelõanyag-porlasztó csúcsa (csak tisztítás); Tüzelõanyag-porlasztók; Feltöltõ; Elektronikus motorvezérlõ egység és társult érzékelõi és mûködtetõi; Részecske-szûrõ rendszer (beleértve alkatrészeit); Kipufogógáz visszavezetõ rendszer, beleértve minden kapcsolódó vezérlõ szelepet és csövet; Minden kipufogási utókezelõ rendszer.

Karbantartás szempontjából a következõ elemeket nevezik kritikus emisszióhoz kapcsolódónak (a) (b) (c) (d)

Minden kipufogási utókezelõ rendszer; Elektronikus motorvezérlõ egység és társult érzékelõi és mûködtetõi; Kipufogógáz visszavezetõ rendszer, beleértve minden kapcsolódó szûrõt, hûtõt, vezérlõ szelepet és csövet Pozitív forgattyúház-szellõztetõ szelep.

4.1.6.

Minden kritikus emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás legyen észszerû valószínû, hogy elvégezzék a használatban. A gyártó bizonyítsa a jóváhagyó hatóságnak a használatban végzett karbantartás észszerû valószínûségére, és ilyen bemutatás képezzen elsõbbséget a karbantartás elvégzésében a szolgálati göngyölített munkatervben.

4.1.7.

Fogadják el a kritikus emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás tételeit, amelyek megfelelnek minden 4.1.7.1. – 4.1.7.4. bekezdésekben meghatározott feltételnek, mint annak a karbantartási tételnek észszerû valószínûségét, hogy használatban teljesíteni fogják.

4.1.7.1.

Terjesszenek be adatokat, amelyek kapcsolatot létesítenek az emissziók és a jármû teljesítménye között, úgy, hogy amint az emisszió nõ a karbantartás hiánya miatt, egyidejûleg a jármû teljesítménye elfogadhatatlan pontig romlik tipikus vezetésnél.

4.1.7.2.

Terjesszenek elõ felmérési adatokat, amelyek bizonyítják, hogy 80 % konfidencia szintnél az ilyen motorok 80 százalékának már van kritikus karbantartási tétele, amit használatban elvégeznek a javasolt intervallumokban.

4.1.7.3.

A jelen Elõírás 9A Melléklete [3.6….] bekezdésének követelményeivel együtt világosan látható jelzést helyezzenek el a jármû mûszerfalán a vezetõ riasztására, hogy itt a karbantartás ideje. Mûködtessék a jelzést megfelelõ távolságnál vagy elem hibájánál. A jelzés maradjon mûködésben, a motor mûködéséig, és ne törlõdjön a szükséges karbantartás végrehajtása nélkül. A jelzés új beállítása legyen kötelezõ lépés a karbantartási tervben. Ne tervezzék a rendszert úgy, hogy mûködésen kívül kerül a motor megfelelõ hasznos élettartama végéig, vagy az után.

4.1.7.4.

Minden más módszer, amit a hatóság meghatároz, mint észszerû valószínûség létrehozását, ami a kritikus karbantartást végre fogják hajtani a használatban.

4.2.

Változások a tervezett karbantartáshoz

350


}

4.2.1.

A gyártó terjesszen elõ kérést a jóváhagyó hatóságnak új tervezett karbantartás jóváhagyására, amit a szolgálati göngyölített munkatervben kíván elvégezni és így ajánlani a nagyteljesítményû jármûvek és motorok tulajdonosainak. A gyártó foglalja be ajánlásába, mint javasolt új tervezett karbantartási kategóriába (pl. emisszióhoz kapcsolódó, nem emisszióhoz kapcsolódó vagy kritikus) és – emisszióhoz kapcsolódó karbantartásnál – a maximális megvalósítható karbantartási intervallumokat. A kéréshez mellékelje az adatokat, amelyek támogatják az új tervezett karbantartást és karbantartási intervallumot.

4.3.

Nem emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás

4.3.1.

Nem emisszióhoz kapcsolódó tervezett karbantartás, amit észszerû és mûszakilag szükséges (pl. olajcsere, olajszûrõ-csere, tüzelõanyag-szûrõcsere, leszûrõ cseréje, hûtõrendszer karbantartása, alapjárati fordulatszám beállítása, szabályozó, motorcsavarok nyomatéka, szelep-csapódás, porlasztó-csapódás, gyújtás-beállítás, ékszíjak feszességének beállítása, stb.) a motoron vagy a szolgálati göngyölített munkatervhez kiválasztott jármûvön elvégezni legalább a gyártó által tulajdonosnak ajánlott intervallumban (pl. nem olyan intervallumban, amit több szerviznek ajánlanak).

4.4.

Karbantartás szolgálati göngyölített munkaterv alapján vizsgálatra kiválasztott motoron

4.4.1.

Nem motornál emissziós ellenõrzõ rendszernél vagy tüzelõanyag-rendszernél a göngyölített munkaterv alapján vizsgálatra kiválasztott motor elemeinek javításait csak alkatrészhiba vagy a motorrendszer hibás mûködése eredményeként végezzék el.

4.4.2.

Nem használhatnak berendezést, mûszereket vagy szerszámokat hibás mûködés, hibás beállítás vagy hibás motorelem azonosításához, hacsak nem hozzáférhetõk ugyanolyan vagy egyenértékû berendezések, mûszerek vagy szerszámok típus-forgalmazók és más típus-szervizekben, és (a) (b)

ilyen elemeken a tervezett karbantartásban összefüggésben használják, és azt követõen használják, hogy a motor hibás mûködését azonosították.

4.5.

Kritikus emisszióhoz kapcsolódó nem tervezett karbantartás

4.5.1.

A szükséges reagens fogyasztását, mint kritikus emisszióhoz kapcsolódó nem tervezett karbantartást a szolgálati göngyölített munkaterv elvégzése és a karbantartási utasításokba való beépítés céljára, amivel a gyártó az új nagyteljesítményû jármûvek vagy motorok tulajdonosait ellátja.

8. Melléklet

HASZNÁLATBAN LEVÕ JÁRMÛVEK / MOTOROK MEGFELELÕSÉGE 1.

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.1.

Hivatkozással az emisszióra kiadott jóváhagyásokra, helyénvalók az intézkedések az emissziót ellenõrzõ készülékek mûködéséhez tartozó megerõsítéshez a jármûbe beszerelt motor hasznos élettartama során szokásos feltételek közötti használatban (üzemben levõ jármûvek megfelelõsége / helyesen karbantartott és mûködtetett motorok).

1.2.

A jelen Elõírás céljára ellenõrizzék ezeket az intézkedéseket a hasznos élettartamnak megfelelõ, a jelen Melléklet 5.3. bekezdésében meghatározott periódusnak megfelelõen olyan motoroknál vagy jármûveknél, amelyeket vagy a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdés táblázatának B1, B2 sora vagy C sora szerint hagytak jóvá.

32

1.3.


}

Szolgálatban levõ jármû / motor megfelelõségének ellenõrzését annak az információnak alapján végezzék, amelyet a gyártó ad a jóváhagyó hatóságnak, amely annak a jellegzetes jármû- vagy motor-választéknak emissziós teljesítményét ellenõrzi, amelyek jóváhagyását gyártó birtokolja. E mellékletben az 1. ábra szemlélteti az eljárást az üzemelés megfelelõségi ellenõrzési eljárását.

2.

ELJÁRÁS HIVATALOS VIZSGÁLATHOZ

2.1. Az üzemi megfelelõség hatósági hivatalos vizsgálatát megfelelõ olyan információ alapján végzik, amit a gyártó ad olyan eljárás alapján, ami hasonló az 1958. évi Megállapodás 3. függelékében meghatározott eljáráshoz (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2). Vagylagosan, gyártó szállította megfigyelési jelentések, jóváhagyó hatóság felmérõ vizsgálatai és/vagy információ a Szerzõdõ Felek felmérõ vizsgálatairól. Az alkalmazott eljárást a 3. bekezdés adja meg.

3.

HIVATALOS VIZSGÁLAT ELJÁRÁSA

3.1.

A jóváhagyó hatóság hivatalos vizsgálatát az üzemi megfelelõségrõl a gyártó információja alapján végzi. A gyártó üzemi megfigyelési (ISM) jelentése a motor vagy jármû használati vizsgálatán alapuljon, bizonyított és megfelelõ vizsgálati jegyzõkönyveket használva. Ilyen információ (az ISM jelentés) tartalmazza, de nem korlátozva, a következõket (lásd 3.1.1. – 3.1.13. bekezdéseket):

3.1.1.

Gyártó neve és címe.

3.1.2.

Felhatalmazott képviselõ neve, címe, telefon és fax száma és e-mail címe a területen belül, ahol a gyártó mûködik.

350


}

1. Ábra: Üzemelés megfelelõségi ellenõrzése – hivatalos ellenõrzés eljárása

34

KEZDÉS


}

Jármû vagy motor gyártója és a jóváhagyó hatóság kitölti a jármû vagy motor jóváhagyását új jármû vagy motortípushoz. Jóváhagyó hatóság jóváhagyást ad

Jóváhagyott jármû vagy motor gyártója és eladója

Jármû vagy motor gyártója saját házi megfelelõségi eljárást fejleszt ki

Jármû vagy motor gyártója üzemi megfelelõségi eljárását végrehajtja (jármû vagy motortípus vagy család) Házi üzemi megfelelõségi jelentés jóváhagyott jármûhöz vagy motorhoz vagy családhoz

Jármû gyártója házi megfelelõségi jelentést készít (beleértve minden adatot e melléklet 3. bekezdése szerint)

Gyártó irattározza a jelentést jövõbeni hivatkozáshoz

Dönt az AA (a) a gyártó megfelelõségi adatainak ellenõrzésérõl ennél a jármûnél vagy motornál vagy családnál?

NEM

IGEN AA áttekinti gyártó üzemi megfelelõségi jelentését

Elfogadja AA, hogy gyártó üzemi megfelelõségi jelentése megerõsíti a jármû vagy motortípus elfogadhatóságát a családon belül? (e melléklet 3.4. bekezdése)

Gyártó kiegészítõ vizsgálati adatokat ad vagy kap

Gyártó beterjeszti üzemi megfelelõségi jelentését AAnak

NEM

Úgy dönt AA, hogy az információ nem elegendõ a döntéshozatalhoz?

Gyártó új üzemi megfelelõségi IGEN jelentést állít össze

IGEN IGEN Folyamat befejezése. Nincs több szükséges tennivaló

(a)

AA elkezdi a hivatalos vizsgálatát a gyanús motortípusoknál vagy családnál (amint e melléklet 5. bekezdése leírja)

Ebben az esetben AA azt a Jóváhagyó Hatóságot jelenti, amelyik a jóváhagyást megadta.

3.1.3.

Motorok modell-neve(i) belevéve a gyártó információjába.

3.1.4.

Motortípusok felsorolása a gyártó információjában, pl. a motor utókezelõ rendszer-családja.

3.1.5.

Jármû azonosító kódszáma (VIN) olyan motorral felszerelt jármûhöz, ami a vizsgálat része.

350


}

3.1.6.

Típusjóváhagyások száma, amelyek alkalmazhatók a motortípusra az üzemelõ családon belül, beleértve, ahol alkalmazható, minden kiterjesztett és területileg rögzített/visszahívott számokat.

3.1.7.

Kiterjesztés, területre korlátozás / visszahívás részletei azoknál a motor-típusjóváhagyásoknál, amelyek a gyártó információjában szerepelnek (ha a jóváhagyó hatóság kéri).

3.1.8.

Idõtartam, amely során a gyártó összegyûjti az információt.

3.1.9.

Motor gyártási éve a gyártó információjában (pl. "2005 naptári évben gyártott jármûvek vagy motorok").

3.1.10.

Gyártó üzemelés megfelelõségét ellenõrzõ eljárás, beleértve:

3.1.10.1. 3.1.10.2. 3.1.10.3. 3.1.10.4. 3.1.10.5. 3.1.10.6.

Jármû vagy motor elhelyezési módszere; Kiválasztási és elutasítási kritériumok jármûhöz vagy motorhoz; Vizsgálati típusok és eljárások a programhoz; Gyártó elfogadási / elutasítási kritériumok az üzemelõ családcsoporthoz. Földrajzi terület(ek) amin belül a gyártó összegyûjtötte információját; Minta mérete és mintavételi terv.

3.1.11.

Gyártó üzemi megfelelõségi eljárása, beleértve:

3.1.11.1.

Motorok azonosítása belevéve a programba (akár vizsgálták akár nem). Az azonosítás tartalmazza: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g)

modell neve; jármûazonosító szám (VIN); motor azonosító száma; jármû nyilvántartási száma olyan motorral felszerelve, ami része a hivatalos vizsgálatnak; gyártás ideje; használat területe (ahol ismert); jármû használati típusa (ahol ismert), pl. városi szállítás, hosszú távú fuvarozás.

3.1.11.2.

A jármû vagy motor elutasításának oka(i) a mintából (pl. a jármû kevesebb, mint egy éve üzemel, nem megfelelõ emissziót érintõ karbantartás, a szokásos jármûhasználathoz a szükségesnél nagyobb kéntartalmú tüzelõanyag használatának bizonyítéka, emissziós ellenõrzõ berendezés nem felel meg a jóváhagyásnak). Az elutasítás okát indokolják (pl. karbantartási utasítások nem teljesítésének természete, stb.). Ne zárják ki a jármûvet csupán azon az alapon, hogy az AECS túlzottan mûködhetett.

3.1.11.3.

Emisszióhoz kapcsolódó szervizelés és karbantartás története mindegyik motornál a mintában (beleértve minden ismételt munkát).

3.1.11.4.

Javítási történet minden motornál (ahol ismert).

3.1.11.5.

Vizsgálati adatok, beleértve: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h)

vizsgálat dátuma; vizsgálat helye; ellenõrzésre kötelezett motorral felszerelt jármû távolságmérõjén kijelzett távolság, vizsgáló tüzelõanyag jellemzõi (pl. vizsgáló referencia vagy piaci tüzelõanyag); vizsgálati körülmények (hõmérséklet, nedvesség, próbapad tehetetlen tömege); teljesítménymérõ próbapad beállításai (pl. teljesítmény beállítás); ESC, ETC és ELR módon elvégzett vizsgálat eredményei e melléklet 4. bekezdése szerint. Legalább öt motort vizsgájának. a fenti (g) pont változata, vizsgálatok, amelyeket más protokoll használva végeznek. Az üzemelés mûködõképességének megfigyelésénél a fontosság, amivel a gyártó megállapítja

36


}

és megokolja az ilyen vizsgálatot a jóváhagyási eljárással kapcsolatban (jelen Elõírás 3. és 4. bekezdései). 3.1.12.

OBD rendszerbõl származó jelzések feljegyzése.

3.1.13.

Fogyasztható reagens-használat tapasztalatának feljegyzése. Jelentések részletezzék – de ne korlátozódjanak a következõkre – a kezelõ tapasztalatait a töltés kezelésében, a reagens feltöltésében és fogyasztásában, és ahogy a feltöltõket elhelyezik, és – különösen – az idõleges teljesítmény-határoló mûködtetésének gyakoriságát a használatban és más hiba-példák eseteiben, az MI mûködtetésében és a fogyasztható reagens hiányához fûzõdõ hibakód rögzítésében.

3.1.13.1.

A gyártó adjon használati és hiba-jelentéseket. A gyártó jelentse a garanciális panaszokat és természetüket, és az MI mûködtetés / mûködés megszûnés helyszíni jelét és rögzítse a fogyasztható reagens hiányához fûzõdõ hibakódot és a motor teljesítmény-határolójának mûködtetését / mûködésének megszûnését (lásd az Elõírás 5.5.5. bekezdését).

3.2.

A gyártó által összegyûjtött információ legyen eléggé átfogó, hogy biztosítsa az üzemi teljesítmény-felmérést a szokásos feltételeknél a jelen Elõírás 6.3. bekezdésében meghatározott megfelelõ tartósság / hasznos élettartam során és a gyártó földrajzi hatókörét képviselõ módon.

3.3.

A gyártó kívánhat olyan üzemi megfigyelést, ami kevesebb motort / jármûvet foglal magába, mint a 3.1.11.5. bekezdés (g) pontjában megadott szám, és a 3.1.11.5. bekezdés (h) pontjában levõ eljárás használatát. Az ok az lehet, hogy a jelentésbe tartozó motorok száma a motorcsaládban kicsi. A feltételekben elõzõleg egyezzenek meg a jóváhagyó hatósággal.

3.4.

Az ebben a bekezdésben hivatkozott felmérõ jelentés alapján a jóváhagyó hatóság vagy (a) (b)

(c)

úgy dönt, hogy a motortípus, vagy motorcsalád üzemi megfelelõsége kielégítõ és nem tesz további intézkedést, úgy dönt, hogy a gyártó adatai nem elegendõk a döntéshez és további információt és/vagy adatokat kér a gyártótól. Ahol kérik, és a motor jóváhagyásától függõen, ilyen adatok tartalmazzák az ESC, ELR és ETC vagy más bizonyított eljárás vizsgálati eredményeit, a 3.1.11.5. bekezdés (h) pontja szerint, vagy úgy dönt, hogy a motorcsalád üzemi megfelelõsége nem kielégítõ és megerõsítõ vizsgálatot kezdeményez a motorcsalád motorjainak mintáján a jelen melléklet 5. bekezdése szerint.

3.5.

A Szerzõdõ Felek végezhetnek és jelenthetik az ebbõl a bekezdésbõl kiolvasható hivatalos ellenõrzési eljáráson alapuló felügyeleti vizsgálatokat. Az ellátásról, karbantartásról és a gyártó részvételérõl szóló információt feljegyezhetik. Hasonlóképpen, a Szerzõdõ Felek használhatnak vagylagos emissziós vizsgálati protokollt a 3.1.11.5. bekezdés (h) pontja szerint.

3.6.

A jóváhagyó hatóság létesíthet felügyeleti vizsgálatokat, amiket a Szerzõdõ Felek végeznek és jelentenek, mint alapot a 3.4. bekezdés szerinti döntésekhez.

3.7.

A gyártó jelentse a jóváhagyó hatóságnak és a Szerzõdõ Feleknek, hol használják a tárgyban szereplõ motorokat / jármûveket, amikor önként javító intézkedéseket terveznek. A gyártó szolgáltassa a jelentést az intézkedésrõl szóló döntéssel kapcsolatosan, meghatározva az intézkedés adatait, leírva azoknak a motoroknak / jármûveknek csoportját, amelyeket vegyenek be – a kampány kezdete után rendszeresen – az intézkedésbe,. Használhatják e melléklet 7. bekezdésének alkalmazható adatait.

4.

EMISSZIÓS VIZSGÁLATOK

4.1.

Vizsgálják meg a motorcsaládból kiválasztott motort ESC és ETC vizsgálati ciklusban a gázállapotú és részecske szennyezésekre és az ELR vizsgálati ciklusban füstkibocsátásra. A motor legyen jellemzõ ennél a motortípusnál remélt használati típusra, és szokásos használatú jármûbõl származzon. Végezzék el a motorral / jármûvel való ellátást, felügyeletet és megújító karbantartást használva a protokollt, amint a 3. bekezdés meghatározza, és dokumentálják.

350


}

Hajtsák végre a motoron a 2. Melléklet 4. bekezdésében hivatkozott megfelelõ karbantartási tervet.

4.2

Az ESC, ETC és ELR vizsgálatokból meghatározott emissziós értékeket ugyanabban a tizedes hellyel fejezzék ki, mint a szennyezõ határértékét, amint azt a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésének táblázata mutatja, plusz egy további tizedes hely.

5.

MEGERÕSÍTÕ VIZSGÁLAT

5.1

Megerõsítõ vizsgálatot azért végeznek, hogy megbizonyosodjanak a motorcsalád emissziós mûködõképességérõl.

5.1.1.

Ha a jóváhagyó hatóság nem elégedett a gyártó ISM bejelentésével a 3.4. bekezdés szerint, vagy egy nem kielégítõ üzemi megfelelõség bejelentett ténye, mint pl. a 3.5. bekezdés szerint, felszólíthatja a gyártót a megerõsítõ vizsgálatok elvégzésére. A jóváhagyó hatóság vizsgálja meg a gyártó megerõsítõ vizsgálati jelentését.

5.1.2.

A jóváhagyó hatóság elvégezhet megerõsítõ vizsgálatokat.

5.2.

A megerõsítõ vizsgálatok alkalmazhatók a motor ESC, ETC és ELR vizsgálataira, amint azt a 4. bekezdésben meghatározzák. Vizsgálatra szánt jellemzõ motort abból a jármûbõl szereljék ki, amit szokásos körülmények között használnak és vizsgálják meg. Vagylagosan, a jóváhagyó hatóság egyetértése elõtt, a gyártó vizsgálhatja az üzemelõ jármû emissziós ellenõrzõ elemeit, miután szétszerelték, átalakítva és felszerelve megfelelõ használatra és a motor(ok) jellemzésére. Válasszák ki mindegyik vizsgálati sorozat, azonos emissziós ellenõrzõ elem csomagját. Indokolják minden kiválasztás okát.

5.3

Tekintsék a vizsgálati eredményt nem kielégítõnek, ha – ugyanazt a családot képviselõ két vagy több motor vizsgálatánál – bármely, a jelen Elõírás 5.2.1. bekezdésében bemutatott szabályozott szennyezõ összetevõjénél a határértéket jelentõsen meghaladják.

6.

INTÉZKEDÉSEK

6.1.

Ahol a jóváhagyó hatóság nem elégedett a gyártó információival vagy vizsgálati adataival, és – végrehajtva a megerõsítõ motorvizsgálatot az 5. bekezdés szerint vagy a Szerzõdõ Fél által elvégzett megerõsítõ vizsgálaton alapulva (5.3. bekezdés) – és bizonyos, hogy a motortípus nem felel meg ezen elõírások követelményeinek, a jóváhagyó hatóság kérje a gyártótól javító intézkedések megtételét a megfelelõség helyreállítása érdekében.

6.2.

Ebben az esetben az 1958. évi Megállapodás 2. függelékéhez kapcsolódó javító intézkedéseket (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) terjesszék ki az ugyanahhoz a jármûtípushoz tartozó üzemelõ motorokra, amelyeket ugyanez a hiba valószínûleg befolyásol, a 8. bekezdés szerint. A jóváhagyó hatóság hagyja jóvá a gyártó által bemutatott javító intézkedések tervét annak érvényességéhez. A gyártó felelõs a jóváhagyott javító intézkedési terv végrehajtásáért. A jóváhagyó hatóság értesítsen döntésérõl minden Szerzõdõ Felet 30 napon belül. A Szerzõdõ Felek igényelhetik, hogy alkalmazzák a javító intézkedéseket a területükön nyilvántartásba vett ugyanolyan típusú motorokra.

6.3

Ha a Megállapodás valamelyik Szerzõdõ Fele megállapítja, hogy egy jármûtípus nem felel meg e melléklet alkalmazható követelményeinek, késedelem nélkül értesítse azt a Szerzõdõ Felet, amelyik az eredeti típusjóváhagyást megadta a Megállapodás követelményei szerint.

38


}

Ekkor – a Megállapodás elõírásaitól függõen – a Megállapodásban részes Fél illetékes hatósága, amelyik az eredeti típusjóváhagyást megadta, tájékoztassa a gyártót, hogy a jármûtípus nem teljesíti ezeknek az elõírásoknak a követelményeit, és hogy bizonyos intézkedéseket vár a gyártótól. A gyártó terjessze elõ a hatóságnak az értesítés után két hónapon belül az intézkedési tervet, ami legyõzi a hibákat, amelynek lényege feleljen meg a 7. bekezdés követelményeinek. Az illetékes hatóság, amelyik az eredeti jóváhagyást megadta, két hónapon belül tárgyaljon a gyártóval annak érdekében, hogy megóvják a megállapodást az intézkedési tervvel és végrehajtsák a tervet. Ha az illetékes hatóság, amelyik megadta az eredeti típusjóváhagyást, megállapítja, hogy nincs megállapodás, kezdeményezze a Megállapodás megfelelõ eljárását.

7.

JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE

7.1.

A 6.1. bekezdés szerint kért javító intézkedések tervét a jóváhagyó hatóság nem késõbb, mint 6.1. bekezdésre hivatkozó értesítés dátumától 60 munkanapra iktassa. A jóváhagyó hatóság 30 munkanapon belül jelentse be a javító intézkedések tervének jóváhagyását vagy elfogadhatatlanságát. Ahol azonban a gyártó az illetékes hatóság megelégedésére bizonyítani tudja, hogy több idõ szükséges a nem-megfelelõség kiderítetéshez a javító intézkedések tervének elõterjesztése érdekében, meghosszabbítást adnak.

7.2.

Alkalmazzák a javító intézkedéseket minden olyan motorra, amelyeket valószínûleg ugyanaz a hiba érint. Mérjék fel módosítás szükségességét.

7.3.

A gyártó biztosítson másolatot a javító intézkedési terv minden értesítésérõl, tartson meg feljegyzést a visszahívási kampányról és adjon szabályos állapotjelentést a jóváhagyó hatóságnak.

7.4.

A javító intézkedési terv tartalmazza a 7.4.1. – 7.4.11. bekezdés megállapított követelményeit. A gyártó adjon egyedi azonosító nevet vagy számot a javító intézkedési tervnek.

7.4.1.

A javító intézkedési tervbe foglalt minden motortípus leírása.

7.4.2.

Külön módosítások, eltérések, javítások, helyesbítések, beállítások vagy más változtatások leírása, ami megfelelõvé teszi a motort, beleértve az adatok és mûszaki tanulmányok rövid összegzését, amelyek támogatják a gyártó döntését külön intézkedések megtételére a nemmegfelelõség kijavításában

7.4.3.

Annak a módszernek a leírása, amellyel a gyártó tájékoztatja a motor vagy jármû tulajdonosait a javítási intézkedésekrõl.

7.4.4.

A megfelelõ karbantartás vagy használat leírása, ha van, amit a gyártó alkalmassági feltételként kiköt a javításhoz a javító intézkedési tervben, és a gyártó indokainak magyarázata ilyen feltétel felállításáról. Ilyen karbantartási vagy használati feltételeket ne rójanak ki, hacsak bizonyíthatóan nem kapcsolódik az alkalmatlansághoz és a javító intézkedésekhez.

7.4.5.

Annak az eljárásnak a leírását, amit a motor tulajdonosa kövessen, hogy az alkalmatlanság helyesbítést nyerjen. Ez tartalmazza az adatokat, amelyek után intézkedtek, a becsült idõt a mûhelyben a végrehajtásra kerülõ javításhoz és, hogy hol végezhetik el ezeket. Végezzék el a javítást célszerûen, ésszerû idõn belül a jármû beszállítása után.

7.4.6.

A jármû tulajdonosainak átadott információ másolata.

7.4.7.

A rendszer rövid leírása, amelyet a gyártó megfelelõ alkatrész- vagy rendszer-ellátás biztosítására használ a javítási tevékenység teljesítésénél. Jelezzék, amikor megfelelõ alkatrész- vagy rendszerellátással a kampány megkezdõdik.

7.4.8.

Minden utasítás másolata, amit küldjenek meg azoknak a személyeknek, akik a javítást végzik.

350


}

7.4.9.

A javasolt javító intézkedések emisszióra, tüzelõanyag-fogyasztásra, vezethetõségre és minden motortípus biztonságára gyakorolt – a javító intézkedési tervbe tartozó – hatásának leírása adatokkal, mûszaki tanulmányokkal, stb., amelyek segítik ezeket a következtetéseket.

7.4.10.

A jóváhagyó hatóság észszerûen más információt, jelentést vagy adatot szükségesnek minõsíthet a javító intézkedési terv értékeléséhez.

7.4.11.

Ahol a javító intézkedési terv visszahívást tartalmaz, terjesszék be a jóváhagyó hatóságnak a módszer leírását a javítás feljegyzéséhez. Ha címkét használnak, egy példányát terjesszék be.

7.5.

A gyártó igényelhet indokoltan tervezett és szükséges vizsgálatokat olyan elemeken és motorokon, amelyeken a javasolt változtatás, javítás vagy módosítás van, hogy bizonyítsa a változtatás, javítás vagy módosítás hatékonyságát.

7.6.

A gyártó felelõs minden visszahívott vagy kijavított motor vagy jármû jegyzõkönyveinek megtartásáért és a mûhelyért, amelyik a javítást végezte. A jóváhagyó hatóság férhessen hozzá a jegyzõkönyvekhez, kérésre, a javító intézkedési terv végrehajtásától 5 évig.

7.7.

Jegyezzék be a javítását és/vagy módosítását, vagy új berendezés hozzáadását a gyártó a motor tulajdonosának kiadott igazolásba.

9A Melléklet

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZER (OBD) 1.

BEVEZETÉS Ez a melléklet írja le a fedélzeti diagnosztikai rendszerre (OBD) jellemzõ rendelkezéseket a gépjármû emissziós ellenõrzõ rendszereinél.

2.

MEGHATÁROZÁSOK E mellékletben a jelen Elõírás 2. bekezdésén kívül a következõ meghatározásokat alkalmazzák: "bemelegítési ciklus" olyan elegendõ motor-üzemelés, ami a hûtõfolyadék hõfokát legalább 22 K fokkal emeli a motor elindulásától a minimális 343 K (70 °C) hõfokig; "hozzáférés" minden emisszióhoz kapcsolódó OBD adat – beleértve minden, az ellenõrzéshez szükséges hibakódot, diagnózist, a jármû emisszióval kapcsolatos részek karbantartását vagy javítását – elérhetõségét jelenti a szabványos diagnosztikai csatlakozóval sorba kapcsolt interfész útján. "hiányosság" motor OBD rendszere esetében jelenti, hogy két külön elem vagy rendszer, amit megfigyelnek, olyan idõleges vagy állandó üzemi jellemzõket tartalmaz, ami meggyengíti az egyébként hatásos OBD megfigyelését az elemeknek vagy rendszereknek, vagy nem felel meg a részletezetett ODD követelménynek. Motorok vagy jármûvek motorjaik tekintetében jóváhagyhatók, nyilvántartásba vehetõk és eladhatók ilyen hiányosságokkal a jelen melléklet 4.3. bekezdése szerint. "megrongált elem / rendszer" a motor vagy kipufogási utókezelõ elemet/rendszert jelent, amit a gyártó szándékosan megrongál szabályozott módon azért, hogy jóváhagyási vizsgálatokat végezzenek az OBD rendszeren. "OBD vizsgálati ciklus" olyan vezetési ciklus, ami az ESC vezetési ciklus változata ugyanolyan 13 egyedi mód futási sorrendjében a jelen Elõírás 4A mellékletének 1. függeléke 2.7.1. bekezdése szerint, de ahol mindegyik mód hossza 60 másodpercre csökkentett.

40


}

"üzemelési sorozat" olyan sorozatot jelent, amit az MI kioltási feltételének meghatározására használnak. Áll a motor elindításából, egy üzemelési idõtartamból, motor leállításából és az idõbõl a következõ elindulásáig, ahol az OBD megfigyelés fut, és a hibás mûködést észlelné, ha lenne. "elõkondicionálási ciklus" legalább három olyan egymást követõ OBD vizsgálati ciklus vagy ciklusokat jelent a motor mûködésének, az emissziós ellenõrzõ rendszer és OBD megfigyelés készenlétének stabilizálására. "javítási információ" minden olyan információ, ami szükséges a motor diagnózisához, felügyeletéhez, idõszakos megfigyeléséhez vagy javításához, és amit a gyártó biztosít felhatalmazott eladóinak. Ahol szükséges, ilyen információ tartalmazzon kezelési utasítást, mûszaki kézikönyvet, diagnosztikai információt (pl. minimális és maximális elméleti értékeket a mérésekhez) vezetékelési ábrákat, a motortípushoz alkalmazható szoftverhitelesítési azonosító számot, információt az elektronikus rendszer szoftverének frissítéséhez a jármû gyártójának jellemzõi szerint, utasításokat az egyed és különleges esetekre, szerszámokra és berendezésre vonatkozó információ, adat-rekordok és kétirányú megfigyelés és vizsgálati adatok. A gyártót nem kötelezik arra, hogy rendelkezésre bocsássa az intellektuális tulajdonjogoktól függõ információt vagy a gyártók különleges "know-how" és/vagy OEM szállítókat, ebben az esetben ne tartsák vissza helytelenül a szükséges mûszaki információt. "Szabványosított" azt jelenti, hogy minden OBD-hez kapcsolódó adat (pl. információáramlás letapogató szerszám esetében), beleértve minden alkalmazott hibakódot csak ipari szabványok szerint állítanak elõ, amelyek – attól a ténytõl fogva, hogy formázásukat és megengedett opciójukat világosan meghatározták –az egységesítés legmagasabb szintjét nyújtják a gépjármûiparban, és amelyek használata kifejezetten megengedett ebben az Elõírásban. "nem korlátozott" azt jelenti, hogy: (a) a hozzáférés nem függ olyan hozzáférési kódtól, amelyhez csak a gyártó juthat, vagy hasonló szerkezettõl, (b) az elõállított adatok értékelését megengedõ hozzáférés minden különösebb jelkulcs szükségessége nélkül, hacsak magát ezt a jelkulcsot nem szabványosították.

3.

KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

3.1.

Általános követelmények

3.1.1.

Minden jármûvet szereljenek fel OBD rendszerrel, amelyet úgy terveztek, szerkesztettek és szereltek fel a jármûre, hogy képes legyen azonosítani a hibás mûködést a jármû teljes élete alatt. Ennek a célkitûzésnek a teljesítésében a jóváhagyó hatóság fogadja el, hogy a motorok, amelyeket az 5.3. bekezdésben megállapított megfelelõ tartóssági periódust meghaladóan használtak, OBD rendszerük teljesítõképességében némi romlás mutathatnak úgy, hogy a jelen Elõírás 5.5.4. bekezdésében megadott határértékeket túlléphetik, mielõtt az OBD rendszer a hibát jelezné a jármû vezetõjének.

3.1.2.

Kezdeményezzenek diagnosztikai ellenõrzés-sorozatot mindegyik motorindításnál, és fejezzék be legalább egyszer, feltéve, hogy megfelel a helyes vizsgálati feltételeknek. Úgy válasszák ki a vizsgálati feltételeket, hogy ezek mindegyike forduljon elõ a vezetési körülmények között, amint azt a jelen melléklet 1. függelékének 2. bekezdésében meghatározott vizsgálat bemutatja.

3.1.2.1.

Nem szükséges, hogy a gyártó mûködésbe hozzon elemet/rendszert kizárólag OBD funkcionális megfigyelés céljából a jármû üzemi körülményei között, amikor szokásosan aktív (pl. a deNOx rendszer reagens-tartály fûtésének vagy egyesített deNOx-részecske szûrõ mûködésbe hozatala, amikor ilyen rendszer nem lenne szokásosan aktív).

350


}

3.1.3.

Az OBD tartalmaz készülékeket, amelyek mérnek, érzékelnek vagy válaszolnak üzemi változókra (pl. jármûsebesség, motor-fordulatszám, választott sebességfokozat, hõfok, szívási nyomás vagy más paraméter) a hibás mûködés észlelése a hamis hibás mûködés kockázatának minimalizálása céljából. Ezek a szerkezetek nem érvénytelen szerkezetek.

3.1.4.

Felülvizsgálathoz, diagnózishoz, motor karbantartásához vagy javításához szükséges hozzáférés az OBD rendszerhez "nem korlátozott" és szabványosított legyen. Minden emisszióval kapcsolatos hibakód egyezzen meg e melléklet 6.8.5. bekezdésében leírtakkal.

3.2.

OBD 1 állapot követelményei

3.2.1.

A jelen Elõírás 5.4.1. bekezdésében megadott dátumtól kezdve minden dízelmotor és dízelmotorral felszerelt jármû OBD rendszere jelezze az emisszióhoz kapcsolódó elem vagy rendszer hibáját, amikor ez a hiba az emissziókban a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében megadott megfelelõ OBD küszöb feletti növekedést eredményez.

3.2.2.

1 állapot követelményeit kielégítõ OBD rendszer figyelje:

3.2.2.1.

a katalizátor teljes eltávolítását, ahol külön házba szerelték, ami lehet a deNOx rendszer vagy részecske szûrõ része vagy nem része.

3.2.2.2.

csökkenés a deNOx rendszer hatékonyságában, ahol felszerelték, csak az NOx emissziókra figyelemmel.

3.2.2.3.

csökkenés a részecske szûrõ hatékonyságában, ahol felszerelték, csak a részecske emissziókra figyelemmel.

3.2.2.4.

csökkenés az egyesített NOx-részecske szûrõrendszer hatékonyságában, ahol felszerelték, mind az NOx és részecske emissziókra figyelemmel.

3.2.3.

Nagyobb funkcionális hiba

3.2.3.1.

Alternatívaként, a megfelelõ OBD küszöbértékek megfigyelése figyelemmel a 3.2.2.1. – 3.2.2.4. bekezdésekre, a dízelmotorok OBD rendszerei a jelen Elõírás 5.4.1.1. bekezdése szerint figyeljék a következõ elemek nagyobb funkcionális hibáit: (a) (b) (c) (d)

a katalizátor, ahol mint külön egységet szerelték fel, ami lehet a deNOx rendszer vagy részecske szûrõ része vagy nem része, a deNOx rendszer, ahol felszerelték; a részecske-szûrõ, ahol felszerelték; az egyesített deNOx-részecske-szûrõ.

3.2.3.2.

A deNOx rendszerrel felszerelt motor esetében, a nagyobb funkcionális hiba megfigyelésének példái: a rendszer teljes eltávolítása vagy a rendszer cseréje hamis rendszerrel (mindkettõ szándékos nagyobb funkcionális hiba), szükséges reagens hiánya az NOx rendszernél, bármely SCR elektromos elem hibája, NOx rendszer egy elemének bármely elektromos hibája (pl. érzékelõk és mûködtetõk, adagolást vezérlõ egység), beleértve – ahol alkalmazható – a reagens fûtési rendszerét, reagenst adagoló rendszer hibája (pl. levegõellátás hiányzik, akadályozott fúvóka, adagolószivattyú hibája).

3.2.3.3.

A részecske-szûrõvel felszerelt motor esetében, a nagyobb funkcionális hiba megfigyelésének példái: a csapda szubtrátumának nagyobb olvadása vagy akadályozott csapda a gyártó bejelentette hatókörön kívüli nyomás-különbséget, eredményez, részecske-szûrõ egy elemének bármely elektromos hibája (pl. érzékelõk és mûködtetõk, adagolást vezérlõ egység), reagens adagoló rendszerének – ahol alkalmazható – bármely hibája (akadályozott fúvóka, adagolószivattyú hibája).

42


}

3.2.4.

Gyártó bizonyíthatja a jóváhagyó hatóságnak, hogy nem szükséges megfigyelni bizonyos elemeket vagy rendszereket, ha – teljes hibájuk vagy eltávolításuk esetén – az emissziók nem haladják meg a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésének táblázatában az OBD 1. állapotára megadott alkalmazható küszöbértékeket, amikor e melléklet 1. függelékének 1.1. bekezdésében bemutatott ciklusban mérik.

3.3.

OBD 2 állapot követelményei

3.3.1.

Jelen Elõírás 5.4.2. bekezdésében megadott dátumtól kezdve minden dízel- vagy gázmotor és dízel- vagy gázmotorral felszerelt jármû OBD rendszere jelezze az emisszióhoz kapcsolódó elem vagy rendszer hibáját, amikor ez a hiba az emissziókban a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében megadott megfelelõ OBD küszöb feletti növekedést eredményez. Az OBD rendszer vegye figyelembe meg a kommunikációs interfészt (hardver és üzenetek) a motorrendszer elektronikus vezérlõ egysége(i) (EECU) és más teljesítmény-átvitel vagy jármûvet vezérlõ egység között, amikor a kicserélt információnak befolyása van az emisszió ellenõrzés helyes mûködésére. Az OBD rendszer vizsgálja a kapcsolat integritását az EECU és a közeg között, ami biztosítja a kapcsolatot ezekkel a jármûelemekkel (pl. kommunikációs busz).

3.3.2.

2 állapot követelményeit kielégítõ OBD rendszer figyelje:

3.3.2.1.

katalizátor hatásosságának csökkenését, ahol külön házba szerelték, ami lehet a deNOx rendszer vagy részecske szûrõ része vagy nem része.

3.3.2.2.

csökkenés a deNOx rendszer hatékonyságában, ahol felszerelték, csak az NOx emissziókra figyelemmel.

3.3.2.3.

csökkenés a részecske szûrõ hatékonyságában, ahol felszerelték, csak a részecske emissziókra figyelemmel.

3.3.2.4.

csökkenés az egyesített NOx-részecske szûrõrendszer hatékonyságában, ahol felszerelték, mind az NOx és részecske emissziókra figyelemmel.

3.3.2.5.

interfész a motor elektronikus vezérlõ egysége (EECU) és bármely más teljesítmény-átvitel vagy jármûelektromos vagy elektronikus rendszer között (pl. átvitelt vezérlõ egység (TECU)) elektromos szétkapcsolásnál.

3.3.3.

Gyártó bizonyíthatja a jóváhagyó hatóságnak, hogy nem szükséges megfigyelni bizonyos elemeket vagy rendszereket, ha – teljes hibájuk vagy eltávolításuk esetén – az emissziók nem haladják meg a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésének táblázatában az OBD 2. állapotára megadott alkalmazható küszöbértékeket, amikor e melléklet 1. függelékének 1.1. bekezdésében bemutatott ciklusban mérik. Ezt az elõírást ne alkalmazzák kipufogógáz visszavezetõ (EGR) készülékre, deNOx rendszerre, részecske szûrõre vagy egyesített deNOx-részecske szûrõ rendszerre.

3.4.

1 állapot és 2 állapot követelményei

3.4.1.

Mind az 1 állapot mind a 2 állapot követelményeinek kielégítése érdekében az OBD rendszer figyelje:

3.4.1.1.

a tüzelõanyag-befecskendezõ rendszer elektronikáját, a tüzelõanyag-mennyiséget és a befecskendezési idõpontot az áramkör szempontjából (pl. kinyílt áramkör vagy rövidzárlat).

3.4.1.2.

minden más motor vagy kipufogási utókezelõ rendszer emissziójához kapcsolódó elemeit vagy rendszereit, amelyeket számítógéphez csatlakoztattak, amelyek hibái a kipufogó-vezetékben a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdés táblázatában megadott OBD emissziós küszöbérték növekedését eredményezné. Minimumként tartalmazzák a példák a kipufogógáz-visszavezetõ rendszert (EGR), rendszereket vagy elemeket megfigyeléshez és a levegõ tömegáramának, levegõ térfogatáramának (és hõfokának) ellenõrzését, szívótér-nyomást és szívási nyomást (és megfelelõ

350


}

érzékelõket ezeknek a feladatoknak a végrehajtására), érzékelõket és deNOx rendszer mûködtetõit, érzékelõket és elektronikusan üzemeltetett aktív részecske szûrõt. 3.4.1.3.

figyeljenek meg minden más, elektronikus vezérlõ egységhez csatlakozó emissziót érintõ motor vagy utókezelõ elemet vagy rendszert elektromos szakadás szempontjából, hacsak másként nem figyelik.

3.4.1.4.

Fogyasztható reagenst használó utókezelõ rendszerrel felszerelt motorok esetében az OBD rendszer figyelje: (a) (b) (c)

a szükséges reagens hiányát; a szükséges reagens minõségét, ami a gyártó által a jelen Elõírás 1. Mellékletében bejelentett jellemzõkön belül legyen; reagens fogyását és adagolási tevékenységét;

a jelen Elõírás 5.5.4. bekezdése szerint. 3.5.

OBD mûködése és bizonyos OBD megfigyelõképesség idõleges mûködésképtelensége

3.5.1.

Az OBD rendszert úgy tervezzék, szerkesszék és szereljék a jármûbe, hogy lehetõvé tegye e melléklet követelményeinek teljesítését jelen Elõírás 5.1.5.4. bekezdésében meghatározott körülmények között. E szokásos üzemi feltételeken kívül az emissziós ellenõrzõ rendszer mutathat romlást az OBD rendszer teljesítõképességében úgy, hogy a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésben megadott küszöb túlléphetõ az OBD rendszer jármûvezetõnek adott hibajelzése elõtt. Az OBD rendszer ne legyen mûködésképtelen, hacsak egy vagy több következõ feltétel a mûködésképtelenségre nem következik be:

3.5.1.1.

Az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet mûködésképtelen, ha az alacsony tüzelõanyag-szint befolyásolja alkalmasságát a megfigyelésre. Ezért megengedik a mûködésképtelenséget, amikor a tüzelõanyag-tartály szintje a tartály kapacitásának 20 százaléka alá esik.

3.5.1.2.

Az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet idõlegesen mûködésképtelen kiegészítõ emissziós ellenõrzõ megfigyelõ stratégia mûködése esetén, amint a jelen Elõírás 5.1.5.1. bekezdése leírja.

3.5.1.3.

Az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet idõlegesen mûködésképtelen, ha aktiválják az üzembiztonsági vagy "haza ballagó" stratégiát.

3.5.1.4.

Teljesítmény kivezetõ egység felszerelésére alkalmas jármûveknél az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet idõlegesen mûködésképtelen, feltéve, hogy a mûködésképtelenség csak akkor fordul elõ, amikor a teljesítmény-kivezetõ egység aktív és a jármû nincs mozgásban.

3.5.1.5.

Az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet idõlegesen mûködésképtelen az emissziós ellenõrzõ rendszer periodikus regenerálása során a motor áramlási irányában (pl. részecske szûrõ, deNOx rendszer vagy egyesített deNOx-részecske szûrõ.

3.5.1.6.

Az érintett OBD megfigyelõ rendszer lehet idõlegesen mûködésképtelen a jelen Elõírás 5.1.5.4. bekezdésben meghatározott használati körülményeken kívül is, amikor az OBD megfigyelõ képességének (beleértve a modellezést) korlátozása igazolja ezt a mûködésképtelenséget.

3.5.2.

Nem szükséges, hogy az OBD megfigyelõ rendszer értékelje az elemeket a hibás mûködés alatt, ha ilyen értékelés a biztonságra kockázatot vagy elem hibáját eredményezné.

3.6.

Hibás mûködést jelzõ mûszer (MI) aktiválása

3.6.1.

Az OBD rendszer tartalmazzon hibás mûködést jelzõ mûszert, amit a vezetõ azonnal láthat. Ne használják más célra az MI-t (pl. jelkép vagy lámpa) – kivéve e melléklet 3.6.5. bekezdésének esetét – mint sürgõs indítás vagy a jármû kényszerû hazatérése jelzésére a vezetõnek. Biztonságot

44


}

érintõ üzeneteknek elsõbbséget adhatnak. Az MI legyen látható minden indokolt megvilágításban. Ha bekapcsolták, az ISO 2575 szabványnak 1/ 1/ megfelelõ jelképet (mint a mûszerfal visszajelzõ lámpa vagy jelkép a mûszerfal kijelzõjén) jelenítsen meg. A jármûvet csak egy általános célú, emisszióval kapcsolatos feladatokat végzõ MI berendezéssel lássák el. Külön, meghatározott célú visszajelzõt (pl. fékrendszer, biztonsági öv bekapcsolása, olajnyomás, kiszolgálási követelmények, vagy a deNOx rendszerhez szükséges reagens hiánya stb.) engedjenek meg. Piros szín használata MI esetében tilos. 3.6.2.

Használható az MI arra, hogy sürgõs, végrehajtani szükséges szervizelési feladatot jelezzen a vezetõnek. Ilyen jelzést megfelelõ üzenet kísérhet a mûszerfalon, ami végrehajtásra váró sürgõs feladatot jelenít meg.

3.6.3.

Olyan stratégiákhoz, amelyeknél az MI aktiválásához kettõnél több elõkondicionálási ciklus szükséges, a gyártó olyan adatokat és/vagy mûszaki értékelést biztosítson, ami megfelelõen bizonyítja, hogy a megfigyelõ rendszer egyformán hatásos és helyes idõben érzékeli az elem rongálódását. MI aktiválásához átlagban több mint 10 OBD vagy emissziós vizsgálati ciklust igénylõ stratégiákat ne fogadjanak el.

3.6.4.

Az MI mindig lépjen mûködésbe, ha a motor vezérlése állandó emissziós üzemi hibamódba lép. Az MI szintén lépjen mûködésbe, ha az OBD rendszer nem képes teljesíteni jelen Elõírásban meghatározott alapvetõ megfigyelés követelményeit.

3.6.5.

Ahol hivatkozás van erre a bekezdésre, az MI mindig lépjen mûködésbe és azon felül külön figyelmeztetõ mód mûködjön, pl. villogó MI vagy az MI mûködésén túlmenõen jelkép az ISO 2575 2/ szerint.

3.6.6.

Az MI akkor is mûködjön, ha a jármû gyújtása bekapcsolt helyzetben van a motor indítása vagy forgatása elõtt és kapcsoljon ki 10 percen belül a motor beindítása után, ha hibás mûködést elõzõleg nem érzékelt.

3.7.

Hibakód tárolása Az OBD rendszer jegyezze fel azokat a kódokat, amelyek jelzik az emissziót ellenõrzõ rendszer állapotát. Használjanak külön hibakódot az MI mûködését okozó érzékelt és igazolt hibás mûködés tárolásához és azonosítsa a hibásan mûködõ rendszert vagy elemet a lehetõ legegyedülállóbban. Külön kódot tároljanak, ami jelzi a várható MI aktiválásának státusát (pl. MI parancs "BE", MI parancs "KI") Használjanak külön állapotkódot helyesen mûködõ emissziós ellenõrzõ rendszerek azonosítására és azoknak az emissziós ellenõrzõ rendszerek azonosítására, amelyek további motorüzemet igényelnek a teljes értékeléshez. Ha az MI mûködésbe lép hibás mûködés vagy emissziós hibamód miatt, azokat a hibakódokat tárolják, amelyek azonosítják a hibás mûködés valószínû területét. A hibakódot e melléklet 3.4.1.1. és 3.4.1.3. bekezdésében hivatkozott esetben is tárolják.

3.7.1.

Ha megfigyelés mûködésképtelen 10 vezetési ciklusra a jármû folyamatos üzeme miatt e melléklet 3.5.1.2. bekezdésében meghatározott körülmények között, a megfigyelõ rendszer készségéhez beállíthatják a "kész" státust a megfigyelés teljessé tétele nélkül.

3.7.2.

A motorral megtett órák – miközben az MI mûködésbe lép – kérésre mindig álljanak rendelkezésre a szabványos csatlakozó soros porton keresztül e melléklet 6.8. bekezdésében megadott jellemzõk szerint.

1/ 1/

2/

F01 vagy F22 jelkép-számok. Nemzetközi Szabvány, ISO 2575-1982 (E), "Közúti jármûvek: Jelképek mûködés- és állapotjelzõkhöz", 4.36 jelkép-szám. F24. jelkép-szám

350


}

3.8.

MI kikapcsolása

3.8.1.

Az MI kikapcsolhat három egymást követõ üzemi sorozat vagy 24 motorüzemi óra után, ami alatt az MI mûködéséért felelõs megfigyelõ rendszer megszûnik észlelni a hibás mûködést, és ha más olyan hibás mûködést nem azonosított, ami függetlenül mûködésbe hozná az MI-t.

3.8.2.

MI aktiválás esetében a deNOx rendszer reagensének hiánya miatt, vagy egyesített deNOxrészecske utókezelõ készülék vagy a gyártó jellemzõit nem teljesítõ reagens használata miatt az MI visszakapcsolhat az aktiválás elõzõ státusába feltöltés vagy a tároló közeg helyes jellemzõjû reagenssel történõ kicserélése után.

3.8.3.

MI aktiválás esetében a motorrendszer helytelen üzemeltetése miatt, tekintettel az NOx vezérlõ intézkedésekre, vagy helytelen reagens-fogyasztásra és adagolásra, az MI visszakapcsolhat az aktiválás elõzõ státusába, ha tovább már nem alkalmazzák a jelen Elõírás 5.5.3., 5.5.4 és 5.5.7. bekezdéseiben megadott feltételeket.

3.9.

Hibakód törlése

3.9.1

Az OBD rendszer törölhet egy hibakódot és az órákat, ami alatt a motor mûködik és a lefagyott képkeret információt, ha ugyanazt a hibát legalább 40 motor-bemelegítési ciklusban vagy 100 motorüzemi óra alatt nem rögzítette újra, bármelyik fordul elõ elõször, kivéve a 3.9.2. bekezdésben hivatkozott esetet.

3.9.2

2006. november 9-tõl új típusjóváhagyásoknál és 2007 október 1-tõl minden nyilvántartásba vételnél a jelen Elõírás 5.5.3. vagy 5.5.4. bekezdései szerint egy nem törölhetõ hibakód elõállítsa esetén, az OBD rendszer tartsa meg a hibakód rekordját és a motor üzemóráit az MI aktiválása alatt legalább 400 napig vagy 9600 motorüzemi órán keresztül. Ne töröljenek hibakódokat és MI mûködésének megfelelõ motoróráit külsõ diagnosztikai eszköz vagy más szerszám használatával, amint erre e melléklet 6.8.3. bekezdése hivatkozik.

4.

OBD RENDSZER JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4.1.

Jóváhagyás céljára az OBD rendszert vizsgálják meg e melléklet 1. függelékében megadott eljárás szerint. Használjanak motorcsaládját képviselõ motort (lásd jelen Elõírás 7. bekezdését) az OBD bemutató vizsgálatához vagy mutassák be az OBD motorcsalád OBD õsrendszerének vizsgálati jelentését a jóváhagyó hatóságnak alternatívaként az OBD bemutató vizsgálat végrehajtásához.

4.1.1.

OBD 1 állapot esetében a 3.2. bekezdésre hivatkozva, az OBD rendszer:

4.1.1.1.

jelezze az emisszióhoz kapcsolódó elem vagy rendszer hibáját, ha a hiba az emissziók a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében megadott OBD küszöbök fölé növekedését eredményezi, vagy.

4.1.1.2.

ahol megfelelõ, jelezze a kipufogási utókezelõ rendszer nagyobb funkcionális hibáját.

4.1.2.

OBD 2 állapot esetében a 3.3. bekezdésre hivatkozva, az OBD rendszer jelezze az emisszióhoz kapcsolódó elem vagy rendszer hibáját, ha a hiba a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében megadott OBD küszöbök fölé való növekedést eredményez.

4.1.3.

Mind az OBD 1 mind az OBD 2 esetében az OBD rendszer jelezze az utókezelõ rendszer mûködéséhez szükséges reagens hiányát.

4.2.

Beszerelési követelmények

4.2.1.

OBD rendszerrel ellátott motor jármûbe szerelése teljesítse e melléklet következõ elõírásait figyelemmel a jármûberendezés:

46

(a) (b) (c)


}

a 3.6.1., 3.6.2. és 3.6.5. bekezdéseinek MI-re vonatkozó elõírásaira és, ahol megfelelõ, a kiegészítõ módokra; ahol alkalmazható, a 6.8.3.1. bekezdés fedélzeti diagnosztikai lehetõségeire vonatkozó elõírásokra; a 6.8.6. bekezdés interfész-csatlakozásra vonatkozó elõírásaira.

4.3.

Hiányosságokat tartalmazó OBD rendszer jóváhagyása

4.3.1.

Gyártó kérheti a hatóságot, hogy fogadja el az OBD rendszert jóváhagyásra akkor is, ha a rendszer egy vagy több olyan hiányosságot tartalmaz, ami e melléklet különleges követelményeinek nem felel meg.

4.3.2.

A kérést megvizsgálva a hatóság határozza meg, vajon e melléklet követelményeinek való megfelelõség megvalósítható-e vagy ésszerûtlen. A hatóság vegye figyelembe a gyártó adatait, amelyek részletezik az olyan tényezõket, mint – de nem csak ezekre korlátozva – a mûszaki megvalósíthatóság, idõ és gyártási ciklus a motortervezés fázisában és fázisán kívül és a számítógép korszerû programozottsága, erõfeszítés, amellyel az eredõ OBD rendszer hatékony lesz, teljesítve e melléklet követelményeit, és hogy a gyártó elfogadható erõfeszítést bizonyított e melléklet követelményeinek teljesítésében.

4.3.3.

A hatóság ne fogadjon el hiányosságra vonatkozó olyan kérést, ami a szükséges diagnosztikai monitor teljes hiányát tartalmazza.

4.3.4.

A hatóság ne fogadjon el hiányosságra vonatkozó olyan kérést, ami nincs tekintettel az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében megadott küszöbértékeire.

4.3.5.

A hiányosságok azonosított rendjének meghatározásában, az OBD 1 állapothoz tartozó hiányosságokat e melléklet 3.2.2.1., 3.2.2.2., 3.2.2.3., 3.2.2.4. és 3.4.1.1. bekezdései tekintetében, és az OBD 2 állapothoz tartozókat a 3.3.2.1., 3.3.2.2., 3.3.2.3., 3.3.2.4. és 3.4.1.1. bekezdései tekintetében azonosítsák elõször.

4.3.6.

A jóváhagyás elõtt vagy egyidõben ne engedélyezzenek hiányosságot a 3.2.3. bekezdés és 6. bekezdés tekintetében, kivéve e melléklet 6.8.5. albekezdését.

4.3.7.

Hiányosság idõtartama

4.3.7.1.

A hiányosság átvihetõ a motortípus vagy jármû jóváhagyása után két év idõtartamra a motortípus tekintetében, hacsak nem bizonyítható megfelelõen, hogy lényeges motor-módosításokra és kiegészítõ, két éven túli idõhosszabbításra lenne szükség a hiba kijavításához. Ilyen esetben a három évet nem meghaladó idõtartamot adhatnak.

4.3.7.2.

A gyártó kérheti, hogy az eredeti jóváhagyó hatóság hagyjon jóvá hiányosságot visszamenõleg, ha felfedez ilyen hiányosságot az eredeti jóváhagyás után. Ilyen esetben a hiányosság átvihetõ két év idõtartamra az után a dátum után, hogy értesítették a jóváhagyó hatóságot, hacsak nem bizonyítható megfelelõen, hogy lényeges motor-módosításokra és kiegészítõ, két éven túli idõhosszabbításra lenne szükség a hiba kijavításához. Ilyen esetben a három évet nem meghaladó idõtartamot adhatnak.

4.3.7.3.

A hatóság értesítsen minden Szerzõdõ Felet döntésérõl a hiányosság engedélyezése tárgyában

5.

HOZZÁFÉRÉS OBD INFORMÁCIÓHOZ

5.1.

Cserealkatrészek, diagnosztikai szerszámok és vizsgálóberendezések

5.1.1.

Típusjóváhagyás vagy típusjóváhagyás módosítása iránti kérelemhez mellékeljék az OBD rendszerre vonatkozó megfelelõ információt. Ez az információ a csere vagy helyettesítõ alkatrészek gyártójának tegye lehetõvé, hogy az általa gyártott alkatrészek megfeleljenek a jármû

350


}

OBD rendszerének figyelemmel a hibamentes mûködésre, amely biztosítja a jármû használóját hibás mûködés ellen. Hasonlóan, ilyen megfelelõ információ tegye lehetõvé a diagnosztikai szerszámok és vizsgáló berendezések gyártójának, hogy olyan szerszámokat és berendezéseket készítsen, amelyek biztosítják az emissziós ellenõrzõ rendszer hatékony és pontos diagnosztikáját. 5.1.2.

Kérésre, a hatóság megkülönböztetés nélkül készíttesse el az OBD rendszerrõl szóló, a jelen Elõírás 6. Melléklet 2. Függelékében meghatározott megfelelõ információt minden alkatrész, diagnosztikai szerszám vagy vizsgáló berendezés érdekelt gyártójának.

5.1.2.1.

Információt csak olyan csere- vagy szervizalkatrészekre kérhetnek, amelyek típusjóváhagyás tárgyai, vagy olyan alkatrészekre, amelyek olyan rendszer részét képezik, ami tárgya a jóváhagyásnak.

5.2.3.

Az információ iránti kérelem azonosítsa annak a motor-modell típus / családon belül a motormodell típus pontos jellemzõit, amelyhez az információ szükséges. Erõsítsék meg, hogy az információ a csere- és helyettesítõ alkatrészhez vagy elemhez szükséges, vagy diagnosztikai szerszám vagy vizsgáló berendezés fejlesztéshez.

5.2

Javítási információ

5.2.1.

Nem késõbb, mint három hónap után, hogy a gyártó ellátta a felhatalmazott eladót vagy javítómûhelyt javítási információval, a gyártó tegye hozzáférhetõvé az információt (beleértve minden következõ módosítást és kiegészítést) észszerû és nem megkülönböztetõ árért.

5.2.2.

A gyártó szintén tegye hozzáférhetõvé, hol lehetséges fizetség ellenében a gépjármû javításához vagy karbantartásához szükséges mûszaki információhoz jutni, hacsak ezt az információt nem védi szellemi tulajdonjog vagy képez lényeges, titkos ismeretet, ami megfelelõ formában azonosítható; ilyen esetben helytelenül nem szabad visszatartani a szükséges mûszaki információt. Ilyen információra minden kereskedelmi szervizeléssel vagy javítással, közúti segéllyel, jármûellenõrzéssel vagy -vizsgálattal, vagy gyártással, vagy pótalkatrészek, visszaszerelhetõ elemek, diagnosztikai szerszámok és vizsgáló berendezések eladásával foglalkozó személy fel van hatalmazva.

5.2.3.

Ezen elõírások teljesítésének elmulasztása esetén a hatóság tegye meg a megfelelõ intézkedéseket a javítási információ hozzáférhetõségére a típusjóváhagyáshoz és forgalmi ellenõrzéshez lefektetett eljárások szerint.

6.

DIAGNOSZTIKAI JELZÉSEK

6.1.

Ahogy bármely elem vagy rendszer elsõ hibás mûködését megállapítják, az ekkor jelen levõ "lefagyott képegység" motorállapotot tárolják a számítógép memóriájában. A tárolt motorállapotok tartalmazzák, de nem korlátozva, a kiszámított terhelési értéket, a motor fordulatszámát, hûtõfolyadék hõfokát, szívási nyomást (ha rendelkezésre áll), és a hibakódot, ami a tárolt adatot létrehozta. "Lefagyott képkeret" tárolásához a gyártó válassza a legmegfelelõbb feltétel-készletet a hatékony javítás megkönnyítéséhez.

6.2.

Csak egy képadat szükséges. Gyártók választhatnak kiegészítõ képeket feltéve, hogy legalább a szükséges kép olvasható letapogató szerszámmal, ami megfelel a 6.8.3. és 6.8.4. bekezdések jellemzõinek. Ha a tárolásra kerülõ körülmények hibakódját törlik e melléklet 3.9. bekezdése szerint, a motor tárolt körülményeit is töröljék. Ha elérhetõ, a szükséges "lefagyott képegység" információn felül a következõ jeleket – kérésre – tegyék hozzáférhetõvé a szabványos adatkapcsolat csatlakozójának soros portján keresztül, ha az információ a fedélzeti számítógép a rendelkezésére áll, vagy a fedélzeti számítógép számára

6.3.

48


}

hozzáférhetõ információt használva meghatározhatók a diagnosztikai zavarkódok, motorhûtés hõfoka, tüzelõanyag ellenõrzõ rendszer állapota, tüzelõanyag egyensúlya, elõgyújtás, szívólevegõ hõmérséklete, szívási nyomás, légáram sebessége, jármû sebessége, pedálhelyzetet érzékelõ output-érték, másodlagos levegõ, kiszámított terhelés, jármû-sebesség és tüzelõanyag-nyomás. A jeleket a 6.8. bekezdésben megadott jellemzõkre alapozott szabványos mértékegységekben szolgáltassák. A valóságos jelek világosan megkülönböztethetõk legyenek a hibajeltõl, vagy a " haza kell térni" jeltõl. 6.4.

Minden emissziót ellenõrzõ rendszernél, amelynél külön fedélzeti értékelõ vizsgálatokat végeznek, a külön státuskódokat, vagy készenléti kódokat tárolják a számítógép memóriájában azért, hogy azonosítsák a helyesen mûködõ emissziós ellenõrzõ rendszert és azokat az emissziós ellenõrzõ rendszereket, amelyek további jármû-üzemelést igényelnek a megfelelõ diagnosztika befejezéséhez. Nem szükséges tárolni a készenlét kódját azoknál a monitoroknál, amelyeket folyamatosan mûködõnek minõsítenek. A készenléti kódot soha ne állítsák be "nem kész" státusba a "kulcs be" vagy "kulcs ki" idején. A készenléti kódok szándékos beállítását "nem kész" státusban szerviz-eljárások útján csak olyan kódokra használják, amik egyedi kódok.

6.5.

Az OBD követelmények, amihez a jármûvet igazolták (pl. OBD 1 állapot vagy OBD 2 állapot) és legyen hozzáférhetõ a 6.8.4. bekezdésnek megfelelõ OBD-vel megfigyelt nagyobb emissziós ellenõrzõ rendszer szabványos adatkapcsolat csatlakozójának soros portján keresztül a 6.8. bekezdésben megadott jellemzõk szerint.

6.6.

Szoftver-hitelesítés azonosítási száma – amint a jelen Elõírás 1. és 2A függelékei kijelentik – legyen hozzáférhetõ a szabványosított diagnosztikai csatlakozó soros portján keresztül. A szoftver-hitelesítés azonosítási számáról szabványosított formában gondoskodjanak.

6.7.

Tegyék hozzáférhetõvé a jármû azonosító számát (VIN) a szabványosított diagnosztikai csatlakozó soros portján keresztül. A VIN számról szabványosított formában gondoskodjanak.

6.8.

Tegyék hozzáférhetõvé szabványosan vagy nem korlátozva az emissziós ellenõrzõ rendszert vagy az ISO 15765 vagy a SAE J1939 szabványoknak megfelelõen, amint a következõ bekezdésekben meghatározták 3/.

6.8.1.

Az ISO 15765 vagy SAE J1939 használata végig egyezzen meg a 6.8.2. – 6.8.5. bekezdésekkel.

6.8.2.

A fedélzeti és fedélzeten kívüli kommunikációs kapcsolat feleljen meg az ISO 15765-4 szabványnak vagy hasonló cikkelyeknek a SAE J1939 szabványsorozatom belül.

6.8.3.

OBD rendszerrel való kommunikációhoz szükséges vizsgálóberendezés és diagnosztikai szerszámok feleljenek meg vagy haladják meg az ISO 15031-4 vagy SAE J1939-73, 5.2.2.1. bekezdésében megadott funkcionális jellemzõket.

6.8.3.1.

Olyan fedélzeti diagnosztikai lehetõség, mint az OBD információhoz hozzáférést lehetõvé tevõ, szerelvényfalra felszerelt videó-megjelenítõ készülék, megengedett, de ez azon felül legyen, hogy lehetõvé teszik a hozzáférést szabványos diagnosztikai csatlakozóval is.

6.8.4.

Biztosítsák a diagnosztikai adatokat (amint e bekezdés meghatározza) és a kétirányú ellenõrzési információt az ISO 15031-5 vagy SAE J1939-73, 5.2.2.1. bekezdésben leírt formában és egységben, és tegyék hozzáférhetõvé az ISO 15031-5 vagy SAE J1939-73, 5.2.2.1. bekezdése követelményeinek megfelelõ diagnosztikai eszköz használatát.

6.8.5.

A gyártó lássa el a nemzeti szabványosítási testületet emisszióval kapcsolatos diagnosztikai adatokkal, pl. ISO 15031-5 szabványban nem meghatározott, de jelen Elõíráshoz kapcsolódó PID, OBD monitor Id, Vizsgáló Id.

3/

Nagyteljesítményû OBD-rõl szóló világméretû globális mûszaki elõíráshoz kifejlesztett ISO egyetlen protokoll szabványát (ISO/PAS 27145) megvizsgálják, hogy megfelel-e a 6. bekezdés követelményinek.

350


}

Vagylagosan, a gyártó azonosíthatja a hibát a legmegfelelõbb hibakódot használva, ami egybevág azzal, amit a SAE J2012 vagy SAE J1939-73 szabvány ad meg. 6.8.6.

A jármû és a diagnosztikai vizsgálóberendezés között az interfész-kapcsolatot szabványosítsák és feleljen meg az ISO 15031-3 vagy SAE J1939-13 szabvány követelményeinek. N2, N3, M2, és M3 jármûkategóriák esetében, a fenti szabványokban leírt csatlakozó elhelyezés alternatívájaként és biztosítva az ISO 15031-3 minden más követelményének a megfelelést, a csatlakozó elhelyezhetõ megfelelõ helyzetben a jármûvezetõ ülésének oldalán, beleértve a fülke padlóját. Ebben az esetben a jármûvön kívül álló személy férhessen hozzá a csatlakozóhoz, és ne korlátozza a vezetõ ülése. A beszerelési helyzetben egyezzenek meg a jóváhagyó hatósággal úgy, hogy a kiszolgáló személyzet állandóan hozzáférjen, de védve legyen véletlen kártól a szokásos használati körülmények között.

1. Függelék

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZER (OBD) JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATA 1.

BEVEZETÉS Ez a függelék írja le az eljárást a motoron elhelyezett fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) mûködésének ellenõrzéséhez, a megfelelõ emisszióhoz kapcsolódó hiba szimulálásával a motor vezérlésében vagy emissziós ellenõrzõ rendszerében. Eljárást létesít az OBD rendszer tartóssága meghatározására is.

1.1.

Rongálódott elemek / rendszerek Annak érdekében, hogy valamely emissziós ellenõrzõ rendszer vagy elem, amelynek hibája a kipufogóvezeték emisszióiban megnöveli a megfelelõ OBD küszöbértékeket, hatékony megfigyelését bizonyítása, a gyártó tegye hozzáférhetõvé a rongálódott elemet és/vagy elektromos készüléket, amit a hiba szimulálására használnának. Ilyen rongálódott elem vagy készülék ne okozzon oly emissziókat, amik túllépik jelen Elõírás 5.5.4. bekezdése táblázatában hivatkozott OBD küszöbértékeket több mint 20 százalékkal. Egy OBD rendszer jóváhagyása esetén jelen Elõírás 5.4.1. bekezdése szerint, mérjék meg az emissziókat az ESC vizsgálati ciklusban (lásd jelen Elõírás 4A mellékletének 1. függelékét). Egy OBD rendszer jóváhagyása esetén jelen Elõírás 5.4.2. bekezdése szerint, mérjék meg az emissziókat az ETC vizsgálati ciklusban (lásd jelen Elõírás 4A mellékletének 2. függelékét).

1.1.1.

Ha megállapították, hogy a rongálódott elem vagy készülék beszerelése a motorba azt jelenti, hogy az összehasonlítás az OBD küszöbértékével nem lehetséges (pl. mert a statisztikai feltételek az ETC vizsgálati ciklushoz nem megfelelõk), ennek az elemnek vagy készüléknek a hibáját tekinthetik minõsítettnek a jóváhagyó hatósággal való megállapodással, ami a gyártó mûszaki érvelésén alapul.

1.1.2.

Rongálódott elem vagy készülék esetében beszerelése a motorba azt jelenti, hogy a teljes terhelési görbe (amint helyesen üzemelõ motorral meghatározták) nem érhetõ el (még részlegesen sem) a vizsgálat során, minõsítsék a rongálódott elemet vagy készüléket minõsítettnek a jóváhagyó hatósággal való megállapodással, ami a gyártó mûszaki érvelésén alapul.

1.1.3.

Rongálódott elemek vagy készülékek használata, amelyek olyan emissziókat okoznak, amik több mint 20 százalékkal túllépik jelen Elõírás 5.5.4. bekezdése táblázatában hivatkozott OBD

50


}

küszöbértékeket, nem szükséges néhány nagyon különleges esetben (pl. ha a "haza ballagás" stratégiája mûködésbe lép, ha a motor nem mûködik a vizsgálatban, vagy EGR esetében beragadó szelepek, stb.). Gyártó dokumentálja ezt a kivételt. Ez a mûszaki szolgálattal történõ megállapodás tárgya. 1.2.

Vizsgálat elvek Amikor a motort rongálódott elemmel vagy készülékkel felszerelve vizsgálják, az OBD rendszert jóváhagyják, ha az MI mûködésbe lép. Jóváhagyják az OBD rendszert akkor is, ha az MI mûködésbe lép az OBD küszöbérték alatt. Rongálódott elemek vagy készülékek használata nem szükséges, amelyek olyan emissziókat okoznak, amik több mint 20 százalékkal túllépik jelen Elõírás 5.5.4. bekezdése táblázatában hivatkozott OBD küszöbértékeket, e függelék 6.3.1.6. és 6.3.1.7 bekezdésében leírt hibamód különleges esetében és figyelemmel megfigyelésük is nagyobb funkcionális hibánál.

1.2.1.

Rongálódott elemek vagy készülékek használata, amelyek olyan emissziókat okoznak, amik több mint 20 százalékkal túllépik jelen Elõírás 5.5.4. bekezdése táblázatában hivatkozott OBD küszöbértékeket, nem szükséges néhány nagyon különleges esetben (pl. ha a "haza ballagás" stratégiája mûködésbe lép, ha a motor nem mûködik a vizsgálatban, vagy EGR esetében beragadó szelepek, stb.). Gyártó dokumentálja ezt a kivételt. Ez a mûszaki szolgálattal történõ megállapodás tárgya.

2.

VIZSGÁLAT LEÍRÁSA

2.1.

Az OBD rendszer vizsgálata a következõ fázisokból áll: (a) (b) (c) (d)

a motor-menedzselés elemének vagy emissziót ellenõrzõ rendszer hibás mûködésének szimulációja, OBD rendszer elõkondicionálása szimulált hibás mûködéssel a 6.2. bekezdésben meghatározott elõkondicionálás során, üzemelõ motor szimulált hibás mûködéssel az OBD vizsgálati ciklusban a 6.1. bekezdés szerint, annak megállapítása, vajon az OBD rendszer válaszol-e a szimulált hibás mûködésre és jelzi-e megfelelõ módon a hibás mûködést a jármû vezetõjének,

2.1.1.

Ha befolyásolja a hibás mûködés a motor teljesítményét (pl. teljesítmény-görbe), az OBD vizsgálati ciklus megmarad az ESC vizsgálati ciklus megrövidített változatában, amit a motor kipufogási emisszióinak felméréséhez használtak e hibás mûködés nélkül.

2.2.

Vagylagosan, a gyártó kérésére, egy vagy több elem hibás mûködését elektronikusan is szimulálhatják az alábbi 6. bekezdés követelményei szerint,

2.3.

A gyártó kérheti, hogy a megfigyelés a 6.1. bekezdésben hivatkozott OBD vizsgálati cikluson kívül történjen, ha bizonyítani tudja a hatóságnak, hogy az OBD vizsgálat alatt fellépõ feltételek korlátozó figyelési feltételeket jelentenének, amikor a jármû üzemel.

3.

VIZSGÁLATI MOTOR ÉS TÜZELÕANYAG

3.1.

Motor A vizsgálati motor feleljen meg a jelen Elõírás 1. Mellékletében lefektetett jellemzõknek.

3.2.

Tüzelõanyag Az Elõírás 5. Mellékletében leírt megfelelõ referencia tüzelõanyagot használják a vizsgálathoz.

350

4.


}

VIZSGÁLATI FELTÉTELEK A vizsgálati körülmények feleljenek meg a jelen Elõírásban leírt emissziós vizsgálat követelményeinek.

5.

VIZSGÁLÓ BERENDEZÉS A motorfékpad feleljen meg a jelen Elõírás követelményeinek.

6.

OBD VIZSGÁLATI CIKLUS

6.1.

Az OBD vizsgálati ciklus egyetlen rövidített ESC vizsgálati ciklus. Az egyedi módokat ugyanabban a sorrendben végezzék el, mint a jelen Elõírás 4A Melléklete 1. függelékének 2.7.1. bekezdésében meghatározott ESC vizsgálati ciklust. Üzemeltessék a motort legfeljebb 60 másodpercig mindegyik módban, befejezve a motor fordulatszámának és terhelésének változását az elsõ 20 másodpercben. Tartsák a megállapított fordulatszámot ± 50 min-1 értéken belül és a meghatározott nyomatékot mindegyik fordulatszám maximális nyomatékának ± 2 %-án belül. Nem szükséges mérni a kipufogási emissziót az OBD ciklus alatt.

6.2.

Elõkondicionáló ciklus

6.2.1.

A 6.3. bekezdésben megadott egyik hibaállapot elõidézése után a motort és OBD rendszerét elõzetesen kondicionálják egy elõkondicionáló ciklust végezve.

6.2.2.

A gyártó kérésére és a típusjóváhagyó hatóság belegyezésével más alternatív számú, de legfeljebb 9 egymást követõ OBD vizsgálati ciklust is alkalmazhatnak.

6.3.

OBD rendszer vizsgálata

6.3.1.

Dízel motorok és dízel motorral ellátott jármûvek

6.3.1.1.

Miután elõkondicionálták a 6.2. bekezdés szerint, mûködtessék a motort e függelék 6.1. bekezdésében leírt OBD vizsgálati ciklusban. Az MI lépjen mûködésbe e vizsgálat vége elõtt a 6.3.1.2. – 6.3.1.7. bekezdésekben megadott feltételek alapján. A mûszaki szolgálat helyettesítheti ezeket a feltételeket másokkal a 6.3.1.7. bekezdés szerint. Jóváhagyás céljára a vizsgálattól függõen az összes hibaszám – különbözõ rendszerek és elemek esetén – ne haladja meg a négyet. Ha olyan motorokból álló OBD motorcsalád típusjóváhagyását végzik, amelyek nem tartoznak ugyanahhoz a motorcsaládhoz, a típusjóváhagyó hatóság növelje a hibák számát a vizsgálattól függõen az OBD motorcsaládban levõ motorcsaládok számának legfeljebb négyszeresére. A jóváhagyó hatóság mindig dönthet úgy, hogy megrövidíti a vizsgálatot, mielõtt elérnék a hibavizsgálatok maximális számát.

6.3.1.2.

Ahol külön házba szerelték, ami vagy része, vagy sem a deNOx rendszernek vagy a dízel részecske-szûrõnek, bármely katalizátor helyettesítése rongálódott vagy hibás katalizátorral vagy ilyen hiba elektronikus szimulálásával.

6.3.1.3.

Ahol felszerelték, a deNOx rendszer helyettesítése (beleértve érzékelõket, amelyek a rendszer szerves részei) rongálódott vagy hibás deNOx rendszerrel vagy a rongálódott vagy hibás deNOx rendszer elektronikus szimulálása, ami az emissziókban az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében hivatkozott NOx küszöbérték növekedését eredményezi.

52


}

Olyan esetben, amikor a motort a jelen Elõírás 5.4.4. bekezdése szerint jóváhagyják nagyobb funkcionális hiba megfigyelését illetõleg, a deNOx rendszer vizsgálata állapítsa meg, hogy az MI világít-e minden következõ körülmény alatt: (a) (b) (c) (d) (e) 6.3.1.4.

rendszer teljes eltávolítása vagy rendszer helyettesítése álrendszerrel, szükséges reagens hiánya deNOx rendszernél; deNOx rendszer valamely elemének elektromos hibája (pl. érzékelõk és mûködtetõk, adagolást vezérlõ egység), beleértve – ahol alkalmazható – a reagens fûtõrendszerét; reagenst adagoló rendszer hibája (pl. hiányzó levegõellátás, akadályozott fúvóka, deNOx rendszer adagoló-szivattyújának hibája) rendszer nagyobb üzemzavara.

Ahol felszerelték, a részecske-szûrõ teljes eltávolítása vagy a részecske-szûrõ helyettesítése hibás részecske-szûrõvel, ami az emissziókban az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében hivatkozott részecske-küszöbérték növekedését eredményezi. Olyan esetben, amikor a motort a jelen Elõírás 5.4.1. bekezdése szerint jóváhagyják nagyobb funkcionális hiba megfigyelését illetõleg, a részecske-szûrõ vizsgálata állapítsa meg, hogy az MI világít-e minden következõ körülmény alatt: (a) (b) (c) (d) (e) (f)

6.3.1.5.

részecske-szûrõ teljes eltávolítása vagy helyettesítése álrendszerrel, részecske-szûrõ szubsztrátum nagyobb olvadása; részecske-szûrõ szubsztrátum nagyobb repedése; részecske-szûrõ valamely elemének elektromos hibája (pl. érzékelõk és mûködtetõk, adagolást vezérlõ egység), reagenst adagoló rendszer hibája, ahol alkalmazható (pl. akadályozott fúvóka, (akadályozott adagoló, szivattyú hibája) akadályozott részecske-szûrõ, ami a gyártó által bejelentett tartományon kívül esõ nyomáskülönbséget eredményez.

Ahol felszerelték, az egyesített deNOx-részecske-szûrõ (beleértve érzékelõket, amelyek a rendszer szerves részei) helyettesítése rongált vagy hibás rendszerrel, vagy rongálódott, vagy hibás rendszer szimulálásával, ami az emissziókban az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében hivatkozott részecske-küszöbérték növekedését eredményezi. Olyan esetben, amikor a jelen Elõírás 5.4.1. bekezdése szerint jóváhagyják a motort nagyobb funkcionális hiba megfigyelését illetõleg, az egyesített deNOx-részecske-szûrõ rendszer vizsgálata állapítsa meg, hogy az MI világít-e minden következõ körülmény alatt: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h)

6.3.1.6.

rendszer teljes eltávolítása vagy helyettesítése álrendszerrel, szükséges reagens hiánya egyesített deNOx-részecske-szûrõnél; valamely elem elektromos hibája (pl. érzékelõk és mûködtetõk, adagolást vezérlõ egység), beleértve – ahol alkalmazható – a reagens fûtõrendszerét; reagenst adagoló rendszer hibája, ahol alkalmazható (pl. akadályozott fúvóka, (akadályozott adagoló, szivattyú hibája) NOx csapda rendszerének nagyobb üzemzavara; részecske-szûrõ szubsztrátum nagyobb olvadása; részecske-szûrõ szubsztrátum nagyobb repedése; akadályozott részecske-szûrõ, ami gyártó által bejelentett tartományon kívül esõ nyomáskülönbséget eredményez.

Tüzelõanyag-ellátó rendszer elektronikus tüzelõanyag-mennyiségi és idõzítési beállításának szétkapcsolódása, ami az emissziókban az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében hivatkozott részecske-küszöbérték növekedését eredményezi.

350


}

6.3.1.7.

Számítógéphez csatlakozó, emissziót érintõ motor-alkatrész, ami az emissziókban az OBD jelen Elõírás 5.4.4. bekezdésében hivatkozott részecske-küszöbérték növekedését eredményezi.

6.3.1.8.

A 6.3.1.6. és 6.3.1.7. bekezdések követelményeinek való megfelelõség bizonyításában és a jóváhagyó hatóság egyetértésével a gyártó megfelelõ lépéseket tehet annak bizonyítására, hogy az OBD rendszer jelezni fogja a hibát, amikor a szétkapcsolódás elõfordul.

54


}

9B. Melléklet FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREKRE (OBD) VONATKOZÓ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1.

ALKALMAZHATÓSÁG Ez a melléklet a közúti jármûvekbe szerelendõ dízel- vagy gázüzemelésû (földgáz vagy propánbután) motorokra alkalmazható, de nem vonatkozik kétféle üzemanyaggal mûködõ, vagyis kettõs üzemelésû motorokra.

Megjegyzés: A Szerzõdõ Felek döntése szerint a 9B Melléklet alkalmazható a 9A Melléklet helyett, feltéve, hogy a 4B Mellékletet is alkalmazzák. Ha azonban egy Szerzõdõ Fél úgy dönt, hogy alkalmazza ezt a mellékletet, a 9A Melléklet egyes követelményei továbbra is alkalmazhatók az adott Szerzõdõ Fél kérésére, feltéve, hogy ezek a követelmények nem ellentétesek a jelen Melléklet elõírásaival. 2.

Fenntartott 4/.

3.

MEGHATÁROZÁSOK

3.1.

"Riasztórendszer" a jármû egy olyanfedélzeti rendszerét jelenti, ami tájékoztatja a jármûvezetõt vagy más érdekelt személyt, hogy az OBD rendszer hibás mûködést észlelt.

3.2.

"Jóváhagyó hatóság" a hatóság, amelyik a jelen melléklettel megvizsgált OBD rendszer megfelelõségi jóváhagyását kiadja. Kiterjesztésenként azt is jelenti, hogy a kijelölt mûszaki szolgálat értékeli az OBD rendszer mûszaki megfelelõségét.

3.3.

"Ellenõrzõ szám hitelesítése" azt a számot jelenti, amit a motor-rendszerre adnak meg és jelentenek a hitelesítés/software egység érvényesítésére.

3.4.

"Alkatrész megfigyelése" elektromos áramköri és logikai hibáknál a bemenõ elemek és – elektromos áramköri és mûködési hibáknál – a kimenõ elemek megfigyelését jelenti. Azokra az elemekre vonatkozik, amelyek elektromosan csatlakoznak a motor-rendszer szabályozóihoz.

3.5.

"Megerõsített és aktív DTCM" olyan DTC-t jelent, amit a hibás mûködés létezését érzékelõ OBD rendszer az idõ folyamán tárol.

3.6.

"Folytonos-MI" mindig állandó jelzést mutató hiba-kijelzõt jelent, amikor a kulcs bekapcsolt (haladás) helyzetben van járó motorral (bekapcsolt gyújtás – járó motor).

3.7.

"Hiányosság" OBD megfigyelési stratégiát vagy más OBD jelenséget jelent, ami megfelel a jelen melléklet minden részletezett követelményének.

3.8.

"Diagnosztikai zavarkód (DTC)" numerikus vagy alfanumerikus azonosítót vagy a hibás mûködés megjelölését jelenti.

3.9.

"Elektromos áramkör hibája" hibás mûködést (pl. áramkör-megszakítás vagy rövidzárlat) jelent, ami az érzékelõ átviteli feladatához tervezett tartományon kívül mért jelhez (pl. feszültségek, áramerõsségek, frekvenciák, stb.) vezet.

3.10.

"Emissziós OBD-család" a gyártó olyan motor-rendszereinek csoportosítása, amelyeknek emisszióhoz kapcsolódó közös emissziót megfigyelõ/diagnosztikai módszerük van.

3.11.

"Emisszió-küszöb megfigyelése" olyan hibás mûködés megfigyelését jelenti, ami az OTL túllépéséhez vezet. Ez áll:

4

/

Ennek a mellékletnek a számozása megegyezik a WWH-OBD gtr tervezet számozásával. A WWH-OBD gtr néhány bekezdése azonban nem szükséges ebben a mellékletben.

350

(a)

(b) 3.12.


}

közvetlen emisszió-mérésbõl a vezetékvég emisszió-érzékelõjén és a közvetlen emissziós vizsgálati ciklussal összefüggõ fajlagos emissziók vizsgálatára kerülõ modellen keresztül, és/vagy emissziók növekedésének jelzésébõl a számítógép a vizsgálati ciklus fajlagos emissziójának input/output korrelációs információján keresztül.

"Motor-rendszer" a motort jelenti, amint azt kialakították, amikor megvizsgálták kipufogási emissziója szempontjából jóváhagyási vizsgálatban használt fékpadon, beleértve (a) (b) (c) (d)

a motor elektronikus vezérlésének szabályozói; kipufogási utókezelõ rendszer(ek); a motor alkatrészéhez vagy a kipufogórendszerhez kapcsolódó bármilyen emissziót, ami bejut, vagy amit kívülrõl kap, a motor elektronikus irányító vezérléseibe; és a kommunikációs interfészt (hardware és üzenetek) a motor elektronikus irányítása és bármely más teljesítménylánc vagy jármûvezérlõ egység között, ha a kicserélt információ befolyásolja az emisszió szabályozását.

3.13.

"Funkcionális hiba" olyan mûködési hiba, amikor egy kimeneti elem a számítógép-parancsára nem válaszol a megfelelõ módon.

3.14.

"Hibás emissziót ellenõrzõ stratégia (MECS)" a motor rendszerén belül olyan stratégiát jelent, ami mûködésbe lép az emisszióhoz kapcsolódó hibás mûködés eredményeként.

3.15.

"Hibás mûködés kijelzõje (MI)" olyan jelzõ, ami világosan tájékoztatja a vezetõt hibás mûködés esetén. Az MI a riasztó rendszer része (lásd "folyamatos MI", "MI igény" és "rövid MI")

3.16.

"Hibás mûködés" a motor-rendszer – beleértve az OBD rendszert is – olyan hibáját vagy rongálódását jelenti, ami vagy a motor által kibocsátott minden szabályozott szennyezõ növekedéséhez vagy az OBD rendszer hatásosságának csökkenéséhez vezet.

3.17.

"MI állapot" MI parancs állapota, ami folyamatos MI, rövid MI, MI-igény, vagy kikapcsolás.

3.18.

"Megfigyelés" (lásd "emissziós küszöb megfigyelése", "teljesítmény megfigyelés" és "összes mûködési hiba megfigyelése")

3.19.

"OBD vizsgálati ciklus" olyan ciklus, amiben motor próbapadon üzemeltetik a motorrendszert az OBD rendszer válaszainak értékeléséhez, minõsített megrongált elemek jelenlétében.

3.20.

"OBD õsmotor rendszer" az emissziós OBD családból kiválasztott olyan motorrendszer, amire jellemzõk a család kivitelezett OBD elemei.

3.21.

"Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD)" olyan fedélzeti rendszert jelent a jármûvön vagy motoron, aminek képessége: (a) (b) (c)

olyan hibás mûködés észlelése, ami befolyásolja a motorrendszer emissziós teljesítményét; megjelenésük jelzése riasztórendszerrel; a hibás mûködés valószínû területének azonosítása számítógép memóriájában tárolt információval és/vagy közlése kívülre.

3.22.

"MI-igény" hibás mûködés kijelzõje, ami állandó jelzést mutat válaszul vezetési helyzetbõl tett kézi igényre, amikor a kulcs bekapcsolt helyzetben van kikapcsolt motorral (gyújtás bekapcsolva – motor nem mûködik)

3.23.

"Mûveleti (üzemi) sorrend" olyan sorrendet jelent, ami a motor elindításából, üzemi periódusból és a motor leállításából áll, és az idõbõl a következõ elindításig, ahol a külön OBD monitor mûködik, és – ha lenne – érzékelné a hibás mûködést.

56


}

3.24.

"Függõben levõ DTC" az a DTC, amit az OBD rendszerrel tárolnak, mert a monitor észlelte a helyzetet, ahol a hibás mûködés jelen lehet a folyamatban levõ vagy utóbb befejezett mûveleti sorban.

3.25.

"Teljesítmény megfigyelés" a hibás mûködésnek az a megfigyelése, ami olyan mûködõképesség ellenõrzésbõl és paraméter megfigyelésbõl áll, amelyek nem függnek össze az emissziós küszöbbel. Tipikusan ilyen megfigyelést végeznek alkatrészeken vagy rendszereken annak ellenõrzésére, hogy ezek megfelelõ tartományon belül mûködnek-e (pl. differenciális nyomás DPF esetében).

3.26.

"Potenciális DTC" az a DTC, amit az OBD rendszerrel tárolnak, mert a monitor észlelte a helyzetet, ahol a hibás mûködés jelen lehet, de további értékelés szükséges a megerõsítéshez. A potenciális DTC olyan függõben levõ DTC, ami nem egy megerõsített és aktív DTC.

3.27.

"Elõzõleg aktív DTC" korábban megerõsített és aktív DTC-t jelent, ami tárolva maradt, miután az OBD tapasztalta, hogy a DTC okozta hibás mûködés már nincs jelen.

3.28.

"Minõsített megrongált elem vagy rendszer (QDC)" olyan alkatrész vagy rendszer, amelyet szándékosan rongáltak meg (pl. gyorsított öregedés) és/vagy ellenõrzött módon befolyásoltak, és amit a hatóság elfogadott a jelen Mellékletben levõ rendelkezések szerint.

3.29.

"Észszerûségi hiba" az a hibás mûködés, ahol egy érzékelõbõl vagy elembõl a jel ellenkezik a várttal, amikor értékelik más érzékelõktõl vagy elemektõl származó jelek ellenében az ellenõrzõ rendszeren belül. Észszerûségi hibák tartalmaznak olyan hibás mûködést, amelyek mért jelhez vezetnek (pl. feszültség, áram, frekvencia, stb.), lévén olyan tartományon belül, ahol mûködésre tervezték az érzékelõ átviteli feladatát.

3.30.

"Készültség" olyan állapot, ami jelzi vajon a monitor vagy a monitorok csoportja az utolsó törlés óta fut külsõ OBD letapogató eszköz kérésére.

3.31.

"Letapogató eszköz" olyan külsõ vizsgálati szerszám, amit szabványos fedélzeten kívüli kommunikációra használnak az OBD rendszerrel a jelen Melléklet követelményei szerint.

3.32.

"Rövid-MI" a hibás mûködés jelzõjét jelenti, ami állandó jelzést mutat attól az idõtõl kezdve, hogy a kulcsot bekapcsolt állásba tették és a motor elindult (gyújtás bekapcsolva – motor jár) és 15 másodperc múlva kialszik vagy eltávolítják a kulcsot, bármelyik fordul elõ elõször.

3.33.

"Szoftver hitelesítés azonosítója" alfanumerikus jelek sorozata, ami azonosítja az emisszió-függõ hitelesítést / szoftver változatot (változatokat) a motorrendszerben.

3.34.

"Összes funkcionális hiba megfigyelése" olyan hibás mûködés megfigyelése, ami a rendszer megkívánt funkciójának teljes elvesztéséhez vezet.

3.35.

"Bemelegedési ciklus" a motor mûködtetését jelenti úgy, hogy a hûtõközeg hõmérséklete a motor beindítási hõmérsékletérõl legalább 22 K fokkal (22 °C / 40 °F) nõjön és érje el legalább a 333 K (60 °C / 140 °F) minimális hõmérsékletet 2/.

3.36.

Rövidítések

CV

Forgattyúház szellõztetése DOC

Dízel-oxidációs katalizátor

DPF DTC EGR

Dízel-részecskeszûrõ vagy részecskecsapda, ideértve a katalizátoros részecskeszûrõket és a folyamatos regenerációjú csapdákat (CRT) is Diagnosztikai hibakód Kipufogógáz-visszavezetés

HC

Szénhidrogének

LNT

NOx-szegény csapda (vagy NOx abszorber)

350

4.

LPG

Cseppfolyósított petróleumgáz

MECS

Hibakezelõ kibocsátás-szabályozó stratégia

NG

Földgáz

NOx

Nitrogénoxidok

OTL

OBD küszöbérték

PM

Szilárd részecske

SCR

Szelektív redukciós katalizátor

SW

Szélvédõ-törlõk

TFF

Teljes kiesés-ellenõrzés

VGT

Állítható geometriájú turbófeltöltõ

VVT

Állítható szelepvezérlés


}

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Ennek a Mellékletnek az értelmezésében az OBD rendszer legyen alkalmas hibás mûködés észlelésére, elõfordulásuk jelzésére a hibás mûködést jelzõvel, a hibás mûködés valószínû területének azonosítására a számítógép memóriájában tárolt információval, és közölve ezeket az információkat kívülre. Az OBD rendszert úgy tervezzék és szerkesszék, hogy képes legyen azonosítani hibás mûködési típusokat a jármû/motor teljes élettartama során. Ezt a célkitûzést teljesítve, a hatóság ismerje el, hogy a motorok, amelyeket szabályos hasznos élettartamukon túl használnak, bizonyos romlást mutatnak OBD rendszerük teljesítményében és érzékenységében úgy, hogy az OBD küszöb megnövekedhet, mielõtt az OBD rendszer jelzi a hibás mûködést a jármû vezetõjének. A fenti bekezdés nem terjed ki a motorgyártók felelõségére a szabályozott hasznos élettartamon túl (pl. idõ vagy távolság, ami alatt az emissziós szabványokat vagy emissziós határértékeket folyamatosan alkalmazzák).

4.1.

OBD rendszer jóváhagyásának kérelme

4.1.1.

Elsõdleges jóváhagyás A motorrendszer gyártója három különbözõ módon kérheti OBD rendszerének jóváhagyását: (a) (b) (c)

a motorrendszer gyártója kéri egyedi OBD rendszer jóváhagyását igazolva, hogy OBD rendszere megfelel a jelen Elõírás minden követelményének. a motorrendszer gyártója kéri OBD család emissziójának jóváhagyását igazolva, hogy a család OBD õsmotor rendszere teljesíti a jelen Elõírás minden elõírását. a motorrendszer gyártója kéri egyedi OBD rendszer jóváhagyását bizonyítva, hogy az OBD rendszer megfelel egy OBD család emissziójához tartartozó kritériumoknak, amit már igatolt.

4.1.2.

Meglevõ bizonyítvány kiterjesztése / módosítása

4.1.2.1.

Kiterjesztés, hogy bevegyenek új motorrendszert az emissziós OBD családba A gyártó kérésére és a hatóság jóváhagyásával új motorrendszert igazolt emissziós OBD családba tagként bevehetnek, ha az így kiterjesztett emissziós OBD családon belül minden motorrendszernek még közös módszere van az emisszióra vonatkozó hibás mûködések megfigyelésére / diagnosztikára.

58


}

Ha az OBD õsmotor-rendszer minden OBD eleme képviseli az új motorrendszer minden elemét, akkor az OBD õsmotor-rendszer változatlan marad, és a gyártó módosítsa a dokumentációs csomagot a jelen Melléklet 8. bekezdése szerint. Ha az új motorrendszer olyan tervezési elemeket tartalmaz, amelyek nem képviselik az OBD õsmotor-rendszert, de önmagában képviselheti az egész családot, akkor az új motorrendszer új OBD õsmotor-rendszerré válik. Új OBD elemek esetében bizonyítsák a jelen Melléklet elõírásainak teljesítését, és módosítsák a dokumentációs csomagot a jelen Melléklet 8. bekezdése szerint. 4.1.2.2.

Kivitelezési változatot érintõ kiterjesztés, ami befolyásolja az OBD rendszert A gyártó kérésére és a hatóság jóváhagyásával kiadható egy létezõ bizonyítvány kiterjesztése az OBD rendszer kivitelezésének változása esetén, ha a gyártó bizonyítja, hogy a kiviteli változások megfelelnek e Melléklet elõírásainak. Módosítsák a dokumentációs csomagot a jelen Melléklet 8. bekezdése szerint. Ha OBD családra alkalmazzák a létezõ bizonyítványt, a gyártó igazolja a hatóságoknak, hogy az emisszióhoz kapcsolódó hibás mûködés megfigyelésére / diagnosztikára szolgáló módszer még közös a családon belül és hogy az OBD õsmotor-rendszer a család képviselõje maradt.

4.1.2.3.

Bizonyítvány módosítása, ami érinti a hibás mûködés újra osztályozását Ezt a bekezdést akkor alkalmazzák, ha – a jóváhagyást kiadó hatóság kérését követõen vagy saját kezdeményezésre – a gyártó kéri meglevõ bizonyítvány módosítását több hibás mûködés újra osztályozása érdekében. Bizonyítsák az új osztályba sorolás megfelelõségét e Melléklet elõírásai szerint és módosítsák a dokumentációs csomagot a jelen Melléklet 8. bekezdése szerint.

4.2.

Megfigyelés követelményei OBD rendszerrel figyeljenek meg motorrendszerbe befoglalt, emisszióhoz kapcsolódó elemeket és rendszereket a 3. függelék követelményei szerint. Az OBD rendszer azonban ne igényelje egyetlen monitor használatát a 3. függelékében hivatkozott minden egyes hibás mûködés észleléséhez. Az OBD rendszer figyelje saját elemeit is. A 3. függelék pontjai felsorolják a rendszereket vagy elemeket, amelyek megfigyelése az OBD-vel szükséges és leírja a megfigyelés típusait mindezekre az elemekre vagy rendszerekre (pl. emissziós küszöb megfigyelése, teljesítmény megfigyelése, összes funkcionális hiba megfigyelése vagy elem megfigyelése). A gyártó elhatározhatja további rendszerek és elemek megfigyelését.

4.2.1.

Megfigyelési technika kiválasztása A jóváhagyó hatóságok jóváhagyhatják a gyártó megfigyelési technikájának más típusát is, mint amit a 3. függelék említ. A gyártó mutassa be, hogy megfigyelés kiválasztott típusa robusztus, idõszerû és hatékony (pl. mûszaki megfontolással, vizsgálati eredményekkel, korábbi megállapodással, stb.). Olyan rendszer és/vagy elem esetében, amit nem fed le a 3. függelék, a gyártó folyamodjon jóváhagyásért a hatósághoz kérelemmel a megfigyelésre. A hatóság jóváhagyja a megfigyelés kiválasztott típusát és megfigyelési technikáját (pl. emissziós küszöb megfigyelése, teljesítmény megfigyelése, összes funkcionális hiba megfigyelése vagy elem megfigyelése), ha ezt a gyártó kimutatta, hivatkozva a 3. függelékben részletezettekre, hogy robusztus, idõszerû és hatékony (pl. mûszaki megfontolással, vizsgálati eredményekkel, korábbi megállapodással, stb.).

4.2.1.1.

Összefüggés a tényleges emisszióval

350


}

Emissziós küszöb megfigyelése esetén szükséges az összefüggés a vizsgálati ciklus fajlagos emissziójával. Bizonyítsák tipikusan ezt az összefüggést vizsgálati motoron laboratóriumi beállításban. Minden más megfigyelési esetben (pl. teljesítmény megfigyelése, összes funkcionális hiba megfigyelése vagy elem megfigyelése) nem szükséges összefüggés a tényleges emisszióval. A hatóság azonban kérhet vizsgálati adatokat a hibás mûködés hatásának osztályozásához, amint azt e Melléklet 6.2. bekezdése leírja. Példák: Elektromos hiba nem igényel összefüggést, mert ez igen / nem mûködési hiba. A delta nyomás útján megfigyelt DPF hiba nem igényelhet összefüggést, mert ez részt vesz a hibás mûködésben. Ha a gyártó bemutatja – e Melléklet követelményei szerint – hogy az emissziók nem haladják meg az OBD küszöbértékeit összes hibánál, vagy egy elem vagy rendszer eltávolításakor, ennek az elemnek vagy rendszernek a teljesítmény megfigyelését fogadják el. Amikor a kipufogási emisszió érzékelõjét használják egy fajlagos szennyezõ megfigyelésére, kizárhatnak e szennyezõ tényleges emisszióinak minden más monitorral való további összefüggésekbõl. Ilyen kivétel azonban nem zárja ki a szükségességét annak, hogy befoglalják ezeket a monitorokat – más megfigyelési technikákat is használva – az OBD részeként, mert még szükség van ezekre a monitorokra a hibás mûködések elkülönítése céljából. Mindig osztályozzák a hibás mûködést a 4.5. bekezdés szerint, az emisszióra gyakorolt hatása szerint, tekintet nélkül a hibás mûködés érzékelésére való megfigyelés típusára.

4.2.2.

Elemek megfigyelése (input / output elemek / rendszerek) Motorhoz tartozó input elemek esetében az OBD rendszer legalább az elektromos áramkör hibáját észlelje és – ahol megvalósítható – az észszerûségi hibákat. Az észszerûségi hiba-diagnosztika ellenõrizze ekkor, hogy az érzékelõ output indokolatlanul nem magas-e sem alacsony-e (pl. legyen "kétoldalú" diagnosztika) Megvalósítható mértékben és a hatóság egyetértésével, az OBD-módszer vizsgálja külön az észszerûségi hibákat (pl. indokolatlanul nem magas és nem alacsony) és elektromos áramkör hibáit (pl. magas tartományon kívül és alacsony tartományon kívül). Kiegészítésként tároljanak egyetlen DTC-t mindegyik külön hibás mûködéshez (pl. alacsony tartományon kívül, magas tartományon kívül és észszerûségi hiba) Motorhoz tartozó output elemek esetében az OBD rendszer legalább az elektromos áramkör hibáját észlelje és – ahol megvalósítható – ha megfelelõ funkcionális válasz a számítógép parancsára nem következik be. Megvalósítható mértékben és a hatóság egyetértésével, az OBD rendszer vizsgálja külön a funkcionális hibákat, elektromos áramkör hibáit (pl. magas tartományon kívül és alacsony tartományon kívül) és tároljanak egyetlen DTC-t mindegyik külön hibás mûködéshez (pl. alacsony tartományon kívül, funkcionális hiba) Az OBD rendszer hajtson végre észszerûségi megfigyelést is az elemektõl bejövõ vagy azoknak biztosított olyan információnál, ami nem tartozik a motorrendszerhez, amikor ez az információ egyezségre hozza az emissziós ellenõrzõ rendszert és/vagy a motorrendszert a megfelelõ teljesítményhez.

4.2.2.1.

Kivétel az elem megfigyelése alól

60


}

Elektromos áramkör hibáinak, és a megvalósíthatóság mértékében a motorrendszer rendeltetési és észszerûségi hibáinak megfigyelése nem szükséges, ha minden következõ feltétel teljesül: (a) (b) (c)

a hiba bármely szennyezõ emissziós növekedésében a szabályozott emissziós határérték kevesebb, mint 50 százalékát eredményezi, és a hiba nem okoz semmilyen olyan emissziót, ami megnöveli a szabályozott emissziós határértéket, 5/ és a hiba nem befolyásolja az elemet vagy rendszert lehetõvé téve az OBD rendszer megfelelõ teljesítményét.

Végezzék el az emissziós hatások meghatározását stabilizált motorrendszeren, teljesítménymérõ próbapadon vizsgálati kamrában e Melléklet eljárása szerint. 4.2.3.

Megfigyelés gyakorisága A monitorok folyamatosan mûködjenek, bármikor, amikor a megfigyelés feltételei teljesülnek, vagy üzemi sorozatonként egyszer (pl. monitoroknál, amelyek az emisszió növekedéséhez vezetnek, mikor mûködnek). Amikor a monitor nem folyamatosan mûködik, a gyártó világosan tájékoztassa a hatóságot és írja le azokat a feltételeket, amelyeknél a monitor mûködik. A monitor mûködjön a megfelelõ OBD vizsgálati ciklus alatt a 7.2.2. bekezdés szerint. Tekintsék a monitort folyamatosan mûködõnek, ha nem kevesebb, mint másodpercenként egyszer mûködik. Ha a számítógép input vagy output elemébõl kevésbé gyakran vesznek mintát, mint egyszer másodpercenként a motor ellenõrzése céljából, a monitort tekintsék folyamatosan mûködõnek, ha mindig értékelik az elem jelét a mintavételnél. Folyamatosan megfigyelt elemeknél vagy rendszereknél nem szükséges mûködésbe hozni az output elemet/rendszert csak azért, hogy megfigyeljék ezt az output elemet/rendszert

4.3.

A fedélzeti diagnosztikai információk rögzítésére vonatkozó követelmények Ha észlelik a mûködési hibát, de még nincs megerõsítve, tekintsék a lehetséges hibás mûködést, mint "potenciális DTC-t" és a "függõ DTC" állapotnak megfelelõen jegyezzék fel. A "potenciális DTC" nem vezet a riasztó rendszer mûködésbe lépéséhez a 4.6. bekezdés szerint. Az elsõ mûködési sorozaton belül minõsíthetik közvetlenül "megerõsítettnek és aktívnak" a hibás mûködést anélkül, hogy elõzõleg "potenciális DTC-nek" minõsítették volna. Nevezzék "függõ DTC" és "aktív DTC" státusnak. Elõzõleg aktív állapottal ismételten elõforduló hibás mûködés esetén a gyártó választására a hibás mûködésnek adhatnak közvetlenül "függõ DTC" és "megerõsített és aktív DTC" státust. Anélkül, hogy "potenciális DTC" státust adtak volna. Ha ez a hibás mûködés potenciális státust kapott, tartsa meg elõzõ aktív státusát is az alatt az idõ alatt, amíg nem erõsítették meg aktív státusában. A megfigyelõ rendszer döntse el, vajon jelen van-e a hibás mûködés elsõ észlelését követõen a következõ üzemi sorozat végén. Ekkor tárolják a "megerõsített és aktív DTC" státust és a riasztó rendszert hozzák mûködésbe a 4.6. bekezdés szerint. Megjavítható MECS esetében (pl. a mûvelet automatikusan visszatér a szokásoshoz és a MECS kikapcsol a motor következõ beindításnál) a "megerõsített és aktív DTC" státust nem szükséges tárolni, hacsak a MECS ismét nem lép mûködésbe a következõ üzemi sorozat vége elõtt. Nem megjavítható MECS esetében tárolják a "megerõsített és aktív DTC" státust, amint a MECS mûködésbe lép.

5/

Határozzák meg a mért értéket figyelembe véve a vizsgáló karma rendszerének hozzá tartozó pontos tûrését és a megnövekedett változtathatóságot a vizsgálati eredményekben a hibás mûködés következtében.

350


}

Olyan különleges esetekben, ahol a monitoroknak több mint két üzemi sorozatra van szükségük a pontos észleléshez és a hibás mûködés megerõsítéséhez (pl. statisztikai modelleket használó monitorok vagy tekintettel a folyadékfogyasztásra a jármûben), a hatóság megengedhet egynél több üzemi sorozatot a megfigyeléshez feltéve, hogy a gyártó igazolja hosszabb idõszak szükségességét (pl. technikai érvvel, tapasztalati eredménnyel, belsõ tapasztalattal, stb.). Ha a rendszer egy teljes mûködési ciklus alatt már nem észlel visszajelzett és aktív mûködési hibát, akkor a következõ mûködési ciklus indításával kapja meg a korábbi aktív státuszt és tartsa azt meg mindaddig, amíg ehhez a mûködési hibához kapcsolódó OBD információt, nem törli, egy kiolvasó vagy az nem törlõdik ki a 4.4. bekezdés szerint a számítógép memóriájából. Megjegyzés: 4.4.

A 2. függelék szemlélteti az ebben a bekezdésben elõírt követelményeket. Követelmények OBD információ törléséhez Ne töröljék a DTC-t és az alkalmazható információt (beleértve a társított kimerevített képet (freeze frame)) az OBD rendszerrel a számítógép memóriájából addig, amíg ez a DTC elõzõleg aktív állapotban van legalább 40 bemelegítési cikluson keresztül vagy 200 motorüzemi órán át, bármelyik fordul elõ elõször. Az OBD rendszer töröljön minden DTC-t és alkalmazható információt (beleértve a társított kimerevítést) a letapogató szerszám vagy karbantartó szerszám kérésére.

4.5.

Követelmények hibás mûködés osztályozásához A hibás mûködés osztályozása meghatározza azt az osztályt, amibe besorolják a hibás mûködést, amikor ilyen hibás mûködést érzékelnek e Melléklet 2. bekezdése követelményei szerint. Jelöljék a hibás mûködést a jármû valóságos élettartamához tartozó osztályba, ha a hatóság, amelyik a bizonyítványt kiadta, vagy a gyártó nem állapítja meg, hogy a hibás mûködés ismételt osztályozására van szükség. Ha a hibás mûködés az eltérõ osztályban eltérõen szabályozott szennyezõ emissziót, vagy más hatást eredményez a megfigyelési képességre, sorolják a hibás mûködést abba az osztályba, ami elsõbbséget biztosít a megkülönböztetõ megjelenítési stratégiában. Ha a MECS mûködésbe jön egy hibás mûködés eredményeként, ezt a hibás mûködést osztályozzák vagy a mûködésbe hozott MECS emissziós hatása vagy más megfigyelési képességre gyakorolt hatásra alapozva. A hibás mûködést ekkor sorolják abba az osztályba, ami elsõbbséget biztosít a megkülönböztetõ megjelenítõ stratégiában.

4.5.1.

A osztályú hibás mûködés A hibás mûködést "A" osztályúnak azonosítsák, ha feltehetõen túllépik a megfelelõ OBD küszöbértéket (OTL). Elfogadott, hogy az emissziók nincsenek az OTL felett, amikor a hibás mûködés ilyen osztályozása történik.

4.5.2.

B1 osztályú hibás mûködés Azonosítsák a hibás mûködést B1 osztályúként, ahol olyan körülmények vannak, aminek lehetõsége van arra, hogy az emissziókat az OTL fölé vezesse, de amelyeknél az emisszióra gyakorolt pontos befolyás nem becsülhetõ és így a körülményeknek megfelelõ tényleges emissziók az OTL fölé vagy alá kerülhetnek. B1 osztályú hibás mûködés példái tartalmazhatnak monitorral észlelt olyan hibás mûködéseket, amelyek az érzékelõk leolvasásán vagy korlátozott megfigyelési képességen alapuló emissziós szintekhez eredményeznek.

62


}

B1 osztályú hibás mûködések tartalmazhatnak olyan hibás mûködéseket, amik az OBD rendszer képességét korlátozzák az A vagy B1 osztály megfigyelésének végrehajtásában. 4.5.3.

B2 osztályú hibás mûködés A hibás mûködést B2 osztályúnak azonosítsák, ha olyan körülmények vannak, ami feltételezi a hatást az emissziókra, de a szint nem haladja meg az OTL szintjét. Hibás mûködéseket, amelyek korlátozzák az OBD rendszer képességét a B2 osztály megfigyelésének végrehajtásában, sorolják B1 vagy B2 osztályba.

4.5.4.

C osztályú hibás mûködés A hibás mûködést C osztályúnak azonosítsák, ha olyan körülmények vannak, hogy – ha megfigyelnek – vélhetik a hatást az emissziókra, de olyan szinten, ami nem emeli meg a szabályozott emisszió határértékét. Hibás mûködéseket, amelyek korlátozzák az OBD rendszer képességét a C osztály megfigyelésének végrehajtásában, sorolják B1 vagy B2 osztályba.

4.6.

Riasztórendszer A riasztórendszer valamely elemének hibája ne okozza az OBD rendszer mûködésének megszûnését.

4.6.1.

MI jellemzõje A hibás mûködés legyen észlelhetõ a jármûvezetõ számára a vezetõülésbõl minden világításnál. A hibás mûködést jelzõ tartalmazzon egy sárga (meghatározva a 7. számú Elõírás 5. Mellékletében) vagy borostyánsárga (meghatározva a 6. számú Elõírás 5. Mellékletében) figyelmeztetõ jelzés, F01 jelképpel azonosítva az ISO szabvány 2575:2004 szerint.

4.6.2.

MI megvilágítási sémái Az OBD rendszerrel észlelt hibás mûködéstõl függõen, az MI világítson a következõ táblázatban leírt mûködtetési módok valamelyike szerint:

Mûködtetés feltétele Indítókulcs bekapcsolva Indítókulcs kikapcsolva

Mûködtetési mód 1


Nincs hibás mûködés

C osztályú hibás mûködés

Nincs kijelzés Egységes kijelzési stratégia

Megkülönböztetõ kijelzési stratégia Egységes kijelzési stratégia



B osztályú hibás mûködés és B1 számlálók < 200 h Megkülönböztetõ kijelzési stratégia Egységes kijelzési stratégia

A osztályú hibás mûködés vagy B1 számláló > 200 h Megkülönböztetõ kijelzési stratégia Egységes kijelzési stratégia

Az a kijelzési stratégia, hogy az MI olyan osztály szerint lépjen mûködésbe, amelybe a hibás mûködést besorolták. Zárolják ezt a stratégiát szoftverrel úgy kódolva, hogy szokásszerûen ne legyen hozzáférhetõ letapogató szerszámmal. MI mûködtetési stratégia bekapcsolt indítókulccsal, a motor áll, leírva a 4.6.4. bekezdésben. B1 és B2 ábrák ábrázolják az elõírt mûködtetési stratégiákat bekapcsolt kulccsal, motor áll vagy jár. MI mûködtetése járó motorral Amikor bekapcsolt helyzetbe helyezik a kulcsot és a motor elindul (motor jár), az MI kapjon kikapcsolva parancsot, hacsak nem felelnek meg a 4.6.3.1. és/vagy 4.6.3.2. bekezdéseknek. B1 Ábra: Izzó vizsgálata és készség jelzésre

350

MOTOR BE


}

MOTOR KI

4.6.3.1.

MI kijelzési stratégiája MI mûködtetése érdekében a folyamatos MI adjon elsõbbséget a rövid MI-nek és az MI igénynek. MI mûködtetése érdekében a rövid MI adjon elsõbbséget az MI igénynek.

4.6.3.1.1.

A osztályú hibás mûködés Az OBD rendszer parancsoljon folyamatos MI-t az A osztályú hibás mûködéssel társult megerõsített DTC tárolásának.

4.6.3.1.2.

B osztályú hibás mûködés Az OBD rendszer parancsoljon "rövid MI-t"a következõ kulcs-be esetnél a megerõsített tárolást és a B osztályú hibás mûködéssel társult aktív DTC-t követõen. Bármikor éri el a B1 számláló a 200 órát, az OBD rendszer parancsoljon folytonos MI-t.

4.6.3.1.3.

C osztályú hibás mûködés A gyártó tegyen hozzáférhetõvé információt a C osztályú hibás mûködésrõl MI kérés használatán keresztül, ami legyen hozzáférhetõ addig, amíg a motor beindul.

4.6.3.1.4.

MI mûködésen kívül helyezésének sémája A "folyamatos MI" kapcsoljon át "rövid MI-re", ha egy megfigyelési esemény fordul elõ és nem érzékelt hibás mûködést, ami eredetileg mûködésbe hozta a folyamatos MI-t, a folyó üzemi sorozatban és nem hozott mûködésbe folyamatos MI-t más hibás mûködés következtében. Helyezzék mûködésen kívül a "rövid MI-t", ha nem érzékel hibás mûködést, 3 egymást követõ üzemi sorozat alatt és MI ne lépjen mûködésbe másik A vagy B osztályú hibás mûködés miatt.

4.6.4.

MI mûködtetése bekapcsolt kulcsnál / álló motornál Az MI mûködésbe lépése bekapcsolt kulcs / álló motor állapotban két, MI kikapcsolással elválasztott sorozatból álljon:

64

(a) (b)


}

tervezzék az elsõ sorozatot az MI mûködõképességének és a megfigyelt elem készenlétének jelzésére, tervezzék a második sorozatot a hibás mûködés jelenlétének jelzésére.

Ismételjék a második sorozatot, amíg a motor elindul (járó motor) vagy a kulcs beállítása kikapcsolt állapotba kerül. 4.6.4.1.

MI mûködõképesség / készenlét MI mutasson állandó jelzést 5 másodpercig jelezve, hogy MI mûködik. MI maradjon kikapcsolt helyzetben 10 másodpercig. MI maradjon bekapcsolt helyzetben 5 másodpercig jelezve, hogy a készenlét minden megfigyelt elemnél teljes. MI villogjon másodpercenként egyszer 5 másodpercig jelezve, hogy a készenlét egy vagy több megfigyelt elemnél nem teljes. MI maradjon kikapcsolt helyzetben 5 másodpercig.

4.6.4.2.

Hibás mûködés jelenléte / hiánya A 4.6.4.1. bekezdésben leírt sorozatot követõen az MI jelezze hibás mûködés jelenlétét villogássorozatokkal vagy folytonos világítással, az alkalmazott mûködési módtól függõen, amit azt a következõ bekezdés leírja, vagy hibás mûködés hiányát egyetlen villogássorozattal. Ha alkalmazható, mindegyik villogás 1 mp bekapcsolt MI, amit 1 mp kikapcsolt MI követ, és a villogások sorozatát 5 másodperces periódus követi kikapcsolt MI-vel. Vegyenek figyelembe négy mûködési módot, ahol a 4. mód biztosítson elsõbbséget az 1., 2. és 3. mûködési módnak, 3. mód biztosítson elsõbbséget az 1. és 2. mûködési módnak, és a 2. mód biztosítson elsõbbséget az 1. módnak.

4.6.4.2.1.

1 mûködési mód – hibás mûködés hiánya MI villogjon egyet.

4.6.4.2.2.

2 mûködési mód – "MI kérésére" MI villogjon kétszer, ha az OBD rendszer parancsot adna egy MI kérésre a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint.

4.6.4.2.3.

3 mûködési mód – "rövid MI" MI villogjon háromszor, ha az OBD rendszer parancsot adna egy "rövid MI-re" a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint.

4.6.4.2.4.

4 mûködési mód – "folytonos MI" MI maradjon folyamatosan bekapcsolva ("folytonos MI"), ha az OBD rendszer parancsot adna egy "folytonos MI-re" a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint. B2 Ábra: Hibás mûködés kijelzési stratégiája, csak a kijelzési stratégiához: alkalmazható

350


}

MI mûködtetése járó motorral Amikor bekapcsolt helyzetbe helyezik a kulcsot és a motor elindul (motor jár), az MI kapjon kikapcsolva parancsot, hacsak nem felelnek meg a 4.6.3.1. és/vagy 4.6.3.2. bekezdéseknek. 4.6.3.1.

MI kijelzési stratégiája MI mûködtetése érdekében a folyamatos MI adjon elsõbbséget a rövid MI-nek és az MI igénynek. MI mûködtetése érdekében a rövid MI adjon elsõbbséget az MI igénynek.

4.6.3.1.1.

A osztályú hibás mûködés

66


}

Az OBD rendszer parancsoljon folyamatos MI-t az A osztályú hibás mûködéssel társult megerõsített DTC tárolásának. 4.6.3.1.2.

B osztályú hibás mûködés Az OBD rendszer parancsoljon "rövid MI-t"a következõ kulcs-be esetnél a megerõsített tárolást és a B osztályú hibás mûködéssel társult aktív DTC-t követõen. Bármikor éri el a B1 számláló a 200 órát, az OBD rendszer parancsoljon folytonos MI-t.

4.6.3.1.3.

C osztályú hibás mûködés A gyártó tegyen hozzáférhetõvé információt a C osztályú hibás mûködésrõl MI kérés használatán keresztül, ami legyen hozzáférhetõ addig, amíg a motor beindul.

4.6.3.1.4.

MI ,mûködésen kívül helyezésének sémája A "folyamatos MI" kapcsoljon át "rövid MI-re", ha egy megfigyelési esemény fordul elõ és nem érzékelt hibás mûködést, ami eredetileg mûködésbe hozta a folyamatos MI-t, a folyó üzemi sorozatban és nem hozott mûködésbe folyamatos MI-t más hibás mûködés következtében. Helyezzék mûködésen kívül a "rövid MI-t", ha nem érzékel hibás mûködést, 3 egymást követõ üzemi sorozat alatt és MI ne lépjen mûködésbe másik A vagy B osztályú hibás mûködés miatt.

4.6.4.

MI mûködtetése bekapcsolt kulcsnál / álló motornál Az MI mûködésbe lépése bekapcsolt kulcs / álló motor állapotban két, MI kikapcsolással elválasztott sorozatból álljon: (a) (b)

tervezzék az elsõ sorozatot az MI mûködõképességének és a megfigyelt elem készenlétének jelzésére, tervezzék a második sorozatot a hibás mûködés jelenlétének jelzésére.

Ismételjék a második sorozatot, amíg a motor elindul (járó motor) vagy a kulcs beállítása kikapcsolt állapotba kerül. 4.6.4.1.

MI mûködõképesség / készenlét MI mutasson állandó jelzést 5 másodpercig jelezve, hogy MI mûködik. MI maradjon kikapcsolt helyzetben 10 másodpercig. MI maradjon bekapcsolt helyzetben 5 másodpercig jelezve, hogy a készenlét minden megfigyelt elemnél teljes. MI villogjon másodpercenként egyszer 5 másodpercig jelezve, hogy a készenlét egy vagy több megfigyelt elemnél nem teljes. MI maradjon kikapcsolt helyzetben 5 másodpercig.

4.6.4.2.

Hibás mûködés jelenléte / hiánya A 4.6.4.1. bekezdésben leírt sorozatot követõen az MI jelezze hibás mûködés jelenlétét villogássorozatokkal vagy folytonos világítással, az alkalmazott mûködési módtól függõen, amit azt a következõ bekezdés leírja, vagy hibás mûködés hiányát egyetlen villogássorozattal. Ha alkalmazható, mindegyik villogás 1 mp bekapcsolt MI, amit 1 mp kikapcsolt MI követ, és a villogások sorozatát 5 másodperces periódus követi kikapcsolt MI-vel. Vegyenek figyelembe négy mûködési módot, ahol a 4. mód biztosítson elsõbbséget az 1., 2. és 3. mûködési módnak, 3. mód biztosítson elsõbbséget az 1. és 2. mûködési módnak, és a 2. mód biztosítson elsõbbséget az 1. módnak.

4.6.4.2.1.

1 mûködési mód – hibás mûködés hiánya MI villogjon egyet.

4.6.4.2.2.

2 mûködési mód – "MI kérésére"

350


}

MI villogjon kétszer, ha az OBD rendszer parancsot adna egy MI kérésre a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint. 4.6.4.2.3.

3 mûködési mód – "rövid MI" MI villogjon háromszor, ha az OBD rendszer parancsot adna egy "rövid MI-re" a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint.

4.6.4.2.4.

4 mûködési mód – "folytonos MI" MI maradjon folyamatosan bekapcsolva ("folytonos MI"), ha az OBD rendszer parancsot adna egy "folytonos MI-re" a 4.6.3.1. bekezdésben leírt megkülönböztetõ kijelzési stratégia szerint.

4.6.5.

Hibás mûködéssel társított számlálók

4.6.5.1.

MI számlálók

4.6.5.1.1.

Folytonos MI számláló Az OBD rendszer tartalmazzon egy folytonos számlálót az órák azon számának feljegyzéséhez, ami alatt a motor üzemelt, mialatt a folytonos számláló mûködésben van. A folytonos MI számláló 2 byte számlálásban 1 óra felbontással a maximális értékig számláljon és tartsa meg ezt az értéket, hacsak a számláló visszaállítását nullára megengedõ feltételek nem megfelelõek. Folytonos MI számláló a következõképpen mûködjön: (a) (b) (c) (d)

(e)

ha nulláról indul, a folytonos MI számláló a lehetõ leghamarabb kezdjen számolni, amint a folytonos MI mûködésbe lép, a folytonos MI számláló álljon le és tartsa meg jelen értékét, amikor a folytonos MI többé már nem mûködik, a folytonos MI számláló számláljon tovább attól a ponttól, amelynél megmaradt, ha észlel egy hibás mûködést, amit a folyamatos MI eredményez, 3 üzemi sorozaton belül van. a folytonos MI számláló indítsa újra a számolást nulláról, amikor észlel egy hibás mûködést, amit a folyamatos MI eredményez, 3 üzemi sorozat után van, mióta a számláló utoljára megállt. a folytonos MI számláló álljon vissza nullára, ha: (i) nem észlel hibás mûködést, amit a folytonos MI eredményez 40 felmelegítési ciklusban vagy 200 motor-üzemórában, mióta a számláló utoljára megállt, bármelyik fordul elõ elõbb, vagy (ii) az OBD letapogató szerszám parancsolja az OBD rendszernek az OBD információk törlését.

68


C1 Ábra: MI számolók mûködési elveinek ábrázolása

C2 Ábra: B1 számláló mûködési elveinek ábrázolása

4.6.5.1.2.

Kumulált folytonos MI számláló

}

350


}

Az OBD rendszer tartalmazzon kumulált folytonos MI számláló azoknak az óráknak a feljegyzésére, amelyek alatt a motort üzemeltették élettartama során, mialatt a folytonos MI számláló mûködött. A kumulált folytonos MI számláló a maximális értékig 2 byte számlálásban 1 óra felbontással számláljon és tartsa meg ezt az értéket. A motorrendszer, a letapogató szerszám vagy az akkumulátor lekapcsolása ne állítsa vissza nullára a kumulált folytonos MI számlálót. A folytonos MI számláló a következõképpen mûködjön: (a) (b) (c)

a kumulált folytonos MI számláló akkor kezdjen számolni, amikor a folytonos MI mûködésbe lép, a kumulált folytonos MI számláló álljon le és tartsa meg jelen értékét, amikor a folytonos MI többé már nem mûködik, a folytonos MI számláló számláljon tovább attól a ponttól, amelynél megmaradt, amikor a folytonos MI mûködésben van.

C1 ábra szemlélteti a kumulált folytonos MI számláló elvét, és a 2. függelék tartalmazza a példákat, amelyek a logikát szemléltetik. 4.6.5.2.

B1 hibás mûködéssel társított számlálók

4.6.5.2.1.

Egyetlen B1 számláló Az OBD rendszer tartalmazzon B1 számlálót azoknak az óráknak a feljegyzésére, amelyek során a motort mûködtették, mialatt a B1 számláló nincs jelen. A B1 számláló a következõképp mûködjön: (a) (b)

(c)

a B1 számláló kezdjen számolni, amint észleli a B1 osztályú hibás mûködést és tároltak egy megerõsített és aktív DTC-t. a B1 számláló álljon le és tartsa meg jelen értékét, ha nem erõsítettek meg B1 hibás és aktív mûködést, vagy amikor már töröltek minden B1 osztályú hibás mûködést letapogató szerszámmal. a B1 számláló számláljon tovább attól a ponttól, amelynél megmaradt, ha érzékeli a következõ B1 osztály hibás mûködését 3 üzemi sorozaton belül..

Olyan esetben, ahol a B1 számláló meghaladja a 200 üzemi motorórát, az OBD rendszer állítsa be a számlálót 190 üzemi motorórára, amikor az OBD rendszer meghatározta, hogy a B1 osztály hibás mûködése már nincs megerõsítve és nem aktív, vagy amikor törölték minden B1 osztály hibás mûködését letapogató szerszámmal. A B1 számláló kezdjen számolni 190 üzemi motorórától, ha a következõ B1 osztály hibás mûködése jelen van 3 üzemi sorozaton belül. Állítsák a B1 számlálót nullára, amikor három egymást követõ üzemi sorozat alatt elõfordul, mialatt nem érzékelte a B1 osztály hibás mûködését. Megjegyzés:

A B1 osztály számlálója nem jelzi az üzemi motorórát egyetlen jelenlevõ B1 osztályú hibás mûködéssel. B1 számlálója összegyûjtheti a 2 vagy több különbözõ B1 osztály hibás mûködési óráinak számát, ezek közül egy se érve el a számláló által kijelzett idõt. B1 számlálót csak arra szánják, hogy meghatározza, mikor hozzák mûködésbe a folytonos MI-t. C2 ábra szemlélteti a B1 számláló alapelvét és a 2. függelék tartalmazza a példákat, amelyek ábrázolják a logikát.

4.6.5.2.2.

Többszörös B1 számláló

70


}

A gyártó használhat többszörös B1 számlálót. Ebben az esetben a rendszer legyen képes kijelölni külön B1 számlálót mindegyik B1 hibás mûködési osztályhoz. Külön B1 számláló ellenõrzése kövesse ugyanazt a szabályt, mint az egyetlen B1 számláló, ahol mindegyik külön B1 számláló elkezd számolni, amikor a kijelölt B1 osztály hibás mûködését érzékeli. 4.7.

OBD információ

4.7.1.

Feljegyzett információ Az OBD rendszerrel feljegyzett információ álljon rendelkezésre külsõ kérésre a következõ szoftver csomagokban: (a) (b) (c)

4.7.1.1.

információ a motor állapotáról; információ az aktív emisszióhoz kapcsolódó hibás mûködésrõl; információ a javításhoz.

Információ a motor állapotáról Ez az információ látja el a hatóságot 6/ a hibás mûködést jelzõ állapot és kapcsolódó adataival (folyamatos MI számláló, készenlét). Az OBD rendszer szolgáltat információt (6. függelékben leírt alkalmazható szabványok szerint) a külsõ közúti ellenõrzõ vizsgáló berendezésnek, ami magába gyûjti az adatokat és ellátja a hatóságot a következõ információval: (a) (b) (c) (d) (e)

megkülönböztetõ / nem megkülönböztetõ kijelzõ stratégia; VIN (jármû azonosító szám); folytonos MI jelenléte, OBD rendszer készenléte; motor üzemóráinak száma, ami alatt a folytonos MI-t utoljára mûködtették (folytonos MI számláló).

Csak olvasással férjenek hozzá ehhez az információhoz (azaz nincs törlés). 4.7.1.2.

Információ az aktív emisszióhoz kapcsolódó hibás mûködésrõl. Ez az információ látja el a felülvizsgáló állomásokat 7/ a motor-egységekhez kapcsolódó OBD adatokkal, A és B osztályú aktív / megerõsített hibás mûködések felsorolása és társult adatai (pl. B1 számláló). Az OBD rendszer szolgáltat információt (6. függelékben leírt alkalmazható szabványok szerint) a külsõ felülvizsgáló berendezésnek, ami magába gyûjti az adatokat és ellátja az ellenõrt a következõ információval: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g)

6/

7/

gtr (vagy revízió) száma, legyen beépítve a 49. sz. Elõírás típus-jóváhagyási jelölésébe) megkülönböztetõ / nem megkülönböztetõ kijelzõ stratégia; VIN (jármû azonosító szám); Hibás mûködést jelzõ (MI) állapota; OBD rendszer készenléte; bemelegítési ciklusok száma és motor üzemóráinak száma, amióta az OBD információt utoljára törölték; motor üzemóráinak száma, ami alatt a folytonos MI-t utoljára mûködtették (folytonos MI számláló);

Ezen információs szoftvercsomag tipikus használata a motorrendszer alapvetõ létre hozhatja az emissziós közúti alkalmasságot. Ezen információs szoftvercsomag tipikus használata a motorrendszer alapvetõ létre hozhatja az emissziós közúti alkalmasság részletes megértését.

350

(h) (i) (j) (k) (l) (m) (n)


}

kumulált üzemórák folytonos MI-vel (kumuláló folytonos MI számláló); B1 számláló értéke a motor üzemóráinak legnagyobb számával; megerõsített és aktív DTC A osztályú hibás mûködéshez; megerõsített és aktív DTC B (B1 és B2) osztályú hibás mûködéshez; megerõsített és aktív diagnosztikai hibakódok a B1 kategóriára; szoftverhitelesítési azonosítói; hitelesítés igazoló száma(i).

Csak olvasással férjenek hozzá ehhez az információhoz (azaz nincs törlés). 4.7.1.3.

Információ javításhoz Ez az információ látja el a javító technikusokat az ebben a Mellékletben meghatározott OBD adatokkal (pl. kimerevített kép-információ) Az OBD rendszer szolgáltasson minden információt (6. függelékben leírt alkalmazható szabványok szerint) a külsõ javító vizsgáló berendezésnek, ami magába gyûjti az adatokat és ellátja a javító technikusokat információval: (a) (b) (c) (d) (e) (f)

(g) (h) (i) (j) (k) (l) (m) (n) (o) (p) (q) (r) (s)

gtr (vagy revízió) száma, legyen beépítve a 49. sz. Elõírás típus-jóváhagyási jelölésébe) VIN (jármûazonosító szám); Hibás mûködést jelzõ (MI) állapota; OBD rendszer készenléte; bemelegítési ciklusok száma és motor üzemóráinak száma, amióta az OBD információt utoljára törölték; monitor státusa (pl. alkalmatlan e vezetési ciklus befejezéséhez, befejezte e vezetési ciklust, vagy nem fejezte be ezt a vezetési ciklust) amióta a készenlét állapotában használt készenléti státust minden monitornál utoljára leállították; motor üzemóráinak száma, ami alatt a folytonos MI-t utoljára mûködtették (folytonos MI számláló); megerõsített és aktív DTC A osztályú hibás mûködéshez; megerõsített és aktív DTC B (B1 és B2) osztályú hibás mûködéshez; kumulált üzemórák folytonos MI-vel (kumuláló folytonos MI számláló); B1 számláló értéke a motor üzemóráinak legnagyobb számával; megerõsített és aktív DTC B1 osztályú hibás mûködéshez és a motor üzemóráinak száma a B1 számlálóktól; megerõsített és aktív DTC C osztályú hibás mûködéshez; függõ DTC és társult osztályai; elõzõleg aktív DTC és társult osztályai; információ az érzékelõ jeltõl kiválasztott és támogatott OEM-rõl, belsõ és output jelek (lásd 4.7.2. bekezdést és 5. függeléket) e melléklettel kért kifeszített kép adatai (lásd 4.7.1.4. bekezdést és 5. függeléket) szoftver hitelesítési azonosítói; hitelesítés igazoló száma(i).

Az OBD rendszer törölje a motorrendszer minden felírt hibás mûködését és a kapcsolódó adatokat (információ üzemórákról, kifeszített képrõl, stb.) e melléklet rendelkezései szerint, amikor továbbítják e kérést a külsõ javító vizsgáló berendezés útján, a 6 függelékben megállapított alkalmazható szabványok szerint. Kifeszített kép-információ Tároljanak legalább egy információt a "kifeszített képrõl" akkor, amikor a gyártó kérésére tárolják vagy a potenciális DTC-t vagy a megerõsített és aktív DTC-t. Engedjék meg a gyártónak a kifeszített kép-információ frissítését mindig, amikor a függõ DTC-t ismét észlelik.

72


}

A kifeszített kép szolgáltassa a jármû üzemi körülményeit a hiba észlelésének idõpontjában és a DTC-vel társított tárolt adatokat. A kifeszített kép tartalmazza e melléklet 5. függelékének 1. táblázatában levõ információt. A kifeszített kép tartalmazza e melléklet 5. függelékének 2. és 3. táblázatában szereplõ információt is, amelyeket megfigyelési vagy ellenõrzési célokra használnak a különleges ellenõrzõ egységben, amit a DTC tárol. Az A osztályú hibás mûködéssel társult kifeszített kép-információ tárolása élvezzen elsõbbséget a B1 osztályú hibás mûködéssel társult információval szemben, ami a B2 osztályú hibás mûködéssel társult információval szemben élvezzen elsõbbséget és hasonlóképpen a C osztályú hibás mûködésnél. Az elsõ észlelt hibás mûködés élvezzen elsõbbséget a legújabb hibás mûködéssel szemben, hacsak a legújabb hibás mûködés nem magasabb osztályú. OBD rendszer által megfigyelt és nem az 5. függelékbe tartozó szerkezet esetén a kifeszített képinformáció tartalmazza az érzékelõkhöz és e készülék mûködtetõihez tartozó információ elemeit, hasonló módon az 5. függelékben leírtakhoz. Terjesszék be ezt hatósági jóváhagyásra a jóváhagyás idején. 4.7.1.5.

Készenlét Állítsák be a készenlétet "teljesre", amikor ezzel a státussal megcímzett monitor vagy a monitorok csoportja az utolsó törlés óta futott a külsõ OBD letapogató szerszám kérésére. Állítsák be a készenlétet "nem teljesre", a monitor vagy a monitorok csoportja hibakódja memóriájának törlésével a külsõ letapogató szerszám kérésére. Szokásos motor-leállítás ne okozza a készenlét megváltozását. A gyártó kérheti – a hatóság jóváhagyásától függõen – a kész státus beállítását a monitornál "teljes" jelzésre anélkül, hogy a monitor teljes lenne, ha a megfigyelés nem alkalmas üzemi sorozatok többszörös számához szélsõséges üzemi feltételek folyamatos jelenléte miatt (pl. hideg környezeti hõmérséklet, nagy magasság). Bármilyen ilyen kérés határozza meg az állapotot a megfigyelési rendszer akadályozásában és az üzemi sorozatok számát, ami a monitor teljessége nélkül átmehetne, mielõtt a kész státus "teljes" jelzést mutatna.

4.7.2

Adatok áramlási információja Az OBD rendszer tegye hozzáférhetõvé a letapogató szerszámnak valóságos idõben e melléklet 5. függeléke 1 – 4 táblázatainak információját, kérésre (valós jelértékeket használjanak pótértékek támogatása helyett). A kiszámított terhelés és nyomaték paraméterei céljára az OBD rendszer jelentse a legpontosabb értékeket, amelyeket kiszámított az alkalmazható elektronikus vezérlõegységen belül (pl. a motort vezérlõ számítógép). Az 1. táblázat az 5. függelékben megadja a motor terheléséhez és fordulatszámához tartozó kötelezõ OBD információ listáját. A 2. táblázat az 5. függelékben mutatja a többi OBD információt, amit be kell venni, ha az emisszióval vagy OBD rendszerrel képessé tesz vagy akadályoz bármely OBD monitort. A 3. táblázat az 5. függelékben mutatja az információkat, amelyet bevenni szükséges, ha a motort úgy szerelték fel, érzékelik vagy számítják az információt 8/. A gyártó döntésére bevehetnek más kifeszített képet vagy adatáramlási információt. OBD rendszer által megfigyelt és nem az 5. függelékbe tartozó szerkezet (pl. SCR) esetén az adatok áramlás-információja tartalmazza az érzékelõkhöz és e készülék mûködtetõihez tartozó

8/

Nem szükséges felszerelni a motort csupán azért, hogy ellássák az 5. melléklet 2. és 5. táblázataiban említett információs adatokkal.

350


}

információs elemeket, hasonló módon az 5. függelékben leírtakhoz. Terjesszék be ezt hatósági jóváhagyásra a jóváhagyás idején. 4.7.3.

Hozzáférés OBD információhoz A hozzáférést az OBD információhoz csak e melléklet 6. függelékében említett szabványok és az alábbi albekezdések szerint biztosítsák. 9/. A hozzáférés az OBD információhoz ne függjön semmilyen csak a gyártó vagy szállító által elérhetõ hozzáférési kódtól, vagy más készüléktõl vagy módszertõl. Az OBD információ értelmezése ne igényeljen semmilyen különleges dekódoló információt, hacsak ez az információ a nyilvánosság számára nem hozzáférhetõ. Az OBD információhoz egyetlen hozzáférési módszer (pl. egy hozzáférési pont/csomópont) támogassa minden OBD információ elõhívását. Ez a módszer tegye lehetõvé a hozzáférést ezzel a melléklettel megkívánt teljes OBD információhoz. Ez a módszer azt is tegye lehetõvé, hogy hozzáférjenek különleges kisebb, e mellékletben meghatározott információs szoftver készlethez (pl. közúti alkalmasság információs szoftvere OBD-hez kapcsolódó emisszió esetén). Biztosítsák a hozzáférést az OBD információhoz legalább a 6. függelékben említett szabványok következõ sorozatai közül egyet használva: (a) (b) (c)

ISO/PAS 27145 (CAN-alapú) ISO 27145 (TCP/IP-alapú) SAE J1939-71

A hozzáférés az OBD információhoz vezetékes kapcsolattal legyen lehetséges Kérésre az OBD rendszerrel biztosítsák az OBD adatokat olyan letapogató szerszámot használva, ami megfelel a 6. függelékben említett alkalmazható szabványok követelményeinek (kommunikáció külsõ vizsgálóberendezéssel). 4.7.3.1.

CAN alapú vezetékes összeköttetés Az OBD rendszer vezetékes adatkapcsolatban a kommunikációs sebesség vagy 250 kbps vagy 500 kbps legyen. A gyártó felelõssége, hogy kiválassza a baud-sebességet (jel/sec) és az OBD rendszer kivitelezését a 6. függelékben említett és e mellékletben hivatkozott szabványok követelményei szerint. Az OBD rendszer legyen megértõ az automatikus észleléssel szemben külsõ vizsgáló berendezésben levõ két baud-sebesség között. A kapcsoló interfész a jármû és a külsõ diagnosztikai vizsgáló berendezés között (pl. letapogató szerszám) legyen szabványos és feleljen meg az ISO 15031-3 Type A (12 V egyenáram) Type B (24 V egyenáram) vagy a SAE J1939-13 (12 vagy 24 VDC egyenáram) követelményeinek.

4.7.3.2.

(fenntartva TCP/IP (Ethernet) alapú vezetékes összeköttetés.)

4.7.3.3.

Csatlakozó aljzat helye Helyezzék el a csatlakozót a vezetõ oldalán a jármû lábüregében azon a területen, amit a jármû vezetõjének oldala és a vezetõ oldalon a középsõ tartó széle határol (vagy a jármû középvonala, ha jármûnek nincs középsõ tartója) és olyan helyen, ami nincs magasabban, mint a kormánykerék alja, amikor a legalacsonyabb beállítási helyzetben van. Ne helyezzék el a csatlakozót a középsõ

9/

Megengedik a gyártónak további olyan fedélzeti diagnosztikai megjelenítõ használatát, mint a mûszerfalra szerelt megjelenítõ készülék, az OBD információ hozzáférés lehetõvé tételére. Ilyen kiegészítõ készülék nem tárgya e melléklet követelményeinek.

74


}

konzolon vagy konzolban (azaz sem vízszintesen sebességváltó karhoz, kézifékkarhoz vagy pohártartóhoz közel, sem függõleges irányban a sztereórádióhoz, klímaberendezéshez vagy a navigációs rendszer kezelõrészéhez közel). A csatlakozó helye könnyen azonosítható és hozzáférhetõ legyen (pl. fülkén kívüli szerszám csatlakozásakor). Vezetõ oldalán levõ oldalajtóval felszerelt jármûnél a jármû oldala mellett álló személy könnyen azonosíthassa és megközelíthesse a csatlakozót nyitott vezetõ oldali ajtónál. A hatóság a gyártó kérésére jóváhagyhat alternatív helyet, feltéve ha az elhelyezés könnyen megközelíthetõ és védve van károsodástól a szokásos használati feltételek között., pl. az ISO 15031 szabványsorozatban leírt elhelyezés. Ha lefedik a csatlakozót, vagy külön szerelvénydobozban helyezik el, a fedél vagy dobozajtó kézzel könnyen eltávolítható legyen szerszám használata nélkül, és világosan jelöljék meg "OBD" címkével a csatlakozó azonosíthatósága érdekében. A gyártó felszerelheti a jármûvet kiegészítõ diagnosztikai csatlakozóval és adatkapcsolattal gyártóspecifikus célokra, ami nem a szükséges OBD feladat. Ha a kiegészítõ diagnosztikai csatlakozó megfelel a 6. függelékben megengedett szabványos diagnosztikai csatlakozóknak, csak e melléklettel igényelt csatlakozót címkézzék meg OBD felirattal, megkülönböztetésül hasonló csatlakozóktól. OBD információ törlése letapogató szerszámmal A letapogató szerszám kérésére a következõ adatokat töröljék vagy állítsák vissza ebben a mellékletben meghatározott értékre a számítógép memóriájában: OBD információs adatok hibás mûködés jelzõjének státusa OBD rendszer készenléte motor üzemóráinak száma mióta a hibás mûködés-jelzõ mûködésbe lépett (folytonos MI számláló) minden DTC B1 számláló értéke a motor üzemóráinak legnagyobb számával B1 számlálóból a motor üzemóráinak száma kifeszített kép e melléklet által kért adatai

Törölhetõ

Újra beállítható 10/ x x

x x x x x

Ne töröljenek OBD információt a jármû akkumulátorának lekapcsolásával. 4.8.

Elektronikus biztonság Emissziós ellenõrzõ egységgel rendelkezõ minden jármû rendelkezzen olyan tulajdonsággal, ami eltérít a módosítástól, kivéve a gyártó meghatalmazását. A gyártó hatalmazzon fel módosításokra, ha e módosítások szükségesek diagnózishoz, szervizeléshez, felülvizsgálathoz, kicseréléshez vagy jármû javításához Legyen ellenálló minden újra programozható kód vagy üzemi paraméter hamisításának, és legalább olyan jó védelmi szintet ajánljon, mint az ISO 15031-7 (SAE J2186) vagy J1939-73 szabvány feltéve, hogy a biztonsági cserét az ebben a mellékletben elõírt protokollok és diagnosztikai csatlakozók használatával végezzék el. Legyen bezárt, leforrasztott tartályba tett vagy elektronikus algoritmussal védett bármely eltávolítható hitelesítõ memóriacsip és ne legyen cserélhetõ különleges szerszám és eljárás használata nélkül.

10/ e melléklet megfelelõ részében meghatározott értékhez

350


}

Számítógéppel kódolt motorüzemi paramétereket ne lehessen megváltoztatni különleges szerszám és eljárás használata nélkül (pl. forrasztott vagy zárt számítógép-alkatrészek vagy lezárt (vagy forrasztott) számítógép rekeszek). A gyártó tegyen megfelelõ lépéseket a maximális tüzelõanyag továbbítási beállítások védelmére hamisítás ellen, mialatt a jármû szervizben van. A gyártók kérhetnek kivételt a hatóságtól e követelmények alól egyre azoknál a jármûveknél, amelyek nem valószínû, hogy védelmet igényelnek. A kritérium, ami alapján a hatóság értékel vizsgálatában, tartalmazza a kivételt, de ne korlátozza teljesítmény-csipek jelenlegi hozzáférhetõségére, a jármû nagy teljesítõképességére és a jármû tervezett eladási mennyiségére. Programozható számítógép-kódok rendszerét használó gyártók (pl. elektromosan törölhetõ, programozható, csak olvasható memória, EEPROM) akadályozzák meg az illetéktelen újra programozást. A gyártók illesszenek be olyan fejlett hamísítás elleni védelmet és írásvédõ tulajdonságot, ami elektronikus hozzáférést igényel a gyártó fenntartotta külsõ számítógéphez. A hatóság jóváhagyhat egyenértékû szintû, hamisítás ellen védõ más módszereket. 4.9.

OBD rendszer tartóssága Úgy tervezzék és szerkesszék meg az OBD rendszert, hogy képes legyen azonosítani a hibás mûködés típusait a jármû vagy motorrendszer teljes élettartama alatt. E melléklet tartalmaz bármely további olyan elõírást, ami az OBD rendszer tartósságát érinti. Ne programozzák az OBD rendszert vagy tervezzék másként, hogy részletekben vagy egészben ne mûködjön korra és/vagy a jármû megtett futására alapozva a jármû tényleges élettartama alatt, se ne tartalmazzon a rendszer olyan algoritmust vagy stratégiát, amit arra terveztek, hogy csökkentse az OBD rendszer hatékonyságát az idõ folyamán.

5.

TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK

5.1.

Küszöbök Az alkalmazható megfigyelési kritériumhoz az OTL-t a 3. függelékben határozták meg ezen Elõírás fõ részében.

5.2.

OBD rendszer idõleges mûködésképtelensége A jóváhagyó hatóság jóváhagyhatja, hogy az OBD rendszer idõlegesen mûködésképtelen legyen a következõ albekezdésekben megállapított feltételek között. A jóváhagyás vagy a típusjóváhagyás idején a gyártó lássa el a hatóságot mindegyik OBD rendszer idõleges mûködésképtelenségi stratégiájának részletes leírásával, és adatokkal és/vagy mérnöki értékeléssel, ami bemutatja, hogy a megfigyelés az alkalmazható feltételek között nem megbízható vagy nem praktikus lenne. A megfigyelés mindig kezdõdjön újra, ha egyszer az idõleges mûködésképtelenséget igazoló feltételek tovább már nincsenek jelen.

5.2.1.

Motor / jármû üzemi biztonsága A gyártók kérhetnek jóváhagyást az érintett OBD megfigyelõ rendszer mûködésképtelenségére, ha az üzemi biztonsági stratégiát mûködésbe helyezik. Nem szükséges, hogy OBD megfigyelõ rendszer értékelje az elemeket a hibás mûködés alatt, ha ilyen értékelés kockázatot jelentene a jármû biztonságos használatára.

5.2.2.

Környezeti hõmérséklet és magasság feltételei

76


}

A gyártók kérhetik mûködésképtelen OBD rendszer jóváhagyását 266 K (-7 °C vagy 20 °F) környezeti motorindítási hõmérséklet alatt vagy 308 K (35 °C vagy 95 °F) felett, vagy a tengerszint felett 2500 méter (8202 láb) magasan. A gyártó továbbá kérhet jóváhagyást arra, hogy az OBD rendszer monitorja mûködésképtelen más környezeti motorindítási hõmérsékleten, megállapítva, amit a gyártó adatokkal és/vagy mérnöki értékeléssel bemutatta, hogy rossz diagnózis fordulna elõ a környezeti hõmérsékleten, hatása miatt magára az elemre (pl. elem fagyása). Megjegyzés: 5.2.3.

Környezeti feltételeket közvetett módon becsülhetnek. Például környezeti hõmérsékleti feltételek meghatározhatók a beszívott levegõ hõmérsékletére alapítva. Alacsony tüzelõanyagszint A gyártók kérhetik az olyan ellenõrzõ rendszerek letiltásának jóváhagyását, melyekre hatással van az alacsony üzemanyagszint / nyomás, vagy ha kifogy az üzemanyag (például az üzemanyagrendszerben elõforduló hiba vagy gyújtáshiba megállapítása) a következõk szerint:

DÍZEL (a) Az ilyen letiltáshoz a figyelembe vett alacsony üzemanyagszint nem lehet több mint 100 liter vagy az üzemanyagtartály névleges befogadóképességének 20 százaléka, amelyik a kevesebb. (b) Az ilyen letiltáshoz figyelembe vett alacsony üzemanyagnyomás a tartályban nem lépheti túl a névleges üzemanyagnyomás 20 százalékát.

GÁZ földgáz LPG

X

X

X

. 5.2.4.

Akkumulátor vagy rendszer feszültségszintjei A gyártók kérhetik olyan mûködésképtelen OBD rendszer jóváhagyását, amit befolyásolhat a akkumulátor vagy a rendszer feszültségszintjei.

5.2.4.1.

Alacsony feszültség Kis töltésû akkumulátorral vagy rendszer-feszültséggel befolyásolt megfigyelõ rendszereknél a gyártók kérhetnek jóváhagyást a mûködésképtelen megfigyelõ rendszerre, ha az akkumulátor vagy rendszer feszültsége a névleges feszültsége 90 százaléka (vagy 11,0 volt 12 voltos, 22 volt 24 voltos akkumulátornál) alatt van. A gyártók kérhetnek jóváhagyást ennél az értéknél nagyobb feszültségküszöb használatára a mûködésképtelen megfigyelõ rendszernél. A gyártó bizonyítsa, hogy a megfigyelés a feszültségnél megbízhatatlan lenne, és hogy vagy a jármû üzeme a mûködésképtelenség kritériuma alatt hosszabb idõre valószínûtlen vagy az OBD rendszer megfigyeli az akkumulátort vagy a rendszer feszültségét és észleli a hibás mûködést mûködésképtelen más monitorokhoz használt feszültségnél.

5.2.4.2.

Magas feszültség Nagy töltésû akkumulátorral vagy rendszer-feszültséggel befolyásolt megfigyelõ rendszereknél a gyártók kérhetnek jóváhagyást a mûködésképtelen megfigyelõ rendszerre, ha az akkumulátor vagy rendszer feszültsége meghaladja a gyártó által meghatározott feszültséget. A gyártó bizonyítsa, hogy a megfigyelés a gyártó által meghatározott feszültség felett megbízhatatlan lenne, és hogy vagy az elektromos töltõrendszer / alternátor figyelmeztetõ fénye világít (vagy feszültségmérõ "piros zónában" van), vagy az OBD rendszer megfigyeli az

350


}

akkumulátort vagy a rendszer feszültségét és észleli a hibás mûködést mûködésképtelen más monitorokhoz használt feszültségnél. 5.2.5.

Aktív PTO (energia-leadó egység) A gyártó kérhet jóváhagyást idõlegesen mûködésképtelen érintett megfigyelõ rendszerre olyan jármûben, amelyet PTO egységgel láttak el olyan feltételeknél, hogy a PTO idõlegesen aktív.

5.2.6.

Erõltetett regenerálás A gyártó kérhet jóváhagyást idõlegesen mûködésképtelen érintett megfigyelõ rendszerre az emissziós ellenõrzõ megfigyelõ rendszer motor kiáramlási irányában levõ erõltetett regenerálása alatt.

5.2.7.

AECS A gyártó kérhet jóváhagyást mûködésképtelen OBD rendszer monitorjaira az AECS – beleértve a MECS-t – mûködése alatt, olyan feltétellel, ami már nem tartozik az 5.2. bekezdésbe, ha az AECS mûködése befolyásolja a monitor megfigyelési képességét.

5.2.8.

Utántöltés Utántöltés után, egy gázüzemû jármû gyártója átmenetileg hatástalaníthatja a fedélzeti diagnosztikai berendezést, ha a rendszernek az üzemanyag minõségében és összetételében az elektronikus vezérlõegységek által azonosított változáshoz kell alkalmazkodnia. A fedélzeti diagnosztikai berendezést újra kell aktiválni, amint az új üzemanyag azonosítása megtörtént, és a motor paramétereit újra be kell állítani. A hatástalanítás idõtartamát maximum 10 percre kell korlátozni.

6.

A BIZONYÍTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Valamely OBD e melléklet követelményeinek való megfelelõsége bemutatásánál az alapvetõ elemek a következõk: (a) (b)

(c)

(d) 6.1.

eljárás az OBD õsmotor-rendszer kiválasztásához. A gyártó – megegyezve a hatósággal – választja ki az OBD õsmotor-rendszert. eljárás egy hibás mûködés osztályba sorolásának bemutatásához. A gyártó terjeszti elõ a hatóságnak mindegyik hibás mûködés osztályba sorolását ehhez az OBD õsmotorrendszerhez és a szükséges támogató adatokat mindegyik osztályozás igazolásához. eljárás a megrongált alkotórészek minõsítéséhez. A gyártó biztosítsa a hatóság kérésére a megrongált alkotórészeket az OBD vizsgálati céljaira. A gyártó által szolgáltatott támogató adatok alapján minõsítik ezeket az alkotórészeket. eljárás a referencia üzemanyag kiválasztására gázüzemû motor esetében.

Emissziós OBD család A gyártó felelõs valamely emissziós OBD család összetételének meghatározásáért. Valamely emissziós OBD családon belül a motorrendszerek csoportosítása alapuljon a jó mérnöki gyakorlaton és legyen feltétele a hatóság jóváhagyása. Motorok, amelyek nem tartoznak ugyanahhoz a motorcsaládhoz, tartozhatnak ugyanahhoz az emissziós OBD családhoz.

6.1.1.

Emissziós OBD családot meghatározó paraméterek Valamely emissziós OBD családot olyan alapvetõ tervezési paraméterek jellemeznek, amelyek közösek a motorrendszerben a családon belül. Annak érdekében, hogy a motorrendszert ugyanabba az OBD családba tartozónak tekintsék, az alapvetõ paraméterek következõ listája legyen hasonló: (a)

emissziós ellenõrzõ rendszer

78

(b) (c) (d)


}

OBD megfigyelés módszere kritérium a teljesítmény és elem megfigyeléséhez paraméterek megfigyelése (pl. gyakoriság)

Gyártó mutass be ezeket a hasonlóságokat a megfelelõ mérnöki bemutatással vagy más megfelelõ eljárással és a hatóság jóváhagyásával. A gyártó kérheti a hatóság jóváhagyását kisebb különbségekre a motor emissziós ellenõrzõ rendszerét megfigyelõ / diagnosztizáló módszereiben a motorrendszer kialakítási változata miatt, amikor a gyártó ezeket a módszereket hasonlónak tekinti és: (a) (b) 6.1.2.

ezek csak abban különböznek, hogy a figyelembe vett elemek különlegességekben illenek össze (pl. méret, kipufogási áramlása, stb.), vagy ezek a hasonlóságok jó mérnöki ítéleten alapulnak.

OBD õsmotor-rendszer Az emissziós OBD család megfelelõsége a jelen melléklet követelményeinek teljesül e család OBD õsmotor-rendszere megfelelõségének bemutatásával. Az OBD õsmotor-rendszert a gyártó készíti, és a hatóság hagyja jóvá. Vizsgálat elõtt a hatóság a gyártó kérésére úgy dönthet, hogy kiválaszt a bemutatáshoz további motort. A gyártó javasolhatja a hatóságnak további olyan motor vizsgálatát, ami beletartozik a teljes emissziós OBD családba.

6.2.

Hibás mûködés osztályozását bemutató eljárások A gyártó lássa el a hatóságot minden egyes hibás mûködés megfelelõ osztályozását igazoló dokumentációval. Ez a dokumentáció tartalmazza a hibaelemzést (pl. "hibamód és hatáselemzés") és tartalmazza: (a) a szimulációs eredményeket (b) a vizsgálati eredményeket (c) a hivatkozást az elõzõleg jóváhagyott osztályozásra. A következõ bekezdések követelményeket sorolnak fel a helyes osztályozás bemutatásához, beleértve a vizsgálatok követelményeit is. A vizsgálatok minimális száma négy és a vizsgálatok maximális száma az OBD családon belül figyelembe vett motorcsaládok számának négyszerese. A hatóság bármikor dönthet úgy, hogy megrövidíti a vizsgálatot, mielõtt a hibavizsgálatoknak ezt a maximális számát elérték volna. Különleges esetekben, ha az osztályozási vizsgálat nem lehetséges (pl. a MECS mûködésben van, és a motort nem lehet vizsgálni, stb.), osztályozhatják a hibás mûködést mûszaki megítélés alapján. Ezt a kivételt a gyártó dokumentálja és függjön a hatósággal való megegyezéstõl.

6.2.1.

Besorolás az A osztályba Valamely hibás mûködés gyártó által történõ besorolása az A osztályba ne függjön bemutatási vizsgálattól. Ha a hatóság nem ért egyet a gyártó hibás mûködésre vonatkozó besorolásával az A osztályba, a hatóság követelje a hibás mûködés besorolását a megfelelõ B1, B2 vagy C osztályba. Ebben az esetben a jóváhagyási dokumentum tartalmazza, hogy a hibás mûködés osztályozása a hatóság kérése szerint történt.

6.2.2.

Besorolás a B1 osztályba (különbséget téve A és B1 között)

350


}

A hibás mûködés B1 osztályba való besorolásának igazolása esetében a dokumentáció világosan mutassa meg, hogy – bizonyos körülmények között 11/ – a hibás mûködés oly emissziót eredményez, ami alacsonyabb, mint az OTL. Olyan esetben, amikor a hatóság hibás mûködés B1 osztályba sorolásához emissziós vizsgálatot igényel, a gyártó mutassa be, hogy az emissziók a sajátos hibás mûködés következtében – a választott körülmények között – az OTL alatt vannak: (a) (b)

a gyártó választja ki a vizsgálat körülményeit a hatósággal egyetértésben, ne kívánják a gyártótól annak bemutatását, hogy más körülmények között a hibás mûködés következtében az emissziók ténylegesen az OTL felett vannak.

Ha a gyártó elmulasztja bemutatni a besorolást, mint B1 osztályt, a hibás mûködést sorolják be az A osztályba. 6.2.3.

Besorolás a B1 osztályba (különbséget téve B2 és B1 között) Ha a hatóság nem ért egyet a gyártó hibás mûködésre vonatkozó besorolásával a B1 osztályba, mert úgy ítéli, nem lépik túl az OTL-t, a hatóság követelje a hibás mûködés besorolását a megfelelõ, B2 vagy C osztályba. Ebben az esetben a jóváhagyási dokumentum tartalmazza, hogy a hibás mûködés osztályozása a hatóság kérése szerint történt.

6.2.4.

Besorolás a B2 osztályba (különbséget téve B2 és B1 között) A hibás mûködés B2 osztályba sorolásának igazolása érdekében a gyártó mutassa be, hogy az emissziók alacsonyabbak, mint az OTL. Ha a hatóság nem ért egyet a gyártó hibás mûködésre vonatkozó besorolásával a B2 osztályba, mert úgy ítéli, túllépik az OTL-t, a gyártó követelheti a hibás mûködés bemutatását megvizsgálva, hogy a hibás mûködés következtében az emissziók az OTL alatt vannak-e. Ha a vizsgálat nem megfelelõ, akkor a hatóság követelje ennek a hibás mûködésnek ismételt besorolását A vagy B1 osztályba, és a gyártó azt követõen mutassa be a megfelelõ besorolást, és a dokumentációt frissítsék.

6.2.5.

Besorolás a B2 osztályba (különbséget téve B2 és C között) Ha a hatóság nem ért egyet a gyártó hibás mûködésre vonatkozó besorolásával a B2 osztályba, mert úgy ítéli, nem lépik túl a szabályozott emissziót, a hatóság követelje a hibás mûködés besorolását a megfelelõ C osztályba. Ebben az esetben a jóváhagyási dokumentum tartalmazza, hogy a hibás mûködés osztályozása a hatóság kérése szerint történt.

6.2.6.

Besorolás a C osztályba A hibás mûködés C osztályba sorolásának igazolása érdekében a gyártó mutassa be, hogy az emissziók alacsonyabbak, mint a szabályozott emisszió határértékei. Ha a hatóság nem ért egyet a gyártó hibás mûködésre vonatkozó besorolásával a C osztályba, a gyártó követelheti a hibás mûködés bemutatását megvizsgálva, hogy a hibás mûködés következtében az emissziók a szabályozott emisszió határértékei alatt vannak-e. Ha a vizsgálat nem megfelelõ, akkor a hatóság követelje ennek a hibás mûködésnek ismételt besorolását, és a gyártó azt követõen mutassa be a megfelelõ ismételt besorolást, és frissítsék a dokumentációt.

6.3.

OBD teljesítõképességének bemutatási eljárása A gyártó terjessze be a hatóságnak a teljes dokumentációs szoftvercsomagot, bizonyítva az OBD rendszer megfelelõségét tekintettel megfigyelési képességükre, ami tartalmazhat: (a)

algoritmust és döntési folyamatábrát

11/ Körülmények példái, amelyek befolyásolják, ha és amikor az OTL-t meghaladják, a motorrendszer kora vagy vajon a vizsgálatot új vagy koros motorral végezték el.

80

(b) (c)


}

vizsgálati és/vagy szimulációs eredményeket hivatkozást az elõzõleg jóváhagyott megfigyelési rendszerekre, stb.

A következõ bekezdések a fedélzeti diagnosztikai berendezések teljesítõképességének igazolására vonatkozó követelményeket sorolják fel, amelyek tartalmazzák a vizsgálati követelményeket is. A vizsgálatok száma legyen a kibocsátásokat diagnosztizáló fedélzeti berendezések családjában vizsgált motorcsaládok négyszerese, de 8-nál nem lehet kevesebb. A kiválasztott ellenõrzések kiegyensúlyozottan tükrözzék a 4.2. bekezdésben említett ellenõrzési kategóriákat (azaz emissziós küszöb megfigyelése, teljesítmény megfigyelése, teljes funkcionális meghibásodás megfigyelése, vagy az elemek megfigyelése). A kiválasztott ellenõrzéseknek jól kiegyensúlyozottan kell tükrözniük a jelen melléklet 3. Függelékében felsorolt különbözõ tételeket is. 6.3.1.

OBD teljesítõképességének bemutatása vizsgálattal A 6.3. bekezdésben hivatkozott támogató adatokon túl, a gyártó mutassa be a fajlagos emissziós ellenõrzõ rendszer vagy elem megfelelõ megfigyelését megvizsgálva ezeket motorfékpadon a jelen melléklet 7.2. bekezdésben meghatározott vizsgálati eljárás szerint. Ebben az esetben a gyártó tegye hozzáférhetõvé azt a minõsített megrongált elemet vagy elektromos szerkezetet, amelyet a hibás mûködés szimulálására használna. Mutassák be a hibás mûködés észlelését az OBD rendszerrel és a megfelelõ választ erre az észlelésre (MI jelzés, DTC tárolás, stb.) a 7.2. bekezdés szerint.

6.3.2.

Eljárások, károsodott elem (vagy rendszer) minõsítésére Ez a bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, ahol megfigyelik az OBD bemutató vizsgálatához kiválasztott hibás mûködést a kipufogócsõ emissziói ellenében 10// (emissziós küszöb megfigyelése – lásd a 4.2. bekezdést), és elõ van írva, hogy a gyártó emisszió-méréssel mutassa be a károsodott elem minõsítését.

6.3.2.1.

A és B1 osztályú hibás mûködés észlelésének bizonyítására használt megrongált elem minõsítõ eljárása A hatóság által kiválasztott, a kipufogóvezeték emisszióiban – ami megnövelheti az OBD küszöbértékét –a gyártó emissziós vizsgálattal bizonyítsa a 7. bekezdés szerint, hogy a megrongált elem vagy készülék nem eredményezi az idetartozó emisszióban, az OTL növekedését több mint 20 százalékkal.

6.3.2.2.

B2 osztályú hibás mûködés észlelésének bizonyítására használt megrongált elem minõsítése B2 osztályú hibás mûködés esetén és a hatóság kérésére a gyártó emissziós vizsgálattal bizonyítsa a 7. bekezdés szerint, hogy a megrongált elem vagy készülék nem vezet idetartozó olyan emisszióhoz, ami meghaladja az alkalmazható OTL-t.

6.3.2.3.

C osztályú hibás mûködés észlelésének bizonyítására használt megrongált elem minõsítése C osztályú hibás mûködés esetén és a hatóság kérésére a gyártó emissziós vizsgálattal bizonyítsa a 7. bekezdés szerint, hogy a megrongált elem vagy készülék nem vezet idetartozó olyan emisszióhoz, ami megnöveli alkalmazható emissziós határértékét.

6.3.3.

Vizsgálati jelentés A vizsgálati jelentés tartalmazza – legalább – a 4. függelékben meghatározott információt.

6.4.

Hiányosságokat tartalmazó OBD rendszer jóváhagyása

6.4.1.

A jóváhagyó hatóság – gyártó kérésérére – jóváhagyhat OBD rendszert, még ha a rendszer egy vagy több hiányosságot tartalmaz is.

10/

Ezt a bekezdést késõbb kiterjesztik más, nem emissziós küszöböt figyelõ ellenõrzésekre is.

350


}

Megvizsgálva a kérést a hatóság határozza meg, vajon e melléklet követelményeinek való megfelelés megfelelõ-e vagy ésszerûtlen. A hatóság vegye figyelembe a gyártó olyan adatait, amelyek részletezik az ilyen tényezõket – de ne csak ezekre korlátozva –, mint mûszaki megvalósíthatóság, idõ és gyártási ciklus a motortervezés fázisában és fázisán kívül és a számítógép korszerû programozottsága, erõfeszítés, amellyel az eredõ OBD rendszer hatékony lesz teljesítve e melléklet követelményeit, és hogy a gyártó elfogadható erõfeszítést bizonyított e melléklet követelményinek teljesítésében. A hatóság ne fogadjon el hiányosságra vonatkozó olyan kérést, ami a szükséges diagnosztikai monitor teljes hiányát tartalmazza (pl. a 3. függelékben szükséges monitorok teljes hiánya). 6.4.2.

Hiányossági periódus A hiányossági periódust a motorrendszer jóváhagyásának idõpontja után egy évi tartamra adják. Ha gyártó megfelelõen bizonyítja a hatóságnak, hogy a motor lényeges módosításaira és további idõre lenne szükség a hiányosság kijavítására, akkor ezt a hiányosságot további egy évre meghosszabbíthatják, feltéve, hogy az összes hiányossági idõtartam nem haladja meg a 3 évet (pl. háromszor egy év hiányossági kedvezmény megengedett). A gyártó nem alkalmazhatja a hiányossági periódus megújítására.

6.5.

Eljárás referencia-üzemanyag kiválasztására gázüzemû motor esetében Az OBD teljesítményének és a hibás mûködés minõsítésének bemutatását valamelyik referenciaüzemanyaggal kell elvégezni, azok közül, amelyekre a motort tervezték, és amelyeket az 5. Melléklet megemlít. Ezt a referencia-üzemanyagot a típusjóváhagyó hatóság választja ki, amely elegendõ idõt biztosít a vizsgáló laboratóriumnak, hogy gondoskodjék a kiválasztott referencia-üzemanyagról

7.

VIZSGÁLATI FOLYAMATOK

7.1.

Vizsgálati folyamat A megfelelõ hibás mûködés besorolása és az OBD rendszer megfelelõ megfigyelési teljesítményének vizsgálattal való bemutatása olyan témák, amelyeket külön vegyenek figyelembe a vizsgálati folyamatban. Például az A osztályú hibás mûködés nem igényel osztályozási vizsgálatot, míg kötelezõ az OBD teljesítõképességének vizsgálata. Ahol megfelelõ, ugyanazt a vizsgálatot használhatják a hibás mûködés helyes besorolás bemutatásához, a gyártó által biztosított megrongált elem minõsítéséhez és az OBD nyújtotta helyes megfigyeléshez A motorrendszer, amelyen az OBD rendszert vizsgálják, feleljen meg a jelen Elõírás emissziós követelményeinek.

7.1.1.

Vizsgálati eljárás hibás mûködés besorolásának bemutatásához Ha a 6.2. bekezdés szerint a hatóság kéri a gyártót valamely hibás mûködés osztályozásának vizsgálattal történõ igazolására, a megfelelõség bemutatása emissziós vizsgálat-sorozatából áll. A 6.2.2. bekezdés szerint, amikor a hatóság inkább igényel vizsgálatot a B1 osztályú hibás mûködés besorolásának igazolására, mint az A osztályába, a gyártó mutassa be, hogy e hibás mûködés következtében az emisszió – kiválasztott körülmények között – az OTL alatt van: (a) (b)

a gyártó kiválasztja ezeknek a vizsgálatoknak a körülményeit egyetértve a hatósággal ne követeljék a gyártótól, hogy más körülmények között mutassa be, hogy a hibás mûködés következtében az emisszió az OTL felett van

82


}

Háromszor megismételhetik az emissziós vizsgálatot a gyártó kérésére. Ha ezeknek a vizsgálatoknak bármelyike olyan emisszióhoz vezet, ami a figyelembe vett OTL alatt van, hagyják jóvá a hibás mûködés besorolását a B1 osztályba. Amikor szükséges a hatóság által igényelt vizsgálat, hogy igazolják a hibás mûködés besorolását inkább a B2 osztályba, mint a B1 osztályba vagy inkább a C osztályba, mint a B2 osztályba, az emissziós vizsgálatot ne ismételjék meg. Ha a vizsgálatban megmért emissziós határértékek az OTL felett vannak, akkor a hibás mûködés ismételt osztályozást igényel. Megjegyzés: A 6.2.1. bekezdés szerint, ne alkalmazzák e bekezdést az A osztályba sorolt hibás mûködésre. 7.1.2.

Vizsgálati folyamat OBD teljesítõképesség bemutatásához Amikor a 6.2. bekezdés szerint a hatóság kéri az OBD rendszer teljesítményének vizsgálatát, a megfelelõségi vizsgálatok a következõ fázisokból állnak: (a) (b) (c)

7.1.2.1.

a hatóság kiválasztja a hibás mûködést, és a gyártó rendelkezésére bocsátja a megfelelõ megrongált elemet vagy rendszert, ha megfelel, és ha kérik, a gyártó bizonyítsa emissziós vizsgálattal, hogy a megrongált elem megfigyelési bemutatásra van minõsítve. a gyártó igazolja, hogy az OBD rendszer oly módon felel meg, ami egyezik e melléklet elõírásaival (pl. MI jelzés, DTC tárolás, stb.) nem késõbb, mint az OBD vizsgálati ciklussorozat végén.

Megrongált elem minõsítése Amikor a hatóság kéri a gyártót a megrongált elem vizsgálattal való minõsítésére a 6.3.2. bekezdés szerint, ezt bemutatással tegye, emissziós vizsgálatot végezve. Ha meghatározták, hogy a megrongált elem vagy szerkezet beszerelése a motorrendszerbe azt jelenti, hogy az OBD küszöbértékkel való összehasonlítás nem lehetséges (pl. mert a statisztikai feltételek az alkalmazható emissziós vizsgálati ciklus hitelesítéséhez nem megfelelõk), az elem vagy szerkezet hibás mûködését úgy vegyék figyelembe, mint a hatósággal való megállapodás szerint minõsítettet, ami a gyártó mûszaki ésszerûségén alapul. Olyan esetben, ami a megrongált elem vagy szerkezet beszerelése a motorrendszerbe azt jelenti, hogy nem érhetõ el a teljes terhelési görbe (helyesen mûködõ motorral meghatározva) a vizsgálat alatt, a megrongált elem vagy szerkezetet úgy vegyék figyelembe, mint a hatósággal való megállapodás szerint minõsítettet, ami a gyártó mûszaki ésszerûségén alapul.

7.1.2.2.

Hibás mûködés észlelése Minden, a hatóság által kiválasztott, motorfékpadon megvizsgált monitor válaszoljon a minõsített megrongált elem beiktatására úgy, hogy megfelel e melléklet követelményeinek két egymást követõ OBD vizsgálati cikluson belül, e melléklet 7.2.2. bekezdése szerint. Amikor megállapították a megfigyelés leírásában és a hatóság egyetértésével, hogy a monitornak több mint két üzemi sorozatra van szüksége a megfigyelés teljesítéséhez, az OBD vizsgálati ciklusok számát növelhetik a gyártó kérése szerint. A bemutató vizsgálatban minden egyes OBD vizsgálati ciklusát a motor leállításával különítsék el. Vegyék figyelembe minden megfigyelésnél a következõ indításig eltelt idõt, ami a motor leállítása után elõfordulhat, és minden szükséges körülményt, ami a megfigyelésnél elõfordul a következõ indításig. A vizsgálatot tekintsék teljesnek amint az OBD rendszer úgy válaszol, hogy a követelmények megfelelnek ennek a mellékletnek.

350

7.2.


}

Alkalmazható vizsgálatok A jelen melléklettel összefüggésben: (a)

7.2.1.

7.2.2.

az emissziós vizsgálati ciklus az a vizsgálati ciklus, amelyet a szabályozott emissziók mérésére alkalmaznak egy károsodott elem vagy rendszer minõsítésénél, (b) az OBD vizsgálati ciklusa az a vizsgálati ciklus, amelyet az OBD ellenõrzõ-berendezések meghibásodást észlelõ képességének bizonyítására használnak. Emissziós vizsgálati ciklus Ebben a mellékletben emissziók méréséhez vizsgálati ciklusnak minõsített a WHTC vizsgálati ciklus, amint azt a 10. Melléklet leírja. OBD vizsgálati ciklus Az ebben a mellékletben figyelembe vett, OBD vizsgálati ciklus a WHTC ciklus meleg része, úgy, ahogyan azt a 10. Melléklet leírja. A gyártó kérésére és miután a típusjóváhagyó hatóság jóváhagyta, alkalmazható egy alternatív OBD vizsgálati ciklus (pl. a WHTC ciklus hideg része) egy meghatározott ellenõrzés céljából. A kérésnek tartalmaznia kell a dokumentációt (mûszaki megfontolások, szimuláció, vizsgálati eredmények) kimutatva, hogy: (a)

7.2.3.

a kért vizsgálati ciklus alkalmas arra, hogy igazolja, hogy az ellenõrzés valós vezetési feltételek mellett történik, és, (b) a WHTC ciklus meleg része kevésbé látszik alkalmasnak a figyelembe vett ellenõrzés szempontjából (pl. folyadék-fogyasztás megfigyelése). Vizsgálat üzemi feltételei A 7.2.1. és 7.2.2. bekezdésekben hivatkozott körülmények (pl. hõmérséklet, magasság, tüzelõanyag minõsége, stb.) a vizsgálatok végrehajtásához azok legyenek , amelyeket a WHTC vizsgálati ciklus a 10 Mellékletben leírva igényel. Meghatározott hibás mûködés B1 osztályba sorolását célzó emissziós vizsgálat esetében a vizsgálat üzemi feltételei eltérhetnek azoktól, amelyek a fenti bekezdésekben vannak a 6.2.2. bekezdés szerint.

7.3.

Vizsgálati jelentések A vizsgálati jelentés tartalmazza – legalább – a 4. függelékben megállapított információt.

8.

SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

8.1.

Dokumentáció jóváhagyás céljára A gyártó adjon dokumentációs szoftvercsomagot, ami tartalmazza az OBD rendszer teljes leírását. A dokumentációs szoftvercsomag két részben álljon rendelkezésre: (a)

(b)

az elsõ rész, ami rövid, világosan megmutatja a monitorok, érzékelõk/mûködtetõk és üzemi körülmények között (pl. leír minden alkalmas körülményt a monitorok mûködéséhez és alkalmatlan körülményeket, amelyek a monitor mûködésképtelenségét okozzák) levõ kapcsolatra vonatkozó tényeket. A dokumentáció írja le az OBD funkcionális mûködését, beleértve a hibás mûködést rangsorolva a hierarchikus osztályozáson belül. Kérésre hozzáférhetõvé tehetik ezt az információt az érdekelt feleknek. második rész, ami minden adatot tartalmaz, beleértve a minõsített megrongált elemek vagy rendszerek részleteit és a társított eredményeket, amelyeket mind tényeket használnak a fent hivatkozott döntési folyamatok támogatására, és felsorolva minden input és output jelet, ami rendelkezésre áll a motorrendszerhez és megfigyelt az OBD rendszerrel. Ez a második rész körvonalaz minden megfigyelési stratégiát és döntési folyamatot.

84


}

Ez a második rész maradjon szigorúan bizalmas. Tartható a hatóságnál, vagy a hatóság választása szerint lehet a gyártónál, de legyen hozzáférhetõ a hatóság ellenõrzésekor a jóváhagyás idején vagy a jóváhagyás érvényessége alatt. 8.1.1.

Megfigyelt elemhez vagy rendszerhez társított dokumentáció A második részbe foglalt dokumentációs szoftvercsomag tartalmazza, de ne korlátozza a következõ információt mindegyik megfigyelt elemrõl vagy rendszerrõl: (a) (b) (c) (d) (e)

8.1.2.

hibás mûködések és a kapcsolódó DTC; megfigyelés módszere a hibás mûködés észleléséhez; alkalmazott paraméterek és feltételek, amik szükségesek a hibás mûködés észleléséhez, és ahol alkalmazható a hibakritérium határértéke (teljesítmény és elem megfigyelése), kritérium a DTC tárolásához; megfigyelés "idõ-hossza" (pl. üzemidõ / eljárás a teljes megfigyeléshez) és "gyakoriság" megfigyelése (pl. folytonos, utazásonként egyszer, stb.).

Hibás mûködés osztályozásához társított dokumentáció A második részbe foglalt dokumentációs szoftvercsomag tartalmazza, de ne korlátozza a következõ információt a hibás mûködés osztályozásáról: Dokumentálják mindegyik DTC hibás mûködésének besorolást. Ez a besorolás különbözõ lehet a motortípusoknál (pl. különbözõ motorteljesítmények) az emissziós OBD családon belül. Ez az információ tartalmazza e melléklet 4.2. bekezdésének mûszaki igazolását az A, B1 vagy B2 osztályokba való soroláshoz.

8.1.3.

Emissziós OBD családhoz társított dokumentáció A második részbe foglalt dokumentációs szoftvercsomag tartalmazza, de ne korlátozza a következõ információt az emissziós OBD családról: Adjanak leírást az emissziós OBD családról. Ez a leírás tartalmazza a motortípusok felsorolását és leírását a családon belül, az OBD õsmotor-rendszer leírását és minden olyan elemét, ami jellemzi a családot e melléklet 6.1.1. bekezdése szerint. Olyan esetben, ahol az emissziós OBD család olyan motort tartalmaz, ami más motorcsaládhoz tartozik, gondoskodjanak ezeknek a motorcsaládoknak összegezett leírásáról. Azon felül, a gyártó gondoskodjon egy felsorolásról, amely tartalmaz minden elektronikus inputot, outputot és minden OBD emissziós család által használt kommunikációs protokollazonosítást.

8.2.

Dokumentáció OBD-vel felszerelt motorrendszer jármûbe szereléséhez A motor gyártója foglalja bele motorrendszerének beszerelési dokumentációjába a megfelelõ követelményeket, amelyek biztosítani fogják a jármûnek, amikor a közúton vagy máshol megfelelõen használják, hogy meg fog felelni e melléklet követelményeinek. Ez a dokumentáció tartalmazza, de ne korlátozódjon: (a) (b)

a részletes mûszaki követelményeket, beleértve a motorrendszer OBD rendszerével való megfelelõséget biztosító elõírásokat. a végrehajtásra kerülõ ellenõrzési eljárást.

Vizsgálják ilyen beszerelési követelmények létét és megfelelõségét a motorrendszer jóváhagyási folyamata alatt. Megjegyzés: 8.3.

Olyan jármûgyártó esetében, aki az OBD rendszer közvetlen beszerelési jóváhagyást kéri a jármûbe, ez a dokumentáció nem szükséges. OBD-hez kapcsolódó információk dokumentálása

350


}

A 7. függelék követelményeit kell teljesíteni. 9.

FÜGGELÉKEK 1. Függelék: 2. Függelék: 3. Függelék: 4. Függelék: 5. Függelék: 6. Függelék: 7. Függelék:

OBD rendszerek beszerelésének jóváhagyása Hibás mûködés –DTC státus ábrázolása – MI és számlálók mûködtetési vázlatainak ábrázolása Megfigyelési követelmények Jelentés a mûszaki megfelelõségrõl. Kifeszített kép és adatáramlás információja Vonatkozó szabványos dokumentumok OBD-vel kapcsolatos dokumentáció

9B. Melléklet – 1. Függelék

OBD RENDSZEREK BESZERELÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA E függelék meghatározza azt az esetet, ahol a jármû gyártója jóváhagyást kér emissziós OBD családon belüli OBD rendszer(ek) jármûbe szereléshez, ami igazoltan megfelel(nek) e melléklet követelményeinek. Ebben az esetben – és e melléklet általános követelményein túl – szükséges a helyes beszerelés bizonyítása. Ez a bizonyítás a kivitel, vizsgálati eredmények és a következõ megfelelõ elemek e melléklet szerinti megfelelõségnek alapján történjen: (a) (b) (c)

beszerelés a jármû fedélzetére a motor OBD rendszerével való egyezõség tekintetében, az MI (piktogram, mûködtetési vázlat, stb.), számítógéphez bekötött kommunikációs interfész.

Ellenõrizzék a helyes MI világítást, információ-tárolást és a fedélzeti – fedélzeten kívüli kommunikációt. Az ellenõrzés azonban ne kényszerítse ki a motor kiszerelését (pl. elektromos szétkapcsolást választhatnak). 9B. Melléklet – 2. Függelék HIBÁS MÛKÖDÉS, DTC STÁTUS SZEMLÉLTETÉSE, MI ÉS SZÁMLÁLÓK MÛKÖDÉSBE HELYEZÉSI SÉMÁINAK ILLUSZTRÁCIÓJA Ez a Függelék ezen Melléklet 4.3. és 4.6.5. bekezdéseiben megállapított követelményeket szemlélteti. A következõ ábrákat tartalmazza: 1. Ábra: 2. Ábra: 3: Ábra: 4. Ábra: 5. Ábra:

DTC státus B1 osztályba sorolása esetén DTC státus 2 egymást követõ különbözõ B1 osztályú hibás mûködéskor DTC státus B1 osztályú hibás mûködés ismételt elõfordulása esetében A osztály hibás mûködése - MI aktiválása és MI számlálók mûködtetése B1 osztály hibás mûködése – B1 aktiválása és B1 számláló mûködtetése 5 esetben. 1. Ábra: DTC státus B1 hibás mûködés esetén

86


}

Megjegyzések: 7 Vonatkozó hibás mûködés megfigyelési pontját jelenti N, M A melléklet igényli a "kulcs" üzemi sorozat azonosítását, ami alatt bizonyos esemény elõfordul, és a rákövetkezõ üzemi sorozatok számlálását. E követelmény ábrázolására a "kulcs" üzemi sorozatoknak N és M értékeket adtak. Pl. M jelenti az elsõ üzemi sorozatot a potenciális hibás mûködés észlelését követõen, és N jelenti az üzemi sorozatot, ami alatt az MI kikapcsol (OFF). 2. Ábra: DTC státus 2 egymást követõ különbözõ B1 osztályú hibás mûködéskor

Megjegyzések: 7 Vonatkozó hibás mûködés megfigyelési pontját jelenti

350


}

N, M, N', M'

N + 40

A melléklet igényli a "kulcs" üzemi sorozat azonosítását, ami alatt bizonyos esemény elõfordul, és a rákövetkezõ üzemi sorozatok számlálását. E követelmény ábrázolására a "kulcs" üzemi sorozatoknak N és M értékeket adtak az elsõ hibás mûködésnek és N' és M' értékeket a másodiknak. Pl. M jelenti az elsõ üzemi sorozatot a potenciális hibás mûködés észlelését követõen, és N jelenti az üzemi sorozatot, ami alatt az MI kikapcsol (OFF). a 40-k üzemi sorozat MI elsõ kialvását követõen vagy 200 motoróra után, bármelyik korábbi. 3. ábra: DTC státus B1 osztályú hibás mûködés ismételt elõfordulása esetében

Megjegyzések: 7 Vonatkozó hibás mûködés megfigyelési pontját jelenti N, M, N', M' A melléklet igényli a "kulcs" üzemi sorozat azonosítását, ami alatt bizonyos esemény elõfordul, és a rákövetkezõ üzemi sorozatok számlálását. E követelmény ábrázolására a "kulcs" üzemi sorozatoknak N és M értékeket adtak az elsõ hibás mûködésnek és N' és M' értékeket a másodiknak. Pl. M jelenti az elsõ üzemi sorozatot a potenciális hibás mûködés észlelését követõen, és N jelenti az üzemi sorozatot, ami alatt az MI kikapcsol (OFF). 4. Ábra: B1 osztályú hibás mûködés – MI és MI számlálók mûködtetése

88


}

Folytonos MI számláló mûködése négy használatos esetben

5. Ábra: B1 osztályú hibás mûködés – B1 számláló mûködtetése 5 hasznos esetben. B1 számláló mûködése öt használat esetében

Megjegyzés:

Ebben a példában feltételezik, hogy csak egyetlen B1 számláló van.

350


}

9B. Melléklet – 3. Függelék MEGFIGYELÉSI KÖVETELMÉNYEK Ennek a függeléknek a tételei felsorolják azokat a rendszereket vagy elemeket, amelyeket megfigyelnek az OBD rendszer segítségével a 4.2. bekezdés szerint. Ha nem rendelkeznek másként, a követelmények a dízel- és a gázüzemû motorokra egyaránt vonatkoznak. 3. Függelék – 1. Tétel

AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS ELEMEK MEGFIGYELÉSE

A Függelékben leírt emisszió-szabályozó rendszerek szabályozására vagy megfigyelésére használt elektromos/elektronikus elemek az Elem-megfigyelés hatálya alá esnek (Component Monitoring), a jelen melléklet 4.2. bekezdése rendelkezései szerint. Ez magába foglalja – de nem korlátozódik – a nyomásérzékelõket, a hõfokérzékelõket, a kipufogógáz-érzékelõket és, - ha jelen vannak - az oxigén-érzékelõket, a kopogás-érzékelõket, az üzemanyag- vagy redukáló szer-befecskendezõ (ke) t a kipufogóba, a kipufogóban égetõ-, vagy fûtõelemeket, az izzógyertyákat, a beszívott levegõt melegítõ fûtõelemeket Ha bárhol van visszacsatolásos szabályozó-hurok, az OBD rendszer figyelje a kialakítás szerinti visszacsatolásos szabályozást fenntartó képességet (pl. belépés a visszacsatolásos szabályozásba a gyártó által meghatározott idõközönként, a rendszer nem végzi a visszacsatolásos szabályozást, a visszacsatolásos szabályozás kimerített minden, a gyártó által engedélyezett beállítást) – az elem-megfigyelést. Megjegyzés: Ezek a rendelkezések minden elektromos-elektronikus elemre vonatkoznak, még akkor is, ha ezek, a jelen függelék más tételeiben leírt monitorokhoz tartoznak. 3. Függelék – 2. Tétel

A DPF RENDSZER

Az OBD rendszer figyelje a DPF rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motorokon:

(a)

DPF-hordozó: a DPF-hordozó jelenléte – a teljes funkcionális hibamegfigyelés

(b)

DPF teljesítmény: DPF túlterhelése – összes funkcionális hiba

(c)

DPF teljesítmény: szûrési és regenerációs folyamatok (pl. részecske-felhalmozódás a szûrési folyamat során és részecskeeltávolítás a kényszerregenerációs folyamatban) – teljesítmény megfigyelése (pl. mérhetõ DPF tulajdonság értékelése úgy, mint az ellennyomásé vagy a nyomáskülönbségé, melyek nem észlelhetnek minden hibamódot, ami csökkenti a csapda hatékonyságát).

90


}

3. Függelék – 3. Tétel

A SZELEKTÍV REDUKCIÓS KATALIZÁTOR (SCR) MEGFIGYELÉSE

A jelen Tétel tekintetében az SCR szelektív redukciós katalizátort jelent vagy más NOx-szegény katalizátoros eszközt. Az OBD rendszer figyelje az SCR rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motoron: (a)

Aktív / mélységi redukáló-szer befecskendezõ rendszere: a rendszer képessége a redukáló-szer átadásának megfelelõ szabályozására, miként történjen az átadás, a kipufogóba- vagy a hengerbe-fecskendezéssel – a teljesítmény megfigyelése.

(b)

Aktív / mélységi redukáló-szer: a reagens fedélzeti elérhetõsége, a redukáló-szer megfelelõ fogyasztása, ha nem tüzelõanyagot használnak redukálóként (pl. karbamid) – a teljesítmény megfigyelése.

(c)

Aktív / mélységi redukáló-szer: milyen mértékben alkalmas a redukáló-szer minõsége, ha nem a tüzelõanyagot használják (pl. karbamid) – a teljesítmény megfigyelése.

(d)

SCR katalizátoros átalakítás hatékonysága: a katalizátor SCR képessége az NOx emisszió átalakítására - küszöbérték megfigyelése.


NOx CSAPDA (LNT, VAGY NOx ELNYELÕ)

Az OBD rendszer figyelje az LNT rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motoron: (a)

LNT teljesítõképessége: képes-e az LNT rendszer megfelelõen elnyelni/tárolni és átalakítani a nitrogénoxidot - mûködésellenõrzés.

(b)

LNT aktív/mélységi redukáló-szer befecskendezõ rendszer: a rendszer képessége a redukálószer megfelelõ átadásának szabályozására, akár a kipufogórendszerbe akár a hengerbe történõ befecskendezés útján – mûködésellenõrzés. 3. Függelék – 5. Tétel

OXIDÁCIÓS KATALIZÁTOROK (beleértve a DÍZEL OXIDÁCIÓS KATALIZÁTOROKAT - DOC) ELLENÕRZÕ MEGFIGYELÉSE

350


}

Ez a tétel más utókezelõ rendszerektõl elkülönülõ oxidációs katalizátorokra vonatkozik. E függelék megfelelõ tétele foglalja magába azokat, amelyeket az utókezelõ rendszer zárt doboza tartalmaz. A fedélzeti diagnosztikai rendszernek ellenõriznie kell az így felszerelt motorokon az oxidációs katalizátor következõ elemeinek a megfelelõ mûködését: (a)

a szénhidrogén-átalakítás hatásossága: képesek-e az oxidációs katalizátorok átalakítani a más utókezelõ rendszerek elõtti szénhidrogéneket – az összes funkcionális hiba figyelése.

(b)

a szénhidrogén-átalakítás hatásossága: képesek-e az oxidációs katalizátorok átalakítani a más utókezelõ rendszerek utáni szénhidrogéneket – az összes funkcionális hiba figyelése.

3. Függelék – 6. Tétel A KIPUFOGÓGÁZ VISSZAVEZETÕ RENDSZER (EGR) ELLENÕRZÕ MEGFIGYELÉSE A fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenõrizze az így felszerelt motorokon a kipufogógáz-visszavezetõ rendszer következõ elemeinek a megfelelõ mûködését: DÍZEL (a1) EGR alacsony / magas áramlás: az EGR rendszer képessége, hogy fenntartsa a vezérelt EGR áramlási sebességet, észlelve mind "a túl alacsony", mind "a túl nagy" áramlás körülményeit – emissziós küszöb megfigyelése. (a2) EGR alacsony / magas áramlás: az EGR rendszer képessége, hogy fenntartsa a vezérelt EGR áramlási sebességet, észlelve mind "a túl alacsony", mind "a túl nagy" áramlás körülményeit – teljesítménymegfigyelés (a megfigyelés követelményét a késõbbiekben vitatják meg) (b) EGR mûködtetõ lassú válasza: az EGR rendszer képessége a vezérelt áramlási sebesség elérésére a gyártó által meghatározott, a parancsot követõ idõközön belül – teljesítmény-megfigyelés. (c) A kipufogógáz-visszavezetõ rendszer hûtõjének teljesítménye: a kipufogógáz-visszavezetõ rendszer hûtõrendszerének képessége a gyártó által elõírt hûtési teljesítmény elérésére – teljesítménymegfigyelés.

GÁZ

X

X

X

X

X

X

3. Függelék – 7. Tétel TÜZELÕANYAG-RENDSZER MEGFIGYELÉSE

Az OBD rendszer figyelje a tüzelõanyag-rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motoron:

92


}

DÍZEL (a) Tüzelõanyag-rendszer nyomás-ellenõrzés: a tüzelõanyag-rendszer képessége, hogy megvalósítsa a vezérelt tüzelõanyag-nyomást a zárt hurok rendszerû vezérlésben – teljesítmény-megfigyelés. (b) Tüzelõanyag-rendszer nyomás-ellenõrzés: a tüzelõanyag-rendszer képessége, hogy megvalósítsa a vezérelt tüzelõanyag-nyomást olyan esetben, amikor a rendszert úgy alakították ki, hogy a nyomás más paraméterektõl függetlenül vezérelhetõ – teljesítmény-megfigyelés.. (c) Tüzelõanyag befecskendezés beállítása: a tüzelõanyag-rendszer képessége, hogy megvalósítsa a vezérelt tüzelõanyag-nyomás beállítását legalább egy olyan befecskendezés alkalmával, amikor a motort megfelelõ érzékelõvel szerelték fel – teljesítmény-megfigyelés. (d) A tüzelõanyag befecskendezés rendszere: a levegõ-üzemanyag kívánatos arányának fenntartása (amely az ön-adaptációs vonásokat magába foglalja, de nem korlátozódik rájuk) – teljesítménymegfigyelés.

GÁZ

X

X

X

X

3. Függelék – 8. Tétel LEVEGÕKEZELÕ ÉS TURBÓFELTÖLTÕ/NYOMÁSFOKOZÓ ELLENÕRZÕ RENDSZER Az OBD rendszer figyelje a Levegõkezelõ és turbófeltöltõ / szívótér-nyomást ellenõrzõ rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motoron: DÍZEL (a1) Túl kicsi/túl nagy turbófeltöltés: a turbófeltöltõ-rendszer képessége, hogy fenntartsa a vezérelt feltöltõ nyomást, egyformán észlelve, a X "szívótér-nyomás túl alacsony" és a "a szívótér-nyomás túl magas" állapotának feltételeit – emissziós küszöbérték megfigyelése. (a2) Túl kicsi/túl nagy turbófeltöltés: a turbófeltöltõ rendszer képessége, hogy fenntartsa a vezérelt feltöltõ nyomást, egyformán észlelve a "szívótér-nyomás túl alacsony" és a "a szívótér-nyomás túl magas" állapotának feltételeit – teljesítmény-megfigyelés (a megfigyelési követelményt a késõbbiekben vitatják meg). (b) A változtatható geometriájú turbó (VGT) lassú válasza: A VGT rendszer képessége, hogy megvalósítsa a vezérelt geometriát a X gyártó által meghatározott idõn belül. (c) A feltöltõ levegõ hûtése: A feltöltõ levegõ hûtõrendszerének X hatásfoka – teljes funkcionális hiba.

GÁZ

X

X X


VÁLTOZTATHATÓ SZELEP-BEÁLLÍTÁSÚ (VVT) RENDSZER

Az OBD rendszer figyelje a változtatható szelepállítású (VVT) rendszer következõ elemeit a megfelelõ mûködéshez így felszerelt motoron:

350


}

(a)

VVT hibakeresés célpontja: a VVT rendszer képessége az iránt, hogy megvalósítsa a vezérelt szelepállítást – teljesítmény-megfigyelés.

(b)

VVT lassú válasz: a VVT rendszer képessége az iránt, hogy megvalósítsa a vezérelt szelepállítást a gyártó által a vezérelt teljesítmény megfigyelésre meghatározott idõközön belül a kiadott parancsot.

3. Függelék – 10. Tétel A GYÚJTÁSKIHAGYÁS MEGFIGYELÉSE DÍZEL (a) Nincs elõírás.

GÁZ

X

(b) A katalizátort károsítható gyújtáskihagyás (pl. egy adott idõtartamon belül a gyújtáskihagyás bizonyos százalékának megfigyelése) – teljesítmény-megfigyelés (a megfigyelésre vonatkozó követelmény a 6. és 8. tételekkel együtt a késõbbiekben kerül megvitatásra).

X

3. Függelék – 11. Tétel A FORGATTYÚHÁZ SZELLÕZÉSI RENDSZERÉNEK MEGFIGYELÉSE Nincsenek elõírások. 3. Függelék – 12. Tétel A MOTOR HÛTÕRENDSZERÉNEK MEGFIGYELÉSE A megfelelõ mûködés szempontjából, az OBD rendszer figyelje a motor hûtõrendszer következõ elemeit: (a)

Motor hûtési hõfoka (termosztát): A termosztát legyen nyitva. A gyártónak nem kell a termosztátot megfigyelnie, ha meghibásodása nem hatástalanít egyetlen más OBD monitort sem – teljes funkcionális meghibásodás. A gyártóknak nem kell figyelniük a motor hûtési hõfokát vagy a motorhûtés hõfokérzékelõjét, ha nem használják a motor hûtési hõmérsékletét vagy a motor hõfok-érzékelõjét arra, hogy alkalmassá tegyék bármilyen emisszió-szabályozó rendszer zárt hurkos/visszacsatolt szabályozását és/vagy ezzel nem hatástalanítanak semmilyen ellenõrzést.

A gyártók felfüggeszthetik vagy késleltethetik az ellenõrzõ-megfigyelést a zárt hurok eléréséig, amikor a létrejött hõmérséklet hatására a motor olyan feltételek közé kerül, hogy hamis diagnózis alakulhatna ki (pl. a jármû alapjáraton üzemel a bemelegítési idõ több mint 50 – 75 százalékánál). 3. Függelék – 13. Tétel

KIPUFOGÓGÁZ- ÉS OXIGÉN-ÉRZÉKELÕK MEGFIGYELÉSE

94


}

Az OBD rendszer figyelje: (a) az így felszerelt motorokon a kipufogógáz érzékelõk elektromos elemeit a jelen függelék 1. tétele szerinti megfelelõ mûködés szempontjából – elemek megfigyelése. (b) mind az Elsõdleges, mind a Másodlagos (üzemanyag-szabályozás) oxigén érzékelõket. Ezeket, mint kipufogógáz érzékelõket veszik figyelembe, amelyeket a jelen függelék 1. tétele szerint kell ellenõrizni a megfelelõ mûködés szempontjából – elemek megfigyelése.

DÍZEL

GÁZ

X

X

X

3. Függelék – 14. Tétel AZ ALAPJÁRATI FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZÓ RENDSZER MEGFIGYELÉSE Az OBD rendszer figyelje a megfelelõ mûködés szempontjából az alapjárat ellenõrzõ rendszerek elektromos elemeit az így felszerelt motorokon a jelen függelék 1. tétele szerint. 3. Függelék – 15. Tétel HÁROM-UTAS KATALIZÁTOR A megfelelõ mûködés szempontjából az OBD rendszer figyelje a három-utas katalizátorral így felszerelt motorokat: DÍZEL GÁZ (a) A három-utas katalizátor hatásfoka: a katalizátor NOx és CO átalakító X képessége – teljesítmény megfigyelés. " Melléklet - 4. függelék MÛSZAKI MEGFELELÕSÉGI JELENTÉS A hatóság adja ki ezt a jelentést a 6.3.3. és 7.3. bekezdések szerint az OBD rendszer vagy emissziós OBD család vizsgálata után, amikor ez a rendszer vagy család tejesíti e függelék követelményeit. Foglalják be a jelentésbe e függelék pontos hivatkozását (beleértve változata számát is). Foglalják be a jelentésbe a jelen Elõírás pontos hivatkozását (beleértve változata számát is). Ez a jelentés tartalmazzon záróoldalt, ami mutatja az OBD rendszer vagy OBD család megfelelõségét és a következõ 5 tételt: 1. pont 2. pont 3. pont 4. pont 5. pont

OBD RENDSZERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ OBD RENDSZER MEGFELELÕSÉGÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ HIÁNYOSSÁGOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ OBD RENDSZER BEMUTATÓ VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ VIZSGÁLATI PROTOKOLL

A mûszaki jelentés tartalma, beleértve pontjait is, ami mint minimumot tartalmazza a következõ példákban megadott elemeket. Ez a jelentés megállapítja, hogy nem megengedett másolás vagy publikáció e jelentés kivonataiból az aláíró hivatal írott beleegyezése nélkül. MEGFELELÕSÉGRÕL SZÓLÓ ZÁRÓJELENTÉS A dokumentációs csomag és az itt leírt OBD rendszer/emissziós OBD család teljesítik a következõ elõírás követelményeit:

350


}

Elõírás ........ / változat ......./ hatályba lépés ideje, gtr ........ / üzemanyag típusa / A + B / változat ................... / dátum.......... Mûszaki megfelelõségi jelentés tartalmaz ................... oldalt. Hely, idõ: ................................. Szerzõ (név és aláírás)

Hatóság (név, bélyegzõ)

1. pont a mûszaki megfelelõség jelentéséhez (példa) OBD RENDSZERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 1.

Kért jóváhagyás típusa Kért jóváhagyás – Egyedi OBD rendszer jóváhagyása – Emissziós OBD család jóváhagyása – OBD rendszer, mint igazolt emissziós OBD családtag jóváhagyása – Kiterjesztés új motorrendszer befoglalásával az emissziós OBD családba – Kiterjesztés tervezési változással, ami befolyásolja az OBD rendszert – Kiterjesztés hibás mûködés új besorolásával

2.

IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM

OBD rendszerre vonatkozó információ Egyedi OBD rendszer jóváhagyása – motorrendszer család típusának 12/ (ahol alkalmazható, lásd e melléklet 6.1. bekezdését), vagy egyetlen motorrendszer-típus(ok) 27/ – OBD leírás (kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum Emissziós OBD család jóváhagyása – Az emissziós OBD családot érintõ motorcsaládok felsorolása (amikor alkalmazható, lásd a 6.1. bekezdést) – Õsmotor-rendszer típusa 27/ az emissziós OBD családon belül – Motortípusok 27/ felsorolása az emissziós OBD családon belül – OBD leírás (kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum OBD rendszer, mint igazolt emissziós OBD családtag jóváhagyása – Emissziós OBD családdal érintett motorcsalád felsorolása (ahol alkalmazható, lásd e melléklet 6.1. bekezdését) – Õsmotor-rendszer típusa 27/ az emissziós OBD családon belül – Motortípusok 27/ felsorolása az emissziós OBD családon belül – Új OBD rendszerrel érintett motorrendszer család-neve (ahol alkalmazható) – Új OBD rendszerrel érintett motorrendszer típusa 27/ – Kiterjesztett OBD leírása (kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum Kiterjesztés új motorrendszer befoglalásával az emissziós OBD családba – Emissziós OBD családdal érintett motorcsalád felsorolása (kiterjesztett, ha szükséges) (ahol alkalmazható, lásd a 6.1. bekezdést) – Motortípusok 27/ felsorolása (kiterjesztett, ha szükséges) az emissziós OBD családon belül – Aktualizált (új vagy változatlan) õsmotor-rendszer típusa 27/ az emissziós OBD családon belül – Kiterjesztett OBD leírása (kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum Kiterjesztés tervezési változással, ami befolyásolja az OBD rendszert – Tervezési változással érintett motorcsaládok felsorolása (ahol alkalmazható)

12/ amint jelentik a jóváhagyási dokumentumban

.... ....

.... .... .... ....

.... .... .... .... …… ....

.... .... .... .... ....

96


}

– Tervezési változással érintett motortípusok 27/ – Aktualizált (ahol alkalmazható, új vagy változatlan) õsmotor-rendszer típusa 27/ az emissziós OBD családon belül – Módosított OBD leírása ((kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum Kiterjesztés hibás mûködés új besorolásával – Újra besorolással érintett motorcsaládok felsorolása (ahol alkalmazható) – Újra besorolással érintett motortípusok 27/ felsorolása – Módosított OBD leírása ((kiadja a gyártó): hivatkozás és dátum

.... .... .... .... .... ....

2. Pont a mûszaki megfelelõség jelentéséhez (példa) OBD RENDSZER MEGFELELÕSÉGÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 1.

Dokumentációs szoftvercsomag

Gyártó által biztosított elemek emissziós OBD család dokumentációs csomagjában, teljesek és teljesítik e melléklet 8. bekezdésének követelményeit a következõkben: – dokumentáció mindegyik megfigyelt elemmel vagy rendszerrel kapcsolatban – dokumentáció mindegyik DTC-vel kapcsolatban – dokumentáció hibás mûködés osztályozásával dokumentáció – dokumentáció az emissziós OBD családdal dokumentáció E Melléklet 8.2. bekezdésében igényelt dokumentáció egy OBD rendszer beszereléséhez a jármûbe a gyártó biztosította a dokumentációs csomagban, teljes és teljesítik e melléklet követelményeit Az OBD rendszerrel felszerelt motorrendszer beszerelése megfelel e melléklet 1. függelékének: 2.

IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM

IGEN / NEM IGEN / NEM

Dokumentumok tartalma Megfigyelés Monitorok teljesítik e melléklet 4.2. bekezdése követelményeit: Besorolás Hibás mûködés besorolása teljesíti e melléklet 4.5. bekezdése követelményeit: MI mûködési vázlata E melléklet 4.6.3. bekezdése szerint az MI mûködési vázlata: Hibás mûködés aktiválása és kialvása megfelel e melléklet 4.6. bekezdése követelményeinek: DTC írás és törlés DTC írása és törlése megfelel e melléklet 4.3. és 4.4. bekezdései követelményeinek: OBD rendszer alkalmatlansága A dokumentációs csomagban leírt stratégiák pillanatnyi szétkapcsolódásnál vagy az OBD alkalmatlanságánál megfelel e melléklet 5.2. bekezdése követelményeinek: Elektronikus rendszer biztonsága Gyártó által leírt intézkedések az elektronikus rendszer biztonságáról megfelelnek e melléklet 4.8. bekezdése követelményeinek:

IGEN / NEM

IGEN / NEM megkülönböztetõ / nem megkülönböztetõ IGEN / NEM

IGEN / NEM

IGEN / NEM

IGEN / NEM

3. pont a mûszaki megfelelõség jelentéséhez HIÁNYOSSÁGOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ OBD rendszer hiányosságainak száma Hiányosságok megfelelnek e melléklet 6.4. bekezdése követelményeinek 1. sz. hiányosság

(pl.: 4 hiányosság) IGEN / NEM

350


Hiányosság tárgya

}

pl.. Karbamid koncentráció mérése (SCR) a meghatározott tûréssel pl. egy év/ hat hónap a jóváhagyás dátuma után

iányosság idõtartama (2 – n-1 hiányosságok leírása) n. sz. hiányosság Hiányosság tárgya

pl. NH3 koncentráció mérése SCR rendszer mögött pl.. egy év/ hat hónap a jóváhagyás dátuma után

Hiányosság idõtartama

4. pont a mûszaki megfelelõség jelentéséhez (példa) OBD RENDSZER BEMUTATÓ VIZSGÁLATA 1.

OBD rendszer vizsgálati eredményei

Vizsgálatok eredményei A fenti megfelelõségi dokumentációs csomagban leírt OBD rendszert eredményesen megvizsgálták e melléklet 6. bekezdése szerint, bemutatva a monitorok és a hibás mûködés besorolását, amint azt az 5. pont felsorolja: 1. 1.1.

Részleteket a bemutató vizsgálat elvégzéséhez lásd az 5. pontban. Motor-próbapadon vizsgált OBD rendszer

Motor – Motor neve (gyártói és kereskedelmi nevek): – Motor típusa (amint a jóváhagyási okmányban jelentik): – Motor száma (sorozatszám): E melléklettel érintett ellenõrzõ egység (benne motor ECU) – Fõ mûködõképesség: – Azonosítási szám (szoftver és hitelesítés): Diagnosztikai szerszám (letapogató szerszám vizsgálathoz) – Gyártó: – Típus: – Szoftver / változat: Vizsgálati információ – Környezeti vizsgáló feltételek (hõfok, nedvesség, nyomás): – Vizsgálat hely (benne a magasság): – Vizsgáló tüzelõanyag: – Motorolaj: – Vizsgálat idõpontja: 2.

.... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... ....

OBD rendszer beszerelésének bemutató-vizsgálata

Az OBD rendszer / emissziós OBD család bemutatásán felül, az OBD rendszer /a családon belüli emissziós OBD rendszer beszerelését megvizsgálták jármûvön a hivatkozott melléklet 1. függelékének rendelkezései szerint: 2.1.

IGEN / NEM

OBD rendszer beszerelésének vizsgálati eredményei

Vizsgálat eredményei Ha az OBD rendszer beszerelését jármûvön megvizsgálták, az OBD

IGEN / NEM

98


rendszer beszerelését sikeresen megvizsgálták a hivatkozott melléklet 1. függeléke szerint. 2.2.

}

IGEN / NEM

Megvizsgált beszerelés Ha az OBD rendszer beszerelését jármûvön megvizsgálták:

Megvizsgált jármû – Jármû neve (gyártói és kereskedelmi nevek): – Jármû típusa: – Jármû azonosítási száma (VIN): Diagnosztikai szerszám (letapogató szerszám vizsgálathoz) – Gyártó: – Típus: – Szoftver / változat: Vizsgálati információ – Hely és dátum:

.... .... .... .... .... .... ....

99

E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 9B. Melléklet – 4. Függelék. A mûszaki megfelelõségi jelentéshez (példa) VIZSGÁLATI PROTOKOLL OBD rendszer bemutató vizsgálata Általában

Hibaosztályozás bemutatása Vizsgálat

Hibamód SCR rendszer adagoló szelepe EGR szelep elektromos EGR szelep, mechanikus EGR szelep, mechanikus EGR szelep, mechanikus Léghõfok érzékelõ, elektromos Olajhõfok érzékelõ, elektromos

Hibakó d

Pont szerint vizsgált

P2…

nem vizsgált

P1… P1…

Emissziós szint

Vizsgálati OTL OTL EL+X ciklus felett alatt alatt

nem vizsgált nem vizsgált

OBD teljesítõképessége Osztályozás (1)

Gyártó ajánlott osztályozása

Rongált elem minõsítése

Végsõ osztályozás

Vizsgálat pont szerint

Vizsgálati ciklus

A

A

6.3.2.1.

A

B1

B1

MI mûködésbe lépése

minõsíté s

Vizsgálat pont szerint

Vizsgálati ciklus

Folyamatos MI…ciklus után

Rövid MI…ciklus után

WHTC

igen

6.3.1.

WHTC

2.

6.3.2.1.

WHTC

igen

6.3.1.

WHTC

1.

B1

6.3.2.1.

WHTC

igen

6.3.1.

WHTC

2.

P1…

6.2.2.

WHTC

x

B1

B1

nem vizsgált

P1…

6.2.2.

WHTC

x

B1

B1

6.3.2.1.

WHTC

igen

6.3.1.

WHTC

2.

P1…

nem vizsgált

B2

B2

6.3.2.1.

WHTC

igen

6.3.1.

WHTC

1.

P1…

6.2.2.

C

C

nem vizsgált

ETC

MI kérés…ciklus után

igen

igen

Megjegyzések: 1/ Az igazoló hatóság kérésére a hiba újra osztályozható a gyártó által javasolt osztálytól különbözõ osztályba. Csak azokat a hibákat, amelyeket megvizsgáltak vagy osztályozásra, vagy teljesítményre, és a hibákat, amelyeket újra osztályoztak az igazoló hatóság kérésére, sorolták fel ezen a lapon. A hibás mûködést megvizsgálhatják vagy osztályozásra, vagy teljesítményére, vagy mindkettõre. Az EGR mechanikus szelepre megadott példája ad utat ennek a táblázatban meghatározott 3 eset mindegyikének.

ECE/T

E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 9B. Melléklet – 5. Függelék Kifeszített kép és adatáramlás információja Alábbi táblázatok felsorolják az információt, amit e melléklet 4.7.1.4. és 4.7.2. bekezdéseiben figyelembe vesznek. 1. Táblázat: Kötelezõ követelmények Pillanatfelvétel Számított terhelés (motornyomaték az elérhetõ maximális nyomaték százalékaként a motor fordulatszámánál) Motor fordulatszáma Motor hûtési hõmérséklete (vagy egyenértékû) Légköri nyomás (közvetlenül mérik vagy becsülik)

Adatáramlás

x

x

x x x

x x x

2. Táblázat: Választható motorfordulatszám és terhelési információ Vezetõ igényelte motornyomaték (legnagyobb motornyomaték %-ában) Tényleges motornyomaték (számított a legnagyobb motornyomaték %-ában, pl. kiszámítják a vezérelt befecskendezési mennyiségbõl) Vonatkoztatási motor legnagyobb nyomatéka Vonatkoztatási legnagyobb motornyomaték, a fordulatszám függvényeként Motor beindulás óta eltelt idõ

Pillanatfelvétel x

Adatáramlás x

x

x

x

x x x

3. Táblázat Választható információ, ha az emisszió vagy az OBD rendszer képes vagy nem képes bármely OBD információra Pillanatfelvétel Tüzelõanyag-szint vagy tüzelõanyag-tartálynyomás (ahogy helyes) Motorolaj hõfoka Jármû sebessége Az üzemanyag minõségi adaptációs helyzete (aktív / nem-aktív) gázmotorok esetében A motor ellenõrzõ számítógép-rendszerének feszültsége (fõ vezérlõ chiphez)

X X X

Adatforgalom x x x x

x

x

4. Táblázat: Választható információ, ha a motort úgy szerelik fel, hogy érzékel vagy kiszámít információt Pillanatfelvétel Adatáramlás Abszolút torokhelyzet / beszívott levegõ torok-helyzete (szelep helyzetét használják a beszívott levegõ szabályozására) Diesel tüzelõanyag ellenõrzõ rendszer státusa zárt keretrendszer esetén (pl. nyomás zárt keretrendszer esetén) Tüzelõanyag-vezeték nyomása Befecskendezés vezérlõ nyomása (pl.. tüzelõanyag-befecskendezést ellenõrzõ folyadék nyomása) Jellemzõ tüzelõanyag befecskendezési beállítás (elsõ befecskendezés kezdetén) Vezérelt tüzelõanyag-vezeték nyomása Vezérelt befecskendezési nyomás (pl. tüzelõanyag-befecskendezést ellenõrzõ folyadék nyomása) Beszívott levegõ hõfoka GE.06-

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

101


}

Pillanatfelvétel Adatáramlás Környezeti hõmérséklet x x Turbófeltöltõ szívási / kiömlési hõfoka (kompresszor és turbina) x x Turbófeltöltõ szívási / kiömlési nyomása (kompresszor és turbina) x x Feltöltõ levegõ hõfoka (közbensõ hûtõ után, ha van) x x Tényleges szívótér-nyomás x x Légáramlás sebessége a levegõ tömegáram érzékelõjétõl x x Vezérelt EGR szelep teljesítmény ciklus/helyzet, (ha az EGR-t így vezérlik) x x Tényleges EGR szelep teljesítmény/helyzet x x PTO státus (aktív vagy nem aktíve) x x Gázpedál helyzete x x Redundáns abszolút pedálhelyzet x ha érzékelik Pillanatnyi tüzelõanyag-fogyasztás x x Vezérelt / cél-szívótérnyomás (ha a nyomást a turbó vezérléséhez használják) x x DPF beömlési nyomása x x DPF kiömlési nyomása x x DPF delta nyomása x x Motorból kimenõ kipufogógáz nyomása x x DPF beömlés hõfoka x x DPF kiömlés hõfoka x x Motorból kimenõ kipufogógáz hõfoka x x Turbófeltöltõ/turbina fordulatszáma x x Változtatható geometriájú turbó-helyzet x x Vezérelt változtatható geometriájú turbó-helyzet x x Túlfolyó szelep helyzete x x Levegõ/tüzelõanyag viszonyt érzékelõ output x Oxigént érzékelõ output x Másodlagos oxigén-érzékelõ output (ha felszerelték) x NOx érzékelõ output x


HIVATKOZÁS SZABVÁNYOS DOKUMENTUMOKRA Ez a függelék tartalmazza azoknak az ipari szabványoknak a hivatkozásait, amelyeket e mellékletben levõ elõírások szerint használjanak, hogy biztosítsák a soros kommunikációs interfészt a jármûnek/motornak. Három megengedett megoldás azonosított, ISO 15765-4 vagy SAE J1939-73 vagy ISO/PAS 27145. Azon felül vannak más ISO vagy SAE szabványok, amik alkalmazhatók e melléklet elõírásai szerint. ISO 15765-4 és azok a jellemzõk , amelyek hivatkozásként benne vannak a WWH-OBD követelmények teljesítésében. ISO 15765-4 "Közúti jármûvek - Diagnosztikai kezelõterületi hálózaton (CAN) - 4. Rész: Követelmények emisszióhoz kapcsolódó rendszerekhez", kelt 2006. SAE J1939-73 és azok a jellemzõk , amelyek hivatkozásként benne vannak a WWH-OBD követelmények teljesítésében. J1939-73 "ALKALMAZÁSI RÉTEG - DIAGNOSZTIKA", Kelt 2006.

102 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás ISO/PAS 27145 és azok a jellemzõk , amelyek hivatkozásként benne vannak a WWH-OBD követelmények teljesítésében. (i) ISO/PAS 27145-1:2006 Közúti jármûvek – Fedélzeti diagnosztika (WWH-OBD) végrehajtása - 1. Rész – Általános tájékoztatás és használati meghatározások; (ii) ISO/PAS 27145-2:2006 Közúti jármûvek – WWH-OBD kommunikációs követelmények végrehajtása - 2. Rész – Általános emissziós adatszótár;

(iii) (iv)

ISO/PAS 27145-3:2006 Közúti jármûvek – WWH-OBD kommunikációs követelmények végrehajtása - 3. Rész – Általános üzenetszótár; ISO/PAS 27145-4:2006 Közúti jármûvek – WWH-OBD kommunikációs követelmények végrehajtása - 4. Rész – Kapcsolat jármû és vizsgáló berendezés között;

A Nemzetközi Szabvány Szervezet (ISO következõ dokumentumai foglalják be hivatkozásként ebbe az Elõírásba: ISO 15031-3:2004 "Közúti jármûvek • Kommunikáció jármû és emisszióhoz kapcsolódó külsõ berendezések között • 3: Rész, Diagnosztikai csatlakozó és kapcsolódó áramkörök, jellemzõk és használat". A következõ Automobil Mérnökök Társasága (SAE) (ISO) dokumentumokat foglalják be hivatkozásként ebbe az Elõírásba: SAE J2403 "Közepes/Nagyteljesítményû E/E Rendszerdiagnosztikai névjegyzék", kelt 2004. augusztus. SAE J1939-13 "Fedélzeten kívüli diagnosztikai csatlakozók", kelt 2004. március.


DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEMMEL OBD-HEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓRA E melléklettel kért OBD-hez kapcsolódó információt a jármû gyártója biztosítsa abból a célból, hogy lehetõvé tegye OBD-kompatíbilis csere- vagy szerviz-alkatrészek, diagnosztikai szerszámok és vizsgáló berendezések gyártását úgy, amint a jelen Elõírás fõ része elõírja. CSEREALKATRÉSZEK, DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZÖK, VIZSGÁLÓ BERENDEZÉSEK Az információ tegye lehetõvé csere- vagy visszaszerelhetõ alkatrészek gyártói számára az alkatrészek OBD rendszerrel kompatíbilis elkészítését figyelemmel a hibamentes mûködésre, ami a jármû használóját hibás mûködés ellen biztosítja. Hasonlóan, ilyen idetartozó információ tegye képessé a diagnosztikai szerszámok és vizsgáló berendezések gyártóit olyan szerszámok és berendezések készítésére, amelyek hatékony és pontos emissziós ellenõrzõ rendszereket biztosítanak. Csere- vagy szerviz-alkatrészek esetében információ csak olyan elemrõl kérhetõ, ami típusjóváhagyás tárgy, vagy olyan elemekhez, amelyek olyan rendszer részét képezik, amelyek típusjóváhagyástól függenek. Információ kérésénél határozzák meg a motor-modell típust / motor-modell típust a motorcsaládon belül, amihez az információ szükséges. Meg kell erõsíteni, hogy az információ a csere- vagy visszaszerelhetõ alkatrészek vagy elemek, vagy diagnosztikai szerszámok vagy vizsgáló berendezések fejlesztéséhez szükséges.

103


}

JAVÍTÁSI INFORMÁCIÓ Nem késõbb, mint három hónap után, hogy a gyártó ellátta a felhatalmazott eladót vagy javítómûhelyt javítási információval, a gyártó tegye hozzáférhetõvé az információt (beleértve minden következõ módosítást és kiegészítést) észszerû és nem megkülönböztetõ árért. A gyártó szintén tegye hozzáférhetõvé, hol lehetséges fizetség ellenében a gépjármû javításához vagy karbantartásához szükséges mûszaki információhoz jutni, hacsak ezt az információt nem védi szellemi tulajdonjog vagy képez lényeges, titkos ismeretet, ami megfelelõ formában azonosítható; ilyen esetben helytelenül nem szabad visszatartani a szükséges mûszaki információt. Ilyen információra minden kereskedelmi szervizeléssel vagy javítással, közúti segéllyel, jármûellenõrzéssel vagy -vizsgálattal, vagy gyártással, vagy pótalkatrészek, visszaszerelhetõ elemek, diagnosztikai szerszámok és vizsgáló berendezések eladásával foglalkozó személy fel van hatalmazva. Ezen elõírások teljesítésének elmulasztása esetén a hatóság tegye meg a megfelelõ intézkedéseket a javítási információ hozzáférhetõségére a típusjóváhagyáshoz és forgalmi ellenõrzéshez lefektetett eljárások szerint.

104 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás "9C Melléklet MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK A FEDÉLZETI DIGNOSZTIKAI BERENDZÉSEK (OBD) HASZNÁLAT KÖZBENI TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1.

ALKALMAZHATÓSÁG Ez a melléklet, jelenlegi változatában csak dízelmotorral felszerelt közúti jármûvekre vonatkozik.

2.

(Fenntartva)

3.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3.1.

"Használat közbeni teljesítmény-arány" Az OBD rendszer meghatározott ‘m’ ellenõrzõ-berendezésének a használat közbeni teljesítmény aránya (IUPR = In-Use Performance Rate) a következõ: IUPRm = Számlálóm / Nevezõm

3.2.

"Számláló" Egy adott ‘m’ ellenõrzés esetében, a törtbeli számláló (Számlálóm) az, amely megmutatja, hogy egy jármû hány alkalommal mûködött oly módon, hogy valamennyi, az adott mûszer hibaészleléséhez szükséges ellenõrzési feltétel fennállt.

3.3.

"Nevezõ" Egy adott ‘m’ ellenõrzés esetében, a törtbeli nevezõ ( Nevezõm)az a számláló, amely megmutatja a menetciklusok számát, az adott ellenõrzésre jellemzõ feltételek figyelembevételével.

3.4.

"Általános nevezõ" Az általános nevezõ megszámlálja a jármûmûködések számát az általános feltételek figyelembevételével.

3.5.

"Gyújtásciklus számláló" A gyújtásciklus-számláló megmutatja hány alkalommal indították be a jármûvön a motort.

3.6.

"Motorindítás" A motorindítás magába foglalja a gyújtás-bekapcsolását, megforgatását és az égés beindulását, és akkor fejezõdik be, ha a motor eléri a 150 min-1 fordulatot a normál bemelegedett üresjárati sebesség feltétele mellett.

3.7.

"Menetciklus" A menetciklus, az, az eseménysorozat, amely a motor beindítását, üzemelési idõtartamát, leállítását, valamint a következõ ellenõrzés indításáig eltelt idõt foglalja magában.

3.8.

4.

Rövidítések IUPR

Használat közbeni teljesítõképességi arány (In-Use Performance Ratio)

IUPRm

Meghatározott ‘m’ mérõberendezés IUPR értéke

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Az OBD rendszer legyen képes arra, hogy: nyomon kövesse és regisztrálja ebben a bekezdésben meghatározott OBD ellenõrzések használat közbeni teljesítõképességi adatait (6. bekezdés); tárolja ezeket az adatokat a számítógép memóriájában és adott kérésre külsõ eszközre továbbítsa ezeket.

105


}

Egy ellenõrzés használat közbeni teljesítmény-adatai az IUPR kiszámításához szükséges számlálót és nevezõt foglalják magukba. 4.1.

IUPR ellenõrzések

4.1.1.

Ellenõrzéscsoportok A gyártóknak úgy kell megvalósítani az OBD rendszer szoftver algoritmusokat, hogy képesek legyenek az egyéni nyomon követésre, és jelentsék a jelen melléklet 1. Függelékében felsorolt ellenõrzéscsoportok használat közbeni adatait. A gyártóknak nem kell az OBD rendszer szoftver algoritmusait úgy létrehozni, hogy külön-külön nyomonkövessék és beszámoljanak a 9B Melléklet 4.2.3. bekezdése szerint meghatározott, folyamatosan mûködõ ellenõrzések teljesítményadatait/-ról, ha ezek a berendezések már részét képezik a jelen melléklet 1. Függelékében említett ellenõrzõcsoportoknak. Az ellenõrzések egy csoportján belül a különbözõ kipufogócsövekhez vagy motorcsoportokhoz kapcsolódó ellenõrzések használat közbeni adatait külön-külön kell a 6. bekezdés szerint nyomon követni és regisztrálni, valamint a 7. bekezdésnek megfelelõen jelenteni.

4.1.2.

Többszörös ellenõrzés A 4.1.1. bekezdés szerint adatközlésre kötelezett minden ellenõrzéscsoport esetében, az OBD rendszernek külön-külön kell nyomon követnie a használat közbeni adatokat, ahogyan azt a 6. bekezdés a csoporthoz tartozó egyes ellenõrzésekre meghatározza.

4.2.

A használat közbeni teljesítmény-adatok korlátozása Egyetlen jármû használat közbeni teljesítmény-adatait használják fel azért, hogy statisztikailag értékeljék a jármûvek egy nagyobb csoportjánál az OBD rendszer használat közbeni teljesítményét. Más OBD adatokkal ellentétben, a használat közbeni teljesítmény-adatokból nem vonhatók le következtetések az egyes jármûvek üzembiztonságára vonatkozóan.

5.

A HASZNÁLAT KÖZBENI TELJESÍTÕKÉPESSÉG NAGYSÁGÁNAK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5.1.

A használat közbeni teljesítmény kiszámítása A jelen melléklet szerint figyelembe vett egyes ‘m’ ellenõrzések használat közbeni teljesítõképességét az alábbi képlet segítségével számítják ki: IUPRm = Számlálóm / Nevezõm Ahol a Számlálóm és a Nevezõm a jelen bekezdés szerint növekednek.

5.1.1.

A rendszer által kiszámított és tárolt arányra vonatkozó követelmények Minden IUPRm arányszámnak a minimális értéke legyen nulla és a maximális, 0,000122 1/ felbontóképességgel: 7,99527. Egy adott komponens arányszámát mindig nullának kell tekinteni, ha a megfelelõ számláló nullával egyenlõ és a megfelelõ nevezõ nem nulla. Egy adott komponensre, az arányszámot akkor kell a maximális 7,99527 értékûnek tekinteni, ha a megfelelõ nevezõ nulla, vagy, ha a számláló tényleges értékét elosztjuk a nevezõvel és a kapott érték meghaladja a maximális 7,99527 értéket.

1

/

Ez az érték, megfelel egy 0x1 felbontású 0xFFFF maximális hexadecimális értéknek.

106 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 5.2.

A számlálónövekedés követelményei Menetciklusonként, egynél többször a számláló ne növekedjen. Egy adott ellenõrzés tekintetében, a számláló ne növekedjen 10 másodpercen belül, csak akkor és csakis akkor, ha egyetlen ciklusban a következõ kritériumok teljesülnek: (a)

Minden ellenõrzési feltétel teljesült, amely szükséges ahhoz, hogy egy adott elem meghibásodását az ellenõrzés észlelje, és tároljon egy potenciális hibakódot, beleértve az aktivizálási kritériumokat, az érintett diagnosztikai hibakódok jelenlétét vagy hiányát, az ellenõrzés megfelelõ idõtartamát, és a diagnosztizálási feladatok végrehajtásának fontossági sorrendjét (pl. az “A” diagnosztikát a “B” elõtt kell elvégezni). Megjegyzés: Egy adott ellenõrzés számlálójának növekedéséhez nem elegendõ az adott ellenõrzéshez szükséges összes ellenõrzési feltétel teljesítése ahhoz, hogy egy hiba hiányát meghatározzák.

(b)

Olyan ellenõrzések esetében, ahol egyetlen menetcikluson belül a hibás mûködés észleléséhez több szakasz illetve esemény szükséges, teljesíteni kell minden, az elvégzendõ összes eseményhez szükséges ellenõrzési feltételt.

(c)

Olyan ellenõrzõ mûszerek esetében, amelyeket a meghibásodás azonosítására használnak, és amelyek csak azt követõen mûködnek, ha a potenciális hibakódot tárolták, a számlálónak és a nevezõnek ugyanannak kell lennie, mint az eredeti meghibásodást észlelõ ellenõrzésnek.

(d)

Olyan ellenõrzõ mûszerek esetében, amelyeknél mélységi mûködésre van szükség, ahhoz, hogy kiderüljön a meghibásodás, a gyártó alternatív megoldást terjeszthet a jóváhagyó hatóság elé a számláló növekedésére. Ennek az alternatívának egyenértékûnek kell lennie azzal, amely meghibásodás elõfordulása esetén, lehetõvé tette volna a számláló megnövekedését.

Olyan ellenõrzések esetében, amelyek a motor kikapcsolt állapotában mûködnek vagy fejezik be mûködésüket, a számláló növekedjék 10 másodpercen belül, azt követõen, hogy az ellenõrzés befejezõdött miután a motor kikapcsolt, vagy a soron következõ menetciklusban a motorindítás elsõ 10 másodperce alatt. 5.3.

A nevezõ növekedésének követelményei

5.3.1.

Az általános növekedés szabályai Menetciklusonként a nevezõnek egyszer kell növekednie, ha ez alatt a menetciklus alatt (a)

az általános nevezõ az 5.4. bekezdésnek megfelelõen növekszik, és

(b)

a nevezõ nem válik üzemképtelenné az 5.6. bekezdés szerint, és

(c)

ahol érvényes, az 5.3.2. bekezdésben meghatározott, további adott növekedési szabályok teljesülnek.

5.3.2.

További ellenõrzés-specifikus növekedési szabályok

5.3.2.1.

Specifikus nevezõ a párologtató rendszerhez (fenntartva)

5.3.2.2.

Specifikus nevezõ a másodlagos levegõrendszerekhez (fenntartva)

107

5.3.2.3.


}

Specifikus nevezõ az elemekhez / rendszerekhez, amelyek csak a motorindításnál mûködnek Túl az 5.3.1. bekezdés (a) és (b) al-bekezdéseiben feltüntetett követelményeken, növelni kell a nevezõt/nevezõket az olyan elemek vagy rendszerek ellenõrzésére, amelyek csak a motor indításánál mûködnek, ha az elemet vagy stratégiát 10 másodpercnél hosszabb vagy azzal egyenlõ ideig tartják fenn. Ennek a fenntartott idõnek a meghatározására, az OBD, késõbb nem vehet figyelembe idõt egyetlen elem- vagy stratégia-zavaró mûködés során sem, ugyanabban a menetciklusban, kizárólag ellenõrzõ megfigyelési célokból.

5.3.2.4.

Nem folyamatos utasításra mûködõ elemek vagy rendszerek specifikus nevezõje Az 5.3.1. (a) és (b) bekezdések követelményein kívül, a nem folyamatos utasításra mûködõ elemek, vagy rendszerek (pl. VVT- vagy EGR szelepek) ellenõrzésének nevezõjét/nevezõit növelni kell, ha az adott elem vagy rendszer egy mûködésre vonatkozó parancsot kap (pl. “be”, “nyit”, “zár”, “blokkol”) két vagy több alkalommal, a menetciklus során, vagy összesen 10 másodpercnél hosszabb vagy azzal egyenlõ idõre vonatkozóan, amelyik hamarabb bekövetkezik.

5.3.2.5.

DPF-re jellemzõ nevezõ Az 5.3.1. (a) és (b) bekezdések követelményein kívül, legalább egy menetciklusban a DPF-re vonatkozó nevezõ(ke)t növelni kell, ha a jármû futásteljesítménye legalább 800 kilométer volt vagy a motor legalább 750 percig mûködött a nevezõ utolsó növekedését követõen.

5.3.2.6.

Oxidációs katalizátorokra jellemzõ nevezõ Az 5.3.1. (a) és (b) bekezdések követelményein kívül, legalább egy menetciklusnál, a DPF aktív regenerálására használt oxidációs katalizátor-ellenõrzések nevezõje/nevezõi növekedjenek, ha a regenerálásra vonatkozó parancs 10 másodpercnél hosszabb vagy azzal egyenlõ idõre szól.

5.3.2.7.

Hibridekre jellemzõ nevezõ (fenntartva)

5.4.

Az általános nevezõ növekedési követelményei Az általános nevezõ 10 másodpercen belül növekedjék, ha és csakis akkor, ha a következõ kritériumok egyetlen menetcikluson belül teljesülnek: (a)

5.5.

A menetciklus kezdetétõl a halmozott idõ meghaladja vagy egyenlõ 600 másodperccel, miközben: (i)

a magasság 2.500 méterrel tengerszint feletti, és

(ii)

a környezõ hõmérséklet nagyobb vagy egyenlõ 266 K (-7o Celsius), és

(iii)

a környezõ hõmérséklet alacsonyabb vagy egyenlõ 308 K (35o Celsius).

(b)

300 másodperces, az (a) fenti al-bekezdés feltételei között, 1150 min-1 vagy ezt meghaladó halmozott motormûködés esetén; a gyártó döntheti el, hogy a motort a kiszámított terhelés 15 százalékánál vagy fölötte mûködteti vagy az 1150 min-1 kritérium helyett a jármûvet 40 km/h sebességen vagy e fölött üzemelteti.

(c)

30 másodpercen túl vagy azzal megegyezõ ideig a fenti (a) al-bekezdésben meghatározott feltételek mellett, a jármû folyamatos üresjárati mûködtetése (pl. a jármûvezetõ által felengedett gázpedál és vagy olyan jármûsebesség, amely 1,6 km/h alatt van, vagy azzal egyenlõ, vagy olyan motorfordulatszám, amely kevesebb vagy egyenlõ 200 min-1 a normál bemelegedett üresjárati felett).

A gyújtásciklus számlálójának növekedésére vonatkozó követelmények Motorindításonként csak egyszer, növekedjék a gyújtásciklus-számláló.

108 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 5.6.

A számlálók, nevezõk és az általános számláló üzemen kívül helyezésének növelése

5.6.1.

Egy hibás funkció észlelését követõ 10 másodpercen belül (vagyis azt követõen, hogy a potenciális vagy megerõsített és aktív DTC tárolás megtörtént), amely kikapcsolja az ellenõrzést, az OBD iktassa ki a megfelelõ számláló és nevezõ további növelését mindenegyes üzemen kívül helyezett ellenõrzés esetében. Ha már nem észlelnek hibás funkciót (pl. a potenciális DTC automatikusan vagy eszközutasításra törlõdött), az összes megfelelõ számlálónak és nevezõnek 10 másodpercen belül újra kell növekednie.

5.6.2.

10 másodperccel a PTO egység mûködésbe lépését követõen, amely a 9B Melléklet 5.2.5. bekezdésének megfelelõen üzemen kívül helyezi az ellenõrzést, az OBD akadályozza meg mindegyik ellenõrzés vonatkozásában a megfelelõ számláló és nevezõ a további növekedését. Amikor a PTO mûködése véget ér, a megfelelõ összes számláló és nevezõ növekedése induljon el újra, 10 másodpercen belül.

5.6.3.

Hibás mûködés esetén (tehát potenciális vagy megerõsített és aktív DTC tárolás esetén) azért, hogy teljesüljenek az 5.3. bekezdésben említett ‘m’ ellenõrzés Nevezõjérem vonatkozó, a kétséges meghatározás elkerülésére vonatkozó kritériumok 2/, az OBD 10 másodpercen belül tegye lehetetlenné a Számlálóm és a Nevezõm további növekedését. A Számlálóm és a Nevezõm növekedés induljon újra 10 másodpercen belül, ha a hibás mûködés megszûnik (pl. a kérdéses hibakód önmagát törli ki, vagy valamilyen kiolvasó eszköz utasítására kerül erre sor).

5.6.4.

Hibás mûködés esetén (tehát potenciális vagy megerõsített és aktív DTC tárolás esetén) azért, hogy teljesüljenek az 5.4. bekezdésben említett, az Általános nevezõre vonatkozó kétséges kritériumok 3/, az OBD 10 másodpercen belül tegye lehetetlenné az általános nevezõ további növekedését. Az általános nevezõ növekedése induljon újra 10 másodpercen belül, ha a hibás mûködés megszûnik (pl. a kérdéses hibakód önmagát törölje, vagy erre valamilyen kiolvasó-eszköz utasítására kerüljön sor). Semmilyen más körülmény nem teheti lehetetlenné az általános nevezõ növekedését.

6.

A HASZNÁLAT KÖZBENI TELJESÍTMÉNY ADATAINAK NYOMONKÖVETÉSÉRE ÉS REGISZTRÁLÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A melléklet 1. Függelékében felsorolt mindenegyes ellenõrzõ-csoportra nézve az OBD-nek különkülön nyomon kell követnie a 9B Melléklet 3. Függelékben felsorolt és a csoporthoz tartozó meghatározott ellenõrzésekre vonatkozó számlálókat és nevezõket. Csak a legalacsonyabb numerikus aránnyal rendelkezõ specifikus ellenõrzés megfelelõ számlálójáról és nevezõjérõl kell tájékozatni. Ha két vagy több specifikus ellenõrzés hányadosa azonos, az ellenõrzéseknek a legmagasabb

2/

pl. jármûsebesség / motor-fordulatszám / számított terhelés, környezõ hõmérséklet, magasság, üresjárat, vagy üzemelési idõ.

3

A használat közbeni teljesítmény-adatok hozzáférésének biztosítására, a gyártónak lehetõsége van egy további fedélzeti diagnosztikai kijelzõt alkalmazni, mint például a mûszerfalra szerelt videót, mint megjelenítõ eszközt. Egy ilyen kiegészítõ készülékre nem vonatkoznak a mellékletben felsorolt követelmények.

/

109


}

számláló-értékkel rendelkezõ specifikus csoportját kell tájékoztatni az adott ellenõrzés megfelelõ számlálójáról és nevezõjérõl.

Egy csoport legalacsonyabb értékû hányadosának torzításmentes meghatározására, csak az adott csoporton belül kifejezetten megemlített ellenõrzéseket kell figyelembe venni (pl. egy NOx érzékelõt, ha azért használják, hogy a 9B Mellékletben felsorolt ellenõrzések egyikét hajtsa végre, a 3. Függelék 3. “SCR” Tételét a “kipufogógáz érzékelõ” monitor-csoportnál és nem az “SCR” monitor-csoportnál fogják figyelembe venni). Az OBD rendszer nyomon követi és tájékoztat az általános nevezõrõl is és a gyújtásciklus számlálójáról. Megjegyzés: a 4.1.1. bekezdés szerint, a gyártóknak nem kell szoftver algoritmusokat megvalósítaniuk az OBD-ben ahhoz, hogy egyenként nyomonkövessék és tájékoztassanak a folyamatosan mûködõ ellenõrzések számlálóiról és nevezõirõl. 7.

A HASZNÁLAT KÖZBENI TELJESÍTMÉNY-ADATOK TÁROLÁSÁRA ÉS KÖZLÉSÉRE VONAKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A használat közbeni adatok közlése egy új alkalmazás és nem tarozik ahhoz a három alkalmazási esethez, amelyek a lehetséges hibás funkciók fennállásával foglalkoznak.

7.1.

A használat közbeni teljesítmény-adatokkal kapcsolatos információk A fedélzeti diagnosztikai berendezések által regisztrált, használat közbeni teljesítmény-adatok a 7.2. bekezdés szerint álljanak rendelkezésre külsõ, fedélzeten kívüli, igény esetén. Ez az információ biztosítja a típusjóváhagyó hatóságok számára a használat közbeni teljesítményadatokat. Az OBD rendszer lássa el a külsõ IUPR ellenõrzést minden információval (a 6. Függelékben meghatározott vonatkozó szabvány szerint), azért, hogy az ellenõrzést végzõ személy összehasonlíthassa az adatokat és a következõ információk birtokába jusson: (a)

a VIN (a jármû azonosítási száma),

(b)

a 6. bekezdés szerint rögzített mindenegyes monitor-csoport számlálója és nevezõje,

(c)

az általános nevezõ,

(d)

a gyújtásciklus számlálójának az értéke,

(e)

a motor összes üzemórájának a száma.

Ez az információ “csak olvasásra” álljon rendelkezésre (vagyis nincs törlésre lehetõség). 7.2.

A használat-közbeni teljesítmény-adatok elérhetõsége A használat-közbeni teljesítmény-adatok hozzáférését kizárólag a 9B Melléklet 6. Függelékében említett szabványoknak megfelelõen és a következõ al-bekezdések szerint kell biztosítani. 4/ A használat-közbeni teljesítmény-adatok hozzáférése ne függjön semmilyen kódhoz vagy más eszközhöz való hozzáféréstõl vagy olyan módszertõl, amely csakis a gyártótól vagy beszállítóitól

4/ A használat közbeni teljesítmény-adatok hozzáférésének biztosítására, a gyártónak lehetõsége van egy további fedélzeti diagnosztikai kijelzõt alkalmazni, mint például a mûszerfalra szerelt videót, mint megjelenítõ eszközt. Egy ilyen kiegészítõ készülékre nem vonatkoznak a mellékletben felsorolt követelmények.

110 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás szerezhetõ be. A használat-közbeni teljesítmény-adatok értelmezése ne követeljen meg semmilyen egyedülálló dekódolási adatot, kivéve, ha ezek az információk nyilvánosan hozzáférhetõk.

A használat-közbeni teljesítmény-adatokhoz jutás módszere (vagyis az elérési pont/csomópont) legyen azonos mindazzal, ami az összes OBD információ visszakeresésére érvényes. Ez a módszer tegye lehetõvé a hozzáférést mindazon használat-közbeni teljesítmény-adathoz, amelyeket ez a melléklet elõír. 7.3.

A használat-közbeni teljesítmény-adatok újra kijelölése

7.3.1.

Visszaállítás nullára Nullára csak akkor kell visszaállítani mindenegyes számot, amikor a nem- felejtõ véletlen hozzáférés tároló (NVRAM) visszaállítása elõfordul (pl. újraprogramozó esemény). Semmilyen más körülmények között nem lehet a számokat nullára visszaállítani beleértve azt, amikor a hibakódok törlésére kap a kiolvasó-eszköz utasítást.

7.3.2.

Visszaállítás memória-túlcsordulás esetén Ha akár a számláló, akár a nevezõ egy adott monitor esetében eléri a 65,535 ±2 értéket, a túlcsordulási problémák elkerülése érdekében, mindkét számot kettõvel kell elosztani mielõtt bármelyiket, ismét növelnék. Ha a gyújtásciklus számláló eléri a 65,535 ±2 maximális értéket, a gyújtásciklus számláló átfordulhat és a következõ gyújtásciklusban nullára növekedhet a túlcsordulási problémák elkerülésére. Ha az általános nevezõ eléri a 65,535 ±2 maximális értéket, az általános nevezõ átfordulhat és nullára növekedhet a következõ menetciklusban, amely teljesíti az általános nevezõnek a túlcsordulási problémák elkerülésére vonatkozó definícióját.

9C Melléklet – 1. Függelék ELLENÕRZÕ CSOPORTOK Ebben a mellékletben a következõ ellenõrzõ csoportok jöttek szóba: A.

Oxidációs katalizátorok A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 5. Tétele sorolja fel.

B.

Szelektív katalizátoros redukciós rendszerek (SCR) A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 3. Tétele sorolja fel.

C.

Kipufogógáz- és oxigén-érzékelõk A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 13. Tétele sorolja fel.

D.

Rendszerek a kipufogógáz visszavezetésére (EGR) és állítható szelepvezérlés (VVT ) A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 6. és 9. Tétele sorolja fel.

E.

Dízel részecskeszûrõ vagy részecskecsapda (DPF) rendszerek A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 2. Tétele sorolja fel.

111

F.


}

A feltöltõ nyomásszabályozó rendszere A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 8. Tétele sorolja fel.

G.

NOx csapda A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 4. Tétele sorolja fel.

H.

Három-utas katalizátor A csoportra jellemzõ ellenõrzéseket a 9B Melléklet 3. Függelékének 15. Tétele sorolja fel.

I.

Párologtató rendszerek (fenntartva)

J.

Másodlagos levegõ-rendszer (fenntartva) Ezek közül a csoportok közül csak egyhez kell specifikus ellenõrzésnek tartoznia.

112 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 10. Melléklet

A CIKLUSON KÍVÜLI EMISSZIÓKRA (OCE) VONATKOZÓ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1.

ALKALMAZHATÓSÁG

Ez a melléklet, követelményeket határoz meg a teljesítmény alapján, a cikluson kívüli kibocsátásra és megtiltja a nagyteljesítményû motorok és jármûvek hatástalanítására vonatkozó stratégiákat, azért, hogy hatékonyan csökkenjenek a kibocsátások a motor széles mûködési tartományában és a környezõ feltételek között, a jármû szokásos üzemelése során.

2.

Fenntartás 5/

3.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3.1.

A "kibocsátás segédstratégiája" ("AES") azt a stratégiát jelenti, amely egy meghatározott célból vagy célokból, és meghatározott környezeti és/vagy mûködési feltételek hatására lép mûködésbe és helyettesíti vagy módosítja az emisszió-csökkentés alapstratégiáját, és csak addig mûködik, amíg az említett feltételek fennállnak.

3.2.

A "kibocsátás alapstratégiája" ("BES") egy olyan emissziós stratégia, amely a motor teljes sebesség- és terheléstartományában aktív, kivéve, ha egy AES mûködésbe lép.

3.3.

A "hatástalanító stratégia" az, az emissziós stratégia, amely nem felel meg a jelen mellékletben az alap- és/vagy a segédstratégiára meghatározott teljesítõképességi követelményeknek.

3.4.

A "konstrukciós elem" jelenti:

3.5.

5

/

(a)

a motorrendszert,

(b)

minden szabályozó rendszert, beleértve: a számítógépes szoftvert; az elektronikus szabályozó rendszereket; és a számítógépes logikát,

(c)

minden szabályozórendszer kalibrálást, vagy

(d)

a rendszerek kölcsönhatásának az eredményeit.

Az "emissziós stratégia” egy elemet vagy a tervezési elemek sorát jelenti, amelyet egy motor rendszerének vagy egy jármûnek a teljes konstrukciója magába foglal és a káros anyag kibocsátások szabályozására használják.

A mellékletben alkalmazott számozás összhangban van az OCE-rõl szóló világelõírással. Ebben a Mellékletben, azonban nincs szükség az OCE Világelõírás egyes bekezdéseire.

113


}

3.6.

Az "emisszió-szabályozás rendszere" a konstrukciós elemeket, és a kibocsátások szabályozására kialakított és kalibrált emissziós stratégiákat jelenti.

3.7.

A "motorcsalád" a motoroknak a gyártó által kialakított csoportját jelenti a 4. számú mûszaki világelõírás 6/ meghatározása szerint.

3.8.

A “motorindítás" azt a folyamatot jelenti, amely a motor beindulásától addig tart, amíg a motor elér egy 150 min-1 fordulatot a szokásos, felmelegedett üresjárati sebesség alatt (ahogyan ezt az automata sebességváltóval felszerelt jármûvek menetállapotára meghatározták).

3.9.

A „motorrendszer” jelenti a motort, a kibocsátás-szabályozó rendszert, valamint a kommunikációs interfészt (hardver és üzenetek) a motorrendszer és az elektronikus vezérlõ egység(ek) (ECU) és minden más erõátviteli vagy jármûvezérlõ egység között.

3.10.

A "motor bemelegedése" olyan kielégítõ jármûmûködést jelent, amikor a hûtõközeg hõmérséklete legalább a 70 °C-t eléri.

3.11.

Az "idõszakos regeneráció" egy kibocsátás-utókezelõ rendszernek a regenerálása, amelyre idõszakosan a motor szokásos mûködése során legalább 100 óránként kerül sor.

3.12.

A "névleges fordulatszám" a fordulatszám-szabályozóra a gyártó által a használati utasításban és a mûszaki leírásban maximálisan meghatározott teljes megengedett terhelés, vagy, ilyen fordulatszám-szabályozó hiányában, az a sebesség, amelyen a motor a legnagyobb teljesítményt nyújtja.

3.13.

"Szabályozott kibocsátások”: gázhalmazállapotú szennyezõk, mint a szénmonoxid, a szénhidrogének, és/vagy a metántól különbözõ szénhidrogének (feltételezve a dízelnél a CH1.85, a PB-gáznál a CH2.525 és a földgáznál a CH2.93 arányt és az etanollal üzemelõ dízel motoroknál a CH3O0.5 összetételt), a metán (a földgáznál a CH4 arányt feltételezve) és a nitrogénoxidok, nitrogéndioxid (NO2) egyenértékben kifejezve) és a “szilárd részecskék" (PM), amely mindazon anyagot jelenti, amely egy meghatározott szûrõ-közegen összegyûl a kipufogógáz, tiszta, szûrt oldószerrel oly módon történõ hígítása után, hogy a hõmérséklet 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között van, ahogyan a szûrõ elõtt közvetlenül elhelyezve mérték, ami elsõsorban szén, lecsapódott szénhidrogének, és szulfátok a hozzájuk kötõdött vízzel.

6

/

Kompressziós gyújtású (C.I.) és szikragyújtású (P.I.) földgázzal vagy cseppfolyós gázzal (LPG) mûködõ motorok káros anyag kibocsátására vonatkozó vizsgálati eljárások (felvették a Világelõírások Nyilvántartásába 2006. november 15-én). A 4. számú GTR-ben a hivatkozások a 2006. november 15-i dokumentumra vonatkoznak. A WHDC Világelõírás utóbbi változásai újraértékelendõk a jelen mellékletet szem elõtt tartva.

114 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 4.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Minden motorrendszert és minden olyan alkotóelemet, amely befolyásolhatja a szabályozott szennyezõk kibocsátást úgy kell megtervezni, megépíteni, össze- és beszerelni, hogy a motor feleljen meg a jelen melléklet követelményeinek.

4.1.

A hatástalanító stratégiák megtiltása

A motorrendszereken és jármûveken ne alkalmazzanak hatástalanító stratégiát.

4.2.

Határértéket nem meghaladó kibocsátásokra vonatkozó összehangolt világelõírás (WNTE)

A jelen melléklet megköveteli, hogy a motorrendszerek és a jármûvek teljesítsék az 5.2. bekezdésben elõírt WNTE emissziós határértékeket. A 7.4. bekezdés szerint végzett laboratóriumi méréseket illetõen, az eredmények nem haladhatják meg az 5.2. bekezdésben meghatározott kibocsátási értékeket.

5.

TELJESÍTÕKÉPESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

5.1.

Emissziós stratégiák

Úgy legyenek az emissziós stratégiák megtervezve, hogy a motorrendszer legyen képes teljesíteni a jelen melléklet rendelkezéseit, a szokásos üzemeltetési körülmények között. A szokásos üzemeltetés nem korlátozódik a 6. bekezdésben meghatározott feltételekre.

5.1.1.

Követelmények a káros anyag kibocsátás alapstratégiáira (BES) A BES ne tegyen különbséget egy érvényes típusjóváhagyó, illetve tanúsítási vizsgálat alkalmazása és más mûvelet között és ne írjon elõ alacsonyabb szintû káros-anyag kibocsátást olyan feltételek között, amelyeket alapvetõen a vonatkozó típusjóváhagyó, illetve minõsítési vizsgálatok nem tartalmaznak.

5.1.2.

Követelmények a káros-anyagkibocsátás segédstratégiáira (AES) Egy AES stratégia nem csökkentheti az emisszió-szabályozás hatékonyságát a károsanyagkibocsátás alapstratégiájához képest olyan feltételek mellett, amelyekre valószínûleg számítani lehet a jármû szokásos mûködése és használata során, hacsak az AES nem felel meg az alábbi kivételes körülmények valamelyikének:

115


}

(a) lényegében a 7. bekezdésben lévõ WNTE rendelkezéseket magukban foglaló, érvényes típusjóváhagyó, illetve tanúsító vizsgálatoknak megfelelõen mûködik, (b)

azért aktiválják, hogy károsodástól, vagy baleset esetén megvédje a motort és/vagy a jármûvet,

(c)

a jelen mellékletnek megfelelõen, csak a motor indítása vagy felmelegedése mûködésbe,

(d)

azért mûködtetik, hogy ellensúlyozzák az elõírás alá vont kibocsátások ellenõrzésének egyik típusát azzal a céllal, hogy adott környezeti vagy mûködési feltételek mellett, amelyeket alapvetõen a típusjóváhagyó és a tanúsítási vizsgálatok nem tartalmaznak, fenntartsák az elõírás alá vont kibocsátások egy másik típusának szabályozását. Az ilyen kibocsátás-csökkentési segédstratégiának, összhatásként ellensúlyoznia kell a környezeti körülmények szélsõséges hatásait, oly módon, hogy eközben biztosítja az összes kibocsátott szennyezõ elfogadható szintû szabályozását.

során lép

5.2.

Kipufogással távozó gázhalmazállapotú- és részecske kibocsátásokra vonatkozó WNTE határértékek

5.2.1.

A káros-anyagkibocsátások ne lépjék túl az 5.2.2. bekezdés szerinti vonatkozó WNTE emissziós értékeket, amikor a motor a 6. és a 7. bekezdésben meghatározott feltételek és eljárás szerint mûködik.

5.2.2.

A vonatkozó WNTE kibocsátási értékeket a következõképpen határozzák meg:

WNTE kibocsátási határérték = WHTC kibocsátási határérték + WNTE komponens

ahol: "WHTC kibocsátási határérték" az az emissziós érték (EL) aminek megfelelõen a WHDC mûszaki világelõírás szerint a motort minõsítették; és a "WNTE komponens"

5.2.3.

meghatározása az 5.2.3. bekezdésben megjelölt 1 – 4 egyenletekkel történik.

A vonatkozó WNTE komponenseket a következõ egyenletek segítségével kell meghatározni, úgy, hogy az EL értékek g/kWh-ban vannak kifejezve:

NOx esetében:

a WNTE komponens = 0.25 x EL + 0.1

(1)

HC esetében:


(2)

CO esetében:


(3)

PM esetében:


(4)

116 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás Amennyiben az EL értékeket a g/kWh-tól eltérõ egységekben fejezik ki, az egyenletekben az additív állandót g/kWh-ról a megfelelõ mértékegységre kell átalakítani.

A WNTE komponenst, a tizedesvesszõtõl jobbra elhelyezkedõ számjegyekre kell kerekíteni, ahogyan a vonatkozó EL mutatja az ASTM E 29-06 módszernek megfelelõen.

ALKALMAZANDÓ KÖRNYEZÕ- ÉS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK

A WNTE káros-anyagkibocsátási határértékek vonatkozzanak: (a)

minden légköri nyomásértékre, amely ƒ 82,5 kPa,

(b)

minden hõmérsékleti értékre, amely ˜ az a hõmérséklet, amelyet az (5) egyenlettel határoztak meg a légköri nyomásértékre:

T = -0.4514 x (101.3 – pb) + 311

(5)

ahol:

(c)

T

a környezõ hõmérséklet K fokban

pb

a légköri nyomás, kPa-ban

a motor összes hûtõközegének a hõmérséklete, a 343 K - 373 K (70 °C - 100 °C) hõmérséklet-tartományon belül van

Az 1. Ábrán láthatók a vonatkozó légköri nyomás- és hõmérsékleti feltételek.

117


}

WNTE légköri nyomás- és hõmérsékletértékek 45.0

40.0

35.0

Temperature (C)

30.0

25.0

20.0

15.0

10.0

5.0

0.0 80

85

90

95

100

105

Atmospheric Pressure (kPa) WNTE Maximum Temperature

1. Ábra: A légköri nyomás- és hõmérsékleti viszonyok ábrázolása

7.

WNTE MÓDSZERTAN

7.1.

WNTE szabályozási zóna

A WNTE szabályozási zónába tartoznak azok a pontok, amelyek a motor 7.1.1. – 7.1.6 bekezdésekben meghatározott sebességére és terhelésére vonatkoznak. A 2. Ábra példaként ábrázolja a WNTE szabályozási zónát.

7.1.1.

A motor sebességtartománya

A WNTE (a határértéket nem meghaladó emissziókra vonatkozó összehangolt mûszaki világelõírás) szabályozási zóna foglaljon magában minden üzemi sebességet a WHTC vizsgálati ciklus során a 30 százalékos összegezett sebességeloszlástól, beleértve az üresjáratot, (n30) a legnagyobb sebességig, ahol a legnagyobb teljesítmény 70 százalékban jelentkezik (nhi). A 3. ábra, példa a WNTE összegezett sebesség gyakorisági eloszlásra egy adott motor esetében. 7.1.2.

A motor nyomaték-tartománya

118 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás A WNTE szabályozási zóna foglalja magába mindazokat a motorterhelési pontokat, ahol a nyomatékérték nagyobb vagy egyenlõ a motor legnagyobb nyomatékértékének 30 százalékával. 7.1.3.

A motor teljesítmény-tartománya A 7.1.1. és 7.1.2. bekezdések rendelkezései ellenére, ki kell zárni az összes kibocsátásra vonatkozó WNTE Szabályozási Zónából azokat a sebesség- és terhelésértékeket, amelyek 30%-kal a motor által nyújtott maximális érték alatt vannak.

7.1.4.

A motorcsalád koncepció alkalmazása Lényegében, egy családon belül, minden, egyedülálló nyomaték/teljesítmény görbével rendelkezõ motornak megvan a saját WNTE szabályozási zónája. A használat közbeni mérésnél, az adott motor saját WNTE szabályozási zónáját kell alkalmazni. A WHDC gtr motorcsalád koncepciója szerinti típusjóváhagyáshoz (tanúsításhoz), a gyártó a motorcsaládhoz tetszõlegesen alkalmazhat egy egységes WNTE szabályozási zónát a következõ rendelkezések betartása esetén:

(a) A WNTE szabályozási zóna egyetlen motorsebesség tartománya használható, ha a megmért n30 és nhi sebességértékek a gyártó által meghatározott motorsebesség ± 3 %-án belül vannak. Ha a motor bármely sebességértéke meghaladja a tûréshatárt, a motor mért sebességét kel használni a WNTE szabályozási zóna meghatározására. (b)

A WNTE szabályozási zóna egyetlen motornyomaték/teljesítmény tartománya használható, ha az felöleli a család teljes névleges teljesítmény érték-tartományát, a legmagasabb értéktõl a legalacsonyabbig. Ha nem, a motorok teljesítmény szerinti különbözõ WNTE szabályozási zónákba újracsoportosíthatók.

119


}

120%

100%

Engine Torque

80% WNTE Control Area 60%

40%

20%

0% n30

2. Ábra: Példa, WNTE szabályozási zóna

Engine Speed

nhi

120 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás 120%

Cumulative Frequency

100%

80%

60%

40%

20% n30 0% 400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

Engine Speed

3. Ábra: Példa kumulatív WNTE sebeség-frekvenciaeloszlásra 7.1.5.

Megfelelés kizárás bizonyos WNTE mûködési pontok tekintetében A gyártó kérheti, hogy a jóváhagyó hatóságok, a jóváhagyás/típusjóváhagyás során a WNTE szabályozási zónából zárják ki a 7.1.1. – 7.1.4. bekezdésekben meghatározott üzemelési pontokat. A jóváhagyó hatóság ebbe beleegyezhet, ha a gyártó képes bebizonyítani, hogy a motor az ilyen pontoknál soha semmilyen jármûkombináció esetében nem képes mûködni.

7.2.

A WNTE esemény minimális idõtartama és az adatok mintavételi gyakorisága

7.2.1.

Az 5.2. bekezdésben meghatározott WNTE kibocsátási határértékek szerinti megfelelés megítéléséhez, a motort a 7.1. bekezdésben meghatározott WNTE szabályozási zónán belül kell mûködtetni, és a káros-anyagkibocsátásokat mérni és integrálni kell legalább 30 másodpercen keresztül. Egy WNTE esemény, egy adott periódus alatt integrált kibocsátások egységes egészeként határozandó meg. Például, ha a motor 65 másodpercen keresztül üzemel a WNTE szabályozási zónában és a környezõ feltételek között, ez egyetlen WNTE eseményt jelentene, és a kibocsátásokat átlagolnák a teljes 65 másodpercig tartó periódusra. Laboratóriumi körülmények között az integrációs idõtartamnak 7,5 másodpercig kell tartania.

7.2.2.

Ha a motorokat olyan kibocsátás-szabályozással látták el, amely magában foglalja az idõszakos regenerálást, amennyiben a regenerálás a WNTE mérés alatt jelentkezik, az átlagolási idõtartamnak legalább addig kell tartania, mint az események közötti idõtartam, szorozva a mintavételi periódus során lezajlott összes regenerálás számával. Ez a követelmény csak azokra a motorokra vonatkozik, amelyek elektronikus jelzéssel mutatják a regenerálás kezdetét.

121


}

7.2.3.

A WNTE esemény olyan adatok sorozata, amelyeket legalább 1 Hz frekvenciával gyûjtenek, miközben a motor a WNTE szabályozási zónában minimális esemény-idõtartammal, vagy tovább mûködik. A mért kibocsátási adatokat átlagolni kell mindenegyes WNTE esemény idõtartamára.

7.3.

Határértéket nem meghaladó kibocsátások használat közben végzett, globálisan összehangolt vizsgálata

Ha a jelen melléklet rendelkezései alapján végzik a használat közbeni vizsgálatot, a motornak valóságos körülmények között kell mûködnie. A 6., 7.1. és 7.2. bekezdések rendelkezéseit teljesítõ teljes adatállományból származó vizsgálati eredményeket kell felhasználni az 5.2. bekezdésben elõírt WNTE kibocsátási határértékek szerinti megfelelõség meghatározásához. Magától értetõdõ, hogy egyes WNTE momentumok során, a kibocsátás várhatóan nem felel meg az WNTE kibocsátási határértékeknek. Ezért, statisztikai módszereket kell meghatározni és végrehajtani ahhoz, hogy meghatározzák vajon a 7.2. és a 7.3. bekezdések teljesülnek-e.

7.4.

Határértéket nem meghaladó kibocsátások laboratóriumban végzett, globálisan összehangolt vizsgálata

Ha a jelen melléklet rendelkezései alapján végzik a laboratóriumi vizsgálatot, az alábbiak szerint kell eljárni:

7.4.1.

A szabályozott káros-anyagkibocsátások fajlagos tömegét a WNTE szabályozási zónában elosztott, véletlenszerûen megjelölt vizsgálati pontok alapján kell meghatározni. Az összes vizsgálati pont legyen a szabályozási zóna 3 véletlenszerûen kiválasztott rács-celláján belül. A rács legyen 9-cellás azoknál a motoroknál, amelyeknek a névleges sebessége 3000 min-1 alatt van, és 12-cellás, ha a névleges sebesség nagyobb vagy egyenlõ 3000 min-1. A rácsok meghatározása a következõképpen történik:

(a)

A rács külsõ határvonalai a WNTE szabályozási zónához igazodnak;

(b)

a 9-cellás rácsok esetében, 2 függõleges vonal egyenlõ távolságra van egymástól ha a motor fordulatszáma n30 és nhi között van, illetve a 12-cellás rácsoknál 3 függõleges vonal van egyenlõ távolságra egymástól ha a motor fordulatszáma n30 és nhi közé esik; és

(c)

a motor nyomatékától ( egyenlõ távolságra elhelyezett vonallal.

õleges vonalnál 2

A meghatározott motorokra alkalmazott rácsokra az 5. és a 6. ábrák mutatnak be példákat.

7.4.2. A 3 kiválasztott rács-cellának 5 véletlenszerûen kiválasztott vizsgálati pontot kell tartalmaznia, úgy, hogy a WNTE szabályozási zónán belül összesen 15 véletlenszerûen kiválasztott pontot kell vizsgálni. Minden cellára folyamatosan kerül sor; ezért egy rácscellán belül mind az 5 pont vizsgálatára sor kerül, mielõtt áttérnének a következõ rácscellára. Tehát, a vizsgálati pontokat egyetlen, átmenetekkel rendelkezõ állandósult üzemállapotú mérési ciklusban vonják össze.

122

7.4.3.

E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás A rácscellák mérési sorrendjét, és a rácscellán belüli mérési pontok sorrendjét véletlenszerûen határozzák meg. A típusjóváhagyó vagy hitelesítõ hatóság a randomizálás ismert statisztikai módszereivel választja ki a megmérendõ 3 rácscellát, a 15 mérési pontot, a rácscellák mérési sorrendjét, és a rácscellán belüli pontok sorrendjét.

7.4.4.

Az elõírással szabályozott gázhalmazállapotú kibocsátások átlagos fajlagos tömege ne lépje túl az 5.2. bekezdésben meghatározott WNTE határértékeket, egyetlen, az 5 mérõpontos rácscella ciklusában végzett mérésnél sem.

7.4.5.

Az elõírással szabályozott részecske kibocsátások átlagos fajlagos tömege ne lépje túl az 5.2. bekezdésben meghatározott WNTE határértékeket a teljes 15 mérõpontos ciklus során.

7.5.

Laboratóriumi mérések

7.5.1.

A WHSC ciklus befejezése után, a motort a WHSC szerinti 9-es üzemmódban kell három percig kondicionálni. A vizsgálat-sorozatot a kondicionálás befejezése után azonnal el kell kezdeni.

7.5.2.

Minden véletlenszerûen kiválasztott mérési pontban a motort 2 percig üzemeltetni kell. Ez az idõ magában foglalja a korábbi állandó üzemállapot elõzõ átmenetét. A mérési pontok közötti átmenetek legyenek lineárisak, a motorfordulatszám szempontjából, és a terhelés tartson 20 ± 1 másodpercig.

7.5.3.

A mérés teljes idõtartama a kezdettõl a végéig legyen 30 perc. Egy rácscellán belül minden véletlenszerûen kiválasztott 5 pontból álló sorozat mérése tartson 10 percig, ami a belépõ átmenet elsõ pontjának kezdetétõl az állandósult állapot ötödik pontnál végzett mérése végéig tart. Az 5. ábrán a mérés menete látható.

7.5.4.

A WNTE laboratóriumi méréseknek meg kell felelniük a WHDC mûszaki világelõírás 7.7.2. bekezdésében található jóváhagyási statisztikáknak.

7.5.5.

A káros-anyagkibocsátások mérését a WHDC mûszaki világelõírás 7.8. bekezdése szerint kell elvégezni.

7.5.6.

A vizsgálati eredményeket a WHDC mûszaki világelõírás 8. bekezdése szerint kell kiszámítani.

123

4. ábra: Elrendezési példa a WNTE mérõciklus elindítására


}

124 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás WNTE Area

Engine Rated Speed < 3000 rpm

Engine Torque [N.m]

1/3

3 6

1/3

2 9

5

1/3

8

1 4

7 30% Maximum Torque

1/3

1/3

1/3

Engine Speed [rpm]

n30

nHigh

WNTE Area

Engine Rated Speed • 3000 rpm

1/3

3

Engine Torque [N.m]

6 9 1/3

2 5 12 8

1/3

11

1 4 7

10 30% Maximum Torque

1/4

n30

1/4

1/4

Engine Speed [rpm]

5. és 6. ábrák: WNTE mérõciklus-rácsok

1/4

nHigh

125

7.6.


}

Kerekítés

Minden mérési végeredményt, egy lépésben a megfelelõ tizedes pontossággal a vonatkozó WHDC kibocsátási elõírás által megkövetelt számjegyre kell kerekíteni, egy szignifikáns számjegy hozzáadásával az ASTM E 29-06 szerint. Tilos kerekíteni olyan közbensõ értékeket, amelyek végleges fék-specifikus kibocsátási eredményre ösztönöznek.

8.

A HATÁRÉRTÉKET NEM MEGHALADÓ KIBOCSÁTÁSOKRA ÖSSZEHANGOLT VILÁGELÕÍRÁS HIÁNYOS VÉGREHAJTÁSA

VONATKOZÓ,

A hiányosság koncepciója szerint, megengedik, hogy egy motor vagy jármû esetében elfogadják az elõírás szerinti megfelelõséget, ha csak korlátozott mértékben teljesítenek meghatározott követelményeket. A WNTE, hiányosságról szóló rendelkezése lehetõvé teszi a gyártó számára, hogy felmentést kérjen a WNTE kibocsátásokra vonatkozó elõírások alól, olyan korlátozott feltételek között, mint a szélsõséges környezõ hõmérsékleti értékek, és/vagy nehéz mûködési feltételek, amikor a jármûvek futásteljesítménye jelentéktelen.

9.

MENTESÍTÉS A HATÁRÉRTÉKET NEM MEGHALADÓ VONATKOZÓ ÖSSZEHANGOLT VILÁGELÕÍRÁS ALÓL

KIBOCSÁTÁSOKRA

A WNTE mentesítés koncepciója mûszaki feltételek sorozata, amelyek értelmében a jelen melléklet tárgyát képezõ WNTE kibocsátási határértékek nem érvényesek. A WNTE mentesítés vonatkozzon minden motor- és jármûgyártóra.

Dönthetnek WNTE mentesítés elrendelésérõl, különösen szigorúbb kibocsátási határértékek bevezetésével. Például WNTE mentesítésre lehet szükség abban az esetben, ha a Jóváhagyó Hatóság megállapítja, hogy a WNTE szabályozási zónában mûködõ adott motor vagy jármû nem teljesíti a WNTE kibocsátási határértékeket. Ilyen esetben, a típusjóváhagyó hatóság úgy értékelheti, hogy a motor-gyártóknak nem kell erre vonatkozóan a WNTE hiányossági záradékát kérnie, és a WNTE mentesítés megadása a helyes megoldás. A jóváhagyó hatóságnak jogában áll a WNTE követelményekre vonatkozóan meghatározni mind a mentesítés hatókörét, mind annak érvényes idõtartamát.

10.

NYILATKOZAT A CIKLUSON KÍVÜLI KIBOCSÁTÁS MEGFELELÕSÉGÉRÕL

Tanúsítás illetve típusjóváhagyás iránti kérelem esetén, a gyártónak nyilatkoznia kell, hogy a motorcsalád vagy a jármû teljesíti a cikluson kívüli kibocsátásokról szóló mûszaki világelõírást. A nyilatkozaton kívül további vizsgálatokkal és a Szerzõdõ Felek által meghatározott tanúsítási eljárásokkal kell ellenõrizni a WNTE határértékek szerinti megfelelõséget.

10.1.

Példa a cikluson kívüli kibocsátás megfelelõségérõl szóló nyilatkozatra

126 E/ECE/324 E/ECE/TRANS/324 2008. február 3. ENSZ-EGB 49. számú Elõírás Példa a megfelelõségrõl szóló nyilatkozatra: "(Gyártó neve) tanúsítja, hogy ehhez a motorcsaládhoz tartozó motorok megfelelnek a jelen melléklet összes követelményének. (Gyártó neve) jóhiszemûen nyilatkozik, miután elvégezte a vonatkozó üzemelési feltételek és a környezõ viszonyok tartományában a motorcsaládon belüli motorok káros-anyagkibocsátásának megfelelõ mûszaki értékelését."

10.2.

A cikluson kívüli kibocsátás megfelelõségérõl szóló nyilatkozat alapja

A gyártónak meg kell õriznie mindazokat az eszközöket, amelyek regisztrálják a mérési adatokat, a mûszaki elemzéseket és más információkat, amelyek alapján az OCE megfelelõsége kimutatható. Ezeket az információkat a gyártónak be kell mutatnia a Minõsítõ vagy a Típusjóváhagyó Hatóság kérésére.

11.

DOKUMENTÁCIÓ

A Jóváhagyó Hatóság kötelezheti a gyártót dokumentációs csomag benyújtására. Ebben ismertetni kell a motorrendszer minden konstrukciós elemét és a káros-anyagkibocsátás szabályozási stratégiáját, valamint az eszközöket, ahogyan a kimenõ változókat szabályozzák, akár közvetlen akár közvetett módon.

A tájékoztató tartalmazhatja az emisszió-szabályozás stratégiájának teljes leírását. Ezen kívül, adatokkal szolgálhat az összes kibocsátás-csökkentési segéd- (AES) és alapstratégiára (BES) nézve, beleértve azoknak a paramétereknek a leírását, amelyeket bármelyik AES stratégia módosít, valamint a kérdéses stratégiára vonatkozó határértékek feltételeit és egy jelzést arra nézve, hogy valószínûség szerint az AES és a BES mikor aktivizálódik a jelen melléklet vizsgálati eljárásainak a feltételei között. –––––––––––––

(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az október 16-án hatályba lépett módosításokat) 48. Melléklet: 49

Recommend Documents