2 FÉLÉV

ÓVODA-2 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

2015-16/2 FÉLÉV

1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy „A” munkacsoportja megbízta társaságunkat Budapest XI. kerületében óvoda tervezéséhez talajvizsgálati jelentés elkészítésére. A talajvizsgálati jelentés összeállításánál az MSZ EN 1997-1 és MSZ EN 1997-2 szabványok előírásait vettük figyelembe

1.1. Kiindulási adatok, geotechnikai kategória A kapott tájékoztatás szerint a vizsgált ingatlanon kb. 200 m2-es óvoda létesítését tervezik. A vizsgált ingatlanon a felszín közel sík, a tervezett tartószerkezet a süllyedésre nem érzékeny, kis terhelésű. A felszínhez közel kedvező adottságú rétegek találhatók- Ezek együttes értékelése alapján a tervezett projekt előzetesen az 1. geotechnikai kategóriába sorolható. A kategóriába sorolás a tervezés további fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén módosítható.

1.2. Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok A tervezett létesítmény méretei, előzetesen becsülhető terhelési viszonyai és a térségről rendelkezésre álló geotechnikai információk alapján, a szabványi (Eurocode 7-2, MSZ EN 19972 B melléklet) ajánlásokat szem előtt tartva a talajadottságok feltárására 4 db 5 m mélységű kisátmérőjű fúrást és két 6 m mélységű dinamikus verőszondázást irányoztunk elő. A fúrásokat saját feltáró csoportunk készítette 60-80 mm átmérővel, száraz technológiával, melyek 2,0-2,5 m mélységben, kemény kőtörmelékes zónában elakadtak. A dinamikus szondázást is saját feltáró csoportunk hajtotta le, valamennyi vizsgálat 2012. február 22-én. A fúrásokból zavart mintavételezésre került sor rétegeként, illetve méterenként. A minták hagyományos nejlon tasakban a fúrással megegyező napon kerültek a laboratóriumba. A feltárások helyét a telekhatárhoz viszonyítva határoztuk meg, magasságát az utcán található csatorna fedlaphoz (50 mRel) szinteztük. A feltárások elhelyezkedését az 1. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázoltuk. A minták megnyitására, szemrevételezésére saját laboratóriumunkban került sor 2012. február 23-i kezdéssel. A szemrevételezés alapján megállapítottuk a rétegek színét, összetételét és küllemük sajátosságait. A minták jellemzőit ezek alapján részletesen leírtuk és figyelembe véve a fúrási naplót is elkülönítettük a rétegeket. Valamennyi beérkezett minta víztartalmát meghatároztuk az MSZE CEN ISO/TS 17892-1:2006 előírásait követve. Ezek alapján jelöltük ki az azonosító vizsgálatokat, amelyeket a … Kft. készített el. A talajosztályozáshoz szükséges azonosító vizsgálatok egyrészt az Atterberg (konzisztencia) határok meghatározását jelentette az MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2006 szabvány szerint, másrészt a szemeloszlásának meghatározására irányultak az MSZ CEN ISO/TS 17892-4:2006 szabvány szerint. A talajok azonosítása és osztályozása az MSZ14688-1:2005 és MSZ14688-2:2006, a talajok megnevezése az MSZ 14043-2:2006 alapján történt. A fúrásnapló, a kijelölés során meghatározott réteghatárok és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megrajzolt fúrásszelvényt a 2. melléklet tartalmazza. 3. mellékletben közöljük a dinamikus szondázási diagramokat. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket a 4. mellékletben közöljük.

2. HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált terület Budapest, XI. kerületének Ny-i részén, Budaörs határában, az ún. Spanyolrét területén található. Budai – hegység déli szélén D-DK-i lejtés a jellemző.

Talajvizsgálati jelentés

2

Óvoda-2

A Budaörsi – medence felé a hegység lejtőjén több jellemző szint különböztethető meg. A 400 – 450 m magas rögök alatt először lepusztult, meredek lejtő kezdődik, gyakran 20 – 30 hajlással. Ezt követően enyhébb hajlású, lejtőtörmelékkel fedett lejtőoldallal folytatódik, fokozatosan enyhébb lejtéssel. A lejtőn a leszaladó csapadékvizek gyakran mélyen bevágódó völgyeket, horhosokat alakítottak ki. A vizsgált telek egy enyhe lejtésű dombhát mélyvonulata közelébe esik. A terület valaha kiskerti művelésű volt, melyen fokozatosan megindult a lakóépületekkel való beépítés, lakóparkokat alakítottak ki. A vizsgált ingatlan jelenleg is beépített, egy egyszintes hétvégi ház és egy melléképület van a telken. A környező beépítéseken talajmechanikai okra visszavezethető érdemi épületkárt, repedést nem tapasztaltunk.

1. kép: A tárgyi ingatlan vizsgálataink idején

3. GEOLÓGIAI ÉS SZEIZMICITÁSI VISZONYOK 3.1. Geológiai leírás A vizsgált terület a Budai - hegység déli előtere, a Budaörsi hegyek része, a hegység vonulatának déli folytatásában húzódó domboldal, melyet az erózió völgyekkel szabdalt földnyelvekre. Alapkőzete triász korú dolomit és Dachstein mészkő. A triász rétegek idővel megemelkedtek, többszöri mozgások hatására a felszín feldarabolódott kiemelkedő rögökre és árkos besüllyedésekre. Az eocénben a terület ismét megsüllyedt, a tenger egészen a Szabadsághegy nyugati oldaláig nyomult előre. A tengerből mészkő és márga rakódott le, a parti részeken az erős hullámverés kavicsot rakott le. Az eocén végén lassú kiemelkedés indult meg, mely a hegyoldalon jelentős abráziót okozott. A hullámveréstől felaprózódott dolomit breccsává és konglomerátummá összecementeződött kavicsos törmeléke a lejtőkön jól megfigyelhető. Az eocén legvégén még egy süllyedéses időszak volt amikor egyes völgyekben márga rakódott le. Ezt követően a területen az oligocén tengerből kiscelli agyag települt, mely a hegység felé budai márgára húzódik fel. A kiscelli agyag ép rétegei sehol nem kerülnek a felszín közelében, felette oxidálódott, gyakran lejtőtörmelékkel keveredett agyag talaj és helyenként a pleisztocénben keletkezett lösz fedi. Utóbbi réteg többnyire a lejtő alján jelenik meg, általában áthalmozott helyzetben. A lejtőtörmelékes rétegben, de különösen az ép oligocén réteg felszíne közelében rétegvizek gyakoriak. A völgylábaknál felszínt elérő víz - források is előfordulnak. A vizet át nem eresztő agyagréteg felszínén gyűlik össze a magasabban beszivárgó a csapadékvizek táplálta talajvíz, mely az oligocén agyag pirittartalma miatt helyenként erősen szulfátos (Keserűvízforrások). A terület fedett és fedetlen geológiai térképét az 1-2. ábrák mutatják.


3

Óvoda-2

Vizsgált terület

1. ábra: Dr. Wein György (1974): terület negyedidőszaki képződményeivel fedett földtani térképe


4

Óvoda-2

Vizsgált terület

2. ábra: Dr. Wein György (1974): a terület fedett földtani térképe


5

Óvoda-2

3.2. Szeizmicitás A Magyarországon alkalmazott szeizmikus zónatérkép alapján a vizsgált terület a 4. zónába tartozik, azaz veszélyeztetett térségben található. Az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulást az alapkőzeten agR = 0,14∙g = 0,14∙9,81 = 1,373 m/s2 értékkel lehet figyelembe venni. A szeizmikus hatás lokális módosulásának figyelembevételéhez C talajtípust lehet figyelembe venni.

3. ábra: Szeizmikus zónatérkép

4. TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A fúrásokban a geológiai előzményeknek megfelelő rétegződés mutatkozott. A kisátmérőjű fúrásokat nem sikerült a tervezet mélységig lemélyíteni, azok 1,9-2,5 m mélységben, kőtörmelékes, kemény talajrétegben elakadtak. A fúrások 0,6-0,7 m vastag, jellemzően építési és kőtörmelékes feltöltésben, indultak. A 4. j. fúrásban lokálisan mélyebb szinten, 1,9 m mélységben észleltük a feltöltés alsó szintjét. Az azonosító vizsgálatok szerint a feltöltés anyaga sovány és közepes agyag. A vizsgálatok szerint a plasztikus index: Ip = 19 - 25% között változott, míg a konzisztencia indexek Ic = 0,80,9 közöttiek. Ezek alapján a réteg merev állapotú, a területre jellemző agyagréteg épült be a tereprendezés során. Ezt követően 1,1-1,3 m-ig barna humuszos közepes agyag termőréteget harántoltunk. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a réteg plasztikus indexe Ip = 23%, konzisztencia indexe Ic = 0,9-1,1 közötti, azaz merev, illetve kemény állapotú. A feltöltés és humuszos rétegben a szonda 20 cm-es behatolásához 10, illetve ez alatti ütésszám tartozott. A feltöltés, illetve humuszos fedőréteg ezek alapján laza állapotú, alapozásra nem javasolható. Ezt követően kissé eltérő rétegződés mutatkozott a telek K-i oldalán készült 1. és 2. j. fúrások, valamint a 3. és 4. j. fúrások között. A 3. és 4. j. fúrásokban továbbra is kötött rétegek, sárgásbarna, szürkésbarna közepes agyag talajok jelentkeztek 2,0 m-ig illetve a feltárás aljáig. A kötött réteg jelentős mennyiségű lejtőtörmeléket tartalmaz, egy áthalmozott helyzetű talajzóna. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a réteg közepes plaszticitású, plasztikus indexe Ip = 17-30%, kemény állapotú, konzisztencia indexe Ic = 1,0-1,2 közötti. Az 1. és 2. j. fúrásokban ezzel szemben a humuszos réteg alatt sárgásbarna, barnássárga iszapos homokos kőtörmelék jelentkezett. A rétegsorból vett minták szemeloszlási vizsgálatai az alábbi eredményeket adták: Talajvizsgálati jelentés

6

Óvoda-2

 mértékadó szemcseátmérő: Dm = 0.20 mm,  10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő D10= 0.007 mm,  egyenlőtlenségi együttható Cu = 119. A szonda 20 cm-es behatolásához átlagosan 20-50 közötti ütésszám tartozott. Mind a kötött, mind a szemcsés rétegek a fúrhatóság és a dinamikus szonda alapján is tömörnek minősíthetőek, jól graduáltak, alapozásra alkalmasak. A fúrások ezekben a rétegekben akadtak el. A geológiai irodalom és a környékben készült feltárások alapján a fúrással feltárt zónák alatt áthalmozott pleisztocén (homokos iszap, sovány agyag) rétegek és az oligocén alapkőzet felső, mállott zónája települt. A 6 m-es dinamikus szondák a kőtörmelékes zónák alatt 4-5 m mélységig 10 körüli, majd 20 feletti ütésszámmal haladtak. A rétegek közepesen tömörek, alapozásra alkalmasak. A feltárt rétegek talajfizikai jellemzőinek szélsőértékeit a vizsgálatok eredményei, illetve tapasztalati értékek alapján táblázatban közöljük. Az alkalmazott jelölések:  - súrlódási szög; c - kohézió;  - térfogatsúly; ES - összenyomódási modulus; k - áteresztőképességi együttható. SoványAgyag feltöltés Humuszos Iszapos homoközepes agyag (törmelékes) közepes agyag kos kőtörmelék (kőtörmelékes)  []

16 - 18

16 - 18

18 - 22

32 - 36

c [kN/m2]

15 - 35

30 - 50

30 - 60

0 - 10

 [kN/m3]

17 - 18

18 - 20

19 - 21

19 - 20

ES [MN/m2]

5-8

6-8

10 - 20

15 - 30

k [cm/sec]

10-6 - 10-7

10-7 - 10-8

10-7 - 10-8

10-2 - 10-3

A feltárt talajok feltáráskori állapotukban az alábbi fejtési és tömörítési osztályba tartoznak: Talaj

Fejtési osztály

Tömörítési osztály

Agyag feltöltés

F-III

T-3 - „nehezen”

Humuszos közepes agyag

F-III

T-3 - „nehezen”

Sovány – közepes agyag

F-IV – F-V.

T-3 - „nehezen”

Iszapos homokos kőtörmelék

F-IV – F-V.

T-1 - „jól tömöríthető”

5. TALAJVÍZVISZONYOK A nyugalmi talajvíz szintjét a fúrások a felszín alatt 2,0-2,1 m mélységben érték el 2012. február hónapban, vagyis a talajvíz a 48,3-48,5 mrel. szinteken állapítható meg. A telken található ásott kútban a terep alatt 2,1 m mélyen a 48,0 mrel. szinten észleltük a talajvízszintet. A közelben a FŐMTERV által korábban üzemeltetett talajvízszint észlelő kúthálózat két kútja található. A XI/1 sz., (csőperem: 152.97 mBf) a Budaörsi út 1289 hrsz. telken, a volt Sasad Tsz területén található, míg a XI/12 sz. (csőperem: 185.26 mBf) a Nagyszeben utcában működött. A kutak telepítésétől a rendelkezésünkre álló utolsó mérésig (2001.12.12.) a jellemző adatok az alábbiak: XI/1 sz. kút (1969 – 2001 között) Minimális talajvízszint Maximális talajvízszint XI/12 sz. kút (1971-1982 között) Minimális talajvízszint Maximális talajvízszint Talajvizsgálati jelentés

Relatív vízszint -4.57 m -0.95 m Relatív vízszint -5.03 m -1.32 m 7

Abszolút vízszint 148.40 mBf 152.02 mBf Abszolút vízszint 180.23 mBf 183.94 mBf

Dátum 1974.05.15. 1976.12.08. Dátum 1974.01.14. 1977.02.18. Óvoda-2

Az FTV Építéshidrológiai Atlasz a területre 158 - 160 mBf szintet ad meg becsült maximális talajvízszintnek. A helyszín jelentős vízgyűjtő területtel rendelkezik, ugyanakkor a magasabban fekvő részeken a triász kőzet felszínközeli helyzete miatt a csapadékvizek a mélybe vezetődnek, ezért a magasabban fekvő lejtőoldal jellemzően vízszegény. A Madárhegy alacsonyabb részein a hidrogeológiai adatok szerint források is előfordulnak. A fúrásokban is megjelenő, szeszélyesen változó vízszintek az agyag terület sajátosságát jelzik. A rétegvizek az agyag repedésein, vékony vízvezető ereiben illetve a kőtörmelékes zónákban közlekednek, nem alkotnak összefüggő nyomásszintet, de a felszín alatti 1-4 m-es zónán belül gyakorlatilag mindenütt megjelennek. Feltételezhetően időszakosan kiszáradnak, csapadékszegény időszakok után késleltetve vízhozamuk csökken, el is apadhatnak. Fentiek alapján a becsült maximális talajvízszintet a jelenlegi terepfelszín alatt 1,0 m mélyen, a 49,5 mrel szinten adjuk meg. Az építés szempontjából mértékadó talajvízszint efölött 0,5 mrel magasabban vehető figyelembe. A talajvíz vegyvizsgálati eredményei szerint a talajvíz szulfáttartalma SO4 = 289,8 mg/l, a hidrogénion koncentrációja pH = 7,0 mg/l, klorid ion tartalma Cl = 115 mg/l. A vegyvizsgálati eredmények szerint a talajvíz a betonműtárgyak kémiai korróziója szempontjából XA1 kitéti osztályba tartozik (MSZ EN 206-1:2002). Mellékletek: 1. Helyszínrajz 2. Fúrásszelvények 3. Szondázási eredmények 4. Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek* 5. Fúrásnaplók* * Terjedelmi okok miatt a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és a fúrásnaplókat nem közöljük.


8

Óvoda-2

2 FÉLÉV

Recommend Documents