Hídépítés 2. előadás Kis László Szabó Balázs 2012.
Előadás vázlat • Erőtani számítás elve • Hidak terhei – közúti – vasúti – gyalogos-kerékpáros
• • • •
Erőtani követelmények Alépítmények Saruk Hídtartozékok 2
Erőtani számítás elve • Végleges hidak tervezési élettartama: 100 év. • A szerkesztési szabályok alkalmazásán túlmenően erőtani számítással kell igazolni, hogy az alépítmény és a felszerkezet minden teherhordó szerkezeti eleme megfelel az előírt követelményeknek a teljes tervezési élettartam alatt: – – – – –
Teherbírás, Helyzeti állékonyság (elcsúszás, kiborulás, felúszás), Fáradás, Repedés-, illetve feszültségkorlátozás, Alakváltozás tekintetében. 3
Hidak terhei I. • Megkülönböztetjük a terhek: – alap értékét, – szélső értékét, – üzemi értékét.
• Terhek fajtái: – – – –
Állandó terhek, Esetleges terhek, Üzemi terhek, Fáradásra mértékadó terhek, – Rendkívüli terhek.
4
Hidak terhei II. állandó terhek – – – – – –
Önsúly terhek: beton, vasbeton, acél, aszfalt önsúlya Földnyomás: mozdulatlan szerkezetek (nyugalmi) Víznyomás: oldalnyomás, felhajtóerő Támaszpont elmozdulás (10 mm) Feszítőerő: kezdeti-, pillanatnyi-, illetve végérték Lassú alakváltozás: • Zsugorodás, • Kúszás, • Ernyedés, relaxáció.
5
Hidak terhei III. esetleges terhek 1. 1. Hasznos terhek • • • •
Kocsipálya terhek: egyenletesen megoszló és koncentrált terhek Vasúti (villamos, metró, hév, nagyvasúti) terhek Járdák, gyaloghidak, kerékpárutak, kiemelt szegélyek terhei Hídfők mögötti útpálya terhei
6
Hidak terhei IV. esetleges terhek 2. hasznos terhek - kocsipálya teher 1.
Egyenletesen megoszló teherrész A kocsipálya teljes felületén – a jármű által elfoglalt terület kivételével elhelyezett, a kocsipálya teljes szélességétől (vezetőkorlátok belső síkja közötti távolság, ennek hiányában a kiemelt szegélyek belső síkja közötti távolság) függő teher, ami a járműsort helyettesíti felületen egyenletesen megoszló teherként. Értékét az alábbi táblázatból kell kivenni, közbenső értékek esetén lineáris interpolációt kell alkalmazni.
7
Hidak terhei V. esetleges terhek 3. hasznos terhek - kocsipálya teher 2. Koncentrált teherrész Az itt megadott terhekből egyet kell alkalmazni, mértékadó teherállásban, oly módon, hogy a jármű hossztengelye párhuzamos az úttengellyel. Keresztirányban a jármű 0,50 m távolságra közelítheti meg a – kiemelt szegéllyel épülő hidakon a jármű kerekének külső felülete a kiemelt szegélyt, illetve a vezetőkorlátot; – kiemelt szegély nélkül, korláttal épülő hidakon a kocsiszekrény, illetve a jármű kerekének külső felülete a korlátot; – kiemelt szegély és korlát nélküli hidakon a jármű kerekének külső felülete a szerkezet szélét. Pályatartók esetén a jármű kerekének külső felülete a szegélyt, illetve a vezetőkorlátokat érintheti. 8
Hidak terhei VI. esetleges terhek 4. hasznos terhek - kocsipálya teher 3.
Koncentrált teherrész Azt a tengelysúlyt, ami tehermentesíti a vizsgált szerkezeti elemet, el kell hagyni. A számítás egyszerűsítése céljából megengedett az az eljárás, amely a járműteherrel egyidejűleg alkalmazott megoszló teherrel a jármű által elfoglalt területet is terheltnek feltételezi. Ebben az esetben a jármű tengelysúlyait csökkenteni kell. De nem alkalmazható ez az eljárás konzoltartók, illetve olyan szerkezeti elemeknél, ahol a hatásábra azonos előjelű szakasza fölött nem helyezhető el az egész jármű.
9
Hidak terhei VII. esetleges terhek 5. hasznos terhek - kocsipálya teher 4.
10
Hidak terhei VIII. esetleges terhek 6. hasznos terhek - kocsipálya teher 5. Koncentrált kerékteher eloszlása Híd hossztengelyben
Híd hossztengelyre merőlegesen
(haladási irányban)
11
Hidak terhei IX. esetleges terhek 7. hasznos terhek - kocsipálya teher 6. Különleges járműterhek meglévő hidak teherbírási vizsgálatához
12
Hidak terhei X. esetleges terhek 8. hasznos terhek - vasúti teher 1. Nagyvasúti (UIC) teher • Az ábrán megadott teher egy vágányra értendő (2 sínszál), és egy helyen bárhol megszakítható. • Megegyezik az UIC által felvett, Európában alkalmazott vasúti teherrel. 4 x 250 kN 80 kN/m
tetszõleges
80 kN/m
0,8
3 x 1,60 m
0,8
tetszõleges 13
Hidak terhei XI. esetleges terhek 9. hasznos terhek - vasúti teher 2.
Városi villamosvasúti teher •
Az ábrán megadott teher egy vágányra értendő (2 sínszál), és egy helyen bárhol megszakítható.
14
Hidak terhei XII. esetleges terhek 10. hasznos terhek - járdák terhe • A járda, kerékpárút és a kiemelt szegélysáv saját szerkezeti elemeit (járdakonzolt, hossztartót stb.), valamint az önálló gyalog- és kerékpárhidakat 5 kN/m2 egyenletesen megoszló teherre, vagy 2,5 kN 10 cm oldalhosszúságú négyzeten megoszló teherre kell méretezni. • A kocsipálya terhekkel egyidejűleg 1 kN/m2 egyenletesen megoszló terhet kell alkalmazni. • Szolgálati, üzemi gyalogjárdák hasznos terhe 2,5 kN/m2 egyenletesen megoszló teher. 15
Hidak terhei XIII. esetleges terhek 11. hasznos terhek - hídfő mögötti teher • A hídfő mögötti útpályán a közúti terhek helyettesítésére a terhelési osztálytól függetlenül az út teljes hasznos szélességében ható 24 kN/m2 egyenletesen megoszló terhet kell elhelyezni. • Ebben az esetben a híd terheletlen, vagy ha az kedvezőtlenebb csak a megoszló terhet szabad alkalmazni.
16
Hidak terhei XIV. esetleges terhek 12. hasznos terhek - dinamikus tényező 1. A hídon mozgó jármű dinamikus terhét alakítja át ún. kvázistatikus teherré. Gyakorlatilag a mozgó jármű okozta nagyobb lehajlásokat, igénybevételeket fejezi ki, egyszerűsítve a teherfelvételt. Értéke: , de legfeljebb 1,40. „L”-et m-ben kell behelyettesíteni, értelmezése: – kéttámaszú tartó esetén a támaszköz, – folytatólagos tartók, keretek, ívek esetén a legnagyobb támaszköz, – szabadvégű konzolok esetében a konzol tényleges hossza, – kétirányban teherhordó lemezek esetén a kisebbik támaszköz, – a tartók konzolos részeinek esetében a folytatólagosan hozzájuk csatlakozó tartó legnagyobb támaszköze, illetve a befüggesztett tartó fél támaszközével növelt konzolhossz közül a nagyobb érték. 17
Hidak terhei XV. esetleges terhek 13. hasznos terhek - dinamikus tényező 2. • •
0,50 m-nél kisebb takarás esetén teljes értékkel kell számolni, 2,0 m-nél nagyobb takarás esetén a din. tényező értéke 1,0. A két érték között lineáris interpoláció alkalmazandó. Dinamikus tényezőt kell alkalmazni az alábbi terheknél: – kocsipálya terhek, – vasúti terhek, – járdák terhei, – üzemi terhek, – fáradási terhek. Sarokmereven épített felmenőszerkezetek esetén (lekötött Felszerkezet, ld. később) a főtartó dinamikus tényezőjét kell figyelembe venni. Nem kell számolni a dinamikus hatással tömör hídfők és pillérek, ezek szerkezeti- vagy fejgerendái esetén, támfalak, alaptestek és altalaj feszültségek számításához. 18
Hidak terhei XVI. esetleges terhek 14. 2. Hasznos terhekből származó egyéb erők • • •
Fékező-, és indító erő Oldallökő erő Korlátra és terelőfalra ható erők
19
Hidak terhei XVII. esetleges terhek 15. hasznos terhekből származó egyéb erők 1.
Fékező-, és indító erő • A járművek fékezéséből, illetve indításából származó (továbbiakban csak fékező erő) a pályaszerkezet síkjában, a hídtengely irányában működőnek kell feltételezni. • Közúti hídnál értéke a kocsipályán alkalmazott egyenletesen megoszló teher 3 %-a, de nem lehet kisebb a terhelési osztályhoz tartozó jármű súlyának 30 %-ánál, illetve nem lehet nagyobb, mint 900 kN. • Vasúti pályáknál a sínkorona síkjában, a vágánytengely irányában ható, vonalmentén megoszló erőként kell felvenni. Értéke a vasúti teher 10 %-a. Két vágány esetén mindkét vágányon egyirányban működőnek kell feltételezni. 20
Hidak terhei XVIII. esetleges terhek 16. hasznos terhekből származó egyéb erők 2. Oldallökő erő A kiemelt szegély síkjában, hídtengelyre merőlegesen ható, vízszintes erő. Közúti tehernél a terhelési osztálynak megfelelő legkisebb keréksúllyal, vasúti tehernél 100 kN. Korlátteher – Gyalogos korlát: 0,8 kN/m vízszintes, vagy 1,5 kN/m függőleges irányú, vonalmentén egyenletesen megoszló erő a korlát felső élében. – Vezetőkorlát: oszloponként 25 kN vízszintes erő a vízszintes korlát (sinus) elem középvonalában a korlát síkjára merőlegesen kell figyelembe venni. 21
Hidak terhei XIX. esetleges terhek 17. 3. Szélteher – Szélnyomás: terhelt híd esetén, p = 0,80 kN/m2, – Közúti hidaknál psz.+2,0 m, nagyvasúti hidaknál sk.+3,5 m, gyalogos hidaknál psz.+1,7 m, városi villamosnál sk.+3,0 m. – Széllökés: terheletlen híd esetén, p = 3,0 kN/m2. – Az értékük magában foglalják az alaki tényezőt is. Szélnyomás
Széllökés
22
Hidak terhei XX. esetleges terhek 18. 4. Jégteher az MSZ 15226 szerint. 5. Saruellenállásból származó erők A hídfők, pillérek tetején lévő mozgó saruk ellenállásából származó vízszintes támaszerőket figyelembe kell venni. – Csúszó súrlódás: acél-acél 0,50; beton-beton 0,75 – Teflon saruk csúszó súrlódása 0,02 - 0,05 – Gördülő súrlódás: 6/d, de min. 0,02
6. Építési terhek • •
Munkaszintenként 2,0 kN/m2 felületen egyenletesen megoszló teher, VAGY egymástól 1,0 m-re lévő 2 - 2 kN koncentrált erő. 23
Hidak terhei XXI. esetleges terhek 19. 7. Hőmérséklet-változás Nem kell figyelembe venni ezt a terhet, ha a tömör km-i vastagság a feltöltéssel együtt min. 70cm. Lineáris hőtágulási együtthatók: – acél és öszvérszerkezet: 12×10-6 1/°C, – beton, vb., feszített vb.: 10×10-6 1/°C • Egyenletes: acél ±35°C, vasbeton ±25°C, • Egyenlőtlen acél ±15°C, vasbeton ±5°C. • Kéttámaszú öszvérhídnál az acél és betonrészek érintkezési felülete mentén ±10°C-ot kell feltételezni. • Az egyenletes és egyenlőtlen terhek közül csak a kedvezőtlenebbiket kell figyelembe venni. 8. Egyéb esetleges terhek • Folyóvíz áramlása, hullámverés az MSZ 15226 szerint, • Hóteher, függőleges jégteher – általában nem kell figyelembe venni, • Vizsgálókocsi, állvány, hágcsók, létrák terhe. 24
Hidak terhei XXII. üzemi terhek – Vasúti terheknél: fesztáv és a vizsgált szerkezeti elemtől függ. Értéke 0,5 – 0,7 × U jelű teher. – Közúti terheknél: • „A” jelű tehernél: 0,4×”A” jelű teher, vagy „B” hátsó két tengelyének (2×160kN) × 0,75. A kettő közül a kedvezőtlenebb. • „B” és „C” jelű tehernél: 0,75×”B” vagy „C” • terhelési osztálytól függetlenül - a járművel egyidejűen a kocsipálya teljes felületén, de a jármű által elfoglalt terület kivételével – elhelyezett 1 kN/m2 egyenletesen megoszló teher. • Gyaloghidak esetén egységesen 2 kN/m2 egyenletesen megoszló teher.
25
Hidak terhei XXIII. fáradási terhek – Vasúti terheknél: üzemi érték. – Közúti terheknél: • Már magában foglalja a dinamikus tényezőt is. • Dilatációk környezetében a távolság függvényében egy növelő tényezőt kell alkalmazni. • Minden tengely súlya 120 kN, a kerék 40×40 cm-es négyzet alakú felületen terhel. Fáradási tehermodell:
40 m-nél hosszabb esetben 26
Hidak terhei XXIV. rendkívüli terhek Földrengés: függőhíd, ferdekábeles híd, illetve 50 m-nél nagyobb nyílású hidaknál kell figyelembe venni. Ütköző erő: alátámasztások, keretlábak, portálok stb., ha nincsenek a járművek ütközése ellen védve. – Ha a szerkezeti elem 25 cm magas, 50 cm széles, vezetőkorláttal ellátott kiemelt szegélysáv (pillérvédőszegély) által védve van, nem kell ezt a terhet figyelembe venni. – Ha 40 cm mély árok, vagy 3,0 m forgalomtól mentes sáv, vagy vezetőkorlát választja el, akkor fél értékkel kell számolni. – Értéke terhelési osztálytól függetlenül, 1,2 m magasságban vízszintesen, a forgalom sáv irányával párhuzamosan 800 kN, és arra merőlegesen, de ezzel nem egyidejűen 400 kN erő.
27
Erőtani követelmények I. • Teherbírás igazolása – Határállapotok alapján: beton, vasbeton, feszített vasbeton, öszvér hidak pályalemezének keresztirányú vizsgálata, fahidak, alapozás stb. – Megengedett feszültségek alapján: acél, öszvér hidak főtartói, előregyártott vasbeton elemeknél ha feszültségek összegzése válik szükségessé (pl. főfeszültségek). – Szerkezeti kialakítás, illetve szerkezeti anyag függvényében kell eldönteni az igazolás módját.
28
Erőtani követelmények II. Ellenőrzés határállapotok alapján • Teherbírás igazolása: Sd ≤ Rd – Az alábbi képletek közül a kedvezőtlenebb:
– – – – – –
ΣGi : állandó és tartós terhek alapértéke γg : állandó terhek biztonsági tényezője 1,1, illetve 0,9 γq : esetleges terhek biztonsági tényezője 1,3 Q1: kiemelt esetleges teher alapértéke ΣQi : összes többi esetleges teher alapértéke ψi : egyidejűségi tényező. Egyetlen további tehernél 0,80, több további tehernél 0,60. 29
Erőtani követelmények III. Ellenőrzés megengedett feszültségek alapján - 1. • Teherbírás igazolása: σmax ≤ σe
– ΣGi: állandó és tartós terhek alapértéke
– Q1: kiemelt esetleges teher alapértéke – ΣQi: összes többi esetleges teher alapértéke – ψi : egyidejűségi tényező. Egyetlen további tehernél 0,80, több további tehernél 0,60. – A teherbírás igazolása tehercsoportosítás alapján történik. 30
Erőtani követelmények IV. Ellenőrzés megengedett feszültségek alapján - 2. •
Tehercsoportosítások – I. tcs.: az állandó, illetve tartós terhek (erők és mozgások), az esetleges terhek közül a legkedvezőtlenebb. – II. tcs.: az állandó, illetve tartós terhek (erők és mozgások), az összes esetleges teher a valóságban lehetséges összeállításban! – III.a tcs. (üzemi): állandó terhek és az összes hasznos terhek üzemi értéke dinamikus tényezővel felszorozva (fáradás, rep. tágasság) – III.b tcs. (használati): hasznos terhek alapértéke (dinamikus tényező nélkül) – IV. tcs. (rendkívüli): állandó terhek, az összes hasznos teher üzemi értéke, valamint egy rendkívüli teher (földrengés, járműütközés, kábelszakadás). Az anyagokat a minősítési értékükkel kell figyelembe venni. – V. tcs. (építési): építési, ideiglenes állapotok ellenőrzése: felszakítás, emelés, szállítás, ideiglenes sarun való elhelyezés, tárolás. Általában módosul a statikai váz. 31
Erőtani követelmények V. • Fáradás: igazolni kell, hogy a szerkezet lineáris károsodási (Palmgren-Miner) hipotézis alkalmazásával a lineáris károsodások összege ≤ 1,0; vagy a fáradási teherből keletkező feszültség nem éri el a szerkezeti részletosztályhoz tartozó fáradási szilárdságot. • Repedéskorlátozás: az alábbi teherkombinációval számított igénybevételek hatására
kialakuló repedések számított tágassága kisebb, mint az előírt érték: – Erősen agresszív környezetben (pl.: olvasztó sózás, sós víz): 0,1 mm, – Nem agresszív környezetben általában és szigetelt: 0,2 mm – 0,2 mm-nél szélesebb repedést áthidalni képes bevonatnál: 0,25mm 32
Erőtani követelmények VI. • Helyzeti állékonyság: igazolni kell, hogy a szerkezet a terheire felborulással, felúszással, felemelkedéssel, elcsúszással szemben kellő mértékben biztonságos. A felső 1 m földtakarást tilos figyelembe venni, állandó terhek biztonsági tényezője 0,85. • Alakváltozás: hasznos terhek dinamikus tényező nélküli alapértékéből származó lehajlás értéke kisebb, mint a támaszköz, vagy a konzol hosszának 1/400-a közúti hidaknál. • Függőhidak, ferdekábeles hidak, gyaloghidak és 50 m-nél nagyobb nyílású hidak esetén meg kell határozni a szerkezet saját rezgésszámát is. • A szerkezeteket általában a túlzott alakváltozások elkerülése érdekében állandó terhekre túl szokták emelni. • Feszültségkorlátozás: pl. feszített vb. hídgerendákban üzemi terhekből dekompressziót kell biztosítani! 33
Alépítmények I. Hídfők 1. • Funkció: – felszerkezet függőleges és vízszintes terheinek felvétele, továbbítása az altalajra. – csatlakozó háttöltés megtámasztása. • Típusok: – tömör, – áttört, – szekrényes. • Fő szerkezeti részek: – alapozás (sík-, cölöp-,kút-, szekrényalap), – felmenő fal vagy oszlopok, – szerkezeti gerenda, – térdfal, – saruzsámoly, – szárnyfalak.
34
Alépítmények II. Hídfők 2. • Terhek: – felszerkezet függőleges és vízszintes reakcióereje, – háttöltés nyugalmi földnyomása (φ = 30°, c = 0 kPa, γ = 20-21 kN/m3), – hídfő mögötti útpálya hasznos terhe.
• Méretezése: – globális stabilitásvesztés (elborulás, elcsúszás) – szilárdsági vizsgálatok (vasalások meghatározása, rövid konzol, altalajra háruló feszültségek, illetve cölöpök teherbírásának ellenőrzése), – használhatósági vizsgálatok (lehajlás, repedéstágasság). 35
Alépítmények III. hídfők 3. - tömör hídfők 1. • Hagyományos kialakítás:
Közúti híd
Vasúti híd
36
Alépítmények IV. hídfők 4. - tömör hídfők 2. • Hagyományos kialakítás:
Tömör járdalemez szárnyfallal
Konzolos járdalemez 37
Alépítmények V. hídfők 5. - tömör hídfők 3.
• Mai „modern” kialakítás - 1:
Lebegő szárnyfal
38
Alépítmények VI. hídfők 6. - tömör hídfők 4. • Mai „modern” kialakítás - 2:
Álló szárnyfal
39
Alépítmények VII. hídfők 7. - áttört hídfők 1.
40
Alépítmények VIII. hídfők 8. - áttört hídfők 2.
41
Alépítmények IX. hídfők 9. - szekrényes hídfők
42
Alépítmények X. hídfők 10. - hídfők statikai működése • Kitámasztott tömör hídfő
Vasúti híd
• Konzolos áttört hídfő
Közúti híd
43
Alépítmények XI. Saruzsámoly, szerkezeti gerenda • Funkció: a felszerkezet reakcióinak bevezetése a hídfők, pillérek függőleges teherviselő szerkezeti elemeibe. • 5 %-os keresztirányú esése van, kivéve az ideiglenes emelési helyeknél.
44
Alépítmények XII. térdfal, kiegyenlítő lemez • Térdfal funkciója: a szerkezeti gerenda felső síkja fölötti háttöltés és a kiegyenlítő lemez megtámasztása. • Kiegyenlítő lemez funkciója: a hídfő és a háttöltés süllyedéskülönbségét hivatott kiegyenlíteni, csökkenteni.
45
Alépítmények XIII. szárnyfalak 1. • Funkció: csatlakozó töltés megtámasztása, hídfő stabilitásának biztosítása. • Alapozás alapján: lebegő (38.), külön alapozott, másnéven álló (39). • Alaprajzi elrendezés alapján: párhuzamos, merőleges, ferde (álló) vagy elefántfül (lebegő).
Párhuzamos
46
Alépítmények XIV. szárnyfalak 2. Merőleges
Ferde (álló) Elefántfül (lebegő)
47
Alépítmények XV. csatlakozó töltés megtámasztása • A hídhoz csatlakozó töltés további megtámasztási módjai (pl. nagy bevágásokban): – – – – – – – –
súlytámfal, szögtámfal, bordás szögtámfal, máglyafalak, gabion falak, vasalt talajtámfal, cölöpfal, résfal. 48
Alépítmények XVI. • • •
• •
Pillérek
Funkció: – felszerkezet függőleges és vízszintes terheinek felvétele, továbbítása az altalajra. Típusok: – tömör (fal), – áttört (oszlopok). Fő szerkezeti részek: – alapozás (sík-, cölöp-, kút-, szekrényalap), – felmenő fal vagy oszlopok, – fejgerenda, – saruzsámoly. Terhek: – felszerkezet függőleges és vízszintes reakcióereje és saját terhei (pl. önsúly, szélteher, saru súrlódás stb.) Méretezése: – globális stabilitásvesztés (elborulás, elcsúszás) – szilárdsági vizsgálatok (vasalások meghatározása, rövid konzol, altalajra háruló feszültségek, illetve cölöpök teherbírásának ellenőrzése), 49 – használhatósági vizsgálatok (lehajlás, repedéstágasság).
Alépítmények XVII. pillér oszlopokkal – 1.
50
Alépítmények XVIII. pillér oszlopokkal – 2.
51
Alépítmények XIX. pillér tömör fallal
52
Saruk I. • Definíció szerint a felszerkezet részének tekintjük. • Funkció: – felszerkezet függőleges és vízszintes terheinek továbbítása az alépítményre, – a felszerkezet tervezett mozgásainak biztosítása, – kapcsolat a felszerkezet és az alépítmény között. • Alkalmazás: acél és öszvér hidakon kötelező, vasbeton hidaknál szerkezeti kialakítás és a felszerkezet hosszának függvénye. MÁSZ fölött min. 0,50m-rel legyen a felfekvési felülete. • Biztosítani kell a saruk cserélhetőségét ideiglenes emelőhelyek kialakításával. Ezeken a helyeken a szerkezeti gerenda szokásos 5 %-os keresztirányú esését meg kell szüntetni. 53
Saruk II. • Fajtái (mozgásfajták szerint): – fix saru, – mozgó saru (egy-, illetve kétirányban mozgó). • Terhek: – felszerkezet reakcióerők (függőleges, vízszintes), – felszerkezet alakváltozásai (végkereszttartó szögelfordulásai, eltolódások) – hőmérséklet változás (egyenletes, egyenlőtlen), – zsugorodás, – támaszmozgás, – feszítés. 54
Saruk III. • Jelölés:
• Általános elrendezések:
55
Saruk IV. Általános elrendezések
hosszú híd esetén
íves híd esetén kényszermentes sarueltolódás
56
Saruk V. Gördülő acélhengeres saru - mozgó
57
Saruk VI. Acél fix saru
58
Saruk VII. Acéllemez betétes műgumi (neoprén) saru
Saruvándorlás nem lekötött sarukon (ld. baloldali felső ábra)
59
Saruk VIII. Gömbsüveg saru
60
Saruk IX. Fazék (műgumi korong) saru
Hídtartozékok I. A híd funkciójának betöltése miatt van szükség rájuk, általában nem teherviselő szerkezeti elemek. • dilatációk (aszfalt-, műgumi-, fésűs dilatáció), • szegélyek, bevonatok (BV1, BV2, BV3) • korlátok (vezetőkorlát a kocsipálya szélein, gyalogos korlát, üzemi korlát), zajvédő falak, • vakítás elleni védelem, leesés elleni védelem • víznyelők, csepegtető csövek, • vizsgáló lépcsők, vizsgáló lépcső korlát, • surrantók, • hídvilágítás, • közművezetékek (víz, távközlés, csatorna, gáz, ÜHK stb.), • hajózási jelzések (táblák, táblák megvilágításai, radarok), • speciális vizsgálóberendezések (pl. hágcsók stb.), • repülés biztonsági jelzések (éjszakai magasságjelző fény), • vízmérce (álló, fekvő) • terelősín • felcsapódás elleni védelem (vasúti hidaknál) 62
Hídtartozékok II. dilatációk 1. • Dilatációk: teherviselő elemek, általában a felszerkezet és a hídfő, de előfordul, hogy két felszerkezeti rész között teremt „zökkenőmentes”, vízzáró kapcsolatot.
• Terhelő mozgások: – – – –
fékező erőből, hőmérsékletváltozásból, zsugorodásból, saru megcsúszásából.
• Típusok: – aszfalt dilatáció – műgumi dilatáció – fésűs dilatáció
63
Hídtartozékok III. dilatációk 2. - aszfaltdilatációk mozgástartomány: ~ 10 - 40 mm.
64
Hídtartozékok IV. dilatációk 3. - műgumi dilatációk 1. mozgástartomány: 50 – 400 mm
65
Hídtartozékok V. dilatációk 4. - műgumi dilatációk 2.
66
Hídtartozékok VI. dilatációk 5. - műgumi dilatációk 3. Nagy mozgástartományú műgumi dilatáció kialakítása.
67
Hídtartozékok VII. dilatációk 6. - fésűs dilatációk mozgástartomány: 100 – 1200 mm
68
Hídtartozékok VIII. szegélyek 1. • Kiemelt szegélyek: – – – – – – – – –
készülhet acélból, illetve vasbetonból is, kötényfal készülhet előregyártva, vagy helyszínen, Monolit vasbeton kötény vastagsága 20,5 cm, pályaszint fölötti magasságkülönbség 25 cm, keresztesés 2 vagy 4 % (2 % járdán), korlátot és világítási szerelvényeket fogadja, közművezetéket védőcsőben átvezethet, alkalmazandó betonminőség C35/45 FV, oldallökő erőre, korlátok bekötésére (H2, H3) kell méretezni, – sókorrózió elleni felületi védelmet kap (BV1, BV3), – szélessége: min. 50 cm. 69
Hídtartozékok IX. szegélyek 2. – monolit vb. szegély
70
Hídtartozékok X. szegélyek 3. - előregyártott vb. szegélykötény
71
Hídtartozékok XI. szegélyek 4.
„Nyomokban élvédő szögvasat tartalmaz”
72
Hídtartozékok XII. bevonatok 1. •
Sókorrózió elleni védőbevonatok: – BV1 bevonat: 0,3 mm dolgozó repedést áthidaló, kopásálló, párazáró, UV-álló, CO2 behatolásnak ellenálló, tűziszárítású ásványi anyaggal töltött műgyanta alapú, rugalmas, vastag bevonat, melyet a szigetelésre is rá kell vezetni. Alkalmazása: • kiemelt szegélyek belső és felső felületén • beton padkák látható felületei a terep alól 30 cm-ről indítva, • korlátlábak, korlátoszlopok alsó 10 cm-re felvezetve (a korlátoszlop és az oszloptalp hegesztett kapcsolatának védelmére).
73
Hídtartozékok XIII. bevonatok 2. – BV2 bevonat: műanyag alapú,korlátozottan repedésáthidaló, UV álló bevonat. Alkalmazása: • a szélső tartók külső és alsó síkja visszahajlítva a belső függőleges felületre min. 10 cm magasságig, • kereszttartók látható felületei, • surrantók, lépcsők monolit vb. felületei.
74
Hídtartozékok XIV. bevonatok 3. – BV3 bevonat: műanyaggal javított, cement alapú, UV álló bevonat. Alkalmazása: • kiemelt szegélyek külső felülete a vízorral bezárólag, • hídfők, szárnyfalak, felszerkezet alsó részének látszó felülete, • pillér oszlopok teljes felülete, a terepszint (töltés) alatt 30 cm-ről indítva a fejgerendáig, • fejgerendák teljes látszó felülete, • saruzsámolyok látszó felülete, • közbenső kereszttartók bütüs véglapjai, konzolok felületei.
75
Hídtartozékok XV. korlátok 1. •
Közúti vezetőkorlátok, gyalogos-, üzemi korlátok: – Az ÚT 2-3.401 „egyértelműen” rendelkezik arról, hogy az adott hídra (híd hossz, magasságkülönbség az áthidalt akadály fölött, ívsugár, út kategóriája) milyen típusú korlátot kell tervezni mind a vezetőkorlát, mind a gyalogos korlát esetében. A mai hatályos szabványok alapján már csak ütközési kísérlettel igazolt korlátokat lehet új hidakra tervezni. Korábban pl. bármilyen nem autópálya, autóút esetében:
76
Hídtartozékok XVI. korlátok 2.
Ha kijelölt kerékpáros forgalom is van, akkor a kiegészítő kézléc, és az idomacél korlát egyaránt 1,20 (1,40) m magasak. A kiegészítő kézlécnek legalább két sor osztóelemet kell tartalmaznia.
77
Hídtartozékok XVII. korlátok 3.
78
Hídtartozékok XVIII. korlátok 4.
Ütközési kísérlettel igazolt DAK H3 típusú közúti vezetőkorlát keresztmetszete
79
Hídtartozékok XIX. korlátok 5. •
Közúti vezetőkorlátok lábsűrítése – Földbe vert korlátoszlopok távolsága útpályán 4 m, hídon 2 m, ütközési kísérlettel igazolt korlátoknál az alkalmazási engedélyben foglaltak szerint, pl.: DAK H3 visszatartási fokozatú korlát esetében 1333 mm. – Gyorsforgalmi utak esetében (autópálya, autóút) forgalom haladási irányának megfelelően a híd előtt 40+4 m, híd után 16+4 m, 8 – 8 m-es lábsűrítéssel. – Egyéb utakon a forgalom haladási irányának megfelelően a híd előtt 20 m, híd után 12 m, 8 – 8 m-es lábsűrítéssel. 80
Hídtartozékok XX. korlátok 6. - betonból
81
Hídtartozékok XXI. korlátok 7. - betonból
82
Hídtartozékok XXII. korlátok 8. - Csőtagos vezetőkorlát 1.
83
Hídtartozékok XXIII. korlátok 9. - Csőtagos vezetőkorlát 2.
84
Hídtartozékok XXIV. korlátok 10. – MÁV védőháló 1.
85
Hídtartozékok XXV. korlátok 11. - MÁV védőháló 2.
86
Hídtartozékok XXVI. korlátok 12.
87
Hídtartozékok XXVII. korlátok 13.
88
Hídtartozékok XXVIII. korlátok 14. - vakítás elleni védelem
89
Hídtartozékok XXIX. víznyelők 1. –Függőleges beömlésű víznyelők egymástól való legnagyobb távolságát a táblázat paraméterei alapján kell felvenni, de legfeljebb 400 m2 vízgyűjtő felület juthat egy víznyelőre, ami hidrológiai számítás alapján túlléphető. –Oldalbeömlésű víznyelőnél a táblázati értékek felét kell alkalmazni.
90
Hídtartozékok XXX. víznyelők 2. – függőleges beömlésű víznyelő
91
Hídtartozékok XXXI. víznyelők 3. – oldalbeömlésű víznyelő
92
Hídtartozékok XXXII. surrantó, kezelőlépcsők
93
Hídtartozékok XXXIII. kezelőlépcsők
94
Hídtartozékok XXXIV. hajózási radar
95
Hídtartozékok XXXV. létrák, hágcsók
96
Hídtartozékok XXXVI. karbantartó hidak
97
Hídtartozékok XXXVII. terelősín
98
Hídtartozékok XXXVIII. felcsapódás elleni védelem
99
