1. óra 2014. 09.03. I. Az őskor és az ókori Kelet A civilizáció hajnala - Kr.e. 8-évezred tája az ember fejlődése (Mit jelent a fejlődés?) > eszközök, növények termesztése, állatok tenyésztése - Hol? Közel Kelet, Kína, Közép-Amerika - Centrum: Közel Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina itt megjelent az írás, a vallás, a művészetek, kialakult az állam
1. Az emberré válás - idő: bizonytalan, véletlenszerű leletek - az őskorral foglalkozó tudományágak: régészet (archeológi), embertan (antropológia), földtan (geológia), őslénytan… - az ember és majmok közös őse: az ember közös állatősei és az emberszabásúak: 70 millió évvel ezelőtt rágcsálók 30 millió évvel ezelőtt egyiptomi majom 17-14 millió évvel e. Proconsul - Előemberig vezető út: 10-15 millió évvel ezelőtt werdei majmok (Rudaphitecus Hungaricus) 5,5 millió évvel ezelőtt déli majom (Australopitechus) 2 mill. é. e. Homom habilis (ügyes ember)- ELŐEMBER 750cm3 agytérfogat, kavicseszközök, ismerte a tüzet - Felegyenesedett ember: 1,5 mill. é. e. Homo erectus (vértesszőlősi lelet-Homo sapiens?) - Ősember Neander-völgyi ember 100000 v. 500000 é. e. – 50000 é. e.-ig munkamegosztás, zsákmányszerzés bonyolultabb módja hely: Európa, Ny-Ázsia, É-Afrika Magyarországon (Érd, Tata) - Gondolkodó ember (Homo sapiens) mai ember közvetlen őse, 1500 cm3 agytérfogat lelőhely: Cro-Magnon (30000 é. e.) ismerünk 100000 éves leletet Afrikából (az ember bölcsője) europidok, mongolidok, negridek, ausztralidok íj, nyíl felt. mágia, totemizmus : állat, növény vagy természeti jelenség tisztelete, fetisizmus: tárgytisztelet, sziklarajzok, festmények (Lascaux, Altamira)
2. Az újkőkor - emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak korszakolás: kőkorszak őskőkor (paolitikum) újkőkor (neolitikum) pattintott kőeszközök csiszolt kőeszközök mezolitikum 1
- eszközfejlődés - növénytermesztés, állattenyésztés -ásóbotos -, majd faekés földművelés, háziasítás
3. Életmódváltás az Újkőkorban - letelepült életmód (falvak, Közel Keleten városok is), funkcionális faluközösség - anyafeldolgozás, fazekasmesterség létrejötte, textíliák előállítása, függőleges szövőszék - felesleg, hiányzó anyagok megindították a cserét, a kereskedelmet-cserekereskedelem - pénz még nincs! - termékenységkultusz (villendorfi Vénusz) - életben maradás esélye megnőtt (élelem mennyisége nőtt népességszám növ. = népességrobbanás) - termékeny félhold benépesítése (Palesztina, Mezopotámia egészen Iránig) - fémek megjelenése: 1. rézhasználat Kr. e. 4. évezred 2. réz és ón ötvözete: bronz (Kr. e. 3. évezred) 3. vashasználat (Kr. e. 2. évezred közepétől) Miért? nagy mennyiség, sok helyen
4. Az első civilizáció: a sumérok - Hely: Tigris és az Eufrátesz között (Mezopotámia) déli része - mocsaras síkság, kevés csapadék öntözéses fölművelés (csatornák, gátak ép. - agyag és nád, azonban nincs fa, kő, fém - templomgazdaságok - (önellátó rendszer): (állam vagy a templom tulajdona, legjobb földterületek, hivatalnokok irányítják, termelést a közrendű szabadok végzik, kézművesek termékei, a munkájukért gabona vagy szerszám, szövetek - társadalmi hierarchia) – és a kisparaszti birtokok a termelés szervezeti kerete - Sumérok: Kr. e. 4. évezred közepe központok: Ur, Uruk, Lagas, Surrupak – városállamokká fejlődnek Kr. e.3. évezred fal veszi körül, föld- és nyersanyagszerző hadjáratok – új igazgatási forma: az ÁLLAM Az állam feladatai: a közösség védelme, hadjáratok, öntözőművek megépítése, karbantartása, a gazdaság irányítása. Élén katonai vezetők a király (lugal) vagy a papi elöljárók (enszi) despotizmus: a vezetők korlátlan hatalma - Hanyatlás: égh. megvált.-sivatagosodás - a gazdaság súlypontja északra tolódott - akkádok hódítása (Sarrukín) - sumér műveltség: ékírás (irányításhoz, nyilvántartáshoz), Edubbá „Tábla háza”:iskola, gilgames eposz - zord, kiszámíthatatlan, kegyetlen, istenkép, jóslás, csillagok vizsgálata, Zikkurát - időbeosztás, szorzás, osztás, 12 hónap a naptárban
5. Mezopotámia története 2
(Kr. e. 2500- Kr. e. 612) 1. Akkádok: Kr. e. 2300 körül Sarrukín egyesíti Mezopotámia nagy részét - központi hadsereg, falak lerombolása, saját hivatalnokai a városok élén - átvették a sumér gazdasági, társadalmi rendszerüket, irodalmukat, írásukat - nomád gutik betörése - Agade pusztulása-Ur és Lagas kiemelkedése 2. Sumér kultúra másodvirágzása-amarru törzsek vetnek véget ennek – a sumér nép és nyelv végül eltűnik 3. Óbabilóni Birodalom -Központ: Bab ili (Isten kapuja) - egy kézben egyesítve Mezopotámia - Kr. e. 1700-as évek Hammurapi (legkiemelkedőbb uralkodó) HAMMURAPI: a kor legjelentősebb törvénygyűjteménye (sumér és akkád előzmények) - Kr. e. 1600 körül hettiták betörése - helyi törzs, kassuk kihasználják a helyzetet és megszerzik a hatalmat (XII. századig) 4. Asszíria - két jelentős város: Asszur és Ninive - más domborzati tényezők-vízkiemelő szerkezet - több csapadék-öntözés nélküli földm., legeltető állattartás - Jövedelem: - fa, fém, gyapjú: legfőbb kiviteli cikkek - majd inkább csak hódítások - Társadalom szerkezete: katonai - ütőképes, vasfegyverekkel felszerelt katonatömegek, lovasság, ostromgép - munkaerő pótlása-emberek elhurcolása( nem rabszolgák, inkább közrendű szabadok lettek) - Kr. e. VII. sz. médek betörése-Ninive elpusztul Kr. e. 612
2. Óra Hammurapi törvénygyűjteménye -
„Igazságos ítéletek” gyűjteménye, király jogászai válogattak össze a kor eseteiből, nem voltak kötelező érvényű előírások társadalom: palota-templom vezető szerepe, előkelők, közrendű szabadok, félszabadok (muskénum), adósrabszolgaság-rabszolgaság a büntetések nagyon szigorúak, többségükben halál, fejletlen ’lex talio’ elv De: van előrehaladás: okozott kár megtérítése fejlett jogélet: „bizonyítás, tanú, vádló, vádlott, kiskorú” Az apa vezette a családot, tulajdonként bánhatott velük, külön védelem a gyerekével szemben tulajdon védelme kimaradtak az államra, a közigazgatásra vonatkozó példák
Egyiptom, a Nílus ajándéka 1. Földrajza: Nílus alsó foly., Földközi-tenger, Sínai-félsziget, Vörös-tenger, Szahara szárazabb világ, öntözéses földm. de jobb feltételek (vulkánok, esőerdő), évszakok rendje: áradás, sarjadás, szárazság Archaikus (ősi)kor (Kr.e. 3000-2700) - vándorlás a folyóhoz 3
- neolitikum: földműves falvak-öntözéses fm.-termőföldért folyó harc - Két állam: Alsó- és Felső-Egyiptom - Kr.e. 2900 körül, feltételezhetően Ménész meghódította Alsó-E.-egységes ország! - gazdas. fellendülése - a jellegzetes művészet, vallás, írás (hieroglifa=szent véset, majd hieratikus-papi kézírás, majd a démotikus-népi írás) főbb vonásai. Óbirodalom (kb. Kr.e. 2700-2200) - a fáraók hatalma korlátlan, Istenként tisztelték őket - a hivatalnokokra és a papságra támaszkodott, termelő munka: a közrendű szabadok - réz és köeszk. - piramisok megszületése-a fáraók síremléke (Dzsószer lépcsőzetes piramis, majd gúla alakú kb 60 épült, a legismeretebb: Giza közelében: Hufu-Kheopsz, Hafré-Khefrén, MenkauréMükerinosz) - halál utáni élet, a test fontossága-mumifikálás technikája Középbirodalom (kb. Kr.e. 2060-1780) - átmeneti szétesés - Thébából, Amon-napisten papságára támaszkodva újra megerősödött a központi hatalom. - megnőtt a jelentősége a tartományok (nomoszok) kormányzóinak, valamint a vezető réteg már nemcsak szolgálati, de saját birtokkal is rendelkezett. - bronzkorba lépett E. - független kézműves- és kereskedő réteg - D felé hódítások Újbirodalom (kb. Kr.e. 1550-1000) - a központi hatalom hanyatlása - külső támadás Palesztina felől-lovas, harci szekereket használó nép kükszoszok leronhanták a Nílus vidékét - Théba központtal később létrehozták az egyiptomiak az Újb.-at. - Közel-Kelettel való érintkezés, gyors fellendülés - ekés földműv., vízemelő, juh, teve, ló - vas megjelenése, égetett tégla - hódításos politikia - társadalom szerk-ének megvált.: harci szekerekkel rendelkező vezető rétegé lett a főszerep, hadifoglyok ezrei-rabszolgaság, a thébai Amon-papság még jobban megerősödött - IV. Amonhotep-később Echnaton Aton napisten kizárólagos tisztelete - Tutanhamon (Királyok völgyében sírja érintetlen maradt) - Hódítások: Palesztina, Mezopotámia - II. Ramszesz (Kr.e. XIII. sz.) a birodalom legnagyobb kiterjedése - Herihor (Kr.e. XI. sz.) főpap, elszakította Felső-Egyiptomot, theokratikus állam létrehozása - Kr.e. XIII. sz. végétől nyugat felőli támadások, tengeri népek (pl.: filiszteusok) rázúdúltak E.-ra. E. már nem nagyhatalom!
Kis országok-eltérő vonások 1. Biblia földje, Palesztina - Kánaánnak hívták - öntözés nélküli földm. - Kr. e. XIII. sz. zsidó törzsek bevánd. (12 héber törzs) 4
- Szent könyv, az Ótestamentum, P. történetének legfontosabb forrása (XV-XIV. sz. keletről jövők Ábrahám, Egyiptom felől érkezők Kr.e. XIII. sz. Mózeshez kötötték. - kánaáni lakosság legyőzése, filiszteusokkal való kemény harcok - Saul központosította a hatalmat (Kr.e. XI. sz.)- északi vidék törzsei - Dávid a déli törzsekre támaszkodva egyesítette az országot Kr.e. X. sz. eleje - Főváros: Jeruzsálem - írásbeliség, nagyszámú írnokok alkalmazása, személyét testőrök vigy. - Salamon despotikussá tette a hatalmat - halála után az ország két részre szakadt: az északi Izrael, a déli Júdea, Jeruzsálem székhellyel. - Jahve kultuszától való távolodás, a tömegek romló életkörülménye – lázadások - próféták jövendölése - II. Sarrukín asszír úralk. elfoglalta Izrael fővárosát Kr.e.722, Asszíriába hurcolta a lakosság nagy részét. Júdea adófizetőjévé vált. - A déli részen kiegyezés a prófétákkal, a nép terhein való könnyítés, szakítás az idegen kultuszokkal. - Újbabilóni Birodalom leigázta Júdeát. Nabú-kudurri-uszur feldúlta Jeruzsálemet a szentéllyel együtt Kr.e 587. - Kr.e. 585 deportálás-babilóni fogság, Kr.e. 517-ben szabadították fel őket a perzsák. - A zsidó hit tisztán egyistenhívő hit lett, Ótestamentum végleges formája. 2. Fönícia - Földközi-tenger, Libanon-hegység - nincs öntözéses fölművelés - jövedelmező, növ. (olajfa, szőlő, füge), két jó minőségű fafajta (cédrus, libanoni tölgyhajóépítés, építkezés) - kézművesek: hajók építése, szövetek, üvegáruk, fémeszközök - kereskedelmi útvonalak találkozási pontja (tenger fuvarosai) - kereskedelmi telepek (Ciprustól-Gibraltárig) - városállamok (Büblosz, Ugarit, Szidon, Türosz), nincs egységes állam - királyok hatalmát korlátozzák a kalmárok (kereskedők) - hangjelölő írás: ékírásos ábécé, Kr.e. 1100 táján Büblosz, 22 vonalas jel, magánhangzókat nem jelöli. Ez az alapja a héber és az arab írásnak. A görögök hozzáadták a magh.-kat, így ez lett az alapja a mai latin ábécének.
Újbabiloni és a Perzsa Birodalom 1. Újbabilóni Birodalom Kr.e. 626-Kr.e. 539 - megrendült Asszíria, arámi törzsek - dinasztikus házasság (médek-babilóniak: Nabú-kudurri-uszur) - médek: É-Mezopptámia - babilóniaiak: Közép-és Dél-Mezopotámia, majd Fönícia és Palesztina elfoglalása - Babilon virágzása - perzsák vetnek véget Nabú-kudurri-uszur uralkodásának Kr.e. 539-ben. - nem pusztították el Babilont. 2. Óperzsa Birodalom (Kr.e. 559-331) - Iráni-medence nyugati része, Zagrosz-hegy láncai között - állattenyésztő, lovas nép - méd segédhad 5
- Kürosz Kr.e. 559 méd segédhad - Kr.e. 538 Babilónia elfoglalása - zsidók elengedése, szentélyük újjáépítése - I. Dareiosz Európa és India felé növelte területét - szabad vallásgyakorlás, tisztségek meghagyása - szatrapiák, kormányzói az állami feladatokat látta el. - hadsereg önálló vezetés tartományonként. - polgári és katonai vezetők ellenőrizték egymást. - utak építése, posta, kereskedelem fellendülése - hitvilág: vallási dualizmus: jó és rossz, a világosság – Ahuramazda és sötétség – Ahriman küzd egymással. Zarathusztra a vallási rendszer megalkotója (neki tulajdonították), Aveszta (Tudás Könyve)
II. Az ókori görögök története A polisz születése - mediterrán égh. - tenger-hajózás lesz meghatározó 1. Krétai és mükénéi kultúra - Kr.e. 3. évezred, neolitikus telepekből - városok kialakulása: politikai, kultikus és gazdasági központ - földeket a közrendű szabadok művelték. - kereskedő arisztokrácia - Jelentős központ: Knósszosz - befolyás a görög szigetvilágon - görög törzsek a krétaiak fennhatósága alatt álltak Kr. e. 2. évez. - Kr.e. 1500 táján a görögök elfoglalták a meggyengült Krétát - achájok bronzkori társadalma )krétai minta) - a paloták körül kialakuló városok egyben központok is voltak, amelyek gazdasági, politikai és kultikus jelentőséggel is bírtak. - Legjelentősebb: Mükéné (mükénéi kor Kr.e. XVIII-XIII. sz.) - Trója elfogl. (Homérosz: Iliász és Odüsszeia)
6