2. Az ősnyomtatvány, a könyvnyomtatás a 15. századi Európában
2.1 Gutenberg működésének előzményei Köztudott, hogy a „könyv első forradalmát” Gutenberg találmánya robbantotta ki a XV. század közepén. A megelőző korszakokban végbement nagy jelentőségű változások hatására azonban némely kutatók megpróbálták az „írnoki reneszánsz” fogalmának a köztudatba bevezetése mellett érvelni. A fénykorát a XIII.században élő jelenség legfontosabb jellemzőiként a könyvtermés gyarapodását, a könyvterjesztés hatékonyságának megnövekedését, valamint a szellemi érdeklődés és a művészi formák terén bekövetkező változásokat kell megemlítenünk. Néhány kiemelten fontos újítás nyitja meg az utat a fejlődés előtt: • a népsűrűség emelkedése (Németalföldön 60 fő/km2) • nagyvárosok születése, fejlődésnek indul a távolsági kereskedelem •megkezdődik a távoli vidékek fejlesztése Könyvhasználat során bekövetkező változások: •szövegek iránti megnövekedett kereslet, ennek elsőként az egyetemek próbálnak megfelelni exemplar pecia rendszert alakítják ki •Nyugaton a papír teljesen kiszorítja a pergament a XIV. század során, a kéziratos könyvek jelentős része is papírra kerül a XIV. századot követően •fametszet feltűnése A fentebb leírt újítások színteréül a legfejlettebb régiók szolgáltak: a nagy népsűrűség, a városok közelsége, a jó közlekedés és a magas átlagos színvonal mind olyan tényezők, amelyek képesek megváltoztatni az emberek életvitelét és a kultúrához való viszonyát. Néhány város a teljesség igénye nélkül:
-Bruges, Köln, Mainz, Frankfurt, Strasbourg, Augsburg, Nürnberg, Bázel, Párizs, Bologna, Lyon, Avignon, Velence, Firenze, Milánó.
A Gutenberg korszakalkotó találmányát megelőző időknek talán legkeresettebb könyve a Biblia volt. A drága, kézzel írott kódexek csak dúsgazdag emberek, királyok, főurak vagy kolostorok, egyetemi könyvtárak részére voltak hozzáférhetők. •Szegények Bibliája: Biblia Pauperum feltételezés, hogy az írástudatlanok Bibliája, de van aki csak azért vette meg, mert olcsóbb volt, kellett hozzá egy bizonyos fokú teológiai ismeret. „Gyönyörű képkompozícióval, temérdek figurájával és artisztikus szövegelhelyezéseivel magas színvonalú szöveg a tipográfiai szabályok szigorú betartásával készült.” Franciaország, É-Itália, Németországból kerültek elő B.P.-ok. ma kb. 80 kéziratos példányt ismerünk (van nyomtatott is), a legkorábban fennmaradt példány a 14. századból való 2.2 Gutenberg érdeme, a könyvnyomtatás feltalálása Gutenbergnek elévülhetetlen érdeme a mozgatható, más szóval az összerakható és szétszedhető betűknek, a betűk öntésének és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása. Johann Gensfleisch zur Laden (szülőházának cégéréről kapta nevét: zum guten Berge) Gutenberg, 1394-1400 között született Mainzban (Rajna menti város) Tanulmányait Erfurtban végezte, szilárd latin és görög tudással rendelkezett visszatért Mainzba: működésének és nyomdájának fénykora mainzi tartózkodásának idejére esik. Itt teljesedett ki az új mesterség. 1
2. Az ősnyomtatvány, a könyvnyomtatás a 15. századi Európában -Sajtójának első terméke, amelyet az utókor nyilvántart,a Weltgericht című vers, töredékben maradt ránk. Ez a nyomtatvány Gutenberg legelső betűgarnitúrájával készült, még sok a hiányosság benne, és technikai kivitelezése sem tökéletes. -A második sajtótermék, amelyet Gutenberg már új betűtípussal hozott ki, a jóslatokat tartalmazó csillagászati naptár volt. Ezt követték az úgynevezett Ablassbriefek (Bűnbocsátó levelek), amelyeket az egyház megrendelésére készített. Mindazok, akik megvásárolták a leveleket, három évre bűnbocsánatot nyertek. -Gutenberg életének célja nem az volt, hogy röpiratokat, kalendáriumokat, apróbb könyveket nyomtasson, amikből jól megélhetett s vagyont is gyűjthetett volna. Többre törekedett. Olyan művet akart létrehozni, amelyre kortársai régóta vártak. A biblia kinyomtatására készült! Munkája közben aligha gondolhatott arra, hogy bibliája hosszú évszázadok múlva néhány szerencsés könyvtár és múzeum legféltettebb kincse lesz, 42 soros Bibliájára minden időkben úgy tekintenek mint a legszebb nyomtatott könyvre. •Üzleti kapcsolatba lépett Johann Fusttal, Fust öccse volt Mainz polgármestere, ők adták a tőkét Gutenberg a 42 soros Biblián mintegy három évig dolgozott, eleinte nagyobb betűkkel és 36 sorral tervezte kiadni a Bibliát •A 42 soros Biblia 641 lapot tartalmaz, és minden oldal kéthasábosan van szedve . •A 42 soros Bibliából mindössze 31 példány maradt fenn (valószínű, hogy 100 példánynál többet nem is nyomtak belőle). Ebből 10 példány pergamenre, 21 példány papirosra van nyomva. A nyomás után a mű még nem volt befejezve, mert a szándékosan üresen hagyott felületeket be kellett rajzolni iniciálékkal és ornamentikával. Végül pedig a könyvkötő kezébe került bekötésre. •a munkálatokban részt vett Peter Schöffer is •Gutenberg csődbe ment, a nyomdát Sch. és F. vette át, tovább műkdtették a nyomdát a Zum Humbrecht néven ismert házban •A Gutenberg nyomdájából kikerülő művek sem a nyomda nevét, sem a kiadás évét nem tartalmazzák (nemzetközileg elfogadott évszám a könyvnyomtatás feltalálására 1450)
2.3 Gutenberg munkamódszerei és szerszámai A szedőgépek, a betűöntőgépek, a hatalmas, modern gyorssajtók és rotációsok idejében a Gutenberg-féle kezdetleges szedéstechnika, betűöntő eljárás, a fából összeállított sajtóprés, arányaiban ha el is törpül - mégis Gutenberg érdeme a könyvnyomtatás európai történetében elévülhetetlen.
2
2. Az ősnyomtatvány, a könyvnyomtatás a 15. századi Európában •A könyvnyomtatás lényege: a sík felületből kiálló, tükörfordított képű, befestékezett betűkről papirosra levonatot készítünk, amely már a betű igazi képét mutatja, ez a nyomási módszer már a táblanyomatok korában is ismert volt ;a táblanyomatok módszerével csak kis terjedelmű könyveket készíthettek. Miben újított Gutenberg? - Olyan betűket készített, amelyek összerakhatók és szétszedhetők, amelyeknek különböző variációiból jönnek létre a szavak, mondatok, fejezetek, és végül az egész könyv. ! Fontos megjegyezni, hogy a könyvnyomtatás megszületésével a másolás nem szűnt meg, hanem párhuzamosan működtek egymással egy időben. A nyomtatott könyveket is illusztrálták. 2.3 Az első nyomtatott könyvek témái: - egyházi és liturgikus könyvek - törvénygyűjtemények - tankönyvek - kalendáriumok - búcsúcédulák, és egylapos nyomtatványok
incunabulum (ősnyomtatvány) 1450-1500 december 31. között megjelent szedésnyomással készített könyv.
2.4 A könyvnyomtatás elterjedése , A könyv elindul világhódító útjára
-
Az első nyomdászok kivétel nélkül németek, néhányan közülük nem telepszenek meg, hanem városról városra járnak. Az európai városok vonzerejét a következő tényezők határozzák meg: közelség nagyság a nyomtatás iránt különösen nagy érdeklődést mutató személy vagy intézmény jelenléte
A német területeken •Strassburg •Bamberg •Köln •Augsburg •Nürnberg
•Lipcse •Basel •Erfurt
•Albert Pfister bambergi nyomdász a 36 soros Biblia nyomásával nyitja meg a sort •Ulrich Zell 1462-ben alapítja Kölnben az első nyomdát. Zell korábban könyvmásoló és könyvdíszítő volt, a nyomdászmesterséget Schöffer mainzi nyomdájában tanulta •Fontos helyet tölt be a könyvnyomtatás történetében Basel, bár az első svájci nyomda a szomszédos Beromünsterben volt, ahol a később Párizsba távozó Ulrich Gering alapított nyomdát. Basel nyomdásza Bartholdus de Basilea, akit Gutenberg egyik tanítványának tartanak. -
A nyomtatás először a Rajna völgyében (Mainz), majd ebből a régióból kiindulva koncentrikus körökben terjedve hódította meg Európát 3
2. Az ősnyomtatvány, a könyvnyomtatás a 15. századi Európában Olaszország Az európai országok közül Olaszország az elsők között volt, amely a könyvnyomdászatnak hajlékot adott, ahol az nagymértékben tökéletesedett. Ebben az időben:Dante,Bocacciao, Petrarca, Mediciek… Olaszországban tehát a nyomdai művészet számára a talaj kedvező volt. Már 1480-ban negyven város nyomdáiban foglalkoztak a klasszikusok kiadásával, holott ugyanakkor a könyvnyomtatás hazájában, Németországban főként imakönyveket és más vallásos tárgyú könyveket nyomtattak.
Franciaország A párizsi egyetemnek is nagy szüksége van a klasszikus művek megbízható és nagy példányszámú kiadására. Schöffer és Fust már a legkorábbi időkben is árulták kiadványaikat Párizsban. A humanizmus, és így a könyvnyomtatás két nagy központja Franciaországban: Lyon és Párizs. Párizs: Jean Heynlin- Sorbonne öregdiákja, Bázeli útja során gyűjt maga köré munkatársakat: Geringet és Krantz-ot, akikkel Sorbonne-hoz tartozó Szent Benedek kolostor rendházában nyitja meg vállalkozását. Az első Franciaországban nyomtatott könyv: Casparus de Bergamo leveleinek gyűjteménye (1470) , néhány száz példányban. Lyon: Nyugat-Európa egyik legjelentősebb pénzügyi-kereskedelmi központja, A város első nyomdájának felállítása Barthélemy Buyer nevéhez fűződik, ő finanszírozza, Guillaume Le Roye pedig irányítja.
Anglia Angliában William Caxton honosította meg a nyomdászatot, 1476-ban. Caxton 1421-ben Németországban tett látogatást, itt tanulta meg a nyomdászmesterséget. 1476-ban tért vissza Angliába egy teljes könyvnyomdai berendezéssel, műhelyét a Westminsterben rendezte be, itt nyomtatta ki, elsősorban az udvar számára 96 (javarészt angol és francia nyelvű) könyvét. Itt nyomta The Dictes and Sayings of Philosophers (Filozófusok beszélgetései) című könyvét, olyan betűfajtával, amely már az angol betűtípus jellegét mutatja. Caxton nyomtatta ki először Chaucer Canterbury tales (Canterbury mesék) című könyvét, amely egymást követő két kiadásban is megjelent. Ezt követte két legfőbb kiadványa, a The noble history of King Arthur (Arthúr király széphistóriája) és a The golden legend (Az aranylegenda). Ez utóbbit fametszetekkel díszítette. A könyvek technikai kivitele még kezdetleges volt, tele sajtóhibákkal, fametszeteik művészi tekintetben gyengék voltak. Caxton halála után Wynkyn de Worde vette át a nyomda vezetését. A legnagyobb angol ősnyomdász, Richard Pynson, ugyancsak Caxton munkásai közül került ki, s nagy tiszteletet és megbecsülést szerzett a XV. századbeli londoni nyomdászatnak. Betűit Franciaországból és Hollandiából hozatta. Két legszebb kiadványa a Horae ad Usum Sacrum (Szent imádságoknak órái) és a Sacrum Missale (Szent misekönyv). Mindkettő franciaországi származású betűkből készült (44. ábra). A két könyv kiállítása nagy mesterségbeli tudásra és finom ízlésre vall. Pynsont annyira kedvelték a királyi udvarnál, hogy VII. Henrik udvari nyomdászának nevezte ki.
4
2. Az ősnyomtatvány, a könyvnyomtatás a 15. századi Európában Mit tudunk az ősnyomtatványok és a korai nyomtatványok külalakjáról? „A szétszedhető betűkkel történő nyomtatás feltalálása nem módosította jelentősen a könyvek külalakját. Az elérhető kiadványok számának megugrása rövid idő leforgása alatt azonban mégis fontos változásokhoz vezetett: a fejlődés első szakaszában- az 1480-as években- a nyomtatványok lassacskán kiszorítják a piacról a kéziratokat. Később, a XVI. század első éveiben, a nyomtatványok fokozatosan levetkőzik a kéziratok formai jellegzetességeit. „ Formai sajátosságok: Sok esetben: •a kiadványoknak nincs címlapja, a tipográfia a kéziratokban megszokott mintát követi, a szöveg nagy számú rövidítést tartalmaz, hiányoznak a szövegből a nyomtatott mutatók, a szalagcímek, az oldal- vagy lapszámozás, a tartalomjegyzék. „A nyomdából kikerülő könyv ekkoriban nem több félkész terméknél” •a mű címe, a szerző, és a nyomdász neve, esetenként a kiadás helye és évszáma a kötet végén található nyomtatott zárószövegben, a kolofonban szerepel. (itt még a kiadványt készítő műhely fametszetes nyomadajele, vagy monogramja, melyet vallási jellel egészíthet ki)
Felhasznált irodalom: Tevan Andor: A könyv évezredes útja Frédéric Barbier: A könyv története + füzet
5
