III. 4 ROMBUSZFEDÉS/KIALAKULÁS
1. ábra: Nagyelemes négyzetes rombusz elemekkel készített oromfal-burkolat - ahogyan az Aachen-Littich környékén jellemző. Aachen-Sief (D)
2. ábra: Restaurált kupolafedés sajtolt díszítésű rombusz tetőfedő elemekkel. Grand Hotel, Yverdon (CH)
III. 4.1 Kialakulás
III. 4.2 Ismertetés
A horgany anyagú és rombusz alakú elemekből készült fedéseknek nagy hagyománya van Közép-Európában. Az ilyen jellegű fedések 1840 körül alakultak ki, azonban alkalmazásuk a II. világháború óta – átmenetileg – viszszaesett. A rombuszfedést különösen a zordabb időjárású hegyvidéki területeken (így többek között a Német Középhegységben) kedvelték: csapóeső elleni védelemként vidéki környezetben az épületek homlokzatain, míg a városokban elsősorban az oromfalakon alkalmazták (1. ábra). Később a rombuszfedés alkalmazási területe kibővül: sa nagyobb lejtésű tetők fedéseként is elkezdték használni.
A rombuszfedés valójában egyfajta kiselemes – azaz „vízzáró” besorolású – fedési mód, amelynek neve az elemek formájára utal. Két változatát ismerjük: a nyújtott rombuszfedést („Spitzrauten”), amely paralelogramma formájú és alsó pontjában hegyesszögű elemekből áll, valamint a négyzetes rombuszfedést („Quadratrauten”), amelynek oldalai derékszögben csatlakoznak egymáshoz. A zsindelyés palafedésekhez, valamint más fémlemez kiselemes fedésekhez képest jelentős különbség az, hogy a rombuszfedések elemei nem csak ráfednek egymásra, hanem egyszeres fekvőkorccal csatlakoznak egymáshoz, ami jelentősen növeli a vízbejutás és a szélszívás elleni biztonságot. A csatlakozáshoz a felső oldalon 2-2 előrehajlítást, az alsó oldalon 22 hátrahajlítást alakítanak ki (10. ábra). Az elemeket egyedileg (műhelyben), vagy ipari előregyártással készítik. A RHEINZINK®rendszer termékpalettáján 6 különböző formájú rombusz-elem található, amelyek mind előpatinásított („patina pro”) anyagból készülnek (1. táblázat).
A rombuszfedés elemeinek alakja és mérete régiónként változott: leggyakrabban olyan pikkely-elemeket használtak, amelyek 400 mm kiterített szélességű lemezből készültek. E fedési mód ma sem csak műemléki épületek felújításánál jön szóba (2. ábra), hanem tetőfelépítmények, kémények és tetőszegélyek burkolataként is. A rombuszfedés – modern formában – egyre inkább tért hódít a modern építészetben is (4., 8. és 9. ábra). Újabban ismét gyakran alkalmazzák épületek oromfalainak fedésére: mivel klasszikus „korc-akorcba” akasztott kapcsolatai és felületének „tisztes” patinája tartósságot sugározva emeli a rombuszfedéssel burkolt épület értékét.
A nyújtott és a négyzetes rombuszfedés továbbgondolásaként a RHEINZINK kifejlesztette az ún. „nagy rombusz” („Großrauten”) fedést is. E típus lényegesen nagyobb táblákból készül, mint a korábbiak – s ezzel változott a megjelenés is. 60 cm elemszélességig és max. 300 cm vízszintes hosszúságig többféle méretben készül. Aljzatszerkezet A rombuszfedés aljzata átszellőztetett lécaljzat, vagy teljesfelületű deszkaaljzat (esetleg rétegelt lemez). Az aljzat kiválasztásánál a
162
3. ábra: A rombuszfedés a modern épületeken is jól mutat. Coop lakó- és üzletház, Meiningen (CH)
4. ábra: A modern építészetben egyre kedveltebb a rombuszfedés továbbfejlesztett változata, az ún. „nagy rombusz” („Großrauten”), is. EFI, Bad Oeynhausen (D) hajlásszöget is figyelembe kell venni: 60° alatti lejtésű tetőn – a kopogó esőhang csökkentésére – már javasolt teljesfelületű aljzatot alkalmazni. Ugyanez érvényes olyan homlokzatfelületekre is, amelyeknél várható, hogy például a játszó gyermekek labdával vagy más módon ütő igénybevételt okoznak. Más esetekben a lécaljzat általában elégséges; a lécek távolságát a 1. táblázat alapján kell meghatározni. Lejtés Az ún. pikkelyfedések minimális lejtése 25°. Bár az egyszeres fekvőkorcos elemkapcsolatok az egyszerű átfedéshez képest megnövelt tömörséget biztosítanak a csapadékkal szemben, mégis ha a tető lejtése 60° -nál kevesebb, javasolt a fedés alatt egy második vízelvezető réteget (alátéthéjazatot) kialakítani. (Beépített tetőtereknél mindig szükséges második vízelvezető réteget kialakítani – ugyanúgy mint bármely más kiselemes fedésnél.)
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ISMERTETÉS
5. ábra: Az épület megbízhatóságot sugároz, s ezt a rombuszfedés is támogatja. Amstel Hotel, Amsterdam (NL)
6. ábra: A rombusz-elemek rögzítése fércekkel. A rögzítőférceket a visszahajtás kis kivágásába kell akasztani és az aljzatszerkezetre szögelni. Ez lehetővé teszi, hogy az elemek egymáshoz pontosan csatlakozzanak.
7. ábra: Annak érdekében, hogy a legfelső sor is jól illeszkedjen, a sorokat függőlegesen és vízszintesen csapózsinórral előzetesen ki kell jelölni.
10. ábra: RHEINZINK®-rombuszfedés elemek. Négyzetes és nyújtott rombusz, az előre- és hátrahajlított peremekkel.
8. ábra: Az eltolt csatlakozású RHEINZINK®„nagy rombusz” elemek pikkelyszerű megjelenést nyújtanak. Cinemaxx, Kiel (D)
9. ábra: Íves, döntött homlokzati felületre simuló RHEINZINK®-négyzetes rombusz fedés (egyedi méret). Sportstadion, Wankdorf (CH)
Rögzítés A rombuszfedés elemeit mindig az alatta lévő sor elemeinek visszahajlításába akasztják be, s a felső oldalukon oldalanként egy-egy (a lécvagy a deszkaaljzatra szögelt) rögzítőférccel rögzítik. A RHEINZINK®-rombuszfedés elemeinél a rögzítést még a felső visszahajlításban kialakított kis kivágások is segítik, amelyek meghatározzák a fércek helyzetét és azokat engedik a csatlakozás vonalától kissé „hátrahúzódni”. Így a következő sor rombuszelemeinek szerelésekor az egyébként kialakuló kis felpúposodás nem akadályozza a pontos és egyenes vonalú fektetést (6. és 7. ábra).
A RHEINZINK®-„nagy rombusz” elemeit szintén oldalsó fércekkel rögzítik, amelyek távolságát a szélerőktől függően kell meghatározni (a kettős állókorcos fedésnél leírtak szerint – ld. III. fejezet 1.2). Íves felületek A rombuszfedés alapvetően kiselemes fedési mód: a fekvőkorcos kapcsolatok és az anyag alakíthatósága szinte bármely ívű felülethez való alkalmazkodást lehetővé tesz – természetesen minél kisebbek az elemek, annál kisebb sugarú lehet a felület íveltsége. Kisebb sugár esetén az elemeket rá lehet hajlítani a felületre. Ilyenkor annak érdekében, hogy a visszahajtások ne deformálódjanak el, a korcokba a hajlítás idejére távolságtartó sablont kell beszorítani.
163
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ISMERTETÉS
Négyzetes rombusz*
Nyújtott rombusz*
*
Névleges méret
Méret (élek hossza) mm
Lefedett felület cm2
Kb. darabszám m2-ként
Léctávolság, f cm
250 333 400
200 x 200 283 x 283 350 x 350
0,031 0,067 0,106
33 15 10
11 16 21
9,4 7,9 7,7
Névleges méret
Méret (élek találkozási pontjáig) mm
Lefedett felület cm2
Kb. darabszám m2-ként
Léctávolság, f cm
Súly (kg / m2)
200 250 285
168 x 288 223 x 381 263 x 449
0,021 0,036 0,052
53 28 20
11 16,5 21
Súly (kg / m2)
10,6 9,4 8,9
RHEINZINK®-„patina pro” felület, lemezvastagság: 0,7 mm
Nagy rombusz*
Névleges méret
Méret (élek hossza) mm
Lefedett felület cm2
Kb. darabszám m2-ként
Léctávolság, f cm
Súly (kg / m2)
400/670 400/1870 470/870 470/3070 570/1070 670/1270
333/600 333/1800 400/800 400/3000 500/1000 600/1200
0,20 0,60 0,32 1,20 0,50 0,72
5 2 3 1 2 1,5
16,5 16,5 20 20 25 20
7,7 8,3 7,1 8,1 7,0 7,4
** RHEINZINK®-„standard” és RHEINZINK®-„patina pro” felülettel is, lemezvastagság: 0,8 mm (más méretek és lemezvastagságok egyedi megrendelésre gyárthatók) 1. táblázat: A RHEINZINK®-rombuszfedési rendszerek műszaki adatai
164
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK
1. ábra: Ereszcsatlakozás „álló” rombuszelemmel …
… illetve az ereszsávra visszahajlított alsó sarokkal.
III. 4.3 Részletképzések
Oldalsó csatlakozás Az oldalsó csatlakozásokat (pl. falszegélyek) egy szegélylemezzel kell kialakítani, amik rátakarhatnak a rombusz-elemekre vagy akár a rombusz-elemek takarhatnak arra rá (3. ábra). Mindkét kialakításban a takart elemeket rögzítőfércekkel kell az aljzathoz lefogni.
Lábazati csatlakozás A lábazati (v. eresz-) csatlakozásnál a vízszintesen kitűzött és rögzített lábazati lemezsávba elsősorban fél-rombusz elemeket akasztanak be, amiket a középvonalukon visszahajtással látnak el. A második sor elemeinek alsó csúcsa túlnyúlhat az eresz vonalán, vagy az is visszahajtható a lábazati (v. eresz-) lemezsávra (1. ábra). A fedés lezárásának fenti elve alkalmazható az oldalsó csatlakozásoknál is.
Belső és külső sarok A sarkokat általában egy folyamatos sarokprofillal alakítják ki, amelyekre a rombusz-elemek rátakarnak, így a saroknál egy végigfutó látszó él jelenik meg (ld. oldalsó csatlakozásnál).
Figyelem! Mivel a rombuszfedést is alulról felfelé haladva szerelik, az alsó sor méretpontos és egyenes rögzítését különös gondossággal kell végezni, mert az meghatározza az egész fölötte lévő felületet. A kezdő sor minden pontatlanságát később már csak rendkívül nagy fáradsággal lehet korrigálni (ld. III. fejezet 4.2, 6. ábra).
Egyes esetekben a sarokcsatlakozást úgy is meg lehet oldani, hogy a saroknál a rombuszelemek átfordulnak. Ez lényegesen munkaigényesebb változat, viszont előnye, hogy a fedés raszterja a sarkokon nem törik meg. Ez esetben a rombusz-elemek oldalsó visszahajtásába a hajlítás vonalában egy sablont (betétlemezt) helyeznek el azért, hogy az a hajlítás során ne szoruljon össze.
2. ábra: Rombuszfedés oromszegélykialakítása. Az oromszegély profilja rátakar a fedésre.
3. ábra: Oldalsó falcsatlakozás a fedésre rátakaró és a fedés alá befutó szegélylemezzel
165
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK
1. ábra: Ablakbeépítés nyújtott (balra) és négyzetes (jobbra) rombusz-elemekkel és körbefutó kerettel (ld. a rajzokat is). Figyeljük meg, hogy a rombusz-elemek kétoldalt szimmetrikusan csatlakoznak a kávához: ez csak minden részletre figyelő tervezéssel érhető el.
III. 4.4 Áttörések
B-B metszet A
A B
B
A - A metszet
Ablak beépítése homlokzatba Az ablakkáva-csatlakozást úgy tudjuk egyenes éllel kialakítani, ha a kávalemezben egy (a homlokzat síkja elé álló) hajlítást készítünk, majd e hajlítás homlokzat felületére visszatérő peremében kiképzett visszahajlításába beakasztjuk a rombuszfedés elemeit oldalról – néhány centiméterrel a káva síkja mellett (1. és 3. ábra). A megoldás analóg az oldalsó csatlakozás azon változatával, ahol a rombuszfedés elemei a szegélylemezre rátakarnak. Az ablakszemöldök kialakításának elve azonos a lábazati csatlakozással. Ha azonban a kávalemez kiugrását az ablakszemöldökre is átfordítjuk, egységes megjelenésű ablakkeretet kapunk. Az ablakpárkány fedése kétoldalt a kávalemez alá fut, olyan szélességben, hogy a káváról lefutó csapadék az ablakpárkány két szélén belül még le tudjon folyni. Annak érdekében, hogy a víz a káva
3. ábra: Egy rombuszfedésű homlokzatban lévő ablak hossz- és keresztmetszete. Rombuszfedés esetén a szemöldöknél egyes esetekben elhagyható a beszellőztetés (pl. ha nem teljes felületű aljzat készül, hanem lécezés), így a kávaprofil itt is körbe tud fordulni.
166
2. ábra: A rombuszfedést oldalról fogadó beakasztó-profil alsó éle a kétoldalt túlnyúló ablakpárkányra egy ferde visszahajtással van leültetve – így biztosított a vízelvezetés. belső felületéről is egyértelműen el legyen vezetve, a kávalemez alsó élének visszahajtását ferdén (a párkánnyal azonos lejtéssel) kell kialakítani, és ezt a káva síkjáig le kell ültetni (2. ábra). Az ablak káva- és szemöldöklemezének ablaktok-csatlakozását ugyanúgy kell kialakítani, mint bármely más rendszernél: fogadóprofilba csúsztatással (3. ábra). Tetőáttörések Mind a kémények, mind a síkban fekvő tetőablakok körül egy külön szegélylemezt kell készíteni a kettős állókorcos fedés elvei szerint (esetleg előregyártott szegélyt kell beépíteni). E gallér felső élére és oldalára a tetőfedés elemei rátakarnak, míg alsó élén a szegély takar rá a tetőfedésre – pontosan úgy, mint más kiselemes fedéseknél. Az egyetlen különbség az, hogy itt a csatlakoztatások a hosszú átfedés helyett készülhetnek egyszeres fekvőkorccal is (6. ábra).
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK
4. ábra: RHEINZINK®-rombusz fedésű tető, áttörésekkel és ablakokkal. Lakóépület Gifhorn (D)
5. ábra: A legnehezebb csomópontok és áttörés-szegélyezések is megoldhatók rombusz-elemekkel.
6. ábra: Egy tetőfelépítmény (itt: kémény) szakszerű beépítése rombuszfedésű tetőbe. (E tetőnél tudatosan nem alkalmaztak elválasztó réteget - ld. II. fejezet 4.2)
7. ábra: Síkban fekvő tetőablakok egy RHEINZINK®-rombusz fedésű tetőben. Wiesbaden (D)
167
III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK
168
III. RÉSZ: FEDÉSI RENDSZEREK III. 5
TETŐBIZTONSÁGI RENDSZEREK
5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7
Villámvédelem Hófogó Biztosító kampók Állványkampók Tetőjárdák Csatornafűtés Napenergia-hasznosítás berendezéseinek rögzítése – tetőre szerelt rendszerek
169
