2. A növényvilág védelmének története. Természetvédelem a világban. Természetvédelmi forró pontok. Hazai vonatkozások. Történelmi előzmények. Természetvédelem a XX. században. Első védett területeink és növényeink.
A növényvilág védelmének előzményei I.
II.
A növényvilág védelmének előzményei III. Természet értékeinek felismerése - Természetvédelmi kezdeményezések az első írásos emlékektől
Pl.: 1769: Mária Terézia erdőrendtartása A fáknak és erdőknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés
A növényvilág védelmének előzményei A gyökerek a természet és az ember viszonyával kapcsolatos vallási és filozófiai nézetekre vezethetők vissza:
1.
keleti vallások –
Sinto vallás – japán
–
Konfuciánusok, taoisták – kínai vallások
–
Buddhizmus - indiai
A növényvilág védelmének előzményei 2. európai szemlélet Isten a világot az emberért teremtette – a természet az ember jólétét szolgáló közeg Emberközpontú – antropocentrikus világnézet – korlátozás és bűntudat nélküli természethasználat Ennek ellenére, (vagy emiatt?) a természetvédelem gyökerei Európában erednek
A növényvilág védelmének előzményei Gyarmatosítások - és hatásuk
A növényvilág védelmének előzményei Új területek felfedezését mindig természettudósok megjelenése kísérte – A. Humboldt – 1800 körül • • • • • • • • • • •
Spheniscus humboldti – Humboldt-pingvin Dosidicus gigas – Humboldt-tintahal Lilium humboldtii – Humboldt-liliom Phragmipedium humboldtii – kosborféle Quercus humboldtii – Andesi tölgy Conepatus humboldtii – Patagóniai bűzösborz Annona humboldtii – egy cukoralmafaj (Annona reticulata) Utricularia humboldtii – egy renceféle Geranium humboldtii – Humboldt-gólyaorr Salix humboldtiana – Humboldt-fűz Inia geoffrensis humboldtiana – az amazonasi folyamidelfin alfaja
• • • • • • • • • • •
Spheniscus humboldti – Humboldt-pingvin Dosidicus gigas – Humboldt-tintahal Lilium humboldtii – Humboldt-liliom Phragmipedium humboldtii – kosborféle Quercus humboldtii – Andesi tölgy Conepatus humboldtii – Patagóniai bűzösborz Annona humboldtii – egy cukoralmafaj (Annona reticulata) Utricularia humboldtii – egy renceféle Geranium humboldtii – Humboldt-gólyaorr Salix humboldtiana – Humboldt-fűz Inia geoffrensis humboldtiana – az amazonasi folyamidelfin alfaja
A növényvilág védelmének előzményei Az amerikai kontinens példája: • Gyarmatosítók kapzsi pusztítása nemcsak a természeti értékek, hanem az őslakosok kultúrája terén
• A térhódítás keletről nyugatra letarolt erdőket hagyott maga után, eredmény: a partmenti erdők jórészt másodlagos erdők • Indiánregények pozitív természetszemlélete Európára is hatott (J. F. Cooper)
A növényvilág védelmének előzményei • Henry Thoreau – a természet és a mértékletesség szószólója „Walden” c. műve visszavonult magányában készült – útjára indít egy új szemléletet
„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. ... Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”
A növényvilág védelmének előzményei • Az egyes gyarmatokon a XVIII. sz.-ban már korlátozzák az erdőirtásokat, vízszennyezést a halak érdekében
• Britek Indiában megvalósították az erdőrezervátumok hálózatát, példájukat más kontinenseken is követték. Vadállományok, ritka állatfajok védelme
Természetvédelmi forrópontok a XX. században • 1978 – első nemzetközi természetvédelmi konferencia: San Diego • 1992 – ENSZ Környezet és fejlődés világkonferencia – Biodiverzitás védelmére – Rio de Janeiro • Folyóiratai: pl. Conservation Biology, Ecological applications, Biodiversity and Conservation, Applied Vegetation Science …….
A biodiverzitás „forró pontjai” a világtérképen (Wilson 1992 alapján)
Kiemelkedő értékű élőhelyeknek és fajoknak helyt adó területek Magyarországon
MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézet, Vácrátót, 2003
A természetvédelem története Magyarországon • Első rendelkezések a XIV. sz.-tól, erdő és fahasználat szabályozását szolgálták
• Melius 1587, Diószegi-Fazekas 1807, Kitaibel P. 1780-tól • Csak a XIX sz. közepétől mutatható ki a tudományos alapú védelem: – nemzeti érzés – gazdasági érték – tudományos, immanens érték – Darwin hatása – Herman Ottó
A természetvédelem története Magyarországon •
1879 - első erdőtörvény – az intézményes természetvédelem kezdete. Kötelező érvényű törvényi előírásokat nem tartalmazott, de elősegítette a természeti értékek megmaradását (pl. foglalkozott a bakonyi tiszafás erdővel)
•
1895 - Degen Árpád már a honi vegetációt félti a kultúráktól és a külhoni fajoktól
•
Rapaics Raimund – Hortobágy, kultúrális értékek
•
1900-ban rendelet védhette (Földművelésügyi Minisztérium)
a
különleges
fapéldányokat
Növényfajok védelmének igénye (XIX sz.): különlegességekre vonatkoztak: (Simonkai Lajos, Borbás Vince, Dégen Árpád, Herman Ottó) gyógynövények nagytermetű öreg fák feltűnő szépségű fajok
Nymphaea lotus subsp. termalis – Molnár V. A. felvétele
Taxus baccata
Trapa natans
Peganum harmala törökpirosító
A természetvédelem története Magyarországon
• 1909 – Kaán Károly erdőmérnök ”A természeti emlékek fennmaradása” – útmutatás is a megóváshoz • 1931 – Kaán Károly: „Természetvédelem és természeti emlékek ”
A természetvédelem története Magyarországon
• 1935 – második erdőtörvény egyben az ELSŐ MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNY – életre hívta az Országos Természetvédelmi Tanácsot (OTT - 1938) Eredményei: természetvédelmi területek sora, több mint 200, pl. debreceni Nagyerdő, csévharaszti borókás (1939)…ohati tölgyes, füzéri Várhegy, Baláta tó …1937-38 – Bátorligeten az állam 40 holdat megvásárol
• 1945-után a háborús évek pusztításai • 1950-es évek: a Bátorligeti-ősláp védetté nyilvánítása, természet feltáró kutatómunkával
• első tájvédelmi körzetek – Tihanyi félsziget, Kis-Balaton, Sas-hegy … • Az államosítás és kollektivizálás pozitív hatása a természeti területekre
• 1971 – első védett növényfaj: Adonis x hybrida (volgensis néven) Békés megyében • Nemzeti Parkok alapításának kezdete – 1973 • 1977 - OKTH
• 1982. évi 4.sz. természetvédelemről szóló minisztertanácsi RENDELET (Magyar Közlöny) –– elsőként védett növényfajok, eszmei értékekkel (500-5000 Ft) • módosítások, folyamatos igazítások • 1996 évi LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL 1997 jan. 1. lép életbe • 2001. 13. sz. KÖM rendelet a védett és fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről • 2005. 23 sz. miniszteri rendelet – további módosítások
Természetvédelem a Debreceni Egyetem központi területén
Természetvédelem a Debreceni Egyetem központi területén
Ökológiai kutatásokra létrehozott természetvédelmi terület
A vörös könyv – a veszélyeztetett állatok- és növények listáját tartalmazza – hazánkban először 1989-ben jelent meg – ma kb. több, mint 500 védett faj van az országban, és ebből 52 fokozottan védett
