1.sz. melléklet: A Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály szervezeti felépítése

Mellékletek 1.sz. melléklet: A Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály szervezeti felépítése 2. sz. melléklet: A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozásra jogosultak 4. sz. melléklet: Cégautó adó fizetési kötelezettség 5. sz. melléklet: Jogszabályi háttér az egyes juttatások adózásához 6. sz. melléklet: Jogszabályi háttér a levonható általános forgalmi adó meghatározásához 7. sz. melléklet: Segédlet a telefon számlák elszámolásához 8. sz. melléklet: Béren kívüli juttatások és adózása 9. sz. melléklet: Mi mennyi 12. sz. melléklet Megrendelés nyomtatvány 13. sz. melléklet Előirányzat módosítási nyomtatvány (készítés alatt) 14. sz. melléklet Havi elszámolás egyeztetés nyomtatvány (készítés alatt) 15. sz. melléklet A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai

A Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály szervezeti felépítése

1.sz. melléklet

Gazdasági igazgató

Számviteli osztályvezető

Gazdasági főreferens

Munkaügyi előadó

Pályázati referens 3

Gazdasági referens Bérgazdálkodási referens

HR előadó

Könyvelő 1

Gazdasági ügyintéző 1

Könyvelő 2

Gazdasági ügyintéző 2

Könyvelő 3

Pályázati referens 1

Pályázati referens 2

Pénzügyi előadó

Számviteli referens 1

Pénzügyi referens 1

Számviteli referens 2

Pénzügyi referens 2

2.sz. melléklet

A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozásra jogosultak Tárgykör

Kötelezettségvállaló

Pénzügyi ellenjegyző

Szakmai teljesítést igazoló

Rendszeres személyi juttatások (alkalmazások, alkalmazási okiratok módosítása)

főigazgató

igazgató

Nem rendszeres személyi juttatások

főigazgató

Külső személyi juttatások értékhatárra tekintet nélkül • megbízási díjak • egyéb

főigazgató

gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens

igazgató projektvezető

igazgató projektvezető

Érvényesítő

Utalványozó

munkaügyi előadó budapesti intézetekben az érvényesítéshez a HR előadó aláírása szükséges

főigazgató

munkaügyi előadó budapesti intézetekben az érvényesítéshez a HR előadó aláírása szükséges

főigazgató

munkaügyi előadó budapesti intézetekben az érvényesítéshez a HR előadó aláírása szükséges

főigazgató

2.sz. melléklet

Külső személyi juttatások (megbízási díjak, egyéb) pályázati forrásból 100.000.-Ft értékhatárig, évi max . 1.500.000,-. Ft-ig

igazgató

Beruházások • költségvetési támogatás terhére (ideértve az egyéb központi beruházásokat) • kutatási témák terhére

főigazgató

Felújítások • költségvetési támogatás terhére • kutatási témák terhére

főigazgató

Dologi kiadások forrásra és értékhatárra tekintet nélkül

főigazgató

gazdasági igazgató számviteli osztályvezető gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens

igazgató projektvezető

igazgató műszaki osztályvezető

munkaügyi előadó budapesti intézetekben az érvényesítéshez a HR előadó aláírása szükséges pénzügyi előadó

főigazgató

pénzügyi előadó

főigazgató

pénzügyi előadó

főigazgató

főigazgató

projektvezetők

igazgató műszaki osztályvezető projektvezető

igazgató

2.sz. melléklet

Dologi kiadások forrás és értékhatár megjelölésével Saját bevételből és pályázati. forrásból évi 1.000.000.- Ft értékhatárig

igazgató

számviteli osztályvezető gazdasági főreferens

projektvezető

pénzügyi előadó

főigazgató

2.sz. melléklet

Pénzeszköz-átadások • témánkénti megbontás

főigazgató

Bevételek beszedése

főigazgató

Tartalék igénybevétele • előirányzat-maradvány

főigazgató

gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens gazdasági igazgató 1.000.000,- Ft-ig számviteli osztályvezető 1.000.000,- Ft-ig a budapesti intézetekben gazdasági főreferens

igazgató

pénzügyi előadó

főigazgató

igazgató

pénzügyi előadó

főigazgató

igazgató

pénzügyi előadó

főigazgató

4.sz.melléllet

Cégautóadófizetési kötelezettség

Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek:

5.sz. melléklet

Jogszabályi háttér az egyes juttatások adózásához 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. §(1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénzhelyettesítő fizetési eszköz; b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. (5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában a) a juttatás hónapja kötelezettségeként, b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. (6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette. 70. §(1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. (1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) a munkáltató által aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

5.sz. melléklet ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott tennék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján ba) több munkavállaló, vagy bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg; (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. (3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát); c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. (4)Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak,

5.sz. melléklet valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. (5) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel; c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.

Béren kívüli juttatások 71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b a munkavállaló választása szerint ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás; cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás; cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 75 ezer forint támogatás; d) e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. (2) Béren kívüli juttatásnak minősül aa szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

5.sz. melléklet b a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész; c)a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. (5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. (6) E § alkalmazásában a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is; c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is; e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül; f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók; g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy

5.sz. melléklet a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa; h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

6.sz. melléklet

Jogszabályi háttér a levonható általános forgalmi adó meghatározásához

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Előzetesen felszámított adó megosztása 123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. (2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). (3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.

Adólevonási jog korlátozása 124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le: a) a motorbenzint (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) terhelő előzetesen felszámított adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; d) a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó; 3 e) a 125 cm -nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó; f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; k) az italt terhelő előzetesen felszámított adó. (2) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le továbbá: a) b) a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást,

6.sz. melléklet c) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, d) a taxiszolgáltatást (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében - a továbbiakban: SZJ 60.22.11), e) a parkolási szolgáltatást, f) az úthasználati szolgáltatást, g) a vendéglátó-ipari szolgáltatást, h) a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított adó. (3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le: a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek 125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha a) a 124. § (1) bekezdésének a)-g) és i)-k) pontjaiban említett esetekben a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál; b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával; c) a 124. § (1) bekezdésének d)-h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik; d) a 124. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatást igazoltan a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében veszik igénybe; e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. (2) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja; b) a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja; c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; d) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette; e)a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; fa 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával; g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; h) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja; i)a 124. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben - a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008. 8. 9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés keretében - igazoltan a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztéshez használja fel.

6.sz. melléklet 126. § (1) A 125. §-ban említett igazolási kötelezettség különösen olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés - ott meghatározott - feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére. (2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek - egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában - legalább 90 százalékos teljesülése értendő. (3) A (2) bekezdésben említett követelmény teljesülésének mérése olyan számszerű formában kifejezett mutató alkalmazását igényli az adóalanytól, amely a termék, szolgáltatás természetére, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellegére tekintettel a leginkább tárgyilagos eredményt adja.

Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei 127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; b)a 120. § b) pontjában említett esetek közül: ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg - ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére - mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek; c) a 120. § c) pontjában említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint ca)a 120. § ca) alpontjában említett esetben a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről, cb) a 120. § cb) alpontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról; d) a 120. § d) pontjában említett esetben a nevére szóló, az előleg megfizetését tanúsító számla; e) a 120. § e) pontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek. (2) Abban az esetben, ha az adólevonási jog tényleges gyakorlását megelőzően az adóalany megszűnik, de van az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód adóalany, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az adólevonási jogot a jogutód adóalany abban az esetben is gyakorolhatja, ha az (1) bekezdésben említett okiratok jogelődjének nevére szólnak. (3) Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, az adólevonási jogot - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - olyan, az (1) bekezdésben említett okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de azok, mint a 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt jogelődjének nevére szólnak. (4) A levonható előzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett okiratban adóként szereplő, illetőleg az abból adóként kiszámítható összeget. (5) A (4) bekezdés sérelme nélkül a levonható előzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg azt az adóösszeget sem, amelyet a termék, szolgáltatás szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani abban az esetben, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1) bekezdését kell alkalmazni. (6) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett okirat nem magyar nyelvű, az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során az adólevonási jogot gyakorló adóalanytól megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. 128. § A 127. § értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben is, ha az adólevonási jog a 121. §-on alapul.

7. sz. melléklet

Segédlet a telefon számlák elszámolásához 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (5)-ben foglaltak: c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.

2007. évi CXXVII. törvény 124.§ (3)-ben foglaltak: a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

Telefon számlák elszámolása Telefon számla bruttó összege - internetprotokollt alkalmazó, nem beszédcélú adatátviteli szolgáltatás (pl. internet használat)

Vélelmezett magáncélú használat (bruttó összeg) a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból - a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, - ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.

Telefon számla bruttó összege - Vélelmezett magáncélú használat bruttó összege

Az összeg általános forgalmi adó tartalmának 30%-a nem vonható le.

(a távbeszélőszolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefonszolgáltatást (SZJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.)

Az összeg általános forgalmi adó tartalmának 70%-a levonható

8. sz. melléklet

Béren kívüli juttatások és adózása A 2011. évi szabályoktól való eltérés ismertetése: Béren kívüli juttatásnak minősül ha a munkáltató a munkavállalónak • munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában biztosít étkezési lehetőséget. A juttatott értékből havi 12.500 forintot meg nem haladó rész számít béren kívüli juttatásnak. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a munkáltató, vagy az étkezőhelyet üzemeltető ilyen értékben bocsát ki utalványt (akár elektronikus formában is), és az kizárólag a munkáltató telephelyén üzemelő étkezdében használható fel. • fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalványt ad a munkavállalójának az adóéven belül utólagosan adva is a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. 2012.12.31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható. A két juttatás együtt is adható (17.500 Ft), illetve több munkáltató esetén mindegyik munkáltató adhatja. Nagyon fontos kitétel, hogy a 12.500 Ft-os juttatást csak a munkáltató telephelyén működő étkezdében lehet igénybe venni. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. • Széchenyi Pihenő Kártya juttatás 2012-től a SZÉP Kártya három alszámlára került bontásra, így 1. szálláshely alszámlájára, ide évi legfeljebb 225 ezer forint támogatás utalható, mely szálláshely-szolgáltatásra használható fel 2. vendéglátás alszámlájára, ide évi legfeljebb 150 ezer forint támogatás utalható, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra használható fel 3. szabadidő alszámlájára, ide évi legfeljebb 75 ezer forint támogatás utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra használható fel. A közölt értékek éves szinten és személyenként értendők, tehát több munkáltató által adott juttatás sem haladhatja meg a kedvezményes mértéket. A béren kívüli juttatás maximális összege évi 500 ezer forint lehet. Ha a juttatásban részesülő magánszemély jogviszonya nem áll fenn teljes évben, úgy a keretösszeg időarányos része adózik kedvezményesen. A béren kívüli juttatásnál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttatónak 16 % Szja-t és 2012. évtől ezen adóalap után 10 % Eho-t kell fizetni. Megszűnt 2012-től az ingyenes internethasználat juttatási lehetőség. Egyes meghatározott juttatások és adózása • 2012-től visszakerült az a korábban ismert juttatási forma, amikor a munkáltató munkavállalójának, közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulójának, nyugdíjasának azonos feltételekkel, azonos feltételek melletti választási lehetőséggel, azonos módon ingyenesen, vagy kedvezményesen adtat át terméket, nyújthat szolgáltatást. A juttatás formáját, a jogosultak körét belső szabályzatban kell rögzíteni. A juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján lehet meghatározni. A törvény nem ad egyedi korlátot a juttatás mértékére.

8. sz. melléklet • Az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. • Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. • Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás juttatása, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet • Az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). • Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá (megszűnt az 1 %-os korlát), azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. • Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény rendelkezése szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. • Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az egyes meghatározott juttatásoknál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttató 16 % Szja-t és ezen adóalap után 27 % Eho-t kell fizetni.

8. sz. melléklet

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (1) bek. Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

93.000 108.000

21.400 24.850

4.280 4.970

535 621

71.800

16.525

3.305

-

92.000

21.175

4.235

-

∗ A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

Köztisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek. Kormánytisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. b) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 59. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek.

38.650,-Ft 38.650,-Ft 20.000,- Ft 391.600,-Ft 3.000,-Ft/óra 15.000,-Ft/hó 135.000,-Ft/hó

2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 9. § Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 12. §

28.500,-Ft 24.250,-Ft 76.260,-Ft 27.900,-Ft 27.900,-Ft

3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 27.§ (3) bek. Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér 60-100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg

Ellátás összege Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: 93.000,-Ft/hó 3.100,-Ft/nap minimálbér 40%-a: 37.200,-Ft 1.240,-Ft/nap 43.080,-Ft/hó – 71.800-,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

4. Munkaadók által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§ Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek. Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4.§ (1)-(2) bek.

Adóalap 27%-a 964.500,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján) Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)- (3) bek.

Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

10% Természetbeni egészségbiztosítási járulék Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék összesen

mindösszesen A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék

4% 3,00% 1,5% 8,5% 18,5% 21.700,-Ft/nap

6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap)

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

2

7.Adósávok, adókedvezmények Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29.§ (3) bek. Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A-B.§

Adójóváírás Szja. tv. 33. § Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10% EHO

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka - évi 2 424 000 Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés, - a jövedelem évi 2 424 000 Ft fölötti része után 27%-os mértékkel kell az adóalap-kiegészítést megállapítani. A bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető. 2012. január 1-től megszűnik - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500 Ft/hó, és/vagy - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány max. 5.000 Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya •szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft;

•vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft; •szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft. Iskolakezdési támogatás: 27.900,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 46.500,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 27.900,- Ft/hó Csekélyértékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett. 600.000,-Ft

3

8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. § Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

A naptári napi átlagkereset 70 %-a A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: 130.200,-Ft A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. [2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.]

2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.) Családi pótlék (CSP) Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó (1) bek. Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó Anyasági támogatás 1998. évi Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-Ft LXXXIV. tv. (Cst.) 31. § Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §). Gyermekgondozási segély (GYES) Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 (1)-(2) bek. Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Gyermeknevelési támogatás Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a 26. §(1)-(2) bek. legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

9. Kis összegű követelés értékhatára [2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. § (2) bek.]

100.000,-Ft

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített foglalkoztatási forma 1. 2. 3.

mezőgazdasági idénymunka turisztikai idénymunka alkalmi munka

A közteher mértéke (Ft/nap) 500,- Ft 500,- Ft 1.000,- Ft

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

11. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (1), (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.

Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZSre jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Jogosult a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

Havi összege a) az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft/hó

b) az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: 27.075,-Ft/hó c) az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a: 37.050,-Ft/hó

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg

Ápolási díj

2011. CLXXXVIII.

Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Maximum összege: 42.326,- Ft Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege 19.526,- Ft Havi összege A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó

évi tv.

(Költségvetési tv.) 59. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tvben meghatározott alapösszeg 100 %-a: 29.500,-Ft A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: 23.600,-Ft

12. Bérgarancia támogatás maximuma

1.013.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Hivatalos Értesítő 2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági Közlöny 2011/15. szám)) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek) 405.200,-Ft

2012. január 3.

Azonosító 12. sz. melléklet

M E G R E N D E L Ő (kötelezettségvállalás) ANYAG, ESZKÖZ, ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Igénylő téma megnevezés: Szállító, szolgáltató, partner megnevezése

Cím

Igényelt termék, szolgáltatás megnevezése

Igényelt mennyiség

várható bruttó összeg

Megrendelések teljesítésért felelős

………………………………

A megrendeléshez szükséges előirányzatok és é A megrendelőt bonyolításra átvettem: forrás kötelezettségvállalásként Kelt:……………………… …………… Ft értékben,

rendelkezésre álló összeg: …………….. Ft

……………………..iktatószámon előjegyeztem

Kelt:………………………….

Kelt……………………………..

…………………………… témavezető aláírása

……………………. .. keretgazda

A megrendelt érték fedezeteként rendelkezésre álló pályázat, egyéb forrás megnevezése.

……………………..

…………………….. gazdasági ügyintéző

: ………………………………. Kötelezettségvállaló

…………………………………. Pénzügyi ellenjegyző

18. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2012.

A számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.1 1. Számlakibocsátási kötelezettség Az áfa adóalany az Áfa-törvény számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére2 (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet). Számlakibocsátási kötelezettség terheli az adóalanyt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható előleg tekintetében is. (E kötelezettség alól kivételt képez a nem jogi személy nem adóalany által fizetett előleg, de csak akkor, ha annak összege nem éri el a 900 ezer forintot és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről számlát nem kér.) A számlát főszabály szerint az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig) de legfeljebb az attól számított ésszerű időn3 belül ki kell bocsátani. Az ésszerű idő4  előleg készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számlakibocsátási kötelezettséget jelent,  a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítésének időpontjáig megvalósuló, készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számlakibocsátási kötelezettséget jelent,  az előzőektől eltérő esetekben, az ügylet teljesítésétől (illetve az előleg jóváírásától) számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) teljesítendő számlakibocsátási kötelezettséget jelent, feltéve, hogy a kibocsátandó számlának az Áfa-törvény előírásai szerint áthárított általános forgalmi adót kell tartalmaznia. (Azokban az esetekben, amikor a kibocsátandó számla áthárított áfát az Áfa-törvény rendelkezései alapján nem tartalmaz, az ésszerű időt – arra vonatkozó külön szabály hiányában – a fogalom köznapi értelmében kell meghatározni.) Az Áfa-törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany a számlaadási kötelezettségét gyűjtőszámla, 5 illetve egyszerűsített adattartalmú számla6 kibocsátásával teljesítse. 1

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet és a 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet. Áfa-törvény 159. § (1) bekezdés. 3 Áfa-törvény 163. § (1) bekezdés. 4 Áfa-törvény 163. § (2) bekezdés. 5 Áfa-törvény 164. §. 6 Áfa-törvény 176. §. 2

A számlakibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó (illetve ezek előlegében részesülő) adóalanyt terheli Az Áfa-törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a számla kibocsátására kötelezett megbízása alapján, annak meghatalmazottja teljesítse a számlakibocsátási kötelezettséget.7 Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes,8 feltéve, hogy az ügyletről a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki.9 Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,10 vagy pénzhelyettesítő eszközzel11 megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. 12 (Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.) Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő esetekben:  adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),  nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),  Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is) 13  belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). A belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének további törvényi feltétele, hogy az adófizetésre a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője legyen kötelezett.14  jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleg fizetése, 15  jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot el nem érő előleg fizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybe vevője számlát kér, 16  jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig 7

Áfa-törvény 160-161. §. Áfa-törvény 85-86. §. 9 Áfa-törvény 165. § (1) bekezdés a.) pont. 10 Áfa-törvény 259. § 8. pont. 11 Áfa-törvény 259. § 15. pont. 12 Áfa-törvény 165. § (1) bekezdés b.) pont. 13 Áfa-törvény 89. §, 165. § (2) bekezdés. 14 Áfa-törvény 159. § (2) bekezdés c-d) pontjai, 89. §, 165. § (2) bekezdés. 15 Áfa-törvény 159. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja. 16 Áfa-törvény 159. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja. 8

2





 

megfizetik, feltéve, hogy az adót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,17 jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig megfizetik és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatás igénybevevő számlát kér, 18 jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét a teljesítésig nem (illetve nem feltétlenül) fizetik meg, illetve amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel fizetik,19 távolsági értékesítés,20 sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítés.21

2. Az egyes bizonylatokra vonatkozó szabályok 2.1. Számla Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa-törvény X. fejezetében meghatározott feltételeknek A számlával esik egy tekintet alá minden olyan okirat is, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel a törvényi előírásoknak). 22 A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany által kiállított bizonylatok közül számlának minősül a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelv23 226-231. és 238-240. cikkével harmonizáló azon előírásoknak, amelyek abban tagállamban alkalmazandóak, amelyben az adóalanyt nyilvántartásba vették.24 A számla kötelező adattartalma a következő25:  a számla kibocsátásának kelte;  a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;  termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette);  ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma [amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, (vagy amely alatt a termék Közösségen belüli értékesítését 26 részére teljesítették)];  a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; 17

Áfa-törvény 165. § (2)-(3) bekezdés. Áfa-törvény 159. § (2) bekezdés b) pont, 165. § (2)-(3) bekezdés. 19 Áfa-törvény 165. § (1) bekezdés b) pontja 20 Áfa-törvény 29. § , 165. § (2) bekezdés. 21 Áfa-törvény 165. § (2) bekezdés. 22 Áfa-törvény 168. § (1) bekezdés. 23 A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottért ékadó-rends zerről. 24 Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés, 168. § (3) bekezdés. 25 Áfa-törvény 169. §. 26 Áfa-törvény 89. §, 18

3



 

  

  



az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető (az Áfa-törvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám számlán történő szerepeltetése a számlakibocsátó döntési körébe tartozó kérdés); a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; az alkalmazott adó mértéke; az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa-törvény kizárja; adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása – mentes az adó alól, vagy – az után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén az Áfa-törvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok,27 utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfa-törvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett.28 Külföldi pénznemben kifejezett adóalap esetén az adó forintban történő meghatározásakor az Áfa-törvény 80. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell eljárni. A forint összeg meghatározásához alkalmazott árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy a M agyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: M NB) hivatalosan közzé tesz. Az M NB árfolyam akkor alkalmazható, ha az adóalany az M NB árfolyam választására vonatkozó döntését az állami adóhatóságnak (bejelentő, változás bejelentő lapon) előzetesen bejelentette. Az MNB árfolyam alkalmazására vonatkozó választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Az olyan adóalany, aki (amely) élt az M NB árfolyam alkalmazásra vonatkozó választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. 29 Az Áfa-törvény 80. §-a az alkalmazható árfolyam meghatározása mellett azt is előírja, hogy milyen időpontban érvényes

27

Áfa-törvény 259. § 5. pont. Áfa-törvény 172. § 29 Áfa-törvény 80. §. 28

4

árfolyam alkalmazandó. Főszabály szerint az ügyletnek az Áfa-törvény szerinti teljesítése időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.30 A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható.31 Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges).32 A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható33. A papíron kibocsátott számla tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigaz gatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. A papíron kibocsátott számlának két fajtája van - nyomtatványként nyomdai úton előállított számla - számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla. Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia. 34 Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást.35 (2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány.36) Számítástechnikai úton előállított és papírra nyomtatott számla esetén a számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 37 (A számlázó programok előzetes minősítése, vagy véleményezése nem tartozik az állami adóhatóság feladatkörébe.) Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM 30

Áfa-törvény 159. § (3) bekezdés. Áfa-törvény 178. § (2) bekezdés. 32 Áfa-törvény 178. § (3) bekezdés. 33 Áfa-törvény 174. §. 34 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1-1/D.§-ok. 35 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (1) bekezdés. 36 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/F. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése 2010. szeptember 27-től 37 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (2) bekezdés. 31

5

rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.38 Elektronikus úton kibocsátott számlának39 minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok – vagy digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára. Az elektronikus számlának két fajtája van: a) az elektronikus aláírásról szóló törvény40rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla, b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.41 Az elektronikus számlakibocsátás törvényi feltétele – mind az a) mind pedig a b) pont szerinti elektronikus számla esetében –, hogy annak alkalmazásáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. [Az a) pont szerinti esetben jogszabály ettől eltérő rendelkezést tartalmazhat.] Az EDI-rendszer alkalmazása esetén az előzetes megállapodást írásba kell foglalni, ellentétben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kiállításával, ugyanis ez esetben elegendő a számlabefogadó előzetes szóbeli beleegyezése.42 Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, az adóalany maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot, vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát e ki számlát. 43 2.2. Egyszerűsített adattartalmú számla A számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsátására a következő esetekben van lehetőség:44  előlegről történő számla kibocsátás esetén, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek,  a számla kibocsátása olyan ügyletről történik, amelynek az ellenértékét az ügylet teljesítéséig a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megfizette (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek),  az Áfa-törvény előírásai szerint belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön) és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője. 45 38

Áfa-törvény 175. §. Áfa-törvény 259. § 5. pont. 40 2000. évi XXXV. törvény. 41 Áfa-törvény 175. § (2) bekezdés. 42 Áfa-törvény 175. § (3) bekezdés. 43 További hasznos információk találhatóak az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezés ek értelmezéséről szóló APEH Közleményben. 44 Áfa-törvény 176. § (1) bekezdés. 45 Áfa-törvény 176. § (1) bekezdés c) pont, 159. § (2) bekezdés c) pontja 39

6



az Áfa-törvény előírásai szerint belföldön kívül, a harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön).46

Az egyszerűsített adattartalmú számlában egyes adatokat a számla kötelező adattartalmaként meghatározottaktól eltérően kell szerepeltetni, a következők szerint47:  az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege tüntetendő fel,  áthárított adómértékként 27 % nem tüntethető fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékűnél 15,25%, 5%os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékérték szerepeltetendő,48  áthárított adó összeg nem szerepelhet. A belföldön bejegyzett adóalany által nem belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számlában a következő adatok szerepeltetendőek:  a számla kibocsátásának kelte,  a számla sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja,  a termék értékesítőjének, a szolgáltatásnyújtójának adószáma,  a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma, ha ő az adó fizetésére kötelezett,  a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,  az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető, (a számlakibocsátó döntésétől függően az Áfatörvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám),  az „Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés. 2.3. Gyűjtőszámla Gyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor,49 ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít - a teljesítés napján egyidejűleg, illetve - a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban. Az azonos teljesítési napon történt ügyletekről gyűjtőszámla kibocsátásáról külön megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója. A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő. A nem azonos napon, csak azonos adó-megállapítási időszakban teljesített ügyletekről gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak.50 Gyűjtőszámla legfeljebb a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéséről bocsátható ki, ezen időszakon belül – a felek megállapodásának 46

Áfa-törvény 176. § (1) bekezdés c) pont, 159. § (2) bekezdés d) pontja Áfa-törvény 176. § (2) bekezdés 48 Áfa-törvény 82. §. 49 Áfa-törvény 164. § (1) bekezdés. 50 Áfa-törvény 164. § (2) bekezdés. 47

7

függvényében – rövidebb időszakra vonatkozóan (pl. havi bevalló esetén egy hetes időszakokra) is kibocsátható. A nem azonos napon teljesített ügyletekről kibocsátandó gyűjtő számla esetén az ésszerű időt a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. Ennek megfelelően a gyűjtő számlát pl. havi bevalló esetén legkésőbb a hónap utolsó napját követő 15. napon ki kell bocsátani. 51 A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek.52 A gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja, az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpontok az egyes ügyletekhez rendeltek, így a gyűjtőszámlában szereplő valamennyi ügylet esetén azok Áfa-törvény szerinti teljesítési időpontját kell szerepeltetni. Ezen speciális rendelkezéseken kívül a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.53

2.4. Számlával egy tekintet alá eső okirat Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják.54 Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása – így a számla helyesbítése, érvénytelenítése – mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (például helytelen cím) javítása is megtörténhet. A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Ennek megfelelően tehát a 2007. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) fogalmai szerinti helyesbítő számla, sztornó számla, illetve az Áfa-törvény szóhasználata szerinti módosító számla, illetve érvénytelenítő számla is számlával egy tekintet alá tartozó bizonylatnak minősül, nevezze is a számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik bármely más, megnevezés nélkül kibocsátott, de valamely számla adatait módosító bizonylat is. Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálható pl. a számítástechnikai úton kibocsátott számlán feltüntetett hibás teljesítési időpont is. Nem feltétlenül szükséges azonban a korrekcióhoz számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani, abban az esetben, ha a hibás teljesítési időpontot nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla tartalmazza, ilyen esetben a hibás adat az eredeti számlán javítható annak olyan áthúzásával, ami nem eredményezi az eredeti olvashatatlanságát, és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének feltüntetésével. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének akkor sem, ha a számla hibáját a számlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany, ilyenkor a hibás számlát elégséges a számlaadásra kötelezett a saját rendszerében érvényteleníteni, és a jogosult részére egy új, hibátlan számlát kiállítani. Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. Ilyen esetben a 51

Áfa-törvény 164. § (2) bekezdés. Áfa-törvény 171. § (1) bekezdés. 53 Áfa-törvény 164. § (4) bekezdés. 54 Áfa-törvény 168. § (2) bekezdés. 52

8

tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani. A számlával egy tekintet alá eső okiratot legkésőbb a módosításra, korrekcióra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon (ésszerű időn) belül55 ki kell kibocsátani. 56 A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:  az okirat kibocsátásának kelte;  az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;  hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;  a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van. 57 A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 58 Az Áfa-törvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg (ugyanúgy, mint a számlának, vagy az egyszerűsített adattartalmú számlának az adattartalmát), mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek. 2.5. Nyugta Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,59 vagy pénzhelyettesítő eszközzel60 megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.61 Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.62 A nyugta kötelező adattartalma a következő:  a nyugta kibocsátásának kelte;  a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;  a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;  a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. 63 Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki64 és kizárólag magyar nyelven állítható ki.65 A nyomdai úton előállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint a nyomdai úton előállított számlára, azzal az eltéréssel, hogy ha a nyugtanyomtatvány egyben az abban 55

Áfa-törvény Áfa-törvény 57 Áfa-törvény 58 Áfa-törvény 59 Áfa-törvény 60 Áfa-törvény 61 Áfa-törvény 62 Áfa-törvény 63 Áfa-törvény 64 Áfa-törvény 65 Áfa-törvény 56

163. 170. 170. 170. 259. 259. 165. 166. 173. 174. 178.

§ (2) bekezdés b) pont. § (2) bekezdés. § (1) bekezdés. § (2) bekezdés. § 8. pont. § 15. pont. § (1) bekezdés b.) pont. § (1) bekezdés. §. § (2) bekezdés. § (4) bekezdés.

9

megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (jegyként is funkcionál), a nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni. 66 Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek: 67  a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,  a gyógyszertárak,  a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében,  a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a moz gó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve 68 o a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, o a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme, o az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, o a termelői borkimérés, az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében. (Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg.) Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá nagy terhet róna, illetve akkor, ha az adóalany gazdasági tevékenységének természete, illetve tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.69 A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni. Azok az adóalanyok is, akik a pénztárgép alkalmazása alól mentesülnek, kötelesek nyugtát kibocsátani. Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha 70  sajtóterméket értékesít;  a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény71 hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;  kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását. 66

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/B. §. 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet. 68 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet c) pont. 69 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdés. 70 Áfa-törvény 167. § 71 1991. évi XXXIV. törvény 67

10

3. Speciális szabályok 3.1. Számla kibocsátásának átvállalása A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. 72 A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.73 Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki/amely a számla kibocsátására kötelezett meghatalmazottjaként jár el, abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése mellett – adóigazgatási azonosításra, ha nyomdai úton előre előállított számlanyomtatvány használata esetében a meghatalmazott a számlanyomtatványt egy másolati példányban eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek.74 Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.75 A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek.76 3.2. Csoportos adóalany számlázása Csoportos adóalany számlaadási kötelezettségét a számlaadásra vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti77 azzal a különbséggel, hogy esetében minden csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, az adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon (például a számlán) a csoportazonosító számot [a csoport közösségi adószámát, feltéve, hogy a konkrét ügyletre tekintettel az is szükséges)] és saját adószámát is köteles feltüntetni.78 A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben az egyes bizonylatok adóigaz gatási azonosításra való alkalmasságával szemben támasztott követelményeket tagonként különkülön is teljesíthetik.79 3.3. Felvásárlási okirat 72

Áfa-törvény 160. § (1) bekezdés. Áfa-törvény 161. §. 74 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/I. § (1) bekezdés a) pont. 75 Áfa-törvény 160. § (3) bekezdés. 76 Áfa-törvény 160. § (2) bekezdés. 77 Áfa-törvény X. fej ezet. 78 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/A. § (2) bekezdés. 79 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7/A. § a) pont. 73

11

A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanytól az Áfa-törvény mellékletében 80 meghatározott saját előállítású, feldolgozású terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő – nem különleges jogállású – belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettség terheli. A felvásárlási okirat kiállítása révén a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. 81 A felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő:  a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;  a felvásárlási okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;  a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma;  az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az Áfa-törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;  a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől;  a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;  az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;  a kompenzációs felár összege;  a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének aláírása. 82 A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője teljesítheti; az ilyen ügyletről gyűjtő felvásárlási jegy nem bocsátható ki, és a bizonylat egyszerűsített adattartalommal nem bocsátható ki.83 A felvásárlási okirattal kapcsolatos, de az Áfa-törvény XIV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben az Áfa-törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 84 3.4. Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany számlázása Az olyan adóalany aki/amely tevékenységére tekintettel az Áfa-törvény XIV. fejezetének előírásai alapján kompenzációs felár érvényesítésére jogosult, az Áfa-törvény általános szabályai szerint kötelezett számla, illetve nyugta adására. Kivételt ez alól csak az olyan – az Áfa-törvény 198. § a)-b) pontjai alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő – termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása képez, melyet belföldön nyilvántartásba vett – nem különleges jogállású – adóalany felé végez,85 feltéve, hogy a felvásárlási okirat egy példányával rendelkezik. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a harmadik országbeli, illetve a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett – nem különleges jogállású mezőgazdasági 80

Áfa-törvény 6. és 7. számú mellékletei. Áfa-törvény 202. § (2) bekezdés a) pont. 82 Áfa-törvény 202. § (3) bekezdés. 83 Áfa-törvény 202. § (4) bekezdés. 84 Áfa-törvény 202. § (4) bekezdés. 85 Áfa-törvény 202. § (2) bekezdés a.) pont 81

12

tevékenységet végző – adóalany felé (vagyis olyan külföldi felé, akivel szemben az Áfatörvény 200. §-a alapján kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt) nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól (azaz ez esetben nem a külföldi felvásárló állít ki felvásárlási jegyet, hanem a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany állít ki számlát). Az ilyen számlában adóalap helyett a kompenzációs felárat, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell szerepeltetnie.86 3.5. Alanyi adómentes számlázása Az alanyi adómentes adóalanyt alanyi adómentes minőségében az általános szabályok szerint számlakibocsátási kötelezettség terheli. E kötelezettségének kizárólag olyan számlával tehet eleget, amelyben áthárított adó, illetőleg az adó tartalom meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepel.87 Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa-törvény XIII. fejezetének előírásai alapján az alanyi adómentes adózó nem jár el minden ügyletében alanyi adómentes minőségében. 88

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

86

Áfa-törvény 202. § (2) bekezdés b.) pont. Áfa-törvény 197. § (2) bekezdés c.) pont. 88 Áfa-törvény 193. §. 87

13