1997. évi XII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következők szerint módosul: 1. § (1) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya alá tartozik:) „e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),” (2) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő i) ponttal egészül ki: (E törvény hatálya alá tartozik:) „h) a geotermikus energia hasznosítása, i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.” 2. § A Bt. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá: a) a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése, valamint b) az építés, tereprendezés és a vizek medrének - külön törvényben meghatározott - vízgazdálkodási célból végzett alakítása, továbbá a kézi erővel végzett aranymosás. A terep rendezésével, illetve a mederalakítással összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésére e törvény 20. és 41. §-ainak szabályait kell alkalmazni, ha az a kitermelt ásványi nyersanyag üzletszerű hasznosításával, értékesítésével jár.” 3. § A Bt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át.” 4. § A Bt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelőző tizenöt napon belül, a felszíni előkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez.” 5. § A Bt. 5. § előtti címének, valamint az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek 5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen a) az ásványi nyersanyagkutatást, b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá c) a meddőhányó hasznosítását.” (2) A kőolaj és földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő hasznosításának engedélyezését, ha az a környezetet nem veszélyezteti, szennyezi, károsítja. (3) Az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerint jogosult gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását, valamint a szénhidrogén szállító vezeték létesítését és üzemben tartását a bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint engedélyezi.” 6. § A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az engedélyben megjelölt határidőn belül a bányatelek megállapításának kezdeményezésére. (2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható.” 7. § A Bt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. Részben
1
meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni. (2) Az 1. § (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. Részében meghatározott általános szabályok közül csak a 20. és a 41. §-t kell alkalmazni.” 8. § (1) A Bt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag előfordulása valószínűsíthető. (2) Az ásványi nyersanyag típusonként felmért, koncesszió kijelölésére alkalmas előfordulási területeken - az ország területfejlesztési koncepciója, gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásaira figyelemmel végzendő regionális érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok tartalmára és elkészítésére vonatkozó szabályokat a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg.” (2) A Bt. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a (2) bekezdés szerinti érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik. (4) Felszín alatti vizek kitermeléséhez kapcsolódó geotermikus energia kutatására és energetikai célú hasznosítására terület koncesszióra nem jelölhető ki.” 9. § A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania. (2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont].” 10. § A Bt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.” 11. § A Bt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. (2) Bányajáradékot köteles fizetni: a) a bányavállalkozó, továbbá b) az 1. § (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végző, c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő, d) a jogosulatlanul bányászati tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után. (3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték: a) a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) esetében 12%-a, b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a, c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a. A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti. (4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége után. (5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után. (6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter - az ásványi nyersanyag fajták, - a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok, - és egyéb közérdek különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg. (7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített
2
bányajáradék költségként számolható el. (8) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg. (9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel és a környezetvédelmi feladat ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben - állapítja meg. (10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 10%-a a Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített részét képezi, amelyet a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználására - a Kormány által rendeletben meghatározott eltérések figyelembevételével - az Alapra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (11) A bányajáradék összegéből az Alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%. (12) Az évente befizetett bányajáradék 5%-át az ország ásványvagyonának megismerését szolgáló prognosztikus kutatások, továbbá a koncesszió kijelölésére alkalmas területek gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásainak vizsgálatára kell fordítani. Az e célú pénzeszközök felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” 12. § (1) A Bt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve a geotermikus energia kutatását - koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával, - más esetekben kutatási engedély kiadásával engedélyezi. A kutatási tevékenység jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.” (2) A Bt. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés megkezdésére a koncessziónál előírt határidőket (14-15. §), az engedély határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén az engedélyhez fűződő jogok megszűnnek.” (3) A Bt. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi anyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély más ásványi nyersanyagra csak akkor terjeszthető ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minősül zártnak. A kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.” 13. § A Bt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni. (2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni. (3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt, a más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni. (4) A bányavállalkozó felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenőrizni.” 14. § (1) A Bt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) igazolja, hogy a lelőhely ipari vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetők.” (2) A Bt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A jogosult kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli, és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak. A bányatelek hivatalból törlendő, ha a bányavállalkozó külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedély iránti kérelmét elutasították. A bányatelek környezetvédelmi engedély kiadásának elutasítása következtében történt
3
törlése kártalanítási igényt nem keletkeztet.” (3) A Bt. 26. §-a a következő új (11), (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki: „(11) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhető meg, az érdekelt szakhatóságok kezdeményezésére a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból módosítja. (12) A művelés alatt álló bányatelek területének a Bt. 26. §-ának (11) bekezdése alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártalanítás illeti meg. (13) Ha a bányászat befejezését követően a felszín alatti vízkészletet érintő tó maradt fenn vagy keletkezett, az azzal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Kormány - a vízgazdálkodásról szóló külön törvény rendelkezései figyelembevételével - rendeletben állapítja meg.” (4) A Bt. 26. §-a a következő új (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Ha a külszíni művelésre engedélyezett bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt a 49. § 16. pontja szerinti kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról rendelkező határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítással meg nem elégedő bányavállalkozó többletkártalanítási igényét 30 napon belül bírósághoz benyújtott keresetben érvényesítheti. A védett természeti területté nyilvánításból eredő károk megtérítésére a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 15. § A Bt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § (1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. (2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mezőés erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés műszaki tervének teljesítését. (3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeit a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. (4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. (5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mező felhagyására), a meddőhányó hasznosítására kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyásához az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges. (6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványt, ásványtársulást, ősmaradványt az illetékes nemzeti parknak vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelet mentését lehetővé kell tenni.” 16. § (1) A Bt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.” (2) A Bt. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására díjat fizet, a bányabezárás nem rendelhető el. Szüneteltetés esetén a bányavállalkozó köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.” 17. § A Bt. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörésveszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.” 18. § (1) A Bt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki a) a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva gyakorolja, b) bányászati koncesszió vagy hatósági engedély nélkül ásványi nyersanyagkutatást vagy kitermelést végez, c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi
4
nyersanyagot termel ki.” (2) A Bt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre módosul: „(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a tevékenységet a bányafelügyelet felszólítása ellenére a) műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően, b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, valamint c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét elmulasztva gyakorolja.” (3) A Bt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A meg nem fizetett bányajáradékot és a bírságot adók módjára kell behajtani.” 19. § A Bt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44. § (1) A bányafelügyelet a) műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozik: - az ásványi nyersanyagok bányászata, - a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás, - a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása, - az energetikai célra kinyert geotermikus energia hasznosítása, - a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása, - a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és tárolásra történő hasznosítása, továbbá az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések, valamint - a propán-bután töltőtelepek, és - az ipari robbantóanyag raktárak létesítése, használatba vétele és üzemeltetése, b) műszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik: - a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a bányaüzemi tevékenység része, - a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történő előállítása, - az ipari robbantási tevékenység, - egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a mélyépítés kivételével, - a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantástechnikai kutató tevékenység, - a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok, - a bányaüzemben működő vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint - a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya. (2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az irányadók. (3) A bányatelek megállapítására és a műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap. (4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a hatóság, ha a határozata - a műszaki üzemi terv jóváhagyására, - a bányatelek megállapítására, - bányaszolgalom alapítására, biztonsági övezetben kisajátításra, - a 41. § (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy - a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére irányul. (5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelméről tudomást szerez.” 20. § A Bt. a következő, új 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására (kotrására) vagy mesterséges vízterek (tározók) létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban - ha a tevékenység e törvényben meghatározott ásványi nyersanyagot, illetve ásványvagyon-gazdálkodást érint -, valamint a földhivatal jóváhagyásához kötött, tereprendezésre irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.” 21. § A Bt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § (1) A bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati
5
módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség). (2) A föld alatti tároló térségekről az illetékes önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.” 22. § A Bt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „48. § (1) Külön jogszabály hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a Magyar Geológiai Szolgálat látja el. (2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartást, amelyről a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki. (3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22. §) és a bányabezárásra, mezőfelhagyásra készített műszaki üzemi tervek jóváhagyására (42. §) irányuló eljárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét.” 23. § (1) A Bt. 49. §-ának 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „4. „Bányászat” (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az ásványvagyon gazdálkodás. E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minősül: a) a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása, b) a bánya szüneteltetése, bezárása, szénhidrogénmező felhagyása, c) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés, d) a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, továbbá e) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása és energetikai célú hasznosítása is. 5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy). Bányavállalkozónak minősül e törvény a) 3. §-ának, 20. §-ának, 41. §-ának szabályai alkalmazásában az energetikai célra kinyert geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására, b) 2. §-ának, 16. § (4) bekezdésének, 18. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 24. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-35. §-ainak, 37-38. §-ainak, 41. §-ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására, valamint c) 2. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-34. §-ainak, 41-42. §-ainak szabályai, alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy is.” (2) A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „11. „Geotermikus energia” a földkéreg belső energiája.” (3) A Bt. 49. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „22. „Széndhidrogén szállítóvezeték” (távvezeték) tartozékaival és szerelvényeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz előkészítő üzem, kőolajfinomító, gázfeldolgozó üzem) indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja. A szállítóvezeték alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.” (4) A Bt. 49. §-a a következő új 26. ponttal egészül ki: (49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:) „26. „Szolgáltatásra köteles földtani adat” azok a földtani adatok, amelyeket a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerű gyakorlása céljából méréssel, mintavételezéssel közvetlenül vagy az alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.” 24. § A Bt. a következő új IV. Résszel, címmel és 49/A. §-sal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi VI. Rész
6
VII. Részre változik: „VI. RÉSZ A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE 49/A. § (1) A szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját „Bányásznap” és december 4-ikét „Borbála-nap” címén ünneplik meg az ország bányászai. (2) A bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára. (3) A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik. (4) A bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a munka- és szabadidőre, a társadalombiztosítási kedvezményekre, az egészségkárosodási ellátásokra, a szakmai utánpótlásra, hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Ezeket a szabályozásokat egy egységes, a nehéz munka sajátosságait tartalmazó jogszabályban kell összefoglalni.” 25. § A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések öt évenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján - a Magyar Bányászati Hivatal elnöke gondoskodik.” 26. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje. (2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértése szükséges.” (2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állami tulajdon, illetve szavazati jog biztosításához szükséges.” 27. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. (2) Az e törvény 11. §-ával megállapított, a Bt. 20. §-ának (12) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. január 1jén lép hatályba. (3) E törvény 26. §-ában foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésétől számított 8. napon lépnek hatályba. (4) E törvény kihirdetésétől számított 8. napon a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése és 339. §-ának (2) bekezdése, továbbá a Bt. 50. §-a (11) bekezdésének b) pontja és (13) bekezdése hatályát veszti.
7
