1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról Az Országgyőlés az állam mőködése, illetıleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedıen fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értéket képviselı nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni fokozottabb védelme, a védett természeti értékek és területek megóvása, valamint a termıföldek ırzése érdekében a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A fegyveres biztonsági ırség 1. § (1) Fegyveres biztonsági ırséggel kell védeni az állam mőködése, illetıleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedıen fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az ırzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen: a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt; b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban mőködı repülıteret; c) a katasztrófa veszélyességő nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tőzveszélyes, mérgezı, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggı tevékenységet; d) a lakosság alapvetı szükségletét biztosító infrastruktúra és közmőrendszer egyes elemeit; e) a kiemelt jelentıségő nemzeti, kulturális értéket; f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét. (2) A fegyveres biztonsági ırség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkezı miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzıje, a rendırség, a létesítmény üzemeltetıje, birtokosa, illetıleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti. (3) Az ırzés elrendelésérıl, a fegyveres biztonsági ırség létrehozásáról, mőködtetésérıl és megszüntetésérıl a rendırség határozattal dönt. (4) A határozat - az ırzésre kötelezésen túl - meghatározza: a) az ırzés biztonsági rendszerét; b) a fegyver és a lıszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét. (5) A fegyveres biztonsági ırséggel történı ırzés elrendelhetı a) állandó (visszavonásig tartó), b) idıszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötıdı), c) ideiglenes (határozott idıtartamú) jelleggel. (6) Fegyveres biztonsági ırség létrehozható és mőködtethetı a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet) is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum, illetve személyırzési, kísérési feladatok ellátására, amelyekhez a jelen törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítıeszköz-használati jogosultságok elegendık. 1/A. § (1) Fegyveres biztonsági ırség létrehozására a) a honvédelemért felelıs miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylı létesítményei,
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról b) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelıs miniszter az Információs Hivatal létesítményei, c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelıs miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában jogosult. (2) A rendırség hatósági jogkörét a) a Magyar Honvédség létesítményeinél mőködı fegyveres biztonsági ırség vonatkozásában a honvédelemért felelıs miniszter, b) az Információs Hivatalnál mőködı fegyveres biztonsági ırség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelıs miniszter, c) az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál mőködı fegyveres biztonsági ırség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelıs miniszter gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását. 2. § (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági ırséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével mőködı gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles létrehozni, mőködtetni, fenntartani, vagy az ırzést más fegyveres biztonsági ırséggel rendelkezı szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági ırség költségeit a kötelezett viseli. (2) A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági ırség mőködésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lıszerellátását. 3. § (1) Fegyveres biztonsági ırség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttmőködési megállapodásban meghatározott ırzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítı eszközzel rendelkezı, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítı, illetıleg a mőködtetı állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak. (2) A fegyveres biztonsági ırzést úgy kell megszervezni, hogy az - figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az ırség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére - biztosítsa az adott létesítmény, illetve tevékenység ırutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét. 4. § (1) A rendırség a fegyveres biztonsági ırséggel kapcsolatban a) hatósági ellenırzés keretében ellenırzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban elıírtak megvalósítását; b) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet költségére kiadja, visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági ır hatósági szolgálati igazolványát; c) határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági ırség ırségutasítását és ırutasítását; d) hatósági ellenırzés keretében ellenırzi a fegyveres biztonsági ırök szolgálatellátását; e) kezdeményezi az ırszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerısítését; f) ellenırzi a fegyveres biztonsági ır alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat. (2) A fegyveres biztonsági ırség ırségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet vezetıje által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység ırzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági ırség ırutasítása tartalmazza az ır ırhelyére vonatkozó ırzési és védelmi feladatokat. (3) Ha a rendırség a hatósági ellenırzés során azt állapítja meg, hogy a) az 1. § (3) bekezdése szerinti, jogerıs határozatban elrendelt fegyveres biztonsági ırséget az abban meghatározott határidıig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres biztonsági ırzésrıl az arra jogosult szervezettel kötött szerzıdés útján nem gondoskodik, b) a fegyveres biztonsági ırséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette, c) a fegyveres biztonsági ırzés nem felel meg a jóváhagyott ırségutasításban foglaltaknak,
-2-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról határozattal felhívja a kötelezettet vagy - a c) pontban meghatározott esetben - a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezetet a fegyveres biztonsági ırséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére. (4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül, b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági ırzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet költségére - a rendırség hajtja végre. 5. § (1) A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági ırség esetén: a) beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lıszert és egyéb felszerelést, a ruházatot; b) gondoskodik a fegyveres biztonsági ırök elméleti képzésérıl, továbbképzésérıl, valamint az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági ırök esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történı biztosításáról. (2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet vezetıje a) meghatározza az ırszolgálati feladatokat; b) kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat. 6. § (1) A fegyveres biztonsági ır a fegyveres biztonsági ırség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja. A fegyveres biztonsági ırnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendırség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. (2) Fegyveres biztonsági ır az a magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz elıírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági ırség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. (3) Nem lehet fegyveres biztonsági ır, a) aki büntetett elıélető, b) akit a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bőncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bőncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bőncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erıszakos bőncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bőncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bőncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekő üzem mőködésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bőnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bőncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján vagy olyan bőntett miatt, amelyet bőnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott idıtartam még nem telt el; c) aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bőncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetıeljárás folyik, a büntetıeljárás jogerıs befejezéséig.
-3-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról (4) Nem lehet fegyveres biztonsági ır, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott a) szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érı szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettı évig, b) szándékos bőncselekmény miatt közérdekő munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig, c) szándékos bőncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. (4a) A (4) bekezdés szerinti idıtartam leteltét követıen sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény ırzését, ırségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági ır az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek. (5) A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági ırszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendırség ellenırzi. (6) Az ellenırzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendırség a bőntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen elıélető személyek nyilvántartásából, valamint a büntetıeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni. (7) A rendırség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenırzést évente lefolytatja. Ha az ellenırzés során a rendırség megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági ırrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a kötelezettnek vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezetnek és az ellenırzés alá vont fegyveres biztonsági ırnek a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejő tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági ır hatósági szolgálati igazolványának visszavonására. (8) A rendırség az ellenırzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat a) az ellenırzés befejezéséig kezelheti, az ellenırzést követıen az adatokat törli, majd az ellenırzés irataira az ellenırzés tényét és idıpontját feljegyzi, vagy b) ha a fegyveres biztonsági ır hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás jogerıs befejezéséig kezelheti. (9) Ha a fegyveres biztonsági ırrel szemben szándékos bőncselekmény miatt büntetıeljárás indul, a rendırség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet vezetıjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági ır szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetıeljárás jogerıs befejezéséig tartó - felfüggesztését. 7. § (1) A fegyveres biztonsági ırrel akkor létesíthetı jogviszony, ha a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és b) a rendırség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet képviselıibıl álló bizottság elıtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye ırszolgálati okmányainak ismeretébıl, a lıfegyver használatához szükséges szakismeretbıl és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény ırzését ellátó fegyveres biztonsági ırök esetében - teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket. (2) A fegyveres biztonsági ır elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény ırzését ellátó fegyveres biztonsági ırök esetében, jogszabályban meghatározott - fizikai állóképességét kétévente, a rendırség képviselıibıl, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet képviselıibıl álló bizottságnak ellenırizni kell. (3) A fegyveres biztonsági ır részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendırség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezet haladéktalanul értesíti a rendırséget arról, ha a
-4-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról fegyveres biztonsági ır hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett. (4) A rendırség haladéktalanul, de legkésıbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal a) visszavonja, ha aa) a fegyveres biztonsági ır foglalkoztatási jogviszonya megszőnt, ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszőntek, ac) - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény ırzését ellátó fegyveres biztonsági ırök esetében - a fegyveres biztonsági ır nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy ad) a hatósági szolgálati igazolványban szereplı adatok megváltoztak; b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági ırt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették. (5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszőnt, a rendırség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja. (6) A rendırség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényérıl a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági ırséget mőködtetı szervezetet haladéktalanul tájékoztatja. 7/A. § (1) A rendırség a fegyveres biztonsági ırökrıl - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági ırök tevékenységének az ellenırzése céljából - nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) a fegyveres biztonsági ır aa) nevét, szolgálati beosztását, ab) munkáltatójának megnevezését; b) a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság megnevezését; c) a hatósági szolgálati igazolvány ca) sorszámát, valamint cb) érvényességére vonatkozó tényt. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági ır tevékenysége jogszerőségének ellenırzése céljából nyilvános. (4) A rendırség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban. (5) Ha a rendırség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban - a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása idıpontjáig - rögzíteni kell. 8. § (1) A fegyveres biztonsági ıröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni. (2) A formaruhának egyértelmően különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumait ırzı fegyveres biztonsági ırség önkéntes tartalékos tagjaira. (3) A fegyveres biztonsági ırt az ırség mőködési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán „fegyveres biztonsági ır” felirat helyezhetı el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhetı. (4) A fegyveres biztonsági ır szolgálati igazolványa tartalmazza: a) a fegyveres biztonsági ır arcfényképét; b) a „fegyveres biztonsági ırség” feliratot; c) a mőködtetı szerv megnevezését; d) a fegyveres biztonsági ır nevét, beosztását; e) a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot; f) az érvényességi idejét; g) az igazolvány kiállításának helyét és idıpontját; h) a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság és a munkáltató érvényesítı aláírását, bélyegzılenyomatát.
-5-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról 9. § (1) A fegyveres biztonsági ırség lıfegyverrel, lıszerrel és más kényszerítı eszközzel való ellátását a rendırség engedélyezi. (2) A fegyveres biztonsági ırség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minıségben - a rendırségnél, illetve a Magyar Honvédség objektumait ırzı fegyveres biztonsági ırség esetén a Magyar Honvédségnél - rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítı eszköz, továbbá lıfegyver és lıszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhetı. A szolgálati tevékenységhez csak a rendırség központi szerv Kutyavezetı-képzı Iskolája által minısített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható. (3) A fegyveres biztonsági ırség lıfegyvere és lıszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható. 9/A. § (1) A fegyveres biztonsági ır elektronikus megfigyelırendszer mőködtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelırendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági ırzésbıl adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok ırzése, a rendkívüli események megelızése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövetı tettenérése, valamint a jogsértı cselekmények megelızése céljából, a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági ır adatkezelınek minısül. (2) A fegyveres biztonsági ır elektronikus megfigyelırendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat. (3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell a) közterületet is érintı megfigyelırendszerrel történı rögzítés esetén a rögzítéstıl számított három nap, b) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelı elektronikus megfigyelırendszerrel történı rögzítése esetén a rögzítéstıl számított hatvan nap elteltével. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplı személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bőncselekmény, szabálysértés miatt indult büntetı-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerőségének közigazgatási eljárásban történı vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel. (5) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplı személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott idıtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplı személyes adatot kezelıje ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott idıtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplı személyes adatot kezelıje ne semmisítse meg, illetve ne törölje. (6) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bőnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni. (7) Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel a) a (3) bekezdésben meghatározott határidın belül, vagy b) az (5) bekezdés szerinti esetben - ha a (3) bekezdés szerinti határidı már eltelt - az (5) bekezdés szerinti megkereséstıl számított harminc napon belül felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidı lejártát követıen a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
-6-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról (8) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni. (9) A közterületet is érintı elektronikus megfigyelırendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetıje jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elısegítı módon köteles figyelmeztetı jelzést elhelyeztetni a) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegérıl; b) arról a tényrıl, hogy az adott területen elektronikus megfigyelırendszert alkalmaznak; c) az elektronikus megfigyelırendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyérıl, a tárolás idıtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltetı) személyérıl, az adatok megismerésére jogosult személyek körérıl, továbbá az Avtv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseirıl; valamint d) a fegyveres biztonsági ır intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehetı eljárásokról. (10) Nem alkalmazható a létesítményt figyelı elektronikus megfigyelırendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözıben, orvosi rendelıben, mosdóban és fürdıben, illemhelyen. (11) A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására. 10. § (1) A fegyveres biztonsági ır szolgálatának jogszerő teljesítése során jogosult és köteles: a) a biztonságot sértı vagy veszélyeztetı személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni; b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülı vagy a bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendırség megérkezéséig visszatartani vagy a rendırségre elıállítani; c) az a)-b) pont szerint igazoltatott, visszatartott vagy elıállított személytıl a bőncselekménybıl származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni. (2) A fegyveres biztonsági ır a biztonságot veszélyeztetı tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövetı személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával: a) testi erıvel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát, b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset, c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendırbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát, d) az állam mőködése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedıen fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lıfegyvert alkalmazhat, illetve használhat. (3) A kényszerítı eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági ır köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. (4) A kényszerítı eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetıvé teszik elızetesen figyelmeztetni kell. (5) Ha az engedélyezett kényszerítı eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetıség, a fegyveres biztonsági ır a bilincs, a rendırbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. (6) A lıfegyver használatát a következı sorrendben meg kell elıznie a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági ır felszólításának engedelmeskedjék; b) más kényszerítı eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lıfegyverhasználat következik;
-7-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról d) figyelmeztetı lövésnek. (7) A (6) bekezdésben elıírt megelızı intézkedések részben vagy teljesen mellızhetık, ha az eset összes körülményei folytán a megelızı intézkedésekre már nincs idı, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti. (8) Lıfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minısül. Nem minısül lıfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztetı lövés. (9)-(10) (11) A fegyveres biztonsági ırt a fokozott büntetıjogi védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítıeszköz-használati jogosultság kizárólag az ırutasításban szereplı feladatok ellátása során illeti meg. 10/A. § (1) A kényszerítı eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendırségnek. (2) Akinek a fegyveres biztonsági ır intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítı eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendırséghez. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvıképtelen személy helyett törvényes képviselıje jár el, korlátozottan cselekvıképes személy helyett törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselı útján is elıterjeszthetı. (4) A rendırséghez a panaszt az intézkedéstıl, annak elmulasztásától vagy a kényszerítı eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz elıterjesztıje az ıt ért jogsérelemrıl késıbb szerzett tudomást, a tudomásszerzéstıl számított nyolc napon, de legkésıbb az intézkedéstıl számított 3 hónapon belül lehet elıterjeszteni. (5) A rendırség a panaszról a beérkezését követı naptól számított tizenöt napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt. 10/B. § A fegyveres biztonsági ırség tevékenysége során együttmőködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tőzoltósággal, a természetvédelmi ırszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, valamint az egyesületekkel. 10/C. § A munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstıl eltérıen a honvédelemért felelıs miniszter által a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylı létesítményeinél létrehozott fegyveres biztonsági ırségnél mőködı fegyveres biztonsági ır munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az elıírt formaruha fel-, és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának idıtartamát. II. Fejezet A természetvédelmi ırszolgálat 11. § Külön törvényben meghatározottak szerint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelıs szerv (a továbbiakban: nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi ırszolgálat mőködik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy. 12. § A természetvédelmi ırszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi ır) a nemzeti park igazgatóság mőködési területén jogosult és köteles: a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó elıírások betartását ellenırizni; b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértı, a természeti értéket és területet beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztetı vagy károsító, valamint régészeti lelıhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövetı személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;
-8-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról c) azt a személyt, akirıl alaposan feltételezhetı, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni; d) azt a jármővet, amelyikrıl alaposan feltételezhetı, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármő vezetıjét és a jármővön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni; e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztetı, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytıl a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani; f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggı bőncselekmény elkövetésén tetten ért, illetıleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülı személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendır megérkezéséig visszatartani, vagy a rendırségre elıállítani; g) jogszerő intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítı eszközt alkalmazni, az ellenszegülı vagy támadó személytıl fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és a rendırségnek átadni; h) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni; i) természeti terület vagy érték károsításának megelızése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejő értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhetı, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztetı módon lezárni; j) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhetı, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztetı módon - lezárni. 12/A. § A természetvédelmi ır - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság mőködési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértı jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság mőködési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli. 13. § (1) A természetvédelmi ır a 10. § (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában meghatározott, a rendırségnél rendszeresített kényszerítı eszközt alkalmazhat - a rendırbot kivételével - az ott szabályozott esetekben. (2) A természetvédelmi ır intézkedéseire a 10. § (3)-(5) bekezdéseit - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelıen alkalmazni kell. (3) A természetvédelmi ır szolgálati maroklıfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet. Önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat 14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi ır egyenruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentıségő védett természeti területen jogosult és köteles: a) a helyi jelentıségő védett természeti területre vonatkozó elıírások betartását ellenırizni; b) a helyi jelentıségő védett természeti területet veszélyeztetı vagy károsító cselekményt elkövetı személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; c) a helyi jelentıségő védett természeti területen károsító vagy veszélyeztetı cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytıl a területrıl származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetıleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni; d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. (2) Az önkormányzati természetvédelmi ır az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendırségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.
-9-
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról (3) Az önkormányzati természetvédelmi ır az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki. Közös szabályok 15. § (1) A természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır a kényszerítı eszköz alkalmazásáról a munkáltató útján haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz a rendırségnek. (2) Akinek a természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítı eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendırséghez. A panasz elıterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bőncselekményrıl, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésrıl a rendırséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkezı más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkezı szerv eljárását kezdeményezni. (4) A természetvédelmi ırszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat tevékenysége során együttmőködik a rendırséggel. A természetvédelmi ırszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat az együttmőködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeirıl a rendırséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttmőködési megállapodásban kell rögzíteni. (5) Ha a rendırség a természetvédelmi ırszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat illetékességi területét érintı fokozott ellenırzést hajt végre, a fokozott ellenırzés ideje alatt - a rendırség kérésére - a természetvédelmi ırszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendırséggel. (6) A természetvédelmi ırszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat tevékenysége során együttmőködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tőzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági ırséggel, valamint az egyesületekkel. 15/A. § (1) A természetvédelmi ırnek és az önkormányzati természetvédelmi ırnek a tevékenysége folytatására való jogosultságát a természetvédelmi hatóság által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. (2) A természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır az intézkedés megkezdése elıtt ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy sorszámozott szolgálati jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a természetvédelmi ır vagy az önkormányzati természetvédelmi ır arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és székhelyét. 15/B. § (1) A természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır részére a hatósági szolgálati igazolványt a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi ırszolgálat vagy az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat kezdeményezésére hivatalból állítja ki. (2) A természetvédelmi ırszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat haladéktalanul értesíti a természetvédelmi hatóságot arról, ha a természetvédelmi ır vagy az önkormányzati természetvédelmi ır hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett. (3) A természetvédelmi hatóság haladéktalanul, de legkésıbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha a) a természetvédelmi ır vagy az önkormányzati természetvédelmi ır foglalkoztatási jogviszonya megszőnt, b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplı adatok megváltoztak.
- 10 -
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról 15/C. § (1) A természetvédelmi hatóság a természetvédelmi ırökrıl és az önkormányzati természetvédelmi ırökrıl - a hatósági szolgálati igazolványuk hitelességének és a tevékenységüknek az ellenırzése céljából - nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) a természetvédelmi ır vagy az önkormányzati természetvédelmi ır aa) nevét, ab) születési helyét és idejét, ac) lakcímét, ad) szolgálati beosztását, b) a munkáltató természetvédelmi ırszolgálat vagy önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat megnevezését és címét, c) a hatósági szolgálati igazolvány, illetve a szolgálati jelvény sorszámát, d) a természetvédelmi ır szolgálati maroklıfegyverének a lıfegyverekrıl és lıszerekrıl szóló törvény szerinti azonosító adatait. (3) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet. (4) A természetvédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplı adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban. (5) A természetvédelmi ır és az önkormányzati természetvédelmi ır neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekbıl nyilvános adat, amelyet a természetvédelemért felelıs miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. 15/D. § A természetvédelmi ırszolgálat vagy az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálat a közszolgálati alapnyilvántartásban - a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez, a munkáltatói jogkör gyakorlásához - nyilvántartja a természetvédelmi ır vagy az önkormányzati természetvédelmi ır hatósági szolgálati igazolványának, valamint szolgálati jelvényének a sorszámát, valamint a természetvédelmi ır szolgálati maroklıfegyverének a lıfegyverekrıl és lıszerekrıl szóló törvény szerinti azonosító adatait. 15/E. § A 15-15/D. §-nak az önkormányzati természetvédelmi ırszolgálatra vonatkozó rendelkezéseit az önkormányzati természetvédelmi ırre is alkalmazni kell. III. Fejezet A mezei ırszolgálat A mezei ırszolgálat létesítése 16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fıvárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termıföldek - ide nem értve az erdıt, a halastavat - ırzésérıl mezei ırszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei ırszolgálatot hozhat létre. (2) A hegyközség által létesített hegyırségre és a hegyırre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei ırszolgálatra és a mezıırre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 17. § (1) A mezei ırszolgálat létrehozását a mezıgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az ırszolgálatot nyilvántartásba veszi. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ırszolgálat létszámát, az ırzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát. 18. § (1) A mezei ırszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: mőködési terület) látja el tevékenységét. (2) Az ırszolgálat létszámát a mőködési területhez és a körzetben tevékenykedı egyéb közfeladatot ellátó ırszolgálatok mőködéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenırzése biztosítható legyen.
- 11 -
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról (3) A vegyes minısítéső területeken (erdı, mezıgazdasági terület, halastó stb.) a mezı-, hegy-, halászati ırök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók. 19. § (1) Az önkormányzati mezei ırszolgálat megalakítási, fenntartási és mőködési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezııri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezııri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat, a mezei ırszolgálat létesítésérıl és mőködésérıl szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. (2) A megalakítási, fenntartási és mőködési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelıs miniszter által vezetett minisztérium fejezetébıl. (3) Az önkormányzati mezei ırszolgálat esetében, a mezııri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzıje jogosult. A mezıır 20. § (1) A mezıır a termıföldek ırzését, valamint a termıföldön lévı, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezıgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. (2) Mezıır az a büntetlen elıélető magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lıfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. § (1) bekezdésében elıírt vizsgát letette. 21. § (1) A mezıır feladatát az ırszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezıgazdasági igazgatási szerv és a rendırség látja el. (2) A fenntartó a mezıır foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetésérıl a mezıgazdasági igazgatási szervet és a rendırséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelızıen öt napon belül írásban értesíti. 22. § (1) A mezıır e törvénybıl, a mőködési és szolgálati szabályzatból, mezıgazdasági alapismeretbıl, lıfegyverismeretbıl vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezıırök továbbképzését a mezıgazdasági igazgatási szerv szervezi meg. (2) A mezıırnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a mezıgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a mezıır arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, mőködési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A mezıır hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezıgazdasági igazgatási szerv a mezıır számára az elıírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki. (3) A mezıır sörétes vadászlıfegyverrel, a rendırségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik. (4) Ha a lıfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezıır foglalkoztatása megszőnt, az engedélyt a rendırség visszavonja. A mezıır feladatai 23. § (1) A mezıır a mőködési területén jogosult és köteles: a) az ırzött vagyont veszélyeztetı vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;
- 12 -
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról b) azt a jármővet, amelyrıl alaposan feltételezhetı, hogy azon a mőködési területrıl származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármő vezetıjét és a jármővön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott jármővön levı szállítmány megszerzésének jogszerőségét nem valószínősíti, a rendırségre bekísérni; d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytıl a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendırségnek átadni; e) a jogtalanul legeltetett, illetıleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezıır köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bőncselekményrıl, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésrıl a rendırséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkezı más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkezı szerv eljárását kezdeményezni. (3) A mezıır és a rendırség közötti együttmőködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3a) A mezıır az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki. (4) A mezıır tevékenysége során együttmőködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tőzoltósággal, a természetvédelmi ırszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági ırséggel, valamint az egyesületekkel. (5) Az (1)-(4) bekezdés elıírásait kell megfelelıen alkalmazni a külön törvényben meghatározott ırzési feladatokat ellátó halászati ırre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati ır jogosult. A kényszerítı eszközök használatának szabályai 24. § (1) A mezıır a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülı személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendırségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülı személyt a rendır megérkezéséig visszatartani. (2) A kényszerítı eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelıen alkalmazni kell. (3) A mezıır a kényszerítı eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni. 25. § (1) A mezıır a kényszerítı eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésérıl a rendırségnek, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz. (2) Akinek a mezıır intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítı eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendırséghez. A panasz elıterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott ırzési feladatokat ellátó hivatásos vadászra és halászati ırre. A hegyırre vonatkozó külön szabályok 27. § (1) A hegyközség a mőködési területéhez tartozó szılık ırzését hegyırök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szılık ırzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyırökre bízhatja. (2) A hegyırök fenntartási és mőködési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethetı ki. 28. § (1) A hegyırt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és a rendırség látja el.
- 13 -
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırségrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról (2) A hegybíró a hegyır foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetésérıl a hegyközségi tanácsot és a rendırséget a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidın belül írásban értesíti. 29. § (1) A hegyır vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg. (2) A hegyırnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a hegybíró által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a hegyır arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, mőködési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A hegyır hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A hegybíró a hegyır számára az elıírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki. IV. Fejezet Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a törvény - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - a kihirdetését követı hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követı hónap elsı napján lép hatályba. (2) (3) A törvény I. fejezetének hatálybalépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági ır további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye ırszolgálati okmányait, ezekbıl eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatálybalépéséig kell végrehajtani. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági ırség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza. (5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelıs miniszter, hogy a honvédelemért felelıs miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelıs miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendelettel adja ki a fegyveres biztonsági ırség mőködési és szolgálati szabályzatát. A szabályzat tartalmazza a szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenırzési, képzési és továbbképzési, szolgálatellátási renddel, a kényszerítı eszközök különös tekintettel a lıfegyver - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 7. §-ban elıírt vizsga követelményeit. (6) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelıs miniszter, hogy a rendészetért felelıs miniszterrel - a közúton a jármő megállításával és ellenırzésével kapcsolatban a közlekedésért felelıs miniszterrel egyetértésben rendelettel adja ki a mezıır és a hegyır mőködésének, szolgálati viszonyának, valamint vizsgáztatási rendjének szabályzatát. (7) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelıs miniszter, hogy az államháztartásért felelıs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei ırszolgálat megalakításához, fenntartásához és mőködéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékét. (8) 31. § Az Európai Unió jogának való megfelelés 31. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
- 14 -
